SZIKSZÓ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT április 3. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. ITS 2014 Konzorcium Kft

SZIKSZÓ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

2014-2020 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 2015. április 3. Készítette:

ITS 2014 Konzorcium Kft.

Szikszó MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

1

Tartalomjegyzék Helyzetfeltáró munkarész................................................................................................... 6 1.1 TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK, A TELEPÜLÉS HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN, TÉRSÉGI KAPCSOLATOK ................................................................ 6 1.2 A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL (ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓVAL ÉS A TERÜLETILEG RELEVÁNS MEGYEI, VALAMINT TÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓKKAL ÉS PROGRAMOKKAL) VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA ............................................................................................................................ 8 1.2.1

EU 2020 stratégia ................................................................................................. 8

1.2.2

Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) ................................ 9

1.2.3

Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciója 2013 ................. 12

1.3

A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA .................. 16

1.3.1

Országos területrendezési terv ........................................................................... 16

1.3.2

Borsod-Abaúj-Zemplén Megye területrendezési Terve (MTrT) .......................... 17

1.3.1.1

MTrT térségi övezetek érintettsége, a város közigazgatási területére....... 19

1.4. A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK SZIKSZÓRA VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI ......................................................................... 22 1.5.

HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK BEMUTATÁSA .................................. 23

A hatályos településfejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai ................................................................................................ 23 1.6.

A TELEPÜLÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEINEK VIZSGÁLATA .............. 24 A hatályban lévő településrendezési eszközök ................................................... 24 A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek ......... 24 ............................................................................................................................. 24

1.7

1.6.2.1

A településszerkezeti terv főbb megállapításai .......................................... 24

1.6.2.2

Korábbi időszak fejlesztései ........................................................................ 28

Szikszó társadalma .................................................................................................... 30

Demográfiai, népesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség .................................................................................... 30 1.7.1.1.

Állandó népesség ........................................................................................ 30

1.7.1.2

Lakó népesség ............................................................................................. 31

1.7.1.3

Kor szerinti megoszlás ................................................................................. 31

1.7.1.4

Családi állapot ............................................................................................. 36

1.7.1.5

Nemek aránya ............................................................................................. 37

1.7.1.6

Népmozgalom ............................................................................................. 40 1


1.7.1.7

Nemzetiségi összetétel ................................................................................ 46

1.7.1.8

Képzettség ................................................................................................... 47

1.7.1.9

Foglalkoztatottság ...................................................................................... 50

1.7.1.10

Humán fejlettségi mutató (HDI index) ........................................................ 62

1.7.1.11

Jövedelmi viszonyok, életminőség .............................................................. 63

1.7.2

Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok ........................... 69

1.7.3

Település identitást elősegítő tényezők ............................................................. 72

1.8

A település humán infrastruktúrája ........................................................................... 73

1.8.1

Művelődés .......................................................................................................... 73 .................................................................................................................................. 79 Humán közszolgáltatások .................................................................................. 79

1.9

1.8.2.1.

Humán közszolgáltatási intézmények ......................................................... 79

1.8.2.2.

Oktatás ........................................................................................................ 80

1.8.2.3.

Egészségügyi szolgáltatások ....................................................................... 87

1.8.2.4.

Szociális szolgáltatások ............................................................................... 89

Szikszó gazdasága ..................................................................................................... 92

1.9.1.

A település gazdasági súlya, szerepköre ............................................................ 92

1.9.2.

Szikszó főbb gazdasági ágazatai, jellemzői ........................................................ 94

1.9.3. A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése ..................................................................................................... 102 1.9.4. A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők (elérhetőség, munkaerő képzettsége, K+F stb.)..................................................................................................... 107 1.9.5.

Ingatlanpiaci viszonyok .................................................................................... 107

1.10 Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere ........................................................................................................... 111 1.10.1 Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program .................................. 111 1.10.1.1

Költségvetés .............................................................................................. 111

1.10.1.2

Vagyongazdálkodás .................................................................................. 114

1.10.1.3

Gazdasági Program ................................................................................... 117

1.10.2 Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere ..... 118 .............................................................................................................................. 118 .............................................................................................................................. 118 1.10.2.1

Településfejlesztési tevékenység ............................................................... 118

1.10.2.2

Intézményrendszer .................................................................................... 118 2


1.10.3 Gazdaságfejlesztési tevékenység ..................................................................... 120 1.10.4 Foglalkoztatáspolitika ...................................................................................... 121 1.10.5 Lakás- és helyiséggazdálkodás ......................................................................... 121 1.10.6 Intézményfenntartás ........................................................................................ 122 1.10.7 Energiagazdálkodás ......................................................................................... 122 1.11

Településüzemeltetési szolgáltatások.................................................................. 122

1.12

A TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA .............................................. 123 Természeti adottságok ..................................................................................... 123 1.12.1.1

Földtani és vízrajzi viszonyok .................................................................... 123

1.12.1.2

Éghajat ...................................................................................................... 123

1.12.1.3

Természetes növényvilág .......................................................................... 123

Tájhasználat, tájszerkezet ................................................................................ 124 Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek........................................ 126 1.12.3.1

Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek .................... 126

1.12.3.2 Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék .................................................................. 129 1.12.3.3

Ökológiai hálózat ...................................................................................... 132

Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése ........................................ 133 1.13

ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA ............................................................... 134 A települési zöldfelületi rendszer elemei .......................................................... 134 1.13.1.1 Szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek .................................................................................. 134 1.13.1.2

A zöldfelületi ellátottság értékelése .......................................................... 136

A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái ............................................. 136 1.14

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA ................................................................... 136 Terület-felhasználás vizsgálata ........................................................................ 136 1.14.1.1

A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata ........................... 136

1.14.1.2 Az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és a minőségi osztályok ..................................................................................... 138 1.14.1.3

Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek ................................. 138

1.14.1.4 Funkcióvizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatok) ............................................................................................................... 139 1.14.1.5

Alulhasznosított barnamezős területek .................................................... 140

1.14.1.6

Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület .................... 140 3


A telekstruktúra vizsgálata............................................................................... 140 1.14.2.1

Telekmorfológia és telekméret vizsgálat .................................................. 140

1.14.2.2

Tulajdonjogi vizsgálat ............................................................................... 142

Önkormányzati tulajdon kataszter ................................................................... 142 Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése ................................... 142 Az építmények vizsgálata ................................................................................. 142 1.14.5.1

Funkció, kapacitás ..................................................................................... 142

1.14.5.2

Beépítési jellemzők .................................................................................... 146

1.14.5.3

Magasság, szintszám, tetőidom ............................................................... 146

1.14.5.4 Településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok .............................................................................................................. 147 Az épített környezet konfliktusai problémái .................................................... 149 1.15

KÖZLEKEDÉS ......................................................................................................... 151 Hálózatok, hálózati kapcsolatok ...................................................................... 151 Közúti közlekedés ............................................................................................. 151 Közösségi közlekedés ........................................................................................ 153

1.16

1.15.3.1

Közúti......................................................................................................... 153

1.15.3.2

Kötött pályás ............................................................................................. 153

1.15.3.3

Kerékpáros és gyalogos közlekedés .......................................................... 154

1.15.3.4

Parkolás ..................................................................................................... 154

KÖZMŰVESÍTÉS .................................................................................................... 156 Vízi közművek ................................................................................................... 156 1.16.1.1 Vízgazdálkodás és vízellátás (ivó-, ipari-, tűzoltó-, öntözővíz, termálvíz hasznosítás) ................................................................................................................ 156

1.17

1.16.1.2

Szennyvízelvezetés .................................................................................... 158

1.16.1.3

Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés .............................................. 160

KÖRNYEZETVÉDELEM (ÉS TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS) .......................................... 164 Talaj .................................................................................................................. 164 Felszíni és a felszín alatti vizek ......................................................................... 164 Levegőtisztaság és védelme ............................................................................. 165 Zaj- és rezgésterhelés ....................................................................................... 165 Sugárzás védelem ............................................................................................. 166 Hulladékkezelés ................................................................................................ 166 Vizuális környezetterhelés ................................................................................ 167 4


Árvízvédelem .................................................................................................... 167 Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák ....................................... 168 1.18

KATASZTRÓFAVÉDELEM ....................................................................................... 168 Építésföldtani korlátok ..................................................................................... 169 1.18.1.1

Alábányászott területek, barlangok és pincék területei ........................... 170

1.18.1.2

Csúszás-, süllyedésveszélyes területek ...................................................... 170

1.18.1.3

Földrengés veszélyeztetett területei ......................................................... 170

Vízrajzi veszélyeztetettség ................................................................................ 171 1.18.2.1

Árvízveszélyes területek ............................................................................ 171

1.18.2.2

Belvízveszélyes területek ........................................................................... 172

1.18.2.3

Mély fekvésű területek .............................................................................. 173

1.18.2.4

Árvíz és belvízvédelem .............................................................................. 173

Egyéb ................................................................................................................ 174 1.18.3.1

Kedvezőtlen morfológiai adottságok ........................................................ 174

1.18.3.2

Mélységi, magassági korlátozások ........................................................... 174

1.18.3.3

Tevékenységből adódó korlátozások ........................................................ 174

1.19

ÁSVÁNYI NYERSANYAG LELŐHELY ....................................................................... 174

1.20

VÁROSI KLÍMA ...................................................................................................... 175

5


1 Helyzetfeltáró munkarész 1.1 TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK, A TELEPÜLÉS HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN, TÉRSÉGI KAPCSOLATOK Szikszó az Észak-magyarországi régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található városi rangú település. A város a Hernád-folyó völgye és a Cserehát kistáj találkozásánál alakult ki. Szikszó a Cserehát délkeleti sarkában, a Hernád folyó lapályán terül el ott, ahol a dombvidék egyik legjelentősebb állandó vízfolyása, a Vadász patak eléri a Hernád völgyét. A település a nevét valószínűleg szikes talajáról kapta.

Szerencs Város pozíciója Magyarország és Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén forrás: www.wikipedia.hu

forrás:www.googleearth.com

6


A településszerkezet szempontjából, a város karakterét egyértelműen meghatározó eleme a települést kettő részre bontó 3-as számú Budapest – Miskolc - Tornyosnémeti elsőbbrendű főút, melyen a főváros közvetlenül elérhető.

forrás: Közúthálózat - fejlesztési koncepció

forrás: Országos Fejlesztési Koncepció és Területfejlesztési Koncepció

A település a 2622 számú Szikszó – Gagyvendég összekötő útról is közelíthető meg. Kötöttpályás közlekedéssel a 90-es számú Miskolc – Hidasnémeti vasútvonalon érhető el a 7


település, melyen Budapest és Kassa közvetlenül megközelíthető. A település két megállóval rendelkezik. A város Miskolctól 17 km-re, Budapestről 191 km-re, Kassától 71 km-re fekszik. Szikszó elővárosi autóbusz forgalommal nem rendelkezik. Helyközi járatok kötik össze Miskolccal, Abaújszolnokkal, Felsődobszával, Viszlóval, Abaújlakkal, Enccsel, Perecsével, Alsóvadásszal, Baktakékkel, Homrogddal, Gagybátorral, Krasznokvajdával, Hidasnémetivel és Büttössel. Az Országos Fejlesztési Koncepció és Területfejlesztési Koncepció szerint Szikszó Miskolc jelentős agglomerációs térségébe tartozik. Ezek a városok jellemzően kedvező logisztikai és ipari potenciállal rendelkeznek, így jelentősen hozzájárulhatnak a térségeik fejlesztéséhez. Azonban potenciális veszélyként kell arra tekinteni, hogy az agglomerációs zónák között, a városhálózat belső perifériájára szorul a település. Miskolc gyűrűjéhez tartozó városok közül a meghatározó települések a térségben, Kazincbarcika és Ózd. Ezen városok feladata: a tőkevonzó képesség növelése, a logisztikai adottságok erősítése, a magas hozzáadott értéket képviselő és magasan kvalifikált munkaerőt foglalkoztató versenyképes gazdaság fejlesztése, a szolgáltatási választék bővítése.

1.2 A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL (ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓVAL ÉS A TERÜLETILEG RELEVÁNS MEGYEI, VALAMINT TÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓKKAL ÉS PROGRAMOKKAL) VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA 1.2.1 EU 2020 stratégia Az EU 2020 stratégia sikeres megvalósításában a városoknak kiemelkedő szerep jut. A jövőbeni kohéziós politika célul tűzi ki az integrált várospolitika ösztönzését, amely elősegíti a fenntartható városfejlesztést, s ezzel erősíti a városok kohéziós politikában betöltött szerepét. Alapelvként fogalmazódik meg, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alapnak olyan integrált stratégiákat kell támogatnia a fenntartható városfejlődés érdekében, amely célul tűzi ki a várostérségeket érintő gazdasági, környezeti, éghajlattal összefüggő és társadalmi problémák kezelését. Az elv jelentése kétszeres: egyrészt kimondja, hogy a forrásokat integrált módon kell koncentrálni a városfejlesztési kihívásokkal küzdő területekre, másrészt, hogy az ERFA által támogatott városfejlesztési projekteket integrálni kell az operatív programok tágabb céljai közé. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó EU stratégiához, illetve az egyes alapok célkitűzéseihez, többek között a gazdasági, társadalmi és területi kohézióhoz történő hozzájárulás érdekében minden egyes európai strukturális és beruházási alap a következő tematikus célkitűzéseket támogatja: (1) (2)

a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése; az IKT-hoz való hozzáférésnek, azok használatának és minőségének a javítása; 8


(3)

a kkv-k, (az EMVA esetében) a mezőgazdasági, illetve (az ETHA esetében) a halászati és akvakultúra-ágazat versenyképességének a növelése; (4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; (5) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdítása; (6) a környezet megóvása és védelme és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása; (7) a fenntartható közlekedés előmozdítása és szűk keresztmetszetek megszüntetése a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrákban; (8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása; (9) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem; (10) az oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében; (11) a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás. Hangsúlyos uniós elvárás, mely összhangban áll a hazai városfejlesztési prioritásokkal és hazai elvárás a fenti tematikus célokon belül az alábbi négy beruházási alcélhoz kapcsolódó beavatkozások vizsgálata és megjelenítése:  kiemelten az alacsony szén-dioxid kibocsátású fejlesztési stratégiák támogatása (helyi zöld gazdaság fejlesztése, a város gazdaságszervező szerepének elősegítése a helyi foglalkoztatás ösztönzése érdekében);  a városi környezet javítása, beleértve a barnamezős területek rehabilitációja és a levegőszennyezés mérséklése;  a fenntartható városi közlekedés elősegítése;  a hátrányos helyzetű városi és vidéki területek fizikai és gazdasági megújítása. 1.2.2 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) az ország társadalmi, gazdasági, valamint ágazati és területi fejlesztési szükségleteiből kiindulva egy 2014-2020 közötti időszakra vonatkozóan határozza meg Magyarország legfontosabb fejlesztéspolitikai céljait és elveit. A Koncepció a nemzeti fejlesztéspolitika és azzal egyenrangúan a területfejlesztési politika egészét foglalja keretbe. Két fő tematikai részből áll, amelyek egymással összhangban vannak: - ágazati fejlesztéspolitikai koncepció: a szakpolitikai fejlesztési irányokat, prioritásokat rögzíti, megalapozva a 2014-2020 közötti szakterületi operatív programokat, országos fejlesztési szempontokat adva az ágazati stratégiák számára. - területi fejlesztéspolitikai koncepció: az átfogó területpolitikai és területfejlesztési, vidékfejlesztési célkitűzéseket, prioritásokat, a beavatkozási térségtípusokat és azok fejlesztési irányait rögzíti, megalapozva a 2014-2020 közötti operatív programok térségi beavatkozásait és tartalmát, a területi fejlesztésekre irányuló operatív programokat, illetve a területi stratégiákat.

9


A Koncepció kialakítása nemzetstratégiai céljainkból indul ki, de mozgásterét a forrásokon és az EU szintű célokon keresztül meghatározzák az Európai Unió fejlesztés- és támogatáspolitikai keretét jelentő közösségi politikák. Ennek EU szintű stratégiai keretét az Európa 2020 stratégia képezi. A Koncepció jövőképében és célrendszerében illeszkedik a kiemelt nemzeti és nemzetgazdasági stratégiai tervdokumentumokhoz és kapcsolódik a szakpolitikai stratégiai tervdokumentumokhoz. Az OFTK országos célrendszerét és fejlesztéspolitikai feladatait szervesen kiegészítik a megyék területfejlesztési koncepciói és területfejlesztési programjai, melyeket az OFTK célkitűzéseihez igazodva, a helyi, térségi fejlesztési igényeket és specifikumokat megjelenítve a megyei önkormányzatok állítanak össze. Az OFTK négy hosszú távú, 2030-ig szóló átfogó fejlesztési célt fogalmaz meg:  Értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdaság és növekedés: A nemzetstratégiai ágazatokban történő beruházások és vállalkozásfejlesztés támogatása jelenti a gerincét a fejlesztési célnak, amelyben, a kis- és középvállalkozások, az önellátást elősegítő és családi gazdaságok, a nemzeti vállalatok megerősítése kapja az elsődleges fókuszt. Kiemelt területek a piaci lehetőségeik szélesítése a nemzeti szolgáltatási piacok visszaszerzése, a biztonságos élelmiszerellátás, a helyi gazdaság megerősítésével a helyi közösségek autonóm, önfenntartó, öngondoskodó erejének a helyreállítása.  Népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom: A népességszám növelése, a gyermekek születésének ösztönzése, a népesség szellemi, erkölcsi, tudásban, készségekben és értékekben való gyarapodásának elősegítése. A közép- és az alsóközép-osztály, valamint a közösségek és családok megerősítése, a nemzeti, közösségi és egyéni felelősségvállalás és értékátadás ösztönzése. A társadalmi megújulás és gyógyulás elősegítése, az egészséges életmód, a sport és a mozgás, a kultúrához való hozzáférés és a közművelődés biztosítása, valamint az egészséges táplálkozás ösztönzése, az egészségi állapot javítása, a hatékony közegészségügy és egészségügyi szolgáltatások fejlesztése, a megelőzés és rekreáció biztosítása. A kulturális és épített örökség megőrzése.  Természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezettünk védelme: természeti erőforrásainkkal való fenntartható gazdálkodás megteremtése; az erőforrások megőrzése a jövő generációk számára; az élelmiszer-, az energia-, a környezet-, valamint a klímabiztonság megteremtése; az egészséges ivóvíz ellátás, a biodiverzitás, a tájak és az élővilág sokféleségének megőrzése; az egészséges élet környezeti feltételeinek és jobb minőségének biztosítása; a fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése.  Térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet: Az ország Budapest központúságának oldása, a gazdasági növekedés és beruházások területi terítése. A térségi versenyképességet és növekedést segítő térszerkezet létrehozása. A térségi kapcsolatok kialakítása, erősítése, a települési és térségi kapcsolatok, területi együttműködés és integráció erősítése, a város-vidék kapcsolatok megújítása. A térségi autonómia, önellátó és önfenntartó képesség erősítése. Az elmaradott térségek felzárkóztatása, a térségi sajátosságoknak megfelelő térségi fejlődési pályák kialakítása Az átfogó célok elérése érdekében az OFTK tizenkét, az átfogó célokénál egyenként jóval szűkebb tárgykörű specifikus célt tűz ki. E specifikus célok nemzeti jelentőségű ágazati és területi tématerületeket ölelnek fel: 10


 Gazdasági növekedés, versenyképes, exportorientált, innovatív gazdaság: A magyar gazdaság újra-pozicionálása, külpiaci és belpiaci pozícióinak visszaszerzése, erősítése. A nemzetstratégiai ágazatokra és erőforrásaink, értékeink fenntartható használatára alapozva gazdasági versenyképességünk növelése. Az importkiváltó gazdasági termelés ösztönzése.  Gyógyuló és gyógyító Magyarország, egészséges társadalom (egészség- és sportgazdaság): A gyógyító és gyógyuló Magyarország megteremtése az egészségügyi szolgáltatások és ellátás, egészséges életmód, kiemelten a sport és az egészséges táplálkozás, valamint a rekreáció ösztönzésével  Élhető és életképes vidék, egészséges élelmiszer-termelés és ellátás: A vidéki térségek népességeltartó és népességmegtartó képességének javítása, ennek érdekében tájaink természeti értékeinek, erőforrásainak megőrzése, a sokszínű és életképes agrártermelés, az élelmezési és élelmiszerbiztonság, a vidéki gazdaság létalapjainak biztosítása, a vidéki foglalkoztatás növelése, a vidéki közösségek megerősítése, a vidéki népesség életminőségének javítása.  Kreatív tudástársadalom, korszerű gyakorlati tudás, K+F+I: A nemzeti kreatív képességeinkre, tudástőkénkre és tudáserőforrásainkra építő értékteremtés. Ennek érdekében az infó-kommunikációs háttér javítása, a gazdasági és társadalmi megújulást és a megélhetést biztosító képzési rendszer kialakítása, a fejlesztéseknek kedvező szellemi, innovációs környezet biztosítása, piacképes, szükség esetén mobil, egész életen át tartó tanulásra képes, kreatív, kezdeményező, fejlett munkakultúrájú munkaerő-piaci kínálat megteremtése.  Közösségi megújulás, értéktudatos és szolidáris öngondoskodó társadalom, romaintegráció: a gyarapodó, szolidáris, felelős és összetartó, értékeit ismerő, értéktudatos társadalom és helyi közösségek kialakítása.  Jó állam: nemzeti közművek és közszolgáltatások, szolgáltató állam és biztonság: A magyar közszféra hatékonyabb szerepvállalása a közjó, a munka, a rend, a biztonság, a tudás és a munka szolgálatában.  Nemzeti stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, és környezetünk védelme: A természeti erőforrásokkal való takarékos és hatékony gazdálkodás, a fenntartható energiagazdálkodás, a zöldgazdaság-fejlesztés. A stratégiai természeti erőforrások, a víz, a talaj, az ásványkincsek fenntartható használata. A biodiverzitás megőrzése, a természeti értékek védelme, a környezetminőség javítása, környezetbiztonság erősítése, a fenntartható életmód, fogyasztás és termelés elterjesztése, a környezettudatosság erősítése.  Az ország makroregionális gazdasági és térszerkezeti csomópont: Az ország központi fekvéséből (Európa közepe) adódó fejlesztési potenciál kibontakoztatása, makroregionális csomóponti funkcióinak erősítése, a fenntarthatóság figyelembevételével.  Többközpontú növekedésünk motorjai: városok és gazdasági térségek: A településhálózat egységes elvek alapján történő fejlesztése, a többszintű településhálózati kapcsolatok kiegyensúlyozott működtetése, korszerű várospolitika és városfejlesztés, városhálózati kapcsolatrendszer javítása, a térszerkezet funkcionális fejlesztése  Vidéki térségek értékalapú felemelése: A vidéki térségek táji és közösségi értékeire, természeti erőforrásaira, épített örökségi értékeire alapozott fejlesztése, a speciális térségi vidékfejlesztési problémák kezelése, az elmaradott vidéki térségek 11


felzárkóztatása, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása, a foglalkoztatás növelése a hátrányos helyzetű vidéki térségekben.  Egységes és integrálódó társadalom és gazdaság és egyenlő létfeltételek az ország egész területén: A leszakadó, hátrányos helyzetű térségek, külső és belső perifériák fejlesztése, az eddigieknél sokszínűbb eszközök alkalmazásával, például speciális gazdaságpolitikai eszközökkel, saját meglévő társadalmi és gazdasági erőforrásaik kibontakoztatásával, valamint a közszolgáltatásokhoz, a tudáshoz, a közművelődéshez, az értékekhez való hozzáférés biztosítása, elérhetővé tételével  Elérhetőség és mobilitás megújuló rendszere: Helyi szinten a hatékony és fenntartható városon belüli, illetve a város és vonzáskörzete közötti mobilitás biztosítása, térségi szinten a foglalkoztatási központok elérhetőségének biztosítása, országos szinten a többközpontú fejlődés elve alapján a centralizáltság oldása, a transzverzális kapcsolatok erősítése, hazánk erősen differenciált településhálózatának figyelembe vétele a hagyományostól eltérő megoldások alkalmazásával. Régiók fejlesztési irányai: - Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Nógrád megye) A régió célja olyan társadalmi-gazdasági térszerkezet létrehozása, mely biztosítja regionális versenyképességüket, kiegyensúlyozott településrendszerre épül, szervesen és hatékonyan illeszkedik az európai térbe. A közszolgáltatások és életkörülmények tekintetében a régión belül mérsékli, vagy megszünteti az elfogadhatatlan területi egyenlőtlenségeket. 1.2.3 Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciója 2013 A megye fejlesztésének átfogó céljai A megye kitűzött átfogó célja, hogy ipari hagyományaira, potenciális munkaerő-kínálatára, kiváló természeti adottságaira és erőforrásaira fenntartható módon építve, földrajzi elhelyezkedéséből adódó előnyeit kihasználva elérje, hogy a megye versenyképessége 2020ig a megyék átlaga feletti mértékben erősödjön, ennek keretében a megyében:  jelentősen bővüljön a foglalkoztatás, mind a növekvő számú, a nemzetközi munkamegosztásban exportteljesítménye, vagy beszállítói kapcsolatai miatt résztvevő KKV-k, mind a betelepülő nemzetközi vállalatok, illetve a jövedelembővülés multiplikátor hatásaként az elsődlegesen helyi piacra termelő, illetve szolgáltató vállalkozások tevékenysége nyomán. A megye megtartja a jól képzett közép- és felsőfokú végzettségű munkaerőt, ami a foglalkoztatás-bővülés alappillérét jelenti. A vállalkozások fokozatosan növekvő mértékben vonják be a munka világába a megye külső és belső perifériáin élő hátrányos helyzetben levő társadalmi csoportokat is. („Foglalkoztatás bővítése”) - A munkanélküliségi ráta a megyében 13% alatt legyen 2020-ra 

növekedjék a megyében megtelepedő vállalkozások innovációs teljesítménye, ezen keresztül elsősorban a hagyományokkal rendelkező feldolgozóipari ágazatok (gépipar, vegyipar, mechatronika, szén és energiaipar, elektrotechnika) vállalkozásai által teremtett gazdasági érték („A gazdaság teljesítőképességének javítása”) – Az egy főre jutó bruttó hozzáadott érték 2020-ra legalább az országos átlag 75%-át érje el. (201012


ben az országos átlag 61%-a). A cél, hogy az egy főre jutó SZJA alapnak a megye és az ország közötti különbsége megszűnjön 2020-ra (2010-ben az országos átlag 90%a.) 

jelentősen javuljon a túlnyomórészt a külső és belső (pl. nagyvárosi) perifériákon élő, halmozottan hátrányos helyzetű csoportok képessége és kompetenciaszintje (képzettsége, tudása, egészségi és mentális állapota, motivációja) arra, hogy érdemi szereplőivé válhassanak a bővülő munkaerőpiacnak. Fontos a szegénység és a szociális kizáródás újratermelődésének megakadályozása, illetve a területi, környezeti hátrányok és a szegregációs jelenségek mérséklése. („Társadalom alkalmazkodó képességének javítása”) – Cél: az ezer foglalkoztatottra vetített szociális segélyezettek számának megfelezése az országos átlaghoz viszonyítva. Csökkenjen a szegénységben és társadalmi kirekesztődésben élők aránya, különös tekintettel a roma népességre.



fenntartható és integrált módon kerüljenek megőrzésre, védelemre és hasznosításra a gazdag természeti és épített környezet, valamint a kulturális örökség elemei és gyűjteményei, kiemelten az energiatermelés, a turizmus, valamint a mezőgazdaság és élelmiszeripar

Szikszó város rendelkezik 2008-ban jóváhagyott Integrált Városfejlesztési Stratégiával. Az Integrált Településfejlesztési Stratégiával szemben elvárt követelmény, hogy kerüljön meghatározásra a város szűkebb és tágabb településhálózatban betöltött szerepe. Figyelembe veendők az Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció elsődlegesen a településhálózati szerepkörökkel kapcsolatos iránymutatásai, megállapításai. Az Országos Területfejlesztési Koncepció megfogalmazza az ország hosszú- és középtávú területfejlesztési céljait, kijelöli az ország területfejlesztési politikájának célkitűzéseit, elveit és prioritás-rendszerét, megteremtve a területi szempontok konzekvens érvényesítésének lehetőségét, mind az ágazati szakpolitikák, mind az országos és területi programok kidolgozásában. Meghatározza az ország regionális jövőképét, a régiók az OTK figyelembevételével jelölik ki fejlesztési céljaikat, illetve határozzák meg a prioritásokat és intézkedéseket. Szikszó a Budapest-Ungvár nemzetközi tengely közelében fekszik, bár ennek a városra gyakorolt hatása vitatható. A fejlesztési pólusok közül az Észak-Magyarországi régión belül Miskolc gyakorol rá hatást. Az OTK Szikszó szempontjából releváns pontjai az alábbiak: Elmaradott térségek, és perifériák térképe alapján Szikszó társadalmi és gazdasági mutatók alapján a legrosszabb helyzetű térségek közé tartozik, de a járás teljes területét gyorsforgalmi útról és a megyeszékhelytől egyaránt közel eső terület.

13


forrás: www.vati.hu

A térség népsűrűsége és a népességszámmal meghatározott urbanizált települések előfordulása alapján a jellemzően vidékies (rurális) kistérségekhez tartozik.


OTK-ban meghatározott speciális fejlesztések is vonatkoznak. Így különösen fontos cél az igen sérülékeny települési társadalmak megóvása, a kedvezőtlen demográfiai folyamatok mérséklése, a szegregáció megakadályozása, valamint a munkahelyteremtés. Mindezt a legtöbb aprófalvas településekből álló járásban, így a szikszóiban is hátráltatja, hogy beruházások és fejlesztések a kis és elöregedő népesség miatt nem fenntarthatók. A település

14


és vonzáskörzetének fejlesztésében az OTK-ban szereplő aprófalvas területek fejlesztésére vonatkozó részcélok és beavatkozási területek az irányadók. Szikszói Járás


Mivel a járásban a roma népesség meghaladja az országos átlag kétszeresét, a járás több településén pedig az országos átlag háromszorosát is. Ez azért fontos, mert a cigányság térségi koncentrálódása a szegregáció erősödésével jár. A társadalmi integrációt pedig nagyban gátolja, ha térben elkülönül a cigány népesség. A térségi szegregáció megjelenésével a térbeli elkülönülés már nem csak településen belül, hanem települések között is jelentkezik, ami nagyobb probléma. Ezekben a térségekben a településközi kapcsolatok erősítése elengedhetetlen.

15



1.3 A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA 1.3.1 Országos területrendezési terv Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: törvény) célja, hogy meghatározza az ország egyes térségei terület-felhasználásának feltételeit, a műszaki infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére. Az Országos Területrendezési Terv az ország szerkezeti tervét, valamint az országos térségi övezeteket és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában.

16


Szikszó

1.3.2 Borsod-Abaúj-Zemplén Megye területrendezési Terve (MTrT)

17


18


1.3.1.1

MTrT térségi övezetek érintettsége, a város közigazgatási területére

Magterület, pufferzóna, ökológiai folyosó övezetei

Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek, kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek, erdőtelepítésre alkalmas terület övezetei

Országos jelentőségű és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetei

Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete

19


Felszíni vizes vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete

Nagyvízi meder övezete

1.3.2.2. A megyei övezetekre vonatkozó irányelvek, ajánlások

Védett természeti területek

Komplex tájgazdálkodást igénylő térségek

20


Borvidéki térségek

Natura 2000 területek

Nitrátérzékeny települések

Települési területek övezete

21


Védendő szerkezetű települések* Unesco által elfogadott világörökségi magterület, pufferterület

Ipari parkok és logisztikai központok

Turisztikai központok

Tervezett egyéb mellékúthálózati elemek

1.4. A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK SZIKSZÓRA VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI 22


-

Alsóvadász község hatályos településrendezési terve Szikszóra vonatkozóan befolyásoló tényezőt nem tartalmaz.

-

Aszaló község: A hatályos településrendezési tervet a 9/2000. (X. 01.) számú Önkormányzati rendelettel hagytak jóvá. Szikszóra vonatkozóan befolyásoló tényezőt nem tartalmaz.

-

Alsódobsza község: A hatályos településrendezési tervet a 10/2004. (XII. 21.) számú Önkormányzati rendelettel és 61/2004. (IX. 15.) számú Képviselőtestületi határozattal fogadták el. Szikszóra vonatkozóan befolyásoló tényezőt nem tartalmaz.

-

Sóstófalva község: A hatályos településrendezési tervet a 8/2000. (VII.25.) számú Önkormányzati rendelettel fogadták el. Szikszóra vonatkozóan befolyásoló tényezőt nem tartalmaz.

-

Onga város: A hatályos településrendezési tervet a 11/1999. (VI.01.) számú Önkormányzati rendelettel és a 71/2003. (X. 07.) számú Képviselőtestületi határozattal fogadták el. Szikszóra vonatkozóan befolyásoló tényezőt nem tartalmaz.

-

Arnót község: A hatályos településrendezési tervet a 21/2008. (XII. 17.) számú Önkormányzati rendelettel és 3/2010. (II. 20.) számú Képviselőtestületi határozattal fogadták el, melyet a Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft. készített. Szikszóra vonatkozóan befolyásoló tényezőt nem tartalmaz.

-

Sajópálfala község: A hatályos településrendezési tervet a 6/2010. (IV. 28.) számú Önkormányzati rendelettel és 98/2008. (XII. 16.) számú Képviselőtestületi határozattal fogadták el, melyet a Régió Városépítészeti és Műemléki Kft. készített. Szikszóra vonatkozóan befolyásoló tényezőt nem tartalmaz.

-

Sajóvámos község: A hatályos településrendezési tervet a 7/2004. (IX. 23.) számú Önkormányzati rendelettel fogadták el, melyet a Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft. készített. Szikszóra vonatkozóan befolyásoló tényezőt nem tartalmaz.

1.5. HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK BEMUTATÁSA A hatályos településfejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai A vonatkozó megállapításoknál a város 2008-ban elfogadott Integrált Városfejlesztési Stratégiát vesszük alapul. A Város céljai, feladatai: 23


Célul tűzzük ki, hogy Szikszó a térség központja legyen gazdasági, közlekedési, kulturális, turisztikai oktatási és igazgatási értelemben, ahol minden generáció jól érzi magát, és amely vonzó a betelepülni vágyó vállalkozások és polgárok számára egyaránt. Ehhez adott a jó környezetminőség, és a közszolgáltatások széles kínálata, a megközelíthetőségen azonban javítani kell. A népesség megtartása, növelése érdekében szükséges új munkahelyek teremtése a fejlesztési programok és a helyi vállalkozások támogatása révén, valamint a közszolgáltatások színvonalának megőrzése, egyes területeken fejlesztése. Ennek érdekében az alábbi prioritásokat fogalmazzuk meg:  innovációs gazdaságfejlesztés  munkahelyteremtés  a város környezetminőségének fejlesztése  kulturális turizmusfejlesztés  önkormányzati intézmények működési költségeinek racionalizációja Szikszó fejlesztési céljai alapjában a következőképen foglalhatók össze: - Demográfiai célok: pl. lakosság megtartása, a természetes fogyás megállítása, munkaerő jobb kihasználása, jól képzett munkaerő elérése. - Gazdasági célok: pl. helyi vállalkozások segítése, fiatal vállalkozók segítése, gazdasági potenciál fejlesztése, turisztikai fejlesztések megindítása. - Környezeti célok: pl. épített és természetes környezet javítása, környezetvédelmi intézkedések, környezettel kapcsolatos turisztikai fejlesztések elindítása. A célok többsége egyértelműen összhangban van egymással, továbbá illeszkedik a magasabb rendű területfejlesztési dokumentumokban kitűzött célokkal is, tehát illeszkedik az országos, a régiós, a megyei, illetve a kistérségi fejlesztési elképzelésekhez, irányvonalakhoz.

1.6. A TELEPÜLÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEINEK VIZSGÁLATA A hatályban lévő településrendezési eszközök -

Szikszó város hatályos településszerkezeti terve 775/2011. (IX. 29.) számú Képviselőtestületi határozattal jóváhagyva.

-

Szikszó város hatályos helyi építési szabályzata és szabályozási terve a 20/2011. (X.20.) számú Önkormányzati rendelettel jóváhagyva. A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek

1.6.2.1 A településszerkezeti terv főbb megállapításai

24


 



















A Településszerkezeti terv szerinti módosítások nem érintik a város közigazgatási határát. A tervezett fejlesztési területek a mezőgazdasági művelésre szánt területek csökkenését eredményezi, a tervezett beépítési területek a belterületbe való bevonással együtt lettek kijelölve. Szikszó környezetbarát munkahelyteremtés feltételeinek biztosításához kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek kijelölése és infrastrukturális előkészítése történtek meg. A településrendezési tervben kijelölésre kerültek a helyi vállalkozások kialakításához szükséges gazdasági területek. Magasabb rendű tervekben szereplő a települést érintő még el nem készült új közúti kapcsolatok: - M30-as gyorsforgalmi út Miskolctól az országhatárig kiépítendő szakasza Magasabb rendű tervekben szereplő a települést érintő új még ki nem épített térségi jelentőségű kerékpárút: - Vizsoly – Encs – Gibárt – Pere – Ináncs – Halmaj – Szikszó – Onga - Krasznokvajda – Gagyvendégi – Abaújlak – (Szanticska) – Felsővadász – Kupa – Homrogd – Alsóvadász - Szikszó A területfelhasználást korlátozó tényezők között szerepelnek a védett, természetileg értékes területek, a belvízveszélyes területek, a régészeti területek és a rekultiválandó területek. A természeti védelem alatt álló területek és az országos ökológiai hálózat részeként jegyzett területek a településszerkezeti terv szerint korlátozott területfelhasználású területek. Védett, európai jelentőségű NATURA 2000 különleges madárvédelmi területek a település külterületének keleti oldalán találhatóak, a vasúton túli oldal egész területén. Az ökológiai hálózat területe kiterjed az északi és a déli részekre is egyaránt, melyek között megkülönböztetésre kerültek a magterületek, az ökológiai folyosók és ezek pufferterületei. Az ökológiai magterületek keleten és délen található, az ökológiai folyosó elszórtan, a patakmedrek környezetében, és a nyugati domboldalon. A település külterületének nyugati széle térségi jelentőségű tájképvédelmi terület. Ezen a területen a településszerkezeti terv nem jelöl olyan terület felhasználást, amely a természeti adottságokat és a kulturális örökség által meghatározott tájképi értékek fennmaradását veszélyeztetné. A beépítésre szánt területeknél, valamint a közművezetékek, közműépítmények elhelyezésénél ezen a részen törekedni kell az épületek és építmények tájba illesztésére. Törekedni kell a hagyományos tájhasználat megőrzésére. A belvízveszélyes területeket a településszerkezeti terv jelöli, mely a vízügyi szakvélemény és a korábban elöntött területek alapján került ábrázolásra. Azokon a területeken, ahol a belvíz megjelenhet, a tervezett terület felhasználást és a beépítéseket csak vízrendezés után lehet megvalósítani, valamint a HÉSZ külön előírásokkal korlátozza a beépítési feltételeket. A települést nagyvízi meder érinti, melyet a településszerkezeti terv jelöl. Terület felhasználási korlátozást jelent. Új beépítésre szánt terület nem került kijelölésre a nagyvízi meder hullámterében. A meglévő beépítésre szánt területekre magasabb rendű jogszabályok, valamint a HÉSz előírásai adnak korlátozást. Azon a területen, amely nyilvántartott régészeti lelőhelyet érint, a beruházások tervezésénél számolni kell régészeti kutatás költségeivel. A magasabb rendű 25




jogszabályok szerint ezeket a régészeti lelőhelyeket a beruházások tervezése során lehetőség szerint el kell kerülni, amennyiben erre nincs lehetőség, a lelőhely beruházás által érintett részét fel kell tárni, az illetékes Kulturális Örökségvédelmi Hivatal bevonásával. A felhagyott hulladéklerakó területét rekultiválni szükséges, rekultivációs tervek alapján. A rekultiválandó területeket a szerkezeti terv jelöli.

Szikszó hatályos településszerkezeti terve

26


Szikszó hatályos külterületi szabályozási terve

27


Szikszó hatályos külterületi szabályozási terve 1.6.2.2 Korábbi időszak fejlesztései Az Önkormányzat az elmúlt években számos infrastrukturális és humán erőforrás fejlesztést célzó pályázatot valósított meg. A projektek célja a minőségi életfeltételek javítása, a város kiadásainak csökkentése (alternatív energia felhasználása a közintézményekben), a szolgáltatások bővítése és minőségi fejlesztése (iskolai humánerőforrás fejlesztés, hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése), foglalkoztatás és foglalkoztathatóság javítása. 28


Önkormányzat által végrehajtott fejlesztések Az Európai Unió és az Új Széchenyi Terv program keretében megvalósult pályázatok:  Település rekonstrukció az árvíz sújtotta Szikszó városban (2011)  Innovatív kezdeményezések Szikszón (2013)  Óvodafejlesztés Szikszón (2012)  Szikszó város egészségügyi alapellátásának egy épületbe történő összevonása (2013)  Szikszó település önkormányzati szervezetfejlesztése a hatékonyabb működés érdekében (2013)  Napelem rendszer telepítése Szikszó Város Önkormányzata részére (2015)  Területi együttműködést segítő program Szikszón (2015)  Malom utcai általános iskola akadálymentesítése Szikszón (2008)  Szikszó Városi Óvoda, Családsegítő, Gyermekjóléti és Védőnői Szolgálat Thököly utcai épületének akadálymentesítése Szikszón (2008)  Szikszó Város Polgármesteri Hivatalának Szervezetfejlesztése (2009)  Inkubátorház létesítése Szikszón (2009)  Szikszó, Petőfi – Széchenyi - Kossuth utcák útburkolat és járda felújítása, csapadékcsatorna építése (2010)  Szikszó városában nívós településközpont kialakítása, városi funkciók erősítése és bővítése új Okmányiroda és Kistérségi Központ építésével, gazdasági funkciók fejlesztése vállalkozók bevonásával és a belváros közterületeinek rendezése (2011)  A szikszói óvoda épületének korszerűsítése, és bölcsődei férőhely kialakítása (2010) Kiemelt egyéb jelentős fejlesztések  MALUAN BAU Építő, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság: o Ipari terület fejlesztése Szikszón (2012)  AVALON PARK Korlátolt Felelősségű Társaság: o A HELL cégcsoport iparterület fejlesztése Szikszón (2013)  HELL ENERGY Magyarország Korlátolt Felelősségű Társaság: o Hell Erdei Park (2012) o Új üvegtöltő gépsor beszerzése a HELL ENERGY Magyarország Kft.-nél (2013) o A Candy Globe Magyarország Kft. komplex technológiai fejlesztése (2008) o A palackozó-kapacitás jelentős bővítése a Candy Globe Magyarország Kft.-nél (2010) o Technológiafejlesztés a HELL ENERGY Magyarország Kft.-nél (2011) o A gyártási technológia fejlesztés a HELL ENERGY Magyarország Kft.-nél (2012) o Telephelyfejlesztés a HELL ENERGY Magyarország Kft.-nél a gazdálkodási tevékenység támogatása érdekében (2010) o Telephelyfejlesztés a HELL ENERGY Magyarország Kft.-nél (2012) o A HELL ENRGY Magyarország Kft. innovációs fejlesztési eredményeinek hasznosítása új technológiát jelentő üveg palack töltő gépsor beszerzésével (2012) o Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok a HELL ENERGY Magyarország Kft.-nél (2012)

29


o A HELL ENERGY Magyarország Kft. komplex képzési programjának megvalósítása a versenyképesebb működés és technológia fejlődéséhez történő alkalmazkodás érdekében (2013)

1.7 Szikszó társadalma Demográfiai, népesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség 1.7.1.1. Állandó népesség 1. táblázat Állandó népesség számának alakulása Északmagyarország régió 2000. év 10 304 300 1 318 098 2001. év 10 270 425 1 312 093 2002. év 10 243 809 1 305 531 2003. év 10 207 006 1 296 903 2004. év 10 194 002 1 290 196 2005. év 10 179 000 1 286 722 2006. év 10 162 610 1 278 550 2007. év 10 170 960 1 269 066 2008. év 10 165 833 1 259 810 2009. év 10 147 189 1 250 241 2010. év 10 118 512 1 240 195 2011. év 10 092 081 1 230 702 2012. év 10 068 560 1 221 872 2013. év 10 051 837 1 213 644 Forrás: Saját adatbázis a KSH adatai alapján Időszak

Magyarország

Borsod-AbaújZemplén megye

Szikszó

764 049 760 424 756 236 750 551 745 965 743 541 738 163 732 022 726 507 721 056 715 562 710 307 705 273 700 482

6 375 6 322 6 255 6 257 6 221 6 185 6 163 6 058 6 039 5 896 5 852 5 885 5 827 5 763

Az állandó népesség szám mind az ország, a régió és a megye területi egységeket vizsgálva csökkenő tendenciát mutatnak. Az 1. táblázat alapján látható, hogy Szikszó településen az elmúlt 10 évben az állandó népesség folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, 2011-ben történt egy kis növekedés, melynek mértéke 0,56%-ot jelentett a 2010. évhez képest, de azt ismételt csökkenés követte. Az elmúlt 10 évben az állandó népesség közel 8 százalékkal csökkent, amely csökkenés meghaladja az országos, régiós, megyei értékeket. 2010-ben Szikszó település állandó népessége Magyarország állandó népességének 0,062%-át, az Északmagyarországi régió állandó népességének 0,48%-át, Borsod-Abaúj Zemplén megye állandó népességének 0,83%-át jelentette. 2013-ban Szikszó település állandó népessége, Magyarország állandó népességének 0,057%-át, az Észak-magyarországi régió állandó népességének 0,47%-át, Borsod-Abaúj-Zemplén megye állandó népességének 0,82%-át tette ki. Megfigyelhető, hogy az elmúlt 10 évben az ország állandó népességből való részesedése Szikszó állandó népességének közel 0,08 százalékpontos csökkenés, a régió állandó népességének részesedését illetően 0,01 százalékpont csökkenés és a megye állandó

30


népességének részesedéséhez való hozzájárulásának arányát illetően szintén 0,01 százalékpont csökkenés következett be. 1.7.1.2 Lakó népesség

1. ábra A lakónépesség számának változása 2000 és 2013 között (fő) Forrás: TEIR Az 1. ábra azt szemlélteti, hogy Szikszó település lakónépessége hogyan alakult 2000 után. A TEIR adatai alapján megállapíthatjuk, hogy Szikszó település lakónépessége alacsonyabb, mint az 1. táblázatban bemutatott állandó népesség. Szikszó település lakosságát illetően 2011-ig egy folyamatosan csökkenő tendencia volt megfigyelhető, mely tendenciát 2012-ben egy megugrás követett, mely 234 főt jelentett, azaz 4,4%-os növekedést. Az 1. ábra jól szemlélteti, hogy 2012 és 2013 között a lakó népesség több, mint 50 fővel csökkent, mely 1,22%-os csökkenést jelentett. 2000-2011 között a lakosság közel 10%-ával csökkent Szikszó település lakó népessége. Míg 2000-ben Szikszó település népsűrűsége 169,12 Fő/km2 volt, ez az érték 2010-re 148.91 Fő/km2 –re, 2013-ra pedig 152,19 Fő/km2 –re csökkent. 1.7.1.3 Kor szerinti megoszlás A KSH szerint: „A 2011. évi népszámlálás alkalmával 2 millió 331 ezer 60 éves és idősebb személyt regisztráltak Magyarországon. Ez a teljes népesség 23,5%-át tette ki. Az időskorú népességen belül a nők aránya 61% volt, a teljes népességen belül 52,5%. Ezer időskorú férfira 1559 időskorú nő jutott 2011-ben. A női többlet a kor előrehaladtával növekszik. A legnépesebb 60–64 éves korcsoport az idős férfiak harmadát, a nők negyedét teszi ki. Míg a 60–64 évesek száma több mint 650 ezer fő, addig a 90 év felettiek 42 ezren voltak 2011-ben. Az időskorúak közel fele, 1 millió 154 ezer fő 70 év feletti, a 80 év felettiek száma megközelíti a 400 ezret.” (KSH) 31


