Támogatás intenzitása (%) 85,00% épületgépészeti felújítás (54%-ban önkormányzati tulajdon)

1. számú melléklet a 1990/2011/X. számú előterjesztéshez "Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása" című (ÉAOP-5.1.1/B - Szociális városrehabilitáció) projekt tervezett elemei és a hozzá kapcsolódó költségbecslés Költségvetés megoszlása Ssz.

A projekt neve

A projekt rövid leírása

1

A Nyírségi Civilháznak helyet adó épület (Damjanich u. 4-6.) külső-belső felújítása - tető hő- és Nyírségi Civilház felújítása vízszigetelés, homlokzat hőszigetelés, külső nyílászárók cseréje, távfűtés korszerűsítése, épületgépészeti felújítás (54%-ban önkormányzati tulajdon)

2

Érkerti Rendőrőrs felújítása

3

Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása

4 5

6

Támogatás (Ft)

Partneri (társasházak esetében lakossági) önerő (Ft)

A projekt bruttó (16os esetében nettó) ktg-e (Ft)

Önkormányzati önerő (Ft)

85,00%

23 159 389

0

4 086 951

27 246 340

A Nyírségi Civilházzal azonos épületben lévő Érkerti Rendőrőrs (Damjanich u. 4-6.) külső-belső felújítása - tető hő- és vízszigetelés, homlokzat hőszigetelés, külső nyílászárók cseréje, távfűtés korszerűsítése, épületgépészeti felújítás (46%-ban állami tulajdon)

85,00%

19 728 368

3 481 477

0

23 209 845

Az épület külső homlokzati hőszigetelése, a lapostető hő- és vízszigetelése, a tornaterem nyílászáróinak és héjazatának cseréje

85,00%

77 875 592

0

13 742 751

91 618 343

85,00%

15 383 121

0

2 714 668

18 097 789

85,00%

20 260 455

0

3 575 374

23 835 829

85,00%

494 743 875

0

87 307 743

582 051 618

Virág Utcai Tagóvoda Az épület külső homlokzati hőszigetelése, lapostető szigetelése külső felújítása Kincskereső Óvoda külső Az épület külső homlokzatának hőszigetelése, nyílászáró csere, lapostető hő- és vízszigetelése felújítása

Városrész-központ kialakítása az Érkertben, közterület-rehabilitáció

Támogatás intenzitása (%)

Tervezett elemek: - Damjanich sétány rekonstrukciója (D-ről a rendőrség, az Anno étterem és az élelmiszerbolt É-i homlokvonala, É-ról a lakótömbök homlokzata által határolt sétány és környezete, K-i lezárása a gyalogos híd, Ny-i lezárása az Árpád utca); - Az Anno étterem, az élelmiszerbolt és a rendőrség mögötti zöldfelület (a kiszolgáló út peremvonaláig), valamint az épületek közötti zöldfelületek rekonstrukciója; - Lakótelepi közpark parkosított részének kialakítása (a patakmeder koronaélétől a 10 emeletes lakótömbök előtt futó járdáig, É-i határa a Damjanich sétány meghosszabbításának vonala, D-i határa a Toldi. u. 62. és 64. számú ingatlanok közötti terület magasságában); - 2 db játszótér (kicsinyek játszótere és több korcsoportos játszótér) kialakítása a Toldi u. 58. és 64. számú épületek előtti területen; - Kosárpálya kialakítása, sportpálya és parkoló felújítása (Toldi u. 66. számú ingatlan előtti járda és a patakpart közötti térrészen); - Patakparti sétány és a Deák Ferenc utcára bekötő gyalogút kialakítása; - A 10 emeletes lakótömbök nyugati homlokzata előtt futó járda és az épületek közötti kikötések kialakítása; - Hullámosított acéllemez áteresz-híd építése a Lehel utca folytatásában; - Vécsey köz - parkoló építése és járda felújítása a Vécsey Károly Általános Iskolától D-re; - Az Érpatak részleges lefedése és parkolóbővítés (a közpark É-i végében található jelenlegi parkoló bővítése); - Toldi utca Érpatak partja, orvosi rendelő előtti terület, vegyes forgalmú út kialakítása.

7

Toldi utcai 10 emeletes társasházak külső felújítása

A Toldi utca 56., 58., 60., 62., 64., 66., 68., 65., 67., 69. számú 10 emeletes, iparosított technológiával épült társasházak és lakásszövetkezetek közös részeinek felújítása az energiahatékonyság javításának szempontjából (10 darab épület) - a homlokzat utólagos hőszigetelése kőzetgyapotos hőszigetelő rendszerrel, a tető utólagos hő- és vízszigetelése

70,00%

367 021 795

78 647 528

78 647 528

524 316 850

8

Soft - projektelem és városmarketing elemek

Az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő "soft" elemek (lakosságot érintő programok, akciók) + városmarketing elemek

85,00%

105 400 000

8 850 000

9 750 000

124 000 000

9

Tájékoztatás

Kötelező és szabadon választható tájékoztatási elemek megvalósítása

85,00%

3 400 000

0

600 000

4 000 000

10

Területelőkészítés

Területvásárlás, terület előkészítés

85,00%

16 235 000

0

2 865 000

19 100 000

11

Projekt-előkészítés

Tanulmányok, tervek, engedélyek elkészítésének ktg-i

85,00%

32 457 250

0

5 727 750

38 185 000

12

Projekt menedzsment

Projekt-menedzselés személyi és dologi ktg-i

85,00%

27 200 000

0

4 800 000

32 000 000

13

Tartalék

Tartalékkeret a pályázati program megvalósítása során felmerülő, előre nem kalkulálható kiadásokra

85,00%

34 000 000

0

6 000 000

40 000 000

79,92%

1 236 864 844

90 979 004

219 817 765

1 547 661 614

ÉAOP 5.1.1./B pályázat költségvetése összesen

MÓDOSÍTOTT (2011. 03. 09.)

„AZ ÉRKERTI LAKÓTELEP NAGYVÁROSIAS

LAKÓKÖRNYEZETÉNEK MINŐSÉGI MEGÚJÍTÁSA”

ELŐZETES AKCIÓTERÜLETI TERV

2011. február

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2008.

-1-

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv

AZ ÉRKERTI LAKÓTELEP NAGYVÁROSIAS LAKÓKÖRNYEZETÉNEK MINŐSÉGI MEGÚJÍTÁSA

ELŐZETES AKCIÓTERÜLETI TERV

Készült: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízásából

Készítette:

A tanulmány kidolgozásában résztvevő szakértők: Barabás Eszter, Komádi Mónika, Ivánka-Tóth Dávid, Róka László (Adatgyűjtés lezárva: 2009. november)

2011. február

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda

2


TARTALOMJEGYZÉK 1

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ .......................................................................................................... 6 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 1.6 1.7

2

AZ EATT MÓDSZERTANA ÉS ILLESZKEDÉSE .......................................................................................... 6 A FEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE ÉS HELYZETÉNEK BEMUTATÁSA ......................................... 6 AZ AKCIÓTERÜLETI CÉLKITŰZÉSEK, FEJLESZTÉSEK ÉS HATÁSOK ........................................................... 8 A MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETE ............................................................................................... 11 ÜTEMEZÉS ............................................................................................................................................ 12 PÉNZÜGYI TERV.................................................................................................................................... 13 AZ ELŐKÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK ........................................................................................................ 14

A FEJLESZTÉS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁHOZ VALÓ ILLESZKEDÉSE ....................................................................................................................................................... 15

3 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, A JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA ......................................................................................................................................... 17 3.1 3.2 4

AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE ................................................................................................................. 17 A JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA ................................................................................................................ 20

HELYZETELEMZÉS ..................................................................................................................... 22 4.1 AZ AKCIÓTERÜLET SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK ÁTTEKINTÉSE ............................................................... 22 4.2 MEGELŐZŐ VÁROSREHABILITÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA .................................................. 23 4.3 AZ AKCIÓTERÜLET TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI JELLEMZŐINEK BEMUTATÁSA ............. 29 4.3.1 Demográfiai helyzet ........................................................................................................................ 29 4.3.2 Gazdasági helyzet............................................................................................................................ 29 4.3.3 Társadalmi helyzet .......................................................................................................................... 30 4.3.4 Munkaerőpiaci, foglalkoztatási helyzet ........................................................................................... 31 4.3.5 Jövedelmi helyzet ............................................................................................................................ 32 4.3.6 Környezeti állapot ........................................................................................................................... 32 4.3.7 Közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények jelenléte ........................................................ 33 4.3.8 Közbiztonság ................................................................................................................................... 34 4.4 AZ AKCIÓTERÜLET MŰSZAKI-FIZIKAI, INFRASTRUKTURÁLIS JELLEMZŐINEK BEMUTATÁSA ................. 35 4.4.1 Közlekedés ....................................................................................................................................... 35 4.4.2 Közműhálózat értékelése ................................................................................................................. 35 4.4.3 Lakáshelyzet .................................................................................................................................... 36 4.4.4 Közigazgatási és közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények állapota ...................... 37 4.4.5 Helyzetelemzés összefoglalása, SWOT analízis............................................................................... 38 4.5 FUNKCIÓELEMZÉS ................................................................................................................................ 39 4.6 TULAJDONVISZONYOK ÉRTÉKELÉSE ..................................................................................................... 40 4.7 A TULAJDONOSI, EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZÁNDÉKOK FELTÉRKÉPEZÉSE .................................................... 42 4.8 PIACI IGÉNYEK, LEHETŐSÉGEK FELMÉRÉSE, INGATLANÁRAK BECSLÉSE .............................................. 43

5

FEJLESZTÉS CÉLOK ÉS BEAVATKOZÁSOK .......................................................................... 47 5.1 5.2 5.3 5.4

AZ AKCIÓTERÜLET FEJLESZTÉSÉNEK CÉLJAI, RÉSZCÉLJAI .................................................................... 47 A CÉLOK ILLESZKEDÉSE AZ OPERATÍV PROGRAMOK RENDSZERÉBE ..................................................... 53 AZ AKCIÓTERÜLET BEAVATKOZÁSAI.................................................................................................... 54 AZ ÖNKORMÁNYZAT VÁROSREHABILITÁCIÓS CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ NEM FEJLESZTÉSI JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGE ................................................................................................................................................. 56 5.5 BEAVATKOZÁSI TÍPUSOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK ..................................................................................... 57 5.6 AZ ÉSZAK-ALFÖLDI OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 KÖZÖTT VÁROSREHABILITÁCIÓS CÉLÚ PÁLYÁZAT TARTALMA ........................................................................................................................................................ 60 5.6.1 Tevékenységek bemutatása .............................................................................................................. 60 5.6.1.1 A Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs közös épületének felújítása .................................................. 63 5.6.1.1.1 Nyírségi Civilház felújítása ............................................................................................................... 63 5.6.1.1.2 Érkerti Rendőrőrs épületének felújítása ............................................................................................. 65 5.6.1.2 Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása .................................................................................... 67 5.6.1.3 Kincskereső Óvoda külső felújítása........................................................................................................ 69 5.6.1.4 Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) külső felújítása ........................................................... 71 5.6.1.5 Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése ......................................................... 72 5.6.1.6 A többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása ................................. 80


3

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv 5.6.1.7 Az infrastrukturális fejlesztéseket kiegészítő soft elemek ...................................................................... 81 5.6.1.7.1 Munkaerőpiaci beilleszkedést segítő program ................................................................................... 82 5.6.1.7.2 Bűnmegelőzési, közbiztonsági programok ........................................................................................ 83 5.6.1.7.3 „Az én házam az én váram” - Közösségfejlesztő gyermek-, ifjúsági- és szülő-programok ............... 85 5.6.1.7.4 „Érkerti nyitott ajtók” – A lakosság közösségi kezdeményező és cselekvőképességének fejlesztését segítő programok .................................................................................................................................................. 88 5.6.1.7.5 Városmarketing tevékenységek ......................................................................................................... 90 5.6.1.7.6 További soft elemek közvetett eljárásrend szerint (programalap)...................................................... 92

5.6.2 5.6.3

Összefoglaló indikátor táblázatok ................................................................................................... 94 Bevonandó partnerek a megvalósítás és a fenntartható üzemeltetés érdekében ............................. 98

5.6.3.1 5.6.3.2

Konzorciumi partnerek ........................................................................................................................... 98 Támogatói csoport ................................................................................................................................ 103

5.6.4 A jellemzően az önkormányzat által ellátandó feladatok .............................................................. 104 5.7 A MAGÁNSZFÉRA ÁLTAL MEGVALÓSÍTANI KÍVÁNT PROJEKTEK A KÖZSZFÉRA FEJLESZTÉSEI NYOMÁN .... ........................................................................................................................................................... 105 5.8 A PÁLYÁZATHOZ KAPCSOLÓDÓ, DE AZON KÍVÜL A KÖZSZFÉRA ÁLTAL MEGVALÓSÍTANI KÍVÁNT TEVÉKENYSÉGEK AZ AKCIÓTERÜLETEN ........................................................................................................... 106 5.9 SZINERGIA VIZSGÁLAT ....................................................................................................................... 106 5.10 A TERVEZETT TEVÉKENYSÉGEK ILLESZKEDÉSE A CÉLCSOPORT IGÉNYEIHEZ ...................................... 108 5.10.1 A lakosság ................................................................................................................................. 112 5.10.2 A vállalkozások ......................................................................................................................... 113 5.10.3 A civil szervezetek ..................................................................................................................... 114 5.11 A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK VÁRHATÓ HATÁSAI ............................................................................... 115 5.11.1 Társadalmi-gazdasági hatások ................................................................................................. 115 5.11.2 Esélyegyenlőségi hatások.......................................................................................................... 116 5.11.3 Környezeti hatások .................................................................................................................... 116 5.11.4 Fenntarthatósági és esélyegyenlőségi indikátorok ................................................................... 118 5.12 A KOCKÁZATOK ELEMZÉSE ................................................................................................................ 119 5.13 A VÁROSREHABILITÁCIÓS PROJEKT VÉGREHAJTÁSI ÜTEMTERVE........................................................ 122 5.14 LEZAJLOTT PARTNERSÉGI EGYEZTETÉSEK .......................................................................................... 123 6

PÉNZÜGYI TERV ........................................................................................................................ 125

7

A MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETE.............................................................................. 127 7.1 AZ AKCIÓTERÜLETI MENEDZSMENT SZERVEZET BEMUTATÁSA.......................................................... 127 7.1.1 A Városfejlesztő Társaság létrehozásának körülményei ............................................................... 127 7.1.2 Városfejlesztő Társaság működése Nyíregyházán ......................................................................... 127 7.1.3 Az önkormányzat és a városfejlesztő társaság közötti jogviszony ................................................. 130 7.1.4 Kompetenciák, felelősségi körök ................................................................................................... 130 7.1.5 Intézményi együttműködés ............................................................................................................. 134 7.2 ÜZEMELTETÉS, MŰKÖDTETÉS ............................................................................................................. 135 7.2.1 Nyírségi Civilház épületének felújítása ......................................................................................... 136 7.2.2 Érkerti Rendőrőrs épületének felújítása ........................................................................................ 137 7.2.3 Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása............................................................................ 137 7.2.4 Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) külső felújítása ................................................. 138 7.2.5 Kincskereső Óvoda külső felújítása .............................................................................................. 138 7.2.6 Városrész központ kialakítása, közterület rehabilitáció ................................................................ 138 7.2.7 A társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása ............................................ 139 7.2.8 Kapcsolódó soft tevékenységek ..................................................................................................... 139

8

MELLÉKLETEK .......................................................................................................................... 140 8.1

KIVONAT NYÍREGYHÁZA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK JÓVÁHAGYÁSÁRÓL SZÓLÓ RENDELETBŐL ....................................................................................................... 8.2 A KÉRDŐÍVES FELMÉRÉSEK EREDMÉNYEI .........................................................................................

140 142 8.2.1 Összefoglaló a 2006 nyarán készített érkerti kérdőíves felmérés eredményeiről .......................... 142 8.2.2 A 2007 decemberében elvégzett lakossági kérdőíves felmérés Érkertre vonatkozó javaslatai...... 146 8.2.3 A 2007 decemberében elvégzett képviselői kérdőíves felmérés Érkertre vonatkozó javaslatai ..... 147 8.2.4 A 2009. áprilisban elvégzett lakossági kérdőíves felmérés ........................................................... 148 8.2.5 A 2009. novemberben elvégzett lakossági kérdőíves felmérés ...................................................... 154 8.3 A LAKOSSÁGI FÓRUMOK DOKUMENTÁCIÓJA ...................................................................................... 163 8.3.1 A 2009. április 15-i lakossági fórum jelenléti íve és fotódokumentációja ..................................... 163


4

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv 8.3.2 A 2009. december 9-i lakossági fórum jelenléti íve és fotódokumentációja .................................. 165 8.3.3 A 2011. február 17-i lakossági fórum jelenléti íve, fotódokumentációja és emlékeztetője ............ 168 8.4 A TÁMOGATÓI CSOPORTTAL KAPCSOLATOS DOKUMENTUMOK .......................................................... 179 8.4.1 Jelenléti ív a támogatói csoport megalakulásáról......................................................................... 179 8.4.2 Jegyzőkönyv a támogatói csoport alakuló üléséről ....................................................................... 180 8.4.3 Jelenléti ív a támogatói csoporthoz való csatlakozásról ............................................................... 182 8.4.4 Jegyzőkönyv a támogatói csoporthoz való csatlakozásról ............................................................ 183 8.5 A TÁRSASHÁZAKKAL VALÓ EGYEZTETÉS DOKUMENTÁCIÓJA ............................................................. 185 8.5.1 Jelenléti ív ..................................................................................................................................... 185 8.5.2 Emlékeztető ................................................................................................................................... 186 8.6 A SZAKHATÓSÁGI EGYEZTETÉS KERETÉBEN 2007. DECEMBER 10-ÉN FELKERESETT SZERVEZETEK LISTÁJA ........................................................................................................................................................... 189 8.7 IGÉNYFELMÉRÉS ÉS KIHASZNÁLTSÁGI TERV ....................................................................................... 191 8.8 TÁBLÁZATOK, ÁBRÁK ÉS TÉRKÉPEK JEGYZÉKE .................................................................................. 204


5


1

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

A nyíregyházi érkerti lakótelep komplex rehabilitációjára vonatkozó Előzetes Akcióterületi Tervet (EATT) a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) Területfejlesztésért és Építésügyért Felelős Szakállamtitkársága által 2009-ben kiadott „Városfejlesztési Kézikönyv”, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) által megjelentetett „Az akcióterületi terv módszertani szempontjai”, valamint a „Tervezési felhívás és útmutató a Megyei Jogú Városok városrehabilitációs témájú kiemelt projektjavaslataihoz” című módszertani útmutatók alapján dolgozta ki a MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS) – a városfejlesztés kötelezően előírt dokumentuma – 2008. januárjában elkészült, azt a Közgyűlés elfogadta. Az IVS-ben a város stratégiai céljain túl kijelölésre kerültek azok az akcióterületek, amelyeken belül a város különböző célú fejlesztéseket kíván megvalósítani. Az elfogadott IVS öt akcióterületet határoz meg, melyek közül jelen Előzetes Akcióterületi Terv az Érkerti lakótelep területére vonatkozik, és meghatározza azokat a konkrét fejlesztéseket, melyek a kétfordulós pályázati rendszer keretében benyújtásra kerülnek. Jelen tervezési dokumentum a kétfordulós pályázat első fordulójának benyújtásához szükséges Előzetes Akcióterületi Terv, amely több ponton hagy még kidolgozásra váró nyitott kérdéseket, mivel azok a tervezés jelen stádiumában még nem ismertek. Az itt részletesen ki nem fejtett kérdéseket a második fordulós pályázathoz benyújtandó részletes és végleges Akcióterületi Terv tartalmazza majd. 1.1

Az EATT módszertana és illeszkedése

Az Előzetes Akcióterületi Tervvel szemben az Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség olyan szigorú módszertani előírásokat fogalmazott meg, amelyek biztosítják a megvalósítás-orientált dokumentum belső koherenciáját, a fejlesztések szakmai megalapozottságát és megvalósíthatóságát, valamint a projekt eredményeinek hosszú távú fenntarthatóságát. Az Előzetes Akcióterületi Terv központi gondolata funkcionalitás, azaz mind a helyzetelemzés, mind a célok megfogalmazása és a beavatkozások meghatározása során hangsúlyosan vizsgáltuk a város, az akcióterület és az egyes érintett létesítmények jelenlegi és fejlesztendő funkcióit. Az akcióterületi fejlesztések hozzájárulnak ahhoz, hogy Nyíregyháza Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának átfogó, tematikus és városrészi célkitűzései megvalósuljanak. A fejlesztések teljes mértékben az IVS-ben meghatározott, Érkertre vonatkozó célkitűzés megvalósítását szolgálják: „Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása”. 1.2

A fejlesztési akcióterület kijelölése és helyzetének bemutatása

Az érkerti akcióterület kijelölése során az alábbi alapelveket vettük figyelembe:

teljesítse az előírt feltételeket a szociális mutatók tekintetében; kiterjedése ne legyen eltúlzott, csak azok az utcák kerüljenek bele, amelyek a fejleszteni kívánt épületek, közterek és a magánerős beruházások miatt indokoltak; megjelenésében minél homogénebb, térbelileg pedig koncentrált legyen; funkcionális szempontból egy egységet alkosson úgy, hogy esetlegesen a funkcióváltásra és -bővítésre is megfelelő helyszínt kínáljon; a lehető legnagyobb addicionális hatást érjük el a magántőke és a helyi civil szféra mobilizálásával.


6


A 0,31 km² kiterjedésű akcióterület Nyíregyháza belvárosától délnyugatra, a nagykörúton belül helyezkedik el, népessége a 2001. évi népszámlálás szerint 5708 fő, a jelenlegi önkormányzati nyilvántartás szerint 5731 fő.

Az elsősorban nagyvárosias lakóövezeteket magában foglaló, a városi átlaghoz képest többnyire kedvezőtlenebb gazdasági, társadalmi jellemzőkkel rendelkező akcióterület teljesíti az előírt kritériumokat (a megadott mutatók közül a következőket). Indikátor típusa Alacsony gazdasági aktivitás Munkanélküliség magas szintje Szegénység és kirekesztettség magas szintje

Mutató megnevezése Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (%) Munkanélküliek aránya az akcióterületen (%) Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya (%) Azon aktív korúak aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás (%) Az önkormányzat által elosztott rendszeres szociális támogatásokból a lakásszámhoz viszonyítva a városi átlaghoz képest több támogatás (db) került kiosztásra

Érkert

Referenciaérték

32,5

min. 28

11,5 4,5

min. 10,5 min. 4

11,2

min. 10

városi átlag 1,8szorosa

városi átlag legalább 1,3szorosa

Érkert városon belüli fekvése és megközelíthetősége kedvező: a városközpont közelsége relatíve javít a városrész intézményi, szolgáltatási és kereskedelmi ellátottságán, a többi városrészből való elérhetőséget az Érkert határvonalaként funkcionáló nagykörút, illetve a helyi buszjáratok biztosítják, a közeli vasút- és buszállomás pedig a városon kívülről érkezők számára is könnyen megközelíthetővé teszik a városrészt. Az épített környezet szempontjából a nagykörúttal körülhatárolt belvárosi területbe beékelődött lakótelep alapvetően középmagas, iparosított technológiával épült házakból áll. A két ütemben (a ’60-as és a ’80-as években) megépített, szellősen telepített és zöldfelületekkel is elválasztott négy- és ötemeletes házak könnyedebb hangulatát az Érpatak főfolyása mellé és annak környékére telepített tízemeletes házak sora bontja meg. Lakótelep-jellegét enyhítik a házak közötti zöldfelületként funkcionáló terek. A városrész elsődleges szerepköre a lakófunkció. A városrész a településszerkezeti terv alapján nagyvárosias lakóterület, amelynek lakótelepi rehabilitációját a településrendezési terv is előirányozza.


7


A terület infrastrukturális ellátottságára jellemző, hogy az aszfalt burkolatú utak és járdák elöregedettek, elhasználódtak, a megépítésük óta jelentősebb burkolat megerősítések nem történtek. Gondot okoz a parkolóhelyek hiánya, bár a háztömbök szerviz útjai mellett jelentős számú parkoló épült, azok nem képesek a megnövekedett számú személygépjárművek befogadására. A városrész zöldterületi rendszere hiányos, gyakorlatilag nincs egységes, nagy kiterjedésű köztér vagy közpark a városrészben. A zöldfelületen lévő sétányok elavultak. A VIII-as főfolyás (Érpatak) partján lévő zöldfelület rendezetlen, az jelenleg nem tölt be sem rekreációs, sem ökológiai funkciót. Az érkerti lakótelep közszolgáltatásokkal való ellátottsága összességében kedvezőnek mondható, az alapszolgáltatások köre teljes mértékben elérhető a lakosság számára. A lakosság és a civil szervezetek által igénybe vehető szolgáltatások körét bővíti a lakótelepen működő Nyírségi Civilház, amelynek jelenléte hozzájárul nemcsak a városrész, hanem az egész megye szervezett civil bázisához. A közszolgáltatások minőségének emelését korlátozza az intézmények nem megfelelő műszaki állapota és hiányos infrastrukturális felszereltsége. Az érkerti lakótelepen viszonylag magas a bűncselekmények száma és alacsony a lakosság biztonságérzete. Ennek elsődleges oka a prostitúció és a hajléktalanság, ami alapvetően befolyásolja a lakosok közérzetét. 1.3

Az akcióterületi célkitűzések, fejlesztések és hatások

A felvázolt problémák, valamint az elsődleges célcsoportok, azaz a lakótelep és a város lakossága, a civil szervezetek és a vállalkozások részéről jelentkező fejlesztési szükségletek alapján az érkerti szociális városrehabilitáció átfogó célkitűzése a következő: „Az érkerti lakótelepen a megindult szegregációs folyamatok megállítása és visszafordítása az épületállomány és a közterek megújításával, valamint a közszolgáltatások fejlesztésével”. Ezt az alábbi részcélok elérésével lehet megvalósítani: 1. Az Érkert által nyújtott életminőség javítása a lakásállomány megújításával 2. A közintézmények és közszolgáltatások körének bővítése, minőségének és működési hatékonyságának javítása, valamint a helyi civil bázis erősítése 3. Az Érkert közösségi funkcióinak erősítése a közterületek és zöldfelületek átfogó rehabilitációjával 4. A fenntartható fejlődést és az esélyegyenlőséget elősegítő horizontális elvek érvényesítése A 2007-2013 közötti tervezési periódusra vonatkozó operatív programokat tekintve az érkerti lakótelep rehabilitációja az Észak-alföldi operatív program (ÉAOP) kiemelt projektjeként valósulhat meg (EAOP-2009-5.1.1/B konstrukció keretében). A célok eléréséhez Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata az alábbi tevékenységek megvalósítását tervezi:

Közösségi funkciót erősítő tevékenységek: - Nyírségi Civilház épületének felújítása Közszféra funkciót erősítő tevékenységek: - Érkerti Rendőrőrs épületének felújítása - Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása - Kincskereső Óvoda külső felújítása - Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) felújítása Városi funkciót erősítő tevékenységek: - Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése Lakófunkciót erősítő tevékenységek:


8


Többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása Az infrastrukturális, beruházási jellegű fejlesztéseket kiegészítő „soft” elemek: - Munkaerőpiaci beilleszkedést segítő program - Bűnmegelőzési, közbiztonsági programok - „Az én házam az én váram” - Közösségfejlesztő gyermek-, ifjúsági- és szülőprogramok - „Érkerti nyitott ajtók” – A lakosság közösségi kezdeményező és cselekvőképességének fejlesztése - Városmarketing tevékenységek - További soft elemek közvetett eljárásrend szerint (programalap) -

A pályázat keretében megvalósítandó fejlesztések többsége 100%-os önkormányzati tulajdonú ingatlant, míg egy része magántulajdonú és állami tulajdonú ingatlanokat érint.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.-16.

Vécsey Károly Általános Iskola Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág Utcai Óvoda tagóvodája) Kincskereső Óvoda VIII. számú főfolyás (Érpatak) Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs épülete Akcióterületen lévő közterületek Társasházak


9

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv Beavatkozás típusa

Projektelem neve Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs felújítása Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása Kincskereső Óvoda külső felújítása Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) külső felújítása

Projekt rövid leírása A Nyírségi Civilháznak és az Érkerti Rendőrőrsnek helyet adó épület (Damjanich u. 4-6.) külső-belső felújítása – tető hő- és vízszigetelés, homlokzat hőszigetelés, külső nyílászárók cseréje, távfűtés korszerűsítése, épületgépészeti felújítás Az épület külső homlokzati hőszigetelése, a lapostető hőés vízszigetelése, a tornaterem nyílászáróinak és héjazatának cseréje Az épület külső homlokzatának hőszigetelése, nyílászáró csere, lapostető hő- és vízszigetelése Az épület külső homlokzati hőszigetelése, lapostető szigetelése

ROP támogatással

Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése

A többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása

Az infrastrukturális, beruházási jellegű fejlesztéseket kiegészítő „soft” tevékenységek


Damjanich sétány rekonstrukciója (D-ről a rendőrség, az Anno étterem és az élelmiszerbolt, É-ról a lakótömbök homlokzata által határolt sétány és környezete, K-i lezárása a gyalogos híd, Ny-i lezárása az Árpád utca); Lakótelepi közpark parkosított részének kialakítása (a patakmeder koronaélétől a 10 emeletes lakótömbök előtt futó járdáig, É-i határa a Damjanich sétány meghosszabbításának vonala, D-i határa a Toldi. u. 62. és 64. számú ingatlanok közötti terület magasságában); Több korcsoportos játszótér kialakítása a Toldi u. 64. számú épület előtti területen; Kosárpálya kialakítása, sportpálya felújítása (Toldi u. 66. számú ingatlan előtti járda és a patakpart közötti térrészen); Patakparti sétány és a Deák Ferenc utcára bekötő gyalogút kialakítása; Gyalogos híd építése az Érpatak fölött (Damjanich sétány meghosszabbításában); Hullámosított acéllemez áteresz-híd építése a Lehel utca folytatásában; Vécsey köz - parkoló építése és járda felújítása a Vécsey Károly Általános Iskolától D-re. Az Anno étterem, az élelmiszerbolt és a rendőrség mögötti zöldfelület, valamint az épületek közötti zöldfelületek rekonstrukciója; Az Érpatak részleges lefedése és parkolóbővítés (a közpark É-i végében található jelenlegi parkoló bővítése).

A Toldi utcai tízemeletes, iparosított technológiával épült társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása az energiahatékonyság javításának szempontjából (10 darab épület) - a homlokzat utólagos hőszigetelése kőzetgyapotos hőszigetelő rendszerrel, a tető utólagos hő- és vízszigetelése Munkaerőpiaci beilleszkedést segítő program Bűnmegelőzési, közbiztonsági programok „Az én házam az én váram” - Közösségfejlesztő gyermek-, ifjúsági- és szülő-programok „Érkerti nyitott ajtók” – A lakosság közösségi kezdeményező és cselekvőképességének fejlesztése Városmarketing tevékenységek További soft elemek közvetett eljárásrend szerint (programalap)

10


Az érkerti szociális városrehabilitáció hatásaként a városrész komplex szociális, esztétikai és környezeti megújulása várható. A közösségi terek fizikai rehabilitációjával, az épületek felújításával, a környezetminőség javításával (zöldfelületek, rekreációs területek, energiaracionalizálás) létrehozhatók a minőségi életfeltételek, amelyek javítják a lakosság, valamint az itt működő civil szervezetek és vállalkozások komfortérzetét, növelik a településrész vonzerejét. A komplex fejlesztések hozzájárulnak a jobb és biztonságosabb települési környezet megteremtéséhez, a kiegyensúlyozott területhasználat érvényesítéséhez és a település-szerkezet átfogó javításához. 1.4

A megvalósítás intézményi kerete

A projekt kedvezményezettje Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata. A megvalósítás a projekt komplexitása miatt széleskörű partnerségben valósul meg (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-Főkapitányság Érkerti Rendőrőrs, Nyíregyházi Lakásszövetkezet, érintett társasházak, soft elemek megvalósításában résztvevő partnerek), a támogatásban részesülő partnerek konzorciumot alkotnak. A projekt kialakítása és megvalósítása érdekében támogatói csoport létrehozására került sor a projektben potenciálisan érdekelt, ahhoz kapcsolódni tudó szervezetek (civilek, intézmények) részvételével. A megyei jogú városokkal szemben elvárás1, hogy városrehabilitációs projektjük végrehajtását városfejlesztő társaság közbeiktatásával valósítsák meg. Ezen elvárásnak Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata úgy felel meg, hogy egy már cégjegyzékbe bejegyzett, 100%-os tulajdonában lévő, egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság – a Nyíregyházi Ipari Park Kft. – alapító okiratát módosította a városfejlesztő társasággal szemben támasztott kritériumok biztosítása érdekében, így a módosított egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság megfelel a városfejlesztő társasággal szemben támasztott szervezeti, társasági jogi feltételeknek. A konzorciumi partnerek közötti felelősségi viszonyt a konzorciumi megállapodás rögzíti. Az operatív kapcsolattartás, a kezdő és időközi munkamegbeszélések lebonyolítása, és a konzorciumi partnerek pontos, határidőre való teljesítésének nyomon követése a Városfejlesztő Társaság feladata lesz. A Társaság feladata a projekten kívül partnerek, potenciális partnerek és stakeholderekkel való kapcsolattartás is. A civil szervezetek bevonása intézményesített keretek között történik a városfejlesztést érintő projektek megvalósításánál.

1

Irányadó útmutatók: Városfejlesztési kézikönyv (2009. január 28.) Tervezési Felhívás és Útmutató a Megyei Jogú Városok városrehabilitációs témájú kiemelt projektjavaslataihoz A Városfejlesztő Társaság létrehozását és működtetését segítő iránymutatás


11


1.5

Ütemezés

A tervek szerint a projektelemek megvalósítása a 2011. szeptember 1-én kezdődik és lezárásuk 2013. augusztus 31-ig, illetve a soft tevékenységek esetében 2014. június 30-ig megtörténik. 2007.07.012009.12.3 1

I.

2010 II.

I.

2011 II.

I.

2012 II.

I.

2013 II.

I.

2014 II.

Előkészítés IVS Előzetes Akcióterületi Terv (EATT) 1. fázis benyújtásához szükséges dokumentumok 2. fázis benyújtásához szükséges dokumentumok Végrehajtás A projekt egészének megvalósításához szorosan kapcsolódó szolgáltatások Projektmenedzsment Közösségi funkció Nyírségi Civilház felújítása Közszféra funkció Érkerti Rendőrőrs felújítása Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása Kincskereső Óvoda külső felújítása Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) felújítása Városi funkció Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése Lakó funkció Többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása Infrastrukturális fejlesztéseket kiegészítő „soft” elemek Munkaerőpiaci beilleszkedést segítő program Bűnmegelőzési, közbiztonsági programok „Az én házam az én váram” – Közösségfejlesztő gyermek-, ifjúsági- és szülő-programok „Érkerti nyitott ajtók” – A lakosság közösségi kezdeményező és cselekvőképességének fejlesztése Városmarketing tevékenységek További soft elemek közvetett eljárásrend szerint (programalap)


12


1.6

Pénzügyi terv

Az alábbi táblázat áttekintést nyújt a pályázat keretében megvalósítandó tevékenységek költségeiről, azok támogatásintenzitásáról, valamint a támogatásról és a szükséges saját forrásról. A tevékenység neve


Költségvetés megoszlása Partneri (társasházak Támogatás Önkormányesetében (Ft) zati önerő (Ft) lakossági) önerő (Ft)

Közösségi funkciók Nyírségi Civilház felújítása 85,00% 23 159 389 Közszféra funkciók Érkerti Rendőrőrs felújítása 85,00% 19 728 368 Vécsey Károly Általános 77 875 592 Iskola külső felújítása 85,00% Virág Utcai Tagóvoda külső 15 383 121 felújítása 85,00% Kincskereső Óvoda külső felújítása 85,00% 20 260 455 Városi funkciók Városrész-központ kialakítása az Érkertben, közterület-rehabilitáció 85,00% 494 743 875 Lakófunkciót erősítő tevékenység Toldi utcai 10 emeletes társasházak külső felújítása 70,00% 367 021 795 Kapcsolódó soft elemek Soft projektelemek 85,00% 105 400 000 Projekt előkészítés, menedzsment, tájékoztatás Tájékoztatás 85,00% 3 400 000 Területelőkészítés, ingatlanvásárlás 85,00% 16 235 000 Projekt-előkészítés – tanulmányok, tervek, 32 457 250 engedélyek 85,00% Közbeszerzési költségek 85,00% 4 696 250 Műszaki ellenőr 85,00% 8 691 250 Könyvvizsgálói díjak 85,00% 1 062 500 Projekt menedzsment 85,00% 12 750 000 Tartalék 85,00% 34 000 000 ÉAOP 5.1.1./B pályázat költségvetése összesen 79,92% 1 236 864 444

A projekt bruttó költsége (Ft)

0

4 086 951

27 246 340

3 481 477

0

23 209 845

0

13 742 751

91 618 343

0

2 714 668

18 097 789

0

3 575 374

23 835 829

0

87 307 743

582 051 618

78 647 528

78 647 528

524 316 850

8 850 000

9 750 000

124 000 000

0

600 000

4 000 000

0

2 865 000

19 100 000

0 0 0 0 0 0

5 727 750 828 750 1 533 750 187 500 2 250 000 6 000 000

38 185 000 5 525 000 10 225 000 1 250 000 15 000 000 40 000 000

90 979 004

219 817 765

1 547 661 614

A pályázat pénzügyi tervének kiadási oldala a tervezői költségbecslések adataira épül. Külön szerepelnek benne az egyes tevékenységekre, az előkészítésre, a projektmenedzsmentre és az egyéb igénybevett szolgáltatásokra tervezett költségek az előzetes ütemezésnek megfelelően. A bevételi oldal legnagyobb tétele a pályázati támogatás. A saját forrásokat a konzorcium biztosítja, az Önkormányzat (mint konzorciumvezető) mellett az egyes konzorciumi tagok is vállalják a rájuk eső önrész biztosítását. A társasházak, lakásszövetkezet esetében megvalósul a tulajdonosok egyéni hozzájárulásainak egy számlán való összegyűjtése. A részletes pénzügyi elemzésre a teljes és végleges Akcióterületi Terv kidolgozásakor kerül sor.


13


1.7

Az előkészítő tevékenységek

Nyíregyháza Város Önkormányzata 2006 nyarától tudatosan készül az érkerti lakótelep szociális városrehabilitációjának megvalósítására. Az előkészítés keretében különböző típusú tevékenységeket végzett el.

Szükségletfeltárás

Tevékenység Lakossági felmérés az Érkert lakótelepen a városrész rehabilitációjának tervezéséhez Városrehabilitációs kérdőívek

Tájékoztatás és nyilvánosság Stratégiaalkotás

Projektfejlesztés

Városfejlesztési fórumok Bencs-Program 2007-2013 Nyíregyháza Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Előzetes Akcióterületi Terv kidolgozása Támogatói csoport megalakítása Műszaki tanulmánytervek és tervezői költségbecslések készítése

Időszak 2006.07-2006.08. 2007.12-2007.12. 2009.04.-2009.11 2007-2011 2006 2007.09-2008.03. 2008.09-2011.02. 2009.11. 2008.10-2009.12.

Ahhoz, hogy 2012-ben el lehessen kezdeni a megvalósítást, 2011 őszéig le kell zárni a 2. szakasz előkészítő tevékenységeit, amelyek közül a legfontosabb a végleges Akcióterületi Terv és az engedélyes tervdokumentumok kidolgozása. A pontos útvonalterv meghatározására akkor kerül sor, ha a projektjavaslatot a kormány jóváhagyta.


14


2

A FEJLESZTÉS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁHOZ VALÓ ILLESZKEDÉSE

Nyíregyháza Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS)2 öt olyan fejlesztési akcióterületet jelölt ki a 2007-2013 közötti időszakra, amelyek esetében a városrehabilitáció reálisan megvalósítható.

Tiszavasvári út menti laktanyák

Örökösfö ldi lakótelep

Érkerti lakótelep

Huszártelep

Belváros és a Búza téri piac környéke

1. táblázat Nyíregyháza fejlesztési akcióterületei az IVS-ben Cél

Funkció

Célcsoport

Költségvetés (millió Ft)

Önkormányzati forrás (%)

A városmag élővé tétele a központi kereskedelmi és szolgáltatási funkcióinak megerősítésével

gazdasági, közösségi, városi, közszféra

a város és a környező települések lakosai, vállalkozói, turisták, befektetetők

4 873

11,3

lakó, közösségi, városi, közszféra

a Huszártelep lakossága

700

29,3


az érkerti lakótelep lakossága

800

20


az örökösföldi lakótelep lakossága

500

20

gazdasági, közösségi, városi, közszféra, lakó

a város és a környező települések lakosai, vállalkozói, befektetetők

10 596,2

kb. 5%

A Huszártelep társadalmigazdasági leszakadásának megállítása a lakókörnyezet és az életminőség átfogó és fenntartható javításával A megindult szegregációs folyamatok megállítása és visszafordítása az épületállomány és a közterek megújításával, valamint a közszolgáltatások fejlesztésével Az örökösföldi lakótelep élhetőbbé tétele a hiányzó közszolgáltatások kialakításával és a közösségi terek megújításával A Tiszavasvári út menti laktanyák területének gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból optimális hasznosítása

A város többi részének fejlesztését más pályázati programok keretében és saját erőből kívánja végrehajtani. Az elsőként fejlesztendő akcióterületként a belvárost jelölte ki az IVS, ezt követték a szociális városrehabilitáció területei. Az akcióterületi rangsor meghatározása a következő szempontok alapján történt:

indokoltság, szükségesség: a fejlesztések időszerűsége, az érintett lakosság száma és szociális helyzete, a fejlesztések lakossági elfogadottsága;

hatások: a fejlesztések gazdasági és társadalmi multiplikátor hatása, valamint hatása a város egészére, a város lakófunkciójára;

finanszírozás és fenntarthatóság: támogatás megszerzésének esélye, önkormányzati sajáterő nagysága, bevonható magánforrások mértéke, létrehozott kapacitások fenntarthatósága.

Az IVS hosszú távú, átfogó célja – a településfejlesztési koncepció alapján – a következő:

2

http://www.nyiregyhaza.hu/index.php / Önkormányzat / IVS Integrált Városfejlesztési Stratégia 090430_IVS_Nyiregyhaza.doc, illetve http://www.nyirhalo.hu:1000/nyirhalo/fooldal/ivs.pdf


15


Stabil alapokon nyugvó, kiegyensúlyozott, fenntartható módon fejlődő gazdaság megvalósítása és minőségi életkörülmények biztosítása A városrehabilitációs akcióterületi terv célrendszere ehhez teljes mértékben illeszkedik, hiszen a lakosság számára élhető, széleskörű szolgáltatásokat nyújtó városrészközpont kerül kialakításra intézmények, lakások és közterületek felújításával, valamint ESZA-típusú programok megvalósításával annak érdekében, hogy a beindult szegregációs folyamatok visszafordíthatók legyenek. Az Előzetes Akcióterületi Tervben megfogalmazott fejlesztések eltérő módon és különböző mértékben az összes középtávú, tematikus cél megvalósulásához hozzájárulnak. 2. táblázat Az EATT tevékenységeinek illeszkedése az IVS középtávú céljaihoz Tematikus cél Illeszkedés Az Érkert északi része a vasúttal érkezők számára egyfajta kapu T1. A külső és belső szerepet tölt be, ezért fontos a lakótelep településképi illeszkedése. megközelíthetőség és Emellett kiemelten fontos a parkolókapacitás bővítése városi és elérhetőség javítása városrészi szinten egyaránt. T2. Fejlett és innovatív A helyi vállalkozói réteg elsősorban az érkerti lakosság szükségleteinek vállalkozói infrastruktúra kiszolgálására épül. A vállalkozók számára is fontos emiatt az Érkert kiépítése a stabil és diverzifikált vonzerejének növelése, hiszen így hosszú távon nagyobb vásárlóerővel gazdasági struktúra rendelkező lakosság célterületévé válhat a lakótelep. kialakításához Az Érkert esetében kétféleképpen jelenhet meg a humánerőforrásT3. A gazdaság igényeihez fejlesztés, egyrészt a közösségi terek bővítése helyszínt biztosíthat a illeszkedő humánerőforráskülönböző felnőttképzések, önképző körök számára, másrészt javítani fejlesztés kell a közoktatás infrastrukturális feltételeit. Az Érkerti lakótelep elsősorban lakófunkciót tölt be, ezért közvetlenül kevéssé hat a város interregionális szerepkörére. Közvetett módon T4. A(z inter)regionális azonban hatása több tényező szempontjából is kimutatható: a már szerepkör erősítése említett szomszédos vasútállomás révén, a térségi szinten is jelentős civilszervezetek jelenléte miatt, valamint annak köszönhetően, hogy kellemes lakókörnyezetet biztosít a városba beköltözni vágyók számára. T5. A fenntartható turizmus Az Érkerti lakótelep esetében nem beszélhetünk turisztikai kialakítása és Nyíregyháza adottságokról és funkciókról. Egyedül az Érpatak megújult környezete versenyképes turisztikai jelenthet majd kuriózumot a városrészt felkeresők számára. célterületté tétele T6. Kiegyensúlyozott Az érkerti épületek, közterek és zöldfelületek építészeti, energetikai és esztétikai rekonstrukciójával jelentős mértékben javul a településkép és településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme a városi környezet. A környezeti fenntarthatóság kétféleképpen jelenik meg az T7. A természeti és környezeti akcióterületen: egyfelől a lakóépületek energetikai korszerűsítésével jelentős mértékben csökken a városrész környezetterhelése, másfelől állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése az Érpatak rekonstrukciója hozzájárul a zöldfelületek bővüléséhez és az élővízfolyások megőrzéséhez. T8. A lakosság egészségi Az energetikai korszerűsítés és a zöldfelületek fejlesztése preventív állapotának javítása és az módon hozzájárul a kedvezőbb környezeti feltételek csökkentéséhez és egészségügyi ellátórendszer ezáltal a lakosság egészségi állapotának javulásához. fejlesztése T9. A magas szintű kultúra és a Az akcióterületen található Civilház a helyi lakosság fontos közösségi, közművelődés lehetőségeinek találkozási pontjává fejlődhet. Megfelelő ESZA típusú programokkal biztosítása erősíthetők a lakosok közti kötelékek és a helyi identitástudat. A kiválasztott akcióterületen végrehajtott fejlesztések az életminőség T10. A szociális biztonság növekedését eredményezik a lakótelep teljes népessége számára. A megteremtése szociális intézményfejlesztés segíti a társadalmi felzárkózást és kohéziót.

Az akcióterületi fejlesztések teljes mértékben az IVS-ben meghatározott, Érkertre vonatkozó célkitűzés megvalósítását szolgálják: „V2. Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása”.


16


3

A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, A JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA

3.1

Akcióterület kijelölése

Nyíregyháza arra törekszik, hogy a városrehabilitációs programokon kívül is a lehető legtöbb támogatási forrást és magántőkét tudja mozgósítani annak érdekében, hogy a város fejlődése területileg kiegyensúlyozott legyen, azaz a városrészi célok teljesítéséhez kapcsolódó projekteket minél nagyobb arányban végrehajtsa – elősegítve ezáltal a városon belüli területi különbségek csökkenését. Mindezek mellett a konkrét, gyakorlati beavatkozásokat térbelileg fókuszáltan, pontosan beazonosított területeken kell végrehajtani a valódi hatásosság érdekében. Ennek megfelelően az integrált városfejlesztés során a tevékenységeket akcióterületekre kell összpontosítani, amelyek a városfejlesztés funkcionális magjaiként szolgálnak. A városrehabilitációs akcióterületek kijelölése tehát nem jelenti azt, hogy mindössze ezekben a városrészekben történnek átfogó fejlesztések, hiszen az önkormányzat egyéb projektjei és pályázatai, valamint a magánszféra beruházásai Nyíregyháza teljes területét érinteni fogják. 1. térkép A nyíregyházi akcióterületek elhelyezkedése

Az érkerti akcióterület kijelölése során az alábbi – IVS-ben megfogalmazott – alapelveket vettük figyelembe:

az akcióterület teljesítse legalább a minimálisan előírt követelményeket a szociális mutatók tekintetében;


17


az akcióterület kiterjedése ne legyen eltúlzott, csak azok az utcák kerüljenek bele, amelyek a fejleszteni kívánt épületek, intézmények és közterek, valamint a lehetséges magánerős beruházások miatt valóban indokoltak;

az akcióterület megjelenésében minél homogénebb, térbelileg pedig koncentrált legyen;

funkcionális szempontból az akcióterület egy egységet alkosson úgy, hogy esetlegesen a funkcióváltásra és -bővítésre is megfelelő helyszínt kínáljon;

a kijelölt akcióterületen a lehető legnagyobb addicionális hatást érjük el a magántőke és a helyi civil szféra mobilizálásával. 2. térkép Az érkerti akcióterület


18

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv 3. térkép Az érkerti akcióterület határai

Az érkerti akcióterületet az alábbi utcák határolják: Állomás tér – Huszár sor – Móricz Zsigmond utca – Szarvas utca – Vécsey köz – Vécsey utca – Toldi utca – Arany János utca. A város 275 km²-es területének 0,11%-án elterülő, 0,31 km² kiterjedésű akcióterület lakossága 2001-ben 5708 fő volt (a város 118 795 fős népességének 4,8%-a), ennek megfelelően népsűrűsége 18 412 fő/km2. A jelenlegi önkormányzati nyilvántartás szerint a népesség 5 731 fő. Az akcióterületen történő városrehabilitációt elsősorban a városi környezet minőségi javítása és a társadalmi kohézió, valamint közvetett módon a gazdaságélénkítés motiválja különböző fejlesztési problémákon, illetve célokon keresztül, amelyek fontossági sorrendben az alábbiak:

a társadalmi szegregáció leküzdése az élhetőbb, a kor színvonalának megfelelőbb és egészségesebb lakáskörülmények, lakókörnyezet megteremtése révén;

a helyi lakosságnak a szociális, oktatási-képzési, foglalkoztatási programok során megnövekedett adaptációs képessége hozzájárul a helyi közösségi összetartozás, és a település szintű társadalmi kohézió erősítéséhez;

a minőségi közösségi terek vonzzák az embereket és a tevékenységeket, hozzájárulnak a társadalmi elköteleződés erősödéséhez, erősítik a kulturális tevékenységeket, gyarapítják a társadalmi tőkét, növelik a gazdasági teljesítőképességet, kiterjesztik a zöldfelületi elemek rendszerét;


19


a jó minőségű közösségi terek hozzájárulnak a zöldfelületi elemek növekedéséhez, a vandalizmus csökkenéséhez, a tisztább közterületekhez és a csapadékvíz megfelelő elvezetéséhez;

az egyes területek vegyes hasznosítása hozzájárul a helyi létesítmények elérhetőségéhez, növeli a személyes biztonságérzetet, csökkenti az autóhasználatot;

a lakosok megnövekedett adaptációs képessége hozzájárul a helyi közösségi összetartozáshoz;

helyi tudásbázis, készségbázis létének biztosítása, a helyi vállalkozások életképességének növelése a település szintű társadalmi kohézió erősítéséhez;

a helyi létesítményekhez, szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása;

az adott terület, városrész értékeinek bővítése;

a közösségi infrastruktúra vegyes használatának biztosítása;

az adott terület kihasználtságának fokozása;

a funkcionális sűrűség növelése a társadalmi kapcsolatok erősödése, a kulturális sokszínűség, valamint a hatékonyabb működtetés céljából;

megfelelő számú parkoló kialakítása a helykímélés, az intenzitásnövelés és az adottságok miatt.

3.2

A jogosultság igazolása

Az érkerti akcióterület teljes mértékben megfelel a megyei jogú városok kiemelt városrehabilitációs projektjeivel szemben támasztott elvárásoknak. A „Tervezési felhívás és útmutató a Megyei Jogú Városok városrehabilitációs témájú kiemelt projektjavaslataihoz” című módszertani útmutatóban az alábbi, az akcióterületek kijelölését meghatározó jogosultsági feltételek szerepelnek, amelyek mindegyikének eleget tesz az érkerti akcióterület:

Az akcióterület teljes területe belterületen van.

Minden beavatkozás az akcióterületen történik és az akcióterületi fejlesztés elemei egymásra szinergikus hatást gyakorolnak.

Jogosult egy akcióterület támogatásra, amennyiben a lakónépessége min. 1000 fő lakótelepek esetében (a 2001. évi népszámlálás alapján a lakosság száma 5708 fő).

Az alábbi táblázat igazolja, hogy a Tervezési útmutatóban megfogalmazott 6 indikátor közül legalább hármat teljesít az akcióterület.


20

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv 3. táblázat A jogosultsági kritériumok igazolása Határérték a Érkert lakótelepeken Alacsony iskolázottság (az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni) Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a KSH, 17,3% min. 20% 15-59 éves népesség körében magas volt 2001-ben Népszámlálás Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év felettiek körében KSH, 14,2% max. 14% alacsony volt 2001-ben Népszámlálás Alacsony gazdasági aktivitás (az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni) Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportok magas aránya KSH, 32,5% min. 28% 2001-ben Népszámlálás A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi KSH, 52,5% min. 60% lakónépességen belül magas volt 2001-ben Népszámlálás Munkanélküliség magas szintje (az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni) Munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben KSH, 11,5% Számítás: munkanélküliek száma/ min. 10,5% Népszámlálás (munkanélküliek+foglalkoztatottak száma) Tartós munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben (legalább 360 nap) KSH, 4,5% min. 4% Számítás: tartós munkanélküliek száma/ Népszámlálás (munkanélküliek+foglalkoztatottak száma) Szegénység és kirekesztettség magas szintje (az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább kettőt kell teljesíteni) Magas azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001KSH, 11,2% ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás min. 10% Népszámlálás volt Önkormányzati tulajdonú lakások aránya magas az Önkormányzati 5,9% min. 8% akcióterületen (jelen időszakban) nyilatkozat Az akcióterületen az önkormányzat által elosztott rendszeres városi átlag városi szociális támogatásokból a lakásszámhoz viszonyított városi legalább 1,3átlag 1,8átlaghoz képest több támogatás (db) került kiosztásra Önkormányzati szorosa szorosa (rendelkezésre állási támogatás, rendszeres szociális segély, nyilatkozat (városi átlag: (39,65) lakásfenntartási, rendszeres gyermekvédelmi, 21,84) adósságcsökkentési támogatás) A legfeljebb 3 éves gépjárművek alacsony aránya a lakások Önkormányzati városi átlag n.a. számához képest nyilatkozat max. 65%-a Erősen leromlott környezet (az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni) Az 5 szintnél magasabb lakóházakban található lakott lakások Önkormányzati 40,35% min. 60% magas aránya nyilatkozat A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a KSH, 2,8% nem releváns lakott lakásokon belül magas volt 2001-ben Népszámlálás Magas volt a maximum egyszobás lakások KSH, 6,3% nem releváns aránya a lakott lakásokon belül 2001-ben Népszámlálás A lakóépületek alacsony energiahatékonysága Rossz energiahatékonyságú épületekben található lakások aránya Feltételek: 1982. december 31. előtt épült, energiakorszerűsítés nem Önkormányzati n.a. min. 50% történt; nyilatkozat az 1983. január 1. után épült, eredeti csomóponti tervekkel igazolható, hogy a panelcsomópontoknál a hőszigetelés vastagsága kisebb, mint a szendvicspanelek belső részein Indikátor típusa

Jelmagyarázat:

Adatforrás

az akcióterület teljesíti a mutatószámot

Forrás: KSH Népszámlálás 2001, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata


21


4

HELYZETELEMZÉS

4.1

Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése

A településrendezési terv a „lakótelepi karakterű” Érkertre vonatkozó részei alapján a következők mondhatók el az akcióterületről, amelynek fejlesztését a településszerkezeti terv is előirányozza:

Az akcióterület jelentős része a nagyvárosias lakóterület (Ln) kategóriájába tartozik, amely az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) alapján „sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es épületmagasságot meghaladó lakóépületek elhelyezésére szolgál”.

Az akcióterület néhány utcája kisvárosias lakóterület, amelyek annyiban különböznek az előzőtől, hogy az épületmagasság nem haladja meg a 12,5 métert.

A lakótelep tengelye az Érpatak, amelynek besorolása közpark jellegű zöldsáv és jelentősebb vízfolyás, azaz a zöldterületek (Z) és a vízgazdálkodási területek (VG) előírásait kell rá alkalmazni.

Az akcióterület területhasználati kategóriáinak jellemzőit a Mellékletek tartalmazzák. 4. térkép Az akcióterület a város szerkezeti tervén


22


4.2

Megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása

A városrehabilitációs tevékenységgel érintett terület történeti előzményeit vizsgálva látható, hogy a vasút és a régi város közötti hajdani mocsaras legelő, az Érkert hosszú időn keresztül a város külső kertségének számított. Beépítése 1906 után kezdődött meg és mintegy 25 év alatt egy új városrész jött létre. 5. térkép Nyíregyháza rendezett tanácsú város térképe (1888)

Forrás: Nyíregyháza Megyei Jogú Város településrendezési terve (2003)

Az akkor kialakult városkép 2 ütemben az 1960-as és az 1980-as években változott meg teljes mértékben a házgyári jellegű lakótelep kialakításával, azóta jelentősebb felújítás nem történt. Nyíregyháza az elmúlt időszakban számos városrehabilitációs jellegű projektet valósított meg, amelyeknek köszönhetően több városrész, épület, közterület megújulhatott. 4. táblázat Korábbi és folyamatban lévő városrehabilitációs projektek Nyíregyházán


23

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv Pályázat megnevezése Pályázati konstrukció: HU2002/000-315.01.06. sz. PHARE program - Integrált helyi fejlesztési akciók ösztönzése Cím: „Esély Centrum”: egykori laktanya hasznosítása a fogyatékkal élők esélyegyenlőségének növelése érdekében

Beadás ideje

Igényelt támogatás (Ft)

Elnyert támogatás (Ft)

Saját erő

2003. november

712.496.520

712.496.520

79.166.280

Pályázati konstrukció: Regionális Fejlesztés Operatív Program 2.2.1. Városi Területek Rehabilitációja Cím: „Jósaváros közterületeinek rehabilitációja I. ütem”

2004. szeptember

300.015.000

300.015.000

33.335.000

Pályázati konstrukció: Regionális Fejlesztés Operatív Program 2.2.2. Városi Területek Rehabilitációja (barnamezős rehabilitáció) Cím: „A nyíregyházi Báthory I. és Vay Á. laktanyák hasznosítása – a Vay Á. laktanya ÉK-i részén lehatárolt beavatkozási terület és épületeinek rehabilitációja az esélyegyenlőséget növelő oktatási intézmények korszerű működési feltételeinek megteremtése érdekében.”

