MELLÉKLETEK A PÁTERDOMBI SZAKKÉPZŐ ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁHOZ

MELLÉKLETEK A PÁTERDOMBI SZAKKÉPZŐ ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁHOZ

Zalaegerszeg, 2008. április

Tartalom 1. számú melléklet...................................................................................................................... 3 A Báthory István Kereskedelmi, Vendéglátó, Idegenfogalmi Székhelyiskola könyvtárának Szervezeti és Működési Szabályzata...................................................................................... 3 A Páterdombi Szakképző Iskola Kinizsi tagiskola Könyvtárának Szervezeti és Működési Szabályzata............................................................................................................................. 9 2. számú melléklet.................................................................................................................... 25 Az Oktatási Kabinetek Működési Szabályzata .................................................................... 25 3. melléklet ............................................................................................................................... 43 A Tangazdaság működési szabályzata ................................................................................. 43 4. melléklet ............................................................................................................................... 56 A Páterdombi Szakképző Iskola szabályzata a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel kapcsolatos feladatokról....................................................................................................... 56 5. melléklet ............................................................................................................................... 62 Pedagógus munkaidő-nyilvántartás eljárás rendje ............................................................... 62 6. melléklet ............................................................................................................................... 68 Az érettségi vizsgákkal kapcsolatos SZMSZ kiegészítés .................................................... 68 7. melléklet ............................................................................................................................... 71 A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje ................................................................... 71 8. melléklet ............................................................................................................................... 77 Az intézmény vezetőinek, pedagógusainak, valamint más alkalmazottainak feladatairól a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén.................................... 77 9. melléklet ............................................................................................................................... 80 Gépjármű üzemeltetési szabályzata ..................................................................................... 80 10. melléklet ............................................................................................................................. 94 A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI.3.) EüM rendelet munkáltatót érintő kötelezettségeiről ........................ 94 11. melléklet ............................................................................................................................. 98 A Páterdombi Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítása....... 98 az intézményben fizetendő térítési díjakról és tandíjakról ................................................... 98 12. melléklet ........................................................................................................................... 105 Határozat ............................................................................................................................ 105 Páterdombi Szakképző Iskola 2008. évre szóló bérleti díjai.............................................. 105 13. melléklet ........................................................................................................................... 106 Határozat ............................................................................................................................ 106 A Páterdombi Szakképző Iskola szolgáltatásai.................................................................. 106 14. melléklet ........................................................................................................................... 107 Tanulói által fizetendő díjai................................................................................................ 107 15. melléklet ........................................................................................................................... 108 A Páterdombi Szakképző Iskola Gazdasági Hivatalának .................................................. 108 Ügyfélfogadási rendje ........................................................................................................ 108 16. melléklet ........................................................................................................................... 109 Titkárság ügyfélfogadási rendje ......................................................................................... 109 17. melléklet ........................................................................................................................... 110 Könyvtárak nyitva tartása................................................................................................... 110 18. melléklet ........................................................................................................................... 111 Gyakornoki szabályzata ..................................................................................................... 111

2

1. számú melléklet A Báthory István Kereskedelmi, Vendéglátó, Idegenfogalmi Székhelyiskola könyvtárának Szervezeti és Működési Szabályzata

I. A könyvtárra vonatkozó adatok Neve:

Báthory István kereskedelmi, Vendéglátó, Idegenforgalmi Székhelyiskola Könyvtára Címe: 8900 Zalaegerszeg, Báthory u. 58. Telefon: 92/815-510/330, Fax: 92/ 596-409 Alapításának időpontja: 1981 II. A könyvtár fenntartása és felügyelete 1. A könyvtár az intézmény szerves része, fenntartásáról a Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának Képviselőtestülete az intézmény igazgatója révén gondoskodik. 2. A könyvtár általános felügyeletét a Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselőtestülete Önkormányzati Közgyűlés látja el. Szakmai gondozását a Zala Megyei Pedagógiai Intézet könyvtáros szaktanácsadója az OPKM szakmai koordinálásával segíti, de az intézmény igazgatója erre a feladatra külső szakembereket is felkérhet. 3. A könyvtárat az intézmény igazgatója irányítja. E feladatkörében gondoskodik a könyvtár zavartalan, folyamatos működéséről, biztosítja a megfelelő munkakörülményeket és az állományvédelem feltételeit. Kinevezi a könyvtár kezelőjét, meghatározza munkaköri feladatait. Az intézmény éves munkaterében – irányelvként – megadja azokat az oktatásiművelődési célokat, amelyek az adott tanév során különöse előtérbe kerülnek. A költségvetés összeállításakor tekintetbe veszi a könyvtári munka tárgyi feltételeinek javításához szükséges fejlesztési igényeket. A tervszerű állományfejlesztés érdekében gondoskodik a megfelelő állománygyarapítási összegről. Jóváhagyja a könyv és egyéb dokumentumok rendelését. Követelményként állítja az intézmény dolgozói számára, hogy a munkájukhoz felhasználandó dokumentumokról igényüket folyamatosan juttassák el a könyvtár kezelőjéhez. III. A könyvtár feladatai 1. Az iskolai könyvtár alapfeladatai: - az intézmény oktató-nevelő és művelődési munkájához szükséges könyvek, folyóiratok, audiovizuális és elektronikus dokumentumok biztosítása, - gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és a könyvtárhasználók rendelkezésre bocsátása, 3

-

tájékoztatás nyújtás a dokumentumokról és szolgáltatásokról, egyéni és csoportos helybe használat biztosítása, tanórai foglalkozások tartása, könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését.

2. Az iskolai (kollégiumi) könyvtár kiegészítő feladatai lehetnek: - tanórán kívüli tanórák tartása, - dokumentumok másolása, új ismerethordozók előállítása, - számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, - tájékoztatás más könyvtárak szolgáltatásairól, az általuk nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, - részvétel a könyvtárak közötti dokumentum és információcserében, - muzeális értékű iskolai könyvtári gyűjtemények gondozása, - közreműködés az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában. IV. A könyvtár állományalakítása, gyűjtőköre 1. Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, amelyekre az iskolai nevelő és oktató tevékenységéhez szükség van. Az iskolai könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a dokumentumok kiadásához, a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges eszközökkel. 2. A könyvtár az intézmény feladataihoz és szükségleteihez igazodva folyamatosan, tervszerűen gondozza állományát: szakszerű gyarapítással és apasztással. A könyvtárba a gyűjtőkörébe ne tartozó anyag még ajándékként se kerülhet. A könyvtár vétel, ajándék és csere útján gyarapszik. A gyarapítás egész évben folyamatosan történik. A beszerzési keret felhasználásáért a könyvtár kezelője felelős. A dokumentumok beszerzése, a példányszámok megállapítása során a könyvtár kezelője figyelembe veszi a felhasználásban érdekelt munkatársak véleményét. 3. Középfokú tanintézetben mintegy 7-8000 dokumentum megléte indokolt az adott iskolatípus tanterveinek megfelelő összetételben, amelyből mintegy 75 % szak- és ismereterjesztő irodalom. 4. A könyvtár széles körben gyűjti a következő könyveket: - teljességre törekvően szerzi be az intézményben tanított szakmák alap- és középszintű szakirodalmát (élelmezési, felszolgálási, cukrászati, eladói ismeretek, italok, fűszerek, gyógynövények, zöldségfélék könyve, turizmus, idegenforgalom üzemgazdaság, kereskedelmi technika, beszerzés, raktározás, marketing, vezetői ismeretek témakörökben), - az oktató és tájékoztató munkába felhasználható általános és szakirányú kézikönyvek, lexikonok, enciklopédiák, szótárak, bibliográfiák, monográfiák, - a pedagógia és határtudományai irodalmából válogatott gyűjtemény, - válogatás a szépirodalomból, melyek a tantervi anyagtanításához közvetlenül kapcsolódnak (kötelező és ajánlott olvasmányok), illetve amelyek a nevelő munkában felhasználhatók,

4

-

válogatás az ízlésneveléshez, a szabadidő kultúrált eltöltéséhez szükséges értékes szórakoztató irodalomból, az iskola névadójára vonatkozó irodalom, az intézménybe működő kisközösségek, csoportok számára szükséges segédkönyvek, szakköri anyagok, módszertani kiadványok.

A példányszám megállapításánál döntő szempont a várható felhasználói igény figyelembe vétele. A nem kölcsönözhető dokumentumokat (pl. kézikönyvek) elégséges egy példányban beszerezni, ugyanez vonatkozik a ritkán használt művekre is. A rendszeresen kölcsönzött műveket az igényektől függően 2-5 példányban indokolt beszerezni. A munkaeszközként csoportosa használt kiadványok 15-20 példányos beszerzése is indokolt lehet. Ha a könyvtár az intézmény egyes osztályaiban, tanáriba segédkönyveket helyez ki állandó használatra, azok a megrendelésnél plusz példányként szerepelnek. A gyűjtőkör határtudományainak irodalmából csak nagyon válogatva vagy egyáltalán nem gyűjt a könyvtár, igény esetén könyvtárközi kölcsönzés keretében kéri meg a megyei vagy más helyi könyvtártól, illetve rajtuk keresztül valamelyik országos szakkönyvtártól. 5. Egyéb dokumentumok beszerzése: - a tantárgyakhoz, a nevelő-oktató tevékenységhez, az intézmény vezetéséhez kapcsolódó, valamint a tanulóifjúság közösségi életével foglalkozó legfontosabb periodiáknak az iskolai könyvtár állományában helyet kell kapni. Ez legalább 40-50 időszaki kiadvány beszerzését jelenti. Ha egyidejűleg több helyen is használják, többletpéldányokat kell beszerezni - az oktatási intézményben folyó munkánál és rendezvényeknél felhasználható audiovizuális és elektronikus ismerethordozókat (hanglemez, CD, kazetta, képsorozat, kotta, video, számítógépes adatbázis, szoftver, CD ROM, DVD) be kell szerezni legalább egy-egy példányban. V. Az állomány elhelyezése 1. Alapkövetelmény egy olyan, a használók által könnyen megközelíthető helyiség, amely alkalmas az állomány (állományrész) szabadpolcos elhelyezésére, és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására. 2. A könyvállományt szabadpolcon helyezzük el, a nem hagyományos dokumentumokat a számukra rendszeresített tároló állványokon vagy szekrényekben. 3. Az állomány tagolódása: - Kézikönyvek, presens állomány, tárolásuk a raktári jelzet alapján történik. A gyűjteményben el kell helyezni minden olyan mű egy példányát, amelyet gyakran kérnek helybeni használatra. Ez az állományrész csak külön szabályozás alapján kölcsönözhető ki. -

Ismeretterjesztő és szakirodalom, raktározása a tizedes osztályozási rend (ETO) szerint történik.

-

Szépirodalmi művek, a Cutter-táblázat alapján szerzői vagy címszó betűrendbe sorolva találhatók. Kiemeléseket eszközölhetünk a használói igények szerint bizonyos állományrészekből pl. versek, drámák, soroztok stb.

5

4. A nem hagyományos dokumentumokat kiadvány fajtánként, különgyűjteményként kezeljük, raktározásukhoz a numerus curens (folyószám) alkalmazása célszerű a legtöbb esetben. 5. A könyvtáron kívül tartósan elhelyezett letétről, segédkönyvtárról külön nyilvántartást kell vezetni. VI. Állományvédelem, állományba vétel 1. A könyvtár állományvédelméről az intézmény igazgatója gondoskodik. Az érvényben lévő jogszabály a 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelet szerint kell eljárni. 2. A könyvtár köteles minden dokumentumát folyamatosan nyilvántartásba venni. A dokumentumokat a megérkezéstől számítva legkésőbb egy héten belül leltárba kell venni. A dokumentumokat el kell látni tulajdonbélyegzővel, leltári számmal és raktári jelzettel. A számlán (kísérő jegyzéken) szintén fel kell tüntetni a leltározás tételszámát. 3. Az állományt cím- és csoportos leltárkönyvben kell nyilvántartani. A gyorsan avuló tartalmú kiadványokról brosúraleltárt kell vezetni. Integrált könyvtári rendszer megléte esetén a leltárba vétel számítógépen történik. 4. A folyóiratokat kardex-lapokon, az egyéb dokumentumokat pedig típusonként önálló címleltárkönyvbe kell beírni. A bekötött folyóiratokat a leltározásnál könyvként kezeljük. A teljes dokumentumállományról az összesítő nyilvántartás tájékoztat. 5. Állományapasztás: évente törölni kell az elveszett és elhasználódott, valamint az elavult könyveket. A fölöslegessé vált műveket az időszakos állományellenőrzés alkalmával vonjuk ki az állományból. 6. Az intézmény igazgatója gondoskodik arról, hogy a fent nevezett rendelet szerinti időközönként az állományt tételesen ellenőrizzék (10.000 kötet alatt két, fölötte három évenként). Az állományapasztáshoz és az időszakos leltárhoz külső szakemberek felkérése javasolt. VII. Az állomány feltárása 1. A könyvtár teljes állományáról – dokumentumtípusonként elkülönítve – a raktári rendet követő raktári kartoték készül, számítógépen. 2. A könyvtár valamennyi dokumentumáról – a számítógépes nyilvántartás bevezetéséig – cédulakatalógusok készülnek, a) betűrendes leíró katalógus (szerzői és cím szerinti), tartalmazza az indokolt sorozati besorolást is, b) ETO szerinti csoportképzéses szakkatalógus, betűrendi mutatóval.

6

3. Számítógépes nyilvántartás esetén cédulakatalógus nem készül. Amennyiben a könyvek feldolgozását, számítógépre vitelt vagy a katalógusok építését a könyvtár kezelője valamilyen oknál fogva elvégezi folyamatosan nem tudja, e munkák elvégzésére évente két-három alkalommal külső szakembert kell felkérni. VIII. A könyvtár munkarendje és használati szabályzata 1. A könyvtáros feladatait, munkájának részletes megfogalmazását a munkaköri leírás tartalmazza. 2. A könyvtáros feladatai a kölcsönzési nyilvántartások vezetésében, a szabadpolcos tér gondozásában, az állomány védelmében: -

Pontosan vezeti a kölcsönzési adminisztrációt (beiratkozási napló, füzetes vagy törzslapos kölcsönzés, integrált könyvtári rendszer esetén számítógépes). A szabadpolcos térben a raktári rendet fenntartja a kölcsönzés, a könyvkiválasztás megkönnyítése érdekében. A polcokon választókkal, feliratokkal könnyíti meg a tájékozódást, keresését. Figyelemmel kíséri és felszólítja a késedelmes olvasókat. Az elvesztett vagy megrongált dokumentumok értékét megtérítteti. Az elhasználódott, de pótolhatatlan könyvek újraköttetéséről gondoskodik. Vezeti az olvasói előjegyzést, a beérkezésről az érdekelteket értesíti. Tanácsaival segíti az olvasók könyvtárhasználatát. A könyvtár gyűjteményének kiegészítése, a hiányok pótlása végett deziderátum nyilvántartást vezet (cédula vagy számítógép).

3. A tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő nyitvatartási időpont biztosítása, az időpont kifüggesztése. 4. Könyvtárhasználati szabályzat: -

-

Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, tanárai és dolgozói használhatják. Az igazgató engedélyével másnak is rendelkezésére állhat. A könyvtár használata ingyenes. A könyvtárból csak a könyvtárkezelő tudtával lehet dokumentumot kivinni. A kölcsönzési idő egy hónap, de ezt kérésre meg lehet hosszabbítani. Az elvesztett vagy megrongált dokumentum mindenkori beszerzési árát a használónak meg kell téríteni. A könyvtár állományából a kézikönyvek, presens állomány csak helyben használható. Amennyiben hét végére vagy rövid időre ezeket igazgatói engedéllyel kikölcsönzik, helyükre a kölcsönző adatait tartalmazó őrjegyet kell tenni. Számítógépes nyilvántartás esetén ez szükségtelen. A nem hagyományos dokumentumok meghatározott körére az igazgató a könyvekétől eltérő feltételeket írható elő a használó számára. A könyvtár könyvtárközi kölcsönzéssel biztosítja olvasóinak azokat a dokumentumokat, amelyek saját állományában nem találhatók. Ezek költségeit a könyvtár a használóra háríthatja.

7

Záradék A könyvtár szerezeti és működési szabályzata egyúttal melléklete az iskola szervezeti és működési szabályzatának. Ez a szabályzat a visszavonásig érvényes, egyúttal minden korábbi szabályozás érvényét veszti. Zalaegerszeg, 2008. április 17.

..................................... Millei Valéria könyvtáros

.................................... Kónyáné Tömpe Lívia igazgató

8

A Páterdombi Szakképző Iskola Kinizsi tagiskola Könyvtárának

Szervezeti és Működési Szabályzata 1. A könyvtárra vonatkozó adatok A könyvtár neve: Páterdombi Szakképző Iskola Kinizsi tagiskola Könyvtára A könyvtár címe: Zalaegerszeg Kinizsi út 74. Létesítésének ideje: 1974 Elhelyezése: a Térségi Integrált Szakképző Központ épületének alagsora. Alapterülete: 152 m2 + Raktár 21 m2. Helyiségek száma: 2 A könyvtári rendszerben elfoglalt helye: Az iskolai könyvtárhálózat tagkönyvtára. A könyvtár bélyegzője: Kinizsi Pál Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium Könyvtára Zalaegerszeg

2. Fenntartása és szakmai irányítása: Az iskolai könyvtár a Páterdombi Szakképző Iskola szervezetében működik. Fenntartásáról és fejlesztéséről az iskolát fenntartó önkormányzat az iskola költségvetésében gondoskodik. A szakszerű könyvtári szolgáltatások kialakításáért a könyvtárat működtető iskola és a fenntartó helyi önkormányzattal közösen vállal felelősséget. Módszertani gondozója: Zala Megyei Pedagógiai Intézet Koordinációs központja: az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum Az iskolai könyvtár működését az iskola igazgatója irányítja és ellenőrzi a nevelőtestület és az intézményi szintű használói testületek véleményének és javaslatainak meghallgatásával.

3. A könyvtár feladatai Az iskolai könyvtár feladatait az 1976.évi 15.sz. tvr., az 1985. évi 1.sz.tv., a 17/1976./VI.7./MT.sz.rendelet, az 5/1978. /XII.12./KM.sz. rendelet, és a 203/1986./Műv.K.24./MM sz. útmutató fogalmazzák meg. Az iskolai könyvtár szakszerűen fejlesztett és feltárt gyűjteményére épülő szolgáltatásaival, felhasználva a könyvtári rendszer nyújtotta lehetőségeket, az iskolai nevelő-oktató munka szellemi bázisa. Biztosítja az iskola nevelői és tanulói részére a neveléshez, oktatáshoz szükséges ismerethordozókat, információkat / könyv, folyóirat, audiovizuális és egyéb információhordozók /. Központi szerepet tölt be az iskola olvasás és könyvtárpedagógiai tevékenységében.

9

A könyv-és könyvtárhasználati ismeretek tanításával, szolgáltatásának egész rendserével a tanulók önálló ismeretszerző képességének kialakítására törekszik Sajátos eszközeivel megalapozza a tanulók könyvtárhasználóvá nevelését, segíti a kívánatos olvasási szokások kifejlesztését. Kielégíti a pedagógusok alapvető pedagógiai szakirodalmi és információs igényeit, ennek érdekében fogadja más könyvtárak ilyen irányú szolgáltatásait. Felkészül az Országos Pedagógiai Információs Rendszer szolgáltatásainak igénybevételére.

4. Használóinak köre Az iskola tanulói Az iskola nevelőtestülete / és nem pedagógus olvasói.

5. Iskolai könyvtár gyűjtőköre, állományának alakítása. Az iskolai könyvtár a tantervi követelményeknek megfelelően folyamatosan, tervszerűen és arányosan fejleszti állományát a 203/1986./Műv.K.24/ MM sz. útmutató alapján készített gyűjtőköri szabályzat alapján./ ld. 1.sz. melléklet/ Az állományalakítás során figyelembe veszi az igazgató, a nevelői közösségek, az intézményi szintű használói testületek javaslatait és az iskola könyvtári környezetének állományi adottságait. Állománya vétel, ajándék és csere útján a gyűjtőköri elveknek megfelelően gyarapodik. Az állomány / könyv, folyóirat, audiovizuális dokumentumok / gyarapítására szolgáló összeget az iskola költségvetésében kell előirányozni. A gyűjtemény gyarapítására fordítható összegek felhasználásáért a könyvtáros felelős. A könyvtáros hozzájárulása nélkül könyvet vagy más dokumentumot senki sem vásárolhat. Az iskolai könyvtárnak ügynököktől vásárolni nem szabad. Az iskolai könyvtárba gyűjtőkörébe nem tartozó anyagok még ajándékként sem kerűlhetnek.

6.Az állomány nyilvántartása A dokumentumok állományba vétele a 3/ 1975.( VII.17.)KM-PM.Sz. eggyüttes rendelet és az Msz 3448-78 szabvány szerint történik. A tartós megőrzésre szánt dokumentumokat 8 napon belül a könyvtáros állományba veszi. A könyvekről /tankönyveket is beleértve/ egyedi (cím ) leltárkönyvet vezet a könyvtár. Az audiovizuális dokumentumokról külön egyedi ( cím ) leltárkönyvet vezet. Valamennyi dokumentumtípust ( VHS, CD, CD-ROM, MC ) egy leltárkönyvben regisztráljuk a típust jelző betűvel és ugrószámozással. A kurrens periodikumokról ideiglenes állománynyilvántartást / cardex / kell vezetni.

7. Állomány védelme A könyvtár állományának ellenőrzését a 3/1975.KM-PM. Eggyüttes rendelet szerint végezzük Az iskolai könyvtár állományából folyamatosan, évente legalább egy alkalommal ki kell vonni az elavult tartalmú, a fölöslegessé vált dokumentumokat. Hasonló rendszerességgel törölni kell az olvasók által elveszített és térített dokumentumokat is. A könyvtárhasználók által elveszített, megrongált dokumentumoknak az értékét a következő módon térítteti meg a könyvtár: Kevésbé értékes könyveknél a nyilvántartásban rögzített értéket,

10

Hiánypótló könyveknél amennyiben beszerezhető pótlással, ha nem beszerezhető a dokumentum, úgy a forgalmi értékét kártéríttetési ÁFÁ-val.

8. Az állomány elhelyezése, tagolása, letétek A könyvtárban elhelyezett dokumentumok Könyvállomány Kézi-és segédkönyvtár Kölcsönözhető állomány Folyóiratok Audiovizuális dokumentumok Nevelői kézipéldányok A könyvtárból kihelyezett letétek felsorolása: Szaktanterem

9. Az állomány egységei és raktári rendje Kézi és segédkönyvtár, mely az alapgyűjteményen kívül tartalmazza a munkaeszközként használt, valamint az ajánlott irodalom egy-egy példányát. Helyben használható állományegység. Raktári rendje: szépirodalom betűrendben, Ismeretközlő irodalom szak, ezen belül betűrendben. Kölcsönözhető ismeretközlő és szépirodalmi állomány, melynek raktári rendje megegyezik az Előzővel. Periodikák: napi, heti, havi lapok melyek a tanulóknak és a pedagógusoknak a tanuláshoz, Önműveléshez, általános tájékozódáshoz szükségesek, korlátozottan kölcsönözhető állomány. Rakrári rendje: a friss számok a könyvtárban folyóirattartón, a Régebbiek raktárban vannak elhelyezve. Megőrzése tárolhatóság esetén 5 év. Külön gyűjtemények: tankönyvek, iskolatörténeti gyűjtemény, muzeális gyűjtemény. Tárolásuk raktárban. Az utolsó kettő helyben használható. Audiovizuális állomány: VHS,CD, CD-ROM, MC Tárolásuk könyvtárban üveges szekrényben. ETO szerint.

10. Az állomány feltárása A könyvtár dokumentumairól az alábbi katalógusok készülnek: Betűrendes szerzői Betűrendes cím Szakkatalógus

11. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai Az iskolai könyvtár elsődleges feladata, hogy gyűjteményével és szolgáltatásaival az iskolában folyó oktató-nevelő munkát segítse. Ennek megfelelően a könyvtár mind a pedagógusoknak, mind a tanulóknak lehetővé teszi teljes állománya egyéni és csoportos helybenhasználatát. Nyomtatott / könyv, időszaki kiadvány/ Nem nyomtatott / videokazetta, CD, számítógép-programkazetta, televízió Nyomtatás számítógépről / térítés ellenében /. Állományát kölcsönzi / kézikönyvtári dokumentumokat csak indokolt esetben rövid időre/

11

Tájékoztató szolgálata keretében eligazítást ad a használatához szükséges ismeretekről. A referens kérdések központi helyet kapnak a tanulók tanulmányi munkájának segítésében. Bibliográfiai és ténybeli adatszolgáltatást nyújt. Segít a nevelőknek és a tanulóknak az iskolai munkához kapcsolódó irodalom / információ/ kutatásában, esetenként témafigyelést, önálló irodalomkutatást is végez. Könyv-és könytárhasználati órák tartása Könyvtárhasználatra épűlő szakórák előkészítésében való közremüködés. Könyvtári rendezvények / könyvtárhasználati versenyre való felkészítés /. Ellátja a szolgáltatásokkal összefüggő nyilvántartási feladatokat. Gondoskodik az állomány védelméről, rendjéről és gondozottságáról.

12. A könyvtár gazdálkodása Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges feltételeket az iskola költségvetésében biztosítja az iskola gazdasági vezetője, gondoskodik a napi működéshez szükséges eszközökről és a szociális feltételekről Az iskolai könyvtár működéséhez szükséges dokumentumok, információhordozók nyomtatványok beszerzése az iskola költségvetésében biztosított összegből a könyvtáros feladata.

13. Záró rendelkezések Az iskolai könyvtár az iskola szerves része. .Az iskolai könyvtár működési szabályzata az iskola működési szabályzatának mellékletét képezi. A jelen szabályzatban nem említett valamennyi kérdésben az iskola működési szabályzatában foglaltak szerint kell eljárni. Az iskolai könyvtár működési szabályzatát felül kell vizsgálni, és át kell dolgozni ha jogállásában, szervezeti felépítésében, feladatrendszerében alapvető változások következnek be. Az iskolai könyvtár működési szabályzata a jóváhagyás napján lép életbe. Melléklet: Gyűjtőköri szabályzat Könyvtárhasználati szabályzat A könyvtár pedagógiai programja A könyvtár munkaterve Munkaköri leírás

Zalaegerszeg, 2008. április 17.

..................................... Millei Valéria könyvtáros


12

1. számú melléklet

Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, állományalakítása Az iskolai könyvtár az oktató-nevelő munka eszköztára, szellemi bázisa, gyűjtőkörének igazodnia kell a műveltségi területek, követelményrendszeréhez és az iskola tevékenységének egészéhez. Gyűjtőkörét meghatározza: Az intézmény által megfogalmazott és a nevelőtestület által elfogadott pedagógiai program Az iskola szerkezete és profilja Nevelési és oktatási célja Helyi tanterve, tantárgyi követelményrendszere Tehetséggondozási és felzárkóztatási programja. Az iskolai könyvtáros a folyamatos, tervszerű és arányos állományalakítást a nevelőtestület véleményének egyeztetésével, az iskola igazgatójának jóváhagyásával a 203/1986./M.K.24./MM.számú útmutatóban felsorolt tényezők figyelembevételével végzi Az iskolai könyvtár gyűjtőköre formai oldalról 1. Írásos nyomtatott dokumentumok Könyv Periodika Kisnyomtatvány Kotta 2. Kéziratok 3. Audiovizuális ismerethordozók Képes dokumentumok Hangzó dokumentumok Hangos-képes dokumentumok 4. Egyéb információhordozók Az iskolai könyvtár állományába ajándék útján csak a gyűjtőkörbe tartozó művek, illetve dokumentumok kerülhetnek be. A gyűjtés szintje és mélysége Az iskolai könyvtárak erősen válogatva gyűjtenek. Teljességgel egyetlen tantárgy, szaktudomány irodalmát sem gyűjtik. Az állományalakítás során arra kell törekedni, hogy a tananyaghoz kapcsolódó irodalom megfelelő válogatással tartalmilag teljes legyen. Az adott tantárgy oktatásában felhasználható tudományterületek encklopédikus színtű gyűjtése élvez elsőbbséget. A szépirodalmi művek közül a tananyagban szereplő írók, költők válogatott művei, a lírai, drámai- és prózai antológiák, szöveggyűjtemények, nemzeti, családi és vallási ünnepekhez, iskolai ünnepélyek megrendezéséhez, műsorok összeállításához felhasználható műsorfűzetek élvez elsőbbséget. A képzés jellegének megfelelően az iskolában oktatott tantárgyak középszintű irodalmát kell a középiskolák könyvtárainak gyűjteni.

13

A szakközépiskola és a szakmunkásképző intézetek könyvtárai teljességre törekedve gyűjtik a tanított szakmák alap-és középszintű irodalmát Kiemelten gyűjtendők a helyi tantervekben meghatározott házi és ajánlott olvasmányok, a munkáltató eszközként használatos művek. A tananyagot kiegészítő vagy ahhoz közvetve kapcsolódó szép-és ismeretközlő irodalom tartalmi teljességgel, de válogatással gyűjtendő..

