SZMSZ. dr.tóth László Tamásné

SZMSZ

A DSZC Bethlen Gábor Közgazdasági Szakgimnáziuma Szervezeti és működési szabályzata 2016.szeptember 1.

dr.Tóth László Tamásné [email protected]

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

DR.TÓTH LÁSZLÓ TAMÁSNÉ

1

Tartalom 1.

BEVEZETÉS ...............................................................................................................................................5

2.

AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETE .................................................................................................................7

2.1.

Az iskola szervezeti ábrája ........................................................................................ 7

2.2.

A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje ................................................... 1

2.2.1. Az intézmény szervezeti egységei: ............................................................................. 1 2.2.2. A belső kapcsolattartás rendje ................................................................................... 3 2.2.3. Az intézményegységekkel való kapcsolattartás rendje .................................................. 6 3.

AZ INTÉZMÉNY IRÁNYÍTÁSA ..................................................................................................................7

3.1.

Az intézmény vezetési struktúrája, a vezetők közötti munkamegosztás .......................... 7

3.2.

A vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje ................ 15

3.3.

A kiadmányozás szabályai ...................................................................................... 16

3.4.

A képviselet szabályai ............................................................................................ 16

3.5.

Az

intézményvezető

vagy

intézményvezető-helyettes

akadályoztatása

esetén

a

helyettesítés rendje ......................................................................................................... 17 3.6.

Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök ................. 17

4.

AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI ..............................................................................................................18

4.1.

A pedagógusok közösségei ..................................................................................... 18

4.1.1. Nevelőtestület ....................................................................................................... 18 4.1.2. Szakmai munkaközösségek ..................................................................................... 20 4.2.

A tanulók közösségei .............................................................................................. 21

4.2.1. A diákönkormányzat .............................................................................................. 21 4.2.2. Az iskolai sportkör .................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4.3.

A szülők közösségei ............................................................................................... 22

5.

A MŰKÖDÉS RENDJE ............................................................................................................................23

5.1.

A tanulók nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje ................. 23

5.2.

Az alkalmazottak nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje ...... 23

5.3.

A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a

nevelési-oktatási intézménnyel ......................................................................................... 24 5.4.

Helyiségek, berendezések használatának szabályai .................................................... 25

6.

AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK CÉLJA, SZERVEZETI FORMÁI, IDŐKERETEI .................................26

7.

A FELNŐTTOKTATÁS FORMÁI .............................................................................................................27


2

8.

AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATAI ............................................................................................................28

8.1.

A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja ...................................................... 28

8.2.

A vezetők és a partnerszervezetek közötti kapcsolattartás formája és rendje ................ 28

8.3.

Kapcsolattartás

a

kamarával

és

a

gyakorlati

oktatásban

résztvevő

gazdálkodó

szervezetekkel ................................................................................................................ 28 8.4.

Kapcsolattartás

a

pedagógiai

szakszolgálatokkal

és

a

pedagógiai

szakmai

szolgáltatókkal ................................................................................................................ 29 8.5.

Kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal .............................................................. 29

8.6.

Kapcsolattartás az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval ..... 29

9.

AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE ..............................................................................30

9.1.

A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ...................................................... 30

10.

AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK...........................................................................................31

10.1. Védő, óvó előírások, amelyeket a tanulóknak az intézményben való tartózkodás során meg kell tartaniuk ........................................................................................................... 31 10.2. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ............................................... 32 10.3. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők ......................................................... 33 11.

A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE ........................................................34

12. A TANULÓVAL SZEMBEN LEFOLYTATÁSRA KERÜLŐ FEGYELMI ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI ..........................................................................................................................................................35 12.1. Az egyeztető és fegyelmi eljárás részletes szabályai ................................................... 35 13.

AZ INTÉZMÉNYI ADMINISZTRÁCIÓ ......................................................................................................38

13.1. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje .......... 38 13.2. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje ...... 39 14.

AZ INTÉZMÉNYI ALAPDOKUMENTUMOKRÓL VALÓ TÁJÉKOZÓDÁS RENDJE .............................41

15.

EGYÉB SZABÁLYOZÁSOK ....................................................................................................................42

15.1. A tanuló által készített dolgok tulajdonjoga ............................................................... 42 15.2. Pedagógusok tankönyvekkel, informatikai eszközökkel való ellátása ............................ 42 16.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK .......................................................................................................................43

16.1. Az SZMSZ hatálybalépése ....................................................................................... 43 16.2. Az SZMSZ felülvizsgálata ........................................................................................ 43 16.3. Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai ......................................... 44 16.4. Fenntartói nyilatkozat ............................................................................................ 45 MELLÉKLETEK ....................................................................................................................................................46 DR.TÓTH LÁSZLÓ TAMÁSNÉ

3

1. SZ. MELLÉKLET A SZABÁLYZAT ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ JOGSZABÁLYOK .........................................47 2. SZ. MELLÉKLET AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATAHIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 3. SZ. MELLÉKLET A KÖNYVTÁR GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA ..... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 4. SZ. MELLÉKLET KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZAT ............. HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK.

5. SZ. MELLÉKLET TANKÖNYVTÁRI ÉS TARTÓS TANKÖNYVEK SZABÁLYZATAHIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZ 6. SZ. MELLÉKLET BÉLYEGZŐ HASZNÁLATI SZABÁLYZAT ........................................................................49 7. SZ. MELLÉKLET IRATKEZELÉSI ÉS KIADMÁNYOZÁSI SZABÁLYZAT .....................................................97


4

BEVEZETÉS Intézményi adatok Az intézmény hivatalos neve:Debreceni SZC Bethlen Gábor Közgazdasági Szakgimnáziuma Az intézmény jogállása, intézménytípusa, pedagógiai feladatai az Nkt. 4. § alapján – -szakképzési centrum tagintézménye -szakgimnáziumi oktatás -felnőttoktatás Sajátos feladatellátásának felsorolása (ld. DSZC dokumentumai) Intézményi alapadatok:OM 203033 Cím:4026 Debrecen Piac u.8. B épület Telephely azonosító:007 Az SZMSZ célja Az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a nevelő munka zavartalan működésének garantálása, a Köznevelési törvényben, a Szakképzési törvényben és a végrehajtási rendeletekben foglaltak érvényre juttatása. Az intézményi működés rendjének meghatározása mindazon rendelkezésekkel, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A törvénybe foglalt jogi magatartások minél hatékonyabban érvényesülése az intézményben. A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentummal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad.


5

Az SZMSZ területi, személyi, időbeli hatálya Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed az intézmény alkalmazottaira, tanulóira, a gyakorlati oktatásban közreműködőkre, valamint az intézménnyel kapcsolatban álló személyekre. Az SZMSZ visszavonásig érvényes és a fenntartó jóváhagyása után 2016. szeptember 1-jén lép hatályba A Szervezeti és Működési Szabályzatot a nevelőtestület fogadja el. Az elfogadás előtt véleményt nyilvánítanak: 1. szülői szervezet 2. diákönkormányzat 3. Intézményi Tanács


6

AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETE 2.1. Az iskola szervezeti ábrája (az iskola sajátosságai szerint)

Igazgató

Iskolapszichológus

Iskolatitkár Titkárság Gazdasági vezető Gazdasági csoport

Könyvtáros tanár Könyvtáros

Kisegítő dolgozók

Az intézményi tanács elnöke Intézményi Tanács

A szülői szervezet vezetője Szülői közösség

Általános igazgatóhelyettes

DÖK vezető tanár DÖK Iskolaorvos, védőnő

Szakmai igazgatóhelyettes

Of. munkaköz. vezető Of. munkaköz. Reál mk. vezetői (mat., info.,term.tud.) Humán mk. vezető Magyar-történelem mk.

Rendszergazdák

Nyelvi és testnevelési mk. vezetői (angol, id.nyelvi, testnevelési)

N

e

v e l

mk.

Turisztikai és postai mk. vezető ……….. munkaköz.

Ifjúságvédelmi felelős


Közgazdasági vezető Közgazdasági mk

ő

Gondnok, dolgozók

t

e

s t ü

technikai

l

e

Felnőttképzési vezetőügyfélszolgálato Gyakorlatioktatásvezető Gazdasági dolgozók

t

7

2.2. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 2.2.1. Az intézmény szervezeti egységei: Intézményvezetés Az iskola vezetője az igazgató, aki – a köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az intézményvezető feladatait a DSZC SZMSZ szerint végzi. Az

igazgató

közvetlenül

irányítja

az

igazgatóhelyettesek

munkáját,

az

iskolatitkárt,

az

iskolapszichológust és a könyvtáros tanárt. Kapcsolatot tart a fenntartóval, együttműködik a közalkalmazotti tanáccsal, a diákönkormányzattal, a szülői közösséggel és biztosítja a működésük feltételeit. Az igazgató közvetlen munkatársai az igazgatóhelyettesek és a gyakorlatoktatás-vezető. Az iskolavezetés hetente munkaértekezletet tart, melynek időpontja az éves munkatervben rögzített. Nevelőtestület A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. Tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja és felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott munkatársa. A nevelőtestület havonta munkaértekezletet tart, melyet az igazgató vezet. A nevelőtestület évente két alkalommal beszámoló értekezletet, évente két alkalommal osztályozó értekezletet tart. Az értekezletek rendjét az éves munkaterv tartalmazza. Szakmai munkaközösségek A munkaközösség tagjai a legalább öt, azonos tantárgyat, tantárgycsoportot illetve azonos nevelési feladatot ellátó pedagógus. Ennek megfelelően az iskolában tíz munkaközösség működik. Szervezeti elhelyezkedésüket az iskola szervezeti ábrája mutatja. Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak 

Iskolatitkárok



Rendszergazdák



Laboránsok



Könyvtáros

Feladataikat a munkaköri leírások tartalmazzák. Szervezeti egységhez való tartozásukat az iskola szervezeti ábrája mutatja. Diákkörök, diákönkormányzat

1

2

Az iskola tanulói a nevelés-oktatással összefüggő tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében – a házirendben meghatározottak szerint – diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét a nevelőtestület segíti. Jogosultak küldöttel képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. A diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus az igazgatóhelyettessel tartja a kapcsolatot a szervezeti ágrajz szerint.


2

3

Szülői közösség Az iskolában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességeik teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezet működik. Az osztályszintű szülői közösséggel az osztályfőnökök tartják a kapcsolatot, az iskolai szintű szülői szervezettel pedig az igazgató, az osztályfőnöki munkaközösség vezetője és a nevelőtestület ezzel megbízott tagja. Intézményi Tanács A centrumban a helyi közösségek érdekeinek képviseletére Intézményi Tanács működik. Összetételét a Nkt. 73. §-nak (3), illetve (4) bekezdése határozza meg. A tanács tagjait a delegálók véleményének meghallgatása mellett az iskola főigazgatója bízza meg. Az iskola és az Intézményi Tanács közötti kapcsolattartásért az iskola igazgatója felelős. Az igazgató félévente beszámol az iskola munkájáról az Intézményi Tanácsnak. 2.2.2. A belső kapcsolattartás rendje Vezetők kapcsolattartása Az iskolai vezetők és az egyes belső szervezetek közötti kapcsolattartás megvalósul: 

a mindennapos szóbeli kapcsolattartás formájában;



a heti rendszerességgel megtartott vezetői értekezleteken;



az alkalmanként egy adott téma megvitatására összehívott vezetői és kibővített vezetői megbeszéléseken;



alkalmanként egy adott téma megvitatására összehívott kibővített vezetői megbeszélésen a szakmai munkaközösségek vezetői és / vagy egy adott feladattal megbízott kolléga részvételével



az igazgató és az igazgatóhelyettesek munkanapokon történő meghatározott rend szerinti benntartózkodása során;



az igazgatóhelyettesekkel és a szakmai munkaközösség-vezetőkkel történő munkamegbeszélések útján;



az igazgató, vagy az igazgatóhelyettesek részvételével zajló szakmai munkaközösségek munkamegbeszélésein;



az iskolai munkatervben szereplő nevelőtestületi értekezleteken, rendezvényeken.

A felsoroltakon kívül az iskola vezetősége és a munkaközösségek vezetői, illetve az osztályfőnökök a munkatervben meghatározott időpontokban tartanak közös értekezletet. Ezek biztosítják a rendszeres információcserét az iskola vezetősége és a munkaközösségek vezetői, illetve az osztályfőnökök között. Egyszersmind biztosítják az egyes munkaközösségek és osztályfőnökök egymás közötti kapcsolattartását, információcseréjét is.


3

4

Az egy osztályban tanítók közössége az osztályfőnök vezetésével havi vagy szükség szerinti gyakorisággal tart munkamegbeszéléseket (pl.: javaslatok megfogalmazása, fegyelmi kérdéseket érintő állásfoglalás kialakítása érdekében, stb.). Tagja minden, az adott osztályban tanító pedagógus, vezetője az osztályfőnök, aki szükség esetén jogosult az osztályban tanító pedagógusok összehívására (osztálytanári értekezlet). A nevelőtestület egy-egy kisebb tanulói közösség neveltségi szintjének elemzését, tanulmányi munkájának értékelését, az adott közösség problémáinak megoldását az érintett közösséggel közvetlen kapcsolatban álló pedagógusokra ruházza át. Szakmai munkaközösségekkel való kapcsolattartás Az

iskolában

tevékenykedő

szakmai

munkaközösségek

folyamatos

együttműködéséért

és

kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat. A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről. Az iskola szakmai tevékenységét segítik a szakképzés szakmai munkaközösségei, munkájukba bevonják a külső képzőhelyek kapcsolattartóit, oktatóit. A munkaközösség-vezetők felelnek a rendszeres információátadásért. A munkaközösség-vezetők az intézményvezetéstől kapott információkat kötelesek haladéktalanul megosztani a közösség tagjaival, az internetes üzenetek szétküldéséről is ők gondoskodnak. Szülőkkel való kapcsolattartás Az iskola pedagógusai (tanárok, óraadó szakemberek, külső képzőhelyek oktatói stb.), osztályfőnökei, vezetői a szülői értekezleteken, szülői fogadónapokon, iskolai rendezvényeken rendszeres kapcsolatot tartanak a szülőkkel. A kapcsolattartás fontos eleme a szülő számára az intézmény által adott jogosultsággal a digitális napló és az ellenőrző könyv. Az iskola egészét, vagy tanulói csoportokat érintő kérdésekben az osztályfőnökök, illetve az iskola vezetősége tart kapcsolatot a szülői közösséggel és a szülői szervezettel. Az iskola tanévenként legalább két szülői értekezletet tart. Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként – az éves munkatervben meghatározott időpontban – két alkalommal tart fogadóórát. A szülői szervezetek részt vállalhatnak az iskolai tanórán kívüli programok megszervezésében és végrehajtásában. Ennek érdekében együttműködnek az adott feladatot végrehajtó pedagógus közösséggel. A pedagógusok munkája megismerésének segítése érdekében a szülői szervezet számára bemutatóórákat tarthatnak a munkaközösségek. Az érettségi írásbeli vizsga szervezésével, a szóbeli vizsganapok kijelölésével, beosztásával, a vizsgacsoportok kialakításával összefüggő igazgatói döntések meghozatala előtt a szülői szervezet véleményét ki kell kérni. Az érettségi vizsgák előkészítését, megszervezését és lebonyolítását a szülői szervezet képviselője figyelemmel kísérheti. Diákönkormányzattal való kapcsolattartás


4

5

A szakmai munkaközösségek, az osztályfőnöki munkaközösség, az osztályban tanító tanárok közössége folyamatosan kapcsolatot tart az osztályközösségekkel, a diákkörökkel, az iskolai sportkörrel, a diákönkormányzattal. A kapcsolattartás a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek, osztály- és iskolai programok, osztálygyűlések, évfolyamgyűlések, diákközgyűlés alkalmával valósul meg. A kapcsolattartás része, hogy az osztályközösségek és a tanulók az osztály által választott képviselőkön keresztül panaszaikkal, kérdéseikkel, javaslataikkal a pedagógusokhoz, az osztályfőnökhöz és az iskola vezetőségéhez fordulhatnak. Írásos felvetéseikre 15 napon belül választ kapnak. Az iskola vezetősége, pedagógusai és a diákönkormányzat közötti kapcsolat felelőse elsősorban a diákönkormányzatot segítő tanár, aki minden DÖK (diákönkormányzat) vezetőségi ülésen és a közgyűléseken részt vesz. Az igazgató tanévenként egy alkalommal ( a második félév során) a Diákközgyűlésen beszámol az iskola vezetősége által hozott, a tanulókat érintő fontosabb intézkedésekről, illetve tájékozódik a diákönkormányzat munkájáról. A diákönkormányzat vezetője jogosult arra, hogy a tanulókat érintő és intézkedést igénylő esetekben az iskolavezetés rendkívüli összehívását kezdeményezze. Szükség esetén a nevelőtestületi értekezletre a diákönkormányzat képviselői meghívást kapnak. A Diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása az iskola vezetősége és a DÖK SZMSZ-e szerint történik. Az iskolai alapítványokkal való kapcsolattartás A Debreceni Bethlen Szakközépiskola Alapítványa és a Debreceni Bethlen Szakközépiskola Sportjáért Alapítvány alapító okiratuk szerint az iskola teljes közösségét segítik. Kuratóriumukban az iskolavezetés 1-1 képviselője és a nevelőtestület által delegált tagok vesznek részt.


5

6

2.2.3. Az intézményegységgel való kapcsolattartás rendje Az iskola intézményegységei (felnőttoktatás, szakmai gyakorlóhelyek)) Az egyes intézményegységek közötti kapcsolattartás rendje, formái A intézményegységek közötti kapcsolattartás megvalósul: 

mindennapos szóbeli kapcsolattartás formájában;



az igazgatónak az egyes intézményegységekben történő egyenletes időbeosztás szerinti mindennapos benntartózkodása, valamint a intézményegység-vezetővel és a szakmai munkaközösség-vezetőkkel történő munkamegbeszélései útján;



heti vezetői megbeszélések, egyeztetések alkalmával;



iskolavezetőségi üléseken és munkaértekezleteken rendszerességgel, illetve szükség szerint);



szakmai munkaközösségek munkamegbeszélései során (hospitálások, vitafórum, gyakornoki felkészítés, műhelymunka stb.);



gyakorlati képzőhelyekkel tartott megbeszéléseken, konzultációkon;



az iskolai munkatervben szereplő nevelőtestületi értekezleteken, munkamegbeszéléseken, konferenciákon, rendezvényeken, programokon;



a feladatok elvégzésének határidejétől függően változó rendszerességgel megtartott szakmai megbeszéléseken, konzultációkon;



problémamegoldó fórumokon, esetmegbeszéléseken való részvétel révén;



az iskolai bemutató foglalkozásokon történő közreműködésben.


való

részvétel

révén

(havi

6

7

AZ INTÉZMÉNY IRÁNYÍTÁSA 3.1. Az intézmény vezetési struktúrája, a vezetők közötti munkamegosztás Igazgató Az iskola igazgatója gyakorolja a nemzeti köznevelési törvényben, a munka törvénykönyvében és a közalkalmazotti törvényben ráruházott vezetői jogkört, továbbá ellátja az ezzel összefüggő feladatokat. Hatáskörébe tartozik: az iskola teljes szervezete Jogköre: 1. Gyakorolja az intézményvezetőre ráruházott jogköröket 2. Első fokon dönt azokban a tanügy-igazgatási kérdésekben, melyeket a törvények és más jogszabályok a hatáskörébe utalnak 3. Tanulói fegyelmi ügyekben az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója 4. Szabályozza az iskolai szervezet működését, továbbá az iskolai élet belső rendjét 5. Meghatározza az iskolán kívüli szervekkel, szervezetekkel való kapcsolat feltételeit és módjait, az ügyvitel rendjét és ennek keretében a szerződéskötésekre, levelezésre és aláírásra, az iskola képviseletére jogosultak körét 6. Ellenőrzi az iskolai nevelő-oktató munkát, az iskola ügyvitelét, szervezeteinek és közösségeinek működését 7. Intézkedik rendkívüli események bekövetkezésekor 8. Fizetési kötelezettségek, utalványozás esetén gyakorolja kötelezettségvállalási szabályzat által meghatározott esetekben

aláírási

jogkörét

a

9. Dönt – ilyen irányú kérelem esetén – a tanulók egyes órák látogatása alól történő felmentéséről 10. Meghatározza az óralátogatások alól felmentett tanulók és a magántanulók felkészültségének ellenőrzési módját Feladata: 

Külső kapcsolataiban személyesen képviseli az iskolát



Felügyeli az iskolaadminisztrációs rendszerek működtetését



Gondoskodik az előírt adatszolgáltatások elkészítéséről és határidőre történő továbbításáról



Koordinálja és irányítja a szakképzésben közreműködő szakmai szervezetekkel fennálló kapcsolatrendszert, különös tekintettel a kamarával, a szakmai szervezetekkel, a gyakorlati oktatásban résztvevő gazdálkodó szervezetekkel fennálló kapcsolatokra



Kapcsolatot tart a szakmai érdekképviseleti szervekkel



Kidolgozza az iskolai nevelő-oktató munka elveit, ellenőrzési és minősítési tervét


7

8



Irányítja a tanfelügyelettel és a pedagógusok minősítési rendszerével kapcsolatos intézményi feladatokat



Biztosítja az iskola működését, a zavartalan nevelő-oktató munka feltételeit, az iskolai munkaterv, munkarend megvalósítását



Irányelveket ad a munkaterv, a tantárgyfelosztás és az órarend elkészítéséhez



Gondoskodik az iskolai élet demokratikus légköréről, az egymást segítő emberi kapcsolatok erősítéséről, a kitűzött pedagógiai céloknak megfelelő tanár-diák viszony kialakításáról és fenntartásáról, a saját, valamint az iskola dolgozóinak tervszerű és folyamatos továbbképzéséről



Gondoskodik a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséről, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséről és ellenőrzéséről



Gondoskodik a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megünnepléséről



Irányítja a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységet



Irányítja a tanulmányok alatti vizsgák előkészítését és ellenőrzi azokat



Biztosítja a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok szerinti működést az elméleti oktatás és a tanműhelyi tevékenységek területén



Irányítja a középiskolai beiskolázási feladatokat, a 9. évfolyamra és a szakképzési évfolyamokra történő felvételi eljárást



Gondoskodik az érettségi és szakmai vizsgák jogszabályoknak megfelelő előkészítéséről, megszervezéséről és lebonyolításáról



Támogatja és elősegíti a tanulószerződések és együttműködési megállapodások megkötését



Irányítja az intézmény pályázati tevékenységét, felügyeli a pályázatok megvalósítását és a fenntartási kötelezettség teljesítését



Gondoskodik a pedagógus munkaközösségek megalakulásáról és működéséről, a pedagógusok kezdeményezéseinek felkarolásáról és támogatásáról, a nevelőtestületi döntések végrehajtásáról, a nevelőtestületi értekezletek megtartásáról



Gondoskodik a diákközgyűlés összehívásáról és lebonyolításuk feltételeinek biztosításáról



Irányítja az ifjúságvédelmi munkát



Gondoskodik az végrehajtásáról



Irányítja a közösségi szolgálat megszervezését és lebonyolítását



Biztosítja a szülői szervezet, a diákönkormányzat és a diákkörök működésének feltételeit



Irányítja és összehangolja az iskola – pedagógus és nem pedagógus beosztású – dolgozóinak tevékenységét



Az iskola dolgozóinak munkáját értékeli, minősíti, jutalmazza, valamint kitüntetésre javasolja a kiemelkedő munkát végzőket, illetve szükség esetén felelősségre vonást alkalmaz


iskolai

élet

egyes

területeinek

tennivalóit

rögzítő

szabályzatok

8

9



Figyelemmel kíséri és segíti a nevelőtestület és a tanulóközösség életét, a diákönkormányzat érdekvédelmi feladatainak megvalósulását



Kezdeményezi és támogatja a nevelő–oktató munka tervszerű fejlesztését, a korszerűsítő és újító törekvések kibontakozását



Szervezi az iskola és az iskolával kapcsolatban lévő külső szervezetek, valamint az iskola és a tanulók családja (gondviselője) közötti kapcsolatokat



Irányítja, szervezi és ellenőrzi az iskolatitkárok munkáját



Irányítja a pedagógiai dokumentumok elkészítését



Irányítja a tankönyvellátással kapcsolatos feladatokat



Ellenőrzi és értékeli a tanítási órákat, továbbá állandó jelleggel a tanári munkafegyelem, valamint a tanulók tanulmányi és magatartási fegyelmének betartását, az osztályfőnökök, a pedagógusok adminisztratív tevékenységét



Irányítja a szülők tájékoztatásával kapcsolatos fórumok (szülői értekezlet, szülői fogadónapok, SZSZ értekezletek stb.) megszervezését



Gondoskodik az egész iskolát érintő tárgyi feltételek megteremtéséről



Szervezi és ellenőrzi a beszerzéseket



Felügyeli a karbantartási és felújítási munkálatokat



Gondoskodik a vagyonvédelem megszervezéséről



Kapcsolatot tart a szülői közösség képviselőjéve

Az igazgatóhelyettes I. az általános igazgatóhelyettesi hatás-és jogkörrel, valamint feladatokkal megbízott helyettese az igazgatónak. Felelősséggel osztozik az iskola nevelési céljainak megvalósításában, továbbá az iskola tanügy igazgatási feladatainak jogszabály szerinti ellátásban. Ellenőrzései során személyesen győződik meg a nevelési feladatok végrehajtásáról. Általános igazgatóhelyettesi feladatai mellett feladata a nevelési, tanügy-igazgatási területek és az iskolában folyó közismereti oktatás felügyelete, továbbá a rendszergazda, a diákönkormányzatot segítő tanár irányítása. Hatáskörébe tartozik: 

a magyar-történelem munkaközösség



a matematika munkaközösség



az angol nyelvi munkaközösség



az idegennyelvi munkaközösség



az osztályfőnöki munkaközösség



a természettudományos munkaközösség



a testnevelés munkaközösség


9

10



az informatika munkaközösség



az iskola tanulói fegyelmi bizottsága

Jogköre: 1. A tanügy igazgatási tevékenység irányítása 2. Aláírási jogkör gyakorlása az igazgató által kiadott külön intézkedés szerint utalványozási és más teljesítési kötelezettség esetén 3. A rendeletek változásainak megfelelően az iskolai dokumentumok módosításának irányítása 4. Javaslat készítése a pedagógusok minősítésére, jutalmazására, kitüntetésére, szükség szerint fegyelmi felelősségre vonására 5. A gyakornoki rendszer működtetése 6. Az elektronikus napló működtetése 7. Javaslattétel a diákönkormányzat számára biztosított anyagi források felhasználására 8. A diákközgyűlések szervezése és irányítása 9. A hirdetések ellenőrzése, az iskolarádió üzemeltetése 10. A rendszergazdák irányítása 11. Az igazgató hosszabb ideig tartó távolléte, akadályoztatása (betegség, szakmai út stb.) esetén az igazgató helyettesítése 12. Jogkörét a vezető beosztású munkatársakkal együttműködve gyakorolja Feladatai: 

Közismereti oktatás irányítása, felügyelete



Megszervezi, valamint részt vesz a különbözeti, az osztályozó és javító-pótló vizsgák szervezésében



Véleményezi és javaslattétellel továbbítja a különféle tanulói kérelmeket (csoportváltás, felmentés, hiányzás stb.)



