Táncos Újság. Tantestületi túra. Wir begrüßen die Weltdachverband der Donauschwaben in Saar. Állandó rovataink: Gyerekszáj. Sváb szótár. Tudtad?

Táncos Újság TÁNCOS ÚJSÁG

A Saarer Tanzgruppe magazinja

V. évfolyam, 3. szám

SAARER TANZGRUPPE MAGAZINJA ∙ V. évf. ∙ 3. szám Felelős kiadó: Saarer Tanzgruppe ∙ Főszerkesztő: Angyal Bálint ∙ Olvasószerkesztő: Schweininger Ádám ∙ Munkatársak: Borsodi Imre, Czencz Máté, Horváth Petra, Laub Bálint, Rohrbacher Máté, Schweininger Ádám, Speier Liza

Wir begrüßen die Weltdachverband der Donauschwaben in Saar

A Saarer Tanzgruppe szeretettel köszönti a Dunai Svábok Világszövetségének tagjait a mai sördélutánon. E havi lapszámunk Laub Bálint szomszédjairól is szól, hiszen fókuszban Haász Fecóval beszélgetett (6. oldal). A másik írásában pedig a Nagy-árok szörnyű titkait eleveníti fel. (7. oldal)

(3. oldal)

Idegenlégiósunk Kreisz László, a Landesrat újonnan megválasztott elnöke. (3. oldal) Növekedett a Száron és Újbarkon élő német nemzetiségűek száma. Derült ki a 2011-es népszámlálási adatokból. Az örömteli hír bővebb elemzését az 5. oldalon olvashatják a statisztikák szerelmesei. Idei locsolásunkat pedig egy képriport formájában mutatjuk be. (8. oldal)

Állandó rovataink:

„Tantestületi” túra Az elhúzódó tél miatt idén csak a Széna-hegyig jutott tánccsoportunk túrázó szakosztálya a szokásos vértesi kiránduláson.

Körkérdés 6. oldal

facebook.com/saarertanzgruppe

Gyerekszáj 7. oldal

www.saarertanz.hu

Sváb szótár 7. oldal

Tudtad? 3. oldal

1

TÁNCOS ÚJSÁG



Hangolódás a nyárra Legyen ez egy bevezető a nyárhoz. Mert akaratlanul is minden pillanatban eszünkbe jut a nyár és a közelgő események, a nagy vizsgák, a munka és a tanulás közepette. Ha pedig nyár, akkor rengeteg új élmény. Új élmények, egy már megszokott társasággal. Új élmények, a már megszokott programokon. Bálok, fellépések, búcsú, tánctáborok, utazások, strandolások, biciklizések, nyári összetartások vagy a spontán pincézések. Bár megszokott programok, mégis minden évben új élményanyaggal gazdagodhatunk. Újabb felejthetetlen élményekkel, amelyek során a főszereplők nem változnak. Ennek oka pedig a még mindig, mikor gyengébben, mikor erősebben működő összetartás. De az ember folyamatosan célokat tűz ki maga elé. A mi állandó célunk, hogy még inkább együttműködjünk és ezáltal, még jobb közösséget alkothassunk. Azonban ehhez szükség van a közös eseményekre, együtt töltött időszakokra. Ehhez kínál sok lehetőséget számunkra a nyár. Mi, az újság szerkesztői ezeket az élményeket próbáljuk majd továbbra is lapszámról lapszámra, minél változatosabban átadni nektek. Horváth Petra

