TANTERV. Szakközépiskolai tantervbank. Szakmai tanterve

TANTERV Szakközépiskolai tantervbank Szakmai tanterve

Informatika

szakmacsoport SW orientáció 9-12. Kidolgozandó ; Bõvíthetõ

Ez a tanterv az Országos Közoktatási Intézet tantervi adatbankjában az SZKINAT96 9-12 változat alatt szereplõ minõsített tanterv. E minõsítéssel az Országos Közoktatási Intézet szakmai felelõsséget vállal azért, hogy ez a tanterv az általa megjelölt NAT követelményeknek megfelel. Ez a kiadvány az adatbankban tárolt tantervbõl az Országos Közoktatási Intézet Információs Irodájában, Gyõrben készült. Ez a tanterv elérhetõ a tantervi adatbankból a Profil 3.2 szoftver által is. Ez a tanterv letölthetõ az OKI web szerverérõl, címe: http://www.oki.hu/. Figyelem! Az itt található tanterv egyeztetése a keletkezése (1995 - 96 elsõ fele) óta kiadott, a közoktatást érintõ jogszabályokkal, rendeletekkel (pl. érettségi vizsga) még nem történt meg.

Felvilágosítás a tantervvel kapcsolatban:

Országos Közoktatási Intézet Program- és Tantervfejlesztési Központ 1051 Budapest, Dorottya u. 8., Tel: 118-6531 Fax: 118-6584 e-mail: [email protected]

Felvilágosítás a Profil szoftverrel kapcsolatban:

Mentor Informatika Kft.

Felvilágosítás a tantervek OKI Home Pageen keresztüli eléréséről:

Országos Közoktatási Intézet Információs Iroda

1015 Budapest, Batthyány u. 14., Tel: 201-3707 Fax: 202 2047 e-mail: [email protected] 9022 Győr, Liszt F. u. 40., Tel és Fax: 96/315-844 e-mail: [email protected]

1

Informatika szakmacsoport SW orientáció 9-12. Szerkezet:

soros

Részei 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam Óraszám Iskolai:

2. oldal 11. oldal 20. oldal 35. oldal

148.0 hét

Megjegyzés ****************************************************** A TANTERVEK IDÕIGÉNY ADATAINÁL A FELHASZNÁLÓ VEGYE FIGYELEMBE, HOGY A KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNY A TANÉVET 37 TANÍTÁSI HÉTBEN (A 12. ÉVFOLYAMBAN 33 HÉT) ÁLLAPÍTJA MEG! ****************************************************** Szakma informatika Cél A Szoftver orientált informatikai képzés eredményeként a tanuló legyen képes a 4 év alatt megszerzett tudását felhasználni a szakterületén felmerülô problémák megoldására, illetve legyen képes az erre a célra szükséges tudást elsajátítani. Alkalmas arra, hogy az informatikára épülô szaktechnikusi képesítést késôbbiekben megszerezze. Tájékoztasson a hazai munkaerõpiaci helyzet összetevõirõl és aktuális adatairól. Biztosítsa az iskola lehetõségeinek, hagyományainak, eszköz és szakember állományának megfelelõ informatikai orientáció megvalósítását. Követelmény − − − − − − − −

Rendelkezzen a szakmacsoportnak megfelelô HW, SW ismeretekkel. Ismerje az információs technológiában használatos problémamegoldó módszereket és technikákat. Tudjon információt szerezni egy technikai folyamatból. Rendelkezzen megfelelô elektronikai ismeretekkel. Rendelkezzen telekommunikációs és adatátviteli rendszerismeretekkel. Rendelkezzen algoritmizált gondolkodással. Rendelkezzen a magyar és angol nyelvû szakirodalom értésének és felhasználásának képességével. Legyen képes önképzésre és továbbképzéseken való részvételre.

Tartalom 9. évfolyam 5 óra/hét − Szakmai informatika-9 10. évfolyam 5 óra/hét − Szakmai informatika-10 11. évfolyam 10 óra/hét − Informatika technológia -11 4 óra/hét − Számítástechnika-11 6 óra/hét

2

Informatika szakmacsoport SW orientáció 9-12.

12. évfolyam 10 óra/hét − Informatika technológia -12 4 óra/hét − Számítástechnika-12 6 óra/hét Óraterv: Tantárgyak

9.

10.

11.

12.

Érettségi

Osztály/csoport

Irodalom Magyar nyelvtan Történelem, társadalomismeret Idegen nyelv

2 2 2

2 2 2

3 1 3

3 1 3

KÉ* KÉ* KÉ

4

4

4

4

KÉ

Matematika

3

3

4

4

KÉ

Fizika Kémia Biológia Földrajz Informatika, technikai ismeretek Ének-zene Testnevelés Szakmai informatika Számítástechnika alapjai Informatikai technológia Összesen: Osztályfônöki Szabad sáv Szakmai informatika Mindösszesen:

2 2 2 2 2

2 2 2 2 2

2 -

2 -

kvé

1 2 2

1 2 2

2 -

2 -

kvé*

9/2 10/2

-

-

6

6

kvé*

11/2 12/2

-

-

4

4

kvé*

11/2 12/2

28 1 3

28 1 3

29 1 4 -

29 1 4 -

32

32

34

34

9/2 10/2

9/2 10/2

KÉ* Kötelezô összevont érettségi tantárgy KÉ Kötelezô érettségi tantárgy kvé Kötelezôen választandó érettségi tantárgy/ak/ kvé* Kötelezôen választandó komplex érettségi tantárgy

9. évfolyam Szerkezet:

párhuzamos

Részei Szakmai informatika Óraszám Iskolai:

38.0 hét

9/2 10/2 11/2 12/2 9/2 10/2 11/2 12/2 11/2 12/2

3. oldal


Megjegyzés 190 szakmai óra Szakma informatika Cél Orientációs év. Bemutatni a szakmai informatika alapfogalmait, terminológiáját, megjelenését, alkalmazásait. Követelmény A tanuló tudja használni a számítógépet és perifériáit, ismerje a bennük leggyakrabban elôforduló anyagokat és alkatrészeket. Ismerje az informatikában használt: − − − − − − −

szakkifejezéseket, fogalmakat, segédprogramok alapfunkcióit (tömörítô, konvertáló, víruskeresô, lemezkezelô funkciókat), operációs rendszerek grafikus felületinek szolgáltatása, a számítógép alap grafikus, video és audió lehetôségeit, a multimédia eszközök alapfunkcióit, a hagyományos és korszerû mûszaki kommunikációt, a berendezésekben leggyakrabban alkalmazott alkatrész elemeket és azok funkcióját.

Feltételek − A Szakmai informatika tárgy oktatásának általános feltételrendszere. 1. Az osztályok: − csoportbontásban ajánlott, 15 fõvel vesznek részt az órákon. 2. A géptermek: − az iskolában oktatott operácósrendszertõl függõen telepítettek. (Netware, lokális gépek, Unix vagy nagygépes hátterû terminálrendszer) nyomtató, ill. az informatikai eszközök közül a számítógéppel vezérelhetõk. 3. Szoftverek: közül a következõk elengedhetetlenül szükségesek a megfelelõ licencekkel. − adatbáziskezelõ programcsomag − multimédia programcsomag − kiadványszerkesztõ programok − integrált felhasználói programok − CAD/CAM programok 4. Személyi feltételek: − a számítástechnika 3. és 4. évi tananyagainak oktatásához számítástechnika szakos tanár végzettségû oktatók szükségesek.

Szakmai informatika SZKINAT96 9. SW

Szerkezet:

párhuzamos

Részei Bevezetés az információs elméletbe Ember-gép kommunikáció Segédprogramok Grafikus felhasználói felület Számítógép audió és video lehetõségei Multimédia

4. oldal 5. oldal 6. oldal 7. oldal 7. oldal 8. oldal

3


Mûszaki ábrázolás Anyagismeret és mikroelektronikai alapok Szabad órakeret Óraszám Iskolai:

9. oldal 10. oldal 11. oldal

5 óra/hét

Cél A 9.évfolyam tantervi egységben megfogalmazottak. Követelmény A 9. évfolyam tantervi egységben megfogalmazottak. Tartalom Bevezetés az információs elméletbe Gép-ember kommunikáció Segédprogramok Grafikus felhasználói felület Mûszaki ábrázolás alapjai Anyagismerert és mikroelektronikai alapok Számítógép audió és video lehetõségei Multimédia Szabad órakeret Összesen

30 óra 20 óra 15 óra 20 óra 20 óra 25 óra 15 óra 20 óra 25 óra 190 óra

Bevezetés az információs elméletbe Szerkezet: Óraszám Iskolai:

soros

30 óra

Cél Megismertetni az informatikai alapfogalmait. Bemutatni az információ megjelenését, hatásait a mindennapi életünkben. Követelmény Ismerje az informatika alapfogalmait. Legyen tájékozott a számrendszerekben és kódrendszerekben. Ismerje a logikai alapmûveleteket. Ismerje az információ feldolgozásának folyamatát. Tartalom 1. Az információ fogalma. Információ vizsgálatának szempontjai. Az informatika kialakulása, fejlôdése. Hír információ, adat. Információ mérése, egységei.

4


2. Számrendszerek. Kettes számrendszer. Algebrai mûveletek a kettes számrendszerben. Logikai mûveletek kettes számrendszerben. 3. Kód, kódolás, dekódolás. Az információtovábbítás modellje. Az információ átvitel és tárolása. Elsôdleges és másodlagos adathordozók. Numerikus és alfanumerikus kódok. Hibajelzés és hibajavítás. 4. Számábrázolás számítógépen. Nagyságrend ábrázolás. Elõjel ábrázolás. Értékelés A tanári gyakorlatnak megfelelõen, témazáró dolgozat. Feltételek tanulói segédlet Információs elméleti oktató programcsomag Számítógép labor

Ember-gép kommunikáció Szerkezet: Óraszám Iskolai:

soros

20 óra

Cél Bemutatni a számítógép erôforrásait (hardver, szoftver, emberi erôforrások). Biztonsággal tudja üzemeltetni a számítógépet alapfeladatok megoldására Legyen képes megfogalmazni a használt HV és SV eszközökkel szembeni követelményeket. Követelmény A tanuló ismerje a választott számítógép felépítését, mûködési elvét. Rendelkezzen operációs rendszer mûködtetéséhez szükséges ismeretekkel. tudja használni a számítógépet iskolai feladatainak megoldásában. Tartalom 1. Számítógép felépítése Számítógép osztályozása. Számítógép emberi erôforrásai. Perifériák tulajdonságai. 2. Operációs rendszer Részei, indítása, használatba vétele, telepítése. Legfontosabb parancsok. 3. Rendszer konfigurálás pl. AUTOEXEC.BAT, CONFIG.SYS fájl.

