GAZDASÁG
Kis- és középvállalatok esélyei az elektronikus piacokon Tárgyszavak: kis- és középvállalat; e-kereskedelem; e-piac; e-marketing; e-üzlet; termékfejlesztés; vevőkapcsolat; marketingstratégia. Számos kormányzati kezdeményezés ellenére a kis- és középvállalatok (kkv) jelentős része még nem ismerte fel az elektronikus kereskedelem előnyeit. Pedig az e-piacok még élesebbé teszik a versenyt, és sebezhetőbbé a távolmaradókat. Milyen előnyökkel járhat a kkv-k részvétele az e-piacokon? Melyek az akadályozó tényezők? Az eltérő szabványok vagy az ellátási lánc integrációjának hiánya? Jelen cikk az akadályok felismerésére koncentrál, ami segíthet a kkv-knek a stratégia kialakításában és az e-piacok által kínált előnyök kihasználásában.
Kisvállalkozások nagy esélyei A korszerű információtechnológiák (IT) hozzáférhetősége és csökkenő költsége igen sok kkv versenyképességét javította, de a végeredmény mégsem teljesen pozitív. Az internet használata radikálisan megváltoztatta az üzleti tájképet. A dinamikus és információban gazdag környezet előnyeinek kihasználásához a cégeknek hatékony stratégiákra van szükségük. Az elektronikus környezet a kkv-k egy részét félelemmel tölti el, és az e-piacok fejlődése számukra örök titok marad. Talán korainak tűnhet az e-piacok kihasználásról értekezni, amikor sok kkv még az e-kereskedelem egyszerűbb alkalmazásaiban sem járatos. Az e-piaci lehetőségek elhanyagolása azonban gondokkal jár. A nagyvállalatok kihasználják az e-piacok előnyeit, felismerik, hogy ezen az úton még több szállító érhető el. Az e-piacok elősegítik a kereskedést regionális és földrajzi határokon át, kis költséggel és a cégek méreteire
való tekintet nélkül szinte minden piac elérhetővé válik. Ez segíti a cégeket az új piacok keresésében, de a hagyományos piacokat is nyitva hagyja. A kkv-k problémája a ki nem használt lehetőségekből adódik és abból, hogy az ádáz versenykörnyezet behatol piacaikra.
Elektronikus piacok Az elektronikus környezet megjelenése nem változtatta meg a piac és a kereskedés elveit, csak megközelítésük módját. A technológia segíti a piac működését, de nem oka a létezésének. Az online piacok előnyöket kínálnak, ezért ösztönözni kell a cégeket technológiai problémák leküzdésére. Az e-piacok gyorsan kifejlődtek az internet üzleti célú használata során. Kezdeti gyors növekedésük nem bizonyult fenntarthatónak, és jelenleg a konszolidáció folyik. Jelentősen csökkent az egyes ágazatokon belüli piacok száma, az üzleti tranzakciók és a jövedelemgenerálás módszerei érettebbé váltak. Növekedett és fokozottan a piacra irányult a hozzáadott értékű lehetőségek köre. Ebben a fejlődő környezetben mutatkozik némi zavar abban, hogy mi is képez egy elektronikus piacot. Széles körben elfogadott egy korai meghatározás, amely szerint ez „egy szervezetközi információs rendszer, amely lehetővé teszi a vevők és eladók információcseréjét az árakról és a termékkínálatról”. Ezt a meghatározást finomították és korszerűsítették, hogy figyelembe vegye az epiaci környezet és a terminológia változásait. Az e-piac pontosabb meghatározása így a következő: Szervezetközi információs rendszer, amely lehetővé teszi, hogy több vevő és eladó, valamint más érintett pótlólagos szolgáltatásokkal támogatott, dinamikus, központi piaci téren át kommunikáljon, és tranzakciókat végezzen. Az e-piacok szerkezetileg három részből épülnek fel. Ezek a következők: 1. az e-piac tulajdonosa és üzemeltetője; 2. az e-piac által kínált tranzakciós mechanizmus és 3. a kiegészítő lehetőségek, amelyeket az e-piac kínál a résztvevőknek. Tulajdonlási modellek Négy különböző piacszerkezet azonosítható: közvetítő, konzorcium, hierarchikus és kooperatív.
