SZOLNOKI FŐISKOLA KÖNYVTÁR ÉS TÁVOKTATÁSI KÖZPONT

SZOLNOKI FŐISKOLA KÖNYVTÁR ÉS TÁVOKTATÁSI KÖZPONT

GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT

SZOLNOK 1

Tartalom 1. A Könyvtár feladataival összefüggő gyűjtés köre

3.

2. A gyűjtőkör szakterületi meghatározása

3.

3. A gyűjtés mélysége, földrajzi, nyelvi és időbeli határai

7.

4. A gyűjtés dokumentumtípusok szerinti meghatározása

8.

5. A Könyvtár különgyűjteményei

9.

6. Gyarapítás, apasztás

9.

7. Az állomány vagyoni védelme

11.

8. Záró rendelkezések

12.

2

A Szolnoki Főiskola Könyvtár és Távoktatási Központ (továbbiakban: Könyvtár) állományának gyűjtését, állományépítési tevékenységét az 1997. évi CXL törvényben, a 3/1975.(VIII. 17.) KM-PM számú együttes rendeletben, a 4/1996. (I. 18.) Korm. rendeletben, valamint a hatályban lévő felsőoktatásról szóló törvényben foglaltak alapján az alábbiak szerint kell végezni.

1.

A Könyvtár feladataival összefüggő gyűjtés köre

A Könyvtár a Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott feladatai szerint gyűjti 1.1. a társadalomtudományok (gazdaság, közgazdaságtan), természettudományok, alkalmazott tudományok (orvostudomány, mérnöki tudományok, mezőgazdaság, erdőgazdaság, szervezés, különféle iparágak), oktatott idegennyelvek területein megjelent dokumentumok lehetőség szerint teljes hazai és válogatott külföldi szakirodalmát, a gyűjtés körébe vont valamennyi információhordozóra vonatkozóan, 1.1.1. a szakterületi körhöz tartozó egyetemek és főiskolák, könyvtárak és más intézmények, karok, fakultások közgazdasági, műszaki, mezőgazdasági vonatkozású kiadványait, 1.2. a Főiskolán oktatott tantárgyak kötelező és ajánlott irodalmát, tankönyveket, tankönyvjellegű szakkönyveket, a Főiskola saját jegyzeteit, oktatási segédleteit, 1.2.1. a Főiskola oktatói által készített egyetemi doktori értekezéseket és PhD. disszertációkat, 1.2.2. a Főiskola oktatóinak és kutatóinak publikált és nem publikált tudományos munkáit, 1.2.3. a Főiskolán folyó társadalomtudományi, tudományi kutatáshoz szükséges szakirodalmat,

természetttudományi,

alkalmazott

1.2.4. a Főiskolán lévő szervezeti egységek, tanszékek működéséhez, a felsőfokú szakképzés, a szakmérnöki, szakközgazdászi stb. képzésekhez, szükséges dokumentumokat, a Főiskola fejlesztési stratégiáját és programját, 1.2.5. a Főiskola és a Könyvtár – bármely technikával készült – saját kiadványait, 1.2.6. a Főiskola hallgatói által készített szakdolgozatokat, TDK dolgozatokat.

2

A gyűjtőkör szakterületi meghatározása

A gyűjtés szakterületi (tartalmi) körét a Könyvtár feladataiból adódó követelmények, illetve az üzleti, műszaki, mezőgazdasági felsőoktatás alapképzési, szakirányú továbbképzési, felsőoktatási szakképzési szakjainak sajátos képesítési követelményei határozzák meg.

3

2.1. A Könyvtár fő gyűjtőkörébe tartozik az alábbi szakterületek irodalmának gyarapítása: 2.1.1 az általános tájékozódást szolgáló kiadványok:      

lexikonok, tudományos enciklopédiák, közérdekű adat-, név- és címtárak, az egyes tudományágak legfontosabb kézikönyvei, a világnyelvek szótárai, bibliográfiák, szakbibliográfiák.

