A Nyírlugosi Általános Iskola SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2009

A Nyírlugosi Általános Iskola SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2009.

Általános Iskola OM: 033547 4371 Nyírlugos, Debreceni út 2. Telefon: 06-42/ 388-404 Fax: 06-42/ 388-405 E-mail: [email protected] Honlap: www.nyirlugos.sulinet.hu ___________________________________________________________________________

TARTALOM Bevezető rendelkezések 1. Az SZMSZ célja 2. Az SZMSZ jogszabályai alapján 3. Az SZMSZ személyi és időbeli hatálya I.

Rész

Az iskola általános meghatározása 1. 2. 3. 4. 5. II.

A közoktatási intézmény Az iskola jogállása Az iskola bélyegzőjének felirata és lenyomata Az iskola gazdálkodása Az iskola épületének telephelyének létesítményei Rész

Az iskola vezetése 1. 1. 2. 3. 4. 5. 6. III.

Az igazgató Az igazgató közvetlen munkatársai A helyettesítés rendje Az iskolavezetőség A pedagógiai munka belső ellenőrzése A kiemelt munkavégzés elismerése Pedagógus-továbbképzés Rész

Az iskola működési rendje 1. A törvényes működés alapdokumentumai 2. A tanítás rendje 3. Az iskola helyiségeinek használati rendje IV.

Rész

Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők V.

Rész

Az iskola munkarendje 1. 2. 3. 4.

A tanév helyi rendje A pedagógusok munkarendje A tanulók munkarendje A közalkalmazottak munkarendje

-1 -

VI.

Rész

Az iskolaközösség 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Nevelőtestület Szakmai munkaközösség Alkalmazotti közösség Iskolai Szülői Szervezet Diákönkormányzat Osztályközösség

VII.

Rész

A nevelőtestület által átruházott feladatkörök 1. 2. 3. 4.

Feladatkörök átadása A szakmai munkaközösségekre ruházza Az ISZSZ Választmányára ruházza A Diákönkormányzatra ruházza

VIII.

Rész

Az iskola közösségeinek kapcsolattartási formái és rendje 1. 2. 3. 4. 5. IX.

A kapcsolattartás formái Kapcsolat a Szakmai Munkaközösségekkel Kapcsolat az ISZSZ-tel Kapcsolat a Gyermekszervezettel Az iskola külső kapcsolatai Rész

A tanulók jogviszonya, a tanulók jogai és kötelességei 1. A tanuló felvétele 2. A tanulói jogviszony megszűnése 3. A tanuló jogai és kötelességei 4. A továbbtanulás elősegítése 5. A tanuló jutalmazásának elvei 6. Fegyelmező intézkedések 7. A tanulói hiányzás igazolása 8. Gyermek- és ifjúságvédelem 9. Az egészségügyi ellátás rendje 10. A tanuló- és gyermekbalesetek megelőzése X.

Rész

Az iskolai hagyományok ápolása 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Hagyományápolás Kiállítások rendezése Hagyományápolás a tanulók számára Hagyományápolás a szülők számára Hagyományápolás a pedagógusok, felnőtt dolgozók számára A hagyományápolás külsőségei

-2 -

XI.

Rész

A tanórán kívüli foglalkozások szervezési formája, rendje 1. Napközi-otthon 2. Tanulószoba 3. Az iskolai tankönyvellátás rendje 4. Szakkörök 5. Énekkar 6. Mindennapi testedzés 7. Versenyek, vetélkedő 8. Táborozások 9. Tanulmányi kirándulás 10. Korrepetálás-felzárkóztató foglalkozás 11. Hit- és vallásoktatás 12. Tanórán kívüli foglalkozások rendje 13. Térítési díj fizetésére vonatkozó rendelkezések XII.

Rész

Egyéb nem rendszeres pénzbeli juttatások 1. 2. 3. 4.

Illetményelőleg Törzsgárda Jubileumi jutalom Munkaruha, ruházati ktg.

Záró rendelkezések: A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása, jóváhagyása.

-3 -

„A szervezeti és működési szabályzat normatív, kötelező szabályozó ereje nem vitatható. Előírásai a közoktatási intézménnyel kapcsolatban levők esetében ugyanolyan erővel bírnak, mint a jogszabályok. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megtartásáért a közoktatási intézményben dolgozók fegyelmi felelőséggel tartoznak.” /Dr. Szüdi János/

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja 1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg az iskola szervezeti felépítését,működésének belső rendjét, belső és külső kapcsolattartásra vonatkozó megállapodásait és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. 1.2. 1.2. A Szervezeti és Működési Szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, ésszerű és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza.

2. A Szervezeti és Működési Szabályzat jogi alapja A Szervezeti és Működési Szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények és rendeletek: A Közoktatásról - az 1996. Évi LXII. Törvénnyel módosított 1993. Évi LXXIX törvény - A közalkalmazottak jogállásáról - a többször módosított 1992. Évi XXXII. Törvény A nevelési-oktatási intézmények működéséről - a 16/1998. (IV.8.) MKM rendelettel módosított, - az 1/1998. (VII. 24.) OM rendelettel kiegészített 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról - 13O/1995. (X.26.) kormányrendelet A közalkalmazottakról szóló 1992. Évi XXXIII. Törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben - a többször módosított 138/1992. (X.8.) számú kormányrendelet A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól, kedvezményeiről - 277/1997. (XII.22.) kormányrendelet -4 -

A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet Módosítására kiadott 8/2000. (V.24.) OM rendelet

3. A Szervezeti és Működési Szabályzat személyi és időbeli hatálya 3.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok, igazgatói rendelkezések betartása és az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényű. 3.2. A Szervezeti és Működési Szabályzat a fenntartó Nyírlugos Város Önkormányzati Képviselőtestület jóváhagyásával lép hatályba, és határozatlan időre szól. 3.3. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke. A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékleteket képező egyéb belső szabályzatok betartása az iskola valamennyi dolgozójának kötelező. 3.4. A Szervezeti és Működési Szabályzat nem érinti az intézmény igazgatójának hatáskörébe tartozó jogszabályok és egyéb intézményi rendelkezések hatályát.

I.

RÉSZ

AZ ISKOLA ÁLTALÁNOS MEGHATÁROZÁSA 1. A közoktatási intézmény - neve - címe - típusa alapfeladatai az ALAPÍTÓ OKIRAT –a szerint:

Általános Iskola Nyírlugos

Szakágazati besorolása:

852010

Az intézmény típusa:

többcélú közoktatási intézmény

Székhelye:

4371. Nyírlugos, Debreceni út 2.

Az intézmény jogállása:

többcélú nevelési-oktatási intézmény, mely szervezetileg egységes, szakmai tekintetben önálló, önkormányzat által fenntartott közoktatási intézmény.

Működési területe:

Nyírlugos Város közigazgatási területe

Szervezeti forma:

összetett iskola

Gazdálkodási jogköre:

önálló jogi személyként működő, önálló bérgazdálkodással rendelkező, részben önállóként gazdálkodó költségvetési szerv. Gazdálkodási feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el. Nyírlugos Város Önkormányzata, 4371. Nyírlugos, Szabadság tér 1.

Fenntartó szerve:

-5 -

Alapító szerve:

Nyírlugos Községi Tanács

Alapítás ideje:

1948.

Az intézménybe felvehető maximális gyermek-tanuló létszáma: 358 fő Évfolyamok száma: 8 Engedélyezett tanulócsoportok száma: 19(1-8. évfolyam 16 + napközi 3 + tanulószoba 1, 1-8 évfolyamon a közoktatási törvényben meghatározott létszámhatárok figyelembevételével tanévenként a fenntartóval egyeztetve. Az intézmény alaptevékenysége: Általános iskola:  Alapfokú nevelés és oktatás, alapfokú végzettség megszerzése  Alapvizsgáztatás 6-8 évfolyamon, diagnosztikus vizsga  Idegen nyelvű oktatás angol és német nyelvből  Informatikaoktatás  Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése és oktatása  Integrációs vagy képesség kibontakoztató felkészítés a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részére  Orvosi javaslat alapján a törvényi előírásoknak megfelelő gyógytestnevelési csoportok működtetése Szakfeladatok: 80121-4 Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás 80122-5 Integrált nevelés-oktatás, a többi tanulóval együtt oktatható sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs/ rehabilitációs felkészítése, SNI-A: a testi (mozgáskorlátozott)-, érzékszervi (nagyothalló) -, enyhe értelmi-, beszédfogyatékos, autista, A megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, tartós és súlyos rendellenessége áll fenn (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia), SNI-B: A megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége áll fenn. BTM: beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel rendelkező 80123-6 Általános iskolai felnőttoktatás 80511-3 Napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben) 80591-5 Oktatási célok és egyéb feladatok Az iskola alapszolgáltatása:  Kötelező és tanórai foglalkozások  Választható és tanórai foglalkozások, tehetséggondozás, felzárkóztatás  Tanórán kívüli foglalkozások szülői igény szerinti szervezése, évfolyamonként napközi, 5-8 évfolyamonként tanulószoba  Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása

-6 -

1-4

   

Iskolai sportkör működtetése Iskolai könyvtár működtetése 4-8 évfolyamon idegen-nyelv és informatika oktatása Bejáró tanulóknak nevelő ügyelet biztosítása

Kiegészítő tevékenységek:  Tanfolyamok  Felnőttképzés, felzárkóztató oktatás, vizsgáztatás  Étkeztetés  Helyiségek bérbeadása Az iskola feladatellátást szolgáló vagyona: A nyírlugosi 3. hrsz. alatt lévő épületek, valamint nyilvántartásában szereplő berendezések és felszerelések.

az

intézmény

Az iskola vagyonával vállalkozhat:  Rendezvények szervezésére  Épületrész bérbeadására  Önköltséges tanfolyamokra  Továbbképzésekre  Egyéb oktatási jellegű szolgáltatásra Az ezekből származó nyereség az iskola házi- és települések közötti, valamint a felmenő rendszerű versenyek finanszírozására fordítható. Az iskola a rendelkezésre álló vagyon nem jogosult elidegeníteni. Az intézmény igazgatójának megbízása: A hatályos jogszabályok alapján az önkormányzati képviselő-testület bízza meg.

Az intézmény képviseletére jogosult: A mindenkori igazgató és helyettesei. Az alapító okiratot Nyírlugos Város Önkormányzata a27/2009. (VI 29.) Kth. határozatával fogadta el, egyben a 21/2009. (V.25.) Kth. határozatát hatályon kívül helyezi.

3.5. Az iskola bélyegzőjének felirata és lenyomata 3.6. Hosszú bélyegző: Általános Iskola 4371 Nyírlugos, Debreceni u. 2. 3.8. Körbélyegző: Általános Iskola Nyírlugos -7 -

3.9.A kiadmányozás joga az igazgatót illeti meg, amelyet átruházhat: - tanügy-igazgatási ügyekben az igazgatóhelyettesre. Döntést nem igénylő gazdálkodási ügyekben az iskolatitkárra, - Tartós távollét esetén az aláírási jogot a helyettesítés rendje szerint kell gyakorolni. 3.10. Az iskolai bélyegzők használatára - az igazgató, - az igazgatóhelyettes, - az iskolatitkár - bizonyítványok, naplók, anyakönyvek, ellenőrzők hitelesítése esetén az osztályfőnökök jogosultak. 3.11.A körbélyegzőt csak átvételi elismervény ellenében lehet kiadni. Használaton kívül el kell zárni. 4. Az iskola gazdálkodása 4.1. Az iskolai vagyon feletti rendelkezési jog: 4.2. 1. Az ingatlan feletti rendelkezési jog Nyírlugos Város Önkormányzati Képviselőtestületét, 4.2.2. a berendezések, felszerelések feletti használati, rendelkezési jog a mindenkori iskolaigazgatót illeti meg. 4.2.3. 4.3. Az iskola fenntartási és működési költségeit naptári évekre összeállított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetésben irányozza elő. A fenntartónak kell gondoskodnia az alapfeladatok ellátáshoz szükséges pénzeszközökről. 5. Az iskola épületének, telephelyének létesítményei

II. Rész AZ ISKOLA VEZETÉSE Az iskola vezetői szintjeit a magas színvonalú tartalmi munka, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények határozzák meg.

1. Az igazgató 1.1. Az igazgató az iskola egyszemélyi felelős vezetője, jogállását a magasabb vezető beosztás" ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg (1992. évi XXXIII. törvény). 1.2. Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét, valamint feladatait a közoktatási törvény állapítja meg (1993. évi LXXIX. törvény 54., 55. § ). 1.3. Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai és a fenntartó engedélyezése alapján megállapított munkakörökre az igazgató alkalmazza. A dolgozók 'foglalkoztatására, élet-és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. 1.4.1. Az iskolaigazgatás pedagógiai, tanügyigazgatási, személyzeti és gazdasági munka. 1.4.2.Ellátja a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatokat. -8 -

1.5.1. Kizárólagos jogkörébe tartozik: - a pedagógusok feletti teljes munkáltatói jogkör, - a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása, - a kiadmányozás. 1.5.2. Feladatköre: - a nevelőtestület vezetése, - a nevelő-oktató munka irányítása és ellenőrzése, - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, - a rendelkezésre álló, költségvetés alapján az .iskola működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, - az Iskolai Szülői Szervezettel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzattal való együttműködés, a nemzeti- és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése.

