A kis- és középvállalkozások számára nyújtott EU-s finanszírozási lehetőségek

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT EXPORT-IMPORT MENEDZSMENT SZAKIRÁNY

A kis- és középvállalkozások számára nyújtott EU-s finanszírozási lehetőségek A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program tapasztalati, a Gazdaságfejlesztési Operatív Program lehetőségei

Készítette: Skribanek Judit

Budapest, 2007.

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés............................................................................................................................5 2. A kis- és középvállalkozások helyzete Magyarországon és az EU-ban.............................6 2.1. A kkv-k meghatározása.............................................................................................6 2.2. A kkv-k általános jellemzői Magyarországon...........................................................6 2.3. A kkv-k külső finaszírozási lehetősége banki hitelekből ..........................................8 2.4. A kkv-k vállalkozásfejlesztési politikája az Európai Unióban................................10 2.5. A kkv-k jövőképe 2007. márciusában.....................................................................10 3. A 2004-2006-os időszak támogatási forrásai ..................................................................11 3.1. AZ EU támogatáspolitikájáról dióhéjban................................................................11 3.2. A Nemzeti Fejlesztési Terv ....................................................................................12 3.3. Gazdasági Versenyképesség Operatív Program......................................................15 3.3.1. A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program bemutatása.........................15 3.3.2. A GVOP Intézményrendszere...........................................................................16 3.3.3. A GVOP pályázatok értékelése.........................................................................17 3.3.4. A nyertes pályázók jellemzői ............................................................................19 3.3.5. Problémák, kritikák ...........................................................................................19 3.3.5.1. Késedelmes kifizetések ...............................................................................19 3.3.5.2. Túlbürokratizált pályázati rendszer.............................................................21 3.3.5.3. Kritikák a pályázatok kiírásában .................................................................21 3.3.6.Változtatások, a felmerült problémák orvoslása ................................................21 3.3.6.1. Egyszerűbb szerződéskötési folyamat.........................................................22 3.3.6.2. Egyszerűbb kifizetési folyamat ..................................................................22 3.3.6.3. További egyszerűsítések az pályázat elszámolása során............................22 4. Esettanulmány: egy sikeres GVOP-s pályázat megvalósulása ........................................24 4.1. A pályázó bemutatása..............................................................................................24 4.2. A pályázat célja .......................................................................................................25 4.3. A Társaság korábbi pályázatai ................................................................................26 4.4. A pályázati felhívás: GVOP-2005-1.1.1. Technológiai korszerűsítés támogatása ....28 4.5. Pályázatírás..............................................................................................................28 4.6. Horizontális ügyek ..................................................................................................29 4.6.1. Esélyegyenlőség ................................................................................................29 4.6.2. Környezeti fenntarthatóság ...............................................................................31 3

4.6.3. Munkahelyteremtés ...........................................................................................32 4.7. A projekt pénzügyi feltételei ...................................................................................32 4.8. A projekt megvalósulása, eredményei ....................................................................33 4.9. A sikeres pályázat titka ...........................................................................................34 5. A 2007-2013 időszak támogatási forrásai........................................................................35 5.1. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv.....................................................................35 5.2. Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) .......................................................38 5.3. A GOP Intézményrendszere....................................................................................40 5.4. A GOP pályázati kiírásai.........................................................................................45 5.6. Újdonságok, változások ..........................................................................................48 5.6.1. A pályázással kapcsolatos változások ...............................................................48 5.6.2. A JEREMIE-program........................................................................................53 5.6.3. Kedvezményes hitelek.......................................................................................55 5.6.4. Megszületett a döntés az első nyertes pályázatokról.........................................55 6. Összegzés ........................................................................................................................58 Felhasznált irodalom ............................................................................................................59

4

1. Bevezetés Magyarország a 2004-es Európai Unióhoz való csatalakozása révén lehetőséget kapott jelentős EU-s támogatások elnyerésére közvetlenül a Strukturális és a Kohéziós Alapok forrásaiból. A 2004-2006-os időszak pályázati lehetőségei tavaly év végéig lezárultak, a rendelkezésre álló teljes forráskeret lefedésre került, a pályázati pénzek kiutalása folyamatban van. Ezzel párhuzamosan kidolgozásra került az Új Magyarország Fejlesztési Terv, ezen belül az újabb Operatív Programok, már megjelentek az első pályázatok és folyamatosan kiírásra kerülnek a továbbiak is. Az új, 2007-2013-as költségvetési időszakra a korábbinál hétszer nagyobb, 8000 milliárd forintos támogatási keret áll az ország rendelkezésére, ami hatalmas, vissza nem térő fejlesztési lehetőségeket rejt magában. Nagyon fontos, hogy ezeket a támogatásokat a lehető legjobban használjuk fel, azaz olyan módon, hogy az ország gazdasága minél inkább fellendüljön, javuljanak az életkörülmények, növekedjen az életszínvonal. Fontosnak tartom, hogy a 2004-2006-os időszak tapasztalatait összegezzük, levonjuk a következtetéseket és ezeket felhasználva a következő hét évben a lehető legeredményesebben aknázzuk ki a kínálkozó lehetőségeket. Dolgozatomban a kis- és középvállalkozások számára kínálkozó támogatásokkal foglalkozom részletesen, szemügyre veszem milyen célra kapnak a kkv-k támogatást, hogyan tudnak ezekhez a forrásokhoz hozzáférni, milyen területeket tudnak ezáltal fejleszteni. Megvizsgálom, hogy NFT I.-ben meghatározott Gazdasági Versenyképesség Operatív Programnak milyen eredményei vannak, kik, mire és mennyi támogatást nyertek, milyen problémák adódtak a program megvalósítása során, illetve hogyan sikerült ezeket a hibákat kiküszöbölni. Másrészt azt szeretném felvázolni, hogy az új Gazdaságfejlesztési Operatív Programban milyen változások történtek a GVOP-hoz képest, javultak, vagy romlottak a kkvk esélyei, hogyan változtak a forráshoz jutás eszközei, feltételrendszere. Munkámmal szeretnék mindazon vállalkozásoknak segítséget nyújtani, akik már pályáztak, de mielőtt újra belevágnak, szeretnék megismerni a változásokat, illetve azoknak is akik még csak gondolatban foglalkoznak a pályázás lehetőségével, mert nem látják át a pályázati rendszert és a rájuk váró kötelezettségeket.

5

2. A kis- és középvállalkozások helyzete Magyarországon és az EU-ban 2.1. A kkv-k meghatározása A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2000. január 1-jén hatályba lépett 1999. évi XCV. törvényt 2004. május 1-jétől új azonos című KKV-törvény váltotta fel. A törvény átfogó felülvizsgálatát elsősorban az Európai Unióhoz való csatlakozás által teremtett új helyzet indokolta. A módosítások legfontosabb része a kis- és középvállalkozói kategóriák meghatározására irányult. A törvény a 2005. január 1-től kezdődően a következőképpen definiálja a támogatható vállalkozásokat1: „(1) KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (2) A KKV-kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg, továbbá megfelel a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek. (3) A KKV-kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg, továbbá (4) Nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati jog alapján – különkülön, vagy együttesen meghaladja a 25 százalékot.” 2.2 A kkv-k általános jellemzői Magyarországon2 A kis- és középvállalkozások alapvető szerkezeti jellemzői az elmúlt időszakban alig változtak, gazdálkodásukat magas munkaerő- és alacsony tőkeintenzitás jellemzi. Jóval nagyobb mértékben részesednek a foglalkoztatásból, mint az árbevételből vagy a jövedelemtermelésből. Ez a tény önmagában természetes, de nemzetközi összehasonlításban a kis- és a nagyvállalkozások közötti különbség meglehetősen nagynak tűnik, és a rés inkább 1

A kis- és középvállalkozások helyzete 2003-2004 Éves jelentés, forrás: www.gkm.gov.hu, letöltés ideje: 2007. április 10. 2 A fejezet megírásánal alapvetően a Kis- és középvállalkozások helyzete című éves jelentésre támaszkodtam. Az ettől eltérő forrásokat külön jelölöm.

6

nyílik, mint záródik. Az utóbbi években a vállalkozások száma folyamatosan nő. Folytatódott a szolgáltató ágazatok térnyerése a feldolgozóipari, és kereskedelmi vállalkozások rovására. A vállalkozások területi megoszlása lényegében nem változott. A tulajdonosi szerkezet – a fő tulajdonosok tulajdoni arányai – stabilizálódtak. A mikro- és kisvállalkozások fő tulajdonosai jellemzően belföldi magánszemélyek, a közepeseké belföldi társaságok, a nagyvállalatoké külföldi tulajdonosok. A vállalkozások össztőkéjéből a nagyvállalatok részesedése túlnyomó és enyhén növekvő, míg a kis- és közepes vállalkozások részesedése csökkenő tendenciájú, vagyis a tőkekoncentráció fokozódik. A nagyvállalatok az összes nettó árbevétel 40 százalékát, a középvállalatok közel 20, a mikroés kisvállalkozások szintén 40 százalékát realizálták. A 2000–2003 közötti időszakban a különböző

nagyságú

vállalkozások

árbevételének

részaránya

nem

változott.

Az

exportértékesítés megoszlásában enyhén csökken a nagyvállalkozások és nő a mikro- és kisvállalkozások részesedése. Természetesen a nagyvállalatok részesedése változatlanul túlnyomó. A vállalkozások valamivel több, mint egyharmada mutatott ki veszteséget 2002– 2003-ban. Az egyéni vállalkozások eredményessége szélsőségesen hullámzó, de 2000-hez képest romló irányzatú. 2001-ben és 2003-ban az egyéni vállalkozói szektor összességében veszteséges volt. A társas vállalkozások nyeresége ezzel szemben reálértéken is látványosan nőtt. A termelékenység, az egy alkalmazott által létrehozott bruttó hozzáadott érték 2003-ban az előző két évhez képest tovább nőtt, ezen belül az átlagosnál gyorsabban a mikro- és a nagyvállalkozásoknál. A jövedelmezőségi mutatók közül mind az árbevétel arányos nyereség, mind a tőkejövedelmezőség javult. A mikro- és kisvállalkozások eszközhatékonysága tartósan a legjobb, a közepes vállalkozásoké romlónak, a nagyvállalatoké javulónak mutatkozik.

3

2-9 fő

10-49 fő

50-249 fő

KKV összesen

250 főnél nagyobb

Összesen

Darab Foglalkoztatottak száma Árbevétel Export Hozzáadott érték Saját tőke 1.számú táblázat3

0-1 fő

A vállalkozások helyzetét jellemző fontosabb mutatók megoszlása méretkategóriák szerint 2003-ban (%)

26,3 21,6 6,5 2,1 5,5 7,6

69,8 19,9 14,4 5,2 11,2 10,2

3,2 17,0 21,2 14,6 16,0 14,4

0,6 15,5 18,7 13,7 18,7 15,9

99,9 74,0 60,8 35,6 51,4 48,0

0,1 26,0 39,2 64,4 48,6 52,0

100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

A kis- és középvállalkozások helyzete 2003-2004. Éves jelentés, 17. oldal

7

Összességében a nyilvántartásba vett vállalkozások száma az elmúlt három évben töretlenül nőtt. A regisztrált vállalkozások száma megközelíti az 1,2 milliót. 2004-ban 1.198 ezer regisztrált vállalkozás volt a gazdaságban. A vállalkozások 60 százaléka egyéni, 40 százaléka társas vállalkozás. A vállalkozások számának alakulását az elmúlt három évben az egyéni vállalkozások arányának lassú csökkenése jellemezte. A társas vállalkozásokon belül azonban a jogi személyiség nélküliek aránya gyorsabban nő. A jogi személyiség nélküli és a jogi személyiségű társas vállalkozások száma közel azonos. Előbbiek között a betéti társaságok, utóbbiak között a kft-k dominálnak. A közkereseti társaságok, részvénytársaságok, szövetkezetek aránya töredéke az említettekének. A legtöbb vállalkozás az ingatlanforgalmazást, ingatlanbérbeadást, számítástechnikai és gazdasági,

illetve

gazdasági

tevékenységet

segítő

szolgáltatást

magában

foglaló

gyűjtőágazatban működik. Ezt követik kereskedelemi vállalkozások, majd a feldolgozó, és az építőipar. Ezek voltak a legnépesebb ágazatok, az összes vállalkozás több mint háromnegyedét foglalták magukban 2003-ban. A mezőgazdaság, a szállítás, a vendéglátás, az egyéb szolgáltató ágazatok súlya kisebb. A kis- és középvállalkozásoknak a vállalati szektoron belül magas, általában 40-60%-os részesedésük van a foglalkoztatásból. Az új munkahelyek nagy részét is a kisvállalkozások hozzák létre.4 Miután a kisvállalkozások tőkeintenzitása jóval alacsonyabb, mint a nagyvállalatoké, egységnyi befektetett tőkére a kisvállalkozásokban sokkal több alkalmazott jut. Érdekes jelenség, hogy foglalkoztatási szempontból a kisvállalkozások bizonyos helyzetekben ellentétesen viselkednek, mint a nagyok. A nagyvállalati szektorok létszámleépítéssel járó átalakulásakor a megélhetési alternatívát jelentő kis cégek sok munkaerőt képesek felszívni. A nagyvállalatok hatékonysága folyamatosan javul. Ez a pozitív folyamat ugyanakkor a nagy cégek által foglalkoztatottak számának csökkenésével jár. Emellett a tevékenységkihelyezés folyamata is csökkenti a közvetlenül nagyvállalatok által foglalkoztatottak számát. Az új munkahelyek többsége ilyen körülmények között a kis- és középvállalati szektorokban jön létre. 2.3. A kkv-k külső finaszírozási lehetősége banki hitelekből A kkv-k külső finanszírozása a kilencvenes évek közepén bekövetkezett romlás, majd stagnálás után 2000-től látványosan javult. Ebben a folyamatban a kereskedelmi bankok piaci 4

Kállay, 2004. 24. oldal

8

hitelei játszották a főszerepet. 1999–2004 között 460 milliárd forintról 2000 milliárd forint fölé nőtt a kis- és középvállalkozások hitelállománya, ami közel ötszörös növekedést jelent. Ma már a kis- és középvállalati hitelek a teljes vállalati hitelállomány közel felét teszik ki. Az állami hitelgaranciák fontos szerepet játszottak a kereskedelmi bankok és a kisvállalkozások kapcsolatainak fejlesztésében, annak ellenére, hogy a garantált hitelek állománya 10% alatt marad. A fejlődést azonban elsősorban az tette lehetővé, hogy a kereskedelmi bankok új, a korábbiaknál alacsonyabb költségű hitelbírálati és adósminősítési eljárásokat dolgoztak ki, miközben a hitelképes kisvállalkozások száma is nőtt. A mikro-, kis- és középvállalati szektor banki finanszírozása dinamikus fejlődést mutat. A szektor hitelállománya minden méretkategóriában a nagyvállalatokat meghaladó ütemben és mértékben

növekszik,

aminek

következtében

a

szektor

az

összes

vállalkozói

bankhitelállományból egyre bővülő mértékben részesedik. A kis- és középvállalkozások részesedése a teljes vállalati szektor hazai bankok által folyósított hiteleiből az 1999-es 19,3%-ról folyamatos növekedés mellett 2004 végére 48,2%-ra nőtt. A kis- és középvállalkozások hiteleinek jelentős növekedése mögött két fontos tényező van. Egyrészt a kereskedelmi bankok jelentősen fejlesztették szolgáltatásaikat, ami olcsóbbá tette többek között a hitelek elbírálását és kockázatkezelését. Másrészt a bankok a nagyvállalatok piacán már nem tudtak kiemelkedő növekedést produkálni, így az intenzívebbé váló verseny a hitelképességi standardok enyhülését eredményezte. A bankok többsége sokáig óvakodott a kis- és középvállalkozások hitelezésétől, mivel a kilencvenes évek első felében igen sok rossz hitel keletkezett ebben az ügyfélkörben. Az utóbbi években jelentősen javult a helyzet, amelyben a fent felsoroltakon túl szerepet játszik a növekvő bankverseny is. A kis- és középvállalkozói szektor azért is vonzó a bankok számára, mert a határokon átívelő bankpiaci verseny által kevésbé fenyegetett szegmens lehet a kisvállalkozói szektor, amely igényli a helyi bankkapcsolatokat. A hitellel gazdálkodó vállalkozások helyzete és növekedési kilátásai határozottan jobbak, mint a hitel nélkül gazdálkodóké, derült ki egy felmérés alapján. Ennek ellenére a magyarországi cégek (és különösen a mikro- és kisvállalkozások) még mindig kevesebb külső forrást tudnak bevonni növekedésük finanszírozására, mint a fejlett országokban működő vállalkozások.5 Az EU-15 átlagánál alacsonyabb a magyar nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitel/GDP ráta, amely a 2000-ben mért 24,0%-ról a gazdasági növekedés lassulása és a magas belföldi kamatszint következtében tapasztalt átmeneti visszaesés után alig emelkedett, 2005-ben 25,7% volt – annak ellenére, hogy a kkv szektor 5

Gazdaságfejlesztési Operatív Program

9

hitelkeresletét egy, a GKM részére készített felmérésben a megkérdezett bankok 2003 és 2005 között végig igen erősnek találták. Az erős kkv-hitelkereslet oka, hogy a vállalkozások növekedése növekvő finanszírozási szükségletet generál: egyrészt a termelés felfutása a növekvő forgóeszközök finanszírozását igényli, másrészt növekvő finanszírozási szükségletet támaszt az eszközök bővítésére, harmadrészt egyéb addicionális költségek is felmerülnek a szervezet szükséges fejlesztésével összefüggésben. A kkv szektor hitelezése a következő években is dinamikusan folytatódhat, azonban még mindig jellemző, hogy a kisebb vállalkozások egy jelentős része nem tud bekerülni a banki hitelfinanszírozás látókörébe.