5


4. HV és SV követelmények A számítógép legfontosabb technikai adatainak értelmezése. A programokkal szembeni követelmények megfogalmazása. Biztonságos program (Bolondbiztos program), lapkezelés, menütechnika, értéktartomány, fontos adatok kiemelése, értéktartomány megadása, következetes beolvasás és hibajelzés. Értékelés Adott számítógépes feladat megoldása. Feltételek tanulói segédlet Számítógép labor Operációs rendszerek (HV és SV dokumentációk)

Segédprogramok Szerkezet: Óraszám Iskolai:

soros

15 óra

Cél Ismerje a segédprogramok jelentôségét. Követelmény Tudjon adattömörítést, virusmentesítést végezni. Operációs rendszerben alkalmazott mûveleteket tudjon elvégezni segédprogramokkal. Tartalom 1. Operációs rendszert kiegészítô programcsomagok. A számítógép alkalmazása során felmerülô olyan igények áttekintése, amelyek kielégítését az operációsrendszer nem, vagy nehézkesen biztosítja. A parancskiadást egyszerûbbé tevô programok (shell-ek). Ismertetés, gyakorlás. 2. A lemezekkel kapcsolatos speciális lehetôségek (lemez tartalmának, szerkezetének megtekintése, megváltoztatása, átszervezése...). Ismétlés, gyakorlás. 3. A számítógépet mérô, ellenôrzô programok Ismétlés, gyakorlás. 4. Tömörítôk és konvertálók (bekapcsolás, kibontás önkicsomagoló csomagok készítése, használata, az EXE és COM file-ok tömörítése). Gyakorlati feladatok. A mágneslemezek "tömörítése", Archívkezelô utility-csomag. 5. Filekeresô segédprogramok 6. Számítógépes programok szoftver védelme. Óvintézkedések. 7. A billentyûzet definiáló segédproramok Gyakorlás: magyar ékezetes betûk használata

6


Értékelés Adott számítógépes feladat megoldása. Feltételek tanulói segédlet Számítógép labor Korszerû segédprogramok

Grafikus felhasználói felület Szerkezet: Óraszám Iskolai:

soros

20 óra

Cél Az Informatika, technikai ismeretek tantárgy keretében már megismert grafikus felhasználói felületen kívül bõvíteni a téma ismeretanyagát egy újabb grafikus felülettel. Követelmény Tudjon tájékozódni a grafikus felhasználói felületek, és a rendszerek szolgáltatásai között. Tartalom 1. Alapfogalmak, általánosságok. − Ablak kezelése, egér, billentyûzet használata. − A HELP használata. 2. Applikációk csoportosítása 3. Programok kezelése. − indítása, zárása, futási környezet meghatározása. 4. Rendszer paraméterek beállítási lehetôségei. 5. Alkalmazások használata (példák) Értékelés Egyéni feladat megoldása alapján. Feltételek tanulói segédlet Számítógép labor Korszerû grafikus felhasználói programrendszer

Számítógép audió és video lehetõségei Szerkezet: Óraszám Iskolai:

soros

15 óra

Cél A számítógép hang és grafikai lehetôségeinek bemutatása.

7


Követelmény Ismerje meg a számítógép alap grafikus, video és audió lehetôségeit, ismerje a különbözô grafikus, video és audió perifériák kezelését. Tartalom 1. Grafika: − Alapfogalmak − A számítógép alap grafikus jellemzôi − A számítógéphez csatlakoztatható grafikus perifériák − Rajzolóprogramok fô funkciói, grafikus lehetôségei − Képdigitalizálók, szövegfelismerôk − Képfeldolgozó program fô funkciói − Számítógépes animációk 2. Zene: − − − − − −

Alapfogalmak A számítógép alap zenei jellemzôi A számítógéphez csatlakoztatható zenei perifériák Hangdigitalizálók, hangszerkesztôk Zeneszerkesztôk Zenei vezérlési rendszerek

Értékelés Egyéni számítógépes feladat megoldása. Feltételek tanulói segédlet Videó Scanner Hangkártya Hangszerkesztô programcsomag Grafikai szerkesztô programcsomag Számítógép labor Zeneszerkesztô programcsomag

Multimédia Szerkezet: Óraszám Iskolai:

soros

20 óra

Cél Bemutatni a multimédia eszközök lehetôségeit és alapvetô felhasználási módjait. Követelmény Ismerje a multimédia eszközök alapfunkcióinak kezelését. Tartalom 1. Az információ megjelenési formái 2. Kép (grafika, foto)

8


− hang − animáció − írott szöveg, mint fontos információ hordozók 3. A multimédia, az információ megjelenési formáinak számítógépes interaktív egyesítése. 4. A multimédia alkalmazási területei − multimédia program és az ember kapcsolata − felhasználása a gondolkodásunk alakítására − multimédia az oktatásban, multimédia, mint oktatási eszköz − tudományos elôadásokban betöltött szerepe − menedzser és reklámhordozó − egyéb ipari alkalmazások − multimédia jelentôsége a távoktatásban 5. A multimédia hardver eszközei − MPC Multimédia Personal Computer − CD-ROM meghajtók és lemezek, CD-ROM/XA technika − MPC rendszer fôbb jellemzôi, rendszer követelmények Értékelés Egyéni számítógépes feladat megoldása.

Mûszaki ábrázolás Szerkezet: Óraszám Iskolai:

soros

20 óra

Cél Mûszaki ábrázolás alapjainak elsajátítása. Fejlessze a tanulók térlátását. Segítse az elvonatkoztatási készség fejlõdését. Fejlessze a mûszaki életben szükséges pontosságot, igényességet és tervszerûséget. Ismertesse meg a hagyományos és korszerû mûszaki kommunikáció alapjaival. Követelmény Ismerje a rajzeszközök kezelésének és használatának szabályait. Ismerje a kétképsíkos ábrázolás szabályokat. Ismerje a metszeti ábrázolás szabályait. Ismerje a vetületi ábrázolás összefüggéseit, a nézet rendszabályait. Ismerje a számítógéppel alátámasztott rajzolás szabályait és lehetõségeit. Ismerje a szabványok használatát és szerepét. Értse a mérethálózat kialakításához szükséges bázisok megválasztásának alapelveit. Értse a rajz elhelyezési szabályait, a rajzlap méretéhez szükséges szabványos nagyítás, ill. kicsinyítés arányt. Tartalom 1. Rajzeszközök és használatuk. 2. A rajz mint gondolatközlõ eszköz. 3. A szabvány, a szabványosítás. 4. Mûszaki rajz jellemzôi, fajtái, vonalak, méretarányok, méretmegadások.

9


Vetületi ábrázolás (képsíkrendszer, ábrázolási vetületek) axonometrikus ábrázolás Ábrázolás metszetekkel (egyszerû és összetett metszetek, szelvények). Rekonstrukció Jelképes ábrázolások (gépészeti, pneumatikai, villamosipari) 5. Rajzdokumentáció értelmezése, rajzolvasási gyakorlat. A rajz és a megmunkálás kapcsolata, technológiai utasítások, felületi megengedett eltérések (méret, alak, helyzettûrés) Értékelés Tesztek, rajzolási feladatok. Feltételek tanulói segédlet Mûszaki ábrázolás demonstrációs eszközök Mûszaki ábrázolás oktató programcsomag Számítógép labor

Anyagismeret és mikroelektronikai alapok Szerkezet: Óraszám Iskolai:

soros

25 óra

Cél A tanulók megismertetése az elektronika alapjaival, az elektronikus alkatrészek szerepével, jelentôségével. A szakirányú ismeretek bevezetõjeként a tanulóknak legyen képük arról hogy, mit takar a mikroelektronika néhány szakkifejezése. Követelmény Ismerje meg a berendezésekben leggyakrabban alkalmazott alkatrész elemeket és azok funkcióját. Tartalom 1. Bevezetés, a témakör célja, helye az informatikai alapismeretek között − a villamos árammal kapcsolatos balesetelhárítási szabályok − óvintézkedések, érintésvédelem 2. A villamosiparban leggyakrabban használt fémek − fémes anyagok felosztása − a fémek tulajdonságát befolyásoló legfontosabb ötvözô anyagok − egy-egy példa a felhasználási területre 3. Mûanyagok − mûanyagok definíciója − csoportosítása az óriásmolekula elôállítása alapján − villamosiparban gyakrabban használt mûanyagok 4. Szigetelô anyagok, definíciója − szilárd halmazállapotú szigetelõ anyagok és felhasználásuk − légnemû szigetelô anyagok és felhasználásuk 5. Kábelek, vezetékek felosztása, szerkezete 6. Ellenállások felépítése, fôbb anyagai

10


− ellenállások fôbb tulajdonságai − rétegellenállások − huzalellenállások − potenciométerek 7. Kondenzátorok felépítése, fôbb anyagai − kondenzátorok villamos tulajdonságai − kondenzátortípusok a dielektrikum anyagai alapján 8. Ellenállások és kondenzátorok katalógusadatai, kiválasztásuk fôbb szempontjai. − katalógusadatok definíciója, értelmezése − gyakorlati példák a katalógusadatok alapján történõ kiválasztása. 9. Tekercsek és transzformátorok felépítése, fôbb anyagai − tekercsek és transzformátorok villamos tulajdonságai − kiviteli különbségek a felhasználás érdekében Értékelés Teszt, témazáró, alkatrész kikeresési mûvelet Feltételek tanulói segédlet Számítógép labor Mikroelektronikai oktató programcsomag R-L-C elemek

Szabad órakeret Szerkezet: Óraszám Iskolai:

soros

25 óra

Cél Biztosítson lehetõséget az iskola igényeinek megfelelõ ismeretek, illetve az egyes témák részletesebb kifejtésére. Tartalom Az iskola által választott témák. pl. − grafikus felületek készítése − multimédiás alkalmazások − nagyméretû adatállományok kezelése (hatékonysági gyakorlatok)


párhuzamos

Részei Szakmai informatika Óraszám Iskolai:

38.0 hét

12. oldal

11


Megjegyzés 190 szakmai óra Szakma informatika Cél Orientációs év. A különbözõ szakterületek bemutatásán keresztül, a tanuló érdeklôdésének felkeltése az informatika technikusi pályák iránt. Mutassa be a hazai munkaerõpiaci helyzet összetevõit és aktuális adatait. Követelmény Ismerje a kiadványszerkesztô alapvetô szolgáltatásait. Tudjon kapcsolatot teremteni az integrált programcsomag moduljai között. Ismerje a hálózatok topográfiáját, alkalmazási területeit, szolgáltatásait. Ismerje a CAD/CAM alapfogalmakat, egy CAD programban egyszerû rajzokat tudjon készíteni. Alkalmazás szinten ismerje a folyamatirányítás elemeit, annak számítógépes támogatását. Ismerje meg a berendezésekben leggyakrabban alkalmazott alkatrész elemeket és azok funkcióját. Ismerje meg a foglalkoztatási viszonyok, az álláskeresés és az állásforrások lehetõségeit. Ismerje a korszerû adatbáziskezelõ rendszerek alapjait, az SQL lekérdezô nyelv fogalmait.

