1
Tartalom 1. Az iskola nevelési programja .......................................................................................... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ..... 3 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................... 11 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ....................................... 12 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................ 14 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ......................................... 16 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység .......... 17 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje ............................. 22 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ................................. 23 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ........................................................ 23 1.10 Az iskolaváltás valamint a tanuló átvételének szabályai......................................... 29 1.11 A felvételi eljárás különös szabályai ....................................................................... 29 1.12 Az előrehozott érettségi vizsgát tett tanulók kötelezettségeinek teljesítése ............ 30 2. Az intézmény helyi tanterve .......................................................................................... 30 2.1 A választott kerettanterv megnevezése ...................................................................... 30 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám .................................................................... 32 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ....... 33 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 33 2.5 A mindennapos testnevelés szervezési rendje ............................................................ 34 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ............ 34 2.7 Az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés biztosítása .............................. 35 2.8 Projektoktatás ............................................................................................................. 36 2.9 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .................................................. 36 2.10 A beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ............ 37 2.11 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ......... 38 2.12A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ................................ 38 2.13 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ...... 39 2.14 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ......................................... 40 2.15 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ......... 43 1. sz. melléklet: A középszintű érettségi vizsga témakörei ............................................. 46
2
1. Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A szakközépiskolánkban folyó nevelő-oktató munka sajátosságainak megfelelően alapelveinket az alábbiakban rögzítettük
A képzési-tanulási folyamatban figyelembe vesszük a hozott tudásbeli különbségeket és megfelelő felzárkóztatási, tehetséggondozási módszerrel segítjük azt. Az általunk oktatott szakmák tartalmának és színvonalának rendszeres felülvizsgálata során törekszünk az Európai Unió és a hazai gazdaság igényeihez igazodó folyamatos fejlesztésre. A tartalomfejlesztés mellett alapelvünk, hogy a legkorszerűbb ismeret átadás-átvételi módszereket és eszközöket alkalmazva kreatív, önálló felnőtteket neveljünk. Képzéseinkben megvalósítjuk a munkára való felkészítést, a hazai és nemzetközi gyakorlatok részét képezik nevelő-oktató munkánknak. Szakmai képzéseink tervezésénél a nyelvi kommunikációs készség kialakítása mellett kiemelt fontosságúnak tartjuk a szakmai nyelv elsajátítását anyanyelven és angol nyelven is. Figyelembe vesszük a fiatal felnőttkorra jellemző pszichés sajátosságokat a programok tervezésekor és megvalósításakor. A szakmai kompetenciák fejlesztésén túl a szakma gyakorlásához szükséges képességek fejlesztésére is törekszünk (önmenedzselési, kommunikációs, együttműködési képességek, problémamegoldó készség, csoportmunkában való jártasság). Minden felnőttet (fiatal és újratanuló) tanulástechnikai tréingen készítjük fel az új tanítástanulási és értékelési módszerekre, és fejlesztjük tanulási képességüket az „egy életen át tartó tanulás” megvalósításához. Tanulóink előzetes tudását figyelembe vesszük és beszámítjuk (validáljuk) az intézményünkben folyó képzésbe. Elköteleztük magunkat a Teljes Körű Minőség Menedzsment (TQM) mellett. Folyamatosan törekszünk a nevelő-oktató munka minőségének fejlesztésére és ellenőrzésére.
1.1.1 Az intézményben folyó nevelő-oktató munka célja A célunk egy olyan szakmailag magas színvonalú, széles profilú nevelési-oktatási intézmény hatékony működtetése, amelyben a korszerű nevelési elvek mellett az oktatás tartalmi minősége, a tanítás-tanulási folyamat szervezettsége, a kliensi kör elégedettsége eredményeképpen ismert és elismert. Intézményünk segíti a fiatalokat abban, hogy kialakíthassák saját élettervüket, segíti őket hivatásuk felismerésében. Az értelmi-szakmai képzés mellett az érzelmi érettségre és szociális érzékenységre igyekszik vezetni a tanulókat. Ehhez szükséges a nevelők pozitív modellje és személyes nyitottsága. A szalézi stílusban elismert pedagógiai szakszerűséggel véghezvitt 3
nevelési folyamat szilárd kulturális értékeken alapul és megfeleljen a fiatalok igényeinek. A program az elméleti és szakmai felkészülést hozza összhangba a szabadidő tevékenységeivel. Olyan fiatal felnőtt szakemberek képzése a cél, akik tanulmányaik befejezése után eredményesen tudnak megjelenni a hazai és európai munkaerőpiacon, valamint sikeresen be tudnak illeszkedni a társadalomba. Ezt a célt szolgálják egyrészt a szakmai ismeretek elsajátítását és módszerek fejlesztését szolgáló felkészítő programok, másrészt az önismeretet, a karriertervezést, a társas hatékonyságot és a munkaerő piaci tájékozódást segítő személyiségfejlesztő programok. A SZÁMALK-Szalézi Szakközépiskola alapvető célja, hogy a szakmacsoportos alapozó képzésben résztvevők számára biztosítsa az érettségi vizsga megszerzését és a szakmai alapozó képzést, az érettségivel rendelkezők számára pedig lehetőséget biztosítson a pedagógiai kompetenciák megszerzésére és fejlesztésére valamely piacképes szakképesítéshez jutás érdekében. Célunk továbbá a képzések magas szintű megvalósítása érdekében történő nemzetközi és hazai partnerséggel fejlesztési projektekben való folyamatos és tevékeny részvétel. Mindezeknek alapot szolgáltatnak az iskolában a közösségi, etikai nevelés lehetősége. Ezáltal az iskolánkba járók komplex tudás- és értékrendszert kapnak, mely segítséget nyújt számukra életük során.
1.1.2 Az alapvető cél elérése érdekében megfogalmazott részcélok Az európai szintű, korszerű szakképzés megvalósítása érdekében olyan folyamatos képzésfejlesztési tevékenység, mely munkaerő-piaci igényeken alapszik és kimeneti kompetenciákat céloz. A megfelelő arányban tanult elméleti szakmai tartalom mellett gyakorlati, alkalmazási célú képzés megvalósítása, mely elősegíti, hogy a tanulók biztos, jól használható tudással kerüljenek ki a munkaerőpiacra. Nappali tagozatos tanulóink számára szakmai gyakorlatot szervezünk (a képzéseink részeként), mely megteremti az elhelyezkedési esélyeket tanulóink számára. A megszerzett munkahelyi tapasztalat és gyakorlati tudás segítséget nyújt a munkaerőpiacon való helytálláshoz. A szakmai kompetenciák tanításán túl más, fontos készségek, képességek fejlesztése, melyek a szakma gyakorlásához elengedhetetlenek (elsősorban a tanulási, problémamegoldó és alkalmazási készségeket fejlesztjük, továbbá felkészítjük a tanulókat a csoportmunkára, együttműködésre és önmenedzselésre). A tanítás-tanulási folyamatban a korosztálynak és célcsoportnak leginkább megfelelő képzési és értékelési módszereket alkalmazzuk, elismerve ezzel a már meglévő tudást, és növelve mindenki esélyét az eredményes tanuláshoz. Az iskolai rendszerű képzések mellett a legfontosabb célunk olyan rugalmas és nyitott képzések tervezése, fejlesztése és megvalósítása, melyek a felnőttek esélyeit növelik a képzésben való részvételre (távoktatás, kombinált képzés, e-learning).
4
Az előzetesen formális vagy non-formális tanulás keretében szerzett tudás beszámítása (szakképesítések és meglévő tudás beszámítása, ennek érdekében ismeret- és készségszint felmérése). Olyan szolgáltatások tervezése, fejlesztése és megvalósítása, melyek a fenti képzési és tanulói célok elérését szolgálják. Olyan kommunikációs rendszer működtetése, mely a tanulókat, tanárokat és az iskolamenedzsmentet egyaránt szolgálja. A képzések, a szakmai tudás és képességek fejlesztéséhez kiváló és az önfejlesztést kötelezően végző, szakértői tanári kar. A képzések és szolgáltatások végzéséhez legmegfelelőbb infrastruktúra biztosítása. Könyvtár, gyakorló helyek és közösségi terek biztosítása a tanulók emberi, szakmai fejlődéséhez. A célok megvalósításának, a szolgáltatás nyújtásának folyamatában önellenőrzési tevékenység a tanulók és partnerek tökéletes kiszolgálása érdekében (elégedettség vizsgálat, állandó kommunikáció a partnerekkel).
1.1.3 A nevelő-oktató munka legfontosabb feladatai Olyan képzési struktúrát alakítottunk ki és valósítunk meg, mely a lehető legrugalmasabban képes biztosítani a képzéseink közötti horizontális és vertikális átjárhatóságot. Az OKJ-s képzésben valamennyi szakmai modul után olyan kilépési lehetőséget biztosítunk, mely egyben valamely OKJ-szakma vizsgáztatási követelményével azonos. Így kívánjuk elérni, hogy intézményünkből egyetlen hallgató se kerülhessen ki OKJ bizonyítvány nélkül. A horizontális átjárhatóság biztosításával pedig a második szakma megszerzésének idejét és költségét kívánjuk csökkenteni. Segítjük az iskolánkba járó fiatalokat, hogy olyan emberekké váljanak, akik önmagukban, valamint a helyi és nemzeti közösségükben harmóniát tudnak megteremteni, akik a szeretet gyakorlásával jobbá tudják tenni világunkat. Úgy gondoljuk, hogy a katolikus nevelésnek abban kell segítenie a fiatalokat, hogy megérjenek a szabadság felelős megélésére, az igazi értékek felismerésére és befogadására, továbbá megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot. Az intézmény a meghatározott alapelvek és megfogalmazott céloknak megfelelően az alábbi feladatokat tekinti a legfontosabbnak: 9-12. évfolyamos tanulók szakközépiskolai nevelése-oktatása az informatika és a művészetek szakiránynak megfelelő szakközépiskolai kerettantervekkel, helyi tantervvel, tanulóink felkészítése az érettségi vizsgára, a felsőfokú továbbtanulásra és a szakképzésbe történő bekapcsolódásra. A szakmastruktúrát és a kerettanterveket is figyelembe véve olyan képzési rendszer működtetése, mely minimum egy OKJ szakmai bizonyítvány megszerzését lehetővé teszi. Ugyanakkor célunk az is, hogy a szakmák jelentős része tartalmazzon (a képzésbe építet5
ten) további nemzetközi képesítéseket (Cisco képzések: IT Essential, CCNA, Grafikai képesítés: 3DMAX, Légiutas kísérő nemzetközi képesítés: Szakszolgálati képzés), melyek segítségével lényegesen könnyebb az elhelyezkedés itthon és az EU-ban. A szakmai angol nyelvi fejlesztés, a magas szintű angol nyelvi szakmai kommunikációs kompetencia elérése érdekében a tanulók és tanárok képzését egyaránt fontosnak tartjuk. Iskolánkban három nyelven (angol, olasz és német) folyik az idegen nyelvi oktatás. A kiváló tanári, munkatársi közösség tanító-nevelő munkájának eredményeképpen hatékony tanítás-tanulási és értékelési folyamat megvalósítása. Tartalmában, módszerében és eszközrendszerében a legkorszerűbb és leghatékonyabb képzések tervezése, megvalósítása, értékelése. A képzések szakmai tartalmának rendszeres aktualizálása a tudományok és a különböző szakterületek fejlődésének, valamint a gazdaság szereplőinek és a munkaadók igényeinek megfelelően. A helyi tantervekben rendszeres tanterv- és tananyagfejlesztés megvalósítása, amelyhez tanári prezentációs anyagokat is kialakítunk és gondoskodunk a megfelelő forrásanyagok elérhetőségéről (könyvtár, elektronikus elérhetőség, számítógépes munkaszoba stb.). Rendszeres lehetőséget biztosítunk az oktatók szakmai és oktatási-nevelési készségeinek fejlesztéséhez, szakmai továbbképzéseken való részvételéhez. A nevelő-oktató munka összes érintettjének véleményét kikérjük, rendszeresen végzünk elégedettségi vizsgálatot a tanulóink, a tanárok, a dolgozók és a szakmai gyakorlóhelyek (valamennyi partnerünk) körében. A szakmák fejlődésének és a gazdaság igényeinek figyelembe vétele mellett az elégedettségi vizsgálatok eredményeinek megfelelően dolgozzuk ki értékelési rendszereinket.
1.1.4 A nevelő-oktató munka legfontosabb eszközei Az intézmény céljainak megvalósításához az alábbi eszközök alkalmazását tartja a legfontosabbnak: Képzéseink minden szakirányban modulrendszerűen épülnek fel, amellyel biztosítjuk tanulóink számára a folyamatos kilépés lehetőségét (OKJ szakképesítés megszerzésével), más szakra történő átlépést vagy a második szakképesítés rövidebb idő alatt történő megszerzésének lehetőségét. A tanulás és a munka összekapcsolását szolgálja az egybefüggő szakmai gyakorlat működtetése, fejlesztése és értékelése. Minden tanulónk számára biztosítjuk azt a lehetőséget, hogy munkahelyi gyakorlaton vehessen részt. Ezzel a szakmai gyakorlattal tanulóink számára lehetőséget teremtünk a munkaerőpiacon való rutinosabb fellépésre, jártasságot szerezhetnek az adott szakterületen és esetenként lehetőségük nyílik pályakezdőként valamely cégnél elhelyezkedni. A tanulók fejlesztését szolgálják a géptermek, a könyvtár, a tartalomszolgáltató rendszer (elektronikus könyvtárként is működik, mivel tananyagaink egy része elektronikus formá-
6
ban érhető el a Moodle rendszerben), az alkotótáborok, a tehetségkurzusok, nyelvi kurzusok, közösségi rendezvények, nemzetközi kurzusok, szakmai versenyek. Az elektronikus könyvtár kiegészíti az iskolai könyvtár kínálatát, mely elsősorban szakmai tankönyveket, szakkönyveket és lexikonokat, továbbá az alapműveltséghez szorosan kapcsolódó általános irodalmat foglalja magába (az iskolai könyvtár több mint háromezer kötetből álló gyűjtemény). A szakmai gyakorlóhelyekkel folyamatos kapcsolattartás, és a gyakorlóhelyek körének bővítése. Az önismeretet, a karriertervezést, a társas hatékonyságot és a munkaerő-piaci tájékozódást segítő tapasztalati tanuláson alapuló tréningsorozat működtetése, színvonalas, speciálisan képzett trénerek alkalmazásával. A tanulási képesség fejlesztését a tanulás-technikai tréning és tanácsadás segíti. A csoportmunkára, projektmunkára, együttműködésre való felkészítés több tantárgy keretében történik, alapozónak számít a „Projekttervezési ismeretek” témakör és gyakorlat. A mintegy tíz éve bevezetett kooperatív tanítás-tanulási módszerek, új típusú értékelési módszerek (önértékelés, portfolió és projektértékelés) alkalmazása eredményesebbé tette képzéseinket. A jövőben még szélesebb körben alkalmazzuk az önálló tanulási ciklusok beépítését a képzésekbe, továbbá a problémamegoldó esettanulmányok, projektmunka tematikus beépítését. Módszertani kísérleteink, és az e-learning fejlesztések eredménye alapján erre lehetőségünk van. A fentieket figyelembe véve a projektmunkát a tanulmányi idő teljes hosszában, szinte minden tantárgyban beiktatjuk és alkalmazzuk. Ennek különböző formáival (egyéni projekt, kiscsoportos projekt) és más-más típusú megvalósításával (elméleti anyag feldolgozása előadáshoz, linkgyűjtemény készítése egyéni projektekben, illetve fejlesztések, kiállítások, problémamegoldó gyakorlatok együttműködésben) történik a tanulásszervezés. Vannak tantárgyak, melyek esetében lehetséges a kiscsoportos foglalkozás keretében gyakorolni a szakmaspecifikus problémamegoldást, projekt munkában önálló, illetve társas tevékenységeket tervezni, megoldani és dokumentálni.