Fő gyűjtőköre: A könyvtár elsődleges funkciójából adódó feladatainak megvalósítását segítő dokumentumok Kézikönyvtári állomány:Általános és szaklexikonok, Általános és szakenciklopédiák, Szótárak, fogalomgyűjtemények, Kézikönyvek, összefoglalók, Adattárak, Atlaszok, Tankönyvek, Tantárgyaknak megfeleltetett folyóiratok, napilapok Nem nyomtatott ismerethordozók / VHS, CD, CD-multimédia / A tantárgyaknak megfeleltetett féleség/ Ismeretközlő irodalom: teljességgel kell gyűjteni az alapvizsga, az érettségi vizsga és a szakképesítő vizsga követelményrendszerének megfeleltetett alap és középszintű irodalmat Biztosítani kell a közismereti és szakmai tantárgyi programokban Meghatározott házi-és ajánlott olvasmányokat, A munkáltató eszközként használatos dokumentumokat Ennek optimális mértéke egy tanulócsoportnyi példányszám. Teljességgel kell gyűjteni az alapvizsga és az érettségi vizsga Szépirodalom: követelményrendszerének megfeleltetett és a mikrotantervekben meghatározott: antológiákat házi és ajánlott olvasmányokat teljes életműveket népköltészeti irodalmat nemzeti antológiákat a nevelési program megvalósításához szükséges alkotásokat. Pedagógiai gyűjtemény: A pedagógusok szakmai továbbképzését és az órákra való felkészülést segítő pedagógiai szakirodalom és határtudományai pedagógiai és pszichológiai lexikonok, enciklopédiák pedagógiai, pszichológiai és szociológiai összefoglalókat A nevelés és oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyveket A pedagógiai programban meghatározott nevelési és oktatási cél megvalósításához szükséges szakirodalmat. A tehetséggondozás és a felzárkóztatás módszertani irodalmát Műveltségi területek módszertani segédkönyveit, segédleteit A tanításon kívüli foglalkozások dokumentumait A családi életre neveléssel, az iskola és a szülői ház kapcsolatával foglalkozó

14

művek Az értelmi neveléssel és a személyiségformálással kapcsolatos alapvető munkák. Tanári kézikönyvek, az iskolában oktatott valamennyi tantárgy, illetve szakkör módszertani segédkönyvei. Középfokú oktatási intézmények oktatásának tartalmával, kapcsolatrendszerével foglalkozó dokumentumokat Oktatási intézmények tájékoztatói Az iskolával kapcsolatos statisztikai és jogi gyűjteményeket Általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratokat Az iskola történetéről, névadójáról szóló dokumentumokat. A könyvtáros segédkönyvtára Válogatva gyűjtendők: Elsőfokú általános bibliográfiák Fontosabb másodfokú bibliográfiák, Szakbibliográfiák Tantárgyi bibliográfiák Könyvtári kiadó katalógusok Feldolgozó munkához a gyarapítás, nyilvántartás, bibliográfiai leírás, az osztályozás és indexelés, a Katalógusszerkesztés szabványait, szabályzatait tartalmazó segédleteket Tartalmi teljességgel gyűjtendők. A könyvtári munka módszertani segédletei. A könyvtárüggyel kapcsolatos összefoglalók, jogszabályok, irányelvek. Olvasás technikájával, olvasásra, könyvtárhasználatra neveléssel kapcsolatos módszertani kiadványok./ óraleírás, feladatgyűjtemények. Teljességgel gyűjtendő:Az iskolai könyvtárak állományára vonatkozó alapjegyzékek,mintakatalógusok, tantárgyi bibliográfiák Az OPKM és a megyei pedagógiai intézetek iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványai. Hivatali segédkönyvtár: Az iskola vezetősége részére az iskola nevelőmunkájának irányításához az igazgatás, a gazdálkodás és az ügyvitel körébe tartozó legfontosabb kézikönyvek, jogszabálygyűjtemények. A munkaviszonnyal, munkarenddel, munkaügyi vitákkal, bérezéssel, munkaidővel, munkaszervezéssel, munkavédelemmel kapcsolatos irodalom. Az intézményi költségvetéssel, gazdálkodással kapcsolatos dokumentumok. A betegségsegélyezéssel, társadalombiztosítással, családvédelemmel kapcsolatos jogszabálygyűjtemények és magyarázatok Az iskolavezetéssel kapcsolatos művek. Periodika gyűjtemény Napilapok Pedagógiai,pszichológiai hetilapok, folyóiratok A tantárgyak módszertani folyóiratai. A könyvtári szakmai folyóiratok. A tantervben tárgyalt gyermek-és ifjúsági lapok. A tananyaghoz kapcsolódó rendszeresen felhasználható tudományos és művészeti folyóiratok.

15

Kottagyűjtemény: Az ének-zenei oktatáshoz kapcsolódóan a különböző zenei művek, illetve az énekes és a hangszeres zeneművek kottái. Kéziratok:Az iskola pedagógiai dokumentációja Az iskola illetve a tanulói szervezetek életével történetével kapcsolatos dokumentumok. Felügyelői, szaktanácsadói összegzések. Fontosabb iskolai dokumentumok: éves munkatervek Összegző elemzések, értékelések, jelentések. Audiovizuális gyűjtemény: gyűjtése az érvényes taneszköz-jegyzék alapján, a megadott normák figyelembevételével történik. A könyvtáros állománygyarapítási segédeszközei: Új hangfelvételek Új videofelvételek Új média A különböző tantárgyak oktatásához rendszeresen felhasználható oktató, illetve ismeretterjesztő audiovizuális dokumentumok beszerzése ajánlott elsősorban. Kivonás, törlés az állományból Az állományalakítás szerves része a tervszerű és rendszeres selejtezés Az elrongálódott, az elavult tartalmú és a fölöslegessé vált dokumentumokat Folyamatosan ki kell gyűjteni az állományból. A selejtezés a 3/1975./VIII.17./KM-PM.számú együttes rendelet előírásainak figyelembevételével történik

Zalaegerszeg, 2008. április 17. .................................... Millei Valéria könyvtáros

16

2. sz melléklet

ISKOLAI KÖNVTÁR SZOLGÁLTATÁSAI, a KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZAT A könyvtár szolgáltatásai: A könyvtár állományának egyéni és csoportos helyben használata Könyvtárban tartott tanítási órák, csoportos foglalkozások Tájékoztatás, irodalomjegyzék összeállítása Könyvtári rendezvények szervezése és lebonyolítása / könyv és könytárhasználati verseny/ Kölcsönzés Előjegyzés Könyvtárközi kölcsönzés Audiovizuális eszközök használata Internet használat Nyomtatás számítógépről

Könyvtárhasználat szabályai: Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, nevelői, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan.(nyomtatás kivételével) A könyvtár nyitvatartási rendje: lásd mellékelve. A könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: Olvasótermi,kézikönyvtári állományrész Különgyűjtemények ( folyóiratok, Audiovizuális anyagok, muzeális dokumentumok) A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása között időre kikölcsönözhetik. A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtárostanár tudtával lehet kivinni. Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. Az átvételt a kölcsönző aláírásával kell hitelesíteni. A kölcsönzés maximális időtartalma egy hónap. Kötelező olvasmányok esetében egy hét. Egy alkalommal 3 db könyv kölcsönözhető / tankönyv esetében igény és lehetőség szerint./ Az iskola állományában dolgozó tanárok, nevelők, szakoktatók a munkájukhoz nélkülözhetetlen szakkönyveket korlátlan időtartamra kölcsönözhetik. Azonban a könyvtárak számára kötelezően előirt állomány ellenőrzése, leltározása alkalmával minden kölcsönző köteles a kölcsönzött könyveket a megadott határidőre leadni Kölcsönzési határidő lejártakor a kölcsönzés meghosszabbítását kell kérni az olvasónak, melyet egy alkalommal lehet A könyvtárhasználó köteles a dokumentumokat gondosan kezelni. Az elveszett,vagy erősen megrongált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal, pótolni, vagy a forgalmi értékét, kevésbé értékes könyveknél nyilvántartásban rögzített értéket megtéríteni. A kölcsönzött könyveket a végzős tanulók az írásbeli vizsga előtti utolsó elméleti héten,. .a többi tanuló a tanév utolsó elméleti hetében köteles leadni.

17

Mindazon tanulók számára, akik a könyvtár kölcsönzési szabályait nem sértették meg, lehetőséget biztosítunk arra, hogy a vizsgaidőszakban is igénybe vehessék a könyvtár szolgáltatásait. Legkésőbb a szakmunkásvizsga előtti napon a kölcsönzött könyveket vissza kell szolgáltatni, melynek megtörténtét bizonyító igazolást az iskola titkárságán le kell adni! A tanuló-és munkaviszony megszüntetése csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után történhet. Ennek megtörténtét bizonyító igazolást az iskola titkárságán leadni. A könyvtár a nyári szünidőben nem kölcsönöz. Amennyiben nincs soros leltározás a könyvtárban úgy tanév végén a nyári szünidőre azon tanulók kölcsönözhetnek szeptember 1ig akik az előző tartozásukat rendezték A nyitvatartási időben az olvasóteremi helyben használat mindenki rendelkezésére áll A számítógép és Internet használatot saját kézjeggyel a kijelölt füzetbe regisztrálni kell A számítógépeket előírásnak megfelelően szabad használni. Internet csak tanulmányi célt szolgálhat! Dohányozni, hangoskodni a könyvtárban tilos! Kabátot, csomagot könyvtárba bevinni nem szabad, azokat az előtérben lehet elhelyezni A könyvtár rendjének megtartása minden könyvtárhasználó kötelessége. Élelmet könyvtárba bevinni, sem fogyasztani nem lehet. Attól a könyvtárhasználótól aki a könyvtárhasználati szabályokat nem tartja be, a könyvtárvezető a könyvtár használatát megtagadhatja. A könyvtár használatának rendjét a diákönkormányzat és a tantestület véleményezése után az igazgató és a tagintézmény vezetője hagyja jóvá, melyet jól látható helyeken ( könyvtár, tanári, iskola, kollégium) kifüggesztünk. Zalaegerszeg, 2008. április 17. .................................... Millei Valéria könyvtáros

..................................... Peresztegi István tagintézmény-vezető


18

3. sz. melléklet

A könyvtár pedagógiai programja. Az iskolai könyvtár az oktatási intézménytanítási, tanulási médiatára, oktatási helyszíne és kommunikációs centruma. Gyűjteménye széleskörűen tartalmazza azokat az információhordozókat, információkat, amelyeket az iskola oktató-nevelő tevékenysége hasznosít, befogadva és felhasználva a különböző rögzítési, tárolási és kereső technikát. Szakszerűen elhelyezett és feltárt gyűjteményére és a könyvtári hálózaton elérhető forrásokra épülő szolgáltatásaival az iskola tevékenységét átfogó forrásközpontként működik. Az önálló ismeretszerzés elsajátítása érdekében tantervi program szerint szervezi és a nevelőtestülettel együttműködve, valósítja meg a tanulók könyvtárhasználati felkészítését. Egyúttal széleskörű lehetőséget kínál az olvasásfejlesztésre, a csoportos és egyéni tanulás technikájának, módszereinek elsajátítására. Nemzeti alaptantervnek megfelelő iskolai könyvtári ismérvek: „Társadalmi megrendelés” amely az iskolarendszerből kikerülő fiataloktól elvárja a munkavállaláshoz, szociális beilleszkedéshez, a mindennapi életvitelhez szükséges alapvető ismeretek meglétét. Az átképzéshez, pályamódosításhoz megélhetése érdekében alapképességekkel / olvasás, írásbeli-szóbeli szövegalkotás, számolás, számítógép-használat, tájékozódás, információ-kezelés stb./ az ismeretek önálló megszerzéséhez és alkalmazásához szükséges hatékony tanulási módszerekkel kell rendelkeznie. Az önálló ismeretszerzéshez a tanulóknak azoknak a forrásoknak, információszerző technikáknak a használatát kell elsajátítaniuk / a könyvek szerkezetétől a számítógépes adatbázisok lekérdezéséig /, amelyek a tanulmányi és egyéb problémáik megoldásához szükségesek. A tanulás tudásának az elsajátítása: A tanulónak a megszerzett információk bőségéből megfelelő szelekciós készséggel, ki kell tudnia választani a feladat szempontjából releváns ismereteket, és rendelkeznie kell a feldolgozásukhoz, alkalmazásukhoz nélkülözhetetlen kommunikációs, és technikai felkészültségekkel. Ezért a kereszttantervek sorában nagy figyelmet fordít a NAT a tanulás megtanulásának nélkülözhetetlen eszköztárának, helyszínének az iskola „forrásközpontjának” vagyis a könyvtárnak. A műveltségterületek új ismeretkörei, a tantárgyak összefüggései, tantárgyközi témakörök feldolgozásával megannyi érv a forrásközpont szükségessége és intenzív használata mellett. Egyben a könyvtár az iskola legdemokratikusabb helye a vélemények kifejtésére.

A NAT könyvtár-informatikai követelményrendszer tantárgyi integrációjának megalapozása a tanítás-tanulás folyamatában A könyv-és könyvtárhasználati ismeretek elsajátítása és a tanulási önművelési kultúra fejlesztése tantárgyközi feladat, tehát az egész tantestület közös ügye. Az iskolai könyvtáros a tantárgyközi tanítás egyik centrális gondozója, aki szervezi, összefogja, koordinálja a médiatári eszköztárra épülő pedagógiai fejlesztő-önművelő

19

tevékenységet. Kialakítja az intézmény könyvtár pedagógiai stratégiáját és felelős a NAT könyvtárhasználati követelményrendszer eredményes megvalósításáért. Az osztályfőnök és szaktanárok a gyakorlati megvalósítás fontos láncszemei. Mit jelent a könyvtár informatikai követelményrendszer tantárgyi integrációja? A tanórán megszerzett tudást és ismeretanyagot könyvtári eszköztárra építve számos háttér információval bővíthetik a tanulók. A szépirodalmi, ismeretközlő, tudományos művek, AV dokumentumok, és a tömegkommunikációs csatornák útján szerzett ismeretek fontos kiegészítői az iskolában megismert műveltségterületek tudásanyagának. Ezért alapvető elvárás, hogy ismerje meg és használja a tanuló az adott tantárgy fontosabb dokumentumait és modern ismerethordozóit. Legyen igényes az önművelés különböző csatornáinak megválasztásában. Tegyen szert olyan könyvtárhasználati kompetenciára, melyek birtokában képessé válik az önálló információszerzésre és átadásra szóban és írásban egyaránt a tanult ismeretkörök és az egyéni érdeklődés szerint. Az információszerzés különböző csatornái útján képes legyen a továbbépíthető permanens önművelésre. Szolgáltatások típusai: Alapszolgáltatások: Egyéni és csoportos helyben használat A könyvtári állomány kölcsönzése Tájékoztató szolgálat-olvasószolgálat Technikai referensz-szolgálat Visszakereső / adatszolgáltatás, irodalomkutatás, bibliográfia Készítése./ Szétsugárzó Irodalomajánlás Közérdekű tájékoztatás Más könyvtártípusok megismertetése Az iskolai könyvtár tájékoztató tevékenységének legfontosabb területe a tanulmányi munka referensszolgálata. A tanulóval együttműködő, a tanulót a tájékozódás folyamatába bevonó, közös keresési stratégiát kialakító pedagógiai szándék érvényesítése. Önálló ismeretszerzésre, olvasásra, könyvtárhasználatra nevelés Számítógépes informatikai szolgáltatások Kiegészítő szolgáltatások Dokumentumok másolása, új ismerethordozók összeállítása, ill. előállítása. Muzeális értékű iskolai könyvtári gyűjtemények Kiállítások Zalaegerszeg, 2008. április 17. .................................... Millei Valéria könyvtáros

20

4. sz. melléklet

A könyvtár munkaterve A könyvtár munkáját, az iskolai munkatervben megfogalmazott oktatási-nevelési célok megvalósítása érdekében végzi. Sajátos eszközeivel, foglalkozásaival, rendezvényeivel: - segíti az oktató-nevelő munkát / kötelező olvasmányok, az oktatott szakmák és tantárgyak szakirodalmának, tantárgyi versenyek, vetélkedők, szakkörök anyagának biztosításával. -fejleszti a tanulók könyvtárhasználati készségét könyvtári és könyvtárhasználatra épülő foglalkozások számának és tartalmasabbá tételének emelésével. -elősegiti szabadidejük tartalmasabb kihasználását. A fenti célok megvalósítása érdekében az olvasószolgálat és tájékoztatás keretében a következőket tervezzük. - Egyéni és csoportos helybenhasználat. Könyvtárunk a kollégista tanulók részére továbbra is biztosítja heti két alkalommal az esti nyitva tartást, mely lehetőséget ad szabadidejük hasznos eltöltéséhez. Internet,TV, Videó, CD, CD-ROM, napi lapok, folyóiratok, kézikönyvek használata. - Kölcsönzés: A szépirodalmi művek kölcsönzött számának az emelését / mely az utolsó években visszaesett/ elsősorban tanulói könyvajálásokkal szeretnénk eredményesebbé tenni. Tankönyvek, atlaszok kölcsönzésének lehetőségét propagáljuk. kölcsönzési nyilvántartásoknál figyelemmel kísérjük az előjegyzéseket. - Kiemelt feladatunk, hogy tervszerűbbé és szervezettebbé tegyük a könyv-és könyvtárhasználati nevelést. Ezzel kapcsolatban tervünk lényege: A számítástechnikát tartó szaktanárokkal és a szakmai munkaközösség vezetőkkel közösen összeállítjuk a tantárgyi programok alapján a könyvtári foglalkozások, könyvtári órák éves tervét. Így ezek megfelelő tartalmi előkészítése is könnyebben biztosítható. Tájékoztató munkánk és a könyvtárhasználati órák alkalmával különösen a 9-10 évf. tanulóit segítjük abban,hogy elsajátítsák az önálló ismeretszerzés, egyéni tanulás módszereit. Megtanítjuk őket a katalógusok és a referensz kézikönyvtár használatára.A 11-12 évf. tanulók önállóan könyvtárostanár segítsége nélkül tudjanak tájékozódni az információhordozók használatában. Ajánló bibliográfiát készítünk tanulmányi versenyek, ünnepélyek megtartásához. Tanulókat, pedagógusokat segítjuk a kutatómunkában. Szorgalmazzuk a könyvek és az audiovizuális eszközök segítségével megoldható szaktanári feladatokat. Elősegítjük a szaktanárok által vezetett foglalkozások könyvtárhasználatra épülő szakórák tartását a könyvtárban. A könyvtár a szükséges kiadványokkal és hely biztosításával segíti elő a tanulmányi versenyekre, vizsgákra való felkészülést. Rendszeresen tájékoztatunk az új szerzeményekről, „ Újdonságaink” c. táblán. 21

Rendezvények: Felkészítés és részvétel a város középiskolái részére meghirdetett „ könyvés könyvtárhasználati vetélkedőbe. Állománygyarapítás, feldolgozás: A szakma pályázatból vásárolt idegen nyelvi, számítástechnikai, történelmi információhordozók beleltározása és feldolgozása. A feldolgozó munkát / cédulák gyártását, elhelyezését a katalógusban / folyamatosan végezzük. Állománykivonás: Tartalmilag elavult , és elhasználódott, valamint a megtérített könyvek kivonása az állományból. Könyvtári tevékenység mérésére statisztikai adatok gyűjtése./ Internet-használat, könyvtárba látogatók száma, kölcsönzött kötetek száma, Könyvtárban megtartott foglalkozások száma, és a foglalkozáson résztvevő tanulók száma. Technikai felszereltség, karbantartás: Kézikönyvek polcrendszerének bővítése. Raktár könyvtárközelbe való áthelyezése. Fotelok helyett /olvasótermi asztalok, székek / Számítógép használatához ülőhely cseréje. Lépcsőház frissítő-ferőtlenítő festése. Tanévvégi beszámoló, statisztikai jelentés elkészítése.

.................................... Millei Valéria könyvtáros

22

5. sz. melléklet

A könyvtáros munkaköri feladatai Millei Valéria

Az iskolai könyvtárat könyvtárosi szakismerettel és pedagógiai képesítéssel rendelkező könyvtáros vezeti, aki az iskola nevelőtestületének tagja. Anyagilag és fegyelmileg felel a könyvtári állományért, rendeltetésszerű működtetéséért, ha a vagyonvédelmi követelmények biztosítottak. A könyvtár vezetésével, ügyvitelével összefüggő feladatok Az iskola igazgatójával és a nevelőtestületével közösen el kell készíteni a könyvtár működési feltételeinek és tartalmi munkájának fejlesztési tervét. Éves munkatervet, tanévvégi beszámolót készít. Tájékoztatást ad a tantestületnek a tanulók könyvtárhasználatáról. Jelentéseket készít a könyvtár fejlődésében bekövetkezett változásokról, könyvtári szükségletekről. Elkészíti a könyvtári statisztikát. Állományelemzést végez a gyűjtemény a költségvetés és az olvasószolgálat témakörében. Javaslatokat ad a költségvetés tervezéshez. Figyelemmel kíséri és végzi a könyvtári célokra jóváhagyott összegek tervszerű, gazdaságos felhasználását. Végzi a könyvtári iratok kezelését. Ennek szabályzatát a működési szabályzatban rögzíteni kell. Nevelőtestületi és munkaközösségi értekezleteken képviseli a könyvtárat. Részt vesz szakmai értekezleteken, továbbképzéseken. Szakmai ismereteit önképzés útján is gyarapítja. Állományalakítás, feltárás, állományvédelem Végzi az állomány folyamatos, tervszerű gyarapítását. A megrendelésekről a beszerzési összegek felhasználásáról nyilvántartást vezet. Végzi a dokumentumok állományba vételét, naprakészen vezeti az egyedi és összesített állomány-nyilvántartást. Az iskola oktatási-nevelési programját alapelvként kell alkalmaznia a forrásanyagok értékelésénél és kiválasztásánál. Ismernie kell a felhasználók oktatással kapcsolatos igényeit biztosítania, kell a különböző forráseszközök megfelelő választékát az oktatáshoz és a szabadidős tevékenységhez. Biztosítja az állomány bibliográfiai adatainak hozzáférhetőségét. A könyvtár katalógusait folyamatosan építi, gondozza, a feltárást az osztályozás és a dokumentum-leírás szabályainak megfelelően végzi. Folyamatosan vonja ki az állományból az elhasználódott, elavult és fölösleges dokumentumokat. Gondoskodik az állomány védelméről, a raktári rend megtartásáról. Feljegyzést készít, ha a vagyonvédelmi előírások betartását bárki akadályozza. Részt vesz a könyvtár átadásában, átvételében. Előkészíti és lebonyolítja az időszakos vagy soronkívüli leltározást, elvégzi annak adminisztratív teendőit. Végzi a letétek kihelyezését, nyilvántartását, frissítését, gyarapítását, ellenőrzését.

23

Olvasószolgálat, tájékoztatás, kapcsolatok Lehetővé teszi az állomány egyéni és csoportos helyben használatát, végzi a kölcsönzést. Segítséget ad az információk közötti eligazodásban, az információk kezelésében, ehhez szükséges ismeretek elsajátításában. Tájékoztatást ad a könyvtári szolgáltatásokról, bibliográfiai és ténybeli adatszolgáltatást, irodalomkutatást, szükség szerint témafigyelést végez. Ajánló bibliográfiákat készít a műveltségterületek igényei szerint tanulmányi versenyek, ünnepélyek megtartásához. Segíti az egyéni és csoportos kutatómunkát. Közvetítő szerepet vállal a könyvtári rendszer által nyújtott és az iskola szükségleteinek megfelelő szolgáltatások felhasználásában. A könyvtár gyűjteményében nem található / igényelt dokumentumokat könyvtárközi kölcsönzés keretében beszerzi, ösztönzi a külső források használatát. Vezeti a kölcsönzési nyilvántartásokat. Figyelemmel kíséri az előjegyzéseket és a kikölcsönzött dokumentumok visszaszolgáltatását. A szakmai munkaközösség-vezetőkkel közösen összeállítja- a tantárgyi programok alapján- a könyvtári foglalkozások, könyvtári órák éves tervét. Könyvtárpedagógiai tevékenység A nevelőtestülettel közösen elkészíti az iskola könyvtár-pedagógiai programját. Felelős a NAT könyvtárhasználati követelményrendszerének megvalósításáért. Megtartja a tantervekben rögzített alapozó jellegű könyvtárhasználati órákat. Részt vesz a műveltségterületek tanterveinek, tanmeneteinek tervezésébe kiegészítésében, módosításában. Biztosítja a szaktanároknak és tanulóknak az ismeretszerzés folyamatában a könyvtár teljes eszköztárát, a tájékoztató apparátusát és a különböző szolgáltatásait. A könyv-és könyvtárhasználati ismeretek tanításán túl feladata még a könyvtárhasználatra épülő szakórák, foglalkozások, szakkörök ütemezése, gondos előkészítése.

Zalaegerszeg, 2008. április 17. .................................... Kónyáné Tömpe Lívia igazgató

24


Páterdombi Szakképző Iskola Báthory István Kereskedelmi, Vendéglátó, Idegenforgalmi Székhelyiskola

Az Oktatási Kabinetek Működési Szabályzata

- Vendéglátó Oktatási Kabinet (8900 Zalaegerszeg, Ebergényi u. 2.) - Tanbolt (8900 Zalaegerszeg, Báthory u. 58.) - Élelmiszer Kereskedelmi Kabinet (8900 Zalaegerszeg, Kispest u. 11.) - Iskolai büfék (Zalaegerszeg, Báthory u. 58., Kinizsi u. 74.)

2008. április

25

A gyakorlati oktatás rendje Szakiskolai tanulók 9-10. évfolyam Hetente egy – az órarendben meghatározott – napon bemutató jellegű (kerettanterv szerint) alapozó gyakorlat, melynek legfontosabb célja a szakmaválasztás megkönnyítése. 11-12. évfolyam kereskedelmi szakirány A 11. és 12. évfolyamon az iskolába járás két hetes ciklusban – A és B hét megjelöléssel – történik. A 10 munkanap az alábbiak szerint oszlik meg: 4 nap iskolai elméleti oktatás 1 nap csoportos gyakorlati oktatás a gyakorlati kabinetben órarend szerint 5 nap munkahelyi gyakorlat A 11. évfolyamot követően a tanulók a szakmai képzési programban meghatározott idejű – 140 óra – nyári összefüggő szakmai gyakorlatot teljesítik munkahelyükön. 11-13. évfolyam vendéglátó szakirány A 11-13. évfolyamon az iskolába járás két hetes ciklusban – A és B hét megjelöléssel – történik. A 10 munkanap az alábbiak szerint oszlik meg: 3 nap iskolai elméleti oktatás 1 nap csoportos gyakorlati oktatás a gyakorlati kabinetben órarend szerint 6 nap munkahelyi gyakorlat A 11. és 12. évfolyamot követően a tanulók a szakmai képzési programban meghatározott idejű – 140 óra – nyári összefüggő szakmai gyakorlatot teljesítik munkahelyükön.

26

Szakközépiskolai tanulók 11-12. évfolyam Kéthetente egy alkalommal, a kerettantervben meghatározott program szerint. Időbeosztását az órarend határozza meg. A 11. és 12. évfolyamot követően a diákok 3 hetes nyári összefüggő szakmai gyakorlaton vesznek rész. 13. évfolyam és 14. évfolyam Hetente egy, illetve két alkalommal a szakmai központi programnak megfelelően, az órarendben meghatározott időbeosztás szerint. A gyakorlati képzés előírásai A vendéglátó szakos tanulóknak munkavégzésük előtt az alábbi előírásoknak kell eleget tenniük: -

A gyakorlati foglalkozások óráinak időtartama 60 perc.

-

A

gyakorlati foglalkozás alatti szünetek rendjét a szakoktató határozza meg a

gyakorlat témájától függően. -

A tanulók kötelesek a gyakorlati foglalkozásra időben, már a megfelelő munkaruhába átöltözve, megjelenni. (Szakmai, egészségügyi és balesetvédelmi előírásoknak megfelelő.)

-

Ha a tanuló érvényes egészségügyi könyvvel nem rendelkezik, a gyakorlati foglalkozáson nem vehet részt .

-

Iskolai idő alatt az épület nem hagyhatják el.

-

Értékeiket az öltözőben zárható szekrényben helyezik el, a gyakorlati foglalkozásra csak a szükséges felszerelést vihetik be. (Mobil telefonjukat csak a szünetben használhatják.)

-

A gyakorlati foglalkozás alatt betartják a tűz-, balesetvédelmi, egészségügyi előírásokat.

1. Megfelelő munkaruha beszerzése (vendéglátás) – csoportos gyakorlati oktatáson kötelező, gyakorlati munkahelyen, nyári gyakorlat ideje alatt is használható, egységes munkaruha

27

Pincér szakma/felszolgálás - lányok Fehér, rövid ujjú iskolai feliratos blúz, Iskolai csokornyakkendő Fekete, zsebnél bordó csíkos mellény Fekete nadrág Hosszú fekete feliratos felszolgálókötény Fekete kényelmes, balesetmentes cipő Pincér szakma/felszolgálás - fiúk Fehér rövid ujjú ing Iskolai csokornyakkendő Fekete szövetnadrág Fekete hosszú feliratos felszolgálókötény Fekete, zsebnél bordó csíkos mellény Fekete kényelmes, balesetmentes cipő Szakács szakma/ételkészítés Fehér, iskolai feliratos szakács kabát Pepita szakácsnadrág Fehér szakácskötény Fehér, iskolai feliratos szakácssapka Kényelmes, balesetmentes munkacipő Cukrász szakma Fehér, iskolai feliratos kabát Fehér cukrásznadrág Fehér, iskolai feliratos sapka Kényelmes, balesetmentes munkacipő A munkaruhák beszerzésére, elkészíttetésére az iskola koordinálásával a 10. év végén kerül sor, a más iskolából felvételt nyert szakiskolai tanulók augusztus utolsó két hetében készíttethetik el a megadott helyen. 2. A gyakorlati munkavégzés előtt a tanulóknak el kell végeztetniük a szükséges szakorvosi vizsgálatokat, melyek eredménye az egészségügyi könyvbe kerül. Az alkalmassági vizsgálatra az iskolaorvossal egyeztetve az iskolai év első hetén kerül sor. Ezt követően a

28

tanulók kötelesek az egészségügyi könyv érvényességét figyelemmel kísérni, s azt szükség szerint megújítani. 3. A szakiskolai tanulók a 11. évfolyamtól a gyakorlati munkahelyen végezett szakmai tevékenységükről tanulói munkanaplót vezetnek, melyet a csoportos gyakorlati foglalkozáson a szakoktatónak kötelesek megmutatni. Hiányzások, nyári gyakorlat teljesítésének igazolása -

A

szakiskolai

tanulók

gyakorlati

munkahelyen

végzett

tevékenységükről

munkanaplót vezetnek, melyben jelenlétüket tanulófelelősükkel igazoltatják. A szakmai előmenetelt a szakoktatók, a hiányzásokat az osztályfőnök a szakoktatók segítségével ellenőrzik. -

Az osztályfőnök, valamit a szakoktatók tartják a kapcsolatot a munkahelyekkel, s szükség szerint megteszik a megfelelő lépéseket.

-

A csoportos gyakorlati oktatás alóli hiányzást a szakoktató személyesen, vagy telefonon jelzi az osztályfőnöknek.

-

Az összefüggő szakmai gyakorlat teljesítésének írásos igazolását a diákok kötelesek a következő tanév elején legkésőbb szeptember 10-ig az osztályfőnöknek átadni. Ennek hiányában a tanulmányok folytatása a következő évfolyamon nem lehetséges.

Iskolai szintvizsgák szervezése (vendéglátás) A szakiskolai tanulók vizsgára való felkészülését segítendő a képző intézmény – a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közreműködésével - a 11. évfolyamot lezáróan, valamint a 12. évfolyam első vagy/és második félévében az addig elsajátított témakörökből gyakorlati szintvizsgát szervez. A szintvizsga célja, hogy a tanulók a kialakított vizsgaszituáció során megismerhessék a velük szemben támasztott követelményeket, elvárásokat, tudásukat, ismereteiket felmérhessék. A szintvizsgán a gyakorlati oktatókon kívül munkáltatói,

valamint

meghívott

gyakorlati

szakemberek

is

jelen

a tanulók

vannak,

hogy

tapasztalataikkal , ismereteikkel a felkészülést segítsék. Az iskolai szintvizsgán kapott érdemjegy az év végi, illetve a félévi tanulmányi eredménybe máskor kapott érdemjegyekkel azonos súlyú, kétes esetben azonban irányadó lehet.

