Tanulási zavarok korai felismerése
Miért mások a mai gyerekek? •Családok életmódja jelentősen megváltozott értékrendjük átértékelődött •Szociokulturális közeg változásai
•A gyerekek világa ugyanolyan erősen megváltozott, mint a felnőtteké. •Ma már nem vagyunk képesek felfogni, lényegében hogyan is működnek
hétköznapi használati tárgyaink. Régebben minden készülék érthetőbb volt. A bicikli, a gőzgép, még az autó is. Egy gyerek szét tudta szerelni a vekkert, megvizsgálhatta a belsejében található fogaskerekeket - és ezzel megfejthette a
mögötte lévő mechanizmust. •Ma, az információs társadalom korában a dolgok gyakran oly bonyolultak, hogy az
okot és okozatot csak nehezen vagy egyáltalán nem tudjuk felfogni. (Gerald Hünter)
• Amit a gyerek hall vagy elolvasott, az megjelenik lelki szemei előtt • Piroska megy az erdőbe. Itt egy gyerek sem a betűket látja. Ez hihetetlen fantáziateljesítmény: feketéből és fehérből egy képet
megalkotni • Ezzel szemben egy Harry Potter-film semmit sem ér. Mielőtt bekapcsolhatná az ember a fantáziáját, már ott is a következő kép.
• Csak az viszi valójában előrébb az embert, amiért saját maga megdolgozott. •Amint egy gyerek a tévé előtt ül, nem érzi többé a testét. Nem mászik, nem ugrál, nem egyensúlyoz, sőt nem mászik fára sem – azaz nem a testének tanulásával tölti az időt.
Jelentősen megváltozott az életmód és a kultúra (Gyarmathy Éva alapján):
könnyebb a pelenkázás: nem kell a gyermeket forgatni, emelgetni, „matatni” → a testséma kialakítását lassítja
régebben az apák kedvenc tevékenysége a babák dobálása volt, ma már nagyon ritka a közösen töltött idő a gyermekükkel → az egyensúlyrendszer ingerlése elmarad
elmaradnak a birkózások, aminél jobb testsémafejlesztés alig elképzelhető
a gyerekek nem vesznek részt a háztartási munkában, ahol a térben kell tájékozódni és sok célzott mozgásra van szükség
megváltoztak a kedvelt játéktevékenységek (számítógép)
Ugyancsak különbség a mai gyerekek és a korábbi generációk között, hogy a maiak nyelvi képességekben elmaradottabbak. Mivel vizuális világban élünk, a gyerekek fejében kevesebb nyelvi anyag van, de sokkal több kép. "Nem az a baj, hogy egy gyerek tévét vagy DVD-t néz, a baj a mennyiséggel van. Ha érdeklődnek valami iránt, nézzék meg, de mellette legyen mesélés,
felolvasás is. Ez ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy a nyelvi anyagból saját képzet alakuljon ki, ami a szövegértés alapja lesz" - mondja a pszichológus.
Mozgás fejlődés Gyermek mozgásállapota képet ad az idegrendszerének érettségéről, arról, hogy a fejlődési folyamatban gyermeke milyen szinten is van.
Ha az egyik „állomás” kimarad a mozgásfejlődésből, úgy egy tapasztalási lehetőséggel kevesebb lesz a gyermek birtokában. S ha ez túl nagy
hiánynak bizonyul, úgy előfordulhat, hogy olvasási zavart okoz.
A mozgásészlelésnek, a térérzékelésnek, a kézügyességnek vagy az egyensúly-érzékelésnek a szakemberek szerint kulcsszerepe van a kisiskolás teljesítményében:
• Az ujjak tudatos mozgatása például szerepet játszik az olvasásban, mert az ujjak által szerzett tapasztalatok válnak téri viszonyokká, amely által a betűk, számok, összefüggések felismerhetők.