Szakmai informatika SZKINAT96 10. SW

Szerkezet:

párhuzamos

Részei Kiadványszerkesztés Integrált felhasználói programok Lokális hálózatok Anyagismeret és mikroelektronikai alapok Számítógépes folyamatirányítás CAD/CAM Adatbáziskezelés Tájékozódás a munkaerõpiacon Szabad órakeret Óraszám Iskolai:

13. oldal 14. oldal 14. oldal 15. oldal 16. oldal 17. oldal 18. oldal 19. oldal 20. oldal

5 óra/hét

Cél A 10. évfolyam tantervi egységben megfogalmazottak. Követelmény A 10. évfolyam tantervi egységben megfogalmazottak. Tartalom Kiadványszerkesztés Integrált felhasználói programok Lokális hálózatok

25 óra 25 óra 30 óra

12


Anyagismeret és mikroelektronikai alapok Számítógépes folyamatirányítás CAD/CAM Adatbáziskezelés Tájékozódás a munkaerõpiacon Szabad órakeret összesen :

20 óra 20 óra 20 óra 20 óra 5 óra 25 óra 190 óra

Kiadványszerkesztés Szerkezet: Óraszám Iskolai:

soros

25 óra

Cél Egy kiadványszerkesztô egyszerûbb funkcióinak alkalmazása. Nyomdatechnikai alapfogalmak megismerése. Követelmény Legyen tisztában a szövegszerkesztô és kiadványszerkesztô szolgáltatásaival. Kiadványszerkesztô lehetôségeinek és korlátainak ismerete. Tartalom 1. Alapfogalmak: − kiadvány, fejezet, oldal, tartalomjegyzék, tárgymutató, tipográfia mértékegység (pont, pika) − papírméretek (a4, a5, levél, dupla, reklám) − oldaltükör, margók, élôfej, élôláb, oldalszám, hasáb − betûk (nyomóformák, nemnyomó formák) betûméret, betû − sor, sorkizárás, szellôs sor, szóelválasztás − bekezdés, árvasor, fattyúsor − iniciálék, tónus − keretezés − Kiadványszerkesztô = fejezetek + stílusok 2. A kiadvány szövegének elkészítése egy szövegszerkesztõvel 3. A ventura (A ventura indítása, kiszállás belôle) − üzemmódok: keret, bekezdés, szöveg, rajzolás, táblázat − fômenü info, file, szerkesztés, látkép, fejezet, keret − bekezdés, grafika, opciók, gombnyomás funkciók 4. Egy fejezet elkészítésének lépései: − névadás, lemezegység kijelölés − új stílus készítés: a külalak beállítása − szöveg beolvasásának módjai − szövegrészek másolása, áthelyezése, törlése5. Keretek − létrehozása, méretek beállítása, eltolása, − egyszerre több keret használata, kereten belül − margók, hasábok, keret tipográfia − kép, szöveg beolvasása keretbe 6. Bekezdések tipográfia formázása − jelkészlet kiválasztása, tagolás, tabulálás, iniciál

13


− bajuszkészítés, fölé, alá, áthúzások, ritkítás, betû − negatív szöveg 7. Mûveletek keretekkel − keretezés, vonalazás, keretkapocs 8. Táblázat szerkesztés − sor, oszlop beszúrás, rovat, egyesítés, felosztás, − vonalak, oszlopszélesség beállítás, rovatok formázása 9. Rajzolás − kör, elipszis, négyzet, téglalap takarás, szövegdobó 10. Egy fejezet mûveletei − címek automatikus számozása, nyomtatás − a kiadvány összeállítása fejezetekbôl − opciók beállítása Értékelés Gyakorlati feladatok megoldása alapján.

Integrált felhasználói programok Szerkezet: Óraszám Iskolai:

soros

25 óra

Cél Ismerje meg alapszinten egy integrált felhasználói program lehetôségeit, funkcióit. Követelmény Tudjon kapcsolatot teremteni a programcsomag moduljai között. Tartalom 1. Az integrált programcsomag alapfogalmai. 2. A keretrendszer felépítése, vizsgálata a keret fogalma. 3. Különbözô típusú állományok megjelenítési lehetôségei és állománykezelési funkciói. 4. Aktuális munkakörnyezet beállítása és módosítása. 5. A számítógépes telekommunikáció. Értékelés Egyéni feladatok megoldása alapján. Feltételek tanulói segédlet Számítógép labor

Lokális hálózatok Szerkezet: Óraszám Iskolai:

soros

30 óra

14


15

Cél Hálózati alapismeretek megismerése. Követelmény Ismerje a hálózatok topológiáját, alkalmazási területeit, szolgáltatásait. Tartalom 1. Hálózati alapfogalmak − − − −

Hálózatok kiterjedtsége Hálózati hierarchiák (Hozzáférés és vezérlési módszerek) Átvivõ közeg pl.: mágneses hordozó, sodrott érpár, koaxiális kábel, száloptika, vezeték nélküli átvitel Analóg és digitális átvitel, ISDN alapfogalmak pl. : Modemek, RS 232, X21 digitáis interfész, ISDN szolgáltatások − Hálózati architektúrák OSI modell 2. Hálózati operációs rendszerek, mûködésük. − Bejelentkezés a hálózatba és kilépés. − Hálózati információk lekérdezése. − Jogok megállapítása. − Mûveletek állományokkal. − Kommunikáció a hálózaton. 3. Kapcsolat a külvilággal − Az elektronikus levelezés − Világhálózatok, alapfogalmai és szolgáltatásuk pl. INTERNET, pl. WWW, FTP, Gopher, Telnet, stb. Értékelés A tanári gyakorlatnak megfelelõen. Feltételek tanulói segédlet Számitógép labor Lokális hálózat (HW,SW)

Anyagismeret és mikroelektronikai alapok Szerkezet: Óraszám Iskolai:

soros

20 óra

Cél A tanulók megismertetése az elektronika alapjaival, az elektronikus alkatrészek szerepével, jelentôségével. A szakirányú ismeretekkel nem rendelkezô tanulóknak is képük legyen arról, hogy mit takarnak a mikroelektronikai szakkifejezések. Követelmény Ismerje meg a berendezésekben leggyakrabban alkalmazott alkatrész elemeket és azok funkcióját. Tartalom 1. Félvezetô eszközök alapanyagainak tulajdonságai, elôállításuk − félvezetô anyagok tulajdonságai, energiaszintek − félvezetô anyagok tisztítása


− félvezetô egykristály elôállítása 2. Diszkrét félvezetõ eszközök szerkezete, elôállításuk − Különbözõ technológiákkal létrehozott p-n átmenetek tulajdonságai − diódák, bipoláris tranzisztorok szerkezete, mûködési elve − térvezérlésû eszközök mûködésének alapja, tulajdonságai, felosztása (JFET, MOSFET) Félvezetôk alkalmazásai 3. Félvezetô eszközök katalógusadatai, kiv. fôbb szempontja − katalógusadatok definíciója, értelmezése − gyakorlati példák a katalógusadatok alapján történô kiválasztásra 4. Digitális számítógépek felépítése − blokkvázlat, felépítés (fekete doboz!) − A mikroprocesszor belsô felépítése 5. A mikroprocesszorok kiegészítô áramkörei − feladatuk, memóriák, periféria áramkörök 6. Optikai információátvitel − optoelektronikai eszközök definíciója − optoelektronikai adók - optoelektronikai vevôk − adásátviteli közegek − optikai információátvitel elônyei a hagyományos adatátvitellel szemben 7. Kijelzôk felosztása fôbb jellemzôi − − − − − −

kijelzôk optoelektronikai tulajdonságai kijelzôk felosztása katódsugárcsô felépítése LED és LCD - LED mûködési elve LCD mûk. elve, felépítése színes LCD elôállítása

Értékelés A tanári gyakorlatnak megfelelõen teszt, dolgozat vagy felelet formájában. Feltételek tanulói segédlet Számítógép labor Mikroelektronikai oktató programcsomag

Számítógépes folyamatirányítás Szerkezet: Óraszám Iskolai:

soros

20 óra

Cél Ismerjék a környezetben elôforduló szabályozási és vezérlési feladatok számítógépes megoldásait. Követelmény Ismerje meg a folyamatirányítás elemeit, végrehajtását, annak leképezését a számítógépre. Tartalom 1. Alapfogalmak Méréstechnika alapfogalmai

16


− analóg méréstechnika − digitális méréstechnika Mérési adatfeldolgozás − mérési adatfeldolgozás feltételrendszere − mérési adatfeldogozás eljárásai Irányítástechnika alapjai − Irányítás felosztása, feltételrendszere Vezérléstechnika alapjai − Vezérléstechnika definíciója és jellemzôi Szabályozástechnika alapjai − Szabályozás definíciója és jellemzôi Szabályozás és vezérlés összehasonlítása 2. Mikroszámítógépek az irányítástechnikában Számítógépes folyamatirányítás eszközei Számítógépes folyamatirányítás struktúrái − OFF LINE számítógépes kapcsolat − ON LINE számítógépes kapcsolat − Hierarchikus számítógépes kapcsolat 3. Számítógépes vezérlések Számítógépes szerszámgép-vezérlések − DNC elv megfogalmazása − CNC elv megfogalmazása − flexibilis és integrált gyártórendszerek − számjegyes vezérlésû szerszámgépek hajtásai − pozícionáló hajtómûvek Alkalmazási példák 4. Irodai szövegfeldolgozási rendszerek Szövegfeldolgozás munkafázisai Automatizált szövegfeldolgozás Szövegfeldolgozási rendszerek 5. Fejlôdési tendenciák a folyamatirányításban Értékelés Teszt és/vagy egyszerû vezérléstechnikai feladat megoldása gyakorlatban. Feltételek tanulói segédlet Számítógép labor Szg-hez csatlakoztatható vezérléstech-i tanulói segédlet egységek Számítógépes folyamatirányítás demó anyag