29

A 13. évfolyamon iskolai köztes vizsgára két alkalommal kerülhet sor, januárban az első félév lezárását megelőzően, valamint áprilisban, az év lezárást megelőzően. Gyakorlati érdemjegy kialakítása A szakiskolai tanuló gyakorlati munkahelyén havonta érdemjegyet kap, melyet a csoportos gyakorlati oktatást végző szakoktató a csoportos naplóba havonta bejegyez, s azt a félévi, illetve év végi osztályzatnál irányadóként figyelembe veszi. A nyári gyakorlatról kapott érdemjegyet a szakoktató a 11. illetve 12. évi csoportos oktatási naplóba valamint az osztályfőnök az anyakönyvi lapba bejegyezi. Vendéglátó Oktatási Kabinet működési rendje A Báthory István Kereskedelmi, Vendéglátó, Idegenforgalmi Székhelyiskola vendéglátó-ipari gyakorlati képzést szolgáló tanműhelyének elnevezése:

Vendéglátó Oktatási Kabinet

címe:

8900 Zalaegerszeg, Platánsor 46. és 8900 Zalaegerszeg, Ebergényi u. 2.

telefon/fax száma: 92/596-453 telefonszám:

92/596-454 - a riasztórendszer telefonszáma, a bérlő ezen a számon hívható, de a hívás kifelé letiltott

A vendéglátó-ipari szakiskolai és szakközépiskolai gyakorlati képzést szolgáló – Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata által 1993-ban megvásárolt – 22.140. sz. tulajdoni lapon szereplő 4843/4 hrsz-ú 1534 m² belterületi ingatlanon 893,09 m² nagyságú felépítmény cukrász, szakács és pincér tanműhellyel, 36 gyakorlati munkahellyel. A vendéglátó oktatási kabinet (oktatási kabinet) felügyeletét az iskola igazgatója, illetve az általa megbízott személy látja el. A közvetlen szakmai irányítást a gyakorlati oktatásvezető végzi.

30

Az oktatási kabinet feladatai: -

ellátja a szakközépiskolai tanulók központi képzési programjában előírt gyakorlatát

-

elvégzi a szakiskolai tanulók központi

képzési programjában előírt csoportos

gyakorlati oktatását -

biztosítja megállapodás alapján az iskolarendszeren kívüli szakképző tanfolyamok gyakorlati képzését

-

egyéb szakmai tanfolyamok részére – megállapodás alapján – a gyakorlati képzéshez helyet biztosít

-

a szakképző évfolyamok utolsó évfolyamain a szintvizsgát és a gyakorlati vizsgát megszervezi, lebonyolítja

-

egyéb rendezvények részére – a gyakorlati oktatástól függően –helyet biztosít, illetve rendezvényeket bonyolít le

-

értékesítés útján hasznosítja az iskola saját cukrász tanulóinak gyakorlata során, valamint a dolgozók szabad kapacitása során előállított cukrászati termékeket a szakhatóságok által engedélyezett fagylaltozó, cukrászda üzletkörben

-

megrendelés alapján – az oktatási kabinet dolgozóinak vállalása mellett – helyben tartott, vagy külső rendezvényhez (üzleti tárgyalás, esküvő, ballagás stb.) hidegmeleg ételek elkészítését, felszolgálását a HACCP rendszer által szabályozott formában térítés mellett végzi

-

folyamatosan előállítja, s biztosítja az iskolai büfé részére a megrendelt termékeket, s azt szállítólevélen bruttó nyersanyagértéken részükre átadja.

Az oktatási kabinet szervezeti felépítése: > gyakorlati oktatásvezető

1 fő

(kabinetben való tartózkodása szabott heti időkeretben) > gazdasszony/ szakács szakoktató osztott munkaidőben

1 fő

> pincér/szakács szakoktató tantárgyfelosztás szerint

2 fő

> cukrász szakoktató tantárgyfelosztás szerint

2 fő

> szakács szakoktató szakképző évfolyamon/ ételkészítés gyakorlat vezetése

2 fő

tantárgyfelosztás szerint > ügyviteli dolgozó

1 fő

anyagigények feldolgozása gyakorlathoz, készletnyilvántartás vezetése, esetenként 31

árubeszerzés > kisegítő dolgozó takarító-konyhalány munkakörben

2 fő

esetenként árubeszerzés Az épület fenntartásával, karbantartásával összefüggő feladatokat az iskola gondnokának irányításával az iskola állományában lévő karbantartók látják el. Az iskola igazgatója, mint első számú vezető és az általa megbízott gyakorlatioktatás-vezető felelős a kabinet oktató, értékesítő munkájáért, a munkafegyelemért, a munka-, tűz-, baleset- és vagyonvédelemért. Az iskola gazdasági vezetője felelős a gazdasági, pénzügyi feladatok törvényes ellátásáért, a beszerzés, felhasználás dokumentálásának megszervezéséért. A szakoktatók oktató munkájukat a kerettanterv és a központi képzési program előírásai alapján a mindenkori tantárgyfelosztás és órarend szerint, értékesítési tevékenységüket a nyílt árusítás, valamint a HACCP követelményeinek figyelembevételével végzik. Felelősek a munkájuk során felhasználásra kerülő árukért, göngyölegekért, az általuk és tanulóik által használt berendezési tárgyakért, eszközökért. Feladatuk a gyakorlati oktatáshoz és az értékesítéshez kapcsolódó nyersanyagok igénylése, vételezése, szakszerű felhasználása, mely a tanév elején leadott éves tanmenet –munkaprogram – alapján történik. Év közben az esetleges változásokat, módosításokat a tanmeneten rögzítik. A gazdasszony gondoskodik a gyakorlati oktatás, értékesítés során felhasználásra kerülő nyersanyagok megrendeléséről, beszerzéséről. A Vendéglátó Oktatási Kabinet nyitására, illetve zárására a gyakorlati oktatásvezető, az adminisztrátor, valamint a gazdasszony jogosult. Árubeszerzés, áruátvétel A megrendelés szóban, telefonon történik, melyet az adminisztrátor – értéktől függetlenül megrendelő nyomtatványon rögzít. A kötelezettségvállaló a gazdasszony, az ellenjegyző a készletnyilvántartó. A kötelezettség vállalás az éves költségvetésben a kabinet részére biztosított termelési anyag beszerzési előirányzata figyelembe vételével történik. A beérkezett árut a gazdasszony távollétében a készletnyilvántartó veszi át a mennyiségi és minőségi ellenőrzés elvégzése után, a HACCP előírásoknak megfelelően. Az áru átvételét a szállítólevélen, illetve a számlán leigazolja. A gyorsan romló árut (tejterméket, pékárut, 32

zöldségfélét) napi illetve heti beszerzéssel biztosítja. A gazdasszony a beszerzéseknél figyelembe veszi a HACCP előírásokat, az áruk fogyaszthatósági, eltarthatósági idejét, a szállítások gyakoriságát, a legkedvezőbb árfekvést. Lehetőségek szerint gondoskodik a kurrens nyersanyagok (libamáj, kagyló stb.) beszerzéséről. A beszerzéssel megbízott dolgozó az áru és a számla átvételekor vizsgálja az adóhatósági előírásoknak való megfelelést, a készletnyilvántartó számszaki szempontból végzi el a készpénzes számlák ellenőrzését. Akár számszaki, akár formai hiányosságokat észlel, a számla kijavításáról köteles gondoskodni. Készletnyilvántartás Hivatkozással az államháztartási törvény előírására, melynek értelmében a költségvetési szerv köteles negyedévente mérleget készíteni, szükségessé vált az oktatási kabinetben a gyakorlati oktatáshoz, értékesítéshez használt élelmiszerek, göngyölegek (raktári készletnek minősül) mennyiségi nyilvántartása mellett az értékbeni nyilvántartást elvégezni. 1999. január 1-től a MÁK által rendelkezésre bocsátott „ANAL” programmal az iskolában könyvelésre kerültek mennyiségben és értékben

számítógépen az élelmiszerek, göngyölegek készletváltozásai

átlagáron. Az oktatási kabinetben mint raktári készletnyilvántartást mennyiségben a Pentasys számítógépes programmal kell vezetni . A készletre vétel számla alapján, kiadás a tanmenet alapján történik. A szállítólevélen, számlán megtörténik az áru átvétele, melyet az átvevő aláírásával igazol. A számla alapján a készletnyilvántartó elvégzi a készletre vételt, a törzsadattárban kialakított kódok szerinti hivatkozást a számlán feltünteti. Az éves tanmenet szolgál a nyersanyagok igénylésére, amit a szakoktatók a szakmai központi programnak megfelelően tanév elején elkészítenek, s a készletnyilvántartónak – a gyakorlati oktatásvezető engedélyezése után – leadnak. Ezt követően a kívánt készítményeket leadva a készletnyilvántartó a számítógépes program segítségével az anyagkiírást elkészíti, mely alapján az anyagkiadás megtörténik. A vételezési lapon (számítógépes) szereplő anyag kiírását a gyakorlati oktatásvezető utalványozza a készletnyilvántartó ellenjegyzése mellett. A vételezési lapon az anyag kiadója aláírásával igazolja a kimért anyag kiadását, a szakoktató az átvételét. A vételezési lapon szereplő fűszerféléket a fűszertartókból használják fel az ételkészítésnél. Az anyagfelhasználás elszámolása a fűszertartók feltöltésekor jelentkezik. A fel nem használt anyag visszaadásra, illetve visszavételezésre kerül (tanulók távolléte, betegsége, egyéb). A szakoktatók az anyagszükséglet összeállításánál a képzési program mellett a takarékossági szempontokat is figyelembe veszik: 33

-

ételkészítési gyakorlatokon az elkészíthető mennyiség

3 adag/készítmény

(szakács, szakközépiskolai gyakorlatok) -

pincér gyakorlatokon

1-3 adag/készítmény

-

cukrász gyakorlatokon az elkészíthető lehető legkisebb mennyiség

-

szakács, ételkészítés gyakorlati szintvizsgák, vizsgák

5 adag

A szakmai képzési programban szereplő, hazánkban kevésbé fogyasztott ételekből (pl. rák, csiga, békacomb stb.) a szakoktatók bemutató gyakorlatot tartanak. Az oktatási kabinet működéséhez szükséges pénzt az iskola az éves költségvetéséből biztosítja. Ellátmány biztosítása, elszámolása A folyamatos, rendszeres árubeszerzés számláinak kiegyenlítése – a készpénzes beszerzéstől eltekintve – átutalással történik. Az iskola gazdasági csoportja a leigazolt számla ellenértékének átutalásáról gondoskodik. A napi készpénzes kifizetésekhez ellátmányt biztosít szükség szerint. Az ellátmány felvételét, a pénz felhasználását rovatelszámolási íven számolja el. Csak a kiadott ellátmány elszámolása után vehető fel újra ellátmány. Ellátmányt a gazdasszony igényel a várható gyakorlatokra, megrendelésekre való tekintettel. Az adminisztrátor rendszeresen, az oktatás értékétől , valamint a megrendelések mértékétől függően az ellátmánnyal elszámol. Értékesítési bevételét közvetlenül nem használja fel, az iskola költségvetési számlájára – 2 000 Ft-ot meghaladó összeget 24 órán belül - befizeti. Befizetést az OTP Zala Megyei Igazgatóságánál teljesíti. A befizetés ellenőrző szelvény bizonylatával, a kiadási pénztárbizonylaton és a pénztárjelentés kiadási oszlopában a kiadás teljesítését dokumentálja. Rendezvények lebonyolítása Az oktatási kabinet szabad kihasználására, működési bevétel elérése céljából az oktatás kiegészítő szolgáltatásaként, a tanulók bevonásával rendezvények

lebonyolítását vállalja

helyben, illetve a megrendelő által kívánt helyszínen. A rendezvények lebonyolítását a 2004. május 1-től érvényes HACCP előírásoknak megfelelően végzi. Ha a rendezvény a gyakorlati oktatás idejére esik, és a rendezvény a tanulók szakmai fejlődését elősegíti, a rendezvény a gyakorlati oktatás keretén belül is lebonyolítható. 34

Rendezvények fajtái: > Rendezvény a kisteremben > Rendezvény a nagyteremben > Külső rendezvényekhez hideg-meleg ételek, cukrászsütemények készítése, felszolgálása > Torták, cukrászkészítmények előállítása megrendelésre > Oktatási termek bérbeadása > Eszközök bérbeadása A megrendelővel a gazdasszony tárgyal, aki eldönti, hogy az oktatás mellett, a körülmények figyelembevételével a megrendelő kérése teljesíthető-e, tájékoztatást ad – kalkuláció alapján – a bekerülési árról, valamint az egyéb felmerülő költségekről. A megrendelést az erre kialakított nyilvántartásba – rendezvénykönyvbe – felvezeti. (Megrendelés dátuma, megrendelő neve, címe, telefonszáma, rendezvény fajtája, létszám, teljesítés ideje, költségvonzata, felelős személy, fizetés módja stb.) A gazdasszony a kalkuláció alapján elkészíti a nyersanyagszükségletet, gondoskodik a szükséges nyersanyagok beszerzéséről. A gyakorlati oktatásvezető utalványozása, a készletnyilvántartó ellenjegyzése után a vételezési lapról az anyagokat előkészítő a mennyiségeket kimérve átadja a felelősnek, aki az átvételt aláírásával igazolja. Az értékesített termékekről / rendezvényről a gazdasszony bruttó eladási áron a megrendelő kérésére számlát állít ki. A bruttó eladási ár kialakítása hideg-meleg ételek tekintetében átlagosan 140 %-os árréssel, cukrászkészítményeknél a piaci keresletet figyelembe véve esetleg ennél alacsonyabb árréssel is kalkulálható. Saját dolgozók részére az értékesítés 30 %-os árréssel kalkulálva történik. Az alkalmazott árrés fedezetet nyújt a működési költségekre, a dolgozók munkabérét iskolai rendezvények esetén, illetve nyereséget biztosít. Külső rendezvényeknél a munkabérre és járulékaira nem nyújt fedezetet. Rendezvényekhez rendelkezésre bocsátott termek, helyiségek eseti bérleti díjai, melyek mértéke évente kerül megállapításra, igazgatói határozatban. A nagyterem bérbeadásának feltételei:

35

> A terem előre, a gazdasszonnyal egyeztetve, az oktatás és iskolai rendezvények zökkenőmentes lebonyolítása mellett adható bérbe > A bérbe vevő a termet kitakarítva, sértetlenül, az esetleges károkozást kijavítva az egyeztetett időpontra adja vissza > A teremben a dohányzás tilos, melyet a bérlő is köteles betartatni > Dekoráció a falakra, mennyezetre csak megfelelő körültekintéssel tehető fel Készpénzes fizetés esetén a pénztárgép fizetést igazoló blokkját adja a fizetőnek – kérésre készpénzes számlát állít ki- , átutalás esetén a számla első példányát a megrendelőnek, második példányát az iskola gazdasági csoportjához juttatja el. Az értékesítéshez felhasznált anyagok ÁFA-kulcs szerinti nettó értékét, ÁFA-ját (bekerülés) a pénztárkönyvbe felvezeti, az értékesítésből származó bevételek bontását ugyan úgy. Minden hónap 2-ig a vételezési lapokkal, időszaki pénztárgépjelentés 1 példányával, a pénztárkönyvvel, az ellátmánnyal elszámol. Az oktatásra felhasznált anyagok értékéről osztály/csoport összesítést készít. Dolgozók díjazása rendezvények lebonyolításakor Rendezvények esetén, a munkaidőn kívül eső idő, túlóraként elszámolandó. A dolgozó órabérének megállapításánál a Munka Törvénykönyvében meghatározott irányelvek a mérvadók. Az adminisztrátor a teljesített óraszámot jelenléti ív alapján tartja nyilván,- a gyakorlati oktatásvezető a munka elvégzését igazolja-, s az elszámolásokkal együtt minden hónap elején a gazdasági csoportnál lead. Fedezetet az árrés biztosítja. Külső megrendelő kérésére lebonyolított rendezvények munkabérét

a megrendelő –

megbízási szerződés alapján- is megtérítheti, melynél egyéb megállapodás hiányában irányadóként a dolgozó órabére figyelembe vehető. A munkavégzés feltételeiről, időtartamáról, egyéb körülményeiről a megbízóval a gazdasszony illetve a gyakorlati oktatás vezető állapodik meg.

36

Eszközök használata A vendéglátásban a használattal összefüggő, általában jellemző magas arányú üveg, porcelán törések, evőeszköz, egyéb eszközök elveszések miatt az oktatási kabinet minden dolgozója köteles fokozottan figyelni a reá bízott eszközök védelmére az oktatás során, a rendezvényeknél, főként a kitelepüléssel járó eszköz mozgatásoknál. Az előforduló töréseket törési jegyzéken dokumentálni kell. Szándékos károkozás esetén jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek alapján a felelősségre vonásra javaslatot tesz a gyakorlati oktatásvezető az iskola igazgatójának. Tanbolt A Báthory István Kereskedelmi, Vendéglátó, Idegenforgalmi Székhelyiskola vendéglátó-ipari gyakorlati képzést szolgáló tanműhelyének elnevezése:

Tanbolt

címe:

8900 Zalaegerszeg, Báthory u. 58.

telefon száma:

92/815-510 /328-as mellék

A tanbolt felügyeletét az iskola igazgatója, illetve az általa megbízott személy látja el. A közvetlen szakmai irányítást a gyakorlati oktatásvezető helyettes (tanbolt-vezető) végzi. A tanbolt-vezető jogosult a helyiséget nyitni, illetve zárni.

Az épület fenntartásával,

karbantartásával összefüggő feladatokat az iskola gondnokának irányításával az iskola állományában lévő karbantartók látják el. A tanbolt feladatai -

ellátja a 13. évfolyamos szakközépiskolai tanulók központi képzési programjában előírt gyakorlatát

-




a szakközépiskola 13. évfolyamán, illetve a szakiskola 12. évfolyamán szintvizsgát és a gyakorlati vizsgát megszervezi, lebonyolítja

-

a beszerzett árukat külső vásárlók részére értékesíti 37

a

Hiányzások, nyári gyakorlat teljesítésének igazolása -

A

szakiskolai

tanulók

gyakorlati

munkahelyen

végzett




-


-


Tanbolt működési rendje A tanbolt nyitva tartása igazodik

a csoportos gyakorlati órák órarendjéhez, valamint az

iskolai büfé munkabeosztásához és az értékesítéshez (tanbolt, büfé) kapcsolódó árubeszerzési feladatok ellátásához. Minden más tekintetben az SZMSZ-ben előzőekben már említtek az irányadók. Élelmiszer Kereskedelmi Kabinet A Báthory István Kereskedelmi, Vendéglátó, Idegenforgalmi Székhelyiskola vendéglátó-ipari gyakorlati képzést szolgáló tanműhelyének elnevezése:

Élelmiszer Kereskedelmi Kabinet

címe:

8900 Zalaegerszeg, Kispest u. 11.

telefon száma:

-

Az Élelmiszer Kereskedelmi Kabinet felügyeletét az iskola igazgatója, illetve az általa megbízott személy – szakoktató - látja el. A szakoktató jogosult helyiséget nyitni, illetve zárni. A közvetlen szakmai irányítást a gyakorlati oktatásvezető-helyettes és a gyakorlati 38

oktatásvezető végzi. Az épület fenntartásával, karbantartásával összefüggő feladatokat az iskola gondnokának irányításával az iskola állományában lévő karbantartók látják el. Feladatai -

ellátja a 13. évfolyamos szakközépiskolai tanulók központi képzési programjában előírt gyakorlatát

-




biztosítja megállapodás alapján az iskolarendszeren kívüli szakképző tanfolyamok gyakorlati képzését

-

egyéb szakmai tanfolyamok részére – megállapodás alapján – a gyakorlati képzéshez helyet biztosít

-

a szakközépiskola 13. évfolyamán, illetve a szakiskola 12. évfolyamán

a

szintvizsgát és a gyakorlati vizsgát megszervezi, lebonyolítja Hiányzások, nyári gyakorlat teljesítésének igazolása -

A

szakiskolai

tanulók

gyakorlati

munkahelyen

végzett




-


-


39

Iskolai büfé(k) A Páterdombi Szakképző Iskola Székhelyiskolájában található büfé. -

címe:

Zalaegerszeg, Báthory u. 58.

-

telefonszáma:

92/815-510/331-es mellék

A Kinizsi tagiskolában található büfé -

címe:

Zalaegerszeg, Kinizsi u. 74.

A büfék felügyeletét az iskola igazgatója, illetve az általa megbízott személy látja el. A közvetlen irányítást a gyakorlati oktatás vezető helyettes végzi. A büféket az iskola dolgozói

működtetik,

változó

munkarendben.

A

Báthory

büfé

helysége

külön

riasztórendszerrel van ellátva, a helyiség nyitása és zárása a beosztott dolgozó feladata. A Kinizsi büfé riasztásról a karbantartók gondoskodnak. A helységek fenntartásával és karbantartásával, takarításával összefüggő feladatokat az iskola gondnokának irányításával az iskola állományában lévő takarítók, karbantartók látják el. A tanbolt vezető akadályoztatása esetén (betegség, távollét) az áru rendelését, átvételét a szükséges bizonylatok, és pénz elszámolásával kapcsolatos feladatokat a Kinizsi büfé mindenkori vezetője látja el. A büfék nyitva tartása: reggel 7, 30- órától délután 14, 30 óráig tart. Iskolai rendezvények alkalmából az igényeknek megfelelően. A büfék dolgozóinak munkaideje reggel 7 órától délután 15 óráig tart, a ledolgozott munkaidőt a székhelyiskolában működő büfé dolgozói jelenléti íven rögzítik. A 9. és10. évfolyamon, orientációs gyakorlaton beosztott tanulók a dolgozók munkáját, segítik, tanulnak, és tapasztalatot szereznek. Ők órarend szerint kerülnek beosztásra. A dolgozók (tanulók) a munkavégzéshez iskolai egyen pólót, vagy formaruhát valamint balesetmentes kényelmes lábbelit kötelesek viselni. A dolgozóknak (tanulóknak) rendelkezni kell a szükséges szakorvosi vizsgálatokkal, melynek eredménye az egészségügyi könyvbe kerül. Kötelesek betartani a munkavédelmi, tűzrendészeti szabályokat valamint az áru tárolása, kezelése, értékesítése során a HACCP előírásokat.

40

Árubeszerzés, áruátvétel, elszámolás Az áru rendelése, beszerzése a tanbolt vezető feladata. A beszerzés igazodik az aktuális lehetőségekhez és igényekhez. Az árubeszerzés formái: -

A rendelés szóban, telefonon történik és /vagy írásban történik, melyekről „megrendelés engedélyezése” is készül, melyet a bizonylathoz kell csatolni. Az áru számlával vagy szállítólevéllel érkezik. Az áru átvétele az azon a napon ott dolgozó személy feladata..

-

Személyesen kéthetente egyszer a megbízott dolgozó – forgalom függvényében szükség szerint - az iskola autójával helyi viszonteladóktól vagy termelőtől szerzi be a szükséges árut.

A fizetés módjai: -

átutalással

-

készpénzzel: Az árubeszerzéshez szükséges készpénzt az iskola pénztárából kell kérni a kifizetést megelőzően két munkanappal. Az árubeszerzéssel kapcsolatos bizonylatok elszámolása az árubeszerzéssel megbízott dolgozó feladata.

-

Bank-kártyával külön szabályozás szerint.

A büfékben APEH által hitelesített pénztárgépeken történik a bevételek rögzítése. A gazdasági osztály váltópénzt biztosít, ami napi zárás után a pénztárban marad és a hónap utolsó munkanapján, kerül elszámolásra. Napi záráskor záró blokk alapján kell a bevételt az iskola pénztárába befizetni. A büfé dolgozója a napi bevételt és kiadást gépi pénztárjelentésen számol el az iskolai házi pénztárosnak és az iskola házi pénztárosa bevételi és kiadási pénztárbizonylaton rögzíti a bevételt. Téves beütésekről jegyzőkönyv készül, amit blokkal vagy kontroll szalaggal kell igazolni. A beérkezett bizonylatokról, a napi bevételről, és egyéb gazdasági eseményekről nyilvántartás készül, amit minden hónap végén a felvett és kiértékelt leltárívvel együtt a gazdasági osztályon kell leadni. A büfékben dolgozók munkaidejének elszámolása leadott jelenléti ív alapján történik, amit a gyakorlati oktatásvezető igazol le. A büfék leltározása az iskola leltározási és selejtezési szabályzata alapján történik. 41

Az árak kialakítása átlagosan 30-40 % os haszonkulccsal történik a nettó beszerzési ár százalékában.

42

3. melléklet

Páterdombi Szakképző Iskola Kinizsi Pál Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tagintézmény

A Tangazdaság működési szabályzata

Érvényes: 2008. április 17-től 43

Központ: 8900 Zalaegerszeg, Kinizsi út 74. tel: 92/815-510/318 fax: 92/815-512 Telephelyek: Dísznövény kertészet: 8900 Zalaegerszeg, Kinizsi út 74. tel: 92/596-426 fax: 92/596-426 Pék tanműhely: 8900 Zalaegerszeg, Kinizsi út 74. tel: 92/596-426 fax: 92/596-426 Kertész-gépész telep: 8900 Zalaegerszeg, Ságodi út hrsz: 0807/19 tel: 92/311-924 Állattenyésztő telep: 8900 Zalaegerszeg, Ságodi út hrsz: 0768/4 tel: 92/703-032 Felelős vezető: a tangazdaság mindenkori vezetője

44

A tangazdaság feladatai: -

ellátja a szakközépiskolai tanulók központi képzési programjában előírt gyakorlatát

-

elvégzi a szakiskolai tanulók központi képzési programjában előírt csoportos gyakorlati oktatását

-

értékesítés útján hasznosítja a gyakorlat során előállított és újrafelhasználásra nem kerülő állati, növényi és élelmiszeripari termékeket

-

egyéb szakmai tanfolyamok részére – megállapodás alapján – a gyakorlati képzéshez helyet biztosít A tangazdaság szervezeti felépítése:

-

tangazdaság vezető

1 fő

-

pék tanműhely vezető

1 fő

-

szakmunkások

7 fő

-

éjjeliőr

1 fő

Az épületek fenntartásával, karbantartásával összefüggő feladatokat az iskola gondnokának irányításával az iskola állományában lévő karbantartók látják el.

45

A gyakorlati oktatás működési rendje és előírásai Irányadóak: - az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról - az 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről - az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata - az intézmény Pedagógiai programja A tanulók szakmai gyakorlati oktatása az intézet tanműhelyeiben, valamint az iskola és a munkáltatók együttműködési megállapodása alapján kijelölt munkahelyeken történik. A gyakorlati órák 60 percesek. A gyakorlati oktatás általában hétfőtől péntekig tart. A gyakorlati oktatás fiatalkorú esetén (18 év alatt) reggel 600 óra előtt nem kezdődhet és legfeljebb 2200 óráig tarthat. Fiatalkorú esetén a gyakorlat a napi hét órát, nagykorú esetében a napi nyolc órát nem haladhatja meg. A napi gyakorlati oktatást 60 perces órákkal folyamatosan kell tartani. Ennek során a tanulóknak 25 perc szünetet kell biztosítani. A folyamatos gyakorlati oktatás napi kezdésének és befejezésének időpontját a fenti határokon belül az intézet tanműhelyeiben az igazgató határozza meg, aki a tanuló kérésére a közlekedési körülményeket figyelembe veheti a beosztásnál. Gazdálkodó szervezeteknél a gyakorlati oktatás kezdését és befejezését az iskolával történt egyeztetés alapján a gyakorlóhely határozza meg. Az iskola munkarendjéhez igazodó őszi, téli és tavaszi szünet időtartama 50 százalékáig a munkáltatók írásbeli kérésére a tanulók folyamatos gyakorlatra oszthatók be ügyeleti tevékenységre. Egyes szakterületeken a gyakorlati oktatásvezető kérésére a tantestület döntése alapján ügyeleti szolgálat szervezhető. A folyamatos nyári szakmai gyakorlatokat úgy kell megszervezni, hogy a jogszabályban meghatározott 30 nap oktatási szünet kiadható legyen. A tanulók kötelesek a gyakorlati foglalkozásra időben, már a megfelelő munkaruhába átöltözve, megjelenni. (Szakmai, egészségügyi és balesetvédelmi előírásoknak megfelelő munkaruha.) Ha a tanuló érvényes egészségügyi könyvvel nem rendelkezik, a gyakorlati foglalkozáson nem vehet részt. A gyakorlati foglalkozás alatt betartják a tűz-, balesetvédelmi, egészségügyi előírásokat.

46

Munkaruhával kapcsolatos előírások – csoportos gyakorlati oktatáson, gyakorlati munkahelyen kötelező munkaruha Péktanműhely kötelező munkaruhája: - fehér péksapka - fehér póló - fehér péknadrág Üvegház, kertésztelep, állattenyésztő telep kötelező munkaruhája: - kétrészes munkaruha - munkabakancs A diákok munkaruhájának beszerzésére az iskola koordinálásával kerül sor. A gyakorlati munkavégzés előtt a tanulóknak el kell végeztetniük a szükséges szakorvosi vizsgálatokat, melyek eredménye az egészségügyi könyvbe kerül. Az alkalmassági vizsgálatra az iskolaorvossal egyeztetve az iskolai év első hetén kerül sor. Ezt követően a tanulók kötelesek az egészségügyi könyv érvényességét figyelemmel kísérni, s azt szükség szerint megújítani. Hiányzások, nyári gyakorlat teljesítésének igazolása - A szakiskolai tanulók hiányzásait a gyakorlati oktatók a gyakorlati oktatási csoportnaplóban tarják nyilván. A szakmai előmenetelt a gyakorlati oktatók, a hiányzásokat az osztályfőnök a gyakorlati oktatók segítségével ellenőrzik. - Az összefüggő szakmai gyakorlat teljesítésének írásos igazolását a gyakorlati oktatásvezető végzi. Enélkül a tanulmányok folytatása a következő évfolyamon nem lehetséges. Gyakorlati érdemjegy kialakítása A tanuló a gyakorlati oktatóktól havonta érdemjegyet kap, mely a gyakorlati oktatási csoportnaplóba bejegyzésre kerül, s azt a félévi, illetve év végi osztályzatnál irányadóként figyelembe veszi.

47

A pék tanműhely működési rendje

Feladata: Az iskolai pék képzés gyakorlati oktatásának színvonalas megszervezése, a mindenkori tantervi és szakmai követelményeknek megfelelően. Alapvető szakmai egységei: •

tanműhely és a kiszolgáló helyiségek

•

tanbolt

Alapfeladatával összefüggően értékesítési feladatokat is ellát: •

értékesítést a boltba beosztott iskolai alkalmazott végez tanulók közreműködésével és a megfelelő bizonylati rend betartásával (nagykereskedelmi, valamint kiskereskedelmi tevékenység).

