T. G. G ilberg, T. V. S zak. Tankönyv az általános oktatási rendszerű tanintézetek 4. osztálya számára

T. G. G ilb erg , T. V. S z a k

■üM^ÉK@iFK£^OZ T ankönyv az általá n o s o k ta tá si ren d szerű ta n in té z e te k 4. osztálya s z á m á ra Ajánlotta Ukrajna Oktatási és Tudományos M inisztérium a

УКРАЇНА УЖГОРОДСЬКА РАЙОННА РАДА

Л ьвів Видавництво „Свї 2015

ЗАКАРПАТСЬКОЇ ОБЛАСТІ

ССЕЯСЬКА

ЗАГАЛЬНООСВІТНЯ

ШКОЛА 1-ІП СТУПЕНІВ УЖГОРОДСЬКОЇ РАЙОННОЇ РАДИ ЗАКАРПАТСЬКОЇ ОБЛАСТІ Імиауіійліііііиий (М 77110373

УДК 57.081.1(075.2) ББК 20я71 Г 47 Перекладено за виданням: Гільберг Т. Г. Природознавство : підруч. для 4-го кл. загальноосвіт. навч. закл. / Т. Г. Гільберг, Т. В. Сак. - Київ : Генеза, 2015 Рекомендовано Міністерством освіти і науки України (наказ МОН України від 20.07.2015 № 777) Видано за рахунок державних коштів. Продаж заборонено

EGYEZMÉNYES JELEK:

- munka a szöveggel

га

^

О

- végezz kísérletet

- foglalkozás párban

- oktatási projekt

- összegezés

- alkotói feladat

Ь > - gyakorlati feladatok

Г 47

Гільберг Т.Г. Природознавство : підруч. для 4 кл. загальноосвіт. навч. закл. з навч. угорською мовою / Т. Г. Гільберг, Т. В. Сак ; пер. С. А. Варга, Ю. І. Гадар, М. О. Балог. - Львів : Світ, 2015. 176 с. : іл. ISBN 978-966-603-967-8 УДК 57.081.1(075.2) Б Б К 20я71

ISBN 978-966-603-967-8 (угорськ.) ISBN 978-966-11-0607-8 (укр.)

© Гільберг Т. Г., Сак Т. В., 2015 © Видавництво „Генеза”, оригінал-макет, 2015 © Варга С. А., Гадар Ю. І., Балог М. О., переклад угорською мовою, 2015

Kedves barátom! Újabb ta n év et kezdesz az iskolában. A 4. osztályban új ism ereteket szerzel a világm indenségről. M egtanulsz tájéko­ zódni a terep en a Nap, az irá n y tű és te re p tá rg y a k segítségé­ vel. A tereprajz és a térk ép segítségével különböző élethelyze­ tek et fogsz megoldani. M egism erkedsz a k ontinensek és óceá­ nok term észetvilágával. Még több ism eretet szerzel U k ra jn a term észeti kincseiről - ásványi anyagokról, kőzetekről, vizekről - , m egism erkedsz a term észeti övezetekkel (zónák­ kal). A tankönyv segít abban, hogy még többet m egtudj a te s ­ tekről, anyagokról és jellem zőikről, az anyagok v álto zato ssá­ gáról és az em berek á lta li alk alm azásáró l. A term észet m egism erésében elért ta n u lm á n y i sikereid feltétele, hogy m ennyire tan u lo d meg a tan k ö n y v helyes h aszn álatá t. Nézd meg a z egyezményes jeleketl A tankönyv tém ákra, a té m á k p a ra g ra fu so kra v a n n a k felosztva. A p a ra g ­ rafusok kezdetén ta lá lh a tó kérdések segítenek felidézni a korábban ta n u lta k a t. Az új szakkifejezések és fogalm ak ki v a n n a k emelve a szövegben. M inden p a ra g ra fu s végén önel­ lenőrző kérdések és összegezés ta lá lh a tó , am i segít lo gikusan átlá tn i a p a ra g ra fu s fő részeit, v alam in t összegezni a ta n u l­ ta k a t. A könyv h a s z n á la ta so rán figyeld meg a rajzokat, fény­ képeket. Ezek fontos inform ációforrások. A term észetkutató kiskönyvtára ru b rik a bővíti tu d á so d at a term észetről. A G yakorlati feladatok segítenek az egyes term észeti jelenségek lefolyásának ellenőrzésében, m a g y a rá ­ zásában és m egértésében, logikus következtetések levonásá­ ban. Az oktatási projektek kidolgozása so rán m egtanulod a különböző inform ációforrások h a sz n á la tá t, prezentációk (bem utatók) készítését, saját tevékenységed értékelését, a kis csoportokban való m u n k át. Rem éljük, hogy a term észetrajz ta n u lá s a érdekes lesz szá­ m odra, és a m egszerzett tu d á s t fel tudod m ajd h a s z n á ln i a következő osztályokban és az életben. Sok sik e rt k ív á n u n k a term észet m egism eréséhez! A szerzők 3

1. §. K Ö L C S Ö N Ö S K A P C S O L A T O K A TERM ÉSZETBEN A z élőlények m ely ism érvei jellem zőek az emberre? Milyen kapcsolatban áll az em ber a természettel?

A term észetrő l m á r sokat tudsz. Nézd meg az 1. ábrát! Hogyan sorolhatók be két nagy cso­ portba az ábrán látható természeti objektumok?

1. ábra. Az élő (1) és élettelen (2) természet objektumai

A term észetvilág o t élő és élettelen term észetre osztjuk. 4

r-j

idézd fel, miben különböznek az élőlények az élettelen objek­ tumoktól!

B árm ilyen élőlény szervezet, am elyre jellemző, hogy tá p ­ lálkozik, lélegzik, növekszik, fejlődik, szaporodik és elhal. M iért csökevényesedik el a növény, h a m egvonják tő le a n a p ­ fényt és a vizet? M iért érez szom júságot az állat, h a nem ju t vízhez? Ebből is láth ató , hogy a term észetb en az élő és élet­ telen szoros kapcsolatban áll egym ással. Az ember, a k á rc sa k a növények és az állatok, az élő te r ­ m észet része. Az élőlények többségéhez h aso n ló an az em ber­ nek is szüksége v an a levegő egyik összetevőjét képező oxi­ génre és az iváshoz, v a la m in t főzéshez nélkülözhetetlen v íz­ re. Víz nélkül elképzelhetetlen a m ezőgazdaság és az á lla tte ­ nyésztés fejlesztése. Az em ber létezésének kezdete óta h aszn álja a term észet kincseit: gyökerekkel, m ag v ak k al, gyümölcsökkel, állato k húsával táplálkozott. M a is a föld tá p lá l m inket, h iszen az összes élelm iszert az an y aterm észettő l kapjuk. E lődeink különböző vad növényekből te rm e sz te tté k ki a m ai k u ltú rn ö ­ vényeket: búzát, rozst, rizst, kukoricát. M a ezek képezik tá p ­ lálkozásunk alapjait. É tren d ü n k b ő l k ih a g y h ata tla n o k a zöldségek, gyümölcsök, bogyók. Az em ber sok v ad állato t m egszelídített. H á z ia síto tta a tehenet, b á rá n y t, kecskét, ty ú k o t (folytasd a felsorolást). Ezek az állatok h ú ssal, tejjel, to jással lá tn a k el b en n ü n k et, bő rüket és prém jüket is h aszn álju k . Egyes állato k at igavo­ n á s ra és te h erh o rd á sra h a s z n á lu n k (idézd fel, melyeket). A növények és az állatok a term észetes anyagok fő forrásai. y

Idézd fel, milyen növényekből készül a szövet? Milyen termé­ szetes anyagból készül a felső ruházat és a lábbeli?

Az em ber á ta la k ítja a term észetet, m iközben m indent megkap tőle, am i az életéhez szükséges. A zonban a te rm é ­ szetben végbem enő változások m a g ára az em berre is h a tá s ­ sal v an n ak . A környezet szennyezése az em ber term észetre gyakorolt h a tá s á n a k egyik következm énye. A városok levegő­ je az u ta k , autópályák m ellett az em berek egészségét veszé­ lyeztető sok gázt ta rta lm a z n a k . 5

Ilyen k áro s h a tá s ú fü sttel, ham uval, anyagokkal szennye­ zik a levegőt a g y árak és üzem ek kém ényei, am elyek n in cse­ nek ellátva speciális szűrőberendezésekkel. A m ezőgazdaságban h a sz n á lt m ű trág y á k és k em ik áliák felhalm ozódnak a ta lajb an , m ajd felszívódnak a növényekbe, és b eju tn ak az állato k szervezetébe. E zeket az anyagokat a talajból kim ossa az eső, és b ek erü ln ek a tav ak b a, folyókba. A tápanyagok felhalm ozódása következtében a vizekben gyors fejlődésnek in d u ln a k az algák, és elp u sztu ln ak a növények és az állatok. Az ilyen víz az em berre is veszélyes. A járm űvek, a h á z ta r tá s i gépek, különböző m űszaki berendezések jelentős zaj forrásai, am i n eg atív an h a t az em berre: h allásk á ro so d ást, alv ászav art, idegrendszeri k á ro ­ sodást okoz. Az elektrom os távvezetékek, a rádió, televízió, egyes ip a ri létesítm ények befolyásolhatják szervezetünk m űködését, és különböző m egbetegedéseket okozhatnak. Az em bernek m indig te k in te tte l kell lennie a rra , hogy szorosan kötődik a term észethez, am i h a tá s s a l v an a gazd a­ sági tevékenységére is. Ellenőrizd magad! 1. Bizonyítsd be, vagy cáfold, hogy az ember az élő természet része! 2. Mi bizonyítja, hogy az ember kölcsönös kapcsolatban áll az élettelen természettel? Feleletedet támaszd alá példákkal! 3. Hogyan kapcsolódik az ember élete az élettelen természet­ hez? Mondj példákat! 4. Mi okozza a környezetszennyezést? Bizonyítsd be, hogy a természet és az ember kölcsönös hatás­ sal vannak egymásra! Mondj példákat arra, milyen hatással van az ember a természetre, és a természet az emberre!

Ö sszegezés Az em ber az élő term észet része. Az em ber és a term észet kölcsönösen kapcsolódik egym áshoz. Az em ber tevékenységé­ vel v álto ztatja a term észetet. A term észetb en végbem enő v ál­ tozások h a tá s s a l v a n n a k az em berre. Az em bernek nem sza­ bad m egfeledkeznie arró l, m ilyen lehetséges következm ényei lehetnek a term észetre gyakorolt h a tá sá n a k . 6

VII Á G E G Y E T E M ÉS N A P R E N D S Z E R

2. §. A Z Ó K O R E M B E R É N E K E L K É P Z E L É S E I A F Ö L D R Ő L É S A V IL Á G E G Y E T E M R Ő L A V ilá g e g y e te m fo g a lm a . V ilá g e g y e te m e n ren d szerin t a v ilá g ű rt értjük, beleértve m indent, am i betölti: égitesteket, gázokat és kozm ikus port. A V ilágegyetem a g a la k tik á k és a közöttük lévő ű r összessége. Bolygónk, a Föld, a V ilágegyetem része. Egész sor elm élet létezik arról, m ikor keletkezett a Világegyetem. A tudósok m egfigyelésekkel m egállapították, hogy a V ilágegyetem kora m integy 14 m illiárd év. H o g y a n k é p z e lte e l a z ó k o r e m b e r e a F ö ld et é s a V ilá g e g y e te m e t? A V ilágegyetem ­ ről való elképzelések fokozatosan fejlődtek ki. Az ókorban a V ilágegye­ tem központjának a Földet te k in te t­ ték. Az ókori In d ia lakói úgy képzel­ ték, a Föld — félgömb, am elyet egy h atalm as teknős h á tá n álló óriási elefántok ta r ta n a k a h átu k o n . A teknős egy óriási kígyón fekszik, 2. ábra. A Föld amely az eget te ste síti meg, és köraz ókori indiaiak b ezárja a Föld körü li te re t (2. ábra). elképzelése szerint M ásként képzelték el a Világegyetem et a T igris és E u frátesz m elletti népek N yugat-Á zsiá­ ban. Az elképzelésük szerin t a Föld egy ten g errel kö rü lv ett hegység, am ely fölött a csillagos ég m agaslik. E lsőként P ith ag o rasz kiem elkedő ókori görög tudós felté­ telezte, hogy a Föld nem lapos, h an em gömb alak ú . E zt meg­ erősítette és bizonyította egy m ásik görög tudós, A riszto te­ lész, ak i a V ilágegyetem felépítésének saját m odelljét javasola E nnek értelm ében a V ilágegyetem középpontjában a Föld helyezkedik el, kö rü lö tte az égitestekkel. A risztotelész elm é­ letet m ás tudósok fejlesztették tovább. 7

K isszó tá r: Világegyetem. Ellenőrizd magad! 1. Mi a Világegyetem? Mi tartozik hozzá? 2. Hogyan képzelték el az ókorban az emberek a Földet és a Világegyetemet? 3. Ki feltételezte először, hogy a Föld gömb alakú?

*4 »!*

Ö ssze g e zé s:

A V ilágegyetem a g a la k tik á k és a közöttük lévő té r h a l­ m aza. A Föld ég itest a V ilágegyetem része. A V ilágegyetem felépítéséről szóló elm életek fokozatosan a la k u lta k . 3. §. A N A P R E N D S Z E R É S Ö S S Z E T É T E L E Idézd fel, milyen mozgásokat végez bolygónk, a Föld!

A N a p r e n d sz e r ö s s z e té te le . A N ap k ö rü l 8 égitest kering. M indegyikük kisebb a N apnál, és nem su g áro zn ak ki fényt. E zeket a te ste k e t b o ly g ó k n a k nevezzük. Figyeld meg a bolygókat a 3. ábrán! Vénusz

•

\

*

Merkúr

Föld

I í

Mars Neptu­ nusz

Jupiter

3. ábra. A Naprendszer

A N ap a körü lö tte kerin g ő M e rk ú rra l, V énusszal, Földdel, M arssal, Ju p iterre l, S zatu rn u sszal, U rá n u ssz al és Neptunusszal eg y ü tt alkotja a N a p r e n d s z e r t. M inden egyes bolygó a saját pályáján k erin g a N ap körül. A legnagyobb égitest, am ely jól lá th a tó a Földről, a H o ld - a 8

F ö ld term észetes kísérője. A Föld körül keringve a Hold a F ö ld d el eg y ü tt k erin g a N ap körül. M éreteit tek in tv e a Hold

négyszer kisebb a Földnél. A Holdon nincs levegő, és n in cse­ nek az életnek nyomai. M ás bolygóknak is v a n n a k holdjaik. A N aprendszerhez ta rto z n a k még az úgynevezett tö rp e bolygók, többek között a Plútó. M ik az a sz te r o id á k ? A N ap körül nem csak bolygók keringenek, h an em n agyszám ú kisbolygó - a s z t e r o i d a - is. Jelenleg több m in t 5000 aszteroida ism eretes. K özülük egye­ sek összeütköznek, m egváltozik a pályájuk, és sz ám ta lan apró d a ra b ra h u lln ak . Ü stö k ö sö k , m e te o r o k é s m e te o r ito k . A N ap körül üstökösök is keringenek. Az ü s tö k ö s nagyon hideg, k ism ére­ tű égitest, am ely fagyott gázokból, vízből és szilárd részecs­ kékből áll. Az üstökös közepén jégből, m egfagyott gázból és porszem csékből álló m ag ta lá lh a tó . Az átm érője ren d szerin t több kilom éter. A n a p su g a ra k h a tá s á ra a m ag fokozatosan bomlik, és óriási, porból és gázból álló csóvát képez. H a az üstökös nagy, n éh a jól lá th ató az éjjeli égbolton (4. ábra). Ism eretesek esetek, am ikor olyan üstökösök tű n te k fel, am e­ lyeknek a csóvája b ev ilág íto tta a fél égboltot. Az em ber évezredek óta figyeli a hullócsillagokat. Ezek a m eteo ro k . A széth u llo tt üstökösök és asztero id ák törm elékei néha óriási sebességgel h a to ln a k be a Földet övező légkörbe. A levegő ellen állásáb a ütközve nagyon felhevülnek. H a a tö r­ melékek m érete nagy, nem érkeznek elégni a levegőben, és a Föld felszínére h u lla n ak . E zeket a te ste k e t m e te o r i to k n a k nevezzük. Á llh a tn a k kőből vagy fémből. A világ sok m úzeu­ m ában lá th ató k m eteoritgyűjtem ények (5. ábra).

4. ábra. Üstökös

5. ábra. A Hóba meteorit

9

K isszó tá r: bolygók; N aprendszer; aszteroida; üstökös; meteor; meteorit. Ellenőrizd magad! 1. Mi a Naprendszer? 2. Nevezd meg a Naprendszer égitesteit! 3. Rajzold be a füzetedbe vázlatosan a Naprendszert, vagy ké­ szítsd el gyurmából a modelljét! 4. Hogyan képződik az üstökös csóvája? 5. Mik a hullócsillagok? Láttál-e már hasonló jelenséget? Különböző információs források felhasználásával tudd meg, miért kapta a Halley-üstökös ezt a nevet! Miért érdekli a kuta­ tókat? A természetkutató kiskönyvtára Egy év alatt közel 2000 meteorit hull a Földre. A meteoritok óriási erővel zuhannak a Föld felszínére, ami robbanással jár. Ha a meteorit nagy, a becsapódás helyén tölcsér alakú bemélyedés keletkezik.

Sr

Ö sszegezés

A N aprendszer m agából a Napból és a kö rü lö tte keringő 8 bolygóból - a M erkúrból, Vénuszból, Földből, M arsból, Ju p i­ terből, S zaturnuszból, U ránuszból és N eptunuszból - , v a la ­ m in t term észetes holdakból, aszteroidákból (kisbolygókból), n agyszám ú m eteoritből és üstökösből áll. 4. §. A N A P M IN T C S IL L A G A N A P R E N D S Z E R K Ö Z P O N T I É G IT E S T E M it tudsz a Napról? M ért nevezik csillagnak?

A N ap je le n tő s é g e . A N ap - a n ap p ali világosság, am ely­ tő l az élet függ a Földön. A lé tü n k szorosan összefügg a n a p ­ energiával. N em csak n ap o zásra h aszn álju k , h an em ak k o r is, am ikor eszünk, fű tü n k , mivel az élelm iszerekben és a 10

term észetes fajtáib an k o n cen tráltan jelen van a Nap á ta la k u lt energiája. tü z e lő a n y a g o k

r— 7 Milyen jelentősége van még a Napnak a földi élet szempont­ t á jából?

A N aptól való függőségüknek az em berek nagyon régen tu d a táb a n v an n a k . Nem é rte tté k a term észetét, de tu d tá k , hogy nélküle nincs élet. A N ap a F ö ld h ö z le g k ö z e le b b i c s illa g . A N ap a N ap ­ rendszer központja. Az égen alig tű n ik nagyobbnak a te li­ holdnál. Pedig a valóságban az átm érője körülbelül 400-szor nagyobb, m in t a Holdé, és 109-szer nagyobb, m in t a Földé. A Nap tömege 750-szer nagyobb a k ö rü lö tte keringő bolygók össztömegénél. A N ap h a ta lm a s, sá rg a színű, felizzot gázgömb. A felüle­ tén a hőm érséklet eléri a 6000 °C-ot, a középpontjában pedig a 15 millió °C-ot. V alószínűleg tudod, hogy b árm ily en felheví­ te tt te s t világít, és hőt sugároz ki. Ez jellem ző a N ap ra is. S ugarai m inden irán y b a n szétterjednek, m egvilágítják és felm elegítik az égitesteket. A Földre a n a p s u g a ra k n a k csak jelentéktelen része ju t el, a többi szétterjed a v ilág ű rb en . A zonban ez is elegendő ahhoz, hogy a Földön olyan bonyolult folyamatok m enjenek végbe, m in t a víz körforgása a te rm é ­ szetben, a levegő m ozgása, v ih a ro k és orkánok keletkezése. A legfontosabb, hogy napfény és a N ap melege n élk ü l nem létez­ hetne egyetlen élőlény sem. A N ap a Földtől óriási táv o lság ra van. A napfény a Földet 8 perc 19 m ásodperc a la tt éri el. A N ap sz e r k e z e te . A N ap n é ­ hány rétegből tevődik össze. N incs szilárd felülete. N apfogyatkozás ide­ jén, vagyis am ik o r a Hold részben vagy teljesen e lta k a rja a N apot a Földön lévő megfigyelő elől, jól lá th a ­ tó a N ap k ü lső része, a n a p k o r o n a (6. ábra). É vente a Földről 2 - 5 napfogyatkozás figyelhető meg. 6. ábra. Napkorona 11

A N ap felületén g y a k ra n lá th ató k sötét terü letek . Ezek a n a p fo lto k . S zám uk időről időre változik: hol növekszik, hol csökken. Az ilyen változások körülbelül 11 évenként ism ét­ lődnek. A Nap, a Földhöz hasonlóan, nyugat-keleti irán y b a n forog a tengelye körül. A tudósok ezt b eh ató an tan ulm ányozzák. Ezek az ism eretek lehetővé teszik a távoli csillagok term észe­ tén ek m egértését. U gyancsak segítenek a N ap Földre és élő­ lényekre gyakorolt h a tá s á n a k az alaposabb m egértését. K isszó tá r: napkorona; napfoltok. Ellenőrizd magad! 1. Magyarázd meg, miért tartják a Napot a földi élet alapjának! 2. Mekkora a Nap mérete? Hogy szemléltető összehasonlító képet kapj a Föld és a Nap méreteiről, rajzold le a Földet 1 mm-es átmérőjű pont formájá­ ban! Ebben az esetben a Napot ábrázold 109 mm-es körként! Hasonlítsd össze őket, és írd alá a megnevezésüket! A természetkutató kiskönyvtára A tudósok régen nem ismerték a napfoltok megjelenésének az okát. A napfoltok rendszerint csoportosan képződnek, és néhány hónapig észlelhetők. Sötétebbeknek látszanak, mivel a hőmérsék­ letük alacsonyabb, mint a környezeté. A napkorongon feltűnhet több napfolt is, de előfordul, hogy egy sincs.

**r

1

••

Ö sszegezés

A N ap a hozzánk legközelebbi csillag. N agyon távol v an a Földtől, és 109 -szer nagyobb n ála. A N ap fényesen világító, hőt sugárzó izzó test.

5. §. F Ö L D -T Í P U S Ú B O L Y G Ó K Mi a Naprendszer?

A N a p r e n d sz e r nagy bolygóit k ét cso­ p o rtra osztják: Föld-típusú bolygókra és óriásbolygókra (Ju p iter-típ u sú bolygókra). A Föld-típusú bolygók v a n n a k legköze­ lebb a Naphoz. Ezek a M erkúr, Vénusz, Föld, M ars (7. ábra). A M e r k ú r a N aprendszer legkisebb bolygója, és legközelebb v an a Naphoz. E zért a N ap 7-szer erősebben m elegíti, m int a Földet. M éreteit tek in tv e kisebb a Földnél. A M erk ú r nagyon la s sa n forog a tengelye körül. H árom hónapon k eresztü l világít a Nap, s ennyi ideig t a r t az éjszaka. A nappali hőm érséklet eléri a +430 °C-ot. A három hónapig ta rtó éjszaka folyam án a bolygó felülete nagyon lehűl, a hőm érséklet -170 °C-ra esik vissza. A V én u sz a Naphoz m ásodik legköze­ lebbi bolygó a N aprendszerben. E nnek a bolygónak a népi elnevezése 7. ábra. E sthajnalcsillag, mivel elsőként jelenik Föld-típusú meg az égbolton, és u tolsónak tű n ik el reg ­ bolygók gel. N éha még nap p al is szabad szem m el látható. A V énuszt ta r tjá k a legforróbb bolygónak. Felületén a hőm érséklet eléri a +460 °C-ot. A V énusznak nincs holdja. A F öld, a jelenlegi tu d á s u n k szerint, az egyedüli bolygó, am elyen élet van. A Föld a legnagyobb m éretű Föld-típusú bolygó. A Földet körülvevő levegőburokban, a többi bolygótól elté­ rően, élő szervezetek ta lá lh a tó k . Id ézd fel, m ilyen a levegő összetétele! A levegő óvja a Földet a tú lz o tt lehűléstől és felm elegedéstől. A Föld felszínének nag y részét víz borítja, am i h iányzik a többi bolygóról. A H o ld a Föld term észetes k ísérő bolygója. A Föld-típusú bolygók legnagyobb holdja. Az égbolton m egfigyelhetőek a 13

iiuiu KuictiaKjanaK vaitozasai. Hiz a n n a k az eredm énye, hogy a Hold v ilág ít a róla visszaverődő' n a p s u g a ra k n a k köszönhe­ tően. Föld körüli keringése közben a Hold különböző helyze­ tekbe k erü l a Naphoz és bolygónkhoz viszonyítva. E zért lá t­ ju k a különböző részeit. A Hold felszínén szabad szem m el is lá th a tó a k a sötét fol­ tok, am elyeket tengereknek neveznek, jóllehet víz eg y általán nincs bennük. A M a r s a N aptól szám ítv a a negyedik bolygó. T alaján ak m agas v a s ta rta lm a m ia tt vörös bolygónak is nevezik. Felszí­ nének átlaghőm érséklete - 6 0 °C. A bolygónak k ét holdja van. A M ars felületén völgyek és sivatagok, sa rk i jég sap k ák is ta lá lh a tó k , am i víz jelenlétéről tan ú sk o d ik . A M arso n v an a N aprendszer legm agasabb hegysége, m elynek a m ag asság a 27 km . K isszó tá r: Merkúr; Vénusz; Föld; Hold; Mars. Ellenőrizd magad! 1. Nevezd meg a Föld-típusú bolygókat! 2. Gondolkodj el azon, miért létezik élet a Földön! P árban végzett m unka. Készítsetek beszámolót egy boly­ góról a paragrafus tananyagának és más forrásból szerzett ismereteknek a felhasználásával! Beszámolótokat olvassátok fel egymásnak! P jy Különböző ismeretforrások felhasználásával készíts beszáSfe-I mólót a Holdról, a Föld kísérő bolygójáról! A természetkutató kiskönyvtára A tudósok feltételezik, hogy a Marson sok víz volt, a felszínén nagy folyók folytak.

Ö sszegezés A N aprendszer nag y bolygóit k ét csoportra osztják: Föld-típ u sú a k ra és óriásbolygókra (Jupiter-típusú bolygókra). 14

Föld-típusú bolygók: M erkúr, Vénusz, Föld, M ars. A Föld az egyetlen bolygó, am elyen élet van. A Hold a Föld term észetes kísérő bolygója.

6. §. Ó RIÁSBO LYG Ó K Az ó r iá sb o ly g ó k vagy Jupiter-típusú bolygók töm ege jóval felülm úlja a Föld-típusú bolygók töm egét. Ezek a Ju p i­ ter, S zaturnusz, U rán u sz, N eptunusz Szatur­ (8. ábra). nusz A J u p i t e r a N aprendszer legnagyobb bolygója, 318-szor nehezebb a Földnél, és körülbelül két és félszer nagyobb a töm e­ Uráge, m int a N aprendszer többi bolygójáé- j nusz H n ak összesen. A Ju p ite r h a ta lm a s gömb, Neptu- ék— fc, am ely gyorsan forog. A tm oszférájában nusz szalagszerűen h ú zó d n ak a hosszú felhő­ rétegek, am elyeken k eresztü l a bolygó 8. ábra. csíkozottnak tű n ik . Óriásbolygók A Ju p ite r g y ű rű i apró porszem ekből állnak. Felső rétege gáznem ű h alm azállap o tb an van, a középpontjában kem ény m ag ta lálh ató . A Ju p itern ek 67 hold­ ja van. A S z a t u r n u s z - m éreteit tek in tv e - a N aprendszer m áso­ dik bolygója. A bolygó jellegzetessége a különböző m éretű jégés kőzetdarabokból, v alam in t porból álló g y ű rű ren d szere. A g y ű rű k v astag ság a nem h alad ja meg az egy kilom étert. A bolygón a hőm érséklet -170 °C. A S za tu rn u sz n a k 62 holdja van. Az U r á n u s z az első bolygó, am elyet teleszkóppal fedeztek fel, 27 holdja van. A bolygó összetétele ab b an különbözik a gáznem ű óriásoktól, hogy jeget ta rta lm a z . E zért a tudósok a „jégóriások” közé sorolják. Ez a leghidegebb bolygó, legalacso­ nyabb hőm érséklete eléri a -2 2 4 °C-ot. Az U rán u sz közép­ pontjában kőből és vasból álló m ag ta lálh ató .

ff'

15

A N e p tu n u s z a N aprendszer középpontjától legtávolabb­ r a lévő bolygó. A jelenlegi ism eretek szerin t 14 holdja van. Ö sszetételét tek in tv e nagyon h aso n lít az U rán u szra, ezért m ásodik „jégóriásnak” nevezik. K isszó tá r: Jupiter; S za tu rn u sz; Uránusz; N eptunusz. Ellenőrizd magad! 1. Nevezd meg az óriásbolygókat! 2. Mondd el, melyek az óriásbolygók sajátosságai! Miben külön­ böznek a Föld-típusú bolygóktól? 3. Mely bolygókat nevezik „jégóriásoknak”? Különböző ismeretforrások felhasználásával készíts beszá­ molót valamelyik óriásbolygóról! A természetkutató kiskönyvtára Régen az emberek csak öt bolygót ismertek: a Merkúrt, Vénuszt, Jupitert, Marsot és a Szaturnuszt, mert ezek szabad szemmel is láthatóak voltak. Az Uránuszt és Neptunuszt teleszkóppal fedezték fel. A tudósok hosszú ideig a Földről megfigyeléssel vizsgálták a bolygókat. Megállapították, hogy minden bolygó körpályáján kering. Kiszámították a bolygók méreteit és a Naptól való távolságukat.

Ö sszegezés Az óriásbolygók: Ju p iter, S zatu rn u sz, U rán u sz, N ep tu ­ nusz. H a ta lm a sa k a m éreteik, nincs szilárd felszínük, gyor­ sa n forognak a ten g ely ü k körül, és szám os holdjuk van. 7. §. A F Ö L D É G H A J L A T I Ö V E Z E T E I É S H ATÁSUK A TER M ÉSZETR E Idézd fel, milyen a Föld alakja! Milyen jelentősége van a Napnak a földi élet tekintetében?

H o g y a n m e le g s z ik fel a F öld felszín e? M ár tudod, hogy a N ap a hő és a fény fo rrása a Földön m inden élőlény szám á­ ra. Mivel bolygónk gömb alak ú , ezért a N ap su g a ra i különbö­ ző szögben világítják meg különböző részeit, vagyis egyenlőt­ 16

le n ü l m elegítik fel a Föld felszínét. Az egyenlítő környékén a

n ap su g arak m ajdnem m erőlegesen esnek a Földre, m íg a sarkvidékeken alig érin tik a felszínt. A n a p su g a ra k leg n a­ gyobb szög a la tt az egyenlítő m ellett esnek a Földre. E zért a Föld itt jóval több m eleget és fényt kap, m in t a sarkvidékeken. A n a p su g a ra k n a k az egyenlítőn legnagyobb a beesési szö­ gük. E zért a Föld itt jóval több m eleget és fényt kap, m in t a sarkvidékeken. A F öld é g h a jla ti ö v e z e te i. Földünk felszínén öt é g h a j­ la ti ö v e z e te t k ü l ö n b ö z te t ü n k m eg : egy trópusit, k ét m ér­ sékelt és két hideg (sarkvidéki) övezetet. P\ Figyeld meg a 9. ábrát, és keresd meg rajta a Föld éghajlati övezeteit!

Az egyenlítő k ét oldalán helyez­ kedik el a trópusi égöv, am elynek a h a tá ra i a R á k té rítő és B a k térítő (ikeresd meg őket a földgöm bön és a féltekék térképén). A h id e g é g h a jla ­ ti ö v e z e te k az É szak i-sark és a D éli-sark sarkkörök á lta l h a tá ro lt térségében te rü ln e k el {találd meg őket a földgöm bön és a féltekék tér­ képén). A m é r s é k e lt é g h a jla ti ö v e ­ z e te k köztes te rü le te k e t foglalnak el m indkét félgömbön a sarkkörök

Északi sarkkör Ráktérítő

1

Egyenlítő

Baktérítő

A Deli sarkkör

Északi mérsékelt

/

ff Trópusi

\

Déli mérsékelt

9. ábra. A Föld éghajlati övezetei

10. ábra. A Föld melegedése a napsugarak beesési szögétől függően: § - erősen felmelegített terület; - gyengén felmelegített terület; 0 - alig melegített terület

17

és a R ák térítő , v a la m in t a B a k té rítő között. Vagyis a R á k té ­ rítő és a B aktérítő , v alam in t a sarkkörök az éghajlati öveze­ te k h a tá ra i, am elyek a n a p s u g a ra k beesési szögének n ag y sá­ gában, a m egvilágítás ta rta m á b a n és a levegő h őm érsékleté­ ben különböznek egym ástól (10. ábra). A z é g h a jla ti ö v e z e te k s a já to s sá g a i. A legforróbb a tró ­ pusi éghajlati övezet. É vente k ét alk alo m m al (december 22-én és jú n iu s 22-én) délben a n a p s u g a ra k m ajdnem m erőlegesen (90°-os szögben) esnek a Föld felszínére. A földfelszín jól m elegszik, ezért egész évben - télen és nyáron e g y a rá n t m agas a levegő hőm érséklete. A tró p u si éghajlati övezetben a n ap p al és az éjszaka ta r ta m a körülbelül 12 óra. A hideg éghajlati övezet term észeti feltételei nagyon zor­ dak. Az év nagyobb részében tél van, a N ap több hónapig nem jelenik meg az égbolton, kem ények a fagyok és erős sze­ lek u ralk o d n a k . N yáron u g y an a N ap soha nem b u k ik le a lá th a tá r mögé, a su g a ra i m égsem m elegítik a felszínt, mivel csak elsik la n ak fölötte. E n n ek az övezetnek a jelensége a sarki nappal és a sarki éjszaka. A m érsékelt éghajlati övezet term észeti viszonyai jóval melegebbek. A tél rövidebb, de fagyos és havas. A n y ár meleg, n ag y a forró napok szám a. A m érsékelt éghajlati övezet időjá­ rá s a a négy évszak - tél, tavasz, nyár, ősz —pontos v áltak o ­ zása szerin t alak u l. K isszó tá r: égövek (szélességi körök); trópusi, hideg (sarki), mérsékelt; sarki Ellenőrizd magad! 1. Miért nem egyformák a természeti feltételek a földgolyó kü­ lönböző helyein? 2. Nevezd meg, és mutasd meg a térképen a Föld éghajlati öve­ zeteit! 3. Mivel magyarázható, hogy a hideg övezetek a Föld sarkai közelében vannak? 4. Melyik éghajlati övezetben figyelhetők meg évszakok?

18

5 Az éghajlati övezetek térképe segítségével állapítsd meg, melyik éghajlati övezetben terül el Ukrajna!

^

Ö sszegezés

M inél közelebb ta lá lh a tó a fölgolyó valam ely térsége az egyenlítőhöz, a n n á l több hőt kap. A Napból a Föld felszínére jutó hőm ennyiség szerin t öt éghajlati övezetet különbözte­ tü n k meg: egy trópusit, k ét m érsékeltet és k ét hideget. 8. §. A F Ö L D . A F Ö L D N A P I É S É V I M O Z G Á S A Idézd fel, m i a F ö ld te n g e lye ! M i a g n ő m ö n ?

M iért v a n n a k éjjelek é s n a p p a ­ lok? A Föld a N aprendszer bolygója. A N aprendszer többi bolygójához h aso n ­ lóan kering a N ap körül, és forog a saját tengelye körül. A F ö ld te n g e lye képzelt vonal, am ely körül bolygónk forog. A Földnek a saját tengelye k ö rü li forgása okozza a nappalok és éjszakák v áltak o ­ 11. ábra. A Föld zását (11. ábra). A Föld egyenletesen forgása saját tengelye forog nyugat-keleti irán y b an , és a Nap körül hol az egyik, hol a m ásik oldalát v ilá g ít­ ja meg. Vele e g y ü tt forog m inden, am i a felszínen van, ezért nem észleljük a forgást. A Föld egy teljes fordulatot saját te n ­ gelye körül 24 óra, azaz egy teljes nap a la tt tesz meg. M iért v á lto z n a k az é v s z a k o k a F öldön? A zt az elkép­ zelt vonalat, am elyet az ég itest leír m ozgása közben a Nap körül, a F ö ld k e r in g é s i p á l y á j á n a k nevezzük. A N ap k ö rü ­ li keringés következtében a Föld egyes részein v álto zn ak az évszakok (12. ábra). Milyen évszakokat ismersz? Milyen évszak van most?

A 12. áb rá n a Föld négy különböző helyzetben v an á b rá ­ zolva a pályáján való k eringés közben. L áth ató , hogy a Föld 19

12. ábra. A Föld keringése a Nap körül

tengelye dőlt helyzetű, ezért a bolygó felszíne különböző m ennyiségű napfényt és hőt kap. A ttól függően, hogy a Föld m ilyen helyzetben v an a pályá­ ján, a N ap su g a ra i különböző m érték b en m elegítik fel. Nézd meg a 12. ábrát! Figyeld meg, hogy a Föld tengelye meg van dőlve a pályához viszonyítva. E n n ek folytán ferde helyzetű az egyenlítő is. N yilvánvaló, hogy a 12. á b rá n a N aptól jobbra lévő földgömb déli féltekéje jobban meg v an világítva, m in t az északi, így több h ő t kap. E zért a déli féltekén n y ár van, az észak in pedig tél. A zonban fél év elteltével a Föld keringési p ály áján ak ellenkező o ld alára helyeződik át. E kkor az északi félteke m elegszik erősebben, m in t a déli. M ost az észak i fél­ te k én lesz nyár, a délin pedig tél. íg y tö rté n ik a Földön az évszakok váltakozása. A Föld egy év a la tt tesz meg egy teljes fordulatot a Nap körül. ő

Idézd fel, hány napból áll egy év a Földön!

L M egfigyelted, hogy m ilyen m a g asan v an a N ap a lá tó h a­ t á r (horizont) fölött, és hogy m ilyen a nappalok és éjszakák hossza a különböző évszakokban. L egm agasabban a horizont fölött a N ap nyáron, jú n iu s 22-én délben v an (13. ábra). Ez idő tá jt vidékünkön a nappal hosszabb, az éjszaka rövidebb. A N ap m ajdnem merőleges 20

sugarai jól m egvilágítják és m elegí­ június 22 tik a Föld felszínét. E zért a n y ár n á ­ március 21 szeptember lunk meleg. A N ap fokozatosan lej­ december 22 jebb ereszkedik a horizonthoz viszo­ nyítva, ezért a nappalok rövidülnek, Észak , _ az éjszakák hosszabbodnak. A leve­ t— Kee= gő egyre hűvösebb lesz. Beköszönt Dél az ősz. Szeptem ber 23-án a nappal és az éjszaka egyenlő - 12 óra. Télen 13. ábra. A Nap a Nap délben alacsonyan v an a hori­ helyzete az égbolton zont felett. Ferde su g a ra i gyengén délben m elegítik fel a Föld felszínét. D ecem ­ ber 22-én n á lu n k legrövidebb a nappal, és leghosszabb az éjszaka. A N ap fokozatosan feljebb em elkedik a horizont fölé, a nappalok hosszabbodnak, az éjszakák rövidülnek. M árcius 21-én a nappal és az éjszaka eg y a rá n t 12 ó rán át ta r t. Meleg­ szik az időjárás, éledezik a term észet. Beköszönt a tavasz. T ehát az évszakok a Nap lá th a tá r fölötti m agasságától, v ala­ m int a nappalok és éjszakák ta rta m á tó l függenek. K isszó tá r: a Föld tengelye; a Föld forgástengelye. Ellenőrizd magad! 1. Magyarázd meg a nappalok és éjszakák váltakozásának okát! 2. Meddig tart egy teljes nap? 3. Magyarázd meg az évszakok váltakozásának az okát a Földön! 4. Miért nem észleljük a Föld mozgását? Különböző ismeretforrások felhasználásával magyarázd meg, miért szökőév minden negyedik év? f y Végezz vizsgálatot! Vedd a kezedbe a földgömböt, és kérd . ,m®9 e9yik osztálytársadat, hogy világítsa meg zseblámpával! eglatjátok, hogy a zseblámpa fénye a földgömb egyik felét világít­ ja meg, a másik árnyékban marad. Most lassan forgasd a földgömpot a tengelye körül! (A kísérletet jobb elsötétített szobában letolytatni.) Vonj le következtetést! A természetkutató kiskönyvtára A naptár időszámítási rendszere, amely a természeti jelensé­ gek ismétlődésén és az égitestek - Nap, Föld és Hold - mozgásán 21

alapul, 12 hónapból vagy 365 napból (szökőévben 366 napból) áll. A naptár másik magyar neve, a „kalendárium” a latin ca le n d a riu m adóskönyv - szóból ered.

1^.

Ö sszegezés

A Föld saját tengelye körül forog, és a N ap k ö rü l kering. Egy teljes fordulatot a Föld saját tengelye körül 24 óra, vagy­ is egy nap a la tt tesz meg. A Föld saját tengelye k ö rü li forgása idézi elő a nappalok és éjszak ák v áltak o zását. A zt a képzelet­ beli vonalat, am elyet a Föld ír le N ap k ö rü li keringése köz­ ben, a Föld keringési p ály áján ak nevezzük. A Föld N ap k ö rü ­ li keringése és tengelyének a keringési pályához viszonyított ferdesége idézi elő az évszakok v áltak o zását. Az év az az id ő ta rtam , am ely a la tt a Föld egy teljes fordulatot tesz meg a N ap körül. 9. §. C S IL L A G O K . C S IL L A G K É P E K . N A G Y M E D V E É S K IS M E D V E . S A R K C S IL L A G M e gfig ye lte d -e m á r v a la m ik o r az e s ti é g b o lto t? Ha igen, m iv e l ra g a d o tt m eg?

M ik a c silla g o k ? Az éjszakai égbolton lá th ató c s illa g o k h a ta lm a s, izzó gázgömbök. Apró, villogó p etty ek n ek lá tsz a ­ n ak, m e rt óriási táv o lság ra v a n n a k a Földtől. A csillagok világa nagyon sokszínű. E gym ástól m éreteik ­ ben különböznek, v an n a k , am elyek a k á r ezerszer nagyobbak a N apnál, m ások pedig sokszor kisebbek n ála. S zínük szerin t m egkülönböztetnek fehér, kék, sá rg a és vörös csillagokat. A hozzánk legközelebbi csillag, a N ap sárg a színű. A csillagok hőm érséklete szin tén különböző. Az em berek régóta figyelik a csillagos eget, m e rt jelezte az évszakok változását, az u ta z ó k n a k az irán y t, se g ített az idő szám ításáb an . C silla g k é p e k . A csillagok megfigyelése közben az em be­ rek észrevették, hogy a csillagok csoportokat és a lak za to k at képeznek. A ragyogó csillagok á lta l képezett alak zato k at, pontosabban a csillagos ég v ilágosan k ö rü lh a tá ro lt részeit 22

cSill a g k é p e k n e k nevezzük. Az egész égbolt 88 csillagképre van felosztva. L egtöbbjük elnevezése az ókori Görögországból szárm azik, és m ítoszok, legendák hőseihez kötődnek. Figyeld meg a csillagos ég térképatlaszát! Keresd meg a Nagymedve csillagképet! Mire emlékeztet?