Hangulati kérdések

Az egyetemista rohan. Egyik karról a másikra, a földszintről az emeletre. Szemináriumi dolgozatot ír, referál, zéházik, mellékállást vállal. Halmozódó határidők szorítják kínzó keretek közé szmogos napjait. Ellensége az idő, amely örökké faképnél hagyja. Nem éri utol sohasem. Az öt perces késés jellemrajzához szikkad. Májusban, zombiélete csúcsán, megtanulja utálni, amit szeretett, megtanulja unni, amit élvezett. Nem érdekli más, csakhogy jó eredménnyel végezzen a tanulmányaival. Ilyenkor találkozik szülőfalujában véletlenül egy nyolcvan feletti házaspárral. Tudja jól, a beszélgetést udvariasan rövidre kell zárni. De ezek az öregek mesélni kezdenek. A szemeik most is egymásra kacsintanak, mint sok évvel ezelőtt, abban a szári búcsúi bálban, amikor először táncoltak. Mesélik, hogy minden mulatságra elsőnek érkeztek, és utolsónak távoztak. Volt, hogy farsangkor a férj haza sem ment, csak üzent, hozzanak neki tiszta inget a következő napra. Mert három napig tartott akkor a zene és a tánc! A falu három kocsmájában, egyszerre. Volt, hogy délután 1 órától hajnali 6-ig mulattak! A legnagyobb hangulatot mindig a „tavasztánc” csinálta. Ilyenkor körbeállt a báli nép és jót szórakozott a seprű fölött táncoló legényen. A zenekar pedig kissé hamiskásan talán, de utánozhatatlan ízzel vagy ötször elismételte, hogy „Ha már tavasz van, legyen tavasz”. Szünetekben aztán svábul énekeltek. Minden fiatal, összekapaszkodva. Oldalt üres söröshordókra fektetett padlókon ültek az asszonyok, az urak a vendéglátó kocsmárossal beszélgettek az idei termésről. Persze ezek ritka alkalmak voltak az évben. Sokat kellett dolgozniuk. „Nem volt minden szombaton buli”- ahogy ők mondják. De azért a vasárnap délután mindig a szabadságé lehetett. Összegyűltek ilyenkor a fiatalok, a lányok hófehér blúzban, széles szoknyákban, egymásba karolva járták az utcákat, és énekeltek. A legények kalapban, tiszta csizmában várták őket. Nekik harmonikás is játszott. Kis gombossal, kottát sohasem látott. A házigazda lement a pincébe, bort hozott, mellé kis decis poharakat és szódát. A fiúk énekét a falu végén is hallani lehetett. Sokszor válaszoltak is rá a másik utcából, és… …és eközben az egyetemista elfelejti, hogy órája a zsebében pihen, nem számolja a perceket. Néha felnéz az égre, mint az emberek természetüktől fogva ezredeken át, és látja, messze a napnyugta: az öregek még mesélhetnek! Úgy érzi, megelevenedik előtte szülőfalujának múltja. Mozdulni kezd a mozdulatlan, színes lesz, ami fekete-fehér volt. Szinte érzi magán a szári főutca porát, szinte dúdolja a százéves dallamokat, és táncol az olajszagú kocsmában. Így indul haza. Feje lassan kitisztul, a zsebéből előkerül az óra. Átgondolja ezt a délutánt. Emlékszik még a feleség mondatára: „milyen szép ez a Szár!”. Elgondolkodik, vajon nyolcvan évesen ő is ezt mondja-e majd. Hazaérve kedve támad megidézni a régi kor mulatságait. Nézegeti a CD-s polcot: leginkább alpesi hegyek előtt pózoló zenészek képei köszönnek vissza rá. És ekkor arra gondol, lehet, hogy épp ebben a percben is játszik még valahol egy öreg sváb harmonikás. A régi vasárnapok emlékére. Egyedül. Magának. Schweininger Péter

2


www.saarertanz.hu

TÁNCOS ÚJSÁG



T úlélő felszerelés: páncélos májkrém, gumicukor, szalonna jó hangulatú szalonnázásba kezdtünk. Előkerültek a kicsik szerelmi történetei, majd az „öreg” táncosok anekdotái, jobban esett az étel a vidám beszélgetés mellett. Aztán tovább indulva meg sem álltunk a Széna-hegyig. Az év első leülős távolba merengős délutánját tölthettük el közösen.

Hol is kezdjem? Tavaszodott. Vagyis nem. Konkrétan ez a nap volt A TAVASZ. Hosszas szervezkedés után végre sikerült a tavaszi túrát összehozni. Az első időpontnak ugyanis keresztbe tett a naptárt elnéző tél. Idén is a szokásos volt a gyülekező Petiéknél, ám a sorra érkező arcok már koránt sem voltak azok. Egyre csak jöttek a gyerkőcök a 4. csoportból. És végül már mi éreztük magunkat öregnek; az 1. és 2. csoport képviselői. Nekivágtunk a túrának az ifjak, és a nyugdíjas klub. Vagy fogalmazzunk úgy, hogy a „tanári kar”. A szép idő és a gyerek zsivaj életet hozott az erdőbe. Talán idén első alkalommal. Az erdészháznál aztán megpihenve

