SZIKSZÓ HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS MÁJUS 18. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. ITS 2014 Konzorcium Kft

SZIKSZÓ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. Készítette:

ITS 2014 Konzorcium Kft.

Szikszó HELYZET ÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS

2

Tartalomjegyzék Helyzetelemző munkarész .................................................................................................. 2 2.1

A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése ................................... 2 Szikszó társadalma ............................................................................................... 2 Szikszó humáninfrastruktúrája ............................................................................. 3 Szikszó gazdasága ................................................................................................ 4

Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere ........................................................................................................... 5 A település természeti és épített környezete ....................................................... 5 3

Helyzetértékelő munkarész ................................................................................................ 6 3.1

A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis ............................................... 6

3.1.1.

A folyamatok értékelése ....................................................................................... 6

3.1.2. A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése....................................................................................................... 8 3.1.1.

A településfejlesztés és –rendezés kapcsolata ................................................... 12

3.2

Problématérkép/értéktérkép ..................................................................................... 13

3.3

Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek ......................................................... 16

3.3.1. Településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása ............................................ 16 3.3.2. Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzés (potenciális akcióterületek) .............................................. 23 3.3.3. Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) ............................................ 36

1


2 Helyzetelemző munkarész 2.1 A VIZSGÁLT TÉNYEZŐK ELEMZÉSE, EGYMÁSRA HATÁSUK ÖSSZEVETÉSE Szikszó társadalma Szikszó településen, ahogyan azt a helyzetfeltárás 1. fejezetében bemutattuk, az állandó népesség aránya az elmúlt 10 évben drasztikusan csökkent, mely csökkenés 9,6%-os csökkenést jelentett a település életében. A lakónépesség drasztikusan csökkent az elmúlt 10 év viszonyában, mely csökkenés eredményeként Szikszón 2013-ban 5514 fő lakott. Az elmúlt évtizedben folyamatosan csökkenő tendencia alakult ki a lakónépesség számát illetően, mely tendenciát 2012-ben egy jelentősebb lakónépesség robbanás tört meg, mely hatására 2012-ben 5582 főre emelkedett és 2013-ra ismételten lecsökkent. Szikszó település népességének korcsoportonkénti megoszlására jellemző, hogy a 18 éven aluli népesség aránya kedvezőbb az országhoz képest (2. táblázat), de a többi területi egység meghaladja a település értékét. A településen az elmúlt 10 évben a 60 év feletti lakosság aránya a népességből folyamatosan növekvő tendenciát mutatott, tehát elöregedő lakosságú településről beszélhetünk. A családi állapot vizsgálatakor láthattuk, hogy a térségre jellemzően csökkent a házasságkötések száma. A területi egységekhez viszonyítva a településen a nemek szerinti megoszlás nem tér el a tendenciáktól, de jelentősebb a nők jelenléte a településen, mint a többi területi egység vonatkozásában, mely dominancia közel 1%-os többletet jelent a viszonyítások alapját képező NUTS rendszer szerinti szintek esetében. A település népmozgalmi mutatóit a 1.7.1.6. fejezet mutatta be. A településen 2013-ban a természetes fogyás az ország szinte kétszeresét, a régió másfélszeresét, a megye több, mint másfélszeresét és a járás majdnem hatszorosát érte el. A vándorlási különbözet a településen a legalacsonyabb a többi területi egységgel összehasonlítva. Szikszó településen 2001-hez képest 0,8 százalékpontos növekedés következett be 2011-re a hazai nemzeti kisebbséghez tartozó népesség arányában, mely hatására 2,2%-ra emelkedett az arányuk. A cigány (romani, beás) etnikai kisebbséghez tartozó népesség aránya megduplázódott a két népszámlálás között eltelt időben. 2011-ben a település roma lakossága elérte az ország átlagának kétszeresét és meghaladta a megye értékét is, ugyan akkor a járás roma lakossága háromszorosa volt 2011-ben Szikszó átlagának. Összességében a település lakosságának 6,3%-a kisebbséghez tartozott 2011-ben a népességi összetételt vizsgálva (1.7.1.7. fejezet). Megjegyzendő a kisebbséghez tartozók létszáma esetén, hogy a népszámlálások során egyfajta látencia áll fel, hiszen a magukat valamilyen etnikai, nemzetiségi csoporthoz tartozónak vallókat jegyzik. Azon személyek létszámán alapul a felmérés, akik magukat annak vallják. A 1.7.1.8. fejezet alapján megállapítható, hogy a településen élők képzettségét illetően a felsőfokú végzettségűek aránya növekvő tendenciát mutat (6,3%-os a növekedés) és a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők száma csökkenő tendenciát mutat (6,5%-os a csökkenés) a népszámlálások adatai alapján. Az érettségivel rendelkezők aránya

2


jelentősen nőtt a településen, a növekedés elérte a 7%-ot. A település lakosainak képzettsége tekintetében pozitív eredményt jelent a felsőfokú végzettségűek aránya Magyarországon. A foglalkoztatottsági adatokat vizsgálva láthattuk (1.7.1.9. fejezet), hogy a nyilvántartott álláskeresők számának aránya 5,8% volt Szikszón, mely érték meghaladja az országos átlagot, de alacsonyabb a régió, megye és a járás átlagaihoz képest. A munkanélküliségi ráta a településen nagyon magas 8,9%, mely meghaladja az országos átlagot. A település sajátossága a többi hasonló lélekszámú és elhelyezkedésű településekkel összehasonlítva, hogy a nyilvántartott álláskeresők több, mint 50%-a férfi. A tartós munkanélküliek aránya meghaladja az országos átlagot, de alacsonyabb a többi területi egységhez viszonyítva. A nyilvántartott álláskeresők 2,85%-a 180 napon túli nyilvántartott álláskereső. A nyilvántartott álláskeresők nagyobb aránya (30,63%) általános iskolai végzettséggel rendelkezik és ugyanekkora részt (30,31%) képviselnek a szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi végzettséggel rendelkezők is. Jelentős a szakmunkás végzettségű nyilvántartott álláskeresők aránya is (25,63%). A nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettségét illetően Szikszó eredményei meghaladják a járás, a régió és a megye átlagait. A nyilvántartott álláskeresők nagyobb aránya (82,81%) fizikai foglalkozású nyilvántartott álláskereső a településen, igazodva az országos tendenciához. A foglalkoztatottság és a nyilvántartott álláskeresők létszámát tekintve láthatjuk, hogy akik egy kis vállalkozó szellemet éreznek magukban saját vállalkozás indításába kezdenek, így az önfoglalkoztatás által megoldják a munkahelyi elhelyezkedésüket, ezt a mikrovállalkozások számának növekedése is alá tudja támasztani. A nyilvántartott álláskeresők között jelentős a pályakezdők aránya (15,94%), melyből a férfiak jelenléte a domináns (58,82%). A nyilvántartott álláskeresők korosztályi megoszlása szinte hasonló megoszlással van jelen a településen. Összességében a település nyilvántartott álláskeresői közül a pályakezdők megoszlása meghaladja az ország, a régió és a megye átlagát, de kevesebb az értéke, mint a járás átlagának. A településen korszerinti megoszlás szerint vizsgált nyilvántartott álláskeresők aránya a 36-40 és közötti és az 51-55 év közötti korcsoportok esetében rosszabb, mint a vizsgált területi egységek átlaga, mivel meghaladja azokat. A területi egységek vizsgálatakor megfigyelhetjük, hogy minden szinten növekedett a száz lakosra jutó adófizetők aránya, de a település értéke nem haladja meg az ország és a megye átlagát. A járás átlagához képest 11,32%-kal magasabb átlagot ért el Szikszó. Az aktív korúakon belül a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya magas a településen, meghaladja az ország és a megye átlagát is. Szikszó humáninfrastruktúrája A 1.8. fejezetben vizsgáltuk a település humán infrastruktúráját, mellyel kapcsolatban megállapíthatjuk, hogy a településen a művelődés mutatói között vizsgált könyvtárak száma alacsonyabb, mint a többi területi egység vonatkozásában, a könyvtárba beiratkozott olvasók aránya viszont meghaladja a területi egységek mutatóit. A településen nem működik múzeális intézmény. A kulturális rendezvények száma 2011-től folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott a településen és a rendezvényekre ellátogatók száma ezzel megegyező tendenciát vett fel.