2013. év 182

3414

2012. év 189

3470

1309 1288

70 504 144 140 67 525 149 139

2011. év 202

3498

1282

70 525 177 131

2010. év

249

3476

1245

44 530 173 135

2009. év

271

3510

1206

69 506 191 143

2008. év

277

3598

1192

83 519 183 187

2007. év

271

3620

1162

2006. év

269

3680

1155

95 548 180 182 98 588 177 196

2005. év

266

3686

1158

2004. év

275

3691

2003. év

294

3659

2002. év

299

3638

1140

86 608

199 182

1152

88

635

203 177

1148

94

670

213 179

87

686

209 196

2001. év

279

3683

1142

91

722

202 203

2000. év

246

3706

1141

114

740

210 218

0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

7000

Állandó népességből a 15-17 évesek száma (fő)


Állandó népességből a 60-x évesek száma (fő)

Állandó népességből a 14 évesek száma (fő)




2. ábra Az állandó népesség kor szerinti megoszlása Forrás: KSH Szikszó település állandó népességének korszerinti megoszlását szemlélteti a 2. ábra. A korösszetétel tekintetében megfigyelhetjük, hogy a 60 év feletti állandó lakosok korcsoportja növekvő tendenciát mutat az elmúlt 10 év vonatkozásában. A többi korcsoport tekintetében csökkenő tendencia figyelhető meg. 2. táblázat Kor szerinti fejlettség mutatói a 2013. év adatai alapján, %

Mutatók

Sziksz ó

Szikszói Járás

18-év alattiak aránya az 18,05 22,84 össznépességből 18-59 év közöttiek aránya az 59,24 57,87 össznépességből 60- év felettiek aránya az 22,71 19,3 össznépességből Öregedési index 166 113 Gyermeknépesség 21,91 27,43 eltartottsági ráta Idős népesség eltartottsági 36,40 31,03 ráta Forrás: Saját számítások a KSH adatai alapján 32

BorsodAbaújZemplén megye

Északmagyarors zági régió

Magyaror szág

19,05

18,27

17,28

58,73

58,33

58,95

22,22

23,40

23,77

155

169

179

23,06

22,39

21,48

35,68

37,90

38,35


A 2. táblázat alapján megállapítható, hogy Magyarországon az állandó népességet, ha három korcsoportra, azaz a 18 éven aluliak, a 18-59 év közöttiek és a 60 év felettiek korcsoportjára osztjuk, akkor a 18-59 év közöttiek az állandó népesség 58, 97 %-át jelentik. A számítások alapján az is megállapítható, hogy a területi egységeket vizsgálva egyetlen területi egység van, amelyen a 60 év felettiek aránya alacsonyabb az össznépességhez viszonyítva, mint a 18 éven aluliak aránya az össznépességhez viszonyítva. Szikszó településen az állandó népességből a 18 éven aluliak aránya 18,05 %-ot képvisel. A 18-59 év közöttiek aránya az állandó népesség 59,24 %-át teszi ki, míg a 60 év felettiek az állandó népesség 22,71 %-át jelentik. Az öregedési indexet vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az ország népessége elöregedő, a területi egységek tekintetében Magyarországon az öregedési index 179%, mely érték azt jelenti, hogy 100 gyermekkorúra 179 időskorú jut. A Szikszói járás terület egység tekintetében alacsonyabb ez az arány, a járás tekintetében 100 gyermekkorúra 113 időskorú jut. Szikszó településen 100 gyermekkorúra 166 időskorú jut. A gyermeknépesség eltartottsági rátáját vizsgálva megállapíthatjuk, hogy Magyarország, Északmagyarországi régió, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, és Szikszó területi egység tekintetében közel azonos érték figyelhető meg. Szikszó járás gyermeknépesség eltartottsági rátáját vizsgálva láthatjuk, hogy a járás települései tekintetében magasabb értéket vesz fel a területi egység a többi területi egységgel szemben. Az idősnépesség eltartottsági rátája tekintetében a táblázat adatai azt szemléltetik, hogy az ország és a régió adatai magasabb értéket vesznek fel a település, a járás és a megye adataival szemben. A ráta azt írja le, hogy a 60 év felettiek aránya hogyan viszonyul az aktív korúan arányához, ez alapján megállapíthatjuk, hogy a területi egységek tekintetében az országban 100 aktívkorúra 38,35 időskorú jut. 3. táblázat Viszonyszám képzés az ország adataihoz képest a 2013. évi adatok alapján, % Mutatók Szikszó 18-év alattiak aránya az össznépességből 104,46 18-59 év közöttiek aránya az össznépességből 100,49 60- év felettiek aránya az össznépességből 95,54 Öregedési index 92,74 Gyermeknépesség eltartottsági ráta 102,00 Idős népesség eltartottsági ráta 94,92 ÁTLAG = 98,36% Forrás: Saját számítás a KSH adatai alapján

Magyarország 100 100 100 100 100 100

A 3. táblázat bemutatja, hogy Szikszó település adott mutatók számításakor milyen értéket vesz fel Magyarország adataihoz képest. A 18 év alattiak aránya a településen magasabb értéket mutat, mint az országban élő 18 év alattiak aránya. Ez alapján megállapíthatjuk, hogy a településen számlált 18 éven aluliak aránya kedvezőbb, mint ha az ország teljes területét vizsgáljuk. A településen a 18-59 év közötti népesség aránya alig haladja meg az ország értékét. A 60 év felettiek arányát tekintve a településen alacsonyabb érték figyelhető meg, mint az országban. 33


Az öregedési index alacsonyabb az országhoz viszonyítva a 2013. évi adatok viszonylatában. Megállapíthatjuk, hogy 100 gyermekkorúra kevesebb 60 év feletti lakos jut a településen, mint az országban. A gyermeknépesség eltartottsági rátája magasabb arányban mutatkozik Szikszón, mint az országban. Ez alapján arra következtethetünk, hogy mind az aktív korúak, mind a gyermekkorúak száma magasabb a településen az ország adott korcsoportjához viszonyítva. A számított mutatók vonatkozásában a település adataiból származtatott adatok összességében 1,64%-al térnek el az országos adatokhoz képest. 4. táblázat Viszonyszám képzés a régió adataihoz képest a 2013. évi adatok alapján, % Mutatók Szikszó 18-év alattiak aránya az össznépességből 98,80 18-59 év közöttiek aránya az össznépességből 101,56 60- év felettiek aránya az össznépességből 97,05 Öregedési index 98,22 Gyermeknépesség eltartottsági ráta 97,86 Idős népesség eltartottsági ráta 96,04 ÁTLAG = 98,15 % Forrás: Saját számítás a KSH adatai alapján

Észak-magyarországi régió 100 100 100 100 100 100

A 4. táblázatban származtatott mutatók vizsgálata során megállapíthatjuk, hogy a 18-59 év közöttiek arányát szemléltető érték kivételével egyik érték sem éri el az Észak-magyarországi Régió értékeit. A 18 éven aluliak arányát bemutató viszonyszám 1,2%-kal alacsonyabb értéket vesz fel, mint az Észak-magyarországi régió értéke. A településen az össznépességből kevesebb a 18 éven aluliak aránya, mint a régióban. A 18-59 év közöttiek aránya az össznépességből mutató értéke alapján megállapíthatjuk, hogy a településen az össznépességből többen tartoznak a 18-59 év közötti korcsoporthoz, mint a régióban. A település össznépességéből a 60 év felettiek aránya kevesebb, mint a régió területi egység tekintetében. Az öregedési index vonatkozásában a 4. táblázat azt prezentálja, hogy a településen a gyermekkorúakra kevesebb időskorú jut, mint a régióban. A gyermeknépesség és az idős népesség eltartottsági rátája megmutatja, hogy az aktív korúakkal összehasonlítva az adott korcsoportot, kevesebb gyermekkorú vagy időskorú jut a korcsoportok vizsgálata során. A település a 4. táblázatban származtatott mutatók átlaga 1,85%-kal térnek el a régió mutatóinak átlagához képest. 5. táblázat 34


Viszonyszám képzés a megye adataihoz képest a 2013. évi adatok alapján, % Mutatók

Szikszó

18-év alattiak aránya az össznépességből 18-59 év közöttiek aránya az össznépességből 60- év felettiek aránya az össznépességből Öregedési index Gyermeknépesség eltartottsági ráta Idős népesség eltartottsági ráta ÁTLAG =101,44 % Forrás: Saját számítás a KSH adatai alapján

94,75 100,87 102,21 107,10 95,01 102,02

Borsod-AbaújZemplén megye 100 100 100 100 100 100

Az 5. táblázat a település adott mutatóit a megye mutatóival hasonlítottuk össze. A település össznépességéből kevesebb a 18 éven aluliak aránya, mint a megyében. Ez azt jelenti, hogy Szikszó településen a fiatalkorúak száma alacsonyabb az össznépességhez viszonyítva, mint a régióban. A településen mind a 18-59 év közöttiek mind a 60 év felettiek aránya magasabb az össznépességhez viszonyítva, mint a megyében. A 60 év felettiek aránya az össznépességhez viszonyítva a legmagasabb a korcsoporti bontást bemutató mutatók között. Ezt az idős népesség eltartottsági rátájának értéke is igazolja. A megye területi egységhez viszonyított öregedési index, mind az ország mind a régió területi egységekhez viszonyított eredményeknél magasabb. Jelen esetben a település öregedési indexe 7,1%-kal magasabb, mint a megye eredménye. Az 5. táblázatban szemléltetett mutatók átlaga 1,44%-kal meghaladja a megye származtatott eredményeinek átlagát. 6. táblázat Viszonyszám képzés a járás adataihoz képest a 2013. évi adatok alapján, % Mutatók 18-év alattiak aránya az össznépességből 18-59 év közöttiek aránya az össznépességből 60- év felettiek aránya az össznépességből Öregedési index Gyermeknépesség eltartottsági ráta Idős népesség eltartottsági ráta ÁTLAG =112,82 %

Szikszó 79,03 102,37 117,67 146,90 79,88 117,31

Szikszói Járás 100 100 100 100 100 100

Forrás: Saját számítás a KSH adatai alapján Ahogy a 6. táblázat alapján látható, Szikszó településen az össznépességhez viszonyított 18 éven aluliak arányának értéke alacsonyabb, mint a járás települései tekintetében. Szikszón a 18-59 éves korúak aránya az össznépességhez viszonyítva 2,37%-kal magasabb a járáshoz viszonyítva.

35


2013-ban a KSH adatai alapján láthatjuk, hogy a 60 év felettiek aránya az össznépességhez viszonyítva magasabb 17,67%-kal, mint a járás eredménye. Látható, hogy a járás értékéhez viszonyított eredmény magasabb, mint a korábban a területi egységekhez származtatott eredmény. A település és a járás adata közötti párhuzam vonás eredményeképpen megállapíthatjuk, hogy a település öregedési indexe 46,9%-kal magasabb, mint a járás öregedési indexe. A gyermeknépesség eltartottsági rátája 20,12%-kal alacsonyabb, mint a járás értéke. Az idős népesség eltartottsági rátája 17,31%-kal magasabb, mint a viszonyítás alapját képző területi egység eredménye. A területi egységek összehasonlításából láthatjuk, hogy két mutató nem éri el a járás adatait, ez a két mutató pedig a gyermekkorúak eltartottsági rátája, és a 18 év alattiak aránya az össznépességből. A többi mutató meghaladja a viszonyítás alapját képző eredmény. A hat KSH adatokból származtatott mutatók átlaga 12,82%-kal magasabb, mint a viszonyítás alapját képző területi egység adatainak átlaga. 1.7.1.4 Családi állapot Borsod-Abaúj-Zemplén megyében „a 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerinti összetételében évtizedek óta érvényesülő tendencia a házasok arányának csökkenése, amit mindkét nemnél a hajadonok, nőtlenek, az elváltak és az özvegyek hányadának növekedése kísér. A 2011. évi népszámlálás adatai alapján a megye népességének 32 százaléka nőtlen, illetve hajadon, 44 százaléka házas, 13 százaléka özvegy, 11 százaléka elvált családi állapotú volt. A házasok aránya 2001-hez képest 10 százalékponttal csökkent (egyrészt a házasságkötési kor kitolódott, másrészt egyre többen választották az élettársi kapcsolatot, valamint a szingli életformát). A nőtlenek, hajadonok hányada 6,9 százalékponttal emelkedett. (A népességcsökkenés ellenére az ilyen családi állapotú személyek száma 22 százalékkal nőtt.) Az elváltak részesedése 3,1 százalékponttal bővült. A nőtlenek és hajadonok aránya a 70 éves és idősebb korosztályok kivételével mindenhol emelkedett, a házas családi állapotúaké szinte minden korcsoportban – a 75 éves és idősebbek kivételével – csökkent. 2001–2011 között a házasok aránya a 20–24 éveseknél 19 százalékról 4,8 százalékra, a 25–29 éveseknél 52 százalékról 21 százalékra, a 30–34 éveseknél 70 százalékról 43 százalékra esett vissza. Az elváltak aránya a 34 évnél idősebb korosztályok mindegyikében emelkedett.” (KSH 2011. évi népszámlálás)

36


7%

9%

28%

12%

44%

Nőtlen, hajadon

Házas

Özvegy

Elvált

Élettársi kapcsolatban élő

3. ábra 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerint (2011. évi népszámlálás) Forrás: Saját ábra KSH adatai alapján A fenti ábra alapján láthatjuk Szikszó településen a 15 éves és idősebb népesség családi állapotát a 2011. évi népszámlálás során feljegyzett adatok alapján. Láthatjuk, hogy a 15 évesnél idősebb népesség 44%-a házas családi állapotú volt 2011-ben, 28%-a nőtlen, hajadon, 12%-a özvegy, 9%-a a népességnek elvált és 7%-a a népességnek élettársi kapcsolatban élt. 1.7.1.5 Nemek aránya 3500 3000

3160 2902

3135 2853

3132 2836

3128 2828

3092 2802

3101 2767

3038 2691

2992 2645

2919 2551

2881 2514

2983 2671

2955

2928

2627

2586

2500 2000 1500 1000 500 0 2001. év

2002. év

2003. év

2004. év

2005. év

2006. év

2007. év

2008. év

2009. év

2010. év

2011. év

2012. év

2013. év

Lakónépességből a nők száma az év végén (a népszámlálás végleges adataiból továbbvezetett adat) (fő) Lakónépességből a férfiak száma az év végén (a népszámlálás végleges adataiból továbbvezetett adat) (fő)

4. ábra Szikszó település lakosságának nemek szerinti megoszlása 2013. évi adatatok alapján (fő) Forrás: KSH 37


A 4. ábra 2001 és 2013 közötti időszak viszonylatában szemlélteti Szikszó település lakónépességének nemek szerinti megbontását. Megállapíthatjuk, hogy Szikszó településen a nők aránya magasabb, mint a férfiaké. A 2000-es évek elején a nők aránya a lakónépességhez viszonyítva magasabb volt, mint a 2000-es évek végén.

7. táblázat Nem szerinti fejlettség mutatói 2013. évi adatok alapján, %

Mutatók

Szikszó

Szikszói Járás


Északmagyarországi régió

Magyarország

47,65

47,59

47,62

52,35

52,41

52,38

Férfiak aránya az 46,90 48,25 összlakosságból Nők aránya az 53,10 51,75 összlakosságból Forrás: Saját számítások a KSH adatai alapján

A 7. táblázat szemlélteti a nem szerinti fejlettségi mutatókat a 2013. évi adatok alapján öt területi egység vonatkozásában. Látható, hogy a településen a nemek szerinti megoszlása a lakosságból követi a területi egységek trendjét, a nők aránya magasabb az összlakosságból minden területi egység tekintetében. A település vonatkozásában a nemek arányának megoszlását vizsgálva láthatjuk, hogy nagyobb eltérés figyelhető meg, mint a területi egységek dimenziójában. Míg a településen az összlakosságból a férfiak aránya 46,9%, addig a nők aránya 53,1%-ot tesz ki. A járás összlakosságából a férfiak aránya 48,25%-ra tehető, a nők aránya 51,75%-ot képvisel. A megye nemek szerinti megoszlása a nők tekintetében 52,35%, a férfiak tekintetében 52,35%. A régió összlakosságából a nők 52,41%-ot a férfiak 47,49%-ot jelentenek. Az ország összlakosságának nemek szerinti megoszlását illetően a nők 52,38%-kal a 47,64%-kal vannak jelen. Az 7. táblázat alapján megállapíthatjuk, hogy míg 2001-ben Szikszó településen a nők összlakossághoz viszonyított aránya 52,13%, a férfiak összlakossághoz viszonyított aránya 47,87% volt, 2013-ra ez az arány nem fordult meg és nem változott jelentős mértékben, hiszen a 2013. évi adatok alapján a nők aránya az összlakosságból 53,1% és a férfiak aránya 46,9%-ra változott. A több, mint 10 év alatt a nők megoszlása csupán 0,97 százalékponttal növekedett, a férfiak aránya pedig ugyan ennyivel csökkent. 8. táblázat Viszonyszám képzés az ország adataihoz képest a 2013. évi adatok alapján, % Mutatók Férfiak aránya az összlakosságból

Szikszó

Magyarország

98,49

100

Nők aránya az összlakosságból

101,37

100

ÁTLAG =99,93 % Forrás: Saját számítások a KSH adatai alapján

38


A 8. táblázat a település származtatott mutatóit az ország átlagához viszonyítottuk, a kapott eredmények azt szemléltetik, hogy a település lakosságából a férfiak aránya nem éri el az ország adataiból számított eredményt. A férfiak aránya 98,49%-kot, a nők aránya 101,37%-ot érnek el Magyarország területi egységhez viszonyítva, amely értékek azt jelentik, hogy a településen a férfiak eloszlása 1,51%-kal az ország eredménye alatt van, míg a nők megoszlása ugyanennyivel magasabb a viszonyítás alapját jelentő területi egységhez képest. Összességében láthatjuk, hogy az ország átlagához képest a település nemek szerinti megoszlási mutatói 0,07%-kal kevesebb értéket vesznek fel. 9. táblázat Viszonyszám képzés a régió adataihoz képest a 2013. évi adatok alapján, % Mutatók

Szikszó


Férfiak aránya az összlakosságból

98,55

100

Nők aránya az összlakosságból

101,32

100

ÁTLAG =99,93 % Forrás: Saját számítások a KSH adatai alapján A 9. táblázatban a település származtatott mutatóit az Észak-magyarországi régió átlagához viszonyítottuk, a kapott eredmények azt szemléltetik, hogy a település lakosságából a férfiak aránya nem éri el a régió adataiból számított eredményt. A férfiak aránya 98,55%-kot, a nők aránya 101,32%-ot érnek el a régió területi egységhez viszonyítva, amely értékek azt jelentik, hogy a településen a férfiak eloszlása 1,45%-kal a régió eredménye alatt van, míg a nők megoszlása 1,32%-kal magasabb a viszonyítás alapját jelentő területi egységhez képest. Összességében láthatjuk, hogy az Észak-magyarországi régió átlagához képest a település nemek szerinti megoszlási mutatói 0,07%-kal kevesebb értéket vesznek fel. 10. táblázat Viszonyszám képzés a megye adataihoz képest a 2013. évi adatok alapján, % Mutatók

Szikszó

Férfiak aránya az összlakosságból 98,43 Nők aránya az összlakosságból 101,43 ÁTLAG =99,93 % Forrás: Saját számítások a KSH adatai alapján

Borsod-AbaújZemplén megye 100 100

A 10. táblázatban a viszonyítás alapja Borsod-Abaúj-Zemplén megye. Az összehasonlítás során kapott eredmények azt szemléltetik, hogy a település lakosságából a férfiak aránya 98,43%kot, a nők aránya 101,43%-ot érnek el a megye területi egységhez viszonyítva, amely értékek azt jelentik, hogy a településen a férfiak eloszlása 1,57%-kal a megye eredménye alatt van, míg a nők eloszlása 1,43%-kal meghaladja a megye eredményét.

39


Összességében láthatjuk, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megye átlagához képest a település nemek szerinti megoszlási mutatói 0,07%-kal kevesebb értéket érnek el. 11. táblázat Viszonyszám képzés a járás adataihoz képest a 2013. évi adatok alapján, % Mutatók Szikszó Férfiak aránya az összlakosságból 97,20 Nők aránya az összlakosságból 102,61 ÁTLAG =99,91 % Forrás: Saját számítások a KSH adatai alapján

Szikszói járás 100 100

A 11. táblázatban a település nemek szerinti megoszlását a Szikszói járáshoz viszonyítottuk. Az összehasonlítás során kapott eredmények bemutatják, hogy a település lakosságából a nők aránya 102,51%-ot, a férfiak aránya 97,2%-kot érnek el, amely értékek azt jelentik, hogy a településen a férfiak eloszlása 2,8%-kal a járás eredménye alatt van, míg a nők eloszlása 2,61%-kal meghaladja azt. Összességében láthatjuk, hogy a Szikszói járás átlagához képest a település nemek szerinti megoszlási mutatói 0,09%-kal kevesebb értéket érnek el. A kapott eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy a településen a nekem szerinti megoszlás minden területi egységhez viszonyítva átlagosan alacsonyabb értéket ér el. Három területi egység, azaz Magyarország, Észak-magyarországi régió, Borsod-Abaúj-Zemplén megye vonatkozásában átlagosan hasonló értéket ér a település mutatóinak átlaga. Szikszó járáshoz viszonyítva alacsonyabb értéket ér el, nagyobb az eltérés a többi területi egységhez képest. 1.7.1.6 Népmozgalom 12. táblázat A népmozgalom meghatározására szolgáló mutatók a természetes fogyás, szaporodás tükrében a 2013. év adatai alapján, %

Mutatók

Magyarors zág

Északmagyarorszá gi régió

Élveszületések száma 8,98 9,32 1000 lakosra vetítve Halálozás száma 1000 12,84 14,11 lakosra vetítve Természetes -3,86 -4,79 szaporodás, fogyás Forrás: Saját számítások a KSH adatai alapján


Szikszói járás

Szikszó

9,85

13,58

7,62

14,27

14,80

14,87

-4,41

-1,21

-7,25

A 12. táblázatban 1000 főre vetítettük az élve születések és halálozások számát a 3 mutató számítása során. A táblázatban látható, hogy Magyarországon 1000 főre vetítve 2013-ban 8,98 élve születés történt és 12,84 halálozás. Az Észak-magyarországi régióban ez a szám már jóval kevesebb, 1000 lakosból 9,32 született élve és 14,11 halálozott el. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1000 lakosból 9,85 lakos született élve, 14,27 halálozott el. A Szikszói járás területi 40


egységet vizsgálva láthatjuk, hogy a 2013. évi adatok alapján a 1000 lakosra 13,58 élve születés és 14,80 halálozás történt. Szikszó településen a mutatókat megvizsgálva észre vehetjük, hogy a halálozás az élve születés közel kétszeresét érte el 2013-ban. Mivel mindenhol negatív értékeket vett fel az élve születés és halálozás számának a különbsége, így természetes fogyásról beszélhetünk, melynek a legmagasabb értéke a városban figyelhető meg. 13. táblázat Viszonyszám képzés az ország adataihoz képest a 2013. évi adatok alapján, % Mutatók Szikszó Élveszületések száma 1000 lakosra 84,83 vetítve Halálozás száma 1000 lakosra vetítve 115,86 Természetes fogyás 188,12 ÁTLAG =129,6 % Forrás: Saját számítások a KSH adatai alapján

Magyarország 100 100 100

A 13. táblázatban Magyarország területi egységhez viszonyítottuk a település természetes szaporodás, fogyás eredményét meghatározó mutatóit. A település 2013. évi adatai alapján számított élve születések száma 1000 lakosra vetítve mutató esetében 84,83%-ot jelent, ez azt eredményezi, hogy az élve születések aránya 15,17%-kal alacsonyabb, mint az országban. Nagy a városban halálozás száma, a táblázatban számított 1000 lakosra vetített halálozási mutató 115,86%-ot vett fel, mely érték az országos eredményt 15,86%-kal haladja meg. Magas a természetes fogyás, mely majdnem duplája az országoshoz viszonyítva (88,12%-kal haladja meg). A 3 mutatóból számított számtani átlag is magas, melyről leolvasható, hogy összességében a város 29,6%-kal haladja meg a mutatók tekintetében az országos adatokat. 14. táblázat Viszonyszám képzés a régió adataihoz képest a 2013. évi adatok alapján, % Mutatók

Szikszó

Élveszületések száma 1000 lakosra vetítve 81,77 Halálozás száma 1000 lakosra vetítve 105,42 Természetes fogyás 151,40 ÁTLAG =112,86 % Forrás: Saját számítások a KSH adatai alapján (T-STAR)

Észak-magyarországi régió 100 100 100

A 14. táblázat jól mutatja, hogy a KSH 2013. évi adatai alapján Szikszó településen az élve születések mutató tekintetében számított eredmény 18,23%-kal kevesebb a régióhoz viszonyítva és 5,42%-kal meghaladja a halálozásokat vizsgálva.

41


A településen a természetes fogyás mutató értéke 51,4%-kal haladja meg a régiós átlaghoz hasonlítás alapját képező értéket, ez azt jelenti, hogy a település lakosságához viszonyított természetes fogyás mutató majdnem kétszerese a régió mutatójának, tehát a település lakossága majdnem kétszer olyan gyorsan fogy, mint a régió területi egységen lakó népesség tekintetében. A 3 mutató számtani átlagából láthatjuk, hogy a településen az adott mutatócsoport értékeinek átlaga 12,86%-kal magasabb értéket vesz fel a régió átlagával összehasonlítva. 15. táblázat Viszonyszám képzés a megye adataihoz képest a 2013. évi adatok alapján, % Mutatók

Szikszó

Élveszületések száma 1000 lakosra vetítve 77,29 Halálozás száma 1000 lakosra vetítve 104,22 Természetes fogyás 164,32 ÁTLAG = 115,27 % Forrás: Saját számítások a KSH adatai alapján

Borsod-AbaújZemplén megye 100 100 100

A 15. táblázatban a megyéhez viszonyítottuk a népmozgalmi mutatókat. A természetes fogyás 64,32%-kal magasabb eredményt mutat a megyével összevetve. Az élve születési mutató értéke 22,71%-kal marad a megyei átlag alatt, míg a halálozás száma 1000 lakosra vetítve 4,22%-kal haladja meg azt. A mutatókat összeegyeztetve a számtani átlag alapján elmondható, hogy 15,27%-kal haladja meg a város átlaga a megye átlagát. 16. táblázat Viszonyszám képzés a járás adataihoz képest a 2013. évi adatok alapján, % Mutatók Szikszó Élveszületések száma 1000 lakosra 56,07 vetítve Halálozás száma 1000 lakosra vetítve 100,49 Természetes szaporodás, fogyás 597,58 ÁTLAG = 251,38 % Forrás: Saját számítások a KSH adatai alapján

Szikszói járás 100 100 100

A járás adataihoz viszonyított számítást a 16. táblázat prezentálja. A természetes fogyás majdnem hatszorosa a járás eredményével összevetve. Az élve születések 43,93%-kal maradnak el a járás átlagához képest, míg a halálozás száma 1000 lakosra vetítve csupán 0,49%-kal haladja meg azt. A mutatókat összeegyeztetve a számtani átlag alapján elmondható, hogy 151,38%-kal haladja meg a város átlaga a járás átlagát. Mindent összevetve a város halálozási arányának és élve születési arányának trendje megegyezik a megyei, régiós és országos tendenciával. A természetes fogyás mértéke az

42


ország értékét 88%-kal, a régió értékét 51,4%-kal, a megye értékét 64,3%-kal haladja meg és a járás értékének közel hat szorosa. A népmozgalmat nem csak az élve születés és halálozás határozza meg, hanem az el- és odavándorlás is. A következő táblázatokban ezeket vizsgáltuk és állítottuk párhuzamba a területi egységek vonatkozásában. 17. táblázat A népmozgalom meghatározására szolgáló mutatók a vándorlások tükrében a 2013. év adatai alapján, %

Mutatók

Magyarország


Odavándorlások 1000 lakosra 46,02 46,63 vetítve Elvándorlások 1000 46,02 51,75 lakosra vetítve Vándorlási 0 -5,11 különbözet Forrás: Saját számítások a KSH adatai alapján


Szikszói járás

Szikszó

44,48

46,01

45,16

50,25

59,66

48,06

-5,77

-13,64

-2,90

A 17. táblázat tartalmazza a vizsgált területi egységek értékeit a népmozgalmi adatokat meghatározó oda- és elvándorlás, azaz a vándorlási különbözet meghatározására szolgáló mutatócsoport eredményeit. A táblázat adatai a belföldi vándorlásokat mutatják, ezért az országos vándorlási különbözet 0 értéket vesz fel. A táblázat alapján látható, hogy a területi egységekre jellemző az elvándorlás. A kapott eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy az Borsod-Abaúj-Zemplén megye vándorlási különbözete a legmagasabb és a település vándorlási különbözete a legalacsonyabb. A településről a KSH 2013. évi adatai alapján összesen 265 fő vándorolt el, mely a Magyarországon belüli vándorlásokhoz 0,58%-kal járul hozzá. A város el- és odavándorlási mutatói magasnak mondhatók a megye területi egység mutatójával egyeztetve, a többi területi egység mutatóját nem éri el a számított eredmény. 18. táblázat Viszonyszám képzés az ország átlagához képest a 2013. évi adatok alapján, % Mutatók Szikszó Odavándorlások 1000 lakosra vetítve 98,12 Elvándorlások 1000 lakosra vetítve 104,42 Vándorlási különbözet ÁTLAG = 101,27% Forrás: Saját számítások a KSH adatai alapján 43

Magyarország 100 100 -


Az ország területi egységhez viszonyított mutatók átlaga a 18. táblázatban látható. Megfigyelhető, hogy a város adatait és ország adatait összevetve a városban bekövetkezett odavándorlások aránya alacsonyabb (1,88%-kal) az országoshoz képest. Az elvándorlási értéket mutató eredmény 4,42%-kal haladja meg az ország értékét. A vándorlási különbözet tekintetében nem számoltam százalékot, mivel a mutató csoport esetében a belföldi vándorlásokat vizsgáltam, az országban az el-és odavándorlás aránya kiegyenlített, míg a városban ez az elvándorlás részére pozitív arányt mutat. Magyarország átlagához képet a település adatainak számtani átlaga a táblázatban vizsgált népmozgalmi mutatócsoport tekintetében 1,27%-kal magasabb eredményt mutat. 19. táblázat Viszonyszám képzés a régió átlagához képest a 2013. évi adatok alapján, % Mutatók Szikszó Odavándorlások 1000 lakosra vetítve 96,84 Elvándorlások 1000 lakosra vetítve 92,88 Vándorlási különbözet ÁTLAG = 94,86 % Forrás: Saját számítások a KSH adatai alapján

Észak-Magyarország régió 100 100 -

A régió adataihoz való viszonyítást a 19. táblázat mutatja be jelentették a 100%-ot, a város adatai 3,16%-kal alacsonyabbak a regionális adatokat az odavándorlások számával (96,84%), míg az elvándorlások 7,12%-kal alacsonyabbak a kettő területi egységet összehasonlítva. A 2 mutató esetében a régió átlagához viszonyított számtani átlag értéke 94,86% lett, ami azt jelenti, hogy 5,14%-kal alacsonyabb összességében a város átlaga a régió átlagánál. 20. táblázat Viszonyszám képzés a megye adataihoz képest a 2013. évi adatok alapján, % Mutatók

Szikszó

Odavándorlások 1000 lakosra vetítve 101,52 Elvándorlások 1000 lakosra vetítve 95,64 Vándorlási különbözet ÁTLAG =98,58 % Forrás: Saját számítások a KSH adatai alapján

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 100 100 -

A 20. táblázat a megye adatai jelentették a 100%-ot, Szikszó település eredménye 1,52%-kal haladta meg a megyei adatot az odavándorlások számát illetően, mely a KSH 2013. évi adatai alapján 30 025 főt jelentett a megyében. Az elvándorlások vonatkozásában 4,36%-kal alacsonyabb a város esetében számított érték a megye eredményéhez hasonlítva. A 2 mutató esetében is számoltam számtani átlagot, melynek értéke 98,58% lett, ami azt jelenti, hogy 1,42%-kal alacsonyabb a népmozgalmi mutatócsoport két mutatója esetében a város átlaga a megye átlagánál. 44


21. táblázat Viszonyszám képzés a járás adataihoz képest a 2013. évi adatok alapján, % Mutatók Szikszó Odavándorlások 1000 lakosra vetítve 98,14 Elvándorlások 1000 lakosra vetítve 80,56 Vándorlási különbözet ÁTLAG =89,35 % Forrás: Saját számítások a KSH adatai alapján

Szikszói járás 100 100 -

A járás területi egységhez viszonyított mutatók adatait a 21. táblázat prezentálja. A járás adatai jelentették a 100%-ot, Szikszó település eredménye 1,86%-kal maradt el a járás adataihoz képest az odavándorlások számát illetően. Az elvándorlások vonatkozásában 19,44%-kal alacsonyabb a város esetében számított érték a járás eredményéhez viszonyítva. A 2 mutató esetében is számoltam számtani átlagot, melynek értéke 89,56% lett, ami azt jelenti, hogy 10,65%-kal alacsonyabb a népmozgalmi mutatócsoport két mutatója esetében a város átlaga a járás átlagánál. Összességében megállapítható, hogy a népmozgalmi mutatók közül az el- és odavándorlási mutatócsoportban kapott eredmények közül a város átlaga meghaladja az ország átlagát. A népmozgalmi mutatókat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a város természetes szaporodás, fogyás tekintetében átlagosan meghaladja a területi egységek átlagát, míg a vándorlási különbözet alapján a területi egységek átlaga magasabb a város átlagánál.

45


1.7.1.7 Nemzetiségi összetétel 8,3 Össesen 2011 3,4 4,1 4,3

Összesen 2001

12,9

2,2 1,2 1,4 3,2

Hazai nemzeti kisebbséghez tartozó népesség aránya (%) (romák nélkül) - 2011

0,4 0,2 0,8

Hazai nemzeti kisebbséghez tartozó népesség aránya (%) (romák nélkül) - 2001

2,3

A cigány (romani, beás) etnikai kisebbséghez tartozó népesség aránya (%) 2011

3,2

A cigány (romani, beás) etnikai kisebbséghez tartozó népesség aránya (%) 2001 Szikszó

20,8

6,3 6,4

2 0

6,1 4,9

19,6

3 3,3 5

12,7

10

15

20

25

Szikszói Járás Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járásközpontok Magyarország

5. ábra A nemzetiségek aránya 2001 és 2011 években (%) Forrás: Saját ábra a TEIR adatai alapján Az 5. ábra négy területi egység vonatkozásában mutatja be a 2001-ben és a 2011-ben tartott népszámlálási adatokat a nemzetiségi megoszlást illetően. A népszámlálások között eltelt 10 év intervallumban mind a négy területi egység, azaz Magyarország, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, a Szikszói Járás és Szikszó település adataiban növekvő tendencia figyelhető meg. Magyarországon 2001-hez képest a hazai nemzeti kisebbséghez tartozó népesség arányában 0,9 százalékpontos növekedés következett be, míg a megyei járásközpontokat vizsgálva 0,6 százalékpontos növekedés, a Szikszói járás eredményét tekintve pedig 1 százalékpontos növekedés következett be. Szikszó településen a 2001. évi népszámlálás adataihoz viszonyítva 0,8 százalékpontos növekedés figyelhető meg 2011-re. Megfigyelhető, hogy a legnagyobb növekedés elsősorban a járás, majd a település, az ország és a megye területi egységek tekintetében következett be. A cigány etnikai kisebbséghez tartozók aránya a lakosságból a 2001. évi népszámlálás során, Magyarországon 2%, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 3,3%, Szikszói járás területén 12,7% és Szikszó településen 3% volt. Mely mutatók a népszámlálások között eltelt idő alatt Magyarországon 1,2 százalékpontos növekedést, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1,6 százalékpontos növekedést, a járás területén 6,9 százalékpontos növekedést és Szikszó településen 3,1 százalékpontos növekedést jelentett. A településen a 2011. évi népszámlálás során a település lakosságából 91,06%, azaz 5104 fő vallotta magát magyar nemzetiségűnek. A lakosság 6,14%-a cigány (romani, beás), 0,16%-a 46


lengyel, 0,62%-a német, 0,07%-a román, 1,2%-a ruszin, 0,11%-a ukrán, 0,62%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát. 1.7.1.8 Képzettség

Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában - Népszámlálás 2011

19 19,3

8,6

Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában - Népszámlálás 2001

14,2 12,7 13,9

5,3

9,1 9,4 10,9

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül - Népszámlálás 2011

24,8

13 15,9 17,5

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül - Népszámlálás 2001 Egyetemi, főiskolai, egyéb oklevéllel, mint legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők a 7 éves és idősebbek arányában (%) - 2011

15,5 15,6

6,5

Egyetemi, főiskolai, egyéb oklevéllel, mint legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők a 7 éves és idősebbek arányában (%) - 2001

3,9

11,3 9,8 10,6

7 19,5 18,2 19,6 19,6

Érettségi nélküli középfokú végzettséggel, mint legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők a 7 éves és idősebbek arányában (%) - 2011

21,1 20,6 20,3 20,9

Érettségi nélküli középfokú végzettséggel, mint legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők a 7 éves és idősebbek arányában (%) - 2001

27,5

Érettségivel mint legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők a 7 éves és idősebbek arányában (%) - 2011

19,7

13,9

24,6

19,5 25 23,2

Legfeljebb általános iskola 8. osztályát végzettek a 7 éves és idősebbek arányában (%) - 2011

32,5

26

Legfeljebb általános iskola 8. osztályát végzettek a 7 éves és idősebbek arányában (%) - 2001

23,6

26,3

25,8 0

5

10

Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járásközpontok

6. ábra A lakosság képzettsége Forrás: Saját ábra a TEIR adatai alapján

47

31

27,8

20,5

Érettségivel mint legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők a 7 éves és idősebbek arányában (%) - 2001

Magyarország

34

22,9

15

20

Szikszói járás

25

29,2

30 Szikszó

35


A 6. ábra négy területi egység tekintetében mutatja be a lakosság képzettségét a 2001. évi és a 2011. évi népszámlálások során feljegyzett adatok alapján. Az ábra bemutatja a lakosság korcsoportok vonatkozásában származtatott iskolai végzettségeket. A TEIR adatait vizsgálva a 7 éves és idősebb korú lakoshoz, több legmagasabb iskolai végzettséget elért lakost viszonyítottunk úgy, mint a legfeljebb 8. évfolyamot elvégzett lakosok számát, az érettségivel, mint a legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezőket, az érettségivel nem rendelkező középiskolai végzettséggel rendelkezőket és az egyetemi, főiskolai és egyéb oklevéllel, mint legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezőket. Megfigyelhetjük, hogy a 2001 és 2011 között eltelt közel 10 év alatt a 7 éves és idősebbek arányában, a népszámláláskor feljegyzett adatokban két területi egység (Magyarország és Borsod-Abaúj-Zemplén megye) adatában csökkenés és két területi egység adatában növekedés következett be. Magyarországon az elmúlt 10 év alatt 1,3 százalékpontos csökkenés következett be a legfeljebb általános iskola 8. osztályát végzettek arányában a 7 és idősebbek arányához viszonyítva a TEIR adatai alapján. 2001-ben 26,3% volt az arányuk a legfeljebb általános iskola 8. osztályát végzettek arányában a 7 és idősebbek arányához viszonyítva, 2011-ben ez az arány 25%-ra csökkent. Szintén csökkenés figyelhető meg a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járásközpontok adatait tekintve, mely mutató értékében a TEIR adatai alapján a 10 év alatt 0,4 százalékpontos csökkenés következett be. 2001-ben a legfeljebb általános iskola 8. osztályát végzettek aránya 23,6% volt a 7 és idősebbekhez viszonyítva, míg ez az érték 2011-ben a népszámlálás adataiból számítva 23,2%-ra csökkent. A TEIR adatai alapján Szikszó járás területi egység vonatkozásában 2001-ben a legfeljebb általános iskola 8. osztályát végzettek aránya a 7 és idősebbekhez viszonyítva 29,2% volt, mely érték 2011-ben 32,5%-ra emelkedett, mely a 10 év alatt 3,3 százalékpontos növekedést jelentett. Szikszó településen szintén növekedés figyelhető meg, mely növekedés a járás adataihoz viszonyítva alacsonyabb emelkedést jelentett az elmúlt 10 év vonatkozásában. Láthatjuk a képzettséget bemutató ábra alapján, hogy a településen a 2001. évi népszámláláskor feljegyzett adatokból származtatott mutató értéke 25,8%, míg 2011-ben 26%-ra emelkedett, mely 0,2 százalékponttal magasabb érték, mint a 2001. évi népszámlálás vonatkozásában számított eredmény. A 7 és idősebb korú lakossághoz viszonyítottuk az érettségi nélküli középfokú végzettséggel rendelkezőket, melyet a 6. ábra prezentál. Láthatjuk, hogy a négy területi egység vonatkozásában minden területi egység adataiban csökkenés következett be az elmúlt 10 évben, azaz a két népszámlálás között. Magyarországon a 2001. évi népszámlálás adatai alapján az érettségi nélküli középfokú végzettségűek aránya a 7 és idősebb korú lakosságból 21,1% volt, mely érték 2011-re 19,5%ra csökkent, mely 0,6 százalékpontos csökkenést jelentett. 48


Borsod-Abaúj-Zemplén megye járás központjainak adatát vizsgálva láthatjuk, hogy a TEIR adatai között feldolgozott 2001. évi és 2011. évi népszámláláskor feljegyzett eredmények a 10 év alatt 2,4 százalékpontos csökkenést eredményezett. Míg 2001-ben az érettségi nélküli középfokú végzettségűek aránya a 7 és idősebb korú lakosságból 20,6%-ot jelentett, addig 2011-ben 18,2%-ot ért el az érettségi nélküli középfokú végzettségűek aránya a 7 és idősebb korú lakosságból. A Szikszói járás területi egységet vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a népszámlálások között eltelt 10 év alatt az érettségi nélküli középfokú végzettségűek aránya a 7 és idősebb korú lakosságból 0,7 százalékpontot csökkent. 2001-ben az érettségi nélküli középfokú végzettségűek aránya a 7 és idősebb korú lakosságból 20,3%, 2011-ben az érettségi nélküli középfokú végzettségűek aránya a 7 és idősebb korú lakosságból 19,6% volt a népszámlálásokkor feljegyzett adatok alapján. Szikszó településen az érettségi nélküli középfokú végzettségűek aránya a 7 és idősebb korú lakosságból 2001-ben 20,9%-ot jelentett, 2011-ben 19,6%-ot, mely 1,3 százalékpontos csökkenést eredményezett. A TEIR adatai alapján az érettségivel rendelkező lakosok számát a 7 és idősebb korú lakosokhoz viszonyítva láthatjuk, hogy minden területi egység tekintetében növekedés következett be a népszámlálások között eltelt idő alatt. Magyarországon a 2001-ben feljegyzett adatok alapján számított mutató értéke 20,5% volt, míg 2011-ben a feljegyzett adatokból számított mutató értéke 27,5%-ot ért el, mely 7 százalékpontos növekedést jelentett. Borsod-Abaúj-Zemplén megye járás központjainak adatait megfigyelve láthatjuk, hogy 2001ben 24,6%-ot jelentett az érettségivel rendelkező lakosok aránya a 7 és idősebb korú lakosokból, mely eredmény 2011-re 6,4 százalékpont emelkedést, azaz 31%-ot ért el. A Szikszói járás vonatkozásában 2001-ről 2011-re az érettségivel rendelkező lakosok aránya a 7 és idősebb korú lakosokból 5,8 százalékpont emelkedést ért el, így 19,7%-ra emelkedett 13,9 %-ról. Szikszón az érettségivel rendelkező lakosok aránya a 7 és idősebb korú lakosokhoz viszonyítva 19,5%-ról (2001. évi népszámlálás adataiból származtatva) 27,8%-ra (2011. évi népszámlálás adataiból származtatva) növekedett, mely 8,3 százalékpont növekedést jelentett a 10 év alatt. A 7 és idősebb korú lakosság számához viszonyított egyetem, főiskola vagy más oklevéllel rendelkezők számának arányát vizsgálva láthatjuk, hogy szintén minden területi egység vonatkozásában növekedés következett be. A legnagyobb növekedést Magyarország területi egység érte el, mely 5,7 százalékpont emelkedést jelentett a 10 év alatt, majd Borsod-Abaúj-Zemplén megye járás központjainak adatai érték el, mely 5 százalékpont növekedést jelentett. A harmadik helyen Szikszó település áll, melynek 4,3 százalékpont növekedést sikerült elérnie az elmúlt népszámlálások között eltelt idő alatt. A négy területi egységet vizsgálva a legkevesebb növekedés a Szikszói járás adatában következett be, mely 2,6 százalékpontot jelentett. 49


A 6. ábra azt is szemlélteti, hogy az aktív korú lakosságon belül a lakosság hány százalékának van általános iskolai legmagasabb végzettsége. Láthatjuk, hogy a két népszámlálás között eltelt 10 évben csökkent az általános iskolai végzettséggel, mint legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül. A legnagyobb arányú csökkenés Szikszó településen következett be, mely 9,9 százalékpontos csökkenést jelentett. Szikszói járás területi egység eredményében bekövetkezett csökkenés áll a második helyen a négy területi egység összehasonlításában, a járás eredményében 9,2 százalékpontos csökkenés következett be, majd Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járásközpontok eredménye következik, amely adataiban 6,6 százalékpontos esés figyelhető meg. Magyarország áll az utolsó helyen, az adatait vizsgálva láthatjuk, hogy 6,5 százalékpontos csökkenés történt. A 25 és idősebb korú lakosok között azt is vizsgáltuk, hogy a lakosok hány százaléka rendelkezik felsőfokú legmagasabb iskolai végzettséggel. A két népszámlálás között eltelt 10 évben Magyarországon a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a 25 év felettiek közül 6,3 százalékponttal, a járás központok tekintetében 5,4 százalékponttal, a járás adatait tekintve 3,3 százalékponttal, a településen 5,1 százalékponttal emelkedett. Összességében a képzettségen belül vizsgált mutatókat tekintve láthatjuk, hogy a település lakosságának képzettségét párhuzamba hozva a területi egységekhez, a 2011. évi adatok tekintetében a 7 és idősebb lakosokhoz viszonyítva, a 8. osztállyal rendelkező legmagasabb iskolai végzettségű lakosok arányát tekintve a legmagasabb értéke a járásnak van, mely 32,5%, majd az országnak 26,3%, a településnek 26% és a megyének 23,2%. Az érettségi nélküli középfokú iskolai végzettségűek arányát párhuzamba hozva a területi egységekhez, a 2011. évi adatok tekintetében a 7 és idősebb lakosokhoz viszonyítva a legmagasabb értéket a járás és a település érte el, mely 19,6%-19,6%-ot jelent, majd az országnak 19,5%-ot és a megye 18,2%-ot. Az érettségivel rendelkező lakosok számát párhuzamba hozva a területi egységek adatival, a 2011. évi adatok tekintetében a 7 és idősebb lakosokhoz viszonyítva a legmagasabb értéket a megye ért el, mely 31%-ot, majd a település 27,8%-ot, az ország 27,5%-ot és a járás 19,7%-ot jelentett. A felsőfokú iskolai végzettség eredményeit rangsorolva mind két vizsgált korcsoport vonatkozásában első a megye, majd az ország, a település és a járás adata. Az aktív korú lakosság közül az általános iskolai végzettségűek aránya a nagyobb területi egységek felé haladva csökken. 1.7.1.9 Foglalkoztatottság 1.7.1.9.1 Nyilvántartott álláskeresők nemek szerinti megoszlása, munkanélküliségi ráta

50


22. táblázat Nyilvántartott álláskeresők számának aránya, nem szerinti megoszlása, munkanélküliségi ráta a területi egységek vonatkozásában a 2013. évi adatok alapján, %

Mutatók

BorsodÉszakAbaúj- Szikszói Magyarország Magyarország Szikszó Zemplén járás régió megye

Nyilvántartott álláskeresők számának aránya a 4,19 lakosságból Nyilvántartott álláskereső férfiak számának aránya a 51,50 nyilvántartott álláskeresők között Nyilvántartott álláskereső nők számának aránya a 48,50 lakosságból 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők számának 2,09 aránya a lakosságból Munkanélküliségi ráta 6,65 Forrás: Saját számítások a KSH adatai alapján

6,29

7,17

10,24

5,80

54,10

53,85

58,13

55,31

45,90

46,15

41,87

44,69

3,27

3,75

2,46

2,85

9,88

11,09

15,73

8,90

Magyarországon 2013-ban a nyilvántartott álláskeresők 4,19%-ot jelentettek a teljes lakosságból. Az Észak-magyarországi régió lakosságának 6,29%-a, Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakosságának 7,17%-a, a Szikszói járás lakosságának 10,24%-a és Szikszó település lakosságának 5,8%-a volt nyilvántartott álláskereső 2013-ban. A KSH 2013. évi adatai alapján láthatjuk, hogy a területi egységek esetén több férfi nyilvántartott álláskereső volt, mint nő. Magyarországon a nyilvántartott álláskeresők 51,5%a, Észak-magyarországi régióban 54,1%-a, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 53,85%-a, a Szikszói járás esetében 58,13%-a és Szikszó településen 55,31%-a volt férfi. A nyilvántartott álláskeresők esetében Magyarországon 2,09%, Észak-Magyarország régióban 3,27%, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 3,75%, a Szikszói járás vonatkozásában 2,46% és Szikszón 2,85% volt 180 napon túl nyilvántartott álláskereső. A munkanélküliségi ráta megmutatja, hogy Magyarországon 6,65, Észak-magyarországi régióban 9,98, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 11,09, a Szikszói járás esetében 15,73 és Szikszó település esetén 8,9 nyilvántartott álláskereső volt az aktívkorú népességből. Látható, hogy a legmagasabb értéket a megye érte el, a település értéke meghaladja az ország értékét, de a többi területi egység eredménye alatt maradt.

