Tananyagbeosztás és tanmenetjavaslat Tananyagbeosztás alapelvei
A tantárgy neve: Ember és társadalomismeret. Ezen műveltségterületbe a történelem és az etika tantárgy tanagyaga tartozik bele. A két tantárgy oktatása tantárgyi bontás nélkük történik a hetedik évfolyamon. Ebből következik, hogy a tantárgyak éves óraszáma összeadódik 74+37 azaz 111 óra lesz. A tanemenet fő vonalát, a történelem tananyag beosztása jelenti, s ehhez kapcsolódnak az etikai témakörök. Ezek a témakörök a tantárgyba integrálva sokszor az óra anyagának megnevezésében be sem kerülve jelennek meg. A tanmenet javaslatban a fogalmaknál és a megjegyzésnél kerül utalás rájuk. A továbbhaladás és a számonkérés követelményeinél és feltételeinél mindkét tantárgy helyi tantervben meghatározott szempontjait vesszük figyelembe. A helyi tanterv módosításának megfelelően a 6. osztályos tananyag utolsó, a tantárgytömbösítés órabeosztása miatt el nem végezhető, 3 óráját a Hazáért és szabadságért témakörben a 7. osztályos Magyarország a XVIII. században c. témakör elején tanítjuk meg. A tanmenetjavaslatban használt rövidítések, piktogramok: F: a kialakításra kerülő új fogalmak N: szereplő fontosabb személyek É: évszámok T: topográfia IKT: interaktív tananyag, számítógép internet használat A Tanulói tevékenységek rovatban: K: kutatómunka Mf: munkafüzet O: ismeretszerzés forrásszövegből, olvasmányokból, az olvasottak értékelése Á: ismeretszerzés képekről, ábrákról- képek, ábrák összehasonlítása Té: ismeretszerzés térképről, iskolai atlaszról
Óra
Téma
A tantárgy bevezetése Fogalmak, nevek, évszámok, topográfia Tanulói tevékenység
1. óra
A tantárgy bevezetése. A történelem és az erkölcsi normák változása
F: erkölcs, illemtan, jó és rossz fogalmának változása, helyes és helytelen,
2-3. óra
Év eleji ismétlés
K: Értelmező kéziszótár, lexikonok, Csoportmunka a tankönyv kérdései alapján, szinkron időszalag: F: az 5. és a 6. évfolyamos tanterv egyetemes és magyar történelmi alapján az egyetemes és magyar események. T: korszakonként a történelem kulcsfontosságú legfontosabb országok birodalmak évszámait és fogalmait a tankönyv behatárolása, városok, csatahelyek alapján ismételjük át. megkeresése.
Megjegyzés
Beszélgetés A cél nem csak az események átismétlése, hanem az un. "hagyományos társadalmak" néhány jellemvonásának áttekintése, s ezzel egy "változékonyabb" korszak bevezetése
Óra
Téma
Fogalmak, nevek, évszámok, topográfia Tanulói tevékenység I. A polgári átalakulás kora
Megjegyzés
Ebben a témakörben a tanulók megismerik a XVIII. Század eleji Európa és Amerika életét, tanúi lehetnek az emberi és polgári jogok megszületésének. A témakörhöz kapcsolódóan a ma érvényes legfontosabb emberi jogokra is kitekintünk. A Nagy Francia Forradalom Bonaparte Napóleon és az ipari forradalom történet és hatásait tanulmányozva megvizsgáljuk az egyéni és közérdeket, a jó és a rossz megjelenését a történelem eseményeiben.
4. óra
5-6 óra
7. óra
8-9. óra
A felvilágosodás
F:polgárság, centrum, felvilágosodás, "az ész kritikája", hatalom megosztás, enciklopédia, N: Locke, Montesquieu, Voltaire, Rousseau, Diderot, T: Európa centruma
Az amerikai függetlenségi háború és az emberi jogok.
A: Amerikai önkéntesek, O: a F: farmer, ültetvény, gyarmat, hatalommegosztás elve, K: polgári köztársaság, alkotmány, N: Washington élete, Mf: 1,2,4 George Washington É: 1773, 1776, Forráselemzés a TK kérdései 1783, T: Boston alapján
A: Voltaire és Nagy Frigyes Az enciklopédia kötetei T: a korabeli és a jelen állapot összevetése a történelmi és földrajzi térképen Mf: 1-2-3
Emeljük ki a kritikai gondolkodás jelentőségét. A felvilágosodás gondolkodóiról jó jellemzést ad a munkafüzet. Etika: az ember egyedfejlődése, test és lélek. Emeljük ki, hogy miben tér el az Egyesült Államok társadalma és államberendezkedése az európai formáktól. Etika: Az emberi jogok
N: Simon Bolivar, É: XIX. Sz. eleje, K: Az ősi indián kultúrák sorsa Latin-Amerika felszabadulása T: Latin-Amerika, Dél-Amerika
A tananyag rövidsége lehetőséget nyújt a terület történelmének bővebb kutatására. Pl.: különbségek Észak- és DélAmerika között
F: 1. 2. 3. rend, rendi gyűlés, forradalom, nemzetgyűlés, vétójog, nemzetőrség, N: XVI. Lajos, É: A: a Bastille bevétele, forrás 1789. július 14. T: Párizs, elemzés: Az emberi és polgári Versailles. jogok nyilatkozata
Tudatosítsuk a népi megmozdulások a és a törvényhozásban zajló változások közötti összefüggést. A rendek egyéni érdeke - állampolgárok egyéni érdeke- az ország közös érdeke
A franci forradalom kezdete, az egyéni és közérdek
Fogalmak, nevek, évszámok, topográfia
Óra
Téma
10. óra
Vita: hogyan ítéled meg a király szökését, vesszen király? O: a F: alkotmányos királyság, király perében elhangzott Az alkotmányos királyság és köztársaság, konvent, É: 1791, felszólalások. A: XVI. Lajos 1792. szeptember 21, 1793. január. lefejezése. Mf. 1-3 a köztársaság
A jakobinusok uralma. A 11-12. óra diktatúrák fogalma
13. óra
Bonaparte Napóleon uralkodása
A mezőgazdasági és az ipari forradalom
Megjegyzés
Fontos 1792-ben Franciaországban új hadsereg született.
