TÁJÉKOZTATÓ. a Bizottság évi tevékenységéről

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ORSZÁGGYŰLÉSE Környezetvédelmi Bizottság

TÁJÉKOZTATÓ

a Bizottság 1990-1994 . évi tevékenységéről

Budapest, 1994 . május



TARTALOMJEGYZÉK

TÁJÉKOZTATÓ a Bizottság 1990-1994 . évi tevékenységéről Általános és személyi adatok 1 .sz. melléklet(A bizottság tagjai és tisztségviselői) 2.sz. melléklet(Képviselők részvétele a bizottság ülésein) 3 .sz. melléklet (A bizottságnak az Ogy . által jóváhagyott önálló inditványai) 4.sz. melléklet (A bizottság által vizsgált interpellációk) 5.sz. melléklet (A bizottság állásfoglalásai) 6 .sz . melléklet (A bizottság kezdeményezései az ÁSZ irányába) 7.sz. melléklet (Kihelyezett ülések listája) 8.sz . melléklet (Nemzetközi kapcsolatok keretében létrejött találkozások) 9.sz . melléklet (Bizottsági meghallgatások, kinevezés, illetve választás előt)

A tájékoztatót megbizásából

Dr.

Összeállította : Dr. Szalóki Gyula parlamenti tanácsadó

közreműködött : Barna Ildikó Dorgai Lajosné Eipl Józsefné Pócsil< Erzsébet

Hasznos Miklós,

a

Környezetvédelmi Bizottság

2 11 13 15 78 68 129 130 131 133

elnöke



ÁLTALÁNOS ÉS SZEMÉLYI ADATOK

A Környezetvédelmi Bizottság az Országgyűlés munkarendjének megfelelően, illetve a Házszabály alapján végezte tevékenységét . 1990-ben kialakította ideiglenes ügyrendjét, amelyet szándékában állt véglegesíteni, abban az esetben, ha a Házszabály átfogó vizsgálatára sor került volna . Ennek elmaradása miatt ebben a ciklusban az ideiglenes ügyrend alapján dolgozott Konkrét munkafeladatait minden esetben az éves időszakra, illetve az egyes ülésszakokra (tavaszi, őszi, téli) készített tervei alapján végezte . A bizottság összesen 263 ülést tartott az alábbi megoszlásban : 1990 . 1991 . 1992 . 1993 .

május május május május -

1991 . május között 50 ülést tartott 77 ülést tartott 1992 . május között 1993 . május között 79 ülést tartott 57 ülést tartott. 1994 . áprilisig

Az ülések megoszlása jellegük szerint 1990-1994 . között: ülés ebből : zárt ülés kihelyett ülés együttes ülés határozatképtelen ülés

263 10 18 4 6

A bizottságnak a parlamenti ciklus alatt összesen 34 tagja volt (a bizottság tagjainak a száma egyébként 23) . Az elnöki funkciót Lukáts Miklós, dr. Rott Nándor és dr. Hasznos Miklós (valamennyien a KDNP képviselői) töltötték be egymást követve . (A személyi változások részleteit az 1 . számú melléklet tartalmazza .)



-3

Az időszak alatt a bizotság alelnöki funkcióját négy, titkári funkcióját három személy töltötte be . A bizottság tagjai közül időközben két személy elhalálozott (Bélafy Antal és Nagy Attila) . A bizottsági tagság időtartamát külön mellékletbe foglaltuk . A bizottság ülésein a képviselők részvétele a parlamenti bizottságokhoz hasonlítva magas volt . A részvételi arányokat a 2 . számú melléklet mutatja be . A bizottság törvényelőkészítéssel kapcsolatos munkája A bizottság törvényelőkészítéssel kapcsolatos munkája két nagy csoportba sorolható, az egyik a parlament elé terjesztett és a plenáris ülésen tárgyalt anyagok megtárgyalásával kapcsolatos kötelezettségek, a másik a bizottság saját maga által elhatározott törvénykezdeményezések . A bizottság a tárgyi parlamenti ciklusban az alábbi kötelezettségeit teljesítette : Törvények tárgyalása 87 db, OGY határozati javaslatok tárgyalása 33 db, Tájékoztatók, beszámolók tárgyalása 10 db, Személyi meghallgatás (miniszter, államtitkár) 6 db, El nem fogadott interpellációk megtárgyalása 11 db . Az Országgyűlés által a Bizottságnak kiadott törvényjavaslatokat, határozati javaslatokat, a plenáris ülés stádiumának megfelelően a bizottság megtárgyalta . A bizottság törvényelőkészítési munkáját úgy fejezte be, hogy 1994 . április 13-án semmiféle restanciája nem volt. A bizottság a parlamenti ciklusban 23 önálló indítványt terjesztett elő . A bizottság önálló indítványai közül a parlament 8 indítványt emelt törvényerőre . Ezeket a 3 . számú melléklet tartalmazza . A bizottság indítványai közül kiemelendők a Dunával, illetve a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos kezdeményezések a Nemzeti környezet- és természetpolitikai koncepció elkészítésének kezdeményezése, továbbá az erdők és a természetvédelmi területek védelmével kapcsolatos indítványok és az Alföld-program . A Parlament bizottságai közül a legtöbb bizottsági önálló indítványt a Környezetvédelmi Bizottság tette . Az országgyűlési ciklus végén a bizottságnak két olyan önálló indítványa maradt, amelyben a plenáris ülés nem határozott .

4

Ezek az alábbiak : 1./

Az

állam tulajdonában

lévő erdők ellenőrzés nélküli privatizációjának megakadályozásáról és jelzáloggal való terhelési korlátozásáról szóló Ogy. határozat (5827 .sz.) 2./ Egyes védett és védelemre tervezett természeti területek tulajdonjogának rendezéséről szóló törvényjavaslat (15 .790 sz.). A törvényjavaslatokkal és Ogy . határozati javaslatokkal kapcsolatban beadott bizottsági módositó és kapcsolódó módositó indítványok száma több száz, ezek közül kiemelendő a bányatörvényhez beadott módositó javaslat-csomag, amely több mint 60 bizottsági javaslatot tartalmazott . Ezek közül többet az Országgyűlés törvényerőre emelt. Az el nem fogadott és a bizottság részére megvizsgálásra kiadott interpellációkat a bizottság megvizsgálta és valamennyi esetben jelentést tett az Országgyűlésnek . A jelentéseket a 4 . számú melléklet tartalmazza . A bizottság folyamatosan kezdeményező szerepet vállalt a környezetvédelmi kormányzat költségvetési kondícióinak javítása érdekében. Az éves költségvetések jóváhagyása során számtalan és eredményes módosító javaslatokat tett és más ilyen irányú javaslatokat támogatott. Ennek eredményeképpen az 1991-es évhez képest jelentősen javulhattak a KTM anyagi, technikai és személyi feltételei. A bizottság kezdeményezései pozitívan befolyásolták a környezetvédelemben dolgozó köztisztviselők és közalkalmazottak jövedelmének alakulását . A Kormány ellenőrzésével kapcsolatos tevékenység A Környezetvédelmi Bizottság nagy hangsúlyt fordított az Országgyűlés által meghozott törvények és határozatok végrehajtásának ellenőrzésére . A parlamenti ciklus ideje alatt folyamatosan beszámolókat, tájékoztatásokat kért a Kormányzattól, a környezetvédelmi és területfejlesztési minisztertől és a szakterületet érintő más tárcáktól is . A Bizottság kinevezés előtt meghallgatta a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter és államtitkár jelölteket és azok jelölését támogatta . A meghallgatásokat tételesen a 9 . sz. melléklet tartalmazza.



5

1992 . július 1 1-én, 1992 . szeptember 9-én, szeptember 14-én, 25-én és 1993 . február 3-án tájékoztatást kért Keresztes K. Sándor környezetvéde lmi- és területfejlesztési minisztertől a minisztérium helyzetéről, munkájáról, a törvények és a határozatok végrehajtásáról . Az ezzel kapcsolatos miniszteri előterjesztéseket a bizottság egy alkalommal sem fogadta el . A bizottság a mininszterelnök úr kérésére rendszeresen foglalkozott a BősNagymarosi ízlépcsőrendszer következményeinek kérdéseivel és ellátta az úgynevezett társadalmi, ellenőrző bizottság szerepét is . Ennek a munkának a keretében számtalan alkalommal helyszínen is informálódott, beszámolásra kötelezte az illetékes minisztereket és vezető kormánytisztviselőket . A bizottság az elmúlt időszak alatt 202 db a kormány egyes szervezetei által készített beszámolót, tájékoztatást kért és tárgyalt meg, ennek során több száz kormánytisztviselőt, szakértőt, társadalmi aktivistát, állampolgárt hallgatott meg . Ezek tételesen a bizottsági meghívókból és jegyzőkönyvekből ismerhetők meg . Ezekben az ügyekben a bizottság állásfoglalásokat hozott az alábbi megoszlás szerint : 1990-ben 1991-ben 1992-ben 1993-ban 1994-ben Összesen :

8

2 db, 10 db, 9 db, db, 2 db. 31 db .

A bizottság állásfoglalásait az S . számú melléklet tartalmazza . A

bizottság 4 alkalommal kezdeményezett vizsgálatot az Állami Számvevőszéknél (Bős-Nagymarosi ízlépcsőrendszer, PHARE-program, vízügy és környezetvédelem együttműködése, Lágymányosi Duna-híd) . A PHARE-programmal kapcsolatos Állami Számvevőszéki vizsgálat kapcsán kiemelendő, hogy ebbe bekapcsolódtak az EK Számvevőszékének képviselői is és együttesen folytatták le a vizsgálatot a magyar Számvevőszékkel.

6 Ez volt az első olyan vizsgálat a Számvevőszék részéről, amelyben az EK közreműködött . A vizsgálatot a bizottság rendkívül nagyra értékelte . Mindezeket részletesebben a 6 . sz. melléklet tartalmazza. A bizottság 2 alkalommal kérte fel állásfoglalásra az Alkotmánybíróságot . Az Alkotmány 18 .§-ának "A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez ." értelmezésével, továbbá a Lágymányosi-híd előkészítésével foglalkozó lakossági petícióval kapcsolatban . Az Alkotmánybíróság álláspontjának meghozatalát követően a bizottság áttekintette és eszmecserét folytatott arról . A bizottság nagy súlyt fektetett az új környezetvédelmi törvény megalkotására, amelyet végülis nem sikerült törvénybe iktatni .A ciklus elején 1990 . november 7-én és november 21-én a bizottság tájékoztatást kért a KTM-től az új törvény szabályozási koncepicójára vonatkozóan . Tekintettel arra, hogy a folyamatok, az első munkálatok nem nyugtatták meg a bizottságot, 1991 . tavaszán az új környezetvédelmi törvény előkészítésével, kodifikálásával kapcsolatban aktív szerepet vállalt . A bizottság kezdeményezésére alakult meg dr.Sajó András jogász professzor vezetésével a kodifikációs munkacsoport, amely 1991 . július 11-től 1992 . februárig dolgozott egy új környezetvédelmi törvény (kódex) alapanyagán. Ezt az anyagot a bizottság 7 alkalommal vitatta meg, véleményezte és készitői ennek alapján folyamatosan javították, fejlesztették . A törvényjavaslat-tervezetet 1992. március 4-én nemzetközi (amerikai, európai) szakértők bevonásával a környezetvédelmi bizottság megvitatta. A bizottság ezt követően úgy döntött, hogy a kodifikációs munka eredményét a Környezetvédelmi Minisztériumnak átadja további munkálatokra . Ezt követően a bizottság 1994 . február 16-ig az új környezetvédelmi törvény tárgyalásával gyakorlatilag nem foglalkozott, de figyelemmel kisérte a törvény keretében folyó ez irányú munkát . A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium által 1994 . elején előterjesztett új környezetvéde lmi törvény megtárgyalását a bizottság a benyújtás után megkezdte és állást foglalt annak parlamenti általános vitára való alkalmasságáról és törekedett arra, hogy azt az Országgyűlés még a ciklus végéig megtárgyalja és jóváhagyja . Kisérletet tett arra is, hogy a törvény tárgyalása kivételes sürgős eljárásban történjen, ez azonban különböző okok miatt nem járt sikerrel . A parlamenti ciklus alatt a Környezetvédelmi Bizottság rendszeresen és folyamatosan igen nagy időkeretet igénybe véve foglalkozott a Duna ügyével, illetve a Bős-Nagymarosi ízlépcsőrendszer kérdéseivel.



7

Jól mutatja ezt az, hogy évenként hány alkalommal tárgyalta meg a bizottság ezt a kérdést: 1990-ben

8 alkalommal,

1991-ben 1992-ben

11 alkalommal,

1993-ban

14 alkalommal, 11 alkalommal,

1994-ben

7 alkalommal .

Ennek a munkának a keretében, mint már emutettük, a bizottság ellátta az úgynevezett társadalmi ellenőrző bizottság szerepét, folyamatosan figyelemmel kisérte az ügy hazai és nemzetközi alakulását, beszámoltatta a kormánybiztosokat (Udvari László, Sámsondi Kis György) és az üggyel megbízott felelős személyeket (Szántó György, Tatár György Károlyi Csaba, Martonyi János stb .) megtárgyalta az üggyel kapcsolatos parlamenti előterjesztéseket és felkészült azokra a két- és többoldalú nemzetközi tárgyalásokra, amelyek szükségessé váltak.



8

Hazai kapcsolatok

A bizottság az OGY házszabálya és ideiglenes ügyrendje alapján széles körű kapcsolatokat alakított ki a nem kormányzati szervek képviselőivel, érdekképviseleti és szakszervezeti szervezetekkel és egyéb intézményekkel . Ezeknek a szervezeteknek a meghivására - a bizottság munkatervéhez illeszkedve - helyszíni szemlékre, kihelyezett ülésekre került sor az alábbiak szerint : 1990-ben 1991-ben 1992-ben 1993-ban 1994-ben összesen:

2 5 5 4 2 18

alkalommal, alkalommal, alkalommal, alkalommal, alkalommal alkalommal .

Ennek részleteit a 7 . számú melléklet mutatja be . A bizottság ülésein a nem kormányzati szervezetek rendszeresen megjelentek, egy-egy ülésre körülbelül 60-70 meghívást küldtünk részükre, illetve a sajtó részére . A szervezetek többsége rendszeresen részt vett a bizottság ülésein és több szakértő képviselőjük kapott szót, illetve vállalt - legtöbb esetben önkéntes - munkát. A parlamenti ciklus alatt intézményes kapcsolatot létesített a bizottság a Magyar Gazdasági Kamarával, a Műszaki és Természettudományos Egyesületek Szövetségével és a Közép-Kelet Európai Regionális Környezetvédelmi Központtal . A bizottság kapcsolatainak kiterjedtségét jól szemlélteti a titkárságra érkezett levelek száma, amelyek évenként az alábbiak szerint alakultak : 1990-ben

495 db,

1991-ben 713 db, 1992-ben 955 db, 1993-ban 601 db, 1994-ben 90 db . A bizottság társadalmi kapcsolatainak megszervezése és folyamatos karbantartásé érdekében úgynevezett "Nyílt Nap"-okat szervezett az alábbiak szerint :



-9 1.. 2.

1990. november 28 . 1991. május 9.

A környezetvédelem fő problémáiról . A környezetvédelmi törvényhozásról és a riói konferenciáról .

3. 4. 5.

1991 . november 14 . 1992. április 9. 1993 . március 31 .

A környezetvédelmi nevelésről . A környezetvédelmi jogalkotásról . A környezetvédelem és a gazdaság kapcsolatrendszeréről .

6.

1994. március 10 .

Az új környezetvédelmi törvényről és a Nemzeti környezet- és természetpolitikai koncepcióról .

