KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA
A nukleáris medicina a járóbeteg szakellátásban Dr. Szilvási István, Országos Gyógyintézeti Központ, Semmelweis Egyetem
A szerzô ismerteti a nukleáris medicina járóbetegellátásban használatos legfontosabb diagnosztikai és terápiás módszereit. Röviden ismerteti a nukleáris medicina hazai helyzetét. Felhívja a figyelmet a for-profit privatizáció várható veszélyeire a jelenlegi finanszírozás mellett. A pozitron emissziós tomográfia kapcsán is hangsúlyozza, hogy a nukleáris medicina funkcionális képalkotó eljárásai a betegségek molekuláris szintû megismerését teszik lehetôvé.
BEVEZETÉS A nukleáris medicina – a továbbiakban NM – definíciója: nyílt radioaktív izotópokkal végzett diagnosztikai, terápiás és kutató orvosi tevékenység. (Ezért elavult ma már a régebben használatos „izotópdiagnosztika” megjelölés, minthogy a szakma az egyre nagyobb jelentôségû radioizotópos terápiás eljárásokat is tartalmazza.) Önálló alapszakma. Európa legtöbb országában az, a UEMS 1989-bôl származó ajánlása alapján. Ma – elsôsorban a PET és a terápia jelentôségének növekedése folytán – világszerte dinamikus fejlôdése korát éli. Piackutató cégek szerint a NM képalkotó berendezések – elsôsorban a PET – piaca lesz az orvostechnika legintenzívebben fejlôdô területe a következô évtizedben.
A NM módszerei radiofarmakonok – radioizotóppal jelzett szerv-, szövet-, funkció-specifikus vegyületek – alkalmazásán alapulnak. Ezeket a vegyületeket az élô szervezetbe juttatva – kémiai-biokémiai sajátságaik folytán – bizonyos, ép vagy kóros képletekhez elektíven kötôdnek. Ezáltal azok vizsgálatára ill. sugárkezelésére használhatók. A NM jövôjének záloga elsôsorban a radiofarmakológia fejlôdésében van, mert az egyre fajlagosabb radiofarmakonokkal a betegségek mind sokoldalúbb, molekuláris szintû megközelítése ill. mind elektívebb sugárkezelése lehetséges. Diagnosztikára (izotópdiagnosztika) olyan radiofarmakonokat használunk, amelyek sugárzása külsô detektáló berendezésekkel lehetséges. Ezek általában két- vagy háromdimenziós képet készítenek. A NM képalkotó berendezéseinek két fô típusa: a gamma kamera és a pozitronemissziós-tomográf: a PET. A felvételeken a radiofarmakon szervezeten belüli eloszlása (statikus vizsgálat) illetve az eloszlás idôbeli változása látható (dinamikus vizsgálat). Minthogy a radiofarmakon eloszlás attól függ, hogy az a
26
IME II. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2004. JANUÁR
szövetféleség, amelyben a radiofarmakon elektíve dúsul, illetve az a funkció, amelyben a radiofarmakon részt vesz, hogyan oszlik el a szervezetben, a NM képein egy meghatározott szövetféleség illetve egy bizonyos szervmûködés szervezeten belüli eloszlása látható. Ezért mondható, hogy a NM képei bizonyos szövetféleségek identifikálására, kóros képletek szöveti jellemzésére, illetve a szervezet funkcióinak vizsgálatára, ráadásul kvantitatív vizsgálatára valók. Ezek az információk kiegészítik a radiológiai képalkotó eljárások döntôen morfológiai-strukturális adatait. (A NM képalkotásának funkcionális jellege könnyen belátható, ha tudjuk, hogy halottakon, múmiákon radiológiai vizsgálat elvégezhetô, de izotópdiagnosztikai eljárás nem!) A NM módszerei általában korlátozott anatómiai-morfológiai információkat nyújtanak. Ezért a két képalkotó diagnosztikai szakma, a radiológia és a nukleáris medicina a legtöbb betegség vizsgálatában kiválóan kiegészítik egymást. A NM diagnosztikai módszereinek is – a sugárzó radiofarmakonok szervezetbe juttatása meghatározott – bár nem nagy, általában egy CT vizsgálat sugárterhelését meg nem haladó – sugárterheléssel járnak. Ezt a vizsgálatok indikálásában természetesen figyelembe kell venni, különösképpen terhes illetve szoptató nôk valamint a kisgyerekek vizsgálatánál. Mindig mérlegelni kell a várható diagnosztikai haszon, illetve a sugárterhelés arányát. Az izotóp vizsgálatok csak megfelelô indikáció esetén – és a kérôlapon megfelelôen dokumentált adatok alapján – végzendôk el! A sugárvédelmi elôírások betartása mind a beteg, mind a vizsgáló személyzet védelmét szolgálja.