3


Az oktatás (ide sorolva a bölcsődei ellátást is) mutatóit vizsgálva (1.8.2.2. fejezet) megállapíthatjuk, hogy a településen nem működik bölcsőde, családi napközi otthon. Egy általános iskola és gimnázium működik, mely osztálytermeinek kihasználtsága 2013-ban 100% volt. 1000 lakosra vetítve az általános iskolai gyermekek száma közel azonos a területi egységek átlagaival. A más településről bejáró általános iskolai tanulók száma 2009-től fokozatosan emelkedett így 2013-ra elérte a 13,4%-ot. A középiskolába bejáró tanulók aránya ingadozott az elmúlt években 2013-ban 46,2%-a a középiskolai tanulóknak más településről járt be Szikszóra. A településen jelentős a speciális oktatási feladatellátási helyek jelenléte, amely intézményekben több szakképzés közül is választhatnak a diákok, a könnyebb elhelyezkedés érdekében. Az egészségügyi szolgáltatásokat figyelembe véve a településen 3 háziorvosi körzet működik, a működő háziorvosok száma 1000 lakosra vetítve minden területi egység átlagát meghaladja Szikszón. 2010-ig az ezer lakosra jutó működő kórházi ágyak száma folyamatosan növekedett, majd 2010-ben teljesen megszűntek az aktív kórházi ágyak. Az aktív korházi ágyak megszűnésével a településen és a térségben élők számára az egészségügyi szakellátás igénybevétele nehezebben elérhető és esetleges balesetek esetén nő a rizikó faktor a település, települések és a legközelebbi kórház (mely Miskolc településen található) közötti távolság megtételével. A település térségi szerepe, az aktív kórházi ágyak megszűntetésével, csökkent. A térség lakosainak egészségi állapota romlott, hiszen a távolságok miatt nem minden esetben fordulnak szakorvoshoz. A településen működő kórház járóbeteg ellátási feladatot lát el. 2007-ben az aktív osztályok megszüntetésre kerültek a településen és áthelyezték azokat a megyei szintre. 2011-től a Szikszón működő kórházi tagintézményben utógondozó és mozgás rehabilitáció valósul meg. Szikszón az idősek nappali ellátásában engedélyezett férőhelyek kihasználtsága a többi területi egységgel összehasonlítva a legalacsonyabb (90%). A többi területi egységgel szemben elenyésző a szociális étkeztetésben részesülők aránya (4,53%) és az idősek nappali ellátásában részesülők aránya (3,26%). Szikszó gazdasága Az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték mértéke az ország átlagához képest minimális. 2004 és 2012 között összességében Szikszón az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték összességében 11,88%-kal növekedett így 2012-ben 303 ezer Ft-ot jelentett. A településen dominál a kereskedelem, gépjárműjavítás ágazat (27,8%), a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (11,97%), az építőipar (10,81%), humán egészségügyi, szociális ellátás (7,34%), feldolgozóipar (6,95%) a nemzetgazdasági ágak között. Az egy lakosra jutó jegyzett tőke 2012-ben 204 ezer Ft-ot jelentett, mely az ország átlagának nyolcadrészét jelentette. Szikszón a mikro- kis vállalkozások a dominánsak, ahogyan a többi területi egység területén is. A településen a civilszervezetek jelenléte nem haladja meg a területi egységek átlagait, összesen Szikszón 9 alapítványt tart számon a bíróság.

4


Az ingatlanpiaci viszonyok vizsgálatakor (1.9.5. fejezet) megfigyelhettük, hogy a településen többségében régi építésű lakások, 1990 előtt épült lakások a jellemzőbbek. Az ingatlanok alapterülete döntően 100 m2 vagy meghaladja azt. A lakások 55%-a összkomfortos kategóriába sorolható. A megye közép- és rövidtávú fejlesztési koncepciójának kistérségi véleményezése során vetődött fel, hogy a Miskolc és Kassa közötti Hernád-völgyi terület magyarországi részén a 3. sz. főközlekedési út és a villamosított vasútvonal közötti területen, az érintett önkormányzatok teljes területét beleértve vállalkozói övezetet kellene létrehozni.” (Beszámoló a Szikszói Ipari Park működéséről c. dokumentum) A Szikszói Ipari Park létrehozása ennek a következményeként valósult meg. Az „Ipari park” cím pályázati rendszer 1997-es meghirdetése után két évvel. A településen a mezőgazdasági nemzetgazdasági ágazatban tevékenykedő vállalkozások száma magas. A Hell energiaital gyártója egy 15 000 m2-es üzemet hozott létre Szikszó város külterületi részén. A 7000 négyzetméteres, legmodernebb technológiával felszerelt szikszói üzem 2011. június 9-ei átadása az akkor mindössze öt éves Hell márka rövid, de sikerekben bővelkedő történelmének egyik legfontosabb mérföldköve. 2012-ben az üzem PET palack töltősorral is bővült, amely a másik italcsalád, a XIXO üdítők gyártásában játszik kulcsszerepet. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere Mint minden településen, Szikszón is a központi költségvetéstől függ az önkormányzat költségvetése. Az elmúlt évtizedben, ahogy a bevételek növekedtek, vele azonos mértékben a kiadások növekvő tendenciát mutattak. Az önkormányzat több évben is hitelt vett fel a költségei fedezésére és a pályázatok önrészének megteremtésére. A legnagyobb kiadást az önkormányzatnak a helyi önkormányzatok folyó kiadásai jelentették, melynek mértéke 843.873 ezer Ft-ot jelentett. A településen az iparűzési adó mértéke 2009-ig folyamatosan növekedett, majd 2010-re lecsökkent és az egy lakosra jutó iparűzési adó mértéke 10,5 ezer Ft-ot jelentett. A településen a turisztikai tevékenységből eredő idegenforgalmi adó mértéke 0 Ft volt az elmúlt évtizedben. A fenntartott önkormányzati lakásbérlemények aránya a teljes lakásállományon belül növekvő tendenciát mutat 2008 és 2013 között. 2013-ra 2,2%-ot tettek ki az önkormányzati lakásbérlemények Szikszón. A település természeti és épített környezete Árvíz és belvízvédelem készültségi fokozatainak jelentését, valamint az egyes készültségi fokozatok során elvégzendő feladatokat a jogszabályban leírtak alapján kell elvégezni. Jelenleg hatályos jogszabály a 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet, amely rendelkezik az árvíz- és a belvízvédekezésről.

5


A Vadász–patak völgyében az elmúlt tíz évben többször alakultak ki olyan árhullámok, amelyeket a meder nagyobb károkozás nélkül már nem tudott levezetni utoljára 2010-es rendkívül csapadékos évben. Ekkor a kilépő víz 1450 méter hosszan csaknem 400 ingatlant rongált meg. A jelentős vízkárok elsősorban a rendkívüli esőzések miatt alakultak ki. Csaknem 450 millió forintos árvíz-megelőzési, vízminőség-védelmi és mederfenntartási munkálatokat végeztek el 2011 évben, mintegy 10 kilométeres szakaszon Szikszó város körzetében. Az Északmagyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Ékövízig) célja az elmúlt évtizedekben a patakmederbe került jelentős mennyiségű építési törmelék, illetve a meder lefolyási viszonyait akadályozó növényzet eltávolítása volt. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a térségben több jelentős méretű árvíz-, valamint belvízveszély alakult ki, mind a Hernád, mind a Bodrog folyón és azok vízgyűjtőjén. Ezen kívül néhány esetben előfordult kisebb- nagyobb ökológiai, környezeti károsodással járó felszínvízszennyezés, amely legtöbb esetben a vízgyűjtőn folytatott emberi tevékenységekből származott. A település zöldfelületei klímahatás szempontból nem jelentősek. A fásított közterületek nem összefüggőek, rendszert nem alkotnak, kiterjedésük lokális, mikrokörnyezeti hatást tudnak csak kifejteni. A jelentősebb zöldfelülettel rendelkező intézmények elszigeteltek. A város klímáját alapvetően befolyásoló geomorfológiai képződmény nincs, a település közvetlen környezete, egybefüggő erdősült területektől és nagykiterjedésű vízfelületektől is mentes. Az alapvetően érvényesülő kontinentális éghajlat az elhelyezkedésből adódik. Kiemelt jelentőségű ásványi nyersanyag lelőhely nem található a közigazgatási területen.

3 Helyzetértékelő munkarész 3.1 A HELYZETELEMZÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE, SZINTÉZIS 3.1.1. A folyamatok értékelése 3.1.1.1 Szikszó társadalma Szikszó településen az állandó népesség aránya az elmúlt 10 évben drasztikusan csökkent, mely csökkenés 9,6%-os csökkenést jelentett a település életében. Az elmúlt évtizedben folyamatosan csökkenő tendencia alakult ki a lakónépesség számát illetően, mely tendenciát 2012-ben egy jelentősebb lakónépesség robbanás tört meg, mely hatására 2012-ben 5582 főre emelkedett és 2013-ra ismételten lecsökkent. Szikszó település népességének korcsoportonkénti megoszlására jellemző, hogy az elmúlt 10 évben a 60 év feletti lakosság aránya folyamatosan növekvő tendenciát mutatott, tehát elöregedő lakosságú településről beszélgetünk. A családi állapot vizsgálatakor láthattuk, hogy a térségre jellemzően csökkent a házasságkötések száma. A területi egységekhez viszonyítva a településen a nemek szerinti megoszlását illetően jelentősebb a nők jelenléte a településen. A település népmozgalmi mutatóit közül a természetes fogyás vonatkozásában megállapítható, hogy rohamosan és nagymértékben fogyó a népessége. A vándorlási különbözet a településen a legalacsonyabb a többi területi egységgel összehasonlítva.

