SZELLEMI TULAJDON - KÉZIKÖNYV

SZELLEMI TULAJDON KÉZIKÖNYV

2

SZELLEMI TULAJDON KÉZIKÖNYV

index

BEVEZETÉS������������������������������������������������������������������������������������������������������5 1

Védjegy���������������������������������������������������������������������������������������������������9 1.1 Mi a védjegy és mi a védjegy funkciója?����������������������������������������9 1.2 Miért védelmezze egy társaság a védjegyeit?��������������������������������9 1.3 Kötelező-e a védjegy bejegyzése?������������������������������������������������10 1.4 Hogyan válasszunk védjegyet?�����������������������������������������������������10 1.5 Érdemes a kérelem benyújtása előtt kutatást végezni a védjegy-nyilvántartásban�������������������������������������������������������������13 1.6 Van-e különbség a védjegy valamint a vállalkozás, társaság és a domén név között?��������������������������������������������������������������������14 1.7 Az országos védjegyek külföldön is védettek?������������������������������15 1.8 Hogyan érvényesítsük a védjegyünket? ��������������������������������������16 1.9 Mit tegyünk – mit ne tegyünk������������������������������������������������������17 1.10 Védjegyekről szóló egyéb információ ������������������������������������������18

2

Szabadalom és használati minta�������������������������������������������������19 2.1 Mi a szabadalom?������������������������������������������������������������������������19 2.2 Mit jelent az “új” és “újító” (vagy „találékony lépés)”?����������������20 2.3 Kötelező a szabadalom alkalmazása?�������������������������������������������21 2.4 Mi történik, ha ön úgy dönt, nem kérelmezi a szabadalmi oltalmat����������������������������������������������������������������������������������������22 2.5 Mi a különbség a szabadalom és a használati minta között?�������23 2.6 Az országos szabadalmi oltalom jelent-e oltalmat külföldön is?��23 2.7 Érdemes-e előzetes kutatást végezni a szabadalmi kérelem benyújtása előtt? �������������������������������������������������������������������������24 2.8 Hogyan védjük magunkat a szabadalom megsértésétől, és mit kell tennünk, ha ez bekövetkezik?������������������������������������������������26 2.9 Mit tegyünk – mit ne tegyünk������������������������������������������������������27 2.10 Egyéb szabadalommal kapcsolatos információ����������������������������28

3

Designok����������������������������������������������������������������������������������������������29 3.1 Mi a design és milyen esetben jegyezhető be?����������������������������29 3.2 Mit jelent az „új” és „eredeti” és „egyedi jellegű” kifejezés?�������29 3.3 Miért védje le a formatervezési mintát?��������������������������������������30 3.4 Kötelező-e egy adott design bejegyzése?�������������������������������������30 3.5 Mi a nem bejegyzett design?�������������������������������������������������������31 3.6 A nemzeti oltalom alatt álló design külföldön is élvez-e oltalmat?��������������������������������������������������������������������������������������32 3.7 Mit tegyünk – mit ne tegyünk������������������������������������������������������33 3.8 Egyéb designnal kapcsolatos információk������������������������������������34

4

Kereskedelmi titkok és titoktartási megállapodások���������35 4.1 Mit jelent a kereskedelmi titok és a titoktartási megállapodás?��35 4.2 Mikor megfelelő a kereskedelmi titok alkalmazására vonatkozó stratégia?��������������������������������������������������������������������35 4.3 Egyéb, a kereskedelmi titkokra és titoktartási megállapodásra vonatkozó kérdések����������������������������������������������������������������������36

5

Szerzői jog�������������������������������������������������������������������������������������������37 5.1 Mi védi a szerzői jogot és mit jelent az „eredeti”?�����������������������37 5.2 Egyéb szerzői jogi kérdések����������������������������������������������������������38

6

A szellemi tulajdonjog kezelése�������������������������������������������������39 6.1 Mit is jelent a „szellemi tulajdonjog kezelése”?���������������������������39 6.2 Értékesítés vagy engedélyezés?���������������������������������������������������39 6.3 A szellemi tulajdonjog kezelésére vonatkozó egyéb kérdések�����40

7

Ipr for see projekt referenciák���������������������������������������������������41

BEVEZETÉS

„Sokak számára a szellemi tulajdon (IP) eléggé homályos jogi fogalom, amelyet csak a különleges képzettséggel rendelkezők érthetnek meg és alkalmazhatnak megfelelően. Feltehetjük a kérdést, hogy miért fontos bármely kis- és közepes vállalkozás (SME) illetve, főleg a saját kis vagy közepes vállalkozásunk számára a szellemi tulajdon, illetve milyen előnyökkel járhat annak használata.” SZELLEMI TULAJDON A szellemi tulajdon kifejezés tágabb értelemben az emberi elme által létrehozott alkotásokat értjük. A szellemi tulajdonjogok az alkotók érdekeit védik azáltal, hogy az alkotók részére tulajdonjogot biztosítanak az alkotásokra vonatkozóan. A Szellemi Tulajdon Világszervezetének létrehozásáról szóló, 1967.évi egyezmény (Convention Establishing the World Intellectual Property Organization (1967)) felsorolja a szellemi tulajdonjogok által védett témák listáját: • irodalmi, művészeti és tudományos munkák; • előadóművészek előadásai, azok hangfelvételei és közvetítései; • találmányok az emberi tevékenység minden területén; • tudományos felfedezések • ipari designok; • védjegyek, szolgáltatási jegyek, kereskedelmi jegyek és jelzések; • a tisztességtelen kereskedelem elleni védekezés; valamint • „a szellemi tevékenységből eredő minden egyéb jog az ipari, tudományos, irodalmi és művészeti területeken.” A szellemi tulajdon információval illetve ismeretekkel kapcsolatos dolog, amely fizikai tárgyak formájában, egy időben korlátlan számban jelenhet meg a világ bármely részén különböző helyeken. A szellemi tulajdonjogokra bizonyos korlátok is jellemzők, mint pl. a korlátozott időtartam, ahogyan a szerzői jogok és a szabadalmak esetében is.

5

6

IPARI TULAJDON Az ipari tulajdon számos formában megjelenhet: lehet szabadalom, amelynek célja találmányok és ipari designok – ipari termékek megjelenését meghatározó esztétikai művek – védelme. Az ipari tulajdon ezen kívül vonatkozik a védjegyekre, szolgáltatói védjegyekre integrált áramkörök tervrajzaira, kereskedelmi nevekre és jelzésekre, valamint földrajzi nevekre, valamint a tisztességtelen kereskedelem elleni védelemre. Ezek némelyike a szellemi alkotást - amely bár jelen van az adott területen - sokkal kevésbé egyértelműen határozza meg. Az ipari tulajdon tárgya tipikusan információ átadó jelekből áll, s ezek az információk a piacon elérhető termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatosak és különösen a fogyasztókat célozzák meg. A védelem célja megelőzni az ilyen jelek engedély nélküli felhasználását, mivel az valószínűleg félrevezetné a fogyasztókat, valamint általában a félrevezető gyakorlatok visszaszorítása.



A szellemi tulajdonjogokról további kiegészítő információ szerezése céljából kérjük, látogasson el a Szellemi Tulajdon Világszervezetének honlapjára: www.wipo.int vagy vegye fel a kapcsolatot a Szellemi tulajdonvédelem Délkelet-Európában projekt (IPR for SEE) helyi tisztviselővel..