Terápiára olyan radioizotóppal jelzett vegyületeket használunk, amelyek a kezelendô folyamatban elektíven dúsulnak és a radioizotóp – általában béta – sugárzása néhány milliméteren belül elnyelôdik, ezáltal lokális sugárterápiás hatást fejt ki. Minthogy a szájon át (pl. a radiojód izotóp a pajzsmirigy kezelésére) illetve az i.v. bejuttatott (pl. szerves foszfonátok a csontmetasztázisok kezelésére) radiofarmakonok a „nekik megfelelô” összes kóros szövetet, a szervezetben megbújó valamennyi sejtet „felkeresik” a szervezetben, ezt a fajta sugárkezelést szelektív és szisztémásnak nevezhetjük. A NUKLEÁRIS MEDICÍNA HAZAI HELYZETE A hazai NM helyzete még a magyar egészségügy általános helyzeténél is siralmasabb. A képalkotó diag-
KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA
nosztika terén az európai átlagtól való elmaradás éppen a NM-ban a legsúlyosabb. Mint említettem, képalkotó berendezéseinknek két fô típusa van: a gamma kamera és a PET. A gamma kamera a hagyományos, egyszerre egyetlen fotont kibocsátó radioizotópok sugárzását, a PET a pozitron-sugárzásból egyszerre keletkezô két foton egyidejû sugárzását detektálja. Mind a gamma kamera, mind a PET rétegvizsgálat készítésére alkalmas. A radioizotópok detektálásán alapuló tomográfiát emissziós tomográfiának nevezzük, minthogy a detektált sugárzás a betegbôl „jön ki”. A gamma kamerával végzett emissziós tomográfiát – a PET-tôl megkülönböztetendô – SPECT-nek (single photon emission computer tomography) hívjuk. Mintegy 100 SPECT-re lenne szükség, ehelyett van mintegy 30. Ezeknek a fele korszerûtlen. A NM hazai helyzetének elmaradottságát jelzi az is, hogy van két olyan megye, ahol még izotóp labor sincs! (Szolnok és Nógrád), és több megyében nincs SPECT (Szabolcs, Somogy, Komárom). Nem korszerû nincs, hanem semmilyen sem! Nem avultak el, mert nincs minek elavulnia. A PET területén hasonlóan érthetetlen az elmaradottság. Egyetlen PET van, miközben Ausztriában 17, Dél-Koreában 30, Szlovákiában 2 (Németországban 80, az USA-ban meg 600). A NM módszerei szinte kivétel nélkül ambulánsan, a járóbeteg szakellátásban elvégezhetôk! Az más kérdés, hogy a hazai 45 NM munkahely mindegyike kórház területén van. De bármelyik diagnosztikai módszerünk – valamennyi!!! – elvégezhetô a járóbeteg szakellátás keretében! A vizsgálati statisztikáink szerint a ma Magyarországon elvégzett izotópdiagnosztikai vizsgálat kb. 3/4-ét járóbetegen végzik el. A betegek elvben hozzáférhetnének bármelyik!!! NM munkahelyen bármelyik vizsgálatunkhoz. Csupán néhány drága eljárásunk – ún. *-os OENO kód – elvégezhetôsége van a Szakmai Kollégium által megjelölt centrumhoz kötve. De ahol van egy SPECT – még ha korszerûtlen is – valamennyi rutin izotópdiagnosztikai eljárásunk elvégezhetô lehetne. Hogy még sincs így, annak egyetlen oka van: a finanszírozás. Számos vizsgálatunk ugyanis ún. „ráfizetéses” vizsgálat. A ráfizetésnek az alapvetô oka az, hogy mind a vizsgálatokhoz, mind a kezeléshez