SZMSZ. I. Általános rendelkezések

SZMSZ A Napsugár Waldorf Általános Iskola és AMI Szervezeti és működési szabályzata I. Általános rendelkezések 1. A Szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja a) A Szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg a Napsugár Waldorf Általános Iskola és AMI ( a továbbiakban: Napsugár Waldorf Iskola), mint oktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézmény belső rendjét, a belső és külső kapcsolatra vonatkozó megállapodásokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. • • • • • • • •

Az SZMSZ létrehozásának jogszabályi alapja: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet (továbbiakban: R.) az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.) a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.) a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Tpr.) a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM-rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM-rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM-rendelet

További, az adott intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok: • • • • • • • • • •

az alapító okiratban foglaltakat a jogszabályban megjelölt szerv vagy felügyeleti szerv által jóváhagyott SZMSZ-ben részletezni kell [ Ámr. 13/A § (3) bekezdés] a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló mindenkor hatályos törvények az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM-rendelettel a diákigazolványról szóló 17/2005. (II. 8.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet

2 a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM-rendelet • az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM-rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM-rendelet a CXC. Köznevelési törvény (Nkt) és a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelete a nevelésioktatási intézmények név-használatáról(R). jogszabályok •

2. A Szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása a) A Napsugár Waldorf Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzat jelen módosítását a Tanári Konferencia elnöke előterjesztése után a nevelőtestület a 2012.évi szeptember 04.-én a tanári konferencián elfogadta, az egyetértési jogot az Szülői Kollégium rendelkezésére bocsátotta b) A jelen Szervezeti és működési szabályzatot a fenntartó 2012 szeptember hó 11 napján hagyta jóvá. 3. A Szervezeti és Működési Szabályzat személyi és időbeli hatálya a) Az SZMSZ és mellékletét képező egyéb belső szabályzatok, külső megállapodások, konferencia-, illetve vezetőségi döntések betartása a Napsugár Waldorf Iskola valamennyi munkavállalójára nézve kötelező érvényűek. b) Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól.

II. Az Intézmény általános jellemzői 1. Neve, típusa, jogosítványai a) Az intézmény neve: Napsugár Waldorf Általános Iskola és AMI b) Az intézmény székhelye, címe: 5136 Jászszentandrás Rákóczi út 78 c) Az intézmény OM azonosítója:200725 d) Az intézmény fenntartója: Jászsági Napsugár Óvodáért és Iskoláért Egyesület 5136 Jászszentandrás Rákóczi u. 78 e) Az intézmény vezetője: Gábor Jánosné Terenyei Anikó

3

f) Az intézmény típusa: 8 évfolyamos alapfokú nevelési- oktatási intézmény g) Az intézmény alapfeladatai: A Waldorf-pedagógia alkalmazásával az általános műveltséget megalapozó általános iskolai oktatás-nevelés h) Az Intézmény alapfeladatai: – általános iskolai oktatás és nevelés, – alapfokú művészetoktatás. Egyéb feladatok, speciális képzési formák: – intézményi étkeztetés, – Sajátos nevelési igényű tanulásban akadályozott, testi, érzékszervi, beszédfogyatékos és halmozottan sérült, valamint a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók általános műveltséget megalapozó oktatása (SNI a). Ezen belül: Sajátos nevelési igényű hallássérült, beszédfogyatékos, pszichés fejlődés zavaraival küzdő tanulók általános műveltséget megalapozó oktatása. (Szükség szerint utazó gyógypedagógiai szolgáltatás igénybevételével.) – Sajátos nevelési igényű tanulásban akadályozott, testi, érzékszervi, beszédfogyatékos és halmozottan sérült, valamint a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók általános műveltséget megalapozó oktatása (SNI b). Ezen belül: Sajátos nevelési igényű hallássérült, beszédfogyatékos, pszichés fejlődés zavaraival küzdő tanulók általános műveltséget megalapozó oktatása. Az Intézmény szakmai működését az Intézmény Pedagógiai Programja határozza meg - az Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzat 2012 szeptember 11. Oktatási Minisztérium és a Waldorf Szövetség által elfogadott irányelvek alapján – melyet a Pedagógiai Konferencia tagjai dolgoznak ki és fejlesztenek tovább. A programot a TK, DÖK és a Szülői Kollégium véleménynyilvánítását követően a Pedagógiai Konferencia fogadja el és a Fenntartó hagyja jóvá. i) -

Az intézményben megvalósuló speciális képzési alkalmazásával 8 évfolyamon alapfokú művészeti oktatás integrált oktatás osztályonként legfeljebb 2 fővel fejlesztő és felzárkóztató oktatás

j)

Az intézmény jogosítványai: általános iskolai végzettség

forma:

Waldorf-pedagógia

2. Az intézmény jogállása és képviselete a) A Napsugár Waldorf Iskola önálló jogi személy, alapítója és fenntartója: a Jászsági Napsugár Óvodáért és Iskoláért Egyesület b) Az alapítás időpontja: 2005. Az Alapító székhelye: 5136 Jászszentandrás Rákóczi u. 78

4

c) Az intézményi kiadmányozás joga az intézményvezetőt illeti meg. d) Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata:

-

hosszú bélyegző:

-

körbélyegző:

Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az intézményvezető, az intézményvezető-helyettese, és az iskolatitkár e) az intézmény képviselője: az intézményvezető.

Az intézmény működésének területei: …………………………………………….. ……………………………………………..

Az iskola felügyeleti szerve: a fenntartó Az intézmény gazdálkodásával összefüggő jogosítványok:önálló gazdálkodó költségvetési szerv a fenntartó gazdálkodási rendje szerint. Az iskola költségvetését a fenntartó állapítja meg. A költségvetés felhasználása: A fenntartó rendeletének megfelelő keretek között az iskola önállóan gazdálkodik. A fenntartó szervnek kell gondoskodnia a pedagógiai programban megfogalmazott, az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközökről. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat.

Az intézmény nem alanya az áfának. Az intézmény bankszámlaszáma: 69400410-10001662

3. Az intézményi gazdálkodás helyzete a) Az intézményt fenntartó Jászsági Napsugár Óvodáért és Iskoláért Egyesület az intézményt önálló gazdálkodási jogkörrel ruházta fel.

5

b) A Napsugár Waldorf Iskola fenntartási és működési költségeit a naptári évekre összeállított, a szülői képviselet által véleményezett és a fenntartó által jóváhagyott költségvetés irányozza elő. A költségvetést a intézményvezető-helyettes felügyelete mellett, az iskolatitkár készíti el, amelyet a szülői képviselet véleményezését követően a fenntartó hagy jóvá. A fenntartó gondoskodik az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközről. III. A Napsugár Waldorf Általános Iskola és AMI vezetése 1. a) Világszerte közismert, hogy a Waldorf-iskolákban a döntéshozó nem egyetlen személy, hanem a Tanári Konferencia, mint testület. A Tanári Konferencia tagjainak rendelkezniük kell a szükséges Waldorf-pedagógia ismeretekkel (kompetencia). A Tanári Konferencia tiszteletben tartja a Rudolf Steiner által útjára bocsátott Waldorfpedagógia alapelveit, valamint a nemzetközi Waldorf-iskolai hagyományokat. A fentiek tiszteletben tartása mellett a nevelőtestület valamennyi tagja jogosult a Tanári Konferencia tagságára. A Tanári Konferencia tagja részt vesz a döntés előkészítési és döntéshozatali folyamatban, valamint mandátumot kaphat az intézményvezetőtől a tanításon kívüli feladatok önálló, felelős ellátására. A tagság feltételeinek pontos ismerete alapján a Tanári Konferencia-tagság vállalásáról minden tanév elején írásban szükséges nyilatkozni. b) A Tanári Konferencia munkáját a konferencia-üléseken végzi. A Tanári Konferencia ülésein elhangzott lényeges információkról feljegyzés készül. Az üléseken hozott döntéseket az azzal megbízott Tanári Konferencia-tag a jegyzőkönyvben foglalja. Az intézményvezető (továbbiakban a Tanári Konferencia elnöke) az üléseken hozott és jegyzőkönyvbe foglalt döntések végrehajtását személyesen ellenőrzi. c) A Napsugár Waldorf Iskola Tanári Konferenciájának elnöke az intézmény egyszemélyi felelős vezetője. Az iskola valamennyi közössége és tagja az iskolát érintő valamennyi ügyben a Tanári Konferencia elnökéhez fordulhat. A Tanári Konferencia elnöke gondoskodik arról, hogy a szükséges intézkedés megtörténjék. d) A Tanári Konferencia elnöke a munkáltatói jogkört a Tanári Konferencia egyetértésével gyakorolja. e) A Tanári Konferencia elnöke az intézmény napi adminisztratív és technikai (fűtés, karbantartás, anyagbeszerzés, stb.) ügyeinek irányításával vezetőségi-, illetve konferenciatagokat bízhat meg. . 2. a) A Tanári Konferencia elnökének munkáját Vezetőség segítheti. A Vezetőség az elnök és az elnökhelyettes mellett a további tagokat a pedagógia, gazdálkodási, minőséggondozási feladatok koordinálásával, valamint az iskola egészét érintő más olyan feladattal bízhatja meg, amit az adott tanévben szükségesnek ítél meg. A Vezetőségi tagság vállalásáról minden tanév megkezdése előtt nyilatkozni szükséges. b) A Tanári Konferencia elnöke az alábbi feladatok ellátásával bízhatja meg a Vezetőséget, illetve a Tanári Konferenciát:

6 -

a nevelő és oktatómunka irányítása, a szakszerű minőséggondozás biztosítása a Tanári Konferencia, illetve a Tanári Kollégium jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásának szakszerű megszervezése és ellenőrzése - a rendelkezésre álló költségvetés alapján a Napsugár Waldorf Iskola működéséhez szükséges személyi feltételek biztosítása - a szülői közösséggel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákmozgalommal való együttműködés - a nemzeti és iskolai ünnepek megszervezése c) Az egyes feladatokkal megbízott vezetőségi tagok, konferenciatagok, illetve kollégiumi tagok névsorát a 2.sz.melléklet, megbízólevelének másolatát a 3.sz. melléklet tartalmazza d) A Tanári Konferencia elnöke által meghatározott nem pedagógus munkakörök: - iskolatitkár Az ezekben a munkakörökben alkalmazott személyek nevét a 4. sz. melléklet tartalmazza. e) A Tanári Konferencia elnöki megbízását a Tanári Kollégium véleményezési jogkörének megtartásával a Tanári Konferencia adja. Ezt a megbízást a Napsugár Waldorf Iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphatja a jogszabályban, és a Munkaügyi szabályzatban előírt feltételek figyelembevételével. f) Az elnökjelölt/ek/ megismerteti/k/ a Tanári Kollégiummal és a Tanári Konferencia tagságával pedagógiai és vezetési elképzelései/ke/t legkésőbb az adott tanév április 30. napjáig. A Tanári Kollégium véleményének ismeretében a Tanári Konferencia tagjai többségi szavazás alapján az elnök személyéről szóló döntésüket eljuttatják a fenntartónak. A véleménynyilvánításra akkor is sor kerül, ha csak egy jelölt van. g) A Tanári Konferencia elnökének megbízatása legfeljebb 5 évre szól. h) A Tanári Konferencia elnöke, valamint a vezetőség minden tanév április 30-áig beszámol az addig végzett munkájáról. i) Az elnöki megbízatás rendkívüli esetben vonható vissza, illetve akkor, ha a Tanári Konferencia tagsága teljes egyetértésben, konszenzussal vonja meg a bizalmat a Tanári Konferencia elnökétől, illetve a Vezetőségtől. Ebben az esetben a Tanári Konferencia tagságának egyidejűleg javaslatot kell tennie az új elnökjelölt személyére. Ilyen esetben is a 2.(e-f) pontokban leírt eljárást és szabályokat kell követni. j) A tanári kollégium pedagógiai képviselőjének megbízatását a Tanári Konferencia adja. A pedagógiai képviselő tartja a kapcsolatot az iskola valamennyi közösségével, illetve tagjával pedagógiai ügyekben. k) Az iskolatitkár, valamint más nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozók munkájukat a munkaköri leírásuk (lásd 4.sz. mellékletet) alapján a Tanári Konferencia ezzel a feladattal megbízott tagjának közvetlen irányítása mellett végzik. A gazdasági feladatok irányításával megbízott felelős munkájáról rendszeresen beszámol a Tanári Konferencia elnökének, illetve a Tanári Konferenciának. l) A Napsugár Waldorf Iskolában folyó pedagógiai munka minőségéért a Tanári Konferencia elnöke vállal felelősséget. A pedagógiai munka ellenőrzésének koordinálása a Tanári Konferencia elnöke és az általa megbízott pedagógusok feladata. A belső ellenőrzés rendjét a belső ellenőrzési szabályzat (BESZ) tartalmazza. (5. sz. melléklet). m) A tanácsadó-tanári feladatkör ellátásának anyagi feltételeiről a fenntartó gondoskodik a szerződésben meghatározott feltételek alapján. A tanácsadó tanár/oka/t a Tanári Konferencia meghatározott feladat/ok/ ellátására hívja meg.