Irányítja a közismereti oktatás helyi tanterveinek kidolgozását



Irányítja a közismereti tantárgyak tanmeneteinek kidolgozását, ellenőrzi azok tartalmát



Irányítja a pótló, javító és osztályozó, különbözeti vizsgák követelményeinek kidolgozását és megszervezi azokat



Irányítja az érettségi vizsgával, valamint az egyetemi/főiskolai felvételi jelentkezésekkel kapcsolatos teendőket, és megszervezi azokat



Igazgatói felkérésre feladata az érettségi lebonyolításának szervezése, s a dokumentációt a törvényesség alapján ellenőrzi



Tájékoztatást nyújt az érettségivel kapcsolatban a tanulóknak és a szülőknek


10

11



Irányítja a közismereti, kulturális és sport területeken az országos, a megyei szintű és a helyi versenyekre való felkészülést, szervezi a versenyeken való tanulói részvételt



Irányítja a szakterületén működő fakultációk és szakkörök tartalmi munkáját



Szervezi és ellenőrzi a felzárkóztató és a tehetséggondozó foglalkozásokat



Óralátogatásokat, bemutató órákat, tapasztalatcserét szervez



Szervezi a gyógytestneveléssel és a könnyített testneveléssel kapcsolatos tevékenységet



Segíti az iskola külföldi kapcsolataival járó feladatok végrehajtását



Koordinálja az ifjúságvédelmi feladatokat



Igény esetén gondoskodik a hit- és vallásoktatás megszervezéséről



Gondoskodik az iskolai tankönyvellátás megszervezéséről és a tankönyvek megrendeléséről



Folyamatosan ellátja az osztályfőnököket a munkájukhoz szükséges információkkal és dokumentumokkal



Felügyeli az osztályfőnöki munkaközösség munkáját



Elkészítteti az osztályfőnöki tanmeneteket és ellenőrzi az ebben rögzített feladatok végrehajtását



Az osztályfőnökök számára óralátogatásokat, bemutató órákat, tapasztalatcserét szervez



Kezeli a KIR rendszert (tanulói és pedagógus jogviszonykezelés, tagozatkód, felvétel, intézménytörzs aktualizálása, stb.)



Gondoskodik a tantárgyfelosztás elkészítéséről



Irányítja az órarend elkészítését és év közben történő karbantartását



Részt vesz az oktató-nevelő munka szervezésében (fakultációs rend, csoportbeosztások, munkaközösségi megbeszélések, osztályozó konferenciák stb.)



Előkészíti és ellenőrzi a közösségi szolgálattal kapcsolatos teendők elvégzését



Gondoskodik a „Különös közzétételi lista” karbantartásáról



Elkészíti, és folyamatosan figyelemmel kíséri a pedagógusok továbbképzési tervét és gondoskodik annak megvalósításáról



Az iskolai diákfegyelmi bizottság elnökeként irányítja a bizottság munkáját



Figyelemmel kíséri a közlönyökben megjelent és az iskolára vonatkozó rendelkezéseket, és erről nyilvántartást vezet



Figyelemmel kíséri az igazolatlan órákról szóló tájékoztatási kötelezettségek teljesítését



Havonta ellenőrzi a területéhez tartozó tanórán kívüli foglalkozások megtartását és a naplóvezetést



Az iskolai adminisztrációs rendszereket napi rendszerességgel használja



Az elektronikus naplóban a területéhez tartozó helyettesítéseket rögzíti és ellenőrzi


11

12



Ellenőrzi a „Házirend” betartását, és felelős az abban foglaltak végrehajtásáért



Ellenőrzi és értékeli a tanítási órákat, továbbá állandó jelleggel a tanári munkafegyelem, valamint a tanulók tanulmányi és magatartási fegyelmének betartását, az osztályfőnökök, a pedagógusok adminisztratív tevékenységét



Segíti a nevelőmunkának, a diákok érdekvédelmi céljainak és programjainak megvalósulását



Gondoskodik a tanulók szervezett véleménynyilvánításának lehetőségéről



Gondoskodik a tanulók szociális ellátásával kapcsolatos igények felméréséről



Kapcsolatot tart az iskolaorvossal és szervezi a szűrővizsgálatokat



Kapcsolatot tart a Pedagógiai szakszolgálattal



Irányítja és ellenőrzi a diákönkormányzatot segítő pedagógus tevékenységét



Szervezi az iskola gyógyszerellátását



Gondoskodik a szülők tájékoztatásával kapcsolatos fórumok (szülői értekezlet, szülői fogadónapok stb.) megszervezéséről és lebonyolításáról



Felelős az iskolai ünnepségek, a ballagás és a szalagavató megszervezéséért és lebonyolításáért



Részt vesz az iskolai értekezletek előkészítésében és megszervezésében



Segíti a diákrendezvények megszervezését és lebonyolítását



Nyilvántartja és ellenőrzi az osztálykirándulásokat



Irányítja, koordinálja és ellenőrzi a nevelőtestületi, igazgatói határozatok végrehajtását



Felelős az információáramlás gyors és pontos megtörténtéért (körözvények, hirdetések, iskolarádió stb.)



Biztosítja az iskola honlapjának működési feltételeit



Feladatainak végzése során tapasztalatairól, a felmerült problémákról és intézkedéseiről az igazgatót folyamatosan tájékoztatja

A nevelési (fejlesztési) igazgatóhelyettes az igazgatóhelyettes I. által rá szignált feladatait látja el.

Az igazgatóhelyettes II. szakmai igazgatóhelyettes hatás-és jogkörrel, távolléte esetén helyettesíti az általános igazgatóhelyettest. Felelősséggel osztozik az iskola szakképzési feladatainak megvalósításában. Ellenőrzései során személyesen győződik meg a nevelési-oktatási feladatok végrehajtásáról. Feladata a szakképzési feladatok megszervezése, a tanulók átvételével, felmentésével kapcsolatos jogviszony ügyek előkészítése, a szakmai vizsga megszervezése, lebonyolítása, a szakmai elméleti és a gyakorlati oktatás irányítása, az iskolai tanműhelyi oktatás felügyelete, továbbá a műszaki vezető, az anyagbeszerző-gépkocsivezető és a tanműhelyi műszaki dolgozók irányítása. DR.TÓTH LÁSZLÓ TAMÁSNÉ

12

13

Hatáskörébe tartoznak: 

A közgazdasági szakmai munkaközösség



A turisztikai-postás szakmai munkaközösség



Irányítja, vezeti az iskolai tanműhely munkáját

Jogköre: 1. Szakmai elméleti és gyakorlati oktatás irányítása, felügyelete 2. Az iskolai tanműhely vezetője, a tanműhelyi munkatársakkal kapcsolatos általános irányítói, vezetői jogkörrel rendelkezik 3. Koordinálja

a

kamarával

a

tanulószerződések

és

együttműködési

megállapodások

megkötését 4. Javaslatot

készít

a

hatáskörébe

utalt

pedagógusok

minősítésére,

jutalmazására,

kitüntetésére, szükség szerint fegyelmi felelősségre vonására 5. Irányítja a minőségbiztosítási tevékenységet 6. Irányítja a speciális tevékenységeket ellátók munkáját 7. Gyakorolja aláírási jogkörét az igazgató által kiadott külön intézkedés szerint utalványozási és más teljesítési kötelezettség esetén 8. A rendeletek változásainak megfelelően irányítja az iskolai dokumentumok módosítását 9. Helyettesíti

az

általános

igazgatóhelyettest

annak

hosszabb

ideig

tartó

távolléte,

akadályoztatása (betegség stb.) esetén 10. Helyettesíti az igazgatót az általános igazgatóhelyettes és az igazgató hosszabb ideig tartó távolléte, akadályoztatása (betegség stb.) esetén 11. Jogkörét a vezető beosztású munkatársakkal együttműködve gyakorolja Feladatai: 

Irányítja, szervezi és ellenőrzi a szakmai elméleti és gyakorlati oktatást



Felügyeli az iskolai tanműhely tevékenységét



Javaslatot tesz a szakmai képzésre vonatkozó tanulói kérelmekkel (csoportváltás, felmentés, hiányzás, gyakorlóhely változtatás stb.)



Irányítja a szakmai program elkészítését



Felügyeli a hozzá tartozó szakmai munkaközösségek munkáját



Ellenőrzi és jóváhagyja a szakképzési munkaközösségi munkaterveket, tanmeneteket



Közreműködik a szakképzési területre vonatkozóan tantárgyfelosztás és az órarend elkészítésében



Szervezi a szakképző iskolai tanulók beiskolázását, valamint kapcsolatot tart az általános

az

intézményi

kapcsolatban

munkaterv,

a

iskolákkal, a beiskolázási munkában együttműködik a gyakorlati oktatásban résztvevő gazdálkodó szervezetekkel DR.TÓTH LÁSZLÓ TAMÁSNÉ

13

14



Irányítja, szervezi és felügyeli a beiskolázással kapcsolatos tájékoztatást, az általános iskolai tanulók felvételi vizsgáit



Irányítja a szakmai vizsgákkal kapcsolatos teendőket, és megszervezi azokat.



Közreműködik a szakmai vizsgák megszervezésében és lebonyolításában



Kapcsolatot tart az illetékes kamarával és a gyakorlati oktatásban közreműködő gazdálkodó szervezetekkel



Rendszeresen tájékoztatja a gyakorlóhelyeket az intézmény szakképzéssel kapcsolatos szabályairól, döntéseiről



Irányítja, szervezi a gyakorlati oktatáshoz kapcsolódó tanulóviszonyhoz kapcsolódó tevékenységeket



Ellenőrzi a gyakorlati oktatás adminisztrációs tevékenységét (osztályzatok, mulasztások, szerződések, megállapodások stb.)



Megszervezi a tanulók összefüggő szakmai gyakorlatát, irányítja az adminisztrációs tevékenységet



Megtervezi és irányítja a tanműhely korszerűsítésével, állagmegóvásával és karbantartásával kapcsolatos tevékenységeket



Az elektronikus naplóban rögzíti és ellenőrzi a területéhez tartozó helyettesítéseket



Ellenőrzi a munkaidő elszámolásokat



Együttműködik a gazdasági irodával a leltározás megszervezésében és lebonyolításában



Ellenőrzi a „Házirend” betartását, és felelős az abban foglaltak végrehajtásáért



Ellenőrzi és értékeli a tanítási órákat, továbbá állandó jelleggel a pedagógusi munkafegyelem, valamint a tanulók tanulmányi és magatartási fegyelmének betartását, a pedagógusok adminisztratív tevékenységét



Részt vesz az iskolai értekezletek előkészítésében és megszervezésében



Biztosítja az iskolarádió működési feltételeit



Ellátja az országos, a megyei szintű és az iskolai mérésekkel kapcsolatos szervezési és adatszolgáltatási feladatokat



Figyelemmel kíséri a pályázati kiírásokat



Irányítja és ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi tevékenységet



Megteszi a szükséges intézkedéseket a munkavédelmi szemlék által feltárt veszélyek megelőzésére



Gondoskodik a tanuló balesetek kivizsgálásáról, nyilvántartásáról és a kapcsolódó adatszolgáltatásról



Részt vesz a selejtezési bizottság munkájában



Elkészíti az iskolai munkatervet


14

15



Elkészíti a KIR-statisztikát



Felelős az iskolai kártérítési ügyek intézéséért



Gondoskodik az oktatás korszerűsítéséről, a szakmai képzés színvonalának emeléséről



Gondoskodik az iskola szoftverigényének felméréséről, és részt vesz annak biztosításában



Feladatainak végzése során, tapasztalatairól, a felmerült problémákról és intézkedéseiről az igazgatót folyamatosan tájékoztatja



Irányítja a szakképzési terület országos, megyei szintű és helyi versenyeire történő felkészülést, szervezi a versenyeken való tanulói részvételt



Irányítja a szakterületén működő fakultációk és szakkörök tartalmi munkáját



Óralátogatásokat, bemutató órákat, tapasztalatcserét szervez



Javaslatot tesz a területéhez tartozó tanárok továbbképzésére, részt vesz a helyi továbbképzések szervezésében és lebonyolításában

Gyakorlatoktatás-vezető (igazgatóhelyettesi besorolásban) feladatai Irányítja a szakmai gyakorlati oktatást Szervezi a felnőttoktatást Felnőttképzési feladatokat lát el Segíti a szakmai igazgatóhelyettes tevékenységét teljes körben

3.2. A vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje A tanítási napokon az igazgató és az igazgatóhelyettesek a tanévre megállapított heti beosztás szerint tartózkodnak az iskolában. A beosztás napi bontásban a tanítás megkezdésétől, az adott napon esedékes utolsó foglakozás (ideértve a délutáni foglalkozásokat is) végéig tartalmazza a vezetők beosztását. A beosztást ki kell függeszteni az iskola titkárságán, a tanári szobában és a portai hirdetőtáblán. A szakmai igazgatóhelyettes és a gyakorlatioktatás-vezető működési időben ellátja az iskolai tanműhely felelős vezetői feladatát. Mindkettőjük távolléte esetén, a kijelölt szaktanár látja el a felelős vezetői feladatokat. Ezen felelős vezetői feladatok a munkafegyelemre, a munka- és tűzvédelmi előírások betartására, és baleset esetén az intézkedési jogkörre terjednek ki.


15

16

3.3. A kiadmányozás szabályai A kiadmányozás rendjét a Debreceni Szakképzési Centrum által kiadott utasítás szabályozza. Az intézményvezető kiadmányozza: 

a jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése, a fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével, az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait;



az egyéb szabályzatban meghatározott, a szervezeti egység jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat;



az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket és egyéb leveleket;



az intézmény szakmai feladatainak ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási joga főigazgatót illeti meg;



a közbenső intézkedéseket;



a rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat.

Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadványok továbbküldhetőségének és irattárazásának engedélyezésére az intézményvezető jogosult. Kimenő leveleket csak az intézmény vezetője írhat alá. Az intézményvezető akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlói az igazgatóhelyettes I., illetve akadályoztatása esetén az igazgatóhelyettes II.

3.4. A képviselet szabályai Az intézmény képviseletére az intézményvezető jogosult, aki ezt a jogát meghatározott esetekben átruházhatja más személyre vagy szervezetre, a DSZC SZMSZ-e betartásával. A képviseleti jog átruházásáról szóló nyilatkozat hiányában –amennyiben az ügy elintézése azonnali intézkedést igényel –a nyilatkozattételre az a személy jogosult, akit erre a szervezeti és működési szabályzathelyettesítésről feljogosítanak.

szóló rendelkezései az intézményvezető helyett

történő eljárásra

A képviseleti jog az alábbi területekre és partnerekre terjed ki: 

jognyilatkozatok megtétele az intézmény nevében



tanulói jogviszonnyal, az intézmény és más személyek közötti szerződések megkötésével, módosításával és felbontásával, munkáltatói jogkörrel összefüggésben



az intézmény képviselete személyesen vagy meghatalmazott útján hivatalos ügyekben



települési önkormányzatokkal való ügyintézés során



állami szervek, hatóságok és bíróság előtt


16

17



az intézményfenntartó előtt



intézményi közösségekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás során



a kamarával, a gyakorlati kapcsolattartás során



nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumokkal, így a nevelőtestülettel, a szakmai munkaközösségekkel, a szülői szervezettel, a diákönkormányzattal, az iskolaszékkel

oktatásban

résztvevő

gazdálkodó

szervezetekkel

való

és az intézményi tanáccsal történő kapcsolattartás során 

más köznevelési intézményekkel, szakmai szervezetekkel, nemzetiségi önkormányzatokkal, az intézmény fenntartásában és működtetésében érdekelt gazdasági és civil szervezetekkel, az intézmény belső és külső partnereivel történő kapcsolattartás során



az intézmény székhelye szerinti egyházakkal történő kapcsolattartás során



munkavállalói érdekképviseleti szervekkel történő kapcsolattartás során.

Sajtónyilatkozatot az intézményről a nyomtatott vagy elektronikus média részére az igazgató vagy annak megbízottja adhat (a fenntartóval történt egyeztetés után). Az anyagi kötelezettségvállalással járó jogügyletekben való jognyilatkozat tételről, annak szabályairól fenntartói szabályzat rendelkezik. Ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy a jognyilatkozat érvényességéhez két képviseleti joggal rendelkező személy nyilatkozata szükséges, azon az intézmény igazgatója és valamelyik magasabb vezetői beosztásban lévő alkalmazottjának együttes aláírását kell érteni. Gazdasági kötelezettségvállalásra, ellenjegyzésre a megyei tankerület vezetője, vagy az általa feljogosított személy jogosult.

3.5. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje Az igazgató távolléte alatt az ügyeletes igazgatóhelyettes az intézmény felelős vezetője. Az igazgatót tartós távolléte esetén igazgatóhelyettes I. helyettesíti, mindkettőjük tartós távolléte esetén igazgatóhelyettes II. az iskola felelős vezetője. Amennyiben ez a helyettesítési rend nem tartható, akkor a helyettesítendő vezető írásban bíz meg egy vezetőt vagy az egyik munkaközösség vezetőjét. A tavaszi, őszi, téli és nyári szünetekben azokra a munkanapokra, amikor az iskola nyitva tart, az igazgató írásban előre elkészíti a helyettesítési rendet és azt kifüggeszti a hirdető táblán, valamint közzéteszi az iskola honlapján. Ez az előírás vonatkozik a nyári ügyeleti napokra is.

3.6. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető az alábbi feladat- és hatásköröket ruházza át a helyetteseire. 

a pedagógusok teljesítményértékelése, az országos pedagógiai szakmai ellenőrzésben való vezetői feladatok


17

18



a munkavégzés ellenőrzése



az ügyeletek és a helyettesítések elrendelése



az iskolai tanműhely működésének irányítása, felügyelete



az érettségi, szakmai és tanulmányok alatti vizsgák szervezése



az iskolai dokumentumok elkészítése



a statisztikák elkészítése



az órarend és a tantárgyfelosztás elkészítése



a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése



a választható tantárgyak körének meghatározása



a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmek elbírálása



a nemzeti és az iskolai ünnepek munkarendhez igazodó méltó megünneplése



a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések megszervezése és ellenőrzése



javaslattétel a pedagógusok továbbképzésére



az iskola közvetlen és közvetett partnereivel való kapcsolattartás, együttműködés



az ifjúságvédelmi feladatok koordinálása



személyi anyagok kezelése

előkészítése, végrehajtásuk

szakszerű

Az átruházott feladat- és hatáskörök esetében az igazgatóhelyetteseket teljes körű beszámolási kötelezettség terheli. Az átruházott feladat- és hatáskörök helyettesek közötti megosztását a munkaköri leírások tartalmazzák.

AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI 4.1. A pedagógusok közösségei 4.1.1. Nevelőtestület A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. Tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő, és a nevelő oktató munkát közvetlenül segítők közül a felsőfokú végzettséggel rendelkező alkalmazottja. Véleményezési és javaslattévő jogköre kiterjed az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésre. Döntési jogköre a következőkre terjed ki: 

a pedagógiai program elfogadása



az SZMSZ elfogadása



a házirend elfogadása


18

19



az iskola éves munkatervének elfogadása



az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása



a továbbképzési program elfogadása



a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása



a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása



a tanulók fegyelmi ügyei



az intézményi programok szakmai véleményezése



az igazgatói pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalma



saját feladatainak és jogainak átruházása

Ezen túlmenően véleményezi, majd jóváhagyja a diákönkormányzat működési szabályzatát és véleményezi a diákönkormányzat működésére biztosított anyagi eszközök felhasználását. A nevelőtestület a számára biztosított feladat- és hatáskörök közül nem ruházhatja át döntési jogkörét a pedagógiai program, a házirend és a szervezeti és működési szabályzat esetében. A szakmai munkaközösségekre ruházza át döntési jogkörét: 

az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók egyes munkaközösségeket érintő részeinek elfogadásáról; az egyes pedagógusok szaktárgyi teljesítményértékeléséről



az iskola éves munkatervének munkaközösségeket érintő részeinek elfogadásáról;



a továbbképzési program elfogadásáról.

A tanulók magasabb évfolyamra lépéséről és az osztályozó vizsgára bocsátásról a döntést a nevelőtestület helyett az osztályban tanító tanárok közössége hozza meg. A tanulók fegyelmi ügyeiről a tanulói fegyelmi bizottság hoz döntést, amelynek megválasztására a tanév első értekezletén kerül sor. A legalább három tagból álló bizottság az elnökét saját tagjai közül választja meg. A felsorolt döntéshozók beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a döntést követő legközelebbi nevelőtestületi értekezleten. A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában –a jogszabályokban meghatározottak kivételével– nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét a kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlévő tagjai közül két hitelesítő írja alá.


19

20

4.1.2. Szakmai munkaközösségek A munkaközösség tagjai a legalább öt, azonos tantárgyat, tantárgycsoportot, illetve azonos nevelési feladatot ellátó pedagógusok. A szakképzési szakmai munkaközösségekben a külső gyakorlóhelyek oktatói is részt vehetnek tanácskozási joggal.

Ennek megfelelően az iskolában az alábbi munkaközösségek működnek: •

Angol nyelvi munkaközösség

•

Idegennyelvi munkaközösség

•

Informatika munkaközösség

•

Magyar - történelem munkaközösség

•

Matematika munkaközösség

•

Közgazdasági munkaközösség

•

Turisztikai-postai munkaközösség

•

Természettudományi munkaközösség

•

Testnevelés munkaközösség

•

Osztályfőnöki munkaközösség

Szervezeti elhelyezkedésüket az iskola szervezeti ábrája mutatja. A munkaközösségek tevékenységének célja, hogy segítse tagjai szakmai munkájának minőségi és módszertani fejlesztését, tervezését. Munkájukat éves munkaterv alapján végzik. Minden tanévben, valamennyi munkaközösség legalább 3 értekezletet tart. A munkaközösségi értekezletet a munkaközösség-vezető hívja össze. Az értekezletet össze kell hívnia akkor is, ha az igazgató vagy a szakmai területért felelős igazgatóhelyettes elrendeli, vagy a munkaközösség tagjainak legalább egyharmada indítványozza. A munkaközösséget a munkaközösség-vezető irányítja, akit az igazgató bíz meg a munkaközösségi tagok véleményének kikérésével, legfeljebb öt évre. A munkaközösségek részletes feladatai: 

Gyakorolják a nevelőtestület által átruházott jogköröket és elvégzik az ezzel kapcsolatos feladatokat.