A személyiség fejlesztése céljából intézményünk segíti a fiatalokat, hogy kialakíthassák saját élettervüket, segíti őket hivatásuk felismerésében. Az értelmi-szakmai képzés mellett az érzelmi érettségre és szociális érzékenységre igyekszik vezetni a tanulókat. Ehhez szükséges a nevelők pozitív modellje és személyes nyitottsága. A szalézi stílusban elismert technikai és pedagógiai szakszerűséggel véghezvitt nevelési folyamat szilárd kulturális értékeken alapul és megfelel a fiatalok igényeinek. A program az elméleti és szakmai felkészülést hozza összhangba a szabadidő tevékenységeivel.
7
1.1.5 A nevelő-oktató munka minőségbiztosítási és értékelési rendszere A SZÁMALK-Szalézi Szakközépiskola működésére vonatkozóan meghatározók azok az alapelvek, eljárások és dokumentálási rendszer, amelyet kialakítottunk és rögzítettünk. Az intézmény minőségpolitikájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítását céloztuk meg pedagógiai programunkban is. A szakközépiskola szakmacsoportos alapozó képzéseinek célkitűzése, hogy a tanulókat megfelelően készítse fel az érettségi vizsga megszerzésére, továbbá a szakképző évfolyamokon (is) végzetteket a szakmai vizsgán való sikeres szereplésre és a szakképesítés megszerezésére; másrészt a munkaerőpiacon való eredményes szereplésre is, hogy a képzést követően azonnal elhelyezkedhessenek. E kettős cél megvalósítása érdekében a nevelő-oktató munka egészén belül három ellenőrzési – mérési – értékelési eljárást alkalmazunk: a tanulókra, a tanárokra, a partnerek elégedettségére Partnereink elsősorban a szülők és a tanulóinknak munkahelyi szakmai gyakorlatokat biztosító cégek; a végzett tanulóinknak elhelyezkedést nyújtó munkaadók. Ennek megfelelően az ellenőrzési – mérési – értékelési eljárásokat az alábbiak szerint terveztük Intézményünk a tanulói teljesítmények mérés-értékelésben azt az alapelveket követi, hogy a meglévő (hozott) tudást fogadjuk be, az intézményünkben szerzett tudást pedig úgy értékeljük, hogy az megfeleljen a kimeneti követelményeknek és szolgálja a tanuló fejlődését, saját tudása növekedésének kimutatását. A szakközépiskola 9-12. évfolyamán tanulók tudásának mérés/értékelését az alábbiak szerint végezzük:
A képzési folyamatban való értékelést (ez kiterjed a tantárgy tanulási folyamatában végzett mérésekre és a tantárgyi záróértékelésre, a képzési szakaszlezáró értékelést, mely a szakmai alapozó évfolyamokon a félév, illetve a teljes tanév komplex értékelését jelenti Az érettségi vizsga, mely magába foglalja a szakmai alapozás zárását és értékelését is Amennyiben a diák a 13. (szakmai képzés) évfolyamon folytatja a képzést, akkor a o képzés moduljainak záró mérés-értékelését o az OKJ vizsga, a képzést záró mérés-értékelését
8
A szakképzési évfolyamokon (13. és 14.) a tanulói tudásmérés/értékelés célja szerint megkülönböztetünk: Hozott (elméleti, gyakorlati) tudás, hozott munkatapasztalat mérését, befogadását Az intézményünkben szerzett tudás tanulási folyamatban történő értékelését a következő szinteken: o a képzés tantárgyainak értékelését o a képzési szakaszlezáró értékelést, mely iskolarendszerű szakképzésben a félév, illetve a teljes tanév o a képzés moduljainak záró mérés-értékelését o az OKJ vizsga, a képzést záró mérés-értékelését 1.1.5.1 A tanulókra vonatkozó négyszintű ellenőrzés az első szintet a félév közben tantárgyanként kapott osztályzatok, valamint a tantárgyi vizsgák jelentik, amelyekre közvetlenül a tananyag egészének befejezését követően kerül sor (az egyes tantárgyakon belüli folyamatos ellenőrzési – mérési – értékelési eljárást a helyi tantervben a szaktárgyi tematika tartalmazza), a második szintet a félévenkénti, illetve a tanév záró, a tanév egészére is vonatkozó tantárgyankénti és összesített záró értékelés jelenti, amelyre az osztályozó tanári konferencián kerül sor, A szakmai előkészítő ( 9-12.) évfolyamon tanulók esetében fontos mérési-értékelési pont az érettségi, mely egyben a szakmacsoportos szakmai érettségit is jelenti. a harmadik szintet a modulzáró értékelés jelenti. Ez az iskolarendszerben nem külön vizsga, hanem a modulhoz tartozó minden tantárgy jegyeinek egyszerű számtani átlaga. A szakmai és vizsgáztatási követelményben más vizsgára bocsátási feltétel is előírható. a negyedik szintet a szakmai képesítő (OKJ) vizsga értékelése jelenti (beleértve a benyújtott szakdolgozat/vizsgamunka minősítését is); azaz annak megállapítása, hogy a tanulók milyen eredménnyel készültek fel a szakma gyakorlására, illetve az adott szakma kimeneti követelményeit milyen szinten tudják teljesíteni adott vizsgán (vizsgákon) a független vizsgabizottság előtt. 1.1.5.2 A tanárokra vonatkozó négyszintű értékelés az egyik szintet a tanulók által félévente kitöltött, a pedagógus munkájára vonatkozó, véleményüket tükröző – a minőségbiztosítási rendszernek is részét képező – kérdőívek összesítése és kiértékelése jelenti, amelyek eredményeit figyelembe vesszük a következő félév tanári beosztásának elkészítésekor, a másik szintet azoknak az óralátogatási jegyzőkönyveknek az értékelése és összesítése jelenti, amelyeket az iskolavezetés (igazgató és helyettesei), egyes szakképesítésekért fele9
lős szakmagazdák készítenek a rendszeres óralátogatásokat követően. Ennek eredményeit ugyancsak figyelembe vesszük a következő félév tanári beosztásának elkészítésekor, a harmadik szintet a tanárok szakmai munkájának belső ellenőrzésének és értékelésének eredménye jelenti, mely elveit az iskola szervezeti-, és működési szabályzata tartalmazza részletesen a negyedik szintet jelenti a félévek lezárását követően megtartott nevelőtestületi értekezlet, amely összegzi az előző pontokban leírtakat és meghatározza a félév fenti vonatkozású teendőit a tanárok számára, valamint a nevelő-oktató munkával szembeni követelményeket. 1.1.5.3 A partneri elégedettségre vonatkozó háromszintű ellenőrzés az egyik szintet jelenti a tanulóink által a nevelő-oktató munkával kapcsolatban tett szóbeli és írásbeli észrevételek, javaslatok figyelembevétele és az azokkal összefüggő szükséges intézkedések meghozatala o ebben a folyamatban egyaránt részt vesznek az osztályfőnökök, a tantárgyi felelős vezető tanárok és a szakképesítésekért felelős szakmagazdák és a modulgazdák o minden félévben tartunk összevont megbeszélést, az osztályokat képviselő 2-2 diák részvételével a Diákönkormányzat keretében, amelyen a fenti vonatkozásban a diákokkal közösen összegezzük az elmúlt időszakot és határozzuk meg a következő időszakra szükséges intézkedések körét, o a diákönkormányzat üléseiről emlékeztető készül, amely részletezi az említett felelősök feladatait, az emlékeztetőt a tanári kar tagjai is megtekinthetik, így megfelelő együttműködés alakítható ki az iskola vezetése, a tanári kar és a diákok között, o a diákönkormányzati gyűlések közötti időszakokban a folyamatos konzultációt a tanulókkal a diákönkormányzatért felelős munkatárs segítségével bonyolítjuk. a másik szintet jelenti a tanévnyitón a tanulóinknak tartott részletes tájékoztatás, amely kitér a tanév egészére vonatkozó tudnivalókra o az osztályközösség egészét érintő esetleges problémákról és azok megszüntetését célzó tervezett intézkedésekről, a kiemelkedő eredményeket elérő tanulókról, a tanárok szakmai és pedagógiai munkájával összefüggő kérdésekről folyamatosan kommunikációt folytatunk a tanulókkal szóban és írásban o ezen túlmenően a diákok és szülők természetesen egyénileg is rendszeres kapcsolatot tarthatnak a szakmagazdákkal, modulgazdákkal és a tanárokkal, ezáltal hatékony együttműködés alakítható ki az osztályfőnökök illetve a tanári kar és tanulóink szülei között is. a harmadik szintet jelenti a tanulóinknak munkahelyi szakmai gyakorlatot biztosító, majd a végzetteknek elhelyezkedést nyújtó cégekkel (munkaadókkal) történő rendszeres kapcsolattartás. o ennek keretében évente két alkalommal, a félévek közepén keressük fel az iskolával már együttműködő vagy a jövőben együttműködni kívánó cégeket, hogy határozzák meg azokat a szakmai munkaköröket/feladatköröket és az azok betöltéséhez/ellátásához szükséges kompetenciákat, amelyeket egyfelől a tanulóknak kínálnak, másfelől igényként, elvárásként, tehát követelményként fogalmaznak meg feléjük 10
o a munkaadói ajánlatokat, illetve követelményeket az iskola a terület vonatkozásában felelős vezetője és képzési munkatársak összesítik és egyeztetik a különböző szaktárgyakat oktató tanárokkal, az osztályfőnökökkel és a szakképesítésekért felelős szakmagazdákkal o az ő véleményük figyelembe vételével történik a tanulók munkahelyi szakmai gyakorlatra történő beosztása, illetve az álláslehetőségeknek a végzettek közül az arra megfelelően felkészültek számára történő továbbítására o ide kapcsolódik még a szakmai gyakorlaton részt vett tanulók által készített beszámolókban és a szakdolgozataikban/vizsgamunkáikban foglaltak összesítése és értékelése; valamint a cégek által a tanulók ottani munkájáról készített értékelésekben foglaltak összesítése és értékelése is, amelyre minden tanévben egy alkalommal, az I. félév közepén kerül sor egy összefoglaló és javaslattevő jelentés keretében 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok „A nevelés hosszú lejáratú személyi fejlődés, amelynek célja a jó keresztény és becsületes polgár kialakítása. A szabadság visszaszorítása által nem lehet nevelni, arra kell rávezetni a fiatalt, hogy okosan éljen vele. Ezért fontos, a nevelői rátermettség, önmagunk és mások pozitív elfogadása és a lelkesedés a fiatalokért.” (Don Bosco) A szalézi osztályok légköre – a szakmacsoportos alapozó képzésben éppúgy, mint a szakképzési évfolyamokon – nyitott és családias. A diák tevékeny alakítója saját tanulási folyamatának. Don Bosco alapelve szerint a bizalom az egész nevelés alapja. Tekintélye nem a büntetéstől való félelemre, hanem a szeretetre épült. „Szeretet nélkül nincs bizalom, bizalom nélkül nincs nevelés’’. Ennek legfontosabb eleme a „közösségi környezet” kialakítása. Ilyenek: bizalomra építő kapcsolat, családiasság-otthonosság légköre, integratív és támogatást nyújtó nevelés, diákcsoportok segítése és bevonása az iskola életébe. Nappali tagozatos diákjaink számára szalézi elveken alapuló befogadó, vidám, ugyanakkor követelményeket támasztó személyiségfejlesztő környezetet biztosítunk. A szakképző évfolyamokon résztvevő tanulóink a SZÁMALK–Szalézi Szakközépiskolába már kialakult személyiséggel jönnek. A mi feladatunk a személyiség érésének további előmozdítása és a pályaválasztás illetve korrekció lehetővé tétele, valamint a választott szakmával való azonosulás segítése. A személyiség fejlődésének egyik legjelentősebb módja a modellkövetés. Az oktatási intézmény, mint szervezet modellt nyújt azzal, ahogyan bánik a tanulóival, ahogyan a pedagógusok, a képzési munkatársak és a vezetők viszonyulnak hozzájuk és egymáshoz. A gondolkodásukra, személyiségükre hat a tananyag tartalma és felépítése, valamint az oktatás és értékelés módszerei. Pedagógusaink feladata, hogy a szakmai tanítás mellett segítsék a tanulók intellektuális, érzelmi és mentális fejlődését, továbbá segítsék a fiatalokat abban, hogy érzelmileg érett, szociálisan érzékeny, felelős felnőttekké váljanak.
11
A tanulók személyiségfejlődését, kiegyensúlyozott, felelős felnőtté válását célozza a szakmacsoportos alapozó képzésben a hittan, a szakképző évfolyamokon az etika tantárgy bevezetése is iskolánkban. E tantárgy tanulása segítséget fog nyújtani a fiataloknak abban, hogy a mai világban, amikor rengeteg féle „értékkel” találkoznak, jobban megismerjék és megtalálják önmagukat, s a követendő, pozitív viselkedésmintákat. A tanulókat felelős fiatalként, az érettségizetteket pedig felnőttként kezeljük és ezzel is a felnőtti szereppel együtt járó felelősségvállalást kívánjuk erősíteni. Ennek érdekében támogatjuk a diákönkormányzat működését. A pedagógusok, különösen a gyakorlati órákon oktatók viselkedése a szakember példáját mutatja. Ha nem hiteles, a tanulók később csalódhatnak és a szakmai szereppel való azonosulásuk is sérülhet. Ezért kiemelkedően foglalkozunk a nálunk oktató szakemberek pszichológiai-pedagógiai készségeinek fejlesztésével. A pályaválasztás pontosítását, illetve a korrekcióját segítjük: az önismeret mélyítését támogató tapasztalati tréningekkel az "Élet-és pályatervezés" tantárgy keretein belül, az intézményen belüli szakmaváltoztatás lehetőségének megteremtésével. 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai Iskolánk egészségnevelési feladatainak döntő többsége az érettségi vizsga előtt álló 9-12. évfolyamok tanulóit célozza meg. Alapvető feladatunk a tanulók egészségének megőrzésére való törekvés; a nevelési feladatok végrehajtása során erre kell a legnagyobb figyelmet fordítanunk. Törekednünk kell tanulóink káros szenvedélyektől való megóvására, az ezzel kapcsolatos felvilágosító tevékenységre. A szakképzési évfolyamokon az egészségfejlesztés feladatai az osztályfőnöki órára koncentrálódnak, illetve minden szaktanár saját óráján végrehajtandó saját feladatai között kell megoldani a tantárgy egészségfejlesztéssel való koncentrációs lehetőségeinek függvényében. Az egészségfejlesztés iskolai feladatait a szakmacsoportos alapozó képzésben minden tantárgy nevelési feladatai között szerepeltetjük úgy, hogy a tantárgy speciális lehetőségeit kihasználjuk a nevelési-oktatási folyamatban. A középiskolai oktatás, az egyes fejezetek, témakörök és órák megtartása során az egészségnevelési vonatkozások kiemelése minden pedagógus kötelessége. Kiemelt feladatai vannak az egészségnevelésben az osztályfőnöki, a biológia és a testnevelési óráknak az alábbiak szerint. Osztályfőnöki óra: o minden évfolyamon szerepeltetni kell az egészséges életmódra történő nevelést 12
o az iskolai védőnőt vagy iskolaorvost a szakmacsoportos alapozó képzésben a négy év alatt legalább két alkalommal föl kell kérni az egészséges életmóddal kapcsolatos ismereteket tárgyaló osztályfőnöki óra megtartására o az osztályfőnöki órákon éves gyakorisággal témául kell kitűzni a drogprevenciós ismereteket, a drogfogyasztással kapcsolatos tanulói információ biztosítását Testnevelés óra: o a testnevelési órákon a fiatalok fokozatos, tudatos fizikai terhelését az egészségfejlesztés szolgálatába kell állítani o a keringési és a légzési rendszer fejlesztése érdekében tartós, közepes iramú futást alkalmazunk minden testnevelési órán o a testnevelő tanárok figyelemmel követik a tanulók optimális testsúlyát, illetőleg a testsúly és a magasság arányának alakulását, észrevételeiket közlik az osztályfőnökkel és az iskolai védőnővel o ügyelni kell a testnevelés órák pozitív emocionális hatásának biztosítására o az órákon célszerű rendszeres tartásjavító gyakorlatok beiktatása o a pedagógiai programban megtervezett időpontban éves gyakorisággal el kell végezni a tanulók fizikai és teljesítőképességének, edzettségének mérését, a tanév végén öszszegző jelentést kell készíteni a tanulók teljesítőképességéről, és azt a nevelőtestület tanévzáró konferenciáján ismertetni kell o a testnevelési órákon törekedni kell arra, hogy minél több tanuló vegyen részt az iskolai sportkör edzésein, versenyein Biológia óra: o az emberi szervezet működésének tanításakor kiemelt figyelmet kell fordítani az egészséges életmódra, amely a teljesítőképesség alapját képezi o az egyes fejezetek (pl. táplálkozás, testfelépítés, stb.) tanításakor minden alkalommal előtérbe kell helyezni az egészségmegőrzés kérdését o a tanórákon hangsúlyozni kell a testmozgás, a rendszeres sportolás jelentőségét az egészség megőrzésére o az órákon foglalkozni kell a drogoknak (alkohol, dohány, kábítószer, stb.) az emberi szervezetre gyakorolt káros hatásaival, a gyakran előforduló mentális következményekkel Az egészségnevelésre a tanórán kívüli foglalkozásokon, iskolai programokon is kiemelt figyelmet kell fordítani, különösen a következők biztosításával o az iskolai sportkör foglalkozásainak megszervezése o délutáni szabadidős sportprogramok biztosítása o évente egy egészségnap vagy drogprevenciós nap megszervezése az iskola egésze számára
13
1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása elsősorban az osztályfőnöki, a biológia és a testnevelés tanírási órákon belül, valamint az egész iskola számára szervezett délutáni eseti foglalkozásokon valósul meg. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja minden tanulót megtanítani az elsősegélynyújtással kapcsolatos legalapvetőbb tudnivalókra. Minden tanuló legyen tisztában az egyszerű sérülések ellátásának, kezelésének módjával, súlyos sérülések, balesetek esetén a pánik és a tehetetlenség elkerülésének szükségességével, azzal, hogy hogyan és miről kell értesíteni a mentőket, a vérzéscsillapítás alapvető módszereivel, az eszméletlen sérült kezelésével kapcsolatos alapvető tudnivalókkal, hogy mely esetekben nem szabad megmozdítani a sérültet. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a) az osztályfőnöki órákon ezzel kapcsolatos foglalkozást kell tartani, b) legalább egy alkalommal meg kell hívni az iskolai védőnőt, iskolaorvost vagy a mentőszolgálat képzett szakemberét elsősegély-nyújtási alapismeretek oktatására, c) az iskolai egészségnapon lehetőséget kell biztosítani a baleseti sérültek ellátásával kapcsolatos ismeretek elsajátítására, bemutatására és gyakoroltatására, d) a biológia órákon ismertetni kell az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb ismereteket, e) a testnevelési órákon be kell mutatni a legegyszerűbb sérülések ellátásának módját, ismertetni kell a csonttöréskor szükséges legfontosabb teendőket.
