Megbízó: Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt Budapest, Váci út 45. Tervező: COWI Magyarország Kft. - UTIBER Kft. konzorcium

Megbízó:

Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. 1134 Budapest, Váci út 45.

02.

2009.05.30.

Mód.

Dátum

2009. február 27. egyeztető tárgyalás (NIF Zrt. - Érd Megyei Jogú Város - COWI Magyarország Kft.- UTIBER Kft. Konzorcium) Módosítás tartalma

Tervezõ

Ellenõrizte

Jóváhagyta

Tervező:

COWI Magyarország Kft. - UTIBER Kft. konzorcium

Konzorcium vezető:

Konzorcium tag:

UTIBER Kft.

Szakasztervező (v. Szakági tervező v. Altervező):

Projekt tárgya:

Projekt manager:

Felelős tervező:

Perjés Tamás Tárgy:

Tervező:

Pál Gábor

Ellenőr:

Zádori Gyöngyi Szakág:

Tervfázis:

Tervszám: Részművelet: Rajzszám: Lépték: Dátum:

Ódor Viktória

1

Tervszám: COWI: VBP-197 Utiber: 42.702 Speciálterv: Út-08-108-1 Rajzszám: D1-01

MŰSZAKI LEÍRÁS ENGEDÉLYEZÉSI TERVHEZ Érd, Bagoly utcai külön szintű közúti-vasúti átjáró kiépítése Közúti hidak (1. 2. 3. és 4. jelű közúti hidak) 02. verzió

1. Előzmények A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megbízta a COWI Magyarország Kft.UTIBER Kft. konzorciumot a Budapest-Kelenföld - Székesfehérvár vasútvonal rekonstrukciója II. üteméhez szükséges kiegészítő tervezői feladatok elvégzésével, melyek közül az Érd belterületén lévő, Bagoly utcai vasúti átjáró külön szintbe helyezésének tervét a konzorcium alvállalkozójaként a Speciálterv Kft. készítette el. A terv célja a szintbeni keresztezés megszüntetése, a forgalom vasút feletti átvezetése. Az igények kielégítésére a Bagoly utcai szintbeni keresztezés helyett egy 2x1 sávos felüljáró került megtervezésre, külön gyalogos felüljáróval. A tervezett megoldásnak biztosítania kell a Budapest – Nagykanizsa vv. és Érd elágazás - Tárnok vvsz. között, a szintbeni csatlakozás megszüntetésével keletkező zárványterület feltárását is. A felüljáró és környezetének kialakításáról az engedélyezési terv elkészítését megelőzően folyamatosan egyeztetés történt Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatával. A lakóingatlanok kiszolgálására szervizutak kerültek megtervezésre. Az összes ingatlan megközelíthetősége az első egyeztetések szerint a felüljáró mindkét oldalára szervizút építését tette szükségessé, vagy kerülő utakon, kisajátításokkal más vonalon vezetett utcákat kellett volna kialakítani. Ennek a megoldásnak az lett volna az ára, hogy a Bagoly utca mindkét oldalán elhelyezkedő lakóingatlanok jelentős sávját igénybe kellett volna venni. Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatával folytatott egyeztetéseken az a verzió lett elfogadva, hogy a Bagoly utca nyugati oldalán lévő ingatlanokat nem érintjük, így keletre tolódik a felüljáró, ezzel szellősebbé válik az utcakép. Az engedélyezési terv ezek figyelembevételével került kialakításra. A különszintű keresztezés kialakításánal a gyalogos forgalmat, valamint a közúti forgalmat szétválasztottuk, a közúti forgalom a vasútvonalakat önálló műtárggyal hidalja át. A különszintű keresztezés megépítése, a vasútvonalak korszerűsítése után történik, melynek terveit a FŐMTERV Zrt. bocsátotta rendelkezésünkre. A tervdokumentáció a közúti hidak kiviteli tervét tartalmazza. Közúti hidak alatt a négy – dilatációval elválasztott - hídszerkezetet értjük, és Műszaki leírás szintjén a hídkoplexum nem kerül szétválasztásra. Jelen engedélyezési terv 02. verziója az eredeti engedélyezési terv fő koncepcióját megtartva, az alábbi módosításokat tartalmazza, melyek a lakossági észrevételek, valamint Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának észrevételei alapján, a megbízó NIF Zrt-vel egyeztetve került kialakításra: • A felüljáró mindkét oldalára kerüljön zajárnyékolófal

2

• •


A zajvédelmi számításoknál a kisajátított terület távlati beépítése veendő figyelembe, esetleges funkcióváltással A szervízúti forgalom ne kerüljön bevezetésre a Holló utcába, a szervízút közvetlenül csatlakozzék a Bagoly utcai gyűjtőúthoz.