1 Védjegy

1.1 Mi a védjegy és mi a védjegy funkciója? A védjegy egy szó, kifejezés, szimbólum, design vagy azok kombinációja, amely egy fél áruinak a forrását beazonosítja és megkülönbözteti mások áruitól. Bármely olyan jellegzetes szó, betű, számjegy, rajz, kép, forma, szín, logo típus, címke, illetve azok kombinációja, melynek célja áruk megkülönböztetése, minősülhet védjegynek. A védjegy fő funkciója lehetővé tenni a fogyasztók számára egy bizonyos társaság termékének a beazonosítását (akár áru, akár szolgáltatás), a célból, hogy azt megkülönböztesse a versenytársak által kínált egyéb megegyező vagy hasonló termékektől.

1.2 Miért védelmezze egy társaság a védjegyeit? Bár a legtöbb vállalkozás felismerte: védjegy használata szükséges ahhoz, hogy termékeit megkülönböztesse a versenytársak termékeitől, azonban nem mindegyik vállalkozás ismerte fel azt, hogy mennyire lényeges a védjegy bejegyzés általi oltalma. Ezen kívül, a megfelelő védjegy legyen a vállalkozás termékeire vagy szolgáltatásaira kialakított marketing stratégia szerves része. A nagyközönség egy bizonyos minőséget és képet társít majd a vállalkozás termékei, illetve szolgáltatásai által viselt védjegyhez. Ez fontos módszer lehet a vállalat jó hírnevének a fenntartása, valamint a nyereség növelése szempontjából. Fontos, hogy egy vállalkozás védjegye megkülönböztesse a vállalkozás áruit, illetve szolgáltatásait a piacon a többi vállalkozás termékeitől és szolgáltatásaitól. E célból semmi értelme olyan védjegybe fektetni, amely az áruk vagy szolgáltatások fajtájára, minőségére, céljára vagy értékére utal, amely egy gyakran használt keresztnév vagy földrajzi név, sért egy korábbi védjegyet, vagy félrevezetné a fogyasztókat az áruk vagy szolgáltatások jellegével kapcsolatban.

9

1.3 Kötelező-e a védjegy bejegyzése?

10

A védjegy bejegyzése nem kötelező. A kereskedelmi gyakorlat és a tisztességes kereskedelemről szóló jogszabályok is tartalmazzák a megtévesztés elleni védelmet. A szokásjog szerint is el lehet járni, ez azonban időigényes és költséges gyakorlat lehet. Azonban egy bejegyzett védjegy birtoklása számos előnyel jár, beleértve a következőket: • Nyilvános hirdetmény arról, hogy a jelzés tulajdonjoga az adott vállalkozásé; • Annak jogi feltételezése, hogy a jelzés tulajdonjoga valamint a jelzés kizárólagos felhasználási joga az adott vállalkozásé országos szinten vagy a bejegyzésben felsorolt áruk/szolgáltatások viszonylatában; • Jogi eljárás indításának a képessége a jelzés kapcsán nemzeti vagy közösségi bíróság előtt; • Az országos bejegyzés alapként történő felhasználása külföldi országban bejegyzés szerzéséhez;

1.4 Hogyan válasszunk védjegyet? A mindennapi nyelv és szókincs mindenki számára maradjon elérhető felhasználás céljából. Ha földrajzi nevekre, gyakori keresztnevekre, és kereskedelmi kifejezésekre kizárólagos jogot adnának, azzal megfosztanának másokat attól a jogtól, hogy ezeket a szavakat felhasználják az adott iparágban. A megfelelő védjegy kiválasztása illetve kialakítása kritikus lépés, mivel az adott vállalkozás marketingstratégiájának egy lényeges elemét jelenti. Nincsenek szigorú vagy gyors szabályok, azonban az alábbiakban felsorolunk néhány védjegy típust, amelyre a többi kereskedőnek valószínűleg nem lesz szüksége: • Kitalált, a képzelet szülte vagy nem mindennapi szavak „ Ezeknek a szavaknak az az előnyük, hogy könnyű levédeni őket,

•

•

•

•

mivel nagyobb az esély arra, hogy lényegükből fakadóan jellegzetesnek minősülnek. Tetszőleges jelzések Ezeknek a szavaknak a jelentése nem kapcsolódik az általuk reklámozott termékhez. Bár ezeket a típusú jelzéseket is könnyű levédeni, elképzelhető, hogy intenzíven kell reklámozni őket ahhoz, hogy a fogyasztók agyában kialakuljon az asszociáció a jelzés és a termék között. Szuggesztív vagy hangulati szavak; Ezek a jelzések a termék egy vagy több jellegzetességére utalnak. A szuggesztív jelzések attól vonzóak, hogy a reklám egy fajtájaként is funkcionálnak. Olyan szavak, amelyek nem azt írják le, amire használni fogják. Mindenesetre a védjegy legyen könnyen olvasható, leírható, betűzhető, felidézhető és minden reklámeszközhöz legyen megfelelő. Segít, ha egyéb különleges szavakkal vagy szimbólumokkal kombináljuk A többi kereskedő által is használni kívánt szavak úgy jegyezhetők be, ha egyéb különleges szavak vagy szimbólumok állnak mellettük, vagy azokkal kombinálják őket. Ez azért igaz, mert a többi kereskedő minden valószínűség szerint nem kívánja majd a teljes védjegyet használni. Szem előtt kell tartani, hogy a védjegy bejegyzése a teljes védjegyre vonatkozik.

Ezek olyan típusú szavak, amelyeket valószínűleg a többi kereskedőnek is használnia kell és emiatt nehezen jegyezhetők be védjegyként. Ilyenek a leíró szavak és kifejezések önmagukban. • Leíró védjegyek nehéz, és emiatt költséges a bejegyzésük és az érvényesítésük, mivel ezeket a többi kereskedőnek is használnia kellene a termékeik, illetve szolgáltatásaik leírására. • Földrajzi hivatkozások illetve helyek nevei általában nehezen jegyezhetők be, különösen akkor, ha egy hely bizonyos árukról illetve szolgáltatásokról ismert. Azoknak a kereskedőknek, akik konk-

11

12

rét helyekről származó árukat, illetve szolgáltatásokat kínálnak, tudniuk kell jelezni, amennyiben az áruik illetve szolgáltatásaik erről az adott helyről származnak. • Számok vagy betűk rövid kombinációja önmagában gyakran sorszámként használatos. Két betű kombinációját általában nevek kezdőbetűiként használják. Mindkettő esetében jelentős nehézség merülne fel a bejegyzésnél. A gyakran használt betűszavak illetve rövidítések bejegyeztetése is nehéz. • Gyakori keresztnevek önmagukban. A gyakori keresztnevek bejegyeztetése is nehéz, mivel a hazai illetve nemzetközi népesség körében sokak élnek hasonló keresztnévvel, akiknek használniuk kell a nevüket az általuk kínált árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban. Azonban a ritka keresztnevek esetében nagyobb a valószínűsége annak, hogy a bejegyzés sikerül. A megfelelő védjegy kiválasztása illetve létrehozása kritikus lépés, mivel lényeges eleme a vállalkozás marketing stratégiájának. Lényeges, hogy a védjegy legyen könnyen olvasható, leírható, kibetűzhető és felidézhető, valamint legyen bejegyezhető és minden reklámhordozóhoz legyen megfelelő.

