1
Ady Endre Gimnázium Alapítva: 1950 Nemzetközi Vizsgaközpont 2300. Ráckeve, Kossuth Lajos u. 82. (Pf.:12) Tel./Fax.:06-24/519-050 e-mail:
[email protected] szerver1.rag.sulinet.hu
SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2009
2
TARTALOMJEGYZÉK
I.
AZ INTÉZMÉNY MEGHATÁROZÁSA ............................................................................................................... 4 AZ INTÉZMÉNY NEVE, CÍME, TÍPUSA, SPECIÁLIS KÉPZÉSI TERÜLETE: ................................................................................ 4 INTÉZMÉNY FENNTARTÓJA ÉS FELÜGYELETI SZERVE: ...................................................................................................... 4 AZ INTÉZMÉNYI VAGYON FELETTI RENDELKEZÉS JOGA .................................................................................................... 4 AZ INTÉZMÉNY ALAPVETİ FELADATAI............................................................................................................................. 4 AZ INTÉZMÉNYIRÁNYÍTÁS FOLYAMATÁBRÁJA ................................................................................................................. 7
II.
AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI RENDJE....................................................................................................... 8
AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI EGYSÉGEI, FELÉPÍTÉSE ......................................................................................................... 8 AZ INTÉZMÉNY FELELİS VEZETİJE .................................................................................................................................. 8 AZ INTÉZMÉNYVEZETİ (IGAZGATÓ) KÖZVETLEN MUNKATÁRSAI:.................................................................................... 9 AZ INTÉZMÉNY VEZETİSÉGE ......................................................................................................................................... 11 III.
AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE ............................................................................................................... 12
A KÖZALKALMAZOTTAK MUNKARENDJE ....................................................................................................................... 12 AZ INTÉZMÉNY TANULÓINAK MUNKARENDJE (A HÁZIREND) ......................................................................................... 14 A TANÉV HELYI RENDJE ................................................................................................................................................. 14 A TANÍTÁSI (FOGLALKOZÁSI) ÓRÁK, ÓRAKÖZI SZÜNETEK RENDJE, IDİTARTAMA ........................................................... 15 AZ INTÉZMÉNYBEN TARTÓZKODÁS RENDJE ................................................................................................................... 15 IV.
FOGLALKOZÁSI VAGY PEDAGÓGIAI PROGRAM................................................................................. 16
A TANÍTÁSI, KÉPZÉSI IDİ................................................................................................................................................ 16 A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA ÉS RENDJE ....................................................................... 16 A KÖNYVTÁR MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATA ........................................................................................................................ 17 HIT- ÉS VALLÁSOKTATÁS ............................................................................................................................................... 21 A TÉRÍTÉSI DÍJ, TANDÍJ BEFIZETÉSÉNEK ÉS VISSZAFIZETÉSÉNEK RENDJE ........................................................................ 21 ÜNNEPÉLYEK ÉS MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE ................................................................................................................. 22 V.
A NEVELİTESTÜLET ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK ........................................................... 23 AZ INTÉZMÉNY NEVELİTESTÜLETE ............................................................................................................................... 23 A NEVELİTESTÜLET ÉRTEKEZLETEI ............................................................................................................................... 23 A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK ................................................................................................................................... 24 A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK TEVÉKENYSÉGE ......................................................................................................... 24
VI.
A PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZÉS RENDJE ............................................................................................... 26
A TOVÁBBKÉPZÉS CÉLJA................................................................................................................................................ 26 AZ IRÁNYELVEK, ISKOLAPOLITIKA ................................................................................................................................. 26 A TOVÁBBKÉPZÉSI TÁMOGATÁS ELOSZTÁSÁNAK SZABÁLYZATA ................................................................................... 27 VÉGREHAJTÁS ............................................................................................................................................................... 28 VII. A TANKÖYNVELLÁTÁS RENDJE .................................................................................................................... 28 AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJÉRE VONATKOZÓ DÖNTÉS ................................................................................. 28 A TANKÖNYV ELLÁTÁSBAN KÖZREMŐKÖDİ KIJELÖLÉSE ÉS FELADATA ......................................................................... 28 AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS KERETÉBEN ELLÁTANDÓ FELADATOK ......................................................................... 28 TANKÖNYVELLÁTÁSI SZERZİDÉS KÖTÉSE ..................................................................................................................... 30 ADATSZOLGÁLTATÁS A TANKÖNYVFORGALMAZÓ RÉSZÉRE........................................................................................... 31 TANKÖNYV ÉRTÉKESÍTÉSI FELADATOK .......................................................................................................................... 31 A TANKÖNYV ÉS TARTÓS TANKÖNYV KÖLCSÖNZÉSSEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK....................................................... 33 ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK ........................................................................................................................... 33 VIII. INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK ÉS A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE ............................ 34 A FELNİTTEK KÖZÖSSÉGEI: ........................................................................................................................................... 34 A TANULÓK KÖZÖSSÉGEI, A DIÁKÖNKORMÁNYZAT........................................................................................................ 34 AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEINEK KAPCSOLATTARTÁSI FORMÁI ÉS RENDJE ..................................................................... 36 AZ INTÉZMÉNY KÜLSİ KAPCSOLATAI ............................................................................................................................ 37
3
IX.
A TANULÓI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE.................................................................................................... 38
A TANULMÁNYOKKAL KAPCSOLATOS VIZSGAKÖTELEZETTSÉGEK .................................................................................. 38 TANTÁRGYI ÓRÁKRÓL VALÓ FELMENTÉS ....................................................................................................................... 39 X.
GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI FELADATOK..................................................................................... 39
A FEGYELMI ELJÁRÁSTMEGELİZELJÁRÁS………………………………………………………………………...40
.FOKOZOTTABB EGYÜTTMÜKÖDÉS TANULÓ VESZÉLYEZETTSÉGESETÉN……………………………………....41 XI.
AZ ISKOLAI SPORTKÖR................................................................................................................................ 41
AZ ISKOLAI SPORTKÖR CÉLJA ÉS FELADATAI .................................................................................................................. 41 AZ ISKOLAI SPORTKÖR TAGSÁGA ................................................................................................................................... 41 AZ ISKOLAI SPORTKÖR TAG JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI ...................................................................................................... 41 AZ ISKOLAI SPORTKÖR SZERVEI ..................................................................................................................................... 42 A SPORTKÖRI VEZETİSÉG FELADATAI:........................................................................................................................... 42 A SPORTCSOPORTOK (SZAKOSZTÁLYOK) FELADATAI: .................................................................................................... 42 XII.
AZ INTÉZMÉNY LÉTESÍTMÉNYEINEK ÉS HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE............. 43
XIII.
A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS ÉS FELÜGYELET RENDJE ...................................... 44
XIV. AZ ISKOLA VÉDİ-ÓVÓ INTÉZKEDÉSEI................................................................................................... 44 PORTASZOLGÁLAT FELADATA:....................................................................................................................................... 44 BOMBARIADÓ ÉS KATASZTRÓFA ELLENI VÉDEKEZÉSI TERV ........................................................................................... 45 NAPONKÉNTI VAGYONVÉDELEM .................................................................................................................................... 46 XV.A TANULÓBALESETEKKEL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK……………………………………………………....47
XVI.
AZ ISKOLA BELSİ NORMÁINAK NYILVÁNOSSÁGA........................................................................ 47
KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA……………………………………………………………………………………………………48
XVII. XVIII.
A FELÜLVIZSGÁLAT RENDJE ................................................................................................................. 48 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK...................................................................................................................... 48
ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT ................................................................................................................................ 49 ADATGYŐJTÉSI ÉS ADATFELVÉTELI SZABÁLYZAT .......................................................................................................... 51 KÖNYVTÁRI GYŐJTİKÖRI SZABÁLYZAT.......................................................................................................... 55 FEUVE............................................................................................................................................................................. 61 PEDAGÓGUS TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT……………………………………………………………117
4
Az SZMSZ alapjául szolgáló jogszabályok A Szervezeti és Mőködési Szabályzatot az intézmény az 1993: LXXIX., 23/2004 (VIII.27) OM rendelet, 217/1998 (XII. 30.) Korm. rend., 193/2003 (XI. 26.) Korm. rend. 37/2001 (X. 12.) OM rendelet, 11/1994/VI.(módosítva 2009.XII: 9-iki hatállyal) alapján fogalmazta meg.Érvényes 2009.09.01-2014.12.31. I. AZ INTÉZMÉNY MEGHATÁROZÁSA Az intézmény neve, címe, típusa, speciális képzési területe: Az intézmény neve: ADY ENDRE GIMNÁZIUM címe: 2300 RÁCKEVE, KOSSUTH L. UTCA 82. Alapítva: 1950 Az intézmény típusa: 6, 5 és 4 ÉVFOLYAMMAL RENDELKEZİ GIMNÁZIUM Intézmény fenntartója és felügyeleti szerve: PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATA Az épület tulajdonosa: RÁCKEVE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 3. Az alapító okirat száma: 107/2009 kelte: 2009. 03. 27. Az intézményi vagyon feletti rendelkezés joga Az iskola a közoktatási törvényben foglaltak alapján önálló jogi személy. Vagyonának mőködtetésével, alaptevékenységéhez kötıdı hasznosításával, költségvetésével nem önállóan gazdálkodik, igazgatója gyakorolja a Szervezeti és Mőködési Szabályzatban foglaltak alapján a munkáltatói jogokat. Az intézmény bélyegzıinek lenyomata: hosszú (fej)bélyegzı:
Az intézményi bélyegzık használatára jogosultak: Igazgató Igazgatóhelyettes Gazdasági titkár Iskolatitkár Az intézmény alapvetı feladatai Alaptevékenységei:
80. 21 Általános középfokú oktatás
- gimnázium (7-12. évfolyamon) - gimnázium (9-12. évfolyamon)
körbélyegzı:
5
- nyelvi elıkészítı gimnázium (9-13. évfolyamon) Szakfeladat: oktatás
80. 121-4 Nappali rendszerő általános mőveltséget megalapozó iskolai
Kisegítı, kiegészítı tevékenységei: 80. 42 Felnıtt és egyéb oktatás; ECDL vizsgaközpont 70. 20 Ingatlan bérbeadása, üzemeltetés 55. 23 Egyéb szálláshely szolgáltatás 55. 51 Munkahelyi étkeztetés Egyéb szakfeladatok: 55. 232-3 Iskolai-intézményi étkeztetés 55. 241-1 Munkahelyi vendéglátás 75. 176-8 Intézményi vagyonmőködtetés 75. 192-2 Önkormányzatok elszámolásai 80. 4017 Iskolarendszeren kívüli, nem szakmai oktatás, vizsgáztatás a. Állami feladatként ellátott alaptevékenység valamint alaptevékenységet kiegészítı tevékenység forrásai: 217/1998. (XII.30.) Kormány rendelet (3) 57 § (2) Költségvetési támogatás -
Intézmény tevékenységébıl származó bevételek •
intézményi ellátás díja
•
alkalmazottak térítése
•
alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke,
•
feladat ellátása során létrehozott jegyzetek, kiadványok értékesítési bevétele
•
mőködési pénzeszközök, mely államháztartáson belülrıl, illetve kívülrıl származhat.
•
intézmény helységeinek, eszközeinek tartós és eseti bérbeadásának díjáról,
•
szellemi és térítései,
•
rendeltetésszerő mőködés során elhasználódott, illetve feleslegessé vált tárgyi eszközök és készletek értékesítésébıl befolyt bevétel,
•
kamat, adók (ÁFA) visszatérítésébıl,
•
jóváhagyott pénzmaradványból
anyagi
infrastuktúra
magáncélú
igénybevételének
6
b. Feladatmutatók megnevezése A mindenkori éves költségvetés készítéséhez kiadott PM tájékoztató tartalmazza. -
Intézményi étkezést igénybevevık létszáma (fı)
-
Létesítmény szolgáltatásait igénybevevık létszáma (fı)
-
Tanulók létszáma (fı)
-
Oktatásban résztvevık létszáma (fı)
-
Férıhelyek száma (db)
c. Adóköteles tevékenységek: -
Diákétkeztetés
-
Korlátozottan igénybe vehetı szálláshely szolgáltatás
-
Nem oktatási tevékenységnek megfelelı bérbeadás
d. A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges elıírások, feltételek 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet (3) i Különleges elıírásokat, feltételeket, sajátos gazdálkodási szabályokat a fenntartó állapíthat meg, az adott költségvetési célra, a költségvetés elfogadása, vagy különös esetekben év közben.
7
Gazdasági ügyintézı
ISKOLA SZÉK
Igazgató helyettes Iskolatitkár
Oktatástechnikus
Könyvtáros
Szabadidı szervezı
Gyivis tanár
Munkaközösség vezetık
Könyvelı
Beosztott tanárok
Házgondnok Rendszergazda Karbantartó-főtı Portás Takarítók A szintek alá- fölérendeltségi viszonyt tükröznek. Helyettesítési rend a nem pedagógus közalkalmazotti állománynál: •
Könyvelı –gazdasági ügyintézı
•
Karbantartó-főtı – Portás
•
Portás – Takarítók
•
Takarítók – Takarítók
•
Rendszergazda
Az intézményirányítás folyamatábrája
Igazgató
KÖZALKALMAZOTTI TANÁCS SZAKSZERVEZET
II.AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI RENDJE Az intézmény szervezeti egységei, felépítése A közoktatási intézmény belsı szervezeti egységeinek, vezetıi szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenımentesen láthassa el a követelményeknek megfelelıen, kimagasló színvonalon. Az intézmény az alábbi intézményegységekre tagolódik: 4 évfolyamos gimnázium 9 - 12. osztály 6 évfolyamos gimnázium 7 - 12. osztály Nyelvi elıkészítı évfolyam
9 – 13. osztály
ECDL vizsgaközpont A szervezeti (mőködési) egységek operatív irányítását az igazgatóhelyettes végzi a munkaközösség vezetık bevonásával. A szervezeti egységek kapcsolattartási módjai és rendje: •
A munkaközösségek vezetıi kibıvített intézményvezetıi értekezleteken számolnak be a részlegek mőködésérıl.
•
A pedagógusok és az egyéb közalkalmazottak a mindennapi tevékenységek során a szükséges mértékő közvetlen kapcsolatot tartják.
•
Minıségirányítási teamok: munkájukat az éves munkatervben rögzített határidıkkel és felelısökkel, az IMIP alapján végzik.
Az intézmény felelıs vezetıje Munkáját Pest Megye Közgyőlése által kiadott 77/2004-es iktatószámú munkaköri leírás alapján végzi. A közoktatási intézmény vezetıje - a közoktatási törvény 54. és 55.§-a alapján "felelıs az intézmény szakszerő és törvényes mőködéséért, az ésszerő és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény mőködésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerzıdés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe. A dolgozók foglalkoztatására, életés munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban elıírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja." Érvényesíti a vezetés, a tervezés, a szervezés, az ellenırzés, az elemzés és az értékelés funkcióit. Biztosítja és ellenırzi a belsı szervezeti egységek mőködését. A közoktatási intézmény vezetıje képviseli és menedzseli az intézményt. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére, vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. (IV. fejezet 1/b) Mind a pedagógusok, mind a nem pedagógus közalkalmazottak esetében gyakorolja a teljes munkáltatói jogkört. A nevelési-oktatási intézmény vezetıjének feladatkörébe tartozik különösen: a nevelıtestület vezetése:
9
a nevelı és oktató munka irányítása és ellenırzése: ellenırzési terv alapján óralátogatás (különösen a pályakezdık órái, illetve osztályfınöki és munkaközösségvezetıi kérésre), a nevelıtestület a törvény által számára fenntartott jogkörökben kivétel nélkül a döntés jogát magának tartja fönn, így az igazgató feladata különösen a nevelıtestület jogkörébe tartozó döntések elıkészítése, végrehajtásuk szakszerő megszervezése és ellenırzése, a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény mőködéséhez szükséges személyi, tárgyi és a jóváhagyott költségvetési feltételeken túl lehetıség szerint saját bevételek biztosítása, az iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákmozgalommal való együttmőködés, a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése, irányítja és ellenırzi az iskola tanügy igazgatási, ügyviteli , gazdasági-adminisztratív és minıségirányítási munkáját, az IMIP alapján. a törvényi változások figyelemmel kísérésével a reprezentatív szakszervezettel naprakész állapotban tartja az iskola kollektív szerzıdését, gyakorolja az elsı fokú tanügy-igazgatási hatáskört, igény szerint képviselni az iskolát pályaválasztási szülıi értekezleteken.
Az intézményvezetı (igazgató) közvetlen munkatársai: Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai: az igazgatóhelyettes a gazdasági ügyintézı és az iskolatitkár közremőködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezetı közvetlen irányítása mellett végzik. Az igazgatóhelyettes megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az igazgató adja. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan idıre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozatlan idıre szól. Az igazgatóhelyettes feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelıssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Beszámolási kötelezettsége és felelıssége kiterjed a munkaköri leírása szerinti feladatokra. Igazgatóhelyettes Az igazgató távollétében mőködése teljes jogkörrel kiterjed az iskola egészére. 1. Irányítása alá tartozik: a)
a túlóra ellenırzése
10
b)
koordinálja és ellenırzi a munkaközösségek, a könyvtáros, valamint a szabadidı -szervezı tevékenységét.
1. Az igazgatóval és a munkaközösség-vezetıkkel egyeztetve elkészíti a tantárgyfelosztást, az óra- valamint a tanteremrendet. 2. Folyamatosan biztosítja a tanítási napok rendjét, gondoskodik a tanárok helyettesítésérıl. 3. Elıkészíti az érettségit és a 10. évfolyam diagnosztikus vizsgáját. 4. Kötelessége: a)
ellenırzési terv alapján óralátogatás (különösen a pályakezdık órái, illetve osztályfınöki és munkaközösség-vezetıi kérésre),
b) c)
kéthavonta ellenırizni a naplók kitöltését, a felmerült problémákról (pedagógiai, gazdasági, személyi) folyamatosan tájékoztatni az igazgatót.
d)
a felvételi, valamint a javítóvizsga szervezése, versenyek koordinálása
e)
a vallásoktatás szervezése
f)
megszervezni a fakultációs tantárgyakra való jelentkezéseket a 10. évfolyamon.
Gazdasági vezetı A feladatot az ócsai gazdasági központ vezetıje látja el, együttmőködési megállapodás alapján.
Gazdasági ügyintézı Feladatát az együttmőködési megállapodásban rögzítettek szerint látja el. Gondozza az iskola alapítványait. Az iskolai munkaterv eseményeinek folyamatos figyelemmel kísérésével irányítja a technikai dolgozók munkáját. Folyamatosan gondoskodik az épületben felmerülı mőszaki hibák feltárásáról és elhárításáról. Az irányítása alá tartozó munkakörökben a dolgozók felvétele és elbocsátása elıtt véleményét ki kell kérni. A szervezetileg hozzá tartozó dolgozók szabadidejét, az igazgató tudtával engedélyezi. Szoros kapcsolatot tart a tanári kar és a karbantartó között, az esetlegesen felmerülı tanári problémákat azonnal jelzi a karbantartó felé, és azok végrehajtását is figyelemmel kíséri, ellenırzi.
Iskolatitkár Az iskolatitkár az iskola igazgatójának közvetlen irányításával végzi feladatait. Munkaidı: 07 15 óráig. Feladata: a tanügyigazgatással kapcsolatos adminisztratív feladatok: vezeti az iskolai törzskönyvet
11
a szigorú számadású nyomtatványok körébe tartozó osztálybizonyítvány, érettségi végbizonyítvány, valamint az ehhez tartozó betétlapok, diákigazolványok, ellenırzık az elıírásnak megfelelıen tanügyi statisztikák elkészítése a felügyeleti szerv részére az iskolavezetés irányításával tanügyi nyomtatványok megrendelése, azok raktározása személyi nyilvántartások naprakész vezetése A munkáltatói jogkörrel együtt járó adminisztratív feladatok: reá bízott gépelési, sokszorosítási munkák elvégzése levelek iktatása, elıkészítése postázásra felügyeleti szervnél eljár esetleges ügyek intézésében (feladatlapok átvétele, írásbeli tételek átvétele, stb.) az igazgatóval együtt bont postát. A határidıs feladatokat és azok felelıseit feljegyzi, idıben jelzi az intézmény mőködésével kapcsolatos mindenfajta program, és határidı közeledtét. A munkaköri leírásban nem szereplı feladatok elvégzésére csak az igazgató engedélyével osztható be. Tanítási szünetben, szabadságán kívül bekapcsolódik az iskola gazdasági munkájába, leltározás, szobaleltárak, eszközleltárak munkáiba besegít.
Az intézmény vezetısége Az intézményvezetés tagjai: igazgató igazgatóhelyettes gazdasági ügyintézı A kibıvített iskolavezetés tagjai: igazgató igazgatóhelyettes gazdasági ügyintézı szakszervezeti titkár közalkalmazotti tanács elnöke munkaközösség-vezetık Az iskola vezetısége, mint testület: konzultatív, véleményezı és javaslattevı joggal rendelkezik. Az intézményvezetés tagjai ellenırzési feladatokat is ellátnak. Az iskola vezetısége rendszeresen (általában hetente egyszer) megbeszéléseket tart, melyrıl írásban,szükség esetén emlékeztetı feljegyzés készül. Az iskola vezetısége együttmőködik az intézmény más közösségeinek képviselıivel: kibıvített iskolavezetés, diákönkormányzat vezetıje, közalkalmazotti tanács tagjai. A pedagógiai munka belsı ellenırzésének rendje és értékelése: Az ellenırzést a vezetık ellenırzési terv alapján végzik. Az igazgatónak és az igazgatóhelyettesnek joga van bármely foglalkozást bármikor látogatni. A munkaközösségvezetık munkaközösségük tagjaival kapcsolatosan ugyanezen joggal rendelkeznek. A nevelıtestület bármely más tagja elızetes egyeztetés után látogathat órát. Külsı személy csak az igazgató engedélyével hospitálhat. Az óralátogatási joggal és kötelezettséggel rendelkezı vezetık tapasztalataikat óralátogatási naplóban vezetik. A tematikus ellenırzés után az ellenırzést végzı személy illetve személyek tapasztalataikat megvitatják a látogatott beosztott pedagógussal illetve a
12
munkaközösség- vezetıvel. Szükség esetén a vitás kérdések tisztázása érdekében bármelyik fél kezdeményezheti a munkaközösség szakmai véleménynyilvánítását ill. külsı szakértı bevonását. A naplók, törzskönyvek kitöltésének ellenırzését az igazgatóhelyettes az osztályfınöki munkaközösség-vezetıvel közösen végzi. Az egyes tantárgyak oktatásának színvonalát a munkaközösség-vezetık ellenırzik éves munkatervük alapján az igazgatóhelyettes irányításával (tanterv, tanmenetek, osztálynaplók alapján, munkaközösségi értekezleteken, illetve az aktuális feladatok napi megbeszélésével).
III. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE A közalkalmazottak munkarendje A közoktatásban alkalmazottak körét a közoktatási törvény 15.§-a, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés szabályait a 16.§ és a 17.§-a, a pedagógusok jogait és kötelességeit a törvény 19.§-a rögzíti. a) A vezetık intézményben való tartózkodásának rendje Az intézmény hivatalos munkaidejében, illetve amíg tanuló szervezett foglalkozás keretében van jelen felelıs vezetınek kell az épületben tartózkodni. Ezért az intézmény vezetıje, vagy kijelölt vezetı helyettese ügyeleti beosztás alapján köteles az intézményben tartózkodni. Az ügyeletes felelıs vezetı akadályoztatása esetén az intézményvezetı jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. 1. Az iskolavezetés kapcsolattartása és az igazgató helyettesítésének rendje Az igazgató, helyettese és a gazdasági ügyintézı hetente áttekintik a tervezett és várható feladatokat, megbeszélik azok megoldási módjait, jelzik estleges távollétüket, és megállapodnak a helyettesítésekrıl. Az elıbbi hétindítás szükség esetén kiegészíthetı az mk. vezetıkkel és/vagy a szabadidı szervezıvel, Dök tanárral. Az igazgatót nem tartós távolléte és bármilyen akadályoztatása esetén az igazgatóhelyettes az azonnali döntést nem igénylı kizárólagos illetve gazdasági hatáskörbe tartozó ügyek kivételével teljes jogkörrel és felelısséggel helyettesíti. Tartós távollét esetén –írásbeli megbízás alapján- az igazgatóhelyettes a kizárólagos hatáskörő ügyekben is teljes jogkörrel és felelısséggel helyettesít. Tartós távollétnek számit a legalább kéthetes folyamatos távollét A vezetık egyidejő hiányzása kerülendı. Ha vis maior esetén mégis bekövetkezne; írásbeli megbízás alapján a tantestület legidısebb tanára helyettesít, ebben az esetben a helyettesítı semmilyen pénzügyi kötelezettséget nem vállalhat.
b) A pedagógus munkarendje Munkáját a 211-2/2007 iktatószámú munkaköri leírás alapján végzi A közoktatási törvény 16.§-a szerint a " nevelési -oktatási intézményben dolgozó pedagógus munkaideje a kötelezı órákból, valamint a nevelı-, illetve a nevelı- és oktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelı foglalkozással összefüggı feladatok ellátásához szükséges idıbıl áll." A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és a helyettesítési rendet az igazgatóhelyettes állapítják meg. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál figyelembe kell
13
venni az intézmény vezetıségének javaslatait a tanórákra elkészített tanórarend (foglalkozási rend ) függvényében. A pedagógus a tanítási, foglalkozási beosztása szerinti órája elıtt 10 perccel a munkahelyén, illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete elıtt 15 perccel annak helyén köteles megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetıleg elızı nap, de legkésıbb az adott munkanapon reggel 7 óra 30 percig köteles jelenteni az intézmény vezetıjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetıje a helyettesítésrıl intézkedhessen. Ha önhibájából nem jelenti, elıször szóbeli, másodszor írásbeli figyelmeztetésben részesül, harmadik esetben fegyelmi eljárást von maga után. Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább 1 nappal elıbb a tanóra (foglalkozás) elhagyására. A tanmenettıl eltérı tartalmú foglalkozás megtartását a tanóra (foglalkozás) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi. A pedagógus kérésére az anyanap kiadását az igazgatóhelyettes biztosítja lehetıleg december és június hónap kivételével. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor az óra anyagát az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy a helyettesítı tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti elırehaladást. A pedagógusok számára - a kötelezı óraszámon felüli - a nevelı oktatási munkával összefüggı rendszeres vagy esetenkénti - feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezetı adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetık javaslatainak meghallgatása után. Az intézmény vezetıje akkor rendelhet el tanórán kívüli,a tanulókkal kapcsolatos vagy a munkaköri leírásban nem szereplı túlmunkát, ha erre az iskolai költségvetésben a pénzügyi fedezet rendelkezésre áll. Ellenkezı esetben a munkavállaló részérıl a feladat elvégzése önkéntes. Utóbbi feltétel nem vonatkozik életveszély illetve katasztrófahelyzet esetére! A Kollektív Szerzıdésben kell szabályozni, hogy a PP- és az IMIP-ben rögzített tevékenységek pénzügyi keret rendelkezésre állása esetén milyen sorrendben végeztethetık el túlmunkafizetési díj ellenében. Az éves munkatervben elfogadott intézményi szintő rendezvényeken, ünnepélyeken a pedagógusi jelenlét kötelezı az alkalomhoz illı öltözékben, kötelezıen viselve az iskolai nyakkendıt. Versenyek és az írásbeli felvételi idejére, melyek a tanítási idın kívül esnek, minden beosztott pedagógus négy óra felügyeletet köteles vállalni, tanévenként.
c) A nevelı-oktató munkát közvetlenül segítı és más alkalmazottak munkarendje Az intézményben az alábbi nem pedagógus közalkalmazott segíti a nevelı-oktató munkát, akik tevékenységüket munkaköri leírás alapján végzik. Oktatástechnikus, rendszergazda gyermek-és ifjúságvédelmi felelıs szabadidı szervezı iskolatitkár
14
A nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét - a Munka Törvénykönyve és a közalkalmazotti törvény rendelkezéseivel összhangban - az intézményvezetı állapítja meg az intézmény zavartalan mőködése érdekében. A törvényes munkaidı és pihenı idı figyelembevételével az egyes részlegvezetık (igazgatóhelyettes, gazdasági titkár) tesznek javaslatot a napi munkarend kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. A munkahelyrıl való bármilyen távolmaradást (kivétel betegszabadság) az igazgató engedélyezhet, errıl a helyettesítésért felelıs vezetıt minden esetben tájékoztatja.
d) Helyettesítések és megbízások rendje A tantestület legidısebb tanára az igazgatóság minden tagjának távollétében, egyedi megbízással, idıben és jogkörben (utalványozás és kötelezettségvállalás kivételével) korlátozva helyettesíti az igazgatót. Pedagógus hiányzása esetén helyettesítését a munkaközösségen belül, szakjának megfelelı módon kell biztosítani. Amennyiben ez nem lehetséges, az osztályfınöknek vagy az osztályban tanító tanárnak kell órát tartania. Nem szakos, és/vagy a tanulócsoportot nem tanító pedagógus csak a fenti feltételek hiánya esetén osztható be. Technikai dolgozók esetében a helyettesítés rendjét munkaköri leírásuk, illetve az SZMSZ-ben található folyamatábra szerint kell végezni. Intézményi szintő megbízások esetén a legfıbb véleményezési fórum a nevelıtestület, de elıtte ki kell kérni az illetékes munkaközösség vezetı, helyi középszintő vezetı, szükség szerint az érdekképviseletek véleményét. Az intézmény tanulóinak munkarendje (a Házirend) Az intézményi rendszabályok (Házirend) tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, valamint az iskola belsı rendjének, életének részletes szabályozását. A rendszabályok betartása kötelezı, erre elsısorban minden tanuló saját maga, ügyel. Az érvényben lévı Házirendet 13/2005 (01.25.) OISB határozattal fogadta el a fenntartó, 2005. február 01. hatállyal. A tanév helyi rendje A tanév szeptember 1-jétıl a következı év augusztus 31-ig tart. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelıtestület határozza meg a tanévnyitó értekezleten, amit a munkatervben rögzítenek. A tanévnyitó értekezleten döntenek: a nevelı és oktató munka lényeges tartalmi változásairól iskolai szintő rendezvények és ünnepélyek tartalmáról, felelıseirıl és idıpontjáról, valamint a tanítás nélküli munkanapok idıpontjáról és programjáról a tanórán kívüli foglalkozások formáiról éves munkaterv és a tantárgyfelosztás jóváhagyásáról intézményi szintő megbízásokról értékelik az IMIP megvalósulását
15
A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi elıírásokat az osztályfınökök és a szaktanárok az elsı tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az elsı szülıi értekezleten pedig a szülıkkel. A tanítási (foglalkozási) órák, óraközi szünetek rendje, idıtartama Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztással összhangban levı heti órarend alapján a pedagógus vezetésével a kijelölt termekben történik. Tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelezı tanítási (foglalkozási) órák megtartása után szervezhetık. 15
25
A tanítási órák idıtartama: 45 perc, az elsı tanítási óra reggel 8 órakor, a 0. óra 7 kor kezdıdik. A tanóra becsengetéstıl kicsengetésig tart. Az óraközi szünetek idıtartama: 10, illetve 25 perc. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési idın kívül a tanulók lehetıség szerint az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére! Az óraközi szünet tartama csak rendkívül indokolt esetben rövidíthetı. A bemutató órák és foglalkozások tartásának rendjét és idejét, munkaközösség-vezetık javaslata alapján, a munkaterv rögzíti. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben igazgató tehet. (A kötelezı orvosi vizsgálatok az igazgató által elıre engedélyezett idıpontban és módon történhetnek.) Idegen személyek kizárólag az aulában tartózkodhatnak, amíg az általuk keresett iskolai személy meg nem érkezik. Az iskola portásának feladata, hogy értesítse a keresett személyt. Azok az idegenek, akik nem iskolai célra igénybevett bérelt helyiségben tartózkodnak csak a bérelt objektumban és a hozzá legközelebb esı mellékhelyiségben tartózkodhatnak. Az intézet területén reklámtevékenység nem folytatható, kivéve igazgatói engedéllyel, ha a reklám tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi-közéleti-kultúrális tevékenységgel függ össze. Az intézményben tartózkodás rendje 00 Az intézmény nyitva tartása: szorgalmi idıben reggel 07 órától a szervezett 00 foglalkozások befejezéséig, de legkésıbb 21 -ig tart. A tanórák alatt az iskola biztosítja a tanulók felügyeletét. A fenti idıponttól való eltérést az intézményvezetı engedélyezheti eseti kérelmek alapján.
