Az MTA szellemi tulajdon kezelésének eredményei egy Kutatóintézet gyakorlatán keresztül
Készítette: dr. Cseh Lajos ügyvéd
2007.10.20.
1
Az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete rövid bemutatása:
A Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézete Budapesttől 30 km távolságra, Martonvásáron található és egy gyönyörűen karbantartott 60 ha-os angolkert közepén helyezkedik el. A Kutatóintézet egymásra épülő, a gyakorlati megvalósítást is magába foglaló alap-, módszertani, és alkalmazott komplex kutatásokkal foglalkozik. Alapvető célkitűzése a fél évszázada kifejlesztett, nemzetközileg kiemelkedő jelentőségű martonvásári növényi génállomány felhasználásával, valamint korszerű genetikai, élettani, sejt- és szaporodásbiológiai, funkcionális genomikai, biotechnológiai, növénynemesítési és növénytermesztési módszerekkel a jövő társadalmi elvárásait kielégítő új, generikus növényi genotípusok létrehozása, azok termesztési eljárásainak és környezetének kutatása.
Feladata az agroökológiai egyensúly vizsgálata, a genetikai variabilitás megőrzése és szélesítése, az egészséges táplálkozás alapanyagának előállítása, a tartós növényi stresszrezisztencia, a vetőmag-biztonság javítása a fenntartható fejlődés követelményeinek megfelelően. A komplex jellegű kutatási programok mellett az intézet széleskörűen részt vesz a felsőfokú graduális- és posztgraduális képzésben, a hazai és nemzetközi tudományos együttműködésben, valamint a tudományos eredmények, szakmai ismeretek gyakorlati elterjesztésében.
2007.10.20.
2
A kutatási irányok csoportjai: Alapkutatások: 1./ Biológiai kutatások. ( növényi sejtbiológia, genetika és növényélettan, alkalmazott genomika ) 2./ Fitotron és biometria. ( A fitotronban több mint 50 növénynevelő klímakamra üzemel melyekben a növények növekedéséhez és fejlődéséhez szükséges főbb környezeti tényezőket a hőmérsékletet, a fényt és a levegő páratartalmát időjárástól függetlenül, az év minden szakában programozni és reprodukálni lehet. A Föld bármely részének időjárási körülményei a -25°C-os hidegtől a +45°C-os forróságig előállíthatók.A biometriai csoport az adatok statisztikai kiértékelésében és az időjárási adatok feldolgozásával segíti a nemesítési kutatásokat.
Alkalmazott kutatások: 3./ Búzakutatás. 4./ Kukoricakutatás.
2007.10.20.
3
A kutatási eredmények az alábbi formában testesülnek meg: 1./ Tudományos jellegű eredmények: a.) Publikációk. b.) Előadások, stb.
2./ A tudományos jelleg mellett ‘’piacosítható’’ eredmények jelenleg: a.) Új nemesítésű növényfajták, vonalak. b.) Termesztéstechnikai és egyéb eljárások. A továbbiakban a piacosítható szellemi termékek kezeléséről és hasznosításáról fogok beszélni.
2007.10.20.
4
Hogyan oldható meg a kutatási termék piacra vitele, hasznosítása? Valamennyi akadémiai kutatóintézet Alapító Okirata szerinti intézeti alapfeladat a KUTATÁS. Ugyancsak valamennyi kutatóintézet költségvetési szerv, gazdálkodása a Magyar Államkincstárhoz tartozik, nem képes vállalkozási tevékenységet folytatni, nem vállalhat kockázatot, nem hitelképes, stb. ellentétben a gazdasági társaságokkal. A versenyszférában való boldogulásra sem affinitása, sem szakembergárdája nincs, a szabad versenyes piacon történő helytállás más mentalitást, szemléletet, viselkedésmódot igényel. Ugyanakkor jogos az az elvárás, hogy hasznosítható termékei ugyanolyan eséllyel kerüljenek be az üzleti szférába, mint bármilyen más típusú kereskedelmi termék. 2007.10.20.
5
Az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete milyen technikát alkalmazott a szellemi termékeinek hasznosítására? a./ Az 1991-es év előtt: A Kutatóintézet növényfajtáit a szocialista jellegű állami nagyvállalatok megszűnése előtt kizárólag a monopolhelyzetben lévő Vetőmag Vállalat forgalmazhatta. Ez azt jelentette, hogy a Kutatóintézet átadta a növényfajtáit a piaci hasznosításra, de az értékesítési stratégiába, árkialakításba, piaci taktikába és stratégiába nem szólhatott bele. b./Az 1991-es évben: Meggyengül, majd megszűnik a Vetőmag Vállalat. Gombamód jönnek létre a Vetőmag Vállalat romjain, vagy azoktól függetlenül, a jobbára megbízhatatlan, nem tőkeerős, tapasztalattal nem rendelkező és nem leinformálható cégek, amelyekre felelősen nem lehetett alapítani a növényfajtákban megtestesülő szellemi termék hasznosítását. c./ Alapkérdés volt: mennyire kockázatos saját hasznosító céget alapítani? 2007.10.20.