•
Közvetítő A közvetítő piac az egyik korai tulajdonlási modell, amely szolgáltatásokat működtet iparágakon át. Általános szolgáltatásokra összpontosít, pl. árverésekre vagy más hozzáadott értékű szolgáltatásokra. Összehozza egymással a vevőket és az eladókat, lehetővé téve köztük a kereskedést (1. ábra). •
Konzorcium A közvetítő piacokat hamarosan nagy, multinacionális szervezetek követték, amelyek partnerségi kapcsolatokba, ágazatspecifikus piacok kialakításába fektettek be. Az ilyen szerkezet előnyökhöz juttatja a tulajdonosokat, egy kereskedelmi csomópontot kínálva, amely szállítókat vonz egy adott ágazathoz. A szállítók számára előnyt jelent a hozzáférés a nagy szervezetek ellátási láncaihoz (2. ábra).
1. ábra Egy elektronikus piactér közvetítő stílusú szerkezete
2. ábra Egy elektronikus piactér konzorcium jellegű szerkezete •
Hierarchikus Az egyik újabb fejlemény a magánpiacok vagy hierarchiák számának a növekedése. A nagyobb szervezetek a saját piactereikbe fektetnek be, és azok gazdáiként működnek, megtartva az általuk kifejlesztett lehetőségeket, és azokat a szállítóknak kínálva. Az ilyen piacterek nagy idő-, pénz- és műszaki ráfordításokat igényelnek, és sok szervezet lehetőségein kívül esnek. A „polcról levehető” szoftverek azonban a kisebb cégeknek is lehetőséget kínálnak kevésbé bonyolult változatok indítására (3. ábra).
3. ábra Egy elektronikus piactér hierarchikus jellegű szerkezete
A hierarchikus modell növekvő számú kormányzati e-piacteret foglal magába. Ezek két kategóriába tartoznak: e-beszerzési elosztóhelyek (hubok) a kormányzat számára, valamint a kormány által vezetett webhelyek az e-kereskedelem támogatására. •
Kooperatív A közeli jövőben várható az e-piactér kooperatív vagy nagycsoportos tulajdonlási szerkezetének a megjelenése. Ez a modell a közös érdekből piacépítőként együttműködő érintettek csoportján alapul. A közös érdek az iparág típusában, egy földrajzi területben vagy valamely specifikus célban jelenhet meg (4. ábra).
4. ábra Egy elektronikus piactér kooperatív tulajdonlási jellegű szerkezete Kiegészítő lehetőségek Az e-piacterekben különböző tranzakciós mechanizmusok működnek. A legáltalánosabbak az online katalógusok és árverések, valamint a
tőzsde. Mindegyikben sokféle mechanizmus működik. Ma már több mint 30 online árveréstípus különböztethető meg. A kínált lehetőségek az információs szolgáltatásoktól (ágazati események, kutatási anyagok, oktatási segédletek stb.) a tranzakciós irányultságúakig terjednek. A tranzakciók többféle típusúak lehetnek: biztosítás, online kifizetés, okiratkészítés, vámügyintézés, adattárolás vagy a szállítások nyomon követése. Az e-piacterek hozzájárulhatnak a bizalom erősítéséhez, ha hitelesítési szolgáltatásokat nyújtanak és a potenciális partnerek átvilágítását kínálják. Egyes piacépítők közösségi modellt alkalmaznak, egy adott ágazatra vagy régióra releváns lehetőségek teljes választékával. Az ilyen modellek létrehozásában fontos szerepet játszanak a hozzáadott értékű lehetőségek. Jövedelmi modellek A piactér megválasztására hatást gyakorol a jövedelem generálásának a módja. Ilyen módszerek a tranzakciós díjak, a licencdíjak, a reklám- és a marketingadatok értékesítése. A legáltalánosabb az első, amelyet a vevők vagy a szállítók a tranzakció százalékában fizetnek a piacépítőnek. A licencdíjak kevésbé vonzóak a kisebb cégek számára, amelyek vonakodnak elkötelezni magukat valamely nem kipróbált kereskedelmi platform iránt. Ez a két jövedelemgeneráló módszer elijeszti a vevőket és az eladókat a belépéstől a piacterekre, ezért a piacépítők olyan módszereket keresnek, amelyek értéknövelő lehetőséget kínálnak, és ezekre számítanak fel szolgáltatási díjakat, mivel ezeket a résztvevők könnyebben elfogadják.