beadott radiofarmakonok gyógyszerek! Az ambuláns pontérték pedig az évek során messze elmaradt a gyógyszerárak emelkedésétôl. Vizsgálataink költségének átlagosan kb. 65%-át a radiogyógyszer ára teszi ki. Számos esetben azonban a pontérték még a beadandó radiofarmakon árát sem fedezi! Nem csoda, hogy az anyagi nehézségekkel küzdô laboratóriumok egyszerûen nem végzik el a NM vizsgálati típusok jelentôs részét. A helyzet azért súlyos, mert a meginduló privatizáció – amennyiben a pontértéket nem rendezik, amennyiben nem következik be a különbözô szakmák vizsgálati pontértékeinek harmonizációja – a veszteséges vizsgálatok „kiirtását” fogja eredményezni. A for-profit privatizáció fogja beverni a NM koporsójába az utolsó szeget! Ez nem azért baj, mert
a NM – amúgy is kevésszámú szakorvosának más kenyérkereset után kellene néznie – hanem azért, mert a mai magyar betegellátás már meglévô súlyos szakmai torzulásait elviselhetetlenné fokozza! NUKLEÁRIS MEDICINA A JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁSBAN Az alábbiakban ismertetem néhány rutin izotópdiagnosztikai eljárásunk hasznosságát a járóbeteg szakellátásban.
Az alapvetô jelentôségû, nagy számban végzett NM in vivo diagnosztikai eljárások: • Pajzsmirigy szcintigráfia • Csontszcintigráfia (háromfázisú is) • Terheléses szívizom szcintigráfia • Vese dinamikus szcintigráfia (renográfia), statikus szcintigráfia • Kolloid máj-lép szcintigráfia • Tüdô (perfúziós és ventillációs) szcintigráfia • Gyulladás szcintigráfia • Agyi (perfúziós) szcintigráfia A nem mindennapos, de mindamellett „rutin” izotópdiagnosztikai eljárások: A gasztroenterológiában: choleszcintigráfia, Meckelszcintigráfia, IBD, bélvérzés, gyomorürülés, nyelôcsôdinamika, GER, szelektív lépszcintigráfia. A kardiológiában: szívfunkció vizsgálata (ventrikulográfia), szívinfarktus szcintigráfia. Az endokrinológiában: mellékpajzsmirigy, mellékvesevelô, mellékvesekéreg, carcinoid, GEP tumor. Az onkológiában: neuroblastoma, immunszcintigráfia (pl. anti-CEA), lymphoma, csontvelôszcintigráfia. A gyulladások vizsgálatában: gallium, jelzett fehérvérsejt szcintigráfia. A neurológiában: agyi receptorok, liquorkeringés, -shunt. A fenti rutin jellegû eljárások mellett még van vagy mintegy 30, különbözô szervek, különbözô funkciók vizsgálatára alkalmazható módszerünk. A radiofarmakológia fejlôdése ezek számának fokozatos növekedésével jár. A járóbeteg szakellátás számára gyakorlati jelentôsége van annak, hogy a legtöbb vizsgálat semmiféle betegelôkészítést sem igényel. Csupán a terheléses szívizom szcintigáfia és egyes gasztroenterológiai vizsgálatok elôtt kell éhomra maradnia a betegnek. A csont- és a vesevizsgálatok esetén tanácsos a bôséges folyadékbevitel. A beteg legtöbbször szedheti megszokott gyógyszereit, csupán a terheléses szívizomszcintigráfiás vizsgálatok elôtt szükséges a béta-blokkolók, Ca-antagonisták, a dipyridamol terhelés esetén a theophyllin-tartalmú gyógyszerek 1-2 napos kihagyása.
