Táncos Újság SAARER TANZGRUPPE MAGAZINJA ∙ V. évf. ∙ 6. szám Felelős kiadó: Saarer Tanzgruppe ∙ Főszerkesztő: Angyal Bálint ∙ Olvasószerkesztő: Schweininger Ádám ∙ Munkatársak: Borsodi Imre, Czencz Máté, Fenyvesi Szabolcs, Horváth Petra, Laub Bálint, Speier Liza
Szári napok harmadszor
2. oldal Az eső sem állhatta útját a jókedvnek. Bár a felvonulás elmaradt, ennek ellenére a sátor ismét megtelt a sportcsarnok parkolójában. A 3 napos rendezvénysorozaton volt minden. Vetélkedő, disco, pálinkaverseny, bál, sördélután és persze sok jókedvű Szárról és idegenből. Hans Grabner, tánccsoportunk jó barátja idén is vendégül látta együttesünket lakóhelyén, Schattendorfban. Idén is a búcsúba kaptunk meghívást. (4. oldal)
(3. oldal)
Idegenlégiósunk Etka néni, aki a III.
Szári Napok egyik díjazottja. Most elengedte nekünk a fakanalat és vele beszélgettünk. (5. oldal)
XVI. Táncbemutató Gála
2014. március 1. Állandó Fókuszban rovataink: 6. oldal
Túraidőszak októberben Mozgalmasan teltek október utolsó napjai az 1. sz. csoport tagjainak. 23án a híres szomori túrán vettek részt, majd 3 nap múlva egy gasztrotúrán tették ugyanezt a pesti cseh kocsmákban.
Körkérdés 7. oldal
Gyerekszáj 6. oldal
Sváb szótár 7. oldal
Tudtad? 5. oldal
TÁNCOS ÚJSÁG
A Saarer Tanzgruppe magazinja
Felkészülési időszak
V. évfolyam, 6. szám
Az év ezen szakasza az, amit ezekkel a szavakkal szokás jellemezni: nyirkos, ködös, hideg. A szürke hétköznapok mintapéldája ez az időjárás. Pocsolyába lépünk, sötétben indulunk, és sötétben is érkezünk. Ilyenkor tényleg a hét fénypontja lehet egy jó hangulatú próba, egy baráti találkozás, vagy egy Katalin-bál. Ez nem a nagy szabadság időszaka, mint nyáron, sem pedig a jóleső pihenésé, mint Nagyböjtben. Elég lehangoló, köztes állapot ez, de a nyitott szem ezekben is képes szépséget találni. Ugyanis most van idő az új táncok megtanulására, a régiek leporolására, finomítására. Most kezd letisztulni a táncbemutató majdani műsora, az egész rendezvény összképe. És most van a legnagyobb szükség a kitartásra, hogy ne vesszünk el a mindennapok részleteiben, hanem szemünk előtt tudjuk tartani a végcélt, és ígyne nyűg legyen egy-egy próba, hanem mindig egy újabb alkalom a fejlődésre. Olyan ez, akár a futballban. A nagy meccs a Táncbemutató, az első edzés a Szüreti mulatság volt ( amin sajna sokan meghúzódtak), a felkészülési időszak pedig éppen tart. Tehát van miért küzdeni, de ez a gyümölcs sem tud a befektetett munka nélkül beérni. Laub Bálint
Beszélni kezdtek a gyerekek Többször szerettem volna, indulatoktól nem mentesen, véleményt megjelentetni sváb zenéről. De ezek a cikkek előbb-utóbb mind a számítógépem lomtárában végezték. Mert véleményt kibicként nehezen fogadtathat el az ember, de most sajátjaink gondoskodtak róla, hogy elég legyen egyszerű beszámolót írnom a mi újságunkba: Taksonyban, a Landesrat országos találkozóján, játszott a Die Saarer Musikanten nevű sváb zenekar. Tagjai olyan fiúk, akik a mi tánccsoportunkban képviselték először a sváb kultúrát. Ezt fontosnak tartották magukról a mikrofonba is bemondatni. Ez volt az első alkalom, hogy itt felléptek. Izgultak, mi pedig együtt izgultunk velük. Nem csak a lelkes kísérő szülők, hanem mindenki a száriújbarki-vörösvári sarokból. Mindannyian szülők voltunk, de legalábbis családtagok. És, mint mikor a családban a legifjabb gyermek beszélni kezd, élveztük meghatottan, büszkén, régi örömmel a zenéjüket. Nem azért, mert jól játszottak. Ez ma már természetes. Hanem azért, mert nekünk játszottak, a miénkből. A mi viseletünkben, a mi német és magyar népi nyelvünkön. A családunk igazi arcát képviselték. De a vastapsot mégsem mi adtuk nekik, hanem a többi báli vendég. A távolabbi rokonok. Akiknek a családi albumában talán ugyanúgy szerepel Szám Tóni bácsi, az Antschel Walzer vagy a jó csárdás, mint a miénkben. Ők is együtt örültek hát velünk. Így teremtett zenéjével közösséget a fiatal szári zenekar. Szép este volt! Köszönet érte! Schweininger Péter
Táncos Hírek
•
Változások a szerkesztőségben. Rohrbacher Máté kollegánk a továbbiakban sajnos már nem tudja ellátni eddigi feladatait a csapatunkban. További sok sikert kívánunk neki az életben!