2. Az igazgató közvetlen munkatársai 2.1. Az igazgató közvetlen munkatársai: a/ igazgatóhelyettes, b/ iskolatitkár. 2.2. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett, végzik. A közvetlen munkatársak feladat és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. 2.3. Az igazgató közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. 2.4. Az igazgatóhelyettes megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az igazgató adja. Igazgatóhelyettesi megbízást az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott, illetve határozatlan időre szólhat. 2.5. Az igazgatóhelyettes az igazgatót akadályoztatás a esetén teljes felelősséggel helyettesíti.

3. A helyettesítés rendje 3.1. Az igazgató tartós távolléte esetén a teljes jogkör gyakorlására külön intézkedésben adhat felhatalmazást. 3.2. Az igazgató, az igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése a gyermekszervezet-vezető / korelnök pedagógus is megbízható. 3.3. Gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben az igazgató helyettesítését az iskolatitkár látja el. 3.4. A vezetők helyettesítésében közreműködnek a tanítás előtti felügyeletet ellátó pedagógusok, valamint a délutáni tanítási idő utáni napközi foglalkozások idején a napközis tanítók, tanárok.

4. Az iskolavezetőség 4.1. Az iskolavezetés operatív vezetési ügyekben - heti rendszerességgel - a hét első munkanapján megbeszélést tart. 4.2. Az iskolavezetés tagjai: igazgató,

-9 -

igazgatóhelyettes 4.3. Az iskolavezetés tagjai közösen felelősek azért, hogy intézkedéseiket összehangolják, egymás tekintélyét elvszerűen megóvják, az iskolai élet minden lényeges ügyéről, eseményéről kölcsönösen tájékoztassák egymást. 4.4. Az iskolavezetőség az igazgató konzultatív, döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete. 4.5. Az igazgató munkáját (irányító, -tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) az iskolavezetőség tagjai meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel segítik. 4.6. Az iskolavezetőség tagjai: - igazgató - igazgatóhelyettes - munkaközösség vezetők - diákönkormányzat vezető I 4.7. Az iskola, szakmai vezetősége: - igazgató - igazgatóhelyettes - diákönkormányzat-vezető - munkaközösség-vezetők. 4. 8. Az iskolavezetőség az igazgató által meghatározott munkaprogram alapján rendszeresen (havonta) megbeszélést tart. 4.9. Az iskolavezetőség tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak. 4.10. Az iskola vezetősége együttműködik a Iskolai Szülői Szervezet Választmányával.

5. A pedagógiai munka belső ellenőrzése 5.1. A belső ellenőrzési rendszer átfogja az iskolai nevelő-oktató munka egészét. Egyrészt biztosítja, hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben történjen, másrészt fokozza a munka hatékonyságát. 5.2. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató felelős. 5.3. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: -. az igazgató: - az iskolában folyó valamennyi tevékenységet ellenőrzi, - a tanév során az iskola minden pedagógusának munkáját értékeli legalább egy alkalommal, - az igazgatóhelyettes: - a vezetői feladatmegosztásból a munkaköri leírásában rögzített területeken végez ellenőrzéseket, - a munkaközösség-vezetők: ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál a szaktárgyukkal összefüggő területeken látnak el. - a gyermekszervezet-vezető: a nevelőmunka egyes fázisában, tanórán kívüli foglalkozásokon tájékozódó ellenőrzést lát el, amelyekről, saját belátása szerint tájékoztatja az iskola igazgatóját. 5.4. Általános követelmények: - Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: A pedagógusok munkafegyelme. A tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása. A nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága. A tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja. A tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása. A nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon. Ezen belül különösen: -10-

=> Előzetes felkészülés, tervezés. => A tanítási óra felépítése és szervezése. => A tanítási órán alkalmazott módszerek. => A tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán. => Az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése.(Tantárgyi eredménymérések). => (A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetősége vagy az igazgatói tanács határozza meg.) A tanórán kívüli nevelő munka, az osztályfőnöki munka - segítse elő az iskola feladatkörében az oktatás minél teljesebb kielégítését, - kérje számon az eredményeket a tantervi követelményeknek megfelelően, - támogassa a helyes kezdeményezéseket, ugyanakkor jelezzen az iskola működése során felmerülő megalapozatlan, vagy helytelennek minősülő intézkedésekre, tévedésekre, hibákra, hiányosságokra is, - legyen a fegyelmezett munka megvalósításának felelős személye, - segítse a vezetői utasítások végrehajtását, - biztosítsa a szakmai, gazdálkodási és egyéb feladatok legésszerűbb, leggazdaságosabb ellátását, továbbá a belső rendet, a társadalmi tulajdon védelmét. 5.5. Az ellenőrzés módszerei: - tanítási órák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása, - írásos dokumentumok vizsgálata, - tanulói munkák ellenőrzése, - eredményvizsgálatok, felmérések, - beszámoltatás szóban, írásban. 5.6. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését a tanév munkaterve tartalmazza. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. A pályakezdő és az iskola új nevelőit gyakrabban kell látogatni. Egyes nevelőknél tapasztalt didaktikai, pedagógiai, metodikai hiányosságok után a látogatásokat rendszeresen, céltudatosan kell végezni. A megerősítés, az elismerés végett tanévenként minden nevelőhöz el kell jutni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. 5.7. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség-vezetővel kell egyeztetni. 5.8. Az általánosítható tapasztalatokat - a feladatok egyidejű meghatározásával tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. 5.9. Az iskola minőségirányítási programjának mellékletét képező teljesítményértékelés minősítése alapján a végzett munka értékelése.

6. A kiemelt munkavégzés elismerése 6.1. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés központi elvei 6.1.1. Az átlagon felüli munkateljesítményért járó illetménykiegészítés fedezetét a központi költségvetés biztosítja. 6.1.2. Az illetménykiegészítés egy tanítási évre, minden év szeptember 1-jétől állapítható meg, de lehetőség van a pótlék megadásának meghosszabbítására. 6.1.3. Az illetménykiegészítés havi összegét a költségvetési törvény évente rögzíti. Az illetménykiegészítés felső határát a törvény nem határozza meg. 6.1.4. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés fedezetének számítási alapja a

-11-

költségvetési törvényben meghatározott összeg és a pedagógusok létszámának szorzataként adódik. 6.1.5. Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésben kell részesíteni azt a pedagógust, közalkalmazottat, aki a nevelőtestület véleményét is figyelembe véve az átlagosnál kiemelkedőbb szakmai, pedagógiai tevékenységet végeztek a tanév során. 6.1.6. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya az intézményvezetőkre is kiterjed. A kiemelt munkavégzés ért járó kereset-kiegészítésről e szabályzatban megállapított feltételrendszer alapján az intézményvezető esetében a munkáltató dönt. 6.1.7. A kiemelt munkavégzés elismerésének elveit, valamint a felhasználásról szóló nevelőtestületi döntést tanévenként felül kell vizsgálni.

6.2. A kiemelt munkavégzés ért járó kereset-kiegészítés nevelőtestület által meghatározott általános szabályai 6.2.1. Az átlagon felüli munkateljesítmény és a többlet feladatvégzés tanévenként együtt kerül értékelésre, 2 év folyamatos jogviszony alapján, az intézmény minden közalkalmazottjára vonatkozóan. 6.2.2, A kiemelt kereset-kiegészítés szorgalmi időre, minden év szeptember l-jétől – a következő év augusztus 31-ig állapítható meg. 6.2.3. A „ Minősítő lapon"-on a legtöbb elismerést kapott tanító(k). ill. tanár(ok) az kiemelt elismerésre jogosultak. 6.2.4. Az igazgató az " Minősítő lapon " elismerő nyilatkozatait összesíti. Az összesítés után, döntése előtt kikéri az érdekképviselet, a Közalkalmazotti Tanács tagjainak, a Gyermekszervezet felnőtt vezetőjének valamint a Munkaközösség-vezetők csoportjának kollektív javaslatát, ill. az iskolavezetőség véleményét. 6.2.5. Az igazgató a nevelőtestület által elismert pedagógusok, közalkalmazottak között a kereset-kiegészítést differenciáltan állapíthatja meg. 6.3. Minősítő lap 6.3.1. Egységes szerkezetben tartalmazza a minősítés szempontjait. 6.3.2. A minősítés szempontjai: I. Szakmai felkészültség, eredményesség II. Emberi értékek, személyes tulajdonságok III. Alaptevékenységen felüli teljesítmények IV. Együttműködés, kapcsolatteremtés 6.3.3. Az egyes szempontokhoz kapcsolódó értékek/indikátorok I. Szakmai felkészültség, eredményesség: szakértelem, tudás, különböző tanulási munkaformák alkalmazása, feladatvégzés minősége, önképzés, szakmai viták és megbeszélések igénylése, iskolai dokumentumok ismerete, szakszerű alkalmazása, elhivatottság, az egységes követelményrendszer igénylése és betartása, a NAT-hoz, Kerettantervekhez illeszkedő helyi tantárgyi tantervek (tanmenetek) kidolgozása.

II. Emberi értékek, személyes tulajdonságok:

-12-

korrektség, nyíltság, önismeret, pozitív szemlélet-optimizmus, kommunikációs kapcsolatteremtő képesség, egészséges élet- lelki egészség, problémaérzékenység és problémamegoldó képesség, kulturáltság, kreativitás, szorgalom, pontosság, következetesség, nyitottság, higgadtság, türelem, igényesség, a pedagógus modell szerepnek megfelelő megjelenés, viselkedés. III. Alaptevékenységen felüli teljesítmények: szakkörök szervezése-vezetése, felzárkóztató-tehetséggondozó programok kidolgozásamegvalósítása, versenyeztetés, versenyek-táborok szervezése, legalább városkörzeti tanulmányi versenyeken elért helyezések, eredményes pályázatok, műsorok-rendezvények előkészítése, újságok, kiadványok szerkesztése, ügyeleti teendők ellátása, díjazás nélküli feladatok vállalása, új emberi értékek kialakításában vállalt szerep. IV. Együttműködés, kapcsolatteremtés: Osztályfőnöki, szakmai munkaközösség-vezetői megbízatások vállalása, közösségteremtés lehetőségeinek biztosítása (osztály, csoport, szakkör, tábor, iskolai rendezvény), felelősi rendszer kialakítása, eredményes működtetése, aktív részvétel egy-egy osztályban tanító pedagógusközösség illetve szakmai -munkaközösség munkájában, a szü1őiházzal kialakított kapcsolat (családlátogatás, fogadóóra, közös pedagógus-gyerek-szülő program), befolyás a tanulók életvitelére, segítőkészség, kollegialitás, gyermekcentrikusság.

6.4. A kiemelt bérezésre jogosultság mérlegelése 6.4.1. Tanévenként, nemcsak a határozatlan időre kinevezett pedagógusok részesülhetnek átlagon.felü1i munkateljesítményért járó illetménykiegészítésben. 6.4.2. A minőségi bérezésre jogosultság mérlegelésénél kizáró ok a fegyelmi büntetés, az igazolatlan távollét, az igazolatlan késés. 6.4.3. Az iskola érdekében több tanévre határozott időre kinevezett pedagógus átlagon felüli munkateljesítménye, többlet munkavégzése megítéléséről az iskolavezetőség véleményének meghallgatása után az igazgató dönt.

7. Pedagógus-továbbképzés - jogszabályi keretek 7.1.1. Az 1993. évi LXXIX. törvény 19. § (1) pontja megfogalmazta a pedagógusoknak azt a jogát, hogy szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa. 7.1.2. Az 1996. évi LXII. közoktatásról szóló törvény átfogó módosítása kiegészítette a 19. §it egy új (8) ponttal, amely szerint a pedagógus hét évenként legalább egy alkalommal jogszabályban meghatározottak szerint továbbképzésben vesz részt. 7.1.3. A 277/1997. (XII.22.) kormányrendelet határozza meg azt a pedagóguskört, amelynél a pedagógus-szakvizsga megléte már alkalmazási feltétel. 7.1.4. A pedagógus-továbbképzés iskolai szabályozását a nevelőtestület állapítja meg, elfogadása előtt a Közalkalmazotti Tanács véleményt nyilvánít. 7.1.5. Az iskola továbbképzési időszakokra (öt év) továbbképzési programot, a továbbképzésekkel kapcsolatos feladatokra beiskolázási tervet (egy tanév) készít.

-13-

7.2. A pedagógus-továbbképzés iskolai szabályai 7.2.1. A nevelőtestület az alábbi képzéseket, továbbképzéseket támogatja: - másoddiploma megszerzése, amely a pedagógiai programhoz kapcsolódik, az iskolai program személyi feltételeit javítja, - szakvizsga megszerzése, - az iskolai programnak megfelelő idegen nyelv tanulása, - számítástechnika - OKJ-ben szereplő - szakképesítés, - a helyi tantervek készítését elősegítő továbbképzés, - a pedagógus szakmai, módszertani ismereteit bővítő, fejlesztő program. 7.2.2. Az iskola továbbra is támogatja azokat a továbbképzéseket, amelyek nem esnek a rendelet hatálya alá (információt, módszertani segítséget, értelmezést nyújtó alkalmak: gyermekvédelem, diákönkormányzat, költségvetési gazdálkodás, stb.). 7.2.3. A nevelő-oktató munkajobbítása, az iskolai munka hatékonyabb szervezése érdekében a továbbképzésben résztvevő pedagógusok egyéni értékelő lapon készítenek visszajelzést a továbbképzés minőségéről, annak hasznosságáról. 7.2.4. Az iskolavezetés pedagógusonként továbbképzési dossziét rendszeresít. A dossziéba kerülnek: - adatlap: a pedagógus képzettségével kapcsolatos információk, - továbbképzésről szóló dokumentumok, tanúsítványok, - a jelenlegi továbbképzés nyilvántartó lapja, - a pedagógus és igazgató közötti megállapodások, tanulmányi szerződés, visszajelzőértékelés a továbbképzésről.

