A Zentai Úti Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata

A Zentai Úti Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata

TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ ................................................................................................................................2 A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA................................................3 AZ ISKOLA ALAPADATAI ................................................................................................5 AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA ..................................................8 AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL...........................................................................................10 4. A szülői szervezet.............................................................................................................13 5. A tanulók közösségei........................................................................................................14 AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSÖ KAPCSOLATAI .............18 AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE ....................................................................................19 A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK......................................................................22 AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK .............................................................................................................................................23 AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK FŐBB SZABÁLYAI ................................................27 A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ............................................41 ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE ...........................................................................................41 Tankötelezettség...................................................................................................................42 A tanulók jutalmazásának elvei, fegyelmező intézkedések....................................................42 AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE ............................................................45 A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI...........................................................................46 A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA .........47 AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK) ......................................................................47 RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK.........................................49 AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE ................................................................52 A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET-KIEGÉSZÍTÉS FELTÉTELEI......53 AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOKAT, A RENDEZVÉNYEK IDŐPONTJÁT ÉS SZERVEZŐJÉT AZ ÉVES MUNKATERVÜNK TARTALAMZZA ................................................................................................................54 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK .................................................................................................56 Legitimációs záradék:...........................................................................................................58

1

ELŐSZÓ Egy szervezet zavartalan működésének elengedhetetlen feltétele, hogy feladatainak ellátása során a vele szemben megfogalmazott elvárások tisztán megmutatkozzanak, a célkitűzések megvalósításához vezető út, a tevékenység szabályozott legyenek, s olyan mechanizmust sikerüljön felépíteni, amely a döntési akaratot a lehető leghatékonyabban közvetíti és viszi át a végrehajtás szintjére. A szabályozással szemben alapvető elvárás, hogy külön operatív beavatkozások nélkül biztosítsa egy szervezet működőképességét, követhetővé tegye a működése során jelentkező folyamatokat, tisztázza mindazon viszonyrendszer összefüggéseit, amelynek keretei között a szervezet a szerepkörét betölti. Messzemenően figyelembe kell venni azokat az előírásokat, amelyek az össztársadalmi szabályozás keretében elvárásként megjelennek mint a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.(VI.8.) MKM és az ezt módosító 8/2000. (V.4.) OM, vagy a 217/1998. (XII.30.) Korm. ill. a módosító 327/2008. (XII.30.) Korm. rendelet. Utóbbiakkal és a többi jogszabályi háttér anyaggal -

a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.)

-

10/1994.(V.13.) MKM rendelet

-

a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM- rendelet (továbbiakban: R.)

-

az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (Ámr.)

az 1992. évi XXXIII. Törvény a közalkalmazottak jogállásáról és annak végrehajtásáról szóló a közoktatási intézményekben 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.) Munka Törvénykönyv 92. évi XXII. Tv. a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Tpr.) a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM-rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. 2

(VI. 24.) MKM-rendelet 100/1997.(VI.13.) Korm. rend. a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM-rendelet a 193/ 2003. ( XI. 26. ) Kormányrendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM-rendelet 2008. évi CV. Státusztörvény  Az

államháztartás

működési

rendjéről

szóló

292/2009.

(december

19)

Kormányrendelet „ A költségvetési szerv szabályzatai” 20. § (MK. 187. száma 2009. 12. 19.) való szinkron a működés törvényességének garanciája.

A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA

A Zentai Úti Általános Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2011 év szeptember hó 19. napján fogadta el.

Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a diákönkormányzat és az iskolai szülői szervezet, valamint a Közalkalmazotti Tanács.

Jelen szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával lép hatályba, és ezzel az ezt megelőző szervezeti és működési szabályzat érvénytelenné válik.

A szervezeti és működési szabályzat és az egyéb belső szabályzatok (igazgatói utasítások) előírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelező.

3

A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, hogy rögzítse az intézmény adatait és szervezeti felépítését, a vezetők és alkalmazottak feladatait és jogkörét, az intézmény működési szabályait.

Az SzMSz felülvizsgálatának rendje:

Az SzMSz módosítását kezdeményezheti: -

az igazgató

-

az iskolai nevelői-oktató munka közösségei

-

a szülői szervezet

-

DÖK útján a tanulók közössége

Az SzMSz nyilvánossága, elhelyezési rendje:

A Szervezeti és Működési Szabályzat nyilvános okmány. Az iskola alapdokumentumaként a Pedagógiai Program, a Minőségirányítási Program, valamint a Házirenddel együtt megtekinthető a tanári szobában.

Az SzMSz hatálya:

-

Az intézmény vezetőire

-

Az intézmény dolgozóira

-

Az intézményben működő közösségekre

-

Az intézmény szolgáltatásait igénybe vevőkre

Az SzMSz a Fenntartó jóváhagyásával lép hatályba, és visszavonásig érvényes Különös közzétételi lista: Az SzMSz az intézmény honlapjára is felkerül, az intézmény legfontosabb adataival: -

pedagógusok száma, végzettsége országos mérés-értékelés eredménye intézményi éves statisztika szakkörök igénybevételének lehetősége iskolai osztályok száma, létszáma 4

AZ ISKOLA ALAPADATAI

Az intézmény neve: Zentai Úti Általános Iskola Az intézmény székhelye, címe: Székesfehérvár Zentai út 8. 8000 Az intézmény gazdasági szervezetének helye: Székesfehérvár Zentai út 8. Az intézmény vezetője: Hekeliné Halmos Marianna igazgató, aki képviseli az intézményt és az intézmény dolgozói felett a munkáltatói jogot gyakorolja. Az intézmény jogállása: jogi személyként működő, helyi önkormányzati költségvetési szerv Az intézmény besorolása: a. Tevékenységének jellege szempontjából (típusa): Közoktatási feladatot ellátó intézmény. b. Feladatellátáshoz gyakorolt funkciói szerint (gazdálkodási jogkör): Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. c. Szakágazati besorolás: 852010

Alapfokú oktatás

Az intézmény fenntartója: Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Az intézmény alapító okiratának száma: 205/2009.(IV.23) kelte: 2009. május 07. 2011. június 03. Az intézmény működési köre: Székesfehérvár Megyei Jogú Város közigazgatási területe. Az intézmény foglalkoztatottjainak jogviszonya: Foglalkoztatásuk közalkalmazotti és polgári jogviszonyban történik. Az intézmény vezetőjének megbízása: Az intézmény igazgatóját nyilvános pályázati eljárás útján Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése bízza meg határozott időre. Az intézmény képviseletére jogosultak: Az intézményt az igazgató képviseli. Az intézmény típusa: Általános Iskola Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám: 412 fő. Az intézmény alapításának éve: 1955 Az intézmény tevékenységei:

5

Az iskola feladata biztosítani, hogy a tanuló érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészüljön középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. Az intézmény évfolyamainak száma 8. Az intézmény az elfogadott és érvényben levő Pedagógiai Program alapján végzi oktatónevelő munkáját, ezen belül:  Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó integrált oktatása 1-8. évfolyamon, akik a. testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdenek. b. a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdenek. E célból az intézmény az alábbi állami feladatként ellátandó tevékenységeket végzi szakfeladat szerint:

A szakfeladat megnevezése Iskolai intézményi étkeztetés – kiegészítő tevékenység Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése – kiegészítő tevékenység Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) - alaptevékenység Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) alaptevékenység Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) - alaptevékenység Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) alaptevékenység Általános iskolai napközi otthoni nevelés - alaptevékenység Általános iskolai tanulószobai nevelés – alaptevékenység Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása

6

Száma 562913-1 682002-1 852011-1 852012-1

852021-1 852022-1

855911-1 855914-1 855955-1 931204-1

Szabad kapacitás kihasználásra érdekében végzett alaptevékenység: 8560992 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Az intézmény az alaptevékenysége során a kötelezően végzett feladatainak ellátására létrehozott dologi és humán-erőforrásai időlegesen felmerülő szabad kapacitásainak kihasználása érdekében, nem haszonszerzési céllal tevékenységet végezhet. Támogatásból nem finanszírozható a szabad kapacitás kihasználását célzó, nem haszonszerzés céljából végzett alaptevékenység. A költségvetési szerv e tevékenységeiből származó bevételének fedeznie kell a végzett tevékenységgel összefüggő valamennyi közvetlen kiadást, és az ahhoz hozzárendelhető közvetett kiadásokat. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat.