A csillaghalm azok m egfigyelésekor az em berek különböző alakokat képzeltek el, és a csillagképeknek megfelelő neveket ta lá lta k ki (14. ábra). £ 1

Figyeld meg a csillagos ég térképatlaszát, és keress más csillagrendszereket! Nevezd meg őket!

M o z o g n a k -e a c silla g o k ? A term észetb en m in d en m ozgásban van. A csillagok is v á lto z ta tjá k a helyzetüket, azaz m ozgásban v a n ­ nak. Figyeld m eg a 15. ábrát! A N a g y m e d v e c s i l l a g k é p 7 csillag á­ n ak helyzetét ábrázolja. E csillagrendszer népi elnevezése: G önc ö lszek é r. Az évezredek folyam án a csilla14. ábra. A Nagymedve gok helye a csillagképben változott. CSI ep A változás jelenleg is folytatódik. L étezik egy m ásik csillagrendszer, a K i s m e d v e vagy K isg ön cö l.

*

*

-

*

-

*

................... *

*

*

-

*

100 000 ezer év m úlva

Jelenlegi kép 15. ábra. A csillagok helyzetváltozása a Nagymedve csillagképben

S a r k c silla g . A N agym edve csillagkép szerin t könnyű a S a r k c s i l l a g m egkeresése (16. ábra). M indig a lá tó h a tá r része fölött ragyog. A S arkcsillag alap ján m eg h atáro zh ató k az égtájaik. H a arccal a S arkcsillag felé fordulunk, ak k o r elő ttü n k lesz észak, h á tu n k m ögött dél, jobbra kelet, b a lra pedig nyugat.

16. ábra. A Sarkcsillag

K isszó tá r: csillagok; N agym edve csillagkép (Göncölszekér); K ism edve (Kisgöncöl); Sarkcsillag. Ellenőrizd magad! 1. Mik a csillagok? Hogyan használja fel az ember a csillagokról szóló ismereteit? 2. Miért nem vesszük észre, hogy a csillagok mozgásban vannak? 3. Melyik csillag van legközelebb a Földhöz? 4. Hogyan különböztetik meg a csillagokat a színük szerint? Mi a csillagkép? Tiszta időben, késő este felnőttekkel közösen figyeld meg az égboltot! Elsősorban azokra a csillagokra összpontosíts, ame­ lyek fényesen ragyognak! Keresd meg a Nagymedvét, a Sark­ csillagot! Jelöld meg az északi irányt!

^

Ö sszegezés A csillagok n agy izzó gömbök, am elyek m éreteikben, színükben, hőm érsékletükben különböznek egym ástól. Á llandó m ozgásban v an n a k . A csillagok csillagképeket alk o t­ nak. Az egész égbolt 88 csillagképre osztható. A S arkcsillag alap ján m eghatáro zh ató k az égtájak. 24

10. §. A T E J Ú T - A G A L A K T IK Á N K . A V IL Á G E G Y E T E M R Ő L A L K O T O T T M O D E R N ELKÉPZELÉS M ik a c s illa g k é p e k ? N evezd m eg ő ke t!

M ik a g a la k tik á k ? A csillagok a V ilágegyetem ben egyenlőtlenül o szlan ak meg. H a ta lm a s csillagrendszerekbe, g a l a k t i k á k b a töm örülnek, am elyek több millió, sőt több százm illió csillagból álln ak . Mi a Tejút? Az em berek még a nagyon régi időkben ész­ revették a sötét égbolton a h alv án y an világító sávot, am ely szétöntött tejre, vagy szétszórt sóra em lékeztet. In n e n k a p ta g a lak tik án k a T ejú t nevet. U k ra jn á b a n több m ás néven ism ert, legelterjedtebb a S ó s z á llí tó út. A T ejutat képező csillagok m illiárd jai alk o tják a G a la k tik a csillagrendszert. C sillag jain ak egyike a Nap. G a la k ti­ k án k m éretei nehezen elképzelhetők. A G a la k tik a m inden csillaga saját m agja kö rü l forog. M inden csillag n ak m egvan a m aga forgási sebessége. A N ap egy fordulatot 230 m illió év a la tt tesz meg 250 km /s sebes­ séggel. N ap ren d szerü n k a T ejút p a rá n y i része. M ikor k e ll m e g fig y e ln i a T ejutat? Az észak i féltekén a Tejút legjobban jú liu stó l szeptem be­ rig észlelhető. M ég sötét téli éjsza­ kákon is elég jól lá th a tó (17. ábra). A déli féltekén a m i G a la k tik á n k b a n október—decem ber folyam án észlel­ hető legjobban. M ai e lk é p z e lé s e k a V ilá g e g y e 11. ábra. A Tejút tem rő l. A V ilágegyetem k u ta tá s a különös helyet foglal el nem csak a term észettudom ányban, de a z em beriség tö rtén etéb en is. Az első m űhold fellövése u tá n újabb lehetőségek n y íltak a v ilá g ű r k u ta tá s á ra . A zon­ ban még sok kérdés m a ra d válasz nélkül. Például az, hogy tovább tágul-e a V ilágegyetem , vagy elkezd összeszű k ü ln i kezdeti állapotába.

Jelenleg m eggyőződéssel állíth ató , hogy a V ilágegyetem ­ rő l alk o to tt elképzeléseink állan d ó an változnak. K isszó tá r: Tejút; G alaktika. Ellenőrizd magad! 1. Mi a Galaktika? 2. Milyen alakja van a Tejútnak? 3. Mondd el, mikor legjobb a Tejutat megfigyelni? 4. Keresd fel a Kijevi Planetárium http://planet.org.ua/planatarium_about internetes oldalát! (Melyik információ váltotta ki leg­ inkább az érdeklődésedet?) Különböző forrásokat felhasználva készíts beszámolót (vá­ lasztásod szerint) az ukrán űrhajósokról (feltalálókról, rakéta­ tervezőkről), a Világegyetem korszerű kutatásairól! Tarts beszámolót osztálytársaidnak!

Ö sszeg ezés G a la k tik á k - g ig an tik u s csillagrendszerek, am elyekben a csillagok szám a több m illiótól több százm illióig terjed. N ap ­ re n d sz e rü n k a Tejút G a la k tik a p a rá n y i része. Oktatási projekt UTAZÁS A VILÁGEGYETEM TÉRSÉGEIBE, AMIRŐL ÁBRÁNDOZOL (VÁLASZTÁSOD SZERINT) Különböző információforrások - internet, videók, képek - felhasználásával tegyél virtuális kirándulást a Naprendszer valame­ lyik bolygójára! Készíts beszámolót (előadást, rajzot) a látottakról! Oszd meg tapasztalataidat és benyomásaidat osztálytársaiddal! Figyeld meg az adott bolygó sajátosságait! Tisztázd, miben külön­ bözik bolygónktól, a Földtől! Miért éppen ezt a bolygót szeretnéd felkeresni? Magyarázd meg a választásodat!

26

11. §. H O R IZ O N T . É G T Á J A K Nevezd meg az égtájakat!

Mi a h o r iz o n t (lá tó h a tá r)? Menj k i n yílt terep re a falud­ ból vagy városodból. O lyan érzésed tám ad , m in th a a földfel­ szín a lk o tta nagy kör közepén álln ál, m elynek perem e m in t­ h a egybeolvadna az égbolttal. A földfelszín te k in te tü n k k e l átfogható térség ét h o r iz o n t­ n a k vagy l á t ó h a t á r n a k nevezzük. A zt a vonalat, am elyen az égbolt a földfelszínnel érintkezik, h o r iz o n tv o n a ln a k nevezzük. L á th a tó h o r iz o n t. A földfelszín b eláth ató n y ílt részét, ahol szabad szem m el jól lá th a tó a horizont, n y ílt te re p n e k , a horizontot pedig l á t h a t ó n a k nevezzük (18. ábra). M inél m agasabban v an a megfigyelési pont, a n n á l kiterjedtebb lesz a láth ató horizont. Ez is a z t bizonyítja, hogy a Föld gömbölyű.

18. ábra. Nyílt terep: szárazföldön ( 1), vízen (2)

E gyenletes terep en az em ber 4 - 5 km -re, 20 m m agasból 16 km -re, 100 m-es m agasságból a k á r 36 km -re is ellát. E gyenletes és m inden oldalról nyílt terep en a horizontvonal kör alak ú . 27

V árosban, erdőben vagy hegyekben nehéz a horizontvonal megfigyelése, m ert a v áro sb an az épületek, az erdőben a fák, hegyi terep en pedig a m agas hegyek akadályozzák a k ilá tá st. Az olyan terep et, a h o n n a n nem lá th a tó a horizontvonal, z á r t n a k nevezzük (19. ábra).

19. ábra. Zárt terep

20. ábra. Fő és köztes égtájak

É g tá ja k . Négy fő ég tájat k ü lö n b ö ztetü n k meg: észak (E), kelet (K), dél (D), nyug at(N y ). Ezek között ta lá lh a tó a k a köz­ te s égtájak: északkelet (ÉK), délkelet (DK), délnyugat (DNy), észak n y u g at (ÉNy). H a v a la k i jól meg tu d ja h atáro zn i, hogy m erre v a n n a k az egyes égtájak, ak k o r jól tu d tájékozódni a terepen. S zó tá r: horizont; horizontvonal; nyílt és zá r terep; látóhatár. Ellenőrizd magad! 1. Mit nevezünk horizontnak? 2. A 18. és 19. ábrán mutasd meg a horizontvonalat! 3. Melyik ábrán látható nyílt terep, és melyiken zárt? Magyarázd meg! 4. Nevezd meg a fő és a köztes égtájakat!

5 . Miért kell ismernünk az égtájakat?

6. Mely foglalkozások képviselőinek kell legjobban tudniuk az égtájak meghatározását? ^ # A rajziskola tanulói tájképet festenek az iskolához közeli he­ lyekről. Jenő egy parkban állította fel a festőállványát, Bogi egy mező szélén. Melyikük festményén lesz jól látható a hori­ zontvonal? Miért?

^

Ö sszegezés

A horizont a földfelszínnek az a térsége, am ely befogható a te k in tetü n k k el. A vonalat, am elyen az égbolt összeér a föld­ felszínnel, horizo n tv o n aln ak nevezzük. A földfelszín b e lá th a ­ tó nyílt részét, ahol szabad szem m el jól lá th ató a horizont, n y ílt te r e p n e k , a horizontot pedig l á t h a t ó n a k nevezzük Az olyan te rü le tet, ahol nem lá th ató a horizontvonal, z á rt te re p ­ nek mondjuk. M egkülönböztetünk fő és köztes ég tájak at. H a v alak i jól meg tu d ja h atáro zn i, hogy m erre v a n n a k az egyes égtájak, ak k o r jól tu d tájékozódni a terepen. 12. §. T Á J É K O Z Ó D Á S A T E R E P E N A N A P , IR Á N Y T Ű ÉS HELYI JE L E K A L A PJÁ N Idézd fel, m ivel határozhatók meg az égtájak!

M it je le n t a te r e p e n v a ló tá jé k o z ó d á s? A terep en való tájékozódás az ég tájak irá n y á n a k , vagyis a n n a k m e g h atá ro ­ zását jelenti, hogy m erre v an észak, kelet, dél és nyugat. A tájékozódás fő irán y a az észak-dél vonal. H o g y a n tá jé k o z ó d ju n k a N ap sz erin t? Figyeld meg az árnyék h o sszán ak v álto zásait gnómon segítségével. L egrövi­ debb az árnyék délben lesz, am ikor a N ap a legm agasabban van a horizont felett. Állj arccal a legrövidebb árn y ék irá n y á ­ ba. E kkor előtted lesz észak, a h á ta d m ögött dél. N yújtsd ki oldalra a k a rja id a t, a jobb kezed keletre, a b al n y u g atra fog m utatni. így állap íth ato d meg az ég tájak irá n y á t a N ap seg ít­ ségével (21. ábra).

21. ábra. Az égtájak meghatározása a Nap szerint

T á jé k o z ó d á s ir á n y tű s e g ít s é g é v e l. A te re p e n legjobb i r á n y t ű v e l tájék o zó d n i (22. áb ra). F igyeld m eg ez t a m ű szert! A kö r a la k ú to k b a n sz ab ad o n elforduló m ág n eses n y íl ta lá lh a tó , a m it sp eciális rugó fesz ít a fedóuveghez. A to k a ljá n b e tű k jelö lik az é g tá ja k a t. A m ikor az ir á n y tű t h a s z n á ln i a k a rjá k , a ru g ó t v issz a h ú z z á k . A n y íl az a l a t­ ta lévő tű h eg y ére ereszk ed ik , és a k ék vége észak i, a vörös p edig déli irá n y b a áll be. T a rts d az ir á n y tű t v íz szin tese n , és fo rd ítsd úgy, hogy a n y íl k ék h egye ta k a r ja az E b e tű t. 22. ábra. Iránytű E k k o r a D b e tű d élre, az N y n y u ­ g a tra , a K pedig k e le tre fog m u ta tn i. E n n e k ism e re té b e n b á rm e ly ik é g tá ja t m eg tu d o d h a tá ro z n i. T á jé k o z ó d á s h e ly i j e le k s z e r in t. H ogyan tájék o zó d ­ ju n k a te re p e n ködös idődben, am ik o r p éld áu l erdőben délnek kell m enned? H ogyan h atáro zo d m eg a h a la d á so d irá n y á t? E bben az esetb e n a fák, sziklák, kövek sz e rin t tájék o zó d ­ h a tsz .

r " -a Nevezd meg a terepen való tájékozódás módszereit!

A fák, sziklák, kövek észak i oldalán m oha és zuzmó no Az erdei tisztá so n egyesével növő fák lom bozata a déli oldalon sűrűbb, m in t az északi oldalon, m e rt több napfényt kap. A hangyabolyok á lta lá b a n a fák vagy tönkök déli olda­ lán ta lálh ató k , mivel o tt melegebb van. A dombok, vízm osá­ sok déli oldalán h a m a ra b b kezd olvadni a hó. K isszótár: tájékozódás terepen; iránytű. Ellenőrizd magad! 1. Mit jelent a terepen való tájékozódás? 2. Hogyan határozhatók meg az égtájak a Nap szerint? 3. Hogyan állapíthatók meg az égtájak borús időben? Mivel he­ lyettesíthető az erdőben az iránytű? 4. Milyen az iránytű szerkezete? F oglalkozás párban. Iránytű segítségével határozzátok meg az osztályban, hogy merre van észak, dél, kelet, és nyugat! Milyen égtáj irányában van az ablak, tábla, ajtó? Állapítsátok meg az osztályban a köztes égtájakat! Különböző ismeretforrások felhasználásával készíts beszá­ molót a méhek tájékozódásáról! G ya ko rla ti feladat. Karóra segítségével határozd meg a szü® leiddel közösen az égtájakat! (Ez a módszer segítségedre lesz a tájékozódásban, ha nincs kéznél iránytű!) 1) Helyezd a karórát vízszintes helyzetbe úgy, hogy a kismutató a Nap irányába mutasson! 2) Képzeletben oszd kétfelé az óra számlapját a kismutató és az 1-es szám között! A szögfelező vonal dél (D) felé fog mutatni. Következésképpen az ellenkező oldalon lesz észak (É). A természetkutató kiskönyvtára A hangyák úgy jelölik meg útvonalukat, hogy potrohúk alját a talajhoz szorítva illatanyag-cseppeket hagynak maguk mögött. Vannak hangyák, amelyek nem az illatcsíkon haladnak, hanem kellette, ha elég erős az illat.

Ha elvesztik a nyomot, újra megkeresik, hiszen ezek az „útvo­ nalak” mindössze néhány méter hosszúak.

y

Ö sszegezés

A te re p e n való tájék o zó d ás az é g tá ja k m e g h a tá ro z á sá ­ n a k a tu d á s á t jelen ti. A fő tájék o zó d ási irá n y az észak-dél vonal. T erep en a tájék o zó d ás legm egfelelőbb eszköze az irá n y tű , de h a nincs kéznél, ak k o r a k ö rn y ezeti jelek, te r ­ m észeti objektum ok is h a sz n á lh a tó k . 13. §. T E R E P R A J Z Idézd fel, m iért van szükség térképekre!

M iért v a n s z ü k s é g te r e p r a jz r a ? A m ai kor em b erének élete n eh ezen k ép zelh ető el te re p ra jz n élk ü l. Sok foglalko­ zás szak em b erei h a sz n á ljá k . P é ld á u l az ép ítészek , am ikor v áro so k a t terv ezn ek , ré sz lete s te re p ra jz o t k észíten ek , am e­ lyen bejelölik az u tc á k a t, p a rk o k a t, h á z a k a t, isk o lák at, k ó r­ h á z a k a t, h id a k a t. A geológusok is te re p ra jzo k o n jelölik be az ásv án y k in csek lelőhelyeit és a hozzáju k vezető ú tv o n a la ­ k a t. T erep rajz o t h a s z n á ln a k a k a to n á k is a h ad m ű v ele tek tervezések o r. F a lu h e ly en a g azd ák te re p ra jz o t k é sz ítte tn e k a földjeikről. A te re p ra jz h a s z n á la tá n a k ism e re te m in d en em b ern ek h a s z n á ra lehet. A v áro s vagy falu te re p ra jz a a la p já n könyn y en m e g ta lá lh a tó k az u tcák , ép ü letek , iskolák, k irán d u ló ú tv o n a lak . A m ikor az em b er ism e re tle n h ely re téved, jól jön a te rv ­ rajz, hogy m inél egyszerűbben, m inél rövidebb ú to n ju th a s ­ son el a céljához. M in d en ek elő tt el kell s a já títa n i a te re p ra jz o lv asását, vagyis é rte n i és é rte lm ez n i k ell az egyezm ényes jeleit. Az olyan em ber, ak i eligazodik a te re p ra jzo n , jellem ezn i tu d ja a z o k a t a h ely ek et is, ahol m ég nem já rt. M i a te r e p r a jz ? A 23. 1 á b rá n egy h ely szín lá th a tó . M eg tu d ju k -e h a tá ro z n i az é g tá ja k a t, a tá rg y a k közötti tá v o lsá ­ got? N em , m e rt neh éz ra jta a tájékozódás. S okkal egysze­ rűbb. h a ehh ez te re n ra iz o t h a sz n á lu n k .

23. ábra. Rajz ( 1) és tereprajz (2)

A t e r e p r a j z a földfelszín k is rész én ek k ic sin y ített, á lta ­ lán o síto tt áb rázo lása. M iben különbözik a terep rajz a rajztól? A rajzon a helyet különbözőképpen áb rázolhatják: oldalról vagy felülről. A tereprajzon a helyszín felülnézetből v an ábrázolva (23. 2. á b ­ ra). A te re p ra jz o n az o b jek tu m o k at egyezm ényes jelek k el ábrázolják. P éld á u l a h á z a k a t tég lalap , a fá k a t körök, a folyókat h u llám v o n al jelöli.

24. ábra. Tárgyak ábrázolása a tereprajzon

25. ábra. Tereprajz

A tájékozódás m eg k ö n n y ítése v é g e tt o ld alt a tere p ra jzo n nyíl m u ta tja az É - D irá n y t (25. ábra). H a nincs ilyen nyíl, ak k o r a te re p ra jz felső ré sz é t te k in tik észak n a k , a le n tit pedig délnek. E g y e z m é n y e s j e le k a te r e p r a jz o n . A terep rajzo n re n d sz e rin t kevés a felirat. C sak egyes városok, te le p ü lé ­ sek, folyók, ta v a k nevei v a n n a k fe ltü n tetv e . U g y an ak k o r sok e g y e z m é n y e s j e l ta lá lh a tó ra jta , am elyekből m eg tu d ­ h a tju k , m ilyen u ta k ta lá lh a tó k és m ilyen irá n y b a n h a la d ­ n a k a te re p e n , hol v a n n a k fenyvesek, lom blevelű erdők, és m ek k o ra a te rü le tü k , hol te rü ln e k el m ezők, ré te k , gyüm öl­ csösök, m erre v a n n a k lápok, vízm osások, hol v a n n a k h id ak a folyókon. A legtöbb esetb en az egyezm ényes jelek ra jz a és színe is u ta l a te re p ra jz o n á b ráz o lt ob jek tu m sa já to ssá g a ira . P él­ d áu l a különálló fák, szélm alm ok és m ás objektum ok jelei em lé k e z te tn e k azok a la k já ra . Az egym áshoz szo ro san k a p ­ csolódó és egym ás m e lle tt lévő objektum ok egyezm ényes je le it egyform ára színezik. íg y a v izet k ék re, az erd ő t zöldre, a cserjés te rü le te t világoszöldre. Figyeld meg, és jegyezd meg a könyv első előzékén található egyezményes jeleket!

K isszó tá r: tereprajz; égtájak; egyezményes jelek.

Ellenőrizd magad! 1. Miért van szükség tereprajzra? 2. Használnak-e tereprajzot a családodban? Milyen célból? 3. Miben különbözik a tereprajz a rajztól? 4. Minden épületnek van tervrajza. E nélkül elképzelhetetlen lenne az építkezés. Kérd meg szüléidét, mutassák meg a házatok vagy lakásotok tervrajzát! Mit látsz rajta?

5 . Állapítsd meg a megfelelést az egyezményes jel száma és meghatározása között!

1

2

3

4

5

A) szakadék; B) forrás; C) kút; D) cserjés; E) rét G ya ko rla ti feladat. Nézd meg a 25. ábrán látható tereprajzot! Padtársaddal közösen nézzétek meg az egyezményes jeleit! Keressétek meg rajta a települést, gyümölcsöst, cserjést, hidat! A településtől milyen irányban van a gyümölcsös? A forrás? Mi található a forrástól északkeletre? A természetkutató kiskönyvtára A X II. század első felében Szicília királya magához hívatta Abu Abdallah al-ldrisi arab utazót, és felkérte egy részletes világtérkép megrajzolására. Am ikor elkészült a térképvázlattal, kijelentette, hogy a papír nem méltó erre a mesterműre. Erre a király elrendelte összes ezüstjének a beolvasztását és belőle lemez készítését. Az utazó 15 éven át metszette erre a lemezre a kontinensek és óceá­ nok ábrázolását. Azonban a térkép nem sokáig létezett. A király utódai nem értékelték méltóképpen az alkotást, és amikor sürgősen pénzre volt szükségük, elrendelték pénzérmék verését a térképből. ÍQaz, a papírra készült másolatai fennmaradtak, és jó szolgálatot tettek az emberiségnek.

Ö sszegezés T erep rajz —a földfelszín k is rész én ek k ic sin y ített, á lta lá ­ n o síto tt áb rázo lása. A te re p ra jz o k fontos sz erep et tö lte n e k ® az em ber életéb en és g azd aság i tevéken y ség éb en . Az °ojektum ok á b rá z o lá sá ra a te re p ra jzo k o n egyezm ényes Joleket h a sz n á ln a k .

14. §. M É R E T A R Á N Y Idé zd fel, m ib e n k ü lö n b ö z ik a ra jz a te re p ra jztó l!

A te re p ra jz ab b a n is különbözik a rajztó l, hogy m é re t­ a rá n y o sa n készül. H a c e n tim é te re s és m illim éteres b eo sztá­ sú vonalzót helyezel a te re p ra jz ra , p o n to sa n m eg tudod h a tá ro z n i a telep ü lések , az erdő, r é t eleje és vége közötti távolságot. R ajz a la p já n ez n em leh etség es, m ivel nem m é re ta rá n y o sa n készül. M i a m é r e ta r á n y (lé p té k )? A m ikor te re p ra jz o n te rü le ­ te t áb rázo lu n k , ezt m é re ta rá n y segítségével te sszü k . A m é r e t a r á n y - szám , am ely a z t m u ta tja , hogy a terep rajzo n lévő sz ak asz ho ssza h á n y szo r kisebb a te re p e n lévő m egfe­ lelő sz ak asz h o sszán ál. Hogy te re p ra jz o n áb rázo lju k az isk o lai sp o rtp ály át, am ely n ek hossza 42 m, szélessége pedig 22 m, m é re te it fel­ té te le se n csökken tjü k . E h h ez m eg kell v á la s z ta n u n k a m eg­ felelő m é re ta rá n y t. P é ld á u l a te re p ra jz 1 cm sz a k a sz a 1 m valóságos sza­ k a s z n a k felel meg. E k k o r a te re p ra jz o n a sp o rtp ály a hossza 42 cm, szélessége 22 cm lesz. A sp o rtp ály a m é re te in e k kicsi­ n y íté sé t a te re p ra jz o n a m é re ta rá n y fe ltü n te té sé v e l jelöljük: 1 cm = lm . Figyeld meg a könyv első előzékén az iskola m elletti te rü ­ let tereprajzát! L en t ezt a bejegyzést láth ato d : 1 cm = 100 m. Ez a z t jelenti, hogy a terep rajz 1 cm-e a terep en 100 m-nek felel meg. M é re ta rá n y t n em csak te re p ra jz o k k észíté sén é l a lk a l­ m azn ak . A m é re ta rá n y ism e re té b e n k isz á m íth a tó a v áro ­ sok, a v áros és a falu, a falu és a folyó, a lak ó h áz és az isk o ­ la közötti távolság. H a m eg sz e re tn é n k h a tá ro z n i az isk o la és az erd észh áz közötti távolság o t, a k k o r a vonalzót úgy h ely ezzü k a te re p ­ ra jz ra , hogy a n u lla b eo sztá sa az isk o la m e lle tt legyen, m ajd le m é rjü k a táv o lság o t az erd észh ázig . L á th a tju k , hogy az isk o la és erd észh áz k ö zö tti táv o lság a te re p ra jz o n 8 cm. A te re p ra jz m é re ta rá n y a 1 cm = 200 m (26. ábra). T e h á t a

M é r e ta r á n y : 1 cm = 2 0 0 m 26. ábra. Tereprajz

tereprajzon az isk o la és az erd észh áz közötti távolság: 8 x 200 = 1600 (m). K isszó tá r: m éretarány (lépték). Ellenőrizd magad! 1. Mi a méretarány? 2. Kérdezd meg a szüléidét, használtak-e valamikor méret­ arányt? Milyen célból? 3. Határozd meg a városok közötti távolságot, ha a tereprajzon az 6 cm! A tereprajz méretaránya: 1 cm = 1 km. 4. Hogyan ábrázolható a tereprajzon a játszótér, amelyik 500 m-re húzódik nyugat-keleti és 900 m-re észak-dél irányban? Válassz olyan méretarányt, hogy ez a tereprajz elkészíthető legyen a füzetlapon! Gyakorlati feladat. Szerkeszd 1 cm = 1 m méretarányban!

meg

szobád

tereprajzát

Kérd meg padtársadat, hogy az általad készített tereprajz alapján határozza meg a szobád hosszát és szélességét mé­ retarány alkalmazásával! Majd te határozd meg az ő szobájá­ nak a méreteit az általa szerkesztett tereprajz alapján!

m

Ö sszegezés

V alam ely te rü le t te re p ra jz o n való áb rázo lásáh o z m é re t­ a rá n y t h a sz n á ln a k . A m é re ta rá n y vagy lé p té k — szám, am ely a z t m u ta tja , hogy a te re p ra jz o n vagy té rk é p e n hányszoros a táv o lság k icsinyítése. 15. §. F Ö L D R A J Z I T É R K É P . EG YEZM ÉNYES JE L E K A T É R K É PE N M ár tö b b s z ö r h a s z n á ltá l térképet. Id ézd fel, m ilye n térké­ p e k k e l v o lt d o lg o d az 1-3. o sz tá ly b a n ! M i a je le n tő s é g ü k a tér­ kép ekn e k az e m b e r életében?

M i a té r k é p ? Az o rsz á g u n k b a n te tt u ta z á s a id so rán a té rk é p m egbízható vezetőd lesz. A té rk é p - d o k u m en tu m , am ely lehetővé te szi a földfel­ szín n ag y te rü le té n e k te k in te tte l való átfo g ását. A té rk é p e k különbözők. M ár h a s z n á lta d a féltek ék té r ­ k épét. A Figyeld meg a féltekék térképét az iskolai atlaszban! Mi van ábrázolva rajta?

A féltek ék té rk é p e F ö ld ü n k et áb rázo lja k é t részben: n y u ­ g a ti és k eleti félte k ék k é n t. U k ra jn a a k eleti félte k én ta lá l­ ható. A földfelszín m é re ta rá n y o sa n k ic sin y íte tt sík á b rá z o lá ­ sát, am elyen a földrajzi o b jek tu m o k at (ten g erek et, folyókat, ta v a k a t, hegyeket, v áro so k at) egyezm ényes jelek k el tü n te ­ tik fel, f ö l d r a j z i té r k é p n e k nevezzük. A táv o lság o t a té r ­ k ép ek en százszorosán, sőt m illiószorosan kicsin y ítik . E zért nem áb ráz o lh ató ra jta ré sz le te se n a terep . A té rk é p e n feltételes v o n alak - h o s s z ú s á g i k ö r ö k (m eri­ diánok) és s z é le s s é g i k ö r ö k —v a n n a k m eghúzva. A hoszszú ság i körök észak ró l délre, a szélességi körök n y u g atró l k e le tre m u ta tjá k az irá n y t. A té r k é p e g y e z m é n y e s je le i. A té rk é p e n a földfelszín á b rá z o lá s á ra e g y e z m é n y e s j e l e k e t h a sz n á ln a k . A sz á ra z ­

földet különböző szín ek k el ábrázolják: az alfö ld ek et zölddel, a siv atag o k at sárg áv al, a h eg y ek et b a rn á v a l jelölik. A vize­ ket (folyókat, ta v a k a t, te n g e re k e t, óceánokat) k ék szín n el ábrázolják. A n ag y v áro so k at körökkel vagy csillaggal tü n ­ tetik fel. A té rk é p e k n e k nagyon sok típ u s u k van. A zokat a té rk é ­ peket, am elyeken fel v a n n a k tü n te tv e a k o n tin e n se k körvo­ nalai, a sz á ra z u la to k m ag asság a, a ten g erek , ta v a k , óceá­ nok m élysége, h eg y- és v í z r a j z i té rk é p e k n e k nevezzük. Ezek a la p já n k észü ln e k a t e m a t i k u s té rk é p ek , am elyek a növényvilágot, a ta la jo k a t, a n ép esség elo szlását, az id ő já­ rást, a tö rté n e lm i h ely zetek et áb rázo lják . A p o litik ai té rk é ­ peken az o rszág o k at különböző szín ek k el tü n te tik fel. A tö rténelm i té rk é p e k e n a tö rté n e lm i esem én y ek h ely szín eit ábrázolják. L étezn ek té rk é p ek , am ely ek n em az egész föld­ felszínt m u ta tjá k , h a n e m a n n a k egy részét, p éld áu l egy-egy k ontinenst, országot, egy régiót. ' A Hogy nevezik azt az atlaszt, amit az iskolában használsz? Mil— lyen térképekből áll?

A könyv a la k ú té rk é p g y ű jte m é n y e k e t a t l a s z o k n a k nevezzük. K isszó tá r: földrajzi térkép; szélességi körök; hosszúsági körök; hegy- és vízrajzi térkép; tem a tiku s térképek. Ellenőrizd magad! 1. 2. 3. 4.

Mi a térkép? Hogyan jelölik a térképen a városokat, vizeket, hegyeket? Használt-e valaki a családodból térképet? Milyen célból? Mi mutatja a térképen az észak-déli, nyugat-keleti irányt? Nézd meg Ukrajna hegy- és vízrajzi térképét! Keresd meg rajta azt a régiót, amelyben élsz! Az egyezményes jelek alapján jellemezd a felszínét, nevezd meg a megjelölt objektumokat!

G ya ko rla ti feladat. Tereprajz és térkép olvasása egyezményes jelek és mértékarány használatával.

Munka tereprajzzal terepen Figyeld meg a terep tereprajzát (a könyv 1. előzéke)! Az egyezmé­ nyes jelek alapján válaszolj a kérdésekre! 1. Az erdészháztól milyen irányban található a kút? A forrás? 2. Az iskolától milyen irányban található a stadion? A gyümöl­ csös? 3. Vonalzóval mérd meg a kút és a híd közötti távolságot! A méretarány szerint határozd meg, milyen távolságnak felel meg a szakasz a terepen! Munka a féltekék térképével 1. Az atlaszban keresd meg a féltekék térképét! Figyeld meg az egyezményes jeleket! Mit jelölnek? 2. Keresd meg, és mutasd meg a térképen a szélességi és a hosszúsági köröket! 3. Hogyan jelölik a térképeken a tengereket és óceánokat? 4. Keresd meg a térképen a Himalája-hegységet! Mutasd meg a legmagasabb csúcsát! 5. Keresd meg a térképen Kijevet és a Mont Blanc-hegyet (4087 m)! Vonalzóval mérd meg a köztük lévő távolságot! A méretarány szerint határozd meg, milyen távolságnak felel meg a szakasz a terepen! 6. Határozd meg a térképen, milyen tengerek mossák Ausztrá­ lia partjait! Kirándulás. Égtájak meghatározása a Nap szerint, iránytűvel és helyi jelek alapján.

Ö sszegezés A földfelszín m é re ta rá n y o sa n k ic sin y íte tt sík á b rá z o lá ­ sá t, am elyen a földrajzi o b jek tu m o k at (ten g erek et, folyókat, ta v a k a t, hegyeket, v áro so k at) egyezm ényes jelek k el tü n te ­ tik fel, f ö l d r a j z i té r k é p n e k nevezzük. A táv o lság o t a té r ­ k ép ek en százszorosán, só't m illiószorosan kicsin y ítik . A té r ­ k ép en feltételes v o n alak — h o sszú ság i és szélességi körök —v a n n a k m eghúzva: a h o sszú ság i körök észak ró l délre, a szélességi körök n y u g a tró l k e le tre m u ta tjá k az irá n y t.

16. §. A F Ö L D N É P E S S É G É N E K E L H E L Y E Z K E D É SE É S SZÁ M Á N AK V Á LTO ZÁ SA M it g o n d o ls z, h o l él több em ber, a s z á ra zu la to k s ík ­ vagy h e g y v id é k i ré s ze in ? M iért?

Az e m b e r e k s z é t t e le p ü lé s e a F ö ld ö n . Az ő s e m b e r e k először o tt éltek, ahol legkedvezőbbek v o ltak a létfeltételek . Az élelem b eszerzése és a k lím av álto záso k a r r a k é s z te tté k őket, hogy újabb és újab b h ely ek et h ó d íts a n a k meg, m in d ­ jobban b en ép esítv e a F öldet. M ire az em b er m e g ta n u lt k ő sz erszá m o k at k észíten i, az A n tark tiszo n k ív ü l m in d en fö ld részt b e n é p e síte tt. T e r­ m észetesen a n é p sű rű sé g n em volt olyan nagy, m in t m a. Az em berek kis cso portokban v á n d o ro lta k az erd ő k b en és sztyeppéken jobb lé tfe lté telek et, élelm et és vizet keresve. Az em b erek többsége folyók m e lle tt él, olyan te rü le te ­ ken, am ely ek n ek te rm é k e n y a ta la ja , ahol m egfelelő m enynyiségű csap ad ék h u ll és m eleg van. A legtöbb em b er Á zsiá­ ban és E u ró p á b a n él. ^^

Idézd fel, Ukrajna melyik részén élnek a legtöbben! Miért?

A F ö ld la k o s s á g á n a k sz á m a é s a n n a k v á lt o z á ­ sa. H osszú ideig a l a k o s s á g s z á m a nagyon la s s a n növ ek e­ dett. Ez azzal m a g y arázh a tó , hogy az em b erek a te rm é s z e t­ től függtek, n eh e ze n k ü z d ö tte k m eg a já rv á n y o k k a l és éhséggel. V eszély eztették az em b erek et a v a d á lla to k és a m érges kígyók. U g y an csak veszélyesek v o ltak a különböző term észeti k a ta sz tró fá k . A lak o sság sz ám a az utóbbi év ezred ek b en in d u lt erős növekedésnek. Az o rv o stu d o m án y és a te c h n ik a fejlődése, a

h ala n d ó sá g csökkenése elő seg ítette a n ép esség szám nőveked ését. A lak o sság zöm e K ín áb an , In d iáb a n , az USA-ban, O roszországban és B raz íliáb an él (27. ábra).

Oroszország

1s Brazília Ausztrál Államszövetség Fő / km 2

0 -7 0

70-130

130-520

520-1500 1500-2600+

27. ábra. A lakosság elhelyezkedése a Földön Keresd meg ezeket az országokat az atlasz térképén vagy a 21. ábrán!

A F öldet az em b erek nem eg y en letesen n é p e sítik be. A tudósok a z t jósolják, hogy tovább fog nőni a lak o sság szám a bolygónkon. Ez a z t je len ti, hogy nő m ajd az élelm iszerek, víz és en e rg ia ir á n ti szü k ség let. E z é rt nagyon fontos a te r ­ m észeti kincsek, erő fo rráso k ésszerű fe lh a sz n á lá sa , a k ö r­ n yezet következő n em zed ék ek s z á m á ra tö rté n ő m egóvása. K isszó tá r: ősemberek; lakosságszám . Ellenőrizd magad! 1. Mi okozta az emberek széttelepülését a Földön? 2. Magyarázd meg, miért nő folyamatosan a lakosság száma? 3. Miért nem egyenletes a lakosság széttelepülése a Földön?

42

v ^ l Különböző információs források felhasználásával tudd meg, mekkora Ukrajna lakosságának a száma! Gondolkodj el azon, hogyan változhat országunk lakosságának száma! Miért?

J

A te rm é s ze tk u ta tó k is k ö n y v tá ra

Egyes tudósok szerint az ősembernek oroszlánok és leopárdok segítettek” az élelemszerzésben. A vadállatok zsákmányából általában csak csontok maradtak. De ezek nagyon tápláló csont­ velőt tartalmaztak. Hogy hozzájusson az értékes tápanyaghoz, az ősember nagy kődarabra helyezte a csontot, és egy másik kővel ütéseket mért rá. Eközben a csont apró darabokra tört. Az ütéstől néha a nagy kődarab is kettéhasadt. Lehetséges, hogy így jött rá az ősember, miként lehet kőszerszámokat készíteni.

y.

Ö sszegezés

Az ősem berek kezdetben o tt éltek, ahol legkedvezőbbek voltak a létfeltételek. Az élelem szerzés m ia tt és a k lím av álto ­ zás következtében később az em ber m inden földrészt benépe­ sített. C sak az A n ta rk tis z n a k nincsenek állandó lakói. A Föld lakossága folyam atosan növekszik. Fontos a te rm é ­ szeti kincsek, erőforrások ésszerű felh aszn álása, a környezet következő nem zedékek sz ám á ra tö rté n ő megóvása. 17. §. K O N T IN E N S E K , Ó C E Á N O K É S V IL Á G R É S Z E K A FÖ L D R A JZ I T É R K É PE K E N Idézd fel, m i bizonyítja, hogy a Föld gömb alakú? Mi a gló­ busz?

F é lte k é k té r k é p e . A glóbusz (földgömb) form ája m egegyezik a Föld a la k já ­ val (28. ábra). A zonban a glóbusz nem m indig h a sz n á lh a tó , p éld áu l nem te rv e z ­ hető m eg vele u ta z á s ré sz lete s terv e. H a rá n é z ü n k a glóbuszra, felü letén ek csak a felét lá tju k . A Föld p ap íro n való ábrázolásához, a fe lü le té t k é t egyenlő részre kell „vágni”. aa

28. ábra. Glóbusz

A térképész tudósok k ét részre b o n to tták a földgömböt. A felületét egyezm ényesen n yugati és keleti féltekére o szto tták (29. ábra). Glóbusz részeinek papíron való ilyen ábrázolását félteketérképnek nevezzük. A földgömb egyik részét a nyugati félteke, a m á sik at a keleti félteke térkép én ábrázolják.

29. ábra. A féltekék térképe A

A földgömb legészakibb p o n tjá t É s z a k i - s a r k n a k nevez­ zük, a legdélibbet pedig D é l i - s a r k n a k . A F öldet a sa rk o k ­ tól egyenlő tá v o lsá g ra lévő k ép zelt vonal m e n té n észak i és déli féltek ére is osztják. Ez a vonal az e g y e n lítő . A F öldnek az egyenlítő m e n tén tö rté n ő k ö rb eu ta zásáh o z 40 000 km -t k ellene m egtenni. K o n tin e n s e k (fö ld r é sz e k ). M ivel F ö ld ü n k felülete nem egyenletes, egyes te rü le te i az óceán v ízszin tje fölé em elkednek. E zek et a te rü le te k e t s z á r a z f ö l d n e k vagy s z á r a z u l a t o k n a k nevezzük. A szárazföld a földfelszín egyh a rm a d á t foglalja el. A szárazföld részei nagyon v álto za to ­ sak. A leg n ag y o b b ak at k o n t i n e n s e k n e k vagy f ö l d r é s z e k ­ n e k nevezzük. E zek et m in d en oldalról te n g e re k és óceánok veszik körül. Bolygónkon h a t k o n tin e n s van: E u rá z sia , A fri­ ka, E szak-A m erika, D él-A m erika, A u sz trá lia és A n ta rk tisz . Figyeld meg a z elhelyezkedésüket a 30. ábrán! A A

30. ábra. Óceánok és kontinensek

Ó ceá n o k . H a a földgöm bre vagy té rk é p re n ézü n k , lá t ­ h atjuk, hogy nagyobb ré sz ü k k ék vagy ég szín k ék színű. M ár tudod, hogy ezzel a szín n el áb rázo lják a vizeket. K özülük a legnagyobbakat ó c e á n o k n a k nevezzük. Az óceán h a ta lm a s víztérség, am ely a földfelszín jelen tő s ré sz é t elfoglalja. ^

A 30. ábra felhasználásával ismerd meg az óceánokat!

N égy óceánt k ü lö n b ö ztetn ek meg: a Csendes-óceánt, A tlanti-óceánt, Indiai-óceánt, É szaki-sarki-óceánt. E zeknek a vizei ö sszek ö ttetésb en v a n n a k egym ással, és eg y ü ttese n a világóceánt alk o tják . Az óceánok vize k esern y és sós ízű a benne oldott sók m ia tt. V ilá g r é sz e k . A földfelszíni szárazfö ld et n em csak k o n ti­ n ensekre, h a n e m v ilág részek re is osztják. A k é t fogalm at g y ak ran tév esztik . V alószínűleg en n e k az az oka, hogy m ind kontinensekből, m in d v ilágrészekből h a t van. A zonban a „kontinens” és „világrész” fogalm ak n em csak ta rta lm ila g különböznek ab szo lú t m é rté k b e n egym ástól, h a n e m a k e le t­ k ezésük id ejét te k in tv e is. Az em b erek sokkal h a m a ra b b k ez d ték v ilág részek re osz­ ta n i a szárazföldet, m in t k o n tin e n sek re. A v ilá g ré sze k et —a szárazföld egyes ré sz e it —a tu dósok a Föld a d o tt té rsé g ein e k

tö rté n e lm é t, k u ltú r á já t és fö ld rajzát a la p u l véve k ü lö n íte t­ té k el. A v ilág részek sz ám a a n n a k függvényében változott, ahogy az em ber, a bolygót k u ta tv a , ú jabb és ú jabb földeket fed ezett fel. Je le n le g h a t fö ld részt k ü lö n b ö ztetn ek meg; E u ró p á t, Á zsiát, A frik át, A m erik át, A u s z trá liá t és A n ta rk ­ tis z t (31. ábra). A v ilág részek h a tá r a it úgy h ú z z á k meg, hogy azok m a g u k b an foglalják a k o n tin e n se k e t vagy a z o k ré sz e it és a hozzáju k közeli szigeteket.

