SZOLNOKI FŐISKOLA
TANULMÁNYI- ÉS VIZSGASZABÁLYZAT
2009
TARTALOMJEGYZÉK
I. ________________________________________________________________________ 5 Általános rendelkezések ______________________________________________________ 5 A szabályzat hatálya 1. § _________________________________________________________ 5 A tanulmányi és vizsgaügyekben eljáró testületek és személyek _________________________ 5 2.§ ___________________________________________________________________________ 5 Fellebbezés, méltányosság ________________________________________________________ 6 3. § ___________________________________________________________________________ 6 Ügyintézés, határidők ___________________________________________________________ 6 4. § ___________________________________________________________________________ 6 A hallgatói jogviszony ___________________________________________________________ 6 5. § ___________________________________________________________________________ 6 6. § ___________________________________________________________________________ 7 7. § ___________________________________________________________________________ 7
II. ________________________________________________________________________ 8 A TANULMÁNYOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK ________________________ 8 A tantárgyi struktúra 8. § ________________________________________________________ 8 A tanév időbeosztása 9. §________________________________________________________ 10 Beiratkozás, regisztráció ________________________________________________________ 10 10. § _________________________________________________________________________ 10 Leckekönyv___________________________________________________________________ 11 11. § _________________________________________________________________________ 11 A tantárgyak meghirdetése, tájékoztatási kötelezettség_______________________________ 11 12. § _________________________________________________________________________ 11 Egyéni tanulmányi rend ________________________________________________________ 12 13. § _________________________________________________________________________ 12 Részvétel a foglalkozásokon 14. § _________________________________________________ 12 A tanulmányok kérelemre történő megszakítása 15. §________________________________ 13 A párhuzamos képzés __________________________________________________________ 13 Áthallgatás, vendéghallgatói jogviszony ___________________________________________ 14 17. § _________________________________________________________________________ 14 Bel- és külföldi részképzés szabályozása ___________________________________________ 14 Kedvezményes tanulmányi rend__________________________________________________ 15 19. § _________________________________________________________________________ 15 Átvétel _______________________________________________________________________ 16 20. § _________________________________________________________________________ 16
Szak – szakirány - tagozat – és finanszírozási forma váltás____________________________ 16 21. § _________________________________________________________________________ 16 Kredittel elismert tanulmányi teljesítmény beszámítása ______________________________ 18 22. § _________________________________________________________________________ 18 Nyelvi képzés _________________________________________________________________ 18 23. § _________________________________________________________________________ 18 Testnevelés ___________________________________________________________________ 19 24. § _________________________________________________________________________ 19
III. AZ ISMERETEK ELLENŐRZÉSE, VIZSGAREND __________________________ 19 25. § _________________________________________________________________________ 19 Az ismeretek ellenőrzésének főbb formái __________________________________________ 19 Vizsgaidőszak _________________________________________________________________ 20 26. § _________________________________________________________________________ 20 A vizsgáztatás rendje ___________________________________________________________ 20 27. § _________________________________________________________________________ 20 Sikertelen vizsgák javítása, tantárgyismétlés _______________________________________ 21 28. § _________________________________________________________________________ 21 Jegymegajánlás _______________________________________________________________ 21 29. § _________________________________________________________________________ 21 A félévi munka elfogadása, kredit megszerzése, összesítése, félévzárás __________________ 22 30. § _________________________________________________________________________ 22 A tanulmányi követelmények teljesítése ___________________________________________ 22 31. § _________________________________________________________________________ 22 A tanulmányi átlageredmény kiszámítása __________________________________________ 22 32. § _________________________________________________________________________ 22
KI
(kredit érdemjegy) _______________________________________________ 23 FK
Elbocsátás az intézményből______________________________________________________ 23 34. § _________________________________________________________________________ 23
IV. ______________________________________________________________________ 24 A VÉGBIZONYÍTVÁNYRA (ABSZOLUTÓRIUMRA), A SZAKDOLGOZATRA, ______ 24 A ZÁRÓVIZSGÁRA ÉS AZ OKLEVÉLRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK _______ 24 A főiskolai képzés lezárása ______________________________________________________ 24 35. § _________________________________________________________________________ 24 A záróvizsga __________________________________________________________________ 24 36. § _________________________________________________________________________ 24 A záróvizsga-bizottság __________________________________________________________ 25
37. § _________________________________________________________________________ 25 A szakdolgozat ________________________________________________________________ 25 38. § _________________________________________________________________________ 25 A záróvizsga általános szabályai _________________________________________________ 25 39. § _________________________________________________________________________ 25 Sikertelen záróvizsga megismétlése _______________________________________________ 26 40. § _________________________________________________________________________ 26 Az oklevél ____________________________________________________________________ 26 41. § _________________________________________________________________________ 26 Kitüntetéses oklevél ____________________________________________________________ 26 42. § _________________________________________________________________________ 26
ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK _____________________________________________ 27 43. § _________________________________________________________________________ 27
V. _______________________________________________________________________ 27 VEGYES ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK _______________________________________ 27 Hatálybalépés _________________________________________________________________ 27 44. § _________________________________________________________________________ 27 Távoktatás ___________________________________________________________________ 27 45. § _________________________________________________________________________ 27
A Szolnoki Főiskola szenátusa a 2005. évi CXXXIX. Törvény a felsőoktatásról szóló törvény 27. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározott jogkörénél fogva, figyelemmel a törvény 21. § (1) és (4) bekezdésére, a 15/2006. (IV. 3.) OM rendeletre az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről, valamint a 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendeletre, Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatát a következők szerint határozza meg: I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A szabályzat hatálya 1. § (1)
(2)
(3)
(4)
A Szolnoki Főiskola Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatának (továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed a felsőfokú szakképzésben, az alapképzésben (beleértve a 2006. szeptember 1-je előtt indított főiskolai szintű szakokat is), a szakirányú továbbképzésben, az újabb diplomás képzésben, nappali, levelező és távoktatási tagozaton tanulmányokat folytató hallgatók (továbbiakban: hallgató) tanulmányi és vizsgaügyeire. A szabályzat hatálya - ha jogszabály, vagy nemzetközi megállapodás eltérően nem rendelkezik - kiterjed az (1) bekezdés szerinti képzési szinteken, illetve formákban résztvevő külföldi állampolgárságú hallgatókra is. A külföldi hallgatókra vonatkozó esetleges sajátos szabályokat e szabályzat mellékleteként kell kiadni. Az oktatóknak és a hallgatóknak, valamint az oktatók és hallgatók tanulmányi és vizsgatevékenységével foglalkozó ügyviteli dolgozóknak egyaránt kötelessége a Szabályzat rendelkezéseinek betartása. A Szabályzat rendelkezései általános érvényesítéséről, betartásának ellenőrzéséről rektor, valamint a Tanulmányi és Oktatásszervezési Központ gondoskodik. A tanulmányi és vizsgaügyekben eljáró testületek és személyek 2.§
A Szabályzat rendelkezései szerint eljáró vezetőnek a rektor által megbízott vezetőt kell tekinteni. (1)
(2)
(3)
A hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeiben, valamint kredit-ekvivalencia és kreditátviteli ügyeiben első fokon az oktatókból és hallgatókból álló, főiskolai szintű Tanulmányi Bizottság az oktatókból álló, főiskolai szintű Kreditátviteli Bizottság döntenek. A Kreditátviteli Bizottság dönt a főiskola más szakán, illetve más felsőoktatási intézményben teljesítendő, vagy korábban teljesített tantárgyak befogadásáról, ekvivalenciájának megállapításáról. A Tanulmányi Bizottság elnöke vezető oktató. A bizottság fele részben oktató és fele részben hallgató tagokból áll, akiket a szenátus, illetve a Hallgatói Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában (a továbbiakban: HÖK Szabályzat) meghatározott hallgatói közösség (önkormányzat) választ meg. A Tanulmányi Bizottság tagja a Tanulmányi és Oktatásszervezési Központ vezetője, aki ellátja a bizottság titkári teendőit is. A Tanulmányi Bizottság ügyrendjét - a következők figyelembevételével maga határozza meg és hagyja jóvá. A bizottságokra vonatkozóan: a) a bizottság akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van, b) a bizottság határozatait a jelenlevő tagjainak több mint 50 %-os igen szavazatával hozza, c) a bizottság, döntései előtt, köteles kikérni az illetékes tantárgyfelelős (tanszékvezető, szakfelelős) véleményét, d) a bizottság ügyrendjében – az e) pontban foglaltakat kivéve – egyes jogköreit elnökére átruházhatja, az átruházás a bizottság egyhangú döntésével történhet, e) a tanulmányi bizottság nem ruházhatja át a visszavétel, az átvétel, a párhuzamos képzés, a kedvezményes tanulmányi rend, valamint az áthallgatás, illetve vendéghallgatói jogviszony létesítésének engedélyezését, és ezen ügyekre vonatkozó döntést. E kérdésekben kizárólag a tanulmányi bizottság dönthet, illetve járhat el.
(4) (5)
(6)
A bizottság elnöke az átruházott hatáskörben hozott döntésekről köteles rendszeresen tájékoztatni az bizottságot. A főiskolai szintű Kreditátviteli Bizottság elnökét és tagjait a Szenátus választja meg. A bizottságnak csak oktató tagjai vannak. A Tanulmányi és Oktatásszervezési Központ képviselője látja el a titkári teendőket. A Kreditátviteli Bizottság ügyrendjét az 1. sz. melléklet tartalmazza. Fellebbezés, méltányosság 3. §
(1)
(2) (3)
(4)
A Tanulmányi Bizottság és a Kreditátviteli Bizottság által hozott első fokú döntés ellen - a tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés és a méltányossági jogkörben hozott döntés kivételével - fellebbezésnek van helye. A fellebbezést az első fokú döntés kézbesítésétől 15 munkanapon belül lehet a Hallgatói Ügyek Felülbírálati Bizottságához benyújtani. A 15 munkanapon túl benyújtott fellebbezési kérelmet a Hallgatói Ügyek Felülbírálati Bizottsága eljárás lefolytatása nélkül köteles elutasítani. A fellebbezésnek a hozott döntés végrehajtására halasztó hatálya van. A tanulmányi és vizsgaügyekben az első fokon hozott határozat ellen a közzétételtől számított 30 napon belül a hallgató jogorvoslati kérelmet nyújthat be a bírósághoz. Amennyiben a hallgató valamely tanulmányi kötelezettségét nem teljesítette, és a Szabályzat által biztosított lehetőségeit kimerítette, a képzési időn belül egy alkalommal "méltányosságból" engedélyt kaphat a tanulmányok folytatására. A méltányossági jogok gyakorlásában a rektor jár el. Méltányosság nem gyakorolható: kreditátviteli döntések felülvizsgálata tárgyában, kötelező tárgy 4. felvételére. Ügyintézés, határidők 4. §
(1) (2)
(3)
A tanulmányi és vizsgaügyekre, valamint kreditátvételre vonatkozó kérelmeket Tanulmányi és Oktatásszervezési Központba lehet benyújtani. A Tanulmányi és Oktatásszervezési Központ iktatás, illetve nyilvántartásba vétel után a kérelmet az ügyben illetékes személyhez továbbítja. A kérelmeket a bizottság ügyrendjének megfelelően bírálja el és hoz határozatot. A tanulmányi ügyekben hozott első és másodfokú határozatokat, a határozatot hozó a Tanulmányi és Oktatásszervezési Központ átadja, amely 10 munkanapon belül köteles írásba foglalva a hallgatónak kézbesíteni, illetve egy példányt a hallgató személyi anyagában elhelyezni, valamint bevezetni leckekönyvbe és a tanulmányi és információs rendszerbe. A hallgatói jogviszony 5. §
(1)
(2)
(3)