Az intézmény számlaszáma: 12023008-00153911-00100005 Az intézmény adóhatósági azonosító száma: 15360960-2-07 Az intézmény statisztikai számjele: 1482707000 Az intézmény OM azonosító száma: 030060 Az intézmény általános forgalmi adó alanyisága: adóalany, negyedévente bevallásra kötelezett

Az intézmény feladatellátását szolgáló vagyon: Az intézmény üzemeltetői joga kiterjed az önkormányzat tulajdonában lévő 9501 hr. számú, az intézmény kizárólagos használatában levő ingatlanra. Az ingó vagyont az intézményi leltár tartalmazza.

A használatra adott vagyon feletti rendelkezési jog: Az ingatlan és ingóságok tulajdonjoga Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatáé. Az intézmény a rendelkezésére álló vagyontárgyakat a nevelő-oktató feladatok ellátásához szabadon használhatja, de nem idegenítheti el, és nem terhelheti meg azokat. Az intézmény a rendelkezésére álló oktatási és nem oktatási célú helyiségeket határozott időre (egy oktatási évnél

nem

hosszabb

időtartamra)

bérbe

alaptevékenységet nem akadályozza.

7

adhatja,

amennyiben

a

bérbeadás

az

AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA Az iskola szervezete

a.) Az iskola igazgatósága Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak:  az igazgatóhelyettesek 

a gazdasági vezető,

Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása az intézmény alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az igazgató munkáját az alábbi igazgatóhelyettesek segítik:  általános igazgatóhelyettes, 

belső fejlesztő munkát irányító igazgatóhelyettes,

Az igazgatóhelyettesek megbízását a tantestület véleményének kikérésével az igazgató adja. Az igazgatóhelyettes csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet. Az igazgatóhelyettesi megbízás határozatlan időre szól, azaz visszavonásig érvényes. Az igazgatóhelyettesek és a más vezető beosztású dolgozók munkájukat munkaköri valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgatóság rendszeresen hetente egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. b) Az iskola vezetősége Az iskola vezetőségének a tagjai:  az igazgató, 

az igazgatóhelyettesek és más vezető beosztású dolgozók,



a szakmai munkaközösségek vezetői,



a diákönkormányzat vezetője,



a közalkalmazotti tanács elnöke



a reprezentatív szakszervezetek vezetője

Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az iskola vezetősége rendszeresen havonta egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésről írásban emlékeztető készül. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. Az iskola vezetőségének a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. 8

c.) Az iskola dolgozói Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik.

Az iskola szervezeti felépítésének vázlata

IGAZGATÓ

IGAZGATÓHELYETTESEK

DIÁKÖNKORMÁNYZAT SEGÍTŐ

MUNKAKÖZÖSSÉGVEZETŐK

KÖZALKALMAZOTTI TANÁCS

TANTESTÜLET

9

GAZDASÁGI VEZETŐ

MINŐSÉGI KÖRÖK

SZAKSZERVEZET

TECHNIKAI DOLGOZÓK

AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL 1. Az iskolaközösség Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik.

2. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a közoktatásról szóló örvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata és kollektív szerződése rögzítik. 3. A nevelők közösségei a.) A nevelőtestület A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja és az iskola gyermekvédelmi felelőse. - A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. - A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület (KT. 57. §) Dönt: - Nevelési, illetve a Pedagógiai Program elfogadása, jóváhagyása -

SzMSz. elfogadása, jóváhagyása

-

éves munkaterv

-

értékelések, beszámolók, elemzések elfogadása

-

nevelőtestület képviselőjének kiválasztása

-

Házirend elfogadása

-

tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása

10

-

tanulók fegyelmi ügyei

-

tanulók osztályozó vizsgára bocsátása

-

intézményvezető vezetési programjának szakmai véleményezése

Véleményt nyilvánít: - az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben -

a tantárgyfelosztás elkészítése

-

igazgatóhelyettesi megbízások, visszavonás

-

egyes pedagógusok külön megbízása ügyében.

A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A nevelőtestület a következő ügyeket átruházza a következő célcsoportra: feladat célcsoport tantárgyfelosztás véleményezése munkaközösség-vezetők pedagógusok külön megbízatásainak, elosztásának munkaközösség-vezetők véleményezése tanulók átvételének véleményezése egy osztályban tanítók közössége a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása egy osztályban tanítók közössége tanulók osztályozóvizsgára bocsátása egy osztályban tanítók közössége tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés egy osztályban tanítók közössége projektmunka a projektre szervezett munkacsoport A jogkörök átruházásából adódó feladatok ellátásáról a megbízottak évente egyszer, a tanévzáró tantestületi értekezleten számolnak be a nevelőtestületnek. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja:  tanévnyitó értekezlet, 

a tanévzáró értekezlet,



félévi és év végi osztályozó értekezlet,



2 alkalommal nevelési értekezlet,

Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 50 százaléka kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy az iskola vezetősége ezt indokoltnak tartja. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint:  nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van, 

a nevelőtestület döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

A nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással dönthet. 11

A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. (Ilyen értekezlet lehet az egy osztályban tanító nevelők értekezlete, vagy valamelyik tagozat nevelőinek értekezlete stb.) b.) A nevelők szakmai munkaközösségei Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek:  humán (felsős pedagógiai) 

reál (felsős módszertani)



alsós (alsós pedagógiai)



napközis (alsós módszertani)

A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül: 

a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése,



az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése.



egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése,



pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása,



a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése



az iskolai belső vizsgák tételsorainak összeállítása, értékelése,



a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása,



a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése,



a munkaközösség vezetőjének megválasztása vagy javaslattétel az iskola igazgatójának a munkaközösség-vezető személyére,



segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez.

A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, adott tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösség munkáját a munkaközösség-vezető irányítja A munkaközösség vezetőjét az igazgató egyetértésével a munkaközösség tagjai választják meg. A munkaközösségek vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. 12

c.) Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok

Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg.

4. A szülői szervezet Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezet működik. Az osztályok szülői szervezeteit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői szervezetei a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják: 

elnök



elnökhelyettes

Az osztályok szülői szervezetei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez.

Az iskolai szülői szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai szülői szervezet választmánya Az iskolai szülői szervezet választmányának munkájában az osztály szülői szervezetek elnökei, elnökhelyettesei vehetnek részt.

Az iskolai szülői szervezet elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot Az iskolai szülői szervezet választmánya akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, Az iskolai szülői szervezet választmányát az iskola igazgatójának tanévenként legalább 2 alkalommal össze kell hívnia, és ezen tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. A szülői szervezet a KT. 59. §-a rendelkezik a szülők közösségéről. Ennek alapján az iskolában a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére, a kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet hoznak létre.

13

Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata a törvény szerint az alábbi véleményezési és egyetértési jogokkal ruházza fel a Szülői Szervezetet: - Kezdeményezheti a Szülői Szervezet az Iskolaszék létrehozását. -

A Szülői Szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről (szülői választmány).

-

Egyetértési jogot gyakorol: - A Házirend elfogadásakor

- Az SzMSz elfogadásakor - Véleményezési joga van: - A nevelési – oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben - A Pedagógiai Program elfogadása előtt Javaslattételi jogkörrel rendelkezik: - A nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, különös tekintettel: a nevelési-oktatási intézmény irányítását, a vezető személyét, az intézmény egészét, vagy az 50 főnél több tanulót érintő kérdésekben.

5. A tanulók közösségei a.)Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén - mint pedagógus vezető - az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösség saját tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg: 

2 fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe

b) Az iskolai diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt azonban ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján - a nevelőtestület egyetértésével - az igazgató bízza meg. 14

Az iskolai diákközgyűlést évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni, melyen az iskola igazgatójának vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. A diákközgyűlés két tanévre a tanulók javaslatai alapján 2 fő diákképviselőt választ.

b/1. A Diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása Intézményünk helységeit és infrastruktúráját, előzetes egyeztetés után, tanári felügyelettel diákjaink használhatják. 6. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása a.) Az igazgatóság és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai:  az igazgatóság ülései, 

az iskolavezetőség ülései,



a különböző értekezletek,



megbeszélések

Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanáriban elhelyezett hirdetőtáblán, a munkaközösség-vezetők segítségével közvetlenül, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek:  az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, 

az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az iskolavezetőség felé

A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével és a szülői szervezettel.