Az e-piacterek előnyei és akadályai A kkv-k e-kereskedelmi részvételének az előnyei abban mutatkoznak meg, hogy könnyebben képesek lépést tartani a változó üzleti környezettel. Ezek az információtechnológia (IT) hozta változások kiterjednek a globális piacok jobb elérésére, az újabb gyártási módszerekre, a fejlettebb kommunikációra, a költségek csökkentésére és a stimulált versenyre. A kkv-k képesek jobban alkalmazkodni és reagálni, mint a nagy szervezetek, és előnyökhöz juthatnak az elektronikus környezet kínálta gyorsaság és rugalmasság révén. Az új környezet sokat ígér a kkv-knek, az alkalmazás szintje mégis alacsony. Ez részben az elérhető előnyök megértésének a hiányából, az irreális várakozásokból és az értékelés nehézségeiből következik (1. táblázat).
1. táblázat A kkv-k e-piaci részvételéből származó előnyök Előny
Haszon
A piacok szélesebb tartományának A szállítók globálisan bővíthetik a célpiacukat, a vevők a szállítói elérése bázisukat. Nagyobb partnerségi lehetőségek
Az elektronikus kommunikáció növeli a lehetőséget a földrajzilag távoli kapcsolatok fenntartására e-mail és multimédia programok révén, bővítve a szállítói-eladói bázis támogatását.
Rugalmasság az adminisztrációban Az elektronikus környezet használata növeli az adminisztratív és a kommunikációban eljárások rugalmasságát és pontosságát, elősegíti a kommunikációt a vállalaton belül és a partnerségi kapcsolatokon keresztül. Kényelem (24/7 hozzáférhetőség)
Kényelem a partnerekkel való kölcsönhatásban. Az időzónák például kevésbé problematikusak az elektronikus kommunikáció esetén, és a vevők saját idejükben adhatják fel a rendeléseiket.
Információk elérése
Sok e-piactér egyik előnye az információk egy helyre gyűjtése. A piacépítőnek és a résztvevőknek egyaránt érdeke, hogy minden fél jól informált legyen, bár az információ forrása iránti bizalmat meg kell teremteni. A multimédia-alkalmazások révén az információcsere is fokozódik. Egyes webhelyek webszolgáltatásokat kínálnak résztvevőiknek a marketing fejlesztésére.
Tökéletesített vevői szolgáltatások
Az e-piacterek növelik a képességet a vevői szolgáltatások egyénre szabására. A Ford pl. arra számít, hogy a specifikáció online beküldésétől számított két héten belül szállítani tudja majd a rendelt speciális modelleket.
Az információk frissítése
Sok piactér azonnal frissíti a katalógusokat, árjegyzékeket, termékspecifikációkat és konfigurációkat. A hagyományos katalógusok nyomtatása és szétosztása költséges, frissítésük további nyomdaköltségekkel jár. Az online frissítés lényegesen olcsóbb.
Kisebb tranzakciós költségek
Lényegesen olcsóbb az új vevők és szállítók keresése. Hatékonyabb és olcsóbb az elektronikus tranzakciós feldolgozás, így a rendeléseké, a fizetési változatoké és a nyomon követésé.
A termékek és szolgáltatások differenciálása, egyénre szabása, egyedi igényekhez illesztése
Az információk átláthatósága az e-piacokon lehetővé teszi, hogy a vállalatok megállapítsák, hol tudják megkülönböztetni a termékeiket és a szolgáltatásaikat a versenytársaikétól ugyanazon a piactéren belül.