Részt vesznek az iskola szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében.



Javaslatot fogalmaznak meg az egyes szaktanárok külön megbízásaira.



Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét.


20

21



Javaslatot tesznek a szertárak és a könyvtár fejlesztésére.



Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével.



A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában.

értékelési

rendszerének



Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat.



Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, háziversenyeket szerveznek a tanulók tudásának fejlesztése céljából, propagálják a más szervezetek által meghirdetett versenyeket.



Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét.



Szervezik a pedagógusok továbbképzését.



Összeállítják az osztályozó, a különbözeti, a javító- és felvételi vizsgák tételsorait, ezeket fejlesztik és értékelik.



Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget.



Az intézménybe kerülő, nem gyakornok pedagógusok számára azonos vagy hasonló szakos pedagógus mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, tapasztalatairól negyedévente beszámol az intézmény vezetőinek.



Figyelemmel kísérik az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését.



Javaslatot tesznek az oktatás tárgyi feltételeinek fejlesztésére.

A szakképzési szakmai munkaközösségek kapcsolatot tartanak a gyakorlóhelyekkel. Rendszeresen konzultációkat, szakmai bemutatókat, tapasztalatcseréket szerveznek. Elkészítik a szakmai vizsgák gyakorlati tételeit. Javaslatot tesznek a szakmai eleméleti és gyakorlati fejlesztésekre. Az osztályfőnöki munkaközösség segítséget nyújt az iskola vezetőségének az egységes nevelési alapelvek kialakításában és ezek gyakorlati megvalósításában.

4.2. A tanulók közösségei 4.2.1. A diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat vezető szerve a Diákközgyűlés, amelyen a tanulói közösségeket az osztályok titkárai, az osztályok időszakos küldöttei és a diákkörök küldöttei képviselik. A közgyűlés választja saját vezetőségét és a DÖK delegált képviselőjét. A diákönkormányzat döntési jogkört gyakorol: 

saját működéséről;


21

22



a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról;



hatáskörei gyakorlásáról;



egy tanítás nélküli munkanap programjáról.

A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat és javaslattal élhet az iskola működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a diákönkormányzat véleményét: 

az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,



a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,



az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,



a házirend elfogadása előtt.

A fenntartó a köznevelési törvény 83. §. (3.) bekezdésében felsorolt döntések előtt kötelezően kikéri az iskolai diákönkormányzat véleményét. A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A diákönkormányzat működését saját szervezeti és működési szabályzata szabályozza. Az iskola törvényes kötelezettségeként biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének tárgyi, technikai és más feltételeit.

4.3. A szülők közösségei Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, kötelességeik teljesítése érdekében, illetve az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben, véleményezési és javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezet működik. A szülői közösségek saját szervezeti és működési szabályzatuk szerint működnek. A szervezet alapegységei az egyes osztályok szülői közösségei. Küldötteik a Szülői Szervezetben képviselik az osztályt. A szülői szervezet figyelemmel kíséri az iskolában a tanulói jogok érvényesülését, a nevelő-oktató munka eredményességét. Tájékoztatást kérhet minden olyan esetben, amely a tanulók egy csoportját érintik. Ebbe a körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselőjük részt vehet a nevelőtestületi értekezleten. Döntési joga van saját működési rendjéről és munkatervéről, valamint a centrum intézményi tanácsába delegált képviselő személyéről. Véleményt mond a pedagógiai program, a házirend és a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor. A fenntartó a köznevelési törvény 83. §. (3.) bekezdésében felsorolt döntések előtt kötelezően kikéri a szülői szervezet véleményét. A DSZC Intézményi Tanácsában a Bethlen Szülői Szervezetének vezetője képviseli az intézményt.


22

23

A MŰKÖDÉS RENDJE 5.1. A tanulók nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az iskola épülete a szorgalmi időszakban tanítási napokon 6 órától 20 óráig tart nyitva. Ettől való eltérést eseti kérések alapján az igazgató engedélyezhet. Szombaton és vasárnap, illetve tanítási szünetek alatt nyitva tartás csak az intézmény vezetője által engedélyezett programok időtartamára lehetséges. A tanítási szünetek alatt a nyitva tartást az előre közzétett ügyeleti rend határozza meg. Az intézményt egyébként zárva kell tartani. A tanítási órák a házirend „Az iskola működési rendje” fejezetében meghatározott rend szerint zajlanak. Az első elméleti óra kezdete 7.30 óra.. A tanítási órát senki sem zavarhatja. Körözvények, óralátogatások stb. (egyéb indokolt esetek) esetében igazgatói vagy helyettesi engedély szükséges. A gyakorlati oktatás a házirendben a „gyakorlati oktatás órarendje” részben meghatározott rend szerint folyik. A tanár és szakmai gyakorlati oktató az órája alatt felelős a rendért, a terem állapotáért. A tantermet olyan állapotban kell átadnia a következő órára, hogy ott rendben megkezdődhessen a következő tanóra. Az óraközi szünetekben, valamint a tanítási idő előtt és után igazgatóhelyettes I. által kialakított ügyeleti rend biztosítja a tanulók felügyeletét. A pedagógusok reggeli ügyelete 7 óra 20 perckor kezdődik. Az ügyeleti beosztást órarendhez igazodva kell meghatározni. Az ügyeletes tanár figyelemmel kíséri a tanulók viselkedését, a folyosókon a tisztaság megőrzését és a dohányzási tilalom betartását. Baleset esetén intézkedik. A gyakorlati foglalkozások szüneteiben a felügyeletet a foglalkozást tartó oktató látja el. A

tanítás

nélküli

munkanapok

rendezvényein,

színházlátogatásokon, valamint egyéb igazgatóhelyettes I. határozza meg.

tanulmányi

rendezvényeken

a

kirándulásokon, felügyelet

múzeum

szabályait

és

szintén

A tanulók munkarendjének részletes szabályait az iskola házirendje –önálló szabályozásként – határozza meg. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi tanulójára nézve kötelező.

5.2. Az alkalmazottak nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje A pedagógusok a heti 40 órás teljes munkaidejéből a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő beosztását az iskola órarendje és az egyéb foglalkozások programja határozza meg. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő és a a teljes munkaidő 80%-a közötti órákban ellátandó feladatokat és intézményben illetve azon kívül teljesíthetőeket az igazgató határozza meg. A feladatok meghatározásának elve az arányos és egyenletes feladatelosztás a nevelőtestület tagjai között. Az ellátandó feladatokat az iskola munkaterve tartalmazza.


23

24

A kötött munkaidő feletti munkaidő részében a pedagógus maga jogosult meghatároznia munkaideje beosztását vagy felhasználását. A tanár, oktató az órái kezdete előtt legalább 10 perccel köteles az iskolában megjelenni, és óráit a mindenkori csöngetési rend szerint felkészülten, pontosan kezdeni és befejezni. A reggeli ügyeletet ellátó tanárnak az ügyelet megkezdése előtt legalább 5 perccel meg kell érkeznie az iskolába. Az iskolán kívüli helyszínen megvalósuló gyakorlati foglalkozás esetén a szünetet a helyi oktató engedélyezi, de a tanulók felügyeletéről ebben az esetben is gondoskodnia kell. A testnevelő tanároknak az öltözőt ki kell nyitniuk a tanítás megkezdése előtt legalább 10 perccel, és a tanórák alatt az öltözőket zárva kell tartaniuk. A tanulók átadott értékeinek megőrzéséről az óra megkezdése előtt gondoskodni kell. Betegség, hiányzás esetén a munkakezdés előtt e-mailben vagy végső estben telefonon jelezni kell a titkárságon. Az iskolatitkár értesíti a hiányzásról az ügyeletes vezetőt és a munkaközösség-vezetőt is, akik megszervezik a helyettesítést. Az újbóli munkába állást a titkárságon jelezni kell, legkésőbb a megelőző munkanap 15 óráig. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és az egyéb munkakört betöltő alkalmazottak munkarendje A nem pedagógus munkakörben alkalmazottak munkarendjét – a vonatkozó jogszabályok alapján – az igazgató állapítja meg. A nem pedagógus munkakörben dolgozók munkaidejét az intézményvezető határozza meg. Az egyedi munkaidő beosztásokat az egyes munkaköri leírások tartalmazzák. Betegség, hiányzás esetén az illetékes munkahelyi vezetőt kell értesíteni.

5.3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel Az iskola a zavartalan működés, a vagyonvédelem, valamint a tanulók, és az alkalmazottak biztonsága érdekében szabályozza a belépés és benntartózkodás rendjét mindazon személyek esetében, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával. Az iskolába érkező idegeneket a portás valamint a diák-ügyeletes fogadja, és a fogadó fél engedélyével engedi be őket. Szükség esetén gondoskodik a vendég elkíséréséről az illetékes személyhez. A portás és az ügyeletes nyilvántartja az érkezőket és ellenőrzi, hogy távoztak-e az intézményből. Az iskola helyiségeinek bérlői a leadott névsor alapján léphetnek be az iskolába. Hétvégén, ünnepnapokon és tanítási szünetekben (a kijelölt ügyeleti napot kivéve) csak az intézmény vezetőjének külön írásos engedélyével tartózkodhatnak idegenek az intézmény területén, és a regisztráció ekkor is szükséges. Regisztráció nélkül léphetnek be az épületbe a szülők a fogadóórák, szülői értekezletek, szülői részvétellel zajló iskolai rendezvények esetén. Az iskolában való tartózkodás szabályai: 

Az intézménybe lépő idegenek, vendégek csak a belépéskor megjelölt helyen, személynél tartózkodhatnak.



A tanítási órák látogatására az igazgató, vagy az ügyeletes vezető engedélyével kerülhet sor, az órák lényeges megzavarása nélkül.


24

25



A szülők, vendégek fogadása egy adott rendezvény, program esetén az erre kijelölt tanteremben, vagy az ünnepély helyszínén történik.



Az intézményben tartózkodó idegenek (vendégek, javítási, karbantartási munkát végző szakemberek stb.) esetében gondoskodni kell arról, hogy lehetőség szerint ne zavarják meg az oktatómunka rendjét.

5.4. Helyiségek, berendezések használatának szabályai A helyiségek használatának rendjét a Házirend tartalmazza. Az ebben foglaltakat az intézmény tanulóinak és alkalmazottainak be kell tartaniuk.


25

26

AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK CÉLJA, SZERVEZETI FORMÁI, IDŐKERETEI Az iskola a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglakozásokat megfelelő számú jelentkező esetén az igazgató engedélyezi. A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató és helyettesei rögzítik, terembeosztással együtt a mindenkori tantárgyfelosztás lehetőségeihez igazodva. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. A rendszeres tanórán kívüli foglakozásokat az igazgató szeptember 15-ig hirdeti meg a heti időbeosztással és a foglalkozást tartó tanár nevével. A jelentkezési határidő szeptember 30. A jelentkezés az osztályfőnöknél, vagy a foglakozást tartó tanárnál lehetséges. A jelentkezés önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel egy tanévre kötelező. Az egyéni foglakozások célja a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása és a tehetséggondozás a gyengébb

előképzettségű

tanulók

felzárkóztatása,

a

tananyag

eredményes

elsajátításának

elősegítése. A tantárgyfelosztásban erre a célra rendelkezésre álló órakeret felhasználásáról az igazgató dönt a munkaközösség-vezetők és az igazgatóhelyettesek javaslata alapján. A tanulók mindennapos testedzésének biztosítására az iskola délelőtti testnevelésórákon túl sportköri foglalkozásokat is szervez. A foglakozások célja, hogy lehetőséget biztosítsanak a tanulók számára a különböző sportágak művelésére és versenyekre való felkészülésre. Az iskolai sportkörök foglakozásain való részvétellel a heti öt kötelező testnevelési órából két óra kiváltható. A részvétel igazolása a foglakozást tartó tanár által vezetett foglakozási napló részvételi adatai alapján történik. A diákkörök célja a tanulók tudományos, technikai, szakmai, művészi, idegen nyelvi és egyéb érdeklődésének kielégítése, alkotó képességeinek fejlesztése. A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Diákkörnek tekinthető a szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti, fakultációs stb. csoport és egyszeri alkalomra alakult csoport. Közös jellemzőjük, hogy a foglakozások előre meghatározott tematika szerint zajlanak. A diákkör minimális létszáma 10 fő. Munkájuk anyagi feltételeit az iskola biztosítja, ezért indításukhoz igazgatói engedélyre van szükség. Az iskolában működő diákkörök fajtáit a házirend tartalmazza. A diákkörök munkáját a tanulók által felkért pedagógusok, szülők vagy külső szakemberek, szakértők segíthetik. Valamennyi diákkör képviselőt delegálhat a Diákönkormányzatba. Az iskolai diákköröket az általános igazgatóhelyettes tartja nyilván. Időszakos tanórán kívüli foglakozások indulnak a tanulmányi versenyekre való felkészítés céljából. A felkészítendő tanulók kiválasztása a szaktanárok, szakoktatók javaslata, vagy az iskolai házi versenyeken elért eredmények alapján történik. Tanulmányi

kirándulás

az

iskolai

pedagógiai

programban

meghatározott

szakmai

jellegű

kirándulás,melyen a részvételt a házirend szabályozza. Mozi-, színházlátogatás, projektnap, osztályprogram, szervezett külföldi utazások, az egészségnevelési nap az éves munkatervben meghatározottak szerint szervezhetők.


26

27

A FELNŐTTOKTATÁS FORMÁI A DSZC alapító okiratában meghatározottak szerint, szakmai alapdokumentumban az iskolarendszerű oktatás kereteiben és iskolarendszeren kívüli képzési formában esti idősávban történik, munkarendjét a 20/2012. EMMI rendelet szerint szabályozzuk. A jelentkezés előfeltétele, módja, határideje a tanév rendjéhez igazítva, illetve a tanulói jogviszony létesítéséhez szükséges feltételek a Pedagógiai Programban szerepelnek. A felnőttoktatás esti munkarendben, naponta 15:30 és 19:55 között történik.

A FELNŐTKÉPZÉS FORMÁI A DSZC alapító okiratában meghatározott keretekben történnek.


27

28

AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATAI 9.1. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Az intézménykülönböző országos, megyei és városi szakmai szervezetekkel tart kapcsolatot, illetve tagja szakmai egyesületeknek. A intézményvezető és helyettesei szervezik a kapcsolattartást az intézmény egészével kapcsolatban álló intézményekkel, állami, önkormányzati, civil szervezetekkel és vállalkozásokkal. A nevelési-oktatási intézmények szakmai fejlődésének támogatása érdekében az Oktatási Hivatal által végrehajtandó pedagógiai-szakmai ellenőrzések során az intézmény vezetősége és pedagógusai együttműködnek az ellenőrzést végző tanfelügyelőkkel. Az együttműködés célja, hogy részt vegyenek a pedagógusok munkájának ellenőrzésében és értékelésében, a vezető munkájának ellenőrzésében és értékelésében, valamint az intézmény ellenőrzésében és értékelésében.

9.2. A vezetők és a partnerszervezetek közötti kapcsolattartás formája és rendje Az intézmény működése szempontjából az alábbi külső partnerek a legmeghatározóbbak:

-

helyi önkormányzat

-

képzési profilunkba tartozó partnerek (OTP Bank, IT Services, BT, NI, DKV, Tourinform, turisztikai vállalkozások)

9.3. Kapcsolattartás a kamarával és a gyakorlati oktatásban résztvevő gazdálkodó szervezetekkel A szakképzés intézményi működtetése és eredményessége szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír ez a kapcsolatrendszer. A kapcsolatrendszer irányítója az intézmény vezetője, az operatív feladatokat a szakmai igazgatóhelyettes végzi. A kapcsolat tartalmi elemei: 

tanulószerződések megkötése, az intézményi kapacitások, a gazdálkodó szervezetek igényeinek és a jelentkező tanulók számának összehangolása, a duális képzés feltételrendszerének biztosítása



együttműködés a gazdálkodó szervezetek tájékoztatásában



a külső gyakorlati oktatás szakmai támogatása (tartalmi szabályozás, tanulói juttatások, tanulók ellenőrzése, értékelése stb.)



tájékoztatás és közreműködés a tanulók értékelésében, a mulasztások kezelésében, az esetleges fegyelmi problémák kezelésében és a fegyelmi vizsgálat és eljárás lefolytatásában



szintvizsga, modulzár vizsga előkészítése, lebonyolítása, a szakmai feltételek biztosítása


28

29



szakmai vizsga előkészítése, lebonyolítása, adminisztratív feladatok elvégzése, a szakmai vizsgára való felkészítés koordinációja

A kapcsolattartás alapja a munkaköri leírásokban megfogalmazott kötelezettségek és feladatok operatív irányítását a szakmai igazgatóhelyettes és a gyakorlatioktatás-vezető végzi és részt vesznek benne a szakképző évfolyamos tanulók osztályfőnökei, szakmai elméleti tanárok és oktatók. A tanév indításakor a szakmai igazgatóhelyettes a munkatervben rögzített időpontban tájékoztató értekezletet tart a gyakorlati oktatásban résztvevő gazdálkodó szervezetek részére, melyen a kamara képviselője is részt vesz. A kamarával és a gyakorlati oktatásban résztvevő gazdálkodó szervezetekkel elektronikus kapcsolattartási formát alkalmaznak. Szükség esetén az iskola képviselője személyesen is felkeresi a gyakorlati képzőhelyet. A kamara és az iskola között rendszeres munkamegbeszélések folynak, melyeknek vezetője a szakmai igazgatóhelyettes. Az iskolai értékelő nevelőtestületi értekezleteken a kamara képviselője meghívottként vehet részt. Az intézmény vezetője és a kamara vezetői képviselik szervezeteiket a partnerszervezet rendezvényein, ünnepségein.

9.4. Kapcsolattartás a pedagógiai szakszolgálatokkal és a pedagógiai szakmai szolgáltatókkal A pedagógiai szakszolgálattal való kapcsolattartásért és a pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybevételéért az igazgatóhelyettes I. felelős. Munkája során segíti, hogy a szülők szükség esetén felvegyék a kapcsolatot a szakértői bizottsággal, igénybe vegyék a nevelési tanácsadás szolgáltatásait, illetve segítséget kérjenek a kiemelten tehetséges tanulók további fejlesztéséhez. Megszervezi továbbá a pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybevételét a pedagógus továbbképzés, a pedagógiai értékelés, a tanügyigazgatási szolgáltatások szükség szerinti igénybevételét, valamint a tanulmányi-, sport- és tehetséggondozó versenyeken való részvételt.

9.5. Kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal A gyermekjóléti szolgálatokkal a kapcsolatot az általános igazgatóhelyettes (igh. I.) útmutatásával az ezzel megbízott pedagógus tartja. Feladata, hogy megelőzze a tanulók veszélyeztetettségét, vagy veszélyeztetés esetén eljárást kezdeményezzen. Feladata az osztályfőnökök jelzéseit követően a tanulói hiányzások jogszabályban rögzített mértéke után a gyermekjóléti szolgálatokkal való kapcsolat felvétele. Részt vesz továbbá a gyermekjóléti szolgálat által szervezett esetmegbeszéléseken. Szervezi a kapcsolatfelvételt a rászoruló tanulók (szüleik) és a gyermekjóléti szolgálatok között.

9.6. Kapcsolattartás az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval Az egészségügyi ellátást biztosító szolgáltatókkal való kapcsolat célja a nemzeti köznevelési törvényben előírt, évenként esedékes szűrővizsgálat lebonyolítása, különös tekintettel az egészségügyi alkalmasság vizsgálatára. A szolgáltatókkal a szűrővizsgálatok szervezéséhez és lebonyolításához szükséges kölcsönös kapcsolatért igazgatóhelyettes I. felelős


29

30

AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE 10.1. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos aktuális feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az iskola éves munkatervében határozza meg. Az intézményi szintű ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és a tanulók részvétele kötelező. A vendégek meghívásáról – a nevelőtestület és a diákönkormányzat javaslata alapján – az igazgató dönt. Az ünnepélyekhez forgatókönyv készül, amelyből az osztályfőnökök is tájékozódhatnak. Az osztályfőnökök az ünnepélyeket megelőzően osztályaikkal ismertetik az ünnepéllyel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat és felhívják a tanulók figyelmét az ünnepi öltözékben való megjelenés kötelezettségére. Iskolai szintű ünnepélyek: 

Tanévnyitó



Tanévzáró



Elsősavató



Szalagavató



Ballagás



Október 23.



Március 15.

Osztálykeretben megtartott ünnepélyek: 

október 6.



február 25.



június 4.

Az iskola minden tanévben ünnepélyes keretek között ápolja hagyományait, mint 

szakmai nap, nyílt napok



állásbörze



szakképzési konferencia



végzősök bálja



Bethlenesek találkozója



iskolai DÖK nap


30

31

Színvonalas rendezvénnyel járul hozzá a hagyományok ápolásához a mikulás, a karácsony a szavalóverseny, a magyar nyelv napja projektek megrendezésével.

AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK 11.1. Védő, óvó előírások, amelyeket a tanulóknak az intézményben való tartózkodás során meg kell tartaniuk Az iskola minden tanulója számára biztosítja a biztonságos körülmények között és egészséges környezetben történő oktatást, a tanulmányi rend, a pihenőidő, szabadidő, testmozgás, sportolási-, étkezési lehetőség beiktatásával történő, a tanuló életkorának és fejlettségének megfelelő kialakítását. Védelmet biztosít számára a fizikai és lelki erőszakkal szemben. A tanárok és a tanulók együttesen felelősek az egészség megőrzéséért és a biztonságos munkavégzést előíró rendelkezések betartásáért. A tanulók egészségének megőrzésével és az egészséges iskolai környezet kialakításával kapcsolatos feladatok végrehajtásában részt vesz az iskolaorvos és a védőnő. Az iskolai alkalmazottak feladatai a tanulói balesetek megelőzésében és baleset esetén: A laborfoglalkozást, egyéb kísérleti tevékenységet irányító tanár köteles a munka kezdetekor általános, az tevékenységek során pedig a konkrét feladatra vonatkozó baleset-megelőzési és munkavédelmi előírásokat ismertetni. A tanárnak meg kell győződnie arról, hogy tanulók megértettéke az oktatás során elhangzottakat és azokat tudják-e alkalmazni. A munkavédelmi, tűzvédelmi oktatás megtörténtét írásban rögzíteni kell a balesetvédelmi naplóban és az osztálynaplóban. Az oktatásban résztvevő tanulókról nyilvántartást kell vezetni, melyben a tanulók aláírásukkal igazolják az oktatást. Az osztályfőnökök minden tanév első osztályfőnöki óráján a tanulókat általános baleset-megelőzési, munka- és tűzvédelmi oktatásban részesítik. Ezt az osztálynaplóban is dokumentálni kell. Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés, stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni. A tanuló köteles a tevékenységével kapcsolatos baleset-megelőzési, munkavédelmi és tűzvédelmi ismereteket elsajátítani és alkalmazni. A szakképző évfolyamok gyakorlati oktatására ettől eltérő szabályok vonatkoznak, amit az intézmény munka- és tűzvédelmi szabályzata tartalmaz. A tanulót a gyakorlati oktatáshoz kapcsolódó munkavédelmi oktatásban kell részesíteni. A tanuló köteles a fenti szabályzatban előírt védőeszközt, védőfelszerelést használni, a gyakorlati foglalkozáson tiszta munkaruhában és a munkavégzésre alkalmas állapotban megjelenni. A tanuló a gyakorlati képzés keretében csak a gyakorlati képzés szakképzési kerettantervében meghatározott feladat ellátására kötelezhető, és csak egészséges, biztonságos körülmények között foglalkoztatható. A tanuló köteles megtartani a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot.