• A bukfenc, a hinta, az egyensúlyozást fejlesztő gyakorlatok az idegrendszer harmóniáját, a koncentrációs képességet alapozzák meg.
A mozgáskultúra, a mozgásos anyanyelv ismerete a beszéd és gondolkodás alapját adja.” (Vekerdy Tamás)
Porkolábné Balogh Katalin: • megújuló pedagógiai szemlélet 80 – as évek a magyar iskolapszichológia fejlődés történet mérföldköve •mérési és fejlesztési eljárások kidolgozása a beiskolázás folyamatban •óvoda iskola közötti zökkenőmentes átmenetet • tanuláshoz szükséges szociális és pszichikus funkciók fejlesztésének kidolgozása
•Vizuális észlelés (vizuális diszkrimináció) •alak-forma, méret felismerés •Gestalt-látás •alak-háttér megkülönböztetésének képessége
•helyes téri irányok felismerése •sorbarendezés és szekventálás képessége
•Az auditív észlelés (auditív diszkrimináció) •hasonló hangzók között az azonosak és eltérőek megkülönböztetése •adott hangzók kiemelése
•a hangzók sorba rendezésének és szekventálásának képessége Az olvasás elsajátításához szükséges elengedhetetlenül fontos a látási és hallási észlelési funkciók összerendezett, egymásba átfordítható, integrált működése. Az írástanulásnál pedig még szükséges a finommotoros koordinált mozgás, a szem-kéz
összerendezettség.
figyelemvizsgálat téri pozíció vizsgálata Edtfedlt-teszttel
téri percepció fejlettségének mérése Dyslexia Prognosztika Teszttel (DPT) betűalakok felismerése, megkülönböztetése mértani formák másolása
„
Tanulási zavarnak röviden összefoglalva azt a jelenséget nevezhetjük,
amikor egy gyerek normális, átlagos oktatási körülmények között nem tud megtanulni írni, olvasni, vagy számolni, ha ezeken a területeken iskolai teljesítménye jelentősen elmarad az intelligencia szintje
alapján elvárható teljesítménytől.” (Gyarmati Éva) A tanulási rendellenességeket legtöbbször részképesség-kiesések, egyes területeken történt fejlődésbeli elmaradások okozzák. Sok esetben valóban csak megkésett fejlődésről van szó, de gyakran igazi deficit áll az olvasás, írás, helyesírás vagy számolás terén mutatott gyenge teljesítmény mögött.
Nem a gyermek eszével, szorgalmával van baj, hanem az íráshoz, olvasáshoz, számoláshoz szükséges alapfunkciók egyikének-másikának fejletlensége okoz nehézséget. Az iskoláskort elérve, egyes készségek még nem jutottak a szükséges
szintre. A jelenség hátterében sok, egymásra épülő ok húzódik meg. A születés előtti, alatti vagy utáni, és kisgyermekkori betegségek, sérülések a leggyakoribb és
legismertebb kiváltó tényező ezek közül. Lehetnek egyéb traumák vagy biokémiai, genetikai eltérések a háttérben, melyek nyomán kialakult apró, csak működésben megmutatkozó idegrendszeri zavar jelentkezik. Az ingerszegény környezet is szerepet játszik a tünetegyüttes kifejlődésében.
A tanulási zavarok típusai 1. Részképesség zavarok
2. Komplex tanulási zavarok 3. A viselkedés, énkép, önértékelés területén mutatkozó zavarok
1.Részképességzavarok Részképesség a komplex teljesítmények – olvasás, írás, számolás – elsajátítását és kivitelezését lehetővé tevő kognitív (megismerő) és motoros (mozgásos) funkciók. E két területen mutatkozó deficit a részképességzavar, amely az intelligenciaszinttől független.
E terület magába foglalja a kognitív funkciók – és a motorikum zavarait.
Komplex tanulási zavarok A komplex tanulási zavarok az alapkultúrtechnikák elsajátítása során jelentkeznek.