7

Az iskola működését és tartalmi munkáját meghatározó helyi szabályozók: 7.1 Az Alapító Okirat A fenntartó az Alapító Okiratban határozta meg az iskola típusát, alapfeladatát, kiegészítő tevékenységeit, ennek alapján biztosítja a működés feltételeit. 7.2 A Pedagógiai program Az alapító okiratban szereplő alapfeladatok és kiegészítő tevékenységek alapján az iskola nevelőtestülete elkészítette az intézmény Pedagógiai programját, amely az iskolában folyó nevelő-oktatómunkát szabályozó alapdokumentum. 7.3 A Minőségirányítási Program Az intézmény Minőségirányítási Programja – amely a fenntartó minőségirányítási programjának figyelembevételével készült – határozza meg az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását, a pedagógusok teljesítményértékelésének szempontjait, az értékelés rendjét. 7.4 A Szervezeti és működési szabályzat Az intézmény működési rendjét, a nevelő-oktató munka eredményes megvalósítását szabályozó dokumentum. 7.5. A Házirend Az intézmény házirendje állapítja meg, hogy - a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – a közoktatási törvényben, illetve más jogszabályokban meghatározott tanulói jogokat és kötelezettségeket milyen módon lehet gyakorolni, illetve kell végrehajtani. Az intézmény működését alapvetően meghatározó dokumentumok nyilvánosak, az intézmény honlapján hozzáférhetőek. Az intézmény Pedagógiai Programját, SZMSZ-ét, Házirendjét, valamint Minőségirányítási Programját az igazgató által hitelesített példányban az iskola irodájában, az iskola titkárságán kell elhelyezni úgy, hogy azok megtekintése a szülők és a tanulók számára biztosított legyen. A Házirend egy példányát az intézménybe történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. 7.6. A Különös közzétételi lista biztosítja az intézmény működésének nyilvánosságát, amely a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 10. sz. melléklete előírása szerint készült. Tartalmazza: 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2. A nevelő-oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége és szakképzettsége 3. Az alapítás évéhez viszonyítva hány előképző, alapfokú és továbbképző évfolyamot működtet 4. Az országos, nemzetközi és egyéb szakmai bemutatókon, rendezvényeken, versenyeken, fesztiválokon, kiállításokon való részvétel

8 5. 6. 7. 8. 9.

Megyei, területi szakmai bemutatókon, versenyeken elért eredmények Az intézmény saját rendezvényei, hagyományai A helyi kulturális életben történő szerepvállalás A tanév helyi rendje Művészeti áganként a csoportok száma, illetve a csoportok tanulói létszáma. IV. A Napsugár Waldorf Iskola pedagógiai szervezeti egységei

Az iskola szervezeti egységei: - 1-8. osztály általános iskolai tagozat (alsó- és középtagozat) A tagozatokban folyó pedagógiai munka irányítását és ellenőrzését a Tanári Konferencia megbízott tagjai végzik.

V. A Napsugár Waldorf Iskola működési rendjét meghatározó dokumentumok 1. A törvényes működés alapdokumentumai -

a többször módosított 1992.évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről a többször módosított 1993.évi LXXIX. törvény a közoktatásról az új köznevelési törvény 2011. évi CXC. Törvény és rendeletei a 138/1992. Kormányrendelet a 11/1994. (VI.08) MKM rendelet a Napsugár Waldorf Iskola működési engedélye a pedagógiai program, a helyi tanterv a nemzetközi Waldorf mozgalomban ismert és a Magyar Waldorf Szövetség által elfogadott tantervek. az SZMSZ mellékletei 2. Az Intézmény működését meghatározó további dokumentumok

Az intézmény valamennyi dolgozójára és tanulójára a vonatkozó védő-óvó előírások rendszere az alábbi dokumentumokban találhatóak, betartásuk az intézménnyel jogviszonyban álló tanulókra és dolgozókra egyaránt kötelező: - Ügyeletesi rend - Házirend - Tűzvédelmi Szabályzat - Tűzriadó terv

9

3. Teendők bombariadók és egyéb rendkívüli események esetére A teendőkről a jogszabályi előírások és az adott körülmények figyelembe vételével a Tanári Konferencia elnöke, távolléte esetén a jelen lévő helyettese/i/ döntenek. Amennyiben egyik vezető sincs jelen az intézményben, az eseményt észlelő dolgozó telefonon haladéktalanul értesíti a Tanári Konferencia elnökét, és ezzel egy időben a vonatkozó szabályzat szerint jár el. 4. Az éves munkaterv, eseménynaptár A munkaterv hivatalos dokumentum, amely az egyes tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve. A munkatervet a Tanári Konferencia elnöke a vezetőségi tagokkal, illetve a munkaterv elkészítéséért felelős konferenciataggal együttműködve készíti el, és a Tanári Kollégium véleményezését követően a Tanári Konferencia hagyja jóvá. A szülők és a tanulók tájékoztatására az őket is érintő információkról eseménynaptár készül.

VI. Munkarend

A működés rendje 1. A nyitva tartás rendje − Az intézmény szorgalmi időben – mind a székhelyen, mind a tagintézményben és a telephelyeken – hétfőtől péntekig 07 óra 30 perctől 16 óráig tart tanulói ügyeletet, illetve 08:15 – 15:30-ig tanórát. A szülői értekezlet és a fogadóóra napjain, rendezvények esetén a nyitva tartás meghosszabbítását az igazgató engedélyezi. − Az intézmény szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva tart. − A tanítás kezdete az 1.1 pont szerinti napokon 08:15 óra. A tanítási órák a főtárgyi órák esetén 120, illetve 45 percesek, a csoportos foglalkozások 45 percesek. A szünetek idejét, valamint a tanulói ügyelet rendjét a Házirend határozza meg. − A nevelő-oktató munka az intézményben alkalmazott pedagógusok az órarend alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozások kizárólag a kötelező órák megtartása után szervezhetők. − Az intézmény a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületekben. A nyári tanítási szünet ügyeleti rendjét az TK tanévenként meghatározza és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A szorgalmi idő előkészítése augusztus 21-től kezdődik és augusztus 31-ig tart.

10

2. A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény nyitvatartási idején belül – 07:30 óra 16 óra között – az intézmény székhelyén az igazgatónak vagy helyettesének kell tartózkodnia. A nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére.

3. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel − Külső látogatók az iskolába történő belépésük során az ott folyó nevelő-oktató munkát nem zavarhatják. − A szülők gyermekeiket a tanítás kezdete előtt az órarend szerinti tanteremig kísérhetik. A tanítási órák után a gyermekeket az aulában lehet megvárni. − A nyitvatartási időben ügyintézés miatt az iskolatitkár kedden és csütörtökön 08:0012 óra között fogadja az iskolával jogviszonyban nem álló, külső személyeket. A tagintézménybe látogatók számára hétfőn és kedden biztosít az intézmény lehetőséget ügyeik intézésére. − Az intézménybe érkező külső személyek a titkárságon jelzik jövetelük célját, illetve azt, hogy kit keresnek. − A fenntartó képviselőit, illetve más hivatalos személyeket elsősorban az igazgató fogadja, abban az esetben is, ha a tárgyalást vagy közös munkát, a vezetői feladatmegosztás szerint más vezetővel kell elvégezni. − Amennyiben az intézményben valamely hatóság vagy az alapfokú művészetoktatási intézmények Szakmai Minősítő Testülete ellenőrzést végez, az igazgató képviseli az intézményt, ő írja alá az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet. Ha az igazgató akadályoztatva van, az igazgatóhelyettes képviseli az intézményt a helyettesítés rendje szerint, vagy az igazgató írásban megbízza az intézményben alkalmazott pedagógusok egyikét az eljárásban való részvétellel, képviselettel. Ha a tagintézmény és a telephely helyszíni ellenőrzésére is kiterjed a vizsgálat, ebben az esetben is az igazgató képviseli az intézményt, a tagintézmény vezetője pedig közreműködik az eljárásban. − A tanórák látogatására külső személyek részére az igazgató ad engedélyt, kivéve, ha az óralátogatást hivatalos ellenőrzés keretében végzik az arra jogszabályban felhatalmazott személyek. − Az intézmény igazgatója által engedélyezett rendezvényekre érkező vendégeket a kijelölt helyen kell fogadni. A rendezvény megtartására kijelölt hely tulajdonosával kötött szerződés/megállapodás tartalmazza a benntartózkodás szabályait, a vagyonvédelemre vonatkozó előírások megtartásával kapcsolatos kötelezettséget, amelyet a részt vevőknek be kell tartaniuk. 1. A pedagógusok munkarendje a) A közoktatásban alkalmazott pedagógusok körét a közoktatási törvény 15.§-a, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait a közoktatási törvény 16.§ és 17.§-a rögzíti.

11 b) Az adott tanévre szóló tantárgyfelosztás, a munkatervben meghatározott feladatok, valamint a Tanári Konferencia ülésein hozott döntések alapján a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét a 3. sz. melléklet tartalmazza 2. A nem pedagógus alkalmazottak munkarendje a) Az intézményben a nem pedagógus alkalmazottak munkarendjét az 1992. évi XXII.tv. ( a Munka Törvénykönyve) betartásával, a Tanári Konferencia ezen feladattal megbízott elnökhelyettese a Tanári Konferencia egyetértésével állapítja meg. A munkaköri leírásaikat az elnökhelyettes készíti el. b) A nem pedagógus alkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyéb szabályait a munkaügyi szabályzat tartalmazza (3. sz. melléklet) 3. A pedagógusok jogai és kötelezettségei A pedagógusok jogait és kötelezettségeit a Ktv. 19.§-a rögzíti. A pedagógus munkakörbe tartozó feladatok leírását a munkaügyi szabályzat tartalmazza (3.sz.melléklet) (A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII. törvény 55.§-a és a 138/1992 (X.08.) Korm. rendelet 7-8.§-ai.) 3. Az intézmény tanulóinak munkarendje A Házirend tartalmazza a tanulók jogait és kötelezettségeit, a tanulók belső munkarendjének részletes szabályozását, a tanítási órák és szünetek rendjét, valamint az iskola helyiségeinek használatára vonatkozó szabályokat. A tanulók munkarendjét tartalmazó házirend az SZMSZ 7. sz. melléklete. 4. A tanév helyi rendje a) A tanév szeptember 1-étől a következő év augusztus 31-éig tart. A szorgalmi idő tanévnyitóval kezdődik, és a tanévzárón fejeződik be. b) A tanév helyi rendjét a Tanári Kollégium határozza meg, rögzíti az éves munkatervben és a tanév előkészítő értekezleten dönt jóváhagyásáról. Az éves munkaterv tartalmazza a - szülői estek időpontját, - a Tanári Konferencia üléseinek időpontját, - az iskolai szintű rendezvények és ünnepségek tartalmát és időpontját, - a tanítás nélküli munkanapok időpontját és programját, - az iskolában rendszeresen ülésező csoportok találkozóinak időpontját. c) A tanév helyi rendjét, a házirendet és a balesetvédelmi előírásokat a Tanári Konferencia elnöke, illetve az ezzel a feladattal megbízott munkatársak a tanév előkészítő

12 adategyeztető találkozón ismertetik a szülőkkel, az osztálytanító pedig az első tanítási napon a gyerekekkel. d) Az iskola gazdasági vezetése (a Tanári Konferencia elnöke, helyettese, az ezzel a feladattal megbízott vezetőségi tag és az iskolatitkár) határozza meg: - az éves költségvetés elkészítésének határidejét - az éves gazdasági eredmények közzétételének időpontját - az éves leltár időpontját VII. A Napsugár Waldorf Iskola Tanári Kollégiuma (nevelőtestülete) és munkaközösségei 1. A Napsugár Waldorf Iskola tanári kollégiuma a) A Tanári Kollégium a kt. 56.§-a alapján a Napsugár Waldorf Iskola pedagógusainak közössége (nevelőtestülete), nevelési-oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A Tanári Kollégium tagjai a Napsugár Waldorf Iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottai, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő pedagógiai munkakörben foglalkoztatott dolgozói. b) A Napsugár Waldorf Iskola Tanári Kollégiuma a nevelési-oktatási kérdésekben, az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. c) INTÉZMÉNYI DOLGOZÓK KÖZÖSSÉGE A Tanári Konferencia (TK) . A TK az iskolában tanító osztálytanítók és szaktanárok közössége. TK hetente egy alkalommal Konferenciát tart. A Tanári Konferencia létrejöttének célja az iskola életének összehangolása, Tanári Konferencia tagjainak egy közös szellemi-pedagógiai munkához való fórum megteremtése. Ennek érdekében a TK hetente ülésezik, ahol a tagok együttes szellemi, művészi és pedagógiai munkát végeznek. E konferenciának az iskola ad helyet. Folyamatosan képzik magukat a Waldorf-pedagógia irányában önállóan és külső segítségkéréssel egyaránt, valamint képzéseken való részvétellel. A Konferencia feladatai − ellátja mindazokat a feladatokat, melyeket az Intézményvezető e szabályzatban ráruház − egymás tájékoztatása az iskolában folyó munkáról, eseményekről, s azok szellemi hátteréről, − az Intézményi SzMSz elkészítésében és módosításában való részvétel, − elfogadja és módosítja az Intézmény SzMSz-ét, − közös rendezvények és ünnepek szervezése, − javaslattétel az iskola életére egyaránt vonatkozó pedagógiai ügyekben, -döntéshozatal azokban a pedagógiai ügyekben, amik az SzMSz-ben szerepelnek, illetve, -amit az IV a TK-ra delegált, − a döntései írásban való eljuttatása az érintettekhez (Intézményi titkár által), − üléseiről jegyzőkönyvet és döntéseikről kivonatot készít. A döntéseket az Intézményi titkár által archiválja, s kérésre-megtekintésre bármely pedagógusnak, szülőnek, intézményi dolgozónak, egyesületi tisztségviselőnek odaadja,

