Ikt. sz.: SZF/……………………/2015
SZOLNOKI FŐISKOLA
TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT
2015
TARTALOMJEGYZÉK
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK _______________________________________________ 4 1. § A Szabályzat hatálya ___________________________________________________ 4 2.§ A tanulmányi és vizsgaügyekben eljáró testületek és személyek _________________ 4 3. § Jogorvoslat, fellebbezés, méltányosság ____________________________________ 5 4. § Ügyintézés, határidők __________________________________________________ 5 5. § A hallgatói jogviszony létesítése __________________________________________ 6 6. § Regisztráció, tárgyfelvétel _______________________________________________ 7 7. § A hallgatói jogviszonyhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek _________________ 7 8. § A hallgatói jogviszonyhoz kapcsolódó költségviselés formái ____________________ 8 9. § A költségviselési formák közötti átsorolás __________________________________ 9 10. § A hallgatói jogviszony szüneteltetése _____________________________________ 9 11. § A hallgatói fegyelmi- és kárfelelőssége ___________________________________ 10 12. § Átvétel_____________________________________________________________ 10 13. § A hallgatói jogviszony megszűnése, megszüntetése ________________________ 11 II. A TANULMÁNYOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK __________________________ 12 14. § Tájékoztatási kötelezettségek __________________________________________ 12 15. § A tanév időbeosztása _________________________________________________ 12 16. § Tanulmányi követelmények és a hallgatók teljesítményének értékelése ________ 13 17. § Önkéntes tevékenység ________________________________________________ 14 18. § Leckekönyv _________________________________________________________ 14 19. § A tantárgyak meghirdetése ____________________________________________ 15 20. § Egyéni tanulmányi terv _______________________________________________ 16 21. § Részvétel a foglalkozásokon ___________________________________________ 16 22. § Szak-, szakirány-, specializáció és tagozatváltás ___________________________ 17 23. § A párhuzamos képzés _________________________________________________ 17 24. § Vendéghallgatói jogviszony ____________________________________________ 17 25. § Külföldi részképzés szabályozása________________________________________ 17 26.§ A beérkező nemzetközi hallgatókkal kapcsolatos rendelkezések _______________ 19 27. § Kedvezményes tanulmányi rend ________________________________________ 19 28. § Kredittel elismert tanulmányi teljesítmény beszámítása _____________________ 20 29. § Nyelvi képzés _______________________________________________________ 20 30. § Egészségfejlesztés ___________________________________________________ 21
2
31.§ Tehetséggondozás, mentorálás _________________________________________ 21 III. AZ ISMERETEK ELLENŐRZÉSE, VIZSGAREND _________________________________ 21 32. § Az ismeretek ellenőrzésének főbb formái _________________________________ 21 33. § Vizsgaidőszak _______________________________________________________ 22 34. § A vizsgáztatás rendje _________________________________________________ 23 35. § Sikertelen vizsgák javítása, tantárgyismétlés ______________________________ 23 36. § Jegymegajánlás _____________________________________________________ 24 37. § A félévi munka elfogadása, kredit megszerzése, félévzárás, a tanulmányi követelmények teljesítése __________________________________________________ 25 38. § A tanulmányi átlageredmény fajtái _____________________________________ 25 39. § A tanulmányi átlageredmény megállapítása ______________________________ 26 40.§ Fogyatékkal élő hallgatókra vonatkozó külön rendelkezések _________________ 26 IV. A VÉGBIZONYÍTVÁNYRA (ABSZOLUTÓRIUMRA), A SZAKDOLGOZATRA, ___________ 27 A ZÁRÓVIZSGÁRA, AZ OKLEVÉLRE ÉS A BÖLCSEK KÖVE KITÜNTETŐ CÍMRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK__________________________________________________________ 27 41. § Az alapképzés lezárása________________________________________________ 27 42. § A záróvizsga ________________________________________________________ 27 43. § A Záróvizsga Bizottság ________________________________________________ 28 44. § A szakdolgozat ______________________________________________________ 28 45. § A záróvizsga általános szabályai ________________________________________ 29 46. § Sikertelen záróvizsga megismétlése _____________________________________ 29 47. § Az oklevél __________________________________________________________ 29 48. § A Bölcsek köve cím adományozása ______________________________________ 31 V. A HALLGATÓI MUNKAVÉGZÉS SZABÁLYAI ___________________________________ 31 49. § Hallgatói munkaszerződés _____________________________________________ 31 50. § A hallgatói munka díjazása ____________________________________________ 31 VI. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK _________________________________________ 32 51. § Távoktatás _________________________________________________________ 32 52.§ Hatályba lépés _______________________________________________________ 32
3
A Szolnoki Főiskola (a továbbiakban: Főiskola) Szenátusa a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011.évi CCIV. törvényben (a továbbiakban: Nftv.) biztosított jogkörénél fogva, figyelembe véve az Nftv. hatályos rendelkezéseit, az Nftv. végrehajtásához szükséges egyes rendelkezésekről szóló 248/2012. (VIII.31.) és a 87/2015. (IV.9.) Korm. rendeleteket, a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII.28.) Korm. rendeletet, a Hallgatói Önkormányzattal (a továbbiakban: HÖK) egyetértésben a következők szerint határozza meg Tanulmányi és Vizsgaszabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat): I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § A Szabályzat hatálya (1)
(2)
(3)
A Szabályzat hatálya kiterjed a Főiskolán az alapképzésben, a felsőoktatási szakképzésben, a szakirányú továbbképzésben, nappali, levelező és távoktatás tagozaton 2015. szeptember 1-jétől hallgatói jogviszonyt létesítő személy(ek) (továbbiakban: hallgató(k)) tanulmányi és vizsgaügyeire mind a hagyományos, mind a duális képzésre vonatkozóan. Az (1) bekezdésben meghatározott hallgatókon kívül a Főiskolán az oktatási tevékenységben résztvevőknek, valamint a tanulmányi és vizsgatevékenységgel foglalkozó működtetői munkakörökben dolgozóknak egyaránt kötelessége a Szabályzat rendelkezéseinek betartása. A HÖK egyetértési jogát akkor gyakorolhatja, ha a) megválasztotta tisztségviselőit és jóváhagyták az alapszabályát, és b) a HÖK választásokon a Főiskola teljes idejű nappali képzésben részt vevő hallgatóinak legalább huszonöt százaléka igazoltan részt vett. 2.§ A tanulmányi és vizsgaügyekben eljáró testületek és személyek
(1)
(2)
(3)
(4)
A Főiskolán tanulmányi és oktatási ügyekben eljáró magasabb vezető a rektor és a rektor megbízásából, az SZMR-ben biztosított jog és hatáskörében az oktatási és tudományos rektorhelyettes. A hallgatók tantárgyakhoz és kurzusokhoz kapcsolódó tanulmányi és vizsgaügyeiben első fokon a tantárgyat gondozó tanszék vezetője, vagy az általa kijelölt oktató, a szakmai képzéshez, a szakirányokhoz, specializációhoz, a szakdolgozathoz és a szakmai gyakorlathoz kapcsolódó tanulmányi és vizsgaügyeiben a szakfelelős, szakirányfelelős, specializációfelelős, vagy az általuk kijelölt oktató; a tanulmányok folytatásához kapcsolódó ügyeiben az oktatókból és hallgatókból álló Tanulmányi Bizottság (a továbbiakban: TB), valamint kredit-ekvivalencia és kreditátviteli ügyeiben az oktatókból álló Kreditátviteli Bizottság (a továbbiakban: KÁB) döntenek. A TB dönt az átvétel, a szakváltás, képzésváltás, tagozatváltás, az áthallgatás, illetve vendéghallgatói jogviszony létesítés, valamint a kedvezményes tanulmányi rend engedélyezéséről. A Bizottság a Szenátus által jóváhagyott Ügyrendjének megfelelően működik. A KÁB dönt a Főiskola más szakán, illetve más felsőoktatási intézményben teljesítendő, vagy korábban teljesített, kredittel elismerhető tantárgyak befogadásáról, ekvivalenciájának megállapításáról. Az előzetesen megszerzett, nem formális (iskolarendszeren kívül, de szervezett formában folytatott képzésben szerzett), informális (iskolarendszeren kívüli, tapasztalati úton történő), tanulással elsajátított kompetenciák, munkavégzés során szerzett tapasztalat elismerése lehet egy adott szakon valamely kompetencia (ismeret,
4
teljesítmény, eredmény, készség, további kompetenciák) kredittel történő elismerése vagy követelmény teljesítése alóli felmentés. A Bizottság a Szenátus által jóváhagyott
Ügyrendjének megfelelően működik.
3. § Jogorvoslat, fellebbezés, méltányosság (1)
(2)
(3)
(4)
(5) (6)
(7)
A Főiskola a hallgatóval kapcsolatos döntéseit írásban közli a hallgatóval. A Főiskola hallgatóval kapcsolatos döntése, intézkedése jogerős, ha a hallgató a döntés közlésétől számított 15 napon belül nem nyújt be jogorvoslati kérelmet. Jogainak megsértése esetén a hallgató a) a HÖK-höz fordulhat jogi segítségnyújtásért, b) igénybe veheti az oktatásügyi közvetítői szolgálatot, c) jogorvoslati kérelmet terjeszthet elő, melyet a Hallgatói Ügyek Felülbírálati Bizottságához (a továbbiakban HÜFB) nyújthat be, d) kimerítve az a)-c) pontokban foglalt lehetőségeket az oktatási jogok biztosának az eljárását kezdeményezheti, e) bírósági eljárást kezdeményezhet. A TB és a KÁB által hozott elsőfokú döntés ellen - a tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés és a méltányossági jogkörben hozott döntés kivételével fellebbezésnek van helye. A fellebbezést az elsőfokú döntés közlésétől, annak hiányában a tudomásra jutásától számított 15 napon belül a HÜFB-höz kell benyújtani. A határidőn túl benyújtott fellebbezési kérelmet a HÜFB eljárás lefolytatása nélkül köteles elutasítani. A fellebbezésnek a hozott döntés végrehajtására halasztó hatálya van. A jogorvoslati kérelem tárgyában a HÜFB a következő határozatokat hozhatja: a) a kérelmet elutasítja, b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja, c) a döntést megváltoztatja, d) a döntést megsemmisíti, és a döntéshozót új eljárás lefolytatására utasítja. A másodfokú döntés a közléssel jogerős és végrehajtható, kivéve, ha a hallgató a bírósági felülvizsgálatát kérte. A jogorvoslati kérelem tárgyában hozott határozat ellen annak közlésétől számított 30 napon belül a hallgató a határozat bírósági felülvizsgálatát kérheti jogszabálysértésre, hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezés megsértésére hivatkozva. Amennyiben a hallgató valamely tanulmányi kötelezettségét nem teljesítette, a Szabályzat által biztosított lehetőségeit kimerítette, egy alkalommal – amennyiben magasabb szintű jogszabály nem tiltja - "méltányosságból" engedélyt kaphat a tanulmányok folytatására. A méltányossági jogok gyakorlásában a rektor jár el. 4. § Ügyintézés, határidők
(1)
(2)
(3)
A Főiskola biztosítja a hallgatók számára a Neptun Egységes Tanulmányi Rendszerben (a továbbiakban: Neptun) róluk nyilvántartott személyes és tanulmányi adatokhoz való folyamatos hozzáférést. A tanulmányi és vizsgaügyekre, valamint kreditátvitelre vonatkozó kérelmeket a Neptun kérvénykezelő profilján keresztül kell benyújtani, majd a Tanulmányi és Oktatásszervezési Központ (a továbbiakban: TOK) ügyintézője azt a nyilvántartásba vételt követően az ügyben illetékes személyhez továbbítja. A tanulmányi és vizsgaügyekben benyújtott elektronikus kérelmeit a hallgató a kérelem jellegétől függően köteles indokolni, a kérelemben felhozottakat köteles megfelelően 5
alátámasztani és dokumentumok csatolásával igazolni. A rendszeresített elektronikus nyomtatványokon benyújtandó kérelmeknél a kért összes adatot köteles megadni, különben a kérelmet el kell utasítani. (4) A Neptunban nevesített kérvények benyújtásához kapcsolódó esedékességi időszakon kívül a tanulmányi és vizsgaügyekben normál eljárásban a szorgalmi időszak kezdetétől számított 15 napon belül nyújtható be kérvény. Az ettől eltérő, indokolt esetekben különeljárást, vagy méltányossági eljárást kell lefolytatni. A különeljáráshoz kapcsolódó díjakat a Térítési és Juttatási Szabályzat (a továbbiakban: TJSZ) tartalmazza. (5) A tanulmányi ügyekben hozott elsőfokú határozatokat a határozatot hozó a benyújtástól számított 15, a másodfokú határozatokat a határozatot hozó a felülvizsgálati kérelem benyújtástól számított 30 napon belül köteles a Neptunon keresztül a hallgatónak kézbesíteni. (6) A jelen szabályzat által érintett ügyekben hozott döntést írásbeli határozatba kell foglalni. A döntésről a kérelmező értesíthető összesített, kivonatolt vagy összefoglaló kiadvány formájában. A kiadványon a hallgató azonosítására kizárólag Neptun-kódja szolgálhat. (7) Írásbeli közlésnek kell tekinteni az elektronikus kézbesítést is. (8) A Főiskola írásban köteles közölni a hallgatóval a döntését a) a hallgatói jogviszonyának fennállását érintő ügyben, b) fegyelmi, illetve kártérítési ügyben, c) amennyiben a kérelmét – részben vagy egészben - elutasítja és ezért a jogorvoslat lehetősége fennáll. (9) A határozatban a jogorvoslat lehetőségére és módjára minden esetben fel kell hívni a hallgató figyelmét. (10) A felvett jelentkező helyett, illetve a hallgató, vagy volt hallgató helyett, jogszabály szerinti meghatalmazással rendelkező képviselője is eljárhat a jogviszonyt érintő ügyekben. 5. § A hallgatói jogviszony létesítése (1)
(2) (3) (4) (5)
(6)
(7)
A Főiskola hallgatója az a személy lehet, aki az intézménybe felvételt vagy átvételt nyert. A hallgatói jogviszony a felvételről vagy átvételről szóló döntés alapján, a beiratkozással jön létre. A felvételt nyert jelentkező abban a félévben létesíthet hallgatói jogviszonyt, amelyre a felvételi eljárás során felvételt nyert. A beiratkozási eljárás során a finanszírozási státuszra vonatkozó külön jogszabályokat is figyelembe kell venni. A beiratkozás a felvételi határozatnak megfelelően nappali, levelező vagy távoktatás munkarendre történhet. A levelező képzés munkarendje olyan oktatásszervezési rend, mely szerint – az érintett hallgatókkal kötött eltérő megállapodás hiányában – a hallgatók tanóráira tömbösítve, legfeljebb kéthetenként munkanapokon vagy a heti pihenőnapon az intézményben, valamint a képzés fennmaradó részében a távoktatás módszereinek alkalmazásával kerül sor. A távoktatás sajátos információ-technológiai és kommunikációs taneszközök, valamint ismeretátadási-tanulási módszerek, digitális tananyagok használatával az oktató és hallgató interaktív kapcsolatára és az önálló hallgatói munkára épülő képzés, amelyben a tanórák száma nem éri el a teljes idejű képzés tanóráinak harminc százalékát. A hallgatói jogviszony fennállása alatt adott szak képzési programjára újabb beiratkozásra nincs szükség. A hallgatói jogviszony azokban a félévekben aktív, amelyekben a hallgató az adott képzési időszakra regisztrált és legalább egy tantárgyat felvett a tárgyfelvételi időszak végéig.