F: diktatúra, terror, vérpad, emigráns, hadkötelezettség. N: Robespierre, Danton, É: 1793. nyara, 1794 nyara
O: A jakobinusok intézkedései, a jakobinus diktatúra terrorja. Vita: terror a nép érdekében? Mf: 4
Fontos a diktatúra és az alkotmányosság közötti különbség a szociális feszültségek, érzelmek szerepe a történelemben. Etika: Erőszak, alkalmazkodás és önállóság, hűség, őszinteség-hazugság, rokonszenv-ellenszenv
F: császár, polgári tulajdon, Szent Szövetség, Nemzeti Bank, É: 1799, 1804, 1812, 1813, 1815 N: Napóleon, Kutuzov T: Itália, Egyiptom, Borogyino, Moszkva, Lipcse, Waterloo, Elba-szigete, Szt. Ilona-szigete, Bécs, Marengo, Austerlitz
T: új államok a napóleoni Európában, O: Európa zárlat alatt, A: Napóleon visszavonulása Oroszországból.
Emeljük ki, hogy Napóleon belpolitikája, miért szolgálta a polgári berendezkedés megerősödését. A franci győzelmek és a bukás okait.
O: A koronázás K: Napóleon gyermek és ifjú kora.
Etika: Napóleon alakján keresztül mutassuk be, hogy az emberi személyiségben a jó és rossz egyaránt jelen van.
A jó és a rossz megjelenése F: mintakövetés, szeretet, 14-15. óra Bonaparte Napóleon életútján gondoskodás, érzelmek, álmok,
16. óra
Tanulói tevékenység
F: vetésforgó, vetélő, istállózó állattartás, polgári állam, gőzgép, ipari forradalom, gőzhajó, gőzmozdony, távíró N: James Watt, Fulton, Stephenson, Morse. E: A: három nyomásos földművelés és XVIII. Század utolsó negyede, a vetésforgó. O: Az ipari forradalom 1769, 1807, 1825. feltalálói. Mf: 1,2,4
IKT: korabeli gőzgépek, hajók és mozdonyok, Internet. Legfontosabb találmány a gőzgép. Hangsúlyozzuk az ipari fejlődést megalapozó mezőgazdasági fejlődést.
Óra
Téma
Az ipari forradalom gazdasági és társadalmi következményei. A 17-18. óra gyermekjogok. 19. óra
Fogalmak, nevek, évszámok, topográfia
F: gyár, iparvidék, iparváros, szabadversenyes kapitalizmus, tőkés, vállalkozó, kispolgár, munkásosztály, bérlakás, értelmiség, segélyegylet, szakszervezet, sztrájk.
Tanulói tevékenység
Megjegyzés Fontos a gyár és a városiasodás összefüggésének és a szabadversenyes kapitalizmusnak A: manufaktúra és gyár, gyárváros, a megértése . Városiasodás, London belvárosa, vita: nincs életmód beli változás. Hívjuk fel munka, nyomorog a család. figyelmet a környezet Elküldenéd-e gyermekeidet szennyezésre. Etika: dolgozni? Mf: 1,2,6 életszakaszok Csoportmunka a kérdések alapján
Összefoglalás II: Magyarország a XVIII. században.
A fejezet egy hazánk fejlődése szempontjából jelentős békekorszakot tárgyal. Fontos, hogy a tanulók megértsék, mit jelent Magyarország önállósága a Habsburg Birodalom keretei között, és lássák e sajátos helyzet következményeit (politika, gazdaság, kultúra). Ismerjék fel a hagyományos (feudális) társadalom jellegzetességeit, konfliktusait, lássák, hogy ekkor még e keretek (céh, nagybirtok stb.) is biztosították az ország fejlődését! Fedezzék föl a törvények gazdaságra, társadalomra gyakorolt hatásait! Értsék a természeti és a demográfiai tényezők jelentőségét (pl. benépesítés–fejlődés–soknemzetiségű állam)! Tudjanak a korszak kulturális eredményeiről (iskola, építészet, zene, irodalom)! Fogalmak, nevek, évszámok,topográfia Óra Téma Tanulói tevékenység Megjegyzés
22. óra
A XVI.-XVII. sz-i Magyarország ismétlés.
„A hazáért és a 23-24 óra szabadságért”
F: VI. évfolyamban tanultak felelevenítése
T: a korszak területi változásai, K: gazdaságunk jellegzetességei, városaink helyzete, vallások Magyarországon.
Esze Tamás nemeslevele O: Részletek Rákóczi F: labancok, szécsényi Emlékirataiból (a felkelés kezdete; országgyűlés, vezérlő fejedelem N: fejedelemmé választása); Az első Zrínyi Ilona, II. Rákóczi Ferenc, újság… Bercsényi Miklós, Esze Tamás É: K: Mit írhatott Rákóczi XIV. 1703, 1704, 1705 Lajosnak? T: Munkács, Szécsény Mf: 1., 2., 3., 5., 8., 9.
Tekintsük át kultúránk főbb alkotásait is. A leckét célszerű Rákóczi életrajzára alapozni. Ismétlés: XIV. Lajos és Nagy Péter külpolitikai törekvései. IKT részletek a Rákóczi hadnagya c. filmből. Etika: hazaszeretet, önfeláldozás, választás és döntés, lelkiismeret, gyávaság és bátorság, erőszak, jogos önvédelem.
Fogalmak, nevek, évszámok, topográfia
Óra
Téma
25. óra
F: ónodi országgyűlés, trónfosztás, szatmári béke N: Bottyán János, Károlyi Sándor, Mikes Kelemen, (Bercsényi László) – É: 1705, 1707, Rákóczi Ferenc a „nagyságos 1711 T: Ónod, Szatmár, Rodostó, Kassa fejedelem”
26. óra
27. óra
Tanulói tevékenység
Megjegyzés
Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc; Kurucok és labancok harca – O: Rákóczi a tisztek neveléséről; Fegyelem Bottyán seregében – Mf: 2. 3. 4., 5., 6., 8.