2.4. A kkv-k vállalkozásfejlesztési politikája az Európai Unióban Az európai integrációban a 80-as években kristályosodott ki, hogy a mind gazdasági, mind társadalmi szempontból nagy jelentőségű kis- és középvállalkozásoknak sok olyan sajátos problémájuk van, amelyekkel a Közösség szintjén foglalkozni kell. Párhuzamosan felértékelődött mind a kisvállalatok munkahelyteremtő és megtartó, mind versenyélénkítő és innovációs szerepe. A kis- és középvállalatok indulását s gyarapodását az EU két egyformán fontosnak tartott úton segíti: egyrészt kedvező gazdasági környezet alakításával, másrészt pénzforrással is alátámasztott programokkal. Ehhez illeszkednek az egyes tagországok rendelkezései, programjai, és a kormányzat hatósugarán túl a régiók, önkormányzatok, szakmai szövetségek tevékenysége is. Az EU közvetlen vagy közvetett pénzügyi támogatásának célja, hogy segítse a KKV-k információhoz jutását, tanácsadás igénybevételét, a vállalatok közötti együttműködést, a képzést, kutatást, innovációt, a regionális kiegyenlítődést, a vállalatok finanszírozási gondjainak enyhítését. A felsorolás nem teljes, de talán így is jól szemlélteti, milyen szerteágazó tevékenységről van szó. 2.5. A kkv-k jövőképe 2007. márciusában A kis- és középvállalkozások a jövőt illetően bizakodóak, konjunktúra-mutatóik javulni látszanak, beruházásaikat azonban bizonytalan időre felfüggesztenék - derült ki a Magyarországi Volksbank, a Figyelő gazdasági hetilap és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (MKIK GVI) közös felméréséből6. A felmérés során minden negyedévben 300 magyarországi kis- és közepes cég vezetőjét kérdezik meg üzleti kilátásaikról, kapacitásaik megítéléséről.

6

http://www.fn.hu/kkv/0703/javul_kiscegek_jovokepe_157593.php, letöltés ideje: 2007. március 18.

10

A "kkv körkép" fontos és hiteles adatokat szolgáltatott arról a szektorról, amely a magyarországi GDP mintegy felét adja, illetve a foglalkoztatottak 70 százalékának ad munkát. A Kkv Körkép legutóbbi, ez év január végi adatfelvételei arról tanúskodnak, hogy javul a kis- és közepes cégek üzleti helyzete. A kapacitáskihasználtságot tükröző mutató 80,6 százalékot ért el, szemben a 2006. októberi 79,4 százalékkal, illetve a tavaly júliusi 77,1 százalékkal. A felmérés szerint a tavaly nyáron bejelentett megszorító intézkedések kevésbé hatottak drasztikusan a kisvállalatokra, mint ahogy azt a kiscégek vezetői először gondolták. Tavaly júliusban a kis- és közepes vállalkozások 16 százaléka azt tervezte, hogy az adóterhek megnövekedése miatt elhalasztja a soros béremeléseket, addig végül csupán 3,5 százalékuk tette ezt a valóságban. A megkérdezett vállalkozások 12 százaléka tavaly nyáron úgy nyilatkozott: várhatóan beszünteti veszteséges üzletágait, végül csak 2 százalékuk tett így. Míg korábban a kkv-k 8 százaléka valószínűsített nyereségcsökkentő lépéseket, addig valójában csak egy százalékuk hajtott végre ilyet. A várakozásokkal ellentétben sokkal pozitívabb a kép a vállalkozások helyzetéről, ami véleményem szerint optimizmusra ad okot. Talán nem csak a túlélés lesz a cél 2007-ben, hanem a növekedésre, versenyképesség fejlesztésére is látnak majd lehetőséget a vállalkozások és ki fogják használni az erre felkínált forrásokat.

3. A 2004-2006-os időszak támogatási forrásai 3. 1. AZ EU támogatáspolitikájáról dióhéjban Az Európai Unió célkitűzése segíteni az elmaradott tagállamok és térségek társadalmigazdasági felzárkóztatását, ennek megvalósításához a tagállamok – fejlettségi szintjüktől függően - a költségvetésből jelentős támogatásokat kapnak. A térségfejlesztési és felzárkóztatási forrásokat strukturális, ill. kohéziós támogatásoknak is nevezik, ezeket az EU költségvétésének Strukturális Alapjaiból, valamint a Kohéziós Alapból folyósítják.7 A Strukturális Alapok funkciója a közösségi költségvetésben, hogy forrásokat áramoltasson a gazdagabbaktól a szegényebbekhez. Az EU már a hetvenes évek óta aktívan finanszírozza regionális politikáját, de csak 1988 óta nevezik az Európai Szociális Alapot (ESZA), Európai Regionális Fejlesztési Alapot (ERFA), Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapot (EMOGA) Strukturális Alapoknak, amelyhez ma már a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE) is hozzátartozik.

7

www.gop.hu/tenerum.php?pid=16 letöltés: 2007. április 12.

11

Magyarország 1989 óta részesül a Strukturális Alapok pénzforrásaiból az előcsatlakozási programokon keresztül. Ilyen program a PHARE mely 1989-ben indult és a SAPARD, mely 2000 óta létezik. Azonban 2004. május elsejétől, amikor hivatalosan is csatlakoztunk az Unióhoz, megszűntek ezek a programok, és mi is egyenesen a különböző Strukturális Alapokból részesülünk. Az ún. Kohéziós Alapot a Maastrichti szerződés döntése alapján hozták létre azon országok megsegítésére, melyeknek a GDP-je az EU- átlag 90 %-a alatt van, infrastruktúrájuk fejlesztésére és azért, hogy megfeleljenek az EU környezeti elvárásainak. A strukturális és kohéziós támogatások felhasználását az Európai Unió részletes szabályozásban írja elő. A támogatásban részesülő országoknak az előírások szerint ki kell dolgozniuk az EU források felhasználását tartalmazó Nemzeti Fejlesztési Tervet. Ez a terv az egyik legfontosabb és leghatékonyabb eszköz egy ország kezében arra, hogy az ország hosszú távú stratégiáját az Unióval megismertesse és elfogadtassa. 3.2. A Nemzeti Fejlesztési Terv Az Európai Unió tagjaként Magyarország is jogosulttá vált az EU fejlesztési támogatásaira, ennek igénybevételére – mint minden országnak, akinek GDP-je az EU-átlag 75%-a alatt – ki kellett dolgozni a Nemzeti Fejlesztési Tervét. A Nemzeti Fejlesztési Tervnek tartalmaznia kell mindazokat a fejlesztési elképzeléseket és célkitűzéseket, amelyek megvalósítása érdekében hazánk a Strukturális és Kohéziós Alapok támogatását igénybe óhajtja venni. A csatlakozási tárgyalások eredményeképpen az EU költségvetése 2004 és 2006 között 5,1 milliárd eurós kötelezettséget vállalt magyarországi támogatások folyósítására. Ebből a strukturális és kohéziós támogatás több mint 2,8 milliárd eurót (680 milliárd forintot), a mezőgazdasági támogatás közel 1,5 milliárd eurót (360 milliárd forintot) tett ki. A fennmaradó összeg egyéb közösségi politikák támogatását, a költségvetési kompenzációt és a schengeni határvédelem kiépítését szolgálta. A Magyarországnak juttatandó támogatások, (2004-2006, millió euró 1999. évi áron) Forrás 2004. év 2005. év 2006. év Összesen Strukturális Alapok

448

620

786

1854

Kohéziós Alap

340

280

374

994

Összesen

788

900

1159

2847

2. számú táblázat8 8

http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_regiok&id=76 letöltés ideje: 2007. március 17.

12

A Nemzeti Fejlesztési Tervben megjelölt legfontosabb cél az életminőség javítása Magyarországon, melyhez szükség van versenyképesebb gazdaságra, a humán erőforrások jobb kihasználására, jobb minőségű környezetre és kiegyensúlyozottabb regionális fejlődésre. Ezen célkitűzések alapján készült el öt ún. Operatív Program (OP), melyek a fejlesztési területeket tartalmazzák. Az NFT alábbi öt Operatív Programja keretében 2004-től több mint 60 különböző pályázat indult el: I. Humánerőforrás-fejlesztési operatív program A Humánerőforrás Operatív program növelni kívánja a foglalkoztatási szintet, a megfelelő képzettség révén javítja a munkaerő versenyképességét, és biztosítja a társadalom összetartozás-érzését. II. Gazdasági versenyképesség operatív program A Gazdasági Versenyképesség Operatív program célja a gazdaság növekedési bázisának ágazatok, szektorok és régiók szerinti kiszélesítése, a gazdaság magas, az EU átlagát meghaladó növekedési ütemének fenntartása, a termelékenység növelése. III. Környezetvédelem és infrastruktúra operatív program A Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív program a Nemzeti Fejlesztési Terv első három átfogó célját: az egészséges, innovatív, képzett és szolidáris társadalom kialakulását, a gazdasági versenyképesség növelését és a környezetminőség javítását, a fenntartható erőforrás-gazdálkodást egyaránt szolgálja. IV. Agrár- És Vidékfejlesztési Operatív Program Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív program célja a mezőgazdasági versenyképesség javítása; az esélyegyenlőség megteremtése, a fenntartható fejlődés feltételeinek megalapozása a mezőgazdaságban, a gazdaságosság és az élelmiszer-kivitel fokozása; a vidéki foglalkoztatás és alternatív jövedelemszerzés ösztönzése, a vidék népességmegtartó erejének javítása. V. Regionális Operatív Program A Regionális Operatív program feladata a kiegyensúlyozott területi fejlődés elősegítése. A Regionális Operatív Program felelős az ország hét régiójának egyenrangú fejlődéséért, a különbségek megszüntetéséért, vagyis a másik négy program feltételeinek megteremtéséért.

13

Strukturális Alapok Megoszlása Operatív Programonként 2004-20069 Operatív Program

millió euró (99-es áron) EU támogatás megoszlása (%)

Humánerőforrás fejlesztés Gazdasági Versenyképesség Agrár- és Vidékfejlesztés Környezeti és infrastruktúra Regionális fejlesztés Technikai segítség Strukturális Alapok összesen

421,8 411,8 320,6 290,8 315,8 4,5 1 765

23,89 23,33 18,16 16,48 17,90 0,24 100

A különböző operatív programok keretében kiírt pályázatokra beérkezett pályázatok megoszlását az alábbi diagram szemlélteti.

1. számú diagram10 A grafikonról könnyen leolvasható, hogy az öt operatív program pályázatai közül GVOP pályázatok voltak a legnépszerűbbek, erre az összes pályázat több mint 50 %-a, azaz több mint 21.000 pályázat érkezett.

9

http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_regiok&id=7, letöltés ideje: 2007. március 17. EMIR –Nyílt közvélemény tájékoztató www.nfh.hu/emir, 2007. április 12.

10

14

3.3. Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 3.3. 1. A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program bemutatása A GVOP feladata a gazdasági versenyképesség fokozása, azaz a magyar gazdaságot az európai fejlettségi szinthez felzárkóztatva javítani a versenyképességet és a modern vállalkozások arányát a gazdaságban. Az Operatív Program alapelgondolása a megindult gazdasági növekedés bázisának – ágazatok, szektorok és régiók szerinti – kiszélesítése, elmélyítése, a gazdaság magas, az Európai Unió átlagát meghaladó növekedési ütemének fenntartása a termelékenység növelése és a foglalkoztatottság bővítése által, s ezzel az ország és az EU gazdasági fejlettsége közötti fokozatos konvergencia biztosítása. A GVOP költségvetési kerete a 2004-2006 közötti időszakban az NFT forrásainak 22,5 %-a, azaz több mint 154 milliárd forint, melyből a kis- és középvállalkozásoktól kezdve a kutatásokon keresztül a nagyobb beruházások és az információs

társadalom

fejlesztéséig

nyílik

lehetőség

pályázatok

megvalósítására

Magyarországon. A tervezett intézkedések a következő területek fejlesztését szolgálják: beruházásösztönzés, kis- és középvállalatok, kutatás-fejlesztés és innováció, információs társadalom és gazdaságfejlesztés. A beruházás-ösztönzési prioritás a nagyobb volumenű beruházásokhoz nyújt támogatást, a működőtőke vonzása, a külföldi vállalkozások letelepedésének ösztönzése céljából támogatja a közepes és nagyobb vállalati beruházásokat. A támogatás célja a versenyképesség növelése mellett új munkahelyek létesítése, az országon belüli regionális különbségek mérséklése, a külföldi tőkevonzás növelése, a külföldi tőke egyenletesebb területi eloszlásának, valamint jobb beágyazódásának elősegítése. A kis- és középvállalkozások támogatása – mely a program legnagyobb része – a hazai gazdaság egyik legfontosabb pillérének erősítését, a vállalkozásoknak az Unió belső piacán való érvényesülését hivatott szolgálni. A kis- és középvállalkozások fejlesztése prioritás célja a kkv-k technológiai modernizációja, menedzsmentjük fejlesztése, együttműködéseik ösztönzése.

Támogatja

a

vállalkozások

modernizációját,

a

minőségbiztosítási,

környezetirányítási, modern vállalatirányítási rendszerekhez való hozzáférését, valamint együttműködésüket annak érdekében, hogy a közös fellépésükben rejlő előnyöket kihasználhassák.

15

A kutatás-fejlesztés, innováció jelenti a magyar gazdaság fejlődésének mozgatórugóját. A program mind a kutatási eredmények javítását, mind vállalkozói hasznosulását támogatja közös kutatások, innovatív kis- és középvállalkozások speciális támogatásán keresztül. A program a vállalkozói szféra mellett támogatja az állami és egyetemi kutatóhelyek műszerállományának fejlesztését, a kutatók ismereteinek bővítését. A kutatás-fejlesztés, innováció prioritás célja a K+F hatékonyságának növelése, illetve az üzleti K+F tevékenység ösztönzése. Az információs társadalom prioritás mind a vállalkozások, mind a közszféra számára hozzáférhető. Ösztönzi a vállalkozások IT eszközökkel történő fejlesztését, a számukra elérhető tartalmak kifejlesztését, valamint a vállalkozások megjelenését a világhálón. Az önkormányzatok IT fejlesztései részben a vállalkozások, részben az állampolgárok számára teremtenek lehetőséget az elektronikus ügyintézésre, a közcélú tartalmak, nyilvántartások eléréséhez. Ez a prioritás ösztönzi az info-kommunikációs eszközök használatát, a digitális tartalom létrehozását, az önkormányzatok e-közigazgatási szolgáltatásainak fejlesztését, valamint a szélessávú infrastruktúra kiépítését az elmaradott területeken. 3.3.2. A GVOP Intézményrendszere Irányító Hatóság Az Operatív Programok közül kettő, a GVOP és a KIOP végrehajtását a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium felügyelte egészen 2006. július 1-jéig. Ekkor a GVOP Irányító Hatóság a Kormány 130/2006. (VI.15.) számú kormányrendelete értelmében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség irányítása alá került. Az Ügynökség az Agrár—és Vidékfejlesztési Operatív Program kivételével – átvette az operatív programok irányító hatóságainak feladataival együtt az irányító hatóságok személyi állományát, státuszait, tárgyi és pénzügyi eszközeit, valamint – jogutódként a létrejött polgári jogi, közbeszerzési és foglalkoztatási szerződéseket is.

Közreműködő szervezetek A pályázókkal közvetlen kapcsolatban a közreműködő szervezetek állnak, melyek elsősorban a pályázatok kezelésével foglalkoznak, ügyfélszolgálatot, honlapot működtetnek, a pályázói kérdések megválaszolásában segítenek. Adott pályázatnál az interneten is elérhető pályázati csomagban (felhívás, útmutató, formanyomtatvány) található az érintett Közreműködő Szervezet, illetve a nyomtatott pályázati dokumentáció is ezen szervezeteknél szerezhető be.

16

A GVOP az alábbi öt Közreműködő Szervezettel dolgozott együtt a program megvalósításán: •

Magyar Fejlesztési Bank Rt.

•

Regionális Támogatás-közvetítő Kht.

•

Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht.

•

Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda

•

IT Információs Társadalom Kht.

A program végrehajtását ezentúl ún. Monitoring Bizottság felügyeli, a Pénzügyminisztérium pedig – Kifizető Hatóságként – felelős a költségek igazolásáért és kérvényezi azok kifizetését az Európai Bizottságtól. 3.3.3. A GVOP pályázatok értékelése Az Unióhoz újonnan csatlakozó államok valamennyi fejlesztési programja közül elsőként a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program tudta meghirdetni pályázati kiírásait 2004. január 15-én. 2004. februárjától 2006. végéig igen nagyszámú, mindösszesen 21.397 db pályázat érkezett be, melyből a vizsgált időszak végéig 10.850 db részesült támogatásban. GVOP szinten a pályázatok kellően népszerűek voltak, ennek köszönhetően a GVOP pályázati forrásainak 100%-a lekötésre került. Az összes beérkezett pályázat több mint háromnegyede felelt meg az alapjogosultsági, illetve formai kritériumoknak. Az értékelt pályázatok mintegy kétharmada részesült támogatásban. Ez a viszonylag magas arány a jövőben is ösztönzőleg hathat a pályázói kedvre.

2. számú diagram11 11

EMIR –Nyílt közvélemény tájékoztató www.nfh.hu/emir, 2007. április 12.