A pék tanműhely vezetője közvetlenül irányítja: •

a területen folyó szakmai és pedagógiai munkát

•

a pék szakmunkás szakmai, módszertani és pedagógiai munkáját

A gyakorlóhely műszaki rendje: •

munkakezdés reggel 700, illetve lehetséges a 600 órai kezdés is

•

munka befejezése 1400, illetve 1300 órakor, a felnőtt dolgozók értelemszerűen 8 órát dolgoznak

•

beérkezés a gyakorlat kezdése előtt 15 perccel

•

a gyakorlatokon a munkavédelmi és higiéniai szabályok betartása kötelező

•

megjelenés a kötelezően előírt, tiszta munkaruhában (lásd a kötelező munkaruha leírásánál)

•

az egyszeri 20 perces szünet igazodik az iskola rendjéhez

•

az üzemet elhagyni csak engedéllyel és az öltözködés szabályai szerint lehet

•

a gyakorlatok alatt az öltözők zárva vannak, ezért a mindenkori ügyeletes felel

•

az üzem területén csak az erre jogosultak tartózkodhatnak

•

a gépek használata csak felnőtt dolgozó felügyeletével lehetséges

48

•

a tanulóknak és az oktatóknak a gépek meghibásodását azonnal jelezni kell a gondnoknak, illetve az ügyeletes karbantartónak

A gyakorlatok 6.00-kor kezdődnek. A gyakorlatok hatvan perces órákból állnak, közöttük egy húsz perces szünettel.

49

A dísznövénykertész gyakorlóhely működési rendje Feladata: A dísznövénykertész képzés gyakorlati oktatásának színvonalas megszervezése, a mindenkori tantervi és szakmai követelményeknek megfelelően. Alapvető szakmai egységei: •

üvegházak

•

fóliaház

•

az iskola körüli parkok

•

a bemutató kertek.

Alapfeladatával összefüggően értékesítési feladatokat is ellát: •

a

megtermelt

áruk

értékesítését

a

tangazdaság-vezető

végezheti,

helyi

lebonyolításában a kertész szakmunkás vehet részt. Az értékesítésnél fontos a megfelelő bizonylati rend betartása. A gyakorlóhely működési rendje: •

az iskolaidőben a munkakezdés 7.00 órakor

•

iskolai kötelező nyári gyakorlaton lehetséges a 6.00 órai munkakezdés és a 13.00 órai befejezés

•

a felnőtteknek és a tanulóknak a munkakezdés előtt legalább 15 perccel a gyakorlat helyszínén kell lenniük

•

a munkahelyi rendrakás minden nap a munkaidő utolsó 20 percében

•

a gyakorlóhelyen délutáni munkavégzés is lehetséges, amennyiben a csoportok száma ezt indokolja. Ebben az esetben a tangazdaság-vezető feladata a szakmai követelmények figyelembe vételével a szakmunkás munkarendjének módosítása.

A gyakorlatok 7.00-kor kezdődnek. A gyakorlatok hatvan perces órákból állnak, közöttük egy húsz perces szünettel.

50

A mezőgazdasági gyakorlóhely működési rendje Feladata: Az állattenyésztés, növénytermesztés gyakorlati oktatását színvonalasan megszervezni, azt végrehajtani a tantervben és a szakmai követelményekben meghatározott módon és időben. Alapvető szakmai, szervezeti egységei: •

az állattenyésztő telep,

•

szántóföldi

növénytermesztés

a

hozzátartozó

földterületekkel,

ahol

a

takarmánytermesztés folyik az állatállomány számára. Alapfeladatával összefüggően értékesítési feladatokat is ellát: •

a

kertészetért

felelős

gyakorlóhely

vezető

gondoskodik

az

értékesítés

megszervezéséről és végrehajtásáról; •

az értékesítést a belső bizonylati rend szabályai szerint végzi, ennek végrehajtásáért felel

A tangazdaság vezető közvetlenül irányítja: •

az állattenyésztő szakmai munkát,

•

a növénytermesztő szakmai munkát,

•

a hozzá beosztott szakmunkásokat,

•

a telepet folyamatosan alkalmassá teszi a mezőgazdasági gyakorlatok tartására,

•

felügyeli a munkatársak szakmai, módszertani és pedagógiai munkáját,

•

szervezi a gyakorlóhelyre beosztott tanulók évközi ügyeletét és nyári gyakorlatát,

•

megtervezi az állatállományt,

•

megtervezi a takarmányigényt,

•

hasznosítási tervet készít az előző 2 pont szerint a szántóföldi növénytermesztésre,

•

felelős a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtéséért, a biztonságos munkavégzésért,

•

felelős a gyakorlóhely termelési tevékenységének eredményességéért,

A gyakorlatok 7.30-kor kezdődnek. A tanulók a 6.45-kor induló helyi járattal érkeznek. A Gyakorlatok hatvan perces órákból állnak, közöttük egy húsz perces szünettel.

51

A hat órás gyakorlat végén a tanulók a 14.05-ös, a hét órás gyakorlat végén a 15.05-ös helyi járattal indulnak haza. Az állattenyésztő telepen a szolgáltatások igénybevételéről és díjairól külön határozat rendelkezik.

52

Kertész - gépész gyakorlóhely működési rendje Feladata: Az

iskolai

kertész

és

mezőgazdasági

képzés

gyakorlati

oktatásának

színvonalas

megszervezése, a tanulók mindenkori tantervi és szakmai követelményszintnek megfelelő gyakorlati képzése. Alapvető szakmai, szervezeti egységei: •

tankert,

•

gépszerelő műhely.

Alapfeladatával összefüggően értékesítési és szolgáltatási feladatokat is ellát: •

a

megtermelt

áruk

értékesítését

a

tangazdaság-vezető

végezheti,

helyi

lebonyolításában a helyi vezető vehet részt. Az értékesítésnél fontos a megfelelő bizonylati rend betartása. •

szolgáltatás, gép, gépi munka az előírás szerinti engedélyek alapján

A gépműhely vezető közvetlenül irányítja: •

a gépműhelyben folyó szakmai és pedagógiai munkát,

•

a gépész munkatársak szakmai módszertani és pedagógiai munkáját,

•

a gépszerelő szakmai munkáját,

•

a fűtő- mezőgazdasági traktorvezető szakmai munkáját,

•

a mezőgazdasági ágazat gépigényét naprakészen kielégíti

•

az igényléseket folyamatosan egyezteti a tangazdaság-vezetővel

A gyakorlóhely működési rendje: •

fűtési szezonban a fűtő 06.00 órára érkezik, a telepet ő nyitja

•

nem fűtési szezonban 07.00 - 15.00 óráig tart nyitva a telep.

A gyakorlatok 7.00-kor kezdődnek. A tanulók a 6.45-kor induló helyi járattal érkeznek. A gyakorlatok hatvan perces órákból állnak, közöttük egy húsz perces szünettel. A hat órás gyakorlat végén a tanulók a 13.05-ös helyi járattal indulnak haza.

53

A TANGAZDASÁG TERÜLETEI Az érvényben lévő Alapító Okirat szerint

Az állattenyésztő tantelep állat nyilvántartási és takarmány felhasználási rendje A telepet teljes felelősséggel a tangazdaság vezető irányítja. Az állományváltozások, tenyészállat vásárlások előre meghatározott éves terv alapján történnek. A tangazdaság vezető megtervezi a takarmányszükségletet, dönt a takarmányok, gyógyszerek és takarmánykiegészítők beszerzésének idejéről, helyéről, módjáról, üteméről. 1. Állatnyilvántartás: Fajtánként,

korcsoportonként,

hasznosítási

irányonként

elkülönítve

készletnyilvántartási kartonokon történik. Ezenkívül összesített állatnyilvántartás készül, amelyben feltüntetésre kerül a tenyészállatok származása, szaporodásbiológiai állapota, szaporulata, tenyésztési mutatói, illetve a haszonállatok termelési mutatói (tojás és hústermelés), létszáma, testtömege. Az állatállomány változásával kapcsolatosan állományváltozási bizonylatokat kell naprakészen vezetni. (bevétel, kiadás, belső változás). A változási bizonylatok egy példányát minden hónap 3.-áig a tangazdaság-vezető köteles leadni a gazdasági hivatalban. A gazdasági hivatal szintén állatnyilvántartást vezet. A telepi és gazdasági hivatal nyilvántartását minden hónap 5.-éig egyeztetik. A nyilvántartások naprakész vezetése a megbízott szakmai vezető feladata. A szakszerű bizonylatolás megkívánja a tenyészállatok hitelt érdemlő egyedi megjelölését (sertés fülcsipkézés, juh krotáliázás, ló besütés stb.). 2. Takarmány nyilvántartás: Takarmányféleségenként készletkartonokat kell vezetni, amelyen a bevételt, kiadást, készletet naponta kell feljegyezni. 54

A takarmány felhasználásról takarmányozási naplót kell vezetni. Az adott takarmányadag utalványozása a megbízott szakmai vezető feladata. Állatfajonként, hasznosítási csoportonként fel kell tüntetni az etetendő napi adagot pld: Tojó – 15 dkg ( nap/db) Pecsenyecsirke – technológia szerint Sertés – testtömeg és szaporodásbiológiai állapot szerint. A napi takarmányadagot az utalványozás szerint a megbízott telepvezető adja ki, amelyet a telep szakmunkása vesz át felhasználásra. A hét végére szükséges takarmány mennyiség kiadása az előbbiek szerint történik, a szükséges fejadagok feltüntetésével. A saját előállítású keverék takarmányoknál takarmánykeverési napló kell vezetni. A vásárolt takarmányokat számla alapján be kell vételezni. Anyagok (gyógyszerek, vegyszerek stb.) vásárlását számla alapján be kell vételezni anyagnyilvántartó

kartonokra,

készletváltozásukat

kivételezési

bizonylaton

naprakészen kell vezetni. Az állategészségügyi kezelésekről külön feljegyzés készül, amelybe az adott kezelést, gyógyszer, vegyszer felhasználást kell rögzíteni. A takarmányozási napló egy példányát a gazdasági hivatalba minden hónap 5.-éig le kell adni, ahol a nyilvántartások egyeztetésének elvégzését a gazdasági hivatal vezetője aláírásával igazolja.

55

4. melléklet A Páterdombi Szakképző Iskola szabályzata a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel kapcsolatos feladatokról 1. Általános szabályok 2008. január 1-jén lépett hatályba az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény, mely önállóan szabályozza a közszolgálatban álló személyek (köztük a köztisztviselők és közalkalmazottak) vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét. A kötelezett a törvény mellékletében rögzített adattartalommal nyilatkozatot tesz a saját és a vele egy háztartásban élő hozzátartozók jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni helyzetéről. Vagyonnyilatkozat-tételre 2008. január 1-jétől a közszolgálatban álló személyek azonos szabályok mentén kötelesek. Közszolgálatban álló személy a törvény 2.§ a) pontja alapján: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

a rendvédelmi szerv hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonája, aki közalkalmazotti jogviszonyban áll, aki közszolgálati jogviszonyban áll, aki ügyészségi szolgálati viszonyban áll, valamint az igazságügyi alkalmazott.

Vagyonnyilatkozat tételére az a közszolgálatban álló személy köteles, aki - önállóan vagy testület tagjaként - javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult az alábbi ügyekben: 1. közigazgatási hatósági vagy szabálysértési ügyben, 2. közbeszerzési eljárás során, 3. feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagy önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás, valamint elkülönített állami pénzalapok, fejezeti kezelésű előirányzatok, önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeretek tekintetében, 4. egyedi állami vagy önkormányzati támogatásról való döntésre irányuló eljárás lefolytatása során, vagy 5. állami vagy önkormányzati támogatások felhasználásának vizsgálata, vagy a felhasználással való elszámoltatás során. 2. A vagyonnyilatkozat-tétel esedékessége A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek első ízben 2008. június 30-ig kell eleget tenni. Ezt követően a kötelezett • a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás létrejötte, munkavagy feladatkör betöltése érdekében azt megelőzően, • a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munkavagy feladatkör megszűnését követő harminc napon belül, • valamint közben rendszeresen kétévente köteles eleget tenni. 56

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét az teljesíti, aki annak esedékességekor valós tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz. A vagyonnyilatkozatot a vagyonnyilatkozat-tétel napján fennálló érdekeltségi és vagyoni helyzetről, valamint a vagyonnyilatkozat-tétel időpontját megelőző öt naptári évben szerzett bármilyen jogviszonyból származó jövedelemről kell kitölteni. 3. A vagyonnyilatkozat őrzése A vagyonnyilatkozat őrzésére a törvény a munkáltatót, ilyen hiányában pedig a kötelezett tevékenységéhez kapcsolódó közfeladatot megvalósító szervet kötelezi. Az oktatási intézmény vezetőjének vagyonnyilatkozatát az iskola fenntartója őrzi. 4. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének jogkövetkezményei Annak, aki vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a teljesítését megtagadja, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó megbízatását vagy jogviszonyát - az arra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott megszüntetési okoktól függetlenül - meg kell szüntetni, és a jogviszony megszűnésétől számított három évig közszolgálati jogviszonyt nem létesíthet, valamint az e törvény szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakört, feladatkört, tevékenységet vagy beosztást nem láthat el. (9.§) Ha a kötelezett nem tesz vagyonnyilatkozatot, az őrzésért felelős köteles a kötelezettet írásban felszólítani arra, hogy e kötelezettségét a felszólítás kézhezvételétől számított nyolc napon belül teljesítse. Ha ez a határidő eredménytelenül telik el, azt a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megtagadásának kell tekinteni, kivéve, ha a kötelezett a kötelezettségének önhibáján kívül nem tudott eleget tenni. 5. A vagyonnyilatkozat-tétel formai követelményei Vagyonnyilatkozatot két példányban a törvény mellékletében meghatározottak szerint kell kitölteni és a kötelezett által valamennyi oldalán aláírva példányonként külön-külön zárt borítékba kell helyezni. A vagyonnyilatkozatot elektronikus úton is ki lehet tölteni. A nyilatkozó és az őrzésért felelős a boríték lezárására szolgáló felületen elhelyezett aláírásával egyidejűleg igazolja, hogy a nyilatkozat átadására zárt borítékban került sor. Az őrzésért felelős személy a nyilatkozatot nyilvántartási azonosítóval látja el. A vagyonnyilatkozat egyik példánya a nyilvántartásba vétel után a kötelezettnél marad, másik példányát az őrzésért felelős az egyéb iratoktól elkülönítetten kezeli. A vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékokat – a nyilatkozó és az őrzésért felelős példányát is – csak a vagyongyarapodási vizsgálat során az eljáró szerv bonthatja fel. A vagyonnyilatkozat átadására, nyilvántartására, a vagyonnyilatkozatban foglalt személyes adatok védelmére vonatkozó további szabályokat az őrzésért felelős szabályzatban állapítja meg. 6. A vagyonnyilatkozat-tétel intézményi szabályai

57

Az őrzésért felelős személy az intézmény igazgatója. A vagyonnyilatkozat átadására az igazgató vagy meghatalmazottja, a nyilatkozattételre kötelezett, valamint két tanú jelenlétében kerül sor. Az átadásról jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza • a jelenlévők nevét • az átadás dátumát • a nyilatkozat nyilvántartási azonosítóját A jegyzőkönyvet az átadás után irattárba kell helyezni. A nyilatkozat átadásának menete: 1. A nyilatkozó és az őrzésért felelős a boríték lezárására szolgáló felületen aláírásával igazolja a boríték lezárt állapotát 2. Az őrzésért felelős személy a nyilatkozatot nyilvántartási azonosítóval látja el. 3. A nyilatkozatot az őrzésért felelős személy elhelyezi az erre a célra szolgáló lemezkazettában, melyet zárt állapotban a gazdasági vezető irodájában lévő páncélszekrényben helyezi el. 4. Kitöltik és aláírásukkal látják el az átadási jegyzőkönyvet 5. A jegyzőkönyvet az őrzésért felelős személy elhelyezi az irattárban Az átadási jegyzőkönyv megtekintésére csak az átadó, az őrzésért felelős személy és a vagyongyarapodási vizsgálat során eljáró szerv képviselője jogosult. Az intézmény igazgatójának akadályoztatása esetén helyettesítését az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint kell megoldani. Vagyongyarapodási vizsgálat során az eljáró szerv képviselőjének utasítására vehető ki a nyilatkozat az őrzés helyéről. A nyilatkozat felnyitásáról jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet az eljáró szerv képviselője és az őrzésért felelős személy ír alá. Ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszűnt, vagy a kötelezett új vagyonnyilatkozatot tett, az őrzésért felelős a vagyonnyilatkozat általa őrzött példányát 8 napon belül a kötelezettnek – átvételi elismervény aláírása mellett – visszaadja. 7. Egyéb rendelkezések A vagyonnyilatkozat tartalmi és formai követelményeit a 2007. évi CLII. törvény melléklete tartalmazza. Az itt nem szabályozott kérdésekben a törvény előírásait kell követni. Ez a szabályzat az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletét képzi. Zalaegerszeg, 2008. április 17.

.............................................. Kónyáné Tömpe Lívia igazgató

58

Báthory István Kereskedelmi, Vendéglátó, Idegenforgalmi Székhelyiskola István Báthory School of Commerce, Catering and Tourism

Kinizsi Pál Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Tagiskola Pál Kinizsi Secondary School of Agriculture and Food Industry

Báthory István Fachschule für Handel, Gastgewerbe und Tourismus

Kinizsi Pál Fachschule für Landwirtschaft und Lebensmittelindustrie

+36(92) 815-510 – 318. mellék fax: +36(92) 815-511 e-mail: [email protected]

+36(92)815-510 fax: +36(92)596-409 e-mail:[email protected]

web: www.paterdombisuli.hu

8900 Zalaegerszeg, Báthory u. 58.

JEGYZŐKÖNYV vagyonnyilatkozat átadásáról A jegyzőkönyv felvételének ideje: Helye: Jelen vannak: Alulírott (név, születési hely, idő, anyja neve, lakcím), mint a 2007. évi CLII. törvény alapján vagyonnyilatkozat tételére kötelezett közalkalmazott a mai napon a törvény mellékletében meghatározott formában és tartalommal vagyonnyilatkozatot ad át a munkáltató képviselőjének. (név, születési hely, idő, anyja neve, lakcím), mint őrzésért felelős személy a nyilatkozat egyik, zárt borítékban lévő példányát átvette és elhelyezte az erre elkülönített helyen. A másik, szintén zárt borítékban lévő példány az átadónál maradt. A boríték lezárását mindketten aláírásukkal igazolták. Az átadó tudomásul veszi, hogy a nyilatkozat tartalmáért ő tartozik felelősséggel. Az őrzésért felelős személy a nyilatkozatot a törvényben leírtak szerint köteles megőrizni, és csak az ott leírtak esetén adhatja át a vagyongyarapodási vizsgálatot végző szerv képviselőjének vagy a kötelezettnek. Az átadott vagyonnyilatkozat nyilvántartási száma:

.................................................. név átadó

................................................... név őrzésért felelős

Előttünk, mint tanúk előtt: .................................................. név tanú

................................................... név tanú

Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Vendéglátás-idegenforgalom Mezőgazdaság Élelmiszer-ipar Commerce-marketing, business administration, Catering-tourism Agriculture Food industry

Handel und Marketing Gastgewerbe und Tourismus Landwirtschaft Lebensmittelindustrie

ÁTVÉTELI ELISMERVÉNY vagyonnyilatkozat átvételéről Alulírott ………………………………………(név, születési hely, idő, anyja neve, lakcím), ……………………………………(név, születési hely, idő, anyja neve, lakcím)-től, mint őrzésért felelős személytől, a ……………………… nyilvántartási számú, zárt borítékban lévő vagyonnyilatkozatot átvettem. Zalaegerszeg, …… év …………… hó …… nap

................................................... név átadó

................................................... név átvevő

60

A Páterdombi Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának kiegészítése Vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek

Vagyonnyilatkozat tételére kötelezett az a közalkalmazotti jogviszonyban álló személy, aki önállóan vagy testület tagjaként javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult. A 2007. évi CLII törvény értelmében vagyonnyilatkozat tételre az alábbi munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók kötelezettek: -

iskola igazgatója

-

iskola gazdasági vezetője

-

tagintézmény vezető

-

szakmai igazgató-helyettes

-

nevelési igazgató-helyettes

-

igazgatóhelyettes székhelyintézmény

-

gyakorlati oktatásvezető

-

gyakorlati oktatásvezető-helyettesek

-

tangazdaság vezető

Zalaegerszeg, 2008. március 26.


61

5. melléklet Pedagógus munkaidő-nyilvántartás eljárás rendje Cél: A munkaidő nyilvántartás szabályozása a hatályos jogszabályoknak megfelelően. Az eljárásrend készítésekor figyelembe vett jogszabályok: -

a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet

A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljes munkaideje napi nyolc, heti 40 óra, amely a kötelező és kötelező órákkal le nem kötött időben ellátandó egyéb feladatok teljesítéséből tevődik össze. Érvényességi terület: A közoktatási intézményben foglalkoztatott minden pedagógus munkakörben dolgozóra kiterjed. Felelősségi körök: Intézményvezető (intézményvezetés) feladata: -

a pedagógusok tájékoztatása nyilvántartás vezetése elszámolás elkészítése

Pedagógus munkakörben foglalkoztatottak feladata: havi rendszerességgel vezetni a nyilvántartást, és kéthavi rendszerességgel meghatározott időre leadni a székhelyiskola, illetve a tagiskola vezetőjének A tanítási időkeret kezdő és befejező időpontját az intézményvezető határozza meg és erről a munkavállalót a kéthavi Pedagógus teljesítmény nyilvántartó lapon tájékoztatja. A tanítási időkeret számításakor a távollét, illetve a keresőképtelenség időtartamát figyelmen kívül kell hagyni, vagy az erre eső napokat a munkavállalóra irányadó napi tanítási idő mértékével kell figyelembe venni. A munkavállaló részére távolléti díj jár: - amíg állampolgári kötelezettségét teljesíti; távollét miatt kiesett munkaidőre; - közeli hozzátartozója (a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülő, a testvér valamint az élettárs) halálakor, esetenként legalább két munkanapon át; - kötelező orvosi vizsgálat (ideértve a terhességgel összefüggő orvosi vizsgálatot is) teljes időtartamára; a véradás miatt távol töltött teljes időtartamra, a munkahelyen kívül szervezett véradás esetén legalább négy órára;

62

-

a munkaszüneti nap (január 1., március 15., húsvét hétfő, május 1., pünkösd hétfő, október 23., november 1. és december 25-26.) miatt kiesett időre; - a szabadság időtartamára; - a szoptatási munkaidő-kedvezmény idejére; - a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott munkavégzés alóli felmentés időtartamára. Mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelezettsége alól - ha keresőképtelen beteg; - ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a munkahelyén megjelenni; - munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a munkáltató engedélye alapján; - a külön törvény szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés teljes időtartamára. A pedagógusnak az iskolában az őszi, a téli és tavaszi szünet munkanapjai tanítás nélküli munkanapok. A pedagógus szabadságát - a 16 évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadság kivételével - elsősorban a nyári szünetben kell kiadni. Ha a pedagógus szabadsága a nyári szünetben nem adható ki, azt a tavaszi vágy téli szünetben, a szünet munkanapjait meghaladó szabadságnapokat pedig a szorgalmi időben, a nevelési év többi részében kell kiadni. A nevelési-oktatási intézményben a munkáltató feladatellátási tervet készít, melyben feltünteti azokat a feladatokat, amelyek végrehajtását meg kell oldani, továbbá a végrehajtásban közreműködők névsorát, és tájékoztatásul megküldi a fenntartónak. A személyre szóló feladatmegosztást legalább hét nappal korábban közölni kell az érintettekkel. A feladatellátási tervet a szorgalmi idő első félévére és második félévére külön-külön kell elkészíteni, és a nevelőtestület részére véleményezés céljára benyújtani. A feladatellátási tervben - az iskolai feladatokkal összhangban - meg kell tervezni a középszintű és az emelt szintű érettségi vizsga és a szakmai vizsga vizsgáztató bizottságainak munkájában közreműködő pedagógusok várható munkaidő beosztását oly módon, hogy azok részt tudjanak venni a vizsgáztatási feladatok megoldásában. A középszintű és emelt szintű érettségi vizsga, és a szakmai vizsga napjait a feladatellátási tervben a közreműködő pedagógusok tekintetében tanítás nélküli munkanapként kell megtervezni. Az iskolai pedagógiai munka tervezéséhez, a pedagógusok kötelező óraszámának (foglalkozási idejének), a kötelező óraszámba beszámítható feladatainak, munkáinak meghatározásához tantárgyfelosztást kell készíteni. A tantárgyfelosztást az iskola igazgatója a nevelőtestület véleményének kikérésével - hagyja jóvá. A tantárgyfelosztás alapján készített órarend tartalmazza a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét.

A pedagógus-munkakörben az ellátandó heti kötelező óraszám felett tanítási óra, foglalkozás megtartása a teljes munkaidőn belül akkor rendelhető el, ha az elrendelt órák száma a napi két és a heti hat órát nem haladja meg, ezen felül továbbá akkor, ha a) a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére, b) a munkakör nincs betöltve és az álláshelyre kiírt nyilvános pályázat sikertelen volt, feltéve továbbá, hogy a regionális munkaügyi központ regionális kirendeltségének

63

munkaközvetítése sikertelen maradt, valamint nem hozták létre pedagógusok állandó helyettesítési rendszerét, vagy annak megkeresése sem vezetett eredményre, c) a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált. A kollektív szerződés határozza meg, hogy a munkaidő tanítási órákkal le nem kötött részében melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben, és melyek azok a feladatok, amelyeket a nevelési-oktatási intézményen kívül lehet teljesítenie. A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak munkáját oly módon kell megszervezni, hogy a pedagógus a heti kötelező óraszáma egy tanítási évre jutó időkeretét teljesíteni tudja. Az eljárásrend: 1. A tanítási időkeretet kell megállapítani az egyes pedagógusokra személy szerint: tik= ko/5*tn (tik = tanítási időkeret, ko = törvény szerinti heti kötelező óraszám, tn = tanítási napok száma. Az egyötöddel való számítás a kötelező órák öt napra egyenletesen történő elosztását feltételezi). Az igazgató feladata a két hónapra eső tanítási napok meghatározása. A tanítási napok kiszámításakor figyelmen kívül kell hagyni a szabadon meghatározható tanítás nélküli munkanapokat és tanítási szünnapokat. 2. A két hónap letelte után a székhelyiskola és a tagiskola vezetője összesíti, aláírja és ellenőrzi (az egyéni nyilvántartások alapján) a teljesített órákat, a tanórán kívüli foglakozásokat, a kieső napok miatt levonható órák számát, az egyéni órakedvezményeket és az alábbi képlet segítségével megállapítja a pedagógus órákra kiszámított teljesítménymutatókat: tm =[tto+tkf+ef+eo+kno] – tik tm = teljesítménymutató tto = ténylegesen teljesített óra (be kell számítani a rendszeres és eseti helyettesítési órákat) tkf = tanórán kívüli foglalkozás ef = egyéni foglakozás eo = egyéni órakedvezmény (kno = kieső napok miatt levonható órák (napi 4 óra) tik = tanítási időkeret 3. Hivatalos távollét miatt kieső órák elszámolásának rendje:

64

Hivatalos távollétnek minősülnek – amely alatt a munkáltató a pedagógust a tanítás alól mentesíti – az alábbiak: -

a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken az oktató-nevelő munkával összefüggő értekezleten történő részvétel, tanulók kísérése a munkáltató kirendelése alapján országos és regionális tanulmányi-, sport- és kulturális versenyekre és iskolák között zajló sportversenyekre,

amennyiben ezek tanítási napokra esnek. A nevelési-oktatási intézmény vezetője a fenntartó egyetértésével meghatározhat olyan távolléteket, amelyekkel a tanítási időkeretet csökkenteni lehet. 4. Az igazgató feladata az egyes teljesítménymutatók vizsgálata: -

Ha tm = 0, akkor nincs szükség beavatkozásra, nem történt többlet munkavégzés Ha a tm < 0 (negatív), akkor meg kell vizsgálni, hogy ennek mi az oka, s az igazgatónak a szükséges intézkedést meg kell tennie. Ha tm > 0 (pozitív), akkor a többlettanítás történt.

A rendes munkaidőn belül - a munkáltató elrendelése alapján - végzett tanításért óradíj a tanítási időkereten felül teljesített többlettanításért állapítható meg. Az óradíj megilleti a magasabb vezető és a vezető beosztású közalkalmazottat is. Óradíj abban az esetben állapítható meg, ha a tanítási időkeret teljesítésébe beszámítható órák együttes száma meghaladja a tanítási időkeret óraszámát. Az óradíj egy órára eső összege a pedagógus illetményének a következőkben meghatározott osztószámmal megállapított hányada. Az osztószámot az érintett beosztott pedagógus által ellátott munkakörre előírt kötelező óraszám 4,33-mal történő szorzata adja. Az óradíj számításánál a pedagógusnak járó illetményét, továbbá a meghatározott pótlékokat kell figyelembe venni. Ha a pedagógus más pedagógus osztályát, tanulócsoportját, foglalkozási csoportját - a munkakörére előírt kötelező óraszámának keretében - a sajátjával együtt tanítja, helyettesítési díj illeti meg, melynek egy órára eső összege az óradíj ötven százaléka. Ha a pedagógus a munkakörére előírt kötelező óraszámánál - a rendes munkaidőn belül - a munkáltató elrendelése alapján többet tanít, és más pedagógus osztályát, tanulócsoportját, foglalkozási csoportját a sajátjával együtt tanítja, az óradíját harminc százalékkal meg kell növelni. Ha a pedagógus a tanítási időkereten felül, a teljes munkaidőn belül - figyelembe véve a külön díjazás nélkül ellátott órákat is - a két hónap időtartama alatt nyolcvanhat óránál többet tanít, illetőleg több foglalkozást tart, a nyolcvanhat órát meghaladó tanítás, foglalkozás után járó óradíjat huszonöt százalékkal meg kell emelni. Meghatározott időre adott írásbeli megállapodással a pedagógus kötelező óráját teljesítheti - a nevelési-oktatási intézmény nevelési programjának, pedagógiai programjának kidolgozásával, felülvizsgálatával összefüggő feladatok ellátásával, - diákönkormányzatot segítő feladatok, kulturális nevelőtanári feladatok ellátásával, - a gyermekek, tanulók felügyeletével összefüggő, kollektív szerződésben meghatározott feladatok ellátásával.

65

Ha a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősi, illetve szabadidő-szervező feladatokat nem teljes munkaidőben végzik, a munkaidő másik felében pedig pedagógus-munkakört kell ellátniuk, a tanítási időkeretet a fél pedagógus-munkakörre kell - időarányosan - meghatározni. A kötelező órák teljesítésének nyilvántartásaként továbbra is megfelelőek az osztálynaplók, foglalkozási naplók bejegyzései. Az eljárásrend felülvizsgálata és módosítása Az eljárásrend módosítására akkor kerül sor, ha ezt jogszabályi rendelkezés előírja. Felülvizsgálata minden év júniusában szükséges a pedagógusok véleményének kikérésével. A dokumentálás módja Írott (vagy elektronikus) formában, kéthavonta név szerinti Pedagógus teljesítmény nyilvántartó lapon, amelyket lefűzve (vagy elektronikus formában elmentve) kell a pénzügyi és iratkezelési szabályzatnak megfelelően megőrizni. Az eljárásrend az intézmény szervezeti és működési szabályzatának mellékletét képezi. Mellékletek: 1. Tanítási időkeret nyilvántartó táblázat (Ha a két hónap alatt változik az órarend.) 2. Tanítási időkeret nyilvántartó táblázat (Ha a két hónap alatt nem változik az órarend.) 3. Kitöltési útmutató a módosított pedagógus teljesítmény nyilvántartó lap használatához

Kitöltési útmutató a módosított pedagógus teljesítmény nyilvántartó lap használatához (A TIK-kel összefüggő nyilvántartást illetően: 2007/2008. tanév) 1. A nyilvántartó lapon csak a fehér, vagy sárga mezőkbe lehet írni, a szürke, kék, lila mezőket a számítógép automatikusan tölti ki. 2. A kitöltendő mezőkbe csak 0-nál nagyobb számot kell beírni, tehát 0-t nem. 3. A táblázat felett található rovatok értelemszerűen töltendők ki, az egyes pedagógusokra vonatkoztatva. Név, időszak, egyéni órakedvezmény, kötelező óra. A tanítási napok számát és a tanítási időkeretet nem kell beírni, a táblázat adataiból a gép számolja ki. a. Egyéni órakedvezmény: Csak egyszer kell feltüntetni, utána a heti teljesítménymutatónál minden héten automatikusan kerül elszámolásra. Az egyéni órakedvezményeknél kell szerepeltetni minden olyan órakedvezményt, amely a tantárgyfelosztáson is szerepel. Pl.: osztályfőnökségért járó 1 óra, munkaközösség66

4.

