MAHIR Monday Konzorcium

MISKOLC ÉS TÉRSÉGE TELEPÜLÉSI SZILÁRDHULLADÉKKEZELÉSI RENDSZERÉNEK TOVÁBBFEJLESZTÉSE KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS A PROGRAM ÁLTAL ÉRINTETT LAKOSOK KÖRÉBEN KUTATÁSI BESZÁMOLÓ

MAHIR – Monday Konzorcium H-1136 Budapest, Hegedűs Gy. u. 16. I. 1. Tel: (36-1) 329 2763, Fax: (36-1) 329-2747 e-mail: [email protected] | [email protected]

Miskolc és Térsége Települési Szilárdhulladék-kezelési rendszerének továbbfejlesztése – Kutatási beszámoló

Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló ................................................................................................................................ 3 A kutatási eredmények rövid kivonata.................................................................................................... 5 A kutatás célja ......................................................................................................................................... 8 Kutatásmódszertan ................................................................................................................................. 9 A minta .................................................................................................................................................. 10 Környezeti problémák, fejlesztések ...................................................................................................... 13 Környezettudatosság............................................................................................................................. 20 Hulladékkezeléssel kapcsolatos ismeretek ........................................................................................... 23 Hulladékkezelési gyakorlat .................................................................................................................... 33 Hulladékgyűjtéssel kapcsolatos percepciók .......................................................................................... 40 Környezetvédelmi fejlesztések ismerete............................................................................................... 43 Miskolc és Térsége Települési Szilárdhulladék-kezelési rendszerének továbbfejlesztése programmal kapcsolatos ismeretek, vélemények ..................................................................................................... 45 Médiafogyasztás.................................................................................................................................... 55 Melléklet................................................................................................................................................ 62


2


Vezetői összefoglaló A „Miskolc és Térsége Települési Szilárdhulladék-kezelési rendszerének továbbfejlesztése” elnevezésű (KEOP-1.1.1./B/10-11-2011-0001 számú) projekt megvalósítása abban az esetben lehet sikeres, ha az lakossági konszenzussal valósul meg. E konszenzus kialakításához szemléletformálásra van szükség, melynek megtervezéséhez és sikeres lebonyolításához jelen közvélemény-kutatás eredményeinek ismerete hozzájárul. A kutatás célja, hogy megismerjük az érintett települések lakosainak környezettudatossági attitűdjeit, jelenlegi hulladékgazdálkodási gyakorlatát, a jelenlegi rendszerrel kapcsolatos problémákat. A felmérés további célja volt, hogy ismereteket szerezzünk a projekt ismertségéről, megítéléséről. A lakossági közvélemény-kutatás személyes kérdőíves kutatási módszerrel, rétegzett véletlen mintán történt. A kutatás során 612 főt interjúvoltunk meg, a fő eloszlások 95%-os megbízhatósági intervallumon belül +/- 4 százalékos hibahatár mellett érvényesek. Az adatfelvétel 2014. február 15 és március 2. között zajlott. A megkérdezettek a környezetvédelmi problémákkal kapcsolatban elsősorban a "szemük előtt" lévő gondokat látják: a köztisztaság nem megfelelő, szemetesek az utcák, települések, illetve nagy az autóforgalom. Mindezért elsősorban az emberek hozzáállását okolják, azaz úgy vélik, kevesen gondolkodnak környezettudatosan. Ez még akkor is így van, ha relatíve jobb helyzetben érzik szűkebb környezetük állapotát, mint ahogy az ország egyéb, távolibb vidékeit értékelik. A környezet- és természetvédelmet a magyar lakosság - ahogy a kutatás résztvevői is - zöme fontos kérdésként kezeli. Ennek oka részben abban rejlik, hogy (párt-)politikamentesnek, ideológia-semlegesnek fogják fel a kérdéskört, amivel együtt jár, hogy sok esetben szakmai kérdésként kezelik a környezetvédelmi döntéseket, fejlesztéseket. Másrészt a környezetvédelem, környezettudatosság "normatív" fogalom, mindenki által pozitívnak tartott érték - ha valaki nem így viselkedik, vagy nem ennek megfelelően vélekedik, akkor az a többség ellenérzését vonja maga után (amit meg senki sem szeret, senki sem vállalja fel szívesen). Nem meglepő, hogy önmagát mindenki szereti szebb színben feltüntetni környezetéhez képest, különösen akkor, ha egyébként mégis szembesül a norma megszegésének eredményével (például azzal, hogy szemetesek az utcák). Ennek jele, hogy a válaszadók önmagukat településük más lakóihoz képest környezettudatosabbnak látják, szeretnék látni. Az elmúlt évtizedekben átalakulni látszik a környezettudatosságról gondolt fogalom is: az új cselekvési módok egyre inkább beívódnak az emberek gondolkodásába, a régi jelentéstartalmak pedig elhalványulnak, háttérbe szorulnak. Ez magyarázza, hogy – míg az energiatakarékosság inkább önös érdek – a lakókörnyezet tisztántartása mellett a szelektív hulladékgyűjtést sorolják a legtöbben a környezettudatosság fogalomkörébe (de például a tudatos vásárlás gondolata egyelőre nem honosodott meg). Ebben az értelemben minden szelektív hulladékgyűjtő szigetet a normatív viselkedés egy új "reklámjának" foghatjuk fel. A gyűjtőszigetek "reklámértéke" onnan is látszik, hogy jóval többen tudják, mire is kellene használni, mint az eldugottabb, kevésbé szem előtt lévő hulladékgyűjtő udvarok esetében. Az eredmények alapján mindamellett az látszik, hogy a lakosok zömének (51%) ismerete még MAHIR – Monday Konzorcium H-1136 Budapest, Hegedűs Gy. u. 16. I. 1. Tel: (36-1) 329 2763, Fax: (36-1) 329-2747 e-mail: [email protected] | [email protected]

3


a gyűjtőszigetek kapcsán is megerősítésre vár, azaz pontosítani kell, hogy mely hulladékfajták helyezhetők el bennük. A háztartásokban keletkezett hulladék mennyisége elsősorban a háztartásban élők számától, illetve összetételétől függ – minél többet fogyasztanak, minél több fogyasztó van, annál több a hulladék mennyisége is. Változás akkor következik be, ha a háztartás összetétele is megváltozik. A megkérdezettek több mint 80 százaléka valamilyen háztartási hulladékfaját szelektíven gyűjt – legtöbbször azokat, amelyeket a gyűjtőszigeteken el tudnak helyezni. A projekt szempontjából ugyanakkor fontos, hogy a háztartási veszélyes hulladékok és a zöldhulladékok szelektív gyűjtésével kapcsolatban magas az ismerethiány, és valószínűsíthetően jórészt erre vezethető vissza a szelektálási gyakorlat elmaradása is. A zöldhulladék esetében a szemléletformálásnak kiemelt feladata van: még a kertes házak esetében is a válaszadók 27 százaléka a kommunális hulladékok közé dobja a keletkezett zöldhulladékot. A jelenlegi hulladékszállítás és hulladékgazdálkodás megítélése alapvetően pozitív. Az egyetlen neuralgikus pont a díjfizetés mértéke. Általános tapasztalat, hogy minél mérhetőbb egy szolgáltatás igénybevételének mennyisége és az érte felszámított díj, illetve minél inkább kiszűrhető a potyautas-effektus, annál igazságosabbnak tartják az emberek az érte kiszabott árat. A projekttel kapcsolatos ismeretszint egyelőre alacsony. Az eddig megszerzett ismeretek általában személyes úton, vagy a helyi média közvetítésével jutottak el az érintettekhez. A beruházás fogadtatása (rövid ismertetést követően) ugyanakkor pozitív. A megkérdezettek számára zavaró, hogy nem tájékozottak - a nagytöbbség további információt, tájékoztatást igényel. A kommunikáció során fontos, hogy többségében olyan formákat részesítsenek előnyben, amelyek nem igényelnek személyes részvételt - amellett, hogy erre lehetőséget is kell biztosítani. Fontos, hogy a helyi médiumokban megjelenjenek a beruházással kapcsolatos információk, hiszen a lokális ügyekben ezek szerepe hangsúlyos. Figyelembe kell venni - ez országos tendencia - hogy egyre kevesebben vásárolnak print kiadványokat, így az ingyenesen terjesztett kiadványok szerepe felértékelődik - ahogy a helyi tematikájú online felületek is.


4


A kutatási eredmények rövid kivonata A kutatás személyes kérdőíves kutatási módszerrel, rétegzett véletlen mintán történt. A kutatás során 612 főt interjúvoltunk meg, a fő eloszlások 95%-os megbízhatósági intervallumon belül +/- 4 százalékos hibahatár mellett érvényesek. Az adatfelvétel 2014. február 15 és március 2. között zajlott. A legnagyobb arányban olyan közelmúltbeli fejlesztési, beruházási tevékenységre emlékeztek a megkérdezettek, mely vagy valamely települési, önkormányzati szolgáltatás színvonalának emelkedéséhez kapcsolódott, vagy valamelyik középület felújítását jelentette. Az említések 11 százaléka valamely környezetvédelmi beruházást emelt ki. A beruházásban érintett térség lakóinak többsége három fő környezeti, környezetvédelmi problémát lát lakóhelyének környékén: úgy vélik, szemetesek a települések, a köztisztaság nem megfelelő; magas a légszennyezettség; illetve nagy az autóforgalom, ebből fakadóan pedig a kipufogógáz-koncentráció. A megkérdezettekre jellemző, hogy míg szűkebb térségük, környezetük környezeti állapotával inkább elégedettek, az ország környezeti állapotával inkább kritikusabb attitűdöket fogalmaznak meg. A válaszadók szerint lakóhelyük környezetében kevesen gondolkodnak környezettudatosan. További fő probléma a közúti forgalom miatt jelentkező lég- és zajszennyezés. A szelektív hulladékgyűjtés elmaradottsága, az energiapazarlás, az illegális hulladéklerakók, a csomagolóanyagok nem megfelelő kezelése, az erdőirtás, természetpusztulás, az allergiát okozó növények, valamint a korszerűtlen hulladéklerakó helyek megítélése között alig van különbség. A válaszadók döntő többsége véli úgy, hogy a környezetvédelem ma Magyarországon nagyon, vagy inkább fontos. A legnagyobb arányban a szelektív hulladékgyűjtést és a lakókörnyezet tisztán tartását sorolták a válaszadók környezettudatosság fogalomkörébe. Az energiatakarékosságot tízből négy, a közösségi közlekedés előnyben részesítését az autókkal szemben, a tudatos vásárlást, illetve a vegyszermentes növénytermesztést csak legfeljebb tízből két válaszadó tartotta fontosnak ebben a kérdésben. A megkérdezettek egy tízfokú létrán önmagukat a létra 7-8. fokára helyezték, a településükön élőket az 5-6.-ra annak függvényében, mennyire környezettudatosak (minél magasabb a létrafok, annál környezettudatosabb). Minden második megkérdezett véli úgy, hogy a háztartásokból összegyűjtött hulladék hulladéklerakóba kerül, és minden harmadik gondolja úgy, hogy szétválogatás után vagy újrahasznosítás, vagy elföldelés, elégetés lesz a hulladék sorsa. 7 százaléknyian nyilatkoztak úgy, hogy egyenesen a hulladékégetőbe kerül a begyűjtött hulladék, 5 százaléknyian pedig úgy, hogy a teljes háztartási hulladék újrahasznosul. Abban nagyjából minden hátterű megkérdezett egyetért, hogy mit kellene tenni a begyűjtött hulladékkal: 48 százalékuk szelektálás után a nem újrahasznosítható részt elégetné, 35 százalék pedig hulladéklerakóba helyezné el. Újrahasznosítással, és az ehhez kapcsolódó szelektálással 12 százaléknyian nem foglalkoznának.