2. A hidak szerkezeti rendszere A hídkomplexum 4 hídszerkezetből áll, ami összesen 19 támaszon nyugszik. A támaszok közül 3 támasz közös (7, 8, 15 jelű támasz), a hídszerkezetek ezeken a támaszokon dilatációkkal csatlakoznak egymáshoz. Az 1. hídfőhöz a híd előtt, és a 14. hídfőhöz a híd után szögtámfalak csatlakoznak, melyek az út hossz-szelvényét követve a terepszintig kisérik az átvezetett utat. A négy hídszerkezetből 3 közös tengelyen helyezkedik el (1, 2, 3. jelű hidak), a 4. jelű híd a 2. jelű hídra merőlegesen a 2. hídhoz csatlakozva lett kialakítva, ezáltal a vasútvonalak közötti zárványterület közúti megközelítése megoldható. A szerkezeti rendszer megválasztásánál fontos szempont volt, hogy a vasútvonalak felett – a vasúti forgalom minimális zavarása érdekében – ne legyen szükség nehézállvány beépítésére, ezért itt előregyártott, előfeszített hídgerendás felszerkezet építését irányoztuk elő. A „T” alakú hídkopmlexum közbenső magja monolit vasbeton lemezhíd, így a helyszínrajzi geometria lekövethető. A hidak alapozása CFA cölöpökkel történik. Az 1.jelű híd szerkezeti rendszere: 7 támaszú, folytatólagos, többtámaszú gerenda híd. Felszerkezete 90 cm magas előregyártott főtartóval együttdolgozó, helyszíni vasbeton pályalemez. A felszerkezet a szerkezeti gerendákon elhelyezett 2 cm vastag műszaki gumilemezre fekszik fel. Az 1. jelű hídfő tömörfalas szerkezetű, a közbenső pillérek egy, változó magasságú, lóversenypálya alakú oszlopból, és az oszlopra felültetett változó keresztmetszetű fejgerendából állnak. A felszerkezet az 1. jelű hídfőhöz és a közbenső pillérekhez le van kötve. A 7. jelű közös hídfő két, változó szélességű, külső oldalán íves kialakítású két oszlopból áll, melyeknek felső síkja két különböző magasságú felületen fogadja a felszerkezeteket. A felszerkezet sarukon keresztül fekszik fel a támaszra. A 2.jelű híd szerkezeti rendszere: 3 támaszú, „T” alakú, tömör, monolit lemezhíd. A támaszok háromszög alakban helyezkednek el. Mindhárom támasz közös támasz, a felszerkezet mindhárom támaszhoz sarukkal csatlakozik. A fix saru a 7. támaszon , a bal oldalon lévő saru. Az 3.jelű híd szerkezeti rendszere: 7 támaszú, folytatólagos, többtámaszú gerenda híd. Felszerkezete 90 cm magas előregyártott főtartóval együttdolgozó, helyszíni vasbeton pályalemez. A felszerkezet a szerkezeti gerendákon elhelyezett 2 cm vastag műszaki gumilemezre fekszik fel. A 8. jelű közös hídfő két, változó szélességű, külső oldalán íves kialakítású két oszlopból áll, melynek felső síkja két különböző magasságú felületen fogadja a felszerkezeteket. A támasz sarukkal csatlakozik a felszerkezetekhez.

3


A 14. jelű hídfő tömörfalas szerkezetű, a közbenső pillérek egy, változó magasságú, lóversenypálya alakú oszlopból, és az oszlopra felültetett változó keresztmetszetű fejgerendából állnak. A felszerkezet az 14. jelű hídfőhöz és a közbenső pillérekhez le van kötve. A 4.jelű híd szerkezeti rendszere: 5 támaszú, folytatólagos, többtámaszú gerenda híd. Felszerkezete 90 cm magas előregyártott főtartóval együttdolgozó, helyszíni vasbeton pályalemez. A felszerkezet a szerkezeti gerendákon elhelyezett 2 cm vastag műszaki gumilemezre fekszik fel. A 15. jelű közös hídfő két, változó szélességű, külső oldalán íves kialakítású két oszlopból áll, melynek felső síkja két különböző magasságú felületen fogadja a felszerkezeteket. A támasz sarukkal csatlakozik a felszerkezetekhez. A 19. jelű hídfő tömörfalas szerkezetű, a közbenső pillérek egy, változó magasságú, lóversenypálya alakú oszlopból, és az oszlopra felültetett változó keresztmetszetű fejgerendából állnak. A felszerkezet az 14. jelű hídfőhöz és a közbenső pillérekhez le van kötve.

3. Általános adatok: (kiinduló geometriai alapadatok):

Megnevezés

Szelvény

Pályaszint (Sínkorona) Hídszélesség

Oldalesés Helyszíni vonalvezetés

Átvezetett út Érd, Bagoly utca

0+287.70 (30. bal) 0+291.90 (30. jobb) 0+334.69 (40.) 129.56 (30. bal) 129.56 (30. jobb) 129.51 (40.) Bagoly u.: 8,03 m (0+291.09 kmsz-ig) változó(0+291.09– 0+343.89) 8,03 m (0+343.89 kmsz-től) Csatlakozó út: Változó (0+016.09 kmsz-ig) 8,03 m (0+016.09 kmsz-től) 2.5 % tetőszelvényben Bagoly u.: Egyenes (0+285.97 kmsz-ig) Rb=200m (0+285.91-0+294.79) Egyenes (0+294.79 kmsz-től) Csatlakozó út:

Áthidalt akadály 30. vasútvonal Budapest – Nagykanizsa, 2 db vágány 40. vasútvonal Érd elágazás – Tárnok vv. szakasz 1 db vágány 221+25.86 (30.) 15+31.19 (40.) 120.49 (30.) 121.15 (40.) -

80 mm túlemelés (30.) -

4

Magassági vonalvezetés


egyenes Esik: 0.423% (30.) Bagoly u.: Esik: 0.73 % (40.) Rh=500m (0+133.87 kmsz-ig) em.: 6.0%-ot (0+133.87 - 0+195.14) Rd=1900m (0+195.14 - 0+422.73) Es.: 6.0%-ot (0+422.73 – 0+523.38) Rh=500m (0+523.38 kmsz-től) Csatlakozó út: Es.: 4.0%