CAD/CAM Szerkezet: Óraszám Iskolai:

soros

20 óra

17


Cél CAD/CAM-mel kapcsolatos alapismeretek alapfogalmak bemutatása. Az ilyen irányú érdeklôdés felkeltése. Követelmény Egyszerû CAD program alapszinten történô használata. Tartalom Az alapfogalmak áttekintése A tervezési folyamat A számítógéppel támogatott tervezés (CAD fogalma) A számítógéppel támogatott gyártás (CAM) fogalma és kapcsolata a CAD-del A számítógéppel integrált gyártás (CIM) fogalma A CAD/CAM rendszerekhez szükséges hardver bemutatása gazdaságos kiválasztásuk szempontjai A feladathoz szabott számítógép kiválasztása A beviteli eszközök megválasztása (egér, digitalizáló stb.) A kimeneti eszközök kiválasztása (monitorok, plotterek stb.) A CAD elmélete és gyakorlati bemutatása egyszerû CAD szoftveren keresztül − az alapszerkesztések bemutatása − a CAD rajzolás stratégiája − a speciális lehetôségek A CAM fogalma és bemutatása Az NC fogalma és bemutatása A CNC fogalma és bemutatása Értékelés Egyszerû feladat megoldása. Feltételek tanulói segédlet Számítógép labor Plotter Digitalizáló tábla CAM demo CAD program

Adatbáziskezelés Szerkezet: Óraszám Iskolai:

soros

20 óra

Cél Ismerje az adatbázis alapfogalmakat, felhasználásának területeit és egy adatbáziskezelô alapfunkcióit.

18


19

Követelmény Alkalmazási szinten tudjon adatbázisokat létrehozni, karbantartani, formátumbeállításokat, adatbázis szervezési mûveleteket elvégezni, kimeneti listákat szerkeszteni, nyomtatni. Ismerje az SQL lekérdezô nyelv fogalmait. Tartalom 1. Adatbázis alapfogalmak (ismétlés, összefoglalás) Mûveletek relációs adattáblával 2. Adatbázis tervezés lépései 3. Adatbáziskezelõ programrendszer Menürendszer használata Adatállomány létrehozása, használata Adatbevitel, beviteli képernyô tervezés Adatbázis karbantartás (rekordok javítása, törlése) Poziciónálás, rendezés, indexelés és használata Listázások, nyomtatási formátumok megadása Szûrôállományok és használatuk Kapcsolat más adatállományokkal 4. Az SQL nyelv használata 5. Adatbáziskezelési ismeretek hálózati környezetben. Értékelés Tesztek, egyszerû feladat megoldása adatbáziskezelôvel. Feltételek tanulói segédlet Számítógép labor Adatbázis kezelô programcsomag

Tájékozódás a munkaerõpiacon Szerkezet: Óraszám Iskolai:

soros

5 óra

Cél − − − −

Ismertesse meg a munkaerõpiaci helyzet összetevõit. Alakítson ki alapvetõ módszereket az álláskeresés különféle változataira. Ismertesse meg a pályakezdõk beilleszkedési nehézségeinek körülményeit. Tájékoztasson a munkanélkülieket segítõ intézmények szerepérõl.

Követelmény − − − −

Ismerje meg hazánk munkaerõpiaci helyzetének aktuális adatait. Tájékozódjon az álláshirdetések lehetséges elõfordulási helyeirõl. Sajátítsa el az alapvetõ beilleszkedési formákat, stílusokat. Tájékozódjon a munkanélkülieket segítõ intézmények munkájáról.


Tartalom − Foglalkoztatási viszonyok: − munkaerõpiaci helyzet − rugalmas pályaváltás − továbbképzések szerepe − Álláskeresés, állásforrások: − hírdetések, pályázatok − szerzõdés, munkába lépés, beilleszkedés − munkanélkülieket segítõ intézmények


soros

25 óra

Cél Biztosítson lehetõséget az iskola igényeinek megfelelõ ismeretek, illetve az egyes témák részletesebb kifejtésére. Tartalom Az iskola által választott témák. Az iskola profiljának megfelelõen a tantervi témák részletesebb kifejtése, vagy újabb önálló téma felvétele. (Pl. egészségügyi informatika, térinformatika, banki informatika stb. alapjainak bevezetése)


párhuzamos

Részei Informatikai technológia Számítástechnika Óraszám Iskolai:

21. oldal 27. oldal

38.0 hét

Megjegyzés 380 szakmai óra Szakma informatika Cél A szakirányú informatikai képzés alapjainak lerakása a szoftver orientációnak megfelelõen. Követelmény Az orientációtól független általános elvárások: − Ismerje az algoritmus leíró eszközöket. − Ismerjen egy szimbolikus és egy magasszintû programnyelvet. − Tudjon egy egyszerû probléma megoldásához programot elkészíteni.

20


21

− Legyen képes egy összetett programcsomag mûködését megérteni és kezelni. − Ismerje az elektrotechnikai, elektronikai, méréstechnikai alapfogalmakat. Tartalom 11. évfolyam 10 óra/hét − Informatika technológia -11. 4 óra/hét − Számítástechnika-11. 6 óra/hét Feltételek − Az informatikai technológia tárgy oktatásának általános feltételrendszere. 1. Az osztályok: − csoportbontásban ajánlott, 15 fõvel vesznek részt az órákon. 2. A szaktantermek: − a tananyag elsajátításához szükséges elektrotechnikai, elektronikai, digitálistechnikai, információtechnikai eszközökkel, mûszerekkel kell felszerelni. 3. Személyi feltételek: − Az informatikai technológia 3. és 4. évi tananyagainak oktatásához mérnöktanári végzettségû oktatók szükségesek. − A számítástechnika tárgy oktatásának általános feltételrendszere. 1. Az osztályok: − csoportbontásban ajánlott, 15 fõvel vesznek részt az órákon. 2. A géptermek: − az iskolában oktatott operácósrendszertõl függõen telepítettek. (Netware, lokális gépek, Unix vagy nagygépes hátterû terminálrendszer) nyomtató, ill. az informatikai eszközök közül a számítógéppel vezérelhetõk. 3. Szoftverek: közül a következõk elengedhetetlenül szükségesek a megfelelõ licencekkel. − szövegszerkesztõ − assembly, pascal vagy C nyelvi környezet − valamilyen 4GL nyelv adott operációsrendszerre. [dbase4 (dos/unix), foxpro (windows), progress (unix), magic (dos/windows/unix), ingres (unix) stb.] 4. Személyi feltételek: − a számítástechnika 3. és 4. évi tananyagainak oktatásához számítástechnika szakos tanári, vagy rendszerszervezõi, ill. programozói végzettségû oktatók szükségesek.

Informatikai technológia SZKINAT96 11. SW

Szerkezet:

párhuzamos

Részei Elektrotechnikai alapismeretek Elektronikai alapismeretek Problémaorientált project Szabad órakeret Óraszám Iskolai:


4 óra/hét

Cél − A szoftver orientált képzési cél kiegészítéseként adjon biztos hardver alapokat. − A tanulók ismerjék meg az elektrotechnika és elektronika alapfogalmait, terminológiáját, megjelenését és alkalmazásait.


22

− Alakítsa ki a tanulók alapvetõ elektrotechnikai és méréstechnikai szemléletét. − Alakítson ki olyan megbízható alapismereteket, amelyek biztosítják a késõbbi szoftver orientált szakmai feladatok elvégzését. Követelmény − − − − − − − − − −

Sorolja fel az elektronikai alapáramkörök felhasználási területeit. Értelmezze a félvezetõ eszközök mûködését, jellemzõit, karakterisztikáit. Magyarázza meg az elektronikai alapáramkörök mûködését, jellemzõit. Tudja alkalmazni a félvezetõ katalógusokat. Tudja lerajzolni az egyszerûbb elektronikai alapáramköröket. Legyen tisztában a tantárgy tantervi követelményeivel és az értékelési módszerekkel. Értelmezze az alapvetõ mérési összeállítások feladatait. Hasonlítsa össze a hagyományos és a számítógépes mérési módszereket. Kövesse végig a számítógép segítségével történõ méréseket. Alkalmazza a megfelelõ mérési eszközöket és mûszereket az áramkörök mérései, a jellemzõk vizsgálata során. − Elemezze és értékelje a mérési eredményeket. − A mérés során használja a katalógusokat. − Dokumentálja az elvégzett méréseket. Tartalom Elektrotechnikai alapismeretek Elektronika Problémaorientált project Szabad órakeret Összesítve

40 óra 60 óra 30 óra 22 óra 152 óra

Elektrotechnikai alapismeretek Szerkezet: Óraszám Iskolai:

soros

40 óra

Cél − A tanulók ismerjék meg az elektrotechnika alapfogalmait, terminológiáját, megjelenését és alkalmazásait. − Legyen fogalma a valós és ideális elektronikai alapelemek közti különbségekrôl, és ezen tudását tudja alkalmazni a mindennapi életben. − Értse meg az elektromos és mágneses köröknél tapasztalható jelenségeket, tudja alkalmazni az idevonatkozó alaptörvényeket. − A tanuló tegyen szert olyan ismeretekre, képességekre, szemléletmódra és hozzáállásra, amelyek birtokában képes elsajátítani azokat az ismeretanyagokat a váltakozó áramú áramkörök témakörében, amelyek jó alapokat nyújt a konkrét szakmai ismeretek elsajátításához. Követelmény − A tanuló ismerje az atom felépítését, az elektromos töltés, elektromos feszültség, elektromos áram és az elektromos ellenállás fogalmát és mértékegységeit. − Ismerkedjen meg az ezen mennyiségek mérésére alkalmas mérômûszerekkel, és önállóan le is tudja mérni ezeket az elektromos mennyiségeket. − Legyen tisztában a valós és a technikai áramirányok fogalmával, ezeket biztonsággal tudja kezelni, értelmezni és alkalmazni.