IME II. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2004. JANUÁR
27
KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA
A pajzsmirigyszcintigráfia az egyetlen módszer, amellyel a tapintható pajzsmirigygöb funkciója eldönthetô. Nélkülözhetetlen a módszer a hyperthyreosis differenciáldiagnosztikájában is. Ritka indikáció az ectopiás pajzsmirigyszövet kimutatása. A gyakorlat számára fontos, hogy jód-kontamináció (kontrasztanyagos CT, egyes vitaminkészítmények, amiodaron) néhány héten keresztül gátolja a pajzsmirigy radiofarmakon felvételét. A mellékpajzsmirigy hyperfunkciót okozó adenoma, hyperplasia mellékpajzsmirigy szcintigráfiával lokalizálható. A módszer nem a hyperparathyreosis diagnosztizálására (arra a klinikum és a labordiagnosztika való), hanem a preoperativ lokalizálásra való, és csak akkor, ha az ultrahang vizsgálat eredménytelen, negatív vagy kérdéses leletet adott (pl. sikertelen mûtét után, egyidejû pajzsmirigygöbösség vagy retrosternalis adenoma esetében). Ugyancsak a preoperatív lokalizálásra – és nem a diagnózis felállítására – kiváló a mellékvesevelô szcintigráfia. A módszer egy ún. receptorszcintigráfiás eljárás, mert az adrenerg receptorokban dús pheochromocytoma intenzíven dúsítja a jódizotóppal jelzett noradrenalin analóg vegyületet, a meta-iodo-benzil-guanidint (MIBG). Endokrin centrumokban végzik, kiváló az ektópiás lokalizációjú, a multiplex (familiáris formák) és a metasztatikus pheochromocytoma kimutatásában. Az onkológiai centrumok is használják a radiofarmakont, mert a neuroblastoma ugyancsak dús adrenerg receptorokban és a dúsulás mind a posztoperatív recidiva, mind a metasztazisok kimutatásában igen jól hasznosítható. Ugyancsak elsôsorban endokrin centrumokban használják a mellékvesekéreg szcintigráfiát. A módszer a mellékvesekéreg hyperfunkciós kórképei mellett hasznos a gyakori mellékvesekéreg incidentalomák esetében is. A benignus adenoma ugyanis jól dúsítja, a mellékvesebeli metasztazis azonban nem dúsítja a jelzett koleszterinszármazékot. Receptor-szcintigráfiás módszer a somatostatin receptort tartalmazó képletek kimutatására való octreotid szcintigráfia is. Elsôsorban a carcinoid és a gastroentero – pancreaticus endokrin tumorok (gastrinoma, glucagonoma, insulinoma, VIPoma) kimutatásában hasznos. Ezek a sokszor kicsiny és a radiológiai módszerekkel felfedhetetlen tumorok jól lokalizálhatók. A drága vizsgálat költség-hatékonysága a jelenlegi finanszírozás mellett (adott járóbetegtevékenység teljesítmény-arányos finanszírozása) nem tud érvényesülni, pedig számos felesleges – és sokszor eredménytelen – radiológiai vizsgálatot helyettesíthetne. A csontszcintigráfia a NM mindennapi kenyere. A csontmetasztázisok kimutatásában pótolhatatlan, mert gyors és nem költséges, a teljes testrôl elkészített felvételein a csontmetasztázisok általában korai stádiumban
28
IME II. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2004. JANUÁR
megállapíthatók. Elsôsorban a mamma-, a prostata-, és a tüdôkarcinoma vizsgálatában használjuk. Szoliter aktivitásdúsulás interpretálása sokszor nehéz, ilyenkor elengedhetetlen a radiológus és a NM szakember konzultálása. A csontszcintigráfiás radiofarmakonok az osteomyelitis korai kimutatására, a radiológiai módszerekkel nehezen kimutatható lokalizációjú csonttörések kimutatására is alkalmas. A csontszcintigráfia egy speciális protokoll révén – az ún. háromfázisú csontszcintigráfiával – jól használható az izületi protézisek szövôdményeinek kimutatására is. A perfúziós tüdôszcintigráfia a tüdôembólia vizsgáló módszere, ezért