5.

6.

7.

vezetői órakedvezmény, közalkalmazotti tanácsban végzett munka, stb. Egy példa az egyéni órakedvezmény meghatározásához: Valaki osztályfőnök, és munkaközösségvezető. Órakedvezménye:1 óra + 1 óra = 2 óra, tehát ebben az esetben 2-t kell ebbe a rovatba beírnia. b. Kötelező óra: Ide mindenki a munkakörre megállapított kötelező órák számát beírni. Tanár: 22, szakoktató: 25, igazgató: 2 , stb. Az egyes napok fehér mezőjében található sárga kockákban azt kell feltüntetni, hogy az adott tanítási napon mennyi órája van a pedagógusnak az órarend szerint. Figyelem!!! Ennek a számnak a beírásánál csak az óratervi órákat kell figyelembe venni. Azokat, amelyek a tantárgyfelosztáson a kötelező órák teljesítésébe vannak beszámítva. Ez lehet tantárgyi óra, de lehet szakkör, énekkar, stb. is, ha ezekkel a tevékenységekkel tudták a kötelező óraszámát kiadni, és ez a tantárgyfelosztáson is így van feltüntetve. Tehát ezeket az órarend szerinti kötelező óraszámba beszámított órákat az egyes napokra lebontva (ahogy az órarendben szerepel) kell beírni. Ezek után kerül sor a táblázat tanítási napok oszlopának kitöltésére. Minden hétnél meg kell külön határozni, hány tanítási nap lesz. Pl.: A 43. héten 4 tanítási nap lesz, az október 23-i ünnep miatt. Ha munkaszüneti nap van, vagy szünet stb. akkor azokhoz a napokhoz nem kell semmit sem beírni, hisz a tik számításakor sem kerültek beszámításra. A ténylegesen teljesített tanítási órák számához minden napra azt kell beírni, amit a pedagógus ténylegesen megtartott az útmutató 4. pontjában ismertetettek szerint. A helyettesítés rovatokba mindig azt a számot kell beírni, amennyit az adott típusból helyettesített. PL.: 2 órát helyettesített, akkor a 100% alá kell 2-t írni. Ha 2 órát helyettesített kötelező órában összevonással, akkor az 50% alá kell 2-t írni. Ha 2 órát helyettesített kötelező órán felül összevonással, akkor a 130% alá kell 2-t írni. Ha helyesen töltjük ki a segédtáblázatot, akkor a kéthavi elszámolás végén a kifizethető túlórákat a tanár rendes óradíjával kell megszorozni. Amennyiben a pedagógus az adott napon távol volt (Mt. 151.§ rendelkezése szerinti esetekben), vagy néhány óráját más, a vezetőtől kapott egyéb feladat miatt nem tartotta meg, a kieső órák száma alatti kockába azt kell beírni, amennyi órát nem tartott meg, de azt az igazgató jóváírhatónak engedélyezte. Ha van olyan kieső óra, amit nem lehet a pedagógusnak jóváírni, azokat az órákat nem kell a kieső órák alatti oszlopban megjeleníteni. Az ilyen órák mínuszként jelentkeznek majd a kéthavi elszámolás végén.

67

6. melléklet Az érettségi vizsgákkal kapcsolatos SZMSZ kiegészítés

1. Az érettségi vizsgák előkészítésére, megszervezésére, lebonyolítására, az érettségi vizsgára történő jelentkezésre, a vizsgázók teljesítményének értékelésére, az érettségi vizsgával összefüggő ügyviteli tevékenységre a 100/1997.(VI.13.) Kormányrendeletben (azaz vizsgaszabályzatban), illetve a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvényben és a kapcsolódó rendeletekben foglaltakat kell alkalmazni. A középiskolának a tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamon a kötelező vizsgatárgyból biztosítania kell, hogy a tanuló - választása szerint - mind a középszintű, mind az emelt szintű érettségi vizsgára fel tudjon készülni. Az érettségi vizsga kötelező és választható vizsgatárgyakból áll. A vizsgázó - függetlenül attól, hogy a középiskolában milyen szintű vizsgára készült fel - dönt abban a kérdésben, hogy középszinten vagy emelt szinten tesz érettségi vizsgát az egyes vizsgatárgyakból. Az érettségi vizsgán a vizsgázónak öt - négy kötelező és legalább egy általa választott (a továbbiakban: kötelezően választott) - vizsgatárgyból kell - legalább középszinten - vizsgát tennie. A vizsgázó a kötelezően választott vizsgatárgy mellett további vizsgatárgyakat választhat (szabadon választott vizsgatárgyak). A z érettségi vizsgán a következő vizsgatárgyból kötelező vizsgát tenni: a) magyar nyelv és irodalom, b) történelem, c) matematika, d) idegen nyelv. Rendes érettségi vizsga a középiskolai tanulmányok követelményeinek teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt vagy megszűnését követően első alkalommal tett érettségi vizsga. Előrehozott érettségi vizsga az egyes tantárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, a középiskolai tanulmányok teljes befejezése előtt, egyes vizsgatárgyból, első alkalommal tett érettségi vizsga. Érettségi vizsga a tanulói jogviszony keretében, az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt abból a tantárgyból tehető, amelynek a helyi tantervben meghatározott követelményeit az érettségi vizsgára jelentkező teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja. Az érettségi bizonyítvány megszerzése, illetve a tanulói jogviszony megszűnése utáni érettségi vizsgán bármely vizsgatárgyból - idegen nyelv esetén a Magyar Köztársaság területén középiskolában oktatott tantárgyból - tehető érettségi vizsga. Az intézmény a középszintű érettségi vizsgára történő felkészítés esetén legalább százharmincnyolc órát, emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés esetén pedig legalább kettőszázhetvenhat órát helyi tantervében a felkészítésre biztosít. Az intézmény

68

fenntartója az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés feladatait az általa alapított középiskolák közötti megállapodás alapján közösen is megoldhatja. Az intézmény helyi tantervei a kötelező és a közép-, illetve emelt szinten választható vizsgatárgyak érettségi vizsgakövetelményeit tartalmazza. Az iskola igazgatója minden év április 15-éig elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a 10. osztályos tanulók tantárgyat választhatnak és tájékoztat továbbá a felkészítés szintjéről is. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. A tanuló május 20-áig adhatja le a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. Ha a tanuló iskolakezdés, illetve iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával, felvételi kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit az iskola igazgatójával. A tanuló az igazgató engedélyével módosíthatja választását. A tanulót e jogáról írásban tájékoztatni kell. Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát attól az évtől kezdődően, amelyben gyermeke a tizennegyedik életévét eléri - ha a gyermek nem cselekvőképtelen -, gyermekével közösen gyakorolhatja. 2. A tanuló, illetve a szülő kérelmére a sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján - a gyakorlati képzés kivételével - az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Az intézmény igazgatója a tanulóval kapcsolatos döntéseit írásban közli a tanulóval, illetve a szülővel. A kérelem elfogadásáról, illetve elutasításáról hozott igazgatói döntést az érettségi vizsga irataihoz kell csatolni. Abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, vagy sajátos nevelési igényű, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. Ha a vizsgázót a közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdése alapján a kötelező érettségi vizsgatárgynak megfelelő tantárgyból mentesítették a középiskolában az értékelés, minősítés alól, helyette egy másik, általa választott vizsgatárgyból tehet érettségi vizsgát. A tanuló részére az érettségi vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását. Minden sajátos nevelési igényű tanulóra, illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulóra vonatkozik, hogy: − írásbeli vizsgája legfeljebb egy órával meghosszabbítható, − a szóbeli vizsgán a felkészülési idő 20 perccel meghosszabbítható, − lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt (pl. számítógép, írógép) használhassa, − engedélyezni lehet, hogy az írásbeli vizsgát szóban tegye le, vagy a szóbeli vizsgát írásban teljesítse. Ha az írásbeli vizsgát szóban teszi le, és a vizsga két – írásbeli és szóbeli - vizsgarészből áll, a vizsgázó a szóbeli vizsgarészt kétszer teljesíti. A

69

felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legalább tíz perc pihenőidőt kell adni. A pihenőidő alatt a vizsgaterem nem hagyható el. Ha a szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, felügyelő tanár mellett készíti el a dolgozatát. Középszintű vizsga esetén 30 percet, emelt szintű vizsga esetén erre 40 percet kell biztosítani. 3. Ha a tanuló érettségi vizsgatárgy országos középiskolai vagy országos szakmai tanulmányi versenyének döntőjében vett részt, a vizsgatárgyból teljesítette az érettségi vizsga vizsgakövetelményeit, és az érettségi vizsgán nem kell ismételten számot adnia tudásáról. 4. A tanuló kérelmére a rendes érettségi vizsgáját előrehozott érettségi vizsgára kell változtatni, ha rendes érettségi vizsgára jelentkezett, azonban nem tudta befejezni a középiskola 12. évfolyamán a tanulmányait. Ha a tanuló előrehozott érettségi vizsgát tett valamely vizsgatantárgyból, ezáltal e tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén ezt a tantárgyat nem köteles tanulni. A tanuló az iskola szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az iskola szakképzési évfolyamába való lépés előfeltétele az érettségi vizsga megléte. A tanuló akkor is megkezdheti tanulmányait a szakképzési évfolyamon, ha a vizsgát megkezdte, de nem fejezte be. Tanulmányait azonban az adott évfolyamon csak akkor fejezheti be, ha a tanítási év első félévének utolsó napjáig az érettségi bizonyítványt megszerezte. 5. Az érettségi írásbeli feladatlapjait - amennyiben azokat az erre jogosult minősítő szolgálati titokká minősítette - a minősítés érvényességi idejéig a szolgálati titokra vonatkozó rendelkezések szerint kell kezelni. A felügyelő tanárt, a vizsgáztató tanárt és a vizsgabizottság jegyzőjét az igazgató bízza meg. Amennyiben az igazgató vizsgáztató tanár, megbízását az iskola fenntartója adja ki. Az igazgatónak gondoskodnia kell arról, hogy megfelelő helyettes álljon készenlétben arra az esetre, ha a felügyelő tanárok, a vizsgáztató tanárok és a vizsgabizottság jegyzője közül bárkit helyettesíteni, pótolni kell. A vizsgabizottság tagjait és a vizsgabizottság jegyzőjét, valamint a vizsgabizottság munkájában közreműködőket a vizsgabizottság döntéseinek meghozatalával kapcsolatosan titoktartási kötelezettség terheli.

70

7. melléklet A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 145/A. § (5) bekezdésének megfelelően az Intézmény működése során esetlegesen előforduló szabálytalanságok megelőzésére, a szabálytalanságok kezelésére, a szabálytalanságok újbóli előfordulásának megelőzésére a jelen szabályzatban meghatározott eljárásrendet kell alkalmazni. A szabályzat célja A szabálytalanságok kezelésével kapcsolatos eljárásrend kialakításának általános célja, hogy a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások megsértése esetén a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, a felelősség megállapítása, az intézkedések foganatosítása egységes keretben történjen. A szabálytalanságok kezelésével kapcsolatos eljárásrend további célja, hogy hozzájáruljon a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások megszegésének, szabálytalanság kialakulásának megakadályozásához (megelőzés).

1. A szabálytalanság fogalma, alapesetei A szabálytalanság fogalma Szabálytalanság valamely létező szabálytól való eltérést jelent az államháztartás működési rendjében, a költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, a feladatellátás bármely tevékenységében, az egyes műveletekben. A szabálytalanságok fogalomköre igen széles, a korrigálható mulasztások vagy hiányosságok, illetve a fegyelmi-, büntető-, szabálysértési-, illetve kártérítési, eljárás megindítására okot adó cselekmények egyaránt beletartoznak. A szabálytalanságok alapesetei - Szándékosan okozott szabálytalanságok, - Nem szándékos szabálytalanságok (figyelmetlenségből, hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból származó szabálytalanság), - Szabályozatlanságból, hiányos szabályozásból eredő szabálytalanságok.

2. A szabálytalanság megelőzésével kapcsolatos felelősség, a szabálytalanság megelőzése A szabálytalanságok megelőzése elsősorban a szabályozottságon alapul. A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok megakadályozása elsődlegesen az igazgató felelőssége. A szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatosan az igazgató gondoskodik arról, hogy: - a jogszabályoknak megfelelő szabályzatok alapján működjön az Intézmény, - a szabályozottságot, illetve a szabályok betartását folyamatosan kísérjék figyelemmel a vezetők, - az Intézmény szervezeti felépítésében, belső szabályozottságában, működési rendjében rejlő hiányosságból eredő szabálytalanság esetén – a további szabálytalanság megelőzése céljából - hatékony intézkedés szülessék a szabálytalanság korrigálására, 71

annak a mértéknek megfelelően, amilyen mértéket képviselt a szabálytalanság. Az igazgató felelőssége és feladata a szervezeti struktúrában meghatározott szervezeti egységek vezetői hatáskörének, felelősségének és beszámoltathatóságának szabályozottságán keresztül valósul meg. A közalkalmazottak konkrét feladatát, hatáskörét, felelősségét, beszámoltathatóságát a munkaköri leírások szabályozzák.

3. A szabálytalanságok észlelése, a szükséges intézkedések, eljárások elindítása A szabálytalanságot észlelheti, megállapíthatja: 3.1. valamely szervezeti egység munkatársa a FEUVE rendszeren belül; 3.2. szervezeti egység vezetői, illetve az igazgató a FEUVE rendszeren belül; 3.3. belső ellenőrzés, szakmai ellenőrzés; 3.4. külső ellenőrzési szerv; 3.5. minőségirányítás; 3.6. az Intézmény szervezetén kívüli szervezet, személy (szerződéses partner, stb.). 3.1. A szabálytalanság észlelése a FEUVE rendszeren belül valamely szervezeti egység munkatársa által A szabálytalanságot észlelő munkavállaló írásban: - a szolgálati út betartásával a szabálytalansággal érintett szervezeti egység vezetőjén keresztül értesíti az igazgatót, - amennyiben az észlelt szabálytalanság a szervezeti egység vezetőjét érinti, a felettes érintettsége esetén az igazgatót közvetlenül értesíti. A szervezeti egység vezetője, illetve felettese a szabálytalanság észlelésére vonatkozó feljegyzést nem tarthatja vissza. A szervezeti egység vezetője, felettese, illetve az igazgató a szabálytalanság megalapozottsága esetén - a feladat, hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően - köteles gondoskodni a megfelelő intézkedés meghozataláról, indokolt esetben a szükséges eljárás megindításáról. A szervezeti egység vezetője, illetve felettese amennyiben a szabálytalanság súlyossága, az esetleges kihatások nagysága indokolja, haladéktalanul köteles tájékoztatni az igazgatót. Ha a szabálytalanság jelentősége indokolja, az igazgató közvetlenül tájékoztatja a felügyeleti szervet. 3.2. A szabálytalanság észlelése a FEUVE rendszeren belül a szervezeti egység vezetői, illetve az igazgató által Az igazgató, illetve a szervezeti egységek vezetőinek észlelése alapján a feladat, hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően kell intézkedést hozni a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére. A szervezeti egység vezetője amennyiben a szabálytalanság súlyossága, az esetleges kihatások nagysága indokolja, haladéktalanul köteles tájékoztatni az igazgatót. Ha a szabálytalanság jelentősége indokolja, az igazgató közvetlenül tájékoztatja a felügyeleti szervet. 3.3. A belső ellenőrzés, szakmai ellenőrzés szabálytalanságra vonatkozó megállapításai Amennyiben a belső ellenőr, illetőleg a szakmai ellenőr ellenőrzési tevékenysége során szabálytalanságot tapasztal, a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően jár el. A belső ellenőr, illetve szakmai ellenőr által feltárt szabálytalanságokat a vizsgálati jelentés tartalmazza, a megállapítások az ellenőrzött szervezeti egységek észrevételeinek figyelembe vételével kerülnek véglegesítésre.

72

Az ellenőrzött szervezeti egységnek intézkedési tervet kell kidolgoznia a belső ellenőrzés, szakmai ellenőrzés megállapításai alapján. 3.4. Külső ellenőrzési szerv szabálytalanságra vonatkozó megállapításai A külső ellenőrzési szerv (pl. ÁSZ, Ellenőrzési Iroda, stb.) szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az általa készített ellenőrzési jelentés tartalmazza. Az ellenőrzési jelentés egy példányát a belső ellenőrzés, szakmai ellenőrzés rendelkezésére kell bocsátani az ellenőrzési tevékenység elősegítése céljából. A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján az Intézménynek intézkedési tervet kell kidolgoznia. 3.5. A minőségirányítás szabálytalanságra vonatkozó megállapításai Amennyiben a szabálytalanságot a minőségirányítás észleli, köteles értesíteni az érintett szervezeti egység vezetőjét. A minőségügyi csoport tagja a vonatkozó megállapításait a belső ellenőrzés, illetve szakmai ellenőrzés rendelkezésére bocsátja az ellenőrzési tevékenység elősegítése céljából. A szervezeti egység vezetője amennyiben a szabálytalanság súlyossága, az esetleges kihatások nagysága indokolja haladéktalanul köteles tájékoztatni az igazgatót. 3.6. Az Intézmény szervezetén kívüli szervezet, személy (szerződéses partner, stb.) szabálytalanságra vonatkozó jelzése, bejelentése Az intézmény szervezetén kívüli szervezet, személy (szerződéses partner, stb.) az intézmény által esetlegesen elkövetett szabálytalanságra vonatkozó jelzése az alábbi módokon kerülhet az intézmény tudomására: - az intézmény igazgatójához, vezetőihez vagy valamely terület vezetőjéhez címzett írásbeli bejelentés útján, - a titkárságra érkezett írásos bejelentés, vagy a szóbeli bejelentés alapján felvett jegyzőkönyv alapján. Az intézmény igazgatójához, illetve valamely szakterület vezetőjéhez címzett írásbeli bejelentés esetén a bejelentés egy másolati példányát haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül továbbítani szükséges, és az érintett szervezeti egység vezetője, a szervezeti egység vezetőjének érintettsége esetén az igazgató részére. A titkárságra érkezett írásos bejelentés másolati példányát, vagy a szóbeli bejelentés alapján felvett jegyzőkönyv másolati példányát haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül továbbítani szükséges az érintett szervezeti egység vezetője, a szervezeti egység vezetőjének érintettsége esetén az igazgató részére. A szabálytalansággal érintett szervezeti egység vezetőjének feladata a bejelentés érdemi megvizsgálása – alaposan mérlegelni kell a rendelkezésre álló információk alapján a szabálytalanság gyanújának megalapozottságát -, továbbá a szükséges intézkedések azonnali foganatosítása. A szervezeti egység vezetője amennyiben a szabálytalanság súlyossága, az esetleges kihatások nagysága indokolja haladéktalanul köteles tájékoztatni az igazgatót. Ha a szabálytalanság jelentősége indokolja, az igazgató közvetlenül tájékoztatja a felügyeleti szervet. 3.7. Büntető- vagy szabálysértési ügy gyanúja esetén történő eljárás Büntető- vagy szabálysértési ügy gyanúja esetén a szükséges intézkedések meghozatala a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervek értesítését is jelenti annak érdekében, hogy megalapozottság esetén a megfelelő eljárás megindításra kerüljön.

73

4. A szabálytalanság feltárása és a megszüntetésére tett intézkedések végrehajtása 4.1. A szabálytalanság feltárása, a megszüntetésre tett intézkedések végrehajtása 4.1.1. Valamely szervezeti egység munkatársa, vagy vezetőjének észlelése a FEUVE rendszeren belül A szabálytalanság kivizsgálását a szervezeti egység vezetője, érintettsége esetén a felettese, a felettes érintettsége esetén és a bonyolultabb esetekben az igazgató által kijelölt szakértői bizottság, a belső ellenőrzés, vagy a szakmai ellenőrzés végzi. A szabálytalanság megszüntetésére vonatkozó intézkedés függ a szabálytalanság típusától és a feltárás időpontjától (munkafolyamat/elkövetés közben, vagy a munkafolyamat befejezése/elkövetés után), eszerint különbséget teszünk: - önellenőrzéssel, FEUVE rendszeren belül észlelt, azonnal javítható szabálytalanság - FEUVE rendszeren belül észlelt, a megszüntetésre külön vezetői intézkedést igénylő szabálytalanság - kiemelt jelentőségű szabálytalanság között. 4.1.1.1. FEUVE rendszeren belül észlelt, azonnal javítható szabálytalanság A munkatárs által önellenőrzéssel észlelt szabálytalanság, illetőleg a FEUVE rendszeren belül kiszűrt, külön vezetői intézkedést nem igénylő, azonnali javítással megszüntethető szabálytalanság esetén a javítást haladéktalanul el kell végezni. A szervezeti egység munkaértekezletein hasznos, ha a hasonló munkakörben dolgozók egymással megosztják az ezzel kapcsolatos tapasztalataikat, ezeket az eseteket a szabálytalanságok nyilvántartásában nem kell szerepeltetni. 4.1.1.2. FEUVE rendszeren belül észlelt, a megszüntetésre külön vezetői intézkedést igénylő szabálytalanság, kiemelt jelentőségű szabálytalanság A szabálytalanság észlelését, az arról való tájékoztatást követően 2 munkanapon belül a szabálytalanság megszüntetésére, a szabálytalanság által okozott károk minimalizálása, illetve megelőzése, a szabálytalanság folytatásának megakadályozása érdekében intézkedni kell. 4.1.1.3. Kiemelt jelentőségű szabálytalanság Kiemelt jelentőségű szabálytalanság (pénzügyi és/vagy személyi következménnyel járó, szándékosan okozott szabálytalanság) kellően megalapozottnak látszó gyanújának felmerülése esetén 3-5 munkanapon belül munkaértekezletet kell tartani.. A munkaértekezleten valamennyi azonos, illetve hasonló szakterülettel foglalkozó közalkalmazottnak jelen kell lennie. Ezen szabálytalanságokat a szabálytalanságok nyilvántartásában (7. pont) fel kell tüntetni. Egyéb esetekben a szabálytalansággal érintett szervezeti egységnek szükség szerint, de legalább 3 havonta tájékoztató jellegű munkaértekezletet kell tartani az érintett kör számára. A munkaértekezlet során fel kell hívni a résztvevők figyelmét a hasonló szabálytalanságok elkerülése érdekében megteendő intézkedésekre, a fokozott odafigyelésre. A szabálytalanságról született döntés esetén a soron következő rendes munkaértekezleten ismertetni kell a döntés tartalmát, következményeit, a szabálytalanság súlyának a döntéshozó által történő megítélését, az esetleges szankciókat, a megtett intézkedéseket. Elemezni kell a hasonló esetek előfordulásának gyakoriságát, a rendezés érdekében hozott intézkedések hatékonyságát, az esetlegesen sikertelen korrigálás feltételezhető okait. Valamennyi szabálytalanság esetén különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a FEUVE az adott szabálytalanságot miért nem szűrte ki.

74

4.1.2. Belső ellenőrzés, illetőleg szakmai ellenőrzés által megállapított szabálytalanság Az ellenőrzött szervezeti egység által készített, a belső ellenőrzés, szakmai ellenőrzés megállapításaira vonatkozó – jóváhagyott - intézkedési tervet az ellenőrzött szervezeti egységnek végre kell hajtania. Az intézkedési terv végrehajtását a belső ellenőrzés, szakmai ellenőrzés utóvizsgálat keretében ellenőrzi. 4.1.3. Külső ellenőrzési szerv által megállapított szabálytalanság A külső ellenőrzési szerv vizsgálati jelentésében foglalt szabálytalanságokra vonatkozó, az intézmény által kidolgozott intézkedési tervet végre kell hajtani. Az intézkedési terv végrehajtását a külső ellenőrzési szerv utóvizsgálat keretében, valamint a belső ellenőrzés, illetve szakmai ellenőrzés is ellenőrizheti. 4.1.4. A minőségirányítás által kifogásolt szabálytalanság A szervezeti egység vezetője a minőségügyi csoport tagja által észrevételezett szabálytalanság megszüntetéséről köteles intézkedni, a szabálytalanság megszüntetésére tett intézkedések végrehajtásáról a minőségügyi csoport tagját köteles értesíteni. 4.1.5. Az intézmény szervezetén kívüli szervezet, személy (szerződéses partner, stb.) által jelzett, bejelentett szabálytalanság Az intézmény szervezetén kívüli szervezet, személy (szerződéses partner, stb.) által tett bejelentés kapcsán írásbeli visszaigazolásnak kell történnie. 4.2. A tényállás tisztázása szakértői bizottság kijelölése által vagy rendkívüli ellenőrzés útján A bonyolultabb esetekben az igazgató vizsgálatot rendelhet el a tényállás tisztázására, vagy a belső ellenőrzés, illetőleg szakmai ellenőrzés által lefolytatandó rendkívüli vizsgálat kezdeményezése, elrendelése útján. A vizsgálat lefolytatására minimum háromtagú bizottságot lehet létrehozni, indokolt esetben külső szakértőt is igénybe lehet venni. A szervezeti egység vezetője, érintettsége esetén a felettese javaslatot tehet a bizottság tagjaira, a bizottság tagjait az igazgató jelöli ki, az összeférhetetlenségi szabályok figyelembe vételével. A szakértői bizottság a tényállás tisztázását követően javaslatot tesz a szükséges intézkedések megtételére, így egyebek között a szabálytalanság felszámolására, a hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges intézkedések meghatározására, a felelősség megállapítására. A javaslatokról az igazgató dönt. 4.3. Jogkövetkezmények kezdeményezése A jogkövetkezmény jellege szerint lehet: - jogi jellegű (fegyelmi, szabálysértési vagy büntetőeljárás megindítása), - pénzügyi jellegű (pénzbeli juttatás, kifizetés részben vagy egészben történő visszakövetelése, behajtása, kártérítési eljárás indítása), - szakmai jellegű (belső szabályozás szigorítása, betartásának fokozott ellenőrzése, stb.) A jogkövetkezmények fajtái: - az igazgató mérlegelési jogkörébe tartozó jogkövetkezmény (fegyelmi, szabálysértési eljárás megindítása, pénzbeli juttatások felfüggesztése, megvonása), az igazgató a mérlegelési jogkörébe tartozó jogkövetkezmények alkalmazását a szervezeti egység vezetőjére, illetve annak felettesére ruházhatja, - jogkövetkezmények kötelező kezdeményezése (büntetőeljárás megindítása, pénzbeli juttatásból történő kizárás, pénzbeli juttatás visszakövetelése, minden, a mérlegelési jogkörben nem tartozó szankció).

75

4.4. Az igazgató tájékoztatása a szabálytalanságok kezeléséről Az intézményvezető a szabálytalanságok megakadályozása érdekében legalább évente egy alkalommal értékeli az intézmény egyes működési folyamatait. Az értékelési feladatok ellátásába más személyeket, különösen a folyamatgazdákat is bevonja. Az értékelés során át kell, hogy tekintsék legalább a következőket: - az intézménynél, illetve annak tevékenységeinél, feladatellátásánál mennyire tudatos a FEUVE tevékenység, - a FEUVE rendszer fejlesztése, javítása megfelelő ütemben történik-e, kellő rugalmassággal válaszol-e a feltárt szabálytalanságok kezelésére, - az ellenőrzési tapasztalatok nem utalnak-e olyan területekre, ahol a FEUVE rendszer még nem került kialakításra, - a FEUVE rendszerhez kapcsolódóan megfelelőek-e a kialakított ellenőrzési nyomvonalak, - a FEUVE szabályzata elkészült-e, annak betartására fordítanak-e kellő figyelmet.

5. A szabálytalansággal kapcsolatos eljárások, intézkedések nyomon követése Az igazgató beszámolója, illetőleg a szervezeti egységek vezetőinek személyes beszámolói alapján a szabálytalansággal kapcsolatos eljárások, intézkedések nyomon követését az alábbiak szerint végzi: a) az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntéseket, a megindított eljárásokat nyomon követi, b) a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását figyelemmel kíséri, c) a feltárt szabálytalanságok típusa alapján további „szabálytalanság-lehetőségeket”, kockázatokat azonosít be, amelyről tájékoztatja a belső ellenőrzést, a szakmai ellenőrzést az ellenőrzési tevékenység elősegítése céljából, d) gondoskodik a szabálytalanságfelelős negyedéves beszámolójának - a szabálytalanságok megelőzése céljából - a vezetői értekezleten való megtárgyalásáról.

6. A szabálytalansággal kapcsolatos eljárások, intézkedések nyilvántartása Az igazgató a szabálytalansággal kapcsolatos eljárások, intézkedések nyilvántartásáról az alábbiak szerint gondoskodik: - köteles a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagokat elkülönítetten nyilvántartani, az arról készült nyilvántartást naprakészen és pontosan vezetni; - a szabálytalansághoz kapcsolódó írásos dokumentumokat elkülönített nyilvántartásban iktatatja; - a megtett intézkedéseket és az azokhoz kapcsolódó határidőket nyilvántartja. A szabálytalanságok nyilvántartása elektronikusan történik. A szabálytalanságok kezelése jelen általános elveket, kötelezettségeket tartalmazó eljárásrendje mellett, az egyes szervezeti egységek vezetői intézkednek a FEUVE rendszerének a megfelelő eljárásrendbe és munkaköri leírásokba történő beépítéséről, a nyilvántartások vezetéséről, a rendszer működtetéséről.