Képesség belépni a nagyobb cégek ellátási láncaiba
A nagy cégek az e-piacterek használata révén bővítik ellátói bázisukat. Az előnyök bármilyen méretű vállalat számára elérhetők, és csökkentik a kisebbek előtt álló akadályokat.
Az elérhető előnyök tartománya nagy, de nem minden előny érvényes minden vállalatra. A kkv-k realizálhatják az előnyöket, de időbe telhet az elismerésük egy-egy cégen belül. Sok vállalat nem várhat rövid távon sikert. Az alkalmazás bővítésének főbb akadályai a következők: – a források és a tudás hiánya, – az üzleti operátorok hiányos felkészültsége, – az IT iránti bizalom hiánya, – az e-kereskedelmi készenlét hiánya egyes iparágakban. Azok a kkv-k, amelyek leküzdötték ezeket az akadályokat, és megindultak az online üzlet felé vezető úton, csak vonakodva haladnak az elektronikus piaci környezet felé. Mi ennek az oka? A piacépítők részéről szükséges támogatás hiánya: A piacépítők marketingje gyakran a nagyobb vállalatokra irányul, nem érzékeli a kisebbek nehézségeit és eltérő szükségleteit. Bár egyes piacterek azt állítják, hogy támogatják a kisebb cégeket, sokuk forrásokat meghaladó belépési díjakat szabnak, és a szakértői szoftverek hozzáértő kezelését igénylik. A szabványok hiánya: A vevők és az eladók számára közös keretek hiánya sok piactér fejlődését hátráltatja. Jelenleg az e-piacok gyakran saját platformjaikat alkalmazzák, tekintet nélkül bármilyen ipari vagy technológiai szabványra. Az ezzel összefüggő sokféleség elrettentheti a kkv-ket a részvételtől. A környezet megértése: A kkv-k nem mindig értik az internet kölcsönhatását a kereskedés más módjaival. Az internet nem a kereskedelem hagyományos módszereinek a helyettesítője, hanem kiegészítő eszköz a jelenlegi üzleti tevékenység bővítésére. Integrálódás az ellátási láncokba: A kis cégek gyakran nem úgy látják magukat, mint egy nagy ellátási lánc részét. Alábecsülik az ekereskedelem lehetőségét a nagyobb cégekkel való együttműködés erősítésére egy ellátási láncon belül, lehetővé téve az információ megosztását, az elektronikus rendelést és teljesítést, a nyomon követést, az időés költséghatékonyságot. Ha nem értik meg, hogy az e-kereskedelmi hozzáértés támogatni fogja a képességüket a nagyobb ellátási láncon belüli működésre, akkor veszítenek azokkal a cégekkel szemben, amelyek képesek működni az e-piacon. Ipari környezet: Sok kkv olyan kapcsolati környezetben működik, amely nem kedvez az innovációnak, és kevéssé ösztönzi az átállást az e-piacokra.
Az előnyök azonosítása: Az elektronikus környezet érzékelt instabilitása hátráltatja az e-piaci alkalmazkodást. Az kkv-k számára ritkán előnyös elsőként mozdulni, hacsak ez nem a külső hálózataikban végbemenő innovációra való reagálás, mivel semmi sem ösztönzi őket a kockázatok vállalására. Valamilyen reális, azonnali előny szükséges az első lépés megtételéhez, mielőtt a hosszabb távú előnyök napirendre kerülnek. Globális kereskedés: A globális kereskedelem egyre nagyobb hányada elektronikus környezetben valósul meg. Számos csapda azonban továbbra is nyitva áll. Ilyenek pl. a nyelvi nehézségek, a kulturális különbségek, az import-/exporttörvények, amelyek ugyan nem leküzdhetetlen akadályok, de odafigyelést és megértést igényelnek. Pénzügyi korlátok: A hitelkörülmények kedvezőtlen hatást gyakorolhatnak a kkv-k e-piaci részvételére, mivel ezeknek nincs pénzügyi hátterük a kereskedelmi környezet különbségeinek elfogadásához. Nem tudnak alkalmazkodni a gyakran változó vevő-eladó kapcsolatokhoz, a pénzügyi intézmények pedig nem mindig támogatják az internetalapú kereskedelem hiteligényét.
