T I T SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI

TIT SZAKKÖZÉPISKOLA

PEDAGÓGIAI és NEVELÉSI PROGRAMJA

Székesfehérvár, 2013.

TIT-SZAKKÖZÉPISKOLA

Pedagógiai Program

1. PREAMBULUM Az intézmény megnevezése: TIT Szakközépiskola Az intézmény székhelye: Székesfehérvár, III. Béla király tér 1.

Az alapító megnevezése: TIT FEJÉR MEGYEI EGYESÜLETE Az iskola Alapító Okiratának kelte: 2013. május 15. Az intézmény típusa: Szakközépiskola Évfolyamok száma: 13/1 és14/2 évfolyam

2


Pedagógiai Program

Állami feladatként ellátandó alaptevékenységek: 853211 853214 853221 853224

Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás

kizárólag érettségi utáni szakképzési évfolyammal, nappali és esti munkarendben az alábbi szakmák körében és az OKJ -ben előírt időtartammal: Szakmacsoport Informatika Közgazdaság Közgazdaság Közgazdaság Közgazdaság

Ágazat XIII XXIV XXIV XXIV XXIV

Ügyvitel XXV Ügyvitel XXV KereskedelemXXV marketing, üzleti adminisztráció

Szakképesítés megnevezése

Azonosító száma Gazdasági informatikus 54 481 01 Pénzügyi termékértékesítő 54 343 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző 54 344 01 Vállalkozási és bérügyintéző 54 344 02 Vám-, jövedéki- és termékdíj 54 344 03 ügyintéző Irodai asszisztens 54 346 01 Ügyviteli titkár 54 346 02 Logisztikai ügyintéző 54 345 01

8541 szakmai felsőfokú elméleti és gyakorlati oktatás, egyetemi vagy azzal megegyező végzettséget nem adó felsőfokú képzés, nappali és esti munkarendben, az alábbi szakmában és az OKJ-ben előírt időtartammal, kifutó rendszerben, 14/2 évfolyamon - 55 343 01 0010 55 06 Számviteli szakügyintéző - 2 év - 55 345 01 0010 55 06 Reklámszervező szakmenedzser - 2 év

Az iskola igazgatója és a pedagógiai program benyújtója:

Rohovszky Rudolf

3


Pedagógiai Program

Igazgatói bevezető A piacképes kereslet tükrében, rugalmas jogi működési keretek szükségesek, ennek felel meg az érettségi utáni szakmai képzést felvállaló középiskolai forma, mely a piac igényei szerint időközönként képes új szakmai irányvonalakat beindítani.

Kiknek ajánljuk az iskolát? Intézményünk jó lehetőséget nyújt például azoknak a fiataloknak, akiknek szándékuk ellenére nem sikerült bekerülni valamelyik felsőoktatási intézménybe. Ajánljuk iskolánkat azoknak a fiataloknak is akik gimnáziumi érettségit szereztek, és nem kívánnak felsőoktatási intézményben továbbtanulni, helyette piacképes szakmát szeretnének maguknak. A fenti képesítéssel rendelkező fiatalok ma igazán keresettek. Ajánljuk továbbá azoknak a szakközépiskolát végzett és érettségizett fiataloknak, akik tanult szakmájuk mellé a fenti szakképesítések valamelyikét szeretnék megszerezni.

Az intézmény szakközépiskola , ahol nappali és esti rendszerű képzés folyik órarend szerinti tanórákon. Képzési profilja: informatika; közgazdaság; ügyvitel; kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Diákjaink a szakmai tárgyak mellett, idegen nyelvet, üzleti idegen nyelvet is tanulnak. Az iskola székhelyén államilag elismert és nemzetközi nyelvvizsga letételére is van lehetőség. Elsajátíthatják az üzleti élet illemszabályait, etikai normáit. Megismerhetik a legmodernebb irodatechnikai és számítástechnikai eszközöket. Az iskola folyamatosan igyekszik bővíteni oktatási profilját, az iskola környezetének igényfelmérése alapján, melyet referencialevél formájában mellékelünk. Az iskola 2007-ben tagja lett az „Innovatív Szakképzésért” TISZK-nek, ezzel számos új fejlesztésbe kezdett.

4


Pedagógiai Program

2. Az iskola oktatási, nevelési célrendszere Az iskola oktatási célja, hogy a tanulók a választott szakirányú képzés során versenyképes és konvertálható ismeretekre tegyenek szert. Megismerjék a modern információhordozók használatát és alapszinten elsajátítsanak egy idegen nyelvet. Tanulmányaik végén pedig, a választott szaknak megfelelő szakképesítést szerezzenek. Alapvető nevelési cél, hogy a tanulók elsajátítsák a társas érintkezés és az üzleti élet etikai normáit, az ennek megfelelő viselkedéskultúrát, piacképes tudással rendelkező szakemberekké váljanak. Tisztában legyenek választott szakmájuk környezetvédelmi problémáival. Ezen célok elérését tantárgyi órák keretén belül igyekszik megvalósítani az iskola. Ennek a munkának a részletes ismertetése a választott helyi tanterv tantárgyi tanterveiben, valamint az I MIP-ban található. A fenti célok elérése feladatok megfogalmazása és végrehajtása nyomán érhető el. A feladatok elvégzése feltételekhez kötött.

3. Az iskola nevelési programjának elemei 3.1.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei:



Az iskola tanulói nagykorúak, ebből adódóan partneri viszony kialakítására törekszünk



Következetesség



Egységes elvárás rendszer alkalmazása



Diákközpontú, demokratikus szemlélet



Jogszerűség, igazságosság



A hátrányos megkülönböztetés tilalma, különösen olyan – közvetlen vagy közvetett – különbségtétel, kizárás, korlátozás vagy kedvezés, amelynek célja vagy következménye a közoktatás terén az egyenlő bánásmód megszüntetése vagy akadályozása, továbbá a tanuló zaklatása. Nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek a nevelő és oktató munka jellegéből vagy természetéből egyértelműen következő különbségtétel, ha az törvényes célok érdekében, a szükséges eszközök alkalmazásával történik, így különösen az e törvény és végrehajtási rendeletei alapján szervezett bármilyen nevelés, nevelés és oktatás, illetőleg intézkedés.



Elkötelezettség a minőségbiztosítás iránt.

A Fenntartó akkreditált felnőttképzési intézmény, így törvényi kötelezettsége minőségbiztosítási rendszer működtetése. Az iskola fenntartója (a TIT Fejér megyei Egyesülete) a TTQM minőségirányítási rendszert működteti, ennek része az IMIP.

5


3.2.

Pedagógiai Program

Az iskola céljai:



A diákok biztos szakmai tudásának biztosítása



Piacképes szakmai önfejlődés alapjainak lerakása



Innovatívan gondolkodó, társadalomképes szakemberek képzése



A nevelés területén az önismeret, az önérvényesítés, a stressz-és konfliktuskezelés, a kommunikációs készség kialakítása

3.3.

Az iskola feladata:



A diákok által választott szakma megtanítása, a célokban megfogalmazottak teljesítése



Pedagógiai és szakmai módszerek alkalmazásával a legkorszerűbb szakmai tudás, és ezek megszerzésére irányuló képességek kialakítása.

3.4.

Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok:



A nagykorú tanulók szakirányú tanulásra irányuló motiváltságának megteremtése



A közösségi normák elfogadtatása



A hasznos társadalmi létforma elemeinek megismertetése, megtanítása-szocializálás

3.5.

Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok:



Az iskolai csoportok kialakítása (tantestület, osztályok, kisebb csoportok)



A strukturális működés kultúrájának kialakítása



Az iskola jogi normáinak közösségi alapon történő megalkotása



Csoportképző, összetartozást erősítő foglalkozások beépítése



Diákönkormányzat segítése, tanulói érdekképviselet

3.6./a A SNI tanulókkal kapcsolatos teendők: 

A nagykorúságból adódó tanulói önállóság és a közösségi élet szükségszerű ellentmondásainak csökkentése



A felnőttségből és az iskolás létből fakadó jogi problémák, látszólagos vagy valós ellentmondások értelmezése, kezelése



Szakvélemények alapján határozathozatal, tantárgyi felmentések, a szakmai vizsgán való figyelembe vétel jogszabályok szerint. Szakvélemények határidejének nyomonkövetése.

