HUNGARIKUM Konzorcium

, „EURÓPAI MEZŐGAZDASÁGI VIDÉKFEJLESZTÉSI ALAP: A VIDÉKI TERÜLETEKBE BERUHÁZÓ EURÓPA”

HUNGARIKUM Konzorcium

5.2. FEJEZET

2010. december

AZ ÚJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM (2007-2013) FÉLIDŐS (MID-TERM) ÉRTÉKELÉSE

HUNGARIKUM KONZORCIUM

ZÁRÓJELENTÉS

ÚMVP FÉLIDEI ÉRTÉKELÉS

125

TARTALOMJEGYZÉK 5. A PROGRAM, AZ INTÉZKEDÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS LEÍRÁSA 126 5.2. A II. tengely intézkedéseinek értékelése 126 5.2.1. Kedvezőtlen adottságú területek támogatása (212. intézkedés) 126 5.2.2. NATURA 2000 gyepterületek támogatása (213. intézkedés) 137 5.2.3. Agrárkörnyezet gazdálkodási támogatások (214. intézkedés) 151 5.2.4. Nem termelő mezőgazdsági beruházások (216. intézkedés) 220 5.2.5. Bevezetés az erdészeti jogcímekhez 222 5.2.6. A mezőgazdasági földterületek első erdősítése (221. intézkedés) 226 5.2.7. Agrár-erdészeti rendszerek első létrehozása mezőgazdasági földterületeken (222. intézkedés) 238 5.2.8. Erdő-környezetvédelmi intézkedések (225. intézkedés) 241 5.2.9. Az erdészeti potenciál helyreállítása és megelőző intézkedések bevezetése (226. intézkedés) 247 5.2.10.Erdőterületeket érintő, nem termelő jellegű beruházások (227. intézkedés) 251

VERZIÓKÖVETÉSI INFORMÁCIÓK Verzió száma: Utoljára módosította: Módosítás indoka: Jóváhagyta a HUNGARIKUM konzorcium részéről (név/dátum)

v25 Cserneczky Tamás A VM szakfőosztálya és a Monitoring Bizottság tagjai által küldött észrevételek átvezetése Cserneczky Tamás (2010.12.21)

Dátum: 2011.02.02.– Készítette: HUNGARIKUM Konzorcium Fájlnév: UMVPMTE_Zárójelentés_5.2_fejezet_v25


ZÁRÓJELENTÉS


126

5. A PROGRAM, AZ INTÉZKEDÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS LEÍRÁSA 5.2. A II. tengely intézkedéseinek értékelése 5.2.1. Kedvezőtlen adottságú területek támogatása (212. intézkedés) Az intézkedés célja Az intézkedés alapvető célja a kedvezőtlen termőhelyi adottságokból származó jövedelem-szerzési hátrányok kompenzálása úgy, hogy biztosítsa a mezőgazdasági tevékenység folytatását és a mezőgazdasági célú földhasználat fenntartását és elősegítse ezeken a területeken az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet kialakítását. Ennek érdekében az extenzív kultúrák (gyep- és takarmánynövények) termelésének előmozdítását célozza a program főként azokon a területeken, ahol a kedvezőtlen termőhelyi adottság érzékeny természeti „adottságokkal” jár együtt. Emellett a környezettudatos gazdálkodás és fenntartható tájhasználat erősítése, a vidéki foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehetőségek bővítése új, alternatív, a környezetvédelem követelményeinek megfelelő vidéki gazdasági környezet kialakítása, valamint hozzájárulás az életképes vidéki közösségek fenntartásához is szerepeltek az intézkedés céljai között.

Az intézkedés tartalma Magyarország a „Kedvezőtlen adottságú területek támogatása” jogcímet az 1257/1999/EK rendelet 19. és 20. cikkében előírt feltételekkel összhangban valósítja meg. Az ÚMVP-n belül az Európai Bizottság által 2004. július 20-án elfogadott Nemzeti Vidékfejlesztési Terv 4.2 fejezetét alkotó „Kedvezőtlen Adottságú Területek” (továbbiakban KAT) intézkedés folytatásaként, azt továbbfejlesztve kerül megvalósításra legalább 2010. december 31-ig.

A kedvezményezettek köre § Az, aki a 1257/1999/EK rendelet 19. vagy 20. cikke alapján meghatározott területen aktív mezőgazdasági tevékenységet folytat; § A támogatottnak földhasználónak kell lennie; § A minimális támogatható terület mérete: 1 hektár takarmánytermő terület (legelő vagy szántóföld); § A támogatható parcella minimális mérete 0,3 ha; § A következő gabonafélék termesztése esetén nem nyújtható támogatás: őszi és tavaszi búza, rizs, napraforgó, kukorica, cukorrépa, burgonya, ipari növények és zöldségek; § Azon gazdálkodó szervezetek, amelyek működési támogatást kapnak a központi állami költségvetésből csak abban az esetben kaphatnak támogatást, ha elsődlegesen mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, továbbá közvetlen jövedelem kiesésük van az intézkedés kötelezettségeinek betartásából adódóan.



ZÁRÓJELENTÉS


127

A támogatás feltételei § ·Mezőgazdasági tevékenység folytatása a KAT-on a kompenzációs támogatás első kifizetésétől számított legalább 5 évig; § ·A gazdaság teljes területén betartja az 1782/2003/EK rendelet IV. mellékletében foglalt, „helyes mezőgazdasági és környezeti állapot” fenntartására vonatkozó előírásokat; § ·2009-től a Gazdálkodási Naplót vezető gazdaság teljes területén betartják az 1782/2003/EK rendelet III. mellékletében rögzített kölcsönös megfeleltetés szabályait is; § Gazdálkodási Napló vezetése.

A támogatás mértéke Terület

Támogatás mértéke (Euro/ha)

19. cikk szerint lehatárolt területeken

85,9 Euro

20. cikk szerint lehatárolt területeken

10,94 Euro

1. táblázat: KAT – Támogatás mértéke

Degresszivitás A gazdaság területe (ha)

Degresszivitás kifizetési szint

1-50,99

100%

51-100,99

90%

101-300,99

80%

301-500,99

70%

501-

50%

2. táblázat: Degresszivitás mértéke

Ahogy azt az 1. táblázat mutatja, a KAT19 támogatás közel 8-szorosa a KAT20 besorolás támogatásnak. A degresszivitás mértékéről a 2. táblázat tudósít.

Az intézkedés területi adatai A 2009 évi adatok alapján az ÚMVP output indikátorai láthatóan teljesülnek a program időszaka alatt. Ugyanakkor az is látszik, hogy az output indikátorok kedvező alakulása annak is köszönhető, hogy a lehetséges KAT területi mértékhez képest alacsony szinten lettek meghatározva az UMVP célértékei.



ZÁRÓJELENTÉS


128 Arány (%)

Összterület

Célérték ÚMVP alapján

Megvalósulás

19. cikk

395 402

102 000 ha

128 775

33%

20. cikk

488 156

68 000 ha

99 736

20%

A támogatásban részesülő kedvezményezettek száma

3800 db

6 029 db

Natura 2000 területek

71 000 ha

107 783 ha

összterülethez

célértékhez

3. táblázat: KAT - Az intézkedés területi adatai (Forrás: MVH 2009 évi adat, ÚMVP indikátortáblázat alapján)

Fontos megállapítani, hogy alig mérhető különbség van a két lehatárolási jogcím között, annak ellenére, hogy a 19. cikkely alapján 20 000 Ft/ha körüli támogatási összeget lehet alanyi jogon igényelni, míg a 20. cikkely alapján csupán 2700 Ft/ha-t. A Kedvezőtlen Adottságú Területek célprogram keretében történt kifizetések területi eloszlása az alábbi térkép szerint alakul (1. ábra).

1. ábra: KAT területek elhelyezkedése



ZÁRÓJELENTÉS


129

Lehatárolással kapcsolatos vizsgálatok Tekintettel arra, hogy az intézkedés során alkalmazott lehatárolás a célzott forráselosztás érdekében történt, a lehatárolás vizsgálata is indokolt. Mivel azonban tisztában vagyunk azzal, hogy jelenleg egy új KAT lehatárolás került kidolgozásra, ami várhatóan a jövőben bevezetésre kerül, az elemzés elsődleges célja azt vizsgálni, hogy az új lehatárolás mennyivel fogja jobban szolgálni a célok hatékonyabb teljesülését. A KAT jelenleg érvényben lévő lehatárolása összhangban van a 1257/1999 Tanácsi rendelettel, mivel a lehatárolás alapjául szolgáló háttéradatok megfelelnek a rendelet feltételeinek. Mindenképpen tanulságos a gazdálkodók visszajelzéséből az is, hogy a lehatárolásnak nemcsak metodikailag célszerű egységesnek lennie legalább egy tájegységen belül, hanem azonos területi szintet (fizikai blokk, település) is kell céloznia, mivel a gazdálkodók számára - helyismeretük tükrében - nehezen elfogadható, ha két szomszédos parcellának a besorolása eltérő cikk alá történik. Várhatóan az új lehatárolás megoldást jelent mind metodikailag (egységes biofizikai paraméterek), mind a területi szintet érintően (1:25000-es talajtérkép geometriáján alapuló, fizikai blokk szintre átvezethető) ezekre a problémákra. A területi hátrányok halmozottan való megjelenése objektíven differenciálhatja a támogatás összegét, ez a gazdálkodók számára sokkal átláthatóbb, érthetőbb és elfogadhatóbb rendszert eredményezhet. Minderre az új lehatárolás biztosít majd lehetőséget. Intézkedéshez kapcsolódó elemzések Az elemzések alapvetően annak a kérdésnek a megválaszolására irányultak, hogy az ÚMVP keretében az intézkedéshez megfogalmazott célok miképpen teljesültek az intézkedés eddigi működése során, illetve mennyire várható ezen célok teljesülése a működés hátralévő időszakában. Az intézkedés az alábbi célokat tűzte ki a programozási időszak alatt: 1. termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet kialakítása 2. extenzív kultúrák (gyep- és takarmánynövények) előmozdítása az érzékeny természeti területeken 3. környezettudatos gazdálkodás erősítése 4. fenntartható tájhasználat erősítése 5. vidéki foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehetőségek bővítése és javítása 6. új, alternatív, a környezetvédelem követelményeinek megfelelő vidéki gazdasági környezet kialakítása 7. mezőgazdasági célú földhasználat fenntartásának biztosítása 8. hozzájárulás az életképes vidéki közösségek fenntartásához

Részletesen a pontok szerint haladva kifejtjük a célok megvalósulását ellenőrző vizsgálatok eredményét:

1. A termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet kialakítása A jogcímben nincsen meghatározva a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet. Mivel a jogcím országos rendszerként működik a termőhelyi különbségek nem értelmezhetőek.



ZÁRÓJELENTÉS


130

2. Extenzív kultúrák (gyep- és takarmánynövények) előmozdítása az érzékeny természeti területeken A kérdőíves elemzés az alábbi kérdéseket tette fel, a cél elérésnek vizsgálatára:

Kérdés: KAT területén milyen típusú gazdálkodást folytat? Válaszok: Gyepgazdálkodás

305

Szántóföldi tés

417

növénytermesz-

Mindkettő

252

Végösszeg

974

Kérdés: Milyen mértékben változtatta meg a vetésváltást a KAT támogatás miatt? Válaszok:

Megváltoztattam, annak érdekében, hogy a KAT támogatásra jogosult legyek

123

Nem változtattam meg és nem is igénylem meg a KAT támogatást.

36

nem változtattam meg, és csak akkor igénylem, ha az adott évben termesztett növénykultúra támogatásra jogosult.

344

nem változtattam, mert eddig is az engedélyezett növényeket termesztettem

182

nem változtattam, mert eddig is csak gyepgazdálkodást folytattam

289

Végösszeg

974

A kérdőívekből látszik, hogy a válaszadók majdnem fele szántóföldi gazdálkodást folytat, egyharmada gyepgazdálkodó, a fennmaradó rész pedig vegyes gazdálkodást tart fenn. A gyepgazdálkodók aránya megjelenik a szerkezetváltásra vonatkozó kérdéseknél is, mivel a gyepgazdálkodók aránya itt is változatlan marad. Érdekesebb választ adtak azonban a szántóföldi gazdálkodók, akiknek háromnegyede nem változtatott a termelési szerkezetén, hanem minden évben csak a jogosult növényekre veszi fel a támogatást. Látható továbbá, hogy a megkérdezettek több mint fele extenzív szántóföldi gazdálkodást folytat. Mivel nem állnak rendelkezésre pontos adatok az ország termelési szerkezetére, illetve azon KAT területekre vonatkozóan, ahol a támogatást nem igényelték, nem lehet vizsgálni az extenzifikáció mértékét és típusát, azonban a jogcím pozitív eredményének tekinthető, hogy a kérdőívet kitöltők 10 %-a hajlandó volt változ-



ZÁRÓJELENTÉS


131

tatni annak érdekében, hogy a KAT támogatást a gazdaságában maximalizálni tudja, vagyis vélhetően egy mérsékelt szintű szerkezetváltás a program hatására bekövetkezett. Kérdés: A gazdaságának mindig ugyanazon a parcelláin veszi fel a KAT támogatást? Válaszok Igen

715

Nem

259

Végösszeg

974

Ez az arány azt mutatja, hogy a kedvezményezettek több mint kétharmada nem változtat a hasznosításon. Ezt az értéket a gyepterületen gazdálkodók a gazdálkodás jellegéből adódóan jelölték meg. A szántóföldi művelés esetében (kizárólag szántóföldi művelést 417 gazdálkodó, vegyes gazdálkodást 252 folytat) a válaszadók 38 %-a a parcellák évenkénti változtatását igazolta vissza. Azt, hogy a gazdálkodók ilyen mértékben tudják változtatni a programba bevont parcellákat elsősorban annak köszönhető, hogy a kompenzációs rendszer 1 éves támogatási formában működik. A gazdálkodók bizonyos része kihasználva ezt a lehetőséget, évente olyan területeket von be a programba, ahol amúgy is betartanák a vonatkozó szabályokat, illetve a jogosult növények körét. Ez a hozzáállás nem a hosszú távú extenzifikálás attitűdjét sugallja, hanem egy (gazdálkodói oldalról érthető) támogatás maximalizáló hozzáállást. Interjúink során azonban elhangzott, hogy vannak olyan visszajelzések is, melyekből viszont az derül ki, hogy a gazdálkodók bizonyos köre - miután elfogadta a növényi korlátozást - berendezkedett a „KAT típusú” gazdálkodásra és kihasználva annak előnyét az egyébként másra nem igen használható területeken folyamatos extenzív gazdálkodást folytat. Az MVH adatai alapján a szántóföldi művelésben az alábbi kultúrák kerültek KAT területeken termesztésre: KAT területek vetésszerkezeti aránya (forrás: MVH)

19% Gyep Hüvelyesek Takarmánynövények 59%

22%

Gabonafélék

0%

2. ábra: KAT területek vetésszerkezeti aránya (MVH)

Az igényelt KAT területek vonatkozásában elmondható, hogy a vetésszerkezet jelentősen eltér az országos átlagtól, ami a termeszthető növények körének korlátozásának tudható be. Szükséges megjegyezni, hogy a táblázat nem a KAT területeken gazdálkodók vetésszerkezetét mutatja, hanem csupán azokét, akik igé-



ZÁRÓJELENTÉS


132

nyeltek KAT támogatást. Mivel tudjuk, hogy a támogatási arány a két lehatárolás átlagában csupán 25%, ezért ezek az arányok nem tükrözik a lehatárolt területek teljes vetésszerkezetét. Az érzékeny természeti területekkel való átfedést az MTÉT területek, a Natura 2000 területek, a Nitrát érzékeny területek és a sérülékeny vízbázis védelmi területek vonatkozásában vizsgáltuk meg. Az MTÉT területekkel való átfedés tekintetében az alábbi eredményt kaptuk: MTÉT zóna

KAT19 terület (ha)

KAT20 terület (ha)

Összesen terület (ha)

Összesen (%)

A

31059,12

17287,02

48346,14

21,2

B

26736,42

13469,78

40206,20

17,6

C

12211,80

5802,04

18013,84

7,9

D

1129,51

1491,08

2620,59

1,1

Nem MTÉT terület

57638,00

61686,31

119324,31

52,2

Összesen

128774,85

99736,23

228511,08

100,0

4. táblázat: MTÉT területek és KAT átfedése

A 4. táblázat adatai azt mutatják, hogy az összes KAT támogatás közel 50%-át MTÉT területen vették fel a gazdálkodók. A KAT területek 34 %-a MTÉT terület is egyben. KAT és egyben szántóföldi MTÉT célprogram fut 15710 hektáron, gyep MTÉT célprogram 35657 hektáron, egyéb horizontális gyepes célprogram 11468 hektáron, egyéb célprogram 10081 hektáron. Tehát az összes MTÉT területen igényelt KAT támogatott terület 109186 hektár, ebből AKG célprogrammal is lefedett terület 72918 hektár, az összes KAT támogatott terület harmada megközelítőleg. Ezekből az adatokból levonható és alátámasztható az az összefüggés, hogy az extenzív gazdálkodási rendszerek szoros összefüggésben állnak adottságait és gazdálkodási igényét tekintve az élővilág-védelmi szempontból érzékeny területekkel. Úgy tűnik, hogy az MTÉT célprogramok előírásai többnyire összeegyeztethetők a gazdák számára a KAT korlátozásokkal, mivel az átfedő területek több mint 70 %-án választottak a KAT támogatás mellé AKG MTÉT kifizetést is. A fent felsorolt tematikus fedvényekkel való átfedés az alábbiak szerint alakul:

(ha)

Összesen (ha)

KAT19 területhez képest (%)

KAT20 területhez képest (%)

Összes KAT területhez képest (%)

71136,85

38049,92

109186,77

55,2

38,2

47,8

Natura 2000

59046,20

48736,90

107783,10

45,9

48,9

47,2

Nitrát

48076,71

37254,66

85331,37

37,3

37,4

37,3

SVBVT

5087,97

7841,57

12929,54

4,0

7,9

5,7

KAT19

KAT20

(ha) MTÉT



ZÁRÓJELENTÉS

ÚMVP FÉLIDEI ÉRTÉKELÉS Összes KAT

128774,9

133 99736,23

228511,1

100,0

100,0

100,0

5. táblázat: Különböző fedvények területi átfedései KAT-tal

3. környezettudatos gazdálkodás erősítése A jogcím nem tartalmaz olyan előírásokat, melyek a környezettudatosság fejlesztését célozzák meg. A jogcím a gazdálkodás módjával kapcsolatban az alábbi feltételt szabja: „A gazdaság teljes területén betartja az 1782/2003/EK rendelet IV. mellékletében foglalt, „helyes mezőgazdasági és környezeti állapot” fenntartására vonatkozó előírásokat” Ez az előírás jelenleg a SAPS területalapú támogatásának az alapfeltétel rendszerét veszi át, így megállapítható, hogy a KAT vonatkozásában nincsenek olyan előírások megfogalmazva, amelyek nem vonatkoznának a programon kívül, de SAPS támogatásban részesülő gazdálkodókra. Mivel azonban a kölcsönös megfeleltetés alapvető célja a támogatási feltételek folyósítása fejében alapvető környezeti célok teljesítése, elmondható, hogy ez a KAT támogatást igénylőkre is vonatkozik. Megítélésünk szerint a jelenlegi szabályozás nem járul hozzá kellő mértékben a környezettudatos gazdálkodás erősítéséhez. Érdemes azonban az előzőekben kifejtett interjútapasztalatra visszautalni, miszerint bizonyos gazdálkodók kimondottan ráálltak a KAT gazdálkodási struktúrára, ami közvetetten kétségtelenül hozzájárul a környezettudatosság kialakításához, feltéve, hogy hosszútávon tudnak rentábilisan gazdálkodni ebben a támogatási rendszerben.

4. fenntartható tájhasználat erősítése A fenntartható tájhasználat egy adott térség természeti és környezeti adottságaira alapuló olyan gazdálkodási rendszert jelent, ami biztosítja az erőforrások megőrzését, illetve megújuló képességét. Ez a szemlélet a táji adottságok szerint differenciált gazdálkodási mód alkalmazását szorgalmazza. A jogcím ilyen táji szintű gazdálkodási modellek megerősítésére vonatkozóan nem tesz megállapításokat. Továbbá, mivel a jogcím országos szinten került kidolgozásra a tájhasználat erősítésére vonatkozó célokat nem lehet vizsgálni, véleményünk szerint a cél a jogcím vonatkozásában nem tekinthető relevánsnak.

5. vidéki foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehetőségek bővítése és javítása A 19. cikk esetében Magyarországon is lehatárolási szempontként szerepelt a mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya és a népsűrűség. Az, hogy a támogatást a leginkább rászoruló réteg vette igénybe egybecseng a támogatás jelenlegi célkitűzéseivel, miszerint bővíteni kívánja a jövedelemszerzési lehetőségeket. A kérdőívek alapjául szolgáló gazdálkodók mérete is a fenti véleményeket támasztja alá. Kérdés: Mekkora KAT területen gazdálkodik? Válasz: 1-5 Ha

279

5-10 Ha

216

10-50 Ha

292



ZÁRÓJELENTÉS


134 50-100 Ha

96

100-300 Ha

77

Több mint 300 Ha

14

Végösszeg

974

Látható, hogy a kérdőíves vizsgálatban résztvevők 80%-a 50 hektár alatt gazdálkodik, tehát a program vélhetően elsősorban a kisgazdálkodóknak jelent támogatást. Ezt erősíti a támogatás mértéke mellett meghatározott degresszív kifizetési rendszer, ami szintén ezt a méretkategóriát helyezi előtérbe. Ennek alapján úgy gondoljuk, hogy a támogatás elsősorban a kisgazdálkodók jövedelemszerzési lehetőségeihez járul hozzá. Mindemellett akár a Vidékfejlesztési Minisztériumban, akár a gazdálkodókkal készített interjúk alapján elmondható, hogy a gazdálkodók rosszul informáltak a támogatásokat illetően. Elsődlegesen a támogatási összeg/rájuk rótt kötelezettségek viszonylatban gondolkodnak, nem tájékozódnak az egyes intézkedések valós céljairól és a célok megvalósítása által elérhető környezeti hatásokról, valamint a szerkezetváltásból adódó előnyökről. Pedig éppen a KAT intézkedés igen jó példa lehetne arra, hogy a gazdálkodásból származó jövedelmet úgy stabilizálják és tartsák a jobb adottságú területekével közel azonos szinten, hogy közben alkalmazkodó, fenntartható, extenzív tájgazdálkodást folytatnak.

6. új, alternatív, a környezetvédelem követelményeinek megfelelő vidéki gazdasági környezet kialakítása A jogcím alapvetően eddig is alkalmazott gazdálkodási környezetet határoz meg, nem ösztönöz innovatív tevékenységek bevezetésére, illetve a jogcím lehetőségénél fogva (területalapú támogatás) nem képes gazdasági innovációk bevezetésére.

7. mezőgazdasági célú földhasználat fenntartásának biztosítása A mezőgazdasági célú földhasználat fenntartásával kapcsolatos célokkal kapcsolatban vizsgáltuk a program területi lefedettségét.



ZÁRÓJELENTÉS


135

KAT igénylések arányai (Forrás: MVH) 100% 90% 80% 70% 60%

Igényelt terület

50% 40% 30% 20% 10% 0%

Összterület

19. cikk

20. cikk

3. ábra: KAT igénylések arányai

Összes támogatható terület (ha)

2009-ben igényelt terület (a)

Igénylési arány %

KAT 19

395 402

128 774

32,5 %

KAT 20

488 156

99 736

20 %

Összesen

883 588

228 510

25,8 %

6. táblázat: Támogatható és igényelt területek (MVH)

A 6. táblázat és 3. ábra alapján látható, hogy csupán 25%-os igénylési arány mutatkozik a támogatásra. Bár a jelentősebb támogatással járó lehatárolás esetében a területi arány több mint 10%-al magasabb, azonban megállapítható, hogy még a 20 000 Ft/ha összegű támogatás mellett is inkább megéri a megszokott, „piacosabb” vetésszerkezetet fenntartani, semmint áttérni extenzívebb gazdálkodásra, vagy takarmánytermesztésre (ez utóbbi nyilván csak állattenyésztés mellett képzelhető el, aminek a bővülését viszont a takarmánytermesztés támogatásán keresztül nem lehet megvalósítani). Ez alapján vélelmezhető, hogy KAT támogatást elsősorban azok veszik igénybe, akik a gazdálkodásuk szerkezetéből adódóan megfelelnek a program előírásainak.

Kérdés: A támogatás hatására döntött úgy, hogy Válaszok: a támogatás nem változtatott a megszokott gazdálkodási gyakorlaton.

661

nem hagy fel bizonyos területek művelésével, pedig tervezte.

247

újabb területeket von művelésbe.

66

Végösszeg

974



ZÁRÓJELENTÉS


136

A válaszadók több mint kétharmadának a támogatás nem hozott érdemi változást, körülbelül mintegy egyharmadára volt hatással a támogatás. Amennyiben ezt az arányt kiterjesztjük az igényelt területek vonatkozásában, akkor az látható, hogy a 228 510 hektárból közel 58 000 hektár művelésben tartása a programnak tulajdonítható, illetve több mint 15 000 hektár újonnan művelésbe került. Ez az eredmény a támogatható összterület nagyságrendileg tíz százalékát érinti. Mindezek mellett azért fontos kiemelni azt a több 25%-nyi válaszadót, akik a támogatás hatására folytatták a gazdálkodást, ugyanis nélkülük ennyivel csökkent volna a megművelt, a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapotban tartott területek aránya.

8. A kedvezőtlen adottságú területeken a mezőgazdasági tevékenység folytatásának és a mezőgazdasági célú földhasználat fenntartásának biztosítása Kérdés: A KAT támogatás mértéke ösztönzi-e Önt a gazdálkodás folyamatos fenntartására? Válaszok: Igen, jelentős mértékű a kompenzáció, nélkülözhetetlen a gazdaság működéséhez.

330

Nem, nagyon kevés a támogatás, ha csak ez lenne, nem gazdálkodnék.

299

Több támogatást is felveszek, és ezek összessége járul ahhoz hozzá, hogy a gazdálkodást folytatni tudjam.

345

Végösszeg

974

Nagyon nehéz megítélni, hogy a KAT támogatás önmagában milyen mértékben járul hozzá a területek művelésben tartásához, mivel a támogatást legalább a SAPS-al együtt igénylik a gazdálkodók. A kérdőívre adott válaszok is egyértelműen azt érzékeltetik, hogy a területalapú támogatások, és ilyenformán a KAT támogatás is, a gazdálkodás fenntartásának elengedhetetlen részévé vált. A cél eléréséhez a KAT támogatás nyilvánvalóan hozzájárul.

9. hozzájárulás az életképes vidéki közösségek fenntartásához A jogcím jellegéből adódóan nem alkalmas vidéki közösségek fenntartására, mivel az eszközrendszere egyéni gazdálkodók jövedelem kiegészítésére alkalmas, vagyis közösségépítő, fenntartó funkciókat a jogcím nem tud betölteni. A támogatások egyéni szintű hatásai elsősorban a föld művelésben tartásánál, illetve a mezőgazdasági tevékenység folytatásánál jelennek meg.

Összefoglalás



ZÁRÓJELENTÉS


137

Az intézkedés lehatárolása az előző programozási időszakban kidolgozott formában került meghirdetésre az ÚMVP időszaka alatt. A program azonban változott, ami elsősorban a gazdálkodói feltételek könnyítését eredményezte, mind a területek bevonásával, mind a betartandó előírások változtatásával kapcsolatban. Az intézkedés a kitűzött output cél-indikátorokat a program időszaka alatt teljesíteni tudja, azonban a részletesebb vizsgálatok alapján látható, hogy az intézkedés alig 25%-os területi lefedettséget tudott biztosítani a lehetségeshez képest1, vagyis a kitűzött output indikátorok igen szerény célokat tűztek ki. A programozás során kitűzött szakmai célok közül némelyik cél megítélésünk szerint nem releváns a program szempontjából. Ide tartozik a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet kialakítása, új, alternatív, a környezetvédelem követelményeinek megfelelő vidéki gazdasági környezet kialakítása, illetve a hozzájárulás az életképes vidéki közösségek fenntartásához. Megítélésünk szerint ezen célok elérésére egyéb támogatási rendszerek adnak (adhatnának) lehetőséget. Azonban a program ért el eredményeket a jövedelemszerzési lehetőségek bővítése terén, illetve a kérdőíves vizsgálat alapján az látható, hogy a támogatás mezőgazdasági területek művelésben tartásához is hozzájárult. A gazdálkodási struktúrára és a szerkezetátalakításra vonatkozóan is láthatók eredmények, azonban, ezek mértéke és ebből adódóan a program eredményessége nehezen mérhető. Véleményünk szerint a programban résztvevők jelentős része úgy veszi fel a támogatást, hogy az semmilyen változtatást nem jelent a gazdálkodásában, vagyis ebben a formában a támogatás elsősorban a területalapú támogatás mellett kiegészítő támogatásként értelmezhető. Megítélésünk szerint érdemes a program továbbfejlesztése annak érdekében, hogy hatékonyabban tudja teljesíteni az elvárt célok teljesülését. Ez bővebben a 9. kötetben kerül kifejtésre.

5.2.2. NATURA 2000 gyepterületek támogatása (213. intézkedés) Az intézkedés célja Támogatást kell nyújtani a mezőgazdasági termelők részére a Natura 2000 területeken történő gazdálkodáshoz, hogy az érintett területeken kezelni tudják a vadon élő madarak védelméről szóló, 1979. április 2-i 79/409/EGK tanácsi irányelv és a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK irányelv végrehajtásából következő feladatokat. Az intézkedés fő célja a vonatkozó uniós jogszabályokban felsorolt indikátorfajok, kijelölt élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése és fenntartása a környezetkímélő földhasználati módok fenntartásával; a területek kijelölésének alapjául szolgáló természeti állapot és az azt létrehozó, illetve fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása; a faj- és élőhely védelem a kijelölt területeken (különös tekintettel a magas biodiverzitású gyepterületekre), valamint az előírásoknak megfelelő földhasználati szabályok betartatása. Azon biodiverzitás szempontjából kiemelt jelentőségű területekre, illetve művelési ágakra, melyekre ezen intézkedés keretén belül nem került meghirdetésre kompenzációs kifizetés (pl.: vizes élőhelyek – nádasok, extenzív halastavak, mocsarak, sásosok), ott a kötelező előírásokon túlmutató AKG intézkedés önkéntes célprogramjaihoz rendelt támogatások szolgálják a természetvédelmi célok teljesülését.

A VM utólagos tájékoztatása szerint az általuk nyilvántartott adatok alapján a KAT támogatást igényelt terület nagysága 2009-ben 285 533 ha volt, ez a lehetséges 884 588 ha-nak a 32,3 %-a. 1



ZÁRÓJELENTÉS


138

Az intézkedés tartalma A Natura 2000 területeken a kompenzációs kifizetés a földhasználati előírásokról szóló nemzeti rendeletben foglalt előírások betartásának ellentételezése céljából, hasznosítási irányonként eltérően, a többletköltségek és a kieső jövedelem alapján meghatározott kompenzációs támogatás, melyet évenként, a jogosultsági kritériumoknak megfelelő mezőgazdasági termelők igényelhetik. A védelmet kizárólag azon indikátorfajok és élőhely típusok szempontjából kell biztosítani, amelyek alapján a területet kijelölték. A Natura 2000 területek kedvező természeti állapotának megőrzése céljából szükséges olyan minimális földhasználati előírásokat meghatározni, melyek a Natura 2000 területen gazdálkodók számára kötelezőek, s a 1698/2005 EK Tanácsi Rendelet 38. cikke alapján ezért kompenzációs támogatás adható. E kötelező érvényű földhasználati szabályokat nemzeti jogszabály állapítja meg. A különböző földhasználati ágakban megvalósított földhasználati módok eltérő mértékben járulnak hozzá a Natura 2000 területek faj- és élővilágának fenntartásához, a biodiverzitás megőrzéséhez, de leginkább a gyepterületek azok, melyek főként csökkenésük miatt kiemelt védelemre szorulnak. Emiatt a kompenzációs támogatás kifizetésekor a gyepterületek megőrzése az elsődleges. (Az erdő területek megőrzése szintén kiemelt fontosságú, mely a 46. cikk alatt kerül támogatásra). A gyepterületek kompenzációs támogatása 2007-ben került bevezetésre.

Kedvezményezettek köre Minden regisztrált mezőgazdasági termelő (mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó természetes vagy jogi személy), aki •

a 79/409/EK vagy a 92/43/EK irányelvek alapján kijelölt és a MePAR-ban feltüntetett Natura 2000 területen gazdálkodik;

•

a támogatottnak földhasználónak kell lennie;

•

Azon gazdálkodó szervezetek, amelyek működési támogatást kapnak a központi állami költségvetésből csak abban az esetben kaphatnak támogatást, ha elsődlegesen mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, továbbá közvetlen jövedelem kiesésük van az intézkedés kötelezettségeinek betartásából adódóan.

•

a minimális támogatható terület mérete: 0,3 hektár gyepterület, · a parcella minimális mérete 0,3 ha;

•

Amennyiben a terület támogatásban részesül az EMOGA Garancia részleg – NVT AKG intézkedésen (agrár-környezetvédelmi képzés a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv keretében) belül (150/2004.(X.12.) FVM rend.), akkor Natura támogatásra nem jogosult.

Támogatás mértéke Normatív, vissza nem térítendő, terület-alapú kompenzációs támogatás. A kifizetés mértéke évenként 38 €/ha HMT-re vonatkozóan (csak gyephasznosítású területekre vehető igénybe).