1.5 Érdemes a kérelem benyújtása előtt kutatást végezni a védjegy-nyilvántartásban Nyilvánvalóan Ön sem akar olyan védjegyet használni, amelyet már egy másik kereskedő használ az Ön áruihoz, illetve szolgáltatásaihoz hasonló árukhoz illetve szolgáltatásokhoz: ez oda vezetne, hogy a fogyasztók összekevernék a két védjegyet, és a másik kereskedő esetleg jogi eljárást indítana Ön ellen. Ha már eldöntötte, mi legyen a védjegye, az országos, nemzetközi és EU-s védjegy-nyilvántartásokban kereshet olyan bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló olyan védjegyeket, amelyek hasonlóak az Önéhez és hasonló termékeknél/szolgáltatásoknál használják azokat. Két hasonló védjegy csak akkor jegyezhető be, ha a kapcsolódó áruk és/vagy szolgáltatások különbözőek. Például az XXX csokoládét és az XXX szappant két különböző társaság gyártja és egymással párhuzamosan sikeresen léteznek bejegyzett védjegyként, mivel a szappan és a csokoládé nagyon különböző termékek, és ebből fakadóan a fogyasztók valószínűleg nem fogják azt gondolni, hogy ugyanaz a gyártójuk. Védjegybejegyzési kérelem benyújtása előtt meg kell győződnünk arról, hogy megfelelő védjegy-kutatást végeztünk. Ennek a célja biztosítani azt, hogy az általunk használni kívánt védjegy vagy egy ahhoz hasonló ne legyen már bejegyezve egy másik társaság által azonos vagy hasonló termékekre.

13

1.6 Van-e különbség a védjegy valamint a vállalkozás, társaság és a domén név között?

14

A védjegy, illetve egy vállalkozás, társaság neve vagy egy domén név közötti különbség időnként összezavarja mind a kereskedőt, mind a fogyasztókat. Egy vállalkozás, társaság neve vagy egy domén név bejegyzése önmagában nem ruházza fel a bejegyzőt semmiféle tulajdonjoggal – ilyen oltalmat kizárólag egy védjegy nyújthat. Ugyanazt a szót (ugyanazokat a szavakat) bejegyezhetik különböző személyek egy vállalkozás neveként és védjegyként is. Azonban a bejegyzett védjegy tulajdonosa beperelheti a vállalkozás tulajdonosát a védjegy megsértése miatt, ha a vállalkozás nevének a tulajdonosa azt a védjeggyel védett termékekre illetve szolgáltatásokra használja. Vigyázat: Amikor bejegyeztetjük a vállalkozásunk nevét vagy a domén nevünket, figyeljünk arra, hogy az ne sértse senki védjegyét. Mindig okos dolog, ha először átkutatjuk a védjegy-nyilvántartásokat. Különösen, tartsuk szem előtt, hogy a domén nevek allokációs szabályai megváltoztak, így ma már elképzelhető, hogy Ön jogosult olyan domén név megszerzésére, amelyik illik az Ön bejegyzett védjegyéhez vagy védjegybejegyzési kérelméhez, akkor is, ha az nem az Ön bejegyzett vállalkozásának a neve. (amennyiben azt a nevet még nem osztották ki). A domén nevek védjegyként is bejegyezhetők, amen�nyiben összhangban vannak a nemzeti vagy közösségi, védjegyekről szóló törtvénnyel. Amikor bejegyezteti a vállalkozásának a nevét, illetve domén nevét, gondoskodjon arról hogy az ne sértse senki más védjegyét sem. Mindig érdemes először rákeresni a védjegy-nyilvántartásokban.

1.7 Az országos védjegyek külföldön is védettek? A védjegybejegyzésből eredő szabályos jogok általában arra a területre korlátozódnak, amelyhez tartoznak, tehát általában egy védjegynek az Ön saját országában történő érvényes bejegyzése kizárólag az anyaországban ad jogokat, kivéve amennyiben a jelzés ismert jelzésnek minősül. Egy védjegy anyaországi bejegyzésére vonatkozó minden főbb oka szintén alkalmazandó a termékek külföldi piacokon történő kereskedelmi forgalomba hozatalára. Ezért rendkívül ajánlatos az Ön védjegyét külföldön is bejegyeztetni, amennyiben licencet kíván adni más országokban történő felhasználásra. Amennyiben megkülönböztető védjeggyel ellátott termékeket exportál, a termékeket felismerik majd a külföldi piacokon és ezáltal az Ön társasága hírnevet és imidzset építhet fel a külföldi fogyasztók körében, ami magasabb nyereséget eredményezhet. Rendkívül ajánlatos az Ön védjegyét külföldön is bejegyeztetni, amennyiben licencet kíván adni más országokban történő felhasználásra.

15

1.8 Hogyan érvényesítsük a védjegyünket?

16

Tüntesse fel a jogait. Nem kell bejegyzettként megkülönböztetnie a védjegyét, azonban használhatja az ® szimbólumot annak jelzésére, hogy a védjegye bejegyzett. Az ® szimbólum általában a védjegy jobb oldalán helyezkedik el, kisebb betűmérettel, mint maga a védjegy, megemelve, mint egy indexszám; ezek közül semmi nem kötelező. Ön akkor sértene jogot, ha olyan jelzésen használná az ® bejegyzett szimbólumot, amely a világon sehol sincs bejegyezve. Védjegyhamisítás: ha bárki szándékosan használja az ön bejegyzett védjegyét anélkül, hogy ön tudna róla, illetve az ön beleegyezése nélkül, lehet, hogy hamisítást követ el. Amennyiben elegendő bizonyíték áll rendelkezésre, a rendőrség vagy a kereskedelmi normákért felelős tisztségviselők a védjegyekről szóló törvények értelmében büntetőeljárást indíthatnak. Az országos hivatal nem felelős a védjegybejegyzésről szóló politika kialakításáért és nem tud Önnek tanácsot adni azzal kapcsolatban, hogy milyen jogi lépéseket tegyen a jelzése védelme érdekében. Amennyiben azt gyanítja, hogy valaki átadja, sérti vagy hamisítja az Ön védjegye alá tartozó árukat, illetve szolgáltatásokat, azt ajánljuk, hogy vegye fel a kapcsolatot a kereskedelmi normákkal foglalkozó helyi hivatallal. Az Ön felelőssége a saját védjegyének a védelme. Amennyiben valaki az Ön engedélye nélkül használja az Ön védjegyét, sérthetik azt és Önnek minél hamarabb jogi tanácsot kell kérnie.

1.9 Mit tegyünk – mit ne tegyünk



TEGYE • Döntse el, hogy hazai, regionális vagy nemzetközi védelemre van-e szüksége; • Válassza ki vagy hozza létre a megfelelő védjegyet; • Lényeges, hogy a védjegy legyen könnyen olvasható, leírható, kibetűzhető és felidézhető, és minden reklámhordozóhoz legyen megfelelő; • Ellenőrizze, hogy a kiválasztott védjegy megfelel a bejegyzésre vonatkozó minden jogi előírásnak; • Végezzen védjegykutatást annak ellenőrzésére, hogy az nem azonos-e már létező védjeggyel illetve nem zavaróan hasonló-e már létező védjegyhez, • Ellenőrizze, hogy a kapcsolódó domén név (pl. Internet cím) bejegyezhető-e; • Alakítson ki egy megfelelő költségvetést a bejegyzési és érvényesítési folyamatra.