13 − levezető elnököt választ, 1 éves időtartamra. Levezető elnök tisztséget betölteni csak a TK munkájában eltöltött egy év után lehet − olyan élő szellemi műhelyt alakít ki, amely lehetővé teszi tagjainak tudati fejlődését, és ezen keresztül irányt képes mutatni az Intézményen belüli és kívüli munkának, − az Intézmény pedagógiai munkájának értékelése az Intézmény Minőségbiztosítási programja szerint történik. − a TK-hoz beérkező írásos szülői v. IV kérdésekre 2 héten belül köteles érdemben, írásban válaszolni, továbbá felmerülő igény esetén lehetőséget biztosítani a személyes megbeszélésre egyeztetés alapján, − véleményezi az intézményvezetői állásra beérkezett pályázatokat, − elkészíti, elfogadja, illetve módosítja az Intézmény Pedagógiai Programját. A Tanári Konferencia levezető elnökének feladatai − előkészíti az összes beérkezett témajavaslatot, és napirendet készít belőle, amelyet, a konferenciát megelőző minimum 2 nappal továbbítja a Konferencia tagjainak, − levezeti a Konferenciát az elfogadott napirend alapján, − a Tanári Konferencia jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése − összefoglalja a TK-n született döntéseket, s jegyzőkönyvbe rögzítteti azokat, − átnézi a jegyzőkönyvet, és az Intézményvezetővel együtt aláírja, − az Intézményvezetőt szabadsága, betegsége, hivatalos távolléte esetén a vezetőhelyettese, annak távolléte esetén az Intézményvezető által megbízott személy helyettesíti. Amennyiben az intézményvezetői beosztásra kiírt pályázat nem vezet eredményre, vagy a vezetői beosztás ellátására szóló megbízás bármely okból a megbízás határidejének lejárta előtt megszűnt és a fenntartó nem adott megbízást a közoktatási Intézmény megfelelő feltételekkel rendelkező munkatársának, ez esetben a Tanári Konferencia levezető elnöke látja el a közoktatási Intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat. Az intézmény vezető-helyettes időszakos feladatát az alábbi módon látja el: − az Intézményvezető távollétében ellátja az Intézményvezető el nem halasztható ill. törvény által előírt feladatait. TK feladatai − ellátja mindazokat a feladatokat, melyeket az Intézményvezető e szabályzatban átruház, − kidolgozza az Intézmény éves Pedagógiai programját, éves munkatervét, tantervét, órarendjét, házirendjét − munkacsoportokat hoz létre munkája folyamatos biztosítása érdekében, − felelősséget vállal a Waldorf-pedagógián alapuló Pedagógiai Program megvalósításáért − dönt pedagógiai kérdésekben, és döntéseit írásban eljuttatja az érintettekhez − olyan élő szellemi műhelyt alakít ki, amely lehetővé teszi tagjainak tudati fejlődését és ezen keresztül irányt képes mutatni az Intézményen belüli és kívüli szellemi munkának, − dönt a gyermek (és családja), ill. tanuló pedagógiai felvételében és pedagógiai elbocsátásában, amit továbbít a IV felé. Javaslatot tesz pedagógus felvételére és elbocsátására − aktív részvétellel segíti az Intézményi Vezetőség (IV) az irányú munkáját, hogy az Intézmény megfeleljen a törvényi előírásoknak, − bármely kérdésben javaslatot tehet az IV felé, − a Konferenciákról jegyzőkönyvet vezet, − döntéseit konszenzus útján hozza meg, és azokat írásban eljuttatja az érdekeltekhez Az Intézményvezető által átruházott feladatai:

14 − önértékelés: Mivel az Intézményvezető részéről az önértékeléssel kapcsolatos visszacsatolásnak meg kell történnie az évzáró konferenciáig, ezért az évzáró Konferencia előtt egy hónappal el kell juttatni az Intézményvezetőhöz. − az évkör ünnepeinek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése Az Intézményi Vezetőség feladatai − az Intézmény szakszerű és törvényes pedagógiai és gazdasági működtetése, − elkészíti az Intézmény éves költségvetését és ellenőrzi a végrehajtását, − munkatárs felvételének, elbocsátásának jóváhagyása, − a gyermek elbocsátásának jóváhagyása, − az Intézmény működtetésében figyelembe veszi és mérlegeli a pedagógusok, a szülők és a diákok részéről érkező javaslatokat, észrevételeket és kérdéseket, − törekszik a hatékonyságra, azaz a döntések gyors végrehajtására, mert ez a fejlődés egyik motorja, − a delegáltak által tájékoztatja a delegáló csoportokat az IV munkájáról és döntéseiről, − elkészíti az intézményi SzMSz-t, melynek előkészítésében részt vesz az SZF és a TK, − az IV ülésekről jegyzőkönyvet, a döntésekről Határozatok könyvét köteles vezetni, valamint döntéseiről írásban tájékoztatnia kell az érintetteket, − a döntéseket az Intézményi titkár által archiválja, s kérésre-megtekintésre bármely pedagógusnak, szülőnek, intézményi dolgozónak, egyesületi tisztségviselőnek odaadja, − a Pedagógiai programban lefektetett célok megvalósításában teljes szabadságot ad a TKnak, − minden egyéb kérdésben (munkatárs és gyermek felvétele, elbocsátása, költségvetés elfogadása) az SzMSz-ben rögzítettek szerint jár el és dönt, − véleményt nyilvánít az Intézmény Pedagógiai Programjáról és Minőségirányítási Programjáról. − évente levezető elnököt választ, − javaslatot tesz az Intézmény vezetőjének személyére. Szavazásra csak a megbízólevéllel rendelkező IV-tagok jogosultak. Az IV-nek címezve, a levezető elnöknek írásban benyújtva bárki adhat javaslatot, kérdést, amit a levezető elnök besorol a napirendi pontok közé. Ennek tárgyalásakor a benyújtónak is részt kell vennie. A tagok saját személyüket és családtagjaikat érintő kérdésekben javaslatot tehetnek, de nem dönthetnek. Az IV döntéseit az Intézmény valamennyi munkatársa, az Intézményben oktatott, nevelt gyermekek (mikortól életkori sajátosságaik lehetővé teszik) és szüleik tudomásul veszik. Az IV hetente egyszer ülésezik. Az ülések időpontját és helyszínét szeptemberben teszi közzé, az adott tanévre vonatkozóan. Az ülések közti időszakban a döntések végrehajtásáért az Intézmény vezetője felel. A tájékoztatást igénylő feladatokról beszámol az IV-nek. A fentieken túl működésének rendjét maga határozza meg. Az Intézmény vezetése A Napsugár Waldorf Intézményben sajátos vezetési elveket alkalmazunk. Az intézményvezetési feladatokat az Intézmény vezetője a Tanári Konferencia és az Intézményi Vezetőség közreműködésével látja el. Az Intézmény vezetője

15 (1) A közoktatási Intézmény vezetője felelős az Intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az Intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési oktatási Intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az Intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási programjának működéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A nevelési-oktatási Intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási Intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell. „A jogszabályból eredő döntési jogkörét – az át nem ruházható feladataiból eredő döntések kivételével - az Intézményi Vezetőségre, a Tanári Konferenciára és az ifjúsági- és gyermekvédelmi felelősre delegálja. Felelősségviselésének garanciájaként visszarendelt döntési joggal bír: az Intézményvezető joga, hogy minden ügyben egy alkalommal ismételt tárgyalást és döntést kérjen az IV-től, amennyiben a korábbi döntéssel kapcsolatban jogi vagy erkölcsi aggálya merül fel. Az ismételt döntés megalapozása érdekében szakértőjét (legfeljebb 2 fő/eset) az IV köteles meghallgatni. Az Intézményvezető köteles megtagadni az IV jogszabálysértő döntéseinek végrehajtását. (2) A közoktatási Intézmény vezetője képviseli az Intézményt. (3) A közoktatási Intézmény vezetője feladatait a Tanári Konferencia és az IV közreműködésével látja el az alábbiak szerint.: Az Intézményvezető feladatai és felelősségei a) a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése; b) a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése; c) a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási Intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása; d) az Intézményi Vezetőség, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, illetve szülői szervezetekkel (közösségekkel) való együttműködés; e) a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése; f) a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása; g) a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása, h) az intézményi SzMSz elkészítése. Az Intézményvezető az alábbi feladatait az Intézményi Vezetőség hatáskörébe utalja: – a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási Intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, – az Intézmény költségvetésének megalkotása, módosítása, elfogadása, ellenőrzése, – munkatárs felvételének, elbocsátásának jóváhagyása, – gyermek felvételének, elbocsátásának jóváhagyása, – az Intézmény szakszerű és törvényes működésének biztosítása körébe tartozó döntések

16 meghozatala, – az intézményi SzMSz elkészítése. Az Intézményvezető az alábbi feladatait a Tanári Konferencia hatáskörébe utalja a) a Konferencia vezetése; b) a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése; c) a nemzeti- és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése; Az Intézményvezető gyermek-, és ifjúságvédelmi felelős hatáskörébe utalja a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása. Az Intézményvezető át nem ruházható feladatai – a nevelő és oktató munka irányításának ellenőrzése, – a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése, – a közoktatási, köznevelési törvény és ehhez kapcsolódó jogszabályok végrehajtása, – az Intézmény szakszerű és törvényes működésének ellenőrzése, – a Tanári Konferencia jogkörébe tartozó döntések végrehajtásának ellenőrzése, – az Intézményi Vezetőséggel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, illetve szülői szervezetekkel (közösségekkel) való együttműködés, – a gyermek- és ifjúságvédelmi munka ellenőrzése – a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység ellenőrzése, – a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak biztosítása, – rendkívüli szünet elrendelése, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más, elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási Intézmény működése nem biztosítható, – munkáltatói jogok gyakorlása az Intézmény munkatársai felett (kivéve felvétel, elbocsátás) – az Intézményvezető az Intézmény bélyegző-lenyomatával együtt alkalmazott aláírásával egy személyben jogosult jegyezni az Intézmény által kiállított dokumentumokat, – egyéb feladatait a munkáltatója határozza meg. Az intézményvezetői megbízást a Tanári Konferencia javaslata alapján a fenntartó hagyja jóvá. A megbízás legalább 1 évig és legfeljebb 5 évre adható. Az Intézményvezető helyettesítése Az Intézményvezetőt szabadsága, betegsége, hivatalos távolléte esetén az Intézményvezető által megbízott személy helyettesíti.

Az Intézményvezető kinevezése 1) A közoktatási Intézmény vezető beosztású munkatársainak megbízatása kinevezéssel történik. A beosztás ellátására való megbízást a fenntartó adja. Magasabb beosztásnak minősül: az Intézményvezető, azok helyettesei, és a Gazdasági vezető. 2) Az intézményvezetői feladatkör ellátására való megbízás határozott időre legalább 1 és legfeljebb 5 évre adható. 3) Az intézményvezetői megbízatás pályázat útján történik. A pályázati eljárás lebonyolításáért a fenntartó ügyviteli testülete (pályáztató) a felelős.