A diszlexia a speciális tanulási nehézségek csoportjába tartozó rendellenesség. Olvasási zavar akkor áll fenn, ha lényeges eltérés tapasztalható a gyermek intelligenciakora és olvasási kora között.
A diszgráfia jelentése írászavar, az agráfia pedig a teljes írásképtelenség. Pszichológiai szempontból a kézírás komplex és bonyolult tevékenység, amely magában foglalja a technikai, grafikai és a helyesírási készséget.
A diszkalkulia A számolási zavar a matematikatanulás zavara, a matematikai fogalmak, műveletek és technikák elsajátításában és alkalmazásában jut kifejezésre.
A speciálisan matematikai nehézségekhez gyakorta társul a feladattudat és feladattartás gyengesége, szorongás, koncentrációs zavarok, fáradékonyság és általános motivációs gyengeség. Sajnos, a diszkalkuliához társulhatnak
nyelvi és olvasási nehézségek, írászavarok. Különösen fontos, hogy az SNIkisgyermeket
integráló közeg valamennyi
„másodlagos sérülések” elkerülése érdekében.
tagja elfogadja, segítse a
A viselkedés, énkép, önértékelés területén mutatkozó zavarok A magatartási zavarokkal küzdő gyermekek esetében is előfordulhatnak
tanulási zavarok, de itt a vezető tünet a viselkedésbeli másság. Ebbe a kategóriába sorolhatjuk a hiperkinetikus zavarokat, magatartászavarokat, a jellegzetesen a gyermekkorban kezdődő emocionális zavarokat, a kevert magatartási és emocionális zavarokat, a szocializáció jellegzetesen gyermek – és serdülőkori zavarai, a tic - zavarok, és az egyéb, rendszerint gyermek-és serdülőkorban kezdődő viselkedési és emocionális zavarok is.
A viselkedésbeli tünetek nagyrészt másodlagosan, a teljesítménydeficit nyomán fejlődnek ki.
A sok kudarc, meg nem felelés, a környezet felől érkező negatív értékelés az amúgy is nyughatatlan, szétszórt gyereket agresszívvá teheti. Más esetben szorongóvá, visszahúzódóvá válhat, tétova és bizonytalan lesz.
A tanulási zavarral küzdő gyermekek személyisége A tanulási zavar gyakran társul jellegzetesnek tekinthető magatartási tünetekkel,
személyiségi sajátosságokkal: 1. A gyermekek nem képesek viselkedésüket a szociális követelményeknek megfelelően szabályozni.
2. Alacsony a toleranciaszintjük. 3. Gyenge a tanulási érdeklődésük, motivációjuk. 4. Nem megfelelő megismerő aktivitásuk szintje. 5. Nem reális az önértékelésük, akár pozitív, akár negatív irányban. 6. Gyakran mutatnak érzelmi labilitást, szorongóak. A fentebb felsoroltak miatt – még befogadó, toleráns közegben is – nehezített a társas kapcsolataik kialakítása, közösségbe illeszkedésük
A tanulási zavarok felismerése Már az óvodáskorban felfigyelhet a környezet a gyermek hiányosságaira. A megfigyelések alapján következtetni lehet a deficites képességre. •Rendezetlen, bizonytalan mozgás - egyensúly, térorientációs és testséma
problémák •Kialakulatlan oldaliság - testséma és térorientációs zavar. •A gyermek nem tudja követni a mozgásokra vonatkozó utasításokat, még akkor sem, ha bemutatják neki - testséma, térorientációs zavar, elmaradás a nagymozgások szintjében.
•Figyelmetlenség - belső rendezetlenség, az egymásutániság felfogásának nehézsége, elterelhetőség, összefüggésben lehet az egyensúlyrendszer gyengeségével.
•Rossz ceruzafogás - testsémazavar, finommozgási nehézségek.