Emeljük ki, hogy a szatmári békével Magyarország megőrizte a birodalmon belüli viszonylagos önállóságát!
Az ország újjászervezése. A soknemzetiségű Magyarország kialakulása
G: Néhány Európai ország népességnövekedése a XVIII. sz.ban; Magyarország és Erdély F: szervezett betelepítés, (céh, nemzetiségei O: A szervezett manufaktúra) N: (Tessedik Sámuel) betelepítés; Az iparfejlesztő politika Ismétlés: bányavárosok. T: Selmecbánya, (Bánát) hatásai. Mf: 1. 3., 5., 6.
Hazánk Mária Terézia uralkodása idején
F: kettős vámrendszer, urbárium, (jobbágytelek), Ratio Educationis N: Mária Terézia É: 1740–1780, (1754), 1767 T: Szilézia, Galícia
A: A jobbágy terhei O: „Életünket és vérünket!”; Kormányzás rendeletekkel K: Az osztrák örökösödési háború és a hétéves háború Mf: 1., 3., 4/b, 5
A: II. József szánt; Operaelőadás Eszterházán – O: Uralkodásra készülve; Önkényes kormányzás; Nemesi ellenállás Vita: „Jó uralkodó” volt-e II. József? – Mf: 3., 4., 5 Ismétlés: a felvilágosodás.
28. óra
II. József rendeletei
F: (reform), türelmi rendelet, hivatalos nyelv, népszámlálás, (rondella) N: II. József, (Esterházyak) É: 1780–1790
29. óra
Élet a XVIII. századi Magyarországon
T: Gödöllő, Fertőd, Keszthely, Vác, Múzeumi foglalkozás vagy Eger, Tata, Sümeg gyűjtőmunka
Ismétlés: A Habsburg-család. A kettős vámrendszerről szemléletes ábra van a munkafüzetben (28. o.).
A kastély élete, szerepe – a barokk Etika: társadalmi és nemzeti identitás.
Óra
30. óra
31. óra
Téma
Fogalmak, nevek, évszámok, topográfia
Tanulói tevékenység
A francia forradalom és a napóleoni háborúk hatása Magyarországon
F: (rendi alkotmány), cenzúra, káté, infláció – N: II. Lipót, I. Ferenc, Martinovics Ignác, Hajnóczy József, (Szentmarjay, Laczkovics, Sigray, Festetics György) – É: 1791, 1794–95
O: A Reformátorok Társasága kátéjából; A Szabadság és Egyenlőség Társaság kátéjából; Martinovics Ignác – A mozgalom Fontos: az egyén gazdasági vezetőinek kivégzése Mf: 3., 4., 5., helyzete és politikai magatartása 6. ( gabonaárak) közti összefüggés tudatosítása IKT: számítógépes bemutató készítése, a téma összefoglalásáról.
Összefoglalás
Megjegyzés
Csoportmunka a kérdések alapján.
III: A polgárosodás kezdete Magyarországon
Magyarország polgárosodása kemény reformküzdelmek, majd a forradalom eredménye. Ezt tükrözi e hosszú fejezet két alfejezete (A: Reformkor; B: Forradalom és szabadságharc). Fontos, hogy a tanulók fölismerjék a két időszak közötti folytonosságot és a különbözőségeket, az eltérő politikai keretek (rendi monarchia–alkotmányos királyság) lényegét, jelentőségét. Értsék, hogy a nemesség jelentős része miért követelt reformokat, és miért volt fontos az érdekegyesítés! Ismerjék a korszak meghatározó személyiségeit, programjaik lényegét, vegyék észre történelmi szerepük változását! Tudják megfogalmazni, mi a polgárosodás, az országgyűlések vitatémái miért segítik a polgárosodást, mit jelent „haza és haladás” kapcsolata! Ismerjék (időrendben) az országgyűléseken elért eredményeket! Lássák nemzeti megújulásunk és a nemzetiségi mozgalmak kulturális értékeit és ellentmondásos politikai következményeit! Fontos, hogy a tanulók képesek legyenek meghatározni Magyarország Európán és a Habsburg Birodalmon belüli helyzetét (földrajzi és gazdasági-társadalmi értelemben egyaránt). Tudjanak konkrét példákat említeni az európai és a magyarországi események kölcsönhatásaira! Ismerjék gazdasági fejlődésünk eredményeit és a korszak legfontosabb kulturális alkotásait!
32. óra
Széchenyi István, a reformmozgalom elindítója
F: (devalváció), reform, akadémia, hitel – N: Széchényi Ferenc, (Festetics György), (Felsőbüki Nagy Pál), Széchenyi István É: 1825, 1830 – T: Pest, Keszthely
Széchenyi portréja; Megindul a gőzhajózás a Dunán; Robotmunka és bérmunka Hol járt Széchenyi? Mf: 3., 5., 6
Ismétlés: az ősiség törvénye; jobbágyi terhek; ipari forradalom. Fontos: elmélet és gyakorlat egysége Széchenyinél
Óra
Téma
Fogalmak, nevek, évszámok, topográfia
Életképek és híres emberek a reformkor idejéből. A hazaszeretet N: Széchenyi István, Wesselényi megnyilvánulásának Miklós, Kölcsey Ferenc, Deák 33-34. óra lehetőségei Ferenc,
35. óra
F: alsótábla, felsőtábla, követutasítás, (szentesítés), konzervatív, szabadelvű, (liberális, haladó), közteherviselés, örökváltság, házi adó, Hogyan születnek a (országgyűlési ifjak, jurátus) – T: törvények a reformkorban és Pozsony É: 1830–1848, (1831), 1840 most?
Tanulói tevékenység
Megjegyzés
Tanulói kiselőadások. Kölcsey és Wesselényi portréja; A pesti árvíz
Itt mutassuk be Széchenyi egyéniségét is! IKT: A hídember Etika: hit és tudás, önmegvalósítás, erények, példaképek.
Ismétlés: az országgyűlés működése; a jobbágyság jogi helyzete Csak a nemesség Törvényhozás a reformkorban; vehetett részt a politikában. Miért Reformpárti és konzervatív megyék akart reformokat a nemes? Etika: O: A kolerafelkelés; Az önkéntes a demokratikus állampolgárság megváltás nehézsége Mf: 1., 3., 4. értékei.