15

b.) A nevelők és a tanulók A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről. az aktuális feladatokról  az igazgató a diákközgyűlésen évente legalább 1 alkalommal, 

az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon

tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében - szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján - az iskola igazgatósához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a szülői szervezethez fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel vagy a szülői szervezettel. c.) A nevelők és a szülők A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról  az igazgató:





az iskolai szülői értekezleten tanévenként 2 alkalommal,



a

időközönként megjelenő írásbeli tájékoztatón, az iskola honlapján keresztül

az osztályfőnökök: 

az osztályszülői értekezleten



fogadóórán

tájékoztatják. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak:  a családlátogatások, 

a szülői értekezletek,



a nevelők fogadó órái.



a nyílt tanítási napok,



a tanuló értékelésére összehívott megbeszélések,



írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben,



esetmegbeszélések

A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők a tanulók és a saját - a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított - jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben 16

érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a szülői szervezethez fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy a szülői szervezettel. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, intézményi minőségirányítási programjáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint általános igazgatóhelyettesétől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg:  az iskola fenntartójánál, 

az iskola irattárában,



az iskola könyvtárában,



az iskola nevelői szobájában,



az iskola igazgatójánál és igazgatóhelyetteseinél,



az intézmény beiskolázási körzetében található alsóbb fokú közoktatási intézményekben



az iskola honlapján (a technikai feltétel megteremtése folyamatban)

A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. A házirend és a Zentais etikai kódex egy-egy példánya megtekinthető :  az iskola portáján 

az iskola irattárában



az iskola könyvtárában;



az iskola nevelői szobájában;



az iskola igazgatójánál;



az iskola igazgatóhelyetteseinél;



az osztályfőnököknél;



a diákönkormányzatot segítő nevelőnél



az iskola honlapján

A házirend egy példányát - a közoktatási törvény előírásainak megfelelően - az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni.

17

AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSÖ KAPCSOLATAI Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:  Az intézmény fenntartójával: Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Székesfehérvár Városház tér 1.  A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal: Székesfehérvár Városház tér 1.  A megyei Pedagógiai Intézettel Székesfehérvár III.Béla király tér 1. Mátyás király krt. Piac tér  A helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel 

A területileg illetékes Nevelési Tanácsadóval

Székesfehérvár Salétrom u. 4-6.  A Tanulási Képességeket Vizsgáló Rehabilitációs Bizottság Székesfehérvár Kikindai u. Mátyás király krt. A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős, Az eredményes oktató és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal:  Az iskolát támogató alapítvány kuratóriumával: Zentai Iskolánk Megújulásáért Alapítvány Székesfehérvár Zentai u. 8.  Közművelődési intézmények: ALCOA Köfém Művelődési Ház Székesfehérvár Verseci u. 1-15. A város valamennyi múzeuma, művelődési háza, kulturális intézménye  Társadalmi szervezetek: Öreghegyi Karitász Székesfehérvár Budai u. 224.  Gazdálkodó szervezetek: ALCOA Köfém Kft. Székesfehérvár Verseci u. 1-15. Cerbona Rt. Székesfehérvár Váralja sor 1-3.  Egyházak helyi szervezetei: Római Katolikus Plébánia Székesfehérvár Budai u. 224. Református Plébánia Budai u. 113.  Kodolányi János Főiskola Szociális Munkás Tanszék Székesfehérvár Szabadságharcos u. A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn a körzeti iskolaorvosi rendelővel (Székesfehérvár Fiskális u. 65.), valamint a körzeti iskolafogászati rendelővel (Székesfehérvár Széchenyi u. 10.) és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. 18

A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a Gyermekjóléti Szolgálattal (Székesfehérvár Tolnai u. 1016.). A munkakapcsolat fe1ügyeletéért az igazgató és az általános igazgatóhelyettes a felelős. A közoktatási törvény 39.§ (4) bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet.

AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7 órától délután 17 óráig tartanak nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épületek ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tarthatók. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7.30 óra és délután 16.30 óra között az iskola igazgatójának, egyik helyettesének, vagy a gazdaságvezetőnek az iskolában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben kell meghatározni. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az igazgató, a helyettesei, vagy a gazdaságvezető közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8. óra és 14 óra között kell megszervezni.

19

Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő:

Tanórák és csengetések rendje Sorszám Megnevezés Idő Percben 0. szünet 07.45-08.00 15 1. tanóra 08.00-08.45 45 1. szünet 08.45-09.00 15 2. tanóra 09.00-9.45 45 2. szünet 09.45-10.00 15 3. tanóra 10.00-10.45 45 3. szünet 10.45-11.00 15 4. tanóra 11.00-11.45 45 4. szünet 11.45-12.00 15 5. tanóra 12.00-12.45 45 5. szünet 12.45-13.00 15 6. tanóra 13.00-13.45 45 7.

szabad foglalkozás

13.45-14.30

45

7. 8. 8.

Eü. szünet tanóra uzsonna

14.30-14.45 14.45-15.30 15.30-15.45

15 45 15

9.

összevont csoport

15.45-16.00

15

9.

összevont csoport

16.00-16.45

45

Az iskolában reggel 7.15 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az iskolában egyidejűleg 7 (5+2) fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe az alábbi épületrészekre terjed ki: Felső tagozat: 2 nagyszünetben udvaron, szünetekben az emeleti folyosón: leküldi a gyerekeket, felügyel az italautomata rendeltetésszerű használatára. Az ebédlőben 2 kolléga felügyel tízóraizás alatt. Alsó tagozat: reggel 7.15-től a folyosókon, napközben a folyosókon, délután a napköziben. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár 20

írásos engedélyével hagyhatja el az. iskola épületét. Rendkívüli esetben -- szülői kérés hiányában - az iskola elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. A tanórán kívüli foglalkozásokat 14 órától 17 óráig, vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8 óra és 15 óra között. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet kéthetente kell megszervezni. Az iskola épületei helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:  az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, 

az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,



a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.

A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják.

Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl: helyiségbérlet esetén). Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskolába érkező külső személyeket a portaszolgálat köteles nyilvántartani. (A portaszolgálatot ellátó diák feljegyzi a belépő nevét, a belépés célját, a belépés célját, a belépés és a távozás idejét.) Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskola helyiségeit - elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. Az iskola teljes területén, a gyerekek jelenlétében tilos a dohányzás. A dohányzóhelyek kijelölése az igazgató feladata. Az iskolában mindenfajta reklámtevékenység tilos. Ez alól kivételes esetben az iskola igazgatója felmentést adhat, amennyiben az adott reklám a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. 21

A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK Az intézményben a tanulók számára az alábbi - az iskola által szervezett - tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek:  napközi otthon, 

tanulószoba,



szakkörök,



énekkar,



tömegsport foglalkozások,



felzárkóztató foglalkozások,



egyéni foglalkozások,



tehetséggondozó foglalkozások,



továbbtanulásra előkészítő foglalkozások,

1. A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok A napközi otthonba történő felvétel a szülő kérésére történik a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján. A napközi otthon működésének rendjét a napközis nevelők munkaközössége állapítja meg a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján, és azt a napközis tanulók házirendjében rögzíti. A napközis tanulók házirendje az iskolai tanulói házirend részét képezi. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában - az eltávozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. 2. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés - a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével - önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat. képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni.

22

A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az iskola igazgatója bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente 2 alkalommal az iskola éves munkatervében meghatározott időpontban osztályaik számára kirándulást szerveznek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnöki munkatervben rögzíteni kell. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások, vagyis a múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon - ha a tanítási időn kívül esik és költségekkel jár - önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat is szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. Az iskola - az ezt igénylő tanulók számára - étkezési lehetőséget biztosít. A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára - igény esetén - az iskola ebédet (menzát) biztosít. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi.

AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Az iskolai belső ellenőrzés feladatai:  biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola Pedagógiai 

Programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését; segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, 23

hatékonyságát; 

segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését;



az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről;



feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt,



szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.

A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei: 1. A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult:  az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni; 

az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról



másolatot készíteni; az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni;



az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni.

2. A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles:  az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni; 

az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni;



az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével;



hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni.



Az ellenőrzés módjára és megállapításaira vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez.

3. Az ellenőrzött dolgozó köteles:  Az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni; 

A feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszűntetni

A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai:  Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni. 

Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét 24

tájékoztatnia kell. 

Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri.



Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek:

 a hiányosság megszűntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét - a hiányosságok megszűntetését újra ellenőriznie kell A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik: Igazgató:  Ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek 

Ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegű munkáját



Ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását



Elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát



Összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet



felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett.

Igazgatóhelyettesek: - folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen:  a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét; 

a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét;



a pedagógusok adminisztrációs munkáját;



a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét;



a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát.

Gazdasági vezető: - folyamatosan ellenőrzi az intézmény minden dolgozójával kapcsolatban a gazdálkodási, a műszaki és a pénzügyi-számviteli szabályok betartását, ennek során különösen:  az intézmény pénzgazdálkodását, költségvetésének végrehajtását, fizető képességét, 

a pénzkezelés, a pénztár szabályszerű működését;



tanulók és, a dolgozók élelmezésével összefüggő tevékenységet;



az intézmény működéséhez szükséges fejlesztéseket, felújításokat, karbantartásokat és beszerzéseket;



a vagyonvédelemmel kapcsolatos előírások betartását,



a leltározás és selejtezés szabályszerű végrehajtását,

o folyamatosan ellenőrzi a hozzá tartozó dolgozók szabályszerű munkavégzését, munkafegyelmét.

25

Munkaközösség-vezetők:  folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelőoktató munkáját, ennek során különösen: 

a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket;



a nevelő és oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérésekkel).

Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. Az intézményben, mint közpénzek felhasználásában résztvevő költségvetési szervben, belső ellenőrzési rendszer működik abból a célból, hogy az iskola igazgatója számára bizonyosságot nyújtson a pénzügyi irányítási és kontroll rendszerek megfelelőségét illetően. A pénzügyi belső ellenőrzés független, tárgyilagos, bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, melynek célja, hogy az intézmény működését fejlessze, eredményességét növelje. A belső ellenőrzés az intézmény céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az intézmény kockázatkezelési, valamint ellenőrzési és irányítási eljárásainak eredményességét. Az intézményben folyó pénzügyi belső ellenőrzés a pénzügyminiszter által közzétett minta alapján elkészített belső ellenőrzési kézikönyv szerint történik. A pénzügyi belső ellenőrzési tevékenység megszervezéséért a belső ellenőrzési vezető a felelős. A belső ellenőrzési vezetői feladatokat az intézményben a gazdaságvezető látja el. A belső ellenőri tevékenységet az intézményben a fenntartó önkormányzat polgármesteri hivatalának belső ellenőrzése látja el. A belső ellenőrzést a Belső ellenőrzési szabályzat és a FEUVE szabályzatban foglaltak szerint kell megszervezni és elvégezni. Az ellenőrzések tapasztalatait az intézményvezető folyamatosan értékeli, és azok alapján a szükséges intézkedéseket megteszi, illetve kezdeményezi. Az ellenőrzések tapasztalatairól eredményéről az érintetteket, a vizsgált terület vezetőit, valamint dolgozói értekezleten az intézmény dolgozóit az intézmény vezetője tájékoztatja. A helyettesítés rendje Az intézményben folyó munkát a dolgozók időleges vagy tartós távolléte nem akadályozhatja. A dolgozók távolléte esetére a helyettesítés rendjének kidolgozása az intézmény vezetőjének, illetve az általa megbízott igazgató-helyettes feladata. A tartós helyettesítéssel kapcsolatos, egyes dolgozókat érintő konkrét feladatokat a munkaköri leírásokban kell rögzíteni. Az intézményen belüli helyettesítés rendjét az intézmény vezetője belső utasításban szabályozhatja.

26

Munkakörök átadása Az intézmény vezető állású dolgozói, valamint az intézményvezető által kijelölt dolgozók munkakörének átadásáról, illetve átvételéről személyi változás esetén jegyzőkönyvet kell felvenni. A kijelölt dolgozók köre megegyezik a leltárfelelősökkel Az átadásról és átvételről készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni:  az átadás-átvétel időpontját,  a munkakörrel kapcsolatos tájékoztatást, fontosabb adatokat,  a folyamatban lévő konkrét ügyeket,  az átadásra kerülő eszközöket,  az átadó és átvevő észrevételeit,  a jelenlévők aláírását. Az átadás-átvételi eljárást a munkakörváltozást követően legkésőbb 15 napon belül be kell fejezni. A munkakör átadás-átvételével kapcsolatos eljárás lefolytatásáról a munkakör szerinti felettes vezető gondoskodik.

AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK FŐBB SZABÁLYAI Az intézmény munkavégzéssel kapcsolatos szabályai Az iskola vezetőinek az intézményben tartózkodásának rendje:  Az intézményben a vezetői feladatok ellátását biztosítani kell az alatt az idő alatt, amelyben tanulók az intézményben tartózkodnak, (az ügyeleti idő kivételével) a következők szerint:  az intézményvezető vagy helyettesei közül az egyik tartózkodjon az iskolában!  Ha betegség vagy más ok nem teszi lehetővé a vezetői feladatok ellátását, akkor a Szervezeti és Működési Szabályzatban alább meghatározott helyettesítési rendben kijelölt közalkalmazott felel az intézmény biztonságos működéséért.  Az igazgatót és helyetteseit távollétükben a gazdasági vezető, ha ő sincs, akkor a fenti személyek által kijelölt pedagógus, lehetőleg munkaközösség vezető helyettesíti.  A helyettesítő felelőssége, intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.  Ha a tartós távollétnek nem minősülő szabadság, betegség vagy hiányzás miatt a vezető vagy helyettesei benttartózkodása szerint nem oldható meg, úgy a helyettesítés rendjére vonatkozóan kell eljárni. Az iskola igazgatójának munkaideje 40 óra, amelyet a kötelező órái letöltését követően szabadon használ fel az igazgatói feladatainak teljesítésére. Az igazgatóhelyettes munkaideje szintén 40 óra, munkaidő-beosztását úgy kell megállapítani, hogy az iskola fő működési idejében - hétfőtől péntekig 7 30 -16 00 óra között, az igazgatót is beszámítva valamelyik vezető az iskolában tartózkodjon.

27

A helyettesítés rendje: A vezető

A helyettesítője

Igazgató

I.sz igazgatóhelyettes II.sz igazgatóhelyettes Gazdasági vezető

I.sz. Igazgatóhelyettes

II.sz. igazgatóhelyettes Gazdasági vezető I.sz. igazgatóhelyettes Gazdasági vezető I.sz. igazgatóhelyettes II.sz. igazgatóhelyettes könyvelő

II.sz igazgatóhelyettes Gazdasági vezető

A tanítási idő A tanítási év szorgalmi idejét a közoktatási törvény 57. §-a alapján a mindenkori Oktatási és Kulturális Miniszteri rendelet határozza meg. A konkrét dátumokról az oktatási és kulturális miniszter évente a tanév rendjéről szóló rendelete intézkedik. Az iskolábana tanórai és tanórán kívüli foglalkozások 45 percesek, melyek között szünetet kell tartani - a napközi (tanulószobai) foglalkozás 60 perces. A csengetési rend része a Házirendnek. A munkaidő-nyilvántartásra vonatkozó szabályok A nyilvántartás vezetésének eljárási szabályai:  tanévenként, heti bontásban, kéthavonkénti elszámolással,  pedagógusonkénti bontásban az igazgatóhelyettes ellenőrzésével. A nyilvántartás:  az ellátott tanítási órák,  a tanórán kívüli tevékenységek, az egyéni foglalkozások nyilvántartásával a tanítási időkeret meghatározására szolgál. Tanítási időkeret A tanítási időkeret jelentősége, fontossága abban van, hogy a rendes munkaidőn belül végzett tanításért óradíj csak a tanítási időkereten felül teljesített többlettanításért jár. A Munka Törvénykönyve (továbbiakban: Mt.) 118/A. §-a szerint a munkaidő legfeljebb kéthavi keretben határozható meg, a 6. pont szerinti tanítási időkeret is két hónapra szól, amelynek megállapítása a következő: A két hónapra eső tanítási napok számát meg kell szorozni a pedagógus munkakörére 28