6
(8)
A hallgató számára, indokolt esetben és kérelmére a beiratkozás a hivatalos beiratkozási napoktól eltérő időpontban is engedélyezhető különeljárási díj fizetése mellett. Az engedély megadásáról az oktatási és tudományos rektorhelyettes dönt. (9) A hallgató az érintett felsőoktatási intézmény feltételeinek megfelelve a) a tanulmányaihoz kapcsolódó résztanulmányok folytatása céljából a másik felsőoktatási intézménnyel vendéghallgatói jogviszonyt létesíthet, b) kérheti átvételét a Főiskola, illetve a másik felsőoktatási intézmény ugyanazon képzési ciklusba és képzési területhez tartozó szakjára. (10) A Főiskola a vele hallgatói jogviszonyban nem álló felsőfokú végzettségű személyeket – részismereti képzés céljából – hallgatói jogviszony keretében, az intézmény bármely kurzusára, moduljára – külön felvételi eljárás nélkül – önköltséges képzésre felveheti. Az intézmény a tanulmányi teljesítményről igazolást állít ki. Az elvégzett kurzus, modul teljesítése felsőfokú tanulmányokba a kreditátvitel szabályai szerint beszámítható. (11) A duális képzésbe felvételt nyert hallgató a beiratkozásig dönt, hogy felvétele alapján a képzést biztosító vállalattal hallgatói szerződést megköti-e. Amennyiben nem, tanulmányait hagyományos képzésben megkezdheti. (12) A duális képzésből bármilyen ok miatt kieső hallgató tanulmányait hagyományos képzésben folytathatja, ami nem mentesíti a hallgatói szerződés felmondásából származó kötelezettségei alól. 6. § Regisztráció, tárgyfelvétel (1)
(2) (3) (4) (5)
(6)
A hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgató a hivatalosan meghirdetett regisztrációs időszakban, fizetési kötelezettségeinek teljesítését követően aktiválhatja félévét. Az ajánlott tanterv adott félévében szereplő tantárgyak ettől kezdve a hallgató számára felvehetővé válnak. Amennyiben a hallgató ettől el kíván térni, a Neptunon keresztül tantárgyfelvételi kérelmet kell benyújtania. Az azonos kurzusból párhuzamosan meghirdetettek közül a hallgatók a létszámkorlát erejéig választhatnak. Külföldi részképzés esetén a regisztrációhoz kapcsolódó teendőkről a Szabályzat 25. § -a rendelkezik. Nem jelentkezhet be aktív státuszra az a hallgató, aki a főiskolával szemben lejárt fizetési határidejű kötelezettségeinek nem tett eleget. A hallgató bejelentkezését a félév megkezdését követő egy hónapon belül, de legkésőbb október 14-ig, illetve március 14-ig visszavonhatja, vagy a beiratkozást követően ugyanezen időpontokig kérheti a tanulmányai szüneteltetését. Ha a beiratkozást vagy a bejelentkezést követően a hallgató ezen időpontokig nem kéri tanulmányainak szünetelését, az adott félév aktív félévnek minősül és a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzés feltételeinek vállalásából következő vagy a képzési szerződésben foglalt kötelezettségeket keletkeztet a tanulmányi kötelezettségei teljesítésére tekintet nélkül. Ha a hallgató tanulmányait szünetelteti vagy nem jelentkezik be és ez nem eredményezi a hallgatói jogviszony megszűnését, az adott félévet passzív félévként kell nyilvántartani.
7. § A hallgatói jogviszonyhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek (1)
A hallgató joga, hogy a jogszabályokban és a Főiskola szabályzataiban meghatározottak szerint teljes körű, pontos és hozzáférhető formában információt kapjon a tanulmányai megkezdéséhez és folytatásához, kialakítsa tanulmányi rendjét, igénybe vegye a Főiskolán elérhető képzési lehetőségeket, kapacitásokat; állapotának, személyes adottságainak, fogyatékosságának megfelelő ellátásban részesüljön. A Főiskola Intézményi és tanulmányi 7
(2)
(3)
tájékoztató formájában elektronikusan adja ki, elektronikus adathordozón egyénileg juttatja el hallgatóinak és honlapján hozza nyilvánosságra az Intézményi tájékoztató kötelező információ-tartalmát. A képzésekre vonatkozóan az órarend tekintetében a honlap nyílt hozzáférésű információs felülete, a tantárgyi programok tekintetében a Herkules zárt rendszer a közzététel hivatalos formája. A Főiskola a honlapon és a Herkules tanulásmenedzsment rendszerben biztosítja, hogy az Intézményi tájékoztató valamennyi módosítása és a változás beállásának hatálya a hallgatók számára a jogviszonyuk fennállása alatt egyértelműen követhető legyen. Az állami (rész) ösztöndíjjal támogatott képzésre besorolt jelentkező a beiratkozáskor nyilatkozik a képzés feltételeinek vállalásáról. Az önköltséges képzésre besorolt hallgató képzési szerződést köt. A hallgató kötelessége, hogy a) eleget tegyen a hallgatói nyilatkozatban és képzési szerződésben foglaltaknak, b) megtartsa a Főiskola szabályzataiban foglaltakat, c) tiszteletben tartsa a Főiskola hagyományait, valamint az intézmény alkalmazottai, hallgatótársai – illetve az intézménybe felvett vagy átvételt nyert társai – emberi méltóságát 8. § A hallgatói jogviszonyhoz kapcsolódó költségviselés formái
(1)
(2)
(3)
(4) (5) (6) (7) (8)
(9)
A költségviselés formája szerint a felsőoktatási képzésben részt vevő lehet a) magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgató, b) magyar állami részösztöndíjjal támogatott hallgató, c) önköltséges hallgató. Az (1) bekezdésben meghatározott hallgatók számára a magyar állam biztosítja a hallgatói hitel igénybevételének lehetőségét, mellyel a a) magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgató számára a hallgatói léttel kapcsolatos költségek, b) magyar állami részösztöndíjjal támogatott hallgató számára a hallgatói léttel, valamint a képzéssel kapcsolatos költségek finanszírozásához járul hozzá. A magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgató képzésének teljes költségét, a magyar állami részösztöndíjjal támogatott hallgató képzési költségének felét az állam, az önköltséges képzés költségeit és az állami részösztöndíjjal támogatott hallgató képzési költségének másik felét a hallgató viseli. Az állam által támogatott tanulmányok időtartama a felsőoktatási szakképzés esetében maximálisan 6 félév, alapképzés esetén maximum 9 félév. Ha a hallgató az így meghatározott támogatási idő alatt az adott fokozatot (oklevelet) nem tudja megszerezni, a tanulmányait e szakon önköltséges képzési formában folytathatja. A fogyatékossággal élő hallgató támogatási idejét a Főiskola legfeljebb négy félévvel megnövelheti. A hallgató által igénybe vett támogatási időnek minősül minden olyan félév, amelyre a hallgató bejelentkezett. A támogatási idő számításakor nem kell figyelembe venni a megkezdett félévet, ha betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni a félévet. A Főiskola képzéseiben résztvevők számára a képzési és kimeneti követelményekben szereplő képzési idő kétszeresének megfelelő tanulmányi idő áll rendelkezésére a tanulmányok befejezéséhez. Azt a hallgatót, aki ez idő alatt az adott képzésben nem tudja megszerezni a tanulmányok lezárását igazoló végbizonyítványt, a szakról el kell bocsátani.
8
(10) A magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsőoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, azzal, hogy aki egy képzési ciklusban magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben tanulmányokat folytat, ugyanazon képzési ciklusba tartozó további (párhuzamos) képzés folytatása esetén a támogatási időből félévente a párhuzamosan folytatott állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzések számának megfelelő számú félévet le kell vonni. (11) Képzésváltás esetén az állami (rész)ösztöndíjjal támogatott tanulmányok idejébe beszámít a hallgató képzésváltása előtti képzésén igénybe vett állami (rész) ösztöndíjjal támogatott tanulmányok ideje. (12) Ha a hallgató kimerítette a rendelkezésére álló összesen 12 félév támogatási időt, csak önköltséges képzési formában folytathat tanulmányokat a felsőoktatásban. (13) Amennyiben a felvételt nyert jelentkező a hallgatói nyilatkozatot nem írja alá, részére a Főiskola ugyanazon képzésre köteles felajánlani az önköltséges képzésben való részvétel lehetőségét. (14) A volt magyar állami (rész) ösztöndíjas hallgatónak nem kell teljesítenie a visszafizetési kötelezettségét, ha az adott szakon legfeljebb egy félévig folytatott tanulmányokat. 9. § A költségviselési formák közötti átsorolás (1)
(2) (3) (4)
(5)
A Főiskola tanévenként, a tanév végét követően egy hónapon belül köteles önköltséges képzésre átsorolni azt a magyar állami (rész) ösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevő hallgatót, aki az utolsó két olyan félévben, amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt és nem vett részt külföldi részképzésben, nem szerzett a két félév átlagában 18 kreditet. A Főiskola az állami (rész)ösztöndíj tekintetében nem ír elő minimumot a tanulmányi átlagra vonatkozóan. A Főiskola az átsorolástól kivételes méltánylást érdemlő esetben eltekinthet. A Főiskola átsorolja azt a hallgatót, aki állami (rész)ösztöndíj-nyilatkozatát visszavonja. Ha a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott hallgatói létszámkeretre felvett hallgatónak a tanulmányai befejezése előtt megszűnik a hallgatói jogviszonya, vagy a hallgató a tanulmányait bármely okból önköltséges formában folytatja tovább, helyére – ilyen irányú kérelem esetén – a Főiskola önköltséges formában tanulmányokat folytató hallgatója léphet. Az átsorolásról a Főiskola a tanulmányi teljesítmény alapján dönt. Az átsorolást követően a Főiskola meghatározza, hogy a hallgató maximálisan hány félév támogatott időt tud igénybe venni. 10. § A hallgatói jogviszony szüneteltetése
(1)
(2) (3)
Szünetel (passzív) a hallgatói jogviszony az adott félévben abban az esetben: a) ha a hallgató a tanulmányok folytatásához nem aktiválta magát, b) ha a hallgató aktiválta magát, de nem vesz fel tantárgyat, c) ha a hallgató bejelenti, hogy a következő képzési időszakban hallgatói kötelezettségeinek nem kíván eleget tenni. A hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje nem lehet hosszabb, mint két félév. A hallgató több alkalommal élhet hallgatói jogviszonyának szüneteltetésével. A Főiskola a hallgató kérésére engedélyezheti a hallgatói jogviszony szünetelését a) egybefüggően két félévet meghaladó időtartamban vagy b) az első félév teljesítése előtt akkor, ha a hallgató a hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségeinek szülés, továbbá baleset, betegség vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni.