23

− Az alaptörvényeket a tanulók ne csak alapáramkörökre tudják alkalmazni, hanem összetettebb hálózatok esetében is, mivel ez a további ismeretek elsajátításához elengedhetetlen. − Követelmény, hogy az alaptörvényeket minden tanuló méréssel is tudja igazolni. − A tanulók ismerjék meg a valós és az ideális generátorokat, ezek helyettesítô képét. − Szerezzenek jártasságot a sorosan, párhuzamosan és vegyesen kapcsolt ellenállások eredôjének meghatározásában. − Legyenek képesek a különféleképpen kapcsolt energiaforrások eredô feszültségének és eredô belsô ellenállásának meghatározására. − A tanulók ismerjék meg a váltakozóáram elôállításának módját, jellemzôit és ábrázolását. − Ismerjék a kapacitás és az induktivitás fázistolásáról és ellenállásának frekvenciafüggésérôl, bevezetve az admittancia és az impedencia fogalmát. − Jártasság szintjén legyenek képesek a különféleképpen kapcsolt frekvenciafüggô elemek eredô impedanciájának és fázistolásának meghatározására. − A témakör elsô részében ismerjék meg a tanulók a villamos tér, az elektromos térerôsség, a potenciál és a kapacitás fogalmát, mértékegységeit, valamint a Coulomb-törvényt. − Legyenek jártasak a különféleképpen kapcsolt kondenzátorok eredô kapacitásának meghatározásában, valamint tudják értelmezni a kondenzátor feltöltôdésekor, illetve kisülésekor tapasztalható jelenségeket. − Ismerjék a mágneses tér fogalmát, jellemzôit, és a mágneses alapmennyiségek közti összefüggéseket. − A tanulóknak ismerniük kell a gerjesztési törvényt, valamint a mágneses tér és az elektromos áram kölcsönhatásait. − Ismerjék az elektromechanikus mérômûszerek mûködési elvét is. Tartalom 1. ALAPFOGALMAK, ALAPTÖRVÉNYEK (6 óra+4óra mérés) − − − − − − − − − − − −

Bevezetés Az atom felépítése, az ion fogalma A villamos töltés, a villamos erôtér, térerôsség Villamos feszültség, potenciál szintfelületek Coulomb törvénye Az elektromos áram Az elektromos munka és teljesítmény meghatározása egyenáramú áramkörökben Kirchoff elsô és második törvénye Az elektromos ellenállás, az elektromos vezetôképesség. Ohm törvénye Adott geometriájú vezetô elektromos ellenállásának meghatározása Az elektromos ellenállás függése a hômérséklettôl, a PTK és NTK magyarázata Valóságos és technikai áramirányítók értelmezése

A TÉMAKÖRHÖZ TARTOZÓ MÉRÉS − Méréstechnikai alapfogalmak a./ a mérés fogalma b./ skálák c./ mért érték meghatározása analóg mûszerek esetében d./ hibák e./ osztálypontosság − Feszültség-, áram-, és ellenállásmérô tulajdonságai, csatlakoztatása a mérendô áramkörben − Kirchoff és Ohm törvényének igazolása méréssel 2. HÁLÓZATSZÁMÍTÁSOK (6 óra+4óra mérés) − − − − − −

Ideális feszültség és áramgenerátor Sorosan és párhuzamosan kapcsolt ellenállások eredô ellenállásának meghatározása Ellenállás hálózatok eredô ellenállásának meghatározása Ellenálláshálózat csillag-delta átalakítása Terheletlen feszültségosztó és áramosztó Terhelt feszültségosztó és áramosztó


− − − −

Feszültség és árammérô mûszerek méréshatárának kiterjesztése Valóságos feszültség és áramgenerátor Norton-Thevenin tétel Egyenáramú hálózatok analízise

A TÉMAKÖRHÖZ TARTOZÓ MÉRÉS: − Feszültség- és áramgenerátor belsô ellenállásának mérése − Ellenállásmérés egyenáramú mérôhidakkal − Terheletlen és terhelt feszültség, illetve áramosztó mérése 3. ELEKTROMOS ÉS MÁGNESES TEREK (6 óra+4óra mérés) − − − − − − − − − − − − − − − − − −

Villamos töltés, villamos mezô, villamos feszültség, potenciál szintfelületek (ismétlése) Villamos mezô szigetelôben, kapacitás, kondenzátor A villamos mezô energiája Kondenzátorok elektromos tulajdonságai egyenáramú áramkörökben Sorosan és párhuzamosan kapcsolt kondenzátorok eredô kapacitásának meghatározása Kapacitáshálózatok eredô kapacitásának meghatározása A kondenzátor egyenfeszültségre kapcsolásakor lejátszódó jelenségek Az elektromos áram jellemzôi és hatásai A mágneses indukció, a mágneses fluxus, a fluxustörvény A mágneses térerôsség, a gerjesztési törvény A hiszterészisgörbe és tulajdonságai Tekercsek, tekercsek jellemzôi, az induktivitás A mágneses mezô energiája Sorosan és párhuzamosan kapcsolt tekercsek eredô induktivitásának meghatározása Mágneses körökkel kapcsolatos számpéldák Nyugalmi és mozgási elektromágneses indukció Nyugalmi és mozgási elektromágneses indukcióval kapcsolatos számpéldák megoldása Elektromechanikus mérômûszerek mûködési elve

4. VÁLTAKOZÓÁRAMÚ ÁRAMKÖRÖK (6 óra+4óra mérés) − − − − − − − −

Váltakozóáram illetve feszültség, elôállítása, ábrázolása és matematikai leírása Kondenzátor és tekercs viselkedése váltakozó áramú hálózatokban Admittancia, impedancia fogalma Kondenzátor impedanciája Tekercs impedanciája Tekercs és kondenzátor fázistolásának értelmezése A soros rezgôkör A párhuzamos rezgôkör

A TÉMAKÖRHÖZ TARTOZÓ MÉRÉS − Tekercs és kondenzátor ellenállásváltozásának mérése a frekvencia függvényében − Összefoglalás, rendszerezés Értékelés Szóbeli felelet, teszt kérdések megválaszolása, dolgozat, mérési jegyzôkönyv.

Elektronikai alapismeretek Szerkezet: Óraszám Iskolai:

soros

60 óra

24


25

Cél − A tanulók ismerjék meg a félvezetô anyagokat, a szennyezéses vezetés fogalmát. Legyenek tisztában a dióda és a tranzisztor felépítéseivel, karakterisztikáival. − Tegyenek szert ismeretekre a különleges félvezetôk területén is. Ismerjék meg a térvezérlésû tranzisztorok (FET, MOS-FET) alaptípusait, felépítésüket, mûködésüket. − Ismerjék meg a tanulók az erôsítôelemek statikus és dinamikus üzemmódját, kisjelû váltakozó áramú helyettesítô képeit, az erôsítés fogalmát, az erôsítôk jellemzôit, erôsítô alapkapcsolásokat. − Legyen fogalmuk a visszacsatolásról, valamint alkalmazásáról, különös tekintettel a mûveleti erôsítô alapkapcsolásokra. Ismerjék meg a nagyjelû feszültségerôsítôket és teljesítményerôsítôket. − Ismerjék meg a tanulókaz oszcilláció fogalmát, oszcillátorok típusait, felépítésüket, oszcillátorokat felépítô alapkapcsolásokat. − Ismerjék meg a tanulók az impulzus fogalmát, az impulzus jellemzôket, a tranzisztorkapcsoló üzemmódját, az impulzust elôállító áramköröket, mûködésüket, felhasználási lehetôségüket. Követelmény − A tanulók ismerjék az egyes elektronikus alapelemek fizikai mûködését, azok karakterisztikáit, paramétereit. A tanultak alapján nagyságrendi fogalmakat kell kialakítanunk a paraméterek értékeirôl. − Ismerniük kell a hômérséklet hatását, tudniuk kell kezelni a félvezetôk karakterisztikáit. − A tanulóknak gyakorlatra kell szert tenniük az erôsítô fokozatok egyenáramú és a váltakozóáramú mûködésének fizikai ismeretében. − Ismerniük kell a tanulóknak a negatív visszacsatolás jelentôségét, megvalósítási lehetôségeit, hatásait az erôsítô jellemzôire, különösen a mûveleti erôsítôvel megvalósított áramkörökben. − Tudja használni a tanuló a szükséges katalógusokat. − Ismerje meg a tanuló az oszcilláció létrehozásának, fenntartásának, stabilitásának feltételeit. − Tudjon blokksémaszerûen egy oszcillátort felrajzolni, egy adott kapcsoláson a pozitív visszacsatolással mûködô oszcillátor alaprészeit felismerni, tudja kiszámítani a frekvenciameghatározó elemek értékeinek ismertében az oszcillátor rezonanciafrekvenciáját − Ismerjék a tanulók az impulzust formáló és elôállító áramkörök kapcsolását, fizikai mûködését, az áramköri elemek szerepét, elôállított jelformákat, az áramkörök alkalmazási körét. − Legyenek képesek egy adott impulzus jellemzôinek meghatározására. Tartalom 1. ELEKTRONIKUS ALAPELEMEK (10 óra) − − − − −

Félvezetô elemek, félvezetôk fizikája A pn átmenet kialakulása, tulajdonságai A dióda és a tranzisztor felépítése, fizikai mûködése, karakterisztikái, paraméterei Különleges diódák: LED, Schottky-dióda, Zener-dióda, Varicap, Alagút dióda Térvezérlésû tranzisztorok: FETMOS-FET felépítése, fizikai mûködése, karakterisztikái, paraméterei

2. ERÔSÍTÔK (20 óra + 10 óra mérés) − − − − − − − − − − − −

A vezérlés dinamikus üzemmódban, kisjelû és nagyjelû üzem A tranzisztor és FET kisjelû váltakozó áramú helyettesítô képe Négypólus paraméterek meghatározása, az erôsítés fogalma Az erôsítôk jellemzôi Munkapontbeállítás Erôsítô alapkapcsolások Erôsítô csatolása Frekvenciafüggés meghatározása, ábrázolása Visszacsatolás fogalma, negatív visszacsatolás hatása az erôsítô tulajdonságaira Integrált mûveleti erôsítôk felépítése Mûveleti erôsítô alapkapcsolások Nagyjelû feszültségerôsítôk, teljesítményerôsítôk

A TÉMAKÖRHÖZ TARTOZÓ MÉRÉS


26

− Elektronikus alapmûszerek, hanggenerátor felépítése, mûködése − Oszcilloszkóp felépítése, mûködése − Mûszerhasználat 3. OSZCILLÁTOROK (5 óra+4 óra mérés) − Oszcilláció fogalma, feltételei, az oszcillátorok felosztása − Szinuszos oszcillátorok elemei − Szinuszos oszcillátorokat megvalósító alapkapcsolások A TÉMAKÖRHÖZ TARTOZÓ MÉRÉS − Néhány oszcillátor mûködési jellemzõjének mérése (jelalak, frekvencia stb.) 4. IMPULZUSTECHNIKA, MULTIVIBRÁTOROK (6 óra+5 óra mérés) − − − − −

Az impulzus fogalma, impulzus jellemzôk Differenciáló és integráló tag Multivibrátorok fajtái, a stabil multivibrátorok mûködése, jelalakok Bistabil, monostabil multivibrátor felépítése Fûrészjel-generátorok, Schmitt-trigger, komparátorok

A TÉMAKÖRHÖZ TARTOZÓ MÉRÉS − A tanuló tudja használni az oszcilloszkópot, az egyes impulzusjellemzôk megméréséhez. − A multivibrátorok mûködésével kapcsolatos elméleti ismereteket ellenôrizze le és mélyítse el az oszcilloszkóp segítségével. Értékelés Szóbeli felelet, teszt kérdések megválaszolása, dolgozat, mérési jegyzôkönyv.