17 4) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell: a) A munkahely és beosztás megjelölését, b) A magasabb vezetői beosztásra történő megbízás időtartamát, c) A megbízás kezdő napját és megszűnésének időpontját, d) A megbízás feltételeit (pl. iskolai végzettség), e) A vezetői megbízáshoz előírt feltételeket, kiegészítő feltételeket (pl. idegen nyelv ismerete, szakmai gyakorlat, egyéb iskolai végzettség), f) A beosztáshoz kapcsolódó juttatásokat (pl. pótlék, szolgálati lakás), g) A pályázat benyújtásának formáját, határidejét és helyét, a pályázat tartalmi követelményeire vonatkozó esetleges igényeket, h) A pályázat elbírálásának határidejét. i) A pályázat benyújtásának határideje a közzétételtől számított harminc nap. 5) A megbízások meghosszabbítása - újabb pályázati kiírás nélkül - határozott időtartamra, fenntartói határozat alapján történik 6) A pályázati eljárásban biztosítani kell, hogy a pályázat iránt érdeklődők a pályázatok elkészítéséhez szükséges tájékoztatást megkapják, továbbá, hogy az Intézményt megismerhessék. 7) A pályázatnak tartalmaznia kell: a) Pályázó szakmai életrajzát, b) Az Intézmény vezetésére vonatkozó programot, c) A szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzeléséket, d) Továbbá a pályázati felhívásban megfogalmazott tartalmi követelményeket (az a, b, és c pontok továbbiakban vezetési program), 8) A pályázó benyújthat továbbá szakértői véleményeket (az országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértő által), más szabad nevelési programmal rendelkező intézményvezetői véleményt, valamint a Magyar Waldorf Szövetség szakmai véleményét. A pályáztató a pályázattal kapcsolatos vélemények kialakításához a Tanári Konferencia részére átadott pályázatok alapján 30 napot biztosít. A Konferencia abban a kérdésben foglal állást, hogy támogatja-e a pályázó vezetői megbízását. 9) A véleményalkotásra megállapított határidő jogvesztő. 10) A Tanári Konferencia határozatképességéhez a nevelőtestület tagjai kétharmadának jelenléte szükséges. Az értekezletre meg kell hívni azt, aki pályázatot nyújtott be. A pályázónak lehetőséget kell biztosítani, hogy a pályázatával kapcsolatos döntés előtt ismertesse elképzeléseit. 11) A vezető megbízásával összefüggésben a közoktatásról szóló törvény 102. §-ának (3) bekezdésében biztosított véleménynyilvánítási jogával az iskolai szülői szervezet, és az iskolai diákönkormányzat véleményezési határidőn belül élhet. 12) A vélemények kialakítását követően az Intézményi Vezetőség javaslatot tesz az Intézményvezető személyére vonatkozóan a fenntartó részére. (jelölési jogkör) Az IV azon tagja, aki az adott intézményvezetői megbízásra pályázatot nyújtott be, az IV-nek az Intézményvezető választásában tett javaslat kialakításában szavazati joggal nem rendelkezhet. 13) a.) A fenntartó jóváhagyja az IV ajánlását, egyben hozzájárul a jelölt személy Intézményvezetőként történő kinevezésére b.) Ha a fenntartó nem hagyja jóvá az IV ajánlását, az IV-nek újabb jelöltet kell jelölni a pályázók közül c.) Amennyiben nincs több IF által alkalmasnak tartott jelölt a 15) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

18 14) Az intézményvezetői megbízatás utolsó napja július 1-jétől augusztus 31-ig terjedő időszakra kell, hogy essen. 15) Ha a vezetői beosztás ellátására kiírt pályázat nem vezetett eredményre (pl. nem volt pályázó, illetve egyik pályázó sem kapott megbízást), vagy a vezetői beosztás ellátására szóló megbízás bármilyen okból a megbízás határidejének lejárta előtt megszűnt, a közoktatási Intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok ellátására - nyilvános pályázat nélkül – vezetői beosztás ellátására szóló megbízás adható a közoktatási Intézmény megfelelő feltételekkel rendelkező munkatársának. Ilyen megbízás hiányában a közoktatási Intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat a közoktatási Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott helyettesítési rendjében foglaltak szerint kell ellátni. A feladatellátás ilyen módon legfeljebb 1 évig valósítható meg. Az Intézményvezető tisztségének megszűnése Az Intézményvezető tisztség megszűnik: a.) a megbízatás idejének lejártával, b.) az Intézményvezető halálával, c.) Intézményvezető intézményvezetői megbízatásáról történő az Intézmény fenntartójához intézett írásbeli lemondásával, d.) az Intézményvezető visszahívásával. 9.5.1 Az Intézményvezető visszahívása Az Intézményvezető visszahívható, ha a) jogviszonyából származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely az intézményvezetői jogviszonya fenntartását lehetetlenné teszi. Az Intézményvezető visszahívására a megfelelő vizsgálat lefolytatását követően e vizsgálatra kijelölt bizottság javaslata alapján a fenntartó jóváhagyása mellett az Intézményi Vezetőség jogosult. A visszahívási eljárás lefolytatása (1) Ha az Intézményi Vezetőség tagja az Intézményvezető visszahívásával kapcsolatos okok valamelyikének alapos gyanúját észleli, erről beszámol az IV-nek. (2) Az Intézményi Vezetőség megvitatja az IV tagjának beszámolóját és dönt arról, hogy indokoltnak tartja-e a további vizsgálat lefolytatását. A döntéshozatalban, az ügyben érintett személy(ek) nem vehetnek részt. a.) Amennyiben az IV nem tartja indokoltnak a vizsgálat további lefolytatását, az eljárást megszünteti. b.) Amennyiben az IV indokoltnak tartja a további vizsgálat lefolytatását, Vizsgáló Bizottságot nevez ki az ügy kivizsgálására. (3) A Vizsgáló Bizottság tagjai lehetnek például: az Intézményi Vezetőség egy a szülők által delegált tagja, a Tanári Konferencia delegált tagja, a fenntartó egyesület elnökségi tagja, aki nem lehet az elnök, továbbá külsős pedagógiai /gazdasági /jogi szakértő. (4) A Vizsgáló Bizottság 30 napon belül lefolytatja az eljárást, Szervezeti és Működési Szabályzathoz csatolt Intézményvezető visszahívási vizsgálatának szabályzatában foglaltaknak megfelelően. (5) A vizsgálat befejeztével a Vizsgáló Bizottság Jelentést készít az IV-nek. Ezen jelentésben megállapítja, hogy az Intézményvezető által tanúsított, a vizsgálat tárgyát képező magatartás, véleménye szerint kimeríti-e a visszahívási okok valamelyikét. (6) Az IV a Vizsgáló Bizottság Jelentése figyelembe vételével dönt: a.) Az Intézményvezetőt visszahívja.

19 b.) Az intézményvezetői megbízatását fenntartja. (7) Az Intézményi Vezetőség döntése a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az Intézményvezető Intézményi tartózkodási rendje Az Intézményvezető a tanítási óraszámain felül, vezetői feladatával kapcsolatban, az Intézményben tartózkodik. Hetente rendszeresen fogadóórát tart, ahol is lehetőség van őt személyesen felkeresni. A megbeszélések időpontját az Intézménytitkárral, vagy személyesen a vezetővel kell egyeztetni. Ennek helye az iskola, időpontja: csütörtök 14-16 óráig. Ezen felül írásban lehet őt felkeresni, amire legkésőbb 15 napon belül, írásban köteles válaszolni. 2. A Tanári Kollégium (nevelőtestület) értekezletei

A Tanári Kollégium az iskolában tanító tanároknak és az általuk meghívottaknak a közössége. Az iskola célkitűzése az, hogy a nevelő-oktató munkában résztvevők Waldorfpedagógiai végzettséggel is rendelkezzenek. A Tanári Kollégium az iskola pedagógiai vezető testülete, amely a saját döntései alapján szervezi az életét. A működésére általánosságban az jellemző, hogy a döntései egy részét nem szavazással, hanem a tagjai egyetértésével (konszenzussal) hozza meg. A Tanári Kollégium kizárólagos döntési joggal rendelkezik minden olyan kérdésben, amely a pedagógiai munkával kapcsolatos. A Tanári Kollégium megfelelő pedagógiai munkájához alapfeltételként hozzá tartozik a folyamatos képzés és önképzés, pedagógiai műhelymunka, amelynek egyik formája a heti rendszerességgel összeülő Tanári Konferenciákon való részvétel. Fontos, hogy a Tanári Kollégium tagjai a napi önképzés és a konferenciákon való részvétel mellett éljenek a képzés más lehetséges formáival is (pl. Waldorf-pedagógiai előadások, Tanári Műhelyek, posztgraduális képzés, stb.) A Tanári Kollégium minden, az iskola életében fontos kérdésben együttműködik a szülőkkel és a fenntartóval. Az iskolai közösségre vonatkozó döntéseit nyilvánosságra hozza.

a) -

A tanév során a Tanári Kollégium (nevelőtestület) az alábbi szokásos értekezleteket tartja: tanévelőkészítő értekezlet tanévzáró értekezlet év végi értékelő értekezlet a heti rendszerességgel megtartott Tanári Konferencia ülések pedagógiai tanácskozásai

b) Rendkívüli tanári kollégiumi értekezlet hívható össze szükség szerint az intézmény lényeges problémáinak megoldására. A Tanári Kollégium üléseiről emlékeztető feljegyzés készül. c) A tanári kollégium bármely tagja jogosult és kötelessége részt venni a Tanári Konferencia ülésein, és javaslatot tenni azok napirendjére, azonban köteles tiszteletben tartani a Tanári Konferencia működési szabályait (6.sz. melléklet)

20

3. A Tanári Kollégium döntései, határozatai A Tanári Kollégium döntéseit és határozatait a Tanári Konferenciához hasonlóan igyekszik konszenzusos alapon meghozni. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy – a jogszabályban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel dönt. A Tanári Kollégium tagjai Az osztálytanítók Az osztálytanító a Tanári Kollégium felkérésére lehetőleg az elsőtől a nyolcadik osztályig vállalja egy-egy osztály vezetését. A tanítványai életkori sajátosságait szem előtt tartva figyelemmel kíséri és segíti a szellemi-lelki-testi fejlődésüket. Munkáját a Waldorf-pedagógia szellemében, valamint az iskolai közösség részeként végzi. A tanévek végén írásos bizonyítványban jellemzi a tanulók éves munkáját és fejlődését. A Tanári Kollégiummal történő egyeztetés alapján ő tanítja a legtöbb közismereti, gyakorlati és művészeti tárgyat. A pedagógiai munkáját az iskola pedagógiai programjának megfelelően végzi. Felkészül az adott osztály éves tevékenységére, a szaktanárokkal együttműködve epochatervet készít. Részt vesz a tanterem arculatának a tervezésében, a megvalósítás szervezésében, a berendezésben. Elvégzi az osztállyal kapcsolatos adminisztrációs teendőket: a napló és az anyakönyv vezetését, szükség esetén az állami bizonyítvány kiállítását, adatlapok, orvosi papírok kitöltését, stb. Osztályszintű pedagógiai kérdésekben (amilyen pl. a tanulók felvétele, a tanórákon kívüli tevékenységek) a Tanári Konferencia dönt. Az osztálytanító folyamatos kapcsolatban van a szülőkkel, minimum kéthavi rendszerességgel szülői esteket tart, elősegíti az osztály szülői közössége szellemi, pedagógiai munkájának az elmélyülését, és bepillantást nyújt az osztályban történő folyamatokba. Ezt a célt szolgálhatják a szülők számára szervezett nyílt napok, az évszakünnepek, a családi programok, kirándulások is. Az osztálytanító a szülőknek (családlátogatások, fogadó óra keretében) egyénileg is lehetőséget biztosít személyes beszélgetésekre. Az osztálytanító kapcsolatot tart az osztályában tanító szaktanárokkal, kölcsönösen figyelemmel kísérik egymás munkáját. Félévenként legkevesebb egy alkalommal osztálykonferenciát szervez, amikor a szaktanárokkal közösen osztály- és gyerekmegbeszélést folytatnak. Az osztálytanítónak pedagógiai és munkaszerződésben meghatározott kötelessége a konferenciákon való részvétel, az ott folyó pedagógiai munkába történő bekapcsolódás. Emellett az iskolai élet más területein (helyettesítés, ügyelet, iskolai ünnepek, rendezvények) is köteles részt venni. Az osztálytanító elsőtől nyolcadik osztály végéig kíséri az osztályát. A nyolcadik év után pihenőévet tarthat. A szaktanárok A szaktanár a szaktárgy oktatásának a felelőse. Figyelemmel kíséri minden tanítványa egyéni fejlődését, tanulási szokásait és tanulmányi szintjét, s ezeknek megfelelően segíti a diákok tanulmányait. A szaktanár a közösségek osztálytanítóival összhangban, a szaktárgy kínálta lehetőségeket kiaknázva végzi a gyerekek nevelését, tanítását. A szakórák tematikáját az életkori sajátosságok és az egyes osztályok jellemzőinek a figyelembevételével, a szaktárgy adta

21 speciális minőségben, és az iskola pedagógiai munkájának megfelelően állítja össze és valósítja meg. A munkájába (nyílt napok, évszakünnepek alkalmával) bepillantást enged. Részt vesz az osztálytanítók által szervezett osztálykonferenciákon. Év közben elvégzi az általa tanított osztályokkal kapcsolatos adminisztrációs teendőket (naplóvezetés, adatlapok kitöltése). Év végén írásbeli bizonyítványt ad a tanulók szaktárgyi munkájáról. Fegyelmi ügyekben felvetéssel és javaslattal él. A szülők megkeresésére a szaktanár tájékoztatja őket a gyermeket és a tantárgyat érintő kérdésekben. A szaktanárnak pedagógiai és munkaszerződésben meghatározott kötelessége – a hónap egy konferenciáján kötelező a részvétele- a Tanári Konferenciákon való részvétel, és az ott folyó pedagógiai munkába történő bekapcsolódás. Az osztálytanítókhoz hasonlóan részt vesz az iskola teljes életében (ügyeletek, helyettesítés, iskolai ünnepek, rendezvények). Az epocha-adó, valamint a szerződéses megbízás alapján tanító személyek Ők a Tanári Kollégium felkérése alapján, az iskola pedagógiai programjával összhangban bizonyos osztályokban egy-egy epochát (tanítási korszakot) tartanak meg, illetve a szerződésükben meghatározott nevelő-oktató tevékenységet látnak el. A munkájukról, a tapasztalataikról a konferenciák pedagógiai kérdésekkel foglalkozó részében beszámolnak a Tanári Kollégiumnak. Számukra biztosítani kell a Házirend és az SZMSZ elérhetőségét. Tanár felvétele Tanár felvételének feltétele az iskola pedagógiai programjában (helyi tantervben) meghatározott iskolai végzettség és/vagy Waldorf-tanári végzettség, illetve a Waldorf-tanári képesítés megszerzésének vállalása. A tanárfelvétel lépései: • Az iskolaindulásnál résztvevő tanárokkal határozatlan időre köt szerződést a Fenntartó • A második évtől belépő tanárok határozott időre kötnek szerződést az alábbiak szerint: • Új tanár felvételére vonatkozó igény felvetése a Tanári Konferencián. • A Tanári Konferencia kijelöli és megbízza az ezzel foglalkozó szakmai csoport tagjait, megadja az ezzel kapcsolatos szempontokat. • A csoport felelőst választ, aki összefogja az üggyel kapcsolatos teendőket. • A csoport jelöltet/eket keres, és beszélget vele/velük, tőlük írásos szakmai önéletrajzot kér. • A csoport felelőse megismerteti a jelöltet/eket a Konferenciával. • A csoport megbízottjai részletesen beszámolnak a jelöltről/ekről a Tanári Konferencián. • A jelölt/ek személyesen bemutatkozik/nak a Tanári Konferencián. • A Tanári Konferencia döntést hoz (háromnegyedes többség) a Tanári Kollégiumba felveendő új tanár személyéről és munkaköréről, továbbá támogató tanárt kér fel a Tanári Kollégium tagjai közül. • Az iskolaképviselő szóban és írásban közli a döntést az új kollégával. • Az iskolaképviselő egyezteti a munkajogi kérdéseket az új kollégával. • A Tanári Kollégium nevében az intézmény-vezető 3 hónapos próbaidőre megköti az 1 évre szóló határozott idejű munkaszerződést.