A "Nyílt Nap"-okon általában 200-250 résztvevő jelent meg és 40-50 személy felszólalására, meghallgatására, ezen túlmenően írásos megnyilatkozásra volt lehetőség . A szóban elhangzottakat és írásban érkezett véleményeket az elnök füzet formájában adta közre és ezt eljuttatta az országgyűlési képviselők, a Kormány és a nem kormányzati szervek képviselői részére . A bizottság és annak elnökei több nemzetközi és hazai környezetvédelmi tárgykörben megrendezett konferencia és kiállítás felett vállaltak védnökséget, illetve ezeken tartottak előadásokat, korreferátumokat . A bizottság kezdeményezője volt 1990 . december 10-én a Magyar Rádió Oxigén cimű műsorának szerkesztőségével és a Nemzeti Egészségvédelmi Intézettel együtt az Oxigén Környezetvédel mi Alapítvány létrehozásának .

-10-

Nemzetkőzi kapcsolatok

A korábbi parlament bizottsága 1990 . előtt lényegében nem rendelkezett intézményes nemzetközi kapcsolatokkal . A megalakulást követően a bizottság elkészítette és megvitatta ne mzetközi kapcsolatai kiépítésére vonatkozó elgondolásait, amelyet azután évente külön-külön nemzetközi munkatervbe foglalt . A nemzetközi kapcsolatok megteremtésénél elsősorban a parlament általános külkapcsolataihoz és annak eljárási szabályaihoz igazodott . A bizottság törekvése a szomszédos országok parlamentjeinek környezetvédelmi bizottságaival kialakítandó kapcsolat, továbbá az Európai Közösség és annak a környezetvédelem területén élenjáró vezető országainak parlamentjeivel való szakmai kapcsolatteremtés volt . Ezen túlmenően a különböző nemzetközi szervezetekkel is kapcsolatot teremtett a bizottság,ezek közül az IP , az Európa Tanács, az Európai úrsió Globe EC Környezetvédelmi ilágszervezet emlithető ezen utóbbi esetben magyar összekötő is kijelölésre került . A

Bizottság 1992 . március 4-én nemzetközi konferenciát szervezett az új

környezetvédelmi törvény kidolgozásáról . A konferencia magyar és angol nyelven folyt, a Parlament adásztermében . A vita tárgya dr . Sajó András - kodifikációs munkacsoport - által készitett környezetvédelmi törvénytervezet volt . A tervezetről a magyar résztvevők mellett amerikai és európai szakértők is véleményt nyílvásítottak . A fentieken túlmenően az elmúlt parlamenti ciklus alatt mintegy százra tehető azoknak a külföldi személyeknek a száma, akik parlamenti képviselőként, Kormányuk . tisztviselőjeként, nemzetközi szervezetek, intézmények, társadalmi egyesületek képviselőjeként ellátogattak a bizottsághoz . Ezek közül kiemelkedő 1991 . szeptember 11-én Jozef ouvrusek Csehszlovák Szövetségi környezetvédelmi miniszter látogatása és felszólalása a bizottság együttes ülésén a magyar parlamentben a Bős-Nagymarosi ízlépcsőrendszerrel kapcsolatban . Tudomásunk szerint ő volt az egyetlen személy, aki a magyar parlament bizottságaiban az elmúlt négy év alatt más ország kormányának tagjaként hivatalosan megnyilatkozott . A külkapcsolatok megvalósitásáról a 8 .sz. melléklet ad tájékoztatást .



1.sz. melléklet

A BIZOTTSÁG TAGJAI ÉS TISZTSÉG ISELŐI (1990-1994 .)

Elnök: Lukáts Miklós (KDNP) Dr.Rot t Nándor (KDNP) Dr.Hasznos Miklós (KDNP) Alelnökök: Dr .Papp Sándor (MDF) Dr .Kiss Róbert (SZDSZ) Pintér József (FKgP) Ráday Mihály (SZDSZ)

Titkárok:, Dr.Tarján Lászlóné (FKgP) Dr.Pásztor Gyula (FKgP) Pintér József (FKgP)

1 990. .18 .-1990. I.12. 1 990. I.13.-1994. II.15 . 1994. II. 16-tól

1990. .18-tól tag és alelnök 1990. . 18-tól tag, 1991 .I.31-től alelnök 1990. . 18 .-tól tag, 1992 . X.23-t61 alelnök 1990 . .18-tól .tag, 1991 . I .3I-ig alelnök

1990 . .18.- I.26 . tag és titkár 1990. 1.26.-1991 . .23-ig titkár 1991 . . 27-től 1992 . .22-ig titkár

TaEiai : Dr.Horváth Miklós (MDF) 1990. Jávor Károly (MDF) 1990. Mészáros László (MDF) 1993 . Schmidt Ferenc (MDF) 1990. Dr. Szeleczky Zoltán (MDF) 1990. Dr . Tóth Albert (MDF) 1990. Dr. Török Gábor (MDF) 1991 . Zsebők Lajos (MDF) 1990. Gettó József (SZDSZ) 1990. Komenczi Bertalan (SZDSZ) 1990. Halda Alíz (SZDSZ) 1992.

.18 .-1994. .18.- 1994 . I.18.- 1994 . . 18 .- 1994. . 18.- 1994 . I. 26 .-1994. II.14.- 1994 . . 18 .- 1994. . 18 .- 1994. . 18 .- 1994 . . 22.- 1994 .



-12Ráday Mihály (SZDSZ) Wemer József (SZDSZ) Kádár Péter (KDNP) Dr. Pásztor Gyula (FKgP) Dr.Daróczy Zoltán (MSZP) Filló Pál (MSZP) Dr. Pap János (FIDESZ) Dr. Ilkey Csaba (független) Mészáros Béla (SZDSZ) Dr. Mészáros Péter (MDF) Dr . Kovács László (MDF) Nagy Attila (MSZP) Bélafy Antal (FKgP) Dr. Gyurkó János (MDF) Keresztes K.Sándor (MDF)

1990. 1990 . 1993 . 1990 . 1990 . 1993 . 1990 . 1992 . 1990 . 1990 . 1990 . 1990. 1990. 1990. 1990.

. 18 .- 1994 . . 18 .- 1994 . M. 19 .- 1994 . . 18 .- 1994 . . 18 .- 1994 . I. 19 .- 1994 . . 18 .- 1994 . . 22 .- 1994 . . 18 .- 1992 . . 22 . . 18 .- 1993 . I. 18 . . . . . .

18 .18 .18 .18 .15 .-

1991 . II. 14 . 1992 . I. 19 . 1992 . I . 29. 1993 . III .19. 1990 . I. 26 .



- 13 2.sz. melléklet

KÉP ISELŐK RÉSZ ÉTELE A BIZOTTSÁG ÜLÉSEIN (1990 .-1994 .)

1990 . májustól - 1994 . április 7-ig Összes ülés : 263

részvétel. %-os arány Lukáts Miklós Keresztes K .Sándor

(KDNP) (MDF)

Dr. Tarján Lászlóné Dr. Rott Nándor Dr. Hasznos Miklós

(FKgP) (KDNP) (KDNP)

Dr.Papp Sándor Dr. Kiss Róbert Pintér József Dr. Daróczy Zoltán Filló Pál Gettó József Halda Alíz Dr.Horváth Miklós Dr . Ilkey Csaba Jávor Károly Kádár Péter Komenczi Bertalan Mészáros László Dr.Pap János

1990. 1990 . 1990 .

I. 4-ig I . 4-ig

4 4

100 100

I. 4-ig 4 1990NI.11-94 .H.9. 251 1994 . II.16.-I .7 . 12 (12 ülés) (MDF) 214

100 80 100

(SZDSZ) 223 (FKgP) 210 (MSZP) 210 (MSZP) 1992. I.10-től (136 ülés) 58 207 (SZDSZ) (SZDSZ) 1992 . .21-től 94 (121 ülés) 190 (MDF) (független) 1992 . .21-től (121 ülés) 82 (MDF) 215 (KDNP) 1993 .I .16-tól (60 ülés) 49 (SZDSZ) 204 (MDF) 1993. I. 15-től (60 ülés) 30 226 (FIDESZ)

83 87 80 80 45 76 83 70 68 85 82 73 50 90



-14Dr.Pásztor Gyula (FKgP) 198 Ráday Mihály (SZDSZ) .204 (MDF) 206 Scbmidt Ferenc Dr.Szeleczky Zoltán (MDF) 216 Dr. Tóth Albert (MDF) 214 Dr.Török Gábor (MDF) 1991 . II.12-től (171 ülés) 121 erner József (SZDSZ) 189 Zsebők Lajos (MDF) 224 Dr.Kovács László (MDF) 1991 . II.4-ig 79 (108 ülés) Mészáros Béla Dr.Gyurkó János Dr.Mészáros Péter Bélafy Antal Nagy Attila

(SZDSZ) 1992 . .21-ig (166 ülés) (MDF) 1993 .III.8-ig (201 ülés) (MDF) 1993 . I.6.-ig (210 ülés) (FKgP) 1992. .7-ig. (131 ülés) (MSZP) 1992 . .25-ig (122 ülés)

79 73 74 85 83 71 74 86 87

84

55

151

78

.145

70

78

60

42

45

-153 .szm melléklet

A BIZOTTSÁGNAK AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÁLTAL JÓ ÁHAGYOTT ÖNÁLLÓ INDIT ÁNYAI

Az OrszáQgvűlés 24/1991 . (I .17.) OGY . határozata az Alföld egyes időszerű környezetvédel mi, tájvédelmi és tájhasznosítási kérdéseiről 1. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy dolgozza ki az Alföld rövid- és hosszú távú tájvédelmi és tájhasznosítási koncepcióját . A korábbi és a jelenlegi kutatások eredményeire alapozva mindezt az ökológiai elvek és az ökonómiai érdekek egyeztetésével, a szigorú kölcsönösség alapján végezze el . 2.

Az Országgyűlés kezdeményezi, hogy e komplex program kiemelten vegye figyelembe a következőket: • az Alföld egész gazdasági, infrastrukturális, idegenforgalmi és természetvédelmi helyzetének az ökonómiai és természeti változások tükrében való újragondolását, b/ , hathatós beavatkozás foganatosítását a termőföld további csökkenésének, a talajerő romlásának megakadályozására, a talajvíz, a belvíz- és a másodlagos szikesedéssel együttjáró gondok mérséklésére, orvoslására, c/ az alföldi mezővárosi-, falusi településszerkezet hagyományőrző fejlesztését, a tanyai gazdálkodás lehetőség szerinti visszaállítását, a környezetbarát-gazdálkodás elterjesztését, • az Alföld vízbázisának, felszíni és felszín alatti vizeinek fokozott védelmét . A termálvíz-kincs ésszerűbb hasznosítását és megóvását, e/ a nemzetközileg is számontartott természeti értékeik megőrzését, • a holtágak (morotvák) ökológiai állapotfennérését és a természeti értékek ésszerű kezelését és hasznosítását, g/ az alföldfásítás őshonos fafajokra lapozott továbbfolytatását . 3. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy dolgozzon ki és léptessen életbe részleges gazdálkodási és beruházási moratóriumot a természetes vízfolyások, tavak, tározók, csatornák partmenti övezetének, a mocsár és lápmaradványok, a természetes-



-16-

és természetközeli erdők, természetes gyepek, kunhalmok, ősi telephelyek, egyéb kultúrtörténeti emlékek és a jellegzetes alföldi településszerkezet védelmére .

4.

A meglévő két nemzeti park mellett hozza létre a Körös-Maros-vidéki Nemzeti

Parkot . Kapjon kiemelt védelmet a Bodrogköz és a Szatmár-Beregi-sík .

5.

Készüljön a korábbi elképzeléseket átértékelő terv a Tisza tó (Kiskörei tározó)

és térségének fejlesztésére is .

6.

Az Országgyűlés kérje fel a Magyar Tudományos Akadémiát a kutatások

koordinálására, az ökológiai alapelvű tájfejlesztési koncepció kimunkálására pedig a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumot .

7.

A koncepió elemei épüljenek be a megalkotandó jogszabályokba .



-17-

2611991 . (I .23.)OGY.határozat a Bős-Nagymarosi ízlépcsőrendszerrel kapcsolatos kormányzati feladatokról

1. Abból a felismerésből kiindulva, hogy a vízlépcsőrendszernek, vagy bármely tólétesítményének üzembehelyezése az érintett területeken mindenütt súlyosan hátrányos ökológiai és gazdasági körülményekkel járna, az, Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy : a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság Kormányával , folytasson tárgyalásokat a Gabcikovo (Bős) - Nagymarosi ízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzembehelyezéséről Budapesten 1977. évi szeptember hó 16 . napján aláírt szerződésnek, továbbá mindazon megállapodásoknak, amelyeket a Felek, illetve szerveik az államközi szerződés végrehajtása céljból kötöttek, közös megegyezéssel való megszüntetéséről, egyben kezdeményezze a vízlépcsőrendszernek, illetve osszes főlétesítményének meg nem építésétől (elhagyásából) származó következmények rendezése céljából új államközi szerződés megkötését az alábbi értéksorrend figyelembevételével : a/ a térség ökológiai-természeti értékeinek helyreállítása, illetve fenntartása, mindenekelőtt az ivóvízkészletek megőrzése, b/ árvíz elleni védekezés, c/ térségi természeti viszonyaihoz illeszkedő hajózás kialakítása, - a vonatkozó országgyűlési határozatok rendelkezéseinek megfelelően dolgozzon ki tervet a hivatkozott szerződésben érintett hazai területek rehabilitációjára . 2.

Az Országgyűlés szükségesnek tartja a vízlépcsőrendszer megvalósítására irányuló munkálatok további felfüggesztését, és megerősíti az e célból eddig hozott kormányzati intézkedéseket . Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a tárgyalásokon törekedjék arra, hogy mielőbb megegyezés szülessék-- a korábbi magyar javaslatoknak megfelelően - a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság területén folyó kivitelezési tevékenység felfüggesztéséről.



-18-

3..

Az Országgyűlés felkéri a Kormányt a Gabcikovo(Bős)

ízlépcsőrendszer

állami nagyberuházás

azonnal

lezárására

és

Nagymarosi az

Állami

Számvevőszéket az elvégzett munkák átfogó pénzügyi felülvizsgálatára .

4.

A Kormány a jelen határozatban foglaltak végrehajtásáról havonta beszámol az

Országgyűlés Környezetvédelmi bizottságának .

E határozat az elfogadása napján lép hatályba .



- 19-

28/1991 .(I .30.) OGY . határozat a Dunával kapcsolatos egyes nemzetkőzi környezetvédelmi feladatokról

1. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a Helsinki Folyamatban résztvevő államok 1989 . októberi szófiai Környezetvédel mi Találkozóján a nemzetközi folyamokra és tavakra létrehozandó egyezmények alapelveiről elfogadott Határozatnak megfelelően - dunai államok kormányaival folytasson tárgyalásokat egy - a készülő összeurópai, ökológiai alapú vízminőségvédelmi és vízhasználati keretszerződéssel összhangban álló - Duna-egyezmény 1992 . során történő megalkotásáról, valamint az érintett államokkal közösen vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a Duna-egyezmény állandó központi szerveinek Magyarország adjon otthont, továbbá a nyolc dunai állam 1991 . februári találkozóján elfogadottaknak megfelelően :

•

gondoskodjék az 1991 . június 30-ig felállítandó Ideiglenes Titkárság megszervezéséről, és 1991 . április 30-ig készítsen előterjesztést az Országgyűlés számára az egyezményt előkészítő Ideiglenes Titkárság ezévi költségének pénzügyi fedezetéről, b/ az Ideiglenes Titkárság munkájába vonja be a Magyar Tudományos Akadémia vezetésével az érintett szakmai testületeket és környezet-, illetve természetvédő szervezeteket, c/ 1991 . szeptember 30-ig terjessze az Országgyűlés illetékes bizottságai elé a Duna-egyezmény tervezetét, valamint az egyezmény munkálatai, 1992 . évi költségvetésének első változatát, • a Duna-egyezmény és az összeurópai keretszerződés előkészítő munkáiról rendszeresen tájékoztassa az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságát . 2. Az Országgyűlés a keretszerződésre vonatkozó szófiai magyar határozati javaslattal, valamint a dunai államok 1991 . februári Budapesti Találkozóján előterjesztett magyar koncepcióval összhangban kezdeményezi, hogy 1995 . végéig

•

a Duna Bécs-Gönyű szakaszán az Osztrák Köztársaság, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság és a Magyar Köztársaság hozza létre a közös Dunai Nemzeti Parkot, b/ a Duna Esztergom-Budapest szakaszán és az Ipoly völgyében a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság és a Magyar Köztársaság hozza létre a közös Duna-Ipoly Nemzeti Parkot,



-20-

c/

a Duna Sió-torkolat és Dráva-torkolat közötti szakaszán és a Dráván a Magyar

Köztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság hozza létre a közös Duna-Dráva Nemzeti Parkot, e folyók mellékágrendszerük, valamint az érintett területek természeti értékeinek, a felszíni és felszín alatti vízkészleteknek, továbbá az érintett területek erdeinek, termőtalajának és más megújuló természeti erőforrásainak nemzetközi védelmére . Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a fenti közös nemzeti parkok megvalósítása érdekében szükséges természeti rehabilitációs beruhá7..ások és ökológiai célzatú fejlesztések végrehajtásáról gondoskodjék . Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a fenti közös nemzeti parkok létrehozásához szükséges két- és többoldalú tárgyalásokat - és a létrehozatalt hátráltató vagy gátló érvényes nemzetközi megállapodások újratárgyalását - kezdeményezze az érintett államok kormányainál . 3.

Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a fenti közös nemzeti parkok

magyarországi területeinek javasolt határait és övezeteit 1991 . október 1-jéig jelölje ki, továbbá a Magyar Tudományos Akadémia, a környezet- és természetvédő mozgalmak, valamint az érintett önkormányzatok bevonásával készítse el a védetté nyilvánítás előkészítéséhez szükséges munkálatok cselekvési programját és 1992 . évi költségvetési tervét . 4.

Az Országgyűlés felkéri elnökét, hogy a Duna-egyezmény kidolgozásával

kapcsolatos,

valamint

kezdeményezésről

a

fenti

tájékoztassa

közös a

nemzeti

parkok

Helsinki Folyamatban

létrehozását résztvevő

célzó államok

parlamentjeit . 5.

Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a jelen határozat által érintett

magyarországi területek komplex regionális fejlesztési koncepcióját és rendezési tervét az 1 . és 2 . pontban foglaltakból fakadó környezet- és természetvédelmi célkitűzések alapul vételével határozza meg, továbbá a 24/1989 . ( 1 .10.) OGY határozat 4 . pontjában foglaltaknak megfelelően gondoskodjék a Duna Rajkától Nagymarosig terjedő szakaszán a komunális infrastruktúra fejlesztési programjának maradéktalan végrehajtásáról 1995-ig . 6.

E határozat elfogadása napján lép hatályba .

-21-

12/1992 .(I .4 .) OGY. határozat a Magyar Köztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a Bős-Nagymarosi ízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről kötött 1977 . évi szerződésről

Abból

a felismerésből

kiindulva,

hogy a Bős-Nagymarosi ízlépcsőrendszernek, vagy bármely iő létesítményének továbbépítése, illetve üzembehelyezése súlyosan hátrányos ökológiai és gazdasági következményekkel járna : tekintettel arra, hogy a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság Kormánya határozatot fogadott el a bősi vízlépcső egyoldalú befejezésére és üzembe helyezésére, és ez az irányadó nemzetközi szerződések megsértésével a Duna egyoldalú elterelését, a két ország közötti határ jellegének megváltoztatását is magába foglalja, hogy ezzel a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság Kormánya a Bős-Nagymarosi ízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről Budapesten, 1977 . évi szeptember hó 17 . napján aláírt szerződés hatályát is megkérdőjelezi, tudomásul véve, hogy mindezek folytán a Magyar Köztársaság Kormánya a hivatkozott 1977. évi államközi szerződés megszüntetésének kényszerhelyzetébe került : támogatva azt a törekvést, hogy a két ország jószomszédi együttműködése érdekében - a kormánydelegációk 1991 . december 2-i ülésén nemzetközi szakértők bevonásával tervezett három oldalú szakmai-tudományos vizsgálatok és ajánlások figyelembevételével - az államközi vitában közös megegyezéssel szülessék döntés, az Országgyűlés a következő határozatot hozza : 1.

Tudomásul veszi, hogy a miniszterelnök a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság Kormányának elnökéhez intézett levelében - a megszüntetés kényszerhelyzetének ökológiai, nemzetközi jogi és más fontos indokai vázolásával ismételten felhívta az 1977 . évi államközi szerződéssel ellentétes munkálatok azonnali leállítására, a három oldalú szakértői vizsgálatok közös megindítására, hogy azok ajánlásainak figyelembevételével az államközi vitában a Kormányok felelős közös döntésre juthassanak, bejelentve, hogy ennek nem teljesítése esetén a Kormány az 1977 . évi államközi szerződést megszünteti .



-22-

2.

Tudomásul veszi, hogy a Kormány - a magyar álláspont bemutatásával -

egyidejűleg felkéri az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet tagállamainak kormányfőit és a nemzetközi szervezeteket (Egyesült Nemzetek Szervezete, Európai Közösségek, Európai Biztonsági és Együttrnűködési Értekezlet, Európa Tanács, Dunabizottság), hogy a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság Kormányánál támogassák a magyar álláspont megértését és elfogadását .

3 . Felhatalmazza a Kormányt, hogy szüntesse meg az

1977.

évi államközi

szerződést - továbbá mindazon megállapodásokat, amelyeket a Felek, illetve szerveik az államközi szerződés végrehajtása céljából kötöttek Szövetségi Köztársaság Kormánya az munkálatokat

1992.

1977.

-, ha a Cseh és Szlovák

évi államközi szerződéssel ellentétes

április 30-ig nem állítja le, mivel e munkák folytatása meghiusítja

a közös vizsgálatok megindítását és megkérdőjelezi azok értelmét .

4.

Amennyiben az

1977.

évi államközi szerződés megszüntetésére sor kerülne, úgy

azzal egyidejűleg a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság Kormányával közölni kell a magyar Fél

együttműködési szándékát a megszüntetés

következményeinek

felszámolására és - a két ország közötti határt megállapító ne mzetközi szerződések betartásával

-

új

államközi

szerződés

kötésére

az

alábbi

értéksorrend

figyelembevételével :

a/

a térség ökológiai, természeti értékeinek helyreállítása, illetve fenntartása,

mindenekelőtt az ivóvízkészletek megőrzése, b/

árvíz elleni védekezés,

c/

a térség természeti viszonyaihoz illeszkedő hajózás kialakítása .

5.

Az országgyűlési határozat elfogadását követő 30 napon belül a Kormány adjon

tájékoztatást a feladatok teljesítéséről .

6.

E határozat az elfogadása napján lép hatályba .



-23-

29/1993.( .4 .) OGY határozat A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közötti, a Bős-Nagymarosi Tervvel kapcsolatos vitának a Nemzetközi Biróság elé terjesztéséről, Brüsszelben, 1993 . április 7-én aláírt Külön megállapodás megerősítéséről

Az Országgyűlés 1.

megerősíti a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közötti, a BősNagymarosi Tervel kapcsolatos vitának a Nemzetközi Bíróság ebé terjesztéséről, Brüsszelben, 1993 . április 7-én aláírt Külön Megállapodást, 2.

felkéri a köztársasági elnököt a megerősítő okirat kiadására .



-24-

57/1993.( IL6 .) OGY.határozat a Duna egyoldalú elterelése következtében szükséges cselekvési programról

1. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a 17/1993 . (N.1 .) OGY határozatban foglaltaknak megfelelően, 1993 . december 15-ig terjessze döntésre az Országgyűlés elé . a Duna egyoldalú elterelése következtében szükséges beavatkozásokra vonatkozó cselekvési programot és pénzügyi tervet . 2.

Ez az országgyűlési határozat a közzététele napján lép hatályba .



-25-

90/1993.( I.17.) OGYhatározat a nemzeti környezet- és természetpolitikai koncepció kidolgozásáról

Az Országgyűlés 1.

felkéri a Magyar Köztársaság Kormányát, hogy 1 .994 . március 31-ig dolgozza ki és terjessze az Országgyűlés elé az ország környezet- és természetpolitikai koncepcióját, amely a környezeti és természeti állapot védelmére és javítására szolgáló politikai és cselekvési programok megalapozását képezi, beleértve ebbe az előkészítés . alatt álló, illetve szükségessé váló törvények megalkotását is . 2. javasolja, hogy a koncepció kidolgozásába a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium felelőssége mellett vonják be a tudományos szervezetek lehető legszélesebb körét, különösen a Magyar Tudományos Akadémiát, továbbá vegyék figyelembe a környezet- és természetvédelmi, társadalmi szervezetek, valamint a szakmai és az érdekképviseleti szervezetek véleményét is, 3.

szükségesnek tartja, hogy a koncepció kialakításában a korszerű, megfelelő módszerekkel, különösen társadalmi költség-haszonelemzéssel számszerűsítsék az egyes részkoncepciók értékelését és ennek alapján állapítsák meg a prioritásokat . 4.

A határozat a kihirdetése napján lép hatályba .

-26-

1994. évi

III. törvény

az építésügyről szóló 1964 . évi III. tőrvény módosításáról

Az Országgyűlés az építésügyről szóló - többször módosított - 1964. évi III. törvény (a továbbiakban : Étv .) egyes rendelkezéseinek módosítása érdekében a következő törvényt alkotja : . 1. § . az Étv. 3 8 . § . helyébe a következő rendelkezés lép : " 38.§ . (1) Ha az épitményt (építményrészt) építési engedély nélkül vagy az enegedélytől eltérő módon építették meg, az építésügyi hatóság - kizárólag a műemlékek kivételével - az építményre (építményrészre) - kérelemre - fennmaradási engedélyt csak akkor adhat, ha az elvégzett építési munkára az építési engedély utólagos megadásának feltételei - a külön jogszabályban meghatározottak szerint fennállnak vagy megteremthetők, illetve az építmény (építményrész) átalakítással szabályossá tehető . Az építésügyi hatóság az építtetőt - kérelem hiányában - a fennmaradási engedély megkérésére kötelezheti, vagy az eljárást hivatalból is lefolytathatja . (2) A fennmaradási engedély meghatározott időre szóló, visszavonásig érvényes vagy végleges jellegű lehet . A meghatározott idő eltelte, illetőleg az engedély visszavonása után az építményt az engedélyesnek kártalanítási igény nélkül le kell bontania . E kötelezettség nem teljesítése esetén az építésügyi hatóság a lebontást elrendelheti . (3) Ha az építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon megépített építményre (építményrészre) fennmaradási engedély nem adható, az építésügyi hatóság a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését rendeli el . Amennyiben ez műszakilag nem lehetséges, vagy a kötelezett a munkálatok elvégzését nem vállalja az építmény (építményrész) lebontását kell elrendelni . (4) Az építésügyi hatóság az (1)-(3) bekezdés alapján az építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon végzett építkezés tudomására jutásától számított egy éven belül, legkésőbb azonban az építmény használatbavételétől számított tíz éven belül intézkedhet . Új eljárás lefolytatása esetén az egyéves határidő kezdetét az új elárás lefolytatását elrendelő jogerős határozat keltétől kell számítani ."

-27-

2 .§ . (1) E törvény

1994 . július 1 .

napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépése

után építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon épített építmények (építményrészek) esetében kell alkalmazni .

(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Étv . végrehajtása tárgyában kiadott

30/1964.

( II .2 .) Korm .rendelet (a továbbiakban :

(3) Az 1994. július 1 . napja

hr .)18/A. §-a hatályát veszti .

előtt megkezdődött építési engedély nélküli vagy

engedélytől eltérő módon végzett építkezések tekintetében, valamint a folyamatban lévő ügyekben az Étv ., valamint a megfelelően kell eljárni .

hr. korábban hatályban volt rendelkezéseinek

-284.sz. melléklet A BIZOTTSÁG ÁLTAL IZSGÁLT INTERPELLÁCIÓK 1977 . szám

Jelentés Nagy András (SZDSZ) képviselő által benyújtott interpelláció megvizsgálásáról

Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés 1990 . évi ülésszakának 20 . ülésnapján (1990. november 27 .) Nagy András képviselő úr interpellált az ipari és kereskedelmi miniszterhez az "Autók PB gá7,7al való üzemeltetése" tárgyában . Az interpellációra Dr . Pohankovics István államtitkár válaszolt . Az Országgyűlés az interpellációra adott államtitkári választ nem fogadta el . A Környezetvédelmi Bizottság az interpellációt szakértők és az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, a Közlekedési, Hírközlési és ízügyi Minisztérium és a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium képviselőit is bevonva az 1990. december 12-i ülésén megtárgyalta . Az interpellációra adott államtitkári választ, továbbá az ipari és kereskedelmi miniszter által elkészített előterjesztést a bizottság nem fogadta el . Az interpelláló képviselő a bizottság jelentését elfogadja, ellenvéleménnyel nem él. A bizottság egyben felkérte az ipari és kereskedelmi minisztert, hogy az érintett tárcákat . i s bevonva 3 hónapon belül részletes elemzést készítsen a PB-gáz, illetőleg a földgáz közlekedésben történő elterjesztésének és használatának műszaki, jogi, pénzügyi és környezetvédelmi feltételeiről és azt terjessze a bizottság elé .

-29-

A bizottság kéri az Országgyűlést, hogy jelentését fogadja el .

Budapest, 1991 . január 8. Dr. Rott Nándor elnök

-30-

Jelentés Kiegészitő az 1977 . sz. jelentéshez Nagy András (SZDSZ) képviselő által benyújtott interpelláció megvizsgálásáról

Az Országgyűlés 1990 . évi ülésszakának 20 . ülésnapján (1990. november 27 .) Nagy András képviselő interpellált az ipari és kereskedel mi miniszterhez az "Autók PB gázzal való üzemeltetése" tárgyában. Az interpellációra Dr . Pohankovics István államtitkár válaszolt, lényegében elutasítóan . Az Országgyűlés és a képviselő az interpellációra adott államtitkári választ nem fogadta el . A Környezetvédelmi Bizottság az interpellációt szakértők és az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, a Közlekedési, Hírközlési és ízügyi Minisztérium és a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium képviselőit is bevonva az 1990 . december . 12-i ülésén megtárgyalta . Az interpellációra adott államtitkári választ, továbbá az ipari és kereskedelmi minisztert által elkészitett előterjesztést a bizottság ismételten nem fogadta el . (1977. sz.jelentés) A bizottság egyben felkérte az ipari és kereskedelmi minisztert, hogy az érintett tárcákat is bevonva 3 hónapon belül részletes elemzést készítsen a PB-gáz, illetőleg a földgáz közlekedésben történő előterjesztésének és használatának műszaki, jogi, pénzügyi és környezetvédelmi feltételeiről és azt terjessze a bizottság elé . Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, a Közlekedési, Hírközlési és ízügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium közreműködésével tovább dolgozott a képviselő interpellációjában foglaltak megvalósítására és az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium Ig-357/1991 . sz. (április) előterjesztésében az alábbi álláspontot alakította ki :

-31-

Úgy a PB-gáz, mint a földgáz közlekedési célú felhasználásának bevezetését az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium egyetértésben ízügyi

Minisztériummal,

valamint a

a Közlekedési, Hírközlési és

Környezetvédelmi

és

Területfejlesztési

Minisztériummal környezetvédelmi szempontból támogatja, amennyiben az megfelel az előírt műszaki és közlekedésbiztonsági követelményeknek .

A gépkocsik átalakítása engedélyköteles, és

csak előzetesen minősített és

engedélyezett gázellátó berendezések szerelhetők be . A járművek PB-gázzal, illetve földgáa7al

történő

tankolása csak megfelelő

hatósági

engedéllyel

rendelkező

töltőállomáson engedhető meg . A töltőállómások létesítése, üzemeltetése, valamint a gépjárművek átállításához szükséges szettek gyártása és forgalmazása csak üzleti (vállalkozói) alapon képzelhető el bárki számára .