31. ábra. Világrészek /

K isszó tá r: féltekék térképe; E szaki-sark; Déli-sark; egyen­ lítő; szárazföld; ko ntinens (földrész); óceán; világrész. Ellenőrizd magad! 1. Mit nevezünk egyenlítőnek? Miért ez az elnevezése? 2. Mit nevezünk kontinensnek? Hány kontinens van bolygónkon? 3. Mely földrészek találhatóak a keleti, és melyek a nyugati fél­ tekén? 4. Mit nevezünk óceánnak? Hány óceán van a Földön? Mutasd meg a térképen! 5. Magyarázd meg, mi a különbség a világrészek és a kontinen­ sek között!

46

t J Gyakorlctti feladat. A kontinensek és óceánok neveinek jelöp í lése vaktérképen. 1 írd fel a vaktérképre a világrészek és kontinensek neveit! 2 írd be a partjaikat mosó óceánok neveit! A te rm é s ze tk u ta tó k is k ö n y v tá ra

Hogyan keletkeztek az óceánok? Nehéz kimerítő választ adni erre a kérdése. Egyes tudósok úgy vélik, a Földet létrejöttét követően sűrű felhőréteg vette körül. Miközben fokozatosan hűlt, a felszínére tartósan eső esett, és a víz kitöltötte a mélyedéseit. így alakultak ki az óceánok.

y

Ö sszegezés

A glóbusz a Föld m odellje. A féltek ék té rk é p e a n y u g a ti és a k eleti félte k ék e t ábrázolja. A földgömb legészakibb pontját É sz a k i-sa rk n a k , a legdélibbet D éli-sa rk n a k n ev e­ zik. A sark o k tó l egyenlő tá v o lsá g ra húzódó k ép zeletb eli vonalat egyenlítőnek nevezzük. A szárazfö ld n ek az o k at a részeit, am ely ek et m in d en oldalról te n g e re k és óceánok vesznek körül, k o n tin e n se k n e k vagy fö ld részek n ek nev ez­ zük. H a t földrész van: E u rá zsia, A frika, E szak-A m erika, D él-A m erika, A u sz trá lia , A n ta rk tisz . Az óceán h a ta lm a s víztérség, am ely a földfelszín jelen tő s ré sz é t elfoglalja. N égy óceánt k ü lö n íten e k el: a C sendes-óceánt, A tlan ti-ó ceán t, Indiai-óceánt és É szak i-sark i-ó ceán t. H a t v ilág rész ism e re ­ tes: E urópa, Á zsia, A frika, A m erik a, A u sz trá lia és A n ta rk ­ tisz. 18. §. A Z Ó C E Á N O K T E R M É S Z E T V IL Á G A . C S E N D E S -Ó C E Á N Milyen óceánokat ismersz? Keresd meg őket a hegy- és vízrajzi térképen!

A z ó c e á n o k t e r m é s z e t v ilá g a nagyon válto zato s. A tudósok sz e rin t az élet a vízben k eletk e zett. Az óceán m a is tele v an élettel. A világ ó ceán t s z á m ta la n állat, növény és b ak tériu m n é p e síti be. A szárazföldtől eltérő en , am ely en a 47

OCEAN

növények d o m in áln ak , az óceán b an a? állato k v a n n a k tú lsú ly b a n (32. ábra). Az óceánokban az élőlények 100 m éter m élységig élnek, ah o v á m ég elegendő m en n y iség ű n ap fén y ju t. I tt sok apró növényi és á lla ti szerv ezet találh ató . E zek élelem ül szo lg áln ak a nagyobb te n ­ geri élőlények sz ám á ra . Az óceánok vizé­ b en különféle p u h a te stű e k , teknősök, SZÁRAZFÖ LD h a la k , te n g e ri kígyók és vízi em lősök delfinek, b áln ák , fókák - élnek. Az a k t í ­ v a n ú s z ó s z e r v e z e t e k h e z ta rto z n a k a h a la k , b á ln á k és delfinek. A m élység növekedésével egyre sötétebb van, és m ind kevesebb a növény. Az óceánokban 200 m é te r a la tt félhom ály, lejjebb pedig örök sö tétség uralkodik. 32. ábra. Ilyen m élységben csak á lla to k élnek Az óceánok (33. áb ra). E zek különböző te n g e ri szer­ természetvilága v ezetek e lh a lt m a ra d v á n y a iv a l tá p lá l­ koznak. Az ilyen á lla to k a t - férgeket, p u h a te s tű e k e t, rák o ­ k a t - f e n é k l a k ó s z e r v e z e t e k n e k nevezik.

33. ábra. Ördöghal ( 1), tengeri csillag (2), kagyló (3), mélytengeri garnélarák (4)

Az élet a v ilág ó ceán b an a felü letére eső n ap fén y m en n y i­ ségétől, a víz s ó ta rta lm á tó l és h ő m érsék letétő l függ. 48

C se n d e s-ó c e á n . F ö ld ü n k leg ­ mélyebb és legnagyobb óceánja a Csendes-óceán. Növény- és á lla tv i­ lága nagyon v áltozato s. Észak-A m erika p artv id é k e m e n tén az óceán vizében olyan ó riásm o szato k ta lá l­ hatók, am elyek n a p o n ta 30-60 cm -t nőnek (34. ábra). A C sendes-óceán északi és déli rész én honos b arn a34. ábra. és vörösm oszatok g y a k ra n v aló sá­ Laminaria-telepek gos víz a la tti „erdőket” alk o tn ak . I tt nő a köznyelvben te n g e ri k á p o s z tá ­ nak n ev ezett la m in a ria . A különböző p u h a te s tű fajok osztrigák, kékkagylók, fésűkagylók, kalm árok, tin ta h a la k élnek (35. ábra). Az óceán vizében olyan h a la k honosak, m in t a to n h al, m ak réla, tőkehal, lepényh al, lap o sh al és cápák (36. ábra). A cáp ák közül m eg találh ató itt a tö rp ecáp a, am ely alig hosszabb egy ceru zán ál, testtö 35. ábra. Puhatestűek: mege pedig m indössze 200 g ram m , fésűkagyló ( 1), kalmár (2), De v a n n a k ó riásc áp á k is, m elyek tintahal (3) hossza eléri a 20 m é te rt, testtö m eg e pedig a 20 to n n á t. E zek a cápák á lta lá b a n nag y m élységekben ta rtó z k o d n ak . Táp-

36. ábra. Cápák: cetcápa ( 1), kékcápa (2), óriáscápa (3)

lálk o zásu k passzív: szélesre n y ito tt szájjal ú sz n a k a vízben, m in teg y á tsz ű rv e az ap ró p u h a te s tű e k e t, rá k o k a t, néha apró h a la k a t ta rta lm a z ó vizet. L a ss a n ú szn ak . A C sendes-óceánban nag y sz ám b a n éln ek te n g e ri emlősök: delfinek, fókák, rozm árok, elefán tfó k ák (37. ábra). H onosak b á ln á k is, k ö ztü k a le g h a ta lm a sa b b , a k ék b álna m elynek hossza eléri a 33 m é te rt, te sté n e k töm ege pedig m e g h a la d h a tja a 150 to n n á t. E lő fo rd u ln ak itt ám bráscetek, am elyek kis csoportokban ú szn ak . A csoport élén a leg n a­ gyobb hím egyed úszik.

37. ábra. Tengeri emlősök: delfinek ( 1), rozmár (2), elefántfóka (3)

A C sendes-óceánból fogják ki a legtöbb h a la t és m ás te n ­ geri élőlényeket: k a lm á rt, g a rn é la rá k o t, ta risz n y a rá k o t, o sztrig át. Speciális te n g e ri farm okon m o szato k at te rm e sz ­ ten ek . Ezekből gyógyszereket, h á z iá lla to k s z á m á ra ta k a r ­ m án y t, fű tő an y ag o t á llíta n a k elő. A b a rn a - és vörösm oszatból trá g y á k a t á llíta n a k elő. K isszó tá r: a ktíva n úszó élőlények; fenéklakó élőlények; Csendes-óceán. Ellenőrizd magad! 1. Milyen körülmények hatnak az óceánok élővilágára? 2. Milyen növények honosak a Csendes-óceánban? 3. Milyen állatok élnek a Csendes-óceánban? 4. Milyen gazdasági jelentősége van a Csendes-óceán termé­ szetvilágának? ^ li

Különböző információs források felhasználásával készíts be­ ; számolót a Csendes-óceánban honos valamely állatról! A be­ számolódat tarts meg az osztályodban!

^ te rm é s ze tk u ta tó k is k ö n y v tá ra

/\ Csendes-óceánban él a repülőhal (38. ábra). Ez a hal rendkíÜl jól fejlett melluszonyokkal rendelkezik. Megjelenik a víz felszíne fölött, teste a levegőben van, melluszonyai szét vannak tárva, farok­ uszonyának az alsó része ugyanakkor a vízben maradva oldal­ irányban ide-oda mozog. így veszi fel a sebességet, hogy el tudjon szakadni a víztől. A repülőhal mintegy 10 másodpercig tartózkodik a levegőben, és ezalatt 100 m-t repül, majd visszazu­ han a vízbe. Mi készteti a halat, hogy a levegőbe emelkedjen? Kiderül, hogy a ragadozók, amelyek üldözik. Előlük menekülve ugrik ki a vízből, és repül a felszíne fölött. A ra­ gadozók is kiugranak utána a felszínre, de nem tudják utolérni. 3 8 . ábra. Repülő hal

^

Ö sszegezés

Az élet a világ ó ceán b an a felü le tére esó' n ap fén y m e n n y i­ ségétől, a víz só ta rta lm á tó l és hó'm érsékletétól függ. A jól m egvilágított felszíni v ízréteg b en apró növényi és á lla ti szervezetek élnek. V a n n a k itt a k tív a n úszó és fenéklakó élőlények is. A Föld legnagyobb és legm élyebb óceánja a C sendes-óceán. N övény- és á lla tv ilá g a re n d k ív ü l válto zato s. Az em ber s a já t sz ü k ség le tein ek k ie lég ítésé re h a s z n á lja a Csendes-óceán te rm é sz e tv ilá g á t. 19. §. A T L A N T I-, É S Z A K I-S A R K IÉ S IN D IA I-Ó C E Á N Hány óceán van a Földön? M utasd meg őket a földrajzi térképen!

Az em ber rég ó ta tö rek sz ik az A t l a n t i - ó c e á n m e g h ó d ítá­ sára. V alam ik o r a Föld legfontosabb ú tv o n a la volt. Az A tlanti-óceán k é tsz e r kisebb a C sendes-óceánnál. E u rá zsia, A frika, É szak- és D él-A m erika p a r tja it m ossa.

Az A tlan ti-ó ceán á lla tv ilá g a a C sen d es-ó ceán én ál kevés­ bé v áltozatos. Sok különböző halfaj él benne: sallan g o s lazac, m a k ré la, tó k eh al, h erin g , te n g e ri sügér, k ard h al (39. ábra). É szak i vizeiben b á ln á k és fókák, m íg a meleg vízében sz ard ín ia, to n h a l, p u h a te s tű e k ta lá lh a tó k .

39. ábra. Tőkehal ( 1), hering (2), tengeri sügér (3), makréla (4)

Az A tlan ti-ó ceán o n á t szám os te n g e ri ú tv o n a l vezet. A legfontosabb k ö zü lü k E u rá z sia és E szak -A m erik a országait k ö tik össze. * Az E s z a k i- s a r k i- ó c e á n m é re te it te k in tv e a legkisebb. Vize E u rá z sia és E szak -A m erik a p a r tja it m ossa. Az óceán egész té rsé g é t a te n g e re k k e l e g y ü tt A r k t i s z n a k vagy É s z a k i - s a r k v i d é k n e k nevezik. Az óceán felszín ét v a s ta g jé g ré teg b o rítja. T élen itt k em ény fagyok u ra lk o d n a k és v ih a ro k tom bolnak. A Nap több h ó n ap ig nem je le n ik a h o rizo n t fölött. C sak a H old és a csillagok fénye v ilá g ítja m eg a jég siv atag o t. A tél 9 -1 0 h ó n a ­ pig ta r t. N yáro n v an o lyan idó'szak, am ik o r a N ap n em bukik a lá tó h a tá r alá. O lyan alacso n y an ta rtó z k o d ik a horizont fölött, m in t n á lu n k reggel. M ivel a s u g a ra i alig é rin tik a vízfelületet, csak gyengén m eleg ítik fel. A n y á r hideg, a jég csak a p a r t m e n té n olvad el a víz felületéről. Az E szak i-sark i-ó ceán ész a k -a m e rik a i p artv id é k én fó k ák ra és ro zm á ro k ra v adászó jeg esm ed v ék élnek. Az I n d ia i- ó c e á n m é re té t te k in tv e a h a rm a d ik az óceá­ nok között. Vize m ajd n em m indig m eleg, a s ó ta rta lm a pedig nagyobb, m in t a többi óceáné. Ő2

Az iskolai atlasz félteketérképén mutasd meg, mely kontinen­ sek partjait mossa az Indiai-óceán!

Az In d ia i-ó c e á n b a n b u rjá n z ó élet v an . É sz a k i rész éb en szardinella, m a k ré la , cáp a, m íg déli ré sz é b e n fe h é rv é rű h alak , k ö z tü k a jé g h a l honos. K ü lö n ö sen g azd ag a k o ra ll­ zátonyok sek ély v iz ein e k élővilága. E u rá z sia , A frik a és A u sztrá lia p a rtv id é k e in n ag y m en n y iség b e n fo rd u ln a k elő rákfélék, p u h a te s tű e k , így tin ta h a la k és k a lm á ro k . Az óceán déli v izeib en sok az eg y sejtű m o szat, a p u h a te s tű , m edúza és egyes rák félé k . E zek a h a la k , a te n g e ri kígyók és az ó riá si e le fá n tte k n ő sö k s z á m á ra sz o lg áln a k tá p lá lé ­ kul (40. áb ra). Az Indiai-óceánon kevésbé fejle tt a h a lá sz a t, m in t a tö b ­ bi óceánon. A b á ln a h a lá s z a t az óceán déli rész én g y ak o rla­ tilag m egszűnt. A tő k e b á ln a és az á m b rá sc e t nem zetközi védelem a la tt áll (41. ábra). R égebben az In d iai-ó ceán p a rtja in e lte rje d t volt a gyöngy­ h alászat.

40. ábra. Tengeri kígyó ( 1) és óriási elefántteknős (2)

41. ábra. Bálnák: tőkebálna ( 1) és ámbráscet (2)

Az em ber in ten zív g azd aság i tev ék en y ség e a te n g e re k és óceánok te rm é sz e ti k ö rn y ezetén ek a ro m lásáh o z v ezetett. A legnagyobb veszélyt a te n g e re k la k ó ira a víz szennyeződése és a m é rté k te le n h a lá s z a t jelen ti. K isszó tá r: Atlanti-óceán; Indiai-óceán.

É szaki-sarki-óceán; A rktisz;

Ellenőrizd magad! 1. Mutasd meg a térképen az Atlanti- és az Indiai-óceánt! Ha­ sonlítsd össze őket! Miben különböznek egymástól? 2. Miért olyan változatos az Atlanti-óceán éghajlata? 3. Melyik óceán a legkisebb és a leghidegebb? 4. Mit nevezünk Arktisznak? Ismertesd természetvilágának a jellegzetességeit! 5. Miért szorul védelemre a világóceán? \ « Különböző információs források felhasználásával készíts be­ számolót a jegesmedvékről! A természetkutató kiskönyvtára A kék bálna bolygónk legnagyobb állata (42. ábra). Egy nap alatt több tonna apró rákot is képes megenni. Amikor a kék bálna lebukik a zsákmány után, a torka szokásos méretének a négyszeresére tágul. Bezárja a szá­ ját, kiengedi a vizet, és lenyeli a belőle kiszűrt zsákmányt. Télen a kék bálnák meleg vizekben élnek, ahol a nőstények világra hozzák kicsinyeiket. Az állatvilágban a kék bálna adja ki a leghangosabb hangokat.

Az A tlanti-óceán észak-déli irán y b an nagy kiterjedésű. T erm észetvilága ren d k ív ü l változatos. G azdag halb an . Leg­ kisebb és leghidegebb az E szaki-sarki-óceán. Egész te rü le té t a tengerekkel eg y ü tt A rk tiszn a k nevezzük. A legmelegebb és 54

i gsósabb

vizű az Indiai-óceán. Az em ber gazdasági tevékeny­

ege következtében rom lott a tengerek és óceánok élővilágá­

nak állapota. Az óceánok ezért védelem re szorulnak! 20. §. E U R Á Z S IA - A L E G N A G Y O B B K O N T IN E N S Hány kontinenst ismertek? Mutasd meg őket a világtérké­ pen! Melyik a legnagyobb területű kontinens?

E u r á z s i a a Föld legnagyobb k o n tin en se. T e rü le té n helyezkedik el ország u n k , U k ra jn a . Az E u rá zsiáh o z legkö­ zelebbi k o n tin e n s A frika. E h a ta lm a s földrész p a r tja it m ind a négy óceán vize m ossa. r—£ Keresd meg az iskolai atlasz térképén Eurázsiát, és mutasd [_' meg, mely óceánok mossák a partjait!

43. ábra. Eurázsia

, M ár tudod, hogy E u rá z sia k é t részből - E u r ó p á b ó l és Á z s iá b ó l áll (43. ábra). K ö zöttük a feltételes h a tá r a K aszpi-tengeren, az U rál-h eg y ség m e n té n és a K au k á zu s észak i lejtőinek lá b á n á l húzódik. E u rópában nag y te rü le te t foglal el a K elet-európai-síkság. A hegyek E urópa te rü le tén e k csak 1,5%-át teszik ki. A leg n a­ gyobb hegyrendszerek Á zsiáb an ta lá lh a tó k . E u rá z sia az egyetlen földrész, ahol a hegycsúcsok m ag asság a m eghaladja 55

a 7000 m étert. A Föld legm agasabb hegycsúcsa a H im alája-hegységben ta lá lh a tó , 8848 m m agas M o u n t E v e r e s t (C s o m o lu n g m a ) (44. ábra). r ~r I

Idézd fel, melyik Ukrajna legmagasabb hegycsúcsa!

E u rá z sia te rü le te g azd ag á s v á ­ nyi kincsekben, kőszénben, kőolaj­ ban, földgázban, sókban, vasércben, ép ítőanyagokban, ara n y b a n . E u rá z sia — az eg y etlen földrész, m ely v a lam e n n y i te r ­ m észeti övezetre k ite rje d a sa rk i jég siv atag o k tó l a tró p u si erdőkig. I tt m e g ta lá lh a tó a Földön létező szin te az összes növényfaj, ta la jtíp u s. Ez a v álto za to ssá g a k o n tin e n s h a ta l­ m as észak-déli és n y u g at-k e leti irá n y ú k iterjed tség év el m ag y arázh ató . E u rá z siá b a n ta lá lh a tó a világ legnagyobb te rü le tű tava, a K a s z p i- te n g e r (376 000 k m 2). A legmélyebb tó a B a jk á l- tó (1642 m). A féltekék hegy- és vízrajzi térképén keresd meg Eurázsia folyóit! Nevezd meg a legnagyobbakat!

E u rá zsia a legnépesebb kontinens. I tt ta lá lh a tó a világ legnagyobb te rü le tű országa (Oroszország) és legnépesebb országa (Kína). E u rá z siá b a n nagyon sok állam ta lálh ató , m elyeknek a lakosság a különböző nyelveken beszél. /

K isszó tá r: E urázsia; Európa; Á zsia ; M ount Everest; Kaszpi-tenger, Bajkál-tó. Ellenőrizd magad! 1 . A féltekék hegy- és vízrajzi térképén keresd meg Eurázsiát, és határozd meg, melyik kontinens a legközelebbi szomszédja! 2. Miért olyan változatos Eurázsia természetvilága? 3. A vaktérképen jelöld be az Urál-hegységet, a Kaszpi-tengert és a Bajkál-tavat! 4. Milyen ásványi kincsekben gazdag Eurázsia? 5. A féltekék hegy- és vízrajzi térképe alapján jellemezd Eurázsia felszínét!

56

Keresd meg a térképen Eurázsia legnagyobb területű államát! É Y j Jelöld be a vaktérképen Ukrajnát és Kínát! A te rm é s ze tk u ta tó k is k ö n y v tá ra

A Bajkál-tó bolygónk legmélyebb tava. A benne lévő vízmenynyiséget tekintve csak a Kaszpi-tenger előzi meg. A tó a földkéreg hatalmas hasadékában jött létre, amelynek mélysége elérte az 1940 métert. A Bajkált festői szépségű magas hegyek ölelik körbe, amelyekben gazdag vasérc-, színesfém-, márvány-, kőolajkészle­ tek vannak. A tó vize édes, nagyon átlátszó és hideg. Állatvilága rendkívül változatos. Nemcsak édesvízi halak találhatók benne, hanem ten­ geri állatok is (fókák, szivacsok).

^

Ö sszegezés

E u rázsia - a Föld legnagyobb kontinense, mely k ét részre, E urópára és Á zsiára oszlik. A te rü le té n helyezkedik el á lla ­ m unk, U k ra jn a is. E u rá zsia p a rtja it négy óceán vize mossa. A kontinens te rü le te gazdag ásványi kincsekben. E u rá zsia term észetvilága ren d k ív ü l változatos. Ez az egyetlen földrész a világon, melyen az összes term észeti övezet m eg találh ató , és a legnagyobb nép sű rű ség g el rendelkezik. 21. §. E U R Á Z S IA N Ö V É N Y - É S Á L L A T V IL Á G A A hegy- és vízrajzi térképen m utasd meg Eurázsiát!

E u rá z sia teljes egészében az északi féltek én te rü l el. A Északi-sarki-óceán szig eteit és a k o n ti­ nens p a rtv id é k é t jégpáncél b o rítja. Azokon a helyek en , ahol n y áro n a kövekről elolvad a jég, zuzm ó, m oha es egyes virágos növények - sa rk i m ák, nefelejcs, tö rp e kőtörőfű - nő (45. ábra). N y áro n a szig etek sz ik ­ lás p a rtja in sirályok, lu m m ák , korm oránok fészkelnek. A m a d a ra k fő eledele a hal, am elyhez az óceánból ju tn a k . I tt él a jegesm edve, am ely 57

45. ábra. Sarki mák

h a la k ra , te n g e ri em lősökre - fó k ák ra, ro zm á ro k ra - vadá- 1 szik. T u n d ra . A t u n d r á b a n a tél 8 -9 h ó n ap ig ta r t. A fagyok elérik a - 5 0 °C-ot. A ta la j á t v an fagyva. A rövid és hűvös n y á r so rán alig olvad fel. A tu n d r a leggyakoribb növényei a m ohák, a zuzm ók és a vörös áfonya. H ely en k én t a földhöz la p u lv a tö rp e n y ír és fűz nő, így védekezve az erős szelek és k em én y fagyok ellen. A tu n d rá i k ö rü lm én y ek h ez jól a lk a lm a z k o d ta k a ré n sz a rv a ­ sok, m elyeknek s ű rű p ré m ü k és széles p a tá ik v an n a k , am e­ lyek fe n n ta rtjá k őket a havon. É ln ek itt lem m ingek, sarki ró k ák (46. 1. és 2. áb ra), előfordul sa rk i fark as. A tu n d ra m a d á rv ilá g a válto zato s. Honos a hóbagoly (46. 3. ábra), am ely lem m in g ek re és eg erek re, v a la m in t a n y a ra n ta a ta v a k p a rtjá n fészkelő v ad lib ák ra, v a d k a c sá k ra , pehelyrécékre vadászik(46. 4. ábra).

%

46. ábra. Lemming ( 1), sarki róka (2), hóbagoly (3), pehelyréce (4)

T ajga. A tu n d rá t a ta jg a h a ta lm a s térsége, a tűlevelű fák —erdeifenyő, lucfenyő, jegenyefenyő, vörösfenyő, szibériai fenyő - b irodalm a követi. A tajg a á llatv ilág a ren d k ív ü l v álto ­ zatos. Honos itt a jáv o rszarv as (47. 1. ábra), róka, hiúz, nyuszt (47. 2. és 3. ábra), m enyét. Az erdők sű rű jéb en él a b a rn a m e d ­ ve, a fa rk a s (47. 4. és 5. ábra), a m a d a ra k közül a fenyőszajkó, siketfajd, nyírfajd. 58

r

47. ábra. Jávorszarvas ( 1), hiúz (2), nyuszt (3), barnamedve (4), farkas (5)

Az erd ei bozótosban b a rn a m e d v é k és fark aso k ta lá lh a ­ tóak. A ta jg á b a n sok m a d á r él. A ta jg a u tá n k ö v etk ezn ek a v e g y e s és a lo m b le v e lű erd ő k . A la ttu k k ö v etk ezn ek az erdős sztyeppe és a szty ep ­ pe nagy te rü le te i. E zek m e g ta lá lh a tó k U k ra jn á b a n is. S iv a ta g o k . E u rá z sia te rü le té n e k egy ré sz é t s i v a t a g o k foglalják el. E zek b en a té rsé g ek b e n nagyon kevés a c sa p a ­ dék. A levegő h ő m é rsé k lete eléri a +50 °C-ot. A siv atag o k növényzete szegényes. A növények a lk a lm a z k o d ta k a m o sto h a k ö rü lm én y e k ­ hez: a tev etö v isn ek és a levél n élk ü li fá ra em lék eztető szaksz au ln ak ho sszú gyökerei v a n n a k ; a sziki ballagófű levelei fo n alak ra em lék eztetn ek ; az ü rö m lev eleit ap ró sző rszálak borítják. Az állato k , a növényekhez h aso n ló an , k itű n ő e n a lk a l­ m azkodtak a siv a tag i feltételek h ez. A p a tá so k közül a k u lá n n a k n ev e ze tt v a d sz a m á r nagyon k ita rtó á lla t, a golyvás gazella élelm et k eresv e h a ta lm a s tá v o lság o k a t k épes 59

I

48. ábra. A sivatagok állatai: kulán (7), golyvás gazella (2) /

m egtenni, és a sós vizet is m egissza (48. áb ra). É ln ek itt k é tp ú p ú tevék, a rág csáló k közül u gróegerek, ü rg ék , am e­ ly ekre p u sz ta i ró k ák és sak álo k v ad á szn a k . S iv atag lak ó k a m érges kígyók, p ó k sz ab ású ak (skorpiók, k a ra k u rto k ). T r ó p u si e s ő e r d ő k . E u rá z s iá n a k azo k b an a térség eib en leggazdagabb a növény- és állatv ilág , am elyek közel esnek az egyenlítőhöz. A t r ó p u s i e s ő e r d ő k b e n m angófa, d in n y e­ fa (papaja), kenyérfa, m ah ag ó n i fa és ébenfa nő. E lte rje d t a szegfűszegfa, a szerecsendiófa. N őnek itt olyan h a ta lm a s évelő fűfélék, m in t a b a n á n , m ely n ek a m a g a ssá g a eléri a 15 m -t. Szokványos növény itt a nagyon g y orsan növő, fa a la k ú fű n em ű bam busz. Az á llatv ilág ren d k ív ü l változatos. E lterjed tek az olyan majmok, m in t a m akákók, gibbonok, cerkófok, páviánok. A trópusi erdők sűrű jéb en a fák felső szintjein élnek az o ran g u ­ tá n o k (49. 1. ábra), csak n é h a ereszk ed n e k le a földre. É jsza­ k á ra lom bokból é p íten e k fészk et m a g u k n ak , m in d en nap ú ja t. A h ím m a g a ssá g a eléri a 130 cm -t, a testtö m eg e a 100 kg-ot. Az o ra n g u tá n o k gyüm ölcsökkel, levelekkel, kisebb m a d a ra k k a l, to jáso k k al tá p lálk o zn ak . A ragadozók közül em lítést érdem el a leopárd, tigris, maláj medve (49. 2. és 3. ábra). R itk asá g n ak szám ít a tulok, o rrsz a r­ vú és elefánt. A m a d árv ilág jellegzetes képviselői: az o rrsz a r­ v úm adár, a páva, a n ek tárm ad á r. R engeteg a m érges kígyó, közülük a legerősebb mérge a király k o b rán ak v an (49. 4. ábra). H ossza elérheti az 5 m-t. Jól k ú szik a fák törzsén, kiválóan 60

49. ábra. Orángután (7), tigris (2), maláj medve (3), királykobra (4), óriáspanda (5)

úszik, nappali életm ódot folytat. Tojásokkal, b ék ák k al, apró m ad arak k al táplálkozik. E lterjedt a krokodil, a gyíkok és békák. Az erdő rengeteg ro v arn ak ad otthont. K ína trópusi erdeiben él az ó riásp an d a (49. 5. ábra). B am ­ buszm edvének is nevezik, mivel k izáró lag b am buszhajtások­ kal táplálkozik. E u rá zsia te rü le té n az élővilág m egóvása érdekében szá­ mos term észetvédelm i te rü le te t és nem zeti p ark o t ho ztak létre. Ilyen a fehéroroszországi Belovezsszkaja P uscsa, ahol a bölényeket, a tü rk m e n isz tá n i bad h izi v édett te rü le t, ahol a k ulánokat óvják. In d ia egyik legrégibb term észetvédelm i területén, a K aziran g a N em zeti P ark b an az in d iai orrszarv ú t, a bengáli tig rist, az in d iai elefántot, a leopárdot, ritk a m a d a­ ra k a t és hüllő k et védik a kipu sztu lástó l. A N em zetközi Vörös Könyvbe bejegyzett állato k és növé­ nyek legtöbbje E u rá z siá b a n honos. K isszó tá r: tundra; tajga; sivatagok; trópusi esőerdők. Ellenőrizd magad! Miért rendkívül változatos Eurázsia növény- és állatvilága? y # ®

Készíts beszámolót egy olyan növényről vagy állatról, mely csak Eurázsiában él!

61

A természetkutató kiskönyvtáraa Az Indonéziához tartozó Kalimantán- és Szumátra-szigeteken nő a földkerekség legnagyobb virága, a raflézia (óriás bűzvi­ rág) (50. ábra). Parazita növény, liángyöke­ reken élősködik. A hajtásai belenőnek a lián szárába, és abból táplálkoznak. Fokozato­ san bimbót növeszt, amely futball-labda 50. ábra. Raflézia nagyságot ér el. Ezt követően megreped, és hatalmas, öt vörös-fehér sziromlevéllel rendelkező virággá nyílik szét. A virág átmérője eléri az 1 m-t, tö­ mege a 10 kg-ot.

B

Ö sszegezés

E u rá z siá b a n v a n n a k jé g ta k a ró v a l b o ríto tt te rü le te k , van tu n d ra , ta jg a, vegyes erdők, erdős sztyepp, sztyepp, s iv a ta ­ gok, tró p u si esőerdők. A földrész növény- és állatv ilág a ren d k ív ü l v áltozato s. E u rá z s iá b a n olyan növény- és á lla tfa ­ jok élnek, m elyek m ás k o n tin e n se k e n nem ta lá lh a tó k meg. Az em b eriség n ek óvnia k ell E u rá z sia te rm é sz e tv ilá g á t. 22. §. A F R IK A - A F Ö L D L E G F O R R Ó B B K O N T IN E N S E Mutasd meg a térképen Afrikát! Melyik a hozzá legköze­ lebb fekvő földrész?

A f r ik a a te rü le té t te k in tv e a m ásodik legnagyobb föld­ rész E u rá z sia u tá n . M ivel az egyenlítő csaknem középen sze­ li át (51. ábra), ez az elhelyezkedés kedvez a n n a k , hogy egész évben m agas a hőm érséklet a kontinensen. E zért A frik a a legforróbb kontinens. A kontinens délkeleti részénél helyez­ k edik el egy nagy sziget - M a d a g a s z k á r . A fr ik a t e r m é s z e tv ilá g a . A frik á b an a síkságok d om inálnak. V a n n a k hegyek is. K eresd m eg ő k et a térk ép en ! A k o n ­ tin e n s legm ag asab b csúcsa a K ilim an d zsáró (5895 m). 62

52. ábra. Szahara

Közel a trópusok h o z n y áro n a levegő h ő m érsék lete +32 °C, télen +24 °C. A R á k té rítő közelében kevés a csap ad ék , itt húzódik n em csak A frika, h a n e m az egész bolygó le g sz á ra ­ zabb és legforróbb térség e, a legnagyobb földi siv atag , a S zah a ra (52. ábra). A ny ár a S z a h a rá b a n h ih e tetlen ü l forró, az égbolton alig van felhő. A n ap +70 °C-ra m elegíti a kövek és a homok felszí­ nét, a levegő hőm érséklete pedig eléri, sőt meg is h alad ja a +40 °C-ot. N apközben nehéz lélegezni, m ert forró és sz áraz a levegő. M inden élőlény igyekszik m enedéket k eresn i a kövek repedéseiben és a sz áraz növényzet gyökerei között. A sivatag k ih a lt tá j­ nak tű n ik . N yáron g y ak o riak a hom okviharok. A homokfelhő e lta ­ k arja a napot. Az em berek és állato k száját, o rrát, szem ét eltörni a por, nehézzé v álik a levegővétel. Jaj an n ak , ak i nem tu d idejében elrej­ tőzni a hom okvihar elől. A frika középső részén, az egyen­ lítő m ellett egész évben sok csap a­ dék hullik. Az egyenlítőtől észak ra Szavannák es délre helyezkednek el a trópusok. 53. ábra. Afrika Itt ta lá lh a tó a sz av an n ák övezete, természeti övezetei melyet a sivatag v ált fel (53. ábra). 63

A kontinensen nincsenek hideg telek. A hó itt nagyon rit­ k a jelenség. A kárm ily en h ih etetlen , h av a t csak az egyenlítő m elletti, 5000 m éternél m agasabb hegycsúcsokon lehet látni A frik a gazdag hasznos ásványokban. I tt n agy arany-, pla tina-, gyém ánt-, uránérc-, kőolaj- és földgázlelőhelyek talál hatók. A fr ik a v iz e i. A frik a p a rtja it m inden oldalról az Atlantiés Indiai-óceán, v a la m in t a Földközi-tenger vize m ossa. Ezek u g yancsak h a tá ss a l v a n n a k A frik a term észetv ilág ára. A frik á n a k v a n n a k folyói. Keresd m eg őket a z iskolai atlasz féltekék hegy- és vízrajzi térképén! A N ílu s a világ egyik leghosszabb folyója. Az egyenlítő m ellett ta lá lh a ­ tó a bővizű K ongó. A frik a folyóinak többsége gyors folyású, sok rajtu k a vízesés. A tav ak a kontinens keleti részében összpontosulnak, ahol a víz a földkéreg tö ré sá rk a it tölti ki. A frik a legnagyobb édesvizű tava 54. ábra. Viktória-tó a V ik tó r ia ~tó (54. old). A mélysége nem nagy. Keresd m eg a z iskolai a tla sz féltekék hegy- és vízrajzi térképén! A fr ik a n é p e s s é g e . A frik a lak o sság á n ak jelentős része sötét bőrű. A kontinens északi részén v ilág o sb arn a bőrű népek élnek. A népesség nagyobb része falv ak b an él, és mezőg azdasággal foglalkozik. A meleg ég h ajlatn ak köszönhetően A frik á b an főként kávét, k ak aó t, datolyát, a n a n á s z t és b a n á n t term esztenek. A frik a te rü le té n több m in t 50 állam ta lálh ató . K isszó tá r: A frika ; S za h a ra ; M adagaszkár; N ílus; Kongó; Viktória-tó. Ellenőrizd magad! 1. A féltekék hegy- és vízrajzi térképén mutasd meg Afrikát! Ne­ vezd meg a hozzá legközelebb fekvő földrészeket! 2. Képzeld el, hogy a szüléiddel kirándulásra utazol Afrikába. Mondd el nekik, milyen időjárásra számíthatnak. Milyen dolgokat kell magatokkal vinnetek az útra? Magyarázd meg, miért!

64

3 . Van-e Afrikában tél? Hol látható hó? 4 . Nevezd meg Afrika legnagyobb folyóit és legnagyobb tavát!

jelöld be őket a vaktérképen! ^ l Különböző információs források felhasználásával készíts beszámolót Madagaszkárról!

g

Mit tudsz Afrika népességéről?

A természetkutató kiskönyvtára Afrikát gyakran fekete kontinensként emlegetik lakóinak bőrszí­ ne miatt. Ez azonban nem vonatkozik a kontinens északi részére, ahol arab népek élnek. A földrészen, a hozzá tartozó szigetekkel együtt, a népesség száma 600 millió főt tesz ki, és évről évre növek­ szik. Afrika népeinek nagyobb része éhezik, és szegénységben él.

^

Ö sszegezés A frika a Föld m ásodik legnagyobb földrésze. Az eg y en lí­ tő csaknem középen szeli át, e z é rt ez a legforróbb földrész. A frika p a r tja it az A tlan ti- és az Indiai-óceán, v a la m in t a F öldközi-tenger vize m ossa. A frik a te rü le té n ta lá lh a tó F öl­ dünk legnagyobb siv a tag a , a S z a h a ra . A k o n tin e n s gazdag ásványi kincsekben: a ra n y b a n , p la tin á b a n , g y ém án tb an , u rán ércb en , kőolajban, földgázban. A frik a la k o ssá g á n a k nagyobbik része sö té t bőrű. É szak i te rü le te it v ilá g o sb arn a bőrű nép ek lak ják . 2 3 . §. A F R I K A N Ö V É N Y E S Á L L A T V IL Á G A Mit tudsz Afrikáról? Mutasd meg a kontinenst a hegy- és vízrajzi térképen!

A frik a te rü le té n v a n n a k sivatagok, tró p u si esőerdők, sza­ v annák. A frik a term észetv ilág a ren d k ív ü l változatos. S z a h a r a . A frik a észak i részén húzódik bolygónk leg n a­ gyobb sivataga, a S zah ara. M u tasd meg a térképen! M ár tudod, hogy ez a Föld legforróbb és legszárazabb terü lete. N yáron a levegő hőm érséklete árn y ék b an eléri a +40 °C-ot. Itt előfordul, hogy évekig nem h u ll csapadék. 65

A S z a h a ra növényvilága ren d k ív ü l gyér, sok helyen telje­ sen hiányzik. Itt-o tt fűcsomók és tü sk és cserjék nőnek. Fór. rások közelében és folyóvölgyekben, ahol a talajv íz közel van a felszínhez, gazdag a növényzet. E zeket a helyeket o á z is o k ­ n a k nevezzük (55. ábra). Az oázisok legelterjedtebb növénye a datolyapálm a. A S z a h a ra á lla ta i alkalm azk o d ­ ta k a sivatagi életm ódhoz. Az an ti­ lopok vizet és élelm et keresve nagy távolságok m egtételére képesek. A teknősbékák, gyíkok és kígyók huzam os ideig élhetnek víz nélkül. E lterjed tek a bogarak, sásk ák , skor­ piók. A sivatag perem én előforduln a k h ié n á k és oroszlánok. 55. ábra. Oázis T r ó p u si e s ő e r d ő k . Az egyenlí­ a Szaharában tő k ét oldalán helyezkednek el. A fri­ k a tró p u si esőerdeiben nincsenek évszakok: m ind a tél, m ind a n y ár e g y a rá n t meleg. Nem m ülik el nap eső nélkül. Az erdei talajok táp an y ag o k b an sze­ gények. Az élőlények elh a lt m arad v án y ait a meleg és a ned­ ves ta la jb a n a m ikroorganizm usok gyorsan lebontják, a növények pedig azo n n al felszívják a keletkező tápanyagokat. A megfelelő m ennyiségű meleg és nedvesség kedvező fel­ tételek et biztosít a tró p u si esőerdők növényei szám ára (56. ábra). I tt csaknem 25 ezer növényfaj ta lá lh a tó , köztük közel ezer fafajt ta r ta n a k szám on. Az erdők örökzöldek, a növények fokozatosan, 2 - 3 év a la tt v á lta n a k lombozatot.

56. ábra. A trópusi esőerdő növényzete 66

Az erdők nagyon sű rű ek . G yakori növények a fikuszok, különböző pálm afajok, ébenfa, m ahagónifa, a szan tálfa, vaSfa, kenyérfa, kávécserje, szerecsendió, a k ak aó fa. A fák alatt fa a la k ú p áfrán y o k , cserjék, lá g y szá rú kúszónövények és m ohák nőnek. A tró p u si erdők á lla tv ilá g a nagyon válto zato s. Az állato k többsége fákon él. K öztük v an a cerkófm ajom , p á v iá n és csim pánz. E zek te rm é sek k e l, fiata l h a jtá so k k a l, ro v aro k k al és m a d á rto já ssa l tá p lálk o zn ak . G y ak o riak a különböző papagájfajok, h ark ály o k , tu rá k ó k , (57. 1-3. áb ra), g y ü ­ m ölcsgalam bok. A ta la j sz in te n bojtosfülű disznók, a frik a i szarv aso k élnek. Az erdőszélen és v íz p arto n okapi, 80 cm m ag as tö rp e ­ víziló fordul elő (57. 4. és 5. ábra). I tt él a tró p u si erdők ragadozója, a leopárd. Az erd ő n eh ezen m eg k ö zelíth ető sűrűjében gorillák ta lá lh a tó k (57. 6. ábra). A h ím m a g a ss á ­ ga eléri a 180 cm -t, testtö m eg e pedig a 250 kg-ot.

57. ábra. Papagájok (1), afrikai harkály (2), turákók (3), okapi (4), törpe víziló (5), gorilla ( 6 )

67

Az erdőben nagyon sok a ro v ar. A v á n d o rh a n g y á k h o s z - 'x szú so rb an v o n u ln ak , és m in d e n t e lp u sz títa n a k , am i az ú tju k b a k erü l. A fákon és a ta la jb a n növényi m arad v án y o k ­ k al táp lálkozó te rm e sze k élnek. T a lá lh a tó k itt kígyók, vakondok, különböző gyíkok. A sz a v a n n á k . A s z a v a n n á k A frik a te rü le té n e k jelen ­ tős ré sz é t (közel 40% -át) foglalják el. E zek a m i sztyeppéinkre em lék ezető v é g e lá th a ta tla n füves te rü le te k . I tt két évszak —az esős n y á r és a sz áraz té l —v á ltja egym ást. A sz av an n á k o n h a ta lm a s b ao b ab fák és ernyőakácok nőnek, am ely ek n ek a k o ro n ája h a ta lm a s esern y ő re haso n lít (58. ábra). E lőford u ln ak m im ózák és egyes p álm afajo k is. A leg szárazab b h ely ek en nő a fa alak ú , levél n élk ü li, tüskés, h úsos sz á rú aloé és k u ty a tej.