•Kusza rajzok, elmaradott rajzszint, a rajzolás elutasítása - térorientációs zavarok, a finommozgás fejletlensége. •Artikulációs
problémák
sorbarendezési problémák
-
beszédhang-megkülönböztetési
nehézségek,
Kusza írás, bizonytalan vonalvezetés, betűk nagyságának egyenetlenségei
szem-kéz koordináció, finommozgás fejletlensége, elmaradás a látás- és tapintásészlelésben. Betűk, szavak felismerési nehézségei, hiányos betűforma, ékezetelhagyás, szóvagy betűkihagyás egészlátás, alakszervezési folyamat fejletlensége, elmaradás a testséma- és látásészlelés területén. Az olvasás olyan típusú zavarai, amikor a gyerek nem ismeri meg a megtanult
betűket, szavakat, ha azok más nagyságúak, színűek alak- és formaállandóság fejletlensége, testséma-, látásészlelési elmaradás.
Betűk, szótagok felcserélése, szóköz és sorköz be nem tartása sorbarendezés
nehézsége,
térészlelés
hiányossága,
térorientáció
elmaradottsága.
A d-b, d-p betűk gyakori összetévesztése, betűk, számok fordított írása sorbarendezés nehézsége, iránytévesztés, térorientációs elmaradottság.
Hangok differenciálásának nehézségei artikulációs problémák, hallási észlelés elmaradottsága.
Egyre szélesebb körben ismert, hogy megfelelő fejlesztéssel korrigálható a probléma, és nem kell a gyereknek évekig elhúzódó iskolai nehézségekkel küzdenie. Legtöbbször az óvodában, iskolában vagy a családban is lehetőség lenne a részképesség-kiesések, -elmaradások felismerésére és megfelelő fejlesztéssel történő korrigálására.
„A motoros készségek fejlődési szintje lényeges szerepet játszik a
percepció
fejlődésében,
a
percepció
előfeltétele
a
fogalmi
gondolkodásnak, ebből következően a tanulási zavarok kompenzálása érdekében első lépésként a motoros és a percepciós készségeket kell fejleszteni.
Az ún. alacsonyabb szintek erősítésével vagy szükség szerinti újratanulásával
pozitívan
befolyásolhatjuk
bonyolultabb funkciókat.” /Porkolábné Balogh Katalin 1988 /
a
magasabb
rendű,
Nagymozgások: általános vagy specifikus ügyetlenség
összerendezetlen, ügyetlen mozgás bonyolultabb mozgásformációk pontatlan végrehajtása szegényes nagymozgásos készségek
keresztező mozgások
Egyensúly-érzékelés zavar féllábas gyakorlatok talp külső élén való járás
alapvető térbeli távolságokat, viszonyok felmérése bizonytalan megbotlás, elesés koncentrációs képesség gyengesége kisgyermekkorban a mozgás terén jól megfigyelhető Kötéljárás Mocsár Lábon hordás
Testséma a gyerek nem tájékozódik megfelelően a saját testén hát homorítás-domborítás stb. kézfej nem megfelelő tartása, a szabálytalan ceruzafogás Jobb-bal irányok hibás differenciája
Fejlesztés: Mozgásutánzás (karemelés, lábemelés, fejkörzés, csuklókörzés, lábfejkörzés, cicahát-kutyahát, törökülés)
– Mutasson a kérdezett testrészre a gyerek (fej, kéz, láb, szem, orr, fül, nyak, homlok, ál, csukló, könyök, hónalj, váll, térd, boka, ujjak megnevezése – Mutassa meg a testrészeket társán
Téri orientáció zavara saját térbeli helyzetének tudatosítása teszi lehetővé a fent–lent, jobb–bal irányok megkülönböztetését zavar esetén olvasásban és írásban problémák, számolási műveletek elsajátítása is nehézségekbe ütközhet Térben, síkban bizonytalan tájékozódás tünetek jelentkezhetnek akár a balról jobbra való írás folyamatosságában kialakulatlan iránytartás
oszlop, sor fogalma bizonytalan Sorvezetésben, sorváltáskor hibázik betűk, számok, műveletek felcserélésében
névutók hiányos ismerete, bizonytalan használata
–Utasítás szerint különböző téri irányokban mozog a gyerek (előre, hátra, jobbra, balra, fel, le –Utasítás szerint környezeti tárgyakkal való viszonylatban is elvégzi a mozgásokat (elé, mögé, fölé, alá, tőle jobbra, illetve balra, valamik közé,
valamin túl) –A fenti téri relációkat tárgyakkal is meg tudja valósítani. –A fenti relációkat meg tudja nevezni (pl. a tábla a falon a szekrénytől balra
van).