51


23. táblázat Viszonyszám képzés a területi egységek adataihoz képest a 2013. évi adatok alapján, %

Mutatók

ÉszakBorsod-AbaújMagyarországhoz Magyarország Zemplén viszonyítva régióhoz megye (ország= 100%) viszonyítva (megye=100%) (régió=100%)

Nyilvántartott álláskeresők számának aránya a 138,37 lakosságból Nyilvántartott álláskereső férfiak számának aránya a 107,40 nyilvántartott álláskeresők között Nyilvántartott álláskereső nők számának aránya a 92,15 lakosságból 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők 135,96 számának aránya a lakosságból Munkanélküliségi ráta 133,83 ÁTLAG 121,54 Forrás: Saját számítások a KSH adatai alapján

Szikszói járás (járás= 100%)

92,29

80,96

56,66

102,25

102,72

95,16

97,35

96,83

106,72

86,99

75,88

115,62

90,08 93,79

80,25 87,33

56,58 86,15

A településen nyilvántartott álláskeresők számának aránya a lakosságból meghaladja az ország eredményét 38,37%-kal. A régióhoz viszonyítva 7,71%-kal alacsonyabb értéket vesz fel Szikszó, így 92,29% a régióhoz mért eredménye. A megye átlagától 19,04%-kal alacsonyabb értéket ért el 2013-ban a település átlaga. A járáshoz viszonyítva ez az arány 43,34%-ot jelentett. Ahogyan azt a 23. táblázat szemlélteti, megállapíthatjuk, hogy a településen nyilvántartott álláskeresők közül a férfiak aránya dominánsabb, a férfi nyilvántartott álláskeresők esetében a megyéhez viszonyítva a település 107,40%-ot jelent, mely 7,4%-kal haladja meg az ország átlagát. A régió vonatkozásában ez az eredmény 102,25%-ot jelent, mely 2,25%-kal haladja meg a régió átlagát, a megyével párhuzamot vonva a település 102,72%-ot jelentett 2013-ban, mely érték 2,72%-kal haladta meg a megye átlagát. A járás esetében 95,16%-ot jelentett a település, mely a járás átlagától 4,84%-kal kevesebb. A nők esetében a járás kivételével minden területi egység esetében alacsonyabb arány látható a településen, a járás eredményét meghaladta 2013-ban a település értéke. Magyarországhoz viszonyítva 7,85%-kal, Észak-magyarországi régióban 2,65%-kal, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 3,17%-kal kevesebb a nők aránya a nyilvántartott álláskeresők tekintetében 2013ban. A Szikszói járás területi egységhez viszonyítva láthatjuk, hogy a település értéke 6,72%-kal haladta meg azt. 52


180 napon túli nyilvántartott álláskeresők számának aránya a lakosságból a város eredménye két területi egység tekintetében meghaladja azokat, és két területi egység eredménye alatt marad. Magyarország eredményét 35,96%-kal, a járás eredményét 15,62%-kal haladja meg. 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők számának aránya a lakosságból Szikszó település eredménye 13,01%-kal a régió átlaga alatt van és 24,2%-kal a megye átlaga alatt marad. A táblázatban szemléltetett mutatók esetében is számoltunk számtani átlagot, mely megmutatja, hogy összességében a település egy területi egység eredményét haladja meg, mely területi egység nem más, mint Magyarország, aminek az eredményénél 21,54%-kal magasabb értéket jelent. A vizsgált másik három területi egység vonatkozásában a település eredménye kedvezőbb értékeket mutat. A régió átlagától a 6,21%-kal, a megye átlagától 12,67%-kal és a járás átlagától 13,85%-kal kevesebb értéket kaptunk a településre. 1.7.1.9.2 Nyilvántartott álláskeresők képzettsége 24. táblázat Nyilvántartott álláskeresők képzettsége a területi egységek vonatkozásában a 2013. évi adatok alapján, % Mutatók

Általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel rendelkező nyilvántartott álláskeresők számának aránya a nyilvántartott álláskeresőkből Általános iskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők számának aránya a nyilvántartott álláskeresőkből Szakmunkás végzettségű nyilvántartott álláskeresők számának aránya a nyilvántartott álláskeresőkből Szakiskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők számának aránya a nyilvántartott álláskeresőkből Szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi végzettségű nyilvántartott álláskeresők számának aránya a nyilvántartott álláskeresőkből

BorsodÉszakAbaúj- Szikszói Magyaro. magyarországi Szikszó Zemplén járás régió megye

4,94

7,24

7,91

20,82

6,56

33,52

35,89

35,21

44,36

30,63

27,13

27,10

27,46

21,05

25,63

2,51

2,12

2,13

2,09

1,88

26,43

23,95

23,67

15,46

30,31

53


Főiskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők 3,54 számának aránya a nyilvántartott álláskeresőkből Egyetemi végzettségű nyilvántartott álláskeresők 1,94 számának aránya a nyilvántartott álláskeresőkből Forrás: Saját számítások a KSH adatai alapján

2,51

2,40

0,96

3,75

1,19

1,21

0,45

1,25

A 24. táblázat azt prezentálja, hogy a nyilvántartott állás keresők közül a különböző iskolai végzettségűek arányának milyen a megoszlása a területi egységek vonatkozásából. A nyilvántartott álláskeresők közül az általános iskolai nyolc osztálynál kevesebb osztályt végzettek aránya Magyarországon 4,94%, Észak-Magyarország régióban 7,24%, a megyében 7,91%, a járás vonatkozásában 20,82%, a településen 6,56%. Látható, hogy a területi egységeket összehasonlítva a járás vonatkozásában kaptuk a legmagasabb értéket a 2013. évi KSH adatok alapján. Az általános iskolai végzettségűek aránya a nyilvántartott álláskeresők közül a szikszói járás vonatkozásában 44,36%, a régió vonatkozásában 35,89%, a megyében 35,21%, Magyarországon 33,52% és a településen 30,63%. A nyilvántartott álláskeresők között a szakmunkás végzettséggel rendelkezők aránya a KSH 2013. évi adatai alapján a megye vonatkozásában 27,46%, az ország vonatkozásában 27,13%, a régiót tekintve 27,10%, a települést vizsgálva 25,63% és a járást tekintve 21,05%-ot jelentett. A szakiskolai végzettséggel rendelkezők aránya az országban 2,51%-ot, a megyében 2,13%-ot, a régióban 2,12%-ot, a járásbab 2,19%-ot és a településen 1,89%-ot jelentett 2013-ban a nyilvántartott álláskeresők között. A szakközépiskolai végzettséggel rendelkező nyilvántartott álláskeresők aránya a településen 30,31%-ot, az országban 26,53%-ot, a megyében 23,67%-ot, a régióban 23,95%-ot és a járás adatait tekintve 15,46%-ot képvisel a nyilvántartott álláskeresők közül. A településen 3,75%-ot, az országban 3,54%-ot, a régióban 2,51%-ot, a megyében 2,4%-ot és a járás vonatkozásában 0,96%-ot jelent a főiskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők aránya a nyilvántartott álláskeresők közül. Az országban 1,94%-ot, a településen 1,25%-ot, a megyében 1,21%-ot, a régióban 1,19%-ot és a járás tekintetében 0,45%-ot jelentett az egyetemi végzettségű álláskeresők aránya a nyilvántartott álláskeresőkhöz viszonyítva. Láthatjuk, hogy a településen a nyilvántartott álláskeresők közül legnagyobb aránnyal a szakközépiskolai végzettséggel, a szakmunkás végzettséggel és az általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a legmagasabb.

54



Mutatók

Magyaro. Észak-Mo. (ország= Régió 100%) (régió=100%)

Általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel rendelkező 132,81 nyilvántartott álláskeresők számának aránya a nyilvántartott álláskeresőkből Általános iskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők számának 91,37 aránya a nyilvántartott álláskeresőkből Szakmunkás végzettségű nyilvántartott álláskeresők számának aránya a 94,46 nyilvántartott álláskeresőkből Szakiskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők számának aránya a 74,70 nyilvántartott álláskeresőkből Szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi végzettségű nyilvántartott 114,70 álláskeresők számának aránya a nyilvántartott álláskeresőkből Főiskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők számának aránya a 106,02 nyilvántartott álláskeresőkből Egyetemi végzettségű nyilvántartott álláskeresők számának aránya a 64,54 nyilvántartott álláskeresőkből ÁTLAG 96,94 Forrás: Saját számítások a KSH adatai alapján

Borsod-Abaúj- Szikszói Zemplén járás megye (járás= (megye=100%) 100%)

90,61

82,93

31,51

85,33

86,97

69,04

94,57

93,30

121,74

88,33

88,00

89,80

126,57

128,04

196,04

149,21

156,42

390,88

105,48

103,39

276,88

105,73

105,58

167,98

A 25. táblázat alapján láthatjuk a település adatait a területi egységek adataihoz viszonyítva. A település eredménye 32,81%-kal magasabb az ország eredményéhet viszonyítva az általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel rendelkező nyilvántartott álláskeresők arányát a nyilvántartott álláskeresők közül. A régió eredményénél 9,39 százalékponttal, a megye eredményénél 17,07 százalékponttal, 68,49 százalékponttal alacsonyabb értéket vesz fel a település eredménye. A település eredménye az általános iskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők számának aránya a nyilvántartott álláskeresőkből minden területi egységhez viszonyítva alacsonyabb. Az országhoz képest 8,63%-kal, a régió adatával párhuzamba állítva 14,67%-kal, a megyéhez viszonyítva 13,03%-kal, a járás eredményéhez 30,96%-kal alacsonyabb értéket kaptunk. A szakmunkás iskolai végzettséggel rendelkezők arányát a nyilvántartott álláskeresőkből a KSH 2013. évi adatai alapján vizsgálva láthatjuk, hogy a település az országtól 5,54%-kal, a régiótól 55


5,43%-kal, a megyétől 6,7%-kalalacsonyabb értéket jelentett. A járás területi egységhez viszonyítva Szikszó 21,74%-kal magasabb eredményt ért el. Szikszó az országhoz képest 14,7%-kal, a régió eredményéhez képest 26,57%-kal, a megye átlagához képest 28,04%-kal és a járás eredményéhez képest 96,04%-kal magasabb eredményt ért el a KSH 2013. évi adatai alapján számolt szakközépiskolai végzettséggel rendelkező nyilvántartott álláskeresők arányát illetően a nyilvántartott álláskeresőkből. A település 6,02%-kal magasabb eredményt ért el Magyarországhoz viszonyítva, a főiskolai végzettséggel rendelkező nyilvántartott álláskeresők arányát illetően. Az Észak-Magyarország régió eredményéhez képest 49,21%-kal, a Borsod-Abaúj-Zemplén megye eredményéhez képest 56,42%-kal és a járás eredményéhez képest 290,88%-kal magasabb eredményt ért el. Az egyetemi végzettséggel rendelkező nyilvántartott álláskeresők aránya a nyilvántartott álláskeresőkön belül mutatót vizsgálva láthatjuk, hogy a települést a négy területi egységhez viszonyítva Magyarország eredményéhez képest 35,46%-kal alacsonyabb értéket, a többi területi egység tekintetében pedig magasabb értéket kaptunk a 2013. évi KSH adatok alapján. A régióhoz képest 5,48%-kal, a megyéhez képest 3,39%-kal és a járás vonatkozásában 176,88%-kal magasabb eredményt képvisel Szikszó. A nyilvántartott álláskeresők képzettségét vizsgálva láthatjuk, hogy a településen a szakmunkás végzettségű nyilvántartott álláskeresők számának aránya, a szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi végzettségű nyilvántartott álláskeresők számának aránya, a főiskolai és az egyetemi végzettségű nyilvántartott álláskeresők aránya a nyilvántartott álláskeresők közül tekintve a legmagasabb a területi egységekkel összehasonlítva. 1.7.1.9.3 Nyilvántartott álláskeresők foglalkozás típus alapján 26. táblázat Nyilvántartott álláskeresők a foglalkoztatás típusa alapján a területi egységek vonatkozásában a 2013. évi adatok alapján, %

Mutatók Fizikai foglalkozású nyilvántartott álláskeresők számának aránya a nyilvántartott álláskeresőkből Szellemi foglalkozású nyilvántartott álláskeresők számának aránya a nyilvántartott álláskeresőkből

ÉszakMagyaro. magyarországi régió


Szikszói Szikszó járás

81,86

85,63

85,29

92,72

82,81

18,14

14,37

14,71

7,28

17,19

Forrás: Saját számítások a KSH adatai alapján A 26. táblázat bemutatja, hogy a nyilvántartott álláskeresők között hogyan oszlik meg a fizikai és a szellemi foglalkozású nyilvántartott álláskeresők aránya. Látható, hogy minden területi egység tekintetében a fizikai foglalkozású álláskeresők aránya a magasabb a szellemi foglalkozásúakkal szemben. 56


A területi egységek között a fizikai foglalkozású álláskeresőket tekintve a Szikszói járás eredménye kimagaslik a többi területi egységgel szemben. Így a szellemi foglalkozású álláskeresők aránya ennek a területi egységnek a vonatkozásában a legalacsonyabb. A fizikai foglalkozású álláskeresők arányát rangsorolva láthatjuk, hogy a járás, majd a régió, a megye a település és az ország eredménye sorrendet lehet állítani. 27. táblázat Viszonyszám képzés a területi egységek adataihoz képest a 2013. évi adatok alapján, %

Mutatók

BorsodAbaújZemplén megye (megye= 100%)


96,71

97,10

89,31

119,57

116,84

236,09

108,14

106,97

162,70

ÉszakMagyarországhoz magyarországi viszonyítva Régióhoz (ország =100%) viszonyítva (régió=100%)

Fizikai foglalkozású nyilvántartott álláskeresők számának aránya a 101,16 nyilvántartott álláskeresőkből Szellemi foglalkozású nyilvántartott álláskeresők számának aránya a 94,75 nyilvántartott álláskeresőkből ÁTLAG 97,96 Forrás: Saját számítások a KSH adatai alapján

A 27. táblázatban a területi egységek adatai jelentették a 100%-ot, Szikszó település eredménye 1,16%-kal haladta meg az országos adatot. A régió adatától 3,29%-kal, a megye adatától 2,9%-kal és a járás adatától 10,69%-kal alacsonyabb értéket jelentett a fizikai foglalkozású nyilvántartott álláskeresők számának arányát illetően a nyilvántartott álláskeresők közül a KSH 2013. évi adatait tekintve. A 2 mutató esetében is számoltam számtani átlagot, melynek értéke 98,58% lett, ami azt jelenti, hogy 1,42%-kal alacsonyabb a népmozgalmi mutatócsoport két mutatója esetében a város átlaga a megye átlagánál. A település eredményét a területi egységekhez viszonyítva láthatjuk, hogy a mutatók vonatkozásában az ország eredményénél átlagosan 2,04 százalékponttal alacsonyabb eredményt ért el a 2013. évi adatok alapján. Az ÉszakMagyarország régióhoz viszonyítva átlagosan 8,14%-kal, a megyéhez viszonyítva 6,97%-kal és a járáshoz viszonyítva 62,7%-kal magasabb eredményt ért el. 1.7.1.9.4 Nyilvántartott álláskeresők korcsoportonként 28. táblázat Nyilvántartott álláskeresők korcsoportonkénti megoszlása a területi egységek vonatkozásában a 2013. évi adatok alapján, % 57


Mutatók

BorsodÉszakMagyarAbaúj- Szikszói Magyarország Szikszó ország Zemplén járás régió megye

Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők számának aránya a 12,62 nyilvántartott álláskeresőkből Nyilvántartott pályakezdő 51,45 álláskeresők száma, férfi (fő) Nyilvántartott pályakezdő 48,55 álláskeresők száma, nő (fő) A 31-35 éves nyilvántartott álláskeresők aránya a 10,72 nyilvántartott álláskeresők között A 36-40 éves nyilvántartott álláskeresők aránya a 12,50 nyilvántartott álláskeresők között A 41-45 éves nyilvántartott álláskeresők aránya a 11,70 nyilvántartott álláskeresők között A 46-50 éves nyilvántartott álláskeresők aránya a 11,05 nyilvántartott álláskeresők között A 51-55 éves nyilvántartott álláskeresők aránya a 11,22 nyilvántartott álláskeresők között A 56-60 éves nyilvántartott álláskeresők aránya a 12,16 nyilvántartott álláskeresők között A 61-X éves nyilvántartott álláskeresők aránya a 1,69 nyilvántartott álláskeresők között Forrás: Saját számítások a KSH adatai alapján

13,14

13,79

18,00

15,94

53,78

53,54

59,87

58,82

46,22

46,46

40,13

41,18

11,05

10,89

10,55

10,31

12,31

12,01

11,34

13,13

11,50

11,64

11,34

9,69

11,05

11,17

10,27

10,31

11,29

11,22

10,27

11,56

10,94

10,51

7,22

10,94

1,23

1,02

0,90

1,56

A 28. táblázat alapján a területi egységek adatai alapján a nyilvántartott álláskeresők számának korcsoportonkénti megoszlását láthatjuk. A nyilvántartott álláskeresők korcsoportjait 5 évenkénti csoportokra bontottuk a KSH adatai alapján. A KSH 2013. évi adatai alapján, Magyarországon a nyilvántartott álláskeresők 12,62%-a pályakezdő. A pályakezdő álláskeresők 51,45%-a férfi. Láthatjuk, hogy a nyilvántartott álláskeresők között legtöbben a 36-40 éves kor közöttiek, a pályakezdők és az 56-60 év közöttiek aránya a legmagasabb. Legkevesebben a 31-35 év közöttiek és a 60 év felettiek vannak. Az Észak-Magyarország régióban az álláskeresők között a pályakezdők aránya a legmagasabb (13,14%), akik közül szintén a férfiak aránya a dominánsabb. A nyilvántartott álláskeresők 58


között a 36-40 év közötti korcsoport jelenléte meghatározó, 12,31%-ot képvisel. 11,50%-ot jelent a nyilvántartott álláskeresőkön belül a 41-45 év közötti korcsoportban nyilvántartott álláskeresők száma. 11,29%-ot jelent az 51-55 év közöttiek aránya a nyilvántartott álláskeresők között. 11,05%-ot jelen a területi egység vonatkozásában a 31-35 és a 41-45 év közötti korcsoportban nyilvántartott álláskeresők aránya. Az 56-60 év közötti nyilvántartott álláskeresők 10,94%-ot képviselnek a nyilvántartott álláskeresők között. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legtöbben a pályakezdő nyilvántartott álláskeresők vannak a KSH 2013. évi adatai alapján. Ahogyan azt 28. táblázat bemutatja, láthatjuk, hogy a pályakezdők után a 36-40 év közötti nyilvántartott álláskeresők száma jelentős, akik 12,01%ot jelentette 2013-ban a területi egység vonatkozásában. Majd ezt a korcsoportot a 41-45 év közötti nyilvántartott álláskeresők száma követi, akiknek 11,6% a részesedésük a nyilvántartott álláskeresőkön belül. Az 51-55 év közötti nyilvántartott álláskeresők aránya a 2013. évi adatok alapján 11,22%. 10,89% a részesedése a 31-35 év közötti nyilvántartott álláskeresőknek és 10,51% a részesedése az 56-60 év közötti nyilvántartott álláskeresőknek. A területi egységeket összehasonlítva Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is a legkisebb részesedése a 61 év feletti nyilvántartott álláskeresőknek van. A Szikszói járás 2013. évi adatait vizsgálva láthatjuk, hogy a pályakezdő nyilvántartott álláskeresőknek a területi egységeket vizsgálva itt a legmagasabb az arányuk, 18%. A pályakezdő nyilvántartott álláskeresők között itt is a férfiak dominanciája figyelhető meg, mely 59,87%-ot jelentett 2013-ban. A többi korcsoportot vizsgálva láthatjuk, hogy nincsenek nagy különbségek a nyilvántartott álláskeresők megoszlását illetően. A 36-45 éves korosztály megoszlása összesen 22,68% (11,34%-11,34%), míg a 46-55 év közötti korosztályé 20,54% (10,27%-10,27%). 10,55%-ot jelentett a 31-35 év közötti nyilvántartott álláskeresők aránya 2013-ban. Az 56-60 év közötti nyilvántartott álláskeresők aránya 7,22% volt. A Szikszói járás 2013. évi adata a 61 év felettiek a nyilvántartott álláskeresők vonatkozásában a legalacsonyabb a többi területi egység adatával szemben. Szikszó településen szintén a pályakezdő nyilvántartott álláskeresők aránya 15,94%, mely arány a második legmagasabb a többi területi egységgel összevetve. A településen a 36-40 év közötti nyilvántartott álláskeresők aránya 13,13%-ot képvisel, mely a legmagasabb arány a korcsoporton belül nyilvántartott álláskeresők adatát összehasonlítva területi egységenként. Az 51-55 év közötti nyilvántartott álláskeresők száma 11,56%-ot jelentett 2013-ban, mely szintén a legmagasabb arányt jelenti a korcsoporton belül nyilvántartott álláskeresők adatát összehasonlítva területi egységenként. Az 56-60 év közötti nyilvántartott álláskeresők aránya 10,94%, mely érték Magyarország értékét követi és egyenértékű az Észak-Magyarország régió értékével. A 31-35 év közöttiek aránya és a 46-50 év közöttiek aránya 10,31% volt, mely eredmény a legalacsonyabb értékű a területi egységekkel való párhuzamállítás során. A 41-45 év közöttiek aránya 9,69%-ot jelentett 2013-ban a nyilvántartott álláskeresők korcsoportonkénti megoszlása vonatkozásában a KSH adatai alapján, mely eredmény a legalacsonyabb a területi egységek összehasonlítása során, az adott korcsoportok adataihoz viszonyítva. A 61 év feletti nyilvántartott álláskeresők aránya 1,56% volt, mely a második legmagasabb arány a területi egységek adatait összehasonlítva.

59



Mutatók

Magyarországhoz viszonyítva (ország = 100%)

Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők számának aránya a 126,25 nyilvántartott álláskeresőkből Nyilvántartott pályakezdő 114,33 álláskeresők száma, férfi (fő) Nyilvántartott pályakezdő 84,82 álláskeresők száma, nő (fő) A 31-35 éves nyilvántartott álláskeresők aránya a 96,24 nyilvántartott álláskeresők között A 36-40 éves nyilvántartott álláskeresők aránya a 104,97 nyilvántartott álláskeresők között A 41-45 éves nyilvántartott álláskeresők aránya a 82,81 nyilvántartott álláskeresők között A 46-50 éves nyilvántartott álláskeresők aránya a 93,31 nyilvántartott álláskeresők között A 51-55 éves nyilvántartott álláskeresők aránya a 103,06 nyilvántartott álláskeresők között A 56-60 éves nyilvántartott álláskeresők aránya a 89,91 nyilvántartott álláskeresők között A 61-X éves nyilvántartott álláskeresők aránya a 92,70 nyilvántartott álláskeresők között ÁTLAG 98,84 Forrás: Saját számítások a KSH adatai alapján

ÉszakMagyarország Régióhoz viszonyítva (régió=100%)

Borsod-AbaújZemplén megye (megye=100%)


121,25

115,57

88,53

109,37

109,86

98,24

89,09

88,64

102,62

93,32

94,74

97,72

106,66

109,25

115,71

84,26

83,26

85,40

93,32

92,29

100,41

102,40

103,02

112,58

99,96

104,06

151,42

127,07

152,74

173,05

102,67

105,34

112,57

A 29. táblázat azt szemlélteti, hogy Szikszó településen nyilvántartott álláskeresők korcsoportonkénti adatait, ha az adott területi egység adott kategóriájának adatához viszonyítjuk, akkor milyen értéket és átlagot kapunk. Ezzel el tudjuk helyezni a települést a területi egységek között. Magyarországhoz viszonyítva, az ország eredményét három mutató esetében haladja meg a település adata. 26,25%-kal haladja meg a pályakezdő álláskeresők arányát a nyilvántartott álláskeresők között. Ez azt jelenti, hogy a településen a pályakezdő nyilvántartott álláskeresők 60


aránya meghaladja az ország átlagát. 4,97%-kal haladja meg a 36-40 év közötti nyilvántartott álláskeresők aránya a településen az ország eredményét, illetve 3,06%-kal haladja meg az ország KSH által rögzített 2013. évi eredményét a település az 51,55 éves nyilvántartott álláskeresők aránya tekintetében. A férfi nyilvántartott pályakezdők vonatkozásában, a területi egységeket összehasonlítva, az ország értékéhez viszonyított eredmény tekintetében kaptuk a legmagasabb eredményt, azaz 114,33%-ot. 3,76 százalékponttal kevesebb a település eredménye az ország átlagához képest a 31-35 éves nyilvántartott keresők arányát illetően. A település eredményét illetően 6,69%-kal alacsonyabb értéket kaptunk a 45-50 éves nyilvántartott álláskeresők arányát illetően, 7,3%-kal kevesebb eredményt ért el a 61 és idősebb nyilvántartott álláskeresők arányát illetően, mint az ország átlaga. 10,09%-kal kevesebb eredményt ért el az 56-60 éves nyilvántartott álláskeresők arányának vonatkozásában és 17,19%-kal kevesebb a részesedése a 41-45 éves nyilvántartott álláskeresők arányának a nyilvántartott álláskeresők között, mint az országban. Magyarország területi egység a mutató csoport vizsgálata esetében átlagosan 1,16%-kal magasabb értéket jelent, mint a település eredményeinek átlaga. A 29. táblázat második oszlopa azt szemlélteti, hogy a mutatócsoport mutatói esetében, ha összehasonlítjuk az Észak-Magyarország régió eredményeit a település eredményeivel, akkor láthatjuk, hogy a településen 27,07%-kal magasabb a 61 év feletti nyilvántartott álláskeresők aránya, mint a régióban. 21,25%-kal magasabb a településen a pályakezdő nyilvántartottak részesedése a nyilvántartott álláskeresők között, 6,66%-kal magasabb Szikszón a 36-40 év közötti nyilvántartott álláskeresők jelenléte, mint a régióban. 2, 4%-kal magasabb eredményt kaptunk az összehasonlítás során a település javára az 51-55 éves nyilvántartott álláskeresők vonatkozásában is. 15,74%-kal magasabb eredményt kaptunk a régió adatával való párhuzam állítás során a település eredményét illetően a 41-45 éves nyilvántartott álláskeresők esetében. 6,68%-kal alacsonyabb a településen a 31-35 éves nyilvántartott álláskeresők és a 46-50 éves nyilvántartott álláskeresők aránya, mint a régióban. Az 56-60 éves nyilvántartott álláskeresők arányát illetően csekély az eltérés a két területi egység esetében, a településen 0,04%-kal alacsonyabb a vizsgált korosztály részesedése a nyilvántartott álláskeresők számából. Borsod-Abaúj-Zemplén megye eredményeit vizsgálva, a mutatócsoportban feltüntetett mutatók esetében láthatjuk, hogy öt mutató esetében is magasabb a települési átlag a megyeihez képest. A település eredménye a 61 év feletti nyilvántartott álláskeresők arányát illetően 52,74%-kal haladja meg a megye eredményét. 15,57%-kal haladja meg a település a pályakezdő álláskeresők számának aránya mutató esetében a megyei értéket. 9,25%-kal magasabb eredményt ért el a település a megyével szemben a 36-40 éves nyilvántartott álláskeresők esetében. Szikszó 4,06%-kal haladja meg az 56-60 éves nyilvántartott álláskeresők arányát illetően és 3,02%-kal haladja meg az 51-55 éves nyilvántartott álláskeresők arányát illetően a megyei átlagot. Három mutató esetében a megye értéke magasabb, mint a településen számított viszonyszám, az első mutató a 31-35 éves nyilvántartott álláskeresők aránya, mely esetében 5,26%-kal alacsonyabb a település eredménye. A második ilyen mutató a 46-50 éves nyilvántartott álláskeresők aránya, mely 7,71%-kal magasabb a megyében, mint a településen. A harmadik ilyen mutató a 41-45 éves 61


nyilvántartott álláskeresők aránya, mely esetében 16,74%-kal magasabb a megyei átlag, mint a település eredménye. A Szikszói járás esetében vizsgált mutatócsoport eredményei alapján láthatjuk, hogy öt mutató esetében a település meghaladta a járás adatait. A 61 évnél idősebb nyilvántartott álláskeresők mutató esetében a település 73,05%-kal haladta meg a járás értékét, mely eredmény a területi egységek vizsgálatakor a legmagasabb értéket veszi fel. Az 56-60 éves nyilvántartott álláskeresők esetében 51,42%-kal, az 51-55 éves nyilvántartott álláskeresők mutató esetében 12,58%-kal, a 36-40 éves nyilvántartott álláskeresők vonatkozásában 15,71%-kal és a 46-50 éves nyilvántartott álláskeresők mutatót vizsgálva 0,41%-kal haladta meg a járás adatait a KSH 2013. évi adatai alapján számított viszonyszámok esetében. Három mutató esetében a járás magasabb értékkel rendelkezik a településsel szemben. Az első ilyen mutató a 41-45 éves nyilvántartott álláskeresők aránya, mely a maga 85,4%-ával 14,6 százalékponttal alacsonyabb, mint a járás eredménye. A második ilyen mutató a pályakezdő nyilvántartott álláskeresők mutató esetében számított 88,53%, mely 11,47%-kal kevesebb, mint a járás területi egység esetében számított mutató értéke. A harmadik mutató a 31-35 éves nyilvántartott álláskeresők eredménye, mely 2,28 százalékponttal alacsonyabb a járás eredményével való viszonyítás eredményeként. Összességében megállapíthatjuk, hogy a nyilvántartott álláskeresők korcsoportonkénti eloszlásakor a település nagyobb területi egységekhez való viszonyítása alkalmával a település három területi egység eredményeit is meghaladja ez a három területi egység a régió, a megye és a járás. Az ország átlagánál alacsonyabb értéket ért el összességében, de a különbség csupán 1,16%-ot jelent. A legmagasabb értéket a viszonyítás során a Szikszói járás területi egységhez viszonyított 61 év feletti nyilvántartott álláskeresők esetében érte el a település, amely érték esetében 73,05%-kal meghaladta a területi egység eredményét. A legalacsonyabb értéket a 41-45 éves nyilvántartott álláskeresők mutató esetében vette fel Szikszó, mely Magyarország területi egységhez való viszonyítás eredményeként alakult ki, az ország eredményénél 17,19%-kal kevesebb a településen a nyilvántartott álláskeresők számából való részesedése a korcsoportnak. 1.7.1.10 Humán fejlettségi mutató (HDI index) Az ENSZ Fejlesztési Programja (United Nations Development Programme – UNDP) több olyan indexet is számít, amelyek célja az emberi jólét mértékének – a hagyományos statisztikai mutatóknál – komplexebb, pontosabb számszerűsítése. Ezek a humán-mutatószámok ún. kompozit indexek, amelyek közös ismérve, hogy több alapmutató átlagolásával állnak elő. A mutatók közül az egyik legrégebbi múlttal az 1990 óta számított humán fejlettségi mutató (Human Development Index, a továbbiakban: HDI) rendelkezik, amelyet gyakran a bruttó hazai termék egyik alternatívájaként is számon tartanak, tekintetbe véve, hogy az emberi jólét fogalmát a GDP-nél szélesebb körben értelmezi. Az értékét tekintve 0 és 1 között mozgó index három mutató egyszerű átlagolásával áll elő: a „hosszú és egészséges élet” célkitűzés a születéskor várható élettartamban kerül számszerűsítésre, az „iskolázottságot” olyan arányok képviselik, mint az írástudó felnőtt lakosság, valamint a különböző szintű iskolatípusokba történő beiskolázottak részesedése a népességből, végül az „életszínvonalat” a vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó bruttó hazai termék reprezentálja. 62


A KSH alapján: „Magyarország huszadik az uniós és ötödik az újonnan csatlakozott országok rangsorában. Hazánk 1980 körül érte el azt a küszöbszintet, amellyel már a fejlett humán fejlettségű országok csoportjába sorolható, de Ausztria 1975. évi fejlettségi szintjét csak a harmadik évezred első éveiben.” (KSH, Statisztikai Tükör, II. évfolyam 35. szám) Lipták Katalin szerint:” Borsod-Abaúj-Zemplén megyében alacsony az emberi fejlődés indexe.” „Alacsony HDI értékkel rendelkeznek (0,419-0,242): Hevesi, Ózdi, Mezőcsáti, Abaúj-hegyközi, Szikszói, Edelényi, Encsi, Bodrogközi kistérségek”. (Leghátrányosabb helyzetű (LHH) kistérségek munkaerő-piaci helyzete az Észak-magyarországi régióban,2012) 1.7.1.11

Jövedelmi viszonyok, életminőség

50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012.

Magyarország

Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járásközpontok

Szikszói járás

Szikszó

7. ábra Száz lakosra jutó adófizető száma (fő) Forrás: Saját ábra a TEIR adatai alapján A 7. ábra a területi egységek esetében azt szemlélteti, hogy 100 lakosra hány adófizető jutott 2000 és 2012 között. Látható, hogy minden területi egység tekintetében a közel 12 év vonatkozásában növekvő tendencia következett be. Magyarországon 100 lakosra 2000-ben 42,1 adófizető jutott. 2002-ben és 2003-ban a 2000. évi adatokhoz képest növekedés látható, melyet egy 2004-ben egy nagyobb visszaesés követett. 2005-2008 között folyamatosan növekvő tendencia figyelhető meg, melyet 2008ban egy visszaesés követett. 2010-ben növekedés figyelhető, meg mely értékét a következő évek tartanak, 43,5 adófizető jut 100 lakosra. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járás központok adatai alapján láthatjuk, hogy 2000-2003 között növekedett az adófizetők aránya, mely eredményt 2004-ben csökkenés követett 2005ben tovább csökkent az adófizetők aránya a megyét érintően, majd három évig növekedett a számuk és a 2010. évi csökkenést követően közel azonos arányban vannak az adófizetők. A közel 12 év alatt összességében a 100 lakosra jutó adófizetők száma 1,7-del növekedtek. Szikszó település esetében három év kivételével folyamatosan növekedett a 100 lakosra jutó adófizetők száma. A TEIR 2000. évi adatai alapján a városban 100 főre 35,7 adófizető jutott, 63


mely érték a közel 12 év alatt 6,6 fővel növekedett. 2002-ig az adófizetők száma növekedett, majd 2003-ban és 2004-ben a számuk lecsökkent és a csökkenést ismételt növekedés követte egészen 2011-ig. 2011-ben a 100 lakosra jutó adófizetők száma 40,6-re csökkent, melyet egy 2012. évi 42,3-re való növekedés követett. A legnagyobb növekedés a Szikszói járási területen valósult meg, 2000-ben 100 lakosra 29,6 fő adófizető jutott, ez az érték a 12 év alatt 8,4 fővel növekedett így 2012-re 38 fő adófizető jut 100 lakosra. 120,00 100,00

111,32 97,24 90,05

80,00 60,00 40,00 20,00 0,00 Magyarország (ország=100%)

Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járásközpontok (járás központok=100%)

Szikszói járás (járás=100%)

8. ábra Viszonyszám képzés a területi egységek adataihoz képest, 2012. évi adatok alapján (%) Forrás: Saját számítások a TEIR adatai alapján A város 100 lakosra jutó adófizetők számának arányát párhuzamba állítottam Magyarország eredményével, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járásközpontok eredményével és a Szikszói járás eredményével a TEIR adataiból számított mutató segítségével. A 8. ábra azt szemlélteti, hogy a település kapott eredménye a magyarországi eredménytől 5,73 %-kal tér el, mely 1,2 adófizetőt jelent a 2012. évben 100 lakosra vetítve. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járásközpontok eredményével összevetve a városban a 100 lakosra jutó adófizetők száma 9,95%-kal kevesebben vannak. A TEIR 2012. évi adatait, ha megvizsgáljuk, láthatjuk, hogy Szikszó településen az a 100 lakosra jutó adófizetők száma 11,32%-kal meghaladta a járás eredményeit.

64


9. ábra Főállású adófizető aránya 2012. évben (%) Forrás: TEIR A 9. ábra szemlélteti a Szikszói járás településeit és a településeken a főállású adófizetők számát a 2012. évi adatok alapján. A járás települései a lakossághoz viszonyítva vizsgálják a főállású adófizetők arányát. Elmondható, hogy a települések többsége 64% feletti értékeket mutatnak. Szikszó településen a főállású adófizetők aránya 2012-ben 87,85%-ot tett ki.

10. ábra Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek átlagos száma Szikszó településen (fő) Forrás: TEIR 65


A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítása során megvizsgálják, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult-e, annak igénybevételére. Több tényezőt is megvizsgálnak többek között azt, hogy a gyermekétkeztetés normatív kedvezményére, a természetbeni támogatásra, az ellátást szabályozó törvényben, valamint más jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére jogosult-e az adott fiatalkorú személy. A 10. ábra a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek átlagos számát szemlélteti Szikszó településen 2006 és 2013 között. 2009-ig folyamatosan növekedett a városban a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek átlagos száma. 2006-ban 395 fő részesült gyermekvédelmi kedvezményben, mely létszám 2009-re 531-re növekedett, mely 34,43%-os növekedést jelentett. 2009-ről 2010-re a gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma 525 főre csökkent, mely közel 1,2% csökkenést jelentett. A 2010. évtől kezdve folyamatosan csökkent a gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma. 2009-hez képest 2013-ban 8,39% csökkenés következett be. Míg az elmúlt 7 év 21,77% növekedést eredményezett. 30. táblázat Rendszeres jövedelemmel rendelkezők aránya a népszámlálások adatai alapján, %

Mutatók

BorsodAbaújSzikszói Magyarország Zemplén Szikszó Járás megyei járás központok

Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 éves) belül – (2001) Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 éves) belül – (2011) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül – (2001) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (2011) Forrás: TEIR

36,9

49,8

60,8

51

33

42,6

53,2

43,9

25

23,3

41,5

30,5

14,7

14,8

31,5

17,6

A 2001. évi népszámlálás adatai alapján az aktív korúak közül a rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők Magyarországon 36,9%-ot jelentettek, Borsod-AbaújZemplén megyei járás központok tekintetében 49,8%-ot, Szikszói járás vonatkozásában 60,8%ot és Szikszó településen 51%-ot képviseltek. 66


A 2011. évi népszámlálás során a rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korú népességen belül Magyarországon 33%-ot, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járás központok tekintetében 42,6%-ot, Szikszói járás vonatkozásában 53,2%-ot és Szikszó településen 43,9%-ot képviseltek. Megállapíthatjuk, hogy a rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korú népességen belül csökkent a népszámlálások között eltelt 10 évben. Magyarországon a csökkenés 10,6%-ot, a megyében 14,5%-ot, a járás területén 12,5%-ot és a település tekintetében 13,92%-ot jelentett. A 2001. évi népszámlálás során a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Magyarországon 25%-ot, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járás központok tekintetében 23,3%ot, Szikszói járás vonatkozásában 41,5%-ot és Szikszó településen 30,5%-ot képviseltek. A 2011. évi népszámláláskor a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 14,7%-ot Magyarországon, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járás központok tekintetében 14,8%-ot, Szikszói járás vonatkozásában 31,5%-ot és Szikszó településen 17,6%-ot jelentettek. A népszámlálások között eltelt években minden területi egység tekintetében csökkent a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya. A csökkenés Magyarországon 41,2%-ot, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járás központok tekintetében 36,48%-ot, Szikszói járás vonatkozásában 24,1%-ot és Szikszó településen 42,3%-ot jelentett az eltelt 10 év alatt. 31. táblázat Viszonyszám képzés az ország adataihoz képest a 2001. évi és 2011. évi adatok alapján, % Mutatók Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 éves) belül (2001) Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 éves) belül (2011) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (2001) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (2011) ÁTLAG 2001 = 114,08% ÁTLAG 2011 = 114,89% Forrás: Saját számítások a TEIR adatai alapján

Magyarország

Szikszó

100,00

134,96

100,00

129,09

100,00

93,20

100,00

100,68

Magyarországhoz viszonyított mutatók adatait a 31. táblázat szemlélteti. Szikszó település eredménye 34,96%-kal haladta meg az országban rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők arányát az aktív korúakon (15-59 éves) belül 2001-ben a népszámlálás adatai alapján. 2011-ben ez az arány 29,09%-ra csökkent, mely érték még mindig meghaladja az ország átlagát. 67


Az ország adatai jelentik a 100%-ot, Szikszó település eredménye 7,8%-kal maradt le Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül mutató tekintetében 2001ben a népszámlálás adatai alapján. 2011-ben 0,86%-kal haladta meg az ország adott mutatóját. A mutatók vonatkozásában ismételten számoltunk számtani átlagot, mely megmutatja, hogy átlagosan a 2001. évi adatok vonatkozásában a város 14,08%-kal haladja meg az ország átlagát. 2011. évi adatok alapján a város mutatóinak átlaga 14,89%-kal haladja meg az ország átlagát. 32. táblázat Viszonyszám képzés a megyei járás központ adataihoz képest a 2001. évi és 2011. évi adatok alapján, % Mutatók Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 éves) belül (2001) Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 éves) belül (2011) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (2001) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (2011) ÁTLAG 2001 = 150,10% ÁTLAG 2011 = 168,86% Forrás: Saját számítások a TEIR adatai alapján

Borsod-AbaújZemplén megyei járás központok

Szikszó

100

122,09

100

124,88

100

178,11

100

212,84

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járás központokhoz viszonyított mutatók adatait a 32. táblázat mutatja be. A megyei járás központok adatai jelentik a viszonyítás alapját, azaz a 100%-ot. Szikszó településen 22,09%-kal haladta meg a rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 éves) belül számított viszonyszám a megye átlagát. 2011-ben ez az arány 24,88%-ra növekedett, mely az elmúlt 10 év vonatkozásában 2,28%-os növekedést jelentett. Szikszó település eredménye 78,11%-kal haladta meg a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők arányát az aktív korúakon (15-59 évesek) belül mutató tekintetében a megyéhez viszonyítva 2001-ben. 2011-ben 112.84%-kal haladta meg a megye adott mutatóját. A mutatók vonatkozásában ismételten számoltunk számtani átlagot, mely megmutatja, hogy átlagosan, a 2001. évi adatok vonatkozásában a város 50,1%-kal haladja meg a megye átlagát. 2011. évi adatok alapján a város mutatóinak átlaga 68,86%-kal haladja meg a megye átlagát. 68


33. táblázat Viszonyszám képzés a járás adataihoz képest a 2001. évi és 2011. évi adatok alapján, % Mutatók Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 éves) belül (2001) Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 éves) belül (2011) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (2001) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (2011) ÁTLAG 2001 = 78,69% ÁTLAG 2011 = 69,20% Forrás: Saját számítások a TEIR adatai alapján

Szikszói járás

Szikszó

100,00

83,88

100,00

82,52

100,00

73,49

100,00

55,87

A 33. táblázat tartalmazza a Szikszói járáshoz viszonyított mutatókat és eredményüket. Szikszó település eredménye 16,12%-kal kevesebb a rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 éves) belül mutató tekintetében 2001-ben. 2011ben ez az arány 17,48%-ra növekedett, mely érték alapján még mindig a Szikszói járás eredménye alatt van a település értéke. 2001-ben 26,51%-kal kevesebb volt Szikszó településen a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül a járáshoz viszonyítva. 2011-ben 44,13%-kal volt kevesebb Szikszó településen a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül a járáshoz viszonyítva. A mutatók vonatkozásában ismételten számoltunk számtani átlagot, mely megmutatja, hogy átlagosan a 2001. évi adatok vonatkozásában a város átlaga 21,31%-kal volt kevesebb az ország átlagához viszonyítva. 2011. évi adatok alapján a város mutatóinak átlaga 30,8%-kal volt kevesebb az ország átlagához képest. 1.7.2 Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok Szikszó település térbeli-társadalmi rétegződésének vizsgálatakor elsősorban a két városrész adatait vettük alapul. Szikszó településen a lakónépesség a 11. ábraával szemléltetett módon oszlik meg a két városrész területén.

69


10%

90%

Belváros

Külváros

11. ábra Szikszó népességének városrészenkénti megoszlása Forrás: Saját ábra a 2011. évi népszámlálás alapján Látható, hogy a belvárosi részen él a település népességének 10%-a és a be nem sorolt területen (Egyéb városrész) él a népesség 90%-a. A belvárosban élő népesség 14,9%-a 14 éven aluli lakos, 58,2%-a 15-59 év közötti lakos és 26,9%-a 60 év feletti lakos. A be nem sorolt területen (Egyéb városrész) élő népesség 15,9%-a 14 éven aluli lakos, 60,9%a 15 és 59 év közötti lakos és 23,2%-a 60 év feletti.

14,0

Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában

15,3

17,7

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

16,7

0

2

Külváros

4

6

8

10

12

14

16

18

Belváros

12. ábra A városrészek lakosságának iskolai végzettsége, 2011. évi adatok alapján (%) Forrás: KSH

70


A belvárosban az aktív korúakon belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 16,7% volt a 2011. évi népszámlálás során feljegyzett adatok alapján, míg a be nem sorolt területen 17,7%. Amíg felsőfokú iskolai végzettséggel az akció területen 15,3% rendelkezett a 25 éves és idősebbek közül, addig a be nem sorolt területen 14%. (12. ábra)

10,5 12,0

Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya)

16,8 17,1

Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta)

57,8 56,5

A gazdaságilag nem aktív népesség aránya lakónépességen belül 38,4 35,6

Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya

41,1 44,8

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya

51,4 54,2

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

13,2 11,0

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

44,3 40,2

0 Külváros

10 Belváros

20

30

40

50

60

13. ábra Munkanélküliség Szikszó városrészei vonatkozásában, 2011. (%) Forrás: KSH A 2011. évi népszámlálás során feljegyzett adatok alapján láthatjuk, hogy Szikszó település belvárosi részén (korábbi akcióterület) a tartós munkanélküliek aránya 12%, a második városrészen 10,5%. Mely a 2001. évi népszámlálás adataihoz képest annyit változott, hogy amíg korábban belterületre és külterületre volt felosztva a város, 2011-ben egy akció területre és egy be nem sorolt területre került felosztásra. A település átlagától a belváros átlaga 12,15%-kal magasabb eredményt ért el, míg a be nem sorolt terület 1,87%-kal maradt a település átlaga alatt. 2011-ben Szikszó városrészeinek munkanélküliségi rátáját tekintve láthatjuk a 13. ábra alapján, hogy 17,1% volt a belvárosban és 16,8% a be nem sorolt területen.