17

A diagramm jól szemlélteti, hogy a GVOP 2. prioritása, a kis- és középvállalkozások fejlesztése volt a legnépszerűbb, a pályázatok 76,19 %át százalékát teszi ki. A beérkezett16.303 pályázatból csak 8598 pályázat részesült támogatásban, de ez az arányokon nem változtat, a pozitív elbírálásban részesült pályázatok 79,24%-át jelenti. A kis- és középvállalkozások támogatása – mely a GVOP forrásaink legnagyobb részét köti le – a hazai gazdaság egyik legfontosabb pillérének erősítését, a vállalkozásoknak az Unió belső piacán való érvényesülését hivatott szolgálni. A prioritás célja a kkv-k technológiai modernizációja, menedzsmentjük fejlesztése, együttműködéseik ösztönzése. A prioritás pályázatai támogatják a

technológiai

korszerűsítést,

a

minőségbiztosítási,

környezetirányítási,

modern

vállalatirányítási rendszerekhez való hozzáférést, működésükhöz szükséges alap- és emeltszintű tanácsadás igénybevételét, valamint együttműködésüket annak érdekében, hogy a közös fellépésükben rejlő előnyöket kihasználhassák. A támogatott projektek földrajzi eloszlása kiegyenlítettnek mondható, egyik településtípus vagy régió se tekinthető alul- vagy felülprezentáltnak.

A

prioritás

céljaiból

kifolyólag

a

pályázók

mikro-

kis

és

középvállalkozások. Iparági megoszlást tekintve leginkább a feldolgozóipari, építőipari, valamint kereskedelmi tevékenységet végzők vannak túlsúlyban. 2.prioritás: KKV-k fejlesztése Beérkezett pályázatok

IH által támogatott

Megítélt támogatás

pályázatok 2.1 Műszaki technológia fejlesztés 2.2 Vállalkozási ismeretek fejlesztése

14 702 db

7 792 db

45 253 346 338,-Ft

1 153 db

655 db

2 663 762 839,-Ft

448 db

151 db

3 495 595 922,-Ft

2.3 Együttműködés szervezése

3. számú táblázat12 Egyértelműen a 2.1.1 kkv-k műszaki technológiai fejlesztése és a 2.1.2. A korszerű menedzsment rendszerek és technikák támogatása komponensek örvendenek nagy népszerűségnek a 2. prioritáson belül. Leginkább gépbeszerzéseket és üzletfelújítások megvalósításában játszottak szerepet, valamint segítségükkel jelentős előrelépés történt a minőségbiztosítási rendszerek elterjedésében.

12

EMIR –Nyílt közvélemény tájékoztató www.nfh.hu/emir, 2007. április 12.

18

A GVOP-támogatások 42 ezer új munkahely létesítését és mintegy 90 ezer munkahely megtartását segítik elő, a pályázatokra 93 százalékban vállalkozások - elsősorban kis- és középvállalkozások - igényeltek forrást. A GVOP keretén belül rendelkezésre álló források 64 százalékát a kkv-k nyerték el. A számukra megítélt támogatás megközelíti a 100 milliárd forintot. A mintegy 9.000 támogatott projekt 7.500 kis- és középvállalkozást érint. A GVOP keretében eddig 117 nagyvállalat esetében született támogató döntés, a megítélt támogatás megközelíti a 14 milliárd forintot. 3.3.4. A nyertes pályázók jellemzői13 A GVOP pályázói köre meglehetősen sokszínű, azonban prioritásonként kialakultak bizonyos ágazati és területi jellemzők. A GVOP legnagyobb arányban a feldolgozóiparban, a gazdasági szolgáltatások, a K+F, az oktatás és a kereskedelem terén megvalósuló fejlesztéseket támogatja. Az egyes prioritások nyertes pályázói jellemzően az alábbi ágazatokból kerültek ki Beruházás-ösztönzés: feldolgozóipar Kkv-k fejlesztése: kereskedelem, feldolgozóipar, építőipar K+F, innováció támogatása: oktatás, kutatás Információs társadalom fejlesztése: önkormányzatok, szolgáltató és kereskedő vállaltok A nyertesek között mind számban, mind az elnyert támogatások összegében kiemelkedő mértékben vannak jelen mikro- kis- és középvállalatok, összhangban a program céljával. A nagyvállalatok elsősorban a Beruházás-ösztönzés prioritás forrásaiból részesültek. A legtöbb nyertes projekt a Budapestet is magába foglaló közép-magyarországi régióban valósul meg. Itt a pályázók közel 65 milliárd forint támogatást nyertek el, míg a többi régióban 10-20 milliárd forintot. Az egyes régiók részesedése a GVOP forrásaiból tehát nem teljes mértékben kiegyensúlyozott. Ennek elsődleges oka, hogy az operatív program fő céljaként meghatározott gazdasági versenyképesség fokozása elsősorban ott valósul meg, ahol a megfelelő infrastrukturális és logisztikai háttér, valamint a humántőke rendelkezésre áll. 3.3.5.Problémák, kritikák 3.3.5.1.Késedelmes kifizetések A pályázatok benyújtásának időszaka 2006. végén lezárult, a pályázatok elbírálásra, a pályázati források elosztásra kerültek. A GVOP pályázatokon belül 165 milliárd forint

13

A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program közbenső értékelése, 5. oldal

19

(árfolyamváltozások miatt nőtt a keret) támogatást ítéltek meg a nyertes vállalatoknak. Mégis nagy az elégedetlenség a nyertes pályázók körében, ennek oka pedig a késedelmes kifizetés. A már megítélt pénzek egy részéről még nem került aláírásra szerződés sem, de a már szerződésben rögzített támogatások jelentős része sem került kifizetésre. A pályázatok körül a legnagyobb visszhangot a pályázaton elnyert pénzek késedelmes átutalása váltotta ki. Nagyon sok nyertes pályázó kerül nehéz helyzetbe amiatt, mert a pénz nem érkezett meg időben, a szerződésben vállaltakat viszont ennek ellenére teljesíteni kellett. Több fórumon is foglalkoztak ezzel a problémával, hiszen így visszájára fordulhat az egész folyamat, bizonyos vállalkozások hiába nyertek, még nehezebb helyzetbe kerülnek, mint a pályázat előtt voltak. A fenti probléma mielőbbi orvoslása érdekében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetése elrendelte az elszámolási és kifizetési rendszer teljes átvilágítását és a késedelmes kifizetésű projektek

tételes

vizsgálatát.

Megállapították,

hogy

Magyarország

nemzetközi

összehasonlításban jól teljesít az I. Nemzeti Fejlesztési Terv kifizetéseiben. A 2004-ben csatlakozott 10 tagállam közül a második-harmadik helyen áll. Az I. NFT forrásaira eddig14 16.280 támogatási szerződés került aláírásra. E projektek közül mostanáig mintegy 5 000 zárult le azzal, hogy megtörtént a támogatási összeg teljes kifizetése. A 670 milliárd forint 60 százaléka, mintegy 404 milliárd forint jutott el a kedvezményezettekhez. A kedvező átfogó mutatók azonban számos rendszerszintű problémát rejtenek. Jelenleg több mint 11.000 projekt megvalósítása folyik, ebből körülbelül 2.700 projekt (24%) rendelkezik 90 napnál régebbi kifizetetlen számlával. Ezek összértéke 30 milliárd forint. Ez a helyzet nem elfogadható sem a pályázók, sem az intézményrendszer számára. A hatékonyság növelése érdekében a munkaszervezetben prioritást kap a hátralékok ledolgozása. Racionalizálják az ellenőrzéseket, a kifizetési ügyeket intézők számára ösztönző rendszert alakítanak ki. Minden projekthez azonosítható felelőst rendelnek. Ha a folyamat gyorsítása érdekében szükséges, a közreműködő szervezeteknél és irányító hatóságoknál a teljesítéshez többletkapacitás is igénybe vehető. Az egy évnél régebbi, a pályázatok elszámolásánál elfogadott, de ki nem fizetett számlák jelenlegi 8,85 százalékos arányát június 20-ra 5 százalék, július 20-ra 1 százalék, a 90 napnál

14

2007. április 3. www.nfu.gov.hu/index

20

hosszabb idő óta ki nem fizetett számlák mostani 78,04 százalékát június 20-ra 30 százalék, július 20-ra 15 százalék, szeptember 15-re 1 százalék alá kívánja csökkenteni a kormány jelentettek

ki

Bajnai

Gordon

fejlesztéspolitikai

kormánybiztos.15

A

hátralékok

ledolgozása elsőbbséget élvez a rendszerben, tette hozzá. A cél, hogy hiánytalan igénylések esetén szeptember 3-tól az I. NFT valamennyi operatív programjánál egységesen tartani lehessen a kifizetések teljesítésénél a legfeljebb 60 napos határidőt. 3.3.5.2.Túlbürokratizált pályázati rendszer Jelentős kritika érte a pályázati kiírásokat egyéb szempontokból is, ilyen például, hogy túlbürokratizált a rendszer, számtalan formanyomtatvány, engedély és igazolás szükséges a benyújtáshoz, a pályázati dokumentum bizonyos esetekben a száz oldalt is eléri és szövegezése sem túl felhasználóbarát. A kisebb összegek elnyeréséhez is bonyolult hozzájutni, a pályázattal járó vesződség nincs arányban az elnyert támogatás összegével. A pályázati kiírástól a szerződéskötésen át a számla benyújtásáig rendkívül időigényes a folyamat. 3.3.5.3.Kritikák a pályázatok kiírásában A GVOP közbenső értékelése során16 a következő észrevételeket tették az értékelők a GVOP szerkezetével,

beavatkozásaival,

végrehajtásával

kapcsolatban.

A

legfelső

szinten

megfogalmazott célok jók, de nem minden esetben társítottak hozzájuk jól és könnyen kivitelezhető intézkedéseket, pályázatokat. Egyes esetekben nem definiálták pontosan a célcsoportokat, így elmaradt azok fejlődési igényeinek felmérése. A GVOP pályázati konstrukciók nem támogatják a komplexebb tevékenységeket magukba foglaló fejlesztéseket, holott fejlesztéspolitikai szempontból a célcsoportok komplex fejlesztése kívánatosabb lenne. 3.3.6.Változtatások, a felmerült problémák orvoslása A felmerülő problémák megoldására folyamatosan történnek megfelelő intézkedések, a hibákat próbálják kijavítani és egy ügyfélbarátabb rendszert kialakítani. Alapvetően az ÚMFT pályázati rendszerében vezetik be a nagyobb jelentőségű változásokat, de már a 2004-2006-os ciklus ideje alatt is próbálták kisebb engedményekkel, egyszerűsítésekkel a felmerülő kritikákat ellensúlyozni: 15

http://mfor.hu/cikk.php?article=34765&pat=14, Menedzsment Fórum: Felgyorsítják a pályázati pénzek kifizetését, 2007. március 30. 16 Gazdaságfejlesztési Operatív Program, 40. oldal

21

3.3.6.1.Egyszerűbb szerződéskötési folyamat17 •

A támogatási szerződések megkötésének folyamatához 2005. szeptember 19-től a benyújtandó mellékletek száma csökkent. A jövőben nem szükséges a pályázat elnyerőjének a szerződéskötéshez aláírási címpéldányukat ismételten mellékelni, amennyiben az aláírásra jogosult személye nem változott. Elegendő egy nyilatkozatot tenni arról, hogy az adatok nem változtak.

•

Nem szükséges a banktitok kiadására vonatkozó felhatalmazó nyilatkozatot adni a számlavezető bank részére,

•

Megszűnt a biztosítékadási kötelezettségről szóló melléklet is.

3.3.6.2.Egyszerűbb kifizetési folyamat A támogatott GVOP pályázatok elszámolása esetében változott a kifizetések folyamata. A kifizetési igényléshez az alábbi egyszerűsítési intézkedéseket vezették be: •

Készpénzfizetéses számlák esetében a jövőben a kifizetés igazolására elegendő önmagában a számla, megszűnik a pénztárbizonylat és naplófőkönyv benyújtása.

•

Idegen nyelvű számla esetében elegendő a főbb megnevezéseket a számlán lefordítani, nem szükséges a hitelesített magyar nyelvű fordítás

•

A támogatással beszerzett eszközök, szolgáltatások vagy építési beruházások átvételét, illetve megvalósulását alátámasztó teljesítésigazolás helyett elég csak a számlán feltüntetni a teljesítést („teljesítést igazolom”), nem kellenek külön dokumentumok hozzá

•

Pénzügyi teljesítését igazoló eredeti bankbizonylatok helyett elég a bankkivonatok cégszerűen aláírt másolata

3.3.6.3.További egyszerűsítések az pályázat elszámolása során •

A „Rendelkező levél” összevonásra került a számlaösszesítővel

•

A tervezői és vállalkozói szerződések, megrendelések, árajánlatok és azok visszaigazolása helyett az elszámoláshoz elegendő a tervezői és vállalkozói szerződések egy másolati példányát egy alkalommal, az első elszámolásnál benyújtani. A megrendelések, árajánlatok és azok visszaigazolása nem szükséges.

17

http://www.standard-team.hu/prg/cikk.php?id=395, Hatékonyabb pályázati rendszer, egyszerűbb elszámolás, letöltés ideje. 2007 április 12.

22

•

A projekt előrehaladási jelentés elkészítése továbbra is 3 havonta szükséges, de a jövőben nem lesz minden kifizetés-igénylés kötelező melléklete.

•

Pénzügyi beszámoló ezentúl a kifizetéshez nem szükséges, csak a projekt lezárását követő 120 napon belül kell a kedvezményezettnek benyújtani

•

EU-n belüli országból szerzett gép esetén eredeti szállítólevél helyett a szállítólevél cégszerűen aláírt másolata is elegendő

•

A személyi ráfordításokhoz kapcsolódó munkáltatót terhelő járulékok elszámolásának és kifizetésének bizonylatait nem kell benyújtani abban az esetben, amennyiben cégszerűen aláírt nyilatkozatot készít a pályázó arról, hogy a projekttel összefüggő, munkáltatót terhelő járulékfizetési kötelezettségének eleget tett.

•

A személyi ráfordításokhoz kapcsolódó dokumentumok közül a legtöbbet a pályázónak a jövőben nem kell beküldenie, de meg kell őriznie.

•

Ingatlan építés esetén a benyújtott számlák pályázati költségvetés szerinti megbontása megszűnik.

•

GVOP 2.1.2 esetében: Minőségirányítási Kézikönyv megszűnik

•

Nem szükséges kísérőlevél és elszámolási bizonylatok összesítő listája

•

Eszközbeszerzés esetén megszűnik eszköz egyedi nyilvántartó lap

A bonyolult eljárások némiképpen leegyszerűsödtek, így az utolsó részben azok is megpályázhattak uniós forrásokat, akiket korábban a nagyon szigorú, túlbürokratizált rendszer riasztott el. Kiemelnék egy konkrét példát is, a 2006. márciusában negyedik alkalommal meghirdetésre került „GVOP 2.1.1. Műszaki-technológiai fejlesztés” pályázatot. A feltételrendszert nem változtatták meg, viszont az első három kiírás során szerzett tapasztalok alapján módosították az elszámolható költségek körét és a bírálati rendszert. Az ingatlanépítéssel és átalakítással kapcsolatos költségek kikerültek az elszámolható költségek köréből, így a pályázat kifejezetten eszközbeszerzésre, műszaki gépek és berendezések beszerzésére illetve technológia fejlesztésére irányul. A bírálati rendszer módosítását követően még nagyobb hangsúlyt kaptak a vállalakozás gazdálkodási adatai, azaz a stabil gazdálkodást, növekedést mutató pályázó a korábbiaknál több ponthoz jutott az értékelés során. Megszűnt a foglalkoztatotti létszám bővítésével kapcsolatos kötelezettségvállalás, azonban továbbra is előnyt élveztek a hátrányos helyzetű embereket foglalkoztató vállalkozások. Bevezetésre került a területi versenyképesség értékelése, melynek célja az országon belüli fejlettségi

23

egyenetlenségek csökkentése. A módosítás eredményeképpen több pont járt a pályázónak akkor, ha mérsékelten vagy jelentősen elmaradott területen valósítja meg projektjét. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv esetében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség már áttekintette az intézményrendszer működését és egyszerűsítéseket, új érdekeltségi formákat vezetett be. Most lényegében az új működési modell visszamenőleges alkalmazása történik meg annak érdekében, hogy a csúszó kifizetéseket rendezze az Ügynökség.

4. Esettanulmány: egy sikeres GVOP-s pályázat megvalósulása18 Egy esettanulmány keretében szeretnék egy sikeres pályázatot bemutatni, a célom, nem a projekt minden lépését részletezni, inkább azokat a tényezőket szeretném kiemelni, amiknek a Társaság a sikeres pályázatait köszönheti, azaz hogyan tudtak a pályázatírás során felmerülő elvárásoknak megfelelni, hogyan kerülték el az esetleges buktatókat, és hogyan váltak sikeres pályázóvá. 4.1. A pályázó bemutatása A Grafika-Typopress Nyomdaipari Kft.-t a tulajdonosok 1993. január 1.-én alapították az Inter-Globe vállalat házinyomdájának megvásárlásával könyvek, folyóiratok, szórólapok vállalati tájékoztatók és ügyviteli nyomtatványok nyomtatására. A Társaság 2003. február 28i fordulónappal alakult részvénytársasággá, Grafika Press Nyomdaipari Rt. néven. A minőségi termelést lehetővé tevő modern gépparknak, illetve a hatékony munkaszervezésnek köszönhetően vált a Grafika Press Rt. az egyik legdinamikusabban fejlődő hazai nyomdává. A Társaság árbevétele az 1993. évi 8 millió forintról – mindvégig nyereséges működés mellett – 2004-re 1,268 milliárd forintra nőtt. A növekedést saját fejlesztésekkel és más nyomdaipari vállalkozások felvásárlásával valósította meg. 2005. januárjában a Magyar Fejlesztési Bank Rt. 49%-os tulajdonszerzése mellett 323 millió Ft-os tőkeemelést hajtottak végre. 2005 áprilisában megvásárolták Cartographia Kft. nyomdaipari részlegét, munkaügyi jogutódként átvéve az ott dolgozó munkavállalókat.