31

32

A tanulók csak olyan felszerelésekkel, eszközökkel végezhetnek munkát (laboratóriumban, testnevelési órán, szaktanteremben stb.), amelyek a biztonsági előírásoknak minden tekintetben megfelelnek. A tanulók csak folyamatos felügyelet mellett végezhetnek munkát. A tanulók nem viselhetnek a foglalkozás alatt olyan ruházatot, gyűrűt, karkötőt, nyakláncot stb., amely baleseti veszélyforrás lehet. A tanulók az iskola épületét tanítási időben csak szervezett formában, tanár vezetésével hagyhatják el. Az iskolán kívül szervezett foglalkozásokról a szülőt előzetesen tájékoztatni kell, és a tanuló felügyeletéről az oda- és visszajutás közben és a foglalkozáson is az iskola gondoskodik. Baleset esetén mindenki köteles a tőle elvárható módon elsősegélyt nyújtani és a sérültek további ellátását elősegíteni, az ehhez szükséges elsősegélynyújtó ládák az elsősegélynyújtó helyen, az orvosi rendelőben és a titkárságon vannak elhelyezve. A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek jegyzőkönyvezését, nyilvántartását az igazgató által megbízott munkavédelmi felelős végzi. A baleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kell nyilvántartani, vagy ha erre rendkívüli esemény miatt átmenetileg nincs lehetőség, az eseményről jegyzőkönyvet kell felvenni. Az itt nem szabályozott esetekben a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzat előírásai érvényesek. A pedagógus által készített a tanulás hatékonyságát növelő, segítő eszköz, vagy felszerelés az iskolába csak az igazgatóhelyettesek engedélyével hozható be. Kivételt képeznek a digitális, multimédiás anyagok. A felhasznált anyagok jogtisztaságáért, vírusmentességéért a pedagógus felel. A bevitt eszközök közül a gyári készítésűeket csak a magyar nyelvű használati utasításnak megfelelően

szabad

használni.

A

tanár

által

készített

szemléltető

és

egyéb

eszközök

balesetmentességéről szükség esetén a bevitel és engedélyezés előtt az igazgatóhelyetteseknek meg kell győződnie. A munkavédelemmel kapcsolatos részletes szabályokat az iskola Munkavédelmi Szabályzata tartalmazza. Az iskolával tanulói jogviszonyban lévők 18 éves koruk eléréséig az iskola által kötött biztosítás alapján rendelkeznek tanulóbiztosítással. A Centrum vezetője jogosult megállapodást kötni az intézményben üzemelő élelmiszerárusító üzlet vagy áruautomata működtetésére, döntéséhez be kell szereznie az iskola-egészségügyi szolgálat szakvéleményét.

11.2. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az iskolában heti egy alkalommal orvos, a hét két napján pedig védőnő rendel. A rendelések az orvosi szoba ajtaján kifüggesztett rendelési időben vehetők igénybe. A tanköteles tanulók évenként egy alkalommal külön beosztás szerint fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton vesznek részt. Ennek időpontjáról a tanulókat és a szülőket az osztályfőnök értesíti. A vizsgálatokon való részvétel kötelező. A hiányzók egyénileg kötelesek a pótlásról gondoskodni. DR.TÓTH LÁSZLÓ TAMÁSNÉ

32

33

Az iskolaorvos minden gyakorlati oktatásban részesülő tanulóra vonatkozóan biztosítja a rendszeres orvosi vizsgálatot.

11.3. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az intézkedések azokra az eseményekre vonatkoznak, amelyek természeti, technikai, társadalmi, egészségügyi eredetűek, vagy egyéb más események, következményeire nézve rendkívülinek tekinthetők.

ha

azok

várható,

vagy

valós

Ilyen esetekben az igazgató, vagy az ügyeletes vezető intézkedései arra irányulnak, hogy a tanulók és az alkalmazottak testi épsége, illetve az iskola épülete, az épületben és környezetében lévő vagyontárgyak védelme a lehetőségekhez képest a legnagyobb mértékben biztosítva legyen. Az ilyen típusú rendkívüli események körébe tartozik a bombariadó is Az esemény bekövetkezésekor–amennyiben annak jellege indokolja–, az első feladat az iskola kiürítése, amelyet az igazgató, vagy az ügyeletes vezető rendelhet el. A kiürítésről szóban, az iskolarádión keresztül, a csengő szaggatott jelzéséből értesülnek az alkalmazottak és a tanulók. A kiürítés alatt az osztályok azonnali, rendezett elvonulását az órát tartó tanárok felügyelik, a náluk lévő iskolai dokumentumok mentésével együtt. A kiürítést, a tűzriadó esetére minden helyiségben kifüggesztett elvonulási útvonalon kell végrehajtani. A kiürítés után az épületbe semmilyen indokkal nem lehet visszatérni. A kiürítés kezdetén és az épületből való kiérkezéskor létszámellenőrzést kell tartani. A kiürítéssel párhuzamosan az iskola igazgatója, vagy ügyeletes vezetője szükség esetén értesíti az illetékes hatóságot és az iskola fenntartóját. Bombariadó esetén, amennyiben az telefonon érkezik az ügyeletes vezető a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. A bombariadóról a rendőrséget kell értesíteni. Engedélyük nélkül az épületbe visszatérni nem lehet. A kiesett tanítási órák pótlására az általános szabály az, hogy a kiürítés időpontjától számított három óra múlva a megszakított órával folytatódik a tanítás. Amennyiben valamilyen nyomós ok miatt az általános szabály nem alkalmazható, akkor az igazgató intézkedik a pótlás módjáról.


33

34

A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az intézményben folyó nevelő-oktató munka átfogó ellenőrzése, az esetlegesen felmerülő hibák észlelése és korrigálása, a munka hatékonyságának emelése. A folyamatos ellenőrzés megszervezéséért, s hatékony működtetéséért az intézmény vezetője felelős. Az ellenőrzés éves ütemezését az iskola munkaterve tartalmazza a felelősök megnevezésével. Ellenőrzést végez az iskola egészét illetően az igazgató, saját hatáskörükben az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség vezetők. Az osztályfőnökök ellenőrzési jogköre az osztályukban folyó oktatónevelő munkára terjed ki. Minden tanévben ellenőrzött területek: 

A tanítási órák, gyakorlati foglalkozások. Az ellenőrzést az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a munkaközösség-vezetők, saját osztályukban az osztályfőnökök végzik óra- és foglalkozás látogatással.



A munkaközösségek munkája. Az éves munkatervben rögzített ütemezés szerint a munkaközösség-vezető iskola vezetősége előtti beszámoltatásával történik.



A tanítási órák kezdésének és befejezésének gyakorlatát az ügyeletes vezető rendszeresen ellenőrzi, az igazgató alkalomszerűen.



Az elektronikus napló vezetése. Az ellenőrzést az osztályfőnökök folyamatosan végzik, míg az igazgatóhelyettesek havonta kísérik figyelemmel a rendszeres osztályozást és a mulasztások beírását, igazolását. Az ellenőrzés az országos pedagógiai szakmai ellenőrzés helyszíni vizsgálatának területeit érinti hangsúlyosan.



Pedagógiai adminisztráció ellenőrzése: beírási napló, törzslapok, bizonyítványok, tanulmányok alatti vizsgák iratai, az érettségi és szakmai vizsgák iratai. Ezek ellenőrzését az igazgatóhelyettesek végzik, az igazgató az aláírási jog gyakorlásával végzi az ellenőrzést.



A szülői értekezletek, fogadóórák rendjét az igazgató és helyettesei ellenőrzik.



Az igazolatlan hiányzások számának alakulása. Az ellenőrzést az osztályfőnökök folyamatosan végzik, az általános igazgatóhelyettes havonta ellenőrzi digitális napló ellenőrzése során.

Az igazgató rendkívüli ellenőrzést is elrendelhet. Kérheti a rendkívüli ellenőrzés megtartását a szakmai munkaközösség, az iskolaszék és a szülői közösség is. Az ellenőrzés tapasztalatait az ellenőrzést végző ismerteti az érintett pedagógussal, munkaközösségvezetővel, illetve a munkaközösséggel. Az értékeléshez az esetlegesen feltárt hibák, hiányosságok kiküszöbölésére, pótlására vonatkozó határidős feladat vagy utasítás is kapcsolódik. Az általánosítható tapasztalatok összegzésére nevelőtestületi, vagy munkaközösségi értekezleten kerül sor.


34

35

A TANULÓVAL SZEMBEN LEFOLYTATÁSRA KERÜLŐ FEGYELMI ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI 13.1. Az egyeztető és fegyelmi eljárás részletes szabályai Ezeket a szabályokat kell alkalmazni az iskolával tanulói jogviszonyban állókra, a tanulói jogviszonyukból fakadó kötelezettségük vétkes megszegése, és/vagy az iskolának okozott kár megtérítésének megállapítása során. A tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. Fegyelmi eljárást kezdeményezhet: 

az igazgató



az igazgatóhelyettes I.



az osztályfőnök az osztálya tanulója ellen



a szaktanár



a szakoktató



gyakorlati képzőhely oktatója és vezetője

Amennyiben a fegyelmi eljárást nem az osztályfőnök kezdeményezte, a fegyelmi eljárás kezdeményezője köteles arról az osztályfőnököt haladéktalanul értesíteni. Az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, melynek nevében az igazgató jár el. A fegyelmi eljárás megindításáról az igazgató három hónapon belül dönt, amelyet határozat formájában írásba kell foglalni. A szülői szervezet és a diákönkormányzat közös kezdeményezésére biztosítani kell, hogy az intézményben a szülői szervezet és a diákönkormányzat közösen működtesse a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást. Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. A fegyelmi eljárás lefolytatásáért az iskola tanulói fegyelmi bizottsága felelős. Amennyiben a bizottság elnöke úgy ítéli meg, hogy lehetőség van eredményes egyeztető tárgyalásra, akkor kezdeményezheti annak megindítását. Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő egyetért. Amennyiben az egyeztető eljárás lefolytatására lehetőség van, arról a fegyelmi bizottság vezetője írásban tájékoztatja a kötelességszegéssel gyanúsított tanulót (kiskorú tanuló esetén a szülőt), az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére.


35

36

A tanuló (kiskorú tanuló esetén a szülő) az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. Amennyiben az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá, ha az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre, a fegyelmi eljárást folytatni kell. Amennyiben a kötelességszegés már legalább harmadik esetben ismétlődik ugyanannál a tanulónál, a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja. Ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedő fél az egyeztető eljárásban írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról, bármelyik fél kezdeményezésére az írásbeli megállapodás mellékelésével a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek ezt kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. Az egyeztető eljárás vezetője a fegyelmi bizottságnak az a tagja, akit mindkét fél elfogad. Személyét az igazgató közreműködésével jelölik ki. Szükség esetén az oktatásügyi közvetítői szolgálat közvetítője is felkérhető az egyeztetés levezetésére. Az egyeztető eljárás részletes iskolai szabályai az alábbiak: Az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az igazgató tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket. Az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei. Az egyeztetéssel megbízott pedagógus az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértettel és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, melynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése. Az egyeztetést vezető személynek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás, lehetőség szerint 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon. Az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá. Az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása. Az egyeztető eljárás során a jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. Amennyiben egyeztető tárgyalásra nem kerülhetett sor, vagy az nem vezetett eredményre, akkor a fegyelmi eljárást le kell folytatni, kivéve, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja. A fegyelmi eljárást az intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásai szerint folytatja le. DR.TÓTH LÁSZLÓ TAMÁSNÉ

36

37

Amennyiben a tanuló tanulószerződést kötött, akkor a fegyelmi eljárásba a területileg illetékes kamarát be kell vonni. A gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást az iskolában kell lefolytatni. A gyakorlati képzés során elkövetett fegyelmi vétség esetén – ha a fegyelmi vétséggel érintett gyakorlati képzés folytatója nem az iskola – a gyakorlati képzés folytatóját (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet), tanulószerződés esetén a területileg illetékes gazdasági kamarát értesíteni kell a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével. Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a gazdálkodó szervezet vagy a területileg illetékes gazdasági kamara képviselője szabályszerű értesítés ellenére nem jelenik meg. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő, továbbá a gazdálkodó szervezetet érintő kérdésekben a gazdálkodó szervezet képviselője az üggyel kapcsolatban nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen.

tájékozódhasson,

véleményt

Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek vagy a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia. Gondatlan károkozás esetén az elkövetéskor érvényes legkisebb munkabér egy havi összegének ötven százalékát, szándékos károkozás esetén legfeljebb öt havi összegét érheti el a kártérítés mértéke.


37

38

AZ INTÉZMÉNYI ADMINISZTRÁCIÓ Intézményi szinten az alábbi elektronikusan előállított dokumentumok használatosak. 1. Az intézményben elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok 

a tanulóbalesetek elektronikus úton történő bejelentése



a KIR rendszerből kinyomtatandó dokumentumok



az elektronikus napló



tanulóbaleseti nyilvántartás

2. Elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok

14.1. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványt – az igazgató utasítása szerinti gyakorisággal – papíralapon is hozzáférhetővé kell tenni, azaz ki kell nyomtatni. A papíralapú nyomtatványt kinyomtatását követően: 

el kell látni az igazgató eredeti aláírásával és az intézmény bélyegzőjével,



a vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az irattárazási szabályzat alapján irattári dokumentumként kell őrizni.

A papíralapú követelmények

irattárazás tekintetében a személyiségi, adatvédelmi megtartásáért az intézményvezető felel, valamint

és biztonságvédelmi a hitelesítésről az

intézményvezetőnek kell gondoskodnia. A tanulóbalesetek elektronikus úton kitöltött bejelentőlapja papíralapú nyomtatvány változatának hitelesítésére és tárolására is a fent leírt eljárásrend vonatkozik. A KIR rendszerből kinyomtatandó dokumentumok hitelesítése A szükség esetén kinyomtatott elektronikus okiratnak minősülő dokumentumok hitelesítési rendje: 

El kell helyezni a papír alapú dokumentumon a hitelesítési záradékot, amely tartalmazza a hitelesítés időpontját, a hitelesítő aláírását és az intézmény hivatalos körbélyegző lenyomatát és „elektronikus nyomtatvány” felirattal kell ellátni.



A füzet jelleggel összetűzött, kapcsozott dokumentumok esetén a füzet külső lapján, vagy annak belső oldalán kell elhelyezni a hitelesítési záradékot, ahol fel kell tüntetni azt is, hogy a dokumentum hány lapból, illetve oldalból áll.


38

39

Hitelesítési záradék 

az iraton fel kell tüntetni a dokumentum eredeti adathordozójára való utalást: „elektronikus nyomtatvány”,



az elektronikus és a nyomtatott (hitelesített) kiállítás dátumát.

Ez a dokumentum ....... folyamatosan sorszámozott oldalból/lapból áll. Kelt: ................................................ PH .......................................... hitelesítő Az elektronikus napló hitelesítésének rendje: Az adatok tárolása a napló használata során átmenetileg az iskola szerverén történik, a frissítés a biztonsági előírásoknak megfelelő gyakorisággal zajlik. A digitális napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, a foglalkozások tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülők értesítését és egyéb, a tanárok munkáját segítő információkat. A tárolt adatok közül: 

A tanuló félévi osztályzatairól az iskola köteles papíralapú értesítőt küldeni az iskola körbélyegzőjével és az osztályfőnök aláírásával ellátva.



Féléves gyakorisággal kell kinyomtatni a tanulók igazolt és igazolatlan óráit, a tanulói záradékokat. Ezt félévkor az osztályfőnök, év végén az igazgató, vagy az igazgatóhelyettes aláírja, az intézmény körbélyegzőjével szabályoknak megfelelően kell tárolni



lepecsételi.

A

továbbiakban

az

iratkezelési

A tanév végén a digitális napló által generált adatokból papír alapú törzskönyvet kell kiállítani (ennek adattartalmát és formáját jogszabály határozza meg), ami a megjelölt személyek aláírásával és az intézmény kör alakú pecsétjével ellátva válik hitelessé. A továbbiakban az iratkezelési szabályoknak megfelelően kell tárolni.



Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot pl. kollégiumváltás vagy a tanulói jogviszony megszűnésének eseteiben.



Tanév végén a végleges osztálynapló fájlokat külső adathordozóra kell menteni, az adathordozót az Iratkezelési szabályzatban rögzítettek szerint archiválni szükséges.

14.2. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje A Közoktatási Információs Rendszerben (KIR) elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumokon elektronikus aláírást (amennyiben van az intézményben erre lehetőség) kizárólag az intézmény igazgatója és a szakmai igazgatóhelyettes alkalmazhat.


39

40

A KIR eléréséhez felhasználói nevek, szükséges jelszavak megadása, a telephely szintű jogok beállításai az intézményvezetői mesterjelszó kezelő rendszerben történik. A KIR egyes alrendszereihez való hozzáférés egyedi (intézményi) felhasználói névvel és az ehhez tartozó, kizárólag a felhasználó által ismert jelszóval történik. A felhasználónevet, a hozzátartozó jelszót lezárt borítékban az iskolatitkár őrzi. A mások által megismert jelszót azonnal le kell cserélni. A belépéseket a KIR naplózza. Jogosulatlan –más adataival való – hozzáférés esetén az okozott kárért az intézményvezető által kezdeményezett vizsgálat eredménye alapján a kárt okozó személyesen felel. A szakmai vizsga dokumentumait a központi nyilvántartás részére az intézményvezető vagy igazgatóhelyettes II. elektronikus úton digitális aláírással hitelesíti.


40

41

AZ INTÉZMÉNYI ALAPDOKUMENTUMOKRÓL VALÓ TÁJÉKOZÓDÁS RENDJE Az intézményi dokumentumok nyilvánosak, azt minden érintett (tanuló, szülő, valamint az iskola alkalmazottai) megismerheti. Valamennyi dokumentum hozzáférhető az iskola honlapján, a „Dokumentumok” menü pont alatt. A Pedagógiai Program, a Házirend és az Szervezeti és Működési Szabályzat egy-egy nyomtatott példánya megtalálható a fenntartónál, az iskola titkárságán és az iskola könyvtárában, ahol a nyitva tartás ideje alatt minden érdeklődő helyben tanulmányozhatja a dokumentumokat. Valamennyi dokumentummal kapcsolatban az érdeklődők felvilágosítást kérhetnek az iskola igazgatójától és az általános igazgatóhelyettestől, előzetesen egyeztetett időpontban.


41

42

EGYÉB SZABÁLYOZÁSOK 16.1. A tanuló által készített dolgok tulajdonjoga Az iskolai foglalkozás keretében a tanuló által készített dolgok tulajdonjoga a tanulót illeti meg, ha a dolgot az általa hozott anyagból készíti el. Ez esetben a tanuló tulajdonjogát – írásos megállapodás alapján – átruházhatja az iskolára. A tanulói jogviszonyból eredő kötelezettség teljesítése során a tanuló által iskolai anyagból készített dolgok tulajdonjoga az iskolát illeti meg. A kiskorú tanuló szülője – a 14. életévét betöltött tanuló esetén a tanulóval egyetértésben – megállapodhat az intézményvezetővel abban, hogy a tanuló az általa készített dolog tulajdonjogát az intézménytől adásvétel útján megszerzi. Ez esetben a vételárat az anyagköltség és a befektetett munka arányában kell megállapítani. Ha tanuló által előállított intézményi tulajdonban lévő dolgot az intézmény bérletbe adja, vagy – az adásvétel kivételével – saját hasznára gyümölcsözteti, a bevétel 20 %-a illeti meg a tanulót. Ha a dolgot az intézmény értékesíti, a tanulót a bevételből származó nyereség tekintetében a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott díjazás illeti meg. A szakképzésben tanulószerződéssel résztvevő tanulókra ezek a szabályok nem alkalmazhatók.

16.2. Pedagógusok tankönyvekkel, informatikai eszközökkel való ellátása A pedagógusok a munkájukhoz szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket a munkaközösségvezetőn keresztül igénylik. Az összegyűjtött igényeket az általános igazgatóhelyettes hagyja jóvá és a kiadványokat ő rendeli meg. A pedagógusok tanévre vonatkozó könyvtári kölcsönzéssel kapják meg ezeket, amit tanévente meg kell ismételniük. Az intézmény a pedagógusok munkáját informatikai eszközökkel támogatja, az intézményben használatos informatikai eszközeik a többi eszközhöz hasonlóan a személyes leltárukban szerepelnek. Hordozható informatikai eszközöket (laptop, tablet, digitális kamera stb.) átadás-átvételi megállapodással és használati szerződéssel vihetik ki az iskolából. Ebben fel kell tüntetni a pontos megnevezést, leltári számot, a használatba adás időtartamát és anyagi felelősségvállalás szabályait. Rendelkezni kell az állagmegóvás, a karbantartás, a kellékanyag ellátás szabályairól, és az ehhez kapcsolódó költségviselésről.


42

43

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 17.1. Az SZMSZ hatálybalépése A SZMSZ 2016. év szeptember hó 1. napján a nevelőtestület általi elfogadásával lép hatályba, és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált szervezeti és működési szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg érvényét veszti a 2015. év március . hó 24. napján készített (előző) SZMSZ.

17.2. Az SZMSZ felülvizsgálata A SZMSZ felülvizsgálatára jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén kerül sor, vagy ha módosítását kezdeményezi az intézmény nevelőtestülete, a diákönkormányzat, az iskolaszék, a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az intézményvezetőhöz kell beterjeszteni. A SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival.

Kelt: Debrecen , 2016. év augusztus 30.

............................................. igazgató P.H.


43

44

17.3. Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai


44

45

17.4. Fenntartói nyilatkozat Jelen szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatban a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (4) bekezdése értelmében az alábbi, a fenntartóra többletkötelezettséget telepítő rendelkezése (kínai nyelvoktatás tárgyi feltételeinek biztosítása)

vonatkozásában a Nemzetgazdasági Minisztérium , mint az intézmény fenntartója egyetértési jogkört gyakorolt. Aláírásommal tanúsítom, hogy a fenntartó döntésre jogosult vezetője a szervezeti és működési szabályzat fenti rendelkezéseivel egyetért, azokat jóváhagyja.

Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap

............................................. fenntartó képviselője (A fenntartói értesítés helye a szervezeti és működési szabályzatot jóváhagyó határozatról.)


45

46

MELLÉKLETEK


46

47

1. sz. melléklet A SZABÁLYZAT ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ JOGSZABÁLYOK 

2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről (továbbiakban: Nkt.)



2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről



A 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól



A 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól



A 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról



A 2011. évi CCIX. törvény a családok védelméről



A 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról



1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról



1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról



2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról



229/2012.(VIII. 28) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról



43/2013. (II. 19.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverek megfelelőségét tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól



110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról



100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról módosításáról



335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről



326/213. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról



362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az oktatási igazolványokról



277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről



83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról



20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (továbbiakban: EMMI-rendelet)



59/2013. (VIII. 9.) EMMI-rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról



32/2012. (X. 8.) EMMI-rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról


47

48



15/2013. (II. 26) EMMI-rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről



44/2007. (XII. 29.) OKM-rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól



26/1997. (IX. 3.) NM-rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról



33/1998. (VI. 24.) NM-rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről



114/2007. (XII. 29.) GKM-rendelet a digitális archiválás szabályairól



315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól



328/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról



4/2002. (II. 26.) OM-rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól


48

49

2.SZ. MELLÉKLET: A KÖNYVTÁR SZABÁLYZATAI

I.

FŐBB RENDELETEK

II.

A KÖNYVTÁRRA VONATKOZÓ ADATOK

50 51

III.

A KÖNYVTÁR FENNTARTÁSA ÉS FELÜGYELETE

51

IV.

A KÖNYVTÁR CÉLJAI, FELADATAI

52

Az iskolavezetés koordináló szerepe

54

A könyvtáros feladatai

54

A szaktanárok feladatai

54

Könyvtárhasználati kompetenciák kialakítása

55

Dokumentumismeret és -használat

55

A könyvtári tájékozódás segédeszközeinek ismerete és használata

55

Önművelés, a szellemi munka technikája

56

V.

A KÖNYVTÁR MUNKARENDJE ÉS MŰKÖDÉSE

60

VI.

GAZDÁLKODÁS

61

VII.

GYŰJTEMÉNYSZERVEZÉS

61

VIII. IX.

A KÖNYVTÁRI ÁLLOMÁNY LELTÁROZÁSA, FIZIKAI ÉS JOGI VÉDELME ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

63 67

Mellékletek

1. sz. melléklet

Gyűjtőköri szabályzat

2. sz. melléklet

Könyvtárhasználati szabályzat

3. sz. melléklet

A könyvtáros munkaköri leírása

4. sz. melléklet

Katalógus - szerkesztési szabályzat

5. sz. melléklet

Tankönyvtári szabályzat


49

50

I.

FŐBB RENDELETEK

A szabályzat a következő jogszabályok alapján készült

1.

1992. évi XXXIII. tv. és módosításai a közalkalmazottak jogállásáról

2.

1997. évi CXL tv. 69 § a)e)a könyvtári szakfelügyeletről, amely kiegészül a 14/2001(VII.5) 3(1)NKÖM rendelettel, amely az iskolai könyvtárakra is kiterjeszti ezt

3.

uo. az 56§(2) az ingyenes könyvtárhasználatról

4.

uo. az 55§(1-2) az alapító okiratban és a működési szabályzatban való részvétel és a KT37§(5)-ben is alaptevékenység

5.

2007. XCVIII. tv. a tankönyvpiac rendjéről

6.

3/1975.(VII. 17) KM-PM rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről

7.

138/1992(X.8)Kormányrendelet 14/ A §(1),f ) a könyvtárostanár illetménynövekedése a hasznosítás mértékétől független

8.