Az e-piaci részvétel stratégiái A kkv-k motivációja a részvételre az e-kereskedelemben különböző mértékű, ami kihat a stratégiai tervezés adott cég által elért szintjére. Az e-piaci részvétel fentebb említett akadályai két csoportba sorolhatók (5. ábra). Az ábra felső részén szereplő három akadály nem fordul elő rendszeresen. Az egyes cégek önmagukban nem képesek a leküzdésükre, de az ismeretük hozzájárul a hatékonyabb stratégia kidolgozásához. A további öt akadály olyan elemekből áll, amelyek bizonyos mértékű stratégiai tervezést igényelnek.
E-üzleti lehetőségek gyártó vállalatok számára Az e-üzlet hatékony alkalmazásának stratégiai dimenziói a kkv-k számára még nem megfelelően kidolgozottak, különösen a versenyelőnyök kihasználása területén. Az internetalapú üzleti kapcsolatok a vállalati tevékenységek körében egyre inkább terjednek, ezek közül is kiemelendő a gyártás- és termékfejlesztés (e-engineering), valamint a vevőkapcsolat és marketing (e-marketing). Az e-üzleti stratégia összekapcsolja egymással a verseny szempontjából meghatározó hagyományos területeket. Az üzleti folyamatok
alátámasztása és támogatása feltételezi az alkalmazási lehetőségek és feltételek ismeretét. Az alkalmazás egyrészt költségmegtakarítást, másrészt a vevőkapcsolatok hatékonyabbá tételét eredményezi, jobban kihasználva a munkatársak kezdeményezőkészségét. külső akadályok
a közös technológiai szabványok hiánya
a kkv-k szükségleteinek meg nem értése
az iparág e-kompetenciája
kis- és középvállalatok
az előnyök azonosítása
globális kereskedelem
pénzügyi korlátok
az ellátási lánc integrációja
az elektronikus környezet megértése
5. ábra A kkv-k e-piaci részvételének akadályai Alkalmazási lehetőségek Az e-üzlet három szinten alkalmazható: - Az üzleti tevékenység optimálására (pl. új értékesítési csatorna kialakítása e-üzlet létesítésével). - A folyamatok költségeinek csökkentésére (pl. az e-üzletek integrálása a megrendeléseket feldolgozó rendszerekbe). - A vevőszolgálat javítására (partneradatok azonnali elérhetősége). Az üzleti tevékenységek rugalmasságát, a piaci elvárásokhoz való alkalmazkodást segítik a visszacsatolást lehetővé tevő kérdőívek és megkérdezések, valamint a célorientált vevőmegfigyelés (oneto-one-marketing) (6. ábra). Az e-üzlet bevezetésének legfőbb akadályát a kkv-knél a költségekben látják. Nem minden termék, illetve szolgáltatás alkalmas az e-
üzletre. A szoftverek, banki szolgáltatások egyszerre több ügyfél számára elérhetőek, a nem digitalizálható termékeknél azonban ez kevésbé járható út (7. ábra)
internet E-marketing - személyessé tétel - egyedi árkialakítás (pl. akciók) - web-shop, e-fizetés
partnerkapcsolatok irányítása - e-beszerzés - e-logisztika - kereskedelemalapú raktározás
vevő szállító B2B
B2C B2E
intranet munkatársak alkalmazotti kapcsolatok irányítása - e-tanulás - tudásbázis irányítás - önkiszolgáló teljesítmények
extranet
vállalat B2A - e-gyártás - e-tervezés - e-biztonság
adminisztráció - e-kormányzás - adózás - irányelvek, előírások
6. ábra Az e-business alkalmazási lehetőségei gyártó vállalatok számára A nehezen digitalizálható termékek értékesítését alacsonyabb ügyfél- és tranzakciószám jellemzi. A vállalatoknak tudniuk kell, hogy: - melyek a digitális és a nem digitális termékeik; - mekkora a tranzakciók száma; - kik a tényleges vevők és - milyen szintűek a hálózati kapcsolatok az ágazatban. Döntésre vár, hogy melyek azok a tevékenységek, amelyeket digitalizálni kell annak érdekében, hogy egy szélesebb vevőkör legyen elérhető. A tapasztalatok szerint a gyártó vállalatok termékeinek kb. 70%-a nem szabványos, hanem egyedi termék, ami megnöveli az adminisztrációt. Az e-üzlet bevezetésének feltételei ilyen esetekben:
-
a vevőkkel kapcsolatos folyamatok újratervezése; a vezetők és a munkatársak részéről történő támogatás; a célok mérhetősége és a szükséges szakmai ismeretek megszerzése.