Mivel a PB-gáz és földgázüzemű közlekedés esetén az újratöltéshez szükséges infrastruktúra kiépítése költséges, az első ütemben a nagyobb közlekedési vállalatoknál történő bevezetés látszik célszerűnek, ahol a töltés műszaki feltételei (töltőállomás) időigénye is és forgalomszervezés koncentráltan biztosítható .

Úgy a PB-gáz, mint a földgáz motorhajtó üzemanyagként történő felhasználása esetén a termelői ár

az egyéb motorhajtó üzemanyag árakhoz hasonlóan - liberalizált,

a mindenkori világpiaci árakhoz igazodó kell legyen, úgy hogy a fogyasztói árnak tartalmaznia kell mindazon adótételeket is, amelyek az üzemanyagra vonatkoznak . Gázüzem esetén a környezetvédelmi előnyök miatt - energiatatalom arányosan - a legkisebb üzemanyag adótételt kell figyelembe venni . A hivatkozott jogszabályok módosítása,

illetve

kiegészítése

szükséges,

a

jelenlegi

jogszabályi

tiltás

megváltoztatásának pedig nem látjuk akadályát .

Környezetvédelmi

előnyei

miatt

mindenféle

alternatív

üzemanyag

felhasználásra vonatkozó kisérlettel egyetértünk . Ettől függetlenül szorgalmazzuk az egyéb környezetvédelmi szempontból kedvezőbb megoldásokat is, mint az alacsony ólomtartalmú benzin

elterjesztése,

az ólommentes

benzin felhasználási

arány

növelése ."

A bizottság 1991 . április 29-én újratárgyalta az előterjesztetteket és dr .Bod Péter Ákos miniszter úrnak a kérdés rendezésére tett javaslatait elfogadta . nyilatkozatot tett az interpelláló Nagy András (SZDSZ) is .

Hasonló

-32-

A bizottság kéri az Országgyűlést, hogy az 1977 . sz . jelentéshez tett kiegészitő jelentését fogadja el .

Budapest, 1991 . május 3 .

Dr. Rott Nándor elnök

-33-

2541 . szám Jelentés Dr.Pap János (FIDESZ) képviselő által benyújtott interpelláció megvizsgálásáról

Tisztelt Országgyűlés!

Az Országgyűlés 1991 . évi tavaszi ülésszaka 4 . ülésnapján (1991 . február 12 .) Dr .Pap János interpellált a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterhez "A vidéki városok és Budapest légszennyezettségének ügyében" címmel. Az interpellációra Keresztes K .Sándor miniszter válaszolt . Az Országgyűlés a miniszteri választ nem fogadta el, és megtárgyalásra kiadta a Környezetvédel mi Bizottságnak . A Környezetvédelmi Bizottság az interpellációt 1991 . február 27-i ülésén Keresztes K .Sándor környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter úr, saját és az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium szakértőinek közreműködésével szóban kiegészítette az Országgyűlés plénumán adott választ . A miniszter úr az interpellációban feltett kérdések sorrendjében az alábbiakra tért ki . 1/

A már elavult, de jelenleg még érvényben lévő levegőtisztaságvédelmi jogszabály módosítása megkezdődött és ez a munka 1990. december 15-ig befejeződik . . gyancsak elkészült a hulladékégetés szabályozásáról és az ózonbontó anyagok korlátozásáról szóló rendelet tervezete . Mindhárom esetben az egyeztetések folynak és megjelenésük még ebben az évben, illetve a környezetvédelmi törvénnyel összefüggésben várható.

-342/ A külföldről környezetvédelmi célra felajánlott segélyek és hitellehetőségek, többek között a PHARE program keretében a szennyezett régiók levegőminőségének javítását is szolgálják. Ezek közül az alábbiak emelendők ki : Dorogon a CO szennyezés csökkentése (1 millió EC ) Ajka : a S02, N02 és a porszennyezés csökkentése (840 ezer EC , mintegy 200 millió Ft) Százhalombatta : (DK , DH ) a kibocsájtott szennyező anyagok csökkentésére 3-4 éves program kezdődött Dunaújváros : a poremisszió 40 %-kal csökkent, a beruházás folyamatban van (63 millió Ft) Kazincbarcika : NO kibocsájtás csökkent 70 %-kal (10 millió Ft) átfogó intézkedési program készül a további teendőkre Budapest: a főpolgármester úrral 1991 . február elején kerültek áttekintésre a budapesti feladatok, melyek közül a minisztérium a közlekedési eredetű légszennyezés csökkentését, a monitoringrendszer kiépítését, a hulladékégetés megoldását támogatja.Az elmúlt évben 8 új levegőszűrővizsgáló monitoring állomás létesült, amelyek német segítséggel a minisztérium útján kerültek elhelyezésre . Előkészítés alatt áll az ólommérésre alkalmas hálózat kiépítése is . A szmogriadó terv, illetve az intézkedési terv elkészítése az önkormányzat feladata, bár vannak kötelezettségei a minisztériumnak is . Az interpellációban feltett kérdések országos megközelítésében megemlitendő, hogy a minisztérium a ma működő monitoring rendszereket nem kívánja összevonni, de ezekre a részerendszerekre támaszkodva egységes környezetvédelmi adatközpont felállítását célozza meg. Az ügy tárgyalása során a fenti kérdésekben a szakértők részleteiben is kifejtették véleményüket és válaszoltak a képviselők kérdéseire . A bizottság meghallgatva Keresztes K .Sándornak az Országgyűlés plénumán adott válaszainak kiegészítését és a további kiegészítéseket, a miniszter úr által előterjesztetteket elfogadja .

-35-

Az interpelláló képviselő a légszennyezettség súlyos helyzetére hivatkozva kifejtette, hogy nem érzi megnyugtatónak a helyzetet és ezért a kiegészített válasz elfogadásától tartózkodott. A bizottság kéri az Országgyűlést, hogy jelentését fogadja el .

Budapest, 1991 . május 24.

Dr. Rott Nándor elnök

-36-

1875.szám Jelentés Dr.Pap János (FIDESZ) képviselő által benyújtott interpelláció megtárgyalásáról

Tisztelt Országgyűlés!

Az Országgyűlés 1990 . évi ülésszakának 20 . ülésnapján (1990 . november 27.) dr. Pap János képviselő interpellált Keresztes K. Sándor miniszterhez a "Tárnokréti-Lébény közötti új összekötő úr építésével kapcsolatban felmerült környezetvédelmi problémák" tárgyában. Az Országgyűlés az interpellációra adott miniszteri választ nem fogadta el . Az Országgyűlés elnöke az interpellációt tárgyalás céljából a bizottságnak kiadta . A Környezetvédelmi Bizottság az interpellációt több alkalommal szakértőket is bevonva megtárgyalta : 1990. december 19-i ülésén meghallgatta környezetvédelmi és területfejlesztési minisztert,

Keresztes

K.

Sándor

1991 . június 25-i ülésén ismételten megtárgyalta a miniszter úr által előterjesztett M-476-12/1991 . sz. állásfoglalást, A miniszter előterjesztésében két megoldási változatot ismertetett : Az első esetben az utat az eredeti tervek szerinti nyomvonalon, azaz a Tájvédelmi Körzet területén keresztül a megkezdett építkezést folytatva vezetnék . Ez esetben a lakossági érdekek maradéktalanul érvényesülhetnének, de súlyosan sérülne a 99

természetvédelem érdeke. Emiatt a megoldás a környezetvédelmi tárca számára nem elfogadható .

-37A másik esetben az út a tájvédelmi körzetet elkerülve, új nyomvonalon épülne, amikoris - bár kissé hosszabb útvonalon -, de a községek közlekedési igényei is megteremtődnének, és a természetvédelem teljes mértékben mentesülne az út építése és a közlekedés okozta károktól . (Természetesen az út építésére a védett területet elkerülve több nyomvonal is kijelölhető .) A környezetvédelmi tárca e megoldást támogatja. A tájvédelmi körzetet elkerülő és a két község között megfelelő színonvalú kapcsolatot biztosító nyomvonalon vezetett útról a Győri Közúti Igazgatóság tanulmánytervet és költségvetést készített . E szerint az elkerülő összekötő út jelentős többletköltség igényt - a költségbecslések szerint minimálisan 70 .390 ezer Ft-ot jelent. Miután az : érdeksérelem a természetvédelem részéről merült fel és a megoldásra más p1. jogi - eszköz már nincs, e költséget az ügy jelenlegi állásánál sajnálatosan a környezetvédelmi tárcának kellene állnia . Ismerve azonban a magyar természetvédelem puszta létezését is alig biztosító pénzügyi helyzetét, ezen összeg nem teremthető elő . A költségeken túl a kompromisszumban érintett felek hozzájárulását is újólag be kell szerezni . A gazdasági társulás tagjainak eddigi nyilatkozatai lapján azonban ez is kérdéses . Amennyiben tehát ez a megoldás az érintett felek segítő és jószándéka ellenére kizárólagosan pénzügyi okok miatt nem valósítható meg, legnagyobb sajnálatunkra vissza kell térni az első alternatívához . Ebben az esetben viszont meg kell találni azokat a műszaki megvalósítási módokat, amelyek a védett terület természeti értékeinek legkevesebb károsításával jár . Ilyen műszaki megoldások lehetnek az út alatt kialakítható terelők, átereszek, forgalomkorlátozás, növénytelepítések, fásítások stb . Tájékoztatásul jegyzem meg, hogy ezen összeget a KH M az ügy mielőbbi megoldása érdekében jószándékúan felvállalta . Az első változatot kiegészítő természetvédelmi többletberuházások tételeit a Fertő-tavi Nemzeti Park Igazgatósága és a REFLE Egyesület közösen dolgozza ki és egyezteti a többletköltséget viselő KH M-mel. A

KTM

a költségek híján valamennyi lehetőséget megvizsgálva és költségforrást számbavéve is csupán ezt a természetvédelem számára korántsem legkedvezőbb kompromisszumos megoldást tudja reálisan elképzelni ."

-38-

A bizottság a Környezetvédelmi és Területfejlesztési, valamint a Közlekedési, Hírközlési és

ízügyi Minisztérium képviselőinek és a REFLE

Környezetvédel mi

Egyesület aktivistáinak véleményét meghallgatva miniszteri állásfoglalást megvitatta . Az előadottakból megállapította, hogy az út építése lényegében az első változat szerint folyik . A felekre való tekintettel a bizottság a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter állásfoglalásában ismertett választ nem fogadja el . Az interpelláló képviselő dr .Pap János a választ ugyancsak nem fogadja el .

A bizottság kéri az Országgyülést, hogy az interpelláció megvizsgálásáról szóló jelentését tárgyalja meg és fogadja el .

Budapest, 1991 . július 1 .

Dr . Rott Nándor elnök

-39-

4550. szám Jelentés Jávor Károly (MDF) a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterhez, valamint a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterhez "A Bős-Nagymarosi ízlépcsőrendszer elhagyása ügyében" címmel benyújtott interpellációjának megvizsgálásáról

Tisztelt Országgyűlés!

Jávor Károly (MDF) az Országgyűlés őszi ülésszakának 4 . ülésnapján 1991 . szeptember 10-én interpellált . Siklós Csaba miniszter válaszadó élve a Házszabály adta lehetőséggel kérte, hogy írásban tehessen választ . A Miniszter úr 1991 . október 2-i keltezésű írásban adott válaszát az Országgyűlésben 3197 : sz. alatt közreadták és azt a T . Ház 1991 . évi őszi ülésszakának 12 . ülésnapján ismételten napirendre tűzte . Az írásos miniszteri választ az Országgyűlés nem fogadta el, és az elnök megtárgyalásra kiadta a bizottságnak . A Környezetvédelmi Bizottság az interpellációt 1991 . november 6-i ülésén tárgyalta meg, ennek során meghallgatta Siklós Csaba közlekdési, hírközlési és vízügyi minisztert és munkatársait és megvitatta az írásban közreadott 1991 . november 4-i keltezésű kiegészítő választ, amelyben a miniszter úr az alábbiakat terjesztette elő : "A Bős-Nagymarosi ízlépcsőrendszer elhagyása ügyében elhangzott interpellációjára adott válaszomra - melyet sem Ön, sem a parlament nem fogadott el hozzám eljuttatott részletes észrevételeit, valamint parlamenti felszólalását tanulmányozva, eredeti válaszomat a következőkkel egészítem ki . Először is szeretném előre bocsátani, hogy személy szerint elkötelezett híve vagyok a vízlépcsőrendszer káros hatásai mielőbbi felszámolásának, a Duna-táj és környezeti állapota megóvásának, hiszen annak idején magam is részt vettem azokon a tüntetéseken, melyek a beruházás leállításáért folytak . Ebből következően minden

-40-

erőmmel azon vagyok, hogy a Duna minél előbb visszanyerje eredeti állapotát . Ennek pedig egyik alapvető feltétele a nagymarosi körtöltés elbontása és

az itteni Duna-

szakasz rehabilitációja . További feltétel természetesen az egész beruh ázás mielőbbi lezárása és ennek kapcsán valamennyi káros következmény felszámolása .

Ez az a vezérelv, amely irányítja a magam, a minisztérium, valamint az összes érdekelt tevékenységét ebben az országos jelentőségű probléma-tömeg megoldásában . gyanakkor szeretném az ügy politikai szinezetét felszámolni és a feladatot szigorúan szakmai alapon megoldani, mind .ökológiai, mind műszaki, mind jogi szempontból a legmegfelelőbb megoldásokat keresve . Mindezek mellett természetesen figyelembe véve azt a nem elhanyagolható körülményt, hogy a cseh és szlovák féllel a tárgyalások még folyamatban vannak az

1977 . évi Államközi Szerződés közös megszűntetésére .

Képviselő úr interpellációjára adott válaszomban éppen ezért igyekeztem szigorúan szakmai szempontból választ adni és távol állt tőlem az, hogy a nehézségek és az ügyek természetéből adódó lassú előrehaladásért a felelősséget az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságára hárítsam .

gyanakkor azonban ismételten le kell szögeznem, hogy egy több tízmilliárdos beruházás lezárása olyan körülmények között, melyek e beruházás kapcsán fennállnak, csak aprólékos, minden eshetőségre kiterjedő munkával lehetséges . Elsősorban ez volt az oka annak, hogy a lezárással kapcsolatos kormány-intézkedés késett, hiszen több tárca jogos észrevételét kellett annak összeállítása során figyelembe venni . Amikor válaszomat írtam, a jóváhagyás már megvolt ugyan, de kiadása valóban nem történt meg . Időközben azonban a Így túl

2009/1991 . (HT .9.)

számon e kormányrendelet megjelent .

sommás az a megállapítás, hogy a beruházás lezárásának elmulasztása az

Országgyűlés határozatának a semmibevételét jelenti . Ez a kijelentés ugyanis az egész kormányzati munkára értendő, márpedig a kormányzat az Országgyűlés vonatkozó határozata szerint cselekszik . Az igaz, hogy a beruházás azonnali lezárása nem történt meg, de mivel ez egy folyamat, az nem is történhet meg egyik napról a másikra .