Problémaorientált project Szerkezet: Óraszám Iskolai:

soros

30 óra

Cél Az SV orientációnak megfelelõ hardver alapismeretek gyakorlati hasznának kipróbálása. Az elektrotechnika-elektronika témakörökben tanultak elmélyítése problémaorientált feladatokon keresztül. A tanulók legyenek képesek az elektrotechnikai-elektronikai ismeretüket a környezetükben elôálló problámák megoldására felhasználni. Követelmény − − − − − − − − −

Ismerje fel az elektronikai alapáramköröket összetett hálózatokban. Ismerje az elektronikai alapáramkörök felhasználási területeit. Értelmezze a félvezetõ eszközök mûködését, jellemzõit, karakterisztikáit. Magyarázza meg az elektronikai alapáramkörök mûködését, jellemzõit. Tudja alkalmazni a félvezetõ katalógusokat. Tudja lerajzolni az egyszerûbb elektronikai alapáramköröket. A feladatok megoldását project formában kell megvalósítani. A feladatokat a tanulók részletesen dokumentálják. A dokumentáció elkészítésénél az informatikában tanult összes eszköz, ismeret felhasználását követeljük meg a tanulóktól. − A problémák leküzdésénél ösztönözzük a tanulókat az öntevékeny ismeretszerzésre, és a csoporton belüli logikus munkamegosztásra. − Alakítsuk ki a tanulókban az esztétikus és az igényes munka iránti igényt.


Tartalom − A mikrokörnyezetbôl származó problémák megismertetése a tanulókkal − A tanulók az érdeklôdési körüknek megfelelô problémákat kiválasztják, és ennek szellemében kialakítják a project szerkezetét − A vezetô tanár feladata a projectek mûködésének segítése, és a felmerülô tanulói problémák megoldásához szükséges irányok megadása − A feladatok leadása Értékelés A csoport közösen értékeli a végzett munka eredményességét


soros

22 óra

Cél Biztosítson lehetõséget az iskola igényeinek megfelelõ ismeretek, illetve az egyes témák részletesebb kifejtésére. Tartalom A szabad órakeret témák óraszámait az iskolák saját igényeik szerint használhatják fel a törzsanyag kiegészítésére, új anyagrészek feldolgozására illetve a számítástechnika gyakorlati alkalmazására. A témakörök meghatározásánal érdemes a SV orientációból kiindulni.

Számítástechnika SZKINAT96 11. SW

Szerkezet:

soros

Részei Egy szimbolikus programnyelv Algoritmusok leírása Adatjellemzõk Típusfeladatok Optimalizálás 3GL ismeret (Pascal és C nyelvi modulok) Problémamegoldó project Szabad órakeret Óraszám Iskolai:

6 óra/hét

Cél A 11. évfolyam tantervi egységnek megfelelõen. Követelmény A 11. évfolyam tantervi egységnek megfelelõen.

28. oldal 29. oldal 30. oldal 30. oldal 31. oldal 32. oldal 34. oldal 35. oldal

27


Tartalom Egy szimbolikus programnyelv Algoritmusok leírása Adatjellemzõk Típusfeladatok Optimalizálás 3GL ismeret (Pascal és C nyelvi modulok) Problémamegoldó project modul Szabad órakeret Összes óraszám

28

30 óra 15 óra 15 óra 45 óra 10 óra 40 óra 40 óra 33 óra 228 óra

Egy szimbolikus programnyelv Szerkezet: Óraszám Iskolai:

soros

30 óra

Cél A tanuló ismerje meg a szimbólikus programok alkalmazásának elõnyeit, ezen programok felépítését, fajtáit és az ebbôl elõállítható futtatható program elõállításának menetét. Követelmény − A tanuló tudjon készíteni szimbólikus programokat. (pl assembly nyelven; amely a legegyszerûbb felépítésû szimbólikus program). − Ismerje meg az általa használt számítógép erõforrásait a programozás oldaláról. − Szerezzen jártasságot a fordítás és a szerkesztés végrehajtásában. − Ismerje meg azon elveket, amelyek a magasszintû programnyelvek kifejlesztését eredményezték, eredményezik. Tartalom 1. Programnyelvek − programnyelvek alkalmazásának indítékai, csoportosítása. − A számítógép felépítése a programozó szemszögébõl. − általános regiszterek − címzési regiszterek − vezérlô regiszterek − szegmens regiszterek − A DEBUG funkciókat tartalmazó program bemutatása, szemléltetés 2. Fordítóprogramok. − az assembly nyelv szerkezete − címzési módok 3. Fordítóprogramok. − − − −

az assembly nyelv utasításrendszere adatmozgató utasítások aritmetikai utasítások mintafeladatok

3.2 Fordítóprogramok. − az assembly nyelv utasításrendszere


− − − −

string kezelô utasítások vezérlésátadó utasítások processzorvezérlô utasítások mintafeladatok

3.3 Fordítóprogramok. − − − −

az assembler a fordítás elve, folyamata a fordító opciói mintafeladatok bemutatása a fordítás folyamatára

3.4 Program betöltés. − − − − − −

programformák abszolút bináris forma áthelyezhetõ bináris forma a szerkesztés elve, folyamata szerkesztõ betöltõ programok a TLINK (vagy más szerkesztô program) opciói − a programátfedés − mintafeladatok bemutatása a szerkesztés folyamatára

Értékelés A tanári gyakorlatnak megfelelõen felelet vagy egyéni programozási gyakorlat formájában.

Algoritmusok leírása Szerkezet: Óraszám Iskolai:

soros

15 óra

Cél A tanuló ismerje meg az algoritmusok leírásának eszközeit Követelmény A tanulók a témakör feldolgozása után tudják egy probléma megfogalmazását, megértését követõen annak leírását. Egy leírásból tudják megfogalmazni az eredeti problémát. Tartalom 1. Folyamatábra − kezdet szimbólum − szekvencia − I/O utasítás − elágazás − ciklusok ábrázolása − eljárások − vége szimbólum 2. Chapin ábra − értékadás − elágazás − ciklusok 3. Mondatszerû leírás − kezdet

29


− − − − − −

értékadás I-O utasítás elágazás ciklusok eljárások vége

Értékelés Dolgozat vagy teszt formájában.

Adatjellemzõk Szerkezet: Óraszám Iskolai:

soros

15 óra

Cél A tanuló ismerje meg az adatok jellemzõit. A különbözõ programnyelvek adatszinti különbségeinek megismerése. Követelmény A tanuló ismerje az algoritmusokban használt adatok típusait és jellemzõit. Tartalom 1. Adatjellemzõk − azonosító − hozzáférési jog − kezdõérték − hatáskör − élettartam − értéktípus 2. Értéktípus − egyszerû típusok − egész, valós, logikai, karakter, felsorolásos, intervallum − összetett típusok − rekord, halmaz, tömb Értékelés A tanári gyakorlatnak megfelelõen dolgozat vagy felelet formájában.

Típusfeladatok Szerkezet: Óraszám Iskolai:

soros

45 óra

Cél A tanulók típusfeladatokon keresztül sajátítsák el az algoritmizálás alapjait.

30


Követelmény A tanulók ismerjék meg az alapvetõ programozási tételeket és ezek gyakorlati alkalmazásait Ismerjék az egyes adatszerkezetekhez szorosan kapcsolódó algoritmusokat. Tudjanak rekurzív eljárásokat és függvényeket írni. Tartalom 1. Egy sorozathoz egyérték rendelése − összegzés, eldöntés, kiválasztás tétele − a keresés tételei: lineáris, bináris keresés − feladatok megoldása 2. Egy sorozathoz egy sorozat hozzárendelése − a kiválogatás tétele − feladatok megoldása 3. Több sorozathoz egy sorozat rendelése − metszetképzés − unióképzés − összefuttatás tétele − feladatok megoldása 4. Rendezések − rendezés közvetlen kiválasztással − rendezés minimum kiválasztással − buborék rendezés − beszúrásos rendezés − feladatok megoldása 5. Visszalépéses algoritmusok 6. A rekurzió − fogalma, típusai − használata, használhatósága − gyorsrendezés − feladatok megoldása 7. Adatszerkezetekhez kapcsolódó algoritmusok − bináris fák, bejárásuk, egyéb fatípusok − gráfok ábrázolása, bejárásuk, útkeresési feladatok − feladat megoldás Értékelés Egyéni programozási feladat kapcsán.

Optimalizálás Szerkezet: Óraszám Iskolai:

soros

10 óra

Cél A tanuló ismerje meg az algoritmusok helyességére vonatkozó módszereket, a hatékonyság növelésének típusait, módszereit. Követelmény A tanuló ismerjen meg különbözõ tesztelési módszereket, a hibakeresés eszközeit.

31


Az elkészített algoritmusokat tudják hatékonyabbá tenni, ismerjék fel a különbözõ hatékonyságú típusok alkalmazhatóságát. Tartalom 1. A program helyessége − tesztelési módszerek − hibakeresés 2. Hatékonyságvizsgálat 3. a végrehajtási idõ csökkentése 4. a helyfoglalás csökkentése 5. a bonyolultság csökkentése 6. lokális hatékonyság

3GL ismeret (Pascal és C nyelvi modulok) Szerkezet: Óraszám Iskolai:

soros

40 óra

Cél A tanulók sajátítsák el egy 3GL programozásának alapjait. Követelmény − − − − − −

A tanulók ismerjék meg a Pascal program szerkezetét, a deklarációs rész elemeit. A függvények és eljárások alkalmazásával szerezzenek jártasságot a struktúrált programozásban. Ismerjék meg a dinamikus tárkezelést, és annak elõnyeit "bizonyos típusú" feladatoknál. Tudjanak rekurzív eljárásokat és függvényeket írni. Ismerjék meg az objektum orientált programozást. Szerezzenek jártasságot a file-kezelésben, a grafikai és a matematikai alkalmazásokban. vagy

− − − − −

A tanulók ismerjék meg a C programozási nyelv szerkezetét, a deklarációs rész elemeit. Szerezzenek jártasságot a struktúrált programozásban. Ismerjék meg a dinamikus tárkezelést, és annak elõnyeit "bizonyos típusú" feladatoknál. Tudjanak rekurzív függvényeket írni. Szerezzenek jártasságot a file-kezelésben, a grafikai és a matematikai alkalmazásokban.