megállapított kötelező óraszám egy ötödével. Ezt a személyenként megállapított tanítási időkeretet csökkenteni kell a heti kötelező óraszám egy ötödével minden olyan esetben, amikor a pedagógus kieső tanítási napja az Mt. 151. §-ának (2) bekezdésében megjelölt távollét napjaira esik, vagyis amikor a pedagógus távolléti díjra jogosult, és hasonlóképpen csökkenteni kell akkor, ha a kieső tanítási nap a pedagógus keresőképtelensége idejére esik, amikor is általában táppénzben részesül. A munkaidőkeret befejező időpontjában, vagyis a két hónap elteltével, a munkáltatónak minden pedagógus esetében meg kell állapítani a tanítási időkeret teljesítését, amely azt jelenti, hogy összegezni kell a kötelező órába beszámítható ténylegesen megtartott óráit. Óradíj pedig a tanítási időkeretet meghaladó többlettanításért jár. A tanítási időkeret megállapításának, teljesítése kiszámításának menetét a jogszabály tartalmazza. A Kjt. végrehajtási utasítás 7. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás szerint a munkaidő-nyilvántartás helyi szabályozását az alábbiak szerint rendelem el. 1. A teljes munkaidő a munkavégzés helye szerint lehet: A. A nevelési-oktatási intézményben ellátandó feladatok: a pedagógusok tantárgyfelosztásban rögzített tan-és tanórán kívüli órái, kapcsolattartás a szülőkkel (fogadóóra, szülői értekezlet, stb.), a Diákönkormányzat munkájának segítése, munkaközösségi vagy nevelőtestületi és közalkalmazotti értekezleteken való közreműködés, iskolai rendezvények segítése, ügyviteli és adminisztrációs tevékenység végzése, részvétel a nevelőtestület munkájában, közreműködik a hátrányos és a tehetséges tanulók felkészítésében, segíti az iskola kulturális- és sport-rendezvényeinek előkészítését, lebonyolítását, közreműködik a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezésében, a gyermekek, tanulók felügyeletének ellátásában, a tanuló és gyermek baleset megelőzésében részt vesz, közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok ellátásában és végrehajtásában, az intézményi dokumentumok készítésében. B. A nevelési-oktatási intézményen kívül is ellátható feladatok: a pedagógiai programban rögzített tanulmányi kirándulások szervezése és vezetése, felkészülés a foglalkozásokra és tanítási órákra, tanórák és foglalkozások előkészítése, a gyermekek tanulók értékelése, tanulói munkák és dolgozatok javítása, pedagógiai munkájához kapcsolódó önképzés és továbbképzés végzése, kapcsolattartás külső szervezetekkel, közművelődési intézmények látogatása, iskolai és osztály kirándulások szervezése és vezetése. A pedagógusok a nevelési-oktatási intézményben ellátandó feladatkör esetében a tanulókkal való foglalkozásokat pedagógiai adminisztráció keretében osztály- és foglalkozási naplókba rögzítik (óraszám, foglalkozás anyaga, aláírás). A munkavégzést a megbízott igazgató-helyettes – beosztás szerint – hetente ellenőrzi. A kéthavi tanítási időkeret szakmai számfejtésekor a pedagógus által összeállított nyilvántartás alapján az igazgatóhelyettes ellenőrzi és igazolja, az elvégzett munkát. Az így ellenőrzött óraszámok alapján az igazgató engedélyezi a pénzügyi számfejtést és a munkabérek kifizetését. A tanórán kívüli foglalkozások Az intézményben csak engedélyezett tanórán kívüli foglalkozások szervezhetők.

29

A szervezett és engedélyezett foglalkozási formák: szabadidős tevékenység az iskola tanulóinak, emelt szintű érettségire felkészítés, differenciált foglalkozások, énekkar, szakkörök, diáksportkör, tanulószoba, tanulmányi- és sportversenyek, kulturális rendezvények, könyvtárlátogatás, hitoktatás. A foglalkozások helyét és idejét, a megbízott igazgató-helyettes határozza meg a tanterembeosztással együtt, melyet az igazgató hagy jóvá. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató vagy a kijelölt igazgatóhelyettes bízza meg. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. Szakköri és önképző jellegű foglalkozások térítésmentes és térítéses (önköltséges) formában szervezhetők. Az iskolai könyvtár a nyitvatartási idejében, a könyvtári órákon áll a tanulók rendelkezésére. A könyvtár használatának rendjét a könyvtári SzMSz tartalmazza. A hit- és vallásoktatásban való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az intézmény a történelmi egyházak területileg illetékes képviselőivel működik együtt, foglalkozásaikra tantermet biztosít. A hitoktatást az illetékes egyház által megbízott hitoktató végezheti.

Az iskolában érvényes pedagógiai program alapján az 1-4.osztályok tanulói napközi otthonos ellátásban részesülnek. A tanulószobai ellátást igénylő valamennyi tanulót fel tudunk venni. Az iskolában a kötelező tanórán felül a mindennapos testedzés lehetőségét, napi fél órát az iskola biztosítja az iskolai sportkör (ISK) keretében. Ilyen lehetőség például:

 játékos atlétika,  kézilabda,  kosárlabdázás  kispályás labdarúgás  házi versenyek, diákolimpia Iskolai sportkör tényleges működtetése, a feltételek biztosítása kiemelt figyelmet kap a vezetők elkötelezettsége révén. A munkarend 1. Az iskola a szorgalmi idő alatt hétfőtől péntekig reggel 6.00 (tanulók számára 7.00 órától este 16.45-ig) órától este 21 óráig tart nyitva. Ez idő alatt tanári felügyeletet biztosítunk. Egyéb időpontokban az iskola nyitva tartása a szervezett programokhoz (pl. fogadóórák, 30

szülői értekezletek) igazodik. A programokat az igazgató vagy helyettesei engedélyezheti, előzetes egyeztetés (egy héttel előbb) alapján. 2. A tanítás kezdete: 8.00 óra. 3. A tanulóknak a tanítás megkezdése előtt legalább 10 perccel korábban meg kell jelennie az iskolában. 4. A tanítási órák 45 percesek, a napközis és tanulószobai foglalkozások 60 percesek. 5. A tanítási órákat zavarni nem lehet. A közleményeket a tanítás kezdete előtt vagy a szünetekben kell tudatni a tanulókkal. 6. Ha pedagógiailag indokolt, az órák tömbösítve is megtarthatók. A tömbösített időfelhasználásra vonatkozó pedagógus-igényeket az érintett igazgatóhelyettesnek be kell jelenteni. 7. A Közoktatási Törvény szerint "a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő-, illetve a nevelő- és oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll."  A helyettesítési rendet az igazgató-helyettes állítja össze.  Az tanórán kívüli iskolai programok, rendezvények beosztását a megbízott igazgatóhelyettes határozza meg.  Az órarendkészítés alapelve: a tanulók szempontjait veszi első helyen figyelembe (terhelés, azonos napon elhelyezhető páros óra stb.), a pedagógusok esetleges igényei csak ezek után teljesíthetők.  A pedagógus a beosztása szerinti órája előtt 15 perccel köteles megjelenni a munkahelyén. A pedagógus munkából való távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon reggel 07.45-ig - vagy az első órája előtt 15 perccel - köteles bejelenteni az ügyeletes vezetőnek, hogy helyettesítéséről gondoskodni lehessen.  A nevelő- oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak munkaidejét a kijelölt igazgatóhelyettes, ill. a gazdasági vezető állapítja meg, és az igazgató hagyja jóvá. 9. Az iskolai ünnepélyek, a szülői értekezletek, nyílt napok tartása idején az iskola munkarendje az igazgató döntése szerint módosul. 10. Az iskolai könyvtár nyitva tartását, a kölcsönzés rendjét, a könyvtár használóinak körét, a szolgáltatás igénybe vételének rendjét a könyvtári SzMSz tartalmazza. 11. A hivatalos ügyek intézése a titkárságon történik szorgalmi időben munkanapokon 8.00 és 15.30 óra között. 12. Tanítási szünetben, illetve a hétvégén a beosztásuk szerint munkát végzőkön kívül csak vezetői engedéllyel lehet az épületben tartózkodni. 13. Iskolai szünetekben (téli, őszi, tavaszi, nyári) az iskola vezetőségének egyik tagja külön beosztás szerint, előre meghatározott napokon 9.00 és 13.00 óra között ügyeletet tart.