A magyar nyelv ügye. Nemzeti kultúránk megújulása. A nemzetiségi 36-37. óra kultúrák kibontakozása
F: hivatalos nyelv, nyelvújítás, (nemzet), vándorszínész, klasszicista stílus, (verbunkos), pánszlávizmus, (dákoromán elmélet) N: Kazinczy, Déryné, Körösi Csoma Sándor, Reguly Antal, Bolyai János és Farkas, Barabás Miklós, Liszt, Erkel, L. Gaj, G. Baritiu, J. Kollár, L. Stúr É: 1837, 1844
Széphalom és Kazinczy; Az ifjú Liszt Kiselőadások: a Nemzeti Színház története, vagy Körösi Csoma Sándor útja (Utóbbihoz: Magyar utazók lexikona. Szerk.: Balázs Dénes, Bp., 1993) MF: 2. (a–f)
Koncentráció az irodalommal (Csokonai, Fazekas, Vörösmarty, Petőfi, Arany, Eötvös, Jókai).Tudatosítsuk a kultúra és a nemzeti öntudat kapcsolatát, kultúra és politika kölcsönhatásait! Etika: nyelv és kommunikáció. Kultúra és művelődés
Kossuth Lajos fellépése és programja
F: hivatalos nyelv, nyelvújítás, (nemzet), vándorszínész, klasszicista stílus, (verbunkos), pánszlávizmus, (dákoromán elmélet) N: Kazinczy, Déryné, Körösi Csoma Sándor, Reguly Antal, Bolyai János és Farkas, Barabás Miklós, Liszt, Erkel, L. Gaj, G. Baritiu, J. Kollár, L. Stúr É: 1837, 1844
Széphalom és Kazinczy; Az ifjú Liszt Kiselőadások: a Nemzeti Színház története, vagy Körösi Csoma Sándor útja (Utóbbihoz: Magyar utazók lexikona. Szerk.: Balázs Dénes, Bp., 1993) MF: 2. (a–f)
Koncentráció az irodalommal (Csokonai, Fazekas, Vörösmarty, Petőfi, Arany, Eötvös, Jókai).Tudatosítsuk a kultúra és a nemzeti öntudat kapcsolatát, kultúra és politika kölcsönhatásait! IKT: korabeli újságok Internet
38. óra
Óra
Téma
Fogalmak, nevek, évszámok, topográfia
Tanulói tevékenység
Megjegyzés
Védegyleti bál; Reformkori divat; Alföldi népviselet, Könyvkereskedés – O: Érdekességek a vasútról (77. o.) Mf: 1., 2., 3., 4.
A lecke bőséges képanyaga alapján emeljük ki a kor jellegzetességeit! Fontos: vasútépítés; a társasági élet megélénkülése; Pest a központ. Etika: életszínvonal, életmód, és életminőség.
41. óra
1848. március 15.
A: Forradalmi központok Európában a 87. o. képei Forráselemzés: a 12 pont O: Részletek Petőfi naplójából Mf: 1., 3., 4.
Csoportmunka. Ismétlés: a Szent Szövetség. – Előzetes otthoni munka: Az európai forradalmak (85. o.)! Fontos: kapcsolat a pozsonyi, a pesti és a bécsi események között! IKT: videó az iskolai műsorról. Etika: szándék és tett
42. óra
F: felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, parasztgazda, (zsellér) – N: Az első felelős magyar kormány; A A forradalom eredményei. Az Batthyány Lajos, V. Ferdinánd – É: felszabadított jobbágyság 1848. ápr. 11. megoszlása Mf: 1., 2., 7. 1848. évi törvények
Ismétlés: az örökváltság formái. Fontos: Magyarország alkotmányos királyság. Forrás elemzés 1848-as törvények.
39. óra
Életképek a reformkori Magyarországról
40. óra
Reformkori változások. Rendszerező óra.
43. óra
Nemzetiségi ellentétek 1848–1849-ben
F: kaszinó, Fiatal Magyarország N: Petőfi, Vasvári Pál, Táncsics Mihály, (Irinyi János) É: 1840, 1846 T: Pest, Vác, Szolnok, (Gács), Herend, Hollóháza
F: „népek tavasza”, (forradalom), felelős minisztérium N: Kossuth, Petőfi, Vasvári, Jókai, Táncsics É: (1848. febr.), 1848. márc. 15. T: Párizs, Prága, Bécs, Pest, Pozsony, Milánó, Velence
F: nemzet, nemzetiség, (kollektív jogok) – N: Jellasics É: 1848. május; 1848 nyara T: Liptószentmiklós, Karlóca, Balázsfalva
Kossuthék azt hitték, az egyéni szabadságjogok kielégítik a nemzetiségeket. Ekkor még sehol nem adtak önálló nemzetiségi jogokat. Etika: pszichikus A nemzetiségek elhelyezkedése működésünk és mozgatóink, (93. o.) G: Fényes Elek statisztikája indulatok, ösztönök, megismerés, – O: Kossuth véleménye (94. o.) előítéletek, nyitottság, empátia, Mf: 1., 2., 3. 5. tolerancia.
Téma
Fogalmak, nevek, évszámok, topográfia
Tanulói tevékenység
Megjegyzés
A szabadságharc kezdete
F: népképviseleti országgyűlés, toborzás, újonc, Honvédelmi Bizottmány, (bán), szabadságharc – N: Kossuth, Jellasics, (Latour) – É: 1848. szept. 29.T: Pákozd, Ozora, Schwechat
Jellasics katonái között O: Az új országgyűlés összetétele; Az európai forradalmak leverése 6. összegző feladat Mf: 1., 2., 5.
Kölcsönhatások: európai és magyar események; forradalom és szabadságharc. A törvényességet az udvar szegte meg.