A keresztezési szelvények azonos a Bagoly utca tengelyének és a 30. illetve 40. vv. meglévő vágánytengelyének metszéspontjával. A terveken feltüntetett szintek Balti alapsíkra vonatkoznak. Magassági fixpontnak az útépítés alappontját kell használni. Keresztezés szöge: A 30. vasútvonal íves tengelyéhez a keresztezési pontban húzott érintő és Bagoly utca íves tengelyéhez a keresztezési szelvényben húzott érintők által bezárt szög. A keresztezési szög: 87.48o. A 40. vasútvonal íves tengelyéhez a keresztezési pontban húzott érintő és Bagoly utca tengelye által bezárt szög. A keresztezési szög: 77.58o. A híd nyílásbeosztását a meglévő terep, az áthidalt és az átvezetett út geometriai adottságai, a vasúti űrszelvények, az áthidalt Harkály utca és az áthidalt Bagoly szintbeni keresztezés beláthatóságának figyelembe vételével és statikai megfontolások alapján vettük fel. Alátámasztások száma:

19.

Alátámasztások ferdesége: Az alépítmények tengelye és a hídtengelyek a 7. és a 8. támasz kivételével mindenhol 90o szöget zárnak be. A 7. támasz és a hídtengely által bezárt szög 87.30o , a 8. támasz és a hídtengely által bezárt szög 88.81 o . Utóbbi két támasz ferdeségét a közeli vasúti keresztezések űrszelvénye okozza. Bagoly utca támaszkiosztása az úttengelyben: 19.10 + 4x24.20 + 19.90 + 25.00 + 19.90 + 4x24.20 + 19.10 m. Csatlakozó út támaszkiosztása: 20.00 + 24.20 + 24.20 +19.10 m. Bagoly utca szabad nyílás: 18.00 + 4x23.00 + 17.70 + 22.20 + 17.70 + 4x23.00 + 18.00 m. Csatlakozó út szabadnyílás: 17.80 + 23.00 + 23.00 + 18.00 m. A vasútvonal fölött biztosított 6.50 m űrszelvény fölött a 30. vasútvonalnál még 105 cm tartalék van, a 40. vasútvonalnál még 44 cm tartalék van.

5


A áthidal két belterületi utat. A Harkály utca főbb adatai: Burkolatszélesség: 5.50 m. A Bagoly köz főbb adatai: Burkolatszélesség: 5.50 m. Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatával egyeztettek szerint a két útcsatlakozás műtárgy alatti átvezetésénél min. 3,70 m magasságú csökkentett űrszelvény biztosítandó. A Harkály utcánál a 3,70 m magas űrszelvény felett 43 cm tartalék, a Bagoly köznél ez az érték 67 cm. A szervízutak átvezetésénél mindenhol biztosítható a 4,70 m magas közúti űrszelvény.

4. Terhelés A műtárgy teherbírása az ÚT 2-3.401:2004 szerint „A” jelű teher. A hidakat próbaterhelni kell.

5. Alapozás A műtárgyhoz a talajmechanikai szakvéleményt Társaságunk készítette. A területre készített területismertető talajmechanikai szakvéleményhez 3 db kis átmérőjű (φ 65 mm) fúrást készült 9,0-9,0 fm-es mélységig, valamint 2 db 8,0-8,0 fmes dinamikus verőszonda. Ezek eredményeit jelen szakvéleményben átvettük, azonos számozással közöljük. Mivel a feltárások megállapították, hogy a hidakat cölöpalapozással kell elkészíteni, az Eurocode 7 alapján statikus szondázásokat (un. CPT szondákat) készítettünk a cölöpök teherbírásának meghatározása céljából. A helyszíni viszonyok nem tették lehetővé az összes pillér alatt a szondázások elkészítését (a kézi feltárások sok esetben közművekbe ütköztek), így néhány helyen dinamikus verőszondázást alkalmaztunk. A szondázások hosszát a területismertető talajmechanikai szakvélemény feltárásai alapján becsült cölöphosszak alapján határoztuk meg. Mind a felhasznált, mind az új feltárások alapadatait az 1. táblázatban foglaltuk össze. A fúrásokat F-el, a dinamikus verőszondázásokat D-vel, míg a statikus szondákat CPT-vel jelöltük. A feltárások helyét az 1. mellékletben bemutatott helyszínrajzon jelöltük be.


6

1. táblázat Feltárás jele 1F 2F 3F 1D 2D 6D 7D 1CPT 2CPT 3CPT 4CPT 5CPT 8CPT

Terepszint (mBf) 121,23 121,05 119,55 120,93 121,12 119,73 119,37 121,27 120,87 120,68 120,75 119,90 121,24

Fúrásmélység (m) (-m) (mBf) 9,0 112,23 9,0 112,05 9,0 110,55 8,0 112,93 8,0 113,12 6,2 113,53 12,6 106,77 13,1 108,17 13,3 107,57 15,3 105,38 11,0 109,75 8,8 111,10 15,4 105,84

A fúrások minden esetben kis átmérővel (φ 65 mm) készültek. A talaj mintavételezésére az MSZ 4488 szerint került sor, melyeknél zavart mintavételezés történt fél méterenként, illetve rétegenként minimálisan egyszer. A talajminták talajlaboratóriumi vizsgálatait a vonatkozó MSZ 14043 sz. szabványsorozat szerint végeztük. A fúrásszelvényeket a terven feltüntettük. A feltárás pontos helyét, a részletes rétegződést, a vizsgálati eredményeket lásd a talajmechanikai szakvéleményben. A faltárások alapján a becsült maximális talajvízszintet a 118,0 mBf szinten adjuk meg, míg a mértékadó talajvízszintet fél méterrel feljebb, 118,5 mBf szinten kell felvenni. A fúrásokból vett talajvíz-minták a vegyvizsgálati eredményei alapján az agresszívnek tekinthető (lásd 7. táblázat), a víz alatti beton műtárgyakat korrózió ellen védeni szükséges.