2.1.2 Közgazdaságtudomány és társadalomtudomány általában      

közgazdasági elméletek, azok története, általános közgazdaságtan, mikroökonómia, makroökonómia, tudomány klasszikusainak művei és azok értékelése, pszichológia, jog általában, gazdasági- és vállalati jog, munkajog, szociológia, gazdasági etika.

a

közgazdaság-

2.1.3. Gazdaságpolitika, makrogazdasági folyamatok                 

gazdaságtörténet, gazdaságpolitika, gazdasági növekedés, gazdasági fejlődés, gazdasági helyzet, gazdasági prognózisok, jövőkutatás, nemzetgazdasági számvitel, életszínvonal, szociálpolitika, pénzügy, állami pénzügyek, államháztartás, költségvetési politika, adórendszer, adó-, vámilleték, pénzintézeti és vállalkozási pénzügyek munkaerőpiac gazdaságtana, foglalkoztatás, munkanélkülség, közösségi gazdaságtan, közszolgáltatások, társadalompolitika, gazdaságföldrajz, természeti erőforrások, regionális gazdaságtan, környezetvédelem, környezetgazdaságtan, egyes országok gazdasága, szálloda, vendéglátás gazdaságtana, infrastruktúra és infrastrukturális ágazatok gazdaságtana, információgazdaságtan, tudásgazdaságtan.

2.1.4. Vállalati gazdaságtan, mikrogazdasági folyamatok Különböző vállalkozási formákra, üzemnagyságra vonatkozóan:  fogyasztás és háztartásgazdaságtan,  élelmiszergazdaság,

4

                            

kereskedelem, turizmus, idegenforgalom és azok gazdaságtana vendéglátás, vendéglátóipar vállalatelmélet, vezetés- és szervezéselmélet, vállalati politika, stratégia, tervezés, vállalati vezetés, menedzsment, vállalati szervezet, szervezeti felépítés, változás, controlling, vállalatirányítás, vezetői információs rendszerek, beruházás, műszaki fejlesztés, innováció, K+F, vállalati pénzügyek, finanszírozás, jövedelmezőség, veszteség, csőd, banküzemtan, bankfelügyeletek, számvitel, pénzügyi mérlegek, belső ellenőrzés, termelésszervezés, minőségszabályozás, logisztika, készlet- és anyaggazdálkodás, marketing elmélete és gyakorlata, marketingkommunikáció, marketingmenedzsment, marketingkutatás, piackutatás, tárgyalástechnika, üzleti kommunikáció, emberi erőforrások, bérezés, motiváció, humánpolitika, vezetőképzés, munkaszervezés, ergonómia, munkavédelem, vállalati információs rendszer, ügyvitelszervezés, biztosítás gazdaságtana, etikett és protokoll szabályok az üzleti életben, áruismeret, rendszerelmélet.

vezetőkiválasztás,

2.1.5. Nemzetközi gazdasági és politikai kapcsolatok makrogazdasági szinten          

nemzetközi gazdaságtan, nemzetközi kereskedelem elmélete és politikája, gazdasági integrációk, az Európai Unió és kapcsolatrendszere, nemzetközi vállalatok, nemzetközi magánjog, nemzetközi gazdasági szervezetek, külgazdaság, külkereskedelem, külkereskedelem technikája és szervezése, vám-, vámszabad területek, nemzetközi szállítmányozás, -fuvarozás, globalizáció.

5

2.1.6. Matematika, természettudományok általában       

matematika, fizika, kémia, ásványtan, földtudományok, biológia, növénytan, botanika, álattan, zoológia.

2.1.7. Mérnöki tudományok általában         

anyagvizsgálat, általános gépészet, elektrotechnika, hőerőgépek, hűtéstechnika, anyagmegmunkálás, gépelemek, vízellátás, csatornázás, járműtechnika.

2.1.8. Mezőgazdaság-erdőgazdaság           

erdőgazdaság, mezőgazdaság üzemtana, növényvédelem, növénytermesztés, gyümölcstermesztés, kertészet, állattenyésztés, tej, hús és más állati termékek, vadászat, halászat, háztartás, élelmiszerek.

2.1.9. Kémiai technológiák, mechanikai technológiák     

vegyipari technológiák, kenőanyagok, ragasztóanyagok, tüzelőanyagok, élemiszerek előállítása, tartósítása, épületgépészet.

2.1.10 Nyelvtudomány  nyelvoktatás (angol, német, francia, orosz, olasz, spanyol),  üzleti nyelv tanulása és tanítása,  tárgyalástechnika.

6

A Könyvtár mellékgyűjtőkörébe tartozóan gyarapítja a főgyűjtőkörhöz kapcsolódó határterületi tudományágak szakirodalmát: 

   

3.

információelmélet, számítástechnika (különös tekintettel az általános, alapozó jellegű művekre, illetve a tudományterület közgazdasági-, kereskedelmi-, vendéglátóipari-, műszaki- és mezőgazdasági hasznosítására), statisztika, logika, filozófia, nyelvtudomány.

