Fenyves Társasüdülő SZMSZ (2015)

Fenyves Társasüdülő – SZMSZ (2015)

A Fenyves Társasüdülő tulajdonosai a 2015/08/1. számú közgyűlési határozattal hatályba léptették a módosított Szervezeti és Működési szabályzatot. A hatályba lépés időpontja:2015 08.23.

I. 1./ A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) elkészítésével kapcsolatban a mindenkor hatályos Társasházi Törvény ( a továbbiakban :Tt.) rendelkezései az irányadók. II. Birtoklás, használat A/ A tulajdonostárs köteles ♦ fenntartani és szükség szerint felújítani a külön tulajdonában álló lakrészét, ♦ megtenni a szükséges intézkedést, hogy a vele együtt lévő személy, valamint az,akinek lakrésze használatát átengedte, a külön tulajdoni illetőség használatát úgy gyakorolja, hogy azzal ne sértse a tulajdonos társaknak a dologhoz fűződő jogait és törvényes érdeket, ♦ lehetővé tenni és tűrni, hogy a külön tulajdonú lakrészébe a közösség megbízottja a közös tulajdonban, illetőleg a másik tulajdonostárs a külön tulajdonában álló épületrészekkel , berendezésekkel összefüggésben a szükséges ellenőrzés, valamint a fenntartási és felújítási munkák elvégzése céljából arra alkalmas időben bejuthasson a tulajdonostárs /használó/ háborítása nélkül. ♦ a tervezett felújításról értesíteni a gondnokot. A társasüdülő közösség, illetőleg a tulajdonostárs köteles megtéríteni azt a kárt, ami az ellenőrzés, illetve a fenntartási és felújítási munkák elvégzése során a másik tulajdonostárs külön tulajdonában keletkezett. Jogutódlás esetén az új tulajdonostárs tartozik magára nézve kötelezően elismerni az ezen Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakat, így a jogutódot ugyanazok a jogok illetik, illetve kötelezettségek terhelik, amelyek a jogelődöt illettek, vagy terheltek. A tulajdonostársak kötelesek a társasüdülőt rendeltetésszerűen használni úgy, hogy a használat a többi tulajdonos használatát ne sértse. Ennek keretében kizárják a társasüdülő területén minden olyan tevékenység folytatását, amely zajjal, az ott tartózkodók nyugalmának zavarásával jár.

B/ A közös tulajdonban lévő telek; épületrészek birtoklása, használata Az épületekhez tartozó park és part, valamint a közös tulajdonban álló épületrészek birtoklására és használatára - a jogszabályok és hatósági rendelkezések keretei között - a tulajdonostársak mindegyike jogosult, jogát azonban egyik sem gyakorolhatja a többiek jogának vagy jogos érdekeinek sérelmére. A Társasüdülő területén további önálló ingatlan kialakítására nincs lehetőség.

C/ Építkezés A tulajdonostárs a lakrészében építési munkát végezhet. Az építtető tulajdonostárs a többi tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozatának beszerzése nélkül jogosult a lakrészében tervezett építkezés elvégzésére, ha a munka az alapító okiratban közös tulajdonként meghatározott épületrészt nem érint.

1


D/ A közös tulajdonban lévő telek, épületrészek, berendezések, felszerelések fenntartásával /karbantartásával, felújításával/ járó költségek viselése A tulajdonostársak az Alapító Okirat II. fejezet A. pont a I.-IX. sorszám alatt felvett telek, gondnoki iroda, porta, raktárépület, kerítés, kapuk, egyéb létesítmények, berendezések, villanyvezetékek, kandeláberek, a közös telken lévő faállomány, stb., továbbá ugyanezen fejezet B. pont I.-XI. sorszám alatt felvett épületek, építményrészek, berendezések és felszerelések fenntartásával, /karbantartás, felújítás/ járó költségeket, valamint a társasüdülővel kapcsolatos egyéb kiadásokat /kezelési, üzemeltetési költség, közüzemi díjak/ tulajdoni hányaduk arányában viselik. A tulajdonostársak a felújítási munkák fedezetének biztosítására felújítási alapot képezhetnek. A felújítási alap mértékét a közgyűlés állapítja meg.

