Orgoványi Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde SZMSZ. Óvodai SZMSZ

Orgoványi Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde SZMSZ

Óvodai SZMSZ

1


I. Általános rendelkezések 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 2011.évi CXCV. tv. Az államháztartásról 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 368/2011.(XII.31.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 32/2012. (X.8.) EMMI- rendelet a Sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 1357/2011. (X. 28.) kormányhatározat az építésügyi szabályozás ésszerűsítéséről és az ehhez kapcsolódó szabványok felülvizsgálatáról 2012. évi I. törvény a Munkatörvénykönyvéről (Mt.) 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény végrehajtásáról 26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről

2


1.2 A szervezeti és működési szabályzat megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot az óvodás gyermekek szülei, az intézmény közalkalmazottjai valamint más érdeklődők megtekinthetik az óvodavezető irodájába munkaidőben, az intézmény folyosóin, továbbá az intézmény honlapján. 1.3 A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya elfogadása, jóváhagyása A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező szabályzat, vezetői utasítások betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára: a pedagógus munkakörben foglalkoztatott óvodapedagógusokra, a nevelőmunkát segítőkre, a szülőkre, az óvodába járó gyermekekre nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat a intézményvezető aláírásával lép hatályba, és határozatlan időre szól.

II. Intézmény adatai: 1. Elnevezés: Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde 2. Székhelye: Orgovány, Kölcsey u. 1. 3. Fenntartója, Alapítója és Felügyeleti szerve: Orgovány Község Önkormányzata 4. OM azonosító száma: 202188 5. Az intézmény alaptevékenysége: Óvodai nevelés, az óvodás korú gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése; ezen belül az egészséges életmód kialakítása, az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása, az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása, különleges gondozás keretében nyújtott ellátás, sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, óvodai intézményi étkeztetés. 6. Foglalkoztatási viszonyok: közalkalmazotti jogviszony 7.Működési körzete: A fenntartó önkormányzatok lakókörzete 8. Az intézmény alapító szerve szerinti besorolása: Helyi önkormányzati költségvetési szerv 9. Az intézmény feladat ellátási rendje 3


Tevékenységi besorolás: Alaptevékenységi szakágazat: 851020 Óvodai nevelés Az intézmény alaptevékenységébe tartozó szakfeladatok: TEÁOR

Alaptevékenységbe tartozó szakfeladatok

562912

Óvodai intézményes étkeztetés

851011

Óvodai nevelés. ellátás

851012

Sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelése, ellátása

856099

Egyéb oktatási kiegészítő tevékenység

890114

Hátrányos helyzetű gyermekek , fiatalok és családok életminőségét javító programok

Az intézmény önálló jogi személyiség, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott intézményvezető látja el. 10. Az óvoda jogállása Az óvoda alapfeladata az alapító okiratban meghatározott óvodai nevelés, amely a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik. Az óvoda a gyermek két és féléves /hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény, ellátja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is. Az óvodai nevelőmunka az Óvodai nevelés országos alapprogramjára épülő és a 32/2012. (X.8) EMMI rendelet- a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelveinek figyelembevételével a nevelőtestület által elfogadott és az intézményvezető által jóváhagyott helyi óvodai pedagógiai program alapján folyik. Vállalkozási tevékenységet nem folytat. 11.Illetékességi, működési köre: Óvodai nevelés alaptevékenységi körében Orgovány Nagyközség teljes közigazgatási területe. 12. Intézmény irányító szerve: Orgovány Nagyközség Önkormányzata 4


13. Gazdálkodási besorolás: Önállóan működő költségvetési szerv . Pénzügyi –gazdálkodási feladatait Orgovány Nagyközségi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala látja el. 14. Az intézmény vezetőjének kinevezése: Az intézmény vezetőjét Önkormányzat Képviselő-testülete nevezi ki. 15. A Köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyettesére, vagy az intézmény más munkavállalójára átruházhatja. 16. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az intézményvezető és a vezető helyettes minden ügyben.

III. A működés rendje 1. Nyitva tartási rend A nyitvatartási rend értelemszerűen a munkanapokra, illetve a nevelés nélküli munkanapokra vonatkozik. Az óvoda nyitva tartás szeptember 01-től következő év augusztus 31-ig tart. Az óvoda zárva tart: nyári időszakban összefüggően legfeljebb 3 hétig. Ezen időszak alatt kell elvégezni az intézmény szükség szerinti felújítását, karbantartási munkálatait és az évi nagytakarítást. A téli időszakban karácsony és újév között. Az óvoda 5 napos (hétfőtől-péntekig) munkarenddel üzemel. Nyitva tartás 6.00 – 17.30-ig . A gyermekek fogadása reggel 7.00-tól , a gyermekek elvitele 17.00 óráig történik. A gyermekek napirendje a csoportnaplóban van rögzítve. A gyermek napirendjét életkornak megfelelően írásban kell rögzíteni. Az ügyelet reggel 6.00 -7.00, délután 17.00-17.30-ig tart

2. A gyermekek fogadásának rendje 

Az intézmény -

reggel 7,00 órától - 9,00 óráig fogad gyermekeket. Ajtót nyitja, riasztót kapcsolja: a munkarend szerint 6-ra érkező dajka.

5


-

Vagyon és személyi biztonság érdekében a bejárati ajtót 9 és 11.30, valamint 13.00 – 15.00 között zárva tartjuk, csengetésre a beosztás szerinti dajka nyit ajtót, aki a látogatót az előtérbe vezeti és szól a vezetőnek vagy a keresett személynek.

-

A hivatalos ügyek intézése az irodában történik.

-

Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az intézmény vezetője engedélyezi.



Az intézményből a gyermeket a foglalkozásokat követően: - ha ebédet nem igényel 11,30 órától – 12,00 óráig, - ha ebédet igényel 12,30 órától - 13,00 óráig lehet - délután: 15,00 órától – legkésőbb 17.00 óráig kell elvinni.

A gyermeket csak a gondviselő szülő, illetve az általa írásban meghatalmazott személy viheti el. A gyermeket az óvodába érkezéskor az óvodai csoportba vezetéssel kell átadni az óvodai dolgozóknak, akik átveszik a gyermek felügyeletét.

3. Beíratás rendje 

A gyermekek óvodai felvétele, jelentkezés alapján történik: A gyermek harmadik

életévének betöltése után vehető fel. Nem lehet megtagadni a hátrányos helyzetű gyermekek felvételét az óvodába, ha a Gyermekjóléti Szolgálat, vagy a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság a felvételét javasolja. 

A gyermek abban az évben, mikor 5. életévét betölti köteles napi 4 órát óvodai

nevelésben részt venni, amennyiben 10 napnál többet mulaszt igazolatlanul az óvodavezetője értesíti a jegyzőt. 

A gyermeket kérelmére, ha a családi körülményei képességeinek kibontakoztatása

sajátos helyzete indokolja az intézményvezető felmentheti az óvodába járás alól. Ha a jogszabályokban meghatározottnál igazolatlanul többet van távol a gyermek az óvodából (10 napon túl) a szülő kétszeri írásbeli figyelmeztetése után óvodai elhelyezése a Gyermekjóléti Szolgálat véleménye kikérése után szüntethető meg.

6


4.Nevelési év rendje Az óvodai nevelési év rendjét az óvodai munkaterv határozza meg. Az óvodai nevelési év rendjében meg kell határozni: - az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, - a szünetek időtartamát, - a megemlékezések, a nemzeti, az óvodai ünnepek megünneplésének időpontját, - a nevelőtestületi értekezletek időpontját. Az óvodai nevelés nélküli munkanapon szükség esetén gondoskodni kell a gyermekek felügyeletéről.

5. Napirend Az óvodában a napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülők – a házirendben szabályozottak szerint – gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül az intézménybe behozhassák, illetve hazavihessék. Az óvoda: - nyári zárva tartásáról legkésőbb február 15-ig, - a nevelés nélküli munkanapokról legalább 7 nappal a zárva tartást megelőzően a szülőket tájékoztatni kell. A tájékoztatás módját a házirend szabályozza.

6.. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet:  Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermekek elvitelére jogosult személy arra az időtartamra, amíg a gyermeket átöltözteti és az óvónőnek átadja illetve elviszi.  Tartózkodási hely: az intézmény folyosója és udvara. Ezekben az időpontokban az intézmény dolgozói meghatározott rend szerint tartanak ügyeletet.  Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben:

7


a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe, valamint, minden más személy.  A külön engedélyt az óvoda szakmai vezetőjétől kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni.  Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni: a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre, nyílt napra, ünnepélyekre való érkezéskor, illetve a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor.

7. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje A gyermekek műsorral ünnepelnek a következő ünnepélyek alkalmával: karácsony, március 15, anyák napja, alapítványi műsor, évzáró. Hagyományos ünnepeink: farsang, húsvét, gyermeknap, Mikulás Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. Csoporton belül közös megemlékezés történik a gyermekek születésnapjáról. Népi hagyományok ápolása körében történik a „Jeles napok”-hoz kapcsolódó szokások megismertetése, népi kézműves technikákkal való ismerkedés. Kirándulások, séták, színi előadások megtekintése a munkaterv szerint történik 8. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét, mint ingyenesen igénybe vehető szolgáltatást az intézmény biztosítani köteles. Az egészségügyi ellátás: -

Az intézmény orvosa – évi két alkalommal

-

Az egészséges környezet biztosítása érdekében tett javaslatait az intézmény lehetőségének függvényében megvalósítja.- a védőnő - folyamatos

Az egészségügyi ellátásban közreműködik még a fogorvos.

8


Az óvónők a gyermekvédelmi feladatok

ellátása során figyelemmel kísérik az

egészségügyileg veszélyeztetett gyermekeket, és fokozatosan ügyelnek rendszeres orvosi ellenőrzésükre.

9. Az intézményi védő, óvó előírások A gyermekekkel az óvodai nevelési év, valamint szükség szerint, a foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat. Védő-óvó előírás: - az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás, - a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, - a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése. A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell a csoportnaplóban. Az óvoda házirendjében kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk.

9.1.Az intézmény vezetőjének feladata gyermekbalesetek megelőzése érdekében: - hogy az óvodában keményforrasztás, ív és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével nem végezhető; - hogy az intézmény területén a gyermekekre veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet; - hogy a gyermekek elektromos áramütés elleni védelme folyamatosan biztosítva legyen – az ajzatok vakdugózásával, illetve a hálózat megfelelő védelmével; - hogy a gyermekek az épület számukra veszélyforrást jelentő helyiségeibe ne juthassanak be.

9.1.2. A pedagógusok feladata: - haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzésében az intézményvezetők felelősek;

9


- a mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyeljenek az elektromos berendezések használatára, kezelésére. A különböző berendezéseket úgy tárolják, hogy azokhoz a gyermekek ne férhessenek hozzá; - javaslatot tegyenek az óvoda épületének, udvarának és a csoportszobák még biztonságosabbá tételére. Az óvoda nem pedagógus alkalmazottjainak feladata: - a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére, - a veszélyforrást jelentő helyeket mindig zárják.

9.2 A gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok 9.2.1. Az intézmény vezetőjének feladatai: - a gyermekbalesetek nyilvántartása - nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: - intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, e balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel, majd a kivizsgálást követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldi a fenntartónak, valamint átadja a gyermek szülőjének (egy példány megőrzéséről gondoskodik), - ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, akkor e tényről az okok ismertetésével jegyzőkönyvet készíttet. Intézkedik minden gyermekbalesetet követően a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg.

9.2.2. A pedagógusok feladata: - Az intézmény vezetőjének utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése – az irodában elhelyezett füzetben Súlyos balesetekkel kapcsolatban: -

a balesetet jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelő személynek.

-

Intézkedést

javasol

minden

gyermekbalesetet

követően

a

megelőzésre;

az

intézményvezető megelőzéssel kapcsolatos utasításait végrehajtja. -

A balesetet szenvedett gyermeket orvoshoz viszi, értesíti a szülőt és tájékoztatja a történtekről.

10


9.2.3. Nem pedagógus alkalmazott feladata: - az intézmény vezetőjének utasításainak megfelelően működik közre a gyermekbaleseteket követő feladatokban.

10. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 10.1.A belső ellenőrzés feladata Az óvodában végzett pedagógiai tevékenység, nevelő-fejlesztő munka hatékonyságának feltárása.. Az intézményvezető az ellenőrzési ütemterv alapján ellenőrzi az intézmény zavartalan működése érdekében a pedagógiai munka eredményességét, értékeli a közalkalmazottak munkáját. Az ellenőrzés területei, szempontjai: a mindenkor érvényben lévő munkaköri leírásokban meghatározott feladatokra terjed ki, konkrét szempontjait az éves munkaterv részét képező ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzés kiterjed

 munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére.  a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre,  a működési feltételek vizsgálatára. A pedagógiai munka ellenőrzés főterületei

 A nevelés feladatainak végrehajtása  A munkatervi feladatok megvalósítása  A csoportokban folyó szakmai nevelő-fejlesztőmunka minősége  A nevelőmunkához kapcsolódó tervezési dokumentumok elemzése  A pedagógusok szakmai felkészültségének felmérése  Egyéb adminisztrációs feladatok ellátása (napló, mulasztási naplónyilvántartások stb.)  Szülőkkel való kapcsolat minősége Az ellenőrzés végrehajtói

 intézményvezető

11


Az ellenőrzés formái, módszerei

 szóbeli beszámoltatás,  írásbeli beszámoltatás,  dokumentumellenőrzés,  csoport, -és foglalkozáslátogatás  interjú  felmérések, tesztek, vizsgálatok. Az ellenőrzés fajtái

 Váratlan vagy előre bejelentett tájékozódó látogatás  Tervszerű, előre egyezetett szempontok szerint; Az adott nevelési év célkitűzései megvalósulását figyelemmel kísérő tematikus látogatás

 Korábbi ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetését ellenőrző visszatérő látogatás. Az ellenőrzés tervezése

 Az ellenőrzési feladatokat, végrehajtóit és felelőseit az eves munkatervben kell meghatározni. Az ellenőrzési tervet és ütemtervet nyilvánosságra kell hozni.

 Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az intézmény vezetője dönt, rendkívüli ellenőrzést az ellenőrzésre jogosultak bármikor kezdeményezhetik.

10.2.A pedagógiai munka külső ellenőrzése Országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés a pedagógusok munkájának külső, egységes kritériumok szerinti ellenőrzése és értékelése a minőség javítása érdekében. Az országos pedagógiai szakmai ellenőrzés célját, feladatait, megszervezésének és lebonyolításának és az ellenőrzés lefolytatásának szabályait a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet határozza meg. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés fajtái: -

a pedagógus ellenőrzése,

-

az intézményvezető ellenőrzése, 12


-

az intézményellenőrzés.

A pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításait a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon, továbbá az ellenőrzést indító honlapján nyilvánosságra kell hozni, a személyiségvédelemre vonatkozó jogszabályok megtartásával.

11. Az óvodában tartózkodás rendje Az óvoda székhelyén és telephelyein hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel, egész éven át folyamatosan működik. Üzemeltetése a fenntartó önkormányzat által meghatározott nyári zárva tartás alatt szünetel. (Augusztus 1-25-ig ) . Erről a szülőket május 31-ig írásban tájékoztatjuk. Az óvodákat szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon – rendezvények hiányában – zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre – eseti kérelmek alapján – az intézményvezető ad engedélyt. A köznevelési intézménnyel közalkalmazotti munkaviszonyban és tanulói jogviszonyban nem állók (kivéve a gyereküket kísérő szülők, családtagok és a fenntartó képviselőit) – vagyonbiztonsági okok miatt csak kísérővel, és csak az elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az épületben. Az épületbe való belépésükkor a vezetőhöz kell kísérni őket, hogy jelezzék, milyen ügyben jelentek meg az óvodában. A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az intézményvezetővel történt egyeztetés szerint történik. Az óvodai csoportok, és foglalkozások látogatását más személyek részére az intézményvezető engedélyezi indokolt esetben.

11.1 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje 11.1.1 Az óvodaépületet címtáblával, kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót. Az óvoda minden munkavállalója és kisgyermeke és szülei felelős: 13


 a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért,  a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért,  az óvoda rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  az energiafelhasználással való takarékoskodásért, 11.1.2 A gyerekek az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A csoportszobák, tornaszoba, stb. használatának rendjét a házirendhez kapcsolódó belső szabályzatok tartalmazzák, amelyek betartása a gyermekek és a pedagógusok számára kötelező. 11.1.3 Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az intézményvezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. 1.1.1.4 Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket, szertárakat zárni kell.

12. A dohányzással kapcsolatos előírások Az intézményben – ide értve az óvoda udvarát, a főbejárat előtti 50 méter sugarú területrészt– a szülők, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az óvodán kívül tartott rendezvényeken a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy intézmény munkavédelmi felelőse.

13.A gyermek balesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok A gyerekek számára minden nevelési év elején óvodapedagógusaik tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tartanak, amelynek során – koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten – felhívják a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az óvoda közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, a tájékoztatás megtörténtét a pedagógusok aláírásukkal igazolják. Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a gyerekek és szüleinek számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. kirándulás, színházlátogatás,). A tájékoztatást a foglalkozást 14


vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni. A gyermek balesetek bejelentése pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti a megtörtént balesetet, mulasztást követ el. A balesetek nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az intézményvezető által megbízott munkavédelmi felelős végzi . A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A munkavédelmi felelős megbízása az intézmény vezetőjének feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják. A pedagógusok az általuk készített, használt technikai jellegű eszközöket csak külön engedéllyel vihetik be, az eszköz veszélytelenségének megállapítása az intézményvezető hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez kötheti az eszköz használatát. A pedagógusok által készítet nem technikai jellegű pedagógiai eszközök korlátozás nélkül használhatók.

14.Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők A rendkívüli esemény észlelésekor, tudomásra jutásakor haladéktalanul tájékoztatni kell az intézményvezetőt. Az intézményvezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően - haladéktalanul értesíti: - az érintett hatóságokat, - a fenntartót, - a szülőket; - megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a gyermekek, védelmét, biztonságát szolgálják. Rendkívüli eseménynek számít különösen: - a tűz, - az árvíz, - a földrengés, - bombariadó, - egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelő munkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény: - egész napos gázszünet, - az épület biztonságos használhatóságát veszélyeztető körülmény, - az ellátottak és a dolgozók közlekedését nehezítő helyzet (hó) - járvány, melynek során az ellátottak 80 %-a nem tud megjelenni Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell az intézmény kiürítéséről, amely a tűzvédelmi szabályzat szerinti terv szerint kell, hogy történjen. 15


Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor az intézményvezető a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt. A rendkívüli esemény során az intézményvezetőnek gondoskodnia kell: - amennyiben a gyermekek intézményben történő elhelyezését meg kell szüntetni, a szülők mielőbbi értesítése, a gyermekek elvitelének megszervezése, - a következő napot, esetleg napokat érintő nevelési szünet elrendeléséről, s a szülők tájékoztatásáról, - olyan intézkedések meghozataláról, melyek biztosítják a gyermekek maximális védelmét.

Rendkívüli esemény megnevezése Tűz

Intézkedések A helyi tűzvédelmi szabályzat utasítása alapján:

1.1. Az épület kiürítése a tűzriadóterv szerint 1.2. A tűzoltóság értesítése 1.3. A tűzoltás megkezdése 1.4. Az egyes értékek mentése

Rendkívüli esemény megnevezése

Intézkedések

1.5. A gyermekek elhelyezése, illetve hazavitelének megszervezése a szülők értesítésével 1.6. A fenntartó értesítése Árvíz A gyermekek biztonságba helyezése, hazavitelének megszervezése a szülők értesítésével 1.2. Az illetékes szervek értesítése 1.3. Érték mentés Földrengés A gyermekek biztonságba helyezése, hazavitelének megszervezése a szülők értesítésével 1.2. Az illetékes szervek értesítése 1.3. Érték mentés Bombariadó Az épület kiürítése a tűzriadó-terv szerint 1.2. Az illetékes hatóságok értesítése 1.3. A gyermekek elhelyezése, illetve hazavitelének megszervezése a szülők értesítésével 1.4. A fenntartó értesítése Egyéb veszélyes helyzet A gyermekek biztonságba helyezése, hazavitelének megszervezése a szülők értesítésével 1.2. Az illetékes szervek értesítése 1.3. Indokolt esetben szünet elrendelése A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: - a fenntartót - tűz esetén a tűzoltóságot - robbantással való fenyegetés esetén a rendőrséget - személyi sérülés esetében a mentőket - egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő védelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt a vezető szükségesnek tartja. 16


15. Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása Az intézmény vezetője vagy helyettese közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor a gyermekek számára szervezett foglalkozások vannak. Ezért az intézményvezető vagy helyettese közül legalább egyikük hétfőtől - péntekig 8.00 és 13.00 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az óvoda szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el.

16. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az intézmény pedagógusai –heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. A pedagógusok napi munkaidejüket – a csoportnapló, a munkaterv szem előtt tartásával – határozzák meg. Az értekezleteket, fogadóórákat általában hétfői, vagy pénteki napokon tarjuk, ezért ezeken a napokon a napi átlagban 8-órásnál hosszabb, legfeljebb azonban 12 órás munkaidőre kell számítani. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait a napi munkaidőbeosztás alapján határozza meg.

16.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik:  a kötelező óraszámban ellátott feladatokra  a munkaidő többi részében ellátott feladatokra.

16.1.1 A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak o a teljes óvodai felügyeletet magába foglaló foglalkozások megtartása o differenciált képességfejlesztő foglalkozások (tehetséggondozás, felzárkóztatás, stb.), A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez 17


kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a foglalkozások előkészítése, adminisztrációs feladatok.

16.1.2 A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők a) a tevékenységekre való felkészülés, b) a gyermekek munkájának rendszeres értékelése, c) tehetséggondozás, a gyermekek fejlesztésével kapcsolatos feladatok, d) óvodai kulturális, és sportprogramok szervezése, e) a pótlékkal elismert feladatok (vezető helyettesi ) f) szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, g) részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, h) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, i) kirándulások, óvodai ünnepségek és rendezvények megszervezése, j) óvodai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, k) nevelés nélküli munkanapon az intézményvezető által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, l) részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, m) óvodai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, n) csoportszobák, folyosók rendben tartása és dekorációjának kialakítása. o) Néptánc oktatás az intézményben

16.1.3 Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása A pedagógusok a munkaidő foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az óvodában kötelesek ellátni: · a 2.1.1 szakaszban meghatározott tevékenységek mindegyike · a 2.1.2 szakaszban meghatározott tevékenységek, kivéve az a, b, d, h, i ,j pontokban leírtak. Az intézményen kívül végezhető feladatok: · a.2.1.2 szakaszban meghatározott tevékenységek közül az az a, b, d, h, i ,j pontokban leírtak. Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint 18


határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az óvodán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt.

16.2. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások 16.2.1. A pedagógusok napi munkarendjét, óvodavezető vagy az általános vezető helyettes állapítja meg. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. 16.2.2 A pedagógus köteles 10 perccel a foglalkozási beosztása előtt a munkahelyén (illetve a nevelés nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.20 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni az irodában. 16.2.3 Rendkívüli esetben a pedagógus az intézményvezetőtől vagy a vezető helyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a foglalkozás elhagyására. 16.2.4. A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja a vezető helyettes javaslatainak meghallgatása után. 16.2.5. A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen értékelje, valamint a szülők számára visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről.

16.3.A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll. A munkaidő-nyilvántartás szabályai a következők:  A pedagógusok munkaidejének nyilvántartására szolgáló adatlapot – a mindenkor hatályos jogszabályi előírások követésével – az óvodavezetője készíti el. 19


 Minden pedagógus köteles napi gyakorisággal pontosan vezetni saját munkaidő nyilvántartó lapját, a hónap utolsó napján az aláírt nyilvántartó papírokat az irodába köteles eljuttatni.  A heti munkaidő minden teljes állásban kinevezett pedagógus számára 40 óra, ennek túlteljesítésére és alulteljesítésére sincs lehetőség.  A hatályos belső rendelkezések szerint munkaidőkeretben dolgozunk, tehát a napi munkaidőnek nem feltétlenül kell minden napon 8 órának lennie, de a heti munkaidő összegzésénél 40 órának kell kijönnie.  A Mt. szerint biztosítanunk kell 20 perc munkaszünetet minden kollégának, aki munkakezdésétől legalább 6 órát munkában tölt.

17. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az intézményvezető és a vezető helyettes közösen készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az intézményvezető határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik.

III. Az intézmény szervezeti felépítése 1. A vezetők benntartózkodásának rendje Az intézmény nyitva tartási idején belül reggel 8 óra és délután 16 óra között az intézményvezetőnek vagy az intézményvezető helyettesnek az intézményben kell tartózkodnia.

2. Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Az intézmény vezetőjének távollétében helyettesítését, a vezető helyettes látja el.

20


3.Intézményvezető A köznevelési intézmény vezetőjének felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét nemzeti köznevelésről szóló törvény ( 69.§)állapítja meg. Az intézmény vezetője a jogszabályi keretek között egy személyben fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik az alapító okiratban meghatározott állami feladatok ellátásáért, az intézmény használatába adott alapítványi vagyonnal való rendeltetésszerű gazdálkodásért, a jogszabályi előírások betartásáért. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási

intézmény működéséhez

szükséges

személyi

és

tárgyi

feltételek

biztosításáért

3.1.Az intézményvezető a köznevelési törvény 69. § (1) szerint:  felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért,

 gyakorolja a munkáltatói jogokat,  dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe,

 felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért,  jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját,  képviseli az intézményt  felel:

o a pedagógiai munkáért, o a nevelőtestület vezetéséért, o a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, o rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, o a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, o a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, o a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,

21


o a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért, o a gyermekbaleset megelőzéséért, o a

gyermekek,

tanulók

rendszeres

egészségügyi

vizsgálatának

megszervezéséért, o a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért o a pedagógiai munkáért o a pedagógus-továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítéséért, a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért, o a közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatokért, o az intézmény ügyintézésének, irat- és adatkezelésének, adattovábbításának szabályosságáért, o a munka- és balesetvédelmi, valamint tűzvédelmi előírások betartásáért, Az intézményvezető a köznevelési törvény szerinti feladatait a helyi sajátosságoknak megfelelően végzi, melyet konkrétan a munkaköri leírása határozza meg.

3.2.Kizárólagos hatásköre  a munkáltatói, jogkör gyakorlása, kötelezettségvállalás;



személyi és munkaügyi feladatok ellátása;



döntés – az egyetértési kötelezettség megtartásával – az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály, Közalkalmazotti Szabályzat más hatáskörébe nem utal;



a fenntartó előtti képviselet.

Az intézményvezetője, fenti jogkörét, feladatait esetenként vagy az ügyek meghatározott körében általános helyettesére ruházza át.

3.3..A Munkáltatói jogok gyakorlásának rendje A munkáltatói jogkör kategóriái

 Kinevezési munkáltatói jogkör (közalkalmazotti jogviszony létesítése, megszüntetése, fegyelmi eljárás, káreljárás);

 kinevezés, 22


 módosítás  megbízás,  alkalmazás,  jogviszony megszüntetése (felmentés, elbocsátás,áthelyezés)  nyugdíjazás,  pályázat kiírása, pályáztatási eljárás lefolytatása  személyi anyag kezelése, karbantartása  belső megbízási szerződések kötése  munkaköri leírás elkészítése  vagyonnyilatkozat átadása-átvétele;őrzése  fegyelmi felelősségre-vonás o fegyelmi eljárás elrendelése, o fegyelmi, kártérítési eljárás lefolytatása, o fegyelmi határozat hozatala.