A Szolnoki Főiskola hallgatója az a személy lehet, aki az intézménybe felvételt vagy átvételt nyert. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre. A beiratkozott hallgatóról a Tanulmányi és Oktatásszervezési Központ törzslapot állít ki. A hallgató a) kérheti, hogy a fennálló hallgatói jogviszonya keretében további szakképesítés, illetve szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányokat folytathasson, b) kérheti átvételét másik felsőoktatási intézménybe, c) másik felsőoktatási intézménnyel vendéghallgatói jogviszonyt létesíthet, d) másik felsőoktatási intézménnyel további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyt létesíthet. A vendéghallgatói jogviszony keretében a hallgató a tanulmányaihoz kapcsolódó résztanulmányokat folytat. Vendéghallgatói jogviszony akkor létesíthető, ha a kreditátviteli bizottság hozzájárul. A hozzájárulást a bizottság megtagadhatja, ha a vendéghallgatói jogviszony keretében szerzett krediteket nem tudja beszámítani a hallgató tanulmányaiba. A
(4)
további (párhuzamos) hallgatói jogviszony másik oklevél vagy bizonyítvány megszerzése céljából létesíthető. A hallgatói jogviszony fennállása alatt újabb beiratkozásra nincs szükség. A hallgatói jogviszony azokban a félévekben aktív, amelyekben a hallgató minimum egy tantárgyat felvesz. A hallgatónak - a félév megkezdése előtt – a Tanulmányi és Oktatásszervezési Központban a regisztrációs időszak végéig írásban kell bejelentenie, hogy folytatja-e tanulmányait, vagy az adott félévben hallgatói jogviszonyát szünetelteti. A hallgató tanulmányai folytatására irányuló bejelentését a képzési időszak megkezdését követő egy hónapon belül visszavonhatja. Amennyiben a hallgató ezen időpontig nem kéri tanulmányainak szünetelését az adott félév aktív félévnek minősül akkor is, ha a hallgató nem vesz részt a foglalkozáson és nem tesz eleget a tantervben szereplő egyetlen tanulmányi követelménynek sem. Amennyiben a hallgató tanulmányait szünetelteti, az adott féléve passzív félévnek minősül. 6. §
(1)
(2)
(3) (4)
Szünetel a hallgatói jogviszony (passzív), ha a hallgató a tanulmányok folytatásához nem aktiválta azt. Ha a hallgató bejelenti, hogy a következő képzési időszakban hallgatói kötelezettségének nem kíván eleget tenni, a hallgatói jogviszonya szünetel. A hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje nem lehet hosszabb, mint két félév. A hallgató legfeljebb két alkalommal élhet hallgatói jogviszonyának szüneteltetésével. Ettől eltérni csak rendkívül indokolt esetben a rektori engedéllyel lehet. Szünetel a hallgatói jogviszony akkor is, ha a hallgató a hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségeinek szülés, továbbá baleset, betegség, vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni. Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgató fegyelmi büntetéssel kerül eltiltásra a tanulmányok folytatásától. A hallgatói jogviszony szüneteltetése után a hallgató az adott évfolyamra történő regisztrációval a visszatéréskor érvényes tanterv szerint folytathatja tanulmányait. 7. §
(1)
Megszűnik a hallgatói jogviszony,
a) ha a hallgatót másik felsőoktatási intézmény átvette, az átvétel napján, b) ha a hallgató bejelenti, hogy megszünteti a hallgatói jogviszonyát, a bejelentés napján, c) ha a hallgató nem folytathatja tanulmányait államilag támogatott képzésben és költségtérítéses képzésben nem kívánja azt folytatni, d) az adott képzési ciklust, illetve a szakirányú továbbképzés esetén az utolsó képzési időszakot követő első záróvizsga időszak utolsó napján e) felsőfokú szakképzés esetén az első szakmai vizsga utolsó napján, f) felsőfokú szakképzésben ha a hallgató tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált és a felsőoktatási intézményben nem folyik másik megfelelő felsőfokú szakképzés vagy a hallgató nem kíván továbbtanulni, illetve a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján, g) ha a hallgató hallgatói jogviszonyát – fizetési hátralék miatt – a rektor a hallgató eredménytelen felszólítása és a hallgató szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján, h) a kizárás fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján. (2) Az intézmény egyoldalú nyilatkozattal megszünteti annak a hallgatónak a hallgatói jogviszonyát, aki a) a tanulmányi és vizsgaszabályzatban, illetve a tantervben rögzített a tanulmányokban való előrehaladással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, b) egymást követő két alkalommal nem jelentkezett be a következő tanulmányi félévre,
(3) (4)
c) a hallgatói jogviszony szünetelését követően nem kezdi meg tanulmányait, feltéve minden esetben, hogy a hallgatót – legalább két alkalommal – írásban felhívták arra, hogy kötelezettségének a levél kézhezvételétől számított 30 napon belül tegyen eleget és tájékoztatták a mulasztás jogkövetkezményeiről. Azt, akinek megszűnt a hallgatói jogviszonya, törölni kell a hallgatói névsorból. A tanulmányi okból törölt hallgató – amennyiben felvételi eljárással új felvételt nyer – kérheti korábbi tanulmányainak beszámítását, az ajánlott tanterv szerinti szemeszterekben, amelyről a Kreditátviteli Bizottság dönt. II. A TANULMÁNYOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A tantárgyi struktúra 8. §
(1)
(2)
(3)
A főiskolán folyó alapképzésben és szakirányú továbbképzésben a Kormány által kiadott képesítési követelmények, illetve képzési és kimeneti követelmények tartalmazzák a képzési célt, a képzés időtartamát, a szakképesítés megjelölését, azoknak az alapvető ismeretköröknek a felsorolását, amelyek oktatása kötelező, a legkisebb összóraszámot, az alap- és szakképzés, valamint egyebek mellett az elméleti és gyakorlati képzés arányát A felsőoktatási törvény 57. §-ának (3) bekezdése szerinti tanulmányi tájékoztatót kell készíteni. A tanulmányi tájékoztatót hagyományos és elektronikus információhordozón is elérhetővé kell tenni a hallgatóknak, amelyben az intézményre vonatkozó általános és a szakonkénti tudnivalókat elkülönítve kell megjeleníteni. A tanulmányi tájékoztatót évente aktualizálni kell.
A tanulmányi tájékoztató intézményre vonatkozó általános tudnivalókat ismertető részét úgy kell összeállítani, hogy a hallgató megismerhesse belőle az intézmény nevét, címét, OM azonosítóját; az intézmény általános jellemzőit; a tanév időbeosztását, a képzési időszakot; az intézményi mobilitási, illetve fogyatékossággal élő hallgatókkal foglalkozó koordinátor nevét és elérhetőségét; e) a tanulmányi tanácsadáshoz, illetve az életpálya-tanácsadáshoz való hozzáférés módját; f) a beiratkozási és bejelentkezési eljárás leírását; g) a külföldi hallgatók részére fontos információkat (különösen tartózkodási engedély megszerzése, a felsőoktatási intézménybe való bejutás feltételei, a megélhetési költségek, egészségügyi ellátás, biztosítás); h) a felsőoktatási intézmény által szedett díjakat és költségtérítéseket, a képzésre vonatkozó szerződések általános feltételeit; i) a kollégiumi, diákotthoni elszállásolási lehetőségeket; j) a könyvtári és számítógépes szolgáltatásokat; k) a sportolási lehetőségeket, a szabadidős tevékenység lehetőségeit. A tanulmányi tájékoztató szakokra vonatkozó tudnivalókat tartalmazó részét úgy kell összeállítani, hogy a hallgató megismerhesse: a) Az ajánlott tanterveket, a megszerezhető végzettségi szinteket és szakképzettségeket, illetve szakképesítéseket; b) a kötelező és kötelezően választható tantárgyak, tantervi egységek (a továbbiakban együttesen: tantárgy) mindegyikére vonatkozóan: - a tantárgy megnevezését, tanóra számát, kreditértékét, kódját, meghirdetési gyakoriságát, - az oktatás nyelvét, - az előtanulmányi kötelezettségeket, - a tantárgy kötelező vagy kötelezően választható tantárgyként való besorolását, - a tantárgy órarendi beosztását, - a tantárgy felelősét és a tantárgy előadóját, a) b) c) d)
(4)
a tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célját, a rövid tantárgyprogramot, illetve a megszerzendő ismeretek, elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek és (rész)kompetenciák leírását, - az évközi tanulmányi követelményeket, - a megszerzett ismeretek, elsajátított (rész)készségek és kompetenciák értékelését (félévközi jegy vagy vizsgajegy), - az értékelés módszerét, - a kötelező irodalmat, az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagokat, - az ajánlott irodalmat; c) a hallgatók tanulmányi ügyeinek intézési rendjét, a félfogadási időket; d) a hallgatói jogorvoslat rendjét. (5) Az intézményi tantervek a következőket határozzák meg: - A képzési idő nappali, levelező és távoktatási tagozaton, - Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése, - A szakfelelős neve, a tanterv fő arányai, illetve szerkezete a képzési és kimeneti követelmények szerint, - A záróvizsgára bocsátás feltételei, - A záróvizsga tartalma, valamint eredményének számítási módja, - Az alapszak képzési és kimeneti követelményei, - A nappali és a levelező tagozat ajánlott tantervi táblázatai, beleértve az egyes tantárgyak heti, ill. félévi óraszámait, a kreditszámokat, valamint a számonkérési formát, - A választható szakirányok ajánlott tantervi táblázatai, - A szabadon választható tárgyak köre, - A záróvizsga tantárgyai szakirányonként, - A szak előtanulmányi követelményei, azok táblázatos és grafikus változata, - A szakirányok választásának rendje, - A szakmai gyakorlatok teljesítésének rendje, - A tantárgyválasztás rendje, - A szakdolgozatokra vonatkozó előírások, - A tantárgyak kódolásának rendszere, tantárgykódok, - Rövidített tantárgyi programok (a tantárgy tartalma, kötelező és ajánlott irodalom). (6) A kötelező „A” típusú tárgyakat teljesíteni kell. A kötelező tárgyak körét az ajánlott tanterv határozza meg. (7) A kötelezően választandó „B” típusú tárgyak közül a tantervben megadott kreditpontnyi tantárgy felvétele és tantárgycsoportonkénti teljesítése a képzettség megszerzésének feltétele. (8) A szabadon választható „C” típusú tantárgyak: az ajánlott tantervekben szereplő bármely, a főiskolai képzésben oktatott, valamint szabadon választhatóként meghirdetett tantárgy, melyek köréből a tantervben rögzített módon és mértékben kell teljesíteni. (9) Kreditrendszerben a tanterv formája az ajánlott tanterv, ami az adott szakon egy célszerű lehetőség arra, hogy a végzettséghez szükséges tantárgyakat milyen időbeosztással lehet elvégezni. (10) A tantárgyi programok határozzák meg a tantárgy fő adatait (szak neve, tantervi óraszám, kreditszám), a tantárgy célkitűzését, számonkérés formáját, a tantárgy kapcsolódását más tantárgyakhoz, a tananyag rövid leírását, a kötelező és ajánlott irodalmat, a tananyag feldolgozási formáját, a tantárgy követelményrendszerét, a félév elismerésének (aláírásának) feltételeit. A tantárgyi programok és a szakmai gyakorlatok a tanterv részét képezik, gondozásukért az illetékes tanszék a felelős. (11) Szakmai gyakorlatok – évközi, hetesi, termelőüzemi, féléves komplex valamint menedzser asszisztensi – teljesítése kötelező. A nappali, a levelező és a távoktatásos hallgatók szakmai gyakorlatuk helyéről – az ajánlott tantervben előírt követelményeknek megfelelően - részben maguk gondoskodnak. Az abszolutórium kiállításának feltétele a szakfelelős, illetve a gyakorlatfelelős által értékelt, és elfogadott dokumentum a szakmai gyakorlatokról. -
A tanév időbeosztása 9. § (1)
(2) (3) (4) (5) (6) (7)
(8) (9)
A főiskolán az oktatás általában tanéves, ezen belül féléves rendszerben folyik. A képzési időszak szorgalmi és vizsgaidőszakból áll. A hallgató teljesítményét az intézmény a szorgalmi időszakban és a vizsgaidőszakban értékeli. Az őszi félév általában szeptembertől a következő év január végéig, a tavaszi félév pedig februártól júliusig tart. A félévek egymástól függetlenek. A tanév időbeosztását éves oktatási rendben a rektor határozza meg. A rektor félévenként legfeljebb 5 nap tanítási szünetet engedélyezhet. A távoktatási és levelező képzési formákban, az újabb diplomás képzésben, továbbá a szakirányú továbbképzésben tanulmányi év keresztfélévvel is indítható. A szorgalmi időszak 13-15 hétig tart, a vizsgaidőszak 5 hét. A beszámolási, pótlási időszakot a szorgalmi időszak utolsó 2 hetében kell biztosítani. Elő- és utóvizsga időszak nincs. Elővizsgát adott tárgyból csak a kérvény engedélyezése után lehet tenni. A hallgatók nyári szünete egy részét, (legfeljebb 4 hetet) a tantervben is rögzített képzéssel összefüggő elfoglaltságra, például szakmai gyakorlatra igénybe lehet venni. A szorgalmi, és a vizsgaidőszakban bármely, teljes tanítási napot igénybe vevő (nagyobb hallgatói csoportot érintő) tanulmányi út megszervezéséhez – a szakfelelős javaslata alapján – a rektor által megbízott vezető engedélye szükséges. Az őszi, tavaszi és nyári szünetek együttes hossza legalább 6 hét. Az őszi, a tavaszi és a nyári szünet időpontját a tanév oktatási rendjében kell rögzíteni. Egy tanóra időtartama 45 perc. Tanóránként legalább 15 perc szünetet kell tartani. Az órarendet úgy kell elkészíteni, hogy a hallgatók részére lehetőleg legalább félóra ebédidő rendelkezésre álljon. Beiratkozás, regisztráció 10. §
(1)
(2)
(3)
(4) (5)
A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre, melynek fennállása alatt újabb beiratkozásra nincs szükség. A hallgató a hivatalosan meghirdetett regisztrációs időszakban aktiválhatja félévét. A hallgatói jogviszony tartalmát képező minden jog a beiratkozással nyílik meg. Amennyiben két évig nem él a beiratkozás jogával és két alkalommal írásban fel lett szólítva, a hallgatót törölni kell a nyilvántartásból, kivéve ha kérte a törlés mellőzését és azt a rektor által megbízott vezető engedélyezte. A beiratkozó hallgató köteles felvenni szakjának ajánlott tervében az első szemeszterre előírt kötelező tantárgyakat, kurzusokat. A hallgató a regisztrációs időszak, illetve első konzultáció végéig a leckekönyvbe bevezeti a felvett kötelező, kötelezően választandó, valamint a szabadon választható tantárgyakat, a tantárgyfelelős nevét, a tantárgyak kreditpontjait. E tantárgyak ettől kezdve a hallgató számára kötelezővé válnak. A hallgató kérésére a felvett tantárgyak törlését a Tanulmányi Bizottság – különösen indokolt esetben - engedélyezheti. Az így törölt tantárgy nem minősül tantárgy-felvételnek. Az azonos kurzusból (tantárgyak) párhuzamosan meghirdetettek közül a hallgatók választhatnak. A hallgató számára, indokolt esetben és kérelmére a beiratkozás a hivatalos beiratkozási napoktól eltérő időpontban is engedélyezhető, a (3) bekezdésben meghatározott időpontok figyelembevételével, külön-eljárási díj fizetése mellett. Az engedély megadásáról a rektor által megbízott vezető dönt.
