A biobio-pszichopszicho-szocio szocio--spirituális egység mint a jóljól-lét alapja
Frecska Ede
Az a aktuális ktuális helyzet • társadalmi válság (gazdasági-szociális-morális) • a medicina válsága – azon belül a kiélezetten a pszichiátriáé – még az Engel-i paradigma is alig segít…
• az ezotéria térnyerése • spiritualitás helyének keresése a hétköznapokban és a tudományban (elméletben és gyógyításban) • ellenérzések, viták – spiritualitás a pszichiátria természetgyógyászata?
• paradigmaváltás igénye
A Kali Yuga kora A modern piaci gazdálkodás világa valahol nem felel meg az „emberi természetnek”. Miközben az életfeltételek (jólét) folyamatosan javulnak a „civilizált” társadalmakban: az emberek nem érzik jobban magukat (problémás a jóllét) az anómiák, devianciák, mentális, pszichés eredetű zavarok, főként a szorongás, depresszió aránya egyre nő
Edward Hopper képei
Negatív kognitív sémák Az Ember a véletlen játékának produktuma.
Senki vagyok e világon.
Sorsunk iránt közömbös Univerzumban élünk.
A világ egy barátságtalan hely.
A Semmiből jövünk és a Semmibe tartunk!
A múltam tragédia, a jövőm reménytelen!
A racionális gondolkodás sémái
A depresszív gondolkodás sémái
Kérdés:: Kérdés
Lehetséges, hogy a racionális gondolkodás emberképe nem egyéb mint egy mikromán (kisebbrendűségi) dog(szaz)ma?
Válasz? Az nincs. Vagy mégis: a nyugati, racionális szemlélet emberképe talán éppúgy megbetegít, mint a Beck triád. A világot és az embert egyszerre degradálja! Enyhítésként: a természettudományos gondolkodás szigorú, rendszerépítő lényegéből fakadóan szükségszerűen „overexclusive”, azaz beszűkült.
Motto A man’s gotta know his limitations! Dirty Harry
Pozitív kognitív sémák 1
Jézus: “Bennetek van a Mennyek Országa.” Mohammed: “Aki ismeri önmagát az ismeri Urát.” Judaizmus: “Ő van mindenben és minden Őbenne van.” Konfuciusz: “Ha jól ismered természeted, ismered a Mennyet.” Lao Ce: “A lelked legmélyén meglátod az Egyet.” Buddha: “Nézz magadba, Te vagy Buddha!”
Pozitív kognitív sémák 2 Delphoi orákulum: „γνῶθι σεαυτόν (Ismerd meg önmagad)…”
„…így feltárulnak előtted a Kozmosz és az Istenek titkai!”
A legfontosabb felismerés? (Individuális (Univerzális Atman = Brahman lényeg) lényeg) Forrás
A Mátrix
k o z m i k u s
(szufizmus)
Ruach (kabbala)
aka (Kahuna miszticizmus) dinamikus alap (Michael Washburn)
az implicit rend világa (David Bohm)
i n t e A Mátrix r n e t
ZÉRÓ PONT ENERGIAMEZŐ (az információval terhes Vákuum)
Ergo • Az Embernek nincs tragédiája, hiszen Ő az Univerzumban horgonyzott spirituális lény. • Az attól elidegenedett emberkének van.