 Bérgazdálkodói munkáltatói jogkör (bérgazdálkodás, juttatás megállapítása);  illetmény- és előmeneteli rendszerrel, juttatással kapcsolatos feladatok  tanulmányi szerződés kötése  dolgozók anyagi elismerése  jubileumi jutalom kifizetésének előkészítése

 Munkairányítói munkáltatói jogkör (munkavégzés irányítása, ellenőrzése)  illetmény- és előmeneteli rendszerrel, juttatással kapcsolatos nyilvántartások vezetése

 munkavégzés irányítása, ellenőrzése  munkarend kialakítása, munkaidő beosztás elkészítése  munkaidő nyilvántartás  rendkívüli munkavégzés megszervezése, elrendelése  változómunkabér, helyettesítés jelentések elkészítése 23


 ügyelet, készenlét elrendelése  fizetett szabadság engedélyezése, kiadása, nyilvántartása, dokumentálása  fizetetlen szabadság engedélyezése  dolgozók erkölcsi elismerése  továbbképzési terv elkészítése  kitüntetés, jutalmazás  munkavédelmi, tűzvédelmi feladatok betartásának ellenőrzése,  munkavégzésre alkalmas állapot ellenőrzése

3.4.A képviselet szabályai A köznevelési intézmény képviseletére az intézményvezető jogosult. Az intézményvezető képviseleti joga az alábbi területekre terjed ki:

 Jognyilatkozatok megtétele az intézmény nevében  tanulói jogviszonnyal  az intézmény és más személyek közötti szerződések megkötésével, módosításával és felbontásával,

 munkáltatói jogkörrel összefüggésben;  Az intézmény képviselete személyesen vagy meghatalmazott útján  Hivatalos ügyekben  települési önkormányzatokkal való ügyintézés során  hatóságok és bíróság előtt o az intézményfenntartó és az intézmény működtetője előtt

 Sajtónyilatkozat megtétele az intézményről a nyomtatott vagy elektronikus média részére kifejezett rendelkezéssel arról, hogy mit és hogyan hozhatnak a nyilatkozatból nyilvánosságra; Az intézményvezető egyes feladatainak ellátására eseti megbízást adhat az általa megbízott óvodapedagógus részére.

24


3.5. Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. Törvény alapján vagyonnyilatkozat-tételre 2008. január 1-jétől a közszolgálatban álló személyek azonos szabályok mentén kötelesek. Vagyonnyilatkozat tételére az a közszolgálatban álló közalkalmazott köteles, aki - önállóan vagy testület tagjaként - javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult, feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagy önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás, valamint elkülönített állami pénzalapok, fejezeti kezelésű előirányzatok, önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeretek tekintetében. A 2007. évi CLII. törvény alapján az óvodában, az alábbi munkakörökben és feladatkörökben áll fenn vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség: intézményvezető.

3.6.A vagyonnyilatkozat-tétel esedékessége A

vagyonnyilatkozat-tételi

kötelezettségnek

a

kötelezett

a

vagyonnyilatkozat-tételi

kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás létrejötte, munka- vagy feladatkör megszűnését követő harminc napon belül, valamint közben rendszeresen ötévente köteles eleget tenni. A már közalkalmazotti jogviszonyban álló vezető beosztású dolgozónak vagyonnyilatkozattételi kötelezettséget 5 évente, adott év június 30-ig kell eleget tenni.

3.7.A Nevelőtestület feladatkörébe tartozó rendelkezés A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik:

feladatok

átruházására

vonatkozó

- a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének, a továbbképzési program elfogadása - a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

25


Az intézményvezető, hatásköréből átruházza a pedagógusokra: A

nemzeti

és

óvodai

ünnepek

munkarendhez

igazodó

méltó

megünneplésének

megszervezését.

4..Az óvoda dolgozói közti belső kapcsolattartás Az óvodai nevelőmunka összehangolása érdekében fontos a naprakész és hiteles információk átadása, a feladatok egyeztetése, tervezése. Az óvoda belső kapcsolattartás formáit -

Nevelési programunk

-

a kapcsolattartások konkrét rendjét az intézményvezető által készített Éves Munkaterv tartalmazza.

5. Az intézmény nevelőtestülete 5.1 Az intézmény nevelőtestülete  A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70. § alapján – a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója.  A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési – oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 5.2 A nevelőtestület értekezletei 5.2.1 A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja:  tanévnyitó, tanévzáró értekezlet,  tájékoztató és munkaértekezletek  nevelési értekezlet (évente legalább egy alkalommal),  rendkívüli értekezletek (szükség szerint). 5.2.2 Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az óvodai

26


életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény vezetője szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. 5.2.3 A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározzak kivételével –nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. 5.2.4 Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban az intézményvezető által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az intézményvezető vagy helyettese vezeti. Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az óvoda valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor munkavállalói értekezletet kell összehívni. A nevelőtestületi értekezletre – tanácskozási joggal – meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is. A nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – az intézményvezető adhat felmentést.

6. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés szempontrendszerét egyebekben a pedagógusok aktív közreműködésével készítette el az intézmény vezetője. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés odaítélése során lényeges szempont legyen, hogy az intézmény rendelkezésére álló keretet differenciáltan – a következőkben ismertetett szempontok szerint – minden év júniusában osztja szét az intézmény vezetője. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítést azok a pedagógusok kapják, akik leginkább megfelelnek az alábbiaknak:  Óvodapedagógusi munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, azaz: o sokrétű pedagógusi tevékenységét igényesen és körültekintően folytatja, o munkáját magas színvonalon végzi,

27


o eredményesen, egyéni képességeiket figyelembe véve, differenciáltan készíti fel o gyermekeit az iskolai tanuláshoz szükséges fejlettségi szintre o szükség esetén részt vesz a felzárkóztató tevékenységben, o aktívan részt vesz a közösség szakmai munkájában, o rendszeresen részt vesz az ünnepnapok szervezésében és lebonyolításában, o kihasználja a továbbképzési és az önképzési lehetőségeket, o eredményes gyermekvédelmi tevékenységet végez.  Bekapcsolódik a szakmai munka folyamatos megújításába, azaz: o részt vesz a pedagógiai program, a működési szabályok elkészítésében és bevezetésében,  Folyamatosan részt vesz: o a széleskörű tehetségfejlesztésben és tehetséggondozásban, a felzárkóztatásra szoruló gyermekek fejlesztésében o befektetett tevékenységét széleskörű eredményei visszaigazolják,  Az óvodai csoportban munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, azaz: o következetes munkát végez, követelményeit igényesen fogalmazza meg, és konzekvensen megköveteli, o eredményes konfliktus-kezelő stratégiát alakít ki, o jó színvonalú közösség-alkotó tevékenységet folytat, o adminisztrációs tevékenységét pontosan és időben elvégzi,  Széles körű nevelési időn kívüli tevékenységet végez, azaz: o rendszeresen részt vállal az óvodai rendezvények előkészítésében és szervezésében, azokon rendszeresen megjelenik, o érdeklődési területének megfelelően részt vállal a gyerekek szabadidős programjainak szervezésében, o részt vesz az óvoda arculatának formálásában, o kirándulást, sportrendezvényeket, tárlatlátogatást, stb. szervez. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés összegéből részesedhetnek az óvoda nem pedagógus dolgozói. Az évi teljes összeg differenciált mértékben a fentebb ismertetett szempontrendszer alapján kerül kiosztásra.

28


Egy esztendőre kizárhatja az óvoda vezetője a kiemelt munkavégzésért adható kereset kiegészítésben részesülők köréből azt a pedagógust:  akivel szemben jogerős fegyelmi határozat van érvényben,  akinek tevékenysége során mutatkozó hiányosságait – munkájának nem megfelelő végzése következtében – feljegyzésben rögzítette az intézmény vezetője, A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés odaítélése kizárólag a fenti szempontok alapján történhet, így nem lehet szempont, pl.: · az illető pedagógus fizetési besorolása, · címpótlékban való részesülése, · illetménypótlékban való részesülése · állami, önkormányzati kitüntetésben, elismerésben, jutalomban való részesülése.

7. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje 7.1 Az óvodaközösség Az óvodaközösség az intézménybe járó gyermek, azok szüleinek, az alapítvány elnökének és kuratóriumi tagjainak, valamint az óvodában foglalkoztatott munkavállalóknak az összessége. 7.2 A munkavállalói közösség Az óvoda nevelőtestületéből és az intézménynél közalkalmazotti- munkavállalói jogviszonyban álló dolgozókból áll. Az óvodavezető az alábbi óvodai közösségekkel tart kapcsolatot:  szülői munkaközösség,  alapítvány kuratóriuma 7.3 A szülői munkaközösség Az óvodában működő szülői szervezet a Szülői Munkaközösség (a továbbiakban: SZMK). Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak:  saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása, a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői munkaközösség elnöke, tisztségviselői),  a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése,

7.4 A szülők, érdeklődők tájékoztatásának formái 7.4.1. Szülői értekezletek A csoportok szülői értekezletét az óvodapedagógusok tartják. Az óvoda, nevelési évenként 29


legalább három szülői értekezletet tart. Összevont szülői értekezletet az intézményvezető hívhat össze.

7.4.2. Fogadóórák Az óvoda valamennyi pedagógusa– a házirendben meghatározott időben tart fogadóórát, ezen kívül szükség esetén a szülőkkel egyeztetett időpontban. Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke pedagógusával, akkor erre telefonon vagy elektronikus levél útján történő időpont egyeztetésután kerülhet sor.

8.4.3 A szülők írásbeli tájékoztatása Az intézmény a faliújságokon kitett írásos közleményekben tájékoztatja a szülőket a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményekről lehetőleg egy héttel, de legalább öt munkanappal nappal az esemény előtt.

8.4.4 Az óvodai dokumentumok nyilvánossága Az intézmény alapvető dokumentumai az alábbiak: · alapító okirat, · pedagógiai program, · szervezeti és működési szabályzat, · házirend. A fenti dokumentumok nyilvánosak, azok a vezetői irodában és a folyosókon, szabadon megtekinthetők, illetve megtalálhatók az óvoda honlapján(orgovany.hu). A hatályos alapító okirat awww.kir.hu honlapon található meg. A fenti dokumentumok tartalmáról – munkaidőben – azintézményvezető vagy a vezető helyettes adnak tájékoztatást. A házirendet mindenóvodásunk szülei számára a beiratkozást követően az első félévben, illetve a házirend lényeges változásakor átadjuk.

IV. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 1. A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg:

30




az alapító okirat



a szervezeti és működési szabályzat



a pedagógiai program



a házirend

Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok:  Éves munkaterv  Továbbképzési program-beiskolázási terv  Pedagógiai munka tervezésének dokumentumai (pedagógusok egyéni tervei)

1.1 Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát, a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja.

1.2.Szervezeti és működési szabályzat Meghatározza a köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket. A köznevelési intézmény SZMSZ-ét az intézményvezető készíti el és a szakalkalmazotti értekezlet a szülői szervezet véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ azon rendelkezéseinek

érvénybelépéséhez,

amelyekből

a

fenntartóra,

a

működtetőre

többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. Az SZMSZ-t nyilvánosságra kell hozni.

1.3.A pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az óvoda pedagógiai programja meghatározza:  Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az óvodában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat.  a közösségfejlesztéssel, az óvoda szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, 31


 a pedagógusok helyi intézményi feladatait  a kiemelt figyelmet igénylőgyermekekkel kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét,  A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, a fenntartó, és az SZMK véleménynyilvánításának figyelembevételével válik érvényessé. Az óvoda pedagógiai programja megtekinthető az vezetői irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az intézményvezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban.

1.4.Házirend Az óvoda házirendje a gyermeki jogok és kötelességek gyakorlásával, a gyermek óvodai életrendjével kapcsolatos rendelkezéseket állapítja meg. A köznevelési intézmény Házirendjét az intézményvezető készíti el és a szakalkalmazotti értekezlet a szülői szervezet véleményének kikérésével fogadja el. A Házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. A házirendet nyilvánosságra kell hozni. 1.5 Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a nevelőtestületi értekezleten kerül sor. A nevelési év helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni a szülői szervezet és a fenntartó véleményét. A munkaterv egy példánya a nevelőtestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az óvodai hirdetőtáblán is el kell helyezni.

1.6.Továbbképzési program-beiskolázási terv A továbbképzési program a szabályozott szakvizsga, valamint

a továbbképzés

meghatározott feladatok végrehajtására megtervezésére, megszervezésére szolgáló 5 évre szóló programterve. 32


A beiskolázási terv a továbbképzési program végrehajtását szolgáló dokumentum, amely egy nevelési évre szól.

1.7.Pedagógiai munka tervezésének dokumentumai (pedagógusok egyéni tervei) A pedagógiai tervezés előre tervezetten, konkrét célokkal, fejlesztő feladatokkal segíti a gyermekek

személyiségfejlődését,

a

pedagógiai

program

céljának

megvalósulását.

Tartalmazza a nevelő-fejlesztő munka, az óvodai tevékenységek megvalósításának elképzeléseit.

IV. A külső kapcsolatok rendszere és formája 1 . Az előzőekben említett szervezeteken kívül az óvoda rendszeres munkakapcsolatot tart fen az óvoda gyermekorvosával. Az óvoda-egészségügyi szolgálat szakmai ellenőrzését a Járási Népegészségügyi Intézet végzi. A kapcsolattartást az intézmény vezetője biztosítja az alábbi személyekkel: 

az óvodaorvos,



a védőnő,



Gyermekjóléti Szolgálat



Általános Iskolával



Egységes Pedagógiai Szolgálat



Logopédus

1.1 Az intézményvezető és az óvodaorvos kapcsolatának rendszere 1.1.1.Az óvodaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NM-rendelet szerint végzi. Az óvodaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján az óvodába járó gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását (a Köznevelési törvény 25.§ (5) bek.) alapján. Munkáját szakmailag a Járási Népegészségügyi Intézet tiszti főorvosa irányítja és ellenőrzi. Az óvodaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény vezetője, a közvetlen segítő munkát az általános vezető helyettes végzi. 1.1.2 Az óvodaorvos minden nevelési évben elvégzi a következő feladatokat 33


Az óvodás gyermekek folyamatos egészségügyi felügyelete, évente egy alkalommal történő szűrővizsgálata (a Köznevelési törvény 46. § (6)/d bekezdése, valamint a 25.§ (5) bek. előírja a gyerekek rendszeres egészségügyi ellenőrzését).  A vizsgálatkor talált kóros elváltozások esetében a gyermek gondozásba vétele a 26/1998. (IX.3.) NM-rendelet alapján.  Ellenőrzi az elrendelt járványügyi intézkedések végrehajtását.  Sürgősségi eseti ellátást végez.  Gondoskodik a gyermekek egészségügyi állapotáról tanúskodó dokumentumok vezetéséről, a védőnő közreműködésével rendszeresen ellenőrzi, hogy a kisgyermekek a szükséges szakorvosi vizsgálatokon részt vegyenek. A szükséges vizsgálatokra beutalót biztosít a kicsiknek, szüleiket a legszükségesebb gyógyszerekkel ellátja, ezt követően a háziorvosi rendelőbe irányítja kezelésre.  A csoportok szűrését követően kapcsolatot tart az óvodapedagógusokkal

1.2. A védőnő feladatai A védőnő munkájának végzése során együttműködik az óvodaorvossal. Elősegíti az óvodaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a gyerekek egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.). A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény vezető helyettesével.  Végzi a szükséges egészségnevelő munkát, előadásokat tart az óvodapedagógusokkal együttműködve.  Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel ( Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, stb.).

1.3. A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatok. A gyermek és ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a

34


fenntartó által működtetett Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A gyermek anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az intézmény vezetője indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében.

1.4.Általános Iskolával való kapcsolattartás A kapcsolattartás célja az iskolába menő gyermekek beilleszkedését megkönnyítő együttműködés kialakítása. A kapcsolattartó pedagógus személye az évenkénti munkatervben kerül meghatározásra. Kapcsolattartás módja, formái:  megbeszélések, konzultációk  volt óvodásokkal kapcsolatos után követéses vizsgálat;  tapasztalatcserék  intézménylátogatások  óvodások iskolával való ismerkedése, óralátogatás,  tanítónő szülői értekezletre,  tanítónő nyílt napra való meghívása

1.5.Egységes Pedagógiai Szolgálat és az óvoda kapcsolata A kapcsolattartás formája kiterjed:  a gyermek fejlettségével, személyiségével, magatartásával összefüggő szakvélemény megkérésére  az iskolai alkalmasság, felkészültség megállapítására  a gyerekek Nevelési Tanácsadóban történő fejlesztésére, foglalkozására  a gyermekek óvodában történő fejlesztésére Az együttműködés formái: konzultációs kapcsolat: o az együttműködés eredményessége érdekében (a két intézmény vezetői, dolgozói)

35


o konzultációs

kapcsolat

a

gyermekek

egyéni

fejlesztése

érdekében

(óvodapedagógus, pszichológus, fejlesztő pedagógus) -

írásban készült dokumentumok: o vizsgálat kérelmek o gyermekek jellemzése o szakvélemény o kimutatások

Kapcsolattartó személyek:

 óvodapedagógusok  intézményvezető

1.6.Logopédussal való kapcsolattartás A gyermekek logopédiai ellátása az óvodában történik. A logopédus heti egy napot tölt az intézményben, ezért a kapcsolat közvetlen, személyes. A kapcsolattartás formája kiterjed: -

a gyermek beszédfejlődésével kapcsolatos

-

a gyerekek fejlesztésével, foglalkoztatásával összefüggő feladatokra

-

a gyermekek óvodában történő fejlesztésére

A logopédus rendszeres kapcsolatot tart a gyermekek érdekében az óvodapedagógusokkal, szülőkkel, eseti kapcsolatot a működéssel kapcsolatban az intézményvezetővel.

V. A gyermekek ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok 1. Az óvodai hiányzás igazolása A hiányzással kapcsolatos szabályozás a házirend feladatköre. Szabályzatunkban a hiányzások és késések egységes elbírálása érdekében eljárási szabályokat rögzítünk az alábbiakban. 1.1 A szülő köteles a gyermeke távolmaradását a házirendben meghatározottak szerint igazolni. Az igazolásokat az óvodapedagógus a nevelési év végéig köteles megőrizni. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni a következő esetekben: 36


 a szülő előzetes írásbeli, vagy szóbeli kérelmére,  orvosi igazolással igazolja távolmaradását,

1.2. Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése A szülők tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (3) bekezdésének előírásai szerint történik. 1.2.1 A tanköteles korú és az óvodáztatási támogatásban részesülő gyermek esetében:  első igazolatlan nap után: a szülő értesítése  az ötödik igazolatlan nap után: a szülő iktatott postai levélben történő értesítése  a 10. igazolatlan nap után: a lakóhely szerint illetékes jegyző értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni)  10 igazolatlan napnál több hiányzás esetén a tanulói jogviszony megszüntetése Az értesítést a tanulói jogviszony megszűnését megelőzően legalább két alkalommal postai úton is ki kell küldeni, az értesítésben minden alkalommal fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.

VI. Az intézményi hagyományok ápolása 1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai Az óvoda hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az óvoda hírnevének megőrzése, öregbítése az óvodaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos aktuális feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg.

2. Az ünnepek megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az ünnepségek megrendezésének alapelvei:  Feleljen meg az életkori sajátosságoknak,  Magas érzelmi tartalma legyen,  Gondosan megtervezett és megvalósított formai jegyeket tartalmazzon.

37


 A tanévzáró , valamint az iskolába menők búcsúztatása nyilvános. (éves munkatervünk szerint a farsang nyitott) Ezekre a szülők meghívást kapnak, akik más vendéget is hozhatnak. A gyermeki élet hagyományos ünnepei az óvodában: · Farsang · Húsvét · Gyermeknap · Mikulás · Karácsony A népi hagyományok ápolása körében történik: · A jeles napokhoz kapcsolódó szokások megismertetése · Népi kézműves technikákkal való ismerkedés. A különböző Világnapokról (madarak és fák napja, Víz-világnapja, Földnapja, stb.) való megemlékezés, Nemzeti ünnepeinkről életkoruknak megfelelően megemlékezünk és bekapcsolódunk a községi rendezvényekbe.

VII. Záró rendelkezések 1. Jelen szervezeti és működési szabályzatot (SZMSZ) csak a nevelőtestület módosíthatja a fenntartó és a szülői munkaközösség véleményének kikérésével.  Az intézmény eredményes és hatékony működtetéséhez szükséges további rendelkezéseket – mint pl. a belső ellenőrzés szabályzatát, az irat- és pénzkezelés, bizonylatolás rendjét, az intézményi gazdálkodás szabályait – önálló szabályzatok tartalmazzák. E szabályzatok, mint óvodavezetői utasítások jelen SZMSZ változtatása nélkül módosíthatók. A hatálybalépéssel egyidejűleg érvényét veszti az óvoda korábbi szervezeti és működési szabályzata. A hatályba léptetett szervezeti és működési szabályzatot meg kell ismertetni: Az óvoda azon alkalmazottaival is, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával és meghatározott körben használják helyiségeit. Az SZMSZ -ben foglalt rendelkezések megtartása az óvoda valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az óvodavezető munkáltatói jogkörében intézkedhet. A fenti –módosításokkal egybeszerkesztett és mellékleteket is tartalmazó – Szervezeti és 38


Működési Szabályzatot az Orgoványi Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde nevelőtestülete a 2013.március 31.-én megtartott határozatképes Szakalkalmazotti értekezletén 100. %-os szavazataránnyal elfogadta. Ezt a tényt az intézményvezető és a választott jegyzőkönyvvezetők aláírásukkal tanúsítják.

VIII. Nyilatkozatok 1. A szülői szervezet képviseletében nyilatkozom arról, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása előtt véleményezési jogunkat gyakorolhattuk, és a módosításokhoz egyetértésünket adtuk. Orgovány, 2013. március ….. ……………………………………… szülői szervezet képviselője

2.Nkt.25§(4) az SZMSZ azon rendelkezéseinek érvénybe lépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletköltség hárul a fenntartó egyetértése szükséges. Az Orgoványi Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde SZMSZ-nek elfogadásához magasabb jogszabályban meghatározott kérdések rendelkezéséhez a Fenntartó egyetértési jogát a jogszabályban meghatározott határidő biztosításával gyakorolta. Az Orgoványi Önkormányzat Képviselő testülete …………………

számú határozatával

egyetértését megadja.

…………………………………………….. polgármester 39


BÖLCSŐDEI SZMSZ

40


I.ÁLTALANOS RÉSZ 1.1. Általános rendelkezések 1.1.1. A Szervezeti ás Működési Szabályzat célja Szabályozza az orgoványi Bölcsőde működésének rendjét. Az intézmény vezetése a szervezeti működési szabályzat elkészítésével, kihirdetésével és betartatásával biztosítsa az intézmény jogszerű működését.

1.1.2. Az SZMSZ hatálya Az SZMSZ hatálya kiterjed az intézmény valamennyi dolgozójára, a bölcsődébe járó gyermekekre, a gyermekek szüleire, illetve mindazokra akik a bölcsődével kapcsolatba kerülnek, azáltal, hogy igénybe veszik szolgáltatásait , illetve segítik a bölcsődét szolgáltatásai megvalósításában.

1.1.3.Az alaptevékenységekre vonatkozó jogszabályok A feladatok ellátására és irányítására a tevékenységre vonatkozó ágazati jogszabályokat kell alkalmazni, amelyek közül kiemeljük a következőket:  az 1993. évi LXXIX.tv. a közoktatásról  2011. évi CXC. törvény. A nemzeti köznevelésről  229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról  a 138/ 1992./ X.8./ Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Tv. Végrehajtásáról a közoktatási intézményekben  20/2012

(VIII.)

EMMI

rendelet

a

nevelési-oktatási

intézmények

működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  11 / 1994. / VI. 8. / MKM rendelet a nevelési - oktatási intézmények működéséről  1997. évi XXXI. törvény. A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról 41


 15/1998. (VI.30.) NM rendelet. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatáról és működésük feltételeiről  259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozási engedélyről  1993. évi III. törvény. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról  2011. évi CXCV. II. fej. 8.§ a költségvetési szerv alapításáról

2. INTÉZMÉNY ADATAI: Az intézmény neve: Orgoványi Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde Az intézmény székhelye, és címe: Orgovány, Kölcsey u.1. Az intézmény alapító szerve: Orgovány Község Önkormányzat Az intézmény fenntartó szerve: Orgovány Község Önkormányzata Az intézmény gazdálkodási jogköre: Az intézmény

önállóan működő

költségvetési szerv. Pénzügyi –gazdálkodási feladatait Orgovány Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala látja el. Az intézmény vezetőjének kinevezése: Az intézmény vezetőjét Önkormányzat Képviselő-testülete nevezi ki. Az intézmény működési területe: Orgovány Község teljes területe. Az intézmény alaptevékenysége: - Szakágazat száma: 889110 - Szakágazat megnevezése: Bölcsődei ellátás - Szakfeladat száma: 853211 - Szakfeladat megnevezése: Bölcsődei ellátás Feladatkörében ellátja a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított 1997. évi XXXI. Törvény 41-42§-ában foglaltak szerint gyermekjóléti alapellátásaként, a gyermekek napközbeni ellátását, bölcsődei ellátási formában nyújtja. 42


A bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek intézményen belüli meleg étkeztetése az óvoda konyhája által biztosított. Az intézmény felügyelete: Az intézmény közvetlen felügyeletét Orgoványi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, jogszabályokban meghatározott ügyekben Önkormányzat Jegyzője, egészségügyi

felügyeletét a Járási Népegészségügyi Intézete ,

szakmai felügyeletét a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság látja el. Az intézmény feladata és illetékességi köre: a.) Az intézmény típusa: Gyermekek napközbeni ellátása b.) Az intézmény alaptevékenysége és feladatai: A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését

szervezi

meg

azon

gyermekek

számára,

akiknek

szülei,

munkavégzésük, képzésben való részvételük, vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosítja. A tevékenység forrásai: - állami normatíva - önkormányzati támogatás Az intézmény vállalkozói tevékenységet nem folytat.

43


3. A BÖLCSŐDE MŰKÖDÉSI RENDJE 1. A bölcsőde csoport létszámhatárai, a bölcsődében dolgozó gondozók és egyéb alkalmazottak létszáma a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet (ezen Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásakor hatályos) 1. számú melléklet 2. pontja és 40. § (2) bekezdése szerint:

Bölcsődei csoport létszámhatárai

BÖLCSŐDEI CSOPORT

MAXIMÁLIS LÉTSZÁM 14 14

VEGYESCSOPORT

ÖSSZESEN

A bölcsődei csoportot, oly módon kell megszervezni, hogy a bölcsődei csoportba felvett gyermekek száma ne lépje túl a maximális létszámot.

2.Kötelező szakalkalmazotti létszám A szakalkalmazottak létszámát a bölcsődei csoport, és a nyitvatartási idő alapján kell meghatározni oly módon, hogy a teljes nyitva tartás ideje alatt a csoportban a gyermekekkel gondozónő foglalkozzon.

44


Gyermekcsoportonként

gondozó/szakgondozó

2 fő havi 4 óra

orvos intézményvezető/szakmai vezető

1 fő

A mindenkori költségvetési rendelet által megállapított létszámkeret erejéig további technikai dolgozók ( bölcsődei dajka ,kisegítő személyzet

stb.)

foglalkoztatására van lehetőség. Az alkalmazottak és a gyermekek adatairól a bölcsőde nyilvántartást vezet.

2.1. Bölcsőde vezető Az intézményvezetője , aki kisgyermeknevelő-gondozói végzettséggel is rendelkezik. Az intézményvezető akadályoztatása esetén helyettese látja

el a bölcsődei

szervezeti egységben a helyettesítést. Felelős:  A bölcsődei szakmai feladatok megvalósulásáért,a szakmai munka irányításáért  A helyes gondozási-nevelési elvek megvalósulásáért  A szakmai munka jogszabályok szerinti elvégzéséért  A Járási Népegészségügyi Intézet előírások pontos betartásáért  Az orvosi utasítások betartásáért  Folyamatos tájékoztatást ad az intézmény vezetőjének a működés során felmerült problémákról. 2.2. Bölcsődei kisgyermeknevelő Gondozási és nevelési munkával kapcsolatosa feladatok: 

Közreműködik

a

gyermekek

napirendjének

az

előkészítésében,

figyelembe véve az adott gyermekcsoport életkor szerinti összetételét, fejlettségi szintjét.

45




Gondoskodik a gyermekek helyes táplálásáról, betartva az esetenkénti orvosi utasításokat. Gondot fordít az étkezés közbeni esztétikai nevelésre, valamint a kulturhigiénés szokások kialakítására. Az önállóságra nevelés keretében folyamatosan szoktatja a gyermekeket az önálló étkezésre, az evőeszközök helyes használatára. A csecsemők részére a vezetővel való megbeszélés alapján és a bölcsődei orvos utasítása szerint készítteti el az ételt.