6


Szikszó településen a hazai nemzeti kisebbséghez tartozó népesség aránya növekvő tendenciát mutat. A cigány (romani, beás) etnikai kisebbséghez tartozó népesség aránya megduplázódott az elmúlt 10 évben. A településen élők képzettségét illetően a felsőfokú végzettségűek aránya növekvő tendenciát mutat (6,3%-os a növekedés) és a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők száma csökkenő tendenciát mutat (6,5%-os a csökkenés) a népszámlálások adatai alapján. Az érettségivel rendelkezők aránya jelentősen nőtt a településen az elmúlt években. A foglalkoztatottsági adatokat vizsgálva láthattuk, hogy a nyilvántartott álláskeresők számának aránya magasabb az országos átlagnál. A munkanélküliségi ráta a településen nagyon magas. A településen érdekesség, hogy a nyilvántartott álláskeresők több, mint 50%a férfi. A tartós munkanélküliek aránya meghaladja az országos átlagát, de alacsonyabb a többi területi egységhez viszonyítva. A nyilvántartott álláskeresők 2,85%-a 180 napon túli nyilvántartott álláskereső. A nyilvántartott álláskeresők nagyobb aránya általános iskolai végzettséggel rendelkezik és ugyan ekkora részt képviselnek a szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi végzettséggel rendelkezők is. Jelentős a szakmunkás végzettségű nyilvántartott álláskeresők aránya is. A nyilvántartott álláskeresők oroszlán részét a fizikai foglalkozású nyilvántartott álláskeresők jelentik. A nyilvántartott álláskeresők között jelentős a pályakezdők aránya (15,94%), melyből a férfiak jelenléte a domináns (58,82%). Növekedett a száz lakosra jutó adófizetők aránya az elmúlt években. Az aktív korúakon belül a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya magas a településen. 3.1.1.2 Szikszó humáninfrastruktúrája A településen a művelődés mutatói között vizsgált könyvtárak száma alacsonyabb, mint a többi területi egység vonatkozásában, a könyvtárba beiratkozott olvasók aránya viszont meghaladja a területi egységek mutatóit. A településen nem működik múzeális intézmény. A kulturális rendezvények száma 2011-től folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott a településen és a rendezvényekre ellátogatók száma ezzel megegyező tendenciát vett fel. A településen nem működik bölcsőde, családi napközi otthon. Egy általános iskola és gimnázium működik. A más településről bejáró általános iskolai tanulók száma 2009-től fokozatosan emelkedett. A középiskolába bejáró tanulók aránya ingadozott. Az egészségügyi szolgáltatásokat figyelembe véve a településen 3 háziorvosi körzet működik, a működő háziorvosok száma 1000 lakosra vetítve minden területi egység átlagát meghaladja Szikszón. Szikszón az idősek nappali ellátásában engedélyezett férőhelyek kihasználtsága a többi területi egységgel összehasonlítva a legalacsonyabb (90%). Elenyésző a szociális étkeztetésben részesülők aránya (4,53%) és az idősek nappali ellátásában részesülők aránya (3,26%).

7


3.1.1.3 Szikszó gazdasága Az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték mértéke az ország átlagához képest minimális, 2012-ben 303 ezer Ft-ot jelentett. A településen dominál a kereskedelem, gépjárműjavítás ágazat, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, az építőipar, humán egészségügyi, szociális ellátás, feldolgozóipar a nemzetgazdasági ágak között. Az egy lakosra jutó jegyzett tőke 2012-ben 204 ezer Ft-ot jelentett. Szikszón a mikro- kis vállalkozások a dominánsak. A településen a civilszervezetek jelenléte nem haladja meg a területi egységek átlagait, összesen Szikszón 9 alapítványt tart számon a bíróság. A településen többségében régi építésű lakások, 1990 előtt épült lakások a jellemzőbbek. Az ingatlanok alapterülete döntően 100 m2 vagy meghaladja azt. A lakások többsége összkomfortos kategóriába sorolható. 3.1.1.4 Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere A legnagyobb kiadást az önkormányzatnak a helyi önkormányzatok folyó kiadásai jelentették, melynek mértéke 843.873 ezer Ft-ot jelentett. A településen az iparűzési adó mértéke 2009-ig folyamatosan növekedett, majd 2010-re lecsökkent és az egy lakosra jutó iparűzési adó mértéke 10,5 ezer Ft-ot jelentett. A településen a turisztikai tevékenységből eredő idegenforgalmi adó mértéke 0 Ft volt az elmúlt évtizedben. A fenntartott önkormányzati lakásbérlemények aránya a teljes lakásállományon belül növekvő tendenciát mutat 2008 és 2013 között. 2013-ra 2,2%-ot tettek ki az önkormányzati lakásbérlemények Szikszón. 3.1.2. A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése

8


   

FIZIKAI KÖRNYE ZET



Lakatlan lakások magas száma a településen Nagy az átmenő forgalom a településen Kerékpárutak hiánya a településen Energetikai szempontból elavult rendszerű középületek, üzemeltetésük nem költséghatékony A városi marketingmunka alacsony színvonala Árvíz, belvíz védelem elleni intézkedések nem teljes körű megléte

 

TÁRSADALOM

  

GAZDASÁG



TELEPÜLÉSI INFRASTRUKTÚRA

 A végzős fiatal diplomások elvándorlása a régióból  Nagyszámú szakképzetlen és alulképzett munkavállaló  Nagymértékű elöregedés a településen  A szakképzett, de hosszabb ideje munka nélkül lévők között sok a mentálisan leépült munkavállaló  Magas a szociális támogatásból élők aránya az aktív korúakon belül Kedvezőtlen korösszetétellel és etnikai struktúrával rendelkező lakosság és munkaerő  Drasztikus lakosságszám csökkenés az elmúlt 10 évben  Magas a nyilvántartott pályakezdő álláskeresők aránya  Nincs versenyképes szakképzési rendszer a településen  Megszűntek a városi kórházi aktív ágyak  Civil szervezetek együttműködésének hiánya a településen  A mezőgazdasági ágazat visszaszorulása  Nincs mezőgazdasági feldolgozó ipar a településen  Tőkeszegény vállalkozások, külső befektetők hiánya  Térségi gazdasági kapcsolatok kiépítetlenek az együttműködés és egymásra épültség tekintetében 

TELEPÜLÉSI INFRASTRUKTÚRA

ERŐSSÉG

 

 



FIZIKAI KÖRNYE ZET

GAZDASÁG

TÁRSADALOM

GYENGESÉG



9

Felsőfokú végzettségűek megfelelő aránya Középfokú oktatásban jelenléte a településen Az oktatás térségi szerepköre kiemelkedő a településen Magas színvonalú művészeti alapoktatás Magas szintű kulturális élet a településen

Jól kiépített közüzemi hálózatok, megfelelő lefedettség a lakossági szolgáltatásban (ivóvíz, szennyvíz, hulladék, elektromos áram, gáz, kábeltv, internet) Szikszói Ipari Park megléte, infrastruktúrájának kiépítettsége A "HELL" vállalkozás, mint gazdasági potenciál jelenléte a településen Szikszó jó földrajzi fekvése, különösen az autópálya megközelítés tekintetében Összeköttetés a Hegyalja felé

Kitermelhető, jó minőségű ásványkincsek (homok, sóder) jól kiépített közüzemi hálózatok, megfelelő lefedettség (ivóvíz,


 

10

szennyvíz, hulladék, elektromos áram, gáz, kábeltv, internet) Jó termőhelyi adottságok a Hernádvölgyben (mikroklíma, öntözéses gazdálkodásra alkalmas területek) Viszonylag nagy területű gyümölcsültetvények


LEHETŐSÉG

  

  



GAZDASÁG



    



Miskolc műszaki oktatásának pozitív hatása a településre Kassa, mint kereskedelmi együttműködő partner közelségének pozitív hatása a település kereskedelmére A Szikszói Ipari Park továbbfejlesztési lehetősége, további iparterületek betelepítési lehetősége EU-s források hatékony bevonása a fejlesztéspolitikában - különösen az Ipari parkba történő betelepülése olyan vállalkozásoknak, akik telephelyfejlesztésre támogatást kapnak Az állattenyésztés reorganizációja, különös tekintettel a háztáji állattenyésztésre Az erdőtelepítési program beindítása Zöldség- és gyümölcstermesztés és az erre épülő feldolgozás kapacitás bővülése Termelők összeszerveződése csoportokba és közös fellépése (TÉSZ,TCS) Aktív és magas számú stratégia tárgyalás vállalkozókkal, a jó adottságokkal rendelkező Ipari Parkba történő betelepülés céljából Meleg vizű kút fúrása Szikszón, egyrészt turisztikai célból, másrészt a

11

 

TÁRSADALOM



A működési források bővítése (további együttműködési lehetőségek feltárása a kistérségi társulásokkal, az egyházakkal, civil szervezetekkel, helyi vállalkozásokkal) Az intézményrendszer működtetésének hatékonyabbá válása A műszaki képzési kapacitás térségen belüli bővülése Fiatal diplomások régióba telepítése és megtartása Az oktatásban rejlő lehetőségek (különösen a duális képzési rendszer) hatékony kiaknázásával a roma népesség felzárkózása Távoktatási képzési formák elterjedése

 