2005. május

1.034.973.094

1.034.973.094

115.000.000

Pályázati konstrukció: ÉAOP-5.1.1./B A megyei jogú városok városrehabilitációs témájú kiemelt projektjavaslatai kidolgozása és megvalósítása Cím: „A belvárosi terek integrált funkcióbővítő fejlesztése Nyíregyházán”

2008. április

1.843.555.000

1.843.555.000 1.429.717.000

Az Érkerti akcióterületen több városrehabilitációs tevékenység is megvalósult az elmúlt évek folyamán. A szelektív hulladékgyűjtés érdekében gyűjtőszigetek kerültek kialakításra, ahol a fehér üveg, a színes üveg, a PET palack és a papír hulladékok elkülönítve gyűjthetők. Az akcióterületen jelenleg 10 helyen található gyűjtősziget.

•

Ssz. 1 2 3 4 5

5. táblázat Gyűjtőszigetek az Érkerti akcióterületen Cím Ssz. Cím Árpád u. 43. 6 Toldi u. 58-60. Árpád u. 64. 7 Toldi u.66. Árpád u.65. 8 Toldi u. ABC Árpád u.85-87. 9 Vécsey köz ABC Móricz Zs. u. 29-31. 10 Vécsey köz Trafik

Panel Program: Az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos felújításának állami támogatása mellé Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata is társult, az Önkormányzati Minisztérium által kiírt pályázati feltételeket elfogadó ill. teljesítő jelentkező lakóközösségek részére támogatást nyújt. Érkertben az akcióterületen 23 lakóközösség vett részt a programban és vállalta épületében az utólagos hőszigetelési feladatok elvégzését és az épületgépészeti rendszerek energiatakarékos felújítását. A programban összesen 913 akcióterületi lakás érintett.

•

Ssz. 1 2 3

6. táblázat Érkert akcióterületén panelprogramban résztvevő épületek Lakás- Felújítás bruttó Állami Önkormányzati Épület szám költsége támogatás támogatás Árpád u. 39. 18 19 689 000 6 563 000 5 249 087 Árpád u. 41. 18 20 679 000 6 893 000 Árpád u. 49-51. 2003 30 13 098 788 4 366 263 4 366 263 (nyílászáró)

Pályázat beadása 2004 2006


24

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv Pályázat beadása 4 2008 5 2008 6 2003 7 2005 8 2008 9 2005 10 2003 11 2003 12 2008 13 2004 14 2003 15 2003 16 2003 17 2003 18 2002 19 2004 20 2008 21 2003 22 2008 Összesen: Ssz.

3

2008

23 2008 Összesen:

•

Épület Árpád u. 52-54 Árpád u. 57-59. Árpád u. 60-62. Árpád u. 61-63. Árpád u. 77-79. Árpád u. 85-87. Damjanich u. 1-11. Móricz Zs. u. 25-27. Móricz Zs. u. 29-31. Móricz Zs. u. 33-35. Móricz Zs. u. 37-39. Szarvas u. 109-111. Toldi u. 65. Toldi u. 66. Toldi u. 67. Toldi u. 79-83. Toldi u. 85-89. Toldi u. 91-93-95. Vécsey köz 19. Árpád u. 49-51. (homlokzat) Árpád u. 56-58.

Lakásszám 30 30 30 30 30 30 88 30 30 30 30 30 87 87 87 40 40 42 16 883

Felújítás bruttó költsége 39 136 328 39 660 485 17 859 000 34 825 266 38 939 736 34 496 572 68 409 051 10 847 500 43 113 122 15 840 638 18 815 400 10 128 750 37 750 000 37 750 000 34 754 000 41 601 000 39 552 458 16 638 000 18 503 760 652 087 854

Állami Önkormányzati támogatás támogatás 13 045 442 16 305 500 13 109 233 6 551 995 5 953 000 5 953 000 11 608 422 9 286 737 12 979 912 6 487 361 11 498 857 9 199 086 22 803 017 22 803 017 3 615 833 3 615 833 14 371 041 7 085 520 5 280 213 4 223 114 6 271 800 6 271 800 3 376 250 3 376 250 12 583 333 12 583 333 12 583 333 12 583 333 11 584 667 11 584 667 13 867 000 11 090 827 13 184 153 6 492 076 5 546 000 5 546 000 6 167 920 2 983 960 217 251 689 173 638 759

30

20 780 524

6 926 841

30 913

37 118 349 709 986 727

12 372 783 236 551 313

173 638 759

Nyitás Program: A Nyírtávhő Kft. műszaki és gazdasági megfontolások alapján 1996ban kidolgozta a „NYÍregyházi TÁvfűtési Szolgáltatások korszerűsítése” (röviden: „NYÍTÁS”) programot, amelyet a Közgyűlés 302/1996. (XI. 20.) számú határozatában elfogadott. A „NYÍTÁS” program keretén belül sor kerül a lakossági szekunder fűtőberendezés részleges átalakítására, mely radiátorszelep cserét, szükség szerint a radiátorkötések átalakítását, strangszabályozók beépítését, költségosztó készülékek elhelyezését tartalmazza. A beépített berendezések rendeltetésszerű használata során a lakóközösségek 10-25%-os hőenergia megtakarításokat tudtak elérni az elmúlt fűtési időszakokban. A program során sor kerül továbbá a hőközponti berendezések korszerűsítésére is, így rugalmasan és gazdaságosan elégíthetőek ki a változó fogyasztási elvárások. A korszerűsítés befejezéseként a lakóépületek külső homlokzatának termovíziós vizsgálatával hozzájárul a Kft. ahhoz, hogy a fogyasztók további energia-megtakarítást érhessenek el. Az Érkertben az akcióterületen 32 épületben összesen 1439 lakás vesz részt a programban. 7. táblázat Az érkerti akcióterületen „NYITÁS” programban résztvevő épületek Utca Házszámok Árpád u. 39. 41. 43. 49-51. 53-55. 57-59. 61-63. 65-67. 69-71. 73-75. 77-79. 81-83. 85-87. 89-91. 52-54. 56-58-. 60-62. 64-66. Móricz Zs. u. 25-27. 29-31. 33-35. 37-39. Szarvas u. 109-111. Toldi u. 56. 58. 60. 62. 64. 66. 68. 65. 69.

•

Az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács decentralizált források felhasználására kiírt DEC-TEUT pályázati támogatásával 2006-ban az Érkertben felújításra kerültek az utak. Ebben a programban az akcióterületen a Deák Ferenc utca, Vécsey Károly utca, Árpád utca rekonstrukciója történt meg.


25


•

2007-2008-ban megvalósult a Deák Ferenc utca zöldfelületi felújítása. A járda és úttest közötti felhalmozódott föld nyesése, talajcsere, egységes fasor ültetése történt meg a Deák Ferenc utca Arany J. u.- Móricz Zs. u. közötti szakaszán

•

Az akcióterületen lévő játszóterek folyamatos karbantartása mellett az Árpád utca végén lévő játszótér teljesen felújításra került, oda az Európai Uniós normáknak megfelelő játszószerek telepítése valósult meg.

Az akcióterületen folyamatban:

az

alábbi

város-rehabilitációs

tevékenységek

vannak

jelenleg

•

ÉAOP-2007-3.1.4./B Közösségi közlekedés infrastrukturális fejlesztése pályázati felhívásra beadott „Közösségi közlekedés infrastruktúrájának fejlesztése Nyíregyházán” projektet támogatásra érdemesnek ítélték. A fejlesztés keretében tervezett tevékenységek: buszmegállók infrastruktúrájának felújítása, új esőbeállók építése, forgalomirányítói és utasforgalmi épület felújítása, utas tájékoztatás javítása. Ebben a programban az akcióterületet érintően két-két autóbusz megállóhely rekonstrukciója történik meg az Állomás téren és a Szarvas utcán.

•

Előkészítés alatt áll az akcióterület déli részén a Nagykörút délnyugati szakaszának (Móricz Zsigmond utca és a Huszár sor négynyomúsításával) megépítése, mellyel bezárul a várost körbevevő nagykörút, kialakul egy gyorsforgalmat biztosító, tehermentesítő út. A fejlesztés feltétele a – jelenleg a Móricz Zsigmond utca túlsó oldalán található – Nyírségi Kisvasút telephelyének áthelyezése. A körút megépítésével és a barnamezős terület rendezésével értékes, funkcióváltásra alkalmas fejlesztési területek alakíthatóak ki.

A fentiek mellett az önkormányzat és az akcióterületen működő szervezetek több olyan pályázatot is benyújtottak, amelyek közvetett vagy közvetlen módon kapcsolódnak a jelenlegi városrehabilitációs elképzelésekhez és/vagy az akcióterülethez. A benyújtott pályázatok többsége nem infrastrukturális beruházás, hanem sokkal inkább humán jellegű fejlesztés, amelyek a szolgáltatások elérhetőségének és minőségének javítását eredményezték. 8. táblázat Korábbi és folyamatban lévő projektek az akcióterületen Igényelt Elnyert Beadás Pályázat megnevezése támogatás támogatás ideje (Ft) (Ft) Civil Szolgáltató Központ működtetése 2005 Nemzeti Civil Alapprogram – Működési támogatás 2005 Felnőttképzési normatív támogatás szociálisgyermek és ifjúságvédelmi ügyintéző képzéshez HEFOP 2.3.2. „Halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok képezhetőségének és foglalkoztathatóságának javítása” Szociális asszisztens képzés ROP 3.2.1. FORTE Regionális modell értékű program a nonprofit foglalkoztatás fejlesztéséért Civil Szolgáltató Központ 2006 Nemzeti Civil Alapprogram – Működési támogatás 2006 Nemzeti Civil Alapprogram – Nonprofit szolgáltatók szakmai tanulmányútja Sz-Sz-B


Saját erő

2005

3.000.000

3.000.000

0

2005

4.993.100

3.100.000

0

2005

7.030.000

7.030.000

0

2005

39.469.488

39.469.488

0

2005

7.034.997

7.034.997

0

2005

3.150.000

3.150.000

0

2006

3.500.000

3.500.000

0

2006

6.997.280

3.500.000

0

2006

400.000

300.000

220.000

26

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv Pályázat megnevezése

Beadás ideje

Igényelt támogatás (Ft)

Elnyert támogatás (Ft)

Saját erő

megyébe Gyermek- és ifjúságvédelmi asszisztens képzés Közösen együtt a civil társadalom előmozdításáért Nemzeti Civil Alapprogram -„A partneri együttműködés problémáinak kezelése” című tréning az Észak-Alföldi régió civil szervezeteinek részvételével Felkészülés a civilek a kistérségben, nyelvi és informatikai képzés HEFOP 1.3.1. „Újra a munka világában – 40 év feletti nők munkaerő-piaci reintegrációja” HEFOP-2.2.1. „Segítés a segítőknek” – szociális területen dolgozó szakemberek képzése a nyírbátori kistérségben Nemzeti Civil Alapprogram – Észak-alföldi Regionális Civil Tanácsadói Szolgálat Nemzeti Civil Alapprogram – Működési támogatás 2007

2006

2.612.500

2.612.500

0

2006

5.481.680

5.481.680

0

2006

1.330.000

1.100.000

0

2006

6.960.657

2.575.000

0

2006

30.016.022

30.016.022

0

2007

10.544.988

10.544.988

0

2007

6.996.650

6.996.650

0

2007

6.517.680

3.500.000

0

2007

2.920.000

2.920.000

0

2007

200.000

200.000

0

2008

39.951.220

39.951.220

0

2008

6.946.388

3.400.000

0

Civil Szolgáltató Központ működtetése 2008

2008

4.000.000

4.000.000

0

Működési pályázat FVM

2008

4.4703.850

300.000

0

2008

7.000.000

7.000.000

0

2008

2.167.700

2.167.700

0

Civil Szolgáltató Központ működtetése 2007 Nemzeti Civil Alapprogram – Információs szolgáltató honlap kialakítása az Észak-alföldi Régió és Sz-Sz-B megyei civil szervezetek számára TÁMOP-1.4.1. Perifériáról a társadalombaszektorok összefogása a társadalmi esélyegyenlőségért Nemzeti Civil Alapprogram – Működési támogatás 2008

Nemzeti Civil Alapprogram – Észak-alföldi regionális Civil Tanácsadói Szolgálat Nemzeti Civil Alapprogram – Partnerségben a kistérségért


27

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv 6. térkép Megelőző városrehabilitációs tevékenységek az akcióterületen


28


4.3

Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása

Az Érkert az egyik legkisebb területű (0,31 km²), de az egyik legnagyobb népsűrűségű (18 412 fő/km²) városrész, amely a nagykörúton belüli terület néhány utcából álló délnyugati részét foglalja el. Az Érkert fekvése és megközelíthetősége kedvező:

a városközpont közelsége relatíve javít a városrész intézményi, szolgáltatási és kereskedelmi ellátottságán,

a többi városrészből való elérhetőséget az Érkert határvonalaként funkcionáló nagykörút, illetve a számos helyi buszjárat biztosítja,

a közeli vasút- és buszállomás a városon kívülről érkezők számára is előnyössé teszi a városrész megközelíthetőségét.

4.3.1

Demográfiai helyzet

A város 247,46 km² területének 0,12%-án elterülő, 0,31 km² kiterjedésű akcióterület népessége a 2001. évi népszámlálás alapján 5708 fő. A város lakosságának 4,8%-a, az IVS-ben lehatárolt városrésznek pedig 69,9%-a lakik az érkerti akcióterület határain belül. A legfrissebb önkormányzati nyilvántartás szerint 5731 fő él az akcióterületen (118 874 fő Nyíregyházán), ezért az indikátor célértékének megállapításánál is ezt vesszük alapul. Az akcióterületen élő lakosság korcsoportos összetétele a városi átlagnál kedvezőbb, a munkaképes korú lakosság aránya magasabb, míg a fiatalok és az idősek aránya alacsonyabb itt, mint Nyíregyháza egészén. 1. ábra Az akcióterület és Nyíregyháza lakónépességének korcsoportos megoszlása 2001-ben (%) 15,4

15,5

15,7

17,1

Nyíregyháza

67,2 69,0 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya

Forrás: KSH Népszámlálás

Jóllehet viszonylag magas a munkaképes korúak aránya, az öregedési index (99,4 időskorú/100 gyermekkorú) a városi átlaghoz (91,8 időskorú/100 gyermekkorú) képest mégis kedvezőtlen értéket mutat. A háztartások átlagos létszáma alacsony, ellenben magas az egyszemélyes (nyugdíjas) háztartások aránya. 4.3.2

Gazdasági helyzet

A foglalkoztatottak összevont nemzetgazdasági ág szerinti megoszlásában – a városi tendenciáknak megfelelően – az Érkertben is a szolgáltatói ág dominál. Mindez megmutatkozik a – nagyrészt egyéni – vállalkozások esetében is: az összes városrész közül itt a legmagasabb a szolgáltatás jellegű ágazatokban tevékenykedő vállalkozások aránya (a teljes lakótelepen 86,3%). A vállalkozássűrűség évek óta az Érkertben az egyik legalacsonyabb, ami azt is jelezheti, hogy a foglalkoztatottak többsége alkalmazotti


29


státuszban van, illetve, hogy a dominánsan lakófunkciójú környezet nem biztosít megfelelő helyet és helyiséget a vállalkozások számára. A városrész részesedése a kiskereskedelmi üzletekből nem éri el azt az arányt, ami a népességszám alapján indokolt lenne. Ez elsősorban két tényezőnek tudható be: egyfelől a lakosság egy részének vásárlóereje csekély, másfelől a közeli városmag kereskedelmi egységeinek köszönhetően nem épültek ki jelentős párhuzamos kapacitások. A lakófunkció dominanciáját jelzi, hogy a kiskereskedelmi üzleteken belül magas az élelmiszerboltok aránya. Szintén a helyi lakosságra építenek a vendéglátóhelyek is, amelyek többsége az étterem kategóriába sorolható. Az akcióterület alacsony turisztikai vonzerejét jelzi, hogy szálláshely nem működik a lakótelepen. Az érkerti lakótelepen a KSH Nagyvárosok belső tagozódása című kiadványa alapján 708 vállalkozás található, amelynek 86,3%-a a lakosságot kiszolgáló szolgáltató szektorban tevékenykedik – ez is jelzi a városrész elsődleges lakófunkcióját. Az (építő)ipari vállalkozások aránya 12,4%, a mezőgazdasági vállalkozásoké pedig mindössze 1,3% – szemben a városi átlaggal, amely 15,7%, illetve 2,7%. Szintén eltérés mutatható ki az egyéni és társas vállalkozások megoszlása szempontjából: az előbbiek aránya az Érkertben csaknem 10 százalékponttal magasabb a városi értéknél (55,3%).

4.3.3

Társadalmi helyzet

A városrész lakóinak végzettség szerinti megoszlása többnyire megfelel a városi értékeknek. Érkert lakosságán belül folyamatosan csökken azok száma, akik az általános iskola első évfolyamát sem végezték el, mivel több óvodai és általános iskolai feladat-ellátási hely is működik a városrészben, ahol kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy az óvoda-, illetve tanköteles gyerekek mindenképpen bekerüljenek a nevelési-oktatási rendszerbe. Ennek ellenére még mindig a 15-59 év közötti lakosság 17,3%-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Az akcióterület 25 év feletti népessége körében a városi átlagnál alacsonyabb a felsőfokú végzettségűek aránya. 2. ábra A népesség végzettsége Nyíregyházán, az érkerti városrészben, illetve az érkerti akcióterületen 2001-ben (%) 25,0 20,0

19,8

18,1

16,2

16,1

17,3 14,2

15,0 10,0 5,0 0,0 Nyíregyháza

Érkert városrész

Érkert akcióterület

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában

Forrás: KSH Népszámlálás

Az alapfokú végzettséggel rendelkezők aránya összességében nőtt, azonban mivel számuk fokozatosan csökken, ezért abszolút értékben a tendenciák nem ilyen egyértelműek. Az


30


érettségizettek számát tekintve 10 évvel ezelőtt oktatáspolitikai célként fogalmazódott meg, hogy a korosztály legalább 75%-a érettségit szerezzen, ezt az arányt a városrész már elérte. A városi tendenciáknak megfelelően abszolút értékben és arányaiban is növekszik az egyetemi, főiskolai diplomával rendelkezők aránya, de még így is csaknem 4 százalékponttal elmarad a városi átlagtól. A lakosság gazdasági aktivitását és szociális helyzetét a következő alfejezetek mutatják be.

4.3.4

Munkaerőpiaci, foglalkoztatási helyzet

A 2001-es népszámlálási adatok alapján a városrész helyzete gazdasági aktivitás szempontjából kedvezőnek tekinthető: a foglalkoztatottak aránya a népességhez viszonyítva itt az egyik legnagyobb (57,4%), míg a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül a legkisebb (29,7%) Nyíregyháza városrészei közül. Ennek megfelelően a 100 foglalkoztatottra jutó inaktív kereső és eltartott száma is az érkerti lakótelepen az egyik legalacsonyabb. Szintén a munkaképes korosztály viszonylag magas arányának tudható be, hogy a háztartások 2/3-a rendelkezik foglalkoztatott személlyel. Az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban dolgozók aránya (7,8,9 kategóriájú foglalkoztatási főcsoportúak) viszonylag magas, 32,5%, meghaladja a szociális városrehabilitáció keretében megállapított jogosultsági értékhatárt. 9. táblázat Néhány szociális és munkaerő-piaci mutató Nyíregyházán, az érkerti városrészben, illetve az érkerti akcióterületen 2001-ben (%) Érkerti Érkert Mutató megnevezése Nyíregyháza akcióterület városrész Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 29,7 39,9 45,4 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

10,1

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves 57,4 népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 33,6 Forrás: KSH Népszámlálás

9,7

13,3

56,6

51,8

38

35,5

Az akcióterületen a munkanélküliség magas szintje jellemző: mind a munkanélküliek aránya, mind a tartós munkanélküliek aránya meghaladja a szociális városrehabilitáció keretében megállapított jogosultsági értékhatárokat. A munkanélküliségi ráta 2001-ben az akcióterületen (11,5%) nagymértékben meghaladta a települési átlagot: az ÁFSZ adatai alapján 2001 decemberében városi szinten csak 4,27% volt a munkanélküliségi ráta, azonban az eltérés egyrészt az adatfelvétel idejének, másrészt módszerének tudható be. A városra jellemző munkaerő-piaci tendenciákat tükrözi, hogy az állástalanok közül csak minden negyedik-ötödik tartós munkanélküli, ennél az akcióterületi adatok némileg rosszabb képet mutatnak: a tartós munkanélküliek aránya 4,5% volt. 2008 végén az akcióterületen 286 fő munkanélkülit tartottak nyilván, a nyíregyházi munkanélküliek (4817 fő) 6%-a tehát érkerti lakos (miközben a város népességének 4.8%-a él itt).


31


4.3.5 Jövedelmi helyzet Az érkerti akcióterületen a szegénység és kirekesztettség magas szintje jellemző, a vonatkozó mutatók értéke meghaladja a szociális városrehabilitáció keretében megállapított jogosultsági értékhatárokat:

Magas azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt – ez az érték az akcióterületen 11,2%

Az akcióterületen az önkormányzat által elosztott rendszeres szociális támogatásokból a lakásszámhoz viszonyított városi átlaghoz képest több támogatás (db) került kiosztásra (rendelkezésre állási támogatás, rendszeres szociális segély, lakásfenntartási, rendszeres gyermekvédelmi, adósságcsökkentési támogatás) – az akcióterületen a városi átlag 1,8-szerese a mutató értéke (a városi átlag 21,84%, az érkerti átlag 39,65%)

A szociális támogatások lakosságarányos számát figyelembe véve elmondható, hogy mind a szociális segélyben / támogatásban részesülők száma, mind a segélyek / támogatások összege meghaladja a városi átlagot. Ezt támasztja alá az is, hogy az akcióterületen az önkormányzat által elosztott rendszeres szociális támogatások száma (855 db) megközelíti a városi érték (10 983 db) 7,8%-át, miközben a népesség esetében az akcióterület részesedése csak 4,8%. 10. táblázat Az akcióterület néhány szociális jellemzője 2008-ban Ezer lakosra jutó Abszolút érték lakosságarányos érték Érkerti Érkerti Nyíregyháza Nyíregyháza akcióterület akcióterület Rendszeres szociális segélyben fő 1 200 142 10 25 részesülők száma Rendszeres szociális segély Ft 392 523 000 28 365 904 3 302 009 4 949 556 összege Lakásfenntartási támogatásban fő 4 233 280 36 49 részesülők száma Lakásfenntartási támogatás Ft 143 097 000 10 627 000 1 203 770 1 854 301 összege Rendszeres gyermekvédelmi fő 4 870 219 41 38 támogatásban részesülők száma Az önkormányzat által elosztott rendszeres szociális támogatások száma (rendszeres db 10 983 855 92 149 szociális segély, lakásfenntartási, rendszeres gyermekvédelmi, adósságcsökkentési támogatás) Forrás: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata

4.3.6

Környezeti állapot

Az épített környezet szempontjából a nagykörúttal körülhatárolt belvárosi területbe beékelődött lakótelep alapvetően középmagas, iparosított technológiával épült házakból áll. A két ütemben (a 60-as és a 80-as években) megépített, szellősen telepített és zöldfelületekkel is elválasztott négy- és ötemeletes házak könnyedebb hangulatát az Érpatak főfolyása mellé és annak környékére telepített tízemeletes házak sora bontja meg. Lakótelep-jellegét enyhítik a házak közötti zöldfelületként funkcionáló terek. Mindez már jelzi, hogy a városrész elsődleges szerepköre a lakófunkció. A városrész a településszerkezeti terv alapján nagyvárosias lakóterület, amelynek lakótelepi rehabilitációját a településrendezési terv is előirányozza.


32


A lakótelep lakásállománya két szakaszban újult meg jelentősebben: a hatvanas és a nyolcvanas évek lakásépítésének köszönhető, hogy a második világháború előtt épült lakások aránya mindössze 5% körüli, továbbá, hogy az alacsony komfortfokozatú lakások aránya mindössze 2,9%, ellenben helyi vagy országos műemléki védettség alatt álló épület nincs az akcióterületen. A lakásállomány részletes bemutatását a Lakáshelyzet című alfejezet tartalmazza. A városrész zöldterületi rendszere hiányos (155 094 m²), gyakorlatilag nincs egységes, nagy kiterjedésű köztér vagy közpark a városrészben, jóllehet a parkfenntartásba bevont terület nagysága csaknem 18 hektár (177 975 m²), azonban ennek egy része a külterjesen kezelt területek kategóriájába tartozik. Ezen az állapoton nagymértékben javítana a városrész természetes szerkezeti elemét jelentő, sokszor szennyezett vizű Érpatak és rendezetlen környezetének megújítása, amely jelenleg nem tölt be sem rekreációs, sem ökológiai funkciót, ezzel szemben a környékét a városrész hiányos parkolási kapacitásának pótlására használja a lakosság. A rekreációs és közösségi funkciók megerősítését szolgálja a lakótelep 17 játszótere (6000 m²) és egy sportpályája. Az érkerti akcióterületen található az összes önkormányzati ingatlan több mint 1,7%-a, értékét tekintve azonban ennél nagyobb az akcióterület részesedése (2,9%). 11. táblázat Önkormányzati ingatlanok az érkerti akcióterületen Becsült érték Szám (db) Terület (m²) (ezer Ft) forgalomképes 39 27 178 853 434 korlátozottan forgalomképes 6 15 103 335 347 forgalomképtelen 17 174 226 2 472 214 lakások 145 7 515 734 090 intézmények 6 20 065 789 503 közterületek 18 178 039 2 020 983 egyéb 16 3 008 107328 Forrás: Önkormányzati Ingatlankataszter

A forgalomképes ingatlanok nagyobb része lakófunkcióval rendelkezik, ezek értéke 20%át teszi ki az összes akcióterületi ingatlan értékének. A korlátozottan forgalomképes ingatlanok közül a bölcsőde, a 2 óvoda és az általános iskola műszaki állapota nem megfelelő (részletesen lásd a „Közigazgatási és közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények állapota” alfejezetben).

4.3.7

Közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények jelenléte

Az érkerti lakótelep közszolgáltatásokkal való ellátottsága összességében kedvezőnek mondható, az alapszolgáltatások köre teljes mértékben elérhető a lakosság számára, néhány területen pedig speciális szolgáltatásokat is nyújtanak az intézmények (kivételt ez alól a centralizáltabban működő közigazgatás jelent). A városrész viszonylag kedvező fekvése miatt a közeli belvárosban egyébként is elérhető a közigazgatási, humán szolgáltatási, kereskedelmi és egyéb szolgáltatások széles köre. Az egészségügyi alapellátást egy gyógyszertár, illetve két orvosi rendelő 4-4 házi, illetve házi gyermekorvosa biztosítja, aminek köszönhetően kevés lakos jut egy orvosra (713,5 fő). A Drogambulancia a város egész lakossága számára nyújt speciális ellátást. Az akcióterületen egy általános iskola és két óvodai feladatellátási hely teszi elérhetővé a lakosság számára a közoktatást. A közszolgáltatások minőségének emelését korlátozza az intézmények nem megfelelő műszaki állapota és hiányos infrastrukturális felszereltsége.


33


Viszonylag széles a szociális szolgáltatások köre, a személyes gondozást egy bölcsőde, egy gyermekjóléti telephely, egy szociális gondozóház és két idősek nappali intézménye biztosítja (utóbbiak férőhelye 62 fő). A lakosság és a civil szervezetek által igénybe vehető szolgáltatások körét bővíti a lakótelepen működő Nyírségi Civilház, amelynek jelenléte hozzájárul nemcsak a városrész, hanem az egész megye szervezett civil bázisához. A Civilházat 2000 óta az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság működteti, infrastrukturális szolgáltatásokat, tanácsadást, képzési lehetőséget biztosítanak a megyei szervezeteknek, kistérségi fórumokat szerveznek, civil könyvtárat működtetnek, pályázati információkat, hírlevelet és megyei civil szervezeti regisztert (Civil Almanach) jelentetnek meg. 12. táblázat Az akcióterületen található közszolgáltató szervezetek Szolgáltatás típusa Intézmény neve Intézmény címe Vécsey Károly Általános Iskola Vécsey köz 27. Oktatás Kincskereső Óvoda Árpád u. 52-58. Virág Utcai Óvoda Vécsey köz 29. Közművelődés KPVDSZ Művelődési Ház Szarvas u. 95. Nyírpazonyi Társulás Gyermekjóléti Központ Vécsey u. 15. Szociális szolgáltatások Őzike Bölcsőde Vécsey köz 31. Drogambulancia Árpád u. 41/a Fogorvosi Rendelőintézet Toldi u. 65/a Egészségügy Felnőtt- és gyermek körzeti orvosi rendelő Toldi u. 65/a Gyermek körzeti orvosi rendelő Vécsey köz 9. Érkert Gyógyszertár Toldi u. 51. Közbiztonság Nyíregyházi Rendőrkapitányság Érkerti Rendőrőrse Damjanich u. 4-6. Arany Rózsakert Egyházközösség Vécsey u. 40. Egyházak Civil szervezetek Nyírségi Civilház Damjanich u. 4-6.

4.3.8

Közbiztonság

Az érkerti lakótelep Nyíregyháza azon területei közé tartozik, ahol viszonylag magas a bűncselekmények száma és alacsony a lakosság biztonságérzete. Ennek elsődleges oka a prostitúció és a hajléktalanság, ami – mivel az utcán „zajlik” – alapvetően befolyásolja a lakosok közérzetét. Ezt ellensúlyozza a kihelyezett 3 térfigyelő kamera (főként az Állomás tér környékén), valamint a Nyíregyházi Rendőrkapitányság Érkerti Rendőrőrse, ahol jelenleg 35 fő dolgozik (2007-ben 14 fő). 13. táblázat Közbiztonsági adatok 2008 MértékNyíregyháza egység Ismertté vált személy és vagyon elleni bűnesetek db 9 162 száma Bűnelkövetők száma db 10 228 Személyi sérüléssel járó közúti közlekedési db 428 balesetek száma

Érkerti akcióterület 244 130 5

Forrás: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata

Az akcióterületen a bűnelkövetők száma 2007-ben 268 fő volt, ehhez képest nagymértékű javulást mutatnak a 2008-as adatok: 130 főre csökkent a bűnelkövetők száma, miközben a Nyíregyházán 2008-ban összesen több mint 10 200 bűnelkövetőt tartottak nyilván. Míg a megelőző években lakosságarányosan az Érkertben lényegesen több volt a bűnelkövető, mint városi szinten, addig 2008-ban ez a tendencia megfordult, az akcióterületi bűnelkövetők aránya a városi átlag harmada volt.


34


Az ismertté vált személy és vagyon elleni bűnesetek száma 2008-ban 244 db volt, az akcióterület részesedése a városban elkövetett ilyen típusú bűncselekményekből 2,6% volt 2008-ban (ez az arány 2007-ben 6,7% volt). A közbiztonság javulásához nagymértékben hozzájárul a Nyíregyházi Rendőrkapitányság Érkerti Rendőrőrsének jelenléte az akcióterületen.

4.4 4.4.1

Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása Közlekedés

Az akcióterület déli és nyugati határoló szakasza a nagykörút, amelynek kiépítettsége azonban éppen ezen a szakaszon hiányos. A nagykörút délnyugati csomópontja balesetveszélyes, az útburkolat szélessége és állapota nem megfelelő. Mindez jelentős torlódást okoz az adott területen, valamint kismértékben hozzájárul ahhoz is, hogy az Érkert bizonyos észak-déli irányú utcái is egyfajta tranzitútként funkcionálnak. Emiatt egyes útszakaszok állapota nem megfelelő, valamint nehezíti a biztonságos közlekedést, hogy nincs kerékpárút a lakótelepen. 14. táblázat Az akcióterület néhány infrastrukturális jellemzője Érkerti Mértékegység akcióterület m 0 Kerékpárút hossza m 2 398 Gyűjtőutak hossza Kiszolgáló és lakóutak hossza m 2 720 Fizető parkolóhelyek száma db 0 Ingyenes parkolóhelyek száma db 1 140 Kerékpártárolók száma db 0 Forrás: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata

Jóllehet közvetlenül nem az akcióterület határain belül helyezkedik el, azonban mind városi, mind városrészi szinten meghatározó jelentőségű a közeli vasút- és buszállomás. Az Állomás tér gyakorlatilag Nyíregyháza egyik kapufunkciót betöltő területe, ezért is kiemelkedően fontos környezetének rendbetétele. Az akcióterület megközelíthetősége ennek köszönhetően helyi tömegközlekedéssel is viszonylag jó: a lakótelep belső részein buszmegálló nincs, de a határoló utcákon több buszjárat is megáll (Huszársor – 6, 20; Toldi utca – 7, 8, 8A, 18, 40; Arany János, Kígyó és Szarvas utcák – 12, 16, 24). Jelentős lakótelepi szintű problémaként jelentkezik a szűk parkolókapacitás (főként az esti időszakban), amelyet a lakosság az Érpatak partjának parkolási célú kihasználásával próbál ellensúlyozni.

4.4.2

Közműhálózat értékelése

Az akcióterületen található alap és középnyomású ivóvíz gerincvezetéki hálózat hossza közel 8 km. A terület ivóvíz gerincvezetéki hálózatának egy része Nyíregyháza közművesítésének első ütemében az 1960-as évek közepén, további részei pedig az 1970es évek első felében épült ki, a korszak vízépítési gyakorlatának megfelelően azbesztcement és acél csőanyag felhasználásával. Az alapnyomású hálózat kibővült az 1970-es évek második felében épült 10 emeletes házak vízellátást biztosító fokozott nyomású rendszerrel, acél csőanyag felhasználásával, közműfolyosóban vezetve. A gerincvezetéki hálózat életkora ennek megfelelően a 35-45 év, ami azbesztcement csőanyag várható élettartamát figyelembe véve 50-60%-os avultságot jelent. Az acél anyagú, földbe fektetett


35


csőanyagoknál ez az avultsági mutató 80-90%-os, a közműfolyosóban vezetett acél anyagú csöveknél 60-70%. Szükséges fejlesztések:

A fentiek és a meghibásodási mutatók figyelembevételével a területre vonatkozóan az azbesztcement anyagú vezetékek tekintetében a bekötővezetékek cseréje, illetve a bekötés mellett a gerincvezeték kitakarás nélküli technológiával való rekonstrukciója javasolt.

Elkerülhetetlen a talajban vezetett acél anyagú csövek cseréje.

A Vécsey utcának a Toldi utca és Vécsey köz közötti szakaszán a hiányzó gerincvezeték kiépítése szükséges.

A területen 2001-től 2008-ig a Nyírségvíz Zrt. rekonstrukciós program keretében elvégezte az Árpád utcán a DN 300-as vezetékről lecsatlakozó bekötések cseréjét, az Árpád utca nyugati oldalán lévő négyemeletes házak közműfolyosón kívül vezetett gerincvezeték cseréjét, a Toldi utcán az Érpatak keleti oldalán futó vezeték és bekötések cseréjét. Az akcióterületi szennyvízcsatornák jelenlegi állapota kielégítő. Az Árpád utcai tömbbelsőkben megoldandó az épületek előtti vakaknák tisztító nyílásokká való átépítése. A területen található betoncsatornák rekonstrukciója 15 éven belül szükséges. A „Nyíregyháza és térsége szennyvízelvezetése és tisztítási programja” tartalmaz a területen belül hálózatbővítéseket és rekonstrukciós munkálatokat is, melyek a városrehabilitáció idejéig valószínűsíthetően elkészülnek. Az Érkerti akcióterület gázellátását megvizsgálva a TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Kft. megállapította, hogy néhány helyen szükséges az üzemelő gázelosztó rendszereken beavatkozás (acél vezetékek cseréje, tolózár akna kiváltása). Az Érkerti városrész kisnyomású hálózat betáplálási pontja a Toldi utcai körzeti szabályozó állomás, amely a Lehel u., Toldi u., Huszár soron található társasházak gázellátását biztosítja. Az ellátott lakások száma kb. 400 db. Az akcióterületi fejlesztésekhez kapcsolódva a Nyíregyházi Távhőszolgáltató Kft. tulajdonában lévő közműveken különböző ellenőrzési (vezetékek, illetve hőközpont) és kivitelezési (tereprendezés miatti átvezetések) munkálatokat kell elvégezni. Az Érkerti akcióterületen a közvilágítási fényforrások száma 469 db. A területen 8 db nyilvános távbeszélő-állomás található.

4.4.3

Lakáshelyzet

Az érkerti lakótelep alapvetően középmagas, iparosított technológiával épült házakból áll, ezek a négy- és ötemeletes házak, valamint 10 db tízemeletes ház két ütemben (a 60-as és a 80-as években) épültek. A második világháború előtt épült lakások aránya mindössze 5% körüli. Mindezek következtében az alacsony komfortfokozatú lakások aránya mindössze 2,9%. Az Érkerti akcióterületen 127 lakóépületben 2156 db lakás található, a város teljes lakásállományának 4,3%-a. A lakóingatlanok átlagmérete városi szinten az Érkertben a legalacsonyabb (55 m²), ezzel párhuzamosan pedig városi viszonylatban kiemelkedően magas, 70%-os a kétszobás ingatlanok aránya.


36

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv 3. ábra A lakóingatlanok megoszlása szobaszám szerint a városban és az Érkertben 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

5,6 8,3

16,6 9,1

42,3

70

32 16,2 Érkert 3 szoba

2 szoba

Nyíregyháza 1 szoba

4- szoba

Az önkormányzati tulajdonú lakások száma az akcióterületen 128 db, itt található a nyíregyházi 2 001 db önkormányzati lakás 6,4%-a. 15. táblázat A lakásállomány adatai, 2008. december 31. MértékNyíregyháza egység Lakások száma db 50 269 Lakóépületek száma db 23 788 Önkormányzati tulajdonú lakások száma db 2 001 Az 5 szintnél magasabb lakóházak aránya % 0,25 Az 5 szintnél magasabb lakóházakban % 9,45 található lakott lakások aránya Forrás: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata

Érkerti akcióterület 2 156 127 128 7,87 40.35

A 2001-2006 közötti időszakban megtörtént néhány lakóház komplex fűtési-energetikai, valamint homlokzat- és födémszigetelési felújítása (lásd „Megelőző városrehabilitációs fejlesztések” fejezet), ám az épületek kora és szerkezeti állapota, valamint a felújítással nyerhető energia-megtakarítás egyaránt a lakótelep rehabilitációját sürgetik. 4.4.4

Közigazgatási és közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények állapota

A közcélú létesítmények közül az alábbiak vannak a legrosszabb műszaki állapotban, és szükséges felújításuk:

Őzike Bölcsőde (Vécsey köz 29-31.): 2008-ban tetőhéjazat-csere történt 12 millió forint értékben, de teljes külső és belső felújítás szükséges az állagmegóvás és a fenntarthatóbb üzemeltetés érdekében.

Kincskereső Óvoda (Árpád u. 52-58.): Az óvoda 1980-ban épült, kétszintes épület, előregyártott vasbeton vázas szerkezettel. 2007-ben nyílászárócsere történt (90%ban) 7 millió forint értékben, de homlokzati és födém hőszigetelés, valamint belső rekonstrukciók még szükségesek annak érdekében, hogy az épület hőtechnikai problémái megoldódjanak és az ellátás megfelelő körülmények között történjen.

Virág utcai Óvoda tagóvodája (Vécsey köz 29.): A Virág Utcai Óvoda Tagóvodája 1965-ben épült, kétszintes, előregyártott vasbeton vázas szerkezettel. Az épületben és az épületen nagyobb felújítás a nyílászáró csere kivételével nem történt, az épület épületfizikailag elavult, a mai energiahatékonysági szabványoknak nem felel meg, szükségszerű lenne a lapostető hő- és vízszigetelésének felújítása, homlokzat hőszigetelése.


37


Vécsey Károly Általános Iskola (Vécsey köz 27.): 2005-ben egy nagyobb belső felújítást hajtottak végre 41,3 millió forintos költségvetésből, megújult az intézmény belső világító, a fűtési rendszere, a vizesblokkok, a nyílászárók. Emellett ugyanakkor szükségesek nagyobb felújítások. Az épületek külső szigetelése csökkentené az energiafelhasználást. A tornatermi szárny magastető héjazata, nyílászárói cserére szorulnak, a homlokzati hőszigeteléssel (5200 m2) a hőtechnikai problémák megoldódhatnának. A lapostetős épületrész (1060 m2) hőszigetelését és átfedését szükséges megoldani. Az udvari sportpálya (1140 m2) burkolata balesetveszélyes, újra aszfaltozása szükséges. A salakpálya (1250 m2) is felújításra szorul, a körülötte lévő terepet rendezni szükséges, megoldva a csapadékvíz elvezetését.

A Nyírségi Civilház és az Érkerti Rendőrőrs közös épülete (Damjanich u. 4-6): az előre gyártott vasbeton vázas épület kb. 30 éve épült, 2002-ben került a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Magyar Állam osztatlan, közös tulajdonába. Az épület földszintjén működik az Érkerti Rendőrőrs, emeletén pedig a Nyírségi Civilház. Az épület az építés óta nem volt még felújítva, a homlokzat, a nyílászárók hőhidasak, a fűtés gazdaságtalanul üzemeltethető. Elengedhetetlen az épület tető hő- és vízszigetelése, homlokzat hőszigetelése, külső nyílászárók cseréje, távfűtés korszerűsítése, épületgépészeti felújítása.

A közigazgatási és közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények állapotának javítását az Önkormányzat jelen akcióterületi fejlesztés keretében tervezi megvalósítani.

4.4.5

Helyzetelemzés összefoglalása, SWOT analízis Erősségek

Érkert fekvése és megközelíthetősége kedvező Az akcióterületen a városi átlagnál kissé magasabb munkaképes korú lakosság aránya Az akcióterület közbiztonsági helyzete javuló tendenciát mutat Az akcióterület közszolgáltatásokkal való ellátottsága kedvező A lakásállomány közművesítettsége megfelelő Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya alacsony

Gyengeségek

Lehetőségek

Pályázati források a városrehabilitációra Civil szervezetek megerősödése, szerepének felértékelődése Növekvő befektetői érdeklődés a város és az akcióterület iránt Multifunkciós közösségi terek iránti igény növekedése

Veszélyek


Az akcióterületen a városi átlagnál alacsonyabb a fiatalok (0-14 évesek) aránya Alacsony vállalkozássűrűség Magas az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban dolgozók aránya Az akcióterületen élők körében a városi átlagnál magasabb a munkanélküliség szintje Mind a szociális segélyezettek száma, mind a segélyek összege meghaladja a városi átlagot Az akcióterület zöldterületi rendszere hiányos, rendezetlen A parkolási lehetőségek szűkösek A lakóépületek rossz energiahatékonyságúak A közigazgatási és közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények többsége rossz állapotú A kerékpáros közlekedés feltételei hiányoznak A fejlesztési források nem elegendőek a terület teljes rehabilitációjához és a hiányzó funkciók kiépítéséhez A gazdasági válság hatására csökkenő befektetői érdeklődés a terület iránt Népesség elöregedése, az inaktívak arányának emelkedése A hátrányos helyzetű csoportok arányának növekedése Más településrészek elszívó hatásának erősödése, elvándorlás

38


4.5

Funkcióelemzés

A funkcióelemzés keretében az akcióterületi terv számba veszi és elemzi az akcióterületen található funkciókat. Az alábbi táblázat összefoglalóan mutatja be az akcióterületen található funkciókat (a Városfejlesztési Kézikönyvben található funkciócsoportok és funkciók szerinti bontásban), és azok hatókörét. A településszerkezeti és településhálózati sajátosságok miatt az Érkerti akcióterület elsősorban lakófunkciót tölt be. 16. táblázat Az akcióterületen található funkciók területi hatóköre Funkciók

Nemzetközi / Országos

Megyei / Regionális

Gazdasági funkciók

Közlekedési, távközlési funkciók

vasútállomás (az akcióterület közvetlen szomszédságában)

Közösségi funkciók

Nyírségi Civilház rendezvények

Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók

Humán szolgáltatási funkciók

Szociális Gondozási Központ (az akcióterület közvetlen szomszédságában)

Mikroregionális kiskereskedelmi üzletek vendéglátó egységek (étterem, fagylaltozó) szolgáltató ház zárt közcsatorna-hálózat közüzemi vízhálózat taxi szolgáltatás tömegközlekedés parkolók nyilvános telefon játszóterek sportpályák park, zöldterületek nyugdíjas klub egyházközösség rendőrség

körzeti orvos (háziorvos) gyermekorvos fogorvos gyógyszertár bölcsőde óvodák (2 db) általános iskola

A funkciók számbavétele alapján az Érkerti akcióterület mikroregionális szinten mutatja a legnagyobb funkcionális koncentrációt, az akcióterületen megtalálható funkciók nagy részének hatóköre az akcióterületre és annak közvetlen környezetére terjed ki. A nevelési-oktatási funkciók szerinti vonzáskörzet az oktatási szintnek megfelelő: a bölcsődébe, óvodákba és általános iskolába elsősorban az akcióterületen és annak közvetlen környezetében élő gyermekek járnak. Hasonló az egészségügyi szolgáltatások vonzáskörzete is: az alap ellátási formákat elsősorban az akcióterület lakosai veszik igénybe. Noha az oktatási-nevelési intézmények száma megfelelő, állapotuk azonban korszerűtlen, felújításra szorulnak. A lakótelepi akcióterületen – annak jellegéből adódóan – számos funkció nem található meg, ezek közül az állami, hatósági, közművelődési funkciókat az itt élők a közeli belvárosban vehetik igénybe, míg például posta az akcióterület közvetlen szomszédságában található. Bár közvetlenül nem az akcióterület határain belül helyezkedik el, azonban regionális, városi, és akcióterületi szinten meghatározó jelentőségű a közeli vasút- és buszállomás. Az Érkerti akcióterület vonzáskörzete csupán a civil szolgáltatások esetében terjed ki az akcióterület és a város határain túlra. Az akcióterületen működő Nyírségi Civilház a megyei civil szervezetek számára kínál szolgáltatásokat: infrastrukturális szolgáltatásokat, tanácsadást, képzési lehetőséget biztosít a megyei szervezeteknek, kistérségi fórumokat szervez, civil könyvtárat működtet, pályázati információkat biztosít, hírlevelet és megyei civil szervezeti regisztert jelentet meg. Ugyanakkor a Nyírségi Civilház és az Érkerti Rendőrőrs


39


közös épülete korszerűtlen, nem biztosítja a szolgáltatások magas színvonalú ellátását, felújításra szorul. Az egyes funkciók sűrűségét vizsgálva megállapítható, hogy a közlekedési funkciókon belül nem megfelelő az akcióterület parkolóhelyekkel való ellátottsága, jelentős problémát jelent a szűk parkolókapacitás. Funkcióhiány azonosítható a közterületek, zöldfelületek minősége terén: a zöldterületi rendszer hiányos, nincs egységes, nagy kiterjedésű köztér vagy közpark a városrészben, (holott a parkfenntartásba bevont terület nagysága 177 975 m², azonban ennek egy része a külterjesen kezelt területek kategóriájába tartozik). Az előzőek alapján megállapítható, hogy Nyíregyháza Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának az érkerti akcióterület fejlesztésére meghatározott célkitűzése – a lakótelep kedvező elhelyezkedésére építve a városrész vonzerejének növelése a nagyvárosias lakókörnyezet minőségi megújításával, ami magában foglalja a panellakások rekonstrukcióját, a közszolgáltatások színvonalának emelését, a közterek, parkok és játszóterek rendezését, a parkolási gondok megoldását, valamint a közbiztonság javítását – összhangban van a funkcióelemzés eredményeivel. A funkcióelemzés keretében megállapított funkcióhiányok pótlására az akcióterületi terv lehetőségeket teremt: a szociális városrehabilitációs pályázat keretében a projektgazda ezen hiányosságok felszámolását tűzi ki céljául. A közszféra és közösségi funkciók fejlesztésének szükségességét igényfelmérés is alátámasztja, gazdaságos fenntarthatóságukat pedig a kihasználtsági terv mutatja be. Az igényfelmérés és kihasználtsági terv a Mellékletek részét képezi. 4.6

Tulajdonviszonyok értékelése

Az akcióterület ingatlanviszonyait – kiemelten kezelve az önkormányzati tulajdonú ingatlanállományt – 4.4.3 és a 4.8 fejezetek mutatják be részletesen. A pályázat keretében megvalósítandó fejlesztések többsége 100%-os önkormányzati tulajdonú ingatlant érint, egy része állami illetve magántulajdon:

a Damjanich u. 4-6. szám alatt található Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs közös épületének tulajdonosai az önkormányzat és a magyar állam,

VIII-as főfolyás (Érpatak) tulajdonosa a Magyar Állam,

A felújítandó lakóépületek magántulajdonban, illetve magán és önkormányzati közös tulajdonban vannak. 17. táblázat Az érintett akcióterületi ingatlanok tulajdonviszonyai

1. 2. 3.

Ingatlan Vécsey Károly Általános Iskola Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág Utcai Óvoda tagóvodája) Kincskereső Óvoda

Helyrajzi szám

Cím

Tulajdonviszony

6465/4

Vécsey K. köz 27.

önkormányzati

6465/2

Vécsey K. köz 29.

önkormányzati

6638

Árpád utca 52-58.

önkormányzati állami (kezelője: Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság) önkormányzati és állami (önkormányzati rész üzemeltetője: Első Nyírségi Fejlesztési Társaság, állami rész kezelője: SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Rendőrfőkapitányság)

4.

VIII. számú főfolyás (Érpatak)

6579

Érpatak csatorna

5.

Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs épülete

6593/2

Damjanich út 4-6.


40

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv Ingatlan 6.

Akcióterületen lévő közterületek

7.

Társasház

Helyrajzi szám 6580, 6592/40, 6521/20, 6463, 6464, 6624/1, 6578 6465/3 6521/5

Cím

Tulajdonviszony

Toldi utca Érkerti lakótelep közterület

önkormányzati

8.

Társasház

6521/9

Toldi utca 58.

9.

Társasház

6521/11

Toldi utca 60.

10.

Társasház

6521/6

Toldi utca 62.

11.

Társasház

6521/7

Toldi utca 64.

12.

Társasház

6521/13

Toldi utca 66.

13. 14.

Társasház Társasház

6521/15 6593/4

Toldi utca 68. Toldi utca 65.

15.

Társasház

6593/8

Toldi utca 67.

16. 17.

Társasház Megvásárolni kívánt terület

6593/6 6462

Toldi utca 69. Deák F. u. 102.

Toldi utca 56.

magán és 14 db lakás önkormányzati magán magán magán és 19 db lakás önkormányzati magán magán magán és 2 db lakás önkormányzati magán és 1 db lakás önkormányzati magán magán és 1 db lakás önkormányzati magán

7. térkép Fejlesztendő ingatlanok elhelyezkedése és tulajdonviszonyai az akcióterületen


41


4.7

A tulajdonosi, együttműködési szándékok feltérképezése

A városrehabilitációs pályázat tervezését és végrehajtását Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata végzi szoros partnerségben az érintett városi, illetve akcióterületi szervezetekkel. Az együttműködés az előkészítés, a megvalósítás és a fenntartás időszakára egyaránt kiterjed. Az akcióterületi fejlesztés teljes életciklusában részt vesznek a fejlesztéssel érintett létesítmények üzemeltetői, fenntartói, a helyi civil szervezetek, és a társasházak tulajdonosai. Pontos feladataikat az alábbi táblázat részletezi. 18. táblázat Az akcióterületi fejlesztésben résztvevő partnerek feladata az előkészítés, a megvalósítás és a fenntartás időszakában Főbb feladatok a kiemelt projekthez kapcsolódóan Szervezet az előkészítésben a megvalósításban a fenntartásban Érkerti Rendőrőrs infrastrukturális és Szabolcsfelújítása humán jellegű Érkerti Rendőrőrs Szatmár-Bereg részvétel a fejlesztési szükségletek üzemeltetése, megyei Rendőrbűnmegelőzési soft meghatározása az fenntartása főkapitányság elemek akcióterületen megvalósításában elképzelések a fejlesztendő közterek kialakításához szakmai a megújított közterek és városképi és parkok fenntartása, szempontból gondozása, az utca fejlesztési szükségletek bútorok karbantartása, meghatározása, az szükség esetén javítáakcióterületen található sa, pótlása, cseréje önkormányzati a cég – a 2003. évi felújított önkormányzati CXXIX. törvény lakóingatlanok közötti tulajdonú Városüzemeltető rangsorolás felújítás előírásainak és Vagyonkezelő lakóingatlanok céljából betartásával – részt fenntartása, Kft. vehet a közterek és az akcióterületi vízi és karbantartása közvilágítási közművek parkok megújításában a cég hatáskörébe állapotának értékelése, tartozó közművek a kapcsolódó fejlesztési fenntartása, szükségletek, karbantartása, szükség lehetőségek feltárása esetén javítása, a beruházáshoz pótlása, cseréje szükséges közműfejlesztések tervezése, előkészítése Nyíregyházi az akcióterületi a cégek – a 2003. évi Távhőszolgáltató közművek állapotának CXXIX. törvény és a Kft. értékelése, a 16/2006. MeHVM-PM a cégek hatáskörébe TIGÁZ-DSO kapcsolódó fejlesztési együttes rendelet tartozó közművek Földgázelosztó szükségletek, közműberuházásra fenntartása, Kft. lehetőségek feltárása vonatkozó előírásainak karbantartása, szükség Nyírségvíz Zrt. a beruházáshoz betartásával – részt esetén javítása, EON Tiszántúli szükséges közműfejvehetnek az pótlása, cseréje Áramszolgáltató lesztések tervezése, akcióterületi Zrt. előkészítése közműfejlesztésekben Felső-Tisza-vidéki rehabilitált Érpatak Érpatak Érpatak Környezetvédelmi állapotának mederrehabilitáció mederrehabilitáció, és Vízügyi fenntartása, tervezése, előkészítése víztisztító Igazgatóság karbantartása Nyíregyházi Civil infrastrukturális és részvétel a soft elemek Nyírségi Civilház Fórum és annak humán jellegű megvalósításában, a működtetése tagjai fejlesztési szükségletek fejlesztés nyomonköve- rendezvények, Soft elemek meghatározása az tésében programok szervezése


42

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv Szervezet megvalósításába n résztvevő partnerek Város-Kép Nonprofit Kft. Többlakásos társasházak tulajdonosai, lakásszövetkezeti házak

Főbb feladatok a kiemelt projekthez kapcsolódóan az előkészítésben a megvalósításban a fenntartásban akcióterületen lakosság aktivizálása a megújított létesítményekben a helyi társadalom folyamatos tájékoztatása az előkészítés, a megvalósítás és a fenntartás legfontosabb eseményeiről Nyíregyháza nyomtatott és elektronikus sajtótermékein keresztül a fejlesztési szükségletek a lakóingatlanok beazonosítása a felújítására a felújított lakóingatlanokra vonatkozóan a lakóingatlanok vonatkozóan kivitelezés karbantartása a projektbe bevont megszervezése lakóingatlanok esetében a tervezés

Az ingatlanfejlesztési szándékok felmérése keretében – az akcióterület funkcióiból adódóan – elsősorban a lakossági és közösségi jellegű beruházásokra célszerű figyelmet fordítani. Az üzleti célú fejlesztések szempontjából az akcióterületen működő kiskereskedelmi egységek tulajdonosainak beruházási, felújítási szándékai várhatóak a közterületek megújítása hatásaként. A soft elemek megvalósításában a város maximálisan épít a helyi civil szférára: a civil szervezetekkel mind az önkormányzat, mind annak intézményei szorosan együttműködnek. Ezt jelzik többek között a Nyíregyházi Civil Koncepcióban foglaltak:

a civil szervezetek aktívan részt vesznek az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak ellátásában,

az önkormányzat rendszeresen támogatást nyújt civil szervezetek számára főként a szakbizottságok által működtetett pályázati alapok pénzügyi forrásaiból,

a civil szervezeteket bevonják a döntéshozatalba a Nyíregyházi Civil Fórum által delegált bizottsági tagokon keresztül.

Legfontosabb partner az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság, amely a Civilházat működteti, és aktív kapcsolatot tart fenn a megyei, városi és akcióterületi civil szervezetekkel. A lakosság részéről várható egyrészt a fejlesztésekkel érintett társasházi tulajdonosok aktív együttműködése, másrészt a fejlesztések hatásaként hamarabb bekövetkezhet a tervezett lakossági fejlesztések kivitelezése, valamint az élénkülő közösségi életnek köszönhetően várható az akcióterületi lakosság aktívabb társadalmi részvétele is. A további együttműködési lehetőségekről és az egyes célcsoportok motiválhatóságáról, bevonhatóságáról a 43. táblázat nyújt részletes áttekintést. A partnerségi egyeztetések dokumentációját a Mellékletek tartalmazzák. 4.8

Piaci igények, lehetőségek felmérése, ingatlanárak becslése

A piaci viszonyok elemzésénél egy olyan területre térünk ki részletesen, amely a fejlesztések szempontjából releváns: az ingatlanárak változásának tendenciájára és a fejlesztések következtében várható alakulására. Az akcióterületi ingatlanok többsége magántulajdonban lévő lakóingatlan. Az akcióterületi ingatlanok árainak értékelése a KSH Ingatlanadattárára, a kínálati árak statisztikai elemzésére, valamint ingatlanpiaci helyzetjelentésekre épül. Mivel az ingatlanpiaci adatok megbízhatósága több tényező miatt (pl. a rendelkezésre álló adatok módszertani jellemzői, reprezentativitása, hitelessége, összehasonlíthatósága) nem minden esetben megfelelő,


43


ezért több forrást is felhasználtunk a folyamatok bemutatására. Azonban a legnagyobb adatbázist tartalmazó kiadvány, a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott Ingatlanadattár sem teljes körű, az abból nyerhető adatok messzemenő következtetések levonására nem alkalmasak, inkább csak tájékoztató jellegű megállapításokat lehet általuk tenni. Fontos felhívni a figyelmet arra is, hogy csak olyan utcákra vonatkozó adatokat tartalmaz, ahol az ügyletek száma ingatlantípusonként legalább 3 volt. 19. táblázat Lakóingatlanok átlagos négyzetméterárai az érkerti akcióterület utcáiban (Ft/m²) 1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

Állomás tér

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

164

246

223

221

n.a.