Az intézkedés területi adatai



ZÁRÓJELENTÉS


139

Jelenleg kizárólag a kijelölt Natura 2000 gyep hasznosítású területekre jár kompenzációs kifizetés az ÚMVP alapján. Nem rendelkezünk pontos adattal azzal kapcsolatban, hogy mekkora a Natura 2000 hálózat magyarországi támogatható területe, azonban tudjuk, hogy 2010-ben 172 452,98 ha területen igényelték a Natura 2000 támogatást (forrás: MVH). A Natura 2000 blokkok összterületét összevetve a Corine 50 adatbázis gyepterületeivel úgy becsüljük, hogy ez az összes Natura 2000 gyepterületnek kb. 39 %-a. A területek megyei összesítését az alábbi táblázatban mutatjuk be:

Megye

Terület (ha) Terület (%)

Hajdú- Bihar

38973,16

22,6

Jász- Nagykun- Szolnok

13740,30

8,0

Szabolcs- Szatmár- Bereg

12575,77

7,3

Észak- Alföldi Régió

65289,23

37,9

Borsod- Abaúj- Zemplén

18917,71

11,0

Heves

5066,12

2,9

Nógrád

1214,75

0,7

Észak- Magyarországi Régió

25198,58

14,6

Bács- Kiskun

18604,57

10,8

Békés

11129,27

6,5

Csongrád

11030,71

6,4

Dél- Alföldi Régió

40764,55

23,6

Baranya

711,63

0,4

Somogy

3149,78

1,8

Tolna

457,47

0,3

Dél- Dunántúli Régió

4318,88

2,5

Fejér

7398,13

4,3

Komárom- Esztergom

1964,99

1,1

Veszprém

3532,88

2,0

Közép- Dunántúli Régió

12896,00

7,5

Budapest

5,28

0,0

Pest

14178,15

8,2



ZÁRÓJELENTÉS


140

Megye

Terület (ha) Terület (%)

Közép- Magyarországi Régió

14183,43

8,2

Győr- Moson- Sopron

1225,18

0,7

Vas

2184,22

1,3

Zala

6391,03

3,7

Nyugat- Dunántúli Régió

9800,43

5,7

Összesen

172451,10

100,0

7. táblázat: Natura 2000 megyei és regionális bontásban

Tekintettel arra, hogy a hazai körülmények között a gyepterületek – különösen a védett természeti területnek minősülő területek vonatkozásában - viszonylag magas az állami tulajdonú területek aránya, és mivel az 50 %-os állami tulajdoni hányad esetében korlátozott a támogatás felvételének lehetősége ezért a Natura 2000 területek 100 %-os igénylése nem érhető el. Az adatok alapján viszont nagyságrendileg megállapítható, hogy a Natura 2000 támogatásra jogosult gyepterületek közel 50%-a nem vesz részt a kifizetési rendszerben. Ez az adat azonban a MePAR és a HRSZ rendszer illesztéséből adódóan, valamint a MePAR-ban nem támogatható művelési ágak miatt is kialakulhat, ezért nem lehet pontos képet kapni arról, hogy mekkora azon gyepterületek nagysága, amelyekre a jogosultsági feltételek mellett sem került kifizetés igénylésre. Mivel a kompenzációs támogatás minden földhasználónak jár és semmilyen információ nem áll rendelkezésre az alacsony igénylés okairól, a tapasztalatok alapján az alábbi okait látjuk az alacsony igénylésnek: 1. Osztatlan közös tulajdonban lévő gyepek – a nem rendezett földhasználati viszonyok miatt a támogatás igénylése nem megoldható 2. Nincs művelésben a terület – ez hosszú távon ökológia problémákat eredményezhet 3. A földhasználó nincs tisztában a kifizetés feltételeivel, annak ellenére, hogy az egységes kérelmen a Natura 2000 jogosultság megjelenik. Annak ellenére, hogy a földhasználati előírásokat be kell tartani abban az esetben is, ha a gazdálkodó nem veszi igénybe a támogatást, bizonyos esetekben mégis az alábbi hozzáállás tapasztalható: a. A földhasználó nem akarja vállalni a kifizetés igénylésével járó adminisztratív terheket és az ellenőrzések okozta nehézségeket, b. A kötelező előírások nem illeszkednek a földhasználó gazdálkodási rendszerébe, ezért a kérelmezés esetén valószínűsíthető helyszíni ellenőrzések elkerülése érdekében nem igényel támogatást. A Natura 2000 kompenzációs támogatást az alábbi területeken került igénylésre:



ZÁRÓJELENTÉS


141

4. ábra: Igényelt NATURA 2000 területek

A 4. ábra szürkével jelöli a nem gyep művelési ágban lévő Natura 2000 területeket. A zölddel jelölt területek azok a gyepterületek, ahol valamilyen okból kifolyólag nem került sor a támogatás igénylésre. (Forrás: MVH, Corine 50)

Az egyéb, környezeti lehatárolásokkal való területi átfedések kimutatásait az alábbi táblázatban foglaltuk össze:

Lehatárolás alapja

Összterület*

Területi átfedés Natura 2000 lehatárolással

Natura 2000 igénylés

Relatív arányok** (Össznatura=100%)

hektár

hektár

%**

hektár

%***

%****

Kedvezőtlen Adottságú Terület

1 182 785

501 857

42%

68 361

6%

14%

Nitrát érzékeny területek

3 928 622

161 196

4%

77 642

2%

48%

Sérülékeny vízbázis

903 011

307 530

34%

10 301

1%

3%

Magas Természeti Értékű Területek

1 165 268

610 199

52%

88 817

8%

15%



ZÁRÓJELENTÉS


142 8. táblázat: Natura 2000 átfedések2

Elmondható, hogy a Natura 2000, illetve egyéb természeti, környezeti szempontból sérülékeny területi lehatárolások között jelentős átfedések vannak. A 8. táblázat alapján az olvasható ki, hogy a KAT területek 42 %-a, a Nitrát érzékeny területek 4 %-a, a Sérülékeny vízbázis védelmi területek 34 %-a és az MTÉT területek 52 %-a egyben Natura 2000 terület is. A nagyarányú területi átfedések azt mutatják, hogy ezek a területek több Uniós lehatárolási szempontrendszer alapján is értékesek, megőrzésük, fenntartásuk, művelésben tartásuk kiemelten fontos. A „Natura 2000 igénylés” oszlopban az került feltűntetésre, az átfedő területeken történt valós igénylések mekkora területtel jelennek meg, és ez a terület az egyes lehatárolások (KAT, MTÉT, stb.) összterületének mekkora részét teszik ki. Az értékek sokkal jobb képet mutatnak, ha a valós igénylések területét nem az egyéb lehatárolások teljes területéhez viszonyítjuk, hanem az átfedő területek nagyságához. Például, ha megvizsgáljuk a Nitrát érzékeny területek sorát, akkor azt látjuk, hogy az országban összesen 3 928 622 hektár esik ebbe a lehatárolásba, de ebből csak 161 196 hektárnyi területe Natura 2000 terület is egyben. Így lehet az, hogy a közös területen leigényelt 77 642 hektár az összes Nitrát érzékeny területnek csak 2 %-a, míg a közös területnek 48 %-a. Megállapítható tehát ebben az esetben, hogy területeknek jelentős része, amelyek több környezeti korlátozással is érintettek, a gazdálkodás megőrzése mellett környezeti szempontból kezeltek. Ez az arány KAT területek esetén 14 %, MTÉT területek esetén 15 %. A leigényelt területek nagyságát településenként, valamint az MTÉT és Nitrát-érzékeny területekkel való átfedést mutatja a következő térkép:

*Az összterület alatt a lehatárolt fizikai blokkok összterületét értjük, a támogatható területek ismeretében az adatok jelentősen változhatnak. ** Területi átfedés Natura 2000 lehatárolással / Összterület *** Natura 2000 igényés / Összterület **** Natura 2000 igényés / Területi átfedés Natura 2000 lehatárolással. 2



ZÁRÓJELENTÉS


143

5. ábra: Natura 2000 kompenzáció mértéke

Lehatárolással kapcsolatos vizsgálatok A Natura 2000 területek a vadon élő madarak védelméről szóló, 1979. április 2-i 79/409/EGK tanácsi irányelvnek, és a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK irányelvnek megfelelően kerültek lehatárolásra az európai uniós csatlakozást követően. Tekintettel arra, hogy a lehatárolás tulajdonjoghoz kötött, ami nem szolgál megfelelő hátteret a kifizetés működtetéséhez, 2007-ben történt meg a blokkszintű lehatárolás elvégzése, lehetőséget biztosítva ezáltal a kifizetési rendszer elindításának. A blokk-térképere való átvezetés során a Natura 2000 kifizetés esetében is megkülönböztetésre kerültek a SAPS támogatás alapját képező ún. „támogatható” és „nem támogatható” területek. Ebből adódóan sok értékes, kijelölt élőhely nem került bele a támogatási rendszerbe. Ide sorolhatók a szegély-élőhelyek, a nyílt vízfelületek, vízfolyások partoldalai, amelyek jelentős természeti értékeket képviselnek. Ezen, jelenleg nem támogatott területek jelentős arányának a finanszírozása megoldható lenne amennyiben a MePAR fedvényen a művelési ágak között ezek a speciális területek is lehatárolásra kerülnének. A hazánkban alkalmazott támogatás alapjául szolgáló lehatárolás illeszkedik az EMVA rendelethez, azonban szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy az adminisztratív rendszer fejlesztésével sok értékes élőhely fenntartását és védelmét is biztosítani lehetne. A gazdálkodók számára további problémát jelent a KÜVET, valamint a MePAR átfedésekből adódó eltérések jogi értelmezése. Egyes területek úgy jogosultak Natura2000 támogatásra, hogy azok HRSZ szinten



ZÁRÓJELENTÉS


144

nem kerültek lehatárolásra, azonban még nagyobb problémát jelent ennek a fordítottja, amikor lehatárolt Natura2000 terület nem jogosult a MePAR rendszerben a támogatás igénylésére, annak ellenére, hogy a kötelezettségek vonatkoznak a területre. Mivel azonban a lehatárolás blokkszintű átvezetése a támogatási rendszer alapfeltétele, fontos hangsúlyozni, hogy jelentős előrehaladásnak kell elkönyvelni az eddig elért eredményeket, mindazonáltal a fennálló problémákat a jövőben szükséges kezelni.

Intézkedéshez kapcsolódó elemzések Az elemzés alapvetően annak a kérdésnek a megválaszolására irányul, hogy az ÚMVP keretében, az intézkedéshez megfogalmazott célok, miképpen teljesültek az intézkedés eddigi működése során, illetve menynyire várható ezen célok teljesülése a működés hátralévő időszakában? Az intézkedés az alábbi célokat tűzte ki a programozási időszak alatt: 1. uniós jogszabályokban felsorolt indikátorfajok, kijelölt élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése és fenntartása a környezetkímélő földhasználati módok fenntartásával; 2. a területek kijelölésének alapjául szolgáló természeti állapot és az azt létrehozó, illetve fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása; 3. a faj- és élőhely védelem a kijelölt területeken (különös tekintettel a magas biodiverzitású gyepterületekre), 4. az előírásoknak megfelelő földhasználati szabályok betartatása. A programban meghatározott célok összhangban vannak a 1698/2005 EK Tanácsi rendelettel. A következőkben részletesebben kifejtjük a fent megjelölt pontokat vizsgáló eredményeinket:

Uniós jogszabályokban felsorolt indikátorfajok, kijelölt élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése és fenntartása a környezetkímélő földhasználati módok fenntartásával A kijelölt élőhelyek és fajok védelmét hazánk az uniós iránnyal összhangban, a földhasználók bevonásán keresztül kívánja megvalósítani. Az ÚMVP a magángazdálkodóknak biztosít kompenzációs támogatást, azonban az állami tulajdonú földhasználóknak egyéb uniós és hazai forrásokból szükséges fedezni a jelölő fajok és élőhelyek állapotának megőrzését, fenntartását, javítását. Jelenleg az ÚMVP forrásból a teljes Natura 2000 hálózatban összesen lehatárolt 2 000 000 hektárból gyephasznosítású területeken érhető el a támogatás, ami az összes Natura 2000 terület 22 %-a körülbelül. A jogcím által az igénylést lehetővé tevő területeken belül 172 000 hektár művelt gyepterületre igényelték a kompenzációs kifizetést. Ez az érték az összterület arányában kevesebb, mint 10 %, azonban a gyep művelésű területek esetében sem éri el a 40%-ot. „Azon biodiverzitás szempontjából kiemelt jelentőségű területekre, illetve művelési ágakra, melyekre ezen intézkedés keretén belül nem megoldható a kompenzációs kifizetés (pl.: vizes élőhelyek – nádasok, extenzív halastavak, mocsarak, sásosok), ott a kötelező előírásokon túlmutató AKG intézkedés önkéntes támogatásai szolgálják a természetvédelmi célok teljesülését.” (forrás: ÚMVP) Ennek a megállapításnak a gyakorlat oldaláról való megerősítése érdekében kimutatást készítettünk az összes lehatárolt Natura 2000 területen felvett AKG támogatásokról célprogramonkénti bontásban. Ez a vizsgálat azért is fontos, mert arra a korábbiakban kifejtett és a Natura 2000 területeknél nyomatékosan



ZÁRÓJELENTÉS


145

jelentkező problémára fókuszál, miszerint a legértékesebb élőhelyek jelentős része a MePAR-ban „nem támogatható” területként jelenik meg, így a SAPS-szal történő együtt igénylés további végrehajtási kérdéseket vet fel. Natura 2000 területen igényelt AKG támogatási terület (ha)

Natura 2000 támogatás

Natura 2000 támogatást

is igényelve (ha)

nem igényelve (ha)

AA) Integrált szántóföldi növénytermesztési célprogram

60643,58

-

-a.

AB) Tanyás gazdálkodás célprogram

93,54

-

-.

AC) Ökológiai szántóföldi növénytermesztési célprogram

6421,42

-

-

AD1) Szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram

42068,32

-

-

AD2) Szántóföldi növénytermesztés vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal célprogram

142,89

-

-

AD3) Szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram

7711,3

-

-

AD4) Szántóföldi növénytermesztés kék vércse élőhelyfejlesztési előírásokkal célprogram

1669,04

-

-

AE1) Vízerózió elleni célprogram

84,79

-

-

AE2) Szélerózió elleni célprogram

150,05

-

-

BA) Extenzív gyepgazdálkodási célprogram

86096,19

50597,94

35498,25

BB) Ökológiai gyepgazdálkodási célprogram

20864,45

6742,77

14121,68

BC1) Gyepgazdálkodás túzok élőhelyfejlesztési előírásokkal célprogram

73805

31597,67

42207,33

BC2) Gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram

19260,22

10670,81

8589,41

BD1) Környezetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram

649,09

338,23

310,86

Célprogram



ZÁRÓJELENTÉS


146 Natura 2000 területen igényelt AKG támogatási terület (ha)

Natura 2000 támogatás

Natura 2000 támogatást

is igényelve (ha)

nem igényelve (ha)

BD2) Természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram

1842,68

1250,72

591,96

CA) Integrált gyümölcs és szőlőtermesztés célprogram

3471,69

n.a.

n.a.

CB) Ökológiai gyümölcs és szőlőtermesztés célprogram

596,85

n.a.

n.a.

CC) Hagyományos gyümölcstermesztés célprogram

80,42

n.a.

n.a.

DA) Nádgazdálkodás célprogram

6359,25

n.a.

n.a.

Gyepterület összesen

202517,63

101198,14

101319,49

Összesen

332010,77

Célprogram

9. táblázat: Natura2000 összevetése az AKG célprogramokkal

Dőlt betűvel emeltük ki a 9. táblázat soraiban a Nádgazdálkodási célprogramban támogatott területeket, amelyek „Nem támogatható terület”-ként jelenek meg a MePAR-ban, viszont vizes élőhelyként igen sérülékenyek. Ezek a 6359 hektáros területtel az összes Natura 2000 vizes élőhelyeinek (kb 75000 hektár) 8,5 %-át teszik ki. Ez alapján megállapítható, hogy mivel ilyen alacsony az intézkedés által kezelt terület nagysága, a fenti ÚMVP cél - kijelölt élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése és fenntartása a környezetkímélő földhasználati módok fenntartásával - nem valósul meg. Natura 2000 lehatárolt, szántó művelésű területeken összesen 118 984 hektáron igényeltek agrárkörnyezetgazdálkodási támogatást. Ennek valamivel több, mint felén integrált szántóföldi célprogramot választottak a gazdálkodók, több mint 40 000 hektáron pedig „szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely fejlesztési előírásokkal” célprogramban vannak a területek. Figyelembe véve, hogy a kijelölt Natura 2000 szántó területek összterülete kb. 470 000 hektár, megállapítható, hogy kb. 25 %-a a területeknek részt vesz valamilyen szántóföldi célprogramban. A táblázat célprogramonkénti bontása azt mutatja, hogy Natura 2000 területeken mekkora a gazdálkodók hajlandósága valamilyen gazdálkodási megszorítást kompenzáció ellenében végrehajtani a környezeti hozadék érdekében. Tehát, ha a többi művelési ágra is lenne Natura 2000 kompenzáció a gazdálkodók már részben elhivatottak lennének ezekre a tevékenységekre. Azt is megvizsgáltuk, hogy a kijelölt Natura 2000 területeken milyen arányban igényeltek agrárkörnyezetgazdálkodási támogatást. Összesen 202 000 hektár Natura 2000 területen igényeltek AKG gyepgazdálkodási célprogramot. Ezekből mindösszesen 101 000 hektárra vettek fel Natura 2000 támogatást is. Ez az adat azért meglepő, mert az AKG miatt ezek a gyepterületek biztosan művelésben vannak, vagyis a Natura 2000 támogatás feltételei vélhetően adottak voltak. Ezeken a területeken tehát a gazdál-



ZÁRÓJELENTÉS


147

kodók a 38 eurós Natura 2000 támogatással csökkentett AKG gyep kifizetésben részesültek, melynek összértéke a 101 000 hektárra megközelítőleg 1 Milliárd Forint. Amennyiben a fenti vizsgálat fordítottját végezzük el és azt vizsgáljuk, hogy a Natura 2000-es parcellákon vettek-e igénybe AKG támogatást az alábbi eredményre jutunk:

Célprogram

Terület (ha)

Terület (%)

Nem esik AKG célprogramba

71451,78

41,43


50583,30

29,33


6713,93

3,89

BC1) Gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram

31388,89

18,20


10753,11

6,24


330,34

0,19


1231,63

0,71

Összesen

172452,98

100,00

10. táblázat: AKG támogatások összevetése Natura2000-el

A 10. táblázat szerint azokon a területeken, ahol Natura 2000 kifizetést igényeltek, közel 60%-ban agrárkörnyezetgazdálkodási célprogramra is bejelentkeztek a földhasználók. Mivel Natura 2000 kifizetés csak gyepterületen volt, ezért értelemszerűen a két program kapcsolata a táblázatban is megjelenik.

A területek kijelölésének alapjául szolgáló természeti állapot és az azt létrehozó, illetve fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása: Az intézkedés a jelenlegi állapot fenntartását célozza meg, vagyis a fenntartó gazdálkodáshoz járul hozzá elsősorban. Bár a kormányrendelet a nem művelt gyepterületekre is vonatkozik, vagyis a művelésbentartást kötelezi a földhasználók számára, a létrehozó, rekonstrukciós munkák elvégését az UMVP nem finanszírozza. Ez utóbbiak főként beruházási jellegű, sokszor nagy költségű beavatkozásokat tesznek szükségessé. Mivel azonban az Uniós rendelet alapján a kifizetés kizárólag a felmerülő többletköltségek, illetve a kieső jövedelem kompenzálására terjedhet ki, a nagyobb beruházást igénylő támogatások az Uniós szabályozás miatt sem finanszírozhatók, illetve ezek megvalósítása már olyan komplex tervezést igényelnek (esetenként egyéb szakterületek bevonásával pl. vízügy, erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás stb.), aminek alapjai jelenleg nincsenek kidolgozva.. Hozzá kell tenni azonban, hogy a Natura 2000 támogatást nem egyedül, hanem egyéb területalapú támogatásokkal érvényesül a gazdálkodók számára (SAPS, AKG, KAT) ezek összessége már komoly bevételi forrást is jelenthet, vagyis a támogatások összessége egyértelműen hozzájárul a területek művelésben tartásához.

Kérdés: A támogatás hatására döntött úgy, hogy



ZÁRÓJELENTÉS


148

Válasz: A támogatás nem változtatott a megszokott gazdálkodási gyakorlaton.

639

73%

nem hagy fel bizonyos területek művelésével, pedig tervezte.

161

18%

újabb területeket von művelésbe.

76

9%

(üres) Végösszeg

0% 876

100%

A támogatás hatása a területek művelésben tartására, mint említettük sok esetben nem köthető az egyes jogcímekhez, azonban a válaszok visszaigazolják, hogy a támogatások hatására új területek művelésbe vonására, illetve a művelés felhagyására egyértelmű hatással van. Tekintettel arra, hogy a hazai körülmények között a gyepterületek kiemelkedően magas természeti értéket képviselnek, valamint arra, hogy a gyepterületek fenntartása egyre nagyobb nehézségekbe ütközik (alullegeltetés, legelő állatállomány csökkenése, elszántás, gyomosodás, inváziós fajok terjedése, spontán erdősülés), az eredmény mindenképpen pozitív hatással van a természeti állapot fenntartására.

Faj- és élőhely védelem a kijelölt területeken (különös tekintettel a magas biodiverzitású gyepterületekre): A Natura 2000 kifizetés a jelenlegi formájában elsősorban közvetett módon tud hozzájárulni faj és élőhelyvédelemhez. Az ÚMVP alapján az élőhely védelem első szintje a 275/2004. (X.8.) Korm. Rendelet alapján történik, kompenzáció biztosítása nélkül. A kifizetés alapját a 269/2007 Kormány rendelet képezi, ami a Natura 2000 gyepterületek fenntartásáról szól, vagyis jelenleg csupán gyepes élőhelyeken van működő támogatási rendszer. Azonban ez a rendszer az élőhelyek és fajok védelmét az országos szinten egységesen meghatározott földhasználati szabályokból adódóan csak a legszükségesebb, minimális szinten tudja megvalósítani azzal, hogy kompenzációt biztosít a gyepterületek extenzív hasznosításhoz. Annak érdekében, hogy a tényleges Natura 2000 céloknak, az élőhelyek és fajok fenntartásának alárendelve működjön a rendszer, az élőhelyek és a fajok igényeiből, valamint az ebből fakadó fenntartási szükségletekből, és ezek kezelési feladataiból kellene kiindulni, amely elengedhetetlenné teszi, hogy ún. fenntartási tervekben kerüljenek megfogalmazásra az egyes területeken elérendő célok és megvalósítandó tevékenységek. A jelenlegi kompenzációs rendszer egyformán kezeli az amúgy eltérő kezeléseket igénylő gyepes élőhelyeket, és olyan gazdálkodási korlátozásokat támaszt, amelyek betartása vélhetően ezen különféle élőhelyek állapotát szinten tartja, illetve a művelésből adódó kötelezettség miatt a felhagyásból eredő kockázatot minimalizálja. Jelölő fajok célzott védelme a támogatási rendszeren belül nem valósul meg, kizárólag közvetett hatások valószínűsíthetők az élőhely kezelési korlátozásokon keresztül. Mivel megítélésünk szerint a jelölő élőhelyek és fajok védelme térségi szintű fenntartási tervek alapján képzelhető el, a jelenlegi rendszer koncepcionális átdolgozását tartjuk célszerűnek annak ellenére, hogy el kell ismerni, a most alkalmazott kifizetési rendszer egy újonnan induló, széleskörű gazdálkodói réteg bevonására építő természetvédelmi program fontos kezdő lépésének tekinthető. Az előírásoknak megfelelő földhasználati szabályok betartatása:



ZÁRÓJELENTÉS


149

A kitűzött célok közül jelenleg ez valósul meg leginkább, mivel az MVH a kifizetés mellett a földhasználati előírások betartását is felügyeli. A Natura 2000 területek hasznosítására vonatkozó kormányrendeletek minden lehatárolt terület használójára vonatkoznak, azonban a gyepterületek esetén ehhez kompenzációs kifizetés is társul, az előírások betartását a hatósági ellenőrzések mellett az MVH is felügyeli. A gazdálkodói előírások egyik legfontosabb hozadéka – ami a későbbiekben jelentősen könnyíti a program működtetését – a gazdálkodók és a természetvédelem közötti kapcsolatrendszer jelentős javulása. A földhasználati szabályok betartása önmagában megköveteli a nemzeti park igazgatóságokkal való együttműködést, például a kaszálás tervezett időpontjának bejelentésére vonatkozó követelmény teljesítésekor. A közvetlen kapcsolattartás a nemzeti park igazgatósággal fontos tudatformáló szerepet tölt be, melynek hatása már a program időszaka alatt is jelentkezik.

Kérdés: Mi ösztönzi Önt legjobban a Natura 2000 területeken érvényben lévő korlátozások betartására? Válasz: A jogszabályok megfelelő betartása.

387

44%

A Natura 2000 támogatás mértéke.

347

40%

Félek a szankcióktól.

130

15%

Nem ismerem a korlátozásokat.

12

1%

Végösszeg

876

100%

Jelentős eredménynek könyvelhető el, hogy a gazdálkodók alapvetően tisztában vannak a jogszabályi követelményekkel, illetve az arra épülő kompenzációs támogatással. Kérdés: Hogyan változott meg az Ön kapcsolata a nemzeti park igazgatósággal? Válasz: Eddig is jó kapcsolatunk volt.

688

79%

Javult a kapcsolat.

100

11%

Több a konfliktus.

88

10%

Végösszeg

876

100%

A megkérdezettek alig 10 %-a jelzett további konfliktust a támogatás miatt, ami megítélésünk szerint komoly sikert jelent egy olyan új program esetében, ahol a korlátozások betartása nem önkéntes alapon történik.



ZÁRÓJELENTÉS


150

Kérdés: Okoz-e jelentős többletfeladatot az engedélykérési és bejelentési kötelezettség teljesítése? Válasz: Igen

355

41%

Nem

521

59%

Végösszeg

876

100%

Ezzel összhangban a gazdálkodók majdnem kétharmada számára nem jelent jelentős problémát az adminisztrációs többletfeladat.

Kérdés: Hogyan befolyásolta a hosszú távú terveit az a tény hogy az Ön területe Natura2000 terület? Válasz: Nem befolyásolta.

764

87%

Romlott a terület értékesíthetősége.

79

9%

Tervezett beruházás maradt el.

33

4%

Végösszeg

876

100%

A program egyik legnagyobb kritikájaként a kijelölésből adódó értékcsökkenés fogalmazódott meg, azonban a válaszokból az tűnik ki, hogy a megkérdezettek ezt a feltételezést alapvetően nem erősítették meg. Látszik azonban, hogy a válaszadók csupán 13%-a érzékelt értékcsökkenést a program hatására.

Összefoglalva az indikátor értékelését, elmondható, hogy ezen a téren az intézkedés rendkívül jelentős pozitív hatásokat ért el amiatt, hogy a program időszaka alatt mérhetővé vált a Nemzeti Park Igazgatóságok és a gazdálkodók közötti kapcsolatrendszer fejlődése. A gazdálkodási kötelezettségek ismerete a megkérdezettek alapján megfelelőnek mondható, valamint a támogatásnak hatása volt a területek művelésben tartására is. Annak ellenére, hogy a Natura2000 programmal kapcsolatban – annak kötelező jellegéből adódóan – komoly ellenérzések és gazdálkodói kritikák fogalmazódtak meg, elmondható, hogy viszonylag rövid idő alatt ezek a vélemények – a megkérdezettek válaszai alapján – jelentősen javultak. Véleményünk szerint ez a fajta gazdálkodói szemlélet-változás a program jelentős sikerének könyvelhető el, ami megfelelő alapot biztosít a részvételi tervezésen alapuló, gazdálkodókra épülő természetvédelmi programok kidolgozásához.



ZÁRÓJELENTÉS


151

5.2.3. Agrárkörnyezet gazdálkodási támogatások (214. intézkedés) Az intézkedés célja Az intézkedés fő céljai a következők: 1. a vidéki területek fenntartható fejlődésének támogatása, 2. a környezet állapotának megőrzése és javítása, 3. a mezőgazdasági eredetű környezeti terhelés csökkentése, 4. környezetvédelmi szolgáltatások biztosítása, 5. a természeti erőforrások fenntartható használatán alapuló mezőgazdasági gyakorlat erősítése. 6. Kiemelten kívánja továbbá támogatni a biodiverzitás megőrzését a természetes életkörülményeik között (a gazdaságban), 7. a természet, a víz, és a talaj védelmét a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet kialakításával, 8. a környezettudatos gazdálkodás és fenntartható tájhasználat kialakításával.

Az intézkedés tartalma Az intézkedés keretében az AKG kötelezettségeket önkéntes alapon vállaló mezőgazdasági termelők és egyéb földhasználók (pl.: természetvédelmi hasznosítást végző közhasznú társaságok, nemzeti park igazgatóságok, non-profit szervezetek és civil szervezetek) támogathatók legalább öt évig (a környezetvédelmi gyeptelepítés célprogram esetében 10 évig),. A gazdaság teljes területén betartott, kölcsönös megfeleltetésből származó kötelezettségek betartása mellett a vállalt kötelezettségeknek meg kell haladniuk az 1782/2003/EK rendelet 4. és 5. cikkében, és a III.-IV. mellékletében előírt, valamint a trágya- és növényvédőszer-használatra vonatkozó minimumkövetelményeket és a nemzeti jogszabályok által létrehozott és a programban meghatározott egyéb kötelező előírásokon túlmutató kötelezettségvállalásokat. Az intézkedésben meghatározott előírások teljesítéséért járó kifizetéseket évente terület alapján (hektáronként) kell nyújtani a mezőgazdasági termelők részére az előírások teljesítésével összefüggő többlet költség és elmaradt bevétel ellentételezése céljából. A program során az alábbi - az ÚMVP-ben megjelölt összes – célprogramok kerültek kihirdetésre: A) Szántó célprogramok AAI Integrált szántóföldi gazdálkodás célprogram AB) Tanyás gazdálkodás célprogram AC) Ökológiai szántóföldi növénytermesztési célprogram AD1) Szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram AD2) Szántóföldi növénytermesztés vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal célprogram AD3) Szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram



ZÁRÓJELENTÉS


152

AD4) Szántóföldi növénytermesztés kék vércse élőhelyfejlesztési előírásokkal célprogram AE1) Vízerózió elleni célprogram AE2) Szélerózió elleni célprogram

B) Gyep célprogramok BA) Extenzív gyepgazdálkodási célprogram BB) Ökológiai gyepgazdálkodási célprogram BC1) Gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram BC2) Gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram BD1) Környezetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram BD2) Természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram

C) Ültetvény célprogramok CA) Integrált gyümölcs és szőlőtermesztés célprogram CB) Ökológiai gyümölcs és szőlőtermesztés célprogram CC) Hagyományos gyümölcstermesztés célprogram

D) Vizes célprogramok DA) Nádgazdálkodás célprogram DB) Természetes vizes élőhelyek mocsarak, zsombékok, sásos területek gondozása célprogram DC) Vizes élőhelyek létrehozása és kezelése célprogram

Kedvezményezettek köre Minden magyarországi ügyfél-regisztrációval rendelkező természetes és jogi személy, aki: −

szántó, gyep, nádas, esetén minimum 1 ha, ültetvény, mocsár vagy zsombék hasznosítása esetén minimum 0,3 ha földterületet művel;

−

az AKG programba bevonni kívánt földterületet a támogatás teljes időszaka alatt birtokolja, vagy bérli; és

−

megfelel a célprogramok jogosultsági kritériumainak.

Zonális előírás felvételére csak a fizikai blokk szinten lehatárolt, – MePAR-ban feltüntetett területen, vagy a meghatározott szervektől igazolhatóan – a feltételeknek megfelelő gazdálkodó jogosult.



ZÁRÓJELENTÉS


153

Támogatás mértéke

gyep

szántó

Az intézkedés keretében meghirdetett célprogramok fajlagos kifizetéseit az alábbi táblázat mutatja: Célprogram

Fajlagos kifizetés (Ft/ha)

integrált szántó

31 100

integrált zöldség

36 300

tanyás gazdálkodás

36 700

tanyás gazdálkodás zöldség

41 100

öko szántó áa

46 400

öko szántó á

32 100

öko zöldség áa

84 600

öko zöldség á

44 900

MTÉT t

47 100

MTÉT v/d

40 600

MTÉT m/v

43 600

MTÉT v

45 100

vízerózió

46 800

szélerózió

54 700

extenzív gyep legeltetéssel

25 600

extenzív gyep kaszálással

17 600

extenzív vegyes

23 200

öko gyep legeltetés

27 300

öko gyep kaszálás

18 400

öko gyep vegyes

24 600

MTÉT T legeltetés

29 000

MTÉT T kaszálás

31 700

MTÉT T vegyes

29 800

MTÉT M legeltetés

26 800



ZÁRÓJELENTÉS

vizes

ültetvény


154

Célprogram

Fajlagos kifizetés (Ft/ha)

MTÉT M kaszálás

33 400

MTÉT M vegyes

29 400

KVI gyeptel 1

25 800

KVI gyeptel 2

36 400

MTÉT gyt1

25 800

MTÉT gyep 2 a

43 300

MTÉT gyep 2 b

44 600

integrált alma

171 300

integrált csonthéjas

124 800

integrált bogyós

78 900

integrált szőlő

116 300

öko alma

229 500

öko csonthéjas

211 600

öko bogyós

185 600

öko szőlő

203 100

öko alma ÁÁ

152 800

öko csonthéjas ÁÁ

134 100

öko bogyós ÁÁ

85 100

öko szőlő ÁÁ

126 100

hagyományos gyümölcs (almatermésű)

152 900

hagyományos gyümölcs (csonthéjas)

90 600

vizes élőhely létrehozás

39 800

vizes élőhely megőrzés

29 300

nádas

15 500

11. táblázat: AKG célprogramok – támogatás mértéke



ZÁRÓJELENTÉS


155

Az NVT és az ÚMVP összehasonlítása Az agrár-környezetgazdálkodási kifizetés Magyarországon már évek óta működik. Az Uniós csatlakozást megelőzően a hazai forrásból finanszírozott Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) keretében került kidolgozásra az azóta többször átdolgozott célprogramokon alapuló finanszírozási rendszer. 2004-től az Uniós csatlakozással hazánk a 1257/1999 Tanácsi rendeletnek megfelelően, a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben dokumentálta a már társfinanszírozott agrár-környezetgazdálkodási programját. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban (ÚMVP) meghirdetésre került agrár-környezetgazdálkodási program az előző programozási időszakban működtetett rendszert vitte tovább több módosítás megtételét követően. Az alábbi ábra jól mutatja az NAKP óta bekövetkezett legfontosabb változást: miközben a kifizetett támogatási összeg jelentősen növekedett, addig az érintett gazdálkodók száma és a bevont összterület nagysága az NVT óta csökkent.