Leckekönyv 11. §
( Az elektronikus leckekönyv használatával kapcsolatos tudnivalókat a kiegészítő melléklet tartalmazza) (1)
(2)
(3)
(4)
(5)
(6) (7)
(8)
A hallgató részére a beiratkozáskor, illetve regisztrációkor át kell adni a leckekönyvet. A leckekönyv a tanulmányok és a végbizonyítvány (abszolutórium) igazolására szolgáló közokirat, amely tartalmazza a tanulmányi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos adatokat. A főiskolán tanulmányait kezdő hallgató részére leckekönyvet a Tanulmányi és Oktatásszervezési Központ biztosít. Törlést, vagy javítást a leckekönyvben csak az végezhet, aki a javítandó vagy törlendő bejegyzés megtételére eredetileg jogosult. A hallgató nem végezhet a leckekönyvben törlést, vagy javítást. A javítást, vagy törlést végző azt aláírásával és keltezéssel köteles igazolni. A sérült, rongálódott leckekönyvet – külön-eljárási díj ellenében – ki lehet cserélni. Az új leckekönyvbe a Tanulmányi és Oktatásszervezési Központ – különeljárási díj ellenében - a bejegyzéseket a törzslap alapján átvezeti. E rendelkezés vonatkozik a leckekönyv elvesztésére is. A leckekönyv megnyitásakor, illetve regisztrációkor a hallgató köteles beírni leckekönyvébe a) A személyi adatait, valamint az általa felvett és a b) a tanterv által kötelezően előírt tárgyakat, c) a kötelezően választható tárgyakat, d) a szabadon választható, illetve e) a szakirány tárgyait, valamint a tantárgy oktatójának nevét, óraszámát, kreditértékét és a számonkérési formát. A hallgató a regisztrációkor a leckekönyvét a TANULMÁNYI ÉS OKTATÁSSZERVEZÉSI KÖZPONTtól átveszi és a félévre felvett tárgyak beírása után a szorgalmi időszak első hetének utolsó napjáig, illetve az első konzultáció végéig azt leadja. A hallgató a következő félévét csak a Tanulmányi és Oktatásszervezési Központ által regisztráltan lezárt előző félévi leckekönyvi bejegyzéssel aktiválhatja. Nappali tagozaton az aktuális félév regisztrációs ideje a szorgalmi időszak első hete. A vizsgaidőszak lezárása után a TANULMÁNYI ÉS OKTATÁSSZERVEZÉSI KÖZPONT meghatározza a megszerzett kreditek számát, a súlyozott tanulmányi átlagot, és a kreditindexet, majd bevezeti a leckekönyvbe és a leckekönyv tárgyfélévi követelmények teljesítésére vonatkozó oldalát vagy oldalait lezárja. Azoknál a tantárgyaknál, amelyeket a hallgató nem teljesített, „Nem teljesített” bejegyzést kell tenni. A leckekönyvek hallgatók számára történő további felvételének és visszavételének rendjét a rektor által megbízott vezető szabályozza. A tantárgyak meghirdetése, tájékoztatási kötelezettség 12. §
(1)
(2)
A kötelező, a kötelezően választandó, a szabadon választható tantárgyakat, kurzusokat a tanulmányi tájékoztató tartalmazza. E tantárgyakat legkésőbb az előző félév 13. hetének végéig a NEPTUN rendszerben a TANULMÁNYI ÉS OKTATÁSSZERVEZÉSI KÖZPONTnak meg kell jelentetniük. Ezekre a hallgatók a NEPTUN rendszerben előjelentkeznek. A hallgatóknak az előzetes jelentkezést legkésőbb a vizsgaidőszak harmadik hetének végéig be kell fejezniük. A tantárgyak véglegesítésre kerülnek a regisztrációs időszak (szorgalmi időszak első hete) végéig. A kötelező és a kötelezően választható tantárgyakat az ajánlott tanterv szerinti félévben meg kell hirdetni. Keresztfélévben elegendő a tantárgyakat vizsgakurzusként (passzívan) meghirdetni. Az adott félévben a hallgató a számára kötelező tárgyakat (döntése szerint) felveszi, a kötelezően és a szabadon választható tárgyak közül válogathat. A tantárgyfelvételt
(3) (4)
(5)
az előtanulmányi követelmény(ek), az egyes tantárgyak és szigorlatok előfeltételei korlátozhatják, illetve határozzák meg. Az oktatási szervezeti egység vezetője a szemeszter kezdetére írásban összeállítja és az intézmény honlapján megjeleníti a tantárgyanként elkészített tantárgyi programokat. Az oktatási szervezeti egységvezető gondoskodik arról, hogy a hallgatók az oktatást végző tanártól is tájékoztatást kapjanak a szorgalmi időszak első hetének/(tantárgyi) konzultációjának végéig a tantárgyankénti követelményrendszerről. A tantárgyi követelményrendszerben meg kell határozni a szorgalmi időszakban teljesítendő feladatokat (házi dolgozatokat stb.), azok leadási, illetve pótlási határidejét. A határidők be nem tartásához a Térítési és Juttatási Szabályzat szerinti díjfizetési kötelezettségek fűződnek. Egyéni tanulmányi rend 13. §
(1) (2)
(3)
(4) (5)
A hallgató minden félévben egyéni tanrendet alakíthat ki. Az előzetes tanrendet (a következő félévre) a vizsgaidőszak 3. hetének végéig kell elkészíteni. Ehhez a szorgalmi időszak 13. hetétől a NEPTUN információt ad a következő félévben felvehető (meghirdetett) tantárgyakról. A hallgató módosítja előzetes tanrendjét, ha sikertelen vizsga miatt egy tervezett tárgy előtanulmányi kötelezettségeit nem teljesítette, ha kevés számú jelentkező miatt egy betervezett kurzus (tantárgy) nem indul, ha túl sok jelentkező miatt egy adott kurzusra a hallgatót nem tudják fogadni, 12 §. (2) bekezdés szerint. A végleges egyéni tanrend kialakításánál olyan tantárgy nem választható, amely kevés jelentkező miatt nem indul, vagy az előtanulmányi rend tiltja. A végleges tanrend összeállításának határideje a szorgalmi időszak első hetének/konzultációjának utolsó napja. Részvétel a foglalkozásokon 14. §
(1)
(2)
A hallgató az előírt kötelező, kötelezően választandó, illetve szabadon választott, a leckekönyvbe beírt foglalkozásokon (előadás, gyakorlat, szeminárium, konzultációs előadás, konzultációs gyakorlat, szakmai gyakorlat) az előírások szerint vesz részt, e § bekezdéseiben előírtak szerint. Nappali tagozaton: Előadás: az az oktatási forma, amelyet a meghirdetett tantárgyat felvevő hallgatók együtt hallgatnak. Szeminárium: az az oktatási forma, amelyet a hallgatók kis létszámú csoportokban aktív módon, a tanárral történő intenzív kommunikáció lehetőségét kihasználva tanulnak egy teljes tárgyat vagy annak egy részét (kurzust). Gyakorlat: az az oktatási forma, amelyen valamely tárgy rutinszerű elemeinek begyakorlása, vagy begyakoroltatása folyik. Levelező és távoktatási tagozaton a konzultáció megnevezés a használatos. Az előadások a képzési folyamat szerves részét képezik, így a főiskola a hallgatóktól elvárja az azokon való részvételt, erre azonban a hallgatókat adminisztratív eszközökkel (jelenléti ív, stb.) kötelezni, s az előadásról való hiányzás miatt a vizsgán hátrányosan megkülönböztetni nem lehet. A tantárgyi számonkérés az előadásokon elhangzott ismeretanyagra is kiterjed. Nappali tagozaton a szemináriumi foglalkozások és a gyakorlatok látogatása kötelező, a félévi órák tárgyanként 20 %-át meghaladó, de 40 %-os mértéket meg nem haladó hiányzás esetén az oktató a gyakorlati jegy, valamint félévi aláírás megadásához sajátos követelményt szabhat. Ennek hiánya a kurzus nem teljesítését jelenti. A részvételt a foglalkozásokat vezető oktató köteles ellenőrizni. Az évközi szakmai gyakorlaton való részvétel miatti hiányzás a 40
(3) (4)
(5)
(6) (7) (8)
%-os kereten belül igazoltnak tekintendő. A mulasztások pótlását a szorgalmi időszakban kell elvégezni, az érintett tanulócsoport órarendi programján kívül. A 40 %-ot meghaladó mértékű hiányzás esetén az aláírást meg kell tagadni. Kivételesen a hallgató tartós, vagy rendkívüli akadályoztatása (betegség, külföldi gyakorlat, stb.) esetén a mulasztások pótlására a vizsgaidőszakban is sor kerülhet, azonban a tantárgy kreditjeinek megszerzéséhez a megfelelő számonkérési formát a vizsgaidőszak végéig ebben az esetben is teljesítenie kell. Ezen esetekben a rektor által megbízott vezető dönt. A felsőfokú szakképzési szakok nappali tagozatán, hallgatói jogviszony keretében az órák látogatása kötelező. A hiányzások kezelése az előző bekezdésben foglaltak szerint történik. A kötelező foglalkozásokon való részvétel ellenőrzésének, a hiányzás igazolásának, a mulasztás pótlásának konkrét módját az oktatási szervezeti egység vezetőjének jóváhagyásával a tantárgy előadója állapítja meg és erről a hallgatókat tájékoztatja a félév kezdetén. A szorgalmi, illetve a vizsgaidőszak időtartama alatt a hallgatók csoportosan, vagy egyénenként hivatalos tanulmányi, kulturális, közéleti és sport célból csak a rektor által megbízott vezető engedélyével utazhatnak. A távollét miatt a kötelezettségek előírt időben történő teljesítése alól nem mentesülnek. A szakmai gyakorlatokon való részvétel – a szenátus határozata alapján az érintett tanszékekkel való egyetértéssel - az illetékes tanszék beosztása szerint történik. A főiskola hallgatói bármely szak előadásait szabadon látogathatják, amennyiben nem zavarják az órák rendjét és arra az illetékes előadótól engedélyt kaptak. A főiskola hallgatója bármely szak ajánlott tanterv szerint meghirdetett tantárgyát szabadon választott tantárgyként, az ajánlott tantervben meghatározott kötelezően teljesítendőn felül, 10 %-os mértékig térítés nélkül felveheti tantervébe. A 10 %-ot meghaladóan térítési díjat kell fizetni a főiskola hallgatóinak támogatására, valamint az általuk fizetendő díjakra és térítésekre vonatkozó szabályzata szerint. A tanulmányok kérelemre történő megszakítása 15. §
(1) (2) (3)
A tanulmányok megszakítása félév-halasztással vagy félév-kihagyással történhet. Az I. évfolyamra felvett hallgató tanulmányainak megkezdését maximum egy évre elhalaszthatja. Félév-kihagyásnak számít, ha a hallgató a már megkezdett tanulmányait megszakítja. Félévkihagyás a hallgatónak tanulmányai során legfeljebb két évre engedélyezhető. A párhuzamos képzés 16. §
(1)
(2)
(3) (4)
A párhuzamos képzésben részt vevő hallgató egy időben másik felsőoktatási intézményben, vagy a főiskola másik szakján folytat tanulmányokat, és sikeres elvégzésük után külön-külön kap diplomát. Más egyetemek, főiskolák hallgatói, illetve a saját intézmény hallgatói a felvételi eljárásra vonatkozó jogszabályok és a főiskola felvételi szabályzatának alapján vehetnek részt a Szolnoki Főiskolán párhuzamos képzésben. A párhuzamos képzés esetén a hallgatónak mindkét felsőoktatási intézményben külön leckekönyve van. A párhuzamos képzésben részt vevő hallgatónak ugyanúgy kell teljesítenie minden követelményt, és ugyanúgy vonatkoznak rá a Tanulmányi és vizsgaszabályzat és egyéb szabályzatok rendelkezései, mint az alapképzésben résztvevő más hallgatókra.