1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok A társ-elfogadás erősítése, az empátiás készség fejlesztése és tudatosítása céljából iskolánk a közösség fejlesztésével kapcsolatos feladatait az alábbiak szerint látja el: Elsősorban az Etika, az Élet és pályatervezés, a Tanulástechnikai és kommunikációs tréning, továbbá a Projekttervezési alapismeretek tantárgy keretén belül foglalkoztunk a tanulói közösség fejlesztésével. A tantárgy óráit kiscsoportos formában, tréning jelleggel tömbösítve a tanév első napjaiban tartjuk, hogy az egymás számára még ismeretlen diákok közelebb kerüljenek egymáshoz és így a tanulási folyamatban jobban tudják egymást segíteni a problémamegoldásban és a tanulástechnikai hiányosságok leküzdésében.
14
1.4.2 A szalézi nevelés közösségfejlesztő feladatai A közösségfejlesztésben fontos szerepet kapnak a szalézi nevelés értékei és elvei, melyek között fontos szerepe van a bizalomra építő kapcsolat kialakításának, a támogatást nyújtó nevelésnek, a diákok iskolai életbe való aktív bevonásának, a közösségi élet támogatásának, a személyes segítésnek és egyéni példamutatásnak. A szakmacsoportos alapozó képzésben tanuló osztályközösségek, évfolyamok számára római katolikus szellemű közösségnevelést biztosítunk úgy, hogy tiszteletben tartsuk az egyes diákok hitbéli meggyőződését. Elvárjuk szakmacsoportos alapozó képzésben tanulóinktól az iskola egyházi rendezvényein való részvételt, aktívan formáljuk iskolánk diákközösségeit, osztályait, az osztályokon kívül szerveződő, érdeklődésen, egyéni képességeken alapuló kisebb tanulói csoportokat. 1.4.3 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai Intézményünk valamennyi osztályában diákképviseleti rendszer működik. Osztályonként – a tanulók által választott – két-két fő képviseli a diákközösséget. A diákképviselők testülete, a diákönkormányzat évente ülésezik, ahol egyrészt a diákok kérdéseit, problémáit közvetítik a képviselők az iskolavezetés számára, másrészt az igazgató az iskola terveiről tájékoztatja a tanulókat, illetve beszámol a tanulói jogok és a házrendben meghatározottak megvalósulásáról. 1.4.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai A közösség kialakítását és fejlesztését szolgálják az iskolánk által biztosított sportolási lehetőségek, ahol a diákok a csoportos játékok során fejlesztik társas kapcsolataikat. További terveink között szerepel, hogy a hallgatók egészséges életmódra nevelését lehetővé tegyük, ezért szabadtéri pályát béreltünk labdajátékokhoz, valamint a szünetekben kirándulásokat, túrákat szervezünk. A közösségfejlesztéshez nagymértékben hozzájárulnak a kiscsoportos foglalkozások, amelyeket több tantárgynál is alkalmaznak tanáraink. Ugyanilyen fontosnak tartjuk a szabadidős tevékenységeket, az önkéntes munkát, a közösségi programokat, a szórakozást, beszélgetéseket és közös kirándulásokat. Az iskola hagyományai a tanév rendjéhez igazodva a következők:
ünnepélyes tanévnyitó, elsősök avatása, ismerkedési est, diáknapok, az 1956-os forradalom megünneplése ünnepi műsor keretében, az advent és a karácsony iskolai ünnepségsorozata, a végzős évfolyam szalagavatói ünnepsége, megemlékezés a március 15-i forradalomról, 15
hamvazószerda megünneplése, a húsvétot megelőző nagyhét ünnepe, megemlékezés a költészet napjáról, osztálykirándulások rendje a szakmacsoportos alapozó képzésben az iskolai ballagás, oratórium, pedagógusnap.
1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg:
a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a szakképző évfolyamokon részt vevő tanulók szakmai vizsgáztatása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, szakmagazdai, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben,tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a szakmai értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.
Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg minden tanév augusztusában, elsősorban pedagógiai-szakmai alkalmasság, valamint a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre 16
Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Segíti a tanulóközösség kialakulását, együttműködik az osztály diákbizottságával. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével a 9-12. évfolyamon. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet, fogadóórát tart. Tájékoztatja a tanulókat, szülőket az iskola rendezvényeiről, a szülői értekezletekről, fogadóórákról. Igazolja a tanulók mulasztását, kiemelt figyelmet fordít az igazolatlan mulasztásokra, a jogszabályban meghatározottak szerint az igazolatlan mulasztásokról tájékoztatja a szülőt, illetve a szakképző évfolyamokon értesíti a tanulót. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló, digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Előkészíti a félévi és a tanév végi konferenciát, figyelmet fordít tanulóinak lezárására, a hiányzások, dicséretek, fegyelmező és fegyelmi intézkedések nyomon követésére. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, elmarasztalására, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Órát látogat az osztályban.
1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Az eredményes tanulás a sikeres pályakezdés (és természetesen a sikeres szakmai vizsga) feltétele. Tanulóink közül mindazok, akik kellő motiváltsággal, egy konkrét szakmára orientáltan kezdték meg tanulmányaikat, a tanulási folyamatban az átlagosnál jobb teljesítményt nyújtanak. A rendelkezésünkre álló eszközökkel és lehetőségekkel segítjük a képességeik kibontakozását. A hagyományos könyvtár mellett elektronikus könyvtár áll az érdeklődő tanulók rendelkezésére, ahol olyan szakkönyvek közül válogathatnak, amelyeket magas ára vagy egyszeri 17
felhasználhatósága miatt nem tudnak megvásárolni. Az olvasóteremben ezen kívül az elmúlt évek legsikeresebb szakdolgozatai is az érdeklődők rendelkezésére állnak. Mindemellett a nyelvtanuláshoz szótárak, kisregények, egyéb olvasmányok állnak angol és német nyelven a tanulók rendelkezésére. Délutánonként, a tanítást követő időben a számítógépteremben önálló gyakorlási lehetőséget biztosítunk, internet hozzáféréssel, speciális szoftverek használatával. A végzősöknek a szakdolgozat/vizsgamunka írásához, készítéséhez számítógépet és konzulensi segítséget biztosítunk. A tehetségesek tanórai fejlődését oktatóink személyre szabott módszerekkel, kiscsoportos foglalkozásokkal, team-munkával, kisebb projektek megvalósításával, plusz feladatok adásával segítik. A tanulás és munkahelyi gyakorlat összekapcsolása: a tanulók (önkéntes alapon) kiváló referenciákkal rendelkező cégekhez mehetnek munkahelyi szakmai gyakorlatra. Ebben az esetben a szakmai vizsga követelményeit - a munkatapasztalatok birtokában - sikeresebben teljesítik. (Az esetek többségében ugyanazok a cégek munkát is ajánlanak a szakmai gyakorlatot befejező tanulóknak.) Tehetséges tanulóink számára biztosítjuk, hogy az intézményünk által megnyert nemzetközi pályázatban részt vegyenek. Ezek keretében lehetőségük van idegen nyelvi készségük jelentős továbbfejlesztésére, a nemzetközi diákcsere-program révén külföldi szakmai tapasztalatszerzésre. Mindezek eredményeképpen az európai munkaerőpiacon való sikeres szerepléshez szükséges hatékony felkészülésre. A jól tanulók, a tehetségesek ösztönzését szolgálja az ösztöndíjrendszer, melynek konkrét leírása a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban (TVSZ) található.
1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A szakmacsoportos alapozó képzésben tanulók között – az általános iskolában felhalmozódott esetleges lemaradásuk és személyenként különböző adottságuk következtében – megjelennek azok a tanulók is, akik az első középiskolai félév vagy tanév során tanulási kudarcokkal szembesülnek. Ezeknek a tanulóknak a felismerése minden szaktanár, kiemelten pedig az osztályfőnök feladatkörét képezik. Legkésőbb az első félévi konferencián vagy félévi tantestületi értekezleten jelezni kell, ha egy tanuló esetében tanulási kudarcot feltételeznek. Ebben az esetben a tanuló számára osztályfőnöke és az érintett szaktanár(ok) közreműködésével pszichés és szakmai-tanulmányi segítséget kell biztosítani, a tanulót felzárkóztatásban kell részesíteni. A problémát jelezni kell az iskolai védőnőnek, az iskolai pszichológusnak is. Amennyiben a tanulási kudarcot nem sikerül jelentősen csökkenteni vagy megszüntetni, a védőnő segítségével kezdeményezni kell a tanuló szakszolgálati vizsgálatát az esetleges tanulási nehézség megállapítása, illetőleg a pedagógusok és a tanuló számára szükséges szakmai tanácsok beszerzése érdekében.
18
Felzárkóztatásra szorul a tanuló, ha szórt figyelmű; nehezen tud koncentrálni; gyorsan felejti, és nehezen idézi fel a tanultakat, látottakat; túlmozgásos vagy túlzottan lassú; kézügyessége fejletlen; lassan vált át egyik feladatról a másikra; olvasási, helyesírási, matematikai problémái vannak; a szakértői bizottság javaslata alapján egyéni fejlesztést igényel valamely részképesség területén adódó lemaradás miatt.
A felzárkóztatás célja
a környezeti hátrányok kompenzálása, az osztály illetve az iskolai közösségbe való bekapcsolódás, továbbhaladás lehetőségének biztosítása, az esélyegyenlőség megteremtése, készségek, képességek fejlesztése, a napi tanulás feltételeinek biztosítása, a korrekciós tevékenység és a korrepetálás révén a napi lépéstartás megszervezése, az eredményes tanulási folyamat megszervezése, valamely részképesség területén megnyilvánuló hátrány kompenzálása, viselkedési szokások kialakítása, változtatása, gyakorlati alkalmazása, az általános emberi normák, valamint az iskolai házirend szellemében, az iskolában történő megfelelés, az érettségi vizsgára történő felkészülés, a pályaválasztás segítése.
Iskolánkba a szakképző évfolyamok jellegéből következően a sokféle középiskolából, különböző előképzettséggel érkeznek a tanulók. Az informatikai szakokon az egységes alapképzés és az azt követő modulrendszerű szakmai képzés a tanulói kudarcok megelőzését is célozza. A moduláris felépítés lehetővé teszi szintenként a kimenetet OKJ képesítéssel úgy, hogy egyetlen tanulónak sem kell szakképesítés nélkül távoznia. Ez a moduláris rendszer segít abban is, hogy az esetleg nem kellőképpen átgondolt szakválasztást a tanulók menet közben megváltoztassák. Ezt a döntést az őket tanító szaktanárokkal először egyénenként megbeszélik, majd az első félévet lezáró tanári konferencián a tantestület egyetértése alapján hozzuk meg. Ez biztosítja azt, hogy a tanuló egy általa választott nehezebb szak helyett egy könnyebbet nagyobb eséllyel végezzen el. A tanulásban lemaradt tanulók szervezett formában adnak segítséget. Számítógéptermi gyakorlási lehetőséget biztosítunk a tanulóiknak hetente három alkalommal, valamint internet-hozzáférést heti rendszerességgel, tanári felügyelet mellett. A szakképző évfolyamokon tananyagaink nagy részét már elektronikus formában is kifejlesztettük. Az elektronikus tartalomszolgáltató rendszerünkhöz minden hallgatónk saját kód19
dal fér hozzá, így ezen a rendszeren keresztül hozzáférhetők és letölthetők ezek a tanulási segédanyagok. Ezen a módon próbáljuk biztosítani azt, hogy a különböző adottságokkal, bemeneti tudással és esetleg nem megfelelő tanulási kultúrával érkező diákjaink megtalálják a számukra leghatékonyabb módot az otthoni készülésre, illetve gyakorlásra. (az alapozó moduloknál, a nyelvi kurzusoknál terveztük a felzárkóztatást is a kevesebb szakmai tudással rendelkező, vagy tanulásban lemaradó fiatalok számára). A szaktanárok hetente tartanak fogadónapot, így a szülők, illetve a nagykorú tanulók egyénileg jelentkezhetnek kérdéseikkel, tanulási problémákkal. A tanárokból álló team pályatanácsadással áll a fiatalok rendelkezésére. Ugyanez a team tartja a tanulók munkába állását segítő munkaerő piaci tréninget. Az iskolába járó tanulók között vannak szociális, műveltségi hátránnyal küzdő fiatalok. Felzárkóztatásukhoz a tanórán kívüli korrepetálások, speciális, egyéni foglalkozások nyújtanak segítséget, és lehetővé teszik a hátrány minimalizálását vagy lehetőség szerinti megszüntetését. Ennek leghatékonyabb eszközei a rendszeres kapcsolattartás, beszélgetés, családlátogatások, szülői értekezletek, fogadónapok, nyílt tanítási napok. A felzárkóztatásra szoruló tanulókkal való foglalkozást differenciáltan, csoportbontással oldjuk meg.