     GAZDASÁG

TÁRSADALOM



VESZÉLY



Tovább csökken az innovatív lakosság aránya a népességen belül Alulképzett munkavállalók számának növekedése a munkaerőpiacon az oktatási alapok hiánya miatt A modern szakképző rendszer kiépítését nem tudja a település megoldani, ezért a leszakadás tovább nő Az anyagi háttér és a társadalmi környezet hatására egyre többen kerülnek perifériális helyzetbe, sokak számára elkerülhetetlen a teljes leszakadás és morális leépülés A fokozódó szociális feszültségek hatására mind többen próbálnak legális munka helyett illegális tevékenységből megélni. A meglévő vállalkozások piaci potenciáljának csökkenése, piaci helyzetüknek romlása Miskolc potenciáljának további erősödése Szikszó ellenében Kevés életképes térségi projekt készül és valósul meg A vállalkozások tőkeszegénység miatti versenyképtelensége fokozódik, újabb munkahelyek szűnnek meg A műveletlen mezőgazdasági területek újra termelésbe állításának pénzügyi fedezete nem biztosított, s jelenlegi állapotukban veszélyeztetik a szomszédos területeken történő termelést (fertőzésveszély) A városi vállalkozások versenyképessége tovább csökkenése


melegvíz másodlagos felhasználása (üvegházi növénytermesztés)

Szikszó szőlőtermő területeinek adottsági kihasználása a történelmi adottságoknak megfelelően

FIZIKAI KÖRNYEZE T

A szennyvíztisztító telep kapacitása szinte teljes körűen kihasznált, ipari betelepülés esetén nem bír el nagyobb kapacitást Régészetileg nem jól kutatott terület, amely zöldmezős beruházásoknál magas megvalósítási kockázatot hordoz Település ár és belvíz veszélyeztetettsége magas

TELEPÜ LÉSI INFRAST RUKTÚR A







FIZIKAI KÖRNYEZE T

Családi házak dominanciája, amely alkalmas a háztáji állattenyésztésre

TELEPÜ LÉSI INFRAST RUKTÚR A





3.1.1. A településfejlesztés és –rendezés kapcsolata Szikszó város hatályos településszerkezeti terve 775/2011. (IX. 29.) számú Képviselőtestületi határozattal jóváhagyva. Szikszó város hatályos helyi építési szabályzata és szabályozási terve a 20/2011. (X.20.) számú Önkormányzati rendelettel jóváhagyva. A település szerkezeti terv főbb megállapításai:  A Településszerkezeti terv szerinti módosítások nem érintik a város közigazgatási határát.  A tervezett fejlesztési területek a mezőgazdasági művelésre szánt területek csökkenését eredményezi, a tervezett beépítési területek a belterületbe való bevonással együtt lettek kijelölve.  Szikszó környezetbarát munkahelyteremtés feltételeinek biztosításához kereskedelmi-, szolgáltató gazdasági területek kijelölése és infrastrukturális előkészítése történtek meg. A településrendezési tervben kijelölésre kerültek a helyi vállalkozások kialakításához szükséges gazdasági területek.  Magasabb rendű tervekben szereplő a települést érintő még el nem készült új közúti kapcsolatok: - M30-as gyorsforgalmi út Miskolctól az országhatárig kiépítendő szakasza  Magasabb rendű tervekben szereplő a települést érintő új még ki nem épített térségi jelentőségű kerékpárút: - Vizsoly – Encs – Gibárt – Pere – Ináncs – Halmaj – Szikszó – Onga - Krasznokvajda – Gagyvendégi – Abaújlak – (Szanticska) – Felsővadász – Kupa – Homrogd – Alsóvadász - Szikszó  A területfelhasználást korlátozó tényezők között szerepelnek a védett, természetileg értékes területek, a belvízveszélyes területek, a régészeti területek és a rekultiválandó területek.  A természeti védelem alatt álló területek és az országos ökológiai hálózat részeként jegyzett területek a településszerkezeti terv szerint korlátozott területfelhasználású területek. Védett, európai jelentőségű NATURA 2000 különleges madárvédelmi területek a település külterületének keleti oldalán találhatóak, a vasúton túli oldal egész területén. Az ökológiai hálózat területe kiterjed az északi és a déli részekre is egyaránt, melyek között megkülönböztetésre kerültek a magterületek, az ökológiai folyosók és ezek pufferterületei. Az ökológiai magterületek keleten és délen található, az ökológiai folyosó elszórtan, a patakmedrek környezetében, és a nyugati domboldalon.

12












A település külterületének nyugati széle térségi jelentőségű tájképvédelmi terület. Ezen a területen a településszerkezeti terv nem jelöl olyan terület felhasználást, amely a természeti adottságokat és a kulturális örökség által meghatározott tájképi értékek fennmaradását veszélyeztetné. A beépítésre szánt területeknél, valamint a közművezetékek, közműépítmények elhelyezésénél ezen a részen törekedni kell az épületek és építmények tájba illesztésére. Törekedni kell a hagyományos tájhasználat megőrzésére. A belvízveszélyes területeket a településszerkezeti terv jelöli, mely a vízügyi szakvélemény és a korábban elöntött területek alapján került ábrázolásra. Azokon a területeken, ahol a belvíz megjelenhet, a tervezett terület felhasználást és a beépítéseket csak vízrendezés után lehet megvalósítani, valamint a HÉSZ külön előírásokkal korlátozza a beépítési feltételeket. A települést nagyvízi meder érinti, melyet a településszerkezeti terv jelöl. Terület felhasználási korlátozást jelent. Új beépítésre szánt terület nem került kijelölésre a nagyvízi meder hullámterében. A meglévő beépítésre szánt területekre magasabb rendű jogszabályok, valamint a HÉSz előírásai adnak korlátozást. Azon a területen, amely nyilvántartott régészeti lelőhelyet érint, a beruházások tervezésénél számolni kell régészeti kutatás költségeivel. A magasabb rendű jogszabályok szerint ezeket a régészeti lelőhelyeket a beruházások tervezése során lehetőség szerint el kell kerülni, amennyiben erre nincs lehetőség, a lelőhely beruházás által érintett részét fel kell tárni, az illetékes Kulturális Örökségvédelmi Hivatal bevonásával. A felhagyott hulladéklerakó területét rekultiválni szükséges, rekultivációs tervek alapján. A rekultiválandó területeket a szerkezeti terv jelöli.

3.2 PROBLÉMATÉRKÉP/ÉRTÉKTÉRKÉP Szikszó Város fejlődő térségi, közigazgatási, oktatási és kulturális központ. Környezete környezeti ártalmaktól mentes, építészeti értékekben gazdag. Az Ipari Park jó földrajzi fekvésű és infrastruktúra helyzete is kedvező, mely a nemzetközi folyosó mellett található, valamint Kassa és Miskolc közelsége is meghatározó szerepű. Viszont a településen a szakképzett munkaerőből kevés van, a felsőfokú végzettségűek aránya pedig magas, a képzett fiatalok munkaerő elvándorlása mérsékelt. Magas az iskolázatlan, alulképzett, tartósan munkanélküli emberek száma. A munkanélküliek zömének alacsony szintű a foglalkoztathatósága és gyenge az alkalmazkodóképessége. A szakképzés gyenge színvonalú. Városrész Probléma Érték

Belváros

Egyéb városrész

a régi épületek egy részének leromlott állapota zöldfelületek relatív alacsony aránya közintézmények nem megfelelő állapota közösségi terek hiánya/nem megfelelő állapota a városrész belső úthálózata egyes helyeken nem megfelelő minőségű a régi épületek egy részének leromlott állapota

13

műemlék és egyházi intézmény jelenléte kulturális intézmények megléte közszolgáltatási intézmények megléte

oktatást biztosító intézmények Öntözéses gazdálkodásra alkalmas területek


közintézmények nem megfelelő állapota közösségi terek hiánya/nem megfelelő állapota a városrész belső úthálózata egyes helyeken nem megfelelő minőségű

14

Ipari Park fejlettsége Erdősítésre alkalmas földterületek kulturális és egyházi intézmények jelenléte sportlétesítmény által kínált lehetőségek természetvédelmi és NATURA 2000 területek területek kiváló minőségű talaja rekreációs célokat is szolgáló és turizmusra alkalmas folyó közelsége, boros pincék megléte Közszolgáltatási intézmények megléte


1. ábra Probléma és értéktérkép Forrás: Saját szerkesztés

15


3.3 ELTÉRŐ JELLEMZŐKKEL RENDELKEZŐ TELEPÜLÉSRÉSZEK 3.3.1. Településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása

2. ábra Szikszó településrészek lehatárolása – saját szerk. I. számú városrész –Beváros – általános jellemzői, célkitűzéseinek meghatározása