58. ábra. Afrikai szavanna: baobab ( 1), ernyőakác (2)

Az esős évszakban a növényzet nagyon gazdag, ezért a szavannákon sok n a g y te stű fűevő á lla t él: antilopok, zebrák, a fák leveleivel táplálkozó zsiráfok (59. 1. ábra). M ás n a g y te s­ tű fűevő állato k - elefántok, bivalyok, o rrsz a rv ú k - is előfor­ d uln ak . A folyók és ta v a k p a rtjá n vízilovak ta n y ázn ak . A fűevő állato k k al tá p lálk o zn ak a ragadozók. K özülük legerősebb és legfélelm etesebb az oroszlán és a gepárd (59. 2. ábra). V an n ak itt sak álo k és h ié n ák is. Az állato k és em berek sz ám á ra e g y a rá n t veszélyt jelentenek a krokodilok. A nílu si krokodil a legnagyobb, hossza eléri az 5 - 6 m étert. 68

59. ábra. Zsiráf (f), gepárd (2), kígyászkeselyű (3), flamingók (4), marabu (5)

A szav an n a m a d árv ilág a nagyon változatos. A Föld leg­ nagyobb m a d a ra az a frik a i strucc, am ely nem tu d repülni. M agassága eléri a 270 cm-t, testtöm ege a 7 0 -9 0 kg-ot. Veszélyt esetén óriási léptekkel (4 -5 m-es), 70 k m /h sebes­ séggel fut. A ragadozó m a d a ra k közül m ind kinézetével, m ind szoká­ saival figyelem re méltó a hosszú lábú kígyászkeselyű (59. 3. ábra). Apró rágcsálókra, csúszóm ászókra, elsősorban kígyókra vadászik. A m a d á r a lábával öli meg az üldözőbe vett és u to lért kígyót. A folyó- és tó p a rti n ád aso k b an n ag y ­ te stű m a d a ra k - Íbiszek, gólyák, flam ingók és m a ra b u k élnek (59. 4. és 5. ábra). Még 100 évvel ezelőtt A frik a term észetv ilág át é rin te tle n ­ nek te k in te tté k . A zonban az em ber g azd aság i tevékenységé­ vel m á r akkor jelentős m érték b en m eg v álto ztatta a kontinens term észetvilágát. N a p ja in k ra a term észet- és környezetvéde­ lem problém ái nagyon kiéleződtek. A tró p u so k örökzöld erd ő it rég ó ta irtjá k az é rté k e s faanyag m ia tt és legelők, sz án tó k n y erése v ég ett. M o sta n ra 69

A frika erd ein ek 70%-a te lje sen m e g s e m m is ü lt. A k iirto tt erdők hely én kakaó-, olajpálm a-, b an á n - és földim ogyoró-ül­ te tv é n y e k e t lé tesíten e k . A sz a v a n n á k te rm é sze tv ilág a is je len tő sen m egváltozott. H a ta lm a s te rü le te k e t h a s z n á ln a k legelőkként. A szarvasm a rh á k , b irk á k és tev ék m é rté k te le n leg eltetése, a fák, cserjék k iv á g ása k ö v etk eztéb en a sz a v a n n á k m in d in k áb b elsivatagosodnak. Az o tt lakó em b erek k ü zd e n ek a siv atag te rje d ése ellen: erd ő sáv o k at ü lte tn e k a siv a ta g szélén, k o r­ láto zzák az állato k le g e lte té sé t ott, ahol gyér a növényzet. A frika te rü le té n szám os n em zeti p a rk ta lá lh a tó , m elyekben óvják a földrész különleges te rm é sz e tv ilá g á t. K isszó tá r: oázis; trópusi esőerdők; szavanna. Ellenőrizd magad! 1. Miért nagyon változatos Afrika természetvilága? 2. Hogyan alkalmazkodtak a növények és állatok a sivatagi élet­ módhoz? 3. Milyen növények honosak Afrika trópusi esőerdeiben? 4. Nevezd meg a trópusi esőerdők állatait! 5. Milyen növények nőnek az afrikai szavannán? 6 . Milyen állatok élnek a szavannán? 7. Mi a helyzet Afrika természetvilágának a megóvását illetően? Különböző információs forrásokat felhasználva készíts beszá­ molót egy kizárólag Afrikában honos növényről vagy állatról! A természetkutató kiskönyvtára A dél-afrikai Namíb-sivatagban nő egy érdekes növény, a velvícsia. Száraz tönkre emlékeztető rövid törzse van, amelyen két félszáraz levél található. A levelek hossza közel 2 m. Évszázado­ kon át nőnek, és egy idő után csíkokra hasadnak szét. Egyes velvícsia növények kora meghaladja a 2000 évet. A velvícsia képes átvészelni a pokoli hőséget annak köszönhetően, hogy a levelei képesek kivonni a nedvességet a levegőből, amikor reggelente köd ereszkedik a sivatagra. *4

Ö sszegezés

Az a frik a i kontinensen sivatagok, tró p u si esőerdők, sza­ vannák ta lá lh a tó k . A földrész term észetv ilág a nagyon válto70

«.fos. A frik á b an olyan növények és állato k elnek, am e ye földrészeken nem honosak. A frik a term eszetv i ag an a védelm éről az egész em beriségnek kell gondoskodnia. 24.

§. É S Z A K -A M E R IK A

Keresd meg a térképen Észak-Amerikát! Melyik földrészt tekinthetjük legközelebbi szomszédjának? É s z a k - A m e r i k a a te rü le té t te k in tv e a h a rm a d ik hely en áll bolygónk k o n tin e n se i k ö zött E u rá z s ia es A frik a u tá n . földrész teljes egészében az észak i féltek en te rü l el. Del-Amerik áv al e g y ü tt egy v ilá g ré sz t - A m e rik á t alk o tják . ^ ^ A k o n tin e n s p a r tja it észak o n az E szak i-sark i-o cean hideg vizei m ossák, k e le te n az A tlan ti- n y u g ato n a C sen ­ des-Óceán vizei h a tá ro ljá k . D él-A m erikatol a P a n a m a -c s a ­ to rn a v á la sz tja el.

r- z L_

Keresd meg a 60. ábrán az Észak-Amerika partjait mosó óceánokat és a Panama-csatornát! ÉSZAKI-SARKIÓCEÁN írjS j

S .t.

'«■31* vg

X í

New York Washington O'

o

60. ábra. Észak-Amerika

HiSzaK-Amerika nagyon g azdag ásv án y i k incsekben. E le­ gendő k észletek k el ren d elk ezik földgázból, kőszénből és cinkből. Je le n tő s vas-, réz- és ólomérc, v a la m in t kőolajlelő­ helyek ta lá lh a tó k a földrészen. A k o n t in e n s te r m é s z e tv ilá g a . É szak -A m erik a dom ­ b o rz a ta v áltozatos, és k e le t-n y u g a ti irá n y b a n változik. A n y u g a ti p a rtv id é k h o ssz áb a n h ú zó d n a k a K o r d i l l e r á k m ag as hegyei. L eg m ag asab b csúcsa a M cKinley. A k o n ti­ n en s központi rész én sík ság o k te rü ln e k el, am ely ek et k ele­ te n az A ppalache alacsony hegyei v á lta n a k fel. A féltekék hegy- és vízrajzi térképén keresd meg az Appala­ che - hegység legmagasabb csúcsát!

A k o n tin e n s te rm é sz e ti viszonyai nagyon v álto zato sak , m ivel nag y az észak-déli irá n y ú k ite rjed tség e. É szak o n zord k ö rü lm én y ek u ra lk o d n a k , té le n a h ő m é rsé k let - 4 5 °C-ig süllyed, m íg délen hőség van. A k o n tin e n se n m ajd n em m in ­ den te rm é sz e ti övezet m e g találh a tó . F e ls z ín i v iz e k . É szak -A m erik a g azdag édesvízben. A földrészen sok folyó és n ag y tó ta lá lh a tó . É szak -A m erik a legnagyobb folyója a M i s s i s s i p p i m ellékfolyójával, a M is­ so u riv al együtt. A k o n tin e n s folyói bővizűek. A földrész észak i rész én ta lá lh a tó k a N a g y - ta v a k . Keresd meg őket a térképen! A N ia g a ra folyón ta lá lh a tó a h a ta lm a s, m in teg y 50 m m ag as N ia g a r a - v íz e s é s . A z a lá z ú ­ duló víz m o rajlása 20 km -es k ö rzetb en h a lla tsz ik . É s z a k -A m e r ik a la k o s s á g a . A k o n tin e n s őslakosai, az i n d i á n o k (61. áb ra) és az e s z k i m ó k Á zsiából te le p e d te k á t É szak -A m erik áb a. Az in d iá n o k többsége M exikóban él. Az eszkim ók a k o n tin e n s észak i rész én élnek. Fő tá p lá lé k fo rrá s u k a fókák, rozm árok, h a la k . V a d á sz a tra és h a lá s z a tr a k a ja k n a k n ev ezett 61. ábra. Indián k ö n n y ű b ő rcsó n ak ju k k al in d u ln a k 72

(62. ábra). N yáro n az eszkim ók vízim a d a ra k ra és k a rib u s z a rv a sra vadásznak. A sszonyaik e z a la tt sóskát, angyalgyökeret, különféle m o h ák at gyűjtenek és készleteznek télire. E szak-A m erika jelen leg i la k o ssá ­ gának nagyobb ré sz é t az E urópából b evándoroltak u tó d a i képezik. Az utóbbi száz évben sok u k rá n e m ig rá lt É szak-A m erikába.

62. ábra. Eszkimó kajak

K isszó tá r: Kordillerák; M ississippi; N agy-tavak; N iagara-vízesés; indiánok; eszkim ók. Ellenőrizd magad! 1. Milyen világrészhez tartozik Észak-Amerika? 2. Miért változatos a kontinens természetvilága? 3. Melyik földrész természeti viszonyai hasonlítanak Észak-Amerikáéra? Miért? 4. Hogy nevezik Észak-Amerika őslakosait? Mivel foglalkoznak? | ^ # j A világ politikai térképén határozd meg, milyen nagy országok K _ \ találhatók az észak-amerikai kontinensen? A természetkutató kiskönyvtára A Niagara-vízesés (63. ábra) a Niagara folyó középső részén található. A vízesés két részből, az amerikai oldalon található Amerikai-zuhatagból és a határ kanadai oldalán lévő Patkó-zuhatagból áll. Ezeket a fákkal borított Kecske-sziget választja el egymástól.

63. ábra. Niagara-vízesés

;,C

Ö sszegezés

É szak-A m erika bolygónk h a rm a d ik legnagyobb k o n ti­ nen se, m elynek p a r tja it h áro m óceán vize m ossa. A földrész teljes egészében az észak i féltek én h elyezkedik el. Dél-Amerik á v a l e g y ü tt alk o tja A m e rik á t m in t v ilág részt. A k o n ti­ n en s n y u g a ti rész én a K o rd illerák m ag as hegyei húzódnak. A te rm é sz e ti viszonyai nagyon v álto zato sak , m e rt nagy a földrész észak-déli irá n y ú k iterjed ése. A földrész gazdag ásv án y i kincsekben. É szak -A m erik a ő slak o sai az indiánok és az eszkim ók. 25. §. É S Z A K -A M E R IK A N Ö V É N Y É S Á L L A T V IL Á G A A hegy- és vízrajzi térképen m utasd meg Észak-Amerikát! Mit tudsz erről a földrészről? /

E szak -A m erik a te rü le té n ta lá l­ h a tó k sa rk i jég siv atag o k , tu n d ra , ta jg a, vegyes és lom bos erdők, erdős sztyepp, sztyepp és sivatagok. A k o n tin e n s te rm é sz e tv ilá g a gazdag és v álto zato s (64. ábra). É szak -A m erik a sa rk i jé g siv a ta ­ g a in a k övezetében zord id ő járási 64. ábra. Észak-Amerika viszonyok u ralk o d n a k . Egész évben Északi-sarki-óceáni hideg szelek fú jn ak , h ó v ih aro k tompartvidéke bolnak, té le n a h ő m é rsé k let eléri a - 6 0 °C-ot. N y áro n a jég m en tes h ely ek en csak m oha és zuzm ó nő. Idézd fel, milyen állatok élnek az Északi-sarki-óceán partvidé­ kén!

I tt fó k á k ra és ro z m á ro k ra v ad ászó jeg esm ed v ék élnek. A szárazföldön honos a lem m ing. Ez a s ű rű p ré m ű kis rág csáló a hó a la tt telel. A s a rk i fa rk a s és s a rk i ró k a v a d á ­ szik rá. 74

T u n d r a . Idézd fel, milyen növények nőnek a tundrában E urázsia területén! g szak-A m erika tu n d rá ja n y áro n kissé felolvad. E k k o r m in d e n t m oha, vörös és h am v as áfonya cserjéje, tö rp e n y ír és fűz borít. A tu n d rá b a n él a k a rib u szarv as (65. 1. ábra). R itk á n előfordul itt a pézsm atulok (65. 2. áb ra). T e sté t hosszú, sű rű feketés b a rn a gyapjú védi a fagyoktól. N övényekkel, m ohával, a törpe n y ír és fűz ág aiv al tá p lá lk o ­ zik. N yáron a ta v a k o n és lápokon ide érkező v íz im a d a ra k fészkelnek. T élire helyben m a ra d a hóbagoly, tu n d rá i fogoly, sa rk i hófajd, h ó sárm án y . T ajga. A ta jg á b a n lucfenyő, jeg e­ nyefenyő, erdeifenyő, nő. Idézd fel, milyen tűlevelű növények nőnek a tajgában E urázsia területén! A csendes-óceáni p artv id é k en , ahol elegendő a csap ad é k és a m eleg, tu ják ból D ouglas-fenyőből álló tű lev elű erdők nőnek (66. ábra). A D ouglas-fenyő 80 m m a g a sra megnövő, 1000 évig élő fa. Az é szak -am erik ai ta jg á b a n feketemedve, grizzly m edve, fa rk a s, hiúz, róka, v a p iti szarv as, já v o rsz arv as, nyúl tenyészik. A m a d a ra k közül itt harkályok, k eresztcső rű ek , fehérfejű rétisasok, csonttollú félék honosak. V e g y e s é s lo m b le v e lű e r d ő k . A vegyes és lom blevelű erd ő k b en tölgy, bükk, h á rs, rezgőnyár, n y ír nő. Sok a 75

65. ábra. Az észak-amerikai tundra állatai: karibu szarvas ( 1), pézsmatulok (2 )

66. ábra. Tuja (1) és Douglas-fenyő

ju h a rfa j, közte a cu k o rju h ar, vörös és e z ü st ju h a r. V áltozatos az erdők állatv ilág a. H onos itt az oposszum , am i erszé­ nyes állat. E lte rje d t a ta r k a tü s ­ k ék k el b o ríto tt te s tű ta ra jo s sül (67. 1. ábra). Az á lla tn a k m integy 30 000 tü sk é je van, m indegyiken sö té t és világos sávok v an n a k . A tü sk éiv el, am ely ek n ek köszönhe­ tő en fe n n m a ra d a víz felszínén, vé­ dekezik az ellenségeivel szem ben. H osszú k a rm a iv a l ü g yesen m ászik a fán. F akéreggel, gyökerekkel és 67. ábra. Tarajos sül ( 1), te rm é se k k e l táp lálk o zik . Előfordul az erdőkben a bozontos csíkos bűzösborz (2 ) fark ú csíkos bűzösborz (67. 2. áb­ ra). Az á lla t fa rk a a la tt speciális m irigy ta lá lh a tó , am ely igen k ellem etlen szagu folyadékot v á la sz t el. V eszély esetén a kilövellő folyadékcseppekkel 2—3 m é terrő l p o n to san e lta ­ lá lja a célpontját. Az e r d ő s s z ty e p p és s z ty e p p növényzete gazdag. M ára az erdős sztyepp és sztyepp egész te rü le té t felsz án to tták , b ú z á t és k u k o ric á t te rm e sz te n e k ra jta . A term é sze tv éd e lm i te rü le te k e n lá th a tó k az a m e rik a i bölények. E zek h a ta lm a s állato k , te sttö m eg ü k eléri az 1,5 to n n á t (68. ábra). N agy te s tü k ellen ére g y orsan fu tn a k és 68. ábra. Amerikai bölény k Ü zd ik ,le az a k a d ály o k a t, ügyesen , u g ra n a k , u ssz á k á t a folyókat. • lv a ^a S ° k . E szak -A m erik a siv a ta g a in a k e lte rje d t növé­ nyei a kökény, k a k tu sz és agávé. Az á lla to k közül sok a rá g ­ csáló: hörcsögök, ürg ék , n y u lak . A csú szó m ászó k at gyíkok, csörgőkígyók képviselik. E lő fo rd u ln ak v illássz arv ú a n tilo ­ pok, p ré rifa rk a so k , p u m ák . 76

É szak-A m erik a o rszá g aib a n tö rv én y ek re n d elk ezn e k a term észet védelm éről. E n n ek é rte lm éb e n term észetv éd elm i te rü le te k e t és n em zeti p a rk o k a t h o z ta k lé tre . É szak -A m eri­ kában ta lá lh a tó a Y ellow stone N em zeti P a rk , am ely et 1872ben lé te síte tte k . A K o rd illerák b an ta lá lh a tó , h é v íz fo rrá sa i­ ról, gejzírjeiről, m egkövült fáiról h íres. rK issz ó tá r : sarki jégsivatagok; Douglas-fenyő. Ellenőrizd magad! 1 . Miért változatos Észak-Amerika növény- és állatvilága?

2. Milyen a tundra természetvilága Észak-Amerika területén? 3. Milyen növények elterjedtek az észak-amerikai tajgában? 4. Nevezd meg az észak-amerikai tajgában élő állatokat! 5. Milyen állatok élnek Észak-Amerika vegyes és lombos erdei­ ben? 6 . Mit tudsz Észak-Amerika sztyeppéinek és sivatagainak ter­ mészetvilágáról? 7. Hogyan óvják Észak-Amerika természetvilágát? Különböző információs források segítségével készíts beszá­ molót olyan állatról, mely csak Észak-Amerikában honos! A természetkutató kiskönyvtára A Kaliforniában honos óriás mamutfenyő a Föld legnagyobb örökzöld tűlevelű - fáinak egyike. Magassága elérheti a 120 métert. Az amerikaiak által Sherman tábornok fájának elnevezett hatalmas mamutfenyő törzsének átmérője a földfelszíntől másfél méter ma­ gasságban 24 m. A mamutfenyő több mint 3000 évig él. *4

%>,.

Ö sszegezés

E szak-A m erik a te rm é sz e tv ilá g a nagyon v álto zato s. A sa rk i jég siv atag o k b an , tu n d rá b a n , ta jg á b a n , a vegyes és lom blevelű erdőkben, az erdős szty ep p ék en és szty ep p ék en a helyi te rm é sz e ti viszonyokhoz a lk alm azk o d o tt növények és állato k élnek. É szak -A m erik áb an elő fo rd u ln ak olyan növények és állato k , am elyek m ás földrészeken nem hono­ sak. É szak -A m erik a élő v ilág án ak véd elm ére nag y gondot fo rd ítan ak . 77

26. §. D É L -A M E R IK A D é l- A m e r ih a teljes egészében a n y u g a ti féltek én hely ezk ed ik el. K örvonalai h áro m szö g re em lék ez­ te tn e k (69. ábra). A k o n tin en s nagyobb része az egyenlítőtől délre h elyezkedik el. M é re te it te k in tv e a negyedik bolygónk k o n tin en sei között. D él-A m erika p a rtja it az A tlan ti- és a C sendes-óceán vizei m ossák. F elszíni s a já to ssá g a it te k in tv e a k o n tin e n s felté telese n k é t részre osztható: hegyekkel ta g o lt n y u g a ti­ ra, ahol k esk en y sá v k é n t húzódik az A n d o k hegység és nag y k ite rje ­ désű sík ság o k ra. Az A ndok hegyei h a ta lm a s fa lk é n t h a tá ro ljá k el a k o n tin e n st a C sen d es­ óceántól. Az A ndok leg m ag asab b csúcsa az A c o n c a g u a . Keresd meg az atlasz féltekék hegy- és vízrajzi térképén az Andok hegységet és legmagasabb csúcsát! Mekkora a ma­ gassága?

D él-A m erika nagyon g azdag ásv án y i kincsekben: kőolaj­ ban , földgázban, vasércben, színesfém ben, ércekben, a ra n y ­ ban , g y ém án tb an . A k o n t in e n s t e r m é s z e tv ilá g a . D él-A m erika a leg csa­ p adékosabb földrész, m ivel te rü le té n e k jelen tő s része az egyenlítő közelében h ely ezk ed ik el. Ez a világ legnedvesebb helye. D él-A m erikát a k o n trasz to k , azaz e lle n té te k földré­ szének nevezik, m ivel é sz a k n y u g a ti rész én ta lá lh a tó az A t a c a m a - s iv a ta g . Ez a Föld egyik legaszályosabb vidéke, ahol a k á r évekig nem esik egy csepp eső sem. D é l-A m e r ik a v iz e i. D él-A m erika te rü le té n folyik boly­ gónk legnagyobb folyója, az A m a z o n a s . A k o n tin e n s m áso ­ dik legnagyobb folyója a P a ra n a , am ely en az I g u a z ú - v íz 78

eSés ta lá lh a tó (70. ábra). D él-A m e­ rika folyóin sok a vízesés. I tt v an a világ leg m ag asab b vízesése, az A ngel. A folyók m agasból lezúduló vize felh a sz n á lh a tó villam os e n e r­ gia term elésére. A k o n tin e n s ta v a k b a n gazdag. L e g n a g y o b b ta v a a M a r a c a ib o - tó . A világ legnagyobb m ag ash eg y i tava, a T iti c a c a - tó is az A ndokban találh ató . A tó b a n több só van, m in t a többi édesvizű tóban. V ízhőm érséklete állan d ó a n +14 °C. I

70. ábra. Iguazú-vízesés

Keresd meg az iskolai atlasz féltekék hegy- és vízrajzi térképén az Amazonas folyót és a Titicaca-tavat!

Az erdők te rü le té n e k n ag y ság a és a fafajok v á lto z a to ssá ­ ga m ia tt D él-A m erikát a Föld „tü d ején ek ” is nevezik. D é l-A m e rik a l a k o s s á g a in d iá ­ nokból, afrik a i négerekből és eu ró ­ paiakból áll. A n é p sű rű sé g az óceá­ nok p a rtv id é k é n a legnagyobb. A lakosság jelen tő s része a b á n y á s z a t­ ban dolgozik. A kedvező te rm é sz e ti ad o ttság o k n ak köszönhetően DélA m erikában b a n á n t, k áv é t (71. á b ­ ra), m ezőgazdasági k u ltú rá k a t, főként g ab o n át te rm e sz te n e k és álla tte n y é sz té sse l foglalkoznak. 71 ábra Kávészüret K is s z ó tá r : Dél-Amerika; Andok; Aconcagua-hegycsúcs; Atacama-sivatag; Amazonas; Iguazú-vízesés; Angel-vízesés; Maracaibo-tó; Titicaca-tó. E llenőrizd m agad!

1. Mutasd meg az atlasz féltekék hegy- és vízrajzi térképén Dél-Amerikát! Mely óceánok vizei mossák a partjait?

79

z. Miért nevezik üél-Am erikát az ellentétek földrészének? 3. Sorold fel Dél-Amerika természeti kincseit! 4. Mit tudsz a kontinens népességéről? r jí * Különböző információs források segítségével készíts beszáF \ J mólót Dél-Amerika erdeiről! A természetkutató kiskönyvtára Az Angel-vízesés a világ legmagasabb zuhataga (979 m). Ve­ nezuela trópusi erdeiben található, a Canaima Nemzeti Park terüle­ tén. A vízesés az Auyán-Tepui hegyről zuhan alá. Nevét a felfedező­ jéről, James Angel amerikai pilótáról kapta. A felfedező Flamingó elnevezésű repülőgépével 1935-ben elakadt a mocsaras dzsungel magaslatán, ahol megpillantotta a vízesést. Röviddel ezután az egész világ tudomást szerzett a természetnek erről a csodájáról.

Ö sszegezés D él-A m erika a n y u g a ti féltek én h ely ezk ed ik el. P a rtja it az A tlan ti- és a C sendes-óceán vizei m ossák. Az egyenlítő a k o n tin e n s észak i rész én h a la d át. D él-A m erik át az ellen té­ te k földrészének nevezik. V a n n a k itt m ag as hegyek, h a ta l­ m as síkságok, és itt v a n n a k a Föld legnedvesebb és legszá­ raza b b helyei. A földrész g azdag ásv án y i kin csek b en , erdők­ b en és vízen erg iáb an . 27. §. D É L -A M E R IK A N Ö V É N Y É S Á L L A T V IL Á G A Mutasd meg Dél-Amerikát a hegy- és vízrajzi térképen! Mit tudsz erről a földrészről?

D él-A m erika te rü le té n tró p u si esőerdők, szav an n ák , sztyeppék, siv atag o k ta lá lh a tó k . Idézd fel, hol helyezkednek el Afrikában a trópusi erdők! Mi­ lyenek ott a természeti viszonyok?

T r ó p u si e s ő e r d ő k . D él-A m erik áb an az eg yenlítő k ét o ld alán tró p u si esőerdők ta lá lh a tó k . N agyobb te rü le te t fog­ la ln a k el, m in t a h aso n ló erdők az a frik a i k o n tin e n sen . Az esős évszak itt egész évben ta r t, e z é rt nevezik az itte n i 80

e rd ő k é e s ő e r d ő k n e k . E zek az erdők nedvesebbek, m in t az frikaiak. Az egyenlítői fo rró ság n a k és n ed v esség n ek köszönhetően nagyon v álto zato s a k o n tin e n s növény- és állatvilága. A d él-am erik ai erd ő k b en a növényfajok sz ám a m integy 40 ezer, több, m in t bolygónk b árm e ly ik erdőiben. I tt é rté k e s fafajták nőnek: k au csu k fa, am ely n ek nedvéből a k au c su k o t nyerik; a k akaófa, am ely n ek a term éséb ő l a csokoládét készítik; a dinnyefa vagy p ap aja, am ely n ek eh ető te rm é se a dinnyére h a so n lít (72. 1. ábra); a k ín afa, am ely n ek kérgéből a m alária gyógyszerét, a k in in t á llítjá k elő. A fű n em ű a n a ­ nász is i tt te re m (72.2. áb ra). Az erd ő alsó sz in tjé t liánokból, f a á g a k b ó l álló á th a to lh a ta tla n bozót képezi. A vizes te rü le ­ teken nő az am azo n a si ó riás-tü n d é rró zsa , a V ictoria regia. Leveleinek átm érő je eléri a 2 m é te rt, és 50 kg-os te rh e t is elbír (72. 3. ábra).

72. ábra. Dinnyefa ( 1), ananász (2), amazonasi óriás-tündérrózsa (3)

Az á lla tv ilá g re n d k ív ü l v álto zato s. Sok á lla t a fákon él, köztük a k u ty a n ag y ság ú vörös bőgőm ajm ok, az ág ak o n h á tta l lefelé ó rák ig m o z d u la tla n u l csüggő la jh á ro k (73. 1. és 2. ábra), am elyek levelekkel és fia ta l h a jtá so k k a l tá p lá lk o z ­ nak. Az erd ő u ralk o d ó ja a veszélyes rag ad o zó n ak szám ító j a g u á r . F o lto k k al ta r k íto tt b u n d á já v a l jól álcázza m a g á t az erdő zöld sű rű jéb en . Z sá k m á n y ra v ad á szv a ren d k ív ü l gyorsan fut, ü gyesen m ászik a fán, és jól ú szik 81

73. ábra. Vörös bőgőmajom (7), lajhár (2), hárpia (3), keselyű (4), tukán (5), kolibri (6)

G azdag és v álto zato s a m ad árv ilág , am ely n ek a kép v ise­ lői a h á rp ia , a keselyű, a tu k á n , a kolibri (73. 3-6. ábra), különböző papagájok, d a rv a k és íbiszek. A fákon b ék á k és kígyók is élnek. A fán élő b ék á k a lá b u ­ kon lévő tap ad ó k o ro n g o k k al a k a d á ly ta la n u l k ö zlekednek a fatö rzsek en , ág ak o n és a sim a leveleken is. E lőfordul itt az em b erre és á lla tra e g y a rá n t h alálo s fen y eg etést jelen tő v ip e ra (74. 1. ábra). Az A m azonas vizeiben él a világ leg­ hosszabb kígyója, az ó riás a n a k o n d a (74. 2. ábra).

Az A m azo n asb an és m ellékfolyóiban b u rjá n z ik az élet. A sekély vízben te k n ő sb é k á k sü tk é re z n e k , a p a rttó l távolabb aligátorok és folyam i delfinek ú sz n ak . I tt honos a p o n ty ra em lékeztető p ira n h a . R en d k ív ü l élesek a fogai. A p ira n h a halraj percek a la tt le rá g ja egy te h é n rő l a h ú st, a cso n tv áz at hagyva vissza. Az erd ő b en ro v arfajo k e z re i éln ek . E lő fo rd u ln a k 30 cm sz árn y fe sztá v o lsá g ú p illan g ó k . A földön és a fák o n re n g e ­ teg pókfaj él, k ö z tü k e m líté s re m éltó a 1 0 -1 2 cm -es m a d árpók. A s z a v a n n á k D él-A m erika észak i és déli rész én ta lá l­ hatók. A növényviláguk szegényes. H e ly e n k én t p álm ák , fa alak ú k a k tu sz o k és cserjék nőnek. S ajátság o s a sz a v a n n á k á lla tv ilá g a , honos itt a ta p ír (75. 1. ábra) és a kis te rm e tű p e k a ri vaddisznó. A ragadozók közül a ja g u á r és a p u m a em líté sre m éltó. A sz a v a n n á k lak ó ja a ta tu . A h á t á t kis lem ezekből álló páncél bo rítja. Rövid, m asszív lá b a in ívelt k arm o k v a n n a k (75. 2. ábra). I tt él a h a n g y á sz sü n (75. 3. áb ra). T erm eszh an g y á k k al táplálkozik. A h a n g y á sz s ü n erős k a rm a i és hosszú, rag ad ó s nyelve segítségével ü g y esen h a to l be a te rm e szv á rb a .

75. ábra. A dél-amerikai szavanna állatai: tapír ( 1), tatu (2 ), hangyászsün (3)

83

D él-A m erika füves s z ty e p p é in él a s tru c c a la k ú a k re n d ­ jébe ta rto z ó n a n d u . A ragadozók közül a csíkos p a m p a m a c s­ k a elterjed t. S iv a ta g o k . A siv a ta g o k élő v ilág a szegényes. Itt-o tt k a k tu sz o k és cserjék nőnek. Az á lla to k közül legtöbb a gyík és a kígyó. D él-A m erik a sok té rsé g é b e n az em b erek nagy fö ld te rü le te k e t v o n n ak m ező g azd aság i m ű v elés alá. F e ltű ­ nően csökken az a m a z ó n ia i ő serdők te rü le te (év en te k ö rü l­ b elü l 100 000 k m 2-rel). H a ta lm a s te rü le te n ir tjá k és ég etik fel az ő serd ő k et. Ez n em csa k az eső erd ő k et, h a n e m a k ö r­ nyező te rü le te k e t is k á ro s ítja . C sö k k en a c sa p a d é k m enynyisége, else k é ly e se d n e k a folyók, g y érü l a növény- és álla tv ilá g . D él-A m erika te rm é sze tv éd e lm é n ek a fo n to sság áv al elő­ ször a XX. század elején k ez d tek foglalkozni, azo n b an csak a k ö ze lm ú ltb an ju to tta k el odáig, hogy ö ssz eá llítsák a veszé­ ly e z te te tt állatfajo k lis tá já t. A zonban a v éd elm et csak a te rü le t 11% -ára te rje s z te tté k ki. N a p ja in k ra közel 200 te r ­ m észetvédelm i te rü le te t és n em zeti p a rk o t lé te síte tte k . D él-A m erika te rm é sz e tv ilá g á n a k védelm e az egész em b eri­ ség fela d ata . K issz ó tá r : konda.

esőerdők;

V ictoria

regia; ja g u á r;

ana-

Ellenőrizd magad! 1. Miért gazdag és változatos Dél-Amerika esőerdőinek termé­ szetvilága? 2. Milyen növények nőnek Dél-Amerika esőerdeiben? 3 Nevezd meg a trópusi esőerdők állatait! 4. Milyen a dél-amerikai szavannák növény- és állatvilága? Ha­ sonlítsd össze az afrikai szavannák növény- és állatvilágával!

m

Különböző információs források felhasználásával készíts beszámolót egy ritka dél-amerikai növényről vagy állatról!

84

£ természetkutató kiskönyvtára Mexikó sivatagaiban nő a legnagyobb kaktusz, az orgonakaktu­ s z o k képviselője, a kandeláberkaktusz. Törzsének átmérője megha­ ladhatja az 1,5 métert, oldalágai elérik a 20 métert. Ezek az óriások valóságos erdőt alkotnak. Legidősebb példányaik 300 évesek, a tömegük több mint 10 tonna. A kaktusz gyökereinek a hosszúsága eléri a 15 métert, akár 10 tonna vizet tárolhat, ami több évre ele­ gendő.

B

Ö sszegezés

D él-A m erika növény- és á lla tv ilá g a a leg gazdagabb és a legváltozatosabb a bolygónkon. A tró p u si esőerdőit k ü lö n b ö ­ ző szin tje in szám os növény- és állatfaj él. D él-A m erika sz a ­ v a n n á in olyan növény és állatfajo k élnek, am elyek m ás k o n tin e n sek e n nem ta lá lh a tó k meg. D él-A m erika te rm é ­ szetvilága v eszély eztetett, és véd elem re szorul. 28. §. A U S Z T R Á L IA - A L E G S Z Á R A Z A B B K O N T IN E N S Keresd meg, és m utasd meg a térképen Ausztráliát! Miben különbözik a többi kontinenstől?

A u s z tr á lia a Föld legkisebb k o n tin en se (76. ábra). K eletről a C sendes-óceán, délről, n y u g atró l és északról pedig az Ind iai-ó ceán m ossa a p a rtja it. A u sz trá lia távol v an a többi k o n tin en stő l. E zen a földrészen csak egy állam v an , az A u s z t r á l Á l la m s z ö v e t s é g . A k o n tin e n stő l é s z a k ra U j-G uin ea , délen pedig T a s m a n ia szig e­ te k ta lá lh a tó k .

76. old. Ausztrália

Találd meg a féltekék hegy- és vízrajzi térképen Új-Guinea és Tasmania szigeteket!

85

A k o n t in e n s te r m é s z e tv ilá g a . A k o n tin e n s többnyire sivatagokból, m ély kanyonokból és tro p ik u s erdőkből áll. A u s z trá liá ra a sík te re p jellemzó'. K eleten ta lá lh a tó a K ék-hegység. A u sz trá lia leg m ag asab b p o n tja a Kosciuszko-hegy. A k o n tin e n s jelleg zetesség e a N a g y - k o r a llz á to n y . K eresd m eg a féltekék hegy- és vízra jzi térképén! Ez a Föld élő szerv ezetek á lta l k ép e ze tt legnagyobb objek tu m a. A zátony apró korallpolipok m illiói­ n a k vázából áll (77. áb ra). D élről é s z a k ra h úzódik. A záto n y nagyobb része a víz a la tt van. A k o n tin e n s g azd ag ásv án y i 77. ábra. Koraitok kincsekben: kőszénben, kőolajban, földgázban, különböző ércekben. A u s z trá lia a le g sz á ra z a b b k o n tin e n s a Földön. I t t ötször kevesebb c sa p a d é k h u ll, m in t A frik á b an . A forró tró p u si n a p h a tá s á r a te rje d e lm e s s iv a ta ­ gok jö tte k lé tre . N y áro n a k o n ti­ n e n s n ag y o n felm elegszik. A h ő m é rsé k le t n a p p a l +35 °C, egyes n ap o k o n több m in t +40 °C. T é­ le n n a p p a l +20 °C a h ő m é rs é k ­ let, a N a g y -V ik tó ria -siv a ta g b a n (78. á b ra ) +10 °C-ot m érn ek . A u sz trá liá b a n kevés a folyó. A legnagyobb folyó a M u rray, a leg­ 78. ábra. Nagy-Viktórianagyobb tó az E y re. Az E yre-tó sivatag sekély és sós. K eresd m eg a féltekék hegy- és vízra jzi térképén! A u s z tr á lia la k o s s á g a . A u sz trá lia őslak o sai a sö tét b ő rű b e n n s z ü l ö t t e k (79. ábra). A k o n tin e n se n zöm m el eu ró p ai és an g o l-a u sztrálo k élnek.

A u s z trá liá b a n ju h o t, s e rté s t, barom fit, m é h et, lo v at és te v é t ten y észten ek . A n ö v én y ek közül búzát, ro zst, zabot, á r p á t és k u k o ­ ricát te rm e sz te n e k . A k e rte k b e n an a n ász , b a n á n , m angó, p a p a ja , n aran cs, s á rg a b a ra c k , ő szib arack , szilva te re m . Az itte n i k u ltú rn ö v é ­ nyeket m ás k o n tin e n se k rő l h o z tá k be.

jg ábm Ausztrá| benn_ szülött

/

/

K isszó tá r: A usztrá lia ; A u sztrá l Állam szövetség; Uj-Gui­ nea és Tasm ania; Nagy-korallzátony; M urray folyó; Eyretó; bennszülöttek. Ellenőrizd magad! 1. Keresd meg a térképen Ausztráliát! Milyen óceánok mossák a partjait? Jelöld meg a vaktérképen a kontinens nevét és a partjait mosó óceánok nevét! 2. Hasonlítsd össze Ausztráliát a többi kontinenssel! Miben kü­ lönbözik a többiektől? 3. Nevezd meg Ausztrália legjellegzetesebb tulajdonságait! 4. Milyen Ausztrália lakossága? Mivel foglalkozik? Különböző információforrások beszámolót Tasmania szigetről!

felhasználásával

készíts

A természetkutató kiskönyvtára Új-Guinea szigetét trópusi erdők bo­ rítják. Ezekben különböző állatok élnek. Különösen szépek a madarak. Annyira lenyűgözték az európaiakat, hogy para­ dicsommadaraknak nevezték el őket (80. ábra). A védelmükre törvényt hoztak, mert kihalás fenyegeti őket.

87

80. ábra. Paradicsommadár

/-v t\uicuui\ leiieaezieK itt rózsaszín szemű élénkzöld szöcskét hosszú orrú körömnyi békát, és több mint 100 rovarfajról (hangyák’ szitakötők) és több növényről gyűjtöttek adatokat.

^

Ö sszegezés

A u sz trá lia a legkisebb és leg szárazab b k o n tin en s, gazd ag kőszénben, kőolajban, földgázban és különféle ércek­ ben. A k o n tin e n se n kevés a folyó. A legnagyobb folyó a Murray. Az őslakosok a b en n szü lö ttek . Az a u sz trá lo k ju h o t se rté st, barom fit, m éh et, lo v at és te v é t te n y ész ten e k , búzát, rozst, zabot, á r p á t és k u k o ric á t te rm e sz te n e k . E zek et m ás k o n tin e n sek rő l v itté k be A u sztrá liáb a .

29. §. A U SZ T R Á L IA NÖ VÉNYÉ S ÁLLATVILÁGA Mit tudsz Ausztráliáról? Mutasd meg a kontinenst a hegyés vízrajzi térképen!