Az intézmény tanítási szünetekben szerdánként 9-13 között tart nyitva. Akik nem állnak jogviszonyban intézményünkkel portaszolgálatnál jelzik, kit és milyen célból keresnek. Benntartózkodásuk ideje alatt helyi kísérı nélkül az aulában kötelesek tartózkodni. Az épületben csak helyi kísérettel mozoghatnak, a keresett személlyel történt megbeszélés, vagy ügyintézés után a portaszolgálaton jelezniük kell távozásukat . Indokolt esetben az osztályfınök hiányzása esetén az igazgatóság valamelyik tagja a tanuló kérésére az ellenırzı könyvben engedélyt adhat az iskola elhagyására. A dokumentumnak tartalmaznia kell a távozás okát és idıtartamát. Lukasórákat a tanulók a könyvtárban, a Penészgödörben vagy az iskola egyéb helyiségeiben tölthetik olyan tevékenységgel, mellyel nem zavarják a tanítás rendjét.
16
IV. FOGLALKOZÁSI VAGY PEDAGÓGIAI PROGRAM A nevelıtestület által elfogadott (2004.04.30.) és a fenntartó által jóváhagyott (12/2004 OISB határozat) foglalkozási vagy Pedagógiai program képezi az intézményben folyó nevelı-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Az iskola pedagógiai programja meghatározza: a)
az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, valamint megvalósításának módjait a közoktatási törvényben meghatározták.
b)
az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelezı és nem kötelezı tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az elıírt tananyagot és követelményeit, az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit, az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formáit és követelményeit, a tanuló tudása értékelésének és minısítésének módját a házi feladat adás feltételeit az iskolai élet, a tehetség, képesség kibontakoztatását, a szociális hátrányok, beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítı tevékenységeket,
c)
A pedagógiai programot az érdeklıdık az igazgatóval történt elızetes egyeztetés után az iskolában megtekinthetik.
A tanítási, képzési idı A tanítási év idıbeosztása az Oktatási Miniszter tanév rendjére vonatkozó rendelete alapján történik. Eltérni csak az iskolaszék és a fenntartó elızetes jóváhagyása alapján lehetséges. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje Az intézményben az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák vannak: szakkörök, énekkar, diák sportkör, ifjúsági klub (Penészgödör) tanulószoba, tanfolyam, korrepetálás, tanulmányi és sportversenyek, kulturális rendezvények, könyvtárlátogatás, hitoktatás. A fenti foglalkozások helyét és idıtartamát az igazgatóhelyettes a szabadidı-szervezı bevonásával rögzíti a tanórán kívüli órarendben, az ifjúsági klub esetében a DÖK az igazgatóval történt egyeztetést követıen. a)
Szakköröket a tanulók érdeklıdésétıl függıen az iskolai tantárgyfelosztás lehetıségeinek figyelembevételével a munkaközösség-vezetık javaslata alapján indítunk. A szakkörök vezetıit az igazgató bízza meg a tantárgyfelosztásban. A foglalkozások elıre meghatározott tematika alapján történnek, errıl, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni.
b)
Az Iskolai Sportkör (ISK) a gyermekek mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére alakult meg, a mindennapos testedzés feltételeinek biztosítására. Az ISK mint szervezeti forma iskolánk tanulóinak nyújt lehetıséget sportköri foglalkozásokon, versenyeken való részvételre.
17
c)
Tanulószobai foglalkozásokat - a szülı igénye alapján a felügyeletre szoruló tanulók részére a 10 évfolyam befejezéséig a törvényben meghatározott idıkeretben szervezünk, ha a jelentkezık létszáma meghaladja a csoportképzéshez szükséges alsó létszámhatárt. A fenti pedagógiai foglalkoztatásra minden tanulót felveszünk.
d)
Tantárgyfelosztásban nem szereplı tanfolyamokat, szakköröket az iskola a tanulók érdeklıdésének és a szaktanár vállalkozásának függvényében indít A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. Igény szerint szülıi kérésre is indítható önköltséges felzárkóztatás. A fizetés alól az igazgató adhat felmentést.
e)
A tanulmányi és sportversenyeken való részvétel minden tanuló számára lehetséges. Tanulóink az intézmény a település és az országos meghirdetéső versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az esetleges nevezési díjat a szülı vagy egyedi elbírálás (igazgató, osztályfınök, gyermekvédelmi felelıs) alapján az iskola fizeti.
f)
Az iskola könyvtára nyitvatartási idejében valamint könyvtári tanórákon áll a tanulók rendelkezésére.
A könyvtár mőködési szabályzata A könyvtár neve: Ady Endre Gimnázium Könyvtára A könyvtár címe: Ráckeve, Kossuth L. u. 82. Létesítésének ideje: 1950 Elhelyezése: a gimnázium épületének második emeletén Alapterülete: 54 nm Helyiségeinek száma: 1 A könyvtár jellege: zárt A könyvtár bélyegzıje: Fenntartása és szakmai irányítója A könyvtár az Ady Endre Gimnázium szervezetében mőködik. Fenntartója : Pest Megyei Önkormányzat Címe : Budapest, Városház u. 7. Szakmai központja : Pest Megyei Pedagógiai Szolgáltató Iroda könyvtára Címe : Budapest, Pillangó u. 10. Az iskolai könyvtár mőködtetésében közremőködık felelısségvállalása Az iskolavezetés feladata a könyvtár ellenırzése és a nevelıtestület javaslatainak meghallgatásával az irányítása. A vezetés gondoskodik, hogy a költségvetésben szerepeljen a könyvtár fenntartására és fejlesztésére fordítható keretösszegek. A fejlesztésre fordítható összegek meghatározásánál figyelembe veszik az iskola lehetıségeit és a pedagógiai program által igényelt dokumentumszükségletet s ezeket megpróbálja összehangolni.
18
A nevelıtestület feladata, hogy segítse a könyvtáros tervszerő állománygyarapítási munkáját a pedagógiai programnak megfelelıen. Aktív részt vállaljon a tankönyvtámogatási keret könyvtárra esı részének célszerő felhasználásában. A szaktanárok részére létesített letéti állományokért a tanárok anyagilag felelısek. Az általuk kölcsönzött könyveket nyilvántartják és ezért felelısséget vállalnak. A könyvtárostanár feladata a mőködéshez szükséges dokumentumok, nyomtatványok beszerzése. İ felel a költségvetés célszerő felhasználásáért, ezért csak beleegyezésével lehet a könyvtár részére a könyvtári keretbıl dokumentumot vásárolni.
Az iskolai könyvtár feladatai a)
Biztosítja az iskola nevelıi és tanulói számára az oktatáshoz és tanuláshoz szükséges információkat, ismerethordozókat.
b)
Győjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, ırzi, gondozza és rendelkezésre bocsátja.
c)
Könyv- és könyvtárhasználati ismeretek tanításával, szolgáltatásának egész rendszerével a tanulók önálló ismeretszerzı képességének kialakítására törekszik.
d)
Központi szerepet tölt be az iskola olvasás- és könyvtár-pedagógiai tevékenységében.
e)
A nevelıtestület közremőködésével szervezi a tanulók könyvtárhasználóvá nevelését.
f)
Tájékoztatást nyújt dokumentumokról és szolgáltatásokról.
g)
Helyet biztosít csoportos foglalkozások tartására.
h)
Egyéni és csoportos helyben használatra helyet biztosít.
i)
Könyvtári dokumentumokat kölcsönöz.
j)
Dokumentumok másolását lehetıvé teszi.
k)
Számítógépes informatikai szolgáltatásokat biztosít.
l)
Tájékoztatást nyújt a nyilvános könyvtárak dokumentumairól és szolgáltatásairól. A könyvtárhasználat rendje
Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, nevelıi, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. Az iskolai könyvtárhasználókat megilletik ingyenesen az alábbi alapszolgáltatások: • •
könyvtárlátogatás könyvtári győjtemény egyéni és csoportos helyben használata (kézikönyvtári könyvek, folyóiratok, multimédiás CD-ROM-ok)
•
állományfeltáró eszközök használata
•
kölcsönzés
19
•
információ a könyvtár szolgáltatásairól.
Az iskolai könyvtárban az alapszolgáltatásokon kívül az alábbi szolgáltatások vehetık igénybe: •
témafigyelés, adott témához bibliográfia összeállítása
Beiratkozáskor a tanuló neve és osztálya kerül számítógépes nyilvántartásba. A csak helyben használható dokumentumokat a nevelık kikölcsönözhetik egy-egy napra. A könyvtár győjteményében található dokumentumokról térítés ellenében másolat készíthetı. Minden beiratkozott olvasó jogosult a kölcsönzésre. Egyidejőleg 6 darab dokumentum kölcsönözhetı ki. Június elsı hetében mindenki köteles elszámolni a kikölcsönzött dokumentumokkal. A tanuló- és munkaviszony megszüntetése csak a könyvtári tartozások rendezése után történhet. A kölcsönözhetı állomány a szabadpolcról kiválasztható. Az iskolai könyvtár letéti állományt helyez el az oktató- nevelı munka érdekében a szaktermekben és tanári szobában. A kihelyezett dokumentumokért a szaktanárok vállalnak anyagi felelısséget. A könyvtár nyitvatartási rendje: •
- szorosan igazodik a tanév tanítási napjaihoz, az iskolai szünidıben zárva tart.
•
- tanéven belül hetente:
A napi nyitvatartási idık a következık: hétfı, szerda: 5óra kedd, csütörtök, péntek: 4óra A pontos nyitvatartási idıpontok az órarend miatt évente változhat. A pontos nyitvatartás az SZMSZ mellékletében szerepel. Állományának alakítása, gazdálkodása A könyvtár a helyi tantervi követelményeknek megfelelıen folyamatosan, tervszerően és arányosan fejleszti állományát. A könyvtáros az állomány alakításában figyelembe veszi az igazgató, a nevelıtestület, a diákközösség javaslatait és az iskola könyvtári környezetének adottságait. A könyvtár állományának gyarapításáért, minıségéért a könyvtáros felel, hozzájárulása, illetve tájékoztatása (szaktanári rendelés esetén) nélkül a győjteménybe dokumentum nem vásárolható. Az állomány vétel, ajándék és csere útján a győjtıköri elveknek megfelelıen gyarapodik. Feladatainak ellátásához szükséges anyagi feltételeket az iskola a költségvetésben elıre megtervezetten, folyamatosan biztosítja.
20
Az állomány nyilvántartása A dokumentumok állományba vétele a 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelet és az MSZ 3448-78 szabvány szerint történik. A tartós megırzésre szánt dokumentumokat 8 napon belül állományba veszi a könyvtáros. A könyvekrıl egyedi leltárkönyvet vezet a könyvtár. Idıleges nyilvántartásba kerülı dokumentumokat egy füzetben tartja nyilván a könyvtár. Ezek a következık : •
tankönyvek, módszertani segédkönyvek, jegyzetek
•
alkalmi mősorfüzetek, propagandaanyagok
•
tervezési és oktatási segédletek
• •
tartalom alapján gyorsan avuló kiadványok, gazdasági és jogi segédletek, rendeletés utasításgyőjtemények, pályaválasztási és felvételi dokumentumok kötéstıl függıen házi olvasmányok, egyéb dokumentumok.
A periodikákról ideiglenes (cardex) nyilvántartás készül. Az audiovizuális dokumentumokat az oktatástechnológus kezeli, számítógépes nyilvántartást vezet folyószámozással. Az állomány védelme A könyvtár állományának ellenırzését a 3/1975. KM-PM együttes rendelet és az ezt kiegészítı együttes irányelv (Mővelıdési Közlöny 1978/9) szerint végezzük. Az olvasók által elveszített, megrongált dokumentumoknak az értékét a következı módon térítteti meg a könyvtár: a dokumentum forgalmi értéke vagy az elveszett mő azonos vagy újabb kiadású példányának beszerzésével. Az elveszett, elhasználódott, fölös, elavult dokumentumokat folyamatosan kigyőjtjük az állományból és tanévenként töröljük. Az állomány fizikai védelme A könyvtár helyiségében nyílt láng használata tilos. A könyvtáros távozása elıtt köteles áramtalanítania az elektromos berendezéseket. A könyvtár helyiségében tőzoltó készüléket kell elhelyezni. Tőz esetén a helyiségben vízzel oltani nem szabad. A helyiséget rendszeresen kell takarítani. Lehetıség szerint a söprést kerülni kell a por miatt. Hetente célszerő portalanítani a polcokat. A beteg, rovarok által megtámadott, penészes dokumentumokat azonnal el kell különíteni, a megmenthetı dokumentumok féregtelenítés vagy fertıtlenítés után kerülhet vissza az állományba.
21
Az állomány feltárása A könyvtár dokumentumairól az alábbi katalógusok készülnek: A könyvtárnak 1995-ig nem volt semmilyen katalógusa. Az állomány feltárása számítógépen kezdıdött meg 1996-tól, amelyen folyamatosan dolgozik a könyvtáros. A számítógépes program neve: Szirén. A feltárást ennek segítségével végezzük. Mellette az oktató munka segítésére készült egy bemutató betőrendes keresztkatalógus, melyet a könyvtári katalóguscédulával rendelkezı könyvekrıl készítettünk. Természetesen ennek használati értéke kevés, mivel az állomány elenyészı részét tartalmazza, de oktatás céljára megfelelı Hit- és vallásoktatás A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanuló számára önkéntes. A szülıt írásban értesítjük a hitoktatás iskolai módjáról, helyérıl és idejérıl. A jelentkezés a tanuló és a szülı együttes döntése alapján történik. Az intézmény együttmőködik a területileg illetékes történelmi egyházakkal. Megfelelı létszámú foglalkozáshoz tantermet biztosít az intézmény tanítási rendjéhez igazodva. A fiatalok hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. A térítési díj, tandíj befizetésének és visszafizetésének rendje Az intézmény igazgatója a tanuló által fizetendı térítési díj és tandíj összegérıl határozatban értesíti a tanulót, megjelölve a határozatban a tanuló által igénybe vett szolgáltatás térítési díjának, ill. tandíjának alapösszegét, a szociális helyzet és a tanulmányi eredmény alapján figyelembe vett kedvezmény mértékét, valamint a jogorvoslat lehetıségét és módját. A fizetendı térítési díj és tandíj összegérıl szóló határozat ellen a Közoktatási törvény által megszabott módon - felülbírálati kérelem, illetve törvényességi kérelem nyújtható be. Az intézményvezetı döntése elleni jogorvoslati lehetıségeket a Kot. 83. §-a tartalmazza. A fizetendı térítési díj és tandíj összeget a tanulónak két részletben, félévenként kell megfizetnie az intézmény igazgatója által megszabott idıpontban. Különösen indokolt esetben - kérelemre - az intézmény igazgatója ideiglenesen a tanulónak a fizetést havi részletekben is engedélyezheti, s hozzájárulhat az esedékes részlet kifizetésének legfeljebb három hónappal történı halasztásához. A vizsgákkal kapcsolatban elıírt tandíj és térítési díj fizetési kötelezettségének a tanuló az intézmény igazgatója által megszabott idıpontban egy összegben tesz eleget. A Közoktatási törvény 115-116. §-ában megjelölt további - térítési díj és tandíj fizetési kötelezettséggel igénybe vehetı - szolgáltatások tandíját és térítési díját a tanuló havi részletekben fizeti meg. Különösen indokolt esetben - kérelemre - az intézmény igazgatója hozzájárulhat az esedékes részlet kifizetésének legfeljebb három hónappal történı halasztásához. A tanulói jogviszony létesítésekor (beiratkozáskor), ill. térítési díj, tandíj fizetési kötelezettséggel igénybe vehetı szolgáltatás igénylésekor a tanuló köteles írásos nyilatkozatot adni arról, hogy a jogerısen megállapított szolgáltatás térítési díját, tandíját az arra megszabott idıben és módon megfizeti, valamint arról, hogy tudomásul veszi, miszerint a térítési díj és tandíj fizetésének hozzájárulás nélküli elmaradása a szolgáltatásból való kizárással járhat.
22
Az intézmény igazgatója a térítési és tandíj megállapításával, megfizetésével kapcsolatos adatokról tanulónként nyilvántartást vezet. E rendelet alkalmazásakor a tanuló számára megszabott nyilatkozattételi és fizetési kötelezettség a kiskorú és nagykorú eltartott tanuló esetében törvényes képviselıjét illetve az eltartásról gondoskodó személyt, míg a nagykorú, eltartásról önmaga gondolkodó tanuló esetében magát a tanulót terheli. Amennyiben a tanuló a tanév folyamán elhagyja az intézményt részarányos visszatérítés illeti meg. Ünnepélyek és megemlékezések rendje Évnyitó: A tanév rendjében meghatározott elsı tanítási nap, elsı tanítási órájában, igazgatói óra keretében.
156-os forradalom és szabadságharc: október 23. elıtti utolsó tanítási napon „Ki tud többet Magyarországról?” címő verseny keretében, a 11. évfolyam szervezésében. Tanítás rövidített órákkal.
Ady-hét: november 22-e hetében Ady-, sport- életmód- idegennyelv-kézmővesnap a munkaközösségek szervezésében.
Szalagavató: az Ady-hét befejezéseként pénteken, a 12. évfolyam szervezésében.
Karácsony: a téli szünet elıtti utolsó tanítási nap, a 8. évfolyam szervezésében, 1-3. óra megtartása után.
Ady Endre halála – Ady-diák díj átadása: január 27., vagy a hozzá legközelebb esı munkanap, az igazgató szervezésében, a nagyszünetben.
A Kommunista diktatúrák áldozatairól: február 25., vagy az idıponthoz legközelebb esı osztályfınöki óra, osztálykeretben, az osztályfınök által szervezve.
Történelmi napok: február 1-március 15 között egy teljes hét, vetélkedı a történelem munkacsoport szervezésében, évfolyamonként, 14 órától.
1848-as forradalom és szabadságharc: március 15-e elıtti utolsó tanítási nap, a városi ünnepséget szervezık megemlékezése, 0-4. óra megtartása után.
23
Megemlékezés a Holocaust-áldozatairól: április 16., vagy az idıponthoz legközelebb esı osztályfınöki óra, osztálykeretben, az osztályfınök által szervezve.
Szívküldi, szerenád, érettségi bankett: a 12. évfolyam szervezésében és igénye szerint.
Ballagás: a tanév rendjében meghatározott elsı írásbeli érettségi vizsganapot megelızı hét utolsó munkanapján vagy szombatján a 11. évfolyam szervezésében.
Évzáró: a középszintő szóbeli érettségi vizsga után, az igazgató szervezésében.
V. A NEVELİTESTÜLET ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK Az intézmény nevelıtestülete A nevelıtestület - a közoktatási törvény 56.§-a alapján-: " a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozható szerve. A nevelıtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltı alkalmazottja, a gazdasági titkár valamint a nevelı és oktató munkát közvetlenül segítı felsıfokú végzettségő dolgozója. A nevelési-oktatási intézmény nevelıtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény mőködésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményezı és javaslattevı jogkörrel rendelkezik." A közoktatási törvény 57.§-a részletesen ismerteti a nevelıtestület döntési és egyéb jogköreit. A nevelıtestület értekezletei A tanév során a nevelıtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: •
tanévnyitó, tanévzáró
•
félévi és év végi osztályozó
•
félévi és évzáró nevelési értekezlet
•
havonként "Aktuális" igazgatói tájékoztató
Amennyiben a nevelıtestület tagjainak 50 %-a, valamint az intézmény igazgatója vagy vezetısége szükségesnek látja, rendkívüli nevelıtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására. A nevelıtestület értekezletein emlékeztetı feljegyzés készül az elhangzottakról.
24
A nevelıtestület döntései és határozatai az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. A szakmai munkaközösségek A közoktatási törvény 58.§-a szerint: "a nevelési-oktatási intézmény pedagógusai szakmai munkaközösséget hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelı és oktatómunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenırzéséhez. A pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható." Az intézmény szakmai munkaközösségei az alábbiak: •
Humán
•
Reál
•
Angol nyelv
•
TÉR (Testnevelés -Rajz-Ének)
•
Német nyelv
•
Nevelési
•
Honlap
A szakmai és nem szakmai munkaközösség tagjainak véleményét meghallgatva az igazgató munkaközösség-vezetıt nevez ki 2 évenként a munkaközösség tevékenységének szervezésére, irányítására, koordinálására. A szakmai munkaközösségek tevékenysége A szakmai munkaközösségek feladatait a közoktatási intézmény pedagógiai programja és éves munkaterve irányozza elı. A szakmai munkaközösségek (éves munkaterv alapján) az alábbi tevékenységeket folytatják: •
javítják az intézményben folyó nevelı-oktató munka szakmai színvonalát, minıségét;
•
egységes szakmai és pedagógiai követelményrendszert alakítanak ki munkaközösségi szinten;
•
részt vesznek a tantárgyfelosztás elkészítésében, a tankönyvmegrendelésben, döntenek az intézményben egységesen használatos tankönyvcsaládról,
•
közösen dolgozzák ki a helyi tantervet, a kerettanterv alapján
•
fejlesztik a szaktantárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat;
•
végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését, a szabadidı-szervezı bevonásával
•
kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét, eredményérıl a tanévzáró értekezleten számolnak be.
•
szervezik a pedagógusok továbbképzését;
25
•
az intézmény fejlıdése érdekében pedagógiai kísérleteket végeznek;
•
javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai elıirányzatok felhasználására;
•
kölcsönösségi alapon meglátogatják egymás óráit, illetve más munkaközösségekhez tartozóéit;
•
támogatják a pályakezdı pedagógusok munkáját;
Kapcsolattartás az iskolavezetéssel: A szakmai munkaközösségekkel illetve azok vezetıivel való operatív kapcsolattartásért az iskolavezetés részérıl az igazgató: a humán, TÉR, angol nyelv, honlap, munkaközösség, az igazgatóhelyettes : reál,német nyelv,nevelési
•
A vezetık ennek megfelelıen: részt vesznek a munkaközösségek tanév elejei (munkaterv megvitató és elfogadó) továbbá tanév végi (beszámoló megvitató és elfogadó) értekezletén, - jóváhagyják a munkaközösség vezetı által ellenırzött tanmeneteket, - az éves belsı ellenırzési tervnek megfelelıen ellátják a munkaközösség vezetık és munkaközösségi tagok teljesítményértékelésével kapcsolatos feladatokat gondoskodnak arról, hogy a munkaközösség vezetıkhöz eljusson minden olyan információ, amely a folyamatos munkavégzéshez szükséges. Ezeket az információkat a munkaközösség vezetık adják át az érintett szaktanároknak. A munkaközösségek közötti kapcsolattartás rendje - az éves munka tervezésében: az egyes munkaközösségek által összeállított éves munkaterveiket a munkaközösség vezetık a tanévet elıkészítı nevelıtestületi értekezleten ismertetik, majd gondoskodnak arról, hogy a munkatervek havi bontásban tartalmazva a feladatokat a tanáriban nyilvánosságra kerüljenek - a nevelési-oktatási feladatok elvégzésében: a munkaközösségek közötti folyamatos, operatív kapcsolattartásért a munkaközösség vezetık felelnek. -
•
Ennek érdekében a munkaközösség vezetık félévente legalább egy megbeszélést tartanak, melyen közös álláspontot alakítanak ki a valamennyi munkaközösséget érintı, olyan oktatási, nevelési és módszertani kérdésekrıl, melyeknél célszerő egységességre törekedni iskolai szinten, például a munkaközösségi munkatervek és beszámolók szempontrendszere, tartalmi elemei, a minıségbiztosítás és teljesítményértékelés elvei, az iskolai belsı szabályzatok, helyi tantervek felépítése, a tanulók beszámolási és értékelési rendszerének elvei, különös tekintettel a tanulmányi idı alatti vizsgák rendjére.
-
a féléves és az éves munka értékelésében: a tanévzáró elemzı értekezleten a munkaközösség vezetık a nevelıtestület elıtt beszámolnak a munkaközösség által elvégzett munkáról, a feladatok teljesítésérıl, ezáltal biztosítva a többi munkaközösség számára eredményeik megismerését.
A szakmai munkaközösség-vezetı feladatai: •
összeállítja az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves munkatervét;
• •
részt vesz munkaközössége képviseletében a tantárgyfelosztás elıkészítésében; összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a nevelıtestület számára igény szerint az intézményvezetı részére a munkaközösség tevékenységérıl;
26
•
elbírálja jóváhagyja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit;
•
módszertani és szaktantárgyi értekezleteket tart, bemutató foglalkozásokat (tanórákat) szervez;
•
irányítja a munkaközösség tagjainak szakmai fejlıdését, segíti a szakirodalom tanulmányozását és felhasználását, a továbbképzést;
•
munkatervben rögzített módon, illetve szükség szerint igazgatói felkérésre óralátogatást végez a munkaközösség tagjainál, a pályakezdı pedagógus esetében kötelezı jelleggel;
•
javasolja az igazgatónak a munkaközösségi tagok jutalmazását, kitüntetését, közalkalmazotti átsorolását;
•
képviseli a munkaközösséget az intézményen belül és kívül;
•
ellenırzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját és munkafegyelmét;
• •
felügyeli a tantervek és tanmenetek szerinti elırehaladást és a követelményrendszernek való megfelelést; Tájékoztatja a szabadidı-szervezıt a munkaközösség tevékenységérıl.
A nem szakmai munkaközösségek feladatukat aktualizált tartalommal éves munkaterv alapján végzik A munkaközösség vezetı feladatának ellátásáért pótlékban és órakedvezményben részesül.
VI. A PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZÉS RENDJE A továbbképzés célja A pedagógusok szaktárgyi és mesterségbeli tudásának folyamatos fejlesztése az iskola pedagógiai programjában, illetve a helyi tantervben foglaltak végrehajtása érdekében. Az irányelvek, iskolapolitika A továbbképzés tartalmának és formájának meghatározása a törvényben elıírtak, a szaktanár minısítésén, azaz az iskolavezetés és a szaktanár közös döntésén - az iskolai és az egyéni érdekek összehangolásán alapszik. Az iskola az alábbi képzéseket, továbbképzéseket támogatja kiemelten: • • •
• •
A megkezdett, már támogatott továbbképzések - mint elızetes kötelezettségvállalás - befejezése. Jogszabály által elıirt továbbképzési kötelezettség teljesítése. Másoddiploma megszerzése, amely a pedagógiai programhoz kapcsolódik, az iskolai program személyi feltételeit javítja - kiemelt feladat a gimnáziumi oktatás biztosítása, a NAT mőveltségterületeinek szakképesítésével történı ellátása. Szakvizsga megszerzése. Számítástechnikai ismeretek elsajátítása (120 órás tanfolyam) - szakképesítés megszerzése (OKJ-ben szereplı)
27
• •
A nem nyelvtanárok állami középfokú nyelvvizsgára történı felkészítése. Módszertani továbbképzés - a pedagógus szakma fejlesztését szolgáló ismeret bıvítése (elsısorban tehetséggondozás, felzárkóztatás módszerei - fejlesztı pedagógiai továbbképzés), életvezetési ismeretek oktatása.
•
Tudományos fokozat megszerzése
•
A nyelvtanárok szinten tartó képzése, továbbképzése.