5

Miskolc és Térsége Települési Szilárdhulladék-kezelési rendszerének továbbfejlesztése – Kutatási beszámoló A „hulladékgyűjtő sziget” kifejezés jelentését a válaszadók 51 százaléka pontosan tudja, 32 százaléka csak részben. A „hulladékgyűjtő udvar” jelentésével ennél valamivel kevesebben vannak tisztában: a pontos definíciók aránya 32%, a részben jó válaszoké 44%. A minta 34 százaléka biztos tudással rendelkezik a szelektív hulladékgyűjtő szigeteken gyűjthető hulladéktípusokkal kapcsolatban, 51 százaléka megerősítésre vár, további 16 százaléknyi népesség számára pedig felvilágosítást kell nyújtani a kérdésben. Gyakorlatilag az összes megkérdezett tisztában van a zöldhulladék kifejezéssel, illetve a veszélyes hulladékok körét is a nagy többség viszonylag pontosan meg tudta határozni. A kutatásban résztvevők többsége úgy nyilatkozott, az elmúlt években a háztartásukban termelődött hulladék mennyisége nem változott érdemben. Körülbelül ugyanolyan arányban számoltak be csökkenésről, mint növekedésről. A térség lakosai legnagyobb arányban azokat a hulladéktípusokat gyűjtik szelektíven, melyeket egyrészt a hulladékgyűjtő szigeteken is leadhatnak, illetve egyben nagyobb gyakorisággal fordulnak elő a háztartásokban. A legnagyobb arányban a PET-palackokat és az újságpapírt említették, de a népesség fele az üvegeket is a többi hulladéktól elkülönítve gyűjti. A háztartási veszélyes hulladékok és a zöldhulladékok esetében ugyanakkor magas a gyűjtési-leadási ismeretekről szóló információhiány, és valószínűsíthetően jórészt erre vezethető vissza a szelektálási gyakorlat elmaradása is. A megkérdezettek relatív többsége havonta többször szokta elhelyezni hulladékát a szelektív hulladékgyűjtő szigeteken. Ennél gyakrabban 17, ritkábban közel 40 százaléknyian használják a gyűjtő szigetek nyújtotta lehetőségeket. A háztartásokban keletkező zöldhulladékok a felkeresett interjúalanyok többségében a kommunális hulladékok közé kerül. 21 százaléknyian kidobják a kertbe, udvarra, 24 százaléknyian külön, komposztedényben gyűjtik. Mindössze 6 százaléknyian vannak azok, akik elkülönült gyűjtés után szelektív hulladékgyűjtő udvarba viszik a zöldhulladékot. A komposztálás elsősorban a kistelepülések háztartásaira jellemző. A miskolciak körülbelül fele hallott arról a lehetőségről, hogy bizonyos városrészekben házhoz menő zsákos szelektív hulladékgyűjtésre van lehetőségük az ott lakóknak. Ugyanakkor, azok közül, akik hallottak erről a lehetőségről, csak kisebb hányaduk használja is ezt a szolgáltatást. A program által érintett térség népességének fele teljesen, 34 százalékuk inkább elégedett a hulladékszállítás gyakoriságával, az árával azonban nagyobb, de nem kritikus az elégedetlenség. A válaszadók kétharmada nem tapasztal semmilyen problémát a hulladékszállítási gyakorlattal kapcsolatban (azok, akik igen, többségében nem a szolgáltatót hibáztatják). A megkérdezettek többsége (77%) nem tud olyan beruházásról, fejlesztésről, ami a környezetvédelmet érintette a térségben az elmúlt időszakban. Azok, akik tudtak ilyen beruházást említeni, a legnagyobb arányban a szelektív hulladékgyűjtés rendszerének bevezetését, fejlesztését említették. A jövőbeni beruházásokkal kapcsolatban még nagyobb az ismerethiány a térségben: tízből közel kilenc válaszadó nem tudott mondani olyan beruházást, ami a környéket érintené az elkövetkezendő években. Ugyanakkor, ha konkrétan a programról kérdezzük a válaszadókat, akkor mintegy ötödük hallott már arról, hogy a lakóhelyén fejleszteni fogják a szelektív hulladékgyűjtés rendszerét. A közelgő fejlesztésről, legnagyobb arányban személyes, informális úton tájékozódtak, vagy a helyi médián keresztül szereztek információt. MAHIR – Monday Konzorcium H-1136 Budapest, Hegedűs Gy. u. 16. I. 1. Tel: (36-1) 329 2763, Fax: (36-1) 329-2747 e-mail: [email protected] | [email protected]

6

Miskolc és Térsége Települési Szilárdhulladék-kezelési rendszerének továbbfejlesztése – Kutatási beszámoló A válaszadók 61 százaléka a program ismertetésének függvényében úgy nyilatkozott, nagyon szükséges, további 31 százaléknyian pedig úgy vélték, inkább szükséges ez a beruházás. A beruházás korszerűségét, a szolgáltatás színvonalának javulását, valamint a kivitelezés zavartalan megvalósulását a megkérdezettek zöme biztosra veszi, vagy inkább valószínűnek tartja. A szolgáltatás árszabásával kapcsolatos várakozásokat már nagyobb bizonytalanság lengi körül, de alapvetően ezekben az esetekben is a bizakodó válaszok jellemzők. A többség nem érzi magát eléggé tájékozottnak a beruházással kapcsolatos kérdésekben, a megkérdezettek kétharmada igényel még további információt a projekttel kapcsolatban. A lehetséges tájékoztatási formák közül a megkérdezettek leginkább azokat preferálják, melyek nem igényelnek személyes részvételt, kötött időpontot – így a helyben terjesztett újság-jellegű kiadvány; az információs plakát; a tájékoztató kiadvány vagy online felület; illetve ismeretterjesztő film lenne a legalkalmasabb tájékoztatási eszköz. A tájékoztatás során a leghitelesebb személy a „környezetvédelmi szakember”. A többség nem bízik a program korai befejeződésében. Televíziót főleg a délutáni, esti órákban néznek az emberek, míg rádiót inkább a reggeli, délelőtti órákban. A legnépszerűbb televíziók az országos kereskedelmi adók, de a rádióadók közül sokan hallgatnak helyi állomásokat. A nyomtatott újságok közül a legolvasottabb az Észak-Magyarország, de érdemes a Miskolci Naplóban is tájékoztatókat elhelyezni. A megkérdezettek többsége gyakori internet-használó. A helyi ügyekkel kiemelten foglalkozó honlapok közül a boon.hu, illetve a minap.hu rendelkezik nagyobb olvasótáborral. A helyi hírekről legnagyobb arányban a helyi, települési újságokból tájékozódnak a térség lakói. Helyi ügyekkel foglalkozó honlapokból 17 százaléknyian szereznek információt.


7


A kutatás célja A „Miskolc és Térsége Települési Szilárdhulladék-kezelési rendszerének továbbfejlesztése” elnevezésű (KEOP-1.1.1./B/10-11-2011-0001 számú) projekt keretében a tervek szerint kiépül a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés rendszere, a működő hulladéklerakókban csökken az elhelyezett hulladék mennyisége, a begyűjtött lakossági hulladék előválogatásra kerül, valamint csökken a lerakásra kerülő hulladékok szerves-anyag tartalma. A jelenlegi hulladékgyűjtési és kezelési rendszerben a lakosság számára bár biztosított a szelektív hulladékgyűjtés, ez nem kötődik semmilyen szankcióhoz, így gyakorlatilag az emberek belátásán múlik, mennyire használják ki a rendelkezésre álló lehetőségeket. Az új, korszerű hulladékgazdálkodási rendszer bevezetésével párhuzamosan szemléletformálásra is szükség van, éppen azért, hogy lakossági konszenzussal valósuljon meg az átállás. A szemléletformáláshoz elengedhetetlen kommunikációs eszközpaletta megfelelő kiválasztásához és alkalmazásához ismerni kell az érintett lakosok környezettudatosságának szintjét, jelenlegi hulladékgazdálkodási gyakorlatát, hulladékkezeléssel kapcsolatos attitűdjeit. Jelen alapozó

közvélemény-kutatás célja így nem más, mint a fenti ismeretek megszerzése. További cél, hogy járuljon hozzá a jelenlegi hulladékgazdálkodással kapcsolatos problémák feltárásához, felfedje a potenciális konfliktusforrásokat, ismereteket biztosítson a projekt megvalósítását érintő nehézségekről, illetve magáról a projekt ismertségéről, a vele kapcsolatban kialakított percepciókról. A kérdőívben több témakört határoztunk meg. Egyrészt kísérletet tettünk a lakosok által érzékelt

környezeti

problémák,

környezetvédelmi

fejlesztések

felderítésére,

a

környezettudatos attitűdök és cselekvések megismerésére, a jelenlegi hulladékkezelési gyakorlat és ismeret feltárására. Kitértünk a hulladékkezeléssel kapcsolatos percepciókra, a projekt ismeretére, fogadtatására. Külön kérdésblokkban igyekeztünk az érintett lakosok médiafogyasztását felmérni.


8


Kutatásmódszertan A kutatás során 612 főt, a Mellékletben szereplő települések lakóit kerestük föl. A kutatás személyes kérdőíves kutatási módszerrel, rétegzett véletlen mintán történt. A minta az érintett települések felnőtt lakosságára települések, életkor, nem és iskolázottság szerint reprezentatív. A fő eloszlások 95%-os megbízhatósági intervallumon belül +/- 4 százalékos hibahatár mellett érvényesek. A súlyozással kapcsolatos tájékoztató táblák szintén a Mellékletben találhatók. Az adatfelvétel 2014. február 15 és március 2. között zajlott. A kérdőív kitöltése átlagosan 35-40 percet vett igénybe.


9


A minta A projekt megvalósítása összesen közel 195 ezer felnőtt lakost érint. Az érintett lakosság nagyobb része miskolci illetőségű, kisebb részük pedig a megyeszékhely agglomerációjába tartozó kisvárosokban (10%), illetve 1500 fős felnőtt lélekszámot meg nem haladó kistelepüléseken (19%) él. A népesség relatív többsége (29%) időskorú, a fiatalok (18-29 évesek) aránya nem éri el a 20 százalékot. A térségben élők jellemzően alacsony iskolázottsággal rendelkeznek: 45 százalékuk nem rendelkezik érettségivel, a diplomások aránya mintegy 18%.