7.3. A pedagógus-továbbképzés költségtérítésének elvei 7.3.1. Az iskola a továbbképzési programmal összhangban, a beiskolázási tervben szereplő pedagógusok továbbképzési költségei közül megtéríti: 80%-ban a részvételi díjat, útiköltséget, szállásköltséget, a konzultációk és a vizsgák idejére fizetés nélküli szabadnapot biztosít. (Ez megemelhető ha a fenntartó vagy az intézmény saját forrásból ,biztosítja.) 7.3.2. Az iskola nem fizet napi díjat, étkezési költséget, nem téríti meg az elmaradt túlórák díját, a továbbképzések, a vizsgák idejére nem számol el távolléti díjat. 7.3.3. Az iskola a helyettesítési rend kialakításánál felszabadítja azokat a tanítási napokat, amelyeken a felkészítésben részt kell vennie a pedagógusoknak (másoddiploma, szakvizsga), a pedagógus-továbbképzés körforgása miatt általános helyettesítőt vagy a továbbképzésben részt nem vevőket osztja be helyettesítésre. 7.3.4. Egyéb rendelkezések: A finanszírozási alapprogram 4. fejezete.

7.4. A végzettség elismerése 7.4.1. A 277/1997. (XII.22.) kormányrendelet 25. §-ában rögzített előírásokat (másoddiploma megszerzése, hétévenként egy alkalommal a várakozási idő csökkentése) érvényesíti. 7.4.2. Az iskola személyi feltételeit javító végzettség meglétét, megszerzését céljutalommal ismerheti el.

-14-

Ill. Rész AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE 1. A törvényes működés alapdokumentumai 1.1. Az iskola törvényes működését - a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg. 1.2. Az Alapító Okirat tartalmazza' az iskola legfontosabb jellemzőit, jóváhagyása jogszerű működését (A közoktatásról szóló törvény 37. §). 1.3. A Pedagógiai Program képezi az iskolában folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. A közoktatási törvény 1999. évi módosításával összhangban, (48.§) meghatározza az iskolában folyó: - nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait; - a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat; - a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat;

-

a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységet; a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységet; a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat; a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot; a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet; az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségirányítási rendszerét; - a pedagógiai program végrehajtásához szükséges, nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét; - a szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit; - az egyes évfolyamokon tanított tantárgyakat; - a kötelező tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait; - az előírt tananyagot és követelményeit; - a magasabb évfolyamba lépés feltételeit. A pedagógiai program a fenntartó jóváhagyásával lép életbe. 1.4. Az Éves munkaterv az iskola hivatalos dokumentuma, amely nevelő-oktató munka megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve a felelősök megjelölésével. Az éves munkaterv az Oktatási miniszter által kiadott, a tanév rendjére vonatkozó rendelete alapján készül. A munkatervben kell meghatározni: - a tanítási szüneteket, - az ünnepségek rendjét, -15-

- a szülői értekezletek, fogadóórák idejét, - az iskolanapok programját, - az egyéb rendezvényeket és felelőseit. 1.5. A tantárgyfelosztás az érvényes óratervek és a pedagógusok kötelező óraszámai alapján készül. Készítésének alapelvei: - kötelező óraszámok, órakedvezmények, - az osztály osztályfőnöke saját osztályában lehetőleg minden általa tanítható tantárgyat taníthasson, - felmenő rendszerben a folyamatosság biztosítása, - a pedagógus személyisége és az osztály közössége lehetőleg megfeleljen egymásnak, - arányos terhelés. 1.6. Az órarend a tantárgyfelosztás alapján készül. Az alsó tagozatban az osztálytanítók az alsó-tagozati munkaközösség-vezető irányításával, a felső tagozatban az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők készítik el. Készítésének elvei fontossági sorrendben: - tanulócsoportok heti optimális terhelése, - napi egyenletes terhelés (52.§(3.) bekezdés), - tantárgyi speciális követelmények, - csoportbontás, 1.7. A tanítás kezdetéig, az ebédeltetés idején pedagógus ügyelet működik. A pedagógus ügyelet beosztásáról, ellátásának biztosításáról az igazgatóhelyettes gondoskodik. 1.8. A nappali ügyelet megszűnéséről az iskola nyitvatartásáig – 6 órától 20 óráig – a technikai dolgozók és a portás látnak el ügyeleti feladatokat. 1.9. A nyári szünetben előre meghatározott ügyeleti napokon 9-13 óra között az iskolavezetés egy-egy tagja tart ügyeletet. 1.10. Az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületben.

2. A tanítás rendje 2.1. A tanítás 8 órakor kezdődik. Az első tanítási órát az Igazgató engedélyével, az Iskolai Szülői Szervezet Választmánya, a Gyermekszervezet egyetértésével nyolc óránál legfeljebb negyvenöt perccel valamennyi évfolyamon meg lehet kezdeni. 2.2. A tanítási órák 45percesek. 2.3. A tanórák napi és heti elosztását az órarend, a csengetési rendet a Házirend tartalmazza. 2.4. Az ebédeltetés 11.45-14 óra között történik. Az ebédeltetés rendjéről az igazgatóhelyettes gondoskodik. A napközis tanulók 15 órától 15.30-ig uzsonnáznak. Az érintett tanulók kizárólag 16 óra után távozhatnak az intézményből. 2.5. A napközis csoportokban a tanulási időt 13 óra és 16 óra között kell biztosítani. 2.6. A foglalkozás befejezése után a napközis és tanulószobás tanulók 16 órakor hagyják el az iskola épületét. 2.7. A tanuló tanítási időben csak az osztályfőnöke, vagy igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. 2.8. A tanítási órák látogatására engedély nélkül csak az iskolavezetőség tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra csak az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarható, kivételt indokolt esetben az igazgató személyesen tehet. 2.9. Az óraközi szünetek időtartama 5-20 perc között változik. Az óraközi szünetek rendjét beosztás alapján pedagógusok felügyelik.

-16-

2.10. A bemutató órák és foglalkozások, nyílt napok tartásának rendjét és idejét a munkaközösség-vezetők javaslata alapján tanévek munkatervei rögzítik.

2. Az iskola helyiségeinek használati rendje Belépés és benntartózkodás rendje az iskolával jogviszonyban nem állók részére Az iskolával jogviszonyban nem álló személyek csak hivatalos ügyintézés,látogatás vagy tanfolyam céljából léphetnek az iskola területére és csak az ügyintézés, látogatás idejéig tartózkodhatnak az iskola területén. Járművel érkező külső személyek kötelesek az iskola előtt alkalmazott közlekedési és parkolási rendet betartani. Külső személyek még hivatalos ügyintézés keretében sem zavarhatják a tanítási órákat, foglalkozásokat. Jogviszonyban nem állók kötelesek betartani az iskola belső szabályzataiban meghatározott elvárásokat ( dohányzás ). Jogviszonyban nem álló személyek beléptetését a portai szolgálat végzi.

3.1. Az iskolaépülete(ke)t címtáblával kell ellátni. 3.2. A tanári szoba a pedagógusok óraközi pihenésének, az órákra, foglalkozásokra való felkészülésnek, a nevelőtestületi értekezletek tartásának színtere, az osztálydokumentumok tárolási helye. A tanári szobában tanuló és az iskolához nem tartozó külső személy csak pedagógus jelenlétében, annak engedélyével tartózkodhat. Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban nem álló személyek fogadására az aula szolgál, adekvát esetben az igazgatói iroda. 3.3. A számítógépteremben csak tanári felügyelettel szabad tartózkodni. A terem és a benne levő gépek használatáért az ott foglalkozást tartó pedagógus felelős. A szaktanterem általános és adatbiztonsági, információtechnikai felelőse a szaktanár, az igazgató személyes utasítása alapján. 3.4. A technikai műhely használatát és rendjét a tanulók előtt kihirdetett és a teremben kifüggesztett külön műhely szabályzat állapítja meg. 3.5. A tornateremben a tanulók csak a pedagógus jelenlétében tartózkodhatnak. A tanulók az öltözőbe a foglalkozások előtt 5 perccel érkezhetnek. A tornaterembe csak tiszta tornacipővel lehet belépni. Mindezek vonatkoznak az edzésekre és sportfoglalkozásokra. A tornaterem igénybevételét az igazgató által jóváhagyott beosztási rend állapítja meg. 3.6. Az egyes helyiségek berendezését, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató előzetes engedélyével átvételi elismervény ellenében lehet. 3.7. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket zárni kell, zárása előtt gondoskodni kell az elektromos berendezések áramtalanításáról. 3.8. Minden kis és nagy értékű tárgyi eszközt (audió-vizuális eszköz, oktatási szemléltetőeszköz stb.) a pedagógus nyilvántartókartonon vesz át az eszköz kezelőtől – iskolatitkártól. Erről az átvételt aláírók – leltár alkalmával – teljes anyagi felelősséggel tartoznak elszámolni. 3.9. Az iskolával közalkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem állók – vagyonbiztosítási okok miatt – csak a nyitva tartás idején tartózkodhatnak az épületben, az iskola udvarán, a fentiekben említett kivételeket illetően.

-17-

3.10. Az intézmény valamennyi dolgozójának kötelessége, hogy az épület állagát, berendezését megóvja, mindennapi munkájával a tanulókat is erre nevelje. 3.11. A közoktatási törvény 39.§ (4) bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet.

IV. RÉSZ RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK 1.1. Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:  a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.),  a tűz,  a robbantással történő fenyegetés,  az arrogáns, az intézmény nevelési elveivel, szemléletével ellentétes módon viselkedő felnőttek, hozzátartozók túlkapásai.  Minden ilyen esetben kötelező az igazgató, távollétében az igazgatóhelyettes értesítése után a Rendőrség értesítése segítségkérés okán. 1.2. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők:  Igazgató  Igazgatóhelyettes  Iskolatitkár 1.3. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell a) a fenntartót, b) tűz esetén a tűzoltóságot, c) robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, d) személyi sérülés esetén a mentőket, e) egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. 1.4. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket személyesen ∕ügyeletes nevelőkkel, ∕ (mobil)telefonon kell a rendkívüli eseményről értesíteni, riasztani, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található „Kiürítési terv” alapján kell elhagyniuk. 1.5. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen való gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek. 1.6. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre:  Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell!

-18-



A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell!  A kiürítés során a liftet nem lehet használni!  A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben.  A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia! 1.7. Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:  a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról (egyidőben legalább 2, szabad kimenekülési útvonal biztosítása),  a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról,  vízszerzési helyek szabaddá tételéről,  az elsősegélynyújtás megszervezéséről,  a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. 1.8. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:  a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről,  a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról,  az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről),  a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről,  az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,  az épület kiürítéséről. 1.9. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell intézkedni a további biztonsági intézkedésekről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden tanulója és dolgozója köteles betartani. 1.10. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. 1.11. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadóterv” c. igazgatói utasítás tartalmazza.  A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az „Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetére – bombariadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza.  A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős.  Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős.  A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden dolgozójára és tanulójára kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni: Nevelői szoba; Alsó- felsőszinti aula; Ügyeletesi asztal; Portás szoba.

-19-

V. RÉSZ AZ ISKOLA MUNKARENDJE 1. A tanév helyi rendje 1.1. A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart, amennyiben erről magasabb jogszabály másként nem rendelkezik. A szorgalmi idő az ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik és a tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be. A szorgalmi idő minden évfolyamon – a közoktatási törvény vonatkozó paragrafusa, bekezdése alapján – az aktuális OKM- rendelet szerint történik . A szorgalmi idő alatt a nevelőtestület a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra az általános iskolában öt tanítás nélküli munkanapként használhat fel, amelyből egy tanítás nélküli munkanap programjáról a nevelőtestület véleményének kikérésével az iskolai diákönkormányzat jogosult dönteni. 1.2. A tanév helyi rendjét, programját a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben a tanévnyitó értekezleten. A tanévnyitó értekezleten határozni kell: - a nevelő és oktatómunka lényeges változásairól (pedagógiai program, az új tanév feladatai, házirend) - a tanítási hetek – a szombat igénybevételével – hat tanítási nappal történő megszervezéséről, - az iskolai szintű ünnepélyek és rendezvények tartalmáról és időpontjáról, - a tanítás nélküli munkanapok programjáról és időpontjáról, - a tanórán kívüli foglalkozások formáiról, - a nevelőtestület jogkörébe tartozó feladatok átruházásáról, - bizottságok létrehozásáról, - az éves munkaterv jóváhagyásáról. 1.3. A szorgalmi idő előkészítése augusztus közepétől kezdődik és a nyári szabadság kiadásáig tart. Ebben az időszakban kell megszervezni az osztályozó- és javítóvizsgákat. 1.4. A tanév helyi rendjét, az iskola rendszabályait (Házirend), a gyermek- és ifjúságvédelmi szolgáltatások rendszerét, a tűz- és bombariadó esetén követendő magatartás szabályait, a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási napon ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. 1.5. Az iskola belső rendszabályait el kell helyezni a nevelőtestületi szobában, a Házirendet ki kell függeszteni az osztálytermekben.