•
Köszönjük az egész csoport nevében egy lelkes 5. és 6. csoportos apuka, Földházi Péter felajánlását, akinek munkája révén 100 db Saarer Tanzgruppe-matrica és 28 üveg Saarer Tanzgruppecímerrel ellátott minőségi fehérbor került a tánccsoporthoz.
•
Táncos interjú a Kisbíróban. Hoffmann Józseffel készült interjú olvasható a mostani lapszámban.
•
Idén is lesz Novemberi buli. A helyszín november 30-án reggel fog kiderülni. Kapunyitás: ugyanezen a napon este 20:00-tól.
•
Archiváló Bizottságunk Hagyományörző foglalkozást szervezett októbar 28-án. A délután fő célja az volt, hogy közelebb hozza a gyerekeket a népszokásokhoz, és bemutassa az ünnepeket.
•
Taksonyban lépett fel a Die Saarer Musikanten. Az október 27én megrendezett V. Sváb zenekarok Oszágos Találkozóján, tehát Szár is képviseltette magát. A nagysikerű szerepléshez ezúton is gratulálunk!
Fellépéseink a közeljövőben: • január 18. - Békés Megyei Svábbál, Orosháza - 1 és 2. cs. • február 22. - Svábbál, Berkenye - 1 és 2. csoport • március 1. - XVI. Táncbemutató Gála
2
facebook.com/saarertanzgruppe
www.saarertanz.hu
TÁNCOS ÚJSÁG
A Saarer Tanzgruppe magazinja
Mitől lesz jó?
V. évfolyam, 6. szám
Visszatekintés a III. Szári Napok programjaira, amit még a rossz idő sem tudott elrontani.
Nincs tökéletes recept. Nincs tankönyv, amiből mindez megtanulható. Néhány adalék sorolható fel talán mindabból a titkos receptből, amiből egy jó program összeáll, és beérik. Mitől állhat tehát össze mind ez? A közösségtől, a barátoktól, a helyszíntől, a zenétől, a gyöngyöző sörtől, a finom bortól, a minőségi pálinkától, a közös nevetéstől, az együtt eltöltött időtől. Egy hétvége. De mélyebbre kell itt ásni. Miért sajátos ez még is Száron? Országos betegség terjeng, melyet úgy hívnak pesszimizmus. Hogy a Vértes, vagy a mikroklíma teszi, arra még nem kaptam választ, de egy biztos. A vonatról leszállva itthon nem érződik orrfacsaró bűze ennek a nevezett járványnak. Közösségben gondolkodunk. És talán ez az oka sok mindennek. Ez lehet az oka annak is, hogy ismét három napig tartott a Szári Napok. És, hogy megint tömött volt a sátor. Még vasárnap este is. Ide jó hazajárni. Jó az ismerős arcokkal együtt lenni. Nem elmenni akarnak a fiatalok. Megtalálni akarják a helyüket itthon úgy, hogy ne kelljen elszakadniuk a falutól és ne kelljen lemaradniuk az ilyen rendezvényekről. Aki teheti, haza jár. Legalább ilyenkor. Kérdezhetnék sokan, hogy miért. Hiszen nincs itt étterem, nincs szórakozóhely a fiataloknak, ha hamburgert ennél az inkább csalamádés zsemle. Az ok világossá válik, ha figyelsz. A Szári Napok sikere is sokban ettől függ. Mennyire vagy együttműködő. Mennyire vagy képes közösség-
ben gondolkodni. Egyszerűen hangzik, mégsem az. Tekintsünk ki egy kicsit itthonról. A környékből számos rendezvényt említhetnénk, melyek az egyéni célok előtérbe állítása miatt indultak hanyatlásnak. A veszély fennáll nálunk is. Előnyünk talán annyi, hogy a megújulásra képes a szervezés. És a közösség ereje képes a megfelelő mederben tartani a programokat. A fejlődés útján járnak még most is ezek a programok. Van még mit javítani rajtuk. De valahogy még is a maguk „tökéletlensége” teszi szerethetővé őket. Mit tapasztaltunk ebből, mindből idén? A