22 A megbízott csoport és a Konferencia közös javaslata és a döntés meghozatala közötti időszakban a jelölt/ek hospitálásra és (a saját közegében, vagy az iskolában történő) próbatanításra kérhető/k fel. A tanárok bérezése a bértábla szerint történik. A tanárok munkarendje • A tanárok heti munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával, illetve a tanulókkal összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. Teljes állású tanárok esetében a heti kötelező óraszám: 22 óra. • A tanárok napi munkarendjét, az ügyeleti és a helyettesítési rendet a Tanári Kollégium az iskola tanrendjének (foglalkozási rendjének) megfelelően állapítja meg. A meghatározott napi munkabeosztások összeállításánál a nevelő-oktató feladat ellátásának, zavartalan működésének a biztosítását kell elsősorban figyelembe venni. Másodsorban anyagi szempontok, egyéni kérések is figyelembe vehetők. • Az adott napra és adott helyre beosztott ügyeletes tanárok kötelesek felelősen ellátni az ügyeleti teendőiket. • Iskolai szintű rendezvényeken, ünnepeken a Tanári Kollégium minden tagja köteles részt venni. • Az évnyitó előtt, illetve az évzáró után a Tanári Kollégium több napos konferenciát tart, aminek keretében a már korábban meghatározott témákról beszélget és dönt. Témajavaslatokat a konferenciavezetőnél lehet jelezni. Mivel ezeken a konferenciákon az iskola pedagógiáját, működését és éves munkatervét meghatározó szempontok merülnek fel és döntések születnek meg, az ezeken való részvétel a Tanári Kollégium minden tagjára nézve kötelező érvényű. Távolmaradás csak indokolt esetben lehetséges. • A tanár a tanévben folytatott pedagógiai kutatásainak eredményeit és az adott osztályban tanított anyag epochákra, illetve órákra lebontott vázlatát legkésőbb szeptember 30-ig átadja az iskolatitkárnak, aki ezt nyilvántartásba veszi. • Minden tanár köteles az iskola eszközeivel (taneszközök, irodai eszközök, villany, víz, stb) takarékosan és ésszerűen bánni. • A tanár tudomásul veszi, hogy munkaköréből adódóan bizalmas információkhoz jut. Ezért kötelezettséget vállal arra, hogy minden ilyen jellegű információt bizalmasan kezel, nem közöl illetéktelen személyekkel. A helyettesítés rendje • Betegség esetén: Betegség esetén az osztálytanítónak fel kell vennie a kapcsolatot a (tanév elején személyes felkérése alapján megjelölt) helyettesével. Amennyiben a helyettes valamilyen okból kifolyólag nem tudja a helyettesítést gyakorolni, úgy köteles maga helyett helyettesítőt találni, azt az osztálytanítóval egyeztetni. • Hivatalos távollét esetén: Hivatalos távollétnek csak az minősül, amikor a távollét oka olyan elfoglaltság, amelyre a intézmény-vezető vagy felkérte az illető tanárt, vagy amihez hivatalosan hozzájárult. A

23 tanárnak előre be kell jelentenie a távolléte okát, idejét. A hivatalos távollét esetében a távolmaradó tanár teljes fizetést kap, és a helyettesítő tanár is megkapja a helyettesítési díjat. Ha a távollét oka olyan elfoglaltság, amelyre a Tanári Kollégium kérte fel az illető tanárt, akkor az azzal járó felmerülő költségek is az iskola költségvetését terhelik.(a Tanári Konferenciának előzetesen jóvá kell hagynia) • Elfogadott távollét esetén: • Elfogadott távollétnek az minősül, amikor a tanár a konferencia előzetes jóváhagyásával hivatalos, vagy személyes ügyben van távol. Ilyen esetben a távolmaradó tanár fizetés nélküli szabadnapot kap, a helyettesítő tanár pedig megkapja a helyettesítési díjat. • Belső hospitálás esetén: • A tanárok munkavégzését segíti az egymás közötti hospitálás. A hospitálási szándékot a tervezett időpontnál 1 héttel korábban egyeztetni kell azzal a tanárral, akinél a hospitálás történni fog, valamint az őt helyettesítő tanárral. A fentieken kívül az iskola semmilyen más távollétet nem tud elfogadni. Amennyiben a tanár 1/2 8-ig nem jelenti be a hiányzását, és a tanóráján nem jelenik meg, abban az esetben igazolás hiányában- azt a napot a fizetés nélküli igazolatlan munkanapként kell elkönyvelni. Minden hiányzást be kell vezetni a helyettesítési naplóba. A bejegyzésnek tartalmaznia kell a távolmaradó tanár nevét, a távollét okát, időpontját, és a helyettesítő tanár nevét. Helyettesítési díjat csak a helyettesítési naplóba tett és ellenjegyzett bejegyzés alapján lehet kifizetni. A helyettesítési díj összegének a megállapítására a fenntartó jogosult. A tanári munkával kapcsolatosan felmerülő problémák megoldása A tanárral kapcsolatos probléma megoldásának a közege az érintett tanárral folytatott személyes beszélgetés. Ha a személyes beszélgetés nem oldja meg a felmerült problémát, akkor egyéb segítségre van szükség. A probléma felvetőjének az érintett osztály szülői köre, illetve az ott tanító tanárok elé kell tárnia a kérdéses nehézséget. Ha így sem találnak megoldást, akkor a Tanári Kollégiumhoz fordulhatnak segítségért. Ha a probléma orvoslása továbbra sem történik meg, akkor tanár-szülő konferencia összehívása kezdeményezhető. A tanárok adminisztratív jellegű munkavégzésének az ellenőrzését az intézmény-vezető végzi. A tanárok a rideg ellenőrzés helyett nagyfokú nyitottsággal és figyelemmel tekintenek egymás munkájára, tiszteletben tartva egymás belső útját, a gyermek fejlődését és az iskola pedagógiai útját. Ennek fórumai lehetnek: • Belső mentor tanár • Külső mentor • Hospitálások • Tanári Konferencia • Beszámolók Tanár munkaviszonyának a megszűnése A munkaviszony megszűnik, ha a munkaszerződésben meghatározott munkakapcsolat megszűnik, vagy ha a szerződést valamelyik fél felbontja. A pedagógiai munka

24 folyamatosságának és zavartalanságának az érdekében tanév közben csak különösen indokolt esetben kerülhet sor erre. Ha a munkaviszony megszűntetése gondolatának a hátterében az illető tanár körül felmerülő probléma húzódik meg, akkor a munkaviszony megszűntetése előtt végig kell járni azokat a lépéseket, amelyekkel az adott nehézség esetleg orvosolható. Ezek: • A tanárt érintő problémának a (tanárok, tanulók, szülők részéről írásban, vagy szóban történő) felvetése a konferenciavezetőnek, így a Tanári Kollégium elé kerül. • A Kollégium megvizsgálja a felmerült probléma valós voltát és tájékoztatják a fenntartó egyesület elnökét. • Indokolt felvetés esetén a felmerült problémát jelzi az illető tanárnak. • A Kollégium beszélgetést folytat az érintett tanárokkal, tanulókkal, szülőkkel; segítő lépéseket dolgoz ki. Ezek lehetnek: 1. külső mentor bevonása (a konferencia felelőssége felvenni vele a kapcsolatot) 2. osztálymegbeszélés szaktanárokkal 3. a belső és külső mentor együttműködése, intenzív kísérés, közös munka 4. Segítő Csoport kialakítása: belső mentor, fenntartó, szaktanár, külső mentor/osztálytanító 5. a közös munka határidőkkel rendelkezik, minden határidő lejárta után a Konferencia rátekint a folyamatra: • 4 hét • 3 hét • 3 hét • Amennyiben a Kollégium és az érintettek is megoldottnak tekintik a problémát, akkor a tanár továbbra is részt vesz az iskolai munkában. • Ha a probléma minden igyekezet ellenére sem oldódik meg, akkor a Kollégium a korábbi tapasztalatok tükrében a munkaviszony megszűntetésére, módosítására (feltételek lefektetése és azok nyomon követése a belső mentor és Konferencia által), stb. vonatkozó döntési javaslatot hoz. • Ezt ismertetik az illető tanárral. • Az illető tanár és a Segítő csoport a döntés értelmében egyezteti a további lépéseket. Távozása esetén a tanár köteles az addig végzett munkája főbb állomásait írásban rögzíteni, és a leírtakat az intézmény-vezetőnek átadni. 4. A Tanári Kollégium tagjainak részvétele az egyes csoportok munkájában A Tanári Kollégium tagjai részt vehetnek az intézmény, a fenntartó, valamint a szülői képviselet által létrehozott csoportok és bizottságok munkájában. A csoport- és bizottsági tagok meghatározott időközönként beszámolnak végzett munkájukról a megfelelő fórumokon (Tanári Konferencia ülés, Intézményi Konferencia, Iskolagyűlés stb.) (Az állandó bizottságok és csoportok jegyzékét, azok feladat- és hatásköreit, valamint az azokban mandátummal, feladattal rendelkező személyek nevét a 2. sz. melléklet tartalmazza.) 5. A Tanári Kollégium szakmai munkaközösségei

25 a) A Közoktatásról szóló törvény 58.§-a szerint a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő- és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez a pedagógusok további munkaközösséget hozhatnak létre. A szakmai munkaközösség tagjai vezetőt választhatnak tevékenységük szervezésére, irányítására, koordinálására. b) Magyarországon a Waldorf-tanári továbbképzésnek kiterjedt hálózata van, amely évek óta magas színvonalon működik. Ilyen intenzív továbbképzések: - Tanári Műhely - IAO konferenciák középiskolai tanárok, és szaktanárok számára - Osztálytanítók intenzív nyári továbbképzése (1-8.osztályig) - Szaktanári továbbképzések (5-8. illetve 9-12.osztályig) c) A Napsugár Waldorf Iskola költségvetésben előirányzott forrás bevonásával gondoskodhat a továbbképzéshez szükséges szabadidőről, a felmerülő költségek fedezéséről, valamint a szakszerű, fizetett helyettesítésről.

Iskolatitkár Az iskolatitkár személyéről az IK dönt. Az iskolatitkár feladatai: • az iskolatitkár az IK-nak pénzügyi jelentést készít szükség szerint, a csoport előírása szerint • új gyerek felvételekor az Iskolát képviselve aláíratja a szülőkkel a Szülői Megállapodást • a Tanári Konferencia döntéseinek megfelelő adminisztratív tevékenység, levelezés lebonyolítása, • a szükséges nyilvántartások (a tanulók és az alkalmazottak adatai, címlisták, stb.) vezetése, • a szükséges napi adminisztráció elvégzése, • az iskolai házipénztár kezelése, • telefonhívásoknak, üzeneteknek, faxoknak, leveleknek az érintettek felé történő továbbítása, a hivatalos levelek iktatása, • számlák gyűjtése, rendszerezése, továbbítása, • szabadságoknak, betegségeknek, távolléteknek a jegyzése, a bérszámfejtés felé történő jelentése, • bizalmas dokumentumok nyilvántartása, bizalmas kezelése, • az iskola technikai személyzete napi munkájának az összehangolása, összefogása, • beszerzések lebonyolítása, a szállítások megszervezése, • a helyi adminisztrációs, irattározási rendszerek (ügyviteli rendszer) kezelése, megfelelő iratkezelés, • a pedagógiai munkának taneszközök beszerzésével, nyilvántartásával és kiadásával történő segítése. • az év végi értékelések rendszerezése, tárolása • igazolványok, igazolások kitöltése, kiállítása • ebédpénz beszedése, ebédmegrendelés

26

Az iskolatitkár a fentieken túlmenően az iskolaképviselő által meghatározott feladatokat is elvégzi. A munkavégzését a vezetői csoport ellenőrzi.