•
Ha az intézmény pénzbeli, illetve idıbeli keret engedi további képzések támogatását (akredikált - pedagógiai folyóiratokban megjelent tanfolyamok).
A továbbképzési támogatás elosztásának szabályzata a)
b)
A továbbképzésen résztvevı költségeinek )részvételi díj, utazási és szállásköltségek, kötelezıen elıírt jegyzetek, tankönyvek) maximum 80 %-át fizetjük ki központi támogatásból. Amennyiben a rendelkezésre álló összeg kevesebb, mint az intézmény továbbképzési szükséglete, a fenti sorrend szerint elégítjük ki az igényeket. A költségeket számlával, jeggyel igazolni kell.
c)
A továbbképzésen, illetve átképzésen résztvevı pedagógusok helyettesítését a központi forrásból fedezzük. Amennyiben a pedagógus távollétét cserével oldja meg, számára is kifizethetı a helyettesítési díj - ha a továbbképzési keret engedi (ehhez elızetes egyeztetés szükséges!)
d)
Azok a pedagógusok, akiknek a továbbképzés pihenınapjukra (szombat, vasárnap) esik, napi 4 órának megfelelı díj fizethetı ki. Hasonló a helyzet az igénybe nem vett tanulmányi szabadsággal is (ez a kifizetés is a továbbképzési keret függvénye).
e)
A továbbképzések fennmaradó 20 %-át, ha az intézmény anyagi helyzete engedi - az iskola fizeti.
f)
A támogatásra rendelkezésre álló összeg maximum 10 %-a fordítható a továbbképzésben résztvevı pedagógusok anyagi ösztönzésére.
g)
Azokkal a pedagógusokkal, akiknek a képzésével kapcsolatos éves intézményi költségek várhatóan meghaladják a mindenkori minimálbér hétszeresét tanulmányi szerzıdést kell kötni. A tanulmányi szerzıdésben rögzíteni kell a biztosítandó kedvezményeket, a tanulmányi eredménnyel kapcsolatos elvárásait, valamint a képzés során megszerzendı tudás hasznosításának majdani módját. Amennyiben a pedagógus - saját hibájából - a megállapodásban rögzített idıpontig nem fejezi be sikeresen a megkezdett tanulmányokat, a támogatási összeg 50 %-t vissza kell fizetnie az iskola költségvetésébe.
h)
Annak a pedagógusnak a munkaviszonyát meg kell szüntetni, aki a továbbképzési tervben meghatározott képzésben nem vesz részt, vagy azt hét évig nem teljesíti.
i)
Meg kell szüntetni annak a pedagógusnak a munkaviszonyát, aki nem rendelkezik a beosztásának megfelelı végzettséggel, és azt 3 éven belül nem szerzi meg.
28
Végrehajtás Az egyéni továbbképzések számbavétele, ellenırzése. felelıs: iskolavezetés hi: folyamatos •
beiratkozást igazoló okmányok összegyőjtése
•
konzultációs idıpontok egyeztetése - helyettesítés megszervezése
•
várható tanulmányi szabadságok idıpontjának rögzítése
•
bizonyítványok, indexek, tanúsítványok bekérése, ellenırzése
•
a továbbképzések értékelése - a tanultak hasznosságának ellenırzése - az iskolai munka értékelésének részét képezi.
VII. A TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE
Az iskolai tankönyvellátás rendjére vonatkozó döntés
Az iskolai tankönyvellátás rendjében kell meghatározni a tankönyvellátási feladatok végrehajtását. A tankönyvellátás rendjérıl évente a nevelıtestület dönt. Az iskolaigazgató döntés-elıkészítı és végrehajtó tevékenységet végez. A nevelıtestület a továbbiakban szabályozottak figyelembe vételével köteles meghozni döntését. A tankönyv ellátásban közremőködı kijelölése és feladata
A nevelıtestület az iskolai tankönyvellátás megszervezésével a mindenkori iskolai könyvtárost bízza meg. Feladata: javaslatot tenni az igazgató számára a beszállító kiválasztására, a munkaközösségi vélemények alapján a megrendelı lista összeállítása és határidıre történı elküldése, gondoskodni a tankönyvek biztos tárolásáról, majd idıben történı kiosztásáról, a forgalmazást a beszállító által biztosított számlaprogram segítségével kell végeznie, anyagi felelıséggel tartozik egy személyben a forgalmazott könyvek összegének pontos, határidıre történı befizetésére. Feladatát megbízási szerzıdés alapján végzi, melyet a forgalmazó céggel köt. Az intézmény fönntarja magának a jogot, hogy a biztosított összeg akkor fizethetı ki számára a cég által, ha az igazgatóhelyettes a munka elvégzését igazolja.
Az iskolai tankönyvellátás keretében ellátandó feladatok
Az iskolai tankönyvellátás keretében biztosítani kell, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatóak legyenek. Az iskolai tankönyvellátás keretében a tanuló évfolyamonként legfeljebb kettı alkalommal jogosult a tankönyvjegyzékben szereplı áron megvásárolni ugyanazt a tankönyvet. Második alkalommal a
29
tanuló e jogával akkor élhet, ha a tankönyv használhatatlanná vált, megsemmisült, elveszett, feltéve, hogy nem terheli szándékosság ezek bekövetkeztében, és azt az iskola igazolja. Ha a tanuló iskolát vált – az e tényrıl kiállított iskolai igazolás felmutatásával – az új iskolában alkalmazott tankönyvet a tankönyvjegyzékben szereplı áron jogosult megvásárolni.
Az iskolai tankönyvellátás során el kell látni a következı feladatokat: - tankönyv beszerzése, - tankönyv tanulókhoz való eljuttatása.
Az iskolai tankönyvellátási feladatok elláthatóak: - csak az iskola közremőködésével, - az iskola részvételével és az iskolán kívüli szervezetek bevonásával.
Felelısségi szabályok: - a tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért az iskola felel – függetlenül attól, hogy a feladatokat, vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak átadja-e vagy sem.
A tankönyvellátási feladatok végrehajtása
Az iskola tankönyvellátás feladatainak végrehajtása az alábbiak szerint történhet: - csak az iskola végzi a tankönyvellátás feladatainak végrehajtását, - az iskola nem, vagy csak részben látja el a tankönyvellátási feladatait.
Az iskolaigazgatónak év vége elıtt javaslatot kell tennie a korábbi évek tapasztalatai alapján, hogy a tankönyvellátási feladatokat a következı évben hogyan lenne célszerő megoldania. A kidolgozott javaslatot célszerő az iskolaigazgatónak elızetesen véleményeztetnie: - a nevelıtestülettel, - az iskolaszékkel (iskolaszék hiányában az iskolai szülıi szervezettel, illetve a diákönkormányzattal.) Az érintettek véleményét figyelembe véve az iskolaigazgató átgondolja a korábbi javaslatát, indokolt esetben módosítja azt. A nevelıtestület a tankönyvellátás rendjében határozza meg azt, hogy az iskola milyen feladatokat lát el a tankönyvellátás megszervezése során.
30
Tankönyvellátási szerzıdés kötése Az iskolaigazgató a tankönyvellátási szerzıdés megkötése érdekében - elızetesen, a nevelıtestületi döntés elıtt - tájékozódik a tankönyvforgalmazókról, megkeresi azokat, melyek garantálják azt, hogy a tankönyvek az iskola által meghatározott idıpontban a tanévkezdéskor rendelkezésre állnak, illetve hogy az év közben jelentkezı igényeket is zökkenımentesen kielégítik. Az iskolaigazgató javaslatot tesz a nevelıtestület számára tankönyvforgalmazókról, az általuk vállalt szerzıdési feltételekrıl.
a
megfelelınek
tartott
A nevelıtestület dönt arról, hogy az iskola a tankönyvellátás feladatainak végrehajtására mely tankönyvforgalmazóval, illetve tankönyvforgalmazókkal milyen tárgykört érintıen köt megállapodást, azaz tankönyvellátási szerzıdést. (A nevelıtestület errıl a tankönyvellátás rendjének meghatározásakor dönt.)
A tankönyvellátási szerzıdést minden év február utolsó munkanapjáig kell megkötni, illetve szükség szerint módosítani.
Szerzıdéskötés elıtti feladatok A tankönyvellátási szerzıdés elıtt - ellenırizni kell, hogy az érintett forgalmazó rendelkezik-e a kiadótól kapott igazolás alapján a tankönyv forgalmazásának jogával, - az iskolaigazgatónak, illetve megbízottjának be kell szereznie az iskolai szülıi szervezet (közösség) egyetértését.
A szerzıdés tervezet tartalmi ellenırzése A tankönyvellátási szerzıdés megkötése elıtt ellenırizni kell, hogy az tartalmazza e a jogszabályban meghatározott kötelezı tartalmi elemeket: - az iskola nevét, székhelyét, OM azonosító számát; - a tankönyvforgalmazó azonosító adatait (név, cím, székhely, adószám, bankszámlaszám, képviselı neve, a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének kódszámai,); - azt a tanévet (tanéveket), amelyekre a szerzıdés szól; - az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyét, az iskolai mőködés kereteit; - annak a személynek a nevét, aki a tankönyvforgalmazó, illetve az iskola részérıl (a továbbiakban: iskolai tankönyvfelelıs) a tankönyvellátás végrehajtásáért felel; - szükség esetén a használt tankönyvek visszavásárlásával és forgalmazásával kapcsolatos feladatmegosztást; - az elızetes megállapodást az iskola legalacsonyabb évfolyamára belépı tanulók ellátására.
31
A nevelıtestület és az igazgató együttesen gondoskodnak arról, hogy minden, az iskolai tankönyvellátásban forgalmazóként meghatározásra került forgalmazóval a fent meghatározott határnapig a tankönyvellátási szerzıdés megkötésre kerüljön. A szerzıdés hiányában a tankönyvellátási feladatokat a forgalmazóval nem lehet ellátatni.
A tankönyvellátási szerzıdésre vonatkozó egyéb szabályok Tankönyvellátási szerzıdést lehet több évre is kötni. A tankönyvellátási szerzıdésben lehetıség szerint több évre elıre ne kerüljön konkrét megrendelési darabszám meghatározásra, mivel a tényleges igények jelentısen változhatnak az évek során. A tankönyvellátási szerzıdésben a kötelezı elemeken túl más területre vonatozóan is ki lehet térni. A tankönyvellátási szerzıdést az iskola nevében az iskolaigazgató írja alá, mivel ı képviseli az iskolát. A tankönyvellátási szerzıdésben indokolt meghatározni az érintett tankönyvek: - pontos nevét, azonosító számát, kiadási évét, - fogyasztói árát. A tankönyvellátási szerzıdésben javasolt kitérni arra is, hogy a tankönyvellátás megszervezése során milyen feladatokat vállal az iskola, s melyeket kell ellátni a forgalmazónak. Adatszolgáltatás a tankönyvforgalmazó részére Az iskola gondoskodik arról, hogy valamennyi tankönyvforgalmazó részére a jogszabályban meghatározott adatszolgáltatást biztosítsa. Az iskola a kötelezı adatszolgáltatás keretében a tankönyvforgalmazónak átadja a tanulók következı adatait: - tanuló neve, - diákigazolvány száma, - diákigazolvány hiányában a tanuló anyja neve és a születési ideje, - az iskolai tankönyvellátás keretében megvásárolt tankönyvek, illetve a vételéhez kapott támogatás összege. Ha az iskola a tankönyvek vásárlásához pénzben támogatást biztosít a tanuló részére, errıl értesítést küld a tankönyvforgalmazónak. Tankönyv értékesítési feladatok A tankönyv értékesítési feladatok ellátása történhet - az iskola közremőködésével, illetve - a tankönyvforgalmazó által. Ha az iskola a tankönyvellátási szerzıdésben vállalta, hogy a tankönyveket a tankönyvforgalmazótól értékesítésre átveszi és a tankönyvforgalmazó nevében értékesíti azokat, akkor köteles arról gondoskodni, hogy az értékesítés feltételei fennálljanak.
32
Az értékesítés feltételeinek biztosítása Az értékesítés feltételeiként gondoskodni kell: - az átvett könyvek biztonságos tárolási, ırzési feltételeinek biztosításáról, - a könyv értékesítési helyének biztosításáról, azaz megfelelı helyiség rendelkezésre bocsátásáról, - a szülık, tanulók értesítésérıl az értékesítés idıpontjával és helyszínével kapcsolatban. A tankönyvek biztonságos tárolási, ırzési feltételeinek biztosítása Az iskolaigazgató a tankönyvfelelıs bevonásával gondoskodik arról, hogy a tankönyvek az iskolán belül biztonságos helyen ırzésre kerüljenek. A tankönyvek magas értékére való tekintettel az ırzésrıl olyan helyiségben kell gondoskodni, mely riasztóberendezéssel védett, és/vagy rácsos ablakkal és ajtóval ellátott. A biztonságos ırzés érdekében az iskolaigazgató elrendelheti az ırzési célú ügyelet tartását. Az értékesítési hely biztosítása Az iskolaigazgató a tankönyvfelelıs javaslatára kijelöli azt a helyiséget, ahol a tankönyv értékesítést bonyolítani kell. A helynek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a tankönyvcsomagok elhelyezésre kerüljenek, a tanulóktól és szülıktıl a tankönyvek áraként átvett összegek biztonságosan tárolhatóak legyenek. A tankönyv értékesítésre vonatkozó tájékoztatás megadása Az iskolaigazgató és a tankönyvfelelıs megszervezik a tanuló, a kiskorú tanuló szülıje tájékoztatását - tankönyv értékesítésének helyszínérıl, valamint - tankönyv értékesítés idıpontjairól. Az értékesítés idıpontjaként több idıpontot is meg kell határozni, hogy ahhoz az érintettek alkalmazkodni tudjanak. A tájékoztatás formája az iskolai hirdetmény lehet, melyet az értékesítési idıpont elıtt legalább 10 nappal ki kell függeszteni. A tényleges értékesítés A könyveket a tankönyvfelelıs a tankönyv értékesítés meghirdetett helyszínén és idıpontjában tankönyvcsomagok elıre történı összeállításával értékesíti. A tankönyv árát beszedi azoktól, akik normatív kedvezményben, illetve a normatív kedvezmény körébe nem tartozó kedvezményben nem részesülnek, s ezért a tankönyvek teljes árát kötelesek kifizetni. A tankönyvek átadásáról osztályonként név szerinti nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban jelöli a fizetett tankönyv vételárát, valamint bejegyzi a kedvezményre való jogosultságot. A tankönyvfelelıs teljes anyagi felelısséggel tartozik az általa beszedett tankönyvek vételáráért. A tankönyvfelelıs a beszedett vételárral elszámol a tankönyvforgalmazónak. A tankönyvtámogatás összegének kezelése
33
A tankönyvtámogatás összegét az iskola a tankönyvforgalmazónak utalja át. (A tankönyvtámogatás összegérıl a tanuló, illetve a szülı nevére szóló számla nem állítható ki.) A tankönyv és tartós tankönyv kölcsönzéssel kapcsolatos szabályok A tankönyv kölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálódásával kapcsolatos szabályok Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülıje köteles a tankönyv elvesztésébıl, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv rendeltetésszerő használatából származó értékcsökkenést. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülıje a tankönyv kölcsönzésével, a tankönyv elvesztésével, megrongálódásával - okozott kár megtérítésére köteles. A kártérítés összegét a könyv rendeltetésszerő elhasználódási fokát alapul véve kell meghatározni. A kártérítési összeget csökkenteni, mérsékelni lehet, illetve el lehet tekinteni a kártérítéstıl akkor, ha a tanuló anyagi és szociális helyzete indokolja. A kártérítési összegre a könyvtáros tesz javaslatot, melyet az igazgató hagy jóvá. Az igazgató dönt a kártérítési összegek csökkentése, mérséklése tárgyában. A tankönyv iskolai könyvtárból történı megvásárlásának szabályai A tankönyv az iskolai könyvtárból megvásárolható. A megvásárlás feltétele, hogy a tanuló - a tankönyvet legalább 3 hónapig használja, - a tankönyv áraként a tanuló, illetve a szülı a tankönyv rendeltetésszerő elhasználódási fokát alapul vevı árat kifizesse. A tankönyv árára a könyvtáros tesz javaslatot, melyet az iskolaigazgató hagy jóvá
Összeférhetetlenségi szabályok A tankönyvellátással kapcsolatban alábbi területre terjednek ki az összeférhetetlenségi szabályok - tankönyvkiadóra, forgalmazóra, - tankönyvellátás szervezésében közremőködı iskolai alkalmazottra, - tankönyvválasztásban közremőködı pedagógusra. Tankönyvkiadót, forgalmazót érintı összeférhetetlenségi szabályok Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséhez nem vehetı igénybe az a tankönyvkiadó, illetve az a forgalmazó, - amelyben az iskola vezetıi megbízással rendelkezı alkalmazottja, valamint a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója - üzletrésszel rendelkezik, vagy
34
- részt vesz az ügyvezetésben, a felügyelı bizottságban, továbbá - amellyel az iskola vezetıi megbízással rendelkezı alkalmazottja munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.
VIII.INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK ÉS A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE A nevelıtestület, a szülıi szervezetek csak a törvényben elıírt jogokkal rendelkeznek, ennek megfelelıen átruházott feladataik sincsenek. A felnıttek közösségei: a) A szülıi munkaközösség A közoktatási törvény 59., 60. és 61.§-a rendelkezik a szülık közösségérıl, valamint az iskolaszékrıl. Ennek alapján az iskolában a szülık meghatározott jogaik érvényesítésére, kötelességük teljesítése érdekében munkaközösségeket hozhatnak létre. A szülıi munkaközösség dönt saját mőködésérıl. b.) Az iskolaszék
Az iskolában a nevelı és oktató munka segítése, a nevelıtestület, a szülık és a tanulók, az intézményfenntartók, továbbá az intézmény mőködésében érdekelt más szervezetek együttmőködésének elımozdítására iskolaszék alakul. Az iskolaszék mőködési rendjét külön szabályzat alapján szervezi, de legalább tanévenként két alkalommal ülésezik. Az iskolaszék kapcsolatot az iskolavezetés és a nevelıtestület felé elnökén keresztül tartja. Kapcsolattartásuk igény szerinti, de biztosítani kell, hogy élhessenek véleményalkotási és egyetértési joggal, minden olyan kérdésben, melyben a törvény az iskolaszéket felruházza. Az iskolaszék a szülık, a nevelıtestület és a diákok azonos számú képviselıibıl áll, a nevelési-oktatási intézményfenntartó képviselıt delegál. Az iskolaszék alakuló ülésén megállapítja mőködésének rendjét megválasztja tisztségviselıit. Az iskolaszék ülésein emlékeztetı készül, melynek tatalmát az igazgató a legközelebbi nevelıtestületi értekezleten ismerteti. A tanulók közösségei, a diákönkormányzat a) A diákönkormányzat és mőködési rendje "A tanulók, a tanulóközösségek a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintı valamennyi kérdésre kiterjed." A diákönkormányzat szervezeti és mőködési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el és a nevelıtestület hagyja jóvá.
35
A tanulói közösségek élén megbízott felnıtt vezetı, választott gyermekképviselık (pl. diák-önkormányzati küldöttek) állnak. A diákönkormányzat munkáját segítı tanár kapcsolatot tart a tanulók, a tantestület és az igazgató között, felügyeli az iskolarádió munkáját, irányítja a Kevi Diák szerkesztését, évfordulókra az iskolai rendezvények alkalmával a könyvtárossal együtt berendezi az aulában lévı tárlót. Feladatainak ellátásáért pótlékban részesül; A DÖK vezetısége és az igazgató minden év októberében diákparlamentet hiv össze a tanulók szervezett véleménynyilvánításra. b) Az osztályközösségek Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget hoznak létre. Az osztályközösségek diákjai a tanórákat (foglalkozásokat) az órarend szerint közösen, illetve csoportbontásban látogatják. Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége, megválasztja az osztály diákbizottságának tagjait és az osztály titkárát, valamint küldöttet delegálnak az intézmény diákönkormányzatának vezetıségébe. Az osztályközösség ily módon önmaga diákképviseletérıl dönt. c) Az osztályközösség vezetıje: az osztályfınök Az osztályközösség élén, mint pedagógus vezetı, az osztályfınök áll. Az osztályfınököt az igazgatóhelyettes és az osztályfınöki munkaközösség-vezetı javaslatát meghallgatva az igazgató bízza meg. Az osztályfınököt feladatainak ellátásáért pótlék és órakedvezmény illeti meg. Az osztályfınök feladatai és hatásköre: • • •
az osztályfınököt az igazgató bízza meg a munkaközösség-vezetı véleményének kikérésével; feltétele 4 éves pedagógiai gyakorlat, minimum 1 év helyben tanítás; képviseli osztályát a tantestület elıtt; igyekszik tanórán kívül is megismerni tanítványait, ezért szükség esetén családlátogatást végez;
•
jutalmaz és fegyelmez elsı fokon;
•
köteles információval ellátni az osztályt az iskolát érintı kérdésekben;
•
alaposan ismernie kell tanítványai személyiségét, az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit a személyiségfejlıdés tényezıit figyelembe véve;
•
együttmőködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását;
•
koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogatja az óráikat szükség szerint.
•
az egész osztályt érintı témazáró dolgozatoknál biztosítja az egyenletes idıbeli elosztást;
•
aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülıi munkaközösségével, a tanítványaival foglalkozó nevelı tanárokkal, a tanulók életét, tanulmányait segítı személyekkel (pl.: pszichológus, logopédus, gyermekvédelmi felelıs, gyámügyi munkatárs stb.)
36
•
figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi elımenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Különös gondot fordít a hátrányos helyzető tanulók segítésére.
•
minısíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minısítési javaslatát a nevelıtestület elé terjeszti.
•
szülıi értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, az ellenırzı könyv útján rendszeresen tájékoztatja a szülıket a tanulók magatartásáról, tanulmányi elımenetelérıl.
•
ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (az osztálynapló és a törzslap precíz vezetését, a félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatását.) naprakészen;
•
a tanuló iskolából történı végleges távozását azonnal jelzi az iskolatitkárnak;
•
saját hatáskörében - indokolt esetben - tanévi 3 nap távollétet engedélyezhet tanulójának, igazolja a gyerekek hiányzását;
•
10 igazolatlan óra után értesítést küld a szülınek;
•
ha a tanuló valamilyen tárgyból elégtelenre áll, április közepéig értesíti a szülıt;
•
részt vesz az osztályfınöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel a kijelölt feladatok elvégzésével elısegíti a közösség tevékenységének eredményességét;
•
lehetıség szerint tanévenként egyszer, vagy kétszer egy, vagy két-többnapos kirándulást szervez szorgalmi idıben;
•
lehetıség szerint az osztályával színházlátogatáson vegyen részt félévente;
•
szülıi értekezletet tart az iskola munkatervében meghatározott idıben;
•
a nevelı oktató munkájához tanmenetet készít.
Az intézmény közösségeinek kapcsolattartási formái és rendje a) Az intézmény közösségeinek kapcsolattartási formái: •
különbözı értekezletek, Aktuálisok (pedagógus, technikai)
•
fórumok: meghatározott tematika szerint
•
team ülések
•
iskolagyőlések: igazgatói órák, Diákparlament, DÖK-, ISK gyülés
•
nyílt napok
•
diáktanácskozások
Az intézmény különbözı közösségeinek tevékenységét, a kapcsolattartás rendszeres formáit a megbízott pedagógus vezetık és a választott diákképviselık segítségével az intézményvezetı fogja össze. A különbözı kapcsolattartások konkrét idıpontjait az intézmény faliújságján ki kell függeszteni! A helyszínt valamennyi esetben az intézmény biztosítja. b) A szülık tájékoztatási formái
37
A szülı joga és kötelessége, hogy tanköteles gyermeke tanulmányi elımenetelérıl és az iskolában tanúsított viselkedésérıl rendszeres tájékoztatást és visszajelzést kapjon. Ezért az iskola a tanév során elıre meghatározott, az általános munkaidın túli idıpontokban szülıi értekezleteket és fogadóórákat tart. (A tájékoztatások idıpontját az éves munkaterv rögzíti.) A szülıi közösségnek egyetértési joga van minden olyan kérdésben, melynek anyagi vonatkozása van (egyenruha, iskolai kirándulás, sportfelszerelés, stb.). Ezen túlmenıen valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplóba beírni (a szóbeli feleleteket aznap, az írásbeli teljesítményeket a kiosztás napján). A csoportnaplókba beirt jegyeket a hónap utolsó munkanapjáig a pedagógus köteles átvezetni az osztálynaplóba. A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt minden tantárgyból félévenként minimum három jegy alapján osztályozható a tanuló. c) A szülıi értekezletek A szülık a tanév rendjérıl, feladatairól a szeptemberi szülıi értekezleten kapnak tájékoztatást gyermekük osztályfınökétıl. A tanév során osztályonként 2 szülıi értekezletet tartunk. Amennyiben az osztályfınök vagy a szülıi munkaközösség szükségesnek látja, rendkívüli szülıi értekezletet hívnak össze. d) Szülıi fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa félévente (decemberben és áprilisban) egyszer szülıi fogadóórát tart. Amennyiben a gondviselı fogadóórán kívüli idıpontban is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban idıpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal. Az intézmény külsı kapcsolatai A közoktatási intézmény rendszeres munkakapcsolatot tart fenntartójával, az iskolaszékkel, a következı társintézményekkel: •
Árpád Fejedelem Általános Iskola
•
Szent Imre Katolikus Általános Iskola
•
Ránki György Mővészeti Iskola
•
A beiskolázási körzetbe tartozó általános iskolák
•
Ráckeve Város Önkormányzata
•
Ács Károly Mővelıdési Ház
•
Városi Könyvtár
•
A helyi önkormányzatok gyermekjólléti szolgálataival
•
Ráckeve Város Rendelıintézete, Iskola-egészségügyi Szolgálata
•
Iskolafejlesztési Alapítvány
•
A közoktatás irányítás szerveivel (OM, OKÉV, KIR, KIFIR)
38
•
Az állami gazdaságirányítás szerveivel (KSH, ÁSZ)
•
A fenntartó által megbízott pedagógiai szakszolgálattal
•
Jean- Baptiste Vatelot Középiskola, Toul (Franciaország)
•
Karl von Frisch Gimnázium Dusslingen (Németország)
•
Ruhrtal Gimnázium Schwerte (Németország)
Az intézményt külsı kapcsolataiban az intézményvezetı képviseli. Az intézményvezetı ezen feladatát megoszthatja, átadhatja a külsı kapcsolattartás jellegétıl függıen közvetlen munkatársainak és más személyeknek eseti vagy állandó megbízás alapján.