6. ábra: AKG programok arányai

Az ÚMVP-t tekintve az NVT-hez képest az alábbi legfontosabb változtatások figyelhetők meg a két program között: −

Megszűnt az alapszintű szántóföldi gazdálkodás célprogram

−

Az Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) száma 15-ről (kb. 543 ezer hektár) 25-re bővült (kb. 1165 ezer hektár), valamint új nevezéktant kapott: Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT)

−

Bizottsági elvárásnak megfelelően megszűnt az extenzív halastavak fenntartása célprogram, valamint néhány kis területi kiterjedésű célprogram, ezek vélhetően másik forrásból (HOP) kerülnek finanszírozásra

−

Új zonális célprogramok kerültek kidolgozásra: szél- és vízerózió elleni célprogramok, MTÉT célprogramok (Szántóföldi növénytermesztés vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal, Szántóföldi növénytermesztés kékvércse élőhely fejlesztési előírásokkal célprogram)

−

A gazdálkodási előírások némileg módosultak a célprogramokban.

−

Támogatási összegek növekedtek.



ZÁRÓJELENTÉS


156

−

Megszűnt a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat alapkövetelmény előírás csomag, megjelent a Kölcsönös Megfeleltetés fogalma.

−

Megszűnt a célprogramok közötti mozgás lehetősége.

−

A pontozási rendszerben jobban megjelennek a célprogramok közötti prioritások

A két program összefoglaló statisztikája az alábbiak szerint alakul. Kedvezményezettek száma (fő)

Programba vont terület (ha)

Éves forrásigény (eFt)

NVT

21 719

1300000

44000000

UMVP

14 8373

1146000

62136000

Eltérés (NVT=100%)

68%

88%

141%

12. táblázat: Az NVT és az ÚMVP AKG programjainak összehasonlítása

Látható, hogy az új program több mint 40%-os forrásbővítés mellett 12 %-al kevesebb területi érintettséget, illetve 32%-al kevesebb gazdálkodó bevonását eredményezte. Ezek az eredmények két okból adódnak, egyrészről a támogatások fajlagos mértéke nőtt, másrészről pedig a támogatás egyértelműen koncentráltabban jelenik meg kevesebb számú gazdálkodónál. A célprogram szintű összehasonlító elemzést az alábbi táblázat mutatja be. Területi változás (ha)

Eltérés NVT=100%

-649 353

NA

612 033

386 599

271%

2 811

1 694

-1 116

60%


30 903

43 153

12 250

140%

Méhlegelő célú növénytermesztés

77

-77

0%

AD1) Szántóföldi növénytermesztés túzok élőhelyfejlesztési előírásokkal célprogram

26 593

60 338

33 745

227%

288

288

NA

32 988

13 098

166%

2 162

2 162

NA

Célprogramok

NVT

UVMP

Szántóföldi alapprogram

649 353


225 433


AD2) Szántóföldi növénytermesztés vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal célprogram AD3) Szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram

19 890

AD4) Szántóföldi növénytermesztés kékvércse élőhely fejlesztési előírásokkal célprogram

3

csak az igénylések száma állt rendelkezésre (Forrás: MVH)



ZÁRÓJELENTÉS


157 Területi változás (ha)

Eltérés NVT=100%

1 664

-1 664

0%

4 057

-4 057

0%

Célprogramok

NVT

Szántóföldi növénytermesztés élőhely fejlesztési előírásokkal Lucernatermesztés túzok élőhely fejlesztési előírásokkal

UVMP


2 782

2 782

NA


6 474

6 474

NA


184 115

168 514

-15 601

92%


31 085

28 659

-2 425

92%


42 331

78 154

35 823

185%


1 879

26 103

24 224

1390%

Gyepgazdálkodási haris élőhely fejlesztési előírásokkal

7 315

-7 315

0%

3 175

3 175

NA

BD1) Környezetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram BD2) Természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram

2 116

3 292

1 177

156%


38 792

63 444

24 652

164%


1 404

4 594

3 190

327%

1 199

1 199

NA

7 305

-4 230

63%

DB) Természetes vizes élőhelyek mocsarak, zsombékok, sásos területek gondozása célprogram

26

26

NA

DC) Vizes élőhelyek létrehozása és kezelése célprogram

7

7

NA

-18 838

0%

-153 806

88%

CC) Hagyományos gyümölcstermesztés célprogram DA) Nádgazdálkodás célprogram

11 534

Extenzív halastavak fenntartása

18 838

Végösszeg

1 300 191

1 146 385


csak NVT-ben volt

ÚMVP-ben új

mindkét programban szerepelt

Az új programban a területi kiterjedés vonatkozásában egyértelműen kijelenthető, hogy az integrált szántóföldi célprogram tekinthető a legnagyobb sikerűnek, látható, hogy a várakozásoknak megfelelően a megszűnt alapszintű szántóföldi célprogram alternatívájának tekinthető. A szántóföldi ökogazdálkodási célprogram 40 %-al, mintegy 12 000 hektárral nőtt az új program tekintetében. A MTÉT célprogramok esetében elmondható, hogy a programba vont terület 52 000 hektárról 95 000 hektárra bővült, ami elsősor-


HUNGARIKUM KONZORCIUM ÚMVP FÉLIDEI ÉRTÉKELÉS

ZÁRÓJELENTÉS 158

ban az MTÉT területek növekedésének köszönhető. A következő oldalakon – a VM-KGO-tól kapott táblázat segítségével – az NVT és az UMVP célprogramok közötti kapcsolat részletesebben is áttekinthető.



ZÁRÓJELENTÉS


gye p

szántó

Célpram csoport

AKG célprogram megnevezése

159 NVTben szerepel

NVT-ben beindításra került

alapszintű szántóföldi célprogram méhlegelő célú növénytermesztés tanyás gazdálkodás

x x x

x x x

x

x

ua.

x

integrált szántóföldi növénytermesztés ökológiai szántóföldi növénytermesztés szántóföldi növénytermesztés túzok élőhelyfejlesztési előírásokkal

x x x

x x x

x x x

x x x

ua. ua. túzok élőhelyfejlesztési előírásokkal

x x x

lucernatermesztés túzok élőhelyfejlesztési előírásokkal madár élőhelyfejlesztés

x

x

x

x

x

x

x

x

x

túzok élőhelyfejlesztési előírásokkal madár-és apróvad élőhelyfejlesztési előírásokkal

élőhelyfejlesztési előírással

x

x

x

x

madár-és apróvad élőhelyfejlesztési előírásokkal

x

kék vércse élőhelyefejesztési előírásokkal

x

x

új intézkedés

vadlúd-daruvédelmi előírásokkal

x

x

új intézkedés

vízerózió elleni

x

x

új intézkedés, az NVT-ben kiegészítő cp

szélerózió elleni

x

x

új intézkedés, az NVT-ben kiegészítő cp

hosszú távú területpihentetés

x

ritka szántóföldi növény és zöldségfajták termesztése

x

füves élőhely kezelése

x

ÚMVP AKG - ban szerepel

ÚMVP AKGban beindításra került

ÚMVP-s elnevezés

tartalmi változás NVT és ÚMVP között

megjegyzés

megszűnt intézkedés megszűnt intézkedés

x

összevonásra került 2 cp


214 C intézkedés x

x

x

extenzív gyepgazdálkodás

x



ZÁRÓJELENTÉS


ültetvény

Célpram csoport


160 NVTben szerepel




ÚMVP-s elnevezés

ökológiai gyepgazdálkodás

x

x

x

x

ua.

túzok élőhelyfejlesztési előírásokkal

x

x

x

x

x

haris élőhely fejlesztési előírásokkal élőhelyfejlesztési előírással

x x

x x

x x

x x

túzok élőhelyfejlesztési előírásokkal élőhelyfejlesztési előírásokkal élőhelyfejlesztési előírásokkal

szántó fajgazdag gyeppé alakítása

x

x

x

x

gyeptelepítés ÉTT területeken

x

x

x

x

integrált ültetvény

x

x

x

x

ökológiai ültetvény

x

x

x

x

környezetvédelmi célú gyeptelepítés természetvédelmi célú gyeptelepítés integrált gyümölcs és szőlőtermesztés ökológiai gyümölcs és szőlőtermesztés

ritka szőlő és gyümölcsfajták termesztése

x

x x

megjegyzés


x x x 214 C intézkedés

hagyományos gyümölcstermesztés

vizes élőhely

tartalmi változás NVT és ÚMVP között x

x

extenzív halastavak fenntartása

x

x

nádgazdálkodás

x

x

zsombékosok, mocsarak, lápok gondozása

x

új intézkedés nem EMVA-ból finanszírozott

x

x

ua

x

x

x

x

x

szántóföld átalakítása vizes élőhellyé

x

x

x

természetes vizes élőhelyek mocsarak, zsombékok, sásos területek gondozása vizes élőhelyek létrehozása és kezelése

ívóhelyek kialakítása

x

x



ZÁRÓJELENTÉS


kiegészítő (más cp-vel együtt igényelhető)

állatos

Célpram csoport


161 NVTben szerepel




ÚMVP-s elnevezés

tartalmi változás NVT és ÚMVP között

megjegyzés

őshonos és magas genetikai értéket képviselő állatok tartása

x

x

214 B intézkedés

ökológiai állattartás

x

füves mezsgye

x

x

215 intézkedés

ültetvények vízerózió elleni védelmi

x

szántóföldek vízerózió elleni védelme

x

szélerózió elleni

x

gyepterületen történő cserjeírtás

x




ZÁRÓJELENTÉS


162

Gyepgazdálkodás esetében mind az extenzív, mind az ökológiai gyepgazdálkodás esetében 8%-os csökkenés tapasztalható, ami azonban elképzelhető, hogy megjelenik az MTÉT területekben mivel itt a korábbi 51 000 hektár helyett több mint 104 000 hektár került bevonásra, ami több mint 100%-os növekedést jelent. Ültetvények esetében a célprogramoknál növekedés tapasztalható, a korábban összesen 40 000 hektár helyett 69 000 hektár vesz részt a programban. Az új támogatás során az extenzív halastavak fenntartása célprogram Bizottsági elvárás eredményeként nem került meghirdetésre, ami jelentős, összesen több mint 18 000 hektár halastavat érint. Az UMVP megtartotta az NVT alapvető arányait, vagyis egy célprogram fedi le a programba vont terület több mint 50%-át. Míg a korábbi programban ez az alapszintű szántóföldi célprogram volt, ez az ÚMVP-ben az integrált szántóföldi célprogram.

Támogatással kapcsolatos alapadatok Az eddig befogadott területazonosítási kérelmek alapján a támogatásba összesen ~1,15 millió terület került bevonásba. Ennek célprogramonkénti bontását a beadott és jóváhagyott kérelmek, az ehhez tartozó területek és a célprogramonkénti kifizetési összegek tekintetében a következő oldalon elhelyezett táblázatban ismertetjük. A leigényelt terület 53,5 %-át az Integrált szántóföldi célprogram teszi ki, mint ahogyan az előző fejezetben is kitértünk erre, ez a legjelentősebb célprogram, mint a bevont területe, mint a bevont gazdálkodók számát illetően. A többi célprogram csökkenő területi megjelenéssel az alábbiak szerint alakul: BA) Extenzív gyepgazdálkodási célprogram (14,7 %), BC1) Gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram (6,8 %), CA) Integrált gyümölcs és szőlőtermesztés célprogram (5,5 %), AD1) Szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram (5,3 %), AC) Ökológiai szántóföldi növénytermesztési célprogram (3,8 %), AD3) Szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram (2,9 %), BB) Ökológiai gyepgazdálkodási célprogram (2,5 %), BC2) Gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram (2,3 %). A programban a szerkezetváltást (művelési ág konverziót) támogató programok aránya sajnos nagyon alacsony (0,6 %), pedig ezek a programok kifejezetten a területhez alkalmazkodó extenzifikációs irányokat jelölnék ki. Látható, hogy az integrált szántóföldi célprogram esetében jelentkezett jelentős mértékű túligénylés, a több mint 16000 beérkezett kérelemből 2600 gazdálkodó pályázata lett jóváhagyva. Néhány célprogram esetében történt elutasítás, azonban messze nem ilyen mértékben, vélhetően jogosultsági okokból kifolyólag. A program legnagyobb népszerűségének az integrált szántóföldi célprogram tekinthető, amit a jelentősége miatt külön fejezetben vizsgálunk részletesen. Egyes célprogramok kifejezetten kevés érdeklődésre tettek szert, ilyen például a tanyás gazdálkodás (AB), az MTÉT daruvédelmi célprogram (AD2), valamint



ZÁRÓJELENTÉS 163

csupán 2-2 jóváhagyott kérelem van nyilvántartva a vizes élőhelyek gondozása, illetve létrehozása célprogramok (DB, DC) esetén. Figyelemre méltó a táblázatból, hogy az integrált szántó esetében a 2600 gazdálkodó 88 milló Eurót, azaz kb. 23 milliárd forintot köt le ami a teljes program forrásának 46 %-át, a programba vont terület 49%-át jelenti, valamint az ültetvényen gazdálkodók esetében több mint 6500 gazdálkodó.4

4

A táblázat adatai (pl. integrált szántó, összterület) nem egyeznek meg a további táblázatok, ill. a zárójelentés adataival. Ennek oka

az, hogy ezt a táblázatot a VM bocsátotta rendelkezésünkre, (feltételezhetően az MVH-tól kapott adatok alapján), az összes többi táblázat pedig az átadott parcellatérképből lett számolva. Mivel fontos alapadatnak tartottuk a résztvevők számának a bemutatását is, ami a parcella adatbázisból a vonalkódok hiánya miatt nem volt kinyerhető, ezért ide ezt (a VM-től kapott adatokat bemutató) táblázatot illesztettük be. A VM-mel történt egyeztetés alapján arra a megállapodásra jutottunk, hogy mivel a két lekérdezés nem egy időben történt, ezért az adatokban is lehetnek különbözőségek.



ZÁRÓJELENTÉS


Célprogram

164

Beérkez. kérelem db

Jóváhagyott kérelem

Igényelt terület

Jóváhagyott terület

db

%

16 071

2 645

16,5

1 647 399

569 109

34,5

88 212

23 817,2


206

164

79,6

2 268

1 928

85,0

355

95,8


735

582

79,2

48 072

46 979

97,7

8 762

2 365,6

950

936

98,5

64 783

62 922

97,1

19 506

5 266,6

8

8

100,0

377

377

100,0

65

17,6

820

812

99,0

35 165

34 154

97,1

7 514

2 028,7

53

53

100,0

2 276

2 225

97,8

594

160,4

54

54

100,0

2 940

2 927

99,6

618

166,8

373

368

98,7

6 867

6 825

99,4

1 454

392,5

19 270

5 622

29,2

1 810 147

727 448

40,2

127 079

34 311,3

3 845

3 779

98,3

203 472

199 743

98,2

19 375

5 231,3


301

298

99,0

32 416

32 235

99,4

3 385

913,9


763

753

98,7

85 802

82 141

95,7

11 746

3 171,5


422

420

99,5

28 631

28 349

99,0

3 629

979,7


135

133

98,5

6 214

5 185

83,4

1 405

379,4


131

130

99,2

4 574

4 453

97,4

1 291

348,7

B) Gyep összesen

5 597

5 513

98,5

361 108

352 106

97,5

40 831

11 024,4


8 695

6 662

76,6

71 064

69 153

97,3

35 424

9 564,4

667

477

71,5

5 367

5 207

97,0

3 607

974,0

AAI Integrált szántóföldi gazdálkodás célprogram

AD1) Szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram AD2) Szántóföldi növénytermesztés vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal célprogram AD3) Szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal cp. AD4) Szántóföldi növénytermesztés kék vércse élőhelyfejlesztési előírásokkal célprogram AE1) Vízerózió elleni célprogram AE2) Szélerózió elleni célprogram A) Szántó összesen BA) Extenzív gyepgazdálkodási célprogram

CB) Ökológiai gyümölcs és szőlőtermesztés célprogram CC) Hagyományos gyümölcstermesztés célprogram C) Ültetvény összesen DA) Nádgazdálkodás célprogram DB) Természetes vizes élőhelyek mocsarak, zsombékok, sásos területek gondozása cp.

ha

ha

Jóváhagyott támogatás

%

ezer Euro

millió Ft

182

152

83,5

1 642

1 404

85,5

671

181,1

9 544

7 291

76,4

78 073

75 764

97,0

39 702

10 719,5

130

118

90,8

11 494

8 302

72,2

506

136,7

2

2

100,0

25

25

100,0

3

0,8



ZÁRÓJELENTÉS


165

Beérkez. kérelem

Célprogram DC) Vizes élőhelyek létrehozása és kezelése célprogram D) Vizes összesen Összesen

Jóváhagyott kérelem

Igényelt terület

Jóváhagyott terület

Jóváhagyott támogatás

2

2

100,0

17

17

100,0

3

0,9

134

122

91,0

11 536

8 344

72,3

513

138,4

34 545

18 548

53,7

2 260 865

1 163 663

51,5

208 125

56 193,6

15. táblázat: Az AKG célprogramok legfontosabb pénzügyi, területi adatai



ZÁRÓJELENTÉS


166

Az AKG célprogramok területi elemzése A vizsgálat keretében a célprogramokban résztvevő parcellák digitális térképi adatai alapján meghatároztuk az egyes célprogramok megyénkénti területi arányait, valamit azt, hogy az egyes megyék összes – AKG célprogrammmal érintett – területéhez képest mekkora részarányt képvisel az adott célprogram. A vizsgálat eredményeit a B mellékletben helyeztük el.

A program szerkezeti egyensúlyának elemzése A célprogramokat azok vállalási szintjei szerint lehet csoportosítani, ahol az integrált célprogramok jelentik a legkevesebb vállalást, a zonális célprogramok pedig a legmagasabb szintűt. Ennek megfelelően a célprogramok várható igénylése, illetve területi lefedettsége egy piramisnak megfelelő arányokat kellene, hogy mutasson, ahol a legszélesebb az alapvállalási szint, a piramis csúcsán pedig a legnagyobb vállalási szint helyezkedik el, kisebb területi lefedettséggel. Az NAKP-NVT-ÚMVP időszakokat végigtekintve, a célprogramokat és a hozzájuk kapcsolódó területek, valamint a bevont gazdálkodók számát és az átlagos birtokméretet megvizsgálva megállapítható, hogy habár a fajlagos támogatási összeg növekedett, annak hasznosulása megkérdőjelezhető. Elmondható, hogy jól lehet az NAKP sokkal kevesebb területet tudott a korlátozott források miatt bevonni a programba, mégis – alapvetően a jelenleginél kiegyensúlyozottabb célprogram-szerkezet miatt – jobban szolgálta program alapvető céljait: a tájhasználat-váltást, a gazdálkodás extenzifikációját és a természetvédelmi célok mezőgazdálkodásba való integrációját.

7. ábra: AKG programok területi arányainak összehasonlítása

Az ÚMVP AKG-ban nagymértékben csökkent a gyepterületek fajlagos támogatása, megszűntek az állatalapú célprogramok. Ezeket az irányokat mindenképpen szükséges lenne megfordítani ahhoz, hogy az intézkedés céljai teljesebben megvalósulhassanak, valamint egyensúlyba kerülhessen a növénytermesztési és az állattenyésztési ágazat is. Mindenképpen pozitívnak tekinthető, hogy a magas természeti és környezeti hozadékkal bíró célprogramok területi aránya az UMVP-ben nőtt.



ZÁRÓJELENTÉS


167

A program előírásainak vizsgálata Az agrár-környezetgazdálkodási programon belül 21 célprogram került kidolgozásra és bevezetésre. A huszonegy célprogram olyan egymástól elkülönült előíráscsomagokat jelent, amelyek a gazdálkodók az alábbi művelési módok szerint választhat. Művelési módok

Horizontális célprogramok száma

Zonális célprogramok száma

Összesen

Szántó

3

6

9

Gyep

2

4

6

Ültetvény

3

Vizes élőhely

1

2

3

Összesen

9

12

21

3

16. táblázat: az AKG célprogramok megoszlása

Mivel a gazdálkodási előírások jelentik az egész agrár-környezetgazdálkodási rendszer alapját, ezért a célok teljesülésének értékelésekor azt vizsgáltuk, hogy az egyes célprogramokban megfogalmazott előírások – a jelenlegi gazdálkodási gyakorlat mellett – mennyiben visznek közelebb a célok eléréséhez? Ennek érdekében az előírásokat vizsgáltuk • egyrészt a korlátozások, • másrészt a hatások szempontjából és az értékelés révén az alábbi fő kérdésekre igyekeztünk választ kapni: • az előírás betartása a jelenlegi gyakorlat mellett eredményez-e tényleges gazdálkodási korlátozást? • szakmailag megalapozott-e az előírás, azaz milyen mértékben segíti az előírás betartása a környezet- és természetvédelmi célok megvalósulását? • jelent-e a gazdálkodó számára többletköltséget az előírás betartása? A gazdálkodói szintű korlátozások vizsgálata A célprogramok előírásai olyan gazdálkodási korlátozásokat jelentenek a földhasználók számára, amik teljesülése révén várja el a program a kívánt célok elérést. Ez egyben azt jelenti, hogy a rendszer közvetett logikára alapul, vagyis nem az elérni kívánt hatások teljesülését várja el a gazdálkodóktól a program, hanem a földhasználati módok teljesülését, ami várhatóan a célok eléréséhez járul hozzá. Természetesen tisztában kell lenni azzal, hogy a mezőgazdaság rendkívül bonyolult hatást gyakorol a táji és a természeti környezetre, ennek mérhető hatásai csak igen lassan, egy hosszú folyamat eredményeként válhatnak mérhetővé. Ebből adódóan a program elemzése során a célprogramok előírásait vizsgáltuk, azt a hipotézist felállítva, hogy amennyiben egy adott előírás tényleges változást jelent a gazdálkodási gyakorlatban, akkor elvárható, hogy tényleges változás következzen be a környezetben is. Ennek vizsgálatára az előírásokat egyenként vizsgáltuk arra vonatkozóan, hogy mennyire jelentős eltérést jelentenek attól a gazdálkodói gyakorlattól, ami a jelenlegi hazai gazdálkodási környezetet jellemzi. Természetesen hazánkban is, mint mindenhol, a gazdálkodási szokások jelentősen eltérőek lehetnek, nemcsak a rendelkezésre álló erőforrások függvényében, hanem a táji adottságok miatt is. Ebből adódóan az Dátum: 2011.02.02.– Készítette: HUNGARIKUM Konzorcium Fájlnév: UMVPMTE_Zárójelentés_5.2_fejezet_v25


ZÁRÓJELENTÉS


168

előírásokat úgy csoportosítottuk, három kategóriába, hogy azok megfelelően képviseljék hazánk gazdálkodási gyakorlatát. • „Erős korlátozású” (3) csoportba kerültek azok az előírások, amelyeket a gazdálkodók kizárólag a program miatt tartanak be, az általánosan elterjedt mezőgazdasági gyakorlatnak alapvetően nem képezik részét. • „Közepes korlátozású” (2) csoportba azok az előírások kerültek, amelyek egyes gazdálkodóknál már gyakorlatszinten is megvalósulnak, de vannak olyan gazdálkodók is, akik esetében többletkötelezettségként jelentkezik. • „Gyenge korlátozású” (1) csoportba azok az előírások kerültek, amelyeket a gazdálkodók általában betartanak, ennek eredményeként tömegét tekintve elenyésző számú gazdálkodónak jelent többletkötelezettséget. Az elemzés során többször jelennek meg azok az előírások, melyek összetett kötelezettségeket jelentenek. Például a következő előírás: felülvetés, szervestrágyázás és öntözés tilalma három egymástól eltérő technológiai elemek vonatkozik, ezért a vizsgálat során ezek értékelése külön történt. Ebből kifolyólag, egyes célprogramok esetében néhány előírás többször is megjelenik az értékelésben. Ugyanakkor egy-egy előírás több cél teljesüléséhez is hozzájárulhat, példaként említve a vetésváltási szabályokat, amelyek a talaj és növényvédelem mellett a biodiverzitásra is jótékony hatást gyakorolhat. Az előírások fenti kategóriák szerinti csoportosításának az eredményét az alábbi ábra mutatja:

8. ábra: AKG előírásainak megoszlása

Az értékelés alapján az előírás 40 %-a tekinthető olyannak, ami jelentős korlátozást eredményez, ezzel hasonló arányban gyenge korlátozású előírások szerepelnek a programban. Itt láthatunk olyan előírásokat, melyek az előző programozási időszakban a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat részét képezték. Célprogramok

erős

közepes

gyenge

Összesen

AAI Integrált szántóföldi gazdálkodás célprogram

4

1

4

9


6

2

2

10


3

2

2

6



ZÁRÓJELENTÉS


Célprogramok

169

erős

közepes

gyenge

Összesen

AD1) Szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram

10

2

12

24


9

1

11

21


9

2

11

22

10

3

14

27


5

2

2

9


4

3

1

8

A) Szántó összesen BA) Extenzív gyepgazdálkodási célprogram

60

18

59

136

2

11

13


2

10

12


8

16

25


8

15

23

9

10



1

1


1

1

3

5

B) Gyep összesen CA) Integrált gyümölcs és szőlőtermesztés célprogram

21

3

64

88

3

1

6

10


3

1

3

7


3

1

7

11

C) Ültetvény összesen

9

3

16

28


1

2

3


2

13

15


2

14

16

D) Vizes összesen

5

29

34

0

17. táblázat: Az AKG célprogramok előírásainak megoszlása

Látható, hogy az MTÉT célprogramok esetében az előírások száma jelentősen nagyobb mint a horizontális célprogramok esetében, ami komplex gazdálkodási rendszerek betartására utal. A táblázatból az is látszódik, hogy a gyenge korlátozást jelentő előírások komoly arányban vannak jelen a programban, a szántónál egy híján a fele az „erőshöz” képest, a többi művelési ág esetében azonban elsősorban a gyenge korlátozású előírások vannak túlsúlyban. Még egyszer hangsúlyozni kell, hogy ez az eredmény nem jelenti azt, hogy a „gyenge” vagy „közepes” minősítésű” előírások semmilyen korlátozást nem jelentenek csupán azt, hogy ezek egy része kimondottan HGGY jellegű, egy jövőbeli lehetséges intenzifikáció ellen hat. A gazdálkodási korlátozások viszonylatában a következő fejezetben bemutatott kérdőíves vizsgálat is alátámasztja a szakértői megállapításokat. Látható, hogy a növényvédőszer korlátozás nem eredményez jelentős korlátozást a gyakorlatban. Bár a táblázat alapján a tápanyag utánpótlással kapcsolatos előírások gazdálkodási korlátozást jelentenek, érdekes megfigyelni a kérdőíves elemzést, ami alapján az körvonalazódik, hogy mindezen előírások nem eredményeztek korlátozott tápanyag kijuttatást. Kétségtelen, Dátum: 2011.02.02.– Készítette: HUNGARIKUM Konzorcium Fájlnév: UMVPMTE_Zárójelentés_5.2_fejezet_v25


ZÁRÓJELENTÉS


170

hogy az előírások többségének nem feltétlenül a tápanyag kijuttatás korlátozása a célja, viszont az okszerű tápanyagkijuttatás során felmerülő esetleges többlekijuttatás ösztönzése (a környezetileg indokolt tápanyagmennyiség erejéig) sem előírásban, sem kompenzációs kifizetésben nem jelenik meg (pl.: szervestrágya kijuttatásának ösztönzése és többlektöltségének kompenzálása). A környezeti hatások vizsgálata Az előírásokat a környezetre gyakorolt hatásuk alapján is kategóriákba csoportosítottuk, annak érdekében, hogy vizsgálhassuk, hogy egy adott előírás milyen mértékben gyakorol hatást a környezetre. Az előírások esetében a potenciális hatást értékeltük, vagyis erős kategóriába csoportosítottuk a szennyvízkijuttatás korlátozását, mivel annak ellenére, hogy nem jelentős a kijuttatás gyakorlatban, azonban komoly környezeti hatást eredményezne a művelet. • „Erős hatású” (3) kategóriába csoportosítottuk azokat az előírásokat, melyek betartása jelentős hatást gyakorol a környezetre. • „Közepes hatású” (2) kategóriába azok az előírások tartoznak, melyek hatása érezhető, de nem minden gazdálkodási helyzetben, táji környezetben eredményeznek jelentős hatást • „Gyenge hatású” (1) kategóriába elsősorban azokat az előírásokat csoportosítottuk, melyek főleg adminisztratív kötöttséggel járnak, illetve közvetett hatást a környezetre jelentéktelen mértékben gyakorolnak. Az előírások fenti kategóriák szerinti csoportosításának az eredményét az alábbi ábra mutatja:

9. ábra: Az AKG környezeti előírásainak megoszlása

Keresztvizsgálat Az elemzés második részében a gazdálkodási korlátozás és a környezetre gyakorolt hatások keresztellenőrzését végeztük el, vagyis annak értékelését, hogy milyen kapcsolat van a gazdálkodási korlátozás és a környezeti hatás között. Ennek mérhetősége érdekében egy ún. hatékonysági indexet határoztunk meg, amely a két vizsgálati szempont szorzataként kerül meghatározásra. A szorzat alapján az alábbi kategóriák körvonalazódtak: Dátum: 2011.02.02.– Készítette: HUNGARIKUM Konzorcium Fájlnév: UMVPMTE_Zárójelentés_5.2_fejezet_v25


ZÁRÓJELENTÉS


171

Nem releváns előírások kategóriába három típusú előírás került (hatékonysági index = 1,2,3): • Mind környezeti hatás, mind gazdálkodásra gyakorolt korlátozás tekintetében gyenge előírások • Gazdálkodásra komoly korlátozást jelent, de a környezeti hatása nem jelentős • Gazdálkodásra jelenleg nem jelent korlátozást, viszont az előírás környezeti hatása jelentős lehet (HGGY jellegű előírások), melyek a jövőbeli intenzifikáció ellen hatnak Közepes szintű előírások, melyek környezeti hatása és gazdálkodási korlátozása is mérhető, de esetenként nem jelentős. (hatékonysági index=4) Magas szintű előírások, melyek mind környezetre gyakorolt hatásuk alapján, mind pedig a gazdálkodókra jelentős korlátozást jelentenek. (hatékonysági index= 6,9)

A következő táblázatban rendkívül markánsan jelennek meg a nem releváns előírások, és az a kép alakul ki az előírásokkal kapcsolatban, hogy sok esetben bár korlátozást jelentenek, valós környezeti hatást nem eredményeznek az előírások.

Célprogramok

nem releváns

közepes szintű

magas Összesen szintű


8

1

1

10


7

1

3

11


7

1

1

9

AD1) Szántóföldi növénytermesztés túzok élőhelyfejlesztési előírásokkal célprogram

8

0

19

27


16

0

7

23


16

1

7

24


20

1

8

29


6

1

3

10


5

1

3

9

93

7

52

152


7

1

6

14


7

1

6

14

Szántóföldi célprogramok összesen



ZÁRÓJELENTÉS


172

nem releváns

Célprogramok

közepes szintű

magas Összesen szintű


13

1

11

25


12

1

10

23


7

2

3

12


5

1

1

7

51

7

37

95


6

1

3

10


5

1

3

9


9

2

1

12

Ültetvény célprogramok összesen

20

4

7

31


1

1

1

3

Gyepgazdálkodási célprogramok összesen


13

3

16


14

3

17

Vizes élőhely célprogramok összesen

28

7

36

1

18. táblázat: Az AKG célprogramok előírásainak megoszlásai

A kompenzáció vizsgálata Az előírásokat olyan szempontból is elemzésre kerültek, hogy azok betartása eredményez-e hatást a gazdálkodói jövedelemre? A jövedelem változása - az Uniós jogszabálynak megfelelően – az alábbi 4 tényezőből származhat: • költségcsökkenés • költségnövekedés • bevételcsökkenés • bevételnövekedés Ennek megfelelően az alábbi kategóriákat határoztuk meg: • „Erős költséghatású” (3): azok az előírások, melyek végrehajtása jelentős költséghatást, vagy jövedelemkiesést eredményez. • „Közepes költséghatású” (2) azok az előírások, melyek mérhető költséghatással vannak Dátum: 2011.02.02.– Készítette: HUNGARIKUM Konzorcium Fájlnév: UMVPMTE_Zárójelentés_5.2_fejezet_v25


ZÁRÓJELENTÉS


173

• „Gyenge költséghatású” (1) azok az előírások, melyek minimális, vagy nem mérhető költséghatást jelentenek. Az előírások fenti kategóriák szerinti csoportosításának az eredményét az alábbi ábra mutatja:

10. ábra: AKG előírások megoszlása költséghatások szerint

Látható, hogy csupán 8% olyan előírás van, melyek költséghatása jelentős lehet. Azonban a kompenzáció esetében a költséghatás mellett azt is vizsgálni kell, hogy olyan előírásoknál történjen kifizetés, melyek az előző vizsgálat alapján hatékonynak bizonyulnak, azaz valódi környezeti hatást jelentenek, és tényleges korlátozást eredményeznek a gazdálkodás során. A kompenzáció indokoltsága a hatékonysági index és a kompenzációs szint egyidejű figyelembevétele mellett került meghatározásra. Azon előírások, melyek hatékonysága megkérdőjelezhető, illetve amelyek nem eredményeznek költségnövekedést, vagy jövedelem kiesést, nem javasoltak kompenzációs támogatásra. Az egyes célprogramokra elkészített vizsgálat eredményeit a „C” mellékletben helyeztük el. Az eredmények értelmezését az integrált célprogram példáján mutatjuk be, a következő fejezetben.