Fúrás jele 1F 3F

SO4 [mg/l] 1 000 1 436

pH [-] 7,2 7,2

Cl [mg/l] 120 140

A feltárások alapján megállapítható, hogy a terület alatt talajviszonyok változatosak, jelentős eltérés figyelhető meg a teljes feltárási hosszban. Általánosságban elmondható, hogy a feltöltés vastagsága 0,8-1,2 m közötti, s alatta minden esetben puha, illetve sodorható állapotú sovány agyag jelentkezett.

7


Az 1F fúrásban sovány agyag alatt 6,3 m-től kemény állapotú iszapot tártunk fel. A sovány agyag 4,2 m-től jelentős kavicstartalommal is rendelkezett. E kavicstartalom mennyisége elérheti a 30 %-ot is! A 2F jelű fúrásnál a 2,6 m vastag sovány agyag alatt iszapos, homoklisztes homokot tártunk fel a feltárás aljáig. E szemcsés réteg minden esetben kavicsfrakció-mentes volt. A 3F jelű fúrásnál a 3,6 m vastag sovány agyag kövér agyag jelentkezett, mely kemény állapotú volt. A dinamikus verőszonda-diagrammok is megerősítik a terület heterogenitását: a két diagram eltérő rétegződéseket mutat. Megállapítható, hogy kb. 5 m-es mélységig a rétegek laza településűek, teherbíró rétegekre csak e mélység alatt lehet számítani. A statikus szondázások is azt mutatják, hogy a területen a feltöltés alatt gyenge teherbírású agyag és iszaprétegek helyezkedek el, melyek egy jó teherviselő homoklisztes (iszapos) homokra települtek. E réteg felszíne valamint vastagsága jelentős mértékben változó – néhány helyen nem észleltük, míg máshol a dinamikus verőszondák elakadtak ebben. A szemcsés rétegösszlet alatt ismét agyagtalajokat tártunk fel, melyek homokosak voltak. A szondacsúcs környezetében ezen kötött rétegek már jó teherviselő képességűek voltak. A szemcsés réteg helyzetét és vastagságát az alábbi táblázatban foglaltuk össze.

Feltárás jele 1F 2F 3F 1D 2D 6D 7D 1CPT 2CPT 3CPT 4CPT 5CPT 8CPT

Terepszint (mBf) 121,23 121,05 119,55 120,93 121,12 119,73 119,37 121,27 120,87 120,68 120,75 119,90 121,24

Teherbíró szemcsés réteg helyzete (-m) (mBf) na na 2,6 118,45 na na na na 6,8 114,32 5,2 114,53 4,0 115,37 6,5 114,77 5,1 115,77 4,8 115,88 3,2 117,55 2,4 117,5 3,4 117,84

A hidaknál támaszonként a mértékadó cölöpterhek: 1. híd: többtámaszú előregyártott gerendás híd: 1. támasz: 909 kN 2. támasz: 1 238 kN

vastagsága (m) na na na na na na na 2,8 4,0 2,9 5,5 1,3 4,2

8

3. támasz: 4. támasz: 5. támasz: 6. támasz:


1 334 kN 1 346 kN 1 357 kN 1 317 kN

2. híd: többtámaszú előregyártott gerendás híd 9. támasz: 1 334 kN 10. támasz: 1 372 kN 11. támasz: 1 370 kN 12. támasz: 1 373 kN 13. támasz: 1 253 kN 14. támasz: 1 021 kN 3. híd: háromágú monolit vasbeton híd 7. támasz: 1 609 kN 8. támasz: 1 625 kN 15. támasz: 1 574 kN 4. híd: többtámaszú előregyártott gerendás híd 16. támasz: 1 303 kN 17. támasz: 1 374 kN 18. támasz: 1 280 kN 19. támasz: 1 021 kN Az 1.; 14; 19. hídfőknél 4 db φ800 mm átmérőjű, 10,00 m hosszú CFA cölöpöt alkalmaztunk. A közbenső 2-6.; 9-13.; 16-18. számú támaszoknál 2*3 db φ800 mm átmérőjű, 10,00 m hosszú CFA cölöpöt terveztünk. A 7.; 8. és 15. sz. közös hídfőknél 2*6 db φ800 mm átmérőjű, 10,00 m hosszú CFA cölöpöt terveztünk. A 10,00 m hosszú φ800 mm átmérőjű CFA cölöp törőterhe 3 120 kN; határteherbírása 1 700 kN, α=0,545-ös biztonsági szorzót alkalmazva. A cölöpök teherbírását a kivitelezés előtt próbacölöpözéssel igazolni kell. A szerkezeti cölöpöket a próbacölöppel azonos technológiával kell készíteni. A próbaterheléshez használt cölöpöket nem szabad a tervezett hídhoz hasznos cölöpként beszámítani. A cölöpöket az összefogó vasbeton gerendák alapsíkja fölé kell betonozni a szabvány, illetve a cölöpkészítés technológiai előírása szerint, de min. 80 cm-rel. A cölöpöknek az összefogó vasbeton gerendába kerülő 80 cm-es végét szét kell vésni. A cölöp kiálló függőleges acélbetétjeit megtisztítás után kissé szét kell hajtani, és az alaptestbe kell bebetonozni.