1. táblázat: A minta fő szocio-demográfiai eloszlásai N

%

férfi

283

46%

nő

329

54%

18-29 évesek

116

19%

30-44 évesek

165

27%

45-59 évesek

156

26%

60+ évesek

174

29%

Miskolc

434

71%

kisvárosok

59

10%

kistelepülések

119

19%

nincs érettségije

272

45%

érettségizett

228

37%

diplomás

112

18%

612

100%

NEM

ÉLETKOR

TELEPÜLÉSTÍPUS

ISKOLÁZOTTSÁG

ÖSSZESEN


10



11


A megkérdezettek 15 százaléka egyszemélyes háztartásban él, 30 százaléka kétszemélyes háztartás. A minta valamivel több mint fele 3-5 tagú háztartás, ennél nagyobb háztartásméret pedig a megkérdezettek mindössze 3 százalékára jellemző. 18 évnél fiatalabb gyerek a kutatásba bevont háztartások háromtizedében él. A válaszadók mintegy fele nyilatkozott úgy, hogy beosztással jól kijönnek havi jövedelmükből, ennél jobb körülmények között 15, ennél rosszabb jövedelmi helyzetben 38 százaléknyian élnek. 2. táblázat: A minta háztartásméret, gyerek és jövedelmi helyzet szerint N

%

egyszemélyes

92

15

kétszemélyes

186

31

3-5 fős

309

51

6+ fős háztartás

19

3

válaszhiány

6

-

nincs

416

68

van

196

32

gondok nélkül élnek

90

15

beosztással jól kijönnek

283

47

éppen hogy kijönnek jövedelmükből

166

28

hónapról-hónapra anyagi gondjaik vannak

51

8

nélkülözések között élnek

10

2

válaszhiány

12

-

612

100%

HÁZTARTÁSMÉRET

GYEREK

JÖVEDELMI HELYZET

ÖSSZESEN


12


Környezeti problémák, fejlesztések A kutatás nyitókérdéseként arra voltunk kíváncsiak, vajon a megkérdezettek milyen fejlesztésre, beruházásra, pozitív változásra emlékeznek, amely településükön vagy a környékükön történt az elmúlt években. A legnagyobb arányban olyan fejlesztési tevékenységre emlékeztek, mely vagy valamely települési, önkormányzati szolgáltatás színvonalának emelkedéséhez kapcsolódott, vagy valamelyik középület felújítását jelentette. Miskolcon a vár felújítása, a tapolcai strandhoz kapcsolódó munkálatok, a lillafüredi függőkert megépítését nevezték meg konkrét beruházásként. A válaszok közel ugyanolyan aránya vonatkozott útjavítási, járdaépítési, közmű-fejlesztési munkálatokra, illetve a közlekedés-fejlesztési beruházásokra (19-23%). Utóbbi szinte minden említés esetében a Zöld Nyíl Programhoz kapcsolódó említést tartalmazott. Az említések 11 százaléka valamely környezetvédelmi beruházást emelt ki – és jó hír, hogy az említések többsége a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos előrelépést fogalmazott meg. Az említések kisebb hányada vonatkozott valamely gazdaság-élénkítéssel, munkahelyteremtéssel összefüggésbe hozható beruházáshoz; lakásépítéshez, panelprogramhoz, illetve közbiztonság javításához. A kérdésre minden ötödik válaszadó nem válaszolt semmit, további 5 százaléknyian pedig azt emelték ki, hogy nem tudnak ilyen jellegű beruházásról, fejlesztésről a településen.


13


3. táblázat: Mi a három legfontosabb pozitívum, illetve fejlesztés, beruházás, ami itt a településen, vagy annak közvetlen környékén történt az elmúlt években? – többet is említhettek válaszok N

%

válaszadók %

320

35%

52%

207

23%

34%

közlekedés fejlesztése

174

19%

28%

környezetvédelmi beruházás, szelektív hulladékgyűjtés fejlesztése

101

11%

17%

gazdaság-élénkítés, munkahelyteremtés

49

5%

8%

lakásépítés, panelprogram

12

1%

2%

közbiztonság javítása

6

1%

1%

egyéb említés

14

2%

2%

nem volt ilyen beruházás, fejlesztés

31

3%

5%

NV

124

-

20%

ÖSSZESEN

915*

100%

180%*

települési szolgáltatások javítása, középületek felújítása útjavítás, járdaépítés, ároképítés, közműjavítás, gátépítés

*érdemi válaszolókat figyelembe véve

A beruházásban érintett térség lakóinak többsége három fő környezeti, környezetvédelmi problémát lát lakóhelyének környékén: úgy vélik, szemetesek a települések, a köztisztaság nem megfelelő (sok az eldobált hulladék, csikk); magas a légszennyezettség; illetve nagy az autóforgalom, ebből fakadóan pedig a kipufogógáz-koncentráció. Viszonylag sokan említették még az illegális hulladéklerakókat, valamely szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos problémát (ezen belül: kevesen gyűjtenek szelektíven, kevés a hulladékgyűjtő sziget, azokat ritkán ürítik), az emberek felelőtlen hozzáállását, mentalitását, illetve a szennyvízelvezetéssel kapcsolatos hiányosságokat. Az említések kisebb arányban érintették még a pazarló, légszennyező fűtési rendszereket, gyakorlatokat, az erdőirtást, az ipari szennyezést, bizonyos hulladékkezelés, hulladékszállítási problémákat, a nem kellő számú köztéri szemeteskukákat, illetve a veszélyes hulladékok nem megfelelő kezelését. A megkérdezettek 3 százaléka szerint nincs a környezetében környezetvédelmi probléma, további 17 százaléknyian pedig nem válaszoltak a kérdésre.


14

Miskolc és Térsége Települési Szilárdhulladék-kezelési rendszerének továbbfejlesztése – Kutatási beszámoló 4. táblázat: Mi a három legnagyobb környezeti vagy környezetszennyezéssel kapcsolatos probléma a településen vagy annak közvetlen környékén? – többet is említhettek válaszok N

%

válaszadók %

szemetes a település, a köztisztaság nem megfelelő

237

25%

39%

légszennyezettség

130

14%

21%

autóforgalom, kipufogógáz

104

11%

17%

illegális hulladéklerakás

75

8%

12%

szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos probléma

61

7%

10%

felelőtlen hozzáállás, pazarlás

54

6%

9%

szennyvízelvezetés hiánya

53

6%

9%

pazarló, légszennyező fűtési rendszerek

37

4%

6%

erdőirtás, falopás

31

3%

5%

ipari szennyezés

30

3%

5%

hulladékszállítás, hulladékkezelési probléma

22

2%

4%

nincs elég köztéri szemeteskuka

21

2%

3%

12

1%

2%

11

1%

2%

egyéb említés

38

2%

6%

nincs környezetvédelmi probléma

20

4%

3%

NV

104

-

17%

ÖSSZESEN

937*

100%

185*

veszélyes hulladékok kezelése nem megoldott cigányok környezetvédelemhez kapcsolódó hozzáállása


A megkérdezettekre jellemző, hogy míg szűkebb térségük, környezetük környezeti állapotával inkább elégedettek, az ország környezeti állapotával inkább kritikusabb véleményt fogalmaznak meg. A legnagyobb elégedettség a lakóhely hulladékszállítási szolgáltatásával kapcsolatban jellemző – 39 százaléknyian teljesen, 41 százaléknyian inkább elégedettek ezzel a szolgáltatással. A háztartási hulladék kezelésének módjával a megkérdezettek mintegy hattizede elégedett. A szelektív hulladékgyűjtés lakóhelyi


15


megszervezése a szűk többség szerint pozitív, de 42 százaléknyi népesség számára már inkább negatív asszociációkat vált ki. 1. ábra: Mennyire elégedett a következőkkel? – összes megkérdezett, %

Jellemző, hogy a legelégedettebbek főként a kisvárosi környezetben élők. Ugyanakkor figyelemreméltó az is, hogy a szelektív hulladékgyűjtés jelenlegi megszervezésével leginkább a miskolciak fejezték ki nemtetszésűket. 5. táblázat: Mennyire elégedett a következőkkel? - +/-100 fokú skálára vetített átlagok, településtípus szerint, érdemben válaszolók Miskolc

kisvárosok

kistelepülések

lakói lakóhelyén a hulladékszállítási szolgáltatásokkal a keletkezett háztartási hulladék kezelésének módjával lakóhelyén a szelektív hulladékgyűjtés megszervezésével

+49

+18

+53

+22

+3

+43

+7

+16

+32

lakóhelyének köztisztaságával

+9

-3

+30

mindent egybevetve Magyarország környezeti állapotával

-23

-26

-15


16


A megkérdezettek lakóhelyének környékén a legnagyobb környezeti problémát elsősorban az jelenti, hogy kevesen gondolkodnak környezettudatosan – legalábbis a megkérdezettek véleménye szerint. A második legnagyobb probléma a közúti forgalom miatt jelentkező légés zajszennyezés. Ezt a környezeti ártalmat összességében a válaszadók 63 százaléka jelölte legalább

közepes

problémának.

A

szelektív

hulladékgyűjtés

elmaradottsága,

az

energiapazarlás, az illegális hulladéklerakók, a csomagolóanyagok nem megfelelő kezelése, az erdőirtás, természetpusztulás, az allergiát okozó növények, valamint a korszerűtlen hulladéklerakó helyek megítélése között alig van különbség (43-52 százaléknyian tartják legalább közepes problémának). Az ipari tevékenység okozta környezetszennyezést, illetve a mezőgazdasági tevékenység környezetpusztító hatását tartják a legkevésbé jelentős környezeti problémának a megkérdezettek. Nem meglepő módon az egyes környezeti ártalmak megítélése leginkább attól függ, hogy a megkérdezett lakóhelyén melyik számít tipikusnak: nagyvárosi környezetben a közúti forgalom okozta szennyezés, az ipari környezetkárosítások és az energiapazarlás, a kisebb településeken az illegális hulladéklerakók, a mezőgazdasági tevékenység, illetve az erdőirtás kézenfekvőbb. A szelektív hulladékgyűjtés elmaradottságát Miskolcon tartják hangsúlyosabb problémának.


17

Miskolc és Térsége Települési Szilárdhulladék-kezelési rendszerének továbbfejlesztése – Kutatási beszámoló 2. ábra: Mekkora környezeti problémát jelentenek itt a környéken a következők? – összes megkérdezett, %


18


6. táblázat: Mekkora környezeti problémát jelentenek itt a környéken a következők? – 0-100 fokú skálára vetített átlagok, településtípus szerint, érdemben válaszolók Miskolc

kisvárosok

kistelepülések

lakói közúti forgalom miatti lég- és zajszennyezés

67

49

43

szelektív hulladékgyűjtés elmaradottsága

53

46

39

energiapazarlás

54

34

37

illegális hulladéklerakók

50

66

33

csomagolóanyagok nem megfelelő kezelése

49

46

39

erdőirtás, természetpusztulás

42

43

52

korszerűtlen hulladéklerakó helyek

46

54

24

ipari tevékenység okozta környezetszennyezés

37

23

29

mezőgazdasági tevékenység

22

33

29


19


Környezettudatosság A válaszadók döntő többsége véli úgy, hogy a környezetvédelem ma Magyarországon nagyon, vagy inkább fontos. Gyakorlatilag csak minden tízedik megkérdezett véli úgy, hogy ez a terület nem fontos manapság. a kérdés megítélésében gyakorlatilag nincs is érdemi különbség a megkérdezettek szocio-demográfiai háttere között. 3. ábra: Ön szerint mennyire fontos a környezetvédelem ma Magyarországon? - összes megkérdezett, %

Először nyitott kérdésként, majd előre meghatározott elemeket felsorolva megkérdeztük a kutatásban résztvevőket, mit gondolnak, mi is tartozik a környezettudatosság fogalmi körébe. A legnagyobb arányban a szelektív hulladékgyűjtést és a lakókörnyezet tisztán tartását sorolták ide. Az energiatakarékosságot tízből négy, a közösségi közlekedés előnyben részesítését az autókkal szemben, a tudatos vásárlást, illetve a vegyszermentes növénytermesztést legfeljebb tízből két válaszadó tartotta fontosnak ebben a kérdésben. A drágább, de környezetkímélőbb hulladékkezelés megvalósítását, vagy a helyi élelmiszerek vásárlását csak minden huszadik válaszadó tartotta érdemlegesnek. Viszonylag kevés érdemi válasz érkezett az előre definiált elemeken túl: ilyen volt az alternatív energiaforrások használata,

a

természetvédelem,

vagy

a

nevelés,

szemléletformálás


szerepének 20


hangsúlyozása. A válaszokban az egyes társadalmi csoportok véleményei között nincs érdemleges különbség. 4. ábra: Tudna-e említeni néhány dolgot, ami Ön szerint beletartozik a környezettudatosság fogalmába? – összes megkérdezett, %

A válaszadók elhelyezhették magukat egy tízfokú létrán annak függvényében, mennyire tartják önmagukat környezettudatosnak, illetve egy ugyancsak tízfokú létrán azt is megmondhatták, hogy a környezetükben, településükön élőket mennyire tartják annak. Minél nagyobb létrafokot választottak, annál inkább környezettudatos gondolkodás jellemző a megkérdezettek szerint. Talán nem meglepő, de az esetek nagy részében (74%) a megkérdezettek önmagukat valamivel környezettudatosabbnak gondolják, mint másokat. Ugyanolyan szintre csak a megkérdezettek ötöde, alacsonyabb szintre csak mintegy 6


21


százaléknyian helyezték el magukat. Átlagosan a válaszadók önmagukat a létra 7-8. fokára helyezték (az átlag 7,3), a településükön élőket az 5-6.-ra (5,2). Bár feltételeztük, a megkérdezett lakóhelyének típusa (nagyváros-kistelepülés) nincs hatással arra, hogy a megkérdezettek önmagukat, sem arra, hogy másokat mennyire tartják környezettudatosnak. Az viszont jellemző, hogy a nők, illetve az iskolázottabb megkérdezettek

inkább

környezettudatosnak

tartják

magukat.