Gondoskodik a csoportszoba rendszeres szellőztetéséről, a gyermekek naponkénti levegőztetéséről.



Alvási

időben

biztosítja

a

nyugodt

légkört

a

megfelelő

szobahőmérsékletet, felügyel az alvó gyermekek között. 

Játéktevékenységhez megfelelő mennyiségű és minőségű játékeszközt biztosít. A konfliktusokat megelőzi, illetve megoldja. Figyelmét a játszó gyermekre irányítja, teljesítményt dicsér, betartható szabályokat közvetít.



Segítséget nyújt az orvosi vizsgálatoknál, beadja az előírt gyógyszereket. A testi fejlődéssel kapcsolatos méréseket a bölcsődei szabályzatnak megfelelően végzi.



A különböző higiénés előírások betartásával gondoskodik a fertőzések átvitelének megakadályozásáról. Naponta elkészíti a friss fertőtlenítő oldatokat.



A gondozáshoz szükséges eszközöket és anyagokat készenlétben tartja, rendszeresen fertőtleníti a hőmérőket.



Biztosítja a gyermekek ruházatának és textíliáinak (ágynemű, törülköző, stb.) rendszeres tisztítását, javítását, szükség esetén cseréjét.



Pontosan vezeti a bölcsődei napi kimutatást a csoportnaplóban. Itt rögzíti a csoportban történt lényeges eseményeket, az orvos egy-egy gyermekre vonatkozó útmutatásait.



Jó kapcsolatot alakít ki és tart fenn a szülőkkel.

46




Közreműködik a bölcsődei nyílt napok és egyéb rendezvények szervezésében és rendezésében. Részt vesz a szülői értekezleteken.



A gyermekeket felügyelet nélkül hagyni tilos! Ennek értelmében a gondozónő a csoportszobát csak abban az esetben hagyhatja el, ha gondoskodik a gyermekek megfelelő felügyeletéről.



Köteles a munkakörébe tartozó munkát a legjobb tudása és képessége szerint végezni.



Felel a csoportszobához tartozó, a gyermekek által használt leltári tárgyakért, ha valamelyik megrongálódik, azt köteles a vezetőnek jelenteni.



Felel azért, hogy a gyermekek szobáiban és az általuk használt helyiségekben baleset-veszélyes tárgyak, anyagok ne kerüljenek.

2.3. Bölcsődei dajka  teremrendezés,  a játék és a gyermekek munkatevékenységeihez kapcsolódó teendők csoportszobai és udvari feltételeinek biztosítása,  a gyülekezés és távozás alatt az öltözőkben segítséget nyújt,  ügyel a balesetek megelőzésére,  a beteg gyermeket ápolja, felügyeli, fertőző betegség esetén a fokozott egészségügyi előírások szerint jár el.  textíliák mosása, vasalása,  a gyermekek eszközeinek tisztántartása, fertőtlenítése  a konyhai feladatokban való közreműködés  a gyermekek étkezési feltételeinek biztosítása,  a gyermekek önkiszolgálásában, tevékenységében aktív közreműködés.

47


3. A bölcsőde munkarendje A bölcsőde gondozási éve szeptember 01-től következő év augusztus 31-ig tart. A bölcsőde a fenntartó engedélye alapján zárva tart: nyári időszakban összefüggően legfeljebb 3 hétig. Ezen időszak alatt kell elvégezni a bölcsőde szükség szerinti felújítását, karbantartási munkálatait és az évi nagytakarítást. A téli időszakban karácsony és újév között. A bölcsőde 5 napos (hétfőtől-péntekig) munkarenddel üzemel. Eltérő a bölcsődei munkarend abban az esetben, ha nemzeti ünnepek miatt a munkaszüneti napok rendje is eltérően alakul. Nyitva tartás 6 00 – 18-ig lépcsőzetes munkakezdéssel illetve befejezéssel. Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést a intézmény vezetője engedélyezheti. A bölcsőde udvarán, hétvégén és munkanapokon a bölcsőde zárása után nem lehet tartózkodni. A gyermekek napirendje a csoportnaplóban van rögzítve. A gyermek napirendjét életkornak és évszaknak megfelelően írásban kell rögzíteni.

4. Feladatok, tevékenységek részletes meghatározása A bölcsőde, mint a gyermekjóléti alapellátás része, a családban nevelkedő gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését végző intézmény. A bölcsőde valamennyi alkalmazottjának, de különösen az orvosnak és a gondozónőknek a legfontosabb feladata a gyermek testi és pszichés szükségleteinek kielégítése, a fejlődés elősegítése. A folyamatos napirend feleljen meg a gyermekek fejlettségi szintjének, biztosítson elegendő időt a gondozási műveletekre, a játéktevékenységre. A

48


bölcsőde berendezésével, felszerelésével olyan kellemes, esztétikus környezet kialakítására kell törekedni, amely reprezentálja az intézmény működési célkitűzéseit, családsegítő, otthont pótló jellegét. Bár a gyermekek gondozása, nevelése közösségben történik, lehetőség szerint törekedni kell az egyéni bánásmód

elvének

érvényesítésére,

a

gyermek

személyiségének,

figyelembevételével. A kisgyermeknevelők ennek érdekében a legkorszerűbb szakmai irányelveket, módszertani ajánlásokat alkalmazzák. Az intézményvezetőnek biztosítani kell a kisgyermeknevelői állandóságot, hogy a kisgyermeknevelő és a gyermek között megfelelő érzelmi kötődés alakulhasson ki.

4.1.. Az intézmény a bölcsődei ellátás keretében a gyermek életkorának és egészségi állapotának megfelelően biztosítja: a) a törvényes képviselő közreműködésével történő fokozatos beilleszkedés lehetőségét, b) megfelelő textíliát és bútorzatot, c) a játéktevékenység feltételeit, d) a szabadban való tartózkodás feltételeit, e) az étkeztetést.

4.2. A bölcsődei gondozás-nevelés feladatai: a) a gyermek testi és pszichés szükségleteinek kielégítése, a fejlődés elősegítése. b) az egészséges testi fejlődés elősegítése c) a

fejlődéshez

szükséges

egészséges

és

biztonságos

megteremtése, d) a primer szükségletek egyéni igények szerinti kielégítése,

49

környezet


e) egészségvédelem, egészségnevelés, a környezethez való alkalmazkodás és az alapvető kultúrhigiénés szokások kialakulásának segítése.

4.3. Az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítése: a) derűs légkör biztosítása, a bölcsődébe kerüléssel járó nehézségek lehetőség szerinti megelőzése, ill. csökkentése, a gyermekek segítése átélt nehézségei feldolgozásában, b) a kisgyermeknevelő-gyermek közötti szeretetteljes, érzelmi biztonságot jelentő kapcsolat kialakulásának segítése, c) az egyéni szükségletek kielégítése a csoportban élés helyzetében, d) az én tudat egészséges fejlődésének segítése, e) a

társas

kapcsolatok

alakulásának,

az

együttélési

szabályok

elfogadásának, a másik iránti nyitottság, empátia és tolerancia fejlődésének segítése, f) lehetőségteremtés a gondozónővel és/vagy a társakkal közös élmények szerzésére. 4.4. A megismerési folyamatok fejlődésének segítése: a) a gyermek életkorának, érdeklődésének megfelelő tevékenységek lehetőségének biztosítása, b) az önálló aktivitás és a kreativitás támogatása, c) ismeretnyújtás, d) a gyermek tevékenységének támogató-bátorító odafigyeléssel kísérése, megerősítése, e) a gyermek igényeihez igazodó közös tevékenység során élmények, viselkedési és helyzetmegoldási minták nyújtása.

50


4.5. Egészségmegőrzés, mint bölcsődei feladat  Közvetlen prevenció vitamin és ásványi anyag profilaxis gyermekfogászati prevenció levegőzés

 Gyógyszeradás, elsősegély  Orvosi ellátás A bölcsődébe felvett gyermeket a bölcsőde orvosa a felvételtől

számított 4 héten belül általános vizsgálatban részesíti. A bölcsődés gyermek általános vizsgálata rendszeres, 1 éves kor alatt havonta, 1 éves kor felett negyedévente történik. Szülő kérésére, vagy a gyermek betegségére gyanús állapota miatt

a bölcsőde orvosa a gyermeket megvizsgálja, szükség esetén gyógyszerrel látja el, illetve további vizsgálatokra utalja. A gyermek bölcsődei tartózkodása alatt csak a bölcsőde orvos által engedélyezett gyógyszereket és vitaminokat szedheti, ezek beadásáról a gondozónő gondoskodik. A bölcsőde orvosa heti egy-két alkalommal látogatja a bölcsődét.

Gyermekcsoportonként havi 4 órát tölt el a bölcsődében. A gondozónő a lázas, a betegségre gyanús gyermeket köteles az

orvosnak megmutatni, ha a tüneteket az orvos távollétében észleli, köteles lázcsillapításról gondoskodni, az üzenő füzetbe írt észlelésével a házi orvoshoz irányítani. Ilyen eset után a gyermek csak orvosi igazolással vehető vissza a bölcsődébe. Gyermekeknek

minden évszakban az időjárástól függően

biztosítani kell a napi egyszeri levegőn tartózkodást, törekedni kell a levegőn való altatás feltételeinek biztosítására.

51


4.5.Egészségvédelemmel kapcsolatos szabályok Az egészségvédelmi követelmények betartását a bölcsőde vezetője és orvosa rendszeresen ellenőrizze. A bölcsődés gyermekek egészségvédelme: A betegség gyanúját a bölcsődei gondozónő jelzi a bölcsőde orvosának, aki indokolt esetben "kitiltja" a gyermeket a közösség védelmében. Ha az orvos nem érhető el, akkor a gondozónő gondoskodik arról, hogy a szülő minél hamarabb elvigye a gyermekét. A bölcsődében minden esetben ún. sürgősségi ellátás (lázcsillapítás, elsődleges sebellátás... stb.) történik, a betegség kezelése a család orvosának a feladata. Lezajlott betegség után a szülő köteles orvosi igazolást vinni a bölcsődébe, melyet a gondozónő a bölcsődei gyermek-egészségügyi törzslapon dokumentál, és a bölcsőde orvosa számára megőriz. A betegségek megelőzése érdekében, a higiénés szabályok betartása mellett szükséges, hogy a bölcsőde naponta biztosítsa: - a megfelelő időtartamú szabad levegőn tartózkodást tartózkodást, játék és alvás formájában, -a megfelelő étrendet, folyadékpótlást, vitaminellátást, a fejlődéshez szükséges anyagok bevitelét, - tiszta fehérneműt (azoknál, akik igénylik a bölcsődei ruhát). Hetente 1x szükséges ágyneműt váltani; hetente 2x, ill. szükség szerint tiszta ruhát és szükség szerint a jellel ellátott törölközőt. A törölközők elhelyezése úgy történjen, hogy azok egymással ne érintkezzenek. Ugyanilyen módon kell megkülönböztetni a gyermekek fésűit, hajkeféit.

52


Járványügyi előírások: A védőoltásokkal kapcsolatos részletes feladatokat az Országos Epidemiológiai Központ által évente kiadott, az adott védőoltási év tevékenységére vonatkozó Módszertani levél határozza meg. A védőoltások nyilvántartása és jelentése a házi gyermekorvos feladata. Az oltások megtörténtéről az oltott személyt egyéni dokumentációval is el kell látni, a 15 évesnél fiatalabbak oltásait a Gyermekegészségügyi Kiskönyvbe kell bejegyezni.

Azoknak az orvosoknak, akik bölcsődébe, illetve egyéb közösségbe kerülő gyermekek vizsgálatát végzik, az életkor szerint esedékessé vált kötelező oltások megtörténtét ellenőrizni kell. A hiányzó oltások pótlása érdekében kötelesek felvenni a kapcsolatot a gyermek házi gyermekorvosával/orvosával.

A bölcsődei gondozottaknál az életkorhoz kötötten kötelező védőoltásokról célszerű saját nyilvántartás is vezetni. Az életkorhoz kötött kötelező védőoltások megtörténtéről a bölcsőde orvosa, a gondozónő a Gyermekegészségügyi Kiskönyvben bejegyzett oltások alapján tájékozódhat, az ott dokumentált oltások megtörténtét rá kell vezetni a gyermek egészségügyi törzslapjára is. Ha a bölcsődében fertőző betegség, vagy annak gyanúja fordul elő, azt a 63/1997. (XII. 21.) NM rendeletben foglaltak szerint jelenteni kell.

A bölcsőde orvosának figyelemmel kell kísérnie a fertőző betegségben szenvedő, vagy fertőző betegek környezetében élő gondozottakkal kapcsolatban hozott

járványügyi

intézkedések,

határozatok

(elkülönítés,

megfigyelés és ellenőrzés, felvételi zárlat, stb.) betartását.

53

járványügyi


A

bölcsődékben

észlelt

egyes

fertőző

betegségek

esetén

a

Járási

Népegészségügyi Intézete területileg illetékes városi intézete a megbetegedési veszély elhárítása érdekében (hatályos jogszabály alapján) elrendelheti a gondozottak védőoltását, vagy gyógyszeres kezelését, melyet a bölcsőde orvosának - a háziorvossal egyeztetve – el kell végeznie. A fertőző betegséget terjesztő vagy egyéb egészségügyi vonatkozásban káros rovarok és egyéb ízeltlábúak, valamint a rágcsálók ellen védekezni, elszaporodásuk megakadályozásáról, és rendszeres irtásukról gondoskodni kell. A területileg illetékes Járási Népegészségügyi Intézete

a bölcsődében a

tetvesség felderítésére időszakos vagy soron kívüli szűrővizsgálatot rendelhet el, melyet el kell végezni.

A bölcsődei dolgozók egészségvédelemmel kapcsolatos szabályai: A dolgozó köteles munkába lépés előtt a foglalkozás-egészségügyi orvosnál munkaköri alkalmassági vizsgálaton megjelenni. Egészségügyi Nyilatkozatot kell aláírnia, melyben vállalja, hogy az ott felsorolt tünetek, megbetegedések észlelése esetén köteles jelentkezni az alkalmasságot elbíráló foglalkozásegészségügyi orvosnál. (33/1998. (VI.24.) NM rendelet) A bölcsőde vezetője köteles folyamatosan figyelemmel kísérni, hogy a dolgozó rendelkezik-e érvényes ernyőszűrési lelettel.

54


A dolgozó köteles jelenteni a bölcsőde vezetőjének, ha egészségi állapotában a munkáját kedvezőtlenül befolyásoló változás (ismeretlen eredetű lázas megbetegedés, mások megbetegedését okozó bőrbetegség, hasmenés és heveny gyomor-bélpanaszok) következik be, vagy vele közös háztartásban élő személynél hasmenéses megbetegedés fordul elő.

Takarítás: A belső felszerelési és berendezési tárgyak könnyen tisztíthatók és fertőtleníthetők legyenek. Tisztításuk nedves, fertőtlenítős ruhával történjék. Járvány esetén a vonatkozó közegészségügyi szabályok szerint kell a takarítást végezni. A bölcsődében használatos mosható gyermekjátékokat szükség szerint naponta, akár többször is, folyó meleg vízzel le kell mosni. Hetente egyszer és járvány idején soron kívül fertőtleníteni kell. A fertőtlenített játékokat meleg folyó vízzel többször, alaposan le kell öblíteni. A takarítás úgy szervezendő, hogy az a gyermekeket ne zavarja. Csak azokat a helyiségeket lehet nyitvatartási idő alatt takarítani, ahol gyermekek nem tartózkodnak. A takarítás nyitott ablaknál történjen. A szobákat étkezés után rendbe kell tenni, az ételmaradékot el kell távolítani. A padló tisztítása nedves, fertőtlenítős ruhával történjék. Más takarítóeszközt (vödör, felmosó ill. lemosó ruha) kell használni a csoportszobákban, fürdőszobákban, WC-kben, és mást a mosogatókban és a konyhai helyiségekben. A takarítóeszközöket használat után ki kell mosni és tisztán, a tisztítószerekkel együtt kell elhelyezni, az erre kijelölt, zárt helyen, ahol a gyermekek nem férhetnek hozzá. A tisztító- és fertőtlenítőszereket a mindenkori közegészségügyi előírásoknak megfelelően kell alkalmazni, az Országos Közegészségügyi Intézet rendszeresen felújított "Tájékoztató a fertőtlenítésről" című kiadványa alapján. 55


Festés: Évenként meszeltetni kell a mellékhelyiségeket . Az egész intézményt 2-3 évenként festeni és 6 évenként mázoltatni kell. Helyiségek levegőjének higiénéje: Dohányozni az egész épület területén tilos.

A szennyes ruha kezelése, mosása: Minden gyermek tisztázása után fertőtleníteni kell a pólyázót. A fertőtlenítő oldatot a pólyázó mellett kell elhelyezni, és előírás szerint cserélni, az OKI tájékoztatójában szereplők szerint. A széklettel szennyezett pelenkát és fehérneműt vattakiöntőben vagy arra alkalmas helyen való átmosás után fertőtlenítőszeres zárt edényben kell átmenetileg tárolni. Az egyszer használatos pelenka zárt fóliazsákban a települési hulladékkal együtt kezelendő az OKI szakértői munkacsoportjának útmutatója alapján. A gyermekek ruháit, ágyneműit, törülközőit, asztalterítőit és a köpenyeket közepesen szennyezettnek kell tekinteni, ennek megfelelő mosástechnikát kell alkalmazni.

A

kimosott

textíliát

szennyeződés

körülmények között kell tárolni.

56

és

fertőződés

mentes


4.6. Élelmezés: a bölcsődei élelmezés során a korszerű csecsemő- és kisgyermek táplálási elveket kell figyelembe venni úgy, hogy a táplálék: a) mennyiségileg elegendő és minőségileg helyes összetételű, b) biztonságos, a higiénés követelményeknek megfelelő c) megfelelő konyhatechnikai eljárásokkal elkészített és élvezhető legyen.

A bölcsődei szakemberek felelősek a gyermekek korszerű táplálásáért, az egészséges életmódra neveléséért. Az étkeztetés közegészségügyi szabályai A bölcsőde étkezésre a 62/2011.(VI.30.)VM rendelet vonatkozik.

A személyzetre vonatkozó előírások Étkeztetéssel csak olyan személy foglalkozhat, aki érvényes egészségügyi könyvvel rendelkezik. Munka

közben a dolgozó köteles a munkakörére rendszeresített védő- ill.

munkaruhát viselni. (köpeny, kendő vagy fityula, kötény és minősített munkacipő). Az intézmény vezetője az új dolgozót munkába lépése előtt köteles kioktatni a munkakörére vonatkozó élelmezés-egészségügyi és munkavédelmi előírásokra, gondoskodnia kell továbbá minden dolgozó alapfokú és folyamatos szintentartó élelmezés-egészségügyi továbbképzéséről és az időszakos munkavédelmi oktatásról.

57


5. Gyermekek felvétele 5.1. A bölcsődébe 20 hetes kortól 3 éves életkor betöltéséig vehetők fel azok a családban nevelkedő gyermekek, akiknek a napközbeni otthoni ellátását, gondozását szülei nem tudják biztosítani, akinek egészséges fejlődése érdekében szociális, vagy egyéb ok miatt-szükséges a bölcsődei szakszerű gondozás, nevelés. 5.2. Amennyiben még nem érett a gyermek az óvodai nevelésre, a 4. életévének betöltését követő augusztus 31-ig tovább gondozhatók a bölcsődében. 5.3 A gyermek bölcsődébe történő felvételét a szülő hozzájárulásával kezdeményezheti: a) körzeti védőnő, b) háziorvos, c) szakértői és rehabilitációs bizottság, d) szociális, illetve családgondozó, e) gyermekjóléti szolgálat, f) gyámhatóság. 5.4. A felvételt nyert gyermekek elhelyezésének módja intézményünkben: teljes integráció (egészséges bölcsődei csoportban 1-2 sérült elhelyezése): ez esetben a csoport létszáma az

NM rendelet 40.§(4) bekezdése értelmében nem

emelkedhet 10 fő fölé.

6. A bölcsőde higiénéje 6.1. A bölcsőde személyzetének biztosítania kell a gyermekek higiénés ellátását, a higiénés szokások kialakítását. 6.2. A bölcsőde vezetőnek, illetve szakmai vezetőnek, a bölcsőde orvosának a takarítást és a fertőtlenítést rendszeresen ellenőriznie kell. A bölcsőde dolgozóinak a gondozás, takarítás, főzés és mosási munkák során a mindenkor

58


érvényes higiénés rendszabályok alapján kell eljárniuk, az erre vonatkozó utasításokat hozzáférhető helyen kell tartani, vagy kifüggeszteni. 6.3. Tálalókonyhákban, az szükség szerint, de évente egyszer tisztasági festést kell végezni, az intézmény többi helyiségét 3 évenként kell festeni, 5 évenként mázolni. 6.4. Fertőző betegség gyanúja, vagy előfordulása esetén az érvényben lévő közegészségügyi rendelkezések és tisztiorvosi utasítások szerint kell eljárni.

7. A szülők és a bölcsőde kapcsolattartásának rendszere 7.1. A bölcsődés gyermek fejlődéséről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. A gondozónők kötelesek tájékoztatást adni a szülők részére a munkatervről. 7.2. A szülők és a kisgyermeknevelők

között a nevelési feladatok

összehangolására az alábbi eseményeken nyílik lehetőség: a.) nyílt napokon, b.) nyilvános ünnepélyeken, c.) fogadó órákon, d.) szülői értekezleteken, e.) a faliújságra kifüggesztett információkon keresztül, f.) gyermekvédelmi intézkedéseken keresztül,

8. A bölcsődében vezetett dokumentáció 8.1. Bölcsődevezető által vezetett dokumentáció: a) dolgozók

egészségügyi

könyvének,

egészségügyi

nyilvántartása b) felvételi könyv (SZNY. 3354-10v.m.sz.ny.) c) havi statisztika d) fertőző betegségekről történő kimutatás e) munkaköri leírások 59

nyilatkozatának


f) heti étrend (bölcsődeorvossal, élelmezésvezetővel) g) dolgozók szabadságának nyilvántartása h) dolgozók jelenléti kimutatása i) személyügyi anyagok vezetése j) kis- és nagyértékű eszközök nyilvántartása (leltár) k) munkavédelmi napló vezetése l) étkezők nyilvántartása (gyermekek, dolgozók) 8.2. A kisgyermeknevelők által vezetett dokumentáció: a) csoportnapló naponta b) napi jelenléti kimutatás (33762-1 C.SZNY 3354-1r.sz) c) bölcsődei gyermek-egészségügyi törzslap, fejlődési lappal együtt (C. 3354-6/a.r.sz.ny.r.) d) üzenő füzet (esetenként)

8.3. Bölcsődeorvos által vezetett dokumentáció: a) egészségügyi törzslap (a gyermek 1 éves koráig havonta, később negyedévente vezetve) b) bölcsődei jelentés a 6 év alatti gyermekről c) heti étrend (együttműködés az illetékes szakemberekkel)

9. A gyermekek óvodába történő átadása 9.1. A 3. életévét betöltött gyermek a szeptemberi bölcsődei átadásig tartózkodhat a bölcsődében, amennyiben testi, vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az bölcsődei nevelésre és bölcsődei jelentkezését a bölcsőde orvosa nem javasolja, bölcsődében gondozható 4. életévének betöltését követő augusztus 31-ig.

60


9.2. Az bölcsődei átadást illetően a bölcsőde vezetője, a gyermek kisgyermeknevelője , a szülőkkel és az óvoda vezetőjével, illetve az óvónőkkel szorosan együttműködik.

10. A bölcsődei hagyományok ápolása, ünnepélyek, megemlékezések rendje 10.1. A gyermekközösséggel kapcsolatos hagyományok: Az ünnepeket mindenkor az életkori sajátosságoknak megfelelően kell előkészíteni, lebonyolítani. Hangsúlyos szerep jusson a készülődésnek, gyűjtő munkának, a külsőségeknek, a gyermek világához közel álló mozzanatok kiemelésének. Nem lehet a készülődés megterhelő a gyermek számára. Az ünnepek megszervezésének módja:  Születésnap: szervezeti keret: csoporton belül, egyéni megünneplés az ünnepelt gyermek születésnapja körüli napon. Az ünnepelt apró, a gondozónők által készített ajándékot, léggömböt kap. Az életkornak megfelelő számú gyertya gyújtása jelképes tortán történik. A rágcsálni valót és az ivólét a szülők hozzák.  Gyermeknap: szervezeti keret: családdal közös rendezvény, ünnepi programok biztosításával, amit térítés nélkül vehetnek igénybe a bölcsődés gyermekek és a vendégek.  Mikulás: szervezeti keret: csoportonként érkezik a beöltözött Mikulás. A gyermekek csomagot kapnak, amit hazavisznek és minden csoport új játékokat is kap.  Farsang: szervezeti keret: csoportonként ünnepelünk. Jelmezbe öltözés a gyermek és a szülők kívánságától függ.  Húsvét: szervezeti keret: csoportonként ünnepelünk . Minden gyermek húsvéti édesség csomagot kap, amit a játszóudvaron rejtenek el a gondozónők, a fűben apró tojásokat dobálnak el, amit összegyűjteni nagy élményt jelent a gyermekek számára. 61


11. Külső kapcsolatok rendszere 11.1. Az intézményvezető a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságon keresztül biztosítja a szakmai módszertani elvárásokat és ezek gyakorlati megvalósulásáról beszámol. 11.2. Az intézmény vezetője adatszolgáltatást nyújt a fenntartó szerv részére. 11.3. Egyéb kapcsolattartás: a bölcsődelátogatás, a családlátogatás a szülővel történő fokozatos beszoktatás és napi találkozások során a szülők megismerik a bölcsődei nevelés elveit és gyakorlatát, a gondozónők pedig a szülők segítségével megismerik a gyermek szokásait. 11.4. A bölcsőde együttműködik mindazokkal, akik a családoknak nyújtott szolgáltatások és ellátások során a gyermekkel, illetve a gyermek családjával kapcsolatba kerülhetnek (gyermekjóléti szolgálat, védőnői szolgálat, házi gyermekorvosi szolgálat, nevelési tanácsadó, családsegítő központ, korai fejlesztés szakemberei, gyermekvédelmi szakellátás).

12. Intézményi óvó, védő előírások 12.1. Az intézményi óvó, védő előírások rendje: Minden alkalmazottnak jelentési kötelezettsége van a gondozási időben, történt balesetekről az intézményegység vezetője és a balesetvédelmi felelős felé. A bölcsőde minden alkalmazottja évente balesetvédelmi oktatásban részesül a tanév első munkanapja előtti héten. A három napon túl gyógyuló balesetekről a balesetvédelmi felelős jegyzőkönyvet készít, az intézményegység vezetője az a) pontban említett melléklet szempontjai alapján kivizsgálja az ügyet.

62


12.1.1. A bölcsőde dolgozóinak feladatai a gyermekbalesetek megelőzése érdekében: Az intézményvezető feladata: • a bölcsőde egész területén a baleset veszélyforrásainak megszüntetése, kiküszöbölése, • a balesetveszélyes eszközök megjavíttatása, • a meglévő eszközök rendeltetésszerű használatának, a tisztítószerek megfelelő tárolásának ellenőrzése. A dolgozók részére évi egy alkalommal, a belépő új dolgozónak a belépésekor munkavédelmi oktatást tart, amelyet a munkavédelmi naplóban dokumentál. A kisgyermeknevelő feladata: • a balesetet okozható tárgyak rendeltetésszerű használata a gyermekek között • állandó felügyelet biztosítása a gyermekcsoportban . A gyermekek bölcsődei életével kapcsolatos szervezési feladatokat oly módon látja el, hogy azok a baleset-megelőzést szolgálják (csoportszoba bútorzatának elrendezése , eszközök tárolása). • Folyamatos nevelési feladatnak kell tekinteni a gyermekek egészségének megőrzésére és a gyermekbalesetek megelőzésére vonatkozó szabályok betartását, ezekre a gyermekek figyelmét folyamatosan fel kell hívni. •

A csoport szokásrendszerének, életének kialakítása és betartása oly

módon történik, hogy a gyermekbalesetek elkerülhetők legyenek (pl. futkározás kiküszöbölése helyhiány esetén, vizes metlaki, mozgásos foglalkozások, udvarhasználat során a szükséges szabályok kialakítása, stb.). Bármilyen balesetforrás észlelése esetén kötelező a gyermekcsoport biztonságba helyezése után az intézményvezető és a szakmai vezető tájékoztatása .