18

A fejezet a vállalat pályázati anyaga, illetve a vállalatnál Bibók Rolanddal készített személyes interjú alapján került megírásra.

24

A Társaság teljes körű nyomdaipari szolgáltatatást nyújt ügyfeleinek, mely magában foglalja a számítógépes előkészítést, a nyomtatást és a fűzést vagy ragasztást. Az előállított termékek: könyvek, színes újságok, magazinok, színes vállalati brosúrák, szórólapok, ügyviteli nyomtatványok és egyéb nyomdai termékek (pld. gyártmánykísérő dokumentumok, katalógusok, prospektusok, levélpapírok). A könyvnyomtatás mellett az utóbbi években a Társaság a nagyobb növekedést ígérő, magasabb minőségű, színes nyomdai kiadványok és folyóiratok gyártására koncentrált. A gyártott termékek minőségét a folyamatosan fejlesztett korszerű géppark garantálja. A Társaság az íves ofszet technológiával készített termékek területén jelenleg piacvezető pozícióval rendelkezik. A csomagoló ipari termelést nem számítva a Grafika Press Rt. az első tizenöt legnagyobb magyarországi nyomda egyike, átlagos 5-6 %-os árbevétel arányos adózott eredménye közel duplája a hazai nyomdaipar átlagos 2-3 %-os mutatójának. Az ügyfélkör diverzifikált átalakításával a nyomdaiparra jellemző erős szezonalítást sikerült csökkenteni és kiegyensúlyozott árbevételt, illetve nyereséget biztosítani. Az állandó ügyfélkör könyvkiadókat, állami intézményeket, reklámügynökségeket, valamint vállalatokat ölel fel. A belföldi vevők kiszolgálása mellett külföldi könyvkiadók felé is teljesítenek megrendeléseket.

A Társaság célja, hogy a 2005. év első felében beszerzett rotációs nyomógép üzembe helyezésével és az azt kiszolgáló, kiegészítő utómunkálatokat végző géppark megfelelő fejlesztése révén a színes rotációs technológiával előállított, nagy példányszámú magazinok és kiadványok piacán hatékonyan és eredményesen tudjanak fellépni, ezáltal fenntartva, illetve növelve az árbevétel és a nyereségesség dinamizmusát. 4.2 A pályázat célja A projekt révén a Grafika Press Rt. nyomdai-kötészeti kapacitásait kívánja bővíteni új, magas termelékenységű,

modern

ragasztókötő

gépsor,

egyenesvágó-gép

és

hajtogató-gép

beszerzésével és üzembe helyezésével. Ezen új technológiát biztosító berendezések beszerzése, gyártási bevezetése mind a megrendelői igények, mind pedig az iparági tendenciák miatt hangsúlyozottan indokolt. Az új gépek üzembe helyezésével a nyomda a növekvő vevői igényeket nem csak mennyiségben, hanem magasabb minőségben lesz képes kielégíteni. A géppark 20-25 éves berendezéseinek jelenlegi technikai, gyártástechnológiai színvonala az évek során elavulttá vált, a gépek szervizigénye növekszik, lassú

25

átállíthatóságuk korlátozza a rugalmas alkalmazkodást a vevői megrendelésekhez. A kötészeti termelés területén hiányoznak a számítógépes vezérlés, illetve az automatikus adagolóegység nyújtotta gyártási előnyök. Szűk keresztmetszet mutatkozik a vágási és hajtogatási gyártófolyamatok területén, ahol a különösen elavult gépek miatt sok esetben jelenleg is lassabban teljesítik a megrendeléseket, néhány esetben pedig el kell utasítaniuk a megrendelést. Az új hajtogató és vágógépek eddigi gépeikkel összehasonlítva közel 3-szoros kapacitással rendelkeznek. Oszlopos rendszerüknek köszönhetően az előző munkafázisból jövő

anyagokat

automatikusan

képesek

fogadni,

feldolgozni,

továbbítani.

Ennek

következtében hatékony, gyors termelés valósulhat meg. Egy termék átfutási ideje csak a két gép

beállításának

köszönhetően

15-20%-kal

csökken.

A

számítógépes

vezérlés

eredményeként az átállási idő kb. a harmadára csökken, így alacsonyabb példányszámú termékek előállítása is rentábilissá válik. A hajtogató-gép esetében kiemelendő, hogy az új technológiának köszönhetően képesek lesznek oltárhajtást és térképhajtást igénylő termékek előállítására. Kiemelendő továbbá, hogy a korábbi gépeknél jellemző hidraulikusolaj-elfolyások megszűnnek, ami jelentős környezetvédelmi szempont. Az új vágógép használata nagyobb kapacitásán túl minőségi javulást eredményezhetne, mivel vágásai precízebbek, pontosabbak, ennek köszönhetően a selejtarány is csökken. A

társaság

számos

meglévő

ügyfelétől

rendelkezik

referenciával

illetve

vevői

szándéknyilatkozattal a beruházás révén keletkező többletkapacitás lekötésére. A tervezett beruházást a Grafika Press Rt. Budapest X. kerület, Monori u. 1-3. sz. alatt található meglévő telephelyén tervezi megvalósítani. A telephely közművekkel bőven ellátott, a fejlesztéshez szükséges infrastruktúra teljes egészében rendelkezésre áll. A telephely nagysága (mintegy 8.000 m2) elegendő helyet biztosít a tervezett bővítéshez. A telephely jól illeszkedik a térség, a kerület fejlesztési koncepciójába. Kőbánya iparterületi részén található, ezért az ipari tevékenységek bővülése illik az adott környezetbe. További előnyt jelent, hogy a X. kerület a hazai nyomdaipar egyik központja, a térség a magyarországi nyomdaipari össztermelésnek közel 20%-át adja. 4.3. A Társaság korábbi pályázatai Fontos kiemelni, hogy a Grafika Press Rt. nem most kezdte a pályázatokon való részvételt, 2002-ben kezdett pályázat útján szerezhető támogatásokkal foglalkozni , azóta folyamatosan

26

figyeli a társaságot érintő pályázati kiírásokat és ki is használta a kínálkozó a lehetőségeket, ami jelentősen hozzájárult a Társaság fejlődéséhez. Az eltelt időszakban számottevő tapasztalatra tett szert pályázatok írásában, elnyert források takarékos, gazdaságos és szerződésszerű felhasználásában, a létrehozott értékek folyamatos működtetésében, hosszú távú fenntartásában. Az elnyert támogatások jelentős része a Széchenyi Terv, valamint a Munkaerőpiaci Alap támogatási lehetőségeihez kapcsolódik. Elmúlt években elnyert hazai központi költségvetési támogatások: Pályázatot kiíró szerv

Pályázat száma

Tám. összege

Támogatás tárgya

Támogat ási állapot

Heidelberg Speedmaster Végelszámo B/2 ötszín-nyomó lás alatt ofszetgép Solna rotációs nyomógép és Kolbus kifizetve brossuragyártó kötészeti gépsor ISO 9001:2000 szabvány szerinti kifizetve minőségirányítási rendszer bevezetése és tanúsítása MSZ EN ISO 14001:1997 szabvány szerinti kifizetve környezetirányítási rendszer bevezetése és tanúsítása Integrált vezetői információs rendszer Kifizetve kialakítása FORRÁS SQL Integrált Kifizetve ügyviteli rendszer bevezetése

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

SZT-VE-1801-12-285

50 M Ft

Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium

MPA-2003-101-0303-01

40 M Ft

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

SZVP-20037-03-06-10

1 M Ft

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

SMART2003-3-03-06- 1,2 M Ft 1

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

SZVP-20032-03-07-33

Informatikai és Hírközlési Minisztérium

IHM-ITP-7/67 14,9 M Ft

Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium

HEFOP-3.4.2P.-2004-0617,6 M Ft 0074/2.0

Nyomdai szervezeti kultúra-váltás

MPA-2005-120,8 M Ft 01-0407-01

Rotációs nyomógéphez Pozitív hűtőtorony, valamint támogatási spetrofotométer, és nagy döntés teljesítményű 2005.06.16. spirálozógép beszerzése

Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium

4,3 M Ft

Elszámolása folyamatban

Forrás: Projekt adatlap

A Széchenyi Tervből 2002-ben kapott 50 millió Ft vissza nem térítendő támogatás segítségével beszerzett B/2 formátumú, színes nyomtatásra alkalmas nyomógépet 2002. év

27

végén állították üzembe. A hozzá fűzött reményeket beváltva jelentős mértékben hozzájárul a Társaság versenyképességéhez. 2003-ban a Munkaügyi Minisztérium „Munkahelyteremtő beruházások” pályázatán nyomdaipari gépek beszerzésére kaptak 40 millió Ft támogatást. A 85 millió Ft összértékű projekt rotációs nyomdagép és kötészeti kapacitásbővítést tartalmazott. A támogatási szerződésben vállalt létszámbővítést túlteljesítve a létrehozott kapacitásokat a tervezettnél magasabb

kapacitáskihasználtsággal

üzemeltetik.

A

beruházás

a

társaság

további

növekedésének egyik megalapozó tényezőjévé vált. A fentieket az eddigi monitoring vizsgálatok is alátámasztják. 2003-ban központi költségvetési forrás elnyerésével ISO 9001:2000 - ISO 14001 integrált minőségügyi és környezetvédelmi rendszert vezettek be. A magyar nyomdaiparban élen járva az általuk előállított termékek már nemcsak a legszigorúbb minőségügyi, hanem környezetvédelmi szempontoknak is megfelelnek, hozzájárulva a fenntartható fejlődéshez.

4.4. A pályázati felhívás: GVOP-2005-1.1.1. Technológiai korszerűsítés támogatása A pályázati felhívás a vállalkozások technológiai hátterének fejlesztését volt hivatott támogatni infrastruktúra korszerűsítésével, új gépek beszerzésével, ingatlan építéssel, illetve egyéb beruházásnak minősülő beszerzésekkel. A pályázati felhívás nem korlátozódik a kkvszektorra, viszont a három éves keretösszegnek csak a 30%-át nyerhetik el egyéb vállalatok. Amint eléri kkv-szektoron kívüli pályázatok ezt az összeghatárt, onnantól lezárul részükre a pályázás lehetősége és csak a kkv-k pályázhatnak tovább. A vissza nem térítendő támogatás mértéke az elszámolható költségek 50%-a, de legfeljebb 150 millió forint. Elszámolható költségnek minősültek a projekttel keretében végrehajtott fejlesztésekkel, kapacitásbővítéssel, szoros összefüggésben felmerülő költségek. Csak meg nem kezdett pályázattal lehet pályázni, viszont a pályázat benyújtását követően a beruházást azonnal mg lehetett kezdeni.

4.5. Pályázatírás A Grafika-Press Zrt. esetében már korábban megszületett a beruházás ötlete, hiszen folyamatosan figyelemmel kísérik, hogy milyen igények vannak a piacon, milyen típusú fejlesztésekkel tudják a szolgáltatásaik körét és ezáltal az ügyfeleik számát is növelni. Sőt nem csak az ötlet volt a zsebükben, hanem a hozzá tartozó költségvetést is elkészítették, a

28

megvalósuláshoz azonban nem rendelkeztek a szükséges tőkével. Gyakorlott pályázóként és ismerve az EU által támogatott pályázati kiírásokat számítottak azonban rá, hogy meg fog jelenni olyan témájú pályázat, amihez hozzá tudják igazítani elképzeléseiket és így meg tudják valósítani a projektet. A pályázatírásnál most is – mint a korábbi pályázataik során is – pályázatíró iroda segítségét vették igénybe. A cég több pályázatíró irodával is kapcsolatban áll, és ahhoz fordulnak segítségért, amelyik abban a típusú pályázatban a legnagyobb szakmai tudással, tapasztalattal rendelkezik. A pályázathoz szükséges információk átadása, dokumentumok beszerzése a megbízót terhelték, az ehhez szükséges instrukciók, listák megadása viszont a pályázatírót. A megbízó részéről a gazdasági igazgató koordinálta a pályázatot, az ő irányításával folyt a dokumentumok beszerzése és a projekt feltételrendszerének megvalósítása. A pályázatíró a bekért dokumentumok és információk alapján elkészítette a pályázatot.

A legtöbb vállalati beruházást akkor is megvalósítják, ha nem nyeri meg a támogatást. Ez olyan vállalatokra jellemző, akik ha pont van olyan elérhető felhívás, amihez a projekt illeszkedik, akkor benyújtanak pályázatot és nyerés estén javíthatják a finanszírozási keretüket, de ha nem sikerül elnyerni a támogatást, akkor is megvalósítják a projektet. Ebben az esetben azonban igen jelentős összeg volt a tét, és a vállalat nem tudta volna finanszírozni a beruházást, ha nem nyeri meg a támogatás összegét. Fontos azt is kiemelni, hogy vissza nem térítendő támogatásról van szó, tehát a pályázó mindent megtett azért, hogy precíz, minden kritériumnak megfelelő pályázatot nyújtson be és elnyerje a beruházáshoz szükséges támogatást.

4.6. Horizontális ügyek A kiírt pályázatok nagy hangsúlyt fektet az esélyegyenlőségi és a környezetvédelemi problémák javítására, így az intézkedés keretében megvalósítandó projektnek meg kell felelnie a fenntartható fejlődés követelményeinek, biztosítania kell az esélyegyenlőség érvényesülését. 4.6.1. Esélyegyenlőség Az esélyegyenlőség javításának kérdése a Grafika Press Rt. életében nem a pályázat kapcsán merült fel először. A Társaság munkaerőpiaci stratégiájának fontos eleme munkalehetőség

29

biztosítása hátrányos helyzetű munkavállalók részére. Az alkalmazotti kör az esélyegyenlőség szempontjából az alábbi megoszlást tükrözi:19 ¾ Jelenlegi létszámát tekintve 58%-ot tesz ki a női munkavállalók aránya. ¾ Jelenleg 3 pályakezdő, szakmai gyakorlattal nem rendelkező munkavállalót alkalmaznak. ¾ Az ötven év feletti foglalkoztatottak száma jelenleg 18 fő. ¾ A Társaság foglalkoztat 67,5%-ban csökkent munkaképességű (III. rokkantsági csoportba tartozó) munkavállalókat is, ezáltal hozzájárulva a rokkantnyugdíjra jogosult

társadalmi

csoport

munkavállalási

lehetőségeihez,

társadalmi

megbecsültségéhez. 2002 óta szerződésben állnak a Gold Vektor ’97 Kft.-vel, mely társaság kizárólagosan megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztat, 2004. év vége óta pedig egy új, hasonló profilú céggel az MMKF Kft.-vel alakítottak ki szoros együttműködést. Ennek köszönhetően átlagosan, 12-15 fős létszámú, hátrányos helyzetű munkavállalónak tudnak tartósan munkát biztosítani. Ezen 12-15 fős létszámból 8-9 fő középkorú női munkavállaló. ¾ A foglalkoztatotti létszámából a roma nemzetiségűek összlétszáma 21 fő, ami a magyar kis- és középvállalkozások között kifejezetten jó arányúnak tekinthető. A Társaság elsődleges prioritásnak tartja, hogy a cég „külső érintettjei”, így például a hatóságok, beszállítók, természeti és lakott környezet mellett fokozottan megjelenjen az esélyegyenlőség biztosítása a leszakadó társadalmi csoportok számára is. Új munkavállaló alkalmazásánál mindig felveszik a kapcsolatot a munkaügyi hivatalokkal, pályakezdők

hivatalával,

tanintézményekkel,

és

igyekeznek

az

általuk

közvetített

jelentkezőket alkalmazni. Folyamatosan foglalkoztatnak pályakezdőket, iskolai gyakorlatát több diák is a társaságnál tölti, számos új állást sikerül tartós munkanélküliekkel betölteniük, akiket igény esetén betanítanak, átképeznek. Teszik ezt nemcsak budapesti, de vidéki állásjelentkezők esetén is, akiknek munkába járását támogatják. A munkaerőpiacon hátrányos helyzetből indulók ugyanis lojálisabbak a céghez, hosszú távon is megbízható munkaerőt jelentenek. Munkaerőpiaci stratégiájuk fontos eleme a megváltozott munkaképességűek alkalmazása. Jelenleg foglalkoztatnak megváltozott munkaképességűeket közvetlenül is és közvetett, államilag ellenőrzött és dotált, úgynevezett célszervezeteken keresztül. A jövőben várható, hogy ez utóbbi foglalkoztatási forma egyre inkább elterjed a társaságnál, és az alkalmazotti 19

2005-ös, a pályázat benyújtásakor aktuális adatok

30

létszámnak egyre nagyobb hányadát fogják alkotni. Ezek a célszervezetek ugyanis az állami közreműködésnek köszönhetően a megváltozott munkaképességűeket kiemelt figyelemmel, szociális és egészségügyi gondolkodással képesek kezelni. Fenti tevékenységükért az államtól támogatásban részesülnek, így javítják nemcsak saját, de az általuk munkába vont embereket foglalkoztatók versenyképességét is. Bár a jelen projekt által megvalósítandó beruházás nem kifejezetten az esélyegyenlőség javítására irányul, az eddigiek során e területen elért eredményeket sem veszélyezteti.