31

Be- és kiléptetés az intézménybe A) A közoktatási intézmény tanulói, közalkalmazottai, ill. egyéb munkaviszonyban állók részére szabad belépést biztosítunk. Az intézménybe csak a főkapun át szabad be- és kilépni. B) A közoktatási intézménnyel közalkalmazotti, ill. egyéb munkaviszonyban nem állók részére - biztonsági okok miatt - az alábbi módon határozzuk meg az intézmény látogatását:  a szülők és hozzátartozóik gyermekeiket a foglalkozásokra bekísérhetik az intézménybe,  a szülők a foglalkozások végén gyermekeikért az iskolába bejöhetnek, a tanulókra a földszinti aulában várakozhatnak,  a szülői értekezletek és fogadó órák ideje alatt az intézmény a szülők számára szabadon látogatható,  minden más esetben a portás irányítja el a vendégeket az általuk megnevezett intézeti alkalmazotthoz, a további időre a munkatárs társaságában tartozódhat az intézményben,  tanulók csak az osztályfőnökök, illetve vezetők engedélyével hagyhatják el az intézményt,  betegség, rosszullét esetén a tanulók csak kísérővel távozhatnak az épületből. A tanulók és külső személyek az iskola létesítményeit csak engedéllyel és felügyelettel használhatják. Tanítási időn kívül csak szervezett és engedélyezett foglalkozások tarthatóak az intézményben. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Rendkívüli eseménynek számít:  a tűz,  az árvíz,  a földrengés,  bombariadó,  egyéb veszélyes helyzet, illetve a tanulók biztonságát, a nevelőmunkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény. Rendkívüli esemény bekövetkeztekor az alábbi szabályok szerint kell eljárni: 1. Minden esetben értesíteni kell:  az intézmény ügyeletes vezetőjét,  az iskola gazdasági vezetőjét,  az eseménynek megfelelő hatóságot (rendőrség, tűzoltóság stb.).  A rendkívüli eseményről az ügyeletes vezető haladéktalanul tájékoztatja az önkormányzat jegyzőjét. 2. Természeti katasztrófa és tűzvédelmi riadó esetén a tűzriadó-tervben leírt és gyakorolt menekülési terv szerint kell elhagyni az épületet. A menekülési útvonal rajzát több ponton jól látható helyen a tűzvédelmi szabályzatnak megfelelően ki kell függeszteni.

32

3. Bombariadóval fenyegetés esetén a bejelentést fogadó azonnal értesíteni köteles az iskola igazgatóját, illetve az azonnali intézkedésre jogosult felelős vezetőt. Az intézkedésre jogosult mérlegelés nélkül azonnal értesíti a rendőrséget, és elrendeli a bombariadót. Ennek elrendelésekor a tanulók és az iskolában tartózkodó dolgozók a menekülési útvonalnak megfelelően kötelesek elhagyni az épületet. Kerülni kell a felesleges hangulatkeltést. Az elrendelt riadót gyorsan és pontosan kell pedagógusi vezetéssel végrehajtani! A megérkezés és létszámellenőrzés után:  Az osztályok tanulói a számukra kijelölt helyen várakoznak az órát tartó pedagógusok felügyeletével.  Az épületbe visszatérni csak a rendőrségi tűzszerész vizsgálata után, a bombariadó parancsnokának engedélyével lehet. A bombariadó miatt elmaradt tanórákat munkanapon (pótórák beiktatásával), vagy szombati napon rendkívüli tanítási nappal pótolni kell! 4. A pedagógus feladata tanulói baleset esetén:  Nem súlyos balesetekkel kapcsolatban az intézményvezető utasítására adatot szolgáltat a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetéséhez;  Minden sérülést okozó balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel;  A három napon túl gyógyuló baleseteket a felsőbb szerveknek jelenteni köteles az erre a feladatra megbízott pedagóguson keresztül  Közreműködik a súlyosabb tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásában. 5. A pedagógus feladata súlyos balesetekkel kapcsolatban:  A balesetet azonnal jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelő vezetőnek.  Közreműködik a baleset kivizsgálásában.  Intézkedést javasol minden tanulóbalesetet követően a megelőzésre.  Az intézményvezetőnek a további balesetek megelőzéssel kapcsolatos utasításait végrehajtja. 6. A nem pedagógus alkalmazott: az intézményvezető utasításának megfelelően közreműködik a tanulóbaleseteket követő feladatokban. A munkaviszony létrejötte A közoktatási intézmény foglalkoztatottaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony:  közalkalmazotti jogviszony  megbízási szerződéses jogviszony. Az intézmény az alkalmazottak esetében a belépéskor határozott idejű vagy határozatlan idejű kinevezéssel, avagy megbízási szerződéssel határozza meg, hogy az alkalmazottat milyen munkakörben, milyen feltételekkel és milyen mértékű alapbérrel foglalkoztatja. A kinevezéseket, és a megbízási szerződéseket a vonatkozó jogszabályok szerint írásba kell foglalni. Saját dolgozónak megbízási díj, szerződéssel járó díjazás munkakörébe tartozó, munkaköri leírása szerint, számára előírható feladatra nem fizethető. Más esetben a konkrét feladatra vonatkozóan, előzetesen kötött megbízási szerződés 33

alapján a megbízó által igazolt teljesítés után kerülhet sor. A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek, hivatali titkok megőrzése A munkavégzés teljesítése az intézmény vezetője által kijelölt munkahelyen, az ott érvényben lévő szabályok és a megbízási szerződésben vagy a kinevezési okmányban leírtak szerint történik. A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát képességei kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani. Ezen túlmenően nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat. A dolgozó munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, a munkahelyi vezetője utasításainak, valamint a szakmai elvárásoknak megfelelően köteles végezni. (részletesen: Adatkezelési szabályzat) Amennyiben - adott esetben - jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, amelyek hivatali titoknak minősülnek, és amelyek nyilvánosságra kerülése az intézmény érdekeit, vagy tanulóink, ill. munkatársaink személyi jogait sértené. Az intézménynél hivatali titoknak minősülnek a következők:  A tanulók személyes adatai, a tanulmányaikkal, egészségi állapotukkal, családi helyzetükkel kapcsolatos információk és adatok.  A dolgozók személyes adatai, a tanulmányaikkal, egészségi állapotukkal, családi helyzetükkel kapcsolatos információk és adatok.  Az intézmény belső – még nem publikált - szakmai információi, mérési és vizsga anyagai (a nyilvános kihirdetésig). A hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül. Az intézmény valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot mindaddig megőrizni, amíg annak közlésére az illetékes felettesétől engedélyt kap.

Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére A tömegtájékoztató szervek munkatársainak tevékenységét az intézmény dolgozóinak az alábbi szabályok betartása mellett kell elősegíteniük: 1. A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. 2. A felvilágosítás-adás, nyilatkozattétel esetén be kell tartani a következő előírásokat:  Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra az intézményvezető vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult.  Elvárás, hogy a nyilatkozatot adó a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak udvarias, konkrét, szabatos válaszokat adjon. A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel.  A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire.  Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek anyagi vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan 34

kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik.  A nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport kész anyagát a közlés előtt megismerje. Kérheti az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét, amely az ő szavait tartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse. Külföldi sajtószervek munkatársainak nyilatkozat mindenesetben csak az intézményvezető engedélyével adható A munkaidő beosztása (A munkarendet a szakmai törvények és egyes központi jogszabályok, valamint a kollektív szerződésben foglaltak szerint kell kialakítani. Ennek hiányában a munkarendet a felügyeleti szerv engedélyével a munkáltató állapítja meg. A munkaviszonyra vonatkozó belső szabályok kialakításánál a Munka Törvénykönyvéről szóló, többször módosított 1992. évi XXII. törvény /MT/, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló többször módosított 1992. évi XXXIII. törvény előírásai az irányadók.) Az intézményben a hivatalos munkarend, mely a munkaidőt és a pihenőidőt (ebédidő) tartalmazza a következő: hétfőtől – péntekig 7.30-16.00 –ig tart A hivatalos munkarendtől eltérő, külön beosztás szerint dolgoznak:  a pedagógusok munkabeosztását alapvetően a tantárgyfelosztás és az órarend határozza meg,  a könyvtáros, a gyermekvédelmi felelősök  a takarítók,  a fűtő-karbantartó Szabadság Az éves rendes és rendkívüli szabadság kivételéhez előzetesen a munkahelyi vezetőkkel egyeztetett tervet kell készíteni. A rendkívüli és fizetés nélküli szabadság engedélyezésére minden esetben csak az intézményvezető jogosult, egyéb esetekben a közvetlen munkahelyi vezető. A dolgozók éves rendes szabadságának mértékét a közalkalmazottak jogállásáról szóló, valamint a Munka Törvénykönyvében foglalt előírások szerint kell megállapítani. A dolgozókat megillető és kivett szabadságról nyilvántartást kell vezetni. Az intézményben a szabadság nyilvántartás vezetéséért a gazdasági vezető a felelős. Az intézménnyel munkaviszonyban álló dolgozók díjazása A munka díjazására vonatkozó megállapodásokat megbízási szerződésben vagy kinevezési okiratban kell rögzíteni. Ennek részletes szabályait a közalkalmazottak jogállásáról szóló, valamint a Munka Törvénykönyvében foglalt előírások, továbbá a Kollektív Szerződés tartalmazza. Saját gépkocsi használata A saját tulajdonú gépjárművek használatának térítési díját és elszámolási rendszerét a 78/1993.(V.12.) Korm.rend., illetve a 1995. évi CXVII.tv.25.§(2) bek. szerint kell kialakítani. A saját gépkocsi használatot az igazgató engedélyezheti, amennyiben erre a fenntartó az éves költségvetés alapján fedezetet nyújt. Hivatalos kiküldetésen a saját gépkocsi használatáért fizetendő díj mértéke: az APEH által megadott üzemanyagnorma és ár, plusz 9 Ft/km gépkocsi kopási 35