63

Orgoványi Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde SZMSZ •

A gyermekek körében előforduló bármely gyermekbaleset bekövetkezése során köteles a mielőbbi részletes tájékoztatásra (intézményvezető, szakmai vezető , szülő felé). Sérülés esetén (agyrázkódás lehetősége, törés, ficam gyanújának felmerülése, nyílt seb, stb.) a szakszerű elsősegélyben részesítés után köteles a gyermeket rövid időn belül szakrendelőbe szállítani. • Minden kisgyermeknevelőnek , illetve alkalmazottnak a munkaidő alatt történt balesetekről az intézmény vezetője és a balesetvédelmi felelős felé jelentési kötelezettsége van.

Dajka munkakörben dolgozók feladatai: • Munkaeszközeik rendeltetésszerű használata, a tisztítószerek megfelelő tárolása. • Csak jó állapotban lévő eszközt használhatnak, meghibásodás esetén kötelező a munkavégzés megszüntetése, az intézményvezető tájékoztatása (vasaló, porszívó). • Bármilyen balesetforrás észlelése esetén kötelező az intézményvezető tájékoztatása. Gyermekbalesetekkel összefüggő előírások: • Gondoskodni kell arról, hogy a gyermekek által nem használható gépek, eszközök, elektromos készülékek (kávéfőző, porszívó, diavetítő, TV, videó, rádiósmagnó, stb.) közelébe gyermek ne kerüljön. Kizárólag kisgyermeknevelő felügyelete mellett használható: tornaszerek, udvari mászókák, csúszda, hinta.

64


BALESETVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK Mindenkinek ismernie kell a villamos-, gáz-, fűtés-, víz főelzárókat és azok működését! A kisgyermeknevelők első-segélynyújtási ismereteit rendszeresen fel kell eleveníteni. A létszámhoz igazodó elsősegély felszerelést hozzáférhető helyen kell tárolni. Az intézményben évente műszaki bejárást kell tartani, melynek fő szempontjai: - a padozatok állapotának ellenőrzése, botlásveszély, csúszásveszély, - lépcsők, kapaszkodók, korlátok állapota, - ajtók, ablakok zárhatósága, küszöbök állapota, - mázolás, falak állapota, festés szükségessége, - vízcsapok javítása, cseréje, - kiöntők, lefolyók állapota, csöpögés, dugulás, kellemetlen szagok, - radiátorok, kályhák, füstcsövek, - gáztűzhely, vízmelegítő, kéménybekötés, kémény, - szociális helyiségek állapota, - bútorok selejtezése, felújítása, - edények, étkészletek, evőeszközök, - villamos berendezések állapota, elhasználtságuk, korszerűsítésük, dugaszoló aljzatok (a gyermekek által használt helyiségekben ne legyen általuk elérhető

helyen dugaszoló aljzat),

- világításnál a burák, fényterelők megtisztítása, mozgó, laza foglalatok cseréje - az épület állagának ellenőrizése szemrevételezéssel - tető, csapadékvíz elvezetések, - villámhárító, - kerítés, kapuk, zárak, rácsok ellenőrzése, 65


- járda, - kert: kiszáradt ágak. Gyermekfelszerelések ellenőrzése: - játékok javíthatók-e vagy selejtezendők, - homokozó letakarható-e, cserélni kell-e a homokot, - mászóka - gyermekbútorok javíthatók-e, - szekrények, zárak Tűzvédelem: Tűzvédelmi utasítás szükséges minden 5 főnél több személyt foglalkoztató szervezeti egységnél. Minden bölcsődében kell, hogy legyen tűzvédelmi felelős. A mentési útvonalat, sorrendet, az oltási eszközöket és az értesítendők névsorát minden egyes csoportban, közhasznú folyosón a tűzoltó készülékek mellé jól láthatóan ki kell függeszteni. A tűzriadó esetén teendőket évente egyszer gyakorolni kell. A tűzbiztonsági felszereléseket félévente egy alkalommal ellenőriztetni kell. Az ellenőrzés meglétéért az intézmény vezetője a felelős. Szükség esetén értesítendők telefonszáma, elérhetősége:  mentők,  tűzoltók,  rendőrség,  orvos, gyermekorvos,  Járási Népegészségügyi Intézete  áramszolgáltató,  gázszolgáltató, 66


 távfűtő,  vízművek,  a gyermekintézmény vezetője  műszaki karbantartója

MUNKAVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK Az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvása és

a

munkakörülmények

humanizálása

érdekében,

megelőzve

a

munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggő rendelkezéseket. A munkáltató köteles munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező egyént foglalkoztatni, (az időtartam és a képesítési feltétel a munkavállalói létszámhoz és a veszélyességi osztályhoz igazodik). A munkavállaló jogosult megkövetelni a munkáltatótól - az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretek rendelkezésre bocsátását, - a munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges felszerelések, munka- és védőeszközök, az előírt védőital, valamint tisztálkodószerek és tisztálkodási lehetőségek biztosítását. Mentes az adózás alól - a személyes gondoskodás körében dolgozók munkaruhával történő ellátása (15/1998. (IV. 30.) NM r. 3.§(6) jogszabály által

67


előírt, használatra juttatott védőeszköz, egyenruha, munka- és védőruha, formaruha.

12.2. A játékszerek beszerzésénél alkalmazandó követelmények: a.) A játék ne veszélyeztesse a gyermek testi épségét, egészségét. b.) A játék formája, kialakítása, összetétele során a gyermek a játékot rendeltetésszerűen tudja használni. c.) Megfelelő az a játék, amely:

 Megfelelő mechanikai szilárdságú, amely ellenáll a használat közbeni igénybevételnek anélkül, hogy törés, deformáció esetén sérülést okozna.

 A játékon nem található éles, kiugró rész  A játékok szétszedhető részei számára olyan méretűek legyenek, hogy azokat ne lehessen lenyelni  Olyan játék, amely belsejébe be lehet jutni, és amely használója részére zárt teret képez, rendelkezzék olyan kijárattal, amely nehézség nélkül belülről is kinyitható.  A játék nem tartalmazhat veszélyes, gyúlékony elemeket 

A játék használatakor ne jelentsen veszélyt a testi épségre,

egészségre lenyelés, belégzés, bőrrel, nyálkahártyával vagy szemmel való érintkezés esetén.  A játék higiéniai szempontból akkor megfelelő, ha a tisztasági követelmények

érvényesülhetnek,

megbetegedés veszélye elkerülhető.

68

így

a

fertőzés,

a


Záró rendelkezések A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya kiterjed az intézmény vezetőjére, valamennyi közalkalmazottjára. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata a felügyeleti szerv által jóváhagyott időpontban lép életbe. A Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezéseit

az

intézmény

vezetője

köteles

ismertetni

minden

közalkalmazottal. Orgovány , 2013.01.01.

……………………………………. intézményvezető

69


Mellékletek

Az intézmény szerkezete , és szervezeti ábrája (1. sz. melléklet) Bölcsődei Házirend (2. sz. melléklet) Bölcsődei felvételi szabályzat ( 3. sz. melléklet) Leltározási és selejtezési szabályzat ( 4.sz. melléklet) Személygépkocsi használati Szabályzat (5.sz.mellékelet) Érdekképviseleti Fórum Működési Szabályzata(6 sz.melléklet) Munkaköri leírás-minták (7.sz.melléklet) Irat és Adatkezelési Szabályzat (8.sz. melléket) Óvodai Házirend(9.sz. melléklet)

70


1.sz melléklet

Intézmény szerkezete, és szervezeti ábrája

FENNTARTÓ

INTÉZMÉNYVEZETŐ

Polgármesteri hivatal pénzügyi , Gazdasági feladatokat ellátó csoport

INTÉZMÉNYVEZETŐ

BÖLCSŐDEI ELLÁTÁS KISGYERMEKNEVELŐK

HELYETTES

ÓVODAPEDAGÓGUSOK

DAJKÁK

KARBANTARTÓ

71

ORVOS


2.sz melléklet

BÖLCSŐDEI H Á Z I R E N D

1. Bevezetés A házirend területi hatálya: az intézménybe való belépéstől a jogszerű elhagyásig terjedő időszakra, továbbá a nevelési illetve a pedagógiai program részeként tartott nevelési intézményen kívül tartott foglalkozások, programok idejére. A házirend személyi hatálya: a gyermekekre, az intézmény valamennyi alkalmazottjára és a szülőkre terjed ki, akik a gyermekek törvényes képviselőjeként gyakorolnak jogokat, illetve teljesítenek kötelezettségeket, és mindenkire aki az intézményt látogatja. A házirend célja: Olyan szabályok megfogalmazása, érvényesítése, amelyek biztosítják a gyermekek nyugodt, biztonságos bölcsődei életét, a gyermekközpontú nevelőmunkát és az intézmény törvényes működését. 2. Az intézmény hivatalos adatai Az intézmény neve: Orgoványi Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde Az intézmény címe: 6077 Orgovány Kölcsey u. 1. E-mail: [email protected] Az intézmény vezetője: Somogyiné Horváth Henrietta Gyermekvédelmi felelős: Járvás Jánosné 3. Az intézmény munkarendjével és életével kapcsolatos szabályok Az intézmény nyitva tartása: 

gondozási év szeptember 1-től augusztus 31-ig tart.



A Bölcsőde 08. 01-től 08.22-ig Zárva tart, takarítás miatt

72


Napi nyitva tartás Reggel 6.00-tól, délután 18.00-ig, ötnapos (hétfőtől-péntekig) munkarendben. Az ünnepek miatt a munkarendben bekövetkezett változásokról legalább hét nappal előbb értesítést kapnak a szülők a bejáratoknál elhelyezett hirdetőtáblán. A Bölcsődében a nyitástól a zárásig kisgyermeknevelő fogadja a gyermekeket. A gyermekek napközbeni ellátását a faliújságokon kifüggesztett napirend szerint végezzük. 4. Az intézmény használati rendje A gyermekek érkezésének és távozásának rendje (ajánlás) A szülők gyermekeiket a nyitvatartási idő alatt bármikor behozhatják és hazavihetik, ha a bölcsődei tevékenység zavarása nélkül a következő szabályok betartása és tiszteletben tartása mellett teszik: 

A kisgyermeknevelő és az óvoda nevelőtestülete kéri és ajánlja, hogy a gyermekeket szüleik 8.30-ig hozzák be az intézménybe mivel csak ebben az esetben tudunk a gyermek rendszeres fejlesztéséért felelősséget vállalni.



Kérjük, hogy a gyermeket minden esetben átöltöztetve a csoportszoba ajtajáig kísérjék be és adják át az őt fogadó felnőttnek, mert csak ebben az esetben tudunk a gyermekekért felelősséget vállalni



Gyermekeiket ne engedjék egyedül be és ki az intézmény kapuján.



Az intézmény nyitvatartási idején belül az intézménybe járó gyermekek hozzátartozói, a külön foglalkozást tartó ( hittan, logopédia, fejlesztő felkészítés, ) kollégákon kívül csak a vezető tudtával és engedélyével tartózkodhatnak az intézményben, az intézmény udvarán.



Az intézmény bejáratai 8.30-ig nyitva vannak, 8.30-tól 15.00-ig a gyermekek biztonsága miatt zárva tartjuk. Az óvoda bejárati ajtaján kifüggesztett csengő jelzésére nyitódnak



Ha a kisgyermeknevelő a gyereket átadta a szülőnek, az köteles gyermekével együtt minél előbb elhagyni az intézmény területét.



Szülő a belső kapukat nem használhatja, a játszóudvarokon a gyermekek biztonsága érdekében nem ajánlott az átjárás.



A szülő írásos engedélye szükséges ahhoz, hogy a kisgyermeknevelők a gyermeket kiskorú testvérrel vagy a kisgyermeknevelő számára ismeretlen személlyel 73


hazaengedjék. 

A szülők válása esetén csak a bírói ítélet alapján felügyeleti jogot gyakorló szülőnek adható ki a gyermek. Elhelyezési határozat nélkül a gondozónő köteles bármelyik szülőnek kiadni a gyermeket.



Az intézmény nem láthatási és kapcsolattartási terület.



Ha a gyermekért érkező szülő nem cselekvőképes (alkoholos befolyásoltság, kábítószer hatása stb.) a gyermek nem vihető el az intézményből. Ilyen esetben értesítjük a másik szülőt vagy a a gyermek egyéb hozzátartozóját, ha ez nem lehetséges, intézkedünk a gyermek biztonságos elhelyezéséről

Az étkeztetés rendje: A

bölcsődében négyszeri étkezésének megszervezését az intézmény biztosítja, mely

élelmiszerekből az ételmintát 72 órán át megőrizzük (Járási és Népegészségügyi Intézeti előírás). 

Nem etikus a többi gyermekkel szemben, és az intézmény tisztán tartását is akadályozza, ha a gyermek a bölcsőde területén otthonról hozott élelmiszert fogyaszt (Túró Rudi, csokoládé, sütemények, ropi, üdítők stb.)

Étkezési díjak befizetése: A gyermekek az étkezésért térítési díjat kötelesek fizetni. A térítési díj mértékét az óvoda fenntartója határozza meg. 

Térítési díj befizetése: élelmezésvezetőnél minden hó 10-e után két kijelölt napon a faliújságon közzétett időpontban történik, 800-tól 12.00-ig. A befizetésnek akkor is eleget kell tenni, ha a befizetés napján a gyermek nem tartózkodik az óvodában.



Betegség esetén a hiányzás bejelentését követő naptól a befizetett ebéd ára jóváírásra kerül a következő befizetéskor abban az esetben, ha a bejelentés reggel 10 óráig a megtörtént.

A lemondások rendje: 

A gyermek visszaérkezését – bármilyen okból is történt a hiányzás – is hasonló módon kérjük jelezni, vagyis a hiányzás utolsó napján 10 óráig.

74


Hétfő kedd szerda csütörtök péntek

Lemondható napok Kedd, szerda , csütörtök , péntek Szerda, csütörtök, péntek Csütörtök, péntek péntek Következő hét öt napja

Étkezési térítési díj támogatásban részesülhet: 

50% étkezési térítési díj támogatásban részesülhet minden 3 és több gyermekes család, valamint az orvosilag igazolt tartósan beteg gyermek



100% étkezési térítést kap az a gyermek, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül.

A szülőnek a kedvezményre való jogosultságát nyilatkozattal, ill. Határozattal kell igazolnia. Étkezéssel kapcsolatos tudnivalók: A bejelentés elmulasztása esetén nincs mód jóváírásra, a térítési díjat a szülőnek ki kell fizetnie. A hiányzásból visszatérő gyermek, akinek nincs előzetesen megrendelve az étel, ebédig vehet részt a bölcsődei gondozásban. Ingyenes ellátás esetén is kötelező a gyermek hiányzásának és az igénybe nem vett étkezésnek a bejelentése. Megszüntethető az elhelyezése annak a gyermeknek, ahol a szülő eredménytelen felszólítása után is fenn áll a fizetési hátralék ( előtte szükséges a gyermek szociális helyzetének vizsgálata). Mindezen intézkedésekre annak eljárásrendjére a 328/2011.(XII.29) Kormányrendelet 16§(2) és (3) bekezdésekben foglaltak az irányadóak. 16. § (1) A személyi térítési díjat az igénybevétel napjától havonként – ha a települési önkormányzat, a megyei fenntartó vagy a megállapodás másként nem rendelkezik – a) bölcsőde, családi napközi, családi gyermekfelügyelet és gyermekétkeztetés esetén a tárgyhónap 10. napjáig, b) házi gyermekfelügyelet, átmeneti gondozás és utógondozói ellátás esetén a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell befizetni az ellátást nyújtó intézmény elszámolási számlájára. (2) Az intézmény vezetője ellenőrzi, hogy a megállapított térítési díj befizetése havonként megtörténik-e. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta, az intézményvezető 15 napos határidő megjelölésével a fizetésre kötelezett személyt írásban felhívja az elmaradt térítési díj

75


befizetésére. Ha a határidő eredménytelenül telt el, az intézmény vezetője a kötelezett nevét, lakcímét és a fennálló díjhátralékot nyilvántartásba veszi. (3) A (2) bekezdés szerint nyilvántartott díjhátralékról az intézmény vezetője negyedévenként tájékoztatja a fenntartót a térítésidíj-hátralék behajtása vagy a behajthatatlan hátralék törlése érdekében

5. A gyermekek felvételének rendje Az intézménybe felvételt nyert gyermekek adatait, lakcímét, a szülők telefonszámát nyilván tartjuk. Ezért a szülő az időközben bekövetkezett adatváltozásról köteles az óvónőt/ gondozónőt tájékoztatni. A bölcsőde felvétel/ átadás rendje: 

Intézményünkbe az Alapító Okirat alapján 20 hetes kortól vehetők fel azok a gyermekek, akiknek gondozását a szülők - különböző okok miatt - nem tudják biztosítani. A bölcsődei felvétel folyamatos.



A bölcsődei felvételi kérelmeket a szülők az intézményvezetőnél nyújtják be. A benyújtott kérelmek alapján június hónapban felvételi bizottság dönt a felvételekről.



A felvételt nyert gyermek orvosi vizsgálat után érkezhet a közösségbe.



A gyermek óvodába átadása általában 3 éves kor betöltése után szeptemberben történik, de férőhely hiánya miatt a harmadik életévét betöltőket év közben is átadjuk az óvodáknak. Amennyiben a gyermek fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4.életévének betöltését követő augusztus 31.ig nevelhető-gondozható a bölcsődében. A bölcsődés gyermek óvodai beíratásáról a szülő gondoskodik.

6. A gyermek ruházata: 

Jellemezze praktikusság, kényelem (könnyen le és felvehető legyen), tisztaság, rétegesség



Az átöltözéshez tartalék ruhanemű és alsónemű szükséges mennyiségben álljon rendelkezésre



A ruhadarabok legyenek ellátva a gyermek óvodai/bölcsődei jelével



A csoportszobában minden gyermeknek váltócipőt kell viselnie (lehetőleg zárt sarkú, nem papucs)



Az öltözőszekrényekben csak a legszükségesebb ruhadarabok legyenek

76




A bölcsődei ünnepélyeken, rendezvényeken a gondozónők útmutatásai alapján kérjük az ünnepi öltözéket biztosítani

7. Egészségvédelem Az intézmény gyermekorvosa: Dr. Faddi Zoltán A gyermekek egészségének védelméről a bölcsödében rendszeresen védőnő gondoskodik. Évente egyszer minden gyermek fogászati, szemészeti és belgyógyászati vizsgálaton vesz részt. 

A bölcsődébe csak egészséges gyermek hozható. A közösség érdekében lázas (37.5 C és ennél magasabb hőmérsékletű) antibiotikumot szedő vagy fertőzésre gyanús gyermek nem látogathatja az intézményt. A családban előforduló fertőző betegségről az intézményt értesíteni kell.



Gyógyszert csak krónikus betegség esetén, orvosi igazolás alapján, az intézmény vezetőségének egyéni elbírálása és írásbeli határozata szerint kaphatnak a gyermekek.



A gyermekek fejlettségüknek megfelelő balesetvédelmi nevelésben részesülnek. Baleset előfordulásakor a gondozónőnek minden esetben tájékoztatnia kell a szülőt/gondviselőt. Amennyiben a gyermek orvosi ellátásra szorul, a szülőt értesíteni kell, és

jegyzőkönyvet kell kiállítani a baleset körülményeiről. 

Az otthon történt balesetekről a szülő is tájékoztassa a gyermeket átvevő gondozónőt.



Amennyiben a szülő gyermeke fejében élősdit észlel, kérjük, jelezze,hogy a többi gyermek érdekében a szükséges intézkedést megtehessük.

8. Az intézmény létesítményeinek a használati rendje: 

Külső látogatót csengetésre engedünk be az épületbe, akit a dajka a vezetőhöz kísér. Idegenek kíséret nélkül nem tartózkodhatnak az intézményben.



A gyermekek az intézmény helységeiben intézményben dolgozó felnőtt felügyeletével tartózkodhatnak,az intézmény felszereléseit felügyelettel használhatják.



Az intézmény udvarán elhelyezett játékokat csak az intézménybe járó gyermekek használhatják az itt dolgozók felügyeletével.



Utcai cipővel a csoportszobákba és a mosdókba belépni nem szabad.



A csoportszobában szülő csak cipőcsere után, az engedélyezett napokon tartózkodhat 77


(nyílt nap, ünnepély, beszoktatás stb.) 

A szülők és a gyerekek számára szervezett rendezvényeinket kérjük, hogy mobil telefonok használatával ne zavarják.



Az intézmény területén szeszes ital fogyasztása és a dohányzás tilos!

9. A közösségi élet szabályai: 

Az intézménybe a gyermekek a kisgyermeknevelő beleegyezésével olyan játékot hozhatnak be, amely a gyermekek életkorának megfelel. A behozott játékért felelősséget nem vállalnak az intézmény dolgozói. Az intézménybe rágógumit, élelmiszert, innivalót, balesetveszélyes ékszert (gyűrűt, nyakláncot) és olyan tárgyakat, ami a gyermekek egészségét, testi épségét veszélyeztetik nem szabad hozni.

10. Balesetvédelem A bölcsődei élettel együtt járó veszély forrásokat az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó rendelkezéseket, a tilos és elvárható magatartási formákat a bölcsődei nevelési év kezdetekor, valamint szükség esetén folyamatosan ismertetjük a gyermek fejlettségéhez igazodóan. Kirándulások alkalmával a balesetek megelőzése érdekében a gyermek és a szülő is részesül az utazás és a kirándulás egyéb közös tevékenységei során elvárható magatartásformáról.

11. Hiányzások, mulasztások A távolmaradás szabályai: 

Kérjük a szülőket, hogy a gondozási év alatt a gyermek bármilyen távolmaradását szíveskedjék bejelenteni.



Egészséges gyermek hiányzását indokolt esetben a kisgyermeknevelők engedélyezik



Három napon túli hiányzás esetén a gyermek csak orvosi igazolással látogathatja újra az intézményt, melyet a szülő köteles átadni a kisgyermeknevelőnek.



A bölcsődéből betegen kiadott gyermek csak orvosi igazolással jöhet újra közösségbe.

78


12. Egyéb fontos tudnivalók 

A bölcsődébe járó gyermekeket arra neveljük, hogy tanulják meg tisztelni a felnőtteket, szeressék és fogadják el társaik egyéniségét, másságát, tudják kifejezni magukat , de legyenek képesek alkalmazkodni. Az esetleges konfliktusokat ne durvasággal, erőszakossággal oldják meg. Ezen törekvésünk sikeressége érdekében kérjük, hogy otthon is ezeket az alapelveket erősítsék gyermekeikbe



A szülőnek meg kell tennie mindent a gyermeke fejlődése érdekében. Szükséges, hogy elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, a bölcsőde rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását.



Kérjük, tartsák tiszteletben az intézményben dolgozók emberi méltóságát, jogait. Ne tegyenek a gyermekek előtt a bölcsődére, az ott dolgozó felnőttekre indulatos, negatív megjegyzéseket.



Más gyermekét az intézmény területén senki sem nevelheti, vonhatja felelősségre. A gyermekek adatainak védelmét az intézmény köteles biztosítani. A kötelezően Közlendő adatok a gyermek neve, lakcíme, születésének helye, ideje, a szülők neve, lakcíme, annak hiányában tartózkodási helye és napközbeni elérhetősége (telefonszám) .



A szülőknek kötelességük a kötelezően közlendő adatok változását a bölcsődébe bejelenteni.

Az intézményben a gyermek fejlődéséről, személyiségéről csak szülője/gondviselője és a hivatalos szervek kaphatnak tájékoztatást a kisgyermeknevelőktől. 

A gyermekükkel kapcsolatos információt, tájékoztatást csak a gyerek saját kisgyermeknevelőjétől és az intézményvezetőtől kérjenek fogadóóra alatt.



A szülők észrevételeiket, javaslataikat írásban az intézményvezetőhöz nyújthatják be. Az intézményvezetője 30 napon belül az észrevételekre írásban válaszol.

79


Záró rendelkezések A házirend érvényes: a fenntartó jóváhagyásának időpontjától, visszavonásig. A házirend felülvizsgálatra kerül: szükség esetén valamint törvényi változáskor. A házirend módosítását javasolhatja: a Nevelőtestület 50%-a + 1 fő, a Szülői Szervezet 50%-a + 1 fő, és az Érdekképviseleti fórum tagjai 50%-a+ 1fő A módosítási javaslatot írásban kell benyújtani az intézmény vezetőségének, megfelelő számú aláírással. A házirend eredeti példánya megtekinthető: az Orgoványi Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde vezetői irodájában. A házirendről felvilágosítást nyújt az intézmény vezetője, vagy az általa kijelölt személy .

Orgovány, 2013.01.01.

PH.

……………………………………………… Somogyiné Horváth Henrietta intézményvezető

80


3.sz melléklet

Bölcsődei Felvételi Szabályzat 1. 15/1998.(IV.30.)NM rendelet 36§ alapján bölcsődébe a csecsemő, kisgyermek 20 hetes korától 3 éves koráig, fogyatékos gyermek 5 éves koráig, illetve a 3 vagy 5. életév betöltésének évében december 31-ig vehető fel. 37.§ (1) A napos bölcsőde a fenntartó által meghatározott napi nyitvatartási időn belül biztosítja a gyermekek ellátását. Alapfeladatként nyújtott ellátás esetén, egy gyermek napi gondozási ideje, a 12 órát nem haladhatja meg. 40.§ (1) A bölcsődei ellátás keretében a gyermek életkorának és egészségi állapotának megfelelően biztosítani kell: - a gondozás-nevelés feltételeit, - így különösen a törvényes képviselő közreműködésével történő fokozatos beilleszkedés lehetőségét, - a megfelelő textíliát, bútorzatot, a játéktevékenység feltételeit, - a szabadban való tartózkodás feltételeit, - a fogyatékos gyermek egyéni fejlesztésének feltételeit - az egészséges táplálkozás követelményének megfelelő étkeztetést külön jogszabályban meghatározottak szerint. Egy bölcsődei csoportban legfeljebb 14 gyermek gondozható. Bölcsődei ellátást Szülő, Gondviselő, Törvényes Képviselő akkor kérhet: - ha egyik szülője munkaképtelen, - ha munkába kíván állni, - ha egyedülálló egy vagy több kiskorú gyermekkel, - ha 3 vagy több gyermekes, - ha a szülő tartósan kórházi kezelés alatt áll, - ha felsőoktatási intézményben, vagy más intézményben tovább tanul, vagy

81


átképzésre, képzésre jár, és ezt iskolalátogatási igazolás benyújtásával tudja is igazolni. - ha a gyermek szülője, gondviselője, időskorú vagy szociális helyzete miatt nem tud a gyermek napközbeni ellátásáról gondoskodni, - ha Gyermekjóléti szolgálat, Gyámügy, Családgondozó,Védőnő, Orvos javasolja (ekkor szükséges a szülő, gondviselő beleegyezése is). Felvételkor előnyben részesül az: - akit egyedülálló szülő nevel, - akinek családjában három, vagy több gyermek van, - akinek egyik szülője munkaképtelen, - akinél egészségügyi vagy szociális indok áll fenn, - aki gyermekvédelmi kedvezményben részesül. A gyermek bölcsődébe való felvételét a szülő hozzájárulásával: - a körzeti védőnő, - a házi gyermekorvos, vagy házi orvos, - szociális illetve családgondozó, - gyermekjóléti szolgálat, - gyámhatóság, is kezdeményezheti. A szülők igazolható munkahellyel, vagy a felvételkor alkalmazásukról, legalább munkahelyi szándéknyilatkozattal rendelkezzenek, melyben a munkáltató, leendő munkáltató nyilatkozik arról, hogy a Szülő alkalmazásban áll, vagy egy- másfél hónapon belül alkalmazni fogja. A gyermekek felvétele egész évben folyamatos, de férőhely függvénye.