45. óra
Az udvar második támadása
N: Ferenc József, Görgey, Bem, Windisch-Grätz, – É: 1848. dec., 1849. jan. – T: (Mór), Debrecen, Nagyvárad, Nagyszeben
A 99. és 100. o. rajzos feladatai – Plakát az erdélyi győzelemről Mf: 2., 3., 6. (térképpel)
Fontos: visszavonulás = a magyar haderő megőrzése; a vasút szerepe; Erdély jelentősége.
46. óra
F: trónfosztás, kormányzó N: Windisch-Grätz, Damjanich, Görgey – É: 1849. febr. vége, (ápr. 6.), ápr. 14., máj. 21.T: Kápolna, A tavaszi hadjárat Ezt jelenti Olmütz, Szolnok, Hatvan, Olmütz; Az isaszegi csata O: Az A szabadságharc tetőpontja: Tápióbicske, Isaszeg, Vác, olmützi alkotmány; Győzelmek! Nagysalló, Buda, Debrecen (103. o.) Mf: 1., 2., 4., 5. a tavaszi hadjárat
Óra
44. óra
Az ifjúság részvétele a szabadságharcban. A barátság és a szeretet 47-48. óra fontossága a nehéz időkben
49. óra
F: szülő, gyermek, testvérek, házasság, barátság, férfi és női szerepek, család, egyén és közösség, magánélet és közélet, szeretet, tisztelet,
Miért áll be valaki katonának? F: hit és meggyőződés Kortárs csoport.
Beszélgetés
O: Önálló magyar hadsereg megteremtése
IKT: Jókai Mór: A kőszívű ember fiai. II. rész: Egy nemzeti hadsereg; A Királyerdőben
Etika
Óra
Téma
Fogalmak, nevek, évszámok, topográfia
F: teljhatalom, vésztörvényszék, emigráció – N: Kossuth, Görgey, Klapka, Haynau, I. Miklós É: 1849. aug. 13., okt. 6. T: Szeged, Arad, A függetlenség kikiáltásától a Temesvár, (Segesvár), Világos, 50-51. óra szabadságharc leveréséig. Komárom
52. óra
Ismétlő rendszerező óra
53. óra
Témazáró dolgozat
54. óra
Az érzelmek kifejezésének eszközei és módja a reformkorban és most.
Tanulói tevékenység
Megjegyzés
Gúnyrajz a cári beavatkozásról; A 13 aradi vértanú – O: Komárom; Haynau nyilatkozata Vita: Görgey és Kossuth lehetőségei. MF: 2., 3., 7. Forráselemzés: a Függetlenségi Nyilatkozat Tk. 107. oldal
Ismétlés: a Szent Szövetség. A katonai helyzetről jó forrásokat közöl a munkafüzet 4. és 5. feladata. Rendszerezés: tankönyv 110. o. Csoportmunka a tankönyv kérdései alapján
F: öröm és szenvedés, siker, boldogság,
Beszélgetés a látott filmek és kiselőadások alapján.
Etika
IV: A nemzetállamok kora
E fejezetben áttekintjük a XIX. század második felének hatalmi változásait, a gyors gazdasági fejlődés és a parlamentarizmus kiteljesedésének társadalmi-politikai következményeit, az emberek életére gyakorolt hatásait. A tanulók értsék, hogy a korszak hatalmi konfliktusainak oka a német, az olasz és balkáni nemzetállamok kialakulása, majd mindinkább a gyarmati versengés! Tudatosítsuk Németország és az Egyesült Államok jelentőségének növekedését! A tanulók mutassák meg térképen is a változásokat! Legyenek képesek következtetéseket levonni statisztikai adatokból, diagramokból! Tudják felsorolni az alapvető emberi szabadságjogokat és a polgári állam sokrétű feladatait! Ismerjék a korszak legfontosabb technikai találmányait, a tudomány és a művészetek eredményeit! Lássák a polgári értékrend jelentőségét, s azt, hogy a fejlett országokban minden társadalmi réteg életkörülményei javultak!
55. óra
Polgárháború az északamerikai Egyesült Államokban
F: rezervátum, „aranyláz”, (ültetvény), polgárháború – N: Lincoln É: 1861–65, (1886) – T: Washington, Gettisburg, San Francisco
G: Észak és Dél erőviszonyai – Gyapotültetvény Délen; Gyár északon O:115. o. – Mf: 1., 2., 5.
Fontos, hogy a tanulók értsék, miért segítette a tőkés fejlődést Észak győzelme! Etika: demokratikus állampolgárság értékei. Szabadság-szolgaság.
56. óra
Fogalmak, nevek, évszámok, topográfia Téma F: nemzetállam, nagyhatalom, (kommün) – N: III. Napóleon, Garibaldi, Bismarck, (H. Dunant) É: 1859, 1860, 1866, 1870, 1871 T: Változások Európa térképén. Piemont, Szicília, (Solferino), Königgrätz, Párizs Új nemzetállamok I.
57. óra
N: (Karagyorgye, Botev) É: 1821, 1830, (1859), 1877–78, 1878. – T: Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Változások Európa térképén: (Sipka-szoros, Plevna, SanStefano), Berlin Új nemzetállamok II.
58. óra
F: parlamentarizmus, demokrácia, polgári szabadságjogok (cenzusos A polgári állam új feladatai. A választójog), tankötelezettség, demokratizálódó társadalom közegészségügy
Óra
A család szerepe a polgári 59-60. óra társadalomban és most.
61. óra
Újabb technikai és iparfejlődés. Európa a XIX. század utolsó évtizedeiben.
Tanulói tevékenység
Megjegyzés
Az események elbeszélése a tankönyvi térképek alapján (119 és 121. o.) O: A nemzetközi Vöröskereszt; a párizsi kommün Bismarck – Mf: 1., 2., 5.
A tankönyvi térkép jól mutatja az etnikai és a politikai határok különbözőségét! Fontos: az egység gazdasági előnyei! IKT. Digitális térkép
T: Változások a Balkánon Harcok a Balkán-hegység hágóin; Gúnykép a balkáni osztozkodásról O: A krími háború; Az orosz–török háború Mf: 1., 2. 5. A polgári állam hatalmi és közfeladatai; Társadalmi rétegződés egy lakóház keresztmetszetén keresztül Vita: Vélemények a polgári értékrendről – Mf: 2., 5.