Arany János utca Árpád utca

39 36

42 34

53 43

70 62

83 89

115 106

142 132

152 142

156 133

145 134

153 146

164 150

Damjanich utca Deák Ferenc utca

31 40

n.a. n.a.

39 62

85 79

94 87

107 99

144 127

n.a. 172

51 178

150 215

143 171

160 198

Huszár sor Lehel utca

23 n.a.

n.a. n.a.

n.a. n.a.

60 n.a.

64 n.a.

74 88

75 92

n.a. n.a.

n.a. n.a.

n.a. n.a.

209 n.a.

n.a. n.a.

Móricz Zsigmond utca Szarvas utca

42 42

n.a. n.a.

38 47

73 72

74 93

101 130

107 154

119 186

133 205

124 187

123 175

152 185

Toldi utca Vécsey köz

33 n.a.

38 n.a.

39 61

61 n.a.

79 n.a.

99 105

123 130

132 171

124 n.a.

130 n.a.

136 177

147 194

Vécsey utca Érkerti akcióterület Nyíregyháza

40

n.a.

n.a.

91

117

108

188

178

186

186

131

184

36,2

38

47,8

72,6

86,7

103

129

157

157

166

162

170

41

41

48

71

93

113

147

175

172

174

175

187

Forrás: Ingatlanadattár 1997-2008, KSH

Összefoglalóan megállapítható, hogy az érkerti akcióterületen a lakások átlagos ára – a 2000. év kivételével – változó mértékben, 4,6-12,6%-kal elmarad a nyíregyházi átlagtól. Ennek oka elsősorban a lakások állapotában és az akcióterület szociális státuszában keresendő, amit a viszonylag előnyös elhelyezkedés sem képes ellensúlyozni. Az egyébként sem kedvező helyzetet tovább árnyalják azok az utcák, amelyek nem tartoznak teljes hosszukban az akcióterülethez, azonban nem lehet leválogatni az adatokat házszám szerint. Ezek jellemzően azok az utcák, amelyek a belváros irányában folytatódnak (pl. Szarvas utca, Deák Ferenc utca), így többnyire magasabb árakkal jellemezhetők az érkerti átlaghoz képest. Hasonlóak a különbségek a panellakások, illetve a többlakásos társasházakban található lakások ingatlanárai között az Érkert és Nyíregyháza viszonylatában is azzal a különbséggel, hogy az érkerti panellakások ára 2002-2004 között és 2007-ben kismértékben meghaladta a nyíregyházi átlagot. Szembetűnő azonban a panel és az egyéb társasházi lakások árai közötti – országosan is jellemző – különbség, amely leginkább 2003 óta követhető nyomon: 2008-ban egy ugyanakkora panellakásért 15-20%-kal fizettek kevesebbet. Ezért is nagyon fontos a házgyári technológiával épült lakások – minimálisan – energetikai korszerűsítése, mivel a nyílászárók cseréjével és hőszigeteléssel a tapasztalatok szerint az energiafelhasználás 40-60%-kal csökkenthető. Az így olcsóbb fenntartásúvá váló lakások piaci értéke is magasabb lesz.


44

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv 4. ábra A panelépületek és a többlakásos társasházak lakásárainak változása az Érkertben és Nyíregyházán (Ft/m²)

200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 panel - Érkert

34

33 68,5

panel - Nyíregyháza

34

35

69

123 139 147 126 127 145 149 91

114 134 139 133 133 138 161

többlakásos társasház - 36,6 37,7 48,8 74,9 96,4 107 128 159 180 171 164 166 Érkert többlakásos társasház Nyíregyháza

40

40

48

72

96

118 153 187 180 184 180 189

Általánosságban kijelenthető, hogy – az országos tendenciáknak megfelelően – a jelentős részben befektetési célra használt aránytalan lakástámogatási rendszer által teremtett konjunktúra megszűnt. A feltételek megváltozásával a kisbefektetők szabadulni igyekeznek az ilyen céllal vásárolt ingatlanjaiktól, így a kínálat meghaladja a keresletet. A városrészek közötti különbségek jelentősek, ami az árak mellett az értékesítések dinamikájában is megmutatkozik. Forgalmat jellemzően az egzisztenciájukat megteremtő első lakásvásárlók generálnak, akik számára – alacsonyabb árfekvésével – az Érkert is megfelelő kiindulási helyet jelenthet, de az akcióterületre összességében inkább az ingatlanpiaci stagnálás jellemző mind a forgalom, mind az árak tekintetében. Ezt a kedvezőtlen folyamatot ellensúlyozhatja a városrehabilitáció következtében előrejelezhető 5-10%-os áremelkedés (a rehabilitált közterek közelében fekvő és a felújított lakások esetében), amelyet jól példáz a jósavárosi lakótelep megújítása is, ahol a megújult települési környezet a kereslet fokozódását és az ingatlanárak emelkedését idézte elő. A nyíregyházi ingatlanpiac sajátossága, hogy a – bokortanyákkal és a város központi belterületétől viszonylag távol található, viszonylag különálló városrészekkel jellemezhető – településszerkezetnek köszönhetően a szuburbanizáció folyamata a közigazgatási határon belül megy végbe. Ez a szokásosnál nagyobb fokú rugalmasságot jelent a lakosság számára, ami miatt a városrészek vonzereje közötti különbségek az árakban is gyorsan érzékelhetőek. Az albérleti piac szempontjából az Érkert viszonylag kedvezőtlen helyzetben van: a keresletet elsősorban a főiskola generálja, amely a város északi részén, az Érkerttől viszonylag távol helyezkedik el. Emiatt az albérleti díjak némileg alacsonyabbak a jósavárosi


45


vagy az örökösföldi árakhoz viszonyítva (2008. szeptemberi adatok alapján egy átlagos méretű, 1,5-2 szobás lakás díja 34-35 ezer forint körül mozog). Az akcióterületen élő lakosok fejlesztések iránti igényének felmérése a partnerségi egyeztetések (tájékoztatók, fórumok és kérdőíves felmérések) keretében történt meg (erről részletesebben lásd a Partnerségi egyeztetések című fejezetet.) A felmérések eredményei a Mellékletek között találhatóak.


46


5

FEJLESZTÉS CÉLOK ÉS BEAVATKOZÁSOK

5.1

Az akcióterület fejlesztésének céljai, részcéljai

Annak érdekében, hogy a szociális városrehabilitáció céljait meghatározzuk, elengedhetetlen a háttérben meghúzódó szükségletek és problémák beazonosítása. Erre lehetőséget kínál a problémafa, amely az akcióterület gyengeségeit rendezi logikai, ok-okozati összefüggésbe. A gyengeségek közti logikai kapcsolat egy központi problémában öltött testet a problémaelemzés során, ez pedig az, hogy az Érkert által nyújtott életminőség nem megfelelő a város többi részéhez képest, ez csökkenti a lakótelep vonzerejét, ami egy szociális spirálhoz, a hátrányosabb helyzetű lakosság koncentrációjához, szegregációhoz vezethet. Az okok sokfélék, de alapvetően három fő csoportba rendezhetők – erre reagálhatnak a tervezett beavatkozások.

Egyrészt a közszolgáltatásokat nyújtó intézmény elavult műszaki állapota és hiányos infrastrukturális adottságai nem teszik lehetővé a magas színvonalú szolgáltatást, még akkor sem, ha egyébként a megfelelő képzettséggel és elhivatottsággal jellemezhető humán erőforrás rendelkezésre áll.

Másrészt a közterületek minőségi és mennyiségi mutatói több tekintetben nem felelnek meg azoknak a feltételeknek, amelyek a közterek multifunkcionalitását biztosítják (gondozott zöldfelületek, egyedi utcabútorok, Érpatak rehabilitációja stb.).

Ezekhez járulnak hozzá olyan szociális kimenetelű problémák, mint az iparosított technológiával épített lakóépületek leromlott állapota és a közbiztonság veszélyeztetettsége.

A városrehabilitációra irányuló projekt szükségességét tehát egyértelmű társadalmi igények, elvárások indokolják. Amennyiben az egyes projektelemek szükségességét vesszük figyelembe, akkor a társadalmi igényeken kívül az érintett intézmények 5.6 fejezetben bemutatott műszaki állapota és infrastrukturális felszereltsége is előtérbe kerül, ami az intézmények fenntarthatóságát is kedvezőtlenül befolyásolja. A jogszabályi kényszer elsősorban az akadálymentesítéssel kapcsolatban merül fel: a közintézményekben jelenleg sem a külső megközelíthetőség, sem a belső terek fizikai használata nem megoldott, valamint hiányzik az infokommunikációs akadálymentesítés is.


47

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv 5. ábra Az akcióterület problémáit bemutató problémafa Az érkerti lakótelep által nyújtott életminőség nem megfelelő, emiatt a városrész attraktivitása csökken

Szociális konfliktusok és problémák megjelenése

Az érintett intézmények nem korszerűek

A közterületek alulhasznosítottak, nem működnek valódi közösségi térként

Magas üzemeltetési, fenntartási költségek

Egyes köztereknél jellemző a monofunkcionalitás, a közlekedési funkció dominanciája

Intézmények alacsony energiahatékonysága

Intézmények elavult műszaki állapota

Intézmények hiányos infrastrukturális felszereltsége

Rossz állapotú panelházak jelenléte

Hajléktalanság és prostitúció miatt nem megfelelő közbiztonság

Érpatak leromlott környezete, ami parkolóként funkcionál a szűk kapacitás miatt

Utcabútorok alacsony száma

Kevés és leromlott állapotú zöldfelület

A szociális városrehabilitáció célkitűzéseit a problémafa tükörképeként értelmezendő célfa segítségével ábrázoljuk. 6. ábra Az akcióterület fejlesztési céljait bemutató célfa Az érkerti lakótelep által nyújtott életminőség emelkedik, emiatt a városrész attraktivitása erősödik

Az érintett intézmények korszerűek

A szociális konfliktusok és problémák csökkennek

Az Érkert közterületei valódi közösségi térként működnek

Reális üzemeltetési, fenntartási költségek

A közterek többségénél jellemző a multifunkcionalitás

Az intézmények energiahatékonysága magas

Intézmények műszaki állapota jó

Intézmények infrastrukturális felszereltsége magas

A panelházak egy része műszakilag megújul


A közbiztonság javul

Érpatak környezete megújul

Elegendő és jó minőségű utcabútor

A zöldfelület kiterjedése nő, minősége javul

48


Ezek alapján az érkerti szociális városrehabilitáció általános, átfogó célkitűzése a következőképpen fogalmazható meg: Az érkerti lakótelepen a megindult szegregációs folyamatok megállítása és visszafordítása az épületállomány és a közterek megújításával, valamint a közszolgáltatások fejlesztésével. Az Érkert esetében az alapvető célkitűzés a lakótelep kedvező elhelyezkedésére építve a városrész vonzerejének növelése a nagyvárosias lakókörnyezet minőségi megújításával, ami magában foglalja a panellakások rekonstrukcióját, a közszolgáltatások színvonalának emelését, a közterek, parkok és játszóterek rendezését, a parkolási gondok megoldását, valamint a közbiztonság javítását. Mindez hozzájárul a lakótelepi környezet oldásához, az egyre nagyobb mértékben jelentkező szociális problémák felszámolásához és a társadalmi kohézió erősödéséhez, ami által megakadályozható egy újabb szegregátum kialakulása. Mivel a városrész a belváros elérhető közelségében helyezkedik el, ezért olyan jellegű közszolgáltatások fejlesztésére célszerű hangsúlyt fektetni, amelyeket a lakossághoz a lehető legközelebb kell ellátni, vagyis a vegyes területhasználat csak az Érkert egyes részein szükségesek. A beavatkozások elsődleges célcsoportját a helyi lakosság alkotja, mivel azonban a városrész Nyíregyháza egyik kapuja, a vasútállomás mellett helyezkedik el, ezért közvetetten az ide érkezők is a fejlesztések haszonélvezőinek tekintendők. Az érkerti lakótelepen a városrehabilitációs beavatkozások egyik legfontosabb célja a megindult szegregációs folyamatok megállítása és visszafordítása. A város lakótelepein jellemző egyfajta népességcsere, amelynek eredményeként az Érkertben is lassan többségbe kerül az alacsonyabb társadalmi státuszú, csekély vásárlóerővel rendelkező lakosság. A lakótelep nagy részét lefedő akcióterület felértékelődéséhez olyan fejlesztések megvalósítása szükséges, amelyek elsősorban az életminőség és a lakókörnyezet javítását célozzák meg:

A város korábbi panelrekonstrukciós tapasztalait felhasználva sor kerül a Toldi utcai lakóépületek közös részeinek felújítására és energetikai korszerűsítésére.

Jelenleg a növekvő motorizáció és a helyhiány miatt a lakótelep több pontján gondot okoz a parkolás. A probléma megoldásához emelni kell a parkolóhelyek számát elsősorban a lakások, valamint az önkormányzati és civil intézmények közelében.

A jelenleg elhanyagolt, de városszerkezeti szempontból nagy jelentőségű Érpatakot a város és a lakótelep részévé kell tenni úgy, hogy a lakossági véleményekkel ellentétben ne csak az Érpatak közelében élők, hanem az akcióterület teljes lakossága a fejlesztés haszonélvezője legyen. A mederrehabilitáció elvégzésével lehetővé válik egy sétány létrehozása térburkolat kialakításával és gyaloghíd építésével.

Az érkerti oktatási, szociális és rendészeti intézmények esetében egyrészt infrastrukturális fejlesztéseket kell végrehajtani, másrészt a szolgáltatások körét és


7. ábra Az Érpatak lakótelepi szakasza

49


minőségét bővíteni, javítani kell (többek között ESZA-típusú beavatkozások megvalósításával), ami lehetővé teszi a városrész központi funkcióinak megerősítését is.

Az Érkert sajátossága Civilháznak köszönhetően a civil szervezetek nagyarányú és intenzív jelenléte. A projekt keretében kiemelt jelentősséggel bír a civil programok megvalósítása és a civil szervezetek közötti együttműködések bővítése, erősítése.

A fentieknek megfelelően a városrehabilitáció specifikus célja a magasabb minőségű lakókörnyezet és széleskörű szolgáltatások biztosítása a lakosság, a civil szervezetek és a vállalkozások számára intézmény- és közterület-fejlesztéssel. Az érkerti lakótelep köztereinek és zöldfelületeinek megújítása, az intézmények fizikai rekonstrukciója és tartalmi fejlesztése hozzájárul a (köz)szolgáltatások minőségének javulásához, a közösségi élet lehetőségeinek bővüléséhez. A komplex célkitűzés megvalósulásához az alábbi részcélok kapcsolódnak: 1. Az Érkert által nyújtott életminőség javítása a lakásállomány megújításával A fejlesztések egyik legfontosabb célja, hogy a lakosság közvetlen életminősége javuljon azáltal, hogy az iparosított technológiával épült panelházak homlokzata, szigetelése, közös részei megújításra kerüljenek. Mindezek – a főként energetikai – korszerűsítések hozzájárulnak a költséghatékonyabb fenntartáshoz és a lakások értékének emelkedéséhez, ami megakadályozza az akcióterület társadalmi szegregációját. 2. A közintézmények és közszolgáltatások körének bővítése, minőségének és működési hatékonyságának javítása, valamint a helyi civil bázis erősítése Az Érkertben számos közszolgáltatást nyújtó intézmény található, amelyek infrastrukturális fejlesztése, a szolgáltatások színvonalasabbá tétele a civil és a közszféra funkcióinak megerősítését szolgálja. A közszolgáltatások esetében egyrészt célkitűzés a középületek megújult külsővel történő ellátása, másrészt a szolgáltatási infrastruktúra, eszközpark korszerűsítése. Az esélyegyenlőségi követelményeket is maximálisan figyelembe vevő korszerűsítések nyomán az érintett intézmények által nyújtott – elsősorban oktatási és közösségi – szolgáltatások a lakótelep teljes lakossága számára könnyebben elérhetővé válik. A főként önkormányzati tulajdonú épületek – részben energetikai – korszerűsítése a fenntartási költségek csökkentésével az üzemeltetők gazdálkodását is javítja. A civil és közszolgáltatások korszerűsítését az akcióterületi fejlesztések közül az oktatási intézmények, valamint a Nyírségi Civilház és az Érkerti Rendőrőrs közös épületének megújítása szolgálja, amelyekhez ESZA-típusú tevékenységek kapcsolódnak. Az átfogó cél érdekében az akcióterületi beruházásokon túlmenően szükséges az olyan közösségi akciók támogatása, amely az érintett épületek használatbavételét, a városi életbe való bekapcsolását, ezáltal pedig a helyi közösségi identitást erősíti. 3. Az Érkert közösségi funkcióinak erősítése a közterületek és zöldfelületek átfogó rehabilitációjával Az érkerti lakótelep közösségi funkcióinak és a helyi lakosság identitásának megerősítéséhez a meghatározó épületek rekonstrukciója mellett elengedhetetlen az akcióterület köztereinek megújítása is, amelyek elsősorban a városi funkciók bővítése és az élhető város megteremtése szempontjából bírnak jelentőséggel. A közterek megújításánál célkitűzés, hogy az egyes terek sajátos arculatuk megteremtésével alkalmasak legyenek a városi identitás, a közösségi érzés erősítésére. A közterületek megújításához kapcsolódik a lakótelep közlekedési feltételeinek javítása útfelújítással és parkolók kialakításával. 4. A fenntartható fejlődést és az esélyegyenlőséget elősegítő horizontális elvek érvényesítése


50


Az érkerti lakótelep átfogó fejlesztése a horizontális fenntarthatósági és esélyegyenlőségi célkitűzések eléréséhez is hozzájárul. Egyrészt a zaj- és légszennyezettségi szint csökkentése irányába hatnak

a környezetbarát közlekedés feltételrendszerének javítását célzó intézkedések,

a városi zöldövezetek nagyarányú növelése a közterületek programján keresztül (a kialakított és/vagy megújított zöldfelületek),

valamint a közintézmények energiahatékonysági fejlesztése.

rekonstrukciós

Másrészt valamennyi beruházás az esélyegyenlőségi szempontok maximális figyelembevételével valósul meg, amelyek mind a fizikai környezet megfelelő kialakításában, mind a biztosított szolgáltatásokban megnyilvánulnak (intézmények energetikai korszerűsítése, akadálymentesítése, köztereken a zöldfelületek arányának növelése és minőségének javítása stb.).


51


Átfogó cél

20. táblázat Az akcióterületi fejlesztések átfogó céljának és részcéljainak indikátorai Mértékegység

Bázisérték (2008)

Célérték

Célérték elérésének időpontja

Forrás

output

ha

0

31

2013

Polgármesteri Hivatal

eredmény

fő

5 731

5 731

2013


hatás output

% db

0 0

75 10

2013 2012

Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal

output

db

0

870

2013


eredmény

GJ/év

0

9 718

2013


output

db

0

1

2013


output

db

0

3

2013


eredmény

db

0

1

2013


output

m²

0

18 116

2013


Felújított zöldfelület nagysága

output

m²

0

7 766

2013


Akadálymentesített önkormányzati intézmények száma az akcióterületen

output

db

0

1

2013


2013

Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

Mutató megnevezése

Az érkerti lakótelepen a megindult szegregációs folyamatok megállítása és visszafordítása az épületállomány és a közterek megújításával, valamint a közszolgáltatások fejlesztésével.

Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészen Lakossági elégedettség Felújított lakóépületek száma Felújítással érintett lakások száma Támogatás eredményeként elért energiamegtakarítás Felújított civil és közintézmények száma Felújított oktatási intézmények száma A fejlesztés nyomán újonnan kialakított / megerősített köz-, közösségi és profitorientált szolgáltatások száma a projekt által érintett akcióterületen Rehabilitált közterek és parkok nagysága

1. Az Érkert által nyújtott életminőség javítása a lakásállomány megújításával

Részcélok

Mutató típusa

Cél/részcél

2. A közintézmények és közszolgáltatások körének bővítése, minőségének és működési hatékonyságának javítása, valamint a helyi civil bázis erősítése 3. Az Érkert közösségi funkcióinak erősítése a közterületek és zöldfelületek átfogó rehabilitációjával 4. A fenntartható fejlődést és az esélyegyenlőséget elősegítő horizontális elvek érvényesítése

Levegőszennyezettség mértékének csökkenése


eredmény

%

0

52

2%


5.2

A célok illeszkedése az operatív programok rendszerébe

A 2007-2013 közötti költségvetési periódusra vonatkozó operatív programokat tekintve az érkerti lakótelep rehabilitációja az Észak-alföldi operatív program (ÉAOP) kiemelt projektjeként valósulhat meg. Ennek megfelelően elsősorban ezt a programot mutatjuk be a stratégiai célrendszer felépítését követve. A projekt az ÉAOP átfogó célkitűzését tekintve elsősorban a területi különbségek csökkentéséhez járul hozzá. Az ÉAOP specifikus céljai közül a projekt legerősebben az épített és természeti környezet állapotának javításához kapcsolódik: a fejlesztések a települési életminőség és a lakókörnyezet kedvező irányú befolyásolásával elősegíti a régió funkciógazdag városhálózatának kialakulását. A régió kis- és középvállalkozói szektorának megerősítését a számukra biztosított szolgáltatások teszik lehetővé. A rehabilitáció legszorosabban az ÉAOP 5. prioritásához, a Térségfejlesztéshez kapcsolódik. Ezen belül a projekt közvetlenül illeszkedik az épített környezet minőségének javítása operatív célhoz, amely a vonzó, biztonságos, egészséges lakó- és munkahelyi környezet megteremtésére irányul. A városrehabilitációnak köszönhetően alapvetően megújul egy városrész épített környezete az ott található közintézményektől kezdve a köztereken át a társasházakig. Mindez pozitív hatást fejt ki a városrész társadalmi és gazdasági felzárkózására, amivel csökkenthetők a településen belüli különbségek. A beruházások által nemcsak az érkerti lakótelep vonzereje emelkedik, hiszen azok egész Nyíregyháza fejlődésére kedvező hatást fejtenek ki.

8. ábra Az ÉAOP illeszkedésvizsgálatban megjelenő célrendszere

Közvetett a kapcsolat a prioritás másik két operatív céljával (természeti környezet állapotának megóvása, fejlesztése, civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának erősítése):

a városi zöldfelületek kialakítása indirekt módon javítja a település légszennyezettségi állapotát, egészségesebb életfeltételeket, valamint rekreációs lehetőségeket biztosít a lakosság és a turisták számára;

azzal, hogy a város több és jobb közösségi teret biztosít a város lakosságának, erősíti a civil öntudatot, a társadalmi önszerveződés formáit, valamint lehetőséget és helyszínt teremt számukra közösségi rendezvények szervezéséhez – elősegítve ezáltal a civil szféra erőteljesebb társadalmi szerepvállalását.

Az érkerti rehabilitáció végrehajtásához az ÉAOP-hoz kapcsolódó regionális akcióterveken belül az 5.1.1. konstrukció (Város- és településfejlesztési akciók) B komponense (Funkcióbővítő integrált települési fejlesztések a megyei jogú városokban) nyújt támogatást. A támogatás alapvető célja az akcióterületek által érintett településrészek fizikai


53


megújítása és a társadalmi kohézió együttes erősítése, új, települési és kistérségi szintű, gazdasági, közösségi, közigazgatási és szociális funkciók megjelenése, a meglévő funkciók megerősítése, ezáltal a leromlott vagy leszakadó városrészek bekapcsolása a varos fejlődésébe. A lakótelep átfogó fejlesztésével a belváros közelében elhelyezkedő terület teljes mértékben bekapcsolódik a település vérkeringésébe – kibővítve a város rekreációs övezetét is funkcionális és térbeli szempontból egyaránt. A fenti célhierarchia mellett az ÉAOP külön fejezetet szán a régió gazdasági, társadalmi életében kiemelt szerepet játszó, térszervező erejű városhálózat fejlesztésének. A nyíregyházi városrehabilitáció több szempontból megfelel a regionális városfejlesztés deklarált alapelveinek:

maximálisan figyelembe veszi a településszerkezet sajátosságait,

kiszolgálja a kistérség, valamint a tágabb vonzáskörzet településeit (a Nyírségi Civilház fejlesztésével),

valamint erőteljes szinergiát mutat a közszolgáltatások újjászervezésével, amely elsősorban kistérségi szinten próbálja koncentrálni a humán szolgáltatásokat.

A szociális városrehabilitáció a tervezett fejlesztések révén, valamint az érkerti lakótelepen jelentkező társadalmi problémák miatt az ÉAOP-on belül más prioritások, illetve az ÉAOP-on kívül más operatív programok intézkedéseihez, konstrukcióihoz, komponenseihez is illeszkedik, ami a további lehetséges támogatási források feltárása miatt kiemelten fontos, jóllehet ilyen komplex módon, az összes projektelemre kiterjedően más programból a projekt nem valósítható meg. 21. táblázat A projektelemek illeszkedése más operatív programokhoz

Operatív program

Észak-alföldi operatív program

Társadalmi infrastruktúra operatív program

Egyéb forrás

5.3

Konstrukció/komponens 3.1.2. Önkormányzati utak fejlesztése 4.1.1. Oktatási-nevelési intézmények fejlesztése 4.1.4. Közösségi és rekreációs intézmények fejlesztése 4.1.5. Akadálymentesítés 5.1.3. A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése 1.2.3. „Tudásdepó-Expressz” – Összehangolt könyvtári szolgáltatások infrastruktúrafejlesztése 2.5.1. Érdekképviseleti szervezetek kapacitásfejlesztése 3.3.2. Esélyegyenlőségi programok végrehajtása 5.2.5. Gyermekek és fiatalok integrációs programjai 5.5.1. Hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációja 5.5.3. Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztő szervezetek támogatása 5.7.1. „Egyedül nem megy" a társadalmi kohéziót erősítő civil szervezetek programjainak és hálózatosodásának fejlesztésére 5.9.1. Társadalmi bűnmegelőzési célok megvalósítása Iparosított technológiával épült lakóépületek energiamegtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának támogatására (Panel program)

Az akcióterület beavatkozásai

Az alábbi fejezet bemutatja, hogy melyek azok a beavatkozások, melyek megvalósításával a kitűzött célok elérhetők, és amelyeket az Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és partnerei az akcióterületen az elkövetkezendő években elvégeznek vagy terveznek


54


elvégezni – az akcióterület fizikai, társadalmi-gazdasági és környezeti megújítása érdekében. A beavatkozások projektek megvalósítását jelentik. Az akcióterületi beavatkozások kijelölésére a problémákra és a célcsoportok igényeire adható válaszok, valamint a város és az akcióterület adottságainak minél jobb hasznosítása alapján került sor. A beavatkozások kiválasztásának további feltétele volt, hogy – a fejlesztéspolitikai keretek lehetőségei között – feleljenek meg az akcióterület és a városfejlesztés céljainak. A. Városrehabilitációs célú állami támogatás keretében az önkormányzat és partnerei által megvalósítani tervezett fejlesztések:

A Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs közös épületének felújítása


Kincskereső Óvoda külső felújítása

Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) külső felújítása



Kiegészítő, „soft” tevékenységek megvalósítása o Munkaerőpiaci beilleszkedést segítő program o Bűnmegelőzési, közbiztonsági programok o „Az én házam az én váram” - Közösségfejlesztő gyermek-, ifjúsági- és szülő-programok o „Érkerti nyitott ajtók” – A lakosság közösségi kezdeményező és cselekvőképességének fejlesztése o Városmarketing tevékenységek o További soft elemek közvetett eljárásrend szerint (programalap)

B. Magánszféra kívánja megvalósítani a közszféra fejlesztései nyomán B1. A magánszféra akcióterületi fejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó (pályázattal párhuzamosan megvalósuló) fejlesztései:

Jelenleg nem ismert ilyen fejlesztés

B2. A magánszféra akcióterületi fejlesztéseket kiegészítő, indirekt fejlesztési elképzelései (az akcióterületi fejlesztések hatásaként)

Jelenleg nem ismert ilyen fejlesztés

C. Az akcióterületi fejlesztés hatásaként a közszféra kívánja megvalósítani (nem a ROP támogatott projekt része)

Érpatak rehabilitációja

(A fenti vonal jelzi a ROP pályázathoz közvetlenül kapcsolódó és az azon túlmutató akcióterületi fejlesztések viszonyát.)


55


5.4

Az önkormányzat városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegű tevékenysége

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata az alábbi elvárt nem fejlesztési tevékenységek végrehajtását tervezi a városrehabilitáció kapcsán annak érdekében, hogy a – volumenét tekintve elsősorban beruházásokban realizálódó – fejlesztések hatékonysága növekedjen.

Beépítési javaslat készítése: Az akcióterület kiemelt közterei esetében új beépítési javaslat készül a magánszféra esetleges befektetéseinek ösztönzése céljából. A konkrét épület-felújítások esetében fontos a szabályozási terv előírásainak betartatása a városképet zavaró beépítések elkerülése érdekében.

Műszaki támogatás: az Integrált Városfejlesztési Stratégiában és az Előzetes Akcióterületi Tervben megfogalmazott fejlesztési célok szempontjából feltárásra kerülnek az esetleges módosítási szükségletek a településrendezési terv aktuális felülvizsgálatakor.

Beruházói igények egyeztetése: a városrész lakófunkciója miatt nem számít a magántőke elsődleges célterületének. Ettől függetlenül meg kell vizsgálni a magántőke bevonásának lehetőségét és az erre irányuló szándékokat, ami hozzájárulhat az önkormányzat által biztosítandó sajáterő összegének csökkentéséhez. Amennyiben ez megvalósul, célszerű anyagi hozzájárulást kérni a közterek tervezett rekonstrukciójához, mert a rehabilitáció értékesebbé teszi a környező ingatlanokat.

Városmarketing stratégia elkészítése: a célcsoport-orientált stratégia megalapozza a városrehabilitáció lakossági kommunikációs koncepcióját, amelynek célja egyrészt a városrehabilitációs tevékenységek elfogadottságának és ismertségének növelése a helyi társadalom körében, másrészt a megújított létesítmények minél nagyobb fokú kihasználtsága.

Kiskereskedelmi egységek tudatos vonzása az akcióterületre: az alapvetően lakófunkciójú akcióterületen elsősorban a helyi lakosság kiszolgálására fókuszáló kiskereskedelmi egységek működnek. Alapos felmérést követően meghatározhatók a hiányfunkciók a kereskedelmi-szolgáltatási területen. A jövőben arra kell törekedni, hogy a lakossági igények minél magasabb fokú kielégítése történjen meg az Érkertben. Ösztönző lehet a parkolási lehetőségek javítása, valamint a portálfelújítóknak a helyi adó visszatérítése.

Hatóságokkal való együttműködés a szakágazati elképzelésekkel való összhang megteremtése céljából: az alábbi hatóságokkal való együttműködés projekt eredményes lebonyolítása érdekében elengedhetetlen (zárójelben az egyeztetés tárgya):

-

Észak-alföldi Regionális Közigazgatási (településrendezési terv módosítása),

-

Önkormányzati Minisztérium (településpolitikai kérdések),

-

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkárság (területfejlesztési kérdések),

-

Észak-alföldi Regionális kezdeményezések),

-

Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (Érpatak mederrehabilitáció).


Munkaügyi

Hivatal

Központ

Állami

(helyi

Főépítész

foglalkoztatási

56


A városrehabilitáció előkészítése során megkeresett szakhatóságok listája a Mellékletek között található.

5.5

Lakossági konzultáció: a város – korábbi gyakorlatának és az Integrált Városfejlesztési Stratégiában foglaltaknak megfelelően – a városrehabilitáció előkészítése és megvalósítása során is kiemelt figyelmet fordít a civil szervezetek és a lakosság bevonására. A rendszeres konzultációra a hagyományos lakossági fórumokon kívül az online lakossági fórumok is lehetőséget teremtenek. A lakosság véleményének beépítését szolgálják a már megvalósított és tervezett kérdőíves felmérések is. A városrehabilitáció jellegének megfelelően kiemelt szerepet játszanak a város életében meghatározó civil szervezetek, az érintettek aktív bevonása érdekében támogatói csoport alakult. Beavatkozási típusok és tevékenységek

A Városfejlesztési kézikönyv iránymutatásának megfelelően az akcióterületen tervezett vagy folyamatban lévő beavatkozások három kategóriába sorolhatók:

az EAOP-5.1.1/B komponens keretében megvalósítandó tevékenységek;

magánszféra által megvalósítani kívánt beavatkozások;

kapcsolódó, közszféra által megvalósítani kívánt fejlesztések (folyamatban lévő, illetve az akcióterületi fejlesztés következő ütemében tervezett beavatkozások).

Az érkerti akcióterület megújítása nem öncélú fejlesztések halmaza, hanem egymáshoz kapcsolódó és egymás hatásait kiegészítő beavatkozások sorozata, amelyek célja a megindult szegregációs folyamatok megállítása és visszafordítása az épületállomány és a közterek megújításával, valamint a közszolgáltatások fejlesztésével. A fejlesztéseket integráltan, logikus egymásra építésével kívánja a bevonandó partnerekkel szoros együttműködésben megvalósítani, oly módon, hogy azok további fejlesztések kiinduló, mozgató elemei lehessenek. A kijelölt beavatkozások – egymáshoz való térbeli és funkcionális kapcsolódásuk, szinergikus hatásuk révén – hozzájárulnak a helyzetelemzés során feltárt problémák megoldásához. Az alábbi térkép bemutatja az akcióterületet, valamint azon belül az egyes projektelemek elhelyezkedését, a fenti kategóriánként csoportosítva.


57

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv 8. térkép Az akcióterületi beavatkozások, projektelemek megnevezése és elhelyezkedése

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs épületének felújítása Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása Kincskereső Óvoda külső felújítása Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) külső felújítása Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése A többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása

A megvalósuló fejlesztések hozzájárulását az akcióterület specifikus céljaihoz, a tevékenységek megvalósítási feltételeit és tervezett időszakait következő GANTT diagram foglalja össze.


58


22. táblázat A teljes akcióterületen tervezett fejlesztések összesítése (tájékoztatás céljából) Beavatkozás típusa

Projekt neve Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs épületének felújítása Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása Kincskereső Óvoda külső felújítása

ROP támogatással

Magánforrással Közszféra fejlesztése akcióterületi fejlesztés hatásaként

Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) külső felújítása Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése A többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása „Soft” tevékenységek Jelenleg nem ismert ilyen fejlesztési elképzelés Érpatak rehabilitációja


Akcióterületi részcélhoz való hozzájárulás 2. és 4. részcél 2. és 4. részcél 2. és 4. részcél 2. és 4. részcél 3. és 4. részcél 1. részcél 2. és 4. részcél -

3. részcél

Megvalósítás feltétele

2010 1

2

nem építési engedély köteles nem építési engedély köteles nem építési engedély köteles nem építési engedély köteles engedélyes terv, kiviteli terv nem építési engedély köteles programterv szükséges tervek, engedélyek

59

3

2011 4

1

2

3

2012 4

1

2

3

2013 4

1

2

3

2014 4

1

2

3

4


5.6

Az Észak-alföldi operatív program 2007-2013 között városrehabilitációs célú pályázat tartalma

5.6.1

Tevékenységek bemutatása

Ebben e fejezetben részletesen bemutatjuk az érintett létesítmények jelenlegi helyzetét és az ott tervezett fejlesztéseket. A beavatkozások tervezése az alábbi szempontok figyelembevételével történt:

a beavatkozások eredményeként létrejönnek az akcióterületen a fizikai kereteik minősége szempontjából megújult funkciók, közösségi szolgáltatások;

az akcióterületi fejlesztés lehetőségeihez mérten ösztönzi az egységes városkép kialakulását;

a fejlesztések illeszkednek a városképbe esztétikai-építészeti minőségük alapján;

a beavatkozások révén a jelenlegi állapothoz képest bővített szolgáltatások, a meglévő szolgáltatások kibővített területen, magasabb minőségben valósulnak meg, és hozzájárulnak ahhoz, hogy az akcióterület szélesebb körű szerepkört, feladatkört tudjon ellátni;

tekintettel van a fejlesztés a természeti és épített értékek megóvására;

a fejlesztés során a projektgazda előnyben részesíti a meglévő, használatban lévő épületállomány átalakítását az új létesítmények kialakításánál;

a projekt nem okozza az alacsonystátuszú lakosság arányának növekedését az akcióterületen, és a város más területein sem járul hozzá az alacsony státuszú lakosság koncentrációjának növekedéséhez;

a pályázat megfelelően alátámasztva tartalmazza, hogy a fejlesztések hatására az akcióterületen fokozottan érvényesül az alacsony státuszú lakosok részére a fizikai infrastruktúra és szociális szolgáltatások rendszeréhez való hozzáférés, és így biztosítottá válik számukra a diszkriminációmentesség és szegregációmentesség.

Az egyes tevékenységek összefoglaló bemutatását a következő táblázat tartalmazza.


60

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv 23. táblázat: Összefoglaló táblázat a tervezett beavatkozásokról Tevékenység típusa

Gazdasági célú

Városi funkciót erősítő

Közösségi célú

Közszféra funkcióit erősítő

Lakás célú

Finanszírozó alap

ERFA

ERFA

ERFA

ERFA

ERFA

ERFA

ESZA


Nyírségi Civilház felújítása

Érkerti Rendőrőrs felújítása


Városmarketing tevékenységek

Munkaerőpiaci beilleszkedést segítő program

Toldi utca, Damjanich utca, közterületek, Érpatak

Damjanich u. 4-6.

Damjanich u. 4-6.

Toldi u. 56. 58. 60. 62. 64. 66. 68. 65. 67. 69.

Felújított épületek, közterületek

Felújított épületek, közterületek

6593/2

6521/5, 6521/9, 6521/11, 6521/6, 6521/7, 6521/13, 6521/15, 6593/4, 6593/8, 6593/6

Projekt neve

Projekt helyszíne

6580, 6592/40, 6521/20, 6462, 6463, 6465/3, 6464, 6624/1, 6578, 6579

hrsz

Projekt neve Projekt helyszíne hrsz Projekt neve Projekt helyszíne hrsz Projekt neve Projekt helyszíne hrsz


6593/2


„Soft” tevékenység

Bűnmegelőzési, közbiztonsági programok Felújított épületek, közterületek

Árpád u. 52-58. 6638 Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) külső felújítása

„Az én házam az én váram” - Közösségfejlesztő gyermek-, ifjúsági- és szülő-programok Felújított épületek, közterületek

Vécsey köz 29. 6465/2

„Érkerti nyitott ajtók” – A lakosság közösségi kezdeményező és cselekvőképességének fejlesztése Felújított épületek, közterületek

Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása Vécsey köz 27. 6465/4

61

Magánberuházás a projekttel párhuzamosan Nem támogatott

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv Tevékenység típusa

Gazdasági célú

Városi funkciót erősítő

Finanszírozó alap

ERFA

ERFA

Közösségi célú

Közszféra funkcióit erősítő

Lakás célú

ERFA

ERFA

ERFA

ERFA

ESZA További soft elemek közvetett eljárásrend szerint (programalap) Felújított épületek, közterületek

Projekt neve Projekt helyszíne hrsz


„Soft” tevékenység

62

Magánberuházás a projekttel párhuzamosan Nem támogatott


Az alábbiakban áttekintést nyújtunk az érintett létesítmények jelenlegi állapotáról, a felmerült szükségletekről, a jövőbeli funkciókról, valamint az egyes tevékenységek főbb ismérveiről. A fejlesztések részletes műszaki leírását a pályázati dokumentáció tartalmazza.

5.6.1.1 A Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs közös épületének felújítása A Nyírségi Civilház épülete a vasútállomás közelében a város Érkerti lakótelepének központi részén található, négy- és tízemeletes panelházak környezetében. Az előre gyártott vasbeton vázas épület kb. 30 éve épült, az OTP Bank Rt. építtette egy nyíregyházi fióknak. Az épület 2002-ben került a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Magyar Állam osztatlan, közös tulajdonába, a földszint vagyonkezelője a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság. Az épület két részre osztása a valósan használt nettó alapterület alapján történt.

Az épület földszintjét a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság a használatbavételkor saját igényeire átalakította és abban az Érkerti Rendőrőrs kapott helyett.

Az egész emeletet a Város kisebb átalakítás után a civil szervezetek rendelkezésére bocsátotta. A kéttulajdonú rész külön bejárata úgy lett megoldva, hogy a rendőrség használja az északi homlokzat közepén lévő régi főbejáratott, míg az emeleten lévő civil szervezetek egy másik ajtón keresztül a lépcsőházon keresztül jutnak fel az emeletre.

Az épület első emeletén 6 irodahelyiség, egy 50 fő befogadására alkalmas előadóterem, melegítőkonyha és mosdók találhatók. Az emelet hasznos alapterülete 365,28 m2. Az emeleti szint már meglehetősen lelakott, a beköltözés előtti felújításkor a régi burkolatokra PVC padlót, vagy padlószőnyeget ragasztottak, melyek már elhasználódtak. A szociális helységekben részben az eredeti mettlachi burkolat található, részben PVC-vel van leragasztva. A fali csempék és a szerelvények csak részlegesen voltak kicserélve. 9. ábra A Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs közös épülete

5.6.1.1.1 Nyírségi Civilház felújítása

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne

24. táblázat A Nyírségi Civilház épületének felújítása Nyírségi Civilház épületének felújítása Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Nyíregyháza, Damjanich u. 4-6. 6593/2 hrsz.


63

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)

Tevékenység szakmai leírása

Célcsoport bemutatása

Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága

Rendezett. • Önkormányzat tulajdona 54/100 arányban A tervezett felújítás teljes mértékben illeszkedik az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez: • Külső felújítás és belső átalakítás bővítés támogatható: Az akcióterület szociális kohéziójának és társadalmi kapcsolatainak erősítése érdekében non-profit információs, adatgyűjtő, kapcsolatépítő tevékenységet ellátó szolgáltató helyiségek, épületrészek kialakítása, felújítása, átalakítása Közösségi funkció ERFA A közintézmények és közszolgáltatások körének bővítése, minőségének és működési hatékonyságának javítása, valamint a helyi civil bázis erősítése. Felújított középület száma

output

db

1

A tevékenység keretében megvalósul a Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs közös épületének felújítása, melynek emeleti részén működik a Nyírségi Civilház (Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központ). A fejlesztés keretében az épület külső-belső felújítása, a tető hő- és vízszigetelése, homlokzat hőszigetelése, külső nyílászárók cseréje, távfűtés korszerűsítése, épületgépészeti felújítása valósul meg. A falak külső oldalára és a tetőre polisztirol hőszigetelés kerül. Az ablakok hőszigetelt üvegezésű műanyag szerkezetűre lesznek kicserélve. Az emeleti szinten a szociális blokkok teljes mértékben felújításra kerülnek. Mind a két szint átfestésre kerül. Az új bejárat úgy kerül kialakításra, hogy a két tulajdonrész továbbra is egymástól teljesen függetlenül használható legyen. A felújítással az épület teljes mértékben megközelíthetővé válik akadálymentesen, meg fog felelni a hőtechnikai előírásoknak, gazdaságosan lesz fűthető, részben klimatizált lesz és megszűnnek az egyre gyakoribb beázások. Helyi, kistérségi lakosság Civil szervezetek Vállalkozások Közintézmények Az akcióterületen, valamint Nyíregyháza és környéke egészén társadalmi igény van a civil szolgáltatások fejlesztésére, a kulturált szolgáltatási környezet kialakítására. A magasabb szintű szolgáltatások kialakításához elengedhetetlen az épület fizikai megújítása. Az előre gyártott vasbeton vázas épület kb. 30 éve épült. A homlokzati festés foltszerűen le van kopva, az építés óta nem volt még átfestve. A teljes homlokzat hőhidas, az új előírásoknak nem felel meg. A bejárati ajtók hagyományos fémszerkezetek egyrétegű üvegezéssel, melyek teljesen hőhidasak. Az ablakok fából készültek kétrétegű üvegezéssel, az üveg tisztítása céljából szétcsavarozható kivitelben. A homlokzati nyílászárók nem felelnek a mai kor követelményeinek, teljes mértékben cserére szorulnak. A lapos tető szigetelése már elöregedett, gyakran meghibásodik, ill. a belső levezetésű összefolyók könnyen eldugulnak és rendszeresen beázást okoznak. A tető hőszigetelése olyan rossz, hogy a nyári időszakban délutánra az emeleti helységek több mint o 30 C -ra melegszenek fel, télen pedig a fűtés gazdaságtalanul üzemeltethető. Az épület fűtése a városi TÁVHŐ hálózatáról van megoldva, az épület mellett lévő földszintes részben lévő hőközponton keresztül.


64

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Saját forrás összege/ összes elszámolható költség) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

2012.01.01. 2012.06.30. 27 246 340

27 246 340 23 159 389 85,00

4 086 951 15,00

Tételes tervezői költségvetés és kivitelezésre alkalmas műszaki dokumentáció tervek, homlokzat színének egyeztetése a városi főépítésszel

5.6.1.1.2 Érkerti Rendőrőrs épületének felújítása 25. táblázat Az Érkerti Rendőrőrs épületének felújítása Érkerti Rendőrőrs épületének felújítása Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-Főkapitányság Nyíregyháza, Damjanich u. 4-6. 6593/2 hrsz. Rendezett. A tevékenység helyszínének tulajdoni • Magyar Állam tulajdona 46/100 arányban (kezelője: Szabolcsviszonyai Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-Főkapitányság) A tervezett felújítás teljes mértékben illeszkedik az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez: Illeszkedés az • A települési biztonság megőrzéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó útmutatóban meghatározott állami és civil szervezetek épületei közül az alábbiak felújítása: a támogatható rendőrség területi és helyi szervei (megyei rendőr-főkapitányság, tevékenységekhez valamint városi rendőrkapitányság, rendőrőrs) – amely révén a „közösségi típusú rendőrség” megerősödik az akcióterületen Tevékenység besorolása Közszféra funkció Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne

funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység

ERFA

Tevékenység célja

A közintézmények és közszolgáltatások körének bővítése, minőségének és működési hatékonyságának javítása, valamint a helyi civil bázis erősítése.


65

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)




Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás

Felújított középület száma

output

db

1

A tevékenység keretében megvalósul a Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs közös épületének felújítása, melynek földszinti részén működik a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-Főkapitányság Érkerti Rendőrőrse. A fejlesztés keretében az épület külső-belső felújítása, a tető hő- és vízszigetelése, homlokzat hőszigetelése, külső nyílászárók cseréje, távfűtés korszerűsítése, épületgépészeti felújítása valósul meg. A falak külső oldalára és a tetőre polisztirol hőszigetelés kerül. Mind a két szint átfestésre kerül. A földszinten kicserélésre kerülnek a homlokzati nyílászárók. Az új bejárat úgy kerül kialakításra, hogy a két tulajdonrész továbbra is egymástól teljesen függetlenül használható legyen. A felújítással az épület teljes mértékben megközelíthetővé válik akadálymentesen, meg fog felelni a hőtechnikai előírásoknak, gazdaságosan lesz fűthető, részben klimatizált lesz és megszűnnek az egyre gyakoribb beázások. Helyi, kistérségi lakosság Civil szervezetek Vállalkozások Közintézmények Az akcióterület lakossága körében egyértelmű igény jelentkezik a közbiztonság növelésére, amely nagyban befolyásolja az itt élők életminőségét. A magasabb szintű szolgáltatások kialakításához elengedhetetlen az épület fizikai megújítása. Az előre gyártott vasbeton vázas épület kb. 30 éve épült. A homlokzati festés foltszerűen le van kopva, az építés óta nem volt még átfestve. A teljes homlokzat hőhidas, az új előírásoknak nem felel meg. A bejárati ajtók hagyományos fémszerkezetek egyrétegű üvegezéssel, melyek teljesen hőhidasak. Az ablakok fából készültek kétrétegű üvegezéssel, az üveg tisztítása céljából szétcsavarozható kivitelben. A homlokzati nyílászárók nem felelnek a mai kor követelményeinek, teljes mértékben cserére szorulnak. A lapos tető szigetelése már elöregedett, gyakran meghibásodik, ill. a belső levezetésű összefolyók könnyen eldugulnak és rendszeresen beázást okoznak. Az épület fűtése a városi TÁVHŐ hálózatáról van megoldva, az épület mellett lévő földszintes részben lévő hőközponton keresztül. 2012.01.01. 2012.06.30. 23 209 845

23 209 845 19 728 368 85,00

3 481 477 15,00


66

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv aránya az összes elszámolható költségből (%) (Saját forrás összege/ összes elszámolható költség) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Tételes tervezői költségvetés és kivitelezésre alkalmas műszaki dokumentáció tervek, homlokzat színének egyeztetése a városi főépítésszel

5.6.1.2 Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása Az önkormányzati intézmény mai külső megjelenési formáját többszöri hozzáépítések során kapta. Megalakulásakor – 1963-ban – 13 tanteremmel, konyhával, ebédlővel, tornateremmel, sportudvarral és szolgálati lakással épült. Ekkor a 12. sz. Általános Iskola nevet kapta. 1967ben, majd 1988-ban tovább bővült. 1990-ben vette fel Vécsey Károly nevét. 10. ábra A Vécsey Károly Általános Iskola

Az iskola több épületből áll, az „A” jelű épület 1963-ban épült, háromszintes, hagyományos szerkezetű épület 1988-ban bővítésre került a „B” jelű épülettel, melyben 12x24 m-es tornaterem található. A két épület 3431 m2 alapterületű. A „C” jelű épület kétszintes, hagyományos szerkezetű, 1967-ben épült, 376 m2 alapterületű. Az iskolában 23 osztályterem, 2 szaktanterem, 2 kiscsoportos szoba, egy fejlesztő szoba, 2 nevelői szoba, 5 iroda, 2 tornaterem, 4 szertár, egy könyvtárszoba, egy orvosi szoba, egy 100 fős étkező és a szükséges kiszolgáló helyiségek vannak. Az iskola jelenlegi 19 osztályába 433 tanuló jár, 11 napközis csoportban 276 tanuló van. A hátrányos tanulók száma 208 fő, a halmozottan hátrányos tanulók száma 57 fő. 26. táblázat A Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása projekt összefoglalása Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az

Nyíregyháza, Vécsey köz 27. 6465/4 hrsz. Rendezett, az Önkormányzat 100%-os tulajdona A tervezett felújítás teljes mértékben illeszkedik az útmutatóban


67

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)




Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás

meghatározott támogatható tevékenységekhez: Külső felújítás támogatható: Közoktatási-nevelési intézmények Közszféra funkció ERFA A közintézmények és közszolgáltatások körének bővítése, minőségének és működési hatékonyságának javítása. A tevékenység konkrét célja, hogy az oktatási intézmény külső felújításával javuljon annak energiahatékonysága. Felújított középület száma

output

db

1

A tevékenység keretében megvalósul az épület külső homlokzati hőszigetelése, a lapostető hő- és vízszigetelése, a tornaterem nyílászáróinak és héjazatának cseréje A meglévő lapostetőszigetelés kavicsréteg és rögzítések felbontását, majd újra készítését kell elvégezni, páraszellőzők, tetőösszefolyók, lombkosarak cseréjével. Új lapostető hőszigetelés készül kőzetgyapot lemezzel. A tornatermi magastető héjazat műanyagbevonatú horganyzott acél cserepeslemezre lesz cserélve. A homlokzatokra új nikecell keményhablemez kerül, nemesvakolattal ellátva. Megtörténik a tornaterem régi acél szerkezetű homlokzati nyílászáróinak műanyag szerkezetűekre való cseréje. Helyi lakosság Közvetlen: akcióterület lakossága Közvetett: város lakossága Az iskola több épületből áll, az „A” jelű épület 1963-ban épült, háromszintes, hagyományos szerkezetű épület 1988-ban bővítésre került a „B” jelű épülettel, melyben tornaterem található. A „C” jelű épület kétszintes, hagyományos szerkezetű, 1967-ben épült. Korábban megújult az intézmény belső világító, fűtési rendszere, a vizesblokkok, a nyílászárók, azonban a külső felújítás halaszthatatlan. Az épületek külső szigetelése csökkenti az energiafelhasználást. A tornatermi szárny magastető héjazata, nyílászárói cserére szorulnak, a 2 homlokzati hőszigeteléssel (5200 m ) a hőtechnikai problémák 2 megoldódnak. A lapostetős épületrész (1060 m ) hőszigetelését és átfedését meg kell oldani. 2012.06.01. 2012.08.31. 91 618 343 91 618 343 77 875 592 85,00

13 742 751 15,00


68

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv aránya az összes elszámolható költségből (%) (Saját forrás összege/ összes elszámolható költség) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Tételes tervezői költségvetés és kivitelezésre alkalmas műszaki dokumentáció homlokzat színének egyeztetése a városi főépítésszel

5.6.1.3 Kincskereső Óvoda külső felújítása Az óvoda 1980-ban épült, kétszintes épület. Az óvodában 4 foglalkoztató csoportszoba található, amelyek mindegyike rendelkezik gyermeköltözővel, mosdóval, emellett van egy tornaszoba, két iroda, nevelői szoba, és a szükséges kiszolgáló helyiségek. Az intézmény jelenleg 100 férőhellyel rendelkezik, kihasználtsága teljes. 11. ábra A Kincskereső Óvoda

Az udvari járdák balesetveszélyesek, ezért későbbi fejlesztések keretében ezek feltörése és új betonjárda építése (100 m2) indokolt. Az EU szabvány szerinti megfeleltetés, valamint az amortizáció indokolttá teszi az óvoda mind a négy csoportja udvari részének teljes körű felújítását, a játszószerek cseréjét, és ütésgátló burkolattal való ellátását (100 m2). 27. táblázat A Kincskereső Óvoda külső felújítása projekt összefoglalása Kincskereső Óvoda külső felújítása Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység

Nyíregyháza, Árpád u. 52-58. 6638 hrsz. Rendezett, az Önkormányzat 100%-os tulajdona A tervezett felújítás teljes mértékben illeszkedik az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez: Külső felújítás támogatható: Közoktatási-nevelési intézmények Közszféra funkció ERFA


69



A közintézmények és közszolgáltatások körének bővítése, minőségének és működési hatékonyságának javítása. A tevékenység konkrét célja, hogy az oktatási intézmény külső felújításával javuljon annak energiahatékonysága.

Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)




Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Saját forrás összege/ összes elszámolható költség) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés


output

db

1

A tevékenység keretében megvalósul a homlokzati nyílászáró csere befejezése (lépcsőházi portálok korszerű műanyagra történő cseréje), a 2 homlokzat és a födém (680 m ) hőszigetelése. A meglévő lapostetőszigetelés kavicsréteg és rögzítések felbontását, majd újra készítését kell elvégezni, páraszellőzők, tetőösszefolyók, lombkosarak cseréjével. Új lapostető hőszigetelés készül kőzetgyapot lemezzel. A homlokzatokra új nikecell keményhablemez kerül, nemesvakolattal ellátva. Megtörténik a lépcsőházi üvegfal régi acél szerkezetű homlokzati nyílászáróinak műanyag szerkezetűekre való cseréje. A beépülő nyílászárók a már korábban kicserélt nyílászárókkal megegyező kialakításúak és színűek lesznek, a homlokzati rendszer így egységes marad. A kazánházi nyílászárók felújításra kerülnek. Helyi lakosság Közvetlen: akcióterület lakossága Közvetett: város lakossága Az óvoda 1980-ban épült, jelenleg 100 férőhellyel rendelkezik, kihasználtsága teljes. Az épület előregyártott vasbeton vázas szerkezettel, B-30-as vázkitöltő falazattal épült, héjazata hagyományos kavicsolt bitumenes lemezfedés A homlokzati nyílászárók cseréje 2007 évben 90%-ban elkészült, a lépcsőházi portálok cseréjének kivételével. Szükséges a nyílászáró csere befejezése és az épület hőszigetelése. A felújítással az épület hőtechnikai problémái megoldódnak, energia megtakarítást eredményezve. 2012.06.01. 2012.08.31. 23 835 829 23 835 829 20 260 455 85,00

3 575 374 15,00

Tételes tervezői költségvetés és kivitelezésre alkalmas műszaki


70

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

dokumentáció homlokzat színének egyeztetése a városi főépítésszel

5.6.1.4 Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) külső felújítása A Virág Utcai Óvoda Tagóvodája 1965-ben épült, kétszintes, összesen nettó 733 m2 alapterületű épület. 4 foglalkoztató csoportszobájának mindegyike rendelkezik gyermeköltözővel, mosdóval, van egy tornaszoba, továbbá két iroda, nevelői szoba, és a szükséges kiszolgáló helyiségek. Jelenleg 100 férőhellyel rendelkezik, melyek kihasználtsága teljes. 12. ábra A Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda)

28. táblázat A Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) külső felújítása projekt összefoglalása Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) külső felújítása Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)


Nyíregyháza, Vécsey köz 29. 6465/2 hrsz. Rendezett, az Önkormányzat 100%-os tulajdona A tervezett felújítás teljes mértékben illeszkedik az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez: Külső felújítás támogatható: Közoktatási-nevelési intézmények Közszféra funkció ERFA A közintézmények és közszolgáltatások körének bővítése, minőségének és működési hatékonyságának javítása. A tevékenység konkrét célja, hogy az oktatási intézmény külső felújításával javuljon annak energiahatékonysága. Felújított középület száma

output

db

1

A tevékenység keretében megvalósul a lapos tető hő és vízszigetelésének felújítása, valamint a homlokzat hőszigetelése. A meglévő lapostetőszigetelés kavicsréteg és rögzítések felbontását, majd újra készítését kell elvégezni, páraszellőzők, tetőösszefolyók, lombkosarak cseréjével. Új lapostető hőszigetelés készül kőzetgyapot lemezzel. A homlokzatokra új nikecell keményhablemez kerül, nemesvakolattal


71




Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Saját forrás összege/ összes elszámolható költség) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

ellátva. Helyi lakosság Közvetlen: akcióterület lakossága Közvetett: város lakossága Az óvoda 1965-ben épült, 100 férőhellyel rendelkezik, melyek kihasználtsága teljes. Az épület előregyártott vasbeton vázas szerkezetű, B-30 tégla vázkitöltő falazattal. A tető kavicsolt háromrétegű bitumenes lemezszigetelésű lapos tetővel, kehelyalapozással készült. Az épületen 2007 évben az egyesített szárnyú nyílászárók és az acélszerkezetű bejárati ajtók kicserélésre kerültek korszerű műanyag nyílászárókra (3 kamrás LOW-E kétrétegű üvegezés). Az épületben és az épületen nagyobb felújítás a nyílászáró csere kivételével nem történt, az épület épületfizikailag elavult, a mai energiahatékonysági szabványoknak nem felel meg, szükségszerű lenne a lapostető hő- és vízszigetelésének felújítása, homlokzat hőszigetelése. 2012.06.01. 2012.08.31. 18 097 789 18 097 789 15 383 121 85,00

2 714 668 15,00

Tételes tervezői költségvetés és kivitelezésre alkalmas műszaki dokumentáció homlokzat színének egyeztetése a városi főépítésszel

5.6.1.5 Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése Érkert közterületeinek jellemzése A nagyrészt panelházakkal és az ún. beton-blokkos 4 emeletes épületekkel beépített terület megközelítésére és kiszolgálására épült utak, járdák állapota a 30-40 éves kort hűen tükrözik. Az aszfalt burkolatú utak elöregedettek, elhasználódtak, a megépítésük óta jelentősebb burkolat megerősítések nem történtek. A rendkívül nagy, és egyre növekvő – agresszív hatású – forgalom, az időjárási tényezők, valamint a fejlesztésekkel együtt járó közműépítések jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy az útburkolatok tönkrementek.