6


Pedagógiai Program

3.6/b A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos teendők:  Elsősorban az osztályfőnök feladata, hogy a tanuló nagykorúságból, hátrányos helyzetéből adódó tanulói önállóság és a közösségi élet szükségszerű ellentmondásait csökkentse,  a felnőttségből és az iskolás létből fakadó jogi problémákat, látszólagos vagy valós ellentmondásokat értelmezze, a tanárokkal konzultálva kezelje. 3.7.

Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek:



Szakmai ismereteket elmélyítő fakultációk biztosítása, szakmai versenyek



Nyelvi képzés



Számítógépes fakultáció

3.8. Felzárkóztatást segítő program: 

Év elején szintfelmérés a legfontosabb szakmai tárgyak vonatkozásában



Felzárkóztató szaktárgyi foglalkozások szervezése nem kötelező jelleggel, térítésmentesen 3.9. Gyermek és ifjúságvédelem:

 

Az iskolában gyermek és ifjúságvédelmi felelős nincs (tekintettel a tanulók korára) Kiemelt figyelmet fordítunk szenvedélybetegségek megelőzésére, illetve a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésének elősegítésére, drog prevencióra. 3.10.

A szociális hátrányok enyhítése

 A tanulók használhatják az egyesület szakkönyveit, tananyagait.  A tankönyvtámogatást differenciáltan osztjuk el. 

Amennyiben a tanuló szociális helyzete indokolja a tankönyvek árát részletekben fizetheti, illetve nagyon indokolt esetben az iskola a költségek egy részét átvállalja. 3.11.

A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség

kultúrájának megismerését szolgáló tananyag: A fenntartó által szervezett Magyar Tudomány Ünnepe, valamint a Magyar Nyelv Hete évenként megrendezésre kerülő előadásainak ide vonatkozó anyagai. (Az előadások az iskola tanulói számára ingyenesek.) A Fejér Megyei Múzeum „Nemzetiségek Székesfehérváron” című kiállításának megtekintése.

7


3.12.

nevelő-oktató munka ellenőrzése (Részletesen a IMIP-ban)



Minden tanévben pedagógiai ellenőrzési terv készítése



Kötelező dokumentációk vezetésének ellenőrzése



Igazgatói óralátogatások 3.13.

Pedagógiai Program

nevelő-oktató munka mérése, értékelése (Részletesen az IMIP-ban)

Az ellenőrzés és értékelési feladatok a vezetői munka szerves részét képezik. Ez az ellenőrzés, értékelés az iskola valamennyi területére, így a pedagógiai munkára is kiterjed. A belső értékelés meghatározott munkaterv (éves ellenőrzési terv) szerint folyik, szükség esetén az intézmény vezetőjének kérése alapján rendkívüli ellenőrzés is elrendelhető. 3.14.

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges feltételek; eszközök,

felszerelések jegyzéke: Azonos a hatályos jogszabályokkal. (1. sz. melléklet) Az iskola bérelt épületrészben működik. A szükséges részleteket a bérleti szerződés tartalmazza. A bérelt helyiségek részletesen az Alapító Okirat mellékleteiben találhatók. A szükséges helyiségek, felszerelések, taneszközök jegyzékét a melléklet tartalmazza. Személyi vonatkozások: Az intézmény pedagógiai-szakmai működéséért egyszemélyi felelős az igazgató. Tevékenységét, jogkörét jogszabály határozza meg. Az igazgató közvetlen irányítása alá tartozik az iskola tantestülete, melynek tevékenységét az Alapító Okirat, az SZMSZ, a jelen Pedagógiai Program, a Minőségirányítási Program, a mindenkori éves munkaterv, a Házirend és egyéb szakmai előírások határozzák meg. Az oktatók szükséges végzettségét jogszabály rögzíti. Az iskolában oktatók valamennyien felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, többségük pedagógiai végzettséggel. A nem pedagógiai végzettségű oktatók, valamennyien több éves szakmai gyakorlattal rendelkeznek úgy munkahelyükön, mint az oktatás területén. Pénzügyi, gazdasági vonatkozások: A gazdasági feltételeket az iskola fenntartója biztosítja, részben az állami normatív támogatásból, részben szponzorok támogatásából (szakképzési hozzájárulás formájában), részben az iskola fenntartója által biztosított összegből, valamint pályázatokból. Az iskola jogállása: önálló jogi személy, gazdaságilag részben önálló.

8


Pedagógiai Program

3.15. Pedagógusok intézményi feladatai: A munkaszerződésben foglaltak szerint: 

Munkakezdés előtt 15 perccel megjelenik az iskolában,



szakmai elméleti és gyakorlati oktatás a helyi tanterv szerint,



A tanulók tanórai és otthoni munkájának ellenőrzése, értékelése a helyi tantervnek megfelelően az előírt tartalommal és gyakorisággal.



Adminisztratív feladatok. Ezeken felül az osztályfőnöki munka tartalma-feladatai:



A kötelező adminisztrációs feladatokon kívül (Törzslapok, naplók, bizonyítványok), a szakmai vizsga szervezésének, lebonyolításának segítése,



a kiemelt figyelmet igénylő, valamint SNI tanulók munkájának segítése,



a nemzetiséghez nem tartozó tanulókkal való foglalkozás.

3.16. A tanulók és pedagógusok együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 

A kötelező iskolai munkán túl legalább félévente szakestélyek szervezése.

 Lehetőség szerint szakmai tartalmú közös iskolai kirándulás (évi egy alkalommal)

4. Az iskola helyi tantervéről 4.1.

A szakmai program (tananyag, tantárgyak, óraszámok, követelmények) 

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak- és Felnőttképzési Igazgatósága által kiadott központi programok szerint: Gazdasági informatikus Pénzügyi termékértékesítő Pénzügyi-számviteli ügyintéző Vállalkozási és bérügyintéző Vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző Irodai asszisztens Ügyviteli titkár Logisztikai ügyintéző



A Széchenyi István Egyetem programja szerint, kifutó rendszerben: Számviteli szakügyintéző Reklámszervező szakmenedzser

9


Pedagógiai Program

4.2 A tantervválasztás szempontjai: Mivel a fenntartó (TIT Fejér Megyei Egyesülete) és az iskola is régóta foglalkozik szakképzéssel, az eddigi tapasztalatok alapján a központi szakmai programok bizonyultak a legmegfelelőbbnek. Véleményünk szerint ezek követik leginkább a gazdasági élet igényeit. A felsőfokú programokat a Széchenyi István Egyetem biztosította, ezek szerződésben szabályozottak. A jogszabályi változások miatt e képzések visszakerülnek a felsőoktatási intézményekhez, így a 2012/13-as tanévben indultak utoljára.

4.3 Az alkalmazandó tankönyvek, segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei: 

Szakmai tartalmi megfelelőség – pedagógusok véleménye alapján



Elérhetőség



Megfizethetőség



Felsőoktatási intézmények ajánlásai



Szükség esetén saját iskolai jegyzetek biztosítása

4.4.

Az osztályba és csoportba sorolás elvei és módja

Az osztályba sorolás kritériuma a szakmaválasztás. Az osztályokban a számítástechnika és az idegen nyelv oktatása csoportbontásban történik. 4.5.

Az iskola magasabb évfolyamára lépésének feltételei



Az előírt kötelező óralátogatások teljesítése.



A szakmai programokban megfogalmazott követelmények legalább elégséges szintű, év végi teljesítése. Az elégséges szintet a szakmai programok tantárgyanként, részletesen tartalmazzák. Mivel a képzések modulárisak, ezért a féléves modulok esetében a moduljegy az év végi jegy. Ha ez elégtelen, úgy a tanévet a tanuló ismételni köteles. A megismételt évben természetesen a korábban sikeresen elvégzett modulok beszámíthatóak, amennyiben a tanuló kéri.



Sikeres (legalább elégséges) év végi jegyek.

4.6.