2. A pedagógusok munkarendje 2.1. A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény 19.§-a rögzíti. A kötelező óraszámokat a KJT. tartalmazza. 2.2. A közalkalmazotti jogviszonyról szóló törvény 16.§ szerint a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje negyvenszer hatvan perc kötelező órákból, valamint a nevelő illetve a nevelő-oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal, a szakfeladatnak megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. 2.3. A pedagógus napi munkarendjét a felügyeleti és a helyettesítési rendet az igazgatóhelyettes állapítja meg az iskola órarendjének függvényében. A konkrét napi

-20-

munkabeosztások összeállításánál az iskola feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. 2.4. A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén megjelenni. 2.5. A pedagógus kérésére a „gyereknap” kiadását az igazgató biztosítja az igazgató mindenkori jóváhagyása mellett. 2.6. Egyéb esetekben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt a tanítási óra elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra, vagy foglalkozás megtartására. 2.7. A tanítási órák elcserélését az igazgató engedélyezheti. 2.8. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani, felelőse az igazgatóhelyettes. Ha a helyettesítő pedagógust legalább a tanítási óra megtartása előtti napon bízták meg, úgy köteles szakórát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni. 2.9. A pedagógusok számára – kötelező óraszámon felül – a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az igazgató adja az iskolavezetőség javaslatainak meghallgatása után. A megbízás, kijelölés alapelvei: - megfelelő szakmai, pedagógiai felkészültség, - szervezőkészség, rátermettség, megújulási készség, - az önkéntesség elve és a feladat-ellátási kötelezettség összeegyeztetése, - az arányos terhelés figyelembevétele mellett.

3. A tanulók munkarendje 3.1. Az iskolai HÁZIREND tartalmazza a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók munkarendjének részletes szabályait, a létesítmények és helyiségek használati rendjét, a tanuló-gyermekbalesetek megelőzése érdekében követendő szabályokat. 3.2. A HÁZIREND betartása a tanulók számára kötelező. Erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok ügyelnek. 3.3. A tanulók munkarendjét tartalmazó Házirend az SZMSZ 3. sz. melléklete.

4. A közalkalmazottak munkarendje 4.1. A közoktatásban alkalmazottak körét, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés szabályait a közoktatási törvény rögzíti. 4.2. Az iskolában a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a módosított Munka Törvénykönyv (1992. évi XXII. törvény), a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (1992. évi XXXIII. törvény) betartásával az igazgató állapítja meg. 4.3. A nem pedagógus közalkalmazottak munkaköri leírását az igazgatóhelyettes, az igazgató jóváhagyása mellett készíti el.

-21-

VI. RÉSZ AZ ISKOLAKÖZÖSSÉG A pedagógus, az alkalmazotti, a szülői és a tanulói közösségek összessége az iskolaközösség. Az iskola közösségei belső autonómiát élveznek, munkájukat öntevékenyen szervezik.

1.

Nevelőtestület

1.1. A nevelőtestület – a közoktatási törvény 56.§ alapján – „a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozó szerve”. Az iskolában egységes nevelőtestület működik. A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, az iskolatitkár, valamint a nevelő-oktató munkát végző közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozója. 1.2. Az iskola nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a közoktatási törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A közoktatási törvény 57.§ részletesen ismerteti a nevelőtestület döntési és egyéb jogköreit.

1.2.2. Az iskolaigazgatói megbízással összefüggő döntések meghozatalában a pályázó az általa benyújtott vezetési program elfogadásában, a személyére vonatkozó döntésben a nevelőtestületi értekezlet során nem vehet részt. 1.3 Az iskolát érintő legfontosabb nevelési-módszertani kérdésekkel a testületi értekezlet foglalkozik. A nevelőtestület tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezleteket tart. a./ A nevelőtestület rendes értekezletei: - tanévnyitó-, félévi-, tanévzáró értekezlet, - félévi és év végi osztályozó értekezlet. A nevelőtestület értekezleteit az iskola tanévi munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az igazgató hívja össze. b./ Az igazgató szükség esetén, a tanítási időn kívül rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról is intézkedhet, vagy feladatorientált csoportmegbeszélést (tanítói, tanári, osztály, napközis csoportvezetői) tarthat. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívását a nevelőtestület tagjainak egyharmada is kezdeményezhet az ok és a cél megjelölésével. c./ A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha a nevelőtestület tagjainak legalább kétharmada, 66%-a jelen van. A határozatképesség meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni azt, akinek szünetel a munkaviszonya (kereső-képtelenséggel járó betegség, fizetés nélküli szabadság), továbbá az óraadó pedagógust. 1.4. A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését, az osztályközösség problémáinak megoldását, annak indokoltságát ítélve értekezleti formában is végezheti. Ezeken az értekezleteken csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Értekezletet az osztályfőnök bármikor összehívhat és tarthat az igazgató előzetes tájékoztatása mellett – az osztály aktuális problémáinak megoldására, ezekről azonban az iskolavezetés részére emlékeztető feljegyzést köteles készíteni.

-22-

2. Szakmai munkaközösség (T: 58. §, Vhr.: 30. §) 2.1. Szakmai munkaközösség hozható létre az iskolában dolgozó legalább három azonos tárgyat, tantárgycsoportot, illetőleg azonos nevelési feladatot ellátó pedagógus kezdeményezésére, illetve a fenntartó önkormányzat által iskolai szinten engedélyezett számszerűségi korlátok betartásával. A pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható. 2.2. Szakjai alapján egy munkaközösségbe tartozó pedagógus szervezetileg a magasabb óraszámban tanított tantárgyának megfelelő munkaközösségbe tartozik, de a második, harmadik szakjának megfelelő munkaközösség munkájában is részt kell vennie. 2.3. A munkaközösség vezetője az azonos tantárgyat, tantárgy/csoportot oktató, illetőleg az azonos nevelési feladatokat ellátó pedagógusok által jelölt pedagógus lehet, akit az iskola igazgatója döntési jogkörében eljárva ezzel megbízott. 2.4. A szakmai munkaközösségek javaslattételi és véleményezési jogkörük gyakorlásával kapcsolódnak be az iskola vezetésébe. 2.5. Tevékenységét, szakmai feladatait a 4. számú melléklet tartalmazza. 2.6. A nevelőtestület által átruházott feladatokat az SZMSZ. rögzíti.

3. Alkalmazotti közösség 3.1. Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló adminisztratív, technikai dolgozókból álló közösség. 3.2.1. Az iskola valamennyi közalkalmazottját érintő döntések meghozatala az iskola működésével kapcsolatos gondok, problémák megvitatása céljából szükség szerint valamennyi közalkalmazott részvételével alkalmazotti értekezletet kell tartani. 3.2.2. Az alkalmazotti közösség értekezletén, az iskolaigazgatói munkakörre pályázó nem vehet részt, amikor személyéről, illetőleg az általa benyújtott vezetési programról szavaznak.

4. Iskolai Szülői Szervezet 4.1. Az Iskolai Szülői Szervezet (ISZSZ) a gyerekek oktatásáért, neveléséért felelős felnőttek közössége. Célja: az oktató-nevelő munkát együttműködésükkel segítő szülők összefogása az oktatás minőségének javítása érdekében. 4.2. Az iskolán belül működő érdekképviseleti szervezet. Tagjai az iskolában tanuló gyerekek szülei. 4.3. Jogosítványai (tanácsadási-javaslattevő jog, véleményezési jog, döntési jog, egyetértési jog) törvényes lehetőséget adnak a szülők véleményének hivatalos megjelenítésére. 4.4. Hierarchikusan épül fel, osztályszintű szülői szervezetekből áll. 4.4.1. Az osztály szülői szervezetek vezetőt és két vezető-helyettest választanak. 4.4.2. A választott vezetők- a szülők felhatalmazása alapján az iskolai választmány tagjai. 4.4.3. A választmány elnököt választ, és akit évfolyamonként egy-egy főként delegál az Iskolai Szülői Szervezet Választmányába. 4.5. Az osztály szülői szervezetek működését az osztályfőnökök, az Iskolai Szülői Szervezet tevékenységét az ISZSZ tanárelnöke segíti. 4.6. Az Iskolai Szülői Szervezet maga határozza meg a működési rendjét. 4.7. A nevelőtestület által átruházott feladatokat VI. rész rögzíti.

-23-

5. Diákönkormányzat 5.1. A tanulók, közösségek a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot: gyermekszervezetet hoznak létre. A gyermekszervezet tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A gyermekszervezeti és működési szabályzatát a választott tanuló közösség fogadja el és a nevelőtestület hagyja jóvá. 5.2. Az iskolai gyermekszervezet élén a működési rendben meghatározottak szerint tanulókból választott gyermekképviselők állnak: a Diáktanács. 5.3. A gyermekszervezet tevékenységét, az iskolai gyermekmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait, a gyermekszervezetet segítő tanár, a gyermekszervezet-vezetője érvényesítheti. A gyermekszervezet-vezetőjét a Diáktanács, a nevelőtestület véleményének kikérésével az igazgató bízza meg. 5.4. A gyermekszervezet működéséhez használhatja az iskola helyiségeit, annak berendezését és felszerelését. Céljainak megvalósításához az iskolavezetés az éves költségvetésben biztosít keretet. 5.5. A diákközgyűlés (iskolagyűlés) az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódótájékoztató fóruma. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait, kritikai megjegyzéseit. Az éves rendes diákközgyűlést a gyermekszervezetet segítő tanár a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint hívja össze. 5.6. A gyermekszervezet felépítése és működési rendje az iskolai SZMSZ 2. számú mellékletét képezi.

6. Osztályközösség 6.1. Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. 6.2. Az osztályközösség, mint az iskola gyermekszervezetének legkisebb egysége, megválasztja az osztály diákbizottságának tagjait (1-2 fő) és az osztálytitkárt, valamint küldötteket delegálnak az iskolai gyermekönkormányzat vezetőségébe. Az osztályközösség ily módon önmaga diákképviseletéről dönt. 6.3. Az osztályközösség vezetője, mint pedagógusvezető az osztályfőnök. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg. 6.4. Az osztályfőnök feladatait és hatáskörét az iskolai SZMSZ melléklete szabályozza.

-24-

VII. RÉSZ A NEVELŐTESTÜLET ÁLTAL ÁTRUHÁZOTT FELADATKÖRÖK 1. Feladatkörök átadása A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja Szakmai Munkaközösségekre, az Iskolai Szülői Szervezet Választmányára, a Diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyben a nevelő testület megbízásából eljár. A nevelő testület a feladatkörébe tartozó ügyek elkészítésére, vagy eldöntésére tagjaiból alkalmilag bizottságot hozhat létre.

-25-

2.

A Szakmai Munkaközösségekre ruházza: a./ döntési jogkörben: - az iskolai tanulmányi versenyek megrendezését, b./ véleményezési jogkörben: - tantárgyfelosztás elfogadását, - a pedagógusok külön megbízatásának elosztását, - egyes tantárgyakból az emelt szintű oktatás szervezését, - a tantárgyi mérések tervezését, lebonyolítását, értékelését.

3.

Az Iskolai Szülői Szervezet Választmányára ruházza

3.1. Döntési jogkörében: - a szülők körében megszervezendő, iskolát segítő munkák meghatározását, - a szülők tájékoztatásának módját. 3.2. Véleményezési jogkörében: - a Szervezeti és Működési Szabályzat tanulókat és szülőket is érintő rendelkezései megállapítását, - a tanév helyi rendjének meghatározását, - a Házirend megállapítását, - a szülők és iskola közötti kapcsolattartás megszervezésének rendjét, - a szülőket anyagilag terhelő ügyeket.

4.

A diákönkormányzatra ruházza: a./ döntési jogkörben - egy tanításnélküli munkanap programjának kialakítását, b./ egyetértési jogkörben - a tanév helyi rendjében, a Házirendben a tanulókat érintő kérdéseket, - ünnepségek, megemlékezések rendjének meghatározását, - a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok kijelölését, - a tanulók jutalmazása, valamint fegyelmező intézkedések elveinek és formáinak megállapítását, c./ véleményezési jogkörben - a Szervezeti és Működési Szabályzat gyermekszervezet működését meghatározó fejezetét.

-26-

VIII. RÉSZ AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEINEK KAPCSOLATTARTÁSI FORMÁI ÉS RENDJE 1. A kapcsolattartás formái 1.1. Az iskola közösségeinek kapcsolattartási formái a különböző értekezletek, fórumok, bizottsági ülések, iskolagyűlések, nyílt napok, iskolai rendezvények. 1.2. Az iskola különböző közösségeinek tevékenységét, a kapcsolattartás rendszeres formáit a megbízott pedagógusvezetők és a választott diák (gyermek)- képviselők segítségével az igazgató fogja össze. 1.3. Az iskola közösségeinek kapcsolattartásban a rendszeres időpontokat az iskola éves munkaterve tartalmazza. A különböző kapcsolattartások konkrét időpontjait az iskola „Hirdető” tábláján a rendezvényt megelőző öt nappal korábban ki kell függeszteni, szülőket érintő kapcsolatok esetén őket erről szórólapon keresztül tájékoztatni kell. Alapvető fontosságú és meghatározó azonban az előre kiadott Havi munkarend. A helyszint valamennyi esetben az iskola biztosítja.

2. Kapcsolat a Szakmai Munkaközösségekkel 2.1. A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek kapcsolatát az igazgató, az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők szervezik. 2.2. A nevelőtestület döntését, javaslatát és véleményét általában a munkaközösségek előzetes állásfoglalása alapján alakítja ki. A munkaközösség-vezető a nevelőtestületi értekezleten a munkaközösség álláspontját szóban ismerteti. 2.3. Írásban rögzíti a nevelőtestület által elkészítendő munkatervhez a munkaközösség javaslatát, valamint a munkaközösség saját tevékenységéről készült beszámolót, az intézmény munkáját átfogó elemzés, értékelés elkészítéséhez.

