A tanulási zavarok korai felismerése, a korai fejlesztés lehetőségei
Készítette: Barta Vámos Péterné gyógypedagógus
Definíció: A 0-6 év közötti eltérő fejlődésű gyermekek tervszerűen felépített programja, amely komplex diagnosztikai vizsgálatot, gyógypedagógiai nevelést-oktatást, és különböző terápiást szolgáltatásokat foglal magában. -.-.• Célcsoport: akik kisebb vagy jelentősebb lemaradást mutatnak egy vagy több területen - mozgás, értelem, látás, hallás, beszéd, kommunikáció, érzelmi, szociális és viselkedésbeli eltérések -, valamint olyan diagnosztizált állapot, amely fejlődési lemaradást mutat. A korai fejlesztés célja: • elősegíti a gyermek fejlődését • megelőzi bizonyos tünetek manifesztálódását, újabbak kialakulását • • • • •
A korai fejlesztés feladatai: orvosi diagnózis, megfigyelés alapján fejlődési diagnózis felállítása különböző gyógypedagógiai, ill. mozgásos fejlesztés, tanácsadás családok segítése – főleg terápiás útmutató, tanácsok információk szolgáltatása
A korai fejlesztés… TÁGABB ÉRTELEMBEN: Minden olyan tevékenység, amely az ebbe a korosztályba tartozó gyermekek mozgás-értelmi-érzelmi-szociálisfigyelmi-aktivitás és magatartásfejlődését szolgálja. Kezdete: Kezdete A születéstől!!!
A felelősség:
• Elsősorban a szülőé • Másodsorban a háziorvosé, védőnőé, pedagógusé, családgondozóé, stb.
• Magyarországon egyre kevesebb gyerek születik, ezért is fontos, hogy jobban odafigyeljünk gyermekeinkre, különösen, ha a normálistól eltérő a fejlődésük. • A korán elvégzett diagnosztikai eljárások segítségével már nagyon fiatal (néhány napos, hetes) korban meg lehet határozni az eltérő fejlődésű területeket. • Minél korábban kezdődik meg a fejlesztés, annál nagyobb esély van a probléma kiküszöbölésére és a másodlagos tünetek megelőzésére, csökkentésére. • Ezt felismerve egyre több szülő igényli a szakszerű vizsgálatot, a korrekt felvilágosítást, tanácsadást és a gyermek fejlesztését.
A „normális” fejlődés állomásai (egyéni adottságok figyelembevételével) • - 2-4 hétig: vizuális figyelem megjelenése (forduljon a fény felé, kövesse is az arcot.) • - 1-2 hó: visszamosolyog • - 2-3 hó: hangforrás felé fordul • - 4-5 hó: fejét emeli, gagyog • - 6-7 hó: forog, ismerős arcokat felismeri, „beszélget” • - 7-9 hó: kúszik, állni próbál, mászni kezd, csippentő fogás, hallgat a nevére, hanglejtésmintákat gyakorol
A „normális” fejlődés állomásai II. • - 10-12 hó: álló helyzetből kapaszkodva leül, térben lévő tárgyakat szemével megkeres, odaaraszol érte, ki-be pakol, első szavak megjelennek • - 12-14 hó: egyszerű utasításokat megért, könyvben felismer tárgyakat, gyakorolja a lépegetést, önállóan iszik, jól rág segít öltözni • - 14 hó fölött: biztonsággal elindul, házimunkát utánoz, ismeri a tárgyak • helyét, szókincse havonta 1-3 szóval bővül.