Az egyes részletkérdéseket illetően csak néhány olyan kérdésre térnék vissza, amelyeket jogszabályok vagy szakmai szabályok határoznak meg és ezért fenn kell tartanom korábbi álláspontomat . Így a nagymarosi körtöltés elbontásához előzetesen hidraulikai kismintavizsgálatokat kell végezni és ezekhez a vizsgálatokhoz szükség van terv-vázlatokra, azokhoz pedig az elvi vízjogi engedélyre . Enélkül sem megalapozó vizsgálatok nem végezhetők, sem koncepciók nem alakíthatók ki . Hangsúlyozom, a körtöltés elbontásához és nem a Duna-kanyar rehabilitációjához . Az elvi vízjogi engedély is az előbbire vonatkozott, s nem pedig az utóbbira . A kisminta-vizsgálatok



-41-

hidraulikai kérdésekre adnak választ, nem ökológiaikra . Az más, bár rendkívül fontos kérdés, hogy a hidraulikailag lehetséges változatok közül ökológiailag melyik a legjobb és ezt kell majd a kiviteli tervezés alapjául választani . Azt is meg kell ismételnem, hogy a vízügyi hatóság az elvi vízjogi engedélyt az érvényes eljárási szabályoknak megfelelően adta ki és előtte beszerezte az illetékes környezetvédeli felügyelőség hivatalos szakhatósági állásfoglalását (KF : 2.177-2/91 . 1991 . május 22.). Nem vitatom, hogy a kormánybiztosnak korábban is tiltakoznia lehetett volna a felvízcsatorna feltöltése ellen, ez azonban az eredmény szempontjából nem mértékadó . áltozatlanul fenntartom azonban azt az álláspontomat, hogy elhibázott lett volna a Közös Egyezményes tervre hivatkozni . Gondolom, senki sem kíván egy ilyen hivatalos állásfoglalással érveket adni a cseh-szlovák fél kezébe, mondjuk ka nagymarosi vízlépcső megépítésére, mert az is bene van a tervben . E néhány fő kérdés kiemelésével remélem sikerült eredeti válaszom indíttatását megvilágítanom, annál is inkább, mivel az ügyben kibontakozott vita alapján az interpelláció célját egyértelműen úgy itélem meg, hogy az a feladatok jobb, gyorsabb megvalósításának szükségességére akarta felhívni a figyelmet a kormányzati munka jobbítása érdekében ." Az interpelláló képviselő a fentiekkel kapcsolatos álláspontját az alábbiak szerint foglalta össze : 1/

Az Országgyűlés 26/1991 . (I .23 .)-i határozatában döntött a beruházás azonnali lezárásáról, amely a tárgyalás napjáig sajnálatos módon nem történt meg . 2/

A lombtalan állapotú légifényképezés elmaradt, amely az elvégzett munkák

felmérése szempontjából alapvető . 3/

A folyamszabályozási tanulmányt megalapozó kisminta modell-kisérleteket nem

végezték el és utólag rendelték meg . 4/

A körgát elbontására vonatkozó titkos tervpályázattal kapcsolatban elvi vízjogi

engedélyt adtak ki a folyamszakaszra vonatkozó alapvető felmérések, viszgálatok és kisminta kisérletek nélkül .

-42-

A képviselő úr megerősítette azt a véleményt, hogy ebben az esetben szakmai kérdésről van szó és kifejtette, hogy a miniszter írásos és szóbeli kiegészítő válaszait nem fogadja el . A bizottság a miniszter válaszait nem fogadta el . A bizottság jelentését előterjesztem és kérem az Országgyűlést, hogy fogadja el .

Budapest, 1991 . december 31.

Dr. Rott Nándor elnök

- 43 5248.szám Jelentés (Új változat) Jávor Károly (MDF) a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterhez "A Bős-Nagymarosi ízlépcsőrendszer elhagyása ügyében" címmel benyújtott interpelláció megvizsgálásáról

Tisztelt Országgyűlés'

Jávor Károly (MDF) az Országgyűlés őszi ülésszakának 4 . ülésnapján 1991 . szeptember 10-én interpellált . Siklós Csaba miniszter 1991 . október 2-i írásos válaszát az Országgyűlésben 3197 . szám alatt közreadták, és ezt a T. Ház az 1991 . évi őszi ülésszakának 12 . ülésnapján, október 8-án tűzte napirendre . Az ülésen Rajkai Zsolt államtitkár szóban kiegészítette az írásos miniszteri választ . Jávor Károly nem értett egyet sem a miniszter válaszában foglaltakkal, sem a szóbeli kiegészítéssel . Az írásos választ az Országgyűlés nem fogadta el, és az elnök megtárgyalásra kiadta a Környezetvédelmi Bizottságnak. A Környezetvédelmi Bizottság az interpellációt november 6-án tárgyalta meg . Jávor Károly írásban részletes összefoglalót készített Siklós Csaba miniszter és a Bizottság tagjai számára 1991 . október 29-i dátummal : Siklós Csaba miniszter 1991 . november 4-i dátummal kiegészítő választ készített . A kiegészítő válaszban Siklós Csaba miniszter leszögezte, hogy személy szerint elkötelezettje a vízlépcsőrendszer káros hatásai mielőbbi felszámolásának, ugyanakkor - megerősítve az előző válaszában foglaltakat - ismét vitatta az interpelláció állításait . A Környezetvédelmi Bizottság meghallgatta Siklós Csaba minisztert és munkatársait, és megvitatta a kiegészitő válaszban foglaltkat . A részleteket illetően a következők hangzottak el : a/ A nagymarosi rehabilitáció vitatott kérdése a tervezést megelőző elvi vízjogi engedély jogszerűsége . Siklós Csaba miniszter szerint a Dunai ízlépcső titkársága szabályosan, kellő előkészítés után - az összes érdekelt bevonásával - szerezte be az

44

engedélyt, és kötötte meg ennek birtokában a tervezési szerződést a TÉRTER Kftvel. Jávor Károly elmondta, hogy az elvi vízjogi engedély még mindig nem emelkedett jogerőre az érintett szakhatóságok fellebbezései folytán . Az előkészítettséggel kapcsolatban hivatkozott Keresztes K . Sándor véleményére, aki környezet- és természetvédelmi szempontok figyelembevételével az egész ügy újragondolását javasolta, valamennyi érintett bevonásával . b/

Idekapcsolódik a nagymarosi meder helyreállitásának tervezését megalapozó kismintakisérletek késleltetésének ügye . Siklós Csaba miniszter szerint a beruházás hatásainak felszámolására irányuló tervezés megfelelő keretek között folyik, elmondta, hogy a Dunai ízlépcső kormánybiztosi titkársága már elkészítette a nagymarosi helyreállítás beruházási célprogramot . Jávor Károly ismertette, hogy csak a nagymarosi rehabilitáció tervpályázatának kiírása után kötöttek . szerződést a kismintakisérletek elvégzésére, holott csak ezen eredményeinek birtokában, a környezetvédelmi tárca térséggel kapcsolatos állásfoglalásával lehetne kezdeni a műszaki tervezést, ezen alapulhat azután a beruházási célprogram . c/

A BN

állami nagyberuházás azonnali lezárásáról a 26/1991 . (I .23 .) számú országgyűlési határozat rendelkezett . Az interpellációban elhangzott, hogy ez nem történt meg, a kormánybiztosi hivatal nem hajtotta végre az Országgyűlés határozatát . Az októberi választól eltérően, a miniszter úr kiegészítő válaszában elismerte, hogy a kormányintézkedés késett, azonban az ügy bonyolultlságára tekintettel ezt nem lehet az Országgyűlés határozatának semmibevételének tekintem . Az interpelláló képviselő ismertette, hogy a beruházás lezárására vonatkozó (a lezárás joghatályát megteremtő, határozatát a kormány nem tudta időben elfogadni és kiadni, a kormánybiztos által írt - s a tárcavélemények alapján szakszerűtlennek ítélt, és többször is átdolgozásra visszaadott - tervezetek miatt . Így nemcsak az Országgyűlés, de a Kormány egy korábbi határozatában foglaltak sem teljesültek .Eszerint ugyanis a pénzügyi lezárást 1991 . június végén meg kellett volna . valósítani, hogy az új céloknak megfelelően az 1991 . évi költségvetési támogatás további felhasználása újragondolható legyen . d/

A légifelvételek ügyében is fennmaradt az álláspontok különbözősége . A miniszter úr szerint a légifelvételek mindössze a terepfelvételek jó kiegészítői, és ezekből elegendő készült . A csehszlovák féllel folytatott tárgyalások szakmai anyagául ezekre már csak azért sem volt szükség, mert az 1990-es évben nem történt lényeges beavatkozás' a BN területén, így a felvételek elmaradása nem jelentett hátrányt a magyar félnek .



-45-

Jávor Károly szerint a légifelvételek jelentősége, mind az állapotfelvételben, mind a térség ökológiai változásainak nyomonkövetésében igen nagy jelentőségű lett volna, elmaradása pótolhatatlan veszteség . e/ Siklós Csaba miniszter elismerte, hogy a csehszlovák oldalon folytatott szabálytalan építési tevékenység - így az üzemvízcsatorna Duna-vízzel történő feltöltése - ellen a kormánybiztos korábban is tiltakozhatott volna, változatlanul kifejezte azonban,

hogy

a közös

egyezményes terv megszegésére vonatkozó

hivatkozást helytelennek tartja . Az interpelláló képviselő

ugyanakkor - a kérdéssel foglalkozó jogászcsoport

vezetőjével történt konzultációra hiatkozva - kitartott amellett, hogy a magyar pozíciót erősíti minden, a közös egyezményes tervtől eltérő (következésképpen az 1977 . . évi államközi szerződés hatályát sértő) tevékenység elleni tiltakozás, éppen azért, mert a csehszlovák fél is erre hivatkozott a magyar munkák leállítsa kapcsán . Jávor Károly ismételten nem fogadta el sem a szóbeli, sem az írásos kiegészítő választ. A miniszteri kiegészítő válaszokat a Környezetvédelmi Bizttság sem fogadta el . Az interpelláció és vitái során felmerült szakmai problémák megoldása, hasonló súlyos kérdésének mielőbbi rendezését újabb viták megelőzése céljából és a BN elősegítendő a Bizottság az alábbi javaslatokat teszi : 1/

Az elmúlt időszak történéseinek áttekintése érdekében, a Környezetvédelmi

- 1991 . december 22-i levele alapján - kéri, hogy a Dunai ízlépcső kormánybiztosi intézményének megszüntetésével összefüggésben a beszámolót Bizottság

mielőbb kapja meg . 2/

A 26/1991 .(I .23 .) számú országgyűlési határozat 3 . pontjának megfelelően az

elvégzett munkák pénzügyi vonatkzásairól mielőbb készüljön átfogó képet adó öszefoglalás az Országgyűlés számára . 3/

Az interpellációban felvetett problémákkal kapcsolatban : 1992-ben készüljön lombtalan és lombos állapotú légifelvételezés, az ökológiai

változások nyomonkövetése és az elkészült létesítmények állapotfelvételezése érdekében . Szükséges továbbá a fenti indokok alapján az értékelhető űrfelvételek beszerzése is a BN

hatásterületéről .

-46-

A Bizottság tájékoztatást kér a nagymarosi rehabilitáció tervezésével kapcsolatos elvi vízjogi engedély fellebbezéseinek tárgyában . gyanakkor - a fellebbezések miatt - szükségesnek tartjuk az engedélyre alapozott munkaszerződések felülvizsgálatát. A Környezetvédelmi Bizottság tájékoztatást kér a nagymarosi mederrendezés modellkisérleteinek helyzetéről . A Bizottság 1992 . február 26-i ülésén ismételten meghallgatta Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztert, aki azt kérte a Bizottságtól, hogy a tárgyi jelentést fogadja el, mert a jelentésben foglaltakkal egyetért . Az interpelláló képviselő ezt a választ elfogadta. Kérem az Országgyűlést, hogy a Bizottság jelentését fogadja el .

Budapest, 1992 . március 10 .

Dr. Rott Nándor elnök

-475615.szám Jelentés Ráday Mihály (SZDSZ) "A balatoni vízminőség-védelem tárgyában az angolnapusztulás apropójából" címmel benyújtott interpellációjának megvizsgálásáról

Tisztelt Országgyűlés!

Ráday Mihály interpellációt nyújtott be az Országgyűlés 1991 . október 8-i ülésére Keresztes K . Sándor környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterhez a fenti tárgyban . Az Országgyűlés 1991 . október 22-i ülésén a miniszter válaszolt az interpellációra, de válaszát a képviselő és az Országgyűlés nem fogadta el . Az Országgyűlés elnöke az interpellációt megvizsgálásra és megtárgyalásra a Környezetvédelmi Bizottságnak kiadta . A Környezetvédelmi Bizottság a miniszter 1992 . január 21-i írásos válasza alapján január 22-én az interpelláció tárgyalását napirendre tűzte és azt megtárgyalta . Keresztes K. Sándor miniszter a Bizottság ülésén az alábbiak szerint nyilatkozott : "Ráday képviselő úr által feltett kérdések egyrészt érintik a vízügyi és környezetvédelem hatásköri kérdéseit, másrészt a szétválasztás jogi, anyagi területét . A kérdések sok esetben túlmutatnak a Balaton vízminőségi gondjain egyrészt konkrét területet, másrészt általános kérdéseket érintenek . A konkrét területre vonatkozóan el kell mondani, hogy a szakemberek megítélése szerint a Kis-Balaton I . vízminőség-védelmi rendszer megfelel annak a kívánalomnak, amelyet ettől a létesítménytől el lehet várni . A Kis-Balaton I . ütem őszi "zöldborsópüré" látványa nem jelenti a vízminőség-védelmi rendszer hibáját . A természetvédelmi, környezetvédelmi, vízügyi igazgatóságok között a területi szervek elhelyezését illetően megegyezés született . Az 1. 'ütem beruházására vonatkozó dokumentációt Rajkai államtitkár úr a bizottságnak átadta . A beruházás a tervezett költségeken belül valósult meg .

-48-

A II. ütem beruházási költsége 460 millió Ft a költségvetésben biztosított . A két minisztérium között megállapodás született a beruházás lebonyolításában a minisztérium olymódon vesz részt, amely garanciát nyújt arra, hogy a beruházás a vízminőségvédelmi szempontokat maximálisan kielégítve valósuljon meg . A megállapodás leglényegesebb eleme : A KTM szakhatósági, területi szervei lehetőséget kapnak arra, hogy ne csak a jogszabályokban megfogalmazott szakhatósági eljárás keretében véleményezzék ezt a vízminőségvédelmi beruházást, hanem olyan eljárási rend kerül kialakításra a két minisztérium

között,

amely

garantálja,

hogy már a beruházási szempontok összeállításában megjelennek a minisztérium szakmai szempontjai, valamint a vízminőségvédelmi céloket szolgáló, a KH M, illetve a területi szervek kezelésében

lévő létesítmények üzemeltetésében, lehetővé teszi a közreműködést, ami nevezetesen a Kis-Balaton esetében a környezetvédelmi célokat optimális módon fogja kielégíteni . A Kis-Balaton ökológiai bázisát jelentő Keszthelyi laboratórium probléma megoldása érdekében olyan megegyezés született, hogy az a vízügyi igazgatóság kezelésébe kerül és a KTM szakhatóságainak részére térítésmentesen el fogja végezni az ökológiailag szükséges méréseket, amelyeket közös munkatervi megállapodásban rögzítenek, így ez évre is . A vízminőségvédelem, valamint a vízkárelhárítás operatív feladatait illetően a két tárca közötti együttműködés jelentősen javult . Konszenzus született a feladat és felelősség megosztásának kérdésében és a költségmegosztás kérdésében is . Az 1992. évi feladatokra, a havária jellegű elhárítások költségeire intervenciós alapként, mind a környezetvédelmi, mind a vízügyi tárca 15-15 millió forintot különít el és ezt meghatározott szabályok szerint veszi igénybe . Az objektív nehézségeket részben a mindkét tárcánál lévő eszközök összességének elégtelensége okozza, részben a törvényben tisztázandó kérdések . A vízügy, a környezetvédelem szétválasztásának hatósági kompetenciájához, jogosítvány rendszeréhez tartoznak ugyanis bizonyos eszközök, amelyeket csakis a környezetvédelmi és a vízügyi törvény kapcsán lehet és kell újra áttekinteni .