72


Jellemzőek a burkolatokon a hossz-, és keresztirányú repedések, süllyedések. A süllyedéseket különféle technológiai módszerekkel már javították, de ezekkel homogén felületeket nem sikerül kialakítani. A burkolatokon évről-évre egyre több kátyú keletkezik. A burkolatok szélét megtámasztó szegélykövek szintén elöregedtek, töredezettek, egy részük megsüllyedt, így néhol vízelvezető funkciójukat sem tudják betölteni. 13. ábra Az Érkerti lakótelep járdáinak jelenlegi állapota

Hasonló képet mutat a járdák állapota. A területen túlnyomórészt aszfalt burkolatú járdák vannak, de ezeknek egy része nem a „szabványos” aszfaltjárda rétegrenddel épült. Jellemző a korábbi betonjárdák utólagos „vékonyaszfalttal” történő lezárása, melyek az idők során elkoptak, elhasználódtak. Nagyon sok helyen tányérszerű kikopások és mozaikszerű repedések vannak. Az útburkolat és a járda közötti zöldfelületbe ültetett fák gyökerei a járda aszfaltburkolatát helyenként felnyomta, mely igen balesetveszélyes. Bár a háztömbök szerviz útjai mellett jelentős számú parkoló épült, mégis feltűnő, hogy nem képes a megnövekedett számú személygépjármű befogadására. Különösen gondot okoz a Toldi utcán lévő orvosi rendelőbe érkező betegek parkolása, mert a rendelő épülete körül mindössze 4-5 autó tud egy időben parkolni. (A néhány száz méterre lévő gyógyszertár előtt mindösszesen 2 autó.) Erre a problémára megoldást jelent, ha további parkolók kerülnek kialakításra. Ugyanez a probléma igaz a Vécsey Károly Általános Iskola melletti területre, a Deák Ferenc utcán. Itt az iskola, óvoda és kiserdő által határolt területen további parkolók létesítése szükséges. Az iskolai parkolás megoldására a tervek között szerepel egy magántulajdonú családi házas ingatlan megvásárlása. 14. ábra Gyalogos híd az Érpatakon keresztül a Lehel utca vonalán


73


Érkert zöldfelületeinek jellemzése A lakótelepen lévő gyepfelület átlagéletkora több mint 25 év, jelentős része ősgyep, amely növény összetétel nem felel meg a pázsit összetételének. A gyepfelület így teljes egészében felújításra szorul. A területen lévő fák életkora 25–50 év, több mint fele vágásérett (csavarfűz, nyárfa,) valamint a fák lombkoronája visszametszésre, ifjításra szorul. Az 1970es évek fásítási programjában a lakosság által elültetett fák nem tervszerűen lettek ültetve, közel a lakásokhoz, utakhoz, közművekhez, ezek miatt a területen szegély és aszfalt elnyomódások, közműsérülések találhatóak. A területen lévő cserjék nagy része (kb.60 %-a) teljes cserére szorul életkoruk és fajösszetételük miatt. A játszóterek többsége az 1970-es években készült, emiatt azok nem felelnek meg a mai biztonságtechnikai szabvány előírásainak. Egyedül az Árpád utcán lévő fajátszótér komplexum felel meg a jelenleg érvényben lévő előírásoknak, de az ott lévő játszószerek is – a folyamatos karbantartás ellenére – felújításra szorulnak. 15. ábra Az Érkerti lakótelep parkjainak jelenlegi állapota

A zöldfelületen lévő sétányok elavultak, mivel a lakótelep építésekor épültek, kerti szegélyei töredezettek, gyöngykavicsos részein lévő anyagzáró réteg elhasználódott, így jelentős a gyomnövények kinövése, amely jelentősen megnöveli a fenntartás költségeit. A sétányok nagy részét az ott élő lakosok nem is használják, mivel a zöldterületen rövidebb úton járnak, ezzel kitaposva a gyepfelületet, így felújításkor, tervezéskor ezen nyomvonalakat figyelembe kell venni. A VIII-as főfolyás (Érpatak) partján lévő zöldfelület rendezetlen, a vízfelületet magról kelt fák szegélyezik, ez teljes egészében rendezésre és felújításra szorul. Az Érpatak a gyakori szennyezettsége miatt nem tölti be az egészséges zöldfelület funkcióját. A terület egészére jellemző, hogy a zöldfelület és parkolók közötti elzárás nem megoldott, így jelentős a parkoló autók miatt zöldfelület a kitaposása. A Toldi utcán lévő egyetlen szökőkút szocreál stílusban épült, esztétikailag és gépészetileg a mai kor igényeinek nem felel meg. Vízmélysége miatt fürdésre alkalmas, amit az ÁNTSZ nem tud megakadályozni.


74

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv 16. ábra Az Érpatak jelenlegi állapota

Az alábbiakban bemutatjuk az érkerti lakótelep közterület-rehabilitációja keretében megvalósítani tervezett elemeket, melyek összköltsége 582,05 MFt. 29. táblázat Az érkerti lakótelep közterület-rehabilitációja – a pályázat keretében tervezett elemek Terület Leírás Költség 1. terület: Damjanich sétány rekonstrukciója (D-ről a rendőrség, az Anno étterem Összesen: 72.413.383 Ft és az élelmiszer bolt É-i homlokvonala, É-ról a lakótömbök homlokzata által határolt sétány és környezete, K- i lezárása a gyalogos híd, Ny- i lezárása az Árpád utca) • Parkosítás (nem tartalmazza a vízjáték építést, csak a burkolatbontást és díszburkolat készítést) – Mindösszesen: bruttó 60.178.893,- Ft • Közvilágítás (tartalmazza a meglévő lámpatestek bontását és újak kihelyezését) – Mindösszesen: bruttó 12.234.490,- Ft 2. terület: Az Anno étterem, az élelmiszerbolt és a rendőrség mögötti zöldfelület Összesen: 9.845.119 Ft (a kiszolgáló út peremvonaláig), valamint az épületek közötti zöldfelületek rekonstrukciója • Parkosítás 3. terület: Lakótelepi közpark parkosított részének kialakítása (a patakmeder Összesen: 86.042.118 Ft koronaélétől a 10 emeletes lakótömbök előtt futó járdáig, É-i határa a Damjanich sétány meghosszabbításának vonala, D- i határa a Deák Ferenc utca 62. és 64. sz.- ú ingatlan közötti terület magasságában) • Parkosítás (tartalmazza a tereprendezést és rendezvénytér kialakítását) – Mindösszesen: bruttó 72.023.433,- Ft • Közvilágítás (tartalmazza a meglévő lámpatestek bontását és újak kihelyezését) – Mindösszesen: bruttó 14.018.685,- Ft 4. terület: 2 db játszótér (kicsinyek játszótere és több korcsoportos játszótér) Összesen: 27.080.587 Ft kialakítása a Toldi u. 58. és 64. számú épületek előtti területen • Parkosítás (tartalmazza a tereprendezést és a felszerelések kihelyezését) 5. terület: Kosárpálya kialakítása, sportpálya felújítása Összesen: 34.478.853 Ft • Parkosítás (tartalmazza a tereprendezést és a felszerelések kihelyezését) 6. terület: Patakparti sétány és a Deák Ferenc utcára bekötő gyalogút kialakítása Összesen: 21.612.393 Ft • Parkosítás (tartalmazza a burkolatbontást és a díszburkolat készítését) 7. terület: A 10 emeletes lakótömbök nyugati homlokzata előtt futó járda és az Összesen: 31.427.650 Ft épületek közötti kikötések kialakítása • Járdafelújítás, parkosítás • Meglévő lámpaoszlopok bontása, új lámpatestek kihelyezése • Közvilágítási kábelek bontása és újak fektetése


75

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv Terület 8.,12. terület:

9. terület:

Leírás Költség: 24.227.650 Ft + elektromos költség 7,2 M Ft Érpatak részleges lefedése és parkolóbővítés (közpark északi végében található jelenlegi parkoló bővítése) • Érpatak részleges lefedése új parkolók kialakítása céljából (műtárgy) – Mindösszesen: bruttó 97.693.023,- Ft • Vécsey u.-i parkoló átépítése és bővítése + Toldi u. átépítése (parkolók a patak fölött) – Mindösszesen: bruttó 78.666.159,Ft • Parkosítás (tartalmazza a meglévő játszótér bontását) – Mindösszesen: bruttó 6.423.088,- Ft • Közvilágítás (tartalmazza a meglévő lámpatestek bontását és újak kihelyezését – az 1. terület költségvetésében szerepeltetve) Gyalogos híd építése az Érpatak fölött (Damjanich sétány meghosszabbításában)

Költség Összesen: 182.782.270 Ft

Összesen: 0 Ft (a műtárgyépítés költsége a 8. részben szerepel)

11. terület:

Toldi utca Érpatak partja, orvosi rendelő előtti terület, vegyes forgalmú út kialakítása • Burkolatfelújítás, parkolók kialakítása • Parkosítás • Meglévő lámpaoszlopok bontása, új lámpatestek kihelyezése • Közvilágítási kábelek bontása és újak fektetése Hullámosított acéllemez áteresz- híd építése a Lehel utca folytatásában • Műtárgy építés – Mindösszesen: bruttó 19.419.068,- Ft • Vegyesforgalmú közlekedőfelület kialakítása – Mindösszesen: bruttó 8.321.000,- Ft Vécsey köz, parkoló építése és járda felújítása a Vécsey Károly Általános Iskolától D-re • Parkolók építése – Mindösszesen: bruttó 28.613.750,- Ft • Közvilágítás – Mindösszesen: bruttó 3.339.182,- Ft • Parkosítás – Mindösszesen: bruttó 6.278.395,- Ft Az ÉAOP-5.1.1/B (Érkert) pályázat keretén belül megvalósítani tervezett tételek összköltsége:


Összesen: 50.397.850 Ft



582.051.618 Ft

76

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv 9. térkép A tervezett közterület-rehabilitáció területei


77


A következő táblázat összefoglalja az EAOP pályázat keretében megvalósítandó közterület-rehabilitáció legfontosabb jellemzőit. 30. táblázat A Városrész központ kialakítása tevékenység összefoglalása Városrész központ kialakítása, közterület-rehabilitáció Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai

Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez

Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)


Nyíregyháza, Toldi utca, Damjanich utca, Érkert közterületei 6580, 6592/40, 6521/20, 6462, 6463, 6465/3, 6464, 6624/1, 6578, 6579 hrsz.

Rendezett, a közterületek a konzorcium 100%-os tulajdonát képezik Érpatak: állami tulajdon, kezelője a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság A tervezett felújítás teljes mértékben illeszkedik az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez: - Közterek, parkok, játszóterek, közösségi terek, települési zöldfelületek felújítása, bővítése, kialakítása, minőségi utcabútorok elhelyezése. - Felszíni (fizetős és ingyenes) nyílt parkolók bővítése és kialakítása parkolási koncepció alapján, valamint felújítása a rehabilitált közterületekhez kapcsolódóan. - Közlekedési fejlesztések - A közbiztonság és a közlekedésbiztonság javítását, a fejlesztés eredményeinek megőrzését szolgáló tevékenységek Városi funkció, közterületek fejlesztése ERFA A tevékenység célja Érkert köztereinek megújítása az élhető városrész megteremtése, az itt lakók életminőségének javítása érdekében. 2 Megújított közterületek nagysága output m 18 116 2 Megújított zöldfelület nagysága output m 7 766 Megújított parkolóhelyek száma output db 65 Létrehozott új parkolóhelyek output db 115 száma A tevékenység keretében a Érkert közterületeinek megújítása valósul meg, ennek keretében tereprendezés, parkosítás, zöldfelület rekonstrukció, díszburkolatok készítése, rendezvénytér kialakítása, parkolók megújítása és kialakítása, új lámpatestek, közvilágítási kábelek elhelyezése az alábbi területeken: - Damjanich sétány rekonstrukciója (D-ről a rendőrség, az Anno étterem és az élelmiszerbolt É-i homlokvonala, É-ról a lakótömbök homlokzata által határolt sétány és környezete, K-i lezárása a gyalogos híd, Ny-i lezárása az Árpád utca); - Az Anno étterem, az élelmiszerbolt és a rendőrség mögötti zöldfelület (a kiszolgáló út peremvonaláig), valamint az épületek közötti zöldfelületek rekonstrukciója; - Lakótelepi közpark parkosított részének kialakítása (a patakmeder koronaélétől a 10 emeletes lakótömbök előtt futó járdáig, É-i határa a Damjanich sétány meghosszabbításának vonala, D-i határa a Toldi. u. 62. és 64. számú ingatlanok közötti terület magasságában); - 2 db játszótér (kicsinyek játszótere és több korcsoportos játszótér) kialakítása a Toldi u. 58. és 64. számú épületek előtti területen; - Kosárpálya kialakítása, sportpálya és parkoló felújítása (Toldi u. 66. számú ingatlan előtti járda és a patakpart közötti térrészen); - Patakparti sétány és a Deák Ferenc utcára bekötő gyalogút kialakítása; - A 10 emeletes lakótömbök nyugati homlokzata előtt futó járda és az épületek közötti kikötések kialakítása; - Hullámosított acéllemez áteresz-híd építése a Lehel utca folytatásában;


78

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv Vécsey köz - parkoló építése és járda felújítása a Vécsey Károly Általános Iskolától D-re; - Az Érpatak részleges lefedése és parkolóbővítés (a közpark É-i végében található jelenlegi parkoló bővítése); - Toldi utca Érpatak partja, orvosi rendelő előtti terület, vegyes forgalmú út kialakítása. Helyi lakosság Civil szervezetek Vállalkozások Közintézmények Az érkerti akcióterület közterületei, zöldfelületei nem töltik be jelenleg rekreációs funkciójukat. Az utak, járdák állapota nem megfelelő, burkolatuk elhasználódott, a lakótelepen gondot jelent a parkolóhelyek nem elegendő száma. A zöldterület gyepfelületei, a cserjék és a fák elöregedettek, a játszóterek és a sétányok elavultak. Az Érpatak partján lévő zöldfelület rendezetlen, felújításra szorul, az Érpatak gyakori szennyezettsége miatt nem tölti be az egészséges zöldfelület funkcióját. Az érkerti lakótelep közösségi funkcióinak és a helyi lakosság identitásának megerősítéséhez elengedhetetlen az akcióterület köztereinek megújítása, amelyek elsősorban a városi funkciók bővítése és az élhető város megteremtése szempontjából bírnak jelentőséggel. A közterek megújításánál célkitűzés, hogy az egyes terek sajátos arculatuk megteremtésével alkalmasak legyenek a városi identitás, a közösségi érzés erősítésére. -




2013.03.01. 2013.08.31. 582 051 618

582 051 618 494 743 875 85,00

87 307 743 15,00

engedélyezésre benyújtott műszaki dokumentáció engedélyes tervek


79


5.6.1.6 A többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása A Toldi utcai 10 db tízemeletes épületben épületenként 87 db lakás található, összesen több mint 2300 lakóval. 17. ábra A felújítandó lakóházak

Ezekben az épületekben lakókról elmondható, hogy az akcióterület átlagához viszonyítva magasabb a munkanélküliség, nagyobb az inaktívak aránya. A dolgozók az alacsonyabb presztízsű foglalkoztatási csoportokban dolgoznak.

31. táblázat A többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása projekt összefoglalása A többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös Tevékenység neve részeinek felújítása az energiahatékonyság javításának szempontjából Tevékenység gazdájának Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata megnevezése

Nyíregyháza, Toldi u.56. 58. 60. 62. 64. 66. 68. 65. 67. 69.

Tevékenység helyszíne

6521/5, 6521/9, 6521/11, 6521/6, 6521/7, 6521/13, 6521/15, 6593/4, 6593/8, 6593/6 hrsz.

A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai

Rendezett, a konzorcium 100%-os tulajdona (Többlakásos társasházak és lakásszövetkezet)

Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)


A tervezett felújítás teljes mértékben illeszkedik az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez: A többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak alapító okiratban/alapszabályban nem külön tulajdonként definiált elemeinek energiahatékonyság javításával egybekötött felújítása: Az épület fő strukturális elemeinek felújítása: tartószerkezeti elemek, tető, homlokzat, födémek felújítása, szigetelése Lakófunkciót erősítő ERFA Az Érkert által nyújtott életminőség javítása a lakásállomány megújításával. Felújított lakóépületek száma

output

db

10

A tevékenység keretében megtörténik 10 db tízemeletes épület, iparosított technológiával épült társasházak és lakásszövetkezeti házak, közös részeinek felújítása az energiahatékonyság javításának szempontjából felújítása: a homlokzat utólagos hőszigetelése kőzetgyapotos hőszigetelő rendszerrel és a tető utólagos hő- és vízszigetelése. A tervezett hőszigetelő rendszer alapja a hangszigetelő, páraáteresztő és


80





tűzálló ásványgyapot lap. A tűzálló hőszigetelésnek a 10 emeletes lakóépület homlokzat magassága miatt igen fontos szerepe van. A felújítások keretében tervezett tevékenység a tető utólagos hő- és vízszigetelése is. Helyi lakosság A Toldi utcán épült 10 emeletes toronyházak házgyári panelből készültek, amelyekben a 4 cm-es hőszigetelés nem elégíti ki az érvényes hőtechnikai előírásokat. A hőszigetelő képesség javítása csak hőszigetelő bevonatrendszer alkalmazásával biztosítható. A homlokzati hőszigetelő rendszerrel az egész épületben jelentős energiamegtakarítás érhető el, a homlokzatképzés időtálló, hosszú élettartamú lesz. A lakóközösségek részvételi szándékát közgyűlési határozatok támasztják alá. 2012.03.01. 2012.11.30. 524 316 850 524 316 850 367 021 795 70,00

157 295 056 30,00 15,00 – önkormányzati saját forrás 15,00 – társasházak lakóinak saját ereje Tételes tervezői költségvetés és kivitelezési ajánlatkérésre alkalmas műszaki dokumentáció homlokzatok színének egyeztetése a városi főépítésszel

5.6.1.7 Az infrastrukturális fejlesztéseket kiegészítő soft elemek Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása tervezett fejlesztései között az infrastrukturális, beruházási jellegű beavatkozások mellett számos kiegészítő („soft”) tevékenység megvalósítása is történik, melyek hozzájárulnak a tervezett célkitűzések eléréséhez, az akcióterület közösségi funkcióinak erősítéséhez. A tervezett soft tevékenységek az alábbiak:

Munkaerőpiaci beilleszkedést segítő program


81


Bűnmegelőzési, közbiztonsági programok

„Az én házam az én váram” – Közösségfejlesztő gyermek-, ifjúsági- és szülőprogramok

„Érkerti nyitott ajtók” – A cselekvőképességének fejlesztése

Városmarketing tevékenységek

További soft elemek közvetett eljárásrend szerint (programalap): a módszertani előírásoknak megfelelően Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a soft tevékenységekre fordított költségek minimum 50%-át, de legfeljebb 50 millió Ft-ot közvetett eljárásrend szerint használja fel.

lakosság

közösségi

kezdeményező

és

A tevékenységek részletezését a következő alfejezetek mutatják be, a tervezett tevékenységek szakmai tartalma, végleges köre a projektfejlesztés időszakában kerül pontosításra. 5.6.1.7.1 Munkaerőpiaci beilleszkedést segítő program 32. táblázat Munkaerőpiaci beilleszkedést segítő program Munkaerőpiaci beilleszkedést segítő program Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Első Nyírségi Fejlesztési Társaság Nyíregyháza, Érkerti akcióterület Rendezett, a lehetséges fizikai helyszínek a konzorcium 100%-os tulajdonában állnak



Önállóan nem támogatható, kötelezően megvalósítandó tevékenységek: Az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő („soft”) elemek: Munkaerőpiaci beilleszkedést elősegítő tevékenységek, képzési, oktatási programok Infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő („soft”) elemek ESZA A foglalkoztatást javító programok révén az érkerti akcióterület közösségi funkcióinak erősítése. Megvalósult munkaerőpiaci beilleszkedést segítő program

output

db

5

Tervezett tevékenységek: Toborzás, kiválasztás Munkaerő-piaci beilleszkedést segítő program - Munkaerő-piaci tréningek (munkaerő-piaci ismeretek, álláskeresési technikák) - Klub-alkalmak (kötetlen formában beszélgetés munkáltatókkal, munkaügyi kirendeltség munkatársaival, önkormányzati dolgozókkal) - Digitális írástudás fejlesztése (alapvető számítástechnikai ismeretek, a számítógép és az internet szerepe az álláskeresésben) - Környezettudatos tréning (környezettudatos életmód, szemlélet kialakítása a fenntartható fejlődés érdekében) - OKJ-s szakképzettséget adó képzés Képzési támogatás


82





Nyitó-, záró rendezvény, promóciós anyagok A tevékenységek végleges köre a projektfejlesztés időszakában kerül pontosításra. Helyi lakosság - Az érkerti városrészben élő regisztrált munkanélküliek, GYED-ről, GYES-ről visszatérő nők Az érkerti lakótelepen a városrehabilitációs beavatkozások célja a megindult szegregációs folyamatok megállítása és visszafordítása. A város lakótelepein jellemző egyfajta népességcsere, amelynek eredményeként az Érkertben is lassan többségbe kerül az alacsonyabb társadalmi státuszú, csekély vásárlóerővel rendelkező lakosság. A tevékenységek szorosan kapcsolódnak a szociális városrehabilitáció keretében megvalósuló infrastrukturális beruházásokhoz, hozzájárulnak az érkerti akcióterület komplex fejlesztéshez. 2012.01.01. 2014.06.30.

23 000 000 23 000 000 19 550 000 85,00

3 450 000 15,00

Programterv kialakítása, összeállítása Részletes specifikáció, tevékenységek végrehajtása

5.6.1.7.2 Bűnmegelőzési, közbiztonsági programok 33. táblázat Bűnmegelőzési, közbiztonsági programok Bűnmegelőzési, közbiztonsági programok Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság Nyíregyháza, Érkerti akcióterület Rendezett, a lehetséges fizikai helyszínek a konzorcium 100%-os tulajdonában állnak

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban

Önállóan nem támogatható, kötelezően megvalósítandó tevékenységek: Az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő („soft”)


83

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)




elemek Bűnmegelőzést elősegítő programok, bűnmegelőzés és közbiztonság erősítésével kapcsolatos képzési, szemléletformáló programok Infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő („soft”) elemek ESZA Bűnmegelőzési program keretében megvalósuló akciók révén az érkerti akcióterület közbiztonságának növelése. Megvalósult bűnmegelőzési program

output

db

5

A tevékenység keretében bűnmegelőzési, közbiztonsági programok kerülnek megvalósításra. A célcsoportok vonatkozásában elsősorban az áldozattá válás megelőzése a cél, továbbá (az óvodás korosztályt kivéve) az elkövetővé válás elkerülése. A tevékenység keretében jelentős figyelmet fordítanak a minél szélesebb körű tájékoztatásra is a megtervezendő és elkészítendő szóróanyagok segítségével. Az óvodáskorúaknál elsősorban a megfelelő viselkedési minták elsajátítása a cél játékos formában, míg az iskolásoknál ezen túlmenően már az elkövetővé válás megelőzése is előtérbe kerül. A fiatalkorúak tekintetében mind a sértetté, mind az elkövetővé válás lehetőségeinek ismertetése az elsődleges cél. Korosztályuknál hangsúlyozottan megjelenik a kábítószer fogyasztás káros hatása, és jogi következményei. Részükre különböző szabadidős programok szervezése, előadások tartása, ill. az ismeretterjesztő tablók bemutatása a cél. A nők védelme tekintetében elsősorban a családon belüli erőszak megjelenési formái, felismerési technikái és a segítségnyújtás lehetőségei kerülnek előtérbe, valamint jelentős figyelmet szentelünk az emberkereskedelem és prostitúció megelőzésére. A hajléktalan ellátás lehetőségeinek népszerűsítésére, az érintettek megsegítésére, ill. a gyors segítségnyújtás fontosságára koncentrálunk. Az idős, egyedül élők biztonságának fokozására, a segítségnyújtás lehetőségeire, vagyonvédelmükre és felvilágításukra fordítunk jelentős hangsúlyt. A fenti célok elérése és megvalósítása érdekében különböző szóróanyagok készítése, előadások tartása, rendezvények megszervezése valósul meg a kapcsolódó szemléltető eszközök beszerzésével. A veszélyeztetett korcsoportok információs tablókon keresztül kerülnek megszólításra: pl. telefonfülkékre, kiskereskedelmi egységekbe, buszmegállókra, gyógyszertárba, orvosi rendelőbe, iskolába kihelyezett figyelemfelhívó táblák, plakátok, szóróanyagok révén, melyek megtalálhatóak a segítő szervezetek, ahová fordulhatnak problémáikkal. A tevékenységek végleges köre a projektfejlesztés időszakában kerül pontosításra. Helyi lakosság - Óvodások - Általános Iskolások - Időskorúak - Nők - Fiatalkorúak - Hajléktalanok Az érkerti lakótelepen a városrehabilitációs beavatkozások célja a megindult szegregációs folyamatok megállítása és visszafordítása. A bűnmegelőzés olyan társadalmi együttműködés, közösségi védelmi rendszer, amely az állam és intézményei irányításával, a polgárok


84



önszerveződéseinek támogatásával, az adott jogrendszer keretein belül biztosítja a jogkövető többség életviszonyának óvását a törvénysértő magatartások bekövetkezése ellen. A megelőzés eszközeinek tekintjük mindazokat a társadalmi és jogi eszközöket, amelyek összhatásukban közvetve vagy közvetlenül alkalmasak a bűnözés okainak korlátozására, a sértetté vagy elkövetővé válás akadályozására. A tevékenységek szorosan kapcsolódnak a szociális városrehabilitáció keretében megvalósuló infrastrukturális beruházásokhoz, hozzájárulnak az érkerti akcióterület komplex fejlesztéshez. 2012.01.01. 2014.06.30. 10 000 000 10 000 000 8 500 000 85,00

1 500 000 15,00


5.6.1.7.3 „Az én házam az én váram” - Közösségfejlesztő gyermek-, ifjúsági- és szülőprogramok 34. táblázat Közösségfejlesztő gyermek-, ifjúsági- és szülő-programok „Az én házam az én váram” – A helyi lakosság kötődését, értékmegőrző Tevékenység neve szemléletét erősítő, közösségfejlesztő gyermek-, ifjúsági- és szülőprogramok Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Tevékenység gazdájának megnevezése Gyermekjóléti Központ Tevékenység helyszíne Nyíregyháza, Érkerti akcióterület A tevékenység Rendezett, a lehetséges fizikai helyszínek a konzorcium 100%-os helyszínének tulajdoni tulajdonában állnak viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott

Önállóan nem támogatható, kötelezően megvalósítandó tevékenységek: Az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő („soft”) elemek


85

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv támogatható tevékenységekhez

Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)

Az érintett lakosság bevonását célzó akciók, a helyi kötődést és büszkeséget erősítő tartalomfejlesztés és az információ közzététele, különös tekintettel a fiatalabb generációkra Közösségfejlesztést és a szabadidő hasznos eltöltését segítő szolgáltatások, tanfolyamok, képzési programok kialakítása (hagyományőrző közösségi kezdeményezések, játszó- és foglalkoztató házak, kulturális- és sport rendezvények, kiállítások, civil programok megvalósítása stb.) Infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő („soft”) elemek ESZA A helyi identitást, közösségformálást erősítő programok révén az érkerti akcióterület közösségi funkcióinak erősítése. Megvalósult komplex output db 10 közösségfejlesztő program A tevékenység keretében a fiatalok alternatív szabadidő-eltöltését, a hátrányos helyzetű gyermekek iskolai integrációját és felzárkóztatását elősegítő programok, szülősegítő foglalkozások, valamint a helyi közösségi terek birtokbavételét, az értékmegőrző „tulajdonosi” személet erősítését szolgáló programok valósulnak meg. Tervezett programok: Alternatív szabadidő eltöltés

Iskolai integráció

Szülősegítő programok

Közösségi terek birtokbavétele

I. ütem Érkerti nyári foglalkozások

Kedves Iskolám

Nevető Ünnepek

Resztoratív körök

Érkerti nyári foglalkozások

Resztoratív körök

Nevető Ünnepek

Komplex iskolai programok koprodukciós megvalósítása

Családkonzultáció

Játszótér-játéktár

Mediáció

Alma a fájától – egyesületinkubátor program

Családkonzultáció

Játszótér-játéktár

Önsegítő szülőcsoport

Az egyesületi programok támogatása, koprodukciós megvalósítása

II. ütem


Érkerti nyári foglalkozások. Az érkerti gyermekek részére a nyár jelentős részére kiterjedő, heti húsz órás (5*4 óra) foglalkozás. Nevető Ünnepek. Az év kiemelkedő ünnepeihez kapcsolódóan – főképpen a tanszünetekkel egybekötött ünnepekre koncentrálva – alternatív szabadidős programok megvalósítása, a megemlékezéssel, bensőséges ünnepléssel egybekötve. Kedves Iskolám. Az Érkerti projekt keretében a bevont Vécsey Károly Ált. Iskolában integrációs programsorozat megvalósítása. Resztoratív körök. Ezt a speciális konfliktuskezelési és közösségépítési irányzatot munkatársaink leginkább a gyermek- és fiatalkorúak iskolai reszocializációja kapcsán alkalmazhatnak, részben integrációs, részben bűnmegelőzési, konfliktuskezelési célzattal. A resztoratív gyakorlatok fejlesztik a gyermekek és szakemberek közötti kapcsolatokat, csökkentik a fegyelmezési problémákat és építik a közösséget. Családkonzultáció. A családterápiával határos módszer elősegíti a résztvevő családok integritásának megerősödését, a konfliktuskezelő képességük javulását, és az önálló cselekvésre való képesség fejlesztését.


86



Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Támogatás összege/összes elszámolható költség)

Mediáció. A közvetített konfliktuskezelés módszerét az egyes családokon belül kialakult ellentétek, megoldatlan konfliktusok rendezésére, valamint a családok és iskolai- vagy lakókörnyezetük közötti konfliktusok kezelésére alkalmazzuk. Játszótér-játéktár. Utcai-játszótéri programsorozat a játszóterekjátékterek mind hatékonyabb kihasználása érdekében. A folyamat során nagy teret adunk a helyi kezdeményezéseknek, a fiatalok innovációinak is, melyet kölcsönözhető játéktár létesítésével kívánunk támogatni. Alma a fájától – egyesület-inkubátor program. Érkerti ifjúságiszabadidős-kulturális egyesület létrehozása abból a célból, hogy a közösségi erőforrásokat bevonjuk a programok megvalósításába. Az alulról jövő kezdeményezések felkarolásával biztosított a kellő motiváció és alkotóerő. Az egyesület alakulását közösségfejlesztő szakember támogatja. Komplex iskolai programok koprodukciós megvalósítása. Az I. ütemben kialakított intenzív együttműködésre építve komplex iskolai programok megvalósítása a Vécsey Károly Általános Iskola szakembereivel együttműködésben. Önsegítő szülőcsoport. Az önsegítő szülőcsoport azon szülők számára nyújt közösségi élményt, természetes támogatórendszert, akik súlyos életvezetési problémákkal küszködnek, illetve gyermekeik deviáló magatartásával kapcsolatban kerülnek kilátástalan helyzetbe. A szülőcsoport rugalmas keretek között – más önsegítő csoportokhoz hasonlóan – hosszú távon fennmaradhat. Az egyesületi programok támogatása, koprodukciós megvalósítása. Az I. ütemben megalakított ifjúsági egyesülettel közösen kidolgozott helyi programok megvalósítása. Az egyesület a későbbiekben saját pályázataiból tudja működtetni önmagát, miközben a nyíregyházi Gyermekjóléti Központ szakmai támogatásárára mindvégig számíthat. A tevékenységek végleges köre a projektfejlesztés időszakában kerül pontosításra. Helyi lakosság - Hátrányos helyzetű gyermekek - Hátrányos helyzetű szülők - A területen élő, vagy másutt élő, de annak tereit használó fiatalok, fiatal csoportok Az érkerti lakótelepen a városrehabilitációs beavatkozások célja a megindult szegregációs folyamatok megállítása és visszafordítása. A tevékenységek szorosan kapcsolódnak a szociális városrehabilitáció keretében megvalósuló infrastrukturális beruházásokhoz, hozzájárulnak az érkerti akcióterület komplex fejlesztéshez. 2012.01.01. 2014.06.30.

13 000 000 13 000 000 11 050 000 85,00


87

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Saját forrás összege/ összes elszámolható költség) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

1 950 000 15,00


5.6.1.7.4 „Érkerti nyitott ajtók” – A lakosság közösségi kezdeményező és cselekvőképességének fejlesztését segítő programok 35. táblázat Érkerti nyitott ajtók – A lakosság közösségi kezdeményező és cselekvőképességének fejlesztését segítő programok „Érkerti nyitott ajtók” – A lakosság közösségi kezdeményező és Tevékenység neve cselekvőképességének fejlesztését segítő programok Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Tevékenység gazdájának megnevezése Szociális Gondozási Központ Tevékenység helyszíne Nyíregyháza, Érkerti akcióterület A tevékenység Rendezett, a lehetséges fizikai helyszínek a konzorcium 100%-os helyszínének tulajdoni tulajdonában állnak viszonyai

Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)


Önállóan nem támogatható, kötelezően megvalósítandó tevékenységek: Az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő („soft”) elemek Közösségfejlesztést és a szabadidő hasznos eltöltését segítő szolgáltatások, tanfolyamok, képzési programok kialakítása (hagyományőrző közösségi kezdeményezések, játszó- és foglalkoztató házak, kulturális- és sport rendezvények, kiállítások, civil programok megvalósítása stb.) Infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő („soft”) elemek ESZA A helyi identitást, közösségformálást erősítő programok révén az érkerti akcióterület közösségi funkcióinak erősítése. Megvalósult közösségfejlesztő output db 10 program Közösség, közös probléma, közös cselekvés – ezek a fogalmak a közösségi munka történeti gyökerei. Egy-egy azonos szomszédságban, lakóközösségben, városrészben élők közös érdekeinek megfogalmazása. Számos probléma, amely az egyén szintjén jelenik meg, megelőzhető lenne egy jól működő közösség kialakítása és működtetése révén. Az „Érkerti nyitott ajtók” program általános célja: egy hátrányos helyzetű településrészen lehetőséget teremteni elsősorban közösségek, a lakosság fejlesztését elősegítő feladatok ellátására, amely elsősorban a közösség, a lakosság közösségi kezdeményező és cselekvőképességének fejlesztésére irányul. Célkitűzés: idős emberek, idősödő generációk és hátrányos helyzetű emberek életminőségének fejlesztése – képzés, helyi kezdeményezések, életmód-programok, önszerveződő tevékenységek révén.


88

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv Tervezett tevékenységek: Képzés Mentális egészség Ismeretterjesztő Életvezetési életmód tanácsadás. előadássorozat. Játék. Tréningek.

Angol, németnyelvleckék.

Versmondó Műhely Önkéntes segítők.



Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Támogatás összege/összes

Relaxációs technikák megtanítása. Stressz-gátló ter. Bibliaolvasó Kalauz. Vallásos gondolkodás megújulása.

Mozgás

Táplálkozás

Baba- mamanagymama torna. Gerinc torna, gyógytorna.

Reform-konyha napok.

Passzív mozgásterápiák. /masszás/ Tánc – népi, modern. Jóga.

Zöldség- partik nagyszülők és unokák részére. Egészséges táplálkozásfőzőtanfolyam.

Önkéntes segítők.

A tevékenységek végleges köre a projektfejlesztés időszakában kerül pontosításra. Helyi lakosság: idős emberek, idősödő generációk és hátrányos helyzetű emberek Széles körben elfogadott nézet, hogy a már kialakult betegségek kezelése egyre növekvő ráfordítás ellenére az esetek egy igen jelentős részében szerényebb mértékben járul hozzá az egészségi állapot megtartásához, visszaállításához, a mint a betegségek előidézésében legjelentősebb szerepet játszó környezeti ártalmak és az életmódbeli káros hatások időben történő, hatékony kivédése. Az idő előtti megbetegedések száma és súlyossága csökkenthető az egyéni és közösségi magatartás formálásával. A hatásos egészségfejlesztés tehát – betegség megelőző és egészségmegtartó jelentőségénél fogva – befektetés a jövő építésébe. Egyre inkább ismerjük fel Magyarországon is, hogy az állampolgárok öngondoskodó szerepére és a fokozott felelősségvállalására szükség van. Ebből adódóan az idősödő folyamat menedzselése nem más, mint a lehető legkorábbi életszakaszban kezdődő tudatos felkészülés az időskorra, egészséges életmóddal – táplálkozás, mozgás, képzés, mentális egészség megőrzése. A tevékenységek szorosan kapcsolódnak a szociális városrehabilitáció keretében megvalósuló infrastrukturális beruházásokhoz, hozzájárulnak az érkerti akcióterület komplex fejlesztéshez. 2012.01.01. 2014.06.30.

13 000 000 13 000 000 11 050 000 85,00


89

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv elszámolható költség) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Saját forrás összege/ összes elszámolható költség) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

1 950 000 15,00


5.6.1.7.5 Városmarketing tevékenységek Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység


Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)


36. táblázat Városmarketing tevékenységek Városmarketing tevékenységek Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Nyíregyháza, Érkerti akcióterület Rendezett, a lehetséges fizikai helyszínek 100%os önkormányzati tulajdonban állnak Önállóan nem támogatható, kötelezően megvalósítandó tevékenységek: Az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő („soft”) elemek (ERFA típusú és ESZA típusú tevékenységek): Az érintett lakosság bevonását célzó akciók, a helyi kötődést és büszkeséget erősítő tartalomfejlesztés (városmarketinghez, hagyományápoláshoz kapcsolódó kiadványok, holnaptartalom fejlesztése, éves program háttéranyagai) és az információ közzététele Infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő („soft”) elemek ERFA A helyi identitást, közösségformálást, környezettudatosságot erősítő és a helyi foglalkoztatást javító programok révén az érkerti akcióterület közösségi funkcióinak erősítése. Hozzájárulás a részcélokhoz: A közintézmények és közszolgáltatások körének bővítése, minőségének és működési hatékonyságának javítása, valamint a helyi civil bázis erősítése A fenntartható fejlődést és az esélyegyenlőséget elősegítő horizontális elvek érvényesítése Városmarketing akciók száma

output

db

1

A városmarketing tevékenység hosszú távú célja a városrész image-ének pozitív formálása, az Érkerti városrész iránti pozitív attitűd erősítése. Tekintettel arra, hogy a városban további akcióterületeken is történnek fejlesztések, fontos, hogy a lakosság értesüljön ezeknek az eredményéről is. A várhatóan alkalmazandó eszközök köre a szokásos gyakorlat alapján legalább a következőkre terjed ki: Közösségi információs portál: adatbázis alapú portál a beruházásról és az akcióterület közösségépítésére 1 db PR film forgatása a beruházás megvalósításáról, a főbb lépésekről


90





1 db 0,5 oldalas PR cikk megyei napilapban vagy TV kiadványban 3 db 0,5 oldal terjedelmű PR cikk megjelentetése hetilapban A fejlesztés és a hozzá kapcsolódó városmarketing céljainak megfelelően elkészített reklámajándékok (pl. 2000 toll, 1400 kulcstartó, 1400 nyakpánt, 500 bögre) helyi lakosság részére 1 db online hirdetési kampány: google hirdetések elhelyezése tematikus oldalakon Az akcióterületet és a fejlesztések városon és térségen belüli elhelyezkedését is bemutató várostérkép (kb. 2500 db) 1 db óriásplakát kihelyezése a közterület-rehabilitáció helyszínén A fenti eszközök végleges köre és mennyisége a projektfejlesztés időszakában kerül pontosításra a marketing koncepciók figyelembe vételével. Helyi, kistérségi lakosság Szolgáltató vállalkozások Civil szervezetek Potenciális befektetők, turisták Az érkerti lakótelepen a városrehabilitációs beavatkozások célja a megindult szegregációs folyamatok megállítása és visszafordítása. A városmarketing akciók a szociális célú városrehabilitációs projekt marketing szempontú támogatását kívánják megvalósítani abból a célból, hogy a helyi lakosság számára is demonstrálásra kerüljön, hogy van lehetőség a fejlődésre, amelyek tudatos tenni akarással meghozzák gyümölcsüket. Ily módon a városmarketing ösztönzőleg hathat majd a helyi szereplők tevékenységére is, amely rendkívül fontos a városrész hagyományos szerepköreinek megtartása, megerősítése és fejlesztése érdekében. 2012.01.01. 2014.06.30. 15 000 000 15 000 000 12 750 000 85,00

2 250 000 15,00

Koncepcionális terv Részletes specifikáció, szolgáltatók kiválasztása, városmarketing tevékenységek végrehajtása


91


5.6.1.7.6 További soft elemek közvetett eljárásrend szerint (programalap) 37. táblázat További soft elemek közvetett eljárásrend szerint (programalap) További soft elemek közvetett eljárásrend szerint (programalap) Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata





Nyíregyháza, Érkerti akcióterület Rendezett, a lehetséges fizikai helyszínek 100%os önkormányzati tulajdonban állnak Önállóan nem támogatható, kötelezően megvalósítandó tevékenységek: Az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő („soft”) elemek Infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő („soft”) elemek ESZA és ERFA A helyi identitást, közösségformálást, környezettudatosságot erősítő és a helyi foglalkoztatást javító programok révén az érkerti akcióterület közösségi funkcióinak erősítése. Mini projektek száma

output

db

25

A közvetett támogatások eljárásrend értelmében a közvetítő szervezet által kiírt egyszerűsített pályázati feltételek teljesítése esetén juthat támogatáshoz a címzett. A tervezett mini projektek az alábbi témákhoz kapcsolódnak: Közösségfejlesztést és a szabadidő hasznos eltöltését segítő szolgáltatások Helyi környezettudatosság elterjesztését segítő tájékoztatási, szemléletformáló akciók Integrált településfejlesztési tevékenységekhez (pl. parkosításhoz, játszóterek kiépítéséhez, parlagfű irtásához stb.) kapcsolódó helyi társadalmi akciók megszervezése A városrehabilitációs fejlesztésekhez kapcsolódó tájékoztatók a lakosság számára, fórumok szervezése A tevékenységek szorosan kapcsolódnak a szociális városrehabilitáció keretében megvalósuló infrastrukturális beruházásokhoz, hozzájárulnak az érkerti akcióterület komplex fejlesztéshez. A tevékenységek végleges köre a projektfejlesztés időszakában kerül pontosításra. Helyi lakosság Civil szervezetek Vállalkozások Közintézmények Az érkerti lakótelepen szükséges a megindult szegregációs folyamatok megállítása és visszafordítása, szociális típusú városrehabilitációs beavatkozások segítségével. A közvetett támogatási rendszer lehetővé teszi olyan pályázói körök bevonását a pályázati rendszerbe, amelyek a standard pályázati eljárások keretében nem, vagy csak nem hatékonyan lennének képesek támogatási forrásokhoz jutni olyan térítésmentes, a helyi közösség bevonását célzó kisebb közösségi programok (kulturális rendezvények, sportesemények, stb.) megvalósítására, amelyek erősítik a helyi társadalom kohézióját. Városrehabilitáció esetén fontos, hogy a pályázatokban meghatározott „soft” tevékenységek sikeresen, a helyi adottságok ismeretében, a helyi


92



célcsoport igényeinek megfelelően, a helyi lakosságot mobilizálva valósuljanak meg, ennek érdekében a közvetett eljárásrend révén helyi civil és egyéb társadalmi szervezetek kerüljenek bevonásra. 2012.01.01. 2014.06.30. 50 000 000 50 000 000 42 500 000 85,00

7 500 000 15,00

Tervezet tevékenységek körének összeállítása Részletes specifikáció, közvetett támogatások eljárásrend alkalmazása


93


5.6.2

Összefoglaló indikátor táblázatok 38. táblázat A pályázat összefoglaló indikátortáblázata (a Tervezési felhívás és útmutató alapján szociális városrehabilitációra) Mutató neve

Mutató típusa (output/ eredmény)

Mértékegység

Célérték Bázis- Minimálisan elvárt elérésének érték célérték időpontja

Célérték a megvalósítási időszak végén

Célérték az 5 éves kötelező fenntartási időszak végén

Mutató forrása

Mutató mérésének módszere és gyakorisága

A pályázat kötelező indikátorai: A támogatással érintett területen telephellyel rendelkező vállalkozások számának növekedése

eredmény

db

0

0

2014

0

0

PH

output

fő

5731

1000

2014

5731

5731

PH

output

ha

0

-

2014

31

31

PH

eredmény

fő

0

-

2019

0

0

PH

Teremtett munkahelyek száma nők

eredmény

fő

0

-

2019

0

0

PH

Teremtett munkahelyek száma – hátrányos helyzetűek

eredmény

fő

0

-

2019

0

0

PH

Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészeken Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága Teremtett munkahelyek száma

Megőrzött munkahelyek száma

eredmény

fő

339

-

2019

339

339

PH

A támogatott projektek eredményeként elért energia megtakarítás

eredmény

TJ/év

0

-

2019

10

10

PH


94

Az akcióterületen a pályázat benyújtása és a jelentéstétel között bejegyzett új telephellyel rendelkező vállalkozások Önkormányzati nyilvántartás alapján a projekt végrehajtás lezárásakor Alaptérkép alapján a megvalósítást követően Munkahelyek éves átlagos száma (tényérték) – Munkahelyek száma (bázisérték) „Indikátor mérési és célérték számítási útmutató” alapján A kedvezményezetteknél megtartott, vagy az újonnan teremtett munkahelyeken (álláshelyeken) foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma FTE-ben számítva

Önkormányzati nyilvántartás alapján


Mutató neve


A pályázat további szakmai indikátorai: Új közösségi funkciók betelepedése a projekt által érintett településrészen eredmény

A projekt révén megerősített funkciók száma (köz- és profitorientált szolgáltatások száma) a projekt által érintett településrészen

Mértékegység

db


0

-

2014


1*


Mutató forrása

0

PH

6

PH

6

Megnevezése: • óvoda • iskola • rendőrség • civilház • lakóépületek • közterek

eredmény

db

0

-

2014

eredmény

m

2

0

-

2014

0

0

PH

hatás

%

179

-

2014

170

170

PH

output

db

0

-

2014

10

10

PH

output

db

0

-

2014

870

870

PH

Létrehozott közösségi szintterületek nagysága

A szociális rehabilitáció akcióterületén az egy lakásra eső szociális segélyben (rendszeres szociális támogatások, pl. 2009ben RÁT, RGYK) részesülők lakásszámhoz viszonyított aránya a települési átlaghoz képest Támogatással felújított lakóépületek száma Támogatással felújított lakások száma


95

Mutató mérésének módszere és gyakorisága A fejlesztés eredményeként Újonnan betelepedő új funkciók, elérhetővé váló új szolgáltatások száma. Funkciók önkormányzati felmérése A fejlesztés eredményeként megerősített, minőségileg bővített funkciók, megőrzött szolgáltatások száma. Funkciók önkormányzati felmérése. A projekt keretében létrejövő közösségi célú épület épületszerkezetek által elfoglalt területtel növelt alapterülete, ide értve az új építés, átalakítás, bővítés eseteit.


Önkormányzati nyilvántartás alapján Önkormányzati nyilvántartás alapján


Mutató neve

Támogatással felújított önkormányzati bérlakások száma Az akció keretében képzési – foglalkoztatási programban részt vevők száma Felújított városrész száma


Mértékegység



Mutató forrása


output

db

0

-

2014

37

37

PH


output

fő

0

10

2014

15

15

PH


output

db

0

-

2014

1

1

PH

Helyszíni ellenőrzés, a projekt befejezését követően


* Az új funkció, szolgáltatás megnevezése: Szolgáltató iroda működtetése, amely a szociális célú városrehabilitációs projekt végrehajtását – annak megvalósulása idején – segíti 39. táblázat Tevékenységenkénti összefoglaló indikátortáblázat Tevékenység

Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs épületének felújítása Kincskereső Óvoda külső felújítása Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) külső felújítása Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása

Városrész központ kialakítása


Mutató forrása

1

1

PH

2014

1

1

PH

0

2014

1

1

PH

db

0

2014

1

1

PH

m

2

0

2014

18116

18116

PH

output

m

2

0

2014

7766

7766

PH

output

db

0

2014

65

65

PH

output

db

2014

115

115

PH

Célérték Célérték a Báziselérésének megvalósítási érték időpontja időszak végén

Mutató neve

Mutató típusa

Mértékegység


output

db

0

2014


output

db

0


output

db

output output

Felújított középület száma Megújított közterületek nagysága Megújított zöldfelület nagysága Megújított parkolóhelyek száma Létrehozott új parkolóhelyek száma


96


A projekt-előrehaladási jelentésekből és az egyéb projekt dokumentációkból nyomon követhető, ellenőrzése egyszer szükséges, a megvalósítás végén


Tevékenység

A többlakásos társasházak és lakásszövetkezetek közös részeinek felújítása Soft tevékenységek Munkaerőpiaci beilleszkedést segítő program Bűnmegelőzési, közbiztonsági program „Az én házam az én váram” Közösségfejlesztő gyermek-, ifjúsági- és szülő-programok „Érkerti nyitott ajtók” – A lakosság közösségi kezdeményező és cselekvőképességének fejlesztését segítő programok Városmarketing tevékenységek További soft elemek közvetett eljárásrend szerint (programalap)


Mutató forrása

10

10

PH

2014

5

5

PH

2014

5

5

PH

Célérték Célérték a Báziselérésének megvalósítási érték időpontja időszak végén

Mutató neve

Mutató típusa

Mértékegység

Felújított lakóépületek száma

output

db

0

2014

output

db

0

output

db

0

Megvalósult munkaerőpiaci beilleszkedést segítő program Megvalósult bűnmegelőzési program Megvalósult komplex közösségfejlesztő program

output

db

0

2014

10

10

PH

Megvalósult közösségfejlesztő program

output

db

0

2014

10

10

PH

Városmarketing akciók száma

output

db

0

2014

8

8

PH

Mini projektek száma

output

db

0

2014

25

25

PH


97


A projekt-előrehaladási jelentésekből és az egyéb projekt dokumentációkból nyomon követhető, ellenőrzése egyszer szükséges, a megvalósítás végén


5.6.3

Bevonandó partnerek a megvalósítás és a fenntartható üzemeltetés érdekében

A szociális városrehabilitációs projekt gazdája Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata. Ez alapján az akcióterületi fejlesztés megvalósítása, és a Közreműködő Szervezettel való kapcsolattartás, a szabályosság biztosítása, valamint a projekttel kapcsolatos elszámolások is az Önkormányzat felelősségi körébe tartozik. Az érkerti szociális városrehabilitációs fejlesztéshez kapcsolódó legfontosabb, stratégiai döntéseket az önkormányzat képviselőtestülete hozza meg, egyeztetve a megvalósításban résztvevő konzorciumi partnerekkel (további kedvezményezettek), és egyéb érintett szervezetekkel, támogatásban nem részesülő partnerekkel. 5.6.3.1 Konzorciumi partnerek A támogatásban részesülő partnerek konzorciumot hoznak létre abból a célból, hogy az EAOP-2009-5.1.1./B konstrukció keretében pályázatot nyújtsanak be, és a pályázat támogatása esetén az abban foglalt pályázati célt közös együttműködéssel megvalósítsák. A konzorcium tagjai a pályázatban meghatározott célok megvalósításában a cselekvési és pénzügyi ütemtervnek, valamint a költségvetésnek megfelelően, konzorciumi megállapodás keretei között részt vállalnak. A támogatásban részesülő konzorciumi partnerek szerepét az alábbi táblázat foglalja össze. 40. táblázat A konzorciumi partnerek bemutatása Első Nyírségi Fejlesztési Társaság Partner neve: A partner gazdálkodási/jogi formája: Egyesület A partner által végzett tevékenységek teljes 23.000.000 összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést igen aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) 19.550.000 Biztosít-e önerőt? igen Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) 3.450.000 Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan Munkaerőpiaci beilleszkedést segítő program vesz részt a projektben? Nyírségi Civilház felújítása Partner szerepe a tervezésben: fejlesztési szükségletek beazonosítása részvétel a soft elemek tervezése kapcsán összehívott megbeszéléseken elképzelések megfogalmazása a soft tevékenység kidolgozásához Partner szerepe a végrehajtásban: soft tevékenység megvalósítása folyamatos kapcsolattartás az önkormányzattal a projekt megvalósítása során Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: további fejlesztési szükségletek beazonosítása, soft programok szakmai támogatása Nyírségi Civilház működtetése Partner neve: A partner gazdálkodási/jogi formája: A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt? Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft)


Szociális Gondozási Központ Önkormányzati intézmény 13.000.000 igen 11.050.000 igen 1.950.000

98

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben:

Partner szerepe a végrehajtásban:

Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben:

Partner neve: A partner gazdálkodási/jogi formája: A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt? Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben:



Partner neve: A partner gazdálkodási/jogi formája: A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt? Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben:


„Érkerti nyitott ajtók” – A lakosság közösségi kezdeményező és cselekvőképességének fejlesztése fejlesztési szükségletek beazonosítása részvétel a soft elemek tervezése kapcsán összehívott megbeszéléseken elképzelések megfogalmazása a soft tevékenység kidolgozásához soft tevékenység megvalósítása folyamatos kapcsolattartás az önkormányzattal a projekt megvalósítása során További fejlesztési szükségletek beazonosítása, programok szakmai támogatása Gyermekjóléti Szolgálat Önkormányzati költségvetési szerv 13.000.000 igen 11.050.000 igen 1.950.000 „Az én házam az én váram” – A helyi lakosság kötődését, értékmegőrző szemléletét erősítő, közösségfejlesztő gyermek-, ifjúsági- és szülőprogramok fejlesztési szükségletek beazonosítása részvétel a soft elemek tervezése kapcsán összehívott megbeszéléseken elképzelések megfogalmazása a soft tevékenység kidolgozásához soft tevékenység megvalósítása folyamatos kapcsolattartás az önkormányzattal a projekt megvalósítása során További fejlesztési szükségletek beazonosítása, programok szakmai támogatása Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőrfőkapitányság Költségvetési szerv 33.209.845 (23.209.845 + 10.000.000) igen 28.228.368 (19.728.368 + 8.500.000) igen 4.981.477 (3.481.477 + 1.500.000) Érkerti Rendőrőrs felújítása Bűnmegelőzési, közbiztonsági programok fejlesztési szükségletek megfogalmazása elképzelések megfogalmazása a közbiztonság javítását szolgáló beavatkozásokra

99

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv Partner szerepe a végrehajtásban:

Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: Partner neve: A partner gazdálkodási/jogi formája: A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt? Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben:






részvétel az egyeztetéseken soft tevékenység megvalósítása saját erő biztosítása részvétel az egyeztetéseken költségkalkulációhoz információk biztosítása folyamatos kapcsolattartás az önkormányzattal a projekt megvalósítása során Érkerti Rendőrőrs épületének üzemeltetése

Nyíregyházi Lakásszövetkezet szövetkezet 104.863.370 Igen 73.404.359 Igen 15.729.506 Toldi u.58. és Toldi u. 67. épületek, lakásszövetkezeti lakások külső felújítása energiahatékonyság céljából fejlesztési szükségletek beazonosítása az akcióterületen részvétel az előkészítő egyeztetéseken kapcsolattartás az érintett lakókkal saját erő biztosítása részvétel az egyeztetéseken folyamatos kapcsolattartás az érintett lakókkal együttműködés az önkormányzattal szükséges információk biztosítása Toldi u.58. és Toldi u. 67. épületek üzemeltetése Toldi u. 56. Társasház társasház 52.431.685 Igen 36.702.180 Igen 7.864.753 Toldi u. 56. társasházi lakóépület külső felújítása energiahatékonyság céljából fejlesztési szükségletek beazonosítása az akcióterületen részvétel az előkészítő egyeztetéseken kapcsolattartás az érintett lakókkal saját erő biztosítása részvétel az egyeztetéseken folyamatos kapcsolattartás az érintett lakókkal együttműködés az önkormányzattal szükséges információk biztosítása Toldi u. 56. társasház épületének üzemeltetése

100

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv Partner neve: A partner gazdálkodási/jogi formája: A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt? Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben:






Toldi u. 60. Társasház társasház 52.431.685 Igen 36.702.180 Igen 7.864.753 Toldi u. 60. társasházi lakóépület külső felújítása energiahatékonyság céljából fejlesztési szükségletek beazonosítása az akcióterületen részvétel az előkészítő egyeztetéseken kapcsolattartás az érintett lakókkal saját erő biztosítása részvétel az egyeztetéseken folyamatos kapcsolattartás az érintett lakókkal együttműködés az önkormányzattal szükséges információk biztosítása Toldi u. 60. társasház épületének üzemeltetése Toldi u. 62. Társasház társasház 52.431.685 Igen 36.702.180 Igen 7.864.753 Toldi u. 62. társasházi lakóépület külső felújítása energiahatékonyság céljából fejlesztési szükségletek beazonosítása az akcióterületen részvétel az előkészítő egyeztetéseken kapcsolattartás az érintett lakókkal saját erő biztosítása részvétel az egyeztetéseken folyamatos kapcsolattartás az érintett lakókkal együttműködés az önkormányzattal szükséges információk biztosítása Toldi u. 62. társasház épületének üzemeltetése Toldi u. 64. Társasház társasház 52.431.685 Igen 36.702.180 Igen 7.864.753 Toldi u. 64. társasházi lakóépület külső felújítása energiahatékonyság céljából fejlesztési szükségletek beazonosítása az

101









akcióterületen részvétel az előkészítő egyeztetéseken kapcsolattartás az érintett lakókkal saját erő biztosítása részvétel az egyeztetéseken folyamatos kapcsolattartás az érintett lakókkal együttműködés az önkormányzattal szükséges információk biztosítása Toldi u. 64. társasház épületének üzemeltetése

Toldi u. 66. Társasház társasház 52.431.685 Igen 36.702.180 Igen 7.864.753 Toldi u. 66. társasházi lakóépület külső felújítása energiahatékonyság céljából fejlesztési szükségletek beazonosítása az akcióterületen részvétel az előkészítő egyeztetéseken kapcsolattartás az érintett lakókkal saját erő biztosítása részvétel az egyeztetéseken folyamatos kapcsolattartás az érintett lakókkal együttműködés az önkormányzattal szükséges információk biztosítása Toldi u. 66. társasház épületének üzemeltetése Toldi u. 68. Társasház társasház 52.431.685 Igen 36.702.180 Igen 7.864.753 Toldi u. 68. társasházi lakóépület külső felújítása energiahatékonyság céljából fejlesztési szükségletek beazonosítása az akcióterületen részvétel az előkészítő egyeztetéseken kapcsolattartás az érintett lakókkal saját erő biztosítása részvétel az egyeztetéseken folyamatos kapcsolattartás az érintett lakókkal együttműködés az önkormányzattal szükséges információk biztosítása Toldi u. 68. társasház épületének üzemeltetése

102

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv Partner neve: A partner gazdálkodási/jogi formája: A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt? Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben:





Toldi u. 65. Társasház társasház 52.431.685 Igen 36.702.180 Igen 7.864.753 Toldi u. 65. társasházi lakóépület külső felújítása energiahatékonyság céljából fejlesztési szükségletek beazonosítása az akcióterületen részvétel az előkészítő egyeztetéseken kapcsolattartás az érintett lakókkal saját erő biztosítása részvétel az egyeztetéseken folyamatos kapcsolattartás az érintett lakókkal együttműködés az önkormányzattal szükséges információk biztosítása Toldi u. 65. társasház épületének üzemeltetése Toldi u. 69. Társasház társasház 52.431.685 Igen 36.702.180 Igen 7.864.753 Toldi u. 69. társasházi lakóépület külső felújítása energiahatékonyság céljából fejlesztési szükségletek beazonosítása az akcióterületen részvétel az előkészítő egyeztetéseken kapcsolattartás az érintett lakókkal saját erő biztosítása részvétel az egyeztetéseken folyamatos kapcsolattartás az érintett lakókkal együttműködés az önkormányzattal szükséges információk biztosítása Toldi u. 69. társasház épületének üzemeltetése

5.6.3.2 Támogatói csoport Ebben a fejezetben rövid áttekintést adunk ez egyéb, előkészítést, megvalósítást támogató, de nem konzorciumi szintű partnerekről. A vonatkozó útmutatók értelmében szociális városrehabilitáció esetén kötelezettség a projekt kialakítása és megvalósítása érdekében széles körű „támogatói csoportot” létrehozni a projektben potenciálisan érdekelt, ahhoz kapcsolódni tudó szervezetek (civilek, intézmények) részvételével. A támogatói csoport létrehozására azért volt szükség, mert a szociális városrehabilitációs projekt elsősorban társadalmi értelemben nagyon összetett, és a projekt hatékonyságához


103


nagyban hozzájárul, ha minden érintett szereplő, aki a projekt komplexitásán javítani tud, szerepet vállal az előkészítésben és a megvalósításban. A támogatói csoport tagjai között vannak konzorciumi és nem konzorciumi partnerek. Az Érkert szociális városrehabilitációs program Támogató Csoportjának alakuló ülésén (a jelenléti ívet és a jegyzőkönyvet a Mellékletek tartalmazzák) a szervezetek képviseletében megjelentek kinyilatkozták, hogy az Érkert szociális városrehabilitációs projekt előkészítését, megvalósítását támogatják, ennek érdekében megalakítják „Az Érkert szociális városrehabilitációs projekt Támogató Csoportját” (rövidítve ÉTCS). A támogatói csoport tagjai az alábbi szervezetek:

Első Nyírségi Fejlesztési Társaság Nyíregyháza, Damjanich u.4-6.