Minél

idősebb

megkérdezettet vizsgálunk, annál valószínűbb, hogy magát és környezetét egyaránt környezettudatosabbnak tartja - ennek pedig pont ellenkezője figyelhető meg azoknál a családoknál, ahol találunk 18 évnél fiatalabb gyereket a háztartásban. 5. ábra: Ön mennyire tartja magát környezettudatosnak? És mennyire tartja környezettudatosnak itt a településen, környéken élőket? – érdemben válaszolók, %


22


Hulladékkezeléssel kapcsolatos ismeretek Minden második megkérdezett véli úgy, hogy a háztartásokból összegyűjtött hulladék hulladéklerakóba kerül, és minden harmadik gondolja úgy, hogy szétválogatás után vagy újrahasznosítás, vagy elföldelés, elégetés lesz a szemét sorsa. 7 százaléknyian nyilatkoztak úgy, hogy a hulladékégetőbe kerül a begyűjtött hulladék, 5 százaléknyian pedig úgy, hogy a teljes háztartási hulladék újrahasznosul. Mintegy 6 százaléknyian nem tudtak választ adni a kérdésre. A kisvárásokban lakók többsége szerint a háztartási hulladék lerakóba kerül, és közülük csak 17 százaléknyian vélik azt, hogy ezt megelőzi szelektálás is. Életkor szerint is differenciálódnak a válaszok: az idősebbek a hulladéklerakót valószínűsítik nagyobb arányban, a fiatalok inkább a szelektálás utáni feldolgozás, elföldelés technológiáját tartják jellemzőnek. 6. ábra: Tudomása szerint mi történik azzal a háztartási hulladékkal, melyet a hulladékszállító autók Önöktől összegyűjtenek? – összes megkérdezett, %


23


A megkérdezettek 48 százaléka szerint a háztartási hulladék kezelésének leginkább környezetkímélő módja az, ha szelektálás után a nem újrahasznosítható részt elégetik, 35 százalékuk szerint pedig az, ha hulladéklerakóba helyezik. Újrahasznosítással, és az ehhez kapcsolódó szelektálással 12 százaléknyian nem foglalkoznának – nagyobb részük inkább az égetés mellett „szavazna”. A kérdésre viszonylag kevesen, csupán 2 százaléknyian nem tudtak válaszolni. 7. ábra: Mit gondol, mi a háztartási hulladék kezelésének a leginkább környezetkímélő módja? összes megkérdezett, %

Ha összevetjük a jelenlegi gyakorlatról meglévő tudást, és az elvárt hulladékkezelési tevékenységet, akkor azt látjuk, hogy a válaszadók 34 százalékánál egyezik, 66 százalékánál különbözik ez egymástól (azaz előbbieket elégedettnek is, utóbbiakat elégedetlennek is tekinthetjük a gyakorlatot illetően). A fiatalabb korosztályok, de különösen a 30-44 évesek körében találjuk nagyobb arányban azokat, akik úgy vélik, a gyakorlat megegyezik az elvárt, azaz a leginkább környezetkímélő eljárásnak (44%). A „hulladékgyűjtő sziget” kifejezés jelentését a válaszadók 51 százaléka pontosan tudja, 32 százaléka csak részben. A „hulladékgyűjtő udvar” jelentésével ennél valamivel kevesebben


24


vannak tisztában: a pontos definíciók aránya 32%, a részben jó válaszoké 44%. Az ismeret szintjét leginkább a megkérdezett iskolázottsága határozza meg.

8. ábra: Ismeretei szerint mit jelent az, hogy hulladékgyűjtő sziget? És az, hogy hulladékgyűjtő udvar? – összes megkérdezett, %

A megkérdezettek többségének lakóhelyéhez képest pár száz méteren belül található a legközelebbi szelektív hulladékgyűjtő sziget. Legalább fél kilométeres távolságra a válaszadók háromtizedének esik a legközelebbi szelektív konténer. Egyedül a kisvárosok lakói esetében tapasztalhatóak nagyobb távolságok: minden második kisvárosi nyilatkozott úgy, hogy legalább 500 métert kellene sétálnia.


25

Miskolc és Térsége Települési Szilárdhulladék-kezelési rendszerének továbbfejlesztése – Kutatási beszámoló 9. ábra: Milyen messze van innen, az Ön lakhelyétől a legközelebbi szelektív hulladékgyűjtő sziget? – azok körében, akik legalább részben tudják, mi az a hulladékgyűjtő sziget, %

A megkérdezettek nagy többsége jól tudja, melyek azok a hulladéktípusok, melyeket a szelektív hulladékgyűjtő szigeteken el lehet helyezni: az üveg, papír, PET-palack, ezen hulladéktípusok spontán említettsége legalább 60 százalékos. Ugyanakkor az is látható, hogy az alumíniumdobozok szelektív hulladékgyűjtő szigeteken való elhelyezése kevésbé él a köztudatban, hiszen az esetek több mint felében csak akkor jelölték meg ezt a hulladéktípust, amikor a kérdezőbiztos felolvasta a válaszlehetőséget a megkérdezettnek.


26

Miskolc és Térsége Települési Szilárdhulladék-kezelési rendszerének továbbfejlesztése – Kutatási beszámoló 10. ábra: Milyen hulladékokat lehet a szelektív hulladékgyűjtő szigeteken elhelyezni? – összes megkérdezett, %

*Említések: fémhulladék, fahulladék, nylon, kommunális hulladék, vegyszerek

Összességében 59 százaléknyian (spontán vagy támogatott módon) megnevezték mindazt az öt hulladéktípust, amelyet el lehet helyezni a szigeteken. További 38 százaléknyian legalább egy ilyen hulladékfajtát meg tudtak nevezni, és mindössze 2 százaléknyian voltak azok, akik egy jó választ sem tudtak adni a kérdésre. Hasonló arányokat kapunk, ha a „rossz” válaszokat nézzük, azaz azt vizsgáljuk, említettek-e tévesen olyan hulladékfajtát, amit nem lehet elhelyezni az utcai konténerekben: 60 százaléknyian nem adtak rossz választ, 40 százaléknyian legalább egy oda nem illő hulladéktípust említettek. A program szempontjából fontos, hogy a népesség mekkora arányára jellemző, hogy a szelektív hulladékgyűjtés alapinformációval elegendő, mérsékelt vagy hiányzó tudással rendelkeznek. Amennyiben a MAHIR – Monday Konzorcium H-1136 Budapest, Hegedűs Gy. u. 16. I. 1. Tel: (36-1) 329 2763, Fax: (36-1) 329-2747 e-mail: [email protected] | [email protected]

27


szigeteken gyűjthető hulladéktípusok ismeretét vesszük alapul, azt találjuk, hogy a megkérdeztettek 34 százaléka biztos tudással rendelkezik (mind az öt elhelyezhető hulladéktípust helyesen nevezték meg és nem adtak rossz választ), 51 százaléka megerősítésre vár (jó válasz mellett adtak rossz választ is, illetve nem tudták az összes elhelyezhető hulladékfajtát megnevezni), további 16 százaléknyi népesség számára pedig felvilágosítást kell nyújtani a kérdésben (többnyire rossz válaszokat adtak, vagy ismeretük jelentősen elmaradt a többi megkérdezettől). A tájékoztató kampány lehetséges célcsoportjaiban az alábbi táblázat nyújt némi eligazodást: 7. táblázat: Ismeretszintek a szelektív hulladékgyűjtő szigeteken elhelyezhető hulladéktípusokról – szocio-demográfia szerint, összes megkérdezett, % felvilágosítás kell

megerősítés kell

biztos tudással rendelkezik

16%

51%

34%

férfi

11%

55%

34%

nő

19%

48%

33%

egyszemélyes

21%

62%

17%

kétszemélyes

19%

46%

34%

3-5 fős

12%

50%

39%

79%

21%

ÖSSZES MEGKÉRDEZETT NEM

HÁZTARTÁSMÉRET

6+ fős háztartás TELEPÜLÉSTÍPUS Miskolc

17%

46%

37%

kisvárosok

12%

64%

24%

kistelepülések

13%

64%

24%

nincs érettségije

16%

59%

26%

érettségizett

18%

43%

40%

diplomás

11%

49%

41%

ISKOLÁZOTTSÁG

A hulladékudvarokon elhelyezhető hulladéktípusok esetében részben kedvezőbb, részben kedvezőtlenebb az emberek tudása. A spontán említettség több esetben – főként a szigeteken elhelyezhető hulladékfajták esetében – alacsonyabb, ugyanakkor sokkal diverzifikáltabb kép él az elhelyezhető hulladékfajtákról az emberek emlékezetében. A legvalószínűbb tévedési lehetőség abból adódik, hogy többen „mindent el lehet helyezni” MAHIR – Monday Konzorcium H-1136 Budapest, Hegedűs Gy. u. 16. I. 1. Tel: (36-1) 329 2763, Fax: (36-1) 329-2747 e-mail: [email protected] | [email protected]

28


választ adtak a kérdésre, vagy úgy gondolják veszélyes hulladékok tárolására is alkalmasak az udvarok (ami részben, a háztartási veszélyes hulladékok esetében igaz is). 11. ábra: Milyen hulladékokat lehet a szelektív hulladékgyűjtő udvarokon elhelyezni? – összes megkérdezett, %

*Említések: veszélyes (vegyszeres) hulladék, kommunális hulladék

Olyan megkérdezett gyakorlatilag nem volt, aki egyetlen hulladéktípust sem tudott volna spontán vagy támogatott módon megnevezni (azok aránya, akik spontán semmit sem említettek 9%, azoké, akik [a spontán említéseket követően] a támogatottak közül sem neveztek meg hulladéktípust 14%). A spontán megnevezéseket tekintve átlagosan 3,1, a támogatott megnevezéseket tekintve 4,9 hulladéktípust említettek a megkérdezettek. Az egyes szocio-demográfiai csoportok között nincs különbség az udvarokban elhelyezhető hulladéktípusok ismeretében.