NE TEGYE • Ne felejtse el levédeni a védjegyét külföldön, amennyiben más országokban felhasználáisi licencet kíván adni. • Ne kockáztassa a védjegy jogai elveszítését azon az alapon, hogy nem használja azt • Ne jegyezze be a vállalkozása nevét, illetve domén nevét megelőző kutatás elvégzése nélkül • Ne használjon bejegyzett védjegyet a tulajdonos tudta, illetve beleegyezése nélkül

17

2 Szabadalom és használati minta 1.10 Védjegyekről szóló egyéb információ

18

Amennyiben egyéb kérdései vannak, például: • Minden védjegy bejegyezhető? • Hogyan jegyeztethetem be a védjegyemet külföldön? • Milyen költségekkel jár a védjegy létrehozása, oltalma és felhasználása? akkor vegye fel a kapcsolatot a szellemi tulajdonvédelem Délkelet-Európában – (IPR for SEE) projekt hivatal nemzeti tisztviselőjével. Az országos védjegy rendszerrel kapcsolatos további információ céljából vegye fel a kapcsolatot a nemzeti szabadalmi és védjegyhivatallal vagy a BIO helyi kapcsolattartóval.

2.1 Mi a szabadalom? A szabadalom bármely olyan eszközre, anyagra, módszerre illetve eljárásra adott jog, amely új, leleményes lépés fűződik hozzá és hasznos. A szabadalom jogilag érvényesíthető és a tulajdonosának kizárólagos jogot ad a találmány kereskedelmi felhasználására a szabadalom időtartama alatt. Ez nem automatikus: a szabadalmat kérelmezni kell annak érdekében, hogy a kérelmező a találmányra vonatkozóan kizárólagos jogot szerezzen. A szabadalmak hatékony oltalmat jelentenek, amennyiben Ön új technológiát talált fel, amely jelentős, hosszú távú kereskedelmi haszonnal járó termékhez, kompozícióhoz vagy folyamathoz vezet. Cserébe a szabadalom kérelmezőjének meg kell osztania a knowhow-t azáltal, hogy teljes körű leírást ad arról, hogyan működik a találmánya. Ez az információ nyilvánosan elérhetővé válik és alapul szolgálhat mások által végzett további kutatásokhoz. Önnek kérelmeznie kell a szabadalmat annak érdekében, hogy a találmánya felhasználásához kizárólagos jogokat szerezzen. A találmány általános meghatározása: új és leleményes megoldás egy technikai problémára.

19

20

2.2 Mit jelent az “új” és “újító” (vagy „találékony lépés)”?

2.3 Kötelező a szabadalom alkalmazása?

A szabadalom megadásához egy találmánynak: • Újnak kell lennie (a jogi kifejezés „újdonság”), mely azt jelenti, hogy a találmányt nyilvánosan a világon sehol sem fedték még fel semmiféle formában. A felfedés, amely azt jelzi, hogy a találmány nem új, lehet a kibocsátott szabadalom specifikációkat tartalmazó könyvek, műszaki közlönyök, internetes helyek vagy egy termék nyilvános helyen történő értékesítése vagy felhasználása (beleértve a bemutatókat is) • Más szóval, egy találmány akkor új, illetve újdonság, ha nem képezi részét korábbi tudománynak, amely a vonatkozó szabadalmi kérelem első benyújtásának időpontja előtt a világon mindenhol nyilvánosan elérhető minden releváns műszaki tartalomra utal. • Magában kell foglalnia egy újító lépést. Az eredeti jellegnek nem szabad nyilvánvalónak lennie olyan személy részére, aki a találmány technológiai területén ismeretekkel és tapasztalattal rendelkezik.

Csak akkor van értelme szabadalommal levédeni egy találmányt, ha van egy terve annak kereskedelmi hasznosítására és meg tudja azt védeni a jogsértésektől. Egy szabadalmat egyszerűen úgy kell tekinteni, mint egy szögesdrót-kerítést a birtokunk körül. Nem golyóálló és karbantartást is igényel, azonban határozott jelzést ad a potenciális betolakodók részére. Alaposan mérlegelje, kíván e szabadalmat kérelmezni, amennyiben • A kereskedelmi nyereség lehetősége olyan, hogy megéri befektetni a szabadalom beszerzéséhez és fenntartásához szükséges időt, erőfeszítést és pénzt; • A szabadalom által nyújtott korlátozott monopólium segítene csökkenteni a szellemi tulajdon ellopásának a kockázatát azokon a piacokon, amelyek iránt Ön érdeklődik; • Rendelkezik a szellemit tulajdona kezeléséhez szükséges forrásokkal; • Az alapos kutatás során nem talál semmiféle hasonló technológiát; • Ön a találmány tulajdonosa és titokban tartotta azt.

Tartsa a találmányát titokban. A találmányt titokban kell tartani mindaddig, amíg benyújtja a szabadalmi oltalom kérelmet. Amennyiben a találmányt nyilvánosan bemutatja, értékesíti, vagy arról beszámol a kérelem benyújtása előtt, elveszítheti a szabadalmi oltalom lehetőségét.



Ne másoljon semmi olyat, amely már szabadalomi oltalom alatt áll. Ne akarjon benyújtani szabadalmi kérelmet olyan találmányra, amely nem új. Mielőtt sok időt és pénzt fektet be, kutassa át a szabadalmi adatbázisokat, értékesítési brosúrákat és az Internetet. Ennek segítségével el tudja majd dönteni, hogy a találmánya másnak is eszébe jutott-e már.

Amennyiben új terméket vagy eljárást fejlesztett ki, a szabadalom kibocsátása a teljes üzleti stratégia szerves részét kell, hogy képezze, olyan tényezőkkel együtt, mint a potenciális nyereség, a finanszírozás, a termelés és a marketing.

21

2.4 Mi történik, ha ön úgy dönt, nem kérelmezi a szabadalmi oltalmat

22

Miután Ön végiggondolt minden kérdést, elképzelhető, hogy úgy döntött, hogy a szabadalom kérelmezése nem a legjobb lehetőség az Ön számára. Esetleg a találmányát például kereskedelmi titokként szeretné megtartani. Ebben az esetben fel kell mérnie annak a kockázatát, hogy esetleg valaki más megszerzi az ön találmányát ipari kémkedés útján, vagy, amennyiben a találmány egy termék, visszafejtés (reverse engineering) útján. Figyelembe kell vennie annak a következményeit is, ha valaki öntől függetlenül kifejleszti ugyanazt a találmányt. Egy másik lehetőség: nyíltan használni, és arról részleteket kibocsátani. Emiatt más már nem fog tudni szabadalmi oltalmat szerezni ugyanarra a dologra, azonban ily módon a versenytársak szabadon felhasználhatják az ön találmányát a saját javukra. A védelem további lehetőségi: • Védjegyek • Designok • Kereskedelmi titkok

2.5 Mi a különbség a szabadalom és a használati minta között? Számos országban a találmányok egyes járulékos típusai illetve létező termékek kis adaptációi használati mintaként védhetők le. A használati minták jellegzetességei: • A használati minták megadásának szigorú feltételei vannak, mivel az „újító lépés” előírása alacsonyabb szintű vagy teljes mértékben hiányzik • Általában gyorsabb és egyszerűbb az eljárás a használati minták esetében, mint a szabadalmaknál; • Általában alacsonyabbak a megszerzés és a fenntartás díjai, mint a szabadalmak esetében; • A használati minták lehetséges maximális időtartama általában rövidebb, mint a szabadalmak esetében; • A használati minta kérelmek átalakíthatók rendes szabadalmi kérelemmé illetve fordítva.