költségtérítés. Rendszeres munkába járás esetén 9 Ft/km költségtérítés fizethető. Kártérítési kötelezettség A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni. Megjegyzés: A kártérítés mértékét a munkaszerződés legfeljebb másfél havi, a kollektív szerződés legfeljebb hathavi átlagkeresetig határozhatja meg, ettől érvényesen eltérni nem lehet. Amennyiben a Kollektív Szerződés nem rendelkezik másként, akkor bármekkora is a kár, a kártérítés mértéke a munkavállaló egyhavi átlagkeresetének ötven százalékát nem haladhatja meg. A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel, és azokat jegyzék vagy elismervény alapján vette át. A pénztárost e nélkül is terheli felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében. Megjegyzés: A leltárhiányért való felelősség előbbiektől eltérő szabályait a Kollektív Szerződésben szabályozzuk. Leltárhiánynak minősül a kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban ismeretlen okból keletkezett, természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány. Amennyiben az intézménynél a kárt többen együttesen okozták, vétkességük, a megőrzésre átadott dolgokban a bekövetkezett hiány esetén pedig munkabérük arányában felelnek. Amennyiben a kárt többen okozták, egyetemleges kötelezésnek van helye. A kár összegének meghatározásánál a Munka Törvénykönyve 172-173.§-a az irányadó. Anyagi felelősség A dolgozó a szokásos személyi használati tárgyakat meghaladó mértékű és értékű használati értékeket csak az intézményvezető engedélyével hozhat be munkahelyére, illetve vihet ki onnan. (Pl. multimédiás eszköz, számítógép, stb.) Az intézmény valamennyi dolgozója felelős az intézményi berendezési, felszerelési tárgyak rendeltetésszerű használatáért, a gépek, eszközök, szakkönyvek stb. megóvásáért. Az intézmény ügyfélfogadása Az intézmény vezetője és az intézmény kijelölt dolgozói fogadóórát tartanak. Az ügyfélfogadást tartó dolgozók kijelölése, a fogadás rendjének (ideje, helye, elhangzottak értékelése stb.) szabályozása az intézmény vezetőjének feladata. A tanulókkal és szülőkkel minden év szeptember elején az adott tanévre érvényes fogadóórák rendjét ismertetni kell, majd azt az iskolai hirdető táblákra ki kell függeszteni! Az intézmény ügyfélfogadásának szabályai nyilvánosak.

36

A munkaterv

Az intézmény vezetője az intézmény feladatainak végrehajtására intézményi munkatervet készít. A munkaterv összeállításához, annak tervezésekor javaslatot kell kérni az intézményben működő, vezetést segítő testületektől, szervektől, közösségektől. A munkatervnek tartalmaznia kell:  a feladatok konkrét meghatározását,  a feladat végrehajtásáért felelős(ök) megnevezését,  a feladat végrehajtásának határidejét,  a végrehajtásra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségeket. A munkatervet a tantestület nyitó értekezletén fogadja el. Az elfogadott munkatervet az intézmény dolgozóival ismertetni kell, valamint meg kell küldeni az intézményben működő, vezetést segítő testületek, szervek, közösségek képviselőinek és a felügyeleti szervnek. Az intézmény vezetője a munkaterv végrehajtását folyamatosan ellenőrzi és értékeli. A kapcsolattartás rendje Az intézmény feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében a belső szervezeti egységek egymással szoros kapcsolatot tartanak. Az együttműködés során a szervezeti egységeknek minden olyan intézkedésnél, amelyik másik szervezeti egység működési területét érinti, az intézkedést megelőzően egyeztetési kötelezettségük van. Az eredményesebb működés elősegítése érdekében az intézmény szakmai szervezetekkel, társintézményekkel, gazdálkodó szervezetekkel együttműködési megállapodást köthet. A nevelőtestület és a szakmai munkaközösség-vezető kapcsolatát az igazgató, az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség vezetők szervezik.  A nevelőtestület döntését, javaslatát és véleményét általában az érintett közösségek előzetes állásfoglalása alapján alakítja ki.  A munkaközösség vezető írásban továbbítja az igazgatóhoz a nevelőtestület által elkészítendő munkatervhez a munkaközösség javaslatát, valamint a munkaközösség saját működési területére vonatkozó beszámolót az intézmény munkáját átfogó elemzés, értékelés elkészítéséhez. A nevelőtestület és a tanulóközösségek, valamint a Diákönkormányzat kapcsolata  Az igazgató a működési szabályzat, az éves munkaterv tervezetének a tanulókat érintő részét, valamint a házirend tervezetét a döntést hozó nevelőtestületi értekezlet előtt írásban adja át a diákönkormányzat képviselőjének.  Az igazgató a Diákönkormányzatot a tervezetek előkészítésébe bevonhatja, a diákönkormányzattól azokra előzetesen javaslatot kérhet.  A Diákönkormányzat véleményét a Diákönkormányzat megbízottjai képviselik a nevelőtestület értekezletén.  Az iskola tanulóit egyaránt érintő ügyekben a Diákönkormányzat az iskola igazgatójához, a tanulók egyes csoportját érintő ügyekben az illetékes szakmai munkaközösség vezetőhöz fordulhat.  A tanulók szervezett véleménynyilvánításának fóruma a Diákönkormányzat. 37

 A diákönkormányzat tevékenységét az iskola által megbízott nevelő segíti. A szülők tájékoztatásának formái:  A szülők jogos igénye, hogy gyermeke tanulmányi előmeneteléről, az iskolában tanúsított viselkedéséről rendszeresen tájékoztatást kapjon.  Havonta egy alkalommal az általános munkaidőn kívüli fogadóórát kell szervezni. Ha a szülő a fenti alkalmakon kívül találkozni kíván gyermeke pedagógusával, akkor telefonon vagy a nevelő által megjelölt heti fogadóóráján erre lehetőséget biztosítunk.  A leendő 1. évfolyam szüleit az igazgató hívja össze, és azon a leendő osztályfőnökök is részt vesznek.  A tanév folyamán legalább 2 szülői értekezletet tartunk, melynek időpontját a tanév rendje tartalmazza. Amennyiben az osztályfőnök, az osztályban tanítók, az iskolavezetés, ill. a szülők szükségesnek tartják, rendkívüli szülői értekezlet is összehívható.  A szülői értekezlet célja az osztály minden tanulóját érintő kérdések megvitatása, illetve információk nyújtása. A szülői értekezletet az osztályfőnök hívja össze és vezeti. A szülők rendszeres tájékoztatása érdekében a pedagógus az érdemjegyet a naplón kívül a tájékoztató füzetbe, ellenőrzőbe is beíratja. Törekedni kell arra, hogy a tanulók havonta kapjanak a tantárgyakból osztályzatot.  A szóbeli feleletek eredményét azonnal közölni kell a tanulókkal. Az írásbeli feleletek, a röp- és a nagydolgozatok eredményét legkésőbb öt napon, illetve tíz munkanapon belül kell ismertetni.  Az intézmény tanévenként a leendő első évfolyamos tanulók és szüleik, illetve az érdeklődő szülők részére nyílt napokat szervez, melynek keretében a tanórák látogathatók.