ZÁRÓJELENTÉS


174

Integrált szántóföldi célprogram elemzése Az AKG programon belül a legtöbb kérdés az integrált célprogrammal kapcsolatban merül fel. Nem alaptalanul, hiszen ez iránt mutatkozott a legnagyobb érdeklődés és emiatt egyedül ennél a célprogramnál kellett a pontozási rendszer által biztosított korlátozásokkal élve – forráshiány miatt – csökkenteni a támogatott kérelmek számát az igényekhez képest. Az első kérdés, amit megvizsgáltunk arra irányult, hogy az UMVP integrált célprogramjának területei az NVT-ben melyik célprogramban szerepeltek. A vizsgálat eredményeit az alábbi táblázatban foglaltuk öszsze: NVT célprogram

UMVP (ha)

integrált

célprogram

Alap

245 889

Tanyás

82

Integrált

96 272

Ökológiai szántó

1 440

MTÉT szántó

3 163

Összesen:

346 846

19. táblázat: Az ÚMVP Integrált célprogram és az NVT célprogramjainak kapcsolata

Látható, hogy azon integrált célprogramba bevitt területek, melyek az NVT-ben is már részesültek AKG-s kifizetésben, túlnyomó hányadban (70 %-ban) a NVT „alap” programjában vettek részt. De az is jól látszik, hogy az NVT-hez képest a tényleges integrált célprogramban résztvevő területek részaránya is jelentősen nőtt. Az alábbi diagramon azt mutatjuk be, hogy a gazdálkodók hányféle célprogramra pályáztak és ezeken a csoportokon belül hány pályázatban jelenik meg az Integrált szántóföldi célprogram. A vízszintes tengelyen azt láthatjuk, hogy egy gazdálkodó hány célprogramra nyújtotta be a pályázatát. Barna színnel azok a pályázatok jelennek meg, amelyekben szerepelt az Integrált szántóföldi célprogram, zöld színnel azokat a pályázatokat ábrázoltuk, ahol Integrált szántóföldi célprogramra nem pályáztak.

0 1

5

36

171

80%

7643

100%

1070

Az integrált szántó cp. megjelenése a beadott pályázatokban

Integrált szf. cp-ban nem pályázó gazdálkodók 115

26

6

1

654

20%

3970

40%

11275

60%

2

3

4

5

6

Integrált szf. cp-ban pályázó gazdálkodók

0% 1

7

féle célprogram ot pályázó gazdálkodó

11. ábra: az integrált szántóföldi célprogram és más célprogramok kapcsolata Dátum: 2011.02.02.– Készítette: HUNGARIKUM Konzorcium Fájlnév: UMVPMTE_Zárójelentés_5.2_fejezet_v25


ZÁRÓJELENTÉS


175

Amennyiben megvizsgáljuk a birtokméretek eloszlást, az alábbiakat tapasztaljuk (a vizsgálathoz csak a beadott pályázatokról bocsátott rendelkezésünkre az MVH, a nyertesekről nem):

Méretkategória

Terület ha

Gazdálkodó %

ha

%

-4,99

13155

0,7

4891

19,6

5-9,99

28410

1,5

3849

15,4

10-49,99

238613

12,9

9587

38,4

50-99,99

213859

11,6

3002

12,0

100-299,99

491394

26,6

2720

10,9

300-999,99

365715

19,8

685

2,7

1000-

494512

26,8

239

1,0

1845658

100,0

24973

100,0

Összesen

20. táblázat: A támogatottak megoszlása méretkategoriák szerint

12. ábra: A támogatottak megoszlása méretkategoriák szerint

A 10 hektár alatti területtel pályázó gazdálkodók 30 %-os aránya a támogatott terület ~2 %-án gazdálkodna. Ezt az adatot nyilván erősen torzítja az ültetvények sok kicsiny parcellája. Ugyanez az arány a nagy gazdálkodóknál teljesen megfordul, a terület közel 30 %-a felett diszponálnának, míg ők csak a pályázott gazdálkodók 1 %-át teszik ki. A 300 hektár feletti mérettartománnyal ez az adat úgy módosul, hogy majdnem az összes területnek a felét fedik fel, úgy, hogy a pályázóknak a 4 %-át sem teszik ki. Fontos és érdekes lenne megvizsgálni ugyanezeket a számokat a nyertesek adataival is. A célprogram további értékelése során arra is választ kerestünk, hogy vajon mivel indokolható a többi célprogramhoz képest tapasztalt jelentős érdeklődés? Hipotézisünk szerint ennek okait elsősorban az előírások vs. kifizetési összeg mentén jelentkező, a gazdálkodókra nézve előnyösnek tekinthető költséghaszon arányban kell keresnünk, azaz: a valós (és emiatt jövedelem csökkenést eredményező) korlátozásokhoz képest a kifizetési összeg jövedelemnövekedést eredményez, tehát támogatásként funkcionál. A hipotézis alátámasztása érdekében – a korábban már bemutatott metodikával – ezen célprogram esetében is megvizsgáltuk az előírásokat korlátozások erőssége, illetve a környezetre gyakorolt hatás tekintetben. Ennek megfelelően az integrált célprogramhoz tartozó 10 előírásra az alábbi megoszlás jellemző: Dátum: 2011.02.02.– Készítette: HUNGARIKUM Konzorcium Fájlnév: UMVPMTE_Zárójelentés_5.2_fejezet_v25


ZÁRÓJELENTÉS


176

3 4 5 8 9

10 18 22 23

Hatékonysági index

Környezeti hatás mértéke

1

Gazdálkodási korlátozás mértéke

sorszám

Integrált szántóföldi növénytermesztés célprogram

egy tábla nagysága legfeljebb 75 ha a 13. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a támogatási időszak kezdetét megelőző gazdálkodási évben vagy az első gazdálkodási évben, és a célprogram utolsó gazdálkodási évében akkreditált laboratóriumban bővített talajvizsgálat végeztetése a talajvizsgálati eredmények alapján évente tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása

1

2

2

3

1

3

3

1

3

évente földhasználati terv készítése és végrehajtása a célprogram 5 éve alatt egyszer középmély (35-60 cm) lazítás alkalmazása

3

1

3

2

3

6

a vetésváltás szabályainak betartása a célprogram 5 éve alatt a vetésszerkezeten belül - fővetésű növények tekintetében - az őszi búza, szemeskukorica és napraforgó együttes részaránya legfeljebb 60%, a pillangós növények részaránya legalább 10% lehet a célprogram 5 éve alatt legalább egyszer zöldtrágya növény termesztése és zöldtrágyázás megvalósítása, amely másodvetésben is történhet a növényvédelmi beavatkozásokat dokumentált előrejelzés (növényvédelmi megfigyelés) alapján kell végezni a 17. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédő szer hatóanyagok alkalmazhatók

1

1

1

2

1

2

3

3

9

3

1

3

1

1

1

Előírások megnevezése

21. táblázat: Az előírások értékelése

A hatékonysági index a gazdálkodási korlátozás, valamint a környezeti hatás szorzataként az előírásokat súlyozottan értékeli. A 6 és a 9 érték esetében látható, hogy mind környezeti hatást, mind gazdálkodói korlátozást eredményez az előírás. A 4-2 értékek esetében ez már csak korlátozottan jelenik meg, míg az 1 -2 értékek esetében olyan előírásokról beszélhetünk, melyek hatása és korlátozása jelentéktelen. Részletesebben megvizsgálva az előírásokat azt állapíthattuk meg, hogy az “erős” előírások jelentős része a talajvizsgálathoz és ehhez kapcsolódó földhasználati tervkészítésre vonatkoznak. Jóllehet a 61/2009. (V. 14.) rendelet 18. számú melléklete meghatározza a talajmintavétel során betartandó követelményeket, így ez alapján a talajmintavétel nem csupán szakember, hanem a támogatásra jogosult által is pontosan elvégezhető, mégis a tapasztalat azt mutatja, hogy a mintavételezés pontossága sok esetben nem kellő mértékű ahhoz, hogy a minták akkreditált talajlaboratóriumok által végzett (és ezáltal megfelelő minőségű) értékelése megfelelő alapot szolgáltasson egy szakmailag alátámasztható tápanyaggazdálkodási terv elkészítéséhez. A táblázatból is látható, hogy ugyan ez az előírás erős korlátozást jelent a gazdálkodó számára, azonban környezeti hatása gyengének tekinthető. Ugyanez mondható el a tápanyaggazdálkodási tervvel kapcsolatban is. További problémát jelent, hogy jelenleg Magyarországon több tápanyag-számítási modell isDátum: 2011.02.02.– Készítette: HUNGARIKUM Konzorcium Fájlnév: UMVPMTE_Zárójelentés_5.2_fejezet_v25


ZÁRÓJELENTÉS


177

mert, azonban nincs meghatározva melyeknek milyen környezeti hatásuk van. Figyelve a statisztikai adatokat az látszik, hogy hazánkban jelenleg a növény megfelelő hozamát biztosító tápanyag-kijuttatás sem történik meg, ezért úgy gondoljuk indokoltabb lenne olyan előírások támogatása, ami inkább a megfelelő tápanyag kijuttatását ösztönzi úgy, hogy természetesen nem jelent környezeti terhelést. A növényvédelemmel kapcsolatos korlátozások tekintetében megállapítható, hogy elsősorban azokat a növényvédőszereket engedélyezi a program, amelyeket a gazdálkodók amúgy is használtak, jelentős szerhasználat váltást nem kellett tenniük, ezért a várható (tekintve, hogy 1 év telt el a támogatási időszakból, továbbá monitoring rendszer hiánya miatt jelenleg még nincsenek a tényleges értékekre vonatkozó adatok) környezeti hatás, valamint a gazdálkodói korlátozás gyengének tekinthető. Ez természetesen nem jelent feltétlenül rosszat, hiszen megfelelő szereket használnak, csupán a korlátozás fokát minősíti. Emellett megjelenik a növényvédelmi előrejelző rendszer használatának szükségessége. Ültetvény és szőlő esetében ennek használata indokolt és fontos, hiszen a kezelések számát jelentősen lehet csökkenteni. Szántóföldi művelés esetében azonban csak olyan esetben indokolható, ha megfelelő előrejelző rendszer használata mellett, meghatározott termesztéstechnológia kerül alkalmazásra. Mivel azonban szántóföldi növények esetében ilyenek csak minimális arányban vannak, illetve mivel az előrejelzés minőségére az előírás nem támaszt elvárásokat, ezért ennek környezeti hatékonyága szintén megkérdőjelezhető. Gazdálkodási Környezeti Hatékonysági korlátozás hatás index Erős 5 3 2 Közepes 2 1 4 Gyenge 3 7 4 22. táblázat:az előírások hatékonyságának jellemzése

A fenti tábláza alapján is látható hogy a célprogramban két olyan előírás található, melyek hatékonysági indexe magasnak tekinthető, ezek mellett a célprogram többi előírása kevés környezeti hatást eredményez és kevés gazdálkodói korlátozást jelent. A következő táblázat azt mutatja be, hogy mely előírások kerülnek jelenleg kompenzálásra, illetve melyek kompenzálása nem javasolt a vizsgálataink alapján. Látható, hogy számos olyan előíráshoz került kompenzációs összeg, amelyek nehezen indokolhatók. Mivel azonban a vizsgálathoz nem kaptuk meg a végleges támogatási összegek háttérszámítását, hanem egy korábbi munkaverziót5 vizsgálhattunk, ezért fontos hangsúlyozni, hogy a közölt eredmények csak iránymutatónak tekinthetők és elképzelhető, hogy a végleges változat alapján készített elemzés az alábbi táblázatnál kedvezőbb képet mutatna az integrált célprogramról. Ugyanakkor az elemzés akár példaértékű is lehet a többi célprogramra vonatkozóan, hiszen az integrált esetében megfogalmazott előírások egy része más célprogramoknál is szerepel.

egy tábla nagysága legfeljebb 75 ha

1

5

2

UMVP kompenzáció (Ft/ha)


1

Kompenzáció indokoltsága

Előírások pontos megnevezése


sorszám

Integrált szántóföldi növénytermesztési célprogram

gyenge hatékonyságú előírás

nincs

Az AKG célprogramjainak kifizetési összeg kalkulációját a VM bocsátotta rendelkezésünkre. A file neve: akg__cp_070727.xls Dátum: 2011.02.02.– Készítette: HUNGARIKUM Konzorcium Fájlnév: UMVPMTE_Zárójelentés_5.2_fejezet_v25


ZÁRÓJELENTÉS


178

4 5 8 9

10

18 22 23

a vetésváltás szabályainak betartása a célprogram 5 éve alatt a vetésszerkezeten belül - fővetésű növények tekintetében - az őszi búza, szemeskukorica és napraforgó együttes részaránya legfeljebb 60%, a pillangós növények részaránya legalább 10% lehet a célprogram 5 éve alatt legalább egyszer zöldtrágya növény termesztése és zöldtrágyázás megvalósítása, amely másodvetésben is történhet a növényvédelmi beavatkozásokat dokumentált előrejelzés (növényvédelmi megfigyelés) alapján kell végezni a 17. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédő szer hatóanyagok alkalmazhatók


3

1

3

1

3

1

2

3

1

UMVP kompenzáció (Ft/ha)

a 13. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a támogatási időszak kezdetét megelőző gazdálkodási évben vagy az első gazdálkodási évben, és a célprogram utolsó gazdálkodási évében akkreditált laboratóriumban bővített talajvizsgálat végeztetése a talajvizsgálati eredmények alapján évente tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása évente földhasználati terv készítése és végrehajtása a célprogram 5 éve alatt egyszer középmély (3560 cm) lazítás alkalmazása

Kompenzáció indokoltsága

3

Előírások pontos megnevezése


sorszám

Integrált szántóföldi növénytermesztési célprogram


928

1

gyenge hatékonyságú előírás gyenge hatékonyságú előírás II. szintű kompenzáció gyenge hatékonyságú előírás

nincs

2

1


3287

3

3

III. szintű kompenzáció

6300

3

1


2700

1

1


4385

3150 5400 4960

23. táblázat: az előírások értékelése

Az ökológiai célprogram elemzése Szintén fontos kiemelni az ökológiai célprogram működtetésével kapcsolatos problémákat. Magyarországon, sajnálatos módon jóformán stagnál az az ökológiai célprogramban támogatott területek aránya az ökológiai gazdálkodásban ellenőrzött területekhez viszonyítva (NVT: 62 %, UMVP: 60 %, lásd alábbi táblázat) és jelentős elmaradás mutatkozik a szomszédos országokban mutatkozó felfutáshoz képest (lásd alábbi ábra). Ez annál is inkább elszomorító, mivel az agrár-környezetgazdálkodás gondolata – a legtöbb nyugat-európai országban – leginkább az ökológiai gazdálkodás (mint leginkább környezetorientált gazdálkodási forma) elterjedését kívánta szolgálni. Mivel a támogatási összegek a kieső jövedelem kompenzálásából származnak, ezért az ökológiai gazdálkodás esetében nem honorálható kellőképpen az a környezeti teljesítmény, amit az ökológiai gazdálkodás a környezet- és élelmiszerbiztonság terén fel tud mutatni (a magasabb piaci árak a magasabb élelmiszerbiztonságot honorálják csak). Ennek lett – Dátum: 2011.02.02.– Készítette: HUNGARIKUM Konzorcium Fájlnév: UMVPMTE_Zárójelentés_5.2_fejezet_v25


ZÁRÓJELENTÉS


179

többek között – az az „eredménye”, hogy az ellenőrzött területeknek csak 60%-a vesz részt valamelyik ökogazdálkodási célprogramban, 40 %-on a gazdálkodók – vélhetőleg – a közel azonos kifizetést biztosító, de jóval kevesebb előírást tartalmazó integrált célprogramot választották.

Támogatott terület NVT AKG (ha)

Ellenőrzött terület (ha) 2008

Támogatott/ellenőr zött arány (%)

76460

122820

62

Támogatott terület ÚMVP AKG (ha)

Ellenőrzött terület (ha) 2009

84410

140370

Támogatott/ellenőr zött arány (%) 60

24. táblázat: az NVT és az ÚMVP ökológiai célprogramjainak összehasonlítása

13. ábra: az ökológiai termelésbe vont területek arányának változása



ZÁRÓJELENTÉS


180

25. táblázat: az ökológiai termelésbe vont területek aránya

Ahhoz, hogy szélesebb körben vonzza a gazdálkodókat a célprogram és ne versenyezzen az integrált célprogram előírás/kifizetés arányával, mindenképpen célszerű lenne a terület-alapú támogatási összegek mellett az ellenőrzési költségeknek, a biotermékek promóciójára vagy a bio-állattartásra fordított költségeknek az ellentételezése. Az ellenőrzési költségeknek, valamint a biotermék promóciójának támogatására az ÚMVP I. tengelyes intézkedései között adódna lehetőség. Tekintve, hogy fenti tartalmú intézkedések az ÚMVP-ben jelenleg nem szerepelnek, egy későbbi programmódosítással nyílna lehetőség ezek bevezetésére. A bio-állattartásra fordított költségek kompenzálása is megjelenhetne, hiszen az AKG előírásaiból fakadóan bizonyított a jövedelem kiesés. Mindez vélhetőleg sokat segítene abban, hogy Magyarországon az ökológiai gazdálkodás (és az általa előállított termékek) részaránya növekedjen és elmozduljunk az alábbi ábrán látható, nem túl dicséretes pozícióból.



ZÁRÓJELENTÉS


181

MTÉT programok Az MTÉT programok az AKG célprogramok közül azok, amelyek a legtöbb előírást, így egyben korlátozást is tartalmazzák a gazdálkodók számára. Természetesen a kompenzáció mértéke megjelenik a támogatási összegben. A támogatást jelenleg 25 lehatárolt területen vehető igénybe, az NVT időszakhoz képest a támogatható területek mértéke kétszeresére nőtt. A területek nevét zölddel jelöltük, ha már az NVT alatt is kijelölt terület volt, pirossal, ha új terület. A Szatmár-Bereg MTÉT ezen néven új terület, de északi része a Szatmár ÉTT és a Beregi-ártér ÉTT már az előző támogatási időszak alatt is működött. Az egyes MTÉT területeken igen eltérő támogatottak mértéke. A célprogramokkal való lefedettséget az alábbi térképen mutatjuk be. A térképen kizárólag az MTÉT-en megjelenő támogatott területeket jelenítjük meg.

14. ábra: AKG MTÉT célprogramok

Az összes MTÉT szántó célprogram együttes kiterjedése 96132 hektár, az összes AKG terület 8,4 %-a, a gyepterületeken ugyanez 107676 hektár, az összes AKG terület 9,4 %-a. Együttesen a két művelési ág az összes AKG célprogram közel 1/5-ét jelenti. Ez nagyon örvendetes, hiszen ezeknek a célprogramoknak a legnagyobb a hozadéka természetvédelmi, környezetvédelmi szempontból. Általánosságban elmondható, hogy az új területeken kisebb a támogatott területek aránya, mint azokon a területeken, amelyek már az előző támogatási időszakban is működtek. Ez alól kivétel az ŐrségVendvidék, a Turjánvidék és a Szentendrei-sziget, ahol nagyon alacsony a támogatott terület aránya.



ZÁRÓJELENTÉS 182

Megvizsgáltuk azt is, hogy az Integrált szántóföldi célprogram hogyan versenyzik az MTÉT területeken. A területek több mint felén több az MTÉT szántó alatt leigényelt terület, mint az Integrált szántóban. Ezek az MTÉT területek az következők: Békés-Csanádi-hát, Bodrogköz, Borsodi-mezőség, Dévaványa és környéke, Észak-Cserehát, Hevesi-sík, Hortobágy, Kis-Sárrét, Mosoni-sík, Őrség-Vendvidék, Szatmár-Bereg, Szentendrei-sziget, Zámolyi-medence. Amennyiben összeadjuk az MTÉT szántó és gyep területeket, akkor csak 6 olyan MTÉT terület van, ahol az Integrált szántóföldi célprogram támogatottsága nagyobb. Ezek: Baranya megye fás legelői, Bükkalja, Gerje-Perje sík, Marcal-medence, Sárvíz-völgy, Somogy. A „legsikeresebb” MTÉT-nek két új (Hortobágy, Zámolyi-medence) és két régi (Borsodi-mezőség, Dunavölgyi-sík) terület mondható a lefedettség meghaladja az 50%-ot és a célprogramok belső arányainál magasan dominánsak az MTÉT programok. Ezeket vastag kiemeléssel jelöltük a táblázatban. Dőlt betűvel a táblázatban azokat az MTÉT-eket jelöltük, ahol a MTÉT célprogramok aránya 50 % felett van. Az alábbi táblázatban azt mutatjuk be, hogy az egyes területeken mekkora hányadát igényelték le az MTÉT-eknek, illetve a leigényelt területeken belül hogyan alakul az MTÉT és nem-MTÉT célprogramok aránya. Az első négy oszlop a leigényelt területek mutatja célprogram szerinti bontásban. Az ötödik, hatodik oszlop a lehatárolt MTÉT területek összes illetve támogatható területet. A lefedettség mértékét úgy számoltuk ki, hogy a leigényelt területeket elosztottuk a támogatható területtel. A célprogramok belső arányainál pedig a leigényelt területek célprogramonkénti bontását osztottuk az összes leigényelt területtel. Az egyes MTÉT területek belső (A-B-C) zónáinak az AKG célprogramjaival való átfedéseit bemutató területi statisztikáit az 1. Melléklet tartalmazza.



ZÁRÓJELENTÉS


183

Leigényelt terület

MTÉT terület

Cp.-k belső arányai

MTÉT

MTÉT

Összes

MTÉT

MTÉT

Egyéb

szántó

gyep

cp.

szántó

gyep

cp

ha

%

%

%

%

%

%

24158

14794

0,1

1,3

29,4

0,3

4,4

95,3

10778

40580

38125

8,9

10,5

28,3

31,4

37,2

31,4

5321

13117

41790

38749

5,2

14,9

33,9

15,5

43,9

40,6

5587

11131

28293

121104

70578

16,4

7,9

40,1

40,9

19,7

39,3

9495

11880

8810

30185

54505

47298

20,1

25,1

63,8

31,5

39,4

29,2

Bükkalja

834

252

3526

4612

18372

13110

6,4

1,9

35,2

18,1

5,5

76,5

Dévaványa és körny

13134

7761

3857

24752

77564

68710

19,1

11,3

36,0

53,1

31,4

15,6

Dunavölgyi-sík

8585

25778

17615

51978

104049

97358

8,8

26,5

53,4

16,5

49,6

33,9

Észak-Cserehát

5206

3524

1168

9898

53713

27534

18,9

12,8

35,9

52,6

35,6

11,8

Gerje-Perje-sík

329

1824

6309

8462

41509

36166

0,9

5,0

23,4

3,9

21,6

74,6

Hanság

237

1148

4100

5484

41666

26884

0,9

4,3

20,4

4,3

20,9

74,8

Hevesi-sík

15443

3877

4657

23977

61626

57523

26,8

6,7

41,7

64,4

16,2

19,4

Homokhátság

361

2884

6785

10030

64154

49511

0,7

5,8

20,3

3,6

28,8

67,6

MTÉT

Összes

Lefedettség mértéke

MTÉT szántó

MTÉT gyep

Egyéb cp.

Össz.

ha

ha

ha

ha

ha

12

193

4143

4348

Békés-Csanádi hát

3381

4011

3386

Bihari-sík

2032

5764

Bodrogköz

11575

Borsodi-Mezőség

Baranya m fás legelői

ter.

Tám. ter.



ZÁRÓJELENTÉS


184 Leigényelt terület

MTÉT terület

Lefedettség mértéke

Cp.-k belső arányai

Hortobágy

6937

18126

17166

42229

74300

70268

9,9

25,8

60,1

16,4

42,9

40,6

Kis-Sárrét

1411

2212

2244

5866

40616

32404

4,4

6,8

18,1

24,1

37,7

38,2

Marcal-medence

356

677

3548

4580

15139

11239

3,2

6,0

40,8

7,8

14,8

77,5

Mosoni-sík

5331

0

1452

6783

20962

17971

29,7

0,0

37,7

78,6

0,0

21,4

Őrség-Vendvidék

346

617

875

1837

18379

11591

3,0

5,3

15,9

18,8

33,6

47,6

Sárvíz-völgye

24

873

5478

6375

29063

23559

0,1

3,7

27,1

0,4

13,7

85,9

Somogy

164

601

1604

2369

36299

14910

1,1

4,0

15,9

6,9

25,4

67,7

Szatmár-Bereg

6944

3508

14752

25204

112207

80926

8,6

4,3

31,1

27,6

13,9

58,5

Szentendrei-sziget

310

226

181

716

11984

5079

6,1

4,4

14,1

43,3

31,5

25,2

Taktaköz

1951

2925

7475

12351

39206

27189

7,2

10,8

45,4

15,8

23,7

60,5

Turjánvidék

169

684

518

1370

11803

9029

1,9

7,6

15,2

12,3

49,9

37,8

Zámolyi-medence

1212

2510

1036

4758

10489

9471

12,8

26,5

50,2

25,5

52,7

21,8

Végösszeg

95775

107438

137139

340353

1165236

899977

10,6

11,9

37,8

28,1

31,6

40,3

26. táblázat: AKG MTÉT célprogramok jellemzői



ZÁRÓJELENTÉS 185

A biodiverzitásra gyakorolt hatás elemzése6 Az ÖBKI MÉTA adatbázisának flehasználásával megvizsgáltuk az AKG tevékenységek intenzitásának (amit a támogatott parcellák területével és a célprogram típusával közelítünk), valamint a MÉTA adatbázisban szereplő növényzeti változók intenzitásának (természetközeli élőhelyek kiterjedése, állapota és veszélyeztetettsége) a térbeli korrelációját annak érdekében, hogy megbecsülhessük az AKG tevékenységek biodiverzitásra gyakorolt potenciális hatását. A MÉTA adatbázisra épülő kiértékelés általános kérdése a következő volt: az AKG támogatások milyen potenciális hatással rendelkezhetnek a hazai természetközeli élőhelyek állapotának megőrzésére? A vizsgálat főbb megállapításai a következők: 1.

Az AKG célprogramjai által támogatott parcellák térbeli eloszlása a természeti örökség megóvása szempontjából erősen heterogén. A parcellák az ország különböző kistájaiban jelentősen eltérő potenciális szerepet tudnak vállalni a természetes és természetközeli élőhelyek megőrzésében. Vannak olyan agrár jellegű kistájak, amelyek természetes élőhelyeinek környékén alig található AKG által támogatott mezőgazdasági parcella. Mindez azt jelzi, hogy a parcellák spontán belépése az AKG programjaiba térben csak meglehetősen egyenetlenül tudta biztosítani a biodiverzitás potenciális fenntartását.

2.

számos természetes élőhely megóvásában az AKG szerepe kistájanként jelentősen eltér. Az AKG célprogramok által támogatott parcellák tehát meglehetősen egyenetlenül helyezkednek el az országban abból a szempontból, hogy képesek lennének a különféle természetes és természetközeli élőhelyek megőrzésében szerepet vállalni

3.

A vizes élőhelyek célprogramjai hasonlóképp gyenge potenciális szerepet játszhatanak a hazai természetes élőhelyek megóvásában, mivel a célprogram-csoport relatív területi potenciális hatásának értékei nem haladják meg a 12%-ot

4.

1 hektár kiterjedésű, a gyepgazdálkodási, a gyeptelepítési vagy a vizes élőhely (nádgazdálkodás) célprogramokban részt vevő parcella a körülötte elhelyezkedő (vagy a területén előforduló) természetes és természetközeli élőhelyeknek ötször-tízszer akkora hányadára hathat kedvezően, mintha a szántóföldi vagy a gyümölcs- és szőlőtermesztési célprogramokban venne részt.

5.

A Magas Természeti Értékű Területek a biodiverzitás megőrzésében potenciálisan jelentős szerepet játszhatnak. Ezt támasztja alá az a tény, hogy az ország területének összesen 13%át lefedő Magas Természeti Értékű Területeken az agrártájak természetközeli élőhelyeinek döntő többsége az országos elterjedéséhez viszonyítva ennél lényegesen nagyobb arányában van jelen. Ugyanakkor biztosítani kellene, hogy ez a potenciális szerep ténylegesen érvényesüljön azáltal, hogy az MTÉT egységeken belül a különféle élőhelyeknek megfelelő, a lokális adottságokhoz jobban illeszkedő, a jelenleginél differenciáltabb célprogramok valósuljanak meg.

6.

A különböző célprogram közül az agrártájak természetes és természetközeli élőhelyeinek megóvásában a legnagyobb potenciális hatással jelenleg a gyepgazdálkodási célprogramok rendelkeznek.

Bizonyos élőhelyek tekintetében (pl. szikesek) a szántóföldi növénytermesztési célprogramok is potenciálisan számottevő jelentőséggel bírhatnak, mert szikes tájakban viszonylag nagy gyakorisággal került sor arra, hogy a gazdálkodó a parcellájával valamely szántóföldi növénytermesztési célprogramba lépett.

6

A részletes elemzés a D mellékletben között található Dátum: 2011.02.02.– Készítette: HUNGARIKUM Konzorcium Fájlnév: UMVPMTE_Zárójelentés_5.2_fejezet_v25


ZÁRÓJELENTÉS 186

Ugyanakkor a gyepgazdálkodási, a gyeptelepítési vagy a vizes élőhely (többnyire nádgazdálkodás) célprogramokban részt vevő, adott méretű parcella a körülötte elhelyezkedő (vagy a területén előforduló) természetes és természetközeli élőhelyeknek ötször-tízszer akkora hányadára hathat kedvezően, mintha a szántóföldi vagy a gyümölcs- és szőlőtermesztési célprogramokban venne részt. A potenciális hatás kedvező vagy kedvezőtlen volta tényleges monitorozási adatok hiányában azonban nem állapítható meg. A gyepgazdálkodási célprogramok által támogatott parcellákban, vagy azok közelében egyes élőhelyeknek nagyobb arányban találjuk a magas természetességű állományait, mint amilyen ezen állományok országos aránya. A gyepgazdálkodási programoknak tehát nagy szerepük van abban, hogy a szikes élőhelyek, mocsarak, mocsárrétek, magassásosok és sztyepprétek legjobb állapotban levő, kimagasló biodiverzitással rendelkező állományai megőrizzék kedvező ökológiai állapotukat. A gyepgazdálkodási célprogramok intézkedésinek tervezése és lebonyolítás más szempontból is nagy felelősséggel jár. A kékperjés rétek és a félszáraz gyepek esetén ugyanis a gyepes célprogramok által közvetve vagy közvetlenül érintett állományoknak kb. 80%-a veszélyeztetett a gazdálkodással kapcsolatos tényező miatt (pl. legeltetés, kaszálás, gyepjavítás, cserjésedés). Mivel a célprogramoknak az élőhelyekre gyakorolt tényleges hatásáról jelenleg nem rendelkezünk terepi monitorozási tapasztalatokkal, ezért a beavatkozásokat nagyon körültekintően, a parcella lokális és aktuális adottságainak megfelelően javasoljuk elvégezni.

Az átfedések elemzése Megvizsgáltuk az egyes célprogramok által érintett területeket arra vonatkozóan is, hogy miképpen érintettek valamilyen környezeti korlátozás, illetve ezek halmozódása által. A vizsgálat annak kiderítésére irányult, hogy vajon sikerült- e azokra a területekre irányítani a kifizetéseket (és ezek révén a környezeti elvárásoknak jobban megfelelő gazdálkodási gyakorlatot), amelyek leginkább kritikusak. Annak érdekében, hogy megállapíthassuk, hogy az egyes célprogramokkal lefedett területek milyen egyéb szempontból lehatárolt területekre és összességében mennyire sérülékeny területre esnek, a következő vizsgálatokat végeztük el. 1. Az egyes tematikus rétegeket (ezeknek összes és támogatható területét) összevetettük a célprogramok rajtuk elfoglalt területével. Ezek a következők voltak: 1. Nitrárérzékeny területek, 2. Sérülékeny vízbázis-védelmi területek, 3. Natura 2000 területek, 4. Kedvezőtlen adottságú területek, 5. Magas Természeti Értékű területek, 6. Szélerózióval veszélyeztetett területek, 7. Árvzíz-veszélyeztetett területek. 2. Minden egyes vizsgálatban érintett fizikai blokkra meghatároztuk a fent felsorolt tényezők területi érintettségét. Ezek elvi maximuma 7, a valós halmozódás maximum 6 féle érintettséget mutatott, az AKG területekkel is lefedett területeken 5 félét. A vizsgálatok alapján az alábbi megállapítások tehetők: • A legerősebb a területi lefedettség az MTÉT területek esetében (38,9 %), ami érthető amiatt, hogy az AKG programon belüli zonalitásról beszélünk egy ismert és jól működő program esetében. Az



ZÁRÓJELENTÉS


187

alábbi ábrán ezeket a területeket mutatjuk be: különböző színnel ábrázoltuk a különböző célprogram csoportokat, áttetsző piros színnel pedig az MTÉT blokkokat.

15. ábra: Az AKG célprogramok és az MTÉT területek kapcsolatai

• Sajnos ugyanez a magas érték a másik zonális programnál, a szélerózióval veszélyeztetett területeken (nyírségi terület és homokhátsági lehatárolt területek) nem mutatható ki. Itt a lefedettség mértéke a támogatható területek függvényében csak 15,1 %, mindezek mellett a kimondottan széleróziós célprogramok az összesen 35003 hektárból csak 6491 hektárt tesznek ki. A két integrált programban résztvevő területek összessége 18701 hektár, míg a speciális szántóföldi, illetve az összes gyepes program összterülete ez alatt marad, 14784 hektár. Az alábbi ábrán ezeket a területeket mutatjuk be: különböző színnel ábrázoltuk a különböző célprogram csoportokat, áttetsző piros színnel pedig a Szélerózióval veszélyeztetett két lehatárolt terület blokkjait.



ZÁRÓJELENTÉS


188

16. ábra: Az AKG célprogramok és a széleróziós fedvény kapcsolatai

• Szintén magas a lefedettség a Natura 2000 területek esetében, ahol a támogatható terület 37,2 %-át fedik AKG célprogramok. A 332011 hektárból 118985 hektár szántóföldi célprogram, ami azért örvendetes, mert amennyiben lehetőség lenne szántóföldön is Natura kompenzációt meghirdetni/igényelni, ezeken a területek már van fogadókészség a környezetkímélő gazdálkodásra. Az alábbi ábrán ezeket a területeket mutatjuk be: különböző színnel ábrázoltuk a különböző célprogram csoportokat, áttetsző piros színnel pedig a Natura 2000 blokkokat.