-49-

Ami az interpellációhoz kapcsolódóan a két minisztérium közötti megállapodás témája az a jelenlegi status quó, az eszközöknek olyan fajta együttműködtetése, amely mindkét szervezetet egyaránt szolgálja . A cél, a jelenlegi hatáskörben a meglévő eszközrendszer működtetése mindkét tárca érdekeinek figyelembevételével . A kritikus pontok tisztázása végett a két törvény előkészítése, összehangolása indokolt és nélkülözhetetlen . Siklós miniszter úrral egyetértésben, a szétválasztás kardinális kérdéseit, az alapvető hatásköri kérdéseket az előkészület alatt lévő két törvény kapcsán fogjuk áttekinteni, hasonlóan az összes laboratórium aktuális kérdéseit, ami az eszközök nem egy újraelosztását fogja célozni, hanem olyan fajta vízminőségvédelemmel kapcsolatos infrastruktúra kialakítását, olyan közös üzemeltetést, amely felesleges költségek nélkül mindkét tárca érdekeit egyaránt képes szolgálni . A realizálódás módja részben a törvényi hatáskörök kérdése, részben addig is folyó minisztériumi tárgyalások, a lehetséges jogi megoldás tisztázásának kérdése . A konkrét háttérintézmények kérdésében vannak nyitott kérdések, anyagi, eszközellátottsági problémák . Az Állami Számvevőszék a szétválasztás anyagi, pénzügyi körülményeit vizsgálja . A jelentés megállapításait felhasználva a két tárca arra törekszik, hogy a nyitott kérdéseket véglegesen rendezze . Az angolnapusztulásról röviden : A Limnológiai Intézet a tényeket tisztázta, a pusztulás oka nem vízminőségi, hanem állategészségügyi volt . A kormány részére jelentés készült, gazdája, felelőse az FM . Az angolnapusztulás mindenképpen rávilágított arra, hogy a katasztrófaelhárítás intézményrendszere Magyarországon nem kellően szabályozott . Jelenleg előkészítés alatt van a katasztrófa-törvény, amely a környezeti katasztrófák elhárításában a különböző szervek együttműködését rendezni kívánja .

-50-

A balatoni problémakör együttes, integrált kezelésének megoldását egy balatoni regionális tanács felállításával tartjuk lehetségesnek, s jelenleg ezen dolgozunk ." A miniszter kifejtette, hogy az ismertetett eredmények . elérésében jelentős szerepe volt az interpellációnak és az interpelláló képviselőnek Ráday Mihálynak, ezért miniszter úr személyesen is hálás Ráday Mihály képviselőnek az ügyben kifejtett tevékenységéért . Ráday Mihály kifejtette, hogy interpellációját a költségvetés tárgyalása előttre időzítette annak érdekében, hogy a Balatonon felmerült környezetvédelmi problémák megoldására már az 1992-es költségvetésben is legyen lehetőség .A képviselő úr kifogásolta, megtiltásával

hogy a minisztérium a Bizottságnak kapcsolatos

állásfoglalását

a balatoni

közvélemény

angolnatelepítés

előtt széleskörben

nem

ismertette . Az interpelláló

képviselő

kifejtette

azon

reményét,

hogy

legközelebbi

költségvetési évben 1993-ra vonatkozóan a környezetvédelem költségvetése időben és jobban előkészítve áll a Bizottság rendelkezésére és ennek eredményeképpen a problémák és a vitás kérdések jobban tisztázhatók lesznek . A Miniszter úr által előadottakat megismerve, figyelembe véve a tervezett intézkedéseket is az interpelláló képviselő a miniszter válaszát elfogadta . A Bizottság elhatározta, hogy a Balaton és a balatoni üdülőkörzet környezet- és természetvédelmi problémáit korábbiakhoz hasonlóan figyelemmel kiséri és nyugtázta, hogy munkája eredménnyel járt és annak hatására a Kormány sikerekről számolhatott be . A Bizottság a miniszter válaszát elfogadta . A Bizottságjelentését előterjesztem és kérem az Országyűlést, hogy azt fogadja el.

Budapest, 1992 . április 27 . Dr.Rott Nándor elnök

-51-

8958 . szám Jelentés Dr .Pap János (FIDESZ) által "Újból a természetes vizek elektromos halászata" címmel benyújtott interpellációjának megvizsgálásáról

Tisztelt Országgyűlés!

Dr.Pap János interpellációt nyújtott be az Országgyűléshez a fenti témában, amelyet az Országgyűlés 1992 . május 5-én tárgyalt meg . Az interpellációra Keresztes K . Sándor környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter válaszolt . Az Országgyűlés a miniszter válaszát nem fogadta el . Az Országgyűlés elnöke az interpellációt megvizsgálásra kiadta a Környezetvédelmi Bizottságnak . A Bizottság 1992 . szeptember 21-én és 1993 . február 3-án tárgyalta az ügykörébe utalt témakört, ennek keretében a miniszter 1992 .szeptember 7-én az interpellációban felvetett kérdésekre írásos kiegészítő választ adott . A kiegészítő választ a Bizottság tagjai között közreadtuk . A bizottsági megvizsgálás során meghallgattuk a 'Földművelésügyi és a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium szakértőit és az ülésen résztvettek a halászati vállalatok, továbbá a horgászok képviselői is . A Bizottság 1992 . szeptember 21-i ülésén a Miniszter úr által előterjesztett kiegészítő válaszokhoz dr. Tarján Lászlóné politikai államtitkár adott szóbeli kiegészítést . A miniszter úr az alábbi írásos kiegészítést tette : "A jelenleg hatályos halászati- és természetvédelmi törvényekben külön az elektromos halfogókészülékek használata nincs szabályozva . Az egész ország területén viszont az ilyen eszközt jogosan használók köre igen szűk . Ez a halfogási mód a jelenlegi kutatási eredmények alapján nem tekinthető ártalmas technológiának, természetesen ezzel a módszerrel is vissza lehet élni, éppen ezért szükséges egy szigorúbb szabályozás, használatával kapcsolatban .

-52-

Az új termszetvédelmi törvényben szeretnénk a védett területeken folyó halászati,

horgászati

tevékenységet

a

természetvédelmi céloknak alárendelve szabályozni. Az ívóhelyek zavarását, ívási időszakban semmilyen formában nem tartom elfogadhatónak, kivéve azokat az egyedi eseteket, amikor valamilyen speciális okból történik ez . Természetes vizeinkben a legtöbb halfajnak van valamilyen búvóhelye, éppen ezért a halászok, de a horgászok is itt keresik a zsákmányt . Ha ez a "Búvóhely" egy védendő vizi növénytársulás, akkor elfogadható az ilyen helyek elektromos eszközzel történő lehalászása, ez ugyanis nem rongálja a növényzetet olyan mértékben, mint bármilyen más hagyományos halászati módszer . Szükséges

azonban valamiféle megnyugtató

megoldás

az

ilyen helyek

halászatában, horgászatában, de ezt a kérdést a készülő új Halászati törvényben kellene szabályozni az érdekeltek képviselőinek bevonásával. A halászat fontos feladata, hogy az ökológiai egyensúlyt megtartva gazdálkodjon természetes vizeinken . Ezt az egyensúlyt nem az elektromos halászat és más halászati technológiák veszélyeztetik leginkább, hanem az átgondolatlan folyószabályozási munkák, vízszennyezések partrendezések, tájidegen fajok beruhcolása stb . Az úgynevezett elsőrendű- vagy nemes halak ritkulása is ilyen okokra vezethető vissza elsődlegesen, bár ez sok tényezős probléma . A halász és horgász statisztikákat csak óvatosan szabad értékelni . A statisztikai adat mindig kétélű fegyver és nem szabad megfeledkezni az emberi tényezőkről sem . Amennyiben a horgászok nem értenek egyet a jelenlegi kötelezettség-megosztással, úgy az új halászati törvényben kérhetik annak módosítását . A "fehér halak" utáni telepítési kötelezettség kérdésében véleményünk az, hogy mindig az adott vízterület sajátosságai alapján kell azt meghatározni . A természetvédelem számára az közömbös, hogy ki telepít és milyen megoszlásban, mindaddig,

amíg nem veszélyezteti

természetes vizeink ökológiai stabilitását behurcolva tájidegen, nem őshonos fajokat . A halászat feladatai közé tartozik bizonyos mértékű szelektáló halászat, melynek során az úgynevezett másodrendű halak egy részét eltávolítják az adott vízterületről, hogy csökkentsék a kompeticiós hatást az elsőrendű halak javára . Az ilyen tipusú szelektálás amíg nem veszélyezteti az adott vízterület ökológiai stabilitását a természetvédelem számára is elfogadható .

-53-

Az

angolnafogás technikája igen változatos,

például . varsa, húzóháló, fenékzsinórok és manapság az igen hatékony elektromos halászeszközök . A Balaton esetében a _ vándorlási időszakban történő vízeresztéssel a Sió-zsilip angolna csapdájával fogják ki egy részét az állománynak, ha a külső körülmények is adottak . A Képviselő úr által emutett fajspecifikus varsák nem alkalmasak az év minden szakában - leginkább ősszel és tavasszal használhatók eredményesen . Sőt a megfelelő varsa rendszerek felállítását idegenforgalmi meggondolások is akadályozzák . Éppen ezért szükséges a valóban faj specifikus elektromos halászeszközök alkalmazása megfelelő ellenőrzés mellett . Itt kívánom megjegyezni azt a sajnálatos tényt, hogy annak idején a telepítésekkel kapcsolatban a természetvédelem véleményét nem kérték ki . A természetvédelem sem akkor, sem most, sem a jövőben nem fog egyetérteni ilyen jellegű telepítésekkel, amelyek a természetes egyensúly megbontásához vezethetnek ." A Bizottságnak a vizsgálat során szerzett tapasztalatait az alábbiakban foglaljuk össze: 1/

A Bizottság az interpelláció megvizsgálása során azt tapasztalta, hogy egy-egy konkrét szakmai kérdés feldolgozása során a Kormány érdekelt minisztériumai között az együttműködés nem eléggé harmonikus, eredményes . Esetünkben a Földművelésügyi

Minisztériumról

és

a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumról van szó, tekintettel arra, hogy a természetvédelmi oltalom alatt nem álló élővilág védelméért (többek között a a halak) az FM felelős, de emellett igen számottevő természetvédelmi érdekeltség is kimutatható . 2/

A Bizottság megállapította, hogy a természet- és környezetvédelem érdekei az érvényben lévő, halászatról szóló jogszabályokban nem érvényesülnek megfelelően . Ezért az új jogszabályok példul a Halászati , valamint a Természetvédelmi törvény kidolgozása során feltételenül figyelembe veendők ezek a szempontok . 3/

A Bizottság véleménye szerint nem célszerű a vizi élőlényeket halászati

elektromos eszközökkel háborgatni azokon a természetes helyeken (patakokban, kisebb vízfolyásokban, nagyobb folyók és tavak part menti védett vizein) ahol a halak búvóés ívóhelyet találnak . A Bizottság felkéri a földművelésügyi minisztert és a környezetvédelmi és területfejlesztési minisztert, hogy a Halászati törvény megszületéséig

a fenti alapelv érvényesülése érdekében átmeneti szabályokat

dolgozzanak ki az élővilág védelme érdekében .

-54-

A Bizottság a két fent említett minisztérium feladat- és hatáskörében mutatkozó zavarok megvizsgálását azok megnyugtató rendezését javasolja. Az élővilág megóvása érdekében az új, a Természetvédelemről szóló törvény védett területek halászati vonatkozásain túlmenően szabályozni javasolja

a nem védett természetes vizek

halállományának védelmét is .

4/

A Bizottság az ügy jövőbeni alakulását, megoldását figyelemmel kívánja kísérni

és ezért kéri a fent nevezett minisztereket, hogy ezirányú munkájukról - szükség szerint - tájékoztassa a Bizottságot, első alkalommal a Bizottság jelentésének Országgyűlési elfogadását követő 30 napon belül.

Az interpelláló képviselő a kiegészítő válaszok és a szakértői

vélemények

megvitatását követően a Bizottság vizsgálatának eredményét elfogadja és a bizottsági jelentést az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlja.

A Bizottság a vizsgálati jelentést egyhangúlag elfogadta .

Kérem az Országgyűlést, hogy a Bizottság jelentését fogadja el .

Budapest, 1993 . február 4 .

Dr .Papp Sándor alelnök

-55-

10.593. szám Jelentés Filló Pál (MSZP), dr .Kiss Róbert (SZDSZ), dr .Pap János (FIDESZ) és Török Gábor (MDF) képviselők által benyújtott "Engedélyezett hulladék" c . interpelláció megvizsgálásáról

Filló Pál (MSZP), dr .Kiss Róbert (SZDSZ), dr.Pap János (FIDESZ) és Török Gábor (MDF) . interpellációt nyújtott be a fenti témában, amelyet az Országgyűlés 1992 . október 20-án tárgyalt meg. Az interpellációra dr.Tarján Lászlóné környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi politikai államtitkár válaszolt . Az Országgyűlés a választ nem fogadta el . Az Országgyűlés elnöke az interpellációt megvizsgálásra kiadta a Környezetvédelmi Bizottságnak . A Bizottság az ügykörébe utalt témakört 1992 . december 28-a és 1993 . április 15 . között több alkalommal tárgyalta, ennek során tájékozódott a Kormány (KTM, IKM) ezirányú tevékenységéről és meghallgatta a Magyar Gazdasági Kamara, a szakmai szövetség képviselőit . A Bizottság vizsgálatát lezárta és ennek eredményét az alábbiakban foglalja össze : 1/ A dereguláció során megszűnt az állam lehetősége a csomagolóanyagok közvetlen árszabályozására . gyanakkor nem születtek meg azok a jogszabályok (például a környezet védelméről szóló törvény), melyek lehetővé tennék az állam kívánatos beavatkozását ezen a téren . Ebben a helyzetben, amikor az "örökölt" betétdíjak egyre kevésbé képesek - a gazdasági tényezők (p1 . a csomagolóeszközök alapanyagainak ára, az előállítás költsége) változásai miatt - ösztönözni az újrahasznosítható csomagolóanyagok visszagyűjtését, újratöltését vagy újrafeldolgozását, "törvényszerű" a betétdíjas rendszer fokozatos összeomlása . Így vezettek gazdaságossági érvek az öblösüvegek betétdíjának megszűnéséhez . (olcsóbb új üveget beszerezni, mint a- használtat visszagyűjteni, kimosni, tárolni stb . - a jelenlegi gazdasági "játékszabályok" mellett) .

- 56 -

Amig a környezeti költségek nem jelennek meg ezen termékek költségei között, illetve amíg az újrahasznosítás más úton nincs kikényszerítve, addig további termékek esetén szűnhet meg a betétdíj, tovább nőhet az egyutas (s ezért környezetterhelőbb) csomagolóeszközök piaci részesedése .

2/

Az üvegek visszagyűjtésének és újratöltésének megszűntével, továbbá az üveget

felváltó

más

csomagolóeszközök megjelenésével

egyértelműen

nő

a

hulladékmennyiség, és nőnek a környezeti károk . Ez azért állítható ilyen határozottan, mert az üvegen kívül egyetlen más csomagolóanyagot sem hasznosítanak ma Magyarországon újra.

A probléma súlyát jól érzékelteti az a tény, hogy a csomagolóanyagok térfogataránya a háztartási hulladékban elérheti az 50 %-ot . A helyzetet súlyosbítja, hogy a hazai hulladékártalmatlanítási helyzet rendkívül rossz, a lerakók döntő többsége a legalapvetőbb műszaki, környezetvédelmi követelményeknek sem felel meg .

Arra a kérdésre, hogy konkrétan mennyi többletterhet okoz p1 . az öblösüvegek betétdíjának 1992 . szeptember 10-i megszűnése, adatok híján nem lehet válaszolni .

3/

A környezetterhelő egyutas csomagolóanyagok elterjedését nem korlátozhatja az

érvényben lévő hatásvizsgálati, környezetvédelmi

engedélyezési elárási rend sem .

Ennek során ugyanis csak a gyártás környezeti hatásai vizsgálhatók a termék által okozott környezeti károk felmérése elmarad .