1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézséggel küzdő tanulók többsége valamiféle szociális problémával, családi bizonytalansággal, életviteli nehézséggel küzd, és ezek megoldásában jelentkező nehézségek nyomják rá bélyegüket személyiségükre. Ezzel a gyakorlati ténnyel pedagógusaink tisztában vannak. A magatartási, tanulási és beilleszkedési nehézségekkel küzdő, illetve gyakran a sajátos nevelési igényű diákok esetében is szociális körülményeik, és ebből sokszor következő szülői elhanyagolásuk vezet azokhoz a személyiségükben bekövetkező változásokhoz, amelyek a jelenségeket előidézik. Természetesen más esetet képez az egészségügyi problémával, születési vagy fejlődési rendellenességgel küzdő sni-s tanulók csoportja. A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók felé kiemelt figyelemmel fordulunk. Biztosítanunk kell számukra, hogy családi, szociális problémákban, esetleg már a személyiség nem megfelelő fejlettségében, a családi és létbizonytalanságban rejlő gondok megoldási útján megindulhassanak. Ehhez az iskola minden pedagógusának odafigyelésére, előítélettől mentes pedagógusi személyiségére szükség van, mindenekelőtt azonban az osztályfőnökök kötelessége a problémákkal küzdő személyiség felismerése, az osztályban tanító pedagógusok diszkrét informálása. Feltétlenül igénybe vesszük ezekben az esetekben a pedagógiai munkánkat segítő iskolapszichológus, fejlesztőpedagógus és iskolai védőnő szakmai segítségét, valamint – szükség esetén – az ifjúságvédelmi felelős tanár pedagógiai-szakmai támogatását. Azokban az esetekben, ahol tanítványunk szociális létbizonytalanságban van, kérni kell az illetékes önkormányzat segítségét.
20
1.6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása A prevenció fogalmát napjainkban sokan használják. "Jobb megelőzni, mint gyógyítani" tartja a közmondás. Ezzel a megelőzés pozitív oldalát hangsúlyozzuk ki. Pedagógiai nyelvre lefordítva így értelmezzük: a fiatalokat meg kell kímélni azoktól a negatív hatású helyzetektől, amelyek kockára tehetnék fejlődésüket, olyan eszközöket adni a kezükbe, amelyek arra segítik, hogy szembe tudjanak nézni önállóan és ellentmondás nélkül az élet nehézségeivel. Legfontosabb egy olyan környezetet kialakítani, amelyben az értékek továbbadása nem elméleti formában, hanem átélve, a gyakorlati életbe ültetve jutnak el a fiatalokhoz. Egy másik fogalom is társul a megelőzéshez: nem elég a rosszat megelőzni, hanem segíteni kell a jót kibontakozni, amelyet három dologgal érhetünk el:
elismerni önmagunkban és a fiatalokban az elégséges erőt, amely elegendő az önállóságra. megkedveltetni velük a fejlődést, a fáradságot, a nevelés minden terén azáltal, hogy példát adunk nekik. segíteni a fiatalokat, hogy legyenek tisztában pozitív képességeikkel és lehetőséget nyújtani nekik, hogy ezeket meg is tudják valósítani.
Tanulóink egy része kiskorú, másik része fiatal felnőtt. Mindkét korosztályt érintően törekszünk segítő partnerei lenni a ránk bízott tanulóknak.
A szakközépiskolánkban rendszeres iskolaorvosi rendelés van hetenként két alkalommal. Kapcsolatot tartunk az Újbudai Humán Szolgáltató Központ (1117 Budapest, Bogdánfy u. 7/D.) pszichológus munkatársaival, akik kérésünkre drogmegelőzési előadásokat tartanak iskolánkban. Visszatérő egészségügyi problémák esetében az iskola felveszi a kapcsolatot az iskolaorvossal, illetve ha szükséges, a kerületi pszichológussal. Az évfolyamokat tanító szaktanárok jelzései alapján – akár a szokásostól eltérő viselkedés, akár váratlan tanulmányi teljesítményromlás stb. – az iskola vezetése szintén megteszi a szükséges lépéseket (felveszi a kapcsolatot a szülőkkel, barátokkal stb.). Tanáraink és dolgozóink rendszeres kapcsolatban állnak diákjainkkal, így hozzájuk fordulhatnak problémáikkal. Emellett egyéni problémák esetén szakemberekkel is segítünk felvenni a kapcsolatot. Egyházi iskolaként több lehetőségünk van az egyéni problémák kezelésére, mert a nevelési igazgatóhelyettes atya és a szalézi tanárok ebben mindennapos segítséget nyújtanak diákjainknak, iskolánknak.
21
1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Iskolánk lehetőségeihez mérten segíti a nehéz szociális helyzetben lévő tanulóit az alábbiak szerint: A szakképzési évfolyamokon tanulóink tandíj/térítési díj-mérséklését a szociális körülményeknek megfelelően biztosítjuk. Ennek módja és mértéke a TVSZ-ben szabályozott. Ösztöndíjat adunk a kimagasló tanulmányi eredményt elérő tanulóknak. Igény szerint vidéki hallgatóink számára kollégiumi elhelyezésben nyújtunk segítséget. Bár hallgatóink tanulói jogviszonyban vannak, amely kizárja a munkavállalás lehetőségét, az iskola életében előfordulnak olyan lehetőségek (demonstrátor, internet teremben tanársegítő, modell portrérajzhoz), amelyek elvégzésével meg tudunk bízni egy-egy jól tanuló, rászorult diákot. Az elvégzett munka ellenszolgáltatásaképpen vagy tandíj/térítési díjkedvezményben, vagy esetleg tankönyvvel tudjuk tanulmányait segíteni. Több külföldi egy hetes kurzust hirdetünk meg egy tanévben, melyre pályázni lehet. Ezeknek a kurzusoknak az árából a diákoknak általában a részvételi díj 20%-át kell téríteniük. Azoknak a fiataloknak, akik ezt pályázattal elnyerik és szociálisan rászorultak, az iskola megfizeti az önrészt. (ennek lehetőségét és módját is a TVSZ-ben szabályozzuk). Könyvtári fejlesztéseink során több példányban szerezzük be azokat a tanáraink által kijelölt tankönyveket és kiegészítő szakirodalmat, amelyek beszerzése sok diákunk számára problémát okozna. Ezek korlátozott idejű kikölcsönzésével, illetve az olvasóterem rendszeres nyitva tartásával biztosítjuk minél több hallgatónk számára a hozzáférést. 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje A fiatalok és a fiatal felnőttek részesei kell, hogy legyenek az iskola döntési folyamatainak még akkor is, ha az intézmény alapdokumentumainak elfogadása a nevelőtestület hatáskörébe tartozik. Diákjainknak azonban meg kell mutatnunk, hogy az iskolát, annak osztályait, illetve a tanulóközösségeket vagy az egyes tanulókat érintő döntések meghozatalakor a döntés elsődleges szempontja a tanuló érdeke, előmenetele, nevelése, további lehetőségeinek biztosítása. Természetesen a döntések meghozatalakor messzemenően figyelembe kell venni a jogszabályi előírásokat és az ezekből adódó korlátokat. Minden olyan esetben, amikor lehetőség van az iskolát, annak osztályait vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő döntést megelőzően informálódni a diákok véleményéről, azt meg kell tenni. Ennek kapcsolattartó felelőse az intézmény igazgatója. A diákok véleményét az alábbi csatornákon lehet beszerezni: az iskolai diákönkormányzat révén – kapcsolattartó a diákönkormányzat patronáló tanára, az egyes osztályok révén – felelős az adott osztály osztályfőnöke, az osztályokban tanító pedagógusok közreműködésével – felelős az adott pedagógus. Ha a döntést megelőzően a diákönkormányzatnak véleményezési joga van, akkor azt a diákönkormányzat írásos jognyilatkozatával vagy jegyzőkönyv készítésével kell biztosítani. 22
Amennyiben a diákönkormányzatnak nincs jogszabályban rögzített véleményezési joga, akkor a fenti módszerek valamelyikével beszerzett vélemény írásos rögzítése nem kötelező.
1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Iskolánk tanulói 14-19 éves fiatalok, illetőleg nagykorú fiatal felnőttek. Legtöbben még a szülői házban élnek. Az iskolának a szülőkkel való kapcsolata ebből az alaphelyzetből következően szervezhető. Az érettségire készülő, szakmacsoportos alapozó képzésben az alábbi kapcsolattartási formákat alkalmazzuk. Nyílt napokra, tanévnyitóra, fontos szakmai tájékoztatókra a tanulók mellett a szülőket is meghívjuk. Szükség szerint (egy-egy osztály tanulmányi, fegyelmi, stb. problémái felmerülésekor) szülői megbeszélést hívunk össze. A tanulmányi előmenetelről, az esetleges tanulási problémákról, igazolatlan hiányzásokról és azok következményeiről a szülőket, nagykorú tanuló esetében a tanulókat írásban tájékoztatjuk a jogszabályi előírásoknak megfelelően. Az osztályfőnöki rendszer a tanulóknak és a szülőknek is az iskolához szóló első számú felnőtt segítő kapcsolatát jelenti. A tanárok hetente fogadóórát tartanak, ahol a tanulók és a szülők külön bejelentés nélkül jelenhetnek meg aktuális kérdéseikkel, problémáikkal, javaslataikkal. A szakképző évfolyamokon résztvevő nappali vagy esti tagozatos felnőtt tanulóink esetében az alábbi kapcsolattartási formákat alkalmazzuk: Nyílt napokra, tanévnyitóra, fontos szakmai tájékoztatókra a tanulók mellett a szülőket is meghívjuk. Honlapunk és elektronikus tartalomszolgáltató rendszerünk segítségével a szülők nyomon követhetik iskolánk életét és azokat a szakmai lehetőségeket, amelyeket kínálunk tanulóink számára. Nemzetközi projektjeink egy része diák mobilitást is lehetővé tesz. Ilyen esetekben az érdekelt szülők személyes tájékoztatást kapnak, illetve a projekt befejezése után a projektről készült szóróanyagokat, fényképeket eljuttatjuk hozzájuk.
1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 1.9.1. A vizsgaszabályzat hatálya, célja 1.9.1.1 A vizsgaszabályzat hatálya
23
Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: osztályozó vizsgákra, különbözeti vizsgákra, javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: aki osztályozó vizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. 1.9.1.2 A tanulmányok alatti vizsgák részeinek meghatározása Az iskolánkban lebonyolított osztályozó, különbözeti és javítóvizsgák esetében – az intézményben e szabályozás szerint egységesen a következő vizsgarészeket írjuk elő. Vizsgarész meghatározása Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem Etika, hittan Biológia Fizika Kémia Földrajz Művészetek (rajz és vizuális kultúra) Informatika Testnevelés Szakmai tantárgyak
Írásbeli x x x
Szóbeli x x
Gyakorlati
x x x x x x x x x
x x x x
Az egyes vizsgaformák időtartamát, a felkészüléshez biztosítandó felkészülési időt jogszabály határozza meg. 1.9.1.3 Az értékelés rendje 24
Ha a vizsgatárgy csak egyféle (csak írásbeli, csak szóbeli vagy csak gyakorlati) részből áll, akkor a vizsgarészben elért teljesítményt pontozással kell megállapítani, és az eredményt %-os teljesítményben kell megadni. Ha a vizsgatárgy kétféle (pl. írásbeli és szóbeli) vizsgarészből áll, akkor az írásbeli részre adható pontszám a vizsgapontszámnak 60%-a lehet. A két vizsgarész összes pontszámának meghatározásával kell megállapítani a vizsgázó százalékos teljesítményét. Az érettségire felkészítő képzésben az osztályzatokat a kerekítés szabályainak betartásával egész számra kerekített százalékos teljesítmény függvényében a következőként kell megállapítani. %-os eredmény osztályzat
0-19% elégtelen
20-32% elégséges
33-46% közepes
47-59% jó
60-100% jeles
A szakképző évfolyamokon az osztályzatokat a kerekítés szabályainak betartásával egész számra kerekített százalékos teljesítmény függvényében a következőként kell megállapítani. %-os eredmény osztályzat
0-49% elégtelen
50-62% elégséges
63-76% közepes
77-89% jó
90-100% jeles
A vizsga dolgozatát, a szóbeli felkészülés és felelés során készült dokumentumot egy év időtartamra a szaktanárnak meg kell őriznie. A vizsgáról jegyzőkönyvet kell fölvenni.
1.9.2. A vizsgatárgyak részei és követelményei Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelvből írásbeli feladatlap készül, amely nyolc feladatból áll, amelyben a szövegértési feladatban szereplő feladattípusok illetve gyakorlati jellegű feladatok szerepelnek (tesztes, nyitott mondatok, láncfeladatok). Az írásbeli vizsgán szerepelnie kell legalább egy gyakorlati írásbeliséggel kapcsolatos feladatnak, amelyben a fogalmazási készség mellett a helyesírás is szerepet kap. Értékelés: maximálisan 50 pont szerezhető, az elkövetett helyesírási hibákért pontlevonás jár (három helyesírási hibaként 1-1 pont; a helyesírási hibák számítása az általános elvek alapján történik). Az érdemjegy adása az általános százalékos értékelésnek megfelelően történik. Irodalomból szóbeli vizsgaforma, amely az adott évfolyam(ok) tananyagát kéri számon. A szaktanárnak tíz tételből álló tételsort kell összeállítania. Minden tétel minimum három feladatból áll: stílustörténeti, alkotóval kapcsolatos és irodalomelméleti ismeretre kérdez rá. E kérdések nem feltétlenül egyetlen alkotóhoz kapcsolódnak, a vizsga során az adott évfolyam anyagában szereplő ismeretanyagról ad számot a vizsgázó. 25
Történelem A történelem vizsga szóbeli részből áll, amely az érettségi vizsgaszabályzat történelem vizsgáztatására vonatkozó utasításainak szellemében és formájában kéri számon a tanuló ismereteit az adott tanév tananyagát figyelembe véve. A szóbeli vizsgán tíz tételből kell húzni a tanulónak. A húzott tételekhez a tanuló forrásokat kap, amelyek felhasználásával kell kifejtenie a kapott tételt. Idegen nyelvek Az idegen nyelvi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll. Az írásbeli vizsga számon kéri a megfelelő tanév vagy tanévek tananyagát az érettségi vizsga követelményei és feladattípusai szerint. Így az írásbeli vizsga a következő részekből áll: nyelvhelyesség és fogalmazás-szövegalkotás (esetleg ezek helyett olvasásértés és magnóhallgatás). A tanuló – a fogalmazási feladat kivételével – nem használhat segédeszközt, a fogalmazási feladat megoldásakor szótár használata megengedett. A szóbeli vizsga három részből áll: kötetlen beszélgetés meghatározott témában, egy szituáció eljátszása és képleírás. Mindhárom feladatot tételhúzás alapján kapja a vizsgázó. Matematika A matematika vizsga egy 45 perces feladatlap írásbeli megoldásából áll. Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői az alábbiak: legalább öt, de legföljebb hét feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75%–át érinti. A feladatok közül két feladat az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi, legalább három (egy vagy több kérdésből álló) feladat pedig a vizsga tárgyát képező időszak legfontosabb feladattípusait tartalmazza. Az utóbbi feladatok közül két feladat könnyebb (rutinfeladatok), legalább két feladat pedig az összetettebb feladatok közül való. Fizika A vizsga szóbeli vizsgarészből áll. A vizsgán tíz tételből kell húznia a vizsgázónak. A tétellap két részből áll, mindkét része egy–egy fizikai jelenség legfontosabb fogalmainak és az azzal kapcsolatos kísérleteknek az bemutatását, a témakörrel kapcsolatos összefüggések, tételek ismertetését tartalmazza. Biológia A szóbeli vizsgán a középszintű érettségi követelményeknek megfelelően összeállított tíz tételből húz a tanuló, amelyeket kifejt. Szerepel továbbá öt biológiai fogalom meghatározása.