pálinka versenyen egyre jobb a felhozatal. Jót tettek az utóbbi évek kritikái. A második megrendezett vetélkedő után már most érdemes a harmadik feladatain gondolkodni, hiszen egy év alatt átrendeződött a versenyzők összetétele. Igen is összefért két rock banda és aztán a disco. Volt eső szombaton, de már erre is volt vészterv. A felvonulás bár elmaradt, de jövőre lesz. És addigra már ismét újdonság lesz, mivel ismét lesz lehetőség megújítani a felvonulás összetételét. Egy év rengeteg idő. Rengeteg új ötletet hozhat. Lesz rá igény. Lesz, hiszen kevés a lehetőség mostanság, hogy mindenkinek egyformán élmény legyen egy program. Találkozunk a IV. Szári Napokon? Ha a száriakon múlik, bizonyára. Borsodi Imre
Nagy túra Szomoron,
kis prágai kirándulás Pesten
Mozgalmasan telt az október vége az 1. sz. csoport tagjainak. Ami nagyon jó, hír, mert sajnos egyre kevesebbszer látjuk egymást. Jönnek a megszokott mondatok. Az egyetem, a munka és még sorolhatnánk… Ezért külön öröm volt számomra, hogy milyen sokan kirándulhattunk és sörözhettünk a hónap utolsó hetében. Az egyesesek közül egyre többen ismerik, a híres szomori túrákat, amelyet nemzeti ünnepünkkor rendeznek. Aki már részt vett ezen, az tudhatja, hogy milyen megterhelő ez testnek, léleknek és gyomornak, aki pedig nem vett még részt benne az meg biztos, hogy hallott róla, mert van miről mesélni a 6 év alatt. Ugyanis ez volt a 6. túránk, amikor a száriak is szerepeltek a nevezettek listáján. Talán a jó időjárás miatt, talán a már rendszeresen megszervezett túrák (tavasszal a Vértesben, ősszel itt) miatt, de idén rekord számú táncos nevezett a 23 km-es távra. Az indulás hajnali 7-kor volt Szárról, hogy aztán másfél órával később, már megkezdhettük a nagy menetelés. Aztán hamar rá kellett döbbennünk, hogy a közel 1000 indulóból az első 3 km-en szinte mindenki lehagyott minket. Nem volt nehéz dolguk, hiszen egy vadászles aljában sikerült úgy leülnünk, hogy azt a külső szemlélő lefekvésnek, egy szári táncos, pedig juhászvizsgának hívja. Már kora délután volt, mikor a túra feléhez értünk, a zsámbéki Romtemplomhoz. Itt, egy facebook.com/saarertanzgruppe
www.saarertanz.hu
3
TÁNCOS ÚJSÁG hasonló jellegű vizsga következett, aminek csendjét parafa dugók pukkanása törte meg. Itt sokat rihegtünk-röhögtünk. A több mint 20 fős csoportunk ekkorra már 2 részre szakadt. Az egyik, akik gumi, helyett hétmérföldes csizmát húzhattak, talán már Szomor határában lehettek. Mi ekkor még láttuk Zsámbék utolsó házait. Túránk vége felé, úgy az utolsó, 10-12 km-en már kezdett alább hagyni a motiváció, amihez a táskáink őrült ütemű ürítése társult. Hiszen az is egyre nehezebb lett. A célba idén fél 6 fele értünk. Soha ilyen korán még nem sikerült teljesíteni a távot. Ha másra nem is, erre büszkék lehetünk. Az ok-
A Saarer Tanzgruppe magazinja levelek átvétele után pedig a már jól ismert gyermelyi Palota Panzióban vendégelt meg minket Virágh Renáta és családja, amit ezúton is köszönünk. A hazafele vezető útból semmire sem emlékszem. Ez volt szerdán. Szombaton viszont még sokunk felnyögött az izomláztól akkor, amikor felszállt a 4-es vonatra a szári állomáson. Ugyanis ezen a napon egy cseh sörtúrát tartottunk, szintén az 1. sz. csoport tagjaival. Ennek oka, hogy a nyári prágai utunk sok emberben elindította a fantáziát, hogy újra meg kellene látogatni a cseh fővárost. Bár ez nagyon jó ötlet, de a naptárak zsúfoltsá-