6
Melyek voltak azok a feltételek amelyek megléte nélkül nem lett volna reális esélyünk a növényfajták hasznosításához saját céget alapítani? 1./ Az 1969. Évi II. tv a Találmányok szabadalmi oltalmáról lehetővé tette a növényfajták esetében is a szabadalmi oltalom megszerzését. A Kutatóintézet ezt az oltalmi formát már évtizedek óta igénybe vette, így a piacra vitt fajták ( kukorica esetén vonalak ) mindegyikének megvolt a legmagasabb szintű jogvédelme. / Ma: növényfajta-oltalom. / 2./ Az 1989-es évben igazgatói utasítás formájában megalkottunk olyan belső szabályzatokat, - Iparjogvédelmi Szabályzat, Újítási Szabályzat – amely tartalmazta a találmányi szintű gondolattól a termék megjelenéséig az adminisztrációs folyamatot. ( kik lehetnek nemesítők, melyek a szerzőségi arányok, mik a hasznosítás feltételei, díjazási kérdések stb.) 3./ A korábbi tapasztalatok alapján felmértük, hogy a fajták előállítására milyen körben van meg országos szinten a piaci igény. / Volt piacismeret. / 2007.10.20.
7
A növényfajta mint szellemi termék hasznosítására létrehozott cégek: 1./ A növényfajták hasznosítása tekintetében a Kutatóintézetben kiemelt dátum az
1991. December 06. amikor a Magyar Tudományos Akadémia, a Kutatóintézet, a kutatók és az egyéb érdekeltek részvételével létrejöttek az első, kifejezetten a kutatási eredmény hasznosítására létrejött gazdasági társaságok. 2./ A jogszabályi környezet akkoriban: a.) Nincs közalkalmazotti törvény, akadémiai törvény, innovációs törvény és ‘’spinoff”cégekről Mo-on nem nagyon hallott még senki abban az időben. b.) Nem volt gazdasági társaságok működésével kapcsolatos értékelhető gyakorlat, hiszen, a
gazdasági társaságok alapítását engedélyező törvény csak 1989-ban lépett
hatályba. 2007.10.20.
8
Külső nyomás és belső feltételek: 1./ A csökkenő állami támogatás ellensúlyozására a Kutatóintézet saját bevételeinek növelésére kényszerült. 2./ A felismerés az akadémia és a kutatóintézet vezetői, a nemesítők, a gazdasági és a kereskedelmi, valamint a jogi szakemberek részéről, hogy a cégek alapítása, a szellemi terméknek a közvetlen piaci hasznosítása egy hosszútávú, előrevezető, gazdaságos lépés lesz. 3./ A piaci versenyre szánt növényfajták szabadalmi oltalom alatt álltak. 4./ Már 1991-ben megvoltak a belső szabályzatok, amely tartalmazták mindazokat az elemeket, - természetesen kevésbé részletesen, kidolgozottan és ‘’választékosan’’ – amit az innovációs törvény alapján kötelezően elkészítendő Szellemi Termék Szabályzatnak napjainkban tartalmaznia kell. 5./ Döntő elhatározás a két alapvető szellemi termék az őszi kalászosok és a kukoricafajták piaci verseny körülményei közötti megmérettetésére. ( A ‘’tiszta profil’’ elv miatt elsőként két gazdasági társaság került megalakításra, az egyik a búzafajták, a másik pedig a kukoricafajták hasznosításával foglalkozott és foglalkozik mind a mai napig.) 2007.10.20.
9
A társaságok, egyben az MTA és a Kutatóintézet eredményei 1./ Az Elitmag Kft.: Feladata: Kizárólagosan ( azaz más nemesítő-házak fajtáit nem képviselheti ) a martonvásári kalászos gabona-és zabfajták vetőmag-előállítási és forgalmazási feladatainak ellátása. A vele szerződéses vetőmag-előállítókkal, forgalmazókkal együtt biztosítja a mezőgazdasági tevékenységet folytató társaságok és családi gazdaságok részére a II. szaporulati fokú fémzárolt martonvásári kalászos gabona-, zab vetőmagjait. Működésének eredménye: Magyarországon a kalászos gabona vetésterület 50%-át meghaladó szántóföldi területet a martonvásári nemesítésű, illetve honosítású növényfajták vetőmagjának felhasználásával hasznosítják a gazdaságok.
2007.10.20.