ZÁRÓJELENTÉS


189

17. ábra: Az AKG célprogramok és NATURA 2000 területek kapcsolatai

• A legalacsonyabb a lefedettsége a KAT területeknek (11,1 %), ezeknek a területeknek több mint kétharmada az Integrált szántóföldi célprogramban gazdálkodik. A két „korlátozás” ötvözete igazán extenzív művelést eredményez a növénykorlátozások (KAT), a vetésforgó és tápanyag gazdálkodás (AKG) értelmében. Így az Integrált szántóföldi célprogram területének 10 %-án valósul meg a valódi külterjesség. Az alábbi ábrán ezeket a területeket mutatjuk be: különböző színnel ábrázoltuk a különböző célprogram csoportokat, áttetsző piros színnel pedig a KAT blokkokat.



ZÁRÓJELENTÉS


190

18. ábra: Az AKG célprogramok és a KAT területek kapcsolatai

• A nitrát érzékeny területeken és a sérülékeny vízbázis védelmi területeken közel azonos a lefedettség (25,3 % és 24,4 %), azonban a területi kiterjedésben nagyságrendi eltérés van: a nitrát érzékeny területeken 553507 hektár AKG terület van, az SVBVT-en ennek alig egyötöde: 94839 hektár. Az alábbi ábrákon ezeket a területeket mutatjuk be: különböző színnel ábrázoltuk a különböző célprogram csoportokat, áttetsző piros színnel pedig a nitrát-érzékeny és sérülékeny vízbázis védelmi blokkokat.



ZÁRÓJELENTÉS


191

19. ábra: Az AKG célprogramok és a vízminőség védelem szempontjából fontos területek kapcsolatai



ZÁRÓJELENTÉS


192

• Az árvízzel veszélyeztetett területek a folyók parti sávjában helyezkednek el. Itt a lefedettség 28,2 %, aminek kisebb hányada, 11472 hektár gyepterület és nagyobb része, 17988 hektár szántó. Ezeken a területeken kívánatosabb lenne a gyepterületek növelése a szántók hátrányára. Az alábbi ábrán ezeket a területeket mutatjuk be: különböző színnel ábrázoltuk a különböző célprogram csoportokat, áttetsző piros színnel pedig a árvízzel veszélyeztetett blokkokat.

20. ábra: Az AKG célprogramok és az árvízzel veszélyeztett területek kapcsolatai

Ezek a fedvények térben átfednek egymással. Amikor azt vizsgáltuk, hogy a fedvények halmozódása hogyan korrelál a célprogramokkal, az alábbi megállapításokat tettük: • A legnagyobb területet lefedő az Integrált szántóföldi célprogram esetében az alábbi térkép a mutatja, hogy miként „sűrűsödnek” az integrált kifizetések, illetve a különböző szempontú környezetileg sérülékeny területek. Megállapítottuk, hogy elsősorban (40,5 %) azokon a célprogram területen helyezkedik el, ahol 1 féle sérülékenységi faktor található, másodsorban (31 %) azokon a területeken, ahol nincs a fenti szempontokban meghatározott sérülékenység. Ezt mutatjuk be az alábbi ábrán aszerint, hogy a sérülékenységek halmozódását a barna különböző árnyalatival jelöltük az Integrált szántóföldi célprogram parcelláinak településre vonatkoztatott nagyságrendjét pedig piros pontokkal. • Látható, hogy sokkal diffúzabb (szétterülőbb) az integrált célprogramban szereplő területek és a környezeti sérülékenység célterületeinek a kapcsolata, mint ahogyan ezt az összes AKG célprogram vonatkozásában korábban láthattuk. Mindez a célprogram horizontális jellegét látszik erősíteni, tehát azt, hogy immáron nem csak a környezeti sérülékenység valamilyen problémáival súj-



ZÁRÓJELENTÉS


193

tott területeken, hanem az ezektől többnyire mentes, jó mezőgazdasági adottságú területeken is érvényesül(het)nek a célprogram pozitív környezeti hatásai.

21. ábra: Az integrált szántóföldi célprogram és a környezeti sérülékenység kapcsolata

• A szintén horizontális Extenzív gyepgazdálkodási programról szintén ez mondható el részben, hiszen elsősorban (31,6 %) azokon a területen helyezkedik el, ahol 1 féle sérülékenységi faktor található, viszont örvendetesen a második legnagyobb kiterjedésű terület (29,2 %) viszont azokon a területen helyezkedik el, ahol 2 féle sérülékenységi faktor található. • Mivel az alap fedvények között volt az MTÉT területek fedvénye, ezért az MTÉT célprogramokat „jobb helyezést” értek el, mindezek mellett fontos kiemelni, hogy jórészük területe azokon a területen helyezkedik el, ahol 3 féle sérülékenységi faktor található és a Gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram esetében pedig 39,4 % esik olyan területre, ahol 4 féle sérülékenység is halmozódik. • Fontos kiemelni még a következőket: az Ökológiai gyepgazdálkodás célprogram 29,2 %-a esik 3 féle sérülékenység által meghatározott területen, 33 %-a 2 féle sérülékenység által meghatározott területen. A Nádgazdálkodás célprogram 19,4 %-a esik 3 féle sérülékenység által meghatározott területen és 60,8 %-a 2 féle sérülékenység által meghatározott területen.

Általánosságban elmondható, hogy az AKG jogcím alatt leigényelt területek jól korrelálnak azokkal a területekkel, amelyek valamilyen szempontból sérülékenyek. Ezt mutatjuk be az alábbi ábrán aszeDátum: 2011.02.02.– Készítette: HUNGARIKUM Konzorcium Fájlnév: UMVPMTE_Zárójelentés_5.2_fejezet_v25


ZÁRÓJELENTÉS


194

rint, hogy a sérülékenységek halmozódását a barna különböző árnyalatival jelöltük az AKG parcellák településre vonatkoztatott nagyságrendjét pedig fekete pontokkal.

22. ábra: Az AKG támogatások és a környezeti sérülékenység kapcsolata

Az alábbi táblázatokban célprogramonként bemutatjuk a fentiekben összefoglalt adatokat. Az első táblázatban szempontonként láthatjuk az átfedéseket, míg a második táblázatban azt mutatjuk be, hogy a különböző átfedések halmozódása esetén hogyan jelennek meg a célprogramok területiségei. Az első táblázatban vastaggal emeltük ki célprogramonként a két legnagyobb értéket és szürke háttérrel jelöltük ezek közül a magasabb értéket.



ZÁRÓJELENTÉS


Célprogram AA) Integrált szf. növénytermesztési cp. AB) Tanyás gazdálkodás cp. AC) Ökológiai szf. növénytermesztési cp. AD1) Szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal cp. AD2) Szántóföldi növénytermesztés vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal cp. AD3) Szf. növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejl. előírásokkal cp. AD4) Szántóföldi növénytermesztés kék vércse élőhelyfejlesztési előírásokkal cp. AE1) Vízerózió elleni cp. AE2) Szélerózió elleni cp. BA) Extenzív gyepgazdálkodási cp. BB) Ökológiai gyepgazdálkodási cp. BC1) Gyepgazdálkodás túzok élőhelyfejlesztési előírásokkal cp. BC2) Gyepgazd. élőhely-fejlesztési ei cp. BD1) Környezetvédelmi célú gyeptel. cp. BD2) Természetvédelmi célú gyeptel. cp. CA) Integrált gyümölcs és szőlőterm. cp. CB) Ökológiai gyümölcs és szőlőterm. cp. CC) Hagyományos gyümölcsterm. cp. DA) Nádgazdálkodás cp. DB) Term. vizes élőhelyek mocsarak, zsombékok, sásos t. gond. cp. DC) Vizes élőhelyek létrehozása és kezelése cp.

195

Össz. AKG ha

Ebből nitrátérz. ha %

Ebből Sérülékeny vbvt. ha %

Ebből Natura 2000 ha %

Ebből KAT ha %

Ebből MTÉT ha %

612033 1694 43153

328780 290 11271

53,7 17,1 26,1

65472 41 1489

10,7 2,4 3,5

60644 94 6421

9,9 5,5 14,9

65482 44 1492

10,7 2,6 3,5

76189 223 7839

12,4 13,2 18,2

60338

19136

31,7

1045

1,7

42068

69,7

1046

1,7

60373

288

36

12,4

0,0

143

49,5

0

0,0

32988

24674

74,8

2113

6,4

7711

23,4

2120

2162 2782

259 301

12,0 10,8

37

0,0 1,3

1669 85

77,2 3,0

6474 168514 28659

930 62056 7876

14,4 36,8 27,5

155 12160 1322

2,4 7,2 4,6

150 86096 20864

78154 26103 3175

40590 17393 1098

51,9 66,6 34,6

350 3420 255

0,4 13,1 8,0

3292 63444

2274 28362

69,1 44,7

345 5584

4594 1199 7305

2041 353 5756

44,4 29,4 78,8

420 136 494

26

26

100,0

7

7

100,0

Ebből szélerozó. vt. ha % 9767 498 368

Ebből árvíz ha

1,6 29,4 0,9

16723

100,1

0,0

3

288

100,0

0,0

6,4

32952

99,9

0,0

0 38

0,0 1,4

2162 7

100,0 0,3

0,0 0,0

2,3 51,1 72,8

158 12167 1326

2,4 7,2 4,6

31444 10409

0,0 18,7 36,3

73805 19260 649

94,4 73,8 20,4

351 3433 263

0,4 13,2 8,3

78172 25974 464

10,5 8,8

1843 3472

56,0 5,5

356 5593

10,8 8,8

9,1 11,4 6,8

597 80 6359

13,0 6,7 87,1

429 148 501

0,0

0,0

0,0

0,0

309

953

6473 7872 421

100,0 4,7 1,5

7375 1552

100,0 99,5 14,6

18

0,0 0,0 0,6

611 1527 20

3292 7901

100,0 12,5

8935

0,0 14,1

387 493

9,3 12,3 6,9

1064 127 1440

23,2 10,6 19,7

374 115 163

8,1 9,6 2,2

177 8 11

0

0,0

26

100,0

0,0

0

0,0

7

100,0

0,0



ZÁRÓJELENTÉS


Célprogram Összesen Lehatárolás összterülete Lehatárolás támogatható területe Érintettség a lehatárolás %-ában Érintettség a tám. ter. %-ában

196

Össz. AKG ha 1146426

Ebből nitrátérz. ha % 553507 3928622 2188384 14,1 25,3

48,3

Ebből Sérülékeny vbvt. ha % 94839 903011 389225 10,5 24,4

8,3

Ebből Natura 2000 ha % 332011

29,0

1985362 891894 16,7 37,2

Ebből KAT ha % 94947 1181785 852909 8,0 11,1

8,3

Ebből MTÉT ha % 340353 1165268 874932 29,2 38,9

29,7

Ebből szélerozó. vt. ha % 35003 400465 232154 8,7 15,1

27. táblázat: Az AKG célprogramok területi jellemzői


3,1

Ebből árvíz ha 30150 297099 107064 10,1 28,2


ZÁRÓJELENTÉS


197

0

1

Célprogramok AA) Integrált szántóföldi növénytermesztési cp. AB) Tanyás gazdálkodás cp. AC) Ökológiai szántóföldi növénytermesztési cp. AD1) Szántóföldi növénytermesztés túzok élőhelyfejlesztési előírásokkal cp.

4

247932

126059

40583

6671

600

824

229

29

13

18142

14141

6990

3639

235

4513

23449

26117

6106

94

47

119

28

4325

18900

6002

3362

264

1376

405

117

457

119

12

AD4) Szántóföldi növénytermesztés kék vércse élőhelyfejlesztési előírásokkal cp.

BA) Extenzív gyepgazdálkodási cp. BB) Ökológiai gyepgazdálkodási cp. BC1) Gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal cp. BC2) Gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal cp.

3

189986

AD2) Szántóföldi növénytermesztés vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal cp. AD3) Szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal cp.

AE1) Vízerózió elleni cp. AE2) Szélerózió elleni cp.

2

5 Össz.

0

darab átfedéssel érintett terület (ha)

2194

1

2

3

4

5 Össz.

darab átfedéssel érintett terület (%) 802

612033

31,0

40,5

20,6

6,6

1,1

0,1

100,0

1694

35,4

48,6

13,5

1,7

0,8

0,0

100,0

7

43153

42,0

32,8

16,2

8,4

0,5

0,0

100,0

153

60338

0,0

7,5

38,9

43,3

10,1

0,3

100,0

288

0,0

32,5

16,2

41,4

9,9

0,0

100,0

32988

0,0

13,1

57,3

18,2

10,2

1,2

100,0

400

2162

0,0

12,2

63,6

18,7

5,4

0,0

100,0

2782

78,9

16,4

4,3

0,4

0,0

0,0

100,0

1

3676

2520

277

6474

0,0

56,8

38,9

4,3

0,0

0,0

100,0

30915

53281

49191

27385

7294

448

168514

18,3

31,6

29,2

16,3

4,3

0,3

100,0

2734

6397

9463

8374

1614

77

28659

9,5

22,3

33,0

29,2

5,6

0,3

100,0

2119

10732

34383

30785

136

78154

0,0

2,7

13,7

44,0

39,4

0,2

100,0

2055

8129

9568

5692

660

26103

0,0

7,9

31,1

36,7

21,8

2,5

100,0

BD1) Környezetvédelmi célú gyeptelepítés cp. BD2) Természetvédelmi célú gyeptelepítés cp.

521

CA) Integrált gyümölcs és szőlőtermesztés cp. CB) Ökológiai gyümölcs és szőlőtermesztés cp.

1330

815

226

283

3175

16,4

41,9

25,7

7,1

8,9

0,0

100,0

370

1112

1104

580

127

3292

0,0

11,2

33,8

33,5

17,6

3,8

100,0

21862

25960

12458

2716

353

94

63444

34,5

40,9

19,6

4,3

0,6

0,1

100,0

1434

1703

1063

260

80

54

4594

31,2

37,1

23,1

5,7

1,7

1,2

100,0

CC) Hagyományos gyümölcstermesztés cp.

649

288

205

39

17

0

1199

54,2

24,0

17,1

3,2

1,4

0,0

100,0

DA) Nádgazdálkodás cp. DB) Természetes vizes élőhelyek mocsarak, zsombékok, sásos területek gondozása cp. DC) Vizes élőhelyek létrehozása és kezelése cp. Összesen

109

978

4443

1417

351

7

7305

1,5

13,4

60,8

19,4

4,8

0,1

100,0

26

26

0,0

0,0

100,0

0,0

0,0

0,0

100,0

7

7

0,0

0,0

100,0

0,0

0,0

0,0

100,0

1146426

23,5

32,3

24,2

14,2

5,5

0,3

100,0

269171

370717

277336

162657

63582

2964

28. táblázat: Az AKG célprogramok területi jellemzői Dátum: 2011.02.02.– Készítette: HUNGARIKUM Konzorcium Fájlnév: UMVPMTE_Zárójelentés_5.2_fejezet_v25


ZÁRÓJELENTÉS


198

A program céljai megvalósulásának elemzése kérdőíves felméréssel

Az AKG fejlesztő, ösztönző típusú támogatási forma, amely az erőforrások fenntartható haszonvételén alapuló, környezettudatos földhasználat (újra) elterjesztésével járul hozzá a biodiverzitással és a éghajlattal kapcsolatos nemzetközi célkitűzések megvalósításához. Az AKG fő prioritásterületei a környezeti erőforrások, ezen belül a talajok, a felszíni és felszín alatti vizek, valamint a levegő védelme; illetve a biológiai sokféleség védeleme, amely egyfelől természetes és természetközeli élőhelyek, növény- és állatfajok gazdálkodás általi megóvása, de a biodiverzitás védelmét jelenti a kultúrnövény- és állatfajták sokszínűségének, az agrobiodiverzitásnak a megőrzése is. Az AKG program céljainak meghatározásához a program dokumentációját vettük alapul (Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, 2007 – 229. oldal), így az intézkedések 8 főbb célját sikerült azonosítanunk: 1. a vidéki területek fenntartható fejlődésének támogatása, 2. a környezet állapotának megőrzése és javítása, 3. a mezőgazdasági eredetű környezeti terhelés csökkentése, 4. környezetvédelmi szolgáltatások biztosítása, 5. a természeti erőforrások fenntartható használatán alapuló mezőgazdasági gyakorlat erősítése, 6. biodiverzitás megőrzése a (fajok és élőhelyek) természetes életkörülményei között (a gazdaságban), 7. a természet, a víz, és a talaj védelmét a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet kialakításával, 8. a környezettudatos gazdálkodás és fenntartható tájhasználat kialakításával. A felsorolt célterületek jelentős mértékben átfednek, illetve egymásba ágyazottak, ezért a felsorolt 8-ból 5 cél megvalósulását értékeltük: 1. a vidéki területek fenntartható fejlődésének támogatása, 2. a környezet állapotának megőrzése és javítása, a mezőgazdasági eredetű környezeti terhelés csökkentése, 3. a természeti erőforrások fenntartható használatán alapuló mezőgazdasági gyakorlat erősítése, 4. biodiverzitás megőrzése a (fajok és élőhelyek) természetes életkörülményei között (a gazdaságban), 5. a természet, a víz, és a talaj védelmét a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet kialakításával, Látunk kell, hogy az AKG-program felsorolt céljai végső soron egyetlen célkitűzés alá sorolódnak: „A vidéki területek fenntartható fejlődése, a vidéki környezet állapotának megőrzése és javítása”, amelynek eléréséhez a „Környezettudatos gazdálkodás, fenntartható tájhasználat” jelenti a legfőbb irányelvet. Az előírásokkal, az azokban megfogalmazott célokkal kapcsolatos vélenyek megismerése érdekében falugazdászok segítségével begyűjtött 3023 kérdőív eredményeit értékeltük és igyekeztünk reális képet alkotni a program motiváló erejéről, ökológiai, gazdálkodási és pénzügyi hatásairól. Végeredményben – hasonlóan az előírások értékeléséhez – az alábbi kérdésekre kerestünk választ:



ZÁRÓJELENTÉS


199

• az előírás betartása a jelenlegi gyakorlat mellett jelent-e tényleges gazdálkodási korlátozást – azaz mennyiben tér el az előírt gyakorlat a megszokottól? • szakmailag megalapozott-e az előírás, azaz milyen mértékben segíti az előírás betartása a környezet- és természetvédelmi célok megvalósulását? • jelent-e a gazdálkodó számára többletköltséget az előírás betartása? A kérdőívek statisztikai összegzését az alábbi táblázat foglalja össze:

Célprogram típusok

támogatottak összesen

válaszadók száma

támogatottak összesen

válaszadók száma

integrált szántó

2654

1096

14.6%

31.2%

tanyás

164

31

0.9%

0.9%

ökológiai szántó

582

116

3.2%

3.3%

MTÉT szántó

1809

272

10.0%

7.8%

Szél-víz

422

19

2.3%

0.5%

Extenzív és ökológiai gyep

4077

799

22.4%

22.8%

MTÉT gyep

1173

180

6.5%

5.1%

Ültetvény

7291

996

40.1%

28.4%

Összesen

18172

3509

100.0%

100.0%

29. táblázat: A kérdőíves felmérés válaszadóinak megoszlása

A továbbiakban a célok mentén értékeljük a kérdőíves felmérés eredményeit. 1. a vidéki területek fenntartható fejlődésének támogatása - a környezettudatos gazdálkodás és fenntartható tájhasználat kialakítása A fenti célkitűzés az AKG, sőt az ÚMVP II. tengely átfogó célja, a további célkitűzések a hozzá kapcsolódó módszertant és egy-egy részterületet fogalmaznak meg. Rendkívül általános célról van szó, végső soron valamennyi AKG-célprogram a környezettudatos, fenntartható gazdálkodást, tájhasználat kialakítását ösztönzi. Ebből adódóan e cél megvalósulásának értékelésekor az AKG program népszerűségével kapcsolatos alapvető adatokat, illetve a gazdálkodók programmal kapcsolatos általános véleményét, motivációit és elvárásait elemeztük a kitöltött kérdőívek alapján. Az értékelés során fontos ismét kiemelnünk, hogy az AKG program a kölcsönös megfeleltetés alapszintű előírásaihoz képest a környezet- és természetbarát, tájkímélő, fenntartható gazdálkodás irányában tett önkéntes vállalás a gazdálkodó részéről, a kifizetések pedig a előírások betartásából származó veszteséget, illetve többletköltséget kompenzálják.



ZÁRÓJELENTÉS


200

Motivációk Az AKG a gazdálkodók számára összességében vonzó program, a megkérdezettek 65%-a a korábbi, 20042009 közötti AKG-programban is részt vett. Ugyanakkor a válaszadók legalább 50%-a AKG-programot a TOP-UP-hoz hasonló, a gazdálkodást támogató pénzügyi eszköznek tekinti (“a gazdálkodáshoz szükséges támogatást biztosít”), és mindössze 12% gondolja valóságos kompenzációnak (“a támogatás miatt hajlandó vagyok eddig nem alkalmazott gazdálkodási korlátozásokat bevezetni a területemen”). Miért lépett be az AKG-célprogramba?

23. ábra: A belépési motivációk megoszlása

Az MTÉT területeken igénybe vehető zonális célprogramok esetén a válaszadók mintegy fele (50%-a szántó, illetve 43%-a gyep programok esetén) egyértelműen a magasabb támogatási összeg miatt vállalt szigorúbb gazdálkodási előírásokat. Az MTÉT területeken gazdálkodók esetében ugyanakkor magasabb a környezettudatosság szintje, a válaszadók 27%-a (szántó), illetve 31%-a (gyep) eddig is betartotta a szigorúbb, anyagilag megterhelő előírásokat – vagy részt vett a korábbi időszak programjaiban, 23% (szántó), ill. 26% (gyep) pedig kifejezetten azért választotta a zonális célprogramok valamelyikét, mert fontosnak tartja gazdálkodásában a természetvédelmi célok teljesülését. Ezek alapján az AKG azon célkitűzése, amely a környzettudatos gazdálkodás bevezetését, elterjesztését célozza, azaz, hogy a gazdálkodók a mezőgazdasági tevékenység környezeti hatásainak tudatában dolgozznak, így tervezzék gazdálkodásukat, az MTÉT-területeken zajló programok esetében sikeresebbnek tekinthető.



ZÁRÓJELENTÉS


201

Amennyiben MTÉT területen gazdálkodik, miért választotta az MTÉT-célprogramot? MTÉT – szántóföldi célprogramok esetén:

24. ábra: A célprogram választási motivációk megoszlása

MTÉT – gyepgazdálkodási célprogramok esetében:

25. ábra: A célprogram választási motivációk megoszlása



ZÁRÓJELENTÉS


202

A programba bevitt terület aránya A motivációk fentebb leírt értékeléséhez adalékul szolgálhat, hogy az AKG-programban részt vevő gazdálkodók nagy többsége a gazdálkodási terület több, mint felével lépett be, 28%-uk pedig a teljes gazdákodási területtel. Mekkora területtel lépett be az AKG-ba?

26. ábra: A programba bevitt terület megoszlása

A program tájképre gyakorolt hatása – gazdálkodói szemmel A tájkép változásában a gazdálkodás módja, egy tájkímélőbb, környezettudatosabb mezőgazdálkodás terjedése csupán egyetlen összetevő, ráadásul ilyen léptékű változások jóval hosszabb idő alatt következnek be. Az alábbi adatsor éppen ezért részletes következtetések levonására nem indíthat, mégis, tudván azt, hogy a gazdálkodók behatóan ismerik a tájban bekövetkező változásokat, valamelyest értékelhető az AKG támogatási rendszer tájléptékű hatása, vagy azon célkitűzés megvalósulása, hogy a “AKG kifizetések hozzájárulnak a vidéki területek fejlődéséhez.” A válaszadók közül nagyjából ugyanakkora arányban voltak azok, akik semmiféle változást nem érzékeltek “az elmúlt időszakban”, mint azok, akik szerint markáns változás történt. Eredményként értékelhető ugyanakkor, hogy kétszer annyian tapasztaltak pozitív, minőségi tájképi változást, mint akik negatív tendenciáról számoltak be.



ZÁRÓJELENTÉS


203

Mit gondol, ahol Ön gazdálkodik, változott-e a tájkép az elmúlt időszakban?

27. ábra: A táj változásával kapcsolatos válaszok megoszlása

Összességében elmondható, hogy az alapszintű támogatásokhoz képest valamelyest szigorúbb és differenciáltabb gazdálkodási előírásokkal rendelkező agrár-környezetgazdálkodási célprogramokba való belépést nagymértékben az elérhető magasabb támogatási összegek motiválják. Ezt támaszthatja alá az a tény is, hogy a célprogramok közül túligénylés csak az integrált szántóföldi növénytermesztési célprogram esetében volt, amelynél a hektáronkénti támogatás a korlátozásokhoz képest aránytalanul magas. Az AKG program alapvető agrárélőhely-fejlesztési, illetve környezettudatos gazdálkodást ösztönző céljai a jelenlegi előírás-rendszer mellett leginkább az MTÉT területeken igénybe vehető zonális célprogramok esetében valósulhatnak meg. A szakmailag megalapozott, valóságos pozitív környezeti hatással járó előírások és ezekhez kapcsolódó kompenzációk bölcs tervezésével hosszabb távon fenntartható agrárkörnyezetvédelem alakítható ki, a valós korlátozás nélküli kifizetések ugyanakkor aláássák a cél megvalósulásának lehetőségét.

2. a környezet állapotának megőrzése és javítása - a mezőgazdasági eredetű környezeti terhelés csökkentése E célkitűzés foglalja össze az AKG mezőgazdasági eredetű szennyezésekkel összefüggő környezetkíméleti prioritásait; elsősorban a termőtalajok védelmét, a felszíni és felszín alatti vizek megóvását, illetve a mezőgazdasági eredetű légszennyezése csökkentését. Ide sorolhatók a szántóföldi kultúrákra, valamint a szőlő- és gyümölcsültetvényekre írt célprogramok, amelyekben a mesterséges tápanyagbepótlás, illetve a peszticidek használatának különböző mértékű korlátozásait írják elő. A gyepterületek célprogramjai esetében is találunk vegyszerezéssel és tápanyagbepótlással kapcsolatos előírásokat, azonban a tapasztalat szerint a gyomirtás/vegyszerezést egyáltalán nem jellemző a hazai gyepgazdálkodásra, a trágyázás, műtrágyázás pedig igen ritkán fordul elő. Ez egyben azt is jelenti, hogy a



ZÁRÓJELENTÉS


204

gyepterületeken ezek az előírások nem tekinthetők releváns megkötéseknek, nem eredményeznek a célnak megfelelő csökkenést. A cél megvalósulását támogató célprogramok: Szántóföldi gazdálkodási (7) •

Integrált szántóföldi növénytermesztés célprogram

•

Tanyás gazdálkodás célprogram

•

Ökológiai szántóföldi növénytermesztési célprogram

•

Szántóföldi természetvédelmi zonális célprogramok (4)

Ültetvényes célprogramok (3) A kérdőívezés során az alábbi kérdésekkel vizsgáltuk e cél megvalósulását: Az értékeléskor integrált szántóföldi növénytermesztés és a tanyás gazdálkodás célprogramokat összevontan kezeltük, illetve összevontuk a 4 zonális szántóföldi célprogramot, és az ültetvényes célprogramokat. Az AKG-program hatására mennyiben változtatta meg növényvédőszerhasználatát?

28. ábra: A növényvédőszer-használattal kapcsolatos válaszok megoszlása

A gazdálkodók válaszai alapján összességében megállapítható, hogy az AKG – célprogramtól függetlenül az esetek, több mint 50%-ában nem jelentett változást a növényvédőszer-használatban; a célprogramokban megfogalmazott előírások a növényvédelemben nem jelentenek valódi korlátozást, a gazdálkodók egyébként is az engedélyezett vegyszereket használják. Jelentős változtatási kényszerről a gazdák átlagosan kevesebb, mint 10%-a számolt be, a legnagyobb mértékben az ökológiai szántó célprogramban résztvevőknek kellett módosítaniuk gazdálkodásuk ezen apektusán (16%), vélhetően az újonnan belépők miatt.



ZÁRÓJELENTÉS


205

A növényvédőszerek használatának kismérvű változtatása következtében az előírások többletköltséget sem jelentettek a gazdálkodók nagy részének – átlagosan a válaszadók kevesebb, mint 15%-a számolt be 10%-feletti költségnövekedésről.

29. ábra: A növényvédőszer-váltás többletköltségével kapcsolatos válaszok megoszlása

A növényvédőszer-váltás okozta hozamkiesés, a fentieknek megfelelően minimális – ilyet legnagyobb arányban az MTÉT területeken zajló zonális célprogramok, és az ültetvényes célprogramok esetében észleltek a gazdálkodók: itt 20% feletti volt azon válaszadók aránya, akik mérhető hozamkiesést jelöltek meg. A hozamkiesés mértékével kapcsolatos gazdálkodói válaszok jól visszaigazolják a célprogramokkal kapcsolatos elvárásokat: jelentősebb mértékű hozamkiesés az erősebb korlátozásokkal bíró ökológiai szántó7 és MTÉT célprogramok esetében tapasztalható

7 Megjegyzendő, hogy az ökológiai gazdálkodáshoz kötődő célprogramok esetén az AKG nem korlátozza a növényvédő-szer használatot, azt a vonatkozó közösségi rendeletek (834/2007/EK, 889/2008/EK) teszik meg.



ZÁRÓJELENTÉS


206

30. ábra: A növényvédőszer-váltás okozta hozamkieséssel kapcsolatos válaszok megoszlása

Milyen mértékben csökkentette a tápanyagkijuttatást az AKG-program hatására?

31. ábra: A tápanyagutánpótlással kapcsolatos válaszok megoszlása



ZÁRÓJELENTÉS


207

A tápanyagkijuttatással kapcsolatos válaszok értékeléséből leszűrhető, hogy a szántóföldi növénytermesztés, illetve ültetvényes célprogramok előírásai nem okoztak markáns változást a műtrágya, illetve trágya kijuttatásában. A várakozásoknak megfelelően a legnagyobb mértékű változás az ökológiai szántó célprogram esetén, illetve az MTÉT területeken zajló zonális célprogramok esetén mutatható ki. Utóbbi célprogramok esetén a 90 kg/ha N-hatóanyag a maximálisan kijuttatható mennyiség valamelyes korlátozást jelent. Az ökológiai szántó esetében a kijuttatás nagyobb mérvű csökkenése a programba újonnan belépők következtében mutatható ki. A tápanyag kijuttatása tekintetében az előírások csekély mértékű korlátozást jelentettek a gazdálkodóknak, ennek megfelelően a hozamok is átlagosan 80%-ban változatlanok maradtak. 15% feletti hozamkiesés az intergált szántó esetében mindössze a gazdálkodók 2%-nál, az MTÉT programok esetében 23%-nál volt tapasztalható. Legjelentősebb hozamkiesést az ökológiai szántóföldi célprogramban gazdálkodók észleltek. Ki kell emelni, hogy a tápanyag korlátozás azért nem jelentett változást, mert az ágazat szereplői, gazdasági, kényszertakarékossági okokból kifolyólag ma sem használnak túlzott mennyiségű termésnövelő anyagot és nem azért mert túl enyhe előírást került meghatározásra (AKI tesztüzemi adatok alapján az egyéni gazdálkodók esetében a tápanyagkijuttatás mértéke nem éri el a 65 kg/ha vegyes hatóanyagot). A szerves trágya bevitelt pedig inkább ösztönözni kellene, hiszen a talajszerkezetre és képződésre az van a legjobb hatással.

32. ábra: A tápanyagkijutattás változása miatti hozamkieséssel kapcsolatos válaszok megoszlása

A talajmintavételi adatokra alapul az AKG tápanyagkijuttatási szabályozása, továbbá ezek az adatok jelentik a legfontosabb indikátorokat a környezetterhelés csökkentésével/talajállapot javulásával kapcsolatos célkitűzések értékeléséhez. Rendkívül fontos ezért a megbízható, standard módszerekkel történő, összehasonlítható mintavétel és a talajminták szakszerű vizsgálata.



ZÁRÓJELENTÉS


208

A beérkezett válaszok alapján, mindössze a talajminták 3-10%-a esetében állítható biztosan, hogy azok megfelelnek a fenti kritériumoknak, a minták döntő többségét a gazdálkodók végzik a mintavételt, kisebb százalékban „vállalkozót bíztak meg” a mintavételezéssel és a laborok által végzett mintavétel (mint szakmailag a leginkább indokolt forma) volt a legkisebb arányú. Ezek alapján nem túlzó az az állítás, hogy a mintavételezés a jelenlegi módon megbízhatatlan adatokat szolgáltat, így az erre alapozott tápanyaggazdálkodási tervek pontossága, megfelelősége is megkérdőjelezhető.

33. ábra: A talajmintavétel módjával kapcsolatos válaszok megoszlása

3. a természeti erőforrások fenntartható használatán alapuló mezőgazdasági gyakorlat erősítése E cél megvalósulása végső soron azt jelentené, hogy az AKG program korlátozás-kompenzáció rendszere képes a környzetkímélő, fenntartható tájhasználat elterjesztésére, stabilizálására, a gazdálkodók környezettudatosságának a növelésére. Sikeres megvalósulás esetén a gazdálkodók a kompenzáció ösztönző hatásán túl felismerik az ökténtesen vállalt környezetkíméleti, természetvédelmi korlátozások a gazdálkodás fenntarthatóságára, a termelt élelmiszerek biológiai értékére gyakorolt pozitív hatását. A cél elérése érdekében rendkívül fontos, hogy a korlátozások valóságos változásokat indukáljanak a gazdálkodásban, amelyek valóságos, pozitív környezeti hatással bírnak, és az előírások betartásáért lehetőség szerint pontosan kalkulált, kompenzáló, ösztönző kifizetéseket kapjanak a gazdálkodók. Ellenkező esetben a program nem a változás irányába hat, hanem az általános gazdálkodási gyakorlatot jutalmazza és konzerválja. A cél megvalósulásának elemzéséhez a jelenlegi, AKG-n belüli földhasználat és gazdálkodási módok mellett elemeztük az AKG előtti és utáni gazdálkodási módokkal, elképzelésekkel. A cél megvalósulását támogató célprogramok: Valamennyi szántó- és gyepgazdálkodási célprogram támogatja e cél megvalósulását, de kiemelten: •

Ökológiai szántóföldi növénytermesztési célprogram

•

Szántóföldi természetvédelmi zonális célprogramok (4)



ZÁRÓJELENTÉS

ÚMVP FÉLIDEI ÉRTÉKELÉS •

Extenzív gyepgazdálkodási célprogram

•

Ökológiai gyepgazdálkodási célprogram

•

Gyepterülek természetvédelmi célprogramjai (4)

209

A kérdőívezés során az alábbi kérdésekkel vizsgáltuk e cél megvalósulását: Az AKG program végén tervezi-e a a tápanyagkijuttatás mértékét növelni?