V. évfolyam, 6. szám
ga és a pénztárcáink vékonysága keresztülhúzta számításainkat. Ezért döntöttünk egy egyéjszakás kaland mellett, a magyar fővárosban. A meglátogatott 3 helyszínről kár is lenne beszélni, mindenhol igazi cseh italokat és ételeket kóstolhattunk. De ami szerintem fontosabb, hogy megint szép számmal ülhettünk az asztalokhoz. A nap végére pedig az izolmláz a lábból a karokra szállt át. Reméljük, hogy a továbbiakban egyre többször nyílhat alkalom az ilyen jellegű délutánokra. Pesten vagy Prágában. Angyal Bálint
Szeptember végi búcsú Schattendorfban
Hogy hol van Schattendorf? Miért járunk mi az ottani búcsúba, immár második éve fellépni? Ha találkoztál már Száron Hans Grabner-rel, akkor tudsz lényegében mindent és nem csodálkozol igazából semmin. Ha nem találkoztál vele, akkor vagy nem voltál mostanában a falunk táncos rendezvényein vagy nagyon be voltál karmolva. Ha esetleg csak a nevét nem tudod párosítani a személyével, akkor segítek. Tudod, ő róla van szó, aki minden hazai rendezvényünkön az elsők között jelenik meg a feleségével, aki rengeteg videót és képet készít a fellépéseinkről és ezt nagyon jó minőségben tölti fel különböző internetes oldalakra és reklámoz is minket, úgy elég rendesen.
Na, most hát ő az, aki Schattendorfban él, a magyar határ melletti első osztrák faluban és ő az, aki ismét meghívott minket zenekarostul a falujába szerepelni. És mi mentünk szívesen, ugyanis a tavalyi vendégszeretet után ez egyértelmű volt. Félreértés ne essék, általában mindenhova szívesen megyünk, de azért ez mégiscsak külföld, -ha csak néhány kilométer híján is- és teljesen más légkör fogad itt, mint bárhol máshol. Aki nem tudott idén jelen lenni, de tavaly ott volt az például előre sajnálta, hogy nem jöhetett el a munkahelyéről vagy az iskolai órájáról. Igazából, a mi szempontunkból a forgatókönyv az ugyanaz volt, mint más Szártól egy kicsit messzebbi fellépéseinknél, ugyanis a megérkezésünk után egy kis hajfonás, egy kis csizma boxolás, átöltözés, felvonulás, menettánc, majd fellépés és a vendéglátás. Viszont a körítés, azért mégiscsak más. Megérkezésünkkor a meleg
4
kézfogások és az üdvözlő puszik után, a helyi plébániára kísértek minket, ahol ilyen süti, olyan süti, egy tálca szendvics, két tálca, három tálca… az éhes száriaknak még egy kör kaja, egy rekesz Puntigamer, 3-4 féle üdítő és kávé mellé. Mondanom sem kell, hogy kicsit sztárként éreztük ott magunkat, hiszen még fel sem léptünk, de konkrétan már ki lett nyalva a… A fellépésünk 3 blokkból állt, a helyi étterem nagy termében, ahol idén egy kicsit kevesebben voltak talán, mint tavaly, ami miatt egyébként nem győztek magyarázkodni szegény Grabnerék (délután valamilyen fiatalt temettek a faluban és odamentek sokan). A blokkjaink nagyjából fél órásak voltak, melyek között 3-4 számot játszott a zenekar és itt a helyi néniket-bácsikat kértük fel a táncra, akiknél ezzel a nap legnagyobb élményét értük el minden bizonnyal. A fellépésünk nem volt a legtökéletesebb, a zenekarral sem voltunk a legjobban