29


Gyakorlatilag az összes megkérdezett tisztában van a zöldhulladék kifejezéssel, legalábbis olyan értelemben, hogy az esetek 93 százalékában jól nevezték meg azokat a hulladéktípusokat, melyek bele tartoznak a zöldhulladékok közé. Mindössze 7 százaléknyi olyan megkérdezett akadt, aki rossz, vagy nem teljesen pontos választ adott a kérdésre. A besorolások fő kategóriáit a következő táblázatban foglaltuk össze: 8. táblázat: Ismeretei szerint milyen hulladékok tartoznak a zöldhulladékok közé? – többet is említhettek válaszok N

%

válaszadók %

faág, gally, növény

341

26%

56%

fű, dudva

268

21%

44%

levél, avar, lomb

237

18%

39%

zöldség, gyümölcs

223

17%

36%

élelmiszer, konyhai hulladék

72

6%

12%

„ami a kertbe is kimehet”, ami komposztálható

42

3%

7%

„ami lebomlik”

28

2%

5%

„ami újrahasznosítható”

23

2%

4%

szerves hulladék

19

2%

3%

háztartási hulladék

17

1%

3%

papír

13

1%

2%

műanyag, üveg, veszélyes hulladék

11

1%

2%

egyéb említés

7

1%

1%

NV

20

-

3%

1300*

100%

220%*

ÖSSZESEN *érdemi válaszolókat figyelembe véve

A veszélyes hulladékok körét a nagy többség viszonylag pontosan meg tudta határozni. Ugyanakkor az említések igen nagy hányada koncentrálódik egy hulladéktípus, a szárazelem, akkumulátorok köré. Ha csak a „dedikált”, azaz a hulladékgyűjtő udvarok által lakossági veszélyes hulladékok közé sorolt hulladékfajtákat vizsgáljuk (gyógyszer, fénycsövek, izzók, festék, elemek, akkumulátorok), akkor a megkérdezettek mintegy ötöde legfeljebb csak egyet tudott ezek közül megnevezni (spontán vagy támogatott módon). Legalább spontán három hulladéktípust 15 százaléknyian említettek. Ezek alapján úgy gondoljuk, előbbi MAHIR – Monday Konzorcium H-1136 Budapest, Hegedűs Gy. u. 16. I. 1. Tel: (36-1) 329 2763, Fax: (36-1) 329-2747 e-mail: [email protected] | [email protected]

30


csoport felvilágosításra, a nem említett „középréteg” (66%) ismereteiben megerősítésre szorul a veszélyes hulladékok ismeretének kérdésében. Jellemző, hogy a kisvárosok lakói rendelkeznek a legalacsonyabb ismeretszinttel. 12. ábra: Milyen, a háztartásokban előforduló hulladékok számítanak veszélyes hulladéknak? – összes megkérdezett, %

*Említések: vegyszerek, tisztítószerek, hypo

9. táblázat: Ismeretszintek a háztartási veszélyes hulladéktípusokról – településtípus szerint, összes megkérdezett, % felvilágosítás kell

megerősítés kell

biztos tudással rendelkezik

19%

66%

15%

Miskolc

21%

64%

16%

kisvárosok

34%

56%

10%

ÖSSZES MEGKÉRDEZETT TELEPÜLÉSTÍPUS


31

Miskolc és Térsége Települési Szilárdhulladék-kezelési rendszerének továbbfejlesztése – Kutatási beszámoló kistelepülések

7%

79%


14%

32


Hulladékkezelési gyakorlat A kutatásban résztvevők többsége úgy nyilatkozott, az elmúlt években a háztartásukban termelődött hulladék mennyisége nem változott érdemben. Körülbelül ugyanolyan arányban számoltak be csökkenésről, mint növekedésről (16-18%). A kisvárosokban ugyanakkor kiugró azok aránya, akik szerint a háztartási hulladék mennyisége nőtt volna az elmúlt időszakban, illetve megfigyelhető az is, hogy a fiatalabb korosztályokban mennyiségi növekedésről számoltak be inkább. 13. ábra: Az Önök háztartásában hogyan változott az elmúlt években a háztartási hulladék mennyisége? – összes megkérdezett, %

A térség lakosai legnagyobb arányban azokat a hulladéktípusokat gyűjtik szelektíven, melyeket egyrészt a hulladékgyűjtő szigeteken is leadhatnak, illetve egyben nagyobb gyakorisággal fordulnak elő a háztartásokban. A legnagyobb arányban a PET-palackokat és az újságpapírt említették, de a népesség fele az üvegeket is a többi hulladéktól elkülönítve gyűjti. Igen magas, 17 százalék azok aránya, akik semmit sem gyűjtenek szelektíven. Rajtuk kívül átlagosan három gyűjthető hulladékfaját neveztek meg spontán a válaszadók, illetve


33


további hármat támogatott módon. Az egyes szocio-demográfiai csoportok között nincs érdemi különbség abban, hogy hány hulladékfajtát gyűjtenek szelektíven. 14. ábra: Milyen háztartási hulladékot szoktak szelektíven gyűjteni? – összes megkérdezett, %

*Említések: fémhulladék, vegyszeres dobozok

A hulladékgyűjtéssel kapcsolatos ismeretek (szelektív hulladékgyűjtő szigeteken vagy udvarokon külön kell-e gyűjteni az adott hulladéktípust), illetve a szelektív gyűjtési szokások összevetésével készítettük az alábbi grafikont. A PET-palackok, és az újságpapír esetében gyakorlatilag nem találunk olyan megkérdezettet, aki ne tudná, hogy hova lehet elhelyezni ezeket a hulladékokat (azaz ne tudná, hogy külön kellene gyűjteni) és nem is gyűjti külön. Azok aránya, akik tisztában vannak azzal, hogy külön kellene gyűjteni, de ezt mégsem teszik, előbbi esetben 24, utóbbiéban 34%. Mindkét esetben igen kicsi azok aránya, akik bár nem tudják, hogy (hol) külön kellene gyűjteni, de mégis gyűjtik. A PET-palackok esetében 74, az újságpapír esetében 62 százalékosra tehetjük azok arányát, akik tudatosan külön gyűjtik e MAHIR – Monday Konzorcium H-1136 Budapest, Hegedűs Gy. u. 16. I. 1. Tel: (36-1) 329 2763, Fax: (36-1) 329-2747 e-mail: [email protected] | [email protected]

34


hulladékokat – legalábbis ezt hangoztatták a kutatásban. Jól körülhatárolhatóak azok a hulladékfajták, melyek esetében bár van ismeret arról, hol kellene leadni, ezt mégsem teszik: üveg, alumíniumdoboz, elektromos eszközök, gumiabroncs, használt bútor, festék, sitt. Ennek oka lehet, hogy ezek egyrészt ritkábban fordulnak elő, másrészt lomtalanításkor vagy visszaváltáskor „szabadulnak meg” tőlük az emberek. A projekt szempontjából fontos, hogy a háztartási veszélyes hulladékok és a zöldhulladékok esetében magas az ismerethiány, és valószínűsíthetően jórészt erre vezethető vissza a szelektálási gyakorlat elmaradása is. 15. ábra: Hulladékgyűjtési ismeretek és szokások – összes megkérdezett, %

A megkérdezettek relatív többsége havonta többször szokta elhelyezni hulladékát a szelektív hulladékgyűjtő szigeteken. Ennél gyakrabban 17, ritkábban közel 40 százaléknyian használják ezt a lehetőséget. Nem időtől, hanem az összegyűjtött mennyiségtől függ a használat a népesség 11 százaléka esetében. A szelektív hulladékgyűjtő szigeteket a megkérdezettek ötöde sohasem használja. Amennyiben a hulladékgyűjtő sziget távolsága 1 kilométeres körzeten belül van, a használat gyakoriságában csak kismértékű ingadozás tapasztalható. MAHIR – Monday Konzorcium H-1136 Budapest, Hegedűs Gy. u. 16. I. 1. Tel: (36-1) 329 2763, Fax: (36-1) 329-2747 e-mail: [email protected] | [email protected]

35


Ugyanakkor, ha a sziget ennél távolabb kerül, akkor egyrészt ritkulnak a látogatások, másrészt jelentősen megnő azok aránya, akik sohasem használják a szigeteket. 16. ábra: Milyen gyakran szokott a szelektív hulladékgyűjtő sziget konténereiben szelektív hulladékot elhelyezni? – összes megkérdezett, %

A megkérdezettek közel háromtizede nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt egy év során járt már szelektív hulladékgyűjtő udvaron hulladékot elhelyezni. Ez az arány a Miskolc környéki kisvárosokban valamivel magasabb.


36

Miskolc és Térsége Települési Szilárdhulladék-kezelési rendszerének továbbfejlesztése – Kutatási beszámoló 17. ábra: Előfordult-e az elmúlt egy év során, hogy szelektív hulladékgyűjtő udvaron hulladékot helyezett el? – összes megkérdezett, %

A kutatásba bevont interjúalanyok 35 százaléka nyilatkozott úgy, hogy van lakóhelyének környékén olyan ingyenes hulladéklerakó, ahová díjmentesen elszállíthatják a hulladékot. A megkérdezettek fele szerint nincs ilyen a közelükben, 15 százaléknyian pedig nem tudják, hogy van-e vagy nincs. A válasz természetesen leginkább a megkérdezett településén múlik: Mezőcsát és Harsány lakosai kivétel nélkül úgy nyilatkoztak, hogy van, Emődön és Szirmabesenyőn a megkérdezettek többsége vélte úgy, hogy van lakóhelyének környékén ilyen lehetőség. A háztartásokban keletkező zöldhulladékok a felkeresett interjúalanyok többségében a kommunális hulladékok közé kerül. 21 százaléknyian kidobják a kertbe, udvarra, 24 százaléknyian külön, komposztedényben gyűjtik. Mindössze 6 százaléknyian vannak azok, akik elkülönült gyűjtés után szelektív hulladékgyűjtő udvarba viszik a zöldhulladékot. A komposztálás elsősorban a kistelepülések háztartásaira jellemző, míg Miskolcon általában nem kerül elkülönítésre a többi háztartási hulladéktól a zöldhulladék – ugyanakkor leginkább a felkeresett lakóingatlan típusa (van-e kert vagy sem) határozza meg a növényi nyesedékek sorsát.


37

Miskolc és Térsége Települési Szilárdhulladék-kezelési rendszerének továbbfejlesztése – Kutatási beszámoló 18. ábra: Általában mit szokott tenni a háztartásban összegyűlt zöldhulladékkal? – összes megkérdezett, %

A miskolciak körülbelül fele hallott arról a lehetőségről, hogy bizonyos városrészekben házhoz menő zsákos szelektív hulladékgyűjtésre van lehetőségük az ott lakóknak. Ugyanakkor, azok közül, akik hallottak erről a lehetőségről, csak kisebb hányaduk használja is ezt a szolgáltatást. A használatot érdemben egyik háttérváltozó sem magyarázza, annyi azonban látható, hogy a szolgáltatás híre leginkább az idősebb korosztály tagjaihoz jutott el. Azok, akik használják a házhoz menő zsákos szelektív hulladékgyűjtést, nagy többségben elégedettek a szolgáltatással: 58 százalékuk nagyon, 35 százalékuk inkább.