E/ A külön tulajdonú lakrészek költségeinek viselése A külön tulajdonban lévő lakrész berendezésének, felszerelésének karbantartásával, felújításával, pótlásával, fenntartásával járó költségek a lakrész mindenkori tulajdonosát terhelik. A tulajdonostársak kötelesek saját költségükön gondoskodni a külön tulajdoni illetőségeikhez tartozó építményrészek jó karban tartásáról. Amennyiben valamelyik tulajdonostárs - vagy az, akinek a használatot átengedte - a közös tulajdoni részekben, vagy a másik tulajdonostárs tulajdoni illetőségében kárt okoz - ha ez a kár máshonnan, pl. a biztosítótól nem térül meg -, úgy ez a tulajdonostárs köteles a saját költségen a hibát, hiányosságot elhárítani, vagy megcsináltatni, vagy az okozott kárt megtéríteni. Ha a külön tulajdonba került építményrész karbantartása, vagy javítása olyan munkálatok elvégzésével jár, amely a közös területről is látható építményrészeket is érint, akkor az a munka csak az eredeti és az épület más részeivel azonos kivitelben, színben és minőségben végezhető cl. Amennyiben az érdekelt tulajdonostárs kötelezettségét nem teljesíti és az másik tulajdonostárs érdekét sérti, a szükséges intézkedéseket az érdekelt tulajdonostárs terhére és költségére az intézőbizottság megteheti.

F/ Közös költségek fedezetének biztosítása A közös költségek fedezetének biztosításáról a tulajdonostársaknak kell gondoskodniuk. Ennek összegét, nagyságát, esedékességét a szükségletnek megfelelően á közgyűlés állapítja meg. Az előirányzatot késedelmesen fizető tulajdonostársat a hatályos jogszabály szerint kamatfizetési kötelezettség terheli. A hátralékos tulajdonossal szemben az intézőbizottság fizetési meghagyás kibocsátását illetve jelzálog bejegyzését kezdeményezheti a hatályos jogszabály illetve ezt kiegészítő közgyűlési határozat alapján. A közös költség tartozásért tulajdon-átruházás esetében a tulajdonostárs és haszonélvező jogutódja és haszonélvező egyetemlegesen felelős. A tulajdonban bekövetkezett változásról az intézőbizottságot írásban kell tájékoztatni. Haszonélvezettel terhelt tulajdon esetén a haszonélvező személy nevét és címét

2


is fel kell tüntetni. Az IB elnöke írásban köteles kérelemre az új tulajdonosnak nyilatkozni,hogy az átruházó tulajdonost terheli-e költségtartozás, továbbá van-e folyamatban, ill. előkészítés alatt közös tulajdont érintő karbantartás, felújítás. A külön tulajdonban történő vízfelhasználás elszámolása: -

mellékmérővel rendelkező lakrészek esetén a leolvasás szerinti vízfogyasztás alapján történik a vízdíj befizetése a Fenyves társasüdülő üzemeltetési számlájára,

-

mellékmérővel nem rendelkező lakrészek vízfogyasztásánál az ugyanolyan alapterületű - mérés szerint a legtöbbet fogyasztó lakrész- vízmennyisége fizetendő.