A Homo sentiens dehumanizálása: pszichoracionalis bio-robot szocio-spirituális egység
Az „irracionál „irracionális is”” filozófiák lényege • A realitásnak két síkja van (ami végül is egy). • Az Ember része mindkettőnek • Képesek vagyunk arra, hogy felismerjük az „isteni szikrát" (Atman) magunkban és annak „szent” alapját (Brahman) odakint • A fenti kettő azonosságának felismerése a "summum bonum", az Élet fő célja, más cél nem emelkedhet fölé (megvilágosodás) G.W. Leibnitz nyomán A. Huxley philosophia perennis-nek azaz „örökkévaló” filozófiának hívta
Megvilágosodás • Az Atman = Brahman azonosságnak nem csak tudatos felismerése, megértése • hanem megélése is nem csak epizódikusan (in altered state) • hanem mindennapi szinten (in altered trait)
A megvilágosodás útjai
Hit Közvetlen releváció 1. meditatív-kontemplatív → hála → látás (látomás) → áldás 2. tantrikus 3. traumatikus (post traumatic growth) Általában módosult tudatállapot(ok) integratív formáin keresztül járható
A módosult tudatállapotok integratív formái
Módosult tudatállapotok - Keleten • • • • •
moksha samadhi satori fana Ruah Hakodes
(hinduizmus) (jóga) (Zen) (szufizmus) (kabbala)
Módosult tudatállapotok - Nyugaton • • • • • •
unio mystica numinális állapot kozmikus tudat csúcsélmény holotropikus élmény flow?
(keresztény miszticizmus) (Jung) (Bucke) (Maslow) (Grof) (Csikszentmihalyi)
Módosult tudatállapotok – általában • A Nyugat története: menekülés az irreálisnak deklarált transzcendenciától • „Elmódosult” tudatállapotok? • Statisztika vagy diverzitás kérdése? • Nem lenne bölcsebb, ha nem egy szűkebb diverzitás talajáról szólnánk le a tágabbat? • És ha nem “elmódosult”, akkor mi van? Minden tudatállapothoz tartozna az ő realitása?
A tudatállapotok inkommenzurábilitása (összemérhetetlensége)
Senki se nézze le mások integratív módosult tudatállapotát!
Mi a spiritualitás? spiritualitás? “Valami, ami ha nekem nincs is, de másnak attól még lehet és mást gazdagabbá tehet.” A szerző
Ráció + Emóció + Spiritualitás
IQ
IQ
IQ
Binet
Goleman
Emmons
bio-pszicho-szocio-spirituális paradigma
Az biopszichoszociális piramis renová renoválása A komplett paradigma spirituális
szociopszichobioAz engeli paradigma
gyógyítás sui generis = reintegráció in toto bio-pszicho-szocio-spirituális szinten szinte mindent!
Mi történt a civilizált Nyugaton?
Educatio demistificationis
A konszenzus megközelítése Kísérletes módszer
Kontemplatív, meditatív módszer
Ilyen és ilyen körülmények között (úgy mint én), tedd ezt és ezt (lehetőleg azt amit én), figyeld meg a történéseket, majd számolj be róluk egybevetés céljából. Természettudomány
Miszticizmus
A különbség csak a mérés tényében van!
Az nem a világ pechje, hogy van benne nem mérhető is!
Spirituális kontextus: önalávetés az univerzális egységnek „Mi Atyánk, ki vagy a Mennyekben, szenteltessék meg a Te neved. Jöjjön el a Te országod; legyen meg a Te akaratod, miképpen a Mennyben, azonképpen itt a Földön is.”
Alázat
Biológiai kontextus: a test szükségleteinek elismerése „Mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma.”
Szerénység
Szociális kontextus: önalárendelés a közösségnek „És bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek.”
Altruizmus
Pszichés kontextus: a test alávetése a léleknek „Ne vígy minket a kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól.”