10
2./ Bázismag Kft.:
Feladata: Kizárólagosan a martonvásári kukorica hibridek vetőmag-előállítási és forgalmazási feladatainak ellátása. A vele szerződéses vetőmag-előállítókkal, forgalmazókkal együtt biztosítja a mezőgazdasági tevékenységet folytató társaságok és családi gazdaságok részére a martonvásári hibridkukorica vetőmagjait. Működésének eredménye: Magyarországon a kiélezett nemzetközi verseny és a multinacionális cégek piaci jelenléte ellenére is közel 10%-os részesedéssel jelenik meg.
2007.10.20.
11
A legfiatalabb cégcsoporttag: 3./ A Prebázis Kft., a fajtafenntartással foglalkozó szervezet:
1
1996. December 06-án alapított cég. Alapításának oka, hogy a Kutatóintézetből kikerüljön minden olyan tevékenység, amely nem tisztán tudományos feladat. A növényfajta élő anyag, ezért azt folyamatosan karban kell tartani, biztosítani kell a kiindulási anyagot a piacon értékesíthető mennyiséghez. Ez szántóföldi tevékenység és nem minősíthető sem tudományos munkának, sem pedig kereskedelemnek Ugyanakkor ezen munka elvégzése nélkül nem lenne előállítható kereskedelmi mennyiséget elérő nyersanyag. A Prebázis Kft.-nek az UPOV Nemzetközi Fajtaoltalmi Szervezet által kidolgozott kritériumrendszer szerint el kell még végeznie a fejlett törzsek, fajtajelöltek és fajták szelekcióját, az agronómiailag értékes génállomány megőrzését. Ezzel tehermentesíti a Kutatóintézetet a nagy odafigyelést és eszközparkot igénylő, de végső soron rutin jellegű feladatok egész sora alól. 2007.10.20.
12
A közel 16 éves működés során leszűrhető tapasztalatok I.:
1./ Rendkívül fontos a megfelelő tulajdonosi összetétel kialakítása amely – szigorúan az én álláspontom szerint - a következőkből kell hogy álljon: a.) Magyar Tudományos Akadémia, ( vagy más fenntartó, vagy felügyeleti szerv ) b.) a jogtulajdonos kutatóintézet, c.) a b.) pontbeli intézettel közalkalmazotti jogviszonyban álló kutató/feltalálók, vagy képviselőik. d.) az alapítandó cég egyéb vezető, vagy meghatározó pozíciót betöltő munkatársai ( kereskedő, pénzügyi-jogi szakember. ) Ennél a konstrukciónál ugyanis ideálisan alakulhat valamennyi résztvevő érdekeltsége: a.) Az MTA közvetlen felügyeletet gyakorolhat a cég működése felett, eredményes működés esetén osztalékágon érdekelt.
2007.10.20.
13
A közel 16 éves működés során leszűrhető tapasztalatok II.: b.) A jogtulajdonos kutatóintézet szintén közvetlen felügyeletet gyakorolhat a hasznosító cége felett, a cég eredményéből osztalékágon érdekelt, a céggel megkötött hasznosítási szerződés alapján pedig a cég eredményességétől függően saját bevételként elkönyvelhető összegre ( licencdíj ) tesz szert. c.)A kutató/feltalálók közvetlenül figyelemmel kísérhetik a szellemi termékük gyakorlati hasznosulását, ( nem egy átláthatatlan, ‘’elidegenedett’’ céggel állnak kívülállóként szembe ) eredményéből szerzőségi arányuk és a Szellemi-termék szabályzat alapján közvetlenül részesedhetnek, közvetlen visszacsatolást és ezáltal további orientációt kapnak a szellemi termékük piaci fogadtatásáról. Az eredményesen működő cég hasznosítási díjfizetése hozzásegíti őket a munkahelyük megőrzéséhez. A cég eredményéből osztalékágon részesednek. d.) Az alapítandó cég egyéb vezető, vagy meghatározó pozíciót betöltő betöltő munkatársai ( kereskedő, pénzügyi-jogi szakember ) közvetlen kapcsolatban állhatnak a kutató/feltalálókkal, jobban megértik egymás szempontjait, piaci szemlélettel segítik a kutatási irányt, a cég eredményéből – a fizetés mellett – prémium és egyéb juttatás, valamint osztalék formájában részesednek. e.) A fentiek mellett ez a tulajdonosi összetétel azt is biztosítja, hogy a létrehozott cég nem kezd el önálló életet élni, önálló érdekérvényesítésbe fogni. ( Nem a kutatóintézetnek van cége, hanem a cégnek van kutatóintézete elv. )
2007.10.20.
14
Nézzük meg, hogy épül fel jelenleg a Kutatóintézet fajtáinak hasznosítására épülő struktúra: Magyar Tudományos Akadémia
MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete
Prebázis Kft.
Elitmag Kft.
Bázismag Kft.
MTA. Kísérleti Gazdasága ( Martonseed Rt.)
2007.10.20.
15
KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!
2007.10.20.
16