sok kevés
ügyfelek, tranzakciók száma
termelékenységnövekedési arányok
magas
csekély
pénzügyi szolgáltatások privát ügyfelek számára, zene/film, újságok, szoftverek
gépkocsik, könyvek, egészségügyi szolgáltatások, oktatás/képzés
átlagos
nagyon csekély
kereskedelmi bankok, vállalaton belüli kommunikáció
ellátás, tanácsadás
digitális
nem digitális
termékek
7. ábra A termelékenység növelése a termék jellegétől (digitalizálhatóságától) és a tranzakciók számától függ
E-marketing A gyártó vállalatok értékalkotó területe a marketing, amely átfogja mindazon tevékenységeket és folyamatokat, amelyek a meglévő és potenciális piacokra irányulnak. Az internet felhasználásával új lehetőségek nyílnak a vállalati marketing számára. Miként lehet a vállalat érdekeit a vevők igényeivel egyeztetni? A feladat kettős: az új partnerek felkutatása és a régi vevők megtartása. A digitális eszközök számos lehetőséget kínálnak a teljesítmények bemutatására és a piackutatásra. Az adatgyűjtés és -feldolgozás költségkímélő módon történik. A gyártó vállalatok érdeke, hogy új termékeiket és szolgáltatásaikat az interneten is elérhetővé tegyék. Az e-kereskedelemben jelentősen csökkenthetők az árak, mindemellett megmarad a diffe-
renciált árképzés lehetősége, pl. online árverések alkalmával vagy különböző árengedményekkel. A vevőmegtartás hatékony eszköze a bónuszprogramok alkalmazása, amelyek során a vevők meghatározott mennyiség vásárlása esetén engedményt, illetve pénzvisszatérítést kapnak. Az ügyfelekkel kötött szerződések lehetőséget adnak a differenciált kapcsolattartásra és a fizetési feltételek meghatározására. A disztribúciós politika keretében kell eldönteni, hogy milyen csatornákon juttatja el termékeit és szolgáltatásait az eladó a fogyasztóhoz. A digitalizálható termékek továbbíthatók az interneten (virtuális üzletekben), de hagyományos termékek esetében is lehetőség van információk lehívására, miközben az értékesítés hagyományos módon történik. Milyen kommunikációs intézkedéseket célszerű hozni az adott célcsoport tájékoztatására? A leghatékonyabb megoldás a marketingmix elemeinek kombinációja (8. ábra). Az e-marketing a vevők igényeinek jobb felismerésével és kielégítésével hozzájárulhat a versenyképesség javításához. termékpolitika
árpolitika
- termékkonfiguráció - digitalizált termékek - elektronikus áruazonosítás
- online árverések - virtuális ügynökök - online fizetési rendszerek
a marketingmix mint a marketingeszközök optimális kombinációja integrálja az e-marketing eszközeit - honlapok - online hirdetések - hozzájáruláson alapuló (permission) marketing
kommunikációs politika
- virtuális üzlet - elektronikus küldőszolgálat - nyomon követési (tracking) rendszerek
elosztási politika
8. ábra Az e-marketing eszközei
