Szervezeti és Működési Szabályzat 2009 TARTALOMJEGYZÉK I.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja 2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása 3. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya
II.
AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
III.
A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY VEZETÉSE 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
IV.
Az intézmény felelős vezetője A nevelési – oktatási intézmény vezetőjének feladatköre Az igazgató közvetlen munkatársai Az intézmény vezetősége A vezetők helyettesítési rendje A kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség
A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
V.
Az intézmény neve, címe, típusa Az intézmény alapító és fenntartó szerve Az alapító okirat Az intézmény tevékenysége Az intézmény jogállása, gazdálkodási helyzete és irányító szerve Az intézmény bélyegzőjének felirata és lenyomata Az intézményben megszerezhető szakképesítések (Régi és új OKJ)
A törvényes működés alapdokumentumai Az alapító okirat A pedagógiai program Az éves munkaterv A további intézményi működést meghatározó dokumentumok Az iskolai dokumentumok tárolási rendje Különös közzétételi lista
AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE 1. A közalkalmazottak munkarendje 2. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más közalkalmazottak munkarendje
3. 4. 5. 6. 7.
A pedagógusok munkarendje Az intézmény tanulóinak munkarendje A tanév helyi rendje A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama Az intézményben tartózkodás rendje 8. A létesítmények és helyiségek 9. Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje 10. Az intézményi vagyon védelme 11. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 12. Rendkívüli esemény, bombariadó, tűz esetén szükséges teendők 13. Belépés és benntartózkodás rendje az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek részére 14. Az ünnepségek, megemlékezések és a hagyományápolás rendje
VI.
AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE MUNKAKÖZÖSSÉGE
ÉS
SZAKMAI
1. Az intézmény nevelőtestülete 2. A nevelőtestület döntései, határozatai 3. A pedagógus jogai és kötelezettségei 4. Szakmai munkaközösségek 5. A szakmai munkaközösségek tevékenysége 6. A szakmai munkaközösségek kapcsolattartási rendje 7. A szabadidő szervező feladatai
VII. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE 1.
2. 3. 4. 5. 6. 7.
IX.
A
Az igazgató kapcsolattartási kötelezettsége A szülői munkaközösség (SZMK) A diákönkormányzat A belső kapcsolattartás általános formái és rendje Az iskola külső kapcsolatainak rendszere, formája és módja A rendszeres egészségügyi ellátás és felügyelet rendje Tankönyvrendelés
VIII. A TANÓRÁN KÍVÜLI FORMÁI ÉS RENDJE 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
VALAMINT
FOGLALKOZÁSOK
SZERVEZETI
A tanórán kívüli foglalkozások célja Szakkörök Iskolai Diáksport Kör A tanulmányi, szakmai és sportversenyeken való részvétel Az iskolai könyvtár Tanfolyamok Egyéb rendezvények.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
2
X.
EGYETÉRTŐ NYILATKOZATOK
XI.
MELLÉKLETEK I. rész
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szabályzat a következő törvények alapján készült: -
1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről A Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló hatályos törvény 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 2007. évi CLII. törvény egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartás rendjéről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról
A szabályzat alapjául szolgáló rendeletek a következők: -
138/1992. évi (X. 8.) Kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 11/199. évi (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési – oktatási intézmények működéséről 26/1997. évi (IX. 3.) NM rendelet az iskola – egészségügyi szolgálatról 20/1997. évi (II. 13.) Kormányrendelet a közoktatási törvény végrehajtásáról 277/1997. évi (XII. 22.) Kormányrendelet a pedagógus továbbképzésről 217/1998. évi (XII. 30.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről 37/2001. évi (X. 12.) OM rendelet a katasztrófák elleni védekezésről 3/2002. évi (II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről 193/2003. évi (XI. 26.) Kormányrendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről
3
-
44/2007. évi (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól
Önkormányzati jogszabályok
2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása a)
A nyíregyházi Művészeti Középiskola és Kollégium közoktatási intézmény szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó módosított szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2010. január 27-én a mellékelt jegyzőkönyv alapján fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a szülői munkaközösség (SZMK) és a diákönkormányzat (DÖK).
b) Jelen szervezeti és működési szabályzatot a fenntartó (Nyíregyháza Megye Jogú Város
Önkormányzata) ………………………………………… napján hagyta jóvá.
3. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya a)
A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok, igazgatói utasítások betartására az intézmény valamennyi tanulójára és közalkalmazottjára nézve kötelező érvényűek.
b) A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó fenti jóváhagyási időpontjával lép
hatályba, és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata.
4
II. rész
AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 1. Az intézmény neve, címe, típusa: Neve: Székhelye: Telephelye: Kollégium: Típusa:
Művészeti Középiskola és Kollégium 4400 Nyíregyháza, Búza utca 1-3. 4400 Nyíregyháza, Szabolcs u. 8. 4400 Nyíregyháza, Moszkva u. 35. többcélú intézmény (gimnázium, szakközépiskola, kollégium)
2. Az intézmény alapító és fenntartó szerve Az alapító és fenntartó szerve, címe: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér I.
3. Az alapító okirat Létrehozásáról rendelkező határozat: 210/2009. (IX.28.)számú kgy.hat. Alapítás időpontja: 1988.09.01.
4. Az intézmény tevékenysége Jogszabályban meghatározott közfeladat: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerinti közoktatási feladatok: tanulók rendszeres nevelése oktatása, érettségi vizsgára, szakmai vizsgára történő felkészítése nappali rendszerű oktatásban. Kollégiumi nevelés. Típus szerinti besorolása: - tevékenységének jellege alapján: Közszolgáltató költségvetési szerv - közszolgáltató szerv fajtája: Közoktatási feladatot ellátó közintézmény - feladatellátáshoz kapcsolódó funkció szerint: Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv
5
Az intézmény kisegítő és vállalkozási tevékenységet nem folytat. A 2009. évi szakfeladatok és a 2010. január 1-től érvényes szakfeladatok az SZMSZ 1. számú és 2. számú mellékletében találhatók.
5. Az intézmény jogállása, gazdálkodási helyzete és irányító szerve a) Jogállása: Jogi személyiséggel rendelkező önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv b) Az intézmény fenntartási és működési költségeit a naptári évekre összeállított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetésben irányozza elő. A fenntartószervnek kell gondoskodnia az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközökről. c) Az irányító szerve, címe: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér I.