3. Kapcsolat az Iskolai Szülői Szervezet Választmányával 3.1. Az Iskolai Szülői Szervezet az általa elfogadott Működési Szabályzat alapján működik. Létrehozásához és működéséhez alkalmazni kell a Közoktatási törvény rendelkezéseit 3.2. Azokban az ügyekben, amelyekben jogszabály a szülői szervezeteknek jogosultságot biztosít, az Iskolai Szülői Szervezet Választmányának véleményét az iskolaigazgató kéri ki.

-27-

3.3. Az Iskolai Szülői Szervezet Választmányának elnökét a nevelő testület tanévnyitó, félévi és tanévzáró értekezletére meg kell hívni. 3.4. Az iskolai ünnepségeken a szülői szervezetet az ISZSZ Választmányának elnöke képviseli. 3.5. Az osztály szülői szervezetekkel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot. 3.6. A szülőkkel való közvetlen kapcsolat formai: szülői értekezletek, fogadóórák, családlátogatások, nyílt napok, osztály-iskolai rendezvények. A kapcsolattartás közvetlen formáit a tanév helyi rendjében kell meghatározni. 3.7. Az iskolavezetéshez írásban benyújtott kérdésekre - az iskola működését érintő valamennyi kérdésben – az igazgató válaszol. (Közoktatási törvény 83. § (9) bekezdés). 3.8. A szülő jogos igénye, hogy tanköteles gyermeke tanulmányi előmeneteléről és az iskolában tanúsított viselkedéséről rendszeres tájékoztatást és visszajelzést kapjon. A tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet, szöveges értékelést, írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztató füzetében vagy ellenőrző könyvében is köteles minden pedagógus feltüntetni (módosított 1993. évi LXXIX. törvény).

-28-

4. Kapcsolat a Gyermekszervezettel (Diákönkormányzat) 4.1. A tanulók szervezett vélemény – nyilvánításának fóruma az iskola - gyűlés, amelyet évente egyszer az iskola tanévi munkatervében meghatározott időben valamennyi tanuló (de legalább osztályonként 2 választott küldött) részvételével a gyermekszervezet vezetője vezeti le. Az iskolagyűlést a Diáktanács készíti elő. Az iskolagyűlésen jelen vannak a nevelőtestület képviselői. / Tagozatonként legalább 5-5 fő./ 4.2. A tanulóközösségeket, a gyermekszervezetet az iskolavezetésben, a nevelőtestületben a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli. 4.3. Az iskola tanulóit érintő ügyekben a diákönkormányzatot segítő tanárt az iskola igazgatójához, a nevelőtestülethez fordul. 4.4. A diákönkormányzat (tanulóközösség) döntéshozó értekezletére az igazgatót meghívhatja, illetőleg azon részt vehet.

5. Az iskola külső kapcsolatai

5.1.Az iskolát külső kapcsolataiban az igazgató képviseli. Az igazgató ezen feladatát megoszthatja, átadhatja a külső kapcsolattartás jellegétől függően követlen vezetőtársainak és szaktanároknak eseti vagy állandó megbízás alapján. 5.2.Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében óvodások beiskolázása és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és támogatókkal. 5.3.A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak az intézmények azonos beosztású alkalmazottaival meghívás vagy egyéb értesítés alapján.

A fenntartóval Nyírlugos Város Önkormányzata A helyi önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal Nyírlugos Város Önkormányzat Képviselőtestülete és Polgármesteri Hivatala

Óvodával: Nyírlugosi Napköziotthonos Óvoda

Az együttműködés célja:

Közös értékrend kialakítása az intézmények között. Elvárások egyeztetése Közös szabadidős programok szervezése Óvodai dolgozók az iskolai programokba a hatékonyabb oktató – nevelő munka érdekében -29-

Óvoda – iskola közösséggé szervezése, közösségfejlesztése

Az együttműködés formái:

Kölcsönös hospitálás Esetmegbeszélések Bemutató foglalkozások Nyílt napok Közös szabadidős rendezvények (sportdélután, farsang, kulturális programok)

A kapcsolat gyakorisága: Havi 1 vagy alkalom szerint

-

napi szakmai kapcsolat alakult ki az óvónők és az alsós tanítók között igyekszünk azonos elvekkel, módszerekkel könnyíteni az óvodából az iskolába lépést közös munkával készítjük elő a beiskolázást részt veszünk egymás továbbképzésein közös rendezvényeket szervezünk a hivatalos kapcsolattartás vezetői értekezleteken történik

-

vállaljuk a körzeti versenyek szervezését, lebonyolítását vállaljuk a körzeti pedagógus továbbképzések és tapasztalatcserék szervezését

-

a tanulóink középiskolai helytállásáról küldött minősítéseket elemezzük elvárásaikat igyekszünk beépíteni képességfejlesztő munkánkba pályaválasztási fórumokat szervezünk, ahol lehetőséget biztosítunk bemutatkozásukra

Társintézményekkel:

Középiskolákkal:

Nyírlugos Város Gyermekjóléti Szolgálata között. Az együttműködés célja:

Közös értékrend és érdekképviselet kialakítása a hátrányos helyzetű illetve a védelem és gondozás alá vett gyermekek védelmének érdekében. A Gyermekjóléti Szolgálat által nyújtott lehetőségek kihasználása az osztályfőnökök részéről a gyermekek beilleszkedési problémáinak kezelésére. Családi konfliktusok által előidézett szociális hátrányok enyhítése. -30-

Lehetőségek és elvárások egyeztetése. A Gyermekjóléti Szolgálat működésének iskolai szintű támogatása. Magántanulók oktatási támogatása

Az együttműködés formái: Beszámolók Esetmegbeszélések Közös családlátogatások Nyitott foglalkozások, magántanulókat segítő felzárkóztató programok Féléves vizsgák közös lebonyolítása

A kapcsolat gyakorisága: Esetenként, de legalább havi 1 alkalom

Nyírlugos Város Gyermekorvosi és Védőnői Szakszolgálata között. Az együttműködés célja: Közös értékrend és nevelési alapok kialakítása a gyermekek egészségre nevelése érdekében. A Védőnői Szakszolgálat által nyújtott lehetőségek kihasználása az oktatásban, hangsúlyosan az emberismeret és a biológia tantárgyban. Lehetőségek és elvárások egyeztetése. A Védőnői Szakszolgálat működésének iskolai szintű támogatása.

Az együttműködés formái: Beszámolók készítése az egészségnevelési terv alapján Egészséges életmód hete Esetmegbeszélések Iskola egészségügyi munkaterve alapján

-31-

Egészségügyi és higiéniás vizsgálat Kötelező védőoltás A kapcsolat gyakorisága: Alkalmanként, de legalább havonta

Nyírlugos Város Fogorvosi Szakszolgálata között. Az együttműködés célja: Elvárások egyeztetése Egészséges táplálkozás, száj-higiénia elterjesztése, napi fogápolás Figyelemfelhívás Esztétikus fogak kialakítása a kommunikáció, nyelvhelyesség, kiejtés, szép beszéd érdekében Az együttműködés formái:

Szülői értekezletek Esetmegbeszélések Nyílt napok Szűrések A kapcsolat gyakorisága: Évi legalább 2 alkalom

Egyházakkal: -

tanítás után valamennyi felekezet hitoktatást végezhet az egyeztetett időpontokban

Nyírlugosi Görög Katolikus Egyházközösség Vezetője között.

Az együttműködés célja:

Közös értékrend kialakítása a szülői ház, az egyház és az intézmény között.

-32-

Erkölcsös életre való nevelés. A hit szerepe a 21. században. Elvárások egyeztetése Közös szabadidős programok szervezése Az egyház bevonása az iskolai programokba a hatékonyabb oktató – nevelő munka érdekében Egyház - szülő – tanuló – család - iskola közösséggé szervezése, közösségfejlesztése

Az együttműködés formái: Hitoktatás iskolai keretek között heti rendszerességgel Szülői értekezletek Esetmegbeszélések Közös nyílt foglalkozások, egyházi ünnepek Szabadidős rendezvények (pl: nyári tábor) Istentiszteleten való részvétel A kapcsolat gyakorisága: Heti 1 alkalom

Nyírlugosi Római Katolikus Egyházközösség Vezetője között.

Az együttműködés célja:

Közös értékrend kialakítása a szülői ház, az egyház és az intézmény között. Erkölcsös életre való nevelés. A hit szerepe a 21. században. Elvárások egyeztetése Közös szabadidős programok szervezése Az egyház bevonása az iskolai programokba a hatékonyabb oktató – nevelő munka érdekében Egyház - szülő – tanuló – család - iskola közösséggé szervezése, közösségfejlesztése

-33-

Az együttműködés formái: Hitoktatás iskolai keretek között heti rendszerességgel Szülői értekezletek Esetmegbeszélések Közös nyílt foglalkozások, egyházi ünnepek Szabadidős rendezvények (pl: nyári tábor) Istentiszteleten való részvétel A kapcsolat gyakorisága: Heti 1 alkalom

Nyírlugos Város Cigány Kisebbségi Önkormányzat Vezetője között. Az együttműködés célja:

Közös értékrend kialakítása a cigány kisebbség és az intézmény között. Elvárások egyeztetése A kisebbségi önkormányzat - szülő – tanuló – család - iskola közösséggé szervezése, közösségfejlesztése Pályázatok írása Továbbtanulás, pályaválasztás, hiányszakmák problematikája. A halmozottan hátrányos helyzetből adódó problémák kezelése. Az együttműködés formái: Tolerancia napok – másság kezelése Közös út programok, avagy a cigányság eredete Családok - szülők – gyermekek segítése: szülői értekezlet, útravaló pályázat, Demján Sándor ösztöndíj Esetmegbeszélések

-34-

A kapcsolat gyakorisága: Havi 1 alkalom

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei 2.sz Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság között. Az együttműködés célja: A nevelési tanácsadó által felterjesztett tanulók rehabilitációs vizsgálata Sajátos nevelési igényű tanulók felderítése Sajátos nevelési igényű tanulók kontroll vizsgálata Közös értékrend és elvárások kialakítása, egyeztetése Szülő – tanuló – iskola – vizsgáló bizottság kapcsolatának szervezése

Az együttműködés formái: Vizsgálatok Felülvizsgálatok Esetmegbeszélések

A kapcsolat gyakorisága: Szükség szerint

Nyírbátor és Vonzáskörzet Többcélú Kistérségi Társulás Szociális és Pedagógiai Szolgáltató Központ között. Az együttműködés célja: Nevelési tanácsadás a veszélyeztetett tanulók részére Logopédiai szűrés és fejlesztő feladatok ellátása Gyógytestnevelés

-35-

Az együttműködés formái: Első osztályos tanulók szűrése, beszédhibák, tanulási zavarok vizsgálata Fejlesztő logopédiai foglalkozások Egyéni vizsgálatok és terápiák, pszichológiai szolgáltatás Esetmegbeszélések A kapcsolat gyakorisága: Heti rendszerességgel, illetve szükség szerint

Nyírlugos Város Nyugdíjas Egyesülete között. Az együttműködés célja: Nyírlugosi hagyományok megőrzése, bemutatása, továbbadása Közös értékrend és elvárások kialakítása, egyeztetése Gyermekek, unokák nevelése, a magyarságtudat erősítése Kézműves, zene, tánc foglalkozások szervezése Az együttműködés formái: Közös rendezvények (zenei világnap, karácsony, farsang, városnap) Bemutatók szervezése Versenyek lebonyolítása A kapcsolat gyakorisága: Alkalom szerint

Magyar Vöröskereszt Nyírbátori Szervezete között. Az együttműködés célja: Egészséges életmódra való nevelés A rászoruló gyermekek támogatása Közös értékrend és elvárások kialakítása, egyeztetése -36-

Vöröskereszt felhívásokon, gyűjtéseken és versenyeken való részvétel Az együttműködés formái: Esetmegbeszélések Versenyek Gyűjtés, karitatív tevékenység Sebfelelős program Véradási hely biztosítása A kapcsolat gyakorisága: Esetenként

Rendőrséggel: -

közlekedési verseny szervezése előadások az alábbi témákban: bűnmegelőzés (DADA program keretében), káros szenvedélyek veszélyei, fiatalkorúvá válás jogi következményei 1 alkalommal az iskola rendőri program keretében történő délutáni foglalkozások.

A szülőkkel való együttműködés A szülőkkel való együttműködés szervezeti formái, rendszere Az iskolai nevelés csak a családdal együtt lehet teljes, nevelésünk hatékonysága függ attól, hogy mennyire tudjuk elfogadtatni az iskola célkitűzéseit, nevelési elképzelésüket, illetve a szülőket ebbe a munkába bevonni, ezért a szülőkkel maximális együttműködésre törekszünk. Minden év elején a végzett nyolcadikos diákok szülei helyett a Szülői szervezetet új tagokkal pótoljuk, akik az első osztályos tanulók szülei közül kerülnek a közösségbe. A vezetőséget a tagok választják meg. Kapcsolat a családdal: - Fontos feladatunknak tartjuk a családok megismerését, a velük való szoros nevelői együttműködést. - Céltudatosan látogatjuk a családokat. - A szülők nevelési célkitűzéseinek ismeretében segítünk abban, hogy elvárásaik reálisak legyenek. - Tájékoztatjuk a szülőket nevelési elképzeléseinkről, módszereinkről, tervezett eseményekről, programokról, tanfolyami lehetőségekről. - Különös figyelemmel, tapintattal és realitással adunk tájékoztatást a szülőknek saját gyermekéről. Éreztetjük, hogy a segítő szándék vezérel bennünket. - A családdal kapcsolatos minden információnkat diszkréten kezeljük. - Nyitottak vagyunk, módot adunk arra, hogy a szülő az iskolában megfigyelhesse gyermekét, különböző tevékenységek közben.