2.6 Az országos szabadalmi oltalom jelent-e oltalmat külföldön is? A szabadalmi oltalom kizárólag arra az országra illetve országokra vonatkozik, amely(ek)ben azt kérelmezték, és ahol érvényben van. Ezeken az országokon kívül elvileg bármely fél felhasználhatja a találmányt retorzió nélkül. Amennyiben külföldön kívánja levédeni a találmányát, kérelmezhet Európai Szabadalmat (EPC) vagy benyújthat Nemzetközi oltalmi kérelmet (PCT). Amennyiben a szellemi tulajdon tulajdonosa általában több országban szeretne oltalmat kérni, az egyes országokban különkülön be kell nyújtani a kérelmet. A Párizsi Egyezménynek van egy rendelkezése, mely szerint az első kérelemnek a Párizsi Egyezmény egy tagországában történő benyújtásának az időpontja (lásd: ELSŐBBSÉGI DÁTUM) lesz minden későbbi kérelemnek a Párizsi Egyezmény többi

23

24

tagországában történő benyújtásának az időpontja is („az elsőbbég joga”) mindaddig, amíg az ilyen kérelmeket az első kérelem benyújtásától számított bizonyos időn belül nyújtják be. Ma már a szellemi tulajdon minden területén léteznek nemzetközi oltalmi jogi rendszerek, amelyek leegyszerűsítik a több országra vonatkozó oltalomszerzési eljárást (pl., a Hágai Törvény a designok; a Madridi Rendszer a védjegyek esetében és az EP/PCT a szabadalmak vonatkozásában). Egy kérelemnek egy országban vagy régióban történő benyújtását követően általában 12 hónap áll az Ön rendelkezésére ahhoz, hogy ugyanarra a találmányra benyújtsa a kérelmet az üzleti tevékenysége szempontjából érdekes országokban, annak érdekében, hogy az első kérelem időpontja alkalmazható maradjon. Az elsőbbségi dátum (az első kérelem benyújtásának az időpontja) csak akkor alkalmazható, ha az azonos találmányra vonatkozó kérelmet 12 hónapon belül benyújtják. Amennyiben szabadalmát 12 hónapon belül nem terjeszti ki külföldre, akkor már nem lesz lehetséges ugyanannak a találmánynak a védelme más országokban, mivel a találmányt már közzétették vagy publikálták, és ezért külföldi országokban már nem tudja megszerezni a szabadalom védelmét, mivel az már nem minősül újdonságnak.

2.7 Érdemes-e előzetes kutatást végezni a szabadalmi kérelem benyújtása előtt? Ne másoljon le semmi olyat, ami már szabadalmi oltalom alatt áll. Ne akarjon benyújtani szabadalmi kérelmet olyan találmányra, amely nem új. Mielőtt sok időt és pénzt fektet be, kutassa át a szabadalmi adatbázisokat, értékesítési brosúrákat és az Internetet. Ennek segítségével el tudja majd dönteni, hogy a találmánya másnak is eszébe jutott-e már. Különbség van a szabadalmi vizsgálati eljárás

keretében lefolytatott hivatalos keresések és a bárki által lefolytatott, vagy lefolytatható magánkeresések között. Számos kérdés, és nem csak a technikai kérdések, megválaszolhatók szabadalmi keresés útján. Például: • Fennáll-e annak a veszélye, hogy egy találmánnyal sértünk egy fennálló szabadalmat? • El lehet-e érni azt, hogy egy versenytárs szabadalmát visszavonják? Az értékesítésre falajánlott szabadalom érvényes-e még? Valóban új-e a találmány? • A technikai problémát megoldotta-e már valaki más? • Különösen melyik területen aktív egy versenytárs? • Ki a vezető egy bizonyos iparágban? • Milyen trendek láthatók egy konkrét speciális területen? • Ki a forrása egy konkrét résznek vagy terméknek? • Ki lenne a legjobb fejlesztési partner? • Melyik társaság jelentené legvonzóbb akvizíciót? • Mely szakértőket lenne érdemes felvenni a kutatás-fejlesztési osztályunkra? • Az ilyen szolgáltatásokat különböző szolgáltatók nyújtják a fogyasztók szükségleteitől függően. Annak ellenőrzésén felül, hogy egy találmány szabadalmaztatható-e, a szabadalmi adatbázisok megfelelő időben történő és hatékony átkutatása rendkívül hasznos információkat és híreket nyújthat a versenytársak kutatás-fejlesztési tevékenységeiről, valamint egy konkrét technológiai terület aktuális tendenciáiról stb.

25

2.8 Hogyan védjük magunkat a szabadalom megsértésétől, és mit kell tennünk, ha ez bekövetkezik?

26

2.9 Mit tegyünk – mit ne tegyünk



TEGYE

Egy szabadalom megsértését úgy állapíthatjuk meg, ha folyamatosan figyeljük a piacot és a versenyt. A társaság szabadalmainak az ismerete előfeltétel. Ez az információ teszi lehetővé azt, hogy hatékonyan nyomon követhessük a versenytársak különböző típusú jogsértéseit mind otthon, mind külföldön. Az a legegyszerűbb, ha a piacot kiállításokon követjük nyomon, mert az egymást esetlegesen átfedő termékeket itt fogják bemutatni. Vagy előfizethetünk egy nyomon követő keresésre egy keresőszolgáltatást nyújtó szolgáltatónál. Ezáltal időszakosan információt kapunk az újonnan kiadott szabadalmakról és szabadalmi kérelmekről a saját technológiai szektorunkban. Korán felfedezhetjük a potenciális szabadalomsértéseket és ugyanakkor értesülhetünk a legújabb technológiai fejlesztésekről.

• Mérlegelje a szabadalmi oltalom előnyeit, kutassa az alternatívákat (titoktartás, használati minták, stb.) és készítsen költség-haszon elemzést. • Mérje fel, hogy a találmány bonyolultabb-e, mint a probléma lényege • Mérlegelje a szabadalmazási előírásokat, tudja meg részletesen, mi szabadalmaztatható az Ön országában és folytasson előzetes tudományos kutatást • Gondoskodjon arról, hogy a találmányhoz fűződő jogok tekintetében egyértelműek a kérdések a társaság, az alkalmazottai valamint bármely egyéb üzleti partner között, akik akár pénzügyileg akár technikailag esetleg részt vettek a találmány kifejlesztésében • Alakítson ki a nemzeti és külföldi kérelmekre, valamint az érvényesítési eljárásra vonatkozóan egy pontos költségvetést.

A szabadalom védelme az Ön felelőssége. Amennyiben valaki az ön engedélye nélkül használja az Ön szabadalmát, elképzelhető, hogy azt sértik és Önnek a lehető legrövidebb időn belül jogi tanácsot kell kérnie.