Tartalom Magasszintû programnyelv (Pascal) 1. A Pascal program szerkezete. (ismétlés is lehet) − alapvetô input output eljárások − utasítésok − értékadás 1.2 A Pascal program szerkezete. (ismétlés is lehet) − − − −

utasítások utasításcsoport feltételes vezérlésátadás ciklusok (számláló ciklus)

1.3 A Pascal program szerkezete. (ismétlés is lehet) − utasítások − ciklusok (feltételes ciklusok)

32


− szelektálás − feltétlen vezérlésátadás 1.4 Deklarációk, definíciók. − a rendszerkönyvtárak beépítése a programba. (USES) − típusdeklarációk (TYPE) − feladatok gyakorlása 1.5 Deklarációk, definíciók. − változódefiníciók (VAR) − konstansdeklarációk, ill. definíciók. (CONST) − cimkedeklarációk (LABEL) 1.6 A struktúrált programozás alapjai. − − − −

eljárások (PROCEDURE). az eljárások szerkezete, hívása. függvények (FUNCTION) a függvények szerkezete, hívása

1.7 A struktúrált programozás alapjai. − a paraméterátadás függvények és eljárások között. − érték szerinti − cím szerinti 1.8 A struktúrált programozás alapjai. − − − −

a globális és lokális változók, szimbólumok a szimbólumok érvényességi köre a rekurzió a UNIT-ok szerkezete, alkalmazása

1.9 A dinamikus tárkezelés. − mutatók, mutató típusú változók − mûveletek a mutatókkal − a lista és a multilista szerkezet megvalósítása 1.10 Az objektum orientált programozás. − − − −

az objektumok fogalma, tulajdonságai az objektum típusú változók a metódus deklarálása. mintafeladatok az objektumok alkalmazására

1.11 File-kezelés. − szekvenciális file-ok, a szövegfile − direkt elérésû file-ok − nem tipizált file-ok Magasszintû programnyelv (C-nyelv) 1. A C nyelv elemei. − egy tipikus C program, program modellek − megjegyzés, utasítás, kulcsszavak − változó deklarálása 1.2 A C-nyelv elemei. − − − −

függvények és a struktúrált programozás a main függvény függvény hívása, visszaadott érték paraméterek

33


1.3 A C-nyelv elemei. − ciklusok (while, do, for) − döntések. (if, else, switch, break, continue ) 1.4 A C-nyelv elemei. − alapvetõ adattípusok − láthatóság, élettartam, adattípus konverziója − feladatok gyakorlása 1.5 A C-nyelv elemei. − bevezetés a C operátorok használatába (aritmetikai, relációs, kijelölés) − operátorok precedenciája − feladatok gyakorlása 1.6 A C-nyelv elemei. − preprocessor direktívák − #include, #define, #undef − Feltételes direktívák 1.7 A C-nyelv elemei. − − − −

pointerek és használatuk pointer az egyszerû változónál, tömbnél, stringnél pointerek és függvények feladatok gyakorlása

2. A C-nyelv használata. − Input és Output − Képernyõ és billentyûzet mint I/O − Lemezkezelés (file létrehozás, megnyitás, írás, olvasás mûveletei) 2.1 A C-nyelv használata. − a memória allokáció alapjai − speciális memoria allokációs függvények − feladatok gyakorlása 2.2 A C-nyelv használata. − grafikus mód − szöveg és grafikus koordináták − a lista és a multilista szerkezet megvalósítása 2.3 A C-nyelv használata. − − − −

szekvenciális file-ok, a szövegfile direkt elérésû file-ok nem tipizált file-ok mintafeladatok

Értékelés Egyéni programozási feladat kapcsán.

Problémamegoldó project Szerkezet: Óraszám Iskolai:

soros

40 óra

34


35

Cél A tanulók a számítástechnika, és informatikai technológia tantárgyakon belül szerzett ismereteinek egyéni és csoportban végzett munkával történõ elmélyítése. Követelmény Egyéni és csoportos feladat megoldása során, szimbolikus nyelven, 3GL-nyelven feladatok megoldása. Tartalom − − − −

számítástechnikai problémák felvetése, megfogalmazása, megismertetése a tanulókkal egyéni választás, feladat megoldás menetének közös kialakítása konzultációk, egyéni és csoportos feladatmegoldása feladat leadás, értékelés

Értékelés Az egyéni programozási feladat alapján.


soros

33 óra

Cél Biztosítson lehetõséget az iskola igényeinek megfelelõ ismeretek, illetve az egyes témák részletesebb kifejtésére. Tartalom − Az iskola által választott témák. − Az iskola szakmai orientációjának megfelelõ témák felvételével vagy a fenti tantervi egységek bõvebb kifejtésére fordítható.


soros

Részei Informatikai technológia Számítástechnika Óraszám Iskolai:

34.0 hét

Megjegyzés 240 szakmai óra Szakma informatika

36. oldal 41. oldal


36

Cél A szakirányú informatikai képzés alapjainak lerakása, az informatikai orientációnak megfelelõ alapismeretek elmélyítése. Követelmény Jártas legyen az informatikai eszközök használatában. Alkalmazni tudjon ösztetett rendszereket. Tartalom − Informatika technológia -12 4 óra/hét − Számítástechnika-12. 6 óra/hét

Informatikai technológia SZKINAT96 12. SW

Szerkezet:

soros

Részei Digitális áramkörök Információtechnika Problémaorientált project Szabad órakeret Óraszám Iskolai:


4 óra/hét

Cél Elektronikai áramkörök alapkapcsolásának megismerése. Követelmény Ismerje az elektronikus áramkörök alapjait. Tudjon egy egyszerû áramkör felépítését és mûködését megérteni. Tartalom Digitális áramkörök Információtechnika Problémaorientált project Szabad órakeret Összesítve

60 óra 30 óra 25 óra 21 óra 136 óra

Digitális áramkörök Szerkezet: Óraszám Iskolai:

soros

60 óra

Cél − A tanulók ismerjék meg a logikai alapkapuk mûködését és használatát, a szinkron hálózatok tervezésének alapjait, és a kész hálózatok idôbeli viselkedésének elemzését.


37

− A tanuló ismerje meg a digitális áramkörök alkatelem szintû felépítését. − A tanuló ismerje meg a digitális jelet elôállító áramköröket, a digitális méréstechnikában használatos mérôeszköz és az oszcilloszkóp használatának speciális tudnivalóit. − A tanuló ismerje meg a készen kapható fontosabb közepes integráltságú eszközök használatával kapcsolatos tudnivalókat és problémákat. − A tanuló ismerje meg aritmetikai áramkörök elvi felépítését és használatát. − A tanuló ismerje meg a nagyintegráltságú eszközök általános tulajdonságait és a memóriák fajtáit, használatuk alapjait. − A tanuló ismerje meg a Digitális-Analóg és az Analóg-Digitális átalakítók, valamint a kiegészítô áramkörök mûködésének elveit Követelmény − Legyenek járatosak a tanulók a kombinációs hálózatok kezelésében és elemzésében. − A forgalomban kapható flip-flopokkal egyszerûbb szekvenciális hálózatok tervezése és a megvalósított kapcsolások idôbeli viselkedésének a felrajzolása. − Legyenek járatosak a katalógusok használatában. − Ismerjék meg az idôzítô áramkörök helyes használatának a módjait. − Legyenek jártasak a digitális eszközök mérôeszközeinek a használatában. − Legyenek képesek a 4 bites ALU használatára. − Ismerjék a memória áramkörök használatát, az égetô berendezések használatát. − Ismerjék a korszerû átalakítók és a kiszolgáló áramkörök fôbb típusait. Tartalom 1. LOGIKAI ALAPÁRAMKÖRÖK (15 óra) − − − − − − − − − −

Digitális jel fogalma Logikai hálózatok tervezése Logikai (Boole) algebrai ismeretek Kombinációs hálózatok tervezése, Karnaugh tábla használata Logikai áramköröknél használatos számrendszerek (bináris, hexadecimális, binárisan kódolt hexadecimális) Logikai hálózatok megvalósítása univerzális alapkapukkal Szekvenciális hálózatok alapjai, a mûködés leírásának módszerei: idôdiagram, folyamatábra, (állapotdiagram) A gyakorlatban használatos flip-flopok tulajdonságai. Szinkron és aszinkron vezérlési lehetôségek Egyszerûbb szinkron szekvenciális hálózatok tervezésének gyakorlása, a valóságos (forgalomban kapható) flip-flopokra alapozva Szekvenciális hálózatok mûködésének vizsgálata idôdiagram felrajzolásával

A TÉMAKÖRHÖZ TARTOZÓ MÉRÉS − Egyszerû digitális áramkörök használata − Szekvenciális áramkörök lépésenkénti vizsgálata egyszerû kijelzôk és elemi jeladók (nyomógomb, kapcsoló) segítségével 2. INTEGRÁLT ÁRAMKÖRÖK FELÉPÍTÉSE (5 óra ) − − − − −

Áramköri családok (TTL-CMOS) szintek, idôadatok A bemenetek felépítése, a kimeneti meghajtások típusai (Totem poole, nyitott collektor, tristate) Terhelés és terhelhetôségi számítások Schmitt trigger szerepe Katalógusok használata

A TÉMAKÖRHÖZ TARTOZÓ MÉRÉS − Digitális jelek idôbeliségének és szintjeinek vizsgálata oszcilloszkóp segítségével 3. KOMBINÁCIÓS ÉS SZEKVENCIÁLIS ÁRAMKÖRÖK (10 óra) − Készen kapható kombinációs és szekvenciális hálózatok tulajdonságai és alkalmazási példák