A zsiványabb srácok egymást heccelték, a lányok meg egymás közt sztorizgattak a sulis történetekről és az ő kis titokzatos mindennapjaikról. Elképesztő panoráma tárult elénk, Angyal Bálint segítségével a földrajzi jelentőségű dolgokat is megvizsgálhattuk. Kaptunk egy keveset kőzettanból, megtudtuk, hogy egészen Százhalombattáig is elláthatunk olyan tiszta időben, mint ezen a napon is. A sikeres túra, és a jó hangulat egyvelegével értünk vissza a faluba. Sajnos nem tudott részt venni mindenki, aki szeretett volna, hiszen az első tavaszi nap sokaknál más programot, kötelezettséget jelentett. Úgy gondolom, bátran állíthatjuk, hogy a vértesi túránk évről évre sikeresebb. Egyre nő a létszám és egyre fiatalabb a résztvevők életkora is. Jövőre reméljük még több új arccal és még több régivel sikerül teljesíteni a távot. A sok

Tudtad?

kis szoprán és tenor énekhang mellé még azért kéne a mezzo, meg a basszus szólam, hogy hazafelé a táncos nóták kizavarják a tél utolsó morzsáit is a szári erdőkből, és hogy a szarvasok ijedtükben agancsot növesszenek, hogy egy csilingelős autót is idézzek : … Most, itt a helyszínen. Egy szó, mint száz egy felejthetetlen élménnyel gazdagodtunk ismét, és talán néhány hasznos dolgot is elleshettek tőlünk a gombamód növekvő törpék. Találkozzunk jövőre! Nusi, készülj! Borsodi Imre

Újbarok címere álló, háromszögű pajzs kék mezejében, a pajzsderékban vízszintes, alsó felén fogazott ezüstpólya. A pólya felett lebegő helyzetű, egy tőből ágazó három arany

tölgyfalevél, köztük egy-egy makkterméssel. A pólya alatt lebegő helyzetben három /2:1/ arany heraldikai rózsa két sorban. A címerpajzsot két oldalról egy-egy, szárán alul keresztbetett és hat-hat kalászból álló búzakoszorú övezi. A címer alatt lebegő, hármas tagolású, fecskefarok-végződésű, íves aranyszalagon feketével a nagybetűs településnév: ÚJBAROK. (Forrás: nemzetijelkepek.hu) facebook.com/saarertanzgruppe

www.saarertanz.hu

3

TÁNCOS ÚJSÁG



Idegenlégiós: Kreisz László

A Landesrat 2013. március 23-án tisztújító közgyűlést tartott, melynek keretében a leköszönő Heilig Ferenc utódjául, a taksonyi Kreisz Lászlót választották elnökül a résztvevők. Ennek kapcsán beszélgettem vele.

rutinosabb csapatok mellett a szárnybontogatásra is legyen lehetőség – természetesen tiszteletdíj nélkül. Mert az évben kell, hogy legyenek olyan alkalmak, amelyek nem a pénzről, hanem értékekről szólnak. Ezt, mint egykor kizárólag a zenéből élő ember mondom. Így lett tehát a kiszenekari fesztivál. Aztán egyre jobban beleláttam a dolgokba, közben megkezdtem második ciklusomat is polgármesterként. Adta magát, hogy Feri bácsi leköszönése után megméressem magam.

Természetesen te sem úszod meg, hogy ne az első szári táncos élményedről faggassalak. Nem is volt az olyan régen. Sördélutánt játszottunk nálatok. Magával ragadott minket a sajátos hangulat. Bár ezen kívül sajnos még nincs sok közös élményünk, a beszámolók alapján mondhatom: Szár friss levegőt hozott a magyarországi németség életébe.

Mindig jó ezt hallani. De azért emlékszem én még egy Landesrat-féle Batyus Bálra a Corvinuson, ahol szintén ti zenéltetek. Igen, az akkoriban egy nagyon jó kezdeményezés volt, amit kétszer is megrendeztünk. Aztán sajnos elhalt a rendezvény. Az emberek nem tartották elég fontosnak, hogy megjelenjenek. Pedig szerintem igenis van helye egy országos szinten szervezett, reprezentatív sváb rendezvénynek.