9


A vasbeton összefogó gerendák 1,20 m magassággal, 1,20; 3,60 m szélességgel készülnek, kivéve a 7.; 8. és 15. sz. közös hídfőknél, ahol a cölöpösszefogó gerenda keresztmetszeti mérete 1,50*4,40 m. A munkagödrök 1:1 hajlású rézsűvel kiemelhetők, kivéve a 7. sz. támasz vasút felőli oldalát, ahol a munkagödör határolás szádfalakkal történhet.

A munkagödrök földvisszatöltése jól tömöríthető szemcsés anyagból készüljenek Trγ=90% tömörségi fokra való tömörítéssel.

6. Felmenő szerkezet Az alépítményi szerkezetek helyszíni betonozással, monolitikusan készülnek, cölöpalapozással. Az 1. és 3. jelű hidakhoz monolit vasbeton szögtámfalak csatlakoznak, a 4. jelű híd hídfővel egybeépülnek a 40 cm vastagságú párhuzamos függőszárnyfalak. A hídfők a támfalak, illetve szárnyfalak és a felszerkezet találkozásánál a hídfőkbe és a támfalakba - szárnyfalakba bebetonozásra kerülő hézaglefedő szalagot kell elhelyezni a zsaluzatba a víz bejutásának megakadályozására. A pillérek tömör szerkezetűek, alaprajzilag lóversenypálya alakúak, a cölöpösszefogó gerenda felé keskenyedve. A pilléren változó vastagságú fejgerenda épül, alsó síkja íves kialakítású (R=12,90m sugarú ívvel), melynek szélessége 1,20 m. A közös hídfők két oszlopos kialakításúak, külső oldaluk íves kialakítású, míg belső síkjuk 1:20-as dőlése megegyezik a pillérek külső oldalának dőlésével. Itt nem épül fejgerenda, mivel mind a monolit vasbeton, mind az előregyártott hídgerendás felszerkezetek sarun keresztül ülnek fel a hídfőkre. A külünböző szerkezeti rendszerű hidakat dilatációval választottuk el egymástól, mind a hídfők, mind a felszerkezet geometriája lehetővé teszi a dilatációs szerkezetekhez történő hozzáférést vizsgálótér segítségével. A földdel érintkező betonfelületeket kellősítés után 2 réteg bitumenmázas szigeteléssel kell ellátni.

7. Felszerkezet

1.; 3. és 4. jelű hidak: Vasbeton pályalemezzel együttdolgozó e.gy. vasbeton hídgerendás (FCI-90) szerkezetek. Az alkalmazott tartók hosszai és darabszámai a következők:


10

Nyílás 1-2; 13-14; 18-19. támaszok között 2-6; 9-13; 16-18. támaszok között 6-7. és 8-9. támaszok között 15-16. támaszok között

Tartó 7db 18.80-as tartó 9 db 23,80-as tartó 8 db 18,80-as tartó (a változó hídszélesség miatt legyezve elhelyezve) 7db 18.80-as tartó (a változó hídszélesség miatt legyezve elhelyezve)

A tartók mindenhol minimum 40 cm-t ülnek fel. A felfekvésnél 20×50×2 cm műszaki gumilemezre kell felültetni a tartót. A felszerkezetet a hídfőkhöz és a pillérekhez le kell kötni, kivéve a 7.; 8.; és 15. sz. közös támaszokat, melyeknél az előregyártott tartók sarugerendára fekszenek fel, mely egybeépül a monolit vasbeton végkereszttartóval. E támaszoknál a felszerkezet szabad mozgása biztosított. A pályalemez vastagsága 20-25 cm, keresztirányú esése 2.5% tetőszelvényben. A burkolat mélyvonalánál a helyszíni monolit pályalemez felső síkját 10%-os elleneséssel visszatörtük. A lemez alsó síkja az 1. és 3. jelű hidak tengelyében vízszintes, a 4. jelű híd hossz-szelvényét követve keresztirányban annak 4%-os lejtésével párhuzamosan kialakított törésvonal mentén. A pályalemez beton felületét gondosan le kell simítani és előkészíteni, hogy az alkalmas legyen a szigetelés, majd a burkolatrendszer elkészítésére. Az előkészítés technológiája mindenben feleljen meg az alkalmazott szigetelési rendszernek és az ÚT 2-3.406 sz. műszaki előírásnak. A hídszegélyek monolitikusan készülnek a terveken megadott előírások betartásával, a kocsipálya felőli végeket R = 20 cm sugárral le kell kerekíteni. A szegélyek vasszerelése során kell elhelyezni a korlátok talplemezeit. 0,765+2*3,25+0,765 m=8,03 m A 7. és 8. támaszoknál a híd aszimmetrikusan Szélesség beosztása: Szélesedik 9,74 illetve 10,26 m-re. Felszerkezet hossza:

Területe: Szerkezeti magasság:

1. jelű híd – 136,05 m 3. jelű híd – 136,05 m 4. jelű híd – 87,75 m 1. jelű híd 1052 m2 3. jelű híd 1069 m2 4. jelű híd 672 m2 1.34-1.41 m

11


Szerkezeti magasság: 90 cm e.gy tartó +20-25 cm pályalemez + 14 cm burk. +szig.= 1.34-1,41 m. A keresztmetszeti kialakításnál figyelembe kellett venni a felüljáró mindkét oldalán létesülő zajárnyékoló fal helyigényét. A közvilágítási kandeláberek a terepen helyezkednek el, így a hídszerkezeten külön helyet nem szükséges biztosítani.