9
(4) (5)
Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgató fegyelmi büntetéssel kerül eltiltásra a tanulmányok folytatásától. A hallgatói jogviszony szüneteltetése után a hallgató az adott évfolyamra történő regisztrációval a visszatéréskor ott érvényes tanterv szerint folytathatja tanulmányait. 11. § A hallgatói fegyelmi- és kárfelelőssége
(1) (2)
(3) (4)
(5) (6) (7)
(8)
Ha a hallgató a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) a térítési és juttatási szabályzatban meghatározott kedvezmények és juttatások – legfeljebb hat hónap időtartamra szóló – csökkentése, illetőleg megvonása, d) határozott időre – legfeljebb két félévre – szóló eltiltás a tanulmányok folytatásától, e) kizárás a Főiskoláról. A fegyelmi eljárást a Főiskola Fegyelmi testülete folytatja le. Ha a hallgató a tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a Főiskolának, illetve a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia. Gondatlan károkozás esetén, a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a károkozás napján érvényes legkisebb kötelező munkabér (minimálbér) egyhavi összegének ötven százalékát. Szándékos károkozás esetén az okozott teljes kárt meg kell téríteni. A hallgató a jegyzékkel vagy átvételi elismervénnyel, visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett dolgokban bekövetkezett hiányért, kárért teljes kártérítési felelősséggel tartozik, feltéve, hogy azt állandóan őrizetében tartja, kizárólagosan használja vagy kezeli. Mentesül a felelősség alól, ha a hiányt elháríthatatlan ok idézte elő. A Főiskola, illetve a gyakorlati képzés szervezője a hallgatónak a hallgatói jogviszonnyal, gyakorlati képzéssel összefüggésben okozott kárt a Ptk. rendelkezései szerint köteles megtéríteni. A Főiskola, illetve a gyakorlati képzés szervezője a felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő, vagy azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. 12. § Átvétel
(1)
(2) (3) (4)
A főiskolára más felsőoktatási intézményből ugyanazon képzési területhez tartozó szakra az a hallgató vehető át, a) akinek érvényes hallgatói jogviszonya van egy másik felsőoktatási intézménynél, b) akinek hallgatói jogviszonya elbocsátás, vagy fegyelmi úton történő kizárás miatt nem szűnt meg, illetőleg a kötelező elbocsátás, vagy kizárás feltételei nem állnak fenn. A hallgató kérheti átvételét a Főiskola ugyanazon képzési terület azonos képzési szintjéhez tartozó más szakjára is. Átvétel kérhető alapképzésből és osztatlan képzésből alapképzési szakra, vagy alapképzésből és osztatlan képzésből felsőoktatási szakképzési szakra. Az átvételről a TB dönt. Az átvételnél az addig teljesített tárgyakat és krediteket a KÁB értékeli, és állást foglal, hogy a más intézményből átvett hallgató melyik tanulmányi félévben folytathatja tanulmányait.
10
(5)
Átvételre, valamint szak, szakirány, képzési hely, képzési nyelv és munkarend váltására az előző szorgalmi időszak végétől az őszi félévre vonatkozóan szeptember 15-ig, a tavaszi félévre vonatkozóan február 15-ig kerülhet sor.
(6)
Az átvételről szóló határozatban ki kell térni a következőkre: a) fennállnak-e az átvételnek a jelen szabályzatban meghatározott feltételei, b) mely szakra, tagozatra, melyik mintatanterv szerinti tanulmányokra nyer átvételt, valamint c) meg kell határozni a díjfizetési kötelezettségeket d) az átvétel pontos dátumát. 13. § A hallgatói jogviszony megszűnése, megszüntetése
(1)
(2)
(3)
Megszűnik a hallgatói jogviszony, a) ha a hallgatót másik felsőoktatási intézmény átvette, az átvétel napján, b) ha a hallgató bejelenti, hogy megszünteti a hallgatói jogviszonyát, a bejelentés napján, c) ha a hallgató nem folytathatja tanulmányait állami (rész) ösztöndíjjal támogatott képzésben, és önköltséges képzésben nem kívánja azt folytatni, d) az adott képzési ciklust, illetve a szakirányú továbbképzés, felsőoktatási szakképzés esetén az utolsó képzési időszakot (abszolválást) követő első záróvizsga időszak utolsó napján, e) ha a hallgató hallgatói jogviszonyát – fizetési hátralék miatt – a rektor a hallgató eredménytelen felszólítása és a hallgató szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján, f) a kizárás fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján. g) ha a hallgatói jogviszony létesítéséhez előírt e törvényben meghatározott feltétel a továbbiakban már nem áll fenn, az ennek tárgyában hozott megszüntető döntés jogerőre emelkedésének napján. A Főiskola egyoldalú nyilatkozattal megszünteti annak a hallgatónak a hallgatói jogviszonyát, aki a) a Szabályzatban, illetve a tantervben rögzített a tanulmányokban való előrehaladással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, b) egymást követően harmadik alkalommal nem jelentkezett be a következő tanulmányi félévre, c) a hallgatói jogviszony szünetelését követően nem kezdi meg tanulmányait, feltéve minden esetben, hogy a hallgató figyelmét előzetesen írásban felhívták arra, hogy kötelezettségének az értesítő levél kézhezvételétől számított 15 napon belül tegyen eleget és tájékoztatták a mulasztás jogkövetkezményeiről. A Főiskola egyoldalú nyilatkozattal megszünteti annak a hallgatónak a hallgatói jogviszonyát, akinek az azonos tanegységekből tett sikertelen javító, és ismétlő javító vizsgáinak összesített száma eléri az ötöt.
11
II. A TANULMÁNYOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 14. § Tájékoztatási kötelezettségek (1)
(2)
(3)
(4)
A Főiskolán folyó alapképzésben, felsőoktatási szakképzésben és szakirányú továbbképzésben a közzétett képzési és kimeneti követelmények (KKK) tartalmazzák a képzési célt, a képzés időtartamát, a szakképesítés megjelölését, azoknak az alapvető ismeretköröknek a felsorolását, amelyek oktatása kötelező, a legkisebb összóraszámot, az alapozó- és szakmai képzés, valamint egyebek mellett az elméleti és gyakorlati képzés arányát. A Főiskola beiratkozáskor átadja a hallgatónak a tanulmányai folytatásához és megtervezéséhez szükséges tájékoztatót az adott szak képzési nyelvén. A tájékoztató anyagot hagyományos és elektronikus információhordozón is elérhetővé teszi a hallgatók számára, amelyben a Főiskolára vonatkozó általános és a szakonkénti tudnivalókat elkülönítve jeleníti meg. A Főiskolai tájékoztató anyag két részből áll a jogszabályban meghatározott tagolásnak és tartalmi követelményeknek megfelelően, Intézményi tájékoztatóból és Tanulmányi tájékoztatóból. A Főiskola tantárgyi programok keretében határozza meg a tantárgyak fő adatait (szak neve, tantervi óraszám, kreditszám), a tantárgy célkitűzését, számonkérés formáját, a tantárgy kapcsolódását más tantárgyakhoz, a tananyag rövid leírását, a kötelező és ajánlott irodalmat, a tananyag feldolgozási formáját, a tantárgy követelményrendszerét, a félév elismerésének (aláírásának) és értékelésének feltételeit. A tantárgyi programok és a szakmai gyakorlatok a tanterv részét képezik, gondozásukért a programban megjelölt tanszék a felelős. A részletes tantárgyi programok a Herkules zárt rendszerben érhetők el. 15. § A tanév időbeosztása
(1)
(2) (3)
(4) (5) (6) (7) (8)
(9)
A főiskolán az oktatás tanéves, ezen belül féléves rendszerben folyik. A félév öt hónapból álló oktatásszervezési időszak. Az őszi félév általában szeptembertől a következő év január végéig, a tavaszi félév pedig februártól június végéig tart. A félévek egymástól függetlenek. A tanév időbeosztását éves oktatási rendben a rektor határozza meg a HÖK javaslatát figyelembe véve. A képzési időszak szorgalmi és vizsgaidőszakból áll. A hallgató teljesítménye a képzési időszak teljes ideje alatt értékelhető. A duális alapképzési szakokon a szorgalmi időszak első 13 hetét követően a hallgató az őszi félévben nyolc, a tavaszi félévben tizenkét hétig vállalati gyakorlatot tölt a hallgatói szerződése szerinti gyakorlóhelyen. A rektor félévenként legfeljebb 5 nap tanítási szünetet engedélyezhet. Az egyes képzési formákban a tanulmányi év keresztfélévvel is indítható. A szorgalmi időszak 15 (végzős évfolyam esetén 13) hétig tart, a vizsgaidőszak 4-5 hét. A beszámolási, pótlási időszakot a szorgalmi időszak utolsó 2 hetében kell biztosítani. Elő- és utóvizsga időszak nincs. Vizsgaidőszakon kívüli vizsgát adott tárgyból a tárgyat gondozó tanszék véleménye alapján az oktatási és tudományos rektorhelyettes engedélyével lehet tenni. A szorgalmi és a vizsgaidőszakban bármely hallgatói csoportot érintő tanulmányi kirándulás megszervezéséhez – a szakfelelős javaslata alapján – az oktatási és tudományos rektorhelyettes engedélye szükséges.
12
(10) Hagyományos képzésben a nyári szünet hossza legalább 6 hét, duális képzésben minimum 4 hét fizetett szabadságot kap a hallgató. (11) A tanórák és a szünetek időtartamát az órarendi idősávok beosztása határozza meg. Egy tanóra 45 perces. (12) A kiadott órarendtől és terembeosztástól eltérni csak az oktatási és tudományos rektorhelyettes engedélyével lehet. (13) A külföldi részképzéssel kapcsolatban az időbeosztásról a Szabályzat 25 §-a rendelkezik. 16. § Tanulmányi követelmények és a hallgatók teljesítményének értékelése (1)
(2) (3) (4)
(5)
(6)
(7) (8) (9)
(10)
(11) (12)
(13) (14)
Kreditrendszerben a tanterv formája az ajánlott tanterv (mintatanterv), ami az adott szakon egy célszerű lehetőség arra, hogy a végzettséghez szükséges tantárgyakat milyen időbeosztással lehet elvégezni, valamint információt nyújt arra vonatkozóan, hogy az egyes tárgyak kurzusai melyik félévben kerülnek meghirdetésre. A kötelező „A” típusú tárgyakat teljesíteni kell. A kötelező tárgyak körét az ajánlott tanterv határozza meg. A kötelezően választható „B” típusú tárgyak közül a tantervben megadott kreditnyi tantárgy felvétele és tantárgycsoportonkénti teljesítése a képzettség megszerzésének feltétele. A szabadon választható „C” típusú tantárgyak: az ajánlott tantervekben szereplő bármely, a főiskolai képzésben oktatott, valamint szabadon választhatóként meghirdetett tantárgy, melyek köréből minimum a tantervben rögzített módon és mértékben kell teljesíteni. Szakmai gyakorlatok teljesítése a tantervi követelmények része. A szakmai gyakorlatok szervezését és letöltésének szabályait szakonként külön tájékoztató tartalmazza. A hallgatókat gyakorlatszervező(k) segíti(k) a szakmai gyakorlattal kapcsolatos ügyintézésben. A Főiskolán folytatott tanulmányok során a tanulmányi követelmények teljesítése – az egyes tantárgyakhoz, tantervi egységekhez rendelt – tanulmányi pontokban (a továbbiakban: kredit) kerül meghatározásra és érdemjeggyel kerül minősítésre. A hallgatónak az adott képzésben történő előrehaladását a megszerzett kreditek összege, minőségét az érdemjegye fejezi ki. A hallgató teljesítményének értékelése ötfokozatú: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) minősítés. A képzéshez kapcsolódó egyes követelmények teljesítése kritériumfeltételként kerül meghatározásra. A hallgató a követelmény teljesítésére a szemeszter elején jelentkezik, a teljesítést az indexben az oktató aláírásával igazolja. A hallgató részére a Főiskola az alapképzés tanterveiben biztosítja, hogy tanulmányai során az oklevél megszerzéséhez előírt összes kredit legalább öt százalékáig szabadon választható tárgyakat vehessen fel, vagy e tárgyak helyett teljesíthető önkéntes tevékenységben vehessen részt. A hallgató részére a Főiskola az alapképzés tanterveiben biztosítja, hogy az összes kreditet legalább húsz százalékkal meghaladó kreditértékű tantárgy közül választhasson. A Főiskola hallgatója bármely szak meghirdetett tantárgyát szabadon választott tantárgyként, az ajánlott tantervben meghatározott kötelezően teljesítendőn felül, az összes kredit 10 %-os mértékéig térítés nélkül felveheti tantervébe. Ezt meghaladóan térítési díjat kell fizetni a TJSZ szerint. A szabad tantárgyfelvételnek az oktatás fizikai korlátai határt szabhatnak. A Főiskola biztosítja, hogy a hallgató az összes előírt kredit 10 százalékáig terjedően nem magyar nyelven oktatott tárgyat ehessen fel. A hallgató a tanulmányaihoz tartozó tantárgyakat a Főiskola másik képzésében, továbbá mint vendéghallgató is felveheti.