76

8. melléklet Az intézmény vezetőinek, pedagógusainak, valamint más alkalmazottainak feladatairól a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén 1. Tanuló- és gyermekbaleset: minden olyan baleset, amely a tanulót az alatt az idő alatt, illetőleg tevékenység során éri, amikor a nevelési-oktatási intézmény felügyelete – a tanuló testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről történő gondoskodás - alatt áll. Tehát, a nevelési-oktatási intézménybe történő belépéstől a nevelési-oktatási intézmény jogszerű elhagyásáig terjedő időben, továbbá a nevelési, illetve a pedagógiai program részeként tartott kötelező, illetve a nevelési-oktatási intézményen kívül tartott foglalkozások, programok ideje alatt bekövetkezett balesetet. Nem tartozik ide a gyakorlati képzés során bekövetkezett baleset. 2. A tanuló- és gyermekbalesetekkel összefüggő egyes feladatok: Minden tanév első osztályfőnöki óráján kötelező balest- és tűzvédelmi oktatást tartani. Ennek anyaga és jegyzőkönyve e szabályzat melléklete. Az oktatás befejezése után az osztályfőnököknek a jegyzőkönyveket le kell adni az iskola igazgatóhelyettesének. Az oktatási kabinetekben, tanműhelyekben és egyéb gyakorlóhelyeken, illetve kémia órákon és minden olyan tantárgy tanítása során, amelyek oktatása során vegyszerek és eszközök, gépek stb. felhasználására, illetve működtetésére is sor kerül kiegészítő balesetvédelmi oktatást kell tartani. Az oktatás megtartását kötelező dokumentálni.

3. A tanulók által nem, vagy csak felügyelet mellett használható eszközök, gépek: 1.

Az iskolában keményforrasztás, ív- és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével nem végezhető.

2.

A tanuló által nem használható gépek, eszközök: - villamos köszörűgép, - barkácsgép faesztergálásra, - faipari szalagfűrész, körfűrész, kombinált gyalugép, - szalagfűrészlap-hegesztő készülék, - valamint jogszabályban, használati utasításban veszélyesnek minősített gépek, eszközök.

3.

A tízévesnél idősebb tanulók által pedagógus felügyelete mellett használható eszközök, gépek: - villamos fúrógép, - barkácsgép a következő tartozékokkal: korong- és vibrációs csiszoló, dekopírfűrész, polírkorong, - törpefeszültséggel működő forrasztópáka,

77

-

4.

220 V feszültséggel működő, kettős szigetelésű, úgynevezett „pillanat”forrasztópáka, - villamos háztartási gépek (tűzhely, főzőlap, kávéfőző, kávédarálógép, robotgép, vasaló, varrógép stb.), - segédmotoros kerékpár szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti a tanuló), - kerti gépek szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti a tanuló). Pedagógus felügyelete mellett használható a számítógép.

A krónikusan beteg, valamint a testi, értelmi és érzékszervi fogyatékos tanulók esetében, az iskolaorvos véleményezésével, szükség esetén ki kell terjeszteni az 1-4. pontokban felsorolt korlátozásokat.

4. A tanuló- és gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége: 1.

2.

3. 4.

A tanuló- és gyermekbaleseteket a 11/1994. (VI.8.) MKM rendeletben előírt Munkavédelem, tűzvédelem, balesetvédelem, baleseti jegyzőkönyv nyomtatványon nyilván kell tartani. E jegyzőkönyvek irattári őrzési ideje 10 év. A jegyzőkönyveket elektronikus úton kell elkészíteni. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezekről a balesetekről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy-egy példányát a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig meg kell küldeni a fenntartónak, valamint át kell adni a tanulónak, kiskorú esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézmény őrzi meg. A 3 napon túl gyógyuló tanuló és gyermekbaleseteket, az előírt jegyzőkönyvet a https://db.okm.gov.hu/baleseti/ címen elérhető tanügyi baleseti nyilvántartó kitöltő felületén kell elkészíteni, mert így megtakarítható az intézmény-jegyző-OM irányú továbbítás, valamint az ehhez kapcsolódó hagyományos iratkezelés. A bekövetkezett tanulóbaleseteket azonnal jelentenie kell az intézmény azon dolgozójának, akinek felügyelete alatt állt a tanuló, illetve tanúja volt valamely balesetnek, vagy ilyen bekövetkezéséről a tanulók tájékoztatták. A baleset bekövetkezését tehát azonnal jelenteni kell az intézmény igazgatójának, vagy annak távollétében az igazgatóhelyetteseknek, a gyakorlati oktatásvezetőnek, illetve az intézmény balesetvédelmi felelősének. A jegyzőkönyv elkészítéséhez szükséges felhasználónevet és jelszót csak a felelős személyek ismerik. Az intézmény balesetvédelmi felelősének még a baleset bekövetkezésének napján el kell készítenie a jegyzőkönyvet, majd ki kell nyomtatni , rá kell írni a személyes adatokat és egy-egy példányát el kell juttatni a fenntartónak, a tanulónak, illetve szülőnek és el kell helyezni az irattárban. Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. A súlyos balesetet a nevelési-oktatási intézménynek - telefonon, telexen, telefaxon vagy személyesen - azonnal be kell jelentenie a rendelkezésre álló adatok közlésével

78

5.

6. 7.

az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Súlyos az a tanuló- és gyermekbaleset, amely a) a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), b) valamely érzékszerv (érzékelőképesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását, c) orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, d) súlyos csonkulást (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), e) a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott. A nevelési-oktatási intézménynek lehetővé kell tenni a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselője részvételét a tanuló- és gyermekbalesetek kivizsgálásában. Minden tanuló- és gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére.

Zalaegerszeg, 2008. február 25. ……………………… Kónyáné Tömpe Lívia igazgató

79

9. melléklet

PÁTERDOMBI SZAKKÉPZŐ ISKOLA

Gépjármű üzemeltetési szabályzata

Zalaegerszeg 2008. február 15.

80

I. A GÉPJÁRMŰHASZNÁLATTAL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

1. A szabályzat hatálya kiterjed az iskola továbbá alkalmazottai tulajdonában lévő, és a szervezet érdekében használt - gépjárművekre, azok vezetőire, valamint az üzemeltetésében résztvevő, azt irányító és ellenőrző személyekre. 2. Az iskola feladatainak ellátása érdekében a következő gépjárművek üzemelnek: a.) iskolai használatú személygépkocsi, b.) anyagszállításra, beszerzésre és eseti személyszállításra vegyes használatú gépjármű, c.) mezőgazdasági vontató, d.) saját gépkocsi, hivatalos célra történő igénybevételre. Az iskolai használatú személygépkocsik: − gépjárművezetővel, valamint − gépjárművezető nélküli (továbbiakban: kulcsos) rendszerben működnek. 3.

Az iskola tulajdonában (tartós bérletében) lévő gépjárművek üzemeltetése, valamint az üzemben tartással kapcsolatos jogszabályok betartása, valamint betartatása az iskola igazgatója által megbízott személy feladata, aki ezt a megbízást egyéb munkaköri feladatai ellátása mellett végzi. A továbbiakban: ügyintéző, a mezőgazdasági vontatókra vonatkozóan a tangazdaság vezető.

4. A személyszállító gépjárművek külföldi útra történő igénybevételét az igazgató jogosult engedélyezni.

5. Az iskola gépjárművei csak menetlevéllel közlekedhetnek. A gépjárművek, illetve gépjárművezetők menetokmánnyal (menetlevéllel,) való ellátásáról az ügyintéző gondoskodik.

81

6. A gépjárművek használatához alkalmazandó - szabványnyomtatvány menetokmányok:

a.) iskolai használatú személygépkocsi, kisbusz: D. Gépjármű 36. sz. (Személygépkocsi menetlevél) Utaslista mellékelendő helyközi használatnál.

b.) vegyes használatú gépjármű: D. Gépjármű 21. / új r.sz. (Tehergépjármű menetlevél) c.) mezőgazdasági vontató: D. Gépjármű 21. sz. (Tehergépjármű menetlevél) 7. A menetleveleket naponta kell kiállítani, melyen a gépjármű vezetője (a kulcsos gépkocsi vezetője is) feljegyzi a megtett utat, az indulás és érkezés időpontját. A menetlevélen feljegyzett adatokat a gépjárművezető aláírásával igazolja.

8. A menetleveleken javítást csak áthúzással, valamint a javítást végző aláírásával lehet végrehajtani.

9. A menetlevelek vezetését, valamint azok adatait az ügyintéző, valamint a tangazdaság vezető havonta köteles szúrópróbaszerűen ellenőrizni. Az ellenőrzés megtörténtét a menetlevélen fel kell jegyezni.

10. A menetlevél szigorú számadásúnak minősül, azt eseményszerűen kell vezetni. A felhasznált vagy rontott okmányokat sorszám szerint, hiánytalanul a bizonylatokra vonatkozó szabályok szerint kell megőrizni. A menetlevelek megőrzéséért az ügyintéző valamint a tangazdaság vezető felelős.

11. A

gépjárművek üzem-, forgalombiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfelelő műszaki állapotáról az ügyintéző, tangazdasági vezető köteles gondoskodni.

82

12. Indulás előtt a gépjárművek biztonsági berendezésének műszaki állapotáról és működéséről a gépjármű vezetőjének minden esetben meg kell győződnie. Ellenőriznie kell továbbá az okmányok, valamint a gépjármű tartozékainak meglétét és a KRESZ előírásainak való megfelelését.

13. A gépjármű vezetőjének a gépjármű használata közben figyelemmel kell kísérnie a gépjármű biztonsági berendezéseinek rendeltetésszerű, zavartalan működését. 14. Az üzem közbeni műszaki hibára utaló jelenség észlelése esetén a jármű állagának megóvása, valamint a közlekedés biztonsága érdekében - ha a gépjárművezető a hibát megszüntetni nem tudja - a gépjárművet - ha arra lehetőség van - be kell vontatni vagy szállítani a telephelyre, illetve a hiba megszüntetése érdekében segítséget kell kérni a legközelebbi szerviztől, vagy az autóklub javító szolgálattól. Az észlelt, de nem javított hibát a menetlevélen fel kell tüntetni az „Üzemben tartó neve és címe” alatti üres részen. 15. A kilométer számláló meghibásodása esetén a meghibásodás helyét (település, országúti távolságot jelző km. tábla) a menetlevélre fel kell jegyezni. 16. A gépjárművek üzemeltetése, használata során bekövetkezett, anyagi kárt okozó eseményekről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv elkészítéséért az ügyintéző, tangazdaság vezető felelős. A jegyzőkönyvben foglaltak alapján az igazgató dönt a kártérítés mértékéről.

II. AZ ISKOLAI HASZNÁLATÚ GÉPKOCSIK HASZNÁLATÁNAK RENDJE 1. Általános szabályok 1.1. Az iskolai használatú gépkocsikat az ügyintézőnél, tangazdaság vezetőnél lehet szóban, vagy írásban igényelni. Az igények rangsorolása, valamint kielégítése az ügyintéző, tangazdaság vezető feladatát képezi.

1.2. A helyközi közlekedésre igénybe venni kívánt gépkocsit legalább az utazást megelőző három munkanappal kell az ügyintézőtől igényelni. Kivétel: nem tervezett, azonnali megoldást igénylő intézményi feladat ellátása.

83

1.3. A kérelem elbírálásáról - annak megtörténtét követően - azonnal tájékoztatni kell az igénylőt.

1.4. Helyközi hivatalos utazásokat lehetőleg közforgalmú, menetrend szerint közlekedő vasúti vagy autóbusz járatokkal kell lebonyolítani. Helyközi utazáshoz gépkocsi csak akkor vehető igénybe, ha az gazdaságosabb a tömegközlekedési eszközöknél (pld. egy kocsiban több személy utazik), vagy az elvégzendő feladat jellege azt indokolttá teszi. A benyújtott gépkocsi igények elbírálásánál a gazdaságossági szempontokat figyelembe kell venni.

1.5. Az iskolai használatú gépjárműveket az intézmény telephelyein kell tárolni. Amennyiben a gépjármű vezetője írásban nyilatkozik arról, hogy a gépjármű éjszakai őrzéséről gondoskodik - kivételes esetben – az igazgató írásban engedélyezheti a gépkocsi szervezeten kívüli tárolását. A gépkocsinak a szervezeten kívüli tárolása nem okozhat többletkiadást.

2. A kulcsos gépkocsik igénybevételének feltételei 2.1. Kulcsos gépkocsit az intézménnyel jogviszonyban álló, az arra jogosító engedéllyel rendelkező személy vezethet. A kulcsos gépkocsi vezetésére vonatkozó engedélyt a az igazgató adja ki. Az engedély első példányát a jármű használatakor az azt vezető személy köteles magánál tartani. A másolatot az ügyintéző tartja nyilván.

2.2. A kulcsos gépkocsi vezetésére vonatkozó, névre szóló engedély annak a dolgozónak adható, aki legalább két éve „B” kategóriájú, érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik (2. számú melléklet)

2.3. Az engedélyt be kell vonni, ha tudomásra jut, hogy az engedéllyel rendelkező a gépkocsi vezetését - a 2.1. pontban leírt - engedéllyel nem rendelkező személynek átengedte.

III. KISBUSZ ÜZEMELTETÉSE 1. Az intézmény üzemeltetésében lévő autóbusz hivatalos célra történő felhasználását az ügyintéző engedélyezi.

84

2. Az autóbusz nem hivatalos célra történő felhasználását (bérbeadását) az igazgató jogosult engedélyezni.

3. Amennyiben az kisbusz - díj ellenében - közúti személyszállítást végez, a térítendő díj összegét a gazdasági vezető jogosult megállapítani a 48/2001. (XII. 22.) KöViM rendelet alapján.

IV. MEZŐGAZDASÁGI VONTATÓK ÜZEMELTETÉSE 1. Az intézmény használatában levő mezőgazdasági vontatók elsősorban az intézmény alapfeladatainak ellátását szolgálják.

2. A mezőgazdasági vontatók szabad kapacitásának a lakosság, illetőleg más gazdálkodó szervezet részére történő hasznosítását az igazgató engedélyezi.

3. Amennyiben a mezőgazdasági vontató - díj ellenében - bérmunkát végez, a térítendő díj összegét a gazdasági vezető jogosult megállapítani. A díj összegének megállapításánál figyelembe kell venni az üzemanyag költséget, a munkadíjat és járulékait, a karbantartási költségeket, valamint a mezőgazdasági vontató amortizációját.

85

V. ÜZEMANYAG ELLÁTÁS, ELSZÁMOLÁS 1. A gépjárművek üzemanyag fogyasztási normáinak, valamint az üzemanyag felhasználás ellenértékének (továbbiakban: üzemanyagköltség) meghatározása a következők szerint történik:

a.) Az üzemi használatú személygépkocsik üzemanyag fogyasztási normáját - a módosított 60/1992. (IV.1.) Korm. rendelet a 2.§ (1) bekezdés a./ pontja alapján meghatározott - korrekciós tényezőkkel módosított - alapnorma, vagy 4 §-ában meghatározott alapnorma-átalány alapján kell elszámolni.

b.) A kisbusz üzemanyag fogyasztási normáját - a módosított - 60/1992. (IV.1.) Korm. rendelet 2.§ (1) bekezdés a.) pontjában foglalt előírások alapján kell elszámolni.

c.) A mezőgazdasági erőgépek (vontatók) üzemanyag és kenőanyag, valamint a kiegészítő berendezésekhez szükséges hidraulikaolaj felhasználás ellenértékének meghatározása - a módosított - 60/1992. (IV.1.) Korm. rendelet 3. és 4. mellékletében foglalt előírások alapján történik. Az elszámolási lapot a 4. sz. melléklet tartalmazza. A kitöltéshez szükséges adatokat az „ÜZEMANYAG KIVÉTELEZÉSI KERETUTALVÁNY” (B.Sz.Ny.12-23) vagy az üzemanyag számla tartalmazza.

2. Az üzemanyag fogyasztási normának a - módosított - 60/1992. (IV.1.) Korm. rendelet 4. §-a szerinti elszámolása esetén a normákra külön pótlék nem számolható el!

3. Az üzemanyag fogyasztási normának a - módosított - 60/1992. (IV.1.) Korm. rendelet 2.§ (1) bekezdés a.) pontja szerinti elszámolása esetén a gépjárművezetők kötelesek a menetlevél (fuvarlevél) nyomtatványon feltüntetni a korrekciós tényezők alapjául szolgáló adatokat, információkat.

4. A mezőgazdasági erőgépek vezetői kötelesek az elvégzett munkaműveleteket, illetve a hivatkozott rendelet 3. és 4. mellékletében meghatározott korrekciós tényezők érvényesítéséhez a szükséges információkat a menetlevél vagy a „GÉPI MUNKALAP” (3/A melléklet) nyomtatványon feltüntetni. 5. A korrekt üzemanyag elszámolás teljesítéséhez a gépkocsikat tele tankkal kell a gépkocsivezetők, valamint a kulcsos gépkocsit használó személy részére átadni, és ugyancsak teli tankkal kell részükről a gépkocsikat leadni, visszaadni.

86

6. Az üzemanyag elszámoláshoz a menetleveleket, valamint a tankoláskor kapott nyugtákat a tárgyhót követő hónap első munkanapján le kell adni az ügyintéző részére. 7. A havi üzemanyag elszámolásához - a 6. pontban leírt bizonylatok alapján az ügyintézőnek az üzemanyag havi számlával történő egyeztetés után kell elszámolni. Az elszámoláshoz használt nyomtatványt a 4. sz. melléklet tartalmazza. 8. Üzemanyag költség csak az intézmény nevére szóló számla alapján számolható el. 9. A kulcsos gépkocsik üzemanyag költségeivel a 6. pontban leírt bizonylatok alapján az ügyintéző, vagy az ezzel a feladattal megbízott hivatásos gépkocsivezető számol el. 10.Amennyiben a korrekciós tényezőkkel módosított alapnorma figyelembevételével kiszámított üzemanyag mennyiségnél kevesebbet használ fel a gépkocsivezető, megtakarítás keletkezik. Ennek összegét a norma szerinti és a felhasznált üzemanyag mennyiség különbségének és az APEH tárgyidőszakra közzétett üzemanyag árának szorzata fejezi ki. 11. A norma szerinti mennyiséget meghaladó felhasználás túlfogyasztást eredményez. Ennek összegét a norma feletti üzemanyag mennyiség és a tárgy időszaki üzemanyag átlagár szorzata adja. Az átlagárat a 06-1/464-0934. és automata faxon lekérhető MOL árlista alapján kell kiszámítani. 12. A túlfogyasztás és megtakarítás mennyiségét és költségét a „HAVI ÜZEMANYAG ELSZÁMOLÁSI LAP” (3. számú melléklet) megfelelő rovatában kell feltüntetni.

87

VI. SAJÁT TULAJDONÚ SZEMÉLYGÉPKOCSI HIVATALOS CÉLÚ HASZNÁLATA 1. Az intézmény feladatainak teljesítése érdekében a dolgozók munkavégzésük során, amennyiben azt gazdaságossági, hatékonysági, vagy más körülmények indokolják, saját tulajdonú - ideértve a házastárs tulajdonát is - személygépkocsit használhatnak. 2. Saját tulajdonú személygépkocsit - hivatalos célra – az igazgató előzetes engedélye alapján lehet igénybe venni. (Az igazgató az engedélyeztetést, a finanszírozástól függően szigorúbb feltételekhez is köthetik.) 3. A saját tulajdonú gépkocsi csak abban az esetben vehető igénybe, ha a dolgozó előzetesen írásbeli nyilatkozatot ad arról, hogy a gépkocsi használatával kapcsolatosan sem személyi, sem tárgyi kártérítési igénnyel nem lép fel az intézménnyel szemben. A nyilatkozatot a 1. számú melléklet szerint kell kiállítani. A nyilatkozat egész évre, illetve új gépkocsi beszerzéséig érvényes. Évenként, illetve a gépkocsi cseréjekor új nyilatkozatot kell adni. A nyilatkozaton tett adatokban bekövetkezett változást minden esetben haladéktalanul be kell jelenteni. A nyilatkozatot az ügyintézőnek kell megőriznie. 4. A saját tulajdonú személygépkocsi használatáért költségtérítés illeti meg a dolgozót. 5. A fenntartási költségtérítés fizetésére az SZJA törvény 3. számú mellékletének II/6. pontjában meghatározott összegű normaköltség alkalmazásával kerülhet sor. Ebben az esetben a dolgozónak nem keletkezik adóköteles jövedelme, nincs adófizetési kötelezettsége. 6. Az üzemanyag költségtérítés összegének megállapításánál fogyasztási normaként a módosított - 60/1992. (IV.1.) Korm. rendelet 4. §-ában meghatározott alapnorma átalányt kell figyelembe venni. A költségtérítés összege az eseti belföldi kiküldetési rendelvényben feltüntetett km-távolság szerint az üzemanyag fogyasztási norma és legfeljebb az APEH által közzétett üzemanyagár alapulvételével kiszámított üzemanyag-, valamint fenntartási költségtérítésből áll.

7. A saját gépkocsival megtett, az elszámolás alapját képező út hosszát a „Gépjárművek költségelszámolása és más költségtérítések” című kiadványban található - az APEH által elfogadott – „Csomóponti kilométer mutató” alapján kell meghatározni. 88

8. A saját gépkocsi hivatalos célú használata esetén a gépkocsivezetőt nem illeti meg gépjárművezetői pótlék.

Jelen szabályzat 2008. február 18.-án lép életbe, a jogelőd intézmények szabályzatai ettől az időponttól érvényüket vesztik.

Zalaegerszeg, 2008. február 15.

Kónyáné Tömpe Lívia igazgató

89


NYILATKOZAT

Alulírott

…………………………………………………… a Páterdombi Szakképző

Iskola dolgozója tudomásul veszem, hogy az igazgató által előzetesen engedélyezett hivatalos kiküldetésem alkalmával használt saját tulajdonú (illetve házastárs tulajdonában

lévő)

………………………

forgalmi

rendszámú

gépkocsiban

esetlegesen bekövetkező károk a gépkocsi tulajdonosát terhelik. Kártérítési – illetve kárenyhítésre vonatkozó igényt nem támasztok az iskolával szemben.

Zalaegerszeg, 200

………………………………………. aláírás

90

1/a számú melléklet

NYILATKOZAT

Alulírott

…………………………………………………… a Páterdombi Szakképző

Iskola dolgozója tudomásul veszem, hogy munkavégzésemhez használt, - az igazgató által előzetesen engedélyezett - saját tulajdonú (illetve házastárs tulajdonában lévő) ……………………… forgalmi rendszámú gépkocsiban esetlegesen bekövetkező károk a gépkocsi tulajdonosát terhelik. Kártérítési – illetve kárenyhítésre vonatkozó igényt nem támasztok az iskolával szemben.

Zalaegerszeg, 200

………………………………………. aláírás

91

2. számú melléklet AZ ISKOLA TULAJDONÁT KÉPEZŐ GÉPJÁRMŰVEK VEZETÉSÉNEK IGAZGATÓ ÁLTAL ENGEDÉLYEZETT SZEMÉLYEK NÉVSORA Opel Combo (IFK-640 frsz) és Opel Vivaro (JTU-197 frsz.)

- Kónyáné Tömpe Lívia

igazgató

- Peresztegi István

tagintézmény vezető

- Farkas Tamás

nevelés igazgató-helyettes

- Csiszár Zsoltné

gyakorlati oktatásvezető

- Kósa Eszter

gazdasági vezető

- Németh Dezső

pedagógus

- Németh Ferenc

kertészeti szakmunkás

- Szakál István

gondnok

- Nemes Zsolt

karbantartó-gépkocsivezető

- Barkó Zsolt

rendszergazda

- Marai László

karbantartó

- Molnár László

karbantartó

- Gál Antal

gazdasági ügyintéző

3. számú melléklet HAVI ÜZEMANYAG ELSZÁMOLÁSI LAP

92

4. számú melléklet 60/1992 (IV.1.) KORMÁNYRENDELET 4. § ALAPNORMA-ÁTALÁNY 60/1992 (IV.1) KORMÁNYRENDELET 2. § (1) bekezdés a.) pont 60/1992 (IV.1) KORMÁNYRENDELET 3. és 4. mellékletében foglalt előírások 2. § (1) A gépjárművek üzemanyag-felhasználásának ellenértékét (a továbbiakban: üzemanyagköltség), vagy a) az 1. számú mellékletben, vagy az 1/A. számú mellékletben, továbbá a (2) bekezdés szerint meghatározott (általánostól eltérő üzemeltetési mód esetén a 2. számú mellékletben meghatározott korrekciós tényezőkkel módosított) alapnorma, vagy b) a 4. §-ban meghatározott alapnorma-átalány és a meghatározott minőségű üzemanyag árának a szorzata adja. (2) Az 1. számú mellékletben fel nem tüntetett típusú, valamint az 1/A. számú melléklet alapján meg nem határozható alapnormájú, illetőleg a rendeletben meghatározottaktól eltérő fajtájú üzemanyaggal üzemelő gépjárművek esetében az alapnorma értékét a) a gyártó adatai, vagy b) az üzemanyag-fogyasztás mérése alapján szakértő állapíthatja meg. 4. § (1) A gépkocsik, a segédmotoros kerékpárok és a motorkerékpárok alapnormája a 2. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott alapnormaképzési módszer helyett egyszerűsített elszámolásként - a (2)-(5) bekezdésekben foglaltak szerint alapnormaátalányként is meghatározható. (2) A benzinüzemű gépkocsi alapnorma-átalány mértéke a beépített motor hengerűrtartalma szerint: 8,0 liter/100 kilométer, a) 1000 cm3-ig 9,0 liter/100 kilométer,

b) 1001-1500 cm3-ig c) 1501-2000 cm3-ig

10,0 liter/100 kilométer, 12,0 liter/100 kilométer,

d) 2001-3000 cm3-ig e) 3001 cm3 felett (3) A gázolajüzemű hengerűrtartalma szerint: a) 1500 cm3-ig b) 1501-2000 cm3-ig c) 2001-3000 cm3-ig d) 3001 cm3 felett

14,0 liter/100 kilométer. gépkocsi

alapnorma-átalány

mértéke

a

beépített

motor

6,0 liter/100 kilométer, 7,0 liter/100 kilométer, 8,0 liter/100 kilométer, 10,0 liter/100 kilométer.

93

10. melléklet

PÁTERDOMBI SZAKKÉPZŐ ISKOLA

IGAZGATÓI UTASÍTÁSA

A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI.3.) EüM rendelet munkáltatót érintő kötelezettségeiről

Zalaegerszeg 2008. február 15. 1. 94

A Páterdombi Szakképző Iskola Igazgatójának utasítása a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet munkáltatót érintő kötelezettségeiről A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet és a módosításáról szóló 3/2002. (VIII. 30.) ESzCsM rendelet rendelkezési alapján a következőket rendelem el. Az utasítás hatálya 1. § Jelen utasítás hatálya kiterjed a Páterdombi Szakképző Iskola közalkalmazotti jogviszonyban álló azon közalkalmazottra, aki munkaidejéből legalább négy órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használ. Fogalom meghatározások 2. § Képernyős eszköznek minősül a számjegy-, betű-, grafikus képsorokat képernyőn megjelenítő készülék függetlenül a megjelenítési folyamattól. (EüM rendelet 2. § a) pont) 3. § Képernyős munkahelynek minősül az olyan eszközök együttese, amelyhez a képernyős eszközön kívül csatlakozhat adatbeviteli eszköz (billentyűzet, scanner, kamera, egyéb adatbeviteli eszköz,), egyéb perifériák, (mutatóeszköz, nyomtató, plotter, lemezegység, modem, stb.) esetleges tartozékok, ember-gép kapcsolatot meghatározó szoftver, irattartó, munkaszék, munkaasztal vagy munkafelület, telefon, valamint a közvetlen munkakörnyezet. (EüM rendelet 2. § b) pont) 4. § Képernyős munkakör: olyan munkakör, amely a munkavállaló napi munkaidejéből legalább négy órában képernyős munkahelyen, képernyős eszköz használatát igényli, ideértve a képernyő megfigyelésével végzett munkát is. (EüM rendelet 2. § c) pont) 5. § Képernyő előtti éleslátást biztosító szemüveg: a szemészeti szakvizsgálat eredményeként meghatározott, a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveglencse, és ennek a lencsének a rendeltetésszerű használatához szükséges keret, ide nem értve a munkavállaló által a képernyő előtti munkavégzéstől függetlenül egyébként is használt szemüveget vagy kontaktlencsét. (EüM rendelet 2. § d) pont) A munkáltató kötelezettségei 6. § (1) A közalkalmazott munkáltatója köteles a közalkalmazott látásának vizsgálatát biztosítani, így szükség szerint, de legalább kétévente látásvizsgálatra küldeni. (2) A vizsgálatot a foglalkoztatás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó orvos végzi el, és abban az esetben, ha megállapítja, hogy a közalkalmazott részére szükséges lehet az éleslátást biztosító szemüveg, szemészeti szakvizsgálatra utalja be. (3) A képernyős munkahely megítélése a közalkalmazott közvetlen munkahelyi felettesének feladata, aki minősíti a munkahelyet és körülményeket, valamint tájékoztatni köteles a leendő közalkalmazottat, hogy képernyős munkahelyen kívánja foglalkoztatni. (4) A közalkalmazott közvetlen munkahelyi felettese a munkafolyamatokat úgy szervezi meg, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként 10 perces – össze nem vonható – szünetek szakítsák meg, továbbá a képernyő előtti tényleges munkavégzés ideje a napi hat órát ne haladja meg. Költségviselés 7. § (1) Amennyiben a szemészeti szakvizsgálat szerint indokolt a képernyő előtti éleslátást biztosító szemüveg viselése, illetve a közalkalmazott által egyébként használt szemüveg és kontaktlencse nem megfelelő, úgy a munkáltató ellátja a közalkalmazottat a minimálisan szükséges képernyő előtti éleslátást biztosító szemüveggel. (2) A minimálisan szükséges 95

kitétel csakis a képernyős eszköz élesen való látásához szükséges lencsére, és a rendeltetésszerű használatot biztosító szemüvegkeretre utal. (3) Amennyiben a közalkalmazott egyéb – a minimális követelményeket meghaladó – igényeket támaszt, úgy annak költségeit neki kell viselnie. 8. § (1) A jelen utasítás 6. § (1) és (2) valamint 7. § (1) bekezdéséből eredő költségek a közalkalmazottal szemben nem érvényesíthetők, ezeket a munkáltató köteles viselni. (2) A Páterdombi Szakképző Iskola, mint munkáltató a 2008. évben maximum 10.000 Ft, azaz tízezer forint költségtérítést biztosít közalkalmazottai számára a képernyő előtti éleslátást biztosító szemüveghez. (3) A közalkalmazott látásának változása miatt szükségessé váló újabb szemüveg elkészítését a foglalkozatás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó orvos rendelheti meg. (4) A jelen § (1)-(3) költségei a szervezeti egység decentralizált keretét terhelik. A közalkalmazott kötelezettségei 9. § (1) A közalkalmazott köteles a beutalás alapján részt venni a szemészeti vizsgálaton. (2) A közalkalmazott köteles a számára elkészített, a képernyő éleslátását biztosító szemüveget, valamint annak épségét megőrizni. (3) A szemüveg rongálódása esetén, amennyiben a munkáltatót terheli a felelősség, a munkáltató köteles saját költségén végeztetni a javítást. A munkáltatói felelősség hiányában a javítás költségeit a közalkalmazott állja. Ügyviteli rendelkezések 10. § A képernyő előtti éleslátást biztosító szemüveg adómentes természetbeni juttatásnak minősül, ezért nem képez munkáltatói járulékalapot. 11. § A közalkalmazott szemészeti vizsgálatra történő beutalása a jelen szabályzat mellékletében jelölt „Beutalás képernyő előtti munkavégzéshez kapcsolódó szemészeti vizsgálatra” elnevezésű nyomtatványon, pecsételve aláírással történhet. (EüM rendelet 1. sz. melléklet) A beutalón fel kell tűntetni a „képernyős munkahely” kitételt. 12. § A közalkalmazott a szemészeti szakvéleményt visszajuttatja a foglalkozás-egészségügyi orvosnak, aki a közalkalmazott szemüveg-jogosultságát igazolja a munkáltató felé. Hatályba léptető rendelkezések Jelen utasítás az aláírás napján lép hatályba. Zalaegerszeg, 2008. február 15. Kónyáné Tömpe Lívia igazgató

96

Melléklet a Páterdombi Szakképző Iskola igazgatói utasításához 1. számú melléklet az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelethez A foglalkozás-egészségügyi szolgáltató megnevezése, cégszerű bélyegzője ................................................................................. Beutalás képernyő előtti munkavégzéshez kapcsolódó szemészeti szakvizsgálatra (A foglalkozás-egészségügyi orvos tölti ki.) A munkavállaló neve: ....................................... Szül.: ...... év ...... hó ...... nap ...... Lakcíme: ............................................................................................................. Munkaköre: .............................................. TAJ száma: ........................................ Tevékenység leírása, különös tekintettel az elvégzendő látási feladatokra (milyen távol helyezkedik el a monitor, a billentyűzet, kell-e nyomtatott szöveget is olvasni munka közben, kell-e egyidejűleg vagy gyors egymásutánban távolabb elhelyezkedő személyekkel kapcsolatot tartani stb.): A szemészeti szakvizsgálatot indokoló látórendszeri panasz: Napi munkaidejéből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használt: igen nem A vizsgálat oka: munkába lépés előtti, munkakör (hely) változás előtti, időszakos, soron kívüli Kelt: Zalaegerszeg, 200 év ...... hó ...... napján

................................................................................... foglalkozás-egészségügyi szolgáltató orvosának aláírása, hiteles bélyegzője P. H.