Az előzetes tudás beszámítása Az előzetesen megszerzett tudást modulok esetében, megfelelő dokumentummal igazolni kell,

de a beszámítás csak a dokumentum fénymásolatának, valamint a szaktanárral folytatott beszélgetés után, a szaktanár egyetértésének dokumentálásával történik.

10


4.7.

Pedagógiai Program

A tanulók értékelésének, minősítésének formái



Írásbeli munkák értékelése: évközi dolgozatok, témazárók, év végi beszámolók keretében.



Szóbeli feleletek: évközi feleletek szakmai tételekből, illetve év végi szóbeli vizsga.



Otthoni írásbeli munkák, házi dolgozatok készítése, értékelése.



Záródolgozat (szakdolgozat) készítése, értékelése (a felsőfokú képzések esetén)

A fenti beszámoltatások értékelése történhet szóban is, de minden esetben %-os formában és ehhez kapcsolódó jegyekkel történik. A %-ban megadott teljesítményekhez kapcsolható érdemjegyeket a szakmai programok minden tantárgy esetében külön-külön szabályozzák. Meghatározzák, továbbá a számonkérés gyakoriságát és formáját is. Az iskolában használatos érdemjegyek és osztályzatok a következők lehetnek: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1); Az egyes tantárgyak (szakmai programokban meghatározott) minimum és maximum követelményei közötti teljesítményeket egyenletesen elosztva, a kapott teljesítményhatárokhoz rendeljük rendre az elégséges, közepes, jó és jeles érdemjegyeket. A magatartás és a szorgalom értékelése A törvényi szabályozás alapján - a tanulók életkorára való tekintettel - eltekintünk a magatartás és a szorgalom értékelésétől.

4.8. az iskolai írásbeli beszámoltatások 

formái: - témazáró dolgozatok -

félévi záró dolgozatok

-

záródolgozat



rendje: a szakmai programokban meghatározott időszakban, és számban.



korlátai: - témazáró dolgozatok száma félévente minimum kettő -

egy napon legfeljebb két témazárót írhat egy tanuló

-

sikertelen témazáró, félévi dolgozat esetén két javítási lehetőség van.

4.9. A tanulók tudásának értékelésben betöltött szerepe: a fent említett formák mindegyike szummatív jellegű, a naplóba a javítások utáni jegy kerül véglegesként. Ezzel a módszerrel formatív jelleget is kapnak az írásbeli beszámoltatások. 4.10. A szóbeli beszámoltatások alapvetően diagnosztikus jellegűek, ezek számát a szakmai programok részletesen szabályozzák. Sikertelen szóbeli felelet esetén javítási lehetőség van,

11


Pedagógiai Program

ezek száma nincs korlátozva, de egy órán csak egyszer felelhet a tanuló. Amennyiben a tanév során a tanuló nem teljesíti a szakmai programokban előírt szóbeli kötelezettségeit legalább elégségesre, úgy augusztusban javítóvizsgát tehet. A javítóvizsga nem ismételhető. Kivételek a félévi, év végi szóbeli vizsgák, melyek módját szintén a szakmai programok adják meg. 4.11. Otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai: A kifutó rendszerű képzések esetében záródolgozat (szakdolgozat) készítésének, bírálatának szabályai a képzési programban találhatók. Minden képzésre vonatkozó elv olyan komplex munkák készítése melyek megalapozzák és előkészítik a gyakorlati és írásbeli vizsgafeladatok teljesítését. A szóbeli feladatok elsősorban a szóbeli vizsgafeladatokra való felkészülést jelentik, gyakorlatorientáltak, életszerűek, legyenek. Értékelésüknél érvényesülnie kell a szakmai vizsga értékelőlapjain szereplő szempontoknak és arányoknak. 4.12. A képzési rend és célja Az iskola elsődleges célja, hogy használható tudáshoz jutassa a fiatalokat, ill. megteremtse a feltételeit a sikeres OKJ-s záróvizsgának. A képzési idő alatt nem csak oktatjuk, hanem neveljük, szocializáljuk is a diákokat.

5. Egyéb, a működés pedagógiai vonatkozásai 5.1.

Tanulói jogviszony, átjárhatóság

Beiratkozás feltételei: Életkor: jogszabályban meghatározottak szerint.(nappali tagozatra 18-21 éves korig, 21 év felett esti tagozat) Végzettség: középiskolai érettségi Beiskolázási terület: az ország területéről bárhonnan.

5.2. A tanulók kiválasztásának elvei és módja Tanulóink felvétele jelentkezéssel történik, amennyiben a beiratkozás feltételeinek a hallgató megfelel. A felvételről az igazgató dönt. Szükség szerint – a fenntartó engedélyével, az alapító okiratot is figyelembe véve - újabb osztály beindítására is lehetőség kínálkozik, ha egy szakma iránti érdeklődés megnő.

12


5.3.

Pedagógiai Program

Fellebbezési lehetőségek, eljárásrend

Az iskola minden szintű döntése ellen jogorvoslati lehetőség van. A tantestület a fokozatosság elvét betartva dönthet fegyelmi eljárások alkalmazásáról, határozatot hozhat, amely ellen a tanuló jogszabályban meghatározott módokon fellebbezhet a döntés ellen. 5.4.

Iskolán belül átlépés más osztályba (ennek feltétele, módja)

Minden szakmának más és más szakmai tantárgyai vannak, ezért, ha a tanuló, év közben úgy dönt, hogy másik szakmát szeretne felvenni, ennek egyik módja, hogy az első évfolyam első félévekor az esetleg nem tanult modulból osztályozó vizsgát tesz, későbbi időpont esetén az év végéig a tanulónak kötelessége részt venni az oktatásban oly módon, hogy év végéig az új választott szakma szakmai órájának passzív hallgatója. Következő tanévben már az új választott szakmában kezdi meg tanulmányait. Ekkor a már sikeresen elvégzett modulok beszámításra kerülnek. 5.5.

Kilépés, tanulói jogviszony megszüntetése az iskolai tanulmányok befejezése előtt

Abban az esetben, ha a tanuló valamilyen okból meg szeretné szüntetni tanulóviszonyát, ezt minden esetben az igazgatónak címezve írásban kell jeleznie. 5.6.

Végzettség igazolás:

A tanulmányok minden esetben akkor tekinthetők befejezettnek, ha a tanuló az iskolától erre vonatkozólag érvényes vizsgadokumentumot kap a megszerzett OKJ szakma számával és nevével.

6. A szakmai továbblépés lehetőségeinek rövid bemutatása: Az iskola a Szakképzési Törvény meghatározott feltételei szerint, államilag elismert OKJ szakképesítés megszerzésére készíti fel a diákokat, mely befejezésekor országos érvényű szakképesítő bizonyítványt kapnak. E bizonyítványok a felsőfokú szakmák esetében a felsőoktatásban többletpontokat jelenthetnek a felvételinél, illetve a felsőfokú képzésben résztvevők kredit pontokat szerezhetnek, melyeket a szerződések alapján az illető felsőoktatási intézmények beszámítanak.

7. Az iskola kapcsolatrendszere Külső kapcsolatokban az iskolát az igazgató, ill. az általa kijelölt tanár képviselheti. Rendszeres kapcsolatunk a hasonló profilú intézményekkel, elsősorban az „Innovatív Szakképzésért” TISZK tagintézményeivel, valamint az akkreditált képzésekben szerződött felső oktatási intézményekkel van, ezen túlmenően

13


Pedagógiai Program

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzati Hivatalával, a Fejér Megyei Kormányhivatallal, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával. Az értelmiségi létre nevelés érdekében szakmai kapcsolatra törekszünk a színházzal, kulturális centrumokkal (MMK ill. TIT), a rendezvényekre – korlátozott mértékben – kedvezményes látogatási lehetőséget biztosítunk tanulóinknak. Az iskola fenntartója szervezi a Magyar Tudomány Ünnepe megyei rendezvényeit. Valamint havi rendszerességgel természettudományos előadásokat szervez. Az iskola diákjai ezeken is szép számmal vesznek részt. Az iskola filozófiája a „Nyitott iskola”, tehát együttműködésre törekszünk minden olyan szerveződéssel, magán személlyel, melyek tevékenysége hasznos lehet iskolánk számára.