III. A Társasüdülő szervezete A társasüdülő működésének, a társasház szerveinek és a szervek működésének törvényességi felügyeletét a területileg illetékes jegyző látja el a társasházi törvény és a jegyző törvényességi felügyeletét szabályozó egyéb jogszabályok alapján. A. Közgyűlés 1. A közgyűlés hatásköre és feladatai ♦ A közgyűlés, mint a társasüdülő legfőbb döntéshozó szerve határoz a közös tulajdonban álló épületrészek, telek, gondnoki iroda használatáról, hasznosításáról, fenntartásáról, a közösséget terhelő kötelezettségek elvállalásáról, ♦ az intézőbizottság elnökének és tagjainak, valamint a számvizsgáló bizottságnak a megválasztásáról, felmentéséről és díjazásáról, felhatalmazza az intézőbizottságot a főállású gondnok és az alkalmazottak munkaszerződésének megkötésére, illetve a társasüdülő üzemelését biztosító vállalkozókkal a vállalkozási szerződések megkötésére, a közösség éves költségvetésének és elszámolásának a számviteli szabályok szerinti beszámolójának elfogadásáról, valamint az intézőbizottság részére a jóváhagyás megadásáról, a házirend megállapításáról, ♦ rendelkezni a felújítási alap képzéséről és annak mértékéről, ♦ Szervezeti és Működési Szabályzat létrehozásáról, módosításáról és annak tartalmáról ♦ az Alapító Okirat módosításáról, ♦ intézkedni minden olyan ügyben, amelyet a Szervezeti és Működési Szabályzat nem utal az intézőbizottság hatáskörébe. 2. Egyéb közgyűlési döntési hatáskörök A közgyűlés ♦ egyszerű szavazattöbbséggel az intézőbizottságot vagy a számvizsgáló bizottságot bármikor felmentheti, ♦ Az intézőbizottság elnöke a hátralékos tulajdonostárs külön tulajdonának és a hozzátartozó közös tulajdoni hányadénak jelzáloggal való megterhelését –közgyűlés összehívása nélkülelrendelheti. ♦ a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokkal kapcsolatos határozat meghozatalához a hatályos jogszabályban előírt tulajdoni hányad szerinti jóváhagyás szükséges.

3


3. A közgyűlésre vonatkozó eljárási szabályok ♦ A közgyűlést az intézőbizottság elnöke hívja össze. A közgyűlésre valamennyi tulajdonostársat írásban kell meghívni és a meghívó egy példányát a Társasüdülő portáján, illetve az épületek főbejáratánál ki kell függeszteni. Az írásos meghívót a gondnokságon bejelentett lakcímre kell eljuttatni. ♦ A meghívónak tartalmazni kell: ♦ a közgyűlés időpontját és helyét, ♦ a közgyűlés levezető elnöke, a közgyűlési jegyzőkönyv vezetője és a jegyzőkönyvet hitelesítő két tulajdonostárs megválasztására, valamint a szavazásra előterjesztett napirendet, ♦ a megismételt közgyűlés időpontját és az ezzel kapcsolatos eltérő határozatképességi szabályra való figyelemfelhívást. Sürgős esetet kivéve a meghívót legkésőbb 8 nappal a közgyűlése időpontja előtt kell kiküldeni .A határidőnél a postára adás dátuma a mérvadó. ♦ A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Az éves elszámolásról, a költségvetés megállapításáról szóló közgyűlést évente legkésőbb május 31-éig kell megtartani. ♦ Kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak írásban kérték a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével. Ha az intézőbizottság elnöke a kérés kézhezvételét követő 30 napon belüli időpontra nem hívja össze a közgyűlést, azt a harmincadik napot követő 15 napon belüli időpontra a számvizsgáló bizottság, ennek elmulasztása esetén az összehívást kérő tulajdonostársak vagy írásban meghatalmazott képviselőjük jogosult összehívni.

4. A közgyűlés határozatképessége ♦ A közgyűlés határozatképes, ha azon az összes tulajdoni hányad több mint a felével rendelkező tulajdonostársak jelen vannak. ♦ Ha a közgyűlés nem határozatképes, megismételt közgyűlést a határozatképtelen közgyűlést követő tizenöt napon belüli időpontban az eredetivel azonos napirenddel kell megtartani. A megismételt közgyűlés az eredeti közgyűlés meghívójában az eredeti közgyűlés határozatképességétől függő feltétellel a határozatképtelen közgyűlés napjára is kitűzhető. ♦ A megismételt közgyűlés a jelenlévők tulajdoni hányadára tekintet nélkül határozatképes. Ezt a körülményt a megismételt közgyűlés meghívójában fel kell tüntetni. ♦ A határozatképességet a közgyűlés megnyílását követően, továbbá az egyes napirendekről történő szavazást megelőzően a közgyűlés által megválasztott elnöklő személy és a közgyűlési jegyzőkönyv vezetője állapítja meg. 5. Szavazás, jegyzőkönyvvezetés ♦ A közgyűlésen a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint illeti meg a szavazati jog ♦ A szavazati arányokat a társasüdülő közgyűlésén hozott határozatok esetében a mindenkor hatályos jogszabályok alapján kell megállapítani. . ♦ A jegyzőkönyvet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá és azt a közgyűlésen megválasztott két tulajdonos hitelesíti.