38

Miskolc és Térsége Települési Szilárdhulladék-kezelési rendszerének továbbfejlesztése – Kutatási beszámoló 19. ábra: Hallott-e Ön arról, hogy közel egy éve Miskolc bizonyos részein házhoz menő zsákos szelektív hulladékgyűjtésre van lehetőség? – miskolci megkérdezettek, %


39


Hulladékgyűjtéssel kapcsolatos percepciók A program által érintett térség népességének fele teljesen, 34 százalékuk inkább elégedett a hulladékszállítás gyakoriságával. Valamilyen szintű ellenérzését csupán 17 százaléknyian fejezték ki. A hulladékszállítás árával már kisebb arányban elégedettek: 14 százaléknyian teljesen, 37 százaléknyian inkább elégedettek, 44 százaléknyian pedig inkább vagy nagyon elégedetlenek. (További 6 százaléknyian nem nyilatkoztak, feltehetően nincsenek tisztában a szolgáltatás árával.) A kérdést leginkább a megkérdezett lakóhelyének településtípusa befolyásolja (érthető módon): a kistelepülések lakói elégedettek a hulladékszállítás gyakoriságával a leginkább, ugyanakkor ők, és a kisvárosok lakói egyben drágállják is a szolgáltatást. 20. ábra: Mennyire elégedett a hulladékszállítás gyakoriságával? – összes megkérdezett, %


40

Miskolc és Térsége Települési Szilárdhulladék-kezelési rendszerének továbbfejlesztése – Kutatási beszámoló 21. ábra: Mennyire elégedett a hulladékszállítás árával? – összes megkérdezett, %

10. táblázat: Mennyire elégedett a hulladékszállítás gyakoriságával és árával – településtípus szerint, 0-100-ig terjedő skálára vetítve, érdemben válaszolók, % gyakoriság

ár

+77

+50

Miskolc

+76

+55

kisvárosok

+64

+38

kistelepülések

+85

+40

ÖSSZES MEGKÉRDEZETT TELEPÜLÉSTÍPUS

A

kutatásban

résztvevőktől

megkérdeztük,

milyen

problémákat

tapasztalnak

a

hulladékszállítással kapcsolatban. Jó hír, hogy a válaszadók kétharmada nem tapasztal semmilyen problémát. 11 százaléknyian vélik úgy, hogy a legnagyobb probléma az, hogy kevesen gyűjtik szelektíven a hulladékot, 9 százaléknyian pedig azt, hogy a szolgáltató nem jelzi megfelelően a lomtalanítás időpontját, a heti hulladékszállítás pedig rendszertelen, vagy ritka. Alig minden huszadik válaszadó jelezte, hogy a hulladékszállítók rendetlenséget hagynak maguk után, 3 százaléknyian a kommunális adót tartják magasnak. További –


41


jelentősebb – problémának tűnik, hogy kevés a köztéri kuka, szelektív konténer, illetve az, hogy az összegyűjtött szemetet mások széthordják, összeguberálják. 11. táblázat: Milyen problémákat tapasztal a hulladékgyűjtéssel kapcsolatban? – többet is említhettek válaszok N

%

válaszadók %

kevesen gyűjtik szelektíven a hulladékot

64

26%

11%

nem jelzik a lomtalanítást, rendszertelen vagy ritka a hulladékgyűjtés

52

21%

9%

rendetlenséget hagynak a szemetesek

22

9%

4%

magas a kommunális adó

21

9%

3%

kevés a köztéri kuka, a szelektív konténer

19

8%

3%

az összegyűjtött szemetet mások széthordják

17

7%

3%

nem visznek el minden szemetet

8

3%

1%

7

3%

1%

6

2%

1%

5

2%

1%

ellopják a zsákokat, a szemetet

4

2%

1%

egyéb említés

22

9%

4%

NV, nem tapasztal problémát

409

-

67%

ÖSSZESEN

247*

100%

118%*

rendetlen a szelektív hulladékgyűjtő konténerek környéke a veszélyes, illetve a zöldhulladék elszállítása nem megoldott nem minden településrészt érint a hulladékszállítás



42


Környezetvédelmi fejlesztések ismerete A megkérdezettek többsége (77%) nem tud olyan beruházásról, fejlesztésről, ami a környezetvédelmet érintette volna a lakóhelyén vagy környékén. Azok, akik tudtak ilyen tevékenységről, a legnagyobb arányban a szelektív hulladékgyűjtés rendszerének bevezetését, fejlesztését említették. Alacsony arányban, de helyet kapott az említések között bioenergia erőmű építése, geotermikus energia felhasználása, szélerőmű építése; a köztéri szemeteskuka hálózat bővítése; bizonyos közműberuházások; illetve számosan említették a hulladékgazdálkodással

kapcsolatos infrastruktúra

fejlesztéseket

is

(égető,

lerakó,

válogatómű építését, fejlesztését). 12. táblázat: Tudomása szerint milyen beruházások, környezetvédelmi fejlesztések történtek itt a lakóhelyén, illetve a környékén az elmúlt években? – többet is említhettek válaszok N

%

válaszadók %

88

50%

14%

23

13%

4%

köztéri szemeteskukákat helyeztek ki

18

10%

3%

közműveket fejlesztették

13

8%

2%

hulladékkezelő beruházások folytak (égető, válogató, lerakó létesítése)

10

6%

2%

komposztálás terjesztése

5

3%

1%

faültetés, parkosítás

4

2%

1%

pollenmentesítés, parlagfű irtás

2

1%

<1%

ipari környezetvédelmi beruházás

2

1%

<1%

energiatakarékossági intézkedések

1

1%

<1%

egyéb említés**

12

7%

2%

NV, nem történt ilyen beruházás

470

-

77%

ÖSSZESEN

177*

100%

121%*

szelektív hulladékgyűjtés bevezetése, fejlesztése bioenergia erőmű, geotermikus energia, szélerőmű

*érdemi válaszolókat figyelembe véve **pataktisztítás, kukák lezárása, Nádas réti szeméttelep felszámolása


43


A jövőbeni beruházásokkal kapcsolatban még nagyobb az ismerethiányt tapasztaltunk: tízből közel kilenc válaszadó nem tudott mondani olyan beruházást, ami a környéket érintené az elkövetkezendő években. Az ismeretekkel rendelkezők közel fele a Miskolc és Térsége Települési Szilárdhulladék-kezelési rendszerének továbbfejlesztését említette meg.

13. táblázat: És ismeretei szerint milyen beruházások, környezetvédelmi fejlesztések fognak történni az elkövetkezendő évek során? – többet is említhettek válaszok N

%

válaszadók %

38

45%

6%

7

9%

1%

5

6%

1%

alternatív energia-hasznosítás

4

5%

1%

átalakul a szemétszállítás rendszere

4

5%

1%

parkosítás, faültetés

4

5%

1%

egyéb említés**

22

26%

4%

NV, nem tud ilyenről

538

-

88%

ÖSSZESEN

85*

100%

112%*

szelektív hulladékgyűjtés rendszerének fejlesztése környezetkímélő közösségi közlekedés, közművek fejlesztése hulladékkezelő beruházások (égető, válogató, lerakó létesítése)

*érdemi válaszolókat figyelembe véve **általánosságban a hulladékgazdálkodás fejlesztését említették


44


Miskolc és Térsége Települési Szilárdhulladék-kezelési rendszerének továbbfejlesztése programmal kapcsolatos ismeretek, vélemények A megkérdezettek mintegy ötöde hallott arról, hogy a lakóhelyén fejleszteni fogják a szelektív hulladékgyűjtés rendszerét. Az ismeretszint az átlagosnál valamivel magasabb Miskolcon, illetve az idősebb korosztályok körében. 22. ábra: Hallott-e Ön arról, hogy az Ön településén fejleszteni fogják a szelektív hulladékgyűjtés rendszerét? – összes megkérdezett, azok aránya, akik hallottak a fejlesztésről, %

Azok, akik hallottak a közelgő fejlesztésről, legnagyobb arányban személyes, informális úton tájékozódtak, vagy a helyi médián keresztül jutott el hozzájuk a hír. A helyi újság, televízió és rádió igen fontos közvetítőcsatornának tűnik – bár az is igaz, hogy a fentiekben láttuk, összességében kevés emberhez jutott el egyáltalán a fejlesztés híre.


45

Miskolc és Térsége Települési Szilárdhulladék-kezelési rendszerének továbbfejlesztése – Kutatási beszámoló 23. ábra: Honnan hallott a fejlesztésről? – azok körében, akik hallottak a fejlesztésről, %

*facebook.com, index.hu **közgyűlés

Ugyanakkor egyelőre csak elég szegényes információmorzsák maradtak meg a megkérdezettek fejében a programot illetően. 42 százalékuk nem emlékszik konkrétumokra, vagy éppenséggel semmit sem hallott a programról, 18 százaléknyian pedig csak általánosságokat említettek a projektről. Minden ötödik válaszadó azt emelte ki, hogy több szemeteskuka lesz majd, illetve külön szemeteszsák kell majd a szelektív hulladék számára. 7 százaléknyian említették, hogy a háztartásoknál történik majd a szelektív hulladékok begyűjtése, 4 százaléknyian pedig úgy emlékeznek, az új rendszer csökkenő költségekkel jár majd.


46


14. táblázat: Milyen információt hallott a fejlesztésről, beruházásról? – többet is említhettek válaszok N

%

válaszadók %

több szemeteskuka lesz, külön szemeteszsák lesz a szelektív hulladéknak

35

34%

21%

általánosságban hallott a fejlesztésről

30

29%

18%

háztartásoknál vezetik be a szelektív gyűjtést

12

11%

7%

csökken a költség

6

6%

4%

hulladékgazdálkodási beruházások valósulnak meg

4

4%

2%

egész település szelektíven fog gyűjteni

3

3%

2%

egyéb említés**

15

14%

9%

NV, nem emlékszik, semmit nem hallott

70

-

42%

105*

100%

112%*


**bővítik a rendszert, új kukásautók lesznek, szemléletformáló kampányt indítanak

Attól függetlenül, hogy a megkérdezetteknek volt-e valamilyen ismeretük a programmal kapcsolatosan, a kérdezőbiztosok ismertették velük a főbb tudnivalókat. A válaszadók 61 százaléka ennek függvényében úgy nyilatkozott, nagyon szükséges, további 31 százaléknyian pedig úgy vélték, inkább szükséges ez a beruházás. Ezzel ellentétesen csupán 6 százaléknyian vélekedtek. A konszenzusos véleményre jellemző, hogy egy szűkebb társadalmi csoport körében sem magasabb ez az arány.


47

Miskolc és Térsége Települési Szilárdhulladék-kezelési rendszerének továbbfejlesztése – Kutatási beszámoló 24. ábra: Mennyire szükséges ez a beruházás? – összes megkérdezett, %

A beruházás korszerűségét, a szolgáltatás színvonalának javulását, valamint a kivitelezés zavartalan megvalósulását a megkérdezettek zöme biztosra veszi, vagy inkább valószínűnek tartja. A szolgáltatás árszabásával kapcsolatos kijelentéseket már nagyobb bizonytalanság lengi körül, de alapvetően ezekben az esetekben is bizakodó válaszok jellemzőek. A legélesebb vélemény-különbségek azt a kijelentést övezik, mely az új rendszer és a jelenlegi rendszer fizetendő árára vonatkozik: a válaszadók 48 százaléka szerint valószínű, hogy nem lesz drágább a jelenleginél, 44 százaléknyian ebben azért nem bíznak.


48

Miskolc és Térsége Települési Szilárdhulladék-kezelési rendszerének továbbfejlesztése – Kutatási beszámoló 25. ábra: Mennyire tatja valószínűnek a következőket a beruházással kapcsolatban? – összes megkérdezett, %

A várakozások esetében jelentős különbségeket csak a megkérdezettek lakóhelyének településtípusa szerint találtunk. Általában jellemző, hogy a Miskolcon kívüli települések lakói pesszimistábbak tűnnek. Sőt, a jelenlegihez képest várt hulladékszállítási díjjal kapcsolatosan a kistelepülések lakóinak többsége inkább áremelkedésre számít.


49


15. táblázat: Mennyire tartja valószínűnek a következőket a beruházással kapcsolatban? - +/-100 fokú skálára vetített átlagok, településtípus szerint, érdemben válaszolók Miskolc

kisvárosok

kistelepülések

lakói A beruházással lényegesen javul a közszolgáltatás színvonala. A kivitelezési munkálatok nem zavarják a mindennapokat. Minél kevesebb hulladék termelődik a háztartásokban, annál kevesebbet kell fizetni. A beruházás nyomán kiszámítható lesz a hulladékszállítás díjazása. Nem kerül majd többe a hulladékszállítás, mint jelenleg.