A gyűjtés mélysége, földrajzi, nyelvi és időbeli határai A Könyvtár a gyűjtőkör tartalmának, szakterületeinek megfelelően, az oktatási és kutatási feladatokhoz igazodó színvonalon 3.1 a teljesség igényével gyűjti:    

a Magyarországon megjelenő közgazdasági, mezőgazdasági, műszaki szakirodalmat magyar nyelven, a Magyarországon megjelenő közgazdasági, műszaki, mezőgazdasági szakirodalmat idegen nyelveken, a Főiskola oktatóinak bármely szakterülethez kapcsolódó, bárhol kiadott tudományos publikációit magyar és idegen nyelven, közgazdasági, műszaki, mezőgazdasági témájú hazai felsőoktatási tankönyveket, jegyzeteket, tansegédleteket;

3.2. az állományösszetétel arányait, az oktatási és kutatási igényeket, vetési korlátokat figyelembe véve válogatva gyűjti: 

 

valamint

a

költség-

a főgyűjtőkörbe tartozó – világnyelven közreadott – külföldi szakirodalmat, valamint egyéb nyelven írt dokumentumokat az illető ország gazdaságára, vonatkozóan, időszaki kiadványokat, valamely világnyelven közreadott fordításban, de legalább világnyelvű tartalomjegyzékkel, összefoglalóval, a fő- és mellékgyűjtőkörbe tartozó külföldi kézikönyveket, adattárakat stb. a folyamatosság és következetesség igényével, a mellékgyűjtőkörbe tartozó hazai kiadványokat;

3.3 a gyűjtés időbeli határait tekintve a Könyvtár   



folyamatosan szerzi be a hazai kiadású szakirodalmat, törekszik az új külföldi illetve az ún. magfolyóiratok rendszeres beszerzésére, állományát folyamatosan kiegészíti a feladatai ellátásához szükséges korábbi kiadású dokumentumokkal, pótolja a sorozatok, időszaki kiadványok hiányzó köteteit, évfolyamait, gyűjt minden olyan történeti értékű kiadványt, amelyet feladatai ellátásához fontosnak tart.

7

4. A gyűjtés dokumentumtípusok szerinti meghatározása A Könyvtár gyűjtőköre magában foglalja dokumentumtípust, illetve információhordozót.

a

feladatai

ellátásához

szükséges

valamennyi

4.1 Könyvek és könyvjellegű kiadványok a fő- és mellékgyűjtőkörben felsorolt szakterületek hazai és válogatott külföldi monográfiái, illetve sorozatai, nem folyóirat jellegű időszaki kiadványok (évkönyvek, állandó és alkalmi testületek kiadványai), a magyar és idegen nyelven megjelenő kézi- és segédkönyvek (szótárak, lexikonok, enciklopédiák, rövidítésgyűjtemények, cím- és adattárak, katalógusok, bibliográfiák, szabványok, statisztikai kiadványok), a közgazdasági, mezőgazdasási és műszaki felsőoktatáshoz kapcsolódó tankönyvek, jegyzetek, oktatási segédletek, hazai szakfolyóiratok különszámai (tanulmánykötetei).

  

 

4.2 Periodikumok napilapok, hírlapok, folyóiratok, valamint ezek társlapjai és mellékletei, a rendszeresen megjelenő másodlagos információt közlő időszaki kiadványok (referáló folyóiratok, szemlék, egyéb információs kiadványok és azok indexei, kumulációi), elektronikus formában megjelenő periodikumok.

   

4.3 Egyéb, publikált és nem publikált dokumentumok szakdolgozatok, szabadalmi leírások, prospektusok, kutatási jelentések, disszertációk, TDK dolgozatok, tudományos útijelentések, szabványok, gyártmánykatalógusok, alkatrészjegyzékek, kezelési karbantartási utasítások, konferencia előadások, referátumok, termékismertetők, a Főiskola történetére vonatkozó aprónyomtatványok, prospektusok, plakátok, történeti értékű dokumentumok.

            

4.4 Nem hagyományos dokumentumok 

hang- és képrögzítéses információhordozók (videodokumentumok, hangkazetták, CDROM-ok)

8

4.5 Elektronikus dokumentumok Gyarapítására irányadóak a főgyűjtőkörben foglalt irányelvek (gyűjtését, kezelését, feltárását külön szabályzat rögzíti): 

minden, megjelenési formáját tekintve elektronikus formában létező dokumentum, függetlenül keletkezési módjától (pl. szakdolgozatok, saját főiskolai jegyzetek).