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőrfőkapitányság, Nyíregyháza, Bujtos u. 2., Érkerti Rendőrőrs Nyíregyháza, Damjanich u.4-6

Felső-Tisza-vidéki Széchenyi u. 19.

Periféria Egyesület, Nyíregyháza, Eötvös u.1.

Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft., Nyíregyháza, Tüzér u. 2-4.

Vécsey Károly Általános Iskola, Nyíregyháza, Vécsey köz 27.

Vécsey Óvoda, Nyíregyháza, Vécsey köz 29.

Kincskereső Óvoda, Nyíregyháza, Árpád u. 52-58.

Szociális Gondozási Központ, Nyíregyháza, Vécsey köz 2.

Gyermekjóléti Szolgálat, Nyíregyháza, Báthory u. 10.

Toldi utcai felújítandó lakóépületek lakóközösségei.

Környezetvédelmi

és

Vízügyi

Igazgatóság,

Nyíregyháza,

A Támogató Csoport működési rendjére vonatkozóan a tagok az alábbiakban egyeztek meg:

a Támogató Csoport tevékenységének koordinálásával Első Nyírségi Fejlesztési Társaság operatív igazgatóját, Váradi Zsuzsannát bízzák meg;

a Támogató Csoport megbeszéléseinek helyszíne a Nyírségi Civilház tárgyalóterme (Nyíregyháza, Damjanich u. 4-6.);

a Támogató Csoport legalább negyedévente tart megbeszéléseket;

a megbeszéléseket a Nyíregyháza MJV Önkormányzata hívja össze, amelyen tájékoztatást ad a projekt állásáról;

szükség szerint a koordinációs megbízott is kezdeményezheti a Támogató Csoport összehívását.

5.6.4 A jellemzően az önkormányzat által ellátandó feladatok Az alábbiakban az akcióterületi fejlesztéshez kapcsolódó, jellemzően az önkormányzat által ellátandó feladatokat ismertetjük.

A szükséges ingatlanok megszerzésével kapcsolatos feladatok és területelőkészítési feladatok: A rendezési terven alapuló projektek végrehajtásához szükséges az önkormányzat, vagy fejlesztő társasága számára új területek megszerzése. A pályázat keretében tervezett parkoló megépítéséhez szükséges egy magántulajdonú ingatlan megvásárlása. A program keretében tervezett városrészközpont kialakítás (közterület rehabilitáció) során szükséges a 6462 hrsz-ú, jelenleg magántulajdonban lévő ingatlan megszerzése a Vécsey Károly Általános Iskolától D-


104


re megvalósítani tervezett parkoló építés és járda felújítás (Vécsey Köz) okán. Ennek során szükséges feladatok: o

o

o

5.7

2009 novemberében a rendezési Terv módosítását kezdeményezte az önkormányzat arra vonatkozóan, hogy az érintett ingatlan közterületi besorolást kapjon. E módosítás tervezett időszükséglete kb. 6 hónap. Ezzel párhuzamosan történhet meg igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő felkérése szakvélemény készítésére, amely alapján egyezségi tárgyalás kezdődhet a tulajdonos és az önkormányzat között. Ennek eredményessége esetén adás-vételi szerződés aláírására kerülhet sor. Amennyiben nem történik megegyezés, akkor a Rendezési Terv alapján a Közigazgatási Hivatal kisajátítási eljárást indíthat. Mindezeket követően kerülhet sor az ingatlanon elhelyezkedő épületre vonatkozó bontási terv elkészítésére, az engedély megszerzését követően az épület bontására, majd a tereprendezésre. Szintén szükséges a földhivatali nyilvántartásban való átvezetés is.

Az akcióterületen belüli út-, és közműhálózat felújításával, illetve fejlesztésével kapcsolatos feladatok: A településrendezési tervnek megfelelően vannak az önkormányzatnak útépítési és közműépítési feladatai, elsősorban a közterületrehabilitációhoz kapcsolódóan.

A zöldterületek fejlesztésével kapcsolatos feladatok: A zöldterületek, zöldfelületek kialakítása a közterületeken a közszféra által megvalósítandó feladatok sorába tartozik. A fejlesztendő, újonnan kiépítendő, vagy felújítandó területeket tételesen és az azokon elvégzendő fejlesztések tartalmát a közterület-rehabilitációs tevékenység műszaki dokumentációja tartalmazza.

Közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények (szuperstruktúrák) rehabilitációjával, fejlesztésével kapcsolatos feladatok: A városfejlesztési akció végrehajtása során szükséges a helyi lakosság valós igényeinek kielégítése érdekében bizonyos közösségi szolgáltatásokat nyújtó, közcélú létesítmények rehabilitációja. A projekt keretében ilyen tevékenység a Nyírségi Civilház és az oktatási-nevelési intézmények felújítása. A tervezett fejlesztések tartósan fennmaradó, valós igényeken alapulnak.

Akadálymentesítés: A projekt keretében az önkormányzat feladata a felújítandó Nyírségi Civilház épületének akadálymentesítése.

Energiahatékonysági korszerűsítés az akcióterületen fejlesztéssel érintett középületek vonatkozásában: A tervezett fejlesztések minden infrastrukturális eleménél szem előtt tartott szempont az energiahatékonyság növelése Ez az önkormányzat által ellátandó feladat az alábbi tevékenységekhez kapcsolódik: o

Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs közös épületének felújítása

o

Oktatási intézmények (1 iskola és 2 óvoda) külső felújítása

o

Lakóépületek energiahatékonysági felújítása

A magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán

Az akcióterületen a városrehabilitációs fejlesztések hatásaként néhány további projekt megvalósítása várható a magánszféra részéről. Mivel ezek egyike sem tartozik a támogatható tevékenységek közé, ezért nem a pályázat keretében valósulnak meg, hanem attól függetlenül, de nagymértékben hozzájárulva az akcióterület további fejlesztéséhez. Jelenleg konkrét fejlesztési elképzelés nem azonosítható.


105


5.8

A pályázathoz kapcsolódó, de azon kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen

A városrehabilitációs projektelemeken túl az akcióterület fejlődéséhez egyéb fejlesztések is hozzájárulhatnak, melyek egy része magán az akcióterületen, más része az akcióterület közelében valósulhatnak meg. Az akcióterületen jelenleg megvalósítás alatt lévő kapcsolódó projekt az Érpatak rehabilitációja: a “Nyíri (46. sz.) belvízrendszer rehabilitációja [Érpatak (VIII. sz. főfolyás) természetközeli vízrendezése]” című projektet a FETIKÖVIZIG az ÉAOP 5.1.2/D konstrukció keretében valósítja meg. A projekt kezdete: 2010.01.01, befejezése: 2011.06.30. A projekt tartalma: Az Érpatak (VIII. sz.) főfolyás első 18 km-es szakaszának illetve az érintett Nyíregyháza és Kótaj települések belvízvédelmének, biztonságos belvízelvezetésének biztosítása a főfolyás rehabilitációjával, természetközeli megoldások alkalmazásával a táji érték fokozásával. A projekt négy kiemelt munkafázisa: •

Szarvasszigeti (Nyíregyháza-Nyírszőlős) mederelfajulásos csatornaszakaszon természetközeli meder kialakítása elsősorban rőzsefonatos rézsű- és partvédelemmel.

•

Városképhez illeszkedő vízfolyásrendezés Nyíregyháza belterületén, mederburkolat cserével és rézsű- illetve padkarendezéssel a legkritikusabb szakaszokon.

•

Két hordalékfogó műtárgy felújítása.

•

Vízminőség-kárelhárítási hely kialakítása Nyíregyházán

Az akcióterületen tervezett fejlesztések eredményeként az akcióterület vonzereje növekszik, ami emelkedő lakásárakhoz vezet. Ezáltal csökkennek a városon belül kirajzolódó társadalmi, gazdasági egyenlőtlenségek, amelynek finanszírozásához a helyi lakosság is hozzájárul a lakásfelújítások költségeinek egy részével. A megvalósításhoz szükséges 1,357 milliárd forint költséggel szemben a városrehabilitáció közvetlenül nem eredményez jelentős bevételt az önkormányzat számára, azonban a pénzügyi eredményesség nem is tartozik – az akcióterület adottságai, illetve a fejlesztés jellege miatt nem is tartozhat – a program fő célkitűzései közé. Az érkerti beavatkozások pozitív előjelű gazdasági, társadalmi, környezeti egyenlege azonban a kedvező társadalmi folyamatoknak, az ingatlanállomány és a lakókörnyezet megújulásának, valamint a fűtésből származó emisszió csökkenésének az eredménye.

5.9

Szinergia vizsgálat

Az érkerti akcióterületen a pályázat keretében tervezett beavatkozások, a megelőző városrehabilitációs tevékenységek, és a kapcsolódó további beruházások egymással szinergikus kapcsolatban állnak, együttesen járulnak hozzá az akcióterület fejlődéséhez, a városközpont rehabilitáció átfogó célkitűzésének és részcéljainak eléréséhez. Az elmúlt évtizedben tudatosan zajlott a város és az akcióterület rehabilitációjához kötődő fejlesztési elképzelések megvalósítása, melyek célja a területileg kiegyensúlyozott fejlesztések megvalósítása, a lakosság életminőségének javítása volt. Az elmúlt években az önkormányzat több olyan pályázatot is megvalósított, amelyek a város infrastrukturális fejlődését segítették elő (pl. jósavárosi lakótelep rehabilitációja, egykori laktanyák átalakítása, belváros rehabilitációja) és közvetett vagy közvetlen módon kapcsolódnak a jelenlegi városrehabilitációs elképzelésekhez és/vagy az akcióterülethez.


106


Az akcióterületen eddig megvalósult fejlesztések elsősorban infrastrukturális beruházások megvalósítását jelentették (nyílászárócserék, fűtéskorszerűsítés a lakóházakban, kisebb közterület fejlesztések) amelyek a városközpont arculatát jelentős mértékben javították, a lakosság számára hiánypótló, hasznos, és kézzelfogható eredményekkel jártak. (A korábbi városrehabilitációs fejlesztéseket a „Megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása” című fejezet mutatja be részletesen.) A jelenlegi fejlesztési célok és tervezett beavatkozások többek között az infrastrukturális elmaradások további kezelését célozzák akcióterületi szinten egyaránt, ugyanakkor a szociális városrehabilitáció keretében nagy teret kapnak azok a kezdeményezések, amelyek a társadalmi fejlődést, a közszféra és magánszféra kapcsolatainak erősítését segítik elő. A korábbi, a jelenlegi és a tervezett városfejlesztési célú beavatkozások szinergiája egy összefoglaló táblázat segítségével kerül bemutatásra. A táblázat alapján látható, hogy a megelőző, folyamatban lévő, és előkészítés alatt álló fejlesztések túlnyomó többsége hatással van egymásra, közöttük szinergikus hatások állapíthatóak meg.

Beavatkozás típusa

41. táblázat Az akcióterületi fejlesztések közötti szinergia Kapcsolódó fejlesztések (kapcsolódó fejlesztés sorszáma) SorA: B: Tevékenység szám alacsony közepes C: mértékű mértékű erős szinergia szinergia szinergia E1

Megelőző városrehabilitációs tevékenységek az akcióterületen

E2 E3 E4 E5 E6 E7 P1 P2

ROP támogatással ÉAOP-5.1.1.B pályázat keretében megvalósítandó beavatkozások

P3 P4 P5 P6 P7

Szelektív hulladékgyűjtésgyűjtőszigetek Panel program NYITÁS program Útfelújítások (DEC-TEUT) Deák Ferenc utca zöldfelületi felújítása Játszótér felújítás Humán jellegű pályázatok a szolgáltatások elérhetőségének és minőségének javítására Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs közös épületének felújítása Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása Kincskereső Óvoda külső felújítása Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) külső felújítása Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése A többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása „Soft” tevékenységek

P5 E3 E2

P6 P6 P5 E6

P5

E5

P5 P1, P7

P5 P3, P4

P7

P2, P4

P7

P2, P3

P7

E7 P7

P1

E1, E4, E5, E6 P7, K1

P7

E2, E3

P2, P3, P4, P6

E7 P1, P5

A közszféra fejlesztése akcióterületi K1 Érpatak rehabilitációja P5 fejlesztés hatásaként A: alacsony mértékű, de érzékelhető szinergia B: közepes mértékű szinergia, a beavatkozások hozzájárulnak egymás eredményeinek megvalósulásához C: erős szinergia, egymást támogató fejlesztések


107


A beavatkozások egymással térbelileg is összefüggésben állnak, a felújítandó lakóépületek egymás szomszédságában találhatóak, és valamennyi érintett tízemeletes lakóépület a kialakítandó városrészközpont és az Érpatak szomszédságában helyezkednek el. A Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs közös épülete szintén a megújuló közterek közvetlen közelében található. A térbeli összefüggések térképes megjelenítését a „Megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása” és a „Beavatkozási típusok és tevékenységek” című fejezetek tartalmazzák. A megvalósult és tervezett beavatkozások együttesen járulnak hozzá az akcióterület fejlesztéséhez, együttesen olyan eredményeket érve el, amelyeket önmagukban – egyedi projektekként – nem lennének képesek elérni.

5.10 A tervezett tevékenységek illeszkedése a célcsoport igényeihez A városrehabilitáció célcsoportjainak azonosítása elsősorban a három típusú projektelem – a lakóépület-felújítás, az intézményfejlesztés és a közterület-rekonstrukció – mentén történhet meg, emellett meghatározhatók a projektelemek által közvetetten és közvetlenül érintett célcsoportok is. 42. táblázat A projektjavaslat célcsoportjai Közvetlen célcsoportok

Lakóépület-felújítás

érintett épületek lakói a beruházás környezetében élők a környező ingatlanok tulajdonosai

Intézményfejlesztés

a felújítandó intézmények szolgáltatásait igénybe vevők a beruházás környezetében élők a környező ingatlanok tulajdonosai

Köztér-rekonstrukció

az érkerti lakosság sportolók, kutyasétáltatók, autósok, kerékpárosok, a köztereken foglalkoztatottak a felújítandó közterek környezetében elhelyezkedő vállalkozások

Közvetett célcsoportok

a város teljes lakossága egyéb helyi és térségi vállalkozások

A városrehabilitáció fő célszegmenseit az Érkert és a környező városrészek lakossága alkotja, akik mind a felújított intézmények szolgáltatásait igénybe vehetik, mind a kialakított közterek használóiként szóba jöhetnek. Az alábbi táblázat beavatkozásonként mutatja be a legfontosabb célcsoportokat, azt követően pedig szövegesen jellemezzük az egyes célcsoportok jellemzőit, elvárásait, problémáit a fejlesztésekkel kapcsolatosan. A célcsoportokkal történt egyeztetések dokumentációját a Mellékletek tartalmazzák.


108


Tervezett beavatkozás

1. 2. 3. 4.

Nyírségi Civilház felújítása, Érkerti Rendőrőrs felújítása Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása Kincskereső Óvoda külső felújítása Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) felújítása

43. táblázat Az érintett célcsoportok bemutatása és rövid jellemzése beavatkozásonként Jellemzők, problémák és szükségletek a fejlesztés Bevonhatóság, motiválhatóság szempontjából Folyamatos tájékoztatás és együttműködés A kivitelezés idejére gondoskodni kell átmeneti szükséges az előkészítés, a kivitelezés és a Az elhelyezésükről működtetés során egyaránt intézményekben Az intézményekben dolgozók munkakörülménye és ezáltal Motiválhatóságuk a fejlesztések foglalkoztatottak a nyújtott szolgáltatások színvonala nagymértékben javul megtervezésében és a létesítmények fenntartásában magas A lakókörnyezet minőségében jelentkező problémák Folyamatos tájékoztatás és együttműködés megoldódnak szükséges az előkészítés, a kivitelezés és a A kivitelezés idején konfliktusok jelentkezhetnek, ezek A beruházás működtetés során egyaránt környezetében kezelése elengedhetetlen Bizonyos, az adott terület külső megjelenését élők Az ingatlanok értéke a fejlesztés nyomán emelkedhet javító beavatkozásokba bevonhatók (pl. Könnyen igénybe tudják venni az intézmény homlokzat-rekonstrukció, közterület-rendezés) szolgáltatásait Az intézmények megújulásával és a szolgáltatások Folyamatos tájékoztatás és együttműködés A város teljes bővülésével a lakosság életminősége emelkedik szükséges az előkészítés, a kivitelezés és a lakossága A település épített környezetében jelentkező problémák működtetés során egyaránt csökkennek Bevonhatósága a fejlesztésbe korlátozott Folyamatos tájékoztatás és együttműködés A civil önszerveződések számára az intézmény szükséges különösen az előkészítés és a szolgáltatásokat, helyszínt és programokat egyaránt kínál, működtetés során annak érdekében, hogy a egyben a civil szervezetek is színesítik az intézmény célcsoport szükségleteinek megfelelő termeket, Civil szervezetek kínálatát előadókat alakítsanak ki, és hogy azok A hiányzó közösségi és bérelhető helyiségek kihasználtsága is magas legyen rendelkezésre állásával a helyi civil szféra tovább erősödik Egyébként is magas együttműködési hajlandóságuk ezáltal növelhető Rendszeres tájékoztatás és együttműködés A kivitelezés idején konfliktusok jelentkezhetnek szükséges különösen a kivitelezés és a Az üzlethelyiségek értéke a fejlesztés nyomán emelkedhet A beruházás működtetés során környezetében A fejlesztések miatt az akcióterületen megnövekedett Bizonyos, az adott terület külső megjelenését lévő vállalkozások (gyalogos-)forgalomnak köszönhetően emelkedik a javító beavatkozásokba bevonhatók (pl. vállalkozások bevétele is homlokzat-rekonstrukció, közterület-rendezés) Részt vehetnek a kivitelezésben Rendszeres tájékoztatás és együttműködés Egyéb Érdekük a jól előkészített közbeszerzések lefolytatása szükséges különösen a kivitelezés és a vállalkozások A fejlesztések miatt a növekvő (gyalogos)forgalomnak működtetés során Motiváltságukat a piaci viszonyok befolyásolják köszönhetően emelkedik a vállalkozások bevétele is Érintett célcsoportok


109

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv Tervezett beavatkozás

Érintett célcsoportok

A beruházás környezetében élők

A város teljes lakossága 5.


Jellemzők, problémák és szükségletek a fejlesztés szempontjából A kivitelezés, illetve rendezvények idején konfliktusok jelentkezhetnek Az ingatlanok ára a fejlesztés miatt emelkedhet A lakókörnyezet minőségében jelentkező problémák megoldódnak A lakófunkciójú területek csökkenő tranzitforgalma iránti elvárás A közösségi terek nyújtotta rekreációs lehetőségek elsődleges haszonélvezői A közterületek megújulásával és közösségi terek kialakításával a lakosság életminősége emelkedik A települési környezetben jelentkező problémák megoldódnak

Civil szervezetek

A civil önszerveződések számára a megújult közterek helyszínt biztosítanak programjaik számára, egyben a civil szervezetek is színesítik a lakótelep kulturális és szabadidős kínálatát

A beruházás környezetében lévő vállalkozások

A kivitelezés idején konfliktusok jelentkezhetnek Az üzlethelyiségek értéke a fejlesztés nyomán emelkedhet A fejlesztések miatt az akcióterületen (gyalogos)forgalomnak köszönhetően emelkedik a vállalkozások bevétele is

Egyéb vállalkozások


Részt vehetnek a kivitelezésben és a közterek programmal való megtöltésében egyaránt Érdekük a jól előkészített közbeszerzések lefolytatása A fejlesztések miatt a növekvő (gyalogos)forgalomnak köszönhetően emelkedik a vállalkozások bevétele is

110

Bevonhatóság, motiválhatóság

Folyamatos tájékoztatás és együttműködés szükséges az előkészítés, a kivitelezés és a fenntartás során egyaránt Bizonyos, az adott terület külső megjelenését javító beavatkozásokba bevonhatók (pl. homlokzat-rekonstrukció, közterület-rendezés) Folyamatos tájékoztatás és együttműködés szükséges az előkészítés, a kivitelezés és a fenntartás során egyaránt Bevonhatósága a fejlesztésbe korlátozott Rendszeres tájékoztatás és együttműködés szükséges különösen az előkészítés és a fenntartás során Egyébként is magas együttműködési hajlandóságuk ezáltal növelhető Rendszeres tájékoztatás és együttműködés szükséges különösen a kivitelezés és a fenntartás során Bizonyos, az adott terület külső megjelenését javító beavatkozásokba bevonhatók (pl. homlokzat-rekonstrukció, közterület-rendezés) Rendszeres tájékoztatás és együttműködés szükséges főként a kivitelezés és a fenntartás során Motiváltságukat a piaci viszonyok befolyásolják

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv Tervezett beavatkozás

Érintett célcsoportok Felújított ingatlanok lakói, tulajdonosai, üzemeltetői

6.

Lakóingatlanok felújítása

Jellemzők, problémák és szükségletek a fejlesztés szempontjából A fejlesztés eredményeként alacsonyabb ingatlanfenntartási költségek jelentkezhetnek Ingatlanjaik értéke ennek köszönhetően emelkedik A kivitelezés idején konfliktusok jelentkezhetnek, ezek kezelése elengedhetetlen

A nem felújított ingatlanok lakói, tulajdonosai

Ingatlanjaik értéke a felújított ingatlanokhoz képest csökken A kivitelezés idején konfliktusok jelentkezhetnek, ezek kezelése elengedhetetlen

Vállalkozások

Részt vehetnek a kivitelezésben Érdekük a jól előkészített közbeszerzések lefolytatása

A város lakossága


A jó minőségű lakások kínálata bővül A település épített környezetében jelentkező problémák megoldódnak

111

Bevonhatóság, motiválhatóság

Folyamatos tájékoztatás és együttműködés szükséges az előkészítés és a kivitelezés során Motiválhatóságuk a fejlesztések előkészítésében és megvalósításában magas Folyamatos tájékoztatás és együttműködés szükséges az előkészítés és a kivitelezés során Fel kell tárni számukra a lehetséges pályázati forrásokat a lakások felújítására Motiválhatóságukat a fűtési árak várható változásai befolyásolják Rendszeres tájékoztatás és együttműködés szükséges a kivitelezés során Motiváltságukat a piaci viszonyok befolyásolják A fejlesztésbe közvetlenül nem vonhatók be


5.10.1 A lakosság A lakosság jelentősége a projekt előkészítését és megvalósítását tekintve abban rejlik, hogy a célcsoport szükségleteit, elvárásait, motivációit és céljait alapvetően figyelembe kell venni. Az azonban, hogy a lakosság egyes csoportjai milyen mértékben és milyen formában érintettek akár a kivitelezés, akár a fejlesztés konkrét eredményeinek használata tekintetében, számos tényezőtől függ: a földrajzi érintettségtől, különböző demográfiai mutatóktól vagy a köztérhasználat céljától. Lakossági célcsoportok földrajzi lehatárolás szerinti jellemzése A tervezett fejlesztések nem azonos mértékben és nem azonos szempontokból érintik a város lakosságát. A felújítandó objektumokban vagy azok közvetlen környezetében élők számára a fejlesztések többnyire egyértelmű előnyökkel járnak: az ingatlanok felértékelődése, a lakókörnyezet minőségének nagyságrendi javulása várható. Ezzel szemben a kivitelezés átmeneti kellemetlenségeket, térhasználati konfliktusokat eredményezhet. Emellett amennyiben egy területen jelentősebb forgalomcsillapítás vagy -elterelés következik be, úgy egyes ingatlanok elérhetőségi ideje hosszabbá válhat. Mindezek miatt a közvetlenül érintett lakosság esetében a folyamatos tájékoztatás és az alkalmanként konzultációs lehetőség (pl. lakossági fórumok szervezése) elengedhetetlen. Ha tágabb értelemben vizsgáljuk a város teljes lakosságát (2008. december 31-én 118 874 fő), a kép árnyaltabb: egyfelől javul az épített környezet, másfelől lesznek olyan csoportok, amelyek esetében a fejlesztésből származó kedvező eredményeket a negatív változások kiolthatják (pl. egyes városrészekben a lakóingatlanok értéke relatíve csökkenhet). A konfliktusok elkerülése érdekében célszerű az érintettekkel egyeztetve megoldásokat keresni a lehetséges problémákra. A környező települések lakosságának egy része tanulás, munkavállalás vagy bevásárlás céljából rendszeresen felkeresi Nyíregyházát (a napi ingázási adatok szerint 100 helyben lakó foglalkoztatottra 119,2 helyben dolgozó jut, az ingázók 5,5%-a más megyéből érkezik Nyíregyházára). Számukra a közterület-fejlesztések (Állomás tér és környéke) eredményezhetik a komfortérzet növekedését. Lakossági célcsoportok demográfiai lehatárolás szerinti jellemzése A város lakosságának egyes demográfiai csoportjai eltérő mértékben és a nap különböző időszakaiban használják az érintett épületek és közterek nyújtotta rekreációs és szórakozási lehetőségeket. A kor és a családi állapot szerinti megoszlás alapján napközben elsősorban az idősek és a kisgyermekes szülők a közösségi terek használói – délután kiegészülve a diákokkal, akik az esti és az éjszakai órákban is jelen vannak a lakótelep közterein, hétvégén pedig a kör tovább bővül a családokkal. A közterek funkcióival kapcsolatos elvárások az egyes csoportok esetében gyakran különbözőek:

az idősek főként a nyugodt, csendes környezetet részesítik előnyben (a 60 év felettiek száma a városban 21 754 volt 2008-ban);

a kisgyermekes családok többnyire olyan aktív, sokrétű, biztonságos kikapcsolódási lehetőséget keresnek, amelyek kifejezetten a gyermekekre irányulnak, pl. játszótér, gyermekrendezvények, vásárlási lehetőség, családbarát illemhelyek (2008-ban a 0 és 14 év közötti korcsoportba 17 802-en tartoztak);

a fiatalok a közösségi tereket elsősorban találkozóhelyként használják, de jelentős szerepet töltenek be az esti, éjszakai rendezvények is – esetükben különösen fontos,


112


hogy a közterek, közparkok, közösségi létesítmények megfelelő és biztonságos szórakozási alternatívát jelentsenek a számukra (2008-ban 4 435 15-17 év közötti fiatal élt a városban). Az eltérő motivációk és célok valós vagy látens területhasználati konfliktusokhoz vezethetnek, amit úgy lehet feloldani, ha a különböző társadalmi csoportoknak megfelelő, multifunkcionális terek és zöldfelületek mellett olyan köztereket, helyiségeket is kialakítanak, amelyek egy-egy csoportra fókuszálnak (pl. játszótér, sportpálya stb.). Ezek a különböző funkciók ideális esetben a tér külső megjelenésében, berendezéseiben, utcabútoraiban is leképeződnek. Lakossági célcsoportok köztérhasználat szerinti jellemzése Az előbb bemutatott demográfiai csoportok (köz)térhasználati jellemzői mellett beazonosíthatók olyan további csoportok, amelyek speciális céllal és speciális igénnyel érkeznek a köztérre, közösségi létesítményekbe. Ezek egy része a terek rekreációs funkcióját használják ki (sportolók, kutyasétáltatók), más részük számára a tér „munkahelyként” funkcionál (művészek, kertészek, mozgóárusok, közmunkások). Mindkét esetben a közterek, közparkok megfelelő kialakítására és infrastrukturális felszereltségére kell hangsúlyt fektetni. A városi tér speciális használói az autósok és a kerékpárosok.

Az autósok számára a közterek fejlesztése számos gyakorlati problémát okozhat abban az esetben, ha a forgalom elől elzárt területek helyett nem jelölnek ki megfelelő alternatív útvonalakat.

Egyes közterek és közparkok, főként azok, amelyek jelentős „átmenő” forgalmat is lebonyolítanak, lehetőséget nyújtanak a kerékpárosok biztonságos és elkülönített közlekedésére, kitiltásuk a gyalogos övezetekből, ahogyan ez néhány hazai városban megtörtént, semmiképpen sem célszerű.

Mindkét említett közlekedési eszköz számára elengedhetetlen a parkolóhelyek, illetve kerékpártárolók megfelelő számú kialakítása. 5.10.2 A vállalkozások Az érintett vállalkozások többsége helyileg, fizikai értelemben kötődik a megújítandó területekhez, így alapvetően befolyásolják a lakótelep jellegét, arculatát, hangulatát – részben szolgáltatásaik, részben az általuk működtetett üzlethelyiségek külső, fizikai adottságai révén. Ide tartoznak

a helyi lakosság kiszolgálását végző szolgáltatók, kereskedők és vendéglátók,

a környező területek ingatlantulajdonosai és a potenciális ingatlanfejlesztők,

a közterületeket fenntartó Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. alapvető fontosságú a városi környezet és kiemelten a zöldfelületek minőségének javításában,

a reklámcégek, amelyek a minőségi hirdetőfelületek értékesítésével hozzájárulnak a közterek pénzügyi fenntarthatóságához,

továbbá az egyéb kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások (hírlapárus, stb.).

A terek vonalas infrastruktúráját alapvetően a közműszolgáltatók határozzák meg (pl. Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft., Nyíregyházi Távhőszolgáltató Kft., Nyírségvíz Zrt., E-On Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt.), amelyek a közművek – a megújítandó közterületek tervezett funkcióinak megfelelő – kiépítését és üzemeltetését végzik el. A többi érintett vállalkozás elsősorban a projekttel kapcsolatos PR- és marketingtevékenységben, a közterek és intézmények ismertségének növelésében


113


játszhatnak jelentős szerepet, kiemelten a helyi média képviselői (pl. Város-Kép Kht., Nyíregyházi Városi Televízió Kht., www.nyiregyhaza.hu, www.nyirhalo.hu). A projekt előkészítése és megvalósítása során a fentiek mellett célszerű azokra a vállalkozásokra is figyelmet fordítani, amelyek a fejlesztések potenciális vesztesei lehetnek. Ezek jellemzően azok a vállalkozások, amelyek kiesnek a lakosság tipikus haladási útirányaiból. A velük való egyeztetésre alkalmas lehet a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, még akkor is, ha az abban való részvétel nem kötelező a vállalkozások számára. 5.10.3 A civil szervezetek A civil szervezetek hagyományosan a város közösségi és kulturális életének jelentős formálói közé tartoznak. Véleményük a városrehabilitáció során tervezett fejlesztésekkel kapcsolatosan megkerülhetetlen, hiszen a civil szervezetek közvetetten a projekt egyik fő célcsoportját, a lakosságot képviselik. Számukra a fejlesztések részben megteremthetik azokat az infrastrukturális feltételeket, amelyek a közösségi szinten hasznos tevékenységük végzéséhez szükségesek. Nyíregyházán a www.birosag.hu honlap 2009. november 16-ai adatai szerint összesen 1081 civil szervezet működött, amelyek közül 354 alapítvány. A nyíregyházi civil szervezetek nagy része kulturális, oktatási, sport és szabadidős tevékenységekkel foglalkozik, de jelentős a szociális és az érdekvédelmi szervezetek jelenléte is. 18. ábra A nyíregyházi és az érkerti civil szervezetek fő működési területeinek megoszlása 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Nyíregyháza

Érkert

egészségügy

jog- és érdekvédelem

környezetvédelem

közbiztonság, polgárvédelem

kultúra

kutatás

oktatás

politika

sport és szabadidő

szociális szolgáltatások

egyéb

nincs adat

A nyíregyházi szervezetek közül minden 20. érkerti székhellyel rendelkezik. Az 55 érkerti civil szervezet jellemzője, hogy nagyobb arányban található közöttük szociális és oktatási jellegű, mint ahogy azt a városi szintű megoszlás mutatja. Érdekképviseleti és véleményezési funkciójuk mellett a civil szervezetek a közterületek és az intézmények használóiként szerepet játszhatnak a közösségi terek tartalommal való megtöltésében. Ezek közül a legjelentősebb az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság, amely a felújítandó Nyírségi Civilházat is működteti. A szervezet tevékenységi köre rendkívül széleskörű, a térségfejlesztéstől kezdve a foglalkoztatási programok megvalósításán át kiterjed a civil érdekképviseletig.


114


A civil szervezetek egy további, elsősorban a közterek használatával szorosan összefüggő területen is aktívak, ez a közbiztonság és a bűnmegelőzés. (pl. polgárőrség). A szervezetek munkája több esetben kiegészül az ifjúságvédelemmel, ami a fejlesztendő objektumok szempontjából elsődleges területnek számít. A településfejlesztéssel foglalkozó egyesületeket, szervezeteket is célszerű bevonni az előkészítés és a megvalósítás folyamatába. A fentiek mellett a környezet- és természetvédelem az a terület, amely szintén szoros kapcsolatban áll a városrehabilitáció témakörével, elsősorban az Érpatak mederrehabilitációja és a zöldfelületek megújítása révén.

5.11 A tervezett fejlesztések várható hatásai 5.11.1 Társadalmi-gazdasági hatások Az érkerti szociális városrehabilitáció hatásaként a városrész-központ funkció jelentős megerősödése várható. A közösségi terek fizikai rehabilitációjával, az épületek felújításával, a környezetminőség javításával (zöldfelületek, rekreációs területek, energiaracionalizálás stb.) létrehozhatóak a minőségi életfeltételek, amelyek javítják a lakosság és az itt működő vállalkozások, civil szervezetek komfortérzetét, valamint növelik a településrész vonzerejét. A komplex fejlesztések hozzájárulnak a jobb és biztonságosabb települési környezet megteremtéséhez, a kiegyensúlyozott területhasználat érvényesítéséhez és a településszerkezet átfogó javításához. A társadalmi hatások hátterében elsősorban az intézmények felújítása áll. A Nyírségi Civilház felújításával egy olyan létesítmény jön létre, amely

megfelelő munkakörülményeket teremt a foglalkoztatottak számára;

alkalmas rendezvények szervezésére;

lehetőséget teremt a civil önszerveződések megerősödésére.

Az Érkerti Rendőrőrs épületének felújításával egyrészt javulnak a foglalkoztatottak munkakörülményei, másrészt a rendészeti szerv jelenléte megerősödik az akcióterületen a kapcsolódó közbiztonsági, bűnmegelőzési programok révén. Az Érkerti Rendőrőrs és az oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztésének köszönhetően erősödik a közszféra funkció, amely elsősorban a helyi lakosság igényeit elégíti ki. Mindez hozzájárul a lakosság településrészhez kötődő identitásának megerősödéséhez. Részben hasonló hatásokat idéz elő a közterek rekonstrukciója, ugyanis amellett, hogy helyszínt kínálnak különböző méretű és jellegű rendezvények számára, közösségi térként is funkcionálnak, amelyek alkalmasak a társadalmi kohézió megerősítésére. A városrészközpont megújult közterén számos program és rendezvény lebonyolítására nyílik majd lehetőség, melyeknek pozitív társadalmi továbbgyűrűző hatásuk van, pozitívan hatnak a helyi civil szerveződésekre. A helyi identitást erősítő rendezvények révén növekszik a városrészben a lokálpatriotizmus, Érkertet az itt lakók egyre inkább magukénak fogják érezni. A közösségi élet szempontjából is jelentős városrész-központ kialakítás hozzájárul Érkert társadalmi és gazdasági fellendüléséhez, aminek hatására mérséklődnek a kedvezőtlen társadalmi folyamatok. A tervezett kapcsolódó „soft” tevékenységek társadalmi hatása egyértelműen pozitív: a munkaerő-piaci beilleszkedést segítő programok, a hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének elősegítése, a bűnmegelőzési programok, a helyi lakosság kötődését, értékmegőrző szemléletét erősítő, közösségfejlesztő programok, valamint az idős emberek és hátrányos helyzetű emberek életminőségének fejlesztése közösségformáló szerepet


115


töltenek be, emellett emelik a helyi társadalom tudásszintjét és munkaerő-piaci adaptációs képességét is. A gazdasági hatások egyrészt a felújítandó intézmények és épületek energiahatékonyságának növekedéséhez, másrészt a felújított társasházak piaci értékének növekedéséhez, valamint a projekt keretein túli magánerős akcióterületi fejlesztésekhez kapcsolódnak. A felújított társasházak hozzájárulhatnak a jelenleg inkább stagnáló ingatlanpiac dinamizáláshoz, valamint újabb teret kínálhatnak a különböző profilú kis- és középvállalkozások megjelenésének, ami a városrész gazdasági diverzifikációjához is hozzájárul. A gazdasági és társadalmi – valamint részben a környezeti – hatások eredőjeként növekszik az Érkerti akcióterület attraktivitása, amely a szelektív elvándorlás csökkenésében is megmutatkozik. A kedvező folyamatoknak köszönhetően megerősödik a városrész térségi és gazdasági szerepköre. 5.11.2 Esélyegyenlőségi hatások Az intézmények és a közterek megújítása során szükséges kiemelt figyelmet fordítani az esélyegyenlőségi csoportok szükségleteire:

A közterületek akadálymentesítése nemcsak a fogyatékossággal élők számára teszi lehetővé az érkerti létesítmények megközelíthetőségét és használatát, hanem a kisgyermekes szülők és az idősek számára is. Az akadálymentesség biztosításával olyan szolgáltatások is elérhetővé válnak a célcsoport számára, amelyeket korábban nem vagy csak segítséggel tudtak igénybe venni.

A kivitelezési munkálatok lehetőséget teremtenek arra, hogy hátrányos helyzetűek is bevonásra kerüljenek a megvalósításba közcélú, közhasznú és közmunka keretében – növelve ezáltal az érintett társadalmi réteg foglalkoztatottságát.

A fizikai környezet átalakítása mellett kiemelt figyelmet fordítunk a szolgáltatások szakmai fejlesztésére, tartalmi bővítésére is, amelynek több eszköze is van:

-

a megújult intézmények olyan programokat és foglalkozásokat kínálnak, amelyek részben vagy egészben esélyegyenlőségi csoportokat céloznak meg;

-

A Nyírségi Civilház emellett helyet biztosít különféle profilú civil szervezetek tevékenységére, amelyek között a hátrányos helyzetűekkel foglalkozó szervezetek is fontos szerepet játszanak.

Mindezek a hatások hozzájárulnak a nagyobb mértékű társadalmi befogadáshoz és a helyi társadalom erősödő kohéziójához. 5.11.3 Környezeti hatások A kedvező környezeti hatások egy része az épületek fizikai megújításából fakad: az épületek átgondolt rekonstrukciójával kialakítható egy egységesebb, esztétikusabb településkép, és kiegyensúlyozottabbá tehető a lakótelep térszerkezete. Csökken az Érkert kihasználatlan vagy alulhasznosított közterületeinek száma, az újrahasznosított területek szervesen illeszkednek a városi szövetbe. Az egyes épületek energetikai rekonstrukciója (pl. homlokzatrekonstrukció, tetőszigetelés) jelentős energiamegtakarítást és ezáltal kedvezőbb emissziós értékeket eredményez, amely hosszú távon megmutatkozik a légszennyezettség csökkenő mértékében is. A közterek megújításával növekszik a város zöldterületeinek kiterjedése, valamint javul azok minősége és a növényzet összetétele. Mindez a fokozottabb transpiráció révén kedvezőbb városi mikroklímát is eredményezhet, valamint a növényzet oxigéntermelő és széndioxid-megkötő képessége révén javítja a levegő minőségét is, ugyanis a légszennyező anyagok egy részét a fák lombtömege képes megkötni.


116


A beavatkozások komplex környezeti hatásként a lakosság életminősége nagymértékben javulni fog. A pozitív környezeti hatások mellett szükséges figyelembe venni a negatív hatásokat is, amelyek bár jóval szerényebbek, időlegesen megzavarhatják a városlakók nyugalmát.

A beruházás megvalósítása során a projekt közvetlen környezetében számolni kell a környezeti terhelés, elsősorban a légszennyezés, zajterhelés ideiglenes növekedésével, az építkezések hatásaként. Ennek minimalizálása érdekében csak olyan kivitelezők kerülhetnek kiválasztásra, akik a környezetet védő módszereket, technológiákat (környezetbarát eszközök alkalmazása, védőfal stb.) alkalmaznak a beruházás során.

A megújult közterek és parkok, valamint az új rendezvények időszakosan nagy számú látogatót vonzanak majd, így időnként a parkolóhelyek, valamint az utak túlzsúfolttá válhatnak.

A fejlesztések egyenlege azonban mindenképpen pozitív, és hosszú távon a beruházás következtében a környezetet negatívan befolyásoló tevékenységgel nem kell számolni.


117


5.11.4 Fenntarthatósági és esélyegyenlőségi indikátorok 44. táblázat Fenntarthatósági és esélyegyenlőségi kötelező indikátorok Mutató neve

Fajlagos vízfelhasználás mértéke

teljes vízfelhasználás

termelés v. szolgáltatás egysége Fajlagos teljes energiafelhasználás energiafelhasználás mértéke termelés v. szolgáltatás egysége Üvegházhatású anyagok kibocsátásának mértéke (CO2e) Ártalmatlanításra kerülő Ártalmatlanításra hulladék arányának kerülő hulladék mértéke Összes hulladék mennyisége A kistérségben élők Kistérségben élő foglalkoztatottságának foglalkoztatottak mértéke száma A foglalkoztatottak száma A fenntarthatósággal Tudásmegosztásban kapcsolatos résztvevők száma tudásmegosztáson részt Össz munkavállalói vett munkavállalók létszám száma Jobb összesített energetikai jellemzőkkel rendelkező épületek száma Akadálymentesített épületek száma


Típus

Bázis érték

Minimálisan elvárt célérték

Célérték elérésének időpontja

Célérték a projekt megvalósítási időszak végén

Célérték a fenntartási időszak végén

3

eredmény

4837

4837

2014

4837

4837

fő

eredmény

339

339

2014

339

339

kWh

eredmény

443256

443256

2014

443256

443256

fő

eredmény

339

339

2014

339

339

t/év

eredmény

551,1

551,1

2014

551,1

551,1

t

eredmény

47,108

47,108

2014

47,108

47,108

t

eredmény

47,108

47,108

2014

47,108

47,108

fő

eredmény

332

332

2014

332

332

fő

eredmény

339

339

2014

339

339

fő/év

eredmény

0

170

2014

170

170

fő/év

eredmény

339

339

2014

339

339

db

eredmény

0

14

2014

14

14

db

output

0

1

2014

1

1

Mértékegység

m

118

Mutató forrása

Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal


5.12 A kockázatok elemzése Az érkerti lakótelep megújítására irányuló nyíregyházi szociális városrehabilitáció megvalósítását veszélyeztető kockázatok alapvetően két csoportra oszthatók:

A megvalósítást akadályozó tényezőkre jellemző, hogy viszonylag csekély a bekövetkezésük valószínűsége, ellenben hatásuk a projekt megvalósítása szempontjából döntő jelentőségű. Az ilyen típusú kockázatok nagyobb része a pályázat előkészítési, tervezési folyamatára vonatkozik, amely kezelése elsődlegesen a város, másodsorban az általa igénybe vett szakértők és a pályáztató intézményrendszer hatáskörébe tartozik. A megvalósításhoz kapcsolódó többi kockázat megfelelő projektmenedzsment-tevékenységgel, körültekintő közbeszerzési eljárással megelőzhető. A megvalósítással kapcsolatosan a legnagyobb kockázat, hogy a város nem nyeri el a vissza nem térítendő támogatást.

A másik kategóriába a fenntartást veszélyeztető folyamatok tartoznak, amelyekben alapvető szerepet játszik az Érkert és szolgáltatásai iránti kereslet alakulása. A tendenciák egy részére – különösen a hazai és nemzetközi makrogazdasági-társadalmi folyamatokra – a város csak korlátozott befolyással bír, azonban a kockázatok jelentős része megfelelő marketingkommunikációval és a helyi társadalom aktivizálásával kezelhető.

A horizontális szemléletű kockázatok mindkét esetben ágazati megközelítésű kockázati területeket foglalnak magukban. A projekt kapcsán azonosításra került ágazati jellegű kockázatok a következők:

Műszaki kockázatok: Ebbe a csoportba tartoznak az előkészítés, a kivitelezés kockázatai, a meghibásodások, valamint egyéb technikai jellegű károk. A városrehabilitáció keretében műszaki kockázatot jelenthet, hogy a kivitelező esetlegesen eltér a műszaki tartalomtól vagy ütemtervtől.

Jogi szempontok: A jogi kockázatok közé a kapcsolódó jogszabályi környezet, a szabványok, a kibocsátási határértékek változása, és a további jogszabályváltozásokból eredő tényezők sorolhatóak. A projekt esetében ilyen változás volt az előkészítés során például az ÁFA mértékének változása, amely jelentős többlet terhet jelentett a projektgazdának. A megvalósítás során előreláthatólag nem várható ilyen változás, azonban ad hoc jelleggel mégis van rá esély.

Társadalmi szempontok: A társadalmi szempontú kockázatok közé a projekttel szembeni lakossági ellenállást, a közvélemény negatív megnyilvánulásait, illetve az általános társadalmi érdektelenséget sorolhatjuk. A szociális városrehabilitáció esetében nagyon fontos a társadalmi elfogadottság. Jelen fejlesztés előkészítése során nagymértékű társadalmi elfogadottság volt jellemző, azonban a megvalósítás és a fenntartás időszakában lehetséges, hogy egyes csoportok részéről csökken a támogatottság.

Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági szempontok: Ebbe a kategóriába a díjfizetési hajlandóság, és az üzemeltetői, fenntartói kockázatok tartoznak. A szociális városrehabilitáció legnagyobb pénzügyi kockázatát a társasház felújításokhoz kapcsolódó lakossági önerő biztosítása jelentheti, amely alapos előkészítéssel és szervezéssel kiküszöbölhető. További kockázatot jelenthet a támogatási források időben történő és megfelelő mértékű rendelkezésre bocsátása, de ezek vélhetően nem következnek be.

Intézményi szempont: Az intézményi kockázatok körébe az új, konkurens szereplők megjelenése, a


119


tervezett üzemeltetési struktúra változása, a közbeszerzés, valamint a közigazgatási átalakítás hatásai tartozhatnak. A fejlesztés tekintetében ilyen kockázati tényező felmerülése jelenleg nem várható. A felmerülő kockázatok részletes bemutatását – bekövetkezési valószínűségét és hatását, kezelésének lehetséges módját – a következő táblázat foglalja össze. 45. táblázat A városrehabilitációt veszélyeztető kockázatok és lehetséges kezelési módjaik Kockázat megnevezése A pályázat szakmai tartalma nem éri el a kívánt minőséget. Nem tud a pályázó vissza nem térítendő támogatást bevonni a projekt megvalósításába.

Valószínűség (1-7)*

Hatás (1-7)*

Kockázatkezelés módja

1

7

2

7

Hiányzik a projekt megvalósításához szükséges sajáterő.

1

7

A projekt előkészítése elhúzódik.

1

5

A megvalósításra vonatkozó kockázatok

A helyi lakosság nem elég motivált a fejlesztésekben való részvételre.

3

5

A projekt engedélyezési eljárása elhúzódik.

2

Az elhúzódó közbeszerzési eljárás miatt csúszik a fejlesztések megvalósítása.

2

Az igényelt támogatási részlet átutalása időben csúszik. A kivitelezés során előre nem látható műszaki problémák jelentkeznek. Nem az előírt műszaki tartalommal készül el az épület. Az indikátorok teljesítése nem lehetséges. A hasonló adottságú

5

4

5

Külső szakértő cég bevonása a pályázat és a szükséges dokumentumok előkészítésébe Folyamatos kapcsolattartás a KSZ-szel és az IH-val

összes

Kiegyensúlyozott önkormányzati gazdálkodás Hitelfelvétel, magántőke bevonása A lakossági sajáterő bevonása érdekében rendszeres egyeztetések, tájékoztatók Az előkészítő tevékenységek megfelelő ütemezése a KSZ-szel Az érintett többlakásos társasházak részére rendszeres tájékoztatás nyújtása Folyamatos egyeztetés a projektelőkészítéstől a projekt lezárásáig a fejlesztendő ingatlanok lakóival, tulajdonosaival Támogatói csoport megalakítása és működtetése Az előkészítő tevékenységek megfelelő ütemezése Kompetens építészek és tervezők kiválasztása Folyamatos együttműködés az érintett hatóságokkal

összes összes

lakóingatlanok felújítása

összes

Megfelelő projektmenedzsment szervezet kialakítása A projekt-előrehaladási jelentések megfelelő elkészítése Folyamatos együttműködés a KSZ-szel

összes

Részletes tanulmánytervek készítése az érintett épületek és közterületek állapotának alapos felmérésével

összes

Megfelelő referenciákkal rendelkező kivitelező kiválasztása A közbeszerzési felhívásban szigorú feltételek meghatározása

összes

2

összes

összes

4

Külső szakértő cég bevonása a pályázat és a szükséges dokumentumok előkészítésébe Folyamatos kapcsolattartás a KSZ-szel és az IH-val

Az előkészítő tevékenységek megfelelő ütemezése Közbeszerzési szakértő alkalmazása

2

Érintett tevékenység

1

6

1

6

Teljesíthető és mérhető indikátorok meghatározása

összes

4

3

Rendszeres konkurenciaelemzés végzése

Civilház


120

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv Kockázat megnevezése

Valószínűség (1-7)*

Hatás (1-7)*

városrészek/intézmény ek konkurenciája tovább erősödik.

Kockázatkezelés módja

Az energiaárak tovább emelkednek. A csökkenő reáljövedelmek miatt a lakáspiac stagnál.

A fenntartásra vonatkozó kockázatok

A lakosság folytatódó elvándorlása miatt csökken a kereslet a közösségi terek és szolgáltatások iránt. Sem a lakosság, sem a helyi civil szervezetek nem lesznek megelégedve a projekt eredményével. Nem sikerül aktivizálni a helyi lakosságot a szolgáltatások igénybevételére, a közösségi terek használatára.

7

1

3

2

2

4

1

5

2

5

Az Érkert vonzereje továbbra sem erősödik.

2

4

Csökken a kereslet a közösségi létesítmények szolgáltatásai iránt

Fenntartási költségek jelentős mértékben emelkednek.

A megújított közterek állapota a gyakori rongálások miatt gyors ütemben romlik.

2

5

5

4

Megfelelő kommunikáció a projekt teljes életciklusa során A helyi lakosok és közösségek aktivizálása, bevonása a projekt előkészítésébe A célcsoport igényeinek és elvárásainak pontos megismerése Megfelelő kommunikáció a projekt teljes életciklusa során A helyi lakosság aktivizálása és bevonása a projekt előkészítésébe A célcsoport igényeinek és elvárásainak pontos felmérése Megfelelő kommunikáció a projekt teljes életciklusa során A helyi lakosság aktivizálása és bevonása a projekt előkészítésébe A célcsoport igényeinek és elvárásainak pontos felmérése

Alternatív energiaforrások bevonása a távhőellátásba Korszerű, energetikailag hatékony technológiák alkalmazása A foglalkoztatottak szemléletváltása a közüzemi szolgáltatások ésszerű használatára vonatkozóan Rendvédelmi szervek és bűnmegelőzési civil szervezetek hatékony (együtt)működése Térfigyelő kamerák kihelyezése a leginkább veszélyeztetett köztereken

4

Megfelelő közösségi kínálat összeállítása a helyi lakosság igényeinek megfelelően A helyi identitást erősítő eszközök alkalmazása

Rendszeres kommunikáció és promóció az elérhető szolgáltatásokról, programokról

2

fejlesztése, Részletesen megtervezett és következetesen oktatási végrehajtott marketingkommunikációs intézmények tevékenység fejlesztése Egyedi kínálati csomag összeállítása Szoros együttműködés az érdekelt szervezetekkel Korszerű, energetikailag hatékony lakóingatlanok és technológiák alkalmazása intézmények Környezettudatos energiafogyasztásra való felújítása ösztönzés Részletesen megtervezett és következetesen lakóingatlanok végrehajtott marketingkommunikációs felújítása tevékenység a városrész vonzerejének növelésére

Érintett tevékenység

összes

összes

összes

összes

közösségi helyszínek létrehozására, megújítására irányuló projektelemek önkormányzati intézmények és közterek

közterek

* 1 – leggyengébb, 7 – legerősebb


121


5.13 A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve A következő táblázat összefoglalóan mutatja be a szociális városrehabilitáció keretében tervezett projektelemek időbeli ütemezését. 46. táblázat A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve 2007.07.012009.12.3 1

I.

2010 II.

I.

2011 II.

I.

2012 II.

I.

2013 II.

I.

2014 II.

Előkészítés IVS Előzetes Akcióterületi Terv (EATT) 1. fázis benyújtásához szükséges dokumentumok 2. fázis benyújtásához szükséges dokumentumok Végrehajtás A projekt egészének megvalósításához szorosan kapcsolódó szolgáltatások Projektmenedzsment Közösségi funkció Nyírségi Civilház felújítása Közszféra funkció Érkerti Rendőrőrs felújítása Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása Kincskereső Óvoda külső felújítása Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) felújítása Városi funkció Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése Lakó funkció Többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása Infrastrukturális fejlesztéseket kiegészítő „soft” elemek Munkaerőpiaci beilleszkedést segítő program Bűnmegelőzési, közbiztonsági programok „Az én házam az én váram” – Közösségfejlesztő gyermek-, ifjúsági- és szülő-programok „Érkerti nyitott ajtók” – A lakosság közösségi kezdeményező és cselekvőképességének fejlesztése Városmarketing tevékenységek További soft elemek közvetett eljárásrend szerint (programalap)

A tervek szerint a projektelemek megvalósítása a 2011. szeptember 1-én kezdődik és lezárásuk 2013. augusztus 31-ig, illetve a soft tevékenységek esetében 2014. június 30-ig megtörténik. Ahhoz, hogy 2012-ben el lehessen kezdeni a megvalósítást, 2011 őszéig le kell zárni a 2. szakasz előkészítő tevékenységeit, amelyek közül a legfontosabb a végleges Akcióterületi Terv és az engedélyes tervdokumentumok kidolgozása. A pontos útvonalterv meghatározására akkor kerül sor, ha a projektjavaslatot a kormány jóváhagyta.