13
17. § Önkéntes tevékenység (1)
A 16. § (10) bekezdésben rögzített önkéntes tevékenység teljesítését a Főiskola önkéntes munkalehetőséget nyújtó szervezetekkel kötött együttműködési megállapodás keretében biztosítja. (2) Elfogadható önkéntes tevékenységként olyan tevékenység is, amelyet a hallgató önállóan szervez, amennyiben a tevékenységet nyújtó szervezet jelen paragrafus (6) és (7) bekezdésében rögzített módon igazolja az elvégzett munkát. (3) Az önkéntes tevékenység előrehaladását jelző óraszám-kreditérték arány: 14 óra = 1 kredit. Egy szabadon választható tárgy kiváltásához 3 kredit értékű, azaz 42 óra önkéntes tevékenységet kell teljesíteni. (4) Az önkéntes tevékenységben való részvétel szándékát a tanév elején a regisztrációkor az „Önkéntes regisztrációs lap” kitöltetésével a hallgatónak jeleznie kell. (5) A hallgató az önkéntes tevékenységet a szorgalmi időszakban – amennyiben ez nem eredményez a kötelező foglalkozásokról való hiányzást –, a vizsgaidőszakban – amennyiben ez nem eredményezi a vizsgákra való felkészülés és a vizsgákon való megjelenés ellehetetlenülését –, valamint oktatási szünetekben, saját belátása és felelőssége alapján végezheti. (6) Az önkéntes tevékenység követelményeinek teljesítését az önkéntes tevékenység igazolására jogosult szervezet igazolja. (7) Az igazolás dokumentumai: a hallgató jelenléti íve, valamint a foglalkoztató értékelése a hallgató munkájáról. (8) A foglalkoztató értékelése alapján a tárgyfelelős tanszék vezetője gyakorlati jegyet ad a hallgatónak. (9) A Magyar Honvédség Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnoksággal (a továbbiakban: MH HKNYP) kötött együttműködési megállapodás alapján a Főiskola elfogadja a Magyar Honvédség önkéntes műveleti tartalékos rendszerében (a továbbiakban: ÖMTR) való részvételt önkéntes tevékenységként. (10) A Főiskola hallgatói számára az ÖMTR-ben való részvételért szemeszterenként 3 kreditet biztosít, függetlenül attól, hogy a hallgató az adott szemeszterben rendelkezési állományban volt vagy tényleges szolgálatot teljesített. (11) A MH HKNYP biztosítja a hallgatók számára, hogy a szemeszter elején jelentkezhessenek az ÖMTR-be. (12) Az ÖMTR-ben való részvétel – egyéb feltételek, úgymint büntetlen előélet, alkalmassági vizsgálaton való megfelelés teljesítése után – a Magyar Honvédséggel megkötött szerződés dátumával megegyező napon veszi kezdetét.
18. § Leckekönyv (1)
(2)
A leckekönyv a tanulmányok és a végbizonyítvány (abszolutórium) igazolására szolgáló közokirat, amely tartalmazza a tanulmányi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos adatokat. Az elektronikus leckekönyv vezetése a Neptun használatával történik. Az alkalmazás során: a) az érdemjegyeket köteles a vizsgáztató a hallgató tudomására hozni oly módon, hogy rögzíti az elektronikus rendszer felületén; b) szóbeli vizsga esetén az oktató köteles az érdemjegyet rögzíteni és aláírásával ellátni a hallgató által a Neptunból nyomtatott Teljesítménylapon; c) írásbeli érdemjegyek utólagos ellenőrzésére a dolgozat szolgál, amelyen az értékelésnek valamint az értékelő aláírásának szerepelnie kell; 14
d)
(3) (4) (5)
(6) (7) (8)
(1)
(2)
(3)
(4)
(5) (6)
(7)
a vizsgaidőszak zárását követő 14 napon keresztül a hallgató a Neptunban szereplő értékelés helytállóságát vitathatja a kurzusért felelős egységnél. A kifogásolt értékelést a bemutatott Teljesítménylap, illetve a dolgozatra írt jegy alapján – ha a kifogás jogosságáról meggyőződtek – javítani kell. A javítást az érintett egység vezetőjének levele alapján a TOK végzi el. A hallgató felszólamlásának esetén az eljárásra vonatkozóan a tanszékvezető dönt, az értékelésre vonatkozóan nincs felszólamlási lehetőség. A hallgató indokolt esetben kérheti a leckekönyv adatait tartalmazó, hitelesített okirat kiállítását a képzés nyelvén, amelyet a Főiskola térítésmentesen és kötelező jelleggel kiad. A leckekönyv tartalmazza a személyi adatokat és a hallgató által felvett tárgyakat, valamint a tantárgy oktatójának nevét, óraszámát, kreditértékét és a számonkérési formát. A tanulmányi ügyekben keletkező közokiratok és okiratok kiadmányozására a rektor, a rektor megbízásából az oktatási és tudományos rektorhelyettes és a TOK vezetője jogosult, hitelesítésére a főtitkár és a TOK vezetője jogosult. a vonatkozó szabályzatok szerint. Minden egyéb irat tekintetében az Iratkezelési és irattárazási Szabályzatban rögzítetteket megfelelően kell alkalmazni. Törlést, vagy javítást csak az végezhet, aki a javítandó vagy törlendő bejegyzés megtételére eredetileg jogosult. A vizsgaidőszak lezárása után a TOK meghatározza a megszerzett kreditek számát, a súlyozott tanulmányi átlagot, és a kreditindexet, majd bevezeti a leckekönyvbe és a leckekönyv tárgyfélévi követelmények teljesítésére vonatkozó oldalát vagy oldalait lezárja. Azoknál a tantárgyaknál, amelyeket a hallgató nem teljesített, „Nem teljesítette” bejegyzést kell tenni. 19. § A tantárgyak meghirdetése A kötelező, a kötelezően választható tantárgyakat a Tanulmányi Tájékoztató tartalmazza. A kötelezően és szabadon választható tantárgyak adott félévi kínálata a tanszékek tárgyhirdetése alapján alakul. A kötelező tantárgyakat és a kötelezően választható tárgyak közül az évfolyam létszámának megfelelő választékot az ajánlott tanterv szerinti félévben normál kurzusként meg kell hirdetni. A tanszékek kérésre a normál kurzusokon kívül vizsgakurzusokat (VK) és indokolt esetben újrafelvételi kurzusokat (TUF) hirdethetnek meg. Vizsgakurzust kollokviummal záródó tantárgyból félévi aláírás birtokában vehet fel hallgató. Gyakorlati jeggyel záruló tantárgyból normál, vagy TUF kurzusra jelentkezhet a hallgató, a megszerzett félévi aláírása megmarad, a gyakorlati jegyhez szükséges követelményeket azonban ismét teljesítenie kell. Az adott félévben a hallgató a számára kötelező és kötelezően választható tárgyakat (döntése szerint) felveszi, a szabadon választható tárgyak közül válogathat. A tantárgyfelvételt az előtanulmányi követelmény(ek) korlátozhatják, illetve határozzák meg. Kifutó képzések esetén a továbbiakban normál kurzusként meghirdetésre nem kerülő kurzusokat a pótlások biztosítása érdekében a tanszékek egyéni (virtuális) kurzusként hirdetik meg a hallgató kérelmére. A félév közi és félév végi követelmények egyéni teljesítéséről a hallgató egyeztet a tantárgy oktatójával. A tanszékvezető a szemeszter kezdetére összeállítja és a Főiskola honlapján illetve a Neptunban megjeleníti az előírt tartalommal elkészített tantárgyi programokat. A tanszékvezető gondoskodik arról, hogy a hallgatók az oktatótól tájékoztatást kapjanak a szorgalmi időszak első két hetének/(tantárgyi) konzultációjának végéig a tantárgyankénti követelményrendszerről. A tantárgyi követelményrendszerben meg kell határozni a szorgalmi időszakban teljesítendő feladatokat (házi dolgozatokat stb.), azok leadási, illetve pótlási határidejét. A határidők be nem tartásához a TJSZ szerinti díjfizetési kötelezettségek fűződnek.
15
20. § Egyéni tanulmányi terv (1) (2)
(3) (4) (5)
A hallgató minden félévben egyéni tanulmányi tervet alakíthat ki a Főiskola által a beiratkozáskor a rendelkezésre bocsátott ajánlott tanterv alapján. Kérelmezheti a saját ajánlott tantervében nem szereplő, de a főiskolán meghirdetésre kerülő tárgyak szabadon választható tárgyként felvételét, amennyiben a tantárgyi előkövetelményeknek eleget tett. A hallgató módosíthatja előzetes tanulmányi tervét, ha kevés jelentkező miatt egy betervezett kurzus (tantárgy) nem indul. A végleges tanulmányi terv összeállításának határideje a tárgyfelvételi időszak utolsó napja. Külföldi részképzés esetén az egyéni tanulmányi terv összeállításával kapcsolatban a Szabályzat 25. §-a rendelkezik. 21. § Részvétel a foglalkozásokon
(1) (2) (3)
(4)
(5)
(6)
(7) (8)
(9)
A foglakozások lehetséges oktatási formái az előadás, gyakorlat, tréning, szeminárium, konzultáció, szakmai gyakorlat. Előadás az az oktatási forma, amelyet a meghirdetett tantárgyat felvevő hallgatók együtt hallgatnak. Az előadások a képzési folyamat szerves részét képezik, így a Főiskola hallgatóitól elvárja az azokon való részvételt. A tantárgyi számonkérés azonban az előadásokon elhangzott ismeretanyagra is kiterjed. Szeminárium az az oktatási forma, amellyel a hallgatók kis létszámú csoportokban az intenzív kommunikáció, vagy más készségfejlesztő lehetőséget kihasználva tanulnak egy teljes tárgyat vagy annak egy részét (kurzust). A szemináriumokról 20%-ot meg nem haladó hiányzás megengedhető. A nagyobb mértékű hiányzás a tantárgy nem teljesítését jelenti. A részvételt a foglalkozásokat vezető oktató köteles ellenőrizni. A hiányzásba az előzetes beosztás alapján zajló kötelező gyakorlatokon részvétel, vagy rendkívüli, főiskolai érdek miatti távollét nem számít bele. Kivételesen a hallgató rendkívüli akadályoztatása (súlyos betegség, kórházi ápolás, külföldi gyakorlat, stb.) esetén a mulasztások pótlására a vizsgaidőszakban is sor kerülhet, azonban a tantárgy kreditjeinek megszerzéséhez a megfelelő számonkérési formát a vizsgaidőszak végéig teljesítenie kell. Az egyes esetekről kérvény alapján az oktatási és tudományos rektorhelyettes dönt. A pótlás módját a tantárgyat gondozó tanszék vezetője határozza meg. Gyakorlat, tréning: az az oktatási forma, amelyen valamely szakmai folyamat rutinszerű elemeinek begyakorlása folyik. A gyakorlatokon, tréningeken való részvétel az illetékes tanszék beosztása szerint történik. A gyakorlatok, tréningek látogatása kötelező, az esetleges hiányzás a tárgy jellegétől függően pótolható, vagy a teljes kurzus ismételten felveendő. Szakmai gyakorlat: a képzésnek azon része, amely a tantervben meghatározott időtartamban a szakképzettségnek megfelelő munkahelyen és munkakörben lehetőséget nyújt a megszerzett tudás és a gyakorlati készségek együttes alkalmazására, az elméleti és gyakorlati ismeretek összekapcsolására, a munkahely és a munkafolyamatok megismerésére, a szakmai kompetenciák gyakorlására. A szakmai gyakorlat külső gyakorlóhelyen vagy a főiskola gyakorlóhelyein teljesítendő, részben önálló hallgatói tevékenység. A duális képzés vállalati gyakorlata a hallgató és a vállalat között megkötött hallgatói szerződés szerinti helyen töltendő.