2001 évi XXXVII.Tprt.6§(4) A rászoruló tanulók könyvtári könyvekkel való ellátása

9.

uo. a 7. § a normatíva 25%-a könyvtáré

10. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (kötelességek, jogok,2.sz. melléklet az oktatómunkát segítő alkalmazottak létszáma 11. 20/2012.(VII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (SZMSZ, házirend, PP, iratkezelés, eszközök: 2sz. mellékletben ezek jegyzéke, helyiségek 12. 16/ 2013.(II.28.)EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás… valamint, az intézmény Pedagógiai Programja és helyi tantervei


50

51

II.

1.

A KÖNYVTÁRRA VONATKOZÓ ADATOK

a,

A könyvtár elnevezése:

Debreceni Szakképzési Centrum Bethlen

Gábor

Közgazdasági Szakgimnáziuma Könyvtára

A könyvtár címe:

4026 Debrecen, Piac u. 8.

b,

Létesítésének időpontja: 1857.

c,

A könyvtári rendszerben elfoglalt helye: az iskolai könyvtári rendszer tagkönyvtára

2.

A könyvtár bélyegzője: ovális alakú, a bélyegző felső részében az ovális alaknak megfelelően a könyvtár elnevezése található: Bethlen Gábor Közgazdasági és Postaforgalmi Szakközépiskola Könyvtár a bélyegző alsó felében egyenes vonal a leltári szám helyét jelöli, ezt két csillag fogja közre. Az egyenes vonal alatt a nagybetűs Debrecen felirat olvasható.

III.

A KÖNYVTÁR FENNTARTÁSA ÉS FELÜGYELETE

A könyvtár fenntartója: a Debreceni Szakképzési Centrum


51

52

IV.

A KÖNYVTÁR CÉLJAI, FELADATAI

1.

Az iskola könyvtára az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez,

tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtárpedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység.

Könyvtárunk SZMSZ-e szabályozza a könyvtár működésének és igénybevételének szabályait. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A tankönyveket külön gyűjteményként kezeljük, a külön gyűjtemény nyilvántartásának és használatának sajátos szabályait a tankönyvtári szabályzat tartalmazza.

Könyvtárunk rendelkezik a jogszabályban előírt alapkövetelményekkel: a.

a használók által könnyen megközelíthető könyvtárhelyiség, amely alkalmas az állomány szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására,

b.

legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte,

c.

tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása,

d.

rendelkezik a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel

Könyvtárunk kapcsolatot tart más iskolai könyvtárakkal, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal.


52

53

2. Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai

(2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről166.§(1)-alap és kiegészítő feladatok)

Iskolánk könyvtárának alapfeladatai – a jogszabályoknak megfelelően – a következők:

a.

gyűjteményünk folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása,

b.

tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról,

c.

az iskola pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása,

d.

könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása,

e.

könyvtári dokumentumok kölcsönzése,

f.

tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése tanulóink számára

g.

a könyvtári állomány pedagógiai programnak megfelelő, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével történő fejlesztése.

Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai továbbá:

a.

köznevelési törvényben meghatározott egyéb foglalkozások tartása,

b.

a nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése

c.

számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása,

d.

tájékoztatás

nyújtása

az

iskolai,

kollégiumi

könyvtárak,

a

pedagógiai-szakmai

szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, e.

más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása,

f.

részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében.


53

54

Az iskolai könyvtár könyvtár-pedagógiai feladatai

A könyvtárhasználati ismeretek elsajátítása és a tanulási-önművelési kultúra fejlesztése tantárgyközi feladat, olyan, amely az egész tantestület közös ügye. Az iskola akkor tudja a könyvtár használatára, önművelésre nevelni diákjait, ha ez a feladat áthatja a pedagógiai program egészét.

17.4.1. Az iskolavezetés koordináló szerepe Az intézményvezetés biztosítja a tanulási, önművelési követelmények, elvárások megvalósításához az infrastrukturális feltételeket. A könyvtárossal közösen kialakítja az adott intézmény könyvtár-pedagógiai stratégiáját. Felelős az iskolavezetés, a könyvtáros és a tantestület hatékony együttmunkálkodásáért.

17.4.2. A könyvtáros feladatai A jó könyvtár az iskolai műhelymunka nélkülözhetetlen része, ami egyúttal azt is feltételezi, hogy a könyvtáros szervezi, összefogja, koordinálja a médiatári eszköztárral épülő pedagógiai fejlesztő, önművelő tevékenységet. Kialakítja

az

adott

intézmény

könyvtár-pedagógiai

stratégiáját.

Felelős

a

NAT

könyvtárhasználati

követelményrendszerének eredményes megvalósításáért. A könyvtár-pedagógia hatékony művelésének nem lehet más célja, mint az alapvető elvárás, hogy minden iskolában valósuljon meg a tervszerűen felépített gyakorlatközeli könyvtárhasználat és az erre való nevelés.

17.4.3. A szaktanárok feladatai A könyvtárhasználati ismeretek elsajátíttatása és a tanulási-önművelési kultúra fejlesztése tantárgyközi feladat, tehát az egész tantestület közös ügye, tagjainak munkaszerepétől függetlenül. A helyi könyvtár-pedagógiai program kidolgozásába be kell vonni a szaktanárokat is. Éppen ezért ösztönözni kell a tantestület minden tagját a könyvtár adta tanulási-önművelési alternatívák rendszeres igénybevételére. Ők a felelősek azért, hogy szaktárgyuk műveltséganyagába beépüljenek a médiatári információszerzés különböző csatornái. Legyen jelen mindennapi pedagógiai munkájukban a könyvtári eszköztárra épülő forrásalapú tanítás-tanulás és kutatómunka igénye. Alapozzák meg tanulóikban a könyvtár rendszeres használatának szokását és a különböző önművelési technikák elsajátítását.


54

55

17.4.4. Könyvtárhasználati kompetenciák kialakítása Ismerje meg a tanuló és használja az iskolai vagy más (közművelődési, szak-) könyvtár állományát és szolgáltatásait. Igazodjék el a médiatárak, információs központok gyűjteményében. Gyakorolja a könyvtári eszköztárra épített önálló ismeretszerzést, fejlessze beszédkultúráját, műveltségét, tanulási-önművelési szokásait, rendszeres olvasással és könyvtárhasználattal. Vegye igénybe a tömegmédiumok adta önművelési lehetőségeket.

17.4.5. Dokumentumismeret és-használat Ismerje meg a tanuló és rendszeresen használja az adott műveltségterület nélkülözhetetlen alapdokumentumait (általános és szaklexikonok, enciklopédiák, kézikönyvek, szótárak, összefoglalók, gyűjtemények, gyakorlókönyvek) és modern ismerethordozókat (AV, számítógépes programok, CD, multimédia). Tanulmányozza a könyvtárban található gyermek- és felnőtt lapok, magazinok és szakfolyóiratok rovatait (sajtófigyelés). Tudja használni a megismert dokumentumok tájékoztató apparátusát (tartalom, előszó, mutatók). Ismerje és használja a közhasznú információs eszközöket és forrásokat (internet, fax, cím- és adattárak, statisztikák, menetrendek, telefonkönyvek, névtárak). Figyelje a különböző médiákban megjelent könyv-, video-, CD-újdonságokat, tájékozódjon hagyományos és modern információs csatornák ajánlataiból.

17.4.6. A könyvtári tájékozódás segédeszközeinek ismerete és használata Ismerje meg és rendszeresen használja a szaktárgyi kutató-gyűjtő munkához nélkülözhetetlen kézikönyvtári forrásokat (lexikonok, szótárak, adattárak, forrásgyűjtemények, összefoglalók). Gyakorolja a lexikonok és kézikönyvek használatát

olvasás

közben

(szócikk,

élőfej,

mutatók).

Készségszinten

tájékozódjon

tankönyvekben,

munkafüzetekben, forrás- és szemelvénygyűjteményekben, antológiákban, a tartalomjegyzék, a fejezetek és a mutatók alapján. Gyakorolja a könyvtári eszköztárra épített irodalomkutatást, anyaggyűjtést (jegyzetelés, lényegkiemelés, cédulázás), forráselemzést, önálló információszerzést. Irodalomkutatáshoz, anyaggyűjtéshez bibliográfia, tanulmány, kiselőadás összeállításához használja a könyvtár katalógusait, bibliográfiáit és számítógépes adatbázisát. Legyen képes többlépcsős referenskérdések megoldására a teljes könyvtári eszköztár felhasználásával.


55

56

17.4.7. Önművelés, a szellemi munka technikája Iskolai feladatai és egyéni problémái megoldásához tudja önállóan kiválasztani és felhasználni a könyvtár tájékoztató segédeszközeit. Legyen képes hagyományos dokumentumokból és modern ismerethordozókból információt meríteni, felhasználni és a forrásokat megjelölni. Tudjon több forrás együttes felhasználásával a könyvtári eszköztár igénybevételével (katalógusok, bibliográfiák, kézikönyvek) kiselőadást, tanulmányt, irodalomajánlást, bibliográfiát összeállítani. A megszerzett információkat legyen képes elemezni, rendszerezni és róluk írásban vagy szóban beszámolni. Ismerje a szellemi munka technikájának etikai normáit (idézetek, hivatkozások, utalások, forrásmegjelölés). Iskolában szerzett ismereteit, tanulási-önművelési kultúráját rendszeresen bővítse iskolán kívüli információszerzési csatornák útján (könyvtár, médiák, művelődési, művészeti, tudományos intézmények). Gyűjtse össze könyvtári dokumentumok felhasználásával alkotói életutak legjellemzőbb állomásait. Tudja használni különböző dokumentumok tájékoztató apparátusait (mutatók, tartalomjegyzék, képek, fejezetcímek). Felhasznált taneszközök, oktatási segédletek A NAT könyvtárhasználati követelményrendszere tantárgyi integrációjának megalapozása a tanítás-tanulás folyamatában a következő eszközök és dokumentumok felhasználását igénylik: 

Az iskolai könyvtár teljes eszköztára, szolgáltatásai.



Könyvtári eligazító és információs táblák, demonstrációs eszközök.



Audiovizuális anyag, számítógépes infrastruktúra (adatbázis, internet, multimédia).



Nemzeti alaptanterv.



Az elkészített vagy adaptált könyvtár-pedagógiai helyi tanterv.



A pedagógusok és a tanulók által felhasznált taneszközök.

A könyvtárhasználati tudás megszerzésekor a tanítás-tanulás kiemelt preferenciái a következők: 

önálló ismeretszerzésre, forrásalapú tanulásra nevelés,



változatos tevékenységformák alkalmazása (tanulásszervezés, motiválás, játék),



eszköztudás, gyakorlati technikák elsajátítása (könyvtárhasználat, szaktárgyi ismeretszerzés),



egyénhez igazított differenciált tanulásszervezés (tanulócsoportok, haladási ütem, tananyag, változatos munkaformák),



életkori sajátosságok figyelembevétele (fokozatosság, folyamatosság, motiváció, játék).

*


56

57

A könyvtárhasználati kultúra emelése, a tanulási, önművelési szokások fejlesztése csak akkor lehet eredményes, ha az iskola valamennyi pedagógusa egy közösen vállalt pedagógiai program keretében végzi feladatát, mert csak az együttműködés eredményezheti a hatékony könyvtári eszköztárra és információs bázisra épülő fejlett pedagógiaimódszertani kultúra kialakulását és az igényes tantárgyi integráció létrejöttét. Irodalom A többkönyvű oktatás felé: Könyv és könyvtárhasználati módszerek, példák. (Szerk.: Nagy Attila) Budapest, 1995, OSZK–KMK, 142 p. Báthory Zoltán: Tanítás és tanulás. Budapest, 1992, Nemzeti Tankönyvkiadó, 336 p. Dán Krisztina: Könyvtárhasználat a NAT-ban, könyvtárhasználat a helyi tantervekben. Könyvtárhasználattan, 1997, 2. sz. Homor Tivadar: Könyvtárpedagógia a helyi tantervekben. Iskolakultúra, 1995, 22. sz. 56–61. p. Nemzeti Informatikai Stratégia (NIS) Javaslat. Tervezet. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 1996, különszám. Oroszlány Péter: Könyv a tanulásról. Budapest, 1993, AKG Alapítvány Kiadó. Pőcze Gábor: A NAT és a gyakorlat: A Nemzeti alaptanterv implementációja. Új Pedagógiai Szemle, 1995, 4. sz. Zsolnay József: Az értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógia. Budapest, 1995, ÉKP Központ, 269 p. Zsolnay József: Bevezetés a pedagógiai gondolkodásba. Budapest, 1996, Nemzeti Tankönyvkiadó, 142 p. 3. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok

Követi az ingyenes tankönyvellátásban részesülő diákoknak kiadott kötetek számának alakulását, 

követi a kiadott könyvek elhasználódásának mértékét,



az éves tankönyvrendeléskor beszerzi azokat az elhasználódott kötetek pótlását célzó vagy újonnan kiadott tankönyveket,



a tanév közben lehetőséget biztosít a tanulók számára a tanév közben jelentkező, tankönyvelhasználódásból, tankönyv elhagyásából keletkező hiány pótlására.


57

58

Az iskolai könyvtár állományába veszi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket, azokat leltári nyilvántartásba veszi, majd kikölcsönzi a tanulóknak.

Az SZMSZ-nek a könyvtárhasználat kérdéseit meghatározó rendelkezéseit nyilvánosságra kell hozni az iskola honlapján.

4. A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok

Az intézmény számára vásárolt dokumentumok nyilvántartása 

az intézmény számára vásárolt összes dokumentumot könyvtári nyilvántartásba kell venni



a könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni



az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket szintén nyilvántartásba kell venni

5. A könyvtár gyűjtőköre

A könyvtár típusából adódóan nem törekszik teljességre. Három alapvető szempontot kell figyelembe venni: -

a tanulók szükségleteihez kell igazodni

-

értékes könyvekre van szükség

-

tekintettel kell lenni a művek időszerűségére

-

az iskola pedagógiai programja kívánta követelmények

A következő dokumentum-fajtákra terjed ki a gyűjtőkör: -

nyomtatott információ-hordozók: könyvek és folyóiratok,

-

audiós információ-hordozók: hanglemezek, hangkazetták, CD-k

-

vizuális eszközök: videofilmek – multimédiás információ hordozók.

A könyvek közül nemcsak a házi és ajánlott olvasmányok beszerzése a feladatunk, hanem a tanítási-tanulási folyamatban munkaeszközként használható egyéb könyveké is.


58

59

A nevelő és tanítvány számára egyaránt biztosítja az önálló ismeretszerzéshez szükséges dokumentumokat, amelyek a mindennapi munkában és tanulásban szükségesek.

Ezeken a területeken minden összefoglaló, alapvető könyvet gyűjt a könyvtár, de a gyorsabban avuló, esetleg egy évig aktuális könyvekre is szükség van. Az új dokumentumok szükségessé teszik az alapvető kézikönyvek minél nagyobb számban történő beszerzését is. A folyóiratok közül a szakmai és gazdasági vezetőkkel való egyeztetés révén válogatja ki a megrendelendő folyóiratokat.

Az állomány feltárása: a különböző dokumentum-típusokról egyedi, számítógépes nyilvántartást vezet a könyvtár a SZIRÉN integrált könyvtári számítógépes program alapján.

6. A könyvtár használatára vonatkozó szabályok:

(Részletesen a szabályzat 2-es számú melléklete tartalmazza a könyvtárhasználatra vonatkozó ismereteket.) a, Iskolánk könyvtára zárt. Olvasói az iskola tanulói, nevelői és egyéb területen dolgozói. A könyvtárba a beiratkozás minden estben személyesen történik. Az olvasókat a SZIRÉN kölcsönzési programjában tartjuk nyilván. Az adataikban bekövetkezett változásokat az iskolatitkár jelzéseinek megfelelően vezeti át a könyvtár. A könyvtárat igazgatói engedéllyel látogathatják más oktatási intézmények tanulói és tanárai. Lehetőséget kapnak az iskola már végzett tanulói is a könyvtárhasználatra, valamint a felsoroltak hozzátartozói is.

b, A könyvtár szolgáltatásai a beiratkozott olvasók számára:

A kölcsönzésen túl az olvasóknak lehetőségük van a helybenolvasásra, könyvtár valamennyi dokumentum-típusa, a SZIRÉN számítógépes könyvtári rendszer adatbázisainak használatára, egyéb multimédiás eszközök igénybe vételére. A könyvtárban rendszeres tájékoztató tevékenység folyik. Az igényeknek megfelelően sor kerül különböző rendezvények lebonyolítására is, kiscsoportos foglalkozásokra, nyelvi órákra stb. A könyvtár fontos feladata az aktuális igények kielégítése, vetélkedőkre való felkészítő tevékenység, irodalom biztosítása.


59

60

Az olvasók jogait és kötelességeit az érvényben lévő könyvtári rendeletek biztosítják. Az iskolai könyvtárból egyetlen dokumentumot sem lehet kikölcsönözni nyilvántartás nélkül. Az olvasóknak egyéni használatra kiadott könyvekről egyéni, számítógépes kölcsönzési nyilvántartást vezet a könyvtár. A tanári munkaközösség által huzamosabb ideig használt könyvekről csoportos nyilvántartás készül.

A könyvtár rendszeresen felvilágosítást nyújt a tanulóknak és az iskola nevelőinek a megjelenő új könyvekről. Bibliográfiát készít a különböző vetélkedőkhöz és az olvasók kéréseinek megfelelően az őket érdeklő témakörökben. Szükség esetén könyvtárközi kölcsönzést folytat. A könyvtár továbbítja az oktatási és kulturális intézmények információit, programjait az olvasóknak.

V.

A KÖNYVTÁR MUNKARENDJE ÉS MŰKÖDÉSE

A könyvtár állományának jelentős részét a könyvtári helyiség zárt 75 % és nyitott 25 % szekrényben a Könyvtári Raktározási Táblázatok szerint megállapított raktári jelzetek sorrendjében helyezi el. A munkaközösségeknek átadott t könyveket letétként kezeli.

A könyvtáros munkarendje: A könyvtárban egyfél munkaidős és egy főhivatású könyvtáros dolgozik. A főhivatásúmunkaideje heti 40 óra. Ebben benne van a félóra ebédidő is. A félmunkaidős könyvtáros munkaideje heti 20 óra. A nyitvatartási idő heti 22 óra. A fennmaradó18 órából 10 órát adminisztratív és állománykezelési munkálatokra fordítja, valamint további 8 órát a tantestületi értekezleten való tájékozódásra, könyvvásárlásra, megrendelésre, a könyvpiacon való tájékozódásra, a könyvtári állomány megismerésére, önképzésre kell fordítania. A félmunkaidős könyvtáros a felsoroltaknak a felét tölti könyvtári munkával. (Részletesen


a

mellékletben)

60

61

VI.

GAZDÁLKODÁS

A köznevelési intézmények gazdálkodási jogkörrel nem rendelkeznek. Él a pályázat lehetőségeivel minden olyan esetben, amely a gyarapítást célozza meg. A rendelkezésre álló anyagi forrásokat célszerűen, arányosa kell felhasználni minden egyes beszerzés csak a könyvtáros tudtával,és beleegyezésével történhet.

A könyvtár köteles minden dokumentumról, a számvitel rendjéről szóló rendelet alapján állomány-nyilvántartást (leltárt) vezetni, amelyek alapján az állomány egészének darabszáma és értéke, továbbá az egyes dokumentumok értéke bármikor megállapítható és ellenőrizhető. Ez a SZIRÉN számítógépes könyvtári program használatba vétele óta számítógépen történik. Az új szerzéseket csak itt tartjuk nyilván. -

A könyvtár állományához tartozó valamennyi dokumentumon fel kell tüntetni az állomány-nyilvántartás (leltár) sorszámát.

-

Egyedi nyilvántartású dokumentumoknál olyan állomány-nyilvántartást (leltárt) kell vezetni, amely o

tartalmazza a dokumentum egyedi azonosíthatóságához szükséges adatokat

o

tájékoztat a dokumentumok beszerzésének idejéről és módjáról

o

feltünteti a dokumentumok beszerzési árát, illetőleg becsértékét, valamint

o

tartalmazza a dokumentum állományból törlésére vonatkozó utalást.

-

A dokumentumok becsértékét a könyvtár az antikvár forgalmi érték figyelembevételével állapítja meg.

-

A könyvtári állomány ellenőrzése, valamint állomány-nyilvántartásból való törlése a könyvtári leltár állomány-nyilvántartás alapján történik.

-

A könyvtári állomány leltározásának módjai mennyiségi felvétel, amelynél az összehasonlítást a nyilvántartások alapján a felvétel alkalmával kell végrehajtani úgy, hogy a leltározást a nyilvántartások alapján a felvétel alkalmával kell végrehajtani úgy, hogy a leltározás során az állomány tételesen kerüljön a nyilvántartásokkal összehasonlításra.

VII.

GYŰJTEMÉNYSZERVEZÉS

Gyarapítás

Az állománygyarapítás módjai: DR.TÓTH LÁSZLÓ TAMÁSNÉ

61

62

o vétel: -

megrendeléssel,

-

közvetlenül a boltokból (általában ez a forma a dönt)

o ajándék: -

független a könyvtári költségvetéstől

o csere: -

szintén független a költségvetéstől

-

kis szerepet játszik az állománygyarapításban.

Állományapasztás

Az állományapasztás jogcíme: Az állományból a dokumentum az alábbi okok miatt törölhet

-

tervszerűállományapasztás (az elavult és fölösleges dokumentumok

-

folytonos kivonása évente egy alkalommal)

-

természetes elhasználódás

-

hiány (ez kis mennyiségben minden tanév végén előfordul, ilyenkor a tanuló megfizeti a könyv jelenlegi forgalmi értékét)

Az állomány ellenőrzése

A könyvtári állomány leltározása – azaz mennyiségi felvétele – a 3/1975.(VIII.17) KM-PM együttes rendeletnek megfelelően történik.


62

63

VIII.

A KÖNYVTÁRI ÁLLOMÁNY LELTÁROZÁSA, FIZIKAI ÉS JOGI VÉDELME

A könyvtáros tanár a rábízott állományért anyagi és erkölcsi értelemben is felelős. Az állomány ellenőrzést a 3/1975.(VIII:17.) KM-PM rendelet szabályozza. Az állományellenőrzés lehet: 

Jellege szerint: időszaki vagy soron kívüli



Módja szerint: folyamatos vagy fordulónapi



Mértéke szerint:teljes körű vagy részleges

Az időszaki leltározást a könyvtár (10.001 – 25.000 könyvtári egységgel rendelkezik) 3 évenként köteles végezni.

Időszaki leltározáson kívül a könyvtár köteles soron kívüli leltározást tartani, ha az állományban elháríthatatlan esemény, vagy bűncselekmény károkat okozott. Ilyen esetben csak az állomány károsodott részére kell e leltározást kiterjeszteni.

Ezen túlmenően leltározást kell végrehajtani abban az esetben, ha a könyvtárvezető személyében változás következik be, valamint abban az esetben, ha az iskolai tulajdon védelme nincs kellően biztosítva. Ezekben az esetekben a soronkívüli leltározást a könyvtárnak csak arra a raktárára, gyűjteményére kell kiterjeszteni, amelynek ellenőrzését a fennálló körülmények indokolják.

A könyvtárvezető személyében bekövetkezett változás esetén a fenntartó köteles leltározást elrendelni, ha a könyvtárat egy személyben kezeli.

Folyamatos leltározást a könyvtár az állomány részlegeiben egymás után és valamennyi dokumentumra kiterjedően meghatározott időtartam alatt, könyvtári szolgáltatások szüneteltetése nélkül bonyolítja le.


63

64

Fordulónapi leltározást meghatározott nappal (fordulónappal) kezdődően és a fennálló állapotnak megfelelően kell a könyvtárban végrehajtani. A fordulónapi leltározás időtartama alatt a könyvtári szolgáltatások szüneteltethetők.

A teljeskörű leltározás a könyvtár állományának egészére kiterjed. A könyvtárban legalább minden második időszaki leltározáskor teljeskörű állományellenőrzést kell végrehajtani.

Amennyiben a leltározás alatt a kölcsönzési szolgáltatások nem szünetelnek, a könyvtárnak biztosítani kell, hogy egy dokumentum csak egyszer kerüljön felvételre.

A leltározáshoz leltározási ütemtervet kell készíteni, amit a fenntartó iskola hagy jóvá -

a leltározás lebonyolításának módját (folyamatos vagy fordulónapi),

-

a leltározás kezdő időpontját, időtartamát valamint a záró jegyzőkönyv előterjesztésének időpontját,

-

a leltározás mértékét (teljeskörű vagy részleges),

-

a részleges leltározás esetén az ellenőrzés kiválasztott részlegek megnevezését, továbbá mind teljes, mind a részleges leltározás esetén az egyes részlegek ellenőrzésének időrendjét,

-

a leltározás munkálataiban résztvevő (irányító, felvevő, ellenőrző) személyek nevét.