122


5.14 Lezajlott partnerségi egyeztetések Az érkerti városrehabilitációs program előkészítése 2006 nyarán indult egy részletes lakossági kérdőíves felméréssel, amely a legfontosabb problémák és fejlesztési szükségletek felmérésére irányult. Az igényfelmérés 2007 decemberében a városi és városrészi funkciók fokozottabb figyelembevételével folytatódott a Nyíregyházi Napló közreműködésével: lakossági kérdőív kitöltésére volt lehetőség, amely elsődlegesen az egyes városrészek kihasználtságát és fejlesztési szükségleteit tárta fel. 2007 őszén kezdődött az Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozása, amely a város fejlesztési irányai mellett meghatározza az egyes fejlesztési akcióterületek beavatkozásait is. Mivel az IVS-ben megjelenített szempontok alapján az akcióterületek prioritási sorrendjét tekintve a legfontosabb a belvárosi akcióterület megvalósítása volt, ezért ezt követően, 2008 szeptemberében indultak meg az érkerti városrehabilitáció részletes tervezési munkálatai az Előzetes Akcióterületi Terv kidolgozásával. Az IVS és az EATT nyilvánosságra hozatala nyilvános fórumok keretében megtörtént, a lakosság és a szakhatóságok tájékoztatása azóta is folyamatosan zajlik – részben a helyi média, részben fórumok segítségével –, és erre a tevékenységre a projekt teljes életciklusában szükség lesz. (Az IVS a város honlapján elérhető: http://www.nyiregyhaza.hu/index.php /Önkormányzat /IVS Integrált Városfejlesztési Stratégia 090430_IVS_Nyiregyhaza.doc) Az EATT kidolgozása keretében két kérdőíves felmérés zajlott az érkerti akcióterületen felmerülő igények és szükségletek felmérése céljából egyrészt 2009 áprilisában (a Nyíregyházi Naplóban megjelentetett és internet alapú kérdőívekkel), másrészt 2009 novemberében (a célcsoportokhoz direkt módon eljuttatott papíralapú kérdőívekkel).A kérdőíves felmérések eredményei alátámasztják a tervezett fejlesztések szükségességét. Mindezek mellett több, interaktív véleménynyilvánításra is lehetőséget teremtő egyeztető fórum is szervezésre került, ahol a városfejlesztési stratégia, valamint az akcióterületi fejlesztési célok, később pedig a konkrét fejlesztések kerültek bemutatásra. •

Az érkerti akcióterületen tervezett szociális városrehabilitációról, az annak keretében tervezett fejlesztésekről 2009. április 15-én került megrendezésre lakossági fórum az akcióterületen, a Vécsey Károly Általános Iskolában (Vécsey köz. 27.).

•

A következő lakossági fórum megrendezésére 2009. december 9-én került sor az akcióterületen, a Vécsey Károly Általános Iskolában (Vécsey köz. 27.), ahol már a konkrét fejlesztésekről és költségekről is információkat kaptak a résztvevők.

•

2011. február 17-én újabb lakossági fórum került megrendezésre az akcióterületen, a Vécsey Károly Általános Iskolában (Vécsey köz. 27.), mivel az EAOP-5.1.1.B konstrukció NFÜ általi 2010. évi felfüggesztése, majd újbóli megnyitása, valamint a tervezési útmutató módosítása miatt a projektjavaslat újbóli benyújtása vált szükségessé. A fórumon résztvevők részletes tájékoztatást kaptak a tervezett tevékenységekről, és javaslatokat fogalmaztak meg a tervezett közterület-rehabilitáció elemeivel kapcsolatosan.

A lakossági fórumok eredményeként megtörtént a tervezett fejlesztések újragondolása, és tervezett költségek ehhez igazítása, különös tekintettel a lakóépület felújítások és a közterület-rehabilitáció viszonylatában. A kérdőíves felmérések és lakossági fórumok mellett további partnerségi egyeztetések történtek az érintett civil szervezetek és további szervezetek, intézmények bevonásával:


123


Támogatói csoport alakuló ülése 2009. október 28-án: a támogatói csoport alakuló ülésén a meghívott szervezetek képviseletében megjelentek kinyilatkozták, hogy az Érkert szociális városrehabilitációs projekt előkészítését, megvalósítását támogatják, ennek érdekében megalakították „Az Érkert szociális városrehabilitációs projekt Támogató Csoportját” (rövidítve ÉTCS).

Többlakásos társasházak közös képviselőivel való egyeztetés 2009. november 17-én: a megjelentek egyeztették az akcióterületen tervezett lakóépület felújítások feltételeit, és megállapodtak arról, hogy az érintett lakók bevonása érdekében a közös képviselők lakógyűléseket szerveznek. A megjelentek csatlakoztak a támogatói csoporthoz. Ezeken a tájékoztató rendezvényeken a résztvevők véleményezhették és igényeik bemutatásával, és megfelelő alátámasztásával érdemben befolyásolhatták az akcióterületi fejlesztések végleges tartalmát.

A kérdőíveket, a kérdőívek feldolgozásának eredményeit, a lakossági fórumok jelenléti íveit és a lezajlott egyeztetések dokumentációját (jelenléti ívek, jegyzőkönyvek) a Mellékletek tartalmazzák.


124


6

PÉNZÜGYI TERV

Az alábbi táblázat áttekintést nyújt a pályázat keretében megvalósítandó tevékenységek költségeiről, azok támogatásintenzitásáról, valamint a támogatásról és a szükséges saját forrásról. 47. táblázat A tervezett fejlesztések összefoglaló költségvetése

A tevékenység neve


Költségvetés megoszlása Partneri (társasházak Támogatás Önkormányesetében (Ft) zati önerő (Ft) lakossági) önerő (Ft)

Közösségi funkciók Nyírségi Civilház felújítása 85,00% 23 159 389 Közszféra funkciók Érkerti Rendőrőrs felújítása 85,00% 19 728 368 Vécsey Károly Általános 77 875 592 Iskola külső felújítása 85,00% Virág Utcai Tagóvoda külső 15 383 121 felújítása 85,00% Kincskereső Óvoda külső felújítása 85,00% 20 260 455 Városi funkciók Városrész-központ kialakítása az Érkertben, közterület-rehabilitáció 85,00% 494 743 875 Lakófunkciót erősítő tevékenység Toldi utcai 10 emeletes 367 021 795 társasházak külső felújítása 70,00% Kapcsolódó soft elemek Soft projektelemek 85,00% 105 400 000 Projekt előkészítés, menedzsment, tájékoztatás Tájékoztatás 85,00% 3 400 000 Területelőkészítés, ingatlanvásárlás 85,00% 16 235 000 Projekt-előkészítés – tanulmányok, tervek, engedélyek 85,00% 32 457 250 Közbeszerzési költségek 85,00% 4 696 250 Műszaki ellenőr 85,00% 8 691 250 Könyvvizsgálói díjak 85,00% 1 062 500 Projekt menedzsment 85,00% 12 750 000 Tartalék 85,00% 34 000 000 ÉAOP 5.1.1./B pályázat költségvetése összesen 79,92% 1 236 864 444

A projekt bruttó költsége (Ft)

0

4 086 951

27 246 340

3 481 477

0

23 209 845

0

13 742 751

91 618 343

0

2 714 668

18 097 789

0

3 575 374

23 835 829

0

87 307 743

582 051 618

78 647 528

78 647 528

524 316 850

8 850 000

9 750 000

124 000 000

0

600 000

4 000 000

0

2 865 000

19 100 000

0 0 0 0 0 0

5 727 750 828 750 1 533 750 187 500 2 250 000 6 000 000

38 185 000 5 525 000 10 225 000 1 250 000 15 000 000 40 000 000

90 979 004

219 817 765

1 547 661 614

A fenti táblázat összefoglalóan mutatja be az egyes tevékenységek költségét, nem tartalmazza az horizontális költségek arányosítását az egyes tevékenységekre. A Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs közös épületének felújítása különböző funkciókhoz tartozik, itt a tevékenységekre jutó költségek alapterület arányosan kerültek megosztásra, 54:46 arányban. A pályázat keretében nem megosztható (85%-os támogatásintenzitású) költségek közé tartozik az ATT költsége, a projektmenedzsment költségek, a tájékoztatás és nyilvánosság költsége és a tartalékra elkülönített összeg. Az akcióterület fejlesztési költségei a tevékenységek jellegéből adódóan alapvetően négy fő csoportba sorolhatók be. Ezek a csoportok, valamint tartalmuk a következő módon alakul:


125


Előkészítési költségek: Az előkészítés olyan dokumentumok, tervek kidolgozását jelenti, melyek egyrészt a vonatkozó útmutatók alapján kötelezőek (ide tartozik az Akcióterületi Terv kidolgozása), másrészt hatóságilag szükségesek a tervezett beruházások kivitelezéséhez. (ide tartoznak az engedélyezési, kivitelezési dokumentumok, egyéb műszaki tervek díjai).

Projektmenedzsment költségei: A projektmenedzsment költségek a Városfejlesztő Társaságra vonatkozó költségeket tartalmazzák.

Építési költségek: Az építési költségek magukban foglalják az épületek és közterek felújításához kapcsolódó költségeket. Ezek a költségek az akcióterületen a Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs közös épületének felújításával, 3 oktatási intézmény és 10 társasház külső felújításával, valamint az érkerti közterületek rehabilitációjával kapcsolatosan merülnek fel.

A megvalósításhoz szorosan kapcsolódó szolgáltatások költségei 3 kategóriába sorolhatók: o

o

o

projektmegvalósításhoz kapcsolódó szakmai szolgáltatások: ide tartozik beruházási jellegű tevékenységekhez szorosan kapcsolódó építési műszaki ellenőr költsége, projektmegvalósításhoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások: a különböző – pályázati útmutató vagy jogszabályok alapján – kötelező tevékenységekhez kapcsolódnak, ide tartoznak a könyvvizsgálói díjak, tájékoztatás és nyilvánosság biztosításához szükséges szolgáltatások, közbeszerzési eljárások lebonyolításával kapcsolatban felmerülő költségek, a soft tevékenységekhez kapcsolódó költségek: rendezvények lebonyolításának költségei, reklám és marketing költségek, valamint a programalapra elkülönített költségek.

A projekt megvalósítási időszaka három pénzügyi évet (2012-2014) érint. Ennek megfelelően a beruházási költségek tervezése is e három évet fogja át. A költségek egyes évek közötti megosztását a projekt ütemtervnek megfelelő előrehaladás során, a felmerülés időszaka határozza meg. A beruházási költségek Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint projekt gazda tekintetében a projekt keretében való ÁFA státusza miatt a bruttó költségtételek alkalmazásával kerültek tervezésre. A pályázat pénzügyi tervének kiadási oldala a tervezői költségbecslések adataira épül. Külön szerepelnek benne az egyes tevékenységekre, az előkészítésre, a projektmenedzsmentre és az egyéb igénybevett szolgáltatásokra tervezett költségek az előzetes ütemezésnek megfelelően. A bevételi oldal legnagyobb tétele a pályázati támogatás. A saját forrásokat a konzorcium biztosítja, az Önkormányzat (mint konzorciumvezető) mellett az egyes konzorciumi tagok is vállalják a rájuk eső önrész biztosítását. A társasházak, lakásszövetkezet esetében megvalósul a tulajdonosok egyéni hozzájárulásainak egy számlán való összegyűjtése. A részletes pénzügyi számításokat, költség-haszon elemzéseket a Városfejlesztési kézikönyv előírásainak megfelelően a teljes Akcióterületi Terv fogja tartalmazni.


126


7

A MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETE

7.1 7.1.1

Az Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása A Városfejlesztő Társaság létrehozásának körülményei

A megyei jogú városokkal szemben elvárás3, hogy városrehabilitációs végrehajtását városfejlesztő társaság közbeiktatásával valósítsák meg.

projektjük

Városfejlesztő Társaság létrehozását a városrehabilitációs beavatkozások végrehajtásához szükséges feladatok megoldása teszi indokolttá. A Városfejlesztő Társaságot létrehozó megyei jogú város, így Nyíregyháza Megyei Jogú Város is a városfejlesztő társaság működtetésével ezen feladatok ellátásához hatékonyabb, rugalmasabb és átláthatóbb piaci szemléletű menedzsmentet biztosít, egyúttal pedig ezen fejlesztő társaság egyidejűleg az önkormányzati költségvetés tehermentesítésére is képes. Mindezzel Nyíregyháza Megyei Jogú Város a középtávú lehetőségeket mérlegelve olyan forrás- és tervezési koordinációt valósít meg, amelynek révén a város rehabilitációs tevékenységei tervezhetőek és finanszírozásuk is kiszámíthatóbbá válik azon túl, hogy a Városfejlesztő Társaság magántőke bevonására is alkalmas szervezet. A városfejlesztő társaság gazdasági társaság, létrehozására a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, míg a törvényességi felügyeleti, valamint a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos eljárásra pedig a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény rendelkezései az irányadóak. 7.1.2

Városfejlesztő Társaság működése Nyíregyházán

A fentieknek Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata úgy felel meg, hogy egy már cégjegyzékbe bejegyzett, 100%-os tulajdonában lévő, egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság alapító okiratát módosította a városfejlesztő társasággal szemben támasztott kritériumok biztosítása érdekében. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a Nyíregyházi Ipari Park Korlátolt Felelősségű Társaság (Kft.), mint egyszemélyes gazdasági társaság alapító okiratát módosította úgy, hogy az összhangba kerüljön az elvárt szabályozással. A Nyíregyházi Ipari Park Kft. székhelye 4400 Nyíregyháza, Szabadság tér 9., egyszemélyi alapítója Nyíregyháza MJV Önkormányzata, fő tevékenysége 68.10'08 Saját tulajdonú ingatlan adásvétele, törzstőkéje 28.000.000,- Ft, amely teljes egészében pénzbeli betétből áll. A társaságnál felügyelő bizottság működik – a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján kötelezően. A gazdasági társaság alapító okirata – figyelemmel arra, hogy a társaság egyszemélyi tulajdonosa Nyíregyháza MJV Önkormányzata – a meghozott tulajdonosi határozatok alapján alkalmassá vált a városfejlesztő társasággal szemben támasztott kritériumok teljesítésére. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény vonatkozó rendelkezései értelmében az egyszemélyes alapítású gazdasági társaságnál, így a fentebb részletesen megjelölt korlátolt felelősségű társaságnál sem működik taggyűlés, a taggyűlési hatáskörbe tartozó ügyekben a döntési jogkört az alapító, Nyíregyháza MJV Önkormányzata gyakorolja, alapítói határozatok formájában.

3

Irányadó útmutatók: Városfejlesztési kézikönyv (2009. január 28.) Tervezési Felhívás és Útmutató a Megyei Jogú Városok városrehabilitációs témájú kiemelt projektjavaslataihoz A Városfejlesztő Társaság létrehozását és működtetését segítő iránymutatás


127


Az alapító okirat módosítása tárgyában Nyíregyháza MJV Önkormányzatának olyan alapítói döntést magába foglaló képviselőtestületi határozatot hozott, mely alapítói határozat módosítja a Nyíregyházi Ipari Park Kft. 2008. február 4. napján egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát, az alábbiak szerint: Feltétlenül szükséges az alapító okiratban a társaság célját meghatározó rendelkezés módosítása oly módon, hogy a társaság célja a Városfejlesztő Társasággal szemben támasztott követelményeknek, feladatoknak és célkitűzéseknek megfelelően kerüljön meghatározásra. A társaság célja Nyíregyháza Megyei Jogú Város településfejlesztési koncepciója stratégiai céljainak – mely stratégiai célok alkotják az integrált városfejlesztési stratégiát – megvalósítása, ezen belül átfogó célként való megvalósítása a stabil alapokon nyugvó, kiegyensúlyozott, fenntartható módon fejlődő gazdaságnak, valamint biztosítása a minőségi életkörülményeknek. A fentieken belül a társaság középtávú tematikus céljai az alábbiak:

a külső és belső megközelíthetőség és elérhetőség javítása,

fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakításához,

a gazdaság igényeihez illeszkedő humánerőforrás-fejlesztés,

a(z inter)regionális szerepkör erősítése,

a fenntartható turizmus kialakítása és Nyíregyháza versenyképes turisztikai célterületté tétele,

kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme,

a természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése,

a lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése,

a magas szintű kultúra és a közművelődés lehetőségeinek biztosítása,

a szociális biztonság megteremtése.

A városfejlesztő cég által ellátandó feladatok:

az önkormányzati határozattal kijelölt rehabilitációs akcióterületek teljes körű fejlesztéséhez kapcsolódó feladatok ellátása:

akcióterületi terv készítése és felülvizsgálata,

gazdaságfejlesztési elemek integrációja,

a gazdasági partnerek koordinációja, civil és közigazgatási, államigazgatási partnerek koordinációja, lakosság bevonása,

fizikai beruházásokat kiegészítő tartalmi fejlesztések megvalósítása (önállóan vagy partnerrel),

fenntartás koordinációja,

további pályázati és egyéb (pl. befektetői) források felkutatása

a megvételre kijelölt ingatlanok megvásárlása (üzleti tárgyalások lebonyolítása, szerződések előkészítése és megkötése),

a terület előkészítési munkák irányítása (bontások, közműépítési munkák elvégeztetése, ingatlanrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátása az építési telkek kialakítása érdekében),


128


az Önkormányzat beruházásában megvalósuló egyes létesítmények esetében a beruházói feladatok ellátása (terveztetés, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele),

a magánvállalkozások építési tevékenységének koordinálása (javasolt funkciók, beépítési formák megvalósulásának elősegítése),

az akció mindenkori pénzügyi egyensúlyának biztosítása (a szükséges pénzforrások megszerzése, pályázatok és projektek elkészítése, esetleges bankhitelek felvétele),

adminisztratív, információs feladatok ellátása (kapcsolattartás az Önkormányzattal, a Hivatal ügyosztályaival, az Irányító Hatósággal az érintett Közreműködő szervezettel, projekt partnerekkel, lakossággal, vállalkozókkal és a finanszírozásban résztvevő bankokkal),

az Akcióterületen projektmenedzsment:

megvalósuló

projektekkel

kapcsolatos

teljes

körű

o

a projekt megvalósulásának teljes körű adminisztratív feladatainak lefolytatása (elszámolások, dokumentációk elkészítése, beszerzése, felügyelete)

o

projekt végrehajtásához szükséges koordinációs feladatok ellátása

o

projekt költségek kontrollja

o

kockázatkezelések

o

változások menedzselése

o

projekt szerződéskötésének előkészítése, lebonyolítása

o

projekt időütemezés menedzselése

o

kapcsolattartás a támogató szervezettel, megvalósítókkal, Közreműködő Szervezettel, az önkormányzattal egyeztetetten

o

projekt menedzseléséhez kapcsolódó találkozók, workshop-ok szervezése

o

projekt lezárása, értékelése

o

kapcsolattartás a szállítókkal és a Közreműködő Szervezettel

o

a projekt belső monitoringjának megszervezése

o

tájékoztatási feladatok biztosítása.

A társaság cégjegyzékbe bejegyzett és az alapító okirat 8./ pontjában megnevezett jelenlegi ügyvezetője megfelel a városfejlesztő társaság vezetőjével szemben támasztott kritériumnak – melyek szerint ezen városfejlesztő társaság vezetőjének a városfejlesztési profilt kell képviselnie, ugyanakkor nem lehet vagyongazdálkodási, vagy üzemeltetési feladatokban érintett, és egyidejűleg a vezetőnek azon kritériumoknak is meg kell felelnie, miszerint ismeretekkel kell rendelkeznie műszaki, területfejlesztési, pénzügyi, építészi, vagy közgazdasági területen. Az ügyvezetőt az alapító meghatározott időtartamra – melynek maximális időtartama 5 év – vagy határozatlan időtartamra is megbízhatja, jelen esetben célszerű a meghatározott időtartamú ügyvezetői megbízatás alkalmazása. A Nyíregyházi Ipari Park Kft. meglévő egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság alapító okiratának fentiek szerinti módosítását a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság, mint Cégbíróság a cégjegyzékbe bejegyezte, így a módosított egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság megfelel a városfejlesztő társasággal szemben támasztott szervezeti, társasági jogi feltételeknek.


129


7.1.3

Az önkormányzat és a városfejlesztő társaság közötti jogviszony

A fentiek szerinti módosítással átalakított egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság – a Városfejlesztő Társasággal szemben támasztott feladatok megvalósítása céljából – megbízási szerződést köt az alapító Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatával. Ez a szerződés megbízási szerződés, mely szerződéstípusnak lényegi eleme, hogy a megbízott nem eredmény létrehozására, hanem gondos, a megbízó érdekeinek megfelelő képviseletre, eljárásra vállalkozik, tehát ez a szerződés nem eredmény, hanem gondossági kötelem. Ezen szerződéstípus alkalmazásával tehát a megbízási szerződés megkötésével a társaság meg tud felelni a Városfejlesztő Társasággal szemben támasztott azon kritériumnak, miszerint a társaság feladatait az Önkormányzat nevében és az ő számlájára végzi. A városfejlesztő egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságnak Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatával megkötendő, fentiek szerinti megbízási szerződés vonatkozásában tekintettel kell lenni a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. számú törvény rendelkezéseire is. A megbízási szerződésbe valamennyi, az együttműködés keretében megvalósítani kívánt feladatot rögzíteni szükséges, a megvalósítani kívánt feladatok szerint szükséges a szerződés-szerű teljesítést ütemezni, a szerződés-szerű teljesítés esetére megállapított megbízási díjakat pedig az egyes ütemek teljesítéséhez kapcsolódóan kell kifizethetővé tenni, az egyes ütemek teljesítésigazolásával egyidejűleg. A Városfejlesztő Társaság és az alapító Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata által megkötendő megbízási szerződésben szabályozza az alábbiakat:

az önkormányzati tulajdonosi jogok gyakorlásának módját,

az akcióterületi ingatlangazdálkodás szabályozását,

a vagyongyarapítás nyereségének felhasználását,

az akcióterületi fejlesztések szabályozását,

a Városfejlesztő Társaság jogosítványait és kötelezettségeit,

az Önkormányzat jogosítványait és kötelezettségeit,

a városrehabilitációs fejlesztési források megszerzéséhez biztosítandó saját forrást,

a vagyongazdálkodó és együttműködés módját.

üzemeltetésért

felelős

társasággal

való

esetleges

A fentiek egyidejű teljesítése esetén az alapító Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata teljesítheti a városfejlesztő társasággal szemben támasztott követelményeket oly módon, hogy megfelel a vonatkozó jogi szabályozásnak is. 7.1.4

Kompetenciák, felelősségi körök

A létrehozott Városfejlesztő Társaság szervezeti struktúrája, a működési rendszerben elfoglalt helye, és kapcsolatai úgy kerültek kialakításra, hogy az egyszerre szolgálja az Irányító Hatóság elvárásait, a kedvezményezett Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának érdekeit, és mindezekkel összhangban a megvalósítani kívánt városfejlesztési programok hatékony végrehajtását. A városfejlesztési programok megvalósítása, illetve az ehhez kapcsolódó támogatási források felhasználása érdekében a kedvezményezett Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata szerződést köt az Irányító Hatósággal. A kedvezményezett alapvető kötelezettsége a Városfejlesztési Társaság előírások szerinti megalapítása, működési feltételeinek biztosítása, valamint a Kft. működésének folyamatos ellenőrzése, és az önkormányzat érdekeinek érvényesítése. In house megbízási szerződés keretében megbízza


130


a Társaságot a programok menedzselésével, és a rehabilitációs vagyonkezelési feladatok ellátásával. Az egyszemélyes társaság ezen elvárások szerinti működtetésének akkor tud leginkább megfelelni az önkormányzat, ha a rendszer szereplői részére megfelelő kompetenciákat alakít ki, a feladatok lehatárolását, és a számonkérés rendszerét a tevékenységek jellegéhez alakítja. Az Önkormányzat a Városfejlesztési Társaságot ugyan a belváros fejlesztési program keretében hozta létre, de a társaság feladata az azt követően induló egyéb (köztük a jelenlegi) városfejlesztési programok menedzselése is. Az Önkormányzat képviselőtestülete mindenkor fenntartja magának a jogot arra, hogy állandó kontrollt gyakoroljon a fejlesztési programok vonatkozásában. Ennek megfelelően valamennyi stratégiai döntés meghozatala a testület joga és kötelezettsége, különös tekintettel az IVS és Akcióterületi Tervek, a rehabilitációs rendelet, pénzügyi tervek elfogadására, az IH-val és más szervezetekkel történő kötelezettségvállalásokra, valamint a társasági és személyi ügyekkel kapcsolatos döntések meghozatalára. Az operatív döntések meghozatala, a feladatok folyamatos nyomon követése a polgármester és – rajta keresztül – a polgármesteri hivatal, és illetékes osztályainak feladata. Különösen fontos szerep hárul e tekintetben a Városfejlesztési Osztályra és a Főépítészre, akiknek alapvető feladata az IVS és Akcióterületi Tervek kidolgozása és folyamatos felülvizsgálata, a megvalósítás nyomon követése, valamint a városfejlesztési koncepcióval való összhangjának megteremtése. A Városfejlesztési Osztály háromoldalú információáramlást biztosít a Polgármesteri Hivatal, az Önkormányzat és a Városfejlesztési Társaság között. Operatív szinten ellenőrzi a Városfejlesztési Társaság munkáját és azonnali jelzéseket tesz a döntéshozó számára az esetleges szabálytalan működés kapcsán. Előterjesztéseket készít az önkormányzat számára a városfejlesztési programok megvalósításához, valamint a Városfejlesztési Társaság szakmai és pénzügyi beszámolóit előkészíti és beterjeszti a képviselő testület számára. Az önkormányzat számára fontos napi szintű operatív ellenőrzést a Kft. Felügyelő Bizottságán, illetve annak elnökén keresztül képes ellenőrizni oly módon, hogy az alapszabályban meghatározott értékhatáron túl az ügyvezető csak a Felügyelő Bizottság elnökének ellenjegyzése mellett hozhat döntéseket. Ezzel a módszerrel rugalmasan és fennakadás nélkül valósíthatóak meg a programelemek, de nem sérül a tulajdonosi kontroll sem. A napi operatív munka biztosíthatósága érdekében szükséges olyan bizottsági elnököt választani, aki megfelelő szakmai képességekkel és gyakorlattal rendelkezik, és beosztásánál fogva napi szinten képes részt venni a városrehabilitációs programok végrehajtásában. A Kft. formában működő társaság ügyvezetője egyetemleges felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel tartozik mind az IH, mind pedig a MJV Önkormányzata irányába. Az ügyvezető kiválasztása kapcsán tekintettel szükséges lenni mindazokra a képességekre, melyek a feladatok végrehajtásához elengedhetetlenül szükségesek. A szakmai gyakorlat megléte mellett fontos, hogy rendelkezzen pénzügyi, közgazdasági ismeretekkel, legyen projekt menedzsment tapasztalata és műszaki jártassága. Az ügyvezető szakmai munkáját pedig a társaságban alkalmazott szakemberek, valamint a vele szerződéses kapcsolatban álló szakmai szervezetek irányításán keresztül valósítja meg. A városfejlesztő társaságnál 2 fő – ügyvezető, titkárságvezető – alkalmazásban áll, a pénzügyi, műszaki és szociális/társadalmi feladatokat ellátó szakemberek megbízási szerződéses viszonyban állnak a társasággal.

Ügyvezető igazgató: feladata a társaság operatív irányítása, a munkáltatói jogkör gyakorlása, üzleti stratégia elkészítése, megvalósítása, új üzleti lehetőségek felkutatása, rendszeres beszámolás, jelentés a tulajdonos és a forrásgazdák (pl. IH, KSZ) felé, cégképviselet és kapcsolattartás a partnerekkel. Kompetenciák: felsőfokú közgazdasági végzettség, minimum 5 év projekt menedzsment tapasztalat, műszaki jártasság, 1 idegen nyelv (angol) felsőfokú aktív nyelvismeret.


131


Műszaki menedzser: a projekt előkészítésében, a műszaki elemek kidolgozásában játszik szerepet, ugyanakkor a tervek felülvizsgálatára, esetleges átdolgozására a későbbiekben is szükség lehet. Kulcsszerepet játszik az Akcióterületen később megvalósuló fejlesztések kidolgozásában. A projektek megfelelő szintű előkészítéséhez további műszaki szakértő közreműködésére is szükség lehet. Kompetenciák: felsőfokú műszaki végzettség és minimum 5 év hasonló területen szerzett gyakorlat.

Projekt menedzser: feladata a projekt elemeinek nyomon követése, az előrehaladási és fenntartási jelentések összeállítása, a kifizetés-igénylési dokumentáció összeállítása. A támogatási tanácsadó felelős az RFÜ és az NFÜ felé történő kapcsolattartásért is. Új projekt előkészítése, projekt dokumentáció elkészítésének koordinálása, összeállítása. Kompetenciák: felsőfokú végzettség, 2 éves projektmenedzselési tapasztalat.

Titkárságvezető: a Társaság titkársági és napi szintű ügyviteli feladatainak ellátása, az ügyvezető munkájának segítése, részvétel a jelentések készítésében. Kompetenciák: felsőfokú végzettség.

A Városfejlesztési Társaságban a szociális városrehabilitációs program végrehajtásához alkalmazásra kerül szociális / társadalmi programokkal foglalkozó szakirányú végzettségű munkatárs, aki szociológus, szociális munkás, szociálpolitikus, esélyegyenlőségi szakértő, andragógus, néprajzos, pedagógus, illetve pszichológus végzettségű személy lehet. A közbeszerzési, bonyolítói, műszaki ellenőri, könyvvizsgálói, jogi és kommunikációs feladatokat külső megbízások alapján látja el a szervezet. A Városfejlesztési Társaság a programok megvalósítása kapcsán több irányú beszámolási kötelezettséggel tartozik mind az IH, mind a Polgármesteri Hivatal és Városfejlesztési Osztály, a Felügyelő Bizottság és Közgyűlés irányába.

Az IH-val történő operatív kapcsolattartás keretében a rendszeres beszámolókon túl eleget tesz az IH soron kívüli információ igényének, valamint tájékoztatást ad a program megvalósítása kapcsán fellépő változtatásáról, egyeztet azok megvalósításnak lehetőségeiről.

A Közgyűlés számára negyedéves rendszerességgel pénzügyi és szakmai beszámolót készít a program megvalósításának állásáról, valamint azonnali jelzéssel él, amennyiben a stratégiai elemek megvalósításában változás áll elő.

A polgármester számára havi rendszerességű megvalósulási jelentést ad, illetve egyeztet mindazokban a kérdésekben, melyek a projektelemek megvalósítása szempontjából stratégiai jelentőséggel bírnak.

A Városfejlesztési Osztállyal napi szintű kapcsolatot tart, és egyeztet a programok megvalósítása kapcsán. Az Osztály számára leadja a Közgyűlés számára előterjesztendő beszámolókat, és tájékoztatja az IH-val történő kapcsolatok állásáról.

A Felügyelő Bizottság elnökével napi szintű operatív kapcsolatot tart, egyeztet a programok megvalósításáról, és engedélyezteti a hatáskörét meghaladó kifizetéseket. A Felügyelő Bizottság elnöke szükség szerint tájékoztatja a polgármestert és a Közgyűlést a programban bekövetkezett stratégiai változásokról, engedélyt kér azok megvalósítására.

Az Ügyvezető személyesen, és munkaszervezetén keresztül napi kapcsolatot tart a kivitelezőkkel a feladatok végrehajtása érdekében, gondoskodik a fejlesztések szerződés szerinti műszaki tartalommal történő, időbeni végrehajtásáról, a teljesítmények igazolásáról, az elvégzett feladatok pénzügyi teljesítéséről. 19. ábra Nyíregyházi Városfejlesztő Korlátolt Felelősségű Társaság szervezeti ábrája


132


Felügyelő Bizottság Elnök FB tag 1. FB tag 2.

Polgármester Városfejlesztésért felelős alpolgármester Képviselőtestület Bizottságok: • Városstratégiai és környezetvédelmi • Szociális, egészségügyi és ifjúsági • Gazdasági és tulajdonosi • Jogi, ügyrendi

Projektpartnerek Konzorciumi partnerek •

• •

Nyíregyháza Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Osztály osztályvezető Vagyongazdálkodási Osztály osztályvezető Főépítész

Operatív kapcsolattartás

Városfejlesztő Társaság Külső szakértők Könyvelő Közbeszerzési szakértő Műszaki ellenőr Projektmenedzsment szakértő (soft) Lebonyolító Tervező (Kiviteli és engedélyes tervek) Jogi szakértő Kommunikációs szakértő

In house közbeszerzés/ Megbízási szerződés

Operatív kapcsolattartás

Irányító Hatóság

Nyíregyháza MJV Önkormányzata

Szerződéskötés

Egyéb partnerek

Nyíregyházi Civil Fórum Elnök

Igazgató Titkárságvezető


SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei RendőrFőkapitányság Érkerti Rendőrőrs Társasházak, lakásszövetkezet Soft tevékenységek megvalósításába bevont partnerek

Műszaki menedzser Projektmenedzser

133


A Városfejlesztő Társaság kritériumainak megfelelő egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság felügyelő bizottsága vonatkozásában megjegyzendő, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvény vonatkozó rendelkezései értelmében a felügyelő bizottság ellenőrzi a gazdasági társaság működését, ezen ellenőrzési tevékenység gyakorlása során a felügyelő bizottság kontrollt is gyakorolhat a társaság ügyvezetője, illetőleg az általa meghozott döntések felett, ezáltal tehermentesítve az alapító Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatát, az ügyvezetői döntések feletti folyamatos ellenőrzés gyakorlásának kötelezettsége alól. A felügyelő bizottság jogkörének gyakorlása során pedig dönthet, hogy az ügyvezetői döntés jóváhagyása vonatkozásában kéri-e az alapító hozzájárulását, avagy sem. Ezen módszer alkalmazásával fenntartható az egyszemélyes társaság folyamatos működése, ellenőrzésének lehetősége oly módon, hogy az operatív kontroll rugalmasan gyakorolható, tehát nem szükséges minden ügyvezetői döntés kontrolljaként az alapító önkormányzat képviselő testületét összehívni. A városfejlesztési programokban résztvevő szereplők ilyen jellegű együttműködése képes biztosítani a programok hatékony végrehajtását, az érintett szereplők érdekeinek érvényesülését, a város hosszú távú városfejlesztési elképzeléseinek és vagyongazdálkodásának megvalósítását. 7.1.5

Intézményi együttműködés

A Városfejlesztő Társaságnak működése során számos intézménnyel kell együttműködnie az Akcióterületi fejlesztések sikeres lebonyolítása érdekében. A Társaság egyik legjelentősebb feladata a forrásgazdával (jelen eseten a ROP IH-val és KSZ-el), később a támogatóval való operatív kapcsolattartás, mely magában foglalja a Nyíregyháza MJV Önkormányzat nevében való jelentési kötelezettségeknek való megfelelést is. Operatív munkakapcsolatot épít ki a Társaság a Polgármesteri Hivatal különböző intézményeivel is; elsősorban a Városfejlesztési Osztállyal, a Főépítésszel, a Vagyongazdálkodási Osztállyal, amely egységekkel a tervezés és a megvalósítás, illetve az üzemeltetés során is szorosan együttműködik. A legszorosabb intézményi együttműködés a Társaság és Városfejlesztési Osztály között alakul ki, hiszen a szakmai koordinációért az Önkormányzat és a Városfejlesztő Társaság között a Városfejlesztési Osztály vezetője a felelős. A tervezés, de főként a megvalósítás és a fenntartás időszakában stratégiai partnerként jelentkezik a Nyíregyházi Városüzemeltetési és Vagyonkezelő Kft. Az együttműködés szabályozott formában jön létre, melyet az egyes projektelemekre is kiterjedően a várossal kötendő megbízási szerződés szabályoz. A projekt megvalósításába Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata több partnert kíván bevonni. A konzorciumi partnerek közötti felelősségi viszonyt a konzorciumi megállapodás rögzíti. Az operatív kapcsolattartás, a kezdő és időközi munkamegbeszélések lebonyolítása, és a konzorciumi partnerek pontos, határidőre való teljesítésének nyomon követése a Városfejlesztő Társaság feladata lesz. A Társaság feladata a projekten kívül partnerek, potenciális partnerek és stakeholderekkel való kapcsolattartás is. A civil szervezetek bevonása intézményesített keretek között történik a városfejlesztést érintő projektek megvalósításánál. Az Önkormányzat bevonja és rendszeresen tájékoztatja a Nyíregyházi Civil Fórumot minden, a város életét meghatározó fejlesztésnél. A Civil Fórum és az Önkormányzat közötti kapcsolattartásért városfejlesztési ügyekben a felelős alpolgármester a felelős. A Városfejlesztő Társaság az Önkormányzati beszámolókon túl köteles a Nyíregyházi Civil Fórum rendezvényein is tájékoztatást adni a projekt megvalósulásáról, illetve a következő akcióterületi fejlesztések tervezésénél a Civil Fórummal egyeztetni a tervezett projektelemekről, különös tekintettel az ESZA típusú soft projektelemekre.


134


Az alvállalkozókkal való napi szintű kapcsolattartás, szerződések előkészítése, a teljesítések ellenőrzése a Városfejlesztő Társaság feladata. A Társaság ugyancsak felelős a projekt megvalósulása során az úgynevezett kritikus út betartásáért, betartatásáért. Amennyiben ettől eltérését tapasztal az Önkormányzat, mint projektgazda felé, haladéktanul írásban jelentést készít és a beavatkozások lehetséges módozataira javaslatot tesz. 20. ábra Az intézményi és intézményközi együttműködések ábrája

Nyíregyháza MJV Önkormányzata

Irányító Hatóság

Projektpartnerek

Nyíregyháza Polgármesteri Hivatala

Projekten kívüli partnerek Támogatói csoport

Nyíregyházi Városüzemeltetési és Vagyonkezelő Kft.

Városfejlesztő Társaság

Pénzügyi partnerek

7.2

Egyéb partnerek (befektetők, lakosság)

Alvállalkozók

Üzemeltetés, működtetés

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának célja az, felújított létesítmények és közterek fenntartását, valamint az ott szolgáltatások hozzáférhetőségét hosszú távon is biztosítsa. A során megvalósuló egyes projektelemek működtetéséhez önkormányzat elsősorban saját költségvetéséből biztosítja.

hogy a létrehozott, illetve nyújtott magas színvonalú szociális városrehabilitáció szükséges forrást az

A létrehozott/felújított épületek és közterek állapotának hosszú távú fenntarthatóságát a tulajdonos és a fenntartó/üzemeltető együttműködése garantálja. A támogatás kedvezményezettje Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata által vezetett konzorcium, amely mind a beruházás, mind a működtetés során a tulajdonosi jogok gyakorlója (az Érkerti Rendőrőrs kivételével). A tulajdonos felelős a felújításáért, karbantartásáért, viseli annak terheit, jogosult annak hasznaira. Ezeket a jogokat és


135


kötelezettségeket az önkormányzat átruházhatja intézményeire vagy a tulajdonában lévő gazdasági társaságokra. 48. táblázat Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása c. projekt tevékenységei és azok üzemeltetői Tevékenységi elem Üzemeltető Nyírségi Civilház épületének felújítása Első Nyírségi Fejlesztési Társaság Érkerti Rendőrőrs épületének felújítása Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőrfőkapitányság Városrész központ kialakítása, közterület Nyíregyháza Városüzemeltetési és rahabilitáció Vagyonkezelési Kft Vécsey Károly Általános Iskola felújítása Vécsey Károly Általános Iskola Vécsey közi tagóvoda felújítása Virág utcai Óvoda Kincskereső Óvoda felújítása Kincskereső Óvoda A társasházak és lakásszövetkezeti házak közös Társasházak részeinek felújítása Nyíregyházi Lakásszövetkezet

A fejlesztés tárgyát képező tevékenységek működési/működtetési költségei az Európai Uniós módszertani ajánlásoknak megfelelően három fő kategóriába sorolhatóak:

Üzemeltetési költségek

Karbantartási, fenntartási költségek

Pótlási, felújítási költségek (későbbi évek beruházás jellegű költségei)

A fejlesztéssel érintett létesítmények esetében a jelenlegi adatokból és a megvalósítást követően létrejött kapacitásokból kiindulva becsülhetőek meg a várható működési bevételek és kiadások. A működési költségek között csak azok a kiadások kerülnek számbavételre, amelyek tényleges kiadással járnak. Tényleges kiadást nem jelentő tétel – mint amilyen az amortizáció – nem kerül figyelembe vételre. A szociális városrehabilitáció keretében tervezett akcióterületi fejlesztés esetében nem kerül sor új létesítmények kialakítására, épületek és közterületek felújítása valósul meg, ezek a jelenleg is működő feladatok modernizálását célozzák. Az alábbiakban projektelemenként kerül röviden bemutatásra a tervezett tevékenységek és szolgáltatások működése, az azokhoz kapcsolódó becsült kiadások és bevételek nagyságrendje, valamint a fenntartás szervezeti hátterét. A működtetéssel kapcsolatos részletes számításokat a végleges Akcióterületi Terv tartalmazza majd.

7.2.1

Nyírségi Civilház épületének felújítása

A Nyírségi Civilház fenntartója Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, üzemeltetője az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság. Az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság kiadásai jelenleg éves szinten 59 millió Ft-ot tesznek ki, mely a megvalósítandó programok költségeiből, a fenntartási, működési költségekből, a személyi jellegű kiadásokból és egyéb kiadásokból tevődik össze. Az épület felújítása az üzemeltetés energiaszükségleteinek csökkenését eredményezi, amely az energiaszolgáltatási árak változásától függően eredményezhet költségmegtakarítást a referencia időszak vonatkozásában. A működés-fenntartás költségeihez szükséges forrásokat az egyesület bevételei fedezik. A jelenlegi bevételek az alábbi elemekből tevődnek össze: legjelentősebb részét a kapott támogatások és pályázati bevételek jelentik (2008-ban 51 millió Ft), emellett az


136


alaptevékenység bevételei (9 millió Ft), tagdíjak és egyéb bevételek képezik. A bevételek nagysága döntően az előre nem tervezhető módon elnyert pályázati támogatásoktól függ. A Nyírségi Civilház felújítását követően a bevételek és kiadások infláció mértékű növekedése várható. Az üzemeltető egyesület nonprofit szervezetként a tevékenysége során keletkezett eredményt az alapító okiratban és az alapszabályban megfogalmazott cél szerinti tevékenységekre fordítja. A megvalósulást követően a tevékenység fenntartását, tervszerű karbantartását az önkormányzat saját forrásaiból valósítja meg.

7.2.2

Érkerti Rendőrőrs épületének felújítása

Az Érkerti Rendőrőrs épületrészének tulajdonosa a Magyar Állam, üzemeltetője a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság. A Rendőrőrs üzemeltetési és karbantartási költségei jelenleg éves szinten 2,5 millió Ft-ot tesznek ki, a pályázat megvalósítását követő években ennek növekedése várható.

Bár az épület felújítása az üzemeltetés energiaszükségleteinek csökkenését eredményezi, amely az energiaszolgáltatási árak változásától függően eredményezhet költségmegtakarítást a referencia időszak vonatkozásában.

Ugyanakkor költségnövekedés várható a személyi jellegű kiadások növekedése miatt, amelyek a többlet feladatok ellátásához szükséges munkaerő bérét és járulékait fedezi. A tervek szerint a jelenlegi 35 fő foglalkoztatása mellett várhatóan 2 további fővel nő a foglalkoztatottak létszáma.

A működés-fenntartás költségeihez szükséges forrásokat az Érkerti Rendőrőrs bevételei fedezik. A Rendőrőrs jelenlegi bevételei két részből tevődnek össze: intézményi működési bevételből és működési költségvetés támogatása és támogatás értékű működési bevételből, ezek jelenleg nagyságrendileg 17 millió Ft-ot tesznek ki, és a pályázat megvalósítását követő években a bevételek növekedése várható. 7.2.3


A Vécsey Károly Általános Iskola esetében megvalósuló külső felújítás egyrészt városképi szempontok miatt bír jelentőséggel, másrészt a tető- és homlokzatszigetelés, valamint a nyílászárók cseréje az üzemeltetés energiaszükségleteinek csökkenésével is jár. A Vécsey Károly Általános Iskola üzemeltetési és karbantartási költségei jelenleg éves szinten – személyi jellegű (és ahhoz kapcsolódó) kiadások nélkül – 28 millió Ft-os nagyságrendet tesznek ki. A felújítás eredményeként bekövetkező energiaigény csökkenés várhatóan költségmegtakarítást eredményez, amelynek mértéke az energiaszolgáltatási árak emelkedésétől függően alakul a referencia időszak vonatkozásában. A működés-fenntartás költségeihez szükséges forrásokat az intézmény bevételei fedezik, amelyek két részből tevődnek össze: alaptevékenységből származó bevételekből és önkormányzati támogatásból (cca. 90%). A bevételek éves szintje nagyságrendileg 300 millió Ft, amelynek növekedése várható a pályázat megvalósítását követő években. A fejlesztések megvalósulását követően a fenntartást, a tervszerű karbantartást az önkormányzat saját forrásaiból valósítja meg.


137


7.2.4

Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) külső felújítása

A Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) esetében megvalósuló külső felújítás egyrészt városképi szempontok miatt bír jelentőséggel, másrészt a tető- és homlokzatszigetelés az üzemeltetés energiaszükségleteinek csökkenésével is jár. A Vécsey utcai tagóvoda üzemeltetési és karbantartási költségei jelenleg éves szinten – személyi jellegű (és ahhoz kapcsolódó) kiadások nélkül – 2,2 millió Ft-os nagyságrendet tesznek ki. A felújítás eredményeként bekövetkező energiaigény csökkenés várhatóan költségmegtakarítást eredményez, amelynek mértéke az energiaszolgáltatási árak emelkedésétől függően alakul a referencia időszak vonatkozásában. A működés-fenntartás költségeihez szükséges forrásokat az intézmény bevételei fedezik, amelyek két részből tevődnek össze: alaptevékenységből származó bevételekből és önkormányzati támogatásból (cca. 90%). A bevételek éves szintje nagyságrendileg 48 millió Ft, amelynek növekedése várható a pályázat megvalósítását követő években. A fejlesztések megvalósulását követően a fenntartást, a tervszerű karbantartást az önkormányzat saját forrásaiból valósítja meg.

7.2.5


A Kincskereső Óvoda esetében megvalósuló külső felújítás egyrészt városképi szempontok miatt bír jelentőséggel, másrészt a tető- és homlokzatszigetelés, valamint a nyílászárók cseréje az üzemeltetés energiaszükségleteinek csökkenésével is jár. A Kincskereső Óvoda üzemeltetési és karbantartási költségei jelenleg éves szinten – személyi jellegű (és ahhoz kapcsolódó) kiadások nélkül – 5,5 millió Ft-os nagyságrendet tesznek ki. A felújítás eredményeként bekövetkező energiaigény csökkenés várhatóan költségmegtakarítást eredményez, amelynek mértéke az energiaszolgáltatási árak emelkedésétől függően alakul a referencia időszak vonatkozásában. A működés-fenntartás költségeihez szükséges forrásokat az intézmény bevételei fedezik, amelyek két részből tevődnek össze: alaptevékenységből származó bevételekből és önkormányzati támogatásból (cca. 90%). A bevételek éves szintje nagyságrendileg 115 millió Ft, amelynek növekedése várható a pályázat megvalósítását követő években. A fejlesztések megvalósulását követően a fenntartást, a tervszerű karbantartást az önkormányzat saját forrásaiból valósítja meg.

7.2.6

Városrész központ kialakítása, közterület rehabilitáció

A közterületek üzemeltetése a Nyíregyháza Városüzemeltetési és Vagyonkezelési Kft feladata. A fenntartási és üzemeltetési cél az, hogy a belváros megújított közterületei – a rendszeres karbantartásnak és tisztításnak köszönhetően – hosszú távon is alkalmasak legyenek a közösségi, közlekedési, rekreációs funkciók ellátására úgy, hogy lehetőség szerint ugyanannyi ráfordítással magasabb szolgáltatási színvonalat tudjon az adott közterület képviselni. A közterület rehabilitációs projektek megvalósítása után a kialakított zöldfelületek, burkolatok fenntartása rendszeres gondozást igényel. Az útfelújítási projektelemek, a megújult burkolatok a megvalósítást követően karbantartást igényelnek. A közterületekkel kapcsolatos legfontosabb tevékenységek a következők:

a zöldterületek karbantartása, gondozása (ültetés, öntözés, kaszálás, takarítás, stb.)


138


közparkok, terek karbantartása, gondozása (takarítás, öntözés, locsolás, síkosságmentesítés, hó eltakarítás, növényzet gondozása, stb.)

járdák, utak, parkolók karbantartása, gondozása (takarítás, síkosság-mentesítés, hó eltakarítás, növényzet gondozása, stb.)

A fejlesztések megvalósulását követően a közterületek fenntartását, tervszerű karbantartását az önkormányzat saját forrásaiból valósítja meg.

7.2.7

A társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása

A társasházak és lakásszövetkezeti házak magántulajdonban vannak, üzemeltetőjük 2 épület esetében a Nyíregyházi Lakásszövetkezet, 8 társasház esetében maga a társasház. A társasházak üzemeltetési, karbantartási és pótlási költségei épületenként változóak, nagyságrendileg 6-8 millió Ft-ot tesznek ki évente épületenként, amelynek nagy részét a közüzemi díjak, takarítás, lift üzemeltetés költsége teszi ki. Az épületek hőszigetelése várhatóan az üzemeltetés energiaszükségleteinek csökkenését eredményezi. A társasházak és lakásszövetkezeti házak a működési-fenntartási költségeiket saját bevételeikből fedezik, melynek legnagyobb tételét a közös költség befizetések jelentik, éves szinten épületenként 6-7 millió Ft-os nagyságrendben, ezt egészítik ki közös helyiségek bérleti díjából származó bevételek. A felújítások révén – a tető- és homlokzat szigetelés eredményeként – nő az érintett épületek energiahatékonysága. Az épületek megújult homlokzata nem igényel fenntartási hozzájárulást Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata részéről.

7.2.8

Kapcsolódó soft tevékenységek

A tervezett programok városrehabilitációs programon túli további működtetése igény esetén pályázati forrásokból és szükség esetén önkormányzati támogatással is megvalósulhat. A működtetéssel kapcsolatos részletes számításokat a Városfejlesztési kézikönyvnek megfelelően a teljes Akcióterületi Terv fogja tartalmazni.


139


8 8.1

MELLÉKLETEK Kivonat Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról szóló rendeletből

Kivonat Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról szóló 19/2005.(V. 5.) KGY rendeletből az akcióterület építési használati övezeteire vonatkozóan

LAKÓZÓNA (L) 6. § (1) Nagyvárosias lakózóna (Ln) a) A terület jellemzően nagy laksűrűségű, több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, többségében lakóépületek elhelyezésére szolgál. b) A területen - lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportlétesítmény, továbbá kivételesen - szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági építmény, többszintes parkolóház, valamint ahhoz kapcsolódó, épület alatti üzemanyagtöltő helyezhető el. c) A b) pontban felsorolt kivételesen elhelyezhető építmények csak akkor telepíthetők, ha a szomszédos építési telek felőli határokon a háromszintes növénytelepítés 10 m széles sávban biztosítható. d) A zóna területén meglévő épület szintráépítéséhez az építési engedélyezési eljárást megelőzően elvi építési engedélyt kell benyújtani. Az elvi építési engedélyezési terv Önkormányzati tervtanácsi véleményezésre kötelezett. (2) Kisvárosias lakózóna (Lk) a) A terület jellemzően közepes laksűrűségű, általában több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, többségében lakóépületek elhelyezésére szolgál. b) A területen - lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportlétesítmény, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület, továbbá kivételesen - szálláshely, szolgáltató épület, igazgatási épület, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró egyéb gazdasági építmény helyezhető el. c) A zóna területén elhelyezhető rendeltetési egységek (r. e.) számát a telek területének (m2) „x”-el való elosztása utáni, lefelé kerekített egész szám adja. „x” értéke: - 7,50 m építménymagasságig: 60 m2/r.e - 9,50 m építménymagasságig: 50 m2/r.e - 12,50 m építménymagasságig: 40 m2/r.e d) A lakások és a hozzájuk tartozó gépjármű tárolók egy rendeltetési egységnek számítanak. e) A b) pontban felsorolt kivételesen elhelyezhető építmények csak akkor telepíthetők, ha a szomszédos lakótelek felőli határokon a háromszintes növénytelepítés – az építés helyét kivéve – 10 m széles sávban biztosítható.


140


KÖZPARK ZÓNA (Z) 12. § (1) A közparkok céljára kijelölt területen a terület min. 50%-át zöldfelülettel, ill. vízfelülettel fedetten kell kialakítani, amennyiben szabályozási terv ettől eltérően nem rendelkezik. A közparkon belül felszíni víztározók, dísztavak, szökőkutak létesíthetők. (2) A területen a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, köztéri szobor, gyermekjátszótér, nyilvános WC) helyezhető el. (3) A területnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie. (4) A zóna területén épület újonnan nem helyezhető el. (5) A területen a) terepszint alatti garázsok közpark vagy köztér területén elhelyezhetők, melyeket legalább 50 cm földtakarással kell ellátni, b) a terepszint alatti garázsok földtakarással együtt is legfeljebb 1,0 m-rel emelkedhetnek a terepcsatlakozás fölé. c) A terepszint alatti garázsok vagy parkolók részére építési telket kell kialakítani. A garázs fölötti zöldterületet közterületként kell kezelni. VÍZGAZDÁLKODÁSI ZÓNA (VG) 16. § (1) Vízfelülethez, vízfolyáshoz kötődő vízgazdálkodási zóna (VGf) a) A területbe - az állandó és időszakos vízfolyások medre és parti sávja, - az állóvizek medre és parti sávja, - a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja, tartoznak. (2) A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint és az alábbi feltételek teljesülése esetén szabad: a. egyéni horgásztanyák csak a kezelő hozzájárulásával építhetők. b. Az építmény által elfoglalt terület a telekterület 0,1%-át, és az új építmény magassága a 3,5 m-t nem haladhatja meg.