6. Az intézmény bélyegzőjének felirata és lenyomata Körbélyegzője: a Magyar Köztársaság címere a „MŰVÉSZETI KÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM NYÍREGYHÁZA” felirattal. A bélyegzők használatára az alábbi személyek jogosultak: • az igazgató • az igazgatóhelyettesek • a gazdasági vezető • az iskolatitkár
7. Az intézményben megszerezhető szakképesítések (Régi és új OKJ) Régi OKJ (2013-ig) Zeneművészeti Tagozat: zenész /műfaj és szak és hangszer megjelölésével népzenész /hangszer és a szak megjelölésével énekes
52 1822 04 52 1822 03 52 1822 02
Képző- és Iparművészeti Tagozat: alkalmazott fotográfus bábkészítő bőrműves bronzműves és szoboröntő díszlet - és jelmeztervező asszisztens festő /a tevékenység megjelölésével grafikus /a tevékenység megjelölésével keramikus ötvös szobrász /az anyag és a tevékenység megjelölésével
52 1842 01 52 1812 01 52 1812 02 52 1812 03 52 1811 05 52 1811 01 52 1811 02 52 1812 08 52 1812 10 52 1811 03
6
textilműves /a tevékenység megjelölésével tűzzománcozott –dísztárgykészítő I (zománcműves) üvegműves
52 1812 12 52 1812 14 52 1812 15
Táncművészeti Tagozat: táncos
52 183302 Új OKJ (2014-től)
Zeneművészeti Tagozat: Jazz -énekes Klasszikus zenész / a műfaj, a szak és a hangszer megjelölésével Magánénekes Népi énekes Népzenész /hangszer és a szak megjelölésével Zeneelmélet – szolfézs Képző- és Iparművészeti Tagozat: Alkalmazott fotográfus Alkalmazott grafikus Általános festő Bőrműves Bronzműves és szoboröntő Díszítőszobrász Díszlet - és jelmeztervező asszisztens Keramikus Képgrafikus Kézműves Kőszobrász Ötvös: Cizellőr Ötvös: Ezüstműves Ötvös: Fémműves Üvegműves Zománcműves
54 211 01 0000 00 00 54 211 09 0010 54 01 54 211 08 0010 54 01 54 211 02 0000 00 00 54 211 15 0010 54 01 54 211 15 0010 54 02 54 211 05 0000 00 00 54 211 10 0000 00 00 54 211 09 0010 54 02 54 211 16 0010 54 03 54 211 15 0010 54 03 54 211 13 0010 54 02 54 211 13 0010 54 04 54 211 13 0010 54 05 54 211 17 0000 00 00 54 211 18 0000 00 00
Táncművészeti Tagozat: Kortárs-, modern táncos Néptáncos
54 212 07 0010 54 02 54 212 07 0010 54 03
54 212 03 0010 54 01 54 212 04 0010 54 02 54 212 04 0010 54 03 54 212 05 0010 54 01 54 212 05 0010 54 02 54 212 04 0010 54 04
7
III. rész
A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY VEZETÉSE 1. Az intézmény felelős vezetője A közoktatási intézmény vezetője a felelős – a közoktatási törvény 54. §-a alapján – az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásáért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe. A dolgozók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A közoktatási intézmény vezetője képviseli az intézményt. Jogkörét esetenként helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. Az iskola élén a közoktatási törvény 55. §-a szerint az igazgató áll, a nem önálló kollégium élén, pedig a kollégiumvezető áll.
2. A nevelési - oktatási intézmény vezetőjének feladatköre Legfontosabb feladatai: a) a nevelőtestület vezetése; b) a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése; c) a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése; d) a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása; e) az iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, illetve szülői szervezetekkel (közösségekkel) való együttműködés; f) a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése. g) a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása, h) a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének működéséért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A nevelési-oktatási intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelésioktatási intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell.
8
3. Az igazgató közvetlen munkatársai a) Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el: - igazgatóhelyettesek: a magasabb vezető beosztású (az 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról alapján) igazgatóhelyettesek tevékenységüket az igazgató irányítása mellett, kölcsönösen együttműködve, egymással mellérendeltségi viszonyban látják el. Az igazgatóhelyettesek megbízását a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató adja. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkaköre tartalmaz: •
az oktatási-nevelési igazgatóhelyettes a) a nevelő – oktató munka ellenőrzése, szükséges változtatásokra való javaslattétel; b) az alkalmazottak munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében az egyeztetési kötelezettség gyakorlása; c) a vezetést segítő demokratikus fórumokkal való kapcsolattartás; d) az iskola oktató- nevelő munkáját szabályozó alapdokumentumok – pedagógiai program, helyi tanterv, tanmenet – elkészítése, elkészíttetése, az abban leírtak végrehajtásának ellenőrzése. •
az igazgatási igazgatóhelyettes a) oktatási – nevelési munkával összefüggő statisztikák, kimutatások elkészítése b) a szükséges oktatási – nevelési munkával összefüggő belső szabályzatok, dokumentációk rendjének kialakítása, azok vezettetése, ellenőrzése c) az oktatás – nevelés dokumentálását szolgáló naplók vezettetése, ellenőrzése.
- tagozatvezetők: vezető beosztású pedagógusok, közvetlen szakmai felettesük az igazgató. Az igazgató irányítása mellett ellátja a tagozat vezetését: a) a tagozaton folyó nevelő – oktató munka megszervezése, szakmai működtetése, ellenőrzése b) a tagozaton folyó munka személyi és dologi feltételeinek biztosítására javaslattétel - gazdasági igazgatóhelyettes: magasabb vezető beosztású dolgozóként (az 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról alapján) a gazdasági munkakörbe sorolt közalkalmazottak közvetlenül, a műszaki és a kisegítő munkakörbe sorolt közalkalmazottakat, pedig az arra kijelölt alkalmazotton keresztül irányítja, valamint ellátja a munkaköri leírásban rögzített feladatait: a) az intézmény törvényes és gazdaságos működéséhez szükséges intézkedések előkészítése, az intézkedések eredményének figyelemmel kísérése b) a kisegítő személyzet munkájának irányítása, és ezen alkalmazotti kört érintő munkaadói döntésekre való javaslattétel. - kollégium vezetője: magasabb vezető beosztású pedagógus (az 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról alapján), közvetlen szakmai felettese az igazgató. Az igazgató irányítása mellett ellátja a kollégium vezetését: a) a kollégiumi nevelők munkájának irányítása, ellenőrzése, és ezen alkalmazotti kört érintő munkaadói döntésekre való javaslattétel. b) a kollégista tanulók kötelességeinek és jogainak betartatása, javaslattétel a kollégiumi felvételéről.