Forrás: facebook.com

Ezután komoly, aprólékos munkába kezdtem, így 2006-ban nagy örömünkre sikerült felülkerekedni az egyik nagy párt jelöltjén. Mennyire kellett politikusnak lenni ehhez? Hiszen nyilván össze sem lehet hasonlítani a kettőtök mögött álló hátteret… A politika eszköz, de önmagában kevés. Mi új megközelítést alkalmaztunk. Nem mentünk bele felelőtlen ígéretekbe, azt vallottuk, hogy gazdálkodnunk kell, hogy arathassunk, és ezt nem is titkoltuk. A kezdetektől csapatban képzeltem el a munkát, ezért létre is hoztunk egy közéleti egyesületet. Tudtuk ugyanis, hogy a civil szervezetek tagjai sokfélék, sokfélét gondolnak. Őket az élmények, és az ezeken alapuló hagyományok hozzák össze, nem a közös választói preferenciák. Így aki segíteni akart, a mi szervezetünkön keresztül megtehette a tánccsoportjától vagy éppen motoros egyesületétől függetlenül.

Reméljük, új posztodon e téren is kibontakozhatsz. Na de hogy nézett ki az ide vezető utad? Kalandosan. Az egész a zenével kezdődött. 1985-ben, tizenöt évesen alapítottam a máig működő Szigeti Fiúk (korábban Takser Insel Buam) zenekart. Ez a nagyszülői zenészgeneráció követésének is felfogható, ennyiben már-már sablonos a történet. Csakhogy mi voltunk az a korosztály, akik már nem hoztak otthonról olyan erős kötődést a gyökerekhez. Ebben valószínűleg Pest közelsége is szerepet játszott. Tehát a zenekar működött, de az igazi eszmélés még váratott magára. Aztán a húszas éveim elején mindent a zenére tettem fel: a muzsikálás mellett menedzseltem a csapatot és a hanghordozók értékesítésével foglalkoztam. Ebből meg lehetett élni. 2000 körül külföld felé kacsingattunk, ám hosszabb távon elEkkora már kapcsolatban álltál a Bálvetettük az ötletet. Ekkor tudtam, hogy ing Józsi bácsi vezette Landesrattal… valamerre lépnem kell, persze szó nem volt ’98-ban, még a Júlia utcai székházban kezdmég polgármesterségről, meg Landesrat tem látogatni az irodát. Egy részleget hozelnökségről. Mindenesetre már eljött az a tunk létre kiszenekarok számára a zenei pont, hogy svábságomat életformaszerűen, szekción belül, bár ez talán már Heilig Feri a hétköznapokban is meg akartam élni, és bácsi idején volt. Egy kisparti ugyanis nem ezért tenni is akartam. nagyzenekar. Másképp szól, és általában Így 2006-ban indultál a helyi választá- máskor, más céllal. Ráadásul egyre több együttes alakult, akiknek össze kellett féson Taksonyban. Az igazság az, hogy már 2002-ben is. Ak- sülni az érdekeit, és lehetőséget biztosítani kor a lakosság még talán fiatalnak tartott. időnként egy alkalomra, ahol a nagyobb,

4


www.saarertanz.hu

A Landesrattal kapcsolatban többször felmerül, megkerülhetetlen-e a magyarországi németség területén. Erről mit gondolsz? Azt hiszem, egyre inkább az. A rendezvényeink évről évre vonzóbbak, melyekből kár kimaradni. Gondolok itt a minősítőkre, fesztiválokra, ifjúsági találkozókra. Persze aki ezeket nem látogatja, joggal mondhatja, hogy számára megkerülhető a Landesrat. Célom, hogy egyre kevesebben érezzék ezt. Mik a fő célkitűzések? Azt gondolom, alapvetően a tetteknek kell beszélniük. De nagy vonalakban annyit mondhatok, hogy egyfajta ernyőszervezetként képzelem el a működést. A minőségi kultúra őreként kell működnünk. Ennek érdekében alaposabb előkészítést, hosszabb távú terveket kérek majd a szekcióktól. Csak a minőség lehet az, ami a kozmopolita világban alternatívát kínál, mert valóban megkerülhetetlenné tesz. Ahogy nagymamám mondta: megéri tisztességesen dolgozni, mert hosszú távon kevés a konkurencia. A táncszekcióval kapcsolatban vannak-e konkrét tervek? A svábok között a legnagyobb méhkas a táncosoké, ahol sokszor egymás fölé, és nem egymás mellé helyezik magukat a résztvevők. Régi cél a szakemberképzés kidolgozása, és a koreográfiákhoz, tudáshoz, egymás hagyományaihoz való minél szélesebb hozzáférés biztosítása. Úgy látom, a fiatalokban erre egyre nagyobb igény mutatkozik.