Vizsgáljuk meg a nagyhatalmak eltérő balkáni érdekeit, céljait! Gyakoroljuk a térképről való információszerzést! Digitális térkép.
F: társaink, kapcsolatok, nemiség, szerelem, házasság.
Beszélgetés, példák filmekből , olvasmányokból, saját életünkből.
Legyünk tekintettel a tanulók magánéletére.
F: (szabad versenyes kapitalizmus), nehézipar, belső égésű motor, vásárlóerő, életszínvonal N: Edison, Siemens, Bessemer, Bell, Benz, (Marconi, Popov, Wright testvérek, Lumière testvérek, Remington, Zeppelin, Diesel, Jedlik Ányos, Déri, Bláthy, Zipernowski, Bánki Donát, Csonka János, Puskás Tivadar)
A 131. o. képei; Gőzgéppel hajtott gyár G: A vas- és acélgyártás fejlődése Kiselőadások: Edison, Puskás Tivadar és Jedlik Ányos élete. K: Magyar találmányok összegyűjtése; Vázlatkészítés – MF: 2., 3., 5.
Beszéljük meg, milyen problémákat oldottak meg az új találmányok! Emeljük ki a belső égésű motor és az elektromosság jelentőségét! Életmódtörténet: Közlekedés, világítás a XIX. században.
A londoni kristálypalota, A New York-i Broadway; Polgári lakószoba Vita: Mi minden határozza meg az emberek életmódját? – MF: 1., 2., 4.
Az életmódról írottakat kössük a 29. leckében megismert társadalmi rétegződéshez! Etika: Beszélgetés a boldogságról. Beszélgető kör.
F: „boldog békeidők”, világkiállítás, városiasodás, felhőkarcoló, A „boldog békeidők” Mi teszi középrétegek, kiscsalád, (korzó), 62-63. óra az embereket boldoggá? olimpia. – É: 1896 N: Hajós Alfréd
Ismétlés: felvilágosodás. Tisztázzuk parlamentarizmus és a demokrácia különbözőségét! Emeljük ki az oktatás jelentőségét!
Fogalmak, nevek, évszámok, topográfia
Óra
Téma
64. óra
F: szocialista, utópista szocializmus, chartisták, marxizmus, szociáldemokrata, anarchista, keresztényszocializmus, internacionálé N: R. Owen, Marx, Engels, XIII. Leó – É: (1864), 1889, A sokarcú munkásmozgalom 1891
Tanulói tevékenység
Megjegyzés
R. Owen ábrázolása; O: A charta hat pontja; Szociáldemokrata pártok; Anarchista merényletek Vita: Eredményre vezetnek-e a merényletek? Mf: 1., 2., 3., 7.
Ismétlés: 8. lecke. A tanulók értsék a munkásmozgalom forradalmi és demokratikus irányzata közti különbségeket!
Angol, francia és német gyarmatok (141. o.) Ópiumháború; Német katonák afrikai gyarmaton O: A szipolyfelkelés okai; Két epizód Afrika gyarmatosításából – G: Az európai hatalmak gyarmatai K: vázlat – Mf: 1., 2., 3., 4.
A reformok kezdete Japánban: 1868; angol–búr háború: 1899–1902. Beszéljük meg a gyarmatosítás kedvező és kedvezőtlen hatásait!
65. óra
Versenyben a világ felosztásáért
F: gyarmat, félgyarmat, brit Keletindiai Társaság, koronagyarmat, (szipolyok), ópiumháború, É: 1839–42, 1857, (1868, 1896) T: Szuezi-csatorna, Delhi, Hongkong, Niger-folyó, Madagaszkár, Fokváros, (Német Kelet-Afrika), Szibéria, Alaszka, Kaukázus
66. óra
Az újkor tudományos és kulturális életének néhány kiemelkedő alakja
F: vegyipar, periódusos rendszer, átlagéletkor, (romantika) – N: Az Darwin és a majom; Rodin: olvasmányban szereplő nevek csak Gondolkodó K: Tudomány és tájékozódásra. termelés kapcsolata
67. óra
Összefoglalás
68. óra
Ellenőrző óra
Témazáró feladatlap!
69. óra
F: hit, világszemlélet, vallás, A világ legnagyobb vallásai világkép, vallás mint és szerepük a történelemben. világmagyarázat,
Csoportmunka.
10. feladat Tk.11. feladat
Koncentráció az irodalommal, a kémiával, a fizikával, a biológiával és a zenével. Csoportmunka.
Óra
Téma
Fogalmak, nevek, évszámok, topográfia
Tanulói tevékenység
Megjegyzés
V: A dualizmus kora
Hazánk történelmének egyik legdinamikusabb korszaka ez, amelynek alkotásai sok településünk arculatát máig meghatározzák. A tanulók ismerjék a kiegyezés okait, az új államszervezet fő jellemzőit (parlamentáris és dualista)! Lássák gazdasági fejlődésünk okait, a fejlődés tényezői közötti kapcsolatokat (pl. vasútépítés, vasipar)! Tanuljanak meg statisztikai adatokból, diagramokból következtetni gazdasági-társadalmi jellegzetességekre! Ismerjék a társadalomban, a településszerkezetben bekövetkező változásokat (Budapest-központúság)! Képek alapján is tudjanak beszélni a meghatározó társadalmi rétegek életmódjáról! Tudják, hogy miért a nemzetiségi és a parasztkérdés a dualizmus két legsúlyosabb problémája! Ismerjék a korszak legfontosabb technikai, tudományos és művészeti alkotásait (az alkotók nevét is)!