71


Azt is megfigyelhetjük, hogy a lakónépességen belüli gazdaságilag nem aktív népesség aránya a be nem sorolt területen 1,5 százalékponttal magasabb, mint a belvárosban. A település átlagához képest a belváros 2011. évi értéke 1,9%-kal alacsonyabb értéket jelentett, míg a be nem sorolt terület 0,35%-kal haladta meg azt. Az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 2011-ben az akcióterülten 35,6% és a be nem sorolt területen 38,4%, azaz a belvárosban 35,6%-a foglalkoztatottakon belül alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportba tartozott, mely arány a település átlagához képest 6,56%-kal alacsonyabb értéket jelentett. A be nem sorolt területen az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportban foglalkoztatottak aránya 38,4%-ot jelentett, mely a település átlagához képest 0,79%-kal magasabb értéket jelentett 2011-ben. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Szikszó településen összességében a 2011. évi népszámláláskor feljegyzett adatok alapján 41,5% volt. A belvárosi városrész vonatkozásában 44,8% volt, mellyel a település átlagát 7,95%-kal haladta meg, a be nem sorolt terült esetében 41,1% volt, mellyel a település átlaga 0,93%-kal meghaladja. A 15-64 éves korúakon belül a foglalkoztatottak aránya a belvárosban 54,2% és a be nem sorolt területen belül 51,4% volt 2011-ben. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül mutatóval kapcsolatban megfigyelhetjük, hogy a belvárosi városrészen belül 11%, míg a be nem sorolt városrészen belül 13,2% volt. A település átlagához képest a belváros 15,38%-kal lett kevesebb, míg a be nem sorolt terület 1,54%-kal haladta meg a település átlagát. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül mutató a belvárosi városrész vonatkozásában 40,2%-ot, míg a be nem sorolt terület vonatkozásában 13,2%-ot jelentett. A belváros a település átlagától 8,43%-kal volt alacsonyabb, a be nem sorolt terület 0,9%-kal haladta meg a település átlagát. 1.7.3 Település identitást elősegítő tényezők A települési identitás kialakításában és megerősítésében meghatározó szerepük van a civil szervezeteknek, amelyek mint az állampolgárok önkéntes szerveződései tevékenységük és szerepvállalásuk révén nagymértékben hozzájárulnak a társadalmi problémák hatékony kezeléséhez, a közösségi szükségletek kielégítéséhez. A településen 2013-ban 26 civil szervezet, egyesület volt regisztrálva a KSH adatai alapján. A bíróság hatályos adatai alapján a településen 9 alapítvány van regisztrálva, ebből 2 az egyházért (egy a református, egy a katolikus egyházért), egy a városért és a többi az ifjúságért, utánpótlás nevelésért, fiatalokért, iskolásokért, tehát a jövő nemzedékéért tevékenykedik. Szikszón 8 egyéb tevékenységű, 8 sporttevékenységgel rendelkező, 4 kulturális tevékenységet megjelölő, 3 településfejlesztési tevékenységgel rendelkező, 1 egészségügyi tevékenységet ellátó, 1 környezetvédelmi tevékenységgel rendelkező és 1 szakmai, gazdasági érdekképviseleti tevékenységű egyesület van regisztrálva.

72


egyéb tevékenység

egészségügyi tevékenység

kulturális tevkenység

környezetvédelmi tevékenység

sporttevékenység

szakmai, gazdasági érdekképviselet

településfejlesztési tevékenység 3; 13% 1; 4% 8; 33%

6; 25% 1; 4% 1; 4%

4; 17%

14. ábra Civil szervezetek Forrás: Saját ábra a bíróság adatai alapján A település identitását erősítő tényezők között igen fontos szerepet tölt be a vallás. A 2011-es népszámlálás alkalmával – az országos trendekhez hasonlóan – Szikszó településen is jelentősen csökkent a magukat valamely vallási felekezethez tartozónak vallók száma: a teljes lakosságon belüli arányuk a 2011. évi népszámlálás lapján 50,58% volt. A lakosság vallási megoszlását tekintve a legfontosabb szerepet a katolikus vallás tölti be, amelyből a római katolikus vallás a dominánsabb (79% a részesedése a katolikus valláson belül) és azt követi a görög katolikus vallás (21% a részesedése a katolikus valláson belül). Szikszó népességének 25,03%-a vallotta magát református felekezet, közösség tagjának, mely arány a katolikus vallás után a legmagasabb részesedéssel rendelkezik a vallási felekezetek közül. Szikszó népességének 0,34%-a ateista, 3,93%-a vallási felekezet, közösségnek nem tagja és 0,92%-a más vallási felekezet, közösséghez tartozik, 0,21%-a, azaz 12 fő evangélikus vallási felekezet tagja. A településen a 2011-es népszámlálás során senki sem vallotta magát ortodox keresztény és izraelita felekezet, közösség tagjának. A település nem rendelkezik a történelmi emlékek, tárgyak megőrzésére szolgáló múzeummal.

1.8

A település humán infrastruktúrája

1.8.1 Művelődés

73


34. táblázat A művelődés meghatározására vonatkozó mutatók, 2013. évi adatok alapján BorsodMutatók

Szikszó

AbaújZemplén m.

Könyvtárak száma 1000 lakosra vetítve (db) Könyvtárba beiratkozott olvasók száma az összlakosságból (%) Muzeális intézmények száma 1000 lakosra vetítve (db) Forrás: Saját számítások a KSH alapján

Észak-

Magyaro

Magyarország r.

rszág

0,18

0,52

0,50

0,31

0,31

0,16

0,17

0,15

0

0,09

0,09

0,07

A 34. táblázat négy területi egység művelődési mutatóit szemlélteti. A művelődés mutatócsoporton belül három mutatót emeltünk ki, melyek esetében láthatjuk, hogy Magyarországon az 1000 lakosra jutó könyvtárak száma 0,31, az összlakosságból 0,15 %-ot jelent a könyvtárba beiratkozottak aránya és 1000 lakosra 0,07 muzeális intézmény jut a KSH 2013. évi adatai alapján. Az Észak-Magyarország régióban 1000 lakosra 0,5 könyvtár jut és a lakosság 0,17%-a rendelkezett 2013-ban érvényes könyvtári tagsággal. A régióban 1000 lakosra 0,09 muzeális intézmény jut. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legmagasabb az 1000 lakosra jutó könyvtárak száma, mely 0,52 db-ot jelent. Az összlakosságból a könyvtárba beiratkozott olvasók aránya 0,16% volt 2013-ban. A megyében 0,09 db muzeális intézmény jut 1000 lakosra. Sziksó településen muzeális intézmény nem található. 0,18 könyvtár jut 1000 lakosra és az összlakosság 0,31%-a volt 2013-ban beiratkozva a könyvtárakba olvasóként. 35. táblázat Viszonyszámképzés az országos átlaghoz képest, % Mutatók Könyvtárak száma 1000 lakosra vetítve Könyvtárba beiratkozott olvasók száma az összlakosságból Muzeális intézmények száma 1000 lakosra vetítve ÁTLAG= 131,34% Forrás: Saját számítások a KSH alapján

Szikszó 58,39

Magyarország 100,00

204,28

100,00

0,00

100,00

A 35. táblázat azt szemlélteti, hogy a művelődés mutatócsoporton számított három mutató esetében Magyarország területi egységhez viszonyítva a település milyen értékeket vesz fel. Láthatjuk, hogy a KSH 2013. évi adatai alapján számított viszonyszámok esetében a településen közel fele annyi könyvtár jut 1000 lakosra, mint az ország teljes területét vizsgálva.

74


A településen a könyvtárakba beiratkozott olvasók aránya viszonyt kétszer annyi, mint a viszonyítás alapját jelentő Magyarország esetében. Átlagosan a település 31,34%-kal meghaladja az ország átlagát a művelődés mutatócsoport esetében a KSH 2013. évi adatai alapján. 36. táblázat Viszonyszámképzés a régiós átlaghoz képest, % Mutatók

36,05

ÉszakMagyarország r. 100,00

185,29

100,00

0,00

100,00

Szikszó

Könyvtárak száma 1000 lakosra vetítve Könyvtárba beiratkozott olvasók száma az összlakosságból Muzeális intézmények száma 1000 lakosra vetítve ÁTLAG = 110,67% Forrás: Saját számítások a KSH alapján

Ahogyan azt a 36. táblázatban láthatjuk, hogy a művelődés mutatócsoport esetében számított három mutató esetében az Észak-Magyarország régió területi egységhez viszonyítva a település szélsőséges értékeket vesz fel. Láthatjuk, hogy a KSH 2013. évi adatai alapján számított viszonyszámok esetében a településen 63,95%-kal kevesebb könyvtár jut 1000 lakosra, mint a régióban. A településen a könyvtárakba beiratkozott olvasók aránya viszonyt 85,29%-kal haladja meg a viszonyítás alapját jelentő régió eredményét. Átlagosan a település 10,67%-kal meghaladja a régió átlagát a művelődés mutatócsoport esetében a KSH 2013. évi adatai alapján. 37. táblázat Viszonyszámképzés a megyei átlaghoz képest, % Mutatók

Szikszó

Könyvtárak száma 1000 lakosra vetítve Könyvtárba beiratkozott olvasók száma az összlakosságból Muzeális intézmények száma 1000 lakosra vetítve ÁTLAG = 117,175% Forrás: Saját számítások a KSH alapján

35,08

Borsod-AbaújZemplén m. 100,00

199,27

100,00

0,00

100,00

A művelődés mutatócsoport esetében számított három mutató esetében a Borsod-AbaújZemplén megye területi egységhez viszonyítva a település az 1000 lakosra vetített könyvtárak száma mutató esetében 64,92%-kal alacsonyabb értékeket vesz fel. Láthatjuk, hogy a KSH 2013. évi adatai alapján számított viszonyszámok esetében a településen 99,27%-kal magasabb a könyvtárakba beiratkozott olvasók aránya. Átlagosan a település 17,18%-kal meghaladja a megye átlagát a művelődés mutatócsoport esetében a KSH 2013. évi adatai alapján. 75


140000 120000 100000 80000 60000 40000 20000 0

Magyarország

2011. év

108336

ÉszakMagyarországi régió 13397


Szikszó

7171

13

2012. év

114452

12436

6881

12

2013. év

124446

14321

7826

9

15. ábra Kulturális rendezvények száma (db) Forrás: Saját ábra a KSH adatai alapján Magyarországon 2011 és 2013 között a kulturális rendezvények száma emelkedő tendenciát mutat, míg 2011-ben 108 336 db rendezvény volt kulturális témában, addig 2013-ban 124 446 db ilyen rendezvény került megrendezésre. A vizsgált 3 év alatt 16 110 db rendezvénnyel emelkedett Magyarországon a kulturális rendezvények száma. Észak-magyarországi régió esetében 2012-ben a 2011 évhez képest csökkenés figyelhető meg, de 2011 és 2013 között összességében 924 eseménnyel emelkedett a kulturális témájú rendezvények száma. Borsod-Abaúj-Zemplén megye területi egységet vizsgálva láthatjuk, hogy a régió történéseihez hasonlóan 2012-ben csökkenés figyelhető meg a rendezvények számát illetően, de összességében 655 rendezvénnyel növekedett a 3 év kulturális rendezvényeinek száma. A településen az elmúlt években a kulturális rendezvények száma csökkenő tendenciát mutat, melyet a 15. ábra is szemléltet. Láthatjuk, hogy a 3 év alatt 4 eseménnyel csökkent a kulturális rendezvények száma Szikszón. 2011-ben 13 rendezvény került megrendezésre, míg 2013-ban 9 kulturális rendezvényen vehettek részt Szikszó település lakói. 2011-ben a Szikszón megrendezésre kerülő rendezvények Magyarország kulturális rendezvényeinek csupán 0,01%át adták, az Észak-magyarországi régió kulturális rendezvényeinek ugyan ebben az évben csupán 0,09%-át adták és a megye rendezvényeihez 0,18%-kal járult hozzá a település. 2012ben az előző évi adatokhoz képest az ország rendezvényeihez szinte ugyan olyan mértékben járult hozzá a település, a régió kulturális eseményeihez 0,006%-kal magasabb arányt képviselt a település és a megyében 0,01%-kal kevesebbet, mint 2011-ben. 2013-ban még kevesebb százalékban járult hozzá a területi egységek rendezvényeihez a település.

76

Fő


30000000 25000000 20000000 15000000 10000000 5000000 0

Magyarország

2011. év

22812173

ÉszakMagyarországi régió 2528084

Borsod-AbaújZemplén megye 1267667

Szikszó

2012. év

23283311

2508070

1321372

2970

2013. év

26475690

2603126

1182227

2750

2850

16. ábra Kulturális rendezvényeken részt vevők száma (fő) Forrás: Saját ábra a KSH adatai alapján 2011 és 2013 között Magyarországon a lakosság kétszeresének megfelelő létszám vett részt a kulturális rendezvényeken, mely az évek múlásával párhuzamosan emelkedő létszámot jelent. Az Észak-magyarországi régióban szintén emelkedő tendenciát mutat a kulturális rendezvényeken részt vevők száma. Ez a tendencia nem vehető észre a megye és a település vonatkozásában. Láthatjuk, hogy a megyében 85 440 fővel kevesebben vettek részt 2013-ban 2011-hez viszonyítva. Szikszón a résztvevők számában 100 fő csökkenést láthatunk a 3 év alatt eltelt időben. Azt is megfigyelhetjük, hogy a szikszói rendezvényeken a lakosság több, mint 50%-a vett rész éves szinten.

77

ALKOTÓ MŰVELŐDÉSI KÖZÖSSÉGEK SZÁMA (DB)

15 15

11672 10014 8475

1 1

22520 20309 21192

2013. év

528 456 447

2012. év

1191 1069 1205

13812 13158 13757

2011. év

364409 339509 338311


ALKOTÓ MŰVELŐDÉSI KÖZÖSSÉGEK TAGJAINAK SZÁMA (FŐ)

17. ábra Alkotó művelődési közösségek Forrás: Saját ábra a KSH adatai alapján A 17. ábra azt mutatja be, hogy 2011 és 2013 között hogyan alakult az alkotó művelődési közösségek száma és az alkotó művelődési közösségek tagjainak száma. Magyarországon 55 alkotó művelődési közösséggel lett kevesebb és összesen a 3 év alatt 26098 fővel lett kevesebb a tagok száma, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a 3 év alatt 81 közösséggel lett kevesebb és 3197 fővel a közösségek tagjainak száma 2013-ra 2011-hez képest. Láthatjuk, hogy szinte minden területi egység esetében csökkenő tendenciát mutatnak az alkotó művelődési közösségek és az alkotó művelődési közösségek tagjai is, kivéve Szikszó településen és az Észak-Magyarország régióban, ahol 14 alkotó művelődési közösséggel emelkedett az alkotó színterek száma és 1328 fővel csökkent a közösségek tagjainak száma. Szikszó településen 2011-hez képest létre jött egy alkotó művelődési közösség 15 fővel, mely 2013-ban is ugyan ilyen létszámmal működött a KSH adatai alapján. Szikszó településen a művelődés tekintetében korlátozottak a lehetőségek a lakosok számára. A településen nem található mozi és színház sem, melyek a megyeszékhely közelsége miatt nem jelentenek jelentős hátrányt a település társadalma számára.

78


Bölcsődék száma (db)

Családi napközik száma (db)

Időseket (is) ellátó nappali intézmények száma (db)

Népkonyhák száma (db)

Humán közszolgáltatások 1.8.2.1. Humán közszolgáltatási intézmények Szikszó Borsod-Abaúj-Zemplén megye

3 3

Észak-Magyarországi régió

6 5 52 46

Magyarország 1 1

Szikszó

106 113

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

177 190


1124 1161

Magyarország Szikszó 39 17


100 66

Észak-Magyarországi régió Magyarország

857

1108

Szikszó 39 35


61 54


724 689

Magyarország 0

200

400

2013.

2011.

600

800

1000

1200

1400

18. ábra Humán közszolgáltatási intézmények 2011-ben és 2013-ban Forrás: Saját ábra a KSH adatai alapján A 18. ábra bemutatja nekünk négy területi egység vonatkozásában a népkonyhák, az időseket is ellátó nappali intézmények, a családi napközik és a bölcsődék számát a 2011. évi és a 2013. évi KSH adatok alapján. Láthatjuk, hogy míg minden területi egység esetében növekedés következett be a népkonyhák, az időseket is ellátó nappali intézmények, a családi napközik és a bölcsődék számát illetően Szikszó településen egyedül egy időseket is ellátó nappali intézmény működött és maradt fenn. 79


1.8.2.2.

Oktatás 38. táblázat Humáninfrastruktúra mutatói 2013. évi adatok alapján Mutatók

Működő bölcsődei férőhelyek kihasználtsága Bölcsődébe beírt gyermekek száma 1000 lakosra vetítve 1 Bölcsődei gondozónőre jutó gyerek száma 1 Szakképzett bölcsődei kisgyermeknevelőre jutó gyerek száma Óvodai férőhelyek kihasználtsága (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beírt gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 1000 lakosra vetítve Gyógypedagógiai oktatásban részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan oktatott sajátos nevelési igényű gyermekek nélkül) 1000 lakosra vetítve Általános iskolai osztálytermek (gyógypedagógiai oktatással együtt) kihasználtsága Általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) 1000 lakosra vetítve Középiskolai osztálytermek kihasználtsága Középiskolai tanulók száma a nappali oktatásban (a hat- és nyolcévfolyamos gimnáziumok adataival együtt) 1000 lakosra vetítve

Magyaror szág

ÉszakMagyarország régió


Szikszó

97,78

93,00

92,80

0,00

3,73

2,10

2,45

0,00

5,33

5,38

5,40

0,00

5,46

5,49

5,47

0,00

87,23

87,29

89,64

76,67

33,43

33,79

34,94

37,54

0,15

0,11

0,08

0,00

102,02

98,63

98,71

100,00

75,70

82,19

85,47

82,52

96,23

94,81

92,06

100,00

39,38

39,08

40,70

50,24

Forrás: Saját számítás a KSH adatai alapján A 38. táblázat bemutatja, hogy a KSH 2013. évi adatai alapján a területi egységek esetében milyen a humáninfrastruktúrát, azon belül is az oktatást bemutató mutatók mértéke. Magyarországon kiemelkedően magas az általános iskolai férőhelyek kihasználtsága, mely 102,02%-ot jelent a területi egység részére, ezt követi a bölcsődei férőhelyek kihasználtsága, mely 97,78%-ot jelentett, majd a középiskolai férőhelyek kihasználtsága következik, mely 96,23%-ot jelentett 2013-ban a KSH adatai alapján. Az óvodai férőhelyek kihasználtsága 87,23%-ot jelentett. A bölcsődébe beírt gyermekek száma 1000 lakosra vetítve 2013-ban a területi egység vonatkozásában 3,73 fő volt. 1 bölcsődei gondozónőre 5,33 gyermek és egy szakképzett bölcsődei kisgyermeknevelőre 5,46 gyermek jutott ebben az évben. 33,43 óvodába beíratott gyermek, 0,15 gyógypedagógiai oktatásban részesülő óvodás gyermek, 75,7 általános iskolai tanuló, 39,38 középiskolai tanuló jutott 1000 lakosra a KSH adatai alapján. 80


Az Észak-Magyarország régióban a bölcsődei férőhelyek kihasználtsága 93%, az óvodai férőhelyek kihasználtsága 87,29%, az általános iskolai osztálytermek kihasználtsága 98,63%, a középiskolai osztálytermek kihasználtsága 94,81% volt 2013-ban a KSH adatai alapján. A bölcsődébe beírt gyermekek száma 2,10 fő volt és egy bölcsődei gondozónőre 5,38 gyermek, egy szakképzett bölcsődei kisgyermeknevelőre 5,49 gyermek jutott 1000 lakosra vetítve. A területi egység esetében 1000 lakosra vetítve 2,1 bölcsődébe beírt gyermek, 33,79 óvodába beírt gyermek, 82,19 általános iskolai tanuló 39,08 középiskolai tanuló jutott 2013-ban. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a működő bölcsődei férőhelyek kihasználtsága 92,8%, az óvodai férőhelyek kihasználtsága 89,64%, az általános iskolai osztálytermek kihasználtsága 98,71%, a középiskolai osztálytermek kihasználtsága 92,06% volt. A területi egység esetében 1000 lakosra 2,45 bölcsődébe beírt gyermek, 34,94 óvodába beírt gyermek, 85,47 általános iskolai tanuló és 40,7 középiskolai tanuló jutott 2013-ban. Gyógypedagógiai oktatásban 0,08 óvodás gyermek részesült 1000 lakosra vetítve. Szikszó településen nem üzemelt 2013-ban bölcsőde. Az óvodai férőhelyek kihasználtsága 76,67%, az általános iskolai osztálytermek kihasználtsága 100%, a középiskolai osztálytermek kihasználtsága 100% volt 2013-ban a KSH adatai alapján. A területi egység esetében 1000 lakosra vetítve 37,54 óvodába beírt gyermek, 82,52 általános iskolai tanuló és 50,24 középiskolai tanuló jutott 2013-ban. Mind az óvodába beírt gyermekek számát, mind a középiskolai tanulók számát tekintve, a település adataiból számított mutatók értéke meghaladja a területi egységek értékeit. 39. táblázat Viszonyszámképzés a területi egységekhez képest, 2013. évi adatok alapján, %

Mutatók Óvodai férőhelyek kihasználtsága (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beírt gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 1000 lakosra vetítve Általános iskolai osztálytermek (gyógypedagógiai oktatással együtt) kihasználtsága Általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) 1000 lakosra vetítve Középiskolai osztálytermek kihasználtsága Középiskolai tanulók száma a nappali oktatásban (a hat- és nyolcévfolyamos gimnáziumok adataival együtt) 1000 lakosra vetítve ÁTLAG

Magyarország (ország = 100%)

Észak-M. régió (régió = 100%)

Borsod-AbaújZemplén megye (megye = 100%)

87,89

87,83

85,53

112,30

111,11

107,45

98,02

101,39

101,31

109,00

100,40

96,55

103,92

105,47

108,62

127,57

128,55

123,42

58,06

57,70

56,62

Forrás: Saját számítás a KSH adatai alapján A település, a bölcsődei mutatók esetében, amikor a területi egységhez viszonyítottuk a számított eredményeket, nulla értéket vett fel. Gyógypedagógiai oktatásban részesülő óvodás 81


gyermekek száma (integráltan oktatott sajátos nevelési igényű gyermekek nélkül) 1000 lakosra vetítve szintén nullát kaptunk a viszonyítás során. Magyarország területi egységgel összehasonlítva Szikszót láthatjuk, hogy négy mutató esetében a település magasabb értékkel rendelkezik, mint az ország átlaga. 27,57%-kal több a középiskolai tanulók száma a nappali oktatásban 1000 lakosra vetítve. 12,3%-kal több 1000 lakosra vetítve az óvodába beírt gyermekek száma. 9%-kal magasabb az általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban, 3,92%-kal magasabb a középiskolai osztálytermek kihasználtsága, mint a viszonyítás alapját jelentő ország értékei. A KSH 2013. évi adatai alapján számított mutatók esetében az általános iskolai osztálytermek kihasználtsága 1,8%-kal kevesebb és 12,11%-kal haladja meg az ország eredménye a település eredményét az óvodai férőhelyek kihasználtsága esetében. Az Észak-magyarországi régió jelentette a második oszlopban a viszonyítás alapját, azaz a 100%-ot, mely 3 mutató esetében haladja meg a viszonyszám képzés során kapott települési eredményeket. Ilyen mutató az óvodai férőhelyek kihasználtsága, mely tekintetében 12,17%kal magasabb a régió átlaga. 0,4%-kal haladja meg az 1000 lakosra vetített általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban esetében számított mutató eredményét, 1,39%-kal haladja meg az általás iskolai férőhelyek kihasználtsága esetében, 5,47%-kal haladja meg a középiskolai osztálytermek kihasználtsága esetében a régió adatait. 11,11%-kal haladja meg a települ a régió eredményét az 1000 lakosra vetített óvodába beírt gyermekek száma vonatkozásában. A legmagasabb érték az 1000 lakosra vetített középiskolai tanulók száma esetében keletkezett, mely 28,55%-kal magasabb, mint a régió eredménye. Szikszó település eredményt Borsod-Abaúj-Zemplén megye eredményével összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy 14,47%-kal kevesebb az óvodai férőhelyek kihasználtsága (gyógypedagógiai neveléssel együtt) a településen, mint a megyében. 7,45%-kal magasabb az óvodába beírt gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 1000 lakosra vetítve Szikszón, mint a megyében. 1,31%-kal haladja meg az általános iskolai osztálytermek (gyógypedagógiai oktatással együtt) kihasználtsága tekintetében a település a megye átlagát. 3,45%-kal kevesebb a településen az általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) 1000 lakosra vetítve, mint a megyében. 8,62%-kal magasabb a középiskolai osztálytermek kihasználtsága, 23,42%-kal magasabb a középiskolai tanulók száma a nappali oktatásban (a hat- és nyolcévfolyamos gimnáziumok adataival együtt) 1000 lakosra vetítve, 7,28%-kal magasabb a működő háziorvosok száma 1000 lakosra vetítve a településen, mint a megyében a KSH 2013. évi adatai alapján.

82


19. ábra Más településről bejáró általános iskolai tanulók aránya a nappali oktatásban, % Forrás: TEIR 2008 és 2013 között Magyarországon és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében minimálisan növekedett a más településről bejáró általános iskolai tanulók aránya, a TEIR adatai alapján. A Szikszói járás esetében 15%-ról 2010-re 20%-ra emelkedett a más településről bejáró általános iskolai tanulók aránya, majd a 2010. évet követően minimális növekedés figyelhető meg. A TEIR adatai szerint 2008 és 2013 között folyamatosan növekedett a Szikszóra más településekről bejáró általános iskolai tanulók aránya. Míg 2008-ban 0 fő járt be Szikszóra, 2009-re ez az arány 10,2%-ra, 2010-re 11,9%-ra, 2011-re 12,3%-ra, 2012-re 13,6%-ra és 2013ra 13,4%-ra emelkedett ez az arány. A TEIR adatai alapján a közel 5 év alatt 13,4% volt a növekedés. 2012-ben volt a legmagasabb a vizsgált mutató vonatkozásában az érték, mely 2013-ra 0,2 százalékponttal csökkent. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járás székhelyek eredménye meghaladja a település és az ország értékeit. A területi egységek eredményeihez viszonyítva a település eredményét láthatjuk, hogy a Szikszói járás területi egység vonatkozásában szinte a település értékeinek dupláját kaptuk a vizsgált 5 évben, ezzel a járás minden területi egységet meghaladó eredményekkel rendelkezik az évek vonatkozásában. Szikszó település eredményét minden területi egység meghaladja 2008 és 2013 között a TEIR adatai alapján a más településről bejáró általános iskolai tanulók aránya a nappali oktatásban mutató esetében.

83


20. ábra Más településről bejáró középiskolai iskolai tanulók aránya a nappali oktatásban (%) Forrás: TEIR A mástelepülésről bejáró középiskolai tanulók arányának a bemutatását szolgálja a 20. ábra, melyen láthatjuk, hogy Magyarországon a mutató vonatkozásában csekély növekedés következett be az elmúlt 5 évben. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járásközpontok adatait vizsgálva megfigyelhetjük, hogy 2011ig növekedés majd 2011 után 2012-re csökkenés és 2013-ra ismételten növekedés volt jellemző a mástelepülésről bejáró középiskolai tanulók arányát illetően. A Szikszói járás esetében a mástelepülésről bejáró középiskolai tanulók arányának eredményeiben ugyan olyan értékeket vesz fel, mint Szikszó település. 2008-ban Szikszó településre mástelepülésről bejáró középiskolai tanulók aránya 46,5% volt, mely 2009-ben 48,4%-ra, 2010-re 52,4%-ra emelkedett. 2011-ben 4,9 százalékpontos csökkenés következett be, mely eredményeként 47,75-ra csökkent, ezt követően 2012-re ismételten növekedett a mástelepülésről bejáró középiskolai tanulók aránya a településen és 52,5% lett. 2013-ra 46,2%-ra csökkent, mely esemény 6 százalékpont esést jelentett a TEIR adatai alapján. A településen a mástelepülésről bejáró középiskolai tanulók aránya 2010-ig szinte minden területi egység eredményét meghaladta. 2011-ben Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Szikszói járás eredménye meghaladta a település értékét. 2012-ben ismételten a település eredménye volt a magasabb a többi területi egységgel szemben. A TEIR 2013. évi adatai alapján ismét bekövetkezett a 2011. évi tendencia és Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Szikszói járás eredménye meghaladta a település értékét. 84


21. ábra Nappali tagozatos középiskolai tanulók száma Szikszó településen (a hat-, nyolcévfolyamos gimnáziumok megfelelő évfolyamaival együtt) (fő) Forrás: TEIR Szikszó településen az elmúlt 13 évben a nappali tagozatos középiskolai tanulók száma ingadozott. 2001-ben 287 nappali tagozatos középiskolai tanuló volt Szikszó településen, mely létszám 2002-re 0,7%-kal csökkent. 2003-ban 9,8%-kal növekedett a nappali tagozatos középiskolai tanulók száma 2002-höz és 9,06%-kal növekedett 2001-hez képest. 2004-ben 302 főre esett vissza a nappali tagozatos középiskolai tanulók száma, majd 4 fővel emelkedett 2005-re, mely növekedés az előző évhez képest 1,32%-ot jelentett. 2006-ról 2007-re egy nagyobb kiugrás figyelhető meg, mely 9,87%-os növekedést jelentett, azaz 304 főről 334 főre emelkedett a nappali tagozatos középiskolai tanulók száma. Az ezt követő évben 10 fővel kevesebb volt a nappali tagozatos középiskolai tanulók száma, majd 29 fővel csökkent, mely 9,24%-os csökkenést jelentett és a következő évre, azaz 2010-re 30 fővel növekedett a nappali tagozatos középiskolai tanulók száma, mely 10,53%-os növekedést jelentett. 2011-re 8,8%-kal csökkent a nappali tagozatos középiskolai tanulók száma az előző évhez képest. 2012-re 5,57% növekedés látható, melyet 8,58%-os csökkenés követ 2013-ra. Szikszó településen 2 óvodai feladat ellátási hely található gyógypedagógiai neveléssel együtt, az egyik a Szikszói Városi Egységes Óvoda-Bölcsőde, Alapszolgáltatási Központ és Védőnői Szolgálat a másik a Bethánia Napköziotthonos Óvoda. Az óvodai férőhelyek száma összesen 260 fő a két feladat ellátási hely tekintetében. Az elmúlt években az óvodába beírt gyermekek száma csökkenő tendenciát mutat, a KSH adatai alapján a az elmúlt 10 évben 12%-kal kevesebb óvodás gyermek van Szikszó településen, így az óvodai gyermek csoportok száma szintén csökkenő tendenciát mutat az elmúlt 10 év vonatkozásában. Míg 2000-ben 10 óvodai gyermekcsoport volt, addig 2013-ban már 9 gyermekcsoportot regisztrált a KSH. Az óvodapedagógusok száma a beírt gyermekek és a gyermekcsoportok számának váltakozását követve csökkent az elmúlt években a 2000. évi kezdeti 22 főről 19 főre csökkent 2013-ra. Az 85


óvodába beírt lány gyermekek száma magasabb, mint az óvodába beírt fiúk száma, de arányuk összességében csökkent az elmúlt évtizedben. 2013-ban összesen 31 hátrányos helyzetű óvodás gyermek volt Szikszón, mely jelentős csökkenést jelent az előző évhez képest, amikor 103 hátrányos helyzetű óvodás gyermeket jegyzett a KSH. A településen az általános iskolai feladat ellátási helyek tekintetében a Szepsi Csombor Márton Gimnázium, Szakképző és Általános Iskola működik. A fenntartó, Szikszó Város Önkormányzata 1995-ben az oktatási intézmények összevonásával (Szepsi Csombor Márton Gimnázium és Szakképző, Móricz Zsigmond Általános Iskola) teremtette meg a mai iskolaszerkezet kiépítésének lehetőséget. 2002-ben a Nevelési tanácsadóval bővülve, több célú, közös igazgatású intézmény lett az iskola. Az intézmény 14 évfolyamon nevel és oktat 6 éves kortól felnőtt korig nappali és levelező tagozaton. A tanulók létszáma évek óta több mint ezer fő. Oktatási formák nappali tagozaton: -

8 évfolyamos általános iskola 4 és 6 évfolyamos gimnáziumi képzés (A hatosztályos képzési formában közbeiktatott évfolyamaként igény esetén nyelvi elkészítő osztály indul) érettségi utáni szakképzés közép és felső fokon levelező tagozaton: 4 évfolyamos gimnáziumi képzés, szakképzés.

Az általános iskolai tagozaton beiskolázási körzete elsősorban Szikszó város, de az utóbbi időkben, a környező településekről is járnak a településre gyermekek. Összesen a KSH 2013. évi adatai alapján a településen 23 általános iskolai osztályterem működött, minden osztályterem egy-egy osztállyal. Az általános iskolai tanulók száma 2013ban 455 fő volt. Gyógypedagógiai oktatásban részesült 7 általános iskolai tanuló, a gyógypedagógiai oktatásban 1 általános iskolai osztály működik 2010 óta, mely felére csökkent az előző évekhez képest. Az általános iskolában 2013-ban 60 első évfolyamos tanuló volt és 269 napközis általános iskolai tanulót regisztrált a KSH a nappali oktatásban. A 23 általános iskolai osztályt 47 pedagógus tanította 2013-ban. A nappali oktatásban 2013-ban 22 fő fejezte be eredményesen a 8. évfolyamot. Szikszón 2013-ban 246 hátrányos helyzetű általános iskolai tanuló volt. A településen 1 gimnáziumi feladat ellátási hely és 1 szakközépiskolai feladat ellátási hely működik és működött az elmúlt 13 év vonatkozásában. 1995 óta ezeket a feladat ellátási helyeket is a Szepsi Csombor Márton Gimnázium, Szakképző és Általános Iskola látja el a maga 12 középiskolai osztálytermével és a 12 középiskolai osztályával. 2013-ban 277 középiskolai tanuló volt a nappali oktatásban. A gimnáziumi tanulók száma 263 főt jelentett 2013-ban és a szakközépiskolai tanulók száma 14 főt jelentett. Eredményes érettségi vizsgával 2013-ban 41 fő büszkélkedhetett. A KSH adatai alapján 2013-ban 118 hátrányos helyzetű gimnáziumi tanuló volt a településen. Szikszón szakiskolai és speciális szakiskolai feladat ellátási hely is található, összesen 3 db. Az egyik a Szikszói Fodrász és Kozmetikus Szakképző Iskola, a másik az "Abigél" Többcélú 86


Intézmény, amely intézménynek egy tagintézménye található Szikszó településen, mely esetében 2012-2013-as tanévet az Északi- középhegység erdőkkel borított dombvidékén, a Csereháton: Szikszón is el tudták kezdeni a diákok. A harmadik az Abakusz Szakképző Iskola És Alapfokú Művészeti Iskola. A három szakiskolai és speciális szakiskolai feladat ellátási hely esetében összesen 8 osztályterem és 9 osztályt regisztráltak a nappali oktatásban. A három intézménybe összesen 2013-ban 197 fő tanuló volt, 8 fő tett sikeres szakmai vizsgát ebben az évben. A KSH adatai alapján 81 hátrányos helyzetű tanuló volt a szakiskolai és speciális szakiskolai feladat ellátási helyek tekintetében. 1.8.2.3. Egészségügyi szolgáltatások 40. táblázat Humáninfrastruktúra mutatói 2013. évi adatok alapján

2033,43

ÉszakMagyarország régió 1847,56

Borsod-AbaújZemplén megye 1730,77

1838,00

0,30

0,34

0,32

0,36

0,49

0,50

0,51

0,54

Mutatók

Magyarország

1 védőnőre jutó lakos száma Gyógyszertárak száma (humán+fiók) 1000 lakosra vetítve Működő háziorvosok száma 1000 lakosra vetítve

Szikszó

Forrás: Saját számítás a KSH adatai alapján A 40. táblázat alapján láthatjuk, hogy az országban 1000 lakosra 0,3 gyógyszertár és 0,49 háziorvos jutott 2013-ban. Az Észak-Magyarország régióban 1 védőnőre 1848 lakos jutott, mely alacsonyabb az ország eredményénél, de magasabb a többi területi egység esetében számított mutatónál. 1000 lakosra vetítve 0,34 gyógyszertár és 0,5 működő orvos jutott 2013-ban a KSH adatai alapján. Borsod-Abaúj-Zemplén 2013-ban 1000 lakosra 0,51 háziorvos, 0,32 gyógyszertár jutott. A megyében 1 védőnőre 1731 fő jutott a KSH adatai alapján. A településen 1 védőnőre 1838 lakos jutott. 1000 lakosra vetítve 0,36 gyógyszertár jutott, mely a legmagasabb értéket jelentette 2013-ban a mutató esetében a területi egységek között. 0,54 működő orvos jutott 2013-ban a KSH adatai alapján mely szintén a legmagasabb értéket jelentette a területi egységek között a mutató vonatkozásában. 41. táblázat Viszonyszámképzés a területi egységekhez képest, 2013. évi adatok alapján, % Mutatók 1 védőnőre jutó lakos száma Gyógyszertárak száma (humán+fiók) 1000 lakosra vetítve Működő háziorvosok száma 1000 lakosra vetítve ÁTLAG

87



90,39

99,48

Borsod-AbaújZemplén megye (megye = 100%) 106,20

119,02

105,14

111,79

110,69 106,7

108,53 104,38

107,38 108,46


Forrás: Saját számítás a KSH adatai alapján A 41. táblázat esetében láthatjuk, hogy a területi egységek jelentik a 100%-ot, a települést a területi egységekhez viszonyítottuk, hogy egy fejlettségi szintet tudjunk meghatározni a humáninfrastruktúra vonatkozásában. Magyarország területi egységgel összehasonlítva Szikszót láthatjuk, Szikszón 19,02%-kal több gyógyszertár jut 1000 lakosra vetítve, mint Magyarországon. 10,69%-kal több a működő háziorvosok száma 1000 lakosra vetítve, mint az országban. 1 védőnőre jutó lakosok számát illetően 9,61%-kal alacsonyabb az ország eredményénél a település eredménye. Az Észak-magyarországi régió jelentette a második oszlopban a viszonyítás alapját, azaz a 100%-ot, az egy védőnőre jutó lakosok száma 0,52%-kal magasabb a régió eredménye, mint a településé. A település 5,14%-kal haladja meg az 1000 lakosra jutó gyógyszertárak száma esetében a régió eredményét, 8,53%-kal haladja meg az 1000 lakosra jutó működő háziorvosok száma esetében a viszonyítás alapját jelentő területi egység adatait a település számított eredménye. Borsod-Abaúj-Zemplén megye jelenti a harmadik oszlopban a viszonyítás alapján, azaz a 100%-ot. Az 1 védőnőre jutó lakosok száma mutató tekintetében a település 6, 2%-kal haladja meg a megye mutatóját. Az 1000 lakosra vetített gyógyszertárak vonatkozásában Szikszó 11,79%-kal haladja meg a viszonyítás alapját jelentő területi egység eredményét.

22. ábra Ezer lakosra jutó működő kórházi ágyak száma (db) Forrás: TEIR A fenti ábra azt szemlélteti, hogy hogyan változott az 1000 lakosra jutó működő kórházi ágyak száma 2000 és 2013 között négy területi egység vonatkozásában. 88


Magyarországon az 1000 lakosra kórházi ágyak száma csökkenő tendenciát mutat az elmúlt 13 év vonatkozásában. 2000-ben 8,2 kórházi ágy jutott 1000 lakosra, mely érték 2001-re 7,9re csökkent, 2001 és 2006 között ez az érték nem változott, majd 2007-ben 7,2-re csökkent. 2008-tól 20011-ig 7,1 kórházi ágy jutott 1000 lakosra. 2012-ben ez az arány 6,9-re csökkent és 2013-ban ismételten elérte a 7 kórházi ágyszámot 1000 lakosra vetítve. A 13 év alatt összesen 1,2-val csökkent Magyarországon az 1000 lakosra jutó működő kórházi ágyak száma. Borsod-Abaúj-Zemplén megye járásközpontok adatait vizsgálva láthatjuk, hogy 2000-2013 között az 1000 lakosra jutó működő kórházi ágyak számában nem történt jelentős változás, átlagosan 1000 lakosra 14 működő kórházi ágy jutott a 13 év vonatkozásában. Szikszói járás területi egység adatait vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a TEIR adatai között a járás esetében 2000-2010 közötti időszakban állnak rendelkezésre adatok. A járásban 1000 lakosra 15,5 működő kórházi ágy jutott 2000-ben, mely érték a következő években, egészen 20007-ig ingadozott. 2007 és 2010 között folyamatos növekedést figyelhetünk meg, mely eredményeként 2010-ben 16,3 működő kórházi ágy jutott 1000 lakosra. Láthatjuk, hogy Szikszó településen 2000 és 2003 között ingadozott az 1000 lakosra jutó működő kórházi ágyak száma, majd 2003-tól 2010-ig folyamatosan növekvő tendenciát követett. 2000-ben 48, 2001-ben 45,5, 2002-ben 46,1, 2003-ban közel néggyel kevesebb, azaz 42,9 működő kórházi ágy jutott 1000 lakosra a településen. 2004-ben 46,3 majd a következő évben 46,8 db működő kórházi ágy jutott 1000 lakosra, mely folyamatosan növekedett, mely következtében 2010-ben 53 működő kórházi ágy jutott 1000 lakosra a településen. Az 1000 lakosra jutó működő kórházi ágyak tekintetében a település adatai minden területi egységgel szemben magasabb értéket mutat egészen 2010-ig. 1.8.2.4. Szociális szolgáltatások 42. táblázat Humáninfrastruktúra mutatói 2013. évi adatok alapján Mutatók

Magyaror szág



Szikszó

17,22

24,32

28,16

4,53

13,34

17,41

22,45

19,77

93,57

90,63

97,22

90,00

3,71

4,26

5,07

3,26

Szociális étkeztetésben részesülők száma 1000 lakosra vetítve Házi segítségnyújtásban részesülők száma 1000 lakosra vetítve Idősek nappali ellátásában engedélyezett férőhelyek kihasználtsága Idősek nappali ellátásában részesülők száma 1000 lakosra vetítve

Forrás: Saját számítás a KSH adatai alapján Az országban az idősek nappali ellátásában engedélyezett férőhelyek kihasználtsága 93,57% volt. (43. táblázat) 2013-ban 1000 lakosra vetítve Magyarországon 17,22 fő volt, aki szociális étkeztetésben részesült és 13,34 fő részesült házi segítségnyújtásban. 1000 lakosra vetítve 3,71 fő részesült idősek nappali ellátásában. 89


1000 lakosra vetítve az Észak-Magyarország régióban 24,32-en részesültek szociális étkeztetésben, 17,41-en részesültek házi segítségnyújtásban. Az idősek nappali ellátásában engedélyezett férőhelyek kihasználtsága 90,63% volt 2013-ban a KSH adatai alapján Borsod-Abaúj-Zemplén megyében szociális étkeztetésben 28,16 fő részesült, házi segítségnyújtásban 22,45 fő részesült. Az idősek nappali ellátásában engedélyezett férőhelyek kihasználtsága 97,22% volt 2013-ban a KSH adatai alapján. Szikszó településen az idősek nappali ellátásában engedélyezett férőhelyek kihasználtsága 90% volt a KSH 2103. évi adatai alapján. 1000 lakosra vetítve a településen 4,53-an részesültek szociális étkeztetésben, mely a területi egységekkel összehasonlítva a legalacsonyabb értéket jelenti. 19,77-en részesültek házi segítségnyújtásban, mely a második legmagasabb érték a megye értéke után. 43. táblázat Viszonyszámképzés a területi egységekhez képest, 2013. évi adatok alapján, %

Mutatók Szociális étkeztetésben részesülők száma 1000 lakosra vetítve Házi segítségnyújtásban részesülők száma 1000 lakosra vetítve Idősek nappali ellátásában engedélyezett férőhelyek kihasználtsága Idősek nappali ellátásában részesülők száma 1000 lakosra vetítve



26,32

18,64

Borsod-AbaújZemplén megye (megye = 100%) 16,10

148,15

113,55

88,05

96,18

99,31

92,58

87,97

76,58

64,35

Forrás: Saját számítás a KSH adatai alapján Magyarország területi egységgel összehasonlítva Szikszót láthatjuk, Szikszón 48,15%-kal többen részesülnek házi segítségnyújtásban 1000 lakosra vetítve. Az idősek nappali ellátásában engedélyezett férőhelyek kihasználtsága 3,82%-kal alacsonyabb. 12,03%-kal alacsonyabb az 1000 lakosra vetített idősek nappali ellátásában részesülők számát tekintve a település viszonyításkor kapott eredménye az országéval szemben. 73,68%-kal magasabb az ország eredménye az 1000 lakosra vetített szociális étkeztetésben részesülők számát tekintve a településsel szemben. Az idősek nappali ellátásában engedélyezett férőhelyek kihasználtsága esetében 0,69%-kal magasabb, az 1000 lakosra vetített idősek nappali ellátásában részesülők száma tekintetében 23,42%-kal magasabb, az 1000 lakosra vetített szociális étkeztetésben részesülők száma esetében 81,36%-kal magasabb Észak-Magyarország régió eredménye, mint a település eredménye. 13,55%-kal magasabb eredményt vett fel a település az 1000 lakosra vetített házi segítségnyújtásban részesülők számát illetően. Borsod-Abaúj-Zemplén megye jelenti a harmadik oszlopban a viszonyítás alapján, azaz a 100%-ot. Az 1000 lakosra jutó szociális étkeztetésben részesülők aránya esetében a megye 90


83,9%-kal haladja meg, az 1000 lakosra jutó házi segítségnyújtásban részesülők száma esetében 11,5%-kal haladja meg, az idősek nappali ellátásában engedélyezett férőhelyek kihasználtsága esetében 7,42%-kal haladja meg, az 1000 lakosra vetített idősek nappali ellátásában részesülők száma esetében 35,65%-kal haladja meg a megye átlaga a település eredményét a viszonyításkor. Összességében megállapítható, hogy a humáninfrastruktúra mutatócsoportban számított mutatók átlaga esetében Szikszó település a területi egységek átlagát nem haladja meg. Az ország átlagától 26,81%-kal alacsonyabb, a régiótól 30,22%-kal, a megyétől 32,82%-kal alacsonyabb a település átlaga a számított mutatók esetében. Látható, hogy a településen nem üzemel bölcsőde, 3 háziorvosi körzet van. Az általános iskolai osztálytermek és a középiskolai osztálytermek kihasználtsága a településen magasabb, mint a többi területi egység esetében. A szociális segítségnyújtásban, a házi segítségnyújtásban részesülők aránya 1000 lakosra vetítve alacsonyabb a település esetében, mint az ország, régió, megye vonatkozásában. Szikszó településen egy egységes óvoda és bölcsőde működik, mely önkormányzati működtetés alatt áll. A településen egy általános iskola és középiskola a Szepsi Csombor Márton Gimnázium, Szakképző és Általános Iskola működik, mely önkormányzati fenntartással rendelkezik. A településen található továbbá két alapítványi iskola is az egyik a Szikszói Fodrász és Kozmetikus Szakképző Iskola, mely Abaúji Fiatalok Oktatásáért Alapítvány fenntartása alatt áll és az ABIGÉL, mely kihelyezett intézménnyel rendelkezik a településen. 1.8.2

Esélyegyenlőség biztosítása

A településen 2012-ben került elfogadásra az Esélyegyenlőségi Program Terv, mely célcsoportjai között találhatóak a nők, a nőkön belül a 45 év feletti nők, a pályakezdők, a gyesen levő, illetve a kisgyermekes anyukák. A célcsoport között találjuk a fogyatékkal élőket, a romákat és az egyéb hátrányos helyzetű csoportokat úgy, mint a munkanélkülieket és az időskorúakat. Ahogyan azt az 1.7.1.4. fejezetben bemutattuk 2001-ben Szikszó településen a nők összlakossághoz viszonyított aránya 52,13%, a férfiak összlakossághoz viszonyított aránya 47,87% volt, 2013-ra ez az arány nem fordult meg és nem változott jelentős mértékben, hiszen a 2013. évi adatok alapján a nők aránya az összlakosságból 53,1% és a férfiak aránya 46,9%-ra változott. A több, mint 10 év alatt a nők megoszlása csupán 0,97 százalékponttal növekedett, a férfiak aránya pedig ugyan ennyivel csökkent. Szikszó településen a pályakezdő nyilvántartott álláskeresők aránya 15,94% volt 2013-ban, mely arány a második legmagasabb a többi területi egységgel összevetve. A pályakezdő nyilvántartott álláskeresők között a nők aránya alacsonyabb, mint a férfiaké. (1.7.1.8.4 Nyilvántartott álláskeresők korcsoportonként fejezet) Szikszó település esetén 2,85% volt 180 napon túl nyilvántartott álláskereső, 8,9 nyilvántartott álláskereső volt az aktívkorú népességből. A településen a 2011. évi népszámlálás során a település lakosságából 91,06%, azaz 5104 fő vallotta magát magyar nemzetiségűnek. A lakosság 6,14%-a cigány (romani, beás), 0,16%-a

91


lengyel, 0,62%-a német, 0,07%-a román, 1,2%-a ruszin, 0,11%-a ukrán, 0,62%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát. Szikszó Város Önkormányzat elfogadott Települési Esélyegyenlőségi Programjának célja segíteni a szikszói állampolgárokat, akik nehéz helyzetben vannak, rendszerezni és ütemezni a támogató feladatokat. Az eddigi jól bevált hagyományok megerősítése, megtartása. A Program célja továbbá, hogy az összetartó, szolidáris társadalmat erősítse, megszüntesse a hátrányos megkülönböztetést, az esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód biztosított legyen minden hátrányos helyzetű csoportot tartalmazó állampolgár számára, aki a településen él. Biztosított legyen a pénzbeli, természetbeni juttatásokhoz való hozzájutás, valamint az önkormányzat intézményeiben a különböző szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében összehangolni a foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi, szociális, igazgatási és a területfejlesztési célokat. Kiszűrni az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok lehetőségét. A társadalmi integráció támogatása a diszkriminációmentesség és a szegregációmentesség biztosításával. A 2011. évi népszámláláskor feljegyzett adatok alapján, Szikszó településen, 3 szegregátum területét határozhatjuk meg, és egy szegregátummal veszélyeztettt területet. Az 1. szegregátumban 248 szikszói lakos él, akik közül 29,4%-ot jelent a 14 éven aluliak aránya, 59,7%-ot a 15-59 évesek aránya és 10,9%-ot a 60 év felettiek aránya. A 2. szegregátumban 112 lakos él a 2011. évi népszámlálás adatai alapján, akik közül 17%-ot képviselnek a 15 év alattiak, 58%-ot a 15-59 év közöttiek és 25%-ot a 60 év felettiek. A harmadik szegregátumban 118 lakót számoltak, akik közül 37,3% 14 éven aluli, 48,3% 15-59 év közötti és 14,4% 60 év feletti. A szegregátummal veszélyeztetett területen 59 szikszói lakos él, akik közül 18,5% 14 éven aluli lakos, 61% 15-59 év közötti lakos és 20,3% 60 év feletti.