-37-

-

Biztosítjuk a négyszemközti beszélgetések lehetőségét nevelői és szülői igény szerint. Figyelemmel kísérjük a családok életében bekövetkező változásokat, ha erre szükség van, felvállaljuk a családgondozással járó feladatokat. Amennyiben ez tőlünk függ, segítjük a szülő és a gyermek közötti harmónia erősödését. Bevonjuk őket a programok szervezésébe, bonyolításába, szorgalmazzuk azokon részvételüket. Folyamatosan keressük a kapcsolattartás bővítésének lehetőségét. Osztályonként két fő SZSZ tagot választunk.

A szülői szervezet feladat A gyerek életének két fő színtere: a család és az iskola. E két közösség munkája, együttműködése igen nagy jelentőségű a nevelés összhangja, eredményessége szempontjából. Az azonos nevelési célért folyó tevékenységünk csak akkor sikeres, ha azonos elvekkel, módszerekkel, együttes erőfeszítéssel, közös felelősséggel végzik munkájukat. - Szervezi a szülők tájékoztatását a nevelés-oktatás kérdéseiről, az iskolai önkormányzat feladatairól, módszeréről, közvetíti a szülők véleményét és javaslatait az iskola, az önkormányzat vezetőségének. - Mozgósítják a szülőket a nevelőmunka, valamint az önkormányzat feladatainak támogatására. - Részt vállal pályaválasztás és a gyermekvédelmi teendőkben, szükség esetén kapcsolatba lép az illetékes szervekkel. - Társadalmi munkák szervezésével és végzésével hozzájárul az iskola és az önkormányzat nevelési, tanulmányi célkitűzéseinek, kulturális és sportprogramjának megvalósításához, valamint a tárgyi egészségügyi és esztétikai feltételek fejlesztéséhez. Az SZSZ szervezeti felépítése: - Osztály Szülői szervezetek. - Ezek együttese az iskolai SZSZ, amelyet a választmány irányít, élén az elnökkel.

IX. RÉSZ A TANULÓK JOGVISZONYA A TANULÓK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI 1. A tanuló felvétele 1.1. A közoktatási törvény részletesen szabályozza az iskolai jogviszony keletkezését. 1.2. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elveit a fenntartó önkormányzat éves rendeletei szabályozzák. 1.3. Az iskola igazgatója ennek megfelelően gyakorolja a gyermek, a tanuló lakhelye szerint illetékes jegyzőt, ha olyan tankötelest vett fel, illetve vett át, akinek lakhelye nem Nyírlugoson van.

-38-

1.4. A tankötelesek nyilvántartásáról külön jogszabály rendelkezik (módosított 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet szerint). 1.5. A szülő igénye alapján minden tanuló részére biztosított a napköziben illetve tanulószobai felvétel, feltéve a létszámhatárokra vonatkozó újabb törvényi ill. helyi ÖK.i rendeletek előírásainak való megfeleltethetőséget.

2. A tanulói jogviszony megszűnése Az iskolához a tanulói jogviszony megszűnéséről a közoktatási törvény paragrafusai rendelkeznek, ezzel ellentétes helyi megfogalmazások jogellenesek.

3. A tanuló jogai és kötelességei 3.1. Az iskolában, nevelésben – oktatásban részesülő tanuló jogait a módosított közoktatási törvény §-ai szabályozzák (2003.06.23.). 3.2. Az iskola megteremti a feltételeit a jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének. A tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskolai munkarenddel kapcsolatos részletes szabályokat a Házirend állapítja meg. 3.3. Ha a tanuló – akár tanköteles, akár nem – tanulmányi kötelezettségének a szülő döntése alapján magántanulóként tesz eleget, iskolánkat felkészítési kötelezettség nem terheli. A tanköteles korú tanulók felkészítésének rendjét a mindenkori tantárgyfelosztás rögzíti.

4. A továbbtanulás elősegítése 4.1.A nem kötelező tanórai foglalkozásokon való részvételről a tanuló szülejével együtt dönt. A nem kötelező tanórai foglalkozást az értékelés, a minősítés, a mulasztás és a magasabb évfolyamra lépés tekintetében a kötelező tanórai foglalkozáson való részvétellel azonosnak kell tekintet. A kötelezettség csak akkor áll fenn, ha erre írásban a tanuló, a szülő figyelmét a tanévkezdéskor az iskolavezetés felhívta. 4.2. A továbbtanulással kapcsolatos pályaválasztási feladatokat, a jelentkezéssel kapcsolatos egészségügyi vizsgálatok koordinálását, a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációt a nyolcadik évfolyam osztályfőnökei látják el. 4.3. A tanuló a szülő kérésére megismételheti azt az évfolyamot, amelynek a tanulmányi követelményeit teljesítette. A magasabb iskolai évfolyamra lépéskor a megismételt iskolai évfolyamon elért évközbeni eredmények alapján kell megállapítani a félévi és az év végi osztályzatokat.

5. A tanulók jutalmazásának elvei 5.1. A nevelőtestület csoportos jutalmazás keretében jutalmat adományozhat egyes osztályoknak csoportoknak amennyiben közös tevékenységükkel kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. A közösségnek adható elismerés lehet jutalomkirándulás, színház- hangverseny látogatás, alkalomhoz kapcsolódó kollektív ajándék…stb. 5.2. Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba, az anyakönyvbe be kell vezetni. 5.3. A tanuló a tanítási szünetben elismerésre méltó cselekedetet hajt végre, a tanítás megkezdése után jutalomban részesíthető. A kiemelkedő eredményt elért tanuló jutalmazása az iskola közössége előtt történik.

-39-

5.4. A Nevelőtestületi dicséret- re az osztályfőnök tesz javaslatot. A jutalmazást a nevelőtestület dönti el az osztályozó értekezleten. / Feltétele: minimum 3 szaktantárgyi dicséret./ 5.5. A jutalmak odaítéléséről – a pedagógusok és az osztályközösség javaslatának meghallgatása után – az osztályfőnök, a gyermekszervezet vezetője dönt. 5.6. Tanulmányi versenyek, sportbajnokságok eredményeiről, a hirdetőtáblákon, az iskolai sorakozón folyamatosan tájékoztatni kell a tanulókat.

6. Fegyelmező intézkedések 6.1. Az osztályfőnök az igazgató felé fegyelmező intézkedésre – csakúgy, mint elismerésre /javaslatot tehet/ köteles tenni: lopás, súlyos testi sértés, szándékos rongálás, felnőttekkel szembeni súlyos tiszteletlenség, tanulótársak megalázása esetén. 6.2. Az elmarasztalás fokozatainak (szóbeli figyelmeztetés, írásbeli intés) megállapítása az osztályfőnök feladata, mely az osztályban tanító szaktanárok véleményének figyelembevételével történik. A fokozatosság elvét nem kell megtartani abban az esetben, ha a tanuló kirívóan súlyos kötelességszegést követ el, amikor egyébként a fegyelmi eljárás megindításának is helye lenne. 6.3. A fegyelmező intézkedéseket a tanuló ellenőrzőjében és az osztálynaplóba be kell írni. Az intézkedést a szülővel láttamoztatni kell. 6.4. A módosított közoktatási törvény szabályozza a tanuló fegyelmi és kártérítési felelősségét. Ennek alapján fegyelmi büntetés lehet: - megrovás, - szigorú megrovás, - meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása (tankönyvtámogatás, étkezési hozzájárulás), - áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba. A felelősségre vonás eljárásának módjára és formájára a törvény rendelkezései az irányadók. 6.5. Ha a tanuló tanulmányai folytatásával összefüggésben az iskolának kárt okoz, ez esetben a Szülő/Gondviselő köteles a károkozás anyagi követelményeit viselni. 6.6. A tanulók munkafegyelmének kialakítása a szaktanárok és az osztályfőnökök közös feladata: helyes szokásrendek megteremtésével és azok következetes betartásával, a tanulási módszerek megtanításával, a tanulók megfelelő terhelésének biztosításával.

7. A tanulói hiányzás igazolása 7.1.

A tanuló előzetes engedélykérés nélkül csak indokolt esetben maradhat távol a tanítási óráról, az iskolai foglalkozásokról, (betegség, hivatalis idézés).

7.2. A szülő félévenként gyermekének három nap hiányzását igazolhatja. Ez mentesítést – indokolt esetben – az iskola igazgatója adhat.

alól

7.3.Az iskolai tanítástól 3 napnál hosszabb idejű távolmaradás engedélyezéséről szülői kérés esetén is az igazgató dönt. 7.4.Kivételesen, indokolt esetben egy-egy tanítási óráról való távolmaradásra a szaktanár is adhat engedélyt. 7.5.A harmadik napot meghaladó távolmaradás esetén, legfeljebb azonban tíz tanítási napig elfogadható igazoltnak a tanuló távolmaradása, ha oka a családban bekövetkezett haláleset

-40-

vagy családtag olyan súlyos betegsége, amelynél a tanuló segítségét ápolás céljából igénybe kell venni. 7.6.A távolmaradás engedélyezése során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásának mennyiségét és azok okait. 7.7.Az iskolai kötelező foglalkozástól való távolmaradást igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozástól kizárható. 7.8.Betegség esetén a távolmaradást a szülő három tanítási nap időtartamra igazolhatja. Ezt meghaladó hiányzás estén orvosi igazolás szükséges. A tanuló betegsége esetén a szülő köteles a betegség kezdetekor az iskolát értesíteni. 7.9.A szülői igazolás módja az ellenőrzőbe való bejegyzés. A szülő az ellenőrző útján kéri a távolmaradás engedélyezését is. A mulasztás igazolását a tanulónak a távolmaradást követő első osztályfőnöki órán be kell mutatni. 7.10.Az iskola minden, a tanuló mulasztására vonatkozó adatot köteles dokumentálni, a tanuló tanítási óráról való hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba. A mulasztott órák heti összesítését és igazolását az osztályfőnök végzi. 7.11..Az osztályfőnök köteles felszólítással értesíteni a tanuló szülőjét , abban az esetben, ha gyermeke első ízben igazolatlanul mulasztott. Köteles továbbá másodízben is értesíteni az igazolatlan mulasztásról a szülőt, amikor a kiskorú tanuló igazolatlan mulasztásainak száma eléri a 10 órát. Ezután következik a családlátogatás majd a feljelentés. A hiányzásokat csak a tájékoztató füzetben szabad elfogadni.

8.

Gyermek- és ifjúságvédelem

8.1.

A gyermekek jogainak megvalósulása együttes cselekvést, együttes gondolkodást vár a szülőktől, a pedagógusoktól, a gyermekjóléti szolgálat munkatársaitól. A Pedagógiai program Iskolahasználók az iskolai közéletben tartalmazza a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységek körét, szervezeti formáit. A pedagógus kötelmi között fogalmazódik meg a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében való részvétel. A gyermek, a tanuló képessége, tehetsége kibontakoztatásának, a hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkóztatásának segítése. Iskolánkban a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat a nevelőtestület mindenkori személyi ellátottsága figyelembevételével vagy az igazgatóhelyettes irányításával az osztályfőnökök végzik, vagy gyermek és ifjúságvédelmi felelős tanár látja el munkaidejének elismerése mellett, feladatellátásában az osztályfőnökök közreműködnek. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata: Azoknak a veszélyhelyzeteknek a feltárása, csökkentése és megszüntetése, amelyek a gyermek, a tanuló egészséges, jó irányú fejlődését, képességeinek kibontakoztatását lehetetlenné tehetik, A tanuló tankönyv- és tanszerellátásának figyelemmel kísérése, közreműködés azok biztosításában, A gyermek napközi ellátásának megszervezése, az étkezési térítési díjak megtérítésében, vagy kedvezmények adásában való közreműködés. Különösen a hetedik, nyolcadik évfolyamon drog-tréning szervezése gimnazista, szakközépiskolai tanulók, iskolaorvos közreműködésével,

8.2.

8.3.

8.4.

8.5. -

-

-41-

-

8.6.

8.7. 8.8.

9.

Elsődleges feladata a gyermekkel, a tanulóval való személyes kapcsolat kialakítása, a családdal, a Gyermekjóléti Szolgálattal való rendszeres együttműködés a gyermek fejlődését veszélyeztető változások megoldása-, a tankötelezettség teljesítése érdekében. Az iskolában a tanulók, a szülők által jól látható helyen közé kell tenni a Gyermekjóléti Szolgálat, a Pedagógiai Szolgálat, az ifjúsági lelki segély szolgálat címét, telefonszámát. Az iskolavezetésnek a tanév kezdetekor tájékoztatni kell a tanulók szüleit a gyermekés ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógus személyéről, fogadó órájáról. Az iskolában a gyermek, tanuló előtt tilos a dohányzás. A dohányzás céljából kijelölt helyiségekben lehet dohányozni az intézmény dolgozóinak.

Az egészségügyi ellátás rendje

9.1.