− − − − − − − −

Multiplexerek Demultiplexerek Mux és demux áramkörök összekapcsolhatósága. A háromféle kimenet használatának gyakorlása. Áramköri szemléletmód erôsítése: kombinációs hálózatok kialakítása nyitott collektoros kapuk és inverterek felhasználásával Regiszterek fajtái, felhasználási példák Párhuzamos-soros, soros-párhuzamos átalakítók és a velük kialakítható áramkörök (Gyûrûs számláló, Johnson számláló, stb...) Szinkron számlálók, összekapcsolási módjaik, beállítható számlálási hosszak, adott számsorozatok végigjárására tervezett számlálók vizsgálata Aszinkron számlálók, felhasználási módjaik, az aszinkron visszacsatolásuknál jelentkezô problémák, elhárítási módjaik

4. ARITMETIKAI ÁRAMKÖRÖK (10 óra) − − − − −

Összeadó-kivonó áramkörök Integrált ALU Az ALU kiegészítése a gyakorlatban mûködôképes kapcsolássá Az átvitel gyorsító és használata Szorzó áramkörök

5. NAGYINTEGRÁLTSÁGÚ ÁRAMKÖRÖK (10 óra) − Általános tulajdonságok − Memóriák fogalma, felosztásuk: − SRAM − DRAM − ROM − PROM − EPROM − EEPROM fajták − legújabb típusok − Memóriák felhasználási példái − Memória szelekciós és vezérlô áramkörök használata − Felhasználó által programozható nem felejtô típusok "égetô berendezéseinek" használata − Programozható logikai elemek rövid áttekintése 6. ÁTALAKÍTÓ ÁRAMKÖRÖK (10 óra) Digitális-Analóg átalakítók: − − − −

Mintavételi elv, mintavevô és tartó áramkörök Analóg multiplexerek Referencia feszültség elôállítók Mûködési elvük, gyakorlati használatuk

Analóg-Digitális átalakítók: − − − − −

38

Típusok A fôbb típusok mûködési elvei Kettôs integráló Fokozatos közelítéses Párhuzamos átalakító

Értékelés Szóbeli felelet, dolgozat vagy a mérési dokumentációk alapján.

Információtechnika Szerkezet:

soros


Óraszám Iskolai:

30 óra

Cél − A tanulók ismerjék meg a környezeti paraméterek elektromos jelekkel történô átalakításának néhány tipikus módját. − Tudják értelmezni az analóg, digitális megjelöléseket, és az információ fogalmát. − Alapszinten ismerjék a kódolás, dekódolás, modulálás, demodulálás fajtáiról Követelmény A tanulók a témakörben megtanult elveket ismerjék, tudják használni és egy jelfolyam egyes részeihez hozzárendelni. Tartalom 1. INFORMÁCIÓSZERZÉS (20 óra) 1.1 Alapfogalmak − − − − − −

mérés fogalma és eszközei az információ fogalma és mérése az ember fiziológiája az ember és környezete az információ hordozó fizikai mennyiségek és jellemzôik közvetett-, és közvetlen mérés

1.2 Jelátalakítók és érzékelôk − átalakítás és érzékelés − mechanikus-elektromos átalakítók és érzékelôk (hosszúság, elfordulás, pozíció, elmozdulás, deformáció) − transzformációk (sebesség, gyorsulás, térfogat, felület) − nyomás (P)-elektromos átalakítók és érzékelôk − hômérséklet-elektromos átalakítók és érzékelôk 1.3 Analóg és digitális mennyiségek összeállítása − − − −

folytonos és diszkrét mennyiségek információtartalom kvantálás mintavételezés

1.4 Információ feldolgozása − − − −

analóg digitális átalakítás korlátai és hibái digitális analóg átalakítás korlátai és hibái

1.5 Kódolás fogalma és fajtái, szükségessége − − − − −

információ tartalom és redundancia kódolási alapfogalmak bináris lineáris kódolás Hamming kódolás hiba detektáló kódolás

1.6 Moduláció, demoduláció − amplitúdó moduláció − demoduláció − frekvencia moduláció

39


− demoduláció − egyéb modulációs eljárások − a modulációs eljárások korlátai és hibái 2. INFORMÁCIÓTÁROLÁS (5 óra) − Adathordozók − Adathordozók információtárolási eljárásai 3. INFORMÁCIÓ TOVÁBBÍTÁS (5 óra) − Vezetékes átvitel(vezetékfajták) − Optikai információ átvitel − Vezeték nélküli átvitel Értékelés Szóbeli felelet, dolgozat, vagy a mérési dokumentációk alapján.

Problémaorientált project Szerkezet: Óraszám Iskolai:

soros

25 óra

Cél A tanulók legyenek képesek a digitális áramkörök és az információ technika témakörökben tanultakat a környezetükben elôálló problámák megoldására felhasználni. Követelmény A digitális áramkörök és az információtechnika témakörökben tanultak elmélyítése, problémaorientált feladatokon keresztül. A feladatok megoldását project formában kell megvalósítani. A feladatokat a tanulók részletesen dokumentálják. A dokumentáció elkészítésénél az informatikában tanult összes eszköz, ismeret felhasználását követeljük meg a tanulóktól. A problémák leküzdésénél ösztönözzük a tanulókat az öntevékeny ismeretszerzésre, és a csoporton belüli logikus munkamegosztásra. Alakítsuk ki a tanulókban az esztétikus és az igényes munka iránti igényt. Tartalom A mikrokörnyezetbôl származó problémák megismertetése a tanulókkal A tanulók az érdeklôdési körüknek megfelelô problémákat kiválasztják, és ennek szellemében kialakítják a project szerkezetét A vezetô tanár feladata a projectek mûködésének segítése, és a felmerülô tanulói problémák megoldásához szükséges irányok megadása A feladatok leadása A csoport közösen értékeli a végzett munka eredményességét Értékelés Az elkészült dokumentáció alapján.

Szabad órakeret Szerkezet:

soros

40


Óraszám Iskolai:

21 óra

Cél Biztosítson lehetõséget az iskola igényeinek megfelelõ ismeretek, illetve az egyes témák részletesebb kifejtésére. Tartalom Az iskola által választott témák.

Számítástechnika SZKINAT96 12. SW

Szerkezet:

párhuzamos

Részei Szervezési ismeretek Adatkezelés, 4GL Problémamegoldó project Szabad órakeret Óraszám Iskolai:


6 óra/hét

Cél A 12. évfolyam tantárgyi egységben leírtaknak megfelelõen. Követelmény A 12. évfolyam tantárgyi egységben leírtaknak megfelelõen. Elõzmény Számítástechnika

SZKINAT96 11. SW

Tartalom Szervezési ismeretek Adatkezelés, 4GL Problémamegoldó project Szabad órakeret

39 óra 70 óra 65 óra 30 óra

Szervezési ismeretek Szerkezet: Óraszám Iskolai:

soros

39 óra

Cél A tanulók ismerjék meg a számítástechnikai szervezéssel kapcsolatos alapfogalmakat. Követelmény Tudjanak egyszerûbb szervezési leírást értelmezni és az alább felsorolt objektumokat tudják létrehozni:

41


− logikai adatszerkezet − bizonylatok kialakítása − képernyõ- és listaképek kialakítása Tartalom 1. A szervezés munkák részei, feladatai Manuális eljárások − input - output formátumok készítése − képernyõ- és listatervek Adatmodellezés fogalma − bizonylatok, bizonylatok tervei − adatstruktúrák / adatbázisok tervezése − kapcsolatok, adatáramlási tervek 2. Programspecifikáció fogalmai, leírások értelmezése 3. Tesztelés, dokumentálás alapjai 4. Egyéni és csoportos projekt feladat elõkészítése Értékelés Egyéni programozási feladatok kapcsán.

Adatkezelés, 4GL Szerkezet: Óraszám Iskolai:

soros

70 óra

Cél A tanuló ismerje meg egy negyedik generációs nyelv alapfogalmait és a nyelv fejlesztõ rendszerét. A 4GL körében megoldható feladatok körének megismerése. Követelmény − A tanuló ismerve a 4GL adta lehetõségeket tudjon jelentést, egyszer feldolgozó programot készíteni. − Az adatkezeléssel kapcsolatos alap-feladatokat tudjon megoldani. Tartalom 1. A 4GL alkalmazások használata − elsõ lépések, menühasználat − elnevezések és konvenciók − alapvetõ adatkezelési funkciók − bevitel − módosítás − lekérdezés − váltás az egyes módok között 2. Felhasználói opciók − − − −

ablakok, rekordok használata kulcsok megadása rendezés jelentés

3. Egy alkalmazás tervezése

42


43

− az alkalmazás definiálása − alkalmazás kiválasztása − adatdefiniálás − mezõtípusok − adatszótár − fájl mezõinek és kulcsainak megadása − rendszer elmentése 4. A programgenerátor − applikáció generálása 5. Fõprogram használata és készítése − egy példa elemzése − program alapparamétereinek megadása − task fogalma és készítése 6. File karbantartó program készítése − − − − −

egy karbantartó program mûködése felvitel, módosítás, törlés kapcsolat más fájlokkal altaszk létrehozása formák létrehozása a fájlokhoz

7. Paraméterátadás − fájlok kapcsolata − végrehajtási sorrend meghatározása − gyakorlás 8. Jelentés programok készítése − − − − −

egyszerû jelentések készítése jelentés paramétereinek beállítása elrendezés tervezése paraméterátadás kialakítása nyomtatás

9. Egyéb lehetõségek − − − −

szövegfájlok írása, olvasása formanyomtatványok tervezése jelszók használata help rendszer készítése

Értékelés Egyéni programozási feladatok kapcsán.

Problémamegoldó project Szerkezet: Óraszám Iskolai:

soros

65 óra

Cél A tanulók a számítástechnika, és informatikai technológia tantárgyakon belül szerzett ismereteinek egyéni és csoportban végzett munkával történõ elmélyítése.


Követelmény Egyéni és csoportos feladat megoldása 4GL nyelvben. Adatkezelõ rendszer készítése. A munka elvégzése során az összes korábbi segédeszköz használata. Tartalom − − − −

számítástechnikai problémák felvetése, megfogalmazása, megismertetése a tanulókkal egyéni választás, feladatmegoldás menetének közös kialakítása konzultációk, egyéni és csoportos feladatmegoldása feladat leadás, értékelés

Értékelés Egyéni programozási feladatok kapcsán.


soros

30 óra

Cél Lehetõséget biztositani az iskola igényeinek megfelelõ ismeretek ill.az egyes témák részletesebb kifejtésére. Tartalom A szabad órakeret témák óraszámait az iskolák saját igényeik szerint használhatják fel a törzsanyag kiegészítésére, új anyagrészek feldolgozására illetve az iskola szakmai orientációjának elõkészítésére.

44

TANTERV. Szakközépiskolai tantervbank. Szakmai tanterve

Recommend Documents