4.6.2 Környezeti fenntarthatóság A Társaság a tervezett gépbeszerzésben a korszerűsítési, gazdaságossági és kapacitásbővítési szempontokon kívül nagy figyelmet fordított a környezetvédelmi szempontokra is. A gazdaságos működés az energia, az anyag és a segédanyag felhasználás, valamint a keletkező hulladékok fajlagos csökkenését is jelenti a kiválasztott gépek esetében. A ragasztókötő gép környezetvédelmi előnye: a kiemelkedő működésbiztonsága, a pontossága és magas teljesítménye. A magas és egyben energiatakarékos futásteljesítmény a termékegységenként felhasznált elektromos energia csökkenését eredményezi. A kiváló működésbiztonsággal kevesebb gyártásközi selejt, ezért a művelethez szükséges hozzálék előírás csökkenthető, ami a gyártási folyamat papírigényét és a papírhulladék mennyiségét csökkenti. A jelenleg a magyar piacon működő gépeknél korszerűbb és jobb műszaki állapotú gép közel 40%-kal csökkenti a fajlagos ragasztó felhasználást, mivel a pontosabb működés lehetővé teszi az egyenletesen vékonyabb és hatékonyabb ragasztó felhordást. A termékkel kibocsátott ragasztómennyiség alacsonyabb, az alacsonyabb selejtaránynak köszönhetően pedig a ragasztós hulladék mennyisége szintén alacsony. A hajtogató-gép esetében kiemelendő, hogy a korábbi gépeknél jellemző hidraulikusolajelfolyások megszűnnek, ami jelentős környezetvédelmi szempont. Az új vágógép használata nagyobb kapacitásán túl minőségi javulást eredményez, mivel vágásai precízebbek, pontosabbak, ennek köszönhetően a selejtes termékek aránya csökken. A nyomda 2002-ben vezette be az ISO 14001 szabvány szerint kialakított környezetközpontú irányítási rendszerét. Az MSZ EN ISO 9001:2001-es szabvány szerinti minőségirányítási rendszerfejlesztéssel egybekötve 2004. februári bevezetéssel az integrált minőség- és

31

környezetirányítási rendszerbe illesztésnél továbbfejlesztették a korábbi környezetirányítási rendszerüket is. Amint az a beszerzés átfogó környezetközpontú elemzésében is látható, környezetterhelési szempontok szerint is értékelik minden beszállítójukat, a beszerzéseiket, a teljes gyártási folyamat minden tényezőjét, az elkészült termékek és a kibocsátásaik környezeti hatását. A belső szervezettséggel, a beszállítók és alvállalkozók minősítéséhez megfogalmazott elvárások teljesülésének figyelésével, az anyag és energia mérleg folyamatos elemzésével biztosítják a környezetközpontú irányítási rendszer hatékony működését. A rendszer fejlesztése a fenntartható fejlődés elve elvárásainak megfelelően folyamatos.

4.6.3 Munkahelyteremtés A GRAFIKA PRESS Rt. 2004. évi átlagos statisztikai létszáma 114 fő volt. Az MPA-20051 Munkahelyteremtő beruházások támogatása pályázat kapcsán a Társaság vállalta 24 új munkavállaló felvételét 2005. november 30.-ig. A projekt kapcsán várhatóan 18 fővel növelik alkalmazottaik számát, akiket a következő területeken fognak alkalmazni: új gépek, berendezések üzemeltetése (6 fő) főlogisztikai tevékenységek (8fő), főkereskedelmi terület (4 fő). Az ajánlattevő cég szerződésében vállalja és biztosítja az üzembe helyezés után szakemberei által a betanítást és oktatást. A tervezett ragasztókötő gép termelési egységének vezetéséhez szükséges speciális ismeretekkel rendelkező gépmester többéves gépkezelői gyakorlattal jelenlegi kolléga személyében rendelkezésre áll. A GRAFIKA Press Rt. a belső szakmai oktatást, képzést az ISO 9001-14001 „EU13 Szakképzés eljárási utasítások”-ban szabályozott módon (2.2.2. – Rendkívüli munkaköri oktatás az új technológia bevezetése után) megszervezi az erre egyedileg kidolgozott betanítási tematika alapján.

4.7. A projekt pénzügyi feltételei A pályázati kiírás szerint az 1 milliárd forint alatti beruházásnál elnyerhető maximális támogatás összege az elszámolható költségek maximum 75 %-a az egész projekt legfeljebb 50 %-a, azaz maximum 150 millió forint. A társaság ezt teljes mértékben ki is használta, a következő megosztás szerint:

32

A fejlesztés teljes költsége 396 millió forint, amiből 246 millió forint saját forrás, a fennmaradó 150 millió forintot a pályázat útján kívánják finanszírozni. A projekt keretében megvalósítani kívánt beruházás költségeinek 87,37%-a közvetlenül a beszerezni kívánt géphez köthető, vagyis a berendezés megvásárlásához, üzembe helyezéséhez, illetve az alkalmazottak betanításához kapcsolódik. Mivel a támogatást teljes egészében a gépek beszerzési árába építették be, ezzel biztosították a finanszírozási feltételeknek való megfelelésüket. Az üzembe helyezéshez kapcsolódó egyéb tevékenységek (szállítás, rakodás, gépbeállítások) költségeit és a gép vételárából fennmaradó részt önerőből tervezik finanszírozni. Tervezett ütemezés Ütem 1. Szerződéskötés szállítókkal 2. Vágógép leszállítása 3. Hajtogatógép leszállítása 4. Ragasztókötőgép leszállítása 5. Vágó-, ill. hajtogatógép átadás-átvétele 6.Ragasztókötő gép átadás-átvétele

Mikorra kívánja elérni azt? 2005. év 12. hó 22 nap 2006. év 02. hó 28. nap 2006. év 03. hó 31. nap 2006. év 04. hó 20. nap 2006. év 04. hó 30. nap 2006. év 05. hó 31. nap

Forrás: Pályázati adatlap

A vissza nem térítendő támogatás folyósítását kifizetett számlák, vagy egyéb, gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylatok benyújtásával – első alkalommal a támogatási szerződés hatályba lépését követő három hónapon belül – kell kezdeményezni, a támogatási szerződésben előírt végső időpontig. Az elszámolás gyakorisága folyamatos számlabenyújtás esetén is legfeljebb havonta egy alkalom. A pályázattal elnyert támogatás utófinanszírozású, azaz a vállalatnak meg kell előlegeznie az egyes kifizetéseket és csak az elszámolást követően kapja meg az összeget. Ezen pályázat esetében a Magyar Fejlesztési Bank Rt. volt a Közreműködő Szervezet. Bár az elszámolásokat követően voltak kisebb csúszások a kifizetéseket illetően, ez nem okozott különösebb gondot a tervezett ütemezés betartásában. A vállalt képviselőjétől megtudtam, hogy a különböző pályázatok során elég nagy tapasztalatuk van már a kifizetések terén is, és az MFB Rt-t tartják az egyik legrugalmasabbnak, legfelkészültebbnek a Közreműködő Szervezetek között. 4.8. A projekt megvalósulása, eredményei 2007. elején megtörtént a végelszámolás, lezárultak a finanszírozással kapcsolatos elszámolások. A beruházás segítségével a tervek szerint sikerült egy újabb szolgáltatással

33

bővíteni a tevékenységi kört, és 2006. végéig a tervezett 160 millió forintos árbevételt realizálni. Az új gépberuházás révén már a nagy példányszámú magazingyártásban is jelentős kapacitással rendelkeznek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy négyszínes, 32 oldalas magazint 100 ezer példányban mindössze négy óra alatt készítenek el a tekercspapírból a megnyomott, meghajtott és megvágott késztermékig. Farkas Tamás tulajdonos vállalkozásuk sikerét azzal magyarázza, hogy munkájukat ők közgazdasági szemlélettel végzik. Vagyis az, hogy éppen mit csinálnak, azt a megrendelések, azaz közvetve a megrendelők döntik el. A dinamikus fejlődés alapja pedig a folyamatos és jelentős összegű gépberuházás, amit mindig is piacépítéssel kötöttek össze.20 4.9. A sikeres pályázat titka A Grafika-Press Zrt példája alapján a következőket tartom fontosnak alapvetően a sikeresség, ezen belül pedig a pályázatírás sikeressége szempontjából. Jó alap, amire építeni lehet, ha van a vállalatnak egy fejlesztési stratégiája, egy terve a növekedést illetően. Az Európai Unió igen nagy hangsúlyt fektet a vállalkozásfejlesztésre, az NFT I. és később az ÚMFT is különböző területen, kisebb és nagyobb értékű fejlesztésekre, beruházásokra többféle pályázatot hirdetett meg. Ha a vállalatnak már megvannak az ötletei, a konkrét céljai, akkor már sokkal könnyebb hozzáigazítani ezeket a meghirdetett pályázathoz, mint nulláról kezdve elkezdeni a tervezgetést. Nem hátrány, ha van tapasztalattal rendelkező, jól felkészült segítség a pályázatíráshoz, bár ha van valaki a vállalatnál, aki szakmailag jól felkészült, felvállalja a feladatot, a pályázati útmutató irányítását precízen követve pályázatíró cég segítsége nélkül is lehet sikeres pályázatot benyújtani, főleg a kisebb összegekre kiírt egyszerű pályázatoknál. Minél előbb elkezdi egy vállalat a pályázgatást, annál nagyobb előnyre tesz szert a versenytársai körében, egyrészt, azért mert korábban jut támogatási forrásokhoz és ezek segítségével közvetetten versenyelőnyhöz is, másrészt, mert gyakorlatot szerez ezen a téren és a komplexebb, nagyobb támogatási lehetőséget magukban rejtő pályázatoknál nagyobb eséllyel indulhat. Fontos áttekinteni, hogy a vállalat megfelel-e a pályázati kritériumoknak, rendelkezik-e a horizontális elveknél elvárt kritériumokkal és fel tudja-e vállalni a nyertes pályázattal járó feltételeket, követelményeket. Egy jól átgondolt, a feltételrendszernek megfelelő, a vállalat fejlesztési stratégiájába illeszkedő, precízen megfogalmazott, jól összeállított pályázat előtt nem állhat akadály a megcélzott támogatás elnyerésében.

20

http://www.grafikapress.hu/magyar2/index.html 2007. február, Családi kisnyomdából cégbirodalom

34

5. A 2007-2013 időszak támogatási forrásai 2007-től újabb 7 éves költségvetési időszak veszi kezdetét az Európai Unióba. Ezért a tagállamoknak újabb fejlesztési terveket kellett kidolgozniuk, amelyek meghatározzák az egyes uniós alapok kereteit, valamint segítséget nyújtanak az egyes tagállamoknak jutó támogatási összegek megállapításához és odaítéléséhez. 5.1. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007 és 2013 között 22,4 milliárd eurós támogatás áll Magyarország rendelkezésére részesül, amely a vidékfejlesztési támogatásokkal együtt közel 8000 milliárd forintot tesz ki. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (azaz a II. Nemzeti Fejlesztési Terv) legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése21: •

megfogalmazza a foglalkoztatás bővülését és a gazdaság növekedését biztosító fejlesztési stratégiát;

•

kijelöli azokat a legfontosabb fejlesztési feladatokat, amelyek fenntartható módon biztosítják társadalmi, gazdasági és környezeti viszonyaink jobbá tételét;

•

olyan fejlesztési programokat jelöl ki, amelyek a hatékonyság érdekében alkalmazkodnak a társadalom és a gazdaság várakozásaihoz és változásaihoz, valamint felszabadítják az emberek és vállalkozásaik fejlesztési, újítási energiáit;

•

célul tűzi ki, hogy az országos és regionális programok egészítsék ki és támogassák egymást, hogy együttes és szinergikus hatásuk összességében mutasson túl a részcélok sikeres megvalósításán;

•

fő vonalakban vázolja a programok hatékony megvalósítására képes, a források felhasználását és széleskörű hozzáférhetőségét biztosító, átlátható, egyszerű és gyors intézményrendszert.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv átfogó céljai a foglalkoztatás bővítése, valamint a tartós növekedés feltételeinek megteremtése, melynek eléréséhez a terv hat prioritást határoz meg. Ezek: •

a gazdaság fejlesztése

•

a közlekedés fejlesztése

21

http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_regiok&id=139 , Az Új Magyarország Fejlesztési Terv, letöltés ideje: 2007. április 11.

35

•

a társadalom megújulása

•

környezeti és energetikai fejlesztés

•

területfejlesztés

•

államreform

A területfejlesztéssel kapcsolatos célok megvalósítását hét regionális operatív program foglalja keretbe (Dél-alföldi OP; Dél-dunántúli OP; Észak-alföldi OP; Észak magyarországi OP; Közép-dunántúli OP; Közép-magyarországi OP; Nyugat-dunántúli OP) A Közép-Magyarország Operatív Programnak (KMOP) össze kell hangolnia az ágazati programokat és a regionális célokat. E régió esetében az EU különleges szabályokat érvényesít a többi magyarországi régióhoz képest a fejlettségi szint miatt. A KözépMagyarország régió a versenyképesség kategóriába esik, míg a többiek a felzárkóztatási besorolásba tartoznak. Emiatt Közép-Magyarország számára az EU strukturális alapjaiból elérhető források lehatároltak, ezen kívül a régió számára elérhető forrást jelen majd a kohéziós alap. A Közép-Magyarország régió helyzete kissé ellentmondásos, mivel egyszerre van jelen a fejlett Budapest és az unió fejlettségének 60 százalékát alig elérő Pest megye. A mindennapi tervező munka során figyelni kell arra, hogy támogatást kapjon Budapest az európai versenyben, míg a körülötte lévő területeknél a felzárkóztatásához kell segítséget nyújtani. 2007. április végén lezárultak a tárgyalások az Új Magyarország Fejlesztési Tervről az Európai Bizottság és a magyar kormány között.22 A tárgyalások során a magyar kormány által javasolt pénzügyi keretek összesen kevesebb, mint 2 százalékkal változtak az egyes programok között, míg a teljes lehívható keret változatlan, továbbra is mintegy 7 000 milliárd forint. (További, körülbelül 1 300 milliárd forintos támogatási keret áll majd rendelkezésre a következő hét évben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium gondozásában készült Új Magyarország Vidékfejlesztési Terven keresztül). A legfontosabb pénzügyi változások az Új Magyarország Fejlesztési Tervben a következık: Több pénzt jut: •

Gazdaságfejlesztésre (+16 milliárd forint) – A gazdaságfejlesztés szerepe ezzel tíz százalék fölé emelkedik a fejlesztési tervben

22

http://www.operativprogram.hu/megallapodas-az-uj-magyarorszag-fejlesztesi-tervrol/, Megállapodás az Új Magyarország Fejlesztési Tervről, 2007. április 25.

36

•

Humánerőforrás-fejlesztésre (Társadalmi Megújulás OP +32 milliárd forint) – Tovább erősödik az emberi erőforrás fejlesztési programok támogatása

•

Környezetvédelemre (+86 milliárd forint) – A környezetvédelmi programok megvalósítására és derogációs kötelezettségeink teljesítésére a szennyvízkezelés, az ivóvízhálózat és a hulladékgazdálkodási beruházásoknál is jelentősebb források állnak rendelkezésre

•

Minimálisan nő az e-közigazgatás és államreform OP-k végrehajtását finanszírozó technikai keret

•

Az eredetileg tervezett teljesítménytartalék az Európai Bizottság kérésére felosztásra került az egyes operatív programok között. Ez fedezte a változások jelentős részét.

Kevesebb pénz jut: •

Közlekedésfejlesztésre (-18 milliárd forint [= -1%]) és

•

A Közép-Magyarországi Régió programjára (-11,3 milliárd forint) – Ezzel összességében nem csökken a régióra jutó támogatás, mert a programból kivont infrastruktúrafejlesztésre fordítható forrás (11,3 mrd forint) humánfejlesztésre fordítható Társadalmi Megújulás operatív program Közép-Magyarországi Régióra fordítható részébe került.

Az átcsoportosítások hatására 2 százalékkal nő a humán fejlesztések aránya az infrastrukturális beruházásokkal szemben. A dolgozatban tárgyalt témakört leginkább érintő változás, amit különösen szeretnék kiemelni: erősödött a KKV szektor támogatásának lehetősége a gazdaságfejlesztési programban. A változások számszerűsítése az alábbi 5. számú táblázatban olvasható. A hivatalos tárgyalások lezárásával az Európai Bizottság belső eljárást kezdett a megállapodás formális jóváhagyására, amely körülbelül egy hónapot vesz igénybe. Az operatív programok tárgyalásai továbbra is folynak Brüsszel és Magyarország között, azok lezárása a Bizottság belső eljárásrendjétől függően várhatóan idén nyár közepéig megtörténik.

37

Az ÚMFT-ben történt változások

Operatív programok Gazdaságfejlesztés OP Közlekedés OP Társadalmi megújulás OP Társadalmi infrastruktúra OP Környezet és energia OP Nyugat-dunántúli OP Közép-dunántúli OP Dél-dunántúli OP Dél-alföldi OP Észak-alföldi OP Észak-magyarországi OP Közép-magyarországi OP Államreform OP Elektronikus közigazgatás OP Végrehajtás OP Nemzeti Teljesítmény Tartalék ÚMFT összesen

+16 -18,3 +32,7

%-os változás az eredeti változathoz képest 102,37% 98,94% 103,30%

+86,4

108,20%

-11,3 +0,3 +0,3 -7,7

97,40% 100,74% 100,30% 91,90%

Különbség Beadott Felülvizsgált (milliárd változat változat forint) 674 1721,5 933,3 538,9 1053,6 128,3 140,5 195 207,1 269,6 249,9 430,3 40,6 99,5 94,9

690 1703,2 966 538,9 1140 128,3 140,5 195 207,1 269,6 249,9 419 40,9 99,8 87,2

98,4 6875,4

0 6875,4

100% -98,4

. 4. számú táblázat23

5.2. Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) Az operatív program átfogó célja a magyar gazdaság tartós növekedésének elősegítése a produktív szektor versenyképességének és a tartós növekedési tényezőknek az erősítése révén. A program tervezett hatásaként a kis és közepes méretű hazai vállalkozások is nagyobb arányban lesznek képesek új, versenyképes termékeket, innovatív eljárásokat létrehozni és piacra vinni, illetve a hazai vállalkozásoknál is tért nyernek a tudásintenzív tevékenységek. A kkv-k versenyképességét alapvetően 4 dolog határozza meg. A technológia (vagyis a fizikai tőke állapota), a humántőke (a menedzsment szakképzettsége, vállalkozói képességei, a szervezet hatékonysága), a finanszírozás (milyen pénzügyi lehetőségei vannak, milyen finanszírozási formához fér hozzá) és a piachoz jutás (bel- és külföldön egyaránt). A GOP a versenyképes kkv-k számára ezeken a területeken próbál segíteni. 23

forrás: http://www.nfu.gov.hu/index.nfh?r=&v=&l=&d=&mf=&p=hirek_10000540-hir Sajtóközlemény, letöltés ideje: 2007. április 28.