82


Felvételhez csatolandó okmányok: - a gyermek anyakönyvi kivonatának másolata, - a gyermek és szülők lakcímet igazoló okmányának másolata. 2. A gyermek felvétel előtt orvosi vizsgálaton vesz részt, amely megállapítja hogy: - a gyermek egészséges közösségben gondozható, nevelhető, - enyhe fokban sérült,különleges ellátást, korai fejlesztést nem igénylő, egészséges csoportba integráltan ellátható-e. 3. A bölcsőde vállalhatja fogyatékos gyermek korai fejlesztését, gondozását,fejlesztő felkészítését, amennyiben ennek tárgyi és személyi feltételeivel rendelkezik. A bölcsődébe történő felvételt fogyatékos gyermek esetén a fentiekben foglaltakon túl, a gyermek habilitációját segítő szakember (továbbiakban: szakértői bizottság) is kezdeményezheti, ha a bölcsődében a gyermek korai fejlesztése megszervezhető. 4. A vizsgálat eredményét a bölcsődei törzslapban rögzíteni kell. Minden felvett gyermek személyes adatait a bölcsődei felvételi könyvben rögzíteni kell. 5. A gyermek felvétele előtt a gyermek jelenlegi fejlettségi szintjéről a védőnője ad tájékoztatást, az erre rendszeresített védőnői környezettanulmányon. 6. Túljelentkezés esetén a Szülő az elutasítást követően fellebbezhet a Orgoványi Polgármesteri Hivatal jegyzőjénél.. A bölcsődei felvételnél a felvett létszám a férőhelyek 100%-át nem haladhatja meg.

83


A bölcsőde nyitvatartási ideje: munkanapokon délelőtt 6.00 órától, délután 18.00 óráig tart. 8. A mindenkori bölcsődei térítési díjakról az 1/1989./1.18/SZEM. MMPM számú együttes rendelet figyelembe vételével az Orgoványi Polgármesteri Hivatal képviselőtestülete dönt. 9. A gyermek bölcsődei elhelyezése megszűnik ha: - ha a megszüntetést a szülő kéri, - ha a bölcsőde orvosának megállapítása szerint a gyermek egészségi állapota, illetőleg a többi gyermeket veszélyeztető magatartászavara miatt, (magatartászavar megállapítása előtt kikéri más szakember- pszichológus, gondozónő, gyógypedagógus) véleményét is. - ha a gyermek hozzátartozója ismételt figyelmeztetések ellenére megsérti a házirendet, - ha a térítési díjat felszólítás ellenére sem fizeti meg( 328/2011.(XII.29) 16§ (2)-(3) bekezdésében megfogalmazott eljárásrend alapján) - ha a gyermek óvodai felvételt nyert. 10. A gyermek a bölcsődében 3. életév betöltéséig gondozható-nevelhető. A gyermeket testi és szellemi fejlettségétől függően orvosi vélemény alapján lehet átadni az óvodának. Tárgy év december 31-ig, a harmadik életévét betöltő gyermek óvodába megy, ha fejlettségi elmaradása nem indokol még egy év bölcsődei ellátást. Ha igen , abban az esetben orvosi javaslatra a gyermek 4. életévének betöltését követő augusztus 31-ig gondozható bölcsődében.

84


Orgovány, 2013.01.01. …………………………………… Somogyiné Horváth Henrietta intézményvezető

85


4.számú melléklet

Leltározási és selejtezési szabályzat

Az Orgoványi Napköziotthonos Óvoda És Bölcsőde Leltározás és a selejtezés rendjét az alábbi belső szabályzatban állapítom meg: Az államháztartás alrendszereinek részét képező helyi önkormányzatok könyvviteli elszámolási kötelezettségét és költségvetési beszámoló készítési kötelezettségét, a számvitelről szóló 2001. évi LXXIV. törvénnyel módosított 2000. évi C. törvény, valamint az államháztartás szervezeti- beszámolás-, és könyvvezetési sajátosságairól szóló 295/2001. (XII.27.), továbbá a 249/2000 (XII.24.) Kormányrendelet szabályozza.

A leltár fogalma: A leltár olyan tételes kimutatás, amely az intézmény eszközeinek valóságban is meglévő állományát – mennyiségét, és ahol van értékét – a leltározás időpontjára vonatkozóan tartalmazza. Leltárnak tekinthető a szabályszerűen ellenőrzött és szükség szerint helyesbített analitikus nyilvántartás is. A leltár célja:  Az intézmény készleteinek, vagyonának számbavétele,  Az analitikus nyilvántartások pontosságának és egyezőségének ellenőrzése,  A vagyon védelme, és a felelősök elszámoltatása. A leltározás fogalma: Az intézmény kezelésébe, vagy használatába adott, illetve a tulajdonát képező befektetett- és forgóeszközök, továbbá az intézmény birtokában lévő idegen eszközök valóságban meglévő állományának (mennyiségének) megállapítása. 86


A leltárral szemben támasztott követelmények:  A leltárt úgy kell összeállítani, hogy az tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza az intézménynek a leltár napján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben.  A leltárnak teljes körűnek kell lennie, vagyis az intézmény valamennyi (saját tulajdonú és használatban lévő) eszközét és forrását tartalmaznia kell.  A leltárnak valódinak kell lennie, vagyis a leltározás során ténylegesen fellelt mennyiségi- és értékadatokat kell kimutatnia.  A leltárnak világosnak kell lennie, vagyis leltározási körzetenként és egységenként, ezen belül fajta és típus, méret és minőség szerinti részletezéssel kell tartalmazni az eszközöket.  A leltárnak áttekinthetőnek kell lennie, vagyis a leltárral kapcsolatban készült okmányokon javítást csak szabályszerűen, a hibás bejegyzés áthúzásával és fölé írással szabad eszközölni, és a javítást végző személynek a „javította” jelzéssel és aláírásával kell a javítást igazolni. A javítást minden esetben úgy kell elvégezni, hogy az eredeti adat, feljegyzés is olvasható, utólag ellenőrizhető legyen.

A leltározás rendje: A GESZ rendelkezése alapján minden 50.000.- Ft feletti gépről, berendezésről, eszközről üzembe helyezési okmányt, (bizonylatot) kell kiállítani és a beküldött számla mellé csatolni. A rovat-elszámolási ív mellékleteként elküldött kis-értékű tárgyi eszköz, nagyértékű tárgyi eszköz, vagy munka- és védőruha vásárlási számlák alapján a GESZ bevételezési bizonylatot állít ki, melynek 1. példányát aláírás ellenében átadja intézményünknek. 87


Az intézmény által beszerzett kis-értékű tárgyi eszközök, 50.000.-Ft feletti nagyértékű tárgyi eszközök, valamint munka- és védőruhák, továbbá személyes használatra kiadott eszközök –

(értéktől függetlenül) bevételezése a GESZ

Anyag- és készlet nyilvántartási csoportja részéről az intézmény által rovatelszámolási ívvel beküldött ellátmányi, vagy előleg számlák alapján kerül bevételezésre. A bevételezési bizonylat alapján a GESZ Anyag- és készlet nyilvántartási csoportja számítógépes nyilvántartásba veszi, - megfelelő cikkszámos bontásban – a vásárolt féleségeket, eszközöket. Kétévenként, a „nagy leltár” során történik meg a GESZ által nyilvántartott, valamint az intézmények által is nyilvántartásra kötelezett eszközök egybevetése. /Az intézményben történik meg minden esetben a bevételezési bizonylat számára és különféle adataira (szállító neve, számla száma, kelte, stb.) való hivatkozással a vásárolt tételnyilvántartásba vétele, felkartonozása./

A GESZ leltárellenőre ekkor készíti el az intézményi leltár alapján az esetleges hiány-többlet kimutatását, valamint ekkor kerül sor a feleslegessé vált, elhasználódott készletek selejtezésére is. Az intézményi leltárról jegyzőkönyv készül, amit az Intézmény Leltározási Bizottságának tagjain kívül a GESZ leltárellenőre is aláír.

88


Az 50.000.- Ft alatti szakleltári készleteket, valamint a vásárolt anyagféleségeket a vásárlás napján, a számlán szereplő mennyiségi és értékbeli adatok figyelembevételével kell bevételezni. A kis értékű tárgyi eszközöknél, valamint 50.000.- Ft alatti szakleltári készletnél az intézménynek van nyilvántartási kötelezettsége. A bevétel helyét, cikkszám megjelöléssel, a készpénzfizetési számlán is fel kell tüntetni, melyet a rovat-elszámolási ív mellékleteként be kell küldeni a GESZ Pénzügyi Osztályára. A saját hatáskörű nyilvántartásra kiadott tételek esetében intézményünknél évi két alkalommal végzünk tételes (mennyiségi) darabszámlálással történő leltározást, amit a kartonon szereplő mennyiséggel összehasonlítunk. A raktáron lévő anyagokról szintén félévenként veszünk számot. Ettől eltérő módon történik a tisztítószer raktárban lévő tételek felleltározása, mert azt negyedévenként végezzük. A dolgozók felhasználásait Kiadási Füzetben vezetjük, az átvétel tényét az átvevő dolgozó a füzetben aláírja. A negyedévben kiadott mennyiség kerül be az Anyagszámadási naplóba, mint kiadás, és negyedév végével történik a számbavétel mennyiségi leltározással, és egyeztetéssel. Az intézménynél a Leltározási Bizottság elnöke az intézmény vezetője Somogyiné Horváth Henrietta . A Leltározási Bizottság további tagjai Járvás Jánosné intézményvezető helyettes, és a mindenkori gazdasági ügyintéző.

89


A szakleltári készlet leltározására évenként két alkalommal kerül sor. A nyári szünet megkezdése és a téli szünet megkezdése előtt. Év végi leltárkor kell a GESZ felé beküldeni a szakleltári készletekről a készletkimutatást. A selejtezés rendje az Orgoványi Napköziotthonos Óvoda és Bölcsődében: Az intézmény dolgozóinak ( pedagógusok, dajkák stb.) segítségével el kell készíteni saját hatáskörben nyilvántartott eszközök, illetve az 50.000.- Ft alatt nyilvántartott szakleltári készletek elhasználódása, vagy balesetveszélyessé válása miatt a selejtezési javaslatot, (írásban tételesen felsorolva, nyilvántartási szám,

megnevezés,

mennyiség

nyilvántartott

érték,

szükség

esetén

szakvélemény a használhatatlanságról,). A Selejtezési Bizottság (3 tagú) elnökének és tagjainak a selejtezési javaslattal egyező véleményezése és a selejtezéshez való hozzájárulása után a GESZ-nek meg kell küldeni két példányban engedélyezés céljából. Csak a GESZ által aláírt (engedélyezett) saját hatáskörben nyilvántartott készleteket lehet törölni a selejtezési jegyzőkönyv alapján az intézményi saját nyilvántartásból, és kivezeti a kartonról, dátummal és „Saját hatáskörű selejt” megjegyzéssel. Valamennyi eszköz, valamint az 50.000.- Ft szakleltári készlet, továbbá nagyértékű tárgyi eszköz selejtezését a GESZ végzi az intézménynél, ennek előkészítése, dokumentálása az intézmény feladata. A feladatok elvégzését a GESZ által kiadott Felesleges készletek Selejtezési Szabályzata tartalmazza, és annak megfelelően kell végrehajtani. A leselejtezett eszközöket a jóváhagyott jegyzőkönyvek alapján a jegyzőkönyv számára való hivatkozással kell a nyilvántartásunkból kivezetni, és gondoskodni 90


elszállításáról, megsemmisítéséről. Az Intézményi Selejtezési Bizottság által javasolt (esetlegesen szakértői véleménnyel is alátámasztott) melyet az Intézményi Selejtezési Bizottság tagjain kívül a GESZ leltárellenőre is aláír, egyben aláírásával igazolja a jegyzőkönyvben szereplő tételek tényleges „selejtté válását”, amiknek a készletből történő kivezetését, megsemmisítését a GESZ igazgatója aláírásával engedélyez. Csak ezt követően történhet meg az intézménynél a tényleges készletcsökkenés. Az intézményben a félévenkénti, évenkénti és kétévenkénti (GESZ) megtartott leltár- valamint selejtezés ütemterv alapján történik. A leltározás és selejtezés menete az intézménynél: Csoportszobák, Szertárak, , Raktárak, Iroda egyéb helyiségek

Záró rendelkezések: A szabályzat időbeli és személyi hatálya: A szabályzat hatálya kiterjed az intézmény valamennyi közalkalmazottjára. Jelen szabályzat 2013.01.01. napjával lép hatályba és ezzel egyidejűleg minden korábbi vonatkozó belső utasítás hatályát veszti. A szabályzat hozzáférhetősége és módosítása: A szabályzat tartalmát az intézménynél minden beosztott munkatársnak ismernie kell, ezért a szabályzat egy példányát hozzáférhető helyen, az intézmény vezetői irodájában helyezzük el. Orgovány 2013.01.01.

91


………………………………….. intézményvezető

92


5.számú melléket

Személygépkocsi használati Szabályzat 1.Bevezetés Jelen személygépkocsi használati szabályzat célja, hogy a szerveztünk működése során szükségessé váló személygépkocsi-használat rendjét és elszámolását az alábbi esetek szerint szabályozza:

1.) Magántulajdonban lévő személygépkocsi szervezetünk érdekében történő használata (kiküldetés). 2.) Saját személygépkocsival történő munkába járás.

2.1. Kiküldetés Magántulajdonú (saját, vagy házastárs tulajdonában lévő) személygépkocsi igénybevételére eseti jelleggel – a munkavállaló munkaszerződésében feltüntetett munkavégzési helyétől eltérő munkavégzés esetén – kerülhet sor. Az eseti engedélyt a szervezet vezetője, vagy az általa kijelölt személy adja meg. Nem áll fenn a magántulajdonú személygépkocsi üzleti célú használata, abban az esetben, ha a munkavállaló a gépjárművét munkába járásra használja. Az elszámolás kiküldetési rendelvény alapján történik. A kiküldetési rendelvényt két példányban kell kiállítania: az eredeti példányt a kifizetőnek, a másolatát a magánszemélynek kell az adó megállapításához való jog elévüléséig (a vonatkozó rendelkezések betartása mellett) megőriznie. A bizonylaton fel kell tüntetni a magánszemély nevét, adóazonosító jelét, a gépjármű gyártmányát, típusát, forgalmi rendszámát, a hivatali, üzleti utazás célját, időtartamát, útvonalát, futásteljesítményét, az utazás költségtérítését. A

93


költségtérítések kiszámításához szükséges adatokat (az üzemanyag-fogyasztási normát, az üzemanyagárat stb.) is rögzíteni kell. 2.2. Költségtérítés A munkavállaló a rendelvényben meghatározott kilométer után jogosult költségtérítésre. A munkavállalónak ebből a költségtérítésből, tekintettel arra, hogy összege nem haladja meg a jogszabályban a meghatározott mértéket jövedelme nem keletkezik, ezért azt adóbevallásában sem kell feltüntetnie. A költségtérítés a norma szerinti üzemanyag költség és a 9 Ft/km általános személygépkocsi normaköltség összege. Norma szerinti üzemanyag költség: a kiküldetési rendelvényben meghatározott távolságra, a 60/1992.(IV.1.)Kormányrendeletben meghatározott fogyasztási norma szerint, érvényes APEH üzemanyagáron számolt összeg. A benzinüzemű gépkocsi alapnorma-átalány mértéke a beépített motor hengerűrtartalma szerint: 1000 cm3-ig

7,6 liter/100 kilométer

1001-1500 cm3-ig


1501-2000 cm3-ig


2001-3000 cm3-ig


3001 cm3 felett


A gázolajüzemű gépkocsi alapnorma-átalány mértéke a beépített motor hengerűrtartalma szerint: 1500 cm3-ig


1501-2000 cm3-ig


2001-3000 cm3-ig


3001 cm3 felett


94


Az autógázzal üzemelő tiszta gázüzemű, valamint kettős üzemű gépkocsi alapnorma-átalány mértékét – a benzinüzemű gépkocsi alapnorma-átalány alapján liter/100 kilométerben meghatározott alapnormaérték – továbbá cseppfolyós propán-bután gázüzem (LPG) esetén 1,2 (liter/liter) értékű, földgáz (CNG, LNG) üzem esetén 0,8 (Nm3/liter) értékű módosító tényező szorzataként kell megállapítani. További, akár számlával is igazolt költség elszámolására nincs lehetőség.

3. Saját személygépkocsival történő munkába járás A közigazgatási határon kívülről történő napi munkába járás, illetőleg a hétvégi hazautazás munkába járásnak minősül. A napi munkába járás alatt a magánszemély állandó vagy ideiglenes lakóhelye közötti napi, illetőleg a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres oda- és visszautazást kell érteni. Ha a magánszemély ideiglenesen munkavégzés céljából a munkahelyével azonos helységbe illetve annak közelébe költözik, akkor onnan az állandó lakóhelyére történő hetente egyszeri oda- és visszautazás számít hétvégi hazautazásnak.

A saját gépjárművel történő munkába járás címén szervezetünk költségtérítés csak annak a munkavállalónak fizet, - akinek a munkahelye és a lakóhelye nem ugyanazon a közigazgatási határon belül van, (legfeljebb a munkahely és a lakás közötti odavissza távolság figyelembevételével - a két közigazgatási egység közötti távolság - kerül elszámolásra) - akinek az állandó vagy ideiglenes lakóhelye és a munkahelye között nem közlekedik tömegközlekedési eszköz, - aki a munkarendje miatt tömegközlekedési eszközt nem vagy csak hosszú várakozással tudna igénybe venni, 95


- aki mozgáskorlátozottsága miatt nem képes tömegközlekedési eszközzel közlekedni. (Ebben az esetben akkor is, ha a magánszemély a közigazgatási határon belül lakik.) - aki saját vagy a házastárs tulajdonában lévő személygépkocsival jár munkába. A költségtérítés: - a munkában töltött napokra kerül csak elszámolásra, - 9 Ft/km összegben. Az elszámolás havonta utólag történik, a 1. sz. melléklet szerinti elszámolólappal.

A fentiek szerint megállapított költségtérítés összegét a magánszemély jövedelmének megállapításakor nem kell figyelembe venni, arról nem kell igazolást adni, adatszolgáltatást nyújtani, és nem kell az adóbevallásban sem feltüntetni. Abban az esetben, ha a fentiekben meghatározott mértéknél magasabb összegű saját gépjárművel történő munkába járási költséget határoznak meg a dolgozó munkaszerződésében, akkor az adómentes mértéket meghaladó összeg a magánszemélynél munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül. Amennyiben a munkavállaló a saját személygépkocsiját egyébként üzleti, hivatali célra is (kiküldetésre) használja, akkor útnyilvántartásban a munkába járást magáncélú útként kell feltüntetnie.

96


_________________

1.sz melléklet

Szervezet

SAJÁT SZEMÉLYGÉPKOCSIVAL TÖRTÉNŐ MUNKÁBAJÁRÁSI UTAZÁSI KÖLTSÉGTÉRÍTÉS ELSZÁMOLÁSA ______ év. ______________ hónap

A munkavállaló neve : ____________________________________________________ állandó lakóhelye :

anyja neve :

_________________________________________________________

________________ szül. helye, ideje* : _______________________________

adóazonosító száma* : ___________________

TAJ száma* : ______________________

*Csak az első alkalommal töltendő ki !

Munkahely:

_________________________ Lakóhely: ____________________________

A két közigazgatási egység közötti távolság: _______ km Egy munkanapra eső költségtérítés: _______ km X 9 Ft

97

=

_____________ Ft/nap


Munkahelyemen munkavégzés céljából az alábbi napokon megjelentem (bekarikázandó) :

1

2

3

4

5

6

7

11

12

13

14

15

16

17

21

22

23

24

25

26

27

8

9

10

18

19

20

28

29

30

31

Összesen : ________ munkanap Munkába járási utazási költségtérítés összege : _______ munkanap X ___________ Ft/nap költségtérítés = ________________ Ft Igazolom, hogy a fent megnevezett A

költségtérítés

dolgozó a jelzett munkanapokon engedélyezem.

kifizetését A költségtérítés összegét a mai napon átvettem.

munkahelyén munkavégzés céljából megjelent. Kelt:

Kelt:

Munkahelyi vezető

Kelt:

Utalványozó

98

Munkavállaló

Orgoványi Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde SZMSZ _________________ Szervezet

ÜZEMANYAG ELSZÁMOLÁS _________ év. Név:................................................................. Forg. rendszám:....................…Fogy.norma: ……. liter/100 km Hónap

km óra állás hó elején

km óra állás hó végén

Megtett km

JANUÁR FEBRUÁR MÁRCIUS ÁPRILIS MÁJUS JÚNIUS JÚLIUS AUGUSZTUS SZEPTEMBER OKTÓBER NOVEMBER DECEMBER ÖSSZESEN

99

Norma szerinti fogyasztás

Tényleges fogyasztás (liter)

Normától való eltérés (liter)

Orgoványi Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde SZMSZ Biz.szám:

BELFÖLDI KIKÜLDETÉSI UTASÍTÁS ÉS KÖLTSÉGELSZÁMOLÁS I. Kiküldetési utasítás

Kelt: ..…………………., 20……………………………

neve:

beosztása:

A kiküldött

szolgálati helye: állandó lakhelye: kiküldetésének helye: ,szolgálati beosztása: ,szolgálati beosztása:

együtt utazik (név):

,szolgálati beosztása:

Utazzék el 20……………………………....……hó………….…..……-n a fent megjelölt helységekbe …………………………………….……………..……………………….-hoz kiküldetés célja:………………………………...……….………………………………….. …………………………………………….………..…………………………………………. ………………………………………….……………………..………………………………. Az utasításban foglaltaknak legkésőbb …………………….……………………….. -ig tegyen eleget és eljárásának eredményét jelentse. Igénybe vehető közlekedési eszköz:……………………..……………………………….. (A……………..……...…..rendszámú gépjármű ………………..……tulajdonát képezi.) A fenti rendszámú, saját tulajdonban lévő gépjármű igénybevételét - a mellékelt gazdaságossági számítás és az esedékes Casco-biztosítási díj befizetésének igazolása alapján - engedélyezem. ……………………..…………………………….…., 20…………………………………..………………………………..-n. ……………………………………...…...……… Az engedélyező aláírása

…...………………...……………………….. A kiküldő szerv bélyegzője

Az utalványozott előleg összege

Kiadási pénztárbizonylat sorszáma

Előlegnyilvántartás tételszáma

Ft A kiküldött neve:…………………………………..………………………………………… ………………...….………….szolgálati beosztása:………………….…………………… Ft, azaz

Ft előleg

………..……….………………számla terhére kifizethető. 20………...…… ……………..….. A kiküldött aláírása

Az átvételt - utólagos elszá- molási kötelezettség mellett - elismerem.

20………..……. ……………..…………. Az engedélyező aláírása

100

Orgoványi Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde SZMSZ Biz.szám:

Érkezés Hó, nap

honnan

óra, perc

hová

Hó, nap

óra, perc

Megtett km

Indulás

Közlekedési eszk.

II. KÖLTSÉGELSZÁMOLÁS utazás

szállás

költség

Összesen: Utazási és szállásköltség együtt: Napidíj:……………………….………………….napra á…………...……………………Ft Le: a kötelező reggeli miatt …………………….napra………………………Ft 20 %-a Marad elszámolható napidíj: Mellékletek: db utazási jegy db

A kiküldetésben eltöltött idő szükségességét és a kiküldetés teljesítését igazolom:

A költségelszámolás végösszegét felvettem, egyidejűleg az útielőleget visszafizettem:

helyi közl. jegy db

20

Összes költség: Le: útielőleg Kifizetendő:

20

szállodai szla.

Visszafizetendő:

db egyéb össz.

db

Összes költség (betűvel): Ellenőrizte:

forint Útielőleg-visszafizetés bevételi pénztárbizonylat sorszáma:

Kiküldési költség kifizetés kiadási pénztárbizonylatának sorszáma:

101

Orgoványi Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde SZMSZ Biz.szám: ________

Kiküldetési rendelvény A hivatali, üzleti utazás költségtérítéséhez

200__. év ____ hó A munkáltató

A munkavállaló

neve:

neve: lakcíme:

Címe:

születési ideje, helye: anyja neve:

adószáma:

adóazonosító jele:

A gépjármű rendszáma: __________________________,

típusa: ____________________________________________

Sorszám

Az üzemanyag-felhasználás módja: alapnorma szerint: ___ liter/100 km vagy átalány a lökettérfogat alapján : ___ liter/100 km A küldetés, külszolgálat kezdete

vége

útvonala és célja

APEH Futásüzemanyag teljesítmény elrendelőjéegységár (km) (Ft/l) nek aláírása

Utazási költségtérítés (Ft)

Élelmezési költségtérítés (napidíj) (Ft)

Szállás Le: kötelező költség (Ft) reggeli miatt

Összesen: Le: útielőleg Pénztárbizonylat sorszáma: ________________________

Mindösszesen:

Igazolta: ________________________________________ Utalványozta: ________________________________________ Kelt: ___________________________________________ Kelt: _______________________________________________

102


2013.01.01. ……………………………………… intézményvezető

103


6.számú melléklet

Orgoványi Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde Bölcsődei Érdekképviseleti Fórum Működési Szabályzata

104


Érdekképviseleti Fórum Működési Szabályzat A Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. XXXI. törvény 35-36 § alapján az Orgoványi Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde intézményben megalakított Érdekképviseleti Fórum Működési Szabályzata

Általános Rendelkezések Az Érdekképviseleti Fórum /továbbiakban Fórum/ a bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek érdekeinek megjelenítését, képviseletét szolgálja és látja el. A Fórum működésének célja, hogy a gyermek érdekeit szem előtt tartva a törvényes képviselők, az Intézmény és a Fenntartó képviselői együttműködjenek. Feladata az álláspontok feltárása, vélemények és információk cseréje, a különböző fejlesztések és törekvések ismertetése, valamint egyeztetése.

A Fórum Szervezete A Fórum szervezete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. XXXI. törvényben nevesített az alábbiakban meghatározott képviselőkből áll: A Fórum szavazati jogú választott tagjai:  az ellátásban részesülő gyermek szülei vagy más törvényes képviselői,  az intézmény dolgozóinak képviselője, - intézményvezető  Orgovány Község Önkormányzatának gyámügyi előadója. A Fórum tagjai sorába az ellátásban részesülő gyermek szülei (törvényes képviselői) önmaguk közül három képviselőt választhatnak. Az intézmény közalkalmazottai a Fórum tagjai sorába önmaguk közül egy képviselőt választhatnak.

A Fórum Érvényessége A Fórum tagjait a választásra jogosultak határozatlan időre, titkos szavazással választják. A választás akkor érvényes, ha azon a jogosultak legalább kétharmada részt vesz. Jelöltet a választást megelőző 10. napig írásban lehet állítani. Egy választásra jogosult legfeljebb három jelöltre tehet ajánlást. Jelölt lesz az, aki legalább egy ajánlást kapott. A jelölést kapott személyek indulhatnak a választáson. A választáskor a legtöbb szavazatot kapott három jelöltet kell megválasztottnak tekinteni. Szavazategyenlőség esetén – amennyiben e szavazategyenlőség az eredményes választás gátja – az egyenlő szavazatot kapott jogosultak között ismételt választást kell tartani. Ha a Fórum képviselőjének tagsági viszonya bármely okból megszűnik, helyére 60 napon belül újtagot kell választani.

A Fórumtag tagsági jogviszonya A Fórumban való tagsági jogviszony megszűnik:  a tag lemondásával, halálával, intézményi jogviszonyának, közalkalmazotti jogviszonyának megszűnésével,  a tag visszahívásával,  annak az ellátottnak a halálával vagy intézményi jogviszonyának megszűnésével, akire tekintettel az illető szülő (törvényes képviselő) a Fórum tagja volt. A tagot a választásra jogosultak visszahívhatják, amennyiben a Fórum munkájában rendszeresen nem vesz részt. A visszahívásra egyebekben a választásra vonatkozó szabályok az érvényesek. A Fórum tagjai nyílt szavazással önmaguk közül elnököt és alelnököt választanak. A Fórum üléseit az elnök akadályoztatása esetén, az alelnök hívja össze és vezeti. Az elnök a tagok egyharmadának írásbeli kezdeményezésére, illetve a beterjesztett panasz esetén, a kezdeményezés, illetve a panasz kézhezvételét követő 5 napon belül, a kézhezvételtől számított legalább 8. napra köteles a Fórum ülését összehívni.