Áthallgatás, vendéghallgatói jogviszony 17. § (1)
(2) (3)
(4)
(5)
A főiskola hallgatója külön engedély nélkül részt vehet másik felsőoktatási intézmény, kar (szak) előadásain és foglalkozásain, ha azt a fogadó intézmény szabályzata nem korlátozza, vagy nem zárja ki, és tanulmányi kötelezettségeinek ezzel egyidejűleg eleget tud tenni. A főiskola hallgatója a más intézményben hallgatott tantárgyat leckekönyvébe fel is veheti, és vizsgát tehet, ha ezt a fogadó intézmény (kar) engedélyezi. Ha a főiskola hallgatója kötelezően előírt (A vagy B típusú tantárgyat kíván felvenni egy másik felsőoktatási intézményben, és abból vizsgát is kíván tenni, ahhoz mindkét érintett intézmény Kreditátviteli Bizottságának engedélye szükséges. Az ilyen vizsgát ekkor úgy kell tekinteni, mintha azt a hallgató a saját intézményében tette volna le, ha a tantárgy megfelel a szabályzatban megfogalmazott, egyenértékű tantárgyakra vonatkozó feltételeknek. Ha az (1) bekezdésben meghatározott feltétel nem teljesíthető, akkor az áthallgatás kedvezményes tanulmányi rend szerinti képzésnek minősül, és az erre meghatározott szabályokat kell alkalmazni. Más egyetemek (főiskolák) hallgatói a főiskolán megtartott bármely tanrendi elfoglaltságon a tantárgyfelelősnek történő bejelentés mellett - külön engedély nélkül is részt vehetnek, feltéve, hogy a részvételt objektív körülmények (pl. laboratóriumi férőhely hiánya) nem akadályozzák. Bel- és külföldi részképzés szabályozása 18. §
(1) (2) (3)
(4)
(5)
(6)
(7)
Bel- és külföldi részképzésnek minősül, ha a hallgató legalább három hónapig más, bel- vagy külföldi felsőoktatási intézményben folytat tanulmányokat, és tesz vizsgá(ka)t. Bel- és külföldi részképzés folytatása csak azonos, vagy hasonló típusú felsőoktatási intézményben lehetséges, az intézmények által kötött együttműködési megállapodás alapján. Az Erasmus hallgatói cserefélév a főiskola által aláírt EU Erasmus és Socrates Együttműködési Charta, az egyedi partnerekkel kötött Kétoldalú Megállapodás (Bilateral Agreement, 2. sz. melléklet), valamint az egyes hallgatókkal kötött Tanulmányi Megállapodás (Learning Agreement, 3. sz. melléklet) alapján, külföldi részképzésnek minősül. A bel- és külföldi részképzésen részt vevő hallgató is köteles az adott félévre itthon regisztráltatni magát és a főiskolai szabályok szerint az előírt követelményeket teljesíteni. A hallgató külföldi részképzésének ideje alatt megszerzett kreditjei a főiskolán folyó tanulmányi kötelezettségeibe kerülnek beszámításra, így a hallgató a külföldi részképzése alatt is aktív félévet zár a főiskolán. Ha főiskolánk hallgatójának, a külföldi partnerintézmény eltérő félévkezdési időpontja miatt hamarabb kell kiutaznia, itthoni regisztrációs és ezzel kapcsolatos befizetési kötelezettségeit elektronikus úton, illetve hozzátartozója/megbízottja réven teljesítenie kell. A külföldi részképzésen felvett tárgyak egy része bizonyos, a főiskolánkon oktatott tárgyakat vált ki. A hallgatónak törekednie kell rá, hogy minél több ilyen tárgyat végezzen el külföldi részképzése során. A kiváltásnak nem feltétlenül az adott félévre kell vonatkoznia, engedély adható később tanulandó tárgyak kiváltására is. A kötelező és kötelezően választható tárgyak esetén tárgyekvivalenciára (megfeleltetésre) van szükség, a szabadon választható tárgyak esetén ez nem feltétlenül szükséges. A külföldi partnerintézményben felveendő tárgyak elfogadásáról (az adott tantárgyleírás alapján) az illetékes tanszék tantárgyfelelőse nyilatkozik (az ECTS-és tantárgymegfeleltetési táblázat segítségével, 4. sz. melléklet), az EU Erasmus és Socrates Együttműködési Chartában foglalt ECTS (európai kredit átviteli rendszer) elfogadási elvei alapján (5. sz. melléklet). A hallgató, még kiutazása előtt, köteles a felvenni tervezett tárgyakat itthon elfogadtatni és a kitöltött űrlapot a Tanulmányi és Oktatásszervezési Központban leadni, illetve kiutazása után, a partner intézménynél tapasztalt tantárgyi változásokat is jelentenie és elfogadtatásukat intéznie kell.
(8) (9) (10)
(11) (12)
(13)
(14)
(15)
(16)
(17)
A külföldi részképzés során teljesített tantárgyak/kurzusok egyenértékűségét az illetékes tantárgy-felelős javaslata alapján a Kreditátviteli Bizottság állapítja meg. A főiskola képzési programjaiban nem szereplő vagy nem megfeleltethető tantárgyak elfogadását, illetve egyenértékűségét szintén a Kreditátviteli Bizottság állapítja meg. A külföldi részképzés során külföldön teljesített, és egyenértékűnek elfogadott tantárgyak annyi kredittel ismerhetők el a hallgató számára, ahány kreditet, a Szolnoki Főiskolán a szak tantervében, a helyettesített tantárgyakhoz rendeltek. A külföldi részképzésben résztvevő hallgatók számára a követelmények teljesítésének módjáról és határidejéről a Nemzetközi Iroda előzetes tájékoztatást nyújt. Az Erasmus hallgatói mobilitási pályázatok elbírálását a Nemzetközi Iroda végzi az idegen nyelvi és szakmai kompetenciák felmérésére alkalmas oktatók bevonásával, a 6. sz. mellékletben található értékelési rendszer alapján. Javaslatuk alapján, az ösztöndíjak odaítéléséről a rektor által megbízott vezető dönt, s ennek alapján javasolja a Tanulmányi Bizottságnak a kedvezményes tanulmányi rend engedélyezését a kiutazók számára. Az engedély alapján a hallgató a kötelező foglalkozásokon való teljes vagy részleges felmentésben részesülhet, feladatainak beadási határideje módosulhat, vizsgáit a vizsgaidőszakon kívül is, de legkésőbb a következő szorgalmi időszak kezdetéig leteheti, az oktatási időszakot hamarabb lezárhatja, vagy más kedvezményben részesülhet. Az engedély adott időszakra szól, és indokolt esetben visszavonható. A kedvezményes tanulmányi rend alapján, az esetleges különbözeti vizsgákra történő felkészülést a tanszékek által kijelölt konzulensek a külföldi részképzésen részt vevő hallgatók esetében is segítik, közvetlen és/vagy a Nemzetközi Irodán keresztül történő kapcsolattartással. A kedvezményes tanulmányi rend biztosítja, hogy a lehetséges félévelcsúszások miatt, a külföldi részképzésről később visszaérkező hallgató különbözeti vizsgáit vizsgaidőszakon kívül is letehesse. A külföldi részképzés lezárulta után 30 napon belül, de legkésőbb a kiutazást követő félév kezdetéig, a hallgatónak be kell mutatnia a külföldi felsőoktatási intézményben sikeresen teljesített tantárgyakat/kurzusokat igazoló dokumentumot (Transcript of Records 7. sz. melléklet) és a tanulmányi szerződést (Learning Agreement 3. sz. melléklet) a Kreditátviteli Bizottságnak, mely ezek alapján eldönti, hogy a tanulmányi szerződésben foglalt kötelezettségeket a hallgató teljesítette-e. A hallgató külföldi tanulmányait az intézmény hozzájárulásával kezdheti meg. A tanulmányai idejére ösztöndíjat akkor kaphat, ha a végzettség megszerzéséhez szükséges kreditek legalább 60 %-át teljesítette. Kedvezményes tanulmányi rend 19. §
(1)
(2) (3)
Kedvezményes tanulmányi rend nappali tagozatos, átlagon felüli teljesítményt nyújtó hallgatóknak alapos okkal engedélyezhető, vagy speciális indokok alapján adható. Átlagon felüli teljesítménynek az minősül, ha a hallgató előző félévi kreditpontokkal súlyozott tanulmányi átlaga legalább 4,0. Kedvezményes tanulmányi rend az első félév lezárása után legfeljebb 1 szemeszter időtartamra engedélyezhető. Újabb kérelem esetén az engedély újraadható. Kedvezményes tanulmányi rend engedélyezése szempontjából speciális oknak minősül, ha a hallgató: kiemelkedő minősítésű, illetve nemzetközi szintű sportoló, félévet meg nem haladó külföldi részképzésre meghívást, illetve ösztöndíjat kapott, országgyűlési, vagy helyi önkormányzati képviselő, párhuzamos képzés keretében más felsőoktatási intézményben, vagy a főiskola másik szakjain is tanulmányokat folytat, a hallgatói önkormányzat intézményi szintű vezetője, egészségügyi okokból kéri a kedvezményes tanulmányi rendet,
(4) (5)
(6)
részképzésnek nem minősülő, engedélyezett külföldi tanulmányút résztvevője. A kedvezményes tanulmányi rend engedélyezéséről a tantárgyakat oktató tanszékek javaslatának kikérését követően a Tanulmányi Bizottság dönt. A kedvezményes tanulmányi rend keretében a hallgató bizonyos tantárgyak óráinak látogatása alól felmentést kaphat, a soron következő oktatási időszakot hamarabb lezárhatja, a tantárgyak követelményeit az előírtnál hamarabb teljesítheti, egyes engedélyezett vizsgáit a vizsgaidőszak előtt is leteheti. A tantárgyi követelményeket a tanszékek határozzák meg. A kedvezményes tanulmányi rend alapján történő felkészülést a tanszékek oktatók kijelölésével segítik. Az oktató kötelessége, hogy a hallgatót tájékoztassa a tárgy követelményeiről, kijelölje és ellenőrizze a vizsgára bocsátáshoz teljesítendő feladatokat. A hallgató kötelessége, hogy a kedvezményes tanulmányi rendet engedélyező határozat kézhezvételétől számított két héten belül egyeztessen az oktatóval, aki ezt aláírásával igazolja. Átvétel 20. §
(1)
(2)
(3)
A főiskolára más felsőoktatási intézményből az a hallgató vehető át, a) akinek érvényes hallgatói jogviszonya van egy másik felsőoktatási intézménynél, b) aki a másik intézménynél az átvételnek megfelelő időszak tanulmányi kötelezettségének eleget tett, c) akinek hallgatói jogviszonya elbocsátás, vagy fegyelmi úton történő kizárás miatt nem szűnt meg, illetőleg a kötelező elbocsátás, vagy kizárás feltételei nem állnak fenn. Az átvételről a Kreditátviteli Bizottság dönt. Az átvételnél az addig teljesített tárgyakat és krediteket a Bizottság értékeli, fogadja, vagy utasítja el. A szakot, tagozatot váltó, és/vagy más intézményből átvett hallgató abban a tanulmányi félévben folytathatja tanulmányait, amelyben a megelőző félévre az ajánlott tantervben előírt kreditpontoknak megfelelő tantárgyi kredit átvételhez a Kreditátviteli Bizottság hozzájárult. A felsőfokú szakképzésben végzett tanulmányokból legfeljebb 60 kredit számítható be a kreditátvitel szabályai szerint. Az átvételről szóló határozatban ki kell térni a következőkre: a) Fennállnak-e az átvételnek a jelen szabályzatban meghatározott feltételei. b) Az átvétel előtt a hallgatónak milyen előzetes követelményeket kell teljesítenie. c) Ennek keretében meg kell határozni az előírt elméleti és gyakorlati foglalkozásokat, ezek teljesítésének feltételeit, a számonkérés módját. Dönteni kell arról is, hogy az előzetes feltételeket milyen határidőre kell teljesíteni, s a kérelmező mikor melyik évfolyamon kezdheti meg tanulmányait. d) Rendelkezni kell azokról a feltételekről is, amelyeket a hallgatónak pótlólagosan kell teljesíteni. Ennek keretében meg kell állapítani a teljesítendő elméleti és gyakorlati feladatokat, ezek számonkérési módjait, és a teljesítés határidejét. e) A határozatban fel kell hívni a hallgató figyelmét arra, hogy a d) pontban meghatározott feltételek teljesítéséig jogállása ideiglenes és feltételes. f) Meg kell határozni díjfizetési kötelezettségeit. Szak – szakirány - tagozat – és finanszírozási forma váltás 21. §
(1) (2) (3) (4)
A Szakváltást, tagozatváltást az alapképzésben résztvevő hallgató írásbeli kérelmére a Tanulmányi Bizottság engedélyezhet. Szakváltás, tagozatváltás a hallgató számára tanulmányai során egy-egy alkalommal engedélyezhető, és a képzés során vissza nem vonható. Szakváltási, tagozatváltási engedély legkorábban egy eredményesen teljesített szemeszter után adható. A szakot, tagozatot váltó hallgató teljesített kreditpontjai a szabályzat szerint számíthatók be.