16


A városközpontként lehatárolt terület csaknem teljes egészében lefedi a történelmi városközpont – azaz a település legrégebben lakott, beépített – így kulturális örökséggel, műemlékkel, sajátos, évszázados hagyományokat őrző településszerkezettel, szabálytalan úthálózattal és telekalakítással, jelentős építészeti értékkel rendelkező területét. Ugyanakkor e terület ma is a település igazgatási, kereskedelmi, kulturális, egészségügyi központja, ide koncentrálódnak a közösségi funkciókat ellátó intézmények, a kereskedelem és a szolgáltatás jelentős része. Az értékek mellet jelentkeznek a régi beépítésből adódnak a városrészre jellemző alábbi problémák:  Régi időkből származó, részben felújításra szoruló épületállomány;  Korszerűtlen és túlterhelt úthálózat;  Elöregedett, cserére szoruló közművek; Általános célként az alábbi szempontok határozhatóak meg:  A védett településszerkezet megóvása mellett a közlekedés feltételeinek javítása;  A terület kereskedelmi és szolgáltató funkcióinak erősítése;  A kulturális örökség megvédése-megőrzése;  Turisztikai vonzerő további növelése;  Intézményhálózat továbbfejlesztése, a közszolgáltatások színvonalának emelése a megfelelő környezet megteremtésével;  Zöldfelületek megőrzése, rendezése, a lehetséges mértékben történő növelése, rendszerbe szervezése;  Elavult műszaki infrastruktúra-hálózat korszerűsítése. II. számú – Egyéb városrész – általános jellemzői, célkitűzéseinek meghatározása Ide tartozik az un. északi városrész a Bajcsy-Zs. E. út – Vadász-patak – Malom út vonalától északra fekvő terület. Az Egyéb városrész északi városrésze elsősorban a Pinceterület, családiházas beépítésű, kertvárosias terület, néhány beékelődő – nagyobb összefüggő területet elfoglaló - intézmény, és ipari területtel. Ebben a városrészben a Pinceterület kivételével – történeti fejlődés okán – már nem jellemző a városközpontot meghatározó sajátos településszerkezet, a városrész többnyire szabályos alakú telkekkel és úthálózattal rendelkezik. A városrészre e részének jellemző problémái:  A csapadékvíz-elvezetés megoldása;  A régebbi utcákban az utak és járdák romló állapota; A városrészre vonatkozásában meghatározható általános célok:  A pinceterület karakterének megőrzése, épületfelújítások;  Lakóterületeken a kertvárosias karakter megőrzése;  A műszaki infrastruktúra-hálózat folyamatos karbantartása, felújítása;  Lakossági szolgáltatások további fejlesztése;  A közterek és középületek állapota, szükségszerű felújítása;  Környezeti terhelések középtávú csökkentése, környezetvédelem javítása;  Városképjavítás, közterület rendezése, települési arculatok javítása,  Védett épített értékekben rejlő turisztikai lehetőségek kihasználása, Szintén e településrészhez tartozik a déli városrész, területe Bajcsy-Zs. E. – Dózsa Gy. u. – Hernád u. vonalától délre eső terület, egészen az új Ipari Park vonaláig. A városrész

17


elsősorban lakóterület, kivéve a Temető területének tömbjét. A terület az 1900-as évek közepétől folyamatosan épült be, több jól különálló ütemben. A terület kertvárosias karakterű, szabályos ferde hálós utcarendszerrel. A családi házas beépítésű terület és a városközpont között mintegy átmenetet képez a Kassai u. – Malum u. közti lakótelep. Az Egyéb városrész déli városrésze elsősorban szabadonálló beépítésű előkertes lakóépületekkel van beépítve, egyes részein az ikres beépítés is megtalálható. A városrészre jellemző problémák:  A csapadékvíz-elvezető rendszer hiányosságai;  Korszerűtlen, cserére szoruló közművek;  Zöldterületek hiánya, illetve a meglevők rendszerbe kapcsolása;  Átmenő forgalom környezetterhelése; A városrészre meghatározható általános célok:  Új lakóterületek kialakítása során telek-közművesítés, útépítés;  Csapadékvíz elvezetés rendezése, javítása;  A műszaki infrastruktúra-hálózat folyamatos karbantartása, felújítása;  Lakosságot érintő szolgáltatások fejlesztése.  A közterek és középületek állapota, szükségszerű felújítása;  Környezeti terhelések középtávú csökkentése, környezetvédelem javítása;  Városképjavítás, közterület rendezése, települési arculatok javítása;  Jelentős átmenő forgalom csökkentése;

18


3.3.1.1 Szikszó belvárosi városrésze A 38. ábra szemlélteti a településen a belterületi rész lehatárolását, mely a Dózsa György utcaJókai Mór utca- Táncsics Mihály utca- Kálvin tér- Szent Anna utca- Kassai utca- Bercsényi utca között helyezkedik el.

3. ábra A település belvárosi részének lehatárolása Forrás: Szikszó település Akcióterületi Terve

19


A belvárosi részen, ahogy azt a 37. ábra is mutatja (Intézményrendszer fejezet), található a református templom, a posta, a rendőrség, a Polgármesteri hivatal, a Művelődési Központ, az Egészségügyi Központ, egy ABC. 1. táblázat Szikszó település városrészének összehasonlítása a településsel Szikszó összesen 5631 15,8

Mutató megnevezése

Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek 60,6 aránya Lakónépességen belül 60-X évesek aránya 23,6 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (1517,6 59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és 14,2 idősebbek arányában Lakásállomány (db) 2141 Alacsony komfort fokozatú lakások 11,9 aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (1543,9 59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres 13,0 munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves 51,7 népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 41,5 Alacsony presztízsű foglalkoztatási 38,1 csoportokban foglalkoztatottak aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya 57,6 lakónépességen belül Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi 16,8 ráta) Tartós munkanélküliek aránya (legalább 10,7 360 napos munkanélküliek aránya) A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon 10,1 belül Egyszobás lakások aránya a lakott 5,0 lakásokon belül Forrás: Saját szerkesztés, saját számítás a KSH adatai alapján

20

577 14,9

Belváros (település=100%) 10,24685 94,3038

58,2

96,0396

26,9

113,9831

16,7

94,88636

15,3

107,7465

270

12,61093

13,0

109,2437

40,2

91,57175

11,0

84,61538

54,2

104,8356

44,8

107,9518

35,6

93,43832

56,5

98,09028

17,1

101,7857

12,0

112,1495

9,4

93,06931

7,7

154

Belváros


A belváros településrészen összesen 577 fő él, akik közül 14,95% 14 éven aluli, 58,2% 15-59 év közötti és 26,9% 60 év feletti. A belterületi részen élők 16,7%-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik az aktív korúakon belül és 15,3% felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A belvárosi településrészen 270 lakás található, melyből 13% (35 lakás) alacsony komfort fokozattal rendelkezik. A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a település részen a KSH 2011. évi adatai alapján 9,4%-ot jelentett. A lakott lakásokon belül 7,7%-ot jelentett az egy szobás lakások aránya. A településrészen élő aktív korúak 40,2%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel, akik közül 11%-nak csupán legfeljebb általános iskolai végzettsége van. A 15-64 éves korúakon belül 54,2% foglalkoztatott a település részen és 44,8% a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya. 35,6%-a a foglalkoztatottaknak alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportban van foglalkoztatva. A lakónépességen belül 56,5% gazdaságilag nem aktív népesség. A település rész munkanélküliségi rátája 17,1%. A tartós munkanélküliek aránya 2011-ben 12% volt. A település rész és a település összehasonlításakor megállapítható, hogy a település rész jelenti a lakónépesség 10%-át. A 60 éven felüliek arányát illetően meghaladja a település átlagát, de a 0-59 év közöttiek arányát vizsgálva alacsonyabb a belterület átlaga. Az iskolai végzettséget tekintve a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számát illetően meghaladja a település átlagát és a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők esetében alacsonyabb attól. A település rész munkanélküliségi rátája 1,78%-kal magasabb, mint a település átlaga és a tartós munkanélküliek aránya 12,14%-kal haladja meg a település átlagát. A belterületre az egyszobás lakások aránya jellemzőbb, mint a település egész területére átlagosan, hiszen azt 54%-kal haladta meg. A település belvárosi része nem a klasszikus belvárosi részt jelenti, hiszen nagyon sok olyan intézmény, amely a települések központjában van, például az oktatási feladat ellátási helyek, óvoda nem a település ezen városrészén található, hanem kívül esik ezen. 3.3.1.2 Szikszó Egyéb városrész 2. táblázat Szikszó település városrészének összehasonlítása a településsel

Mutató megnevezése Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya

21

Szikszó

Egyéb városrész

5631 15,8

5054 15,9

Egyéb városrész (település =100%) 89,75315 100,6329


Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60-X évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya lakónépességen belül Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján

60,6 23,6

60,9 23,2

100,495 98,30508

17,6

17,7

100,5682

14,2

14,0

98,59155

2141 11,9

1871 11,7

87,38907 98,31933

43,9

44,3

100,9112

13,0

13,2

101,5385

51,7

51,4

99,41973

41,5

41,1

99,03614

38,1

38,4

100,7874

57,6

57,8

100,3472

16,8

16,8

100

10,7

10,5

98,13084

10,1

10,2

100,9901

5,0

4,7

94

Szikszó várost alapvetően két városrészre lehet bontani, ahogyan azt a korábbi dokumentumaiban (Integrált Városfejlesztési Stratégia, Akcióterületi Terv) is tették. Szikszó Egyéb városrészi részében a KSH 2011. évi népszámlálásakor feljegyzett adatok szerint 5054 fő él. Akik közül 15,9% 14 éven aluli, 60,9% 15-59 év közötti korcsoportba tartozik és 23,2% 60 év feletti. Az aktív korúakon belül (15-59 év között) 17,7% legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, 44,3%-uk nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel, 13,2%-uk nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel és legfeljebb általános iskolai végzettsége van. A 15-64 éves népességen belül a foglalkoztatottak aránya 2011-ben 51,4% volt. Az Egyéb városrészi városrész területén 1871 lakás található, melynek 11,7%-a alacsony komfort fokozatú. A lakott lakásokon belül 10,2% a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakás kategóriába tartozik. 4,7%-a lakásállománynak egyszobás lakás. 22