9
- iskolatitkár: szakirányú képesítéssel rendelkező személy, hatásköre és felelőssége kiterjed a munkaköre szerinti feladatokra. b) Egyéb közvetlen munkatársai: • diákönkormányzatot segítő tanár • közalkalmazotti tanács elnöke • munkaközösség-vezetők • gyermek- és ifjúságvédelmi felelős • szabadidő szervező c) Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen, ill. közvetett irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. d) A tagozatvezető közvetlen munkatársai a tagozattitkár, aki szükség esetén a szabadidő szervezői feladatokat is ellát. e) A vezetést segítő demokratikus fórumok: • a vezetőség • szülői munkaközösség (SZMK) • a diákönkormányzat (DÖK) • a munkaközösségek • a tantestület
4. Az intézmény vezetősége a) Az intézmény vezetőjének munkáját meghatározott kötelezettségekkel az intézmény vezetősége segíti. • • • •
• • •
feladatokkal,
jogokkal
és
Az intézmény vezetőségének tagjai: az igazgató az igazgatóhelyettesek a tagozatvezetők a gazdasági igazgatóhelyettes a kollégiumvezető a közalkalmazotti tanács elnöke a diákönkormányzatot segítő tanár
b) Az intézmény vezetősége, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal
rendelkezik. Az iskola vezetősége tanévenként előre meghatározott rendszerességgel vezetői értekezletet tart. Az intézmény vezetőség tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak. (Az intézményi ellenőrzés céljait, feladatait, rendjét az SZMSZ mellékleteként a belső ellenőrzési szabályzat tartalmazza.) Az intézmény vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így az SZMK képviselőivel, a DÖK diákképviselőivel.
10
5. A vezetők helyettesítési rendje Az igazgatót akadályoztatása esetén az igazgatási igazgatóhelyettes, mindkettő akadályoztatása esetén az oktatási-nevelési igazgatóhelyettes helyettesíti. Mind a három vezető akadályoztatása esetén az intézmény igazgatója eseti megbízással nevezi meg helyettesítőjét.
6. A kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés Az alkalmazottaknak kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés adható. (Az igazgatóhelyettesek, tagozatvezetők, kollégiumvezető javaslata alapján, egyeztetve az igazgatóval.) Szempontjai a következők: •
• • •
Kiemelkedő, illetve a tartósan jól végzett munka és példamutató szakmai tevékenység Eredményes foglalkozás a tanulókkal a tanórán és a tanórán kívül Színvonalas osztályfőnöki munka Az intézményi közösségen belül végzett munka, közösségformáló tevékenység, a munkatársak segítése
Nem részesülnek kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítésben azok a dolgozók, akik 1 tanévnél (technikai dolgozóknál 1 naptári év) rövidebb ideje dolgoznak az intézményben.
7. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség A 2007. évi CLII. egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvény előírásainak megfelelően.
11
IV. rész
A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK 1. A törvényes működés alapdokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi - a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg: • • • • • •
alapító okirat pedagógiai program éves munkaterv jelen szervezeti és működési szabályzat és mellékletei közalkalmazotti szabályzat az SZMK működési szabályzata
2. Az alapító okirat A közoktatási törvény 37. §-a rendelkezik a közoktatási intézmény létesítéséről, alapításáról. Az alapító okirat tartalmazza az intézmény fontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését.
3. A pedagógiai program a)
A közoktatási intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. A közoktatási törvény 39. §-a biztosítja az intézmény szakmai önállóságát. A közoktatási törvény 44-51. § ad iránymutatást az intézmények pedagógiai programjáról.
b) Az iskola pedagógiai programja meghatározza: • az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, a törvény 9. §-ában meghatározottak megvalósításának módozatait, • az iskola tantervét, ennek keretén belül az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező tanórai foglakozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit, • a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatait, • a közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatait, • az iskola magasabb évfolyamaira lépés feltételeit, • beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységeket, • az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formáit és követelményeit, a tanuló tudása értékelésének és minősítésének módját, • a tehetség, képesség kibontakoztatását, a szociális hátrányok, a beilleszkedési magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységeket, • a szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit, • a szakmai programot. c) A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik
12
érvényessé.
4. Az éves munkaterv a) Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amelynek az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve a felelősök megjelölésével. b) Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, véglegesítésre, elfogadásra a tanévnyitó értekezleten kerül sor.
5. A további intézményi működést meghatározó dokumentumok A közalkalmazotti szabályzat kétoldalú megállapodás, amely a jogszabályi előírásoknak megfelelő szerződő felek képviselői írnak alá. Egyéb dokumentumok: • a NAT • az OKJ szerint indított szakképzések tantervei
6. Az iskolai dokumentumok tárolási rendje A 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 8. §-a értelmében lehetővé kell tenni az intézmény pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának (SZMSZ), házirendjének megismerését. Ezért ezek a dokumentumok 1-1 példánya elhelyezésre kerül az iskolatitkár irodájában, illetve azok az iskola honlapján megtalálhatók. A pedagógiai programot szülői értekezleten a belépő osztályok szüleivel ismerteti az intézmény vezetője vagy annak megbízottja. A házirendet az osztályfőnökök minden tanév elején ismertetik a tanulókkal.
7. Különös közzétételi lista A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 8. § (6) bekezdés alapján intézményünk a következő adatokat tanévenként közzéteszi honlapján digitális formában, személyazonosításra alkalmatlan módon. Iskola 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2. A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége és szakképzettsége 3. Az országos mérés-értékelés eredményei, évenként feltüntetve 4. Az intézmény lemorzsolódási, évismétlési mutatói 5. Általános iskolákban a volt tanítványok nyolcadik–kilencedik évfolyamon elért eredményei, évenként feltüntetve, középiskolai, szakiskolai továbbtanulási mutatók 6. Középiskolákban az érettségi vizsgák átlageredményei, évenként feltüntetve
13
7. Szakképzésben részt vevő iskolákban a pályakövetés eredményei 8. Szakkörök igénybevételének lehetősége, mindennapos testedzés lehetősége 9. Hétvégi házi feladat szabályai, iskolai dolgozatok szabályai 10. Iskolai tanév helyi rendje 11. Iskolai osztályok száma, illetve az egyes osztályokban a tanulók létszáma Kollégium 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége 2. Szabadidős foglalkozások köre 3. Kollégiumi tanév helyi rendje 4. Kollégiumi csoportok száma, illetve az egyes csoportokban a tanulói létszám
14
V. rész
AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE 1. A közalkalmazottak munkarendje a) A közoktatásban alkalmazottak körét a közoktatási törvény 15. §-a, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait a 16-17. § rögzíti. b) A közalkalmazottak munkarendjét, munkavédelmi hatáskörét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait az intézmény közalkalmazotti szabályzata tartalmazza, összhangban az 1992. évi XXII. törvénnyel (Munka Törvénykönyve), valamint az 1992. évi XXXIII. törvénnyel (KJT).
2. A nevelő - oktató munkát közvetlenül segítő és más közalkalmazottak munkarendje a) Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. Munkaköri leírásaikat az igazgatóhelyettesek vagy a gazdasági igazgatóhelyettes készítik el. A törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembe vételével az egyes vezetők (igazgatóhelyettesek, gazdasági igazgatóhelyettes, kollégiumvezető) tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. b) A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az SZMSZ. melléklete tartalmazza.