141


A kérdőíves felmérések eredményei

8.2 8.2.1

Összefoglaló a 2006 nyarán készített érkerti kérdőíves felmérés eredményeiről

Összefoglaló a 2006 nyarán készített érkerti kérdőíves felmérés eredményeiről (200 kérdőív = háztartások 7%-a) Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának „Bencs Programja” és Integrált Városfejlesztési Stratégiája tartalmazza a városban 2007-2013 közötti időszakban megvalósítandó fejlesztéseket, amelyek között szerepel az Érkert városrész rehabilitációja is. A városrész rehabilitációjának megtervezésében kiemelt szerepet játszik az érkerti lakosság lakókörnyezetéről alkotott véleménye, amelynek megismerése egy kérdőíves felmérés keretében 2006. július-augusztus hónapban történt meg. Az interjúkat és az értékelést az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság készítette Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízásából. A felmérés célja a lakótelepen élők jelenlegi lakótelepi problémáinak megismerése és a jövőbeli rehabilitációjával kapcsolatos elképzeléseinek vizsgálata volt. A felmérés földrajzi területe a véglegesen kijelölt akcióterületnél valamelyest nagyobb, az Arany János u. – Állomás tér – Huszár sor – Móricz Zsigmond u. – Virág u. – Kígyó u. által határolt belső tömbre terjed ki. A kérdezőbiztosok az adatfelvételt a városrészben élő személyek lakásán végezték. A felmérés reprezentativitását biztosítja, hogy a lakótelep minden utcájában található lakások 2%-a került be a mintába. A kutatásban megkérdezettek 39%-a (78 fő) férfi, 61%-a (122 fő) pedig nő. A válaszadók életkori eloszlásánál az 51 év feletti korcsoport aránya emelkedik ki. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a felmérések legnagyobb részt napközben történnek, ilyenkor pedig az idősebb korosztály tartózkodik otthon. Az iskolai végzettséget tekintve a megkérdezettek 3,5%-ának nincs meg az alapfokú iskolai végzettsége. Ezzel szemben a legalább középfokú végzettséggel rendelkezők aránya 80%, akik közül 31 fő rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Mivel a városrész lakótelep jellege megkérdőjelezhetetlen, ezért nem meglepő, hogy az itt lakók 83%-a társasházban lakik. Főként a 3 emeletnél magasabb épületek dominálnak. A lakásokban a válaszadók kétharmada tulajdonosként él. A lakókörnyezetükkel kapcsolatos elégedettséget az érkerti lakók jelentős része (86%) elégedett lakókörnyezetével, az emberek szeretnek az Érkertben élni (átlag 3,155). A költözéssel kapcsolatos kérdésnél válaszadók 57%-a gondolja úgy, hogy az elkövetkező két évben nem fog elköltözni a környékről, 24,5% ellenben szeretne máshová költözni. Ennek a legfontosabb oka, hogy az elköltözni vágyók jelentős része albérlő (42,5%), viszont saját tulajdonú lakást szeretne vásárolni. Emellett az okok között szerepelt a biztonságosabb és kellemesebb környék utáni vágy is. A következő kérdések a lakótelepen előforduló problémákra és megoldásokra kérdeztek rá. A válaszadók egy 1-től 4-ig tartó skála alapján adták válaszaikat. Átlagértékek alapján a lakótelepi lakosok legsúlyosabb problémának a hajléktalanok jelenlétét tartják (3,42). Főként az Árpád és a Damjanich utca lakóinak jelent nagy gondot. Ezt követik a járdák és utak állapota, a munkalehetőség hiánya, illetve az utcai prostitúció (az értékek 3,33 és 3,23 között mozognak). Fontos problémaként merült még fel az elhanyagolt, szemetes közterületek, a játszóterek rossz állapota, az utcákon fellépő kábítószer-fogyasztás, valamint a biztonságérzet hiánya (2,90 és 2,59 közötti értékek). A lakosság véleménye szerint ezen az állapoton javítana, ha az önkormányzat elvégezné a közterületek teljes felújítását, új járdákat létesítene, valamint továbbra is támogatást nyújtana az épületek fizikai állapotának felújításához. Erre a beavatkozásra a válaszadók szerint a Szarvas és Virág utca közötti résznek, a Toldi utcának, valamint az Árpád és Damjanich utca környékének van legnagyobb szüksége. Erősítené az itt lakók biztonságérzetét, ha térfigyelő kamerákat helyeznének ki. Fontos lenne, hogy az önkormányzat támogatást nyújtson a hátrányos helyzetű családok speciális problémáinak kezelésére. Az alappopuláció 95,5%-a szerint fontos az akadálymentesítés megvalósítása a lakótelepen (átlag 3,74). A lakosok a közterület-fejlesztés szempontjából fontos feladatnak tartják az új fák/növények telepítését, elsősorban a Nagykörút mellett, az Állomás környékén, az Arany János utcán, az Érpatak


142

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv partján, valamint a játszóterek és egyéb utak környékén. Emellett további utcabútorok kihelyezését is szeretnék az itt élők. A válaszadók 46,5%-a szerint a parkolási problémák megszüntetésének a legjobb eszköze egy parkolóház megépítése lenne a lakótelep mellett, 39,5% szerint pedig mélygarázs építése a legjobb megoldás a lakótelepen belül. Parkolási problémák főként az állomás és a víztorony közelében valamint az érkerti rendőrőrs környékén jelentkeznek. Az Érpatak felújításának megítélése vegyes. A válaszadók legnagyobb aránya (36%) szerint az egész lakóterületen élők közérzete javulna. 20,5% szerint csak a Toldi, Deák és az Árpád út lakóit érintené a rehabilitáció. 13,5% meglátása szerint a közvetlenül a patak mellett élőknek lenne jó ez a beruházás, 11,5% gondolja csak azt, hogy az egész városrészen jelentkezne pozitív hatás. A válaszadók a felsorolt lehetőségek közül a legfontosabb beavatkozásnak a járdák, utak felújítását tartják (átlag 8,4 és 7,47). Ezután következik a lakóépületek felújítása (6,25), majd pedig a patakpart rekonstrukciója (5,89). Utolsó helyen a nagykörút melletti zöldfelület kialakítása található, a lakótelep lakói előtérbe helyezik a városrész infrastrukturális fejlesztését. Nagykörút mellett zöldfelületek kialakítása Platánsor megújítása Közösségi tér kialakítása Patakpart felújítása Járdák felújítása Utak felújítása Lakóépületek és környezetük felújítása Iskolák, óvodák környezetének megújítása az Állomás tér rekonstrukciója

3,99 4,65 4,01 5,89 8,4 7,47 6,25 5,45 4,83 0

2

4

6

8

10

A sportolási lehetőségeket tekintve a lakosok 76,5%-a bizonyos mértékig elégedett volt, ezzel szemben a válaszadók 7%-a egyáltalán nem. A legtöbb megkérdezett szerint új sportpályákat szükséges építeni (átlag 3,66), valamint az Érpatak melletti terület átalakítása is megoldhatja ezt a problémát (átlag 3,355). Jelentős számú ott lakó szerint elég lenne a jelenlegiek felújítása, modernizálása (átlag 2,905). Hatékony megoldásnak tartják az új sportolási formák számára megfelelő pályák kialakítását, főként a fiatalok körében rendkívül népszerű és elterjedt gördeszka, görkorcsolya sportok gyakorlásához szükséges speciális pályák építését (átlag 2,98). 35 fő szeretné, ha uszoda is lenne a városrészben. A lakosok egy része akár személyesen is hajlandó részt venni a lakótelepen beinduló felújításban. Elsősorban a kulturális/szociális intézmények szolgáltatásainak igénybevételében, illetve a felújítási tervek, elképzelések véleményezésében, továbbá viszonylag magas a zöldterületek, közösségi terek gondozásában való részvételi hajlandóság is. A megkérdezetteknek lehetőségük volt javaslatokat tenni a felmerült problémák kezelésére. Tematikáját tekintve 7 kulcsterület merült fel az alábbi táblázatnak megfelelően. Probléma / javaslat Köztisztaság, parkosítás Hajléktalanok elhelyezése Közlekedés, utak javítása Közbiztonság erősítése, járőrözés Prostitúció kitiltása Sportolási lehetőség bővítése Csapadékvíz, szennyvíz elvezetése

Említések száma 46 34 30 20 16 11 6

Legtöbbször köztisztasággal, parkosítással kapcsolatos ötleteket adtak a válaszadók. Néhány ezek közül a teljesség igénye nélkül:


143


Több szeméttároló kuka Betontömb elszállítása a Deák F. utcáról és a mellett lévő fa kivágása (allergia miatt) Szennyvíz és csapadékvíz elvezetése (Jósa A. és Vécsey köz) Érpatak (rossz szagot áraszt) rendbetétele, kotrása, fű lekaszálása Galambpiszok eltakarítása Közterületek gyakoribb takarítása (Fűnyírás után szemét van, a kukából a szél kifújja a szemetet, a buszmegálló tele csikkel, kevés a szemétgyűjtő) Az utcabútorok elhanyagoltak Játszóterek körülkerítése fa kerítéssel, a kutyák kizárása céljából Toldi u. játszótér helyén egy EU szabványoknak megfelelő játszótér létesítése Nagykörút mellett széles zöldfelület lésítése. Virágosítás, fásítás a parkokban (lakosság bevonásával) Állomás téren padokkal ellátott park kialakítása Szökőkutak építése

A hajléktalanok elhelyezésével kapcsolatban néhány észrevétel:

Hajléktalanszálló átköltöztetése A hajléktalanok és ingyenélők ellátásának csökkentése, és motivációjának növelése álláskeresésre és állástalálásra Fokozott ellenőrzés és gondozás a hajléktalanság megszüntetése érdekében

Közlekedéssel kapcsolatos javaslatok:

az utak, járdák felújítása Az Almatároló környékének felújítása, forgalomjelző rendőrlámpa segítésével Fessék fel a zebrát a rendőrségnél a parkolók közötti részen és a boltok előtt Buszmegállónál zebra létesítése Állomás tér rendezése (életveszélyes a közlekedés) Jobb tömegközlekedési kapcsolat biztosítása más városrészekkel (Sóstófürdő, Örökösföld, Borbánya, Oros) A Nagykörút teljes befejezése sokat segítene a lakókörnyezet rendbetételén Kerékpárút – összeköttetés a belvárossal Körforgalom a Simai útnál (a kamionok elterelése) Buszmegállóba utcabútort Több parkolót Sűrűbb buszjáratok és korábban (pl. 4 – 4,30) Érpatak lefedése és parkoló ill. út alakítása a területén

Közbiztonsággal kapcsolatos javaslatok:

Határozottabb rendőri jelenlét, intézkedés, több járőrözés, éjszakánként is A lakosságot éjszaka zaklató romák megfékezése Éjszaka zajosak a motorosok, sok a csavargó és hajléktalan az utcán, a hajléktalanok a lépcsőházban telepednek meg Térfigyelő kamerák felszerelése, különösen a boltok környékén továbbá a Toldi utcára Közvilágítás bővítése (kiserdő) Fekete piac eltüntetése

Prostitúció jelenlétével kapcsolatos javaslatok:

Prostituáltak kitiltása Türelmi zóna kijelölése a városban

Sportolási lehetőségekre tett javaslatok:

Toldi u. focipálya bővítése Kosárlabdapálya, kosárpalánk Ping-pong asztalok Futópálya konditerem küzdősportok gyakorlásához hely kerékpár és gördeszka pálya kerékpárút teniszpálya


144


uszoda

Összességében elmondható, hogy kevés áttörő ötlet született a kérdőíves felmérésből, csak azt lehet érzékelni, hogy a lakók az önkormányzatra hagyatkoznak, és tőle várják a segítséget még a saját épületük vonatkozásában is. Rendszerint ugyanazokra a problémákra, megoldandó feladatokra helyezték a hangsúlyt az egymást követő kérdéseknél: a köztisztaság javítására, a járdák és utak felújítására, további zöldfelületek kialakítására és a közbiztonság javítására. A korlátozott pénzügyi források ellenére van olyan belső potenciál a lakótelepen, amelyre mindenképpen érdemes odafigyelni, ez pedig maguk a lakosok és a bennük rejlő aktivitás. Viszonylag jelentős arányban állították magukról a lakók, hogy hajlandóak lennének együtt gondolkodni, együtt dolgozni az önkormányzattal a lakótelep sorsának jobbításáért. Természetesen az együttműködésre pozitív választ adóknak csak egy töredéke vonható be valóban a fejlesztésekbe, de még ez a töredék is nagy erőt képviselhet, és megerősítheti az egyelőre még fellelhető lakótelepi identitástudatot.


145


8.2.2

A 2007 decemberében elvégzett lakossági kérdőíves felmérés Érkertre vonatkozó javaslatai

Nyíregyháza Integrált Városfejlesztési Stratégiájának kidolgozásában jelentős szerepet játszott a lakosság véleményének megismerése és beépítése a dokumentumba. Az Érkerttel kapcsolatos lakossági véleményekre vonatkozóan az alábbi főbb megállapítások tehetők. Az elmúlt 5 év legfontosabb fejlesztései között csak elvétve jelenik meg az érkerti lakótelepre vonatkozó fejlesztés. Főként egész Nyíregyházát érintő általános fejlesztések jelentek meg, mindössze az állomás felújítása jelent meg, mint az Érkerthez kapcsolható fejlesztés. Hasonló jelenség – az általános érvényű fejlesztési szükségletek dominanciája – figyelhető meg az elkövetkezendő 5 évre vonatkozóan is. Legtöbbször közlekedéssel kapcsolatos fejlesztési javaslatokat tettek a válaszadók (út- és járdafelújítás, kerékpárút-hálózat bővítése). Fontos feladatnak tartják új parkolók létesítését, akár mélygarázs formájában is. A közösségi terek esetében kiemelték a játszóterek korszerűsítését. Közszolgáltatásokat tekintve elsősorban a tömegközlekedési viszonyok javítása jelent meg, emellett közvilágítással és csatornázással kapcsolatos javaslatok is érkeztek. Kifejezetten az Érkertre vonatkozóan a lakótelep általános fejlesztése, a panelprogram további folytatása és a Nagykörút délkeleti szakaszának kiépítése jelent meg a válaszok között. A válaszadóknak alkalmuk nyílt arra, hogy városrészenként jelöljenek meg néhány általuk leginkább szükséges fejlesztést. A válaszadók az Érkert esetében gyakorlatilag minden területen szükségesnek ítélik a fejlesztéseket. A lakosság által legfontosabb feladat a lakótelep általános megújítása, valamint a közterek és parkok fejlesztése. Az érkerti lakótelep élhetőségét javíthatja még a középületek felújítása és a parkolási lehetőségek bővítése. A kérdőívet kitöltőknek lehetőségük volt a városrészek rangsorolására a fejlesztési szükséglet szempontjából. Az Érkert többször is megjelent a második és harmadik helyen, ami elsősorban annak tudható be, hogy a városrehabilitáció során már érintett Jósavárost követően ez a legrégebbi és a legrosszabb infrastrukturális és társadalmi helyzetben lévő lakótelep Nyíregyházán. A beérkezett kérdőívek alapján összességében elmondható, hogy a lakosok tisztában vannak a városban eddig történt fejlesztésekkel. Rendre szinte ugyanazok a fejlesztési irányvonalak jelentek meg a következő évekre vonatkozóan, melyek elsősorban az infrastrukturális fejlesztéseket és az épületfelújításokat emelték ki. A megkérdezettek válaszai alapján az Érkert további fejlesztésekre vár – elsősorban a lakótelepi környezet átfogó megújítása céljából.


146


8.2.3

A 2007 decemberében elvégzett képviselői kérdőíves felmérés Érkertre vonatkozó javaslatai

A beérkezett kérdőívek alapján ágazatonként a következő fejlesztések megvalósítása szükséges:

Az oktatással kapcsolatban a képviselők az iskolák felszereltségére, az oktatók megbecsülésére, illetve a szakképzés átszervezésére hívták fel elsősorban a figyelmet. Az egészségügyi és szociális ellátást illetően az alapellátás tárgyi feltételeinek javítására helyeznék a hangsúlyt. Kiemelték az idősotthonok szerepét és fontosságát, hálózatuk bővítését. Népesedéspolitikai szempontból a nagycsaládosok lakáshoz jutásának elősegítését és a fiatal, képzett szakmunkások letelepedésének ösztönzését emelték ki. A tömegközlekedés és a közlekedési infrastruktúra esetében a buszmenetrend újragondolását, villamos vonal bevezetését, fedett megállók építését, valamint több parkolási lehetőség kialakítását szorgalmazzák. A városképpel, közterekkel és környezetvédelemmel kapcsolatos javaslatok között kiemelendő a fásítás, virágok ültetése, körforgalmak parkosítása, több játszótér és park kialakítása.

A képviselőknek lehetőségük nyílt arra, hogy a felsorolt lehetőségek közül városrészenként jelöljék meg az általuk leginkább szükségesnek tartott fejlesztést. Az Érkert esetében legtöbbször a szociális ellátórendszer fejlesztése, az utak, járdák állapotának javítása, illetve a szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek javítása fordult elő. Fontos feladat a parkolási és tömegközlekedési feltételek javítása, valamint a közterületek javítása. A képviselők maguk is megfogalmazhattak konkrét fejlesztési javaslatokat, melyek az egyes városrészek jövője szempontjából elengedhetetlenek. Az érkerti lakótelep esetében a parkok, közterületek, az utak és a járdák felújítása szerepelt a legfontosabbak között. Emellett fontos tényező a Nagykörút fejlesztésének befejezése, a panelprogram folytatása, illetve a közbiztonság javítása. A felmérés eredményeit összegezve elmondható, hogy a vizsgált városrész a képviselők szerint a fejlesztendő területek közé tartozik. Véleményük szerint elsősorban az infrastrukturális fejlesztések folytatása, valamint a környezetvédelem szempontjából a szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek javítása a követendő irányvonal.


147


8.2.4

A 2009. áprilisban elvégzett lakossági kérdőíves felmérés VÁROSFEJLESZTÉSI KÉRDŐÍV

Tisztelt Hölgyem, Uram!

Jelen kérdőív fontos eszköze Nyíregyháza Érkert városrész fejlesztésére vonatkozó Előzetes Akcióterületi Terv kidolgozásával kapcsolatos kutatásnak. A kérdőíves felmérés célja olyan aktuális információk gyűjtése Érkert városrészre vonatkozóan, amelyek a lakosság által kívánatosnak tartott fejlesztési irányokat tükrözik. A válaszok figyelembevételével kerülnek véglegesítésre a fejlesztés tartalmi elemei. A kérdőíves felmérés 2009. április 15-től 2009. április 30-ig tart. Együttműködésére mindenképpen számítunk, hiszen a helyi lakosság tapasztalatai, elképzelései, ismeretei nélkül nem lehet releváns a helyi igényeknek megfelelő fejlesztések előkészítése. A gyorsabb feldolgozás érdekében arra kérjük, hogy lehetőség szerint elektronikus úton töltse ki a kérdőívet, amely az alábbi címen érhető el: www.megakom.hu/erkert Amennyiben nincs lehetősége a kérdőív elektronikus továbbítására, akkor a kitöltött kérdőívet a Vécsey Károly Általános Iskolában (Vécsey köz. 27.) elhelyezett gyűjtődobozba is bedobhatja 2009. április 30-ig. 1. Ön Nyíregyháza Érkert városrészben lakik? (Kérjük, húzza alá!)

Igen

Nem

2. Melyek voltak Ön szerint az elmúlt öt évben a legfontosabb, Érkert fejlődése szempontjából legjelentősebb fejlesztések? Nevezze meg a 3 legfontosabb fejlesztést! 1. …………………………………………………………………………………………………………….. 2. …………………………………………………………………………………………………………….. 3. …………………………………………………………………………………………........................... 3. Az Ön véleménye szerint jelenleg melyek az Érkerti városrész legsúlyosabb problémái? Nevezze meg a 3 legfőbb problémát! 1. …………………………………………………………………………………………………………….. 2. …………………………………………………………………………………………………………….. 3. …………………………………………………………………………………………........................... 4. Melyek lennének Ön szerint a következő öt év legfontosabb, legjelentősebb fejlesztései az Érkertben? Nevezze meg a 3 legfontosabb fejlesztést! 1. …………………………………………………………………………………………………………….. 2. …………………………………………………………………………………………………………….. 3. …………………………………………………………………………………………........................... 5. Véleménye szerint az alábbiakban felsorolt tényezők tekintetében milyen a helyzet az Érkerti városrészben? (Kérjük, jelölje meg!) kiváló jó elfogadható rossz Utak, utcák állapota Járdák állapota Parkolási lehetőségek a városrészben Közmű infrastruktúra kiépítettsége (víz, szennyvíz, gáz, villamos energia) Közmű infrastruktúra műszaki állapota (víz, szennyvíz, gáz, villamos energia) Egészségügyi intézmények műszaki állapota Egészségügyi ellátás színvonala Oktatási intézmények műszaki állapota Oktatás színvonala Szociális létesítmények műszaki állapota Szociális ellátás színvonala Kulturális és szabadidős lehetőségek a


148

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv városrészben Sportolási lehetőségek a városrészben Parkok, közterek aránya a városrészben Parkok, közterek állapota Üzleti szolgáltatások (tanácsadás, képzés, infrastruktúra, stb.) elérhetősége Vállalkozási feltételek a városrészben Munkahelyek száma Kereskedelmi szolgáltatások elérhetősége Kereskedelmi szolgáltatások színvonala Hulladékgyűjtés szervezettsége Szelektív hulladékgyűjtési rendszer működése A városrész közúti megközelíthetősége A városrész tömegközlekedéssel való megközelíthetősége 6. Kérjük jelölje meg, hogy Ön szerint Érkert városrészben szükség van-e az alábbi típusú fejlesztésekre! igen nem Közterületek fejlesztése A zöldfelületek állapotának javítása, parkok felújítása Játszóterek felújítása Érpatak környezetének rendezése Parkolási lehetőségek bővítése Utak, járdák állapotának javítása Oktatási intézmények felújítása, hőszigetelése Panel lakóházak közös részeinek felújítása, hőszigetelése Ifjúsági és szabadidős programok szervezése Képzési, oktatási programok szervezése Egészségmegőrző programok szervezése 7. A felsoroltakon kívül milyen egyéb fejlesztéseket tart indokoltnak a városrészben?

8. Személyes adatok - Neme (kérjük, karikázza be): Férfi - Legmagasabb iskolai végzettség (Kérjük, húzza alá!) Általános iskola

Szakiskolai, szakmunkásképző bizonyítvány

Középiskolai érettségi

Nő Egyetemi, főiskolai oklevél

Egyéb: …………………………

- Életkor: ………. év - Foglalkozási kör (Kérjük, húzza alá az Önre legjellemzőbb válaszlehetőséget!) Köztisztviselő

Közalkalmazott

Fizikai foglalkozású alkalmazott

Szellemi foglalkozású alkalmazott

Vállalkozó

Nyugdíjas

Diák

Egyéb: ……………………

9. Egyéb észrevételek, javaslatok:

Köszönjük, hogy válaszaival hozzájárult az Érkerti városrész fejlesztéseinek megtervezéséhez!


149


A felmérés eredményei Melyek voltak Ön szerint az elmúlt öt évben a legfontosabb, Érkert fejlődése szempontjából legjelentősebb fejlesztések? Nevezze meg a 3 legfontosabb fejlesztést! Nyíregyháza Érkert városrész elmúlt öt év legfontosabb fejlesztésének a válaszadók többsége a rendőrőrs fejlesztését tartotta. Emellett említésre került a játszótér fejlesztés, parkolók felújítása, valamint a panelprogram. A válaszadók nagy része szerint nem történt fejlesztés ebben a városrészben. Az elmúlt 5 év legfontosabb fejlesztései (súlyozással) Nagykörút déli szakaszának kisajátítása Környezet tisztán tartása Fásítás Utak építése Szelektív hulaldékgyűjtés Orvosi rendelő Nem tudom Kutyák kitiltása Visszafejlődés Autópályák megközelíthetősége Panelprogram Parkolók felújítása Játszótér fejlesztés Nem volt Rendőrőrs fejlesztés 0

2

4

6

8

10

12

14

Az Ön véleménye szerint jelenleg melyek az Érkerti városrész legsúlyosabb problémái? Nevezze meg a 3 legfőbb problémát! A kérdőívet kitöltők véleménye szerint a városrész legfontosabb és leginkább sürgető feladatként jelentkező problémája a meglévő utak, járdák rossz állapota. Ez a terület messze kiemelkedik a problémák közül. Ehhez kapcsolódóan a parkolási gondok, parkolók hiánya is problémát jelent. A válaszadók szerint az Érkert a városon belül elhanyagolt terület, jellemző a prostitúció. Ezek mellett további problémák is megfogalmazódtak, többek között például, hogy a szelektív hulladékgyűjtés csak a városrész egyes területein érhető el, rossz közbiztonság, a középületek, oktatási intézmények és a lakótömbök fizikai állapota nem megfelelő. Érkerti városrész legsúlyosabb problémái (súlyozással) Közvilágítás Kulturális lehetőségek hiánya Kukázók jelenléte Szolgáltatások hiánya Gyalogátkelőhely hiánya Középületek leromlott állapota Felújítatlan lakótömbök Bolthálózat, pékség/ papír-írószer hiánya Az oktatási intézmények műszaki állapota Túlzott autó forgalom a Huszár soron, kamion forgalom Szennyvíz és csapadékvíz elvezetés Nagykörút déli szakaszának kétsávosítása A Deák Ferenc utca egyirányúsítása, fekvő rendőr elhelyezése Parkosítás Játszóterek, sportpályák hiánya Rossz közbiztonság Szelektív hulladékgyűjtés csak egyes részeken van Prostitúció Elhanyagolt városrész Parkolási problémák Járdák, utak rossz állapota

0


5

10

15

20

25

30

35

40

150

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv Melyek lennének Ön szerint a következő öt év legfontosabb fejlesztései az Érkerti városrészben? Nevezzen meg hármat! A válaszadók által a következő öt évben fontosnak tartott fejlesztések infrastrukturális jellegűek: kiemelt szerepet kapott a válaszok között az utak és járdák felújítása, valamint a parkolási lehetőségek bővítése. A javasolt fejlesztések között megjelentek a közterületeken (játszóterek, közterek, sportolásra alkalmas területek, zöldterületek), valamint a közszolgáltatások terén (középületek, bölcsőde, iskola) szükséges fejlesztések.

A következő 5 év legfontosabb fejlesztései (súlyozással) Közlekedési rend helyreállítása Körút déli részének kiépítése Utak takarítása Közbiztonság javítása Vécsey közi iskolának nagyobb udvar biztosítása Szelektív hulladékgyűjtés Gyalogátkelőhely létesítése a Nagykörúton Szennyvíz és csapadékvíz-elvezető rendszer 6-os busz járatainak sűrítése Kamion forgalom elterelése Iskola felújítása Nagykörút déli szakaszának szélesítése Középületek felújítása Bölcsőde visszaállítása Szolgáltatások bővítése Munkahelyteremtés Közterület helyreállítása (padok) Sportolásra alkalmas terület kialakítása Lakótömbök felújítása, panelprogran Játszóterek helyreállítása Zöld terület kialakítása, rendben tartása Parkolás bővítése Járdák, utak javítása 0

5

10

15

20

25

30

Véleménye szerint az alábbiakban felsorolt tényezők tekintetében milyen a helyzet az Érkerti városrészben? (Kérjük, jelölje meg!) A városrész különböző adottságainak megítélése a válaszadók véleménye alapján változó: • A legjobbnak a közmű infrastruktúra hálózatot kiépítettségét és műszaki állapotát, valamint a hulladékgyűjtés szervezettségét és a szelektív hulladékgyűjtési rendszer működését tartják. • Kedvező véleménnyel vannak a közszolgáltatásokról (egészségügy, oktatás), valamint a közúti és tömegközlekedéses megközelíthetőségről. • Inkább negatív vélemény tükröződik az infrastrukturális állapot (utak, járdák), a kulturális és szabadidős tevékenységek, lehetőségek, valamint a munkahelyek számát illetően. • A többi tényezőnél a pozitív és negatív válaszok többnyire egyensúlyban vannak.


151


Különböző adottságokkal való elégedettség A városrész tömegközlekedéssel való megközelíthetősége A városrész közúti megközelíthetősége Szelektív hulladékgyűjtési rendszer működése Hulladékgyűjtés szervezettsége Kereskedelmi szolgáltatások színvonala Kereskedelmi szolgáltatások elérhetősége Munkahelyek száma Vállalkozási feltételek a városrészben Üzleti szolgáltatások (tanácsadás, képzés, infrastruktúra, stb.) elérhetősége Parkok, közterek állapota Parkok, közterek aránya a városrészben Sportolási lehetőségek a városrészben Kulturális és szabadidős lehetőségek a városrészben Szociális ellátás színvonala Szociális létesítmények műszaki állapota Oktatás színvonala Oktatási intézmények műszaki állapota Egészségügyi ellátás színvonala Egészségügyi intézmények műszaki állapota Közmű infrastruktúra műszaki állapota (víz, szennyvíz, gáz, villamos energia) Közmű infrastruktúra kiépítettsége (víz, szennyvíz, gáz, villamos energia) Parkolási lehetőségek a városrészben Járdák állapota Utak, utcák állapota

Kiváló

Jó

Elfogadható

Rossz

0%

20%

40%

60%

80%

100%

Kérjük, jelölje meg, hogy Ön szerint Érkert városrészben szükség van-e az alábbi típusú fejlesztésekre! A kérdőívet kitöltők a városrészben tervezett valamennyi fejlesztést – utak, járdák, zöldfelületek állapotának javítását, a közterületek fejlesztését, oktatási intézmények és panel lakóházak felújítását, különböző programok szervezését – szükségesnek tartják, a felsorolt tevékenységek támogatottsága 95-100%-os.

Tevékenységek szükségessége Egészségmegőrző programok szervezése Képzési, oktatási programok szervezése Ifjúsági és szabadidős programok szervezése Panel lakóházak közös részeinek felújítása, hőszigetelése Oktatási intézmények felújítása, hőszigetelése Utak, járdák állapotának javítása Parkolási lehetőségek bővítése Érpatak környezetének rendezése Játszóterek felújítása A zöldfelületek állapotának javítása, parkok felújítása Közterületek fejlesztése 0%

10% 20% 30% 40%

50% 60% 70% 80% 90% 100% Igen


Nem

152

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv A fent felsoroltakon kívül lehetőség nyílt más fejlesztések megfogalmazására. A válaszadók véleménye szerint szükséges lenne továbbá a Deák Ferenc utca egyirányúsítására, a patakon keresztül gyalogos hidak építésére, valamint sportolási lehetőségek biztosítására. Válaszadók neme Nő Férfi

50 % 50 %

Válaszadók legmagasabb iskolai végzettsége Egyetemi, főiskolai oklevél Középiskolai érettségi Szakiskolai, szakmunkásképző bizonyítvány

53 % 37 % 10 %

Válaszadók életkora (betöltött évek alapján) 20-24 30-39 40-49 50-59 60-69 70-79

15 % 20 % 15 % 15 % 15 % 20 %

Válaszadók foglalkozási köre Diák Közalkalmazott Szellemi foglalkozású alkalmazott Vállalkozó Nyugdíjas


16 % 16 % 16 % 5% 47 %

153


8.2.5

A 2009. novemberben elvégzett lakossági kérdőíves felmérés

ÉRKERT – VÁROSFEJESZTÉSI KÉRDŐÍV Tisztelt Hölgyem, Uram! Jelen kérdőív fontos eszköze Nyíregyháza Érkert városrész fejlesztésére vonatkozó Előzetes Akcióterületi Terv kidolgozásával kapcsolatos kutatásnak. A kérdőíves felmérés célja olyan aktuális információk gyűjtése Érkert városrészre vonatkozóan, amelyek a lakosság által kívánatosnak tartott fejlesztési irányokat tükrözik. A válaszok figyelembevételével kerülnek véglegesítésre a fejlesztés tartalmi elemei. Együttműködésére mindenképpen számítunk, hiszen a helyi lakosság tapasztalatai, elképzelései, ismeretei nélkül nem lehet releváns a helyi igényeknek megfelelő fejlesztések előkészítése. Kérjük a kitöltött kérdőívet 2009. november 30-ig jutassa el a Vécsey Károly Általános Iskolában (Vécsey köz. 27.) vagy a Nyírségi Civilházban (Damjanich u. 4-6.) elhelyezett gyűjtődobozba. Együttműködését köszönjük! 1. Ön Nyíregyháza Érkert városrészben lakik? (Kérjük, húzza alá!)

Igen

Nem

2. Melyek voltak Ön szerint az elmúlt öt évben a legfontosabb, Érkert fejlődése szempontjából legjelentősebb fejlesztések? Nevezze meg a 3 legfontosabb fejlesztést! 1. …………………………………………………………………………………………………………….. 2. …………………………………………………………………………………………………………….. 3. …………………………………………………………………………………………........................... 3. Az Ön véleménye szerint jelenleg melyek az Érkerti városrész legsúlyosabb problémái? Nevezze meg a 3 legfőbb problémát! 1. …………………………………………………………………………………………………………….. 2. …………………………………………………………………………………………………………….. 3. …………………………………………………………………………………………........................... 4. Melyek lennének Ön szerint a következő öt év legfontosabb, legjelentősebb fejlesztései az Érkertben? Nevezze meg a 3 legfontosabb fejlesztést! 1. …………………………………………………………………………………………………………….. 2. …………………………………………………………………………………………………………….. 3. …………………………………………………………………………………………........................... 5. Véleménye szerint az alábbiakban felsorolt tényezők tekintetében milyen a helyzet az Érkerti városrészben? (Kérjük, jelölje meg!) Kiváló Jó ElfogadRossz ható Utak, utcák állapota Járdák állapota Parkolási lehetőségek a városrészben Közmű infrastruktúra kiépítettsége (víz, szennyvíz, gáz, villamos energia) Közmű infrastruktúra műszaki állapota (víz, szennyvíz, gáz, villamos energia) Egészségügyi intézmények műszaki állapota Egészségügyi ellátás színvonala Oktatási intézmények műszaki állapota Oktatás színvonala Szociális létesítmények műszaki állapota Szociális ellátás színvonala Kulturális és szabadidős lehetőségek a városrészben Sportolási lehetőségek a városrészben


154

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv Parkok, közterek aránya a városrészben Parkok, közterek állapota Üzleti szolgáltatások (tanácsadás, képzés, infrastruktúra, stb.) elérhetősége Vállalkozási feltételek a városrészben Munkahelyek száma Kereskedelmi szolgáltatások elérhetősége Kereskedelmi szolgáltatások színvonala Hulladékgyűjtés szervezettsége Szelektív hulladékgyűjtési rendszer működése A városrész közúti megközelíthetősége A városrész tömegközlekedéssel való megközelíthetősége 6. Kérjük jelölje meg, hogy Ön szerint Érkert városrészben szükség van-e az alábbi típusú fejlesztésekre! Nagyon Nem Fontos Szükséges fontos fontos Közterületek fejlesztése A zöldfelületek állapotának javítása, parkok felújítása Játszóterek felújítása Érpatak környezetének rendezése Parkolási lehetőségek bővítése Utak, járdák állapotának javítása Nyírségi Civilház felújítása Oktatási intézmények felújítása, hőszigetelése Panel lakóházak közös részeinek felújítása, hőszigetelése Ifjúsági és szabadidős programok szervezése Képzési, oktatási programok szervezése Egészségmegőrző programok szervezése 7. A felsoroltakon kívül milyen egyéb fejlesztéseket tart indokoltnak a városrészben?

8. Személyes adatok - Neme (kérjük, karikázza be): Férfi - Legmagasabb iskolai végzettség (Kérjük, húzza alá!) Általános iskola

Szakiskolai, szakmunkásképző bizonyítvány

Középiskolai érettségi

Nő Egyetemi, főiskolai oklevél

Egyéb: …………………………

- Életkor: ………. év - Foglalkozási kör (Kérjük, húzza alá az Önre legjellemzőbb válaszlehetőséget!) Köztisztviselő

Közalkalmazott

Fizikai foglalkozású alkalmazott

Szellemi foglalkozású alkalmazott

Vállalkozó

Nyugdíjas

Diák

Egyéb: ……………………

Köszönjük, hogy válaszaival hozzájárult az Érkerti városrész fejlesztéseinek megtervezéséhez!


155


A felmérés eredményei Beérkezett kérdőívek száma: 237 db 1. Ön Nyíregyháza Érkert városrészben lakik? A válaszadók 86%-a az Érkerti városrészben lakik. 11%

3% Igen Nem Nem válaszolt

86%

2. Melyek voltak Ön szerint az elmúlt öt évben a legfontosabb, Érkert fejlődése szempontjából legjelentősebb fejlesztések? (3 válasz volt adható) A nyitott kérdésre a válaszadók szabadon válaszolhattak, az általuk legfontosabbnak tartott 3 fejlesztés megnevezésével. Az értékelés a hasonló válaszok homogén csoportokba való rendezésével történt. A válaszadók szerint a legfontosabb fejlesztések között szerepel a közbiztonság növekedése (válaszadók 29%-a), a lakások, parkolók, utak felújítása, azonban a kérdőívet kitöltők közel 7%-a szerint semmilyen fejlesztés nem történt. Az elmúlt öt év legfontosabb fejlesztései

Közbiztonság javítása, Érkerti Rendőörs fejlesztése, térfigyelő rendszer Játszótér felújítás Lakásfelújítás Parkoló kialakítása Útfelújítás, aszfaltozás Orvosi, gyerekorvosi rendelő felújítása MÁV állomás és környékének felújítása Nem volt fejlesztés Szelektív hulladékgyűjtés Parkosítás, tisztaság Hajléktalan nappalimelegedő lebontása Járda felújítás Buszmegállók felújítása Hídépítés, felújítás Óvoda felújítás Nyírségi Civilház létrehozása ABC Fekvőrendőr kihelyezése Iskola felújítás Digihálózat kiépítése Csatorna tisztítás Almatároló Érpatak szabályozása Folyóparton fűnyírás Épület felújítások

28,7 19,4 19,0 12,7 11,4 10,1 7,2 6,8 5,9 5,9 5,1 3,8 1,7 1,3 0,8 0,8 0,8 0,8 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4 0,0

5,0

10,0

15,0

20,0

25,0

30,0

35,0

%


156

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv 3. Az Ön véleménye szerint jelenleg melyek az Érkerti városrész legsúlyosabb problémái? (3 válasz volt adható) A nyitott kérdésre a válaszadók szabadon válaszolhattak, az általuk legfontosabbnak tartott 3 probléma megnevezésével. Az értékelés a hasonló válaszok homogén csoportokba való rendezésével történt. A válaszadók a legsúlyosabb problémának a parkolóhelyek alacsony számát tartják (a válaszadók 35%-a tartja ezt problémának), de jelentős azok száma is, akik az utak, járdák, közterek és a lakóházak rossz állapotát, valamint a közbiztonság helyzetét tartják. Az Érkerti városrész legsúlyosabb problémái

Kevés parkolóhely Utak állapota Közbiztonság, bűnözés Lakóházak állapota Járdák állapota Játszóterek hiánya, rossz állapota Elhanyagolt parkok Parkosítás hiánya Közvilágítás nem megfelelő OTP megszűnése Hajléktalanak jelenléte Köztisztaság Folyópart elhanyagoltsága Rendőrhiány Guszev közelsége Kutya piszok Prostitúció Köztér rendezés Munkanélküliség Romák nagy száma Csapadékvíz- és szennyvíz elvezető rendszer Iskola felújítás Rossz közlekedési viszonyok Óvoda felújítása Kevés sportolási lehetőség Szabadidős lehetőségek hiánya Autóbuszállomás állapota Italózó egységek késói nyitvatartása Körút folytatása Posta, postaláda hiánya Bölcsőde felújítása Kerékpárút hiánya Kóbor kutyák Telefonfülkék megújítása Bevásárló központ hiánya Zsúfolt óvodai-iskolai-bölcsődei csoportok Akadálymentesítés hiánya Környezetvédelem

35,4 29,1 24,9 22,4 17,7 16,0 10,1 10,1 7,2 6,3 6,3 5,5 4,2 3,4 3,4 3,4 3,4 3,4 3,0 2,5 2,1 1,7 1,7 1,3 1,3 0,8 0,8 0,8 0,8 0,8 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4 0,0

5,0

10,0

15,0

20,0

25,0

30,0

35,0

40,0

%


157

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv 4. Melyek lennének Ön szerint a következő öt év legfontosabb, legjelentősebb fejlesztései az Érkertben? (3 válasz volt adható) A nyitott kérdésre a válaszadók szabadon válaszolhattak, az általuk legfontosabbnak tartott 3 fejlesztési szükséglet megnevezésével. Az értékelés a hasonló válaszok homogén csoportokba való rendezésével történt. A válaszadók 33%-a a legfontosabb fejlesztések között a lakóházak felújítását jelölte meg, emellett fontosnak tartják a parkolók bővítését, az utak, járdák, parkok megújítását és a közbiztonság növelését. A következő öt év legfontosabb fejlesztései Panelházak, lakóházak Parkolók bővítése, felújítása Utak felújítása Játszótér felújítás, bővítés Parkok megújítása Járdák felújítása Közbiztonság javítása Folyópart rendbe tétele Zöldterület növelés Térfigyelő rendszer bővítése Sportolási lehetőségek Közterület fejlesztése Rendőrörs fejlesztése Kutyasétáltatásra kijelölt hely Közvilágítás korszerűsítése Köztisztaság Iskola bővítése, felújítása Gyalogátkelőhely létesítése Épületek megújítása Bevásárló üzlet létesítése OTP fiók visszahelyezése Munkahelyek létesítése Kultur központ kialakítása Közlekedési helyzet javítása Körforgalom építés Közösségi tér kialakítása Bűnmegelőzés Szociális bolt kialakítása Rendőrlámpa létesítése Polgárőrség Körút befejezése Környezetvédelem Kerékpárút építés Fekvőrendőr elhelyezése Könyvtár fejlesztés Civilház létesítése Közlekedési lámpa Kóbor kutyák eltávolítása Kispiac kialakítása Hajléktalanoknak létesítmény Életszínvonal fejlesztése Csatorna javítása

33,3 30,4 24,5 23,6 19,8 16,0 7,2 7,2 5,1 3,8 3,8 3,8 3,4 3,0 2,1 2,1 2,1 2,1 2,1 2,1 1,7 1,7 1,7 1,7 1,3 1,3 1,3 0,8 0,8 0,8 0,8 0,8 0,8 0,8 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4 0,0

5,0

10,0

15,0

20,0

25,0

30,0

35,0

%


158

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv 5. Véleménye szerint az alábbiakban felsorolt tényezők tekintetében milyen a helyzet az Érkerti városrészben? Zárt kérdések kerültek felhasználásra a városrész funkcionális szerkezetét vizsgáló kérdés esetén. A válaszadók véleménye szerint a városrész különböző adottságai változóak: legkedvezőbbnek a városrész közúti és tömegközlekedéssel való megközelíthetőségét, a közmű infrastuktúra kiépítettségét és az egészségügyi intézmények állapotát tartják. A kérdőívet kitöltők legrosszabbnak a munkahelyekkel való ellátottságot, a kulturális, szabadidős és sportolási lehetőségeket, a parkolási lehetőségeket és az utak, járdák infrastrukturális állapotát ítélték.. Különböző adottságokkal való elégedettség

20,7

41,9

Szelektív hulladékgyűjtési rendszer működése

30,2

Hulladékgyűjtés szervezettsége

34,8

Kereskedelmi szolgáltatások színvonala

42,6

Sportolási lehetőségek a városrészben

7,1

Kulturális és szabadidős lehetőségek a városrészben

8,1

43,0 32,6

47,3 71,0

21,4

67,5

24,4

11,7

63,1

24,6

11,2

63,3

24,5

42,7

51,4

Egészségügyi ellátás színvonala

31,4

59,5

Egészségügyi intézmények műszaki állapota Közmű infrastruktúra műszaki állapota (víz, szennyvíz, gáz, villamos energia)

28,9

59,6

Közmű infrastruktúra kiépítettsége (víz, szennyvíz, gáz, villamos energia)

Járdák állapota

9,9

46,6

43,5

Utak, utcák állapota

9,9

44,8

45,3

0% kiváló


jó

elfogadható

20%

2,7

5,3

53,5

33,2

12,8

3,2

5,6

47,4

44,7

Parkolási lehetőségek a városrészben

6,3

39,1

50,5

Oktatás színvonala Oktatási intézmények műszaki állapota

14,6

52,4

31,9

Szociális ellátás színvonala Szociális létesítmények műszaki állapota

32,2

43,4

19,2

Parkok, közterek aránya a városrészben

9,7

40,6

13,2

Parkok, közterek állapota

43,8

55,2

25,7

Üzleti szolgáltatások (tanácsadás, képzés, infrastruktúra, stb.) elérhetősége

7,4

30,1

14,2

Vállalkozási feltételek a városrészben

48,6

75,4

20,0

Munkahelyek száma 4,1

15,8

43,9

42,4

Kereskedelmi szolgáltatások elérhetősége

5,5

32,0

54,3

A városrész közúti megközelíthetősége

6,3

35,7

49,6

A városrész tömegközlekedéssel való megközelíthetősége

40%

60%

80%

100%

rossz

159

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv 6. Kérjük jelölje meg, hogy Ön szerint Érkert városrészben szükség van-e az alábbi típusú fejlesztésekre! A tervezett fejlesztések iránti igényt vizsgálva megállapítható, hogy azok mindegyikét nagyon fontosnak, fontosnak vagy szükségesnek tartja a válaszadók jelentős többsége (80-100%-a). A legszükségesebbnek a megkérdezettek a panel lakóházak hőszigetelését, valamint a bűnmegelőzési programok szervezését ítélik, de emellett az utak, járdák, közterek fejlesztése is kiemelt fontosságú. Fejlesztések szükségessége

61,5

Bűnmegelőzést elősegítő programok szervezése Helyi környezettudatosság elterjesztését segítő szemléletformáló akciók szervezése

29,2

Munkaerőpiaci beilleszkedést segítő képzési, oktatási programok szervezése Ifjúsági és szabadidős programok szervezése

34,0

32,4 23,6

Nyírségi Civilház felújítása

16,6

20,5

Parkolási lehetőségek bővítése

51,2

A zöldfelületek, parkok felújítása Közterületek fejlesztése

0% Nagyon fontos

Fontos

21,9 36,6

50,4

Játszóterek felújítása

32,5

67,1

Utak, járdák állapotának javítása

Érpatak környezetének rendezése

25,7

37,3

30,2

29,3

35,4 25,3

11,5 18,9

34,1

40,7

35,7

45,1

16,4 20,4

35,7

40,5

Szükséges

10,5

42,4

47,3

20%

8,8

30,2

34,8

Panel lakóházak közös részeinek felújítása, hőszigetelése Oktatási intézmények felújítása, hőszigetelése

28,8

17,4

38,1 40%

60%

19,1 80%

100%

Nem fontos

7. A felsoroltakon kívül milyen egyéb fejlesztéseket tart indokoltnak a városrészben? A válaszadók szabadon megjelölhettek egyéb, általuk fontosnak tartott fejlesztéseket is a városrészre vonatkozóan, ezek az alábbiak (a válaszok számának sorrendjében): -

Bankfiók telepítése Közbiztonság megerősítése Parkolási feltételek javítása Munkahelyteremtés Zöldségpiac Járdák felújítása Játszótér bővítés Körút befejezése, fejlesztése A Simai út és Móricz Zs. u. kereszteződésének korszerűsítése, rendőrlámpa vagy körforgalom kiépítésével Közvilágítás javítása Panelházak felújítása Sportolási lehetőség kialakítása


160

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv -

Útfelújítás Zöldterület növelés Bevásárló központ létesítése Fásítás Kerékpárút kiépítése Kulturális, szabadidő centrum létrehozása Kutyasétáltatás kijelölt helyen Rendőrség épületének felújítása Környezettudatosság 30-60 év közötti embereknek munkalehetőség biztosítása A Móricz Zs. út bővítése (4 sáv) és legalább egy zebra a buszmegálló közelében A Nyírségi Civilház környékének rendezése Átmenő forgalom csökkentése Fiatalok számára megszervezett előadások Késő esti rendőri jelenlét Padok kihelyezése a parkokba Patakparti sétány kialakítása Szociális bolt kialakítása Térfigyelő kamerák létesítése Utak takarítása Oktatási intézmények színvonalának emelése Kereskedelmi egység létrehozása Érpatak lefedése Óvoda, bölcsőde felújítása, bővítése Polgárőrség felállítása Útba igazító táblák kihelyezése

8. Személyes adatok A válaszadók demográfiai jellemzői: Neme: Nő Férfi

60 % 40 %

Legmagasabb iskolai végzettség: Általános iskola Szakiskolai, szakmunkásképző bizonyítvány Középiskolai érettségi Egyetemi, főiskolai oklevél

8,1 % 28,1 % 42,5 % 21,3 %

Életkor: 15-19 év 20-24 év 25-29 év 30-39 év 40-49 év 50-59 év 60-69 év 70-79 év 80-89 év

0,9 % 3,1 % 8,4 % 24,2 % 12,8 % 27,3 % 15,4 % 5,7 % 2,2 %

Foglalkozási kör: Diák Fizikai foglalkozású alkalmazott

1,3 % 19,4 %


161

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv Közalkalmazott Köztisztviselő Nyugdíjas Szellemi foglalkozású alkalmazott Vállalkozó Egyéb

15,2 % 5,5 % 29,1 % 16,5 % 2,5 % 10,5 %


162


8.3 8.3.1

A lakossági fórumok dokumentációja A 2009. április 15-i lakossági fórum jelenléti íve és fotódokumentációja


163


A 2009. április 15-i lakossági fórum fotódokumentációja


164


8.3.2

A 2009. december 9-i lakossági fórum jelenléti íve és fotódokumentációja


165



166



167


8.3.3

A 2011. február 17-i lakossági fórum jelenléti íve, fotódokumentációja és emlékeztetője


168



169



170



171



172

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv Emlékeztető

Lakossági fórum „Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása” című pályázati program kapcsán Helyszín: Vécsey Károly Általános Iskola (Vécsey köz 27.) étterme Időpont: 2011. február 17. 17:00 Résztvevők: mellékelt jelenléti ív szerint Kósa Tímea alpolgármester asszony köszöntötte a megjelenteket, felvázolta a megrendezésének okát, majd átadta a szót Tormássi Géza önkormányzati képviselő úrnak.

fórum

Tormássi Géza úr bemutatta a projekt előkészítésében résztvevő szakembereket, majd felkérte Barabás Esztert (MEGAKOM Tanácsadó iroda), hogy tartsa meg előadását. Barabás Eszter bemutatta a projekt előzményeit, az akcióterületet, a program tervezett elemeit, illetve kitért arra, hogy milyen okok vezettek ahhoz, hogy a korábban (2010. januárban) benyújtott pályázatot a közeljövőben újra be kell nyújtani (az előadás nyomtatott változata az emlékeztető mellékleteként csatolva). Breuer András (Via Futura Kft.) tervező kiemelte, hogy a cége 2009. őszén – nyílt közbeszerzési eljárás eredményeként – kapta meg az érkerti rehabilitációhoz kapcsolódó tervezési feladatokat. A közterületek fejlesztése/rendezése mellett fontos feladat volt a közlekedési kapcsolatok fejlesztése és a parkolási lehetőségek bővítése. Az engedélyes tervek elkészítése kb. egy évvel ezelőtt zárult le egyrészt számos szakági tervező bevonásával, másrészt az önkormányzat szakembereivel egyeztetve. Egyik legfőbb eleme a tervezésnek a közterületek rehabilitációja, így átadta a szót Kaposi Nórának (tervező). Kaposi Nóra (S-tér Kft.) elmondta, hogy ők készítették a tájépítési terveket. Áttekintő térképvázlat segítségével mutatja be a tágabb tervezési területet, illetve a pályázati programban szereplő szűkebb elemeket is. Kiemelte az Érpatakon átívelő gyalogos híd és vegyes forgalmú híd, illetve a játszóterek és a sportpályák létesítését/felújítását. (Az előadás nyomtatott változata szintén jelen emlékeztető mellékleteként található.) Tóth Attila pályázatkezelő referens vette át a szót azért, hogy bemutassa azokat a projektelemeket, amelyek a benyújtott pályázatban a közterület-rehabilitáció keretében szerepeltek. A kivetített térkép segítségével felvázolt elemek: Damjanich sétány rekonstrukciója (parkosítás, vízjáték építés, burkolatépítés, közvilágítás), lakótelepi közpark parkosított részének kialakítása (rendezvénytér kialakítása, parkosítás, medence már nincs benne), több korcsoportos játszótér létrehozása, kosárlabdapálya kialakítása, sportpálya felújítása, patakparti sétány kialakítása a deák F. utcára való átkötéssel, a Vécsey közben parkolóépítés, hullámosított acéllemez híd építése a Lehel utca folytatásában, a terület É-i oldalán lévő parkoló felújítása/bővítése és az Érpatak részleges lefedése, amely szintén a parkolóhelyek bővítését célozná. Breuer András elmondta, hogy az Árpád u. folytatásában egy vegyes forgalom áteresztésére alkalmas műtárgy, illetve ettől D-re a Lehel u. folytatásában szintén egy vegyes forgalom áteresztésére alkalmas műtárgy létesülne (gépjárművel és gyalogosan is). A terület É-i végében található parkoló jelenleg 40-50 gépkocsi parkolási lehetőségét biztosítja (leromlott burkolat), a tervek megvalósulásával itt 68 db gépjármű elhelyezése válik lehetségessé. A Toldi u. É-i végében a pataklefedéssel együtt 47 db új parkoló létesülne. A Vécsey közben tervezett parkoló kialakításával pedig 43 db parkolóhely valósulna meg. Kaposi Nóra elmondta, hogy a korábban tervezett pergola kikerült a projektből (lakossági egyeztetés eredményeként). Kósa Tímea alpolgármester asszony javasolta, hogy próbáljuk rendezett mederbe terelni a kérdések feltevését és az azokra adott válaszokat, így arra kérte a résztvevőket, hogy akinek kérdése van, legyen kedves bemutatkozni, majd a kérdését feltenni, amire a szakértő kollegák megpróbálnak


173

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv választ adni. Ezek előtt kérte, hogy a programban szereplő panelfelújítások és az ún. „panelprogram” jelenlegi támogatási arányait (az összehasonlítás miatt) beszéljék meg. Molnárné Hevér Katalin erre reagálva közölte, hogy 2002 óta ő készítette a panelprogram nagyjából 80 %-át. Nagyon örül, hogy ebben a programban csak 15% lakossági saját erő szükséges, mivel a panelprogramban jelenleg már 50% a lakossági hozzájárulás aránya, sőt bizonyos esetekben (ha nincs önkormányzati társfinanszírozás), akkor akár 67%. Vinnai Győző országgyűlési képviselő úr kiemelte, hogy a teljes szociális városrehabilitációs program megvalósítása kiemelkedő lépés lenne az érkertiek számára, továbbá megjegyzendő, hogy az igények mentén alakult/alakul a program elemeinek kidolgozása. Ezen felül azt is látni kell, hogy az elmúlt időszak pályázatait egy kicsit át kellett strukturálni a gazdaságfejlesztési programok irányába, tehát nagy érték az ilyen pénztárcakímélő programok megvalósíthatósága. Gincsai Jánosné a Damjanich u.-i társasház közös képviselője kiemelte, hogy ők már egyszer megvívták a harcukat azért, hogy a vízjáték lehetőleg ne valósuljon meg az épületük előtt, viszont a fűzfák kivágását mindenképpen szeretnék elkerülni. A vízjátékra költendő pénzt az épületük és az óvoda közötti járda felújítására kellene fordítani (taps). Kósa Tímea közölte, hogy Dr. Kovács Ferenc polgármester úr – korábban - a kérdéstől függetlenül is kiemelte számára, hogy a vízjáték megépítési költségén felül számításba kell venni annak fenntartási költségét is, így annak elmaradását támogatni tudja. Azzal is egyetért, hogy minden talpalatnyi zöldfelületre szükség van a lakótelepeken, arra kérte a tervezőket, hogy ez a rész kerüljön átalakításra a projektben. Kaposi Nóra: természetesen a burkolat felújításra kerül, és a kivágni tervezett fák helyére is pótlás kerülne. Kósa Tímea: akkor vágjunk ki fát, ha az mindenképpen indokolt, tehát ha elöregedett vagy balesetveszélyes, és akkor is pótolva (megfelelő méretben) a kivágott egyedeket. Ami menthető, azt pedig hagyjuk meg. Breuer András: a kiviteli terv esetében ezen kérésekre ki lehet térni. Gincsai Jánosné azt javasolta, hogy a fák kivágása előtt várják meg, hogy a pótolt egyedek megmaradnak-e, és csak ezt követően vágjanak. Kósa Tímea azt kérte, hogy e kérdéskör a tervezés során mindenképpen kapjon hangsúlyt és kerüljön egyeztetésre a városi főkertésszel. Názon Gyula jelezte, hogy írásban oda fogja adni a véleményét, de pár szóban elmondja azt. Elfogadhatatlannak tartja, hogy a patak lefedésre kerüljön. Semmi előnyt nem hoz, nem lesz plusz parkoló, és nem lesz meg a kezelési technológiája. A rendőrség előtti két nagyon szép fenyőfa mindenképp maradjon meg, maradjon el a helyére tervezett lábmosó (vízjáték). A pavilonokat felesleges lebontani, vagy a bejáratukat átforgatni. Arról hallani sem akarunk, hogy vegyes használatú út alakuljon ki a Toldi utcán az orvosi rendelő előtt, mert két gyereket ütöttek el a közelmúltban. Miskolcon és Szegeden tudnak egy dolgot, azaz hogy 16 cm-es vastagságban kell hőszigetelni a házakat ahhoz, hogy az E kategóriából az A-ba kerüljenek. Amit a tervező mond, az hazugság. Bencsik Mihály egy nyugdíjas néni megbízásából kérdez, 15 % lesz-e a lakosság hozzájárulása, vagy 20, esetleg 50? Tóth Attila közölte, hogy a tervezési útmutató szigorúan szabályozza a projektelem tekintetében a hozzájárulás arányait, e szerint pedig a lakossági hozzájárulás maximális aránya lehet a 15 %, a pályázati támogatás 70%, így értelemszerűen önkormányzati saját erőként újabb 15%-kal számolhatunk. Kósa Tímea szintén kiemelte, hogy 15%-os önkormányzati és 15%-os lakossági saját erő szerepel a programban. Ha ez a későbbiekben másként alakul, akkor át kell értékelni. Az önkormányzat szempontjából a panelházak felújítása, az iskola, a két óvoda és a rendőrség/Civilház közös


174

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv épületének felújítása élvez prioritást, nem pedig a parkfelújítás. Azonban ha márciusig nem nyújtjuk be a pályázatot, annál kisebb az esélyünk arra, hogy e fejlesztési pénzt lehívjuk. E fórum kapcsán pedig a legfontosabb, hogy a helyi lakosság magáénak érzi-e a projektet. Ha a lakók nem akarják, akkor a városnak nincs felesleges 200 milliója a beruházásra. Pokoraczki Jánosné (fagyizó üzemeltetője) egyetért azzal, amit az alpolgármester asszony elmondott. Olyan létesítmények kerüljenek kialakításra, amelyek kihasználhatóak és lehetőség szerint a zöldfelületek aránya ne csökkenjen. A pataklefedés és a díszmedence megvalósítását újra át kellene gondolni. Gáspárné Gabulya Éva kérdezte, hogy a tíz emeletes házak között lévő lépcsők felújítása része-e a programnak, mivel azok annyira rossz állapotúak, hogy az már balesetveszélyes. Kérjük a „mozgólépcsők” megszüntetését! Sipos Vilmos (Toldi u. 60.) kiemelte, hogy a parkolási lehetőségek hiánya megköveteli a sürgős lépéseket, mivel este 5 óra után érkezve szinte lehetetlen parkolóhelyet találni a lakótelep körbejárásával is. Ha lefedjük a patakot, ha nem, akkor is szükség volna 50-60 parkolóhely kialakítására, még ha – szerencsétlen esetben - a zöldfelület kárára is. Tóth Attila a tíz emeletes házak között lévő lépcsők kapcsán felvetett kérdésre jelezte, hogy a tágabb tervezési programnak része volt a házak közötti terület felújítása, azonban a pályázatba nem került be, mint megvalósítandó projektelem, egyrészt a tervezett pénzügyi keret szűkössége okán, másrészt pedig azért, mert a házak alatt/között a távhővezetékek (és egyéb közművek) elhelyezésére szolgáló közműalagút fut, amelynek kiváltása jelentősen növelné a költségeket. A felszínt érintő – egyszerűbb – beavatkozásoknak viszont sem tervezői, sem kivitelezési szinten nincs akadálya. Szilvási János (Toldi 90.) kérdezte, hogy milyen közlekedési kényszer indokolja azt, hogy közút épül a terület D-i végén? Nem látja értelmét a Lehel utcai híd megépítésének, csak akkor, ha a Körút forgalmát kell kivezetni, mert jelenleg is meg lehet közelíteni a körutat a csatorna mindkét oldaláról. Veres István (főépítész) közölte, hogy az indokolja az átvezetést, hogy a lakótelep D-i részéről a Körút felé az egyszerűbb kijárást biztosítsa, mivel jelenleg rendkívül zavaró a garázssor mentén a szűk keresztmetszetű szervízúton való kétirányú haladás a balesetveszély miatt. Átláthatatlan, kényszerközlekedést eredményez. Ezzel a híddal ezt a balesetveszélyes kényszerközlekedést lehet kiiktatni. Torma József (Toldi 69.) kérdezte, hogy az újbóli pályázatbeadás mennyiben befolyásolja a korábban beadott pályázatot, milyen újabb dokumentumok kellenek? Kiemelte továbbá, hogy az újabb hidak kiépítése az átmenő forgalom további növekedéséhez vezet, ami az itt lakók elleni bűncselekmény. Meg kell szüntetni az átmenő forgalmat, mert a balesetveszély nagy, mivel a lakóházak kijárata és az úttest között 3 méter a távolság. Nincsenek gyalogos átkelőhelyek. Milyen tevékenység folyik a Civilházban? Túl sokat költünk a programból ennek az épületnek a felújítására (taps). Tóth Attila közölte, hogy minden érintett közös képviselővel újra fel fogja venni a kapcsolatot, hogy a módosult adatlap és mellékletei kapcsán a partnerek részéről szükséges dokumentumokat beszerezze. Kósa Tímea javasolta, hogy amennyiben lehetséges, olyan lakógyűlésekre kerüljön sor, ahol a lakók újból kinyilatkoztatják, hogy akarják ezt a beruházást, tisztában vannak a feltételeivel, illetve a saját erő összegével. Lehetőleg ne 5-6 lakó döntsön az egész lépcsőház sorsáról, tehát a lakók is buzdítsák a lakótársaikat a részvételre. Volosinovszki László (Toldi 56.) közös képviselő úgy látja, hogy a kuratóriumi tagokat (közös képviselőket) kihagyták a mostani egyezkedésekről. Ez a pályázat egyszer már nyert, megbeszéltük a szigetelés anyagát, eldöntöttük a kőzetgyapot alkalmazását. Mai technika szerint már lehetséges ugyanolyan tűzálló képességű nikecellt feltenni, ami viszont tömegre sokkal kisebb és jóval olcsóbb. Másrészt, ha a kőzetgyapot véletlenül kivitelezés közben beázik, akkor a kőzetgyapot nedves, dohos lesz, soha nem szárad ki. Ha a folyó egyik partján lehet parkolni, akkor miért nem lehet parkolni a másik oldalon? Ott lehetne beültetni fákat és „fűköveket”, ahol 50-100 parkolót lehet csinálni, nem kell lefedni több 10 vagy 100 millió forintért a folyót, ami utána büdösödik, algásodik, ezt mindenki tudja. A kutyasétáltatót pedig meg kellene szüntetni, a helyén pedig parkolót építeni (taps).