34. ábra: A tápanyagkijutattásal kapcsolatos válaszok megoszlása

Jelen gazdálkodási klímában a gazdálkodók nem tervezik jelentősen növelni a kijuttatott tápanyag menynyiségét – 10% alatti gazdálkodó jelezte, hogy az AKG program után több tápanyagot juttatna ki. Hányszor kaszál a programba vont területen? (átlagos csapadékú évben.) Hányszor kaszálna ha nem kellene betartani a kaszálási idő korlátozást? (átlagos csapadékú évben.) A gazdálkodók válaszaiból kitűnik, hogy az AKG-programon kívül inkább tartanák gazdálkodási szempontból megtérülőnek az évi kétszeri kaszálást, bár a különbség az extenzív gyepgazdálkodási célprogram esetén kisebb, mint az MTÉT gyepes programok esetében. Utóbbiál a 40%-60% arány az egyszeri kaszálás javára megfordulna az AKG előírás nélkül.



ZÁRÓJELENTÉS


210

35. ábra: A kaszálással kapcsolatos válaszok megoszlása

AKG program előtt rágcsálóirtó szert alkalmazott-e a gyepen? AKG program előtt tavasszal végzett-e fogasolást, hengerezést, boronálást a területen? A fenti két kérdésnek jelentős természetvédelmi vonatkozásai is vannak. A válaszokat nem tartottuk érdemesnek grafikonon is bemutatni, mivel a válaszadók 90-100%-a, mind extenzív gyep, mind MTÉT gyepes célprogramok esetén nemleges választ adott a kérdésekre. Ezek az előírások is inkább illeszkednének egy „helyes gazdálkodási gyakorlat” típusú alap-előírássorba, semmint az AKG fejlesztő típusú, önkéntesen vállat előírásai közé.

4. a biodiverzitás megőrzése A természeti tőke megőrzése és erősítése talán a legnagyobb hangsúllyal megjelenő célkitűzés az AKGprogramon belül. Magyarország területének 13%-át fedi le a 25 MTÉT, azaz Magas Természeti Értékű Terület, amelyek jelentős mértékben fednek át országos jelentőségű védett területekkel és Natura 2000 területekkel. Az AKG természetvédelmi zonális célpogramjai egy-egy mezőgazdasági területekhez kötődő állatfaj vagy fajcsoport megóvását tűzték zászlóra, de a fajok védelmén túl a különböző agrárélőhelyek és a rajtuk található életközösségek megóvása a programok valódi célja. A cél megvalósulását támogató célprogramok: A természetvédelmi zonális szántóföldi és gyepgazdálkodási célpogramok sorolhatók ide: • AD1) Szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram • AD2) Szántóföldi növénytermesztés vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal célprogram



ZÁRÓJELENTÉS


211

• AD3) Szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal cp. • AD4) Szántóföldi növénytermesztés kék vércse élőhelyfejlesztési előírásokkal célprogram • BC1) Gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram • BC2) Gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram • BD2) Természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram • DB) Természetes vizes élőhelyek mocsarak, zsombékok, sásos területek gondozása cp. • DC) Vizes élőhelyek létrehozása és kezelése célprogram A horizontális célprogramokból ide tartozik: • CC) Hagyományos gyümölcstermesztés célprogram Az AKG program közvetlen természetvédelmi céljainak teljesülését természetvédelmi szakemberek bevonásával, MTA ÖBKI kutatóinak segítségével végeztük. A vizsgálat keretén belül két módszertan került alkalmazásra: A kérdőíves felmérés eredményei Mivel az AKG célprogramok biodiverzitás monitorozása sem hatás-, sem trend-monitorozás jelleggel hazánkban eddig nem kezdődött el, ezért az ökológiai kiértékelésében jelentős mértékben kellett támaszkodni a témában jártas szakemberek tapasztalataira. Ennek érdekében kérdőívet dolgoztunk ki, amelyet az AKG-ban jártas, a természeti értékeket ismerő, elsősorban a nemzeti park igazgatóságokon és a fölöttes államigazgatási szervekben dolgozó szakemberekhez juttatunk el. Összesen 17 db kitöltött kérdőívet kaptunk vissza. A táblázatos kérdőívek mellett 6 db részletes szöveges vélemény is érkezett. Volt olyan kérdőív, amelyet egy nemzeti park teljes területére vonatkoztatva töltöttek ki, a többség érvényességi területe azonban valamely földrajzi tájegység, nemzeti park igazgatósági tájegység, tájvédelmi körzet, vagy magas természeti értékű terület. A tapasztalatot szolgáltató földrajzi egységek eltérő mérete, a tapasztalatok eltérő és nem becsülhető mélysége, illetve a kitöltött kérdőívek relatíve kis száma miatt statisztikai elemzéseket módszertani okok miatt nem indokolt végezni. Ezért az elemzésekben az egyes kérdésekre kapott különböző válaszoknak nem a konkrét számát használtuk fel, hanem az egyes válaszok száma alapján kiemeltük a legjellemzőbbeket. Emellett minden esetben számba vettük az összes kapott választ is. Mindezek alapján úgy ítéljük meg, hogy a kérdőíves válaszok ugyan nem reprezentálják az ország teljes területét, de számottevő tapasztalatot tükröznek, ezért a belőlük levonható következtetések irányadóak. A biodiverzitás megőrzésére nézve az AKG célprogramjait összességében a legtöbb válaszadó kedvezőnek, ezen belül mérsékelten kedvezőnek tartja. A legtöbb kedvező megítélést a gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram kapta. A célprogramok közül a legtöbb válaszadó (5 a 16-ből) az integrált szántóföldi növénytermesztés eltörlését javasolta. 5 válaszadó ugyanakkor egyetlen célprogram eltörlését sem javasolta. A válaszadók többsége egyetértett abban, hogy a gyepgazdálkodási célprogramok biodiverzitásra gyakorolt hatása jelentős mértékben függ a parcellával szomszédos parcellák élőhelytípusaitól, azok állapotától, használati módjától, illetve a gazdálkodó hozzáállásától, a lehetőségeken belül elvégzett tényleges tevékenységétől. A válaszadók több mint fele abban is egyetértett, hogy a hatás a parcella méretétől és jellemző élőhelyeitől is jelentős mértékben függ. Mindez arra figyelmeztet, hogy a célprogramok előírásainak végrehajtása önmagában még nem feltétlenül garantálja azok kedvező hatását. Számos ökológiai kutatás



ZÁRÓJELENTÉS


212

és a különböző természetvédelmi kezelések hatásait vizsgáló monitorozási projektek eredményeiből is tudjuk, hogy egy-egy élőhelyfoltban (parcellán) elvégzett beavatkozás következményét erősen befolyásolja az élőhely aktuális állapota, a folt mérete, a szomszédos élőhelyek minősége, állapota.

Biodiverzitás vizsgálat térinformatikai módszerek segítéségvel a MÉTA adatbázis felhasználásával Az AKG tevékenységek intenzitásának (amit a támogatott parcellák területével és a célprogram típusával közelítünk), valamint a MÉTA adatbázisban szereplő növényzeti változók intenzitásának (természetközeli élőhelyek kiterjedése, állapota és veszélyeztetettsége) a térbeli korrelációját értékeltük ki, ezáltal az AKG tevékenységek biodiverzitásra gyakorolt potenciális hatását becsültük meg. A MÉTA adatbázisra épülő kiértékelés általános kérdése ezért ez lett: az AKG támogatások milyen potenciális hatással rendelkezhetnek a hazai természetközeli élőhelyek állapotának megőrzésére? Az AKG célprogramjai által támogatott parcellák térbeli eloszlása a természeti örökség megóvása szempontjából erősen heterogén. A parcellák az ország különböző kistájaiban jelentősen eltérő potenciális szerepet tudnak vállalni a természetes és természetközeli élőhelyek megőrzésében. Vannak olyan agrár jellegű kistájak, amelyek természetes élőhelyeinek környékén alig található AKG által támogatott mezőgazdasági parcella (lásd lenti térkép). Mindez azt jelzi, hogy a parcellák spontán belépése az AKG programjaiba térben csak meglehetősen egyenetlenül tudta biztosítani a biodiverzitás potenciális fenntartását.

Az AKG célprogramok átlagos relatív potenciális hatása az egyes földrajzi kistájak természetes növényzetére

0 1 - 20 21 - 40 41 - 60 61 - 80 81 - 100 tájszintű relatív potenciális hatás 36. ábra: Az AKG átlagos tájszintű relatív potenciális hatásának térképe

.



ZÁRÓJELENTÉS


213

A fentiek tükrében az MTÉT rendszeréhez hasonlóan érdemes lenne a különböző horizontális célprogramokba való belépést területi preferenciákhoz kötni annak érdekében, hogy minden agrár jellegű tájegység minden számottevő természeti értéke megóvható legyen. Mindezek alapján megállapítható, hogy a növényzeti örökség védelmében a Magas Természeti Értékű Területek potenciálisan jelentős szerepet játszhatnak, feltéve, hogy területi egységeiken belül a különféle élőhelyeknek megfelelő célprogramok valósulnak meg. Az MTÉT-ek tényleges hatásáról azonban csak biodiverzitás monitorozási adatok birtokában lehetne számot adni. A Magas Természeti Értékű Területek a biodiverzitás megőrzésében potenciálisan jelentős szerepet játszhatnak. Ezt támasztja alá az a tény, hogy az ország területének összesen 13%-át lefedő Magas Természeti Értékű Területeken az agrártájak természetközeli élőhelyeinek döntő többsége az országos elterjedéséhez viszonyítva ennél lényegesen nagyobb arányában van jelen. Ugyanakkor biztosítani kellene, hogy ez a potenciális szerep ténylegesen érvényesüljön azáltal, hogy az MTÉT egységeken belül a különféle élőhelyeknek megfelelő, a lokális adottságokhoz jobban illeszkedő, a jelenleginél differenciáltabb célprogramok valósuljanak meg. A gazdálkodói kérdőívezés során az alábbi kérdésekkel vizsgáltuk e cél megvalósulását: A közvetlen természetvédelmi célok megvalósulását a gazdálkodók válaszai alapján nehéz mérni, ezért az ökológus szakemberek fenti vizsgálatait csupán egy innovatív, természetvédelmi előírás értékelésével egészítettük ki.

Milyen hatása van a vadriasztóláncnak? A vadriasztó lánc használata a gazdálkodásban teljesen új elem, amely nagymértékben alkalmas arra, hogy a gazda környezettudatosságát növelje. Éppen ezért fontos kérdés, hogy a gazdálkodók tapasztalják a módszer hatékonyságát, érzékelik-e, hogy a beavatkozásnak természetvédelmi hatása van.

37. ábra: a vadriasztó lánc hatásával kapcsolatos válaszok megoszlása



ZÁRÓJELENTÉS


214

A megkérdezettek túlnyomó többsége látta működésben a vadriasztó láncot, mindössze 23% nem észlelte a hatását. A vadriasztó lánc a gazdálkodók számára egyértelmű, közvetlen természetvédelmi hatást kifejtő eszköz.

5. a természet, a víz, és a talaj védelmét a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet kialakításával A célkitűzés szoros logikai kapcsolatban van a természeti erőforrások fenntartható használatára (3. célkitűzés), illetve a biodiverzitás megőrzésére vonatkozó célokkal (4. célkitűzés) – ezekkel együtt értelmezhető. A célkitűzés értékelésekor a termelési szerkezetet meghatározó elemekre fókuszáltunk. A megfelelő termelési szerkezet kialakítás más-más jelentést hordoz a különböző célprogramok esetében, így célozhatja a szél- és vízerózió csökkentését, illetve a biológiai sokféleség fenntartását, növelését is. Magyarország országos vetésszerkezeti mintázatához képest az egyes célprogramok különböző mértékű eltéréseket írnak elő, amelyek közül a integrált szántóföldi célprogram jelenti a legenyhébb korlátozást, míg az szántóföldi MTÉT programokban találhatók a szigorúbb, speciális termelési szerkezetet érintő előírások: pl. pillangósok, repce arányának jelentős növelése, zöldugar vetése és fenntartása. A cél megvalósulását támogató célprogramok: A cél megvalósulását valamennyi szántóföldi célprogram támogatja (7) A kérdőívezés során az alábbi kérdésekkel vizsgáltuk e cél megvalósulását: A vetésváltási előírások mennyiben változtatták meg a gazdálkodás szerkezetét?

38. ábra: a vetésszerkezettel kapcsolatos válaszok aránya



ZÁRÓJELENTÉS


215

A megkérdezett gazdálkodók fele változtatott a korábbi vetésszerkezeten a célprogramok előírásainak következtében – kivételt képez az ökológiai szántó célprogram, amelyben csupán a válaszolók harmada, 31%-a nyilatkozott úgy, hogy változtatnia kellett. A vetésszerkezet megváltoztatása általános megfogalmazás, ez célprogramonként különböző mértékű korlátozást jelent – ennek mértékét a jövedelemkieséssel értékeltük. Ennek alapján a szántóföldi természetvédelmi zonális (MTÉT) célprogramok jelentik a legnagyobb mértékű változást, illetve bevételkiesést: az ilyen célprogramban gazdálkodók 2/3-a számára volt ez valamilyen szinten érzékelhető. Az egyes célprogramok közötti arányok jól tükrözik az előírások szigorúságát, a korlátozások mértékét.

Kellett-e változtatni az akg hatására a legeltetett állatállományon nagyságán?

39. ábra: az állatállománnyal kapcsolatos válaszok megoszlása

Gyepgazdálkodási célprogramok esetén a megfelelő termelési szerkezetet a legeltetett állatok fajtaösszetétele és az állatállomány nagysága jellemzi. A kérdőívet kitöltő, gyepterületüket részben vagy egészben legeltetéssel hasznosító gazdálkodók túlnyomórészt megfeleltek az általános, illetve a szigorúbb előírásoknak is az állatállomány szempontjából. Az állatállományra nézve az extenzív gyepgazdálkodási célprogram előírása, amely szerint az állatállományt 0.2 állategység/ha-ról 0.3-ra kell emelni, a gazdálkodók többsége számára problémát jelenthetett. A jelenlegi AKG programban a korábbihoz képest az extenzív gyepgazdálkodási célprogramba bevont összeterület csökkent, ami egyfelől jelentheti azt, hogy a gazdák átvitték területeiket az MTÉT gyepes cél-



ZÁRÓJELENTÉS 216

programokba, másfelől kisebb gyepterülettel pályázva elérhették a kívánt állatsűrűséget. Az adatok tanúsága szerint a gazdák mindössze 8 illetve 10%-a döntött az állomány növelése mellett. Az extenzív gyepgazdálkodási program esetén a válaszadók 8%-ának, az MTÉT gyepes programok esetén 13%-ának – saját bevallása szerint – nincs legeltethető állata. Mivel ez a programba belépés feltétele, az állatállományra vonatkozó további kérdésekből kiderül, hogy a gazdálkodók itt a valóban legelőn tartott, legeltetett állatok hiányát jelzik. A gyepekkel kapcsolatos ökológiai kutatások alapján sem természetvédelmi, sem gazdálkodási szempontból nem indokolt a célprogram feltételéül szabni a legeltethető állatállomány létét. A magas természeti értékű gyepek extenzív művelésben tartása ugyanakkor nagyon komoly természetvédelmi hozadékkal bír, akkor is, ha a gazdálkodó rendszeres kaszálással hasznosítja azokat. Az állatállományra vonatkozó szigorítások helyett a legeltetés differenciált, jelentősebb támogatása szolgálhatná inkább a természetvédelmi célok magas szintű megvalósulását.



ZÁRÓJELENTÉS


217

Összegző megállapítások az AKG intézkedésről Az NAKP-NVT-ÚMVP időszakokat végigtekintve, a célprogramokat és a hozzájuk kapcsolódó területek, valamint a bevont gazdálkodók számát és az átlagos birtokméretet megvizsgálva megállapítható, hogy habár a fajlagos támogatási összeg növekedett, annak hasznosulása megkérdőjelezhető. Elmondható, hogy jól lehet az NAKP sokkal kevesebb területet tudott a korlátozott források miatt bevonni a programba, mégis – alapvetően a jelenleginél kiegyensúlyozottabb célprogram-szerkezet miatt – jobban szolgálta program alapvető céljait: a tájhasználat-váltást, a gazdálkodás extenzifikációját és a természetvédelmi célok mezőgazdálkodásba való integrációját.

40. ábra: Agrár-környezetgazdálkodási programok arányai Magyarországon

41. ábra: Célprogramok megoszlása a különböző AKG programokban

Az EMVA AKG-ban nagymértékben csökkent a gyepterületek fajlagos támogatása, megszűnt a kiegészítő állattámogatás. Ezeket az irányokat mindenképpen szükséges lenne megfordítani ahhoz, hogy az intézkedés céljai teljesebben megvalósulhassanak, valamint egyensúlyba kerülhessen a növénytermesztési és az állattenyésztési ágazat és. Szintén fontos kiemelni az ökológiai célprogram működtetésével kapcsolatos problémákat (41. ábra). Magyarországon, sajnálatos módon jóformán stagnál az ökológiai gazdálkodásban művelt területek ará-



ZÁRÓJELENTÉS


218

nya és jelentős elmaradás mutatkozik a szomszédos országokban mutatkozó felfutáshoz képest. Ez annál is inkább elszomorító, mivel az agrár-környezetgazdálkodás gondolata – a legtöbb nyugat-európai országban – leginkább az ökológiai gazdálkodás (mint leginkább környezet-orientált gazdálkodási forma) elterjedését kívánta szolgálni. Mivel a támogatási összegek a kieső jövedelem kompenzálásából származnak, ezért az ökológiai gazdálkodás esetében nem honorálható kellőképpen az a környezeti teljesítmény, amit az ökológiai gazdálkodás a környezet- és élelmiszerbiztonság terén fel tud mutatni. Ennek lett – többek között – az az „eredménye”, hogy az ellenőrzött területeknek csak 60%-a vesz részt valamelyik ökogazdálkodási célprogramban, 40 %-on a gazdálkodók – vélhetőleg – a közel azonos kifizetést biztosító, de jóval kevesebb előírást tartalmazó integrált célprogramot választották.

42. ábra: Nemzetközi összehasonlítás

Ahhoz, hogy szélesebb körben vonzza a gazdálkodókat a célprogram és ne versenyezzen az integrált célprogram előírás/kifizetés arányával, mindenképpen célszerű lenne a támogatási összeg növelése például azáltal, hogy a támogatási összegben megjelenik az ellenőrzési költségeknek, a biotermékek promóciójára vagy a bio-állattartásra fordított költségeknek az ellentételezése. Jelentősen nőtt a Magas Természeti Területeknek lehatárolt terület és a méretnövekedéssel arányosan nőtt a célprogramokban leigényelt terület. Az újonnan bevezetett szántóföldi programok nem voltak ugyan népszerűek a gazdálkodók körében, azonban az ismert célprogramokban átlagosan megduplázódott a kifizetett területek nagysága. Ez az örvendetes tény azt jelzi, hogy jelentősen terjednek a természetvédelmi gazdálkodási módszerek. A különböző forrású visszajelzésekből pedig az derül ki, hogy a gazdálkodók és a természetvédelem kapcsolata javul, ami azért is fontos, hiszen ezeken a területeken sem a természetvédelem nem valósítható meg gazdálkodás nélkül, sem a sikeres gazdálkodás nem hagyhatja figyelmen kívül a helyi (természeti és környezeti) adottságokat. A jelenlegi program alatt az igazán nagy vesztesek a vizes élőhelyek. Itt több probléma is adódik. Egyfelől ezek az értékes területek többnyire nem támogatható területen helyezkednek el, másfelől lehatárolásuk is nehézkes, kiterjedésük függ az éves csapadékviszonyoktól. Az ÚMVP AKG-ban a két vizes élőhelyes célprogram csak a VTT tározókon vehető igénybe, pedig hasonló vízmegtartó gazdálkodásra máshol is szükség lenne. A változatos, diverz élőhelyek megtartása és kialakítása, a mozaikos tájszerkezet megteremtése nemcsak természetvédelmi vagy tájvédelmi érdekeket szolgál, hanem biztosítja a teljes (alapvetően nem támogatható) terület gondozottságát, ápoltságát. E problémakör kapcsán merül fel leginkább az



ZÁRÓJELENTÉS 219

egyes célprogramok közötti mozgás lehetőségének újbóli megteremtése, hogy lehetősége legyen a gazdálkodóknak átállni a gyakran vízjárta területeikkel egy más típusú célprogramra. Itt utalnánk arra, hogy az UMVP céljai maradéktalanul csak a gazdálkodói attitűd környezet-tudatosság irányába való elmozdulásával valósíthatók meg, melyet egy flexibilisebb rendszer jobban szolgálna – alapvetően az egyéni adottságokhoz való alkalmazkodás lehetőségeinek megteremtése és ennek a gazdálkodók részéről történő könnyebb elfogadása miatt. Szintén fontos lenne a támogatás folyamatos évről-évre való megnyitása, ami sokkal kiegyensúlyozottabbá tenné a rendszert, nem predesztinálna 5 éves ciklusokat a bérleti díjakban, földárakban. Bizonyos programokhoz (pl. fiatal gazdák induló támogatása) szintén jobban illeszkedne az évenkénti belépés lehetősége. Fontosnak tartjuk a zonalitás további erősödését a célprogramok között, melyek rugalmasabban alkalmazkodnak a táji, helyi agroökológiai és természetvédelmi adottságokhoz. Az UMVP pozitívumaként értékelhető, hogy míg az NVT-ben valódi zonális célprogramok csak az ÉTT programok voltak, addig az ÚMVP AKG-ban a 21 célprogramból a 7 MTÉT program mellett megjelenik további 5 zonális célprogram. A helyi specialitásokhoz való alkalmazkodást legjobban az szolgálná, ha – szakmai szempontok alapján – az előírásokból minden egyes gazdaságra lehetne az adott gazdaság adottságai és lehetőségeinek figyelembevételével összeállítani egy gazdaság-specifikus célprogramot, mely ideális esetben nemcsak az AKG előírásait tartalmazná, hanem a gazdaság területén felmerülő egyéb területalapú támogatás/kifizetés előírásait is, megteremtve ezzel egy valódi „integrált” terület-használati célprogram működésének az alapját. Ehhez elengedhetetlen egy olyan szaktanácsadó hálózat működtetése, ahol a szakértők – mint az egyes gazdaságok területi, természetvédelmi, ökonómiai adottságait leginkább ismerő szakemberek – a gazdálkodókkal egyeztetve határolják le az eltérő kezelésű területeket és választják ki az azokon végrehajtandó, akár különböző intenzitású előírásokat. Mindez azon túl, hogy a jelenleginél sokkal jobban szolgálva az AKG intézkedésben megfogalmazott célok teljesülését, a gazdálkodók számára is elfogadhatóbb rendszert eredményezne. Megszűnne a támogatások közötti „versenyzés”, és a gazdálkodói attitűd változása révén nagyobb esély lenne arra, hogy nemcsak a környezeti állapot fenntartása valósuljon meg, hanem annak fejlesztése is. Mivel a következő támogatási időszak 4 év múlva kezdődik, így lehetőség van ennek a stratégiának a részletes kidolgozására, széleskörű szakértői gárda bevonására, társadalmi egyeztetésére, pilot projekt keretében való kipróbálására. Ennek a modellnek a működőképességét támasztja alá, hogy számos nyugateurópai országban működik ez a rendszer, emellett a gazdálkodók visszajelzése is azt igazolja, hogy van erre befogadó-képesség. Ide tartozó fontos megállapítás az is, hogy a gazdálkodók a kifizetett területalapú juttatások között nem nagyon tesznek különbséget az alapján, hogy az kompenzáció, kifizetés vagy támogatás, céljuk az egységnyi területre vetíthető támogatás maximalizálása. Gyakorlatilag az összes kijutatott pénzt támogatásnak fogják fel. A fent felvázolt rendszer a szaktanácsadó által részletesen bemutatva rámutathatna az egyes gazdaságok területi különbözőségeire bemutatva azt, hogy hol van lehetőség a támogatási jelleg kihasználására és hol vannak azok a területek, ahol valamilyen környezeti szolgáltatást honorál a kifizetés. Mindehhez elengedhetetlen a terepi monitoring rendszer működtetése, mely nem csupán a program kidolgozói számára teremtené meg az egyedi adottságokon alapuló tervezés lehetőségét, hanem a gazdálkodók számára is érzékelhetővé tenné azt, hogy erőfeszítéseik nem voltak hiábavalóak.



ZÁRÓJELENTÉS


220

5.2.4. Nem termelő mezőgazdsági beruházások (216. intézkedés) Az intézkedés célja Az intézkedés fő célja a vidéki táj megőrzése, az egyedi tájértékek fennmaradásának elősegítése, a növény- és állatvilág fajgazdagságának emelése, a környezeti állapot javítása, az önként vállalt agrárkörnyezetgazdálkodási előírások betartásának lehetővé tétele, valamint az előírások teljesítésének segítése és a Natura 2000 és egyéb magas természeti értékű területek közjóléti értékének növelése. A támogatható tevékenységek Az intézkedés keretében az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések alapján vállalt kötelezettségek teljesítéshez kapcsolódó, illetve azt elősegítő beruházások, illetve a gazdaságok területén megvalósított Natura 2000 program vagy egyéb, magas természeti értékű területek közjóléti értékét növelő beruházások támogathatók. • Eszközbeszerzések: o gyep hasznosítás során alkalmazható fa alapanyagú kerítés, o természetes alapanyagú, engedélyezett (fa, nád) madárvédelmi berendezések. • Területhasználattal kapcsolatos beruházások: o sövény telepítése mezőgazdasági táblák szegélyein; o mezővédő fásítás; o füves mezsgyék létesítése; o rovarteleltető bakhát létesítése; o ültetvény sorköz gyepesítése; o gyeptelepítés o környezetvédelmi célú földhasználatváltás gyeptelepítéssel o természetvédelmi célú gyeptelepítés A támogatás feltételei Támogatást azok nyerhettek el, akik támogatást nyertek o az „agrár-környezetgazdálkodási” intézkedésben (39. cikk), o vagy „a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv keretében történő agrár-környezetgazdálkodási kifizetések” intézkedésben (a 150/2004. (X.12.) FVM rendelet alapján), o vagy a „Natura 2000 kifizetések mezőgazdasági területen” (38. cikk) intézkedésben, illetve azok, akik o magas természeti értékű területen gazdálkodnak, o vagy ha speciálisan az egyes alintézkedések végrehajtásához kijelölt területen, pl. 12%nál nagyobb lejtésszögű területeken, sérülékeny ivóvízbázisok védőterületein gazdálkodnak, és amennyiben vállalják, hogy az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés (214.A) keretében támogatást igényelnek a környezetvédelmi célú földhasználat váltás (B.4.1) vagy a természetvédelmi célú földhasználat váltás (B.4.2.) célprogramra.

A támogatás mértéke A támogatás aránya: 100% volt. A támogatás mértéke és felső határa a tevékenységektől függött. Eszközbeszerzés esetén: • gyep hasznosítás során alkalmazható fa alapanyagú kerítés: 315 euró/100 m • természetes alapanyagú madárvédelmi berendezések : 60 euró/berendezés



ZÁRÓJELENTÉS


221

Földgazdálkodással kapcsolatos tevékenységek esetében: • sövény telepítése mezőgazdasági táblák szegélyén: 300 euró/100 fm • mezővédő fásítás: 800 euró/100 fm • füves mezsgye létesítése:30 euró/100 fm • rovarteleltető bakhát létesítése: 30 euró/100 fm • ültetvény sorköz gyepesítése: 310 euró/ha •

gyeptelepítés: 310 euró/ha

Hatásvizsgálat Tekintettel arra, hogy a nyertes projektek előrehaladottsága csekély mértékű, illetve a hatások csak középtávon jelentkeznek, ezért hatásvizsgálatot nem volt módunk elvégezni.

Potenciálvizsgálat Az elemzések alapvetően annak a kérdésnek a megválaszolására irányultak, hogy az UMVP keretében az intézkedéshez megfogalmazott célok miképpen teljesültek az intézkedés eddigi működése során, illetve mennyire várható ezen célok teljesülése a működés hátralévő időszakában. Az intézkedés az alábbi célokat tűzte ki a programozási időszak alatt: • Az intézkedés fő célja a vidéki táj megőrzése, • az egyedi tájértékek fennmaradásának elősegítése, • a növény- és állatvilág fajgazdagságának emelése, • a környezeti állapot javítása, • az önként vállalt agrár-környezetgazdálkodási előírások betartásának lehetővé tétele, valamint az előírások teljesítésének segítése • a Natura 2000 és egyéb magas természeti értékű területek közjóléti értékének növelése. A célok teljesülésének részletes szakmai vizsgálatát rendelkezésre álló adatok hiányában nem tudtuk elvégezni, azonban 131 támogatásban érintett gazdálkodó az alábbi válaszokat adta a programról:

43. ábra: a tájkép változásával kapcsolatos válaszok megoszlása



ZÁRÓJELENTÉS 222

Tekintettel arra, hogy a program a vidéki táj megőrzését tűzte ki fő célul, elmondható, hogy a megvalósítás eszközei biztosítják a cél elérését. A többi részcél esetében a gazdálkodók nem tudnak érdemleges információt biztosítani (pl. növény- és állatvilág fajgazdagságának emelése), így ezek teljesülését monitoring adatok alapján lehetne pontosan vizsgálni. Az értékelhető megvalósítási időszak rövidségére való tekintettel nem várható el olyan mérhető hatás, ami egyértelműen a támogatáshoz köthető, ezért a program hosszútávú vizsgálatához szükséges egy monitoring rendszer működtetése. Az intézkedés céljai esetében azt is meg kell említeni, hogy ezek a célok a II. tengely vonatkozásában szinte minden intézkedésnél felmerülnek, ezért ennek az intézkedésnek a hatásait nem lehet kiragadni a többi jogcímből, ennek megfelelően a monitoring rendszert sem lehet jogcím specifikusan működtetni. A jogcímben támogatott beruházások természetvédelmi, tájkép megőrzési és az egyéb kitűzött céloknak megfelelően fontosnak és indokoltnak tekinthetők, valószínűleg a rovarteleltető bakhát és a füves mezsgye csupán néhány gazdálkodó érdeklődésére tarthat számot, a több beruházás azonban jól illeszkedik a jelenlegi gazdálkodói szándékokhoz. A jogcímben kidolgozásra került és támogatott beruházások sikerességét, azok népszerűségét és megfelelő hasznosulását megfelelő adatok biztosításával lehet elvégezni. Mivel a beruházások megvalósulása jelenleg folyamatban van, ezért azok szakmai végrehajtását, annak hatékonyságát megítélésünk szerint későbbi értékelésben lehet elvégezni. A beruházások fenntarthatósága megfelelő karbantartással biztosítható. Bár az előírások az utómunkákat is meghatározzák, ennek teljesülése néhány év múlva vizsgálható. A beruházások színvonalas elvégzését, a részletes szabályok, előírások megfelelően biztosítják, a madárodúk kihelyezése esetében szakértői egyeztetések alapján, nagyobb szakmai tervezést, szakértő bevonását igényelné, ezért bár ez a beruházás is indokolt, a végrehajtás során itt olyan mértékű problémák is kialakulhatnak, amelyek a beruházás hatékonyságát nagymértékben ronthatják.

5.2.5. Bevezetés az erdészeti jogcímekhez Erdőgazdálkodásra vonatkozó adatok Magyarországon az erdő a szántó után a második legnagyobb művelési ág. Az erdősültség az utóbbi évszázadban 11%-ról közel 21%-ra gyarapodott a nagyarányú erdőtelepítés következtében, de még mindig jóval elmarad az átlagosan 36%-os európaitól. Hosszú távon (35-50 év) az ország erdősültségét az optimálisnak tartott 27%-ra lehet növelni. Az erdők birtokviszonyai az 1989-es rendszerváltást követően jelentősen megváltoztak, az erdők mintegy 40 %-a magántulajdonba került. Az erdők jelenlegi birtokszerkezete a következő: állami tulajdonú 55,5%, közösségi tulajdonú 1,0%, míg magántulajdonú 42,9% (forrás: MGSZH). A magántulajdonban lévő erdőterületeken egyéni és társult erdőgazdálkodás folyik, a bejegyzett erdőgazdálkodók száma 34.054. Az állami tulajdonú erdőterületeken 410, míg a közösségi tulajdonban lévő erdőterületeken 1.004 bejegyzett erdőgazdálkodó gazdálkodik. Az erdőterület 1,912 millió ha. Az 1000 lakosra jutó erdőterület 191 ha. Az erdők területi megoszlása egyenlőtlen. 2009. év végén az erdőterület régiónkénti megoszlása az alábbi:



ZÁRÓJELENTÉS


223 Erdőterület

Erdősültség

ezer ha

%

%

Közép-Magyarország

168,9

8,8

24,4

Közép-Dunántúl

249,8

13,1

22,5

Nyugat-Dunántúl

292,8

15,3

25,8

Dél-Dunántúl

354,1

18,5

25,0

Észak-Magyarország

391,1

20,4

29,1

Észak-Alföld

221,0

11,6

12,5

Dél-Alföld

235,2

12,3

12,8

Összesen

1.912,9

100,0

20,6

30. táblázat: A magyarországi erdőterületek megoszlása

Az általános európai helyzettől eltérően az erdők 88,4%-a lombos erdő. A faállományt alkotó legértékesebb fafajok a bükk és a tölgyek, jelentős területet foglalnak el az akácosok, nyarasok. Az erdőterület 57%-át őshonos fafajok, 43%-át idegenföldi, meghonosodott fafajok (akác, vörös tölgy, fenyők) vagy klónozott fajták (nemes nyarak) foglalják el. A fafajok szerinti megoszlás a következő: tölgy 20,8%, cser 11,1%, bükk 5,9%, gyertyán 5,1%, akác 23,9%, nemesnyár 6,8%, hazai nyár 3,9%, egyéb lombos 10,9%, fenyő 11,6%. Magyarország élőfakészlete 2009 év végén 355,8 millió m3, az éves folyónövedék 13,2 millió m3. Az éves fakitermelés 2009 évben 6,8 millió m3 volt. A kitermelt fatömeg közel 60%-a tűzifa. Az erdőterületek elsődleges rendeltetés szerinti megoszlása a következő: gazdasági rendeltetésű erdő 63,1%, védelmi rendeltetésű erdő 35,7%, egészségügyi-szociális, turisztikai, oktatás-kutatás célját szolgáló erdő 1,2% (2009. XII. 31-én érvényes adatok, forrás: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, Erdészeti Központ).