A Fórum működési rendje 105


A Fórum üléseit a Bölcsődében tartja. A Fórum szükség szerint, de legalább évente kétszer ülésezik. A meghívók és előterjesztések kiküldésének határideje az ülést megelőző egy hét. A gyermek, a gyermek szülője vagy más törvényes képviselője, továbbá a gyermekek védelmét ellátó érdekképviseleti és szakmai szervek a házirendben foglaltak szerint az intézmény vezetőjénél vagy a Fórum bármely tagjánál (továbbiakban: panasz kivizsgálására jogosult) panasszal élhetnek: - az ellátást érintő kifogások, - a gyermeki jogok sérelme, - az intézmény dolgozóinak kötelezettségszegése esetén. A Fórumhoz a Fenntartó is továbbíthatja az ellátott vagy törvényes képviselője által aláírt panaszt vagy bejelentést további kivizsgálás céljából. A Fórum személyes meghallgatást végez. A Fórum a bejelentés alapján köteles a panasztevőt meghallgatni, a tudomására jutástól számított 3 napon belül és a meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A Fórum az előterjesztéstől számított 15 napon belül ülésen szótöbbséggel hozza meg állásfoglalását, melyet írásba kell foglalni. A Fórum üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek tartalmaznia kell a hozzászólások lényegét, a hozott határozatokat. Az ülés a tagok kétharmadának jelenléte esetén határozatképes. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Bármely tag indítványára kötelező a titkos szavazás elrendelése. A Fórum névtelen bejelentéssel, panasszal nem foglalkozik.

A Fórum jogosultságai Tájékozódási és tájékoztatás jog: Az Intézmény vezetőjétől tájékoztatást kérhet a kölcsönös érdeklődésre számot tartó, gyermekeket és szülőket érintő kérdésekről, átszervezésekről. Véleményezési és javaslattételi jog: A Fórum javaslatot tehet a bölcsőde alaptevékenységét nem veszélyeztető szolgáltatások tervezéséről és működtetéséről. Véleményt nyilváníthat a gyermekeket érintő ügyekben. A Fórum véleményezési és egyetértési jogának gyakorlására vonatkozó szabályokat a Házirend tartalmazza. A Fórum ügyrendjét maga határozza meg.

Az Érdekképviseleti Fórum kötelessége A Fórum a panaszokat kivizsgálja és dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben, továbbá intézkedést kezdeményezhet Orgovány Község Önkormányzatánál, a gyermekjogi képviselőnél, illetve más hatáskörrel rendelkező szervnél.

Záró rendelkezések A Fórum Tagjainak névsorát és elérhetőségét az intézmények egyes részlegében jól látható helyen kell kifüggeszteni. A Fórum döntéseit a Bölcsőde hirdetőtábláján vagy az erre rendszeresített módon kell közölni az ellátást igénybe vevő gyermekek törvényes képviselőivel. A Fórum tagjai tevékenységükért díjazásba nem részesülnek. A Fórum Szervezeti és Működési Szabályzata az elfogadásának napján lép hatályba és visszavonásig érvényes.

Orgovány,2013-05-17

Somogyiné Horváth Henrietta intézményvezető

106


7.Számú melléklet

Munkaköri leírás-minták Óvodánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja.

4.1 Az óvodapedagógus munkaköri leírás-mintája A munkakör megnevezése: óvodapedagógus Közvetlen felettese: az intézményvezető Helyettesítése: Hiányzása esetén elsősorban a váltótársa, illetve az intézményvezető által írásban kijelölt óvodapedagógus. Heti munkaidő: 40 óra/hét Kötelező óraszám: 32 óra/hét Az óvodai foglalkozásokkal le nem kötött idő (heti 8 óra) eltöltése az intézmény munkaidő nyilvántartása szerint történik. Munkaidő beosztás: Váltott műszakban, beosztás az óvoda munkarendje szerint délelőtt: 07.00 – 13.30 - ig. délután: 10.30 – 17.00 – ig. Délelőtti, illetve délutáni ügyelet az intézmény ügyeleti beosztása szerint. Legfontosabb feladata: a gyermekek személyiségének, képességeinek, tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése. Az óvodapedagógus feladatai:  Feladata a rábízott gyermek nevelése és fejlesztése, a legjobb tudásának megfelelően, minden területre kiterjedően.  Feladatait a közoktatási törvényben meghatározottak szerint , az országos és helyi nevelési program alapján végzi önállóan és felelősséggel.  A nevelőtestület tagjaként gyakorolja azokat a jogokat és kötelezettségeket , melyet az ide vonatkozó jogszabályok határoznak meg.  Alkotó módon együttműködik a nevelőmunka fejlesztése , a nevelőtestületi egység kialakítása érdekében. 107


 Feladata az együttműködés változatos és célszerű formájának kialakítása.  Köteles megtartani a pedagógusetika követelményeit, valamint a munkafegyelem és közösségi együttműködés normáit.  Életszemléletében törekedjen a pozitív beállítottságra, működjön együtt a jó munkahelyi légkör megteremtésében! Alaptevékenysége: 

Az óvoda teljes nyitva tartása alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyerekekkel. Munkaidejét és kötelező óraszámát a mindenkor érvényben lévő jogszabály alapján határozza meg az óvodavezető.



Felelős a rá bízott gyerekek szellemi és testi fejlődéséért. Nevelőtevékenysége keretében gondoskodjon a gyermekek testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről. Az ismereteket sokoldalúan és tárgyilagosan közvetítse. A humanista pedagógia elveivel ellentétes büntetési eljárásokat nem alkalmazhat ( pl. testi fenyítés, megfélemlítés, csoporttól való eltávolítás, alvásra vagy étel fogyasztására való kényszerítés).



Minden óvónőnek hivatásából eredő kötelessége, hogy fejlessze szakmai és általános műveltségét , tökéletesítse pedagógiai munkáját. Ennek érdekében használja fel az önképzésben és a szervezett továbbképzésben biztosított lehetőségeket .



Az érvényben lévő alapdokumentum (P.P. )előírásai és ajánlásai szerint megfelelően felkészül a tervszerű nevelőmunkára. Alkalmazza a gyermekek tevékenységéhez szükséges szemléltető eszközöket , segédanyagokat. Ellátja a szakmai munkával kapcsolatos ügyviteli teendőket



Folyamatosan ellenőrzi, méri, értékeli a gyermekek teljesítményét, fejlődését, és erről a személyiséglapon feljegyzést készít.



A csoportban és a közös helyiségekben teremtsen esztétikus környezetet, amely harmonizál az óvoda többi helyiségeivel.



A külső világ tevékeny megismeréséhez gondoskodjon biztonságos , külső helyszínekről, kíséretről.



A minőségfejlesztésben aktívan vegyen részt.



Kapcsolatot tart a szülőkkel, pedagógiai és egészségügyi felvilágosító tevékenységével hozzájárul az óvodai és a családi nevelés egységének kialakításához. A gyermekek és a szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja. Részt vesz az óvoda szülői 108


értekezletein , megszervezi és vezeti azt, a szükségleteknek megfelelően fogadóórát, nyílt napot tart. A szülőket folyamatosan érdemben tájékoztatja az óvodában folyó nevelőmunkáról, a kisgyermek fejlődéséről. Családlátogatást végez, melyről feljegyzést készít. Közreműködik a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. 

A nevelés folyamatosságának biztosítása érdekében kapcsolatot tart az iskolai nevelőkkel. Az iskolaérettség megállapításához szakvéleményt készít.



Támogatja az orvos, a védőnő, az állami gondozott gyermekek esetében a nevelőszülői felügyelő munkáját.



Felelős a rábízott gyermekek testi épségéért, csoportját nem hagyhatja felügyelet nélkül. A gyermekek egészségügyi állapotáról, magatartásáról, viselkedéséről, értelmi képességeinek fejlődéséről a szülőt érdemben rendszeresen tájékoztatja. Együttesen gondoskodnak a kulturált étkezés , a nyugodt pihenés és gondozás feltételeinek biztosításáról.



A gyermek életkorának , fejlettségének figyelembevételével elsajátítja a közösségi együttműködés magatartási szabályait, törekszik annak betartására.



Naprakészen vezeti a csoportmunkához kapcsolódó adminisztrációs feladatokat ( mulasztási napló, csoportnapló, személyiséglapok )



Alapvető feladata a rábízott gyermekek egyéni differenciált nevelése, a gyermekközösségek alapítása, fejlesztése. Vegye figyelembe a gyermek egyéni képességeit, tehetségét, fejlődési ütemét, szociokulturális helyzetét, átlagtól eltérő másságát. Biztosítsa a gyermekek részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket. Feladata a tehetséggondozás, felzárkóztatás, a preventív nevelőmunka.



Köteles a balesetveszélyt elhárítani, megelőzni, a szükséges intézkedéseket ennek érdekében megtenni.



Az óvodában olyan időpontban jelenjék meg, hogy munkaidejének kezdetekor munkavégzésre felkészülten álljon. Ha munkáját betegség, vagy egyéb ok miatt nem kezdheti meg, távolmaradását jelezze a vezetőnek, kollégáknak, hogy helyettesítéséről időben gondoskodhassanak. Munkaidő alatt csak az intézményben lévő vezető engedélyével hagyhatja el az óvodát.



A pedagógiai munkával , az óvoda ügyvitelével és működésével kapcsolatos – kötelező óraszámon kívüli – rendszeres vagy esetenkénti teendőket a vezető útmutatása szerint végzi. 109




Óvja az óvoda berendezési és felszerelési tárgyait. A csoportszobában elhelyezett leltári tárgyakért és az általa használt eszközökért felelősséggel tartozik.



Az óvoda működésével , a nevelőtestület tagjaival és munkájával , a gyermekek egészségügyi és családi körülményeivel kapcsolatos titkot köteles megőrizni.



Munkaidőben csak a legszükségesebb esetben használjon telefont, magánügyeit gyorsan , a nevelőmunka zavarása nélkül intézze el.

Az óvodára háruló feladatokból az óvónő köteles az alábbi részfeladatokat ellátni a vezető útmutatása szerint Helyettesítés Szülői értekezlet tartása Előadás, beszámoló, gyakorlati bemutató tartása Jegyzőkönyv vezetés Az óvodai munkatervben szereplő rendezvények , szabadidős tevékenységek megszervezése Pályázatírásban való részvétel Továbbtanulók segítése, hallgatók gyakorlatának vezetése Gyermekvédelmi feladatokat vállalhat, mint gyermekvédelmi felelős Leltározás , selejtezés előkészítése Felkérés alapján vállalhat munkavédelmi és tűzvédelmi megbízatást Járandósága · a kinevezésében a Kjt. előírásai szerint meghatározott munkabér · a 138/1992. (X.8.) Kormányrendeletben meghatározott kötelező pótlékok

110


2. A pedagógiai munkát segítő dajka munkaköri leírás-mintája A munkakör megnevezése: óvodai dajka Közvetlen felettese: a vezető helyettes Kinevezése, munkaideje:  határozatlan időtartamra,  munkabére kinevezése szerint  naponta 6.00-13.15. óráig - délutános műszak esetén 8.45-17.30 óráig végzi munkáját Helyettesítése: Hiányzása esetén elsősorban váltótársa, illetve az intézményvezető által kijelölt dajkák. A dajka általános feladatai a gyermekcsoportban:  A csoportvezető óvónő által meghatározott napirend szerint segít a gyermekek gondozásában, öltöztetésében, a tisztálkodási teendők ellátásában. Az óvónő mellett a nevelési terveknek megfelelően tevékenyen részt vesz a gyermekcsoport életében.  Az étkezések kulturált lebonyolításában aktívan részt vesz , segít az ételek kiosztásában, az edények leszedésében.  A nyugodt pihenés feltételeinek megteremtéséhez lerakja az ágyakat , ágyneműket.  A terem szellőztetéséről folyamatosan gondoskodik.  A játék – és egyéb tevékenységekhez szükséges eszközök előkészítésében közreműködik, az óvónő utasításait követve.  A gyermekek érkezésekor és távozásakor szükség szerint segít az öltözőben.  Türelmes kedves hangnemmel segíti a nevelőmunkát, a gyermekek szokásrendjének alakulását.  Az óvodai nevelés eredményességéhez munkájával nyújtson minőségi szolgáltatást.  Az óvodában olyan időpontban jelenjen meg, hogy munkaidejének kezdetekor a munkavégzésre rendelkezésre álljon.  Ha munkáját betegség, vagy egyéb okok miatt nem kezdheti meg, távolmaradását jelezze vezetőjének, kollégájának, hogy helyettesítéséről időben gondoskodhassanak. Munkaidő alatt csak a házban lévő vezető engedélyével hagyhatja el az óvodát.  Tevékenyen vegyen részt a minőségfejlesztés megvalósításában 111


 Alkotói módon működjön együtt az óvónőkkel és munkatársaival!  Járuljon hozzá az óvoda jó munkahelyi légkörének kialakításához.  Az óvodai ünnepélyeken, hagyományokon aktívan közreműködik a szervezési feladatokban a vezető és az óvónő útmutatásai szerint részt vesz.  Séták, kirándulások alkalmával az óvodapedagógusokat segítve kíséri a gyermekcsoportot , felügyelve a biztonságos közlekedésre.  A baleseti veszélyforrásokat figyeli, azokat haladéktalanul jelenti az óvodavezetőnek.  A környezet esztétikai rendjének megteremtésében aktívan közreműködik.  A rábízott növények napi gondozásában részt vesz.  A napközben megbetegedett gyermekeket felügyeli, ápolja, amíg a szülő érte nem jön. A dajka egyéb feladatai:  Az óvoda helyiségeit a munkamegosztás rendjében tisztán tartja ( porszívózás, felmosás )  Hetente végez fertőtlenítő takarítást a termekben, öltözőkben, mosdókban.  A portalanítást minden nap elvégzi.  A játékeszközöket tisztán tartja, a szükséges fertőtlenítéseket igény szerint elvégzi.  A tisztítószereket elkülönítve tartja a gyermekektől, biztonságos helyen tárolja  A gyermekcsoport textíliáit mossa, vasalja, javítja a megbeszélt munkamegosztás szerint.  Az ablakokat, bútorokat , ajtókat lemossa, tisztítja.  A nyári takarítási szünetben elvégzi az éves nagytakarítást Egyéb rendelkezések: Az óvoda tárgyait és eszközeit felelősséggel használja és óvja , a biztonságtechnikai és tűzvédelmi előírásokat mindenkor betartja. A munkabeosztás alapján – az óvoda elhagyásakor – ellenőrzi az ajtók , ablakok, bezárását, az áramtalanítást és a riasztó beüzemelését. A munkatársi értekezleten részt vesz Az óvoda kulcsaiért teljes felelősséggel tartozik. A csoport textíliáival . evőeszközeivel, edényeivel a leltár szerint elszámol, vezeti a csoport törésnaplóját. Tervezi és vezeti a felhasznált tisztító- és mosószer mennyiséget az intézményvezetőjével. Munkakörülményeinek javításához szükséges tárgyi feltételek fejlesztéséhez a költségvetés tervezésénél javaslatot tehet. A gyerekekről pedagógiai információt , az óvoda belső életéről , gazdasági helyzetéről 112


felvilágosítást nem adhat. A gyermekekkel, szülőkkel és munkatársakkal szemben udvarias magatartást tanúsít . Szükség esetén elvégzi azokat a munkakörébe tartozó feladatokat is, amellyel az óvoda vezetője időnként megbízza. Munkaidőben csak a legszükségesebb esetben használjon telefont, magánügyeit gyorsan a munkafolyamat zavarása nélkül intézze el.

Járandóság  a kinevezésében meghatározott munkabér,  a vonatkozó jogszabályokban, illetőleg a munkavédelmi szabályzatban rögzített védőeszközök

3.Kertész – karbantartó munkaköri leírás-mintája 113


Munkavállaló neve: Munkakör megnevezése: kertész - karbantartó Munkakör rendeltetése: Az intézmény udvarának, kertjének, utcai részének tisztán tartása, gondozása, apróbb javítások, karbantartások elvégzése,az intézmény felügyelete. Közvetlen felettes: intézményvezető Heti munkaidő: 40 óra/hét Helyettesítés Hiányzása esetén az intézményvezető által kijelölt dolgozó Munkakör leírása: • Munkaideje kezdetén köteles pontosan, munkavégzésre alkalmas állapotban megjelenni és a munkát felvenni. • Betartja a munkafegyelmet, jogszabályok és belső szabályzatok előírásait. • Az óvoda körüli füves, betonos területek gondozása, tisztán tartása (seprés, fűnyírás, locsolás) • Kora tavasztól késő őszig, az időjárásnak megfelelően az udvar egész területének, illetve az utca rész rendben tartása, gondozása. Gyomtalanít, seper, gereblyéz, locsol, füvet nyír. • A bokrok metszése, virágok, rózsák gondozása • Ősszel a lehullott lombot összegyűjti, a kerti csapokat fagymentesíti, tavasszal a locsolótömlőt kihelyezi • Téli időszakban a hó eltakarítása az óvoda körüli járdán, kerítésen belüli járdán, illetve a gazdasági bejáratnál, sózás a mindenkori balesetmentes utak biztosítása érdekében. • A homokozók hetenkénti felásása • Az udvari játékok szabályzatban foglalt rendszeres ellenőrzése, jegyzőkönyv készítése • Az udvari játékok gyártóival kapcsolat tartása, hiba esetén intézkedés • A karbantartási füzetbe beírt hibákat kijavítani, a füzetet naponta megnézni • A csoportokban, illetve az óvodában meghibásodott tárgyak, játékok javítása a dolgozók kérésének megfelelően • Az épület összes helyiségében és az épületen kívüli világítás ellenőrzése, izzók, fénycsövek cseréje. • Kisebb karbantartási javítások • Ünnepek, rendezvények előkészítésében segítségnyújtás • Ellátja az előre nem tervezhető, írásban elrendelt feladatokat. • Részt vesz az alkalmazotti értekezleteken, az óvoda rendezvényein. • Jó munkakapcsolat kialakítása a munkatársakkal 114


Felelősségi köre: Munkakörével és munkaviszonyával összefüggésben felelősséggel tartozik: • az óvoda egészséges, tiszta és rendezett környezetének biztosításáért, • a munkaterületén észlelt hiba jelentéséért az intézményvezető helyettesnek • az intézmény vagyonának megőrzéséért, rendeltetésszerű használatáért, • a rábízott gépek és berendezések rendeltetésszerű használatáért, állagának megóvásáért, • a munkarend és munkafegyelem, a tűz és munkavédelmi előírások betartásáért.

Járandóság  a kinevezésében meghatározott munkabér,  a vonatkozó jogszabályokban, illetőleg a munkavédelmi szabályzatban rögzített védőeszközök

115


8.sz. melléklet

IRAT ÉS ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A szabályzat célja

1.1 -

-

Az alkalmazottak, valamint a gyermekek adatainak nyilvántartása, kezelése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala intézményi rendjének megállapítása, az ezekkel összefüggő adatvédelmi követelmények szabályozása, valamint iratkezelés szabályainak megállapításával rendszerezni azokat a főbb feladatokat, hatásköröket, előírásokat, amelyeket a működés során meg kell tartani.

1.2 A Szabályzat alapját képező jogszabályok -

2011. évi CXII. Törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről (41§-44§) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Tv. 83B§-83D§, 5. számú melléklete 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény

1.3 A Szabályzat hatálya A Szabályzat hatálya kiterjed az intézmény vezetőjére, minden dolgozójára, továbbá az óvodás és bölcsődés gyermekekre. 1.4 E szabályzat szerint kell ellátni -

A dolgozók személyi iratainak és adatainak kezelését (továbbiakban együtt: közalkalmazotti adatkezelés), valamint az óvodások és bölcsődések adatainak nyilvántartását, továbbítását, kezelését (továbbiakban: gyermek adatkezelés) az iratkezelést.

1.5 E szabályzatot megfelelően kell alkalmazni A munkaviszony megszűnése után, illetve e munkaviszony létesítésére irányuló előzetes eljárásokra. Az gyermekekkel kapcsolatos titoktartási kötelezettség független a munkaviszony fennállásától, annak megszűnése után határidő nélkül fennmarad.

116


2. A DOLGOZÓK, GYERMEKEK ADATAINAK KEZELÉSE ÉS TOVÁBBÍTÁSA 2.1 ALKALMAZOTTAK NYILVÁNTARTOTT ÉS KEZELT ADATAI A nyilvántartott adatok körét a nemzeti köznevelési törvény, „A köznevelési intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok” 26. fejezete rögzíti. 2.1.1 A köznevelési törvény alapján nyilvántartott alkalmazotti adatok Az intézményvezető nyilvántartja a pedagógusok a) nevét, b) születési helyét, idejét, c) nemét, d) lakóhelyét, tartózkodási helyét, e) végzettségével, szakképzettségével kapcsolatos adatokat, f) oktatási azonosító számát g) a pedagógusigazolványának számát, h) a jogviszonya időtartamát i) és heti munkaidejének mértékét. A nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint nyilvántartott és kezelt adatok egy része (dőltbetűvel szedett adatok) alapvetően megegyezik a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 5. számú mellékletében meghatározott adatkörök adataival. 2.1.2 A munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok Az intézményvezető a közalkalmazottról a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény mellékletében meghatározott adatkörre kiterjedő nyilvántartást vezet, így különösen a dolgozó a) neve (leánykori neve) b) születési helye, ideje c) anyja neve d) taj száma, adóazonosító jele e) lakóhelye, tartózkodási hely, telefonszáma f) családi állapota g) gyermekeinek születési ideje h) egyéb eltartottak száma, az eltartás kezdete i) legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi) j) szakképzettsége(i) k) iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítése(i), valamint meghatározott munkakör betöltésére jogosító okiratok adatai l) tudományos fokozata m) idegennyelv-ismerete n) a korábbi, jogviszonyban töltött időtartamok megnevezése, a munkahely megnevezése, a megszűnés módja, időpontja o) a közalkalmazotti jogviszony kezdete p) állampolgársága q) a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány száma, kelte r) a jubileumi jutalom és a végkielégítés mértéke kiszámításának alapjául szolgáló időtartamok 117


s) a közalkalmazottat foglalkoztató szerv neve, székhelye, statisztikai számjele t) e szervnél a jogviszony kezdete u) a közalkalmazott jelenlegi besorolása, besorolásának időpontja, vezetői beosztása, feor-száma v) címadományozás, jutalmazás, kitüntetés adatai w) a minősítések időpontja és tartalma x) személyi juttatások y) a közalkalmazott munkából való távollétének jogcíme és időtartama z) a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének, valamint a végleges és a határozott idejű áthelyezés időpontja, módja, a végkielégítés adatai zs) a közalkalmazott munkavégzésére irányuló egyéb jogviszonyával összefüggő adatai A köznevelésről szóló törvény szerint nyilvántartott és kezelt adatok köre alapvetően megegyezik a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 5. számú mellékletében meghatározott adatkörök adataival, ezért az alkalmazottak adatainak nyilvántartására az alapnyilvántartás vezetése szolgál a Szabályzat melléklete szerinti adatlapok formájában. Az alapnyilvántartás rendezetten tárolja és feldolgozza a munkavállaló munkaviszonyával összefüggésben keletkezett és azzal kapcsolatban álló adatait. Az alapnyilvántartás adatkörén kívül – törvény eltérő rendelkezése hiányában – adatszerzés nem végezhető, ilyen adat nem tartható nyilván. A törvény által kötelezően kezelendő adatokon kívül az intézmény az illetmények átutalása céljából kezeli a közalkalmazottak bankszámlájának számát. 2.1.3 A személyi irat Személyi irat minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely a dolgozó munkaviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik, és a dolgozó személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. A személyi iratok körébe az alábbiak sorolandók: -

a személyi anyag iratai a munkaviszonnyal összefüggő egyéb iratok, a dolgozó munkaviszonyával összefüggő más jogviszonyaival kapcsolatos iratok (adóbevallás, fizetési letiltás) a dolgozó saját kérelmére kiállított vagy önként átadott, adatokat tartalmazó iratok.

A személyi anyag tartalma: -

a közalkalmazotti alapnyilvántartás adatlapjai, a pályázat vagy szakmai önéletrajz, az erkölcsi bizonyítvány, az iskolai végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevél másolata, továbbképzés elvégzéséről szóló tanúsítvány másolata iskolarendszeren kívüli képzésben szerzett bizonyítvány másolata, a munkaviszonyt létesítő okirat (kinevezés) és annak módosítása, a besorolás iratai, közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos iratok, 118


-

az áthelyezésről rendelkező iratok, a munkaviszony megszüntető irat, a hatályban lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozat, a munkaviszony igazolás másolata,

Az iratokat (személyi anyagként) minden esetben együttesen kell tárolni. A munkaviszony létesítésekor az alapnyilvántartást, a dolgozó személyi anyagát a vezető állítja össze. A személyi anyagban a személyi iratokon kívül más irat nem tárolható. A személyi iratokat az e célra személyenként kialakított iratgyűjtőben kell őrizni. Az elhelyezett iratokról tartalomjegyzéket kell készíteni, amely tartalmazza az iktatás időpontját és az ügyirat nevét. A személyi anyagnak „Betekintési lap”-ot is kell tartalmaznia, amelyben jelölni kell a személyi anyagba történő betekintés tényét, jogosultjának személyét, jogszabályi alapját és időpontját, a megismerni kívánt adatok körét, a betekintő aláírását. A „Betekintési lap”-ot a személyi anyag részeként kell kezelni. A dolgozó személyi anyagába, egyéb személyi iratba, illetve az alapnyilvántartásba a Kjt. 83/D §-ában felsorolt személyek a „Betekintési lap” kitöltését követően jogosultak betekinteni, kivéve a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. Törvény 42.§ában foglalt eseteket. A munkaviszony megszűnése esetén a tartalomjegyzéket és a betekintési lapot le kell zárni, és a személyi anyagot irattárazni kell. A munkaviszony megszűnése után a dolgozó személyi iratait irattárban kell elhelyezni. Az irattárba helyezés előtt az iratgyűjtő tartalomjegyzékén fel kell tüntetni az irattárazás tényét, időpontját és a az iratkezelő aláírását. A személyi anyagot – kivéve, amelyet áthelyezés esetén átadtak – a közalkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított ötven évig meg kell őrizni. Az intézmény állományába tartozó dolgozó személyi iratainak őrzése és kezelése, személyi számítógépes nyilvántartó rendszer működtetése az intézményvezető feladata. Az iratokban szereplő személyes adatokra a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezései vonatkoznak. 2.2 A GYERMEKEK NYILVÁNTARTOTT ÉS KEZELT ADATAI A nyilvántartott adatok körét a nemzeti köznevelési törvény, „A köznevelési intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok” 26. fejezete rögzíti. A köznevelési intézmény a gyermek, tanuló alábbi adatait tartja nyilván: a) a gyermek neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma, b) szülője, törvényes képviselője neve, állandó lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma, c) a gyermek óvodai jogviszonyával kapcsolatos adatok 119


o felvételivel kapcsolatos adatok, o az a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul, o jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok, o a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, o kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok, o a gyermekbalesetre vonatkozó adatok, o a gyermek oktatási azonosító száma, d) a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok, e) a gyermekbalesetre vonatkozó adatok, f) a többi adat az érintett szülő hozzájárulásával. 2.2.1 KÖTELEZŐEN HASZNÁLT NYOMTATVÁNYOK 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló rendelet 87.§-a határozza meg az óvodában a kötelezően használt nyomtatványokat. Az óvoda által használt nyomtatvány - a felvételi előjegyzési napló, - a felvételi és mulasztási napló, - az óvodai csoportnapló, - az óvodai törzskönyv, - a tankötelezettség megállapításához szükséges szakvélemény (a továbbiakban: óvodai szakvélemény), - a gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció. A nyomtatványok szerepét, tartalmát, a fent említett rendelet 89.§-93.§-ai határozzák meg. Az intézményvezető vezeti - a felvételi előjegyzési naplót, - az óvodai törzskönyvet, Az óvodapedagógus vezeti - a felvételi és mulasztási naplót, - az óvodai csoportnaplót, - a gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció. Az óvodapedagógus állítja ki - a tankötelezettség megállapításához intézményvezető aláírásával hitelesít.