175

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv Vinnai Győző kiemelte, hogy ő még támogatási szerződést nem látott. Ez a program az IVS-nek része, azonban a jelen pályázat nem jutott el a döntési fázisig, így a szerződés aláírásáig, tehát még nem nyert! Ő már a korábbi fórumon is kiemelte, hogy ha lehetőség van rá, akkor azon lesz, hogy ez a program megvalósuljon. Azt látni kell, hogy ilyen volumenű beruházások a közeljövőben nem várhatóak, ki kellene használni azt a lehetőséget, hogy a városrészre 1,4 milliárd forintot költhetünk. Korábban bírálta is a rehabilitációs programokat, hiszen véleménye szerint előbb a gazdaságot kell megerősíteni, csak azt követően kövekre fordítani a pénzt. Jogos az érkertiek igénye, mert rászorul a városrész a fejlesztésre, mivel a lakásokra is folyamatosan költeni kell ahhoz, hogy ne pusztuljanak le menthetetlenül (taps). Volosinovszki László kérte, hogy egy pontos dátumot jelöljünk meg arra vonatkozóan, hogy mikor várható a megvalósítás. Minden lakóközösség belátta, hogy előtakarékoskodni kell ahhoz, hogy a saját erőt biztosítani tudják, viszont sokakban felmerült, hogy meddig kell fizetniük az LTP-t, amikor nem is biztos a megvalósítás sikere. Minden közös képviselőnek és minden lakónak fontos, hogy részt vegyen a lakógyűlésen, mert ha valamelyik lakó kiesik, akkor a többieknek kell fedezni a kiesők hitelrészét is. Tormássi Géza válaszul közölte, hogy akkor fog elkezdődni, ha ez a pályázat március 31-én beadásra kerül, és minél kevesebb módosítást kell eszközölni a programban. Nem érinti az egész területet, viszont újabb lehetőségeket generál. Más területeken olyan gondokkal szembesülünk, hogy összedől az emberek háza a belvíz miatt, nem pedig a felújításról gondolkodnak. Közlekedéssel kapcsolatos kérdések: aki el akar jutni az Arany János utcáról a Móricz Zs. utcára, az nem az Érkerten keresztül teszi. Pokoraczki Jánosné kérdezte, hogy miért nem lehetett ezt a fórumot korábban megszervezni, ha ilyen kevés az idő? Názon Gyula kérte, hogy a megvalósítás terveit kellene bemutatni! Kósa Tímea válaszul közölte, hogy azért most kerül sor erre a fórumra, mert egy hete készült el a város ez évi költségvetése, korábban senki nem tudhatta, hogy sikerül-e a szükséges önerőt biztosítani. Most viszont már ki lehet jelenteni, hogy erre a programra rendelkezésre áll 208 millió forint önkormányzati önerő, ami sok más településrész esetén – még ha ez sovány vigasz is – nincs meg. A tervek kapcsán azt javasolta, hogy Tóth Attilát keressék a pályázattal kapcsolatos bármilyen kérdésekkel, illetve ha esetlegesen a tervekbe kívánnak betekinteni, akkor is. Az LTP hitel kapcsán nagyon jogos a felvetés, egyetért azzal, hogy a lakos feleslegesen ne fizessen. A tervezett határidők tekintetében: amennyiben sikerül összeállítani a pályázati dokumentációt, ezt követően kerül sor a mindenkori hiánypótlásokra, tehát legkorábban szeptemberben lehet pozitív támogatói döntés. Ezt követően indulhat meg a közbeszerzés folyamata, amivel kapcsolatosan mindenki tisztában van annak időigényével és esetleges buktatóival. A fizikai megvalósítás – optimistán nézve - 2012 tavasza előtt nem indulhat el. A partnerek kapcsán korábban fennálló párbeszédek ezután is meg fognak történni, sőt ennek bővítése, szélesítése indokolt. Lehetőség szerint ne csak a közös képviselők, hanem az érdeklődő lakók is vegyenek részt az egyeztetéseken, azok, akik építő jelleggel kívánnak a program mellé állni (taps). Ezt követően a résztvevők legnagyobb része felállt és elhagyta a termet. Egyéb felvetett problémák: A lakótelepen szükséges lenne postaládák kihelyezésére! Pásztorné Balázs Mária (Toldi u. 52.) kérte, hogy egy pici szökőkút legyen a területen, legyen kézzel nyomható ivókút, illetve ha le lesz fedve a patak, akkor magasvíz idején hogyan lesz megoldva a probléma? Ezen felül szeretné, ha nem szűnne meg a jelenlegi játszótér sem.

Az emlékeztetőt összeállította: Tóth Attila pályázatkezelő referens


176



177



178


8.4 8.4.1

A Támogatói csoporttal kapcsolatos dokumentumok Jelenléti ív a támogatói csoport megalakulásáról


179


8.4.2

Jegyzőkönyv a támogatói csoport alakuló üléséről


180



181


8.4.3

Jelenléti ív a támogatói csoporthoz való csatlakozásról


182


8.4.4

Jegyzőkönyv a támogatói csoporthoz való csatlakozásról


183



184


8.5 8.5.1

A társasházakkal való egyeztetés dokumentációja Jelenléti ív


185


8.5.2

Emlékeztető


186



187



188


8.6

A szakhatósági egyeztetés keretében 2007. december 10-én felkeresett szervezetek listája 1) Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítész 4002 Debrecen, Pf.: 83., 4024 Debrecen, Piac u. 54. 2) Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 4400 Nyíregyháza, Kölcsey u. 12-14., 4401 Nyíregyháza, Pf.: 246. 3) ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézetének Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kirendeltsége 4400 Nyíregyháza, Árok u. 41., 4401 Nyíregyháza, Pf.: 119. 4) BM Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 4400 Nyíregyháza, Erdő sor 5. 5) Nemzeti Közlekedési Hatóság Észak-alföldi Regionális Igazgatóság SzabolcsSzatmár-Bereg megyei Kirendeltsége 4400 Nyíregyháza, Hatzel tér 10. 6) Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 19. 7) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Debreceni Regionális Iroda 4025 Debrecen, Piac u. 79. II. emelet 8) Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága 4024 Debrecen, Sumen u. 2. 9) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Földhivatal 4400 Nyíregyháza, Báthory u. 13. 10) Hajdú-Bihar megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága Nyíregyházi Erdőfelügyeleti Osztály 4400 Nyíregyháza, Kótaji u. 35. 11) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság 4400 Nyíregyháza, Bessenyei tér 1. 12) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növényegészségügyi és Talajvédelmi Igazgatóság 4400 Nyíregyháza, Kótaji u. 33., 13) Honvédelmi Minisztérium Hadműveleti és Kiképzési Főosztály 1885 Budapest, Pf.: 25. 14) Nyíregyháza Rendőrkapitányság 4400 Nyíregyháza, Stadion u. 5. 15) Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Építésügyi és Településfejlesztési Főosztály 1077 Budapest, Kéthly Anna tér 1. 16) Miskolci Bányakapitányság 3527 Miskolc, Soltész Nagy K. u. 5. 17) Nemzeti Közlekedési Hatóság Polgári Légiközlekedési Igazgatóság 1675 Budapest, Pf.: 41. 18) Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala Debreceni Igazgatóság


189


4025 Debrecen, Hatvan u. 43., 4001 Debrecen, Pf.: 230. 19) Honvédelmi Minisztérium Katonai Légügyi Hivatal Légiforgalmi és Repülőtér Felügyeleti Osztály 1885 Budapest, Pf.: 25. 20) Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Nyíregyházi Regionális Kirendeltség 4400 Nyíregyháza, Egyház u. 13-15. 21) IRM Határőrség Nyírbátori Igazgatósága Határrendészeti Osztály 4300 Nyírbátor, Bocskai u. 2-4. 22) Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala 1066 Budapest, Teréz krt. 38.


190


8.7

Igényfelmérés és kihasználtsági terv IGÉNYFELMÉRÉS ÉS KIHASZNÁLTSÁGI TERV A Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs közös épületének felújítása

BEVEZETÉS Nyíregyháza város szociális városrehabilitációs program keretében kívánja az Érkerti akcióterületet fejleszteni. Az akcióterületi fejlesztések hozzájárulnak ahhoz, hogy Nyíregyháza Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának átfogó, tematikus és városrészi célkitűzései megvalósuljanak. A fejlesztések teljes mértékben az IVS-ben meghatározott, Érkertre vonatkozó célkitűzés megvalósítását szolgálják: „Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása”. A fejlesztés megvalósításához igénybe venni kívánt ÉAOP-5.1.1.B pályázati konstrukció tervezési útmutatójának C.9 pontja értelmében mind az előzetes, mind a végleges Akcióterületi Tervnek tartalmaznia kell a projekt részeként megvalósuló beruházásokra vonatkozó igényfelmérést és kihasználtsági tervet a módszertan által elvárt tevékenységek esetében és a megfogalmazott tartalommal. Jelen dokumentum a Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs közös épületének felújítására vonatkozó igényfelmérés és kihasználtsági terv, amely „Az akcióterületi terv módszertani szempontjai” című útmutató előírásai szerint került kidolgozásra.

AZ IGÉNYFELMÉRÉSBEN ÉRINTETT PROJEKTELEMEK BEMUTATÁSA Az igényfelmérés és kihasználtsági terv a pályázati útmutató alapján a következő funkciókra és fejlesztésekre terjed ki: Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs épületének felújítása •

Közösségi funkció: Nyírségi Civilház épületrészének felújítása

•

Közszféra funkció: Érkerti Rendőrőrs épületrészének felújítása

A Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs közös épülete (összesen 708 m2) a vasútállomás közelében a város Érkerti lakótelepének központi részén található, négy és tíz emeletes panelházak környezetében. Az előre gyártott vasbeton vázas épület kb. 30 éve épült, az OTP Bank Rt. építtette egy nyíregyházi fióknak. Az épület 2002-ben került a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Magyar Állam osztatlan, közös tulajdonába, a földszint vagyonkezelője a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőrfőkapitányság. Az épület két részre osztása a valósan használt nettó alapterület alapján történt.

Az épület földszintjét a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság a használatbavételkor saját igényeire átalakította és abban az Érkerti Rendőrőrs kapott helyett (a valósan használt alapterület 46 százaléka).

Az egész emeletet a Város kisebb átalakítás után a civil szervezetek rendelkezésére bocsátotta (a valósan használt alapterület 54 százaléka).

A kéttulajdonú rész külön bejárata úgy lett megoldva, hogy a rendőrség használja az északi homlokzat közepén lévő régi főbejáratot, míg az emeleten lévő civil szervezetek egy másik ajtón keresztül a lépcsőházon keresztül jutnak fel az emeletre Az emeleti szint szerkezetileg teljesen megegyezik a földszinttel, mindössze a lépcsőházi résznél van eltérés. A lépcső melletti szélső sávban a földszinten fedett előtér van kialakítva.


191


A földszinti rész alapterülete 324 m2, az emeleti rész alapterülete 384 m2. Az épület első emeletén 6 irodahelyiség, egy 50 fő befogadására alkalmas előadóterem, melegítőkonyha és mosdók találhatók.

IGÉNYFELMÉRÉS Az igényfelmérés körülményei, folyamata, kezdete és befejezése Az igényfelmérés első forrását az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság által 2006-ban gyűjtött primer információk jelentették, melyek a Civil Szolgáltató Központban regisztrált szervezetek megkérdezésével kerültek összegyűjtésre. A vizsgálathoz szükséges információkat a Társaság írásbeli megkérdezés útján, strukturált kérdőív segítségével szerezte be. Az érkerti városrehabilitációs program előkészítése 2006 nyarán indult egy részletes lakossági kérdőíves felméréssel, amely a legfontosabb problémák és fejlesztési szükségletek felmérésére irányult. Az igényfelmérés 2007 végén a városi és városrészi funkciók fokozottabb figyelembevételével folytatódott a Nyíregyházi Napló közreműködésével: decemberben lakossági kérdőív kitöltésére volt lehetőség, amely elsődlegesen az egyes városrészek kihasználtságát és fejlesztési szükségleteit tárta fel. 2007 őszén kezdődött az Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozása, amely a város fejlesztési irányai mellett meghatározta az egyes fejlesztési akcióterületek beavatkozásait is. Ezt követően 2008 szeptemberében indultak meg az érkerti városrehabilitáció részletes tervezési munkálatai az Előzetes Akcióterületi Terv kidolgozásával. Ennek keretében két kérdőíves felmérés zajlott az érkerti akcióterületen felmerülő igények és szükségletek felmérése céljából egyrészt 2009 áprilisában (a Nyíregyházi Naplóban megjelentetett és internet alapú kérdőívekkel), másrészt 2009 novemberében (a célcsoportokhoz direkt módon eljuttatott papíralapú kérdőívekkel). Mindezek mellett több, interaktív véleménynyilvánításra is lehetőséget teremtő egyeztető fórum is szervezésre került, ahol a városfejlesztési stratégia, valamint az akcióterületi fejlesztési célok, később pedig a konkrét fejlesztések kerültek bemutatásra. Az érkerti akcióterületen tervezett szociális városrehabilitációról, az annak keretében tervezett fejlesztésekről 2009. április 15-én 17:00 órától került megrendezésre lakossági fórum az akcióterületen, a Vécsey Károly Általános Iskolában (Vécsey köz. 27.). A következő lakossági fórum megrendezésére 2009. december 9-én került sor az akcióterületen, a Vécsey Károly Általános Iskolában (Vécsey köz. 27.), ahol már a konkrét fejlesztésekről és költségekről is információkat kaptak a résztvevők. Az igényfelmérés keretében személyes mélyinterjú is készült a Nyírségi Civilház vezetőjével. Az igényfelmérés további eszközét jelentették a megrendezett tájékoztató rendezvények – támogatói csoport alakuló ülése 2009. október 28-án, többlakásos társasházak közös képviselőivel való egyeztetés 2009. november 17-én –, amelyeken a résztvevők véleményezhették és igényeik bemutatásával, és megfelelő alátámasztásával érdemben befolyásolhatták az akcióterületi fejlesztések végleges tartalmát. Célcsoport elemzés Az igényfelmérés célcsoportjai az akcióterület fejlesztés célcsoportjaival azonosíthatóak. A célcsoport meghatározás a főbb célkitűzések és a hozzájuk kapcsolódó projektelemek mentén történt. Meghatározásra kerültek a fejlesztések által közvetlenül és közvetetten érintett célcsoportok is.


192

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv Nyírségi Civilház

•

• • Érkerti Rendőrőrs

• • •

Közvetlen célcsoportok a felújítandó intézmény szolgáltatásait igénybe vevő Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyei civil szervezetek az akcióterület lakossága az intézményben foglalkoztatottak a beruházás környezetében élő lakosság a környező ingatlanok tulajdonosai az intézményben foglalkoztatottak

• • • • • • • •

Közvetett célcsoportok az észak-alföldi régióban illetve más régiókban működő civil szervezetek határon túli magyar civil szervezetek, lakosság, önkormányzatok, intézmények a város teljes lakossága egyéb helyi és térségi vállalkozások a beruházás környezetében élő lakosság a környező ingatlanok tulajdonosai a város teljes lakossága egyéb helyi és térségi vállalkozások

Érintett célcsoportok jellemzői: Érintett célcsoportok

Az intézményekben foglalkoztatottak

Civil szervezetek

A beruházás környezetében élők

A város teljes lakossága A beruházás környezetében lévő vállalkozások

Jellemzők, problémák és szükségletek a fejlesztés szempontjából A kivitelezés idejére gondoskodni kell átmeneti elhelyezésükről Az intézményekben dolgozók munkakörülménye és ezáltal a nyújtott szolgáltatások színvonala nagymértékben javul A civil önszerveződések számára az intézmény szolgáltatásokat, helyszínt és programokat egyaránt kínál, egyben a civil szervezetek is színesítik az intézmény kínálatát A hiányzó közösségi és bérelhető helyiségek rendelkezésre állásával a helyi civil szféra tovább erősödik

A lakókörnyezet minőségében jelentkező problémák megoldódnak A kivitelezés idején konfliktusok jelentkezhetnek, ezek kezelése elengedhetetlen Az ingatlanok értéke a fejlesztés nyomán emelkedhet Könnyen igénybe tudják venni az intézmény szolgáltatásait Az intézmények megújulásával és a szolgáltatások bővülésével a lakosság életminősége emelkedik A település épített környezetében jelentkező problémák csökkennek A kivitelezés idején konfliktusok jelentkezhetnek Az üzlethelyiségek értéke a fejlesztés nyomán emelkedhet


Bevonhatóság, motiválhatóság Folyamatos tájékoztatás és együttműködés szükséges az előkészítés, a kivitelezés és a működtetés során egyaránt Motiválhatóságuk a fejlesztések megtervezésében és a létesítmények fenntartásában magas Folyamatos tájékoztatás és együttműködés szükséges különösen az előkészítés és a működtetés során annak érdekében, hogy a célcsoport szükségleteinek megfelelő termeket, előadókat alakítsanak ki, és hogy azok kihasználtsága is magas legyen Egyébként is magas együttműködési hajlandóságuk ezáltal növelhető Folyamatos tájékoztatás és együttműködés szükséges az előkészítés, a kivitelezés és a működtetés során egyaránt Bizonyos, az adott terület külső megjelenését javító beavatkozásokba bevonhatók (pl. homlokzat-rekonstrukció, közterület-rendezés) Folyamatos tájékoztatás és együttműködés szükséges az előkészítés, a kivitelezés és a működtetés során egyaránt Bevonhatósága a fejlesztésbe korlátozott Rendszeres tájékoztatás és együttműködés szükséges különösen a kivitelezés és a működtetés során

193

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv Érintett célcsoportok

Egyéb vállalkozások

Jellemzők, problémák és szükségletek a fejlesztés szempontjából A fejlesztések miatt az akcióterületen megnövekedett (gyalogos)forgalomnak köszönhetően emelkedik a vállalkozások bevétele is Részt vehetnek a kivitelezésben Érdekük a jól előkészített közbeszerzések lefolytatása A fejlesztések miatt a növekvő (gyalogos)forgalomnak köszönhetően emelkedik a vállalkozások bevétele is

Bevonhatóság, motiválhatóság Bizonyos, az adott terület külső megjelenését javító beavatkozásokba bevonhatók (pl. homlokzat-rekonstrukció, közterület-rendezés) Rendszeres tájékoztatás és együttműködés szükséges különösen a kivitelezés és a működtetés során Motiváltságukat a piaci viszonyok befolyásolják

A felújítandó objektumokban vagy azok közvetlen környezetében élők számára a fejlesztések többnyire egyértelmű előnyökkel járnak: az ingatlanok felértékelődése, a lakókörnyezet minőségének nagyságrendi javulása, a közbiztonság erősödése várható. Ezzel szemben a kivitelezés átmeneti kellemetlenségeket, térhasználati konfliktusokat eredményezhet. Emellett amennyiben egy területen jelentősebb forgalomcsillapítás vagy elterelés következik be, úgy egyes ingatlanok elérhetőségi ideje hosszabbá válhat. Mindezek miatt a közvetlenül érintett lakosság esetében a folyamatos tájékoztatás és az alkalmanként konzultációs lehetőség (pl. lakossági fórumok szervezése) elengedhetetlen. Ha tágabb értelemben vizsgáljuk a város teljes lakosságát (2008-ban 118 580 fő), a kép árnyaltabb: egyfelől javul az épített környezet, másfelől lesznek olyan csoportok, amelyek esetében a fejlesztésből származó kedvező eredményeket a negatív változások kiolthatják (pl. egyes városrészekben a lakóingatlanok értéke relatíve csökkenhet). A konfliktusok elkerülése érdekében célszerű az érintettekkel egyeztetve megoldásokat keresni a lehetséges problémákra. A civil szervezetek hagyományosan a város közösségi és kulturális életének jelentős formálói közé tartoznak. Véleményük a városrehabilitáció során tervezett fejlesztésekkel kapcsolatosan megkerülhetetlen, hiszen a civil szervezetek közvetetten a projekt egyik fő célcsoportját, a lakosságot képviselik. Számukra a fejlesztések részben megteremthetik azokat az infrastrukturális feltételeket, amelyek a közösségi szinten hasznos tevékenységük végzéséhez szükségesek. Nyíregyházán a www.birosag.hu honlap 2009. november 16-ai adatai szerint összesen 1081 civil szervezet működött, ebből 354 alapítvány. A nyíregyházi civil szervezetek nagy része kulturális, oktatási, sport és szabadidős tevékenységekkel foglalkozik, de jelentős a szociális és az érdekvédelmi szervezetek jelenléte is. A nyíregyházi szervezetek közül minden 20. érkerti székhellyel rendelkezik. Az érkerti civil szervezetek jellemzője, hogy nagyobb arányban található közöttük szociális és oktatási jellegű, mint ahogy azt a városi szintű megoszlás mutatja. Érdekképviseleti és véleményezési funkciójuk mellett a civil szervezetek a közterületek és az intézmények használóiként szerepet játszhatnak a közösségi terek tartalommal való megtöltésében. Ezek közül a legjelentősebb az Első Nyírségi Fejlesztési Társulás, amely a felújítandó Nyírségi Civilházat is működteti. A szervezet tevékenységi köre rendkívül széleskörű, a térségfejlesztéstől kezdve a foglalkoztatási programok megvalósításán át kiterjed a civil érdekképviseletig. A civil szervezetek egy további, elsősorban a közterek használatával szorosan összefüggő területen is aktívak, ez a közbiztonság és a bűnmegelőzés. (pl. polgárőrség). A szervezetek munkája több esetben kiegészül az ifjúságvédelemmel, ami a fejlesztendő objektumok szempontjából elsődleges területnek számít. A településfejlesztéssel foglalkozó egyesületeket, szervezeteket is célszerű bevonni az előkészítés és a megvalósítás


194


folyamatába. A fentiek mellett a környezet- és természetvédelem az a terület, amely szintén szoros kapcsolatban áll a városrehabilitáció témakörével, elsősorban az Érpatak mederrehabilitációja és a zöldfelületek megújítása révén. A módszertani útmutatók által előírt speciális igényfelmérések célcsoportjai a fenti – az akcióterületi fejlesztés – célcsoportjának további specifikálásával kerültek meghatározásra, melyet a következő táblázat foglal össze: Funkció / Tevékenység Közösségi funkció Nyírségi Civilház

Közszféra funkció Érkerti Rendőrőrs

Közvetlen igényfelmérési célcsoport

Becsült létszám

Akcióterület lakossága Akcióterület civil szervezetei

5731 fő

Akcióterület lakossága

5731 fő

Közvetett igényfelmérési célcsoport

Becsült létszám

Város lakossága

118 580 fő

Város lakossága

118 580 fő

55 db

Az igényfelmérés módszertana Kérdőíves felmérések A kérdőíves felmérések első körében (2006-ban) az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság által kidolgozott strukturált kérdőívek postai úton, elektronikusan, illetve személyesen (rendezvényeken, fórumokon) kerültek a megkérdezettekhez. A kérdőívek visszaérkezésének végső időpontja 2006. július 18. volt. A kérdőívek a Civil Szolgáltató Központnál regisztrált szervezetekhez került kiküldésre postai úton. A vizsgálattal elért nonprofit szervezetek száma, a minta nagysága 590. Ez a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében működő nonprofit szervezetek 27,6%-a (2134 szervezet, forrás: KSH Jelentés 2003). A kutatás során alkalmazott minta nem tekinthető reprezentatívnak, a kapott adatokból levont következtetések fenntartásokkal alkalmasak az összes civil szervezetre vonatkoztatott általánosítások megfogalmazására. A további kérdőíves felméréseket (2009) Nyíregyháza Megyei Jogú Város megbízásából a MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda végezte. A kérdőíves felmérések célja olyan aktuális információk gyűjtése volt Érkert városrészre vonatkozóan, amelyek a lakosság által kívánatosnak tartott fejlesztési irányokat tükrözik.

A 2009. áprilisi felmérés alapvetően egy internetes oldalon (www.megakom.hu/erkert) elhelyezett, online kérdőív segítéségével történt. A kérdőív kidolgozása, illetve a válaszok fogadása és feldolgozása egy speciálisan ilyen célra fejlesztett szoftver segítésével történt. Azon válaszadók számára, akik valamely okból nem tudták interneten kitölteni a kérdőívet, lehetőség volt nyomtatott formátumú kérdőívek leadására is – a kérdőív megjelent a Nyíregyházi Naplóban is –, amelyek begyűjtését Nyíregyháza Megyei Jogú Város szervezte meg.

A 2009. novemberi felmérés a célcsoportokhoz – az érkerti oktatási intézményekbe járó gyermekek szüleihez, az érintett többlakásos társasházak lakóihoz, a Civilház szolgáltatásit igénybe vevőkhöz – direkt módon eljuttatott papíralapú kérdőívek segítségével zajlott.

A kérdőívek kitöltése önkéntes és anonim volt. A kérdőívek egyaránt tartalmaztak zárt és nyitott kérdéseket. Nyitott kérdésekre a koncepcionális és stratégiai tervezés elősegítésére szolgáló kérdések esetén válaszoltak a megkérdezettek. Ezek a kérdések a városrész fejlődésével kapcsolatos


195


jövőképet, az elmúlt és elkövetkező időszak legfontosabbnak ítélt fejlesztéseit vizsgálták spontán (listákkal nem irányított) kérdésfeltevéssel. A kérdőíves felmérés biztosította a válaszadók számára, hogy kötöttségek nélkül, minden egyéb tényező (pl. pénzügyi feltételek megléte, műszaki megvalósíthatóság megítélése) figyelmen kívül hagyásával, szabadon mondhassák el véleményüket. A nyitott kérdések kiértékelése az egyes kérdésekre érkezett hasonló vagy megegyező válaszok homogén csoportokba rendezésével történt. A legfontosabbnak ítélt fejlesztésekre vonatkozó kérdések esetén az értékelés a válaszok súlyozásával történt. Az első legfontosabbnak ítélt fejlesztések 3-szoros, a második 2szeres, a harmadik egyszeres súllyal kerültek összeszámolásra. Zárt kérdések kerültek felhasználásra a város funkcionális szerkezetét vizsgáló, illetve a fejlesztések közötti prioritási sorrend meghatározását szolgáló kérdések esetén. A válaszok kiértékelése a jelölések összeszámításával, majd az adott kérdésre választ adók összes számához viszonyított arány meghatározásával történt. Az ily módon összegyűlt vélemények iránymutatást nyújtottak a városfejlesztés irányainak meghatározásához. Az igényfelmérésben fontos szerepe volt a kérdőíves felméréseknek, mivel a helyi lakosság tapasztalatai, elképzelései, ismeretei nélkül nem lehet releváns a helyi igényeknek megfelelő fejlesztések előkészítése. A módszer alkalmazását az indokolta, hogy a kérdőíves felmérések révén széles körben meg lehet ismerni a válaszadók fejlesztési igényeit, javaslatait, és ezzel párhuzamosan véleményeztetni lehet a fejlesztési elképzelések realitását, megfelelőségét. A módszer alkalmazásának további indoka, hogy a kérdőívek segítségével a lakosság sokkal nagyobb része elérhető és megszólítható, mint más eszközökkel, ráadásul a kitöltésre rendelkezésre álló hosszabb időintervallum miatt azok is véleményt nyilváníthatnak, akik a fórumokon és egyeztetéseken egyéb elfoglaltságuk, vagy anonimitásuk megőrzése miatt nem vettek részt. Fórumok, találkozók A lakossági fórumok, egyeztető megbeszélések strukturálatlan csoportos interjú módszerével zajlottak. A megrendezett fórumokon prezentáció keretében kerültek ismertetésre a városfejlesztés tervezett irányai, az akcióterületi fejlesztés elemei, majd lehetőséget kaptak a résztvevők kérdések, észrevételek, vélemények, és fejlesztési igények megfogalmazására. A csoportos interjú alkalmazását az indokolta, hogy a résztvevők első kézből – a város polgármesterétől, a városi főépítésztől, a terület önkormányzati képviselőjétől és városfejlesztési szakértőktől – kaptak információkat a tervezett fejlesztésekről. A meghívottak azokból a célcsoportokból kerültek ki, akiket az egyes fejlesztések megvalósítása közvetlenül vagy közvetve érint. Ily módon a legkompetensebb és legérintettebb célcsoportok igényeinek megismerésére nyílt lehetőség, azonnali, közvetlen kérdések és válaszok formájában. Interjú A Nyírségi Civilház vezetőjével készített személyes mélyinterjú kérdéskörei szorosan kapcsolódtak a fejleszteni kívánt létesítményhez, annak fejlesztési szükségleteire és tervezett kihasználtságára irányultak. A módszer alkalmazását az indokolta, hogy így a fejlesztési igényekről közvetlen információk, konkrét adatok megismerésére és a fejlesztések révén várható eredmények konkretizálására nyílt lehetőség.


196


Az igényfelmérés eredményeinek összegzése Az Érkerti lakótelepen határozott társadalmi igény jelentkezik az akcióterület fejlesztésére. Ez az igény egyértelműen visszatükröződik az itt élő lakosság és a civil szervezetek körében végzett kérdőíves felmérések eredményeiben is. Az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság által 2006-ban végzett felmérés a Civil Szolgáltató Központban regisztrált szervezetek megkérdezésével zajlott. A szervezetekhez eljuttatott 590 darab kérdőív 19,32 %-a (114 darab) érkezett vissza. (Ez a visszaérkezési arány megfelelőnek mondható, figyelembe véve, hogy a felmérési szakasz a nyári időszakra esett, valamint azt hogy a postai úton eljuttatott kérdőíves vizsgálatok visszaérkezési arányai gyakran alacsonyabbak más vizsgálatokénál. A vissza nem küldött kérdőíveket nem az érdektelenséggel vagy a válaszmegtagadással azonosítjuk, hanem a kérdőív kitöltésének, visszaküldésének idő- és költségigényével. Ezért nem számolunk a kapott adatok jelentős torzulásával a válaszmegtagadás miatt, sokkal inkább az elért szervezetek véletlen részmintájának tekintjük a visszaküldő civil szervezetek számát.) A primer információk gyűjtése során visszaérkezett 114 db kérdőív mindegyike értékelhető volt, a kérdésekre minden esetben egyértelmű válaszok születtek. A kérdőívet kitöltő 114 Szabolcs-SzatmárBereg megyei szervezet 43%-a szociális, 20,2%-a oktatási-nevelési, 16,6%-a kulturális területen tevékenykednek. A válaszadók aránya azonos (3,5%) az ifjúsági, környezet- és természetvédelmi, sport, közrend- és közlekedésbiztonsági és szolgáltatási tevékenységet végző szervezetek körében. A település- és vidékfejlesztéssel foglalkozó szervezetek aránya 2,7%. A primer információgyűjtés részét képezte a megyei civil szervezetek információ forrásának felmérése. A megkérdezett szervezetek a számukra nyújtott képzési lehetőségekről – forrását tekintve – leginkább a Nyírségi Civilháztól értesülnek. Meghatározó forrása még az információknak a sajtó, ahonnan az országos, civil társadalmat érintő programokról értesülnek a szervezetek. Az információk formáját tekintve az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság civileknek szóló, nyomtatott hírleveléből, a Civil Hírnökből értesülnek ezekről a lehetőségekről. A felmérés rámutat arra, hogy a civil hírlevél az egyik legmeghatározóbb információforrása a megkérdezett szervezeteknek. A kérdőív kitért a szervezetek infrastruktúrájának felmérésére, arra, hogy a szervezetek milyen technikai környezetben, milyen eszközökkel végzik tevékenységüket. A válaszok alapján megállapítható, hogy a szervezetek 65%-a rendelkezik irodával a megyében, de csupán a megkérdezettek egyötöde rendelkezik saját irodával. Magas a bérelt irodával rendelkező szervezetek aránya (45%), melyek szintén nagy anyagi terhet róhatnak a civilekre, abban az esetben, ha piaci árat kénytelenek fizetni az irodáért. Meglepő eredmény, hogy a szervezetek több mint egyharmada nem rendelkezik irodával, így feltételezhető, hogy foglalkoztatottjaik számára nem tudják megfelelően biztosítani a munkavégzéshez szükséges feltételeket. A Civil Szolgáltató Központ a jelenleg meglévő kapacitásának erejéig biztosít a nonprofit szervezetek számára – a piaci ár töredékéért – irodabérleti lehetőséget. Szükséges lenne a Civilház bővítésével további irodahelységeket is kialakítani, annak érdekében, hogy a forráshiánnyal küzdő, aktív és fejlődő szervezetek számára lehetőség nyíljon megfelelő és szükséges irodai munkakörnyezet kialakítására. A Nyírségi Civilház egyéb szolgáltatások mellett kedvezményes árú fénymásolással, Internet használati lehetőséggel is segíti a szervezeteket. Az eredmények azt mutatják, hogy ezeknek a szolgáltatásoknak a fenntartását és továbbfejlesztését igénylik a szervezetek, hiszen még mindig nem rendelkeznek a megfelelő technikai eszközökkel saját kereteik között. A 2009. évi lakossági kérdőíves felmérések és a megrendezett lakossági fórumok, egyeztető megbeszélések eredményei azt mutatják, hogy van igény a Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs épületének megújítására, valamint ehhez kapcsolódóan a közbiztonság növelésére.


197


A városrehabilitáció keretében tervezett fejlesztések – köztük a Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs közös épületének megújításának – szükségességét tehát egyértelmű társadalmi igények, elvárások indokolják. A társadalmi igényeken kívül az érintett intézmények műszaki állapota és infrastrukturális felszereltsége is a fejlesztés szükségességét támasztja alá, ami az intézmények fenntarthatóságát is kedvezően befolyásolja. A tervezett fejlesztésekhez hasonló funkciók az akcióterületen és vonzáskörzetében A fejlesztendő épület funkcióihoz hasonló, vagy azonos funkciót ellátó intézmények az akcióterületen belül és annak közvetlen vonzáskörzetében nem találhatóak. Hasonló funkció az akcióterületen kívül, a városon belül: •

Nyírségi Civilház: Nyíregyházán és környékén hasonló funkciót lát el az Esélyek Háza és Esély Centrum, amelyek a Civilház tevékenységi köréhez viszonyítva kiegészítő szolgáltatást kínálnak, célcsoportjaik elsősorban nem a civil szervezetek, hanem a hátrányos helyzetű illetve a fogyatékkal élő lakosság.

•

Érkerti Rendőrőrs: a városban működik Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rendőrfőkapitányság (Bujtos u. 2.) és a Nyíregyháza Rendőrkapitányság (Stadion u. 1-5.). Az Érkerti Rendőrőrsön kívül nem működnek további rendőrőrsök a városban.

Megállapítható, hogy a fent megnevezett intézmények nem egymás szolgáltatások, programok tekintetében, hanem kiegészítő programot kínálnak.

riválisai

a

Az akcióterületen és vonzáskörzetében jelenlévő és a fejlesztés által megjelenő közösségi szolgáltatások elemzése A funkcióelemzés keretében az akcióterületen található funkciók és azok hatókörének számbavételére kerül sor. A településszerkezeti és településhálózati sajátosságok miatt az Érkerti akcióterület elsősorban lakófunkciót tölt be. Az akcióterületen található funkciók területi hatóköre Funkciók

Nemzetközi / Országos

Megyei / Regionális

Gazdasági funkciók

Közlekedési, távközlési funkciók

vasútállomás (az akcióterület közvetlen szomszédságában)

Közösségi funkciók

Nyírségi Civilház rendezvények

Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók

Humán szolgáltatási funkciók


Szociális Gondozási Központ (az akcióterület közvetlen szomszédságában)

Mikroregionális kiskereskedelmi üzletek vendéglátó egységek (étterem, fagylaltozó) szolgáltató ház zárt közcsatorna-hálózat közüzemi vízhálózat taxi szolgáltatás tömegközlekedés parkolók nyilvános telefon játszóterek sportpályák park, zöldterületek nyugdíjas klub egyházközösség rendőrség

körzeti orvos (háziorvos) gyermekorvos fogorvos gyógyszertár bölcsőde óvodák (2 db) általános iskola

198


A funkciók számbavétele alapján az Érkerti akcióterület mikroregionális szinten mutatja a legnagyobb funkcionális koncentrációt, az akcióterületen megtalálható funkciók nagy részének hatóköre az akcióterületre és annak közvetlen környezetére terjed ki. Az Érkerti akcióterület vonzáskörzete csupán a civil szolgáltatások esetében terjed ki az akcióterület és a város határain túlra. Az akcióterületen működő Nyírségi Civilház a megyei civil szervezetek számára kínál szolgáltatásokat: infrastrukturális szolgáltatásokat, tanácsadást, képzési lehetőséget biztosít a megyei szervezeteknek, kistérségi fórumokat szervez, civil könyvtárat működtet, pályázati információkat biztosít, hírlevelet és megyei civil szervezeti regisztert jelentet meg. Ugyanakkor a Nyírségi Civilház és az Érkerti Rendőrőrs közös épülete korszerűtlen, nem biztosítja a szolgáltatások magas színvonalú ellátását, felújításra szorul. Az előzőek alapján megállapítható, hogy Nyíregyháza Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának az érkerti akcióterület fejlesztésére meghatározott célkitűzése – a lakótelep kedvező elhelyezkedésére építve a városrész vonzerejének növelése a nagyvárosias lakókörnyezet minőségi megújításával, ami magában foglalja a panellakások rekonstrukcióját, a közszolgáltatások színvonalának emelését, a közterek, parkok és játszóterek rendezését, a parkolási gondok megoldását, valamint a közbiztonság javítását – összhangban van a funkcióelemzés eredményeivel. A célcsoportok által megfogalmazott igények szerint szükséges az akcióterület funkcióinak megerősítése annak érdekében, hogy elérhetővé váljanak az akcióterületre és a városra vonatkozóan megfogalmazott jövőképek. Fejlesztendő létesítmények szükségességének indokoltsága A Nyírségi Civilház és az Érkerti Rendőrőrs közös épülete korszerűtlen, az előre gyártott vasbeton vázas épület kb. 30 éve épült. A homlokzati festés foltszerűen le van kopva, az építés óta nem volt még átfestve. A teljes homlokzat hőhidas, az új előírásoknak nem felel meg. A bejárati ajtók hagyományos fémszerkezetek egyrétegű üvegezéssel, melyek teljesen hőhidasak. Az ablakok fából készültek kétrétegű üvegezéssel, az üveg tisztítása céljából szétcsavarozható kivitelben. A homlokzati nyílászárók nem felelnek a mai kor követelményeinek, teljes mértékben cserére szorulnak. A lapos tető szigetelése már elöregedett, gyakran meghibásodik, ill. a belső levezetésű összefolyók könnyen eldugulnak és rendszeresen beázást okoznak. A tető hőszigetelése olyan rossz, hogy a nyári időszakban délutánra az emeleti helységek több mint 30 Co-ra melegszenek fel, télen pedig a fűtés gazdaságtalanul üzemeltethető. Az épület fűtése a városi TÁVHŐ hálózatáról van megoldva, az épület mellett lévő földszintes részben lévő hőközponton keresztül. Az emeleti szint már meglehetősen lelakott, a beköltözés előtti felújításkor a régi burkolatokra PVC padlót, illetve padlószőnyeget ragasztottak, melyek már elhasználódtak. A szociális helységekben részben az eredeti mettlachi burkolat található, részben PVC-vel van leragasztva. A fali csempék és a szerelvények csak részlegesen voltak kicserélve. A Nyírségi Civilház épületrészének felújítása akcióterület közösségi funkcióit, míg az Érkerti Rendőrőrs épületrészének felújítása az akcióterület közszféra funkcióit erősíti. A fejlesztés hozzájárul az akcióterületen a közösségi terek fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez, elősegíti a lakosság közösségi kapcsolatrendszerének, a civil hálózatok működésének erősödését, illetve a közbiztonság növekedését. Az Érkerti akcióterület fejlesztésének alapvető célkitűzése a lakótelep kedvező elhelyezkedésére építve a városrész vonzerejének növelése a nagyvárosias lakókörnyezet minőségi megújításával, ami magában foglalja többek között az épületek felújítását, a közszolgáltatások színvonalának emelését és a közbiztonság javítását. Mindez – a tervezett egyéb fejlesztések megvalósításával – hozzájárul a lakókörnyezet megújításához, az egyre nagyobb mértékben jelentkező szociális problémák felszámolásához és a társadalmi kohézió erősödéséhez.


199


KIHASZNÁLTSÁGI TERV Az igényfelmérés eredményeinek figyelembe vétele Az akcióterületen, valamint Nyíregyháza és környéke egészén társadalmi igény van a civil szolgáltatások fejlesztésére, a kulturált szolgáltatási környezet kialakítására. A magasabb szintű szolgáltatások kialakításához elengedhetetlen az épület fizikai megújítása. Ön szerint Érkert városrészben szükség van-e az alábbi típusú fejlesztésre? Nyírségi Civilház felújítása

Nem fontos 20%

Nagyon fontos 17%

Fontos 20% Szükséges 43%

Forrás: Kérdőíves felmérés, 2009. november Az Érkerti Rendőrőrs fejlesztésének szükségességét alátámasztja, hogy a kérdőíves felmérés keretében 2009 novemberében megkérdezettek a harmadik legsúlyosabb problémaként jelölték meg a közbiztonság helyzetét, a bűnözést (a válaszadók 25%-a tartja ez problémának). A következő öt év legfontosabb fejlesztései között a válaszadók 7,2%-a közbiztonság növelését, további 3,4%-a a rendőrőrs fejlesztését látná legszívesebben. A tervezett fejlesztés keretében az épület tető hő- és vízszigetelése, homlokzat hőszigetelése, külső nyílászárók cseréje, távfűtés korszerűsítése, épületgépészeti felújítása valósul meg. Funkció Közösségi funkciót erősítő – Nyírségi Civilház épületrészének felújítása Közszféra funkciót erősítő – Érkerti Rendőrőrs épületrészének felújítása Helyszín: Nyíregyháza, Damjanich u. 4-6. 6593/2 hrsz A létesítményben végzett tevékenységek Nyírségi Civilház A Nyírségi Civilházat az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság működteti 2000. február 17-e óta. A Civilház infrastrukturális szolgáltatásokat, tanácsadást, képzési lehetőséget biztosít a megyei szervezeteknek, kistérségi fórumokat szervez, civil könyvtárat működtet, pályázati információkat biztosít, hírlevelet és megyei civil szervezeti regisztert (Civil Almanach) jelentet meg.


200


Fő tevékenységek:

Civil szervezetek számára biztosított szolgáltatások

Hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének segítése

Munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és kapcsolódó szolgáltatások

Felnőtt és egyéb oktatási tevékenység

Környezet- és természetvédelem

Érdekvédelem

Rendezvények programok száma jelenleg:

Évente minimum 4 civil fórum

Képzések heti rendszerességgel (intenzív képzések mindennap)

Egyéb konferenciák, műhelytalálkozók megbeszélések átlagban havonta 1-2 alkalommal Az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság költségvetése, 2008.

Kiadások Munkabér, járulékok Személyi kiadások (útiktg) Fenntartási, működési költség Egyéb kiadások Megvalósítandó programok Összesen

ezer Ft 13.525 924 13.000 5.224 26.313 58.986

Bevételek Tagdíj Kapott támogatások, pályázati bevételek Alaptevékenység bevétele Egyéb bevétel Vállalkozói tevékenység bevétele Összesen

ezer Ft 2.990 51.658 9.054 122 0 63.824

Az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság költségvetése 2009 év. (október 31-i állapot) Kiadások Munkabér, járulékok Személyi kiadások (útiktg) Fenntartási, működési költség Egyéb kiadások Megvalósítandó programok Összesen

ezer Ft 13.850 813 13.017 28 35.589 63.297

Bevételek Tagdíj Kapott támogatások, pályázati bevételek Alaptevékenység bevétele Egyéb bevétel Vállalkozói tevékenység bevétele Összesen

ezer Ft 2.990 45.249 12.496 41 0 60.776

Az Egyesület nonprofit szervezetként a tevékenysége során keletkezett eredményt az alapító okiratban és az alapszabályban megfogalmazott célszerinti tevékenységekre fordítja. Érkerti Rendőrőrs Fő tevékenységek:

Bűnmegelőzés

Közrend, közbiztonság, belső rend biztosítása

Az akcióterületen és vonzáskörzetében a fejlesztés által megjelenő új szolgáltatások, tevékenységek:

Fejlesztett bűnmegelőzési szolgáltatás

Térfigyelő kamerázott területek növekedése


201


Célcsoportok Funkció / Tevékenység Közösségi funkció Nyírségi Civilház

Közszféra funkció Érkerti Rendőrőrs

Közvetlen célcsoport

Akcióterület lakossága

Becsült létszám 5731 fő

Civil szervezetek (megyei hatókörrel működő civil szolgáltató központ)

650 regisztrált szervezet

Humánerőforrás programok Nyíregyháza és térsége lakossága számára

140.000 fő

Akcióterület lakossága Iskolák, óvodák: gyermekkorúak, fiatalkorúak (potenciálisan fenyegetett réteg) Művelődési Ház: felnőttek, kisnyugdíjasok, munkanélküliek, megváltozott munkaképességűek Sok szórakozóhely: munkanélküliek (közrend, közbiztonság szempontjából szemmel tartott célcsoport)

5731 fő

Közvetett célcsoport

Becsült létszám

Város lakossága

118 580 fő

Város lakossága

118 580 fő

Tervezett éves szintű kihasználtság bemutatása Nyírségi Civilház épületének felújítása A Nyírségi Civilház épületének jelenlegi kihasználtsági szintje 50% körüli, mely az épület teljes felújítását követően 60%-ra emelhető. A fennmaradó idősávban tervezett használati lehetőségek között fórumok, klubok, képzések szervezése szerepel az üzemeltető elképzelései között. A dolgozók jelenlegi létszáma 8 fő, ennek emelését nem tervezik. A Nyírségi Civilházban irodával rendelkező, itt működő szervezetek:

Első Nyírségi Fejlesztési Társaság - üzemeltető

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Nyugdíjas Szervezetek Szövetsége - bérlő

Fiatalok Kulturális Szövetsége Ifjúsági Egyesület - bérlő

Felső-Tisza Alapítvány - bérlő

Inspi-Ráció Egyesület - bérlő

Északkelet-Magyarországi Fejlesztési Egyesület - bérlő

A tervezett fejlesztések keretében megvalósuló akadálymentesítés segítségével a fogyatékkal élők és civil szervezeteik számára is biztosíthatóak lesznek a Civilház szolgáltatásai. A tervezett rendezvények, programok száma a tervek szerint évi 6-10 alkalomra növekszik. A kihasználtság növeléséhez hozzájárul a tervezett új szolgáltatás, tevékenység: álláskereső klub működtetése az érkerti lakosság számára. A Nyírségi Civilház fenntartója Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, üzemeltetője az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság.


202


Az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság kiadásai jelenleg éves szinten 59 millió Ft-ot tesznek ki, mely a megvalósítandó programok költségeiből, a fenntartási, működési költségekből, a személyi jellegű kiadásokból és egyéb kiadásokból tevődik össze. Az épület felújítása az üzemeltetés energiaszükségleteinek csökkenését eredményezi, amely az energiaszolgáltatási árak változásától függően eredményezhet költségmegtakarítást a referencia időszak vonatkozásában. A működés-fenntartás költségeihez szükséges forrásokat az egyesület bevételei fedezik. A jelenlegi bevételek az alábbi elemekből tevődnek össze: legjelentősebb részét a kapott támogatások és pályázati bevételek jelentik (2008-ban 51 millió Ft), emellett az alaptevékenység bevételei (9 millió Ft), tagdíjak és egyéb bevételek képezik. A bevételek nagysága döntően az előre nem tervezhető módon elnyert pályázati támogatásoktól függ. A Nyírségi Civilház felújítását követően a bevételek és kiadások infláció mértékű növekedése várható. Az üzemeltető egyesület nonprofit szervezetként a tevékenysége során keletkezett eredményt az alapító okiratban és az alapszabályban megfogalmazott cél szerinti tevékenységekre fordítja. A megvalósulást követően a tevékenység fenntartását, tervszerű karbantartását az önkormányzat saját forrásaiból valósítja meg. Érkerti Rendőrőrs épületének felújítása Az Érkerti Rendőrőrs tervezett fejlesztéséhez kapcsolódóan – az infrastrukturális fejlesztéseket kiegészítő soft tevékenység révén – az akcióterületen és vonzáskörzetében fejlesztett bűnmegelőzési szolgáltatás válik elérhetővé. Az Érkerti Rendőrőrsnél a jelenlegi alkalmazotti létszám 35 fő (Parancsnok: 1 fő, Közalkalmazott: 4 fő, Bűnügyi állomány: 10 fő, Közrendvédelmi állomány: 20 fő), amelynek 2 fővel való növelését tervezik a fejlesztések eredményeként. Az Érkerti Rendőrőrs épületrészének tulajdonosa a Magyar Állam, üzemeltetője a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság. A Rendőrőrs üzemeltetési és karbantartási költségei jelenleg éves szinten 2,5 millió Ft-ot tesznek ki (személyi jellegű kiadások nélkül), a pályázat megvalósítását követő években ennek növekedése várható.

Bár az épület felújítása az üzemeltetés energiaszükségleteinek csökkenését eredményezi, amely az energiaszolgáltatási árak változásától függően eredményezhet költségmegtakarítást a referencia időszak vonatkozásában.

Ugyanakkor költségnövekedés várható a személyi jellegű kiadások növekedése miatt, amelyek a többlet feladatok ellátásához szükséges munkaerő bérét és járulékait fedezi.

A működés-fenntartás költségeihez szükséges forrásokat az Érkerti Rendőrőrs bevételei fedezik. A Rendőrőrs jelenlegi bevételei két részből tevődnek össze: intézményi működési bevételből és működési költségvetés támogatása és támogatás értékű működési bevételből, ezek jelenleg nagyságrendileg 17 millió Ft-ot tesznek ki, és a pályázat megvalósítását követő években a bevételek növekedése várható. Bérbeadási szándék A Nyírségi Civilház a tervezett felújítást követően is – a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően – civil szervezetek és oktatási intézmények részére kíván helyiségeket bérbeadni.


203


8.8

Táblázatok, ábrák és térképek jegyzéke

1. táblázat Nyíregyháza fejlesztési akcióterületei az IVS-ben ............................................................................... 15 2. táblázat Az EATT tevékenységeinek illeszkedése az IVS középtávú céljaihoz ................................................... 16 3. táblázat A jogosultsági kritériumok igazolása .................................................................................................. 21 4. táblázat Korábbi és folyamatban lévő városrehabilitációs projektek Nyíregyházán ........................................ 23 5. táblázat Gyűjtőszigetek az Érkerti akcióterületen ............................................................................................. 24 6. táblázat Érkert akcióterületén panelprogramban résztvevő épületek ............................................................... 24 7. táblázat Az érkerti akcióterületen „NYITÁS” programban résztvevő épületek ................................................ 25 8. táblázat Korábbi és folyamatban lévő projektek az akcióterületen ................................................................... 26 9. táblázat Néhány szociális és munkaerő-piaci mutató Nyíregyházán, az érkerti városrészben, illetve az érkerti akcióterületen 2001-ben (%) ........................................................................................................................ 31 10. táblázat Az akcióterület néhány szociális jellemzője 2008-ban ...................................................................... 32 11. táblázat Önkormányzati ingatlanok az érkerti akcióterületen ........................................................................ 33 12. táblázat Az akcióterületen található közszolgáltató szervezetek ..................................................................... 34 13. táblázat Közbiztonsági adatok 2008 ............................................................................................................... 34 14. táblázat Az akcióterület néhány infrastrukturális jellemzője .......................................................................... 35 15. táblázat A lakásállomány adatai, 2008. december 31..................................................................................... 37 16. táblázat Az akcióterületen található funkciók területi hatóköre ...................................................................... 39 17. táblázat Az érintett akcióterületi ingatlanok tulajdonviszonyai ...................................................................... 40 18. táblázat Az akcióterületi fejlesztésben résztvevő partnerek feladata az előkészítés, a megvalósítás és a fenntartás időszakában ................................................................................................................................. 42 19. táblázat Lakóingatlanok átlagos négyzetméterárai az érkerti akcióterület utcáiban (Ft/m²) ......................... 44 20. táblázat Az akcióterületi fejlesztések átfogó céljának és részcéljainak indikátorai ........................................ 52 21. táblázat A projektelemek illeszkedése más operatív programokhoz................................................................ 54 22. táblázat A teljes akcióterületen tervezett fejlesztések összesítése (tájékoztatás céljából) ............................... 59 23. táblázat: Összefoglaló táblázat a tervezett beavatkozásokról ......................................................................... 61 24. táblázat A Nyírségi Civilház épületének felújítása .......................................................................................... 63 25. táblázat Az Érkerti Rendőrőrs épületének felújítása ....................................................................................... 65 26. táblázat A Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása projekt összefoglalása ........................................ 67 27. táblázat A Kincskereső Óvoda külső felújítása projekt összefoglalása ........................................................... 69 28. táblázat A Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) külső felújítása projekt összefoglalása .............. 71 29. táblázat Az érkerti lakótelep közterület-rehabilitációja – a pályázat keretében tervezett elemek ................... 75 30. táblázat A Városrész központ kialakítása tevékenység összefoglalása............................................................ 78 31. táblázat A többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása projekt összefoglalása............................................................................................................................................... 80 32. táblázat Munkaerőpiaci beilleszkedést segítő program .................................................................................. 82 33. táblázat Bűnmegelőzési, közbiztonsági programok......................................................................................... 83 34. táblázat Közösségfejlesztő gyermek-, ifjúsági- és szülő-programok ............................................................... 85 35. táblázat Érkerti nyitott ajtók – A lakosság közösségi kezdeményező és cselekvőképességének fejlesztését segítő programok.......................................................................................................................................... 88 36. táblázat Városmarketing tevékenységek.......................................................................................................... 90 37. táblázat További soft elemek közvetett eljárásrend szerint (programalap)..................................................... 92 38. táblázat A pályázat összefoglaló indikátortáblázata (a Tervezési felhívás és útmutató alapján szociális városrehabilitációra) ................................................................................................................................... 94 39. táblázat Tevékenységenkénti összefoglaló indikátortáblázat .......................................................................... 96 40. táblázat A konzorciumi partnerek bemutatása ................................................................................................ 98 41. táblázat Az akcióterületi fejlesztések közötti szinergia .................................................................................. 107 42. táblázat A projektjavaslat célcsoportjai ........................................................................................................ 108 43. táblázat Az érintett célcsoportok bemutatása és rövid jellemzése beavatkozásonként .................................. 109 44. táblázat Fenntarthatósági és esélyegyenlőségi kötelező indikátorok ............................................................ 118 45. táblázat A városrehabilitációt veszélyeztető kockázatok és lehetséges kezelési módjaik .............................. 120 46. táblázat A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve ..................................................................... 122 47. táblázat A tervezett fejlesztések összefoglaló költségvetése .......................................................................... 125 48. táblázat Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása c. projekt tevékenységei és azok üzemeltetői ..................................................................................................................................... 136


204

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Előzetes Akcióterületi Terv 1. ábra Az akcióterület és Nyíregyháza lakónépességének korcsoportos megoszlása 2001-ben (%) ................... 29 2. ábra A népesség végzettsége Nyíregyházán, az érkerti városrészben, illetve az érkerti akcióterületen 2001-ben (%) ................................................................................................................................................................ 30 3. ábra A lakóingatlanok megoszlása szobaszám szerint a városban és az Érkertben ......................................... 37 4. ábra A panelépületek és a többlakásos társasházak lakásárainak változása az Érkertben és Nyíregyházán (Ft/m²) .......................................................................................................................................................... 45 5. ábra Az akcióterület problémáit bemutató problémafa..................................................................................... 48 6. ábra Az akcióterület fejlesztési céljait bemutató célfa ...................................................................................... 48 7. ábra Az Érpatak lakótelepi szakasza ................................................................................................................. 49 8. ábra Az ÉAOP illeszkedésvizsgálatban megjelenő célrendszere ...................................................................... 53 9. ábra A Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs közös épülete .......................................................................... 63 10. ábra A Vécsey Károly Általános Iskola........................................................................................................... 67 11. ábra A Kincskereső Óvoda.............................................................................................................................. 69 12. ábra A Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda)................................................................................. 71 13. ábra Az Érkerti lakótelep járdáinak jelenlegi állapota ................................................................................... 73 14. ábra Gyalogos híd az Érpatakon keresztül a Lehel utca vonalán ................................................................... 73 15. ábra Az Érkerti lakótelep parkjainak jelenlegi állapota ................................................................................. 74 16. ábra Az Érpatak jelenlegi állapota ................................................................................................................. 75 17. ábra A felújítandó lakóházak .......................................................................................................................... 80 18. ábra A nyíregyházi és az érkerti civil szervezetek fő működési területeinek megoszlása .............................. 114 19. ábra Nyíregyházi Városfejlesztő Korlátolt Felelősségű Társaság szervezeti ábrája .................................... 132 20. ábra Az intézményi és intézményközi együttműködések ábrája ..................................................................... 135

1. térkép A nyíregyházi akcióterületek elhelyezkedése .......................................................................................... 17 2. térkép Az érkerti akcióterület ............................................................................................................................ 18 3. térkép Az érkerti akcióterület határai ............................................................................................................... 19 4. térkép Az akcióterület a város szerkezeti tervén ............................................................................................... 22 5. térkép Nyíregyháza rendezett tanácsú város térképe (1888) ............................................................................ 23 6. térkép Megelőző városrehabilitációs tevékenységek az akcióterületen............................................................. 28 7. térkép Fejlesztendő ingatlanok elhelyezkedése és tulajdonviszonyai az akcióterületen.................................... 41 8. térkép Az akcióterületi beavatkozások, projektelemek megnevezése és elhelyezkedése .................................... 58 9. térkép A tervezett közterület-rehabilitáció területei .......................................................................................... 77


205

Támogatás intenzitása (%) 85,00% épületgépészeti felújítás (54%-ban önkormányzati tulajdon)

Recommend Documents