IX. A TANULÓI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE A közoktatási intézmény tanulói közé felvétel, vagy átvétel útján lehet bejutni. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételrıl és az átvételrıl az iskola igazgatója dönt. A tanuló más iskolából való átvételénél egyedi elbírálás alapján az iskola pedagógiai programja elıírhatja tantárgyi különbözeti vizsga letételét. A közoktatási törvény 66.§-a részletesen szabályozza az iskolai jogviszony létrejöttét. A törvény 42.§-a szerint: "Az iskola - a törvényben foglalt kivétellel - meghatározhatja a tanulói jogviszony létesítésének tanulmányi feltételeit (továbbiakban: felvételi követelmények). Az iskola a felvételi követelményeket a felvételi tájékoztatóban adja közre, melyet eljuttat az általános iskolákba, minden tanév október 31-ig. A fenti idıpontig köteles nyilvánosságra hozni a nevelıtestület által elfogadott dokumentum tartalmát pályaválasztási szülıi értekezleteken, a helyi és a körzeti médiában. Az iskola elırehozott felvételi vizsgát tart a 4 évfolyamos gimnáziumban, a 6 évfolyamosban akkor, ha a megelızı három évben a jelentkezık száma 1,5-szerese volt a férıhelyekének. Utóbbi tényt fenntartói igazolással együtt az Oh-hoz kell benyújtani engedélyeztetésre, mind a két tagozat estében. A nyelvi tagozat esetében a felvételit nyelvi alkalmassági vizsga egészíti ki. Az idıpontokat a tanév rendjében kell meghatározni. A szakközépiskolába a felvétel feltétele 3 évnél nem régebbi érettségi bizonyítvány, benne nyelvi érettségi. A felvételrıl a beadott bizonyítványok eredménye alapján az igazgató dönt. A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek Az intézményben lefolytatandó állami vizsgák lebonyolításának, értékelésének és ügyvitelének rendelkezéseit az érettségi és az OKJ vizsgaszabályzat határozzák meg. Az intézményben folyó tanulmányokkal kapcsolatos helyi vizsga lebonyolításának rendjét az iskola pedagógiai programja és az IMIP tartalmazza. A helyi vizsgák az alábbiak: osztályozó, javító, tantárgyi szintfelmérı, diagnosztikus és kétszintő érettségi és szakmai minısítı vizsgák A helyi vizsgák idıpontját az intézmény éves munkaterve tartalmazza. A vizsgáztató bizottságot az igazgató jelöli ki. A bizottság elnöke felelıs a jegyzıkönyvek vezetéséért. A vizsgák eredményét az osztályfınök, illetve az osztályvezetı
39
írja be az anyakönyvbe és a bizonyítványba. A záradékot az igazgató is aláírja. Az érettségi vizsga elnökét az OKÉV jelöli ki. Tantárgyi órákról való felmentés Mentesül a tantárgyi órák látogatásának kötelezettsége alól az a tanuló, aki az adott tárgyból bármely vizsgaidıszakban letett, bármely szintő elırehozott érettségi vizsgával rendelkezik. Az idegen nyelvek esetében az iskola akkor tekinti teljesítettnek a Pedagógiai Programban elıírt tantervi követelményt, ha a tanuló bemutatja a legalább középfokú nyelvvizsga bizonyítványát, vagy ha az még nincs meg, a többi tárgyhoz hasonlóan beszámol 12. évfolyamig a követelményekrıl. Elırehozott érettségire csak ezt követıen jelentkezhet. A fejezetcímben hivatkozott, de itt nem szabályozott pontok a Házirendben találhatók. X. GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI FELADATOK 1. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok sikeres ellátásának feltétele a tanuló és körülményeinek minél alaposabb ismerete, amit a tantestület együttmőködése nélkül nem lehet megvalósítani. Ebben a folyamatban hangsúlyos felelıssége van az osztályfınöknek, de minden szaktanár kötelessége, hogy az általa tapasztaltakról az illetékes személyt (osztályfınököt, ifjúságvédelmi felelıst, iskolavezetést) tájékoztassa. 2. A tanuló anyagi és erkölcsi körülményeinek feltárásában nagy jelentıségő a családlátogatás, amelyet szükség szerint az osztályfınök illetve az ifjúságvédelmi felelıs lát el. A megfelelı segítségadáshoz elengedhetetlen a jogszabályi háttér folyamatos figyelése és az illetékes önkormányzattal való kapcsolattartás (ifjúságvédelmi felelıs). 3. Az ifjúságvédelmi felelıs, aki feladatát heti 4 órában látja el nyilvántartást vezet a hátrányos és veszélyeztetett helyzető tanulókról. A változásokat naprakészen átvezeti. Feladat továbbá, hogy figyelemmel kíséri az ifjúságvédelmi és szociális pályázatokat, segít az érintetteknek a pályázatok elkészítésében. Növekszik azoknak száma, akik csonka családban nıttek fel, félárvák, de még teljesen árva is akad. İk anyagi helyzetüktıl függetlenül kiemelt figyelemre szorulnak. Gondoskodik arról az iskolapszichológussal és az iskolaorvossal közösen, hogy az arra rászoruló diákok, amennyiben szükséges az iskolaszintet meghaladó ellátásban részesüljenek. 4. A tanuló és munkahelyi balesetek elkerülése érdekében testnevelés és a tanulói kísérleteket igénylı órákon a foglalkozást megelızıen diákokat munkavédelmi oktatásban kell részesíteni. A közalkalmazott munkavállalókat évente egy alkalommal munkavédelmi oktatásban kell részesíteni, melyet vizsga zár. Félévente munkavédelmi bejárást tart az igazgató, a gazdaságvezetı, a munkavédelmi felelıs kíséretében. Tapasztalataikról jegyzıkönyv és intézkedési terv készül. A naponkénti vagyonvédelem keretében (XVI. 2. ) kell figyelemmel kísérni azokat a mőszaki hibákat, illetve gondoskodni elhárításukról, melyek magas kockázatot jelenthet, mind a tanulók, mind a közalkalmazottak vonatkozásában. Kiemelt feladat: Az ifjú sorsának alakulásában nagy jelentısége van a pályaválasztásnak. Különösen azoknál a tanulóknál fontos az állami továbbtanulási lehetısége ismertetése, akiknek szülei alacsony iskolázottságúak. Meg kell találni azokat az anyagi forrásokat, amelyek a rászorulókat nemcsak a gimnáziumi évek alatt segítik, hanem az érettségi utáni tanulásukat is lehetıvé teszik. (ifjúságvédelmi felelıs, osztályfınökök)
40
Középiskolában tanuló diákot az alábbi támogatások illethetik meg: •
Rendszeres gyermekvédelmi támogatás: abban az esetben, ha az egy fıre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. Igényelhetı: A lakóhely szerinti illetékes önkormányzatnál. Igényelheti: szülı vagy törvényes képviselı
•
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás: a megállapítást a nevelési-oktatási intézmény kezdeményezheti. Természetben nyújtott ellátás is lehet (pl. tankönyvtámogatás) Igényelhetı: A lakóhely szerinti illetékes önkormányzatnál. Igényelheti: szülı vagy törvényes képviselı
•
Roma gyerekek részére nyújtható anyagi támogatás Igényelhetı: Országos Cigány Önkormányzatnál Igényelheti: szülı vagy törvényes képviselı, de a nevelési-oktatási intézmény is kezdeményezheti.
6.A fegyelmi eljárást megelızı egyeztetı eljárás Az iskolaszék és az iskolai diákönkormányzat közös kezdeményezésére biztosítani kell, hogy közösen mőködtessék a fegyelmi eljárás lefolytatását megelızı egyeztetetı eljárást. Az egyeztetı eljárás célja • a kötelességszegéshez elvezetı események feldolgozása, értékelése, ennek alapján • a kötelességszegı és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztetı eljárás rendjét az iskolai, házirendben kell meghatározni. A szabályozásnál az iskolaszéknek és az iskolai diákönkormányzatnak egyetértési joga van. Egyeztetı eljárás lefolytatására akkor van lehetıség, ha azzal kiskorú sértett vagy kiskorú kötelességszegı esetén a szülı egyetért. Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegı kiskorú szülıjének figyelmét fel kell hívni arra, hogy igénybe veheti az egyeztetı eljárást, feltéve, hogy ehhez a szülı hozzájárult. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülı – az értesítés kézhezvételétıl számított öt tanítási napon belül – írásban bejelentheti, ha kéri az egyeztetı eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztetı eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történı megérkezésétıl számított tizenöt napon belül az egyeztetı eljárás nem vezetett eredményre. Ha a kötelességszegı és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges idıre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú sértett esetén a szülı nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztetı eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegı tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, illetve a házirendben meghatározott nagyobb közösségben nyilvánosságra lehet hozni. 7. Fokozottabb együttmőködés a tanuló veszélyeztetettsége esetén Ha a gimnázium a tanulót veszélyeztetı okokat pedagógiai eszközökkel (osztályfınök, szaktanár,gyivis tanár) nem tudja megszüntetni, vagy az iskolaközösség, illetve a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, segítséget kérhet • a gyermekjóléti szolgálattól, illetve • az oktatásügyi közvetítıi szolgálattól vagy • más, az ifjúságvédelmi, családjogi területen mőködı szolgálattól.
41
Ha további intézkedésre van szükség, az intézmény megkeresésére a gyermekjóléti szolgálat javaslatot tesz arra, hogy az iskola a gyermekvédelmi rendszer keretei között milyen intézkedést tegyen.
XI. AZ ISKOLAI SPORTKÖR Az iskolai sportkör neve (rövidítése): ISK (nevében az intézmény nevét használhatja) Ady Endre Gimnázium Ifjúsági Sportkör - alapításának éve: jogutódként 1998. Az iskolai sportkör célja és feladatai •
tagjainak rendszeres helyi- intézményen belüli és intézmények közötti - testedzési és sportolási lehetıségek megteremtése, szervezése.
•
A testedzés, a sportolás népszerősítése, a rendszeresen sportoló tanulók számának növelése
•
A testedzés, a sportolás intézményi feltételeinek javítása, az iskola népszerősítése a különbözı versenyeken, bajnokságokon, sporttalálózókon.
•
Kapcsolatok kiépítése és ápolása más intézményekkel, iskolai és diáksportszervezetekkel.
•
Támogatók, segítık szervezése a testedzési, sportolási feltételek javításához, a sportkör célkitőzéseinek megvalósításához.
Az iskolai sportkör tagsága Az iskolai sportkör tagja lehet az iskola nappali tagozatának bármelyik tanulója. Minden tanuló csak egy iskolai sportkörnek lehet tagja. Az iskolai sportkör támogatója lehet bármely nagykorú magyar állampolgár, továbbá Magyarországon letelepedett, illetve magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkezı nem magyar állampolgár, aki vállalja a sportkör célkitőzéseinek erkölcsi, anyagi támogatását. Az iskolai sportkörbe való be- és kilépés önkéntes. A sportköri tagság a tanulói jogviszony kezdetétıl annak megszőnéséig tarthat. Az iskolai sportkör tag jogai és kötelességei A sportköri tag jogai: •
- részt vehet a sportcsoportok munkájában, rendszeres sporttevékenységet folytathat,
•
- használhatja a sportkör rendelkezésére álló sportlétesítményeket, sporteszközöket, sportfelszereléseket,
•
- a sportkör képviseletében részt vehet a sportversenyeken,
•
- véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet a sportkört érintı kérdésekben.
42
A sportköri tag kötelességi: •
- folytasson rendszeres sporttevékenységet,
•
- tartsa be a sportkör alapszabályát,
• •
- óvja a sportkör rendelkezésére álló testnevelési és sportlétesítményeket, sportszereket és eszközöket, sportfelszereléseket. - magatartása legyen mindenkor sportszerő.
Az iskolai sportkör szervei Az iskolai sportkör mőködését vezetıség irányítja. Tagjai: a testnevelés tárgyat tanító pedagógusok, a vezetıségben biztosítani kell a sportcsoportok (sportági szakosztályok) képviseletét: a diákok képviseletét a sportági szakosztályok diákfelelısei adják - röplabda, torna, labdarúgás, atlétika, kajak, kenu, kosárlabda. Az intézmény vezetıje, vagy képviselıje a vezetıségnek hivatalból tagja. A sportköri vezetıség feladatai: •
a sportkör tevékenységének általános irányítása,
•
a tanévre szóló sportköri munkaterv és eseménynaptár tervezetének - az iskola pedagógiai programját figyelembe vevı, ahhoz igazodó - összeállítása,
•
az iskolai sportköri foglalkozásoknak a kötelezı nyomtatványok sorába tartozó "iskolai sportköri napló"-ba történı vezetése,
•
sportcsoportok (szakosztályok) létrehozása és megszüntetése,
•
a foglalkozásvezetık (edzık) és a csoport- (szakosztály)vezetık megbízása,
•
a sportkör támogatóinak megszervezése,
•
kapcsolattartás más sportszervezetekkel, illetve az iskolai sportban érdekelt állami és önkormányzati szervekkel, intézményekkel,
•
a sportkört megilletı egyetértési jogkör gyakorlása,
•
a sportköri foglalkozásokon a balesetvédelmi és más biztonsági elıírások betartása,
• •
a sportban tehetséges tanulók kiválasztásának, tehetségük kibontakoztatásának elısegítése, a Jó tanuló - jó sportoló mozgalom népszerősítése
A vezetıségi ülés akkor határozatképes, ha a tagoknak több minta fele jelen van. A vezetıség határozatait szótöbbséggel hozza, szavazategyenlıség esetén a sportkör vezetıjének a szavazata dönt. A sportkörben - a helyi lehetıségek figyelembevételével - a tagság igénye, az intézmény tanulóinak életkori összetétele és a vezetıség határozata alapján sportági sportcsoportok (szakosztályok) mőködnek. A sportcsoportok (szakosztályok) feladatai: •
- rendszeres játék, gyakorlási (edzési) és versenyzési lehetıségek biztosítása,
43
• • • •
- az intézményen belüli játékok, vetélkedık, versenyek megszervezése és lebonyolítása, - turisztikai események (túrák, táborok) szervezése, - a vezetık által meghatározott egyéb feladatok ellátása (pl. sportszervezı diákképzés, önköltséges tanfolyamok szervezése, edzıtáborok szervezése, stb.), - fair play, az olimpiai eszme ápolása,
•
- a sportcsoport (szakosztály) munkájának népszerősítése, az arra történı mozgósítás,
•
- a sportban tehetséges tanulók kiválasztása, gondozása, illetıleg társadalmi sportegyesületbe vagy tehetséggondozó mőhelyekbe történı irányítása,
•
- az iskolai sportünnepélyek megszervezésében való részvétel.
XII. AZ INTÉZMÉNY LÉTESÍTMÉNYEINEK ÉS HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE Az iskola épületét címtáblával és a fenntartó önkormányzat, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével lehet ellátni. A gimnázium bejárati homlokzata fölé helyeztük el azt az intézményi címert, melyet dr. Juhász József tanár úr tervezett. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelıs: •
a közösségi tulajdon védelméért, állagának megırzéséért
•
az iskola rendjének, tisztaságának megırzéséért
•
az energia-felhasználással való takarékoskodásáért
•
a tőz és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért.
Az iskola különbözı helyiségeinek tanulókra vonatkozó használati rendjérıl az iskolai rendszabályok (házirend) intézkednek részletesen. (Pl. lásd az osztálytermek, könyvtár, szaktantermek, ebédlı, tornatermek, szertárak, udvar és folyosó használati rendjét). A vagyonvédelmi okok miatt az iskola területén idegen személy csak engedéllyel tartózkodhat. Az iskola dolgozóinak joga az iskola valamennyi helyiségének és létesítményének a rendeltetésszerő használata. A használatkor a helyiség felelısének engedélye szükséges. Nem iskolai célra csak az igazgató engedélyével vehetık igénybe a helyiségek és létesítmények. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseinek, felszereléseinek épségéért, rendjéért a használatba vevı a használatbavétel ideje alatt - anyagilag felelıs. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Tilos az intézményben politikai rendezvényt, illetve agitációt folytatni. A politika tanórákon csak az ismeretközlés szintjéig juthat el, a tanulókhoz.
44
Mindenfajta reklámtevékenység tilos az intézmény területén, kivéve, ha a reklám a tanulóifjúság számára szól, az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, társadalmi közéleti- (nem pártokhoz kötött politikai) illetve kulturális tevékenységgel függ össze. XIII. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS ÉS FELÜGYELET RENDJE A tanulók számára szolgáló iskola-egészségügyi szolgálatot a Ráckeve Város Szakorvosi Rendelıintézetével 1997. május 30-án kötött szerzıdés alapján gyermekorvos és védını látja el. A munkavállalók számára a munkaegészségügyi szolgálatot Dr Szacsvay Zsuzsanna üzemorvos látja el (266-4/2008.12.15.) Ifjúságegészségügyi feladatok az iskolában: •
A tanulók megelızı jellegő szőrıvizsgálata A kötelezı megvizsgálandó osztályok: 7., 9., 11. évfolyamok
•
testnevelési csoportbeosztás és az iskolai sportversenyeken induló tanulók vizsgálata
•
a veszélyeztetett tanulók ellenırzése, szakorvosi vizsgálatra irányítása
•
Az akut megbetegedések és balesetek ellátása elsısegélynyújtási szinten
•
Életkorhoz kötött kampányoltások lebonyolítása Segítségnyújtás a Tüdıgondozó által szervezett oltásoknál
•
Egészségnevelı elıadások tartása, egészséges életmódra nevelés
•
Alkalmankénti tanfolyamok tartása
•
Egészségügyi nap, egészségügyi verseny szervezése, lebonyolítása
•
Közétkeztetés felügyelete (javaslattétel az egészséges étkezés jegyében)
•
Iskolai higienes, járványügyi rendeletek betartásának ellenırzése
•
Szoros kapcsolat fenntartása a tantestülettel, valamint az eü. Intézményekkel XIV. AZ ISKOLA VÉDİ-ÓVÓ INTÉZKEDÉSEI
Az évenkéni szükséges tudnivalókat ,minden munkavállalóra kiterjedı módon munka és tőzvédelmi oktatás keretében ismerik meg az alkalmazottak. A részvétel mindenki számára kötelezı a tanév indítást megelızı héten. Az iskolában csak olyan munkavállaló alkalmazható aki, az évenkénti munka alkalmassági vizsgálaton „alkalmas” minısítést kapott. A szolgáltatást az intézmény biztosítja Intézményben az oktatási idıszakban (7-15), valamint a tanítás utáni idıszakban, amikor különbözı foglalkozások (sport,-szakköri,-klub stb) vannak az iskola területén, rendszeres portaszolgálat mőködik (7-21-ig). Portaszolgálat feladata: a) b)
Az intézménybe érkezı személyek eligazítása az iskola területén. Az intézmény területére érkezı nem kívánatos személyek (ittas látogatók stb.) bejutásának megakadályozása.
45
c)
Segítségnyújtás a tanítási idın túl a szervezett foglalkozások (sport foglalkozások, klubdélután stb.) alkalmával felügyelı tanárnak a rend és kultúrált viselkedés ellenırzésében.
d)
A délutáni (tanítási idı utáni) foglalkozások befejeztével az intézmény helyiségeinek ellenırzése, ajtók-ablakok zártsága. Az intézmény megbízható lezárása után, valamint a riasztó központ beüzemelése után hagyhatja el a portaszolgálat az iskola területét.
Az intézmény vezetısége az épületek biztonsága érdekében (vagyonvédelem) a védıóvó intézkedései vonatkozásában riasztó készülékkel szereltette fel az iskola épületeit. (Központi, B, C épület, Penészgödör) A riasztó központ CA 824 típusú készülék. A riasztóközpont mozgásérzékelık, nyitásérzékelık és üvegtörésmikrofon segítségével érzékeli az épületekbe történı behatolást. Az intézmény vezetısége a riasztóközpont mőködtetésére személyjogosultságot dolgozott ki. A kioktatott, személyjogosultsággal rendelkezı intézeti dolgozók (tanárok, oktatástechnológus, portás) kezelhetik a riasztókészüléket. A behatolás érzékelı jelzésére a mőködésbe lépı riasztókészülék éles- és fényjelzést ad. Szorgalmi idıben illetve azon kívül a riasztás okának azonosítása a házgondnok feladata. Akadályoztatása esetén szorgalmi idıben a portás értesíti az iskola vezetıségét az eseményrıl. Vakriasztás esetén az iskola igazgatóját szóban kell tájékoztatni, éles riasztás alkalmával a rendırséget és az igazgatót. Bombariadó és katasztrófa elleni védekezési terv Bombariadó A ma emberének meg kellett ismerkednie a veszély illetve veszélyforrás újabb változatával a bombariadóval. Elvetemült, gátlástalan emberek, bőnözık nem rettennek vissza attól sem, hogy középületekben, intézményekben, iskolákban veszélyes robbanószerkezeteket, bombákat helyezzenek el, és ennek mőködtetésével több száz ártatlan ember életét veszélyeztessék. Az ilyen irányú tevékenységet a jog k ö z v e s z é l y e s b ő n t e t t n e k minısíti és minden esetben rendırségi nyomozást, illetve bírósági pert von maga után. Intézkedések bombariadó esetén Épületek kiürítése (A,B, C) - A TŐZRIADÓ TERVBEN kidolgozott sorrendben vonulnak a tanulók és a dolgozók az udvarra illetve az utcára. Riadó esetén legalább 150-250 méter távolságban kell elhagyni az épületeket. Az épületekben senki sem tartózkodhat! Minden eszközzel és módon meg kell akadályozni a pánikhangulat kialakulását. - Bombariadó esetén azonnal értesíteni kell a Ráckevei Városi Rendırkapitányság ügyeletét az alábbi telefonszámokon: 518-680, 518-690, és a 107 - A bombakutató csoport megérkezéséig biztosítani kell a kiürített épületeket. - A bombakutatók munkájának elvégzéséhez minden segítséget biztosítani kell. - Törekedni kell arra, hogy a bombakutató csoportot minél bıvebb információval tudjuk ellátni. - Át kell gondolni, hogy a bombariadó bejelentése elıtti idıszakban, napokban jelent-e meg ismeretlen személy vagy személyek az iskola területén. (éber portai szolgálat).
46
- Kapott-e az iskola vezetısége elızetes figyelmeztetést, vagy gyanús bejelentést telefonon vagy levél útján. - Érkezett-e a bombariadó bejelentése elıtti napokban figyelemre méltó, rendkívüli, nem szokványos, különleges csomag az intézménybe. - A bejelentıt ha lehetséges minél hosszabban beszéltetni kell a telefonkészülékbe, hogy minél bıvebb információkhoz jussunk. - A bejelentı beszéltetésekor fel kell figyelni a háttérzajokra (harangzúgás, közúti forgalom, emberi beszédrészletek, stb.) - Ha lehetséges hangfelvétel készítése a bejelentı telefonjáról. - Ha lehetséges híváslista készítése, melyik hívószámra érkezett a fenyegetés. - Biztosítani kell a bombakutatók bejutását az intézmény minden helyiségébe. Itt jelentıs szerepe van az intézmény gondnokának a kulcsok biztosítása érdekében. - A helyiségek ajtajának nyitását, a helyiségekbe való bejutást, ha szükséges még ajtóbetöréssel is biztosítani kell. - Az iskola épületeibe a diákok és dolgozók csak akkor térhetnek vissza, ha a bombakutatók illetve a tőzszerészek erre engedélyt adnak. (Írásos engedély) - A nyomozás befejezésekor a nyomozási jegyzıkönyvbıl 1 példányt kap az iskola vezetısége. - A bombariadót a veszély elmúlásával, a szabályos oktatási rend kialakulása után az iskola vezetıségének ki kell értékelnie, a szükséges tapasztalatokat a jövı érdekében le kell szőrni és a tanulóifjúsággal ismertetni kell. - A bombariadó tervet az intézmény dolgozóival a munkavédelmi oktatás során ismertetni kell. A bombariadó terv hatály kiterjed az iskola valamennyi dolgozójára, tanulójára és mindazon személyekre, akik az iskola területén a riasztás idejét tartózkodnak. Intézkedések katasztrófa esetén Katasztrófa illetve természeti csapás idején az intézmény igazgatója a katasztrófa elhárítási csoport vezetıjének utasítás szerint köteles eljárni. A katasztrófavédelmi csoport irányítója Ráckeve város polgármestere. Naponkénti vagyonvédelem A takarítók a tanítás végeztével végignézik az összes helyiséget, melyben aznap foglalkozás volt, vagy bármilyen okból használták. A felmerülı hibákat, rongálásokat 15,30ig közvetlenül jelzik a karbantartónak, ha a fenti idı után észlelnek problémát, a karbantartó füzet segítségével jelzik. A házgondnok reggel az épület nyitásakor minden helyiséget végignéz és szükség esetén a karbantartó füzetbe bejegyzi a tapasztalt problémát. A karbantartó, ha önerıbıl képes a javítást elvégezni, azonnal elhárítja, ha vásárolni kell, vagy külsı segítséget szükséges hívni a hiba elhárításához, a gazdaságvezetı, vagy az igazgató engedélye után teheti meg. XV. A TANULÓBALESETEKKEL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK A Közoktatási Törvény elıírásai szerint a közoktatási intézményekben bekövetkezett tanulóbaleseteket ki kell vizsgálni, nyilván be kell tartani, és a „Baleseti Jegyzıkönyv” megküldésével jelenteni kell a fenntartónak. A balesetekrıl Baleseti jegyzıkönyvet kell felvenni, ha a sérült 3 napon túl gyógyult meg.
47
A jegyzıkönyvet a balesetet követıen 72 órán belül kell felvenni. A jegyzıkönyv rovatait értelem szerint, röviden, tényszerően kell kitölteni. A jegyzıkönyvnek tartalmaznia kell: - a baleset pontos helyszínét - a sérült tevékenységét a baleset idején - a balesetben szereplı környezeti tényezıket (világítás hiánya, hibás járófelület, elektromos áram) - a tanuló esetleges szerepét a baleset bekövetkezésében (rosszúllét,-betegség,figyelmetlenség,-fegyelmezettség,-szabályszegı magatartás) A pedagógus neve, akinek a felügyelte alatt történt a baleset ill. sérülés. „A hasonló balesetek megelızéséhez szükséges intézkedés” C. rovatokat különösen nagy figyelemmel kell kitölteni, ezek ugyanis késıbb alapját képezhetik az iskola ellen indított kártérítési pernek. A jegyzıkönyvet legalább 3 példányban kell készíteni. A jegyzıkönyv egy példányát legkésıbb a tárgyhót követı hónap 8. napjáig át kell adni a tanulónak,-szülınek,-1 példányt meg kell küldeni a fenntartónak, -további példányt az oktatási intézmény baleseti nyilvántartásához kell lefőzni. Súlyos tanulóbaleset esetén meghatározott módon (telefon.-fax,-e-mail, stb.) haladéktalanul tájékoztatni kell a fenntartót. A tanulóbalesetek kivizsgálásának szempontjai – a szükséges módosításokkal – megegyeznek az 5/1993. (XII.26) MÜM rendelet elıírásainak. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iratokat tíz évig meg kell ırizni a nevelési-okatási intézmény irattárában. (iskolatitkár munkaköri feladata).
XVI.AZ ISKOLA BELSİ NORMÁINAK NYILVÁNOSSÁGA Az iskola külsı partnerei a Pedagógiai Programról, a Házirendrıl, valamint az SZMSZ-rıl az igazgatóval elızetesen egyeztetett idıpontban tájékozódhatnak, helyszíni betekintéssel, vagy az iskola honlapján tekintheti meg. A tanulók a Házirend egy példányát osztálytermükben használhatják. A többi dokumentum esetében a diákok az igazgatón keresztül juthatnak információhoz. A közalkalmazottak közvetlen munkahelyi vezetıjüktıl kérhetik el a dokumentumokat, vagy megtekinthetik a tanári szobában és/vagy a titkárságon. 1. Különös közzétételi lista Az alábbiakban meghatározott adatokat internetes honlapon, digitális formában, bárki számára, személyazonosításra alkalmatlan formában, korlátozástól mentesen, kinyomtatható és részleteiben is kimásolható módon, a betekintés, a letöltés, a nyomtatás, a kimásolás és a hálózati adatátvitel szempontjából is díjmentesen hozzáférhetıvé kell tenni. A különös közzétételi listát szükség szerint, de legalább nevelési évenként, illetve tanévenként felül kell vizsgálni. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához. 2. A nevelı és oktató munkát segítık száma, feladatköre, iskolai végzettsége és szakképzettsége. 3. Az országos mérés-értékelés eredményei területenként, évenként feltüntetve. 4. Az intézmény lemorzsolódási, évismétlési mutatói.
48
5. Szakkörök igénybevételének lehetısége, mindennapos testedzés lehetısége. 6. Hétvégi házi feladatadás és iskolai dolgozatírás szabályai. 7. Az iskolai tanév rendje.: hónapokra bontva szeptembertıl augusztusig 8. Iskolai osztályok száma, illetve az egyes osztályokban a tanulók létszáma. XVII.
A FELÜLVIZSGÁLAT RENDJE
A dokumentum felülvizsgálatát az intézmény nagyobb közösségei az indok megjelölésével írásban bármikor kezdeményezhetik. Javaslatot tehet a módosításra az igazgató és kezdeményezheti a fenntartó. Törvényi vagy fenntartói szabályozók megváltozása esetén az igazgató azonnal kezdeményezi a felülvizsgálatot.
XVIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A Szervezeti és Mőködési Szabályzat (SZMSZ) módosítása csak a nevelıtestület elfogadásával, a jelzett közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. A Szervezeti és Mőködési Szabályzat a következı mellékletekkel rendelkezik: Adatvédelmi szabályzat Könyvtári győjtıköri szabályzat A folyamatba épített elızetes és utólagos vezetıi ellenırzés (FEUVE) rendje Pedagógus teljesítményértékelési szabályzat
Az Ady Endre Gimnázium és SZKI Szervezeti és Mőködési Szabályzatának módosításának átdolgozásával az iskolai Diákönkormányzat a Ktv. 64§ (2) a pontja alapján egyetért.
2009. 06 09. …………………………………….. Süveges Bernadett DÖK elnök
………………………………… Baranyi Ágota DÖK tanár
Az Ady Endre Gimnázium és SZKI Szervezeti és Mőködési Szabályzatának módosításának átdolgozásával az Iskolaszék a Ktv. 61§ (3) a. pontja alapján egyetért.
Ráckeve, 2009. 06 10. …………………………………. Bukovszky István Iskolaszék elnök
49
Az Ady Endre Gimnázium és SZKI Szervezeti és Mőködési Szabályzatának módosításának átdolgozását az igazgató a 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 2008. december 9-iki módosítása,valamint Pest megye Közgyőlése 2009. július 1-étıl hatályos rendelete alapján elvégezte, a nevelıtestület a Ktv. 57§ (1) b. pontja alapján elfogadta.
Ráckeve, 2009. 06 25.
Molnár László igazgató
ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT Az adatvédelmi szabályzat hatálya kiterjed az Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola területén végzett statisztikai adatgyőjtés és feldolgozás folyamatára. A szabályzat célja a személyiségi jogok védelmén túl a statisztikai adatfelvétel és feldolgozás megfelelı minıségő elvégzéséhez szükséges feltételek biztosítása. Személyes adatok csak az adatgazda írásos engedélyével kezelhetık, ha nem statisztikai célt szolgál. 1. Minden kérdıív kitöltése önkéntes. 2. A kérdıíveken fel kell tüntetni az önkéntesség, és a bizalmas adatkezelés tényét, valamint az elérendı célt. 3. A kérdıíveken olyan kérdés vagy jelzés nem szerepelhet, amelybıl a konkrét válaszadó személyére következtetni lehet. 4. A kérdıíveket lezárható borítékban a megbízott kérdezıbiztos veszi át, boríték használata csak akkor hagyható el, ha a kérdıíveket a megkérdezett zárt urnába közvetlenül dobhatja be. 5. A borítékok felbontása lehetıleg valamennyi kérdıív visszaérkezése után történjen. 6. A kérdıívek a feldolgozás folyamán elláthatók rekordazonosítóval (csak a feldolgozás biztonsága érdekében), célszerően a rögzítés idején. 7. A rögzítés és ellenırzés után az eredeti kérdıívek irattárban helyezendık el. A megırzési idı egy év. 8. A rögzített adatrekordok alapállománya a szükséges ideig, de legalább 5 évig ırzendı meg. 9. Az azonosíthatatlan egyedi rekordok, és az összesítések adattartalma felett az iskola rendelkezik. 10. Általában csak feldolgozott, összesített adatok publikálhatók. 11. A válasz beérkezésének ténye (a teljesség érdekében) rögzíthetık. 12. Az adatok tárolási ideje nem haladhatja meg az iratkezelési szabályzatban rögzített tárolási idıhatárt. A fenti szabályzat a kihirdetés napján lép hatályba, és visszavonásig érvényes.