elsôsorban a fekvôbeteg szakellátásban használatos. Ventillációs szcintigrárfiával – amely módszer hazánkban az elmaradottság jeleként csak kevés NM munkahelyen elérhetô – kiegészítve megbízható módszer az embólia igazolására és kizárására is. A vesemûködés vizsgálata is gyakran használt módszer a járóbeteg szakellátásban. Alkalmas a két vese mûködésének szeparált kvantitatív vizsgálatára. Ennek elsôsorban a hypertonia kivizsgálásában illetve vesemûtétek elôtt a mûködôképes parenchyma kimutatása révén van jelentôsége. A két vese glomeruláris vagy tubuláris clearance meghatározása is lehetséges. Az ún. captopril renográfia arra alkalmas, hogy megállapítsa: van-e a kimutatható a. renalis stenosisnak hemodinamikai szignifikanciája, felelôssé tehetô-e a hypertoniáért, renin-mediált-e a hypertonia, azaz kell-e tágítani az a. renalist? A módszer nagyon érzékeny a vizeletelfolyás akadályozottságának kimutatására. Vízhajtó iv. adásával egybekötve megállapítható az is, hogy a gyakori pyelon tágulat organikus obstrukció következménye-e vagy atoniás tágulatról van szó. Az ún. statikus veseszcintigráfia a dystopiás vesék kimutatása mellett hasznos módszer a gyermekkori pyelonephritisek, a reflux következményeinek felderítésére, a betegek követésére. A szívizomperfúzió szcintigráfiás vizsgálata az egyik legfontosabb NM diagnosztikai módszer. A gyakori szívizom ischemiás megbetegedés pótolhatatlan vizsgáló eljárása. Az ún. ischaemiás cascade ismeretében világos, hogy a perfúziózavar kimutatására leglogikusabb a perfúzióeloszlás vizsgálata. A felvételeken a szívizom vérellátásának regionális eloszlása látható. Fizikai-ergometriás vagy gyógyszeres (dipyridamol, dobutamin) terheléssel egybekötve nagy pontosságú módszer az ISZB diagnózisának, kiterjedésének és súlyosságának megítélésére. Diagnosztikai pontossága nagy, 90%. A módszer kiválóan alkalmas a kérdéses coronarográfiás lelet interpretálásának segítésére is. Legalább ennyire fontos a módszer kiváló prognosztikai jelentôsége. Eldönti azt, hogy szüksége van-e a betegnek revaszkularizációs eljárásra vagy az felesleges. Költség-hatékonysága elsôsorban az invazív eljárások in-
KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA
dokoltságának megállapításán alapul. Jól használható a módszer a revaszkularizációs beavatkozások hatásosságának vizsgálatára is. Nagy kár, hogy Magyarországon a klinikailag szükséges vizsgálatoknak csak csekély hányadát végzik. A máj vizsgálatában a cavernosus haemangioma és a fokális noduláris hiperplázia egyértelmû-megbízható kimutatására alkalmas izotóp módszerek jelentôsek. Az ún. háromfázisú vértartalom szcintigráfia illetve a choleszcintigráfia nagy diagnosztikai pontossággal alkalmas a cavernosus haemangioma, és az FNH – ezen két igen gyakori incidentaloma – nagy fajlagosságú igazolására. A choleszcintigráfia emellett az epeelfolyási akadályozottság kimutatásának legérzékenyebb képalkotó módszere. Elsôsorban a post-cholecystectomiás szindróma differenciál-diagnosztikájában hasznosítható. Spasmolyticum adásával egybekötve alkalmas a Vater papilla dyskinesis igazolására is. A cholecysta telôdésének és kiürülésének kvantitatív vizsgálatával a cholecysta dyskinesisek megbízható diagnosztikai módszere. Az epés reflux kimutatásának érzékeny és fiziológiás vizsgáló eljárása. A különbözô gyulladásszcintigráfiás eljárások – Ga67 citrát, jelzett autolog fehérvérsejt szcintigráfia – mind az ismeretlen eredetû lázas betegség, a tályogok, a gyulladásos bélbetegségek, a csontízületi gyulladásos megbetegedések vizsgálatában hasznos. A nyirokkeringés