Erdőtelepítési programok A rendszerváltásig az erdőtelepítések átfogó, a jelenlegi területfejlesztési szempontrendszer szerinti tervezésére nem került sor, mivel a termőföldek nagy része állami tulajdonban volt, és az erdőtelepítés az ágazatirányítás rendelkezésére álló eszközökkel a mindenkori igényeknek megfelelően szabályozható volt. Az 1991-től 2000-ig terjedő tíz éves időszakra a Kormány 3224/1991.(VI. 13.) és 3153/1992. (IV. 16.) számú határozataiban rendelkezett az erdőtelepítés további folytatásának szükségességéről és annak kívánatos ütemét évi 15 000 ha-ban határozta meg. A megvalósítás azonban már nem kizárólag a kormányzati akarattól és a rendelkezésre álló költségvetési forrásoktól függött, hanem a tulajdonosok meggyőződésén, érdekeltségén is nagyon sok múlott. Ennek köszönhetően a tervezett 150 ezer ha helyett csak 66 ezer ha erdő telepítése valósult meg, amely fontos tanulságként szolgált a jövőre nézve.



ZÁRÓJELENTÉS 224

1996-ban a minisztériumban elkészült a 19 megyére lebontott adatokat tartalmazó Hosszú Távú Erdőtelepítési Koncepció. Ebben már az erdészeti- és a mezőgazdasági szakmai szempontok együttes figyelembe vételére került sor. A SAPARD EU előcsatlakozási agrár- és vidékfejlesztési programokban az erdőtelepítés nem szerepelt a támogatandó prioritások között, így 2004-ig az erdőtelepítési program csak nemzeti forrásokból működött. A 2001.-2010. évekre vonatkozó erdőtelepítési program összesen 150 ezer hektár új erdő telepítésére vonatkozó javaslatot tartalmazott. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium napjainkig ez alapján kezelte az erdőtelepítéssel kapcsolatos ügyeket, illetve az ebben foglalt adatok jelentek meg hivatalos közleményekben is. A Hosszú Távú Erdőtelepítési Koncepcióban és a 2001.-2010. évekre vonatkozó 10 éves programban ismételten megállapításra került, hogy az erdőtelepítési program folytatásával az ország erdősültségét célszerű mintegy 27 %-ra növelni, ami a mezőgazdaság szerkezet-átalakítását segítené elő az ország mezőgazdasági összterületének 12,6 %-os csökkentésével.

Egyéb programok A Nemzeti Agrárprogram alapelvei szerint a kedvezőtlen adottságú térségek szántóterületein elengedhetetlen a földhasznosítási és termelési szerkezet átalakítása. Ennek az erdőtelepítés az egyik eszköze, amelyet nemzeti léptékű beruházásnak kell tekinteni. Ebben a dokumentumban is megjelent stratégiai célként Magyarország erdősültségének 25 - 27 %-ra történő emelése. A 2253/1999. (X. 07.) Korm. határozattal elfogadott Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program a környezetbarát mezőgazdasági földhasználat hosszú távú megvalósítását tűzte ki célul. Két területre koncentrál, amelyek a természeti erőforrások - a talaj, víz, genetikai erőforrások, a táj - értékeinek védelme, valamint a fogyasztásra kerülő termékek minőségbiztosítása. A 1110/2004. (X. 27.) Korm. határozattal elfogadott Nemzeti Erdőprogram 5.3. Vidék- és területfejlesztés, erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás célprogramja megfogalmazza, hogy az agrárátalakulás során felszabaduló területek erdősítése növeli a nemzeti erdővagyont, munkalehetőséget teremt, és folyamatos foglalkoztatást biztosít a vidék számára. Várható eredményként stratégiai távlatban több 100.000 hektár erdő telepítését jelöli meg.

A Nemzeti Erdőtelepítési Program A Nemzeti Erdőtelepítési Program egy hosszú távú, mintegy 35-50 éves program, amelynek következetes megvalósításával az ország erdősültségének jelenleg optimálisnak tartott 27%-ra történő növelése érhető el. A Nemzeti Erdőtelepítési Program: •

a Nemzeti Erdőprogram erdőtelepítéssel kapcsolatos célkitűzéseit pontosítja, továbbá azokhoz térbeni megjelenítést, számszerű meghatározást ad;

•

az országos területfejlesztési célok megvalósítását szolgáló Országos Területrendezési Terv erdőtelepítéssel kapcsolatos munkarészeit alapozza meg;

•

a 2007-2013. közötti, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban megjelenő vidékfejlesztési célok erdőtelepítéssel kapcsolatos támogatásainak odaítéléséhez bírálati szempontot ad a terüle-



ZÁRÓJELENTÉS 225

ti lehatárolással, így az erdőtelepítések megvalósításához a szükséges területi orientációt adja meg (forrás: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium).

Vidékfejlesztési szempontok Az elmúlt időszak erdőtelepítéseinek zöme a hátrányos helyzetű térségekben létesült. Kivételt képeztek azok a városok körüli zöldövezeti erdőtelepítések, amelyek a városok környezeti állapotának javítása érdekében készültek. Az alföldfásítás, a hegy- és dombvidéki közcélú talajvédelmi erdősítések, a kedvezőtlen adottságú kistérségekre készített erdőtelepítési programok egyik lényeges célja a vidéki lakosság foglalkoztatási lehetőségeinek bővítése, gazdasági, ökológiai és szociális körülményeinek javítása. Az erdőgazdálkodás alacsony, de hosszú távú jövedelmezőséget biztosít. Az erdészeti munkák idényjellegűek, javítják a foglalkoztatottságot. A mezőgazdasági munkákkal összehangolt erdőgazdálkodás kiegészítő jövedelmet jelent, és javítja a faanyagszükséglet hazai biztosítását. A fafeldolgozás jelentős része a vidéki térségekben történik, a koncentrációs folyamat eredményeként nagy fűrészüzemekben illetve más, faanyagot feldolgozó üzemekben, de továbbra is jelentős a korábbi termelőszövetkezeti erdészethez kapcsolódó melléküzemági és a hagyományos „kisipari” fafeldolgozás. Az erdőtelepítéseknek hatása lesz a vidéki fafeldolgozásra is, további munkalehetőséget teremtve ezzel a fafeldolgozásban is a vidéki lakosságnak. Az erdősítéssel összefüggő munkapotenciált a következőképpen lehet megbecsülni: 1 000 ha erdőtelepítés végrehajtása mintegy 40 fő munkaerő, az erdőtelepítés ápolása és védelme több mint 45 fő munkaerő éves munkateljesítményének felel meg. Tekintettel arra, hogy az erdészeti munka szezonális, így félévre számítva 1 000 ha erdősítés mintegy 80 fő, az ápolásában pedig 90 fő munkaerőnek biztosít foglalkoztatást. 1 000 ha erdőn végzett gazdálkodáshoz hosszú távon a szükséges adminisztrációs struktúrával együtt mintegy négy fő munkaerő kapcsolódik. A mezőgazdasági üzemekkel összefüggő erdőterületek általában kiegyenlítik a szezonálisan ingadozó munkakínálatot, és kiegészítő jövedelmet nyújtanak. Az új erdővel és az ökológiai feltételek javításával az intenzív mezőgazdasági hasznosítás alá vont területeken javul a levegőminőség, növekedik a turisztikai kínálat, az őshonos fafajú erdőtelepítések idővel jelentős ökoturisztikai vonzerőt jelenthetnek. A kapcsolódó szolgáltatások idővel egyre több gazdálkodó esetében kiegészítő jövedelemforrássá válhatnak. Az erdőtelepítések lehetséges területeinek kiválasztásánál természetvédelmi és tájvédelmi szempontokat is figyelembe kell venni. Az ökológiai szempontból értékes gyepterületek erdősítése nem kívánatos a jövőben sem. Az erdősítési projektek tervezése során a meghatározandó Natura 2000 területeket is tekintetbe kell venni, jelenleg Natura 2000 területen – kezelési terv hiányában – erdő nem telepíthető. Magyarországon a vonatkozó jogszabályok értelmében az új erdő telepítését csak jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési terv birtokában szabad megkezdeni. Az erdőtelepítési-kiviteli tervet a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területileg illetékes megyei igazgatóságainak Erdészeti Igazgatóságai bírálják el és hagyják jóvá.



ZÁRÓJELENTÉS


226

5.2.6. A mezőgazdasági földterületek első erdősítése (221. intézkedés) Az intézkedés célja A támogatás célja a mezőgazdasági szerkezet-átalakítás elősegítése, az ország erdőterületének növelése, a vidéki térségek természeti és táji örökségének fenntartása, a lakosság életkörülményeinek, valamint a vidéki foglalkoztatottsági viszonyok javítása és közérdekű védelmi funkciójának fejlesztése. A vissza nem térítendő támogatást az alábbi célokra lehetett igénybe venni: •

Erdőtelepítés és kiegészítő intézkedések létesítése (mezőgazdasági művelésű területek erdősítése és szükség esetén az ezt kiegészítő, a létesítéssel együtt megvalósítandó, többletköltséggel járó munkák);

•

A telepítés ápolása és pótlása;

•

Jövedelempótló támogatás az erdősített területek után (fafajtól függően) legfeljebb 15 évig a jövedelem-kiesés fedezésére.

A kedvezményezettek köre Az erdőtelepítés után járó támogatást a jogosult mezőgazdasági területek használói igényelhetik. Az ápolásra és a kieső jövedelem pótlására folyósított támogatásra nem jogosult az 50% feletti állami tulajdonban lévő gazdasági társaság, vagy költségvetési intézmény. Ápolási és jövedelempótló támogatást csak a föld tulajdonosa, bérlője vagy haszonélvezője kaphat. Kiemelt jövedelempótló támogatásra kizárólag az a mezőgazdasági tevékenységet végző természetes személy jogosult, aki a támogatási kérelem benyújtásának évében igazolhatóan munkaidejének legalább 25%-át mezőgazdasági tevékenységre fordítja, és jövedelmének legalább 25%-a mezőgazdasági tevékenységből származik.

A támogatás feltétele A támogatás igénybevételének feltételeit és a támogatás mértékét a 88/2007. (VIII. 17.) FVM rendelet tartalmazza. A támogatás igénybevételére a kérelmező akkor jogosult, ha teljesíti az alábbi feltételek mindegyikét: •

rendelkezik a támogatási kérelem benyújtását megelőzően a tervezett erdőrészlet elhelyezkedése szerint illetékes erdészeti igazgatóság által jóváhagyott, nevére szóló és az erdőrészletre vonatkozó erdőtelepítési engedéllyel;

•

az erdőrészlet területe a koronavetülettel együtt eléri a. az 1 hektárt, vagy b. 0,5 hektárt, amennyiben az erdőrészlet erdőterülettel közvetlenül határos

•

a támogatási kérelem benyújtását megelőző két naptári évben mezőgazdasági területek erdősítésére vonatkozó támogatás igénybevétele esetén nem került kizárásra a támogatási feltételek szándékosan történő megszegése miatt;

•

a jövedelempótló támogatás támogatási időszakát meghaladóan legalább öt évig jogosult a támogatási kérelemben feltüntetett mezőgazdasági terület használatára;



ZÁRÓJELENTÉS

ÚMVP FÉLIDEI ÉRTÉKELÉS •

227

a nem védett és a nem NATURA 2000 gyepterületeken történő telepítés esetében rendelkezik a területileg illetékes természetvédelmi hatóság erdősítésre vonatkozó támogató nyilatkozatával.

Az intézkedésre vonatkozó pénzügyi adatok Az MVH-tól kapott adatok alapján az értékelés készítésének időpontjáig a benyújtott 2.495 db támogatási kérelemből jóváhagyott támogatási kérelmek száma 2.223 db, a jóváhagyott támogatási összeg 17.226.077.899 Ft. A jóváhagyott támogatási kérelmek darabszámának és összegének megyénkénti megoszlását az alábbi táblázat mutatja.

Megye

Jóváhagyott kérelem (db)

Jóváhagyott támogatási

Egy kérelemre jutó átlagos

összeg (Ft)

támogatás (Ft)

Bács-Kiskun

495

2 942 723 814 Ft

5 944 897 Ft

Baranya

37

559 727 295 Ft

15 127 765 Ft

Békés

49

521 402 238 Ft

10 640 862 Ft

Borsod-Abaúj-Zemplén

63

749 649 431 Ft

11 899 197 Ft

Budapest

35

305 265 090 Ft

8 721 860 Ft

Csongrád

163

1 184 807 827 Ft

7 268 760 Ft

Fejér

9

38 812 851 Ft

4 312 539 Ft

Győr-Moson-Sopron

61

382 245 115 Ft

6 266 313 Ft

Hajdú-Bihar

202

1 209 211 940 Ft

5 986 198 Ft

Heves

32

280 338 240 Ft

8 760 570 Ft

Jász-Nagykun-Szolnok

42

433 754 748 Ft

10 327 494 Ft

Komárom-Esztergom

5

11 514 239 Ft

2 302 848 Ft

Nógrád

41

413 276 456 Ft

10 079 914 Ft

Pest

125

705 605 798 Ft

5 644 846 Ft

Somogy

119

1 943 287 419 Ft

16 330 146 Ft

Szabolcs-Szatmár-Bereg

630

4 802 999 253 Ft

7 623 808 Ft

Tolna

36

147 135 726 Ft

4 087 104 Ft

Vas

22

129 516 723 Ft

5 887 124 Ft



ZÁRÓJELENTÉS


228

Veszprém

39

356 418 948 Ft

9 138 947 Ft

Zala

18

108 384 748 Ft

6 021 375 Ft

Összesen

2223

17 226 077 899 Ft

7 749 023 Ft

31. táblázat: Jóváhagyott támogatási kérelmek megoszlása

A táblázat lapján jól látható, hogy a legtöbb támogatott kérelmet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, és Bács-Kiskun megyében nyújtották be. Jellemző ugyanakkor, hogy ezekben a megyékben az egy kérelemre jutó megítélt támogatási összeg mindössze átlagos, vagy átlag alatti. Ennek oka elsősorban a termőhelyi szempontokban keresendő, mivel az ezekben a megyékben jellemző termőhelyi viszonyok elsősorban azoknak a fafajoknak kedveznek, amelyek alacsonyabb támogatási összeggel telepíthetők.

Az intézkedésre vonatkozó területi adatok A Mezőgazdasági földterületek első erdősítése intézkedés első három évében 20.111,32 ha erdő telepítése került jóváhagyásra, melyek elhelyezkedését mutatja a mellékelt térkép (Juli ígért ide egy képet). A támogatott erdőrészletek területének megyénkénti megoszlása az alábbi táblázat. Megye

Terület (ha)

Arány (%)


5418,76

26,9

Bács-Kiskun

4210,76

20,9

Csongrád

2094,54

10,4

Pest

1578,96

7,9

Somogy

1554,02

7,7


906,92

4,5

Hajdú-Bihar

903,73

4,5

Békés

616,62

3,1


478,92

2,4

Veszprém

462,89

2,3

Baranya

453,68

2,3

Nógrád

427,72

2,1

Tolna

312,27

1,6

Győr-Moson-Sopron

279,11

1,4



ZÁRÓJELENTÉS


229

Zala

167,21

0,8

Heves

125,35

0,6

Vas

93,74

0,5

Fejér

24,82

0,1

Komárom-Esztergom

2,3

0,0

Végösszeg

20112,32

100,0

32. táblázat: Támogatott erdőrészletek területének megoszlása

A legnagyobb erdőtelepítő megyék Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun és Csongrád, ahol az erdőtelepítések több mint fele valósul meg. A legkevesebb erdőtelepítés Fejér és Komárom-Esztergom megyék területén történt. Az erdőtelepítések területi orientációját alapvetően meghatározza a rendelkezésre álló, egyéb célokra alkalmatlan mezőgazdasági területek nagysága. Az egy támogatási kérelemre jutó átlagos terület 9,05 ha, az egy támogatási kérelemben szereplő erdőrészletek átlagos száma 2,04 db. A támogatásban részesült erdőrészletek átlagos területe 4,4 ha.

Az intézkedésre vonatkozó elemzések 7.1 Fafaj megoszlás A támogatási határozatokban jóváhagyott telepítendő erdők fafajának megválasztását több szempont befolyásolja. A jóváhagyott erdőtelepítési kiviteli terv termőhelyi, és gazdálkodói szempontok figyelembevételével határozza meg a telepíthető fafajokat. A támogatott erdőtelepítések célállomány-típusonkénti megoszlása az alábbi: Célállomány típus csoport

Terület (ha)

Arány (%)

Akác

6516,63

32,4

Tölgy

5942,31

29,5

Hazainyár, egyéb lágylomb

4407,7

21,9

Nemesnyár, nemesfűz

2187,62

10,9

Egyéb keménylomb

944,59

4,7

Fenyő

113,47

0,6

Végösszeg

20112,32

100,0

33. táblázat: Célállomány-típusok megoszlása 1.



ZÁRÓJELENTÉS


230

Az egyes megyékben található célállomány-típusok megoszlást mutatja az alábbi táblázat: Megye

Bács-Kiskun

Célállomány típus csoport

2019,87

48,0

Akác

1655,89

39,3

361,91

8,6

Egyéb keménylomb

80,35

1,9

Fenyő

62,01

1,5

Tölgy

30,73

0,7

4210,76

100,0

Tölgy

338,48

74,6

Akác

57,09

12,6

Egyéb keménylomb

29,84

6,6


20,94

4,6

7,33

1,6

453,68

100,0

572,66

92,9

Egyéb keménylomb

16,16

2,6


10,96

1,8

Akác

8,99

1,5


7,85

1,3

616,62

100,0

795,59

87,7

Egyéb keménylomb

57,67

6,4


28,02

3,1

Akác

16,51

1,8

9,13

1,0

906,92

100,0

Bács-Kiskun Összesen

Hazainyár, egyéb lágylomb Baranya Összesen Békés

Tölgy

Békés Összesen Borsod-Abaúj-Zemplén

Tölgy

Hazainyár, egyéb lágylomb Borsod-Abaúj-Zemplén Összesen

Terület arány (%)



Baranya

Terület (ha)



ZÁRÓJELENTÉS

ÚMVP FÉLIDEI ÉRTÉKELÉS Csongrád

231 Hazainyár, egyéb lágylomb

1153,40

55,1

Akác

386,90

18,5

Tölgy

306,53

14,6


206,93

9,9

Egyéb keménylomb

24,67

1,2

Fenyő

16,11

0,8

2094,54

100,0

15,13

61,0

Akác

6,48

26,1

Tölgy

3,21

12,9

24,82

100,0

Akác

165,14

59,2

Tölgy

51,65

18,5


33,54

12,0

Egyéb keménylomb

19,62

7,0

9,16

3,3

279,11

100,0

Akác

263,23

29,1

Tölgy

262,86

29,1


258,53

28,6


96,24

10,6

Egyéb keménylomb

22,87

2,5

903,73

100,0

Tölgy

70,28

56,1

Egyéb keménylomb

37,55

30,0

Akác

12,06

9,6

5,46

4,4

Csongrád Összesen Fejér


Fejér Összesen Győr-Moson-Sopron

Hazainyár, egyéb lágylomb Győr-Moson-Sopron Összesen Hajdú-Bihar

Hajdú-Bihar Összesen Heves




ZÁRÓJELENTÉS


232

Heves Összesen Jász-Nagykun-Szolnok

125,35

100,0

Tölgy

153,96

32,1


141,57

29,6


96,14

20,1

Egyéb keménylomb

44,95

9,4

Akác

42,30

8,8

478,92

100,0

2,30

100,0

2,30

100,0

Egyéb keménylomb

151,79

35,5

Akác

137,97

32,3

Tölgy

136,94

32,0

1,02

0,2

427,72

100,0

Akác

792,86

50,2


448,96

28,4


255,98

16,2

Tölgy

36,57

2,3

Fenyő

29,17

1,8

Egyéb keménylomb

15,42

1,0

1578,96

100,0

Tölgy

1105,15

71,1

Akác

206,88

13,3

Egyéb keménylomb

158,15

10,2


49,24

3,2


34,60

2,2

1554,02

100,0

Jász-Nagykun-Szolnok Összesen Komárom-Esztergom

Akác

Komárom-Esztergom Összesen Nógrád

Hazainyár, egyéb lágylomb Nógrád Összesen Pest

Pest Összesen Somogy

Somogy Összesen



ZÁRÓJELENTÉS


233


Akác

2254,60

41,6

Tölgy

1774,61

32,7


673,01

12,4


620,23

11,4

96,31

1,8

5418,76

100,0

177,00

56,7

Egyéb keménylomb

80,21

25,7

Tölgy

32,21

10,3


11,76

3,8


11,09

3,6

312,27

100,0

Tölgy

57,48

61,3

Akác

30,08

32,1

Fenyő

6,18

6,6

93,74

100,0

Akác

266,51

57,6

Tölgy

99,76

21,6

Egyéb keménylomb

89,30

19,3

7,32

1,6

462,89

100,0

Tölgy

113,64

68,0

Akác

33,84

20,2

Egyéb keménylomb

19,73

11,8

167,21

100,0

Egyéb keménylomb Szabolcs-Szatmár-Bereg Összesen Tolna

Akác

Tolna Összesen Vas

Vas Összesen Veszprém

Nemesnyár, nemesfűz Veszprém Összesen Zala

Zala Összesen Végösszeg

20112,32 34. táblázat: Célállomány-típusok megoszlása 2.



ZÁRÓJELENTÉS


234

Összességében a támogatott erdőterületek közel egyharmada akác, amely Magyarországon idegenhonos fafajnak minősül, ugyanakkor elsősorban az alföldi, szélsőséges termőhelyeken sok esetben az egyetlen szóba jöhető alternatívát jelenti. Az erdőtelepítések általában a mezőgazdasági művelésre kevéssé alkalmas helyeken valósultak meg, ezt a kérdőíves felmérésre adott sajnos kevés válasz is igazolta. A 26 válaszadó válaszainak megoszlását mutatja a táblázat: Erdősítendő terület

Válaszadók száma

AK értéke

(db)

10 AK alatt

11

10-15 AK

8

15-20 AK

5

20-30 AK

1

30 AK felett

1

35. táblázat: Erdősített terület értéke

A legjelentősebb erdőtelepítésekkel érintett megyéinkben a termőhelyi viszonyok általában szintén elsősorban az akác telepítésének kedveznek. Örvendetes tény a tölgyek közel 30%-os részaránya a telepített fafajok között. A tölgy általában több munkával, lassabban felnevelhető fafaj, a telepítési kedvet elsősorban a támogatás mértéke, valamint a jövedelempótló támogatás hossza indokolhatta. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy tölgyek esetében is elsősorban a termőhely határozza meg a telepíthető fafajok sorát, az ezek közötti választást, tehát a gazdálkodói szempontokat befolyásolta a támogatás mértéke. A fentieket alátámasztani látszik, hogy a támogatott erdőrészletek átlagos mérete jelentős eltéréseket mutat fafajonként: Célállomány típus csoport

Támogatott terület (ha)

Fenyő

Támogatott erdőrészlet (db)

Támogatott erdőrészlet átlagos mérete (ha)

113,47

33

3,4

Akác

6516,63

1789

3,6


4407,7

1072

4,1

Egyéb keménylomb

944,59

222

4,3


2187,62

502

4,4

Tölgy

5942,31

912

6,5

Összes

20112,32

4530

4,4

36. táblázat: Támogatott erdőrészletek jellemzői



ZÁRÓJELENTÉS


235

A tölgy fafajú erdőrészletek nagyobb átlagos mérete arra enged következtetni, hogy nagyobb erdősítendő terület esetében a területalapú támogatás mértéke megfelelő motivációs tényező a nehezebben felnevelhető, ugyanakkor őshonos, hosszú vágáskorú, természetvédelmi szempontból kedvezőbb fafaj választásához, természetesen megfelelő termőhelyi tulajdonságok megléte esetén. Legkisebb területtel (és darabszámmal is) a fenyő fafaj szerepel a támogatott erdőrészletek között. Magyarországon az elmúlt években a fenyőállományok egészségi állapotának jelentős romlása figyelhető meg, így a jövőben kiemelt erdészetpolitikai cél a fenyő állományok részarányának csökkentése, az őshonos, elegyes lombos állományok részarányának egyidejű növelésével. A támogatott erdőrészletek között a fenyő alacsony részaránya tehát megfelel a kitűzött céloknak, amelyek a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak kivédésére tett lépéseket is támogatják. A termőhelyi szempontok közül a talaj alapvetően befolyásolja a telepíthető fafajok körét. A támogatott erdőrészletek talajok szerinti megoszlását az alábbi táblázat mutatja be. Fizikai talajféleség

Terület (ha)

Arány (%)

Homok

12284,5

61,1

Vályog

2322,72

11,5

Agyag

2152,42

10,7

Homokos vályog

1545,5

7,7

Agyagos vályog

1067,53

5,3

Durva homok

532,9

2,6

Nehéz agyag

146,8

0,7

Agyagos homok

39,69

0,2

Homokos agyag

9,7

0,0

Törmelék

6,38

0,0

Kotu, tőzeg

4,1

0,0

Végösszeg

20112,32

100,0

37. táblázat: A támogatott erdőrészletek talajok szerinti megoszlása

A táblázatból kitűnik, hogy az erdőtelepítések jelentős része, 61,1%-a homoktalajokon valósult meg. Ezek a talajok általában az alföldi régiók talajai, jellemzően száraz, sokszor szélsőséges klímával. Ilyen körülmények között sok esetben valóban az akác az egyetlen lehetséges fafaj. A fenti adatok tükrében jelentős eredménynek könyvelhető el a tölgyek közel 30%-os térfoglalása.



ZÁRÓJELENTÉS


236

Rendeltetés A támogatott erdőrészletek elsődleges rendeltetés szerinti megoszlását mutatja be az alábbi táblázat: Elsődleges rendeltetés

Terület (ha)

Arány (%)

Faanyagtermelő

19059,76

94,8

Talajvédelmi

638,48

3,2

Mezővédő

111,49

0,6

Természetvédelmi

103,41

0,5

Vadaskert

46,22

0,2

Településvédelmi

38,8

0,2

Faültetvény

30,17

0,2

Partvédelmi

26,18

0,1

Vízvédelmi

23,76

0,1

Parkerdő

14

0,1

Kísérleti

11,4

0,1

Tanerdő

4,55

0,0

Tájképvédelmi

4,1

0,0

Összesen

20112,32

100,0

38. táblázat: A támogatott erdőrészletek elsődleges rendeltetés szerinti megoszlása

A támogatott erdőrészletek jelentős része (94,8%) gazdasági, faanyagtermelő rendeltetéssel telepített erdő. A különböző védelmi rendeltetésű erdőrészletek aránya viszonylag alacsony, legjelentősebb a talajvédelmi rendeltetés (3,2%). A közjóléti rendeltetésű erdők aránya elhanyagolható a támogatott erdőrészletek között. A pályázatok elbírálása során alkalmazott pontozási rendszer ugyan támogatta a közjóléti rendeltetésű erdők telepítését, azonban az elérhető 100 pontból ez mindössze 2 pontot jelentett, így vélhetően kevésbé jelentett motivációs tényezőt a pályázók számára.

Védett területek Magyarországon erdő telepítése a hatályos jogszabályok értelmében kizárólag a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága által jóváhagyott erdőtelepítési terv birtokában végezhető. Védett természeti területen tervezett erdőtelepítés esetében a jóváhagyó Erdészeti Igazgatóság az illetékes természetvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalásának megfelelően engedélyezi az erdő telepítését védett területen. Az intézkedés során a jóváhagyott erdőtelepítések töredéke került csak természetvédelmi területre.



ZÁRÓJELENTÉS


237

Terület védettsége Nem védett terület Védett természeti terület Összesen

Terület (ha) 20008,91 103,41 20112,32

39. táblázat: Erdősített terület értéke

Natura 2000 területek esetében nem került sor erdőtelepítésre. Ennek oka, hogy a támogatási rendelet értelmében Natura 2000 területen erdő telepítésére csak a külön jogszabályban előírt fenntartási/fejlesztési tervek elkészítését követően lehetséges támogatás odaítélése, ezek a tervek azonban még nem készültek el.

Tűzvédelmi szempontok Az erdőrészlet szintű besorolás elsősorban az adott erdőterület statikus (Fire hazard) típusú kockázatát veszi figyelembe, mivel az erdészeti nyilvántartásból ez állapítható meg egyértelműen. A Fire hazard kifejezés a területen lévő éghető biomassza mennyiségét, éghetőségét kifejező mutató. Ezáltal egy adott erdőrészlet veszélyeztetettségi kategóriája mind az erdőgazdálkodó, mind az erdészeti hatóság számára egyértelműen és könnyen eldönthető (forrás MGSZH). A támogatott erdőrészletek tűzveszélyességi besorolását mutatja az alábbi táblázat: Tűzveszélyesség

Terület (ha)

Arány (%)

Kismértékben tűzveszélyes

18945,68

94,2

Nagy mértékben tűzveszélyes

1149,08

5,7

Nem besorolt

17,56

0,1

Összesen

20112,32

100,0

40. táblázat: A támogatott erdőrészletek tűzveszélyességi besorolása

A támogatott erdőrészletek jelentős része kismértékben tűzveszélyes besorolást kapott, mindössze 5,7%-a került nagy mértékben tűzveszélyes kategóriába.

Összefoglalás A mezőgazdasági földterületek első erdősítése intézkedés a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv időszakát követően az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban is jelentős szerepet kapott. A nemzeti Vidékfejlesztési Terv 2004 – 2007 között időszakában mintegy 4.500 kedvezményezett 44.000 ha-t meghaladó erdőt telepített. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban az erdőtelepítések a korábbinál kisebb menynyiségben kerültek megvalósításra, azonban a 20.000 ha-t meghaladó erdőtelepítés így is jelentős. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban kitűzött célok (6.600 kedvezményezett, 66.000 ha telepített erdőterület) azonban a jelenlegi ütemet tartva nem elérhető.



ZÁRÓJELENTÉS


238

Környezeti szempontból mindenképpen hasznosnak nevezhető az újonnan telepített erdők szénmegkötőképessége, biodiverzitást növelő szerepe. Ezen a ponton azonban meg kell jegyezni, hogy környezeti szempontból sokszor ellentétes érdekek is jelentkezhetnek egyes területeken. Társadalmi szempontból az újonnan telepített erdők hozzájárulnak a közelben élő lakosság életminőségének javításához, az egyes területek turisztikai vonzerejének növeléséhez. Az erdőtelepítések kivitelezése, pótlása és ápolása munkalehetőséget jelent a helyi lakosságnak.

5.2.7. Agrár-erdészeti rendszerek első létrehozása mezőgazdasági földterületeken (222. intézkedés) Általános áttekintés Magyarországon az intézkedés, az agrárerdészeti rendszerek létrehozásának támogatása az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program előtti időszakban nem volt ismert. Az agrárerdészeti rendszerek (fás legelők), mint területhasznosítási forma bár elszórtan létezett új területek létrehozásához nem kapcsolódott támogatás. Az intézkedésre vonatkozó támogatás részletes feltételeit a 46/2009. (IV. 16.) FVM rendelet tartalmazza. A támogatásra első ízben 2009-ben lehetett pályázni.

Az intézkedés célja Az agrár-erdészeti rendszerek létrehozásának célja fás legelők létesítésére és hasznosítására, a hagyományos, tájjellegű gazdálkodás fenntartására, a mozaikos tájszerkezet kialakítására irányul. Ezen jogcím keretében az agrár-erdészeti rendszerek mezőgazdasági földterületeken történő első létrehozásához egyszeri, területalapú, vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe. A támogatás mezőgazdasági parcellánkénti összege: •

gyep- és fatelepítés együttes kivitelezése esetén 1050 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg; (csak szántó művelési ágban lévő terület esetén választható);

•

meglévő gyep esetében, kizárólag fatelepítésre 740 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg.

A kedvezményezettek köre A kérelmező az alábbi feltételek esetén jogosult a támogatásra: •

földhasználati nyilvántartásba bejegyzett, legkésőbb a telepítés megkezdésétől kezdődő, a kötelezettség-vállalási időszak teljes időtartamára vonatkozó földhasználati joggal rendelkezik a támogatható területre, melyről a támogatási kérelem benyújtásakor nyilatkozik;

•

a támogatási kérelem mellékleteként benyújtja az adott területre vonatkozó e rendelet szerinti, felsőfokú erdészeti szakirányú végzettséggel rendelkező erdészeti szakszemélyzet által készített fásítási tervet, amely az alábbi adatokat tartalmazza: a. a kérelmező neve, lakóhelye (székhelye); b. a telepítés helye (település, földrészlet, alrészlet) és elhelyezkedése az ingatlannyilvántartási térkép másolatának felhasználásával készített méretarányos térképvázlaton feltüntetve;



ZÁRÓJELENTÉS

ÚMVP FÉLIDEI ÉRTÉKELÉS c.

239

a telepítendő fafajok és azok mennyisége.