1.9 Szikszó gazdasága 1.9.1. A település gazdasági súlya, szerepköre Szikszó gazdaságát a városon átvezető kereskedelmi főközlekedési útvonal határozta meg, azaz a Kassa-Krakkó felé vezető útvonal fontos állomásaként funkcionált a település, ezért sokszor a szállítandó és értékesítendő áru már a településen gazdát cserélt. A kereskedelem fejlődésére és jelentőségének erősítésére a XIX. századtól kezdve betelepedő zsidók hatással voltak, akik a XX. század első feléig folyamatosan telepedtek be a településre, így lélekszámuk is folyamatosan növekedett. A gazdaságot a kereskedelem mellett a kedvező mikroklímára és talajadottságokra épülő mezőgazdaság határozta meg. A városi életformának és a területi adottságoknak, azaz a két folyó közelségének és a kiváló táptalajnak köszönhetően a zöldség- gyümölcsfélék termesztése alakult ki a településen. A város peremterületein elhelyezkedő családi házak udvarain a baromfitartásra szorult vissza az állattenyésztés egészen a XIX. század végéig. A mezőgazdaságon belül a szőlő termesztésnek nagy hagyománya volt a településen, melyet az 1800-as évek végén bekövetkezett filoxéra-járvány teljes mértékben lerombolt. Az elmúlt években figyelhető meg ismételt érdeklődés Szikszón a minőségi bortermelés iránt. 92


A településen mezőgazdasági tevékenységet néhány nagyobb termelő folytat, illetve a településen néhány lakás udvarán még megtalálható a háztáji termelés.

23. ábra Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték (1000 Ft) Forrás: TEIR Ahogyan azt a 23. ábraán láthatjuk, 2004-től minden területi egység vonatkozásában emelkedett az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték, azaz az egy lakosra jutó adott időszak alatt megtermelt végső felhasználásra kerülő áruk összértéke. 2004-ben Magyarországon az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték 1020 ezer Ft volt, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járásközpontok esetében az egy főre jutó bruttó hozzáadott érték 793 ezer Ft volt, a Szikszói járás területén az egy főre jutó bruttó hozzáadott érték 106 ezer Ft volt és Szikszó területén egy főre 143 ezer Ft bruttó hozzáadott érték jutott. Látható, hogy az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték 2004-től 2006-ig minden területi egység tekintetében folyamatosan növekedő tendenciát mutatott. Szikszó település és Szikszói járás esetében 2006 és 2008 között tartotta a korábbi évek tendenciáját az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott éték. Magyarország és a megyei járásközpontok esetében 2006 és 2007 között egy kisebb mértékű csökkenés figyelhető meg. A TEIR által vizsgált 8 év alatt Szikszón az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték összességében 11,88%-kal növekedett és a növekedés eredményeként 2012-ben 303 ezer Ft bruttó hozzáadott érték jutott egy lakosra. 2007 és 2008 között egy nagyobb megugrás látható, amikor 184 ezer Ft-ról 277 ezer Ft-ra emelkedett a mutató értéke, ez az emelkedés 50,54% mértékű növekedést jelentett. 2008 és 2009 között az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott értékben csökkenés figyelhető meg, melyet a grafikon is jól prezentál, láthatjuk, hogy 10,10%-kal csökkent a mutató értéke, így 249 ezer Ft-ról 227 ezer Ft-ra változott. 93


A 2009. évet követően folyamatos növekedést láthatunk, mely eredményeként a többi területi egység tendenciájához igazodva elérte a 2004. évi érték dupláját. 1.9.2. Szikszó főbb gazdasági ágazatai, jellemzői „Borsod-Abaúj-Zemplén megyén belül az Abaúji rész, a két várost, Encset és Szikszót kivéve, ipar nélküli, nagy munkanélküliséggel terhelt területként volt jellemezhető. Az 1990-es évek elején megszűnt miskolci, Sajó-völgyi munkahelyek szerepét nem sikerült újakkal helyettesíteni, a területre bejáró, ingázó munkavállalók a térségben, így Szikszón is potenciális munkavállalóként jelen voltak. A megye közép- és rövidtávú fejlesztési koncepciójának kistérségi véleményezése során vetődött fel, hogy a Miskolc és Kassa közötti Hernád-völgyi terület magyarországi részén a 3. sz. főközlekedési út és a villamosított vasútvonal közötti területen, az érintett önkormányzatok teljes területét beleértve vállalkozói övezetet kellene létrehozni.” (Beszámoló a Szikszói Ipari Park működéséről c. dokumentum) A Szikszói Ipari Park létrehozása ennek a következményeként valósult meg. Az „Ipari park” cím pályázati rendszer 1997-es meghirdetése után két évvel. 44. táblázat Működő vállalkozások aránya területi egységenként 2012-ben, %

Mutatók mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágazat aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest bányászat, kőfejtés ágazat aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest feldolgozóipar ágazat aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ágazat aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés ágazat aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest építőipar ágazat aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest Kereskedelem, gépjárműjavítás ágazat aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest szállítás, raktározás ágazat aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest pénzügyi, biztosítási tevékenység ágazat aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest ingatlanügyletek ágazat aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest

Szikszó Magyarország



5,02

3,90

5,02

4,78

0,00

0,08

0,12

0,13

6,95

8,33

8,81

8,41

0,00

0,10

0,11

0,15

1,16

0,33

0,41

0,42

10,81

9,57

10,28

10,01

27,80

23,07

23,73

23,67

3,09

4,02

4,34

4,31

3,47

3,97

4,91

5,04

4,25

5,14

2,91

2,92

94


szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ágazat aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ágazat aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágazat aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest oktatás ágazat aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest humán-egészségügyi, szociális ellátás ágazat aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest művészet, szórakoztatás, szabadidő ágazat aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest egyéb szolgáltatás ágazat aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest

11,97

18,53

14,24

14,80

3,86

6,01

5,30

5,11

2,32

0,02

0,02

0,04

6,56

4,66

6,09

6,28

7,34

4,96

6,42

6,73

1,16

2,70

2,39

2,32

4,25

4,59

4,89

4,87

Forrás: Saját számítás a KSH adatai alapján A táblázat azt szemlélteti, hogy a nemzetgazdasági ágak esetében a működő vállalkozások aránya milyen eloszlással rendelkezett 2012-ben, a területi egységek esetében. Megfigyelhetjük, hogy a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágazatban működő vállalkozások aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest Magyarországon 3,9%, ÉszakMagyarország régióban 5,02%, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 4,78% és Szikszó településen 5,02% volt. A KSH 2012. évi adatai alapján a bányászat, kőfejtés ágazatban működő vállalkozások aránya Magyarországon 0,08%, Észak-magyarországi régióban 0,12%, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 0,13% volt. Szikszó településen nem volt a nemzetgazdasági ágban működő vállalkozás. A feldolgozó ipar nemzetgazdasági ágban Magyarországon 8,33%-kal, az Észak-magyarországi régióban 8,81%-kal, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 8,41%-kal és Szikszó településen 6,95%-kal voltak jelen a működő vállalkozások. A villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ágazatban működő vállalkozások aránya egyik területi egység esetében sem rendelkezik kiemelkedő eredménnyel, Magyarországon 0,1%, a régióban 0,11%, a megyében 0,15% és a településen 0% a nemzetgazdasági ág aránya. Magyarországon 0,33%, az Észak-magyarországi régióban 0,41%, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 0,42% és Szikszó településen 1,16% volt a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés ágazatban működő vállalkozások aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest 2012-ben. Az építőipar ágnak a KSH 2012. évi adatai alapján, Magyarországon 9,57%, ÉszakMagyarország régióban 10,28%, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 10,01% és Szikszón 10,81% volt a részesedése a nemzetgazdasági ágakhoz képest a működő vállalkozások esetében. A kereskedelem, gépjármű javítás aránya Magyarországon 23,07%-ot, a régióban 23,73%-ot, a megyében 23,67%-ot és a településen 27,8%-ot képviselt a nemzetgazdasági ágakon belül. 95


A nemzetgazdasági ágakhoz képest a szállítás, raktározás ágazatban működő vállalkozások aránya Magyarországon 4,02%-ot, a régióban 4,34%-ot, a megyében 4,31%-ot és a településen 3,09%-ot képviselt. 2012-ben a nemzetgazdasági ágakon belül a pénzügyi, biztosítási tevékenység ágazat 3,97%ot jelentett az ország nemzetgazdasági ágai között, 4,91%-ot jelentett a régió nemzetgazdasági ágai között a működő vállalkozások vonatkozásában. Az ingatlanügyletek ágazatban működő vállalkozások Magyarországon 5,14%-kal, az ÉszakMagyarország régióban 2,91%-kal, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2,92%-kal és Szikszó településen 4,25%-kal voltak jelen a KSH 2012. évi adatai alapján. A nemzetgazdasági ágak között a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ágazatban működő vállalkozások aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest az országban 18,53%-ot, a régióban 14,24%-ot, a megyében 14,8%-ot és a településen 11,97%-ot jelentett. Magyarországon 6,01%-kal, Észak-magyarországi régióban 5,3%-kal, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 5,11%-kal, Szikszó településen 3,86%-kal rendelkezik az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységben működő vállalkozások súlya. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágazatban működő vállalkozások aránya a nemzetgazdasági ágazatokon belül az országban és a régióban 0,02%-ot, a megyében 0,04%-ot és Szikszón 2,32%-ot képviselt. Az oktatás nemzetgazdasági ágon belül működő vállalkozások 4,66%-ot jelentettek az országban, 9,09%-ot jelentettek a régióban, 0,04%-ot a megyében és Szikszón 6,56% volt a részesedésük. A humán-egészségügyi, szociális ellátásban Magyarországon a vállalkozások 4,96%-a, az ÉszakMagyarország régióban 6,42%-a, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 6,73%-a és Szikszón 7,34%-a működött 2012-ben. A művészet, szórakoztatás, szabadidő ág a településen nem rendelkezik nagy működő vállalkozási számmal, 1,16%-a működik a vállalkozásoknak az ágban. Az egyéb szolgáltatás ágazat aránya a településen 4,25%-ot képvisel, mely a területi egységekkel szemben alacsonyabb súllyal bír. 45. táblázat Viszonyszám képzés a területi egységekhez viszonyítva a 2012. évi adatok alapján, %

Mutatók

Magyarország (ország=100%)

ÉszakMagyarország régió (régió=100%)


0,06

0,53

1,02

0,00

0,00

0,00

0,04

0,42

0,80

mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágazat aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest bányászat, kőfejtés ágazat aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest feldolgozóipar ágazat aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest

96


villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ágazat aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés ágazat aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest építőipar ágazat aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest kereskedelem, gépjárműjavítás ágazat aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest szállítás, raktározás ágazat aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest pénzügyi, biztosítási tevékenység ágazat aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest ingatlanügyletek ágazat aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ágazat aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ágazat aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágazat aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest oktatás ágazat aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest humán-egészségügyi, szociális ellátás ágazat aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest művészet, szórakoztatás, szabadidő ágazat aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest egyéb szolgáltatás ágazat aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest ÁTLAG

0,00

0,00

0,00

0,15

1,49

2,65

0,05

0,55

1,05

0,05

0,62

1,14

0,03

0,38

0,69

0,04

0,37

0,67

0,04

0,77

1,41

0,03

0,44

0,78

0,03

0,38

0,73

4,62

54,55

54,55

0,06

0,57

1,01

0,07

0,60

1,05

0,02

0,26

0,48

0,04

0,46

0,84

0,31

3,67

4,05

Forrás: Saját számítás a KSH adatai alapján A … táblázatban láthatjuk, hogy a településen a működő vállalkozások nemzetgazdasági ágankénti aránya hogyan viszonyul a területi egységekhez. A település súlya a területi egységekhez viszonyítva alacsony mértékű, többségében 1% alatti eredményt ért el. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágazaton belül láthatunk kimagaslóbb értékeket az Észak-magyarországi régióval és Borsod-Abaúj-Zemplén megyével összehasonlítva, mind két esetben 54,55% a település súlya. A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágazatban működő vállalkozások aránya, a területi egységeket összevetve az Észak-magyarországi régióban és Szikszón jelentősebb a nemzetgazdasági ágak között 5,02% az aránya. A bányászat, kőfejtés nemzetgazdasági ágazatban 2012-ben nem volt Szikszó településen működő vállalkozás. 97


A feldolgozó ipar nemzetgazdasági ág a negyedik olyan ágazat, mely a település gazdasági életében nagyobb jelentőséggel rendelkezik a működő vállalkozásokat tekintve. Az egyik ilyen vállalkozás a Transport-Ker Bt., mely a Szikszói Ipari Park területén működik az 1999. évi betelepülése óta. A vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés ágazatban működő vállalkozások aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest Szikszón nagyobb dominanciával rendelkezik, mint a többi területi egység esetében. A településen 1,16% volt a nemzetgazdasági ág aránya 2012-ben. Az építőipar a településen nagyobb arányban van a működő vállalkozások esetében, mint a többi területi egység működő vállalkozásai között. A településen a Szikszói Ipari Park területén építő ipari nemzetgazdasági ágon belül működik a BAZ. Megyei Közútkezelő Kht. A kereskedelem és gépjármű javítás aránya a településen 27,8%-ot képviselt, mely eredmény a területi egységek esetében a legnagyobb százalékban jelentkezett. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágazatban működő vállalkozások aránya a településen nagyobb értékkel rendelkezett 2012-ben, mint a többi területi egység esetében, a településen 2,32%-ot jelentett. A településen az oktatás nemzetgazdasági ágban működő vállalkozások aránya a többi területi egységgel szemben nagyobb jelentőséggel bírt 2012-ben. A településen 6,56%-a a működő vállalkozásoknak az oktatás nemzetgazdasági ágon belül végezte a tevékenységét. A Szikszón működő vállalkozások nemzetgazdasági ágban való besorolásakor láthatjuk, hogy a harmadik legjelentősebb ág a humán-egészségügyi, szociális ellátás ágazat volt, melyben a vállalkozások 7,34%-a működött.

98

Szikszó MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képet bányászat, kőfejtés aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képet feldolgozóipar aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képet 1% 4% 7%

5% 0%

villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képet

7% 0% 1%

vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képet építőipar aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képet

7% 11% 2%

Kereskedelem, gépjárműjavítás aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képet

4%

szállítás, raktározás aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képet 12%

pénzügyi, biztosítási tevékenység aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képet 28%

4% 3%

ingatlanügyletek aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képet

3%

szakmai, tudományos, műszaki tevékenység aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képet adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képet közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képet

24. ábra Működő vállalkozások Szikszó településen 2012-ben Forrás: Saját ábra a KSH adatai alapján A 24. ábra szemlélteti a működő vállalkozásokat Szikszó településen a KSH 2012. évi adatai alapján, nemzetgazdasági áganként. 28 %-ot képvisel a kereskedelem, gépjárműjavítás aránya a nemzetgazdasági ágakból. 12%-ot jelentett 2012-ben a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, 11%-ot az építőipar. 7-7% volt a részesedése a nemzetgazdasági ágak között az oktatásnak, a humán-egészségügyi, szociális ellátásnak, a feldolgozóiparnak. A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ág Szikszón csupán 5%-ot jelentett a nemzetgazdasági ágak között, összesen 13 működő vállalkozás volt a nemzetgazdasági ágon belül. 4-4%-ot képviselt a nemzetgazdasági ágakon belül az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágon belül 11 működő vállalkozás, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek nemzetgazdasági ágon belül 10 működő vállalkozás, az egyéb szolgáltatás nemzetgazdasági ágon belül 11 működő vállalkozás volt 2012-ben. A pénzügyi biztosítási tevékenység (9 működő vállalkozás) és a szállítás, raktározás (9 működő vállalkozás) nemzetgazdasági ágak 3-3%-ot jelentettek. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás aránya a nemzetgazdasági ágakon belül a maga 6 működő vállalkozásával 2%-ot képviselt. 99


A vízellátás, szennyvíz gyűjtése nemzetgazdasági ágon belül 3 működő vállalkozást regisztráltak Szikszó településen, mely nemzetgazdasági ág 1%-ot jelentett 2012-ben. A művészet, szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ágon belül 3 működő vállalkozást jegyeztek 2012-ben, mely a nemzetgazdasági ágat közül 1% részesedéssel rendelkezik. Az Opten adatai szerint 2015-ben 545 működő vállalkozás található Szikszó településen.

2009

2010

2011

2012

2013

0 0 0 0 0 0

2 2 2 2 3 4

REGISZTRÁLT VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA A VILLAMOSENERGIA-, GÁZ-, GŐZELLÁTÁS, LÉGKONDICIONÁLÁS NEMZETGAZDASÁGI ÁGBAN

REGISZTRÁLT VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA A VÍZELLÁTÁS, SZENNYVÍZ GYŰJTÉSE, KEZELÉSE, HULLADÉKGAZDÁLKODÁS, SZENNYEZŐDÉSMENTESÍTÉS…

REGISZTRÁLT VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA A FELDOLGOZÓIPAR NEMZETGAZDASÁGI ÁGBAN

REGISZTRÁLT VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA A BÁNYÁSZAT, KŐFEJTÉS NEMZETGAZDASÁGI ÁGBAN

REGISZTRÁLT VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA AZ IPAR-ÉPÍTŐIPARBAN

REGISZTRÁLT VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA A MEZŐGAZDASÁG, ERDŐGAZDÁLKODÁS, HALÁSZAT NEMZETGAZDASÁGI ÁGAKBAN

0 0 0 0 0 0

26 23 26 23 22 25

79 70 70 67 67 69

176 190 192 201 213 219

2008

25. ábra Regisztrált vállalkozások számának alakulása 2008-2013 között a nemzetgazdasági áganként Szikszó településen, db Forrás: Saját ábra a TEIR adatai alapján A TEIR adatai alapján készített diagram jól szemlélteti Szikszó településen a regisztrált vállalkozások számának alakulását nemzetgazdasági ágak szerint 2008 és 2013 között. Megfigyelhetjük, hogy Szikszón a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágon belül regisztrált vállalkozások 2008 és 2013 között 48-cal növekedtek, mely 24,43%-os növekedést jelentett. Azt is megfigyelhetjük, hogy a nemzetgazdasági ág vonatkozásában évről évre egyre több vállalkozást regisztráltak. Az ipar-építőipar nemzetgazdasági ág esetében regisztrált vállalkozások száma összességében az 5 év alatt 10 vállalkozással csökkent, mely 12,66%-os csökkenést eredményezett. 2008 és 2009 között történt a legnagyobb esés a vállalkozások számát tekintve az egy év alatt 9 vállalkozással lett kevesebb a településen.

100


A bányászat, kőfejtés és a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ágazatok esetében nem volt vállalkozás regisztrálva a településen 2008 és 2013 között.

69,09 21,77

21,97

0,00 7,89 0,00 1,26

2010

0,00 7,21 0,00 0,98

2009

0,00 7,85 0,00 0,68

8,97 0,00 0,69

22,87

69,84

68,60

66,21 24,14 0,00

2008

0,00 8,07 0,00 0,70

9,19 0,00 0,71 1

0,00

24,56

27,92

62,19

66,67

A vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés ágazat tekintetében az 5 év alatt egy vállalkozással lett kevesebb, így 2013-ban 25 vállalkozást regisztráltak a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés ágazaton belül.

2011

2012

2013

Regisztrált vállalkozások aránya a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágakban Regisztrált vállalkozások aránya az ipar-építőiparban Regisztrált vállalkozások aránya a bányászat, kőfejtés nemzetgazdasági ágban Regisztrált vállalkozások aránya a feldolgozóipar nemzetgazdasági ágban Regisztrált vállalkozások aránya a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás nemzetgazdasági ágban Regisztrált vállalkozások aránya a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés nemzetgazdasági ágban

26. ábra Regisztrált vállalkozások arányának alakulása 2008-2013 között a nemzetgazdasági ágak közül Szikszó településen, % Forrás: Saját ábra a TEIR adatai alapján A regisztrált vállalkozások arányát vizsgálva a nemzetgazdasági ágakon belül megállapíthatjuk, hogy a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ág a domináns a településen, a regisztrált vállalkozások több, mint 60%-a a nemzetgazdasági ágon belüli tevékenységgel lett regisztrálva. Az ipar-építőipar nemzetgazdasági ágban regisztrált vállalkozások több, mint 20%-os jelentőséggel vannak jelen a településen 2008 és 2013 között. Ezt követi a feldolgozóipar a maga közel 7%-os eredményével és a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés ágazat a maga közel 1%-os arányával a TEIR adatai alapján. 46. táblázat Viszonyszám képzés a területi egységek tekintetében 2013. évi adatok alapján Szikszó dimenziójában, % 101


Magyarország (ország=100%)

ÉszakMagyarország régió (régió=100%)


0,05

0,43

0,94

0,04

0,45

0,871

0,04

0,53

0,98

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodásban regisztrált vállalkozások aránya Iparban regisztrált vállalkozások aránya Kereskedelem és szolgáltatásban regisztrált vállalkozások aránya Forrás: Saját számítás a KSH adatai alapján

A KSH adatai alapján megállapíthatjuk, hogy a településen a regisztrált vállalkozások súlya a három nemzetgazdasági ág tekintetében, a területi egységekhez képest, alacsony mértékkel rendelkezik. A megyéhez viszonyítva közel 1%-ot képvisel a településen regisztrált vállalkozások száma a nemzetgazdasági ágak vonatkozásában. A KSH adatai alapján az országban 2013-ban 64 542 nonprofit szervezet és 56 570 civil szervezet volt. Az Észak-Magyarország régióban 7 308 nonprofit szervezet és 6 456 civil szervezet működött. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 3 886 nonprofit szervezet és 3 398 civil szervezet tevékenykedett. Szikszó településen 31 nonprofit és 26 civil szervezetet jegyeztek fel, mely az országhoz képest 0,048%-os részesedéssel rendelkezik a nonprofit és 0,046%-kal a civil szervezetek esetében. A település 0,42%-kal járult hozzá a régió nonprofit szervezeti létszámához és 0,4%-kal a civil szervezetek számához. A megyében a település a nonprofit szervezetek 0,8%-át és a civil szervezetek 0,77%-át tette ki 2013-ban. 1.9.3. A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése

102


27. ábra Egy lakosra jutó jegyzett tőke (1000 Ft) Forrás: TEIR A 27. ábra szemlélteti az egy lakosra jutó jegyzett tőke mértékét négy területi egység vonatkozásában. Megfigyelhető, hogy minden területi egység értéke meghaladja Szikszó település adatait. Két területi egység, azaz Magyarország és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járásközpontok esetében folyamatosan növekvő tendencia következett be 2000 és 2013 között. A Szikszói járás eredményei hasonlóak voltak Szikszó település értékeihez. Szikszó településen a 2000-ben 42,4 ezer Ft, 2001-ben 44,6 ezer Ft, 2002-ben 47,8 ezer Ft jegyzett tőke jutott egy lakosra. 2000-től növekedés figyelhető meg 2006-ig, mely évet 6,8 ezer Ft értékű csökkenés követett. 2007 és 2009 között szintén növekedés következett, amikor 100,4 ezer Ft felé emelkedett az egy lakosra jutó jegyzett tőke mértéke. 2011-ben a 2010. évi csekély visszaesést egy 8,5 ezer Ft értékű növekedés váltotta fel. 2012-ben a kezdeti, azaz a 2000. évi érték majdnem ötszörösét jelentő eredmény következett be.

103

Szikszó MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1200000

1135489

1134336

1000000 800000 517024 20616 39957 185 37491 19570 182

200000

2013. év

103131

600000 493912 400000

2012. év

52528 21221 853 10005 731 104658 395 7 4703 366 212 510 10 1530 53464 508 21230 1519 826 8 10191 745 402 2 4706 361 203 1 2

0 és ismeretlen fős regisztrált vállalkozások száma (db)

1-9 fős regisztrált vállalkozások száma (db)




28. ábra Regisztrált vállalkozások száma a területi egységek vonatkozásában 2012 és 2013 között Forrás: Saját diagram a KSH adatai alapján A regisztrált vállalkozásokat a létszám adataik alapján vizsgáltuk meg 2012-ben és 2013-ban, melyet a 28. ábra is szemléltet. 2012 és 2013 között a 0 és ismeretlen fős regisztrált vállalkozások száma minden területi egység tekintetében növekedett. Magyarországon 23112 regisztrált vállalkozással lett több, az Észak-magyarországi régióban 2466 regisztrált vállalkozással, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1046 vállalkozással lett több egy év alatt. A településen a 2012. évi 182 darab 0 és ismeretlen fős regisztrált vállalkozás 3 vállalkozással lett több 2013-ra. Az 1-9 fős regisztrált vállalkozások száma egyedül Szikszón növekedett a vizsgált évek között. Magyarországon összességében 1153 vállalkozással regisztráltak kevesebbet, ÉszakMagyarország régió esetében az 1-9 fős regisztrált vállalkozások száma 1527 vállalkozással csökkent 2013-ra. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 936 darab 1-9 fővel rendelkező vállalkozással regisztráltak kevesebbet. Szikszón az 1-9 fős regisztrált vállalkozások száma 2vel növekedett 2013-ra, így 510 darab vállalkozást regisztráltak a településen, mely 1-9 fővel rendelkezik. 10-19 fős regisztrált vállalkozások száma Magyarország területi egységen kívül mind három területi egység tekintetében növekedett egy év alatt. Az ország területét tekintve összességében 9 darab 1-9 fős regisztrált vállalkozással lett kevesebb 2013-ra, ennek következtében 2013-ban 21221 darab 10-19 fős vállalkozást regisztráltak. Az ÉszakMagyarország régióban 2013-ra 1530 regisztrált vállalkozás rendelkezett 10-19 fővel, mely 0,72%-os növekedést jelentett, azaz 11 vállalkozást. A megye vonatkozásában a 2012. évi

104

Szikszó


Észak-Magyarorszái régió

Magyarország

Szikszó



Magyarország

Szikszó



Magyarország

Szikszó



Magyarország

Szikszó



Magyarország

0


vállalkozások száma 27-tel növekedett a 10-19 fős regisztrált vállalkozások esetében. Szikszón az egy év alatt kettővel több 10-19 fős vállalkozást regisztráltak 2013-ban, mint 2012-ben. 20-49 fős regisztrált vállalkozások esetében Szikszón figyelhető meg egyedül növekedés, a többi területi egység vonatkozásában összességében 184 vállalkozással lett kevesebb regisztrálva, melyből az Észak-Magyarország régióban 14 vállalkozással, a Borsod-AbaújZemplén megye estében pedig 7 vállalkozással lett kevesebb regisztrálva a 20 és 49 főt foglalkoztató vállalkozások esetében. Szikszón 2-vel több 20 ás 49 főt foglalkoztató vállalkozással lett több 2013-ra. 50-249 fős regisztrált vállalkozások száma alacsony. Az országban 4706 darab 50-249 főt foglalkoztató vállalkozást regisztráltak 2012-ben és 4703 ilyen létszámú vállalkozást regisztráltak 2013-ban, mely esetében látható, hogy a 3 vállalkozással kevesebb lett egy év alatt. Az Észak-magyarországi régióban 2012-ben 361 vállalkozást regisztráltak, amelynek a létszáma 50 fő felett volt majd egy évvel később 366 ilyen vállalkozást regisztráltak így 5 vállalkozással növekedett a létszámuk. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 9-cel több 50 főnél magasabb létszámú vállalkozást regisztráltak a KSH adatai alapján. Szikszón 2012-ben egy olyan vállalkozás volt, amelynek a létszáma meghaladta az 50 főt, ez a vállalkozás a SZATEV Fehérje feldolgozó- Takarmánygyártó és Közszolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság, melynek 104 fő volt a foglalkoztatotti létszáma. 2013-ban egy vállalkozással bővült az 50 fő feletti létszámot foglalkoztató vállalkozások száma. A KSH 2012. évi adatai alapján Szikszó településen a 0 és ismeretlen fős regisztrált vállalkozások tették ki a vállalkozások 26,96%-át. A 1-9 fős regisztrált vállalkozások jelentették a vállalkozások 72,48%-át. 1,14%-ot jelentettek a 10-19 fős regisztrált vállalkozások. A 20-49 fős regisztrált vállalkozások 0,29%-kal részesedtek és az 50-249 fős regisztrált vállalkozások 0,14%-kal járultak hozzá a vállalkozások számához. A 2013. évi adatok esetében a 10 főnél többet foglalkoztató regisztrált vállalkozások súlya növekedett az előző évhez képest. Szikszón 2013-ra összesen 14 vállalkozással regisztráltak többet, így 714 regisztrált vállalkozás volt a településen a KSH adatai alapján. Megfigyelhetjük, hogy összességében a 0 és ismeretlen létszámmal rendelkező és az 1-9 fővel rendelkező vállalkozások a dominánsak a településen, a nagyobb létszámot foglalkoztató vállalkozások száma csekély mértékű. 47. táblázat Nonprofit szervezetek és civil szervezetek területi egységenként a 2013. évi adatok alapján

Mutatók

Szikszó

Magyarország



6,53

6,21

5,76

5,73

5,49

5,03

Nonprofit szervezetek száma 5,62 1000 lakosra vetítve Civil szervezetek száma 1000 4,72 lakosra vetítve Forrás: Saját számítás a KSH adatai alapján

105


Magyarországon 1000 lakosra 6,53 nonprofit szervezet jut, mely arány a régióban 6,21 a megyében 5,76 és Szikszón 5,62. A civil szervezetek közül Magyarországon 5,73, az Északmagyarországi régióban 5,49, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 5,03 és Szikszón 4,72 szervezet jut 1000 lakosra. 48. táblázat Viszonyszám képzés a területi egységek tekintetében 2013. évi adatok alapján Szikszó dimenziójában, %

Mutatók

ÉszakBorsod-AbaújMagyarország Magyarország Zemplén (ország=100%) régió megye (régió=100%) (megye=100%)

Nonprofit szervezetek száma 1000 lakosra vetítve Civil szervezetek száma 1000 lakosra vetítve Forrás: Saját számítás a KSH adatai alapján

86,04

90,54

97,66

82,33

85,96

93,67

A 48. táblázatban a település adott mutatóit az ország, a régió és a megye mutatóihoz viszonyítottuk. A településen 1000 lakosra kevesebb nonprofit szervezet jut, mint a többi területi egységen. Látható, hogy a területi egységek vonatkozásában a település mutatói az ország átlagához képest csaknem 14%-kal alacsonyabb értéket vesz fel, míg a régió tekintetében 9,46%-kal alacsonyabb eredményt mutat. A területi egységekhez való viszonyítás eredményeként megállapíthatjuk, hogy a megye átlagától csupán 2,34%-kal kevesebb nonprofit szervezet jut a vizsgált területi egység 1000 lakosára. A település civilszervezetekkel kapcsolatos mutatóját vizsgálva megfigyelhetjük, hogy minden területi egység vonatkozásában alacsonyabb értéket vesz fel a település eredménye. Az ország eredményéhez képest 17,67%, a régió eredmény vonatkozásában 14,04%, és a megye eredményhez viszonyítva 6,33% negatív eltérés tapasztalható. A 2013. évi KSH adatok alapján származtatott eredmények tekintetében a településen működő nonprofit szervezetek és civil szervezetek 1000 lakosra jutó száma minden területi egység vonatkozásában negatív eltérést mutat. A Szikszói Ipari Park területén működő vállalkozások: • BAZ. Megyei Közútkezelő KHT. - Útépítés, szállítás, építőanyag-ipar, - betelepült: 1999. • MÁV. Rt. Területi Igazgatósága - Személyszállítás, - betelepült: 1999. • SZATEV. Zrt. - Állati eredetű veszélyes hulladék begyűjtése, ártalmatlanítása, betelepült: 1999. • Transport-Ker Bt. - Feldolgozóipar, közúti szállítás, - betelepült: 1999. • Üvegszikla Kft. - Ingatlan bérbeadás, - betelepültéül 3 • Daruka János László - magánszemély, - betelepült: 2008. • REDO Water System - Víztisztító berendezések gyártása, javítása - betelepült:2013

106


A településén található néhány turisztikai vonzerővel rendelkező épület úgy, mint például a Református templom, Borok Háza, kiállító helyek, rendezvények. A CandyGlobe Magyarország Kft. a nemcsak Magyarországon forgalmazott, ezáltal ismert Hell energiaital gyártója egy 15 000 m2-es üzemet hozott létre Szikszó város külterületi részén. A térségben három víznyerő kút fúrására kapott engedélyt, melyek kapacitásait már most lekötötte. Jelenleg bővíteni szeretné az infrastruktúráját, további csarnokot szeretne a telephelyén építeni, mellyel további munkavállalók számára biztosít megélhetést. „A 7000 négyzetméteres, legmodernebb technológiával felszerelt szikszói üzem 2011. június 9-ei átadása az akkor mindössze öt éves Hell márka rövid, de sikerekben bővelkedő történelmének egyik legfontosabb mérföldköve. A német Krones cég töltősoraival felszerelt létesítmény a német szakértők szerint is Európa szinten egyedülálló teljesítményt nyújt, mivel közel 50 000 can óránkénti palackozására képes. 2012-ben az üzem PET palack töltősorral is bővült, amely a másik italcsalád, a XIXO üdítők gyártásában játszik kulcsszerepet. Üzemünket 2012-ben jelölték a termelővállalatok Oscar díjának számító Strategic Manufacturing Awards díjra. A szikszói termelőegységet Európa top 3 gyára között tartják nyilván. Ezen felül az üzem egyedi kapacitása lehetővé teszi, hogy a Hell Energy mind a két töltősoron bértöltést is vállaljon.” (http://www.hellenergy.com/hu/gyar/) 1.9.4. A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők (elérhetőség, munkaerő képzettsége, K+F stb.) A város megközelíthetősége Miskolc felől a 3. számú főúton közelíthető meg. A 3. számú főút nem halad át a településközponton, hanem kelet felől határolja. A gazdasági élet szereplőinek az igénye szempontjából kiemelkedő jelentőségűek az ipari parkok, amelyek a szükséges infrastruktúra biztosításával szolgálják a vállalatok igényeit. Jelenleg Szikszó településen az Ipari Park a korábbi évek fejlesztésének hatására 100%-os infrastruktúrával rendelkezik. A versenyképességet jelentős mértékben meghatározza a lakosság képzettsége, a településen ahogyan, azt a képzettség fejezetben bemutattuk a településen minden képzettségi szinten megtalálhatóak a munkavállalók. A munkaképes korúak esetében a nyilvántartott álláskeresők képzettségét tekintve minden képzettségi szinten találhatunk nyilvántartott álláskeresőt, mely a vállalkozások szempontjából potenciális erőforrást jelenthet. A nyilvántartott pályakezdők aránya a területi egységek vonatkozásában magas, a nyilvántartott álláskeresők között a férfiak dominanciája jelenik meg a településen. A településen közoktatási intézmény található, mely segítségével a betelepülő településen humánerőforrás igényének képzettségét a település maga ki tudja szolgálni. Szikszó településen a K+F tevékenység nem jelent meg az elmúlt években. 1.9.5. Ingatlanpiaci viszonyok Szikszón a kisvárosokban tapasztalható valamennyi lakóépület- és lakástípus megtalálható, még ha a városrészenként eltérőek ezek dominanciája. 107


A városközpontban található történelmi városrész lakóházai túlnyomó részt a XIX. század végén vagy a XX. század első felében épültek. A központban található lakások nagyobb része még őrzi a városra egykor jellemző polgári hangulatot. A peremterületekre a családi házas övezetek jellemzőek, a város nyugati felén elsősorban régi építésű, hagyományos szerkezetű lakóépületekkel. A település kassai útnak a Hernád felé eső részei az elmúlt évtizedekben lettek beépítve. Szikszó ingatlanállományának jelentős részét teszik ki a lakó ingatlanok, melyek között a 2011. évi népszámlálás adatai alapján 1988 lakott lakás és 153 nem lakott lakás található.

6% 23%

33%

38%

1 szoba

2 szoba

3 szoba

4- szoba

29. ábra Szikszó lakóingatlanainak szobaszáma, 2011. évi adatok alapján Forrás: KSH Szikszó lakásállományának 6%-a, azaz 130 db lakás 1 szobával rendelkezik. 23%-a,azaz 706 lakás 4 vagy több szobával rendelkezik, 33%-a 2 szobával rendelkezik és 38%-a 3 szobával rendelkezik. A Szikszón található lakásállomány 96,92%-a magánszemély tulajdonában áll, a lakásállomány 2,2%-a önkormányzati tulajdon és 0,89%-a más intézmény, szervezet tulajdonában áll a 2011. évi népszámlálás adatai alapján.

108


4% 1%

95% tulajdonosi

bérleti

más jogcím

30. ábra Szikszó lakásállományának használati jogcímének megoszlása Forrás: KSH Ahogyan azt a 30. ábra is szemlélteti Szikszó lakásállományának 95%-a tulajdonosi használati jogcímű, 4%-a bérleti használati jogcímű és 1%-a más jogcím alatt van használatban. 2% 6%

4% 24%

16% 12% 22%

14%

1946 előtt

1946-1960

1961-1970

1971-1980

1981-1990

1991-2000

2001-2005

2006-2011

31. ábra Szikszói lakások építési év szerint, 2011 Forrás: KSH Szikszón a lakóingatlanok 24%-a 1964 előtt épült, 22%-a 1971 és 1980 között, 16%-a 1981 és 1990 között, 14%-a 1961 és 1970 között, 12%-a 1946 és 1960 között, 6%-a 1991 és 2000 között, 4%-0 2001 és 2005 között és csupán 2%-a épült 2006 és 2011 között.

109


0% 3%

4% 10%

36%

-29 30-49 40-49

21%

50-59 60-79 80-99 100-

26%

32. ábra A lakások alapterület szerint, 2011 (m2) Forrás: KSH A településre jellemzőbb a 100 m2 feletti ingatlanok jelenléte, ugyan is a Szikszón található lakásállomány 36%-a ilyen alapterületű ingatlan. 26%-a az ingatlanoknak 80-99 m2, 21%-a 60 és 79 m2 közötti alapterületű, 10%-a 50-59 m2 alapterületű ingatlan. 4%-ot képvisel a 40-49 m2 alapterületű ingatlanok aránya és 3%-ot jelentett a KSH 2011. évi adatai alapján a 30-49 m2 alapterületű ingatlanok aránya. A településen nem található 29 m2 alatti alapterületű ingatlan. A 2011. évi népszámláláskor feljegyzett adatok alapján a lakások felszereltségét tekintve 89,96%-a a szikszói lakásoknak hálózati vízvezetékkel ellátott lakás volt. 4,34%-a házi vízvezetékkel ellátott lakás volt. A lakások 90,38%-a meleg folyóvízzel ellátott és 90,28%-a vízöblítéses wc-vel ellátott lakás volt 2011-ben. 82,3%-a a lakásoknak közcsatornával és 12%a házi csatornával felszerelt ingatlan volt. 0%

2% 9%

34%

55%

Összkomfortos

Komfortos

Komfort nélküli

Szükség- és egyéb lakás

Félkomfortos

33. ábra A lakások komfortosság szerint, 2011. Forrás: KSH 110


Szikszón a lakások 55%-a, azaz 1167 db lakás összkomfortos kategóriába tartozik, mely azt jelenti, hogy legalább 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel és WCvel, közművesítettséggel (villany- és vízellátással, szennyvízelvezetéssel), melegvíz-ellátással és központos fűtési móddal (táv-, egyedi, központi vagy etázsfűtéssel) rendelkezik. A lakások 34%-a, azaz 720 lakás komfortos kategóriába sorolható ez azt jelenti, hogy legalább 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel és wc-vel, közművesítettséggel, meleg víz ellátással és egyedi fűtési móddal (gázfűtéssel, szilárd vagy olajtüzelésű kályhafűtéssel, elektromos hőtároló kályhával) rendelkezik. 9%, azaz 199 lakás komfort nélküli, mely azt jelenti, hogy a félkomfortos lakás követelményeinek sem felel meg, de legalább 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel, továbbá a lakáson kívül WC (árnyékszék) használatával és egyedi fűtési móddal rendelkezik, valamint a vízfelvétel lehetősége biztosított. A lakásállomány 2%-a, azaz 51 lakás félkomfortos kategóriájú, azaz a komfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel, továbbá fürdőhelyiséggel vagy WC-vel és közművesítettséggel (legalább villany-és vízellátással), valamint egyedi fűtési móddal rendelkezik. A lakásállományt tekintve 4 olyan lakást jegyeztek fel 2011-ben a népszámláláskor, melyek szükség- és egyéb lakás kategóriába sorolhatóak. Szikszó településen 2011-ben 1897 földszintest lakást, 25 emeletes lakást jegyeztek fel. A településen található 1922 lakásból 1847 lakás 1 lakásos, 47 lakás 2-3 lakásos, 26 ingatlan 410 lakásos és csupán 2 lakás tartalmaz 11 lakástól többet. A 2011. évi népszámlálás során vizsgált 2 városrész esetében eltérően alakulnak a lakások megoszlása. A 2141 lakásból 12,61%, azaz 270 lakás a belvárosi városrészbe esik és 1871 lakás, azaz a lakásállomány dominánsabb része, 87,39%-a a be nem sorolt terült városrészbe esik.

1.10 Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere 1.10.1 Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program 1.10.1.1 Költségvetés Az Önkormányzat saját bevételeinek számottevő részét jelentik a pályázati források megszerzését jelentik. Az egyre szűkülő költségvetési források, valamint a növekvő társadalmi szükségletek miatt jelentkező beruházási, felhalmozási feladatok egyre nagyobb mértékben igénylik az önkormányzatoktól a hitel, mint külső forrás igénybevételét. A tervezett bevételek és kiadások egyensúlyát 2007. évben is csak hitel felvételével tudták biztosítani. A 2008. évben 160 millió Ft-os hiánnyal tervezett a Képviselő-testület, amelyet kötvénykibocsátással tervezett fedezni az önkormányzat. A pályázati források megszerzéséhez szükséges önerőt szintén a kötvénykibocsátásból származó bevételből finanszírozták korábban. 111


Szikszó település önkormányzatának 2001 és 2011 közé eső költségvetését elemezve megállapíthatjuk, hogy a bevételek oldala növekvő tendenciát mutatott egészen 2001 és 2004 között, majd 2004-ben 7,44 százalékpontos csökkenés következett be az előző évhez képest, melyet egy 31,92 százalékpontos növekedés követett. 2007-ben ismételten lecsökkent a bevételek összege, mely csökkenés mértéke 32,91 százalékpont volt, a 2007. évet folyamatosan növekvő tendencia követte, mely eredményeként 2011-ben az önkormányzat bevétele 1.602.013 ezer Ft-ra növekedett. (49. táblázat) Az önkormányzat kiadásait tekintve láthatjuk, hogy 2001 és 2003 között folyamatosan növekedtek az önkormányzat kiadásai, majd 2004-ben 6,17 százalékpontos csökkenés következett be az előző évhez képest, melyet egy csekély mértékű növekedés követett. 2004 és 2006 között szintén növekedés következett be a költségvetés kiadási oldalán. 2007-ben egy 31,63 százalékpontos esés követte az előző évet, melyet ismételt 2 százalékpont mértékű csökkenés követett. 2009-ben 10 százalékpontos növekedés hatására 1.496.788 ezer Ft-ra emelkedett a kiadás összege, mely évet ismételt csökkenés 2011-re bekövetkezett növekedés követett. A legnagyobb emelkedés 2005-ről 2006-ra következett be a kiadási oldalon. (49. táblázat) 49. táblázat Az önkormányzat bevételeinek és kiadásainak alakulása 2001 és 2011 között (ezer Ft)

2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év

tárgy évi bevételek aktuális áron számolva 1 144 867 1 281 255 1 583 990 1 621 929 1 501 281 1 980 504 1 328 667 1 406 830 1 545 312 1 599 131 1 602 013

tárgy évi kiadások aktuális áron számolva 1 170 191 1 264 754 1 606 831 1 507 730 1 509 700 2 027 856 1 386 458 1 358 257 1 496 788 1 490 351 1 558 788

Forrás: Saját táblázat a KSH adatai alapján 2011-ben a legnagyobb értékű bevételt a helyi önkormányzatok finanszírozási műveletek nélküli bevételei jelentették, melynek mértéke 1 432 054 ezer Ft volt. 2011. évben az önkormányzat 43 874 ezer Ft bevételt realizált hitel felvételből. A legnagyobb mértékű kiadást a helyi önkormányzatok folyó (működési) kiadásai jelentették, összesen 843 873 ezer Ft értékben.