8. Az iskola által vállalt értékközvetítés Az iskola azon kívül, hogy a társadalom által elvárt alapvető etikai és viselkedési normákat közvetíti, lehetőséget ad tanulóinak, hogy olyan szakképesítést szerezzenek, mellyel munkavállalási esélyük jelentősen megnő.

9. Iskolahasználók az iskolai közéletben 9.1. Tanulói részvétel Diákönkormányzat: A házirendben és jogszabályban foglaltak szerint. Diákpanaszok kezelése: A házirendben és jogszabályban foglaltak szerint. Véleménynyilvánítási lehetőség: A házirendben és jogszabályban foglaltak szerint.

9.2. Mások részvétele az iskolai életben Oktatók: Folyamatos kapcsolattartás a tanulókkal és az igazgatóval, a tanulói vélemények értékelése, problémák megbeszélése a házirendben foglaltak szerint. Szükség esetén, indokolt esetben kapcsolattartás a szülőkkel. Kapcsolattartás a gyakorlati helyekkel, a támogatókkal, környezetvédő szerveződésekkel.

14


Pedagógiai Program

Környezeti nevelési program 1. Helyzetkép 1.1. Belső környezet: az iskola A TIT Szakközépiskola a fenntartó (TIT Fejér Megyei Egyesülete) által bérelt épületrészben helyezkedik el. Székesfehérvár belvárosában, két nagy, parkosított tér között. Az épület a Fejér Megyei Önkormányzat tulajdona, itt működik többek között a Megyei Művelődési Központ is. Tantermek száma: Számítógépterem: Taniroda:

5 2 1

Részletesen megtalálható az Alapító Okirat mellékleteiben Tanuló létszám: átlagosan 120 fő A létszámok alakulása az elmúlt években: Tanulók száma 140 120 100 80

nappali

60

esti

40 20 0 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007 2008 2009 2010 2011 2012

Az iskola helyi adottságai megfelelőek, mind a megközelíthetőség, mind a környezet szempontjából. Az iskola különös figyelmet fordít a környezet megóvására. Az iskola épületében is folyamatos fejlesztések történnek. Megújult a két számítástechnika terem, az új gépek mellé korszerű, sugárzásmentes lapmonitorok kerültek. Az elavult táblákat modern kerámia felületűre cseréltük, korszerű, új világítótesteket szereltettünk fel. Az energiagazdálkodás terén nem növekszik a felhasználás, mert az informatikai fejlesztések többletenergiáját világítás korszerűsítése megoldja. Az informatika terem tanirodaként is használható. Az iskolában a szelektív hulladékgyűjtés még nem működik. További fontos feladat a folyosók és osztálytermek otthonosabbá, tanulóközpontúvá tétele. 1.2. Az iskola közvetlen környezete Az iskola Székesfehérvár belvárosában, két nagy, parkosított tér között helyezkedik el. Az épület állami tulajdon, itt működik többek között a Megyei Művelődési Központ, valamint az iskola fenntartója, a TIT FME is. Ez jó lehetőséget teremt az iskolai rendezvényekhez is, pl. sok tanulónk vesz részt a Magyar Tudomány Ünnepe és a Magyar Nyelv Hete TIT-es rendezvényein. A történelmi belváros közelsége, valamint az iskola melletti hatalmas, gondozott park (sétautakkal, padokkal, zenepavilonnal) jó példa a környezeti értékek megóvásának fontosságára, hasznára, illetve a szakmai képzések gyakorlati képzésben való felhasználására.

15


Pedagógiai Program

1.3. Külső környezet: a település és a régió Székesfehérvár város egészséges környezetet tud biztosítani az itt élő és tanuló embereknek. A település rendelkezik szennyvíz- és ivóvíztisztító művel, a települési hulladékot a város egy részén szelektíven gyűjtik. A történelmi nevezetességek mellett a közeli hegyek (Bakony, Vértes), és a velencei tó közelsége miatt bővelkedik egészségmegőrző – a környezeti nevelést segítő – programokban.

2. Erőforrások 2.1. Személyi erőforrások Belső  Az iskolában dolgozó pedagógus példamutatása adja elsősorban a környezeti nevelés hitelességét.  Az oktatómunkát közvetlenül segítő dolgozók napi munkájukban igyekeznek környezetbarát technikákat megvalósítani. Munkájukban igényesek, nyitottak az ésszerű változásokra, érdeklődők az iskolai élettel szemben.  A környezeti nevelés hagyományai között megtaláljuk az önkéntességet, amire iskolánkban is tudunk számítani.  A belső erőforrás fontos tényezője az átlagosan 110 fő tanuló. Külső  A helyi intézményekkel, vállalatokkal kapcsolattartás megfelelő: Önkormányzat, középiskolák, a TIT FME, Megyei Munkaügyi Központ, ALCOA, CERBONA RT. , NAV, könyvelőirodák.  A szakképzés gyakorlati helyeivel (számviteli ügyintéző szak) mindennapos az együttműködés  A civil szervezetekkel (TIT, TELAPO…), folyamatos a kapcsolatunk.  A szülőkkel való kapcsolattartás sajnos már nem jellemző ennél a korosztálynál (végül is felnőttek), de a tanulók életvitelének alakítása fontos feladatunk. 2.2. Anyagi erőforrások  A fenntartó támogatása az iskola környezeti nevelés programjának megvalósításához.  Pályázatok segítségével. (2008-ban a TISZK részt vesz a TÁMOP és TIOP pályázatokon.)  A helyi források bevonásában szorosabban együtt kell működni más oktatási intézményekkel és civil szervezetekkel.  A helyi szolgáltató cégek támogatását – mind anyagi, mind természetbeli – célszerű elnyerni. 3. Alapelvek, célok 3.1. Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok A környezeti nevelés  az emberben eredendően benne rejlő természetes erények kibontakoztatása,  természet- és embertisztelő szokásrendszer kialakítása,  a belső késztetések esztétikai, érzelmi, erkölcsi megalapozása,  a szokásrendszerek elmélyítése intellektuális és érzelmi hatások által

16


Pedagógiai Program

 s mindezeknek eredményeképpen kialakul az ökológiai gondolkodás és a környezettudatos szemlélet. Alapelv az egyetemes természetnek (a világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak maga alkotta környezetével és kultúrájával együtt. 3.2. Célok a 18-23 éves korosztály esetében  fenntarthatóságra való nevelés (élethosszig tartó), az ökológiai szemléletmód segítségével  rendszerszemléletre való nevelés,  holisztikus (a világ oszthatatlan egész) és globális szemléletmód kialakítása, a szerves kultúra fontossága  tolerancia és segítő életmód, az állampolgári – egyéb közösségi – felelősségtudat kialakítása  a környezettudatos magatartás és életvitel segítése, kialakítása  az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése  az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata  helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések, problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése  globális összefüggések megértése  fogyasztás helyébe életminőség helyezése  létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása 3.3. Helyi célok, értékek  Természeti, épített, szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése  Helyi értékek és problémák feltérképezése  Helyi célok megfogalmazása (Környezetvédelem, hulladék, energiatakarékosság, helyi védettség stb.)  Lakóhely megismerése (értékek, gondok, a megoldás módjai)  Hagyományok védelme: család – iskola – település – nemzet szinteken  Azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken  Pozitív értékrend, egészséges életvitel iránti igény alakítása  A nevelés fontossága – ami nem helyettesíthető a képzéssel 4. Iskolánk környezeti nevelés hitvallása:  A szemléletformáló, alapozó környezeti ismereteket a szakképzés minden területe tekintse feladatának.  Az intézmény helyi adottságait (a Balaton közelségét) kihasználva, ennek a gyönyörű természeti értéknek a minél jobb megismerése szervesen épüljön be a helyi tantervbe.  Az iskolánkban meglévő környezetvédelmi képzés segítse a többi szak környezet tudatos szemléletének kialakítását.  Az ismereti háttér átadása mellett a környezeti nevelés főként személyiségfejlesztő feladat az értékrendszer és magatartás fejlesztésén keresztül! 5. A környezeti nevelés integráló hatása az iskola tevékenységében Az iskola az egyik legfontosabb színtere a környezeti nevelésnek. Az iskola, mint helyszín, mint “zöld miliő” jelenjen meg és járuljon hozzá a gyerekek személyiségének formálásához.