E-engineering A felismert és azonosított vevőigények alapján a költségtakarékos és piacképes termékek fejlesztése az e-engineering feladata. A termékéletciklus és a vállalatok reagálási ideje az innovációk megvalósításához jelentősen rövidebbé vált. Ez a tendencia a jövőben is folytatódik. Az eengineering alkalmazása feltételezi a korszerű információtechnológiák (IT) alkalmazását is. A módszer alapja a mérnöki és tervezői munka. A termék- és gyártástervezés folyamatos fejlesztése az életciklus rövidülése miatt nélkülözhetetlen feladat, amely esetenként túllépi a vállalati és területi határokat. Az e-engineering típusai: - Versenyző (concurrent) engineering: Egyidőben dolgozó különböző teamek, a fejlesztési folyamat különböző szakaszaiban. - Együttműködő (collaborative) engineering: Teamek együttműködése a fejlesztési folyamat azonos szakaszaiban, különböző termékösszetevőkre vonatkozóan. - Párhuzamos (simultaneous) engineering: Teamek együttműködése a fejlesztési folyamat ugyanabban a szakaszában és ugyanarról a termékösszetevőről. Az e-engineering legfőbb célja a termék- és gyártásfejlesztési idő lerövidítése. Szervezeti szempontból az egyes tevékenységek párhuzamos végzésének koordinációja a fő feladat, amely hozzájárul a költségek csökkentéséhez, illetve hatékonyabb felhasználásához a minőség javítása érdekében. Az e-engineering alapja a tervezés támogatása számítógépes rendszerek segítségével (Computer Aided Technologies = CAx, ill. Product Data Managament System = PDM). A digitális gyártás a virtuális és valódi gyártás közötti kapcsolatot biztosítja szimulációs modellek segítségével (2. táblázat). Az e-engineering alkalmazása során meghatározó tényező az eszközök integrációja, különös tekintettel a szoftveralkalmazásokra, amely jelentős költségmegtakarítást biztosít. Az e-engineering keretében lehetőség van külső megvalósításra, illetve virtuális munkahelyek létrehozására. A folyamatok kihelyezésének természetesen hátrányai is vannak, különös tekintettel a függőség kialakulására, ami megfelelő koordinációval folyamatosan kiküszöbölhető. Az e-engineering legnagyobb előnye az alkalmazók számára a mind rövidebb termékéletciklusok műszaki alátámasztása.
2. táblázat Az e-engineering (mérnöki tervezés) súlyponti területei Tervezési szintek
Tervezési tartalom
Szimulációs modellek
Gyár
– – – – –
gyártási elvek logisztika rendszerteljesítmény terhelési stratégiák tervezési és gyártási (PPS) paraméterek
– folyamatszimuláció (nagyvonalú) – gazdaságossági szimuláció
Berendezések
– – – – –
berendezés kialakítás anyagáramlás üzemi eszközök irányítási stratégiák zavarási stratégiák
– folyamatszimuláció (közepes)
Részegységek
– – – –
egység kialakítás kialakítás optimalizálás folyamatleírások ellentétek (kollíziók)
– folyamatszimuláció (finom) – 3D mozdulatszimuláció
Alkatrészek
– kapacitáskihasználás – gyártási folyamat – NC/RC programok
– mozdulatelemzés
Összeállította: Szende György és dr. Góber Lajos Stockdale, R.; Standing, C.: Benefits and barriers of electronic marketplace participation: an SME perspective. = The Journal of Enterprise Information Management, 17. k. 4. sz. 2004. p. 301–311. Chau, S.: The use of e-commerce amongsr thirty-four Australian SMEs: an experiment or a strategic business tool? = Journal of Systems and Information Technology, 7. k. 1. sz. 2003. p. 49–66. Zäh, M.; Suchanek, S.; Gentner, H. M.; Schack, R.: E-Business für produzierende Unternehmen. = ZWF Zeitschrift für Wirtschaftlichen Fabrikbetrieb. 99. k. 5. sz. 2004. p.231–238.