50
A szabályzat elfogadására módosítására a Tantestület jogosult egyszerő többséggel. A módosítást a Tantestület bármely tagja kezdeményezheti. A szabályzat módosítása esetén a módosított szöveget az iskola igazgatója terjeszti a Tantestület elé. Ráckeve, 2009. október 06. Molnár László igazgató
51
Adatgyőjtési és adatfelvételi szabályzat A szabályzat hatálya kiterjed a Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola területén végzett statisztikai adatgyőjtés és feldolgozás folyamatára. Módszer kiválasztásának és alkalmazásának rendje Az adatfelvételhez alkalmazandó módszereket a szakirodalom és a támogató szervezetek javaslatai alapján kell meghatározni. Az alkalmazott módszereknek célszerő olyan kérdıíveket választani, amelyek már kipróbáltak, és lehetıleg bemértek. A helyi sajátosságok figyelembe vételére célszerő kiegészítı kérdıíveket kialakítani. Az egyes partnereket a partnerlista alapján, az alkalmazandó módszereket a felelıs javaslata alapján a mérési team értekezleten kell meghatározni. Kérdıíves adatfelvétel szabályai A kérdıívek összeállítására a Tantestület által megbízott személyek jogosultak. 1. A mérendı cél meghatározása, vizsgálandó minta kiválasztásának szempontjai 2. A kérdıív összeállítása 3. Adatrögzítés tervezése, sablon készítése 4. Tesztelés próbafelvétellel, rögzítés ellenırzése 5. A kérdıív véglegesítése, sokszorosítása 6. A mintasokaság meghatározása
kiválasztása,
adatfelvétel
idıütemezése,
elégséges
mintanagyság
7. Adatrögzítés, feldolgozás 8. Irattározás. Interjú készítés szabályai 1. Cél meghatározása, interjú alanyok kiválasztása 2. Interjút végzı személy kijelölése 3. Interjú terv elkészítése, egyeztetés 4. Interjú idıpontjának kijelölése 5. Interjú 6. Interjú írásba foglalása 7. Következtetések levonása
Mérési rend A minta kiválasztásakor figyelembe kell venni a statisztikai mintavételre, feldolgozásra és értékelésre vonatkozó szabályokat. Ütemterv
52
A partnerlista meghatározásának folyamatleírásában leírt módon és gyakorisággal kell az egyes partneri csoportok tagjait mérni. Az egyes tanév folyamán végzett mérések ütemezését a évente két alkalommal mérési team ülésen kell kialakítani és a félév munkarendjébe tantestületi értekezleten beilleszteni. Az alapfelvétel ütemterve mellékletben szerepel. Általános mérési szabályok az IMIP alapján A reprodukálhatóság és a reprezetativitás célszerősíti, hogy lehetıleg kérdıíves módszert alkalmazzunk. Interjú készítését egy-egy partnercsoportnál lehetıleg egy személy végezze, egyébként közös interjúkészítés és kiértékelés segítségével kell az egyöntetőséget biztosítani. Kérdıívek alkalmazandók a következı esetben:
megkérdezett rögzített
legkevesebb reprezentatívitás szempontja
Tanulók
Teljes
beérkezett 30%
fiú-lány arány, évfolyam szerinti arány eltérése max. 5%
Szülık
Teljes
beérkezett 25%
osztályok szerinti arány eltérés max. 5%
Tanárok
Teljes
beérkezett 50%
Dolgozók
Teljes
beérkezett 50%
Régi tanulók Teljes
beérkezett
Jelentkezı tanulók
beérkezett
felvételizık
eseti jelleg miatt nem vizsgáljuk
A reprezentativitást csak részhalmazon végzett kiegészítı statisztikai elemzésnél kell vizsgálni. Az alapállapot felvételénél minden érintett csoport megkérdezésére kerüljön sor. Valamennyi partnerre kiterjedı vizsgálat minden igazgatói ciklus félidejében és lezárásakor végzendı (2-3 évenként, az elsı félév végén). A tanulók, szülık, tanárok és a dolgozók körében minden évben kell felmérést végezni az alábbi módon: •
Szociális helyzet teljes körő, elsı félév
•
Szociometria teljes körő, elsı félév
•
Tanulói elégedettség 12-13. évfolyam, második félév vége
•
Helyi tanterv beválásának mérése, teljes körő, folyamatos
•
Hozzáadott pedagógiai érték, teljes körő, tanév vége
•
Tanulók fizikai állapota, teljes körő, ısz/tavasz
A régen végzett tanulóink kikérdezését az érettségi találkozók és jelesebb iskolai rendezvények alkalmával lehet elvégezni.
53
A kérdıívek megváltoztatására csak oly módon kerülhet sor, hogy a követéses vizsgálat értékelhetı legyen. Interjú készítendı a következı esetekben: Küldı és fogadó iskolák, fenntartó, szponzor cégek képviselıinek véleményének megismerése céljából. Az interjú szerkesztett szövegét kérés esetén az interjúalanynak meg kell küldeni. gyakoriság
kiválasztási szempont
fenntartó
kétévente
Rendszeres kapcsolatot tartó személyek
küldı iskolák
alkalmanként
az az iskola, ahonnan 3 év alatt legalább 15 tanuló érkezett
Fogadó iskolák
alkalmanként
az az iskola, ahova 3 év alatt legalább 15 tanuló felvételizett
szponzorok
alkalmanként
amelyik cég legalább két évben adott támogatást
munkaerı piac
alkalmanként
munkaügyi központ képviselıje
Összehasonlíthatóság, ismételhetıség, IMIP II, III. melléklet A mérési eredmények ismételhetıségét és összehasonlíthatóságát biztosítani kell. Sokaság kiválasztása A kérdıíves felméréseket teljes mintán végezzük, hiszen az iskola létszáma ezt lehetıvé teszi. A feldolgozásnál lehetséges a reprezentativitás megtartása mellett a sokaságot csökkenteni. A statisztikai hiba alacsony szinten tartása megköveteli, hogy legalább a beérkezett kérdıívek felét dolgozzuk fel. A részleges méréseket mindig azonos helyzető (azonos évfolyamú) mintán szabad végezni. Kérdéskör (kérdıív) változtatása A különbözı idıszakokban végzett mérések összehasonlíthatóságát a kérdıívek változatlansága biztosítja. A kérdıívek megváltoztatása csak úgy történhet, hogy a legalább egy idıszakban mind az eredeti, mind a megváltoztatott kérdıívekkel végzünk mérést, – lehetıleg véletlenszerően választott mintán – és a két feldolgozást vetjük össze. Trendvizsgálatok esetén a változtatás tényét jelezni kell! Adatfelvétel rendje Az ÜTEMTERV által megadott idıben és módon kiválasztott körben történı adatfelvételhez szükséges kérdıívek és interjútervek sokszorosítása az adott partnercsoport felelıs összekötıje által történik. Kérdıíves felmérés: A partnerlistában szereplı illetve felkért segítık gondoskodnak a kérdıívek szétosztásáról és összeszedésérıl. A felelısök elvégzik a kérdıívek csoportosítását, ellenırzik a visszaérkezett ívek mennyiségét, formai ellenırzését végeznek, majd ellenırzik a feldolgozható kérdıívek mennyiségét. Szükség esetén intézkedik a hiányzó kérdıívek összegyőjtésérıl. A kódolatlan részek kódolását és a szöveges válaszok csoportosítását (osztályba-sorolását) is elvégzi. A továbbiakban az adatvédelmi szabályzat útmutatásai az irányadók.
54
Interjúkészítés: Az interjúkészítéssel megbízott személy szervezi meg az interjút, a jelen és az adatvédelmi szabályzat elıírásainak megfelelıen. Az interjú szerkesztett (esetleg diktafonnal rögzített) szövegét alapul véve a felelıs átkódolja annak a kérdıívnek megfelelı szerkezetre, amely alapján az interjú készült. Az interjú eredeti anyagát az adatvédelmi elıírások és a személyiségi-jogok elıírásainak megfelelıen kell kezelni, és irattárba helyezni. Adatrögzítés rendje Az adatrögzítést elsısorban az iskolai számítógépeken, megfelelı sablonok segítségével kell végezni. A rögzítést csak erre feljogosított és kiképzett személyek végezhetik. Az adatvédelmi szabályzat elıírásai az irányadóak. A rögzítést az ütemtervnek megfelelıen, lehetı leghamarabb kell elkezdeni, és haladéktalanul befejezni. A rögzített és ellenırzött állomány 1 példányát (gépi adathordozón, a sablon leírásával és a rögzítési útmutatóval együtt) a kérdıívekkel együtt kell irattározni. A rögzített és elıfeldolgozott állomány egy-egy példányát az iskolai hálózaton, a titkársági számítógépen és a mérési team vezetınél kell elhelyezni. A statisztikai feldolgozást házilag és/vagy külsı segítı igénybevételével kell végezni. A feldolgozott, állományok egy-egy példánya a Tanácsadó szervezetnek, a segítı iskolának, a Fenntartónak kerül átadásra. (igény szerint nyomtatatott és lemezes formában). Publikálás rendje Az elkészített elemzéseket a következı rend szerint kell nyilvánosságra hozni: •
az iskola tanárait és dolgozóit rendszeresen – lehetıleg már a feldolgozás folyamán – a teljes statisztikai elemzésrıl tájékoztatni kell az összesített anyag kifüggesztésével és a teljes statisztikai adathalmaz iskolai intraneten történı megjelenítésével. A vizsgálat eredményeirıl legalább évente egy alkalommal vitát kell szervezni.
•
általános tájékoztatás céljából az összesítéseket és az összefoglaló értékelést az iskola honlapján is elérhetıvé kell tenni
•
az iskola tanulóit és szüleiket az általános tájékoztatáson túl osztályfınöki-órán és szülıi értekezleten szóban, valamint hirdetıtáblán írásban szükséges tájékoztatni a mérés eredményeirıl. A részletes elemzésekbe betekintést intraneten keresztül illetve – kérésre az iskolai könyvtárban – nyomtatott elemzésekbe biztosítunk.
•
Az iskolán kívüli partnerek tájékoztatása az összefoglaló megküldésével történik. Igény esetén, illetve a fenntartónak a teljes jelentést küldjük meg.
A fenti szabályzat a kihirdetés napján lép hatályba, és visszavonásig érvényes. A szabályzat elfogadására módosítására a Tantestület jogosult egyszerő többséggel. A módosítást a Tantestület bármely tagja kezdeményezheti. Ráckeve, 2005. október 06. Molnár László igazgató
55
KÖNYVTÁRI GYŐJTİKÖRI SZABÁLYZAT
I. Az iskolai könyvtár győjtıkörét az intézmény által meghatározott és a nevelıtestület által elfogadott pedagógiai program határozza meg, mivel az iskolai könyvtár az oktató-nevelı munka eszköztára, kapcsolódik a mőveltségi terültek követelményrendszeréhez és az iskolai tevékenység egészéhez. Iskolánkban 3 képzési forma él párhuzamosan egymás mellett. Legnagyobb hagyományai a 4 évfolyamos gimnáziumi képzésnek van, de nagy népszerőségnek örvend a 6 évfolyamos gimnáziumi képzés is. Mindkettınek elsıdleges célja, hogy felkészítsen az egyetemi, fıiskolai felvételire, támogassa és felkészítse az országos versenyekre tehetséges tanulóinkat. A harmadik képzési forma lehetıséget biztosít a továbbtanulni nem akaró ill. nem tudó diákoknak a szakképzésre. Felsıfokú vagy középfokú ügyintézı titkár végzettséghez juthatnak. Az alapszempont azonban az, hogy a gimnázium fı feladata a kétszintő érettségire és a felvételire való felkészítés, ezért mindenben elınyt élveznek a szakképzés rovására. A könyvtári győjtıkör kialakításánál is ezt a szempontot vettük figyelembe. Az állományalakítás szempontjából fontos megjegyezni, hogy Ráckevén a mi iskolai könyvtárunkon kívül mőködik még egy iskolai könyvtár (Árpád Fejedelem Általános Iskola, még egy szervezés alatt áll: Szent Imre Katolikus Iskola), és egy közmővelıdési könyvtár, melynek állománya meghaladja 85000 könyvtári egységet. A könyvtár éves beszerzési kerete 2000. évben 300000,- Ft+ÁFA, ezt egészíti ki az Oktatási Minisztériumtól kapott tankönyvtámogatási keret, melyet csak tankönyvek vásárlására fordíthat a könyvtár. Ez, ha szőkösen is, de elegendı a könyvtár mőködtetésére. Igaz, néha le kell mondani az új beszerzésekrıl és az elhasználódott kötelezı irodalom beszerzésérıl. A könyvtári állományunk jelenlegi állapotát nehéz lenne pontos adatokkal kifejezni. 1995 szeptemberéig feltáró munka nem folyt a könyvtárban. Azóta beszélhetünk szakszerő állományfeltárásról. Sajnos 50 év elmaradt feladatait még nem sikerült pótolni. Az állomány szerkezete nagyjából megfelel az ideális aránynak.(40%:60%, szépirodalom:szakirodalom). Mindig elsıbbséget élveznek a szakkönyvek a szépirodalommal szemben.. Az iskolai könyvtár fıgyőjtıkörébe azokat a dokumentumokat soroljuk, amelyek az iskola pedagógiai programja által megjelölt célrendszerben, a mőveltségi területek tantervei szerint megvalósuló tanulás és tanítás során eszközként használunk.
használt tantárgyi programok tankönyvei, segédkönyvei tantervekben és tankönyvekben felsorolt házi és ajánlott irodalom tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó szakirodalom és szépirodalom kézikönyvek tanulás, tanítás során használt szemléltetıanyagok tanárok alapvetı szakirodalmi igényét kielégítı dokumentumok
56
alkalmazott tantárgyi programok tanári segédkönyvei iskolai különgyőjtemény A tananyaghoz nem közvetlenül kapcsolódó, a tananyagon túlmutató, ill. a könyvtár kevésbé hangsúlyos feladatai szempontjából beszerzett dokumentumok kerülnek a mellékgyőjtıkörbe.
II. Az iskolai könyvtár győjtıköre formai szempontból
1. Írásos, nyomtatott dokumentumok
könyv (segédkönyv, tankönyv, tartós tankönyv) periodika kotta 2. Kéziratok
3. Audiovizuális ismerethordozók
képes dokumentumok hangzó dokumentumok hangos- képes dokumentumok
4. Számítógéppel olvasható dokumentumok
III. A győjtés terjedelme, szintje, mélysége
1. Szépirodalom
átfogó lírai, prózai és drámai antológiák a világ- és a magyar irodalom bemutatására : a teljesség igényével
házi- és ajánlott olvasmányok : a teljesség igényével ifjúsági irodalom klasszikus és értékes kortárs alkotásai: erıs válogatással
57
a tananyag által meghatározott klasszikus és kortárs szerzık életmőve: a teljesség igényével
nemzetek irodalmát bemutató klasszikus és modern antológiák: válogatással tematikus antológiák : válogatással regényes életrajzok, történelmi regények : erıs válogatással az iskolában tanított nyelvek (német, angol, francia) oktatásához a nyelvtudás szintjének megfelelı irodalom : erıs válogatással
2. Ismeretközlı irodalom
Kis-, közép- és nagymérető középszintő általános lexikonok és általános enciklopédiák : teljességgel
Kis-, közép- és nagymérető felsıszintő általános lexikonok és általános enciklopédiák : teljességre törekedve
A tudományok, a kultúra, a hazai és egyetemes mővelıdéstörténet a, kis-, közép- és nagymérető alapszintő elméleti és történeti összefoglalói : válogatva b, kis-, közép- és nagymérető középszintő elméleti és történeti összefoglalói : teljességgel c, kis-, közép- és nagymérető felsıszintő elméleti és történeti összefoglalói : válogatva
A tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó, a tudományok egészét vagy azok részterületeit bemutató
a, kis-, közép- és nagymérető alapszintő szakirányú segédkönyvek : válogatva b, kis-, közép- és nagymérető középszintő szakirányú segédkönyvek : teljességgel c, kis-, közép- és nagymérető felsıszintő szakirányú segédkönyvek : válogatva
A tantárgyak (közismereti és szakmai) a, alapszintő elméleti és történeti összefoglalói : válogatva b, középszintő elméleti és történeti összefoglalói : válogatva c, felsıszintő elméleti és történeti összefoglalói : válogatva
Munkáltató eszközként használatos mővek
58
a, alapszintő ismeretközlı irodalom : válogatva b, középszintő ismeretközlı irodalom : teljességgel
A tananyagot kiegészítı vagy ahhoz közvetve kapcsolódó a, középszintő irodalom : válogatva b, felsıszintő szakirodalom : erıs válogatással
A tanult tantárgyakban való elmélyülést és a tananyagon túlmutató tájékozódást kielégítı középszintő irodalom : erısen válogatva
Az iskola érvényben levı tankönyvei, munkafüzetei, feladatlapjai : teljességgel Érvényben lévı általános iskolai tankönyvek, munkafüzetek : erıs válogatással A továbbtanulást elısegítı pályaválasztási útmutatók, felvételi követelményeket tartalmazó kiadványok : teljességre törekedve
Az iskolában tanított nyelvek oktatásához felhasználható idegen nyelvő segédletek : erıs válogatással
IV. A könyvtár állományrészei és azok raktári rendje
1. A kézikönyvtári állomány Az általános mővelıdéshez, az egyes mővelıdési területekhez szükséges alapdokumentumok, kézikönyvek, segédkönyvek, adattárak, atlaszok. Helyben használható államegység. Raktári rendje: szak, ezen belül betőrend.
2. Ismeretközlı irodalom Helyi tanterveknek, tantárgyi programoknak, a vizsgakövetelményeknek megfelelı ismeretterjesztı és szakkönyvek. A házi ajánlott és munkaeszközként használt olvasmányokat egy tanulócsoportnyi példányban kell beszerezni. Raktári rendje: szakjelzet alapján, ezen belül betőrendben.
3. Szépirodalom A mőveltségterület tantervi követelményei által meghatározott házi olvas-
59
mányokat egy tanulócsoportnyi példányban kell beszerezni. Raktári rendje: betőrendben.
4. Pedagógiai győjtemény A pedagógia és határtudományai alapvetı segédkönyvei és a mindennapi pedagógiai gyakorlatot segítı szakirodalom, tantárgymódszertani segédkönyvek, folyóiratok, az iskolai élettel összefüggı jogi, statisztikai, közgazdasági és helyismereti, helytörténeti források.. Raktári rendje: szakjelzet alapján, ezen belül betőrendben.
5. Könyvtári szakirodalom A könyvtáros segédkönyvtára. Könyvtárszakmai munkához szükséges tájékoztató segédletek, szabályok, jogszabályok, könyvtárhasználatra nevelés segédletei, folyóiratok. Raktári rendje: szakjelzet alapján.
6. Hivatali segédkönyvtár Az iskola irányításával, igazgatásával, gazdálkodásával, ügyvitelével, munkaüggyel kapcsolatos kézikönyvek, jogszabályok, közlönyök. Raktári rend: szakjelzet alapján.
7. Kéziratok Az iskola pedagógiai dokumentumai, pályamunkák. 8. Idıszaki kiadványok győjteménye A tantárgyi programokhoz kapcsolódó napilapok, ismeretterjesztı, irodalmi, ifjúsági folyóiratok, pedagógiai és tantárgymódszertani lapok, könyvtári szaksajtó. Idıleges nyilvántartás készül róluk Cardex lapon. Raktári rendje: friss számok folyóirattartón, a megırzendık kötve szakjelzet alapján.
60
9. Audiovizuális dokumentumok és számítógéppel olvasható programok Videó és hangfelvételek, oktatócsomagok, számítógépes programok. Raktári rendje: dokumentumtípusonként folyószámozással.
10. Külön győjtemény Iskolatörténeti győjtemény.
11. Letéti állomány Állandó / vagy egy tanévre szóló kihelyezés az alábbi helyekre: angol, ének, francia, magyar , német, rajz terem, gazdasági, igazgatói iroda,tanári. 12. Tankönyvtár Tankönyvek győjteménye.
V. A beszerzés forrásai 1. Az Új Könyvek állománygyarapítási tanácsadó által ajánlott törzsanyag 2. Szakmai folyóiratok könyvismertetései, ajánlásai 3. Pedagógiai intézetek kiadványai 4. Kiadók kiadványai
Ráckeve, 1999. január 31.
Molnár László Igazgató
61
FEUVE
A folyamatba épített,
elızetes és utólagos vezetıi ellenırzés rendje
62
Tartalom
1. Bevezetés
2. 3
3.
4.
5. I. Folyamatba épített, elızetes és utólagos vezetıi ellenırzésre vonatkozó általános szabályok
6. 4
7.
8.
9. II. A FEUVE rendszer és a szabályozottság
10. 7
11.
12.
13. III. A FEUVE rendszer és a szabályosság
14. 9
15.
16.
17. IV. A FEUVE rendszer és a gazdaságosság
18. 11
19.
20.
21. V. A FEUVE rendszer és a hatékonyság
22. 13
23.
24.
25. VI. A FEUVE rendszer és az eredményesség
26. 15
27.
28.
29. VII. Ellenırzési nyomvonal
30. 17
31.
32.
33. VIII. Kockázatkezelés
34. 18
35.
36.
37. IX. Melléklet
38. 19
39.
40.
41. 1. számú melléklet:
44. 20
42. A pénzügyi irányítási és ellenırzési feladatok feladatkörök 43. szerinti elkülönítése 45. 2. számú melléklet:
47. 21
63
46. A szabályzatok listája és felülvizsgálati rendje 48. 3. számú melléklet
51.
49. A megfelelı szabályozottság kialakításának és fenntartásának 50. folyamatábrája 52. 4. számú melléklet
54.
53. A kockázatkezelési szabályzat
Bevezetés
1. Szabályzatkészítési kötelezettség
Az intézmény FEUVE szabályzatának kidolgozására - az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 121. § (1) bekezdése, valamint - az Államháztartás mőködési rendjérıl szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 145/A. §-a, továbbá - a Pénzügyminisztérium költségvetési ellenırzéssel kapcsolatban közzétett módszertani útmutatói, illetve ajánlásai figyelembevételével került sor.
2. A szabályzat hatálya
A szabályzat az Intézmény, mint költségvetési szerv folyamatba épített, elızetes és utólagos vezetıi ellenırzésére terjed ki, a szabályzat borítóján megjelölt idıponttól.
3. A szabályzat és az SZMSZ
A szabályzat szerves részét képezı egyes dokumentumok e szabályzathoz tartozóan, de a hivatkozott jogszabályok alapján az SZMSZ mellékleteiében kerülnek meghatározásra:
64
- a szabálytalanságok kezelésének szabályzata, és folyamatábrája (5. mell.) - az ellenırzési nyomvonalra vonatkozó részletes elıírások, valamint - az ellenırzési nyomvonal. (6. mell.) - kockázatkezelési szabályzat (4. mell.)
I.
Folyamatba épített, elızetes és utólagos vezetıi ellenırzésre vonatkozó általános szabályok
A folyamatba épített elızetes és utólagos vezetıi ellenırzésre vonatkozó szabályokat az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 121. § (1) bekezdése, valamint az Államháztartás mőködési rendjérıl szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 145/A. §-a határozza meg.
1. A FEUVE fogalma
Folyamatba épített, elızetes és utólagos vezetıi ellenırzés (a továbbiakban: FEUVE) az Áht. 121. §-ában meghatározott ellenırzés. A FEUVE a szervezeten belül a gazdálkodásért felelıs szervezeti egység által folytatott elsı szintő pénzügyi irányítási és ellenırzési rendszer.
2. A pénzügyi irányítási és ellenırzési feladatok tartalma
A pénzügyi irányítási és ellenırzési feladatok magukban foglalják: a) a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerzıdések, a kifizetések, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumait is), b) az elızetes és utólagos pénzügyi ellenırzést, a pénzügyi döntések szabályszerőségi és szabályozottsági szempontból történı jóváhagyását, illetve ellenjegyzését, c) a gazdasági események elszámolását (a hatályos jogszabályoknak megfelelı könyvvezetés és beszámolás).
65
3. A pénzügyi irányítási és ellenırzési feladatok ellátásának megszervezése
A pénzügyi irányítási és ellenırzési feladatoknak, tevékenységnek a szerven belüli, feladatköri elkülönítését – az Áht. 121. § (2) bekezdésben meghatározott elıírás érdekében - az 1. számú melléklet biztosítja.
4. A FEUVE rendszer
A FEUVE rendszer tartalmazza mindazon - elveket, - eljárásokat és - belsı szabályzatokat, melyek alapján az intézmény érvényesíti a feladatai ellátására szolgáló elıirányzatokkal, létszámmal és a vagyonnal való - szabályszerő, - gazdaságos, - hatékony és - eredményes gazdálkodás követelményeit.
5. Az intézményvezetı felelıssége a FEUVE rendszerrel kapcsolatban
Az intézményvezetı köteles - olyan szabályzatokat kiadni, - olyan folyamatokat kialakítani és mőködtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerő, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.
Az intézményvezetı köteles - kialakítani, - mőködtetni és
66
- fejleszteni a FEUVE rendszerét.
A FEUVE rendszer kialakításánál, mőködtetésénél, valamint fejlesztésénél a költségvetési szerv vezetıjének figyelembe kell venni: - a szerv gazdálkodásának folyamatait, így - a tervezési, - a végrehajtási, - a beszámolási tevékenység feladatait, valamint - a szerv egyéb sajátosságait.
Az intézményvezetı köteles szabályozni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét, amely szervezeti és mőködési szabályzat mellékletét képezi.
6. A pénzügyi irányítási és ellenırzési rendszerrel szemben támasztott követelmények
A pénzügyi irányítási és ellenırzési rendszerrel szemben támasztott legfontosabb követelmények, hogy biztosítsák azt, hogy a) az intézmény valamennyi, gazdálkodással kapcsolatos tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerőség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel; b) az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra; c) megfelelı, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre az intézmény gazdálkodásával kapcsolatosan; d) a folyamatba épített, elızetes és utólagos vezetıi ellenırzés harmonizációjára és összehangolására vonatkozó irányelvek végrehajtásra kerüljenek; e) a rendelkezésre álló eszközök és források a szabályszerőség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel összhangban kerüljenek felhasználásra.
7. A FEUVE rendszerben alkalmazandó legfontosabb fogalmak (szabályosság, a szabályozottság, gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség)
7.1. Szabályosság
67
A szabályosság azt jelenti, hogy az adott szervezet vagy szervezeti egység mőködése, tevékenysége megfelel a vonatkozó szabályoknak, elıírásoknak.
7.2. Szabályozottság
A szabályozottság azt jelenti, hogy az adott intézmény vagy szervezeti egység mőködése, tevékenysége, illetve valamely tevékenységi folyamata, részfolyamata, alaptevékenységi körébe tartozó szakfeladata megfelelıen szabályozott-e, a rögzített szabályok megfelelnek–e a hatályos jogszabályoknak, elıírásoknak, egyéb vezetıi rendelkezéseknek.
7.3. Gazdaságosság
A gazdaságosság egy adott tevékenység ellátásához felhasznált erıforrások költségének optimalizálását jelenti a megfelelı minıség biztosítása mellett.
7.4. Hatékonyság
A hatékonyság egy adott tevékenység során elıállított termékek, szolgáltatások és egyéb eredmények, valamint az elıállításukhoz felhasznált források közötti kapcsolat.
7.5. Eredményesség
Eredményesség egy adott tevékenység céljai megvalósításának mértéke, a tevékenység szándékolt és tényleges hatása közötti kapcsolat.
II.
A FEUVE rendszer és a szabályozottság
A folyamatba épített elızetes és utólagos ellenırzési rendszerben a szabályozottság követelménye a következı elvek, eljárások és belsı szabályzatok alapján érvényesül.
68
1. Elvek
Az elsı szintő pénzügyi és ellenırzési feladatok ellátása során az intézményvezetı feladata az, hogy gondoskodjon arról, hogy az intézmény - mindig a hatályos központi jogszabályoknak, irányelveknek, útmutatásoknak a szem elıtt tartásával lássa el a belsı szabályozási feladatait, ezekrıl a központi szabályokról tájékozott legyen; - a belsı szabályozásánál figyelembe vételre kerüljenek a fenntartó által meghatározott követelmények, célkitőzések, elvárások; - a hatályos jogszabályok alapján kötelezıen elıírt belsı szabályozási követelményeknek eleget tegyen, gondoskodjon a kialakított belsı szabályok megismertetésérıl; - az intézmény mőködése során, a helyi sajátosságok miatt szabályozandó területek feltárásra kerüljenek, majd elkészítsék a vonatkozó szabályzatokat, elıírásokat.
2. Eljárások
A szabályozottság érdekében a következı eljárásokat kell lefolytatni: - Meg kell határozni azokat a területeket, mely területek szabályozásáról gondoskodni kell a központi elıírások kötelezı elıírásai miatt. - Objektív kockázatelemzés segítségével fel kell tárni azokat a területeket, melyek - szabályozása (anélkül, hogy azt kötelezı központi elıírás kötelezıvé tenné) szükséges az intézmény mőködési, szervezeti, illetve az ellátott feladatok sajátossága miatt, - szabályozását gyakran felül kell vizsgálni, mivel jelentıs kockázati területet jelöl, - szabályozását elıtérbe kell helyezni, mivel meghatározó az intézmény tevékenysége számára. - Új belsı szabályozás esetén – ha addig még adott területre szabályozás nem történt, illetve a korábbi terület szabályozási igénye jelentısen megváltozott – a szabályozás elıtt - elızetes konzultációt kell folytatni a területen dolgozókkal, illetve a területhez kapcsolódó tevékenységi folyamat folyamatgazdájával, - csak az elızetes tájékozódást követıen lehet elkészíteni a szabályzat tervezetet, melyet véglegesítés elıtt ismét meg kell beszélni az érintett dolgozókkal, illetve folyamatgazdákkal. - A szabályozottság megfelelı minısége érdekében a szabályozottságot 2. számú melléklet szerinti idıközönként felül kell vizsgálni. - A felülvizsgálatnál figyelembe kell venni a - a munkafolyamatba épített vezetıi ellenırzés tapasztalatait, - a független belsı ellenırzés megállapításait, valamint
69
- a felügyeleti, illetve egyéb külsı ellenırzés észrevételeit. - A felülvizsgálat során a módosítási javaslatokat meg kell beszélni az adott szabályozási területtel közvetlen kapcsolatban lévı dolgozókkal, illetve a szabályozott mőködési folyamathoz (tartozó folyamatgazdákkal).