vizsgáló módszere a járóbeteg szakellátásban elsôsorban a lymphoedeák, az ismeretlen eredetû végtaduzzanatok vizsgálatában hasznos. Az ún. ôrszem-nyirokcsomó szcintigráfiát – bár maga a módszer ambuláns eljárás – az emlômûtétek, a melanoma malignum és még néhány egyéb daganatos betegség mûtét elôtti vizsgálataként fekvôbeteg ellátásban végezzük. Nagy jelentôségûek az onkológiai megbetegedések izotópdiagnosztikai eljárásai. Ezek közül számosat már fentebb említettem (pl. csontszcintigráfia a csontmetasztázisok, MIBG a neuroblastoma vizsgálatára). Fontos a lymphomák vizsgálatában a Ga-67 citrát, néhány tumor kimutatására radioizotóppal jelzett tumor-antigén elleni antitest (immunszcintigráfiás módszerként) használható. A PET számos betegség vizsgálatában nyújt egyéb módszerekkel meg nem szerezhetô, a beteg kezelését meghatározó információt. A PET az intermedier metabolizmus képi ábrázolásának módszere. Rétegfelvételein az anyagcsere látható, sôt kvantitatíve elemezhetô. Ez a PET klinikai alkalmazásának alapja. Lehetséges a szénhidrát-, a fehérje-, a nukleinsav-anyagcsere képi ábrázolása, molekuláris szintû vizsgálata. A klinikumban használt PET radiofarmakonok általában F-18 izotópot tartalmaznak. Közülük messze a legáltaláno-
sabban használt radiofarmakon a F-18-jelzett deoxi-glukóz (FDG). Ez a sejtek cukorfelvétele során dúsul olyan sejtekben, amelyekben fokozott glukózfelvétel folyik. A tumorsejtek glukózfelvétele fokozott. Ezen alapul a PET onkológiai alkalmazása. Fokozott anyagcseréjû folyamatok (pl. az epileptogén focus) ugyancsak FDG dúsulással járnak. A kardiológiai alkalmazás alapja az, hogy a minden más módszerrel élettelennek talált súlyosan iszkémiás, kontrakciós mûködést nem mutató, de életképes, ún. hibernált szívizomzat – amely zsírsavak égetése helyett glukózégetésbôl nyeri a struktúrája fenntartásához szükséges energiát – FDG felvétele alapján felismerhetô. Az FDG-PET vizsgálat a hibernált szívizomzat kimutatásának gold standard módszere. A PET a klinikumban elsôsorban az onkológiában, a neuropszichiátriában, a kardiológiában és a gyulladásdiagnosztikában használatos. Megjegyzendô, hogy az indikációk köre rohamosan bôvül. A PET klinikai alkalmazása közül legnagyobb jelentôsége az onkológiai diagnosztikában van. Az egésztestrôl készült FDG-PET felvételeken a kicsiny, néhány mm-es képletek is ábrázolódnak. Használható mind a primer tumor diagnosztikában (maligus-benignus folyamatok elkülönítésében), a staging-ben, a terápia eredményességének megállapításában, sôt a daganatellenes gyógyszeres terápia várható eredményességének elôrejelzésében, a folyamat dignitásának megítélésében is. Pótolhatatlan a betegek követésében, a lokális recidivák, távoli metasztázisok korai felismerésében. Csak felsorolásszerûen megemlítem a Medicare – az USA szegénybiztosítója – által kifizetett, azaz egyértelmûen költség-hatékony PET indikációkat: • • • • • • • •
Pulmonális szoliter kerekárnyék Carcinoma pulmonum Colorectalis carcinoma Oesophagus carcinoma Malignus lymphoma Melanoma malignum Mamma carcinoma Thyreoidea carcinoma
Természetesen a fenti diagnózisok nem jelentenek automatikusan PET vizsgálatot, de a fenti kórképekben – meghatározott esetekben – a PET vizsgálat pótolhatatlan. Sok indikáció esetében átveszi a CT vagy az MR szerepét, mert kis tumoros elváltozások (pl. nyirokcsomó-áttétek) diagnosztizálásában azoknál jóval pontosabb. Jórészt ezen alapszik költség-hatékonysága is, mert használatával csökkenthetô a felesleges mûtétek száma. A PET-et a világon mindenütt a járóbetegellátás keretében használják. Nagy kár és érthetetlen, hogy hazánkban mindmáig egyetlen PET berendezés mûködik. A NM Szakmai Kollégium ismételten elkészítette a hazai PET fejlesz-