A Bizottság felhívja a Kormányt ennek az anomáliának az orvoslására, tekintettel a környezeti hatásvizsgálatról szóló rendelet előkészítő munkáira.

4/

A Környezetvédelmi Bizottság egyetért a KTM-nek egyes csomagolóanyagokra

kivetendő termékdíj bevezetésére irányuló terveivel, mely egyrészt

visszaállítaná a

termelők érdekeltségét az üvegek újrahasznosításában, másrészt - átmeneti jelleggel, a végleges szabályozás megalkotásáig - biztosítaná, hogy a környezeti költségek az egyutas, nem újrahasznosított csomagolóeszközök árába beépítésre kerüljenek .

A Bizottság szükségesnek tartja, hogy ezen jogszabályok még az 1993 . évi nyári parlamenti szünet előtt megalkotásra kerüljenek .

A Bizottság hangsúlyozza ezen intézkedés(ek) átmeneti jellegét,

hisz ez a

szabályozás = például a környezeti hatások nem kellő mélységű elemzése híján - nem lesz képes a csomagolóanyagok kellő differenciálására . Mégis szükséges azonban ilyen



-57jellegű ideiglenes szabályzók megjelenése, mert a jelenlegi helyzetben súlyosan fenyegető veszély a többször használható csomagolóanyagok teljes kiszorítása a piacról, az egyutas csomagolási módok egyeduralkodóvá válása, a betétdíjas rendszer olyan sérülése, mely jelentősen megnehezítené későbbi, esetleges újbóli bevezetését . Ebben a helyzetben a kisebbik rossz egy átmeneti szabályo zás megvalósítása mégha az egyes elemeiben nem tökéletes is -, mint a kedvezőtlen és súlyos gazdasági következményekkel járó folyamatok tétlen szemlélése . 5/

Fenti intézkedésekkel párhuzamosan meg kell kezdődnie a teljes körű, végleges szabályozók kidolgozásának, az azt megalapozó tudományos kutatásnak . A környezetvédelmi érdekek hosszú távú érvényesülése érdekében szükséges a csomagolóanyagok környezeti szempontú szabályozása . Ennek gyakorlati megoldása lehet - mint azt a KTM cselekvési programja is kifejti - egy termék- és/vagy letéti díjra alapozott rendszer, vagy a csomagolóanyag-újrahsznosítás normatív előírása, bizonyos keretszámok (kvóták) megadásával . A bizottság az alábbi kiegészítésekkel támogatja a KTM "Folyékon élelmiszerek egyutas és visszatérő csomagolása - Környezetvédelmi koncepció és Cselekvési program javaslat" c . tervében megfogalmazott célokat, konkrét cselekvési lépéseket és határidőket. A szabályozásnak minden csomagolóanyagra ki kell terjednie, ideértve például a szállítási csomagolóanyagokat is . A folyékon élelmiszereken túl minden termék csomagolását vizsgálni szükséges . Figyelemmel kell lenni a termelőkre vonatkozó szabályzókon túl a kereskedelem (p1 . a betétdíjas csomagolóanyagok visszavételének biztosítása érdekében) és a fogyasztók (p1 . a szelektív hulladékgyűjtés rendszerének kialakításában szükséges állami szerepvállalás mértékének megállapításával) befolyásolására is . A Bizottság szorgalmazza az érintett tárcák, önkormányzatok, a csomagolóipar, a fogysztói érdekképviseleti szervezetek, valamint az érintett témában releváns ismeretekkel rendelkező tudományágak és a probléma tudatosításában nagy szerepet vállaló környezetvédő mozgalmak együttműködését a mind környezeti, mind gazdasági szempontból optimális megoldás megszületésének érdekében . 6/ Abból a célból, hogy a hosszú távra tervezett szabályozórendszer a környezetileg és gazdaságilag optimális állapot felé orientálja a csomagolási piac

-58-

szereplőit, szükséges a csomagolóanyagok teljes életútjára kiterjedő környezeti hatáselemzés elvégeztetése . (Ekkor lehet majd pontos képünk arról, milyen károkat okozhat például az üvegbetétek megszűnése) .

A bizottság felkéri a környezetvédelmi tárcát, illetve a vele együttműködő minisztériumokat, hogy a hatáselemzés elvégzésébe vonja be a megfelelő tudományos intézményeket, a csomagolóipar szakértőit és a problémával, tudományos igénnyel foglalkozó környezetvédő csoportokat, továbbá a vizsgálat eredményéről - és az egyéb jogszabályelőkészítő . munkák állásáról - 1993 . november 30-ig tájékoztassa a Bizottságot .

Az interpelláló képviselők a Bizottság vizsgálatának eredményét elfogadják .

A Bizottság a vizsgálati jelentésben foglaltakat 1993 . április 15-i ülésén egyhangúlag elfogadta.

Kérem az Országgyűlést, hogy a Bizottság jelentését fogadja el .

Budapest, 1993 . május 11 .

Dr.Rott Nándor elnök

-59-

13.188. szám Jelentés Dr.Pap János (FIDESZ) által benyújtott " eszélyes hulladék égetése és..." c. interpellációjának megvizsgálásáról

Dr. Pap János (FIDESZ) interpellációt nyújtott be a környezetvédel mi és területfejlesztési miniszterhez, amelyet az Országgyűlés 1993 . március 13-án tárgyalt . Az interpellációra dr .Tarján Lászlóné környezetvédelmi és területfejlesztési államtitkár válaszolt . Az Országgyűlés a választ nem fogadta el . Az OGYelnöke az interpellációt megvizsgálásra kiadta a Környezetvédelmi Bizottságnak . A Környezetvédelmi Bizottság 1993 . május 12-től több ülésén folytatta a vizsgálatot dr.Pap János (FIDESZ) " eszélyes hulladék égetése és. .." című el nem fogadott interpellációja tárgyában . A Bizottság az illetékes tárcák (KTM, IKM), a garéi veszélyes hulladék égetőmű felépítésében érintettek (a Budapesti egyiművek képviselője, Garé és a környező települések képviselői), valamint a helyi és regionális egyesületek és szakértők meghallgatása után a következő megállapításokra jutott : 1/

Mivel a garéi égetőműre kiírt tender eredményesen és jogszerűen lezárult,, s az után a tenderbizottságba delegáltakat küldő minisztériumoknak nincs jogi lehetősége annak felülbiírálatára, a döntés a garéi égető létesítéséről a tendernyertes vállalkozó joga, ha a beruházáshoz a szükséges engedélyeket beszerzi . gyancsak a vállalkozó kockázata - s a piacgazdaságokban ez így természetes -, hogy a tervezett kapacitást ki tudja-e tölteni . A Bizottság nem illetékes a beruházó és az egyes érintett településeken az égető felépítését ellenzők közötti vitában igazságot tenni .Erre már csak azért sincs szükség, mert a garéi égető létesítéséhez is szükséges a környezeti hatásvizsgálat elkészítése, s a hatásvizsgálati eljárásnak része az érintett lakosság meghallgatása is .Ebben a folyamatban tehát a Garé környéki települések lakossága meggyőződhet arról, milyen esetleges környezeti kockázatokat kell elviselnie, s ezekkel szemben milyen garanciái vannak .

-60-

2/

A Bizottság ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy néhány általános érvényű

tanulságra

felhívja

a

figyelmet

-

elsősorban

a

hulladékkérdésben

érintett

környezetvédelmi, valamint ipari tárcáét .

A Bizottság úgy véli, hogy a tenderkiírás igen vitatható módon,

kapkodva

történt . Így csak az interpelláció nyomán kezdte viszgálni a Környezetvédelmi

és

Területfejlesztési Minisztérium, hogy a bőrgyári hulladék és a szennyezett talaj ártalamtlanítására az égetés helyett gazdaságosabb és ésszerűbb eljárások is lehetnek . Az égető helyét és kaapcitását az országos szempontokat figyelmen kívül hagyva, a magas halogéntartalmú hulladékok pontos keletkezési helyének és mennyiségének ismerete nélkül határozták meg .

A Bizottság határozott álláspontja ezzel szemben az, hogy a veszélyes hulladékok ártalamatlanítását szolgáló

lerakók és égetők hálózatát úgy kellene

kialakítani, hogy az mind gazdaságilag, mind a környezet megóvásának szempontjából a legoptimálisabb legyen. S mivel a környezetmegóvási szempontok magába a piacba épültek be, szükséges az állami

szerepvállalás!

Garé esetében ez az állami

szerepvállalás - ami a tenderbizottságban való részvételben merült ki - nem volt megfelelő .

A Bizottság ezért felkéri a környezetvédelmi

és az ipari tárcát, hogy a

hulladékgazdálkodási koncepció hiányát sürgősen orvosolják .

3/

Az ügy vizsgálata során voltak olyan szakértői vélemények, melyek szerint a

Garén elégetésre kijelölt hulladékok környezetbarátabb és egyben gazdaságosabb módon, újrahasznosítással ártalamtlaníthatók . Az is kiderült azonban, hogy ezek a lehetőségek elviek, a gyakorlatban ezek jelentős léptékű kipróbálására nem került sor, mivel a jelenlegi gazdasági környezetben ezek a módszerek állami segítség nélkül nem életképesek . Nem lenne szerencsés azonban, hogy e fenti helyzetet tudomásul véve hosszú távon is az égetést, illetve a lerakást tekintenénk a hulladékártalamatlanítás fő módjának, ezzel ugyanis egy gazdaságilag

és környezetileg rosszabb helyzetet

konzerválunk .

A Bizottság

tehát

felkéri

a Környezetvédelmi

és

Területfejlesztési

Minisztériumot, hogy dolgozzon ki tervet az olyan hulladékmentes technológiák és újrahasznosítási eljárások megismerésére és támogatására, melyek üzembe állításával veszélyes hulladék lerakó vagy égető váltható ki .

-61-

A Bizottság a jelentésben foglaltakkal egyhangúlag egyetért . Kérem az Országgyűlést, hogy a Bizottságjelentését fogadja el .

Budapest, 1993 . október 6 .

Dr. Rott Nándor elnök

-6214.804. szám Jelentés Csizmadia István a "Balaton-parton érvényben lévő részleges építési korlátozással kapcsolatban" című interpellációjának megvizsgálásáról

Csizmadia István interpellációt nyújtott be a környezetvédel mi és területfejlesztési miniszterhez a fenti címmel, amelyet az országgyűlés 1993 . június 15én tárgyalt . A képviselő interpellációjának kérdéseire dr. Gyurkó János környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter válaszolt . A választ az Országgyűlés nem fogadta el, és az interpellációt megvizsgálásra kiadta a Környezetvédelmi Bizottságnak . A Környezetvédelmi Bizottság az interpellációval kapcsolatban több alkalommal meghallgatta dr . Gyurkó János környezetvédelmi minisztert, illetve megbizottját, megvitatta a miniszter kiegészitö válaszát, szakértőket is meghallgatott . A Bizottság álláspontja következő : 1/ A Bizottság véleménye szerint a Balatont és üdülőkörzete egészét érintő problémák átfogó rendezése keretében és azzal összefüggésben kerülhet sor az átmeneti építési korlátozások differenciált szabályozására . A Bizottság tudomásul vette, hogy az úgynevezett Balatoni (átmeneti) Törvény előkészítése az új Balatoni Regionális Rendezési Terv felülvizsgálata a Minisztériumban folyamatban van, és ennek kapcsán vizsgálat tárgya az építésügyi törvény, az országos építésügyi szabályzat idevonatkozó rendelkezése is . A Balatonnal kapcsolatban előkészítés alatt álló fenti koncepciókat és jogszabályokat a Környezetvédelmi Bizottság figyelemmel kiséri és a közeljövőben ezekről átfogóan kíván tájékozódni . 2/

Az országosan egyedül álló balatoni táj védelme szükségessé teszi, - a regionális rendezési tervek, területrendezési tervek és azépítésügyi igazgatás révén -, hogy megóvása érdekében az általános érvényű szabályozások mellett bizonyos esetben építési korlátozás legyen érvényben .

-63-

A Bizottság az indokolt átmeneti építési korlátozások alóli egyedi felmentésekkelnem ért egyet, ez ugyanis olyan káros folyamatok elindítója lehet, amelynek hatása a balatoni tájra felmérhetetlen . A szőlő és gyümölcs termeléshez szükséges gazdasági épület (pince) szabályok szerinti építésére jelenleg is lehetőséget biztosítanak a szabályok . Az építésügyi korlátozás tehát nem akadályozója a gazdálkodásnak, a gyümölcs-, szőlő, illetve borgazdálkodásnak . A miniszter kiegészítő válaszainak figyelembevételével a Bizottság jelentését az interpelláló képviselő elfogadja . A Bizottság nevében a jelentést előterjesztem, és kérem az Országgyűlést, hogy azt fogadja el .

Budapest, 1993 . december 2 .

Dr. Rott Nándor elnök



6414.667. szám Jelentés Ráday Mihály (SZDSZ) által benyújtott "Mi a fontosabb, a köztársasági megbízott mundérja, vagy a műemlékek védelme" cimű interpelláció megvizsgálásáról

Ráday Mihály (SZDSZ) interpellációt nyújtott be a fenti témában, amelyet az Országgyűlés 1993 . június 22-én tárgyalt meg . Az interpellációra dr . Tarján Lászlóné, politikai államtitkár - Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium - válaszolt . Az Országgyűlés a választ nem fogadta el és az interpellációt megvizsgálásra kiadta a Környezetvédelmi Bizottságnak . A Környezetvédelmi Bizottság az ügykörébe utalt témakört 1993 . november 24-ig több alkalommal tárgyalta és a vizsgálatot november 24-én lezárta . Ennek során tájékozódott a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium álláspontjáról és megtárgyalta a Minisztérium képviselője által benyújtott kiegészítő válaszokat. A bizottság meghallgatta dr . Szentgyörgyvölgyi Péter köztársasági megbízottat is . A bizottság a vizsgálatot lezárta és ennek eredményét az alábbiakban foglalja össze : 1/ Feltétlenül szükségesnek tartja az épített környezetre vonatkozó új törvényi szabályozás mielőbbi megalkotását és ez alapján létrejövő felkészült és szakmai döntéseiben független építésügyi hatósági rendszer megteremtését . Az új törvény elfogadásáig szükséges a jelenleg hatályos 1964 . évi III. törvény, - amely az építésügyről szól - módosítása és az egyéb, az engedély nélküli, illetőleg szabálytalanul megvalósitott építményekkel kapcsolatos előírások, eljárás szigorítása . Ennek érdekében a bizottság önálló, indítványként benyújtja mellékelve az építésügyről szóló 1964 . évi III. törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslatát . Az interpelláló képviselő által kifogásolt építésügyi hatósági visszásságok 2/ indokolják az építésfelügyeleti rendszer anyagi-technikai megerősítését . A bizottság szükségesnek tartja, hogy 1994 . évi költségvetés Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezetében biztosítva legyen az építésfelügyelet működéséhez, illetőleg a szabálytalanul megépített építmények - önkormányzatok

-65-

számára megelőlegezendő - bontási költségeihez szükséges pénzügyi keret . összege mintegy 200 millió forint. A fenti összegre

vonatkozóan

1994.

Ennek

évi költségvetéshez benyújtott módosító

indítványokat a bizottság támogatja . A bizottság kapcsolódó módosító indítványt is benyújtott arra vonatkozóan, hogy a hatósági bontások céljára a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium részére 1994 . évben 40 millió forintot biztosítson a költségvetés . Ez az összeg elengedhetetlenül szükséges, ezért a bizottság kapcsolódó indítványának támogatására kéri a Parlament valamennyi frakcióját és képviselőjét . 3/

A bizottság elfogadja és támogatja a Környezetvédelmi és Területfejlesztési

Minisztérium azon törekvéseit, amelyekben jobb együttműködésre, a döntések "szakmaiságának javítására" törekszik, a köztársasági megbizotti hivatalokkal és erről folyamatosan tájékoztatja a bizottságot . A területi főépítészek által működtetett regionális tervtanácsok munkájának magasabb színvonalra emelésével kapcsolatos elképzeléseket a bizottság támogatja . Egyetért a bizottság azokkal az elhatározásokkal is, amelyek a helyi építésügyi hatóságok munkájának szakszerűbbé tételével kapcsolatosak . Az interpelláló képviselő a bizottság vizsgálatának eredményeit összefoglaló jelentéssel egyetért, a bizottság a vizsgálati jelentésben foglaltakat 1993 . november 29ei ülésén egyhangúlag elfogadta . Kérem az Országgyűlést, hogy a bizottság jelentését fogadja el, a mellékleten benyújtott építésügyről szóló 1964 . évi III . törvény módosítására benyújtott törvényjavaslatot tűzze napirendre, és 1994 . évi és további költségvetésekben biztosítsa az építésügyi hatósági rendszer pénzügyi, anyagi feltételeit .