M ivel A u sz trá lia a leg szárazab b k o n tin e n s a Földön, a n övényvilága is en n e k megfelelő. I tt tró p u si erdők, sz av an ­ n á k és p u sz tá k ta lá lh a tó k . A t r ó p u s i e r d ő k k esk en y sá v b an n ő n ek K elet-A u sztrá­ liáb an . A k o n tin e n s 2% -át foglalják el. A nedves, forró n y a­ r a k h árom -négy h ó n ap ig ta r ta n a k (október-decem ber), ebben az id ő szak b an n agy esőzések v an n a k . N őnek itt eu k alip tu szo k , délfenyők, különböző p álm afajok, fa alak ú páfrányok, bam bu sz, nagyon sok orchideafaj. M ivel A u sz trá liá t nagyon rég ó ta te n g e r v á la sz tja el a többi világrésztől, itt fe n n m a ra d ta k azok az állato k , am e­ lyek m ás k o n tin e n se k e n nem fo rd u ln a k elő. K özöttük sok az e r s z é n y e s em lős. E zek n ek az á lla to k n a k a kölykei nagyon kicsik és fejletlenek, am ik o r v ilá g ra jö n n ek , és az an y a addig h o rd ja ő ket az erszényébe, am íg m eg n em nőnek. A tró p u si erdőben él a koala, am ely et erszén y es m edvé­ n ek is h ív n ak , jó lleh et nem ro k o n a az eu ró p ai m edvéknek. 88

81. ábra. Tasmán ördög ( 1), kacsacsőrű emlős (2), hangyászsün(3)

A koala egész id ejét e u k a lip tu sz fá n tölti, a n n a k leveleivel táplálkozik, és o tt alszik. Az a u s z trá l k o n tin e n se n éln ek falakó erszén y es k e n g u ­ ruk, am elyek nagyon jól m á sz n a k a fákon, és levelekkel táp lálk o zn ak . T a sm a n iá b a n ta lá lh a tó egy ritk a helyi r a g a ­ dozó, a ta s m a n ia i ördög, am ely n ek s ű rű fek ete prém je, erős lábai és rövid fa rk a van. (81. 1. ábra). M ás á lla to k m a ra d v á ­ nyaival táp lálk o zik . A vizek m e lle tt ősi to já srak ó em lősök élnek: a k acsacső ­ rű em lős és a h a n g y á sz s ü n (82, 2. és 3. áb ra). E zek m ás k o n tin e n sek e n több m illió éve k ih a lta k . Az erdőkben sok r itk a m a d á r v a n (82. áb ra). K özülük a legnagyobb a sisak o s k a z u á r. N em tu d rep ü ln i, a földről fel­ szed ett m agokkal és gyüm ölcsökkel táp lálk o zik . I tt él a la n tfa rk ú m a d ár. A n ev ét la n tr a em lék eztető fa rk to lla z a tá ­ ról k a p ta . A v ízp arto k o n fek ete h a tty ú k és k o ro n ás d a ru k fészkelnek. A folyók p a r tjá n krokodilok és b é k á k élnek. Az erdő k b en nagyon sok a ro v ar. K itű n n e k k ö zü lü k n a g y sá g u k k a l a pillangók. N ém ely ik ü k sz á rn y á n a k fesztáv o lság a eléri a 14 cm -t. 89

1

82. ábra. Sisakos kazuár ( 1), lantfarkú madár (2), koronás daru (3)

S z a v a n n á k . A k o n tin e n se n dél felé h a la d v a csökken a csap ad ék m ennyisége, válto zik a növényzet, egyre ritk ásab b ak az erdők. E lte rje d te k az e u k a lip tu sz erdők. Az e u k a ­ l i p t u s z a u s z trá lia i fa (83. áb ra). A gyökereivel sok vizet szív fel a talajból, a m it a leveleivel p áro lo g ta t el. A fa levelei élü k k el fo rd u ln a k a n ap fén y felé, e z é rt a k o ro n ája nem ad árn yékot. Az a u s z trá lia i sz av an n á k o n akácok és p alack fák nőnek. Az u tó b b iak föld fölötti széles tö rzse felfelé erő sen keskenyedik. A p alack fa a tö rzséb en vizet ra k tá ro z a sz á ra z té li id ő szak ra. A sz a v a n n á b a n n agyon sok á lla t­ faj él. L eg elterjed teb b a k en g u ru , am ely az erszén y esek h ez ta rto z ik . Nagyon h osszú és erős a h átsó lábuk, hosszú, m asszív a fark u k , am ely az u g rá s közbeni egyensúly m eg tartásáh o z szükséges. T a lá lh a ­ tó m ég itt 30 cm ho sszú tö rp e k e n ­ guru (84. 1. ábra). A sz av an n á k o n h o n o sak a m i íö rcsögünkre em lék eztető vom baok (84. 2. ábra). Ó riásk e n g u ru b ó l 93. ábra. Eukaliptuszok 90

84. ábra. Törpe kenguru ( 1), vombat (2), emu (3)

és vom batból kevés m a ra d t, m e rt a p rém jü k m ia tt v a d á sz ­ ta k ráju k . A sz a v a n n á k m a d a ra az em u (84. 3. áb ra). N em tu d repülni, de egy óra a la tt k ép es 50 km fu tn i. E lte rje d te k a ragadozó gyíkok, am elyek h o ssza elé rh e ti a 2,5 m -t. Sok a kígyó, itt honos a legnagyobb pito n o k egyi­ ke, az am etiszp ito n , m ás n év en bozótpiton. A sz av an n á k o n sok a term esz. S iv a ta g o k . A u sz trá lia te rü le té n e k legnagyobb része siv atag (85. 1. ábra). A u sz trá lia vörös szívének is n evezik a N a g y - V i k t ó r i a - s i v a t a g o t és a N a g y - h o m o k s iv a t a g o t. Keresd m eg őket a térképen! E zt a n ev et a hom ok vörös szí­ néről k a p tá k . A u sz trá lia n em szokványos siv a ta g ja ib a n tü sk é s cserjék, alacsony növésű eu k alip tu szo k , akácok nőnek, am elyek sok h ely en á th a to lh a ta tla n bozótot a lk o t­ nak. A siv a ta g o k a t leg elő k én t h asz n á ljá k . A siv a ta g b a n erszén y es állato k - vakondok, ugróegerek, egerek, p atk án y o k , vörös k e n g u ru k — éln ek (85. 2. ábra). M a d a ra k is előfordulnak. Az éjsza k ai p ap ag áj a n ap p a li hőségben a tü sk é s bokrok között rejtőzködik, csak éjszak a in d u l élelem u tá n a földön. 91

'

85. ábra. Ausztrál sivatag ( 1), vörös kenguru (2), tüskés ördög (3), galléros gyík (4)

I tt él a siv a tag i tü sk é s gyík, am ely n ek te s té n az o rrátó l a fa rk á ig n agy hegyes tü s k é k m ered ezn ek (85. 3 áb ra). H a n ­ g y ák k al tá p lálk o zik . A gyík b ő rén ek egész felületével képes vizet felvenni. A m ikor esőbe k erü l, a bőre m egduzzad. E lőfordulnak galléros gyíkok is (85. 4. áb ra). Veszélyh ely zetb en a fejükn él felfújják a bőrt, am i e z á lta l esernyőre em lék eztet. G yorsan fu tn a k a k é t h á tsó lábukon, és kis d in o sz au ru szo k ra h a s o n líta n a k . Az A u sz trá lia te rü le té n fo ly tato tt g azd aság i te v ék en y ­ ség, az erdők és cserjések irtá s a , a b irk a le g e lte té s, az ip ar és a tu riz m u s fejlődése e g y a rá n t fen y eg eti a k o n tin en s k ülönleges te rm é sz e tv ilá g á t. E n n ek m egóvása érd ek éb en term é sze tv éd e lm i te rü le te k e t lé te s íte tte k . Legnagyobb közülük a K o s c iu s z k o N e m z e t i P a r k , am ely en b elü l nagy te rü le te k e t óvnak te rm é sz e te s á lla p o tu k b a n az e u k a lip ­ tusz-erdőktől az alp esi rétek ig . V alóságos csoda a N agy-ko­ rallzáto n y víz a la tti p ark ja , ahol a k o rallo k a t óvják. A tudósok k u ta tjá k A u sz trá lia k ülönleges term észetv ilá*át, és te rv e k e t dolgoznak ki a m egőrzésére. K is s z ó tá r : trópusi erdők; erszényesek; eukaliptusz; Nagy-Viktória-sivatag és a Nagy-homoksivatag; Kosciusz­ ko Nemzeti Park. QO

Ellenőrizd magad! 1. Milyen természeti területek vannak Ausztráliában? 2. Milyen különleges növények találhatók ezen a kontinensen? 3. Milyen különleges állatok élnek Ausztráliában? Melyek azok az állatok, amelyek csak itt élnek? Különböző információs források felhasználásával készíts be­ számolót egy olyan növényről vagy állatról, amelyik csak Ausztráliában fordul elő! A természetkutató kiskönyvtára

86. ábra. Nagy­ korallzátony

Az A u sz trá lia é szak k e leti p a r t­ ja it mosó K o rall-ten g erb en v an a N ag y -k o rallzáto n y (86. áb ra), am it felv ettek a világ te rm é sz e ti örö k sé­ gének a lis tá já ra az o tt ta lá lh a tó több m in t 400 korallfaj m ia tt. E zek ­ n ek a leg v álto zato sab b ak a form ái, v a n n a k k ö zö ttü k s ű rű fa á g a k ra , sz a rv a k ra , tá n y é rra , höm pölykőre h aso n lító k . A sz ín ü k is sokféle, a sá rg á tó l a piros különböző á rn y a la ­ ta in á t a n a ra n c ssá rg á ig , b arn áig , bíborig és feh érig változik. A korallok kö zö tt m in teg y 1500 te n g e ri halfaj képviselői - cetcápák, p a p a g á jh a la k , p illan g ó h alak , m urén á k - élnek.

Ö sszegezés A u sz trá lia te rm é sz e tv ilá g a v álto zato s. A k o n tin e n se n m e g találh a tó k a tró p u si erdők, sz av an n á k , sivatagok. A növényvilág g azd ag ság a a csap ad é k m enn y iség étő l függ. A u sz trá liá b a n sok olyan állatfaj él, am elyek m ás földrésze­ ken nem ta lá lh a tó k meg: koala, falakó k en g u ru , ta s m a n ia i ördög, k acsacső rű em lős, h a n g y á szsü n . A u sz trá lia lakói jelen tő s erő feszítések et te sz n e k a k o n tin e n s k ülönleges te r ­ m é sze tv ilá g án a k a m egóvása érd ek éb en .

30. §. A N T A R K T I S Z - A L E G H I D E G E B B K O N T IN E N S Keresd meg a térképen Antarktiszt! Mit tudsz róla?

A n t a r k t i s z a Föld legdélebbi k o n tin en se. Jé g siv a ta g n a k is nevezik (87. áb ra). A n ta rk tis z felü le tén e k m ajdnem 100% -át jég fedi. D é li- s a r k v id é k . A n ta rk tis z az A tlan ti-, In d iai- és C sen­ des-óceán vele h a tá ro s részeivel e g y ü tt a D éli-sa rk v id é k et alk o tja (88. ábra).

87. ábra. Antarktisz, a jégsivatag

88. ábra. Déli-sarkvidék

A n ta rk tisz felfedezésének a n apja 1820. ja n u á r 28. F abian G ottlieb von B ellin g sh au se n az expedíciójával e g y ü tt ezen a n ap o n p illa n to tta m eg a jég siv atag o t. E ttó l az időtől kezdve k e re sik fel a különböző országok k u ta tó h a jó i A n ta rk ­ tiszt. A k o n tin e n se n m in teg y 40 k u ta tó állo m áso n fo ly tat tu d o m án y o s v iz sg á la to k a t 2—3 ezer k u ta tó . K özöttük v an a V ernadszkij a k a d é m ik u s n ev ét viselő u k rá n tud o m án y o s k u ta tó állo m ás. K eresd m eg ezt a z á llo m á st a z iskolai a tla sz féltekék hegy- és vízra jzi térképén! A n t a r k t i s z te r m é s z e t v i l á g a . A k o n tin e n sn e k nincs p o n to san m eg h ú zh ató h a tá r a , m ivel v a s ta g jé g ta k a ró v a l v an borítva, am i egybeolvad az óceán jegével. 94

A jé g ta k a ró v a s ta g sá g a közel 2000 m, egyes h ely ek en pedig m eg h ala d ja a 4000 m -t (89. ábra). E zé rt A n ta rk tis z szám ít a leg m ag asab b k o n tin e n sn ek . I t t ta lá lh a tó a Föld é d e sv íz ta rta lé k á n a k a 80%-a. A v a s ta g jé g ta k a ró ellen ére A n tark tiszo n v a n n a k ta v ak , n y á ­ ron pedig folyók is. Földjének m éhében ásv án y i k in csek ta lá lh a ­ tók: kőszén, vasérc, csillám , réz, ólom, cink, grafit. A k o n tin e n se n tilto tt a g azd aság i tev ék en y ség és a b án y á sza t. A n ta rk tis z nem t a r ­ 89. ábra. tozik a világ egyik á lla m á n a k a Antarktiszi táj fen n h ató ság a a lá sem. A n ta rk tisz id ő já rá sa ren d k ív ü l zord. I tt jegyezték fel a legalacsonyabb lev eg ő h ő m érsék letet (-89,2 °C) a Földön. A rég ió t e z é rt a Föld hideg pólu sán ak is nevezik. A leg m ag asab b h ő m é rsé k let a p a r t m e n ti övezet­ ben -1 1 ,6 °C. A - 4 0 °C h ő m é rsé k let egész évben fe n n m a ­ ra d h a t. C sap ad ék csak hó fo rm á jáb a n esik. Az eső ren d k ív ü l ritk a jelenség. A n ta rk tis z ra jellem zők az o rk án szerű , 80-90 m/s sebesség ű szelek. A k o n tin e n sn e k nincs állan d ó népessége. Gondolkozz el azon, hogy miért! A n ta rk tis z t csak tu r is tá k és tu d o m án y o s expedíciók résztvevői lá to g atják . K is s z ó tá r : Antarktisz; Déli-sarkvidék. Ellenőrizd magad! 1. Bizonyítsd be, hogy Antarktisz valóban jégsivatag! 2. írd le Antarktisz éghajlatát! Mit gondolsz, van ott élet? 3. Milyen területet neveznek Déli-sarkvidéknek? Antarktisznak vagy a Déli-sarkvidéknek nagyobb a területe? 4. Van-e Antarktisznak állandó lakossága? 95

v o n II i a r \ - c u u > z .c iy < J IS . MMiarKIISZOn? 6. Szeretnél-e Antarktiszon élni? Mi vonz ott téged a legjobban?

Wm n F o g la lko zá s párban. írjatok Antarktiszt jellemző, „leg”-ge| kezdődő szavakat! Versenyezzetek, ki tud több ilyen szót! A természetkutató kiskönyvtára A legszárazabb hely a Földön nem a Szahara vagy más siva­ tag, hanem Antarktisz Száraz-völgyek elnevezésű területe. Eze­ ket a völgyeket nem fedi jég vagy hó, mert a nedvesség elpárolog a nagyon erős, 320 km/h sebességet is elérő szél hatására. A tudósok úgy vélik, hogy hasonló természeti viszonyok uralkodnak a Marson. Ezért a Száraz-völgyek m egfelelő hely az űrhajósok kiképzésére.

Ö sszegezés A n ta rk tis z a leghidegebb hely a Földön. Az A tlan ti-, In diai- és C sendes-óceán vele h a tá ro s részeivel e g y ü tt alk o t­ ja a D éli-sark v id ék et. A n ta rk tis z t v a s ta g jé g ta k a ró borítja. A k o n tin e n s h ő m é rsé k lete nem em elk ed ik 0 °C fölé. A n ta rk ­ tisz nem ta rto z ik egy állam fe n n h a tó sá g a a lá sem . N incs állan d ó népessége.

31. §. A N TAR K TISZ NÖVÉNYÉ S ÁLLATVILÁGA K e re s d m eg a térképen A n ta rk tis z t! Van-e o tt élet?

Tudod, hogy A n ta rk tis z a Föld leghidegebb k o n tin en se. Túlnyom ó része jég siv atag . N incs növényvilága és nem éln ek r a jta állato k . N y áro n a p a rto k közelében a m ag asab b h ely ek en k issé felm elegszik a felszín, és elolvad ró la a hó. E zeket a te rü le te k e t o á z i s o k n a k nevezik. A n ta rk tis z oázi­ sai sz á ra z és hideg kősivatagok. Ilyen h ely ek en előfordul m oha és zuzmó. Az á llato k zöm e a p a rtv id é k e n és az ó ceán b an él. Az óceán felszíni vizeiben sok apró világító r á k úszik. Sok h a l­ fajnak, m a d á rn a k és em lősnek ez a fő tá p lá lé k a . 96

90. ábra. Hóhojsza ( 1), halfarkas (2), kormorán (3)

A p a rto k m e n té n több m in t 44 m ad árfaj él, k ö ztü k k irá ly ­ albatroszok, récék, hóhojszák. N y áro n a p a r t m e n ti sz ik ­ lákon h a lfa rk a so k és k o rm o rán o k fészk eln ek (90. ábra). Ezek a m a d a ra k h allal, apró rá k o k k a l és p u h a te s tű e k k e l táp lálk o zn ak . N ehéz elképzeln i A n ta rk tis z m a d á rv ilá g á t p in g v in ek nélkül. L eg elterjed teb b ek az A d e lie - és c s á s z á r p i n g v i ­ nek. Az A delie-pingvinek közepes m é re tű m a d a ra k , felül feketék, h a s u k feh ér (91. 1. áb ra). A szem ü k k ö rü l feh ér gyűrű ta lá lh a tó . A pró rá k o k k a l és h a la k k a l tá p lálk o zn ak . Ü gyetlenül, tipegve já rn a k . U g y an a k k o r cso d ála to san ú sz ­ nak. K épesek függőlegesen k iu g ra n i a vízből a p a r tr a . A n ő stén y ek m indig k é t to já st ra k n a k , és k ö lten ek . E h h ez apró kövekből k észíte n ek fészket. 97

91. ábra. Adelie-pingvin ( 1), császárpingvin (2)

A csász árp in g v in ek nag y m a d a ra k , több m in t 1 m m a g a s­ ra m egnőnek, a te sttö m e g ü k 50 kg (91. 2. ábra). A lá b á t v a s ta g bőr fedi, a lk alm azk o d o tt az éles jég en és hóbuckákon való já rá sh o z. A csász árp in g v in ek h a lla l, k a lm á ro k k a l és apró rá k o k k a l tá p lálk o zn ak . C s a p a tb a n v ad á szn a k . A csász árp in g v in n ő stén y e té le n egy to já st ra k , en n ek töm ege közel 500 g. A hím , hogy m egóvja a to já st a hidegtől, k é t láb a közé fogja, és h a s a pihével b o ríto tt redőjével fedi be. A fiókák a k ik e lésü k k o r lá tn a k , és nagyon m eleg, p ré m ­ re em lék eztető pihe b o rítja őket. G y o rsan nőnek, de la ssa n to llaso d n ak , és csak a n y á r végén m e n n ek vízbe. Az a n ta rk tis z i vizek k ülönleges lak ó ja a csíkos jég h al (92. ábra). Ez a h a l bolygónk ökológiailag leg tisztáb b helyein él. A n ta rk tis z p a r t m e n ti vizeiben em lősök - fókák és b á l­ n á k —élnek. E zek jól a lk a lm a z k o d ta k az ú szásh o z és a jeges vízben való h o sszas tartó zk o d ásh o z. A fó k ák n ak úszó láb u k , a b á ln á k n a k u szo n y u k van. Fokozza az ú szó k ép esség ü k et a b ő rü k a la tt lévő v a s ta g zsír98

92. ábra. Csíkos jéghal

réteg, am i a hidegtől is védi őket. A fókák h a lla l és k a lm á ­ rokkal tá p lálk o zn ak . Az a n ta rk tis z i vizekben sok a b áln a, m in d e n ek e lő tt kék b áln a és ám b ráscet. E zek világító rá k o k k a l tá p lálk o zn ak . A n n ak ellen ére, hogy a k o n tin e n sn e k n in cs állan d ó lakossága, az A n ta rk tis z te rm é sz e tv ilá g a v éd elem re szorul. A tú lz o tt h a lá s z a t és v a d á s z a t k ö v etk eztéb en je len tő sen csökkent a te n g e ri em lősök szám a a k o n tin e n s p a r t m en ti vizeiben. Az A n ta rk tis z közelében bekövetkező h ajó b ale se­ tek k ö v etk eztéb en a vízbe több ezer to n n a ü ze m an y a g k erü l. A víz felszínén h a ta lm a s k ite rje d é sű kőolajfoltok képződ­ nek. A zord é g h a jla t m ia tt ezek a foltok sajnos évekig nem tű n n e k el. A szen n y ezéstő l első so rb an a rá k o k p u sz tu ln a k , to n n a szá m sodorja őket p a r tr a a víz. De p u sz tu ln a k a fókák és a b á ln á k is. Azok az országok, am ely ek k u ta tá s o k a t v ég ezn ek A n ta rk tisz o n , m e g á lla p o d á st k ö tö tte k a te rm é s z e t v é d e l­ m éről. Az a n ta r k tis z i v izek en k o rlá to z tá k a h a lá s z a to t és a v a d á sz a to t. 99

1972-ben 80 állam képviselői úgy d ö n tö ttek , hogy A n ta rk ­ tis z t nem zetközi term é sze tv éd e lm i te rü le tté n y ilv án ítják . K is s z ó tá r : oázisok; Adelie-pingvin; császár pingvin. Ellenőrizd magad! 1. Milyen természeti tényezők hatnak Antarktisz élő természetéré? 2. Milyen állatok élnek Antarktiszon? Hogyan alkalmazkodnak a zord természeti viszonyokhoz? A válaszodat illusztráld példákkal! 3. Miért szorul védelemre Antarktisz természetvilága? 4. Vázold fel az Antarktiszon élő állatok táplálkozási láncát! Különböző információs források felhasználásával készíts be­ számolót egy olyan állatról, amelyik Antarktiszon vagy a part menti vizekben él!

Összegezés A n ta rk tis z legnagyobb része növények és á lla to k n élk ü li sa rk i jég siv atag . A legtöbb á lla t a k o n tin e n s p artv id é k e m e n té n és az óceán b an él, és a lk alm azk o d o tt a k o n tin e n s zord te rm é sz e ti viszonyaihoz. A föld m in d en la k ó já n a k gon­ doskodnia kell arró l, hogy A n ta rk tis z m eg m arad jo n eredeti, é rin te tle n állap o táb an . Oktatási projekt A KONTINENS ÉRDEKES VILÁGA, AHOVÁ EL SZERETNÉK JUTNI Különböző információforrások - fényképek, rajzok, internet felhasználásával tegyél virtuális utazástarra a kontinensre, amelyre el szeretnél jutni! Készíts beszámolót (prezentációt, rajzot, pros­ pektust) a látottakról! Oszd meg az információdat és az élményei­ det az osztálytársaiddal! Figyelj a legérdekesebb objektumokra, jelenségekre, helyekre!

100

32. §. U K R A JN A A VILÁG T É R K É P É N . U K R A JN A T É R K É PE U k r a j n a a v ilá g t é r k é p é n . U k ra jn a fü g g etlen állam , te rü le té t te k in tv e a legnagyobb a teljes egészében E u ró p a te rü le té n elhelyezkedő országok között. U k ra jn a az észak i félte k én ta lá lh a tó . N y u g at-k eleti irá n y b a n 1316 km -en, észak -d éli irá n y b a n 893 k m -en h ú zó ­ dik. Több eu ró p ai o rszág g al h a tá ro s. r—a Nézd meg Ukrajna térképét és az egyezményes je le it (I. a tan\ _ könyv első előzékét)! Közülük melyeket ismered? Mesélj or­ szágunkról a hegy- és vízrajzi térkép alapján! A térkép alapján nevezd meg Ukrajna szomszédait!

U k ra jn a fő vízi a rté riá ja , a D nyeper folyó U k ra jn a te r ü ­ le té t F ehéroro szo rszág g al és O roszországgal k ö ti össze, m íg a D u n a sok eu ró p ai o rszág g al te szi u g y an ezt. U k ra jn a te r ü ­ letén húzódik a K rím i-hegység és a K árp áto k . Keresd meg őket a térképen! O rszág u n k te rm é sz e tv ilá g a v áltozatos: észak o n sű rű erdők, délen szty ep p ék d o m in áln ak . U k ra jn a p a r tja it a F ek ete- és az A zovi-tenger m ossa. A jég m en tes te n g erek rő l k iin d u lv a E u ró p a, Á zsia és A frika o rszág aib a le h e t elju tn i. A nem tú l m ag as h eg y ek en k e re sz ­ tü l v a su ta k , a u tó u ta k , földgáz- és kőolajvezetékek irá n y u l­ n a k E u ró p a egyik részéből a m ásik b a. A zonban U k ra jn a legjobban a te h etsé g es, m u n k a sz e re tő és b ékés lakóival b ü szk élk ed h et. O rszág u n k E u ró p a közepén való előnyös elhelyezkedése kedvez a fejlődésnek. A

Idézd fel, melyik város Ukrajna fővárosa! Mit tudsz róla? mi

, U k r a j n a t é r k é p e . A világ té rk é p é n és a k o n tin e n sek té rk é p é n kívül létezn ek a különböző országok térk ép ei. U k ra jn a hegy- és vízrajzi té rk é p é n ré sz le te se n be van m u ta tv a a dom borzat, a folyók, ta v a k , ten g erek , az ásv án y i k incsek lelőhelyei, a la k o tt te rü le te k , ú tv o n alak , o rsz á g h a ­ táro k . U k ra jn a hegy- és vízrajzi té rk é p e m e g ta lá lh a tó az iskolai a tla sz b a n . Az egyezm ényes jelek lehetővé teszik hogy m eg ism erjü k az o rszág egyes te rü le te in e k te rm é sz e ti sa já to ssá g a it, és jellem ezn i tu d ju k őket. U k ra jn a hegy- és vízrajzi té rk é p é n kív ü l v a n n a k k ö zig azg atási té rk é p e k is E zeken különböző szín ek k el v a n n a k jelölve a különböző k ö zig azg atási egységek. Az iskolai atlaszban Ukrajna közigazgatási térképén keresd meg azt a megyét, amelyikben élsz! Milyen színnel van je lö l­ ve? Melyik város a központja?

Az iskolai a tla s z t h a s z n á lv a észreveszed, hogy k ü lö n té r ­ képe v an a ta lajo k n ak , a te rm é sz e ti övezeteknek, a növényés állatv ilág n a k , az o rszág g az d asá g án a k . K is s z ó tá r : Ukrajna térképe; közigazgatási térkép. Ellenőrizd magad! 1. Nevezd meg, és mutasd meg az ország közigazgatási térké­ pén Ukrajna határait! 2. Mutasd meg Ukrajna földrajzi térképén a Kárpátokat, a Krími-hegységet, a Fekete- és az Azovi-tengert! 3. Milyen információkat kaphatunk Ukrajna földrajzi térképéről? 4. Mit ábrázolnak a közigazgatási térképeken? Mutasd meg a közigazgatási térképen Ukrajna fővárosát és megyéd központját! 5. Mely megyékkel szomszédos a megyéd? Gyakorlati feladat Munka Ukrajna hegy- és vízrajzi, valamint közigazgatási térképével 1. Figyeld meg az egyezményes jeleket Ukrajna térképén! 2. Az ország határait vastag, piros vonal jelöli. Keresd meg a térképen, és mutasd meg Ukrajna határait! 3. Nevezd meg az Ukrajnával határos országokat! Melyik or­ szággal leghosszabb a közös határa? 102

1

4. Mi jellemzi Ukrajna déli határát? 5. A térképen a városokat piros vagy fekete körökkel jelölik. Ke­ resd meg a térképen Ukrajna fővárosát és megyéd központját! 6. Ukrajna területe megyékre oszlik. Ezek határai vörös vonallal vannak jelölve, ami vékonyabb, mint az országhatárt mutató vonal. Keresd meg a térképen saját megyédet! Mutasd meg a határait! 7. Keresd meg a térképen a Dnyepert! 8. Hogyan ábrázolják a hegyeket a térképen? Mutasd meg a Kárpátokat és a Krími-hegységet! f "3 G ya ko rla ti fe la d a t Jelöld meg a vaktérképen Ukrajna fővárosát és nagyobb városait! A természetkutató kiskönyvtára A Duna Európa egyik leghosszabb folyója. Több mint 15 országon folyik át, ezekben több mint 80 millió ember él. Számukra a Duna a víz forrása és fontos szállítási útvonal. A Duna gazdag halban. Megtalálható benne a viza, kecsege, har­ csa, compó, ponty, csuka, hering. A Dunának fontos szerepe van, mint a vízenergia forrásának.

Ö sszefoglalás U k ra jn a füg g etlen állam , te rü le té t te k in tv e E u ró p a egyik legnagyobb o rszága. T e rü le té n h ú zó d ik a K rím i-h eg y ­ ség és a K árp áto k . D élen p a r tja it a F ekete- és az Azovi-tenger m eleg vize m ossa. H a z á n k te rm é sz e ti jellege v áltozatos, északon leg in k áb b sű rű erdők, d élen szty ep p ék h ú zó d n ak . U k ra jn a te rm é sze tév e l az isk o lai a tla sz segítségével ism e r­ k e d h e tü n k meg.

33. §. U K R A JN A F E L SZ ÍN I FO RM ÁI Idézd fel, h o g ya n á b rá zo ljá k a térképen a h e g ye ke t és a fo ­ ly ó k a t!

F ö ld ü n k felszíne ren d k ív ü l v álto zato s. E gyes h ely ek en síkságok, m ásh o l h a ta lm a s hegyek tö rn e k az ég felé. A síkságok és a hegyek fő szárazföldi do m b o rzatfo rm ák (93. ábra). 103

A földfelszín formái Lapos vagy dombos síkságok Hátságok

Hegyek

Alföldek 93. ábra. A földfelszín formái

S ík s á g o k . A Föld felszín én ek legnagyobb ré sz é t s í k s á ­ g o k te szik ki. E zek h a ta lm a s k ite rje d é sű te rü le te k , am elye­ k en n in csen ek hegyek. A sík ság o k különbözőek leh etn ek . V a n n a k k ö zö ttü k olyan nagyok, hogy k ö rb en jól lá tsz ik a horizont. E zek et lapos sík ság o k n ak nevezzük. L étezn ek síkságok, am ely ek en m a g asla to k - d o m b o k ta lá lh a tó k . E zek et dombos sík ság o k n ak nevezzük. A dom ­ bok különböző m é re tű e k leh etn ek . S zerk ez etü k a k ö v etk e­ ző: dom bláb, lejtő és te tő (94. áb ra). A lejtők le h e tn e k enyhék és m eredekek. f i Nézd meg a 94. ábrát! Állapítsd meg, milyen a lejtő típusa: enyhe vagy meredek!.

V a n n a k olyan síkságok, am ely e­ k en a lapos és dom bos te rü le te k Tető v á ltjá k egy m ást. E zek a hullámos síkságok. A felszín ü k re n d sz e rin t lejtős. A ra jtu k lévő folyók a lejtés irá n y á b a n folynak. A sík ság o k at m ég alföldekre és h á ts á g o k ra is mbláb osztják. H á t s á g n a k n evezik a m a g a sla ti sík ság o t. R e n d sze rin t dom bos vagy h u llám o s felszínük 94. ábra. A domb v an . Ilyen a P o d ó liai-h átság . A té r ­ szerkezete k ép en a h á ts á g o k a t sá rg a színnel jelölik. M inél m ag asab b egy h á tsá g , a n n á l te líte tte b b (vilá­ g osbarna) a színe. f i Keresd meg Ukrajna térképén a Podóliai-hátságot! Állapítsd meg, milyen hátságok vannak még országunk területén!

104

m

Az a l f ö l d e k felszíne á lta lá b a n egyenletes, lapos, m in t például a F ek ete-ten g erm ellék i- és a Polisszjai-alföld. A t é r ­ képen ezek et zöld szín n el jelölik. L.

Keresd meg Ukrajna térképén a Fekete-tengermelléki- és a Polisszjai-alföldet!

Az em b erek te lep ü léseik sz á m á ra á lta lá b a n m indig a síkságot v á la sz to ttá k . Az ilyen te re p e n könnyebb h á z a k a t építeni, szántófö ld ek et m űvelni, u ta k a t ép íten i, m in t a hegyekben. Je le n le g a Föld la k o ssá g á n a k nagyobb része síkságokon él. M ily e n e k a h e g y e k ? A h e g y e k jóval nagyobbak a dom boknál. N ém elyikük m a g a ssá g a m e g h a la d ­ ja a 8000 m -t. A hegynek, ah o g y an a dom bnak is, v a n csúcsa, lejtője és lába (95. ábra). A lejtői tö b b n y ire m eredekek. A hegycsúcs le h e t hegyes, la p íto tt vagy k e re k íte tt. R itk á n előfo rd u ln ak különálló 95. ábra. A hegy hegyek, de le g g y ak rab b an v o n u la ­ szerkezete to k a t képeznek. A v o n u la to k a t h e g y g e r in c e k n e k nevezik. K özöt­ tü k v ö lg y e k ta lá lh a tó k . A hegyek közö tti völgyekben és a la n k á s lejtőkön ép ítik az u ta k a t, lé te s ítik a te lep ü lések e t, és v a n n a k itt mezők, k ertek , szőlőültetvények is. Előfordul, hogy a h eg y ek en á t a la g u ta k a t fú rn a k (96. ábra). A h eg y ek le h e tn e k a la c so ­ nyak, k ö z é p m a g a sa k és m a g a sa k (97. áb ra). A té rk é p e n a h eg y e k et b a rn a sz ín n el jelölik. M inél m a g a ­ sabb a hegy, a n n á l sö téteb b á r n y a ­ la tú az á b rá z o lá s a . U k ra jn a te r ü le ­ té n k ö zép m ag as h eg y ek ta lá l h a ­ tóak. E zek az U k rá n -K á rp á to k és a K rím i-hegység. A h eg y ek m a g a s s á ­ g át sz ám o k k a l jelö lik a té rk é p e n . g6 ébrQ A|agút 105

Hegyek ^

>[

Alacsonyak

Középmagasak

Magasak

( 1 0 0 0 m - ig )

( 1 0 0 0 - t ő l 2 0 0 0 m - ig )

(2 0 0 0 m -n él m a g a s a b b a k )

97. ábra. Hegytípusok Keresd meg a térképen az Ukrán-Kárpátokat és a Krími-hegyi séget! Állapítsd meg, melyik a legmagasabb csúcsuk!

I

K is s z ó tá r : síkság; alföld, hátság; domb; hegy; hegygerinc; völgy. Ellenőrizd magad! 1. Miben hasonlítanak a hegyek és a dombok? Miben különböz­ nek? 2. Milyen színnel jelölik a hegyeket a térképen? 3. Milyenek lehetnek a síkságok? Nevezd meg a síkságok fel­ színi formáit! Mondj példákat! 4. Milyen felszíni formák találhatók lakóhelyed környékén? G ya k o rla ti feladat. Jelöld meg a vaktérképen Ukrajna alap­ vető felszíni formáit! A természetkutató kiskönyvtára Ukrajna legnagyobb síksága a Polisszjai-alföld, amely magában foglalja Ukrajna északnyugati és északi területeit, és a Pilisszjai-síkság részét képezi. Az Ukrán-Polisszja nyugaton a legmocsarasabb, ez a Volhíniai-Polisszja és a Rivnei-Polisszja. Ennek a területnek a magaslatai nem haladják meg a 150-200 m-t.

4 Ö sszegezés

F ö ld ü n k felszíne re n d k ív ü l válto zato s. Jó l elk ü lö n ü ln ek ra jta a hegyek és a síkságok. U k ra jn a legnagyobb rész ét síkságok képezik, am ely ek alföldekre (F ek ete-ten g erm elléú- és Polisszjai-alföld) és h á ts á g o k ra (P odóliai-hátság) osza n a k . U k ra jn a te rü le té n k ö zép m ag as hegyek ta lá lh a tó k : í z U k rá n -K á rp á to k és a K rím i-hegység. 106

34. §. Á S V Á N Y I K I N C S E K É S F A J T Á I K M o n d j p é ld á k a t á s v á n y i k in c s e k re ! H ogyan h a szn o sítjá k gZ á svá n yi k in c s e k e t?

A z á s v á n y i k i n c s e k je le n t ő s é g e . A Föld különböző m élységeiben különféle ásv án y i k in csek ta lá lh a tó k . A b á n y á sz a tu k k a l rég ó ta foglalkozik az em ber. O rszág u n k te rü le té n sok k ü lsz ín i és föld a la tti b á n y a ta lá lh a tó . E zek ­ ből szilárd ásv án y i an y a g o k at te rm e ln e k ki, am elyek elen ­ g ed h etetlen ü l fo n to sak a m od ern g azd aság sz ám á ra . H a sz ­ nos ásv á n y o k a t h a s z n á ln a k a h id ak , u ta k , é p ü lete k é p íté sé ­ hez. F e lh a sz n á ljá k őket tü z e lő a n y a g k é n t és üveg, festék, fém, m ű trá g y a a la p a n y a g a k é n t is. Idézd fel, milyen csoportokra osztják a hasznos ásványokat!

L3 Az á s v á n y o k f a jtá i. Az első csoportot az é r c e k alk o tjá k (98. ábra). E zek et m ég fémérceknek is nevezik, m e rt m in d ­ egyikük fém et - v a s a t és k ev e ré k a n y a g o k a t - ta rta lm a z . Az ércek sö té tb a rn a szín ű ek , e z é rt n eh éz őket egym ástól m eg­ különböztetni. Ily en ércekből n y erik a fek etefém ek n ek nevezett v a s a t és az ötvözeteit: az ö n tö ttv a s a t és az acélt. Hasznos ásványok Tüzelőanyagok (üzemanyagok)

Ércek vagy fémércek

Vasércek

I------

Építőanyagok

Y

Színesfémércek

ff

98. ábra. A hasznos ásványok fajtái

A v a s é r c e k nag y készleteket, azaz lelőhelyeket alk o tn ak a term észetben. A legszebb és a legjobb m inőségű vasérc a mágnesvasérc vagy magnetit (99. 1. ábra). Fém es a csillogása és m ágneses tu lajdonságokkal rendelkezik. A vörös- és a 1 07

99. ábra. Vasércek: magnetit ( 1), vörösvasérc (2), barnavasérc (3)

b arn av asércn ek (99. 2. és 3. ábra) nincsenek m ágneses tu la j­ donságai. A m ag n etit a legkeményebb vasérc. U k rajn áb an legtöbb vasércet Krivij R ih környékén bán y ászn ak . r-7 > Az atlasz hegy- és vízrajzi térképén keresd meg a vasérc egyezményes jelét! Mutasd meg, hol találhatók az országban érclelőhelyek!

A v asércen kívü l U k ra jn á b a n színesfém érc-lelőhelyek is v an n a k . Ezekből az ércekből szín esfém ek et - rezet, a lu m í­ nium ot, cinket, ólm ot, e z ü stö t és a ra n y a t - n y ern ek . E zeket színesfémeknek nevezzük, m e rt különböző a színük, és nem ta rta lm a z n a k v asat. I

I

Nézd meg a 100. ábrát! Nevezd meg a színesfémeket!

100. ábra. Színesfémek: bauxit (1), rézérc (rézkovand) (2), ólomérc (galenit) (3)

A legtöbb alu m ín iu m o t bauxitnak n ev e ze tt a lu m ín iu m ­ ércből olvasztják. Ez h a so n lít az ag y ag ra, de vízre nem lágyul. U k ra jn á b a n D n y ip ro p etro v szk m egyében b á n y á sz ­ n a k alu m ín iu m ércet. F ontos érc a rézkovandnak n ev e ze tt rézérc, am elyből re z e t o lv a szta n ak . Ez az érc fém es csillogásáról és zöldes 108

gy vöröses á rn y a la tb a á tm e n ő sá rg á s szm eroi is m e rn e iu fel. R ézérceket R ivne m egyében te rm e ln e k ki. Az ólmot, ó lo m ta rta lm ú ércásványból, a g alenitből állít-

nak. G y ak ran ta lá ln a k tis z ta a ra n y a t, ezü stö t, re z e t és m ás fém et a hegyek ásv án y i lelőhelyein. Á lta lá b a n az ércek többféle fém et ta rta lm a z n a k . U k ra jn á b a n jelen tő s aran y -, rézérc-, ólomérc, cinkérc- és h iganyérc-lelőhelyek v an n a k . K isszó tá r: ércek; vasércek; színesfémércek. Ellenőrizd magad! 1. Hogyan nevezzük azt a hasznos ásványt, amelyből fémet nyernek? 2. Nevezd meg a feketefémeket! Milyen ércből nyerik őket? 3. Mondj példákat színesfémekre! Milyen ércekből nyerik őket? Különböző információforrások felhasználásával készíts beszá­ molót a színesfémek alkalmazásáról! A természetkutató kiskönyvtára Ukrajna mely vidékein bányásznak aranyat? Ezek a Kárpátok, Dnyeper-melléke, Donyec-medence, Krími-hegység. Egyes föld­ rajzi nevek utalhatnak például aranylelőhelyekre. Ez a nemesfém nyomokban megtalálható Kárpátalján, a Zolotij Potyik (Arany Patak) medrében, nem messze a Zolotuha hegy közelében, Jablunyeva község határában.

Az ásv án y i k in c sek e t a következő cso p o rto k ra osztják: ércek, tü zelőany ag o k (üzem anyagok) és építőanyagok. Az ércekhez ta rto z n a k a v asércek és a színesfém ércek. A vasércek ö sszetételéb en v as van. A színesfém ércekből rezet, a lu ­ m ínium ot, cinket, ólm ot, ezü stö t, a ra n y a t és m ás fém ek et nyernek. 109

35. §. T E R M É SZ E T E S FŰTŐ ANYAGO K É S K É SZLETEIK U K R A JN Á B A N Idézd fel, milyen fűtőanyagokat ismersz!

U k ra jn a gazdag te rm é sz e te s fű tő an y ag o k b an . Ily en a tőzeg, a kőszén, a kőolaj és a földgáz. É gé­ sü k k o r ezek a fűtő an y ag o k sok h ő t és m eleget b o c sá ta n a k ki, ezért fű té sre h a s z n á ljá k őket. T ő z e g . É sz a k -U k ra jn á b a n b a r ­ na- és feketetőzeg-lelőhelyek vanábra. Tőzeg n a k (101. ábra). N agyon la za az készletezése állaga, és félig elbom lott n ö v én y m a­ ra d v á n y o k a t is ta rta lm a z h a t. A tőzeg könnyebb a víznél, és nem oldódik benne. Fő h ián y o sság a, hogy sok n edvességet ta rta lm a z , és égéskor a szén n él kevesebb h ő t term el, erről ta n ú sk o d ik a nagy fü st és a korom . A tő z eg k iterm elé st gépe­ síte tté k . N agy tő zeg k észletek ta lá lh a tó k Voliny és Rivne m egyék te rü le té n . A tőzeget rég en h á z a k és v illan y erő m ű v ek fű té sé re h a s z ­ n á ltá k . M a m á r a tőzeget csak a m ező g azd aság b an a lk a l­ m azzák trá g y á z á s ra , ta k a rm á n y a d a lé k k é n t és alom ként. P a lá n ta és facsem ete n eveléséhez a m e leg h á zak b a n tőzeg és trá g y a keverékéből v irág cserép a la k ú speciális töm böket készíten ek . A k ő s z é n fényes, fek ete, sz ilá rd k ő zet (102. áb ra), am ely neh ezeb b a víznél. N em oldódik. A legtöbb szén lelő h ely L u h a n sz k m egyében ta lá lh a tó . J e le n tő s sz én k észle tek ta lá lh a tó k D onyeck és D n y ip ro p etro v szk m egyék te rü le té n . A k ő sze­ n e t nag y o n m élyről te rm e lik ki 102. ábra. Szénszállítás b á n y á sz á ssa l. vasúton 110

- t? Ukrajna hegy- és vízrajzi térképén keresd meg a kőszénlelő^ j helyeket! Milyen egyezményes je llel ábrázolják?

A k ő szen et tü z e lő a n y a g k é n t h a sz n á ljá k . F ontos a feldol­ gozása is, am ely n ek ered m én y ek é n t é rté k e s an y a g o k at g y an ták at, szín ezék ek et, gyógyászati k észítm én y ek et, növényvédelm i és ro b b an ó szerek et - k a p n a k . E z é rt a kősze­ net érdem esebb feldolgozni, m in t eltü zeln i. K ő o la j. Idézd fel, miben különbözik a kőolaj a kőszéntől! A kőolaj jól ég. É géskor több h ő t ad, m in t a kőszén vagy a tőzeg. A kőo lajat fekete aranynak is nevezik. P a k u rá t, paraffint, vazelin t, p arfü m ö k et, g u m it és b e n z in t á llíta n a k elő belőle. A f ö ld g á z könnyebb a levegőnél, fü st n élk ü l, k ék es lá n g ­ gal ég, és h ő t fejleszt. N agyon m érgező és ro b b an ásv esz é­ lyes. U k ra jn á b a n a legnagyobb gázlelőhelyek C sernyihiv, H arkiv, P oltav a, Szúrni és Iv an o -F ran k iv szk m egyék te r ü ­ letén ta lá lh a tó k . F öldgázlelőhelyek u tá n k u ta tn a k a F ek e­ te- és az A zovi-tengerben. A földgázt leg in k áb b fű té sre és konyhai g áztű zh ely ek b en h a s z n á ljá k a h á z ta rtá s o k b a n . De feldolgozzák különböző é rté k e s te rm é k e k k é is. A lap an y ag u l szolgál nyom d afesték ek , g u m ik észítm én y ek , m ű an y ag o k és m ű trág y á k elő állításán ál. A fölgázt ten g erv íz só ta la n ítá sá nál is h asz n á ljá k . T e h á t a fű tő an y a g o k k én t a lk a lm a z o tt h aszn o s ásványok fontos sz erep et tö lte n e k be az em b erek életében. N em csak fű tő an y ag o k k én t h a s z n á ljá k őket, h a n e m különböző é r té ­ kes, az em beriség sz á m á ra n élk ü lö zh e tetlen te rm é k e k e t is e lő állítan a k belőlük. U k ra jn a egész te rü le té n je len tő s ép ítő an ya g-lelőh e­ lyek - hom ok, agyag, m észkő, gipsz, g rá n it - ta lá lh a tó k . ■í? Mondj példákat hasznos ásványoknak minősülő építőanyagok I 1 felhasználására!