Kóros fejlődés: • - éberségi szint változó, • - furcsa szemmozgás és pislogás, kontaktusvesztés, • - motorikus test- ill. végtagi rángások, oktalan megfeszülés, • - erőteljes tónusvesztés • - vegetatív: elpirulás – sápadás, • - vizuális: kontaktust tud- e tartani, • - auditív: színes, dallamos helyett sikítás, egyhangú • - fejkörfogat: nagyobb, vagy kisebb a korának megfelelő átlagtól
Kóros fejlődés II: • Motoros sérülés gyanúja: • - intrauterális tartási zavarok, magzati tónuszavar, csont – izületi fejlődési zavar. • - ”egészséges” koraszülött: éretlen, hosszas kórházi kezelés miatt mozgás nem indul be. • Pavlik-kengyel után! • - kóros fejtartás (akadályozott forgatás, spasztikus (görcsös) izomzat, hipotónia utáni korrekció) • • • •
Tónuszavar: - petyhüdt v. fokozott végtagi tónus, - szegényes spontán mozgás, - vontatott fejlődés
• • • • •
Mozgásindíték: - Indítékszegény –passzív a gyermek, - agresszív, önagresszív, - sztereotip mozgások, - önállóságra szoktatás nem sikerül.
Elmaradt mentális fejlődés jelei: • • • •
- nem keresi a szemkontaktust, - hangképzés szegényes, - bizonytalan figyelem, - nem gügyög 9 hónapos korában (24 hónapos koráig 20-25 szót kell tudnia) • - 36 hónapos korára nincsenek 3 szavas mondatok • - beszéde érthetetlen, nyelvi készsége visszamaradt.
A szülők részéről érkező leggyakoribb panaszok: • • • • •
- alvási, etetési problémák, - mozgásos ügyetlenség, - megkésett beszédfejlődés, - viselkedési zavarok - túlérzékenység (irritábilis baba)
Mikor gyanakodjunk? • Ha 2 hónaposan nem mutat érzelmet az anya láttán, vagy hangjára, • Ha 5 hónaposan még nem forog, • Ha – túl irritábilis, vagy túl nyugodt, • - Nem jelenik meg gagyogás és gesztushasználat 12 hónapos koráig, • - Nem mond szavakat 16 hónapos koráig
Mikor gyanakodjunk? Autisztikus jel lehet: • - Hiányoznak vagy ritkák a közös figyelmi viselkedések. • - 8-10 hónapos koráig hiányzik a másik arcának figyelése, • - nevére nem figyel, • - 9-12 hó: szokatlan az érintésre adott válasz, • - 18 hónaposan hiányzik: • - tekintet megfelelő használata, • - szemkontaktussal kiváltható meleg örömteli arckifejezések, • - érdeklődés v. öröm megosztása, • - névre adott válasz, • - tárgyak megmutatása, • - „mintha játék” • - szokatlan sztereotip, ismétlődő mozdulatok, vagy tevékenység tárgyakkal
TIPPEK az első játékokra
Mit adjunk a kezébe?
Mozgásfejlesztés
Mozgásfejlesztés II.
!!!!
• A mentális képességeket több gén interakciója hozza létre. (Plaszticitás!) • - Két éves korig lényegesen több az emberi idegsejtek száma, valamint a szinapszisokból is sok van. A nem használt szinapszisok elsorvadnak, eltűnnek. • Mozgás gyakorlása, rögzítése!
Beszédfejlesztés
Megelőzés • Sok-sok „foglalkozás”, együttlét a gyermekkel. • „Száműzni” a pici életéből a TV-t, mint villanypásztort. • Egyszerű, kreatív ötletek, mondókák, dalok, beszélgetés, séta, mozgás, = EGYÜTTLÉT!
A legkorábban felfedezhető tünetek… • Számos kutató számol be arról, hogy az igen kis súllyal született újszülötteknél gyakoriak a korai érzőmozgásos beilleszkedés (szenzomotoros integráció), a figyelem, a viselkedés problémái, amelyek iskolás korra ép intellektus mellett is tanulási zavart okoznak. • Bizonyos nagyon korán jelentkező tünetekre érdemes figyelni : • Nehezen alkalmazkodó, sírós, napszakokat forgató baba. Az alvásprobléma általában sokáig megmarad (2 és fél, 3 éves koráig), nehezen alszik el, nyugtalanul, felszínesen alszik, huzamosan nem tudja átaludni az éjszakát. Ezeket a babákat korai érző mozgásos tréningben kell részesíteni. • Beszédfejlődésbeli elmaradás: ha 1 éves kora körül még nem mond szavakat, csak mutogatással érteti meg magát, ha 2 évesen is csak néhány szót mond, gyanakodni lehet beszédfejlődési elmaradásra. Idejében megkezdett tréning jó előkészítője lehet a későbbi beszédterápiának.