38

A Gazdaságfejlesztési Operatív Program fő célkitűzésének teljesítése érdekében elsősorban a fizikai tőke minőségének javításához kíván hozzájárulni, emellett a különböző nemzetközi kihívásoknak megfelelő beavatkozási területen kíván hozzájárulni a hazai kkv-szektor erősítéséhez, így például az innovációs készség, az IKT-használat és az emberi erőforrások fejlesztésénél. A GOP specifikus céljai: A magyar gazdaság tartós növekedésének megalapozása érdekében a program az alábbi négy specifikus célt jelölte ki: •

A kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitás, aktivitás, illetve együttműködés növelése a K+F eredmények jobb hasznosítása, ezzel a tudásalapú gazdaság fejlesztése érdekében;

•

A vállalati kapacitások komplex fejlesztése, hogy a növekedési potenciállal rendelkező magyar vállalkozások sikerrel szerepelhessenek a nemzetközi versenyben, illetve a hazai kkv-szektor csökkenthesse a termelékenység és jövedelemtermelő képesség terén megfigyelhető lemaradását a nagyvállalatokkal, illetve a külföldi versenytársakkal szemben;

•

Az üzleti környezet fejlesztése a növekedési tényezők kedvező alakulásának elősegítése érdekében;

•

a kkv-k finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének elősegítése - az mkv-szektor növekedési potenciáljának fokozása érdekében. (mikrofinanszírozás, garanciaeszközök, kockázati tőkeprogramok támogatása)

Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és hazai költségvetési forrásokból támogatott program nem terjed ki a Közép-magyarországi régió területére. A GOP a II. NFT gazdaságfejlesztési programjainak csak egy nagyobb szeletét jelenti, mivel intézkedéseit kiegészítik a regionális operatív programok (ROP-ok) és a Közép-Magyarországi Operatív Program (KMOP). A GOP és a ROP-ok csak a konvergencia célkitűzés alá tartozó 6 régióban megvalósuló fejlesztéseket támogathatják, a KMOP-hoz képest jelentősen nagyobb forrásaik felhasználásával automatikusan hozzájárulnak a gazdasági élet szinte minden területén megfigyelhető Budapest-dominancia oldásához.

39

Az operatív programra a brüsszeli döntés alapján mintegy 690 milliárd Ft (265 Ft/EURO árfolyam, 2004-es árak) áll rendelkezésre. Ennek százalékos megoszlása a 5 stratégiai prioritásra vonatkozóan a következő: Arány (%)

Prioritási tengelyek 1.K+F és innováció a versenyképességért

33,74

2. a vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése

28,92

3. a modern üzleti környezet erősítése

11,57

4. JEREMIE-típusú pénzügyi eszközök

22,17

5. Technikai segítségnyújtás

3,61 Összesen:

100

Magyarország az Operatív Programokat 2006. december 20-án hivatalosan átadta az Európai Bizottságnak. Ezt követően 2007. első negyedévében kezdődtek meg a az Európai Bizottság és a Magyar Köztársaság Kormánya között a kétoldalú szakmai egyeztetések az ÚMFT és az Operatív Programok jóváhagyásáról. Olyan konstrukciót alakítottak ki, amelynek alapján már az operatív programok brüsszeli végleges elfogadása előtt tudnak pályázni a fő fejlesztési célok alapján a vállalkozások. Igaz a pályázatok többségével meg kell várni az operatív programok brüsszeli jóváhagyását. Ugyanakkor néhány, sürgető igényt kielégítő pályázat már január végén elindul. Márciusig minden régiónak, ágazati programnak elkészül a kétéves akcióterve, amelyből előre lehet tudni milyen pályázat, mekkora kerettel, mikor indul. A tárgyalások lebonyolításáért és az Operatív Programok végrehajtásáért a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felelős a kormányzaton belül. 5.3. A GOP Intézményrendszere24 Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) Az Új Magyarország Fejlesztési Terv egészének megvalósításával kapcsolatos koordinációs tevékenységekért Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) felel. Az NFÜ a hosszú- és középtávú fejlesztési és tervezési feladatok ellátására, az Európai Unió pénzügyi támogatásainak igénybe vételéhez szükséges tervek, operatív programok elkészítésére, e támogatások

felhasználásához

szükséges

hatékony

és

átlátható

intézményrendszer

kialakítására jött létre. 24

http://www.magzrt.hu/ptudnivalok/gop_intezmenyrendszere.php, letöltés ideje: 2007. április 12.

40

Az Ügynökség legfontosabb feladatai a következők: •

javaslatokat készít a Kormány fejlesztéspolitikai elveire és céljaira;

•

elkészíti az ország átfogó fejlesztési tervét és a nemzeti fejlesztési terveket;

•

segíti az országos szintű fejlesztéssel, fejlesztési tervezéssel és programozással kapcsolatos kormányzati feladatok összehangolását;

•

szervezetén belül - az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (a továbbiakban: AVOP) kivételével - létrehozza az operatív programok irányító hatóságát, szervezi az operatív programok végrehajtását és azok monitoring rendszerét, koordinálja a feladathoz kapcsolódó uniós és hazai költségvetési források felhasználását;

•

ellátja a Közösségi Támogatási Keret, az EQUAL és az INTERREG közösségi kezdeményezés programok és a Kohéziós Alap irányító hatóságának feladatait, gondoskodik a monitoring bizottságok működéséről;

•

tárgyalásokat folytat az Európai Unió intézményeivel a fejlesztési stratégia és az annak megvalósítására

szolgáló

operatív

programok

egyeztetése

érdekében;

szervezi az Európai Unió strukturális és kohéziós politikájával kapcsolatos hazai feladatokat; •

a Kormány által meghatározott körben ellátja az Európai Unió pénzügyi támogatásainak felhasználásához szükséges feladatokat, és koordinálja a pénzügyi támogatások felhasználásával kapcsolatban kialakított intézményrendszer működését.

•

Irányító Hatóság (IH) 2006. júliustól valamennyi Operatív Program irányító hatósága az NFÜ önálló szervezeti egységeként működik. A végrehajtás irányításának koncentrációja elősegíti az OP-k végrehajtása közötti koordináció hatékonyságának növelését, a tapasztalatcserét, az átláthatóságot, az elszámoltathatóságot, valamint a feladatszervezés racionalizálását. A 1083/2006/EK rendelet 59. cikk (1) a) pontjának megfelelően a GOP esetében az irányító hatósági feladatokat az NFÜ Gazdaságfejlesztési Programok Irányító Hatósága látja el.

41

Közreműködő Szervezet (KSZ) Az operatív programok közreműködő szervezetei a fenti pontban említett minősítési eljárás eredményének függvényében, a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának szabályairól és felelős intézményeiről szóló 255/2006 (XII. 8.) Korm. Rendelet 10. §-ának rendelkezései értelmében közös miniszteri rendeletben kerülnek kijelölésre. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program esetében közreműködő szervezetként a MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. került kijelölésre. A MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a vállalkozói szféra és a vállalkozói környezet erősítését célzó Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) közreműködő szervezete. A GOP mellett a Közép-magyarországi Operatív Program feladatait is ellátja, valamint továbbviszi elődszervezeteinek a GVOP-ból maradt kötelezettségeit. A MAG-ot a Magyar Fejlesztési Bank alapította 2006 októberében, azzal a céllal, hogy a GVOP korábbi közreműködő szervezeteinek integrálása után egy hatékony, átlátható és ügyfélbarát szervezet lássa el a vállalkozók felé a támogatásközvetítés feladatát. A MAG a Magyar Fejlesztési Bank Támogatásközvetítési Igazgatósága, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht., az IT Információs Társadalom Kht. és részben a Kutatásfejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI) integrálásával jött létre. Az összeolvadás eredményeképpen a 2007-2013-as EU-s költségvetési időszakban egyszerűbben áttekinthető intézményrendszer szolgálja a támogatásra pályázó mikro-, kis- és középvállalatokat. A MAG az elődszervezetek összevonásával számos párhuzamosságot szűntet meg, így csökkenti a költségeket. A korábban alkalmazott különböző működési eljárások alapján kialakítja, és az egész pályázatkezelési rendszer követendő standardjává emeli a legjobb gyakorlatokat (best practice), ami növeli a pályázatkezelés hatékonyságát és eredményességét. A MAG nem profitorientált vállalat, de működésében a piaci jellegű elemek dominálnak. Ennek része, hogy törekszik az ügyfél-elégedettség drasztikus emelésére. Ez megnyilvánul egyaránt az ügyfélszolgálati munka (személyes, telefonos és képviseleti) színvonalában, valamint a pályázatkezelés korábban kifogásolt elemeinek javításában. A MAG kiemelt célja,

42

hogy a korábbiaknál gyorsabban és az ügyfelek számára kisebb költséggel történjen meg a pályázatok bírálata, és a nyertes pályázók kifizetése. A közreműködő szervezet feladatai A közreműködő szervezet tevékenysége a pályázatok érkeztetésétől kezdve, a pályázati adatok feldolgozásán és értékelésén át tart mindaddig, amíg a támogató és a pályázó jogi viszonyban áll egymással: •

befogadja és értékeli a projekt javaslatokat, az irányító hatósággal történt megállapodásnak megfelelően szükség szerint bíráló bizottságokat állít fel és működtet,

•

vizsgálja a társfinanszírozott termékek és szolgáltatások teljesítését, valamint

•

ellenőrzi, hogy a műveleteknek a kedvezményezettek által bejelentett költségei valóban felmerültek, és a közösségi és nemzeti szabályokkal összhangban állnak,

•

megköti és módosítja a támogatási szerződéseket.

•

nyomon követi a projektek megvalósítását,

•

elvégzi a támogatások kifizetését,

•

végzi a folyamatba épített ellenőrzéseket,

•

feltárja és jelenti a szabálytalanságokat,

•

folyamatosan rögzíti az adatokat az egységes monitoring információs rendszerben, valamint biztosítja az adatbázis naprakészségét és megbízhatóságát,

•

ellátja a tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos feladatokat, az NFÜ által elfogadott éves kommunikációs terv alapján.

Monitoring Bizottság •

az Irányító Hatóság által benyújtott dokumentumok alapján rendszeres időközönként felülvizsgálja az operatív program konkrét céljainak megvalósítása felé tett lépéseket

•

megvizsgálja a végrehajtás eredményeit, különösen az egyes prioritási tengelyek mentén kitűzött célok elérését, valamint értékelését

A pályázók és a támogatást igénybe vevők által szolgáltatott adatok a monitoring információs rendszerbe, az Egységes Monitoring Információs Rendszer (EMIR) továbbfejlesztett változatába kerülnek. A rendszer adatokkal történő feltöltése a közreműködő szervezet feladata, az NFÜ biztosítja a rendszer folyamatos működtetését és fejlesztését.

43

Igazoló Hatóság25 Az igazoló hatósági feladatok ellátása az előző programozási időszak kifizető hatósági szervezetére és gyakorlatára épül, az OP-k igazoló hatósága minden esetben a Pénzügyminisztérium. Az Igazoló Hatóság a következő feladatokat látja el: •

átutalások fogadása az Európai Bizottságtól

•

az uniós hozzájárulások átutalása a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek

•

a költségnyilatkozatok és átutalás igénylések elkészítése, igazolása és benyújtása a Bizottsághoz

•

annak igazolása, hogy a költségnyilatkozat pontos,

megbízható számviteli

rendszerekből származik és ellenőrizhető bizonylatokon alapul •

átutalásokról, visszautalásokról nyilvántartások vezetése, illetve ezek elszámolása

Az Ellenőrzési Hatóság Az Ellenőrzési Hatóság a közösségi és nemzeti jogszabályok előírásaival összhangban kijelölt, az irányítási és ellenőrzési rendszerek eredményes működésének ellenőrzéséért felelős szervezet, amely funkcionálisan független az irányító hatóságtól, az igazoló hatóságtól és a közreműködő szervezetektől. Feladatai többek között a következők: •

gondoskodik a rendszer- és mintavételes ellenőrzések elvégzéséről ;

•

az Európai Bizottság felkérése alapján ellenőrzést végez;

•

gondoskodik az ellenőrzési jelentések megállapításainak, javaslatai hasznosulásának, az intézkedési tervek végrehajtásának nyomon követéséről;

•

elkészíti a részleges zárásról szóló nyilatkozatokat, valamint a zárónyilatkozatokat és az azokat megalapozó ellenőrzési jelentéseket;

•

rész vesz az Európai Bizottság által végzett ellenőrzésekre adandó tagállami válaszok

•

kialakításában, a szükséges tárgyalások lefolytatásában;

Kedvezményezett részére történő kifizetés folyamata26 A kedvezményezett a projekt megvalósítása során keletkezett számláit az előrehaladási jelentéssel együtt rendszeres időközönként benyújtja a közreműködő szervezethez. 25 26

Gazdaságfejlesztési Operatív Program, 92. oldal Gazdaságfejlesztési Operatív Program, 90. oldal

44

A közreműködő szervezet az elszámolásokat pénzügyileg, tartalmilag és formailag ellenőrzi, a kockázatelemzés alapján készített ellenőrzési tervnek megfelelően helyszíni ellenőrzést is végezhet. A KSz a jóváhagyott elszámolások alapján gondoskodik a támogatások kedvezményezettek részére történő kifizetéséről. Az elvégzett ellenőrzések eredményéről hitelesítési jelentésben tájékoztatja az irányító hatóságot. A kedvezményezett részére kifizetendő támogatás uniós részét az irányító hatóság a központi költségvetésből megelőlegezi, majd a rendelkezésre álló előfinanszírozási forrásból és a későbbi időközi kifizetésekből az igazoló hatóság az irányító hatóság részére megtéríti. Az uniós támogatások fogadása és az irányító hatóság részére történő átutalása a Magyar Államkincstárban nyitott, nem kamatozó bankszámláról történik. A kifizetés folyamata27

5.4. A GOP pályázati kiírásai A fejlesztési források közül a kis- és középvállalkozások számára rendelkezésre álló források szempontjából a GOP keretében elérhető pályázatok a leglényegesebbek, emellett azonban regionális operatív programok keretében további gazdaságfejlesztési célú források állnak 27

Gazdaságfejlesztési Operatív Program, 91. oldal

45

rendelkezésre. A kistelepüléseken működő mikrovállalkozások támogatásához az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv biztosít forrásokat. Az ÚMFT Gazdasági Operatív Programjának öt pályázati kiírására, illetve a Középmagyarországi Operatív Program két gazdaságfejlesztési felhívására március 1-jétől lehetett beadni a jelentkezéseket a MAG Zrt-hez. Az öt pályázati kiírásból három technológiafejlesztésre, kettő munkahelyteremtésre vonatkozik elsősorban a kis- és középvállalkozások és a hátrányos helyzetű kistérségek számára. Már az első két hétben 120 pályázat érkezett a kiírásokra. Az NFÜ szerint az eddig beadott pályázatok kétharmada a mikrovállalkozásoknak szóló eszközbeszerzést finanszírozó kiírásra érkezett, amely a feltételeknek való megfelelés esetén 1-5 millió forint normatív támogatást ad. Az NFÜ számítása szerint a január végén kiírt mintegy 31 milliárd forint pályázati keretből átlagos támogatást alapul véve mintegy 40 ezer működő vállalkozás felel meg.

A Mikro- és kisvállalkozások technológiai fejlesztése című pályázat (kódszám: GOP-20072.1.1/A) benyújtásával eszközbeszerzésre lehet vissza nem térítendő támogatást elnyerni 1-5 millió forint értékben, ehhez 6 milliárd forint keretösszeg áll rendelkezésre. A támogatás mértéke maximum 30 százalék lehet. 2004-ben 50 százalék, 2005-2006-os években 35 százalék volt ugyanez.

Komplex vállalati technológiai fejlesztésre a kis- és középvállalkozások (kódszám: GOP2007-2.1.1/B) a pályázat segítségével 5-50 millió forint vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek. A támogatás mértéke a beruházási összeg maximum 30 százaléka. A pályázat különböző elemei korábban önállóan is pályázhatóak voltak, míg erre jelen tervezetben nincs lehetőség. Amennyiben a jogcímek mégis önállóan is pályázhatóak lesznek, akkor fontos szem előtt tartani, hogy a minimális támogatás 5 millió forint.