26
Kémia A kémia szóbeli vizsgán a középszintű érettségi követelményeknek megfelelően összeállított tíz tételből húz a tanuló, amelyeket kifejt. A szóbeli tétellapon három kérdés, valamint öt kémiai fogalom meghatározása is. Földrajz A földrajz szóbeli vizsgán tíz tételből kell húznia a vizsgázónak. A tétellap két részből áll. Az egyik kérdés természetföldrajzi, a másik kérdés társadalom- és gazdaságföldrajzi vonatkozású, ha a tanuló már rendelkezik a megfelelő ismeretekkel (pl. 11. évfolyamon félévi vizsga esetén). Ennek hiányában az adott tananyag két legfontosabb fejezetét érintik a kérdések. A kérdések minden esetben egy jelenség vagy folyamat legfontosabb fogalmaira, jellemzőire, működési mechanizmusára irányulnak. Testnevelés A vizsga típusa: gyakorlati vizsga. A vizsga testnevelés tantárgyból teljes mértékben az érettségi vizsgakövetelményeknek az adott félévben/tanévben a tananyagban szereplő követelményeire épül. A tanulók – az úszás és a küzdősportok kivételével – a gyakorlati követelményeket mutatják be sportáganként. A gyakorlati vizsga sportágankénti bemutatásának teljes hoszsza 120 perc. A gyakorlati bemutatás a következő sportágakat tartalmazza: atlétika, torna, gimnasztika, labdajátékok közül választhatóan egy sportág a kézilabda, röplabda, kosárlabda, labdarúgás közül.
Informatika Az informatika vizsga egy feladatlapon szereplő feladatok gyakorlati megoldásából áll. A gyakorlati feladatlap tartalmi jellemzői az alábbiak: legalább két, de legföljebb három (egyenként esetleg több részből álló) feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75%-át érinti. A feladatok közül egy feladat egy összetett problémamegoldást ellenőriz. A másik (vagy másik két) feladat pedig a vizsga tárgyát képező időszak legfontosabb feladattípusaiból könnyebb feladat megoldását várja el (rutinfeladatok). A következő eszközöket lehet használni a gyakorlati vizsgán: számítógép, vonalzó.
Művészetek, rajz és műalkotások elemzése Az írásbeli vizsga öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb művészettörténeti ismeretét érinti. A feladatok közül négy feladat a művészettörténeti ismeretek, alapfogalmak, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi, egy feladat pedig a vizsga tárgyát
27
képező időszak építészeti, szobrászati, festészeti, vagy iparművészeti alkotásának elemző bemutatását kéri számon. A rajz és vizuális kultúra gyakorlati vizsgán hat tételből kell egyet húznia a vizsgázónak. A gyakorlati vizsga részét képezi egy minimum öt darabból álló portfolió benyújtása a tanuló éves (féléves) munkáiból. A gyakorlati vizsgához szükséges eszközök: A/4-es rajzlap, puha grafit, körző, egy derékszögű és egy bármilyen vonalzó. Szakmai alapozó tantárgyak A szakmai alapozó tárgyak vizsgái írásbeli és gyakorlati részekből állnak. Az írásbeli vizsgán a tanuló két vagy három részből álló szakmai feladat kidolgozását kell megoldania. A gyakorlati részen olyan feladatokat kap, amelyek az elméletben tanult szakmai ismeretek gyakorlati alkalmazásához szükséges.
1.9.3 A tanulmányok alatti vizsgák eljárási szabályai a jogszabályok alapján
Az írásbeli vizsga időtartama – a szakvélemény alapján ettől eltérést lehetővé tevő esetek kivételével – tantárgyanként és évfolyamonként 45 perc, magyar nyelv és irodalom tantárgyból 60 perc. Egy napon legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet tenni. A szóbeli vizsgát az iskola szakos tanáraiból az igazgató által kijelölt vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg tanította. Az elnöki teendőket az igazgató vagy a megbízottja látja el. A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még egy vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie. A tanulónak az írásbeli vizsgán kihúzott tétel (ami több feladatból állhat) kidolgozására legalább 20 percet kell biztosítani, kivéve a 1. pontban tett kivételt. A szóbeli feleletek maximális időtartama 15 perc. Ha a tanuló a feladatát nem tudja megoldani, teljes tájékozatlanságot, árul el az elnök egy alkalommal póttételt húzathat vele. Erre is 20 perc a felkészülési idő, valamint 15 perc a felelet időtartama. A vizsgázó osztályzatát a két felelet százalékos átlaga alapján kell megállapítani. Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére meg nem megengedett eszközt használ, az igazgató a vizsga folytatásától eltilthatja, a vizsgaeredménye: elégtelen. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni, mint ami nem sikerült. Az önhibán kívüli; indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni, annak megismétlésére. A vizsga a vizsgázó számára díjtalan. A szabályosan megtartott vizsga nem ismételhető meg. A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában a jogszabályban meghatározott ideig kell őrizni. A jegyzőkönyv vezetéséért és hitelességéért a vizsgabizottság elnöke felel. 28
A jegyzőkönyvben minden vizsgázót külön jegyzőkönyv nyomtatványon kell jegyezni. A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. Az írásbeli feladatlapot és jegyzetelés (vázlatkészítés) céljára kapott papírlapot az iskola körbélyegzőjével el kell látni. A tanuló és a szülő kérésre, egyeztetett időpontban a vizsgaelnök jelenlétében a vizsgadokumentumokba betekinthet, írásos megjegyzést fűzhet az értékeléshez, melyet jegyzőkönyvbe kell venni. Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és aláírásával látja el. A javítás téves bejegyzéseit látható módon szignálva kell eszközölni. A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a jogszabályban meghatározott záradékokkal be kell vezetni. Az vizsgaeredmény kihirdetésének legkésőbb a vizsgát, több vizsga esetén a legutóbb teljesített vizsgát követő második munkanapon meg kell történnie.
1.10 Az iskolaváltás valamint a tanuló átvételének szabályai Tanuló átvételére a nagykorú tanuló vagy a kiskorú tanuló szülőjének írásos kérelme alapján kerülhet sor. A kérelmet az intézmény igazgatójának kell benyújtani. Az átvételre vonatkozó kérés elbírálásakor be kell kérni a tanuló előző bizonyítványait, meg kell vizsgálni az általa tanult tantárgyakat, azok óraszámait és a tanuló által elért eredményeket. A tapasztaltak alapján akkor lehet az átvételi kérelmet teljesíteni, ha a tanult tantárgyak, óraszámok és eredmények alapján megállapítható, hogy a tanuló eddigi tanulmányaira alapozva vélhetően képes az iskolaváltás követelményeinek megfelelni, és valószínűsíthető az új iskolába történő beilleszkedése. Amennyiben a tapasztalatok az előzőekkel ellentétesek, az átvételi kérelmet meg kell tagadni. 1.11 A felvételi eljárás különös szabályai A felvételi kérelmek elbírálása a szakmacsoportos alapozó képzésben a 8. osztályos tanulók jelentkezési lapján közölt általános iskolai tanulmányi eredmények. Egységes írásbeli vizsgát (központi felvételi vizsga), szóbeli felvételi vizsgát nem tartunk. A tanuló felvételi pontszámát az alábbi tantárgyak 7. osztályos év végi és 8. osztályos félévi eredményének számtani közepéből, valamint a tanulók 8. osztályos átlageredményéből számítjuk ki. A felvételi pontszámot képező 7-8. osztályos tantárgyak a következők: magyar nyelv és irodalom matematika idegen nyelv (ha több nyelvet tanult, akkor az angol) o művészeti ágban történelem o informatikai ágban az informatika
29
A fentiek alapján a 2 x 4 tantárgyból szerzett 8 osztályzat maximális értéke 40 pont lehet. A 8. osztályos (minden tantárgyat tartalmazó) átlageredményekből szintén 40 pont szerezhető. A felvételi sorrendet az így képzett összegzett pontszámok csökkenő sorrendje adja. A felvételi kérelmek elbírálása során az azonos pontszámot elérő tanulók közül elsőként előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos, majd másodsorban a hátrányos helyzetű tanulót, harmadsorban a budapesti állandó lakással vagy tartózkodási hellyel rendelkező tanulót. Különleges helyzetűnek tekintjük azokat a felvételiző tanulókat, akik valamely keresztény vallás elkötelezett hívei, akiknek szülei iskolánkban dolgoznak vagy testvérük iskolánk jelenlegi vagy volt tanulója.
1.12 Az előrehozott érettségi vizsgát tett tanulók kötelezettségeinek teljesítése Ha a tanuló valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, a hatályos jogszabályok szerint az adott tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén a tanítási órákon nem kell részt vennie, a szóban forgó tantárgy vonatkozásában további kötelezettségek nem terhelik.
2. Az intézmény helyi tanterve 2.1 A választott kerettanterv megnevezése A szakmacsoportos alapozó képzésben tanulók számára választott szakközépiskolai kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák: Óraterv a kerettantervekhez informatika szakcsoport számára Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek/Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Választható tantárgyak Szakmai tárgyak órakerete, amelyből
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
4 3 3 2
4 3 3 2 2 2 1 1 1 5 1 7
4 3 3 3 2 1
4 3 3 3 1
5 1 2 8
5 1 2 11
2 2 2 5 1 6
30
1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető Felhasznált órakeret Rendelkezésre álló órakeret Hittan (nem számít be az órakeretekbe)
30 35 2
32 36 2
32 35 2
33 35 2
Az informatika szakmacsoportos alapozás tantárgyak szerinti megoszlása Szakmacsoportos óratervek az informatika szakmacsoport számára Tantárgyak Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető** munkavédelmi alapismeretek információtechnológiai alapok információtechnológiai gyakorlat munkaszervezési ismeretek munkaszervezési gyakorlat adatbázis- és szoftverfejlesztés adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat hálózati ismeretek I. hálózati ismeretek I. gyakorlat informatikai szakmai angol nyelv
9. évf. 10. évf. 11. évf.
6
7
12. évf.
8
11
2 2 1 2 1
1 2 1 2 2 2 1
0,5 1 2
0,5 1
1
1 2 1 2 1
A szakmacsoportos alapozás tantárgyak szerinti megoszlása, az egyes tantárgyak éves és heti óraszáma azonos a GRAFIKUS szakképesítéshez (54 211 04) készült Szakképzési Kerettantervben megfogalmazottakkal.
Óraterv a kerettantervekhez a grafikus szakcsoport számára Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Biológia – egészségtan Fizika
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
4 3 3
4 3 3
4 3 3
4 3 3
2
2
3
3
2 1
1
2
2 2
31
Kémia Földrajz Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete Felhasznált órakeret Rendelkezésre álló órakeret Hittan (nem számít be az órakeretekbe)
2 2 1 5 1 15 40 40 2
1 1 5 1 16 40 40 2
5 1 18 40 40 2
5 1 20 40 40 2
A szakmacsoportos alapozás tantárgyak szerinti megoszlása, az egyes tantárgyak éves és heti óraszáma (egyetlen óra átcsoportosítással) azonos a SZOFTVERFEJLESZTŐ szakképesítéshez (54 213 05) készült Szakképzési Kerettantervben megfogalmazottakkal. Szakmacsoportos óratervek a grafikus szakmacsoport számára Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. művészetek szakmacsoport (óraszám) munkahelyi egészség és biztonság 0,5 művészettörténet 2 2 2 3 térábrázolási rendszerek 1 rajz, festés, mintázás, gyakorlat 5 6 6 6 művészeti vállalkozás 1 stílustan és szaktörténet 0,5 1 1 1 technológia 1 1 1 tervezés és gyakorlat 6 6 8 8 Összesen 15 16 18 20
2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettanterv óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. A grafikus szakirány szakmacsoportos oktatásában – alkalmazkodva a grafikus szakmacsoport művészeti ágként megemelt heti és éves óraszámához, heti 40 órában határoztuk meg a grafikus szakképzés heti (elméleti és gyakorlati) óraszámát. A szakmacsoportos alapozás tananyaga azonos a grafikus kerettantervben rögzített, jogszabály által meghatározott tananyaggal. Az informatika szakcsoportban a választott kerettanterv feletti óraszámot nem határozunk meg, a 11-12. évfolyamon választható, az érettségire történő felkészítést segítő heti 2-2 óra történelem vagy matematika választható foglalkozás a kerettantervi kereteken belül megoldható.
32
2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A szakmacsoportos alapozó képzésben kizárólag a Tankönyvjegyzéken szereplő tankönyveket, munkafüzeteket választunk és használunk. Arra törekszünk, hogy kizárólag olyan tankönyvet és munkafüzetet vásároltassunk meg a tanulók szüleivel illetve a nagykorú tanulókkal, amelyet a tanév során folyamatosan használunk. A tankönyvcsomag összeállításakor figyelmet kell fordítani a tankönyvcsomag árára is. A tankönyvrendelés során preferáljuk a tankönyvterjesztésről szóló törvényben meghatározott olcsó, új és korszerű tankönyvek megvásárlását. A szakképző évfolyamokon csak elektronikus könyvek vagy szakkönyvek vannak, ezek a könyvtárból kölcsönözhetők. Az arra jogosult tanulóink számára – a jogszabályokban meghatározott módon – biztosítjuk a normatív tankönyvellátás lehetőségét. Az ingyenes tankönyvellátást úgy oldjuk meg, hogy a tanulók a tankönyvet tulajdonukba kapják. A szakképző évfolyamokon szinte minden tantárgyhoz elektronikus tananyag áll rendelkezésünkre, amelynek beszerzése nem terheli a családok költségvetését. Arra törekszünk, hogy az OKJ-s képzésben résztvevők számára minden tantárgy tananyaga elektronikus úton elérhető legyen. Tanulóink számára a füzeteken, íróeszközökön, számológépen és a mindennapi szokásos iskolai munka alkalmával használt eszközökön túl további kötelező taneszközöket általában nem határozunk meg. Kivételt képez a testnevelés órákon használatos felszerelés, amelynek formai, minőségi követelményeit nem határozzuk meg.
2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Nevelő-oktató munkánk során kiemelt feladatként értelmezzük az alábbi nevelési feladatok megvalósítását: a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával;
33
az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;
2.5 A mindennapos testnevelés szervezési rendje A heti ötórás testnevelés megvalósításának módját a köznevelési törvény 27.§ (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. A szakmacsoportos alapozó képzésben (9-12. évfolyamnak) heti öt testnevelés órát biztosítunk osztályonkénti szervezési rendben azzal a kitétellel, hogy a külső szakosztályban vagy az iskolai sportkörben rendszeresen sportoló leigazolt tanulók, illetve az igazolás alapján versenyszerűen sportoló tanulók számára – írásos kérésük alapján – csak heti három testnevelési óra kötelező, a további heti két órán való részvétel alól – rendszeres sportolására tekintettel felmentjük. A testnevelés órákon tanulóink számára megfelelő felszerelésben kötelező a megjelenés, ellenkező esetben a tanórán jelen lehetnek, de a testnevelő tanár által meghatározott bizonyos feladatokat – a megfelelő felszerelés hiányában – nem végezhetik el. Az iskolában megszervezzük az egyéb foglalkozásokat, amelyek keretében tollaslabda, futball, asztalitenisz sportköri foglalkozásokat indítunk. A sportköri foglalkozásokon tanulóink részvétele saját döntésükön alapul. A heti öt testnevelés órával kapcsolatos, előzőekben ismertetett heti két órás kedvezményt azonban csak azokon a heteken kaphatják meg, amikor a sportköri foglalkozásokon részt vesznek. A szakképző évfolyamokon nem szervezünk testnevelési órákat. 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Az érettségire felkészülő 9-12. évfolyamos szakmacsoportos alapozó képzésben tanulók az iskolába való jelentkezéskor dönthetnek arról, hogy melyik szakirányra kívánnak jelentkezni, döntésükkel egyben azt is meghatározzák, hogy mely szakmai előkészítő tantárgyakat fogják tanulni. Az iskolába történő felvételt követően a szakmai ismeretek tanulását célzó további választási lehetőség már nem áll rendelkezésükre. Választhatnak azonban a tanulók az idegen nyelvek oktatása során az angol, német nyelvek közül. A szakmacsoportos alapozó képzésbentanuló, 9-12. évfolyamos diákjaink számára választási lehetőséget biztosít az iskola a római katolikus, görög katolikus és a református hitoktatás vonatkozásában. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha köte34
lező tanórai foglalkozás lenne. Az informatika szakcsoportban tanulók számára 11-12. évfolyamon a tanulók két óra időtartamban választhatnak érettségire előkészítő foglalkozásokat a történelem és a matematika tantárgyak közül. A művészeti szakcsoportban tanulók számára ez a lehetőség nem biztosítható, mert a grafikus szakmai képzés kötelező óraszámai maximális terhelést jelentenek a tanulók számára. A szakképző évfolyam a 12-13. évfolyamán sok választható tantárgy van, ezeket a heti 2 órás tehetséggondozó foglalkozásokat félévenként írjuk ki, a választható foglalkozások száma – a tanulók konkrét választásától függően –heti 24-30 óra. Választható fakultációk a 12-13. évfolyamon Trendi kamera Sokszorosított grafika Prezentációs mesterkurzus Fotóiskola kezdőknek PhotoShop Infografika Portrérajzolás Prezentációs mesterkurzus Kiadványszerkesztés Képszerkesztés - PS nélkül Művészettörténet Megújuló erőforrások Vitakultúra Cisco eszközök konfigurálása Multikulturális szokások Android programozás Általános angol kezdőknek Informatikai angol Angol középfokú nyelvvizsgára Angol felsőfokú nyelvvizsgára Linux desktop operációs felkészítés felkészítés rendszer kezdőknek Angol nyelvi társalgás Légy kreatív! Filmek angolul
A szakmacsoportos alapozó képzésben tanulók számára a 9-10. évfolyamon nem tudunk pedagógusválasztási lehetőséget biztosítani. A 11-12. évfolyamon a választható tantárgyak esetében a választható tantárgyat az azt várhatóan tanító pedagógus nevével hirdetjük meg, így fel tudjuk mérni tanulóink szándékát. A szakképző évfolyamokon nem lehetséges a tanárválasztás, hiszen a megfelelő speciális szakképzettséggel rendelkező pedagógusnak kell tartania az órát. 2.7 Az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés biztosítása A kémia, földrajz, informatika, ének-zene, rajz és vizuális kultúra tantárgyak tanterve csak abban az esetben készít föl a középszintű érettségi vizsgára, ha a diák a választható tantárgyak tanuláskor legalább összesen 138 órára egészíti ki a tantárgy óraszámát. Helyi tantervünk szerint nem készítik föl a tanulót az érettségi vizsgára a szabadon választható óraszám nélkül a kémia, földrajz, informatika, rajz és vizuális kultúra és a művészetek tantárgyak. A szakmacsoportos alapozó képzésben tanulók számára iskolánkban a következő tantárgyakból biztosított a középszintű érettségi vizsgára történő felkészítés: Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem Hittan, etika Biológia – egészségtan
Felkészítési szint középszint középszint középszint középszint középszint középszint 35
Fizika Testnevelés Szakmai tantárgyak
középszint középszint középszint
Az informatika szakirányt választó 9-12. évfolyamos tanulókat, az informatika tárgyat a helyi tanterv szerint kiegészítő informatikai jellegű tárgyakkal együtt az oktatás felkészíti a középszintű érettségi vizsgára. Emelt szintű érettségi vizsgára iskolánk pedagógiai programja nem készíti föl a tanulókat.