összecsiszolódva, de talán egy számot kivéve mindegyik jól sikerült és igazából mind a 15 szám után vastapsot kaptunk a közönségünktől. Nem győztek utána minket megállítani és kérdezni, hogy hol is van ez a Szár, mekkora is ez a falu, mióta is táncolunk mi, hogy kerültünk mi ide?! A fellépés után a svédasztalos ebéd és a helyi Spitz(fröccs) megkóstolása következett. Utóbbi és ezenkívül mindenféle ital az egész délután és este folyamán ingyenes volt…és bár többször is mondtuk, hogy ez azért nem így működik, a vendéglő tulajdonosa hajthatatlan volt. Mindenesetre kíváncsi leszek, hogy, ha jövőre is jövünk mert, hogy már most meghívtak bennünket akkor hasonlóan áll-
facebook.com/saarertanzgruppe
ja-e az esténket. Jellemző az egész délutánra, ami egyébként egy hangulatos zenés, közös énekléssel ért véget, hogy annyit kellet fizetnem, hogy megvettem a tulajtól egy „spitzes” üveg poharat, 5 euróért és ő ezt egy liter nedű kíséretében engedte kifizetni, amit, ha utána számolunk megint nem én jártam rosszul. A jól sikerült schattendorfi búcsú után, úgy 9 fele a Tibi bá express hazafelé vette az útját, ahol az első kilométereken jókedvű éneklés vette kezdetét. A társaságból többen megbeszéltük, hogy Tatán leszállunk bulizni, de mire odaértünk, többen kiestek a pikszisből(értsd: rosszul lettek, elálmosodtak) és így csak a presszóba tértünk be a néger barátommal, hogy visszacsöppenjünk a valóságba, mert tény Schattendorfban, ha nem is minden azért a körítés más…
www.saarertanz.hu
Schweininger Ádám
TÁNCOS ÚJSÁG
A Saarer Tanzgruppe magazinja
V. évfolyam, 6. szám
„Idegenlégiós”: Etka néni
Az elsők között volt, akiket Száron megismertem. Végignézte a teraszukról, ahogyan felnőttem. Focizni és táncolni is sokszor hurcolt minket, most pedig örülök, amikor felvehetem autóval az Óvoda-domb közepén és hazarepíthetem. Ezek után egyértelmű volt, hogy az e havi Idegenlégiós rovatot én fogom elkészíteni. Pedig Ő nem is idegen és nem is légiós. Fantasztikus főztjével, hihetetlen vendégszeretetével és kedvességével, akár a tánccsoport nagymamája is lehetne. A Szár Községért díj átvételét követően mindenki Etka nénijével beszélgettünk. - Csókolom Etka néni. - Szia Szabolcs. - Azért jöttem, mert szeretnék egy interjút készíteni Önnel a Táncos Újság nevében, az Idegenlégiós rovatba. - Hú, Szabolcs mikorra kell? Nem lenne jobb holnap? A Márk nemsokára jön haza és épp főzöm neki a brassóit. - De, ha jobb úgy, akkor holnap átjövök 5-6 felé. - Rendben, de gyere, ülj le egy kicsit! Leülök a Hoffmann családdal beszélgetni. Hofi bácsi, Jocó, Dia az asztalnál, Etka néni sürög-forog. Beszélgetünk egy fél órát, kínálgatnak mindenféle földi jóval, de mindent visszautasítok illedelmesen. Aztán Etka néni hirtelen leül velem szemben és közli, mégiscsak ráér, ne kelljen visszajönnöm holnap, csak képet ne készítsek. Szóval…
- Mikor és hogyan került kapcsolatba a tánccsoporttal? - Nagyon régen, arra már nem is emlékszem. Az biztos, hogy az első egy-két Táncbemutatón még nem voltam ennyire aktív tag.
volt a legviccesebb, hogy mi magunknak szerveztünk szállást a város szívében, ti meg a szomszéd faluból utazgattatok minden nap be hozzánk, annak ellenére, hogy mi nem voltunk hivatalos fellépő csoport.