5. A Könyvtár különgyűjteményei

5.1 Különgyűjtemények   

Európai Uniós dokumentumok Szakácskönyvek Informatika

5.2 Egyéb, különkezelt gyűjtemények          

Főiskola oktatóinak tudományos publikációi, kéziratai, tanulmányai, előadásai, a Főiskola saját jegyzetei, angol szakirodalom (angol nyelvű képzés dokumentumai) az egyes szervezeti egységek (tanszékek, Könyvtár), kiadványai, a Főiskola és a Könyvtár történetére vonatkozó dokumentumok. időszaki kiadványok, szakdolgozatok, TDK dolgozatok, más felsőoktatási intézmények jegyzetei, a Könyvtár olvasói tereiben, tájékoztató egységeiben elhelyezett segédkönyvtári állomány, időleges megőrzésű - időszaki érvénnyel közreadott - kiadványok (Főiskolai szabályzatok),

5.3 A nem hagyományos információhordozók különgyűjteményeinek kezeléséről a "Nem hagyományos dokumentumok kezelési szabályzata" rendelkezik. 6. Gyarapítás, apasztás

6.1 A gyarapítás forrásai A gazdaságossági szempontok ésszerű figyelembevételével rendelkezésre álló forrásból gyarapítja állományát. 6.1.1

a

Könyvtár

valamennyi

A vételből származó gyarapítás magában foglalja a hazai és külföldi terjesztőktől, kiadóktól vásárolt dokumentumokat.

9

6.1.2

Ajándékként vételezi be a Könyvtár a más könyvtárak, intézmények, egyéb jogi és magánszemélyek által térítésmentesen felajánlott – gyűjtőkörébe tartozó – dokumentumokat.

6.1.3

Egyéb forrásból származó dokumentumok:  

a Könyvtár saját kiadványai, Főiskolai (tanszéki, hivatali) nem publikált kiadványok, tudományos értekezések, oktatási segédletek, egyéb belső dokumentumok.

6.2 A gyarapítás mértéke, a példányszámok megállapítása A könyvtári állomány mennyiségi fejlesztését egyedi elbírálás alapján az alábbi főbb szempontok határozzák meg: 



 

A főgyűjtőkörbe tartozó magyar monográfiák példányszámát a lehetséges felhasználók száma szerint kell megállapítani, minimum 2 példányban (1-1 kölcsönözhető, ill. helyben használható példány). A kötelező tananyag példányszámát a tényleges hallgatói létszám (szak, évfolyam, szeminárium, stb.) alapján kell megállapítani. Kölcsönzésre szemeszteren belül 20 hallgatóra 1 példány (átlag 20 példány/címenként) és a helyben olvasásra szintén 1 példány. Folyóiratokból általában 1 példány szerezhető be, ha a forrás is biztosítható. Az idegen nyelvű, fő gyűjtőkörbe tartozó dokumentumok beszerzésekor a példányszámok megállapítása mindig egyedi mérlegelést igényel.

6.3 Megőrzési kötelezettség szempontjából 6.3.1 Tartósan őrzi meg a Könyvtár:   

a főgyűjtőkörbe tartozó egyedi leltározású hazai kiadású monográfiákat, egyedi elbírálás alapján 2 példányban, a periodikumokat 1 példányban, a főgyűjtőkörbe tartozó külföldi kiadványokat és a mellékgyűjtőkörbe tartozó hazai dokumentumokat 2 példányban, a feleslegessé vált vagy elhasználódott tartós megőrzésű dokumentumok kivonásával kapcsolatban a 3/1975. (VIII. 1.) KM-PM számú együttes rendelet szerint kell eljárni.

6.3.2 Időlegesen megőrzésre szánt dokumentumok    

a főgyűjtőkörbe nem tartozó folyóiratok, politikai, közművelődési és szakmai lapok, gyorsan elévülő kiadványok (pl. gazdasági jog), az időleges megőrzésre beszerzett dokumentumtípusokat a könyvtár legfeljebb 2 évig őrzi meg, Nyilvántartásuk a könyvtár technikai lehetőségei függvényében egyedi címleltárban, kardex lapon vagy elektronikus adatbázisban történhet.