A lateralitás A dominancia megerősödése segíti a térorientációs képesség fejlődését
Óvodáskorban elsősorban a domináns kéz nyújthat támpontot, így a kezesség megállapítása igen fontos része a tanulási zavarokra való hajlam vizsgálatának. Mozgásban: nem tudnak jól utánozni és nem tudnak önállóan öltözni. A mozgástervezet szétesik, nem tudnak sorrendben és időben összerendezni. Írásban: A jól leírt betűket rosszul kapcsolják össze, a betűalakítás helytelen irányú. A sorokat hibásan vezetik, nem érzékelik a margót, a betűket hibás sorrendben írják le. Játékban: nem tudnak minta alapján építeni.
Testsémában: nem képesek saját testük jobb és bal oldalát megkülönböztetni. „Elhanyagolják” az egyik testfelét, nem alakul ki a szilárd testséma. Téri tájékozódásban: a háromdimenziós térben nehézséget okoz a téri helyzetek megítélése. Téri észlelésük globális, a téri helyzeteket nem tekintik szempontnak. Téri emlékezetük, gondolkodásuk hiányos, a téri relációszavakat vagy nem, vagy nehezen értelmezik.
Megfigyelések: kilincs használata – a domináns Tárgyak átvétele – a domináns kezet használja.
Ujj- és karkeresztezés – a domináns ujj, illetve kéz van felül. Gyufaszedés időre egy kézzel – a domináns kézzel többet tud gyűjteni. Villanykapcsoló Feladathelyzetben: „Nézz bele a távcsőbe!”
Finommotorika: Kezek harmonikus, kifinomult, összehangolt működése
Feltételezi a megfelelően koordinált nagymozgást
Megfigyelési szempontok: • ügyetlen eszközhasználat •Koordinálatlan a két kéz mozgása •Ujjak egymástól független mozgatása, együttmozgások •Koordinálatlan ujjmozgatás •Ujjak gördülékeny zárása •Ujjak megérintése hüvelyujj hegyével •Nehézség a tenyér fel illetve lefelé tartásával
Grafomotorika: •Hibás ceruzafogás
•rajz/ írás nyomatéka túl erős/ gyenge •Sok radírozás, javítás •Maszatos rendezetlen munka •Rendezetlen külalak
– Gyöngyfűzés- időtartam (pl. 10 szem). – Vonalvezetés ceruzával csíkok között – karika, négyzet, szék, ember rajzolása (ez utóbbi a testséma szintjéről is sokat mondhat).
Gyenge ritmusérzék
amuzikalitás
A gyermek nem érzékeli a nyelv alapvető ritmusát, zeneiségét szótagolásnál, elválasztásnál jelentkezhet problémaként.
Megfigyelés: Egyszerű ritmusok tapsolása, ismétlése(tá-tá-ti-ti-ti, ti-ti-tá-tá-tá, stb.)