Óvodás korban… • A korai gyanújelek megerősödnek, a másság egyre nyilvánvalóbbá válik. • Ha a gyermek mozgását figyelve azt vesszük észre, hogy darabos, csetlő-botló, vagy éppen túl óvatos, érdemes a Lakatos Katalin nevével fémjelzett állapot és mozgásvizsgáló tesztet elvégezni. Ezzel 5 évesnél idősebb gyermekek esetében a mozgásfejlettségről teljes képet kaphatunk. • A beszédet illetően normál esetben egy óvodás korú gyereknek mondatokban, idegen számára is érthetően kell kifejeznie magát. Ha a gyermek 3 éves korára nem beszél, kivizsgálásra szorul. Elsősorban a hallását kell megvizsgálni. Ha audiológiai zavar nem áll fenn, még mindig előfordulhat, hogy beszédészlelési- beszédmegértési problémái vannak. • A megkésett beszédfejlődésű gyerekek kivétel nélkül mutatnak a beszédészlelés és/vagy a beszédmegértés folyamataiban kisebb-nagyobb zavarokat. Minden ilyen gyerek esetében elengedhetetlen az észlelési, megértési folyamatok fejlesztése is. (Gósy)
Óvodás korban… • A finommozgások terén 3-4 éves korban hatalmas a fejlődés. • Gyanús az a gyermek, aki nem szívesen rajzol, fest, az apró tárgyakkal nem manipulál, minden kiesik a kezéből, marokra fogja a tárgyakat. Fontos megfigyelni mennyire képes szemmel követni a kéz manipulációját (szem-kéz koordináció). • A látott információk feldolgozásának minőségéről a Frostig-teszt ad pontos képet (4. évtől használható). • Diagnosztizálásra és fejlesztésre alkalmas a SindelarZsoldos teszt és terápia óvodásokra alkalmazható része.
A játék Fontos információkat jelent a játék színvonalának leírása: • Mit játszik egyedül, mit a társaival? • Elmélyül-e a játszásban? • Használ-e hangot adó, zajkeltő tárgyakat? • Kerüli-e azokat a foglalkozásokat és játékokat, amelyek számokhoz kapcsolódnak? • Hogy áll a színekkel? • Figyel-e a mesére, s ha nem, vajon tényleg így van-e, vagy csak folyton izeg-mozog? • Hogyan bábozik, hogyan jelenít meg?
Az iskolaérettség feltételei • Testi fejlettség –kis súlyú, törékeny gyerekek fáradékonyabbak. A fogváltás is az idegrendszer érettségének jele. A cipőfűző megkötésének tudása csak részben gyakorlás függvénye (finommotorika, téri tájékozódás, vizuális megfigyelőképesség). • Ép érzékszervek • Jó ceruzafogás, könnyed eszközkezelés • Az elemi mozgások összerendezettsége (kúszás, mászás, lábujjhegyen- sarkon, külső talpélen járás, szökdelés páros lábon és fél lábon, fej emelés háton és hasonfekvésben.) • Jó egyensúlyérzék • Pontos finommozgások (a beszédmozgás is finommozgás) • Testséma (a világot saját magunkhoz tudjuk bemérni) • Kéz-, láb-, szem-, füldominancia • Jó térérzékelés (ha bizonytalan, az egész személyiség is b.talan) • Térirányok felismerése térben és síkban. • Reprodukálóképesség térben és síkban. • Soralkotás, sorritmus folytatása • Szem-kéz koordináció. • Az iránykövetés képessége (balról jobbra!) • Biztos alak- és háttér-megkülönböztetés.