2.8 Projektoktatás A 9-12. évfolyamon folyó szakmacsoportos alapozó képzésben a szakmai alapozó tantárgyak oktatása projektelemekre alapozva történik, amelyet helyi tanterveink tartalmaznak. Minden témát projektoktatás keretében dolgozunk föl a szakképző évfolyamokon, Projektoktatási formában történik a 12-13. évfolyam fentebb felsorolt fakultatív tantárgyainak oktatása is.
2.9 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Minden tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez iskolánknak (a fenntartóval, a családdal, szakmai és civil szervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit: a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén; a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása; a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül; adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása; egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása. Az egyenlő bánásmód követelménye azt kívánja meg, hogy az iskola vezetői, pedagógusai tartózkodjanak minden olyan magatartástól, amely bizonyos tulajdonságaik alapján egyes tanulók vagy tanulók egyes csoportjaival szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, megtorlást, zaklatást vagy jogellenes elkülönítést eredményez. Az egyenlő bánásmód követelménye negatív kötelezettséget jelent, azaz az iskola nem sértheti meg a tanulók emberi méltóságát. A tanuló számára ugyanakkor ez azt eredményezi, hogy jogosultsága van annak kikényszerítésére, hogy őt egyenlő méltóságú személyként kezeljék. 36
Mindennapi nevelő munkánk, a tanulókkal kapcsolatos döntések meghozásakor az eleve hátrányos helyzetben levő tanulók formálisan egyenlőként való kezelése a hátrányos helyzet konzerválásával járna. Ahhoz, hogy a hátrányos helyzetben levő személyek ezt a hátrányukat leküzdhessék, nem elegendő annak biztosítása, hogy őket a többiekkel azonos jogok illessék meg, hanem olyan pozitív intézkedésekre van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy a helyzetükből fakadó hátrányaikat csökkenteni, illetve megszüntetni lehessen. Az esélyegyenlőségre törekvés látszólag ellentmond az egyenlő bánásmód elvének, de ez az ellentmondás csak látszólagos. Az esélyegyenlőségre törekvés bizonyos személyeket a többiekhez képest előnyösebb helyzetbe hoz, de ezt azért teszi, hogy az eleve fennálló hátrányukat csökkentse. Ezt nevezzük pozitív diszkriminációnak. Néhány társadalmi csoport, így különösen a szociálisan hátrányos helyzetűek közé tartozók számtalan hátrányt szenvednek el mindennapi életük során. Iskolánk és egész társadalmunk alapvető érdeke, hogy javuljon ezeknek a tanulóknak az élete. A szalézi elvek egyik legfontosabbika éppen a társadalmilag, szociálisan hátrányos csoportok felemelkedésének segítése. A demográfiai változások, a foglalkoztatás növelése, a képzettségbeli hiányosságok orvoslása, a vállalkozások versenyképességének növelése, szegregációmentes közoktatás ebben fontos eszköz lehet.
2.10 A beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 2.10.1 Az írásbeli feladatok értékelése Az iskola a tanulók folyamatos haladását, tanulmányi munkáját rendszeres írásbeli feladatok kijelölésével, a feladott írásbeli feladatok rendszeres, de nem feltétlenül minden alkalommal történő ellenőrzésével és értékelésével biztosítja. A szakmacsoportos alapozó képzésben tanulók számára főként elengedhetetlen az, hogy minden tantárgyból lényegében minden tanítási órán házi feladatot kapjanak és azokat a tanítási órán kiértékeljék, ellenőrizzék, a helyes megoldás vezérgondolatát ismertessék. A tanulókkal a szakmacsoportos alapozó képzésben és a szakképző évfolyamokon – előre haladásuk folyamatos követése érdekében – a pedagógusok írásbeli számonkérő dolgozatokat írathatnak, amelyek típusai a következők lehetnek: írásbeli felelés: egy óra anyagát felölelő ellenőrző dolgozat, szódolgozat dolgozat: 3-8 tanítási óra anyagát, de nem az egész fejezetet felölelő írásbeli számonkérés témazáró dolgozat: egy fejezet lezárását és összefoglalását követő átfogó ellenőrző munka Az írásbeli dolgozatok közül az írásbeli felelést nem kell előzetesen közölni, a dolgozat és a témazáró dolgozat írását azonban igen. A témazáró dolgozat időpontját legalább egy héttel korábban kell közölni a tanulókkal. A dolgozatokat ki kell javítani, a hibákat meg kell jelölni, 37
szükség esetén néhány szavas észrevétellel kell ellátni. A témazáró dolgozatokat feladatonként kell pontozni, az egyes feladatok esetében elért pontszámokat összegezni kell. A szakképző évfolyamokon ugyanezek a típusú dolgozatok alkalmazhatók kiegészítve azzal, hogy a szakmai vizsga előtt több téma anyagából is íratható témazáró dolgozat.
2.10.2 A szóbeli értékelés A szakmacsoportos alapozó képzésben tanulók esetében nevelési programunk prioritásként fogalmazza meg a rendszeres szóbeli feleltetés fontosságát. Kiemelkedő szerepe van a szóbeli feleltetésnek magyar nyelv és irodalom, történelem, hittan és idegen nyelv tantárgyakból, ahol minden tanulónak minden félévben legalább egy szóbeli feleletet kell tennie. Iskolánkban más tantárgyak esetében is alkalmazzuk a szóbeli feleltetés formáját (kivétel a testnevelés és az informatika, ahol gyakorlati jegyet kapnak a tanulók) annak érdekében, hogy fejlesszük tanítványaink szöveges kommunikációját, kifejezőképességét, felkészítsük őket a szóbeli érettségi vizsgákra és a munka világában szükséges kommunikációra. Tanulóink felelésekor a pedagógusoknak értékelniük kell a felelet szakmai tartalmát, röviden meg kell jelölniük annak pozitívumait is esetleges hiányosságait, és az értékeléskor külön ki kell térniük a szóbeli kifejezőkészség értékelésére, a fejlesztéshez szükséges további feladatok megállapítására.
2.11 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Az iskola az otthoni felkészüléshez rendszeresen feladatot ad a szakmai alapozó és évfolyamon résztvevő tanulóinak. A kötelező házi feladatokat a szakmai alapozó évfolyamokon úgy kell meghatározni, hogy azok megoldási ideje tantárgyanként ne haladja meg a fél órát, illetve a kötelező írásbeli feladatok terjedelme maximum két oldal lehet. A megtanulandó tananyag általában egy tankönyvi lecke, összefoglalás esetén egy tankönyvi fejezet. Az írásban vagy szóban egyszerre számon kért szóbeli rész időbeli terjedelme – kivéve az osztályozó vizsgákat – nem haladhatja meg az egyhavi tananyagot. Otthoni munkára tantárgyanként és óránként egy gyakorlati feladatot lehet kiadni. A szóbeli házi feladatot úgy kell meghatározni, hogy az – figyelembe véve a többi tantárgyból feladott szóbeli házi feladatokat – ne terhelje túl a tanulókat. A versenyre készülő tanulókat, a tantárgy iránt aktívan érdeklődőket egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segítjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk.
2.12A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát és a szakmai alapozó tantárgyak (amennyiben azok gyakorlatként vannak a kerettantervben meghatározva). 38
Célunk ezzel az, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására és fejlesztésére. A csoportbontásban tanult tantárgyak esetében a csoportlétszám nem lehet magasabb 20 főnél, szakmai előkészítő tantárgyak esetében 16 főnél. Az iskola a tanév munkatervében történő nevelőtestületi döntéssel évente meghatározza az iskola által szervezett egyéb rendszeres foglalkozások időtartamát és időpontját. Egyéb foglalkozásként szervezzük meg a diáksportköri szabadon választható foglalkozások óráit. Az iskolában tanulószobát nem biztosítunk diákjaink számára. Egyéb foglalkozásként kerülhet sor az esélyegyenlőség jegyében megszervezhető korrepetálásokra, felzárkózató foglalkozásokra, amelyeket az iskola igazgatója engedélyez a szükséges időtartamra és órakeretben. Hasonló módon kerülhet sor a tehetséggondozó, versenyekre történő felkészítő foglalkozások megtartására.
2.13 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérése iskolánkban kétféle módon történik: az iskolaorvosi vizsgálatok jogszabályokban meghatározott módszereivel az iskola-egészségügyi szolgálat tevékenysége révén, a testnevelési órákon az alábbiakban ismertetett módon. A testnevelés helyi tanterveiben szerepeltetjük a tanulók fizikai állapotának évente történő mérésének kötelezettségét. A mérést évi gyakorisággal végezzük el a testnevelési órákon a Hungarofit rendszer alkalmazásával, amelynek kidolgozása Dr. Mérei Ildikó nevéhez fűződik. A tanulók általános fizikai teherbíró-képességének értékeléséhez és minősítéséhez használt „Hungarofit” (fizikai fittség mérése) alapmérései az alábbiak:
Aerob vagy alap-állóképesség mérése: 2000 m-es síkfutással. Izomerő mérése és dinamikus ugróerő mérése helyből távolugrással, páros lábbal. Dinamikus dobóerő mérése: kétkezes labdadobás hátra fej fölött, tömött labdával. Kar-, törzs-, és lábizmok együttes dinamikus erejének mérése: egykezes labda-lökés helyből az ügyesebb kézzel, tömött labdával. Dinamikus erő-állóképesség mérése: vállövi- és karizmok erő-állóképességének mérése: mellsőfekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan kifáradásig. Csípőhajlító és a hasizom erő-állóképességének mérése: hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan. A hátizmok erő-állóképességének mérése: hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig. A korosztálynak megfelelő követelményeket a tornateremnél kifüggesztjük, hogy azt a tanulók bármikor megtekinthessék. A felmérések a tanulók állapotának rögzítését célozzák, ezért azokra a diákok osztályzatot nem kaphatnak. A felmérést követő időszakban értékelhető azonban osztályzattal a tanulók mért eredményekhez képest felmutatott fejlődésének mértéke. 39
A felmérések eredményeit a testnevelő tanárok kötelesek vezetni úgy, hogy az egyes osztályokban tanuló diákok fizikai állapotának követéséhez szükséges adatok évről évre követhetőek legyenek. Az adatbázis rendszeres vezetésének ellenőrzése a testnevelési munkaközösség vezetőjének feladatkörébe tartozik. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének mérését minden tanév április és május hónapjában bonyolítjuk le úgy, hogy az érettségi előtt álló tanulók mérése április közepéig befejeződjék.
2.14 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.14.1 Az iskola egészségnevelési elvei Az iskolai egészségnevelés legfőbb célja az, hogy minden rendelkezésre álló módszerrel elősegítse a tanulók egészségének a védelmét. Az iskolában a tanulók szocializációjának olyan eredményeket kell elérnie, amelyek megalapozzák a tanulók harmonikus életvitelét, az egészséges életmódot szolgáló tevékenységi formákat, az egészség megőrzéséhez szükséges mindennapi cselekvési rutint. Az egészségnevelési tevékenységünk során együttműködést kell kialakítani a pedagógusok, valamint az iskola-egészségügyi szakemberek, az ifjúságvédelmi szakemberek, valamint a tanulók és a szülők között. Célként kell megfogalmazni, hogy az iskolában elsajátított tevékenységi formák, az egészséget megőrzését célzó mindennapi viselkedés a tanulók elsajátított személyiség-jellemzőjévé váljon. Olyan nevelési gyakorlatot kell bevezetni, amely elismeri a tanulók egészségük megőrzése érdekében tett erőfeszítéseit, a szándékokat, támogatja az egyén előrejutását. Segíteni kell a diákokat, az iskola dolgozóit, a diákokon keresztül a családokat egészségük megőrzésében. Olyan iskolában kívánunk tanulni és dolgozni, ahol az egészségnevelési tevékenység nélkülözhetetlen részévé válik az iskolai nevelésnek. Egészségnevelési tevékenységünket akkor tekintjük eredményesnek, ha tanulóinkban ki tudjuk alakítani azokat a tulajdonságokat, amelyek lehetővé teszik, hogy az egészség megóvása, az egészséges életmódra törekvés, a káros szenvedélyek elutasítása mindennapi életünk szerves részévé váljon. A példamutató iskolai környezet tényezői, melyeknek meg kívánunk felelni: termek, folyosók, mellékhelyiségek esztétikus kialakítása, az udvar tisztasága barátságossága, iskolai büfében egészséges élelmiszerek preferálása, az iskolai étkeztetésben az egészséges táplálkozásnak megfelelő étrend kialakítása, a kulturált étkezési szokások elsajátítása, a tömegközlekedésre, a gyalogos és kerékpáros közlekedésre ösztönzés, pedagógusok és más dolgozók példamutató magatartása. Egészségnevelési elveink fontos részét képezi a tanulók testmozgásának biztosítása:
40
minden szakmacsoportos alapozó képzésben tanuló minden nap részt vesz a tornateremben, a kondicionáló teremben és az iskolai sportudvarunkon tartott testnevelési órán a testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség-sportokat is megtanít, azaz olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében az iskolai sportkör működtetésével pozitív mintát adunk az iskola diáksága számára, a sportolók által elért eredmények megjelentetésével is népszerűsíteni kívánjuk az aktív sportolást
Az egészségnevelési elvek érvényesülése a táplálkozás során azért fontos, hogy diákjainkban tudatosodjon az egészségmegőrzés szempontjából szervezetük optimális fejlődéséhez szükséges élelmiszerek csoportja. A kevés mozgás miatt magas a túlsúlyos fiatalok aránya, de a néhány esetben előforduló az alultápláltság is nagy gondot jelent a diákok körében.