Budapest, 1993 . november 29 .

Melléklet!

Dr. Rott Nándor elnök

-66-

15.135 . szám Jelentés Csizmadia István a "Balaton-parton érvényben lévő részleges építési korlátozással kapcsolatban" című interpellációjának megvizsgálásáról

Csizmadia István interpellációt nyújtott be a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterhez a fenti címmel, amelyet az országgyűlés 1993 . június 15én tárgyalt . A képviselő interpellációjának kérdéseire dr. Gyurkó János környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter válaszolt. A választ az Országgyűlés nem fogadta el, és az interpellációt megvizsgálásra kiadta a Környezetvédelmi Bizottságnak . A Környezetvédelmi Bizottság az interpellációval kapcsolatban több alkalommal meghallgatta dr. Gyurkó János környezetvédelmi minisztert, illetve megbizottját, megvitatta a miniszter kiegészitő válaszát, szakértőket is meghallgatott . A Bizottság álláspontja következő : 1/ A . Bizottság véleménye szerint a Balatont és üdülőkörzete egészét érintő problémák átfogó rendezése keretében és azzal összefüggésben kerülhet sor az átmeneti építési korlátozások differenciált szabályozására . A Bizottság tudomásul vette, hogy az úgynevezett Balatoni (átmeneti) Törvény előkészítése az új Balatoni Regionális Rendezési Terv felülvizsgálata a Minisztériumban folyamatban van, és ennek kapcsán vizsgálat tárgya az építésügyi törvény, az országos építésügyi szabályzat idevonatkozó rendelkezése is . A Balatonnal kapcsolatban előkészítés alatt álló fenti koncepciókat és jogszabályoikat a Környezetvédelmi Bizottság figyelemmel kiséri és a közeljövőben ezekről átfogóan kíván tájékozódni . 2/ Az országosan egyedül álló balatoni táj védelme szükségessé teszi, - a regionális rendezési tervek, tat ületrendezési tervek és szépítésügyi igazgatás révén -, hogy megóvása érdekében az általános érvényű szabályozások mellett bizonyos esetben építési korlátozás legyen érvényben .

-67-

A Bizottság az indokolt átmeneti építési korlátozások alóli egyedi felmentésekkel nem ért egyet, ez ugyanis olyan káros folyamatok elindítója lehet, amelynek hatása a balatoni tájra felmérhetetlen . A szőlő és gyümölcs termeléshez szükséges gazdasági épület (pince) szabályok szerinti építésére jelenleg is lehetőséget biztosítanak a szabályok. Az építésügyi korlátozás tehát nem akadályozója a gazdálkodásnak, a gyümölcs-, szőlő, illetve borgazdálkodásnak . A miniszter kiegészítő válaszainak figyelembevételével a Bizottság jelentését az interpelláló képviselő nem elfogadja. A Bizottság nc\ébeii a jelentést előterjesztem, és kérem az Országgyűlést, hogy azt fogadja el .

Budapest, 1993 . .decemn er

Dr. Rott Nándor elnök

-685.sz .melléklet 1/1990. szám a Bizottság 1990 . november 22-i Állásfoglalása a B K higanyszennyezéseivel kapcsolatban

1/ Szükségesnek és fontosnak tartjuk az első fokú környezetvédelmi hatóság határozatának érvényesítését, betartását, illetve betartatását, mely a higanyszennyezés feltárásában a veszélyeztetettség megítélésében és a szennyezés megszüntetésének tekintetében részletesen intézkedik . 2/ A határozatban szereplő, B K-ra, illetve annak összes tevékenységére vonatkozó hatásvizsgálatot célszerűnek látjuk a Sajó-völgy érintett részére kiterjeszteni,, beleértve a hidrogeológiai feltárást és értékelést is . Mivel a higany "eltűnése" évek óta tart és ennek tudatában az üzemet tovább 3/ működtették megkerülhetetlennek tartjuk a felelősség megvizsgálását. 4/ Tudjuk, hogy a Budapesti egyiművek és a Fűzfői Nitrokémia hasonló higanyos technológiával rendelkezik . Higanyfelhasználásukat ellenőrizni szükséges . 5/ a korszerűbb, alamennyi érintettnek célszerű közösen keresni környezetkárosító hatásoktól mentes technológiák megvalósíthatóságát (Membrános eljárás .)

Budapest, 1990. november 22 .

Zsebők Lajos bizottsági megbizott

Dr.Rott Nándor elnök

-69-

2/1990 . szám Az országgyűlés

Környezetvédelmi Bizottsága

az érintett térségek polgárai, önkormányzatai és országgyűlési képviselői jelzései alapján foglalkozott . az M-O autópálya kérdésével és az alábbi ál1ásfo .g1a1ást

fogadta el : Az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága felkéri a közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztert, a környezetvédelmi és területfejlesztési minisztert, valamint a népjóléti minisztert, a hatáskörükben lévő intézmények közreműködésével, továbbá az érintett területek önkormányzatai bevonásával, közösen vizsgálják felül az M-O autópálya tervezés alatt álló nyomvonalát (a 6-os út - M-7, illetve az M-5 - M-2 közötti szakaszokat). Javasoljuk, hogy készüljön mindkét tervezett szakaszra átfogó környezetvédelmi és közegészségügyi hatástanulmány . Ezeket, valamint egyes részszakaszokra már rendelkezésre álló tanulmányokat vegyék figyelembe a végleges nyomvonal kialakításánál . Kérjük, hogy a Közlekedési, Hírközlési és

ízügyi Minisztérium a ilágbank szakértői bevonásával közösen vizsgálja meg a soron következő 1 . a szakasz átadása előrehozása lehetőségét a jelenlegihelyzet szerint 1994-ig tartó csonka üzemelés rövidítése érdekében . Ehhez kapcsolódóan kérjük, hogy a Minisztérium az Érdet megkerülő 6-os út átadásáig biztosítsa a városon áthaladó megnövekvő tranzitforgalom folyamatos, a környezetet lehető legkisebb mértékben károsító átvezetését .

. Budapest, 1990. december 18 .

-70-

1/1991 . sz.

Állásfoglalás a környezetvédelmi járulék létrehozása ügyében

Az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága támogatja . az üzemanyagárba épített felelősségbiztosítás megszüntetésével egyidejűleg sorrakerülő árrendezés során azt a már korábban felvetett javaslatot, hogy az üzemanyagok árába kerüljön beépítésre környezetvédelmi járulék .

Budapest, 1991 . június 25 .

Dr. Rott Nándor elnök

2/1991 . sz. Állásfoglalás A szovjet csapatkivonások után visszahagyott objektumok átadása-átvétele körüli ökológiai vizsgálatok számos objektumnál súlyos, helyenként katasztrófa-veszélyt jelentő környezeti szennyezéseket tártak fel . Erről a Környezetvédelmi Bizottság - két képviselője révén - a szovjet-magyar tárgyalások Ökológiai Munkacsoportjában való közvetlen részvételével is meggyőződött. A Környezetvédelmi Bizottság felkéri a Kormányt, hogy haladéktalanul tegyen lépéseket a katasztrófa-veszélyt jelentő legsúlyosabb környezeti károk felszámolására, s ezekről a lépésekről az Országgyűlés Környezetvédel mi Bizottságát (és a közvéleményt) tájékoztassa .

Budapest, 1991 . június 25 .

Dr. Rott Nándor elnök

-723/1991 .sz. Állásfoglalás az ivóvízellátás és a szennyvíztisztitás helyzetéről, a közműolló alakulásáról

Környezetvédelmünk egyik kulcskérdése ivóvízkészleteink minőségének megóvása . Az egészséges ivóvízzel való ellátás elválaszthatatlan ivóvízbázisaink védelmétől, a szenyvíztisztítást helyzetétől . Elkerülhetetlenül szükségesnek tartjuk e tekintetben az elérendő és elérhető célok újbóli megfogalmazását, a stratégiai döntések meghozatalát annak érdekében, hogy ivóvízbázisaink elszennyeződési üteme mérséklődjön . A legfőbb gondot a teljesebb szennyvíztisztítás finanszírozási hátterének további ellehetetlenülésében látjuk, melynek részbeni ellensúlyozására a következőket javasoljuk : Az önkormányzati törvény 112 .§-át határidejében módosítani szükséges olymódon, hogy az összes település egészséges ivóvízzel való ellátásáról a következő ciklus végéig, 1998-ig kell gondoskodni . gyanakkor ennek a módosításnak garanciát kell adni arra, hogy az így felszabaduló pénzeszközök szennyvíztisztításra, csatornázásra lesznek felhasználva . Megvizsgálandó egy környezethasználati-díj rendszerének kialakítása és bevezetése, mert nehezen fogadható el, hogy a szennyvíz tisztítását drágán kell megfizetni, míg a környezetszennyezés ingyenes . .Az így nyert forrásból a szennyvíztisztítás díjának csökkentését, az új csatorna és tisztítórendszerek, valamint a megfelelően kialakított csatornapótló berendezések támogatását lehetne megoldani . Azonban különös figyelemmel kell lenni arra, hogy az ilyen irányú összes lakossági teher emiatt ne növekedjék, hanem a terhelési arányok változzanak . A csatornaépítésre és a szennyvíztisztításra fordított állami céltámogatások mértéke emelkedjék és az arányok - más célú beruházásokhoz viszonyítva - az 1991 . évinél előnyösebben, legalább az önkormányzati igények arányainak megfelelően változzanak.

-73Az önkormányzati céltámogatások elosztási rendszerét átdolgozni, hogy abban a környezetvédelmi szempontok legmesszebbmenőkig érvényesüljenek .

úgy szükséges is a lehető

Mivel az elszennyeződo ívoviz tisztitasanak vagy p 'tlásának költsége nagyságrenddel nagyobb a védelem költségénél, a sérülékeny vízbázisok védelmére külön fedezetet szükséges biztosít ani az állami támogatási körbe való bevonással . gyanígy fontos a szolgáltatók felelősségi körébe tartozó vízvédelmi feladatok következetesebb betartatása . A bizottság felhívja a kormányzati szervek figyelmét a környezetvédelmi szempontból kritikus tevékenységek környezeti hatásvizsgálatának és az erre épülő környezetvédelmi hatósági állásfoglalás eszközrendszerének mielőbbi bevezetésére . Budapest, 1991 . július 3 .

Zsebők Lajos témafelelős

Dr. Rott Nándor elnök

-74-

4/1991 . sz. Állásfoglalás

A Környezetvédelmi Bizottság 1991 . szeptember 4-i ülésén tájékoztatást hallgatott meg a elencei-tó vízszintcsökkenésével összefüggő intézkedési tervről . Az elhangzottak alapján a Bizottság a következő állásfoglalást hozta : szükségesnek ítéli a vízutánpótlás megoldását a kritikus helyzetre való tekintettel, abból a célból, hogy megindult kedvezőtlen folyamatok ne váljanak visszafordíthatatlanná, halaszthatatlan az ehhez szükséges vizsgálatok azonnali megkezdése . A vízpótlás megindítása csak a vizsgálatok kiértékelése után kezdődhet, ugyanakkor fel kell tárni a elencei-tó vízgyűjtője rehabilitációjának lehetséges változatait becsült költségkihatásokkal együtt, az elfogadott változathoz rövid és középtávú intézkedési terv kidolgozása szükséges . Ennek javasolt határideje 1992. május .

Budapest, 1991 . szeptember 4 .

Dr. Rott Nándor elnök

-7s5/1991 . sz. Állásfoglalás Josef avrousek Cseh és Szlovák Szövetségi Környezetvédelmi Miniszter meghallgatásáról

A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Gazdasági, Külügyi és Környezetvédelmi Bizottsága 1991 . szeptember 11-én meghallgatta Josef avrousek urat, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság szövetségi környezetvédelmi bizottságának elnökét a gabcikovói vízlépcső ügyében . avrousek úr előadásának meghallgatása után a, Magyar Köztársaság Országgyűlésének Környezetvédelmi Bizottsága az alábbi állásfoglalását teszi közzé :

1/ Örömmel üdvözöljük avrousek úr látogatását, mint a Gabcikovó-Nagymarosi ízlépcsőrendszerről folyó államközi párbeszéd új elemét . Kinyilvánítjuk, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlésének illetékes bizottságai készek a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság megfelelő parlamenti bizottságaival ez ügyben párbeszédet folytatni . Mindez azonban nem helyettesítheti a Magyar Köztársaság és a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztásaság kormányainak folyamatban lévő tárgyalásait . 2/ A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Környezetvédelmi Bizottsága kinyíivánítja, hogy nézete szerint a vízlépcső ügye elsősorban szakmai kérdés . Éppen ezért szorgalmazzák az érintett Dunamenti régióban még hiányzó tudományos kutatások elvégzését nemzetközi együttműködés keretében . A kétoldalú tudományos együttműködés kezdetén tisztázni szükséges azon alapértékeket és alapfogalmakat, amelyek az együttműködés "közös nyelvét" fogják jelenteni . gyancsak az együttműködés kezdetén szükséges a nemzeti keretekben már elvégzett, e régióra vonatkozó kutatások eredményeinek és adatainak összesítése és kölcsönös cseréje . Kétoldalú tudományos együttműködésnek elsősorban ökológiai kérdések tisztázását kell szolgálnia . A tudományos együttműködés megszervezésével és irányításával a két érintett ország tudományos Akadémiáit kell megbízni .

-763/ Meggyőződésünk, hogy szakmai kérdésekre - közös munkával - szalanai válaszokat kell találni . gyanakkor a kérdéssel kapcsolatban a parlamentek közti párbeszéd folytatását is szükségesnek tartjuk . Budapest, 1991 . szeptember 11 .

Dr. Rott Nándor elnök

-776/1991 . sz. Állásfoglalás a Balatonnal kapcsolatos környezetvédelmi kérdésekről

Az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága 1991 . szeptember 18-19-i ülésén a helyszinen tájékozódott a Balaton, a Kis-Balaton és a Balatoni Üdülőkörzet környezeti helyzetéről és az alábbi állásfoglalást hozta :

1/ A Balaton megóvása érdekében szükségesnek tartja megtiltani a további angolnatelepítést. Az ezzel kapcsolatos intézkedésekre felkéri a Kormány illetékes szerveit . 2/ A bizottság meghallgatta Nemcsók János (szegedi) professzor úr álláspontját az angolnapusztulás okairól . A professzor úr által elkészített jelentést kéri megküldeni a bizottságnak. Javasolja az illetékes szerveknek, hogy a további vizsgálatokba Nemcsók János professzor urat is vonják be . 3/

A bizottság megismerte a szelektív hulladékgyűjtésel kapcsolatos fonyódi tapasztalatokat és azt nagyon kedvezőnek itélte meg . Javasolja a fonyódi kisérlet kiértékelését és ennek ismeretében a módszer országos elterjesztését . 4/

A bizottság több más a Balaton vízvédelmét, továbbá élővilágvédelmét érintő kérdést vitatott meg és foglalkozott az építésügy és településfejlesztés kérdéseivel is. Ezekre vonatkozóan a határozathozatalt későbbre halasztotta .

Budapest, 1991 . szeptember 20.

Dr. Rott Nándor elnök TOVÕBB