Az iskolaérettség feltételei II. • • • • • • • • • • • • • • • •
Alak-, forma-, szín-, és nagyságállandóság (betűfelismerés – minden hang 4 betűalak) Gestalt-látás (betűsor szóként való értelmezése múlik rajta: összeolv.) Azonosság, különbözőség felismerése Auditív megkülönböztetés (hiányossága tagolási nehézséget, gyenge helyesírást eredményez) Analizáló-szintetizáló képesség (hangokra bontás, összeolvasás) Átfordítási képesség (elmondjuk, mit látunk, vagy pl. tollbamondás, stb.) Általános tájékozottság (saját szűkebb és tágabb környezetében) Beszédkészség, gondolkodás (összefüggések, következtetések, stb.) Problémamegoldó gondolkodás Emlékezet. Vizuális, auditív (mechanikus, késleltetett, hosszútávú) Figyelem (jól rögzíthető, tartós) Emberrajz (10-12 éves korig összefüggést mutat az IQ fejlődésével. Szocializáció (barátkozó, peremhelyzetű, magányos, bohóckodó, stb.) Feladattudat (6 éves kor körül felgyorsul a fejlődése) Jó kudarctűrő képesség Felnőttekhez való viszony (bizalommal forduljon hozzájuk, ha segítségre van szüksége – a felnőtt legyen méltó rá!)
Figyelmeztető tünetek:
(tanulási nehézség kialakulásának veszélye)
• • • • • • •
- tartási rendellenesség, - tónuseloszlási zavar, - egyensúlyi bizonytalanság - lassú, nehezített pszichomotoros fejlődés, - mozgáskoordináció fejletlensége, - finommotoros tevékenység ügyetlensége - téri tájékozódás és emlékezet fejlentlensége, • - ha 4 éves korra nincs meg a lateralitás! BAJ!
A segítségnyújtás lehetőségei • Diagnózis • Egyénre szabott fejlesztési terv • Rendszeres – a hiányzó alapkészségeket fejlesztő – foglalkozások • Logopédia • Pszichoterápia • Nevelési tanácsadás • Szaktanácsadás pedagógusoknak • Továbbküldés szakorvoshoz, szakértőhöz
A beszélgetés • Amellett, hogy meleg, bensőséges kapcsolat alakul ki szülő és gyermek között, olyan apró eltéréseket is észrevehet, amit a „nem beszélgető” szülők talán sosem: félelem, tic, rövid figyelemzavarok, időkiesések, beszédmegértési zavarok, koncentrálási, fókuszálási nehézségek… • Ép intellektusú gyermek nagyon sokáig kompenzál! (Pl. hallási figyelemmel az olvasási nehézséget, stb.) • Egyre több a „problémás” gyermek, nő a társadalom (és az oktatási rendszer) elvárása, ezért egyre nagyobb felelősség hárul a szülőkre.
Szakirodalom • • • • • • • • • • •
Balázsné Szűcs Judit: Az ember, aki óvodás Palkonyi Mária - Gerebenné Dr. Várbíró Katalin: Taníts meg engem! Thomas Gordon: PET – A szülői eredményesség tanulása Peter Kline: Zseninek születtünk Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Készségfejlesztő eljárások tanulási zavarral küzdő kisiskolásoknak (Iskolapszichológia 4. füzet) Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Módszerek a tanulási zavarok csoportos szűrésére és korrekciójára (Iskolapszichológia 17. füzet) Kulcsár Mihályné: A tanulás öröm is lehet (Magánkiadás, Bicske, 2002.) Lakatos Katalin: A mozgás és a pszichoszociális fejlődés kapcsolata (Anonymus Alapítvány 2000) Rosta Katalin: Az Ayres terápia elméletétől a gyakorlatig (Taníts meg engem! 29-32. Logopédiai kiadó, Budapest, 1996.) Kucseráné Gráf Rózsa-Dr. G. Tóth Viktória: Felismerési lehetőségek és teendők az iskoláskor előtt- korai fejlesztés (Anonymus Alapítvány, 2000.) Pinczésné dr. Palásthy Ildikó: Tanulási zavarok, fejlesztő gyakorlatok (Pedellus Tankönyvkiadó 2003.)
Fontos…! • Inkább kétszer aggódjon fölöslegesen a szülő, mintsem valami elkerülje a figyelmét, és emiatt ne kapjon meg a gyermek egy számára szükséges ellátást.
„Végszó”
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