16
(10) A szakmai gyakorlatok teljesítése levelező és távoktatás tagozaton munkatapasztalat igazolásával elismertethető a szakfelelős tanszék tájékoztatójának megfelelően. (11) Levelező és távoktatás tagozaton az órarendi foglalkozásokra a konzultáció megnevezés a használatos. A konzultáció a Főiskola oktatója által a hallgató részére biztosított személyes megbeszélés lehetősége, vagy csoportosan tartott konzultációs előadás. (12) A kötelező foglalkozásokon való részvétel ellenőrzésének, a hiányzás igazolásának, a mulasztás pótlásának konkrét módját a tanszékvezető jóváhagyásával a tantárgy előadója állapítja meg és erről a hallgatókat tájékoztatja a félév kezdetén. 22. § Szak-, szakirány-, specializáció és tagozatváltás (1)
(2) (3)
Azonos képzési szinten és a megengedett szintű képzések között a szakváltást, tagozatváltást, felsőoktatási szakképzés esetében a szakirányváltást is a hallgató Neptunon keresztül benyújtott kérelmére a TB engedélyezhet. A szakot, tagozatot, szakirányt váltó hallgató teljesített kreditjei a szabályzat szerint számíthatók be. Az alapszakok specializációi közötti átlépés a hallgató írásbeli kérésére a szakfelelős által engedélyezhető. 23. § A párhuzamos képzés
(1)
(2) (3)
A hallgatónak joga, hogy egyidőben másik felsőoktatási intézményben, vagy a Főiskola másik szakján folytasson tanulmányokat újabb felvételi eljárás keretében létesített jogviszony alapján. A párhuzamos képzés esetén a hallgatónak mindkét képzésben külön leckekönyve van. A párhuzamos képzésben részt vevő hallgatónak ugyanúgy kell teljesítenie minden követelményt, és ugyanúgy vonatkoznak rá az intézmény belső szabályzatai, különös tekintettel jelen Szabályzatra, mint a normál képzési rendben résztvevő hallgatókra. 24. § Vendéghallgatói jogviszony
(1) (2)
(3) (4)
A hallgató a tanulmányaihoz tartozó tárgyakat a Főiskola másik képzésében, továbbá, más felsőoktatási intézményben, mint vendéghallgató is felveheti. A hallgató a más intézményben hallgatott tantárgyat leckekönyvébe fel is veheti, és vizsgát tehet, ha ezt a fogadó intézmény (kar) engedélyezi. A teljesített tantárgy adott képzésbe beszámíthatóságáról a KÁB dönt. A vendéghallgatói jogviszony kedvezményes tanulmányi rend szerinti képzésnek minősül, és az erre meghatározott szabályokat kell alkalmazni. Más egyetemek (főiskolák) hallgatói a Főiskolán megtartott bármely tanrendi elfoglaltságon - a tantárgyfelelősnek történő bejelentés mellett az oktatási és tudományos rektorhelyettes engedélyével vehetnek részt, amennyiben a részvételt objektív körülmények (pl. laboratóriumi férőhely hiánya, más kapacitáshiány) nem akadályozzák. 25. § Külföldi részképzés szabályozása
(1)
A külföldi részképzés feladata a hallgatók nemzetközi oktatási és kulturális cseretevékenységének támogatása, munkaerő-piaci versenyképességük és a nemzetközi elvárásoknak való megfelelésük segítése, az egyéni és intézményi tapasztalatok növelése. A 17
(2) (3) (4)
(5)
(6) (7)
(8) (9)
(10)
(11) (12)
(13)
(14)
(15)
hallgatói mobilitások támogatása és segítése kapcsán az oktatóknak, szakfelelősöknek, a KÁB-nak és minden érintettnek eszerint kell eljárnia. Külföldi részképzésnek minősül, ha a hallgató legalább három hónapig külföldi felsőoktatási intézményben folytat tanulmányokat, és tesz vizsgá(ka)t. Külföldi részképzés folytatása az intézmények által kötött együttműködési megállapodás alapján lehetséges. Az Erasmus hallgatói cserefélév Erasmus Extended University Charter, az egyedi partnerekkel kötött Kétoldalú Megállapodás (Bilateral Agreement), valamint az egyes hallgatókkal kötött Tanulmányi Megállapodás (Learning Agreement) és Tanulmányi szerződés alapján, külföldi részképzésnek minősül. A külföldi részképzésen részt vevő hallgató is köteles az adott félévre a Főiskolán aktív státuszra regisztrálni és legalább egy tantárgyat felvenni, amit részképzésben teljesített tantárgyként beszámíttat. A külföldi részképzés során teljesített tantárgyak/kurzusok egyenértékűségét az illetékes tantárgy-felelős javaslata alapján (Előzetes tantárgy-elfogadási űrlap) a KÁB állapítja meg. Ha a fogadóintézményben felvenni kívánt tárgy nem szerepel a hallgató saját tantervében, de tartalmát tekintve illeszthető a szak témakörébe, a tárgy választható tárgyként ismertethető el. Ezen tárgyak elfogadását, illetve kreditértékét a szakfelelős javaslata alapján a KÁB állapítja meg. Ha a fogadóintézményben felvenni kívánt tárgyat a hallgató már tanulta, a kreditet nem lehet (ismét) elfogadtatni. A kreditbeszámítás a hozott kredithez kapott érdemjegy beszámításával együtt történik, a hazai ötfokozatú skálára való értelemszerű átszámítással a külföldi intézmény ECTS átszámítási táblázatának alapján. A külföldi részképzés keretében külföldön teljesített, és egyenértékűnek elfogadott tantárgyak annyi kredittel ismerhetők el, ahány kreditet, a Főiskolán a szak tantervében, a helyettesített tantárgyakhoz rendeltek. A külföldi részképzésben részt vevő hallgatók számára a követelmények teljesítésének módjáról és határidejéről a Nemzetközi Iroda előzetes tájékoztatást nyújt. Az Erasmus hallgatói mobilitási pályázatok elbírálását a Nemzetközi Iroda végzi az idegen nyelvi és szakmai kompetenciák felmérésére alkalmas oktatók bevonásával. Javaslatuk alapján, az ösztöndíjak odaítéléséről a Nemzetközi koordinátor javaslatára a rektor dönt, s ennek alapján javasolja a TB -nek a kedvezményes tanulmányi rend engedélyezését a kiutazók számára. A külföldi tanulmányok mellett a kedvezményes tanulmányi rend keretein belül, a hallgató a Főiskolán is felvehet tárgyakat. A hallgató az előadásokon és a szemináriumokon való részvétel alól a kiutazás időtartamára felmentésben részesül, évközi feladatainak tartalma és beadási határideje módosulhat, vizsgáit a vizsgaidőszakon kívül is, de legkésőbb a következő szorgalmi időszak kezdetéig leteheti, a képzési időszakot hamarabb lezárhatja, vagy más kedvezményben részesülhet. A felvett tárgyak felelős oktatóival a hallgató kapcsolatot tart fenn. A kedvezményes tanulmányi rend alapján, a vizsgákra történő felkészülést a tanszékek által kijelölt konzulensek a külföldi részképzésen részt vevő hallgatók esetében is segítik, közvetlen kapcsolattartással. A külföldi részképzés befejezését követő 30 napon belül, de legkésőbb a kiutazást követő félév kezdetéig, a hallgatónak be kell mutatnia a külföldi felsőoktatási intézményben sikeresen teljesített tantárgyakat/kurzusokat igazoló dokumentumot (Transcript of Records).
18
26.§ A beérkező nemzetközi hallgatókkal kapcsolatos rendelkezések (1) (2) (3) (4)
(5) (6)
A beérkező hallgatók (külföldi cserehallgatók) a Főiskola hallgatóival azonos kötelezettségekkel és jogokkal rendelkeznek. A külföldi állampolgárságú, Erasmus ösztöndíjas hallgatókat – a Főiskola más hallgatóihoz hasonlóan – nyilván kell tartani, az adataikat kezelni kell a Neptunban. Nemzetközi Iroda tájékoztatja a TOK-ot a félév megkezdése előtt a külföldi Erasmus hallgatókról a szükséges adatok megküldésével. Erasmus hallgatók esetén az európai szabvány szerinti „Transcript of Records” kiállítása kötelező. A dokumentumot az intézményi Erasmus-koordinátor készíti el, és a nemzetközi koordinátor hitelesíti Az Erasmus hallgatók költségtérítési díj megfizetésére nem kötelezhetők. Az Erasmus hallgatók számára kínált és meghirdetésre kerülő tantárgyak leírását minden félév megkezdése előtt közzé kell tenni, hogy a bejövő hallgatók rendelkezzenek az intézményválasztáshoz és tanulmányi terv összeállításához szükséges információval. Az őszi félév esetében a meghirdetést legkésőbb május végéig, a tavaszi félév esetében pedig november végéig kell megtenni. A meghirdetés módja a tantárgyi leírások főiskolai honlapon való közzététele, amit az intézményi Erasmus-koordinátor szervez meg. A kiajánlás alapjául szolgáló tantárgyi leírás formátumára a Nemzetközi Iroda ad sémát, amelynek használata kötelező. 27. § Kedvezményes tanulmányi rend
(1)
(2) (3)
(4) (5) (6)
Kedvezményes tanulmányi rend nappali tagozatos, átlagon felüli teljesítményt nyújtó hallgatóknak alapos és igazolt okkal engedélyezhető, vagy speciális és igazolt indokok alapján adható. Átlagon felüli teljesítménynek az minősül, ha a hallgató előző félévi kreditekkel súlyozott tanulmányi átlaga legalább 4,0. Kedvezményes tanulmányi rend engedélyezése szempontjából speciális indoknak minősül, ha a hallgató: a) kiemelkedő minősítésű, illetve nemzetközi szintű sportoló, b) félévet meg nem haladó külföldi részképzésre meghívást, illetve ösztöndíjat kapott, c) részképzésnek nem minősülő, engedélyezett külföldi tanulmányút résztvevője, d) országgyűlési, vagy helyi önkormányzati képviselő, e) párhuzamos képzés keretében más felsőoktatási intézményben, vagy a Főiskola másik szakjain, vagy azonos szak másik szakirányán is tanulmányokat folytat, f) a HÖK intézményi szintű vezetője, g) főiskolai rendezvény szervezésében aktív közösségi munka (HÖK javaslat alapján) h) képzési időn túli és maximum 5 kreditértékű tárgya hiányzik, i) tanulmányokhoz kapcsolódó versenyekre készül, a felkészülés időszakára a felkészítő javaslata alapján, j) egészségügyi, vagy rendkívüli szociális okokból kéri a kedvezményes tanulmányi rendet. Kedvezményes tanulmányi rend az első félév lezárása után legfeljebb egy szemeszter időtartamra engedélyezhető. Újabb kérelem esetén az engedély újraadható. A kedvezményes tanulmányi rend engedélyezéséről a szakfelelős véleményét figyelembe véve a TB dönt. A kedvezményes tanulmányi rend keretében a hallgató a tantárgyak óráinak látogatása alól felmentést kaphat, a soron következő oktatási időszakot hamarabb lezárhatja, a tantárgyak
19
(7) (8)
(9)
óralátogatáson kívüli követelményeit az előírtnál hamarabb teljesítheti, egyes engedélyezett vizsgáit a vizsgaidőszak előtt is leteheti. A tantárgyi követelményeket a tanszékek határozzák meg. A hallgató kötelessége, hogy a kedvezményes tanulmányi rendet engedélyező határozat kézbesítésétől számított két héten belül egyeztessen az oktatóval, aki ezt aláírásával igazolja. Amennyiben az egyeztetés elmarad, a kedvezményes tanulmányi rend lehetőségét a hallgató elveszítheti. A tantárgy oktatójának kötelessége, hogy a hallgatót tájékoztassa a tárgy követelményeiről, kijelölje és ellenőrizze a vizsgára bocsátáshoz teljesítendő feladatokat.
28. § Kredittel elismert tanulmányi teljesítmény beszámítása (1)
(2)
(3)
(4)
(5)
(6)
(7)
(8)
(1)
Egy adott ismeretanyag elsajátításáért egy alkalommal adható kredit. A kredittel elismert tanulmányi teljesítményt - ha annak előfeltétele fennáll – a felsőoktatási tanulmányok során el kell ismerni, függetlenül attól, hogy milyen felsőoktatási intézményben, milyen képzési szinten folytatott tanulmányok során szerezte a hallgató azt. Az elismerés – hitelesített tantárgyi program alapján - kizárólag a kredit megállapításának alapjául szolgáló kompetenciák (ismeretek, alkalmazási (rész)készségek és további (rész)kompetenciák, így különösen attitűdök, nézetek, önállósodás és felelősségvállalás) összevetésével történik. El kell ismerni a kreditet, ha az összevetett ismeretek legalább hetvenöt százalékban megegyeznek. Az ismeretanyag összevetését az érintett tanszék véleménye alapján a KÁB végzi. Az elismert tanulmányi teljesítmény kreditértéke megegyezik annak a tantervi követelménynek a kreditértékével, amelyet teljesítettnek minősítenek, a megszerzett érdemjegy a tantárgy elismerésekor nem módosul. A KÁB az előzetesen megszerzett tudást, munkatapasztalatot a tanulmányi követelmény teljesítéseként elismerheti. A duális képzésben résztvevő hallgatók a vállalati gyakorlati képzési részeket érintően nem nyújthatnak be elismerési kérelmet, a gyakorlatot a hallgatói szerződésnek megfelelően le kell tölteni. A hallgató a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzéséhez a képzés kreditértékének minimum harmadát a főiskolán köteles teljesíteni. Az alapképzés minimális képzési ideje 4 félév, a félévenként felvehető és elismerhető összes kreditszám 60 kredit. A hallgatónak előzetes ismeretei (pl. nyelvismeret, stb.) és munkatapasztalata (szakmai gyakorlat) alapján kreditelismerésre és felmentésre irányuló kérelmét a félév megkezdését/első konzultációt követő 15 napon belül lehet benyújtani a Neptun kérvénykezelő profilján keresztül. A határidőn túl benyújtott, vagy formailag hiányos kérelmek az adott félévben nem vehetők figyelembe. Kreditelismerés csak felsőfokú szakképzésben, illetve felsőfokú tanulmányokban szerzett eredmények, valamint igazoltan megszerzett és minősített kompetenciák alapján adható. Külföldi részképzés esetén a kreditek elismertetésével kapcsolatban a Szabályzat 25. §-a rendelkezik. 29. § Nyelvi képzés Az oklevél kiadásának idegen nyelvi előfeltétele az alapképzési és felsőoktatási szakképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló rendeletekben előírt szintű nyelvvizsga követelmény teljesítése és az azt igazoló okirat bemutatása.