112


34. ábra Egy lakosra jutó iparűzési adó (1000 Ft) Forrás: TEIR A 34. ábra azt szemlélteti, hogy a vizsgált területi egységek dimenziójában egy lakosra hány ezer forint iparűzési adó jutott 2006 és 2010 között. Láthatjuk, hogy 2006-ban Magyarországon 29 ezer Ft iparűzési adó jutott 1 lakosra, míg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az egy lakosra jutó iparűzési adó 32,9 ezer Ft volt, mely 3,9 ezer Ft-tal több, mint az országos átlag. A Szikszói járásban egy főre 3,9 ezer Ft, Szikszó településen 7,8 ezer Ft iparűzési adó jutott 2006-ban, megállapíthatjuk, hogy a településen 2006-ban rögzített érték majdnem duplája a járás átlagához képest. 2007-ben, a TEIR adatai alapján, Magyarországon 32,9 ezer Ft, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járás központok területén 37,7 ezer Ft, Szikszói járás területén 3,8 ezer Ft és Szikszón 7,7 ezer Ft iparűzési adó jutott egy lakosra. 2008-ra az előző évhez képest Magyarországon 8,81%-kal növekedett az egy főre jutó iparűzési adó mértéke, így elérte a 36,2 ezer Ft-ot. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járás központok esetében 13,79%-os növekedést figyelhetünk meg, az előző évhez képest. A Szikszói járás területén az egy főre jutót iparűzési adó mértéke 2008-ra 5,26%-kal, így 4 ezer Ft-ra növekedett. Szikszó településen figyelhető meg a legnagyobb növekedés, melynek mértéke 15,58% volt, így 8,9 ezer Ft-ra növekedett az egy főre jutó iparűzési adó mértéke. 2009-ben tovább növekedett az egy főre jutó iparűzési adó mértéke. Magyarországon 16,57%, a Szikszói járás területén 35% és Szikszó településen 48,31% volt a növekedés az előző évhez képest. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járás központok esetében 2009-ben 6,99% mértékű csökkenés következett be 2008-hoz képest. 2010-ben a növekvő tendencia megtorpant, melyet egy kisebb csökkenés követett. A csökkenés következtében 2010-ben Magyarországon 34,2 ezer Ft, a Borsod-Abaúj-Zemplén

113


megyei járás központok területén 36,5 ezer Ft, a Szikszói járás területén 5 ezer Ft, Szikszó területén 10,5 ezer Ft volt az egy főre jutó iparűzési adó mértéke. Szikszó településen összességében 2006-hoz képest 34,62%-os növekedést ért el az adó mértéke, mely növekedés következtében a településen az átlagos iparűzési adó mértéke 2010-ben az országos átlaghoz viszonyítva 69,3%-kal, a megyei járásközpontok átlagához képest 71,23%-kal alacsonyabb volt és a járás átlagához képest 110%-kal magasabb mértékű lett. A TEIR adatai szerint 2011-ben Magyarországon 37,5 ezer Ft, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járás központok területén 42,6 ezer Ft, a Szikszói járás területén 7,5 ezer Ft és Szikszó területén 16,5 ezer Ft volt az egy főre jutó iparűzési adó, mely értékek 2010-hez képest ismételt növekedést jelentettek. A növekedés mértéke Magyarország esetében 9,6%, a megyei járás központok esetében 16,7%, a járás esetében 50% és a település esetében 57,14% volt az előző évhez képest.

35. ábra Egy lakosra jutó idegenforgalmi (épület+tartózkodás után) adó (1000 Ft) Forrás: TEIR

A Szikszói járás és Szikszó településen 2006 és 2010 között az egy lakosra jutó idegenforgalmi adó mértéke 0 Ft volt. (35. ábra) 1.10.1.2 Vagyongazdálkodás A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény tartalmazza az önkormányzati vagyon fejezetet is, mely egyértelműen nevesíti a különböző önkormányzati törzsvagyon elemeket. Szikszó önkormányzat kizárólagos tulajdonát képezik a helyi közutak és műtárgyak, a helyi terek, parkok és a vizek, vízi létesítmények, melyek forgalomképtelen törzsvagyon elemek. 114


Az Önkormányzat tulajdonában álló forgalomképtelen vagyontárgyak: a) a helyi közutak és műtárgyaik, b) a járdák, terek és parkok, c) a köztéri műalkotások, d) a vizek és vízi közműnek nem minősülő közcélú vízi létesítmények, e) a levéltári anyagok, tervtárak terv- és iratanyagai, f) a védett természeti területek, g) mindaz a vagyon, melyet törvény, vagy az Önkormányzat képviselő-testülete rendeletével annak nyilvánít. Szikszó önkormányzatának korlátozott forgalomképes törzsvagyonát képezi többek között az önkormányzat tulajdonában álló közmű, az önkormányzat feladatellátását szolgáló épület, épületrész és az önkormányzat többségi tulajdonában álló részesedés. Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak: a) közművek, b) önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő vagyon, c) közüzemi tevékenységet ellátó egyszemélyes vagy többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságban vagy közhasznú társaságban, valamint az elsődlegesen nem közüzemi jellegű, önkormányzati vagyonkezelést ellátó, egyszemélyes vagy többségi tulajdonú gazdasági társaságokban lévő önkormányzati részesedések (tagsági jogok), d) a közüzemi szolgáltatást végző gazdasági társaságok használatába adott önkormányzati vagyon, amely magában foglalja az ingó és ingatlan vagyontárgyakat is, e) mindaz a vagyon, melyet törvény, vagy az Önkormányzat képviselő-testülete rendeletével annak nyilvánít. A település üzleti vagyon elemeit azok a vagyonelemek jelentik, melyek nem a törzsvagyon elemek közé tartoznak. A 11/2012. (VI.21.) önkormányzati rendelet alapján a „Képviselő-testület kizárólagosan jogosult a) 1.000.000 forint feletti vagyontárgy vásárlása, b) az Önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása, c) a vagyonkezelési szerződés jóváhagyására, d) a 300.000 forint összeghatárt meghaladó, polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére, e) az egy évet meghaladó részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezésére és ehhez kapcsolódóan a kamat, illetve költség címén fennálló követelések elengedésére, f) az Önkormányzat javára – ingyenesen – felajánlott vagyon elfogadására, g) az önkormányzati igények érvényesítése, az Önkormányzat jogvédelme érdekében közigazgatási peres, vagy nem peres eljárás megindítására, h) vezetékjogot, szolgalmi jogot, vagy közérdekű használati jogot biztosító szerződések előzetes jóváhagyására, i) a 300.000 forint egyedi könyvszerinti bruttó értéket meghaladó tárgyi eszközök értékesítésének jóváhagyására (az ingatlanok kivételével), j) a 300.000 forint egyedi könyvszerinti bruttó értéket meghaladó tárgyi eszközök (az ingatlanok kivételével) selejtezésének jóváhagyására, 115


k) az ingatlanok bontásának jóváhagyására, használati jellegének (művelési ágának) megváltoztatására (nyilvántartási értéktől függetlenül), l) értékhatártól függetlenül ingatlanok vásárlására, cseréjére, értékesítésre történő kijelölésére, apportálására, m) az ingatlanok tekintetében az egyéb tulajdonosi jognyilatkozatok megtételére (pld.: elővásárlási jog gyakorlása, telekmegosztás, telekösszevonás, stb.), n) kezesség vállalására, o) egy évet meghaladó futamidejű értékpapír vásárlására, p) hitel felvételére, kötvény kibocsátására, q) biztosítékként vagyoni fedezet nyújtására, r) gazdasági társaság alapítására, abban tulajdon szerzésére, s) gazdasági társaságban fennálló részesedés értékesítésre történő kijelölésére, t) társadalmi szervezet, alapítvány létrehozásának engedélyezésére, társadalmi szervezethez, alapítványhoz való csatlakozásra, azok támogatására.”

36. ábra Fenntartott önkormányzati lakásbérlemények aránya a teljes lakásállományon belül (%) Forrás: TEIR A 36. ábra bemutatja a fenntartott önkormányzati lakásbérlemények arányát a teljes lakásállományon belül 2008 és 2013 között. 2008-ban Magyarországon 2,8%, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járás központok területén 5,6%, a Szikszói járásban 0,6%, Szikszó területén 1,8% volt a fenntartott lakásbérlemények aránya.

116


Magyarországon 2008 és 2010 között folyamatosan csökkent a fenntartott önkormányzati lakásbérlemények aránya, majd 2010-2012 között nem változott és 2013-ra csökkent 0,1 százalékponttal. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járás központok területén a fenntartott önkormányzati lakásbérlemények aránya folyamatosan csökkenő tendenciát követett és 2013-ra 5%-ra csökkent, így összességében 0,6 százalékpontos esés következett be. A Szikszói járás esetében a fenntartott lakásbérlemények aránya 2008 és 2012 között 0,6%-ot jelentett, majd 2013-ra 0,2 százalékpont növekedés következett be, mely eredményeként 0,8%-ot jelentett. Megfigyelhetjük, hogy a fenntartott lakásbérlemények aránya Szikszó településen 2008 és 2012 között stagnált, 1,8%-ot jelentett a lakásállományon belül. 2013-ra 0,4 százalékpontos növekedés következett be, mely eredményeként 2,2%-ra növekedett a fenntartott lakásbérlemények aránya. A 2011. évi népszámlálás alapján Szikszó településen összesen 2141 lakóegységet jegyeztek fel. A 2141 lakóegység 92,85%-a, azaz 1988 lakott lakás található, 153 lakás nem lakott ingatlan. 1.10.1.3 Gazdasági Program Szikszó Város Önkormányzata összhangban a költségvetési lehetőségekkel - a Szikszói Kistérségi Területfejlesztési Koncepció célkitűzéseihez illeszkedve - a társadalmi, környezeti, és gazdasági adottságok figyelembevételével megalkotja a 2008-2013-as időszakra vonatkozó Gazdasági Programját. A város gazdálkodását nagymértékben befolyásolja a kötelező feladatellátáshoz nyújtott állami támogatás drasztikus csökkenése. A megkezdett beruházásokat folytatjuk, és a város fejlődését szolgáló elképzeléseket – a költségvetési lehetőségek függvényében – megvalósítjuk A Gazdasági programban az alábbi prioritásokat fogalmazták meg: -

innovációs gazdaságfejlesztés munkahelyteremtés a város környezetminőségének fejlesztése kulturális turizmusfejlesztés önkormányzati intézmények működési költségeinek racionalizációja a közbiztonság helyzetének javítása (polgárőrség megerősítése, térfigyelő rendszer kiépítése) az egészségügy helyzetének javítása önkormányzati tulajdonban lévő orvosi rendelők kialakítása önkormányzati múzeum kialakítása a kormányzati döntésekhez igazítva intézményi átszervezések végrehajtása.

117


1.10.2 Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere 1.10.2.1 Településfejlesztési tevékenység A városközpontban több önkormányzati fenntartású közintézmény található. Oktatási, egészségügyi, szociális intézmények, továbbá az önkormányzat irodái, a polgármesteri hivatal, okmányiroda, jegyzői hivatal is a belvároson belül találhatók. Ezen a területen helyezkedik el a kistérségi központ irodája, a családsegítő szolgálat irodája, közjegyző irodája, itt található a posta, takarékszövetkezet, művese állomás, egyházi intézmények, ABC áruház, gyógyszertár, üzletek, vendéglátók, szolgáltatók. 1.10.2.2 Intézményrendszer A település népessége a közszolgáltatásokat jellemzően helyben éri el. A közoktatási valamint a szakszolgálati feladatok ellátására önkormányzati fenntartású intézmény áll rendelkezésre. 2007-ben a városban megszűnt a Petőfi Sándor Művelődési Központ Könyvtár és Művészeti Iskola, a művészeti oktatás a Szepsi Csombor Márton Iskolához – mint jogutód intézményhez - került át. A Szepsi Csombor Márton Iskola, többcélú ezen belül közös igazgatású intézmény, általános iskolai, középiskolai (gimnázium, szakközépiskola), szakszolgálati, művészetoktatási feladatokat is ellát. 2007 júliusától ezen intézmény látja el az iskolakönyvtár és a nyilvános könyvtári feladatokat is Szikszón. Az intézmény 8 évfolyamos általános iskolai, 4- és 6 évfolyamos gimnáziumi tagozattal, valamint szakképző évfolyamokkal működik. A Szepsi Csombor Márton Iskola a város és a környék szellemi központja, amely szervezi az ifjúság kulturális életét. Nagy hangsúlyt fektetnek az idegen nyelvek oktatására, ezt segítik a testvériskolai kapcsolatai Németországgal, Olaszországgal, továbbá Kassával, Szovátával. 2 óvodai feladat ellátási hely működik városunkban, az egyik önkormányzati, a másik egyházi fenntartású. A közművelődési feladatokat jelenleg 1 fő közművelődési referens látja el a Polgármesteri Hivatalon belül. A jövőben a közművelődés intézményi keretek között történő ellátását biztosítani kell.

118


37. ábra Szikszó intézményeinek elhelyezkedése Forrás: saját szerkesztés

119


A 37. ábra szemlélteti Szikszó település intézményeinek elhelyezkedését a településen. Látható, hogy a település belvárosi városrészében az alábbi intézmények találhatóak: -

ABC Áruház Református templom Polgármesteri Hivatal Posta Városi rendőrkapitányság Művelődési Központ

A város belvárosi városrészen kívül eső területén helyezkednek el az intézmények úgy, mint: -

Mentőállomás II. Rákóczi Ferenc Kórház Városi Bíróság Városi ügyészség Szepsi Csombor Márton Gimnázium, Szakképző Iskola és Általános Iskola Római Katolikus templom Görög katolikus templom Sportpálya Sportcsarnok Gyógyszertár Szikszói Városi Egységes Óvoda-Bölcsőde, Alapszolgáltatási Központ és Védőnői Szolgálat Bethánia Napköziotthonos Óvoda Szepsi Csombor Márton Gimnázium, Szakképző és Általános Iskola Szikszói Fodrász és Kozmetikus Szakképző Iskola "Abigél" Többcélú Intézmény Abakusz Szakképző Iskola És Alapfokú Művészeti Iskola

1.10.3 Gazdaságfejlesztési tevékenység Mint a létező parkok többsége, úgy a Szikszói Ipari Park is önkormányzati kezdeményezésre, térségi gazdaságfejlesztési programként indult. Az ÉMOP 1.1.1/C pályázati konstrukció keretében a Szikszói Önkormányzat Inkubátorház kialakítására pályázott. Az Inkubátorház létrehozásának fő célja, hogy a kezdő, vagy új fejlődési szakaszba lépő, elsősorban mikro- és kisvállalkozásokat segítse növekedési pályára állítani, stabilizálva ezzel a vállalkozások működését, megteremtve a feltételét, hogy az inkubációs szakasz után életképes, megerősödött vállalkozások hagyják el az inkubátor házat, növelve a működő vállalkozások számát, megteremtve ezzel a foglalkoztatás bővítését. Szikszó város jelentősebb fejlesztései 2000-2008 között, a beruházás összköltségének és forrásának megjelölésével.

120


      

   

A Fresenius Medical Magyarország Egészségügyi Kft. vételi ajánlatának elfogadásával jelentős létszámú (közel 40 fős ) foglalkoztatás. Az Ipari Park területén lévő mélyfúrású kút létesítése, amely az Ipari Park területén lévő vállalkozások fűtési és egyéb ipari céljainak megvalósítását szolgálják. Ipari Park kialakítása, mely arra vállalkozhat, hogy a gazdálkodó szervezetek tevékenységét segítse, a zöld mezős beruházásokhoz jelentős területet biztosít. A Magyar-hegyi Borok háza felépítése. A szikszói Pincefalu ivóvíz- és gázellátása teljes mértékben. A szikszói szennyvízcsatorna-hálózat hátralévő részének kiépítése teljes egészében. A szikszói utcák (Lőcsei u., Vörösmarty u., Bártfai u., Arany J. u., Hunyadi u., Malom u., Fecske u., Széchenyi u., Kazinczy u., Jókai u., Liszt F. u., Bem u., Tátra u., Esze T u.) aszfaltozása A Vadász-patak feletti híd átépítése A „Cs” telepi utcák aszfaltozása Hideg-vizes kút fúrása A szennyvíztisztító telep technikai fejlesztése

A vállalkozói környezet fejlesztése: A gazdaság, a vállalkozások megerősítése összetett feladat, amely nem koncentrálódhat egyetlen városrészre, ugyanakkor a belvárosban kiemelt szerepet kell, hogy játsszon egy vonzó vállalkozói környezet megteremtésében. Ennek érdekében az egyik fontos feladat az üzleti infrastruktúra fejlesztés, vállalkozások befogadására alkalmas területek és a már meglévő épületek kialakítása mind a belvároson belül, mind pedig közvetlen szomszédságában. 1.10.4 Foglalkoztatáspolitika A térség lakosainak foglalkoztatásában kiemelt szerepe van a közcélú foglalkoztatásnak, amelynek mértéke négyszeresen múlja felül az országos átlagot. A közfoglalkoztatás 2009-től többszörösére emelkedett, ennek ellenére a foglalkoztatottak száma tovább csökkent. Mindez azt jelzi, hogy az itt élő aktív korú népesség szinte egyedüli lehetősége a munkára a közfoglalkoztatás, főként az alacsonyan kvalifikált aktívkorúak esetében. A Start közmunka program keretében 163-an dolgoznak (kb. 70% roma) a településen 2012ben. TURUL PROVINCIA Városüzemeltetési- és Közszolgáltató Nonprofit Kft. koordinálja a közmunkásokat. Mindenkit felvettek, aki jelentkezett. Vannak továbbá hagyományos közhasznú munkások, pl. az önkormányzati portások, a hivatalnál 9 fő dolgozik. 2011-ben a közmunkások 50-60-an voltak, tehát 2012-ben többen dolgoztam, mint az azt megelőző évben. (Gyerekesély kutatócsoport, Kistérségi helyzetelemzés, 2012) 1.10.5 Lakás- és helyiséggazdálkodás Ahogyan azt a Vagyongazdálkodás fejezetben bemutattuk: „Szikszó településen 2008 és 2012 között stagnált, 1,8%-ot jelentett a lakásállományon belül. 2013-ra 0,4 százalékpontos növekedés következett be, mely eredményeként 2,2%-ra növekedett a fenntartott lakásbérlemények aránya.” 121


A városban 38 önkormányzati bérlakás található (város lakásállományának 1,8%-a), ezek közül 21 szociális alapon bérbe adott, 12 költségalapon meghatározott lakbérű bérlakás. Az önkormányzati bérlakások mindegyike összkomfortos. A 21 szociális alapon bérbe adott bérlakás 2006-ban került felépítésre, a frissen épített lakások minden igényt kielégítő minőségűek. 1.10.6 Intézményfenntartás A településen található intézmények fenntartása alapvetően több formában működik. Az intézmények egyik csoportja esetében a működtetés céljaira az önkormányzat külön létre hozott többnyire egy 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságokat, általában nonprofit Kft-ket (pl. TURUL PROVINCIA Városüzemeltetési- és Közszolgáltató Nonprofit Kft.). Az érintett cég esetében a közgyűlés gyakorolja a tulajdonosi jogokat, valamint működési és beruházási támogatást nyújt egyes vállalatok számára. Az intézmények másik típusát az önkormányzati fenntartású intézmények jelentik, melyek esetében a szakmai tevékenység irányítása/ellenőrzése és az adott intézmény működtetése is az önkormányzat feladata. Ebbe a csoportba tartoznak többek között oktatási (pl. óvodák), kulturális (pl. múzeumok, színházak) intézmények. 1.10.7 Energiagazdálkodás Az energiagazdálkodás területén a helyi önkormányzat külön koncepcióval, fejlesztési dokumentummal nem rendelkezik. Szikszó városának teljes területén a vezetékes vízellátás, áramszolgáltatás, közvilágítás, szennyvízcsatornázás és gázszolgáltatás 100%-ban elérhető.

1.11 Településüzemeltetési szolgáltatások A helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdése, 20 kiemelt helyi közügy, valamint helyben biztosítható közfeladat között másodikként említi a településüzemeltetési feladatokat, ami mutatja ezek jelentőségét egy város életében. Ezek a feladatok az alábbiakban foglalhatóak össze: köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása. Szikszó Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzatának értelmében a Polgármesteri Hivatal feladatai közé tartozik a települési hulladékkezelés, szállítás, hasznosítás, a közvilágítás ellátása, a közgyógyellátás, köztemetés, köztemető fenntartás stb. Szikszó városában a településüzemeltetési feladatok részben a város tulajdonában lévő vállalkozások végzik. 122


A településen a kegyeleti közszolgáltatásokat Urszin László egyéni vállalkozó látja el. Az önkormányzat kötelező feladatkörébe tartozó feladatok elvégzését a Turul Provincia Városüzemeltetési és Közszolgáltató Kht. látja el. Úgy, mint a gépi út- és járdatisztítást, az árok és lefolyó tisztítást, szemét összeszedést, Szikszó városközpont területeinek gondozását, karbantartását (parkosított, zöld területeken fűnyírás, locsolás, fák ápolása, Főtér utcaberendezéseinek, létesítményeinek karbantartása), buszmegállók rendszeres takarítása, hulladékgyűjtő edények ürítése, önkormányzati utak karbantartása (kátyúzás, aszfaltozás, artézi kutak felügyelete), téli időszakban lombgyűjtés, közlekedő területek síktalanítása, hó eltakarítás, a Városi Uszoda és Sportcsarnok üzemeltetése.

1.12 A TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA Természeti adottságok 1.12.1.1 Földtani és vízrajzi viszonyok A Cserehát hegyvonulatainak és a Hernád völgyének találkozásánál, Abaúj kapujában helyezkedik el Szikszó városa, nyugatról és észak-nyugatról a Magyar-hegy, keletről pedig a Hernád határolja. Déli határát az Újfalusi part képezi, de itt húzódott az egykori Borsod és Abaúj vármegyék mezsgyéje is. Nevét általában a Szikaszó formára szokták visszavezetni, amelyet szikes talajáról kaphatott, ily módon a Szikszó név jelentése: szikes völgy. A genetikai talajtípusok közül a csereháti dombos részekre a csernozjom-barna erdőtalaj, a völgy magasabb térszinten fekvő területeire, a városra és környékére a réti talajok, míg a Hernád völgyére a réti öntéstalajok jellemzőek. A település északi részét érinti a Vadász - korábbi nevén: Mánta - patak, amelyik szeszélyes vízjárásával számtalan nehézséget okozott már a lakóknak: 1787, 1845, 1913 azok az évek többek között, amikor a patak kilépett a medréből és elmosott több száz házat. Legutóbb 1963 tavaszán öntött ki, ekkor mélyítették, és kövezték ki a meder városi szakaszát. Legmagasabb pontjai a várostól nyugatra fekvő Szikszói (246 m), valamint Frank hegy (276 m), illetve a Magyar hegy (204 m). 1.12.1.2 Éghajat Noha az évi átlaghőmérséklet - 9-10 °C - kellemesnek mondható, nem ritkák a szélsőségek sem, július-augusztusban előfordulhat a 30 °C fok fölötti kánikula, januárban pedig nem egyszer süllyedt már -15 °C alá a hőmérő higanyszála. Az évi, átlagos 525 mm csapadék nem nevezhető túl soknak, de mivel nagyon egyenetlenül oszlik el, ezért előfordulnak kora- és későtavaszi áradások, valamint gyakori a nyár közepi aszály.

1.12.1.3 Természetes növényvilág

123


Növényföldrajzi szempontból Szikszó a Pannóniai flóratartomány Észak-középhegységi flóravidékének Tokajense és Tornense flórajárásainak határán helyezkedik el. A Cserehát elnevezés a lankás dombvidéket egykor borító cseres tölgyes erdőségekből ered. A mérsékelt övi lomberdő zóna, így a Kárpát-medence folyóit valaha nedvességkedvelő fajokból álló aljnövényzetű ligeterdők szegélyezték. Ez a ligeterdő a magasabb, ritkán elöntött ártéri szinteken kemény fájú fajokból állt: tölgy (Quercus), kőris (Fraxinus), szil (Ulmus), juhar (Acer) és gyertyán (Carpinus), keményfa-ligetet (Querco-Ulmetum) alkotott. A folyók mentén ez a legfajgazdagabb erdei élőhely. Kiemelkedő a rovar- és az énekesmadár-faunájuk. A Hernád mentén keményfa-ligetet sajnos már csak nyomokban találunk, szinte teljes mértékben elpusztultak, óriási és helyrehozhatatlan veszteséget okozva ezzel a természetnek. Az alacsonyabb, a vízhez közelebbi, gyakran elöntött szinteken puha fájú fajokból álló: fűz (Salix), nyár (Populus) és éger (Alnus) alkotta puhafa-liget (Salicetum albae-fragilis) a jellemző növénytársulás. Kiváló madárfészkelő helyek. (Forrás: Fülep Teofil - Kiss József, 1999) Tájhasználat, tájszerkezet 1.12.2.1. Tájtörténeti vizsgálat Kellemes, mérsékelt égövi éghajlatának köszönhetően, a terület már az őskortól kezdve lakott. A kedvező elhelyezkedésnek, és a jól termő, gazdag földeknek köszönhetően a vidék hamar benépesedett, a város lakossága már a XIV.-XV. századra eléri az 1000 főt. A 16-17. században a mezővárosi fejlődés alapjait a szőlő- és bortermelés, a kereskedelem és a kézművesség képezte. A 17. sz. végén és a 18. sz. elején a török elleni felszabadító hadjárat, a pestis és a szabadság-mozgalmak következményeként a Hernád mentén a népesség és a kultúrtáj nagyarányú pusztulása jellemző. A 18. század folyamán azonban a települések a régi helyükön, a völgyperem árvízmentes teraszain néhány évtized alatt újjáélednek, Abaúj vármegye gazdasági tengelyét képezve. A dinamikus fejlődést kezdetben a szerencsétlen természeti katasztrófák sem tudják megállítani, de később egyre inkább érezteti hatását a déli szomszéd, Miskolc közelsége, a kiépülő iparváros elszívó hatása. A földrajzi kettősség a vidéket a kezdetektől mostanáig meghatározó mezőgazdasági kultúrára is rányomta bélyegét. Míg a Hernád-völgy öntéses, mezőségi talaján, a teraszfelszíneken elsősorban gabonaféléket termesztenek, addig a Cserehát kedvező, déli fekvésű dombjain nagy múltja van a szőlő- és gyümölcstermelésnek, valamint a borászatnak. A Hernád-ártér az állattenyésztés színtere volt: alapja a völgytalp gyeptakarója és a legeltetésre is alkalmas ártéri erdők alkották. Szikszó területén a Hernádot és a Bársonyos patakot az első katonai felmérés térképén rövidebb szakaszokon kísérték ezek az erdők, míg a második katonai felmérés idejére területük jócskán lecsökkent. A 18. században a kultúrtáj terjeszkedése elérte az optimális határokat: az ökológiai feltételeknek megfelelő övezetek az Árpád korban kialakított erőforrás-használat szerint éltek tovább. A 19. század második feléig a határhasználat változatlan maradt. Az 1860-as Kassa és Miskolc közötti vasútvonal megépítését követően a két megyeközpont fejlődése felgyorsult, ezzel párhuzamosan a kisközpontok, mint Szikszó és Encs jelentősége csökkent. A nagy mezőgazdasági nyersanyagigény azonban továbbra is konjunkturális helyzetet teremtett a Hernád-völgyi agrárium számára. Az 1880-as években fellépő filoxéra járvány a Hernád völgyi települések szőlőültetvényeit szinte teljesen, 95%-ban kipusztította. A 124


szőlőrekonstrukció egyrészt a tőke- és munkaerőhiány, másrészt a Hernád-völgy mezőgazdasági szerkezetváltása miatt csak részlegesen valósult meg. A településen a szőlőskertek helyét felszántották, azokon szántóföldi gazdálkodásra vagy gyümölcstermesztésre tértek át. 1895-ben Szikszón 18 930 gyümölcsfát (a Hernád-völgy települései közül a legtöbbet) írtak össze. A kultúrtáj diffúziója elérte az amfibikus árteret, az gyepföldek feltörésével és az erdők irtásával az árterületre is kiterjesztették a szántóföldeket. A Hernád-völgyben a szántóföld térhódítását – az alföldi gyakorlattól eltérően – nem előzték meg folyószabályozó, ármentesítő és meliorációs munkák. A kaszálórétek gazdag (18-20q/kh) szénahozama, a vízparti legelők miatt az állattenyésztést továbbra is jellegadó ágazat maradt. A 20. században már csak kisebb mértékben változott a művelési ág megoszlása. A közeli nagyvárosi fogyasztópiac a zöldség- és primőráru-termelést, a kertgazdálkodást indukálta. A század elején a gabonatermelés dominált, később a kenyérgabona helyett a takarmánygabona és a szálastakarmány-termelés hódított teret és javult az állattenyésztés minősége is. Az 1910ben megkezdett Hernád szabályozás miatt a vízimalmokat megszűntették, ekkor létesült Szikszón a gőzmalom. Az 1920-as országhatár változás a térség történelmileg kialakult termelési és kereskedelmi kapcsolatait megváltoztatta. A század második felének modernizációs folyamatai a várost a miskolci agglomeráció részévé tették, a mezőgazdaságban dolgozók száma jelentősen lecsökkent, a parlagok növekedni kezdtek. (felhasznált irodalom: Frisnyák Sándor: A Hernád-völgy történeti földrajza)

Szikszó az Első és a Második katonai felmérés térképein (Forrás: Arcanum Archívum)

1.12.2.2. Tájhasználat értékelése A változatos földtani viszonyok és domborzati adottságok következménye a rendkívül változatos tájhasználat. A térség eltartóképességében meghatározó a változatos sokszínű táj és a mezőgazdaság. A Hernád-völgyi kultúrtájat a nemzedékek egymásra épülő munkája hozta létre, tehát kulturális örökség, az itt élők regionális identitásának legerősebb forrása. A 20. századi környezetkárosító hatások ellenére is szép és értékes tájként tudott fennmaradni. Az Árpád-korban kialakult tájhasználat, ami az évszázadok során az előző fejezetben ismertetett 125


módon változott, a mai tájszerkezetben is felismerhető. A település teljes közigazgatási területe 3 620 ha. Erdők: Erdészeti igazgatóság 2013-as adatai szerint az erdőterületek: 154 ha-t, a település területének mindössze 4,25 %-át adják. Az erdőrészletek összterülete 145 ha, ebből elsődleges rendeltetés szerint talajvédelmi erdő 4 ha, mezővédő erdő 3 ha, településvédelmi erdő 17 ha, parkerdő 9 ha, faanyagtermelő erdő 112 ha. A Corine felszínborítottsági adatbázis a műholdfelvételek elemzésévek készült, ezért a valós állapotokról a statisztikai, földhivatali adatoknál megbízhatóbb tájékoztatást ad. Az alábbiakban az adatbázis 2012-es adatait közöljük: Szántóföldek: 2 408 ha, település területének 66,5%-a. Rét, legelő: 313 ha, település területének 8,6%-a. Komplex művelési szerkezet: 153 ha Elsődlegesen mg-i terület jelentős természetes formációkkal: 346 ha Átmeneti erdős-cserjés terület: 76 ha Település: 249 ha Ipari, kereskedelmi terület: 25 ha. Szőlő, gyümölcs (KSH 2010-es adat): 33 ha szőlőterület, ebből 29 ha termő és 33 ha gyümölcsös, ebből 32 ha termő. Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek 1.12.3.1 Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek

126


Tájképvédelmi övezet települést érintő része (Forrás: Aggteleki Nemzeti Park)

A térség tájképi értékét az OTrT azzal hangsúlyozza, hogy ezek a tájegységek is részei az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetének. A 2002-ben készült megyei területrendezési terv a térségi jelentőségű tájképvédelmi területeket kijelölte, amely az utóbb hatályba lépett OTrT szabályozásával összhangban van. A védelem célja a tájképi szempontból érzékeny területek történeti tájjellegének, védett természeti értékeinek, egyedi tájértékeinek, hagyományos tájhasználatának megőrzése, a települések és a táj harmonikus egységének védelme és fejlesztése. Az országos jelentőségű tájképvédelmi övezetek elsősorban a hegy- és dombvidéki térségek települései. A dombvidékek, hegységperemek, így a Cserehát tájképi érzékenysége jóval nagyobb, hiszen ezeknek a területeknek a tájhasználata jóval változatosabb. Ezért itt a települések összehangolt egyensúlyos mértéktartó fejlesztése, továbbá a települések történeti szerkezetéhez igazodó, a tájjal szerves egységben történő fejlesztés meghatározó cél. Egyedi tájértékek: A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (továbbiakban: TvT) 6.§ (3) bekezdése alapján egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van. Szikszó közigazgatási területén 2001-ben történt meg az egyedi tájértékek felmérése, amit az alábbiakban közlünk: 127


1 Református templom kultúrtörténeti Kálvin tér 2. 2 Rákóczi Zsigmond emléktábla kultúrtörténeti A református templomot övező egykori védőfal északi oldala előtt. 3 Volt vármegye háza épülete kultúrtörténeti A Kálvin-tér DK-i sarkán 4 Petőfi Sándor Művelődési Központ kultúrtörténeti Rákóczi u. 33. 5 Volt algimnázium épülete kultúrtörténeti Bajcsy-Zsilinszky és Táncsics M. utcák sarkán. 6 1848-as és 1956-os emlékoszlop kultúrtörténeti Kálvin tér északi oldalán található kis parkban. 7 "Bethánia" épületegyüttes és kert kultúrtörténeti A Kassai u., a Hunyadi u. és a József A. u. által határolt terület. 8 Kanadai nyárfa biológiai Mátyás király utca, a vasútállomás közelében. 9 Artézi kút kultúrtörténeti Gárdonyi G. u. kiszélesedő részén, a Vadászpatak közelében 10 Zsidótemető kultúrtörténeti A város északi szélén, a Magyarhegy lábánál. 11 Pannóniai rétegek feltárása földtudományi A város északi szélén, a Magyar-hegy lábánál, a zsidó temető mellett. 12 Magyar-hegyi pincesor kultúrtörténeti A város északi szélén a Magyar-hegy D-re, DK-re néző lejtőin. 13 Mária-szobor vallási Magyar-hegy, a szikszói szőlőskertekből Aszaló felé vezető földút mentén 14 Régi vízimalom maradványai gazdasági A belterülettől 1700 méterre DKre, a Hernád völgysíkján a Bársonyos mellett. 15 Néprajzi gyűjtemény kultúrtörténeti Temesvári út 54. 16 I. Vilmos császári és királyi 34. Gyalogezred emlékoszlopa és Turul emlékmű Az egykori Borsod- és Abaúj megye határán, az újfalui Kis-hegyen, a 3. sz. főút 192 km szelvényénél. 17 Szikes lapos Talajtani folyamatok felszíni bélyegei Borsó-dűlő, a belterülettől DNy-ra. 18 Régi és új római katolikustemplom kultúrtörténeti A főtér Ény-i sarkában. Helyi védett területek: Szikszó város Önkormányzatának a helyi természeti értékek, tájak biológiai sokféleségének általános védelméről szóló 11/2006. (IX.29.) számú rendeletében kihirdette a város közigazgatási területén a helyi védett területeket, és közzétette a rájuk vonatkozó szabályozást. A rendelet hatálya a következő területekre terjed ki:  A Nagyér déli része: 1,289 hektár, hrsz: 091  Hernádmenti dunai szegfűs gyepek, a 0115 út csatlakozástól délre, összesen 20 hektár, hrsz: 0109, 0111, 095, 0103, 099, 0115, 089  A Hernád folyót kísérő ligeterdők 15,5 hektár, hrsz: 090/b, 090/c, 0100/15, 0100/2, 0100/10, 0100/8, 0104/3, 0104/4, 0104/5, 0104/6, 0104/7  Hernád folyót kísérő gyep terület - Malom pásti legelő egy része): 17,2178 hektár hrsz: 0122/r  Magyar-hegyi macskaherés mélyút 0,4111 hektár, hrsz 0137,  Magyarhegyi törpemandulás 0,1 hektár, hrsz 6114, 6115, 6118, 6119, 6122, 6123, 6126 128


           

A víztoronytól északra a Bontai törpemandulás 0,06 hektár, hrsz: 4287/1, 4287/2, 4287/3 A Magyar hegy nyugati szegélyén Magyarhegyi macskaherés 1,35 ha, hrsz: 0146 Határsövények és földutakat kísérő gyepek a Felhábor Frank hegy dombsoron: 0168/6. Hrsz. terület nyugati (szeméttelep felé eső) végéből 250 méteres sáv – Berceli macskaherés Vámos úti törpemandulás 0171/b. hrsz. 0,6404 hektár Vámos úti macskaherés 0172. hrsz. 0,2540 hektár Vámos úti örménygyökeres és macskaherés gyepek , 4,97 ha, hrsz: 0174/5, 0174/3, 0174/1, 0175 Felhábori macskaherés és pusztai meténges 09/B. hrsz, 0,5378 hektár Groznik dűlői macskaherés 011/8. Hrsz, 0,1476 hektár Felhábori macskaherés és pusztai meténges 07/5. Hrsz, 0,8279 hektár Pálfalai határút törpemandulás 034. Hrsz. út mindkét oldala, Sajópálfala-Sajóvámos közigazgatási határától Sajópálfala-Arnót közigazgatási határai között Heling dűlői macskaherés 018/4,5. Hrsz, 0,2540 hektár Kövecses dűlői macskaherés 026/1. Hrsz, 0,6335 hektár

1.12.3.2 Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék A térség ökológiai, természetvédelmi értéke is meghatározó, amit az ökológiai hálózat övezetei és a védett és védelemre tervezett területek is igazolnak. NATURA 2000, Különleges Madárvédelmi Területek: Az Európai Unió Bird Direktívája alapján különleges madárvédelmi területek kerültek kötelezően kijelölésre, amelyeken meghatározott közösségi jelentőségű madárfaj, valamint meghatározott vonuló madárfaj jelentős állománya, illetve élőhelye található, különös tekintettel a nemzetközi jelentőségű és egyéb vizes élőhelyekre. A közigazgatási területet a Zempléni-hegység a Szerencsi-dombsággal és a Hernád-völggyel elnevezésű helyszín (azonosító: HUBN10007) érinti, a következő ingatlanokon: 058/1, 058/2, 058/3, 058/4, 058/5, 058/6, 058/7, 058/8, 058/9, 058/10, 058/11, 058/12, 058/13, 058/14, 058/15, 058/16, 058/17, 058/18, 058/19, 058/20, 058/21, 058/22, 058/23, 058/24, 058/25, 058/26, 058/27, 058/28, 058/29, 058/30, 058/31, 058/32, 058/33, 059, 060/3, 060/4, 060/5, 060/6, 060/7, 060/8, 060/9, 060/10, 060/11, 060/12, 060/13, 060/14, 060/15, 060/16, 060/17, 060/18, 060/19, 060/20, 060/21, 060/22, 060/23, 060/24, 060/25, 060/26, 060/27, 060/28, 060/29, 060/30, 060/31, 060/32, 060/33, 060/34, 060/35, 060/36, 060/37, 060/38, 060/39, 060/40, 060/41, 061, 062/1, 062/2, 062/3, 062/4, 062/5, 062/6, 062/7, 062/8, 062/9, 062/10, 063/1, 063/3, 063/4, 063/6, 063/8, 063/9, 063/10, 063/11, 063/12, 063/13, 063/14, 063/16, 063/17, 063/18, 063/19, 063/20, 063/21, 063/22, 063/23, 063/24, 063/25, 063/26, 063/27, 063/28, 063/29, 063/30, 063/31, 064/1, 064/2, 065, 066, 067, 068/1, 068/2, 071, 072, 073, 074, 075, 076, 077, 078, 079, 080, 081, 082, 085/1, 085/2, 086/3, 086/4, 086/5, 087, 089, 090, 091, 092, 093, 094/1, 094/3, 094/4, 094/6, 094/7, 094/8, 094/9, 095, 096/1, 096/2, 097, 098/1, 098/2, 098/3, 099, 0100/2, 0100/8, 0100/10, 0100/12, 0100/13, 0100/14, 0100/15, 0101, 0102/1, 0102/3, 0102/4, 0102/5, 0103, 0104/1, 0104/2, 0104/3, 0104/4, 0104/5, 0104/6, 0104/7, 0105/1, 0105/2, 0105/3, 0105/4, 0105/5, 0105/6, 0105/7, 0105/8, 0105/9, 0105/10, 0105/11, 0106/1, 0106/2, 0106/5, 0106/6, 0106/7, 0106/8, 0107/1, 0107/2, 0108, 0109, 0110/1, 0110/3, 0110/4, 0110/5, 0110/6, 0110/7, 0111, 0112/2, 0112/3, 0112/4, 129


0113/8, 0113/10, 0113/11, 0113/12, 0113/13, 0113/14, 0115, 0116/18, 0118/1, 0118/2, 0118/3, 0118/4, 0118/5, 0118/6, 0118/7, 0119/1, 0119/2, 0119/3, 0120/1, 0120/3, 0120/6, 0120/7, 0120/8, 0121, 0122/1, 0122/2, 0123, 0124, 0125/1, 0125/2, 0125/3, 0125/5, 0125/6, 0125/8, 0125/10, 0125/11, 0125/12, 0126, 0127/23, 0127/24, 0127/27, 0127/28, 0127/29, 0127/30, 0127/31, 0127/32, 0127/33, 0128/1, 0128/2, 0129, 0130, 0131, 0132/1, 0132/2, 0132/7, 0132/8.

Natura 2000 területek Szikszón (Forrás: Aggteleki Nemzeti Park)

NATURA 2000, Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Területek: Az Európai Unió Habitat Direktívája alapján különleges illetve kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek kerültek kötelezően kijelölésre, a területükön található élőhelyek, illetve fajok miatt. A közigazgatási területet a Hernád-völgy és Sajóládi-erdő elnevezésű helyszín (azonosító: HUBN20004) érinti, a következő ingatlanok területén: 087, 089, 090, 091, 0100/2, 0100/8, 0100/10, 0100/13, 0100/15, 0101, 0102/5, 0104/3, 0104/4, 0104/5, 0104/6, 0104/7, 0105/1, 0105/2, 0105/3, 0105/4, 0105/5, 0105/6, 0105/7, 0105/8, 0105/9, 0105/10, 0105/11.

130


NATURA 2000 területekre vonatkozó szabályozásokat a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet tartalmazza. A NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól a 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet ad részletes tájékoztatást.

Ex lege védett és tervezett természeti területek Szikszón (Forrás: Aggteleki Nemzeti Park)

Országos védelem alatt álló területek: A védett és fokozottan védett területekre vonatkozó szabályokat a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény tartalmazza. A törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár. Területükre a fenti törvényben az országosan védett természeti területekre vonatkozó természetvédelmi előírások érvényesek. Szikszó közigazgatási területén egy lápterület ismert, a Méhész-szög területén, a következő ingatlanokon: 0100/13b, 0101, 0102/5, 0105/7-11. A közigazgatási területen más hasonló objektumról még nincs nyilvántartás, felmérésük azonban folyamatban van, így a későbbiekben további értékek előkerülése várható. Tervezett természeti területek: Tervezett természeti területek, azaz természetszerű élőhelyek, természetvédelmi szempontból jelentős területekről aktuális helyrajzi számos nyilvántartás nem áll a rendelkezésünkre, határaik a mellékelt térképen láthatók (a területek listája a természeti területek országos listáját kihirdető miniszteri rendelet megjelenéséig még módosulhat). Kihirdetésük után a természeti területeken a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 21. §-ában foglaltakat be kell tartani. Ezek szerint természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges: 131


a) a gyep és nádas művelési ág megváltoztatásához; b) a gyep, valamint a nád és más vízinövényzet égetéséhez. 1.12.3.3 Ökológiai hálózat

Az ökológiai hálózat elemei: magterület, ökológiai folyosó, pufferterület. (Forrás: Aggteleki Nemzeti Park)

Az ökológiai hálózathoz az országos jelentőségű természetes, illetve természetközeli területek és az azok között kapcsolatot teremtő ökológiai folyosók egységes, összefüggő rendszere tartozik, és amelynek részei a magterületek, az ökológiai folyosók és a pufferterületek. A közigazgatási területet a magterület, az ökológiai folyosó és a pufferterület övezete egyaránt érinti. A magterület olyan kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan természetes vagy természetközeli élőhelyek tartoznak, amelyek az adott területre jellemző természetes élővilág fennmaradását és életkörülményeit hosszú távon biztosítani képesek és számos védett vagy közösségi jelentőségű fajnak adnak otthont. Az ökológiai folyosó olyan kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan területek – többnyire lineáris kiterjedésű, folytonos vagy megszakított élőhelyek, élőhelysávok, élőhelymozaikok, élőhelytöredékek, élőhelyláncolatok – tartoznak,

132


amelyek döntő részben természetes eredetűek, és amelyek alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek (magterületek, pufferterületek) közötti biológiai kapcsolatok biztosítására. A pufferterület olyan kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan rendeltetésű területek tartoznak, amelyek megakadályozzák vagy mérséklik azoknak a tevékenységeknek a negatív hatását, amelyek a magterületek és az ökológiai folyosók állapotát kedvezőtlenül befolyásolhatják vagy rendeltetésükkel ellentétesek. Az ökológiai hálózatta érintett ingatlanok helyrajzi szám szintjén nincsenek kihirdetve, a területek elhelyezkedése a mellékelt térképen látható. Az OTrT az egyes övezetekkel kapcsolatban a következő szabályozást tartalmazza: Magterület övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. A fenti kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala, az erőművek és kiserőművek a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhetők el. Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. Az ökológiai folyosó övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet az ökológiai folyosó vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. A fenti kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala, az erőművek és kiserőművek az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. Pufferterületen a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti.

Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése

133


Tájhasználati konfliktusok. Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Terve 2008

A megyei területrendezési terv a Cserehát területét dombvidéki komplex tájgazdálkodási térségként jelöli meg. Erre a tájhasználati konfliktusok, valamint a társadalmi-gazdasági problémák megléte miatt volt szükség. A térségben a helyi természeti adottságok, termőhelyi viszonyok és települési, társadalmi sajátosságok figyelembe vételével komplex tájgazdálkodás kialakítását tűzi ki célul a terv. A komplex tájgazdálkodás a táji természeti értékek megőrzése mellett az extenzív és intenzív mezőgazdaság fejlesztését, a táji adottságokra alapozott turisztika fejlesztését, a helyi termékfeldolgozás ösztönzését, az ehhez szükséges infrastruktúrák kiépítését a helyi kulturális hagyományok megőrzését, rendezett települési környezet kialakítását szolgálhatja. A Natura 2000 területek és a kiemelten fontos érzékeny természeti területek támogatással ösztönzött természeti és táji értékeket fenntartó gazdálkodása a tájhasználati konfliktusokat, nevezetesen az érzékeny területek túlhasznosításának problematikáját próbálja feloldani. Ez a térség a felszíni vizek védelme szempontjából is kiemelten érzékeny. A térség terhelhetősége szempontjából tehát a tájképvédelem, természetvédelem, ökológiai és a felszíni vizek védelme a meghatározó. Ez azonban nem akadálya az értékvédelemmel összehangolt komplex tájgazdálkodásnak és a tájbaillő mértéktartó, településfejlesztésnek, amelyben a turizmusnak meghatározónak kellene lennie a jövőben. (Felhasznált irodalom: Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Terve 2008)

1.13 ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA A települési zöldfelületi rendszer elemei 1.13.1.1 Szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek A zöldfelületi rendszer alatt a növényzettel időszakosan agy tartósan fedett, biológiailag aktív, termesztési illetve kondicionáló célú felületek összességét értjük egy településen belül. Egy 134


település „élhetőségét”, az ott élők életminőségét, a település képét nagymértékben meghatározza a zöldfelületek aránya és azok állapota. A zöldfelületi rendszer elemei között térbeli helyzetük szerint megkülönböztetünk sávos, vonalas és szigetes helyzetű zöldterületeket. Vonalas helyzetű zöldterületek az utcai zöldsávok, valamint a Vadász patakot kísérő zöldterületek. Sávos helyzetű zöldterületek a telkes lakóterületek zöldterületei. Szigetes helyzetű zöldterületek a közparkok, közkertek, tömbtelkes lakóterületek, zöldterületi jellegű különleges területek, jelentős zöldterülettel rendelkező oktatási, egészségügyi és egyéb intézmények zöldterületei. Használatuk módja szerint megkülönböztetünk korlátlan és korlátolt közhasználatú zöldterületeket, illetve a közhasználat elől elzárt zöldfelületeket. Közparkok: A város eredetileg mezőváros volt, az idők során ennek megfelelően kialakuló keskeny és mély telkek rendszere jellemzi, az átmenő telkek megosztása a mai napig meghatározója a település kataszteri állapotának, ettől csak a topográfiai adottságok miatt történik eltérés. Az ennek következtében kialakuló besűrűsödés a városközpont szűkebb területén kívüli gyűrűben tetten érhető. Szikszó történelmi magját a XIV. századi, támpilléres, gótikus református templom határozza meg magas tornyával és lőréses körítő falával, ami a város központi helye. Tovább erősíti ezt a szerepet a mellette kialakuló egykori vásártér, ma főtér funkció. Körülötte alakult ki fokozatosan az időben a hajdani mezőváros történeti városmagja. A főtér (Kálvin tér) igényesen felújított városi köztér, a parkosított és burkolt felületek aránya a használatnak megfelelő. A tér déli, a háborús emlékmű körüli része a parkosabb, 60%-os lombkorona-fedettséggel, koros díszfákkal. Az újabb építésű térrészben kisebb gömbkoronájú fák alkotják a lombkoronaszintet, amik kellemes térérzetet nyújtanak. Szép és fenntartási szempontból is megfelelő virág- és cserjefelületek törik meg az igényes díszburkolatot.