szükséges

3.1 AZ ADATOK TOVÁBBÍTÁSÁNAK RENDJE 120

szakvéleményt,

amelyet

az


3.1 AZ ALKALMAZOTTAK ADATAINAK TOVÁBBÍTÁSA A dolgozó adatai közül

Az intézmény alkalmazottainak a 2.2 fejezet szerint nyilvántartott adatai továbbíthatók

Alkalmazotti nyilvántartás: a dolgozó - nevét, anyja nevét, - születési helyét és idejét, - oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát, - végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga, PhD megszerzésének idejét, - munkaköre megnevezését, - munkáltatója nevét, címét, valamint OM azonosítóját, - munkavégzésének helyét, - jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét, - vezetői beosztását, - besorolását, - jogviszonya, munkaviszonya időtartamát, - munkaidejének mértékét, - tartós távollétének időtartamát.

továbbítható az e törvényben meghatározottak szerint, a személyes adatok védelmére vonatkozó célhoz kötöttség megtartásával a fenntartónak, a kifizetőhelynek, a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a közneveléssel összefüggő igazgatási tevékenységet végző közigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon a KIR-nek A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet értelmében

A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül a munkáltató megnevezése, a közalkalmazott neve, továbbá a besorolására vonatkozó adat közérdekű, ezeket az adatokat a közalkalmazott előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni. A pedagógusigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat a KIR adatkezelője, a pedagógusigazolvány elkészítésében közreműködők részére továbbítható. 121


Az adatszolgáltatást a KIR-ben elektronikusa, akkreditált intézményi adminisztrációs rendszeren keresztül kell megvalósítani. A KIR-ben adatot az érintett foglalkoztatásának megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított tíz évig lehet kezelni. 3.2 A GYERMEKEK ADATAINAK TOVÁBBÍTÁSA A gyermek, tanuló adatai közül

továbbítható

a gyermek neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője neve, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje, megszűnése, mulasztásainak száma összefüggésben a gyermek óvodai, iskolai felvételével, átvételével kapcsolatos adatai a gyermek neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, társadalombiztosítási azonosító jele, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, az óvodai egészségügyi dokumentáció, a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok a gyermek neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok az igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai a gyermek sajátos nevelési igényére, beilleszkedési zavarára, tanulási nehézségére, magatartási rendellenességére vonatkozó a gyermek óvodai fejlődésével, valamint az iskolába lépéshez szükséges fejlettségével kapcsolatos adatai A tanulói nyilvántartás a gyermek, a) nevét, b) nemét, c) születési helyét és idejét, d) társadalombiztosítási azonosító jelét, e) oktatási azonosító számát, f) anyja nevét, g) lakóhelyét, tartózkodási helyét, h) állampolgárságát, 122

a fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, települési önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére, az érintett óvodához, iskolához az egészségi állapotának megállapítása céljából az egészségügyi, iskolaegészségügyi feladatot ellátó intézménynek,

a veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermekés ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek az igénybe vehető állami támogatás igénylése céljából a fenntartó részére, adatai a pedagógiai szakszolgálat intézményei és a nevelési-oktatási intézmények egymás között a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának a KIR-nek A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet figyelembevételével


i) sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét, j) jogviszonya keletkezésének, megszűnésének jogcímét és idejét, k) nevelési-oktatási intézményének nevét, címét, OM azonosítóját, l) ljogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot, m) nevelésének, oktatásának helyét, A felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. Az intézményvezető adatokat szolgáltat a KIR-nek, „A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet” figyelembevételével. Az intézményvezető nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. A gyermek és a kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve ha az adat közlése súlyosan sértené a gyermek, tanuló testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését. A pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott a nevelési-oktatási intézmény vezetője útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló - más vagy saját magatartása miatt - súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges. A gyermek adatkezelésre és továbbításra jogosultak: az intézményvezető, meghatározott esetekben az óvodapedagógus. Az intézményvezető kezeli a gyermekbalesetekre vonatkozó adatokat, s továbbítja a jegyzőkönyvet a jogszabályban meghatározottak szerint. Az intézményvezető, óvodapedagógus kezeli a beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő gyermek rendellenességére vonatkozó adatokat, és előkészíti az adattovábbításra vonatkozó iratot. Az intézményvezető adhatja ki az adattovábbításról szóló iratokat. Az intézményvezető az adatfelvételkor tájékoztatja a szülőt arról, hogy az adatszolgáltatás kötelező-e vagy önkéntes. A kötelező adatszolgáltatás esetében közölni kell az alapjául szolgáló jogszabályt. Az önkéntes adatszolgáltatásnál fel kell hívni a szülő figyelmét arra, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező. Az önkéntes adatszolgáltatási körbe tartozó adatok gyűjtéséről az intézményvezető dönt. Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt.

123


Az intézményvezető köteles gondoskodni az adatok megfelelő eljárásban történő megsemmisítéséről, ha azok nyilvántartása már nem tartozik a közoktatásról szóló törvényben a Szabályzat II/2.1. pontjában írt célok körébe. Az óvodai jogviszony megszűnése után a törzslap őrzése az irattári szabályok szerint történik. A csoportnaplót az utolsó nevelési nap után az e célra szolgáló zárható szekrényben kell elhelyezni. ADATSZOLGÁLTATÁS A KÖZNEVELÉS INFORMÁCIÓS RENDSZERÉNEK Az intézményvezető kötelessége a köznevelés információs rendszerébe bejelentkezni, valamint az Országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatokat szolgáltatni. A intézményvezető a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet értelmében működteti és szolgáltatja az adatokat a KIR –nek., amely az intézményre, a foglalkoztatásra, és a gyermekadatokra vonatkozik. Az adatszolgáltatás módjai Az intézményvezető a KIR honlapján keresztül, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással küldi meg a KIR részére törvényben, rendeletben előírt adatokat. 4. FELADATOK, FELELŐSSÉGEK TOVVÁBBÍTÁSÁBAN

AZ

ADATOK

KEZELÉSÉBEN,

Az intézmény adatkezelési tevékenységéért, jelen adatkezelési szabályzat karbantartásáért az intézmény vezetője az egyszemélyi felelős. Az intézmény vezetője felelős a dolgozók, az óvodás gyermekek adatainak nyilvántartásával, kezelésével, továbbításával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések és e Szabályzat előírásainak megtartásáért, valamint az adatkezelés ellenőrzéséért. Az óvónők, a munkaköri leírásukban meghatározott adatkezeléssel összefüggő feladatokért tartoznak felelősséggel. 5.A DOLGOZÓ JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A dolgozó a saját anyagába, az alapnyilvántartásba, illetve a személyes adatait tartalmazó egyéb nyilvántartásokba, személyi iratokba korlátozás nélkül betekinthet, azokról másolatot, vagy kivonatot kérhet, illetve kérheti adatai helyesbítését, kijavítását. Tájékoztatást kérhet személyi irataiba történt betekintésről, adatszolgáltatásról személyi anyagának más szervhez történő megküldéséről. A dolgozó az általa szolgáltatott adatai helyesbítését és kijavítását az óvodavezetőtől írásban kérheti. A dolgozó felelős azért, hogy az általa a munkáltató részére átadott, bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek. A dolgozó az adataiban bekövetkezett változásokról 8 napon belül köteles írásban tájékoztatni az intézményvezetőt, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok aktualizálásáról. 6.TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG 124


A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a tanuló fejlődésével összefüggő megbeszélésre. Az intézményvezetőt, a beosztott óvodapedagógust, azt, aki esetenként közreműködik az óvodás felügyeletének ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényre, adatra, információra vonatkozóan, amelyről az óvodással, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. Az óvodás szülőjével közölhető minden gyermekével összefüggő adat, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené, vagy veszélyeztetné a gyermek érdekét. Az adat közlése akkor sérti, vagy veszélyezteti súlyosan az óvodás érdekét, ha olyan körülményre (magatartásra, mulasztásra, állapotra) vonatkozik, amely az óvodás testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza, és amelynek bekövetkezése szülői magatartásra, közrehatásra vezethetők vissza. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagjainak egymás közti, az óvodások fejlődésével, értékelésével, minősítésével összefüggő megbeszélésre. A titoktartási kötelezettség kiterjed mindazokra, akik részt vettek a nevelőtestületi értekezleten. A titoktartási kötelezettség alól a szülő írásban felmentést adhat. A felmentést – a pedagógus, a nevelőtestület javaslatára vagy saját döntése alapján – az intézményvezető kezdeményezheti írásban. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a meghatározott nyilvántartására és továbbítására. Az adatok nyilvántartását és továbbítását végzők és abban közreműködők azonban betartják az adatkezelésre vonatkozó előírásokat.

7.AZ IRATKEZELÉS ÉS AZ ÜGYINTÉZÉS SZABÁLYAI Az iratkezelés és az ügyintézés szabályait rendjét a nevelési-oktatási intézmény a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény rendelkezései, valamint a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet előírásai figyelembevételével, valamint a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló rendelet 84.§-ában foglaltakra tekintettel kell alkalmazni. Ha az ügy jellege megengedi, az ügyiratban foglaltak távbeszélőn, elektronikus levélben vagy a jelenlévő érdekelt személyes tájékoztatásával is elintézhetők. Távbeszélőn vagy személyes tájékoztatás keretében történő ügyintézés esetén az iratra rá kell vezetni a tájékoztatás lényegét, az elintézés határidejét és az ügyintéző aláírását. 7.1.AZ IRATKEZELÉS FELADATAI 125


A központi iratkezelést az intézményvezető végzi. Az iratkezelésért és ellenőrzéséért az intézményvezető a felelős. Az intézményvezető feladata  A külső szervtől érkezett iratok átvétele és továbbítása az intézményvezetőhöz.  A szervezetben belül készített iratok átvétele és posta vagy kézbesítő útján történő továbbítása a címzetthez.  A szervezet iratainak iktatása, nyilvántartása, kezelése, őrzése, tárolása valamint selejtezése, illetve a levéltárnak történő átadására való előkészítése.  Az iratok irattárból történő kiadása és visszavétele.  Személyi vagy munkaköri változások esetén az iratok visszavétele és kiadása.  Az iratkezeléshez használt eszközök, nyilvántartása, tárolása. Az intézménybe érkező küldeményekkel kapcsolatban az alábbi feladatokat kell ellátni:  A küldemények átvétele  A küldemények felbontása  Az iktatása  Az irodában iktatott iratok belső továbbítása és az ezzel kapcsolatos nyilvántartás vezetése  A határidős iratok kezelése és nyilvántartása  Az elintézett ügyek iratainak irattári elhelyezése  Az irattár kezelése, rendezése  Az irattári jegyzékek készítése  Az irattári anyag selejtezésénél Az irattár őrzi és kezeli a két évnél régebbi irattári anyagot. Lebonyolítja az iratok selejtezését, valamint gyűjti az intézményi munkával kapcsolatos dokumentációs anyagot. 7.2. KELETKEZETT IRATOK KEZELÉSE Az intézmény által kiadmányozott iratnak tartalmaznia kell - a nevelési-oktatási intézmény o nevét, o székhelyét, - az iktatószámot, - az ügyintéző megnevezését, - az ügyintézés helyét és idejét, - az irat aláírójának nevét, beosztását és - az intézmény körbélyegzőjének lenyomatát. Az intézmény által hozott határozatot meg kell indokolni. A határozatnak a fentieken kívül tartalmaznia kell - a döntés alapjául szolgáló jogszabály megjelölését, - amennyiben a döntés mérlegelés alapján történt, az erre történő utalást, - a mérlegelésnél figyelembe vett szempontokat és - az eljárást megindító kérelem benyújtására történő figyelmeztetést.

126


Jegyzőkönyvet kell készíteni, ha jogszabály előírja, továbbá ha az köznevelési intézmény nevelőtestülete, az intézmény működésére, a gyermekekre, vagy a nevelő-oktató munkára vonatkozó kérdésben határoz (dönt, véleményez, javaslatot tesz), továbbá akkor, ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja és elkészítését a nevelési-oktatási intézmény vezetője elrendelte. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell elkészítésének helyét, idejét, a jelenlévők felsorolását, az ügy megjelölését, az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen az elhangzott nyilatkozatokat, a meghozott döntéseket, továbbá a jegyzőkönyv készítőjének az aláírását. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője, továbbá az eljárás során végig jelen lévő alkalmazott írja alá. Az iratokat úgy kell kézbesíteni, hogy annak megtörténte, továbbá az irat átvételének a napja megállapítható legyen. 7.3. A KÜLDEMÉNYEK ÁTVÉTELE ÉS FELBONTÁSA Az iratok, küldemények átvétele A szervezet címére vagy annak munkatársai nevére postán vagy kézbesítővel érkező iratok vagy küldeményeket az intézményvezető veheti át. A szervezet bármely dolgozójához közvetlenül érkező ( kézbesített ) hivatalos küldeményeket az átvétel után haladéktalanul továbbítani kell az intézményvezetőhöz. A küldeményeket átvevő személy köteles ellenőrizni, hogy: o Az iratot tartalmazó boríték, illetve egyéb csomagolás sértetlen-e o Az iraton jelzett mellékletek meg vannak-e A szervezetnek címzett, a gazdálkodásra vonatkozó pénzügyi és számviteli bizonylatokat ( bankbizonylatok, szállítói számla stb. ) az intézményvezető továbbítja a könyvelést végző cégnek. A jogszabályban meghatározottakon túl felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani a névre szóló iratokat.

7.4. AZ IRATOK NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELE Az iratok nyilvántartásba vétele A nevelési-oktatási intézménybe érkezett és az intézményben keletkezett iratokat iktatni kell. A keletkezett iratokat külön iktatókönyvben, kell iktatni és tárgymutatózni. Kivételt képeznek a visszaérkezett térítvények, hivatalos lapok, propaganda és reklám célokat szolgáló kiadványok, azok az iratok, amelyek tárolása és nyilvántartása nem az iktatókönyvön alapul ( pl. anyakönyvi bejegyzés alapjául szolgáló iratok, szaklapokat, folyóiratokat, meghívókat ). 127


A nyílt iratok iktatása sorszámos rendszerbe történik. Minden ügy kezdő iratának numerikus sorrendben iktatószámot ( sorszámot ) kell adni. A sorszámot minden évben 1-gyel kell kezdeni és megszakítás nélkül kell folytatni az év végéig. Az iratokat – hivatali okokból szükséges soron kívül iktatástól eltekintve – az érkezés napján, de legkésőbb a következő munkanapon iktatni kell. Az iktatókönyvet intézményvezető hitelesíti. Iktatás céljára egy külön mappát kell használni. Az iktatás első iktatószámától megszakítás nélkül folyamatosan halad. A dátumot naponta csak elsőnek iktatott iratnál kell feltüntetni. Az irat tárgyát úgy kell megjelölni, hogy az ügy lényegét röviden és szabatosan fejezze ki és annak alapján a helyes mutatózás elvégezhető legyen. Az iktatókönyvben iktatószámot üresen hagyni nem szabad a tévedésből bejegyzés nélkül hagyott iktatószámot át kell húzni és meg kell jelölni az áthúzás okát az így megsemmisített számot újabb iratot iktatni nem szabad. A téves bejegyzéseket semmiféle technikai eszközzel megszüntetni, vagy más módon eltüntetni ( pl kiradírozni, kivakarni, leragasztani ) nem szabad. A tévesen bejegyzett adatokat vékony vonallal át kell húzni úgy, hogy az eredeti ( téves ) bejegyzés is olvasható maradjon és e fölé kell a helyes adatot írni. Minden évben új iktatókönyvet kell nyitni és azt a naptári év végén ( az utolsó iktatás alatt ) keltezéssel és névaláírással le kell zárni. Az iktatóbélyegző lenyomatának kitöltésével egyidejűleg és azzal megegyezően az iktatókönyvbe be kell jegyezni: o a sorszámot o az értekezés idejét o a beküldő adatait o az ügy tárgyát o a küldő szerv iktatószámát, ha az nincs „ SZ. N. ” bejegyzést kell alkalmazni o az ügyintéző nevét Az ügyiraton ( előadói íven ) előirt határidőt az iktatókönyv „ határidő „ rovatába a kitűzött hónap és nap feltüntetésével grafit ceruzával kell bejegyezni. A határidős ügyiratokat a kitűzött határnapok szerint elkülönítve a számuk sorrendjében kell kezelni. Ha a válasz a kitűzött határidőre vagy a határidő lejárata előtt beérkezik az ügyiratot a határidős ügyiratok közül ki kell emelni és a határidő feljegyzését az iktatókönyv „ határidő „ rovatában ceruzával át kell húzni. A személyesen benyújtott iratok átvételét igazolni kell. 7.5. AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, HITELESÍTETT ÉS TÁROLT DOKUMENTUMOK KEZELÉSI RENDJE A nevelési-oktatási intézmény által használt nyomtatvány lehet - nyomdai úton előállított, lapjaiban sorszámozott, szétválaszthatatlanul összefűzött papíralapú nyomtatvány, - nyomdai úton előállított papíralapú nyomtatvány, - elektronikus okirat, 128


-

elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint hitelesített papíralapú nyomtatvány.

Az intézmény használhat elektronikus iratokat, dokumentumokat. Elektronikus dokumentumnak minősül: az elektronikus eszköz útján értelmezhető adat együttes. Az elektronikus dokumentumokon belül külön szabályok érvényesek: - az elektronikus okiratnak minősülő dokumentumokra, valamint - az egyéb elektronikus dokumentumokra. Az elektronikus okirat kezelési rendje Elektronikus okiratnak minősül az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított irat. Az ilyen iratot: - elektronikus aláírással kell ellátni, és - elektronikusan kell tárolni. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény vezetője alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: - az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, - az alkalmazott pedagógusokra vonatkozó adatbejelentések, - a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, - az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az intézményvezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az intézmény informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek férhetnek hozzá. Az egyéb elektronikus dokumentumok kezelési rendje Egyéb dokumentumnak minősül az óvodában minden elektronikus úton létrehozott dokumentum, amelyet nem az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszerben keletkezett. Az ilyen iratokat: - amennyiben az intézményvezető elrendeli, elektronikus aláírással kell ellátni, - elektronikusan kell tárolni. Az elektronikus aláírás 129


Az elektronikus aláírásra jogosult az aláíró. Az aláíró az, - aki intézmény nevében az aláírás létrehozó eszközt birtokolja, és - az intézmény nevében, mint az intézményt képviselő természetes személy jár el, - aki jogosult az elektronikus aláírás elhelyezésére. Elektronikus aláírásra csak megfelelő elektronikus aláírási terméket (szoftver, hardver, más elektronikus aláírás alkalmazáshoz kapcsolódó összetevőt) lehet használni. Az elektronikus aláíró köteles az elektronikus aláírást létrehozó eszközzel kapcsolatban minden adatvédelmi és biztonsági előírást megtartani. Az intézményvezető az elektronikus dokumentumok jellegéhez kapcsolódóan dönt arról, hogy milyen szintű elektronikus aláírási rendszert kell működtetni (fokozott biztonságú elektronikus aláírás, minősített elektronikus aláírás). Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés r) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendjét. A hitelesítés követelménye Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványokat: - ha azok folyamatosan kerülnek kinyomtatásra, folyamatosan, - ha időszakosan kerülnek kinyomtatásra, a kinyomtatást követően hitelesíteni kell.

A hitelesítés módja Az elektronikus úton előállított papír alapú nyomtatvány jellegétől függően el kell végezni: - az utolsó bejegyzést követő sorok áthúzással történő érvénytelenítését, - el kell helyezni a papír alapú dokumentumon a hitelesítési záradékot, mely tartalmazza: o a hitelesítés időpontját, o a hitelesítő aláírását, o az intézmény hivatalos körbélyegző lenyomatát. A füzet jelleggel összetűzött, kapcsozott dokumentumok esetén a füzet külső lapján, vagy annak belső oldalán kell elhelyezni a hitelesítési záradékot, ahol fel kell tüntetni azt is, hogy a dokumentum hány lapból, illetve oldalból áll.

130


Ez esetben a hitelesítés szövege:

Hitelesítési záradék

Ez a dokumentum ....... folyamatosan sorszámozott oldalból/lapból áll. Kelt: ................................................ PH .......................................... hitelesítő A hitelesítésre jogosultak A hitelesítésre feljogosított személyeket és a hitelesítési jogosítványuk tartalmát az intézményvezető határozza meg és függeszti ki a nevelőtestületi szoba hirdetőtáblájára. Az elektronikus dokumentumok tárolása Az elektronikusan tárolt adatok, iratok utólagos olvashatóságát, használhatóságát a selejtezési idő lejártáig, vagy levéltárba adásáig biztosítani kell. Ennek megfelelően olyan tároló rendszert kell alkalmazni, amely biztosítja a megőrzéshez szükséges feltételeket. Az elektronikus dokumentumok számítógépen kívüli elektronikus tárolásához szükséges tárgyi, technikai feltételeket az intézményvezető biztosítja. Ennek érdekében az elektronikus dokumentum kezelője számára rendelkezésre bocsátja a szükséges: - adathordozókat, - az adathordozók biztonságos elhelyezéséhez szükséges páncélszekrényt, illetve tűzbiztos lemezszekrényt. Adathordozók külső felületén, vagy az adathordozó külső borítóján egyértelműen meg kell jelölni az adathordozón tárolt adatokat. Az adatok tárolásakor be kell tartani az általános adatvédelmi szabályokat.

Az elektronikus dokumentumok selejtezése, megsemmisítése Amennyiben az elektronikus adathordozón levő iratok iktatott iratok, selejtezésükre az iratkezelési szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha az elektronikus dokumentumok nem iktatott iratok, a dokumentumot előállító rendszerben az érintett, megsemmisítendő iratot fizikailag nem szabad törölni, de a felhasználó számára a törölt dokumentum vonatkozásában csak a törlés ténye lehessen hozzáférhető. Az elektronikus adathordozón lévő adatok megsemmisítése az adathordozótól függően történhet: - törléssel, - az adathordozó fizikai megsemmisítésével.

7.6.AZ IRATTÁRBA HELYEZÉSE, IRATTÁRI KEZELÉS 131


Az elintézett iratokat irattárba kell helyezni. Az irattári őrzés idejét az irat végleges irattárba helyezésének évétől kell számítani. Az óvodában működő irattárak o Kézi irattár, mely a két évnél nem régebbi iratanyagot tárolja o Központi irattár, mely két évnél régebbi iratanyagot őriz A két évnél régebbi keltű, teljes naptári év ügyiratai az azokhoz tartózó iktató- és segédkönyvekkel a központi irattárba kell elhelyezni. A kézi irattár érintett ügyiratainak központi irattárba való elhelyezését az intézményvezető köteles elvégezni a tárgyévet követő év február 29-ig. A központi irattárban az irattári terv szerint elkülönülő csoportokba tartózó íratókat különkülön kell kötegelni ( a levéltárban általános bevezetett szabvány mértékű dobozokban elhelyezni ) és minden kötegen ( dobozon ) fel kell tüntetni az irattári jelet. Az irattár működése Más szerv ( esetleg személy ) részére betekintés céljából iratot kölcsönözni csak a vezető engedélyével lehet. A betekintés engedélyezéséhez is az „ Ügyiratpótló „ lapot kell használni. A betekintésre engedélyezett ügyiratot az iratkezelő helyiségből nem szabad kivinni. Azt az irattárból történő kivétel napján oda vissza kell adni. Az „ Ügyiratpótló „ lapot az irattárban a kiadott ( betekintésre kiadott ) ügyirat helyére kell tenni. A kiadott ( betekintésre kiadott ) ügyiratról kölcsönző naplót kell nyitni, amelyben : o Az ügyirat számát o Az ügyirat tárgyát o Az átvevő nevét o Visszaadásra megjelölt határidő és a tényleges visszaadás időpontját kell bejegyezni. A betekintésre kiadott ügyiratok esetén a nyilvántartás megjegyzés rovatában meg kell jelölni, hogy „ betekintésre „ . Az „ Ügyiratpótló „- val kivetett anyagokat – legkésőbb – a visszaadásra megjelölt határnappal vissza kell adni az irattár részére. A visszaadási határidő letelte után – rendkívüli esetben – az engedélyezőtől hosszabbításra lehet kérni. Az irattárból kivett ügyiratot csak az iratanyag teljességének ellenőrzése után lehet irattárba helyezni.

7.7. AZ IRATOK SELEJTEZÉSE, LEVÉLTÁRI ÁTADÁSA

132


Az irattári őrzés idejét a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló rendelet 1. mellékletként kiadott irattári terv határozza meg. Az iratok selejtezését az intézményvezető rendeli el és ellenőrzi. A tervezett iratselejtezést annak tervezett időpontját legalább harminc nappal megelőzően be kell jelenteni az illetékes levéltárnak. A selejtezés Az irattárban elhelyezett bármelyik iratot megsemmisítés céljából csak iratselejtezés után szabad kiemelni. Az irattárban elhelyezett iratanyagot – selejtezés szempontjából – évenként felül kell vizsgálni és azokat az iratokat, amelyek nem minősülnek levéltári anyagnak és az irattári terv szerinti őrzési idejük lejárt, ki kell selejtezni. Az őrzési idő az ügyirat keletkezésének évét kővető január 1-től egész évekre kell számítani. Az irattári selejtezéssel kapcsolatos munkákat a tárgyévet kővető minden év 03. hó 30. napjáig el kell végezni. A selejtezés megszervezéséért és lebonyolításáért az intézményvezető a felelős. Az iratkezelés alakalmával 4 példányos jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell: o Az önkormányzat (intézmény) megnevezését o A selejtezés időpontját o A selejtezésre kerülő iratok iktató számát, a lapok számát, valamint az irattári tételszámot. o Selejtezést végző és ellenőrző személyek nevét és aláírást. A megsemmisítést két személy jelenlétében kell végrehajtani. A megsemmisítés módját és tényét rá kell vezetni a selejtezési jegyzőkönyvre, amelyet a megsemmisítők kötelesek aláírni. A selejtezés megtörténtét az iktatókönyvbe az adott irat iktatószámával „ S „ jelöléssel valamint a selejtezési jegyzőkönyv iktatószámának és a selejtezés

7.8. IRATOK KEZELÉSE A SZERVEZET ( INTÉZMÉNY ) MEGSZŰNÉSE ESETÉN A szervezet ( intézmény ) megszűnése esetén, annak vezetője köteles gondoskodni az iratok további elhelyezéséről. Ha a megszűnő szerv más szervbe olvad be, vagy helyette új szervet létesítenie, iratait a feladatot átvevő szerv irattárába kell elhelyezni. Jogutód nélküli megszűnése esetén a nem selejtezhető iratokat az illetékes közlevéltárban kell elhelyezni.

7.9. BÉLYEGZŐKKEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

133


A szervezetnél címeres körbélyegzőt a hivatalos kiadványokra, a kiadványozási jogkörrel rendelkezők sajátkezű aláírásához, illetve a kiadványok (másolatok ) hitelesítéséhez, valamint a küldemények lezárásához és átvételéhez lehet használni. Tilos üres lapokat, ki nem töltött nyomtatványokat bélyegzőkkel ellátni, illetve a kiadványt hitelesíteni, ha azt a kiadmányozó még nem írta alá. A bélyegző használója felelős a bélyegző rendeltetésszerű használatáért és biztonságos őrzéséért. Ezért a bélyegzőt: o Csak hivatali munkájával kapcsolatban használhatja o A hivatali idő befejezése után illetve a hivatali helységből való távozáskor köteles elzárni 7.10. MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG DOKUMENTÁLÁS RENDJE A napi posta bontását az intézményvezető végzi. A levél tartalmától függően a vezető gondoskodik  a dokumentum tartalmának közzétételéről, a megőrzéséről.  továbbítja az információkat az érintetteknek. Ezek a dokumentumok:  Levelek (elektronikus és nyomtatott)  Tájékoztatók  Segédanyagok, útmutatók  A munka során keletkezett dokumentumok A minőségfejlesztési tevékenység során keletkezett iratokba való betekintésre jogosultak:  intézményvezető  A dolgozók  A nevelőtestület tagjai  intézmény ellenőrzésére, értékelésére, az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszerének keretében a külső szakmai ellenőrzést végzők A fent említett dokumentumokat érkezési ill. keletkezési sorrendben, lefűzve, zárt szekrényben tároljuk. A munka során keletkezett dokumentumokat az intézményvezető papír alapon, vagy elektronikus adathordozón tárolja. A minőségfejlesztési munka során védett adatnak nyilvánítjuk a következőket:  Kitöltött kérdőíveket  Interjúk tartalmát  Mérések anyagait  Kérdőívek adatbázisait Mindezek kezelése bizalmas.