17


Pedagógiai Program

Az intézmény hulladék-, energia- és vízgazdálkodása komoly nevelési erővel hat a diákokra és rajtuk keresztül a családok otthoni takarékosságára, életvitelére. A pedagógusok, dolgozók példamutatása nagymértékben segíti a fenntarthatóságra nevelés elveit, az állampolgári és egyéb közösségi felelősség tudat kialakulását. Próbáljunk minél több tanórán kívüli tevékenységet is beépíteni a munkánkba, mivel ez nemcsak a közösségformálásra, illetve szabadidős programok szervezésére korlátozódhat, hanem a környezeti nevelés színteréül is szolgálhat. A nem környezetvédelmi jellegű szakmák esetében a szakma művelőjének ismernie kell az alkalmazott technológia környezeti hatásait. Ehhez segítségül alkalmazhatók összefoglaló, áttekintő jellegű környezeti modulok, amelyek a hagyományos tanóráktól is eltérhetnek (pl. projekt módszer). Az intézményben dolgozó pedagógusoknak legyen lehetőségük továbbképzéseken részt venni, ahol a környezeti neveléshez is kapcsolható különféle tanórán belüli és tanórán kívüli módszereket is elsajátíthatnak.

6. Konkrét célok és feladatok célok  A szakközépiskola és a szakképzés területén a tantárgyi struktúrába (hagyományos ill. nem hagyományos keretek között) minél szélesebb körben legyenek beépítve a környezeti nevelés alapelvei. (Ld. alább, a Tanulásszervezési és tartalmi keretek c. fejezetben!)  Új – a környezeti neveléshez is kapcsolódó – tanulási és tanítási stratégiák kidolgozása. A tanórán kívüli tevékenységek előtérbe helyezése, melyek fontosak a közösségformálás, az értékrend, a hagyományok tisztelete, az azonosságtudat kialakítása szempontjából a család, az iskola, a település és a nemzet színterén.  A környezettudatos szemlélet, magatartás és életvitel kialakítása. feladatok  A szakmai oktatásban a környezetbarát technológiák fontosságát hangsúlyozni  A város, illetve annak környezetének megismerése  A település környezetvédelemmel foglalkozó cégeinek bemutatása  A szelektív hulladékgyűjtés beindítása  Az iskola közvetlen környékének ápolása  Az iskola komplex egészségfejlesztési programján belül az iskolai drogstratégia kidolgozása, s abba a mentálhigiénés nevelés integrálása (pozitív értékrend, reális énkép, önbizalom, pozitív önértékelés megvalósítása, döntéshozatali, konfliktuskezelői képességek fejlesztése)  A házirend illemtár részében a viselkedéskultúrát kiemelni, tudatosítani; tartalmazzon “zöld” fejezeteket is  Zöld szervezetekkel való intenzívebb kapcsolattartás 7. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 7.1. Tanórai keretek

18


Pedagógiai Program

Idegen nyelv A tanulók  váljanak képessé az idegen nyelvű szakirodalom megismerésén keresztül a szakmájukhoz kapcsolódó környezeti problémák tanulmányozására és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit  Nyelvi kultúra, „nyelvi környezetszennyezés” Matematika A tanulókban  alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket, ami a szakma elsajátításához elengedhetetlen. Informatika (számítástechnika) A tanulók  tanulják meg használni a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre  futtassanak környezeti elemek változását figyelembevevő szimulációkat  ismerjék meg a távközlési, informatikai berendezések környezetkárosító hatásait  Sajátítsák el a világháló adta lehetőségek kultúrált, környezetkímélő felhasználását, ezek jogi hátterét. (vírusok, hackerek stb.) Szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek (13-14. évfolyam) A tanulók  legyenek képesek a tényeket szakma-specifikusan kiegészíteni, s ezen keresztül is erősödjön meg az ökológiai szemléletük  sajátítsák el a szakmaspecifikus munkát, és legyenek birtokában a környezetvédelmi ismereteknek  tudják kiemelni a szakma környezetterhelő hatásait, ismerjék a védekezés lehetőségeit (hulladékkezelés, stb.)  ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat, a termékek használatát  sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat  látogassák meg a szakmához kapcsolódó (helyi) létesítményeket, figyeljék meg a helyes környezetvédelmi technológiákat a gyakorlatban  tudják mérni a környezetet károsító elemek hatásait szakmaspecifikus eszközökkel  alakuljon ki a munkafegyelem és technológiai fegyelem  alakuljon ki a modern rendszertani szemlélet a szakmai és környezetvédelmi oktatás során mindezen követelmények az új, kompetencia alapú oktatásban és a szakmai vizsgák során is hangsúlyosan jelennek meg. 7. 2. szakmai gyakorlat A szakmai gyakorlatok közös és alapvető jellemzője, kritériuma a komplexitás. Ennek lényege:  a tantárgyakon átívelő ismeretek összekapcsolása, egy adott tartalom sokoldalú megközelítése, valamiféle “egymásra hajtogatottság”  a sokféleség összekapcsolódása a különféle tevékenységek által  a természet és társadalom kapcsolatrendszerének holisztikus megközelítése  kapcsolatközpontúság  értelem és érzelem egysége  módszerek sokfélesége

19


Pedagógiai Program

8. Módszerek 8.1. Modellezés  Hatásvizsgálatok  Rendszermodellezés  Előrejelző  Működő modellek készítése, elemzése 8. 2. Riport módszer  Kérdőíves felmérés  Direkt riportok 8. 3. Projekt módszer  Analízis – akció projektek 8. 4. Aktív, kreatív munka  Természetvédelmi és fenntartási munkák  Rekonstrukciós munkák  Szelektív hulladékgyűjtés 9. Taneszközök Az alábbiakban csak a specifikusan a környezeti neveléshez használt eszközöket soroljuk fel.  Számítástechnika terem  Hulladéktároló 20 db  Irodatechnikai eszközök, veszélyes anyagok 10. Az iskolai környezet 10.1. az épület  A helyi adottságokat kihasználva minél egészségesebb, esztétikusabb környezetet nyújtsunk az itt tanuló diákoknak és az itt dolgozó kollegáknak.  Az épületrész energiagazdálkodása, korszerűsítése az elkövetkezendő 5 éven belül kerüljön megvalósításra.  Szükség lesz a szelektív hulladékgyűjtés beindításához minden folyosó részre és a szaktantermekben 3-3 db (összesen 18db) szemét tárolóra .  A tantermek esztétikusabbá, hangulatosabbá tétele kiemelt feladat. Ne csak a szaktantermeknek legyen” gazdája ”. ”Egy terem – egy hangulat” (pl.: plakátokkal, graffitikkel, virágokkal stb.) 10.2. az iskolai életvitel  Épüljenek be az iskola mindennapi életébe az ún. jeles napok, pl. egy témanap vagy témahét keretén belül.