3. A megfelelı szabályozottság kialakítása és fenntartása
A megfelelı szabályozottság kialakítása és fenntartása folyamatábráját a 3. számú melléklet tartalmazza.
4. Belsı szabályzatok
Az intézmény vonatkozásában a belsı szabályzatok alatt valamennyi, az intézmény mőködését alapvetıen meghatározó, írásban rögzített, a szervre nézve kötelezı elıírást, követelményt meghatározó dokumentumot érteni kell. Belsı szabályozás körébe így a következık tartozhatnak: - szervezeti és mőködési szabályzat a mellékleteivel, - tervek (mint pl. közép és hosszú távú program, fejlesztési program, a fenntartó költségvetési rendeletben meghatározott költségvetési terv, és intézményre vonatkozó eljárási szabályai, egyéb megállapodások a fenntartóval, likviditási terv és elıirányzat-felhasználási ütemterv stb.), - rendeletek (pl. a már említett költségvetési rendelet, továbbá a vagyongazdálkodási rendelet és szabályzat), - mőködéssel, szakmai tevékenységgel, a munkavállalók jogállásával kapcsolatos szabályok, - pénzügyi és gazdálkodási szabályok.
A folyamatba épített, elızetes és utólagos vezetıi ellenırzés érdekében a szervnek a 2. számú mellékletben meghatározott szabályzatokkal kell rendelkeznie. A szabályzatok felülvizsgálati idıszakai, határnapjai, valamint a felülvizsgálatért felelıs személyek megnevezése szintén a 2. számú mellékletben található.
70
III.
A FEUVE rendszer és a szabályosság
A folyamatba épített elızetes és utólagos ellenırzési rendszerben a szabályosság követelménye a következı elvek, eljárások és belsı szabályzatok alapján érvényesül.
1. Elvek
Az elsı szintő pénzügyi és ellenırzési feladatok ellátása során az intézményvezetı feladata, hogy az intézmény dolgozói számára biztosítsa - a hatályos központi jogszabályok, és más kötelezı szabályozások megismerhetıségét, - a belsı szabályokhoz való hozzáférést, - a központi, illetve a belsı szabályzatokkal kapcsolatos információkat a szabályosság betartása érdekében.
2. Eljárások
A szabályosság érdekében a következı eljárásokat kell lefolytatni: - Gondoskodni kell az intézményt közvetlenül érintı, a mindennapi tevékenységben alkalmazni szükséges valamennyi központi jogszabály, elıírás, ajánlás (a továbbiakban szabályzat) könnyő hozzáférhetıségérıl (papír, valamint számítógépes adathordozó segítségével). - A központi szabályok megfelelı alkalmazása érdekében biztosítani kell az adott területen dolgozók számára a továbbképzésen, értekezleten, konzultáción való részvételt, illetve egyéb szakmai anyagok, pl.: szakkönyvek, segédletek, folyóiratok beszerzését, illetve az Internetes honlapokhoz való hozzáférést. - A belsı szabályok alkalmazhatósága érdekében a belsı szabályzatok kezelésének úgy kell történnie, hogy az érintettek számára könnyen hozzáférhetı legyen. A belsı szabályzatok kiadásakor, a régi szabályozások felülvizsgálatakor, illetve egyes szabályzatok hatályon kívül helyezésekor az érintett dolgozókat, illetve a folyamatgazdákat részletesen tájékoztatni kell az új végleges szabályokról, szükség esetén munkaértekezlet, megbeszélés keretében kell gondoskodni a szabályzatok megismertetésérıl. - Az objektív kockázatkezelés eszközét felhasználva fel kell hívni a nagy kockázatot rejtı - feladatok ellátásánál közremőködı dolgozók, illetve
71
- tevékenységek folyamatgazdái figyelmét a szabályzatok, illetve a szabályzatok egyes elemei betartására. - A központi elıírások és a helyi szabályok betartását, azaz a szabályosságot a következı eszközökkel kell biztosítani: - elızetes vezetıi ellenırzéssel, - egymásra épülı, egymást ellenırzı folyamatok rendszerével, - utólagos vezetıi ellenırzéssel, - független belsı ellenırzéssel. A szabályosság területén az elızetes vezetıi ellenırzés legfontosabb eszköze a területen dolgozók, illetve a folyamatgazdák szabályozottsági ismereteinek megismerése beszélgetés, megbeszélés, beszámoltatás stb. útján. Folyamatba épített ellenırzés legfontosabb eszköze a szabályosság tekintetében az, hogy a szabályok kialakításánál ügyelnek arra, hogy adott tevékenység több részfolyamatból, feladatból álljon, s a folyamatokat, feladatokat ne ugyan az a személy lássa el, s az adott feladatot ellátó személynek kötelezı legyen az elızı feladat elvégzésének ellenırzése is. Utólagos vezetıi ellenırzés eszköze a szabályosság vonatkozásában leginkább a szabályzatban foglaltak betartásának ellenırzése beszámoltatással, dokumentumok áttekintésével, megbeszéléssel stb. A független belsı ellenırzés a szabályosság vonatkozásában a legnagyobb kockázatot képviselı területeken gyakrabban ellenırzi a szabályzatok betartását.
3. Belsı szabályzatok
A szabályosságnak a hatályos központi, valamint a FEUVE és a belsı szabályzatok témakörében meghatározott szabályzatoknak való megfelelés során kell érvényesülni.
IV.
A FEUVE rendszer és a gazdaságosság
A folyamatba épített elızetes és utólagos ellenırzési rendszerben a gazdaságosság követelménye a következı elvek, eljárások és belsı szabályzatok alapján érvényesül.
72
1. Elvek
Az elsı szintő pénzügyi és ellenırzési feladatok ellátása során az intézményvezetı feladata, hogy a feladatai ellátására szolgáló - bevételi és kiadási elıirányzatokkal, - a létszám-elıirányzattal, valamint - a rendelkezésre álló vagyonnal úgy gazdálkodjon, hogy figyelembe vegye a gazdaságosság követelményeit.
Cél, a megfelelı minıségi „áru” beszerzése a legalacsonyabb áron. A gazdaságosság követelménye, az hogy adott feladat, tevékenység ellátásához felhasznált erıforrások költségei – a minıség fenntartása mellett – optimalizálva legyenek. Egy szerv akkor mőködik gazdaságosan, ha a rendelkezésre álló erıforrásokból költség-hatékony módon szerzik be, használják fel azokat az eszközöket és emberi erıforrást, amelyek a feladat, tevékenység ellátásához szükségesek.
2. Eljárások
A gazdaságosság érdekében a következı eljárásokat kell lefolytatni: - Gazdaságossági számításokat kell végezni - a bevételi és kiadási elıirányzatok és azok felhasználása vonatkozásában. Erre azért van szükség, mert nem gazdaságos a kiadási elıirányzatok felhasználása akkor, ha nem veszik figyelembe azt, hogy mikor, honnét lehet a legolcsóbban megszerezni a mőködéshez, feladatellátáshoz szükséges eszközöket, készleteket, vásárolt szolgáltatásokat. - a létszám-elıirányzatok felhasználása tekintetében. A létszámelıirányzatok felhasználása akkor gazdaságos, ha a létszám szükségletet a legolcsóbban oldják meg. - a vagyongazdálkodás során. A vagyongazdálkodás során fontos a gazdaságossági számítás, mert ki kell számítani, hogy adott feladat ellátását hogyan lehetne a meglévı vagyonnal úgy ellátni, hogy az a legkevesebb költséggel járjon. (Nem mőködik egy szerv, szervezeti egység gazdaságosan akkor, ha egy indokoltnál nagyobb épületben mőködik, stb.) - Objektív kockázatelemzés eszközét felhasználva meg kell keresni az elıirányzatok felhasználása körében azokat az elıirányzatokat, melyek gazdaságosság tekintetében a legnagyobb kockázatot rejtik. A gazdaságosság növelése érdekében számításokkal alátámasztott módszereket, eljárásokat kell javasolni. - A vagyongazdálkodás területét rendszeresen vizsgálni kell annak gazdaságossága szempontjából. Felelısöket kell kijelölni a gazdaságossági számítások elvégzésére, kedvezıbb vagyongazdálkodási javaslatok kidolgozására.
73
- A gazdaságosság szem elıtt tartása érdekében folyamatosan ellenırizni kell azokat a forrásokat, melyektıl a szerv beszerzi a feladatellátásához szükséges külsı forrásokat. A lehetséges beszállítókat is figyelemmel kell kísérni és mindig a legkedvezıbb ajánlatot kell választani.
3. Kiemelt területek a gazdaságossággal kapcsolatban
A FEUVE rendszernek a gazdaságossággal kapcsolatos kiemelt területei a következık: - pénzügyi-gazdálkodási területen az anyag, készlet, vásárolt szolgáltatások beszerzésével foglalkozó tevékenységek, - a létszám és személyi juttatás elıirányzatai és felhasználása.
4. Belsı szabályzatok
A gazdaságosság követelménye érvényesítéséhez az önköltség-számítási szabályzat nyújthat segítséget. Amennyiben a gazdaságosság számításhoz szükséges adatokhoz nem áll rendelkezésre megfelelı részletezettségő adat, gondoskodni kell a pénzügyi-gazdálkodási szabályozatok analitikus nyilvántartásokkal foglalkozó szabályzatainak kiegészítésérıl, megfelelı részletezı nyilvántartások vezetésének elıírásáról, hogy a gazdaságossági számítások elvégezhetıek legyenek.
V.
A FEUVE rendszer és a hatékonyság
A folyamatba épített elızetes és utólagos ellenırzési rendszerben a hatékonyság követelménye a következı elvek, eljárások és belsı szabályzatok alapján érvényesül.
1. Elvek
Az elsı szintő pénzügyi és ellenırzési feladatok ellátása során az intézményvezetı feladata, hogy úgy gazdálkodjon, hogy figyelembe vegye a hatékonyság követelményeit.
74
A hatékonyság követelményeinek érvényesülnie kell, a - bevételi és kiadási elıirányzatokkal, - a létszám-elıirányzattal, valamint - a rendelkezésre álló vagyonnal való gazdálkodás során.
A hatékonyság követelménye, hogy adott feladat, tevékenység során az ellátott feladat, nyújtott szolgáltatás, egyéb eredmény, valamint ezek elvégzéséhez, nyújtásához felhasznált források közötti kapcsolat megfelelı legyen. A tevékenység akkor hatékony, ha a szerv a lehetı legkevesebb tárgyi és munkaerı felhasználásával - a lehetı legtöbb, és - legjobb minıségő feladatellátást végez (beleértve a feladatkörébe tartozó szolgáltatás-nyújtási tevékenységét is).
2. Eljárások
A hatékonyság érdekében a következı eljárásokat kell lefolytatni: - Hatékonysági számításokat kell végezni - a bevételi és kiadási elıirányzatok és azok felhasználása vonatkozásában. Ekkor vizsgálni kell, hogy a legtöbb, illetve legjobb minıségő feladatellátás, illetve szolgáltatásnyújtás érdekében hogyan lehet a legkevesebb tárgyi eszközt igénybe venni, a legkevesebb készletbeszerzési kiadást teljesíteni, és a legkevesebb vásárolt szolgáltatást igénybe venni. - a létszám-elıirányzatok felhasználása tekintetében. A létszám-elıirányzatok felhasználása vonatkozásában az intézménynek vizsgálnia kell, hogy a minıség javítása, vagy legalább is szinten tartása mellett, minél több feladatot hogyan tud a legkevesebb létszám, illetve személyi juttatás elıirányzat igénybevételével ellátni. - a vagyongazdálkodás során. A vagyongazdálkodás során a hatékonysági vizsgálat középpontjában az állhat, hogy a rendelkezésre álló vagyon megfelelıen kihasznált-e, mivel a felesleges, a feladatellátáshoz nem szükséges, illetve a nem megfelelıen hasznosított vagyon a szerv nem hatékony mőködését eredményezi. - Objektív kockázatelemzés eszközét felhasználva meg kell keresni az elıirányzatok felhasználása körében azokat az elıirányzatokat, melyek a hatékonyság tekintetében a legnagyobb kockázatot rejtik. A hatékonyság javítása érdekében számításokkal alátámasztott javaslatokat kell megfogalmazni. - A vagyongazdálkodás területét rendszeresen vizsgálni kell annak hatékonysága szempontjából. Felelısöket kell kijelölni a hatékonysági számítások elvégzésére, kedvezıbb vagyongazdálkodási javaslatok kidolgozására.
75
3. A FEUVE és a hatékonyság vizsgálat kiemelt területei
A hatékonyság szinte a mőködés teljes egészét érinti, így különösen: - a szervezeti felépítés, ezzel összefüggésben az SZMSZ, - szakmai mőködésre vonatkozó szakmai, és egyes szolgáltatásra vonatkozó szakmai elıírások.
4. Belsı szabályzatok
Amennyiben a hatékonyság számításhoz szükséges adatokhoz nem áll rendelkezésre megfelelı részletezettségő adat, gondoskodni kell a pénzügyi-gazdálkodási szabályozatok analitikus nyilvántartásokkal foglalkozó szabályzatainak kiegészítésérıl, megfelelı részletezı nyilvántartások vezetésének elıírásáról, hogy a hatékonysági számítások elvégezhetıek legyenek.
VI.
A FEUVE rendszer és az eredményesség
A folyamatba épített elızetes és utólagos ellenırzési rendszerben az eredményesség követelménye a következı elvek, eljárások és belsı szabályzatok alapján érvényesül.
1. Elvek
Az elsı szintő pénzügyi és ellenırzési feladatok ellátása során az intézményvezetı feladata, hogy úgy gazdálkodjon, hogy figyelembe vegye az eredményesség követelményeit. Az eredményesség elveinek érvényesülnie kell az alábbi területeken: - kiadási elıirányzatok felhasználása, - a létszám-elıirányzat felhasználása, valamint - a rendelkezésre álló vagyonnal való gazdálkodás során.
76
Az eredményesség a szerv tevékenysége, ezen belül, pl. egy feladata, nyújtott szolgáltatása megvalósításának mértéke, azaz a feladatellátás tervezett, elgondolt és tényleges teljesítése, ellátása közötti kapcsolat. Az eredményesség azt mutatja, hogy a szerv mőködése, feladatellátása, szolgáltatásnyújtása - eléri-e a célját, - s ha elérte, ott milyen hatást váltott ki.
A szerv adott tevékenysége, feladatellátása, szolgáltatásnyújtása akkor eredményes, ha azt az érdekeltek ténylegesen igénybe vették, s azzal elégedettek.
2. Eljárások
A hatékonyság érdekében a következı eljárásokat kell lefolytatni: - Hatékonysági számításokat kell végezni - a bevételi és kiadási elıirányzatok és azok felhasználása vonatkozásában. Ekkor vizsgálni kell, hogy a teljesített feladatellátás, illetve szolgáltatásnyújtás hogyan viszonyul az elvárásokhoz, az érintettekhez mennyiségben és minıségben. Adott feladatellátásnál, szolgáltatásnál mindig vizsgálni kell az igénybevevık, és a lehetséges igénybevevık közötti kapcsolatot. - a létszám-elıirányzatok felhasználása tekintetében. A létszám-elıirányzatok felhasználása milyen hatással van a nyújtott szolgáltatások mennyiségére, valamint annak lehetséges igénybevételére, illetve, hogy a létszám, illetve személyi juttatás felhasználása hogyan hat a szolgáltatást igénybevevıkre (pl. lehet, hogy adott feladat több személlyel, vagy nagyobb fizetéssel jobb minıségben, gyorsabban stb. történik, ezért az igénybevétel nı, illetve a szolgáltatás megítélése is javul). - a vagyongazdálkodás során. A vagyongazdálkodás során az eredményességi vizsgálat középpontjában az állhat, hogy a rendelkezésre álló vagyon valamely feladatellátás kapcsán kapcsolatba kerül-e a lehetséges igénybevevıkkel, illetve az igénybevétel, vagy annak lehetısége milyen hatást gyakorol rájuk. - Objektív kockázatelemzés eszközét felhasználva meg kell keresni az elıirányzatok felhasználása körében azokat az elıirányzatokat, melyek az eredményesség tekintetében a legnagyobb kockázatot rejtik. (4.sz. melléklet) A eredményesség javítása érdekében - számításokkal, - közvélemény kutatásokkal, - egyéb felmérésekkel
77
alátámasztott javaslatokat kell megfogalmazni. - A vagyongazdálkodás területét rendszeresen vizsgálni kell annak eredményesség szempontjából. Felelısöket kell kijelölni az eredményesség számítások elvégzésére, kedvezıbb vagyongazdálkodási javaslatok kidolgozására.
3. Belsı szabályzatok
Az eredményesség követelménye érvényesítéséhez a fıkönyvi könyvelési és analitikus nyilvántartási, illetve egyéb statisztikák nyújthatnak segítséget. Amennyiben az eredményesség számításához szükséges adatokhoz nem áll rendelkezésre megfelelı részletezettségő adat, gondoskodni kell a pénzügyi-gazdálkodási szabályozatok analitikus nyilvántartásokkal foglalkozó szabályzatainak kiegészítésérıl, megfelelı részletezı nyilvántartások vezetésének elıírásáról, hogy az eredményességi számítások elvégezhetıek legyenek. (3. sz. melléklet)
VII.
Ellenırzési nyomvonal
Az ellenırzési nyomvonalra vonatkozó részletes leírást, valamint a konkrét ellenırzési nyomvonalakat az SZMSZ melléklete tartalmazza, mivel e témakört a vonatkozó jogszabályok alapján az SZMSZ-hez kapcsolódva kell szabályozni.
1. Az ellenırzési nyomvonal fogalma, tartalma
Az ellenırzési nyomvonal az intézmény - tervezési folyamatainak, - pénzügyi lebonyolítási folyamatainak, valamint az - ellenırzési folyamatainak leírása.
Az ellenırzési nyomvonal leírás
78
- szöveges, illetve - táblázatba foglalt, valamint - folyamatábrákkal szemléltetett dokumentum.
2. Az intézményvezetı feladata az ellenırzési nyomvonallal kapcsolatban
Az intézményvezetı köteles elkészíteni, illetve elkészíttetni az intézmény ellenırzési nyomvonalát.
3. Az ellenırzési nyomvonal a szervezeti és mőködési szabályzatban való rögzítése
Az ellenırzési nyomvonal az intézmény szervezeti és mőködési szabályzatának mellékletét kell, hogy képezze. A mellékletként való csatolásért az intézményvezetı tartozik felelısséggel.
4. Az ellenırzési nyomvonal
A beszámolás ellenırzési nyomvonala megtalálható a 6. sz. mellékletben.
VIII.
Kockázatkezelés
1. Az intézményvezetı kockázatokkal kapcsolatos feladata
79
Az intézményvezetı köteles a kockázati tényezık figyelembevételével - kockázatelemzést végezni, és - kockázatkezelési rendszert mőködtetni.
1.1. A kockázatelemzés
A kockázatelemzés: objektív módszer az ellenırizendı területek kiválasztására, mely meghatározza a pénzügyi irányítási és ellenırzı rendszerekben rejlı kockázatokat.
A kockázatelemzés során - fel kell mérni és - meg kell állapítani az intézmény tevékenységében, gazdálkodásában rejlı kockázatokat.
1.2. A kockázatkezelés
A kockázatkezelés rendjének kialakítása során meg kell határozni - azon intézkedéseket és - az intézkedések megtételének módját, melyek - csökkentik, illetve - megszüntetik a kockázatokat. 2. A FEUVE rendszer objektív kockázatelemzési módszere
A FEUVE rendszerben rejlı kockázatos területek kiválasztására objektív kockázatelemzési módszert kell alkalmazni a pénzügyminiszter által kiadott módszertani útmutatók alapján elkészített, mellékelt Kockázatkezelési utasítás szerint.
Ráckeve, 2005. október 12.
Molnár László igazgató
80
IX.
Mellékletek
1. számú melléklet A pénzügyi irányítási és ellenırzési feladatok feladatkörök szerinti elkülönítése
2. számú melléklet A szabályzatok listája és felülvizsgálati rendje
3. számú melléklet A megfelelı szabályozottság kialakításának és fenntartásának folyamatábrája
4. számú melléklet A kockázatkezelési utasítás
5. szabálytalanságok kezelése
6. ellenırzési nyomvonal
1. számú melléklet
A pénzügyi irányítási és ellenırzési feladatok feladatkörök szerinti elkülönítése
81
Pénzügyi irányítási és ellenırzési feladatok
Feladatkörök megnevezése
Megnevezése
igazgató
1. Pénzügyi dokumentumok elkészítése
fenntartó
x
1.1. Költségvetési terv - azt intézményre vonatkozó költségvetési
gazd.vez.
X X
Koncepció - az intézmény éves költségvetési terve
X
- az intézmény költségvetésének módosításai
X
- az intézményt érintı normatív állami
X
támogatások adatszolgáltatása a fenntartónak 1.2. Kötelezettségvállalások
X
1.3. Vagyongazdálkodással kapcsolatos ügyek - beszerzések, vásárlások (melyeknek nincs
X X
X
elızetes kötelezettségvállalási dokumentuma) - értékesítések
X
- selejtezés 2. Elızetes és utólagos pénzügyi ellenırzés, a pénzügyi döntések szabályszerőségi és szabályozottsági szempontból történı jóváhagyása, ellenjegyzése 2.1.Költségvetési terv
X x
X
X
- jóváhagyása
X
- elıirányzat-felhasználási ütemterv
X
- likviditási terv
X
2.2. Kötelezettségvállalások ellenjegyzése
X
2.3. Vagyongazdálkodással kapcsolatos ügyek
X
jóváhagyása, ellenjegyzése - beszerzések, vásárlások (melyeknek nincs
X
elızetes kötelezettségvállalási dokumentuma) - értékesítések - selejtezés
X X
82
3. Gazdasági események elszámolása
X
3.1. Költségvetési elıirányzatok könyvelése
X
- eredeti elıirányzatok
X
- módosított elıirányzatok
X
3.2. Elıirányzat teljesítések könyvelése
X
3.3. Féléves beszámoló
X
3.4. Éves beszámoló
X
2. melléklet A belsı szabályzatok listája és a felülvizsgálat rendje Belsı szabályzatok megnevezése
Felülvizsgálat idıszakai,
Felülvizsgálat elvégzéséért felelıs
határnapjai személy 1. Tervezéshez kapcsolódó szabályozások Tervezési és beszámolási szabályzat (IMIP)
Márc. 31.
Gazd.vez.
Az intézmény közép és hosszútávú programja
Márc.15.
Igazgató
- Ügyrend
Márc.31.
Igazgató
- Gazdálkodási ügyrend
Márc.31.
Gazd.vez.
- Feladatellátás rendjének szabályozása
Márc.31.
Igazgató
Munkaügyi szabályok, pl.: Kollektív szerzıdés, közalkalmazott szabályzat stb.
November 15.
Repr.Szakszerv., igazgató
Tőzvédelmi szabályzat
Febr. 01.,
mv.felelıs
Munkavédelmi szabályzat
Febr. 01.
mv. felelıs
- az elıirányzat és felhasználási ütemterv
Január 15.
Gazd.vez.
Likviditási terv (az intézményre vonatkozóan)
Január 15.
Gazd.vez.
2. Tevékenységhez, mőködéshez kapcsolódó általános szabályozások Szervezeti és mőködési szabályzat részeként a következık
3. Tevékenység pénzügyi-számviteli szabályozása Költségvetési rendelet részeként az intézményre vonatkozó
83
Vagyonrendelet intézményi gazdálkodásnál figyelembe veendı részei
Január 05.
Gazd.vez.
- Számviteli politika és egyéb fontosabb elıírások
Márc. 31
Gazd.vez.
- Pénztár és pénzkezelési szabályzat
Márc. 31
Gazd.vez.
- Bizonylati szabályzat és bizonylati album
Márc. 31
Gazd.vez.
- Selejtezési és hasznosítási szabályzat
Márc. 31
Gazd.vez.
- Leltározási és leltárkészítési szabályzat
Márc. 31
Gazd.vez.
- Pénzgazdálkodással kapcsolatos kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás és érvényesítés hatásköri rendje
Márc. 31
Gazd.vez.
- Eszközök és források értékelési szabályzata
Márc. 31
Gazd.vez.
- Készletgazdálkodási szabályzat
Márc. 31
Gazd.vez.
- Ha önköltség-számítási szabályzatra kötelezett, akkor: Önköltség-számítási szabályzat
Január 15.
Igazgató
- I. rész a fıkönyvi számlák számlakapcsolatai
Márc. 31
Gazd.vez.
- II. rész Egyéb szabályozási elemek további részeként a következık
Márc. 31
Gazd.vez.
Márc. 31
Gazd.vez.
Febr. 01.
igazgató
Febr. 01.
Élelm. Vez.
Számviteli szabályzatgyőjtemény részeként a következık (önállóan gazdálkodó intézménynél teljes körően)
Számlarend részeként a következık
- A fıkönyvi számla és az analitikus nyilvántartások tartalmára vonatkozó szabályok - A számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rend - Az analitikus nyilvántartások formájának, tartalmának és azok vezetésének módjára vonatkozó szabályzat. - Analitika album 3. Ellenırzéshez kapcsolódó szabályok FEUVE szabályzata 5. Speciális feladatellátáshoz, tevékenységhez kapcsolódó szabályozások - Élelmezési tevékenység, Élelmezési szabályzat,
84
3. számú melléklet: A megfelelı szabályozottság kialakításának és fenntartásának folyamatábrája
Jogszabályok alapján kötelezı belsı szabályozási területek meghatározása A SZERV MŐKÖDÉSI, SZERVEZETI SAJÁTOSSÁGA MIATT BELSİ SZABÁLYOZÁST IGÉNYLİ TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSA
SZABÁLYOZÁS
ÚJ BELSİ SZABÁLYOZÁS
ELİZETES KONZULTÁCIÓ
MEGLÉVİ SZABÁLYOZÁS
A SZABÁLYOZÁS KÖTELEZİ FELÜLVIZSGÁLATI IDİKÖZÉNEK, ILLETVE HATÁRNAPJÁNAK MEGHATÁROZÁSA
A TERÜLETEN DOLGOZÓ
ÉRINTETT FOLYAMAT GAZDA
SZABÁLYOZÁS FELÜLVIZSGÁLATA
SZABÁLYZAT TERVEZET ELKÉSZÍTÉSE TAPASZTALATOK ÁTTEKINTÉSE (FEUVE-, KÜLSİ ELLENİRZÉSI -, BELSİ ELLENİRZÉSI TAPASZTALAT ) SZABÁLYZAT TERVEZET VÉLEMÉNYEZTETÉSE, MEGBESZÉLÉSE
MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT ELKÉSZÍTÉSE
A TERÜLETEN DOLGOZÓ
Érintett folyamat gazda
MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT VÉLEMÉNYEZTETÉSE, MEGBESZÉLÉSE
SZABÁLYZAT ELKÉSZÍTÉSE
A TERÜLETEN DOLGOZÓ
Érintett folyamat gazda
SZABÁLYZAT MEGISMERTETÉSE Módosítás elkészítése
MÓDOSÍTÁS MEGISMERTETÉSE
4. sz. melléklet: Kockázatkezelési utasítás
BEVEZETÉS
1. Jogszabályi háttér
Az államháztartás mőködési rendjérıl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 2004. január 1-tıl hatályba lépett új 145/C. §-a alapján a költségvetési szerv vezetıje köteles a kockázati tényezık figyelembevételével kockázatelemzést végezni, és kockázatkezelési rendszert mőködtetni. A kockázatelemzés során fel kell mérni és meg kell állapítani a költségvetési szerv tevékenységében, gazdálkodásában rejlı kockázatokat. A kockázatkezelés rendjének kialakítása során meg kell határozni azon intézkedéseket és megtételük módját, amelyek csökkentik, illetve megszüntetik a kockázatokat.
2. A kockázat fogalma
Az államháztartás mőködési rendjérıl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § 63. pontja meghatározza a kockázat fogalmát: „kockázat: a költségvetési szerv gazdálkodása tekintetében mindazon elemek és események bekövetkeztének a valószínősége, amelyek hátrányosan érinthetik a szerv mőködését.”
3. Az intézményi kockázatok kezelésének folyamata
A szervezet, a költségvetési szerv vezetésének feladata az, hogy a kockázatokra, amelyek lényegi befolyással lehetnek a szervezet célkitőzéseire, tudjon válaszolni a szervezet oly módon, hogy lehetıség szerint elısegítse a szervezet eredeti céljainak elérhetıségének, teljesítésének valószínőségét, s ezzel egy idıben minimálisra csökkentse az ezt veszélyeztetı tényezık bekövetkeztének esélyét, lehetséges hatását. Ezt a kockázatkezeléssel érheti el a szervezet. A kockázatkezelés állandó, ciklikus folyamat, amely az alábbi algoritmust tartalmazza: 1. A kockázat azonosítása és az azonosításra alkalmas keretek meghatározása. 2. A kockázatok értékelése. 3. Az elfogadható kockázati szint meghatározása (szervezet vagy vezetés számára). 4. A kockázatokhoz kapcsolódó lehetséges reakciók azonosítása. 5. A kockázatokra adható válaszok megvalósíthatóságának mérlegelése, meggyızıdés a tervezett válaszintézkedések hatékonyságáról, gazdaságosságáról.
6. A válaszintézkedés “beépítése” és a kialakított keret rendszeres felülvizsgálata. 4. Kockázati kategóriák KÜLSİ KOCKÁZATOK Infrastrukturális
Az infrastruktúra elégtelensége vagy hibája, az épület állaga megakadályozhatja a normális mőködést.