Az egyedi nyilvántartások, dokumentumok leltározása mindig tételesen, a leltári jelzetnek figyelembevételével történik. A leltározásban legalább két személynek kell részt venni.

Amennyiben a könyvtárat egy személy kezeli, a fenntartó köteles a könyvtáros mellé a leltározás időtartamára lehetőleg könyvtári szakképzettséggel rendelkező munkatársról gondoskodni.

Azokat a dokumentumokat, amelyeket a könyvtár kikölcsönzött vagy fordításra, köttetésre, restaurálásra, másoltatásra letétbe adott át és az átadás megtörténtét szabályszerűen igazolni tudja – a leltározás során meglévő dokumentumnak kell tekinteni. A leltározás befejezésével haladéktalanul jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni -

a leltározás jellegét (időszaki vagy soronkívüli),


64

65

-

a leltározás számszerű végeredményét, ideértve a nyilvántartások alapján kiszámítható névleges állományra, a leltározáskor mutatkozó tényleges állományra, a hiány agy többlet mennyiségére és értékére vonatkozó összesített adatokat.

-

az egyedi nyilvántartású dokumentumok esetében a hiányzó, illetőleg többletként jelentkező dokumentumok tételes felsorolását, összesített nyilvántartású dokumentumok esetében pedig a hiányzó vagy többletként jelentkező dokumentumok összesített megjelölését.

A jegyzőkönyvet a könyvtár vezetője írja alá. A könyvtár vezetésében bekövetkezett változáskor lebonyolított leltározás esetén a jegyzőkönyvet mind az új, mind a korábbi könyvtárvezetőnek alá kell írnia.

A leltározásról felvett jegyzőkönyvben megállapított hiány, illetőleg többlet okait a könyvtár köteles a jegyzőkönyv elkészítésétől számított 30 napon belül kivizsgálni. Egyben a felelős személyek felelősségre vonása mellett intézkedni kell az előidéző okok lehetőség szerinti megszüntetésére. Leltározás során többletként jelentkező dokumentumokat gyarapodásként kell nyilvántartásba venni. Gyarapodásként kell nyilvántartásba venni a könyvtár állományából egyszer már törölt, de később előkerült dokumentumokat is.

Leltározás alkalmával mutatkozó hiány esetén a könyvtár vezetőjét felelősségre kell vonni, ha -

bizonyíthatóan nem tartotta, illetőleg nem tartatta meg a könyvtári nyilvántartási, kezelési, használati, működési szabályokat,

-

nem hívta fel adott esetben írásban a fenntartó figyelmét arra, hogy a könyvtár állománya károsodásnak van kitéve,

-

a hiány a 24-25.§-okban meghatározott mértéket meghaladja,

-

felelősségre vonás esetén a fenntartó köteles megvizsgálni, hogy a felelősség a könyvtárvezetőn kívül még kit és milyen mértékben terhel, illetve a könyvtárvezető vétlensége esetén terhel-e más dolgozót.

Kivitelezés az állomány-nyilvántartásból A könyvtár állomány-nyilvántartásból a dokumentumokat -

selejtezés vagy

-

egyéb ok címén szabad kivezetni (törölni) a 15-25. §-ban foglalt rendelkezések szerint.


65

66

Tervszerű állományapasztás a könyvtár rendeltetésszerű feladatainak ellátására elsősorban tartalmi szempontból alkalmatlanná vált dokumentumoknak az állományból való folyamatosan történő kivonását jelenti.

Amennyiben a leltározáskor kimutatott hiány nem szándékos magatartásból ered, hanem elkerülhetetlen tárolási, illetőleg kezelési veszteségnek minősül, ennek megengedhető hiány címén való törlését a fenntartó szerv (iskola) engedélyezheti. A megengedhető hiány mértéke nem haladhatja meg a 25.§-ban a könyvtárra meghatározott értéket. A megengedhető hiány mértékének megállapításánál a dokumentumok között, azok nyilvántartási típusa, továbbá leltározási módja tekintetében különbséget kell tenni.

Egyedi nyilvántartású dokumentum esetében a megengedhető hiány mértéke az I. csoportba tartozó tárolás figyelembe vételével 4 ezrelék. A leltározás kapcsán a könyvtári állomány-nyilvántartásból megengedhető hiány címén eltelt időszak egy évére megállapított ezreléknek, valamint a legutolsó leltározás óta eltelt időszak befejezett éveinek a szorzata adja.


66

67

IX.

ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

Jelen szervezeti és működési szabályzatot (SZMSZ) csak a nevelőtestület módosíthatja az iskolaszék, a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat véleményének kikérésével. Az intézmény eredményes és hatékony működtetéséhez szükséges további rendelkezéseket – mint pl. a belső ellenőrzés szabályzatát, az irat- és pénzkezelés, bizonylatolás rendjét, az intézményi gazdálkodás szabályait – önálló szabályzatok tartalmazzák. E szabályzatok mint igazgatói utasítások jelen SZMSZ változtatása nélkül módosíthatók.

Debrecen, 2016. augusztus

-------------------------------igazgató


67

68

1. sz. melléklet:

GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT

20/2012(VIII.31.) EMMI rendeletet Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű szakkönyvtár, amelynek legalapvetőbb sajátos feladata az iskolai oktató nevelő munka megalapozása. E feladat ellátása érdekében az iskolai könyvtár szisztematikusan gyűjti, feltárja, megőrzi és rendelkezésre bocsátja dokumentumait.

Az iskola jellegéből adódó alapfunkciók: -

Biztosítani az iskola pedagógusai részére a szakmai továbbképzéshez és önműveléshez a szakirodalmat.

-

Biztosítani az iskola tanulói részére az önálló ismeretterjesztő készség kialakítása érdekében, a tantervi anyag elsajátítását segítő szak- és ismeretterjesztő irodalmat.

-

Biztosítani az iskola vezetői részére az iskolaszervezéshez, gazdálkodáshoz, ügyintézéshez szükséges könyveket.

-

Közvetíteni a hálózati központtól kapott pedagógiai információkat.

A könyvtár csak úgy tud eleget tenni feladatainak, ha állománya gyűjtemény jellegű, az iskola minden funkciójának megfelelő állománycsoporttal rendelkezik. A különböző állománycsoportokat a feladatoknak megfelelő tartalmi mélységben, mennyiségben szerzi be. A könyvtár fő gyűjtőkörének területeit az iskola első funkciójából adódó feladatok megvalósítását segítő dokumentumok alkotják. Az iskola múltjából és jelenlegi képzési területéből adódóan a szakmai képzéshez szükséges, valamint az érvényben lévő pedagógiai program követelményeihez kell igazodnia.

Gyűjtőkör: A dokumentumoknak különböző szempontból meghatározott köre. A szisztematikus, tervszerű és folyamatos gyűjtőmunka alapja, az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata. A gyűjtőmunka más oldalról szelektív is, mely szempontjait a gyűjtőköri szabályzatban leírt fő- és mellék gyűjtőkör határozza meg. DR.TÓTH LÁSZLÓ TAMÁSNÉ

68

69

A fő gyűjtőkör területei -

kézikönyvek

-

a tanított szaktárgyakhoz szorosan kapcsolódó szakirodalom

-

a pedagógiai kiadványok válogatással

-

válogatott szépirodalom (házi és ajánlott), valamint klasszikus, a mai magyar irodalom legértékesebb művei

-

aktuális témák irodalma (iskolai ünnepélyek, vetélkedők, versenyek megrendezéséhez szükséges dokumentumok)

-

a legfontosabb helytörténeti kiadványok és az iskola történetével, életével kapcsolatos dokumentumok

-

időszaki kiadványok

-

a tanórákon használható hanglemezek, szalagok, videokazetták, stb.

A mellékgyűjtőkör területei -

a tanult tárgyakban részletesebb ismereteket nyújtó dokumentumok

-

a tanároknak a szaktanári órákra való, elmélyült felkészülést biztosító művek

-

a szakirodalom olyan újdonságai, melyeknek megjelenését nagy társadalmi érdeklődés kíséri

-

szépirodalom (a különös társadalmi érdeklődés által kísért szépirodalmi művek)

-

azok az AV-dokumentumok, melyek a tanulók nyelvtanulásának, művészeti, irodalmi ismereteinek önművelés útján történő elmélyítését szolgálják

-

periodikumok (az oktató-nevelő munkát segítő folyóiratok)

Egyes állományrészek elkülönítése 1.

Központi könyvtár

-

Kézikönyvtár (nem kölcsönözhető)

-

Kölcsönzési anyag

-

Minden olyan folyóirat, mely általános érdeklődésre tarthat számot

2.

Hivatali segédkönyvtár (nem kölcsönözhető) Az iskolavezetéssel kapcsolatos munkaügyi, gazdasági és adminisztrációs munkát segítő könyvek, jogszabálygyűjtemények, ügyviteli szabályzatok, a pénz- és anyaggazdálkodás körébe tartozó művek


69

70

3.

A könyvtár módszertani feldolgozó és tájékoztató segédkönyvtára (nem kölcsönözhető) Címleírási, szakozási segédletek, szabványok, könyvtári szakszótárak, általános és szakbibliográfiák, könyvkiadói jegyzékek, repertóriumok, kötetkatalógusok

4.

Helyismereti gyűjtemény (nem kölcsönözhető) Az iskola életével, működésével, történetével kapcsolatos dokumentumok (évkönyvek, sajtókönyvek, fotók, stb.)

5.

Egyes szaktantermek, előadótermek gyűjteményei (nem kölcsönözhető)

-

A szaktárgyak legfontosabb kézikönyvei

-

A munkaeszközök jellegű segédletek, szótárak, határozók, táblázatok, feladatgyűjtemények

-

A szemléltetéshez szükséges AV-dokumentumok

A beszerzendő művek példányszámai Meghatározó:

1.)

A könyvtár fő- vagy mellékgyűjtőkörébe tartozik-e

2.)

Hány elkülönített állományrészbe tartozik

Ennek megfelelően házi olvasmányok legalább 5 tanulónként 1 példány. Ajánlott olvasmányokból 10 tanulónként 1 példány. A szaktantermekben munkaeszközként használt művekből annyi példány, hogy egy tanulócsoportban legalább minden 2 tanulóra jusson 1 példány. A szaktanárok által kijelölt és az oktató – nevelő munkában felhasznált művekből legalább 3-4 példány. AV-dokumentumokból 1-1 példány.

Ajándék: csak a gyűjtőkörbe tartozó dokumentumok kerülhetnek be.

GYŰJTŐKÖR FORMAI SZEMPONTBŐL DR.TÓTH LÁSZLÓ TAMÁSNÉ

70

71

Nyomtatott dokumentumok

Földrajzi – nyelvi – időhatározók Magyarországon, magyar nyelven megjelenő kurrens dokumentumokat gyűjtjük.

A gyűjtés szintje és mélységeállománycsoportokként Az iskolai könyvtár gyűjtőköre középszinten az ismeretek minden ágára kiterjed. A teljesség igényével gyűjtendők a helyi tantervben meghatározott házi és ajánlott olvasmányok, a munkáltató eszközként használatos művek. Kiemelten, de nem teljességre törekvően gyűjti a tananyaghoz közvetve kapcsolódó szép és ismeretközlő irodalmat.

KÉZIKÖNYVEK általános lexikonok, általános enciklopédiák

SZÉPIRODALOM A teljesség igényével gyűjti: -

átfogó lírai és drámai antológiák a világ és a magyar irodalom bemutatására

-

a tananyag által meghatározott klasszikus és kortárs szerzők válogatott művei, gyűjteményes kötetei

-

népköltészetet reprezentáló antológiák, gyűjteményes kötetek

-

a tudományok, a kultúra, a hazai és egyetemes művelődéstörténet összefoglaló dokumentumai

ISMERETKÖZLŐ IRODALOM -

a tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó, a tudományok egészét vagy azok részterületeit bemutató szakirányú segédkönyvek

-

a szaktudományok alap- és középszintű elméleti és történeti összefoglalói

-

munkáltató eszközként használatos művek, középszintű ismeretterjesztő irodalom

-

érvényben lévő tankönyvek, tantervek, munkafüzetek, feladatlapok, pályaválasztási útmutatók, felvételi követelményeket tartalmazó kiadványok


71

72

KÉZIRATOK Az iskola történetével, életével, névadójával, ifjúsági szervezeteivel kapcsolatos nyomtatott dokumentumok.

Kiemelten, de nem teljességre törekvően gyűjti: -

az oktatott szakmai tárgyak o

statisztika

o

közgazdaságtan

o

gazdaság

o

jog

o

adó- és társadalombiztosítás

o

pénz- és bankügy

o

külkereskedelmi ismeretek

o

könyvvitel

o

gép- és gyorsírás

o

levelezés

o

titkári ismeretek

o

programozás

o

számítástechnika

o

számítástechnikai rendszerszervezés

o

posta, postaforgalom

o

idegen nyelvek: 

angol



német



francia



orosz



kínai

középszintű és tudományos igényű műveit. -

a kiemelkedő, de a tananyagban nem szereplő kortárs magyar és külföldi alkotók művei

-

tematikus antológiák

-

ifjúsági regények

-

elbeszélés és verses kötetek


72

73

-

a szaktudományok középszintű elméleti és történeti összefoglalói

-

Debrecenre vonatkozó helytörténeti kiadványok

Szelektálva gyűjti: -

regényes életrajzok, történelmi regények

-

az iskolában tanított nyelvek oktatásához, a nyelvtudás szintjének megfelelő olvasmányos irodalom

-

a tanult tárgyakban való elmélyülést és a tananyagon túlmutató tájékozódást kielégítő alap- és középszintű ismeretterjesztő irodalom

-

az iskolában oktatott nyelvek tanításakor felhasználható idegennyelvű segédkönyvek

Pedagógiai gyűjtemény: -

a szakmai továbbképzést és órákra felkészülést segítő alapszintű pedagógiai szakirodalom:pedagógiai lexikonok, neveléstörténeti összefoglalók, dokumentumgyűjtemények, a legfontosabb pedagógiatörténeti munkák

-

a nevelés és oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyvek

-

művelődés- és oktatáspolitikával kapcsolatos művek

-

a feldolgozó munkához, gyarapítás, nyilvántartás, bibliográfiai leírás, osztályozás és indexelés, a katalógusszerkesztés szabályait tartalmazó segédletek

-

a könyvtárakat érintő jogszabályok, irányelvek, az olvasási technikával, könyvtárhasználatra neveléssel kapcsolatos módszertani kiadványok

-

az iskolai könyvtárak állományára vonatkozó alapjegyzékek, mintakatalógusok

-

az OPKM és a Pedagógiai Intézet iskolai könyvtárakkal kapcsolatos kiadványai

Hivatali segédkönyvtár: -

munkaviszonnyal,

munkarenddel,

munkaügyi

vitákkal,

bérezéssel,

munkaidővel,

munkaszervezéssel,

munkavédelemmel kapcsolatos irodalom - költségvetéssel, gazdálkodással kapcsolatos dokumentumok - társadalombiztosítással, családvédelemmel kapcsolatos jogszabályok

Periodika-gyűjtemény


73

74

AV-gyűjtemény: taneszköz-jegyzék alapján -

a különböző tantárgyak oktatásához rendszeresen felhasználható oktató és ismeretterjesztő AVdokumentumok

Hangzó és egyéb gyűjtemények Válogatva, az igényeknek és az anyagi erőforrásoknak megfelelően gyűjti.


74

75

2. sz. melléklet

KÖNYVTÁRHASZNÁLATI ÉS SZOLGÁLTATÁSI SZABÁLYZAT 1. A könyvtár használóinak köre

Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói és a tanulókon keresztül a szüleik használhatják. Szükség esetén az iskola tanulói számára előadást, foglalkozást tartó külső nevelő is igénybe veheti a foglalkozás megtartásához szükséges könyvtári szolgáltatást.

A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. Beiratkozás: a tanulói jogviszony, illetőleg a munkaviszony kezdetekor, személyesen.

A könyvtár beiratkozásnál a következő adatokat kéri: 

név (asszonyoknál születési név),



állandó lakhely, illetve ideiglenes lakcím



osztály

Az adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni az intézménynek. A tanulóknak az iskolából történő eltávozási szándékáról az iskolatitkár tájékoztatja a könyvtáros tanárt. A nyugdíjba vonuló vagy más okokból, az iskolából eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt leadják.

Az adatokat a könyvtár az integrált számítógépes rendszerében rögzíti, azokat csak az olvasóval való kapcsolattartáshoz, a könyvtári nyilvántartásokhoz illetve tartozás esetén a végrehajtási eljáráshoz használja fel. Az adatok a könyvtári tagság megszüntetése után törlésre kerülnek.


75

76

2. A könyvtárhasználat módjai 

helyben használat,



kölcsönzés,



könyvtárközi kölcsönzés,



csoportos használat

Helyben használat Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: 

a kézikönyvtári állományrész,



a különgyűjtemények: audiovizuális (AV) anyagok, elektronikus dokumentumok, muzeális dokumentumok, folyóiratok (legutolsó számok)

A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad: 

az információk közötti eligazodásban,



az információk kezelésében,



a szellemi munka technikájának alkalmazásában,



a technikai eszközök használatában.

A könyvtárban elhelyezett számítógépek használata: A könyvtárban elhelyezett számítógépeket tanítványaink a könyvtár nyitvatartási ideje alatt szabadon használhatják. Tanári felügyelet nélkül a számítógépek használata tilos. A tanulók felelősséggel

tartoznak

a

számítógép

hibáinak,

esetleges

hiányosságainak

azonnali

bejelentéséért. Ha a tanuló nem jelentette be, hogy a számítógépet hibás, működésképtelen, hiányos állapotban találta, akkor a hiba, hiányosság bekövetkeztét az ő munkálkodása következményének kell tekinteni. A könyvtárban elhelyezett tanulói gépek forgalmazását ellenőrizzük. DR.TÓTH LÁSZLÓ TAMÁSNÉ

76

77


77

78

Kölcsönzés 

A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtárostanár tudtával szabad kivinni.



Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad.



A kölcsönzés nyilvántartása informatikai eszközökkel történik.

Kölcsönzési határidő: -

tanulóknál könyvtári könyv legfeljebb 3 hétig maradhat, indokolt esetekben hosszabbításra kerülhet sor

-

a házi olvasmányok kölcsönzési határideje a kereslettől függően rövidebb ennél (1 hét)

-

a tanárok által rendszeresen használt könyveket a tanév végéig kölcsönzi a könyvtár

-

a nem nyomtatott információ-hordozókat csak helyben lehet használni, ill. másolásra van lehetőség.

A könyvtárból egy alkalommal legfeljebb öt dokumentum kölcsönözhető három hét időtartamra. A kölcsönzési határidő egy – indokolt esetben két – alkalommal meghosszabbítható újabb három hétre. A több példányos kötelező és ajánlott olvasmányok kölcsönzési határideje és hosszabbítása szükség esetén négy hét lehet. A kölcsönzésben lévő dokumentumok előjegyezhetők.

Az iskolából távozó, illetőleg az érettségiző tanulók esetében a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a kölcsönzött tankönyveket, tartós tankönyveket, egyéb könyvtári dokumentumokat vissza kell szolgáltatni az iskolából való távozás előtt egy héttel.

A pedagógusok a tanév során egy-egy tananyagrészhez a szükséges mennyiségű dokumentumot az anyagrész feldolgozásához szükséges ideig használhatják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvekkel kapcsolatos szabályokat SZMSZ-ünk 5. sz. melléklete tartalmazza. Az elveszett vagy rongálástól könyvtári használatra alkalmatlanná vált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni.

A könyvtár nyitva tartási ideje


78

79

Hétfő

08:00-15:00

Kedd

08:00-14:00

Szerda

08:00-12:00

Csütörtök

09:00-15:00

Péntek

09:00-12:00

Csoportos használat Az osztályok, a tanulócsoportok, a szakkörök részére a könyvtáros-tanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők könyvtárhasználatra épülő szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak. A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított, a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad a foglalkozások megtartásához.

A könyvtár egyéb szolgáltatásai 

információszolgáltatás,



szakirodalmi témafigyelés,



irodalomkutatás,



ajánló bibliográfiák készítése



internet-használat



fénymásolás (a szerzői jogok figyelembe vételével)


79

3. sz. melléklet

A KÖNYVTÁROS MUNKAKÖRI FELADATAI

Braun Krisztina informatikus könyvtáros

Név:

Braun Krisztina

Munkahelye:

Debreceni Szakképzési Centrum Bethlen Gábor Közgazdasági Szakgimnáziuma

Kinevezője, a munkáltatói

Debreceni Szakképzési Centrum Bethlen Gábor Közgazdasági Szakgimnázium igazgatója

jogkör gyakorlója Közvetlen felettese:

igazgatóhelyettes

Besorolás megnevezése:

informatikus könyvtáros

Munkaköre megnevezése:

informatikus könyvtáros

A munkakör célja:

- A rendelkezésre álló szakkönyvek, kiadványok, folyóiratok segítségével a szakmai munka segítése, az oktató-nevelő munka színvonalának szinten tartása, fejlesztése - az iskola nevelőinek, tanulóinak, egyéb dolgozóinak könyvtári ellátása

Fegyelmi eljárást ellene az igazgatóhelyettes kezdeményezésére a Debreceni Szakképzési Centrum Bethlen Gábor Közgazdasági Szakgimnázium igazgatója indíthat.

Munkaköre

betöltésének

munkakörrel

szemben

feltételei,

a

támasztott

követelmény:

A 2011. CXC. Törvényben meghatározott általános alkalmazási feltételek szerint: A 1992. évi XXXIII. tv. és 138/1992. évi kormányrendelet A Munka Törvénykönyve (2012. évi I. tv.) Az iskolai könyvtár alapdokumentumai: A 3/1975. (VIII. 17) KM-PM sz. együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről és az állományból való törléséről. Az iskola pedagógiai programja, SZMSZ, HÁZIREND

A

munkakör

ellátásához

szükséges

személyes

tulajdonságok

(kompetenciák):

- Szervező és lényeglátó képesség - Segítőkészség

80

81

- Érzékenység a tanulói problémákra - Objektív ítélőképesség - Elhivatottság - Türelem - Meggyőzőerő -

Kiváló kapcsolatteremtő és konfliktusfeloldó

képesség - Empátia Elvárás a közoktatásra és a szakterületre vonatkozó jogszabályok, utasítások és belső szabályzati rendszer ismerete, szervezői képesség, problémamegoldó és rendszerező képesség. Munkavégzés helye:

Debreceni Szakképzési Centrum Bethlen Gábor Közgazdasági Szakgimnáziuma 4026 Debrecen, Piac u. 8.