Komplex vállalati technológiafejlesztés (kódszám: GOP-2007-2.1.1/C) pályázattal a beszállítók és exportorientált vállalkozások 50-500 millió forint vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek innovációs képesség erősítéséhez, energiatakarékossági célokra, piacra jutáshoz, beszállítóvá váláshoz, összesen mintegy 7,6 milliárd forint értékben. A 30

46

százalékos támogatási arány arra anged következtetni, hogy inkább a középvállalkozások illetve a nagyobb vállalatok nyújtanak majd be pályázatukat. Munkalehetőségteremtő

komplex

beruházások

támogatása

a

hátrányos

helyzetű

kistérségekben a kis- és középvállalkozások számára (kódszám: GOP-2007-2.1.2./B) kiírt pályázat segítségével 5-50 millió forint vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek a kisés középvállalkozások. Mivel hátrányos helyzetű kistérségek támogatására szolgál a pályázat, ezért a támogatás mértéke 40 százalék, ami eszközbeszerzésre, építésre, informatikai fejlesztésre, piacra jutáshoz vehető igénybe. A támogatási keret 3,9 milliárd forint. Munkalehetőséget teremtő komplex beruházások támogatása a hátrányos helyzetű kistérségekben (kódszám: GOP-2007-2.1.2./C) pályázattal a beszállítók és az exportorientált vállalkozások 50-500 millió forint vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek. Pályázati anyagot a mikro-, kis-, közép- és nagyvállalatok mérettől függetlenül nyújthatnak be, azonban a projekt méretéből és a 40 százalékos maximális támogatási mértékből ebben az esetben is az várható, hogy leginkább középvállalkozások és nagyvállalatok neveznek majd be pályázatokat.

Közép-Magyarország kivétel A Közép-magyarországi Operatív Program külön pályázati forrást kap, mivel a GOP pályázataira nem készülhet olyan projekt, mely Budapesten vagy Pest megyében valósul meg. A Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése (kódszám: KMOP-2007-1.2.1/A) nevű pályázat segítségével eszközbeszerzésre lehet vissza nem térítendő támogatást elnyerni 1-5 millió forint értékben. A Komplex vállalati technológia fejlesztése (kódszám: KMOP-20071.2.1/B) pályázattal 5-50 millió forint vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek a vállalkozások. Mértéke mindkét pályázatnál Budapesten 25 százalék, Pest megyében 30 százalék.

47

Összehasonlító táblázat Pályázat

Fenntartási kötelezettség

Támo- gatás mértéke

Támogatás összege

Növekedési vállalás

2.1.1 A

3 év

30% 1-5M Ft

15% Normatív

2.1.1 B

3 év

30% 5-50M Ft

2.1.1 C

5 év (KKV-k esetében 3)

2.1.2 B 2.1.2 C

Elbírálás

Pályá- zatok várható száma

Forrás (mrd Ft)

Benyújtási lehetőség

6,041

márc. 1-től nov. 30-ig

12% Egyszerűsített 150-200 db

6,041

márc. 1-től jún. 11-ig

30% 50-500M Ft

10% Komplex

7,623

márc. 1-től jún. 11-ig

3 év

40% 5-50M Ft

10% Egyszerűsített 100-150 db

3,875

márc. 1-től jún. 11-ig

5 év (KKV-k esetében 3)

40% 50-500M Ft

5,129

márc. 1-től jún. 11-ig

8% Komplex

1000-1500 db

20-50 db

12-40 db

6. számú táblázat28

5.6. Újdonságok, változások 5.6.1. A pályázással kapcsolatos változások29 Az előző pályázati ciklus tapasztalatait érvényesítették az ÚMFT-ben, számos változtatás történt a pályázati kiírásokban és a pályázati rendszer működésében is. Sok pozitív változás történt, viszont sok vállalkozás érzi úgy, hogy rosszabbodtak a számára a feltételek és így már nem is érdemes pályáznia. Pozitív változásként értékelhető a 2004-2006-os pályázatokhoz képest, hogy kis értékű támogatáshoz lényegesen kevesebb adminisztráció szükséges. Az egyszerűsített és egységesített adatlap lehetővé teszi a pályáztatás eddiginél nagyobb mértékű elterjesztését. A biztosítéki szabályok tekintetében a korábbi 5 millió helyett 10 milliós támogatás alatt nem szükséges biztosíték nyújtása, csökken a biztosíték előírt mértéke, a fenntartási időszakra 50 millió forint alatt az nem is szükséges. A biztosítás mértéke 120 százalékról 100 százalékra csökken. A projekt fenntartási időszakára 50 millió forint alatti támogatásnál nem kell biztosítékot adni, 50 millió forint felettinél a támogatás 50 százalékára csökkent a biztosítás értéke, valamint 5 évről 3 évre mérséklődik a biztosíték fenntartási kötelezettsége. 30

28

http://www.operativprogram.hu/gop-palyazatok/, letöltés ideje: 2007. április 30. A fejezetben felhasznált, de külön nem jelölt források a Felhasznált irodalom, Cikkek a Figyelőnet honlapjáról címszó alatt találhatók 30 www.gkm.gov.hu/sajtoszoba/sajtoanyagok/2007/07januar/mag.print, letöltés ideje: 2007. április 10. 29

48

Az új rendszerben a pályázatok benyújtásához kevesebb igazolásra van szükség. Ezeket jellemzően csak a már nyertes pályázóktól a támogatási szerződés megkötéséhez kéri be kiíró. A korábbi harmincféle eljárásrendet öt eljárásrend váltja fel a projektek típusának megfelelően. Egyszerűsödtek, egységessé váltak a pályázati adatlapok és a támogatási szerződések mintái. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség egyablakos ügyintézést vezet be.31 Minden szakterületen egyetlen közreműködő szervezet végzi a pályázatkezelést, így a pályázó az eddigi gyakorlattal szemben, immár csak egyetlen közreműködő szervezettel áll kapcsolatban a pályázati anyag összeállításától a projekt befejezéséig. A GVOP esetében 4 szervezet integrálásával hozták létre a MAG Zrt., a párhuzamosságokat

kiszűrték

és

a

legjobb

gyakorlatokat

vették

át,

ezáltal

egy

költséghatékonyan működő, átlátható közfinanszírozást közvetítő szervezet jött létre. Kiterjesztésre kerül az elektronikus ügyintézés. Nemcsak a kifizetési kérelmek benyújtása történhet elektronikus úton, hanem a hiánypótlásra felszólító levelek megküldése is. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kétfordulós pályázati eljárást vezet be. Ez az adminisztrációs terheket és a felesleges papírmunkát csökkentheti majd, elsősorban az önkormányzati projektek esetében. A kétfordulós rendszer a fejlesztési ötletek egyfajta előszűrését jelenti majd annak érdekében, hogy a komplex pályázati dokumentációt már csak a valóban jó és támogatható projektötletekre kelljen kidolgozniuk a pályázóknak. Az egyszerűbb és gyorsabb a kifizetési eljárás részeként csökken a kifizetésekhez benyújtandó dokumentumok száma. Például az általános költségek (így a rezsiköltségek bizonyos körben) a projekt összköltségének adott hányadáig tételes igazolás nélkül elszámolhatóak lesznek. A

Nemzeti

Fejlesztési

Ügynökség

teljesítményalapú

finanszírozást

vezet

be

az

intézményrendszerben, amely kikényszeríti a gyors, pontos és pályázóbarát munkát a támogatásokat kezelő intézményeknél. Ennek részeként az állami igazolások beszerzése a pályázó helyett a kiíró dolga lesz.

31

http://www.nfu.gov.hu/index.nfh?r=&v=&l=&d=&mf=&p=hirek_10000511-hir, Felszámolja a késő kifizetéseket a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, 2007. április 3.

49

Létrehozták Budapesten a központi és a megyeszékhelyeken lévő ügyfélszolgálatokat, és dolgoznak a vidéki hálózat bővítésén, egységesítésén. Tárgyalásokat folytatnak a kereskedelmi

bankokkal,

a

regionális

fejlesztési

ügynökségekkel

és

a

helyi

vállalkozásfejlesztési szervezetekkel az együttműködés lehetőségeiről. Az MFB nyújtotta lehetőségek a fejezet végén olvashatók részletesen. A pályázatok megjelenése előtt minden médiából az volt hallható, hogy a mikro- és kisvállalkozások részére óriási lehetőség nyílnak majd vállalkozásuk fejlesztésére, versenyképességük növelésére, hiszen egyszerűsödik a pályázati rendszer, sokkal átláthatóbb lesz a pályázás folyamat, kevesebb papír, utánajárás kell hozzá. Sokan ezért nem is nyújtottak már be pályázatot az előző ciklus végén, bízva abban, hogy néhány hónap múlva úgyis jóval nagyobb források állnak majd rendelkezésre, amihez könnyebben hozzá lehet majd jutni. A beharangozott nagy lehetőségek azonban csak részben teljesültek, igaz, hogy egyszerűsödött a rendszer, viszont más intézkedések jelentősen visszavetették a mikro- kis- és középvállalkozások pályázási kedvét. Számtalan kritika érte a pályázati kiírásokat amiatt, hogy a feltételek lehetetlenné teszik több kiírt pályázat esetén a kiscégek indulását, mivel azokat a közepes és nagyvállalatokra szabták, ezzel is szűkítve a pályázók körét. A források 75 százalékát egy 15 százalékos szűk kör veheti majd igénybe, amelyek amúgy is tőkeerősek, míg az induló vállalkozások teljes mértékben kiszorulnak a pályázatokból. A források elosztásának aránya önmagában is túlzásnak tűnik, hátha még figyelembe vesszük azt a tényt is, hogy az elmúlt 3 évben a GOP elődjéhez a GVOP-hoz beadott pályázatok 91,5 százalékát a kkv szektor nyújtotta be. Ahogy az EU Pályázati Központ gyorstanulmánya32 fogalmazott: 2007-től a kkv-k számára soha nem látott szigorított kritériumok mellett rendkívül alacsony forrás áll majd rendelkezésre fejlesztéseik támogatására. Ráadásul a korábbi pályázatok vissza nem térítendő támogatást jelentettek, most pedig a tervek szerint a visszatérítendő és a „grátisz” aránya 60:40 százalék lesz.

32

http://www.fn.hu/kkv_print/0703/romlottak_kiscegek_eselyei_157174.php, Romlottak a kiscégek esélyei, 2007. március 1.

50

Bajnai Gordon elmondta33, hogy a pályázatokat új filozófia mentén hirdetik meg. Eszerint az európai uniós források felhasználása nem helyettesíti, hanem kiegészíti a magántőkét, közös kockázatviselést, felelősségvállalást jelent, hogy a pályázóknak 60-75 százalékos önerőt kell biztosítani, továbbá a növekedési célok megvalósítása érdekében a nyertes pályázóknak a feltételekben meghatározott árbevétel-növekedést kell elérni. A kormánybiztos kiemelte, hogy pályázati rendszert könnyítették, gyorsabbá tették, a tapasztalatokat értékelik, és ha kedvezőek, akkor további forrást lehet biztosítani e célokra. Bajnai úgy vélekedett, hogy a pályázók előzetes szűrése kötelező jellegű, hiszen nem az a cél, hogy trend legyen cégeket létrehozni csak a pályázás érdekében. Ezért is szabták meg, hogy kétéves folyamatos működés szükséges a pályázaton való induláshoz. A kormánybiztos hozzátette, hogy a kiscégek nem a nagyokkal versenyeznek a pályázati pénzekért, hanem saját kategóriájukban, önálló keretben mérik össze erejüket. Dr. Novák Csaba, az NFÜ Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) Irányító Hatóságának főigazgatója azt a kérdést34, hogy a kkv-k csak a korábbinál szigorúbb feltételek mellett juthatnak pályázati forrásokhoz azzal magyarázta, hogy a GOP a vissza nem térítendő támogatással a kkv-k már bizonyított, sikeres múltra visszatekintő, növekvő és a további növekedést vállaló körét célozza meg. Azt tehát, amely a leginkább reményt ad a Lisszaboni Stratégiában megfogalmazott fő célok elérésére: a foglalkoztatás bővítésére és a növekedésre. Mint mondta, a növekvő kis- és középvállalkozások tudják a magyar gazdaság duális szerkezetét érdemben megváltoztatni, növekvő kis- és középvállalkozások tudnak a hazánkban megtelepedett multinacionális vállalatok hosszú távú stratégiai beszállítóivá válni, és ők fognak emellett számottevő foglalkoztatási lehetőségeket teremteni. Az említett „szigorral” kapcsolatban azt is elmondta a főigazgató, hogy a pályázati pénzek nem járnak automatikusan: ez az uniós polgárok és magyar adófizetők pénze. Éppen ezért az adott támogatás fejében elvárható, hogy a következő 3–5 évben a pályázó hozzátegyen az ország versenyképességének növekedéséhez. A vállalkozóktól a vissza nem térítendő támogatásért cserébe megkívánt növekedési paramétereket a gazdasági környezet figyelembevételével, tényadatokon alapuló adatbázisokból számították ki. Az árbevételi növekedési elvárás kategóriánként eltérő, általában mintegy 8-15 százalék között mozog.

33

http://dental.hu/eu-palyazatok/eu-palyazatok-hirek/hirek/20070131/megjelentek-az-elso-palyazatok, Megjelentek az első pályázatok, 2007. január 31. 34 http://www.fn.hu/kkv_print/0703/romlottak_kiscegek_eselyei_157174.php, Romlottak a kiscégek esélyei, 2007. március 1.

51

Három–öt év a türelmi idő a pályázatokban előírt növekedési és munkahely-teremtési feltételek teljesítésére. Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos elmondta, hogy a türelmi idő lejártát követően megvizsgálják a pályázati nyertesek teljesítményét, s ha az rosszabb a vállaltnál, a jegybanki alapkamat kétszeresével számított büntetőkamattal kell visszafizetniük a pénzt, akárcsak egy hitelt. Ugyanakkor a vissza nem térítendő támogatás utólagos hitellé alakítása nem érinti a beruházásokat, vagyis a vásárolt gépeket, berendezéseket, termelőeszközöket nem kell visszaszolgáltatni. Így végső soron a gyengén teljesítő vállalkozások sem járnak rosszul, s az általuk visszafizetett pénzt mások ismét megpályázhatják. A kormánybiztos szerint ezzel a szisztémával az adófizetői közérdek és a vállalkozók magánérdeke szinkronba kerül. Igaz, ez kultúraváltást igényel – jegyezte meg Bajnai Gordon35 –, de ezt aligha lehet elkerülni. A 8000 milliárd forint ugyanis olyan hatalmas összeg, amely már önmagában is arra ösztönözhet, hogy a piaci érvényesülés helyett az államból akarjunk megélni. Ezt a magatartást jól ismeri a nemzetközi szakirodalom, úgy hívják: járadékvadászat. Ennek elkerülését a kormányzat felelősségének tartja a kormánybiztos. Attól nem tart Bajnai Gordon, hogy a közzétett szisztémával csak a tőkeerős cégek juthatnak támogatáshoz. Biztosra veszi, hogy ha valaki megnyeri a pályázaton a szükséges 30 százalékot, s hozzáteszi a maga húsz százalékát, akkor a bankok versenyezni fognak azért, hogy a maradék ötvenet meghitelezhessék. „Húsz százalék önerő alatt pedig nincs miről tárgyalni, hiszen ennek hiányában nem beszélhetünk közös kockázatvállalásról.” Írtak ki pályázatot 1–5 milliós támogatási összeggel is. Mégpedig olyan konstrukcióban, amelyhez nem kell nagy saját erő. Ráadásul az ötmillió alatti pályázatoknál normatív alapon jár majd a pénz, vagyis a jelentkező az interneten letölt egy kérdőívet, választ ad a kérdésekre, és a rendszer azonnal visszajelzi, hogyha jogosult, és elnyerte az összeget. Ebben a körben nincs bírálóbizottság, sem szubjektív pontozás. Más szóval, ez a szisztéma kifejezetten a mikrovállalkozásokat segíti. Ehhez dr. Novák Csaba még annyit tett hozzá, hogy a nem növekedés-orientált, ugyanakkor a munkahelymegtartásban különösen fontos szerepet játszó családi vállalkozásokat eltérő feltételek mellett, 2007 második felétől meginduló hitel-, tőkeés garanciaprogramok fogják támogatni, ugyancsak az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében.

35

http://www.fn.hu/kkv_print/0703/romlottak_kiscegek_eselyei_157174.php, Romlottak a kiscégek esélyei, 2007. március 1.

52

A pályázatok jelentős része a hátrányos helyzetű kistérségekre is fókuszál. A januárban meghirdetett harmincegymilliárd forintból kilencmilliárd forintot például úgy lehet elnyerni, ha a pályázó a 95, hátrányos helyzetű magyar kistérség egyikében ad munkát. Nem a cég székhelye számít, hanem a beruházás helyszíne, vagyis az a terület, ahol munkahelyet teremt. Emellett a hátrányos helyzetű kistérségekre az ÚMFT-ben önálló pályázati ablakot nyitottak elkülönített forrással, így enyhébb feltételek mellett magasabb, 40 százalékos maximális támogatási arányt érhetnek el a pályázók. Igaz, ebben a konstrukcióban visszatérítendő források szerepelnek, vagyis az állam csak hitelt, tőkét és garanciát ad, viszont jóval enyhébbek lesznek a belépési feltételek, mint például a növekedési kényszer. A tapasztalatok szerint egy forint állami hitelgarancia tíz–tizenkét forint szabad forrást hozhat, vagyis az erre szánt százhetvenmilliárd jelentős élénkülést gerjeszthet a kisvállalkozások körében. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség koncepciója szerint a pénzek elosztásakor az átláthatóság jelenti a legfőbb garanciát. Utólag minden jegyzőkönyv megtekinthető lesz, vagyis a vesztes pályázók megnézhetik, miért nem nyertek. Minden bírálóbizottságban lesz legalább egy külső szakértő, akit véletlenszerűen fognak kisorsolni. Parlamenti ellenőrző bizottság is létrejött, paritásos alapon, de végez ellenőrzéseket a Pénzügyminisztérium, a KEHI, és az Európai Unióból is rendszeresen érkeznek ellenőrök. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter elmondta36, hogy azok a kisvállalkozások kapnak támogatást, amelyek növekedésre képesek, ezeknek segítik a piacra jutást, illetve készül a vállalkozások előtti akadályok lebontását célzó az Üzletre hangolva program. A gazdasági miniszter szerint az ÚMFT jelentősége, hogy sok beruházás megvalósulásához járul hozzá. Számítások szerint az ÚMFT különböző programjaiból gazdaságfejlesztésre a kis- és középvállalkozások mintegy 1200-1300 milliárd forint támogatáshoz juthatnak 20072013 között. 3.6.2. JEREMIE-program37 Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Gazdaságfejlesztési Operatív Programjában (GOP)- remények szerint - még az idén, az év közepén elindul a kis- és középvállalkozások finanszírozását szolgáló Jeremie-program. 36

http://www.fn.hu/kkv/0701/haromezer_vallalkozasra_varnak_elso_154585.php, Háromezer vállalkozásra várnak az első pályázati kiírások, 2007. január 29. 37 http://www.fn.hu/kkv/0702/nyaron_indulhat_jeremie_program_155023.php, Nyáron indulhat a Jeremieprogram, 2007. február 2. http://www.pbkik.hu/index.php?id=7716, A vállalkozások fejlesztéséért – JEREMIE, 2007.április 27. .