A támogatás feltétele A kérelmező által a támogatási kérelemben megjelölt földterületre csak abban az esetben nyújtható támogatás, ha: •

a földterület az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló külön jogszabály alapján a MePAR-ban támogathatónak minősített terület;

•

annak mérete eléri az 1 hektárt, az intézkedésbe bevont mezőgazdasági parcella területe pedig a 0,3 hektárt.

Nem adható támogatás: •

karácsonyfatelepre;

•

bot-, vessző- és díszítőgally-termelést szolgáló fás terület kialakítására;

•

fás szárú energetikai célú ültetvényre;

•

Natura 2000 területen a külön jogszabályban előírt fenntartási, illetve fejlesztési tervek elkészítését megelőző időszakban, vagy ha a fenntartási, illetve fejlesztési terv nem teszi lehetővé az adott területen a fásítást;

•

50% feletti állami tulajdonú területre;

•

az 50% feletti állami tulajdonban levő gazdálkodó szervezet vagy központi költségvetési szerv kérelmező részére.

Az intézkedésre vonatkozó pénzügyi adatok Az MVH-tól kapott adatok alapján az értékelés készítésének időpontjáig a benyújtott 48 db támogatási kérelemből jóváhagyott támogatási kérelmek száma 38 db, a jóváhagyott támogatási összeg 230.341.548 Ft. A jóváhagyott támogatási kérelmek darabszámának és összegének megyénkénti megoszlását mutatja az alábbi táblázat.

Támogatási összeg (Ft)

Támogatott kérelmek száma (db)

Egy kérelemre jutó támogatás átlagos összege (Ft)

Bács-Kiskun

12 832 831 Ft

2

6 416 416 Ft

Baranya

64 421 336 Ft

4

16 105 334 Ft


26 279 223 Ft

4

6 569 806 Ft

Budapest

11 357 640 Ft

1

11 357 640 Ft

350 193 Ft

1

350 193 Ft

-

-

-

Megye

Fejér Győr-Moson-Sopron



ZÁRÓJELENTÉS


240

Támogatási összeg (Ft)

Támogatott kérelmek száma (db)

Egy kérelemre jutó támogatás átlagos összege (Ft)

Hajdú-Bihar

7 909 700 Ft

3

2 636 567 Ft

Heves

22 571 356 Ft

3

7 523 785 Ft


6 425 557 Ft

3

2 141 852 Ft

Nógrád

4 164 305 Ft

1

4 164 305 Ft

Pest

6 104 731 Ft

1

6 104 731 Ft

Somogy

20 551 188 Ft

4

5 137 797 Ft


34 366 290 Ft

6

5 727 715 Ft

Tolna

3 674 032 Ft

2

1 837 016 Ft

Vas

1 116 618 Ft

1

1 116 618 Ft

Veszprém

7 980 418 Ft

1

7 980 418 Ft

236 130 Ft

1

236 130 Ft

230 341 548 Ft

38

6 061 620 Ft

Megye

Zala Összesen

41. táblázat: Jóváhagyott támogatási kérelmek megoszlása

A táblázat lapján jól látható, hogy a legtöbb támogatott kérelmet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nyújtották be. Jellemző ugyanakkor, hogy ebben a megyében az egy kérelemre jutó megítélt támogatási öszszeg átlag alatti. Az átlagosnál nagyobb mértékű egy kérelemre jutó támogatást találhatunk Baranya megyében és meglepő módon, Budapesten. (Megjegyzendő, hogy a nyilvántartás a kedvezményezett székhelye és nem a megvalósítás helyszíne alapján készült.) Az interjúk alapján a korábban az intézkedésre allokált források az erős érdeklődés miatt kevésnek bizonyultak, forrás átcsoportosításra volt szükség, noha az intézkedés csak 2009-ben nyílt meg.

Az intézkedésre vonatkozó területi adatok A benyújtott támogatási kérelmek száma 48 db, amely összesen 1.162,49 ha területet fedett le. Az egy támogatási kérelemre jutó átlagos terület 24,2 ha. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program átlagosan 10 ha területtel számolt, ezt a benyújtott kérelmek jelentősen meghaladták.

Az intézkedésre vonatkozó elemzések Mivel az intézkedés 2009-ben nyílt meg, az intézkedésre vonatkozó elemzésekhez a rendelkezésre álló adatok száma csekély. következtetések levonására az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program ex-post értékelésében kerülhet sor.



ZÁRÓJELENTÉS


241

Összefoglalás Az agrár-erdészeti rendszerek első létrehozása mezőgazdasági földterületeken intézkedés első ízben, előzmények nélkül, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban jelent meg. A Programban megfogalmazott célok (300 kedvezményezett, 3.000 ha agrár-erdészeti rendszer) vélhetően alábecsülték a potenciális kedvezményezettek szándékait, hiszen mindössze egyetlen év alatt a tervezett terület harmadára támogatási kérelmet nyújtottak be. Az egy kérelem átlagos területnagysága jelzi, hogy vonzó intézkedésről van szó. Környezeti szempontból mindenképpen hasznosnak nevezhető az újonnan telepített agrár-erdészeti rendszerek szénmegkötő-képessége, biodiverzitást növelő szerepe. Kiemelendő, hogy az agrár-erdészeti rendszerek létrehozásához csak őshonos fafajokat, vagy tájjellegű gyümölcsfajtákat engedélyezett a támogatási rendelet. Társadalmi szempontból az újonnan telepített agrár-erdészeti rendszerek hozzájárulnak a közelben élő lakosság életminőségének javításához, az egyes területek turisztikai vonzerejének növeléséhez. A gyep, és fatelepítések kivitelezése, a fatelepítések pótlása és ápolása csekély munkalehetőséget jelent a helyi lakosságnak.

5.2.8. Erdő-környezetvédelmi intézkedések (225. intézkedés) Általános áttekintés Az intézkedés korábban részleteiben hazai forrásokból került támogatásra, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program teremtette meg az összefoglalt, egységes módon történő erdő-környezetvédelmi támogatásokat. A támogatás feltételeit a 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet szabályozza, összesen 9 (11) célprogramban.

Az intézkedés célja Az intézkedés céljai az egyes célprogramokon keresztül a következők: 1. Agresszíven terjedő, idegenhonos fa- és cserjefajok visszaszorítása •

Az agresszíven terjedő idegenhonos fa- és cserjefajok eltávolításával az őshonos fafajok jelenlegi elterjedési területének megőrzése, illetve bővítése, amely kiemelten fontos a hullámtereken. Az erdőtalaj biológiai potenciáljának védelme.

•

Az érintett és a környező erdőállományok természetességének növelése, állomány-szerkezetének, fafaj összetételének javítása.

2. Szálaló erdőgazdálkodás •

Folyamatos erdőborítás biztosítása és fenntartása;

•

Az erdőklíma megőrzése;

•

Az erdőtalaj védelme, a talajfejlődés biztosítása.

•

A természetes állapothoz legközelebb álló szerkezetű és faji sokféleségű erdőtársulás kialakítása, fenntartása.

3. Erdőállományok szerkezetátalakítása és kézimunka igényes ápolása



ZÁRÓJELENTÉS


242

•

Idegenhonos, vagy egyszintű, vagy elegyetlen (egyfafajú), vagy meghatározóan sarj eredetű erdőállományok helyett természetszerű, elegyes, őshonos fafajú, az adott termőhelynek megfelelő erdőtársulásokat kell létrehozni.

•

A biológiai sokféleség növelése az elegyesség, faji és állományszerkezeti változatosság kialakításával.

•

Az optimális erdőtalaj fejlődési folyamatok biztosítása.

4. Őshonos erdőállományok tarvágásos felújításának visszaszorítása •

Az alföldi kocsányos tölgy (Quercus robur) fafajú erdőállományok, mint kiemelkedő természeti értékek, alternatív felújítási lehetőségének támogatása

•

A megváltozott termőhelyi adottságokhoz (csökkenő talajvíz) való alkalmazkodás elősegítése.

•

A tarvágások során kerülni kell e termőhelyeken a sokkszerű hatásokat (talaj felmelegedése, gyomosodás, vízháztartás romlása).

5. Speciális erdei élőhelyek és a természetes erdőfelújítás lehetőségének biztosítása 5. A. Mikroélőhelyek kialakítása, fenntartása •

Speciális erdei élőhelyek kialakítása az odvas fák, vastag holtfa visszahagyásával, valamint az álló, vagy fekvő fához kötött lakó-, búvó-, táplálkozó, és fészkelő helyek kialakításával.

•

A faji változatosság biztosításával az erdei életközösségben lévő kapcsolatrendszerek helyreállítása.

5. B. A véghasználat során facsoportok visszahagyása •

Az erdőtalaj védelme

•

Speciális erdei élőhelyek átmentése az erdőállomány letermelést követően

•

Biológiai sokféleség növelése (horizontális és vertikális differenciáltság)

5. C. Erdőfelújítás sikerességét biztosító cserjeszabályozás •

Az erdő természetes felújításának biztosítása

6. Véghasználat elhalasztása talaj- és élőhelyvédelem céljából •

Az erdő és a szomszédos mezőgazdasági területek talajának szél- és vízerózió elleni védelme.

•

A mikro- és mezoklimatikus viszonyok javítása.

•

Speciális erdei és vizes élőhelyek megóvása.

7. Közjóléti rendeltetésű erdők fenntartása •

Az erdők közjóléti szolgáltatásait biztosító erdőszerkezet megőrzése, a szolgáltatások fenntartása.

8. Erdei tisztások kialakítása és fenntartása •

Az erdei tisztásokhoz, mint kivételes erdei élőhelyekhez kötődő fajok életfeltételeinek biztosítása

•

Mozaikos erdőszerkezet fenntartása

•

Tájképi értékek megőrzése

9. Természetkímélő anyagmozgatási módszerek alkalmazása,



ZÁRÓJELENTÉS


243

•

Az erdőtalaj, a megmaradt állomány és a növényzet védelme.

•

Az optimális erdőtalaj fejlődési folyamat biztosítása.

A kedvezményezettek köre A támogatást csak magánszemélyek, önkormányzatok, valamint ezek társulásai tulajdonában lévő erdőkre és erdőterületekre lehet igénybe venni. A támogatásból nem részesülhetnek azok az erdők és fásítások: •

amelyek a magyar állam többségi tulajdonában vannak;

•

ahol az adott művelet elvégzésére az ügyfelet hivatalból indított eljárás során kiadott jogerős erdészeti hatósági határozat kötelezi.

A támogatás feltétele A támogatás igénybevételének feltételeit és a támogatás mértékét a 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet tartalmazza. A támogatás igénybevételének alapvető feltételei a következők: •

A természetkímélő anyagmozgatási módszerek alkalmazása célprogram keretében 1 évig, az erdőfelújítás sikerességét biztosító cserjeszabályozás célprogram keretében 5 évig, a szálaló erdőgazdálkodás és az erdőállományok kézimunka igényes ápolása célprogram keretében 10 évig, a többi célprogram esetében 7 évig vehet igénybe támogatást az erdőgazdálkodó.

•

A támogatási időszak hossza megegyezik a kötelezettségvállalás időtartamával, amely az első kifizetési kérelem benyújtásától az egyes célprogramok időtartama által meghatározott év végéig terjedő időszak

•

A célprogramok közötti váltásra a támogatási időszak alatt nincs lehetőség.

Az intézkedésre vonatkozó pénzügyi adatok Az MVH-tól kapott adatok alapján az értékelés készítésének időpontjáig a benyújtott 295 db támogatási kérelem rögzítés alatt áll, a pénzügyi értékeléshez nem állnak rendelkezésre adatok. A benyújtott kérelmek darabszámának megyénkénti megoszlása az alábbi: Megye

Benyújtott támogatási kérelem (db)

Megye


Veszprém

74

Heves

8


63


8

Nógrád

29

Komárom-Esztergom

6

Zala

27

Tolna

6

Vas

14

Bács-Kiskun

5



ZÁRÓJELENTÉS

ÚMVP FÉLIDEI ÉRTÉKELÉS Megye

244


Megye


Budapest

10

Fejér

3

Pest

10

Csongrád

2

Baranya

9


2

Hajdú-Bihar

9

Békés

1

Somogy

9

Végösszeg

295

42. táblázat: Benyújtott támogatási kérelmek megoszlása

A táblázat jól mutatja, hogy a kérelmek elsősorban a jelentősebb erdősültséggel, nagyobb, általában őshonos fafajokból álló erdőterületekkel rendelkező megyékből érkeztek. Kiemelkedik Veszprém és BorsodAbaúj-Zemplén megye, ahonnan a kérelmek közel fele került benyújtásra. Legkevesebb kérelmet Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyékből nyújtották be, amely megyékben az erdősültség is jelentősen kisebb a fenti megyék hasonló adatánál.

Az intézkedésre vonatkozó területi adatok Az intézkedés kapcsán meghirdetett támogatásra benyújtott kérelmek területének célprogramonkénti megoszlását mutatja az alábbi táblázat. Célprogram

Érintett erdőrészletek száma (db)

Érintett terület (ha)

1. agresszívan terjedő, idegenhonos fa- és cserjefajok visszaszorítása

57

910,79

2. szálaló erdőgazdálkodás

55

2531,90

3. erdőállományok kézimunka igényes ápolása

41

501,76

4. őshonos erdőállományok tarvágásos felújításának visszaszorítása

10

93,97

5.A. mikroélőhelyek kialakítása, fenntartása

47

950,96

5.B. a véghasználat során facsoportok visszahagyása

18

238,02

5.C. erdőfelújítás sikerességét biztosító cserjeszabályozás

39

607,00



ZÁRÓJELENTÉS


245

Célprogram

Érintett erdőrészletek száma (db)

Érintett terület (ha)

6. véghasználat elhalasztása talaj- és élőhelyvédelem céljából

17

221,67

7. közjóléti célú erdők fenntartása

18

622,88

8. erdei tisztások fenntartása

21

205,83

9. természetkímélő anyagmozgatási módszerek alkalmazása

174

4184,90

497,00

11069,68

Összesen

43. táblázat: Benyújtott kérelmek célprogramokénti megoszlása

Célprogramok megoszlása Az intézkedés legnagyobb területet érintő célprogramja a természetkímélő anyagmozgatási módszerek alkalmazása volt, amely 4.000 ha-t meghaladó erdőterületen került benyújtásra. A természetkímélő anyagmozgatási módszerek alkalmazása célprogram a kiközelített faanyag (m3) alapján nyújtott támogatást. A benyújtott kérelmekben több mint 40.000 m3 faanyag természetkímélő módszerekkel történő mozgatására érkezett igény. Jelentős részarányt képvisel a szálaló erdőgazdálkodás célprogram is, amelyet 2.500 ha-t meghaladó területtel kérelmeztek a gazdálkodók.

Támogatottak körének megoszlása A támogatást jellemzően magánszemélyek igényelték (53,6%), de magas az erdőbirtokossági társulatok (21,0%) és erdőgazdálkodóként bejegyzett gazdasági társaságok aránya is. Kérelmező státusza

Kérelmek száma (db)

Kérelmek aránya (%)

Személy

158

53,6

Erdőbirtokossági társulat

62

21,0

Korlátolt Felelősségű Társaság

29

9,8

Társulat

10

3,4

Betéti Társaság

9

3,1

Önkormányzat

7

2,4

Társulás

7

2,4

Szövetkezet

6

2,0



ZÁRÓJELENTÉS


246

Kérelmező státusza

Kérelmek száma (db)

Kérelmek aránya (%)

Zártkörűen Működő Részvénytársaság

3

1,0

Egyesület

1

0,3

Hivatal

1

0,3

Iskola

1

0,3

Részvénytársaság

1

0,3

295

100,0

Összesen

44. táblázat: Kérelmezők státusz szerinti megoszlása

A rendelkezésre álló adatok csekély száma miatt jelen értékelésben további elemzések nem végezhetők.

Összefoglalás Az erdő-környezetvédelmi intézkedés első ízben, előzmények nélkül, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban jelent meg. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 45.000 támogatott erdőgazdálkodóval és 170.000 ha támogatott erdőterületet tervezett. A jelenlegi adatok alapján biztosan látszik, hogy ezek a célok nem fognak megvalósulni. Mivel a rendelkezésre álló adatok száma nagyon kevés, az intézkedés teljes körű értékelése jelen pillanatban nehézségekbe ütközik, ugyanakkor az már most megállapítható, hogy a célprogramok rendkívül bonyolultak, elaprózottak, sok esetben nincsenek harmóniában az erdőtörvénnyel (2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról) sem. Jellemző példája ennek, hogy a vonatkozó támogatási rendelet (124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet) a szálaló erdőgazdálkodás célprogram esetében aprólékosan tárgyalja a szálaló erdőgazdálkodás szabályait, ugyanakkor elegendő lett volna az erdőtörvényre hivatkozással üzemmód váltásra kötelezni a kérelmezőt. Környezeti szempontból mindenképpen hasznosnak tekinthető az erdő-környezetvédelmi intézkedés, hiszen az erdők ökológiai értékének növelését, az őshonos, elegyes erdőállományok részarányának növelését, az idegenhonos fafajok visszaszorítását szolgálja. Ezeken a célokon keresztül maximálisan hozzájárul a biodiverzitás növeléséhez, az erdők ökológiai értékének javításához.



ZÁRÓJELENTÉS


247

5.2.9. Az erdészeti potenciál helyreállítása és megelőző intézkedések bevezetése (226. intézkedés) Általános áttekintés Magyarországon az erdészeti potenciál helyreállítása és megelőző intézkedések bevezetése intézkedés, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program előtti időszakban hazai támogatási forrásból, részben hasonló lehetőségként volt ismert. Az intézkedésre vonatkozó támogatás részletes feltételeit a 32/2008. (III. 27.) FVM rendelettartalmazza. A támogatásra első ízben 2008-ban lehetett pályázni.

Az intézkedés célja, tartalma A támogatás célja a természeti katasztrófa által sújtott területeken az erdészeti potenciál helyreállításának támogatása, valamint másodlagos erdőkárok megelőzése. A támogatás jellege szerint normatív, viszsza nem térítendő. Helyreállítási alaptámogatásból, illetve kiegészítő támogatásból áll. Az erdészeti potenciál helyreállítási alaptámogatás: •

az erdőfelújítást megelőző terület-előkészítési, károsodott faállomány letermelési;

•

első kiviteli;

•

pótlási;

•

tőrevágási vagy sarjaztatási támogatásból áll.

Kiegészítő támogatás adható a következő tevékenységek elvégzésére: •

bakhátak létesítése; vagy

•

10 fokot meghaladó lejtésű területen padka létesítése; vagy

•

15 fokot meghaladó lejtésű területen rőzsefonat vagy talajfogó gát létesítése.

Kiegészítő támogatás önállóan nem, csak az alaptámogatással együtt vehető igénybe.

A kedvezményezettek köre Kárenyhítés esetén az összes olyan erdőgazdálkodó, akit az erdőfelügyeleti hatóság nyilvántartásba vett, és jóváhagyott tervvel rendelkezik. Fontos megjegyezni, hogy jelen intézkedés keretében állami tulajdonban álló erdőgazdálkodók is nyújthattak be kérelmet.

A támogatás feltétele A támogatás igénybevételének feltételei az alábbiak: •

kérelmező az erdészeti hatóság által az erdő tv. alapján nyilvántartásba vett erdőgazdálkodó;

•

rendelkezik az adott területre vonatkozóan az erdészeti hatóság által jóváhagyott üzemtervvel;

•

a támogatási kérelem benyújtását megelőző két naptári évben a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján, illetve az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott erdészeti, erdőgazdál-



ZÁRÓJELENTÉS


248

kodási tevékenységgel kapcsolatos támogatás igénybevétele esetén nem került kizárásra a támogatási feltételek szándékosan történő megszegése miatt; •

a potenciál helyreállítási célprogram keretében a kérelmezett területre korábban másik természeti katasztrófa káreseménye miatt, e rendelet alapján legfeljebb egy alkalommal kapott támogatást;

•

tűzkár esetén, amennyiben az erdőtűz nem az erdőgazdálkodó szándékos vagy gondatlan magatartása, vagy a területen gondatlanul végrehajtott erdőművelési vagy fahasználati tevékenység következtében keletkezett.

•

A támogatás igénybevételére a kérelmező nem jogosult a kérelmezett területre vonatkozóan, ha a természeti katasztrófa következtében keletkezett felújítási kötelezettség teljesítéséhez, az érintett erdőrészletre csekély összegű (de minimis) támogatást kapott, kivéve az erdőfelújítást megelőző terület előkészítési, károsodott faállomány letermelési alaptámogatást.

•

Támogatás olyan meghatározott területeken adható egész erdőrészletre vagy azok természetben lehatárolt - a terepen jól látható - részére, ahol 2007. január 1-je után bekövetkezett természeti katasztrófa következtében felújítási kötelezettség, vagy folyamatos erdősítésben 50 százalékot meghaladó mértékű mennyiségi kár keletkezett.

•

A legkisebb egybefüggő támogatható terület nagysága 0,5 hektár.

•

A 2007. esztendőben természeti katasztrófa következtében erdőkárt szenvedett erdők 2007 őszén és 2008 tavaszán saját felelősségre megtörtént felújítása esetében is nyújtható be támogatási kérelem.

•

Természeti katasztrófa által sújtott ugyanazon erdőterületre egy típusú természeti katasztrófa káreseménye után csak egyszer vehető igénybe támogatás.

Nem igényelhető támogatás: •

karácsonyfatelepre, díszítőgallytelepre;

•

faültetvényre;

•

fás szárú energetikai célú ültetvényre;

•

15 évnél rövidebb vágáskorú faállományra;

•

az árvíz által az Erdőrendezési Szabályzatról szóló 88/2000. (XI. 10.) FVM rendelet alapján készült Erdőrendezési útmutató szerinti, „nagyon mély és mély fekvési besorolású ártéren" keletkezett kár után.

Az intézkedésre vonatkozó pénzügyi adatok Az MVH-tól kapott adatok alapján az értékelés készítésének időpontjáig a benyújtott 134 db támogatási kérelemből jóváhagyott támogatási kérelmek száma 102 db. Pénzügyi adatokkal az intézkedés értékeléséhez nem rendelkezünk.



ZÁRÓJELENTÉS


249

Az intézkedésre vonatkozó területi adatok A benyújtott támogatási kérelmek darabszámának megyénkénti megoszlását mutatja az alábbi táblázat. Megye

Benyújtott kérelmek száma (db)


Megye

Bács-Kiskun

18

Komárom-Esztergom

3

Baranya

10

Nógrád

4

Békés Borsod-Abaúj-Zemplén

1 10

Pest

18

Somogy

4

Budapest

8


8

Csongrád

2

Tolna

2

Fejér

9

Vas

4

Győr-Moson-Sopron

6

Veszprém

7

Zala

1

Heves Jász-Nagykun-Szolnok

11 8

Összesen

134


A táblázat lapján jól látható, hogy a legtöbb támogatott kérelmet Bács-Kiskun és Pest megyében nyújtották be. Bács-Kiskun megye esetében magyarázza a kérelmek számát, hogy a megye nagymértékben veszélyeztetett kategóriában szerepel erdőtűz-veszélyességi besorolás alapján. Pest megye részben közepes mértékben veszélyeztetett besorolással rendelkezik (ábra, Forrás: http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/erdeszeti_igazgatosag/erdo_tuzvedelem/megye_ erdot_vesz_besor).



ZÁRÓJELENTÉS


250

44. ábra: Hazánk megyéinek erdőtűzveszélyességi besorolása

A 2008-ban benyújtott 96 db kérelem összesen 3.221,08 ha területet fedett le, ebből 2.375,20 ha nyert támogatást. A 2009-ben benyújtott 39 db kérelem 800,08 ha területet fedett le, a jóváhagyott terület arányáról nem rendelkezünk adattal. Az egy támogatási kérelemre jutó átlagos területnagyság 29,8 ha.

A kérelmezők jellemzése A támogatási kérelmet benyújtók megoszlása státuszuk alapján az alábbi: Kategória


Benyújtott kérelmek aránya (%)

Személy

57

42,5


36

26,9


23

17,2


7

5,2

Betéti Társaság

5

3,7


1

0,7

Igazgatóság

1

0,7

Központ

1

0,7

Szakközépiskola

1

0,7

Szövetkezet

1

0,7

Társulás

1

0,7



ZÁRÓJELENTÉS

ÚMVP FÉLIDEI ÉRTÉKELÉS Összesen

251 134

100,0

46. táblázat: A támogatási kérelmet benyújtók megoszlása státuszuk alapján

Jól látható, hogy mivel jelen intézkedés nem zárta ki a többségi állami tulajdonban lévő vállalatokat sem, így a kérelmek közel egynegyedét erdészeti részvénytársaságok nyújtották be. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 28.700 megelőző/helyreállító beavatkozást tervezett, a jelenlegi adatok alapján biztosan látszik, hogy ez a cél nem fog megvalósulni. Mivel az intézkedésre vonatkozó elemzésekhez a rendelkezésre álló adatok száma csekély, további következtetések levonására vélhetően az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program ex-post értékelésében kerülhet sor.

Összefoglalás Mivel a rendelkezésre álló adatok száma nagyon kevés, az intézkedés teljes körű értékelése jelen pillanatban nehézségekbe ütközik, ugyanakkor az már most megállapítható, hogy a támogatási rendeletben (32/2008. (III. 27.) FVM rendelet) meghatározottak nem differenciálják kellően a különböző korú és fafajú erdőállományokban keletkezett károk helyreállításának támogatását. További problémát jelent, hogy az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban meghatározott célokkal szemben az értékelés készítéséig megjelent támogatási rendelet nem tartalmazza a megelőző intézkedések (tűzpászta, erdőtűzvédelmi monitoring rendszer, stb.) támogatását, kizárólag a bekövetkezett károk felszámolására fókuszál. Az erdészeti potenciál helyreállítása és megelőző intézkedések bevezetése intézkedés ugyanakkor jelentősen hozzájárult a természeti csapásokból következő károk enyhítéséhez, felszámolásához, elősegítve ezzel a károsodott erdők gazdasági, védelmi és közjóléti feladatainak ismételt betöltését.

5.2.10.

Erdőterületeket érintő, nem termelő jellegű beruházások (227. intézkedés)

Általános áttekintés Magyarországon az erdőterületeket érintő, nem termelő jellegű beruházások intézkedés bevezetése az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program előtti időszakban hazai támogatási forrásból, részben hasonló lehetőségként volt ismert. Az intézkedésre vonatkozó támogatás részletes feltételeit a 139/2009. (X. 22.) FVM rendelet tartalmazza. A támogatásra első ízben 2009-ben lehetett pályázni.

Az intézkedés célja, tartalma Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban megfogalmazottak alapján az intézkedés célja kettős: •

Az intézkedés célja a megfelelő szintű elegyesség, több szintes állományszerkezet kialakítása az erdőkben, az erdők természetességének javítása, biológiai sokféleségének megőrzése és növelése, valamint egészségi állapotának javítása.

•

Az erdők közjóléti szolgáltatásait biztosító beruházások az erdő és a társadalom kapcsolatának erősödését szolgálják.

A jelenlegi támogatási rendelet csak az első cél megvalósítását szolgálja, ennek megfelelően célja az erdők természetességének, biológiai sokféleségének, egészségi állapotának javításához kapcsolódó nem



ZÁRÓJELENTÉS


252

termelő beruházások támogatása a leromlott szerkezetű, vagy idegenhonos fafajokból álló erdőtársulások tájhonos, adott termőhelynek megfelelő természetes erdőtársulásokká történő átalakítása, a megfelelő szintű elegyesség, illetve több szintes állományszerkezet kialakítása révén. A szerkezetátalakítási célok megvalósítása érdekében normatív, területalapú, vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA). A támogatott tevékenységek az alábbiak: •

erdőállomány alatti erdősítéssel történő szerkezetátalakítás;

•

tarvágást követő szerkezetátalakítás a. fafajcserével; b. fafajcserével, tuskózással, gyökérfésüléssel; c.

•

fafajcserével, fainjektálással vagy tuskókenéssel;

állománykiegészítéssel történő szerkezetátalakítás.

A kedvezményezettek köre Az összes olyan erdőgazdálkodó, akit az erdőfelügyeleti hatóság nyilvántartásba vett, és jóváhagyott tervvel rendelkezik. Fontos megjegyezni, hogy jelen intézkedés keretében állami tulajdonban álló erdőgazdálkodók is nyújthattak be kérelmet.

A támogatás feltétele A támogatás igénybevételének feltételei az alábbiak: •

a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (a továbbiakban: erdészeti hatóság) által az erdőtörvény alapján a támogatási kérelem benyújtásakor nyilvántartásba vett erdőgazdálkodó;

•

erdőgazdálkodói jogosultsága az adott területre határozatlan időre, vagy legalább a támogatási kérelem benyújtására nyitva álló időszak végétől számított további két évre vonatkozóan fennáll;

•

rendelkezik az adott területre vonatkozó, nevére szóló, az erdőtörvény szerinti erdőterv határozattal, melyben a szerkezetátalakítást valamelyik tájhonos állománytípus létrehozása érdekében tervezték meg;

•

a támogatható terület legalább 1 hektár területű teljes erdőrészlet.

Nem vehető igénybe támogatás azon területre: •

ahol az adott művelet elvégzésére az ügyfelet hivatalból indított eljárás során kiadott jogerős erdészeti hatósági határozat kötelezi;

•

ha az a KEOP-2008-3.1.2 Élőhelyvédelem, és -helyreállítás, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése támogatási cél érdekében benyújtott pályázat alapján támogatott vagy előkészítést nyert terület.

Az intézkedésre vonatkozó pénzügyi adatok



ZÁRÓJELENTÉS


253

Az MVH-tól kapott adatok alapján az értékelés készítésének időpontjáig 85 db támogatási kérelemből került benyújtásra. Jóváhagyott támogatási kérelmek számáról, valamint pénzügyi adatokkal az intézkedés értékeléséhez nem rendelkezünk.

Az intézkedésre vonatkozó területi adatok A benyújtott támogatási kérelmek darabszámának megyénkénti megoszlását mutatja az alábbi táblázat. Megye



Megye

Bács-Kiskun

9


4

Baranya

8

Komárom-Esztergom

2

Békés

4

Nógrád

3


8

Pest

2

Budapest

1

Somogy

8

Csongrád

2


7

Fejér

1

Tolna

2

Győr-Moson-Sopron

3

Vas

4

Hajdú-Bihar

8

Veszprém

2

Heves

3

Zala

4

Végösszeg

85


A táblázat lapján jól látható, hogy a legtöbb támogatott kérelmet Bács-Kiskun, Baranya, Borsod-AbaújZemplén és Somogy megyében nyújtották be. A benyújtott 85 db kérelem összesen 3.126,73 ha területet fedett le. Az egy támogatási kérelemre jutó átlagos területnagyság 36,8 ha.

A kérelmezők jellemzése A támogatási kérelmet benyújtók megoszlása státuszuk alapján az alábbi: Státusz



Személy

28

32,9


18

21,2



ZÁRÓJELENTÉS

ÚMVP FÉLIDEI ÉRTÉKELÉS Státusz

254 Benyújtott kérelmek száma (db)


10

11,8

Igazgatóság

7

8,2


6

7,1


5

5,9

Szövetkezet

4

4,7

Betéti Társaság

3

3,5

Iskola

1

1,2

Önkormányzat

1

1,2

Társulás

1

1,2

Vállalat

1

1,2

85

100,0


Végösszeg

48. táblázat: Támogatási kérelmet benyújtók megoszlása

Jól látható, hogy mivel jelen intézkedés nem zárta ki a többségi állami tulajdonban lévő vállalatokat sem, így a kérelmek közel ötödét erdészeti részvénytársaságok nyújtották be. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 10.000 támogatott erdőgazdálkodóval számolt, a jelenlegi adatok alapján biztosan látszik, hogy ez a cél nem fog megvalósulni.

Tevékenységek Az intézkedés során a támogatható tevékenységek a szerkezetátalakítás érdekében az alábbiak voltak: •

erdőállomány alatti erdősítéssel történő szerkezetátalakítás;

•

tarvágást követő szerkezetátalakítás a. fafajcserével; b. fafajcserével, tuskózással, gyökérfésüléssel; c.

•

fafajcserével, fainjektálással vagy tuskókenéssel;

állománykiegészítéssel történő szerkezetátalakítás.

Az egyes tevékenységek megoszlását mutatja az alábbi táblázat:

Tevékenység

Érintett erdőállományok száma

Érintett erdőállományok területe



ZÁRÓJELENTÉS


255 (db)

(ha)

1. Erdőállomány alatti erdősítéssel

15

622,77

2.a. Tarvágást követően fafajcserével

51

1363,9

2.b. Tarvágást követően fafajcserével, tuskózással, gyökérfésüléssel

31

1002,3

2.c. Tarvágást követően fafajcserével, fainjektálással vagy tuskókenéssel

10

129,21

3

8,55

110

3126,73

3. Állománykiegészítéssel Összesen

49. táblázat: Tevékenységek megoszlása

A táblázat adatai mutatják, hogy jellemzően tarvágást követően, fafajcserével történő szerkezetátalakításra pályáztak a gazdálkodók. Mivel az intézkedésre vonatkozó elemzésekhez a rendelkezésre álló adatok száma csekély, további következtetések levonására vélhetően az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program ex-post értékelésében kerülhet sor.

Összefoglalás Mivel a rendelkezésre álló adatok száma nagyon kevés, az intézkedés teljes körű értékelése jelen pillanatban nehézségekbe ütközik, ugyanakkor az már most megállapítható, hogy a támogatási rendelet (139/2009. (X. 22.) FVM rendelet) meglehetősen bonyolult feltételrendszert támaszt a kedvezményezettekkel szemben. További problémát jelent, hogy az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban meghatározott célokkal szemben az értékelés készítéséig megjelent támogatási rendelet nem tartalmazza a közjóléti célú létesítmények létrehozásának támogatását, illetve az erdőszegélyek kialakítását, így ezeknek a vállalásoknak a teljesítése tovább tolódik. Az erdőterületeket érintő, nem termelő jellegű beruházások intézkedés ugyanakkor jelentősen hozzájárult a leromlott szerkezetű erdőállományok szerkezet-átalakításához, elősegítve ezzel a erdők gazdasági, védelmi és közjóléti feladatainak ismételt betöltését.


HUNGARIKUM Konzorcium

Recommend Documents