70. óra
Hazánk a szabadságharc leverése után
71-72. óra Kiegyezések kora
F: (emigráció, Bach-huszár), passzív ellenállás N: Haynau, Alexander Bach, Deák Ferenc, (Noszlopy Gáspár, Makk József, Madarász Viktor, Erkel Ferenc) – É:1850 T: Buda, Sopron, Pozsony, Kassa, Nagyvárad F: Húsvéti cikk, dualizmus, közös ügyek, (alkotmányos királyság), parlamenti párt, nyílt szavazás, (Deák-párt, bal-közép párt, Országos 48-as párt), Szabadelvű Párt, politikai nemzet, agrárszocialista mozgalom, aratósztrájk, polgári házasság, vámközösség N: Deák, (Andrássy Gyula) I. Ferenc József, – É: 1865, 1867 : Andrássy Gyula, Tisza Kálmán, Eötvös József, (Kossuth) É: 1865, 1867 1868, (1875–1890), (1894)
T:Hazánk közigazgatása a Bachkorszakban Tk:A Bach-rendszer támaszai; Hunyadi László siratása – O: Magyarok a nagyvilágban; Nemzeti ellenállás a művészetben MF: 1., 3., 4.
Az önkényuralom korszaka nem jelentette a feudalizmus visszaállítását. Ám a modernizáció és a nemzeti önállóság ellentétbe került (haza ≠ haladás).
TK A kiegyezés okai; Az OMM címere:Kortes beszéd; Elsőkből lesznek az utolsók; Panem!; Kossuth Lajos temetése T: Az OMM nemzetiségei O: Húsvéti cikk; Kossuth és a kiegyezés Választási rendszer; Részletek a nemzetiségi törvényből; Részlet az 1898. évi II. tc.-ből – Mf: 1., 4., 6; 2., 3., 5., 6
Emeljük ki, hogy a lehetséges alternatívák közül politikusaink a legjobbat választották! Koncentráció az iroda-lommal: Mikszáth politikai témájú tárcái. Emeljük ki, hogy a nemzetiségi törvény a korabeli Euró-pában haladó volt! Tanulói gyűjtőmunka: a Kossuth-kultusz emlékei.
Óra
73. óra
Téma
Fogalmak, nevek, évszámok, topográfia
Gazdasági felzárkózás
F: tőkés uradalom, folyószabályozás N: Ganz Ábrahám, Weiss Manfréd T: Budapest, (Diósgyőr, Ózd, Salgótarján, Vajdahunyad), Csepel, Tisza
Élet a dualizmus kori Magyarországon, a 74-75. óra polgárosodás
76. óra
77. óra 78. óra 79. óra
G: A lecke statisztikai adatainak összehasonlító elemzése, összevetése az Európai adatokkal – Vetőgép és cséplőgép; A Mechwartféle acél hengerszék O: Állami iparfejlesztés MF: 2., 3., 4., 7. G: Következtetés a lecke adataiból a dinamikus fejlődésre és a társadalmon belüli aránytalanságokra O: Új arisztokrácia; A dzsentri; A felemelkedés egyetlen útja Mf: 1., F: dzsentri, kispolgár, agrárproletár, 3., 4. A különböző társadalmi kubikos, Általános Munkásegylet, rétegek életének, öltözködésének, Magyarországi Szociáldemokrata anyagi kultúrájának és Párt, belső fogyasztás N: (Frankel szórakozásának jellemzése a 38. Leó) É: 1853, (1868, 1872), 1890 lecke és a 166–167. o. képei T: Viharsarok alapján
F: városiasodás, (világváros), közmű, bérház, körút, sugárút N: Világváros születik: Budapest (Baross Gábor) – É: 1873
A millennium: sikerek és válságjelek Összefoglalás Ellenőrző óra
Tanulói tevékenység
F: millennium, „boldog békeidők”, körorvos, alkotmányos válság, kivándorlás – N: Semmelweis Ignác, Eötvös Loránd, (Magyar László, Madarász Viktor, Székely Bertalan, Benczúr Gyula), Munkácsy Mihály, Szinyei Merse Pál, Tisza István – É: 1896, (1905)
Megjegyzés
Gyakorlás: mi mindenre következtethetünk adatokból? Képek: Hogyan működött? Életmódtörténet: A magyar malomipar a világ élvonalában.
Fontos: „feudális maradványok” (régi szokások) a polgári társadalomban. Életmódtörténet: Mágnások, polgárok, parasztok, cselédek. Társadalmi rétegződés és életmód összefüggései. Házi feladat: Mf: 5. A témát múzeumlátogatás keretében is feldolgozhatjuk. IKT: korabeli ruhák, berendezési tárgyak, Internet Vizsgálati szempont: általános és TK: A 171. o. képei alapján: Kik sajátos várostelepítő tényezők. éltek, hogyan éltek Budapesten? – IKT: Budapest akkor és most Mf: 2., 3., 4. Internet, fotók
G: grafikonok, diagramok készítése az „Eredmények” adatai alapján. TK: Az ezeréves kiállítás plakátja; Falusi népiskola; Nemzetközi futballmérkőzés plakátja O: „Vörös” napok – Mf: 1., 2., 3., 5.
Ismétlés: A kiegyezés értékelése; a polgári állam feladatai; nemzetiségek Magyarországon Életmódtörténet: Oktatás a dualista Magyarországon. Csoportmunka
Óra
Téma
Fogalmak, nevek, évszámok, topográfia Tanulói tevékenység VI: Az I. világháború
Megjegyzés
A fejezet nagyon fontos változásokkal foglalkozik, ezért megtárgyalására hagyjunk elegendő időt! A tanulók lássák a háborúhoz vezető hatalmi ellentétek okait, ismerjék a háború kimenetelét meghatározó tényezőket! Tudjanak következtetni statisztikai adatokból folyamatokra, erőviszonyokra! Ismerjék s kövessék a térképen a frontok legfontosabb eseményeit, tudják, hol harcoltak magyar katonák! Ismerjék az új fegyvereket, az állóháború kialakulásának okait! Tudatosítsuk a hátország jelentőségét és a háború belpolitikai hatásait (oroszországi és magyarországi helyzet)! A tanulók értékeljék a háború utáni területi és hatalmi változásokat, lássák a fennmaradó ellentéteket (térképen is!)
G: Anglia és Németország vastermelése és gyarmatai (1870–1910); TK: Szövetségi rendszerek, 1870–1910 (T: is!); „Ugatnak a kutyák” (178. o.)Mf: 1., 2., 3., 4., 5., 6.
Ismétlés: Versenyben a gyarmatokért; osztozkodás a Balkánon; francia–német háború. Elemezzük a szövetségek földrajzi helyzetét, erőviszonyait! Gyarmatok helyzetének elemzése. Etika: Ember és természet, beavatkozás, uralom, felelősség.