10

6.4 Állománybavétel   



A Könyvtár az állományt az érvényes könyvtári szabványoknak és jogszabályoknak megfelelően feltárja, raktározza és megőrzi. Az állományról vezeti a kötelező pénzügyi és statisztikai nyilvántartásokat, az adatokat félévente összesíti. A különböző forrásokból (tanszéki fejlesztések, célzott támogatás, pályázatok stb.) származó dokumentumok állományba vételére a Főiskola Könyvára jogosult és kötelezett. Az intézetek, tanszékek és egyéb szervezeti egységek a hozzájuk érkezett dokumentumokat nyilvántartásba vétel céljából kötelesek a Könyvtárnak átadni. A Főiskola saját kiadványaiból a Könyvtárat 2-2 db köteles példány illeti meg.

6.5 Az állomány ellenőrzése és apasztása 6.5.1. Az állomány ellenőrzését a 3/1975.(VIII. 17.) KM-PM számú együttes előírtak szerint kell végezni, lehetőség szerint elektronikus úton.

rendeletben

6.5.2. A Könyvtár állomámyából ki kell vonni azt a dokumentumot, amely  többes példánya már indokolatlan,  fizikai állapota miatt a könyvtári használatra alkalmatlan,  a Főiskolai oktatás és kutatás változása miatt szükségtelenné vált,  tartalmilag elavult,  elveszett és megtérített. 6.5.3. Bármely okból való állománykivonásnál jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a törölt dokumentumok főbb bibliográfiai adatait, darabszámát és címletárkönyvi értékét. A törölt dokumentumokat a leltári nyilvántartásból ki kell vezetni és a kivezetés tényét pedig rögzíteni a katalógusban. 6.5.4. Az állomány apasztásához a fenntartó írásbeli engedélye szükséges, mely engedélyt a törlési jegyzőkönyv tartalmazza a hatályos állományvédelmi rendelet értelmében. 6.6. A Könyvtár katalógusa A Szolnoki Főiskola Könyvtár és Távoktatási Központ számítógépes katalógust épít. A katalógus a Könyvtárban elhelyezett számítógépek segítségével, valamint az Interneten keresztül is elérhető. 7

Az állomány vagyoni védelme 7.1 A dokumentum-vagyon nyilvántartása A megőrzésre szánt dokumentumok leltári nyilvántartása dokumentumtípusonként – hitelesített egyedi leltárkönyvben történik:      

könyvek, tankönyvek, könyvjellegű dokumentumok, jegyzetek, CD-ék, Audio-vizuális dokumentumok, Bekötött folyóiratok E-dokumentumok.

11

külön-külön

–

7.2 Az állomány fizikai védelmei szintjei 7.2.1

Infrastrukturális védelem 

7.2.2

A Könyvtár épületét, belső helyiségeit mozgás-, nyitás és füstérzékelős riasztórendszer védi.

Lopásgátló berendezés

A Könyvtár dokumentumait azok eltulajdonítása ellen lopásgátló berendezés védi,mely érzékelő kapukból, illetve a dokumentumokban elhelyezett mágnescsíkokból áll.  A dokumentumokat kizárólag az arra kijelölt átadó helyeken keresztül lehet mozgatni. Záró rendelkezések 

8

8.1 A gyarapítási irányelvek meghatározásáért, az állomány szabályszerű gyarapításáért, a beszerzési keretgazdálkodásért (könyv, folyóirat stb.) a könyvtárvezető felelős. 8.2 A Könyvtár gyűjtőkörét 5 évenként, de a Főiskola szervezetének és oktatási rendjének megváltozása esetén soron kívül is, felül kell vizsgálni és a szükséges módosításokat el kell végezni. 8.3 A Könyvtár főgyűjtőkörének módosítását a Főiskolai megváltoztatása indokolhatja.

tanterv, illetve tantervblokkok

8.4 A Gyűjtőköri Szabályzatban nem szereplő kérdésekben a vonatkozó ügyrend szerint kell eljárni. 8.5 A gyűjtőkörnek megfelelően időről-időre állományelemzéseket kell végezni. 8.6 Jelen szabályzat a Szolnoki Főiskola Könyvtár és Távoktatási Központ Szervezeti és Működési Szabályzatának része, annak elidegeníthetetlen melléklete. 8.7 A szabályzatot a Szolnoki Főiskola Szenátusa 2013. február 28-i ülésén megtárgyalta és a 17/a/2013. (II. 28.) számú határozatával elfogadta. A szabályzat elfogadása napján lép hatályba.

Szolnok, 2013. február 28.

Dr. Túróczi Imre rektor

12