NE TEGYE • Ne fedjen fel információt a találmányról túl korán, így nem veszélyezteti annak szabadalmaztathatóságát. • Ne késse le a határidőket (12 hónapos elsőbbségi időszak) amelyek miatt esetleg nem fog tudni szabadalmi oltalmat szerezni külfölfdön. • Ne mulassza el az alternatív oltalmi módokatl • Ne mulassza el a termék marketing értékelését.

27

3 Designok





A nemzeti szabadalmi rendszerével kapcsolatos további kiegészítő információért kérjük, keresse fel a Nemzeti Szabadalmi és Védjegy Irodát vagy a helyi BIO kapcsolattartóját.

28

2.10 Egyéb szabadalommal kapcsolatos információ Amennyiben egyéb kérdései vannak, például: • Ki a feltaláló és ki birtokolja a szabadalommal kapcsolatos jogokat? • Mi az elsőbbségi dátum? • Mit nem lehet szabadalmaztatni? • Mennyibe kerül egy találmány szabadalmaztatása? akkor vegye fel a kapcsolatot a szellemi tulajdonvédelem Délkelet-Európában – (IPR for SEE) projekt hivatal nemzeti tisztviselőjével.

3.1 Mi a design és milyen esetben jegyezhető be? A design egy kétdimenziós (minták) vagy háromdimenziós tárgy (modell) látható formája. A formát a vonalak, kontúrok, színek, felületek, illetve anyagok használata jellemzi. Más szóval: csak egy termék megjelenésére utal, bár egy termék formatervezési mintája rendelkezhet technikai vagy funkcionális jellegzetességekkel, ipari designokkal, ahogyan a szellemi tulajdonjog egy kategóriája is csak a végtermék esztétikai jellegével foglalkozik és minden technikai, illetve funkcionális tekintetben különbözik. Egy design akkor helyezhető oltalom alá, ha új, eredeti, egyedi jellegű és amennyiben nem ellentétes a polgári erkölccsel vagy a joggal. Ezen felül egy modell formájának meg kell haladnia a tárgy által funkcionálisan megkívánt formát.

3.2 Mit jelent az „új” és „eredeti” és „egyedi jellegű” kifejezés? Egy design akkor új, ha nem készült még vele azonos design, amelyet már bemutattak nyilvánosan a bejegyzési kérelem benyújtásának időpontja előtt. A formatervezési mintának “eredetinek” kell lennie. A design akkor eredeti, ha annak készítője azt függetlenül készítette és nem másolata illetve imitációja már létező designoknak.. A formatervezési mintának legyen “egyedi jellege”. Ez az előírás akkor teljesül, ha a design által egy arról értesült felhasználóra gyakorolt átfogó benyomás különbözik attól az átfogó benyomástól, amelyet az adott felhasználóra bármely korábbi, nyilvánosan felfedett design gyakorolt.

29

3.3 Miért védje le a formatervezési mintát?

30

A design az, ami megragadja a tekintetünket, és ami miatt gyakran meg is akarjuk vásárolni. A jó design kifejlesztése költség- és időigényes. Önnek kellene learatni a munkája gyümölcsét és nem az imitátoroknak és másolóknak. Egy formatervezési mintához fűződő jogok tulajdonosa megtilthatja azt, hogy mások azonos vagy hasonló formatervezési mintájú termékeket használjanak kereskedelmi céllal, pl. termelési, import-illetve export céllal. A legtöbb országban az ipari designokat be kell jegyeztetni annak érdekében, hogy az ipari designokról szóló törvény alapján oltalom alatt álljanak.

3.4 Kötelező-e egy adott design bejegyzése? A mai üzleti világban az a döntő kérdés, hogy készítsünk-e vagy sem designokat. A fogyasztókat már nem a minőség és az ár érdekli: a stílust keresik. Egy design identitást hoz létre, érzelmeket vált ki, a státusz-tudatunkra hat, és ezen keresztül döntő segítséget nyújt egy termék pozicionálásában. Ez igaz a fogyasztási cikkekre, mint például egy újonnan tervezett villára, amely megragadja a szemünket a takaros formatervezésével, ugyanúgy, ahogyan igaz a rendkívül bonyolult termékek, például a mozdonyok, nagynyomású gépek vagy teljes termék-összeszerelő gépsorok ipari formatervezési mintáira. Ezen kívül, természetesen a design gyakran megtalálható a fogkefe, az óra számlapja, vagy egy autó belső huzatának a részleteiben.

Ön időt, szakértelmet, pénzt és a saját személyisége egy részét vitte be az Önök által létrehozott formatervezési mintába. Ezért legyenek Önök azok, akik learatják a munkájuk gyümölcsét és ne egy azt másoló vagy plagizáló társaság. Védjék az Önök által létrehozott értéket. Gyorsan és egyszerűen jegyeztessék be az ipari formatervezési mintájukat. Egy design identitást hoz létre, érzelmeket vált ki, a státusztudatunkra hat, és ezen keresztül döntő segítséget nyújt egy termék pozicionálásában.

3.5 Mi a nem bejegyzett design? Egy megjegyzés az egyes országokkal illetve közös gazdasági területekkel kapcsolatban, mint az Európai Unió, ahol nemrégiben jogszabály útján tették lehetővé korlátozott ipari design-oltalom beszerzését a be nem jegyzett designokra, amely három évig érvényes attól az időponttól számítva, amikor a formatervezési mintát kiadták az Európai Unióban. A be nem jegyzett design a társaságok számára lehetőséget ad a termékeik piaci tesztelésére, mielőtt erőfeszítéseket tesz és kiadásokat eszközöl az összes design bejegyzése céljából, amelyek közül sok nem lesz sikeres a piacon.

31

3.6 A nemzeti oltalom alatt álló design külföldön is élvez-e oltalmat?

32

A design oltalom csak abban az országban illetve országokban érvényes, amelyekre a design oltalmat kérelmezték ér azok érvényesek. Ezen országokon kívül elvileg bármely harmadik fél jogosult a termék következmény nélküli felhasználására. Amennyiben Ön külföldön kíván oltalmat szerezni a formatervezési mintájára, kérelmezhet Közösségi Designoltalmat (Community Design - RCD) vagy nemzetközi kérelmet (PCT) nyújthat be. Amennyiben egy szellemi tulajdon birtokosa általában több országban kíván oltalmat szerezni, minden egyes országban külön be kell nyújtania a kérelmet. A Párizsi Egyezménynek van egy rendelkezése, mely szerint az első kérelemnek a Párizsi Egyezmény egyik tagországában történő benyújtásának az időpontja (az úgynevezett elsőbbségi dátum) lesz minden későbbi kérelem benyújtásának az időpontja is a Párizsi Egyezmény többi tagországában („az elsőbbég joga”) mindaddig, amíg az ilyen kérelmeket az első kérelem benyújtásától számított bizonyos időn belül benyújtják. Ma már a szellemi tulajdon minden területén léteznek nemzetközi oltalmi jogi rendszerek, amelyek segítségével több országban szerezhető oltalmi jog egy leegyszerűsített eljárás keretében (pl., a Hágai Törvény a designok; a Madridi Rendszer a védjegyek esetében és az EP/PCT a szabadalmak vonatkozásában). Egy kérelemnek egy országban vagy régióban történő benyújtását követően általában 12 hónap áll az Ön rendelkezésére ahhoz, hogy ugyanarra a találmányra benyújtsa a kérelmet az üzleti tevékenysége szempontjából érdekes országokban, a célból, hogy az első kérelem időpontja alkalmazható maradjon. Gondolkodjon nemzetközi szinten: ha külföldi piacokat is meg kíván célozni a termékével, mérlegelje a formatervezési mintája nemzetköz oltalmát.