(5)
(6)
A főiskola szakjai közötti átlépés a hallgató írásbeli kérésére engedélyezhető, ha az átlépést megelőző félévben teljesített tantárgyak összes kreditértéke eléri a 15-öt, és a legalább 15 kreditre vetített STA-ja eléri a 3,00-t. A szakok szakirányai közötti átlépés a hallgató írásbeli kérésére lezárt félév után engedélyezhető, ha a hallgató megfelel a szakirány előtanulmányi követelményeinek. B
(7)
Az államilag támogatott és a költségtérítéses képzés: A Főiskolán folyó képzés lehet államilag támogatott vagy költségtérítéses képzés. Az államilag támogatott képzés költségeit az állami költségvetés, a költségtérítéses képzés költségeit a hallgató viseli. A felvételről szóló döntés határozza meg, hogy a hallgató államilag támogatott vagy költségtérítéses képzésben vesz részt. a.) 2006. szeptemberétől felvételi döntéssel tanulmányait kezdő hallgató 12 féléven át folytathat tanulmányokat államilag támogatott képzésben, beleértve a felsőfokú szakképzést is. A fogyatékossággal élők támogatási ideje – a hallgató kérésére – 4 félévvel megnövelhető. b.) A BA, BSc képzésben a képesítési és kimeneti követelményekben meghatározott államilag támogatott képzési idő 2 félévvel lehet hosszabb. c.) Amennyiben a hallgató BA, BSc alapszakon, felsőfokú szakképzésben a támogatási idő alatt nem fejezi be tanulmányait, akkor azt költségtérítéses képzési formában folytathatja. A költségtérítéses képzési formában a tanulmányi félévek száma nem korlátozott, a hallgató azonban 16 félévig – beleértve az államilag támogatott képzés idejét is – veheti igénybe a kedvezményeket, a Felsőoktatási Törvényben meghatározott ingyenes szolgáltatásokat. d.) A költségtérítéses, főiskolai alapképzésben részt vevő hallgató a vonatkozó képesítési követelményben meghatározott képzési időig (7., 8., félév) félévente teljes költségtérítést fizet. A képzési időt meghaladó időszakra (8., 9., félévtől) a félévente felvett kreditek arányában a hatályos „A Főiskola Térítési és Juttatási Szabályzata”-ban (a továbbiakban: TJSZ) szabályozott egy kreditre meghatározott összeg alapján állapítandó meg a félévente fizetendő költségtérítés. e.) Az államilag támogatott főiskolai alapképzésben részt vevő hallgató a vonatkozó képesítési követelményben meghatározott képzési időn túl további két félévig nem fizet költségtérítést. f.) Az e.) pontban megjelölt időszak eltelte után az államilag támogatott hallgató is költségtérítésessé válik (10., 11., félévtől) és a felvett kreditek arányában állapítandó meg a félévente fizetendő költségtérítés összege. g.) Államilag támogatott (BA, BSc) képzésben akkor folytathatja tanulmányait a hallgató, amennyiben a képzési idő első 2 félévében 30 kreditet, az első 4 félévében 60 kreditet akkumulált. Ennek hiányában a harmadik, illetve ötödik félévtől költségtérítésessé válik. h.) A költségtérítés összegét, az ezért járó szolgáltatásokat, a költségtérítés befizetésének határidejét és a befizetés módját a TJSZ határozza meg. i.) Költségtérítéses képzésről államilag támogatott képzésre átvételt legalább 30 kredit akkumulálását követően, a megüresedő államilag támogatott helyekre a Tanulmányi Bizottság engedélyezheti a hallgató kérelmére. Az intézményben megüresedett államilag támogatott helyeket a kérelem benyújtására (félévente) – a Tanulmányi és Oktatásszervezési Központ adatközlése alapján – a Tanulmányi Bizottság döntése alapján lehet betölteni. A döntés alapja – amely az adatközlést követő 10 napon belül meg kell, hogy történjék – a (halmozott) súlyozott tanulmányi átlag.
Kredittel elismert tanulmányi teljesítmény beszámítása 22. §1 (1)
(2)
(3)
Egy adott ismeretanyag elsajátításáért egy alkalommal adható kredit. A kredittel elismert tanulmányi teljesítményt - ha annak előfeltétele fennáll - bármelyik felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok során el kell ismerni, függetlenül attól, hogy milyen felsőoktatási intézményben, milyen képzési szinten folytatott tanulmányok során szerezték azt. Az elismerés - tantárgyi program alapján - kizárólag a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetésével történik. El kell ismerni a kreditet, ha az összevetett ismeretek legalább hetvenöt százalékban megegyeznek. Az ismeretanyag összevetését a Kreditátviteli Bizottság végzi. A hallgatónak felmentésre irányuló kérelmét a félév megkezdését/első konzultációt követő három héten belül lehet benyújtani a Tanulmányi és Oktatásszervezési Központba. A határidőn túl benyújtott, vagy formailag hiányos kérelmek az adott félévben nem vehetők figyelembe. Kreditelismerés csak felsőfokú szakképzésben, illetve felsőfokú tanulmányokban szerzett eredmények alapján adható. Azon hallgatók számára, akik a Szolnoki Főiskola azonos szakán, vagy a BA képzések közös szakaszában, de más szakon már teljesítettek egy tantárgyat, a tárgy kreditértéke és osztályzata öt éven belül külön kérelem és tanszéki véleményezés nélkül a tantárgy Neptunon történő felvételekor átvezetésre kerül. Azon hallgatók számára, akik a Szolnoki Főiskolán, vagy a vele szerződés alapján együttműködő szakközépiskolák FSZ szakain teljesítettek olyan tantárgyat, amelyek a képzési programban szereplő kreditelismerési táblázat alapján beszámítható, öt éven belül külön kérelem és tanszéki véleményezés nélkül a tantárgy Neptunon történő felvételekor átvezetésre kerül. Az átvezetést a tanulmányi ügyintéző végzi. Amennyiben a hallgató az átvezetést nem fogadja el, jelzi a tanulmányi ügyintézőnek, aki törli a bejegyzést, a hallgató jelentkezhet vizsgára Nyelvi képzés 23. §
(1)
(2)
(3) (4)
1
Az oklevél kiadásának idegen nyelvi előfeltétele a főiskolai szintű alapképzési szakok képesítési követelményeiről, valamint az alapképzési (BSc/BA) szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló kormányrendeletekben, illetve miniszteri rendeletekben előírt szintű, államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga követelmény teljesítése és az azt igazoló okirat bemutatása. Amennyiben a képesítési követelmények általános nyelvvizsgát írnak elő, a követelmény teljesítése alól mentesülnek azon hallgatók, - akik tanulmányaik – első évfolyamon történő – megkezdésének évében legalább a 40. életévüket betöltik, - akik a megkezdett tanulmányaik során a szak képesítési követelményeiben meghatározott képzési idő alatt betöltik a 40. életévüket, és 2003. július 1-jén már hallgatói jogviszonyban álltak, - akik a 2003/2004. tanévben első évfolyamon megkezdett tanulmányaik során a szak képesítési követelményeiben meghatározott képzési idő alatt betöltik a 40. életévüket. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2015/2016. tanévben tesznek záróvizsgát. Amennyiben a képesítési követelmények szaknyelvi nyelvvizsgát írnak elő, a követelmény teljesítése alól a fentiek alapján mentesség nem adható.
A 22. § szövegét a Főiskola Szenátusa a 69/2009.(VIII.6.) számú határozatával a (3) ponttal kiegészítette.
(5)
(6)
Az a hallgató, aki az intézménybe történő felvételekor már rendelkezik a szak képesítési, illetve képzési és kimeneti követelményében előírt idegen nyelvi vizsgával, az adott nyelvből felmentést kérhet a kötelező idegennyelv-oktatásban történő részvétel alól. A szakirányú továbbképzésben előírt idegen nyelvi képzés követelményeit az érintett szak tanterve, illetve követelményrendszere tartalmazza. Testnevelés 24. §
(1)
A főiskolai alapképzés nappali tagozatain a testnevelés oktatása, a szakok tanterveiben foglaltaknak megfelelően két félévben kötelező. Ezt a követelményt legkésőbb az 5. félév végéig kell teljesíteni. Amennyiben a hallgató ezt a kötelezettségét nem teljesíti, úgy a tantárgyismétlés szabályai szerint újrafelvételre kötelezett. Egészségügyi okból részleges, vagy teljes felmentést orvosi szakvélemény alapján a Testnevelési csoport vezetője adhat. III. AZ ISMERETEK ELLENŐRZÉSE, VIZSGAREND 25. § Az ismeretek ellenőrzésének főbb formái
(1)
(2)
A különböző tantárgyak számonkérésének formáját az érvényes kreditrendszerű ajánlott tanterv, a hallgatói teljesítmény számonkérésének és értékelésének módját az ajánlott tantervek mellékletét képező tantárgyi programok rögzítik. A tantárgyak főbb számonkérési formái a következők: a) A szorgalmi időszak követelményeinek teljesítését az oktató aláírással ismeri el. Amennyiben a félév elismerésének feltételei között zárthelyi dolgozat is szerepel, annak javítására még a szorgalmi időszakon belül egy pótlási lehetőséget kell biztosítani. b) A beszámoló a tantárgyi programban meghatározott ismeretanyag számonkérése. Értékelése háromfokozatú minősítéssel történik. Jól megfelelt (5), megfelelt (3), nem felelt meg (1). A beszámoló "nem felelt meg" minősítését a szorgalmi időszak végéig egy alkalommal lehet kijavítani. c) Gyakorlati jegyet ír elő a tanterv, ha a tantárgy gyakorlati alkalmazása, az alkalmazási készség értékelése a képzési cél szempontjából lehetséges és szükséges. Gyakorlati jegy a félév során elsődlegesen a tanórán mutatott folyamatos teljesítmény, valamint zárthelyi és szemináriumi dolgozatok alapján adható. A gyakorlati jeggyel értékelendő tantárgy követelményeit a hallgatónak a szorgalmi időszakban kell teljesíteni. Az elégtelenül teljesített feladatok pótlására a szorgalmi időszakon belül egy alkalommal javítási lehetőséget kell biztosítani. Az értékelés ötfokozatú minősítéssel történik, melyről vizsgalapot kell kiállítani. d) A vizsga valamely tantárgy - általában egy oktatási időszakot átfogó –anyagának szóbeli vagy/és írásbeli számonkérése. Ennek keretében arról kell meggyőződni, hogy a hallgató milyen szinten sajátította el a tananyagot, illetőleg arról, hogy képes lesz-e az erre épülő további tananyag elsajátítására. A vizsga eredményébe zárthelyi dolgozat, házi dolgozat eredményét, a szorgalmi időszak teljesítményét a tantárgyi programban meghatározott mértékig lehet beszámítani. A vizsga értékelése ötfokozatú minősítéssel történik. A vizsgáról vizsgalapot kell kiállítani. e) A szigorlat a (kivétel BA, BSc, FSz képzés) képzési cél szempontjából alapvető tantárgy teljes ismeretanyagát lezáró számonkérési forma. A tanterv előírhatja a szigorlatban több tantárgy együttes számonkérését is. A szigorlat értékelése ötfokozatú minősítéssel történik, melyről vizsgalapot és jegyzőkönyvet kell készíteni. f) A c) és a d) esetben a félévi teljesítés és a vizsgaeredmény összegéből kell a jegyet a tantárgyi programokban foglaltak szerint megállapítani. g) A hallgató szakmai gyakorlatait a tantervben szereplő számonkérési forma szerint kell értékelni.