2. jelű híd: 3 támaszú, „T” alakú, tömör, monolit lemezhíd. A támaszok háromszög alakban helyezkednek el. Felszerkezete helyszíni vasbeton lemez, a lemez szélein az előregyártott tartók kontúrjára emlékeztető lezárással. Mindhárom támasz közös támasz, a felszerkezet mindhárom támaszhoz sarukkal csatlakozik. A fix saru a 7. támaszon , a bal oldalon lévő saru. A lemez vastagsága 136 cm, felső síkjának keresztirányú esése 2.5% két irányban. A burkolat mélyvonalánál a lemez felső síkját 10%-os elleneséssel visszatörtük. A lemez alsó síkja vízszintes, és egy a 4. sz. közúti híd tengelyére merőleges törésvonaltól annak hossz-szelvényével megegyezően 4%-os lejtésű. Szerkezeti magasság: 1.50 m. A felszerkezet hossza a 7-8 támaszok között 24,90 m. A II. jelű híd területe: 333 m2.

Burkolat és szigetelés típusa, rendszere: Kopóréteg: Kötőréteg: Védőréteg RMA szigetelés Összesen:

AC-11 AC-22 MA-11

4 cm 6 cm 4cm 0.2 cm 14 cm

A kiemelt szegélyek melletti 31,5 cm széles sávban öntött aszfalt (MA-11) burkolati rétegek készítendők, rugalmas anyagú kiöntéssel csatlakozva a szegélyhez, a kiöntés részére a hézagot zsaluzni kell.

Szerkezet mértékadó alsó éle a 30. sz. vasútvonal felett: 128,17 mBf Az űrszelvény felső pontja űrszelvény szempontjából mértékadó pontban: 127,12 mBf Így a 6,50 m magas villamosított vasúti űrszelvény feletti tartalék: 1,05 m (a 80 mm-es túlemelés figyelembe vétele mellett)

Szerkezet mértékadó alsó éle a 40. sz. vasútvonal felett:

128,09 mBf

12


Az űrszelvény felső pontja űrszelvény szempontjából mértékadó pontban: 127,65 mBf Így a 6,50 m magas villamosított vasúti űrszelvény feletti tartalék: 44 cm

A hídszegélyek monolitikusan készülnek a terveken megadott előírások betartásával, a kocsipálya felőli végeket R = 20 cm sugárral le kell kerekíteni. A szegélyek vasszerelése során kell elhelyezni a korlátok talplemezeit, valamint a zajárnyékolófalak talplemezeit.

8. Saruk, dilatáció A 7.; 8. és 15. sz. támaszoknál az előregyártott hídgerendás és monolit vasbeton lemezes felszerkezetű hidakat dilatációval választottuk el. A többi támasznál a felszerkezetek a pillérekhez, illetve a hídfőkhöz le vannak kötve. Az 1. és 3. jelű előregyártott hídgerendás felszerkezetet szabadon mozgó saruk támasztják alá. A 2. jelű hídnál a 7. sz. támasznál a bal oldalon található a fix saru, a többi támasznál mozgó saruk. E támaszok felett a felszerkezetbe vízzáró dilatációk építendők be. A saruk és dilatáció típusát a Vállalkozó határozza meg, de a Mérnök hagyja jóvá a ténylegesen beépítendő szerkezetet. A dilatáció típusának ismeretében a vasbeton lemez véglezárása kismértékben változhat, a saruzsámoly pontos geometriai méreteit a sarutípus befolyásolja. Az 1.; 14. és 19. sz. hídfőknél aszfaltdilatáció építendő a felszerkezet vége fölött. A saruk kiválasztásához szükséges reakcióerőket és a dilatációs mozgásokat a vonatkozó tervlapokon megadtuk.

9. Szigetelés A pályalemez beton felületét gondosan le kell simítani és előkészíteni, hogy az alkalmas legyen a szigetelés, majd a burkolatrendszer elkészítésére. Az előkészítés technológiája mindenben feleljen meg az alkalmazott szigetelési rendszernek és az ÚT 2-3,406 sz. műszaki előírásnak. A pályalemez teljes felületét RMA szigeteléssel kell ellátni, amit a végkereszttartók és a kiegyenlítő lemez egy részén annak szegélybordáján is (min. 1,0 m hosszan) tovább kell vinni. A szigetelés mélyvonalán helyezendő el a burkolatszivárgó. A pályalemez és a kiegyenlítő lemezek csatlakozásánál a megfelelő réteg átvezetését lekerekítéssel kell kialakítani. (holker) A kiegyenlítő lemez feletti szakaszon a szigetelésre védőbeton helyezendő. A kiegyenlítő lemez teljes felületére 2 réteg bitumenmázas szigetelés kerül.

13


A szigetelés márkamegnevezésére és a hozzátartozó technológiai eljárásra a Vállalkozó tesz javaslatot. Beépítése a Mérnök jóváhagyásával történhet.

10. Töltéslezárás A hídfők mögötti földtömeget a hídnyílás felé a hídfő fala támasztják meg. Az 1. és 3. jelű hídnál a 52,52 illetve 90,44 m hosszú vasbeton szögtámfalak épülnek. A 4. jelű hídnál a tömör hídfőhöz párhuzamos, vasbeton függő szárnyfalak csatlakoznak, melyek oldalában helyezkednek el a rézsűlezáró kúpok. A háttöltés teljes tömegét és a szögtámfalak közötti földfeltöltést Trγ=95%-ra kell tömöríteni.