3. A pedagógusok munkarendje a) A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény 19. §-a rögzíti. A pedagógus munkakörbe tartozó feladatok leírását a túlórák, és a megbízások pénzügyi vonzata miatt a közalkalmazotti szerződés tartalmazza (1992. XXXIII. törvény 55. § és a 138/1992. (X.8.) kormányrendelet 7. §). b) A közoktatási törvény 16. §-a szerint a nevelési – oktatási intézményben dolgozó pedagógus teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő illetve a nevelő oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal, a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. c) A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatási igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény tanórarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. Az
15
intézményvezetőség tagjai a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembevételére. d) A pedagógus köteles 10 perccel a tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyen (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradást, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 730 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. e) Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt, legalább egy nappal előbb a tanóra elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanóra megtartása. A tanórák elcserélését az igazgatóhelyettesek engedélyezik. f) A pedagógus egyéb feladatait a Közalkalmazotti Szabályzat írja le. 4. Az intézmény tanulóinak munkarendje Az intézményi rendszabályok (házirend) tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók belső munkarendjének részletes szabályozását. A házirend betartása a tanulók számára kötelező. Erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok ügyelnek. A házirendet – az intézmény vezetőjének előterjesztésére – a nevelőtestület fogadja el, a törvényben meghatározott személyek egyetértésével (közoktatási törvény 40. § (9.). A tanulók munkarendjét tartalmazó házirend az SZMSZ melléklete.
5. A tanév helyi rendje a) A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. A tanítási év szorgalmi idejét minden évfolyamon az adott tanév rendjéről szóló rendelet szabályozza. A tanítási év szorgalmi ideje csak azokon az évfolyamokon rövidebb, ahol a szorgalmi időszakot érettségi illetve szakmai (OKJ) vizsga követi. A szorgalmi idő az ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik és a tanévzáró ünnepséggel fejeződik be. b) A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg, és rögzíti az éves munkatervben. Ennek megfelelően az alábbiakról dönt: • a nevelő - oktató munka lényeges tartalmi változásairól, • az iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek tartalmáról és időpontjáról, • a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról és programjáról, • a vizsgák rendjéről (felvételi, érettségi, szakmai, osztályozó, javító), • az éves munkaterv jóváhagyásáról, • a házirend módosításáról • beiskolázási tervről. c) Az iskolai szintű ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és a tanulók jelenléte kötelező. d) A tanév rendjét, az intézmény rendszabályait és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal.
16
6. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama a) Az oktatás és nevelés a tantárgyfelosztással összhangban lévő heti órarend alapján történik pedagógus vezetésével, a kijelölt tantermekben, műhelyekben. b) A tanítási órák időtartama 45 perc, a szakmai órák időtartama a helyi tanterv szerint 30 - 60 perc. Az első tanítási óra 745-kor kezdődik. Az óraközi szünetek időtartama 10 perc, és 1020-1040-ig egy 20 perces szünet a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetet a tanulók lehetőség szerint a tantermen kívül (udvar, folyosó) töltik, vigyázva saját és társaik testi épségére. Az óraközi szünet rendjét felügyelő tanárok felügyelik. Dupla órák szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de csak dolgozatírás esetén, vagy külön igazgatói engedély alapján. Rendkívül indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. c) A tanítási órák látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi vizsgálatok az igazgató által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást ne zavarják. d) Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes pedagógusok, valamint a portai felügyelet látják el. Az intézmény évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért a feladattal megbízott nevelési igazgatóhelyettes a felelős. Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az ügyeletes pedagógus feladatait az ügyeleti rend tartalmazza.
7. Az intézményben tartózkodás rendje a) Az intézmény nyitva tartása Az iskola szorgalmi időben az alábbiak szerint tart nyitva: - munkanapokon 700 órától 2100 óráig, - szombaton és vasárnap zárva. A kollégium nyitva tartása szorgalmi időben: - munkanapokon 700 órától 2200 óráig - szombaton és vasárnap bennmaradás esetén 800 órától 2200 óráig, hazautazás esetén csak vasárnap 1200 órától 2200 óráig tart nyitva. Az intézmény tanítási szünetekben is nyitva van, ügyeletet minden szerdán 9 – 12 óráig biztosít. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt eseti kérelmek alapján.
17
a) A tanuló tanítási idő alatt, 1130 óráig csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét, az intézmény épületei közötti közlekedés kivételével. Az iskolában tartózkodás további rendjét az iskolai rendszabályok határozzák meg. b) A vezetők iskolában tartózkodása:
Tanévenkénti beosztás szerint 730-től 1600 óráig az igazgató és helyettesei közül egy vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia.
8. A létesítmények és helyiségek a)
Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az iskola épületeire a nemzeti színű zászló és az európai zászló elhelyezése kötelező.
b) Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: - a közösségi tulajdon védelméért, - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az energiafelhasználással való takarékoskodásért. c)
A tanulók az intézmény létesítményeit, helységeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Tanítási idő után a tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában.
d)
Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet.
e)
A tanuló és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos rendelkezések a következők: A közoktatásról szóló törvény 12 §. (1) d) pontja, 19. §. (7) c) pontja, 40. §. (5) bekezdése, valamint a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 6/A §-a, valamint 2. számú melléklete. Ezek alapján: • A pedagógusok felelősek a felügyeletük alatt álló tanulók biztonságáért, melyet részletesen a munkaköri, munkavédelmi hatáskör tartalmaz (tantervi órákon a tanár, a szünetekben az ügyeletes pedagógus). • Az intézményi pedagógusok kötelessége, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadják, és ezek elsajátításáról meggyőződjenek. A tanév kezdetekor az osztályfőnököknek ismertetni kell a tanulók által követendő magatartási szabályokat és az intézmény területén rejlő általános veszélyforrásokat. A szaktanároknak (testnevelés, rajz, számítástechnika, kémia, fizika, szakmai gyakorlat) balesetvédelmi oktatás keretében kell ismertetni a speciális veszélyforrásokat rejtő osztálytermek, műhelyek, tornaterem használatára, igénybevételére vonatkozó előírásokat és követelményeket. Az iskolán kívüli rendezvények (tanulmányi kirándulás, színházlátogatás, stb.) előtt fel kell hívni a figyelmet a lehetséges baleseti veszélyforrásokra. A tanuló és gyermekbaleseteket a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet alapján kell nyilvántartani és jelenteni. A szakképzésben folyó gyakorlati képzés, a szakmai előkészítő ismeretek oktatáskor a közoktatásról szóló törvény 11. §-ának (2) bekezdése alapján a Munka
18
Törvénykönyvének megfelelő rendelkezéseit, valamint a munkavédelemre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.
9. Az intézmény helységinek bérbeadási rendje A közoktatási intézmény a törvény 38. §-a (2) pontja alapján anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat. Az iskola helyiségeinek, berendezéseinek bérbeadásáról (ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását) – a gazdasági igazgatóhelyettes javaslatára és az érintett közösségek véleményének kikérésével – az igazgató dönt, figyelembe véve az önkormányzati vagyonról szóló rendeltek ide vonatkozó részeit.