4


♦ A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyv vezetőjének, a két hitelesítőnek a nevét, a tulajdoni hányadot, továbbá a távollévő tulajdonostárs által meghatalmazott személy nevét, amelyeket a jegyzőkönyvhöz csatolt jelenléti ív tartalmaz, továbbá a határozatképesség megállapítását, a napirendi pontokat, a közgyűlési határozatokat szó szerint, valamint a szavazás eredményére vonatkozó adatokat. ♦ A jegyzőkönyvi határozatok nyilvántartásáról az intézőbizottság elnökének gondoskodnia kell. 6. Írásbeli szavazás ♦ A közgyűlési határozat a tulajdonostársak jelenléte nélkül írásban is meghozható. Az írásbeli szavazáshoz a számvizsgáló bizottság véleménye szükséges, amelyet a tulajdonostársakkal írásban kell közölni. ♦ Az intézőbizottság elnöke felhívására a tulajdonostársak írásban nyilvánítanak véleményt, és igennel/nemmel szavaznak az intézőbizottság elnöke által írásban előterjesztett határozatáról. A határozat szövegén a tulajdonostársak nem tehetnek módosítást, nem javasolhatnak kiegészítést. A javított, vagy kiegészített szöveg a tulajdonostárs szavazatát érvényteleníti. ♦ A szavazás megszervezéséről a felhívást kibocsátó gondoskodik. Ha a szavazandó kérdés nem ismert, rövid indoklást is kell a határozathoz mellékelni. A szavazás eredményéről az intézőbizottság elnökének tájékoztatnia kell a tulajdonostársakat. ♦ A tulajdonostársakat az írásbeli szavazás esetén is megilleti a Társasházi törvényben szabályozott jogorvoslati lehetőség.

7. Tulajdonostársi megbízás ♦ Ha megbízott szavaz a tulajdonos helyett, akkor csatolni kell a megbízást. Amennyiben a megbízott általános és nem eseti megbízással rendelkezik, valamint megbízását az intézőbizottság elnökénél letétbe helyezte, elegendő arra hivatkozni. ♦ A haszonélvező nem tagja a társasház tulajdonközösségének. A haszonélvező megbízás hiányában a tulajdonos helyében nem szavazhat.

B. Az intézőbizottság 1. Az intézőbizottság feladata, hatásköre, jogai és kötelezettségei ♦ A Társasüdülő ügyintéző és operatív feladatot ellátó szerve az intézőbizottság. Az intézőbizottság három tagból áll. ♦ Nem lehet intézőbizottság tagja az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, és annak hátrányos következményei alól nem mentesült, illetve akit ilyen tevékenységtől jogerős bírói ítélettel eltiltottak (az eltiltó ítélet hatálya alatt), valamint a tevékenységével összefüggő fizetési kötelezettségét elmulasztó természetes személy, gazdálkodó szervezet, aki nem tulajdonos.

2. AZ intézőbizottság jogkörében eljárva köteles: ♦ a közgyűlés határozatait előkészíteni és végrehajtani, továbbá gondoskodni arról, hogy azok megfeleljenek a jogszabályok, az Alapító Okirat és a Szervezeti és Működési Szabályzat

5


♦ ♦ ♦ ♦

♦ ♦

rendelkezéseinek, minden szükséges intézkedést megtenni az épületek fenntartásának biztosítása érdekében, közölni és beszedni a tulajdonostársakat terhelő közös költségekhez való hozzájárulás összegét és érvényesíteni az ezzel kapcsolatos közösségi igényeket, építésügyi hatósági eljárásban - ha a társasüdülő az ügyfél- annak képviseletére az intézőbizottság Elnöke jogosult, a hatóság megkeresésére a külön tulajdonú helyiségben folytatandó, a korábbitól eltérő tevékenységről történő döntés céljából a közgyűlést összehívni és a tiltó határozatot a hatósághoz továbbítani (az erre vonatkozó határidő harminc nap), tulajdonosváltozás esetén az eladót és a vevőt tájékoztatni a közösséggel szemben fennálló tartozásokról és intézkedni azok rendezése iránt, a hátralékos tulajdonostárssal szemben, e Szabályzatban meghatározottaknak megfelelően intézkedni a jelzálogjog bejegyzéséről, a bejegyzésre vonatkozó rendelkezés közléséről, teljesítés esetén a törlésről.