11. Pályacsatlakozás A hídfők mögötti süllyedéskülönbségek kiegyenlítésére a térdfal sarkantyúira feltámaszkodó 4.00 m hosszú, 20 cm vtg. vb. kiegyenlítő lemezek készülnek. A lemezek szigeteléssel nem védett felületeit kellősítés után 2 réteg bitumenmázas szigeteléssel kell védeni. A későbbi szabálytalan burkolatrepedések kialakulásának megelőzésére a kiegyenlítő lemez végénél a kopórétegbe befűrészelt 2 cm széles 5 cm mély megszakítást (rugalmas hézag) kell kialakítani rugalmas anyagú kiöntéssel.

12. Vízelvezetés Mélyvonalak: A kétoldali 2,5%-os oldalesésnek megfelelően a szegélyektől 31,5 cmre. A hídpályára jutó felszíni csapadékvizeket a pályaburkolat 2.5 %-os keresztesése a mélyvonalhoz vezeti. A mélyvonal elvezeti a vizet a támaszok környezetében elhelyezett víznyelőkbe, ahol ejtőcsövön keresztül jutnak le a hídszerkezetről. Az ejtőcsöveken lejutó csapadékvíz a kialakítandó szikkasztó árkokba jut. A vízelvezetésre külön szakági terv készül. A pályaburkolaton átjutó és a szigetelésen szivárgó csapadékvizek a mélyvonalba jutnak. A szigetelésen szivárgó vizek összegyűjtésére és elvezetésére a mélyvonal teljes hosszán burkolatszivárgót kell építeni. A burkolatszivárgó egyszemcséjű (815 mm) mosott gyöngykavics műgyantával összeragasztva úgy, hogy hézag térfogata 25-30% legyen. A felszerkezet teljes hosszán 20x20x2 mm-es perforált alumínium szelvényt kell a burkolat-szivárgóba elhelyezni, s a burkolatszivárgót a víznyelőkbe kell kötni.

14


A hídon víznyelők kerülnek elhelyezésre. A vízelvezető cső szerelvényei tűzi horganyzottak legyenek, a vízelvezető cső UV álló vastagfalú műanyag. A mélyoldalon a dilatáció előtt a pályalemezt 1 m-en vissza kell lejtetni, ott keresztirányú burkolatszivárgót kell elhelyezni, s azt a víznyelőkbe kötni. A kiegyenlítő lemezek végeinél a keresztesésnek megfelelően (de min 3%) vezetett kereszt-szivárgók épülnek ∅100 mm draincső elhelyezésével, melyeket a támfalon keresztül kell kivezetni, illetve a 4. jelű hídnál a rézsűre kell kivezetni, külön előregyártott beton előfejjel kialakítva. A szögtámfalak közötti szakaszon víznyelők épülnek a vonatkozó vízépítési terv szerint, ezek kivezetése a támfalakon keresztül a létesítendő szikkasztó árkokba történik.

13. Hídtartozékok, szerelvények A hídszerkezet mindkét oldalán a hídszegélybe betonozott talplemezre hegesztett kettős vezetőkorlát épül, valamint mindkét oldalon zajárnyékolófal létesül. A hídon lévő korlát- és zajárnyékolófal oszlopokat a védőföldelésbe fémesen (hegesztéssel) be kell kötni. Az oszlopok talplemezeit a kiemelt szegélybe bebetonozásra kerülő ∅10-es, B 240 B minőségű betonacéllal fémesen össze kell kötni (elektromos ívhegesztéssel). A vágányzónában érintésvédelmi háló alkalmazása nem szükséges, mivel e szakaszon is, mindkét oldalon zajárnyékolófal létesül. A vágányok feletti nyílásban a szélső tartókra felcsapódás elleni védelmet kell felszerelni. A hidat védőföldeléssel kell ellátni. A híd szegélyeibe magassági mérőpontokat kell elhelyezni a támaszoknál és a nyílásközepekben. A híd 50 m-es körzetében magassági alappontot kell létesíteni a Kezelővel egyeztetett helyen.

14. Felsővezeték, vasúti közművek A hidak építése a vasútvonalak rehabiltációját követően történik. A vasúti pálya terveket a FŐMTERV Zrt. bocsátotta a rendelkezésünkre, melyen a tervezett – a híd építésekor már kiépült – vasúti közművek is feltüntetésre kerültek. A híd kivitelezési munkái vasúti közművet nem érintenek.

15


A vasútvonal rehabilitációjakor a meglévő felsővezeték hálózat is átépül. A kivitelezéskor a műtárgyak zavartalan építése és a villamos vontatású vasútüzem biztosítására a felsővezetéki hálózatot át kell építeni, melyre külön szakági terv készült.

15. Zajárnyékolófal A vasútvonalak rehabilitációjakor Érd város teljes belterületén a vágányok mellett zajárnyékoló falak létesülnek. A Bagoly utcai szintbeni keresztezésnél a zajárnyékolófalak folyamatossága megszakad, a különszintű keresztezés megépítésekor a falak folyamatosságát biztosítani kell. A felüljáró mindkét oldalán zajárnyékoló falak épülnek. 16. Közvilágítás A műtárgyak megvilágítása a hídszerkezettől függetlenül épül ki, a terepszinten elhelyezendő kandeláberek alkalmazásával, melyre külön szakági terv készül.