10. Az intézményi vagyon védelme a) Az intézmény dolgozója a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. A teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ, vagy kezel. Mentesül az intézményi dolgozó a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy az intézmény a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította. A teljes anyagi felelősség csak akkor terheli, ha a dolgot (szerszám, termék, áru, anyag stb.) jegyzék vagy elismervény alapján vette át. A pénztárost, a pénzkezelőt vagy értékkezelőt e nélkül is terheli a felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében. Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni. b)
A tanuló kötelessége különösen, hogy megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit;
c)
Szaktanteremben, laboratóriumban, számítógépteremben, továbbá műhelyben és gyakorló irodában a felszereléseket csak a szaktanár irányításával lehet használni. Az előbbi felszerelésekért a terem megbízott szaktanára, illetve – közös használat esetén – a teremben órát tartó tanárok együttesen (tantermi óráik arányában) tartoznak anyagi felelősséggel. A szertárakat az igazgató által megbízott tanárok kezelik.
19
11. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Az ellenőrzés konkrét területeit, tartalmát, módszerét és ütemezését nyilvános éves ellenőrzési terv tartalmazza. A nevelő – oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: • az igazgató • az igazgatóhelyettesek • a munkaközösség vezetők • tagozatvezetők Az ellenőrzés módszerei: • a tanórák, gyakorlati foglalkozások és a tanórán kívüli foglalkozások látogatása • a tanulói munkák vizsgálata • az írásos dokumentumok vizsgálata • írásbeli, illetve szóbeli beszámoltatás Az ellenőrzés tapasztalatait egyénileg a pedagógusokkal kell megbeszélni, az általános tapasztalatokat, pedig tantestületi értekezleten kell összegezni.
12. Rendkívüli esemény, bombariadó, tűz esetén szükséges teendők Tűz keletkezése esetén az intézmény tűzriadó terve szerint kell cselekedni. Rendkívüli esemény, illetve bombariadó esetén az iskola igazgatójának, az adott helyzetnek megfelelően hozott utasítását kell végrehajtani. Ha bármilyen ok miatt az iskola épületét el kell hagyni a bent tartózkodóknak, akkor az intézmény tűzriadó tervében leírt menekülési útvonalakon történjen az eltávozás.
13. Belépés és benntartózkodás rendje az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek részére Az iskolával jogviszonyban nem álló személyek a portás engedélyével léphetnek be az intézménybe. A belépési engedély után az illető személyt a portán tartózkodó ügyeletes tanuló elkíséri a keresett személyhez. A bent tartózkodás végeztével, a korábban belépett személy az iskola főbejáratán köteles elhagyni az intézményt.
14. Az ünnepségek, megemlékezések és a hagyományápolás rendje A hagyományápolás feladatait, az ünnepélyek és megemlékezések időpontját, felelőseit a nevelőtestület éves munkaterve határozza meg.
20
VI. rész
AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ÉS SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEI 1. Az intézmény nevelőtestülete a) A nevelőtestület – a közoktatási törvény 56. §-a alapján – a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja az intézmény valamennyi pedagógus-munkakört betöltő közalkalmazottja, gazdasági vezetője, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő (szabadidő szervező, ifjúság védelmi felelős, ápoló) felsőfokú iskolai végzettségű közalkalmazottja. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelésioktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként, pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k) l) m) n)
a nevelési – oktatási intézmény vezetőjének megbízása az iskolai élettel kapcsolatos minden döntésben a foglalkozási, illetve a pedagógiai program és módosításának elfogadása; a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása; a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése; a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; a házirend elfogadása; a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása; a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása; az intézményvezetői, intézményegység vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása; a foglalkozási, illetve a pedagógiai program, valamint a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtásáról; a DÖK működésének jóváhagyása jogszabályban meghatározott más ügyek
A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból — meghatározott időre vagy alkalmilag — bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a tagozati szakmai testületekre, a szakmai munkaközösségre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles — a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon — azokról az ügyekről,
21
amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a foglalkozási, illetve a pedagógiai program, továbbá a szervezeti és működési szabályzat elfogadásánál. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, amennyiben a nevelőtestület tagjainak 20%-a, valamint az iskola igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. A nevelőtestület értekezletein emlékeztető feljegyzés készül az elhangzottakról. Az óraadó tanár a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben, - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása illetve a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása kivételével – nem rendelkezik szavazati joggal.
2. A nevelőtestület döntései, határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályokban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén, az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek.
3. A pedagógus jogai és kötelezettségei A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy a) személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék, b) a nevelési, illetve pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválassza, c) a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, d) a vallási és világnézeti el nem kötelezettség megtartásával saját világnézete és értékrendje szerint végezze nevelő, illetve nevelő és oktató munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené, vagy késztetné a gyermeket, tanulót, e) irányítsa és értékelje a gyermekek, tanulók munkáját, f) minősítse a tanulók teljesítményét, g) hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, h) a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat, i) szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában, Azt, akit munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, pedagógus munkakörben foglalkoztatnak, megilleti az a jog, hogy – jogszabályban meghatározottak szerint – évenként az éves költségvetési törvényben normatív, kötött felhasználású támogatásként megállapított összegnek megfelelő hozzájárulást vegyen igénybe szakirodalom (könyv, tankönyv, jegyzet, folyóirat, elektronikus ismerethordozók stb.) vásárlásához, illetve a könyvtári beiratkozáshoz.
22
A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy a) nevelő és oktató tevékenysége keretében gondoskodjon a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, továbbá az iskola Pedagógiai Programjának és a hozzá kapcsolódó Helyi Tantervnek megfelelően az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse, a tantárgyfelosztásban neki kiosztott tanítási órákon; b) nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz; c) a gyermekek, tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön; ha észleli, hogy a gyermek, illetve a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye, d) közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében; e) a gyermek, tanuló életkorának, fejlettségének figyelembevételével elsajátíttassa a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekedjék azok betartatására; f) a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek; g) a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon; h) a gyermekek, tanulók és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa; i) a gyermekek, tanulók részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja. A pedagógus hét évenként legalább egy alkalommal – jogszabályban meghatározottak szerint – továbbképzésben vesz részt. Megszüntethető a közoktatási törvény 19. § (8) alapján – a Mt. 89. § (3) bekezdésére, illetve a Kjt. 30. § (1) d) pontjára hivatkozással – annak a pedagógusnak a munkaviszonya, illetve közalkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzésben önhibájából nem vett részt, illetve tanulmányait nem fejezte be sikeresen. Nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus-szakvizsgát vagy egyéb jogszabályban meghatározott vizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét évben. A pedagógusmunka értékelésének szempontjai: • • • • • •
•
a nevelő – oktató munka színvonala, az eredményes tanításra való törekvés a korszerű és eredményes érettségi módszerek alkalmazása a tanulmányi versenyre való eredményes felkészítés az osztályfőnöki irányító, szervező tevékenység pontos, precíz munka a diákmozgalomért, az iskolai közösségért végzett munka tanórán kívüli foglalkozás a tanulókkal
A pedagógus – kérelmére történő – minősítő megbeszélésen a minősített és az igazgató vesz részt. A pedagógusnak joga van írásbeli megjegyzést és részvételt tenni a minősítésre, de azt alá kell írnia.