Az Iskola legfőbb döntéshozó szerve az Intézményi Konferencia. Ennek megfelelően a jelen SZMSZ-ben a Fenntartó jogaiként illetve kötelezettségeiként rögzítettek, az IK hatáskörébe kerülnek, amelyeket a fenntartó jóváhagy. A csoport tagjai a Tanári Kollégium tagjaiból és a Fenntartó Egyesület és a Szülői Kollégium tagjaiból kerülhetnek ki. Feladatai: az iskola bevételeinek és kiadásainak az összehangolása, egyeztetése, új bevételi források felkutatása, az iskola vagyonának a megőrzése és gyarapítása, bevétel- szervezési javaslatok mérlegeléséről szükséges bevételek megszerzéséről az iskola éves költségvetésének előkészítése az iskolában folyó pedagógiai munka támogatása, az intézmény-vezető és az iskolatitkár beszámolójának az elfogadása, munkájuk ellenőrzése, kapcsolattartás gazdasági és stratégiai önkormányzati és minisztériumi ügyekben, a technikai személyzet bérezése az intézmény-vezető megbízása, a vele kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlása, iskolai szintű probléma esetén iskolagyűlés összehívása, a szülőkkel kötendő megállapodás kidolgozása kapcsolattartás stratégiai önkormányzati és minisztériumi ügyekben, munkaerőigény meghatározása a Tanári Kollégium javaslata alapján (mire van szükség az iskolában a működéshez) A csoport maga dönt a képviseletéről, a belső és külső munkamegosztásáról, működése nyilvánosságáról, döntései meghozatalának a módjáról, az iskolai bérgazdálkodás elveinek a jóváhagyásáról, a szülők és az iskola között létrejövő megállapodás jóváhagyásáról, a megállapodásnak bármely részről történő megsértése esetén a további lépésekben javaslatot tesz a fenntartó felé, nagyobb fenntartói, fejlesztési munkák tervezéséről, ügyviteli, ügyrendi körbe tartozó kérdések kezelésének a jóváhagyásáról, az iskolában működő általános egészség- és balesetvédelmi rendszer jóváhagyásáról, az iskola létesítményeinek a használatát és bérbeadását illetően az iskola egyes szervezeti egységeinek a működésével kapcsolatban, az iskolai közösség szervezeteinek a működésével összefüggő kérdésekben. A csoport döntéseiben törekszik a konszenzusra. Amennyiben az ülés végére nem sikerül egy kérdésben konszenzusra jutni, akkor ugyanebben a kérdésben a következő ülésen kétharmados szótöbbséggel dönt. Felvetési, javaslattevési jogok Az iskolában folyó pedagógiai munka támogatását célzó tevékenységekkel kapcsolatban,

27 külső kapcsolattartási és képviseleti ügyekben, • az iskola egyes szervezeti egységeinek a működésével kapcsolatban; 14.2 Véleményezési jogok Az iskola pedagógiai programjával kapcsolatosan, a tanév munkatervét, a tanárok munkarendjét illető kérdésekben, a tanulók és a tanárok házirendjével kapcsolatosan, A csoport a véleményezési jogát a javaslattervezet kézhezvételétől 14 napig véleményezheti.

VIII. A Napsugár Waldorf Iskola közösségei, valamint a kapcsolattartás formái és rendje 1. Az iskolaközösség a) Az iskolaközösség az alkalmazotti, szülői és tanulói közösségek összessége. b) Az alkalmazotti közösség az iskola Tanári Kollégiumából valamint adminisztratív és technikai munkavállalóiból áll. A Kt. 59.§-a rendelkezik a szülői közösségről, 60-61.§-a az iskolaszékről. A Napsugár Waldorf Iskola SZMSZ-e az alábbi jogokat állapítja meg a szülői közösség számára: -

véleményezi a költségvetést részt vesz az iskolai ünnepségek szervezésében véleményezi az iskola SZMSZ-ét, a jogszabályokban meghatározott keretek között egyetértési jogot gyakorol egyetértési jogot gyakorol a házirend elfogadásakor dönt saját szervezeti és működési rendjéről és képviseletéről

c) Az osztályok szülői közösségének tevékenységét az osztálytanítók segítik. Az osztályok szülői közösségeinek véleményét a választott szülői képviselő vagy az osztálytanító juttatja el a Tanári Konferenciához vagy az szülői képviselethez.

2. A Diákönkormányzat

28 A diák önkormányzati szerv, a diákképviselők és az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek − A jogszabályban meghatározott esetekben a diákönkormányzat egyetértésének, illetve véleményének beszerzéséről az igazgató gondoskodik az előterjesztés legalább 15 nappal korábban történő átadásával. − Az igazgató az egyetértési joggal érintett, illetve a véleményeztetésre kerülő anyagok tervezeteinek előkészítésébe a diákönkormányzat képviselőit bevonhatja, tőlük javaslatot kérhet. − Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol vagy véleményének kikérése kötelező, képviselőjét a nevelőtestületi értekezletre meg kell hívni. − Az intézményi tanulók összességét érintő ügyekben a diákönkormányzat az igazgatóhoz, a szűkebb közösséget érintő ügyekben az általános igazgatóhelyetteshez, illetve a tagintézmény-vezetőhöz fordulhat. − A diákönkormányzat részére az intézmény egy kijelölt állandó helyiséget biztosít. Az intézmény más helyiségeinek használatához előzetes engedély szükséges. a) A Kt. 62-64.§-ai rendelkeznek a tanulóközösséget és a diákönkormányzatot érintő kérdésekről. Az ilyen belső önszerveződésen alapuló közösségek tevékenységét a Napsugár Waldorf Iskola támogatja, törvényes működésüket lehetővé teszi, amennyiben az összlétszám a 100 főt eléri. A Diákönkormányzat megbízottai javaslataikkal, problémáikkal közvetlenül fordulhatnak a Tanári Konferencia elnökéhez. Az b) A Kt. 40. § (2) alapján a diákönkormányzat az intézmény szervezeti és működési szabályzatának elfogadásakor és módosításakor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorol. 3. Az osztályközösség a) Az osztályközösség a Waldorf-iskola alapvető egysége, amelyben az osztálytanító optimális esetben 8 éven át tartja a kapcsolatot tanítványaival. b) Az osztályközösség szerteágazó tevékenységét az osztálytanító/k/ hangolja (hangolják) össze, szem előtt tartva a Waldorf-pedagógia alapelveit. Az osztálytanító feladatairól és hatásköréről lásd a 3. sz. mellékletet. 4. A belső kapcsolattartás általános formái és rendje A kapcsolattartás rendszeres formái a munkacsoport-ülések, szülői estek, rendezvények, tanácskozások, fogadóórák, nyílt napok, stb. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásának rendszeres és konkrét időpontját az iskola éves munkaterve tartalmazza, amelyet a tanév elején minden érdekelt félhez, szülőhöz el kell jutnia.. 5. A szülők tájékoztatásának formái a) A Ktv. 13. és 14. §-ainak megfelelően az iskola a tanév során szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített, az általános munkaidőn túli időpontokban. Ezen kívül rendszeres írásbeli tájékoztatást ad.

29 b) Az osztályok szülői közössége számára az osztálytanító szülői esteket tart. A szülők a tanév rendjéről az első szülői esten kapnak tájékoztatást. Az osztálytanító gondoskodik arról, hogy a szülők az osztályban tanító valamennyi pedagógust személyesen megismerjék. Rendkívüli szülői kört az osztálytanító és a szülők egyaránt összehívhatnak. c) Az egyéni fogadóórák időpontját minden osztálytanító közli a szülőkkel. Amennyiben a szülő a fogadóórán kívül szeretne gyermeke pedagógusával konzultálni, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal. d) Az osztálytanítónak, a Tanári Konferenciának és a Tanári Konferencia elnökének lehetősége van arra is, hogy írásos tájékoztatást adjon az iskolában történtekről. Erre a szülőnek is lehetősége van. Az üzenő füzet rendszerbe állítását az egyes osztályközösségek mérlegelik és döntik el. e) Amennyiben a szülőben kifogás támad valamely pedagógus szakmai munkájával vagy pedagógusi magatartásával szemben, s a problémát nem sikerül megnyugtatóan rendezni az érintett pedagógussal, panaszának kivizsgálása céljából a Tanári Konferencia pedagógiai képviselőjéhez, illetve a Tanári Konferencia elnökéhez fordulhat közvetlenül. A Tanári Konferencia elnöke a törvényben előírt keretek között köteles kivizsgálni a felmerült panaszt. A pedagógiai képviselő, illetve a Tanári Konferencia elnöke az arra rendszeresített „Útkereső lapon” írásban benyújtott kifogásra, panaszra írásban válaszol.

A szülők jogai és kötelességei A tanulók szülei az iskolaválasztásra vonatkozó állampolgári jogukkal élve választják a gyermekük számára a Waldorf-iskolát. A szülők a szülői közösség tagjaiként gyakorolják a szabad iskolaválasztásból fakadó jogokat és kötelességeket. Tudomásul veszik, hogy az iskola működése, a gyerekek, tanárok, szülők kapcsolata a Waldorf-pedagógia szellemiségén alapszik. Ennek értelmében az iskolán kívül is olyan környezetet biztosítanak a gyermekeik számára, amely nincs ellentmondásban az általuk választott iskola szellemiségétől, pedagógiájától. A szülők az iskolával történő együttműködés során figyelembe veszik az iskolának és az iskola tanárainak a pedagógiai ajánlásait, ugyanakkor képviselik a gyermekeik érdekeit és jogait. Az osztálytanítóval és a tanárokkal kialakított személyes kapcsolattartás révén, és a rendszeresen megtartott szülői esteken, iskolai ünnepeken, rendezvényeken való részvételen keresztül bekapcsolódnak az iskolában folyó szellemi és pedagógiai munkába, továbbá keresik és megteremtik az ez irányú elmélyülés más formáit, lehetőségeit is. Tiszteletben tartják a tanárok szellemi, pedagógiai munkáját, abba közvetlen módon beleavatkozni nem kívánnak. Ugyanakkor észrevételezik az iskola pedagógiai munkájával össze nem egyeztethető jelenségeket. Személyes probléma esetén az osztálytanítókhoz, illetve az érintett szaktanárokhoz fordulnak, közösen keresnek megoldást. Osztályszintű probléma esetén az osztály szülői közösségével és az adott osztályban tanító tanárokkal közösen keresik a megoldás, a továbblépés lehetőségeit (osztálymegbeszélés). Megoldatlan osztály-, illetve iskolaszintű problémák esetén az Intézményi Konferenciához fordulhatnak. Amennyiben az adott nehézség ezt követően sem oldódik meg, a Szülői Kollégium, vagy közös szülő-tanár konferencia összehívását kezdeményezhetik.

30

A szülői közösség szervezeti formái Az iskolán és az osztályközösségen belüli együttműködés kereteit, formáit és szabályait a szülői közösség tagjai határozzák meg. Részt vesznek a szülői közösség képviseleti, irányítási és döntési szabályainak a kialakításában, és a közösen elfogadott szabályokat betartják. A szülői közösség tagjai szervezeti kereteken belül is gyakorolják az őket megillető jogokat és kötelességeket. Az osztályok szülői közösségei minden tanév elején egy évre szóló megbízással 2-2 szülőt (képviselőt) delegálnak a Szülői Kollégiumba. A Szülői Kollégium célja az iskola működésének és fejlődésének, valamint a gazdaságiszervezési feltételek megteremtésének a segítése. Ugyanakkor kapcsolatot és információáramlást biztosít az iskola egésze és az egyes szülői közösségek között. Képviseli az őt delegáló közösségnek a problémák, megoldandó feladatok feltárására, megfogalmazására vonatkozó, kinyilvánított véleményét és akaratát, közvetítő szerepet játszik a lehetséges alternatívák kidolgozásában. A tagok megválasztását követően a Szülői Kollégium maga állapítja meg a működése szabályait, állásfoglalásainak és döntései kialakításának a módját. Ezekről írásban tájékoztatja a Fenntartót és az iskolaképviselőt. A Szülői Kollégium működése nyilvános. Tanácskozási joggal meghívhatja a Tanári Kollégium tagjait és a Fenntartó képviselőit. A Szülői Kollégiumba delegált osztályképviselők beszámolási kötelezettséggel bírnak az adott osztályok szülői közössége felé. A Szülői Kollégium rendszeresen tartja az összejöveteleit (konferenciáit). Szükség esetén - de legkevesebb évi 1 alkalommal - a szülői közösség egészére kiterjedő Szülői Fórumot hív össze, illetve szükség esetén - de legkevesebb évi 1 alkalommal - közös szülő-tanár konferenciát szervez. Indokolt esetben, nagy horderejű döntések meghozatala előtt a Fenntartótól iskolagyűlés összehívását kérheti, amelyen a szülők, a tanárok és a Fenntartó képviselői is jelen vannak. A Szülői Kollégium stratégiai és pedagógiai kérdésekben nem dönt, és a tevékenységével nem sérti az iskola fenntartójának és a Tanári Kollégiumnak a munkáját. A Szülői Kollégium szervező tevékenységet folytat operatív ügyekben, és munkacsoportok létrehozásával segíti az iskolában folyó tevékenységet. Ezekbe a munkacsoportokba a szülői közösségből szülőket delegál, és a csoportok munkáját összehangolja az iskola működésével. A Szülői Kollégium vezetője folyamatos kapcsolatot tart fent az iskolaképviselővel. A Szülői Kollégium jogkörei Döntési jogok • A saját működési rendjének és munkatervének a meghatározása, • munkacsoportok létrehozása, azok feladatainak a meghatározása, • Szülői Fórum, szülő-tanár konferencia összehívása, • a Szülői Kollégium vezetőjének megválasztása. Felvetési, javaslattevési jogok • Az iskolában, a szülői közösségben felmerülő problémák esetén, • fegyelmi ügyekben (tanulókat, az iskola dolgozóit, szülőket érintő esetek),