20
(2)
(3)
(1) (2)
Az a hallgató, aki az idegen nyelvi tantárgy felvételekor már rendelkezik a szak képzési és kimeneti követelményében előírt idegen nyelvi vizsgával, az adott nyelvből felmentést kérhet a tantárgy követelményeinek teljesítése alól, a vizsga-teljesítmény alapján az érdemjegy elismerhető. Ez nem vonatkozik az angol nyelvű képzés hallgatóira az angol nyelv tekintetében. A hallgatónak felmentésre és elismerésre irányuló kérelmét a regisztrációs időszak végéig kell benyújtani. A határidőn túl benyújtott, vagy formailag hiányos kérelmek az adott félévben nem vehetők figyelembe. 30. § Egészségfejlesztés A Főiskola biztosítja a hallgató számára az egészségfejlesztés lehetőségét, beleértve a rendszeres testmozgás és sporttevékenység megszervezését. Az alapképzési és felsőoktatási szakképzési szakok nappali tagozatán a testnevelés foglalkozásokon való részvétel a tantervekben foglaltaknak megfelelően, kritériumfeltételként teljesítve, kötelező. Amennyiben a hallgató ezt a kötelezettségét nem teljesíti, úgy újrafelvételre kötelezett. Egészségügyi okból részleges, vagy teljes felmentést orvosi szakvélemény alapján a testnevelő javaslatával a TB adhat. 31.§ Tehetséggondozás, mentorálás
(1) (2)
(3)
(4)
A Főiskola ellátja a tehetséggondozással és a tudomány társadalmi elismertségének növelésével kapcsolatos feladatokat. Kiemelt feladata a tantervi követelményeket meghaladó teljesítmény nyújtására képes, kiemelkedő képességű és hozzáállású, valamint a hátrányos, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű hallgatók felkutatása, felismerése, és szakmai, tudományos, művészeti és sport tevékenységének elősegítése. Ennek érdekében a Főiskola önállóan, vagy más felsőoktatási intézménnyel együttműködve tehetséggondozó és felzárkóztató rendszert, illetve programokat működtet: tudományos diákköröket, szakkollégiumot, tehetségpontot és roma szakkollégiumot működtethet. A hátrányos helyzetű hallgatók tehetségének kibontakoztatásához mentorprogram keretében nyújt segítséget. A Főiskola tájékoztató és tanácsadó rendszerével segíti a – különös figyelemmel a fogyatékossággal élő - hallgatók beilleszkedését és előrehaladását a felsőfokú tanulmányok idején, illetve a tanulmányok alatt és befejezését követően segítséget nyújt a karriertervezésben. A tehetséggondozás, mentorálás és tanácsadás koordinálását a Főiskolán a Tehetséggondozási, Alumni és Karriertanácsadási Központ végzi. III. AZ ISMERETEK ELLENŐRZÉSE, VIZSGAREND 32. § Az ismeretek ellenőrzésének főbb formái
(1) (2)
(3)
A különböző tantárgyak számonkérésének formáját az érvényes ajánlott tanterv, a hallgatói teljesítmény számonkérésének és értékelésének módját a tantárgyi programok rögzítik. A Főiskola biztosítja, hogy minden hallgató számot adhasson tudásáról, és a sikeres vagy sikertelen számonkérést megismételhesse úgy, hogy a megismételt számonkérés elfogulatlan lebonyolítása és értékelése biztosított legyen. A tantárgyak főbb értékelési formái a következők:
21
(4) (5) (6)
a) Aláírással ismeri el az oktató a szorgalmi időszak követelményeinek teljesítését. Amennyiben a félév elismerésének feltételei között zárthelyi dolgozat is szerepel, annak javítására még a szorgalmi időszakon belül egy pótlási lehetőséget kell biztosítani. A zárthelyi dolgozat eredményét a megírástól számított 7 napon belül, a javító-pótló zárthelyi dolgozat eredményét a szorgalmi időszak végéig ki kell hirdetni és az aláírást a Neptunban rögzíteni. b) Gyakorlati jegyet (félévközi jegy) ír elő a tanterv, ha a tantárgy gyakorlati alkalmazása, az alkalmazási készség értékelése a képzési cél szempontjából lehetséges és szükséges. Gyakorlati jegy a félév során elsődlegesen a szemináriumokon, gyakorlatokon nyújtott folyamatos teljesítmény, valamint zárthelyi és szemináriumi dolgozatok, esettanulmányok, projektfeladatok és más, a tantárgyi programban feltüntetett teljesítmény alapján adható. A gyakorlati jeggyel értékelendő tantárgy követelményeit a hallgatónak a szorgalmi időszakban kell teljesíteni. Elégtelen gyakorlati jegy esetén a hozzá kapcsolódó zárthelyi dolgozat javítására a szorgalmi időszakon belül egy alkalommal javítási lehetőséget kell biztosítani. Az értékelés ötfokozatú minősítéssel történik, melyről vizsgalapot kell kiállítani és a jegyet a Neptunban rögzíteni. c) A kollokvium (vizsga) az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének – értékeléssel egybekötött – ellenőrzési formája, valamely tantárgy általában egy oktatási időszakot átfogó –anyagának szóbeli vagy/és írásbeli vagy komplex számonkérése. Ennek keretében arról kell meggyőződni, hogy a hallgató milyen szinten sajátította el a tananyagot, mennyire képes alkalmazni azt, illetőleg arról, hogy képes lesz-e az erre épülő további tananyag elsajátítására. A kollokvium eredményébe a vizsgajegy, zárthelyi dolgozat, házi dolgozat eredményét, a szorgalmi időszak más teljesítményét a tantárgyi programban meghatározott mértékig lehet beszámítani. A kollokvium értékelése ötfokozatú minősítéssel történik, melyről vizsgalapot kell kiállítani és a jegyet a Neptunban rögzíteni. Duális képzésben résztvevő hallgató a gyakorlati jegyet a vizsgaidőszak végét megelőző hét végéig szerezheti meg. A hallgató szakmai gyakorlatait a tantervben szereplő számonkérési forma szerint kell értékelni. A tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés (minősítés) ellen fellebbezésnek nincs helye. 33. § Vizsgaidőszak
(1) (2)
(3) (4)
(5)
A vizsgát úgy kell megszervezni, hogy minden érintett hallgató jelentkezni tudjon és vizsgázhasson. A vizsgaidőpontokat úgy kell meghatározni, hogy a hallgató vizsgáit arányosan elosztva tehesse le és a sikertelen vizsgáit (tantárgyanként maximum két javítóvizsgát) a vizsgaidőszakban teljesíthesse. A vizsgaidőpontok kijelöléséért és a vizsgafolyamat irányításáért az érintett tanszékvezető a felelős. Tantárgyanként legalább három vizsganapot, a tantárgyra jelentkezett hallgatók számának másfélszeresét meghaladó vizsgalétszám limitet kell megadni. A hallgatókat vizsgaidőpontokról, a vizsgáztatásban közreműködőkről a Neptunban a szorgalmi időszak vége előtt legalább három héttel kell tájékoztatni. A hallgató valamennyi vizsgatárgyból köteles a kiválasztott vizsganapra a Neptunban bejelentkezni, legkésőbb a vizsga előtti nap 1200-ig. A hallgató ugyanazon tárgyból egyszerre csak egy vizsganapra jelentkezhet. Ennek megsértése esetén a vizsganapról a hallgató kizárható. Egy vizsgáztatóhoz egy napra szóbeli vizsgán maximum 20 fő jelentkezhet. A tanszék tovább korlátozhatja az egy-egy vizsganapra fogadható hallgatóknak a számát. 22
(6) (7)
A vizsgáról való távolmaradás esetén a hallgató tudása nem értékelhető. Az a hallgató, aki neki fel nem róható és igazolt okból (pl. tartós betegség) valamely tárgyból a vizsgáját megkezdeni a vizsgaidőszakban nem tudja, a tanszékvezető javaslata alapján az oktatási és tudományos rektorhelyettes engedélyével vizsgaidőszakon kívül is vizsgázhat, de a vizsgáit be kell fejeznie a vizsgaidőszakot követő tavaszi félév első hetének végéig, valamint a vizsgaidőszakot követő őszi félév kezdetéig. 34. § A vizsgáztatás rendje
(1) (2)
A vizsgák lebonyolítása a tanszékek feladata. Vizsgára csak az a hallgató bocsátható, aki az előírt félévi költségtérítési és egyéb befizetési kötelezettségének eleget tett. (3) Az adott tárgyból a vizsgára bocsátás feltétele az aláírás megszerzése. (4) A szorgalmi időszak elismerése részeként előírt követelmény-értékelést (gyakorlati jegy, kritériumfeltétel teljesítésének aláírása) a Neptunba az oktatónak a szorgalmi időszak utolsó napjáig be kell vezetnie. Ez alól kivételt képeznek a duális képzés hallgatói. (5) A hallgató a tanszék által meghatározott jelentkezési rendben és elfogadott vizsgaidőpontban köteles a vizsgán megjelenni, és vizsgát tenni. A vizsgára jelentkezett és meg nem jelent hallgatónak „nem jelent meg” megjegyzést kell beírni. Kimentésre 48 órán belül igazolás ellenében van lehetőség. Ha a hallgató a vizsgán nem jelenik meg és távolmaradását nem igazolja, különeljárási díjat köteles befizetni. E nélkül újabb vizsgára az adott tárgyból nem tud jelentkezni. (6) A vizsga, amennyiben az írásbeli, a vizsgafeladatok kiosztásával, szóbeli esetén a tétel ismertté válásával veszi kezdetét. A megkezdett vizsgát érdemjeggyel kell lezárni. Ez alól csak rendkívüli esemény következtében lehet eltérni, amit a vizsgalapon rögzíteni kell. (7) A vizsgák zavartalanságáért, nyugodt és segítőkész légköréért a vizsgáztató, illetőleg a vizsgabizottság elnöke a felelős. (8) Minden vizsgát a képzés helyén kell tartani, ettől eltérni csak az oktatási és tudományos rektorhelyettes engedélyével lehet. (9) A vizsgáztató akadályoztatása esetén – másik vizsgáztató és/vagy más időpont megjelölésével – a tanszékvezető köteles gondoskodni a vizsgák időpontjának közzétételéről, illetve a hallgatók tájékoztatásáról és a vizsgák zavartalan lebonyolításáról. (10) A vizsga eredményét szóbeli vizsga esetén a vizsgát követően ki kell hirdetni és azt az oktató a Neptunba köteles a szóbeli vizsga befejezését követően felvezetni. Az írásbeli vizsga eredményét legkésőbb a megírás napjától számított harmadik munkanapon ki kell hirdetni és azt a Neptunba felvezetni. Írásbeli dolgozatát a hallgató a tanszék által megjelölt időpontban megtekintheti és elvárhatja, hogy a vizsgát (dolgozatot) értékelő oktató tájékoztassa őt beadott munkája minőségéről és értékelése indoklásáról. (11) A Neptunba az osztályzat bejegyzésére és aláírására a tantárgy vizsgáztató oktatója jogosult. Indokolt esetben az aláírást és az osztályzatot a tanszék vezetője is beírhatja. (12) A vizsgaidőszak végén a hallgató köteles a beírt érdemjegyeket ellenőrizni és az eltérést jeleznie kell. 35. § Sikertelen vizsgák javítása, tantárgyismétlés (1)
Az oktatónak biztosítania kell, hogy a vizsgaidőszakban egy tárgyból legalább három vizsganapon vizsgázhasson a hallgató, így az esetleges a sikertelen vizsgát megismételhesse (a továbbiakban: javítóvizsga). A sikertelen javítóvizsga is megismételhető (a továbbiakban: ismétlő javítóvizsga). Az utolsó vizsgaidőpontra első vizsgára jelentkező hallgató az ismétlés és a javítás lehetőségét adott vizsgaidőszakban elveszíti. 23
(2)
Egy tantárgy teljesítéséhez igénybe vehető vizsgakísérletek száma a teljes képzés során hat, vagyis a sikertelen vizsgát maximum ötször lehet javítani. (3) Egy vizsgaidőszakban maximum három vizsga tehető, a további ismétlő-javító vizsgákhoz újabb kurzusfelvétel szükséges. A hallgató a vizsgakurzusokat további két félévben veheti fel mindaddig, amíg ki nem merítette a hat vizsgalehetőséget. (4) A Főiskola a nem teljesített vizsgák következő szemeszterben történő pótlására a hallgató kérésére meghirdetheti bármely tantárgy vizsgakurzusát, amely tanórával nem rendelkező speciális kurzus, melyre aláírással már rendelkező hallgatók jelentkezhetnek. A vizsgakurzust a tantárgyfelvétel időszakában kell felvenni. A vizsgára a hallgatónak önállóan kell felkészülni. (5) Ha a javítóvizsga sem volt sikeres, és a vizsgán, valamint a javítóvizsgán ugyanaz az egy személy vizsgáztatott, a hallgató kérésére – amennyiben erre lehetőség van – biztosítani kell, hogy az ismétlő javítóvizsgát másik oktató vagy vizsgabizottság előtt tehesse le. Ez a jog akkor is megilleti a hallgatót, ha a vizsga letételére új képzési időszakban kerül sor. A vizsgáról való távolmaradás nem befolyásolhatja a hallgató tudásának értékelését. Ha a hallgató nem jelent meg a vizsgán, tudása nem értékelhető. (6) Sikertelen vizsga esetén a vizsgáztató köteles az elégtelen osztályzatot a Neptunba bejegyezni. (7) Elégtelen vizsgát a sikertelen vizsga napját követően minimum három naptári nap eltelte után lehet javítani. (8) Ha a hallgató a sikertelen vizsgát kijavítani nem tudta, a tantárgy teljesítéséig azokat a tantárgyakat nem veheti fel, amelyek a nem teljesített tárgy előtanulmányi követelményei. (9) Kötelezően választható és szabadon választható tantárgy újrafelvétele lehetséges, de nem feltétlenül szükséges. Egy elégtelennel befejezett, vagy nem teljesített szabadon választható tantárgy, kurzus helyett a hallgató egy későbbi félévben másik tárgyat is felvehet. (10) Az elégtelen osztályzat javítása esetén csak a kijavított jegyet kell figyelembe venni, a vizsgalapra feljegyezni és Neptunba bejegyezni. 36. § Jegymegajánlás (1)
(2)
(3)
Kollokviummal záródó tárgyból, melynek előadásához szeminárium (gyakorlat) is csatlakozik, az oktató a hallgatónak a szorgalmi időszakban nyújtott teljesítménye, vagy a Tudományos Diákköri Konferencián (a továbbiakban: TDK) végzett munkája alapján jeles vagy jó vizsgajegyet ajánlhat meg a tantárgyleírásban előre rögzített módon. A jegymegajánlást a szorgalmi időszak végéig a hallgatóval a Neptunon keresztül közölni kell. A megajánlott osztályzatot a hallgató nem köteles elfogadni. A megajánlott jegy elfogadásáról, vagy elutasításáról a hallgató a Neptunban köteles visszajelezni. Amennyiben azt elfogadja, az az indexbe bekerül. Ha valaki az Országos TDK-n dolgozatával szekciójában az első három helyezés közül bármelyiket eléri, vagy különdíjban részesül, mentesül az adott félév szakmailag leginkább kapcsolódó, és a konzulens által meghatározott tantárgyának vizsgakötelezettsége alól (kivéve, ha az gyakorlat) és automatikusan jeles értékelést kap a TDT elnök előterjesztése alapján.