23
4. Szakmai munkaközösségek Az intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez, szakterületét érintően véleményezi a nevelési – oktatási intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz továbbfejlesztésére. A pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható. Az iskolában, kollégiumban az azonos feladatok ellátására, illetve tantárgyanként vagy műveltségi területenként egy szakmai munkaközösség hozható létre. Külön szakmai munkaközösség működhet a tagozatokon.
5. A szakmai munkaközösségek tevékenysége a) A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján – a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban – a szakmai munkaközösségek feladatai: • a tartalmi és módszertani elvárások tökéletesítése; • a követelményrendszer kialakítása és értékelése; • tanulmányi versenyek szervezése és lebonyolítása; • pedagógia versenyek szervezése és lebonyolítása; • pedagógiai kísérletek engedélyezése; • javaslat tétel a tankönyvekre és a felvételi vizsgafeladatokra. b) A szakmai munkaközösség-vezető joga és feladatai: • összeállítja a munkaközösség éves programját és munkatervét a tagokkal közösen • irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért, a szaktárgyi oktatásért, segítik a szakirodalom felhasználását; • javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésre, a munkaközösségi tagok jutalmazására; • felügyeli a követelményrendszernek való megfelelést; • ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, munkafegyelmét, intézkedést kezdeményez, javaslatot tesz az igazgatónak; • összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére; • állásfoglalása, javaslata, vélemény-nyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; • állásfoglalásaival képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül. Az intézményben működő szakmai munkaközösségek: - osztályfőnöki munkaközösség - idegen nyelvi munkaközösség (angol, német, francia, olasz) - humán munkaközösség (történelem, magyar nyelv és irodalom) - matematika munkaközösség (+ informatika) - természettudományi munkaközösség (fizika, kémia, földrajz, biológia) - testnevelés és sport munkaközösség
24
a tagozatokon és a kollégiumban működő szakmai munkaközösségek
-
6. A szakmai munkaközösségek kapcsolattartási rendje A szakmai munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé, és az iskolán kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt, köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. A munkaközösség vezetője rendszeres kapcsolatot tart a vezetőséggel, és a vezetőség döntéseiről tájékoztatja munkaközösségének tagjait.
7. A szabadidő szervező feladatai (11/1994.(VI.8.)MKM. rendelet 6/B. §) • • • • • • • •
Munkáját heti 40 órában végzi. Segíti az iskola pedagógusainak és a tanulóknak a szabadidő-szervezéssel, a közösségi élet kialakításával összefüggő munkáját. Tanórán kívüli programok előkészítése, szervezése, pedagógiai programhoz kötődően, illetve a programhoz nem kötődő tevékenységek segítése. Iskolai hagyományok kereteiben folyó foglalkozások szervezésének segítése. Egészséges életmóddal, szenvedélybetegségek megelőzésével kapcsolatos előadásokon, programokon való részvétel szervezése. Nemzetközi és hazai kapcsolatok fenntartásának segítése. Tanulóközösség és diákönkormányzat segítése. Szükség esetén helyettesíti a tagozattitkárt.
25
VII. rész
AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK VALAMINT A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE 1. Az igazgató kapcsolattartási kötelezettsége A szülői munkaközösség képviselőjével, annak munkaprogramja alapján az igazgató tart kapcsolatot. Tanévenként legalább két alkalommal az igazgató tájékoztatást ad az iskola munkájáról. A szülők tájékoztatásának formái: • szülői értekezletek • fogadóórák • írásbeli tájékoztatás a tanulmányi előmeneteléről és a tanulók neveltségéről.
2. A szülői munkaközösség (SZMK) a) A közoktatási törvény 59. § rendelkezik szülők közösségéről. Ennek alapján az iskolában a szülők, meghatározott jogaik érvényesítésére, a kötelességük teljesítése érdekében munkaközösségeket hozhatnak létre. • •
-
Az SZMK dönt: saját szervezeti és működési rendjéről, képviselőjéről.
-
Egyetértési jogot gyakorol: a fakultatív tárgyak meghatározásában, a kirándulás eldöntésében, minden anyagi terhet jelentő feladat meghatározásában.
-
Véleményezési jogot gyakorol: a pedagógiai program elfogadásakor és módosításakor, házirend elfogadásakor és módosításakor, a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor, a tanulók közösségét érintő bármely kérdésben.
• • • • • • •
b) Az osztályok szülői munkaközösségeinek tevékenységét az osztályfőnökök segítik. A szülői munkaközösségek véleményeiket, állásfoglalásaikat, javaslataikat a választott SZMKelnök vagy az osztályfőnök közvetítésével juttatják el az iskola vezetőségéhez.
26
3. A diákönkormányzat A közoktatási törvény 62-64. §-ai rendelkeznek a tanulóközösségeket és a diákönkormányzatot érintő kérdésekben. A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is. A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai, kollégiumi diák önkormányzati tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió stb.) szerkesztősége tanulói vezetőjének (felelős szerkesztőjének), munkatársainak megbízásáról. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha a jogszabálysértő, vagy ellentétes az iskola szervezeti és működési szabályzatával, illetve házirendjével. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásáról a nevelőtestületnek beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. A szervezeti és működési szabályzatot, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola, kollégium működését. Az iskolában, kollégiumban évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell szervezni a diákönkormányzat működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése céljából. A diákközgyűlés az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó-tájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekből áll. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait, kritikai megjegyzéseit. A diákönkormányzat jogosult szövetséghez csatlakozni. A szövetség az iskolában, kollégiumban a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben: a) jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor; b) a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor. c) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor; d) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor; Az intézmény diákönkormányzatának a nevelőtestület által jóváhagyott szervezeti és működési rendje az SZMSZ mellékletét képezi.
27
4. A belső kapcsolattartás általános formái és rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét – a megbízott pedagógusvezetők, a választott közösségi képviselők segítségével – az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres formái a különböző értekezletek, fórumok, iskolagyűlések, nyílt napok, tanácskozások, fogadóórák. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres és konkrét időpontokat az iskola éves munkaterve tartalmazza. A tanulók szervezett véleménynyilvánítására van lehetőség: • osztályfőnöki óra keretében, • alkalmi felmérések révén, • az osztályképviseleten keresztül, • a diákgyűlésen, illetve • közvetlenül az igazgatóhoz fordulva.