Az Egyéb városrészi városrészen belül a munkanélküliségi ráta 16,8%-ot jelentett 2011-ben és a tartós munkanélküliek aránya 10,5% volt. A foglalkoztatottak 38,4%-a alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportban volt munkavállaló. A lakónépesség 57,8%-a gazdaságilag nem aktív népességhez tartozik. Az Egyéb városrészi városrész lakossága jelenti a település 89,75%-át. A település átlagával összehasonlítva megállapítható, hogy a 14 éven aluliak aránya 0,63%-kal haladja meg a település átlagát. A 15-59 éves korcsoport esetében 0,45%-kal haladja meg a települési átlagot. Közel a település átlagával megegyező módon alakult 2011-ben az aktív lakosságon belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, a település átlaga viszony meghaladja a városrész átlagát 1,41%-kal a felsőfokú végzettségűek esetében. Az Egyéb városrészi városrész adatai a KSH szerint meghaladják a település átlagát a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők arányát illetően aktív korúakon belül, mely 0,9%-kal haladja meg a település átlagát. Az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportban foglalkoztatottak esetében 0,78%-kal haladja meg a városrész a település átlagát. A gazdaságilag nem aktív népesség aránya 0,34%-kal haladta meg a lakónépességen belül a település átlagát. A lakásállomány a település 87,38%-át jelenti. A településen az alacsonykomfort fokozattal rendelkező lakások aránya magasabb, mint a település részen. 3.3.2. Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzés (potenciális akcióterületek) 3.3.2.1 Szegregátumok lehatárolása Megjegyzendő, hogy a 2001. és a 2011. évi népszámlálási adatok alapján számított szegregációs mutató KSH általi értékelésében eltérés mutatkozik az alábbiak szerint: - 2001. évi népszámlálási adatok alapján a szegregációs mutató értékelése: Azon területek nyilvánulnak szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot. Amennyiben a mutató értéke meghaladta az 50%-ot abban az esetben a terület szegregátumnak, míg 40-49%-os szegregációs mutató érték között a terület szegregációval veszélyeztetett területnek volt minősítve. - 2011. évi népszámlálási adatok alapján a szegregációs mutató értékelése: A fenti számítási módhoz képest eltérést jelent, hogy a 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 10. számú melléklete szerint a Járásszékhely város, így Bélapátfalva település esetében amennyiben a szegregációs mutató értéke eléri, illetve meghaladja a 35%-ot abban az esetben a terület már szegregátumnak minősül, míg 30-34%-os szegregációs mutató esetén a településrész szegregációval veszélyeztetett területnek minősül. A 2001. évi adatok és Szikszó település Integrált Városfejlesztési Startégiája szerint a településen 2 szegregátum volt.

23


4. ábra Szikszó település 2001. évi szegregátumai Forrás: Szikszó IVS 1. szegregátum A KSH által szegregátumként jelölt terület az Esze Tamás u., Bártfai u., Szádellői u., a Széchenyi u. és a Szobránczi u. által határolt, területén található az Alsópincesor, Felsőpincesor, Branyiszkó, Vasvári és a Dolhai utca, illetve bizonyos szakaszaik. A szegregátum területén 264 fő lakott, ez a város lakosságának 4,4%-át jelentette, a területen lévő lakásállomány 4,6%-a volt a város lakás állományának. A lakónépesség több mint kétharmada alacsony végzettségű, a városi átlagos értékhez képest nagyon magas arányt képvisel, a rendszeres jövedelemmel nem rendelkező aktív korúak aránya csaknem eléri a 80%-ot, a szegregációs mutató ezáltal eléri a 61,4%-ot. 2. szegregátum A KSH által szegregátumként jelölt terület a Késmárki u., Liszt Ferenc u., Nagyidai u., Bihari u., Munkácsy u., valamint a belterületi határa által írható körül, magába foglalja a Dankó Pista, Toldi Miklós, Magyari és a Gémeskút utca szakaszait. A területen 363-an laktak, ez a város lakosságának 6%-át tette ki, a lakásállomány 4,5%-a volt itt található. A terület korösszetételét tekintve a gyermekek aránya lényegesen meghaladta a városra jellemző átlagos értéket, az aktív korú népesség aránya kismértékben, a 60 év felettiek aránya pedig jelentősen alatta maradt. Az alacsony végzettségűek aránya csaknem 69% volt, a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező aktív korúaké pedig 73,6% volt 2001-ben, mindkettő jelentősen meghaladta a városi értékeket, a terület szegregációs mutatója 58,5.

24


Szikszó településen a 2011. évi népszámláláskor rögzített adatok alapján három szegregátum lett meghatározva. A szegregátum meghatározásánál a szegregációs mutató meghatározása jelentette az alapot, melynek (legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül) értéke az érintett területen 35% feletti és a területen élő népesség száma eléri az 50 főt.

5. ábra Szegregátumok lehatárolása Szikszó településen Forrás: KSH

25


6. ábra 1. szegregátum lehatárolása Forrás: KSH

Ahogyan azt a 40. ábra is mutatja az első szegregátum, amely a legnagyobb területen helyezkedik el, a Késmárki út - Liszt Ferenc utca - Magyari Imre út - Bihari János utca Gémeskút út - Toldi Miklós utca - Munkácsy út - Dankó Pista utca mindkét oldala nyugati sarkok kivételével - Gémeskút út - Nagyidai út területet jelenti.

7. ábra 2. szegregátum Forrás: KSH

26


A második szegregátum a Poprád út nyugati része Arany János úttól - Szondi út északi része Kossuth Lajos út nyugati oldala - Szobránczi út mindkét oldala - Branyiszkó utca déli oldala Branyiszkó utca Dolhai út sarka - Dolhai út - Széchenyi út között helyezkedik el.

8. ábra 3. szegregátum Forrás: KSH A harmadik szegregátum a Vereczkei köz Szádellői út sarka - Dolhai út - névtelen utca Szádellői út - Esze Tamás út - Meczenzéfi út - Bártfai út - Alsópincesor út - Bártfai út - Széchenyi út - Szádellői út közötti területet jelenti. 3.3.2.2 Szegregátumok lakónépessége 3. táblázat Szikszó szegregátumainak lakónépessége és megoszlásuk Mutató megnevezése Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60-X évesek aránya

Szikszó összesen

1. 2. 3. szegregátum szegregátum szegregátum

5631

248

112

118

15,8

29,4

17,0

37,3

60,6

59,7

58,0

48,3

23,6

10,9

25,0

14,4

Forrás: KSH

27


A 2011. évi népszámlálás során feljegyzett adatok azt mutatják, hogy Szikszón összesen 5631 fő lakik, akik közül 15,8% 14 éven aluli korcsoportba tartozik, 60,6%-a a lakónépességnek 1559 év közötti korcsoportba tartozik és a lakónépesség 23,6%-a a 60 év feletti korcsoportba tartozott. Az 1. szegregátumban összesen 248 lakos lakik, akik közül 29,4% 14 éven aluliakat jelent, azaz 73 fő, a 15-59 éves kor közöttiek aránya 59,7%-ot jelent, azaz 148 főt és a 60 év felettiek aránya 10,9%-ot képvisel, azaz 27 főt. A 2. szegregátumban összesen 112 fő lakik, akik közül 17%, azaz 19 fő 14 éven aluli. 58%, azaz 65 fő 15 és 59 év közötti és 25% azaz 28 fő 60 év feletti. A 3. szegregátumban 118 fő lakik, akik közül 37,3% (44 fő) 14 éven aluli korcsoportba tartozik, 48,3% (57 fő) 15 és 59 év közötti és 14,4%, azaz 17 fő 60 év feletti lakos. 4. táblázat Viszonyszámképzés Szikszó adataihoz viszonyítva, 2011. (%) Mutató megnevezése

1. 2. szegregátum szegregátum

Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60-X évesek aránya

4,4 186,1 98,5 46,2

2,0 107,6 95,7 105,9

3. szegregátum 2,1 236,1 79,7 61,0

Forrás: Saját számítások a KSH adatai alapján Az 53. táblázatban összegyűjtött adatok alapján megállapíthatjuk, hogy amennyiben a szegregátumok adatait a település adataival összehasonlítjuk, az 1. szegregátumban Szikszó település lakónépességének 4,4%-a él, a 2. szegregátumban 2%-a, a 3. szegregátumban 2,10%a él. Látható, hogy a 3. szegregátumban 136,1%-kal több 14 éven aluli lakos él, mint a településen átlagosan. Az 1. szegregátumban 86,1%-kal több a 10 éven aluli fiatal él, a 2. szegregátumban 7,6%-kal több 14 éven aluli él, mint a településen átlagosan. A 15-59 év közötti lakónépesség esetében a szegregátumok a település átlagának értéke alatt maradnak. Az 1. szegregátum 1,5%-kal, a 2. szegregátum 4,3%-kal és a 3. szegregátum értéke 20,3%-kal volt 2011-ben alacsonyabb a település átlagánál. A 60 és idősebb lakosság arányát vizsgálva a település átlagához, megállapítható, hogy 5,9%kal a 2. szegregátum meghaladja azt. A 2. szegregátum 39%-kal és az 1. szegregátum 53,8%kal kevesebb értéket vett fel. 3.3.2.3 Szegregátumok lakóinak iskolai végzettsége Szikszón