2.14.2. Az iskola környezeti nevelési elvei Az iskolánkban a környezeti nevelés mindennapi nevelőmunkánk szerves részeként jelenik meg. A környezeti nevelés gyakorlata nem egyetlen tantárgyhoz kötődik, hanem minden tantárgy helyi tantervének részét képezi. Különös figyelmet kell biztosítani a környezeti nevelésre a biológia órákon a kémia órákon a fizika órákon az osztályfőnöki órákon a szakmai alapozó képzés óráin Jövőképünk környezeti vonatkozásai A tanulókat, pedagógusokat és az egész iskolát körülvevő természeti és társadalmi értékek megőrzése elsődleges feladatunk, ezért a nevelőmunka során kiemelt figyelmet kell fordítanunk arra, hogy tanítványaink érzékennyé váljanak az őket körülvevő környezetre. Arra törekszünk, hogy a tanulókban kialakuljon a felelősség saját környezetük rendezettsége, egészségessége iránt, hogy diákjainkban fokozatosan kialakuljon a természetvédelem, a természeti környezet globális védelmének szükségessége. Ezért arra törekszünk, hogy kifejlődjék tanulóinkban a környezettudatos magatartás, hogy tanulóink világképének fokozatos fejlesztésével olyan életvitelt alakítsunk ki – a tanuló, a család és a társadalom, valamint a média közreműködésével – amely alkalmas a hosszú távú, fenntartható fejlődésen alapuló világban való boldogulásra, a természeti értékek, környezeti értékek megőrzésére és fokozatos javítására. Célok és feladatok a környezettudatos magatartás kialakítása érdekében Célok, tevékenységek, feladatok 41
a tiszta, világos, rendezett környezet biztosítása, mintaadás szelektív hulladékgyűjtés biztosítása az iskolában és a kerületben a tömegközlekedéssel történő utazás előnyeinek bemutatása az iskolabelső növényekkel, virágokkal, dekorációval történő szépítése felvilágosító előadások, bemutatók tartása a környezettudatos magatartásról a mellékhelyiségek kulturált kialakításának szemléletformáló hatása az iskolai büfé egészséges kínálatának biztosítása víztakarékos csapok, öblítők, energiatakarékos fényforrások használatának fokozatos bevezetése
Rövid távú célok és feladatok
a környezeti nevelés minden tantárgyban és minden nevelési területen jelenjen meg használjuk ki a tantárgyközi kapcsolatokat a környezeti nevelésben rejlő lehetőségek kihasználására, pl. energiatermelés és környezetvédelem a tanulók tanulják meg felismerni az őket körülvevő természeti és épített környezetben rejlő értékeket, sajátítsák el az értékek megóvásának módszereit a tanulók ismerjék föl szűkebb és tágabb környezetük környezeti problémáit, tanulják meg a probléma körülhatárolásának módszerét, a lehetséges megoldások megtalálásának módját a pedagógusok és más dolgozók személyes példájukkal járjanak elől a környezettudatos magatartás elterjesztésében
Hosszú távú környezeti nevelési célok Az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése rendszerszemléletre nevelés holisztikus szemléletmód kialakítása fenntarthatóságra nevelés a környezetetika hatékony fejlesztése
a környezeti nevelés kreatív lehetőségeinek fokozatos megteremtése a tanulói tolerancia kialakítása, a szokások átalakítása a közösség érdekében a környezettudatos magatartás és életvitel támogatása a közösségi felelősség tudatosítása az életminőség fogyasztáson túlra mutató összetevőinek keresése az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével tanulóink képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggéseinek bemutatása problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség globális összefüggések megértése létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása a családi életre nevelés fejlesztése az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése 42
2.15 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 2.15.1 A magatartás értékelésének elvei A szakmacsoportos alapozó képzésben tanulók magatartása során az osztályfőnök az osztályában tanító többi tanár bevonásával a tanuló iskolai viselkedését, a társaihoz, a tanáraihoz és az iskola többi dolgozójához való viszonyát, az intézmény tevékenységébe való beilleszkedését értékeli és minősíti abból a szempontból, hogy hogyan értékelhető a tanuló részvétele az iskola tevékenységében. E szempont magában foglalja a tanuló tanórai részvételének értékelését, beleértve a hiányzások számát és összetételét; a nem tanórai foglalkozásokon való részvételét és annak színvonalát; az iskolai és/vagy osztályközösségért végzett munkáját. E tényezők értékelése során egyaránt figyelembe kell venni a részvétel mennyiségi és minőségi mutatóit, különösen a tanuló viselkedését, viszonyát társaihoz, tanáraihoz, az iskola többi dolgozójához. Az osztályzat tartalmazza a tanuló viselkedési kultúrájának értékelését, azt, hogy mennyire sajátította el a korosztályának megfelelő és elvárható kommunikációs és metakommunikációs követelményeket és ezeket milyen színvonalon alkalmazza (udvariasság, műveltség a nyelvben és a viselkedésben); mennyire toleráns, önzetlen másokkal szemben (emberi minősége); tanulása, munkája során mennyire jellemző rá az együttműködésre vagy a konfrontációra való törekvés. A fenti szempontok alapján történő teljes értékeléshez szükséges az együttműködési vagy konfrontációs esetek dokumentumainak (szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói dicséretek, figyelmeztetések) és a fegyelmi eljárások fegyelmi büntetéseinek figyelembe vétele. Amennyiben a tanuló megrovásnál súlyosabb fegyelmi büntetésben részesül, magatartás osztályzata rossznál jobb nem lehet. 2.15.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei A szakmai alapozó évfolyamokon tanuló diák szorgalomjegyének megállapítása során az osztályfőnök az osztályában tanító többi pedagógus bevonásával a tanuló tanórai és nem tanórai keretekben folyó munkájának színvonalát és eredményességét méri elsősorban a tanuló tanulmányi teljesítményét figyelembe véve, amelyet korrekciós tényezőként (maximum egy értékelési fokozat mértékben) a képességek/teljesítmény összefüggés és a teljesítménytendencia egészít ki. A tanuló tanórai (elméleti és gyakorlati) teljesítményének értékelése során a tanuló tantárgyi és összesített teljesítményét kell figyelembe venni: az egyes tantárgyi eredmények szintje az összesített teljesítmény az osztályzatok összetétele van-e elégtelen vagy jeles osztályzat, és mennyi
43
44
45
1. sz. melléklet: A középszintű érettségi vizsga témakörei Irodalom: 1. Életművek
Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila 2. Portrék Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond 3. Látásmódok Jókai Mór, Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Nagy László 4. A kortárs irodalomból Orbán Ottó, Szabó Magda 5. Világirodalom Az antikvitás, a Biblia 6. Színház és dráma Shakespeare Madách: Az ember tragédiája 7. Az irodalom háttérterületei Az adaptáció – irodalom filmen (Katona vagy Örkény) 8. Regionális kultúra Az erdélyi magyar irodalom 9. Olvasott művekben motívumok, Márai Sándor vagy Weöres Sándor témák változatainak felismerése 10. Műnemek, műfajok 11. Kifejezésmód és világlátás változásai
A dráma, a poétika korszakok, stílustörténet – klasszicizmus, romantika
Magyar nyelvtan: 1. Ember és nyelv 2. Kommunikáció 3. A magyar nyelv története 4. Nyelv és társadalom 5. A nyelvi szintek
6. A szöveg 7. A retorika alapjai 8. Stílus és jelentés
Nyelvcsalád, nyelvtípus A nyelvhasználat társadalmi vonatkozásai Jel, jelrendszer, Nyelvi és vizuális kommunikáció, A tömegkommunikáció Változás és állandóság a nyelvben A magyar nyelv történetének fő szakaszai Társadalmi és területi nyelvváltozatok Tömegkommunikáció és a nyelvhasználat Hangtan, alaktan és szótan, mondattan A mondat szintagmatikus szerkezetei, a mondat a szövegben Logikai és grammatikai viszonyok a szövegben A szöveg szerkezete és jelentése, szövegértelmezés A szövegtípusok, szöveg a médiában A nyilvános beszéd, érvelés, megvitatás, vita A szövegszerkesztés eljárásai Állandósult nyelvi formák, stíluseszközök
Történelem: Témakörök 1. Az ókor és kultúrája
Vallás és kultúra az ókori Keleten. A demokrácia kialakulása Athénban. A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása. Az antik hitvilág, művészet, tudomány.
46
A kereszténység kialakulása és elterjedése. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása. 2. A középkor A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői. A nyugati és a keleti kereszténység. Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése. A középkori városok, egyházi és világi kultúra a középkorban. A humanizmus és a reneszánsz Itáliában. Az oszmán birodalom terjeszkedése. 3. A középkori magyar állam A magyar nép őstörténete és vándorlása. megteremtése és virágkora A honfoglalástól az államalapításig, az Árpád-kor. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond idején. A Hunyadiak. Kultúra és művelődés. 4. Szellemi, társadalmi és politi-A nagy földrajzi fölfedezések és következményei. Reformáció és katolikai változások az újkorban kus megújulás. A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában. A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás. 5. Magyarország a Habsburg A mohácsi csata és az ország három részre szakadása. Birodalomban Az Erdélyi Fejedelemség virágkora. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc. Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban. Művelődés, egyházak, iskolák. 6. A polgári átalakulás, a nemzetA francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári államok és az imperializmus kora Jogok Nyilatkozata. A XIX. század eszméi. Az ipari forradalom és következményei. Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón. Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik. 7. A polgárosodás kezdetei és A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései. kibontakozása Magyarországon A reformkori művelődés, kultúra. Polgári forradalom. A szabadságharc. A kiegyezés előzményei és megszületése. Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában. Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése. 8. Az első világháborútól a kétpóAz első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék. A gazlusú világ felbomlásáig daság a társadalom és életmód új jelenségei a fejlett világban. Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa. A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években. A második világháború előzményei és jelentős fordulatai. A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői. A szocialista rendszerek bukása. 9. Magyarország története az első Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei. világháborútól a második A Horthy-rendszer jellege, jellemzői. világháborús összeomlásig A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái. Magyarország részvétele a világháborúban. A német megszállás, a holokauszt Magyarországon. 10. Magyarország 1945-től a A szovjet felszabadítás és megszállás. rendszerváltozásig A határon túli magyarság sorsa.
47
A kommunista diktatúra kiépítése és működése. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A Kádár-rendszer jellege, jellemzői. A rendszerváltozás. 11. A jelenkor A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái. Az európai integráció története. A "harmadik világ". Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés. A globális világ kihívásai és ellentmondásai. 12. A mai magyar társadalom és Alapvető állampolgári ismeretek. életmód Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban. A magyarországi roma társadalom. A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság. Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások. Idegen nyelv: Követelmények Témakörök 1. Kommunikatív készségek Beszédértés (hallott szöveg érté-Rövidebb, hétköznapi témájú beszélgetések, interjúk lényeges informáse) cióinak, alapvető kommunikációs szándékának megértése. Egy hallott szövegből az adott helyzetben szükséges kulcs- és részletinformációk) megértése. Az értési célnak megfelelő stratégia alkalmazása (globális, szelektív, részletes értés). Beszédkészség Kommunikációs szándék megvalósítása megadott egyszerű, hétköznapi helyzetekben és szerepekben. Egyértelmű, egyszerű és összefüggő megnyilatkozás megadott ismerős témákról. A szintnek megfelelő kommunikációs stratégiák alkalmazása. Szövegértés (olvasott szöveg értéKöznyelven íródott, a mindennapi élet témáival foglalkozó, gyakori se) szövegfajták lényegének megértése. Egy szövegből az adott helyzetben szükséges információk megértése, vélemény, érvelés követése. Az értési célnak megfelelő olvasási stratégia alkalmazása (globális, szelektív, részletes értés). Íráskészség Kommunikációs szándék megvalósítása a mindennapi életben általánosan és gyakran használt szövegfajtákban. Egyértelmű, egyszerű, összefüggő szöveg alkotása megadott, hétköznapi témákról. Egyéb készségek (stratégiák) A feladatok megtervezéséhez, megoldásához, értékeléséhez szükséges készségek és technikák alkalmazása. A nyelvi nehézségek áthidalásához szükséges legalapvetőbb technikák alkalmazása. 2. Nyelvi kompetencia A vizsgázó tudásszintjének megfelelő szövegfajtákban előforduló alapvető lexikai elemek és nyelvi szerkezetek felismerése és nyelvileg elfogadható, azaz a megértést nem akadályozó használata. A kommunikációs szándékok megvalósításához szükséges nyelvi esz-
48
közök alkalmazása szóban és írásban. Az írott és a beszélt nyelv funkcionális használata. 3. Témák Személyes vonatkozások, családa vizsgázó személye, családi élet Ember és társadalom a másik ember külső és belső jellemzése, ünnepek, Környezetünk az otthon, a lakóhely és környéke, időjárás. Az iskola a saját iskola bemutatása, nyelvtanulás. A munka világa diákmunka, pályaválasztás. Életmód napirend, kedvenc ételek, egészség, egészséges életmód, gasztronómia, vásárlás Szabadidő, művelődés, szórako-színház, mozi, sport, zene, hobbi zás Utazás, turizmus közlekedés, utazás Tudomány és technika népszerű tudományok, ismeretterjesztés, a technikai eszközök szerepe a mindennapi életben. Országismeret a célnyelv országai Matematika: Követelmények Témakör 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Halmazelmélet Halmazelméleti alapfogalmak Halmazműveletek, műveleti tulajdonságok A halmazfogalom és a halmazműveletek használata a matematika különböző területein (pl. számhalmazok, ponthalmazok) Logika, logikai műveletek A negáció, konjunkció, diszjunkció, implikáció, ekvivalencia ismerete, alkalmazása. A "minden", "van olyan" logikai kvantorok ismerete, alkalmazása. Fogalmak, tételek, bizonyítások Egyszerű matematikai szövegek értelmezése. A tárgyalt definíciók és tételek pontos megfogalmazása. Szükséges és elégséges feltételek helyes alkalmazása. Kombinatorika Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása Gráfok A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai Gráfelméleti alapfogalmak 2. Számelmélet, algebra Számfogalom A valós számkör, a valós számok különböző alakjai Alapműveletek, műveleti tulajdonságok ismerete, alkalmazása a valós számkörben, az adatok és az eredmény pontossága Számrendszerek, a helyi értékes írásmód Számelmélet Az osztó, többszörös, prímszám, összetett szám fogalma A számelmélet alaptétele, számok prímtényezőkre bontása, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös Egyszerű oszthatósági feladatok Algebrai kifejezések, műveletek Műveletek egyszerű algebrai kifejezésekkel Másod- és harmadfokú nevezetes azonosságok alkalmazása Hatvány, gyök, logaritmus Definíciók, műveletek, azonosságok (egész kitevőjű hatványok, racionális kitevőjű hatványok) A logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságainak alkalmazása
49
Egyenletek, egyenlőtlenségek
egyszerű esetekben Első- és másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása Az egyenletmegoldás alkalmazása szöveges feladatokban Egyszerű négyzetgyökös, algebrai törtes, abszolútértékes egyenletek A definíciókra és az azonosságok egyszerű alkalmazására épülő exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenletek Két pozitív szám számtani és mértani közepének viszonya Kétismeretlenes lineáris és másodfokú egyenletrendszerek Egyszerű egyenlőtlenség-rendszerek
3. Függvények, az analízis elemei Függvények, grafikonjaik, A függvény matematikai fogalma, megadásának módjai függvénytranszformációk Az alapfüggvények (lineáris, másodfokú, harmadfokú és négyzetgyök-függvények, fordított arányosság, exponenciális és logaritmusfüggvény, trigonometrikus függvények, abszolútérték-függvény) és egyszerű transzformáltjaik: f(x) + c, f(x + c), c f(x), f(c x x) Függvények jellemzése Zérushely, növekedés, fogyás, szélsőérték, periodicitás, paritás Sorozatok Számtani sorozat, mértani sorozat Kamatos kamat számítása 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria Alapfogalmak, ponthalmazok Térelemek távolsága, szöge. Nevezetes ponthalmazok Geometriai transzformációk Egybevágósági transzformációk, egybevágó alakzatok Középpontos hasonlóság, hasonlóság, hasonló alakzatok tulajdonságai Az egybevágóságra és a hasonlóságra vonatkozó ismeretek alkalmazása egyszerű feladatokban Síkgeometriai alakzatok Háromszö- Tételek az oldalakra, szögekre, nevezetes pontokra, vonalakra - algek kalmazásuk bizonyítási és szerkesztési feladatokban Négyszögek Nevezetes négyszögek (trapézok, deltoidok) és tulajdonságaik Sokszögek Alaptulajdonságok Kör Szabályos sokszögek A kör és részei. Kör és egyenes kölcsönös helyzete Térbeli alakzatok Henger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonka gúla, csonka kúp Kerület-, terület-, felszín- és Egyszerű síkidomok és részeik kerülete, területe térfogatszámítás Testek felszínének és térfogatának számítása Hasonló síkidomok és testek különböző mérőszámainak és a hasonlóság arányának viszonya Vektorok A vektor fogalma. Vektorműveletek (összegvektor, különbségvektor, skalárral való szorzás, skaláris szorzat) és tulajdonságaik. Vektor koordinátái. Vektorok alkalmazása Trigonometria Szögfüggvények fogalma Egyszerű összefüggések a szögfüggvények között Szinusztétel, koszinusztétel Koordináta-geometria Alakzatok (egyenes, kör) egyenlete és kölcsönös helyzetük 5. Valószínűségszámítás, statisztika Leíró statisztika Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai (kördiagram, oszlopdiagram). Gyakoriság, relatív gyakoriság
50
Valószínűség-számítás
Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe (medián), leggyakoribb érték (módusz). Szórás Valószínűség fogalma A valószínűség klasszikus kiszámítási módja. Visszatevéses mintavétel
Fizika: Témakör 1. Mechanika A dinamika törvényei
Mozgások
Munka és energia
Követelmények A testek mechanikai kölcsönhatása, az erő, az erő mérése, erők összegzése Newton törvényeinek értelmezése. Az impulzus megmaradása, felismerése és alkalmazása konkrét példákra. Az erőpár fogalma, a forgatónyomaték kiszámítása egyszerű esetekben. Tömegközéppont alkalmazása homogén, egyszerű alakú testek esetében. Testek egyensúlyi helyzetének értelmezése, egyszerű gépek. A vonatkoztatási rendszer, pálya, út, idő, elmozdulás fogalmainak alkalmazása, a mozgás viszonylagossága. Az egyenes vonalú, egyenletes mozgás leírása. Az egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás leírása, a sebesség, gyorsulás alkalmazása. A szabadesés és a függőleges hajítás leírása. Az egyenletes körmozgás leírása, a harmonikus rezgőmozgás jellemzői. E mozgások dinamikai feltételének alkalmazása konkrét példákra. A súrlódás jelensége. A rezonancia jelensége, felismerése gyakorlati példákban. A matematikai inga és az időmérés kapcsolata. A frekvencia, hullámhossz, terjedési sebesség fogalmának alkalmazása. A longitudinális és transzverzális hullám leírása. A hullámjelenségek felismerése és leírása. A hang tulajdonságainak (hangmagasság, hangerősség, hangszín) .összekapcsolása fizikai jellemzőivel. Állóhullámok felismerése. A munka és a teljesítmény. A hatásfok. A mozgási energia. Az emelési munka, a helyzeti energia. A munka grafikus ábrázolása. A rugalmas energia. A mechanikai energia megmaradása, a törvény alkalmazása.