Az iskola-egészségügy keretében ellátandó feladatok körét a népjóléti miniszter 26/1997. (IX.3.) NM számú rendelete szabályozza. 9.2. Szorgalmi időben minden hét szerdáján iskolaorvos, iskolavédőnő áll a tanulók rendelkezésére. 9.3. A tanulók életkoruknak megfelelő orvosi vizsgálatát, ellátását, kötelező védőoltását iskolaorvos végzi (kiemelten az iskolaérettség, a pályaválasztás feladatait). A tanulók egészségügyi ellátását az iskolaorvos és az iskolavédőnő az igazgatóval egyeztetett rend szerint végzi. 9.4. A tanulók csoportos szűrővizsgálaton való részvételét, valamint annak ideje alatt a tanulók felügyeletét az igazgatóhelyettes koordinálja, biztosítja. 9.5. Az iskolaorvos javaslatára a tanulót meghatározott időre, vagy egész tanévre az iskolaigazgató mentesíti a testnevelés tantárgy előírt követelményinek teljesítése alól. A mentesítés az értékelés, az osztályzat alóli mentesítésre is kiterjed. 9.6. Az iskolavezetés biztosítja az egészségügyi ellátás feltételeit (orvosi szoba). 9.7. A tanulónak kötelessége, hogy amennyiben ő vagy társa bajba jut, haladéktalanul értesítse az osztályfőnököt vagy az ügyeletes nevelőt. 9.8. Fertőző betegségre gyanús gyermeket az iskolába bevinni nem lehet. A gyanú fennállása esetén a tanuló elkülönítéséről az osztályfőnök gondoskodik. 9.9. Az iskolaorvos, az iskolai védőnő az osztályfőnökök előzetes felkérés alapján osztályfőnöki órák keretében megjelölt témákról egészségügyi felvilágosító előadást tart. 9.10. Az egészséges környezet biztosításán az iskolavezetés, az egészségnevelési és környezeti nevelési team, az iskolaorvos és védőnő közös felelősséggel munkálkodnak. Az iskolavezetés ösztönöz minden, egészséges életmódot, egészségügyi felvilágosítást célzó pályázaton való részvételt. Az iskolai védőnő évente két alkalommal (szeptember és március hónap) higiéniai-tisztasági szűrővizsgálatot végez. Az osztályfőnökök jelzése alapján a szűrővizsgálatot más időpontban megismétli.

10.

A tanuló- gyermekbalesetek megelőzése

10.1. A Házirend tartalmazza azokat az előírásokat melyeket a tanulónak, gyermekeknek az iskolában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. 10.2. A pedagógus kötelezettségei között is megjelenik, hogy a gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, azok elsajátításáról meggyőződjön, továbbá ha észleli, hogy a gyermek, a tanuló balesetet -42-

10.3. 10.4.

10.5.

10.6. 10.7.

10.8.

10.9. 10.10.

szenved, vagy ennek veszélye fennáll, megtegye a szükséges intézkedéseket (Közoktatási törvény). A Szabályzat III. Rész ~ Az iskola működési rendje ~ 5. pont előírásai tartalmazza a pedagógus felügyeletével a tanulók által használható helyiségek rendjét. A kémiaszertárban, a tanuló nem tartózkodhat. A pedagógus, az iskola dolgozójának kötelessége, hogy a veszélyforrásokra figyelmeztesse a tanulót, illetve ismertesse azokat az eszközöket, gépeket, amelyeket pedagógus felügyelete mellett használhat(2. számú melléklet a módosított 11/1994. (IV.8.) MKM rendelethez). A szabadidő hasznos eltöltését biztosító kirándulások, táborok, szervezett rendezvények előtt az osztályfőnökök, a szabadidős programot összeállító kötelessége a tanulók figyelmét felhívni a veszélyforrásokra, a tilos, a követendő magatartásformákra. A tanulókkal ismertetni kell a közlekedési szabályokat, és ismételten fel kell hívni figyelmüket azok megtartására. A gyermekekkel, a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó rendelkezéseket életkorukhoz, fejlettségükhöz igazodva ismertetni kell. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell, mely dokumentum alapja a bekövetkezett balesetek vizsgálatának, munkajogi, kártérítési felelősség megállapításának. Ha az iskolában a tanulót, gyermeket baleset éri, e célra központilag előállított formanyomtatványon jegyzőkönyvet kell kiállítani a munkavédelmi felelősnek, a tanítási órát, tanórán kívüli foglalkozást, az ügyeletet ellátó pedagógus, és a gyermek/ gondviselő jelenléte mellett. / Munkavédelmi szakképesítés megléte a kiállító személyre vonatkozóan előírás!/ A tanulói gyermekbalesetek nyilvántartásától, az iskola jelentési kötelezettségének teljesítéséről a tanuló balesetbiztosítási felelőse gondoskodik. A tanuló- és gyermekbalesetet követően az iskolavezetés a baleset okát vizsgálattal feltárja és a hasonló esetek megelőzésére a szükséges intézkedéseket megteszi.

X. RÉSZ AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA 1.

Hagyományápolás 1.1 Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának kötelessége. Az iskolavezetőség minden olyan kezdeményezést támogat, mely az iskolához tartozás érzését erősíti. 1.2. A hagyományok ápolásával kapcsolatos teendőket, időpontokat, felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Az osztályfőnökök, szaktanárok feladata, hogy a tanulókkal megismertessék Magyar Köztársaság állami ünnepeit, a hozzá kapcsolódó eseményekkel együtt. 1.3. Az osztályfőnökök, szaktanárok feladata, hogy a tanulókkal megismertessék a Magyar Köztársaság állami ünnepeit, a hozzá kapcsol 1.4. A hagyományápolás külsőségekben is megnyilvánul. Ennek megfelelően az iskola tanulóinak kötelező az ünnepi viselet.

-43-

2. Kiállítások rendezése Az iskolaépület belső kiképzése különböző tematikájú kiállítások megrendezésére alkalmas ( képzőművészet, technika )

3. Hagyományápolás a tanulók számára A Pedagógiai program tartalmazza a tanulók hagyományápolással kapcsolat alkalmait, tevékenység-rendszereit.

4. Hagyományápolás a szülők számára -

Elsőosztályosok szüleinek értekezlete az iskola céljairól, törekvéseiről Nyolcadik osztályosok szüleinek értekezlete a pályaválasztás feladatairól Nyílt tanítási nap félévenként egy-egy alkalommal Anyák napi megemlékezés Szülők részvételének biztosítása ünnepélyeinken, rendezvényeinken, tanulmányi kirándulásokon, színházlátogatásokon

5. Hagyományápolás a pedagógusok, felnőtt dolgozók számára -

új munkatársak köszöntése nyugdíjba vonulók búcsúztatása nőnapi köszöntés pedagógusnapi megemlékezés névnapi köszöntések közös kirándulás ( közös vendégül-látás ) , színházlátogatás

6. A hagyományápolás külsőségei az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete: - lányok: fehér blúz, sötét alj, egyensál - fiúk: fehér ing, sötét nadrág, egyennyakkendő

XI. RÉSZ A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSI FORMÁJA, RENDJE 1. Napközi 1.1 Napközi - a szülők kérésétől függően – első-nyolcadik évfolyamon működhet. 1.2 A csoportok kialakításának szempontja az évfolyamok szerinti működtetés. 1.3 A napközi csak tanítási napokon működik.

-44-

1.4 A napközi rendjét a „ Házirend” szabályozza. A szabályzatot tanévenként felül kell vizsgálni. 1.5 A napközis foglalkozásokról való eltávozás csak a szülő ellenőrzőbe beírt kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. A rendszeres különórai elfoglaltság miatti távollétet a tanév elején a szülő egyezteti a napközis csoportvezetővel.

2. Tanulószoba 2.1. Tanulószoba szervezése ötödik/nyolcadik évfolyamon történik. 2.2. A tanulónak szorgalmi időszakban tanítási napokon 14 órától 16.00 -ig működik az erre a célra kijelölt tantermekben csoportvezető (tanár) felügyelete mellett. 2.3. A tanulószobai foglalkozást tartó tanár feladata, hogy segítse a tanulókat az önálló tanulási módszerek kialakításában, az iskolai tananyag elsajátításában. Külön gondot kell fordítani a hiányos felkészültségű tanulókra a közismereti tantárgyakból.

3. Az iskolai könyvtár működési rendje Iskolánkban egységes, a tanulók igényeit szolgáló könyvtár működik. A Pedagógiai program követelményszintre emelte az ismeretek megszerzéséhez szükséges képességek és készségek fokozatos kifejlesztését.

3.1. Az iskolai könyvtár feladata: 3.1.1. Állományával, gyűjteményének folyamatos fejlesztésével, feltárásával, szervezeti keretével és működési rendjével a nevelőtestület segítése a tanulók könyvtárhasználóvá nevelésében. 3.1.2. A nevelőtestület és a tanulóközösségek tájékoztatása a könyvtár állományáról és a kölcsönzés rendjéről. 3.1.3. A könyvtári dokumentumok kölcsönzése, az egyéni és csoportos helyben használat biztosítása. 3.1.4. Kapcsolattartás a Szabolcs -Szatmár -Bereg Megyei Pedagógiai, Közművelődési és Közoktatási Intézettel, a Városi Könyvtárral. 3.1.5. Közreműködés a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében.

3.2. Az iskolai könyvtár működése 3.2.1. Kezdeményezi a nevelő-oktató munkát segítő szakirodalom beszerzését. 3.2.2. Gyűjti, megőrzi és hozzáférhetővé teszi azokat a könyvtári dokumentumokat, amelyek iskolatörténet szempontjából jelentősek. 3.2.3.Tevékenységi körében közreműködik a nevelői könyvtár, a gyermek- és ifjúsági könyvtár, a tartós tankönyv és segédkönyvtár feladatellátásában. 3.2.4.A könyvtári állomány gyarapításával, a szervezeti formák kialakításával, a működési feltételek korszerűsítésével el kell érni, hogy a könyvtár a Pedagógiai programban megfogalmazott követelményeknek megfelelő forrásközponttá váljon. 3.2.5.A nyitva tartást a könyvtár ajtaján jól láthatóan fel kell tüntetni, az órarendben jelölni kell. 3.2.6.Naponta 14-16 óra között tanórán kívüli foglalkozások tartására pedagógus felügyelettel a könyvtár igénybe vehető.

-45-

3.3. Az iskolai könyvtár használatára jogosultak köre 3.3.1. Az egy-nyolc évfolyamra beiratkozott tanulók részére a könyvtár használata ingyenes. 3.3.2. A könyvtárat az iskola valamennyi pedagógusa és kinevezett közalkalmazottja igénybe veheti. 3.3.3. A beiratkozás a tanulók esetében diákigazolvánnyal, pedagógusok esetében pedagógusigazolvánnyal, minden más esetben személyi igazolvánnyal történik.

3.4. A szolgáltatások igénybevételének feltételei 3.4.1. A mese, a gyermek- és szépirodalmi, a tudományos, az oktatási, a művészeti, és közművelődési könyvekből a beiratkozott olvasó esetenként 3-3 könyvet kölcsönözhet. 3.4.2. A kölcsönzési idő két hét, mely egy alkalommal meghosszabbítható. 3.4.3. A tartós tankönyvek és egyéb tanulói segédletek (szöveggyűjtemények, történelmi, földrajzi atlaszok) kölcsönzése egy tanítási évre történik az osztályfőnök közreműködésével. A tankönyvsegélyezést az osztálynaplóban kell nyilvántartani. 3.4.4. A tanítást-tanulást segítő könyvtári dokumentumokat (lexikonok, szótárak, kézi és elektronikus ismerethordozók) az osztálytanító, a szaktanár listás átvétel ellenében határozott időre kölcsönözheti. A használatra átvett könyvtári dokumentumokat az utolsó tanítási napot követő héten le kell adni. 3.4.5. A nyitvatartási időben az iskolai dokumentumok (Pedagógiai program, Helyi tanterv, Házirend, Évkönyv, iskolaújság, iskolai kiadványok stb.) hozzáférhetőségét biztosítani kell. 3.4.6. A nem kölcsönözhető könyvtári dokumentumok, kézikönyvek, külön gyűjtemények, képi és hangzó anyagok nem kölcsönözhetőek. 3.4.7. Az iskolai könyvtár magyar nyelv és irodalom, csoportok oktatására, könyvtárhasználati ismeretek oktatására könyvtáros tanárral történő egyeztetéssel igénybe vehető.