Tulajdonos és fenntartó
A kettısség miatt egyik önkormányzat sem érzi igazán magáénak az intézményt: kettıs egyeztetési kötelezettség
Gazdasági
Kamatláb-áfaváltozások, árfolyam-változások, infláció negatív hatással lehetnek a tervekre.
Jogi és szabályozási
A jogszabályok és egyéb szabályok korlátozhatják a kívánt tevékenységek terjedelmét. A szabályozások nem megfelelı megkötéseket tartalmazhatnak.
Környezetvédelmi
A környezetvédelmi megszorítások a szervezet mőködési területén korlátot szabhatnak a lehetséges tevékenységeknek.
Politikai
Egy kormányváltás megváltoztathatja a kitőzött célokat. Egy szervezet tevékenysége magára vonhatja a politika érdeklıdését vagy kiválthat politikai reakciót.
Piaci
Versenyhelyzet ténye negatív hatással lehet a tervekre.
Elemi csapások
Tőz, árvíz vagy egyéb elemi csapások hatással lehetnek a kívánt tevékenység elvégzésének képességére. A tőzvédelmi - bombariadó terv elégtelennek bizonyulhat.
PÉNZÜGYI KOCKÁZATOK Költségvetési
A kívánt tevékenység ellátására nem elég a rendelkezésre álló forrás. A források kezelése nem ellenırizhetı közvetlenül.
Csalás vagy lopás
Eszközvesztés. A források nem elegendıek a kívánt megelızı intézkedésre.
Biztosítási
Nem lehet a megfelelı biztosítást megszerezni elfogadható költségen. A biztosítás elmulasztása.
Tıke beruházási
Nem megfelelı beruházási döntések meghozatala.
Felelısségvállalási
A szervezetre mások cselekedete negatív hatást gyakorol, és a szervezet jogosult kártérítést követelni.
TEVÉKENYSÉGI KOCKÁZATOK Mőködés-stratégiai
Nem megfelelı stratégia követése. A stratégia elégtelen vagy pontatlan információra épül.
Mőködési
Elérhetetlen/megoldhatatlan célkitőzések. A célok csak részben valósulnak meg.
Információs
A döntéshozatalhoz nem megfelelı információ a szükségesnél kevesebb ismeretre alapozott döntést eredményez.
Hírnév
A nyilvánosságban kialakult rossz hírnév negatív hatást fejthet ki. Például a kialakult rossz megítélés csökkentheti a beiskolázott tanulók létszámát, így az indítható osztályok számát.
Metodikai
A hatékonyság megtartása érdekében a metodika fejlesztésének/lecserélésének igénye. A módszertan modernizálásnak hiánya csökkenti az intézmény teljesítményét.
Projekt
A megfelelı elızetes kockázatelemzés, hatástanulmány nélkül készült el a projekt-tervezet. A projektek nem teljesülnek a költségvetési vagy funkcionális határidıre.
Újítási
Elmulasztott újítási lehetıségek. Új megközelítés alkalmazása a kockázatok megfelelı elemzése nélkül.
EMBERI ERİFORRÁS KOCKÁZATOK Személyzeti
A hatékony mőködést korlátozza, vagy teljesen ellehetetleníti a szükséges számú, megfelelı képesítéső személyi állomány hiánya.
Egészség és biztonsági
Ha az alkalmazottak jó közérzetének igénye elkerüli a figyelmet, a munkatársak nem tudják teljesíteni feladataikat.
magas
szervezetre gyakorolt hatás
5. Kockázati kategóriák mátrixban
jogi és szabályozási
infrastrukturális
piaci
költségvetési
elemi csapások
mőködés-stratégiai (szakképzés)
hírnév
információs
metodikai
tulajdonos és fenntartó kettıssége
személyzeti egészség és biztonsági
gazdasági
projekt
környezetvédelmi
újítási
politikai
mőködési
csalás vagy lopás biztosítási
alacsony
tıkeberuházási felelısségvállalási mőködés-stratégiai (gimnázium) Alacsony
magas
bekövetkezés valószínősége
I Általános rész 1. A szabályzat célja A szabályzat az intézmény kockázatkezelési eljárásának meghatározására szolgál (kockázat azonosítása, mérése, és -kezelése) A kockázatkezelés révén az iskola feltárja a kockázatot, másrészt megelızi annak bekövetkeztét.
2. A kockázat fogalma
A kockázat lehet egy esemény vagy következmény, amely lényegi befolyással van az iskola célkitőzéseire. A kockázat lehet véletlenszerő esemény, hiányos ismeret vagy információ. Eredendı kockázat, amely szabálytalanságok vagy a megvalósítás során fellépı hibák elıfordulásának kockázata, és Ellenırzési kockázat: az ezen hibákat vagy szabálytalanságokat meg nem elızı illetve fel nem táró folyamatba be nem épített ellenırzési eljárásokból fakadó kockázat.
3. A kockázat kezelıje
Az egyes tevékenységek/területek szabályzataiban elı kell írni, hogy ki a felelıs, ki végzi a kockázatkezelés feladatát, érvényesítve az éves költségvetési tervezési, végrehajtási és beszámolási tevékenységekben. Szabályozni kell, hogy a felelısöknek milyen döntéseket lehet és kell hozni a kockázatok megszüntetésének módjáról.
4. A kockázatkezelési hatókör
Az iskolavezetés felelıssége és kötelessége az éves költségvetési terv kialakítása, végrehajtása és folyamatba épített ellenırzése, illetve a tevékenységrıl való beszámolás során a kockázati tényezık, elemek azonosítása, a kockázatok bekövetkezésének valószínősítése, a kockázati hatás mérése és semlegesítése. A kockázatelemzés felöleli az intézmény valamennyi tevékenységi területét. Az igazgató és a kibıvített iskolavezetés az éves munkaterv elkészítése során elkészíti az adott tanév célkitőzéseinek végrehajtását akadályozó kockázatok elemzését (azonosítás, értékelés), annak kezelési módját. Az igazgató a munkaközösség vezetık a gazdasági vezetı felméri, mi jelenthet kockázatot az adott területen és mekkora kockázat nagyságokkal lehet számolni, és a meghatározott kockázati nagyság alapján milyen intézkedéseket kell elvégezni.
II. A végrehajtás szabályai
1. A kockázat azonosítása A kockázat azonosítás célja annak megállapítása, hogy melyek az iskola célkitőzéseit veszélyeztetı fı kockázatok. Az azonosítás meghatározó eleme a tevékenység jellege. A kockázatok azonosítását a kibıvített iskolavezetés végzi. Az önértékelés módszertanát alkalmazhatja. Az azonosítás eredménye mátrix formában határozzák meg.
2. A kockázatkezelés .A kockázatkezelésért felelıs igazgatónak tevékenységében támaszkodnia kell a belsı ellenırzés ajánlásaira, javaslataira. A kockázat azonosítással a megfelelı válaszlépések kialakíthatók, így a kockázatok mérsékelhetık. A költségvetési-tanévre szóló munkaterv/célkitőzések végrehajtását megakadályozó tényezık, kockázatok azonosítását követıen a kockázatok kiküszöbölésére vonatkozó válasz/intézkedés meghatározása szükséges. A választott intézkedés, kockázatkezelés hatását is szükséges felmérni, a felmérés eredményét szükséges összevetni az adott mővelettel, tevékenységgel kapcsolatos eredetileg tervezett végeredménnyel.
A kiemelten nagy kockázatú tevékenységek esetében az igazgató intézkedik a legmagasabb kockázatú terület/tevékenység ellenırzésérıl (preventív ellenırzés), folyamatos jelentést, beszámolót kér vagy helyszíni vizsgálatot tart, vagy felkéri a belsı ellenırzést vizsgálat elvégzésére. A hatékony folyamatba épített ellenırzés a legjobb eszköz a kockázatok kezelésére. A folyamatba épített ellenırzés hatékonyságát támogatja az ellenırzési nyomvonal kialakítása. Az ellenırzési nyomvonal kiépítése alapján lehet a megfelelı kockázatelemzési tevékenységet ellátni. A kockázatkezelést az igazgató a kibıvített iskolavezetéssel testületi munkában végzi
3. A kockázatkezelés idıtartama A kockázatkezelés tevékenységét a döntés elıkészítésnél, a költségvetési tervezés elsı szakaszaiban kell megkezdeni. A költségvetési év során folyamatosan nyomon kell követnie a folyamatokat, frissítenie a megállapításait, illetve ellenırizni a megtett intézkedések hatásait a kockázatok folyamatos változásával.
4. A kockázatok és intézkedések nyilvántartása A feltárt kockázatok, hibák nyilvántartása igazgatói feladat. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell minden kockázatra kiterjedıen a bekövetkezés valószínőségét, az esetleg felmerülı kár mértékét, a kockázat kezelésére javasolt intézkedést, a felelıs munkatárs nevét. A kockázatkezelési eseteket az igazgató elemzi és szükség esetén javaslatot tesz az egyes tevékenységek szabályozásának korszerősítésére
Ráckeve, 2005. október 12.
Molnár László igazgató
5. sz. melléklet
Szabálytalanságok kezelése
I. Bevezetés
1. Az államháztartás mőködési rendjérıl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 145/A. § (5) bekezdésének megfelelıen a költségvetési szerv vezetıjének kötelessége a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét kialakítani.
A szabálytalanságok fogalomköre széles, a korrigálható mulasztások vagy hiányosságok, illetve a fegyelmi-, büntetı-, szabálysértési-, illetve kártérítési, eljárás megindítására okot adó cselekmények egyaránt beletartoznak. A szabálytalanság valamely létezı szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat, stb.) való eltérést jelent, a költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, az állami feladatátvállalás bármely tevékenységében, az egyes mőveletekben, stb. elıfordulhat.
Alapesetei lehetnek: a szándékosan okozott szabálytalanságok (félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés, stb.) a nem szándékosan okozott szabálytalanságok (figyelmetlenségbıl, hanyag magatartásból, helytelenül 1 vezetett nyilvántartásból, stb. származó szabálytalanság)
A szabálytalanságok megelızésével kapcsolatosan az igazgató felelıssége, hogy: a jogszabályoknak megfelelı szabályzatok alapján mőködjön a szervezet, a szabályozottságot, illetve a szabályok betartását folyamatosan kísérje figyelemmel a vezetı, szabálytalanság esetén hatékony intézkedés szülessék, a szabálytalanság korrigálásra kerüljön annak a mértéknek megfelelıen, amilyen mértéket képviselt a szabálytalanság.
A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések általános célja, hogy: hozzájáruljon a különbözı jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott elıírások sérülésének, megszegésének, szabálytalanság kialakulásának megakadályozásához, (megelızés)
1
keretet biztosítson ahhoz, hogy azok sérülése, megsértése esetén a megfelelı állapot helyreállításra kerüljön; a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, a felelısség megállapítása, az intézkedések foganatosítása megtörténjen.
A szabálytalanságok kezelése (az eljárási rend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, a kapcsolódó nyomon követés, a keletkezett iratanyagok elkülönített nyilvántartása) az igazgató a feladata, amely feladatot az intézményben kialakított munkaköri, hatásköri, felelısségi és elszámoltathatósági rendnek megfelelıen az egyes szervezeti egységek vezetıire átruházza. Kivéve az utalványozási jogkört.
2. A szabálytalanságok megelızése
A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok megakadályozása elsıdlegesen a költségvetési szerv vezetıjének felelıssége.
3. A szabálytalanságok észlelése a FEUVE rendszerben
A szabálytalanságok észlelése a folyamatba épített, elızetes és utólagos vezetıi ellenırzés rendszerében történhet a munkavállaló és munkáltató részérıl egyaránt.
Az iskola valamely munkatársa észlel szabálytalanságot
a) Amennyiben a szabálytalanságot a szervezeti egység valamely munkatársa észleli, köteles értesíteni közvetlen vezetıjét. Amennyiben a szervezeti egység vezetıje az adott ügyben érintett, a munkatársnak a vezetı felettesét, annak érintettsége esetén a fenntartót és/ vagy a tulajdonos önkormányzatot kell értesítenie. (Írásos értesítést a külön szabályzatokban lefektetett esetekben szükséges tenni.) b) Ha az a) pontban megfogalmazottaknak megfelelıen értesített személy megalapozottnak találja a szabálytalanságot, úgy errıl értesíti az intézmény vezetıjét.. c) Az igazgatónak kötelessége gondoskodni a megfelelı intézkedések meghozataláról, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról.
Az igazgató észleli a szabálytalanságot
A szervezeti egységek vezetıinek észlelése alapján a feladat, hatáskör és felelısségi rendnek megfelelıen kell intézkedést hozni a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére.
A gimnázium belsı ellenırzése észleli a szabálytalanságot
Amennyiben a belsı ellenır ellenırzési tevékenysége során szabálytalanságot tapasztal, a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelıen jár el. A költségvetési szervnek intézkedési tervet kell kidolgoznia a belsı ellenırzés megállapításai alapján, az intézkedési tervet végre kell hajtania.
Külsı ellenırzési szerv észleli a szabálytalanságot
A külsı ellenırzési szerv szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenırzési jelentés tartalmazza. A büntetı-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenırzı szervezet mőködését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el (pl. ÁSZ, az EU ellenırzést gyakorló szervei, a fenntartó). A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján a költségvetési szervnek intézkedési tervet kell kidolgozni.
4. A szabálytalanság észlelését követı szükséges intézkedések, eljárások megindítása
Az igazgató felelıs a szükséges intézkedések végrehajtásáért: ütemtervet készít és végrehajtja illetve ellenırzi annak megtörténtét és visszacsatol a PDCA ciklusnak megfelelıen. Bizonyos esetekben (pl. büntetı- vagy szabálysértési ügyekben) a szükséges intézkedések meghozatala az arra illetékes szervek értesítését is jelenti annak érdekében, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelı eljárásokat megindítsa.
Más esetekben (pl. fegyelmi ügyekben) az igazgató vizsgálatot rendelhet el a tényállás tisztázására. A vizsgálatban való részvételre munkatársakat, indokolt esetben külsı szakértıt is felkérhet a munkajogi szabályok tiszteletben tartásával. A vizsgálat eredménye lehet további vizsgálat elrendelése is. Erre többnyire akkor kerül sor, ha a szabálytalanság megállapítását követıen a felelısség eldöntéséhez és/vagy a hasonló esetek megelızése érdekében szükséges intézkedések meghatározásához nem elég a rendelkezésre álló információ.
Az 1..számú melléklet mutatja be az egyes eljárásokra irányadó jogszabályok fıbb rendelkezéseit.
5. Az igazgató feladata a szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyomon követése során: nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntések, illetve a megindított eljárások helyzetét; figyelemmel kíséri az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását; a feltárt szabálytalanság típusa alapján a további „szabálytalanság-lehetıségeket” beazonosítja, (a hasonló esetek, témák, kockázatok meghatározása) információt szolgáltat a belsı ellenırzés számára, elısegítve annak folyamatban lévı ellenırzéseit, az ellenırzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintı eseményekre való nagyobb rálátást.
6. Az igazgató feladata a szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyilvántartása során:
a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok (jogszabály szabályozza) nyilvántartásának naprakész és pontos vezetésérıl gondoskodik; egy elkülönített, a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartásban iktatni kell a kapcsolódó írásos dokumentumokat; nyilván tartja a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidıket; a pályázati úton felhasználásra kerülı források, költségvetési elıirányzatok tekintetében figyelembe veszi az Európai Unió Strukturális Alapjai és a Kohéziós Alap támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenırzési rendszerek kialakításáról szóló 233/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet VII. Szabálytalanságok kezelése címő fejezetében meghatározottakat, és / vagy a fenntartó által a témakörben hozott szabályozásokat.
7. Jelentési kötelezettségek
A belsı ellenırzés által végzett ellenırzések ellenırzési jelentései alapján az ellenırzöttnek intézkedési tervet kell készítenie.(Jogszabály: a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet 29. §)
Az igazgató az éves ellenırzési jelentésben kell számot adnia a belsı ellenırzés által tett megállapítások és javaslatok hasznosításáról, az intézkedési tervek megvalósításáról, az ellenırzési megállapítások és ajánlások hasznosulásának tapasztalatairól, az ellenırzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatokról. (Jogszabály: a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet 31. § (3) b), ba), bb) pontok)
II. Az intézményi szabálytalanságok kezelésével kapcsolatos eljárásrendje
a) Az iskola szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét az alábbi elemek alkotják: a szabálytalanság fogalma a szabálytalanság észlelése (útvonala) intézkedések, eljárások meghatározása intézkedések, eljárások nyomon követése a szabálytalanság/intézkedés nyilvántartása
b) A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét az intézmény a 2. sz. mellékletben folyamatábrában határozta meg.
Ráckeve, 2005. október 12.
Molnár László igazgató
Egyes eljárások
A Büntetı Törvénykönyvrıl szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdése szerint bőncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A büntetıeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetıeljárást megindítani. A Be. 171. § (2) bekezdése elıírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bőncselekményt feljelenteni. A feljelentést rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni.
A szabálysértésekrıl szóló 1999. évi LXIX. törvény 1. § (1) szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetıit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással, a 82. § (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, illetıleg a szabálysértési hatóság részérıl eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg.
A Polgári Törvénykönyvrıl szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelısség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései (elsısorban a XXIII. Fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegő jogviszonyból származó perek) az irányadók. Kártérítési felelısség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvérıl szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.), a köztisztviselık jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.), valamint a hivatalos állományúak jogviszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény megfelelı rendelkezései.
Fegyelmi eljárás, illetve felelısség tekintetében az Mt., a Ktv., illetve a Kjt. megfelelı rendelkezései az irányadók.
A szabálytalanságok kezelésének folyamatábrája
eljárás (I.melléklet)
bizonyítás
közvetlen (beosztott)
Prevenció
munkahelyi vezetı Elhárítás, nyilvántartás
szándékos
PDCA
szabályozottság betartás és
észlelés
szabálytalanság
betartatás
nem
kontroll közvetett (ellenırzési pont)
munkahelyi vezetı
körülmények
6. számú melléklet
Az ”Intézményi beszámolás” ellenırzési nyomvonala
Könyv.megj. Sor-
Feladat megnevezése
szám
Jogszabályok
Elıkészítı,koordináló
Dokumentum
(belsı,speciáli s)
javaslatkészítı
elkészítése
Felelıs,kötelezettség vállaló
Határ
Ellenırzés
Beszámolás
idı
Érvényesítés
Elszámolás Pénzügyi teljesítés Könyv.megj.: nincs
Elıkészítı: fıkönyvelı A könyvvezetés
Számviteli
utóellenırzése
Szabályzat
1.
Könyvelési naplók
Felelıs:
és könyvelési alapbizonylatok
Gazdasági vezetı
Féléve s
Ellenırzés:
Beszámolás:
Számviteli dolgozók
Gazdasági vezetı felé
Koordináló: Gazdasági Vezetı
Elszámolás:nincs Kötelezettségvállaló:
Pénzügyi teljesítés: Éves
(fıkönyv és
Érvényesítés:
Intézményvezetı
Nincs Gazdasági
analitikák)
Végrehajtó:
Utalványozás :nincs Vezetı
Számviteli dolgozók
Ellenjegyzés: nincs
Könyv.megj.: nincs Elıkészítı: fıkönyvelı Fıkönyvi kivonat
Számviteli
egyeztetése
Szabályzat
2.
Felelıs: Könyvelési naplók
Koordináló:
és
Gazdasági Vezetı
fıkönyvi kivonat
Gazdasági vezetı
Féléve s
Ellenırzés:
Beszámolás:
Számviteli dolgozók
Gazdasági vezetı felé Elszámolás:nincs
Kötelezettségvállaló:
Pénzügyi teljesítés: Éves
Érvényesítés:
Intézményvezetı
Nincs Gazdasági
Végrehajtó:
Utalványozás :nincs Vezetı
Számviteli dolgozók
Ellenjegyzés: nincs
Könyv.megj.: nincs Elıkészítı: fıkönyvelı
3.
Leltározás,
Számviteli
egyeztetés
Szabályzat
Eszköz,készlet
Felelıs:
Leltár listák
Gazdasági vezetı
Koordináló:
Fıkönyvi kivonat
Gazdasági Vezetı
És analitikus nyilvántartásai
Féléve s
Ellenırzés:
Beszámolás:
Számviteli dolgozók
Gazdasági vezetı felé Elszámolás:nincs
Kötelezettségvállaló:
Pénzügyi teljesítés: Éves
Érvényesítés:
Intézményvezetı
Nincs
Valamint
Gazdasági
Könyvelési
Vezetı
Végrehajtó:
Utalványozás :nincs
Számviteli dolgozók
Ellenjegyzés: nincs alapbizonylatok
Könyv.megj. Sor-
Feladat megnevezése
szám
Jogszabályok
Elıkészítı,koordináló
Dokumentum
(belsı,speciáli s)
javaslatkészítı
elkészítése
Felelıs,kötelezettség vállaló
Határ
Ellenırzés
Beszámolás
idı
Érvényesítés
Elszámolás Pénzügyi teljesítés Könyv.megj.: nincs
Számviteli
Elıkészítı: fıkönyvelı
Szabályzat Leltár jóváhagyás
Leltár és
Felelıs:
Ellenırzés:
Beszámolás:
bizonylatai
Gazdasági vezetı
Számviteli Vezetı
Gazdasági vezetı felé
Koordináló:
4.
Elszámolás:nincs
Gazdasági Vezetı
Kötelezettségvállaló:
Éves
Pénzügyi teljesítés: Érvényesítés:
Intézményvezetı
Nincs Gazdasági
Végrehajtó:
Utalványozás :nincs Vezetı
Számviteli dolgozók
Ellenjegyzés: nincs
Könyv.megj.: nincs Könyvviteli mérleg
Számviteli
Elıkészítı: fıkönyvelı
Szabályzat
Fıkönyvi kivonat
Felelıs:
Leltár,mérleg
Gazdasági vezetı
összeállítása
Féléve s
Ellenırzés:
Beszámolás:
Számviteli Vezetı
Gazdasági vezetı felé
Koordináló:
Elszámolás:nincs
jóváhagyása 5.
Gazdasági Vezetı
Kötelezettségvállaló:
Pénzügyi teljesítés: Éves
Érvényesítés:
Intézményvezetı
Nincs Gazdasági
Végrehajtó:
Utalványozás :nincs Vezetı
Számviteli dolgozók
Ellenjegyzés: nincs
Könyv.megj.: nincs Elıkészítı: fıkönyvelı
6.
Fıkönyvi kivonat
Felelıs:
Pénzforgalmi jelentés
Gazdasági vezetı
Pénzforgalmi
Számviteli
Koordináló:
Likvid kimutatás
jelentés
Szabályzat
Gazdasági Vezetı
Szállítói tartozások
Féléve s
kimutatása
Beszámolás:
Számviteli Vezetı
Gazdasági vezetı felé Elszámolás:nincs
Kötelezettségvállaló:
Pénzügyi teljesítés: Éves
összeállítása
Ellenırzés:
Érvényesítés:
Intézményvezetı
Nincs Gazdasági
Végrehajtó:
Utalványozás :nincs Vezetı
Számviteli dolgozók
7.
Ellenjegyzés: nincs
A pénzforgalmi jelentés tájékoztató adatai.:
Könyv.megj. Sorszám
Feladat megnevezése
Jogszabályok
Elıkészítı,koordináló
Dokumentum
(belsı,speciáli s)
javaslatkészítı
elkészítése
Felelıs,kötelezettség vállaló
Határ
Ellenırzés
Beszámolás
idı
Érvényesítés
Elszámolás Pénzügyi teljesítés Könyv.megj.: nincs
1. A munkáltató által levont és az adóhatóságnak átutalt szja összege
Elıkészítı: fıkönyvelı Számviteli Szabályzat
7/1.
Fıkönyvi kivonat,
Felelıs:
analitikus
Gazdasági vezetı
Koordináló:
nyilvántartás,
Gazdasági Vezetı
Pénzforgalmi jel.
Féléve s
Beszámolás:
Számviteli Vezetı
Gazdasági vezetı felé Elszámolás:nincs
Kötelezettségvállaló:
Pénzügyi teljesítés: Éves
melléklete
Ellenırzés:
Érvényesítés:
Intézményvezetı
Nincs Gazdasági
Végrehajtó:
Utalványozás :nincs Vezetı
Számviteli dolgozók
2.A munkáltató által levont és az adóhatóságnak átutalt munkavállalót terhelı egész7/2.
ségbiztosítási és nyugdíjjárulék összege
Ellenjegyzés: nincs
Könyv.megj.: nincs Elıkészítı: fıkönyvelı
Fıkönyvi kivonat
Felelıs:
analitikus
Gazdasági vezetı
Számviteli
Koordináló:
nyilvántartás,
Szabályzat
Gazdasági Vezetı
Pénzforgalmi jel.
Féléve s
Beszámolás:
Számviteli Vezetı
Gazdasági vezetı felé Elszámolás:nincs
Kötelezettségvállaló:
Pénzügyi teljesítés: Éves
melléklete
Ellenırzés:
Érvényesítés:
Intézményvezetı
Nincs Gazdasági
Végrehajtó:
Utalványozás :nincs Vezetı
Számviteli dolgozók
Könyv.megj.: nincs
3. a munkáltató által levont és az adóhatóságnak átutalt munkavállaló-
Elıkészítı: fıkönyvelı Számviteli Szabályzat
kat terhelı
Ellenjegyzés: nincs
Koordináló:
Fıkönyvi kivonat
Felelıs:
analitikus
Gazdasági vezetı
nyilvántartás,
Féléve s
Ellenırzés:
Beszámolás:
Számviteli Vezetı
Gazdasági vezetı felé Elszámolás:nincs
7/3.
magánnyugdíj
Gazdasági Vezetı
pénztári tagdíj összege
Pénzforgalmi jel.
Kötelezettségvállaló:
melléklete
Intézményvezetı
Pénzügyi teljesítés: Éves
Érvényesítés:
Nincs
Végrehajtó:
Gazdasági
Utalványozás :nincs
Számviteli dolgozók
Vezetı
Ellenjegyzés: nincs
Könyv.megj. Sor-
Feladat megnevezése
szám
Jogszabályok
Elıkészítı,koordináló
Dokumentum
(belsı,speciáli s)
javaslatkészítı
elkészítése
Felelıs,kötelezettség vállaló
Határ
Ellenırzés
Beszámolás
idı
Érvényesítés
Elszámolás Pénzügyi teljesítés
4. A munkálta-
Könyv.megj.: nincs
tót terhelı be-
7/4.
tegszabadsággal összefüggı kifizetések összege és a pénzbeli juttatásban részesített dolgozók száma
Elıkészítı: fıkönyvelı Számviteli Szabályzat
Fıkönyvi kivonat
Felelıs:
analitikus
Gazdasági vezetı
Koordináló:
nyilvántartás,
Gazdasági Vezetı
Pénzforgalmi jel.
Féléve s
Beszámolás:
Számviteli Vezetı
Gazdasági vezetı felé Elszámolás:nincs
Kötelezettségvállaló:
Pénzügyi teljesítés: Éves
melléklete
Ellenırzés:
Érvényesítés:
Intézményvezetı
Nincs Gazdasági
Végrehajtó:
Utalványozás :nincs Vezetı
Számviteli dolgozók
Ellenjegyzés: nincs
Könyv.megj.: nincs 5.A társadalom-
7/5.
biztosítási és családtámogatási kifzetıhely által folyósított családi pótlék,
Elıkészítı: fıkönyvelı Számviteli Szabályzat
Fıkönyvi kivonat
Felelıs:
analitikus
Gazdasági vezetı
Koordináló:
nyilvántartás,
Gazdasági Vezetı
Pénzforgalmi jel.
Féléve s
melléklete
Beszámolás:
Számviteli Vezetı
Gazdasági vezetı felé Elszámolás:nincs
Kötelezettségvállaló:
Pénzügyi teljesítés: Éves
táppénz,egyéb tb ellátás összege
Ellenırzés:
Érvényesítés:
Intézményvezetı
Nincs Gazdasági
Végrehajtó:
Utalványozás :nincs Vezetı
Számviteli dolgozók
Ellenjegyzés: nincs
Könyv.megj.: nincs Elıkészítı: fıkönyvelı
7/6.
6. Életbiztosítás
Számviteli
és vagyonbizto-
Szabályzat
sítás címén kiadásként
Fıkönyvi kivonat
Felelıs:
analitikus
Gazdasági vezetı
Koordináló:
nyilvántartás,
Gazdasági Vezetı
kiegészítı
Féléve s
Beszámolás:
Számviteli Vezetı
Gazdasági vezetı felé Elszámolás:nincs
Kötelezettségvállaló:
Pénzügyi teljesítés: Éves
melléklet
Ellenırzés:
Érvényesítés:
Intézményvezetı
elszámolt
Nincs Gazdasági
Végrehajtó:
Utalványozás :nincs
összeg
Vezetı Számviteli dolgozók
Ellenjegyzés: nincs
Könyv.megj.: nincs 7. A munkáltató által levont
Elıkészítı: fıkönyvelı
Fıkönyvi kivonat
Felelıs:
Ellenırzés:
Beszámolás:
munkavállalói járulék összege
Számviteli Szabályzat
7/7.
analitikus Koordináló:
nyilvántartás,
Gazdasági Vezetı
kiegészítı
Gazdasági vezetı
Féléve s
Gazdasági vezetı felé Elszámolás:nincs
Kötelezettségvállaló:
Pénzügyi teljesítés: Éves
melléklet
Számviteli Vezetı
Érvényesítés: Nincs
Intézményvezetı Gazdasági
Utalványozás :nincs
Végrehajtó: Vezetı
Ellenjegyzés: nincs
Számviteli dolgozók
Könyv.megj. Sor-
Feladat megnevezése
szám
Jogszabályok
Elıkészítı,koordináló
Dokumentum
(belsı,speciáli s)
javaslatkészítı
elkészítése
Felelıs,kötelezettség vállaló
Határ
Ellenırzés
Beszámolás
idı
Érvényesítés
Elszámolás Pénzügyi teljesítés
8. A személyi
Könyv.megj.: nincs
juttatásokra, munkaadókat terhelı járulé-
7/8.