2. Hőtan, termodinamika Állapotjelzők, termodinamikai Az állapotjelzők ismerete, alkalmazásuk. Hőmérők és használatuk. A Kelvinegyensúly skála. Avogadro-törvény, anyagmennyiség. A termikus egyensúly értelmezése. Hőtágulás Szilárd testek vonalas és térfogati hőtágulásának leírása. Folyadékok hőtágulásának leírása. A hőtágulás gyakorlati jelentősége. Összefüggés a gázok állapot-Az ideális gáz speciális állapotváltozásainak leírása. p-V-diagramok értelmezése. jelzői között Az egyesített gáztörvény alkalmazása egyszerűbb problémákban. Az állapotegyenlet ismerete. A kinetikus gázmodell A hőmozgás értelmezése. Az állapotjelzők kvalitatív értelmezése a modell alapján. Termikus és mechanikai A hőközlés, hőmennyiség, fajhő fogalmainak ismerete, alkalmazása.
51
kölcsönhatások
A belső energia értelmezése. A térfogati munka értelmezése. A termodinamika I. főtétele és jelentősége, egyszerű alkalmazások. Nyílt folyamatok ideális gázokkal: izoterm, izochor, izobár, adiabatikus folyamatok energetikai jellemzése. A gázok állandó nyomáson és állandó térfogaton mért fajhőjének megkülönböztetése. Halmazállapot-változások A halmazállapotok tulajdonságainak ismerete. Olvadás és fagyás. Párolgás és lecsapódás. Forrás. E folyamatok energetikai vizsgálata. A nyomás szerepének kvalitatív leírása a forrás esetében. A víz különleges tulajdonságainak ismerete, ezek jelentősége. A levegő páratartalma. A légkört érő káros hatások és következményeik. A termodinamika II. főtétele A II. főtétel szemléltetése mindennapi példákon. A hőerőgépek hatásfokának korlátai 3. Elektromágnesség Elektrosztatika Elektrosztatikai alapjelenségek értelmezése, bemutatása. A töltésmegmaradás törvénye. A Coulomb-törvény ismerete. Az elektrosztatikai mező jellemzése: térerősség, erővonalak, feszültség Többlettöltés fémen, alkalmazások. A kapacitás fogalma, a kondenzátorok egykét gyakorlati alkalmazásának ismerete. Az egyenáram Az áramkör részei. Áram- és feszültségmérés Ohm törvénye. Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása, az eredő ellenállás meghatározása egyszerű esetekben Az egyenáram munkája és teljesítménye. Az egyenáram hatásai, alkalmazások A galvánelem és az akkumulátor. Félvezetők tulajdonságai, alkalmazások. Magnetosztatika A Föld mágnessége, az iránytű használata. Egyenáram mágneses mezőjeA magnetosztatikai mező jellemzése: indukcióvektor és a mágneses fluxus. Az elektromágnes, gyakorlati alkalmazások. A Lorentz-erő. Az elektromágneses indukcióA mozgási és a nyugalmi indukció jelenségének leírása, Lenz törvénye. Az önindukció jelensége az áram ki- és bekapcsolásánál. A váltakozó áram A váltakozó áram jellemzése, az effektív feszültség és áramerősség. A váltakozó áram munkája, effektív teljesítménye ohmikus fogyasztó esetében. Az elektromos energia gyakorlati alkalmazásai (generátor, motor, transzformátor). Elektromágneses hullámok A rezgőkörben zajló folyamatok kvalitatív leírása. Az elektromágneses hullámok tulajdonságai (terjedési sebesség, hullámhossz, frekvencia). Az elektromágneses hullámok spektrumának és biológiai hatásainak ismerete. Az elektromágneses hullámok alkalmazásainak ismerete.
52
A fény
4. Atomfizika, magfizika Az anyag szerkezete Az atom szerkezete A kvantumfizika elemei
Fényforrások, fénynyaláb, fénysugár, a fény terjedési sebessége. A fény visszaverődése, a visszaverődés törvénye. A fénytörés, a Snellius-Descartes-törvény, a teljes visszaverődés jelensége. Színfelbontás prizmával, homogén és összetett színek. A fény hullámjelenségeinek felismerése (interferencia, polarizáció). Képalkotás, valódi és látszólagos kép, nagyítás fogalmának ismerete, alkalmazása. A síktükör, a gömbtükrök és a leképezési törvény ismerete. Az optikai lencsék és a leképezési törvény ismerete, dioptria fogalma. Optikai eszközök: a nagyító, a mikroszkóp, a távcső, a szem, a szemüveg, a fényképezőgép működésének alapelvei. Az atom, molekula, ion, elem fogalma. Az anyag atomos természetének alátámasztása konkrét jelenségekkel. Az elektromosság atomos természetének értelmezése az elektrolízis alapján. Az elektron töltése és tömege. Rutherford szórási kísérlete és atommodellje. Az energia kvantáltsága, Planck-formula. A fotoeffektus és értelmezése. A foton és energiája. A fény kettős természete. Az elektron kettős természete. A vonalas színképek keletkezésének ismerete. A Bohr-modell sajátosságai, újszerűsége. Az elektronburok szerkezete: a fő- és mellék-kvantumszám és az elektronhéj fogalma, a Pauli-elv szerepe.
Az atommagban lejátszódó Az atommag összetétele jelenségek Az erős kölcsönhatás, nukleonok, tömeghiány és kötési energia, tömeg-energia ekvivalencia fogalmainak használata az atommag leírásában A természetes radioaktív sugárzás (alfa, béta, gamma) leírása; felezési idő, aktivitás Atommag-átalakulások leírása, izotópok, alkalmazások. Maghasadás, láncreakció, atomreaktor, atombomba. Az atomenergia jelentősége, előnyei, hátrányai, összehasonlítás más energiafelhasználási módokkal Magfúzió, hidrogénbomba, a Nap energiája. 5. Gravitáció, csillagászat Gravitáció Az általános tömegvonzási törvény és jelentősége. A bolygók mozgásának leírása: Kepler törvényei. A mesterséges égitestek mozgása. Nehézségi erő, a súly, a súlytalanság értelmezése. A gravitációs gyorsulás mérése. A csillagászat elemeiből A Naprendszer és főbb részeinek jellemzése. A csillag fogalma, összehasonlítás a Nappal. A Tejútrendszer, galaxisok. Az Univerzum tágulása. Ősrobbanás-elmélet. A világűr megismerésének legfontosabb módszerei, eszközei. 6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek Személyiségek Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens, Watt, Ohm, Joule, Ampere, Faraday, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, J. J. Thomson, Rutherford, Curie család, Planck, Bohr, Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő legfontosabb eredményeinek ismerete.
53
Elméletek, felfedezések, ta- A geo- és heliocentrikus világkép összehasonlítása. Galilei munkásságának jelenlálmányok tősége: a kísérletezés szerepe. Newton munkásságának jelentősége: "az égi és földi mechanika egyesítése". A távcső, a mikroszkóp, a gőzgép, az elektromotor, a generátor, a transzformátor, az elektron, belső égésű motor, a röntgensugárzás, a radioaktivitás, a félvezetők, az atomenergia felhasználásának felfedezése, illetve feltalálása és hatásuk - összekapcsolás a megfelelő nevekkel A követelményekben szereplő ismeretek alapján megállapítható eltérések a klaszszikus fizika és a kvantummechanika között. Az űrkutatás történetének legfontosabb állomásai Biológia: A biológia tudománya Fizikai, kémiai alapismeretek 2. Egyed alatti szerveződésiSzervetlen és szerves alkotóelemek: Elemek, ionok szint Szervetlen molekulák Lipidek Szénhidrátok Fehérjék Nukleinsavak, nukleotidok Az anyagcsere folyamatai: Felépítés és lebontás kapcsolata Felépítő folyamatok Lebontó folyamatok Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) 3. Az egyed szerveződési Nem sejtes rendszerek: Vírusok szintje Önálló sejtek: Baktériumok Egysejtű eukarióták Többsejtűség Gombák elkülönülése Többsejtű növények és állatok főbb csoportjai Növényi és állati szövetek, szervrendszerek, testtájak Viselkedés Kültakaró, a mozgás, a táplálkozás, a légzés, az anyagszállítás 4. Az emberi szervezet A kiválasztás, a szabályozás, az idegrendszer általános jellemzése Az emberi magatartás biológiai- pszichológiai alapjai Hormonrendszer, hormonális működések Immunrendszer, immunitás Szaporodás és egyedfejlődés 5. Egyed feletti szerveződésiPopuláció Életközösségek (élőhely-típusok) szintek Bioszféra, globális folyamatok, ökoszisztéma Környezet- és természetvédelem 6. Öröklődés, változékony-Molekuláris genetika, mendeli genetika 1. Bevezetés a biológiába
54
ság, evolúció
Populációgenetika és evolúciós folyamatok A bioszféra evolúciója
Testnevelés: Követelmények Témakörök 1. Elméleti ismeretek A magyar sportsikerek A legnevesebb magyar olimpiai bajnokok sportágai és eredményei A harmonikus testi fejlődés Az egészséges életmód Tájékozottság bizonyítása az egészséges életmód kialakításához szükséges alapvető ismeretekben Testi képességek A kondicionális alapképességek értelmezése. Az erőfejlesztés szabályai. Gimnasztika A bemelegítés szerepének értelmezése Atlétika A tanult atlétikai futó-, ugró- és dobóversenyszámok Torna A női és férfi tornaszerek Ritmikus gimnasztika Az RG versenyszámai Küzdősportok, önvédelem Küzdőjátékok felsorolása különböző életkorú tanulók részére Úszás Az úszásnemek fajtái. Versenyszámok Testnevelés és sportjátékok Egy választott sportjáték játékszabályainak értelmezése Természetben űzhető sportokEgy választott sportág jellegzetességeinek és legfontosabb szabályainak ismertetése (sí, kerékpár, természetjárás, evezés) 2. Gyakorlati ismeretek Gimnasztika kötélmászás, 48 ütemű szabadgyakorlat bemutatása. Atlétika Egy választott futószám bemutatása Futások 60 méteres síkfutás, 200 méteres síkfutás Ugrások Egy választott ugrószám bemutatása, magasugrás, távolugrás választott technikával Dobások Súlylökés Torna Talajtorna Öt különböző gyakorlatelemből összefüggő gyakorlat összeállítása és bemutatása, kötelező elemek felhasználásával Szekrényugrás Egy tanult támaszugrás bemutatása Felemáskorlát Gerenda Öt különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező elemek felhasználásával Ritmikus gimnasztika Egy választott kéziszerrel (labda, karika, kötél) 3 elem bemutatása Gyűrű Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező elemek felhasználásával Nyújtó Korlát Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező elemek felhasználásával Küzdősportok, önvédelem Úszás Egy választott úszásnemben 50 m úszás Egy további úszásnemben 25 méter leúszása Testnevelés és sportjátékok Egy sportjáték választása kötelező Kézilabda Kapura lövés Távolba dobás
55
Kosárlabda Labdarúgás Röplabda
Fektetett dobás. Büntetődobás egy vagy két kézzel. Kosárérintés és alkarérintés fej fölé folyamatosan. Nyitás választott technikával.
Informatika: 1. Információs társadalom
2. Informatikai alapismeretek hardver 3. Informatikai alapismeretek hardver 4. Informatikai alapismeretek szoftver
5. Szövegszerkesztés
6. Táblázatkezelés
7. Adatbázis-kezelés
8. Információs hálózati szolgáltatások 9. Prezentáció és grafika 10. Könyvtárhasználat
Információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban Közhasznú magyar információs adatbázisok Jogi és etikai ismeretek Információs és kommunikációs technológiák a társadalomban Algoritmusok és programozás A számítógépek felépítése, funkcionális egységei, azok főbb jellemzői A számítógép üzembe helyezése A számítógépek felépítése, funkcionális egységei, azok főbb jellemzői A számítógép üzembe helyezése Az operációs rendszer és főbb feladatai Az adatkezelés szoftver és hardver eszközei Állományok típusai Hálózatok működésének alapelvei, felhasználási területei Szövegszerkesztő program kezelése Szövegszerkesztési alapfogalmak Szövegjavítási funkciók Táblázatok, grafikák a szövegben A táblázatkezelő használata. Táblázatok felépítése Adatok a táblázatokban Táblázatformázás Táblázatok, szövegek, diagramok Problémamegoldás táblázatkezelővel Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Adatbázis-kezelő program interaktív használata Alapvető adatbázis-kezelő műveletek Kommunikáció az Interneten Weblapkészítés Prezentáció Grafika Könyvtárak Információkeresés
56