Ritmusposta:
Milyen ritmus kopogtam a hátadon? Ritmusvisszhang
Beszéd és nyelvi funkciók: •Elmosódó artikuláció
•rossz beszédhang megkülönböztető képesség •Hangok hibás ejtése, pöszeség •Hadarás- szétesett, szakadozott beszédritmus, elharapott, torzult szóvégek, ragok türelmetlenség, rendezetlenség, összeszedetlenség •Artikuláció hibák megjelenése írásban •Olvasásba, írásban cserék, kihagyások
Fejlesztés: légzéstechnika elsajátítása artikuláció fejlesztése Mimikai izmok fejlesztése – mérges, vidám …..
Ajakgyakorlatok Nyelvgyakorlatok- nyelvtorna ritmusérzék fejlesztése
Légzéstechnikai gyakorlatok : légzéstechnika, hangadástechnika, ritmusérzék, memória, figyelemkoncentráció •
Gyertyaelfújós játék: fokozatos távolítással.
•
Kakaóhűtő játék:
•
Gyertyalebegtető játék: „ Úgy fújjátok, hogy lebegjen a gyertya lángja.” (Ne
„Hűtsétek le az innivalót!”
aludjon el)
•
Forgófújó játék: játékidőben közösen készített papírforgók fújása
•
Papírkígyó ébresztő játék: játékidőben közösen készített papírkígyók fújással
Célba fújós játék: •
papírrepülő hangárba fújása asztalon.
•
papírcsónak fújása vízen.
•
pingpong foci: pingpong labda kapuba fújása földön
•
szívószál
Szókincs: •Kisgyermekes fogalmazás •Elvont fogalmak hiánya •Szómegtalálási nehézségek, körülírások
•Tantárgyi szókincs nem épül be az aktív szókincsbe
Grammatika: •Szavak felsorolása monadtalkotás helyett •Alany , állítmány kihagyása •Helytelen ragozás, toldalékolás •Nyelvhelyességi hibák •Hibás névelő használat
Szókincsfejlesztés játékosan • • • • • • •
Betűkirakó (m, a, t, k, o, a, r, u) Mire gondolok, ha azt mondom...? Hiányzó mgh.-k kiegészítése (t…r) Szinonimagyűjtés eljátszással (ballag) Ikerszó-befejezés (lim) Betűvonat (csak zöld színű dolgokat visz) Párkeresés (kép-szó, szó-hang/betű Keresztrejtvények
Beszédészlelés: • Zörejek, zajok, beszéd esetén a figyelem tartóssága csökken
•Elhallások •Szavak torzítása, hasonló hangzású szavak, fonémák felcserélése •Zöngés- zöngétlen hangok megkülönböztetése •Rövid – hosszú hangok •Szavak hangokra bontása
•Értelmetlen hangsor hibás ismétlése •kéri, hogy az elhangzottakat ismételjék meg •a zavar a beszélt és írott nyelvben egyaránt megjelenik
•rendszeresen elfelejti, mi a házi feladat
•nagyon lassan dolgozik, a másikat figyeli •sokat kérdez, visszakérdez tollbamondásnál lassú, sokat hibázik, szavakat, hangokat felcserél, helyettesít helyesírása gyenge
•nem teszi ki az ékezeteket • nyugtalan, figyelmetlen, feledékeny, fáradékony •versmondáskor a tartalom helyes, a rímek hiányoznak az összecsengő szavak nem segítik a verbális tanulást •hallás után nehezen jegyez meg dolgokat fejszámolásban gyengébb, mint az írásbeliben
Elbújt szavak Zajok zörejek megkülönböztetése
Hangirány differenciálása Hangos halk Kiemelt inger érzékelése, jelzése: taps, koppantás stb. megbeszélt jelre, szóra Háttérzaj készítése számítógépen, kazettán pl. (témához illő effektek, zenei aláfestés, ének, beszéd, állathangok, forgalom zaja stb.)