Röviden… Új módszerek az alumíniumhulladékok válogatásában Az alumíniumhulladék szortírozásának technikái meglehetősen kiérleltek ugyan, van azonban még néhány megoldatlan probléma. Az alumínium iránti kereslet nő, akárcsak a minőségi követelmények. Az elmondottak miatt is nő a kiválogatás technikáinak jelentősége. A válogatás száraz és nedves úton történik, mindkét eljárásnak vannak előnyei és hátrányai. A legrégebben alkalmazott száraz módszerek közé tartozik a szelelő osztályozás. Ennek hátránya az, hogy a vékony és könnyű frakció elvész, előnye viszont a csekély beruházási költség. Az örvényáramú elválasztás ugyancsak száraz eljárásnak tekinthető. Anyagvesztesége kisebb mint a szelelésé, válogatási hatásfoka igen jó, szinte egynemű hulladék állítható elő vele. A módszer olcsó és megbízható. A harmadik, de legrégebbi technika, a kézi válogatás Európában és Észak-Amerikában teljesen visszaszorult. Ennek csak egyik oka a magas bérköltség, ennél is fontosabb, hogy a csekély hatékonyság mellett nem biztosítható az egyenletes termékminőség, bár megbízható és jól képzett személyzettel eredményes válogatás is megvalósítható. A különböző méretű nemvas darabok válogatásához a hagyományos nemvasfém-válogatót alkalmazzák némi módosítással. A gömbölyű, tömör darabok a mágneses térben forgó mozgást vesznek fel, és a futószalag haladási irányával ellentétes irányból a feladó dob alatt elhelyezett gyűjtőtartályba hullanak. A futószalagon maradó lapos, huzalszerű darabok a szalag végén összegyűlnek. A gömbölyű nemvasfémfrakcióból az alumínium a nehezebb fémektől, pl. a réztől és sárgaréztől szeleléssel elválasztható. Az elv jól hasznosítható a fémaprítás után kapott nehéz frakció utókezelésekor, ill. az elektronikai hulladék szétválogatásakor 3–16 mm részecskeméret esetén. A száraz válogatási módszerek elsősorban a kisebb méretű alumíniumhulladékok válogatásában adnak jó eredményt. Előnyük az egyszerű felépítés, kiszolgálásuk nem kíván különösebb szakértelmet. Az egyik nedves technológia, az ún. flotációs eljárás egyik előnye a nagy teljesítmény, valamint az, hogy válogatás után felületi szennyeződéstől mentes, tiszta hulladék az eredmény. Hátrányként kell megemlíteni az ilyen elven működő berendezések drágaságát, a nagy üzemeltetési költségeket és azt, hogy a hulladék gyakran vas-szilikáttal (FeSi) szennyezett.
A fajtatiszta alumíniumhulladék osztályozásban egyre nő a különböző anyagvizsgálati módszerek jelentősége. Ezek közül egyesek már közvetlenül bevezetés előtt állnak, illetve megkezdték a más anyagfajták, pl. az üveg válogatásában bevált eljárások adaptálását. Ezek közül hármat érdemes kiemelni: • lézeres spektroszkópia (laser induced breakdown spectroscopy, LIBS), • röntgensugaras átvilágítás (x-ray transmission, XRT), • röntgensugaras fluoreszcencia (x-ray fluorescence, XRF). A LIBS-módszer különféle alumíniumötvözetek szétválogatásakor ad megbízható eredményt. Az XRT segítségével magnézium és alumínium mellett ki lehet mutatni a cinket. Zavaró lehet, hogy a röntgensugarat egyes műanyagok is abszorbeálják, mint pl. a PVC. Az üvegcseréposztályozásban egyébként már évek óta eredményesen alkalmazzák ezt a módszert. Az alumíniumötvözetek pontos összetételét XRF módszerrel határozzák meg. A nemesfémek minőségét és tisztaságát is rendszerint ezzel ellenőrzik, sőt általánosan elfogadott eljárás a fémkereskedelemben is ötvözetek azonosítására. Az üvegcserép-válogatásban szerzett tapasztalatok itt is hasznosíthatók. (Recyclingmagazin, 59. k. 1. sz. 2004. p.12–13.)