28


5. táblázat Szikszó szegregátumaiban élő lakosság iskolai végzettsége Mutató megnevezése

Szikszó 1. 2. 3. összesen szegregátum szegregátum szegregátum

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában

17,6

67,6

52,3

71,9

14,2

0,0

11,4

0,0

Forrás: KSH Ahogyan azt az 54. táblázatban láthatjuk, Szikszó településen az 1. szegregátumban élő aktív korú lakosság esetében 67,6% rendelkezik legfeljebb általános iskolai végzettséggel és senki sem rendelkezik felsőfokú végzettséggel. A 2. szegregátumban élő aktív korúak 52,3%-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik és 11,4%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel. A 3. szegregátumban élő aktív korú lakosok 71,9%-a rendelkezik legfeljebb általános iskolai végzettséggel és senki sem rendelkezik felsőfokú végzettséggel. 6. táblázat Viszonyszámképzés Szikszó adataihoz viszonyítva, 2011. (%) 1. 2. szegregátum szegregátum

Mutató megnevezése Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában

3. szegregátum

384,1

297,2

408,5

0

80,3

0

Forrás: Saját számítások a KSH adatai alapján Az 55. táblázat azt szemlélteti, hogy az általános iskolai és felsőfokú végzettségűek arányát illetően a szegregátumok milyen értékeket vesznek fel a település átlagához képest. Láthatjuk, hogy a 3. szegregátumban a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül a település átlagának négyszeresét jelenti. Az 1. szegregátumban 284,1%kal magasabb a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül a település átlagánál, a 2. szegregátumban 197,2%-kal magasabb a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül a település átlagánál. A felsőfokú végzettségűek arányának összehasonlításakor észre vehetjük, hogy két szegregátum esetében 0 értéket vesz fel a mutató. A 2. szegregátum eredménye 19,7%-kal kevesebb értéket ért el a mutató eredménye a település átlagához képest.

29


3.3.2.4 Szegregátumok lakásállományának bemutatása 7. táblázat Szikszó település szegregátumaiban található lakásállomány és jellemzői Mutató megnevezése Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül

Szikszó 1. 2. 3. összesen szegregátum szegregátum szegregátum 2141 70 45 35 11,9

44,3

35,6

37,1

10,1

45,6

34,1

37,1

5,0

36,8

4,5

20,0

Forrás: KSH Szikszó településen 2141 lakást jegyeztek fel a 2011. évi népszámlálás alatt, melynek 11,9%-a alacsony komfort fokozattal rendelkezik. Az 1. szegregátumba 70 lakás tartozik, melyből 44,3% alacsony komfort fokozattal rendelkezik. A 2. szegregátumba 45 lakás tartozik, aminek 35,6%az alacsony komfort fokozatú. A 3. szegregátuba 35 lakás található, melyből 37,1% alacsony komfort fokozatú lakás. Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül az 1. szegregátum esetében 36,8%-ot, a 2. szegregátum esetében 4,5%-ot, a 3. szegregátum esetében 20%-ot jelent. Míg a településen az összes lakott lakáson belül az egyszobás lakások aránya 5%-ot jelentett 2011-ben. 8. táblázat Viszonyszámképzés Szikszó adataihoz viszonyítva, 2011. (%) Mutató megnevezése Lakásállomány Alacsony komfort fokozatú lakások aránya A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül Forrás: Saját számítások a KSH adatai alapján

1. 2. szegregátum szegregátum 3,3 2,1 372,3 299,2

3. szegregátum 1,6 311,8

451,5

337,6

367,3

736,0

90,0

400,0

A lakásállomány bemutatására szolgáló 4 mutató esetében láthatjuk, hogy a település lakásállományának 3,3%-a az 1. szegregátumban található, 2,1%-a a 2. szegregátumban, 1,6%a a 3. szegregátumban található. A táblázat azt is prezentálja, hogy a település átlagához képest a szegregátumokban az alacsony komfort fokozatú lakások aránya milyen mértékben található. Az 1. szegregátumban az alacsony komfort fokozatú lakások aránya 272,3%-kal magasabb arányban vannak. A 2. szegregátumban 199,2%-kal magasabb az alacsony komfort fokozatú lakásállomány aránya, mint a település átlaga, a 3. szegregátumban 211,8%-kal magasabb a mutató értéke magasabb a mutató értéke, mint a település átlaga. 30


Szikszó átlagához viszonyítva a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül mutató értékeit látható, hogy az 1. szegregátumban a legmagasabb az érték, azaz 351,5%-kal magasabb a település átlagánál, ezt követi a 3. szegregátum, mely 267,3%-kal magasabb a település átlagánál. A 3. szegregátum értéke a mutató esetében 237,6%-kal haladja meg a település átlagát. Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül mutató értéke a település átlagához viszonyítva az 1. szegregátum esetében mutat a legkiugróbb értéket (736%). A lakott lakásokon belül az egyszobás lakások aránya a 2. szegregátumban 10%-kal alacsonyabb, mint a település átlaga és a 3. szegregátumban négyszeresen a település átlagához képest. 3.3.2.5 Szegregátumok lakosságának munkaerő piaci helyzete 9. táblázat Szikszó település munkanélküliségi helyzete és foglalkoztatottak szegretámukonkénti megoszlása Mutató megnevezése Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya)

Szikszó 1. 2. 3. összesen szegregátum szegregátum szegregátum 43,9

72,3

70,8

77,2

13,0

53,4

43,1

59,6

51,7

26,3

27,5

20,3

41,5

58,4

66,0

69,2

38,1

73,8

57,9

76,9

57,6

75,0

61,6

79,7

16,8

32,3

55,8

45,8

10,7

24,2

30,2

29,2

Forrás: KSH Az 58. táblázat prezentálja a szegregátumok munkanélküliségi adatait és a foglalkoztatottakra vonatkozó mutatókat. Az 1. szegregátum esetében megfigyelhetjük, hogy az aktív korúak 72,3%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel és 53,4%-uk legfeljebb általános iskolai végzettséggel és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezik. A 15-64 év közötti lakosok 26,3% foglalkoztatott. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 58,4%. Az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportban foglalkoztatottak aránya 73,8%-ot jelentett. A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakó népességen belül 75%-ot jelentett Szikszó településen 2011-ben. A KSH 2011. évi népszámlálás során feljegyzett adatai alapján 2. szegregátumban az aktív korúak 70,8%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel és 43,1%-uk legfeljebb általános iskolai végzettséggel és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezik. A 15-64 31


év közötti lakosok 27,5% foglalkoztatott. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 66%. Az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportban foglalkoztatottak aránya 57,9%-ot jelentett. A gazdaságilag nem aktív népesség aránya 61,6%-ot jelentett. A 2. szegregátumban a legmagasabb a munkanélküliek aránya és a tartós munkanélküliek aránya is, az előbbi mutató eredménye 55,8%, az utóbbi mutató eredménye 30,2%. Az 56. táblázatban láthatjuk, hogy a 3. szegregátumban a legmagasabb az aktív korúakon belüli rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya a többi szegregátum adataival összehasonlítva, mely 77,2%-ot jelent a 2011. évi népszámlálás adatai alapján a KSH szerint. Ebben a szegregátumban a legmagasabb a gazdaságilag nem aktív népesség aránya is a lakónépességen belül, mely 79,7%-ot jelent. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 2011-ben a település szegregátumában 59,6%-ot jelentett. A 15-64 év közötti foglalkoztatottak aránya 20,3%-ot, a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 69,2%-ot, mely mutató eredménye szintén a legmagasabb a 3. szegregátumban a többi szegregátumhoz képest. Az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 76,9%-ot jelentett a 3. szegregátumban 2011-ben, mely szintén ebben a szegregátumban a legmagasabb eredmény. 10. táblázat Viszonyszámképzés Szikszó adataihoz viszonyítva, 2011. (%) 1. 2. szegregátum szegregátum

Mutató megnevezése Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül

3. szegregátum

164,7

161,3

175,9

410,8

331,5

458,5

50,9

53,2

39,3

140,7

159,0

166,7

193,7

152,0

201,8

130,2

106,9

138,4

Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta)

192,3

332,1

272,6

Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya)

226,2

282,2

272,9

Forrás: Saját számítások a KSH adatai alapján A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül mutató összehasonlítása a szegregátumok és a település eredményei között megmutatja, hogy minden szegregátum magasabb értéket ért el a település arányával szemben. Az 1. szegregátum 64,7%-kal magasabb értéket ért el a 3. szegregátum 75,9%-kal magasabb értéket ért el, mint a település átlaga. A 2. szegregátum 61,3%-kal magasabb értéket ért el, mint a település átlaga.