F: nemzet, nemzetiség, identitás.
Beszélgetés, T: országok nemzetiségi összetételének tanulmányozása.
A háború és az országok "soknemzetiségének" összefüggése. Etika: alkalmazkodás, kultúra, hagyománytisztelet, empátia, elfogadás, tolerancia.
F: probléma megoldás, kommunikáció, intelligencia, okosság, rokonszenv-ellenszenv, őszinteség-hazugság.
Szituációs játék.
F: hadüzenet, front, (kétfrontos háború), villámháború, állóháború, (vezérkar, tartalék, offenzíva) N: Ferenc Ferdinánd, II. Vilmos É: 1914. jún., júl., 1915–16 T: Szarajevó, (Gorlice)
T: Az első világháború frontjai – K: Háborús térképjelek. – Tk: Háborús karikatúra – O: Hadüzenetek; Német haditerv Mf: 1., 2., 3., 4.
F: monopólium, monopolkapitalizmus, imperializmus, tőkekivitel, kettős, majd hármas szövetség, antant T: Harc a világuralomért, harc a az antant és a hármas szövetség 80-81. óra gyarmatokért tagállamai É: (1879, 1882, 1904)
82. óra
A társadalmi és nemzeti identitás
A kommunikáció fajtái és szerepe a konfliktus 83-84. óra kezelésben.
85. óra
Az első világháború kezdete és első évei
Gyakorlás: események ismertetése térkép alapján. A védőfegyverek fölénye állóháború. IKT: korabeli híradók.
Óra
86. óra
Téma
Fogalmak, nevek, évszámok, topográfia
Tanulói tevékenység
Megjegyzés
A tömegek és gépek háborúja.
F: nehézfegyverek, hátország, „hadimilliomos”, (nemzeti össztermék), kapituláció, fegyverszünet É: 1916, 1917 (ápr.) 1918 T: Párizs, Verdun, (Somme folyó), Doberdo, (Isonzó, Piave, Ypern, Amiens)
T: 1917–18 eseményei a térképen – G: Az egy főre jutó nemzeti termék 1910-ben TK „Kirándulás Párizsba”; – O: Veszteségek a frontokon; Az antant győzelmei – Mf: 1., 3., 5., 6.
F: hátország, hadiszállító, békevágy, tüntetés.
K: Az első világháború fegyverei tankönyv 185. oldal és Taylor: Az első világháború képes krónikája (Bp., 1988) – MF: 2. Tanulói beszámolók a civilek életéről.
Érzékeltessük a háborús hangulat megváltozását, a frontok és a hátország kapcsolatát. Új támadófegyverek döntés a frontokon. Irodalom: J. Hašek: Švejk; S. Zweig: Búcsú a tegnaptól; Remarque: Nyugaton a helyzet változatlan A család támogató szerepe IKT: Háborúban szerelemben.
Katonaélet az első 87-88. óra világháborúban 89. óra
A hátország
Választás és döntés szerepe 90-91. óra az ember életében 92. óra
IKT: kutatás
Új fegyverek alkalmazása
A háború hatása, az emberek személyiségének megváltozása a nehéz 93-94. óra időszakokban.
95. óra
Milyen választásai voltak az embernek? Mit tennél, ha ilyen helyzetbe kerülnél?
F: hadiszökevény, dezertőr, ellenálló, szabotázs.
Az oroszországi forradalom
96-97. óra Győztesek és vesztesek
Szituációs játékok. F: (forradalom), szovjetek, bolsevikok, mensevikek, proletárdiktatúra, földosztás, polgárháború, (vörösök, fehérek), szövetségi állam – N: II. Miklós, Kerenszkij, Lenin, (Trockij) – É: 1917. febr., 1917. nov. 7., (1918. márc.), 1922 T: Szentpétervár
T: Polgárháború Oroszországban – O: Általános hadkötelezettség; A Szovjetunió K: II. Miklós és Lenin (párhuzamos életrajzok) Mf: 1., 3.
Ismétlés: A sokarcú munkásmozgalom. A tanulók ismerjék fel a diktatúra jellemvonásait! Mutassunk rá a bolsevikok győzelmének okaira!
F: jóvátétel, (nagyhatalom) N: Wilson, Clemenceau, (Lloyd George, Orlando) – É: 1919 T: Párizs, Lengyelország, Litvánia, Lettország, Észtország, Írország, Izland
T: Területi változások Európában (értékelés) G: Háborús kiadások; Területnövekedés – területi veszteségek – O: A „négy nagy” – MF: 4., 5., 6., 7.
Emeljük ki, hogy a békeszerződések diktátumok voltak és nem oldották fel a hatalmi ellentétetek!
Óra
Téma
Hazánk részvétele a 98-99. óra világháborúban 100. óra Összefoglalás 101. óra Témazáró dolgozat 102-103. óra Kutatómunka 104-105. óra
Év végi ismétlés XVIII. sz. történelme
106-107. óra
Év végi ismétlés XIX. sz. történelme
Év végi ismétlés az I. 108. óra Világháború 109-110.111 óra Év végi ismétlés
Fogalmak, nevek, évszámok, topográfia
Tanulói tevékenység
F: ultimátum – N: Tisza István, I. Ferenc József – É: 1916. aug., 1918. okt.–nov. – T: Gorlice, Isonzó, Piave, Bukarest
T: A frontok változásai Tk: Imádkozik a király; Ismétlés: a kiegyezés előnyei, Frontbarátkozás; Sebesültszállítás; hátrányai. Érdekesség: első „Le a háborúval!” MF: 1., 2., 4. világháborús katonanóták.
Szabadon választott személy életéről XVII.-XVIII. század.
Megjegyzés
IKT: Számítógépen elkészített anyag. Egyetemes és magyar történelem szinkronban, kiemelve az összefüggéseket Egyetemes és magyar történelem szinkronban, kiemelve az összefüggéseket Egyetemes és magyar történelem szinkronban, kiemelve az összefüggéseket Az etikai fogalmak áttekintése