Elıkészítı: fıkönyvelı
Fıkönyvi kivonat
Felelıs:
analitikus
Gazdasági vezetı
kokra és a
Számviteli
Koordináló:
nyilvántartás,
kamatkiadások-
Szabályzat
Gazdasági Vezetı
kiegészítı
Féléve s
melléklet
Beszámolás:
Számviteli Vezetı
Gazdasági vezetı felé Elszámolás:nincs
Kötelezettségvállaló:
Pénzügyi teljesítés: Éves
ra vonatkozó
Ellenırzés:
Érvényesítés:
Intézményvezetı
Nincs Gazdasági
ktsgszámításokh oz szükséges kiegészítı adatok
Végrehajtó:
Utalványozás :nincs Vezetı
Számviteli dolgozók
Ellenjegyzés: nincs
Könyv.megj.: nincs
9. A dologi Kiadásokból 5%os,
Elıkészítı: fıkönyvelı Számviteli Szabályzat
Fıkönyvi kivonat
Felelıs:
analitikus
Gazdasági vezetı
Koordináló:
nyilvántartás,
Gazdasági Vezetı
kiegészítı
Féléve s
Ellenırzés:
Beszámolás:
Számviteli Vezetı
Gazdasági vezetı felé Elszámolás:nincs
15%-os 7/9.
Kötelezettségvállaló:
25%-os kulcsú
Pénzügyi teljesítés: Éves
Végrehajtó:
melléklet
Érvényesítés:
Intézményvezetı
Nincs
áfa-adóalap
Gazdasági Számviteli dolgozók
Utalványozás :nincs
összege
Vezetı Ellenjegyzés: nincs Könyv.megj.: nincs
6. A felügyeleti szerv évvégi
Elıkészítı: fıkönyvelı Számviteli
Fıkönyvi kivonat
Felelıs:
analitikus
Gazdasági vezetı
maradványSzabályzat
Koordináló:
nyilvántartás,
Gazdasági Vezetı
kiegészítı
Féléve s
Ellenırzés:
Beszámolás:
Számviteli Vezetı
Gazdasági vezetı felé Elszámolás:nincs
elszámolási 9/6.
Kötelezettségvállaló:
számlájának
Pénzügyi teljesítés: Éves
Végrehajtó:
melléklet
Érvényesítés:
Intézményvezetı
Nincs
forgalma
Gazdasági Számviteli dolgozók
Utalványozás :nincs Vezetı Ellenjegyzés: nincs Könyv.megj.: nincs
Elıkészítı: fıkönyvelı 7. Az idegenbetétek
Fıkönyvi kivonat
Felelıs:
analitikus
Gazdasági vezetı
Számviteli
Koordináló:
nyilvántartás,
Szabályzat
Gazdasági Vezetı
kiegészítı
Féléve s
Ellenırzés:
Beszámolás:
Számviteli Vezetı
Gazdasági vezetı felé Elszámolás:nincs
pénzforgalma 9/7.
Kötelezettségvállaló:
Pénzügyi teljesítés: Éves
melléklet
Intézményvezetı
Érvényesítés: Nincs
Végrehajtó:
Gazdasági
Utalványozás :nincs
Számviteli dolgozók
Vezetı
Ellenjegyzés: nincs
Könyv.megj. Sor-
Feladat megnevezése
Szá m
Jogszabályok
Elıkészítı,koordináló
Dokumentum
(belsı,speciáli s)
javaslatkészítı
elkészítése
Felelıs,kötelezettség vállaló
Határ
Ellenırzés
Beszámolás
idı
Érvényesítés
Elszámolás Pénzügyi teljesítés Könyv.megj.: nincs
8. A központi
9/8.
Elıkészítı: fıkönyvelı
költségvetésbıl
Számviteli
és egyéb
Szabályzat
forrásból
Fıkönyvi kivonat
Felelıs:
analitikus
Gazdasági vezetı
Koordináló:
nyilvántartás,
Gazdasági Vezetı
kiegészítı
Féléve s
melléklet
Beszámolás:
Számviteli Vezetı
Gazdasági vezetı felé Elszámolás:nincs
Kötelezettségvállaló:
Pénzügyi teljesítés: Éves
folyósított
Ellenırzés:
Érvényesítés:
Intézményvezetı
Nincs Gazdasági
ellátások
Végrehajtó:
Utalványozás :nincs Vezetı
részletezése
Számviteli dolgozók
Ellenjegyzés: nincs
Könyv.megj.: nincs 9. A
Elıkészítı: fıkönyvelı
Fıkönyvi kivonat
Felelıs:
Ellenırzés:
Beszámolás:
9/9.
követelések
Számviteli
és kötelezettsé-
Szabályzat
gek állományá-
analitikus Koordináló:
nyilvántartás,
Gazdasági Vezetı
kiegészítı
Gazdasági vezetı
Féléve s
melléklet
Gazdasági vezetı felé Elszámolás:nincs
Kötelezettségvállaló:
Pénzügyi teljesítés: Éves
nak alakulása
Számviteli Vezetı
Érvényesítés: Nincs
Intézményvezetı Gazdasági
Utalványozás :nincs
Végrehajtó: Vezetı
Ellenjegyzés: nincs
Számviteli dolgozók
10. A befektetett eszközök,
Könyv.megj.: nincs Elıkészítı: fıkönyvelı
Fıkönyvi kivonat
Felelıs:
analitikus
Gazdasági vezetı
Ellenırzés:
Beszámolás:
Számviteli Vezetı
Gazdasági vezetı felé
követelések, Számviteli készletek és Szabályzat
Koordináló:
nyilvántartás,
Gazdasági Vezetı
kiegészítı
Féléve s
Elszámolás:nincs
értékpapírok 9/10.
Kötelezettségvállaló:
értékvesztésé-
Pénzügyi teljesítés: Éves
melléklet
Érvényesítés:
Intézményvezetı
Nincs
nek alakulása
Gazdasági Végrehajtó:
Utalványozás :nincs Vezetı
Számviteli dolgozók
Ellenjegyzés: nincs
11. Az immate-
Könyv.megj.: nincs
riális javak,
Elıkészítı: fıkönyvelı
tárgyi eszközök és tartós tulajdoni része9/11.
Fıkönyvi kivonat
Felelıs:
analitikus
Gazdasági vezetı
Számviteli
Koordináló:
nyilvántartás,
Szabályzat
Gazdasági Vezetı
kiegészítı
Féléve s
Ellenırzés:
Beszámolás:
Számviteli Vezetı
Gazdasági vezetı felé Elszámolás:nincs
Kötelezettségvállaló:
Pénzügyi teljesítés:
melléklet
sedést jelentı
Intézményvezetı
Éves
Érvényesítés:
Nincs
befektetések
Végrehajtó:
Gazdasági
Utalványozás :nincs
értékhelyesbíté-
Számviteli dolgozók
Vezetı
Ellenjegyzés: nincs
sének alakulása Könyv.megj. Sor-
Feladat megnevezése
szám
Jogszabályok
Elıkészítı,koordináló
Dokumentum
(belsı,speciáli s)
javaslatkészítı
elkészítése
Felelıs,kötelezettség vállaló
Határ
Ellenırzés
Beszámolás
idı
Érvényesítés
Elszámolás Pénzügyi teljesítés
12.A tárgyi
9/12.
Üzemeltetésre,
Felelıs:
Fıkönyvi kivonat
Felelıs:
kezelésre átadott
Gazdasági Vezetı
analitikus
Gazdasági vezetı
koncesszióba adott oktatási
Számviteli
Könyv.megj.: nincs
Számviteli Vezetı
Beszámolás: Gazdasági vezetı felé
nyilvántartás,
Elszámolás:nincs Éves
Szabályzat megoszlása az önkormányzatokn ál és az önkormányzati költségvetési szerveknél
Féléve s
Ellenırzés:
Kötelezettségvállaló:
kiegészítı
Érvényesítés:
Kötelezettségvállaló:
Pénzügyi teljesítés: Gazdasági
Intézményvezetı
melléklet
Intézményvezetı
Nincs Vezetı Utalványozás :nincs Ellenjegyzés: nincs
13.Az
Felelıs:
Fıkönyvi kivonat
Felelıs:
Intézményi
Gazdasági Vezetı
analitikus
Gazdasági vezetı
Féléve s
Ellenırzés:
Könyv.megj.: nincs
Számviteli
Beszámolás:
9/13.
önkormányzatok adósságszolgálat ának évenkénti
Számviteli Szabályzat
alakulása
Vezetı
nyilvántartás, Kötelezettségvállaló:
kiegészítı
Kötelezettségvállaló:
Intézményvezetı
melléklet
Intézményvezetı
Éves
Gazdasági vezetı felé Elszámolás:nincs
Érvényesítés: Gazdasági Vezetı
Pénzügyi teljesítés: Nincs Utalványozás :nincs Ellenjegyzés: nincs
9/14.
14. A kötelezett
Felelıs:
Fıkönyvi kivonat
Felelıs:
ségvállalások
Gazdasági Vezetı
analitikus
Gazdasági vezetı
állományának
Számviteli
alakulása, ezen
Szabályzat
Féléve s
Könyv.megj.: nincs
Számviteli Vezetı
Beszámolás:
nyilvántartás, Kötelezettségvállaló:
kiegészítı
Gazdasági vezetı felé Kötelezettségvállaló:
Elszámolás:nincs Éves
belül elkülöní-
Ellenırzés:
Intézményvezetı
melléklet
Érvényesítés:
Intézményvezetı
Pénzügyi teljesítés: Gazdasági
tetten az EU támogatási programok kötelezettség-
Nincs Vezetı Utalványozás :nincs Ellenjegyzés: nincs
vállalásának és finanszírozásának alakulása
Könyv.megj. Sor-
Feladat
Jogszabályok
Elıkészítı,koordináló
Dokumentum
Felelıs,kötelezettség
Határ
Ellenırzés
Beszámolás
Szá m
megnevezése
(belsı,speciáli s)
javaslatkészítı
elkészítése
vállaló
idı
Érvényesítés
Elszámolás Pénzügyi teljesítés Könyv.megj.: nincs
10.
Az intézményi
Felelıs:
Mérleg
Felelıs:
költségvetés
Gazdasági Vezetı
Szöveges
Gazdasági vezetı
beszámoló-
Számviteli
jának szöveges indoklása
Szabályzat
Féléve s
Ellenırzés:
Beszámolás:
Számviteli Vezetı
Gazdasági vezetı felé
Beszámoló Kötelezettségvállaló:
jelentés
Elszámolás:nincs Kötelezettségvállaló:
Pénzügyi teljesítés: Éves
Intézményvezetı
Érvényesítés:
Intézményvezetı
Nincs Gazdasági Utalványozás :nincs Vezetı Ellenjegyzés: nincs
Az elızı
11.
Könyv.megj.: nincs
költségvetési
Felelıs:
Mérleg,
Felelıs:
évben az
Gazdasági Vezetı
Szöveges
Gazdasági vezetı
ellenırzés
Számviteli
által feltárt
Szabályzat
Féléve s
Beszámolás:
Számviteli Vezetı
Gazdasági vezetı felé
beszámoló Kötelezettségvállaló:
jelentés
Elszámolás:nincs Kötelezettségvállaló:
Pénzügyi teljesítés: Éves
hiányosságok
Ellenırzés:
Intézményvezetı
Érvényesítés:
Intézményvezetı
Nincs Gazdasági
módosításainak
Utalványozás :nincs Vezetı
szöveges
Ellenjegyzés: nincs
indoklása Könyv.megj.: nincs Az összeállított
Felelıs:
Mérleg,
Felelıs:
Ellenırzés:
Beszámolás:
beszámoló jelentés
Gazdasági Vezetı
Szöveges
Gazdasági vezetı
Féléve s
Számviteli Vezetı
beszámoló
Számviteli
Gazdasági vezetı felé Elszámolás:nincs
egyeztetése az 12.
Szabályzat
Kötelezettségvállaló:
jelentés
Kötelezettségvállaló:
érintettekkel
Pénzügyi teljesítés: Éves
Intézményvezetı
Érvényesítés: Nincs
Intézményvezetı Gazdasági
Utalványozás :nincs Vezetı Ellenjegyzés: nincs Mérleg, Az intézményi beszámoló
Felelıs: Számviteli
Pénzforgalmi jelentés,
Gazdasági Vezetı
Jelentés
Könyv.megj.: nincs Felelıs: Gazdasági vezetı
Kiegészítı
Féléve s
Ellenırzés:
Beszámolás:
Számviteli Vezetı
Gazdasági vezetı felé
Szabályzat
Elszámolás:nincs
jóváhagyása 13..
mellékletek, Kötelezettségvállaló:
Kötelezettségvállaló: Szöveges
Intézményvezetı
Pénzügyi teljesítés: Éves
Érvényesítés:
Intézményvezetı
Nincs
beszámoló
Gazdasági
jelentés
Vezetı
Utalványozás :nincs Ellenjegyzés: nincs
Ráckeve, 2005.október 12.
Molnár László igazgató
113
7. sz. melléklet:
A beszerzési folyamat
Beszerzési igények Összegyőjtése (értékmeghatározás)
Pályázati kiírás
Közvetlen beszerzés
Beszállító kiválasztás
Ellenırzési pontok: 1. engedélyezési eljárás felelısei 2. dokumentumok vizsgálata
MEGRENDELÉS/SZERZİDÉSKÖTÉS
3. nyilvántartások összehasonlítása, egyeztetése 4. aláírások kötelezı vizsgálata 5. informatika
ÁTVÉTEL/TELJESÍTÉSIGAZOLÁS
SZÁMLA
114
Döntés a közbeszerzés indításáról
Ajánlati felhívás
Közbeszerzési
Kis közbeszerzés
értesítıben
minimum három ajánlat
megjelenik
BÍRÁLÓ BIZOTTSÁG
Beérkezett pályázatok bontása, jegyzıkönyv
Pályázatok elbírálása Értékelési
Vesztes/nyertes pályázó értesítése
Szerzıdéskötés a nyertes pályázóval
KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL
115
9. sz. melléklet: Költségvetési féléves és éves beszámoló
A féléves és éves, jogszabályban meghatározott határidıre elkészítendı beszámoló ellenırzés: folyamatai: • a fıkönyvi könyvelés ellenırzése • egyeztetés analitikus nyilvántartásokkal • egyeztetés üzemeltetéssel • egyeztetés a szervezeti egységekkel • pénzforgalmi jelentés és tájékoztatás elkészítése, ellenırzése • fıkönyvi és elı irányzati számlák zárása, ellenırzése • mérlegkészítés és ellenırzése
Módszertana: Dokumentumok és nyilvántartások vizsgálata. Informatikai támogatottság, K11 program. Pénzügyi, számviteli, és statisztikai adatok, költségvetés, beszámolók, szerzıdések, programos; elemzése és értékelése.
A beszámolási idıszakra Eszközgazdálkodási csoport vonatkozó banki, pénztári és készletek és tárgyi eszközök
Pénzeszköz, vevıszállító, bankszámla, ingatlan és adósok leltárának feladása
vegyes bizonylatok a felelıs osztálynak
leltárkészítés analitika alapján könyvelése
Fıkönyvi és pénzforgalmi táblák elkészítése
A fıkönyvi könyvelés vezetı ellenırzése
Egyeztetés analitikus nyilvántartásokkal
116
Egyeztetés üzemeltetéssel
Egyeztetés a szervezeti egységekkel
Analitikus feladások könyvelése
Pénzforgalmi jelentés és tájékoztató elkészítése Vezetıi ellenırzés
Fıkönyvi és elıirányzati számlák zárása. ellenırzése
Mérlegkészítés Vezetıi ellenırzés
Mérlegmellékletek összeállítása
Beszámoló szöveges indoklása
Zárszámadás elkészítése, továbbítása
KSH statisztikák
jóváhagyásra
KVI vagyonkataszter
Zárszámadási törvény elfogadása után a következı évben a jóváhagyott elıirányzatmaradvány megnyitása
117
Pedagógus teljesítményértékelési szabályzat A teljesítményvizsgálat célja és jellege Elfogadta a Nevelıtestület 2007.március 5-én.
A tanári teljesítmény vizsgálatának legáltalánosabb célja az, hogy hidat képezve az iskola Pedagógiai Programjában megfogalmazott intézményi szintő célok és az iskolában dolgozó egyes tanárok munkateljesítménye között – hozzájáruljon az iskolai munka színvonalának emeléséhez. E cél elérése egyrészt közvetlenül az egyes tanárok oktató-nevelı munkájának színvonalát javító, másrészt pedig az iskolai munka szervezésévelirányításával összefüggı (vegyesen egyéni és iskolai szintő) alcélokon keresztül valósulhat meg, azaz mindkét cél alapvetıen fejlesztı és nem minısítı jellegő. Az oktatás-nevelés szakmai színvonalának emelésére irányuló alcélok - segíteni abban, hogy minden tanár képet alkothasson arról, hogy teljesítménye hogyan ítéltetik meg kívülrıl, egy tantestületi konszenzus alapján létrehozott és a tanári közösség egésze által elfogadott mérce (kritériumrendszer) szerint; - nyugtázni és méltányolni az elért egyéni teljesítményeket és a kimutatható fejlıdést; - segíteni az esetleges egyéni problémák feltárásában, és erre épülı tanácsadással és egyéni célok kitőzésével – végsı soron azonban az érintett döntéseire hagyatkozva - elısegíteni a tanár szakmai fejlıdését. Az igazgatás színvonalának emelésére irányuló alcélok - elısegíteni a színvonal emeléséhez szükséges iskolai tárgyi/igazgatási feltételekkel kapcsolatos problémák azonosítását és megoldását; - elısegíteni az iskolai feladatok jobb elosztását; - elısegíteni az egyéni igények/szükségletek és a továbbképzés összehangolását; - adatokat szolgáltatni az iskolai Pedagógiai Program aktualizálásához; - javítani a tanárok és az iskolavezetés közötti kommunikációt;
118
- adatokat, információkat szolgáltatni a beosztással kapcsolatos személyi döntésekhez; - adatokat, információkat szolgáltatni a bérezéssel, jutalmazással kapcsolatos döntésekhez. A vizsgálandó területek 1.
Adminisztráció
1.1. Elvégzi a pedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet. Szempontok: • • • • 2.
Haladási napló vezetése; Hiányzások igazolása, eljárás; Anyakönyvek vezetése; Kimutatások elkészítése Feltételek
2.1. Végzettsége beosztásának megfelel. Szempontok: • Diplomák • Végzettsége, képesítése alapján az intézményi munkában mobilizálható. 2.2. Továbbképzési kötelezettségének eleget tesz. Szempontok: • • • • •
Továbbképzések Ebbıl szakirányú továbbképzés; Szakirodalomban való jártasság; Pedagógiai újdonságok ismerete; Esetleges publikációk
2.3. Részt vesz a feltételek megteremtésében. Szempontok: • Részt vesz pályázatok írásában; • Részt vesz pályázatok megvalósításában; • Részt vesz pedagógiai innovációban 3.
Szakmai tevékenység (oktatás, képzés; kompetenciafejlesztés)
3.1. Képességeinek, érdeklıdésének, adottságainak nevelésben és oktatásban részesíti a tanulókat.
megfelelı
119
Szempontok: • Differenciál a tanítási órán; • Különbözı módszereket, oktatási formákat alkalmaz; pl. kooperatív módszert alkalmaz, csoportfoglalkozást szervez stb.; • Motivál, támogató pedagógiai környezetet biztosít; • Szemléltet a tanítási órákon 3.2. Értékeli a gyermekek, tanulók teljesítményét. Szempontok: • Alkalmazza a diagnosztizáló, formatív és szummatív értékelést; • Folyamatosan visszajelez a tanulóknak teljesítményükrıl; • Folyamatosan visszajelez az osztályban tanítóknak a elımenetelérıl
tanulók
3.3. Részt vesz az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztályvagy csoportfoglalkozások [53. § (2) bekezdés e) pontja] megtartásában. Szempontok: • Tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap; • Iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetıleg sportrendezvény 3.4. Részt vesz segítésében.
a
hátrányos
helyzető
tanulók
felkészülésének
Szempontok: • • • •
Továbbtanulásra készíti fel a tanulókat; Felzárkóztató tevékenységet végez; Egyéni fejlesztési tervek alapján fejleszti a tanulókat; A pedagógiai programban leírt, a hátrányos helyzető tanulókat támogató tevékenységeket végez
3.5. Részt vesz a tehetséges tanulók felkészülésének segítésében. Szempontok: • Továbbtanulásra készíti fel a tanulókat; • A pedagógiai programban leírt, a tehetséges tanulókat támogató tevékenységeket végez
120
4. Nevelés (személyiségfejlesztés, normaközvetítés) 4.1. Szociális részvétel
és
személyes
szocializáció,
kompetenciák
érték-és
fejlesztésében
való
Szempontok: • Osztályfınöki tevékenység; • Diákmozgalom segítése • Elsajátíttatja a tanulókkal a közösségi együttmőködés magatartási szabályait (osztálytermen belül és kívül) 4.2. Beilleszkedési, tevékenységek
magatartási
nehézséggel
összefüggı
• Hátránykompenzációs programban való részvétel stb. 4.3. Környezeti nevelési program megvalósításában való részvétel • ÖKO program 4.4. Egészségnevelési program megvalósításában való részvétel • Drogprogram stb. 4.5. Ismeri tanítványait. Szempontok: • Név szerint ismeri ıket, megfelelı módon szólítja meg ıket; • Ismeri adottságaikat, képességeiket, érdeklıdésüket, egyéni problémáikat 5.
Szolgáltatások
5.1. Részt vesz a gyermekfeladatok végrehajtásában.
és
ifjúságvédelemmel
összefüggı
Szempontok: •
A pedagógiai programban szabályozott feladatok ellátása.
5.2. Részt vesz a tanuló- és kapcsolatos tevékenységekben.
gyermekbalesetek
megelızésével
5.3. Részt vesz az iskola kulturális és sportéletének, a szabadidı hasznos eltöltésének megszervezésében. Szempontok: • A pedagógiai programban szabályozott feladatok; • Sportnap, farsangi bál, ünnepélyek, iskolai események; • Iskolarádió, iskolaújság
121
6.
A pedagógus, mint munkavállaló
6.1. Részt vesz az intézményi éves és hosszú távú fejlesztési tervek megvalósításában. 6.2. Részt vesz a nevelıtestület munkájában • • • •
értekezletek, fogadóóra; szabályzatok; programok
6.3. Részt vesz az intézményi dokumentumok készítésében. • Pedagógiai program; • Minıségirányítási program; • Házirend 6.4. Részt vesz a gyermekek, tanulók felügyeletének ellátásában. • iskola nyitva tartásától bezárásáig; • a pedagógiai programban leírt cselekvések során. 6.5. Felkészül a foglalkozásokra, tanítási órákra, elıkészíti azokat. • Óravázlat; • Bemutató kísérletek; tanulókísérletek 6.6 Helyettesítési feladatot vállal és azt ellátja. 6.7 Tiszteletben tartja mások (tanulók, szülık, kollégák) emberi méltóságát. Szempontok: • Beszédmodor; megszólítás; • A kommunikációban a meghallgatás – párbeszéd 6.8. Személyes vonások Szempontok • Ismeri saját adottságait, lehetıségeit; korlátait, hibáit; a visszajelzéseket, bírálatokat pozitívan hasznosítja munkájában; • Személyes tulajdonságai segítik az eredményes munkavégzést (megbízható, pontos, következetes, kiegyensúlyozott, feladatvállalásában aktív, empatikus. 7.
Kapcsolatrendszer, társadalmi aktivitás
7.1. A partnerek (tanuló, szülı, kollégák) véleménye a pedagógus munkájáról.
122
Szempontok: • Eredményesség; tanórán kívüli tevékenység; kapcsolattartás 7.2. Kapcsolattartása a partnerekkel: • Tanulókkal; kollégákkal; az osztályában tanító pedagógusokkal; szülıkkel 7.3. Iskolán kívüli tevékenységei Szempontok: • Képviseli az iskolát más szervezetekben; kistérségi programokban; • Szakmai szervezeti tagság; PR tevékenység Eljárásrend
Az értékelési folyamatba bevont diákok köre: A vizsgálatban érintett pedagógusok maguk határozzák meg, melyik három tanulócsoport/osztály diákjai értékelik munkájukat. A tanulók száma legalább 60 fı kell, hogy legyen. Ha a szaktanár érettségizı osztályt is tanít, az egyik értékelı tanulócsoport ezek közül kerüljön ki. Panaszkezelés: A vizsgálatban érintett pedagógus véleményét rávezetheti az értékelés során keletkezett záródokumentumra, két éven belül kérheti újraértékelését, és / vagy szakértı bevonását. Nyilvánosság: A vizsgálatot végzıket titoktartási kötelezettség terheli. Bármilyen, a szaktanár munkájával kapcsolatos információ nyilvánosságra hozataláról az érintett pedagógus dönt. Külön munkaköri minısítése:
leírással
rendelkezı pedagógus munkavállalók
minısítést végzı
munkavállaló
ideje
módszer
Fenntartó/nev.test.
igazgató
Ig. ciklus lejártakor
ÖMIP alapján
Igazgató/mk.vez.
Ig.h.
Ig. ciklus lejártakor
ÖMIP alapján
Ig. h.
könyvtáros
5 évente
Mk. leírás alapján
Ig. h.
szab.id. szerv.
5 évente
Mk. leírás alapján
Pedagógus munkavállalók: Ssz.
Tevékenységek/feladatok
Módszer/
Határidı
Felelıs
123
magyarázat 1.
Az éves feladatok tervezése: intézményi munkaterv, munkaközösségi munkatervek, egyéni feladatok
Minden év szeptember 1ig
Intézményvezetı Munkaközösségvezetı Pedagógus
2.
3.
Az adott évben értékelésre kerülı pedagógusok és értékelıjük megnevezése: érettségiztetı oszt. fınökök teljes körően és egy munkaköz. tagjai.
fejlesztı értékelés
Értékelési információk győjtése
Adatgyőjtés Az adatgyőjtés az elızı naptári évre vonatkozik
Minden év szeptember 1ig
Minden következı év április 30-ig
Intézményvezetı/ Minıségügyi vezetı
Az értékelt pedagógus „vezetıi” (igazgató, helyettes, munkaközösségvezetık, minıségügyi vezetı )
4.
Az értékelt pedagógus önértékelése
Az értékelési szempontrendszer mentén
Április 30-ig
Értékelt pedagógus
5.
Az információt győjtı vezetık megbeszélése
Az egyes értékelt pedagógusokról az értékelési szempontokhoz összeszedik az információkat – pedagógusonként külön-külön.
Május 15-ig
Intézményvezetı vagy Minıségügyi vezetı
6.
Az igazgató és az értékelı egyeztetése
Amennyiben nem az igazgató folytatja le az értékelı megbeszélést, elıtte mint az értékelt munkáltatója egyeztet az értékelıvel.
Május 30-ig
Igazgató
7.
Az értékelı megbeszélés lefolytatása; az értékelési megállapodás megkötése; aláírása
Az értékelt és az értékelı megbeszélése – értékelı interjú;
Július 10-ig
Értékelı
Július 10.
Igazgató
Az értékelı és az értékelt megállapodást köt a szükséges és lehetséges fejlesztésekrıl 8.
Az értékelési megállapodás munkáltató által történı
Amennyiben nem az igazgató az értékelı,
124
aláírása; az értékelt egyet nem értése esetén helyzetkezelés
úgy neki, mint munkáltatónak, külön alá kell írnia a megállapodást
9.
A fejlesztések ellenırzése, értékelése
A legkevésbé jó teljesítményt nyújtó pedagógusok tevékenységének rendszeres ellenırzése e területeken.
10.
A következı értékelés elıkészítése
A megállapodásb an rögzített idıpontokban és az 1. sorban írtak szerint.
Iskolavezetés, értékelı
Minden tanév szeptember 1.
Igazgató
IV. 9. Az értékelés rendje: Mit? (Kit?) Ki? Milyen rendszerességgel? Milyen formában? Amit értékelnünk kell
akik értékelik
az értékelés rendszeressége
az értékelés formája
pedagógiai programunk
iskolavezetés
Évente
írásban
Helyi tantervünk
munka-közösségek
évente
írásban
kiemelkedı tanulmányi, ill. sporteredmények
szaktanár. oszt. fı, ill. az igazgató
amikor aktuális
írásban, az oszt. köz., illetve az iskola közössége elıtt szóban
nagyobb osztály, ill. iskolai rendezvény
oszt. fı, ill. igazgató
amikor aktuális
az oszt. köz., ill. a tantestület, az iskola közössége elıtt szóban, a legkiemelkedıbbeket írásban is
magatartás, szorgalom
osztályfınök
esetenként
szóban
félévenként
érdemjeggyel
folyamatosan
szóban
félévente legalább háromszor,
érdemjegy ellenırzıkönyvbe
Félévkor, év végén
Bizonyítványba szóban
amikor aktuális
szóban és írásban
tanulmányi munka
a vizsgázók telj.
szaktanár, oszt. fı. igazgató
szaktanár
125
tantárgyi felmérés eredménye
munkaköz.vez.
amikor aktuális
írásban
érettségi eredmények
munkaköz.vez., oszt. fı, igazgató
a végzés utáni testületi értekezleten
szóban és írásban
felvételi eredmények
munkaköz.vez., oszt. fı
az új tanév nyitó értekezletén
szóban és írásban
a diákmozgalom tev.
ig.helyettes
évente
Szóban
az iskola gazdálkodása, ügyviteli munkája
igazgató, gazdasági vezetı
folyamatos
FEUVE
az oktató, nevelı munka körülményei
munkaköz. vez. Igazgató
évente
írásban
évente
Szóban
az épület rendje, tisztasága
gondnok
évente
Szóban
techn.dolg. munkája
gondnok
2 évente
szóban, nev.testület elıtt
Kmf.
Molnár László igazgató