17. Beton és acélszerkezetek korrózió elleni védelme Az acélkorlát teljes hosszban MSZ EN ISO 1461/2000 szerinti tűzihorganyzással védendő. A tűzihorganyzás minimális vastagsága 85 µm, a víznyelő acélszerkezeteinél min 150 µm. A helyszíni hegesztéssel megsértett tűzihorganyzás felületét megfelelő tisztítás olyan bevonattal kell ellátni, mely 15 év, karbantartás nélküli élettartamot biztosít. A közvetlen korrózióhatásnak kitett vasbeton felületeket (közvetlen sózás, párafelcsapódás, felverés, csöpögés, lefolyás, egyéb agresszív hatások stb.) olyan védőbevonattal kell megvédeni, mely áthidalja a min. 0,2 mm repedéseket és véd a károsító hatásokkal szemben. A betonkorrózió (só korrózió) elleni védelmi bevonatot fel kell vinni az alábbi felületekre az ide vonatkozó Közúti hidak korrózióvédelme II. ÚT 2-2.206:2001 szabvány szerint: a.) rugalmas, vastag, 0,3 mm tágasságú, dolgozó repedések áthidalására alkalmas, műgyanta alapú, UV álló BV1 bevonat: − kiemelt szegélyek belső, felső felülete, a szigeteléstől indítva, b.) műanyag alapú, korlátozottan repedésáthidaló, UV álló BV2 bevonat: − a szélső tartók külső és alsó síkja visszahajlítva a belső függőleges felületre min. 10 cm magasságig, − kereszttartók látható felületei,

16


c.) műanyaggal javított, cement alapú, UV álló BV3 bevonat: − kiemelt szegélyek külső felülete a vízorral bezárólag, − hídfők, támfalak és szárnyfalak látszó felülete, − pillér oszlopok teljes felülete, a terepszint (töltés) alatt 30 cm-ről indítva a szerkezeti gerendáig, − fejgerendák teljes látszó felülete, − közbenső kereszttartók bütüs véglapjai, konzolok felületei, A sókorrózió elleni védőbevonatot ~10 cm-rel fel kell vezetni a korlátoszlopokra, a korlátoszlop és az oszloptalp hegesztett kapcsolatának védelmére. A földdel érintkező betonfelületeket ÉME engedéllyel rendelkező bitumenes szigeteléssel kell ellátni.

18. Anyagminőségek: ÚT 2-3.413:2005 és ÚT 2-3.414:2004 szerint Betonok: Szerelõbeton CFA cölöp Cölöpösszefogó gerenda Tömör hídfõ, szárnyfal, támfalak Pillér oszlop Pillér szerkezeti gerenda E.gy. feszített tartók Vb. pályalemez, kereszttartók Monolit pályalemez 7-8-15 támaszok között Saruzsámoly Monolit vb. hídszegély Kiegyenlítõ lemez Szigetelést védõ beton kiegyenlítõ lemezen Keresztszivárgó, folyóka Szivárgó kivezetés elõfeje Padkaburkolat Betonacél: Hegesztett háló: Szerkezeti acélok: Cement alapozáshoz:

C16/20 C30/37 C30/37 C35/45 FV C35/45 FV C35/45 FV C40/50 FV (alk.hozz.szerint) C30/37 FV C35/45 FV C35/45 FV C35/45 FV C20/25 C16/20 C16/20 C25/30 F C30/37 FV B240B, B500B BHB 500 B S 235 JR

CEM II. 32,5 S (agresszív környezet, XA2 kitéti osztály)

A híd építéséhez csak olyan anyag, illetve technológia használható fel, amely a 3/2003.(I.25)BM-GKM-KvVM együttes rendeletnek megfelelően rendelkezik ETA vagy ÉME engedéllyel, CE megfelelőséggel, magyar nyelven dokumentálva.

17


19. Védőföldelés A híd védőföldeléseként a cölöpök, mint természetes levezetők szolgálnak. A levezetés folytonosságát a különböző szerkezeti részek vasbetétjeinek fémes összekapcsolásával kell biztosítani. A hídon lévő korlátoszlopokat a védőföldelésbe fémesen (hegesztéssel) be kell kötni. Az oszlopok talplemezeit a kiemelt szegélybe bebetonozásra kerülő ∅10-es, B 240 B minőségű betonacéllal fémesen össze kell kötni. (elektromos ívhegesztéssel). A híd elkészülte után EV mérést kell végezni. Amennyiben a mérések nem elégítik a szabvány által előírtakat, a földelést földelőszonda és a hídfőkben betonozáskor elhelyezendő földelősaruk segítségével lehet megoldani.

20. Munka- és tűzvédelmi előírások Az érvényben lévő munkavédelmi és baleset-megelőzési, tűzvédelmi előírásokat szigorúan be kell tartani. A felhasználásra kerülő műgyanta alapú anyagokkal és technológiával kapcsolatos munkavédelmi előírásokat és a használandó védőeszközöket a gyártmány felhasználói utasítása szerint figyelembe kell venni. A betartandó munkavédelmi előírásokat a dolgozókkal ismertetni kell. A kivitelezést csak az ilyen munkára is felkészült vállalat végezheti, megfelelő szakképzettséggel rendelkező dolgozókkal. Az építő vállalat a saját hatáskörében kialakított általános munkavédelmi és balesetelhárítási előírásokat betartani köteles. A hídnak használatbavétel után munkavédelmi vonatkozásai nincsenek. A híd elkészülte után nem tűzveszélyes („E”) osztályba sorolható, létesítésének tűzvédelmi vonatkozásai nincsenek. Az alkalmazott műszaki megoldások eleget tesznek a tűzvédelmi követelmények kielégítésére vonatkozó rendelkezéseknek.

Budapest, 2009. május

Megbízó: Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt Budapest, Váci út 45. Tervező: COWI Magyarország Kft. - UTIBER Kft. konzorcium

Recommend Documents