97

11. melléklet A Páterdombi Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítása az intézményben fizetendő térítési díjakról és tandíjakról

A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását az intézmény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 114-117. §-a és a a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, illetve a Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése által kiadott, a 16/2005. (V.06.) rendelettel módosított 16/2004.(IV.9.) sz. - a nevelési és oktatási intézményekben fizetendő térítési díj és tandíj megállapításának szabályairól szóló önkormányzati rendelete alapján készítette el. Az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások: 1.1. A szakiskola és a szakközépiskola nappali tagozatán: a tanórai foglalkozások a nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban az első szakképesítésre való felkészülés, a kilencedik-tizedik évfolyamon az évfolyamismétlés, a tizenegy-tizenharmadik évfolyamon és a szakképzési évfolyamon első alkalommal évfolyamismétlés, továbbá második és további alkalommal az évfolyamismétlés abban az esetben, ha arra nem azért van szükség, mert a tanuló a tanulmányi követelményeket nem teljesítette; a közoktatásról szóló törvény 52. § (7) bekezdésében meghatározott időkeret terhére szervezett tanórán kívüli foglalkozás, beleértve a tanulmányi és szakmai versenyeket, diáknapokat, az énekkart, a pedagógiai programban szereplő más művészeti tevékenységet, az iskolai sportkört, a mindennapos testedzést, a házibajnokságot, az iskolák közötti versenyt, bajnokságokat is; a felvételi vizsga, az osztályozó vizsga, a különbözeti vizsga, a javítóvizsga, a szakmai alkalmassági vizsga, tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett vizsga esetén az alapműveltségi vizsga, tanulói jogviszony ideje alatt – első alkalommal - az érettségi vizsga minden fajtája emelt és középszinten egyaránt, az első szakmai vizsga; a pótló vizsga és első alkalommal a tanulói jogviszony alatt megkezdett érettségi vizsga esetében a javítóvizsga; az iskolai létesítményeknek (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai tantermek, tornaterem), eszközeinek használata az ingyenes szolgáltatások igénybevételéhez; A sajátos nevelési igényű tanuló esetén az oktatásban való részvétel és a kollégiumi ellátás minden esetben ingyenes. A hátrányos helyzetű tanuló részére ingyenes a második szakképzettség megszerzése. Ingyenes a fejlesztő felkészítés. A felzárkóztató oktatásban résztvevők (aki nem fejezte be az általános iskola 8. évfolyamát) részére a gyakorlati képzéshez szükséges munkaruha, védőfelszerelés és tisztálkodási eszköz. A nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban a pedagógiai programban meghatározott tanórai foglalkozások, illetve a kilencedik-tizedik évfolyamon az évismétlés, az osztályozóvizsga, a javítóvizsga, a különbözeti vizsga.

98

1.2. Az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet a nevelési-oktatási intézmény által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni. Az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások megszervezéséről az intézményvezető dönt, melynek során figyelembe veszi a nevelőtestület, a szülői szervezet (közösség), valamint az iskolai diákönkormányzat véleményét és javaslatait. Térítési díj-fizetési kötelezettség: 2.1. Térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások: 2.1.1. A nappali tagozaton: az ingyenes szolgáltatás körébe nem tartozó tanórán kívüli foglalkozások, az iskolai oktatás tizenegyedik évfolyamától és az iskolai szakképzési évfolyamon a napközis foglalkozás és a tanulószoba; - a nappali tagozaton a szakközépiskolában a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően, továbbá a szakközépiskolában és a szakiskolában a szakképzési évfolyamon a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor a tanórai foglalkozások, a tanórán kívüli foglalkozások, a felvételi, az osztályozó vizsga, a különbözeti vizsga, a javítóvizsga, az alapműveltségi vizsga, az érettségi vizsga. Az iskolai létesítmények (könyvtár, laboratórium, számítástechnika tere, tornaterem), eszközeinek használata. A második szakképesítésre való felkészüléskor a pedagógiai programban foglalt tanórai foglalkozások, a tanórán kívüli foglalkozások, a felvételi, az osztályozó vizsga, a különbözeti vizsga, a javítóvizsga, az alapműveltségi vizsga, a szakmai vizsga. Az iskolai létesítmények (könyvtár, laboratórium, számítástechnika tere, tornaterem), és eszközeinek használata. A tanuló a nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezésért jogszabályban meghatározottak szerint térítési díjat fizet. 2.1.2. A levelező tagozaton: - a levelező tagozaton (felnőttoktatásban) a tizenegyedik évfolyamtól a tanórai foglalkozások, a tanórán kívüli foglalkozások, a felvételi, az osztályozó vizsga, a különbözeti vizsga, a javítóvizsga, az alapműveltségi vizsga, az érettségi vizsga, az iskolai létesítmények (könyvtár, laboratórium, számítástechnika terem, tornaterem), eszközeinek használata. - levelező tagozaton szakközépiskolában és szakiskolában az első szakképesítés megszerzése, illetve a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az első és második évfolyamismétlés. 2.2. A térítési díj tanévenként, a szakmai feladatra – a tanévkezdéskor számított – folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának 5-10 %-a a nappali tagozaton a tizennyolc éven aluli tanulóknál a pedagógiai programhoz nem kapcsolódó nevelés és oktatás esetében,

99

15-25 %-a az ingyenes szolgáltatás körébe nem tartozó tanórán kívüli foglalkozások, az iskolai nappali tagozatos oktatás tizenegyedik évfolyamától és az iskolai szakképzési évfolyamon a napközis foglalkozás és a tanulószoba; illetve azoknál, akik a nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban a második szakképesítésük megszerzésére készülnek fel, 20-40 %-a - nappali oktatás munkarendje szerint szervezett oktatás kivételévelfelnőttoktatásban a tizenegyedik évfolyamtól a szakközépiskolában, valamint a szakközépiskolában vagy szakiskolában első szakképesítés megszerzésekor a szakképzési évfolyamon, 25-50 %-a a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor ideértve a felnőttoktatásban részt vevőket is, A térítési díj mértékének változása a tanulmányi eredménytől függően: A térítési díj megállapításánál a félévi és az év végi tanulmányi eredményt kell figyelembe venni. Amennyiben az első évfolyamon, az első félévben nem lehet tanulmányi eredményt számítani, akkor a térítési díjak középértékét kell megfizetni, majd a második félévben az elért tanulmányi eredmény alapján kell meghatározni a térítési díjat. A tanulmányi eredményeket a tantárgyi eredmények egyszerű számtani átlagaként kell kiszámítani. Ha valamely tantárgyi eredmény elégtelen, akkor a tanuló tanulmányi eredménye is elégtelen. A levelező tagozaton a beszámoltatás rendszere miatt tanévenként történik a tanulmányi eredmények meghatározása. A Páterdombi Szakképző Iskolában a tanulók, illetve a hallgatók tanévenként a szakmai feladatra – a tanévkezdéskor számított – jutó kiadások egy tanulóra számított hányadának megfelelően tanulmányi eredményüktől függően az alábbiak szerint számított térítési díjat fizetik:

4,2 tanulmányi eredmény felett a tanuló a térítési díj %-os mértékének alsó határát, 4,2 és 3,5 között a térítési díj %-os mértékének az alsó határánál 5 %-kal magasabb, 3,5-nél alacsonyabb, de 2,5-nél magasabb tanulmányi eredmény felett a térítési díj %-os mértékének alsó határnál 10 %-kal magasabb, 2,5 és 2,0 tanulmányi eredmény között a térítési díj %-os mértékének felső határánál 5 %kal alacsonyabb térítési díjat köteles fizetni. elégtelen tanulmányi eredmény esetén a térítési díj %-os mértékének felső határát köteles fizetni. 2.4. A térítési díj összegéről az intézmény a tanévkezdést követően írásban értesíti a tanulókat, illetve szülőket, egyidejűleg tájékoztatás ad a jogorvoslati lehetőségekről. A térítési díj összegét az intézményvezető állapítja meg. A térítési díjat két részletben, a tanulmányi év I., illetve II. félévének megkezdését követő 20 napon belül kell befizetni az intézmény pénztárában, az intézmény által kiállított nyugta ellenében. 3. Tandíj-fizetési kötelezettség:

100

3.1 Nappali és levelező tagozatos képzésben: - a nevelési, illetőleg a pedagógiai programhoz, a helyi tantervhez (alaptevékenységhez) nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás; - gimnáziumban, szakközépiskolában a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően, továbbá a szakközépiskolában vagy a szakiskolában a szakképzési évfolyamon tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlésekor, - a tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett alapműveltségi vizsga, érettségi vizsga és szakmai vizsga - beleértve a javító- és pótló vizsgát is -, továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga. A felnőttoktatásban részt vevők az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlésekor kötelesek tandíjat fizetni. 3.2. A tandíj mértéke tanévenként a szakmai feladatra – a tanévkezdéskor számított – folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának 5 %-a 4,5 tanulmányi eredmény felett 15 %-a 4,0 tanulmányi eredmény felett 30 %-a 3,5 tanulmányi eredmény felett 50 %-a 3,0 tanulmányi eredmény felett 75 %-a 2,5 tanulmányi eredmény felett 85 %-a 2,0 tanulmányi eredmény felett 100 %-a elégtelen tanulmányi eredmény esetén. A tandíj megállapításánál a félévi és az év végi tanulmányi eredményt kell figyelembe venni. A levelező tagozaton a beszámoltatás rendszere miatt tanévenként történik a tanulmányi eredmények meghatározása. 3.3. A tandíj mértéke a Kt. 116. § (1) b) pontjában foglalt szolgáltatások esetén tanévenként a szakmai feladatra – a tanévkezdéskor számított – folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának - 50 %-a 4,5 tanulmányi eredmény felett - 60 %-a 4,0 tanulmányi eredmény felett - 70 %-a 3,5 tanulmányi eredmény felett - 80 %-a 3,0 tanulmányi eredmény felett - 90 %-a 2,0 tanulmányi eredmény felett - 100 %-a elégtelen tanulmányi eredmény esetén. A tandíj megállapításánál a félévi és az év végi tanulmányi eredményt kell figyelembe venni. A Kt. 116. § (1) b) pontjában foglalt szolgáltatások esetén a tanulmányok megkezdésekor, az első félévben – a (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően – tandíjként tanévenként a szakmai feladatra – a tanévkezdéskor számított – folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának 100 %-át kell megfizetni. 3.4. Az intézményben a tanulmányok megkezdésekor, az első félévben tandíjként tanévenként a szakmai feladatra – a tanévkezdéskor számított – folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának 30 %-át kell megfizetni. 3.5. Az alaptevékenységhez nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint ezzel összefüggő más szolgáltatás igénybevétele esetén tandíjként tanévenként a szakmai

101

feladatra – a tanévkezdéskor számított – folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának 10 %-át kell fizetni. 3.6. A tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett alapműveltségi vizsga, érettségi vizsga és szakmai vizsga - beleértve a javító- és pótló vizsgát is -, továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga esetén – ha jogszabály másként nem rendelkezik – tandíjként tanévenként a vizsgáztatási feladatra – a tanévkezdéskor számított – folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának 30 %-át kell fizetni vizsgánként, javítóvizsga esetén tantárgyanként. 3.7. A tanévkezdést követően írásban értesíti az intézmény a tandíj összegéről a tanulókat, illetve szülőket, egyidejűleg tájékoztatást ad a jogorvoslati lehetőségekről. A tandíj összegét az intézményvezető állapítja meg. A tandíjat két részletben, a tanulmányi év I., illetve II. félévének megkezdését követő 60 napon belül (november 1-jéig, illetve április 1-jéig) kell befizetni az intézmény pénztárában, az intézmény által kiállított nyugta ellenében. A vizsgákkal összefüggő tandíjat egy összegben, a vizsgát megelőzően kell befizetni, és a vizsgán a befizetés tényét igazolni kell. 4. Nem magyar állampolgárok térítési díj és tandíj-fizetési kötelezettsége: 4.1. A Magyarországon élő menedékjogot kérő, menekült, menedékes, bevándorolt, letelepedett, humanitárius tartózkodási engedéllyel, vagy szülőjével együtt tartózkodási engedéllyel rendelkező tanköteles nem magyar állampolgár mindaddig, amíg e feltételeknek megfelel, akkor az iskolai nevelést és oktatást, a pedagógiai szakszolgálatokat a tankötelezettség fennállása, továbbá a tankötelezettség ideje alatt megkezdett és a tankötelezettség megszűnése után folytatott tanulmányok alatt a magyar állampolgárokkal azonos feltételek szerint veheti igénybe, és e szabályzatban meghatározottak szerint köteles térítési díjat, illetve tandíjat fizetni. 4.2. Az a nem magyar állampolgár, aki az Oktatási Minisztérium meghívólevelével rendelkezik, a meghívólevélben meghatározott ellátást a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel veheti igénybe, és azért – amennyiben az ellátás térítési díj- vagy tandíjköteles – e szabályzatban foglaltak szerint fizet térítési díjat vagy tandíjat. 4.3

Azok a nem magyar állampolgárok, akikre nem vonatkozik az ingyenesség, azok az igénybe vett szolgáltatásokért díjat fizetnek. A díj összege megegyezik tanévenként a szakmai feladatra – a tanévkezdéskor számított - folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadával. Ha a tanuló a közoktatási szolgáltatásokat nem a teljes tanévben veszi igénybe, akkor a tanévre számított díjnak az igénybevételi időszakra eső hányadát kell megfizetnie. A fizetendő díj összegét a közoktatási intézmény vezetője állapítja meg, és azt a beiratkozást követően írásban közli a tanulóval, illetve a szülővel, egyidejűleg tájékoztatást ad a jogorvoslati lehetőségekről. 4.4. A tanuló részére szociális helyzetére figyelemmel díjfizetési kedvezmény adható A tanuló részére adható kedvezmény mértéke legfeljebb a díj 50 %-áig terjedhet. A kedvezmény mértékéről az igazolások áttekintése után az intézményvezető a rendeletekben foglaltak alapján, egyedi mérlegeléssel dönt, az egyenlő bánásmód követelményére is figyelemmel.

102

5. A térítési díj és tandíj-fizetési kötelezettségnél figyelembe vehető kedvezmények: 5.1. Díjfizetési kötelezettség fennállása esetén a tanulót kérelmére részben mentesíteni lehet a térítési díj, tandíj vagy nem magyar állampolgár által fizetendő díj (a továbbiakban együtt: díj) megfizetése alól, amennyiben a tanuló szociális helyzete alapján megfelel az alábbiaknak. A hátrányos helyzetű tanulóktól térítési díj nem szedhető. 5.2. Elengedhető a térítési díj a) 25 %-a, ha a tanuló családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét; b) 50 %-a, ha a tanuló családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét; c) 85 %-a, ha a tanuló családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. 5.3. A jövedelmi viszonyok vizsgálata nélkül különös méltánylást érdemlő esetben mentesíteni lehet a tanulót a díjak megfizetése alól, ha tanév közben a tanuló szociális körülményeiben lényeges változás állt be. 5.4. A nem nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban (levelező oktatás) részt vevő tanulót kérelmére a második és további szakképesítés megszerzésekor – amennyiben a tanulmányok folytatása nem jár tanulócsoport és gyakorlati csoportok számának növekedésével – a díj mértéke mérsékelhető, ha a tanuló családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. A mérséklés legfeljebb a tandíj 50 %-áig terjedhet. A kedvezmény mértékéről az intézményvezető a rendeletben foglaltak alapján, egyedi mérlegeléssel dönt, az egyenlő bánásmód követelményére is figyelemmel. 5.5. A szociális kedvezményre való jogosultságot a kérelem benyújtásakor megfelelő módon (jövedelemigazolással, nyugdíjszelvénnyel, társadalombiztosítási ellátást igazoló kifizető szelvénnyel stb.) igazolni kell. Az igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatokat az intézmény – a jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően – nyilvántartja. 5.6. A díjkedvezmény vagy díjelengedés iránti kérelmeket minden tanévben meg kell újítani, azokat tanévenként el kell bírálni. 5.7. A tanuló, illetve szülője köteles haladéktalanul bejelenteni az intézménynek, ha a szociális alapon megítélt kedvezményre jogosító jövedelmi-vagyoni viszonyaiban változás állt be. Ha e kötelezettségének a tanuló, illetve szülő nem tesz eleget, az elengedett díjat utólag köteles megfizetni. Ha a jövedelmi-vagyoni helyzete alapján a tanuló, illetve szülője a megállapított kedvezménytől eltérően más – kisebb mértékű – kedvezményre vált jogosulttá, akkor a két kedvezmény közti díjkülönbözetet kell utólag megfizetnie. 5.8. Fizetési halasztás: A tanuló, illetve szülő kérelmére az intézményvezető a díj megfizetése alól fizetési halasztást engedélyezhet, ha a tanuló, illetve szülő igazolja, hogy számára a díj határidőben történő megfizetése aránytalan megterhelést jelent. A fizetési halasztás legfeljebb a tanév végéig engedélyezhető. 5.9. Részletfizetés: A tanuló, illetve szülő kérelmére az intézményvezető legfeljebb 5 hónap időtartamra részletfizetést engedélyezhet a díj megfizetésére, ha a tanuló, illetve szülője igazolja, hogy számára a díj egyösszegű megfizetése aránytalan megterhelést jelent. A legutolsó részletet a tanév befejezéséig be kell fizetni. 5.10.A kérelem elbírálásáról, a kedvezmény megadásáról az intézményvezető dönt, és döntéséről a tanulót, illetve szülőjét írásban értesíti. A döntésben az intézményvezető

103

köteles a tanulót, illetve szülőjét egyidejűleg a jogorvoslati lehetőségekről is tájékoztatni. 5.11. Ha a tanuló a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény, illetve a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény alapján képzési támogatásban részesül, részére a díjkedvezmény nem állapítható meg. 5.12. A hátrányos helyzetű tanulóktól térítési díj, tandíj nem szedhető. Részükre az oktatás akkor is ingyenes, ha egyébként tandíjat kellene fizetniük. 5.13. A hátrányos helyzetű tanulók a harmadik szakképesítés megszerzésekor már fizetési kötelezettség alá esnek. 5.14. A tandíjat – ha az évfolyamismétlésre a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt került sor - szociális rászorultság miatt csökkenteni nem lehet. 6. A Pedagógiai programban nem szereplő, tanórán kívüli foglalkozásokon résztvevők térítési díj fizetési kötelezettsége, a térítési díj mértéke: 6.1. A tanórán kívüli foglalkozások szervezése: - A foglalkozások a tanulók igényei alapján szervezhetők, ha a pedagógus vállalja a foglalkozás megtartását, a csoport létszáma legalább 8 fő. - A foglalkozásokról a pedagógusnak foglalkozási naplót kell vezetni és a túlórakimutatáson elkülönítetten kell feltüntetni a megtartott órákat. - A foglalkozások megkezdése előtt a gazdasági hivatal és a pedagógus együttműködésével el kell készíteni az oktatás költségvetését, majd ki kell számítani a tanulók/hallgatók által fizetendő térítési díjat. A költségvetés készítésekor a személyi és a dologi kiadásokat is figyelembe kell venni. - A szülőket, illetve a tanulókat írásban kell tájékoztatni a díjfizetési kötelezettségről, illetve a díjfizetés rendjéről. 6.2. A tanórán kívüli foglalkozások rendje: a Házirendben foglaltak betartása szükséges a foglalkozások időtartama alatt. A tanuló - térítési díj ellenében igénybe vett - heti tanórai foglalkozásainak összes időtartama nem haladhatja meg a háromszáz percet. 7. Egyéb rendelkezések: Amennyiben a tanuló, illetve a szülő a rendeletben foglalt díjfizetési kötelezettségének – legfeljebb a tanév végéig – nem tesz maradéktalanul eleget, a tanuló vizsgára nem bocsátható. Az intézményvezető a fizetési kötelezettség teljesítésére a tanulót, illetve szülőjét írásban felszólítja, és értesíti a díj nem fizetés következményeiről. Különös méltánylást érdemlő esetben az intézményvezető dönthet a be nem fizetett díj elengedéséről. A nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell szabályozni egyéb jogszabályban meghatározottakon túlmenően a térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket. E szabályzathoz minden tanévben külön melléklet készül, amelyben minden tanév elején rögzíteni kell az érintett tanulók által ténylegesen fizetendő térítési díjakat, tandíjakat. A mellékletnek tartalmaznia kell a statisztikai jelentésből az érintett tanulólétszámot is. Zalaegerszeg, 2007. szeptember 1. Kónyáné Tömpe Lívia igazgató

104

12. melléklet Határozat Páterdombi Szakképző Iskola 2008. évre szóló bérleti díjai Az intézmény helyiségeinek bérleti díjai: -

Normál tanterem:

1 500 Ft/óra

-

Számítástechnikai terem:

2 500 Ft/óra

-

Tornaterem

3 500 Ft/óra

A Vendéglátó Oktatási Kabinet bérleti díjai: -

Kis és nagy terem

(eseti alkalom)

2 500 Ft/óra

-

Kis terem

(24 órás rendezvény)

20 000 Ft/alkalom

-

Nagy terem

(24 órás rendezvény)

60 000 Ft/alkalom

-

Konyha – cukrászüzem igénybevétele (csak főzés, sütés esetén energiaköltség fedezésére)

3 500 Ft/óra

Eszközhasználat esetén kaució fizetendő, melyet a gyakorlati oktatás vezető határoz meg az igazgató engedélyével.

Egyedi igények esetén külön megállapodás alapján.

Zalaegerszeg, 2008. február 1.


.............................................. Kósa Eszter gazdasági vezető

105

13. melléklet

Határozat A Páterdombi Szakképző Iskola szolgáltatásai 2008. április 1-től Bizonyítvány hitelesítés

250 Ft

Ideiglenes diákigazolvány

450 Ft

Ellenőrző

250 Ft

Fénymásolás (A4)

15 Ft/lap

Fénymásolás (A3)

20 Ft/lap

Fénymásolás fóliára

150 Ft/fólia

Nyomtatás (fekete-fehér)

15 Ft/lap

Nyomtatás (színes, 10-49 %ig)

70 Ft/lap

Nyomtatás (színes, 50%-tól)

140 Ft/lap

Nyomtatás fóliára (feketefehér)

150 Ft/lap

Nyomtatás fóliára (színes)

400 Ft/lap

Laminálás (A4)

150 Ft/lap

Szkennelés (kép)

50 Ft/db

Szkennelés (szöveg)

70 Ft/oldal

Spirálozás A4-es spirálborító (átlátszó)

50 Ft/db

Műanyag spirálok (vastag hátlappal)

280 Ft/db

Névjegykárty szerkesztés

300 Ft/db

Névjegykártya (színes)

25 Ft/db

CD, DVD írás

200 Ft/db

CD lemez

150 Ft/db

DVD lemez

250 Ft/db

Zalaegerszeg, 2008. március 31.



106

14. melléklet

A Páterdombi Szakképző Iskola Tanulói által fizetendő díjai (2008/2009-es tanév-re érvényes) Határozat

Diáksportköri hozzájárulás: 1000 Ft/év Kaució: 1000 Ft/év, (amit osztályonként elkülönítetten kezelünk, csak a fel nem derített rongálások helyreállítására fordítjuk. A fel nem használt összeget tanévvégén visszafizetjük az osztálynak. ) Adminisztrációs díj (beiratkozáskor fizetendő): 500 Ft Befizetési határidő: újonnan beiratkozó tanulóknak a beiratkozás napján, felsőbb évfolyamosoknak a tankönyvosztás napján augusztus végéig.

Zalaegerszeg, 2008. április 17.



107

15. melléklet

A Páterdombi Szakképző Iskola Gazdasági Hivatalának Ügyfélfogadási rendje Szorgalmi időben: Hétfőtől – Csütörtökig: 7.30 – 15.30-ig Pénteken: 7.30 – 14.00-ig Pénztár nyitva tartása: Hétfőtől – Csütörtökig: 7.30 – 12.00-ig és 12.20 – 14.15-ig Pénteken: 7.30 – 12.00-ig Szorgalmi időn kívül, illetve iskolai szünetekben az ügyfélfogadás rendje kifüggesztésre kerül az iskola főbejáratára.



108

16. melléklet Titkárság ügyfélfogadási rendje

Ügyintézés diákoknak minden nap 10.40-14.00óráig a szünetekben!

109

17. melléklet Könyvtárak nyitva tartása

Báthory Hétfő

8-11

Kedd Szerda

11-15 9-15

8-10

Csütörtök Péntek

Kinizsi

10-13 9-15

8-10

10-13

110

18. melléklet PÁTERDOMBI SZAKKÉPZŐ ISKOLA

Gyakornoki szabályzata A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 22. § (9) bekezdés, valamint a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 4/B. § (1) bekezdése szerint kiadom az alábbi szabályzatot, mely a meghatározott feladatok szakszerűbb és hatékonyabb végrehajtását szolgálja, a gyakornoki követelmények teljesítésével és teljesítmény mérésével, értékelésével összefüggő eljárásrendet rögzíti.

1. Fogalmak meghatározása Gyakornok: az a közalkalmazott, aki nem rendelkezik három évet meghaladó szakmai gyakorlattal, és az alaptevékenységhez tartozó munkakörbe, határozatlan időre történik a kinevezése. Az intézmény alaptevékenységével összefüggő munkakör: a gyakornoki idő kikötése szempontjából alaptevékenységnek minősül minden olyan tevékenység, amelynek ellátására a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet mellékletében meghatározottak szerint pedagógus munkakörben, pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátására létesített ügyintéző-szakértő, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó, ügyintéző munkakörben foglalkoztatják a közalkalmazottat. Gyakornoki program: egy olyan folyamat, amelynek során a „pályakezdő” megismeri a munkahely belső értékeit, szervezeti kultúráját, meghatározott módszertan alapján támogatást kap, hogy megtalálja helyét a munkaszervezetben, mintát kap a feladatok hatékony elvégzéséhez. Kezdő szakasz: a gyakornoki program első szakasza, mely kb. az első év végéig tart. Jellemző tipikus viselkedés mód, hogy a gyakornok megfontolt, általában racionális, de rugalmatlan. Ez a szakasz elsősorban a gyakorlatszerzés szintje, amikor a valós gyakorlatszerzés sokkal fontosabb, mint a verbális információ. Az elméleti tudás vezérli elsődlegesen a gyakornokot. Haladó szakasz: a gyakornoki program második szakasza, mely kb. a második év végéig tart. Jellemző tipikus viselkedés mód, hogy a gyakornok már képes mindent megfigyelni, nem vész el a részletekben. Ez a szakasz az eseti tudás szintje, mely személy és kontextus függő. A tapasztalat befolyásolja a viselkedést. Befejező szakasz: a gyakornoki program harmadik szakasza, mely kb. a harmadik év végéig tart. Jellemző tipikus viselkedés mód, hogy a gyakornok képes már arra, hogy racionálisan, tudatosan kiválassza, hogy mit fog tenni, prioritásokat határoz meg, képes a tanulási-tanítási folyamat ésszerű irányítására. Szakmai segítő: az intézményvezető által kijelölt pedagógus (pedagógusok), aki rendelkezik legalább tíz éves gyakorlattal, legalább öt éve az intézmény alkalmazottja, szakterületének kiváló képviselője. Közvetlen felettes: Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint a pedagógus munkaköri leírásában közvetlen felettesként megjelölt személy.

2. A szabályzat területi, személyi hatálya Jelen szabályzat a Páterdombi Szakképző Iskola, 8900 Zalaegerszeg, Báthory u. 58. 111

Báthory István Székhelyiskola 8900 Zalaegerszeg, Báthory u. 58. Kinizsi Pál Tagiskola, 8900 Zalaegerszeg, Kinizsi u. 74. Tantelep, Zalaegerszeg – Ságod Vendéglátó Oktatási Kabinet 8900 Zalaegerszeg, Ola u. 2. E-H fizetési osztályba sorolt, az intézmény alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakörbe, határozatlan időre kinevezett közalkalmazottaira terjed ki, amennyiben nem rendelkeznek a munkakörhöz szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget igénylő, a három évet meghaladó időtartalmú szakmai gyakorlattal, valamint kiterjed az intézményvezető által szakmai segítői feladatok ellátásával megbízott közalkalmazottaira.

3. A szabályzat időbeli hatálya Jelen szabályzat 2008. január elsejétől visszavonásig hatályos.

4. A szabályzat módosítása A szabályzatot módosítani kell, amennyiben a benne foglaltakat érintő jogszabályváltozás következik be, valamint amennyiben a nevelőtestület legalább fele írásban kéri.

5. A szabályzat célja A szabályzat célja a gyakornokok felkészítésének, beilleszkedésük segítésének megalapozása, a foglalkoztatási feltételek rögzítése, annak érdekében, hogy segítse a gyakornokok tudásának, képességeinek, készségeinek fejlesztését, alakítsa, fejlessze az elkötelezettségüket a pedagógushivatás iránt, segítse az oktatás ágazati céljaival, az intézményi célokkal való azonosulást.