Utcai zöldsávok: A szűk, girbe-gurba vonalvezetésű kis utcák a régi városmagban nagyon hangulatosak, de útfásításra csak rövid szakaszokon alkalmasak. Az úttest és a kerítések közötti sávból a nyílt vízelvezető árok, valamint a légvezetékek is sok helyet foglalnak el. A városon áthaladó 3-as út, a vasútállomásra vezető Mátyás király utca, valamint a II. Rákóczi Ferenc utca rendelkezik szélesebb zöldsávval, ahol nyírott sövények, csonkolt koronájú akác fasorok, valamint nagyobb díszfák (platán, vadgesztenye, juhar, hárs, valamint a helyi védettség alatt álló óriás szürke nyár) egyaránt megtalálhatóak. Zöldfelületi jellegű különleges területek: A város temetője főleg a bejárati részhez közeli területen a kerítések mentén gazdagon fásított, fenyőkkel és lombos fákkal egyaránt. A sírok közötti felület gyepes, sok sír mellé ültettek örökzöldeket, helyenként fát, ami valódi zöldfelületi elemmé teszi a temetőkertet. A másik zöldfelületi jellegű terület a gyepes 135


sportpálya a település keleti szélén. Itt az utca felöli oldalon történtek fásítási kezdeményezések, nem sok sikerrel. A sportpálya közvetlen környezete elhanyagolt, lehangoló városszéli hangulatot áraszt. Zöldfelülettel rendelkező intézmények: Mára az oktatási funkció a város déli részébe települt. Az óvoda és bölcsőde, valamint az általános iskola kertje egyaránt szépen parkosított, lombkorona-fedettségük 50%-os. 1.13.1.2 A zöldfelületi ellátottság értékelése A zöldfelületek nagysága 2011-es adatok szerint 14 452 m2, tehát egy lakosra 2,7 m2 jut, ami igen alacsony szám. A közterületek és intézménykertek fásítottsága azonban az adottságoknak megfelelőnek mondható. A város főtere igényesen, példaértékűen kialakított városi köztér.

A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái A város területén belül találunk néhány kopár, elhanyagolt, kihasználatlan zöldfelületet, mint például a Miskolci út – Malom u. – Bethlen Gábor – u. – Verseny u. közötti tömb belső részét, vagy a kórház utcai buszfordulót. A Bethlen Gábor utca és a vasúti sín közötti sávban végig jellemző a rendezetlenség, fátlanság.

A Vadász patak betonfal közé szorított medre is igen lehangoló látványt nyújt. Se a falon belül, se azon kívül, ahol már az árvízvédelmi szempontok is lehetővé tennék, nincsenek fásszárú növények, semmi sem utal a városon végighaladó víz jelenétére, pedig a város zöldfelületi rendszerében ez egy fontos hálózati elem, és mint zöldfolyosó is működik.

1.14 AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA Terület-felhasználás vizsgálata 1.14.1.1 A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata Közvetlen települési környezetünk képezi mindennapjaink életterét. A közterületek, utak, járdák, parkok ipari- és szolgáltató területek állapota közérzetünk alakításának igen jelentős tényezője, nem lehet tehát közömbös számunkra az azokkal kapcsolatos tevékenység. 136


Kedvező földrajzi helyzete következtében a mai Szikszó és környéke már az ősidőkben is lakott terület volt. Szikszó jellegzetes utcái a Rákóczi utca, illetve a Kassai út, Dózsa György utca, amelyek nyomvonala már az I. katonai felmérési térképen is fellelhető. A térképen jól kivehető a: Szent Anna utca, Bolt utca, József Attila utca, Hunyadi János utca, Kossuth Lajos utca, Arany János utca, illetve a Vadász pataktól északra a Petőfi Sándor utca nyomvonala. A mai pincefalukon vezető Széchenyi utca nyomvonala is felfedezhető. A lakosság számának növekedésével részben nyugati, részben keleti, de elsősorban déli irányban terjeszkedett. A déli részén a 3. számú főút két oldalán figyelhető meg a város belterületének növekedése. Ezeket a területeket már a mérnöki tervezés eredményeként szabályos utcahálózat és telekforma jellemzi.

forrás: mapire.eu (I. kat. felmérés)

forrás: mapire.eu (III. kat. felmérés)

Napjainkban a település három, a város fejlődése során kialakult részre tagozódik:  Szikszó ősi városmagja és az ahhoz kapcsolódó kisebb jellegű terjeszkedés  A pincefalu és annak terjeszkedése  A városi déli részének új beépítésű részei A területhasználat az idők folyamán átalakult és a pincefalu egy része főleg a városhoz, városközponthoz közel fekvő helyeken lakóterületté vált. Az eredeti pincefalu funkció nyomait a vegyes terület felhasználású telek jelzi, több helyütt a lakóépületek mellett megmaradtak a pinceházak is. Szép példáit megtalálhatjuk a döntően lakóterületi funkcióval rendelkező Szabroncai utcában is, vagy a Vasvári utcában. A tisztán pince, tisztán lakó valamint vegyes használatú telkeken kívül találhatunk néhol használaton kívüli területeket, igaz hogy kevés számban. A terület intézményellátását a városközpont és a város többi intézményterülete biztosítja.

137


A települések terei általában települési hálózatok csomópontjaiban alakulnak ki. Más térképződmények létrehozásában történelmileg kimutatható tényezők vagy másodlagos hálózatok játszanak szerepet. Közös vonásuk, hogy az úthálózat szerves részei olyannyira, hogy számos esetben csak a leírás teszi indokolttá a térképződmények és az utcák elválasztását. Miden tértípusnak, térforrásnak jellemzője azonban a térhez kapcsolódó környezeti minőség, az épített környezet, a beépítési mód, valamint a funkcionális tartalom is. A városban a legjellegzetesebb tömb térnek tekinthető a Kálvin tér a Református templom környezetében, továbbá a Bethánia kastély egykori parkja helyén kialakult gyermekjátszótér. 1.14.1.2 Az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és a minőségi osztályok Földrészlet statisztika fekvésenként fekvés

földrészletek száma egyéb önálló épületek száma egyéb önálló lakások száma összes terület (m2)

belterület

2725

99

235

3490252

külterület

708

0

0

28732337

zártkert

1665

0

0

4002803

ÖSSZESEN

5098

99

235

36225392

Földrészlet statisztika művelési áganként művelési ág

földrészletek száma

alrészletek száma

összes alrészlet terület (m2)

erdő

54

60

1386042

gyep (legelő)

53

83

1896203

gyep (rét)

515

549

2781572

gyümölcsös

402

402

293553

kert

236

237

139914

kivett

2984

2995

5478025

szántó

741

955

23581269

szőlő

461

463

668814

1.14.1.3 Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek Szikszó Város Helyi Építési Szabályzatában, az alábbi funkciójú területek kerültek megállapításra (terület-felhasználási egységek): Beépítésre szán területek:  lakóterületek: kisvárosias, kertvárosias, falusias  vegyes területek: településközpont  gazdasági: kereskedelmi szolgáltató, egyéb iparterület  üdülőterület: üdülőházas (kemping)

138




különleges terület: különleges intézményterület, különleges vegyes, különleges szőlő és borgazdálkodási, temető, nagykiterjedésű közmű, sport- és rekreációs, egészségügyi, mezőgazdasági üzemi Beépítésre nem szánt terület:  közlekedési területek: kötöttpályás közlekedési területek, közutak  zöldterületek: közpark  erdőterület: védőerdő, gazdasági erdő  mezőgazdasági területek: kertes mezőgazdasági, általános mezőgazdasági, korlátozott használatú mezőgazdasági (rét, legelő, gyep, kert, szántó, nádas, vízállásos terület)  vízgazdálkodási terület: folyóvizek medre, partja, sziget, közcélú csatornák, vízbeszerzési területek és védőterületeik  természetközeli területek  különleges beépítésre nem szánt területek: temető, nagykiterjedésű közmű 1.14.1.4 Funkcióvizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatok) A város regionális szerepkörének megfelelő intézményhálózattal rendelkezik, mely a tudatos városkijelölés, városépítés eredménye. Szinte minden intézményre jellemző város funkció mellett a körzeti vonzás a kistérség területére terjed ki. Oktatás, nevelési intézmények:  Bethánia Óvoda  Városi Óvoda  Szepsi Csombor Márton Gimnázium, Szakképző és Általános Iskola  Karolai Oktatóközpont (kihelyezett telephelyen a kistérség északi felén) Kulturális intézmények:  Inkubátorház  Bölcs Bagoly Városi Könyvtár Egészségügy:  II. Rákóczi Ferenc Kórház  Orvosi rendelők  Gyógyszertárak Szociális intézmények:  Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat  Gondozási Központ és Szállást Biztosító Idősek Klubja  Önkormányzati konyha Sport:  Városi Sportcsarnok  Városi Uszoda Közigazgatás:  Szikszói Polgármesteri Hivatal  Szikszói Hegyközség  Városi Bíróság  Okmányiroda Idegenforgalmi funkciók  Magyar-hegyi Borok Háza  Épített örökség (szikszói református templom, emlékművek, köztéri szobrok) 139


 

Éttermek, vendéglátóhelyek Rendezvények, turisztikai események

1.14.1.5 Alulhasznosított barnamezős területek Kihasználatlan barnamezős, elhagyott ipari területek Szikszó közigazgatási területén nem találhatóak. 1.14.1.6 Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület A településen degradálódott területtel nem kell számolni. A szikszói „cigánysor” „slum” jellege az elmúlt években szinte teljesen megszűnt. Az utcák szilárd burkolatot kaptak. A terület közművesítése a víz a csatorna és a gázvezetékek kiépítése már megoldódott. Munkaerő-piaci szempontból a piacgazdasági átalakulás egyik legnagyobb vesztese a cigányság. A rendszerváltást követően a foglalkoztatáshoz szokott munkaképes korú romáknak több mint a fele veszítette el állását, s így valamennyi foglalkoztatási mutatójuk lényegesen rosszabb, mint a többségi társadalomé. Az iskolázatlan és szakképzetlen romák számára az elsődleges munkaerőpiac alig kínál kereső foglalkozást, és még az alkalmi munkavállalás területén is hátrányban vannak. A tartós konfliktusok közé sorolhatók a roncsolt, felhagyott területek (elsősorban majorsági területek) és elhagyott külterületi lakó épületek okozta konfliktusok. A tartós konfliktusként tekinthetünk az illegális hulladéklerakásból eredő konfliktusokra valamint a városon belül rendszeresen jelentkező közterületi károkozások miatti vizuális környezetterhelésekre. A telekstruktúra vizsgálata 1.14.2.1 Telekmorfológia és telekméret vizsgálat Szikszó város telekszerkezete a mezővárosi településszerkezetéhez igazodik. A telek alakja, nagysága a főutcához igazodva alakult ki. A főutca a Református Templom környezetében térré szélesedik. A telkek jellemzően eltérő nagyságúak, alakjuk a kialakult úthálózathoz kapcsolódik. A város korábban mezőváros volt, az idők során ennek megfelelően kialakuló keskeny és mély telkek rendszere jellemzi, az átmenő telkek megosztása a mai napig meghatározója a település kataszteri állapotának, ettől csak a topográfiai adottságok miatt történik eltérés. A telekrendszer kialakulását a történeti stabilitás jellemzi, amely ugyanakkor nem zárja ki a telkek továbbosztódásának lehetőségét. Mindezek következtében kialakuló besűrűsödés a városközpont szűkebb területén kívüli gyűrűben tetten érhető. Szikszó történelmi magját a XIV. századi, támpilléres, gótikus Református templom határozza meg magas tornyával és lőréses körítő falával, amely a Város vitathatatlanul központi helye. 140


Ezt tovább erősíti ezt a szerepet a mellette kialakuló egykori vásártér, ma főtér funkció. Körülötte alakult ki fokozatosan az időben a hajdani mezőváros történeti városmagja igazgatási, kereskedelmi, kulturális, oktatási funkcióval, és a legszebb polgárházakkal. Mára az oktatási funkció a város egy másik részébe települt át, a városközponti szerep azonban nem gyengült. A város újonnan kialakított részein a mérnöki tervezés eredményeképpen szabályosabb, kertvárosias jellegű, közel azonos nagyságú telekhossz a jellemző. A város belterületén ugyanakkor több az összefüggő teleknagyságot képviselő terület (temető, közintézmények). A település tömbszerkezetét a telekszerkezethez hasonlóan a kialakult úthálózat határozza meg. A város két főutcája (Rákóczi utca, Kassai út), s a hozzá kapcsolódó kiszolgáló útjai nem szabályos tömböket zárnak körben, több a „hegyes” záródású, amely a telekstruktúrában is megmutatkozik, a tömbvégeken kisebbek a telkek, egészen az apró telekig sűrűsödhetnek. Szabályosabb, közel geometriai formát mutató tömbök az új beépítésű területeken, a városmagtól délre helyezkednek el. A nyitott tömbök adják meg az átmenetet a település és a természeti környezet felé. Beépítetlen tömböket a településen elszórtan találunk, amelyek nagy kiterjedésűek. Ezen tömbök az északi, illetve a keleti, nyugati településrészen jellemzőek. Szikszón az oldalhatáron álló beépítési mód a legjellemzőbb. A településen a tornácos ház típusa is fellelhető. A tornác ház teljes hosszán végighúzódó, oszlopaival és íveivel az udvari homlokzatok külső megjelenítését hangsúlyozta. A valódi tornác abban különbözik a toldott változattól, hogy a tornác az épület szerkezetének szerves részévé válik, az előtér jellegű pitvart egyes régi házaknál úgynevezett „lopott tornác”-ként alakították ki, amelynél az elnevezés onnan ered, hogy a belépő a szükséges teret az egymenetes ház mélységéből „lopja el” míg a valódi tornác mindig az eredeti traktus mélységéhez adódik hozzá. A településen a hajlított típus is megfigyelhető. A lakósejtek északi oldalhatár mentén történő sorolásában rejlő lehetőségek ugyanis hamar kimerülnek és a továbbépítés egyetlen lehetősége az utcával párhuzamos irányú bővítés marad. Ennek megjelenése azonban tipológiailag egy új fejlődési ágat indít el, hiszen az új épületszárnynak alaprajzilag és szerkezetileg is a régi hosszú házra merőlegesen kell állnia, tetőgerince pedig párhuzamos lesz az utca vonalával. Az ilyen módon bővített épületet hajlított háznak, az ebben az irányban további fejlődést pedig hajlított házas fejlődésnek nevezzük. A fejlődés mögött a múlt század második felében kibontakozó gazdasági fellendülés áll, amelyik a falvakban és a mezővárosokban egy lassú polgárosodási folyamatot indított el. Napjainkban a város legfiatalabb részein (elsősorban a város déli részén) az épületek nagy része a kor igényeihez igazodva tetőtérrel, olykor emeleti szinttel rendelkezik. Előkert a régi épületek egy részénél nincs, itt a lakóházak közvetlenül az utca vonalára épültek. Az újonnan beépített tömbökben már az előírt előkert, oldalkert alkalmazására került sor. Lakóházak esetében a szabadon álló beépítési mód a jellemző, kivételt a társasházak épülettömbjei jelentik. A szabadon álló beépítési mód Szikszón elsősorban egyes intézmények (pl: templomok, óvodák), ipari jellegű épületek, kereskedelmi épületek esetében jellemző. A városban megfigyelhető a beépítések zártsorúvá válásának folyamata is (Rákóczi utca, Bolt utca), amely a városiasodás jeleként értelmezhető.

141


1.14.2.2 Tulajdonjogi vizsgálat A népszámlálási adatokból látható, hogy a településen 2141 épület található, melyből 2075 magántulajdonban van, 47 épület az önkormányzaté, és 19 épület más intézmény vagy szervezet tulajdonát képezi. Önkormányzati tulajdon kataszter A település önkormányzati vagyonát a belterületi közterületei, valamint úthálózata, a külterületi feltáróutak, az önkormányzati tulajdonú intézményi területek alkotják. Szikszó 2009-ben alapította meg a TURL PROVINCIA Városüzemeltetési- és Közszolgáltató Nonprofit Kft-t, melynek feladata az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanokkal gazdálkodik. Főbb feladatai: sporttevékenységek működtetése, élelmezés, lakásgazdálkodás és az épületek üzemeltetése. Az önkormányzat tulajdonában összesen 554 ingatlan van, melyek közül 329 darab forgalomképtelen, 98 darab korlátozottan forgalomképes és 127 darab üzleti vagyon. Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése A 2011-es népszámlálási értékeket felhasználva a következő adatok olvashatók le: A lakóegységek rendeletetése nem lakott 153

lakott 1988

együtt 2141

A lakások szobaszám szerint 2 szoba 3 szoba 706 805

1 szoba 130

4 vagy több szoba 500

A lakások építési év szerint 1946 előtt 524

1946-1960 249

1961-1970 290

1971-1980 465

1981-1990 351

1991-2000 122

2001-2005 92

2006-2011 48

A lakások alapterület szerint 29 m2 alatt

30-39 m2

40-49 m2

50-59 m2

60-79 m2

80-99 m2

100 m2 fölött

4

53

95

224

440

562

763

egy lakásra jutó alapterület(m2) 89

Az építmények vizsgálata 1.14.5.1 Funkció, kapacitás Szikszón az építmények funkcionálisan települési ellátó, vagy kistérségi ellátó szerepkörrel rendelkeznek. A központi belterületen főleg intézményi és kereskedelmi, a kisvárosias és falusias lakóterületeken családi házak találhatóak.

142


Közigazgatás A település Városházája, valamint az újonnan kialakított kormányablak a modern és kulturált ügyintézésre ad lehetőséget. A járási hivatalban az alábbi ügyeket lehet intézni:  személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés  személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal (lakcímigazolvány) kapcsolatos ügyintézés  anyakönyvi ügyek  útlevéllel és úti okmányokkal kapcsolatos ügyintézés  jogosítvánnyal (vezetői engedéllyel) kapcsolatos ügyintézés  egyéb gépjárművel kapcsolatos ügyintézés  egyéni vállalkozói igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés  ügyfélkapu ügyintézés  mozgáskorlátozottak parkolási igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés Illetékfizetésre postán van lehetőség. A Szikszói Járási Hivatalban az alábbi településeken élők intézhetik hivatali ügyeiket: Abaújlak, Abaújszolnok, Alsóvadász, Aszaló, Felsővadász, Gadna, Gagybátor, Gagyvendégi, Halmaj, Hernádkércs, Homrogd, Kázsmárk, Kiskinizs, Kupa, Léh, Monaj, Nagykinizs, Nyésta, Pamlény, Rásonysápberencs, Selyeb, Szászfa, Szentistvánbaksa, Szikszó. Egészségügy: Szikszó – Szikszón évek óta probléma, hogy az itt élő emberek nem megfelelő körülmények között vehették igénybe az orvosi ellátást. Hosszú évek munkája után sikerült pályázati segítséggel megoldást találni. Egy korszerű, európai minőségű egészségügyi központ épül a belvárosban, amelynek a műszaki átadása április végén lesz. Kiemelt feladat volt az elmúlt időszakban egy európai színvonalú ellátás megteremtését. A volt banki épület helyén jön létre az egészségügyi centrum, amely 85 millió forintból épül meg. A legnagyobb sikernek azt tartja, hogy ez csak 12,5 millióba kerül a városnak, hiszen a beruházás fennmaradó összegét 60 millió forintot már elnyerték, és 12,5 millió forintra pedig pályázatot nyújtottak be. Egy helyen található ezután a háziorvosi és házi gyermekorvosi ellátás, a fogorvosi alapellátás, a védőnői szolgáltatás és az iskola-egészségügyi ellátás is. A projekt fő célkitűzése a felsorolt szolgáltatások egy épületbe történő integrálása, épületfelújítással, energetikai korszerűsítéssel, az akadálymentesítéssel és a minőségi ellátásokhoz szükséges eszközök beszerzésével összekötve. A rendelő minőségi színvonalát mutatja az is, hogy nem korlátra szerelhető mozgáskorlátozott szék viszi ezután a betegeket az emeletre, hanem lift. Az épület kívül belül megújul, új bútorzatot és az ellátáshoz szükséges minőségi eszközöket szereznek be. A Szikszói II. Rákóczi Ferenc Kórház 1929-31. között épült. Kezdetben gondozóház volt, majd közkórházként működött 60 ággyal, ami fokozatosan bővült 80, később 110 ágyra, ahol sebészeti, belgyógyászati, szülészet-nőgyógyászati betegeket látott el. A kórház már alapításakor a II. Rákóczi Ferenc nevet viselte. Kezdetben gondozó ház volt, majd 60 ágyas közkórházként működött, ami fokozatosan bővült 110 ágyra, amin sebészeti, belgyógyászati, szülészet-nőgyógyászati betegek ellátása történt. 1974.-ben új szárny épült, melyben műtők, szülőszoba került elhelyezésre. 1974.-től 1986-ig a kórház 180 ágyas volt. 1986.-ban az ágyszám 330-ra emelkedett, mert két krónikus belgyógyászati osztály és klinikai onkológiai osztály létesült. Központi Sterilizáló és intenzív terápiás osztály kialakítása történt. 1995-1996. 143


évben – az ágyszám leépítés reformja során - az ágyak száma 276-ra csökkent. 1993-tól folyamatosan pályázott a kórház rekonstrukcióra, mely végül 2000-ben sikeres volt. A 1,5 milliárd forint összegű címzett támogatásból 2001-2003 között megvalósult a rekonstrukció. A rekonstrukció során új szárny épült (benne szeptikus műtők, központi laboratórium, központi sterilizáló egység, 6 ágyas központi aneszteziológiai-intenzív terápiás osztály kapott helyet.), a meglévő aktív osztályok modernizálva 2-3 ágyas, vizesblokkal ellátott kórtermek lettek. Sürgősségi betegfogadó részleget alakítottunk ki. 2003. június 01-től aktív belgyógyászati jellegű mátrix osztály működött 93 ágyon (belgyógyászat, onkológia, ideggyógyászat), sebészeti jellegű mátrix osztály működött 63 ágyon (sebészet, szülészetnőgyógyászat). 2004. márciusától 20 ágyas mozgásszervi rehabilitációs osztály kezdte meg működését. 2007. március 31-től megszűnt a 161 ágyas aktív ellátás (intenzív, sebészet, szülészet-nőgyógyászat, belgyógyászat, onkológia, ideggyógyászat). 2007. szeptember 15-től – B.A.Z. Megyében egyetlenként! – egynapos műtéti tevékenységet végző intézmény, ahol szemészeti (szürkehályog) sebészeti (sérv, visszér, aranyér, stb.) nőgyógyászati (méhszájplasztika, terhesség megszakítás, stb.) beavatkozások történnek. Városi könyvtár Bölcs Bagoly Városi Könyvtár hagyományosan több ezer ismeretterjesztő és szépirodalom kötettel, valamint 100 féle folyóirattal áll rendelkezésre a látogatók számára. A működő könyvtárközi szolgáltatás alapján az ODR láncon keresztül minden Magyarországon megjelent könyvet biztosítani tud. A könyvtárban egyéb szolgáltatások is igénybe vehetők, mint az időszakonkénti könyvvásárlási lehetőség közvetlenül a kiadótól, információ szolgáltatás, játszóház, CHAT-PARTY, kötelező olvasmányok levetítése, Szikszó Város Önkormányzatának testületi ülésen elhangzott dokumentációs anyagaiba való betekintés. Szociális ellátás A szociális szolgáltató központ székhelye a szikszói járás egyetlen városában, Szikszón található. A székhely koordinálásával biztosítja a gyermekjóléti és szociális alapellátás keretében nyújtott szolgáltatásokat a járás településein. A településeken élők számára elérhető szolgáltatások a következők:  A szolgáltató központ szolgáltatásai:  Gyermekjóléti Szolgáltatás  Biztos Kezdet Ház Szolgáltatás  Családsegítés  Házi segítségnyújtás  Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Oktatás A Városi Óvoda 5 csoportjában 10 óvónő és 5 dajka foglalkozik a gyerekekkel. Az Óvoda nevelési programja: "Nevelés a művészetek eszközeivel". Célja a népi kultúra ápolása, a hagyományok őrzése és átadása a gyermekek életkori sajátosságaiknak megfelelően:  Néphagyomány: szüreti mulatságok, majális;  Környezet: szőlőhegy megismerése, műemlék templom, főtér;  Egészséges élet, egészséges gyermek: egészséges táplálkozás, mozgás orvosi tájékoztatás szülőknek;  Nagymamák mesedélutánja: gyermekek mesedramatizálása;  Nyílt nap: a szülők betekintést kapnak az óvodában folyó munkáról; 144


 Ovi galéria: esztétikai élménynyújtás; A család és az óvoda között szimmetrikus kapcsolat van. Korrekt, partneri együttműködés elengedhetetlen a gyermek harmonikus fejlesztése érdekében. A Bethánia Óvoda 3 csoportjában csoportonként 25-26 gyermek 5 fő világi óvodapedagógus mellett folyik a képzés. Szepsi Csombor Márton Gimnázium, Szakképző Iskola és Általános Iskola  Általános iskola Az általános iskola 8 évfolyamos. A 12 alsó tagozatos osztályából 2 iskolaotthonos. A felső tagozatban 10 osztályra terveznek. Az alsósok számára napközis csoport indul a szülői igényeknek megfelelően. Az igények alapján tanulószoba biztosítja a zavartalan délutáni felkészülést. Két összevont csoportban eltérő tanterv szerinti tanulóink is vannak. Az iskolában emelt szintű képzés biztosítja a tehetséggondozást.  Gimnázium A gimnáziumban 10 osztály működik a nappali tagozaton. Évfolyamonként egy négyosztályos és egy hatosztályos képzési formájú csoport indul. A hatosztályos képzési formában végzett tanulók megállják a helyüket a főiskolákon, egyetemeken. Felvételi arányuk az országos átlag fölötti van.  Szakképzés A 13., 14. évfolyamon érettségi utáni szakképzés folyik. Az alapító okiratnak megfelelően nappali tagozaton két osztály, levelező tagozaton egy osztály működhet A fenntartó által engedélyezett OKJ vizsgával záródó képzések közül a munkaerő piaci és partneri igényeknek megfelelően van lehetőség választani. 2008-tól az intézmény a Zempléni Térségi Integrált Szakképző Központ tagja. Hitélet (Szikszói templomai): Római katolikus egyház Szentháromság temploma A mai templom a régi tornya mellett épült, amely megmaradt, mivel a 20. században épült templomnak nincs tornya. A templomban lévő férőhelyek száma 200, állóhelyek száma 200. A templomban egész évben tartanak esküvőket, a parkolási lehetőségek ingyenesek, a 20/2000 számú rendelet alapján helyi műemléki védelem alatt áll.  Szikszói Református Egyházközség temploma A templom gótikus stílusú, belső kiképzése 1823-ból való. Lőréses erődfala a XV-XVI. századból származik. A templomban egész évben tartanak esküvőket, a parkolási lehetőségek ingyenesek, az épület műemléki védelem alatt áll. 

Szikszói Istenszülő születése Görög Katolikus templom A templomot 1928-ban alakították ki egy használaton kívüli magtárépületből, mellette harangláb áll. A görög katolikus egyház új templomát a Malom utcán építették meg. A templomban egész évben tartanak esküvőket, a parkolási lehetőségek ingyenesek, a régi templom 1999-ben volt utoljára felújítva.  Szikszói Baptista gyülekezet A templomban ritkán tartanak esküvőket, parkolási lehetőség ingyenes, az épüelt a huszadik században épült. Az imaházat a gyülekezet tagjai építették 1927-ben jelentős anyagi áldozathozatallal, és számos környékbeli testvér segítségével. Ma is ez az imaház ad alkalmat istentiszteleteinknek, amely az évtizedek során több felújításon esett át. 145


A népesség vallás, felekezet szerint más nem római görög református evangélikus felekezethez tartozik ateista katolikus katolikus tartozik felekezethez 2246 606 1409 12 52 221 19 A 2011-es népszámlálási adatokat figyelembe véve az 5631 fős létszám mellett a 1069 fő nem kívánt válaszolni a vallási hovatartozását illetően. 1.14.5.2 Beépítési jellemzők A beépítési mód meghatározását, az épület magasságát, a beépítettség mértékét, a telek legkisebb kialakítható területét, valamint az újonnan telekosztásra kerülő területeken a telek méreteit a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat különböző területekre vonatkozó részletes előírásai tartalmazzák. A belterület terület-felhasználására a mezőgazdasági jellegű települések természeti adottságokkal összhangot mutató terület-felhasználás a jellemző. A település területhasználata a belterületen is harmonikusnak mondható, egyensúlyban van. A területfelhasználás szerkezete alapvetően kertvárosias jelleget mutat, jellemző településközponttal, ahol az intézmények sűrűsödése a jellemző. A településközpontnak Szikszó város ősi településközpontjának, - a Kálvin tér és Rákóczi utca találkozásánál - a Református templom és az új Római Katolikus templom közvetlen környezete tekinthető. A város intézményterületei nem csak koncentráltan a település központjában, hanem az újonnan épült részein, elszórtan találhatóak. A település központjában koncentrálódnak a fontosabb kereskedelmi és szolgáltató funkciók, és néhány alapvető intézmény is. A lakóterületeket illetően város egész területére a kertvárosias karakter, kertvárosias lakóterület a jellemző. A telkek nagysága a településközpontban változó méretű a történelmi hagyományoknak megfelelően, az új beépítésű részeken közel azonos nagyságú. A beépítés jellegét tekintve az oldalhatáron álló beépítés a jellemző, a szabadonálló beépítés elsősorban az intézményeknél fordul elő. A legsűrűbb beépítettség a kisvárosias lakóterületek közül látható, ahol a zártsorú beépítés az előírás. Egyébként a településen az oldalhatáron álló beépítés a jellemző. 1.14.5.3 Magasság, szintszám, tetőidom A beépítések kialakulását a településszerkezet történeti kialakulása és jellegzetességei, részben az ősi településmag oldalhatáron álló beépítésének telekszerkezete, földszintes kialakítása 3,5 m-es építménymagassága határozza meg. Ezen épületek mind a két világháború közötti időszakból származnak. A második világháború után a mezőgazdaság erőszakos kollektivizálása, a lakó- és munkahely szétválasztásának erőltetése a falvakban és a városok peremkerületeiben egy tájidegen típus 146


gyors elterjedésének kedvezett, ez volt a sátortetős, szabadon álló, földszintes családi ház típusa. Ennek az épülettípusnak az építménymagassága 3,5-4,0 m között változik. A 60-as évektől kezdődően a mezőgazdaság és a háztáji gazdálkodás jelentőségének növekedésével megjelenik meg egy új építési szokás és vele egy új épülettípus az emeletes, oromfalával az utca felé forduló családi ház. A gazdaságilag jobb helyzetbe kerülő településrészeken a hagyományos porták fokozatosan eltűnnek, és vele elpusztul a hagyományos településkép is. Az új lakóházak elő és oldalkerttel épülnek, de ugyanazon telekméretek között, amelyeken a régi udvarházas kultúra kifejlődött, építménymagasság tovább nőtt, helyenként a 4,5 m-t is elérve. A településen lévő családi házakra a földszintes kialakítású hagyományos épületek, valamint a 70-as, 80-as és 90-es évek során épült többszintes családi házak a jellemzők, de vannak négyszintes társasházak is. Az utóbbi évtizedekben jelentek meg a városközpontban a többszintes F+2, F+3 épületek. Ezek új intézmények vagy lakóépületek voltak. A legmagasabb épület F+3 szint, ezek kivétel nélkül lakóházak, a frekventált helyen lévők a földszinten üzletekkel, a Kassai u. keleti részén, úszótelken kialakítva, lapostetős fedéssel. A településen jellemzően a családi házak földszintesek, de előfordul pince+földszint+ tetőtérbeépítéses, illetve 2 szintes lakóépületek. Az intézmények szintszáma és épületmagassága is kiemelkedik a környezetből. Tetőidom tekintetében az épületállomány többsége sátortetős és nyeregtetős. 1.14.5.4 Településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok Szikszó Város legfontosabb és megőrzendő morfológiai, településképi érteke, a tájban való igen előnyös elhelyezkedése. Az utcaképek, a beépítés, az épületek közvetlen látványai örökségi szempontból jelentős értékeket képviselnek (értékes építészeti emlékek, összefüggően azonos karakterű, védelemre érdemes utcaképek). A település belterületen a kertvárosias porták mellett a külső településrészeken egyéb jellegzetes falusias házak találhatóak meg. A település utcaképének tekintetében jelentős változás nem tapasztalható, viszont a 3-as számú főút egyértelműen meghatározza a település szerkezetét. A településen áthaladó forgalom szükségessé teszi elkerülő kiépítést, valamint az új autópálya minél előbb történő kiépítését. A város két főutcája (Rákóczi utca, Kassai út), s a hozzá kapcsolódó kiszolgáló útjai nem szabályos tömböket zárnak körben, több a „hegyes” záródású, amely a telekstruktúrában is megmutatkozik. A tömbvégeken kisebbek a telkek, egészen az apró telekig sűrűsödhetnek.

147


Belváros – saját szerk. Szabályosabb, geometriai formát mutató tömbök az új beépítésű területeken, a városmagtól délre helyezkednek el. Ezek a nyitott tömbök adják meg az átmenetet a település és a természeti környezet felé, a nyitott oldalon is megjelenik egy hálózati elem, egy kiszolgáló dűlőút. Beépítetlen tömböket a településen elszórtan találunk, amelyek nagy kiterjedésűek, mely tömbök az északi, illetve a keleti, nyugati településrészen jellemzőek.

Új beépítés – saját szerk. A Pincefalu A borpincesor úthálózati rendszerének jellemzője a Magyar-hegy lábánál a terepadottságokhoz alkalmazkodó, a párhuzamos utcák és a halmazos települések jellegzetes sajátosságait is magába foglaló utcarendszer alakult ki. Az úthálózati rendszer az átlagos települési úthálózati rendszernél jóval sűrűbbnek mondható. Ennek oka abban keresendő, 148


hogy nem lakóterületről, hanem sajátosan a lakóterületi funkciót kiegészítő szérűskert jellegű pincefalu volt a terület eredeti funkciója. Ez a terület az legutóbbi időkben alakult át vegyes használatú területté. Jellegzetes főbb utak, föltáró vonalak mentén nyitott tömbökben meglévő pince csoportok és épületegyüttesek utalnak az eredeti úthálózati struktúrára. Ez a struktúra az átlagos települési úthálózati rendszerektől eltér. Ezt az eltérést a nyitott tömbökből később zárt kisméretű tömbökké vált területek közötti nagyon sűrű úthálózatból adódik. Ez kiegészül azzal, hogy a terepadottságok miatt az egyes területegységek alatt húzódó utakról biztosítandó a beépítés. A tömbök szinte mindegyike egy teleksor mélységű, így minden beépített területegységhez külön feltáró út szolgál, és ez a sűrű, útkereszteződésekkel teresedésekkel tagolt úthálózati és tömbrendszer adja a Magyar-hegyi Pincefalu legjellegzetesebb települési karakterét.

Pincefalu – saját szerk. Néhány sikertelen építészeti beavatkozástól, a felújítások elmaradásából származó amortizációtól eltekintve a terület sajátosan, a történeti fejlődés során kialakult jellegzetességeit, karakterét, léptékét őrzi, a látvány mind a hegy felé, mind a hegyről lefelé tekintve kiegyensúlyozott, harmonikus. Az úthálózat térbeli elhelyezkedésének jellegzetes karakterelemein túl további jellegzetessége az úthálózati rendszer keskeny volta. A keskeny kis utcák és közök is mutatják, hogy az alapvető funkció nem lakóterületi volt, viszont a keskeny 4-5 méter széles utcák azonban nem keltik a zsúfoltság érzését, mivel sűrűn teresedésekkel tagoltak. Észak felé sűrű beépítésű területek felől a kertségek felé haladva az úthálózati rendszer sajátosságainak másik karakteres eleme mutatkozik meg, a párhuzamosan futó Bártfai és Esze Tamás utcák között a tömbök már két telekmélységűvé válnak. A párhuzamosan futó utcák között egy-egy átkötést találhatunk csak, és a sűrűbb pincés területeken belül a jellegzetes közöket is megfigyelhetjük. A jellegzetes úthálózati és térstruktúrához jellegzetes beépítési struktúra tartozik. A földszintes keskeny épületek fésűsen helyezkednek el a keskeny utcák mentén, a teresedések és terepemelkedésekkel tagolt területen belül hangulatos, jó látképű utcaképet adnak. Az épített környezet konfliktusai problémái

149


Szikszó épített környezete kisvárosi, még inkább mezővárosi környezet. A település belvárosának kis területű városias magjában, a középkori eredetű műemlék református templom, és néhány kevéssé idős ugyancsak műemlék polgárház dominál. A 2007-es év során a főtér új, színvonalas emlékfával gyarapodott. A főtér felújítása során a régészeti feltárásokat is elvégezték. A városközpontot nagy kertvárosi negyedek veszik körül, az utóbbiakban szinte kizárólag kertes családi házak épültek, az elmúlt évtizedekben. Szerencsére több „parasztház” is megmaradt még, a hagyományos magyar vidéki építkezések stílusát idézve. A 30-as évek városrészeit idézi a kórház régi épülete, és a bíróság tömbje. A kórház bővítményei, illetve annak első üteme igazi „szocreál” stílust idéző városi épületek. A 70-es évek építészeti stílusát idézi a volt Vásár tér néhány tömbháza, és középülete, iskolák, rendőrség, sportcsarnok, mely alól kivétel ez alól az uszoda épülete. Speciális színfoltja Szikszó épített környezetének a pincés terület vagy pincefalu, melyből a hagyományos borkultúra emlékeként közel a 200 borház épület egy része műemlék. A földalatti borospincék teljes kiterjedése még mindig ismeretlen. A borkultúra hanyatlásával, főleg az utóbbi évtizedekben a pincés terület elhanyagolt „szlöm” jelleget öltött, a szűk utcák közművesítése, és szilárd burkolattal való ellátása jelenleg is folyik. A település terjeszkedési lehetőségeit, a belterületet keletről határoló vasútvonal és az északon lévő gazdasági területek korlátozzák. Ipari övezet Szikszón a múltban nem épült ki, a Szikszói Ipari Park 2000-ben nyerte el ezt a státuszt. A város déli részén, egészen a közigazgatási határig, a 3. számú út és az ongai elágazás között a tervek szerint új ipari park jön létre. A szikszói ipari park 33,33 ha-os méretéből adódóan nem képes megfelelő területet biztosítani nagyvolumenű beruházások megvalósítására, ezért indokolt a város déli fekvésű külterületeit további ipari fejlesztésekbe bevonni. Az Ipari Park Szikszói Ipari Park

Üzemeltetője Szikszói Ipari Park Kft. (Szikszó Város Önkormányzata)

Összterülete (ha) 33

Szabad terület (ha) 6

Betelepült cégek száma (db) 7

Épített környezet főbb konfliktusforrásai:  A közterek és középületek állapota, szükségszerű felújítása;  A régi Ipari Park kiépítésének leállása, az új betelepítésének elmaradása;  Pincés terület leromlott állapota, rehabilitáció elmaradása;  „Szlöm” jellegű városrészek rehabilitációjának lassú folyamata;  Üresen álló, sokszor lepusztult lakóházak növekvő száma;  Út és járda hálózat állapota;  Fő közlekedési utak (elkerülő út), összekötő utak, és a mezőgazdasági és NATURA 2000 területeket feltáró, valamint a vízügyi létesítményeket megközelítő utak kiépítésének lassú folyamata;

150


1.15 KÖZLEKEDÉS Hálózatok, hálózati kapcsolatok Szikszó Borsod és Abaúj határán fekvő település, a Cserehát lábánál. Könnyen megközelíthető, mert a 3-as főút keresztülhalad a településen, a Budapest - Miskolc Kassa vasúti fővonal pedig a város mellett található. A település megközelíthető közúton: a 3. sz. úton Miskolcig, majd onnan még 20 km . Vasúton a 90. sz. Miskolc – Hidasnémeti vasúti fővonalon érhető el a település. Közlekedéshálózatok és létesítmények

(Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén Megye területrendezési terve – Alátámasztó munkarész) Közúti közlekedés A település jelenlegi úthálózatának gerincét két települési főút adja: a 3. sz. főút és a 2622. sz. mellékút belterületi szakaszai. Ezek az utcák egyben települési összekötő utak részei. A település meghatározó eleme a 3.sz. főút, települési főút. A főút nyomvonala észak-déli irányban halad át a községen. A fő és összekötő utak, valamint azok forgalma: (az országos közutak 2006.évre vonatkozó keresztmetszeti forgalmából és forgalomváltozási tényezők táblázatai alapján megadott forgalomnagyságok): 3. sz. főút 8297 Ejmű/nap 2622 ök. út 1642 Ejmű/nap 151


37302 ök. út 167 Ejmű/nap Alapvetően az országos közúthálózat belterületi szakasza alkotja a település főúthálózatát. Szélességük, vonalvezetésük kedvező a forgalom számára. A település gépjárműterhelése közepes, ezt azonban kerékpáros és lassújármű forgalom egészíti ki, az átmenő forgalom jelentős részét a tehergépjármű forgalom adja.

(Forrás: Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.) Gyűjtő utak Szikszó úthálózata többutcás szerkezetű. A település gyűjtőút hálózata kielégítő, keresztmetszetük kielégíti a meglévő forgalmi igényeket. A városban az alábbi gyűjtő utak találhatóak: - Kossuth L. utca, - Dózsa Gy. utca, - Mátyás király utca. Az utak 2x1 forgalmi sávval, és aszfalt burkolattal rendelkeznek. Forgalmukat tekintve a lakóterületek kiszolgáló utcáinak forgalmát gyűjtik össze és vezetik tovább a települési fő- és mellékutak irányába. Bel- és külterületi kiszolgáló utak A város meglévő belterületi kiszolgáló útjainak vonalvezetése és szélessége alkalmazkodik a kialakult telekhatárokhoz. Ez sok helyen problémát okoz, keskeny utcák, hirtelen iránytörések nehezítik a közlekedést. Sok a keskeny utca a településközpontban, többek között az Asztalos, Kinizsi, Madách utcákban. A keskeny utcák keresztmetszeti elrendezése nem teszi lehetővé a kétirányú forgalmat, ezért ezek általában egyirányúsítva vannak. A belterületi kiszolgáló utak kialakítása olyan keresztmetszeti elrendezést tesz lehetővé, melyben helyet kaphat a zöldsávon kívül a gyalogos közlekedést szolgáló járda is. Ennek a

152


települési környezetalakításban van nagy szerepe, lehetővé teszi az utcák fásítását és a biztonságos gyalogos közlekedést is. A külterületi kiszolgáló utak általában földutak. A kiemelt kiszolgáló utak kijelölésre kerültek, a mezőgazdasági területek fő irányaiba, melynek célja, annak burkolattal való ellátása. A kiemelt külterületi kiszolgáló utak burkolattal történő kialakításának környezeti hatásai is vannak, csökkentik a szállópor-terhelést a mezőgazdasági gépekkel történő közlekedés esetén. A város összes csomópontja szintbeli, a jelenlegi forgalom nagyság újonnan kiépítendő jelzőlámpás irányítást nem igényel. A település főbb csomópontjai: - a Miskolci út – Rákóczi utca csomópont; - a Kassai út – Mátyás király utca csomópont. Közösségi közlekedés 1.15.3.1 Közúti A városban helyi közforgalmú közlekedés nem üzemel. A helyközi autóbusz közlekedést a Borsod VOLÁN látja el. A település nagy része tömegközlekedéssel nem elérhető. A település nem rendelkezik saját autóbusz pályaudvarral, csak megállóhelyekkel, ilyen megállóhelyek vannak többek között a Táncsics utcán, Miskolci út, Rákóczi utcán, valamint a szikszói kórháznál. A kistérségi központi szerepű autóbusz pályaudvar Encsen található. 1.15.3.2 Kötött pályás Vasúti közlekedés A nagytérségi vasúti közlekedést hálózatilag tekintve Szikszó kedvező helyzetben van. A 90. sz. Miskolc – Hidasnémeti vasúti fővonalon érhető el a település. Ez a fővonal Miskolcnál kapcsolódik a nemzetközi vonalhálózat részét képező 80-as számú Budapest- Miskolc(Nyíregyháza-Záhony) villamosított vasúti fővonalhoz. Ezen át biztosított a vasúti kapcsolat mind a fővárossal, mind a megyeszékhellyel és a szomszédos megyék székhelyeivel. A megye vasúthálózata

153


(Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén megye Területrendezési terve – Felülvizsgálat) 1.15.3.3 Kerékpáros és gyalogos közlekedés Jelenleg kiépített kerékpárút nincs, felfestett kerékpársáv a 3.sz főút mellett található. A legtöbb utcában található járda, illetve a főút mellett is vannak kiépített járdaszakaszok. 1.15.3.4 Parkolás A lakók a telkeiken, vagy a telkek előtti közterületen tárolják a gépjárműveiket, és napközben is csak a kapuk előtti leállás figyelhető meg. A parkolási igények főleg az út menti és kisebb kereskedelmi létesítmények előtt jelentkeznek. A település útjain a forgalom kisebb, a parkolás az út szélén és a széles padkákon nem jelent gondot. Nagyobb kereskedelmi létesítmények közelében a parkolás megoldott! Közlekedés vizsgálat - részlet

154


(Forrás: saját szerkesztés) Közlekedés vizsgálat

155


(Forrás: saját szerkesztés)

1.16 KÖZMŰVESÍTÉS Vízi közművek 1.16.1.1 Vízgazdálkodás és vízellátás (ivó-, ipari-, tűzoltó-, öntözővíz, termálvíz hasznosítás)

156


A település közüzemű ivóvízzel ellátott. A város ivóvízellátó rendszerét az ÉRV Zrt. (3700 Kazincbarcika, Tardonai út 1.) üzemelteti.

Szikszó város ivóvízellátása három vízbázisból történik. A városi alapvízművet 3 db sekélymélységű és 2 db mélyfúrású kút, valamint az Uszodai mélyfúrású kút képezi. A sekélymélységű kutak vize jelentős nitráttartalommal rendelkezik, ezért azok csak figyelőkútként funkcionálnak. Csúcsideji ivóvíz-felhasználás, illetve a saját vízbázis haváriája, karbantartása idején lehetőség van az ÉRV Zrt. üzemeltetésében lévő Kelet-Borsodi Regionális Vízműrendszerről történő vízátvétel az Onga-Szikszó között kiépített NA 250 KMPVC távvezetéken keresztül. Szükség esetén Szikszó város ivóvízellátása Aszaló irányából is biztosított a Szikszó – Aszaló között, a 3. számú főút mellett kiépített 1880 fm DN 150 ac. összekötő vezetéken keresztül. Ennek vízbázisát a Halmaj községi víztermelő kutak képezik. A saját vízbázisból kitermelt, valamint az ÉRV rendszere felől átvett ivóvizet a vízmű területén meglévő 50 m3-es keverőmedencében keverik, ahonnan gravitációsan folyik rá a nyomásfokozó szivattyúkra, amelyek a vízhálózatba továbbítják. A vízmű telepen történik meg a víz fertőtlenítése.

157


A Szikszó városi nyomásfokozó a Magyarhegyi 2 x 250 m3-es, magaslati tárolómedencére dolgozik, amelynek vízállásai vezérlik a szivattyúk üzemét. A Szikszó városi ivóvíz elosztóhálózatot különböző átmérőjű (D63 – DN 300) és anyagú (azbesztcement, KMPVC, KPE) vezetékek alkotják, amelyek együttes hossza belterületen 27.783 m, míg külterületen 15.806 m. A vízellátó rendszert, a távlati vízigényeket alapul véve, hidraulikailag és műszakilag felül kell vizsgálni és az esetleges rekonstrukciókat előirányozni (pl. altalaj tűzcsapok földfelettire történő cseréje, ágvezetékek körösítése a folyamatos vízáramlás biztosítása érdekében stb.). Tervezett új lakó- és ipari épületek kijelölése teljes közművesítettséggel irányozható elő. Ahol a közműves ivóvízellátó rendszerre történő csatlakozás lehetősége biztosított, ott egyedi vízellátó létesítmények nem alakíthatók ki.