(3)
A tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés ellen fellebbezésnek nincs helye. Vizsgaidőszak 26. §
(1)
(2) (3)
(4) (5)
A vizsgaidőpontokat úgy kell meghatározni, hogy a hallgató vizsgáit arányosan elosztva tehesse le és a sikertelen vizsgáit (tantárgyanként maximum két javítóvizsgát) a vizsgaidőszakban teljesíthesse. A vizsgaidőpontok kijelöléséért és a vizsgafolyamat irányításáért az érintett a tanszékvezető a felelős. Írásbeli vizsgával záró tantárgy esetén legalább három vizsganapot kell megadni. A hallgatókat vizsgaidőpontokról a NEPTUN rendszerben a vizsgaidőszak kezdete előtt legalább két héttel kell tájékoztatni. A hallgató valamennyi vizsgatárgyból köteles a kiválasztott vizsganapra a NEPTUN rendszerben bejelentkezni, legkésőbb a vizsga előtti munkanap 1200-ig. A hallgató ugyanazon tárgyból egyszerre csak egy vizsganapra jelentkezhet. Ennek megsértése esetén a vizsganapról a hallgató kizárható. A tanszék korlátozhatja az egy-egy vizsganapra fogadható hallgatóknak a számát. Egy vizsgáztatónál 25 főnél több hallgató egy napra szóbeli vizsgán nem ajánlott. Az a hallgató, aki neki fel nem róható és igazolt okból (pl. tartós betegség) valamely tárgyból a vizsgáját megkezdeni a vizsgaidőszakban nem tudja, a tanszékvezető javaslata alapján a rektor által megbízott vezető engedélyével később is vizsgázhat, de a vizsgáit be kell fejeznie a vizsgaidőszakot követő tavaszi félév első hetének végéig, valamint a vizsgaidőszakot követő őszi félév kezdetéig. Az ilyen vizsgát vizsgaidőszakban tett vizsgának kell tekinteni. A vizsgáztatás rendje 27. §
A vizsgák lebonyolítása a tanszékek feladata. Vizsgára csak az a hallgató bocsátható, aki az előírt félévi költségtérítési és egyéb befizetési kötelezettségének eleget tett. (3) Az adott tárgyból a vizsgára bocsátás feltétele az aláírás megszerzése. (4) A szorgalmi időszak elismerése részeként előírt követelmény-értékelést (gyakorlati jegy, beszámoló minősítése) a leckekönyvbe a tanszéknek a szorgalmi időszak utolsó napjáig be kell vezetnie, s gondoskodnia kell arról is, hogy ezek az osztályzatok ugyanezzel a határidővel a NEPTUN rendszerben nyilvántartásba kerüljenek. (5) A hallgató a tanszék által meghatározott jelentkezési rendben és elfogadott vizsgaidőpontban köteles a vizsgán megjelenni, és vizsgát tenni, vagy legkésőbb a vizsga előtti munkanapon1200-ig a NEPTUN rendszerben visszaléphet. A vizsgára jelentkezett és meg nem jelent hallgatónak „nem jelent meg” megjegyzést kell beírni. (6) A vizsga, amennyiben az írásbeli, a vizsgalapok kiosztásával, szóbeli esetén a tétel ismertté válásával veszi kezdetét. A megkezdett vizsgát érdemjeggyel kell lezárni. Ez alól csak rendkívüli esemény következtében lehet eltérni, amit a vizsgalapon rögzíteni kell. (7) Minden vizsgát a képzés helyén kell tartani, ettől eltérni csak a rektor által megbízott vezető engedélyével lehet. (8) A vizsgáztató akadályoztatása esetén – másik vizsgáztató és/vagy más időpont megjelölésével – a tanszékvezető köteles gondoskodni a vizsgák időpontjának közzétételéről, illetve a hallgatók tájékoztatásáról és a vizsgák zavartalan lebonyolításáról. (9) Minden félévben két olyan tárgynál, ahol erre ugyanazon vizsgaidőszakon belül lehetőség van, a hallgató engedélyt kaphat sikeres vizsgajegye javítására. Az engedélyt az érintett szakfelelős adja meg. Az eredménytől függetlenül az így megismételt vizsga érdemjegye lesz érvényes. Ez a lehetőség záróvizsgára nem vonatkozik. (10) Ha a vizsgáztatást egy oktató végezte, akkor a hallgató kérelmére a sikeres vizsga javítását más oktató előtt kell tenni. (1) (2)
(11) A vizsgák zavartalanságáért, nyugodt és segítőkész légköréért a vizsgáztató, illetőleg a vizsgabizottság elnöke a felelős. (12) A szigorlat csak bizottság előtt tehető le, amelynek elnöke vezető oktató. A szigorlat szabályszerű lebonyolításáért és a szigorlati jegyzőkönyv kitöltéséért az elnök a felelős. (13) A vizsga eredményét szóbeli vizsga esetén a vizsga napján ki kell hirdetni és a tanszéknek gondoskodnia kell arról, hogy a tanszéki előadó azt legkésőbb a szóbeli vizsga befejezését követő munkanapon a NEPTUN rendszerbe is felvezesse. Az írásbeli vizsga eredményét legkésőbb a megírás napjától számított harmadik munkanapon ki kell hirdetni és azt a NEPTUN rendszerbe a fenti módon felvezetni. Írásbeli dolgozatát a hallgató a tanszék által megjelölt időpontban megtekintheti és elvárhatja, hogy a vizsgát (dolgozatot) értékelő oktató tájékoztassa őt beadott munkája minőségéről és értékelése indoklásáról. (14) Az osztályzat leckekönyvi bejegyzésére és aláírására a tantárgy vizsgáztató oktatója, illetve a vizsgabizottság elnöke jogosult. Indokolt esetben az aláírást és az osztályzatot a tanszék vezetője is beírhatja. A beírásra a tanszék vezetője több időpontot köteles megjelölni. Sikertelen vizsgák javítása, tantárgyismétlés 28. § (1)
(2) (3)
(4) (5) (6) (7)
(8)
(9)
Az érintett tanszéknek biztosítania kell, hogy a vizsgaidőszakban a hallgató a sikertelen vizsgát megismételhesse (a továbbiakban: javítóvizsga). A sikertelen javítóvizsga is megismételhető (a továbbiakban: ismétlő javítóvizsga). Egy tantárgy teljesítéséhez igénybe vehető vizsgakísérletek száma, a teljes képzés során, három tantárgy-felvételt feltételezve, legfeljebb kilenc. Ha az ismétlő javítóvizsga sem volt sikeres, és a vizsgán, valamint a javítóvizsgán ugyanaz az egy személy vizsgáztatott, a hallgató kérésére – amennyiben erre lehetőség van – biztosítani kell, hogy az ismétlő javítóvizsgát másik oktató vagy vizsgabizottság előtt tehesse le. Ez a jog akkor is megilleti a hallgatót, ha a vizsga letételére új képzési időszakban kerül sor. A vizsgáról való távolmaradás nem befolyásolhatja a hallgató tudásának értékelését. Ha a hallgató nem jelent meg a vizsgán, tudása nem értékelhető. Sikertelen vizsga esetén a vizsgáztató köteles az elégtelen osztályzatot a hallgató leckekönyvébe bejegyezni. Elégtelen kollokviumi vizsgát három nap, szigorlatot öt nap eltelte után lehet javítani. Ha a hallgató a sikertelen vizsgát kijavítani nem tudta, a tantárgy teljesítéséig azokat a tantárgyakat nem veheti fel, amelyek a nem teljesített tárgy előtanulmányi követelményei. A főiskola a sikertelen, vagy más, alapos okból, – pl. szakváltás miatt – nem teljesített vizsgák következő szemeszterben történő pótlására meghirdetheti bármely tantárgy vizsgakurzusát is, amely tanórával nem rendelkező speciális kurzus, mivel aláírással már rendelkeznek. A vizsgakurzust a tantárgyfelvétel időszakában kell felvenni. A vizsgára a hallgatónak önállóan kell felkészülni. Passzív tantárgyfelvétel maximum két alkalommal lehet. Egy tantárgy legfeljebb háromszor vehető fel. Kötelezően választható és szabadon választható tantárgy újrafelvétele lehetséges, de nem feltétlenül szükséges. Egy elégtelennel befejezett, vagy nem teljesített szabadon választható tantárgy, kurzus helyett a hallgató egy későbbi félévben másik tárgyat is felvehet. Az elégtelen osztályzat javítása esetén a vizsgáztató az új jegyet a vizsgalapra feljegyzi és a leckekönyvbe az elégtelen vizsgajegy mellé írja. A továbbiakban csak a kijavított jegyet kell figyelembe venni. Jegymegajánlás 29. §
(1)
Az olyan beszámolóval vagy kollokviummal záródó tárgyból, melynek előadásához szeminárium (gyakorlat) is csatlakozik, az oktató a hallgatónak az oktatási időszakban nyújtott teljesítménye, vagy TDK munkája alapján jeles vagy jó vizsgajegyet ajánlhat meg. A jegymegajánlást a szorgalmi időszak végéig a hallgatóval közölni kell. A megajánlott
(2)
osztályzatot a hallgató nem köteles elfogadni. Amennyiben azt elfogadja, azt az indexbe, a vizsgalapra és a Neptun-ba is be kell vezetni. Ha valaki az Országos TDK-n dolgozatával szekciójában az első öt helyezés közül bármelyiket éri el, mentesül az adott félév szakmailag leginkább kapcsolódó, és a konzulens által meghatározott tantárgyának vizsgakötelezettsége alól (kivéve, ha az gyakorlat) és automatikusan jeles értékelést kap.
A félévi munka elfogadása, kredit megszerzése, összesítése, félévzárás 30. § (1) (2) (3) (4)
(5) (6) (7)
A tantárgy oktatója a leckekönyvben aláírással igazolja, hogy az adott szorgalmi időszakban a hallgató az aláírás feltételéül szolgáló tanulmányi kötelezettségének eleget tett. Ha a hallgató a félévi követelményt nem teljesítette, az oktatónak az aláírást meg kell tagadnia. Az aláírás megszerzésének legvégső határideje a szorgalmi időszak utolsó napja. Ha a hallgató valamely tárgyból nem kap aláírást, a vizsgára bocsátás feltételei abból a tárgyból nem teljesülnek, így a vizsgát nem kezdheti meg. Az aláíráson felül, az egyes tantárgyak a kreditjének megszerzéséhez a hallgatónak legalább elégséges gyakorlati, kollokviumi vagy szigorlati jegyet kell kapnia. A megszerzett kreditek száma nem függ az érdemjegytől. Az elégtelen szakmai gyakorlat nem javítható, lehetőség szerint a következő félévben – külön díjfizetés mellett – meg kell ismételni. A szorgalmi időszak utolsó két hetében csak pótzárthelyi dolgozat íratható. Más intézményekből, vagy szakról hozott kredit elfogadása esetén a hallgató megkapja a kreditpontot, és hozott osztályzatát. Ezt az ösztöndíjindex számításánál figyelembe kell venni. A tanulmányi követelmények teljesítése 31. §
(1)
(2)
A hallgatónak újra fel kell venni azt a tantárgyat, amelynek a követelményeit nem teljesítette. Amennyiben a hallgató az adott félévben nem szerez aláírást, a tantárgy újrafelvétele csak aktív módon történhet. Az utolsó szemeszter lezárásának, illetve az abszolutórium megszerzésének egyik feltétele, hogy a hallgató a szak tantervében előírt krediteket teljesítse. A tanulmányi átlageredmény kiszámítása 32. §
(1)
A kreditrendszerű képzésben a hallgató teljesítményének nyomon követésére a tanulmányok egy félévnél hosszabb időszakára vagy a tanulmányok egészére számított (halmozott) súlyozott tanulmányi átlag szolgál. A súlyozott tanulmányi átlag (STA) számításánál az adott időszakban teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzataiból képzett összeget a teljesített tárgyak kreditjeinek összegével kell osztani.
STA (2)
(kredit érdemjegy ) kredit
Egy félévben a hallgató teljesítményének mennyiségi és minőségi megítélésére a kreditindex, illetve a korrigált kreditindex alkalmas. A kreditindex számításánál a félévben teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzataiból képezett összeget az átlagos előrehaladás esetén egy félév alatt teljesítendő harminc kredittel kell osztani.