3. A költségvetési javaslat és az éves elszámolás tekintetében az intézőbizottság köteles: ♦ az évenkénti költségvetési javaslatot elkészíteni, amelynek tartalmaznia kell a közös tulajdonnal kapcsolatos várható bevételeket és kiadásokat költség nemenként, továbbá a tulajdonostársakkal közölni a külön tulajdonban lévő lakások szerinti bontásban a közös költséghez való hozzájárulás összegét, ♦ az éves elszámolást elkészíteni és a számvizsgáló bizottsággal történt egyeztetés után a közgyűlés elé terjeszteni jóváhagyás és a felmentvény megadása céljából, ♦ az éves elszámolásban feltüntetni - a tervezett és a tényleges kiadásokat költség nemenként, - a közös költség megosztását: az üzemeltetési kiadásokat, valamint a karbantartásokat és a felújításokat az elvégzett munkák részletezésében., ideértve a közösség javára még nem teljesítettlejárt- követeléseket,és behajtásokra tett intézkedéseket. - a közösség tulajdonát képező tárgyi eszközök leltárát, - a rezsicsökkentésből eredő megtakarítások összegét. - a tervezett és a tényleges bevételeket források szerint, - a bevételek és a kiadások záró egyenlegét, a pénzkészletek kezelési helye szerint részletezve, - a tárgyévhez tartozó, a közösség egészét terhelő kötelezettségeket, - a közös költséghez való hozzájárulás előírásait és a teljesítéseket tulajdonostársanként. Az intézőbizottság a két közgyűlés között végzett tevékenységéről a közgyűlésnek köteles beszámolni. Az intézőbizottságot a közgyűlés bármikor visszahívhatja. Az intézőbizottság részére tisztének ellátásáért a közgyűlés díjazási állapít meg. Az intézőbizottság díjazását és készkiadásait a társasüdülő költségvetésének terhére kell megtéríteni. Az intézőbizottság elnöke képviseli a társasüdülő közösségét harmadik személyekkel szemben, valamint a bíróságok, hatóságok és más szervezetek előtt. Az intézőbizottság elnöke - a társasüdülő közösségének ügyeiben eljárva - a társasüdülő tulajdonostársainak közössége nevében az épületek fenntartása, felújítása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyekben, amely jogának korlátozása harmadik személyekkel szemben hatálytalan, intézkedése során jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, önállóan perelhet és perelhető.

6


Az intézőbizottság elnöke a társasüdülő közösség képviseletével kívülállót, köztük ügyvédet is megbízhat. Az intézőbizottság szükség szerint, de legalább negyedévenként tartja üléseit, napirendjét maga állapítja meg. Tevékenysége során a számvizsgáló bizottsággal együttműködik, az ellenőrzéshez szükséges feltételeket biztosítja. Az intézőbizottság elnökének további feladatát képezi, hogy a társasüdülő működésének zavartalanságát biztosítsa, ennek érdekében személyzetet alkalmaz, akik felett a munkáltatói jogokat gyakorolja. Az intézőbizottság elnöke az intézőbizottság egyes feladatainak elvégzését a gondnok munkakörévé teheti, amelyeket a munkaszerződésben illetve a munkaköri leírásban kell rögzíteni. C. Számvizsgáló bizottság A Társasüdülő gazdálkodásának ellenőrzését a háromtagú számvizsgáló bizottság végzi. Tagjai közül választja meg elnökét, döntéseit szótöbbséggel hozza. Nem lehet a számvizsgáló bizottság tagja, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek és annak hátrányos következményei alól nem mentesült, illetve akit ilyen tevékenységtől jogerős bírói ítélettel eltiltottak (az eltiltó ítélet hatálya alatt), valamint tevékenységével összefüggő fizetési kötelezettségét elmulasztó természetes személy, gazdálkodó szervezet, továbbá aki nem tulajdonos a Társasüdülőben. A gazdasági ellenőrzés segítése a hatályos Társasházi törvényben szabályozottak szerint történhet. A társasüdülő tulajdonosai jogosultak az üzemeltetéssel és felújításokkal kapcsolatos bizonylatokba betekinteni. A számvizsgáló bizottság feladata, hatásköre ♦ korlátozás nélkül ellenőrizheti az intézőbizottság ügyintézését, havonta ellenőrzi a pénzforgalmat, ♦ véleményezi a közgyűlés elé terjesztett javaslatokat, így különösen a költségvetést és az elszámolást, valamint az elszámolásra bemutatott számlákat, ♦ javaslatot tesz az intézőbizottság elnöke és tagjai díjazására, ♦ összehívja a közgyűlést, ha az intézőbizottság elnöke az erre vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget.