24
37. § A félévi munka elfogadása, kredit megszerzése, félévzárás, a tanulmányi követelmények teljesítése (1)
A tantárgy oktatója a Neptunban aláírással igazolja, hogy az adott szorgalmi időszakban a hallgató az aláírás feltételéül szolgáló tanulmányi kötelezettségének eleget tett. Az aláírás megszerzésének legvégső határideje a szorgalmi időszak utolsó napja. (2) Ha a hallgató a félévi követelményt nem teljesítette, az oktatónak az aláírást meg kell tagadnia. (3) Ha a hallgató valamely tárgyból nem kap aláírást, a vizsgára bocsátás feltételei abból a tárgyból nem teljesülnek, így a vizsgát nem kezdheti meg. (4) A hallgatónak újra fel kell venni azt a tantárgyat normál vagy TUF kurzusként, amelynek a követelményeit nem teljesítette, az aláírást nem szerezte meg. (5) Amennyiben gyakorlati jeggyel zár a tantárgy, a hallgató az aláírást ugyan megszerezte, de végleges gyakorlati jegye elégtelen, a tárgyat újra fel kell vennie (TUF) és a már megszerzett aláírás mellé teljesítenie kell a legalább elégséges gyakorlati jegy követelményeit. (6) Egy tantárgy felvétele a tanulmányok alatt kétszer ismételhető. (7) Az elégtelen vagy „nem felelt meg” minősítésű szakmai gyakorlat nem javítható, azt meg kell ismételni. (8) Előzetes tanulmányok, ismeretek, munkatapasztalat elfogadása esetén a hallgató megkapja a kreditet, és hozott osztályzatát. A hozott eredményeket az ösztöndíj számításánál nem lehet figyelembe venni. (9) Az utolsó szemeszter lezárásának, illetve az abszolutórium megszerzésének egyik feltétele, hogy a hallgató a szak tantervében előírt krediteket teljesítse. (10) Külföldi részképzés esetén a félév zárásáról a Szabályzat 25. §-a rendelkezik. 38. § A tanulmányi átlageredmény fajtái (1)
A kreditrendszerű képzésben a hallgató teljesítményének nyomon követésére a tanulmányok egy félévnél hosszabb időszakára vagy a tanulmányok egészére számított (halmozott) súlyozott tanulmányi átlag szolgál. A súlyozott tanulmányi átlag (STA) számításánál az adott időszakban teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzataiból képzett összeget a teljesített tárgyak kreditjeinek összegével kell osztani. STA
(2)
(kredit érdemjegy ) kredit
Egy félévben a hallgató teljesítményének mennyiségi és minőségi megítélésére a kreditindex, illetve a korrigált kreditindex alkalmas. A kreditindex számításánál a félévben teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzataiból képezett összeget az átlagos előrehaladás esetén egy félév alatt teljesítendő harminc kredittel kell osztani. KI
(kredit érdemjegy) FK
FK = 30, az FK így meghatározott értéke alkalmazandó a képzési idő alatt és után is, egészen az abszolutórium megszerzéséig (3)
A korrigált kreditindex a kreditindexből a félév során teljesített és az egyéni tanrendben vállalt kreditek arányának megfelelő szorzótényezővel számítható:
25
KI korr
(kredit érdemjegy ) K , FK K felvett
ahol ΣK a teljesített kreditek száma, ΣKfelvett pedig a felvett kreditek száma. 39. § A tanulmányi átlageredmény megállapítása (1) (2) (3) (4)
(5)
(6) (7)
A tanulmányi átlageredményt (kreditindexet) a félévi követelmény teljesítését követően kell megállapítani. A félév lezárásaként a leckekönyvnek tartalmaznia kell az adott félévben és az addigi tanulmányok alapján összesített krediteket. A hallgató tanulmányi munkájának mennyiségét az adott félévben megszerzett kreditek száma mutatja. Kredit csak az elégtelentől különböző jeggyel lezárt tárgyakra adható. Az átlag számításánál a felvett és teljesített kötelező, kötelezően választható és szabadon választott tárgyak eredményeit figyelembe kell venni. Az átlagot az adott szemeszterben teljesített tárgyakra kapott végleges, utolsó érvényes osztályzatokból kell számítani. A befogadott tantárgy eredményét a súlyozott tanulmányi átlagba be kell számítani. A súlyozott átlag számítható a hallgató egy szemeszterben megszerzett, valamint az összes megszerzett kreditjeire is. Utóbbi a kumulált átlag, mely az összes lezárt szemeszterre összesített tanulmányi átlag. Az első félévtől a leckekönyvbe be kell írni a kumulált átlagot is. A korrigált kreditindex egy félévre vonatkozik. A TOK a hallgató előmenetelét a következő formákban tartja nyilván: a) a féléves teljesítményt (STA, KI, KIkorr), b) végbizonyítvány (abszolutórium) kiadási követelmények teljesülését, c) oklevél és bizonyítvány követelmények teljesülését. 40.§ Fogyatékossággal élő hallgatókra vonatkozó külön rendelkezések
(1)
(2) (3)
(4)
(5)
A Főiskola tájékoztató és tanácsadó rendszerével segíti a hallgatók – különös figyelemmel a fogyatékossággal élő hallgatók - –beilleszkedését és előrehaladását a felsőfokú tanulmányok idején, illetve a tanulmányok alatt és befejezését követően segítséget nyújt a karriertervezésben. A fogyatékossággal élő hallgatókat a tanulmányi ügyintézésben az Esélyegyenlőségi koordinátor segíti. A fogyatékossággal élő hallgató fogyatékosságának típusát és mértékét, annak végleges vagy időszakos voltát szakvéleménnyel igazolja. Ha a hallgató (jelentkező) fogyatékossága, sajátos nevelési igénye már a középfokú tanulmányok ideje alatt is fennállt, és erre tekintettel a tanulmányai, illetve az érettségi vizsga során kedvezményben részesült, a fogyatékosság, sajátos nevelési igény a megyei (fővárosi) pedagógiai szakszolgálati intézmények, illetve azok megyei vagy országos szakértői bizottságként eljáró tagintézményei (valamint jogelődjeik közül a tanulási képességvizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok, és az országos szakértői és rehabilitációs bizottságok) által kibocsátott szakértői véleménnyel igazolható. Ha a hallgató (jelentkező) fogyatékossága, sajátos nevelési igénye a középfokú tanulmányok ideje alatt nem állt fenn, illetve fogyatékosságra, sajátos nevelési igényre tekintettel a tanulmányai és az érettségi vizsga során kedvezményben nem részesült, a fogyatékosság a rehabilitációs szakértői szerv, illetve annak jogelődei által kibocsátott szakértői véleménnyel igazolható. A hallgató fogyatékosságáról szóló szakvélemény kiadásához szükséges személyes vizsgálatot – kivéve a diszlexia, a diszgráfia, a diszkalkulia fogyatékosságának
26
(6) (7)
(8)
(9)
(10)
megállapítására irányuló vizsgálatot – az érintett személy lakó- vagy tartózkodási helye szerinti illetékes rehabilitációs szakértői szervként eljáró kormányhivatal végzi el. A diszlexia, diszgráfia és diszkalkulia fogyatékosságának megállapítására irányuló eljárásban rehabilitációs szakértői szervként Budapest Főváros Kormányhivatala jár el. A hallgató fogyatékosságára tekintettel szakvélemény alapján kérheti a tanulmányi kötelezettségek teljesítése, illetve a vizsgák alóli részleges vagy teljes felmentését vagy azok más módon történő teljesítésének engedélyezését a szakvéleményben meghatározott területekre vagy a fogyatékosság típusának megfelelően az Esélyegyenlőségi Bizottság Működési Rendje alapján. A fogyatékossággal élő hallgató számára – kérelmére – a Főiskola a tanterv előírásaitól részben vagy egészben eltérő követelményeket állapít meg, illetve figyelemmel az Nftv. 49. § (8) bekezdésére – azok teljesítésétől eltekint a fogyatékosság jellege szerint legalább egy a 87/2015. (IV.9.) Korm. rendelet 62.§ (2) - (7) pontja szerinti kedvezmény biztosításával. A kedvezmény fajtáját a hallgató kérelmére a szakvélemény alapján az Esélyegyenlőségi Bizottság tantárgyanként határozza meg. A fogyatékossággal élő hallgató részére biztosítani kell a fogyatékossághoz igazodó felkészítést és vizsgáztatást, továbbá segítséget kell nyújtani részére ahhoz, hogy teljesíteni tudja a hallgatói jogviszonyából eredő kötelezettségeit. Indokolt esetben mentesíteni kell egyes tantárgyak, tantárgyrészek tanulása vagy a beszámolás kötelezettsége alól. Szükség esetén mentesíteni kell a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetve szintje alól. A vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni a segédeszköz – így különösen írógép, számítógép – alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását. A fogyatékossággal élő hallgató mentesítése kizárólag a mentesítés alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható és nem vezethet az oklevél vagy bizonyítvány által tanúsított szakképesítés megszerzéséhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli felmentéshez. IV. A VÉGBIZONYÍTVÁNYRA (ABSZOLUTÓRIUMRA), A SZAKDOLGOZATRA, A ZÁRÓVIZSGÁRA, AZ OKLEVÉLRE ÉS A BÖLCSEK KÖVE KITÜNTETŐ CÍMRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 41. § Az alapképzés lezárása
(1)
(2)
Az alapképzés, felsőoktatási szakképzés, valamint a szakirányú továbbképzés lezárásaként a hallgató részére végbizonyítványt (abszolutóriumot) kell kiállítani. Végbizonyítványt a Főiskola annak a hallgatónak állít ki, aki a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelményeket és az előírt szakmai gyakorlatot - a nyelvvizsga letétele, a szakdolgozat elkészítése kivételével - teljesítette, és az előírt krediteket megszerezte. A végbizonyítványt a hallgató leckekönyvében az oktatási és tudományos rektorhelyettes írja alá. A végbizonyítványt szerzett hallgató a végzettség megszerzése érdekében – amennyiben teljesítette a záróvizsgára bocsátás feltételeit – záróvizsgát tehet. 42. § A záróvizsga
(1)
A Főiskola novemberben, januárban és júniusban szervezi záróvizsgáit. A naptári ütemezést a tanév oktatási rendje rögzíti. 27
(2)
(3)
(4)
(5)
A hallgató a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése után tanulmányait az alapképzésben, felsőoktatási szakképzésben, továbbá a szakirányú továbbképzésben záróvizsgával fejezi be. A hallgató a záróvizsgára jelentkezési lap kitöltésével jelentkezik a szakdolgozat beadásának határidejéig. A záróvizsga az oklevél megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek ellenőrzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja. A záróvizsgára bocsátás feltételei: a) a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése, b) a mintatantervben meghatározott kreditek teljesítése, c) a képzés egészére az STA legalább 2,00, d) a szakdolgozat benyújtása, és annak két bíráló által történő elfogadása, e) a szak képzési és kimeneti, illetve tantervi követelményrendszerében meghatározott más, a záróvizsgára bocsátás feltételeként előírt tanulmányi, elméleti vagy gyakorlati követelmények teljesítése, f) a Főiskolával szembeni anyagi (pénzügyi, könyvtári, kollégiumi vagy dologi) tartozásainak rendezése. A záróvizsga a végbizonyítvány megszerzését követő vizsgaidőszakban hallgatói jogviszony keretében, majd a hallgatói jogviszony megszűnése után, öt éven belül bármelyik vizsgaidőszakban, az érvényes képzési követelmények szerint letehető. A hallgatói jogviszony megszűnését követően öt év eltelte után záróvizsga nem tehető. 43. § A Záróvizsga Bizottság
(1)
(2)
A záróvizsgát Záróvizsga Bizottság előtt kell tenni, amelynek elnöke és legalább még két tagja van. A Záróvizsga Bizottságot úgy kell összeállítani, hogy legalább egy tagja egyetemi vagy főiskolai tanár, illetve egyetemi vagy főiskolai docens legyen, továbbá legalább egy tagja ne álljon a Főiskolával foglalkoztatási jogviszonyban. A Záróvizsga Bizottság elnökét és tagjait az oktatási és tudományos rektorhelyettes kéri fel és bízza meg. 44. § A szakdolgozat