134


A kérdőívek jelzés nélküli borítékban kerülnek kiosztásra. Begyűjtésük zárt borítékban, gyűjtőládában, hozzáférhető, de biztonságos helyen történik. Tárolás: Zárt szekrényben, intézményvezetői irodában, dokumentum keletkezését követő egy évig. A fent említett bizalmas adatok, információk az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszerének keretében a külső szakmai ellenőrzést végzőkön kívül más intézménynek az érintett felek beleegyezése nélkül nem adhatók ki. Az adatvédelmi szabályzat alá eső dokumentumok kezelésével foglalkozó valamennyi személy titoktartási kötelezettséggel rendelkezik az adatok felett. 7.11. A KIADVÁNYOZÁS RENDJE Az ügyintézéssel, iratkezeléssel kapcsolatos kiadványozásra az intézményvezető jogosult. Az intézményvezető távolléte esetén a kiadványozási jog gyakorlója Járvás Jánosné. Orgovány 2013.02.14.

……………………………………………. intézményvezető

135


9.sz.melléklet

Óvodai Házirend

136


A Házirend a jogszabályokban megfogalmazott jogok, kötelességek, érvényesülésének helyi gyakorlata az intézmény működésének belső szabályozója. Kérjük, hogy a következő házirendet figyelmesen olvassák végig. A jó együttműködés, az eredményes nevelőmunka és a gyermekek érdekében törekedjenek a benne foglaltak betartására. Házirendünk A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény a nevelési-oktatási intézmények működéséről és A köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet alapján készült.

I.Intézmény adatai: 1. Elnevezés: Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde 2. Székhelye: Orgovány, Kölcsey u. 1. 3. Fenntartója, Alapítója és Felügyeleti szerve: Orgovány Község Önkormányzata 4. OM azonosító száma: 202188 5. Az óvoda honlapja: www.orgovany.hu (intézmények: Óvoda) 6.Az óvoda e-mail címe: [email protected] 7.Az óvoda alapítványa: Hétszínvirág Közhasznú Alapítvány 8.Az intézmény vezetője: Somogyiné Horváth Henrietta 9.Az intézményvezető helyettese:. Járvás Jánosné

II. Az óvodai felvétel eljárásrendje: 2011. évi CXC. törvény 49 § és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 20 § alapján. 22/2013. (III.22.) EMMI módosító rendelet alapján. 1.A felvétel szabályai: Az óvodát igénybe veheti a gyermek ha:

 A gyermek megbízhatóan ágy- és szobatiszta.  Amikor a gyermek egészséges 137


 Akkor, ha a szülő az étkezési térítési díjat befizette A felvétel alapelvei: Óvodai beíratás a felvételi és előjegyzési naplóba az önkormányzat által kijelölt beíratási időszakban általában április végéig három napon át zajlik. A szülők a beíratáshoz a gyermek és a gondviselő azonosításra alkalmas igazolványát, lakcím kártyát, és a gyermek orvosi igazolást hozzák magukkal. Az óvodai felvétel tárgyában meghozott döntés közlésének határnapja, legkésőbb a beiratkozásra kiírt utolsó határnapot követő huszonegyedik munkanap. A szülő amennyiben az óvodai beiratkozás napján –elektronikus elérhetőségeinek megadásával – kérte elektronikus úton értesítést kap arról, hogy gyermeke óvodai felvételt nyert vagy elutasításra került Jogorvoslattal a szülő a határozat kézhezvétele után 15 napon belül élhet, a jegyzőnek címzett és az intézményvezetőnek átadott fellebbezéssel, melyről a jegyző dönt. Gyermekek átvétele: Hivatalos átjelentkezés útján, melynek nyomtatványát az intézményvezetők töltik ki és küldik meg kölcsönösen egymásnak. A gyermek abban az évben, amelyben ötödik életévét betölti, a tárgyévben kezdődő nevelési év első napjától napi négy óra óvodai nevelésben köteles részt venni. 2. Nevelési év rendje: Az adott év szeptember 1.-től a következő év augusztus 31-ig tart. A nyári zárás időpontja:2013.08.01- 2013.08.24. A fenntartó döntése alapján augusztus hónapban. Az óvoda zárva tartásáról a szülőket értesítjük minden év február 15.-ig a faliújságon keresztül. Az iskolai szünetek ideje alatt, ha a csoportok létszáma nagyon lecsökken, ezért ez idő alatt a csoportok összevonva működnek. Az óvoda napi nyitva tartásának rendje: az óvoda hétfőtől péntekig 6.00 – 17.30 óráig tart nyitva.

138


3.A gyermekek érkezésének és távozásának rendje A gyermekeket szüleik legkésőbb 9 óráig hozzák be az óvodába, hogy részt vehessenek a foglalkozásokon illetve az iskolai életmódra felkészítő foglalkozásokon.

 Kérjük, hogy gyermekeiket minden esetben kísérjék be az óvodába és adják át az óvónőknek, távozáskor az óvónőktől kérjék ki.

 Gyermekeiket egyedül ne engedjék be és ki sem az óvoda kapuján.  A szülő írásos engedélye szükséges ahhoz, hogy az óvodapedagógusok a gyermeket testvérrel, idegennel haza engedjék, az írásos engedélyt a szülőnek kell átadni az óvónő részére év elején, de legalább 1 nappal az aktuális nap előtt. A listán szereplő személyek külön bejelentés nélkül elvihetik a gyermeket.

 A családban bekövetkező válás esetén bírósági, vagy gyámhatósági határozatban foglaltak szerint adjuk ki a gyermeket. Ennek hiányában kötelesek vagyunk mindkét szülő számára a szülői jogokat biztosítani. Idegenek kíséret nélkül nem tartózkodhatnak az óvodában!

III. Gyermekek az óvodában A gyermek igénybe veheti az óvodát amikor:

 a harmadik életévét betöltötte  szobatiszta (óvodaérett)  teljesen egészséges  a szülő az étkezési térítési díjat befizette. A beszoktatás az óvoda beszoktatási programja szerint történik. Amennyiben a beszoktatást követően kiderül, hogy a gyermek mégsem óvodaérett, az intézményvezető írásban értesíti a szülőt, és közösen megegyeznek. Nyomós indok esetén, a szülő vállalja, hogy szakember segítségét kéri (pszichológus, nevelési tanácsadó, családgondozó stb.) Megszűnik az óvodai elhelyezés ha:

 a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napjától. Az átvételről „Óvoda-látogatási igazolást” kérünk,

 az óvodai elhelyezés megszüntethető fizetési hátralék miatt, ha az intézményvezető által történt szülői felszólítás eredménytelen, 139


 a gyermek igazolatlanul 10 napnál többet van távol, és az intézményvezető már 2 alkalommal felszólította a szülőt a rendszeres óvodába járásra, valamint elmulasztásának következményeire, - a gyermeket nem vették fel az iskolába, annak a nevelési évnek az utolsó napján, amelyben a 8. életévét betölti, - a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján. Gyermekek ruházata az óvodában

 jellemezze praktikusság, kényelem, tisztaság, rétegesség  az átöltözéshez tartalék ruha és alsónemű szükséges  legyen a gyermekeknek jellel ellátott tornafelszerelése, váltócipője, udvari ruhája, melyet az öltözőszekrényben a gyermek jele alatt helyezhetnek el

 jó, ha a ruhadarabokat megkülönböztető jelzéssel látják el. A gyermekek számára behozható eszközök Kérjük, hogy tartsák szem előtt az értékek behozatalának felelősségét (ékszerek, drága ruhák, otthoni játékok) a gyermekek életkorára való tekintettel! Ennek érdekében:

 az óvodába behozott nagy értékű tárgyakért, a szülő óvodai tartózkodása alatt, a szülő a felelős. Mivel az óvodának nincs páncélszekrénye ahol elhelyezhetnénk a nagy értékű tárgyakat, felelősséget ezekért az eszközökért vállalni nem tudunk. A balesetek megelőzése érdekében, nem engedélyezzük az ékszerek és más nagy értékű személyes tárgyak használatát. Amennyiben erről a szülők valamilyen oknál fogva elfelejtkeznének, a csoportvezető óvónő zárható szekrénybe téve gondoskodik annak őrzéséről, a gyermek hazameneteléig.

 A gyermekek behozhatnak magukkal minden nap 1 db olyan kedves, az otthonhoz kötődő tárgyat - játékot, textíliát, szőrállatot stb. – amelyhez ragaszkodnak.

 Nem hozhatnak be félelmet keltő (kard, puska, robot) tárgyakat. A gyermekek étkezése az óvodában A gyermekek napi háromszori étkeztetésének megszervezése az óvoda feladata, mely élelmiszerekből az ételmintát köteles 48 órán át megőrizni (Járási Népegészségügyi Szolgálat) ,kivétel:

 kirándulások alkalmával kiegészítő tízórai, az egész csoport számára vitamin pótlására szolgáló plusz gyümölcs, zöldség (ezekről az élelmiszerekről nem kérünk számlát).

140


Tilos az óvoda területén otthonról hozott élelmiszert tárolni (banán, csokoládé, Túró Rudi stb.) és fogyasztani/nassolni. A többi gyermekkel szemben nem etikus és az óvoda tisztántartását is zavarja. A születésnapi tortát, süteményt a csoport dajkájának vagy óvónőjének kérjük átadni, 1 napnál nem régebbi számlával együtt. Amennyiben nem kapjuk meg a számlát, sajnos nem áll módunkban a süteményt átvenni. Az ebéd után hazamenő gyermekek és szülők csendben és rövid idő alatt készülődjenek az öltözőben, hogy a pihenő-, alvó gyermekeket ne zavarják hangoskodással. Az óvodai étkezések időpontja Reggeli:09.00-10.30-ig Ebéd: 11.30-12.45-ig Uzsonna: 15.00-tól Azoknak a gyermekeknek, akik 09.00 órára érkeznek, kérjük otthon gondoskodjanak a reggelijükről. Amennyiben szeretnék, hogy az óvodában reggelizzen gyermekük, szánjanak rá elégséges időt és legkésőbb 08.30-kor adják be gyermeküket a csoportba.

A távolmaradás rendje, egészségügyi szabályok Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak tekintjük ha:

 -a szülő telefonon, vagy írásban előzetesen bejelenti, hogy gyermekét nem hozza óvodába. E bejelentést az „igazolt hiányzások” füzetben kérjük, hogy a szülő a lehető leghamarabb dokumentálja. A hiányzást a szülőnek kell igazolnia.

 a gyermek beteg volt és ezt a szülő a betegség utáni első napon az érkezéskor hivatalosan igazolja.

 a gyermek hatósági intézkedés miatt nem tudott óvodába jönni. Beteg, gyógyszert szedő még lábadozó gyermeket az óvodába nem vehetünk be. A nevelési év alatt be nem jelentett, 3 napot meghaladó hiányzás után orvosi igazolás bemutatása kötelező. A napközben megbetegedett gyermeket az óvónő lefekteti, elkülöníti, szükség esetén azonnal orvoshoz viszi. Gondoskodik a szülők mielőbbi értesítéséről. 141


A szülőnek az értesítéstől számító legrövidebb időn belül haza kell vinni gyermekét. Lázas betegen hazaadott gyermeket csak orvosi igazolással vehet be az óvónő. Fertőző betegség esetén a szülőknek bejelentési kötelezettsége van. Amennyiben a gyermek 10 napnál többet igazolatlanul mulaszt a intézményvezető értesíteni kell:

 a gyermek tartózkodása szerinti jegyzőt  a Kormányhivatalt továbbá  a gyermekjóléti szolgálatot is.

IV. Szülők az óvodában A szülőkkel való közös nevelési elvek kialakítása Az óvodánkba járó gyermekeket arra neveljük, hogy tanulják meg tisztelni a felnőtteket, szeressék és fogadják el társaik egyéniségét, helyesen tudják kifejezni gondolataikat és érzéseiket és legyenek képesek alkalmazkodni is. A felmerülő konfliktusokat ne durvasággal, erőszakkal vagy árulkodással oldják meg. Ezen törekvéseink sikerének érdekében kérjük, hogy otthon is ezeket az alapelveket erősítsék gyermekeikben. Például ne tegyenek a gyermekük előtt indulatos, negatív megjegyzéseket mások gyermekére, az óvodára, az ott dolgozó felnőttekre és ne bíztassák gyermekeiket verekedésre, még ha az előző nap az Önök gyermekét is érte sérelem. Az óvoda minden dolgozója tiszteletben tartja és elfogadja a családi nevelés elsődlegességét. Együttműködés Annak érdekében, hogy gyermekeiket a nekik legmegfelelőbb módon neveljük, szükség van igazi együttműködésre. Ezért komolyabb probléma vagy konfliktus esetén, keressék fel az óvónőt, illetve az óvoda vezetőjét, és velük közösen próbálják megoldani a konkrét helyzetet. A szülőknek lehetőségük van rá, hogy az óvodában folyó pedagógiai munka kialakításában a megfelelő fórumokon való aktívan részvétellel, ötleteikkel és észrevételeikkel elősegítsék a közös gondolkodást.

142


Ennek érdekében óvodánkban a szülők joga, hogy:

 Megismerjék intézményünk pedagógiai programját, házirendjét, szervezeti és működési szabályzatát, esélyegyenlőségi intézkedési tervét és tájékoztatást kapjanak az abban foglaltakról, azokkal kapcsolatban véleményüket kifejthessék, illetve egyetértésüket gyakorolhassák.

 Gyermekük fejlődéséről rendszeres és részletes tájékoztatást kapjanak szóban és írásban (fejlődési napló).

 A szülő felmentést kérhet a gyermek 5. életévének betöltéséig az óvodába járás alól. A felmentést beiratkozás után a Fenntartótól kell kérni.

 Írásbeli javaslatukat az intézmény vezetője, a nevelőtestület megvizsgálja és arra a kereséstől számított 30 napot követően választ kapjanak.

 Kérhetik, hogy gyermekük a nem kötelező foglalkozásokat igénybe vehessék.  Az intézményvezető hozzájárulásával részt vegyenek a foglalkozásokon.

Óvodánkban a szülők kötelessége, hogy:

 Gondoskodjanak a gyermekük testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről.

 Biztosítsák gyermekük óvodába járási kötelességének teljesítését 3 éves kortól.  Figyelemmel kísérjék gyermekük fejlődését, tájékozódjanak gyermekük fejlődési naplójáról, valamint gondoskodjanak arról, hogy gyermekük teljesítse kötelességeit és megadjanak ehhez minden tőlük elvárható segítséget.

 Rendszeres kapcsolatot tartsanak a gyermekükkel foglalkozó pedagógusokkal.  Elősegítsék gyermeküknek közösségbe való beilleszkedését az óvoda rendjének, valamint a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását.

 Tiszteletben tartsák az óvoda pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait. Az óvoda dolgozóinak kötelessége a munkaköri leírásukban, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatban van lefektetve.

143


Fórumok:

 Szülői értekezletek, előadások.  Közös rendezvények, kirándulások.  Az óvónőkkel történő rövid, esetenkénti megbeszélés.  A problémafeltáró, elemző segítségadás fogadóóra keretében történik. A fogadóóra időpontját előzetes megbeszélés alapján szervezzük.

 Családlátogatások Kérjük Önöket, se a gyermekkel kapcsolatos, se magánjellegű beszélgetésekre az óvónőt munkája közben hosszabb időre ne vonják el a gyermekcsoporttól, mert balesetet idézhet elő és zavarhatja a nevelés folyamatát.

III. Egyéb szabályok Étkezési térítési díjak befizetése: E díj mértékét minden évben a fenntartó határozza meg. A befizetés 4 hetente a tárgyhónapot megelőző hónapban történik. A befizetés pontos dátumát, valamint a pótbefizetés napját kifüggesztjük a gyermekcsoportok hirdetőtáblájára. A szülő felelőssége, hogy a meghatározott napon vagy a pótbefizetés napján eleget tegyen kötelezettségének. Az étkezések lemondása Hiányzás esetén az étkezések lemondhatóak minden nap12.30-ig telefonon, vagy személyesen, melyet egy erre alkalmas füzetben dokumentálunk. A lejelentés másnaptól lép életbe. Aznapi ebédet lemondani nem lehet! A lemondás a következő hónap befizetésekor írható jóvá. A teljes hét lemondására az előző héten, pénteken 12.30-ig van lehetőség. Be nem jelentett hiányzás esetén a szülő a térítési díj visszafizetésére nem tarthat igényt.

Egészségvédelmi szabályok

 Csoportszobában szülő csak az engedélyezett napon tartózkodhat (nyílt napok, ünnepélyek stb.)

 Az óvoda egész területén dohányozni és szeszes italt fogyasztani tilos. 144


 A születésnapi süteményt, tortát csak számla vagy a vásárlást igazoló blokk ellenében fogadhatunk el.

Az óvoda óvó – védő előírásai  A gyermek felnőtt felügyelete nélkül nem lehet, ezért ha a szülő az óvodában gyermekét a pedagógustól átvette, a továbbiakban teljes felelősséggel tartozik annak testi épségéért.

 Az óvodán kívül szervezett foglalkozások, kirándulások csak abban az esetben szervezhetők, ha ahhoz a szülők aláírásukkal hozzájárulnak.

 Az óvónők a gyermekek életkorának megfelelően, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat ismertetik a nevelési év elején, udvarra menetel előtt, kirándulások alkalmával stb. Kérjük a szülőket a szabályok közös foganatosítására és betartására! Az óvoda csak megfelelőségi jellel ellátott játékot vásárolhat (CE). Kérjük, hogy amennyiben játékot hoznak az óvoda számára, figyeljék ezt a jelet. Kérjük, hogy semmilyen plakátot, hirdetményt, reklámújságot ne rakjanak ki az óvodába, csak abban az esetben, ha ezt az intézmény vezetője engedélyezte!

Kapurend

Gyermekeink biztonsága érdekében a kaput zárva tartjuk a következő időpontokba:. Minden nap 11.30 - 12.30-ig Ingyenes szolgáltatásaink

 a nevelési programunkban megfogalmazott foglalkozások,  a gyermekek rendszeres egészségügyi felügyelete,  szükség esetén logopédiai, fejlesztő foglalkozások,  az óvoda létesítményeinek, eszközeinek használata.  Manó torna  néptánc

145


A gyermekek értékelésének rendje az óvodában Az értékelés kiterjed a gyermek viselkedésére, szokásaira, társas kapcsolataira, testi, értelmi képességeinek, készségeinek fejlődésére. A gyermekek jutalmazásának elvei és formái A napi munkánk során a pozitív értékelés eszközeivel élünk – szóbeli dicséret, simogatás, kedves gesztus, stb. Értékeljük a

 példamutató, kiemelkedő, kulturális élet területén elért jó eredmény, illetve tevékenységet (pld. rajzpályázat). A jutalmazás történhet:

 egyénileg, gyermekenként, illetve  csoportosan, adott közösség számára Az egyes csoportok az általuk kialakított szokásokat, szabályokat felállíthatnak a

 jutalmazásra. pld. jutalom lehet  a naposság,  az óvónőnek való segítkezés,  kisebb megbízatások teljesítése,  az óvónő párjának lenni sorakozónál, sétánál,  az óvónő asztalánál való ülés,  a jutalmazott gyermek által hozott mesekönyvből hallgat a csoport mesét A gyermekek fegyelmezésének elvei és formái Alapelvünk: „Minden dolgotok szeretetben menjen végbe.” I. Kor. 16, 13-14

Ha a gyermek viselkedése indokolja, saját és társai nyugalma, testi- fejlődése, épsége és biztonsága érdekében elkerülhetetlen a fegyelmezés. Az intézkedések meghozatalánál alapvető pedagógiai szempontként a következetesség, a fokozatosság és a szereteten alapuló nevelő szándék érvényesül. Az agresszív megnyilvánulások elsődleges kezelése, azonnali megakadályozása, annak a felnőttnek a feladata, aki ezt észleli.

146


Okai:

 figyelmetlenség,  engedetlenség,  illetlen, trágár kifejezések használata szóban, gesztusban,  egymás csúfolása, szándékos megfélemlítése,  verekedés,  durva játék,  agresszió,  más gyermek kényszerítése. A fegyelmezés formái:

 szóbeli figyelmeztetés a helyes viselkedésre  jutalom megvonása  a helyes viselkedés begyakoroltatása  bocsánat kérés megtanítása  jóvátétel, javítás  amennyiben szükséges a gyermek kivonása rövid időre a játékból vagy feladathelyzetből. Az ilyen kivonásokat mindig kövesse a megbeszélés, értelmezés.

A szülők, pedagógusok feladata a gyermekbalesetek megelőzése érdekében

 A szülő a gyermekét átöltöztetés után az óvónőnek adja át.  A gyermek egyedül nem jöhet be az óvodába (kaputól sem).  Délutáni udvari játék alatt a szülő menjen oda a pedagógushoz, vegye át gyermekét és csak ezután távozzanak az óvodából.

 A szülők gyermekük átvétele után, az óvoda udvarát ne használják játszótérként a balesetek elkerülése érdekében, valamint a délutáni csendes pihenő megzavarása miatt.

 Amennyiben a szülő olyan játékot, eszközt stb. vesz észre, mely feltehetően balesetveszélyes, kérjük jelezze az intézmény vezetőjének.

 Továbbá kérjük, hogy a szülők munkahelyi és lakáscímét, valamint  telefonszámát, annak változásait szíveskedjenek bejelenteni az intézményvezetőjének, vagy a csoportos óvónőknek. 147


A Házirendet a nevelőtestület 2012-11-02-án elfogadta a 22/2012 (XI.02.) számú határozatával. Az előző Házirendet érvénytelenítem és visszavonom: ……….......................................... Somogyiné Horváth Henrietta Intézményvezető

Legitimációs záradék Készítette: ........................................................ Somogyiné Horváth Henrietta Intézményvezető

Egyetértést gyakorló szülők képviselői:

.....................................................

..................................................

Véghné Murár Brigitta

Palásti Kovács Ágnes

Jóváhagyta az Orgovány Nagyközség Képviselő Testülete a _________________ számú határozatával. Dátum:Orgovány ………..év………hónap………nap

................................................ .

..................................................

148


TARTALOMJEGYZÉK Óvodai SZMSZ 1 I. Általános rendelkezések 2 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja 2 1.2 A szervezeti és működési szabályzat megtekintése 3 1.3 A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya elfogadása, jóváhagyása 3 II. Intézmény adatai: 3 III. A működés rendje 5 1. Nyitva tartási rend 5 2. A gyermekek fogadásának rendje 5 3. Beíratás rendje 6 4.Nevelési év rendje 7 5. Napirend 7 6.. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel 7 7. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje 8 8. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 8 9. Az intézményi védő, óvó előírások 9 9.1.Az intézmény vezetőjének feladata gyermekbalesetek megelőzése érdekében: 9 9.1.2. A pedagógusok feladata: 9 9.2 A gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok 10 9.2.1. Az intézmény vezetőjének feladatai: 10 9.2.2. A pedagógusok feladata: 10 9.2.3. Nem pedagógus alkalmazott feladata: 11 10. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 11 10.1.A belső ellenőrzés feladata 11 10.2.A pedagógiai munka külső ellenőrzése 12 11. Az óvodában tartózkodás rendje 13 11.1 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje 13 12. A dohányzással kapcsolatos előírások 14 13.A gyermek balesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok 14 14.Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők 15 15. Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása 17 16. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása 17

149


16.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése 17 16.1.1 A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak 17 16.1.2 A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők 18 16.1.3 Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása 18 16.2. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások 19 16.3.A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje 19 17. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje 20 III. Az intézmény szervezeti felépítése 20 1. A vezetők benntartózkodásának rendje 20 2. Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend 20 3.Intézményvezető 21 3.1.Az intézményvezető a köznevelési törvény 69. § (1) szerint: 21 3.2.Kizárólagos hatásköre 22 3.3..A Munkáltatói jogok gyakorlásának rendje 22 3.4.A képviselet szabályai 24 3.5. Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség 25 3.6.A vagyonnyilatkozat-tétel esedékessége 25 3.7.A Nevelőtestület feladatkörébe tartozó feladatok átruházására vonatkozó rendelkezés 25 4..Az óvoda dolgozói közti belső kapcsolattartás 26 5. Az intézmény nevelőtestülete 26 6. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai 27 7. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje 29 7.1 Az óvodaközösség 29 7.2 A munkavállalói közösség 29 7.3 A szülői munkaközösség 29 7.4 A szülők, érdeklődők tájékoztatásának formái 29 7.4.1. Szülői értekezletek 29 7.4.2. Fogadóórák 30 8.4.3 A szülők írásbeli tájékoztatása 30 8.4.4 Az óvodai dokumentumok nyilvánossága 30 IV. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 30 1. A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai 30 1.1 Az alapító okirat 31 1.2.Szervezeti és működési szabályzat 31

150


1.3.A pedagógiai program 31 1.4.Házirend 32 1.4. Az éves munkaterv 32 1.5.Továbbképzési program-beiskolázási terv 32 1.6.Pedagógiai munka tervezésének dokumentumai (pedagógusok egyéni tervei) 33 IV. A külső kapcsolatok rendszere és formája 33 1.1 Az intézményvezető és az óvodaorvos kapcsolatának rendszere 33 1.2. A védőnő feladatai 34 1.3. A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatok. 34 1.4.Általános Iskolával való kapcsolattartás 35 1.5.Egységes Pedagógiai Szolgálat és az óvoda kapcsolata 35 1.6.Logopédussal való kapcsolattartás 36 V. A gyermekek ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok 36 1. Az óvodai hiányzás igazolása 36 1.2. Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése 37 VI. Az intézményi hagyományok ápolása 37 1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai 37 2. Az ünnepek megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával 37 kapcsolatos feladatok 37 VII. Záró rendelkezések 38 VIII. Nyilatkozatok 39

BÖLCSŐDEI SZMSZ 40 I.ÁLTALANOS RÉSZ 41 1.1. Általános rendelkezések 41 1.1.1. A Szervezeti ás Működési Szabályzat célja 41 1.1.2. Az SZMSZ hatálya 41 1.1.3.Az alaptevékenységekre vonatkozó jogszabályok 41 2. INTÉZMÉNY ADATAI: 42 3. A BÖLCSŐDE MŰKÖDÉSI RENDJE 44 2.Kötelező szakalkalmazotti létszám 44 2.1. Bölcsőde vezető 45 2.2. Bölcsődei kisgyermeknevelő 45 2.3. Bölcsődei dajka 47 3. A bölcsőde munkarendje 48

151


4. Feladatok, tevékenységek részletes meghatározása 48 4.1.. Az intézmény a bölcsődei ellátás keretében a gyermek életkorának és egészségi állapotának megfelelően biztosítja: 49 4.2. A bölcsődei gondozás-nevelés feladatai: 49 4.3. Az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítése: 50 4.4. A megismerési folyamatok fejlődésének segítése: 50 4.5. Egészségmegőrzés, mint bölcsődei feladat 51 4.5.Egészségvédelemmel kapcsolatos szabályok 52 4.6. Élelmezés 57 5. Gyermekek felvétele 58 6. A bölcsőde higiénéje 58 7. A szülők és a bölcsőde kapcsolattartásának rendszere 59 8. A bölcsődében vezetett dokumentáció 59 9. A gyermekek óvodába történő átadása 60 10. A bölcsődei hagyományok ápolása, ünnepélyek, megemlékezések rendje 61 11. Külső kapcsolatok rendszere 62 12. Intézményi óvó, védő előírások 62 Mellékletek 70 BÖLCSŐDEI H Á Z I R E N D 72 Bölcsődei Felvételi Szabályzat 81 Leltározási és selejtezési szabályzat 86 Személygépkocsi használati Szabályzat 93 Orgoványi Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde Bölcsődei Érdekképviseleti Fórum Működési Szabályzata 104 Munkaköri leírás-minták 107 IRAT ÉS ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT 116 Óvodai Házirend 136

152

Orgoványi Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde SZMSZ. Óvodai SZMSZ

Recommend Documents