Czencz Máté

TÁNCOS ÚJSÁG



Növekvő nemzetiségi számok Lassan

de, annál biztosabban egyre több adatsor áll rendelkezésünkre a

Számunkra a legérdekesebbek a településszintre lebontott információk, hiszen mégis csak jobban érdekli az embert, hogy miről is „mesélnek” a számok az ő kis közösségében, Száron és Újbarkon egyaránt. A következőkben az említett két falun túl a szomszédos községek nemzetiségi adatait is összehasonlítom a 2001-es és a 2011-es népszámlálási adatok alapján. Mielőtt belevágnánk a részletesebb településszintű adatsorokba fontos megnézni a nemzetiségek számának változását országos szinten. 2001-ben elismert 12 nemzeti kisebbség közül továbbra is a németek száma a legmagasabb 62 105 fővel. Ez messze a legmagasabb szám a többi nemzetiséghez viszonyítva. A képzeletbeli dobogó második fokára a szlovákok (17 693 fő) a harmadikra pedig horvát nemzetiségűek (15 597 fő) állnak. Fontos hangsúlyozni, hogy az etnikai kisebbségként (tehát nem rendelkeznek anyanemzettel a szerk.) számon tartott hazai roma kisebbség a maga 189 984 fős mutatójával igen jelentősen hozzájárul a hazai etnikumok összlétszámához. Áttérve a 2011-es adatok elemzésére, megállapítható, hogy a szlovén nemzetiségűek kivételével az összes többi nemzetiség száma emelkedett. A növekedés okainak kifejtésére egy másik, nagy terjedelmű cikk adna megfelelő választ. Az említett képzeletbeli dobogó első helyét továbbra is a hazai németség foglalja el. Figyelemre méltó, hogy 2011-ben már 131 951 fő vallotta magát német nemzetiségűnek. Tehát elmondhatjuk, hogy 10 év alatt, a bevallások alapján sikerült megduplázni az általunk is képviselt németség számát Magyarországon. A dobogó második fokán továbbra is a szlovák nemzetiségűek állnak (29 647 fő), a harmadik helyen pedig a horvátokat letaszítva a román nemzetiségűek (26 345 fő) helyezkednek el. Itt is fontos szólni a hazai romák számáról, hiszen 2011-ben 308 957 fő vallotta magát ilyen nemzetiségűnek. A következőkben pedig továbbra is a hazai kisebbségek számát fogom jellemezni, csak most településenkénti bontásban. A kérdés csak az, hogy falunkban és a környező településeken is észrevehetők-e azok a folyamatok, amiket az országos folyamatok tükröznek?

2011-es

képest Szár lélekszáma gyakorlatilag nem változott, és így növekedett meg a magukat németeknek vallók száma. Hiszen sok olyan tájegység található hazánkban (pl. aprófalvas, gazdaságilag elmaradott vidékek), ahol a statisztika bár kimutatja, egy nemzetiség arányának növekedését, de az inkább úgy megy végbe, hogy az adott faluból a fiatalok elköltöznek, tehát kevesebb lesz a lakosságszám ez által nő a kisebbség aránya. Ez is csak akkor igaz, ha a településen maradók alkotják továbbra is az adott nemzetiség

...”a tizenkettő évvel ezelőtti arányhoz képest most már 30%-ot tesz ki a falu németségének aránya. „

magját. Szár ezért szerencsés helyzetben van, mert úgy gondolom, hogy a fenti folyamat nem igaz településünkre. Meg kell említeni, hogy a német nemzetiségűeken kívül 5 fő vallotta magát szlovák, további 3-3 fő pedig cigány és román nemzetiségűnek. Egyéb nemzetiségűnek, pedig a környező településekhez képest viszonylag sokan (12 fő) vallották magukat a szári lakosok. Újbarok helyzete is hasonló és még a szári adatoknál is homogénebb képet láthatunk. A 2001-ben 341 lakosú településen a német

népszámlálásról.