3.5. A könyvek elhelyezése, állományba vétele és védelme 3.5.1. Ki kell alakítani a tanulók, a pedagógusok, a szülők által könnyen megközelíthető könyvtárat, amely alkalmas az állomány szabad polcos elhelyezésére, és legalább egy tanulócsoport egyidejű foglalkoztatására. 3.5.2. A mindennapi szükséglet szerint a könyvtár helyiségén kívül a nevelői szobában, az osztálytermekben – elsősorban kézikönyvekből – célszerűen összeválogatott osztályszakkönyvtár létesítésére kell törekedni. 3.5.3. A könyvtári dokumentumokat leltárba vételkor el kell látni könyvtári bélyegzővel, raktári jelzettel és leltári számmal. 3.5.4. Tartós tankönyvekről, tanulói segédletekről, tanári munkapéldányokról, gyorsan avuló tartalmú könyvtári dokumentumokról egyszerűsített nyilvántartást kell vezetni. 3.5.5. Meg kell oldani a szakmai folyóiratok szakszerű nyilvántartását. 3.5.6. A könyvtáros tanár raktári és betűrendes katalógust köteles készíteni és vezetni. 3.5.7. A könyvtári dokumentumok ellenőrzését 2 évenként el kell végezni, a tényleges könyvállomány megállapítása, és a korszerű ismerethordozók helyes arányának kialakítása érdekében. 3.5.8. Minden év január 31-ig selejtezni kell: Az elhasználódott, valamint érvényét vesztett tankönyveket, tanulói segédleteket. Fertőző betegségen áteső tanulótól könyvtári dokumentumot begyűjteni nem szabad. A selejtezéskor iskolatörténeti szempontból értékes könyvtári dokumentumokból egy-egy példányt a nem kölcsönözhető könyvtári dokumentumok között kell elhelyezni. 3.5.9. A tanuló, illetve a tanuló szülei, gondviselői, az olvasó a könyvtári dokumentumokban a szándékosan okozott kárt, az elveszett könyvtári dokumentumokat köteles megtéríteni. Ha az elveszett könyvtári dokumentum nem szerezhető be, a térítés mértéke a másolati költség. -46-

4. Az iskolai tankönyvellátás rendje 4.1. Az igazgató irányításával biztosítani kell, hogy a tankönyvjegyzékben szereplő tankönyvek az évfolyam, az osztályok, a csoportok tanulólétszámának megfelelő példányban megrendelésre kerüljön. 4.2. A tanítók, szaktanárok a tankönyvpiac kínálata alapján kezdeményezik az iskolaigazgatónál a tartós tankönyvek beszerzését. 4.3. A tankönyv, a segédkönyv kiválasztása a szaktanár felelőssége. Tartós tankönyvek, új tankönyvek kiválasztása, bevezetése előtt a szakmai munkaközösség véleményt nyilvánít. 4.4. Az Iskolai Szülői Szervezet Vezetősége egyetértési jogot gyakorol a tankönyvjegyzékben nem szereplő tankönyvek, segédkönyvek tankönyvrendelése előtt. 4.5. Az iskola a tankönyvellátást az igazgató megbízásából a tankönyvfelelős végzi a tankönyvterjesztőkkel kötött külön szerződésben foglaltak alapján. A tankönyvfelelős közreműködik a tankönyvmegrendelésben, a tankönyvek osztályok, csoportok létszámának megfelelő elosztásában, a visszáruzás és utórendelés bonyolításában, a pénzelszámolásban. 4.6. A tankönyvfelelős a tanév megkezdése előtt tanulólétszámuknak megfelelő tankönyveket, segédkönyveket átveszi, azt a tanév megkezdése előtti héten vagy az első tanítási napon a tanulók részére átadja. A tanítók, szaktanárok figyelemmel kísérik, hogy a megrendelt tankönyvek, segédkönyvek a tanulók rendelkezésére álljanak, az esetleges hiányok pótlásában felelősséggel közreműködnek.

5. Szakkörök 5.1. Az iskola a hagyományainak megfelelő szakköröket hirdeti meg, de a tanulók és szülők újak szervezését is kezdeményezhetik az iskolai tantárgyfelosztás lehetőségeinek figyelembevételével. 5.2. A szakköri foglalkozások október 1-jével kezdődnek és május utolsó napján fejeződnek be. 5.3. A foglalkozások időtartama heti egy óra (45 perc). 5.4. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem tagja a nevelőtestületnek. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek, erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. 5.5. A szakkörbe való jelentkezéshez a szülői hozzájárulás szükséges. A jelentkezés az önkéntesség alapján történik, de a jelentkezés után a részvétel egy tanévre vonatkozóan kötelező érvényű. 5.6. Az Iskolai Szülői Szervezet Elnöksége véleményének meghallgatásával az ingyenesen igénybe vehető szakkörök indításáról az igazgató dönt. 5.7. A szakköri tagok tanévenként megállapított szakköri tagsági díjat fizethetnek.

6. Énekkar 6.1. Az énekkar a szorgalmi időszakban órarendben rögzített időpontban heti kétszer 45 perces időbeosztással működik. 6.2. A karvezető szakmailag-pedagógiailag felelős az énekkar működéséért. Az énekkar biztosítja az iskolai ünnepségek és rendezvények zenei programját. Az énekkar más helyszínen való szereplését az igazgató engedélyezi. 6.3. Az énekkarba a tanulók önkéntesen jelentkezhetnek, kiválasztásukról, felvételükről a szaktanár-kórusvezető dönt. Az énekkarból való kilépést a szülő írásban, a kilépés indoklásával a kórusvezetőtől kérheti, döntéséhez az igazgató hozzájárulása szükséges.

-47-

7. Mindennapi testedzés 7.1. Az iskola a mindennapi testedzést a tanórai foglalkozások mellett osztályonként az alsó tagozaton néptánc-oktatásra és focira a felső tagozaton szabadon választott sportágakra és heti focira fakultációs órát biztosít. Mind a szorgalmi időben, mind tanítási szünetekben kezdeményezi, támogatja kirándulások, táborozások, kerékpártúrák, úszásoktatás szervezését. 7.2. A tanulók tanórán kívüli sporttevékenységét a testnevelő tanárok szervezik a szorgalmi időre. A tanulók részvétele önkéntes, de törekedni kell arra, hogy a foglalkozásokon minél nagyobb számban vegyenek részt tanulók. 7.3. Az iskolai sportkör, mint szervezeti forma iskolánk tanulóinak nyújt lehetőséget sportfoglalkozásokon, találkozókon, versenyeken való részvételre. Az iskolában diáksportkör működik, foglalkozásait a tantárgyfelosztásban meghatározott napokon és időben, az iskolai munkatervben meghatározott sportágakban felnőtt vezető irányításával kell megszervezni. A sportkör munkáját az igazgató által megbízott testnevelő tanár segíti. 7.4. Az iskola biztosítja, hogy az őszi és tavaszi időszakban a sportudvar, téli időszakban a tornaterem a testnevelő tanárok által összeállított program alapján, a tanulók rendelkezésére álljon. 7.5. A városi, a területi, az országos fordulóra továbbjutott tanulókat – a testnevelő előzetes kérelmére – verseny idejére az igazgató mentesíti a tanítási órákon való részvétel alól. 7.6. A tanulók iskolán kívüli sportszervezetek, egyesületek munkájában rendszeresen részt vehetnek. A részvételt a szaktanár szakmai javaslata figyelembevételével az igazgató engedélyezi.

8. Versenyek, vetélkedők 8.1. A tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, sportvetélkedő, diáknap része a tanév helyi rendjének, illetőleg a tanévi munkatervnek, amely meghatározza a szervezés feladatait és felelőseit. 8.2. A tanulmányi, szakmai és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. A tanulók az iskolai, a városi, és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. A versenyek, a vetélkedők megszervezését, a tanulók felkészítését, a szakmai munkaközösségek illetve az egyes szaktanárok végzik. 8.3. Az igazgató gondoskodik arról, hogy a házi, a városi, a körzeti, a területi, az országos versenyek győztes, illetőleg helyezést elért tanulók-tanulócsoportok eredményes szereplését az iskolaközösség megismerje.

9. Táborozások 9.1. . Az iskola tanulói részére a nyári szünidőben – korosztály megjelölése nélkül – szaktárgyi és szabadidős táborok szervezhetők.

9.2. A táborozások célja egyes tantárgyakban az ismeretek elmélyítése-bővítése, valamint a tanulók honismeretének szélesítése, egészséges fejlődésüknek és a vakáció kultúrált eltöltésének segítése. 9.3. A táborok programját a tanulók körében meg kell hirdetni. A jelentkező tanulók szülei részére szülői értekezletet kell tartani. -48-

9.4. A szaktárgyi táborok vezetői költségek csökkentése érdekében kísérjék figyelemmel a pályázati lehetőségeket, és éljenek azzal. 9.5. A táborvezetők, a tanulók felügyeletét biztosító pedagógusok (15 tanulóként 1 fő pedagógus) az igazgató külön megbízása alapján az éves költségvetésben tervezett juttatásban részesülnek, (min. nettó 1.000 Ft/nap). 9.6. A táborvezetők a tanévnyitó értekezleten írásban/szóban kötelesek a tábor munkájáról (előkészítés, program, résztvevők száma, hasznossága, költségek, stb.) szakmai beszámolót készíteni, a támogatások összegével elszámolni.

10. Tanulmányi kirándulás 10.l. A tanulmányi kirándulások tervezése és szervezése az őszi/tavaszi időszakban történik annak érdekében, hogy a résztvevő tanulók ismereteiket élményszerű formában egészítsék ki. 10.2. A tanulmányi kirándulás az iskolai munkatervnek, az osztályfőnöki tervnek, továbbá a pedagógusok tanmenetének tervszerűen beépített része. 10.3. A tanulmányi kirándulások koordinálása az iskola működési rendjében szabályozottaknak megfelelően az igazgatóhelyettes feladata. 10.4. Az osztályfőnökök, a szaktanárok az ismeretek bővítésére, az élmények befogadására felkészítik a tanulókat, és a program lebonyolítása után értékelik a tapasztalatokat, tájékoztatják az igazgatót/helyettest. Az egy-hét évfolyamon egy napos, a nyolcadik évfolyamon két napos kirándulás szervezhető. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes. 10.5. A kirándulások költségeit az osztály szülői szervezetének meghallgatásával kell megállapítani. A szükséges összeget elő-takarékossággal célszerű biztosítani. A tanulók költőpénzének minimumát-maximumát a szülőkkel egyetértésben kell meghatározni. 10.6. Az osztályfőnök, a kísérő pedagógus felelős annak nevelési-oktatási eredményességéért, a rendért, a tanulók testi épségéért.

11.Korrepetálás – felzárkóztató foglalkozás 11.1. A korrepetálás célja az alapkészségek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. 11.2. Az alsó tagozat évfolyamain a fejlesztés/korrepetálás órarendbe illesztett időpontban, az osztályt tanító javaslatára, a munkaközösségek-vezető egyetértésével történik, az igazgató engedélye mellett. 11.3. A fejlesztés differenciált foglalkozással egyes tanulókra vagy 3-4 tanulóra vonatkozóan kötelező jelleggel legfeljebb heti 4 órában történhet. 11.4. A fejlesztés/korrepetálás ingyenes.

-49-

12. Hit- és vallásoktatás 12.1. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanuló számára önkéntes. 12.2. Az iskola együttműködik a város történelmi egyházaival. Megfelelő létszámú foglalkozáshoz tantermet biztosít az iskola tanítási rendjéhez igazodva. 12.3. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyházi jogi személy által kijelölt hitoktató végzi, a tanév eleji közös, egyeztető megállapodásoknak megfelelő időpontokban.

13. Tanórán kívüli foglalkozások rendje 13.1. A tanórán kívüli foglalkozásokat csak megfelelő létszámú ( legalább 10 fő) jelentkező esetén lehet szervezni. Amennyiben a tanulók száma a meghatározott alsó létszám alá esik, intézkedni kell a foglalkozás megszüntetéséről, vagy az igazgató egyedi elbírálása alapján az tovább folytatható. 13.2. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik az órarendben, terembeosztással együtt. 13.3. A tanórán kívüli foglalkozások megbízott vezetői éves munkaprogramot dolgoznak ki, amelyet az igazgató hagy jóvá. A foglalkozások látogatottságáról naplót kell vezetni. 13.4. A tanórán kívüli foglalkozások működési költségeit az iskola éves költségvetésében biztosítani kell.

14. Térítési díj fizetésére vonatkozó rendelkezések R. 4/A § (1) bekezdés b) pont 14.1. Az oktatási törvény előírásai alapján, az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint az oktatással összefüggő térítési díjak és tandíjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója dönt. A döntés előtt kikéri a nevelőtestület és a szülői szervezet véleményét. 14.2. A fenntartó Önkormányzati Képviselőtestület rendeletben megállapított térítési díjakat minden hónap 20-tól 28. napjáig kell befizetni az iskolában számla ellenében. 14.3. Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre befizetett térítési díját a bejelentést követő naptól kezdődően a következő befizetés alkalmával leszámítja. A lemondást telefonon, vagy személyesen legkésőbb reggel 8 óráig lehet megtenni az iskolai ügyintézőnél Az előzőleg befizetett térítési és tandíjak visszafizetéséről az iskola gazdasági összekötője gondoskodik, ha a tanuló tanulói jogviszonya megszűnik, vagy ha az iskolából tartósan igazoltan hiányzik, vagy ha a térítési díjas foglalkozáson önhibáján kívül nem tud részt venni. Az előre befizetett térítési díj visszafizetéséről – kérelmére - az iskola igazgatója dönt.

14.4. A be nem jelentett hiányzás esetén a szülő a térítési díj csökkentésére nem tarthat igényt.

-50-

XII. RÉSZ EGYÉB NEM RENDSZERES PÉNZBENI JUTTATÁSOK 1. Illetményelőleg Közalkalmazottak indokolt esetben illetményelőlegben részesíthetők, amelynek felső határa a mindenkori minimálbér ötszöröse. Az illetményelőleget maximum 6 hónapon belül kell visszatéríteni úgy, hogy a felvett összeg tárgyévben megtérüljön. Az illetményelőleget a közalkalmazott írásbeli kérelme alapján az intézmény vezetője engedélyezi és határozza meg annak összegét és a visszatérítés időpontját.

2. Jubileumi jutalom A közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött 25, 30, 40 év után jubileumi jutalom jár.

ZÁRÓ RENDELKEZÉS 1.

2.

Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a diákönkormányzat egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. A szervezeti és működési szabályzat módosítását kezdeményezheti. -

a fenntartó a nevelőtestület az iskola igazgatója a szülői szervezet iskolai vezetősége a diákönkormányzat iskolai vezetősége

3. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, utasítások tartalmazzák. Ezen szabályzatok, utasítások előírásait az iskola igazgatója a szervezeti és működési szabályzat változtatása nélkül módosíthatja.

-51-

-52-