20


Pedagógiai Program

 A szakmák hagyományai, ünnepei méltó megtartásra kerüljenek, legyen lehetőség múzeumlátogatásra, vagy idős mesterek meglátogatására. Ehhez kapcsolódóan:  A tanulók nagyobb számban vegyenek részt a fenntartó által szervezett „Magyar Tudomány Napja” rendezvényein.  A diákönkormányzat “zöld szemmel” tevékenykedjen vagy alakítson ki egy zöld tagozatot, mely szem előtt tartja a diákok és az iskola érdekeit. 11. kommunikáció 11.1. Iskolán belül A diákokat zöld faliújságon, illetve személyes kapcsolattartáson keresztül tájékoztatjuk az aktualitásokról. A minőségbiztosítási, értékelési terven keresztül, pl. kérdőíves, vagy személyes beszélgetésen keresztül az iskolán belüli kommunikáció jobban megvalósulhat. 11.2. Iskolán kívüli Az iskolában történő eseményekről honlapunkon tájékoztatjuk partnereinket és az érdeklődőket. A zöld mozgalmak akcióiról, kampányairól, pályázati lehetőségekről az elektronikus kommunikáció, valamint a fenntartó TIT egyesülete kiadványai révén szerzünk tudomást. 12. Minőségbiztosítás / minőségellenőrzés A közoktatás minőségfejlesztését a TIT TQM rendszerének adaptálása hívatott segíteni. A folyamatos értékelés minden hatékony program alapvető eleme. Az értékelés célja:  Tájékozódni arról, hogy a tanulók észlelési tudatossága, ismereti, környezeti etikája, állampolgári cselekvési készségei hogyan fejlődtek  A program hatékonyságának meghatározása  A tantervi tartalom egységének és értelmes sorrendiségének ellenőrzése  Annak meghatározása, hogy a tanulók hogyan fogták fel a tapasztalatokat, hogyan válaszoltak azokra és azok miképp hatottak rájuk  A tanárok és diákok hogyan fogadták az új tanítási stratégiákat illetve tanulási tevékenységeket  A program költséghatékonyságának meghatározása  A tanárokat, az iskola vezetését, az iskola épületét vagy az egész körzetet érintő szolgáltatások meghatározása, megtervezése, javítása  A közvélemény a tanulók tevékenységének eredményeképp bekövetkezett változásának meghatározása  Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok együttműködéssel történő kezelésében és megoldásában  A tanárok a környezeti nevelés színvonalának megőrzése, a hiányterületek pótlása miatt a fenntartható fejlődés egyik alapgondolatát az élethosszig tartó tanulást tartsák szem előtt, vegyenek részt pedagógus továbbképzéseken Az eredményesség vizsgálatára alkalmazható módszerek:  Kérdőív  Szociometriai vizsgálat  Különböző megfigyelések  Nyomon követő rendszer  Egyéni vagy csoportos beszélgetések  Diákönkormányzat egyedi értékelése

21


Pedagógiai Program

Az értékelési folyamatról tájékoztatni kell az érintetteket, a tanulókat. Értékelő jelentés készítése:  Jelentés célja  Összegzés  A program indoklása  Célok  Tevékenységek  Értékelés eredménye  Következtetések  Javaslatok 1 3. Továbbképzések A tantestület tagjainak felkészítése történjen meg a környezeti nevelési program kidolgozása után. Értsék meg a környezetfilozófia lényegét, az új tanítási és tanulási tevékenységek mibenlétét, a célok, és a program legfontosabb elemeit. A tanárok munkáját segíthetik a környezeti nevelés tartalmával és módszertanával foglalkozó szakkönyvek, továbbképzések (iskolán belül és akkreditált iskolán kívüli.) A környezetvédelem területén dolgozó kollegák szakmaiságukkal segítsék az iskolában dolgozók munkáját.

Egészségnevelési program A felgyorsult élettempó új alkalmazkodást kíván az egyéntől az élet minden területén. Az iskolának ezért nagy szerep jut az egészségmegőrzésre irányuló technikák fejlesztésében. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés keretében meg kell tanítanunk diákjainkat a helyes életviteli szokásokra, ezért ez egyben erkölcsi nevelés is. „Legfőbb érték az ember”, amelynek alapja az egészség. Az egészség azonosítható a testi, lelki és szociális harmónia állapotával. Fontos, hogy tanulóink felismerjék az egészség értékjellegét. E cél akkor érhető el, ha kialakítjuk tanítványainkban az önmagukért és másokért érzett felelősség tudatát. Az egészségkultúráltság fejlesztésében ki kell térnünk az életvitelt szolgáló optimális feltételekre (védőfaktorok) és az ezek hiányából származó rizikófaktorok megismertetésére. Ebben az életkorban tanulóink már kialakult szokásokkal rendelkeznek, ezért a káros szokások veszélyeire, az egészség fontosságára, egészséges életmódra kell nevelni őket. A prevenció az egészséges életvitelhez szükséges ismeretek átadásából és áll.

22


Pedagógiai Program

Az egészségi állapot és életmód oda-vissza hat egymásra, ezért az egyéni felelősséget hangsúlyoznunk kell. Egészségesnek tekintjük azt az embert: akinek életműködései kiegyensúlyozottak, lelki élete harmonikus, és a társadalmi elvárásoknak képes eleget tenni. Az életmód szempontjából 12 lényeges elemet kell szem előtt tartanunk a helyes életmód felé irányítás folyamatában: Biológiai tényezők

Mentális tényezők

Szociális tényezők

Egészséges táplálkozás Több mozgás Kiegyensúlyozott szexualitás Személyi higiéné Stressztűrés, stresszkezelés (coping) Balesetmegelőzés Időben orvoshoz fordulás Egészségüggyel való együttműködés (compliance) Nem dohányzás Kevesebb (kultúrált) alkoholfogyasztás Drogtagadás Egyéni környezettisztelet, környezetvédelem

Iskolánknak az életmód helyes alakításában három kiemelt területre kell irányulnia: Biológiai tényezők: táplálkozás, mozgás, testápolás, szexualitás. Mentális tényezők: primer szocializáció és társas kapcsolatok elősegítése Szociális tényezők: dohányzás, alkohol, drog I. Biológiai tényezők: Cél: Biológiai létünk jobb minősége érdekében rendszeresség, tudatosság (napirend) és igényesség kialakítása.

23


Pedagógiai Program

1. Táplálkozás Feladat: Figyelemfelhívás az egészséges táplálkozásra. „Betegségeid okát, táplálkozásodban keresd.” Tevékenység - eszköz: Táplálkozás-élettani optimum, korszerű táplálkozás, valamint a napi és évszakos ritmus megismertetése. A káros táplálkozási szokásokra való figyelemfelhívás és következményeinek tudatosítása tanulóinkban. Korcsoportok és népcsoportok eltérő táplálkozási szokásai, sajátosságai. Naponta meleg étel fogyasztásában részesüljön minden gyermek, ennek érdekében az ifjúságvédelmi felelős tegye meg a szükséges intézkedéseket. Az iskolai ételek minősége tartalmassága törekszik az egészséges ételek túlsúlyára. Követelmény: Alapvető táplálkozási ismeretek elsajátítása Értékelés: Helyes magatartásformák megerősítése, példaként állítása 2. Mozgás Feladat: Felhívni a figyelmet arra, hogy a rendszeres mozgás (túra, kerékpár, úszás) gyermekkortól idős korig egészségmegőrző hatású: „Ép testben, ép lélek.” Tanulóink felkészítése a balesetveszélyes helyzetek elkerülésére Tevékenység - eszköz: A mozgáskultúra örömszerző funkciójával való megismerkedés (személyes élmények megbeszélése) Jellemformáló helyzetek felhasználása Követelmény: Pozitív szemlélet kialakítása, amely megteremti a további élet folyamán az életmódszerű mozgás igényét. Értékelés: Pozitív megerősítés és társas visszajelzés bármilyen jellegű mozgás-sport tevékenységbe való bekapcsolódás esetén. 3. Testápolás Feladat: A higiénés magatartásra nevelés, a személyi higiénia iránti tartós igény kialakítása, valamint a környezet tisztaságára és védelmére irányuló szoktatás. Tevékenység - eszköz: A testrészek ápolásának fontossága, rendszeres tisztálkodás. A társas együttlétek alkalmával megfelelően ápolt külsőre, öltözködésre szoktatás (iskola, színház, ünnepély) Tudatosítani tanulóinkban, hogy az egyéni és társadalmi érvényesülés az elvárt kulturális szignálok (megjelenés, kommunikáció) alkalmazásán is múlik. Ezek a szakmai programokban is megtalálhatók. A közvetlen környezet (osztályterem, iskola és környéke) tisztaságának megóvása, otthonossá tételében való aktív közreműködés. Követelmény: Tiszta ápolt megjelenés az iskolában és egyéb rendezvényeken. Az elvárásoknak megfelelően öltözködjenek. Értékelés: Csoportos és egyéni beszélgetések alkalmával