+53

+24

+59

+35

+2

+47

+22

+45

-1

+22

-2

+5

+13

-13

-19

Ahogyan a fentiekből már következik, a többség nem érzi magát eléggé tájékozottnak a beruházással kapcsolatos kérdésekben. 34 százaléknyian egyáltalán nem, 39 százaléknyian inkább nem informálódtak eddig. Ez meglehetősen általános vélemény, egyik szociodemográfiai csoportban sem különbözik jelentősen a véleményszerkezet. 26. ábra: Mennyire érzi magát tájékozottnak a beruházással kapcsolatos kérdésekben? – összes megkérdezett, %


50


Nem meglepő, hogy a megkérdezettek kétharmada igényel még további információt a projekttel kapcsolatban, és csupán harmaduk zárkózik el ettől. Jellemző módon inkább a kisvárosokban élők és az iskolázottabbak várnak el tájékoztatást a jövőben. 27. ábra: Igényelne-e több információt a beruházással kapcsolatban? – összes megkérdezett, %

A lehetséges tájékoztatási formák közül a megkérdezettek leginkább azokat preferálják, melyek nem igényelnek személyes részvételt, kötött időpontot – így a helyben terjesztett újság-jellegű kiadvány; az információs plakát; a tájékoztató kiadvány vagy online felület; illetve ismeretterjesztő film jelentik a legnépszerűbb tájékoztatási formákat. Az egyes szociodemográfiai csoportok véleménye alig különbözik egymástól, ez egyben azt is jelenti, hogy a lakossági fórum, előadás vagy az erről szóló kiállítás egyik társadalmi csoportban sem (kistelepüléseken sem) vonzó opció.


51

Miskolc és Térsége Települési Szilárdhulladék-kezelési rendszerének továbbfejlesztése – Kutatási beszámoló 28. ábra: Mennyire felelnének meg Önnek a következő tájékoztatási formák a beruházással kapcsolatban? – összes megkérdezett, %

A kérdőívben felsorolt személyek alapvetően hitelesnek tűnnek a megkérdezettek számára. A „környezetvédelmi szakember” hitelessége azonban toronymagasan kiemelkedik, amit a környezetvédelmi civil szervezet képviselője követ. Lényeges különbség nem érzékelhető a kérdésben a különböző társadalmi csoportok között, bár az kimutatható, hogy a kisvárosokban – a polgármester személyétől eltekintve – minden szereplő hiteltelenebbnek tűnik (a polgármester személye Miskolcon a legkevésbé hiteles, de hitelessége itt is a pozitív tartományba esik).


52

Miskolc és Térsége Települési Szilárdhulladék-kezelési rendszerének továbbfejlesztése – Kutatási beszámoló 29. ábra: Mennyire tartaná hitelesnek a beruházással kapcsolatos információkat a következőktől? – összes megkérdezett, %

16. táblázat: Mennyire tartaná hitelesnek a beruházással kapcsolatos információkat a következőktől? - +/-100 fokú skálára vetített átlagok, településtípus szerint, érdemben válaszolók Miskolc

kisvárosok

kistelepülések

lakói környezetvédelmi szakembertől

+68

+54

+77

környezetvédelmi civil szervezet képviselőjétől

+43

+20

+47

családtagjaitól, rokonaitól

+41

+5

+37

környezetvédelemért felelős minisztérium képviselőjétől

+23

+17

+40

polgármestertől

+14

+25

+40

tanártól, pedagógustól

+15

+3

+10


53


A megkérdezettek eléggé megosztottak abban, hogy mikorra várható a beruházás befejezése. 7 százaléknyian úgy tartják, még az idén befejeződik, minden ötödik ember szerint ez csak 2015-ben következik be. 28 százaléknyian gondolják azt, hogy a végső dátum 2016-ban esedékes, de igen sokan, közel minden harmadik válaszadó még ezt is korai időpontban tartja. Magas a bizonytalanok aránya, főleg a kistelepüléseken lakók (35%) és az érettségivel nem rendelkezők körében (19%). 30. ábra: Ön szerint mikorra fog elkészülni a beruházás? – összes megkérdezett, %


54


Médiafogyasztás Televíziót gyakorlatilag az összes megkérdezett néz valamelyik műsorsávban. A legnagyobb arányban az esti, a délutáni, koraesti órákban sugárzott műsorok nézettek, de legalább a népesség harmada ül a készülékek elé kora délután vagy késő este. 31. ábra: Szokott-e Ön tévét nézni… – összes megkérdezett, %

A legtöbben az RTL Klubot (59%), a TV2-t (37%), illetve az M1-et (26%) jelölték meg olyan televízió csatornaként, amit leggyakrabban néznek, ahonnan elsődlegesen szerzik értesüléseiket. Az említett televíziók részletes listáját (nézettséggel együtt) a Mellékletben közöljük. Amennyiben csoportosítjuk az egyes csatornákat, látható, hogy a legnépszerűbbek a nem tematikus, országosan fogható kereskedelmi csatornák – gyakorlatilag mindenki nézi ezeket. Valamelyik közszolgálati csatornát 44 százaléknyian, közéleti, hírcsatornát 18 százaléknyian néznek. Az ismeretterjesztő, tudományos tematikus csatornák szintén népszerűek, a lakosok közel ötöde nézi ezeket az adókat. Helyi televíziót igen kevesen, mindössze a megkérdezettek 4 százaléka néz, illetve tekinti elsőrendű hírforrásként.


55


17. táblázat: Milyen televízió csatornát néz a leggyakrabban? Honnan szerzi leginkább értesüléseit? – csatornatípusok, többet választhat válaszok N

%

válaszadók %

nem tematikus kereskedelmi csatorna

682

51%

111%

közszolgálati csatorna

267

20%

44%

közéleti, hírcsatorna

109

8%

18%

ismeretterjesztő, tudományos tematikus csatorna

102

8%

17%

egyéb tematikus csatorna

66

5%

11%

sportcsatorna

47

4%

8%

helyi TV

26

2%

4%

nem említ konkrét csatornát

28

2%

5%

egyéb válasz

6

<1%

1%

NV, nem néz tévét

33

-

5%

1332*

100%

230%*


A rádióhallgatásra a televíziózáshoz képest eltérő szokások jellemzőek. Egyrészt jóval nagyobb arányban (31%) találjuk azokat, akik nem hallgatnak rádiót egyik műsorsávban sem. Másrészt, a rádiók népszerűsége a reggeli órákban a legnagyobb (43%), és ahogy haladunk az időben előre, annál kevesebben hallgatják a különböző rádiócsatornákat.


56


32. ábra: Szokott-e Ön rádiót hallgatni… – összes megkérdezett, %

A rádiók közül is a legnépszerűbbek az országos kereskedelmi rádiók (a részletes bontás ez esetben is a Mellékletben található). A csatornatípusok közül a közszolgálati adók szintén igen hallgatottak, a megkérdezettek harmada jelölte meg tájékozódási forrásként. A helyi televíziókkal ellentétben a helyi rádiók hallgatottsága magas: legalább minden negyedik megkérdezett szokta hallgatni a műsorokat.


57


18. táblázat: Milyen rádió csatornát hallgat a leggyakrabban? Honnan szerzi leginkább értesüléseit? – csatornatípusok, többet választhat válaszok N

%

válaszadók %

országos kereskedelmi rádió

218

37%

36%

országos közszolgálati rádió

199

34%

33%

más, főként helyi kereskedelmi rádió

170

29%

28%

nem említ konkrét csatornát

4

1%

1%

egyéb válasz

1

<1%

<1%

NV, nem hallgat rádiót

187

-

31%

ÖSSZESEN

592*

100%

139%*


A nyomtatott újságok közül a legolvasottabbnak az Észak-Magyarország bizonyult (42%). A második legolvasottabb nyomtatott kiadvány a Miskolci Napló (17%). A részletes print említéseket a Mellékletben közöltük. Tipizálva az egyes kiadványokat az tűnik ki, hogy a helyi vagy megyei közéleti napilapjai a legvonzóbbak: tízből közel hat megkérdezett forgatja ezeket bizonyos rendszerességgel. A különböző közéleti vagy tematikus folyóiratokat 18 százaléknyian, reklámújságot, szórólapot, vagy bulvár napilapot 10-11 százaléknyian olvasnak. Az egyéb helyi kiadványok (pl. falulap) olvasottsága alacsony (4%). A megkérdezettek 27 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem szokott nyomtatott újságot olvasni.


58


19. táblázat: Milyen nyomtatott újságot olvas a leggyakrabban? Honnan szerzi leginkább értesüléseit? – kiadványtípusok, többet választhat válaszok N

%

válaszadók %

helyi, megyei közéleti napilap

362

56%

59%

hetilap, magazin, folyóirat

110

17%

18%

reklámújság, szórólap

69

11%

11%

bulvár napilap

58

9%

10%

egyéb helyi újság, kiadvány

25

4%

4%

országos közéleti napilap

19

3%

3%

egyéb említés

4

1%

<1%

NV, nem olvas újságot

167

-

27%

ÖSSZESEN

814*

100%

133%*


A megkérdezettek több mint fele rendszeres internethasználó. 10 százalék alatt marad azok aránya, akik gyakorlatilag folyamatosan online állapotban vannak, további 42 százaléknyian vannak azok, akik naponta legalább egyszer interneteznek. Hetente többször a népesség több mint tizede néz valamilyen honlapot. Ennél ritkábban 8 százaléknyian ülnek a számítógép elé. A megkérdezettek közel háromtizede nem tájékozódik az internetről. Természetesen az iskolázottabbak, fiatalabbak körében jóval nagyobb arányban találjuk a rendszeres használókat.


59

Miskolc és Térsége Települési Szilárdhulladék-kezelési rendszerének továbbfejlesztése – Kutatási beszámoló 33. ábra: Milyen gyakran szokott internetezni? – összes megkérdezett, %

A megkérdezettek körében gyakorlatilag ugyanolyan arányban találjuk azokat, akik valamilyen híroldalt vagy napi-, hetilap online kiadását nézik leggyakrabban, mint azokat, akik valamilyen más honlapot böngésznek rendszeresen. Előbbi kategóriában a legnépszerűbb a boon.hu (24%), illetve a helyi kötődésű honlapok közül a minap.hu fért még be a TOP10 honlap közé (igaz, jelentősen alacsonyabb népszerűséggel, 2%). Az „országos” híroldalak közül az origo.hu, az index.hu és a hvg.hu a legnépszerűbbek. Az egyéb honlapok közül kiemelkednek a közösségi oldalak, ezen belül is a Facebook jelentősége: tízből közel minden harmadik megkérdezett használja. A rendszeresen látogatott oldalak listáját a Mellékletben közöltük. 20. táblázat: Milyen honlapokat néz a leggyakrabban? Honnan szerzi leginkább értesüléseit? – honlaptípusok, többet választhat válaszok N

%

válaszadók %

egyéb honlap

379

51%

62%

újság online kiadása, híroldal

367

49%

60%

NV, nem internetezik

173

-

28%

ÖSSZESEN

749*

100%

170*


60

Miskolc és Térsége Települési Szilárdhulladék-kezelési rendszerének továbbfejlesztése – Kutatási beszámoló *érdemi válaszolókat figyelembe véve

A helyi hírekről legnagyobb arányban a helyi újságokból tájékozódnak a térség lakói. Helyi ügyekkel foglalkozó honlapokból 17 százaléknyian, más internetes forrásokból 22 százaléknyian tájékozódnak. Jelentős arányban, 14 százalékban jellemző, hogy szülők, barátok, rokonok jelentik az ismeret forrását. Érdemes kiemelni a helyi televíziót is: összességében 12 százaléknyian nyilatkozták azt, hogy a helyi ügyekről való tájékozódás esetén nézik az adásukat. Igen sokan, a megkérdezettek közel fele nem említett konkrét forrást (csak annyit, hogy tévéből, rádióból, internetről, újságból tájékozódik). 28 százaléknyian mutatkoznak elzárkózónak a helyi ügyekről való tájékozódást tekintve. 21. táblázat: Ha helyi hírekről kell tájékozódnia, ezt honnan veszi leginkább? – médiatípusok, többet választhat válaszok N