I K is s z ó tá r: tőzeg; kőszén; kőolaj; f öldgáz; építőanyagok. Ellenőrizd önmagad!

«

1. Mondj példákat a természetes tüzelőanyagokra! Melyik talál ható közülük Ukrajna területén? 2. Idézd fel, mire használják a tőzeget fűtésen kívül! 3. Hogyan, és milyen módon termelik ki Ukrajnában a kőszenet? 4. Milyen tüzelőanyagot és hogyan használ a családod? 5. Mutasd meg a térképen, hol bányásznak Ukrajnában kőolajat és földgázt! 6. A hegy- és vízrajzi térképen keresd meg a tőzeglelőhelyeket! Milyen az egyezményes jele? Magyarázd meg, miért ilyen az alakja! 7. Gondolkodj el azon, hogy mely tüzelőanyag szennyezi legke­ vésbé a levegőt: a kőszén, kőolaj, földgáz vagy a tőzeg! Mutasd meg a vaktérképen a kőszénlelőhelyeket Ukrajna terü­ letén! A természetkutató kiskönyvtára A kőszén elhalt ősi növények maradványaiból keletkezett, ame­ lyek meleg, nedves éghajlaton nőttek több millió évvel ezelőtt. Ami­ kor elpusztultak, mocsárba kerültek. A baktériumok a fák anyagát fekete masszává alakították át. Idővel a rá rakódó föld és homokré­ teg nagy nyomása kiszorította a folyadékot a fekete növényi maszszából, amely megkeményedett, és kőszénné alakult.

Ö sszegezés U k ra jn á b a n a következő' te rm é sz e te s tü zelőanyagok lelőhelyei ta lá lh a tó k : tőzeg, kőszén, kőolaj és földgáz. A fű tő an y a g o k at széles k ö rb en alk a lm a z z á k a g azd aság b an . É géskor h ő t fejleszt, és e n e rg iá t term el, am ely ek et a te rm e ­ lésben és a h á z ta rtá s o k b a n h a sz n á ln a k . Sok h aszn o s, az em b erek sz á m á ra p ó to lh a ta tla n te rm é k e t á llíta n a k elő belőle. E z é rt a te rm é sz e te s tü z elő a n y ag o k at ta k a ré k o s a n kell felh aszn áln i.

11 2

36. §. U K R A JN A VIZEI Idézd fel, m it nevezünk víztározónak? Milyen vizek találha­ tók Ukrajna területén?

A Föld felszínén nagyon sok víz v a n óceánok, ten g erek , folyók, ta v a k , m ocsarak, föld a la tti vizek a lak já b an . A folyók és szerkezetük. E ső u tá n a csapadék egy része átszivárog a ta laj- és h o m o k réteg ek en az agyag réteg ig , am i nem engedi tovább. I tt föld a la tti p a ta k o k k eletk ezn ek , amelyekben a víz az ag yagréteg lejtési irá n y á b a n folyik. Ahol az agyagréteg m egközelíti a felszínt, így m eredek lejtő­ kön, m agas p arto k o n , sz ak ad é k o k b an a víz fo rráso k a la k já ­ ban a felszínre tör. A fo rrásv íz tis z ta , á tlá tsz ó és hideg. G ondolkozz, m iért! A fo rrá stó l cserm ely ered, am elyhez c s a tla k o z h a t több ér vagy p a ta k is. íg y k e le tk e z ik a folyó. A zt a h ely et, ahol k e z d e té t veszi a folyó, e r e d e t n e k nevezzü k . A folyó e re d e te le h e t fo rrás, tó vagy m ocsár. A zt a b em ély ed ést, am elyben a folyó folyik, m e d e r ­ n ek n ev ezzü k (103. áb ra). 103. ábra. Folyómeder Egyes folyók m ed re sekély, m ásoké v isz o n t tíz e m e le te s h á z m a g a ssá g á n a k m egfelelő m élységű. A folyókban a víz olyan gyors folyású, hogy csak k ev és sót tu d feloldani. E zé rt az óceán v izétő l eltérő en , n em k e s e rn y é s sós ízű, h a n e m m e g m a ra d éd esn ek . C sak az ily en víz a lk a lm a s iv á sra , é te lk é sz íté sre , n ö v én y ek ö n tö zésére. A folyók sü lly ed ék e k b en - f o l y ó v ö lg y e k b e n - folynak (104. áb ra). A sík v id ék i folyók m e d re r e n d s z e rin t széles. A D n y ep er völgyének szélesség e p é ld á u l egyes h ely ek en eléri a 18 k m -t. A zt a h e ly e t ah o l a folyó te n g e rb e , tó b a vagy m ás folyóba öm lik, t o r k o l a t n a k nevezzü k .

r

A nagy folyókba kisebb m e llé k f o ly ó k öm lenek. A D nye­ p er m ellékfolyója a P rip ja ty és a D eszna. K eresd m eg ezeket U krajna hegy- és vízra jzi térképén a z iskolai a tla szb a n ! Hogy m eg h atáro zzu k , m elyik a folyó bal, és m elyik a jobb p a rtja , arccal a vízfolyás irá n y á b a kell állni. E k k o r jobb kéz felól a jobb p a rt, b al kéz felől a b al p a r t lesz. O rszág u n k folyóinak nagy o b b részt a jobb p a rtja m ag as és m eredek, a b al pedig alacsony és la n k ás. $

Nézd meg Ukrajna hegy- és vízrajzi térképét az iskolai atlasz­ ban! Határozd meg, melyek a Déli-Bug jobb és bal oldali mel­ lékfolyói!

S ík v id é k i é s h e g y v id é k i fo ly ó k . A folyókat síkvidé­ k ie k re és hegyv id ék iek re osztják. A síkvidéki folyók folyása lassú , nyugodt. A hegyvidéki folyók g y orsak és sebes so d rá­ sú ak . A vizük sekély, a völgyük szű k és m ély. E sőzéskor vagy o lvadáskor ezek a folyók m e g árad n ak , k ilép n ek a m ed­ rükből, köveket so d o rn ak m ag u k k al. U k ra jn a folyóinak nagy része síkvidéki. Ily en a D nyeper, D ny eszter, Déli-Bug. Á lla p ítsd m eg a hegy- és vízra jzi térképen, m ég m ilyen folyók sík vid é kie k! A D n y e p e r U k ra jn a legnagyobb, E u ró p a h a rm a d ik legnagyobb folyója. H áro m ország - U k ra jn a , F eh éro ro szo r­ szág és O roszország —te rü le té n folyik k eresztü l. A hossza 2201 km . A D nyeper u k ra jn a i sz a k a sz á n a k teljes hossza 1121 km . A D n y ep eren sok vízerőm ű ép ü lt. Ukrajna domborzati térképe segítségével, nevezd meg a Dnyeper bal és jobb oldali mellékfolyóit!

A D n y e s z t e r U k ra jn a egyik legbővizűbb folyója. A folyó a K árp áto k b a n ered, és a F ek ete-ten g erb e torkollik. A hoszgZa 1363 km . U k ra jn a te rü le té n k ö rü lb elü l 500 m ellékfolyó ömlik bele. A D é li-B u g a P odóliai-hátságon, H melnickij m egye te rü le té n ered, és a F ek ete-ten g e rb e torkollik. Nagy folyónak sz ám ít a Sziverszkij Donyec és a D una. K eresd m eg eze­ ket a folyókat U krajna hegy- és v íz­ rajzi térképén a z iskolai a tla szb a n ! Az U k rá n -K á rp á to k ra h egyvidé­ ki folyók jellemzőek. Ilyen p éld áu l a Tisza és a P ru t (105. ábra). K isebb hegyvidéki folyók v a n n a k a K rím i­ hegységben is. 105. ábra. A Prut A folyók U k ra jn á t g azd ag ítják . a Kárpátokban K isszótár: eredet; meder; folyóvölgy; torkolat; m ellékfo­ lyók; Dnyeper; Dnyeszter; Déli-Bug. Ellenőrizd magad! 1. Mondd el, hogyan keletkezik a folyó! 2. Miért édes a folyóvíz? 3. Hogy nevezik azt a helyet, ahol a folyó ered? 4. Mi a mellékfolyó? Hogyan határozzuk meg a folyó bal és jobb partját? 5. Ábrázold vázlatosan a folyó felépítését! Jelöld meg a részeit! 6. Miben különbözik a síkvidéki és a hegyvidéki folyó? Ukrajna hegy- és vízrajzi térképe segítségével mondj példákat hegyvidéki és síkvidéki folyókra! 7. Melyik folyó szeli át megyéd székhelyét? Nevezd meg, és jelöld meg a vaktérképen! Különböző információforrások felhasználásával készíts beszá­ molót településed folyójárói!

£ 3

Gyakorlati munka. Jelöld meg a vaktérképen Ukrajna követ­ kező folyóit: Dnyeper, Dnyeszter, Déli-Bug, Sziverszkij Donyec Duna! ’

A természetkutató kiskönyvtára A hegyi folyók gyakori lakója a Kessler-géb vagy - közismertebb nevén - a békafejű géb és a sebes pisztráng. A békafejű géb éjjeli életmódot folytat, ideje legnagyobb részét a kövek közé rejtőzve tölti, nem vesztegeti az erejét az árral szembeni úszásra. Szúnyoglárvákkal és apró halakkal táplálkozik. A patakok vizeinek másik lakója a sebes pisztráng (106. ábra). Minden ősszel az árral szemben úszva elindul, hogy köves fenekű ívási helyet keres­ sen. Minden pisztrángnak van saját vadászterülete, amelyet véd a betolako­ 106. ábra. Sebes dóktól. pisztráng

Összegezés A folyó ered e te le h e t fo rrás, tó vagy m ocsár. A zt a süllyedéket, am elyben a folyó folyik, m e d ern ek nevezzük. A nagy folyóknak kevés m ellékfolyójuk van. A folyók le h e tn e k sík ­ vidéki (D nyeper, D n y eszter, Déli-Bug) és hegyvidéki folyók (Tisza, P ru t). 37. §. T A V A K É S M O C S A R A K . A V ÍZ G Y Ű J T Ő K VÉDELM E Voltál m ár tónál? Idézd fel, milyen tavak vannak Ukrajna területén!

A t ó olyan víztároló, am ely a Föld felszín én ek te rm é sz e ­ te s sü p p ed éséb en k eletk e zett. U k ra jn á b a n több m in t 3000 tó ta lá lh a tó . A ta v a k n ag y ság u k b an , m élységükben, s ó ta r­ ta lm u k b a n és k o ru k b a n különböznek egym ástól. U k ra jn a legnagyobb te rü le tű édesvizű ta v a a Jalpuh. Az ország n y u g a ti rész én ta lá lh a tó a Szvityaz-tó. Á tlagos mély-

g£ge 7 m, legnagyobb m élysége 58 m. A tó b a n több m in t 20 halfaj élőhelye. Az U k rá n -K á rp á to k b a n sok k is te rü le tű , de m ély hegyi ta lá lh a tó . L eg ism erteb b a Szinevéri-tó. U k ra jn a déli részén sós ta v a k ta lá lh a tó k . L eg ism erteb b k ö zü lü k a Szivas-tó (107. áb ra), am elyből k o n y h asó t te rm e ln e k ki. r - 7? Keresd meg az iskolai atlaszban ta, látható Ukrajna hegy- és vízrajzi tér­ képén a Szinevéri- és a Szivas-tavakat!

M o c s a r a k . A nem tú l nag y éd es­ vizű ta v a k a t fokozatosan lá g y szá rú növények növik be. Az elhaló növé­ nyek isz ap p á a la k u ln a k , am i az évek 107. ábra. folyam án felhalm ozódik a tó fenekén. A Szivas-tó E nnek k ö v etk eztéb en a tó fokozato­ san sekélyesedik és m o c sárrá válik. V an n ak ta v a k , am ely ek et a p a rtju k tó l a k özepük felé nő be a m oha. N yílt víz csak foltokban m a ra d , de ezek is fokozato­ san benőnek. A m o c sa ra k a t vízelvezető c s a to rn á k v ájá sá v a l lecsapolják. A lecsapolt m o csarak h ely én te rm e s z te tt növé­ nyek jó te rm é s t hoznak. U k ra jn a észak i rész én sok a m ocsár. E zek á lta lá b a n nem nagy k ite rjed ésű ek . Szám os folyó m ocsárból ered és tá p lá l­ kozik. E zek a m o csarak tá p lá ljá k a föld a la tti vizeket, a m e ­ lyek a lak o sság i v íz ellátá s fontos fo rrásai. M e s te r s é g e s v íz tá r o ló k . A Földön —a nedves te rü le te ­ k et le szá m ítv a —a lak o sság sok h ely en szenved vízhiánytól. I tt m esterség es v íz táro ló k at — c s a to rn á k a t, m esterség es ta v a k a t, tá ro z ó k a t —lé te síte n e k . E zekhez ta rto z n a k a c sa­ to rn ák , h a la s ta v a k , m e sterség es ta v a k , víztárolók. A c s a ­ to r n a m e stersé g ese n lé tre h o z o tt folyó, am ely et oda irá n y í­ ta n a k , ahol v ízh ián y v an , azaz á tv e z e tik a v izet egyik folyó­ ból a m ásik b a. U k ra jn á b a n a le g ism erteb b az E szak-krím i-csatorna. A h a l a s t a v a k a t h a lte n y é sz té s, s z a rv a s m a rh a ita tá s a , m ezőgazdasági növények öntözése, v íz im a d a ra k le telep íté se céljából lé tesítik . A v áro so k b an a m esterség es 11

n

ta v a k k a l p a rk o k a t, p ih en ő ö v ezetek et d íszíten ek . A v í z t á ­ r o z ó k m é re te ik e t te k in tv e n agy ta v a k ra vagy a k á r te n g e ­ re k re em lék eztetn ek . E zek et tö b b ség ü k b en folyókon a la k ít­ já k ki. Ilyenek p éld áu l a D n y ep eren k ia la k íto tt Kijevi- és K ahovkai-víztározók. A v iz e k j e le n t ő s é g e é s v é d e lm e . N ehéz len n e tú lé rté ­ k eln i a vizek je len tő ség ét a te rm é sze tb en . Víz n élk ü l elk ép ­ ze lh e te tle n le n n e a Földön az élet. A vizekben él a növény és álla tv ilá g képviselőinek zöme. F ontos szerepe v an a vizek n ek az em b er életében. Ősidők ó ta h a s z n á ljá k h ajó zási ú tv o n a la k k é n t. A folyókon vízerő m ű ­ vek épültek. Az édesvizű v íztáro ló k az ivóvíz fo rrásai. Az ivóvizet a h á z ta rtá so k b a n , g y árak b a n , ü zem ek b en h a sz n á ljá k . A vizet először csöveken a tisz tító b eren d ezések h ez vezetik, m ajd a tis z títá s u tá n v ezeték ek en a fogyasztókhoz ju tta tjá k . A m ezőgazdaságban a vizet öntözésre h asz n á ljá k . A vizek F öldünk díszei, és az em b er felüdülésére szolgál­ nak. Az em b erek a v a d á sz a ti id én y b en h a lá sz n a k , v íz im a d a­ r a k r a és p rém es á lla to k ra v ad á szn a k . Hogy a h a lá s z a t és a v a d á sz a t ne vezessen az álla tá llo m á n y csökkenéséhez, tö r­ v én y ek et fo g ad tak el a vizek éssze rű fe lh a sz n á lá sá ró l és védelm éről. A vizek élővilága nagyon érzék en y a szennyezésre. Az ip a ri h u lla d é k o k a t a vizekbe ju tta tjá k . Az olvadék- és eső­ vízzel növényvédő szerek és m ű trá g y á k k e rü ln e k a vizekbe. G y a k ra n h á z ta r tá s i szem ét is szennyezi a vizeket. A szenynyezés a vizek élőlényeinek a p u sz tu lá sá h o z v ezeth etn ek . A vizek tis z ta s á g a tőled is függ, a v iselk ed ésed tő l a te r ­ m észetben. G ondolkodj el azon, m it tehetsz a vizek védelm e érdekében! K isszó tá r: tó; mocsár; csatorna; halastó; víztározó. Ellenőrizd magad! 1. Mi a tó? Nevezz meg Ukrajnában található tavakat! 2. Hogyan keletkeznek a mocsarak?

118

r

3. Mondd el, miért fontos a víz a természetben és az ember életében! 4. Mely folyók és tavak szorulnak védelemre Ukrajnában? Java­ solj intézkedéseket a védelmükre! 5 . Mi a vizek szennyezésének az oka, és mik a következményei? 6 . A folyók és tavak vizének szennyeződése milyen hatással van a növény- és állatvilágra? 7. Milyen vizek találhatók a településeden? Nevezd meg őket! Ezek mesterségesek vagy természetesek? Tudd meg, milyen növények és állatok élnek lakóhelyed vizei­ ben! Közülük melyek szorulnak védelemre? Készíts beszámo­ lót az egyikről!

A természetkutató kiskönyvtára Rudka falu közelében található a Fehér-tó. Ez a második leg­ nagyobb tó Rivne megyében. A vize tartalmaz glicerint, foszfort és kén-hidrogént. Ez az összetétel azt jelzi, hogy a tó vize gyógyhatá­ sú. A Fehér-tó közelében ritka növények nőnek. A partján vadkacsa, vadliba fészkel, hódok és pézsmapockok élnek. A tóban 22 halfaj található. "jjj

y

Ö sszegezés

A te rm é sz e te s vizekhez ta rto z n a k a folyók, ta v a k és m ocsarak. A tó a Föld felszín én ek te rm é sz e te s süllyedékében keletkezik. A ta v a k vize le h e t édes és sós. A lág y szá rú növényekkel b e n ő tt tó fokozatosan m o csárrá alak u l. A m e sterség es víztárolókhoz ta rto z n a k a c sa to rn á k (E szak-krím i-csato rn a); h a la s ta v a k ; v íztáro zó k (Kijevi- és K ahovkai-víztározó). Az em b er g azd aság i tevékenysége sokszor k áro s h a tá s s a l v a n a te rm é sz e te s vizekre, ezért védelem re szo ru ln ak . 38 . §. F E K E T E - T E N G E R Mely tengerek m ossák Ukrajna partjait? Keresd meg őket a térképen!

A F e k e te -te n g e r s a já to s s á g a i. A F e k e te -te n g e r a világ egyik legm élyebb ten g ere. U k ra jn a déli rész én ta lá lh a tó . A lak ját te k in tv e o v álisra em lék eztet. A legnagyobb széles119

sége 580 km . P a rtv o n a lá n a k jelen tő s része U k ra jn a és T örökország te rü le té h e z ta rto z ik (108. ábra). & A 108. ábra segítségével állapítsd meg, mely országokkal ha­ táros még a Fekete-tenger!

A F e k e te -te n g e r m in d en oldalról szárazfölddel v a n k ö rü l­ véve, de így is össze v an kötve a v ilágóceánnal. É szak o n az A zovi-tengerhez, d éln y u g ato n a F ö ldközi-tengerhez kapcso­ lódik. A F ek e te -te n g e r p a rtja i hom okosak. A F ek ete-ten g e rb e n kevés a sziget. A s z i g e t m inden oldalról vízzel k ö rü lv e tt sz á ra z u la t. A F ek e te -te n g e r le g n a ­ gyobb szigetei a D zsarilh acs és a K ígyó-sziget. A szigeteken k ívül a te n g e rb e n v a n n a k félszigetek is. A f é l s z i g e t a sz á­ razföld víztérség b e benyúló, a k o n tin e n sh ez kapcsolódó része. A F ek e te -te n g e r legnagyobb félszigete a K rím -félsziget, am ely észak felől n y ú lik be a ten g erb e. A F ek ete-ten g e rb e nagyon sok folyó öm lik. A vízzel e g y ü tt a folyók iszap o t is sz á llíta n a k , am i m ia tt sötétebb a vize, m in t a többi ten g eré. A felszíni víz kevésbé sós, a h ő m érsék lete hasonló a levegő h ő m érsék letéh ez: n y áro n

felm elegszik, té le n leh ű l. A F e k e te -te n g e r vize 200 m a la tti m élységben n em ta rta lm a z oxigént, így n em é lh e tn e k benne növények és állato k , de elő fo rd u ln ak egyes b a k té r iu ­ mok. Ily en m élységben á víz nagyon sok k é n -h id ro g é n t t a r ­ talm az. i— ,5 Ukrajna hegy- és vízrajzi térképét használva állapítsd meg, [ _ mely folyók ömlenek a Fekete-tengerbe!

N ö v é n y - é s á lla tv ilá g . A F ek ete-ten g e rb e n sok m oszatfaj él. K özöttük a k a d n a k m ik ro szk o p ik u s m éretű ek : zöldm oszat, kékes-zöldm oszat, b a rn a m o sz a t és vörösm oszat. Ezek a fenékh ez vagy v alam ily en víz a la tti tárg y h o z ta p a d ­ nak. A F ekete-tenger á llatv ilág a ren d k ív ü l változatos (109. á b ­ ra). É lnek itt fü lesm ed ú zák és g yökérszájú m edúzák. A p u h a te stű e k közül leg in k áb b a kékkagyló e lterjed t, de m eg­ ta lá lh a tó az o sztrig a és a fésűkagyló is. A rá k fé lé k e t a ta risz n y a rá k o k - a p a rti ta ris z n y a rá k és szem ölcsös ta ris z ­ n y a rá k - , v a la m in t különböző g arn élafajo k képviselik. A F ek ete-ten g er vize h alfajo k b an gazdag, közte sz ard ellá b an , sp ro tn ib an , m á rn á b a n , m a k ré lá b a n , to n h a lb a n , le p é n y h a l­ ban, rá já b a n , cáp áb an . A F e k ete-ten g e rb e n tokfélék is élnek: vágótok és sőregtok. E lőfordul viza, a legnagyobb tokféle (töm ege m e g h a­ la d h a tja az 1 to n n á t). Ez a ragadozó kisebb h a la k k a l, p u h a te stű e k k e l, ro v aro k k al, lá rv á k k a l táp lálk o zik . A v eszé­ lyes h alak h o z ta rto z ik a tü sk é s rája . A tü sk é sc á p a a ragadozók eg y etlen képviselője a F e k e ­ te-ten g erb en . H o sszú ság a m eg h ala d ja a 150 cm -t, sú ly a közel 14 kg. Ez a cáp a nem tá m a d em b erre, v eszély telen n ek te k in th e tő . A F e k ete-ten g e rb e n élő é rté k e s halfajokhoz ta rto z ik a lepényhal. N em h a so n lít a többi h a lra . T este h o riz o n tá lisa n la p íto tt, a fen ék en való életh ez alk alm azk o d o tt. T estén ek alsó része fehér, felső része sö té tsz ü rk e színű, csontszem öl­ csökkel fedett. 191

109. ábra. A Fekete-tenger lakói: makréla ( 1), tüskés rája (2), sőregtok (3), tüskésfarkú rája (4), tüskéscápa (5), tűhal (6 ), fekete-tengeri lepényhal (7), közönséges delfin (8 ), mediterrán barátfóka (9)

A m ikor a h a l nem mozog, a szín ét neh éz m egkülönböz­ te tn i a hom okos iszaptól. A F e k ete-ten g e rb e n olyan érd ek es a la k ú h a la k fordul­ n a k elő, m in t a csikóhal és a tű h a l. A n a g y te stű em lősök közül e lte rje d t a delfin, ritk á n elő­ fordul fóka. A te n g e r p a rtv id é k é n n ag y szám ú te n g e ri m a d á r fészkel: v ih a rm a d a ra k , sirályok, k o rm oránok, küszvágó csérek (110. ábra). E zek a te n g e re n tá p lálk o zn ak , p ih e n n e k és a lsz a n a k , csak fészk et ra k n i m en n ek ki a szárazföldre. A fek ete-ten g e ri m a d a ra k többsége —p elik án , k is v ih a r­ m a d ár, te n g e ri sirály, k o rm o rán , küszvágó csér —h a la k k a l tá p lálk o zik . Az olyan k acsák , m in t a pehelyréce és a k erce­ réce fenéklakó p u h a te stű e k k e l tá p lálk o zik . A h a tty ú és a sz árcsa az öblökben ten y észő m o szato k k al táp lálk o zik , míg a vöcsök a kisebb h a la k a t, rá k o k a t fogyasztja. 122

110. ábra. A Fekete-tenger partvidékén honos madarak: kis viharmadár (1), vékonycsőrű (2 ) és földközi-tengeri (3) sirály, nagy kormorán (4), pehelyréce (5), szárcsa (6 )

A F e k e te -te n g e r te r m é s z e t v ilá g á n a k v é d e lm e . A F ek ete-ten g er te rm é sz e ti á lla p o tá ra első so rb an a bele ömlő folyók és a h ajó b alesetek , v a la m in t a h aszn o s ásványok k iterm elése so rán a vízbe k erü lő k áro s an y ag o k v a n n a k h a tá ssa l. A legtöbb szennyező an y a g a D u n a, a D nyeper és a D n y eszter vizével ju t a F ek ete-ten g erb e. E n n ek k ö v etk ez­ tében m egfigyelhető a víz „v irág zása” a te n g e r ész a k n y u g a ­ ti részén. Az ip a rv á lla la to k , kikötők és a városok h á z ta r tá s i h u lla d ék a i is szennyezik a vizet. A F ek e te -te n g e r és p a rtv id é k e élő v ilág át a F e k e te -te n g e ­ ri B ioszféra R e ze rv á tu m b an óvják. I tt védelem a la tt áll több vízim adárfaj, am ely ek itt te le ln e k vagy p ih e n n e k a költözés közben. A F ek ete-ten g e r p a rtjá n ta lá lh a tó te rm é sz e tv é d e l­ mi te rü le te k : H a tty ú k szigete, D u n ai, K arad a g i és M artyan-fok. K isszó tá r: sziget; félsziget. 123

Ellenőrizd magad! 1. Mely országokkal határos a Fekete-tenger? Mutasd meg őket a térképen! 2. Milyen növények találhatók a Fekete-tengerben? 3. Milyen állatok élnek a Fekete-tenger vizében, milyenek a partvidékén? 4. Mitől függ a Fekete-tenger természetvilágának állapota? Készítsd el néhány táplálkozási láncnak a vázlatát, amelyek a Fekete-tengerben alakultak ki! A természetkutató kiskönyvtára A téli időszakban a Fekete-tenger gyakorlatilag nem fagy be, csak egy kis részét borítja jég Odessza közelében. Az egyik bizán­ ci krónikában említést tesznek arról, hogy 401-ben és 762-ben a Ponta, azaz a Fekete-tenger teljesen befagyott.

Ö sszegezés A F e k e te -te n g e r U k ra jn a déli rész én te rü l el. P a rtv o n a la h a t o rszággal h a tá ro s. L egnagyobb szigetei a D zsarilh acs és a K ígyó-sziget. A szig etek en kív ü l v a n n a k félszigetek is. A F ek ete-ten g e rb e n sok m oszatfaj él. Á llatv ilág a re n d k í­ vül változatos. A F ek e te -te n g e r és p a rtv id é k e élővilágát a F ek e te -te n g e ri B ioszféra R e z e rv á tu m b a n óvják. 39 . §. A Z O V I -T E N G E R Hol található az Azovi-tenger? M elyik tengerhez kapcsoló­ dik? Mutasd meg őket a térképen!

A z A z o v i-te n g e r s a já to s s á g a i. Az A zovi-tenger a világ egyik legkisebb ten g ere. T ízszer kisebb a F ek ete-ten g ern él. T erü le te közel 40 000 k m 2. Az A zovi-tenger sekély. Á tlagos m élysége 8 m, legm élyebb része csak 14 m. A Kercsi-szoroson és a F e k e te -te n g e re n k e re sz tü l kapcsolódik a v ilág ­ óceánhoz. Az A zovi-tenger v izén ek s ó ta rta lm a sokkal alacsonyabb, m in t a F ek ete-ten g eré. Ez a k is m élységének és a bele to r­ 124

kolló Don, v a la m in t K u b an y n agy töm egű édesvizének köszönhető. r" r t Ukrajna térképének felhasználásával, nevezd meg az Azo^ vi'-tengerbe torkolló folyókat!

Az édesvízen k ív ü l a folyók az A zovi-tengerbe ren g eteg táp an y ag o t visznek. Az A zovi-tenger sekély m élysége m ia tt a vize h a m a r fel­ m elegszik. T élen a h ő m érsék lete ritk á n esik 0 °C alá, de nyáron +28 °C-ig is felm elegszik, h e ly e n k é n t eléri a k á r a +32 °C-ot is. Az enyhe k lím a jó fe lté te le k e t te re m t az Azo­ vi-tenger p a rtjá n való üd ü lésh ez. Az A zovi-tenger legnagyobb szigetei a P iscsanyi, Birjucsij és C serep ah a. ' A* Keresd meg az Azovi-tenger szigeteit az atlasz térképén!

A C serep ah a sziget m esterség es eredetű. De az A zovi-tenger fő és legértékesebb sa já to ssá g a a p a rtró l a vízbe benyúló szám os f ö ld n y e lv . Ezek hom okból és kavicsból álln ak , am it a v ízsodrás halm oz fel a p a rt m en tén (111. ábra). N ö v é n y - é s á lla tv ilá g . Az Azovi-tengerben nőnek piros- és zöldm oszatok, virágos vízinövények. A h a la k közül e lte rje d t a fogassülő, szardella, k ilk a, vágótok, viza, hering, lepén y h al, p érh al. Az Azo­ 111. ábra. Homok­ vi-tengerbe ív á sra és tá p lá lé k k e re ­ kavics földnyelv sése v ég ett ú sz n a k be a h a la k a F ekete-tengerből. A legtöbb h a l a K ercsi-félsziget közelében ta lá lh a tó . A kisebb szigetek, félszigetek és földnyelvek sok m a d á r sz á m á ra szolgáln ak fészkelési helyül. Az A zovi-tenger kedvező te rm é sz e ti felté telek k e l re n d e l­ kező p a rtja a hom okos stra n d o k k a l az egyik legfontosabb 1 OK

ü d ü lő k ö rzet U k ra jn á b a n . I tt szám os ü d ülőhely és sz a n a tó ­ riu m ta lá lh a tó . Az A zovi-tenger fenekéről k ő o lajat és földgázt term eln ek ki. A Szivas-tó sós isz a p já t gyógyító célra h a s z n á ljá k fel. A z A z o v i-te n g e r v é d e lm e . Az A zovi-tenger fő szennye­ ző fo rrá sa i az ip a rv á lla la to k és a M ariu p o lb an lévő kikötők. A te n g e ri te h e rs z á llítá s és a kikötők m űködése k ö v etk ezté­ ben a víz kőolajjal és k ő o lajterm ék ek k el szennyeződik. A te n g e r vízvédelm i te rü le té n jelen tő s m en n y iség ű ip a ri és h á z ta r tá s i h u lla d é k halm o zó d o tt fel. A h u llad ék táro ló k technológiailag nem m egfelelő álla p o ta k övetkeztében szennyeződnek a felszíni és a föld a la tti vizek, ro m lik a köz­ egészségügyi és já rv á n y h ely z et, veszélybe k e rü l a lakosság egészsége, töm eges h a lp u s z tu lá s lép fel az o x ig én h ián y és a k áro s anyagok á lta li m érgezés m ia tt. A m é rté k te le n v a d á ­ sz a t és h a lá sz a t, b eleértv e az o rv v ad ászato t és o rv h a lá sz a ­ tot, a tokfélék és h erin g e k ív ó te rü le té n e k csökkenéséhez és a víz s ó ta rta lm á n a k növekedéséhez v ezetett. Az utóbbi évtizedek so rán k ip u s z tu lta k az apró vízi élő­ lények, am elyek a h a la k tá p lá lé k á u l szo lg áltak . E nnek követk eztéb en csö k k en t a h a la k szám a. E zt a je len sé g et a közm ű- és ip a rv á lla la to k tis z títa tla n u l kib o csáto tt szenn y v izén ek a g y arap o d ása, a m ező g azd aság ­ b a n in te n zív en h a s z n á lt növényvé­ dő szerek és m ű trá g y á k v íztáro zó k ­ b a ju tá s a , a h ajó b ale sete k á lta l okozott k ö rn y ezetszen n y ezés idézte elő. A K rím azovi-tengeri p a rtv id é ­ k én ta lá lh a tó tip ik u s és egyedülálló sztyeppéi te rm é sz e ti kom plexum ok te rm é sz e te s álla p o tb a n tö rté n ő m egóvása érd ek éb en 1998-ban lé t­ re h o z tá k a K az a n tip i T erm észetv é­ delm i T e rü le te t (112. ábra). 112. ábra. Kazantipi I t t elő fo rd u ln ak olyan á lla to k és Természetvédelmi növények, am ely ek et bejegyeztek Terület

{Jkrajna term é sze tv éd e lm i Vörös K önyvébe. K ülönleges értéket képvisel a szty ep p n ek az a része, ahol a ritk a gch ren k -tu lip án nő. S z ó t á r : földnyelv.

Ellenőrizd magad! 1 . Mely tengerekkel van kapcsolatban az Azovi-tenger? 2. Mik a földnyelvek? Hogyan jönnek létre? 3 . Mondj példákat földnyelvekre az atlasz felhasználásával! 4 . Gondolkodj, miért melegebb az Azovi-tenger vize, mint a Fekete-tengeré? 5. Jellemezd az Azovi-tenger növény- és állatvilágát! Mond el, hogyan óvják! A természetkutató kiskönyvtára Az Azovi-tengernek a különböző időkben és különböző népek­ nél eltérő nevei voltak. Például az időszámításunkig a partján élő meóták és indik Tam arundának- a Fekete-tenger éléskamrájának - nevezték; az ókori görögök Meótisznak; a rómaiak Meótiszi-mocsárnak; a szlávok Szurozkének, azaz Kék-tengernek, az arabok Bar-el-Azovnak - Sötétkék-tengernek; a tatárok Azovnak - vég­ nek, torkolatnak (a Don torkolata miatt) nevezték.

Ö sszegezés Az A zovi-tenger 10-szer kisebb a F ek ete-ten g ern él. V izé­ nek só ta rta lm a sokkal alacsonyabb, m in t a F ek ete-ten g eré. Legnagyobb szigetei: P iscsan i, B irjucsij és C serep ah a. Az A zovi-teng er növény- és á lla tv ilá g a n ag y o n v á lto z a ­ tos. 1998 ó ta m ű k ö d ik a K a z a n tip i T erm észetv éd elm i T erü let. Oktatási projekt SZÜLŐFÖLDÜNK VIZEI. ÁLLAPOTUK ÉS VÉDELMÜK Felnőttekkel közösen szervezzetek kirándulást szülőföldetek vizeihez! Jellem ezzétek őket az alábbi kérdések m egválaszolá­ sával:

• Milyen víztárolók találhatók a vidéketeken? • Melyek a legismertebb folyók vidéketeken? Jellemezd egyj. küket! • Vannak-e tavak megyétek területén? Ezek milyen - kerek hosszúkás, sarló - alakúak? Milyen (édes vagy sós) a vizük? Me­ lyik az ország legnagyobb tava? Hogyan hasznosítják a gazdasági életben? • Mesélj a víztározók növény- és állatvilágáról! • Gondoskodnak-e vidéketeken a vizekről? Milyen vízvédelmi módszereket tudnál javasolni?

4 0 . §. U K R A J N A T A L A J A I É S A V É D E L M Ü K Idézzétek fel, m i a talaj alapvető tulajdonsága! M i rombolja a talajokat?

T a la jtí p u s o k . A ta la j a szárazföld felső réteg e, am ely n é h á n y c e n tim éte rtő l a k á r 1 -3 m é terig te rje d h e t. A Föld te rm é sz e tv ilá g a válto zato s, így a ta lajo k is k ü lö n ­ bözők, vagyis sokfélék. K irá n d u lá sa id so rán figyeld m eg a ta la jo k a t különböző helyeken: erdőben, folyóparton, réten , h étv ég i telk en . E zek m in d különbözők. A v álto zato sság u k sok tényezőtől függ. P é ld á u l a b e n n ü k lévő hom ok, agyag, h u m u sz és víz ta rta lm á tó l, a levegő h ő m érsék letétő l. M inél több a h u m u sz a ta la jb a n , a n n á l több b en n e a növények fej­ lődéséhez szükséges tá p an y ag . A víz, a levegőhöz h aso n ló an , m in d en ta la jb a n m e g ta lá l­ h ató , m ég a le g sz á ra z a b b n a k tű n ő b e n is. A sz á ra z ta la jt öntözni kell a növények növekedése és fejlődése érdekében. M inél m ag asab b a levegő h ő m érsék lete, a n n á l több víz p á ro ­ log el a talajbó l, ez ért g y a k ra b b a n kell öntözni. H a a ta la j­ b a n vízfölösleg halm ozódik fel, ak k o r az elm ocsarasodik. U k ra jn á b a n e lte rje d te k a c s e r n o z jo m o s t a l a j o k . O tt a la k u ln a k ki, ahol sok lá g y szá rú növény és cserje nő, ele­ gendő m eleg van, és kevés eső esik. Ily en felté telek m ellett a h u m u sz felhalm ozódik a ta la jb a n . A csernozjom talaj (feketeföld) sö té t szín ét a h u m u sz adja. Az ilyen ta la j nagyon term ék en y . 128

U k ra jn a észak i rész én e lte rje d te k a p o d z o l o s ta la j o k . ^ p o d z o lta la j világ o sszü rk e, h am u szín ű . V egyes és tű lev elű erdőkben a la k u l ki, ahol több eső esik, m in t am en n y i e lp á ­ rolog a ta la j felszínéről. E n n ek ered m én y ek é n t a ta la j tú l nedves, így a le h u llo tt lomb- és tű lev elek , gally ak g y orsan h um u szt h o zn ak létre. U g y an a k k o r jelen tő s m en n y iség ű csapadék beszivárog a ta la jb a , és feloldja a h u m u sz rész ét képező tá p a n y a g o k a t, kim osva ő k et a p a ta k o k b a és folyók­ ba. A podzoltalajok e z é rt kevéssé te rm é k en y e k , és tr á g y á ­ zásra szoru ln ak . A csernozjom - és podzoltalajokon k ív ü l U k ra jn á b a n v a n ­ nak s z ü r k e e r d ő t a l a j o k (113. ábra). E zek első so rb an lom ­ bos erdőkben fo rd u ln a k elő. H u m u s z ta rta lm u k alacsony, ezért gyenge a te rm ék en y ség ü k . I

Az atlasz talajtérképét használva állapítsd meg, milyen talajI típusok fordulnak még elő Ukrajnában!

' L

Nézd meg a 113. ábrát! Határozd meg, melyik talaj a legtermékenyebb! Miért?

113. ábra. A talajok változatossága

A ta la jo k j e le n t ő s é g e . A növények gyökerei átszö v ik a ta la jt, am elyből a növény m eg k ap ja a n ö vekedéséhez és fej­

lődéséhez szükség es tá p a n y a g o k a t, h o t és nedvességed A m ellett, hogy ez a ta la j alap v ető funkciója, e g y ú tta l álla ’ tok élőhelyéül is szolgál. É ln ek b en n e h an g y ák , bogarak m ezei egerek, ü rg ék , hörcsögök, vakondok. K özülük több állan d ó talajlak ó , m ások csak a té li h id eg vagy a n y á ri hőség előli m e n ed ék h e ly k én t h a sz n á ljá k . Az állato k o n kív ü l élnek a ta la jb a n szab ad szem m el nem lá th a tó m ikro o rg an izm u ­ sok, am elyek a növényi és á lla ti m a ra d v án y o k leb o n tását végzik, és ezzel h o z z á já ru ln a k a hu m u szk ép ző d ésh ez. A ta la j szerepe nagyon fontos a m ezőg azd aság b an . A te r­ m ékeny talajo k o n jó te rm é sh o z a m m a l különböző k u ltú rn ö ­ v én y ek et te rm e sz te n e k . A jó talajo k o n az állato k ta k a rm á ­ n y o zá sára szolgáló tá p d ú s füvek nőnek. Az em b er mind növényi, m ind á lla ti e re d e tű é lelm isze rt fogyaszt. T eh á t a ta la jo k n a k nagy je len tő ség ü k v a n a növények, állato k és em b erek sz ám á ra . A z e m b e r s z e r e p e a ta la j m e g ő r z é s é b e n é s ja v ítá ­ sá b a n . A ta la j fontos te rm é sz e ti erő fo rrás, am ely et óvni kell. R endkívül fontos a ta la j helyes m e g m u n k álása. A m eg­ m u n k á lá s so rán a ta la jt la zítják , s z á rítjá k vagy nedvesítik. A k u ltú rn ö v én y e k év en te tö rté n ő te rm e sz té se a ta la jb a n tá p a n y a g a in a k csö k k en ését idézi elő. E zek p ó tlá sa céljából re n d sz e re se n különböző trá g y á k a t - istá lló trá g y á t, tőzeget, m ű trá g y á k a t - ju tta tn a k a ta lajb a. A m ezővédő erdősávok óvják a ta la jo k a t a széleróziótól, té le n v is s z a ta rtjá k a h a v a t, így a m ező több nedvességhez ju t. É p ítk ezés elkezdése vagy ásv án y i lelőhelyek fe ltá rá sa elő tt eltáv o lítjá k a ta la j felső, te rm é k e n y réte g ét, és m ásik h ely re szállítják . K isszó tá r: csernozjom talajok, podzoltalajok, szürke erdő­ talajok. Ellenőrizd magad! 1. Milyen talajtípusokat ismersz? Melyek a legelterjedtebb ta­ lajtípusok Ukrajnában? 2. Miben különbözik a csernozjomtalaj a podzoltalajtól?

3 . Mi a talajok jelentősége a természetben? 4 . Magyarázd meg, miért kell a talajokat védeni!

5. Javasolj néhány szabályt a talajok védelmével kapcsolatban! 6 . Milyen talajok jellemzők vidéketeken? Különböző információforrások felhasználásával készíts beszá­ molót a szikes talajokról vagy tőzegláp-talajokról! Végezz k ís é rle te t! Határozd meg, hogyan tartják meg a kü• 55^ lönböző talajok a vizet! Két üvegbe tegyél tölcsért! Zárd el vattával a tölcsérek lyukait! Az egyikbe önts homokos talajt, a másikba agyagosat. Önts a töl­ csérekbe azonos mennyiségű vizet! Hasonlítsd össze, melyik talajon folyt át több víz! Melyik talaj tartotta vissza a vizet? A természetkutató kiskönyvtára A növényápolás szabályainak megfelelően nem szabad elfelej­ teni, hogy a túlzott mennyiségű műtrágya alkalmazása veszélyes. Az ilyen talajban a víz sóssá válik, és „elégeti” a növények gyöke­ reit. A fölös mennyiségű oldott só fehér bevonatot képez a talaj felszínén vagy cserepes növényeknél az edény peremén. Minél erősebb a növény megvilágítása, annál több tápanyagra van szüksége. A növények növekedése idején a tápanyagot gyak­ rabban kell bevinni kis adagokban. Ha a növekedés megáll, akkor csökkenteni kell a tápanyagbevitelt. Télen csökken, nyáron nő a növények tápanyagigénye.