7


IV. A Társasüdülő házirendje 1. / A házirend meghatározza a Társasüdülőben tartózkodó személyek egymás iránti magatartását és azokat az alapvető szabályokat, amelyek az együttéléshez nélkülözhetetlenek, továbbá azokat a követelményeket, amelyek a Társasüdülő rendeltetésszerű használatát, tisztaságát és állagmegóvását segítik elő. Ez a házirend a Társasüdülőben bármilyen jogcímen tartózkodó személyre vonatkozik (tulajdonos, bérlő, családtag, látogató, stb.). Közös érdek, hogy az itt tartózkodók kulturált környezetben, nyugodt körülmények között, biztonságban töltsék idejüket. Kívánatos cél, hogy a tulajdonosok jó gazda módjára óvják és gazdagítsák közös tulajdonukat. A rendbontókkal szemben figyelmeztetés után - szabálysértési eljárást kezdeményezünk, a károkozókkal szemben kártérítést érvényesítünk. 2. / Zaj ♦ A Társasüdülőben: az épületekben lévő közös helyiségekben, valamint a parkban mindenkor tartózkodni kell minden, mások nyugalmát zavaró zajos magatartástól és tevékenységtől. A hibaelhárítás és az életveszély elhárítása korlátozás nélkül végezhető. Csendes pihenő: 13 - 16 óra között. ♦ Televízió, rádió, magnó, stb. készülék csak úgy működtethető, hogy az mások nyugalmát ne zavarja. ♦ A parkban labdajátékot (frizbi, bumeráng) vagy bármilyen dobálós játékot játszani csak a bekerített pályán szabad. ♦ A gyerekjátékokat, asztaliteniszt rendeltetésének megfelelően használhatják. A játékszereken elszenvedett balesetért a felügyelő felnőtt a felelős! 3. / Biztonság ♦ Vagyonvédelmi szempontból fontos a bejárati kapuk zárva tartása. Az ügyeletes portás kezeli a főbejáratot: az autóval érkező tulajdonost, vendéget csak a parkolókártya felmutatása után engedheti a Társasüdülő területére. A portárs megtagadhatja a behajtás engedélyezését kártya hiányában, illetve kérheti, hogy behajtás előtt a kártyát hozzák le bemutatásra a lakrészből, hogy a gépjármű behajthasson az üdülő területére. ♦ Az épületek bejáratai főidényben folyamatosan nyitva vannak. Főidényen kívül az épületek bejáratainak kinyitását a portástól kell kérni. ♦ A kerékpártárolóban tartott bicikliket kötelező névtáblával ellátni. ♦ Tűzveszélyes anyagok rendeltetésellenes tárolása a Társasüdülőben tilos! ♦ Az 1-es és 2-es épületekben (panel épületek) propán-bután gázpalack használata életveszélyes és tilos! 4. / A Társasüdülő tisztán tartása ♦ A Társasüdülőben tartózkodók jogos igénye, hogy tiszta, rendes, biztonságos környezetben töltsék idejüket. ♦ Az épületek közös helyiségeinek, a parknak, partnak, közlekedési utaknak a rendszeres takarítását a főállású gondnok szervezi és irányítja. ♦ A tulajdonos köteles lakását és a bejárata előtti folyosórészt (lábtörlő takarítását) saját érdekében is tisztán tartani. ♦ A háztartási szemetet a konténerekben kell gyűjteni. ♦ Ételmaradékot, folyékony, vagy romlandó anyagot, konyhai hulladékot, stb. csak összekötözött műanyag zacskóban (szemeteszsákban) szabad bedobni.