- Körülbelül mikor kezdtek táncolni a Jocóék? - A József elkezdte valamikor, de abbahagyta. Később a Márk is belépett, majd utána a Jocó is, de évszámot nem tudok mondani. Így lett az, hogy a Márk később kezdte, de előbb lett 10 éves táncos, mint a bátyja.
- És kivel volt ott a legtöbb probléma? - Senkivel sem volt probléma, bár nehéz volt figyelni ennyi gyerekre, ketten a Mónival. De talán az volt a legemlékezetesebb, amikor szóltatok, hogy menjünk, kérjük el a ti kajátokat, de mivel senki nem tudott németül, csak próbálkoztunk elmagyarázni ezt a szervezőknek. Aztán a Vani gondolta, majd ő fordít és a katona-kinézetű fickók elvitték, hogy majd szereznek egy tolmácsot. Persze nem volt köztük magyar. Nagy volt az ijedtség, úgyhogy egy kisebb nyomozócsoport indult utánuk. Végül a katonai barakkok között megszereztük az élelmet és a Vanessza is előkerült.
- Akkoriban gondolta-e, hogy ekkora csoporttá nőjük ki magunkat? - Nem. Azt gondoltam, hogy ahogy nőtök fel, úgy széledtek szét az országban. Iskola, munka, barátnők stb. Erre most itt vagytok hét csoporttal és én ennek nagyon örülök. Úgy érzem ebben a világban nagyon fontos, hogy a gyerekeim egy ilyen jó környezetben nőhettek fel. - Ezeknek az éveknek Ön is aktív részese volt. Hány táborba kísért el minket? - Tánctáborba úgy emlékszem egybe sem. Viszont Svájcban az Europeaden ott lehettem veletek, aminek nagyon örülök. - Ha jól emlékszem itt a kettest kísérte. Mik voltak a legemlékezetesebb pillanatok? - Minden, az egészet nagyon élveztem. De az
- Mit jelent Önnek a cím? - Azt nem tudom megfogalmazni. Nagyon jól esett. Szombaton szólt a Moharos Peti, hogy másnap jönnöm kell az átadóra és adott egy borítékot. Én vasárnap reggel, még felmentem a konyhára, hogy vizet cseréljek a megmaradt gulyás alatt, nehogy megromoljon. Hívtam a Petit, hogy fel kéne ajánlani a focistáknak vacsorára, ő pedig azt válaszolta, hogy most én ne ezzel törődjek, mert a délután rólam fog szólni. Azt pedig végképp nem tudom szavakba önteni, milyen jó érzés volt átvenni a díjat és hallani, amit ti táncosok műveltetek.
Tapsoltatok, fütyültetek, éljeneztetek. Nagyon meghatódtam.
- Még ekkor is a főzéssel volt elfoglalva. Hány lagziban főzött már? - Hát egy jó párban. Körülbelül 10. De ez mellé még jön a legtöbb táncos rendezvény, meg amikre még itt a faluban felkérnek. De nagyon jól esik, ha hívnak, szeretem csinálni. Annak is mindig örültem, amikor a locsolások után itt leültetek enni. Mosolyogva néztem, hogy an�nyian vagyunk, hogy be sem férünk az ebédlőbe és még úgy kell asztalokat összeszednünk. Kár, hogy mostanában már nem értek ide időben, úgy látszik megöregedtetek. - Igen érezzük is magunkon. Kérhetek egy tippet Öntől? Melyik táncos lagzijában fog először főzni? - Bármelyiken. - Tippet kértem. - Nem akarok senkit összeházasítani, de szívesen megyek, ha hívnak. Jocó: - Na, van újféle körte. Most már kérsz egyet? Én: Most már elfogadom, köszönöm.