Munkaideje:

Heti 40 óra (22 óra kölcsönzés, 10 óra könyvtári feldolgozó munka, 8 óra iskolán kívüli felkészülési munka; nyilvántartást vezet, ellenőrzi: igazgatóhelyettes)

Az általános munkaidő-beosztás szerinti munkaidő:

-

Munkaköri kapcsolatrendszere:

- közvetlen felettese: igazgatóhelyettes - kapcsolatot tart fenn saját munkatársaival - munkaköri kapcsolatot tart fenn a szülőkkel, a társintézmények

munkatársaival,

a

továbbképző

intézményekkel - a diákokkal Helyettesítés:

A helyettesítése a kiírás szerint történik

A munkavégzés során együttműködik:

- az iskola vezetőivel - a munkaközösség-vezetőkkel - az osztályfőnökökkel - a szaktanárokkal

A munkakör betöltőjének jogai:

A munkavállaló joga, hogy:

1. Személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, tevékenységét értékeljék és elismerjék. 2. A nevelési, illetve a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot a nevelés és tanítás módszereit megválassza. DR.TÓTH LÁSZLÓ TAMÁSNÉ

81

82

3. A helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, (ruházati) és más felszereléseket. 4. Az egyenlő bánásmód követelményének megtartásával saját világnézete és értékrendje szerint végezze, munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené, késztetné a gyermeket, tanulót. 5. Irányítsa és értékelje a gyermekek, tanulók munkáját. 6. Hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez. 7. A nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. 8. Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában. 9. Szakmai egyesületek, kamarák tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában. 10. Az oktatási jogok biztosához forduljon. 11. A házirend előírásainak betartatása. Munkaköri feladatai: - A könyvtáros sajátos eszközeivel, a könyvtár kínálta lehetőségekkel segíti az intézmény oktató-nevelőmunkáját. - Felelős a könyvtár helyiségeinek és felszereléseinek állagmegőrzéséért, a könyvek leltári meglétéért. - A könyveket szakszerűen tárolja, katalogizálja. Külön kezeli a tanári kézipéldányokat és az ifjúságnak kölcsönözhető állományt. Segíti a szaktantermi letéti állománykialakítását. - A könyvekről leltárkönyvet fektet fel, azt naprakészen vezeti. - Precízen kezeli a kölcsönzési naplót, s a könyvek visszahozásával késlekedőket felszólítja a könyv visszaszállítására. - Kezeli, rendszerezi és működteti a folyóirat-olvasót és fonotékát is. - Figyelemfelkeltő, a könyvtári szolgáltatást népszerűsítő propagandaanyagot helyez el az iskola folyosójának e célra kialakított részen, s a tárlóban rendszeresen kiállítja az újonnan szerzett könyveket, folyóiratokat. - Állandó kapcsolatot tart az iskola vezetőségével és a szaktanárokkal. A könyvtári szolgáltatás fejlesztésével kapcsolatos igényeket felméri. - A szerzeményezést folyamatosan, szakszerűen és az igényeknek megfelelően végzi, a könyvbeszerzésre fordítható pénzkeret figyelembevételével. - A tankönyvfelelőssel és az iskolavezetéssel egyeztetve gondoskodik a tartós tankönyvek beszerzéséről. - Javaslatot tesz az iskolavezetésnek az elveszett könyvek megtérítésével kapcsolatban. - Az időszakos és szükséges selejtezést a gazdasági csoporttal közösen végzi, az ide vonatkozó előírások betartásával. - Megfelelő rendszerességgel végez könyv- és folyóirat-ajánlást. - Sajátos eszközeivel segíti a tehetséggondozást, a tanulmányi versenyekre való felkészülést. - Igény szerint bibliográfiát készít megadott témából. - Részt vesz az iskolai pályázatok összeállításában, kiírásában kezdeményező szerepet tölt be. - Ösztönzi a könyvtári vetélkedők megrendezését. - A szaktanárokkal és a munkaközösség-vezetőkkel egyeztetve könyvtári órákat tart, ütemezett rendszerességgel és témákban (rendhagyó órák).


82

83

A könyvtár nyitvatartási rendjéből rá eső órák: Hétfő: 700– 1500 Kedd: 700– 1430 Szerda: 700–1130 Csütörtök: 1200 - 1600 Péntek: 700– 1500

Képzés, továbbképzés: Folyamatosan képzi magát és szükség esetén, továbbképzéseken vesz részt. Jogkör, hatáskörei: Gyakorolja a nevelőtestület tagjainak és a pedagógusoknak biztosított jogokat, hatásköre az általa vezetett gyermekcsoportra terjed ki. Ellenőrzési feladatai: Ellenőrzi a rá bízott személyiségének fejlődését, a tanulmányi munkájának fejlődését. A munkakör ellátásával kapcsolatos felelősségi köre: A könyvtáros anyagilag és fegyelmileg felel a gyűjtemény tervszerű, folyamatos gyarapításáért, a rendelkezésre álló anyagi eszközök felhasználásáért, a nyilvántartások pontos, naprakész vezetéséért. A könyvtáros hozzájárulása és tudta nélkül a könyvtár számára dokumentumokat senki nem vásárolhat. A könyvtáros felelősségre vonható a dokumentumok és/vagy eszközök hiányáért, • ha bizonyíthatóan nem tartotta be a könyvtár kezelési, használati és működési szabályait, • kötelességszegést követett el, • a leltárhiány meghaladja a megengedett mértéket. A kölcsönző személy anyagilag felel az általa okozott kárért. Az intézmény dolgozóinak munkaviszonyát csak a könyvtárral szemben fennálló tartozás rendezése után lehet megszüntetni.

A könyvtáros betegsége esetén a munkáját ellátó helyettes részarányos anyagi felelősséggel tartozik. Ugyancsak részarányos anyagi felelősséggel tartoznak azok a dolgozók, akik a könyvtár helyiségét valamilyen célból (pl. tanóra, értekezlet) egyedül vagy csoporttal a könyvtáros távollétében igénybe veszik. Az állomány védelme érdekében a tűzrendészeti szabályokat be kell tartani, gondoskodni kell a dokumentumok fizikai ártalmaktól való megvédésről. Titoktartás: Köteles a munkavégzése során tudomására jutott titkokat megőrizni, ezen túlmenően nem közölhet illetéktelen személlyel olyan


83

84

adatokat, információt, mely munkaköre betöltése során jutott tudomására, és mely közlése az intézményre vagy a vele jogviszonyban álló félre hátrányos következménnyel járna.


84

85

A KÖNYVTÁROSTANÁR MUNKAKÖRI FELADATAI

Szekeresné Kocsis Ildikó könyvtáros tanár

Név:

Szekeresné Kocsis Ildikó

Munkahelye:

Debreceni Szakképzési Centrum Bethlen Gábor Közgazdasági Szakgimnáziuma

Kinevezője, a

Debreceni Szakképzési Centrum Bethlen Gábor Közgazdasági Szakgimnázium igazgatója

munkáltatói jogkör gyakorlója Közvetlen felettese:

igazgatóhelyettes

Besorolás megnevezése:

könyvtáros tanár

Munkaköre megnevezése:

pedagógus

A munkakör célja:

- A rendelkezésre álló szakkönyvek, kiadványok, folyóiratok segítségével a szakmai munka segítése, az oktató-nevelő munka színvonalának szinten tartása, fejlesztése - az iskola nevelőinek, tanulóinak, egyéb dolgozóinak könyvtári ellátása

Fegyelmi eljárást ellene az általános igazgatóhelyettes kezdeményezésére a Debreceni Szakképzési Centrum Bethlen Gábor Közgazdasági Szakgimnázium igazgatója indíthat.

Munkaköre munkakörrel

betöltésének

feltételei,

szemben

követelmény:

a

támasztott

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvényben meghatározott jogviszony létesítés általános alkalmazási feltételek szerint: rendelkezzen az előírt iskolai végzettséggel, szakképesítéssel büntetlen előéletű, cselekvőképes legyen A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. 138/1992. évi kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény végrehajtásáról A Munka Törvénykönyve 1992. évi XXII. tv.


85

86

Az iskolai könyvtár működési szabályzatának alapdokumentumai: A 3/1975. (VIII. 17) KM-PM sz. együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről és az állományból való törléséről. Az iskola pedagógiai programja A művelődési és közoktatási miniszter 5/1998. (II.18.) MKM rendelete tankönyvvé nyilvántartás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről Az

MKM

tájékoztatója

a

funkcionális

taneszközjegyzékről.

Ajánlás

a

taneszközfejlesztéshez. (Művelődési Közlöny, 1998. jan. 2.) A 2004. évi XVII. törvény. A tankönyvpiac rendjéről és a közoktatásról szóló törvények módosítása. Előírt iskolai végzettség:

Felsőfokú iskolai végzettség (egyetemi vagy kivételes esetekben főiskolai szintű) és szakképzettség

A

munkakör

ellátásához

szükséges

személyes

tulajdonságok

(kompetenciák):

- Szervező és lényeglátó képesség - Segítőkészség - Érzékenység a tanulói problémákra - Objektív ítélőképesség - Elhivatottság - Türelem - Meggyőzőerő - Kiváló kapcsolatteremtő és konfliktusfeloldó képesség - Empátia

Elvárás a közoktatásra és a szakterületre vonatkozó jogszabályok, utasítások és belső szabályzati rendszer ismerete, szervezői képesség, problémamegoldó és rendszerező képesség. Munkavégzés helye:

Debreceni Szakképzési Centrum Bethlen Gábor Közgazdasági Szakgimnáziuma 4026 Debrecen, Piac u. 8.

Munkaideje:

Heti 40 óra (könyvtár 17 óra: 11 óra nyitva tartás, 4 óra könyvtári feldolgozó munka, 2 óra iskolán kívüli felkészülési munka) tanóra 11 óra

Az általános munkaidő-beosztás szerinti munkaidő:

-

Kötelező óraszám: heti 11 óra Munkaköri kapcsolatrendszere:

- közvetlen felettese: igazgatóhelyettes - kapcsolatot tart fenn saját munkatársaival


86

87

- munkaköri kapcsolatot tart fenn a szülőkkel, a társintézmények munkatársaival, a továbbképző intézményekkel - a diákokkal Helyettesítés:

A helyettesítése a kiírás szerint történik

A munkavégzés során együttműködik:

- az iskola vezetőivel - a munkaközösség-vezetőkkel - az osztályfőnökökkel - a szaktanárokkal

A munkakör betöltőjének jogai:

A munkavállaló joga, hogy:

12. Személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői-oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék. 13. A nevelési, illetve a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot a nevelés és tanítás módszereit megválassza. 14. A helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, (ruházati) és más felszereléseket. 15. Az egyenlő bánásmód követelményének megtartásával saját világnézete és értékrendje szerint végezze nevelő, illetve nevelő és oktató munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené, késztetné a gyermeket, tanulót. 16. Irányítsa és értékelje a gyermekek, tanulók munkáját. 17. Minősítse a tanulók teljesítményét. 18. Hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez. 19. A nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. 20. Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában. 21. Szakmai egyesületek, kamarák tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában. 22. Az oktatási jogok biztosához forduljon. 23. A házirend előírásainak betartatása.

Munkaköri feladatai: - A könyvtáros sajátos eszközeivel, a könyvtár kínálta lehetőségekkel segíti az intézmény oktató-nevelőmunkáját. - Felelős a könyvtár helyiségeinek és felszereléseinek állagmegőrzéséért, a könyvek leltári meglétéért. - A könyveket szakszerűen tárolja, katalogizálja. Külön kezeli a tanári kézipéldányokat és az ifjúságnak kölcsönözhető állományt. Segíti a szaktantermi letéti állománykialakítását. - A könyvekről leltárkönyvet fektet fel, azt naprakészen vezeti. - Precízen kezeli a kölcsönzési naplót, s a könyvek visszahozásával késlekedőket felszólítja a könyv visszaszállítására. - Kezeli, rendszerezi és működteti a folyóiratolvasót és fonotékát is. - Figyelemfelkeltő, a könyvtári szolgáltatást népszerűsítő propagandaanyagot helyez el az iskola folyosólyának e célra kialakított részén, s a tárlóban rendszeresen kiállítja az újonnan szerzett könyveket, folyóiratokat.


87

88

- Állandó kapcsolatot tart az iskola vezetőségével és a szaktanárokkal. A könyvtári szolgáltatás fejlesztésével kapcsolatos igényeket felméri. - A szerzeményezést folyamatosan, szakszerűen és az igényeknek megfelelően végzi, a könyvbeszerzésre fordítható pénzkeret figyelembevételével. - A tankönyvfelelőssel és az iskolavezetéssel egyeztetve gondoskodik a tartós tankönyvek beszerzéséről. - Javaslatot tesz az iskolavezetésnek az elveszett könyvek megtérítésével kapcsolatban. - Az időszakos és szükséges selejtezést a gazdasági csoporttal közösen végzi, az ide vonatkozó előírások betartásával. - Megfelelő rendszerességgel végez könyv- és folyóirat-ajánlást. - Sajátos eszközeivel segíti a tehetséggondozást, a tanulmányi versenyekre való felkészülést. - Igény szerint bibliográfiát készít megadott témából. - Részt vesz az iskolai pályázatok összeállításában, kiírásában kezdeményező szerepet tölt be. - Ösztönzi a könyvtári vetélkedők megrendezését. - A szaktanárokkal és a munkaközösség-vezetőkkel egyeztetve könyvtári órákat tart, ütemezett rendszerességgel és témákban (rendhagyó órák).

A könyvtár nyitvatartási rendjéből rá eső órák:

Hétfő: 730– 1400 Kedd: 815– 1115 Szerda: 1030– 1200 Csütörtök: 815– 1215

Képzés, továbbképzés: Folyamatosan képzi magát és szükség esetén továbbképzéseken vesz részt. Jogkör, hatáskörei: Gyakorolja a nevelőtestület tagjainak és a pedagógusoknak biztosított jogokat, hatásköre az általa vezetett gyermekcsoportra terjed ki. Ellenőrzési feladatai: Ellenőrzi a rá bízott személyiségének fejlődését, a tanulmányi munkájának fejlődését. A munkakör ellátásával kapcsolatos felelősségi köre: A könyvtáros anyagilag és fegyelmileg felel a gyűjtemény tervszerű, folyamatos gyarapításáért, a rendelkezésre álló anyagi eszközök felhasználásáért, a nyilvántartások pontos, naprakész vezetéséért. A könyvtáros hozzájárulása és tudta nélkül a könyvtár számára dokumentumokat senki nem vásárolhat.


88

89

A könyvtáros felelősségre vonható a dokumentumok és/vagy eszközök hiányáért, • ha bizonyíthatóan nem tartotta be a könyvtár kezelési, használati és működési szabályait, • kötelességszegést követett el, • a leltárhiány meghaladja a megengedett mértéket. A kölcsönző személy anyagilag felel az általa okozott kárért. Az intézmény dolgozóinak munkaviszonyát csak a könyvtárral szemben fennálló tartozás rendezése után lehet megszüntetni.

A könyvtáros betegsége esetén a munkáját ellátó helyettes részarányos anyagi felelősséggel tartozik. Ugyancsak részarányos anyagi felelősséggel tartoznak azok a dolgozók, akik a könyvtár helyiségét valamilyen célból (pl. tanóra, értekezlet) egyedül vagy csoporttal a könyvtáros távollétében igénybe veszik. Az állomány védelme érdekében a tűzrendészeti szabályokat be kell tartani, gondoskodni kell a dokumentumok fizikai ártalmaktól való megvédésről. Titoktartás: Köteles a munkavégzése során tudomására jutott titkokat megőrizni, ezen túlmenően nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatokat, információt, mely munkaköre betöltése során jutott tudomására, és mely közlése az intézményre vagy a vele jogviszonyban álló félre hátrányos következménnyel járna.


89

90

4. sz. melléklet

KATALÓGUSSZERKESZTÉSI SZABÁLYZAT 1. A könyvtári állomány feltárása

Az iskolai könyvtár állománya a SZIRÉN Integrált Könyvtári Rendszer által feltárva áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő katalóguselem tartalmazza: 

raktári jelzet



bibliográfiai és besorolási adatokat



ETO szakjelzeteket



tárgyszavakat

1.1 A dokumentum-leírás szabályai

A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása minden esetben az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra ugyanazok szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai: 

főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat



szerzőségi közlés



kiadás sorszáma, minősége



megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve



oldalszám+ mellékletek: illusztráció; méret - sorozatcím, sorozatszám, ISSN szám



megjegyzések



kötés: ár



ISBN szám


90

91

A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük: 

a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév vagy a mű címe)



cím szerinti melléktétel



közreműködői melléktétel



tárgyi melléktétel

1.2 Raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A raktári jelzetet rávezetjük a dokumentumra. A szépirodalmi művek raktári jelzete a betűrendi jel, azaz Cutter-szám. A szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el, mely a tartalmi elkülönítést biztosítja. Az ETO főcsoportjai alapján kerülnek a művek a polcokon elrendezésre.

1.3 Az iskolai könyvtár katalógusa A tételek belső elrendezése szerint: - betűrendes leíró katalógus (szerző neve és a mű címe alapján) - tárgyi katalógus (ETO szakkatalógus) Dokumentumtípusok szerint: - könyv Formája szerint: - digitális nyilvántartás a SZIRÉN könyvtári program segítségével Az intézményi WEB-OPAC program alapján mindenki számára idő és földrajzi korlát nélkül elérhető könyvtára katalógusa. Az olvasók a találatokról példányadatokat is kapnak, valamint azt a plusz információt, hogy az adott példány a könyvtárban

van-e,

vagy

éppen

kölcsönzésben.

Az olvasók általuk megadott jelszó segítségével hozzáférnek saját kölcsönzési adataikhoz, mely dokumentumok vannak náluk, azok határideje mikor jár le. A program készítője: Mohai Lajos Az üzembe helyezés ideje: 2000.


91

92

5. sz. melléklet

TANKÖNYVTÁRI SZABÁLYZAT I.

Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről: 

a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. XXXVII. Törvény



23/2004 (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről



16/2013.EMMIA tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai rendjéről

tankönyvellátás

Az intézmény a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének: 1. Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. 2. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül.

1. A kölcsönzés rendje

A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét az átvételi jegyzéken. Ez tartalmazza az átvett könyvek azonosító számát, könyvtári leltári számát, címét.


92

93

2. A tankönyvek nyilvántartása

A tankönyveket a Szirén könyvtári rendszerben tartjuk nyilván. Számozásuk a folyamatos leltári számokat követi. A példány adatok rovatban külön jegyezzük: Tartós tankönyv. A munkafüzeteket az új rendelkezések szerint nem kell nyilvántartásba venni.

3. Kártérítés

A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően: 

az első év végére legfeljebb 25 %-os



a második év végére legfeljebb 50 %-os



a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os



a negyedik év végére 100 %-os lehet.

Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Módjai: 1. ugyanolyan könyv beszerzése 2. anyagi kártérítés az igazgató írásos határozatára

Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kármegtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható. DR.TÓTH LÁSZLÓ TAMÁSNÉ

93

94

6. sz. melléklet BÉLYEGZŐ HASZNÁLATI SZABÁLYZAT Érvényes: 2016.szeptember 1-től. I. Az intézmény bélyegzői a) körbélyegző (több példány esetén sorszámmal ellátva)

(a bélyegző/k/ lenyomata) Használata: az intézmény hivatalos dokumentumainak hitelesítése. A hitelesítés az igazgató, vagy a helyettesítésével megbízott igazgatóhelyettes aláírásával érvényes. Használatára jogosultak: 

igazgató



igazgatóhelyettes, az igazgató helyettesítése esetén



iskolatitkár, a munkaköri leírásában szereplő esetekben

Őrzési hely: az intézmény titkársága Az őrzéssel megbízott személy: iskolatitkár, gazdasági összekötő b) kis körbélyegző (a bélyegző lenyomata) Használata: a pedagógusigazolványok érvényesítése. Használatára jogosultak: 

az igazgató



az iskolatitkár

Őrzési hely: az intézmény titkársága Az őrzéssel megbízott személy: iskolatitkár c) érettségi vizsgabizottsági körbélyegző (a bélyegző lenyomata) Használata: az érettségi vizsga dokumentumainak hitelesítése a vizsgaszabályzat szerint. Használatára jogosultak: az igazgató az általános igazgatóhelyettes vizsgaidőszakban a vizsga jegyzője (átvételi elismervénnyel a vizsga helyszínén használhatja)


94

95

Őrzési hely: az intézmény titkársága Az őrzéssel megbízott személy: iskolatitkár d) szakmai vizsgabizottsági körbélyegző

(a bélyegző lenyomata) Használata: a szakmai vizsga dokumentumainak hitelesítése a vizsgaszabályzat szerint. Használatára jogosultak: 

az igazgató



a szakmai igazgatóhelyettes



az iskolatitkár



vizsgaidőszakban a vizsga jegyzője (átvételi elismervénnyel a vizsga helyszínén használhatja)

Őrzési hely: az intézmény titkársága Az őrzéssel megbízott személy: iskolatitkár e) érkeztető bélyegző

(a bélyegző lenyomata) Használata: az intézménybe érkező hivatalos leveleken. Használatára jogosultak: 

az igazgató



az iskolatitkár

Őrzési hely: az intézmény titkársága Az őrzéssel megbízott személy: iskolatitkár f) fejbélyegző

(a bélyegző lenyomata) Használata: az intézmény válaszlevelein és a borítékon, az Iratkezelési szabályzat szerint. Használatára jogosultak: 

az igazgató



az iskolatitkár

Őrzési hely: az intézmény titkársága Az őrzéssel megbízott személy: iskolatitkár, gazdasági összekötő


95

96

g) iktatóbélyegző

(a bélyegző lenyomata) Használata: az iktatott leveleken és dokumentumokon, az Iratkezelési szabályzat szerint. Használatára jogosultak: 

az igazgató



az iskolatitkár

Őrzési hely: az intézmény titkársága Az őrzéssel megbízott személy: iskolatitkár II. A bélyegzők kezelésének szabályai A bélyegzők készíttetéséről, illetve selejtezésükről az iskola igazgatója dönt. A használaton kívüli bélyegzőket az iskola titkárságán a lemezszekrényben elzárva kell tartani, ennek felelőse az iskolatitkár. Az érvényes bélyegzőkről az iskolatitkár nyilvántartást vezet, aminek tartalmaznia kell: 1. a bélyegző lenyomatát 2. a bélyegző sorszámát (amennyiben van) 3. a bélyegzőt átvevő, használó és őrző tag nevét, aláírását 4. a bélyegző átadásának, illetve visszavételének helyét és időpontját Az iskola hivatalos dokumentumain csak a nyilvántartásban szereplő bélyegzők használhatók. A bélyegző cseréjére akkor kerülhet sor, ha az elhasználódás, megrongálódás, az adatváltozás, vagy egyéb ok miatt tovább nem használható. A bélyegző pótlásáról akkor kell gondoskodni, ha az elveszett, vagy eltulajdonították. Amennyiben a pótlás után az eredeti bélyegző előkerül, úgy azt selejtezni kell. A selejtezést az iskolatitkár végzi egy tanú jelenlétében. A selejtezés során a bélyegzőt fizikailag használatra alkalmatlanná kell tenni. A selejtezés okát, időpontját jegyzőkönyvben kell rögzíteni, amelyet az iskolatitkár és a jelenlévő tanú ír alá. A jegyzőkönyvet csatolni kell a nyilvántartó laphoz. Jelen szabályzat hatálybalépésével érvényét veszti a 2015. július 1-én érvénybe lépett bélyegzőhasználati szabályzat.


96

97

7. sz. melléklet Iratkezelési és kiadmányozási szabályzat Az ügyviteli és iratkezelési szabályzat az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletét képezi.

I. ÁLTALÁNOS FOGALMAK 1. Iratkezelési szabályzat Az iratkezelési szabályzat az intézmény írásbeli ügyintézésére vonatkozó szabályok összessége, amely az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata figyelembevételével készül, s melynek mellékletét képezi az irattári terv.

2. Iratkezelés Az iratok átvétele, átadása, postázása, nyilvántartásba vétele (iktatása), sokszorosítása, továbbítása, valamint az elintézett iratok irattári kezelése, megőrzése, selejtezése és a nem selejtezhető iratok levéltárba történő átadása.

3. Irat Iratnak kell tekinteni és e szabályzatban előírt módon kezelni a DSZC Bethlen Gábor Közgazdasági Szakgimnáziumba érkezett – bármilyen anyagon, alakban és bármely eszköz felhasználásával keletkezett szöveget, számadatsort, a gépi adatfeldolgozás útján létesített adatot, továbbá az ügyviteli segédkönyveket (iktatókönyvet, nyilvántartó kartont), az irathoz csatolt mellékleteket, valamint feljegyzéseket.

4. Irattári anyag, irattár Irattári anyagnak kell tekinteni az intézmény működése során keletkezett iratokat, valamint az iratokhoz kapcsolódó mellékleteket. Az irattár az iskola működése során keletkezett irattári anyagok rendszerezett forgalmának nyilvántartó, gyűjtő és biztonságos megőrző helye.

5. Irattári terv Az irattári terv az intézmény működése során keletkezett iratok rendszerezésének alapja, amely rendszerbe foglalja az ellátott ügyköröket, és az iratokat ezeknek megfelelően tagolja.

Az irattári tételszámok valóságos gyűjtőfogalmak, több feladatot összefoglaló témacsoportok. mellett szerepel az őrzési idő (év) is.

A tételszámok

Az irattári tárgykörök tételszáma az ügyvitelnek megfelelően növelhető, vagy csökkenthető. Az irattári tervet évente felül kell vizsgálni és szervezeti vagy ügyköri változás esetén azt ki kell egészíteni, illetve módosítani.

II. AZ IRAT- ÉS ÜGYKEZELÉSI FELADATOK DR.TÓTH LÁSZLÓ TAMÁSNÉ

97

98

Az intézmény titkársági irodájában az iratkezeléssel kapcsolatos feladatokat az iskolatitkár végzi az iratkezelésre vonatkozó jogszabályok és az iratkezelési szabályzat előírásai alapján. Az iskola iratkezelésének irányításáért és ellenőrzéséért az intézmény vezetője a felelős.

1. Az iratok kezelésének fő elvei, módja

az iratok átadásának, átvételének igazolása az iratok minél rövidebb idő alatt az ügyintézőhöz kerüljenek megállapítható legyen, hogy az irat kinél található, ki a felelős ügyintéző az irat elintézett-e, nem igényel-e választ, tudomásulvételre szolgál vagy elintézés alatt áll. Az ügyintézőnek (iskolatitkárnak) ugyanahhoz az ügyhöz, témához tartozó összes iratot együtt kell őriznie úgy, hogy azok a történések szempontjából jól követhetők, áttekinthetők legyenek. Az iratkezelés módja hagyományos, iktatókönyvben (A.Tü.804. r.sz.) történik. Az intézményben az iratkezelés felügyeletét az általános igazgatóhelyettes látja el, aki évente ellenőrzi az iratkezelés szabályainak betartását és intézkedik az esetleges szabálytalanságok megszüntetéséről.