IME II. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2004. JANUÁR
29
KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA
tés részletes tervét. Eszerint elôször az egyetemi központokban, ezen belül az orvosképzést folytató egyetemek nukleáris medicina tanszékein, majd ezt követôen – a regionális fejlesztés keretében – az ország egyéb helyein, illetve a speciális országos intézetekben kell telepíteni PET-et. A PET a NM egyik legfontosabb „húzóágazata”. Világszerte rendkívül dinamikusan fejlôdik, az orvosi képalkotó berendezések és módszerek közül a leggyorsabban. A NM másik „húzóágazata” a radioizotópos terápia. A klinikumban két nagyon fontos izotópterápiás eljárás van: a hyperthyreosis radiojód kezelése és a csontmetasztázisok palliatív, fájdalomcsillapító kezelése. Mindkét eljárást a járóbeteg ellátás keretében – arra hatósági engedéllyel rendelkezô – NM munkahelyek végezhetik. Ez mindkét módszer költség-hatékonyságát jelentôsen növeli. A hyperthyreosis diffúz (Basedow-Graves kór) illetve gócos (autonom adenoma, szoliter vagy multiplex túlmûködô göbök) formái egyaránt nagy hatékonysággal, gyakorlatilag szövôdmények nélkül, egyszerû módon – elôzetesen kalkulált aktivitásmennyiségû – I-131 lenyelésével (oldat vagy kapszula formájában) elvégezhetô.
A csontmetasztázisok palliatív fájdalomcsillapító kezelését béta-sugárzó radioizotóppal (Sm-153, Y-90, Re186) jelzett csontkeresô – a csontszcintigráfiára is alkalmazható – szerves foszfonát vegyületekkel, vagy a drágább, de hosszabb idôtartamú hatást biztosító Sr-89 izotóppal egyetlen intravénás injekció beadásával végezzük. A beteg felvilágosítása – a sugárhigiénés szabályok ismertetése – után csupán a fehérvérsejtek és a thrombocytaszám néhány hetes kontrolljára van szükség. A mamma-, prostata- és tüdôkarcinoma erôs fájdalmat okozó multiplex csontmetasztázisai esetében az intravénás injekció után az esetek 3/4-ében jelentôs fájdalomcsillapodás érhetô el akár hónapokon keresztül. ÖSSZEFOGLALÁS A fentiekben vázlatosan felsoroltam a NM diagnosztikai és terápiás alkalmazási területeit, amelyek kis túlzással a betegellátás csaknem minden területén alkalmazhatók. Néhány ritka kivételtôl eltekintve, valamennyi módszere a járóbetegellátás keretében használható. A NM módszereinek költség-hatékonysága okán igazán „megérdemelné”, hogy jelenlegi hátrányos finanszírozása javuljon. Megérné az országnak is.
A SZERZÔ BEMUTATÁSA Dr. med. habil. Szilvási István egyetemi docens, osztályvezetô fôorvos. Sub auspiccis Rei Publicae Popularis orvosdoktori diploma (1967). Belgyógyász szakvizsga (1972), izotópdiagnosztika szakvizsga (1980). Kandidátus (1985). Számos többhónapos külföldi tanulmányút. Jelenleg a Semmelweis Egyetem Nukleáris Medicina Tanszéki Csoport vezetôje, az Országos Gyógyintézeti
30
IME II. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2004. JANUÁR
Központ Nukleáris Medicina Osztály vezetôje. A Nukleáris Medicina Szakmai Kollégium elnöke 1997 óta. 1996-2000 a Magyar Orvostudományi Nukleáris Társaság elnöke (elôtte, majd utána alelnöke). A European Association of Nuclear Medicine-ben oktatással-továbbképzéssel foglalkozik, 1998 óta a European School of Nuclear Medicine dékánja, majd 2002-tôl továbbképzési dékánhelyettese. Az elsô magyar nyelvû nukleáris medicina egyetemi tankönyv szerkesztôje. Számos hazai és nemzetközi orvosi társaság tagja. 1998 óta a Magyar Orvosi Kamara alelnöke.