nemzetiségűek száma 77 fő volt, ami az összlakosság valamivel több mint 22%-a, tehát ugyanannyi mint a 2001-es évben Száron. Ezen kívül 1-1 fő vallotta magát lengyel, román és ukrán nemzetiségűnek. Tíz évvel később (2011) a falu lakossága 428 főre emelkedett, a német nemzetiségűek száma pedig 110 főre, ami egész pontosan a falu lakosságának negyedét teszi ki. Érdekesség, hogy a statisztikák szerint egyedül az orosz nemzetiség képviseli magát Újbarkon összesen 4 fővel. Az alábbi diagramot pedig csatoltam a cikkhez, hogy látható legyen a környező falvak német nemzetiségének változása. Ezek elemzésének leírását nem találtam célszerűnek, hiszen a képek mindent elmondanak. A két falu jellemzése után tehát elmondhatjuk, hogy itt is láthatóak azok a folyamatok, amelyek országos szinten is mutatkoztak a két népszámlálás között eltelt időszakban (pl. német nemzetiségűek számának növekedése), ugyanakkor a népesség számának országos szintű csökkenése kevésbé érezteti hatását a két faluban. Hazánk nemzetiségeinek földrajzi elhelyezkedésének ismeretében pedig kevésbé meglepő a két falu kisebbségeinek összetétele.

Az alábbi mellékelt táblázattal pedig remélem sikerül szemléltetni, a németség arányának változását. Továbbá reméljük, hogy ehhez a növekedéshez a Száron és Újbarkon több éve sikeresen működő nemzetiségi csoportok munkája is hozzájárult. Angyal Bálint

A statisztikák szerint 2001-ben az 1689 fős Száron 373 fő vallotta magát német nemzetiségűnek, ami a lakosság 22%-át teszi ki. A mostani, legfrissebb 2011-es népszámlálási adatok szerint falunkban pedig már 509 főre emelkedett a német nemzetiségűek az 1686 lélekszámú Száron. Ez azt jelenti, hogy a tizenkettő évvel ezelőtti arányhoz képest most már 30%-ot tesz ki a falu németségének aránya. Ez nagyon jó hír, főleg annak tudatában, hogy az ország lélekszáma folyamatosas csökken (évente egy Tata méretű város lakosságszámával fogy a magyar népesség) facebook.com/saarertanzgruppe

www.saarertanz.hu

5

TÁNCOS ÚJSÁG


Fókuszban: Haász Fecó


Mostani interjúmat a hatodik osztályos Haász Fecóval, a 4-es csoport táncosával készítettem. Fecó szeptember óta táncol, de a beilleszkedés nem volt számára gond, mert korábbról már ismerte a csoport tagjait. Melyik a kedvenc táncod? A Farsang. Mi a legjobb élményed eddig? A táncbemutató. Ahogy láttam a táncos-évzárón is ott voltál. Az hogy tetszett? Az is jó volt. Próbákra szeretsz járni? Igen, mert sokat szoktunk szórakozni. Az elején néha amerikai focizunk. Fél hatkor már átmegyünk szórakozni. Beülünk a gépterembe Bercivel és Goodgameempire-zünk.

deoton játszik, akkor a Bayern Münchennek. De ha játszik a Videoton, akkor nekik. Ha csütörtökön, vagy vasárnap van meccs, másnap mindig felírjuk a Péternek a táblára a Fradimeccsek eredményeit. Legutóbb Berci belerajzolt egy középső ujjat a nullába. De Péter nem lepődött meg, tudja, hogy nem szeretjük a Fradit. (Videoton-Ferencváros 2:0) Szoktam látni, hogy a kertben is szoktál segíteni. Igen, van kiskertem. Van benne kukorica, hagyma, paprika, bab, saláta, lesz paradicsom, és fűszernövények. Az állatok etetésében is szoktam segíteni.

Nem szoktak a próbán rátok szólni? Dehogynem. Szoktunk hülyéskedni tánc közben. Olyankor Ildikó ránk szól. Meg, ha Péter beszél és közben mi is beszélünk. Pedig szoktuk hallani, amit mond. Olyan, mint technika órán: mindenki ezerfelé beszél, mégis mindent meghallunk. Láttam, hogy a 4-es csoport idén ment már Május-fát állítani. Te is részt vettél? Igen. Nagyon jó volt. Négy fát állítottunk. Péter mondta, hogy ne tujával kezdjünk, hanem nyírfával. A százas út mellett vágtunk ki négy fát.