Beszédértés: NAT A hallott szöveg értése Beszédhallás, hallás utáni értés, beszédfejlettség, interakciók
Hallott olvasott szöveg nem köti le a figyelmet
Utasítások, kérdések megértésének bizonytalansága
Válaszadás a hallottakra, olvasottakra
Szövegösszefüggések
Történet önálló elmesélése
-tananyag rögzülése, felidézés színvonala
Percepciók: 1. 2. 3. 4.
vizuális auditív kinesztikus taktilis
1. vizuális Szemmozgás tudatos kontrollja •
Szemfixáció- ismert tárgy képének kikeresése fixálás 10 mp-ig
• Vizuális memória- egyszerű mozgás leutánzása •
szem-kéz koordináció
Szem kéz koordináció:
•Kézmozgást nem követi a szemével •Nem tud folyamatos vonalat húzni •Vonalvazetése töredezett” reszketeg” •Ujjával nem tudja követni a szöveget
Percepciós zavarként társul a motoros deficitekhez az alakfelismerési zavar, térbeli relációk helyes felismerésének nehézsége. Gesttalt- konstanciák felismerése Rész- egész Alak állandóság Hasonló méretű, nagyságú ábrákat összekeveri Olvasásban téveszti a hasonló formájú ábrákat Alak háttér: Környezetben nehezen veszi észre a keresett tárgyakat Nem tud egy bizonyos képet kiemelni az ingerháttérből Olvasásba nem tud betűt kiemelni a szóból, szót mondatból Írott szövegben gyengén tájékozódik
Kinesztikus: Vizualitás kizárásával történő mozgások, testérzés felerősítése -az automatizálódott betűelem írása bekötött szemmel
Taktilis – tapintásos észlelés Hideg-meleg érzékeltetése Különféle formák, tárgyak felismerése tapintás alapján
Mit rajzolok a hátadra, tenyeredbe? Recés anyagból kivágott formák felismerése csukott szemmel
Keresztcsatornák : •Tanulásban az észlelési csatornák különböző kombinációja •Akusztikus – vizuális •Vizuális – akusztikus •Hangokat képekkel, tárgyakkal rosszul egyeztet •Nehézséget jelent a betű-hang kapcsolat kialakítása, megszilárdítása
Sorrendiség- szerialitás: Sok tünet mögött az idegrendszeri feldolgozásnak a szokásostól eltérő módja, elmaradottsága állhat. A gyermek csak az egyszerre jelen lévő ingereket tudja hatékonyan feldolgozni, az egymásutániság felépítése nehézséget jelent.
Az írás, olvasás, számolás elsősorban egymás utáni, lépésről lépésre történő foglalkozást kíván, míg a tanulás zavarokkal küszködő gyermek legnagyobb
részére inkább a globális információkezelés jellemző, egyszerre jelen levő ingerekkel tudnak jól teljesíteni.
•Napirend, napszakok, hónapok sorrendjében való tájékozódás •Időérzékelés •Mintamásolás •Ritmus •Nehéz szavak ismétlése •Mozgássorok megtanulása
•Utánzás nehézségei •Olvasásban, írásban betű és hangcsere, kihagyás, betold
„Nem az fontos, hogy hányat ver a madár a szárnyaival, hanem, hogy íveljen. ...” Pilinszky János
Köszönöm a figyelmet!
Felhasznált irodalom: Gyarmati Éva:
Tanulási zavarok azonosítása és kezelése az óvodában és iskolában
Gyarmati Éva:
Tanulási zavarok terápiája
Gyenei Melinda: Iskolai tanulás- tanulási képességek fejlesztése Iskola pszichológia 30. ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Kalmár Hajnalka: Tanulási zavarok korrekciója és személyiségejlesztés Iskola pszichológia 18. ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar, 2005 Porkolábné Balogh Katalin : Módszerek a tanulási zavarok csoportos szűrésére és korrekciójára Iskola pszichológia 17. ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar, 2005 Szászné Csikós Klára- Varga Katalin : Segítőkészség, Ecpec könyvek