5. Az iskola külső kapcsolatainak rendszere, formája és módja Intézményünk a feladatok elvégzésére, valamint a továbbtanulás, a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel: • • • • • • • • •
• • • • •
a fenntartóval a fenntartó által finanszírozott többi közoktatási intézménnyel az intézményt támogató intézményekkel és jogi személyekkel a minisztériumokkal az egyetemekkel a pedagógiai intézetekkel a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal az Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal a Szakértői és Rehabilitációs Bizottságokkal a Gyermekjóléti Szolgálattal a Családsegítő Központtal Regionális Munkaügyi Központtal a történelmi egyházak szervezeteivel
A kapcsolattartás formái és módjai: - közös megbeszélések tartása - szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel - közös programok rendezése - intézményi rendezvények látogatása - előadások megszervezése külsős előadókkal - intézményi látogatások szervezése Közvetlen a kapcsolattartás az iskolaorvossal, a kollégiumi orvossal.
28
6. A rendszeres egészségügyi ellátás és felügyelet rendje Az iskolaorvos heti 1 alkalommal, 3 órás időtartamban áll a tanulók rendelkezésére. Tapasztalatairól minden tanév végén, az igazgató által érőre meghatározott időpontban tájékoztatja az iskola vezetését. Tanévenként egy alkalommal a tanulók szervezett fogorvosi rendelésen és tüdőszűrésen vesznek részt, ennek megszervezése az igazgatási igazgatóhelyettes feladata. A kötelező orvosi vizsgálatot lehetőség szerint úgy kell megszervezni, hogy az a tanítást ne zavarja. Tanévenként több alkalommal – az osztályfőnökkel egyeztetve - az osztályfőnöki óra keretében az iskolaorvos vagy meghívott előadó a tanulók által megjelölt témában előadást tarthat.
7. Tankönyvrendelés A tankönyvrendelés szabályait a 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről szabályozza. A tankönyvrendeléssel megbízott alkalmazott gondoskodik arról, hogy a használható tankönyvek és segédkönyvek jegyzéke a szakmai munkaközösségek, és pedagógusok rendelkezésére álljon. Az SZMK és a tantestület dönt a tankönyvvásárlási támogatás elosztási elveiről, a megfelelő törvények, rendeletek figyelembevételével, egyeztetve az ifjúságvédelmi felelőssel. A szakmai munkaközösségek véleményezik az egyes pedagógusok által kiválasztott tankönyveket. A pedagógusok mindem tanév első felének végéig írásban jelzik igényüket az általuk használni kívánt tankönyvre vonatkozóan A megbízott tankönyvfelelős végzi a tanulók számára a tankönyvek megrendelését és azok szétosztását, valamint a megrendelt könyvek pénzügyi elszámolását.
29
VIII. rész
A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI ÉS RENDJE 1. A tanórán kívüli foglalkozások célja Az iskola a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez (a közoktatási törvény 53 §-a alapján). A foglalkozások számát, jellegét a gazdálkodási összefüggésben az igazgató dönti el a diákmozgalom és a tantestület véleménye alapján. Az iskola tanórán kívüli szervezett foglakozási formái: •
• • • • • • • • • • • •
•
tanulmányi utak (szakmai programját az intézmény pedagógiai programja tartalmazza) tanulószoba, korrepetálás szakkör öntevékeny diákkör énekkar zenekar táncegyüttes iskolai sportkör tanulmányi, szakmai vagy műveltségi versenyek diáknap ifjúsági klub kulturális rendezvények önköltséges tanfolyamok művészeti versenyek (hangversenyek, táncbemutatók, kiállítások)
A fenti formák helyét és időtartamát az igazgatási igazgatóhelyettes rögzíti a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A tanórán kívüli foglalkozások fő funkciói: • Szakköröket a magasabb szintű képzés igényével, a munkaközösség vezetőinek javaslata alapján indít az iskola. • Az öntevékeny diákkörök meghirdetését, megszervezését és működtetését a diákok végzik. • A korrepetálások célja az alapkészségek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás elősegítése. • A versenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. A területi és az országos fordulóra továbbjutott tanulókat a verseny napján az igazgató mentesíti a tanítási órákon való részvétel alól. • Az ifjúsági klub a diákönkormányzat vezetése alatt áll. • Az iskola tanulóközösségei igazgatói engedéllyel, pedagógus részvétele mellett egyéb rendezvényeket is tarthatnak. • Önköltséges tanfolyamokat az iskola a tanulók érdeklődésének, a szülők igényének és a szaktanárok vállalási készségének függvényében indít.
30
A tanulók iskolán kívüli egyesület, szervezet, intézmény munkájában rendszeresen részt vehetnek. A részvételt az osztályfőnököknek be kell jelenteni.
2. Szakkörök Szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően, a munkaközösség vezetők javaslata alapján indít az iskola. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek, erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és tantárgyi osztályzatában. A szakköröket fel kell tüntetni az éves munkatervben és a tantárgyfelosztásban, a működés feltételeit az iskola költségvetésében biztosítani kell.
3. Iskolai Diáksport Kör A diáksport kör a tanulók mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére alakul. Az ISK mint szervezeti forma, önálló szabályzat alapján működik, melynek az élén az elnök áll. Az iskola biztosítja, hogy a sportudvar és a tornaterem minden tanítási napon a tanulók rendelkezésére álljon 745 és 20 óra között. A programokat az évente külön megbízott testnevelő tanárok állítják össze és felügyelik. A diáksportkör és az iskola kapcsolattartásának módját és formáját, az anyagi támogatás összegét tanévenként előre megkötött megállapodás tartalmazza.
4. A tanulmányi, szakmai és sportversenyeken való részvétel A tanulmányi, szakmai és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. A tanulók a városi, megyei, országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítés mellett.
5. Az iskolai könyvtár Az iskolai könyvtár működését a közoktatási törvény 11 §. (1) c) pontja, a 17. §. (1) m) pontja, az 53. §. (6) bekezdése, a 14. §. 1/b. és c. pontja, a 118. §. (5) bekezdése, a 123. §. 3/f. pontja, a 127. §. (7) bekezdése, a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 6/C. §-a és a 3. számú melléklete szabályozza. Az iskolai könyvtár az iskolai pedagógiai tevékenységéhez, nevelő és oktató munkájához, a tanításhoz, a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát, a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító szervezeti egység. Az iskolai könyvtár gyűjteményét a tanulók, és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével kell fejleszteni. A könyvtár működési szabályzata és a gyűjtőköri szabályzat az SZMSZ melléklete. Az iskolai könyvtár használóinak köre: Az iskolai könyvtár tagja az intézmény valamennyi dolgozója (pedagógus illetve nem pedagógus alkalmazottja), valamint minden tanuló.