31 • gyermek- és ifjúságvédelmi kérdésekben, • a szülői munkák meghatározásával, megszervezésével kapcsolatban, • nagyobb fenntartási, fejlesztési munkák tervezésében, szervezésében, • kapcsolatok kialakításában, ápolásában (támogatók keresése), • ünnepek, rendezvények szervezésében, • a szülői közösség felől érkező szociális ügyek elbírálásában, • a különböző anyagi források, támogatások megszervezésében, • iskolagyűlés összehívását illetően, • minden olyan kérdésben, aminek a megoldása az iskola működését segíti, a fejlődésében előbbre viszi,

Véleményezési jogok • az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának az elfogadásában. • szövetséghez, szervezethez való csatlakozás és onnan való kilépés kérdésében, az iskola átszervezését, a tevékenységi körök módosítását illetően, • a diákétkeztetés kérdésében. Az iskola pedagógiai programjával kapcsolatosan, • a tanév munkatervével kapcsolatosan, a tanulók házirendjének a meghatározásában, • gazdasági kérdésekben, az iskola költségvetésének az elfogadását, módosítását illetően, • az intézmény-vezetői megbízását illetően, a szülői munkacsoportok működésére vonatkozóan, • az iskola működését érintő kérdésekben. az iskola és szülők közötti megállapodás szövegét illetően A Szülői Kollégium a véleményezési jogát a javaslattervezet kézhezvételétől 14 napig véleményezheti. 6. Munkakapcsolatok társintézményekkel A Napsugár Waldorf Iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a következő társintézményekkel: - a fenntartóval - a Magyar Waldorf Szövetséggel, annak szervezeteivel - a Szabad Waldorf Iskolák Nemzetközi Szövetségével - a tanárképzésekkel - hazai és külföldi Waldorf-iskolákkal - a testvériskolákkal - Megyei Pedagógiai, Szakmai és Szakszolgálati Intézettel

32

Intézményi védő, óvó előírások, teendők és feladatok a tanulói balesetek megelőzése terén és bekövetkezésük esetén − A közoktatási törvény jogot biztosít a tanulónak arra, hogy az iskolában biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák. − A művészeti nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése, a tanulóbalesetek megelőzése érdekében teendő intézkedések az igazgató feladatkörébe tartoznak. − Az intézményben alkalmazott pedagógusoknak kötelessége, hogy a rábízott tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja és ezek elsajátításáról meggyőződjön. − Minden tanév első hetének valamely tanítási napján a csoportos foglalkozást tartó szaktanár balesetvédelmi oktatást tart, amelyet köteles dokumentálni, illetőleg a tanulókkal jelenléti ívet aláíratni. A hiányzó tanulók részére másik időpontban meg kell tartani az oktatást. − A tanév folyamán történő tanulmányi kirándulás, múzeum-, illetve színházlátogatás előtt a szaktanár külön oktatást tart az utazással és egyéb baleseti forrásokkal kapcsolatosan. − Az elhangzott oktatásról jegyzőkönyvet kell felvenni, és azt az intézmény titkárságára – tagintézményben az irodába – a rendezvény előtt kell leadni. − Ha a tanulót baleset éri, a vele foglalkozást tartó tanár kötelessége az elsősegélynyújtás, az intézkedés és a baleseti jegyzőkönyv felvétele, melyet az intézmény munkavédelmi felelősének le kell adni. − Az iskolán kívüli rendezvények előtt a kísérő tanárnak is kötelessége a veszélyforrásokra és az elvárható magatartási formákra a tanulók figyelmeztetni. − Amennyiben a balesetet az intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottja észleli, az elsősegélynyújtást és a szükséges intézkedéseket neki is azonnal meg kell tennie. − A tanulói baleset veszélyének észlelésekor annak elhárítása érdekében mindenki köteles az azonnali intézkedéseket megtenni, ha erre nincs szükség, akkor a veszélyforrásra a munkavédelmi felelős figyelmét kell felhívni. − Az intézmény Házirendje határozza meg azokat az előírásokat, amelyeket a tanulók a benntartózkodás során be kell tartaniuk.

33

Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők Rendkívüli esemény minden olyan eseményt, amelynek bekövetkeztét előre nem lehet látni. − Rendkívüli esemény és bombariadó esetén intézkedést a székhelyen működő iskolában az igazgató hozhat. Akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. A tagintézményben az azonnali intézkedéseket a tagintézmény-vezető teszi meg, amelyről haladéktalanul tájékoztatja az igazgatót. − Halasztást nem tűrő esetekben, katasztrófa-helyzetben a közvetlen veszély elhárításáról az azt észlelő közalkalmazott köteles minden tőle telhetőt megtenni, és beszámolni az intézmény igazgatójának. − Bombariadó alkalmával az épület kiürítése a Tűzriadó terv szerint történik. − Az épület kiürítésének időtartamáról, a tanulók elhelyezéséről, az intézkedést végző hatóság információja szerint az igazgató vagy az intézkedéssel megbízott személy, a tagintézmény-vezető, illetve a telephelyen tartózkodó vezető dönt. − A bombariadóról, a hozott intézkedésekről az igazgató rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót. Ünnepélyek és megemlékezések Az iskola hagyományai Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. Éves megrendezésük az iskola munkaterve szerint történik. Hagyományos rendezvényeink: nyíltnap,Mihály-nap, Márton-nap, Mikulás és advent-karácsony, farsang, iskolakirándulás, nevelőtestületi kirándulás. Iskolai szintű ünnepélyek és megemlékezések Az iskolai ünnepélyeket az éves munkatervben rögzítjük. Minden tanévben közös iskolai megemlékezést tartunk: március 15., Nemzeti ünnepünk, október 23., a Köztársaság Napja. Az iskolai ünnepélyeken a pedagógusok és a tanulók megjelenése kötelező, a megfelelő öltözékben – Az ünnepélyeket a tornaszobában, vagy külső helyszínen tartjuk. Egyéb programok, rendezvények Az iskola a tanulók érdeklődése, a szülők igényei és az iskola lehetőségei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A foglalkozásokon való részvétel a tanulók számára ingyenes. A tanórán kívüli foglalkozások szeptember 15-étől kezdődnek és május 31-éig tartanak. A foglalkozásokra a tanulók a szülők beleegyezésével, jelentkezési lapon önként jelentkeznek, de a részvétel a jelentkezés után kötelező. A foglakozást tartó pedagógusok epochatervét az igazgató hagyja jóvá, szeptember 30-áig. A foglalkozások nyilvántartása a naplóban történik. A foglalkozások típusai: felzárkóztató foglalkozás, tehetséggondozás, énekkar, sportfoglalkozások, szaktárgyi szakkörök, tanulószoba. Térítéses tanórán kívüli iskolai rendezvények: sí tábor, nyári táborok … Egészségügyi ellátás Az iskolai egészségügyi ellátás területei: az iskola dolgozóinak egészségügyi vizsgálata, a tanulók egészségügyi vizsgálata, kötelező védőoldások, fogászati szűrés és kezelés, A vizsgálatok szerződés alapján az iskolaorvos körzeti rendelőjében történik. A vizsgálatok

34 időbeosztását az TK koordinálja. Az iskolaorvos rendelési idejében. A rendelési időn kívüli ellátást az iskolaorvos a háziorvosi rendelőjében végzi. A háziorvosi rendelési hely és idő az orvosi szoba ajtaján kerül kiírásra. Ha tanulónak, vagy dolgozónak az iskolában tartózkodása alatt egészségügyi ellátásra van szüksége az ügyeletes vezető intézkedik, a tanulót, dolgozót kísérettel szakorvosi rendelésre irányítja, orvost, vagy mentőt hív. Az egészséges életmódra nevelés iskolai feladatait pedagógiai programunk tartalmazza. A feladatok megvalósításában az iskola minden pedagógusa részt vesz, az általános igazgatóhelyettes koordinálja és ellenőrzi. Az iskola területén a dohányzást az iskola dolgozói és az iskolával jogviszonyban nem álló, az iskola területén, rendezvényén tartózkodók részére igazgatói utasítás szabályozza. Sportolási lehetőségek Az iskola tanulói számára biztosítja a mindennapi testedzés lehetőségét. A testnevelés órák mellet tornaszobánk kedden és szerdán délután tanári felügyelettel szervezett „tömegsport” sportolási lehetőséget biztosít minden tanulónk számára.

IX. A tanulók felvételének elvei és módja, a fegyelmi szabályok, hiányzások igazolása 1. A tanulók felvétele A Napsugár Waldorf Iskola tanulói közé felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni, amely jelentkezés alapján történik. A felvételt ismerkedő beszélgetés előzi meg, amely esetenként több találkozást is jelenthet. A felvételről és átvételről a Tanári Konferencia dönt.(Az iskolai jogviszonyról a Kt. 65-68.§-ai rendelkeznek) 2. A felvétel feltételei, a felvételi vizsga (ismerkedő beszélgetés) A leendő elsős gyermekek szülei jelentkezési szándékukat írásban jelzik az iskola által nyilvánosan meghirdetett időpontig. Az írásbeli jelentkezésnek tartalmaznia kell a gyermek adatait, a gyermek testi-lelki-szellemi fejlődéséről a szülők által fontosnak tartott észrevételeket (ehhez az iskola ajánlhat szempontsort). Az ismerkedő beszélgetésen az osztálytanító és legalább még kettő, az adott osztályban tanító pedagógus vesz részt. Ők alkotják a Felvételi Bizottságot. A tapasztaltakról feljegyzés készül. A Tanári Konferencia a feljegyzések és a javaslatok alapján dönt a felvételről. A tanulói jogviszony létesítésekor a szülő nyilatkozik arról, hogy miként kíván hozzájárulni az iskola fenntartásához, működéséhez (együttműködési szerződést köt a fenntartóval), valamint arról, hogy elfogadja az iskola pedagógiai alapvetéseit. (11. melléklet) Az iskolába történő felvétel rendje 1. Új első osztály indítása esetén a, ismert az osztálytanító személye ● az osztálytanító mellett a felvételi folyamatban résztvevő pedagógusok, szaktanácsadó személyét a Tanári Konferencia határozza meg. ● az adott év felvételi folyamatának lebonyolítása a mindenkori tanév januárjában kerül megvitatásra és kidolgozásra.

35 ● a gyermek felvételére az osztálytanító tesz javaslatot, s ez alapján a TK konszenzussal dönt a gyermek pedagógiai szempontból történő alkalmasságáról és felvételéről, figyelembe véve a család együttműködési hajlandóságát. ● az osztálytanítónak gondoskodnia kell arról, hogy a gyermeküket felvételiztető családok beszélgessenek a szülőkkel és az Intézmény vezetőjével. ● a felvételi eredményéről a családot az Intézményi titkár írásban értesíti. ● a felvételi folyamat lebonyolításáért az adott osztály tanítója a felelős. ● a felvételi folyamat a beiratkozással zárul. Beiratkozáskor mindkét szülő, vagy gondviselő és az Intézmény vezetője együtt aláírják a Szülő-Intézmény Együttműködési Megállapodást továbbá mindkét szülő, vagy gondviselő és a Fenntartó képviselője az Egyesületi Támogatási Megállapodást, melyek tartalmazzák a szülők jogait és kötelességeit. b.) Amikor a felvételi időre az osztálytanító személye még nem ismert. A felvételi folyamatot az a.) pontban leírtaknak megfelelően az erre a feladatra a TK által kijelölt pedagógus fogja össze. Év közben jelentkező gyermekek esetén. • A TK a szülőkkel való beszélgetés alapján dönt a gyermeknek az adott osztályban való látogatási lehetőségéről. • A gyermek látogatási napjainak száma minimum 3 tanítási nap, ennél hosszabb időtartamát a TK határozza meg. • A látogatás végén a TK az osztálytanító javaslata alapján konszenzussal dönt a gyermek felvételéről. • A felvételi folyamatot az illetékes osztálytanító irányítja. Tanulói jogok és kötelezettségek A tanulói jogviszony keletkezése A tanulói jogviszony az iskolába történő beiratkozással jön létre. A tanulók felvételéről az TK dönt. Az első osztályosok beiratkozásának időpontja a tanév rendjében meghatározottak szerint történik. Tanulói jogok Iskolánk tanulóinak joga van az ingyenes oktatásra, az iskola helyiségeinek ingyenes használatára, képességei szerint felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozásokon való részvételre, mindennapi sportolási lehetőségre, tanulószobai ellátásra, az iskola pedagógiai programjában leírt egyéb foglalkozásokon való részvételre. Joga van az egyenlő bánásmódra, sérelme esetén – szüleivel is – pedagógusaihoz, intézményvezetőjéhez fordulhat. A tanulói jogokat a házirend részletesen tartalmazza. A tanuló tevékenységért járó díjazás szabályai Az iskola tanulóinak foglalkoztatása során nyereség nem keletkezik, így az SZMSZ nem szabályozza. Tanulói kötelezettségek A tanulók kötelezettségeit jogszabályok és a házirend tartalmazzák. A házirendet minden tanulónak átadjuk beiratkozása alkalmával. Jogaikat és kötelezettségeiket a tanév elején osztálytanítóik ismertetik, szüleikkel is. A házirend megtekinthető minden osztályteremben, az aulában, valamint honlapunkon. A tanulók jutalmazási formái