4

Ö sszegezés

A ta lajo k különbözősége sok tényezőtói függ: a hom ok és agyag ta rta lm á tó l; a h u m u sz és a víz m ennyiségétől; a leve­ gő hőm érsék letétő l. U k ra jn á b a n e lte rje d t ta la jtíp u s a csernozjom-, podzol- és szü rk e erd ő talajo k . A ta lajo k fontos te r ­ m észeti e rő fo rrást je len ten ek . A ta la jo k a t m egfelelően kell m eg m u n k áln i és óvni.

4 1 . §. U K R A J N A T E R M É S Z E T I Ö V E Z E T E I. A TER M ÉSZETI ÖVEZETEK TÉ R K ÉPE Hány éghajlati övezetet tartanak számon a földgolyón?

T e r m é s z e ti ö v e z e te k . M ár tudod, hogy a term észeti viszonyok a Föld különböző p o n tja in eltérőek. Az eltérések ­ ben tö rv én y szerű ség ek fed ezhetők fel: a term észeti viszo­ nyok fokozatosan vá lto zn a k a z egyenlítőtől a sarkokig. A szárazföldi élőlények sz ám á ra nagyon fontos a meleg és nedvesség. B ékák nem élnek száraz helyeken, a tevék nedves erdőkben. P álm afa északon csak szobában, v irág ta rtó b an láth ató , s a kedvenc fenyőfánk sem nő a trópusokon. A n ap fén y és a m eleg, a csap ad ék és a szél különleges fe lté te le k e t h o zn ak lé tre bolygónk különböző helyein. Föl­ d ü n k n agy te rü le te it, am ely ek egym ástól a te rm é sz e ti viszo­ nyokat, ta la jo k a t, a növény- és álla tv ilá g o t illető en külön­ böznek, t e r m é s z e t i ö v e z e t e k n e k nevezzük. A term észeti övezetekben egész évben egyform a az id ő járás, hasonló a ta la j, a növényzet és az állato k . ’—jpt Figyeld meg a természeti övezetek térképét (114. ábra)! NeJ vezd meg a természeti övezeteket elhelyezkedésük sorrend­ jében! Mit vettél észre? A te rm é sz e ti övezetek között n in csen ek világos, pontos h a tá ro k . Az É sza k i-sark tó l déli irá n y b a n megfigyelhető, hogy egyform a te rm é sze tv ilág g al ren d elk ező övezetek v á lt­ já k egym ást. A te rm é sz e ti te rü le te k te h á t észak-déli irá n y ­ b a n v álto zn ak . A folytonos v álto zás oka földfelszínre jutó fény, hő és nedvesség m en n y iség én ek v álto zása. M inél é sz a k a b b ra h a la d u n k , a N ap a n n á l alacso n y ab b an v an a h o rizo n t fölött, a n y á r rövidebb és hűvösebb, a té l hosszabb és hidegebb. A N ap legalacsonyabb h ely zete az É sz a k i-sa rk ­ n á l van. M inél közelebb v ag y u n k az egyenlítőhöz, an n á l m a g a sa b b ra em elk ed ik a N ap a lá tó h a tá r fölé, a n n á l hoszszabb és forróbb a n y ár, rövidebb és enyhébb a tél. U k r a jn a t e r m é s z e t i ö v e z e t e i. U k ra jn a h a tá r a in belül h áro m te rm é sz e ti övezet húzódik: a v e g y e s e r d ő k ö ve zete, az e r d ő s s z t y e p p és a s z t y e p p ö v e ze te . E zek szin tén észak-déli irá n y b a n v álto zn ak . G ondolkodj, m iért! 132

EED Arktiszi

é s antarktiszi jégsivatagok

H l Tundra é s erdős tundra

I____ I V egyes erdők I

I Erdős sztyepp é s sztyepp

1

I Sivatagok

I

I Szavan n ák Trópusi esőerdők

114. ábra. A világ természeti övezeteinek térképe

A te rm é sz e ti övezetek elnevezése a n ö v én y zettel k ap cso ­ latos. M inden é g h a jla ti övezetben egész évben egyform ák az id ő járási feltételek , h aso n ló ak a talajo k , a növény- és az állatvilág. A te rm é sz e ti ö v ezetek et a következő v á z la t a la p já n jellem zik! A t e r m é s z e t i ö v e z e t e k j e lle m z é s é n e k v á z la ta 1. A te rm é sz e ti övezet elhelyezkedése, h a tá ra i. 2. A te rm é sz e ti övezet dom borzata. 3. A te rm é sz e ti övezet víztárolói. 4. A te rm é sz e ti övezet ta la ja . 5. A te rm é sz e ti övezet növény- és állatv ilág a. 6. Ö kológiai problém ák. T erm észetvédelem . 7. Az em b erek tev ék en y ség én ek függése a te rm é sz e ti fel­ tételek tő l. & Nézd meg Ukrajna természeti övezeteinek térképét a könyv U hátsó előzékén! Határozd meg, melyik természeti övezetben

133

élsz! Milyen szín je lz i ezt a térképen? A térképet használva jellem ezd azt a természeti övezetet, amelyikben élsz!

K isszó tá r: éghajlati övezetek; term észeti zónák; vegyes' erdők; erdős sztyepp és sztyepp. Ellenőrizd magad! 1. Mi a természeti övezet? Mi befolyásolja a természeti öveze­ tek észak-déli irányú változását? 2 . Nevezd meg Ukrajna természeti övezeteit! Mutasd meq a térképen! y 3. Ukrajna vaktérképén jegyezd be a természeti övezetek nevét! Különböző információforrások felhasználásával készíts beszá­ molót az állatok alkalmazkodásáról a vegyes erdők vaqv sztyeppék övezetében (választásod szerint)! A természetkutató kiskönyvtára A természeti viszonyokat az ember a Földön észrevehetően megváltoztatta. Néhol a természetes növénytakaró szinte telje­ sen eltűnt, termesztett kultúrnövények váltották fel. Különösen a sztyepp és az erdős sztepp övezete károsodott. A természetben visszafordíthatatlan változások történtek: kipusztult számos nö­ vény- és állatfaj, kimerült a talaj. A természet megóvása érdekében nemzeti parkokat, rezervátu­ mokat és egyéb védett területeket létesítenek.

Ö sszegezés A term észeti övezetek a földgolyó hasonló term észeti viszonyokkal rendelkező terü letei. A term észeti övezetek észak-déli irán y b a n változnak. U k ra jn á n belül h áro m te rm é ­ szeti övezet ta lálh ató : vegyes erdők, erdős sztyepp és sztyepp. 42. §. V E G Y E S E R D Ő K (P O L IS S Z J A ) Keresd meg Ukrajna természeti övezeteinek a térképen a vegyes erdők övezetét! Milyen a domborzat a vegyes erdők övezetében? Milyen víztárolók találhatók a területén?

A v e g y e s e r d ő k ö v e z e te U k ra jn a észak i rész én h ely ez­ k ed ik el. U k r á n - P o l i s s z j á n a k is nevezik. A vegyes erdők 134

övezete n y u g at-k e leti irá n y b a n 750 km -en, észak -d eli irá n y ­ ban pedig 180 k m -en á t húzódik. A felszíne síkvidéki, jól m elegíti a N ap. A n y á r h o sszú és m eleg, a té l h a v a s es nem túl hideg, gyakori o lvadásokkal. M ind telen , m ind n y áro n p l e g e n d ő csap ad ék h u l l . . p olisszja legnagyobb folyói a D nyeper, D eszna, P rip jaty , H oriny Keresd meg őket a térképen! P olisszja te rü le té n sok a tó, m ocsaras te rü le t, tőzegláp, nag y föld a la tti vízkészlet. S o k h ely en a föld a la tti v ízk észletek a felszínhez közel ta lá l­ hatók. A ta la jo k itt m egfelelő m en n y iség ű n ed v esség et t a r ­ ta lm a zn ak , de táp an y ag szeg én y ek . ^ A v e g y e s e r d ő k n ö v é n y e i. A vegyes erdők övezeteben az erdeifenyő (115. ábra) és a tölgy-erdeifenyő erdők (116. ábra) dom inálnak. Az erdeifenyő erdőkben közönséges erdeifenyő nő, az a lta la jt m oha b o n tja. A tisztásokon k ak u k k fű , aranyvessző, sás, fekete és vörös áfonya nő.

115. ábra. Erdeifenyő erdő

116. ábra. Tölgy-erdeifenyő erdő

A tölgy-erdeifenyő erdőkben a fák k ét szin ten helyezked­ nek el: a m agyasabb szin t az erdeifenyő, az alacsonyabb a tölgy. A fák a la tti aljnövényzet kutyabengéből, kecskerágóból áll. A bokrok a la tt s ű rű fű ta k a ró ta lá lh a tó , am ely sasp áf­ rányból, orvosi salam onpecsétből és gyöngyvirágból áll. V an­ n a k m ohák is. K ora tav assz al a vegyes erdőben elsőként a hóvirág, tőzike, keltike és szellőrózsa virágzik. Ő ket követi a gyöngyvirág, kétlevelű árnyékvirág, erdei m ad ársó sk a. Az erdőben a fák és cserjék sűrű jéb en nő a k ap o tn y ak és a csillaghúr. Sok a gomba. 135

A v e g y e s erd ő k á lla ta i. A vegyes erdők övezetének á lla t­ világa rend k ív ü l változatos (117. ábra). E nnek kedveznek az élettelen term észet tényezői (víz, meleg, fény), elegendő táp lá­ lék, a növényzet lépcsőzetessége, am i lehetővé teszi az állatok szám ára, hogy elrejtőzzenek az ellenségeik elől.

117. ábra. Vaddisznó (1), vadmacska (2), nutria,(3), pézsmapocok (4)

H onos itt a m ókus, m ezei nyúl, róka, őz. Az erdők s ű rű ­ jéb en vaddisznó él, de a k a d eu ró p ai bölény is. N éhol előfor­ dul h iú z és v ad m acsk a. A folyók p a rtjá n n u tr ia és pázsm apocok ta lá lh a tó . A vegyes erdők övezetében 250 m a d árfa j él, k ö ztü k n y ír­ fajd, siketfajd, c sá sz á rm a d á r, fogoly, nag y fakopáncs. A m a d a ra k többsége ta v a s sz a l a m elegebb tá ja k ró l té r vissza. Ilyen a csalogány, k a k u k k , seregély, légykapó. E zek az erdei a v a rb a n , a fák kérg e a la tt és a n ö vényeken ta lá lh a tó ro v a­ ro k k al tá p lálk o zn ak . A lá p o k ra és ta v a k ra h a tty ú k , v ad lu d ak , d arv ak , fehér gólyák, v ad k acsák , sz ü rk e gém ek, g áz ló m a d arak (118. áb ra) érk ezn ek . I t t fészkel az U k ra jn á b a n r itk á n a k szám ító feke­ te gólya. Az erdőben előfordul közönséges v ip era, sikló, fü rg e gyík. A v ízp arto k o n m ocsári teknősök, b é k á k élnek. P olisszja vizeiben több m in t 30 halfaj él, k ö ztü k ponty, keszeg, k á rá sz , csuka, süllő. Az em b erek fe lh a sz n á ljá k a vegyes erdők övezetének te rm é sz e ti erő fo rrása it. Az erd ő k b en fak ite rm elé ssel foglal136

118. ábra. Fehér gólya ()), vadkacsa (2), gázlómadár (3), fekete gólya (4)

koznak. V á lla la to k a t h o z ta k lé tre p ap ír, k a rto n és b ú to r elő állítására. P olisszja alacsony fekvésű te rü le te it tő zeg lá­ pok, m ocsarak foglalják el. E zek egy ré sz é t speciális gépek segítségével csap o lják le. I tt v íz táro zó k a t h o ztak lé tre , fej­ le tt a tő z eg b án y á sza t és a g rá n it k iterm elése. A legelők és k aszáló k je len tő s te rü le te k e t fo g laln ak el. A ré te k e n ju h o k és te h e n e k legelnek. Polisszja term észeti viszonyai kedveznek a burgonya, len, rozs és cékla term esztésén ek . F ejlett a gyüm ölcskertészet. Ellenőrizd magad! 1. Ukrajnában hol található a vegyes erdők övezete? Hogy nevezik? 2. Jellemezd az egyes évszakok sajátosságait a vegyes erdőkben? 3. Milyen fenyő- és lombhullató fafajták nőnek a vegyes erdőkben? 4. Milyen cserjék, lágyszárú növények nőnek a vegyes erdőkben? 5. Milyen ragadozók, emlősök és madarak élnek a vegyes erdőkben? 6 . Milyen állatok élnek a tavak és víztározók mellett? 7. Hogyan hasznosítja az ember a vegyes erdők természeti erőfor­ rásait gazdasági tevékenysége során? 8 . Készítsd el a vegyes erdőkben kialakult néhány tápláléklánc vázlatát! Készíts szóbeli beszámolót a vegyes erdők övezetében élő valamely állatról!

137

A természetkutató kiskönyvtára Polisszjában honos egy ritka állat, a pézsmacickány, amely az emlősök egyik legrégebbi csoportjába tartozik (119. ábra). A pézsmacickány a vízi életmód­ hoz alkalmazkodott. Képes akár 10-12 percig is a víz alatt maradni. Életének nagyobb részét az állat vízben vagy víz 119. ábra. Pézsmacickány parti odúban tölti. Régebben elég gyakori volt Euró­ pában. Ma a Nemzetközi Vörös Könyvbe felvett állatok egyike. Ö sszegezés

A vegyes erdőit övezete - U k rán -P o lisszja - U k ra jn a észak i rész én ta lá lh a tó . A te rm é sz e ti viszonyok kedvezőek a növények és állato k sz ám á ra . L eg elterjed teb b ek az erdeifenyő- és a tölgy-erdeifenyő erdők. A vegyes erdők övezeté­ n ek á lla tv ilá g a válto zato s. I tt több á llatfaj - v ad állato k , m a d a ra k , h alak , ro v aro k —honos. Az em b er a vegyes erdők övezetének te rm é sz e ti e rő fo rrá sa it felh a sz n á lja g azd aság i tevékenysége során. Oktatási projekt MIÉRT NEVEZIK AZ ERDŐKET „BOLYGÓNK TÜDEJÉNEK”? Különböző információforrások felhasználásával tudd meg: • A szárazföld hányad részét borítja erdő a Földön! • Hogyan tartja fenn az erdő a légköri levegő összetételét! • Milyen erdők vannak lakóhelyed környékén! • Ezek mekkora területet foglalnak el! • Folyik-e ipari fakitermelés vidéketeken! • Milyen környezetvédelmi intézkedéseket foganatosítanak az erdők megóvása érdekében! Ha lehetséges, kirándulj felnőttekkel együtt erdőbe! Vigyél ma­ gaddal fényképezőgépet! A túra során készíts fényképeket a tájról, fákról, cserjékről, virágokról és állatokról! A fotókból állíts össze fényképalbumot A m i erdőnk címmel, vagy készíts bemutatót!

138

Tavasszal osztálytársaiddal közösen szervezz környezetvédel­ mi akciót Nevelj fel egy zöld barátot elnevezéssel! A „zöld barát” lehet virágpalánta, cserje- vagy facsemete.

4 3 . §. E R D Ő S S Z T Y E P P Keresd meg Ukrajna térképén az erdős sztyeppét! Milyen nagy folyók szelik át az erdős sztyeppét?

M inél délebbre h a la d u n k a vegyes erdők övezetétől, azaz U krán-Polisszjától, a n n á l több erdő nélküli, vagyis sztyeppéi te rü le tte l találk o zu n k . A zt a te rü le te t, am elyen eg y m ást váltják az erdővel b o ríto tt és a sztyeppéi részek, erdős sztyep­ pének nevezzük. Az erdős sztyepp övezete csaknem 1100 km -en á t húzódik. Ez m ag áb an foglalja U k ra jn a egész központi részét. A szélessége a zónában különböző. H luhiv v áro sán ál eléri a 330 km -t. A felszíne síkvidéki. Az erdős sztyeppéi övezetben meleg a n y ár és m érsékelten hideg a tél. Az év során elegendő csapadék hull, télen m indent vastag h ó tak aró borít, nyáron gyakoriak a záporok, n éh a jég­ esővel. A erdős sztyeppéi övezetben a term ékeny feketeföld talaj dom inál. Az ilyen term észeti viszonyok kedvezőek az erdei, ré ti és m ezőgazdasági növények term esztése szám ára. A z er d ő s sz ty e p p é k n ö v é n y e i é s á lla ta i. Az erdős sztyeppén tú lsúlyb an v a n n a k a lombos erdők. Ezekben tölgy, kőris, h árs, nyár, ju h a r (120. 1. ábra), vadkörte, vadalm a nő. A fák a la tt bokrok - mogyoró, rózsa, kányafa, feketebodza találhatók. Színes szőnyegként nőnek a lágyszárú növények: gyöngyvirág, csillaghúr, fü rtö s salam onpecsét (120. 2-4. ábra). A kedvező éghajlati viszonyok, az erdő különböző szintjein a fák, bokrok, füvek változatossága, az elegendő táp lálék m egléte előnyös feltételekhez ju tta tja a különféle állato k at (121. ábra). Az erdei tisztá so n feltű n h et őz. Az erdőben elő­ fordulnak ragadozók: fekete görény, herm elin, m enyét, nyest és nyuszt. A lejtők közelében borzok élnek. Növényi és á llati ered etű tápláléko t fogyasztanak. A s ű rű bokrok közt vad­ disznók rejtőzködnek. K is fa lk á k b a n já rn a k , és éjszaka a k tí­ vak. Az erdőkben elterjed t az erdei egér, pocok, m ezei nyúl, róka, farkas. 139

120. ábra. Juharfa ( 1), gyöngyvirág (2 ), csillaghúr (3 ), fürtös salamonpecsét (4)

V áltozatos az erdős sztyepp m ad árv ilág a. A ragadozó m a d a ra k között előfordulj sz irti sas és p arlag i sas. Az erdő tavasztól őszig m ad ard altó l - a k erti rozsdafarkú, széncinege p inty tengelice, gébics énekétől hangos. Jellem ző m ad arak al harkályok (Í22. 1 ábra) és a csuszkák. De ta lá lk o zh atu n k itt fogollyal es furjjel (122. 2. ábra) is. Az avarban, a növénye­ ken sok rovar el. Ezek a m a d a ra k eledeléül szolgálnak

umm 121. ábra. Őz (1), fekete görény (2 ), nyest (3), borz (4)

140

.

122. ábra. Harkály (1), fürj (2 )

A folyók á rte ré b e n pézsm apockok, hódok, v id rák , nyércek honosak. A v íz im a d a ra k közül g y ak o riak a v a d k a ­ csák, vízityúk, h a ris, sz ü rk e d aru , vörös gém. A ragadozó m a d a ra k - bagoly és b a rn a ré tih é ja - le sn ek a z s á k m á n y ra (123. ábra).

3

123. ábra. Vidra ( 1), nyérc (2), vízityúk (3), vörös gém (4), barna rétihéja (5), réti fülesbagoly (6 )

Az erdős sztyepp te rm é k en y , fek ete földjén g ab o n afélé­ k et te rm e sz te n e k : b ú z á t, á rp á t, kölest. N agy te rü le te k e t foglalnak el a kukoricaföldek. A csernozjom ta la j kedvező fe lté telek e t b iz to sít a napraforgó, cu k o rrép a és b u rg o n y a term esztéséh ez. Az erdős szty ep p én sok a gyüm ölcsös. I t t bőven te re m az alm a, körte, szilva, cseresznye, m eggy és sá rg a b a ra c k . E lte rje d t növény a görögdinnye és a sá rg a d in n y e. A sz ty ep ­ péi övezetben sok szőlő ü ltetv én y ta lá lh a tó . Ellenőrizd magad! 1. Mit nevezünk erdős sztyeppéi övezetnek? Milyen területet foglal el az erdős sztyepp Ukrajnában? 2. Nevezd meg az évszakok jellemző sajátosságait az erdős sztyeppéi övezetben! 3. Milyen az erdős sztyepp övezetének növényzete? 4. Milyen állatok honosak az erdős sztyeppén? 5. Milyen állatok élnek a tavak és víztározók közelében?

141

<_>. ívmyen gazdasági tevékenységre használja az ember az er­ dős sztyepp területét? 7. Miért olyan gazdag az erdős sztyepp övezetének állatvilága? Készítsd el néhány tápláléklánc működésének vázlatát az er­ dős sztyepp élővilágára alapozva! Különböző információs források felhasználásával készíts szó­ beli beszámolót az erdős sztyepp övezetében élő növényről vagy állatról! A természetkutató kiskönyvtára Az erdős sztyeppéi területen sok folyó nevének eredete még mindig nem tisztázott. így a Szula folyó nevének jelentése való­ színűleg „nedves hely”; a Vorszkla „fehér vizet” jelent, mert mere­ dek partjait fehér homok és mészkőüledék alkotja; a Pszel jelentése „rétek, nedves hely” lehet; a Rósz - „nedvesség, harmat”; a Tyaszmin - „kő”, mert a folyóból néhol kristályos kőzetek bukkannak elő.

Ö sszegezés Az erdős sztyepp K özép-U krajnában helyezkedik el. A term észeti viszonyok ezen a te rü le te n kedvezőek a növények és állato k szám ára. Az erdős sztyeppén elsősorban lom bhul­ lató erdő ta lálh ató . Az erdős sztyepp övezetében az állato k at szám os emlős-, m adár-, kétéltű- és rovarfaj képviseli. Az erdős sztyeppéi term ékeny feketeföldön gabonaféléket, gyü­ mölcsöt, zöldséget és bogyós növényeket term esztenek.

44. §. SZ T Y E PP É K Keresd meg Ukrajna természeti övezeteinek térképen a sztyeppéi övezetet! Milyen a sztyeppéi övezet domborzata? Mi­ lyen folyók találhatók a területén? Mutasd meg őket a térképen!

Az erdős sztyeppéi övezettől délre a Fekete- és az Azovitengerig csaknem 500 km -en át s z t y e p p é i ö v e z e t húzódik. A sztyeppék felszíne síkvidéki. C sak itt-o tt ta lá lh a tó k ra jta dombok, vízm osások és szakadékok. A sztyeppéi övezeten á t folynak U k ra jn a legnagyobb folyói a tengerek felé: Dnyeper, D una, D nyeszter, Déli-Bug és a Don legnagyobb jobb oldali mellékfolyója, a Donyec. Az övezet déli "észén nagy öntözőrendszerek ta lálh ató k , és sok a tó. 142

A sztyeppéi övezetben a n ap m ag asab b ra em elkedik a lá tó h a tá r fölé, m in t az erdős sztyeppék övezetében, ezért itt több a meleg, de sokkal kevesebb a nedvesség. A n a p su g a ra k itt m erőlegesebben esnek a felszínre, és jobban felm elegítik a felszínt, éppen ezért nagyobb a forróság és sokkal kevesebb a nedvesség. Legtöbb csapadék az áp rilis és október közötti időszakban hull. A sztyeppéken négy évszak v áltja egym ást. A ny ár a sztyeppéi övezetben forró és aszályos. Kevés csap a­ dék hull, és száraz szelek fújnak. Az ősz meleg, de gyakoriak az esők. A tél hideg és kevés hóval jár. N yáron sz áraz szelek fújnak. Veszélyes időjárási jelenség a sztyeppéi övezetben a hom okviharok. Télen az erős szelek a m ezőkről a h av at a vízm osásokba, szakadékokba hordják. Előfordul, hogy a szél a talaj felső, term ékeny réteg ét több száz k ilom éterre elviszi. A sztyeppe ta la ja csernozjom. A s z ty e p p e n ö v é n y e i. A sztyeppéi övezetben lág y szárú növények nőnek (124. ábra). T avasszal, am ikor a ta la jb a n elegendő a nedvesség, a sztyeppe színes, virágos szőnyegre em lékeztet a virágzó tu lip án o k n ak , nefelejcseknek, ibolyák­ n ak köszönhetően. Később n yílik a ré ti m arg itv irág , hérics, bazsarózsa. E zeket a növényeket a v irág zásb an az üröm , zsá­ lya, ökörfarkkóró, kígyószisz követik. N yáron a hőségtől sok növény k iszárad . A zonban a sztyep­ pe ekkor is nagyon szép: növekszik a cickafark, a bókoló zsá­ lya, kökény, ördögcérna, tö rp e m an d u la és csipkebogyó.

124. ábra. Árvalányhaj (7), pusztai csenkesz (2), üröm (3), tátorján (4), zsálya (5), sáfrányos imola (6 )

143

u s s z e i a sztyepp sz ü rk e és b a rá ts á g ta la n . A szél felkapja a növények kiszóródó é r e tt m ag v ait, a tá to rjá n , sáfrányos im ola, m a csk a h ere le tö rt részeit, és gom bolyagokként gör­ geti a sztyeppén. A növények a lk a lm a z k o d ta k a szty ep p éi létfeltételek h ez. Sokuk levelei k esk en y ek vagy erő sen m e tsze tte k , kem ények vagy szőrrel b o ríto tta k . E z á lta l a növények csö k k en tik a p á ro lo g ta tá st. Sok növénynek hosszú gyökereik v an n a k , így m élyről fel tu d já k szívni a vizet a talajból. M ások ta v a ssz a l nőnek, am ik o r elegendő a nedvesség. A forró időszak b eá ll­ tá ig a növények elvirág o zn ak , és m agot hoznak. Föld feletti ré sz ü k ekkor elhal. A ta la jb a n u g y a n a k k o r m e g m arad a gyökérgum ójuk, h ag y m áju k , gyök értö rzsü k , am elyekből ta v a ssz a l új növény sarjad . N a p ja in k b a n a szty ep p ék legnagyobb ré sz é t m ezőgazdasági te rü le te k foglalják el, ez ért a növényzet v á lto z a to ssá ­ gát, am ely m ered ek folyópartokon, vízm osásoldalakon m a ra d t fenn, v é d e tt te rü le te k e n óvják. A s z ty e p p á lla ta i. A sztyeppéi övezet á lla ta in á l a s á r ­ g ásszü rk e szín dom inál, így jól tu d já k álcázn i m a g u k a t a m e g sárg u lt növények között (125. áb ra). Sok á lla t ü re g e k ­ b en él. E zekben rejtő zk ö d n ek és h ozzák v ilá g ra u tó d a ik a t. Egyes á lla to k az ü reg eik b en a lu ssz á k té li á lm u k a t, m ások itt ra k tá ro z z á k az élelm et télire.

125. ábra. Mormota ( 1), ugróegér (2), menyét (3), ürge (4)

144

A szty ep p én m orm ota, ugróegér, tö ld ik u ty a él. N éh a l á t­ ható, m in t á lln a k függőleges te s tta r tá s b a n ü reg eik m e lle tt az ürg ék . Jó l a lk a lm a z k o d ta k a fe lsz á n to tt szty ep p én való élethez a m ezei pockok és a m ezei n y u lak . E lőfordul m ég róka, m enyét, h erm e lin , görény, n é h a borz. A kisebb á lla to k ü reg eib en csúszóm ászók és k é té ltű e k vipera, fürge gyík és tek n ő sö k —te lep e d n ek m eg (126. 1. és 2. áb ra) A sztyeppéi m a d a ra k - fü rjek , p a c sirtá k , foglyok, fe k e te ­ szárn y ú székicsérek - a földön fészkelnek (126. 3. és 4. ábra). N övényekkel és ro v aro k k al tá p lá lk o z n a k . A ragadozó m a d a ­ ra k k özött elő ford u ln ak fakó ré tih é já k , baglyok, k ék vércsék (126. 5. ábra). R ág csáló k ra és kisebb m a d a ra k ra v ad á szn a k .

126. ábra. Parlagi vipera ( 1), fürge gyík (2), pacsirta (3), fogoly (4), kék vércse (5)

A szty ep p ék en nagyon sok ro v a r ta lá lh a tó : pillangók, b o g arak , sá sk á k , szöcskék. E zek különböző növényekkel tá p lálk o zn ak . A ro v aro k a m a d a ra k , csúszóm ászók és k é té l­ tű e k sz á m á ra szo lg áln ak tá p lá lé k u l. Az em b erek rég ó ta m eg m ű v elték a te rm é k e n y sztyeppéi földeket. Je le n le g csep eg tető s öntözési m ó d szert a lk a lm a z ­ n ak , hogy a növények ki ne égjenek az aszály idején. A m ezőkön b ú zá t, k u k o ricát, zöldségeket, ip a ri növényeket, és az ö n tözésnek k ö szönhetően riz st te rm e sz te n e k . N agy 145

te rü le te k e t foglaln ak el a gyüm ölcsösök, szőlőültetvények, dinnyeföldek. A sztyepp növényzete m egfelelő tá p lá lé k a h áz iállato k sz ám á ra . E zé rt itt sok fa rm e rg a z d a sá g m űködik, am ely ek ­ b en sz a rv a sm a rh á t, se rté st, b irk á t és barom fit, a vizekben h a la t ten y ész ten e k . M o sta n ra U k ra jn a m ajd n em m inden szty ep p éjét m űvelés a lá v o n ták . Az em b er fe la d a ta , hogy m egóvja az u tó k o r s z á m á ra a szty ep p ék é rin te tle n részeit olyan v é d e tt te rü le te k e n , m in t am ily en A szkanyija-N ova. Ellenőrizd magad! 1. Hol helyezkedik el a sztyeppéi övezet Ukrajnában? 2. Milyen a sztyeppéi övezet domborzata? Milyen vizek találha­ tók a sztyeppéi övezetben? 3. Ismertesd, milyen évszakok váltják egymást a sztyeppén! 4. Milyen növények nőnek a sztyeppén? Hogyan alkalmazkod­ tak a sztyeppéi élethez? Feleletedet indokold meg! 5. Milyen állatok élnek a sztyeppéi övezetben? Hogyan alkal­ mazkodtak a sztyeppéi élethez? Mondj példákat! 6 . Hogyan hasznosítják gazdaságilag az emberek a sztyeppét? 7. Milyen kölcsönös kapcsolat van a növények és állatok között? Készítsd el néhány sztyeppéi tápláléklánc vázlatát!

<■

Ö sszegezés

A sztyeppéi övezet az erdős sztyeppétől délre, a Fekete- és az A zovi-tengerig húzódik. A nyár a sztyeppén forró és száraz, a tél hideg, kevés a hó; gyakran vannak erős szelek. A sztyeppéi övezet­ ben főleg lágyszárú növények nőnek. Az állatok alkalm azkodtak az itteni létfeltételekhez. Az em berek gazdasági célból használják a sztyeppét.

14fi

45. §. K ÁRPÁTO K Ukrajna hegy- és vízrajzi térképén keresd meg a Kárpátok hegyeit! Ukrajna melyik részén találhatók? Milyen folyók ered­ nek a Kárpátokban?

A K á rp á to k U k ra jn a n y u g a ti rész én ta lá lh a tó k . A h eg y ­ ség U k ra jn á ra eső ré sz é t U k r á n - K á r p á t o k n a k is nevezik (127. ábra). Több, egym ástól völgyekkel e lv á la sz to tt g erin c­ ből álln ak . A K á rp á to k fiata l hegység, a la k u lá s u k a m ai napig ta rt. Az U k rá n -K á rp á to k k ö zépm agas hegység. L egm agasabb csúcsa a H overla (m ag y ar neve H óvár), m ely 2061 m. Glecscserek a K á rp á to k b a n n in csen ek , de a hegy ek b en sokáig m egm arad a hó. G y ak o riak a h ó lav in ák , am elyek elzárjá k a folyókat, le ta ro ljá k az ú tju k b a eső fák at. A K á rp á to k b a n enyhe a té l és nem forró a n y ár. U k ra jn á b a n itt h u ll a leg­ több csapadék.

127. ábra. A Kárpátok látképe

A K á rp á to k b a n ered n e k U k ra jn a legnagyobb folyói: a D nyeszter, P ru t, S zeret, T isza. K özülük egyesek k esk en y szurdo k o k b an folynak, és v ízesések et k ép ezn ek (128. ábra). N y ár elején, am ik o r a hegy ek b en olvad a hó vagy erős zápo­ rok v a n n a k , a folyók m eg d u zzad n ak , k ilép n ek m edrükből, és köveket sodorn ak m ag u k k al.

128. ábra. Vízesés a Kárpátokban

129. ábra. Szinevéri-tó

V a rá z sla to sa n szép a K á rp á to k ta v a in a k környezete. L egnagyobb k ö zülü k a Szinevéri-tó. (129. áb ra). Ism eretes m ég a N eszam ovite- és a Lipovecke-tó. A K á rp áto k b a n m o csarak is előfordulnak. A K á r p á to k n ö v é n y e i. A K á rp á to k előhegyeiben e lte r­ je d t a tölgy, jegenyefenyő, g y erty án , n y ár, ju h a r. A fák a la tt cserjék - mogyoró, k u ty ab en g e, bodza, k á n y a — nőnek. A ta la jo n s ű rű n ö v én y zetet alk o t a zsály a és a szagos m üge. M inél feljebb em elk ed ü n k a hegyekben, egyre hűvösebb van. E zeken a hely ek en b ü k k erd ő k nőnek, am elyek nagyon sű rű ek . Az aljnövén y zet e z é rt gyér. A tisztá so k o n farkasboro szlán, bibircses kecskerágó, fü rtö s bodza, a gyógynövé­ nyek közül a szagos m üge, csillagvirág, m edvehagym a, fa r ­ k asszőlő nő. M ég feljebb a h e g y o ld ala k at m ag as fenyvesek bo rítják . E zekben félhom ály u ralk o d ik . A n ap fén y csak egyes h ely e­ k en éri el a ta la j szin tet, ahol egy-egy lonc, fü rtö s bodza, b e r­ kenye, boróka nő. A lá g y szá rú aljn ö v én y zetet hölgym ái, erd ei m a d á rsó sk a és m o h ák képezik. A te n g e rsz in t fe le tti 1800 m m a g a ssá g b a n h a v a si tö rp e ­ fenyő, éger, boróka honos. Itt-o tt fek ete és vörös áfonya nő. Sok a zöld m oha. M ég m a g a sa b b a n h e g y i r é te k (p o lo n in á k ) vagy h a v a s i le g e lő k te rü ln e k el. Ez a virágos növé­ nyek - h a ra n g v irá g , n árcisz, á rn ik a - h azája. A sokkal hidegebb 1800 m fe le tti m a g a ssá g b a n a csenkesz, sás, szittyó és kúszó cserjék nőnek. 148

130. ábra. Tiszafa (1), sárga tárnics (2), liliom (3), havasi gyopár (4)

A K á rp á to k b a n sokféle ritk a fa és bokor ta lá lh a tó . Ilyen a tisz a fa (130. 1. áb ra), a közönséges jegenyefenyő, a h av asszépe. A lá g y sz á rú növények közül a sá rg a tá rn ic s, az erdei liliom , a h a v a si gyopár (130. 2-4. áb ra) v éd ett. A K á r p á to k á lla ta i. A K á rp á to k hegyeiben sok k ü lö n ­ böző' á lla t honos. Az erd ő sű rű jé b e n őz, szarv as, vaddisznó, n y est él. E lőfordul b arn am ed v e, gyakori a róka, nyúl, görény és borz. C sak a K á rp á to k b a n honos a k á r p á ti m ókus és a k á rp á ti gőte (131. ábra).

131. ábra. A Kárpátok állatai: kárpáti mókus (1), kárpáti gőte (2 )

149

Az erdőben s z á m ta la n m a d á r fészkel: csá sz á rm a d á r, nyírfajd, n ag y fakopáncs, széncinege, búbos cinege. N ém e­ lyik közülük be v an jegyezve U k ra jn a T erm észetvédelm i Vörös K önyvébe: kígyászölyv, sz irti sas, nyírfajd, k á rp á ti siketfajd, u rá li bagoly (132. ábra).

132. ábra. A Kárpátok madarai: szirti sas ( 1), nyírfajd (2), kárpáti siketfajd (3), uráli bagoly (4)

A K á rp á to k folyói h a lb a n gazdagok. H onos itt a vágó csík, m enyhal, botos kölönte és m á rn a . A leg érték eseb b h a l­ faj a sebes p isz trán g . A K á rp á to k te rm é sz e ti g az d ag sá g át az em b er s a já t sz ü k ­ sé g letein ek a k ie lég ítésé ra h a sz n á lja . A h a v a si ré te k e n ta v a sz tó l őszig b irk á k a t és s z a rv a s m a rh á k a t leg eltetn ek , sz é n á t k észletezn ek . N y áro n a m éh észek ide sz á llítjá k a m éh eseik et. Az ip a ri sz ü k ség le tek re fá t k észletezn ek . A m é rté k n élk ü li fak iv ág ás m ia tt az erdők te rü le te csökken. A K á rp á to k te rm é sz e tv ilá g a ez ért v éd elem re szorul. K isszó tá r: U krán-K árpátok; h avasi rétek. Ellenőrizd magad! 1. Jellemezd a Kárpátok természeti viszonyait!

2. Hogyan változik a növényvilág a Kárpátok lábától a csú­ csáig? 3. Milyen növények fordulnak elő csak a Kárpátokban? 4. Nevezd meg a Kárpátokban élő állatokat? Közülük melyek honosak kizárólag a Kárpátokban? 5. Mivel foglalkozik a lakosság a hegyvidéken? Készíts beszámolót és bemutatót az osztályban a Kárpátok valamely érdekes természeti objektumáról! A természetkutató kiskönyvtára A Hoverla a Kárpátok Csornahora-hegységének legmagasabb csúcsa. Magassága 2061 méter, ez Ukrajna legmagasabb pontja. A Hoverla jelentése „havas csúcs”. Az éghajlat itt zord, a hó nyár közepén sem megy ritkaságszámba. Itt található a Prut egyik eredetforrása. A Hoverla az egyik legnépszerűbb turisztikai látvá­ nyosság.

•?jfr

Ö sszegezés

Az U k rá n -K á rp á to k U k ra jn a n y u g a ti rész én te rü l el. A K á rp á to k fiata l h eg y ség n ek sz á m íta n a k , a képződése m a is folytatódik. A K á rp á to k növényvilága a völgyektől a h eg y ­ csúcsokig változik. Az á lla tv ilá g nagyon válto zato s. Egyes állato k csak a K á rp á to k b a n honosak. A K á rp á to k te rm é sz e ­ ti e rő fo rrá sa it g azd aság i célokból h aszn o sítják .

46. §. K R ÍM I-H EG YSÉG Keresd meg Ukrajna hegy- és vízrajzi térképén a Krími-hegységet! Hol található? Milyen természeti övezettel határos?

A K r ím i- h e g y s é g U k ra jn a déli részén , a K rím félszige­ te n te rü l el (133. ábra). A K rím i-hegység fiatal. V alam ik o r a K rím -félsziget víz a la tt volt. E rrő l ta n ú sk o d ik , hogy a K rím i-hegyek egy része m észkőből, agyagból, hom okkőből áll. A hegyképződés foly­ ta tó d ik , e rre a földrengések em lék eztetn ek .

133. ábra. Kilátás a Krími-hegyekre

A K rím i-hegység alacsony, csúcsai lap o sak , szurdokvöl­ gyek v álasz tják el őket egym ástól. Az ilyen csúcsokat j a j l á k n a k nevezik, am i tü r k nyelven „n y ári legelőt” je le n t (134. ábra). A K rím i-hegység legm agasabb csúcsa a RomanKos (1545 m), am ely a Babugan-jajla m asszívum ban találh ató . A K rím i-hegység a nedvesség szigete a sz á ra z é g h a jla tú K rím ben. T élen a heg y ek b en sok hó esik, és g yakori a hófúvás. T av a ssza l csen ­ des esők, n y áro n záporok á z ta tjá k a h eg y o ld alak at. Az ősz sz á ra z és m eleg. K rím folyói a hegyekben ered n ek . G yors folyásúak, külö n ö ­ sen hóolvadáskor. Egyes h ely ek en a folyók v ízesések et képeznek. N y á­ 134. ábra. Jajla látképe ro n kevés a csap ad ék , ez ért a folyók k isz á ra d n a k . A K r ím i-h e g y s é g n ö v é n y e i. A K rím i-hegység előhe­ gyeiben a lá g y szá rú növények d o m in áln ak : perje, b a z sa ró ­ zsa, ta v a sz i hérics, k ak u k k fű . M a g asa b b an a hegyekben m olyhos tölgy, k o c sá n y ta la n tölgy, boróka, szam ócafa, p isz­ tá c ia és m a n d u la nő (135. 1-3. ábra). T a lá lh a tó itt szúrós csodabogyó, sz u h a r, som, k risztu stö v is, sá rg a cserszöm örce. N agy te rü le te k e t foglalnak el a k rím i feketefenyő erdők. E zeknek a fá k n a k v ilág o sb arn a a tö rzsü k , bodros a koroná152

w

135. ábra. Görög szamócafa ( 1), pisztácia (2), mandula (3), krími fenyő (4)

juk, hosszúak és p u h á k az ágaik, 2 0 -2 5 m a m ag asság u k (135. 4. ábra). A nehezen m egközelíthető te rü le tek e n m egm a­ rad t a tiszafa és a Sztankevics-fenyő. A ja jlá k o n á lla n d ó a n fúj a szél, tű z a n ap , nagyon kevés a nedvesség, de a növények a lk a lm a z k o d ta k ezekhez az aszályos k ö rülm én y ek h ez. A cserjék itt tö b b n y ire alacsonyak, kúszók, p elyhesek vagy tü sk é sek , apró levelekkel. A lá g y sz á rú növények közül itt búzafű, á rv a lá n y h a j, p u s z ta i csenkesz, zsály a nő. A K r ím i-h e g y sé g á lla ta i. A hegyek enyhe lejtő in ek erdeiben gím szarv as, sz ik a sz a rv a s (136. 1. és 2. ábra), a B abu g an -jajla m eredek, köves lejtőin m uflon él (136. 3. á b ­ ra). A tölgyesekben előfordul borz és róka, a bokros te rü le ­ te k e n vaddisznó.

136. ábra. Gímszarvas (1), szikaszarvas (2), muflon (3)

153

Az erd ő a v a rjá b a n vakondok és sü n él. A K rím i-hegység­ ben sok a b arla n g , am ely ek b en d en ev érek élnek. A hegyekben sok m a d á r él: cinkék, szajkók, léprigók, kövirigók, hegyi fakúszók, karvalyok. T alálh ató k itt békák, gyíkok, kígyók és teknősök. A folyók­ b an és ta v a k b a n pisztráng, ponty, k árász, süllő, dévérkeszeg honos. A K rím i-hegység sok növény- és állatfaja v an beje­ gyezve U k ra jn a T erm észetvédelm i Vörös Könyvébe. A K rím i-hegységben m e g ta lá lh a tó ritk a növények és állatfajo k közül eg y n éh án y szerep el U k ra jn a Vörös K önyvé­ ben. A hegyekben sok ásv án y v ízfo rrás és gyógyvizes tó ta lá l­ ható. A K rím i-hegység te rm é sz e ti viszonyai k ed v ezn ek a sző­ lészet és k e rté sz e t fejlődésének. K isszó tá r: Krími-hegység; jajla. Ellenőrizd magad! 1. Hol terül el a Krími-hegység? 2. Mi utal arra, hogy régen a Krím-félsziget víz alatt volt? 3. Milyen növények nőnek a Krími-hegységben? 4. Milyen állatok népesítik be a Krími-hegységet? Nevezd meg a ritka állatokat! 5. Milyen gazdasági célokra hasznosítják a Krími-hegység ter­ mészetvilágát? 6 . Hasonlítsd össze, miként változik a növényzet a Krími-he­ gyek és a Kárpátok lábaitól a csúcsukig! 7. Élnek-e ugyanolyan állatfajok a Krími-hegységben és a Kár­ pátokban? Készíts beszámolót különböző információforrások felhaszná­ lásával a Krími-hegység érdekes természeti objektumáról!