(1) (2)
(3)
(4) (5)
Alapképzésben, felsőoktatási szakképzésben és szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgatóknak a záróvizsgára szakdolgozatot kell készíteniük. A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő szakmai tárgyakhoz kapcsolódó feladat megoldása, amelynek elkészítésével a hallgatónak tanúsítania kell, hogy jártas a tananyagon túlmenően a hazai és nemzetközi szakirodalomban, tanulmányaira alapozva a szakirodalom feldolgozásával képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, továbbá – különösen a választott szakterületen – önálló munka végzésére. A szakdolgozat készítésével kapcsolatos egyéb követelményeket a szakok képzési és kimeneti követelményei vagy a szakmai és vizsgakövetelmények és a Szakdolgozati Útmutató, valamint a szakfelelős tanszékek határozzák meg. A szakdolgozatok elektronikus feltöltésével és archiválásával kapcsolatos teendőket és szabályokat a Könyvtár és Távoktatási Központ külön eljárási rendben határozza meg. A szakdolgozat bírálatára két bírálót kell felkérni. Az egyik bíráló lehet a hallgató témavezetője. A formai követelményeknek (terjedelem, hivatkozások, szerkesztés) meg nem felelő szakdolgozat nem bírálható el. Amennyiben a szakdolgozat bírálója a szakdolgozatról, vagy annak egy részéről azt állapítja meg, hogy az nem a hallgató munkája, a szakdolgozat nem értékelhető és a hallgató ellen fegyelmi eljárást kell kezdeményezni. 28
(6)
Ha az egyik bíráló elégtelenre minősítette a szakdolgozatot, harmadik bírálónak kell kiadni bírálatra. Amennyiben a harmadik bíráló is elégtelenre minősíti azt, úgy a hallgató záróvizsgára nem bocsátható és új szakdolgozatot kell készítenie. A hallgató akkor sem bocsátható záróvizsgára, ha mindkét bíráló elégtelenre minősíti a dolgozatot. Ez esetben is új szakdolgozatot kell készítenie, melyet a következő vizsgaidőszakban nyújthat be ismét. (7) Amennyiben a bírálatok között két jegy eltérés van, a szakfelelős tanszék vezetője megvizsgálja az esetet, állást foglal, vagy harmadik bírálónak véleményezésre kiadhatja a dolgozatot. (8) A szakdolgozat egyik bírálatát a szaktanszék által felállított szakmai bizottság előtti beszámoló jegyzőkönyvezett érdemjegye helyettesítheti. (9) Az elfogadott szakdolgozatot a benyújtástól számított három éven belül meg kell védeni. A meg nem védett szakdolgozat elévül, ismételten be kell nyújtani a záróvizsgára jelentkezést és az új dolgozatot. (10) A hallgató a záróvizsga jelentkezését visszavonhatja legkésőbb a záróvizsgát megelőző második hét végéig. Az elbírált dolgozat helyett újat készíthet egy következő vizsgaidőszakban különeljárás keretében ismételt vizsgajelentkezés során benyújtva. 45. § A záróvizsga általános szabályai (1) (2) (3)
(4) (5)
A záróvizsga a tantervben meghatározottak szerint több részből – szakdolgozat vagy diplomamunka megvédéséből, további szóbeli, írásbeli, gyakorlati vizsgarészekből – állhat. A záróvizsga eredménye: a bírálók véleményének figyelembe vételével a bizottság által a szakdolgozatra adott osztályzat és a komplex szóbeli vizsga osztályzatának számtani átlaga. A szakdolgozatot a bírálók és a bizottság, a szóbeli vizsgát a záróvizsga bizottság tagjai ötfokozatú osztályzattal értékelik, majd zárt tanácskozás keretében szavazással állapítják meg a szakdolgozat, illetve a komplex szóbeli vizsga végosztályzatát. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A záróvizsga eredményét a bizottság elnöke hirdeti ki. A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A záróvizsga részeredményét és az oklevél minősítését a leckekönyvbe is be kell vezetni. A záróvizsgán elkövetett szabálytalanság, személycsere, vagy meg nem engedett segédeszköz, segítség használata a vétkes hallgató záróvizsgától eltiltását és ellene fegyelmi eljárás kezdeményezését vonja maga után. 46. § Sikertelen záróvizsga megismétlése
(1)
(2)
Ismételt záróvizsga legfeljebb két alkalommal tehető TJSZ-ben meghatározott különeljárási díj megfizetése mellett legkorábban a következő záróvizsga időszakban. Ismételni az elégtelennel értékelt vizsgarészt szükséges. Amennyiben a hallgató nem tudta a záróvizsgát teljesíteni, kimerítette az ismételt záróvizsgák kereteit, kérelmére az oktatási és tudományos rektorhelyettes kivételesen újabb záróvizsgát engedélyezhet TJSZ-ben meghatározott különeljárási díj megfizetése mellett. 47. § Az oklevél
(1)
Az alapképzésben, felsőoktatási szakképzésben és a szakirányú továbbképzésben a sikeres záróvizsga alapján, a Főiskola a jelölt számára jogszabályban előírt formában és tartalommal oklevelet állít ki.
29
(2)
Felsőoktatási szakképzés és szakirányú továbbképzés esetén a felsőfokú szakképzettséget, alapképzés esetén a felsőfokú végzettséget is igazoló oklevél kiadásának előfeltétele a sikeres záróvizsga, továbbá az előírt nyelvvizsga letétele. (3) Alapképzés esetén, ha a képzési és kimeneti követelmény szigorúbb feltételt nem állapít meg, az oklevél kiadásához a hallgatónak be kell mutatnia azt az okiratot, amely igazolja, hogy alapképzésben egy középfokú, „C” típusú általános nyelvi vagy középfokú (B2 szintű) általános nyelvi, komplex, államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgát tett. (4) A Főiskola a képzések KKK-jában foglaltakon túl nem korlátozza a nyelvvizsga vizsganyelveként elfogadható nyelveket. (5) Az oklevelet a nyelvvizsgát igazoló okirat bemutatásától számított harminc napon belül kell kiállítani és kiadni annak, aki sikeres záróvizsgát tett. Ha a hallgató a záróvizsga időpontjában már bemutatta azt az okiratot, az oklevelet a sikeres záróvizsga napjától számított harminc napon belül kell kiállítani és kiadni számára. (6) A hallgatói jogviszony fennállása alatt ki nem adott oklevél és oklevélmelléklet első kiadásának ingyenessége megilleti a volt hallgatót is. (7) Az oklevél a Magyarország címerével ellátott közokirat, amely tartalmazza a Főiskola nevét, intézményi azonosító számát, az oklevél sorszámát, az oklevél tulajdonosának nevét, születési nevét, születésének helyét és idejét, a végzettségi szint, illetve az odaítélt fokozat és a szak, szakképzettség, szakirány megnevezését, a kibocsátás helyét, évét, hónapját és napját, az oklevél által tanúsított végzettségnek, szakképzettségnek a Magyar Képesítési Keretrendszer, valamint az Európai Képesítési Keretrendszer szerinti besorolását. (8) Az oklevelet a záróvizsga bizottság elnöke és a rektor- kivételesen a rektor helyett és meghatalmazásából az oktatási és tudományos rektorhelyettes - együttesen írja alá, mely tartalmazza a Főiskola körbélyegzőjének lenyomatát. Ha a záróvizsga időszakában a hallgató nem rendelkezik nyelvvizsgát igazoló okirattal, és ezért az oklevél kiállítására a záróvizsga vizsgaidőszakát követően kerül sor, a záróvizsga-bizottság elnöke helyett az oktatási és tudományos rektorhelyettes is aláírhatja a rektorral együttesen az oklevelet. (9) Az oklevél minősítése a kreditekkel súlyozott tanulmányi átlag (STA), és a záróvizsga eredményének számtani közepe. (10) A kiszámított átlageredmény alapján az oklevelet a következők szerint kell minősíteni: kiváló 4,51-5,00 jó 3,51-4,50 közepes 2,51-3,50 elégséges 2,00-2,50 (11) Az oklevelet a Főiskola magyar és angol nyelven adja ki. (12) A Főiskola az alapképzési szakokon az általa meghirdetett specializációkon előírt tanulmányi követelmények teljesítése után az oklevélbe bevezeti a specializáció nevét. (13) A második specializációk tantárgyainak teljesítése az oklevél záradékában szerepel. (14) Az alapképzésben és felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél mellé a Főiskola az Európai Bizottság és az Európa Tanács által meghatározott oklevélmellékletet ad ki magyar és angol nyelven. Az oklevélmelléklet közokirat. (15) Ha az oklevél kiadására azért nincs lehetőség, mert a nyelvvizsga-bizonyítványt a hallgató nem tudta bemutatni, a Főiskola igazolást állít ki. Az igazolás végzettséget és szakképzettséget nem igazol, tanúsítja a záróvizsga eredményes letételét.
30
48. § A Bölcsek köve cím adományozása (1)
A Főiskolán meghonosodott szimbólum a „Bölcsek Köve”, amit a végzős hallgatók a diplomaátadó ünnepség keretében adnak át az utánuk következő évfolyamok hallgatói képviselőinek.
(2)
A Főiskola a „Bölcsek Köve” jelképes töredékét adományozza minden diplomaátadó ünnepség során néhány kiemelkedő teljesítményt nyújtott végzős hallgatónak. Az odaítélés szempontjai a tanulmányi eredmény mellett a főiskolai és a hallgatói közösségben nyújtott elismerésre méltó tevékenység együttesen. A kitüntetés-jelleg megőrzése céljából ügyelni kell arra, hogy a kitüntetettek száma lehetőleg ne haladja meg a 3%-ot.
(3)
A kitüntetettek körére a javaslatot a szakfelelősökkel egyeztetve a Tanulmányi és Oktatásszervezési Központ terjeszti elő oktatási és tudományos rektorhelyettesnek, majd a HÖK véleményezése után a rektor dönt. A szimbolikus emléktárgyat a rektor nyújtja át. V. A HALLGATÓI MUNKAVÉGZÉS SZABÁLYAI 49. § Hallgatói munkaszerződés
(1) A hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát: a) a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során a Főiskolán, vagy a Főiskola által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen vagy duális együttműködési megállapodás alapján a vállalati képzőhelyen, b) a képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódóan a Főiskolán vagy a Főiskola által létrehozott gazdálkodó szervezetben. (2) A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatására a munka törvénykönyvének a rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. 50. § A hallgatói munka díjazása (1) A hallgatót a) a képzési program részeként szervezett gyakorlat esetén díjazás illetheti, illetve a hat hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat esetén díjazás illeti, melynek mértéke legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tizenöt százaléka, a díjat – eltérő megállapodás hiányában – a szakmai gyakorlóhely fizeti, b) a képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódó munkavégzés esetén a felek megállapodása szerinti díjazás illeti, melynek ellenében a hallgató által e jogviszonyban létrehozott dolgok tulajdonjoga, illetve a szellemi alkotásokhoz fűződő vagyoni jogok – eltérő megállapodás hiányában – a Főiskola, illetve az általa létrehozott gazdálkodó szervezetre az átadással átszállnak.
31
VI. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 51. § Távoktatás (1) (2)
A távoktatás sajátosságainak megfelelő külön szabályozást a Főiskola Távoktatási Szabályzata tartalmazza. A távoktatás képzésszervezését a Könyvtár és Távoktatási Központ koordinálja. 52.§ Hatályba lépés
(1) (2)
A Szabályzatot a Főiskola Szenátusa 2015. július 16-i ülésén megtárgyalta és 43/a/2015. (VII. 16.) számú határozatával elfogadta. Jelen Szabályzatot felmenő rendszerben azokra a hallgatókra lehet érvényesíteni, akik bevezetését követően kezdték meg tanulmányaikat, illetve azokra, akik azt megelőzően kezdték meg tanulmányaikat, de választásuk alapján e Szabályzat alapján kívánják tanulmányaikat folytatni és vizsgakötelezettségeiket teljesíteni.
Szolnok, 2015. július 16.
Dr. Túróczi Imre rektor
32