31
A beiratkozás módja: Külön beiratkozni nem kell, a könyvtáros minden tanév elején nyilvántartásba veszi a 9. osztályos tanulókat, a többieket pedig a megfelelő évfolyamba átsorolja. Beiratkozási díj nincs. Az intézményből kilépő dolgozóknak, tanulóknak a könyvtári tartozásaikat rendezniük kell. A könyvtári szolgáltatások igénybevételének feltételei, a könyvtárhasználat szabályai: Az iskolai könyvtár a pedagógus, a nem pedagógus dolgozók, valamint a tanulók számára lehetővé teszi állománya egyéni és csoportos használatát. A csak helyben használható egységek kivételével állományát kölcsönözheti. A könyvtár minden tagját anyagi felelősség terheli a kölcsönzött könyvekkel kapcsolatban. Kártérítés: Az elveszett, megrongált könyv egy másik példányát kell az olvasótól kérni. Ha ezt teljesíteni nem tudja, a könyvtárnak joga van a pótlással felmerülő költségek megfizettetésére. Az iskolai könyvtár nyitvatartási ideje: A heti kölcsönzési idő 40 óra, amely igazodik a tanítási rendhez. A könyvtár napi nyitvatartási rendjéről a könyvtáros javaslatának figyelembe vételével az igazgató dönt.
6. Tanfolyamok Tanfolyamokat az iskola a tanulók érdeklődésének és a szaktanár vállalásának függvényében indít. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kéri a tanfolyamvezetőtől. A tanfolyamokon való részvételért előre térítési díj fizetendő.
7. Egyéb rendezvények Az iskola tanuló közösségei (osztályok, diákkörök, szakkörök, tagozatok, stb.) egyéb rendezvényeket is tarthatnak. Az ilyen jellegű rendezvényeket engedélyeztetési céllal be kell jelenteni az intézmény vezetőjének, és az engedélyezett összejöveteleken biztosítani kell a pedagógus részvételt. A rendezvényeken résztvevők felelősek az épület állagának és berendezési tárgyainak megóvásáért.
32
IX. rész
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1.
Jelen szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a jelzett közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges.
2. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket – mint például a belső ellenőrzés szabályozását, az irat- és pénzkezelés, bizonylatolás rendjét, az intézményi gazdálkodás szabályait – önálló szabályzatok tartalmazzák. Ezek a szabályzatok az intézmény szervezeti és működési szabályzatának mellékletei. 3. A mellékletben található szabályzatok – mint igazgatói utasítások – jelen SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszi.
33
X. rész
EGYETÉRTŐ NYILATKOZATOK
A Művészeti Középiskola és Kollégium nevelőtestülete jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot 2010. január 27-én egyhangúlag elfogadta.
A Művészeti Középiskola és Kollégium szülői munkaközössége (SZMK) az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítását elfogadta, annak módosításaival és jelenlegi tartalmával teljes mértékben egyetért. Nyíregyháza, 2010. január 28. Doroginé Soós Csilla SZMK elnök
A Művészeti Középiskola és Kollégium DIÁKÖNKORMÁNYZATA (DÖK) az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítását a 2010. január 28-án tartott ülésén elfogadta, annak módosításaival és jelenlegi tartalmával teljes mértékben egyetért.
DÖK elnök
34
XI. rész
MELLÉKLETEK
1. 2009. évi szakfeladatok 2. 2010. január 1-től érvényes szakfeladatok 3. Az oktatási-nevelési igazgatóhelyettes munkaköri leírása 4. Az igazgatási igazgatóhelyettes munkaköri leírása 5. A gazdasági vezető munkaköri leírása 6. Tagozatvezetők munkaköri leírása 7. Kollégiumi vezető munkaköri leírása 8. Az iskolatitkár munkaköri leírása 9. Tagozattitkárok munkaköri leírása 10. Technikai dolgozók munkaköri leírása 11. A könyvtár működési szabályzata 12. A könyvtár gyűjtőköri szabályzata 13. A diákönkormányzat működési szabályzata 14. A belső ellenőrzés szabályzata 15. Irat- és pénzkezelési szabályzat 16. Saját bevételek felhasználásának szabályzata 17. Szabályzat a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésről (FEUVE-
rendszer)
35
1. számú melléklet
2009. évi szakfeladatok Szakágazat száma:
853100
Általános középfokú oktatás
Az iskola alaptevékenységei szakfeladat rend szerint: 84214-4 Nappali rendszerű gimnáziumi nevelés, oktatás Nyelvi előkészítő évfolyam Egyetemi, főiskolai továbbtanulás szervezett elősegítése 80217-7 Nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés, oktatás zene- tánc- képző és iparművészeti tagozat párhuzamos képzés Egyetemi, főiskolai továbbtanulás szervezett elősegítése Bázisiskolai feladatok ellátása 80224-1 Nappali rendszerű szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás zene- tánc- képző- és iparművészeti tagozat Nappali tagozatú iskolai rendszerű felsőfokú művészeti szakképzés 80226-3 Szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolarendszerű felnőttoktatás 55131-5 Diákotthoni, kollégiumi szálláshelynyújtás 55233-4 Kollégiumi, intézményi közétkeztetés 55232-3 Iskolai intézményi közétkeztetés 80511-3 Napköziotthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben) 80591-5 Oktatási célok és egyéb feladatok 92403-6 Diáksport 75192-2 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai Kiegészítő tevékenység 75195-0 Intézményi étkeztetés kiegészítő tevékenységként 75195-2 Közoktatási intézményekben végzett kiegészítő tevékenység Tanműhelyi oktatás, üzemeltetés Szakirányú szakmai tanfolyamok, tanárképzések szervezése Szolgálati lakás fenntartása Helyiségek, eszközök bérbeadása 92171-6 Egyéb művészeti tevékenység 92601-8 Máshová nem sorolt kulturális tevékenység
36
2. számú melléklet
2010. január 1-től érvényes szakfeladatok: 853111-1 Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-12/13 évfolyam) Nyelvi előkészítő évfolyam Egyetemi, főiskolai továbbtanulás szervezett elősegítése 853112-1 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi oktatása (9-12/13 évfolyam) 853121-1 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13 évfolyam) zene- tánc- képző és iparművészeti tagozat párhuzamos képzés Egyetemi, főiskolai továbbtanulás szervezett elősegítése Bázisiskolai feladatok ellátása 853122-1 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (912/13 évfolyam) 853211-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 853212-1 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon 853221-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon 853222-1 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon 853214-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás 853224-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás 855921-1 Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók kollégiumi externátusi nevelése 855922-1 Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi externátusi nevelése 559011-1 Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára 562914-1 Tanulók kollégiumi étkeztetése 562913-1 Iskolai intézményi étkeztetés 855917-1 Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés 855918-1 Sajátos nevelési igényű középiskolai, szakiskolai tanulók tanulószobai nevelése
37
931204-1 Iskolai, diáksport tevékenység és támogatása 931205-1 Fogyatékossággal élők iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 841901
Önkormányzatok, valamint kistérségi társulások elszámolásai
Kiegészítő tevékenység: 562917-2 Munkahelyi étkeztetés 682001-2 Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 682002-2 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 856099-2 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Tanműhelyi oktatás, üzemeltetés 854211-2 Felsőfokú szakképzés 900121-2 Zeneművészeti tevékenység 900122-2 Táncművészeti tevékenység 900300-2 Alkotóművészeti tevékenység 900400-2 Kulturális műsorok, rendezvények szervezése
38