6. A gyakornok felkészítésének szakaszai A gyakornoki időt a Kinevezésben kell kikötni. A gyakornoki idő az E fizetési osztályba sorolt közalkalmazott esetén két év, az F-H fizetési osztályba sorolt közalkalmazott esetén három év. A gyakornok felkészítésének lehetséges szakaszolása. Időszak

Szakasz megnevezése

Elvárás

0-1 év

„kezdő”

¾ Csak minimális készséget lehet elvárni a tanítás terén ¾ Szabályok követése

1-2 év

„haladó”

¾ Szabályok követése ¾ Kontextusok felismerése, rendszerezése ¾ Gyakorlati tudás megalapozása

112

2-3 év

„befejező szakasz”

¾ Tudatosság ¾ Tervszerűség ¾ Prioritások felállítása ¾ Gyakorlati tudás

A további fejlődési szakaszok már túlmutatnak a gyakornoki időn. (jártas szint, szakértő szint)

6.1 Általános követelmények a „kezdő szakaszban” A gyakornok ismerje meg: •

a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k) l)

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényt, különösen a) általános rendelkezések (a törvény szabályozási köre, alapelvek, a tankötelezettség, a nevelő és oktató munka pedagógiai szakaszai), b) a gyermek, a tanuló és a szülő jogai és kötelességei, c) a pedagógus jogai és kötelességei, d) a közoktatás intézményei, ezen belül azt az intézménytípus, amelyben dolgozik, e) a működés általános szabályai, f) a működés rendje, g) a szakmai munkaközösség, h) a tanulók közösségei, a diákönkormányzat. i) A nevelési oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletet, különösen j) a működés rendje, k) a nevelőtestület, l) a szakmai munkaközösség, m) a diákönkormányzat, n) 2. számú melléklet, o) 4. számú melléklet.

• Az intézmény nevelési, pedagógiai programját, ezen belül különösen Az intézmény küldetését, jövőképét az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait, a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységet, a tehetség-, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységet, az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat, valamint azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit, az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét, az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit, az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, formáját, moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minősítését, valamint beszámítását az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe. 113

• a) b) c) d)

Az intézmény egészségnevelési, környezeti nevelési programját.

• Az intézmény minőségirányítási programját, különösen: az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását, az intézményben, pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és értékelés rendjét, a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát.

• Az intézmény szervezeti és működési rendjét az SZMSZ alapján, különösen a) a gyermekek, a tanulók fogadásának (nyitva tartás) és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét, b) a pedagógiai munka belső ellenőrzés rendjét, c) a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket, d) a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást, e) az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat,) f) az intézményi védő, óvó előírásokat, g) a rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendőket, h) a tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formáit, i) a diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása), j) az iskolai könyvtár működési rendjét. a) b) c) d) e) f) g) h) i) j)

• Az intézmény házirendjét, különösen tanulói jogokat és kötelezettségeket milyen módon lehet gyakorolni, illetve kell végrehajtani, tanulói munkarendet, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét, az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó területek használatának rendjét, az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken tiltott tanulói magatartást a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó rendelkezéseket, a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáit, a tanulók jutalmazásának elveit és formáit, a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit, a tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdéseket. • Az intézményi érdekképviseleti szervek működését, dokumentumát, tisztségviselőit. • Az intézményi képviseleti szervek működését, dokumentumát, tisztségviselőit • Az intézmény éves munkatervét. • A tanügy-igazgatási dokumentumokat, ezek alkalmazásának módját. 114

• •

A munkavédelemre, balesetvédelemre, tűzvédelemre vonatkozó általános szabályokat. Az intézmény gyakornoki szabályzatát.

6.2 Általános követelmények a „haladó szakaszban” A gyakornok ismerje meg: • A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényt, különösen az ágazati irányítás, az oktatásért felelős miniszter és a Kormány szabályozási feladatai, a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal, a közoktatás országos mérési feladatai, a fenntartói irányítás, a fenntartói minőségirányítási program, az intézménnyel szemben támasztott elvárások, e) a közoktatási intézmény ellenőrzése. a) b) c) d)

•

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényt, és a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet kapcsolódó szakaszait, különösen a) a közalkalmazotti jogviszony létesítése, módosítása, megszüntetése, b) fegyelmi felelősség, c) munkaidő, pihenőidő, d) a közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszere.

• Az intézmény nevelési, pedagógiai programját, ezen belül különösen a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot, a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet, a szülő, tanuló, iskolai pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit, e) az intézményi belső vizsgák rendjét, középiskola esetén az állami vizsgák rendjét, a) b) c) d)

•

Az intézmény panaszkezelési eljárását.

6.3 A szakmai munkakörhöz kapcsolódó speciális „ a kezdő szakaszban”

követelmények

A gyakornok ismerje meg: •

Az intézmény nevelési, pedagógiai programját, ezen belül például: a) b) c) d) e)

a szakmai programot, oktatásszervezés gyakorlati feladatait, az intézménybe járó gyermekek, tanulók sajátos felkészítésének problémáit, SZMSZ Házirend

115

6.4 A szakmai munkakörhöz kapcsolódó speciális követelmények a „haladó szakaszban” • A gyakornok mélyítse el ismereteit: A tanított korosztály életkori sajátságai, pszichológiai fejlődése területén Tanulói kompetenciák fejlesztése területen (szakmai, módszertani fejlődés) A fejlesztésre orientált tanulási folyamat irányítása területén (tanulásszervezés) Tehetséggondozás területén Hátránykompenzálás területén Az adott műveltségterület (tantárgy) módszertanában Az oktatáshoz kapcsolódó eszközök használata területén •

A gyakornok fejlessze képességeit:

Szociális tanulás Az önálló tanulás képességének fejlesztése (élethosszig tartó tanulás) Kommunikáció a tanulókkal, szülőkkel, munkatársakkal Konfliktuskezelési technikák megszerzése, fejlesztése Időgazdálkodás, tervezés, tudatosság

7. A gyakornoki munkavégzés speciális szabályai A gyakornok heti teljes munkaideje 40 óra, kötelező órája a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 3. számú melléklete által meghatározott. A gyakornok a kötelező órák teljesítésén túli feladatok közül csak a nevelőtestület munkájában való részvételre, továbbá a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező munkákra kötelezhető. Kötelező órán túli többlettanítás csak abban az esetben rendelhető el a gyakornok számára, ha a betöltött munkakör feladatainak ellátás betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált. A gyakornok osztályfőnöki megbízást csak írásbeli hozzájárulásával kaphat. A kötelező óra és a heti teljes munkaidő közti időben a gyakornok órát látogat, konzultál a szakmai segítővel, szükség szerint az intézményvezetővel, egyéb munkatársakkal. Óralátogatás: legalább heti egy óra. (az azonos tantárgyat tanító pedagógus óráján, az általa tanított osztályokban más órán, a szakmai segítő óráján, tanórán kívüli foglakozáson) Az óralátogatást rövid megbeszélésnek kell követnie. (az órát tartó pedagógussal) Konzultáció: legalább heti két óra. (szakmai segítővel, egyéb pedagógussal, vezetővel, szakmai munkaközösség-vezetővel) Az óralátogatást a gyakornok a haladási, mulasztási naplóban aláírásával jelöli, a konzultációról az időpont, időtartam rögzítésével, a résztvevők aláírásával nyilvántartás készül. Az óralátogatásokat a gyakornok az intézményvezetővel, szakmai segítővel, az órát tartó pedagógussal egyeztetve egy hónapra előre ütemezi. A gyakornok és a szakmai segítő órarendjét úgy kell összeállítani, hogy legalább a hét egy napján azonos időben fejezzék be a tanítást, ily módon legyen lehetőség a konzultáció megtartására. (ha megszervezhető a kötelező óra a hét négy napjára kerüljön elosztásra, így egy nap maradhatna az óralátogatásra, konzultációra)

116

8. A gyakornoki tapasztalatszerzés, számonkérés módszerei Időszak Szakasz megnevezése 0-1 év „kezdő szakasz”

Tapasztalatszerzés módszere

Számonkérés módszere

Óralátogatás Egyéni tanmenet elkészítése Óramegbeszélés Óravázlat készítése Konzultáció a szakmai segítővel Szülői panaszra megoldási Konzultáció egyéb terv, intézkedési terv pedagógussal készítése (a megismert Konzultáció az igazgatóval jogszabályok, intézményi Konzultáció a szakmai alapdokumentumok munkaközösség-vezetővel alapján) Team munkában részvétel Esetmegbeszélő csoport munkájában részvétel Coaching Tanév eleji szülői értekezlet látogatása

1-2 év „haladó szakasz”

Óralátogatás Óramegbeszélés Konzultáció a szakmai segítővel Konzultáció egyéb pedagógussal Konzultáció az igazgatóval Konzultáció a szakmai munkaközösség-vezetővel Team munkában részvétel Esetmegbeszélő csoport munkájában részvétel Coaching Családlátogatás a gyermekvédelmi felelőssel, osztályfőnökkel Tanév végi – értékelő – szülői értekezlet látogatása

2-3 év „befejező szakasz”

Óralátogatás Óramegbeszélés Konzultáció a szakmai segítővel Konzultáció egyéb pedagógussal Konzultáció az igazgatóval Konzultáció a szakmai munkaközösség-vezetővel Team munkában részvétel Esetmegbeszélő csoport munkájában részvétel

Egy munkaközösségi értekezlet egy részének megtartása (szakmai téma) Egy munkaközösségi program megszervezése (pl. iskolai tanulmányi verseny) Egyéni fejlesztési terv készítése Tanulók, osztályok között kialakult –külső beavatkozást igénylőkonfliktus megoldásnak tervezése, intézkedési terv készítése Tanév végi beszámoló elkészítése a vezető által meghatározott szempontok szerint Bemutató óra tartása Az általa tanított osztályok egyikében a szülői értekezlet egy részének megtartása (pl. szakmai téma, szervezés) Az intézmény éves munkatervében meghatározott nevelési értekezlet egy részének megtartása (szakmai 117

Coaching

témában) Az intézmény éves munkatervében meghatározott intézményi szintű program megszervezése (pl. kirándulás, hagyományápolás, projekt nap, hét, diákönkormányzati program, diákközgyűlés) Helyzetértékelés, feladatkitűzés elkészítése az osztályfőnökkel együttműködve tanév elején az általa kiválasztott osztályban Tanév végi beszámoló elkészítése a vezető által meghatározott szempontok szerint Fentieken túl természetesen alkalmazhatók az intézmény által fontosnak tartott egyéb számonkérési módok is. (pl. beszámoltatás, teszt stb.)

9. A szakmai segítő kijelölése, feladata A szakmai segítőt (segítőket) az intézmény igazgatója jelöli ki szakterületenként, az intézményben legalább öt éve alkalmazott, legalább tíz éves gyakorlattal rendelkező pedagógusai közül. A döntés előtt az igazgató beszerzi az iskolavezetőség véleményét. Kötelező órán túli többlettanítás csak abban az esetben rendelhető el a szakmai segítő számára, ha a betöltött munkakör feladatainak ellátás betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált. A szakmai segítő munkaköri leírásában jelölni kell a három évre szóló szakmai segítői feladattal megbízást. (a munkaköri leírás módosítása csak közös megegyezéssel történhet) A szakmai segítőt feladatai ellátásáért (óralátogatás, konzultáció) kiemelt munkavégzésért járó kereset - kiegészítésként a felhasznált órákra számított óradíjának megfelelő díjazás illeti meg. Fentieken túl az intézmény eseti bérmegtakarításának függvényében tanév végén céljutalomban részesíthető, melynek minimális összege egy havi alapilletménye. Az óralátogatást a szakmai segítő a haladási, mulasztási naplóban aláírásával jelöli, a konzultációról az időpont, időtartam rögzítésével, a résztvevők aláírásával nyilvántartás készül. A szakmai segítő feladata különösen: • Elkészíti a gyakornoki programot a gyakornokkal egyeztetve • Az intézményvezetővel jóváhagyatja a gyakornoki programot • Felkészíti, segíti a gyakornokot a) az általános követelményekben meghatározott jogszabályok, intézményi alapdokumentumok, szabályzatok megismerése, értelmezése. 118

• • • • • •

b) az intézmény nevelési programjában, pedagógiai programjában, helyi tantervében foglaltak szakszerű alkalmazására. c) a tanítási (foglalkozási) órák felépítésének, az alkalmazott módszereknek, tanulmányi segédleteknek, taneszközöknek célszerű megválasztására. d) a tanítási (foglalkozási) órák előkészítésével, megtervezésével és eredményes megtartásával kapcsolatos írásbeli teendők ellátására, közös tanmenet, óravázlat készítése, módszerek átadása. e) a gyakornoki szabályzatban meghatározott feladatok ellátására (részt vesz a nevelőtestület munkájában, ellátja a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező feladatokat) az intézményi feladatok megismertetése (ügyelet, helyettesítés), tanórán kívüli tevékenységekre való felkészítés lebonyolítás segítése (kirándulás, ünnepségek), az adott munkaközösség munkájának a bemutatása (megállapodások, szabályok), a helyi kommunikációs szokások megismertetése. Szükség szerint, negyedévenként legalább egy, legfeljebb négy alkalommal látogatja a gyakornok tanítási óráit Rendelkezésre áll a problémák megbeszéléséhez, a kérdések megválaszolásához. Segíti a gyakornokot a tanításhoz kapcsolódó adminisztráció elvégzésében, folyamatos ellenőrzi a teljesítését Évente szövegesen, írásban értékeli a gyakornok teljesítményét, ezzel megalapozza az új pedagógus további alkalmazásának meghosszabbításáról születendő döntést, a gyakornok minősítését. Az értékelésbe bevonja mindazokat a pedagógusokat, akik adott időszakban részt vettek a gyakornok beilleszkedésének segítésében. Értékelését minden esetben összeveti a gyakornok önértékelésével, és az intézményvezetővel egyeztetve meghatározza a gyakornok további teendőit, feladatait, a fejlesztési irányokat.

10. A gyakornok értékelése, minősítése A gyakornok értékelésének alapját az intézmény minőségirányítási programjában rögzített pedagógus értékelési-rendszer képezi. A gyakornok értékelése során kiemelten jelenik meg a végzett munka minőségének értékelése, valamint a munkavégzés során tanúsított viselkedés.

10.1 A gyakornok értékelésének, minősítésének kiemelt szempontjai a tudás használata, széleskörű pedagógiai tartalmi tudás, probléma megoldási stratégiák, a célok jobb adaptációja és megváltoztatása különféle tanulók számára, improvizációs készség, döntéshozatal, célok meghatározása, tantermi hangulat, 119

a tantermi események észlelése, képesség a tanulóktól érkező jelzések megértésére érzékenység a kontextus iránt, a tanulási folyamat figyelemmel kísérése és visszajelzés a tanulóknak, a feltevések gyakori ellenőrzése, tisztelet a tanulók iránt, a tanítás iránti elkötelezettség, együttműködés a nevelőtestületi közösséggel.

10.2 A gyakornok értékelésének, minősítésének eljárásrendje A gyakornoki idő első két évében fejlesztési célú értékelés folyik. Célja: a gyakornok beilleszkedésének segítése, munkájának, viselkedésnek fejlesztése, motiváció, szakmai fejlesztés, támogatás. A gyakornok fejlesztő értékelést minden tanév végén a szakmai segítő készíti el. Az értékelésbe bevonja a gyakornok felkészítésében részt vevő egyéb kollégákat is, valamint figyelembe veszi a gyakornok által készített önértékelést. Az értékelő megbeszélés lépései: A gyakornok önértékelése A szakmai segítő értékelése Az eltérő vélemények megbeszélése A problémák feltárása, megbeszélése A következő időszak fejlesztési területeinek meghatározása A résztvevők feladatainak meghatározása Az értékelő lap kitöltése, aláírása Az értékelő megbeszélésen a szakmai segítő és a gyakornok vesz részt. Az értékelő lapot a szakmai segítő és a gyakornok írja alá. A gyakornoknak lehetőséget kell adni, hogy észrevételeit, megjegyzését az értékelő lapon rögzítse. Az értékelő lap egy aláírt példányát a gyakornoknak át kell adni. Az értékelő lapot a szakmai segítő őrzi a gyakornoki idő leteltéig, majd a minősítés után megsemmisíti. A gyakornoki idő lejártának hónapjában a gyakornokot minősíteni kell. A minősítés eredményeként „megfelelt” és „nem megfelelt” minősítés adható. A közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik, ha a gyakornok „nem megfelelt” minősítést kap. A jogviszony megszűnésének határidejét a jogszabály rögzíti. A gyakornok minősítésről az intézmény vezetője dönt. Az intézmény vezetője döntése előtt beszerzi a közvetlen felettes véleményét, javaslatát, valamint a szakmai segítő (amennyiben nem azonos a közvetlen felettessel) véleményét, javaslatát, figyelembe veszi az évenkénti értékelés megállapításait, a fejlesztési javaslatok megvalósulását. A minősítést értékelő megbeszélés előzi meg. A értékelő megbeszélésen a szakmai segítő, a gyakornok és az intézményvezető vesz részt. A minősítést megelőző értékelő megbeszélés lépései. A gyakornok tájékoztatása a minősítés céljáról, menetéről, jogkövetkezményéről A gyakornok tájékoztatása a minősítés eredményéhez kapcsolódóan jogorvoslati lehetőségről A gyakornok önértékelése, mely összefoglalja a gyakornoki programban meghatározott célok elérésének értékelést is A szakmai segítő összegző értékelése A vezető értékelése Az eltérő vélemények megbeszélése 120

A minősítő lap kitöltése, aláírása

A minősítő lapon a minősítést nem megfelelt minősítés esetén indokolni kell, az indoklásnak valósnak, okszerűnek kell lenni. A minősítő lapot az intézményvezető, a szakmai segítő és a gyakornok írja alá. A minősítő lap részét képezi a közalkalmazott személyi anyagának.

11. Záró rendelkezések A gyakornoki szabályzatban foglaltakról a szakmai munkaközösségek véleményt nyilvánítanak. A gyakornoki szabályzat a nevelőtestület véleményének kikérése után került kiadásra. A gyakornoki szabályzatot az intézmény honlapján nyilvánosságra kell hozni, ennek hiányában a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

12. Záradék A gyakornoki szabályzatot a nevelőtestület 2008. január hó 10. nap nevelőtestületi ülésén véleményezte.

Aláírás

121

A szabályzat mellékletét képezi 1. 1. számú melléklet: Értékelő lap 2. 2/1. számú melléklet: Minősítő lap 3. 2/2. számú melléklet: A minősítés területei

2008. január 10.

intézményvezető

122

A szabályzathoz készült egyéb segédanyagok A gyakornok önértékelésének szempontjai A gyakornok felkészítésének lehetséges főbb témakörei A gyakornoki programban szereplők feladatai Szempontok a szakmai segítő/segítők kiválasztásához

123

1. számú melléklet Páterdombi Szakképző Iskola 8900 Zalaegerszeg, Báthory u. 58.

Értékelő lap Az értékelt személyi adatai Név: Születési hely, idő: Az értékelés időpontja: Az értékelés megállapításai:

Fejlesztendő területek:

Javasolt célok, feladatok:

Az értékelés során az alábbi kollégák véleményt nyilvánítottak:

Az értékelt észrevételei:

értékelést végző szakmai segítő

értékelt gyakornok

124

2/1. számú melléklet Páterdombi Szakképző Iskola 8900 Zalaegerszeg, Báthory u. 58.

Minősítő lap A minősített személyi adatai Név: Születési hely, idő: A minősítés időpontja: A minősítés megállapítása: Értékelési terület

Megfelelt

Nem felelt meg

Szakmai ismeretek alkalmazása Módszertani tudás Empátia Kommunikáció Felelősségtudat Problémamegoldás Kreativitás, innováció Együttműködés

A minősítés összegző megállapítása Megfelelt

Nem felelt meg

Indokolás: Nem megfelelt minősítés esetén részletes indokolás szükséges A közalkalmazott tájékoztatása az estleges jogvita kezdeményezésének lehetőségéről megtörtént. A minősített észrevételei: A minősítést elfogadom. A minősítésben foglaltakra az alábbi észrevételeket teszem. minősítést végző igazgató

szakmai segítő

minősített gyakornok

Ph.

125

2/2. számú melléklet Értékelési terület Szakmai ismeretek alkalmazása

Módszertani tudás

Empátia

Kommunikáció

Felelősségtudat

Problémamegoldás Kreativitás, innováció

Együttműködés

Megfelelt Megszerzett szakmai ismereteit a gyakorlatban hasznosítani tudja, az órái logikusak, a tanulók számára jól követhetőek, tanítványai motiváltak Megszerzett módszertani ismereteit a tanórákon az osztály szintjének, a tanuló képességeinek megfelelően hasznosítja, képes a differenciált oktatásra, az egyéni képességfejlesztésre Képes a mások személyiségjegyeinek, igényeinek, problémáinak megértésére, szükség szerint megfelelő támogatást, segítséget nyújt, nyitott a másság elfogadására, megértésére Gondolatait beszédben, írásban érthetően, logikusan képes közölni, megtalálja a megfelelő közlési módot mind a munkatársakkal, mind a tanulókkal, mind a szülőkkel Képes, kész cselekedetiért, döntéseiért felelősséget vállalni, mindig felméri tettei következményeit Képes felismerni és megoldani a munkaköréhez kapcsolódó, gyakran jelentkező problémákat Ötletgazdag, lelkes, keresi az újszerű megoldásokat, de mindezt felelősséggel, a tanulás-tanítás hatékonyságának érdekében teszi Képes beilleszkedni a szervezetbe, megtalálja helyét, a szervezeti célokat össze tudja egyeztetni az egyéni célokkal, csapatjátékos, aktívan vesz részt a csapatmunkában

Nem felelt meg Megszerzett ismereteit a gyakorlatban nem tudja hasznosítani, nem tudja átadni tudást, tanulók nem értik a magyarázatait Módszertani ismereteit nem tudja alkalmazni

Nem képes figyelni mások személyiségjegyeire, igényeire, érzelmeire. Nem nyitott a másság elfogadására Gondolatait beszédben/írásban nem képes érthetően közölni, többször konfliktus forrása volt a nem megfelelő közlésmódja a munkatársak, tanulók szülők körében Nem vállalja cselekedetei, döntései következményeit, a felelősséget külső körülményekre hárítja, nem képes előre felmérni tettei, döntései következményeit A problémákat nem ismeri fel, hárít, A bevált gyakorlattól nem mer eltérni, ha vannak is ötletei nem képes azok kivitelezésre Nem tudott a szervezetbe beilleszkedni, az egyéni céljait sokszor a szervezeti célok fölé helyezi

A kritériumok meghatározásakor az intézményi pedagógus értékelési rendszert célszerű alapul venni, ill. annak alapján lehet meghatározni. Fontos rögzíteni, hogy miből tevődik össze a végleges minősítés. Pl. A lehetséges 8 terület közül, ha 4 területen nem megfelelt minősítést kap a gyakornok, akkor a minősítése nem megfelelt lesz. Az intézmény nevelési filozófiájának megfelelően prioritásokat célszerű meghatározni az értékelési területei között.

126

Segédanyagok A gyakornok önértékelésének szempontjai A gyakornoki szabályzatban megjelölt kiemelt szempontokon felül az alábbiak szerint készülhet fel a gyakornok az önértékelésre

¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

Mely feladatok voltak számára a legfontosabbak, legérdekesebbek? Mely feladatok igényelték a legtöbb felkészülést? Milyen eredményeket ért el? Sikerült-e a kitűzött célokat megvalósítania? Milyen problémákba ütközött a feladatok megvalósítása során? Eddigi tapasztalatai alapján hogyan lehetne ezeket a problémákat kiküszöbölni? Meglátása szerint mik az erősségei, gyengeségei? Mely területeken szeretne több tapasztalatot szerezni? Vannak-e olyan képességei, amelyeket az eddigiekben nem használt, de szeretné jobban hasznosítani? ¾ Milyen segítségre lenne szüksége a vezető részéről? ¾ Milyen segítségre, támogatásra lenne szüksége a szakmai segítő részéről? ¾ Milyen segítségre, támogatásra lenne szüksége a többi kolléga részéről? A gyakornok értékelő megbeszélésre való felkészülését segíthető az alábbi önismereti kérdőív is ½ ½ ½ ½ ½ ½ ½ ½ ½ ½ ½ ½ ½ ½ ½ ½ ½ ½

Hányszor végzett pontatlan munkát? Hányszor késett határidővel? Milyen típusú feladatokkal voltak problémái? Ismeri az Önnel szemben támasztott követelményeket elvárásokat? Ha hibázott kiben, miben kereste az okokat? Magában, kollégákban, tanulókban, szülőkben, egyéb külső körülményekben? Megfelelőnek tartja-e az időgazdálkodását? A feladatok megoldása során kialakít-e prioritásokat? Ezeket betartja-e? Felméri-e előre a megvalósítás lehetőségeit? Képes-e megfelelő részfeladatokra bontani a megoldandó problémát? Megítélése szerint megfelelő szinten ismeri a szakmai szabályokat, előírásokat? Szigorúan betartja-e a szabályokat, szakmai előírásokat? Inkább a szabályok, szakmai előírások mellőzésével szeretné végezni a munkáját? Amióta befejezte tanulmányait megtett-e mindent, hogy tudása naprakész legyen? Ön szerint milyen kép alakult ki Önről a vezetőiben, szakmai segítőjében, munkatársaiban, tanulókban, szülőkben? Amennyiben voltak konfliktusok, mi lehet ezek forrása? Döntéseiben elfogulatlan tud lenni? Vállalta feladataiért, döntéseiért a felelősséget? Hányszor kellett a vezető, más kolléga segítségét kérnie egy konfliktus megoldásához?

127

A gyakornok felkészítésének lehetséges főbb témakörei (a szakmai segítő számára)

Szervezeti kultúra megismerése a) A közalkalmazotti lét, a pedagógushivatás, munka, pálya megismerése b) Az intézmény egységeinek, folyamatainak, feladatainak, a benne dolgozóknak a megismerése c) Az intézményi működést szabályozó dokumentumoknak a megismerése d) Az intézmény írott és íratlan szabályai e) A szervezeti kultúra jellemzőinek, belső értékeknek a megismerése f) A pedagógus etika, viselkedés szabályainak megismerése g) Viselkedés szabályai a vezetőkkel, munkatársakkal, tanulókkal, szülőkkel h) A kommunikáció szabályai vezetőkkel, munkatársakkal, tanulókkal, szülőkkel, mindazokkal, akikre kiterjednek az intézmény kapcsolatai

A szervezet megismertetése

a) A közoktatási rendszer felépítése b) Szervezeti struktúra c) Kinevezés d) Munkakör e) A szolgálati út (a gyakornoki szabályzatban meghatározott jogszabályok, intézményi alapdokumentumok alapján)

Kompetenciák fejlesztése a) b) c) d) e) f) g) h) i) j)

Erősségek, gyengeségek Kompetenciák Képességleltár Célok, ambíciók Saját fejlődési területek meghatározása Szerepek a csoportban Időgazdálkodás Kommunikáció Konfliktuskezelés Együttműködés

128

Az intézmény vezetőjének feladatai 1. A belépési adminisztráció megszervezése 2. A megismerendő jogszabályok, dokumentumok előkészítése, rendelkezésre bocsátása 3. Szakmai segítő kijelölése 4. Munkatársak tájékoztatása 5. Gyakornok bemutatása 6. Munkahely kijelölése, felszerelése 7. A gyakornok tájékoztatása a munkafeladatairól, a munkaköri követelményekről,a munkarendről, a lehetséges szociális ellátásokról, a szervezet felépítéséről, a pedagógus értékelés rendszeréről, a gyakornoki rendszerről, a gyakornok értékelésének, minősítésnek speciális szabályairól, az egyéni ambíciók megvalósulásának

A gyakornoki programban szereplők feladatai A szakmai segítő feladatai A többi munkatárs feladata 1. Önfejlesztés a szakmai segítői szerep ellátására 2. A gyakornoki program elkészítése 3. Az együttműködés feltételeinek egyeztetése 4. Az elvárások rögzítése 5. Konzultációkra felkészülés 6. Konzultációk 7. Óralátogatások 8. Folyamatos rendelkezésre állás – szükség szerint – a problémák megbeszéléséhez, a kérdések megválaszolásához (havonta, hetente célszerű fix időt kijelölni) 9. Beszámolás az intézményvezetőnek a gyakornoki program menetéről 10. A gyakornok értékelése 11. Részvétel a gyakornok minősítésébe

1. Együttműködés a szakmai segítővel a gyakornoki program végrehajtásában 2. A gyakornok támogatása, óralátogatások lehetővé tétele 3. Lehetőség szerint a gyakornok óráinak látogatása (pl. saját osztályaikban) 4. A gyakornok tájékoztatása a különleges bánásmódot igénylő tanulókról, problémáik hátteréről 5. „Jó gyakorlat” megosztása 6. A gyakornok segítése szakmai anyagokkal 7. A szakmai segítő kérésére a gyakornok munkájáról, teljesítményéről vélemény formálása (szükség szerint írásban véleményezés)

A gyakornok feladatai 1. A jogszabályok, dokumentáció áttanulmányozása, értelmezése a szakmai segítővel 2. a szervezet működési rendjének megismerése 3. szolgálati út megismerése 4. Elvárások megismerése 5. Viselkedési szabályok megismerése, betartása 6. Óralátogatások ütemezése (havi ütemterv) 7. a gyakornoki program feladatainak végrehajtása 8. a program által meghatározott adminisztráció vezetése 9. önértékelés 10. saját fejlődési területek meghatározása 11. problémák jelzése, kérdések feltevése

129

lehetőségeiről, a továbbképzési rendszerről, az Etikai kódexről(ha van az intézményben), a munkavédelmi ismeretekről (ezt a kijelölt felelős is végezheti) 8. A szakmai segítő által elkészített beilleszkedési program jóváhagyása 9. Rendelkezésre állás – szükség szerint – a problémák megbeszéléséhez, a kérdések megválaszolásához (havonta, hetente célszerű fix időt kijelölni) 10. A gyakornoki program nyomon követése (a szakmai segítő beszámoltatása) 11. A gyakornok minősítése

130

Szempontok a szakmai segítő/segítők kiválasztásához 9 a kezdő tanár segítője sose legyen a felettese, mert így a mentorálás, szakmai segítés mint folyamatos értékelés jelenhet meg, félő, hogy a gyakornok így kevésbé mer majd szabadon kérdéseket megfogalmazni, 9 fontos, hogy hasonló legyen az érdeklődési körük, hasonló e3lveket valljanak a pedagógushivatásról, tanításról, 9 ha van lehetőség, több mentor közül választani, akkor ügyelni kell arra, hogy ugyanazt a korosztályt, vagy ugyanazon szinten lévő csoportot tanítsa a mentor, mint a gyakornok, 9 a jó mentor elfogadja a kezdő tanárt, 9 a mentornak a kezdő tanárt, mint leendő professzionális kollégát kell kezelnie, engednie kell kibontakozni, 9 a kezdő tanárnak szüksége van a gyakorlatra, és a törődő útmutatásra.

131

MELLÉKLETEK A PÁTERDOMBI SZAKKÉPZŐ ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁHOZ

Recommend Documents