24


Pedagógiai Program

4. Szexuális nevelés Feladat: Ebben a korban a hallgatókra már a párkapcsolat jellemző. Építeni kell a kölcsönös felelősségvállalás fogalmának elmélyítésére. Tevékenység - eszköz: Az egyéni és társadalmi szinten elvárt magatartás kialakítása beszélgetésekkel, példákkal és élményekkel (szépirodalom, film, színház). Felhívni a figyelmet a családtervezés fontosságára (modellek bemutatása), tudatosítani a gyermekvállalás alapvető feltételeit (szülői szerepek, nevelés, családi munkamegosztás). Követelmény: Legyenek tisztában azzal, hogy a szerelem kiteljesedése a szexualitás, amelynek fontos feltétele az egymás iránt vállalt felelősség és hűség. Tudják, hogy mi az intimitás lényege. Tudatosuljanak a partnerkapcsolatokkal, párválasztással és családtervezéssel szemben támasztott követelmények. Értékelés: Visszajelzés a nem megfelelő magatartásformákra Az illemet sértő iskolai párkapcsolat (szexuális attitűd) korrigálása II. Mentális tényezők: Cél: Harmonikus személyiség kialakítása, a társas kapcsolatokhoz szükséges készségek fejlesztése. A reális önismeret, helyzetfelismerő és problémamegoldó képesség, valamint a döntésre való készség kialakítása. Megfelelő stresszkezelő technikák kiépítése. Feladat: Optimális intellektuális és érzelmi fejlődés biztosítása. Pozitív énkép, reális önismeret kialakulásának segítése, pályaválasztásra való felkészítés. Elfogadó pedagógiai légkör működtetése, amely a tanulók objektív értékelését, konfliktusok kezelését folyamatosan felhasználja az önfejlesztésre. A tanuló társas támogatása, mert ez krízishelyzetekben mozgósítja az önsegítő erőket. Konfliktuskezelés, problémamegoldás technikáinak megtanítása Stresszlegyűrő képesség és tolerancia fejlesztése, amely megkönnyíti a külvilág pszicho szociális hatásaihoz történő alkalmazkodást. Pozitív jövőkép kialakulásának támogatása. Tudatosuljon a tanulókban, hogy a mindennapi életünket ritmusok jellemzik (feltöltődés, célra irányuló tevékenység, energiafelhasználás, rekreáció). Mindezek a szakmai programokban is megjelennek. Tevékenység - eszköz: Tanulóink legyenek tisztában a jogaikkal és kötelességeikkel, az elvárások tükrében alakítsák magatartásukat (ezzel a konfliktushelyzetek mérséklődhetnek). Őszinte légkör kialakítása az iskolában. Tanulóink értékelését pedagógusaink úgy valósítsák meg, hogy ne az „embert”, hanem „cselekedetét” minősítsék. Az önismeret fejlesztésénél a tanárok térjenek ki az „aktuális énkép” a „kapott énkép” és „eszményi énkép” közötti különbségekre és kölcsönhatásaira. Követelmény: Pozitív és reális énkép, objektív önismeret, megfelelő jövőkép. A szakmai képzés során tapasztalják meg tanulóink, hogy a sikerekből merítve lépjenek tovább új céljaik megvalósítása felé.

25


Pedagógiai Program

Konfliktuskezelő képesség, toleráns magatartás a külvilággal szemben. Legyenek tisztában azzal, hogy a kudarcok az élettapasztalatot gazdagítják, hibáikból tanuljanak. Fontos tudatosítanunk: Aktív cselekvő viszonyban legyünk a világgal és ne szenvedjük el azt, ami „ránk méretett”. Akinek nincs tenni akarása, annak nagyobb az életkockázata. Értékelés: A tanulói sikerek és kimagasló teljesítmények egyéni és közösségi elismerése. A tanulói fegyelmi kihágások feltérképezése. A szabályszegés mértékéhez megfelelő büntetés és annak következetes betartása. A mentálhigiénés szempontok érvényesítése: minden tanuló legyen tisztában azzal, hogy nincs jóvátehetetlen bűn (ez fontos a belső feszültség csökkentése érdekében). III. Szociális tényezők Cél: Az egészséges élethez szükséges szociális feltételek biztosítása (rászorulók segítése, törődés egymással). A függőséghez vezető szokások megelőzése. Feladat: Az anyagi biztonság (elsősorban a társadalom és a család felelőssége) segítése a szociális háló elérésével. Baleset megelőzés, betegségek elkerülése (időben orvoshoz fordulás, egészségüggyel való együttműködés), az egészség megóvása. Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés. Családi életre, társsá, szülővé nevelés (a mindennapi kultúra erősítése). A függőséghez vezető motívumok felismertetése (szenvedélybetegségek), az élvezeti szerek (drog, alkohol, dohányzás) elutasítására nevelés. Tevékenység - eszköz: Figyelemfelhívás a balesetveszélyes helyzetekre az iskolában, a közlekedésben, és háztartásban. A közlekedési szabályok gyalogosra, kerékpárosra, autósra vonatkozó előírásainak szintentartása. A gyógyításba és gyógyulásba vetett bizalomra nevelés, az egészségkultúráltság növelésével erősíteni az orvoshoz fordulást és egészségüggyel való együttműködést. A megelőzés jelentőségének hangsúlyozása, a szűrővizsgálatokon való részvétel. Különös tekintettel citolológiai mintavétel (aktív nemi élet esetén), tüdőszűrés dohányzásnál. Interaktív beszélgetés a dohányzás-alkohol-drog emberpusztító hatásáról. A társas kapcsolatokra való nyitottság fejlesztése, minél több közös pozitív élmény biztosításával (szolidaritás, előzékenység, együttérzés, előítélet-mentesség) Érdekérvényesítő tevékenység a diák-önkormányzati munkában osztály és iskolaszinten. A tolerancia és elfogadó magatartás gyakorlás nap mint nap. Aktuális újságcikkek, TV adások elemzése, megbeszélése (a MÉDIA kedvezőtlen hatásainak kivédése). Követelmény: Ismerjék tanulóink a szervrendszerek leggyakoribb működészavarait, betegségeit és ezek megelőzésének lehetőségeit. Törekedjenek a balesetek megelőzésére, ismerjék a közlekedési szabályokat és elsősegélynyújtás fogásait. Legyen ismeretük a nikotin, az alkohol és egyéb drogok pszichikumra gyakorolt viselkedésmódosító hatásáról, ismerjék a védekezés és leszokás módjait. A harmonikus családi élet feltételeivel legyenek tisztában. A teljes család iránti igény és tenni akarás legyen jövőképük szilárd alapja. Értékelés: Az egészséges életmódra nevelés területein a pedagógus és környezet biztosít folyamatos visszajelzést.

26


Pedagógiai Program

Ez a visszacsatolás megerősíti a helyes- és elmarasztalja a helytelen viselkedéselemeket. Így nap mint nap mozgósítja a teljes személyiséget az egészség megőrzésére. A pedagógus szerepe az egészségnevelésben: A fiatalok életvitelüket minták követésével is alakítják, ezért különösen fontos a pedagógusok életmódja. Egy tanár az egész személyiségével nevel, így válik az erkölcsi nevelés alapjává a példamutatás. A pedagógus egyéni és testületi magatartása tükrözze azt a közösségi értékrendet, amire a tanulókat nevelni akarjuk. Az ő felelőssége az is, hogy mire irányítja a tanulók figyelmét. Minden ismeret és hitelesen közvetített tudás nemcsak tájékozottságukat gyarapítja, hanem erkölcsi ítélőképességüket is segíti. Így válnak képessé különbséget tenni jó és rossz, igaz és hamis, értékes és értéktelen között. Az erkölcsi értékek a mindennapi cselekvésben alakuló szokások útján, az értékek tudatosulása útján válnak a hétköznapi élet irányítására alkalmas jellemformáló erővé. Az iskola mint élettér is befolyásolja a tanulók egészségét és pszichikumát, ezért az iskolai környezetnek meghatározó szerepe van az életvitel és napirend alakításában.

27


Pedagógiai Program

A pedagógiai program érvényességi ideje: 2 év.

A pedagógiai program felülvizsgálatának ideje: 2015.

Értékelését a szaktanárok véleménye alapján az igazgató készíti el, és javaslatot tesz a szükséges módosításokra. A pedagógiai program módosítása a Nemzeti Köznevelési Rendszerben és a Szakképzési törvényben szabályozottak szerint.

A pedagógiai program a hallgatok számára nyilvános, elhelyezése az irattárban illetve a tanári szobában.