Van kedvenc tantárgyad? A törit és a matekot szeretem. Amit nem kedvelek az az angol. Tudod már mi szeretnél lenni? Már több dolgon gondolkodtam. Ica néni egyszer azt mondta, legyek orvos, mert kijövök az emberekkel, és van türelmem. Mit szeretsz, és mit nem szeretsz Péterben? Szeretem, hogy jót lehet vele beszélgetni. Rosszat nem tudok róla mondani, mert tök jó fej.

Kiskérdések Mi a kedvenc meséd? Tom és Jerry. Azon sokat szoktunk nevetni. Mi a kedvenc filmed? Szellemlovas, Hopp, Másnaposok. Csokis vagy túrós palacsinta? Mindkettő, de leginkább túrós. Mert bármikor lehet csokis palacsintát enni. Túrósat is, csak a túró kicsit drágább. Kedvenc süti? Grízzserbó és krémes.

Nehéz volt? Igen, főleg a végén az utolsó fa nehéz volt. De a Péter és a nagy Berci (id. Tóth Bertalan) segítettek vinni.

Kedvenc étel? Sok van. Amit a legjobban szeretek az a cigánypecsenye. Bár nem tudom, miért pont ezt a nevet kapta.

Mit csinálsz szabadidődben? Focizom, bicózom, tévézek, gépezek.

Mi van a bal zsebedben? Snickerses papír. Laub Bálint

A tévében is nézed a focit? Igen, a Videotonnak szurkolok. Ha nem a Vi-

Körkérdés: Melyik utcába építkeznél Száron és miért?

Nagy Viktória (2. sz. csoport): Hát azt hiszem, hogy az Ér utcába vagy a Somogyi Bélába, mert forgalmas utcába biztosan nem építkeznék. Imádom a mostani nyugis újbarki utcánkat is. És ha körbenézel, közel érezheted magadat a természethez.

6

Kárpáti Viktória (2. sz. csoport): Talán az Arany János utcába, mert úgy hallottam arra fele nagyon jó a társaság, na meg bálokból hazafele a szolizás a Rebekáéknál.


Grósz Erik (3. sz. csoport): A Rákóczi utcába építkeznék (maradnék), mert az a falu fő utcája és onnan minden könnyen elérhető.

www.saarertanz.hu

Pechinger Tamás (3. sz. csoport): Én három utca között hezitálnék. Természetesen az Ér utca az egyik, amelyikben lakom, az Arany János utca és a Rákóczi utca, amely lényegében azért előnyös, mert ha lehet mondani minden ott van. Sokat gondolkodnék rajta az biztos. Rohrbacher Máté

TÁNCOS ÚJSÁG



Az én Tüskeváram, a nagy-árok Főleg két szál köt engem ehhez a helyhez: az egyik, hogy tulajdonképpen most a szomszédomról írok cikket, a másik Már legalább két generáció képviselői játszottak itt. Az árok körül élő gyerekek valahogy mindig felfedezik a vadregényességét.

hogy gyerekkorom jelentős részét töltöttem benne.

Az árok leghíresebb része a csapadékelvezető csatorna. Ezen végigmenni ugyanis egyenlő volt egy tűzkeresztséggel. Ha nem mész végig, „csicska” vagy. Aki még nem ment át, azt pedig rémtörténetekkel ijesztgették. Ez odáig fajult, hogy volt olyan, aki állította, hogy érezte a lábainál elszaladó patkányokat.

lé.(A helyiek szerint azért, mert a ma már nem működő kút meg lett lékelve.) Több se kellett: gátépítés, duzzasztás, folyószabályozás, és az ezzel járó „pacsálás”. Utólag is azt gondolom, megérte szüleinktől mindennap meghallgatni, hogy „Te már megint hogy nézel ki?”.