Kiskérdések: Egyes vagy kettes? Is-is. Nem lehet? Akkor legyen az egyes, mert ott a Márk is táncol. Fűrész vagy puska? Itt sem lehet mindkettő? Akkor fából esztergált puska. Kék Lada vagy piros Suzuki? A Suzuki, a Ladában sokszor féltem, mert nagyon billegett. Húsvét vagy táncos disznóvágás? Inkább a Húsvét. Fenyvesi Szabolcs
Hogy régen Száron szilveszterkor az ünneplés este 6 órakor kezdődött a hálaadó misével. Ezután a falu három kocsmájában gyülekeztek az emberek. A lányok egy koszorúban álltak egy sarokban, a fiúk pedig a másik sarokban. A zene kezdetéig csak „mustrálgatják” a lányokat. Elkezdődik a bál! A fiatalok táncolnak, az anyák, nagymamák körben ülnek. Árgus szemekkel figyelik, hogy lányaik, unokáik táncolnak-e? Ki-kivel táncol? Vajon hol lesz jövőre lakodalom? A tánc fél 12-ig tart, akkor a lányok hazasietnek, hogy éjfére, mire a köszöntő fiúk jönnek otthon legyenek. Bemennek az udvarra, és bekiáltanak az ablakon: „ Mia winschn a klickliches neiks Joar!” (Boldog új évet kívánunk!)
Tudtad?
Forrás: Szekeresné Burghardt Klára - Falutörténet és néphagyomány Száron facebook.com/saarertanzgruppe
www.saarertanz.hu
5
TÁNCOS ÚJSÁG
A Saarer Tanzgruppe magazinja
Fókuszban: Nagy Balázs és Földházi-Nagy Zsófia Anna Tudomásom szerint bicskeiek vagytok. Hogyhogy pont Szárra jöttetek néptáncolni?
V. évfolyam, 6. szám
Most két új táncost szeretnék bemutatni azokKét jó barátot,
nak, akik még nem ismerik őket.
akik nagyon szeretik az állatokat és a játékot
Miért kezdtetek el táncolni? Balázs: Mert megtetszett és jó fejnek tűnik a Peti is.
minden mennyiségben!
Kiskérdések
Balázs: A nagyim és Marika néni munkatársak és ajánlotta nekünk a táncot. Megnéztem egyszer egy próbát és nagyon megtetszett!
Zsófi: Mert megnéztem és nagyon tetszett.
Balázs: Abból sok van! Hamburger, spagetti, hot dog…stb.
Zsófi: Sok jót hallottam már róla azelőtt is és mivel Balázs is ment, én is kedvet kaptam.
Ki a táncos párod? Balázs: Stock Johanna. Zsófi: Még nincs állandó.
Volt már fellépésetek az 5-ös csoporttal? Ha igen, milyen volt?
Sikerült már összebarátkozni valakivel a csoportból?
Balázs: Volt már, és nagyon tetszett! Minden nagyon hangulatos volt és volt enni és innivaló is.
Balázs: Nem nagyon, csak Johannával. Zsófi: Igen. A másik Zsófival.
Zsófi: Volt. Nagyon tetszett. Szerintem ügyesek voltunk!
Mit csináltok szabadidőtökben a táncon kívül?
Zsófi: Tejbegríz. Van kedvenc táncod? Balázs: Még nincs. Zsófi: Van. A Muss i’ denn. Vízpart vagy erdő? Balázs: Vízpartos erdő. Zsófi: Erdő. Szilva vagy meggy? Balázs: Szilva. Zsófi: Meggy.
Kedvenc ételed?
Speier Liza
Balázs: Játszok a barátaimmal a játszótéren és hétfőnként, kempózok. Zsófi: Németezek, fuvolázok és Balázzsal és a húgommal játszok. Hogy juttok át Szárra Bicskéről péntekenként? Balázs: Zsófi apukája, vagy az én apukám hoz kocsival. Zsófi: Apukámmal, vagy Balázs apukájával jövünk.