36 A tanulók kiemelkedő közösségi és tanulmányi eredményeit rendszeresen jutalmazzuk. A jutalmazást az eredmény elérése után legkésőbb egy héten belül kell megvalósítani (kivétel a tanév végi dicséretek). A jutalmazás kihirdetési formájáról a jutalmazó dönt – osztályszinten, iskolaszinten. A jutalmazások szempontjait, részleteit az alsós munkaközösség és az osztályfőnöki munkaközösség dolgozza ki, a nevelőtestület hagyja jóvá. A jutalmazási formák: szaktanári dicséret, osztálytanítói dicséret, intézményvezetői dicséret, nevelőtestületi dicséret. A dicséretek mellé az iskola a jutalmazási szempontoknak megfelelően tárgyjutalmat is adhat. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések Tanulóinkkal szemben kötelezettségeik megszegése esetében az alábbi fegyelmező intézkedéseket alkalmazzuk: szaktanári figyelmeztetés, osztályfőnöki intés, osztályfőnöki megrovás, igazgatói intés, igazgatói megrovás. A fegyelmező intézkedések dokumentálása a naplóban és a tanuló ellenőrző könyvében történik. Tanulóinkat kötelességeik súlyos megszegése esetében fegyelmi büntetésben részesítjük, mely fegyelmi eljárás alapján történik. A fegyelmi eljárás megindításáról - az indok megjelölésével - a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését, előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárás során a tanulót a szülő, illetőleg más megbízott is képviselheti. A fegyelmi tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, illetve a szülő vagy a megbízott ismételt, szabályszerű értesítés ellenére sem jelent meg. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a tanuló vagy a szülő kezdeményezésére a fegyelmi eljárást meg kell indítani és le kell folytatni. A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. A fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályait jogszabály határozza meg. Tanulói mulasztások igazolása A tanulóknak a kötelező, illetve a választott iskolai foglalkozásokról történő hiányzásaikat igazolniuk kell. Igazoltnak kell tekinteni a hiányzást: orvosi igazolás bemutatásával, szülői igazolás esetében félévente összesen 3 nap esetében, előzetes iskolai engedély adásakor – osztálytanítói maximum 3 nap, ennél hosszabb időre az intézményvezető engedheti el a tanulót -, előre nem kiszámítható akadályoztatás esetében – közlekedési fennakadás igazolással. A hiányzás igazolásának bemutatása a hiányzás utáni első tanítási napon történik. A tanulói hiányzásokat minden pedagógusnak minden foglalkozáson dokumentálni kell. Az igazolt és az igazolatlan hiányzásokat az osztálytanítók havonta – 5-éig -, félévkor és év végén a naplóban összesítik. Igazolatlan hiányzás esetében a tanulót fegyelmező elmarasztalásban részesítjük, illetve a jegyzőnél eljárást kezdeményezünk – osztálytanító. 3. A tanulói jogviszony megszűnése A tanulói jogviszony megszüntetéséről a közoktatási intézményekben a Kt. 74-75.§-ai rendelkeznek. Megszűnhet a tanulói jogviszony, ha a szülő a tanulói jogviszony létesítésekor tett nyilatkozatban foglaltakat nem tartja be. Az elbocsátás folyamata: 1. Pedagógiai probléma esetén:

37 – kezdeményez a szülő vagy a pedagógus, – megoldáskeresés az érintett család és az érintett pedagógus között, – ha a felek nem jutnak közös megoldásra, v. ennek ellenére sem tapasztalható pozitív változás, akkor az illetékes Tanári Konferencia hívja beszélgetésre a családot és az érintett pedagógust, ami a feladatok kijelölésével, átbeszélésével és a megvalósulásra való visszatekintés határidejének megadásával zárul. – visszatekintés egy közös beszélgetés során az érintett Konferenciával és az érintett családdal. – eredménytelenség esetén az érintett Konferencia javaslatot tesz az Intézmény és a család közti szerződés felbontásáról. – amennyiben a tanuló az év elején kijelölt feladatainak nem tesz eleget, és a TK által meghatározott pótló feladatokat nem teljesíti, a TK javaslattal élhet az IV felé a tanulói jogviszony megszüntetéséről. Ez a folyamat érvényes abban az esetben is, ha a szülő él kifogással a pedagógus(ok) felé, s akkor is, ha a pedagógus(ok) élnek kifogással a család felé pedagógiai probléma esetén. Minden esetben, amikor az Intézmény kezdeményezi a tanulói jogviszony megszüntetését, messzemenően a gyermek érdekeit tarja szem előtt. 2. Szülői fizetési kötelezettség megszegésének esetén: A szülő köteles a fenntartó Egyesülettel kötött támogatási megállapodás, valamint a fenntartói Jászsági Napsugár Waldorf Óvodáért és Iskoláért Egyesület fenntartásában működő Napsugár Waldorf Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben fizetendő szülői hozzájárulás, gyermekek után fizetett szülői támogatás és a nem magyar állampolgárok által fizetett díj összege megállapításának és fizetésének szabályairól” szóló szabályzat betartására. Mivel a szülői befizetések az Intézmény fenntartásához elengedhetetlenek, azok elmaradása, késedelmes befizetése az Intézmény működését veszélyeztetik. E szempontból figyelembe véve az a szülő, aki nem tudja pontosan betartani a támogatás átutalásának meghatározott időpontját, az köteles ezt a tényt írásban jelezni az Intézmény titkárának, az ok-, és a szerződés betartásának általa javasolt megoldásának megjelölésével. Az iskolatitkár teendője, ha a szülő részéről jelzés nem érkezik, és mégis késik a befizetés, jelzi ezt az Intézményvezető-helyettesnek. Az iskolatitkár ezután saját hatáskörben megkeresi a szülőt és egyeztetnek az ütemezés módjáról, ha szükséges az IK által megjelölt személy bevonásával, hogy feltárják, és megoldást keressenek a felmerült nehézséggel kapcsolatban. A fenti pontokat figyelembe véve az Együttműködési Megállapodás be nem tartása esetén az intézménynek legvégső esetben joga van arra, hogy az Együttműködési Megállapodást felbontsa. Minden esetben a megállapodás felbontása, az Intézménybe beíratott gyermek tanulói jogviszonyának a megszűnését is jelenti. 4. Fegyelmi intézkedések Az a tanuló, aki köteles kötelességeit enyhébb formában megszegi, fegyelmi intézkedésben részesíthető. A fegyelmi intézkedések a következők lehetnek: - szaktanári figyelmeztetés - osztálytanítói figyelmeztetés - Tanári Konferencia intése - Tanári Konferencia elnökének írásos figyelmeztetése A fegyelmi intézkedéseket az osztálynaplóba be kell írni.

38

5. Fegyelmi büntetések Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A Kt.76-77.§-ai szabályozzák a tanulók fegyelmi és kártérítési felelősségét. Ezek alapján a fegyelmi büntetés lehet: - megrovás - szigorú megrovás - meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése illetve megvonása - eltiltás a tanév folytatásától - kizárás az iskolából A felelősségre vonás eljárásmódjára és formájára nézve a Kt. rendelkezései az irányadók X. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje a) A tanórán kívüli foglalkozások rendjét a házirend tartalmazza. Azokon a foglalkozásokon, ahol munkabér vagy tiszteletdíj kifizetésére kerül sor, haladási naplót kell vezetni.

XI. Az intézményi hagyományok ápolása A Napsugár Waldorf Iskola évről-évre visszatérően megrendezi hagyományos iskolai ünnepségeit. Ezek időpontjáról és helyéről írásban tájékoztatja a szülőket. A hagyományos rendezvények már az éves munkatervben is szerepelnek. Az iskola külső kapcsolatai Az iskola külső kapcsolatait a minőségirányítási program tartalmazza részletesen. Meghatározza a partnerazonosítás folyamatát és időpontjait, a partnerekkel történő kapcsolattartás részletes formáit, felelőseit, a partneri igény- és elégedettségmérések időpontjait, módszereit és eszközeit, felelőseit, tartalmazza a partnerlistát. A külső kapcsolatok általános vezetője és felelőse az igazgató. Az iskola partnerlistáján jelenleg a következő partnerek szerepelnek: fenntartó önkormányzat, iskolai alapítvány, gyermekjóléti szolgálat, egészségügyi szolgáltató, Oktatási Hivatal, középiskolák, a település általános iskolái és óvodái, nevelési tanácsadó, szakértői és rehabilitációs bizottság, egyházak, művelődési központ, városi uszoda, sportegyesület. Reklámtevékenység az iskolában Külső cégek általi reklámtevékenység engedélyezése az iskola területén az intézményvezető hatáskörébe tartozik. A reklámtevékenység engedélyezésekor különös figyelemmel kell lenni

39 a tanulók egészséges életmódjára, a szabadidő kulturált eltöltésére, az esélyegyenlőségi törvényben foglaltakra, az iskola mindennapi működésére, bevételi lehetőségére. A reklámbevételeket az iskola diákjóléti célokra fordítja. Az iskolában nem helyezhetők el politikai reklámok. A tanulók egyéni hirdetéseiket az iskolai hirdetőtáblán helyezhetik el, a fentiekben felsoroltak figyelembevételével, az osztályfőnökök engedélyével. XII. a)

A jelen szervezeti és működési szabályzat módosítására a megalkotására vonatkozó szabályok az irányadóak.

b)

Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák, amelyek az SZMSZ mellékletei. A mellékletben található szabályzatok jelen SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatóak, amennyiben jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások vagy az intézmény Tanári Konferenciájának megítélése ezt szükségessé teszi.

c)

d) 1. 2.

Az SZMSZ mellékletei: sz. melléklet: Az Napsugár Waldorf Iskola Adatkezelési szabályzata sz. melléklet: Az egyes munkakörök és felelősségi körök ellátásával megbízott személyek névsora. Az iskolában működő csoportok tagjai, mandátummal rendelkező személyek névsora 3. sz. melléklet: Munkaügyi Szabályzat belső ellenőrzési szabályzat 4. sz. melléklet A szülői kollégium SZMSZ-e 5.sz. melléklet Az együttműködési megállapodás és tanuló jogviszony megszűnésének eljárásrendje 6. sz. melléklet: A bizonyítvány szabályzat 7. sz. melléklet: Házirend 8. sz. melléklet: Ügyrend ( Számviteli politika, Számlarend, Pénzkezelési szabályzat, Felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének szabályzata) 9. sz. melléklet: Munkavédelmi és tűzvédelmi utasítás

40

V. Záró rendelkezések 1. Eljárási szabályok Az SZMSZ felülvizsgálatának folyamatában érintett valamennyi testület és közösség jegyzőkönyvben rögzíti a testület (közösség) ülésének részleteit. Az ülés megkezdésekor egyszerű szavazattöbbséggel meg kell választani a jegyzőkönyvvezetőt, el kell fogadni az ügyrendi pontokat, valamint meg kell állapítani a határozatképességet. A jegyzőkönyv tartalmazza a jelenlévők név szerinti felsorolását, a jegyzőkönyvvezető személyét, az ügyrendi pontokat, a tartalmi kérdésekre vonatkozó lényeges megállapításokat, az elhangzott nyilatkozatokat, 2. A SZMSZ közzététele Az SZMSZ nyilvánosan hozzáférhető dokumentum. Közzététele az iskolában szokásos módon, a Táskapostában történik, valamint az iskola honlapján és nyomtatott formában hozzáférhető az iskola hivatali helységeiben. A SZMSZ hiteles példányai nem kölcsönözhetőek. A közzétételről a tanári konferencia elnöke gondoskodik. 3. A SZMSZ hatálybalépése Az intézmény szervezeti és működési szabályzatot a fenntartó …2012.. év 09.. hó 11 napján tartott ülésén jóváhagyta. Kelt:

egyesület elnöke

41

PH.

4. A SZMSZ felülvizsgálata A SZMSZ .2012 év 09.. hó .11 napján lép hatályba, és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált szervezeti és működési szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg érvényét veszti (előző) SZMSZ. A SZMSZ felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi a diákönkormányzat, az intézmény dolgozóinak és tanulóinak nagyobb csoportja, a szülői képviselet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást a tanári konferencia elnökéhez kell beterjeszteni. A SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. A felülvizsgálattal kapcsolatos egyeztetéseket a tanári konferencia elnöke végzi a jogszabályban előírtak szerint. Kelt:

tanári konferencia elnöke

P.H.

42

A szervezeti és működési szabályzatot a szülői képviselet .2012. év .09. hó 11 napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői képviselet egyetértési jogát a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a Tanári Kollégiumnak elfogadásra javasolta.

szülői képviselet elnöke

A szervezeti és működési szabályzatot az intézmény tanári kollégiuma 2012. év 09. hó 11. napján elfogadta.

hitelesítő kollégiumi tag

hitelesítő kollégiumi tag