De nekünk, akik a környéken laktak, az árok volt maga a dzsungel. Akkor hatalmasnak tűnt, valaminek, ami csak a miénk. Külön felpezsdítette fantáziánkat, hogy kb. a felétől viszonylag bővizű kis erecske folyik lefe-

Az árok közepén áll egy nyomós-kút, ami ma már nem működik. De nem véletlen, hogy itt kút van. Régen itt egy gémeskút működött, ami biztos vízforrást jelentett. Ahogy az idősebbektől hallottam: „nemcsak sok, de jó

vize is volt.” Ezt azzal támasztották alá, hogy ebben a vízben megfőtt a bab, nem úgy, mint sok ház kútvizében. Nagyapám elmondása szerint sokan, akiknek pl. nem volt kútjuk, már hajnalban kocsikkal jártak ide, hogy vizet vigyenek az állatoknak. De azt is mondta, hogy ha hajnalban kiürült a kút, mert az emberek elhordták a vizet, délutánra újra rengeteg víz gyűlt össze az alján. laubb

Német - sváb - magyar szótár

A német nyelvi bizottságunk megalakulásával lehetőségünk nyílik a sváb nyelv megismertetésére felétek. Házenfratz Kinga tanár néni jóvoltából minden alkalommal más-más témakörből olvashattok.

Kirchliche Feste im Jahreslauf

Herbst: Weinlesefest – Weinbalesn - szüret der Martinstag – Martinstog – Márton napja der Katharinatag – Katreintog – Katalin napja

Vorfrühling, Frühling:

Maria Lichtmess - Maria Leichtmess – gyertyaszentelő boldogasszony Fasching – Fosching - farsang Fastenzeit – Fostnzeed – böjti időszak Ostern – Austa - húsvét der 1. Mai - ti erschti Mai – május 1. Pfingsten – Pfingstn - pünkösd

Winter:

der Advent – Opfeind - advent der Andreastag – Aundreatog – András napja der Barbaratag – Wawetog – Barbara napja der Nikolaustag – Niklotog - Mikulás der Luciatag – Lucitog – Luca napja Weihnachten – Weenochtn - karácsony Neujahr - neix Joar – újév Dreikönigstag - Heilichi tre Kinich - háromkirályok

Sommer:

Johannistag – Johannistog – János napja Kirchweich – Khiritog - búcsú Mariä Himmelfahrt - Mariä Himmifoart – Mária mennybemenetele

Gyerekszáj

E bben

a hónapban érdekes kérdéssel a tarsolyomban jártam körbe a

fiatalabb korosztályú csoportokat :

M ilyen

focimeccsnéző szokásai

vannak apukádnak ? I gazán aranyos és őszinte válaszokat adtatok .

Nagy-Győri Petra (6. sz. csoport): Apukám sütit vagy más édességeket eszik és hozzá a sort és iszik, amikor focimeccs megy a TV-ben. Nem túl ideges, amikor a focisták elrontanak valamit. Szerintem igaza van. Minek idegeskedni, ha egyszer nem is ő játszik?! Bernhardt Kata (6. sz. csoport): Apu nasizni és sörözni szokott a foci bámulása közben. Kiabálni is szokott a TV-n keresztül a játékosokkal. Ha gólt lőnek, őrjöng. (nevet) Tóth Barnabás (5. sz. csoport): Hát, az apukám meccsnézés közben sörözni szokott, és ideges, ha a focisták valami hibát vétenek. Egyszer már az is előfordult, hogy őrülten, a teraszra kifutva kiabált, hogy: GÓÓÓL!!! facebook.com/saarertanzgruppe

www.saarertanz.hu

7

TÁNCOS ÚJSÁG



Képriport a locsolásról Idén evvel az összeállítással emlékezünk a húsvét hétfőről. Az 1. sz. csoport egy közös képpel kezdi a nagy futamot.

Minden kezdet nehéz..., hát még az ébredezés húsvét hétfőn.

Szerkesztői hidegzuhany a Szabó ház fürdőkádjában

Jókedv és kölniszag a Balogh csládnál. Találkozás az Arany János utcában a 2. sz. csoport tagjaival. Fiatal legények gyűjtik a tojásokat az Arany János u. 69-ben.

Előkerülnek a hangszerek a Stock-család udvarán...be is csukják az ajtót

Vízzel történő köszönés a másik Balogh családnál Az utolsó szódák már Szomoron áztatták a szőnyeget. Este 8-kor. 8


www.saarertanz.hu

Táncos Újság. Tantestületi túra. Wir begrüßen die Weltdachverband der Donauschwaben in Saar. Állandó rovataink: Gyerekszáj. Sváb szótár. Tudtad?

Recommend Documents