Összes szolgáltatott víz mennyisége Közüzemi (m3/év) ivóvízvezeték hálózatba bekapcsolt lakások (db)

2008. év

2009. év

2010. év

2012. év

2013. év

406.000

2011. év 414.000

232.000

274.000

557.000

490.000

1901

1906

1873

1891

2002

2002

1.16.1.2 Szennyvízelvezetés A település szennyvízelvezetése megoldott. A város szennyvízelvezető rendszerét az ÉRV Zrt. (3700 Kazincbarcika, Tardonai út 1.) üzemelteti. A városi szennyvíz csatorna hálózat 2000 év végére. A lakossági bekötések folyamatosan történnek. A szippantott szennyvíz a városi szennyvíz telepre kerül. 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év 2013. év A közüzemi 217.000 265.000 154.000 173.000 184.000 193.000 szennyvízgyűjtőhálózatban (közcsatornában) tisztítottan Közüzemi 1819 1824 1873 1891 1919 1919 elvezetett összes szennyvízhálózatba szennyvíz bekapcsolt mennyiségelakások [m3] száma (db) Közüzemi szennyvíz 48 49 49 34 34 34 gyűjtő hálózat hossza (km)

158


A település ingatlanain keletkező szennyvizeket a geodetikus viszonyoknak megfelelően gravitációs, illetve nyomott rendszerű szennyvízcsatorna-hálózattal, a Miskolc – Mályi regionális szennyvízelvezető rendszeren keresztül vezetik a Miskolc városi szennyvíztisztító telepre. A Szikszó városi szennyvíztisztító telep a Szikszó és Aszaló településeken összegyűjtött szennyvizek tisztítására épült ki. A telep jelenlegi névleges hidraulikai kapacitása 750 m3/d, 8000 LE, míg tényleges terhelése / kihasználtsága: 640 m3/d, 6933 LE, de a 2008. évi üzemeltetői adatok alapján a telep terhelése megnőtt, 840-850 m3/d, így az túlterheltté vált. A tisztítás során képződött iszapot összegyűjtik és gravitációs, valamint gépi úton víztelenítik (sűrítik). Az így előkezelt iszapot a SZATEV ZRt. megsemmisítő és komposztáló telephelyén helyezik el. A préselt iszap éves mennyisége kb. 600 m3. Szikszó város szennyvíztelepe csak a jelenlegi igények kielégítésére elegendő. Nagyobb ipari létesítmény megjelenése esetén a kapacitást növelni kell.

159


A szikszói tisztító telepre beérkező szennyvízre jellemző az igen magas ammónia tartalom. Ez elsősorban a SZATEV, másodsorban a kórház ilyen jellegű folyékony hulladékai miatt lép fel. A kórház sajnálatos leépítése miatt annak hatása jelenleg nem igazán jelentős. Az ammónia tekintetében ezért a helyi tisztított szennyvíz nem mindig felel meg a követelményeknek. Befogadó Vadász patak, illetve a Hernád ilyen jellegű terhelését jelenti. A szennyvíztisztító telepről elvezetett tisztított szennyvíz befogadója a Vadász-patak 6+950 fkm szelvénye. Szikszó szennyvízcsatorna-hálózatának kiépítettsége jelenleg 95% amely megfelel az Európai Unió által támasztott környezetvédelmi követelményeknek. A kiépített szennyvíz elvezető rendszer különválasztott rendszerű, ebbe a csapadékvíz nem köthető be. Minden vízfogyasztó legyen a szennyvízcsatornára rákötve. A tisztított szennyvíz ammónia tartalmát a határérték alatt kell tartani. A még csatornázatlan pincés területet is csatornázni kell. A csatorna hálózatra való rákötéseket minden ingatlan esetén szorgalmazni kell. A községben a szennyvíz, valamint a felszíni- és csapadék vizek külön hálózaton vezetendők. Szennyvízcsatorna-hálózatba a csapadékvizek bevezetését szigorúan meg kell tiltani, mivel az a szennyvíztisztító telepen felesleges kapacitást köt le. Tervezett új lakó- és ipari épületek csak teljes közművesítettséggel irányozhatók elő. Ahol a szennyvízelvezető rendszerre történő csatlakozás lehetősége biztosított, ott egyedi vízellátó és szennyvízgyűjtő létesítmények nem alakíthatók ki. A városban megvalósuló nagyobb ipari beruházások a szennyvíztelep bővítését is igénylik. A Vadász patakba ömlő tisztított szennyvíz minősége folyamatosan megfelelő legyen. Elő kell segíteni a Szikszói Kistérség többi településének csatornázását. 1.16.1.3 Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés A város csapadékvízelvezető rendszerét Szikszó Város Önkormányzata üzemelteti. Szikszó bel-és külterületének egy része a Hernád jobb parti 2.18.sz. Garadna - Ócsanálosi ártéri öblözetében helyezkedik el. Az öblözetet északon a Garadna patak, keleten a Hernád, délen pedig a Vadász patak határolja. A területen halad keresztül a Bársonyos csatorna. Az öblözet Garadna patak és Encs – Gibárt közút közötti területre árvízmentesített, míg az ez alatti öblözeti részterület mentesítetlen nyíltártér. Az éghajlatváltozás következtében egyre gyakoribb a kis területen nagy mennyiségű csapadék lezúdulása. Szomorú tapasztalatok azt mutatják, hogy a nagy mennyiségű vizet a tisztítatlan, eldugult lefolyók, árkok, átereszek nem képesek elvezetni, ami hatalmas pusztítást okoz a környezetben. A csapadékvíz elvezető árkok kiásása, karbantartása folyamatos feladat. Ezt az önkormányzatok közmunkások segítségével meg tudják oldani. Ha ezt folyamatosan nem biztosítják, akkor az esetlegesen lehulló nagy mennyiségű csapadékvíz vagy a hóolvadás komoly problémákat okozhat.

160


A 2004-es és a 2006-os években jelentős mennyiségű csapadék hullott a Hernád környéki vízgyűjtő területen, mely komoly problémát okozott az árvízvédekezés terén. A Vadász patak, mely a Hernád folyóba torkollik, érzékeny a Hernád vízjárására. A településen található vízfolyások: Vadász-patak A Vadász-patak ÉNy-ról DK irányba folyik keresztül a településen, befogadója a Hernád-folyó 29+560 fkm-es szelvénye. A Vadász-patak a 0+000 – 17+000 sz. szelvények között (így Szikszó város területén is) az ÉKÖVÍZIG kezelésében van. A patak a befogadó és a 7+233 sz. szelvényben lévő 3. sz. főúti híd között töltésekkel, illetve depóniákkal kiépített összetett mederrel rendelkezik, hosszesése pedig 0,8‰. A patak ezen szakaszán 2006-2008. évek között megtörtént a meder rendezése (iszaptalanítása) az eredeti nyomvonalon. A 0+000 – 7+233 sz. szelvények közötti szakaszon a meder a mértékadó NQ10%=25 m3/s-os vízhozamok elvezetésére alkalmas. Szikszó város belterületén a Vadász-patak medre a 7+230 – 7+960 sz. szelvények között betonba rakott terméskő burkolattal van ellátva, valamint a meder mentén depóniák épültek ki. A burkolt mederszakasz a mértékadó NQ2%=40,5 m3/s-os vízhozamok elvezetésére alkalmas, hosszesése 1,0‰. A Vadász-patak 7+960 sz. szelvénye feletti mederszakasza már burkolatlan egyszerű földmedrű, hosszesése pedig 2,3‰. Bársonyos-csatorna A Bársonyos-csatorna a Szikszó város DK-i külterületén folyik keresztül É-ról D-i irányba. A Bársonyos-csatorna bujtató műtárggyal keresztezi a Vadász-patakot a 4+625 sz. szelvényében, továbbá itt lehetőség van osztóműtárgyon keresztül a Bársonyos-csatorna vizeinek a Vadászpatakba történő bevezetésére. Bársonyos-csatorna öntözővíz szolgáltatására épült ki depóniás szakaszokkal, a csatorna maximális vízszállító kapacitása 3,0 m3/s, a meder hosszesése pedig 0,3‰. Az alábbi helyeken a beépített parti sávok vízkárveszélyes helyzeteket teremthetnek, valamint a mederfenntartás és a fejlesztés lehetőségét is ellehetetlenítik: - A 3. sz. főút és a vasúti híd között a Vadász-patak jobb parti depónia rézsűlábánál lévő elöregedett lakóház akadályozza a medertisztítási és védekezési munkálatokat, ezért javasoljuk annak elbontását. - A 3. sz. főút hídja feletti mederszakaszon az ingatlanok a Vadász-patak depónia lábáig kinyúlnak, és ez akadályozza a védekezési és a fenntartási munkákat. - Az elmúlt évek Vadász-patak árvizei a város területén több helyen meghaladták a depónia szintjét. Szükséges lenne ezen szakaszokon a depónia szintjét megemelni, amit az ingatlanhatárok, kerítések nem tesznek lehetővé. Ezeken a szakaszokon elengedhetetlenül fontos lenne a fejlesztésekhez a munkaterületek felszabadítása. Szükségesnek tartjuk a település csapadékvíz elvezető hálózatának a felülvizsgálatát és a csapadékvíz elvezetés egységes szemlélet szerinti megoldását, a befogadóig, ami Szikszó

161


város esetében a Vadász patak lehet. A vízfolyásokba csak szennyezés-mentes csapadékvíz vezethető. Patakok, vízfolyások menti területek telekosztásának, valamint új lakó vagy egyéb célú beépítésének előfeltételéül kell szabni a felszíni vízfolyások, patakok Q1-3%-os mértékadó vízhozamra történő kiépítését, mederrendezését. Továbbá a Vadász-patak és a Bársonyoscsatorna mentén (a parti sávon kívül) esetlegesen történő beépítések engedélyezéséhez az ÉKÖVÍZIG-től – mint a vízfolyások kezelőjétől, és mint a területi vízgazdálkodásért felelős szervezettől – minden esetben hozzájárulást kell kérni a tervdokumentáció benyújtásával. Új lakó vagy egyéb célú ingatlanok kiosztásának előfeltételéül kell szabni a terület vízrendezését és a csapadékvizek elvezetésének a megoldását. Mélyfekvésű területek csak nem szennyezett anyaggal tölthetők fel, úgy hogy lefolyástalan, pangóvizes területek ne maradjanak vissza. Árvizek Szikszó település (főleg külterületi része) a mentesítetlen nyírártérre esik, amely a Hernád levonuló árvizek elöntéssel veszélyeztetnek. Az árvizek okai között a korábban Szikszó határában és a környéken végzett környezet átalakítás is szerepet játszott. Ilyen a Vadász patak medrének vízlevezető árokká alakítása, és az a tény, hogy a víz nem folyhat a Vadász pataktól a Hernádig tartó természetes árterületre. Ezekhez járult hozzá a kiegyenesített medret követő töltésének illetve az azokban levő műtárgyaknak, és a patakmeder állaga, valamint a vízjelző rendszer hiánya. A jövő árvizeinek megelőzése végett a karbantartási munkák mellett ki kellene dolgozni a Hernád völgy és a csatlakozó vízfolyásoknak a Vásárhelyi tervhez hasonló komplex ár és belvízvédelmi, környezet és természetvédelmi, valamint rekreációs célú rendezését. A fenti munkák csak állami pénzek bevonásával valósíthatók meg, és túlmutatnak a környezet valamint természetvédelem témakörén. A romló tendenciát mutató ár és belvíz helyzet komplex kezelése szükséges. Az elmúlt évek árvizeinek tapasztalatait felhasználva készüljön el Szikszó város az ökológiai szempontokat messzemenően figyelembe vevő komplex vízgazdálkodási (ár és belvízvédelem) terve. A Vadász patak konkrét árvízveszély hordozója. Vízrendezése Szikszó és Alsóvadász között árvíztározó létesítésével a meder kotrásával, az árvízvédelmi töltés megerősítésével, illetve a bevezető vízlevezető csatornák és műtárgyak felújításával készüljön el. A Hernád, a Bársonyos és a Holt Bársonyos belterületet is árvízzel veszélyeztethet. Ezek esetében a mederből kilépett víz visszavezetését segítő jórészt ma is meglevő csatornák és műtárgyak kezelése, felújítása látszik célszerűnek. Fontolóra kell venni az egykori folyóágak legalább részleges rehabilitációjának lehetőségét is. A víz öntisztulását rontó hatása ismeretében fontolóra kell venni a Vadász patak további kőburkolását. El kell végezni a burkolt patakmeder még nem kotort részeinek kotrását is. Az ismétlődő ár és belvizek miatt fontolóra kell venni hagyományos ártéri gazdálkodás bevezetését A NATURA 2000 területeink vízjárta lapályainak egyes pontjain. 162


Az elkezdett munkák folytatásával, belvíz levezető csatornák építésével, felújításával és karbantartásával meg kell oldani a város déli negyedeinek megnyugtató belvízvédelmét. A víz végső elvezetési helye itt a Bársonyos csatorna. Meg kell oldani pincés területe és a kórház környékének belvíz védelmét. Levezető övcsatorna létesítésével a 3. számú út és a vasút keresztezésével a befogadó a HoltBársonyos lehet. A Nagyállomás környékének belvíz mentesítése a Vadász patak irányába is mehet (ha a patak vízállása megengedi) a vasúti híd melletti levezető árok, és műtárgy felújítása révén. A lakosság körében el kell érni az ingatlanokkal szomszédos szikkasztó árkok gondozását. A megfelelően kialakított csapadékvíz elvezető csatornákkal a belterületeken is kell biztosítani az esővíz zavartalan elvezetését. Kezdődjön el az ár és belvíz védelemmel kapcsolatos adatok gyűjtését. Legyen például a Vadász patakon rendszeres vízállás mérés. Felszín alatti vizek A „felszín alatti vizek védelméről” szóló 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelettel összhangban kibocsátott „A felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról” szóló 7/2005. (III.1.) KvVM rendelet szerint a település érzékeny minősítésű területen fekszik. A település a „vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről” szóló 27/2006. (II.7.) Kormányrendelethez tartozó településsoros lista alapján pedig „B” besorolású nitrátérzékeny területen található. A település ivóvízellátását biztosító vízbázis, víztároló medencék, valamint vízvezeték-hálózat védőterületét, védősávjait a 123/1997. (VII.18.) Kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően kell kialakítani és fenntartani. A felszín alatti vizek és a meglévő vízbázis megvédésének érdekében a következő feladatok elvégzése vagy előírása szükséges: Gondoskodni kell a települési szennyvízcsatorna-hálózat mielőbbi teljes kiépítéséről. A közcsatornával el nem látott területeken csak elválasztó rendszerű csatornahálózat építhető ki. A szennyvízcsatorna kiépítéséig a keletkező szennyvizeket zárt szennyvíztárolókban kell gyűjteni, és gondoskodni kell az összegyűjtött szennyvizek megfelelő engedéllyel rendelkező szervezet által történő elszállításáról szennyvíz befogadására alkalmas, engedélyezett szennyvíztisztító telepre. A település vízrendezése során meg kell oldani a lehulló csapadékvizek rendezett befogadóba történő vezetését. A nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról” szóló 21/2006. (I.31.) Kormányrendelet előírásai vonatkoznak a települést érintő vízfolyásokra. Javasolt továbbá egy Vízrendezési tanulmányterv elkészíttetése, mely feltárja a jelenlegi helyzetet, rámutat az esetleges problémákra és javaslatokat ad a fejlesztendő területekre.

163


1.17 KÖRNYEZETVÉDELEM (ÉS TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS) Talaj A város a Hernád-folyó völgye és a Cserehát kistáj találkozásánál alakult ki. Szikszó a Cserehát délkeleti sarkában, a Hernád folyó lapályán terül el ott, ahol a dombvidék egyik legjelentősebb állandó vízfolyása, a Vadász patak eléri a Hernád völgyét. Nevét általában a Szikaszó formára szokták visszavezetni, amelyet szikes talajáról kaphatott, ily módon a Szikszó név jelentése: szikes völgy. Jellemző ásványkincs az Aszaló és Alsóvadász térségében megjelenő jó minőségű, az építkezésekhez és esetleg üveggyártáshoz is használható homok, valamint a Csobád térségében található sóder. Az 1880-90-es években egyre-másra nyíltak a kavicsbányák, főként a nagyobb települések környezetében: Mezőkövesdtől Sárospatakig, Szikszótól Mezőcsátig. A századfordulón működő bányák számát 50-70-re, az éves termelést 20-30 ezer m3-re becsüljük Schaffarzik (1904) nyomán. Míg a Hernád-völgy öntéses, mezőségi talaján elsősorban gabonaféléket termesztenek, addig a Cserehát kedvező, déli fekvésű dombjain nagy múltja van a szőlő- és gyümölcstermelésnek, valamint a borászatnak. BULLA (1964) kézikönyve szerint a Hernád völgy hordalék talajai karbonátosak, és gyengén savanyúak, 16% réti talaj, 66% réti öntés talaj összetételűek. Az alapkőzet kavics és homok. Az alatta lévő vízzáró agyag réteg is eltérő mélységben jelenik meg. BULLA szerint a Hernád völgyben itt-ott feltűnhet a lösz is, de nem túl gyakori. A völgy talajainak szerkezete általában tömött agyagos lehet. A térség talaja, az elmúlt időszak mesterséges és természeti beavatkozásainak köszönhetően, mint látható rendkívül változatos.

Felszíni és a felszín alatti vizek Felszín alatti vizek Szikszó a 27/2004. (XII. 25.) KvVM a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló rendelet alapján érzékeny, felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő települések közzé tartozik. A 43/2007. (VI.1.) FVM. rendelet értelmében a település területe nitrát érzékenynek mondható. Szikszó helyi vízkészletei elsősorban felszín közeli talajvizek, és a rétegvizek (artézi vizek). E két vízkészlet mennyiségi szempontból elegendő a város vízellátásának biztosítására. A nagyobb mennyiségben rendelkezésre álló talajvizek azonban nitráttal szennyezettek, és keménységük is jóval a határérték felett van. A szennyeződés az elmúlt 25-30 év során lépett fel. Az artézi vizek nitrátban szegények, de a keménységük még mindig kissé a határérték felett van. (Gyakran magas ammónia tartalmúak.) Szikszó nitrát szegény vízellátása a helyi rétegvíz kutakra, és kisebb mértékben a Hernádmenti Vízmű (Gesztely) vizének beszerzésével lehetséges, meglévő távvezetékek révén. Felszíni vizek Hernád folyó egyre népszerűbbé válik a vízi sportot kedvelők számára. A belső-cserehát apró falvai szintén jó lehetőséget adnak a falusi turizmus nyújtotta szolgáltatások kiépítésére, kerékpáros és lovas turizmus kialakítására. A kistérség területén fekszik az országos turisztikai hírnévre szert tett apró település Abaújlak - Szanticska, amely idegenforgalmi fejlesztése 164


szintén a kiemelt célok között szerepel. A település területén meghatározó felszíni vízfolyás a Vadász valamint a Bársonyos patak. Vadász patak 2011 évben a korábbi heves árvizek miatt medertakarításon, kotráson majd partvédő művel történő ellátása megvalósult. Nagyobb árvizek alkalmával a talajvízszint jelentős megemelkedése, vagy hosszabb csapadékos időszakok után alakulhatnak ki a városban belvízzel borított területe. Térség komplex vízrendezése, kezelése segíthet.

Levegőtisztaság és védelme A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló, többszörösen módosított 21/2001. (II.14.) Korm. rendeletben a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe utalt levegővédelmi ügyek közül kiemelendő az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó levegővédelmi követelmények meghatározása, betartásának ellenőrzése. Ezen követelmények Szikszó településen önkormányzati rendelettel nincsenek szabályozva, ezért eltérő jogi szabályozás hiányában az égetés tilos. Kazinczbarcikai iparterület közelsége miatt a település háttér szennyezettsége a széljárástól függően változhat az ipari terület közelsége érezhető. Ettől függetlenül a település közigazgatási határain belül kevés ipari tevékenység zajlik, az elmúlt 5 évben, összesen öt bejelentett pontforrás található ebből kettő közintézmény kazánja, kettő pedig szilárd anyag kibocsátó fűrészüzem.

1. 2. 3. 4. 5.

Üzemeltető BAZ Megyei kórház OMSZ telephely KKR kereskedelmi szolg kft Futura Malomipari Kft. SZATEV fehérje feldolg.

Tevékenység megnev. kórházi telephely mentőszolg telep telephely malomüzem takarmány üzem

Telephely címe Kassai út 45-49. Kassai út 47. Külső major Bajcsy-Zsilinszky E. u. 68. Külterület

A közületek valamint a lakossági fűtés mellett a másik, elsősorban lokális terhelést jelentő légszennyező forrás a gépjármű közlekedés. Ennek hatása gyakorlatilag a közlekedési utak közvetlen környezetében (belterületen a beépítési vonalig, azaz az első házsorig, külterületen 50-100 m széles sávban) jelentkezik. Jelentős a település fekvéséből adódó tranzit szerepe, valamint a völgy funkció miatt, - a 3. számú főút (Kassai u.) gépjármű forgalma - a téli időszakban a vegyes tüzelésű kazánok füst kibocsátása A területen a földutak miatt a porterhelés nagy, bár ezen a mindennapi forgalom nem jelentős. Elsőrendű feladat a lakóterület kiszolgálását biztosító földutak pormentesítése, aszfaltburkolatának kiépítése a porterhelés csökkentése miatt. Szorgalmazni kell a településen gázfűtéses módra való átállást a téli füst szennyezés elmaradása érdekében. Meg kell őrizni, és tovább kell növelni a település zöldfelületét a jelenleg meglévő kertségek zöldterületi fedettségét és lombtömegét. A levegőt szennyező közlekedési hatások csökkentésére a várost elkerülő út megvalósítása jelentene megoldást.

Zaj- és rezgésterhelés

165


A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a település területén üzemi zajforrással nem kell számolni. A település zaj és rezgés terhelése alapján a legterheltebb területe a 3. számú főközlekedési út és környéke Kassai út, ami jellemző közlekedési zajforrásként szóba jöhető útszakasz. A 3. számú út településközpontban található szakaszán mintegy 2,5 kilométer hosszan a közvetlen utcafronti házak (mint védendő homlokzatok) esetében közlekedési zaj szempontjából, zavaró az út közelsége. Legzajosabb az Kassai utca Fecske utcától Hunyadi utcáig tartó szakasza védendő homlokzatok közel vannak az utcafronthoz. Másik probléma az útszakasz nyomvonala egyenes, ami kedvez, a nagy sebességgel haladó gépjárműveknek amivel a zajhatás is erősödik. Egyéb útvonalak esetében a megfelelő védőtávolság miatt várhatóan a közlekedési zaj elmarad a közlekedési zaj határértékétől ezért nincs a településen zavaró hatása.

Sugárzás védelem A természetes háttérsugárzás Magyarországon egy embert átlagosan 2,4 mSv/év effektív dózissal terhel. A testünket érő sugárzás származhat a világűrből, a talajból, a növényekből, élelmiszerekből, környezetünk tárgyaiból vagy akár a saját testünkből is. Az országon belül a geológiai viszonyoktól, az időjárástól, a táplálkozástól függően akár két-háromszoros különbségek is lehetnek a háttérsugárzás mértékében. Mértéke, hatása települési szinten nem befolyásolható. Élettani hatás szempontjából, a távvezetékeknek két jellemzőjét kell figyelembe venni a villamos és a mágneses terét. A villamos térerősség nagyságát a feszültségszinten kívül egyéb körülmények is befolyásolják: - a vezetékek föld feletti magassága - a fázisvezetők és védővezető geometriai elrendezése - magas objektumok pl.: fasor árnyékoló hatása jelentősen csökkenti a térerőséget - épületek (a villamos teret 85-90%-ban leárnyékolják) A Magyarországon érvényben lévő védőtávolság különböző feszültségszintű távvezetékektől: 750 kV - 40 m, 400 kV - 20 m, 220 kV - 10 m, 120 kV - 5 m Ezen védőtávolságok betartását a településrendezési eszközök és az építéshatósági engedélyezési eljárások során figyelembe kell venni. Az alacsonyfrekvenciás mágneses tér áthatol az épületeken és szemben a villamos térrel kiterjedt objektumoknál nem, vagy csak nagyon költségesen árnyékolható. Az alacsonyfrekvenciás mágneses tér ellen a legjobb védekezés a megfelelően nagy védőtávolság tartása. Bázisállomások esetén, Magyarországon érvényben lévő egészségügyi határértékek: 900 MHz4.500.000 µW/m2 1800 MHz 9.000.000 µW/m.2 A határértékek megállapításakor a különböző kutatási eredményeket vették alapul. A frekvencia növekedésével a behatolási mélység csökken, ezért állapítottak meg két értéket. Hulladékkezelés A térségben az Északmagyarországi Hulladékgazdálkodási Zrt. (ÉHG) működik. A cég teljesítményét jelzi, hogy Kazincbarcika mellett 33 környező település mintegy 100 ezer lakosának komplex hulladékgazdálkodását oldja meg. A köztisztasági szolgáltatáson belül a kommunális szilárd hulladék, veszélyes olajtartalmú hulladék gyűjtését, szállítását, elhelyezését és ártalmatlanítását végzi, valamint a lomtalanítást. A hulladékot Szikszón a ZV 166


Zöld Völgy Közszolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (Székhelye: 3720 Sajókaza, Külterület 082/15.) gyűjti be, tagja az ÉHG-nak. A közszolgáltatást végző társaság a begyűjtött hulladékot - az ISPA projekt keretén belül megvalósult - az ÉHG ZRT. üzemeltetésében lévő Sajókazai Hulladékkezelő Centrum Orbán-völgyi új 2 millió m3 kapacitású, szigetelt települési szilárd hulladék lerakójába helyezik el, mely 25 évre megoldja a térség településeinek hulladék elhelyezési problémáit. A településen 14db szelektív gyűjtősziget található, 1db hulladékudvar létesítése várható ISPA projekt keretében. A településen található felhagyott, bezárt lerakó melynek rekultivációja folyamatban van. Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás pályázott a KEOP2.3.0/2F/09-2010-0029 programjában hulladéklerakók felszámolása rostálás nélküli technológiával című program megvalósításával. A településen működő vállalkozások üzemeléséből elvileg nem keletkezik számottevő veszélyes hulladék. A lakosságnál keletkező kommunális hulladék szelektív gyűjtésére lehetőséget nyújtó hulladékgyűjtő szigetek, valamint begyűjtő járatok ellenére az eddigi tapasztalatok alapján a hulladékok szelektív gyűjtésének hatékonysága a lakosság körében nem hatékony. A város kül- és belterületein egyaránt található több kisebb nagyobb illegális hulladéklerakó ezek felszámolása folyamatos, de sajnálatos módon azok újból kialakulnak.

Vizuális környezetterhelés A vizsgálatok irreverzibilis vizuális konfliktust nem tártak fel. A tartós konfliktusok közé sorolhatók a roncsolt, felhagyott területek (elsősorban majorsági területek) és elhagyott külterületi lakó épületek okozta konfliktusok. A tartós konfliktusként tekinthetünk az illegális hulladéklerakásból eredő konfliktusokra valamint a városon belül rendszeresen jelentkező közterületi károkozások miatti vizuális környezetterhelésekre. A település belterületének utcaképét esztétikailag negatívan befolyásolja az elektromos légkábelek, telefonkábelek jelenlegi megjelenése. Javasoljuk, hogy a szolgáltatókkal a várható hálózatfejlesztések eredményeként a jövőben légkábel hálózat egy részét térszín alatt alakítsák ki. Ez egyrészt esztétikailag elfogadhatóbb állapotot eredményez, másrészt az átvonuló madarak védelmét szolgálhatja. A városi zöldfelületek és azok kapcsolati hiánya, térségi szinten a zöldfolyosó hálózat hiányosságai (védő- és takarófásítások hiányai) egyaránt okoznak vizuális konfliktusokat. Árvízvédelem A Vadász–patak völgyében az elmúlt tíz évben többször alakultak ki olyan árhullámok, amelyeket a meder nagyobb károkozás nélkül már nem tudott levezetni utoljára 2010-es rendkívül csapadékos évben. Ekkor a kilépő víz 1450 méter hosszan csaknem 400 ingatlant rongált meg. A jelentős vízkárok elsősorban a rendkívüli esőzések miatt alakultak ki. Csaknem 450 millió forintos árvíz-megelőzési, vízminőség-védelmi és mederfenntartási munkálatokat végeztek el 2011 évben, mintegy 10 kilométeres szakaszon Szikszó város körzetében. Az Északmagyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Ékövízig) célja az elmúlt évtizedekben a patakmederbe került jelentős mennyiségű építési törmelék, illetve a meder lefolyási viszonyait akadályozó növényzet eltávolítása volt. Súlyosbította helyzetet az is, hogy a patakmeder olyan mértékben feltöltődött, feliszapolódott, benőtte a cserje, nád- és a sás, hogy már nem tudta elvezetni a csapadékot, és kiöntött. A projekt megvalósulásával jelentős 167


mértékben csökkent az árvízi kockázat, valamint az esetleges vízkárok mértéke. A fentiek miatt szükséges a térségben mederkarbantartás, terület vízügyi szervezetei közötti szakmai együttműködés fokozása, a megelőzésre, ill. a már bekövetkezett károk elhárítására vonatkozó tapasztalatok kicserélése. Az érintett térségben, a korábbi években és napjainkban az árvíz mellett komoly problémát okoz a lefolyástalan területeken nagyobb esőzések, vagy tavaszi hóolvadások idején visszamaradó belvíz. Hatványozottan jelentkezik ez a probléma olyan esetben, amikor a belvízveszélyes időszak egybeesik a vízfolyások magas vízállásaival. Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák A település viszonylag kiépített, működő kommunális, műszaki infrastruktúrával rendelkezik, azonban a lakosság komfort érzetének, életminőségének javítása, valamint a fenntartható fejlődés és a környezetvédelmi célok elérése érdekében van még javítani és korszerűsíteni a kommunális infrastruktúra rendszerein. Mindenekelőtt teljes körűvé kell tenni a csapadékcsatornázottságot, a szennyvíz- csatornahálózatra történő rákötés arányát növelni szükséges. Mindezek miatt szükséges a rákötési arányt növelő intézkedéseket életbe léptetni, a szennyvízelvezető hálózat kihasználtsága, közműpótlók visszaszorítása érdekében. A település egészében a szelektív hulladékgyűjtést és környezetbarát hulladékgazdálkodást, az illegális hulladék elhelyezést visszaszorítva szükséges megoldani. Ezzel együtt a városi funkció erősítése, rendezettebb kialakítással, és a közlekedés fejlesztésével elsődleges a környezeti elemek védelme mellett. A meglévő szilárd útburkolatok minőségét javítani szükséges, meg kell oldani belváros közlekedésének tehermentesítését. A környezetvédelem keretében a településen megvalósítandó legfontosabb cél, hogy az embert körülvevő épített és természetes elemek közötti összhangot megteremtsék, valamint állapotuk javulását elérjék. A környezetterhelés csökkentése, a fenntartható vidékfejlesztés, az emberi életminőség javítása a program kiemelt területeit képezik. A környezettudatos viselkedésre hulladékgyűjtési akciók segítségével a felnőtt lakosságot is rá kell kényszeríteni a város környezetének védelmére. El kell készíteni a város „Környezetvédelmi Programját” amely hosszútávon iránymutatásokkal szolgálna a problémák megoldására. Szikszó város lakosságának körében a környezettudatos viselkedés kialakítása jelentős mértékben javítaná a város környezeti állapotát.

1.18 KATASZTRÓFAVÉDELEM A település jelenlegi úthálózata olyan paraméterekkel rendelkezik, amely alkalmas tűzoltó járművek, valamint műszaki mentést végző gépjárművek közlekedésére. Az útszélesség, gyalogos közlekedés kialakítása rendszerezik az egyes közlekedési útvonalakat, segítik a tűzoltójárművek közlekedését. Az építmények megfelelő közúti kapcsolata biztosított, az úthálózat megfelel az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásainak. A településrendezési terv az érvényes törvények, rendeletek, MSZ és ágazati szabványok figyelembe vételével készült el, melyeknek az előírásait betartja.

168


A tűztávolság betartására, a tűzoltás eszközeivel a létesítmények megközelítésére – az OTÉK előírásait megtartva – a Helyi Építési Szabályzat vonatkozó pontjaiban tesz kötelező intézkedéseket. Az övezeten belüli építményekre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat az építési engedélyesési eljárások során kell konkrétan meghatározni és betartani. (pld. A tűzállósági fokozat, tűzveszélyességi osztályba sorolás, tűztávolság, tűzszakasz, oltás módja, oltóvíz, oltókészülék, nyomás, menekülési és mentési út). Építésföldtani korlátok A Cserehát hegyvonulatainak és a Hernád völgyének találkozásánál, Abaúj kapujában helyezkedik el Szikszó városa, melyet nyugatról és észak-nyugatról a Magyar-hegy, keletről pedig a Hernád határolja 3,620 hektáros területét. Déli határát az Újfalusi part képezi, de itt húzódott az egykori Borsod és Abaúj vármegyék mezsgyéje is. A település nevét általában a Szikaszó formára szokták visszavezetni, amelyet szikes talajáról kaphatott, ily módon a Szikszó név jelentése: szikes völgy. A település északi részét érinti a Vadász – korábban Mánta – patak, amelyik szeszélyes vízjárásával számtalan nehézséget okozott már a lakóknak: 1787, 1845, 1913 azok az évek többek között, amikor a patak kilépett a medréből és elmosott több száz házat, legutóbb 1963 tavaszán öntött ki, ekkor mélyítették, és kövezték ki a meder városi szakaszát. A Várost körülvevő magaslatok legmagasabb pontjai a várostól nyugatra fekvő Szikszói (246 m), valamint Frank hegy (276 m), illetve a Magyar hegy (204 m). A város földrajzi arculatát kettősség jellemzi: nyugati és északi részén alacsony, 200-250 méteres, lösszel és nyirokkal fedett dombok emelkednek, szőllőskertekkel, gyümölcsösökkel. A város nyugati részén húzódik az a hatalmas pannóniai rétegekből álló tábla, amely 4-10 km szélességben és 30 km hosszúságban terjed észak felé. Kellemes, mérsékelt égövi éghajlatának köszönhetően, a terület már az őskortól kezdve lakott, és a földrajzi kettőssége, a vidéket a kezdetektől mostanáig meghatározó, mezőgazdasági kultúrára is rányomta bélyegét. Míg a Hernád-völgy öntéses, mezőségi talaján elsősorban gabonaféléket termesztenek, addig a Cserehát kedvező, déli fekvésű dombjain nagy múltja van a szőlő- és gyümölcstermelésnek, valamint a borászatnak. A település nem rendelkezik pontos helyi adatokkal a szél és vízerózió nagyságáról, csak feltételezhető, hogy mindez létezik. Elsősorban az eróziók eredményei szembetűnőek – az esőzések a domboldalak termőtalaját lemossák, és száraz időben a szél viszi a felkavart port – talajszemcséket. Egyes szakirodalmi adatok szerint a földerózió Szikszó térségének dombvidéki részein közepes mértékű lehet. A vizsgálat során beszerzett adat arra utal, hogy a savas ülepedés okozta talaj savanyodás Szikszó határában nem jellemző, bár már itt is észleltek savas esőket. Egyéb adatok arra utalnak, hogy Észak-Magyarországon, így Szikszó környékén is a cseh, lengyel és német iparvidékeken jellemző emisszió és a széljárás miatt a savas ülepedés gyakori jelenség. A savas ülepedés elsősorban távoli vidékeken történő szennyezések következtében jön létre. Valószínűleg a szikszói határban is jelentkezik a talaj vízgazdálkodásának szélsőségessé válása, a szikesedés (a településtől délre eső lapályos részeken), talajszerkezet romlás, tömörödés, biológiai degradáció, kedvezőtlen mikrobiológiai folyamatok, a szerves anyag készlet csökkenése, a talajok tápanyag forgalmának kedvezőtlen változása, a talaj pufferkapacitásának csökkenése, és főleg a főutak mentén a nehézfém felhalmozódás.

169


1.18.1.1 Alábányászott területek, barlangok és pincék területei Szikszó területét – az Országos Barlangnyilvántartás adatai szerint – nem érintik barlangok. Ipari készlettel rendelkező ásványi nyersanyaglelőhellyel az igazgatási terület nem rendelkezik. Ebből következően területén sem megszűnt, sem üzemelő bánya nincs. Szilárdásvány-kutatás, bejelentett előkutatás sincs a közigazgatási területén. Bányászat jelenleg a Hernád partján, kisebb illegális homok és kavics kitermelésben testesül meg. 1.18.1.2 Csúszás-, süllyedésveszélyes területek A település közigazgatási területe nem érintett csúszásveszélyes területekkel. 1.18.1.3 Földrengés veszélyeztetett területei Magyarország földrengés-veszélyeztetettségi térképe

(Forrás: Katasztrófavédelmi Igazgatóság)

170


(Forrás: www.seismology.hu)

Magyarország földrengés-veszélyeztetettségi térképe a valószínűségi módszer alapján készült. A szeizmicitás alapján kijelölt forrászónák földrengés-aktivitásának statisztikus jellemzői mellett figyelembe veszik a bizonytalansági tényezőket, az alapkőzetet, valamint a talajvízszint helyzetét. A legutóbbi földrengés a térségben 2015. március 29-én, 17:39kor volt. A földmozgás mérete 3,2 volt a Richter-féle skálán. Vízrajzi veszélyeztetettség 1.18.2.1 Árvízveszélyes területek A Hernád-folyót árvízvédelmi töltések nem védik, az áradásai a város határában jórészt a természetes hullámtérben levonulnak, tehát nagyobb áradások esetén a Vadász patak töltése fogja meg a vizet. A Vízügyi Igazgatóság térképei szerint a Hernád ártere a Vadász pataktól északra a kórház környékéig terjed, viszont volt már rá példa, hogy el is öntötte Szikszó keleti részét. A Vadász patak utolsó nagy „történelmi” áradása 1963-ban öntötte el Szikszó egy részét, az azóta elkészült az árvízvédelmi töltés, a meder kotrása, és kőburkolata. A kőburkolat nem javítja a víz öntisztulását, de jól megfelel az árvizek levezetésére. A Vadász patak árvizeire a hirtelen vízszintemelkedés, és az ár gyors levonulása jellemző, melynek oka, hogy a patak rövid, nagy esőzések nyomán gyorsan megtelik vízzel, és az gyorsan le is vonul. A Vadász patak 1998 óta több esetben magas vízszinttel tetőzött, majd 2005 nyarán bekövetkezett az árvíz, illetve 2006 évben négy esetben volt vészhelyzet, kétszer csak a patak gátjának átvágása előzte meg az újabb árvizeket. A jövő árvizeinek megelőzése érdekében a karbantartási munkák mellett ki kellene dolgozni a Hernád völgy és a csatlakozó vízfolyásoknak a Vásárhelyi tervhez hasonló komplex ár belvízvédelmi, környezet és természetvédelmi, valamint rekreációs célú rendezését. 171


A Hernád mértékadó árvízszintje 134,67 mBf. Vízjárása az egész völgyet uralja. A folyó medrében a viszonylag széles szakaszok – a rájuk jellemző zátonyépítéssel – a bevágódásos jellegű részekkel váltakoznak. A mederszabályozás és az árvízvédelmi töltések megépülése óta a vízfolyás meggyorsult. A szélsőséges vízjárás, a korábban szinte minden évben rendszeresen megérkező árvizek, a hetvenes évek közepétől –a szlovákiai ruzsini víztározó üzembe helyezése óta- lényegében megszűntek, folyása egyenletessé vált. Jellemzően nagy vize a március-április hónapokban megérkező „zöldár”.

Árvízzel veszélyeztetett területek Forrás: Borsod Abaúj Zemplén Megye Településrendezési Terve

Az említett ruzsini víztározóban végbemenő nagy mennyiségű üledék felhalmozódás, valamint a szlovákiai határ közeli szakasz mentén, a folyó által mobilizálható homok- és kavicsterasz gyakorlatilag teljes kitermelése következtében a szállított hordalék mennyisége drasztikusan lecsökkent. A település közigazgatási területének a lakott területről keletre árvízveszélyes terület. 1.18.2.2 Belvízveszélyes területek Szikszó nem tartozik egyik belvíz veszélyeztetettségi osztályba sem, tehát a település közigazgatási területe nem belvízveszélyes terület. A belvíz a város kül- és belterületi részein is egyre gyakrabban jelent problémát, így a 1999 és a következő évek csapadékos időjárása nyomán kialakuló belvizek erre is ráirányítják a figyelmet. Főleg a település déli végén a pincék mellett kertek, udvarok kerültek víz alá, viszont a település déli végének árkait összekötve a Bársonyos csatornával ez a probléma ideiglenesen megoldódni látszik. A pincés terület egyes pontjain a domboldalakról hirtelen lezúduló csapadékvíz pincéket, kerteket önt el, ezért az árkok mélyítésére itt is sor került. De a hirtelen lezúduló csapadékvíz a Magyar hegyről így is a kórház környékét és több mélyebben fekvő lakóházat, kertet veszélyeztet.

172


Forrás: kotivizig.hu

1.18.2.3 Mély fekvésű területek Mély fekvésű területek a településtől keltre találhatóak a Hernád folyó irányába, melyek egyben árvízzel is veszélyeztetett területek. 1.18.2.4 Árvíz és belvízvédelem Árvíz és belvízvédelem készültségi fokozatainak jelentését, valamint az egyes készültségi fokozatok során elvégzendő feladatokat a jogszabályban leírtak alapján kell elvégezni. Jelenleg hatályos jogszabály a 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet, amely rendelkezik az árvíz- és a belvízvédekezésről. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a térségben több jelentős méretű árvíz-, valamint belvízveszély alakult ki, mind a Hernád, mind a Bodrog folyón és azok vízgyűjtőjén. Ezen kívül néhány esetben előfordult kisebb- nagyobb ökológiai, környezeti károsodással járó felszínvízszennyezés, amely legtöbb esetben a vízgyűjtőn folytatott emberi tevékenységekből származott. Az érintett térségben, a korábbi években és napjainkban is komoly problémát okoz a lefolyástalan területeken nagyobb esőzések, vagy tavaszi hóolvadások idején visszamaradó belvíz. Hatványozottan jelentkezik ez a probléma olyan esetben, amikor a belvízveszélyes időszak egybeesik a vízfolyások magas vízállásaival.

173


Egyéb 1.18.3.1 Kedvezőtlen morfológiai adottságok A Magyar Geológiai Szolgálat településrendezési tervhez adott tájékoztatása szerint a közigazgatási terület földtani morfológiai felépítése, illetve a térségben nyilvántartott felszínmozgásos jelenségek ismeretében a lejtős térszínen történő beavatkozások (bevágás, építés stb.) felszínmozgás kialakulásával járhatnak. Ezen kívül nem ismeretes egyéb olyan földtani tényező, amely számottevően hátrányosan befolyásolhatná a településen történő beavatkozásokat. Magas vízállású területeken építmények létrehozása előtt talajmechanikai vizsgálattal kell az igénybevetett talaj állapotát, az építés feltételeit tisztázni. 1.18.3.2 Mélységi, magassági korlátozások Mélységi korlátozásokról a helyi építési szabályzat nem rendelkezik, az éppen érvényben lévő jogszabályok a mértékadóak. A helyi építési szabályzat alapján a legmagasabb építménymagassággal rendelkező épületeket bizonyos kisvárosias lakóterületeken, településközpont vegyes területeken és egyéb ipari területeken lehet elhelyezni 12,5 m maximális építménymagassággal. 1.18.3.3 Tevékenységből adódó korlátozások A telkekre vonatkozó korlátozásokat a helyi építési szabályzat taglalja. Speciális levegőszennyezést jelent a városban a SZATEV bűzhatása. Az utóbbi évek jelentős környezetvédelmi beruházásai óta a helyzet sokat javult, de lakossági panaszok ennek ellenére előfordulnak. A SZATEV Rt. a Frank hegy lábánál üzemeltetett veszélyes hulladék megsemmisítő telepet. A telep megszűnt jelenleg annak rekultiválása folyamatban van. A telepen főleg a termelés során keletkezett feldolgozhatatlan állati maradványokat ártalmatlanították, de a működési engedélyben megadott külső eredetű állati hulladékok ártalmatlanítására is volt engedélyük. Mivel az állati eredetű hulladékok takarmányozásra már nem használhatóak, a feldolgozás végterméke komposztálásra kerül. Az üzemben jelenleg komposztálási tevékenység is folyik, a volt megsemmisítő telep melletti komposztáló telepen. A kész komposzt trágyaként alkalmazható.

1.19 ÁSVÁNYI NYERSANYAG LELŐHELY Kiemelt jelentőségű ásványi nyersanyag lelőhely nem található a közigazgatási területen.

174


Forrás: Borsod Abaúj Zemplén Megye Településrendezési Terve

1.20 VÁROSI KLÍMA Napjainkban az emberiség mintegy felét érintik a mesterségesen létrehozott városi környezet terhelései: a környezetszennyezés, a zaj, a felfokozott élettempóval együtt járó stressz és nem utolsó sorban a városi légtér – a természetes környezethez képest – megváltozott fizikai paraméterei. A városokban fellelhető mikroklímák tarka mozaikszerűségükkel tűnnek ki. Az utcák, terek, parkok és udvarok mind sajátos éghajlattal rendelkeznek, amelyekben azonban közös vonások is vannak. Ezek a közös vonások éppen a lokális (helyi) éghajlat, a városklíma keretében jutnak kifejezésre. Az egyedi, városi klíma létrejöttének alapja az emberi tevékenység, melynek hatására a különböző éghajlati elemek jelentősen módosulhatnak a települést övező természetes környezethez képest. E változások nem függetlenek egymástól, hanem szoros ok-okozati összefüggésben állnak.

175


Az egész folyamat kiindulópontja az emberi tevékenység, melynek hatására sajátos, mesterséges felszín jön létre. Ennek jellemzője az, hogy igen változatos, kis területen belül hirtelen módosulhat, a különféle éghajlati paramétereket pedig jelentősen befolyásolja. A városban lehulló csapadék a mesterséges, nem vízáteresztő felszíneknek és a csapadékelvezető csatornahálózatnak köszönhetően nagyon gyorsan lefolyik, így a városban a párolgás rövidebb ideig tart és kisebb mértékű, mint a városkörnyéki területeken. Ezáltal a városban a relatív nedvességtartalom is kisebb lesz. A felszín másik fontos hatása a sugárzási paraméterek módosulásában nyilvánul meg. Azt, hogy egy adott felszín a ráeső napsugárzást milyen mértékben nyeli el, illetve veri vissza, a felszín tulajdonságai döntően meghatározzák. A változatos felszín, a nagyobb érdesség miatt a város felett nagyobb a súrlódás, ami a szélsebesség csökkenéséhez és a turbulencia fokozódásához vezet. A város klímáját alapvetően befolyásoló geomorfológiai képződmény nincs, a település közvetlen környezete, egybefüggő erdősült területektől és nagykiterjedésű vízfelületektől is mentes. Az alapvetően érvényesülő kontinentális éghajlat az elhelyezkedésből adódik. Az ország mérsékelten száraz területének zónájához tartozik a település. A település zöldfelületei klímahatás szempontból nem jelentősek. A fásított közterületek nem összefüggőek, rendszert nem alkotnak, kiterjedésük lokális, mikrokörnyezeti hatást tudnak csak kifejteni. A jelentősebb zöldfelülettel rendelkező intézmények elszigeteltek. Szikszó a mérsékelten meleg – száraz éghajlati klíma területén helyezkedik el. 176


Klimatikus viszonyok eloszlása

Hőhullámos napok száma (napi középhőmérséklet >25 °C) az 1980-2009-es időszakban

(Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat)

177

SZIKSZÓ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT április 3. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. ITS 2014 Konzorcium Kft

Recommend Documents