32


A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül mutató értéke szintén minden szegregátum esetében meghaladja a település átlagát. Az 1. szegregátum esetében négyszerese a település átlagának és a 3. szegregátum esetében több, mint négyszer magasabb a település átlagánál a mutató értéke. A 2. szegregátum 231,5%-kal magasabb, mint a település átlaga. A 15-64 éves népességen belül a foglalkoztatottak aránya egyik szegregátum esetében se haladja meg a település átlagát. A 2. szegregátum esetében 46,8%-kal alacsonyabb a település átlagától. Az 1. szegregátum esetében a mutató értéke a viszonyszámképzés során 49,1%-kal, a 3. szegregátum esetében 69,7%-kal lett kevesebb a település átlagához viszonyítva. A foglalkoztatottak nélküli háztartások aránya az 1. szegregátumban 40,7%-kal, a 2. szegregátum esetében 59%-kal és a 3. szegregátum esetében 66,7%-kal haladja meg a település átlagát. Az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportban foglalkoztatottak aránya meghaladja a település átlagát a KSH adatai alapján képzett minden szegregátumra számított viszonyszámok esetében, az 1. szegregátum eredménye 93,7%-kal, a 2. szegregátum esetében 52%-kal haladja meg a település átlagát. A 3. szegregátum a település átlagát 101,8%-kal haladta meg 2011-ben. A gazdaságilag nem aktívak a lakónépességen belül minden szegregátum meghaladja a település átlagát, az 1. szegregátum esetében 30,2%-kal, a 2. szegregátum esetében 6,9%-kal, a 3. szegregátum esetében 38,4%-kal volt magasabb a szegregátum átlaga a település átlagánál. A munkanélküliek aránya az 2. szegregátum esetében mutat kiugró értéket a település átlagához viszonyítva, a szegregátum esetében majdnem kétszeres a munkanélküliség aránya. A tartós munkanélküliség az 1. szegregátum esetében 126,2%-kal, a 2. szegregátum esetében 182,2%-kal haladta meg a település átlagát. A 3. szegregátum esetében 172,9%-kal a 4. szegregátum esetében 70,1%-kal. Összességében látható, hogy a szegregátumok között is mutatkozik különbség, megfigyelhetjük, hogy az 1. szegregátumra jellemző, hogy mind területileg mind lakónépességet illetően a legjelentősebb. A lakónépességének nagy aránya 14 éven aluli gyermek és a jellemzője a lakosainak, hogy legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek. A lakások komfort nélküliek, jellemzőek az 1 szobás lakások a szegregátumra. Az 1. szegregátumra jellemzőbb a leginkább a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők dominanciája az aktív korúakon belül, a szegregátum lakosai közül, akik munkanélküliek döntő többségük legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik. A második nagy jelentőséggel bíró, így beavatkozást igénylő szegregátum a 3. szegregátum, mely a település északi részén a pincesorok terültén helyezkedik el. A szegregátumra jellemző, hogy az 1. szegregátum után itt élnek a legtöbben. A 3. szegregátumban a település átlagánál a 14 éven aluliak aránya a lakónépességből több, mint kétszeres értéket jelent. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya ebben a szegregátumban a legmagasabb, mely több okból is lehet, az egyik oka, hogy domináns 14 éven aluliak jelenléte és domináns a 60 év felettiek aránya. A szegregátumban magas a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya és a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya.

33


3.3.2.6 Leszakadással veszélyeztetett terület

9. ábra Leszakadással veszélyeztetett terület Forrás: KSH

34


10. ábra Szegregátummal veszélyeztetett terület a 30% feletti szegregációs mutató értelmében Forrás: KSH A negyedik szegregátummal veszélyeztetett terület a Jókai Mór út - Dózsa György utca - Bem út - Kazinczy út között helyezkedik el. 11. táblázat Leszakadással veszélyeztetett terület viszonyítása a településhez, 2011.

Mutató megnevezése Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60-X évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

35

Szikszó összesen

4. szegregátum

5631 15,8 60,6 23,6

59 18,6 61,0 20,3

Viszonyszám képzés (település =100%) 1,0 117,7 100,7 86,0

17,6

36,1

205,1

14,2

4,9

34,5

2141 11,9

23 26,1

1,1 219,3

43,9

58,3

132,8


Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül

13,0

30,6

235,4

51,7 41,5

36,6 50,0

70,8 120,5

38,1

53,3

139,9

57,6

62,7

108,9

16,8

31,8

189,3

10,7

18,2

170,1

10,1

23,8

235,6

5,0

0,0

0,0

Forrás: KSH Szikszó település lakónépességének 1%-a él, a 4. szegregátumban, azaz a leszakadással fenyegetett területen. A 4. szegregátummal veszélyeztetett területen összesen 23 lakás található, melynek 26,1%-a alacsony komfort fokozattal rendelkezik. A szegregátummal veszélyeztetett területen élő aktív korú lakosok 36,1%-a rendelkezik legfeljebb általános iskolai végzettséggel és 4,9%-a rendelkezik felsőfokú iskolai végzettséggel. A szegregátummal veszélyeztetett terület 105,1%-kal magasabb értéket vesz fel a mutató a településsel való viszonyítás során. A felsőfokú végzettségűek arányának összehasonlításakor észre vehetjük, hogy a 4. szegregátum esetében 65,5%-kal kevesebb értéket ért el a mutató eredménye a település átlagához képest. A gazdaságilag nem aktívak a lakónépességen belül minden szegregátum meghaladja a település átlagát, a 4. szegregátum esetében 8,9%-kal volt magasabb a szegregátum átlaga a település átlagánál. A tartós munkanélküliség a 4. szegregátum esetében 70,1%-kal haladta meg a település átlagát. Megállapítható, hogy a település szegregátummal veszélyeztetett területe kis területet jelent és alacsony lélekszámot, mely a viszonyszám képzés során néhány érték esetében magasabb eredményt ért el a település átlagával szemben. A legkiugróbb eredményt a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya és az alacsony komfort fokozatú lakások aránya jelenti, melyek több, mint kétszeresét érik el a település átlagának. 3.3.3. Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) Potenciális akcióterületekként a város olyan részei kerültek megjelölésre, ahol több fejlesztés egymást erősítő megvalósításával elérhető a terület fejlődése, illetve a város stratégiai céljaihoz is kapcsolódik. Belváros

36


3.3.3.1 1. számú akcióterület A Belváros Akcióterület a Belváros városrésszel esik egybe. Az alábbi funkciók találhatók meg Központi városrész akcióterületen belül. Ezen funkciókból is kiderül, hogy az akcióterületen összpontosul a város legtöbb funkciója. (3.3.1.1. fejezet) Gazdasági funkciók: ABC áruház, kiskereskedelmi üzletek, pénzintézet, szolgáltató egységek, vendéglátó egységek. Közlekedési, távközlési funkciók: távolsági autóbusz-megálló, postahivatal, tömegközlekedés, közüzemi vízhálózat léte, zárt közcsatorna-hálózat. Közösségi funkciók: egyházi intézmények, mozi. Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók: közigazgatási funkciók, önkormányzat, okmányiroda, közjegyzői iroda. Humán szolgáltatási funkciók: családsegítő szolgálat, gyógyszertár. Hosszú ideig kevés fejlesztés érintette ezt a városrészt. Több területen (pl. közlekedés, zöldfelületek) jelentkeznek problémák (a városrész részletes bemutatása a fejezetben található). A fenti tények alapvetően indokolják a városrész akcióterületként történő kezelését a 2014-2020 közötti tervezési időszakban. Egyéb városrész 3.3.3.2 2. számú akcióterület - Szociális akcióterület – 1. szegregátum Az akció terület nem igényel kifejtést, a 3.1. fejezetben részletesen ismertetésre került. 3.3.3.3 3. számú akcióterület - Szociális akcióterület – 2. és 3. szegregátum A 3.2 és a 3.3. fejezetekben részletesen ismertetésre kerültek a szegregátumok. 3.3.3.4 4. számú akció terület – 1. Gazdaságilag potenciális akcióterület Az Ipari Park elhelyezkedése, kapacitása lehetővé teszi több vállalkozás számára is a településen való gazdasági tevékenység folytatását. A település és a környező települések humán erőforrása, a félig automatizált üzemek és a nem automatizált üzemek erőforrás igényét ki tudja elégíteni. A háztáji művelés vissza hozatala a köztudatba, a településen élő emberek élelmezésbiztonságának megalapozná, megélhetésüket segítené. Ennek érdekében a nyúltenyésztés és feldolgozás irányába való előrelépés esetlegesen a feldolgozással az Ipari Park vállalkozói létszámának bővítését eredményezné. A turizmus, mely valójában egy speciális, a gazdaságfejlesztésre ráépülő, azzal párhuzamosan fejlődő „látvány turizmus”, azaz a településen működő vállalkozások, beruházások látvány termeit, bemutató termeit, üzemrészleteit jelentenék. A turizmus és a gazdaságfejlesztés összekapcsolása érdekében, olyan turisztikai vonzerőt létrehozása indokolt, mely például egy pék üzem látványpéksége, ahol azon túl, hogy a látogató meg tudja nézni, hogy hogyan sütik a kenyeret, meg is kóstolhatja azt. 3.3.3.5 5. számú akció terület – 2. Gazdaságilag potenciális akcióterület A gazdaságilag potenciális akcióterületet a Szikszói Ipari Park új területei jelentik, melyek Ipari Park II. összefoglaló néven került elnevezésre.

37

SZIKSZÓ HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS MÁJUS 18. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. ITS 2014 Konzorcium Kft

Recommend Documents