*

Ö sszegezés

A K rím i-hegység U k ra jn a déli részén , a K rím -félszigeten te rü l el. K rím hegyei alacsonyak, k ia la k u lá s u k a m ai n ap ig fo ly am a tb an van. A K rím i-hegység növényvilága ren d k ív ü l 154

gazdag. Szám os növény be v an jegyezve U k ra jn a T erm é­ szetvédelm i Vörös könyvébe. A K rím á lla tv ilá g a nagyon változatos. Sok állatfaj az állam védelm e a la tt áll. 47. §. T E R M É S Z E T V É D E L M I T E R Ü L E T E K ÉS TERM ÉSZETVÉDELEM A KÁRPÁTOKBAN É S A K R ÍM I-H E G Y S É G B E N Idézd fel, m i vezet sok növény és állatfaj kihalásához! Mit tudsz a természetvédelmi területekről?

O rszág u n k b an term észetvédelm i te rü le te k e t lé tesítettek egyes növény- és állatfajok, v a la m in t azok élőhelyeinek és az élettelen term észet o b jek tu m ain ak m egőrzése érdekében. A t e r m é s z e tv é d e lm i te r ü l e t a szárazföldi vagy vízi te rü le t, ahol ritk a és érték es növények és állato k élnek. A term észetvédelm i te rü le tek e n tudom ányos m u n k á t fo ly tatn ak a te rm é ­ szeti jelenségek v izsg álatáv al kapcsolatban, intézkedéseket dolgoznak k i a környezet m egóvása és a term észeti objektu­ mok hatékony felh aszn álása érdekében. U k ra jn á b a n m inden term észeti övezetben - a vegyes erdők övezetében, az erdős sztyeppén, a sztyeppén, az U k rá n -K árp áto k b an és a K rím ben is - v a n n a k term észetv é­ delm i terü letek . P o liss z ja i T e r m é s z e tv é d e lm i T e r ü le t. U k ra jn a északi részén, az U k rán-P o lisszjáb an h o zták létre a Polisszjai T er­ m észetvédelm i T erü letet. (137. 1. ábra). A te rü le t legnagyobb részét erdeifenyő- és n y írfaerd ő k foglalják el. A te rü le te n m integy 600 növényfajt ta r ta n a k szám on, am iből 40 r itk a ­ sá g n ak m inősül. K özöttük v an a súlyom m in t v édett vízinö­ vény, a közepes h a rm a tfű , a vörös áfonya (137. 2 -4 . ábra). A Polisszjai T erm észetvédelm i T erü leten 40 állatfaj honos, ebből 14 fajt bejegyeztek U k ra jn a T erm észetvédelm i Vörös Könyvébe. Az emlősök közül a borzot, m enyétet, h iú zt, vid­ rá t, mezei nyulat. A m ad árv ilág o t itt a fekete gólya, szürke d aru , kígyászölyv (138. ábra) képviseli. A term észetvédelm i te rü le te n intézkedéseket foganatosí­ ta n a k a vegyes erdők övezetének m egóvása és ésszerű felh a sz n á lá sa érdekében. 155

137. ábra. A Polisszjai Természetvédelmi Terület látképe ( 1) és ritka növényei: súlyom (2 ), közepes harmatfű (3), vörös áfonya (4)

138. ábra. Hiúz (1), hermelin (2), mezei nyúl (3), szürke daru (4), kígyászölyv (5)

156

K a n y iv i T e r m é s z e t v é d e l m i T e r ü l e t . Az erdős sztyepp övezetében ta lá lh a tó U k ra jn a egyik legrégebbi term észetv é­ delm i te rü le te, a K anyivi T erm észetvédelm i T erület (139. ábra). I tt fák, cserjék és az erdős sztyepp övezetére jellem ző lág y szárú fűfélék nőnek. Honos itt a szarvas, vaddisznó, róka, nyúl, borz, jávorszarvas. A szigeteken hód, a vizek m ellett v id ra és nyérc él.

139. ábra. A Kanyevi Természetvédelmi Terület látképe

Az itt élő állato k közül 83 faj védelem a la tt áll, és be v an jegyezve U k ra jn a T erm észetvédelm i Vörös könyvébe. Ezek a ritk a rovarok: szarvasbogár, nag y hőscincér, poszm éh, fadon­ gó, halálfejes lepke, fecskefarkú pillangó. M inden évben a D nyeper term észetvédelm i szigeteinek közelében ré ti sasok telelnek. De ta lá lh a tó itt fekete gólya, kígyászölyv, k e re ­ csensólyom. A term észetvédelm i te rü le t fő felad ata az erdős sztyepp növényeinek és á lla ta in a k term észetes környezetükben tö r­ ténő megóvása. A szk a n y ija -N o v a B io sz fé r a R e z e r v á tu m . U k ra jn áb a n a sztyeppéi övezetben, H erszon megye te rü le té n ta lá lh a tó a világszerte ism ert és U k ra jn a legrégebbi term észetvédelm i terü lete, az A szkanyija-N ova Bioszféra R ezervátum . A te rü le ­ te több m in t 33 000 h ek tár. A rezerv átu m b an 482 növényfaj ta lálh ató , közte a szőrös árvalányhaj, csenkesz, k arcsú fényperje, nőszirom , lucerna, tu lip án , bükköny (140. ábra). I tt több m in t 800 állatfaj él, leggyakoribb a sün, nyúl, ürge, pocok, a ragadozók közül a róka, m enyét, görény. T alá l­ ható még őz és a sz k á n ia i gím szarvas. A m a d a ra k közül a legism ertebb a p acsirta, sordély, h a n tm a d á r, fürj, fogoly, kis sólymok, rétihéja, bagoly. 157

140. ábra. Aszkanyija-Nova sztyeppéje: árvalányhaj (1), lucerna (2) tulipán (3)

141. ábra. Przsevalszkij-féle ló (1), zebra (2), láma (3), zebu (4), jávorantilopok (5), koronás daru (6 ), kék páva (7)

A rezerv átu m b a közel 50 állatfajt telep ítettek a világ különböző részeiről. V an n ak itt Przsevalszkij-féle lovak, bölé­ nyek, zebrák, lám ák , zebuk, jávorantilopok, gnúk és muflo­ nok, struccok, flam ingók, koronás d a ru k , fácánok, kék pávák (141. ábra). Az A szkanyija-N ova Bioszféra R ezerv átu m b an a tudósok tudom ányos k u ta tá so k a t végeznek a sztyepp te rm é ­ szetv ilág án ak m egóvása és az akklim atizáció kérdésében. K á r p á t i B io s z f é r a R e z e r v á tu m . Az U k rá n -K árp áto k ­ b an h o zták létre a K á rp á ti Bioszféra R ezervátum ot, am ely m agában foglalja az egész term észeti kom plexum ot az előhegyi ré te k tő l a tölgyesekkel b o ríto tt csúcsokig. I tt az U k ra jn a T erm észetvédelm i Vörös Könyvébe bejegyzett 64 növényfaj őshonos. Legnagyobb te rü le te t bükk-, tölgy-, luc- és fenyőer­ dők foglalnak el. A K á rp á ti Bioszféra R ezerv átu m b an 72 olyan állatfaj sze­ repel, am elyeket felvettek U k ra jn a T erm észetvédelm i Vörös Könyvébe. Ilyen állato k a M iller-vízicickány, herm elin, vidra, bagoly, fekete gólya, k á rp á ti gőte. A rezerv átu m te rü le té n sok denevérfaj él, ezek egy része ritk a (142. ábra).

142. ábra. Ritka denevérek: hosszúszárnyú denevér (1), nyugati piszedenevér (2),szőröskarú korai denevér (3)

A reze rv á tu m b a n k u ta tá s t fo ly tatn ak az U k rá n -K árp áto k növény- és á lla tv ilá g á n a k m egóvása érdekében. K rím i T e r m é s z e tv é d e lm i T e rü let. A K rím i T erm é­ szetvédelm i T erület 42 000 h e k tá rt tesz ki, és m ag áb an fog­ lalja a K rím -félsziget hegyvidéki részét, v a la m in t a K rím sztyeppéi térség ét a K arkinyitszki-öböl v ízterü letév el és a H attyú-szigetekkel együtt. A term észetvédelm i te rü le te n óvják a K rím legértékesebb fafajait: a tölgy-, bükk-, erdeifenyő erdőket, a tiszafa és boró­ k a egyedülálló cserjéseit. I tt tenyészik 100 olyan növény- és gombafaj, m elyeket bejegyeztek U k ra jn a T erm észetvédelm i Vörös Könyvébe (143. ábra).

1

143. ábra. A Krími Természetvédelmi Terület növényei: jajlai habszegfű {1), aranybrokát krókusz (2), krími kökörcsin (3)

144. ábra. A Krími Természet­ védelmi Terület állatai: füles­ bagoly (1), barátkeselyű (2), krími márna (3)

A K rím i T erm észetv éd elm i T e rü le t nagyon fontos sz ere­ p et já ts z ik a félsziget á lla tv ilá g á n a k , kü lö n ö sen a ritk a fajo k n ak a m egőrzése szem pontjából (144. ábra). K isszó tá r: term észetvédelm i területek; nem zeti parkok; rezervátum ok. Ellenőrizd magad! 1. Milyen céllal hoznak létre természetvédelmi területeket Ukrajnában? 2. Milyen természetvédelmi területek találhatók vidéketeken? # A paragrafus tananyagában idézett és más forrásokból vett adatok felhasználásával készíts beszámolót Ukrajna egyik ter­ mészetvédelmi területéről. Az előkészítése során használj váz­ latot: 1. A természetvédelmi terület elhelyezkedése. 2. Milyen növények honosak ott? 3. Közülük melyek veszélyeztetettek? 4. Milyen állatok honosak a területen? 5. Melyek vannak közü­ lük bejegyezve Ukrajna természetvédelmi Vörös Könyvébe? 6 Milyen kutatómunka folyik a természetvédelmi területen?

160

r

C -

Gyakorlati feladat. Kérdezd meg a szüléidét, rokonaidat és a környezetedben élő idős embereket a helyi nevek eredetéről, külön ligetek, parkok, patakok, források nevéről! Kösd össze a ve­ lük kapcsolatos legendákat és elbeszéléseket! Oszd meg a meg­ szerzett információkat osztálytársaiddal!

A természetkutató kiskönyvtára Ukrajna természeti csodáihoz tartozik a Dnyeszter-kanyon mély szurdokával és sziklás partjaival. Ukrajnában ez a legnagyobb, Európában az egyik legnagyobb kanyon, 250 km-en át húzódik. Ebben folyik a Dnyeszter, Ukrajna második legnagyobb folyója. A Dnyeszter-kanyont a sziklaképződményei, barlangjai, vízesései, forrásai teszik teszik értékessé.

y

Ö sszegezés

A term é sze tv éd e lm i ö v ezetek et a növény- és á llatv ilág m egőrzése céljából h ozzák lé tre . U k ra jn a legjelentősebb term észetv éd elm i te rü le te i: a P olisszjai T erm észetv éd elm i T erü let, K anyivi T erm észetv éd elm i T erü let, az A szkanyija-N ova B ioszféra R ezerv átu m , a K á rp á ti B ioszféra R ezer­ v á tu m és a K rím i T erm észetv éd elm i T erü let. Oktatási projekt MIT LEHETNE TENNI A TERMÉSZET MEGÓVÁSA ÉRDEKÉBEN A VIDÉKEMEN? Az élővilágot érő negatív hatások fő okai a következők: a környe­ zet szennyezése káros anyagokkal, a termelés melléktermékeivel; olyan földek használata - a többi között építkezés céljából - , ame­ lyek korábban élő szervezetek élőhelyei voltak; legelők és mezők kialakítása rajtuk; állatok és növények jelentős mértékű tudatos pusztítása a vadászat szabályainak megsértésével, erdőirtással. A helyi médiából és az internetről információt gyűjtve derítsd ki, az említett károkozó tényezők közül melyek fordulnak elő a vidé­ keden! Milyen intézkedéseket foganatosítanak az emberek a term é­ szet megóvása érdekében? Hogyan lehet ezeket az intézkedéseket véghez vinni a vidékeden? Te magad és az osztálytársaiddal közö­ sen mit tudsz tenni a természeti környezet megóvása érdekében? Készíts beszámolót az adott problémáról, és közöld azt az iskola faliújságjában, vagy dolgozd ki röplap formájában! Népszerűsítsd a röplapok terjesztésének ügyét az osztálytársaid körében!

161

■

4 8 . §. T E S T E K E S A N Y A G O K Mit nevezünk testeknek? Mondj példákat az élő és élette­ len természet testeiről!

M á r tudod, hogy b árm ily en tá rg y a t, élő szerv ezetet te s t­ n e k nevezünk. A te rm é sz é tb e n nagyon sok a legkülönfélébb te st. E zek az éle tte le n és az élő te rm é sz e t te stei. A zokat a te ste k e t, am ely ek et az em b er k é sz íte tt, emberi kézzel alko­ tott testeknek nevezzük. & Figyeld meg az ábrát! Mondj példákat minden csoportba tar­ tozó testekre!

T E ST E K T erm észetes te ste k (term észeti te stek )

E m b eri kézzel a lk o to tt te ste k (em ber a lk o tta te stek )

Az a n y a g az, am iből a te s t áll. P é ld á u l egy csom ag cukor - te st, m aga a cukor - anyag. V asszög - te st, m ag a a vas anyag. A 145. á b ra te s te k e t ábrázol, am ely ek egy anyagból - üvegből - készü ltek .

145. ábra. Üveg és a belőle készült testek 1 «9

A te ste k k é sz ü lh e tn e k egy, több vagy sokféle anyagból. Az élő te rm é sz e t te s te i n ag y szám ú anyagból álln ak . P é l­ d ául a növényekben v an víz, cukor, k em én y ítő és sok m ás anyag. Az em b er és az á lla to k te ste sz in té n sokféle anyagból áll. K is s z ó tá r : test; anyag. Ellenőrizd magad! 1. 2. 3. • •

Mit nevezünk testnek? Sorolj fel példákat! Mit nevezünk anyagnak? Sorolj fel példákat! Gondold meg, helyesek-e az állítások: Bármilyen tárgyat vagy élő szervezetet testnek nevezünk. Anyag - az, amiből a test áll. Különböző információs forrásokat felhasználva készíts beszá­ molót bármilyen anyagról (például a vízről, vasról)!

A természetkutató kiskönyvtára Volt idő, amikor a cukrot gyógyszernek tartották, és gyógyszertárakban árusították. Ez addig tartott, amíg Andreas Sigismund Marggraf német vegyész elő nem állította az első „európai cukrot” cukorrépából. Ez 1747-ben történt. Ma a cukrot a leghozzáférhetőbb növényi nyersanyagból állítják elő. Amerika déli részén, Kubá­ ban, Afrikában és Ázsiában ez a cukornád, a hűvös Európában - a cukorrépa, Kanadában - az édes juharfalé.

\

Ö sszegezés

B árm ily en tá rg y a t, élő szerv ezetet te s tn e k nevezünk. M inden te s t anyagból tevődik össze. 4 9 . §. A Z A N Y A G O K H A L M A Z Á L L A P O T A I É S V Á L T O Z Á S A IK M it nevezünk anyagnak?

U gy anaz az an y a g elő fo rd u lh at különböző — c s e p p f o ­ lyós, s z i l á r d és g á z n e m ű —állap o to k b an . E zek et az á lla ­ p o to k at h a l m a z á l l a p o t n a k nevezzük.

Hogy jobban m e g é rtsü k az an y a g h a lm a z á lla p o tá n a k té m á já t, végezzünk k ísé rle te k e t a vízzel. 1. V izsgáljuk m eg a P etri-csészéb en lévő jégkockákat! F igyeljük meg, m ilyen az alakjuk! H elyezzük á t a jégkocká­ k a t a csészéből a pohárba! V ajon m egváltozott-e a jégkockák fo rm ája (146. ábra)? 2. R a k ju k á t a jé g k o ck ák a t tű zálló kém csőbe, és ta rts u k szeszégő fölé (ezt a tan ár végzi)\ A k a p o tt v izet p o h á rb a ö n t­ jü k át. M egváltozott-e a víz a la k ja (147. ábra)? 3. V isszaö n tjü k a v izet a kém csőbe. A b alesetv éd elm i szabályok b e ta rtá s á v a l ism é t m eleg ítjü k a kém csövet, am íg a víz m ennyisége kevesebb nem lesz (ezt a tan ár végzi). H ová tű n t a víz egy része? 4. Jeg y ezzü k be m egfigyelésünk ered m én y eit a füzetbe! A k ísé rle te k arró l ta n ú sk o d n a k , hogy a víz le h e t szilárd, cseppfolyós és gáznem ű. S zilárd á lla p o tá b a n m egőrzi a la k ­ já t, cseppfolyós á lla p o tá b a n nincs állan d ó alak ja, az edény a la k já t veszi fel. M ás a n y a g o k ra is jellem ző a különböző h a lm a z á lla p o t­ b a n való előfordulás. A hhoz, hogy az acélból, vasból, a lu m í­ nium ból g é p a lk a tré sz e k e t k észíth e sse n ek , az an y ag o k at előbb m egolvasztják, ö n tő fo rm ák b a tö ltik , ahol le h ű ln e k és m e g szilárd u ln ak . H a a cseppfolyós an y a g o k a t tovább h e v ít­ jü k, felforrnak, és g ázn em ű h a lm a z á lla p o tb a k erü ln e k .

146. ábra. A víz szilárd halmazálla­ pota

L eh ű lé sü k k o r a g ázn em ű anyagok cseppfolyós, sőt szi­ lá rd h a lm a z á lla p o tb a m e h e tn e k át. P é ld á u l h a a levegőt nagyon le h ű tik és ö sszesű rítik , foly ad ék k á válik. H a m ég tovább h ű tik , m eg szilárd u l. V alószínű, hogy lá ttá l m á r „szá­ raz je g e t” fagylaltos lá d á b a n . Ez nem m ás, m in t szilárd h a l­ m a zállap o tú szén-dioxid. K is s z ó tá r : halmazállapot. Ellenőrizd magad! 1. Milyen halmazállapotban lehetnek az anyagok? 2. Mondj példákat olyan anyagokra, amelyek leggyakrabban fordulnak elő három halmazállapotban! Nevezd meg ezeket a hal­ mazállapotokat! Keress a felsorolásban különböző halmazállapotokban lévő egyetlen anyagot: tea, víz, szén-dioxid, jég, üveg, kréta, „szá­ raz jég”, levegő, gőz!

Sr

Ö sszegezés

Egy és u g y an azo n an y a g elő fo rd u lh at különböző - szi­ lárd , cseppfolyós és g ázn em ű - h alm az állap o to k b a n . 50. §. A Z A N Y A G O K S Z E R K E Z E T E Mondj példákat anyagokra!

A tudósok b eb izo n y íto tták , hogy az an y ag o k nagyon apró részecskékből álln ak , am ely ek et sz ab ad szem m el nem lá t­ h a tu n k . Hogy győződhetünk m eg arró l, hogy ezek a részecs­ k ék léteznek? V égezzünk el egy k ísérletet! V együnk egy te s te t — k o ck acu k ro t - , am ely egyféle anyagból tevődik össze (148. ábra). T együk egy p o h á r vízbe, k a v a rju k el k a n á lla l. Először a cukor jól lá th a tó , m ajd l á t­ h a ta tla n n á válik. K óstoljuk m eg a folyadékot. A víz édes lesz. V agyis a cukor nem tű n t el. A kkor m ié rt n em lá tju k ? A kockacukor sz é tm á llo tt nagyon apró részecsk ék re, a m e ­ lyekből állt. E zek a részecsk ék ö sszek ev ered tek (feloldód­ tak ) a víz részecskéivel. 165

4

148. ábra. Kísérlet cukorral A k ísé rle t a z t bizonyítja, hogy az anyagok, és velük e g y ü tt a te st, nagyon sok apró részecskékből tevődik össze. E zeket m o l e k u l á k n a k nevezzük. M éreteik nagyon kicsik. A tu dósok csak elek tro n m ik ro szk ó p p al tu d tá k m egfigyelni és lefényképezni a legnagyobb m o le k u lá k at (149. ábra). M inden an y a g m olekulákból áll, am ely ek m éreteik b en és a la k ju k b a n különböznek m ás anyagok m olekuláitól. A tu dósok m e g állap íto tták , hogy az an y ag o k b an a m o lek u lák között h ézagok v a n n a k . A szilárd a n y a ­ gokban ezek a közök nagyon kicsik, a cseppfolyósakban nagyobbak, a g ázn em ű ek b en m ég nagyobbak. B árm ily en a n y a g b a n a m o lek u lák állan d ó m ozgásban v an n a k . M ib ő l á l l n a k a m o le k u lá k ? Az anyagok m olekulái az őket alkotó r é ­ szecskéikben, azaz a to m ja ik b a n különböznek egym ástól. Az atomok 149. ábra. A molekula olyan apró részecskék, am elyek elektelektronmikroszkópban ronm ikroszkópban sem láthatók. K is s z ó tá r : molekula; atom. Ellenőrizd magad! 1. Miből áll az anyag? Hogyan bizonyítható az összetétele? 2. Mi a molekula? Mit tudsz a molekulákról? 3. Milyen részecskékből állnak a molekulák?

y.

Ö sszegezés

Az anyagok szab ad szem m el nem lá th a tó igen apró részecskékből - atom okból és m olekulákból — tevődnek össze. 51. §. A S Z IL Á R D T E S T E K T U L A J D O N S Á G A I Mondj példákat szilárd testekre! Idézd fel, milyen állapot­ ban őrzi meg a víz saját alakját!

M in d en k i m eg tu d n evezni különböző sz ilárd te ste k e t. S z ilá rd sá g u k a t csak ak k o r érezh etjü k , h a m egfogjuk őket. S zilárd te s t p éld áu l a tá n y é r, csésze, to llta rtó , gyurm a, jé g ­ kocka. E zek egym ástól szín ű k b en , m é re tü k b en , a la k ju k b a n különböznek. Á k ezü n k b e v eh etjü k , ak á rh o g y a n fo rg a th a t­ juk, a s z ta lra h ely ezh e tjü k őket, u g y an azo k m a ra d n a k . V an egy közös, m in d eg y ik ü k re vonatkozó tu la jd o n sá g u k : m i n ­ d e n s z i l á r d te s tn e k s a j á t a l a k j a v a n . Egyes szilárd te ste k alak ja (kő, fém darab) csak nag y erő ­ kifejtéssel v álto ztath a tó meg. A szilárd te s te k lehetnek tö r é ­ k en yek. Ezek könnyen széttörhetőek, m in t az ablaküveg, porcelán^ ~ ~ csésze, jégkocka. A szilárd te stek lehetnek k é p lé k e n y e k (p lasztik u ­ sak), m in t például a g yurm a, am ely­ nek az a la k já t tetszés szerin t for­ m álh atju k . A szilárd te ste k lehetnek továbbá r u g a lm a s a k . Például a gum iból k észü lt játék o k at a k á rh o ­ gyan nyom kodhatjuk, m indig viszszanyerik eredeti form ájukat. M inden szilárd te s t m e g h atá ro ­ zott te re t foglal el, azaz m e g h atá ro ­ zott térfogata van. Vajon változik-e a szilárd te ste k térfogata? V égezzünk el egy k ísérletet (150. ábra)! V együnk egy d arab ólmot, teg y ü k egy p o h ár vízbe, és jelöljük meg a víz szintjét! 15^- aöra- Kísérlet ólommal

Em eljük ki az ólmot a pohárból, és ü ssü n k rá kalapáccsal, hogy m egváltozzon az alakja! H elyezzük vissza az ólom dara­ bot a pohárba, és a z t látju k , hogy a víz szintje nem változik. Vagyis a s z i l á r d te s te k m e g t a r t j á k a té r fo g a tu k a t. M ár tudod, hogy a te s t ato m o k ­ ból és m olekulákból áll. B árm ely a n y a g b a n a m o lek u lák és atom ok állan d ó m o zg ásb an v an n a k . A szi­ lá rd te ste k b e n az atom ok és m ole­ k u lá k közötti táv o lság o k nagyon kicsik, e z é rt a m ozgásuk rezgésre k o rlátozódik (151. ábra). A részecs­ k ék rezgőm ozgást végeznek, és szi­ lá rd a n m e g m a ra d n a k a m aguk 151. ábra. A molekulák h elyén. E z é rt ta r tjá k m eg a la k ju k a t elhelyezkedése a szilárd és té rfo g a tu k a t a sz ilárd te stek . testben K is s z ó tá r : szilárd testek - törékenyek, képlékenyek, rugal­ masak. Ellenőrizd magad! 1. Sorold fel a szilárd testek tulajdonságait! 2. Mondj saját példákat törékeny, képlékeny és rugalmas testekre! 3. Miért őrzik meg a szilárd testek alakjukat és térfogatukat? (Szükség esetén használd a tankönyvet!) A természetkutató kiskönyvtára A gyémántot tartják a legkeményebb anyagnak (152. 1. ábra). Az emberek széleskörűen alkalmazzák az anyagnak ezt a tulajdonságát. Gyémántot raknak a kőolajfúró rúd végére. Gyémánttal erősítik a repülőgép-hajtóművek alkat­ <• / - a . részeinek megmunkálására szolgáló marókéseket és fúrókat. A villanyégők 2 spirálját úgy készítik, hogy gyémántban lévő apró nyíláson húzzák át a wolfram152. ábra. Nyers szálat. Gyémántporral csiszolják a szu­ gyémánt ( 1), drágakő (2) perkemény ötvözetek felületét.

#

A nagy, átlátszó vagy színes gyémántokból csiszolással drága­ köveket állítanak elő (152. 2. ábra). f

| Végezz kísérletet! Keress információkat igen nagy kemény5 ségű természetes anyagról! Mondd el, hogyan használják fel! Hol bányásszák? Ismertesd a megszerzett információkat az osztá­ lyodban! •4

V

Ö sszegezés

A sz ilárd te s te k m egőrzik s a já t a la k ju k a t és té rfo g a tu ­ k at. L eh e tn e k tö rék en y ek , k ép lék en y ek és ru g a lm a sa k . Oktatási projekt A SZILÁRD TESTEK TULAJDONSÁGAINAK VIZSGÁLATA A GRÁNIT ÉS A KRÉTA PÉLDÁJÁN (A TANÁR VÁLASZTÁSA SZERINT) A kísérlethez szükséged lesz gránitra, krétára. 1. Az iskolai ásványkincs-gyűjtemény felhasználásával hason­ lítsd össze a gránit és a kréta sajátosságait! Ezért vizsgáld meg a testeket, és végezd el a kísérleteket! 1. kísérlet. Vegyél egy darab gránitot, és tedd egy pohár vízbe! Jelöld meg cérnával vagy filctollal a víz szintjét a pohárban! Vedd ki a gránitot a pohárból! Üss rá kalapáccsal! Megváltozott-e az alakja? Helyezd vissza a törött gránit darabjait a pohárba! Megváltozott-e a víz szintje a pohárban? Vond le a következtetéseket, és töltsd ki a táblázatot! 2. kísérlet. Tedd a pohárba a krétadarabot! Kavard a pohár tar­ talmát, és figyeld, mi történik! Mit vettél észre? Vond le a következ­ tetéseket, az eredményt jegyezd be a táblázatba! Az anyag jellemzői Szilárdság (keménység, törékenység) Szín Fény Alak Térfogat (megtartja, nem tartja meg) Oldódik vagy nem oldódik vízben 2. Vonj le következtetést!

169

Gránit

K réta

52. §. A FO LY A D ÉK É S A GÁZOK T U L A JD O N S Á G A Nevezz meg ismert folyadékokat és gázokat!

V izsgáljuk meg a folyadékok sajáto sság ait a víz példáján. A 49. §-ban ism e rte te tt 2. kísérletből tudod, hogy a víznek cseppfolyós h alm azállap o tb an nincs állandó alak ja. A n n ak az edénynek az a la k já t veszi fel, am elybe tö ltik (153. ábra). H a a vizet csészébe öntik, a csésze a la k já t veszi fel, h a kém ­ csőbe vagy tá lb a töltik, azo k n ak az a la k já t veszi fel. H a m ás edénybe öntjük, felveszi a n n a k az alak ját. Ilyen tulajdonsága v an az olajnak, benzinnek, tejnek vagy bárm ely m ás folya­ déknak. T ehát a f o ly a d é k o k n a k n in c s á l l a n d ó a la k ju k , m i n d i g a tá r o ló e d é n y a l a k j á t v e s z ik fel.

153. ábra. A folyadékok felveszik az edény alakját

A víz, szesz, olaj, tej szétfolyik a felü leten , h a k iö n tjü k az edényből. így is m ondjuk: „folyik a víz”, „öm lik a te j”, „kifo­ lyik az ü zem an y ag ”. Ez jelzi a cseppfolyós anyagok tu la j­ d o n ság át, a m it f o l y é k o n y s á g n a k n evezünk. A folyadékok­ n a k ezt a tu la jd o n sá g á t figyelem be veszik a sz á llítá su k n á l. P éld á u l a víz csővezetékeken ju t el a lak áso k b a, m ed en cék ­ be, szökő k u tak b a, a kőolaj és a folyékony ü zem an y ag k ő ­ olaj- és te rm é k v ez eté k ek b en folyik, a m eg o lv aszto tt fém et a k ohászok fo rm ák b a öntik.

S zívjunk fel injekciós fecskendőbe vizet, z á rju k el n y ílását, és nyom juk a d u g a tty ú ­ ját! Nem já ru n k sikerrel. B árm en n y ire erőlködünk, a vizet nem tu d ju k összepré­ selni. Ez arró l tan ú sk o d ik , hogy a folyadé­ kok k e v é s s é ö s s z e n y o m h a to k . H a a folyadékot bárm ilyen edénybe tö lt­ jük, bizonyos te re t fog elfoglalni benne. E zt a te re t a f o ly a d é k té r f o g a t á n a k nevez­ zük. Vagyis a f o ly a d é k o k n a k s a j á t té r ­ f o g a tu k van. Figyeld meg a 154. á b rá n a m olekulák elhelyezkedését a folyadékban. L áth ato d , hogy a folyadékok m olekulái nem olyan szorosan helyezkednek el, m in t a szilárd te ste k atom jai és m olekulái. A folyadékot alkotó atom ok és m olekulák nincsenek helyhez kötve, képesek egym áshoz képest elm ozdulni. M indegyik m olekula m ozgás­ b an van, azonban ez a mozgás korlátozott, m e rt a részecskék szorosan egym ás m el­ le tt v an n a k . E zért a folyadékokat nehéz összenyomni. M ily e n t u l a j d o n s á g a i k v a n n a k a g á z o k n a k ? V együnk egy polietilén zacs­ kót. H a levegőt p u m p álu n k bele, bizonyos alak o t vesz fel. H a m egszúrjuk egy tűvel, a levegő gyorsan elszáll belőle. T eh át a g á zo k könnyen v á lto zta tjá k a la k ju k a t és té r fo g a tu k a t. g Figyeld meg a 155. ábrán a molekulák el­ helyezkedését a gázokban! H a m e g tö ltü n k egy lom bikot nitrogén-oxiddal (vörö ses-b arn a szín ű gáz), lefedjük egy p a p írla p p a l és a n y ílá sáv a l lefelé rá te s z ü n k egy m á sik lom bikot úgy, ahogy a 156. á b rá n lá th a tó , m ajd a p a p írt eltáv o lítju k , a gáz m eg tö lti a m á sik lom-

154. ábra. A mole­ kulák elhelyezke­ dése a folyadékban

155. ábra. A mole­ kulák elhelyezke­ dése a gázokban

156. ábra. A gázok az egész szabad térfogatot kitöltik

bikot is. T e h á t a g á z o k k i t ö l t i k a r e n d e l k e z é s ü k r e á lló te re t. A gázokban a m o lek u lák közötti táv o lság jóval nagyobb, m in t a m olekulák m érete. A m o lek u lák n agy sebességgel m ozognak, és ritk á n ü tk ö z n ek egym ással. E z é rt v á lto z ta t­ já k a gázok k önny en az a la k ju k a t, té rfo g a tu k a t és k itö ltik a re n d elk ezé sü k re álló te re t. K is s z ó tá r : a folyadékok folyékonysága; a folyadék térfo­ gata. Ellenőrizd magad! 1. Sorold fel a folyadékok tulajdonságait! Ezek mivel kapcsola­ tosak? 2. Miért tárolják a folyadékokat edényekben? 3. Sorold fel a gázok tulajdonságait! Ezek mivel kapcsolatosak? 4. Tárolhatók-e a gázok nyitott edényekben? 5. Egy levegővel teli tasakot könnyű összenyomni. Ez miről ta­ núskodik?

4

Ö sszegezés

A folyadékok s a já t té rfo g a tta l ren d elk ezn ek , de nincs állan d ó alak ju k . A zoknak az ed én y ek n ek az a la k já t veszik fel, am elyekbe tö ltik óTtet. A gázok nem re n d elk ezn e k sa já t té rfo g a tta l, sem s a já t alak k al. K itö ltik a ren d elk ezé sü k re álló te re t. Oktatási projekt A FOLYADÉKOK TULAJDONSÁGAINAK TANULMÁNYOZÁSA A VÍZ ÉS A TEJ PÉLDÁJÁN A kísérlethez egy kancsó víz és egy csésze tej szükséges. 1. Végezd el a kísérleteket! 1. kísérlet. Tölts vizet a kancsóba! Milyen alakja van a víznek? Tölts vizet egy pohárba! Megváltozott-e a víz alakja? Végezd el ugyanezt a tejjel! 2. kísérlet Töltsd tejet egy műanyag pohárba, és helyezd a hűtőszekrény mélyhűtőjébe! Egy óra múlva vedd ki a poharat! Mit vettél észre? 2. Vond le a következtetéseket!

53. §. A Z A N Y A G O K É S T Á R G Y A K SO K FÉ LE SÉ G E ÉS AZOK FELH A SZN Á LÁSU K AZ E M B E R Á LTA L Idézd fel, m it nevezünk testnek és anyagnak!

A világon nagyon sokféle an y ag létezik. Je le n le g több m illió ism eretes. K özülük egyesek a te rm é sz e tb e n fo rd u l­ n a k elő, m íg v a n n a k olyanok, am ely ek et m esterség esen á llíto tta k elő. E zek et az an y a g o k a t a k é m i a (v e g y t a n ) tan u lm án y o zza. Ism erk ed j m eg n éh án y , n a p o n ta h a s z n á lt anyaggal. K özéjük ta rto z ik a k o n y h a s ó (157. áb ra). Ez szem csés feh ér anyag. A te rm é sz e tb e n a föld a la tt kősó fo rm ájáb an fordul elő. A konyhasó legfontosabb s a já to s­ ság a a sós íz. E z é rt ételek íz e síté sé ­ re h asz n á ljá k . A te rm é sz e tb e n a konyhasó n em csak a föld m éh éb en fordul elő, h a n e m n ag y m en n y iség b en ta lá l­ h a tó a tengervízb en , sós ta v a k vízében. M e g talá lh ató a ta la jb a n és az élő szerv ezetek b en is. A konyhasó a term észetb en leg­ g y ak rab b an előforduló ásv án y i sók egyike. L étezik sok m ás ásványi 157. ábra. Só: kristály ( 1), só is, am elyeket kiterm elnek, és konyhasó(2) m ű trág y á k k én t h aszn álják a nö­ vényterm esztésben. Á c u k o r első lá tá s r a h a so n lít a k o n y h asó ra. A zonban ezek n ek különböző az ízük. Az édes íz a cukor fő tu la j­ donsága, e z é rt nagyon sok élelm iszerb en h a s z n á ljá k íz esí­ tő k én t. Idézd fel, milyen növényekből állítható elő a cukor!

A cu kron kív ü l a te rm é sz e tb e n lé tez n ek m ás édes a n y a ­ gok is. P éld á u l a g lü kó z, am ely a növények különböző ré sz e i­ b en ta lá lh a tó . K ülönösen sok v an belőle a szőlőben. E zért a z t szőlőcukornak is nevezik. 173

158. ábra. Mesterséges anyagokból készített termékek /

M ár b izto san lá ttá l k e m é n y ítő t, am i feh ér por. Á lta lá ­ b a n a kiszel (zselészerű gyüm ölcsital) fűzésekor a lk a lm a z ­ zák. A k em ényítő az em b eri szerv ezet s z á m á ra n élk ü lö zh e­ te tle n egyik tá p an y ag . N agyon sok növényi e re d e tű élelm i­ szer ta rta lm a z z a . Többen k e rü ltü n k m á r k ap c so la tb a olyan an y ag o k k al, am ely ek et s a v a k n a k neveznek. Idézd fel, m ilyen a citrom íze. Belőle k észítik a citro m sav at. Az a lm á b a n ta lá lh a tó az alm asav , a sóska levelében a sóskasav. A m ikor savanyodik a tej, te jsa v képződik ben n e. E zek n ek az an y a g o k n ak á lta ­ 174

lános tu la jd o n sá g u k a sa v an y ú íz. J e g y e z d m e g : nem m in ­ den sa v a t szab ad m egízlelni. K özülük sok veszélyes - sz é t­ m a rjá k az em ber bőrét, r u h á z a tá t, lábbelijét, a p a p írt, faanyagot. E z é rt a sa v a k k a l nagyon ó v ato san kell b án n i. A m in d e n n ap i életb en h a s z n á lju k az e c e tsa v a t vagy a n n a k o ld a tát, az ecetet. Ez is veszélyes sav. C sak is h íg ítv a szab ad h a sz n á ln i. G y erek ek n ek tilos kézbe v en n i ecetes üveget! A levegő szennyeződése k ö v etk eztéb en sa v a k képződnek a levegőben. G y a k ra n az esővel e g y ü tt a földre k erü ln ek . E zt a je len sé g et s a v a s e s ő k n e k nevezzük. K áro san h a tn a k az élővilágra, ro n g áljá k az ép ü lete k et, az é p ítész eti és a k u l­ tu rá lis örökség em lékm űveit. A tu d o m á n y és te c h n ik a fejlődéséhez a legkülönfélébb tu la jd o n sá g o k k al ren d elk ező sok új a n y a g ra v an szükség. K ülönböző m ű a n y ag o k at, m e sterség es g u m it és gyém ántot, tű zálló üveg et és m ű sz á la k a t á llíto tta k elő. Az utóbbiakból k észítik p éld áu l a tű zo ltó k ru h á já t, az ű rh ajó so k sz k a fa n ­ d e ré t (158. ábra). A repülőgépek, hajók, gépkocsik, k e ré k p á ro k és m ás köz­ lekedési eszközök g y ártá sáh o z új, k ö n n y ű és ta rtó s an y ag o ­ k a t h o ztak lé tre . Az ato m reak to ro k , g á z tu rb in á k , s u g á rh a j­ tó m űvek elő állításáh o z olyan erős, hőálló a n y a g o k ra v an szükség, am elyek e lle n á lln a k az ó riási h ő m é rsé k letek n ek an élk ü l, hogy v eszíten én ek tartó sság u k b ó l. K is s z ó tá r : kémia; konyhasó; cukor; keményítő; savak; savas esők. Ellenőrizd magad! 1. Nevezd meg a konyhasó és a cukor tulajdonságait! 2. Hol található a természetben só és cukor? 3. Mit tudsz a keményítőről? 4. Milyen savak léteznek a természetben? 5. Miért kell óvatosan bánni a savakkal? 6. Mondd el, miért ártalmasak a savas esők! 7. Mondj példákat mesterséges anyagokra! Hol használják őket? F og la lko zá s párban. Szerintetek szabad-e az iskola kémia rZmÁ szaktantermében megízlelni az anyagokat?

175

£ | # Miért vált szükségessé az ember számára a mesterséges anyagok előállítása? A természetkutató kiskönyvtára Egyes állatok és növények savak segítségével védekeznek ellenségeikkel szemben. Savat tartalmaz a méh fullánkja, a csalá­ non lévő szőrök. A trópusi pók olyan folyadékot lő ellenségére, ami ecetsavat tartalmaz. Sóskasav van a sóskában és a csillaggyümölcsben. Citromsa­ vat tartalmaznak a citromon kívül más citrusféle gyümölcsök, bo­ gyók, tűlevelek. *4

V

Ö sszegezés A te rm é sz e tb e n nagyon sok an y a g ta lá lh a tó . A m e ste rsé ­ gesen e lő állíto tt an y a g o k a t a k ém ia tan u lm á n y o zza . A h á z ­ ta r tá s b a n az em b er n a p o n ta h a s z n á l kon y h asó t, cukrot, k em én y ítő t, különböző sa v a k a t. S zü k ség letein ek k ie lég íté­ sére az em ber m e sterség es anyagok h a ta lm a s m en n y iség ét á llíto tta elő.

TARTALOM B E V E Z E T É S .......................................................................................... 4 V IL Á G E G Y E T E M ÉS N A P R E N D S Z E R .......................................7 T E R E P R A J Z ÉS T É R K É P .............................................................27 A K O N TIN E N S E K ÉS Ó C E Á N O K T E R M É S Z E T VILÁG A . . 41 U K R A JN A T E M É S Z E T V IL Á G A .................................................101 T E S T E K ÉS A N Y A G O K ............................................................... 162 Навчальне видання

ГІЛ Ь Б Е РТ Тетяна Георгіївна САК Тамара Василівна П Р И Р О Д О З Н А В С Т В О

Підручник для 4 класу загальноосвітніх навчальних закладів з навчанням угорською мовою Рекомендовано Міністерством освіти і науки України Видано за рахунок державних коштів. Продаж заборонено П е р е к л а д з у к р а їн с ь к о ї м о в и П е р е к л а д а ч і: Варга Саболч Адальбертович, Гадар Юдіта Іванівна,

Балог М аріанна Олександрівна У горською мовою З а в . р е д а к ц іє ю Адальберт Варга Р е д а к т о р Адальберт Варга Х у д о ж н ій р е д а к т о р Ігор Ш утурма К о р е к т о р Габріелла Тирканич О б к л а д и н к а Тетяни Кущ М а к е т , х у д о ж н є о ф о р м л е н н я Людмили Кузнецової Ф орм ат 70х100/іб. Ум. друк. арк. 14,256. О бл.-вид. арк. 12,86. Т ираж 935 прим. Зам. № 76П

Д ерж авне підприємство „Всеукраїнське спеціалізоване видавництво „Світ” 79008 м. Львів, вул. Галицька, 21 Свідоцтво суб’єкта видавничої справи Д К № 4826 від 31.12.2014 w w w .svit.gov.ua, e-mail: [email protected], svit_vydav@ ukr.net Друк ТДВ „Патент , 88006 м. Ужгород, вул. Гагаріна, 101 Свідоцтво суб’єкта видавничої справи ДК № 4078 від 31.05.2011.