3.7 Mit tegyünk – mit ne tegyünk



TEGYE • Mérlegelje a formatervezési oltalom előnyeit, kutassa az alternatívákat (titoktartás, használati minták, szabadalmak stb.) és készítsen költség-haszon elemzést. • Gondoskodjon arról, hogy a formatervezési mintához fűződő jogok tekintetében egyértelműek a kérdések a társaság, az alkalmazottai valamint bármely egyéb üzleti partner között, akik akár pénzügyileg akár technikailag esetleg részt vettek a találmány kifejlesztésében. • Alakítson ki a nemzeti és külföldi kérelmekre, valamint az érvényesítési eljárásra vonatkozóan egy pontos költségvetést





NE TEGYE • Ne késse le a határidőket (6-12 hónapos elsőbbségi időszak) amelyek miatt esetleg nem fog tudni designoltalmat szerezni külfölfdön) • Ne mulassza el az alternatív oltalmi módokatl • Ne mulassza el a termék marketing értékelését

33

4 Kereskedelmi titkok és titoktartási megállapodások 3.8 Egyéb designnal kapcsolatos információk

34

Amennyiben egyéb kérdései vannak, például: • Mi nem védhető az ipari designokra vonatkozó jogokkal? • Mi az elsőbbségi időpont? • Mit nem védnek le az ipari design jogok? • Mennyibe kerül egy design bejegyzése? akkor vegye fel a kapcsolatot a szellemi tulajdonvédelem Délkelet-Európában – (IPR for SEE) projekt hivatal nemzeti tisztviselőjével.

4.1 Mit jelent a kereskedelmi titok és a titoktartási megállapodás? A kereskedelmi titok egyrészt egyfajta szellemi tulajdon és a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó stratégia. Ez hatékony védelmet képes biztosítani bizonyos technológiák, saját tudás (know-how), bizalmas információk és a szellemi tulajdon egyéb formái tekintetében. A titoktartási megállapodást gyakran arra használják, hogy megakadályozzák, hogy a munkavállalók a vállalkozásában történő alkalmazásuk vagy együttműködésük során, vagy azt követően felfedjék a vállalkozás bizalmas információit vagy saját tudását. Bizonyosodjon meg arról, hogy kereskedelmi titkait megvédi úgy, hogy minden egyes személlyel, aki ismeri az adott kereskedelmi titkot egy titoktartási megállapodást írat alá. Ha megszegik a megállapodást, akkor van arra vonatkozó bizonyítéka, hogy miben állapodtak meg és ilyen esetben a törvény is védi Önt.

4.2 Mikor megfelelő a kereskedelmi titok alkalmazására vonatkozó stratégia? Előfordulhat, hogy szellemi tulajdona nem jelent bejegyezhető jogot, vagy esetleg kizárólagos jogot kíván fenntartani egy szabadalom lejáratát követően. A kereskedelmi titokra vonatkozó stratégia akkor megfelelő, amikor nehéz lemásolni az előállítási vagy gyártási folyamatot vagy magának a terméknek a kidolgozását; vagyis, amikor nem valószínű a visszafejtés. A titoktartás senki mást nem akadályoz meg ugyanazon termék vagy folyamat független feltalálásban és annak kereskedelmi kiaknázásában. Nem biztosít Önnek kizárólagos jogokat és

35

5 Szerzői jog

ki van szolgáltatva olyankor, amikor a munkavállalók ezzel a tudással hagyják el a céget. A kereskedelmi titkot nehéz megtartani hosszabb időszakokon keresztül vagy olyankor, amikor több embert is beavattak a titokba.

36

Kérje fel a kivitelezőket és az alkalmazottakat arra, hogy adjanak írásos vállalást arra vonatkozóan, hogy nem versenyeznek az Ön vállalkozásával azt követően, hogy már nem dolgoznak a cégénél, azon túlmenően, hogy titoktartási megállapodást is aláírnak. Gyakran sokkal könnyebb ezt bebizonyítani, mint a titoktartást megszegését. Ezek a vállalások azonban csak nehezen érvényesíthetők és azokat jogi tanácsadója kell, hogy elkészítse, mivel oda kell arra figyelni, hogy a vállalás nem korlátozza a kivitelező vagy a munkavállaló azon jogát, hogy megteremtse a megélhetését.





Ha muszáj megosztania a találmányát azt megelőzően, hogy benyújtja a szabadalom oltalma iránti kérelmet, egy Titoktartási Megállapodás segíthet.

4.3 Egyéb, a kereskedelmi titkokra és titoktartási megállapodásra vonatkozó kérdések Amennyiben egyéb kérdései vannak, például: • mit nem lehet levédeni kereskedelmi titok segítésével? • hogyan lehet titoktartási megállapodást készíteni? akkor vegye fel a kapcsolatot a szellemi tulajdonvédelem Délkelet-Európában – (IPR for SEE) projekt hivatal nemzeti tisztviselőjével.

5.1 Mi védi a szerzői jogot és mit jelent az „eredeti”? A szerzői jog sokfajta eredeti munkát véd, úgy mint: • irodalmi alkotásokat, beleértve regényeket, használati kézikönyveket, computer programokat, dalszövegeket, újságcikkeket és bizonyos típusú adatbázisokat • előadóművészi alkotásokat, beleértve a táncot és pantomimet • zenei alkotásokat • művészeti alkotásokat, beleértve a festményeket, metszeteket, fotókat, szobrokat, kollázsokat, építészeti és műszaki rajzokat, ábrákat, térképeket és jeleket • alaprajzokat és tipográfiai terveket, amelyeket egy alkotás vagy könyv kiadásához használnak • egy alkotás rögzítéseit, beleértve hang és képrögzítést • egy alkotás közvetítéseit A szerzői jog bármely médiumra vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy engedély nélkül nem reprodukálhat szerzői jog által védett alkotásokat más médiumban. Ez magában foglalja fotográfiák közzétételét az Interneten, hangfelvétel készítését könyvről, fényképről készített festményt, és így tovább. Egy alkotás csak akkor minősül eredetinek, ha az független, kreatív munkának az eredménye. Nem minősül eredetinek, ha azt másolták egy, már korábban létező alkotásról. Ha az hasonlít egy már létező alkotásra, de a meglévő alkotásra vonatkozóan nem létezik közvetlen vagy közvetett szerzői jog, akkor az minősülhet eredetinek. Az „eredeti” fogalom magában foglalja a lényegességi tesztet: az irodalmi, előadóművészi, zenei vagy művészi alkotások nem minősülnek eredetinek, ha létrehozásuk során nem fejtettek ki elegendő készséget és munkát. De néha az erőforrások jelentős befektetése jelentős szellemi bevitel nélkül mégis minősülhet elegendő készségnek és munkának.

37

6 A szellemi tulajdonjog kezelése



A szerzői jog nem védi az alkotásra vonatkozó ötleteket. A szerzői jog csak akkor biztosít automatikus védelmet, ha egy alkotást például írásban rögzítettek. Ez azt jelenti, hogy a szerzői jogot nem kell kérelmezni.