KI
(kredit érdemjegy) FK
FK = 30, ez alól kivételt képeznek a 8 féléves levelező tagozatos és távoktatásos képzések, amelyekre FK = 22. Az FK így meghatározott értéke alkalmazandó a képzési idő alatt és után is, egészen az abszolutórium megszerzéséig. (3)
A korrigált kreditindex a kreditindexből a félév során teljesített és az egyéni tanrendben vállalt kreditek arányának megfelelő szorzótényezővel számítható. A hallgató félévi felelősségteljes tanrend-kialakítását és az ösztöndíj igazságos elosztását szolgálja a korrigált kreditindex:
KI korr
(kredit érdemjegy ) K , FK K felvett
ahol ΣK a teljesített kreditek száma, ΣKfelvett pedig a felvett kreditek száma. 33. § (1) (2) (3) (4)
(5)
(6) (7)
A tanulmányi átlageredményt (kreditindexet) a félévi követelmény teljesítését követően kell megállapítani. A félév lezárásaként a leckekönyvnek tartalmaznia kell az adott félévben és az addigi tanulmányok alapján összesített kreditpontokat. A hallgató tanulmányi munkájának mennyiségét az adott félévben megszerzett kreditpontok száma mutatja. Kreditpont csak az elégtelentől különböző jeggyel lezárt tárgyakra adható. Az átlag számításánál a felvett és teljesített kötelező, kötelezően választható és szabadon választott tárgyak eredményeit figyelembe kell venni. Az átlagot az adott szemeszterben teljesített – ötfokozatú/háromfokozatú osztályzattal minősített – tárgyakra kapott végleges, utolsó érvényes osztályzatokból kell számítani. Az átlageredmény kiszámításakor a már korábban átlageredménybe beszámított, az adott félév követelményének alapjául szolgáló érdemjegyet beszámítani nem lehet. A befogadott tantárgy eredményét a súlyozott tanulmányi átlagba be kell számítani. A súlyozott átlag számítható a hallgató egy szemeszterben megszerzett, valamint az összes megszerzett kreditpontjára is. Utóbbi a kumulált átlag, mely az összes lezárt szemeszterre összesített tanulmányi átlag. Az első félévtől a leckekönyvbe be kell írni a kumulált átlagot is. Az ösztöndíjindex (korrigált kreditindex) egy félévre vonatkozik. Az adott félévi ösztöndíjak megállapításának alapja az előző félévi ösztöndíjindex. A hallgató előmenetelét a Tanulmányi és Oktatásszervezési Központ tartja nyilván, különösen: a féléves teljesítményt (STA, KI, KIkorr), végbizonyítvány (abszolutórium) kiadási követelmények teljesülését, diploma követelmények teljesülését. Elbocsátás az intézményből 34. §
(1)
El kell bocsátani az intézményből a hallgatót, azaz hallgatói jogviszonya megszűnik, a hallgatói névsorból törlésre kerül: a) fegyelmi határozata alapján, b) ha díjfizetési kötelezettségének 2. felszólításra sem tett eleget, c) ha azt írásban kérte,
(2) (3)
d) kötelező tantárgyat nem tudott teljesíteni a 3. tantárgy-felvétel után sem, e) kötelező tantárgyat nem tudott teljesíteni a 9. vizsgakísérlet után sem, f) ha túllépi a maximálisan engedélyezett passzív félévek számát (4), g) ha túllépi a maximálisan engedélyezett aktív félévek számát (16). A tanulmányi okból törölt hallgató – (1) bekezdés szerinti – csak új sikeres felvételi eljárást követően, újbóli beiratkozással folytathatja tanulmányait. A tanulmányai folytatása alól fegyelmi vétség miatt felfüggesztett hallgató tanulmányainak folytatását csak abban az esetben kérheti, ha mentesül a fegyelmi büntetés hátrányos jogkövetkezményei alól. IV. A VÉGBIZONYÍTVÁNYRA (ABSZOLUTÓRIUMRA), A SZAKDOLGOZATRA, A ZÁRÓVIZSGÁRA ÉS AZ OKLEVÉLRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A főiskolai képzés lezárása 35. §
(1)
(2) (3)
(4)
Főiskolai alapképzés, újabbdiplomás képzés, valamint a szakirányú továbbképzés lezárásaként a hallgató részére végbizonyítványt (abszolutóriumot) kell kiállítani. Végbizonyítványt az intézmény annak a hallgatónak állít ki, aki a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelményeket és az előírt szakmai gyakorlatot - a nyelvvizsga letétele, a szakdolgozat, diplomamunka elkészítése kivételével - teljesítette, és az előírt krediteket megszerezte. A végbizonyítványt a hallgató leckekönyvében a rektor által megbízott vezető. A végbizonyítványt szerzett hallgató a végzettség megszerzése érdekében – amennyiben teljesítette a záróvizsgára bocsátás feltételeit – záróvizsgát tehet. A főiskola a főiskolai szintű alapképzési szakokon az általa meghirdetett szakirányokon előírt tanulmányi követelmények teljesítése után az oklevélbe bevezeti a szakirány nevét. A hallgató kérésére ettől el lehet tekinteni. Ebben az esetben az intézmény a szakirány elvégzését igazoló tanúsítványt ad ki, amelyet az oklevélben kell elhelyezni. BA/BSc szakokon csak azok a szakirányok írhatók be az oklevélbe, amelyeket a FMAB a szakindítás engedélyezési eljárása során jóváhagyott. Egyéb – intézményi hatáskörben indított – szakirányok elvégzéséről tanúsítvány adható ki. A záróvizsga 36. §
(1)
(2)
(3)
A hallgató a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése után tanulmányait az alapképzésben, továbbá a szakirányú továbbképzésben záróvizsgával fejezi be. A hallgató a záróvizsgára jelentkezési lap kitöltésével jelentkezik, a szakdolgozat beadásának határidejéig. A jelentkezési lap tartalmazza a záróvizsgára bocsátás aktuális feltételeit. A záróvizsgára bocsátás feltételei: a) a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése, b) a mintatantervben meghatározott kreditpontok teljesítése, c) a képzés egészére az STA legalább 2,00, d) a szakdolgozat benyújtása, és annak két bíráló által történő elfogadása, e) a szak képesítési, képzési és kimeneti, illetve tantervi követelményrendszerében meghatározott más, a záróvizsgára bocsátás feltételeként előírt tanulmányi, elméleti vagy gyakorlati követelmények teljesítése, f) a főiskolával szembeni anyagi (pénzügyi, könyvtári, vagy dologi) tartozásainak rendezése. A záróvizsga részei: Szakdolgozat megvédése, Szakmai tárgyakat átfogó komplex szóbeli vizsga.
(4)
A záróvizsga a végbizonyítvány megszerzését követő vizsgaidőszakban, majd a hallgatói jogviszony megszűnése után, határidő nélkül, bármelyik vizsgaidőszakban, az érvényes képzési követelmények szerint letehető. A záróvizsga-bizottság 37. §
(1)
(2)
A záróvizsgát záróvizsga-bizottság előtt kell tenni, amelynek elnöke és legalább még két tagja van. A záróvizsga-bizottságot úgy kell összeállítani, hogy legalább egy tagja egyetemi vagy főiskolai tanár, illetve egyetemi vagy főiskolai docens legyen, továbbá legalább egy tagja ne álljon foglalkoztatási jogviszonyban az érintett felsőoktatási intézménnyel. A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A záróvizsga-bizottság elnökét és tagjait a rektor által megbízott vezető bízza meg, illetve kéri fel. A szakdolgozat 38. §
(1) (2)
(3)
Alapképzésben, újabbdiplomás képzésben és szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgatóknak a záróvizsgára szakdolgozatot kell készíteniük. A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő szakmai tárgyakhoz kapcsolódó feladat megoldása, amelynek elkészítésével a hallgatónak tanúsítania kell, hogy jártas a tananyagon túlmenően a hazai és nemzetközi szakirodalomban, tanulmányaira alapozva a szakirodalom feldolgozásával képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, továbbá – különösen a választott szakterületen – önálló munka végzésére. A szakdolgozat készítésével kapcsolatos egyéb követelményeket a szakok képesítési és kimeneti követelményei és a szakfelelős tanszékek külön szabályozzák. A záróvizsga általános szabályai 39. §
(1)
(2)
(3)
(4)
(5)
A szakdolgozat bírálatára két bírálót kell felkérni. Az egyik bíráló lehet az érintett tanszék oktatói kollektívája, akik a záróvizsgát megelőző, ún. tanszéki védés alkalmával bírálnak. A formai követelményeknek meg nem felelő szakdolgozat nem bírálható el. Amennyiben a szakdolgozat bírálója a szakdolgozatról, vagy annak egy részéről azt állapítja meg, hogy az nem a hallgató munkája, a szakdolgozat nem értékelhető és a hallgató ellen fegyelmi eljárást kell kezdeményezni. Ha az egyik bíráló elégtelenre minősítette a szakdolgozatot, harmadik bírálónak kell kiadni bírálatra. Amennyiben a harmadik bíráló is elégtelenre minősíti azt, úgy a hallgató záróvizsgára nem bocsátható és új szakdolgozatot kell készítenie. A hallgató akkor sem bocsátható záróvizsgára, ha a mindkét bíráló elégtelenre minősíti a dolgozatot. Ez esetben is új szakdolgozatot kell készítenie. Ennek feltételeit és határidejét az illetékes oktatási szervezeti egység vezetőjének véleménye alapján a rektor által megbízott vezető állapítja meg. A záróvizsga eredménye: a két bíráló véleményének figyelembe vételével a bizottság által a szakdolgozat védésére adott osztályzat és a komplex szóbeli vizsga osztályzatának számtani átlaga. A szakdolgozatot a bírálók és a bizottság, a szóbeli vizsgát a záróvizsga bizottság tagjai ötfokozatú osztályzattal értékelik, majd zárt tanácskozás keretében szavazással állapítják meg a szakdolgozat és a komplex szóbeli vizsga végosztályzatát. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A záróvizsga eredményét a bizottság elnöke hirdeti ki. A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A záróvizsga részeredményét és az oklevél minősítését a leckekönyvbe is be kell vezetni.
Sikertelen záróvizsga megismétlése 40. § (1) (2)
Ismételt záróvizsga legfeljebb két alkalommal, leghamarabb a következő záróvizsga időszakban tehető. Amennyiben a hallgató nem tudta a záróvizsgát teljesíteni, kimerítette az ismételt záróvizsgák kereteit, kérelmére a rektor által megbízott vezető kivételesen újabb záróvizsgát engedélyezhet. Az oklevél 41. §
(1)
(2)
(3)
Az alapképzésben és a szakirányú továbbképzésben a sikeres záróvizsga alapján, a főiskola a jelölt számára, a 2005. évi CXXXIX. Törvény a felsőoktatásról szóló törvény 62. § (5) bekezdésének megfelelő formában és tartalommal oklevelet állít ki. Az oklevelet a záróvizsga bizottság elnöke és a rektor/ rektor által megbízott vezető írja alá. Ha a záróvizsga időszakában a hallgató nem rendelkezik nyelvvizsgát igazoló okirattal, és ezért az oklevél kiállítására a záróvizsga vizsgaidőszakát követően kerül sor, a záróvizsgabizottság elnöke helyett a rektor által megbízott vezető is aláírhatja az oklevelet. Az oklevél minősítése a kreditpontokkal súlyozott tanulmányi átlag (STA), és a záróvizsga eredményének számtani közepe. A kiszámított átlageredmény alapján az oklevelet a következők szerint kell minősíteni: kiváló jeles jó közepes megfelelt
(4)
(5)
4,81-5,00 4,51-4,80 3,51-4,50 2,51-3,50 2,00-2,50
A kifutó főiskolai szintű alapképzési szakokon az oklevél minősítése az 1997. augusztus 25én elfogadott TVSz. 37. § (3) és (4) bekezdése szerint kerül megállapításra. Az oklevél minősítését a szigorlatok átlaga és a záróvizsga eredményének számtani közepe határozza meg. Az oklevéllel és a diploma melléklettel kapcsolatos egyéb tevékenységek külön kerülnek szabályozásra. Kitüntetéses oklevél 42. §
(1)
(2)
Kitüntetéses oklevelet kap az, akinek a záróvizsga eredménye 5,0, a kreditpontokkal súlyozott tanulmányi átlaga legalább 4,5, és osztályzatai között közepesnél alacsonyabb nincs. A szakirányú továbbképzésben kitüntetéses oklevelet, az (1) bekezdés szerinti feltételek teljesítése mellett csak az a hallgató kaphat, aki a megelőző egyetemi vagy főiskolai tanulmányai során is kitüntetéses oklevelet szerzett.
ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 43. § (1)
(2)
(3)
(4)
Az 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény alapján megkezdett képzéseket – folyamatos képzésben – változatlan szakmai követelmények, változatlan vizsgarend keretében, változatlan oklevél kiadásával kell befejezni. Azok a hallgatók, akik a tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je előtt kezdték meg, azt a tantervi követelmények alapján fejezhetik be, és az 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján főiskolai szintű végzettséget tanúsító oklevelet szereznek. Kivételt képeznek ez alól a 2005. szeptemberében mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök (BSc), vagy mezőgazdasági mérnök (BSc) szakon tanulmányaikat megkezdett hallgatók. Azok a hallgatók, akik tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je előtt kezdték meg, de tanulmányaikat az 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény rendelkezései szerint nem fejezik be, a tanulmányok és vizsgák beszámítási rendje szerint a 2005. évi CXXXIX. törvény rendelkezései alapján folytathatják tanulmányaikat. A 2005. évi CXXXIX. törvény alapján indított mesterképzésbe bekapcsolódhatnak a főiskolai szintű végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezők is. V. VEGYES ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK Hatálybalépés 44. §
(1)
E szabályzatot a Főiskola Szenátusa 2007. június 26.-i ülésén megtárgyalta és az 56/2007. (06.26.) számú határozatával elfogadta. A szabályzat az elfogadás napján lép hatályba, alkalmazása a 2007/2008. tanévtől minden hallgató, oktató, tanár, ügyviteli dolgozó számára kötelező. Távoktatás 45. §
(1)
A távoktatás sajátosságainak megfelelő külön szabályozást a 8. melléklet tartalmazza.