A materiális javak, testi örömök hárítása
Ámen
A konszenzus elérésének rögös útjai A természettudományos és a kontemplatív tapasztaláson alapuló megközelítésmód között több a hasonlóság mint bármelyiküknek a tételes vallásokhoz viszonyítva. Mégis marják egymást…
Kiút? Új reneszánsz, ami egyben archaikus? Szinkretizmus, azaz a tételes vallások empirikus, transzperszonális elemekkel való felfrissítése? Pl.: Santo Daime, Barquinha, UDV
Mi az emberi fejlődés célja? A felvilágosodás eszméinek hatására a tudományos, gazdasági fejlődés lett a cél Feltételezték, hogy a fokozódó „jólét” a „jól-lét” jelentős javulásával fog együtt járni A gazdaság egy bizonyos jóléti szintjéig valóban javul az emberek „jól-léte”, afölött már nem A fejlődés központjában az emberi psziché erősségeinek, az érett személyiség támogatásának kellene állnia, az egész-ségnek = bio-pszichoszocio-spirituális egység-nek Nem éppen ez az, amit elvesztett a „civilizált” ember? Kopp Mária nyomán
Civilizációs veszteségek Kezdetekben, a civilizáció kialakításakor fontos hatóerő volt a komfort keresése, a fizikai stressz, a természeti viszontagságok elkerülése (éhezés, időjárás). Az urbánosodás az emberi kapcsolatok beszűkülésével (szociális tőkevesztéssel) járt. A komfort érdekében feladtuk a szociális kötelékeket, ráadásul az urbánosodással a fizikai stresszt szociális stresszre váltottuk fel.
A fejlődés paradoxonja A piaci társadalmak tagjai egyetemes emberi magatartásnak tekintik a versenyszellemet, a kapzsiságot, természetesnek vélik a társadalmi rétegződést. Ez az „arche-kultúránknak” tekintendő vadász-gyűjtögető társadalomra nem állt, ahol jól működött az „éber osztozkodás” (vigilant sharing).
A civilizáció paradoxonja 1 A gazdasági tőke rohamos koncentrálódása mellett fogy a „szociális tőke”. A szociális tőke az a minőségi kapocs, grassroot viszonyulási rendszer, ami közösségeket, társadalmakat összetart és az „egész-ség” záloga. Ugyanakkor rejtett fiziológiai regulátor is.
intézmények intézmények
egyéni kapcsolatok (szociális tőke)
„primitív” társadalom
szociális tőke
„civilizált” társadalom
Tőkevesztés a szociális szférában Az utóbbi negyedszázadban (USA adatok): közös étkezések a családban, családi vakációzások, csevegések 2/3-adukra csökkentek vendéglátás otthonunkban 45%-al csökkent közösségben töltött idő (klubok, szakkörök, civil szervezetek, templom) a felére csökkent, a filantropikus tevékenység töredéke a réginek
A civilizáció paradoxonja 2 A „természet leigázása” – Clive S. Lewis szerint* – szinte kivétel nélkül az ember ember általi leigázását eredményezi a természet erőinek felhasználásával. Lewis továbbmegy: korunk konkvisztádorai, kontrollnokai, agymosói elhagyják a morális kötelékeket, ezáltal nem „felső” szabályozó elvek, hanem saját prekoncepcióik követői lesznek, amely öröklés és környezet természeti ereje által determinált. Így az ember természet feletti uralma az emberi természet ember feletti győzelmére vezet.
* Lewis CS (1943), The Abolition of Man
Modernitás és szenvedés A természet leigázása végeredményben a fizikai szenvedés legyűrését célozná. Ha Lewis-nek igaza van, akkor ez korunkban nem sikerül. A komfort-orientált modernitás a szenvedést leküzdendő problémának, kiiktatandó hibának, „bűnnek” tartja. A bibliai tanulság visszájára fordul: ott (és más antik bölcseletben is) a bűnbeesés vezet a szenvedéshez. A modernitás nem fogja fel: ha Jézus megváltott a bűneinktől, akkor miért szenvedünk tovább? Ami még érthetetlenebb a modernitás számára: hogy lehet az, hogy a bűntől szenvedéssel váltott meg, ami önmagában bűn (hiba). Kreeft P (1986), Making Sense out of Suffering
Elmúlt korok üzenete
→ Perturbáció (szenvedés) nélkül nincs transzformáció Igazi változás nem a komfortzónából jön! Ha nem tudod megszüntetni a szenvedést, akkor állítsd a gyógyulás szolgálatába!
A mai ember 1. elszakadt a természettől 2. levált a természetfölöttiről Mi maradt? a természetalatti…
Frecska E (2012)