%

válaszadók %

helyi újság

140

15%

23%

egyéb internetes forrás

135

15%

22%

helyi ügyekkel foglalkozó honlap

101

11%

17%

szülők, barátok, ismerősök

84

9%

14%

helyi televízió

71

8%

12%

faliújság, plakát, szórólap

37

4%

6%

országos televízió

22

2%

4%

országos rádió

12

1%

2%

helyi rádió

12

1%

2%

országos újság

10

1%

2%

egyéb említés**

282

31%

46%

NV, nem tájékozódik

173

-

28%

ÖSSZESEN

905*

100%

159*

*érdemi válaszolókat figyelembe véve **nem beazonosítható a konkrét orgánum: tévé, rádió, internet,újság


61


Melléklet A kutatásba bevont települések: Településnév

Elemszám

Alsózsolca Aszaló Boldva, Ziliz Borsodgeszt Bükkaranyos Csincse Emőd Felsőzsolca Harsány Hejőbába Hejőkeresztúr Hejőpapi Hejőszalonta Hernádnémeti Kisgyőr Kistokaj Mezőcsát Miskolc Ónod Répáshuta Sajólád Sajószöged Szirmabesenyő Tiszakeszi Vatta

13 5 5 5 6 5 13 16 5 5 6 6 5 8 5 5 15 436 6 6 7 6 11 6 6

összesen

612


62


Súlyozás paraméterei: Súlyozási szempont

Település Alsózsolca Aszaló Boldva Borsodgeszt Bükkaranyos Csincse Emőd Felsőzsolca Harsány Hejőbába Hejőkeresztúr Hejőpapi Hejőszalonta Hernádnémeti Kisgyőr Kistokaj Mezőcsát Miskolc 1. választókörzet Miskolc 2. választókörzet Miskolc 3. választókörzet Miskolc 4. választókörzet Miskolc 5. választókörzet Miskolc 6. választókörzet Miskolc 7. választókörzet Miskolc 8. választókörzet Miskolc 9. választókörzet Miskolc 10. választókörzet Miskolc 11. választókörzet Miskolc 12. választókörzet Miskolc 13. választókörzet Miskolc 14. választókörzet Miskolc 15. választókörzet Miskolc 16. választókörzet Miskolc 17. választókörzet Miskolc 18. választókörzet Miskolc 19. választókörzet Miskolc 20. választókörzet

súlyozás előtt N %

súlyozás után N %

13 5 5 5 6 5 13 16 5 5 6 6 5 8 5 5 15 21 28 22 19 22 24 22 19 20 23 23 23 24 22 21 21 20 19 22 21

13 5 5 5 6 5 13 16 5 5 6 6 5 8 5 5 15 20 27 23 20 23 23 23 20 20 23 23 23 23 20 23 20 20 20 23 21

2,1 0,8 0,8 0,8 1 0,8 2,1 2,6 0,8 0,8 1 1 0,8 1,3 0,8 0,8 2,5 3,4 4,6 3,6 3,1 3,6 3,9 3,6 3,1 3,3 3,8 3,8 3,8 3,9 3,6 3,4 3,4 3,3 3,1 3,6 3,4

2,2 0,8 0,8 0,8 1 0,8 2,2 2,7 0,8 0,8 1 1 0,8 1,3 0,8 0,8 2,5 3,2 4,5 3,7 3,2 3,7 3,7 3,8 3,2 3,3 3,7 3,8 3,8 3,8 3,2 3,7 3,3 3,2 3,2 3,7 3,5


63

Miskolc és Térsége Települési Szilárdhulladék-kezelési rendszerének továbbfejlesztése – Kutatási beszámoló Súlyozási szempont

Ónod Répáshuta Sajólád Sajószöged Szirmabesenyő Tiszakeszi Vatta Nem férfi nő Életkor -29 évesek 30-44 évesek 45-59 évesek 60+ évesek Iskolázottság nincs érettségije érettségizett diplomás összesen

súlyozás előtt N %

súlyozás után N %

6 6 7 6 11 6 6

1 1 1,1 1 1,8 1 1

6 6 7 6 11 6 6

1 1 1,2 1 1,8 1 1

306 306

50,0 50,0

283 329

46,2 53,8

186 122 114 190

30,4 19,9 18,6 31,0

116 165 156 174

19,0 27,0 25,5 28,5

240 277 95

39,2 45,3 15,5

272 228 112

44,5 37,3 18,3

612

100,0

612

100,0

Súlyváltozó:

N

Statisztika Érvényes Hiányzó

Átlag Minimum Maximum Szórás Alsó 2, 5% Felső 2,5%

Paraméter 612 0 1,000 0,394 1,894 0,3593 0,4767 1,7596


64


22. táblázat: Milyen televízió csatornát néz a leggyakrabban? Honnan szerzi leginkább értesüléseit? – összes megkérdezett, többet választhat válaszok RTL Klub TV 2 M1 Duna TV Hír TV ATV Cool TV Viasat 3 Discovery M2 helyi TV Sport 1 National Geographic Spektrum Comedy Central Sport 2 Film + Animal Planet RTL 2 Viva TV Digi Sport Paprika TV TLC AXN Pro 4 Digi World Echo TV Eurosport HBO FOX Nóta TV Ózon Channel Story 4 Super TV2 Viasat 6 Viasat Explorer Viasat History Duna World Film café Fishing & hunting History Jim-jam Music Channel PV TV Sport Klub Story 5 Travel Channel Minimax Sport TV nem említ konkrét csatornát egyéb válasz NV, nem néz TV-t

N

%

válaszadók %

360 227 162 74 59 47 39 38 32 29 26 22 21 20 19 14 10 7 7 7 6 6 6 4 4 3 3 3 3 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 44 6 33

27% 17% 12% 6% 4% 4% 3% 3% 2% 2% 2% 2% 2% 2% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% 3% <1% -

59% 37% 26% 12% 10% 8% 6% 6% 5% 5% 4% 4% 4% 3% 3% 2% 2% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% 7% 1% 5%


65

Miskolc és Térsége Települési Szilárdhulladék-kezelési rendszerének továbbfejlesztése – Kutatási beszámoló ÖSSZESEN:

1332*

100%

230%*


23. táblázat: Milyen rádiócsatornát hallgat a leggyakrabban? Honnan szerzi leginkább értesüléseit? – összes megkérdezett, többet választhat válaszok Class FM Rádió M Miskolc MR1 Kossuth Rádió MR2 Petőfi Rádió MR Dankó Rádió Szent István Rádió MR3 Bartók rádió Music FM Európa Rádió Magyar Katolikus Rádió Juventus Rádió Ozone FM Rádió Ózd Szinva Rádió Danubius Rádió Rádió 1 Egri Rádió Fun 103 helyi rádió Crazy FM Neo FM Oxigén Rádió Rádió 35 Rádió Eger Rádió Gapa Rap Rádió Sláger Rádió Tesco Rádió nem említ konkrét csatornát egyéb válasz NV, nem hallgat rádiót ÖSSZESEN:

N

%

válaszadók %

200 121 120 54 17 11 7 7 5 5 4 4 4 4 3 3 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 6 1 187 592*

34% 21% 20% 9% 3% 2% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% 1% <1% 100%

33% 20% 20% 9% 3% 2% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% 1% <1% 31% 139%*



66


24. táblázat: Milyen nyomtatott újságot olvas a leggyakrabban? Honnan szerzi leginkább értesüléseit? – összes megkérdezett, többet is választhat N

%

válaszadók %

256 106 47 32 21 17 16 13 11 8 8 7 6 6 5 5 4 4 4 4 3 3 3 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0 0 28 4 167 647*

40% 16% 7% 5% 3% 3% 3% 2% 2% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% 4% 1% 100%

42% 17% 8% 5% 3% 3% 3% 2% 2% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% 5% 1% 27% 145%*

válaszok Észak-Magyarország Miskolci Napló Blikk Metropol Nők Lapja Nemzeti Sport Story helyi újság Népszabadság Bors Csáti újság Kiskegyed Magyar Nemzet Szuper Info Meglepetés RTV Best HVG Kulcs Szabad Föld Blikk Nők Emődi Krónika Glamour Ász Füles 168 óra 3. évezred Apród Autó-motor Cosmopolitan Digitális Észak Élet és Tudomány Emőd és környéke Hammer World Hetek Képes sport Keresztény élet Konyha Magazin Magyar demokrácia Magyar Hírlap Magyar Narancs Mai Nap Mérnök Újság Miskolci Est Patika Magazin Popcorn Barikád Képes autó nem említ konkrét újságot egyéb válasz nem olvas újságot ÖSSZESEN:

*érdemi válaszolókat figyelembe véve MAHIR – Monday Konzorcium H-1136 Budapest, Hegedűs Gy. u. 16. I. 1. Tel: (36-1) 329 2763, Fax: (36-1) 329-2747 e-mail: [email protected] | [email protected]

67


25. táblázat: Milyen honlapot néz a leggyakrabban? Honnan szerzi leginkább értesüléseit? – összes megkérdezett, többet is választhat N

%

válaszadók %

168 146 80 47 42 37 19 14 11 8 7 7 5 5 4 4 4 3 3 3 3 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 94 173 749*

23% 20% 11% 6% 6% 5% 3% 2% 2% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% 13% 100%

28% 24% 13% 8% 7% 6% 3% 2% 2% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% 15% 28% 170%*

válaszok facebook.com boon.hu origo.hu index.hu startlap.hu google.hu hvg.hu youtube.com minap.hu port.hu kuruc.info nso.hu hir24.hu jofogas.hu eszak.hu hirstart.hu twitter.com használtauto.hu hirtv.hu mainap.hu noklapja.hu aprod.hu boldognapok.hu hir.hu komment.hu pinceszet.hu tenisz.lap vatera.hu wikipedia.hu adozona.hu atv.hu blikk.hu bwin.com eredmenyek.com filmezz.hu hammerworld.hu hirkereso.hu hirosnaptar.hu kapu.hu koponyeg.hu magyarhirlap.hu mno.hu oktatas.hu privatbankar.hu t-online.hu tte.hu nem említ konkrét honlapot nem internetezik ÖSSZESEN:


68

Miskolc és Térsége Települési Szilárdhulladék-kezelési rendszerének továbbfejlesztése – Kutatási beszámoló *érdemi válaszolókat figyelembe véve


69


26. táblázat: Ha helyi hírekről kell tájékozódnia, ezt honnan veszi leginkább? – összes megkérdezett, többet is választhat N

%

válaszadók %

131 114 90 87 84 71 59 57 53 30 19 10 9 9 7 6 6 6 5 5 4 4 4 3 3 3 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 20 39 925*

14% 12% 10% 9% 9% 8% 6% 6% 6% 3% 2% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% <1% <1% 1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% 2% 100%

21% 19% 15% 14% 14% 12% 10% 9% 9% 5% 3% 2% 1% 2% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% <1% 3% 6% 161%*

válaszok tévé internet újság boon.hu szülők, barátok, ismerősök helyi tévé rádió Miskolci Napló Észak-Magyarország faliújság helyi újság eszak.hu M1 RTL Klub Rádió M Miskolc Hír TV index.hu origo.hu helyi rádió szórólap facebook.com MR1 Kossuth Rádió TV 2 Emődi Krónika HVG Vattai Hírnök ATV BLIKK Metropol Miskolci Est startlap.hu Bors Emőd és környéke hejoszalonta.hu helyi szórólap hirkereso.hu kuruc.info Ládi Körkép Magyar Nemzet Mai Nap miskolc.hu Szuperinfo televízió vatta.hu egyéb válasz NV, nem említ semmit ÖSSZESEN:

*érdemi válaszolókat figyelembe véve MAHIR – Monday Konzorcium H-1136 Budapest, Hegedűs Gy. u. 16. I. 1. Tel: (36-1) 329 2763, Fax: (36-1) 329-2747 e-mail: [email protected] | [email protected]

70



71

MAHIR Monday Konzorcium

Recommend Documents