8


♦ ♦ ♦ ♦

A parkban elhelyezett szemétgyűjtőket a rendeltetésnek megfelelően kell használni. Az épületből tárgyat kidobni, folyadékot kiönteni tilos. Aki közös használatú illetve közös tulajdonú területet beszennyez, köteles azt feltakarítani. A lakrészeken belüli felújítási munkákat szeptember 1. és május 31. között szabad végezni, kivéve a sürgős hibaelhárítást,, illetve elromlott bojler cseréjét. A felújítás során keletkezett törmeléket és a kidobandó, használaton kívüli tárgyakat fenti időpontig az épületek mellett depóban kell gyűjteni, elszállításáról a tulajdonosnak kell gondoskodnia, kivéve a meghirdetett lomtalanítást. Más közös tulajdonú területen törmelék és lom még ideiglenesen sem tárolható!

5. / Állagvédelem ♦ Az épületeket, lakrészeket, a nem lakáscélú helyiségeket, (lépcsőházak, folyosók, kerékpártároló) az épületek központi berendezéseit, (víz- csatorna, áramellátási vezetékek) a közös területeket (park, part, stégek) rendeltetésüknek megfelelően, a környezet sérelme nélkül és gazdaságosan kell használni. ♦ Az épületek közüzemi vezetékeihez hozzányúlni tilos. Szerelést csak szakiparos végezhet. ♦ Az épületek külső homlokzatán elvégzett egyedi felújításoknál - külső nyílászárók, rácsok, korlátok, ablaküvegek - színválasztásánál az épület összképét kell figyelembe venni. ♦ Építési engedélyköteles munkákat (például: ablak nagyobb méretűre történő cseréje, stb.) a közgyűlésnek kell előzetesen jóváhagyni. 6. / Közös terek használata A közös használatra szolgáló területen oda nem illő tárgyak tartós tárolása tilos. Ennek figyelmen kívül hagyása eseten a vagyontárgyakat felelős őrzésbe kell venni és a tulajdonos költségére kell elszállítani. ♦ A gépkocsik a szélvédőn elhelyezett parkoló kártyával csak a kijelölt parkolóhelyeken parkolhatnak. Foglalt parkoló nincs! Két beállásos parkolóhelyet egy gépkocsival elfoglalni nem lehet. ♦ Kerékpárokat a kerékpártárolóban és az épületek között elhelyezett kitámasztókban - névtáblával ellátva szabad csak tárolni. ♦ Csónakok, vízi járművek tárolása: a közgyűlés által elfogadott - vízi járművek tárolására vonatkozó szabályzat szerint történik. -

7. / Rongálás, károkozás ♦ A rongálások helyreállítására fordított közös költséget a károkozónak kell megtérítenie. ♦ Minden tulajdonos jogilag felelős vendége magatartásáért és anyagilag az általa okozott kárért. ♦ Csapok nyitva felejtéséből, vagy egyéb meghibásodásból eredő beázás és hasonló természetű károk helyreállítási költségei a károkozót terhelik. ♦ A parkban lévő fák által okozott károkért az intézőbizottság felelősséget nem vállal. ♦ A közös tulajdonú helyiségekben tüzet rakni tilos! A park észak-keleti részén (a pingpongasztalok mellett) faszéntüzelésű grill-sütővel lehet tüzet rakni - a tűzvédelmi szabályok betartásával, saját felelősségre -, a gyep megkímélésével. 8. / Állattartás Állatot a Társasüdülő területére bevinni tilos!

9

Fenyves Társasüdülő SZMSZ (2015)

Recommend Documents