Gyerekszáj E bben a hónapban az állatokról beszélgettünk a gyerekekkel . K inek milyen van otthon vagy a mamáéknál , melyik a kedven cük , voltak - e már állatkertben , láttak - e már disznóvágást ? Osváth Regina: Nálunk van egy papagáj meg tyúk. A papagáj a kedvencem, a Gyuri. A pipik csipkednek meg kaparásznak. Állatkertben már láttam zsiráfot, zebrát, elefántot. A zsiráf volt a legjobb. Az tetszett, hogy hosszú nyaka volt, és lila volt a nyelve. Schwanner Bogi: Nekem van egy süni, halacskák meg egy kutya. Meg a mamáéknál három cica. A kutya a kedvencem. Kaptam születésnapomra. Labrador keverék vizsla. Az állatkertben a víziló a kedvencem. Azért mert tudnak úszni, meg nagy a szájuk. Meg a majomhoz egyszer bementem, úgyhogy az is a kedvencem. Ilyen csíkos farkú volt. Disznóvágáson is voltam. Nem tetszik, amikor azt a meleget fújják. 6
facebook.com/saarertanzgruppe
Haszon Kíra: Nekünk, tudod, mik vannak? Pipik. És nekünk, tudod, mit esznek? Olyan ledarált kukoricát. A nagypapi darálja. És nekem rajzolt a nagypapi egy malacot. És nekem is vágott ki az apukám egy papagájt, és azt is úgy hívják, hogy Gyuri. A kedvencem a kakas, mert az a napot felébreszti. Állatkertben nem tudom, mi tetszett a legjobban. Földházi–Nagy Petra: Nekünk is vannak Pipik. Meg van a mamánál egy csomó kiscica meg egy kutya. A cicák a kedvenceim. Meg a kutya. A nevük Bogyó, meg Mókusmacska, meg az egyik a kis Fekete, meg a másik, az is kis Fekete, meg a nagy a Cicó. Ő az anyukájuk. Czencz Máté www.saarertanz.hu
TÁNCOS ÚJSÁG
A Saarer Tanzgruppe magazinja
V. évfolyam, 6. szám
Dalok németül - svábul - magyarul A német nyelvi bizottságunk megalakulásával lehetőségünk nyílik a sváb nyelv megismertetésére. Házenfratz Kinga tanár néni jóvoltából minden alkalommal más-más témakörből olvashattok.
Ringel, Ringel, Reihe Ringel, Ringel, Reihe, sammaunsridreie. Seitzt ma uns am Hullapám, kummt ti ojgyiJungfrau hám. Jungfrau Mám imKoartn, szuj ti Pipplwoartn. HupfttrHaoiwnZaun, kummttrojgyiCvívimao, jagt ti Pipplollidavau. Huss, huss, huss!
Ringel, Ringel, Reihe, sindwirunsdrei. Setzenwirunsunter den Holunderbaum, kommt die alteJungfraunachHause. JungfrauimGarten, sollen die Hühnerwarten, Hupftder HahnüberZaun, kommt der alteZwiebelmann, jagt die Hühnerallesdavon. Huss, huss, huss!
Körkérdés: Szerinted hol lesz idén a Novemberi buli?
Horváth Imola: Margitáék házában, vagy a régi oviban. Vagy talán ott, ahol tavaly.
Hrubos Szandra: Talán a régi óvodában. Bár az idei szervezőgárdát figyelembe véve bármilyen, épphogy nem összedőlt viskóban is lehet.
Fenyvesi Viktor: Véleményem szerint a „régiúj” óvodában.
Géber Ádám: Szerintem Petyáék vendéglőjében.
Horváth Petra
Az utcabajnokság eredményei és sorsolása:
11.28. 19:00 ARKISZ-TÁNCOSOK 12.05. 19:45 TÁNCOSOK-SZABÓ TEAM 12.12. 19:45 KÖMÉNYMAG-TÁNCOSOK 12.16. 20:30 TÁNCOSOK-CSIKÓK 01.06. 19:45 TRAUBY-TÁNCOSOK eddigi eredmények: TÁNCOSOK-DÓZSA-VÉRTES U. 6-2 MAFFIÁK-TÁNCOSOK 0-6 Táncosok - Bosszúállók 8 - 2 Táncosok - Korona Pizzafaló 8 - 1 Táncosok - Grundfos 5 - 1
Báli hangulat és tömeg a próbákon.
Az utóbbi hónapokban gőzerővel készülünk a XVI. Táncbemutatóra. A két legidősebb csoportunk pedig együtt tartja próbáit, aminek köszönhetően zsúfoltságig megtelik a tánctér.
Köszönjük szurkolóink bíztatását! Várunk titeket a következő mérkőzéseinken is! Táncosok csapata facebook.com/saarertanzgruppe
www.saarertanz.hu
7