53

Jeremie-program az Európai Bizottság, az Európai Beruházási Bank, az Európai Beruházási Alap közös akciója, amely segíti a mikro-, kis- és közepes vállalkozások finanszírozási forrásokhoz jutását az Európai Unió strukturális alapjaiból. Novák Csaba, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) GOP irányító hatóság vezetője elmondta, hogy a Jeremie-program három pillérre épül, a mikrohitel-finanszírozásra, a garanciaeszközökre, a tőkepiac fejlesztésére. Kállay László, a GKM vállalkozásfinanszírozási főosztályvezetője hangsúlyozta, hogy a részletek kidolgozása még folyamatban van, a visszatérítendő támogatásokat tartalmazó program célja a nem bankképes vállalkozásoknak bázist teremteni a dinamikus fejlődéshez, a hitelfedezet elégtelenségéből adódó problémák kezelése, a magántőke nagyobb mértékű bevonása a fejlesztések finanszírozásában. Kállay elmondta továbbá, hogy az uniós és hazai társfinanszírozásból erre a célra elkülönített összeg egy holdingalapba kerülne, amelyhez a mikro-, kis- és középvállalkozások pénzügyi közvetítőkön keresztül juthatnának. A holdingalapot kezelő társaság a Magyar Fejlesztési Bank tulajdonában jön majd létre és később vásárolja majd meg azt a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ (MAG) Zrt., a GOP közreműködő szervezete. Az alap nyílt pályázatot ír ki pénzügyi közvetítőknek, akik a meghatározott keretfeltételek között közreműködnek a források kihelyezésében. Kállay László hangsúlyozta, hogy ezeket a pénzügyi konstrukciókat a pénzpiac egészében képzelik el és kiegészítő szerepet tölt majd be. A Jeremie-programon belül induló mikrohitel finanszírozástól azt várják, hogy egyre több lesz az ügyfelek igényeihez alkalmazkodó konstrukció, bővül a közreműködői kör, erősödik a verseny az ügyfelekért, enyhébb fedezetkövetelmény mellett is hozzá lehet majd jutni a kedvező kamatozású mikrohitelhez. A garanciaeszközök alkalmazásával szembeni elvárás, hogy több ügylet nagyobb mértékű finanszírozása történjen, a kisvállalkozások alacsonyabb tranzakciós költséggel, kisebb adminisztráció mellett jussanak garantált hitelhez. A tőkepiac fejlesztését a magán- és állami befektetők részvételével közös kockázati alapok létrehozásával és piaci alapon történő működtetésével kívánják a programban elérni. Ennek segítségével lehetővé válik a kisvállalkozások tőkefinanszírozása minden életszakaszban, és az eddiginél több magántőkét lehet majd bevonni az alapok finanszírozásába. A GOP-ban a Jeremie-típusú pénzügyi eszközökre elkülönített 2004-es forint-euró árfolyamon számított mintegy 150 milliárd forintból - a tervek szerint - 30 milliárd forintot a mikrohitel finanszírozás, 70 milliárd forintot a garanciaeszközök, 50 milliárd forintot a tőkeprogram tenne ki. A keret az árfolyamváltozás miatt változik, de az arányok vélhetően maradnak.

54

3.6.3. Kedvezményes hitelek A Magyar Fejlesztési Bank kedvezményes kiegészítő hitelt 38 kínál azokhoz a projektekhez, melyeknél a pályázók igénylik a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) keretében ez év március elsejétől megnyíló támogatásokat. Mivel a vissza nem térítendő támogatás a projekt értékének (elszámolható költségeinek) legfeljebb 30 százaléka lehet. Az MFB a saját erő és támogatás együttes összegén felül még hiányzó finanszírozásra 20 milliárd forintot különített el a „Sikeres Magyarországért” Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram keretéből. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján közzétett GOP öt új pályázata keretében március elsejétől igényelhető támogatás. Az elnyerés feltétele minimálisan 25 százalékos saját erő biztosítása, de a vissza nem térítendő támogatások felső határa nem haladhatja meg a projektérték 30 százalékát. Ennek maximális elnyeréséhez a pályázónak előzetesen a projekt 70 százalékára kell finanszírozással rendelkeznie. Ebből a finanszírozási igényből a saját erővel le nem fedett részre, azaz a projekt értékének legfeljebb 45 százalékára a Magyar Fejlesztési Bank kedvezményes hitelt biztosít. Ezzel a tőkeszegény kis- és közepes vállalkozásokat hozzásegíti ahhoz, hogy a minimálisan előírt saját erő négyszeresét kitevő értékű projektek megvalósításába is belekezdhessenek, és maximálisan kihasználják a pályázatok keretében elnyerhető támogatást. A kedvezményes hitelt forintban lehet igényelni. Összege elérheti akár az 1 milliárd forintot is, futamideje 15 év, 2 év türelmi idővel, kamata kb. 7,5 százalék. 3.6.4. Megszületett a döntés az első nyertes pályázatokról39 Alig két hónap múlt el az első pályázatok kiírása óta, máris megszülettek az első nyertes pályázatok és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség úgy döntött meghosszabbítja a vállalkozásfejlesztési pályázatok beadási időszakát. A határidő módosítása mellett, az eddigi tapasztalatokat is összegzik és ezek alapján néhány, a piaci igényeket jobban kiszolgáló változás is életbe lép. Növekszik az elnyerhető támogatás összege, a gazdasági környezethez rugalmasabban igazodnak a pályázókkal szemben támasztott követelmények. A gazdaságfejlesztési pályázatok három fő kategóriájában eddig mintegy 650 pályázat érkezett be, a legnagyobb érdeklődés a kisösszegű, 1-5 millió forint közötti támogatások

38

http://www.lendulet.hu/hirek/palyforr.html, Pályázati forrás-kiegészítés MFB hitelből, 2007. február 7. http://www.nfu.gov.hu/./index.nfh?r=&v=&l=&d=&mf=&p=hirek_10000535-hir, Sajtóanyag, 2007. április 23. 39

55

elnyerése iránt mutatkozott. Itt a pályázati kiírás első szakaszában, mindössze másfél hónap alatt több mint 420 mikro és kisvállalkozás igényelt támogatást. Összehasonlítva ezt a teljes tavalyi évben hasonló kiírásokon nyertes pályamunkák számával (ez összesen 130 darab volt), látható, hogy a megcélzott vállalkozások pályázati aktivitása jelentősen növekedett. Alig másfél hónap alatt már mintegy 200 támogatói döntés születet, és több mint 70 sikeres pályázó kapta kézhez az elnyert összegről szóló értesítést az eszközbeszerzést támogató egyszerűsített pályázatra jelentkező több száz mikro- és kisvállalkozás közül. A vállalkozások a március elseje óta nyitva álló hét gazdaságfejlesztési pályázaton igényelhetnek 25-40%-os vissza nem térítendő támogatást technológiafejlesztésre. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség értékelése szerint ez elsősorban az egyszerűsített pályázati anyagoknak, a normatív alapú bírálati rendszernek köszönhető. Az új filozófiának az elterjedése – miszerint a magyar gazdaság növekedéséhez érdemben hozzájáruló, cégek jussanak közpénzből támogatáshoz - időbe telik, ezért a gazdaságfejlesztési pályázatok beadási határidőit a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség meghosszabbította. A kisösszegű eszközbeszerzésekre vonatkozóan az eredetileg április 23-i határidő 2007. november 30-ra módosul, a komplex fejlesztésekre vonatkozó kiírások esetében pedig június 11. az új beadási határidő. Az elmúlt másfél hónap tapasztalatait összegezve módosulnak a pályázat egyes elemei is: • A legfontosabb változás, hogy 10 millió forintra emelkedik az eddigi 1-5 millió forint közötti támogatási összeg felső határa az egyszerűsített eljárású, a mikro- és kisvállalkozások technológiai fejlesztését célzó, folyamatos elbírálású pályázatoknál • lehetőség nyílik az árfolyamkockázat csökkentésére az árbevétel-vállalás euró alapú számítására az 5-50 millió forint közötti – kkv-knak szóló - támogatást nyújtó, valamint az 50-500 milliós támogatásra lehetőséget adó komplex technológiai fejlesztésre kiírt pályázatok esetében. Ez elsősorban az exportáló cégek számára teszi tervezhetőbbé a támogatás igénybevételét. • Ezen kívül az NFÜ alternatív lehetőséget kíván biztosítani a vállalt árbevétel-növekedés kiszámításához. Az eddig konkrét mértéken meghatározott növekedés (8-10-12-15%) mellett bevezetésre kerül az inflációhoz kötött növekedési ütem választásának lehetősége. Ebben az esetben a pályázó a vállalási időszak végén eldöntheti, hogy számára melyik a kedvezőbb teljesítménymérési alap. 56

• További, a pontosabb tervezést segítő újítás, hogy az árbevétel-növekedés számításának alapjául szolgáló bázis árbevételt a pályázat beadását megelőző évben rögzíti a módosítás. Ez eddig a beadást megelőző és a megvalósítás éve közül kötelezően a magasabb volt. Bajnai Gordon bejelentette, hogy enyhítik azt a korlátozást is, amely kizárja, hogy egy évben egy vállalkozás csak egy pályázatot nyerhet adott prioritáson belül. Ezzel jelentősen javul a tervezhetőség a pályázók számára, megszűnik az a kockázat, hogy az első körben kiírt pályázatokon eredményes részvétel kizárná a pályázót az év további részében azonos prioritásban megjelenő támogatási lehetőség elnyerésétől. Az összes, most elfogadott módosítás visszamenőleges hatályú, vagyis az eddig nyertes pályázókra is vonatkoznak a kedvezőbb feltételek. A támogatási szerződések megkötése már az új, kedvezőbb kondíciók alapján történik.

57

6. Összegzés Összefoglalva elmondható, hogy a 2007-2013-as ciklust tekintve alapvető változások történtek az EU-s forrásokra kiírt pályázatokat illetően. Az NFT I-ben megszokott kedvezmények egy része megszűnt, viszont egy rugalmasabb, egyszerűbb pályázati rendszer került kialakításra. A stabil, növekedést ígérő vállalkozások kerültek a középpontba, amikre lehet építeni, és egy kis támogatással, fejlesztések, beruházások révén még jobb eredményeket tudnak elérni. A visszatérítendő támogatások, és a saját tőkét kiegészítő hitellehetőségek is arra ösztönözik a vállalkozásokat, hogy olyan célokra használják fel őket, amik növelik a bevételeket, és így többszörösen megtérülnek. A kisvállalkozások közül azok, amik még ingatag lábakon állnak nem igazán tudnak nagy pénzekhez jutni, számukra kisebb értékű, de könnyen megszerezhető források állnak rendelkezésre. A hosszadalmas, végtelennek tűnő levelezéseket, bonyolult ügyintézői folyamatokat felváltja a „szolgáltató állam” koncepciója, ami átfogóan érvényesül a teljes pályázati folyamat során (pályázóbarát pályáztatás, „egyablakos” rendszer bevezetése, egységes ügyfélszolgálat és ügyfélkapu működtetése, pályázati dokumentáció egyszerűsítése, a kifizetésekhez szükséges dokumentáció és idő radikális csökkentése, késedelmi kamat a pályázók részére). Hatékony és korszerű intézményrendszer épül ki, amely a meglévő intézményrendszerre és gyakorlatokra épülve, de annál alacsonyabb költséggel, hatékonyabban, egyszerűbb és egységesebb működési mechanizmusok mentén végzi tevékenységét. Az elmúlt két hónap tapasztalatai azt tükrözik, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség naprakészen követi a pályázatokkal, ill. benyújtásukkal kapcsolatban felmerülő igényeket, és igyekszik ezeket a lehető leghamarabb érvényesíteni a pályázati kiírásokban. Véleményem szerint igen nagy fejlődés mutatkozik meg a pályázati rendszerünket illetően. Sokkal átgondoltabb stratégia mentén, a célcsoportot jól körülhatárolva, a konkrét célokat pontosan megfogalmazva kerültek kiírásra a pályázatok, mégis minden tekintetben jóval rugalmasabbá vált a rendszer, az intézményrendszer és a pályázatok esetleges módosítását tekintve is. A kisebb és nagyobb vállalkozások előtt egyaránt nyitva áll a lehetőség, hogy potenciáljukat és céljaikat felmérve kihasználják az előttük álló támogatási forrásokat.

58

Felhasznált irodalom Apatini Kornélné: Kis- és középvállalkozások finanszírozása Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1999 Bőhm Gergely-Havasi Katalin: Pályázatírás az Európai Unióban Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2005 Kállay László-Imreh Szabolcs: A kis- és középvállalkozás-fejlesztés gazdaságtana Aula, Budapest, 2004 Nyers József – Dr. Szabó László: A kis- és középvállalkozások gazdasági jellemzői, kilátásai In: Statisztikai Szemle, 81. évfolyam, 2003. 9. szám Román Zoltán: A kisvállalatok helyzete és segítésük az Európai unióban /Európai mindennapok II./, Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány, Budapest, 2004. március Román Zoltán: A kis- és középvállalatok a magyar gazdaságban In: Statisztikai Szemle, 80. évfolyam, 2002. 8. szám Zeisler Júlia: A kisvállalkozások, a középvállalkozások és az Európai Unió Saldo, Budapest, 2003. augusztus MKIK GVI: Gazdasági Havi tájékoztató, 2007. február, Budapest /KKV körkép: A kis- és közepes vállalkozások reakciója az államháztartási reform keretében kezdeményezett kormányzati intézkedésekre/ Szabó Brigitta: Kevesebb ingyenpénz In: Népszabadság, 2006. október 19. Nemzeti Fejlesztési Terv Forrás: http://www.kozpontiregio.hu/00_aktualis/nft.pdf Új Magyarország Fejlesztési Terv Forrás: http://www.nfu.gov.hu/?r=&v=&l=&d=&mf=&p=umfttartalom Gazdaságfejlesztési Operatív Program Forrás: http://www.nfu.gov.hu/?r=&v=&l=&d=&mf=&p=hirek_10000403-hir A Gazdaság Versenyképesség Operatív Program közbenső értékelése http://www.gvop.gov.hu/download.php?oid=Te165b2360264c730e1567b099fb5a67;aid=T01 b50266d2247730318fbde47b52d0b;do A kis- és középvállalkozások helyzete 2003-2004 Éves jelentés Forrás: http://www.gkm.gov.hu/data/cms684727/kkv2003_2004.pdf Honlapok: www.gvop.hu www.euvonal.hu www.nfu.gov.hu 59

www.gkm.gov.hu www.forrasportal.hu www.lendulet.hu www.fn.hu www.magzrt.hu www.grafikapress.hu www.eutamogatasinfo.hu www.operativprogram.hu www.mfor.hu www.standard-team.hu www.dental.hu www.pbkik.hu www.hvg.hu Cikkek a Figyelőnet honlapjáról (www.fn.hu): 7500 vállalkozást kapott pénzt a GVOP-ból, 2007. február 5. A kiscégek kiszorulnak a GOP-pályázatokból, 2007. január 22. A növekedés a legfontosabb szempont a pályázatoknál, 2007. január 30. Bajnai. Januárban indulnak az uniós pályázatok, 2006. január 17. Bajnai: Magyarország jól teljesített 2006-ban, 2006. december 29. Eddig 120 cég pályázott, 2007. március 12. Egyszerűbben kapnak pénzt a kiscégek, 2007. január 29. Háromezer vállalkozásra várnak az első pályázati kiírások, 2007. január 29. Januártól elérhető néhány GOP-pályázat, 2006. december 5. Kedvezményesebb pályázati forráskiegészítést kínál az MFB, 2007. február 1. Kinek kell pályázatíró? 2007. március 3. NFT II.: versenyképesség vagy fejlesztés? 2006. szeptember 5. Növelné az EU az ÚMFT versenyképességi forrását, 2007. január 31. Nyáron indulhat a JEREMIE-program, 2007. február 2. Romlottak a kiscégek esélyei, 2007. március 10. Szolidárisabb lesz az NFT II., 2006. október 27. Szakdolgozatok: Gácsi Judit: az EU regionális politikájának magyar intézményrendszere és működésének mechanizmusa, BGF-KKF, 2005. Mózes Anikó Marianna: Amagyar KKV-k finanszírozása az uniós csatlakozás után, BGFKKF, 2006. Páyer Szabina: Az Európai Unió támogatásainak felhasználása Magyarországon a csatlakozás után, BGF-KKF, 2005. Takács Eszter: Strukturális Alapok Magyarországon, BGF-KKF, 2005.

60