38

A szerzői jog ugyanúgy vonatkozik az Internetre, mint a más médiában található anyagokra. Például az Internetre elhelyezett bármely fotó ugyanúgy védhető, mint egyéb művészi alkotás; bármely eredeti írott alkotás irodalmi alkotásként lesz védve, és így tovább.

5.2 Egyéb szerzői jogi kérdések Amennyiben egyéb kérdései vannak, például: • A szerzői joggal védett alkotások tulajdonjoga • Szerzői jog és megrendelt alkotások • Mennyi ideig érvényes a szerzői jog akkor vegye fel a kapcsolatot a szellemi tulajdonvédelem Délkelet-Európában – (IPR for SEE) projekt hivatal nemzeti tisztviselőjével.

6.1 Mit is jelent a „szellemi tulajdonjog kezelése”? Mint tulajdon, a szabadalom, a védjegy, a design és a szellemi tulajdonjog általában forgalmazható eszközöknek minősülnek így a szellemi tulajdonjog kezelése annyit tesz, hogy ezen eszközökkel értéket hozunk létre a következő módon: • Engedélyezés megszerzése: mások által kidolgozott eszközökre vonatkozó jogok megszerzése • Engedélyezés megadása: használati jog biztosítása olyan eszközökhöz, amelyekre vonatkozóan valaki tulajdonjogokkal rendelkezik • A szellemi tulajdonjog értékesítése engedélyezési megállapodás vagy átruházás révén.

6.2 Értékesítés vagy engedélyezés? A szellemi tulajdonra vonatkozó jogok értékesítése vagy megvásárlása során (ahol a jogi ügyletet „átruházásnak” nevezik) az adott eszközre vonatkozó tulajdonjogok átszállnak az eladóról a vevőre és ez egy egyszeri tevékenység. Az eszközt egy megállapodott árért megveszik vagy eladják. Csak néhány folyamatos kötelezettség marad fenn az eladó (átruházó) és a vevő (engedményezett) közti kapcsolatban. Gyakorta az ilyen ügyletek egyszeri pénzcserét jelentenek, de a pénzügyi kompenzáció lehet teljes mértékben vagy részlegesen halasztott és sok tényezőtől vagy előre nem látott eseménytől függhet (úgy, mint a kereskedelmi forgalmazás sikere). Egy technológia tulajdonosa, akinek nincs tapasztalata egy termék piacra vezetésében, és aki nem érdekelt az olyan napi teendőkben, mint például a működő technológia, úgy ítélheti, hogy az ideális megoldás az lenne, ha találna egy vevőt a technológiára és egyszerre lezárhatná a teljes ügyletet. Ezzel szemben, az engedélyezési megállapodás az engedélyezőtől az engedélyezettnek adja át az adott technológia szellemi tulajdonának használatára való jogot, valamint arra ad felhatalmazást, hogy a technológiát képviselő termékeket egy konkrét módon, egy meghatározott

39

7 Ipr for see projekt referenciák

40

ideig és egy meghatározott területen lehessen előállítani, felhasználni és értékesíteni. Más szóval, az engedélyező továbbra is tulajdonosa a technológiára vonatkozó saját jogoknak és csak egy meghatározott jogot biztosított az adott technológia használatára. Ezen túlmenően, egy engedélyezési megállapodás megkötése azt jelenti, hogy létrejön egy bizonyos jogviszony, általában egy meghatározott hosszúságú időtartamra. Ez egy folyamatos interakciót előfeltételez, ahol az engedélyező és az engedélyezett együtt dolgoznak közös céljaik megvalósításáért, amely a technológia hatékony használata közös előnyeik érdekében.

6.3 A szellemi tulajdonjog kezelésére vonatkozó egyéb kérdések Amennyiben egyéb kérdései vannak, például: • Engedélyezési megállapodás • Szellemi tulajdonjog értékelés • Az engedélyezés előnyei és hátrányai • Szándéknyilatkozat akkor vegye fel a kapcsolatot a szellemi tulajdonvédelem Délkelet-Európában – (IPR for SEE) projekt hivatal nemzeti tisztviselőjével.

NEMZETI REFERENCIÁK ABC SORRENDBEN AUSZTRIA

GÖRÖGORSZÁG

IPRForSee partner: Austria Wirtschaftsservice GmbH Ungargasse 3, 1030 Vienna Austria, Tel. +43 1 501 75-100 [email protected] www.awsg.at

IPRForSee partner: Greek International Business Association (SEVE) 1, Morihovou Square 546 25 Thessaloniki Mrs May Demertzi Tel. +30-2310-535 333 Fax +30-2310-543232 [email protected] www.seve.gr

Nemzeti IPR Iroda Osterreichisches Patentamt Dresdner StraBe 87 Postfach 95 1200 Vienna Austria Tel. +43 1 534 24-0 [email protected] www.patentamt.at Europaische Patentamt Wien Rennweg 12, 1030 Vienna Austria Tel. +43 1 5 21 26-0 www.epo.org

Nemzeti IPR Iroda Industrial Property Organisation 5, Pandanassis str. 151 25 Paradissos Amaroussiou Tel. +30 210 6183500 Fax +30 210 6819231 [email protected] free phone line, operates daily from 08:00 until 15:00 except from Saturdays and Sundays 80011-08108 www.obi.gr Hellenic Copyright Organisation 5 Metsovou str., 106 82 Athens Greece Tel. +30 2132147800 Fax +30 210 8253732 Secretary: [email protected] Department of Legislative Coordination: [email protected] www.opi.gr

41

42

MAGYARORSZÁG

OLASZORSZÁG

ROMÁNIA

SZERBIA

IPRForSee partner: Chamber of Commerce and Industry Veszprem IPR Info Point of HIPO Budapest ut 3, Veszprem 8200 Hungary Tel. +36-88-429-008 Fax. +36-88-412-150 [email protected] www.veszpremikamara.hu

IPRForSee partner: Chamber of Commerce Industry Craft and Agriculture of Ancona Ufficio Brevetti e Marchi Centro Regionale di Informazione Brevettuale PAT-LIB Piazza XXIV Maggio, 1 60124 Ancona – Italy Tel. +39 071 5898 220-305-333 [email protected] www.an.camcom.it

Romanian State Office for Inventions and Trademarks 5 Ion Ghica str. 030044 Bucharest Romania Tel. 40-21.306.08.00 Tel. 40-21.306.08.01 Fax +4021.3123819 [email protected] www.osim.ro

Intellectual Property Office Kneginje Ljubice 5 11 000 Beograd, Republic of Serbia Tel. +381-11-20-25-800 Fax 311 -23-77, 2629-483

Nemzeti IPR Iroda Hungarian Intellectual Property Office (HIPO) Address: Garibaldi u. 2, Budapest 1054 Hungary Tel. +36-1-312-4400 Fax +36-1-474-5534 [email protected] www.hipo.gov.hu

Chamber of Commerce Industry Craft and Agriculture of Venice Special Projects, EU Projects Planning and management Via Banchina Molini, 8 30175 Marghera Venezia Italy Tel. +39 041 786297 6280 Fax +39 041 786417 programmazione.comunitaria@ ve.camcom.it www.ve.camcom.it

Nemzeti IPR Iroda Direzione Generale perLotta alia Contraffazione Ufficio Italiano Brevetti e Marchi Via Molise, 19 00187 Roma Tel. +39 06 4705 5800 contactcenteruibm@ sviluppoeconomico.gov.it www.uibm.gov.it

43

44

45