28


Pedagógiai Program

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK A pedagógiai program hatályossága: A program a fenntartó jóváhagyásával érvénybe lép. Módosítása a Közoktatási Törvényben szabályozottak szerint történhet. Jelen pedagógiai programot a diákönkormányzat elfogadta. Fentiek hiteléül:

………………………………. DÖK képviselője

A tanulók nagykorúsága miatt a SZMK véleményezése nem szükséges. ……………………………. igazgató Jelen pedagógiai programot az intézmény nevelőtestülete elfogadta. Az erről szóló jegyzőkönyv az irattárban …………számon található. Fentiek hiteléül:

………………………………. tantestület képviselője

Jelen pedagógiai programot az iskola fenntartója megismerte és jóváhagyta. A szakmai programok legitimek. Fentiek hiteléül: fenntartó képviselője

29


Pedagógiai Program

A szakmai programok (tananyag, tantárgyak, óraszámok, követelmények) 

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak- és Felnőttképzési Igazgatósága által kiadott központi programok szerint: Gazdasági informatikus Pénzügyi termékértékesítő Pénzügyi-számviteli ügyintéző Vállalkozási és bérügyintéző Vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző Irodai asszisztens Ügyviteli titkár Logisztikai ügyintéző



A Széchenyi István Egyetem programja szerint, kifutó rendszerben: Számviteli szakügyintéző Reklámszervező szakmenedzser

A SZAKMAI PROGRAMOKAT A MELLÉKELT CD TARTALMAZZA

30


Pedagógiai Program

Jegyzék Az intézmény eszközeiről és felszereléséről

A 11/1994.(VI. 8.) MKM rendelet alapján I. Eszközök, felszerelések

HELYISÉGEK

Előírás szerinti mennyiség

Létező mennyiség

Tanterem

4

4

Szaktanterem

2

2

Logopédiai foglalkoztató

1

0

1

0

1 1 1

0 0 1

Helyettesi iroda

1 1

1 0

Gazdasági iroda

1

0

Ügyviteli helyiség

1 1

1 0

Tornaterem Tornaszoba Sportudvar Igazgatói iroda

Nevelői szoba

Könyvtár

Megjegyzés

Nincs ezt igénylő tanuló. Szakképző évf-on nics köt. testnev.

Nem köt. Nem köt. A kevés évfolyam (3) miatt az ügyviteli és helyettesi irodával közös helyiségben . Igazgatóval közös helyiségben. Nincs gazdasági vezető, az iskola gazdaságilag nem önálló. Nincs általános műveltséget megalapozó évfolyam.

31


Könyvtárszoba

Pedagógiai Program

Orvosi szoba

1 1

1 1

Aula

1

1

Porta

1 1

1 0

1 1 0 1 2 4 1 1 1 1 1 1 1

0 0 0 0 2 4 0 0 0 0 1 1 0

Ebédlő Főző- melegítőkonyha Tálaló, mosogató Öltöző Hideg-meleg vizes zuhanyzó Személyzeti WC Tanulói WC Mosléktároló Éléskamra Szárazáru raktár Földes áru raktár Egyéb raktár Szertár Sportszertár

II.

Helyiség

1-4. tantermek

A TIT szakkönyvtára. Berendezése jelenleg: heverő, elsősegély doboz, vérnyomásmérő A székhelyen Az iskolában nincs közétkeztetés. Nem helyben étkeznek: Nem helyben étkeznek. Nincs testnevelés Nincs testnevelés

Nem helyben étkeznek. Nem helyben főznek. Nem helyben főznek. Nem helyben főznek. Az iskola székhelyén. Nincs testnevelés

HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI Eszközök, felszerelések Tanulói asztal Tanulói szék Tanári asztal Tanári szék Tábla

Ruhatartó fogas Szeméttároló

Eszköztároló szekrény

Előírás

szerinti mennyiség

Létező mennyiség

18 db 36 db 1 db

18db 36db 1 db

1 db

1 db

1 db

1 db

7 db 1 db

7 db 1 db

1 db

1 db

Megjegyzés

A tanulói asztalok és székek az életkornak megfelelő méretben. A termek a székhelyen találhatók.

32


Írásvetítő

Sötétítő függöny taniroda

Tanulói asztal Tanulói szék Tanári asztal Tanári szék Tábla Ruhatartó fogas

Szeméttároló Recepciós pult iratmegsemmisítő fax

Pedagógiai Program

1 db Ablakonként 13 db 26 db 1 db 1 db 1 db

Számítástechnika terem I.

7 db

1 db 1 db

1 db 1 db

1 db

1 db

2 db

2 db

1 db számítógép 1 db fénymásoló 1 db Sötétítő függöny Ablakonként 5 db Magnetofon 5 db Projektor

Tábla

Számítógép asztal Számítógépek és tartozékai, vezetékes ADSL hálózatba kötve

Ablakonként 13db 26db 1 db 1 db 1 db

7 db

Írásvetítő

Nyelvi labor

1 db

A tanulói asztalok és székek az életkornak megfelelő méretben. A termek a székhelyen találhatók.

1 db 1 db 1 db Ablakonként A székhely 5 db akkreditált 5 db

nemzetközi nyelvvizsga hely, így a nyelvoktatáshoz szükséges eszközök rendelkezésre állnak

1 db

1 db

15db 15 db

15 db 15db

A csoportbontás miatt, 14 tanulóval számolva A

terem

a

33


Programok Nyomtató

Lemeztároló doboz Számítástechnika terem II.

Tábla

Számítógép asztal Számítógépek és tartozékai Programok Nyomtató

Multimédiás oktató szekrény

Igazgatói iroda

Íróasztal

Szék Tárgyaló asztal Szék Fax Telefon

Ügyviteli helyiség

Asztal Szék Iratszekrény Írógép

Írógép asztal és szék

Pedagógiai Program

Szakmai Szakmai székhelyen programok programok található. szerint szerint 1 db 1 db 2 db

2 db

1 db

1 db

10db

10 db

10 db

10db

A csoportbontás miatt, 14 tanulóval számolva A

terem

a

Szakmai Szakmai székhelyen programok programok található. szerint szerint 1 db 1 db 1 db

1 db

1 db

3 db

1 db 1 db 2 db

3 db 1 db 2 db

1 db

1 db

1 db

1 db

2 db

2 db

2 db

2 db

1 db

1 db

1 db

1 db

1-1 db

1-1 db

.

34


Nevelőtestületi szoba

Számítógép nyomtatóval Fiókos asztal Szék Napló- és folyóirattartó Könyvszekrény Fogas Tükör

Pedagógiai Program

2 db

2 db

4 db 4 db

4 db 4 db

1 db 2 db

1 db 2 db

4 db

4 db

1 db

1 db

III. NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK Eszközök

Előírt Létező mennyiség mennyiség

Multimédiás oktatószekrény (projektor, laptop, video, keverőpult, mikrofon, vetítővászon)

0 db

1 db

projektor laptop Video magnó TV-vel magnetofon lemezjátszó

3 db 3 db 1 db 1 db 1 db

3 db 3 db 2 db 8 db 1 db

megjegyzés A törvényben és a szakmai, kp-i programokban ugyan nincs előírva, de az IMIP alapján a legmodernebb ismeretek oktatása a cél.

A nyelvoktatáshoz

IV. FOGYATÉKOS GYERMEKEK NEVELÉSÉNEK ÉS OKTATÁSÁNAK TOVÁBBI ESZKÖZEI Ilyen irányú tevékenységet nem folytat az intézmény, így ilyen eszközök nincsenek.

35


Pedagógiai Program

V. EGÉSZSÉG- ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK Eszközök

Előírt Létező mennyiség mennyiség

Ételminta-vétel készlet

1 db

0 db

Mentőláda

1 db

1 db

Gyógyszerszekrény

1 db

1 db

munkaruha Védőruha

Tűzoltó készülék

SZMSZ szerint TV és SZMSZ szerint 3 db

megjegyzés Nem folyik étel kiosztása Közegészségügyi előírások szerint Közegészségügyi előírások szerint

1 db 0 db

Az iskola nem folytat ezt igénylő tevékenységet

3 db

Az érvényes tűzvédelmi szabályok szerint.

36

T I T SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI

Recommend Documents