2. A postázással (kézbesítéssel) megbízott dolgozó főbb feladatai:

Gondoskodik a fenntartótól, az Önkormányzattól stb.érkező, illetőleg ugyanide postázandó iratok elhozataláról, ill. kézbesítéséről.

Gondoskodik a postai úton kézbesítendő iratok feladásáról, továbbá az egyéb intézményekbe küldött posta kézbesítéséről.

 Az intézmény e-mail címére történő levelek ügyintézését végzi.

III. A KÜLDEMÉNYEK ÁTVÉTELE ÉS IKTATÁSA 1. A küldemények átvétele Az intézmény részére postán érkező iratokat, tértivevényeket és más küldeményeket az iskolatitkár veszi át.

2. A küldemények felbontása A küldemények felbontására az igazgató, igazgatóhelyettes jogosult. -

Ha az irat burkolata sérült vagy felbontottan érkezett, az adatkezelő rávezeti a „sérülten érkezett”, illetőleg „felbontva érkezett” megjegyzést, az érkezés keltezését, és aláírja. A személyesen benyújtott iratok átvételét kérelemre igazolni kell. Felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani a névre szóló iratokat, a diákönkormányzat, a diáksportkör és más társadalmi szervezet részére érkezett leveleket. A névre szóló iratot, - amennyiben az hivatalos elintézést igényel – felbontást követően haladéktalanul vissza kell juttatni az iskolatitkárhoz.

3. A küldemények továbbítása DR.TÓTH LÁSZLÓ TAMÁSNÉ

98

99

A beérkező küldeményeket az intézmény vezetője, helyettese az ügy elintézésével megbízott személyre szignálja. A szignálással egyidejűleg utasítást ad az elintézés határidejére és módjára. Az iskolatitkár az ügyiratokról – ha szükséges – annyi másolati példányt készít, ahány helyre azt kiszignálta, és a legrövidebb időn belül továbbítja a címzetteknek.

Az ügyintéző az iraton kézjegyével igazolja az irat átvételét. Az eredeti ügyirat az irattárban marad.

4. Az iktatókönyv Az intézmény működése során keletkezett ügyviteli iratok (beadványok, kiadmányok, belső ügyviteli iratok) nyilvántartására szolgáló, folyamatos sorszámú oldalakkal ellátott, hitelesítetten megnyitott és évenként lezárt iratnyilvántartó könyv. Az iktatókönyv több éven keresztül használható. Az iktatás sorszáma azonban naptári évenként újra kezdődik.

Az iktatókönyv hitelesítése az iktatókönyv belső oldalán a következő módon történik: „A ………..……(intézmény neve) ………évi iktatókönyve ……. sorszámozott oldalt tartalmaz” Dátum, bélyegzőlenyomat, hitelesítő aláírása (intézményigazgató)

A tárgyév utolsó napján az utolsó sorszámot követően az iktatókönyvet az alábbiak szerint kell lezárni: „Az iktatóköny..…..oldal……..….sorszámmal lezárva” Dátum, bélyegzőlenyomat, aláírás

A bejövő és kimenő iratokra ugyanazt az iktatókönyvet kell használni.

Az iktatókönyvben a következő adatokat kell nyilvántartani:

iktatás sorszáma 1-től kezdődő folyamatos sorszám évkezdettől évvégéig az elő- és utóirat iktatószáma a beérkezés, elküldés dátuma  az irat jellege: beérkezett iratnál „B” és az elküldött iratnál „E” a címzett, illetve feladó megnevezése, hivatkozási szám, ügyintéző az ügyirat tárgya  az intézkedésre jogosult (kijelölt) ügyintéző neve mellékletek darabszáma az elintézés kelte, határideje  irattári elhelyezés jele, kelte

Az irat tárgyát úgy kell meghatározni, hogy az ügy lényegét röviden, szabatosan fejezze ki. DR.TÓTH LÁSZLÓ TAMÁSNÉ

99

100

Az iktatókönyvben a könnyebb visszakereshetőség érdekében a tárgymutatózást be kell vezetni. A mutatózás a nyilvántartási munkának az iktatást követő szakasza, amely biztosítja az irat visszakeresését. Az ügyiratokat mutatózni kell, ha az iratok száma egy naptári évben meghaladja a 100-at. A mutatózást az iktatással egyidejűleg naprakészen kell vezetni.

Az iktatókönyvben oldalt, sorszámot üresen hagyni, a felhasznált lapokat összeragasztani, a bejegyzett adatokat kiradírozni, vagy más módon olvashatatlanná tenni tilos. Téves iktatás esetén a téves bejegyzést érvényteleníteni kell. Érvénytelenített iktatószámot újból kiadni nem szabad. Az iktatókönyvben a téves bejegyzéseket át kell húzni, hogy az eredeti szöveg is olvasható maradjon, és fölé kell írni a helyes adatot. A javítást kézjeggyel, bélyegzővel kell ellátni. Az iktatókönyv egy-egy sorszámára csak egy ügyet szabad beiktatni. Ha az ügyben az iskola iktatott már iratot, azt az iktatónak csatolni kell az utóbb beérkezett irathoz, és ezeket együtt az alapszámon (az első iktatási számon) kell kezelni. Ha egy ügyben több éven át keletkeznek iratok, az új évben mindig új sorszámon kell kezdeni az iratok nyilvántartását. Az igazgató engedélye alapján, gyűjtőszámon lehet iktatni az azonos tárgykörű, az év folyamán többször előforduló ügyeket.

Nem kell iktatni: -

meghívók, prospektusok, reklámok, sajtótermékek, közlönyök, tananyagok, tájékoztatók, folyóiratok,

5. Az iktatás -

-

Az intézménybe érkezett, illetőleg azon belül keletkezett iratokat iktatni kell. Az iktatószám az iratok azonosítására szolgál. Az iktatás iktatókönyvbe történő bevezetéssel, a beérkezés sorrendjében naptári évenként újra kezdődő sorszámos rendszerben történik. Iktatáskor az iratot el kell látni a soron következő iktatószámmal. Iktatni csak irat alapján szabad. Iktatószámot irat nélkül (élőszó vagy telefonon történő kérésre) kiadni nem szabad. Az összetartozó ügyiratokat lehetőség szerint egy iktatószám alatt kell számon tartani. A beérkező iratok érkezését, valamint az érkeztetési (dátum) bélyegzővel való ellátását az iskolatitkár végzi az irat megérkezése napján. Az érkeztetési bélyegzővel ellátott küldeményeket az iskolatitkár az ügyintézőnek az iraton történő aláírása ellenében átadja. A beérkezéskor az iskolatitkár tölti ki az irat:

beérkezésének, nyilvántartásba vételének keltét, az iktatás sorszámát - beérkezett iratnál: iktatószám/B/évszám - elküldött iratnál: iktatószám/E/évszám Az iktatás célja biztosítani:

a beérkezett iratok fellelhetőségét az irat elintézésével kapcsolatos személyi felelősség megállapíthatóságát az iratforgalom pontos számbavételét a határidők betartásának ellenőrzését.


100

101

IV. AZ ÜGYINTÉZÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ IRATKEZELÉS 1. Az ügyintézés sorrendje és módja Az ügyintéző az ügyeket érkezési sorrendben, illetve sürgősségük figyelembevételével köteles elintézni. Az írásban beadott tanulói kérelmekre az iskola igazgatója 15 napon belül határozatot hoz. Az igazgató a döntést tanuló és szülő esetében az osztályfőnök vagy az érintett szaktanár véleményének figyelembevételével, alkalmazott esetében pedig a dolgozó közvetlen munkaköri felettesének véleménye kikérését követően hozza meg. A kérelmeket az iskolatitkár csoportosítja és heti rendszerességgel készíti elő vezetői ülésekre.

Továbbítani csak a tisztázott iratokat lehet. Az irat felső részén fel kell tüntetni az intézmény nevét, címét, irányítószámát, OM azonosítóját, alatta a címzettet, majd a jobb felső részén az irat iktatószámát, évszámát, a hivatkozási számot, ügyintézőt, az irat tárgyát. Az esetleges mellékletek számát a dátum előtt a szöveg végén kell megadni.

2. A kiadott iratok aláírása Az elkészített iratokat eredeti aláírással vagy hitelesített másolatként lehet elküldeni. Ha az eredeti aláírásra van szükség, a szöveg végén, a keltezés alatt, a levélpapír jobb oldalán az aláíró nevét, alatta pedig a hivatali beosztását kell feltüntetni. Ha az iratot nem eredeti aláírással kell elküldeni, a keltezés alatt, a levélpapír jobb oldalán az aláíró neve mellett „s. k.” toldattal, valamint alatta a hivatali beosztását kell szerepeltetni.

V. Küldemények továbbítása a címzetthez 1. A kimenő iratok továbbítása Az iratokat úgy kell kézbesíteni, hogy annak megtörténte, továbbá az irat átvételének a napja megállapítható legyen. Az iratkezelőnek a továbbítás előtt ellenőriznie kell, hogy a kiadmány aláírt vagy hitelesített-e, tartalmazza-e az intézmény körbélyegzőjének lenyomatát.

A borítékon fel kell tüntetni a postai előírásoknak megfelelően: -

a pontos címzést, postai irányítószámot, postafiók számát, a továbbítás módjára vonatkozó különleges utasítást (elsőbbségi, ajánlott, tértivevényes stb.)

A küldeményeket postán, faxon, elektronikus adatátvitellel, kézbesítés útján lehet továbbítani. Postai továbbítás céljára a postahivatal által előírt és hitelesített postaküldemények feladókönyvét kell használni.


101

102

Tértivevénnyel kell elküldeni az iratot, ha az átvétel időpontjáról az intézménynek tudomást kell szereznie. Az átvételt igazoló, visszaérkezett tértivevényt – iktatás nélkül – a megfelelő ügyirat másolatához kell csatolni.

2. Az iratok kézbesítése Az iratok kézbesítését a postázással (kézbesítéssel) megbízott dolgozó végzi. A kézbesítőkönyvnek az alábbi rovatokat kell tartalmaznia: -

iktatószám a címzett neve dátum az átvétel igazolása

VI. Irattári feladatok 1. Az irat irattárba helyezése, irattári terv − −

Az elintézett iratokat az iskolatitkárnak haladéktalanul el kell helyeznie az irattárban. Az irattári őrzés idejét az irattári terv határozza meg. Az irattári őrzés idejét az irat végleges irattárba helyezésének évétől kell számítani. − Az irattárba csak olyan iratot szabad elhelyezni, amelynek kiadmányai továbbításra kerültek a címzetthez és határidős kezelést már nem igényelnek. − Az irattárba helyezést az iktatókönyv megfelelő rovatában fel kell tüntetni. Az irattári tételszám (jel) az ügykört, az irat selejtezhetőség szerinti csoportosítását mutatja. Az irattározás az érvényben lévő irattári terv alapján történik. Az irattári terv a köziratok rendszerezésének és a selejtezhetőségének alapjául szolgáló jegyzék.

Az irattári terv meghatározza: -

az egyes irattári tételszámokhoz tartozó iratok körét, az iratok megőrzési idejét, a nem selejtezhető tételeket és a levéltárnak való átadás idejét.

Az irattári tárgykörök tételszáma az ügyvitelnek megfelelően növelhető, vagy csökkenthető.

2. Az iratok tárolása, megőrzése Határidős iratokat az irattárba tenni nem szabad. Az ügyiratokat az irattárban az irattári terv szerint tételesen, ezen belül az iktatószámok növekvő sorrendjében kell elhelyezni. Az irattári őrzés idejét az irat végleges irattárba helyezésének évétől kell számítani. Az irattári terv szerint nem selejtezhető tételeket, továbbá amelyek selejtezéséhez az illetékes levéltár nem járult hozzá, a jogszabályban meghatározott idő eltelte után át kell adni a levéltárnak. Az átadás helyét, idejét és módját egyeztetni kell az illetékes levéltárral. Az irattár számára olyan helyiségről kell gondoskodni, amelyben az irattár rendeltetésszerű használata biztosítható.

3. Másolatok (másodlatok) kiadása


102

103

Irattárba helyezett iratokról hiteles másolat készítése és kiadása csak az illetékes vezető engedélyével történhet. A másolatot „A másolat hiteles” záradékkal, keltezéssel és névaláírással az intézmény vezetője hitelesíti. Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról – kérelemre – a törzslap (póttörzslap) alapján másodlat állítható ki. A másodlatért a külön jogszabályban meghatározottak szerint illetéket kell leróni.

4. Az irattári anyag selejtezése Az irattári anyagnak azt a részét, amelyre az ügyvitelben már nincs szükség, a vonatkozó jogszabályok szerint ki kell selejtezni. Az iratselejtezést az intézményvezető rendeli el és ellenőrzi. A tervezett iratselejtezést 30 nappal előbb kell bejelenteni az illetékes levéltárnak. A selejtezés az irattári terv alapján történik. A selejtezésről 3 példányos jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmazni kell: − − − − − −

az intézmény nevét, a selejtezés időpontját, a selejtezett irattári tételeket, irattárba helyezés évét, az iratok mennyiségét, a selejtezést végző és ellenőrző személyek nevét.

A selejtezési jegyzőkönyv 2 példányát meg kell küldeni a levéltárnak. A selejtezett iratokat megsemmisíteni csak a visszaküldött selejtezési jegyzőkönyvre vezetett levéltári hozzájárulás alapján lehet. Az iratselejtezési jegyzőkönyveket összegyűjtve, együtt kell tárolni. A jegyzőkönyvek nem selejtezhetők. A selejtezés lebonyolításáért az intézmény vezetője a felelős.

VII.

A TANÜGYI NYILVÁNTARTÁSOK VEZETÉSE, ZÁRADÉKOK, IRATTÁRI TERV

A tanügyi nyilvántartások

A beírási napló, a felvételi és mulasztási napló

1. a) Az iskolába felvett tanulók nyilvántartására beírási naplót kell vezetni. A beírási napló a tanköteles tanulók iskolai nyilvántartására is szolgál. A beírási naplót az iskola vezetője által kijelölt – nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott – alkalmazott vezeti. b) A tanulót akkor lehet a beírási naplóból törölni, ha a tanulói jogviszony megszűnt. A törlést a megfelelő záradék bejegyzésével kell végrehajtani.

A foglalkozási napló

2. A tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokról a nevelő munkát végző, illetve a foglalkozást tartó pedagógus foglalkozási naplót (osztálynaplót, sportnaplót, stb.) vezet. A foglalkozási DR.TÓTH LÁSZLÓ TAMÁSNÉ

103

104

naplót az iskolai nevelés és oktatás nyelvén elektronikusan kell vezetni. Az elektronikus naplóban a 20/2012.EMMI rendeletben meghatározottakat tartjuk nyilván. A törzslap

3. a) Az iskola a tanulókról – a felvételt követő harminc napon belül – nyilvántartási lapot (a továbbiakban: törzslap) állít ki. A törzslapon fel kell tüntetni az iskola nevét, címét és az OM azonosítót. A törzslap csak a köznevelési törvény 41.§.a)-i) által meghatározott adatokat és a közösségi szolgálat kimutatását tartalmazhatja. Az iskolában a törzslapon fel kell tüntetni – a teljes tanulmányi időre kiterjedően – a tanuló év végi osztályzatait,óraszámait, továbbá a tanulók ügyeivel kapcsolatos döntéseket, határozatokat. b) a megsemmisült vagy elveszett törzslap helyett – a rendelkezésre álló iratok, adatok alapján – póttörzslapot kell kiállítani. A póttörzslapot az a) pontban foglaltak szerint kell kiállítani. c.) a törzslap az oktatási miniszter engedélyével rendelkező elektronikus adatbázisból nyomtatható, elektronikusan tárolható

A bizonyítvány

4. a) A közoktatásban a tanuló által elvégzett évfolyamokról kiállított év végi bizonyítványokat egy bizonyítványkönyvbe (a továbbiakban együtt: bizonyítvány) kell bevezetni, függetlenül attól, hogy a tanuló hányszor változtatott iskolát, iskolatípust. Az egyes évfolyamokról a bizonyítványt a törzslap alapján kell kiállítani. A tanuló által elvégzett évfolyamokról év végi bizonyítványt kell kiállítani. A bizonyítványban fel kell tüntetni az OM azonosítót. A bizonyítványban záradék formájában fel kell tüntetni a közösségi szolgálat elvégzését, az érettségi vizsga, a szakmai vizsga, a (művészeti alapvizsga) és záróvizsga letételét. b) Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról – kérelemre – a törzslap (póttörzslap) alapján másodlat állítható ki. A másodlatért a külön jogszabályban meghatározottak szerint illetéket kell róni. c) Törzslap (póttörzslap) hiányában az iskolában meglévő nyilvántartások alapján – kérelemre – pótbizonyítvány állítható ki. A pótbizonyítvány azt tanúsítja, hogy a tanuló melyik évfolyamot, mikor végezte el. d) Ha az iskolában minden nyilvántartás megsemmisült, a pótbizonyítványban csak azt lehet feltüntetni, hogy az abban megjelölt személy az iskola tanulója volt. Ilyen tartalmú pótbizonyítvány akkor állítható ki, ha a volt tanuló írásban nyilatkozik arról, hogy a megjelölt tanévben az iskola mely évfolyamán tanult, és - nyilatkozatához csatolja volt tanárának vagy két évfolyamtársának igazolását. e) A tanár nyilatkozata akkor fogadható el, ha a jelzett időszakban az iskolában tanított. A volt évfolyamtársaknak be kell mutatniuk bizonyítványukat. -

A tantárgyfelosztás és az órarend

5. a) Az iskolai pedagógiai munka tervezéséhez, a pedagógusok kötelező óraszámának (foglalkozási idejének), a kötelező óraszámba beszámítható feladatainak, munkáinak DR.TÓTH LÁSZLÓ TAMÁSNÉ

104

105

meghatározásához tantárgyfelosztást kell készíteni. A tantárgyfelosztást az iskola igazgatója – a nevelőtestület véleményének kikérésével – hagyja jóvá. b) A tantárgyfelosztás alapján készített órarend tartalmazza a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét.

A jegyzőkönyv

6. Jegyzőkönyvet kell készíteni, ha jogszabály előírja, továbbá ha a nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete, szakmai munkaközössége a nevelési-oktatási intézmény működésére, a gyermekekre, a tanulókra vagy a nevelő-oktató munkára vonatkozó kérdésben határoz (dönt, véleményez, javaslatot tesz), illetőleg, ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja. Kötelező elemei: -

az értekezlet, megbeszélés helye, időpontja, tárgya, a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők személyének megválasztása, megnevezése, a jelenlévők neve (a jegyzőkönyvben feltüntetve, vagy csatolt jelenléti íven), az érdemi tartalom rögzítése (előadás, vitaindító, beszámoló, ismertető, tájékoztató), felszólalások, hozzászólások, javaslatok, indítványok (a hozzászólóknak a személye), szavazás esetén a szavazás módja (nyílt vagy titkos), valamint a támogató és ellenszavazatok, illetőleg az esetleges tartózkodások aránya, a hozott döntések, határozatok rögzítése, utalás a keltezésre (kmf.) aláírások (intézményvezető, hitelesítő, jegyzőkönyvvezető)

A tanügyi nyilvántartások vezetése a 20/2012.EMMI rendelet szabályainak megfelelően folyik.

7.

a) A pedagógus csak a nevelő-oktató munkával összefüggő feladatokhoz nélkülözhetetlen ügyviteli tevékenységet köteles elvégezni. b) Az osztályfőnök vezeti az osztálynaplót, a törzslapot, és kiállítja a bizonyítványt, vezeti a pályakövetéssel összefüggő nyilvántartást. c) A törzslap személyi és tanév végi adatainak a bizonyítvánnyal való egyeztetéséért az osztályfőnök és a két összeolvasó pedagógus a felelős. A törzslapra és a bizonyítványba a tanulókkal kapcsolatos határozatokat, valamint a továbbtanulásra vonatkozó bejegyzéseket a megfelelő záradékkal kell feltüntetni. Az iskola által vezetett törzslap közokirat. d) A közösségi szolgálatot koordináló pedagógus felügyeli a nyilvántartás szakszerű vezetését, adja ki az igazolásokat, melyeket az igazgató ír alá.

8. a) A hibás bejegyzéseket a tanügyi nyilvántartásokban áthúzással kell érvényteleníteni, oly módon, hogy az olvasható maradjon, és a hibás bejegyzést helyesbíteni kell. A javítást aláírással, keltezéssel és az iskola körbélyegzőjének lenyomatával kell hitelesíteni.


105

106

b) Névváltozás esetén – a volt tanuló kérelmére, az engedélyező okirat alapján – a megváltozott nevet a törzslapra be kell jegyezni, az iskolai bizonyítványt, beleértve az érettségi vizsgáról és a szakmai vizsgáról kiállított bizonyítványt ki kell cserélni. A bejegyzést és a cserét a bizonyítványt kiállító iskola, illetve jogutódja, jogutód nélkül megszűnt iskola esetén az végzi, akinél a megszűnt iskola iratait elhelyezték. c) Ha a bizonyítvány kiadását követően derül ki, hogy az iskola hibás adatokat vezetett be a bizonyítványba, a hibás bizonyítványt az a)-b) pontban meghatározottak szerint ki kell cserélni.

A bizonyítvány-nyomtatványok kezelése

9. a) Az iskola az üres bizonyítvány-nyomtatványokat köteles zárt helyen elhelyezni oly módon, hogy ahhoz csak az igazgató vagy az általa megbízott személy férjen hozzá. Az egyes évfolyamokról a bizonyítványt a törzslap alapján kell kiállítani. b) Az iskola az elrontott és nem helyesbíthető, illetve a kicserélt bizonyítványról jegyzőkönyvet készít, és a bizonyítványt megsemmisíti. c) Az iskola nyilvántartást vezet -

a beérkezett üres bizonyítvány-nyomtatványokról, a kiadott és kiállított bizonyítvány-nyomtatványokról, az elrontott és megsemmisített bizonyítványokról.

Irattári terv Irattári tételszám

Ügykör megnevezése

Őrzési idő (év)

Vezetési, igazgatási és személyi ügyek Intézménylétesítés, - átszervezés, -fejlesztés

Nem selejtezhető

Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzőkönyvek

nem selejtezhető

1. 2. 3.

Személyzeti, bér- és munkaügy

4.

Munkavédelem, jegyzőkönyvek

5.

Fenntartói irányítás

10

6.

Szakmai ellenőrzés

20

7.

Megállapodások, bírósági, államigazgatási ügyek

10

8.

Belső szabályzatok

10

9.

Polgári védelem

10

10.

Munkatervek, jelentések, statisztikák

5

11.

Panaszügyek

5


tűzvédelem,

50 balesetvédelem,

baleseti

10

106

107

Nevelési-oktatási ügyek 12.

Nevelési-oktatási kísérletek, újítások

10

Törzslapok, póttörzslapok, beírási naplók

nem selejtezhető

13. 14.

Felvétel, átvétel

20

15.

Tanulói fegyelmi és kártérítési ügyek

5

16.

Naplók

5

17.

Diákönkormányzat szervezése, működése

5

18.

Pedagógiai szakszolgálat

5

19.

Szülői munkaközösség, iskolaszék szervezése, működése

5

20.

Szaktanácsadói, szakértői vélemények, javaslatok és ajánlások

5

21.

Gyakorlati képzés szervezése

5

22.

Vizsgajegyzőkönyvek

5

23.

Tantárgyfelosztás

5

24.

Gyermek- és ifjúságvédelem

3

25.

Tanulók dolgozatai, témazárói, vizsgadolgozatai

1

26.

Érettségi vizsga, szakmai vizsga dolgozatai

1

27.

Közösségi szolgálat dokumentumai

5

Gazdasági ügyek

28.

Ingatlan-nyilvántartás, -kezelés, -fenntartás, épülettervrajzok, helyszínrajzok, használatbavételi engedélyek

határidő nélküli

29.

Társadalombiztosítás

50

30.

Leltár, állóeszköz-nyilvántartás, vagyonnyilván-tartás, selejtezés

10

31.

Éves költségvetés, költségvetési beszámolók, könyvelési bizonylatok

5

32.

Szakértői bizottság véleménye

20

33.

A gyermekek, tanulók ellátása, juttatásai, térítési díjak

5

Dátum:

……………………………. Igazgató


107

SZMSZ. dr.tóth László Tamásné

Recommend Documents