Szolnok, 2007. június 26. Dr. Törzsök Éva rektor A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat tartalmi változtatás nélküli aktualizálásra került 2010. szeptemberében.
Dr.Túróczi Imre rektor
1.sz. melléklet Kiegészítés a Tanulmányi és Vizsgaszabályzathoz Leckekönyv 11.§-ához
Eljárási kérdések
1.
A tanulmányi és vizsgaügyekben benyújtott elektronikus kérelmeit a hallgató a kérelem jellegétől függően köteles indokolni, a kérelemben felhozottakat köteles megfelelően alátámasztani és igazolni, a rendszeresített nyomtatványokon benyújtandó kérelmeknél a kért összes adatot köteles megadni.
2.
A jelen szabályzat által érintett ügyekben hozott döntést írásbeli határozatba kell foglalni A döntésről a kérelmező értesíthető összesített, kivonatolt vagy összefoglaló kiadvány formájában, vagy elektronikusan.
3.
A főiskola a Neptun Tanulmányi és Információs rendszer használatával elektronikus leckekönyv-vezetést alkalmaz. Az alkalmazás során: - az érdemjegyeket a 16.5. pont szerint köteles a vizsgáztató a hallgató tudomására hozni oly módon, hogy rögzíti az elektronikus rendszer felületén; - a hallgató a Neptunból nyomtatott kurzusteljesítési lapján – szóbeli vizsga esetén – az oktató köteles az érdemjegyet rögzíteni és aláírásával ellátni; - írásbeli érdemjegyek utólagos ellenőrzésére a dolgozat szolgál, amelyen az értékelésnek valamint az értékelő nevének és aláírásának szerepelnie kell; - a vizsgaidőszak zárását követő 14 napon keresztül a hallgató a Neptunban szereplő értékelés valódiságát vitathatja a kurzusért felelős egységnél. A kifogásolt értékelést a bemutatott kurzusteljesítési lap, illetve a dolgozatra írt jegy alapján – ha a kifogás jogosságáról meggyőződtek – javítani kell. A javítást az érintett egység vezetőjének levele alapján a tanulmányi adminisztráció végzi el. A hallgató felszólalásának vitatása esetén a Tanulmányi Bizottság dönt. Méltánytalanság ellen a felülbírálat szabályai szerinti felszólalásra van lehetőség. - A hallgató indokolt esetben kérheti a leckekönyv adatait tartalmazó, hitelesített okirat kiállítását, amelyet a főiskola térítésmentesen és kötelező jelleggel kiad. - A leckekönyvvel rendelkező hallgató a kurzusteljesítési lap helyett továbbra is használhatja a megszerzett értékelések igazolására a papíralapú okmányt is, amelyet kérésre a tanulmányi adminisztráció köteles hitelesíteni. Hatályos 2010. szeptember 1-jétől. A 2010. szeptember 1-je előtt tanulmányaikat megkezdőkre továbbra is a papíralapú leckekönyv kezelése vonatkozik, azzal a megjegyzéssel, hogy a jelenleg használt nyomdai úton előállított, lapjaiban sorszámozott, szétválaszthatatlanul összefűzött leckekönyvbe, az elektronikus hallgatói nyilvántartásban szereplő adatokkal megegyezően kitöltött etikett beragasztását és hitelesítését alkalmazza az intézmény.
2.sz.melléklet Kiegészítés Az elektronikus leckekönyv vezetésének és alkalmazásának szabályai Alkalmazási feltételek és szabályok 1. Jogszabályi háttér: 79/2006. (IV. 5.) Kormányrendelet 15/D § (1) A felsőoktatási intézmény által alkalmazott leckekönyv lehet b) elektronikus okirat, c) a felsőoktatási intézmény elektronikus ügyintézési rendszeréből kinyomtatott, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott rend szerint hitelesített és szétválaszthatatlanul összetűzött okirat. (6) Ha a hallgató tanulmányait átvétellel más felsőoktatási intézményben folytatja, az elbocsátó felsőoktatási intézmény a hallgatói jogviszony megszűnésének időpontját a leckekönyvbe bejegyzi és a leckekönyvet – a hallgatói jogviszony megszűnését követő 15 napon belül – hivatalból átteszi az átvevő felsőoktatási intézményhez. (8) A hallgató részére hallgatói jogviszonyának megszűnésekor – a (6) bekezdésben írt eset kivételével – a leckekönyvet ki kell adni. (9) (…) Az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti leckekönyv esetén a Hivatal által – erre irányuló kérelem és a tartalmi elemek alapján, hatósági eljárás keretében – jóváhagyott nyomtatási képet és formát kell alkalmazni. Az elektronikus tanulmányi rendszerből (Neptun) az Oktatási Hivatal által hitelesített formátumban nyomtatott leckekönyvet a hallgató intézményből való végleges távozásakor, illetve a hallgatói jogviszony megszűnésekor kell létrehozni. A nyomtatvány számozott lapjait nemzeti színű zsinórral kell összefűzni és ennek körcímkével leragasztott végét le kell pecsételni és a Tanulmányi és Oktatásszervezési Központ (TOK) vezetőjének aláírásával hitelessé és szétválaszthatatlanná tenni. A nyomtatott leckekönyv tartalmaz minden, az elektronikus leckekönyv jogszabályi tartalmát jelentő adatot és bejegyzést. [15/D § (2)] Több képzés párhuzamos intézményi végzése esetén a leckekönyv kiadása csak az utolsó képzés befejezéséhez kötődik. (5)d) a hallgató félévente egy alkalommal jogosult ingyenesen kivonatot kapni a leckekönyvről; A jogviszony folytonossága alatt a hallgató félévente egyszer hitelesített teljesítménylapot igényelhet, amelynek másolatait használhatja képzésének igazolására. Ismételt teljesítménylap-igénylés a különeljárás szabályai szerinti térítéshez kötött. (5)c) a szervezeti és működési szabályzatban szabályozni kell az elektronikus ügyintéző rendszerhez való hozzáférésnek, a bejegyzések rögzítésének szabályait;
2. Az elektronikus leckekönyv hozzáférési szabályai Hozzáférés a Neptun jogosultsági rendszere szerint. Különösen: a) Hallgatói jogosultságok: - a hallgatónak az elektronikus indexbe írási jogosultsága nincs; - a hallgató jogosult jogviszonya teljes tartama alatt betekinteni elektronikus indexébe a belépési egyéni kód segítségével; továbbá - a hallgató jogosult a tanulmányi adatbázisból, meghatározott tanulmányi időszakban, kurzusteljesítési lapot kinyomtatni és azt teljesítései igazolására használni. - A hallgató jogosult a teljes vizsgaidőszak alatt az érdemjegyek korrekciójára kezdeményezést tenni az oktatónál, illetve oktatási egységénél. Elutasítás esetén a kérelmet a Tanulmányi Bizottsághoz kell továbbítani. Méltánytalanság ellen a felülbírálat szabályai szerinti felszólalásra van lehetőség. - A hallgató jogosult a vizsgaidőszakot követő 14 munkanap alatt felszólalni az elektronikus indexében rögzített érdemjeggyel kapcsolatban, és kezdeményezni az érdemjegyének korrekcióját a leckekönyve vagy a kurzusteljesítési lap alapján az oktatónál, illetve oktatási egységénél. Az oktatói véleményezéssel ellátott kérelmet továbbítani kell a Tanulmányi és Oktatásszervezési Központhoz, ahol egyetértő oktatói vélemény esetén elvégzik a jegy korrekcióját, ennek hiányában továbbítják a kérelmet a Tanulmányi Bizottsághoz. b)
Oktatói jogosultságok: - az oktató, oktatói Neptun jogosultsága felhasználásával az elektronikus indexbe a felelősségére bízott kurzusokra vonatkozó, értékelő bejegyzést tehet, a meghirdetett értékelési elvárásoknak megfelelően; - az oktató a felelősségi körébe rendelt kurzusok vizsgalapjait ellenőrizheti, és az abban szereplő érdemjegyek korrekcióját elvégezheti a vizsgaidőszak utolsó napjáig; - az oktató a felelősségi körébe rendelt kurzusok vizsgalapjait a vizsgaidőszakot követő 14 munkanap alatt is ellenőrizheti, és az érdemjegyek korrekciójára kezdeményezést tehet írásban, vagy a főiskolán működtetett elektronikus rendszerben a Tanulmányi és Oktatásszervezési Központ vezetőjénél.
c)
TOK jogosultságok: - a rektor által adott jogosultság alapján, amely személyre vonatkozik, továbbá PC-IP szám alapján, amely a rendszerbelépéssel rendelkező számítógépre vonatkozik, a ta nulmányi adminisztrációval megbízott személy az elektronikus index minden számára elérhetővé tett adatát létrehoztatja vagy módosíthatja, az értékelésre vonatkozó oktatói bejegyzés kivételével. Az oktatói vizsgalapokról származó adatok módosítását csak az oktató, vagy annak tanszéke írásbeli egyetértő előterjesztése alapján, vagy Tanulmányi Bizottsági határozat szerint végezhet.
d)
Neptun-üzemeltetés jogosultságai: - a Neptun adminisztrációs jogokkal rendelkező személyeknek az elektronikus indexre vonatkozó bejegyzési jogosultsága nincs; - különleges, csak az oktatási és tudományos igazgató írásbeli rendelkezésére, és a Neptun-üzemeltetés vezetőjének engedélye alapján, adatbázis szinten kezelt bejegyzés készülhet. Ennek tényét rögzíteni kell és a változtatás előtti állapotról hiteles másolatot kell készíteni.
e)
A vizsgalapon történt korrekció esetén a hallgató elektronikus értékesítést kap.
3. Az elektronikus leckekönyv hitelesen tartására vonatkozó szabályok A kurzusfelvételi időszak hallgatók által befolyásolható részének végén (kurzusfelvételi Webes időszak zárónapja) tagozatonként (mert eltérő a befejező dátum) készül hallgatói kurzusfelvételről mentés biztonságos adathordozóra az erre jogosult elektronikus aláírásával. Ez a rögzítés biztosíték arra, hogy ellenőrizhető legyen a hallgató által felvett kurzusokban későbbi időpontban létrehozott esetleges változatás. A félév további részében – nem hallgató által – felvitt, vagy törölt kurzusok és más TOK bejegyzések, kérelmek vagy határozatok eredményei, amelyeknek ügyiratból visszakereshető nyomának kell lennie. A kurzusfelvételről értesítést a hivatali kurzusfelvételi időszak végén kap a hallgató az általa kinyomtatható kurzusteljesítési lapon. A nyomtathatóság kezdő időpontja a vizsgaidőszak előtt három héttel van. Ettől a naptól számított 5 munkanapon belül a hallgató vitathatja a kurzusaira vonatkozó bejegyzéseket. A Neptunból nyomtatott kurzusteljesítési lap egyszerre kurzusfelvételi értesítés és teljesítmény értesítési lap is. Hitelességét az elektronikus adatbázis elektronikus aláírással hitelesített másolata jelenti, amely összehasonlítási alap vitatott esetben, a szóbeli jegyek oktatói aláírása pedig biztosítja a szerzett jegy valódiságának bizonyítását szükség esetén. Az oktató törvényi kötelezettsége a papíralapú értesítés adása, tehát a Neptunból nyomtatott kurzusteljesítési lapot (vagy tovább használt leckekönyvet) meg kell követelnie a vizsgán. 4. A Neptun adatbázis esetleges sérülése esetén az adatok hiteles, jogi eljárásban is helytálló visszaállításának, illetve felszólalás esetén hiteles adat biztosításának szabálya Az adatbázis meghatározott időpontokban történő biztonságos adathordozóra írásával valósul meg a hitelesen tartás úgy, hogy biztonsági másolatok készülnek az elektronikus aláírással hitelesített anyagról. A kurzusfelvétel fentiekben részletezett hiteles másolatán túl a hallgatók és tanárok által jóváhagyott (felszólalt, vagy tudomásul vette) és lezárt elektronikus indexek főiskolai teljes anyagának elektronikus aláírással hitelesítetten biztonságos adathordozóra írását is el kell végezni. A határnapokon a biztonságos adathordozóra mentést a Neptun-üzemeltetés végzi el. A fenti eljárással az adatok, a hitelesítés a fázistól kezdve, elektronikusan hitelesítetté válnak, további módosításukra nincs mód. Ezek már elektronikus ügyintézés szintű, hitelesített adatok. Ennél korábbi biztonsági eljárások a jelenlegi pénzügyi és technikai szinten nem várhatók el.