Az intézmény ügyiratkezelése Az intézményben az ügyiratok kezelése központosított rendszerben történik. Az ügyiratkezelés irányításáért és ellenőrzéséért az intézmény vezetője felelős. Az ügyiratkezelést az Iratkezelési Szabályzat-ban foglalt előírások alapján kell végezni. A kiadmányozás rendje A kiadmányozás érinti az alábbi igazolások, igazolványok kiadását: - munkáltatói igazolás, mely igazolja az egészségügyi hozzájárulás megfizetését és a munkaviszony tartamát; - pedagógusigazolvány; - kereseti igazolás; - kedvezményes vasúti igazolvány; - fizetési jegyzék az illetményekről; - bizonyítvány, bizonyítvány másodlat; - diákigazolvány. Az intézményben a kiadmányozás rendjét az intézményvezető szabályozza. 1./ Az intézményvezető jogosult kiadmányozni. 38

2./ Az intézményvezető távolléte esetén a kiadmányozási jog gyakorlója az általános intézményvezető-helyettes. 3./ Az intézmény valamennyi vezetője jogosult a saját szakterületére vonatkozóan kiadmányozni. 4./ Belső szervezeti egység vezetője (munkaközösség-vezető, osztályfőnökök, gyermekvédelmi- és ifjúsági felelős) jogosult a revíziós területére kiadmányozni. 5./ Vezetők távolléte esetén a kiadmányozási jog gyakorlója a megbízott (munkaközösség vezetők) pedagógus. Bélyegzők használata, kezelése Az intézmény körbélyegzőjének felirata tartalmazza az intézmény teljes nevét, közepén a Magyar Köztársaság címerét. Az intézmény fejbélyegzője tartalmazza az intézmény teljes nevét, címét, OM azonosító számát és a telefonszámait. Az intézmény gazdasági fejbélyegzője tartalmazza az intézet teljes nevét, címét, telefonszámait, adóigazgatási számát és az átutalási számlaszámát. Valamennyi cégszerű aláírásnál körbélyegzőt kell használni. A bélyegzőkkel ellátott, cégszerűen aláírt iratok tartalma érvényes kötelezettségvállalást, jogszerzést, jogról való lemondást jelent. Az intézmény bélyegzőit a gazdasági vezető köteles naprakész állapotban nyilvántartani. Az iskola bélyegzők átvételét aláírással ismerik el munkatársaink. Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak az intézmény vezető beosztású közalkalmazottai.  intézményvezető,  intézményvezető helyettesek,  gazdasági vezető,  alkalmi vezetői megbízással az intézmény munkatársai. Az intézmény cégszerű aláírását a banki bejelentésnek megfelelően gyakorolják a vezetők. Első aláírási jog

Második aláírási jog

az intézményvezető

az I.sz. igazgatóhelyettes a gazdasági vezető

a gazdasági vezető

az I.sz. igazgatóhelyettes

Az átvevők személyesen felelősek a intézményi bélyegzők megőrzéséért. A bélyegzők beszerzéséről, kiadásáról, nyilvántartásáról, cseréjéről és évenkénti egyszeri leltározásáról a gazdaságvezető gondoskodik, illetve a bélyegző elvesztése esetén az előírások szerint jár el. Az intézmény gazdálkodásának rendje Az intézmény gazdálkodásával, ezen belül kiemelten a költségvetés tervezésével, végrehajtásával, az intézmény kezelésében lévő vagyon hasznosításával összefüggő feladatok, hatáskörök szabályozása - a jogszabályok és a fenntartó rendelkezéseinek figyelembevételével - az intézmény vezetőjének feladata. A gazdálkodási feladatokat a külön Ügyrend-ben meghatározott módon kell végezni.

39

a) A gazdálkodás vitelét elősegítő belső szabályzatok  Számlarend,  Ügyrend  Számviteli politika,  Iratkezelési szabályzata,  Bizonylati szabályzat,  Belső ellenőrzési szabályzat,  Önköltség számítási szabályzat,  Pénzkezelési szabályzat,  Leltárkészítési és leltározási szabályzat,  Felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzata. b) Bankszámlák feletti rendelkezés A banknál vezetett számla feletti rendelkezésre jogosultakat az intézményvezető jelöli ki. Nevüket és aláírásukat be kell jelenteni az érintett pénzintézethez. Az aláírásbejelentési kartonok egy-egy másolati példányát a gazdasági vezető köteles őrizni. Az intézmény számláinak kiegyenlítését a banki bejelentésnek megfelelően gyakorolják a vezetők. Aláírási jogosultság Első helyen aláír

Második aláíró

Az intézményvezető

Az I.sz. igazgatóhelyettes a gazdasági vezető Az I.sz. igazgatóhelyettes

A gazdasági vezető

c) Kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés rendje A kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés rendjét az intézménynél az intézményvezető határozza meg. Ennek részletes szabályait a gazdasági szervezet feladat és hatáskörét szabályzó ügyrendben kell meghatározni. Belső ellenőrzés Az intézmény belső ellenőrzésének megszervezéséért, rendszerének kialakításáért az intézmény vezetője a felelős. A belső ellenőrzés feladatköre magában foglalja az intézményben folyó  szakmai tevékenységgel összefüggő és  gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat. A szakmai ellenőrzések éves ellenőrzési terv alapján történnek, az ellenőrzési terv az intézményi munkaterv melléklete. Az ellenőrzési tervnek tartalmaznia kell:  az ellenőrzés formáját,  az ellenőrzési területeket,  az ellenőrzés főbb szempontjait,  az ellenőrzött időszak meghatározását,  az ellenőrzést végző(k) megnevezését,  az ellenőrzés befejezésének időpontját, 40

 az ellenőrzés tapasztalatai értékelésének időpontját és módját.

A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai:  biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését, 

segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát,



az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről,



szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.

A nevelő és oktatómunka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók:  igazgató, 

igazgatóhelyettesek,



munkaközösség-vezetők

Az igazgató - az általa szükségesnek tartott esetben - jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során:  a pedagógusok munkafegyelme. 

a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása,



a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága,



a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja,



a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása,



a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon:

o az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, o a tanítási óra felépítése és szervezése, o a tanítási órán alkalmazott módszerek, o a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, o az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, 41

(A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetősége határozza meg.) o a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás

Tankötelezettség A TANULÓK FELVÉTELE ÉS MENTESÍTÉSE (T.:6..66. par. 75. par ) 1. Tankötelezettség: a T. 6. paragrafusa szerint 2. Felvétel: (T. 66.§) Az első osztályos tanulók felvételéről az alsó tagozatos munkaközösség-vezető javaslata alapján az igazgató dönt. Felsőbb évfolyamokra történő tanulói felvételnél- az egyedi körülmények mérlegelése alapján - az igazgató dönt. Tanórán kívüli foglalkozásokra, illetőleg napközi otthonba, tanulószobába a szülő kérése alapján történő felvételről az igazgató dönt az érintett pedagógusok javaslata alapján. 3. Mentesítés: ( T. 69.§) Felmentést a mindennapi iskolába járás alól az igazgató adhat. Szülő kérésére, indokolt esetben (A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXXIX. tv. 66. § (2) bekezdése alapján), a mindennapos iskolába járás alól, indokolt esetben az igazgató ad. Statisztikai létszámban szerepel, fejkvótát nem igénylünk utána. Külföldi bizonyítvány elismeréséről, a különbözeti vizsgákról az Oktatási Minisztérium véleménye alapján az igazgató dönt. A MULASZTÁS IGAZOLÁSA Az iskolai kötelező foglalkozásokról való távolmaradást igazolni kell. Az iskola minden, a tanuló mulasztására vonatkozó adatot köteles dokumentálni. A szülő legfeljebb 3 nap távollétet igazolhat. Előzetes engedélyt az osztályfőnök legfeljebb 3 napra adhat. Az igazolást a tanulóknak a hiányzást követő első osztályfőnöki órán be kell mutatni.

A tanulók jutalmazásának elvei, fegyelmező intézkedések A jogszabályokban, illetőleg az iskola házirendjében megfogalmazott tanulmányi, magatartási és szorgalmi követelményeket kiemelkedően teljesítő, az iskola hírnevét erősítő tanulókat az intézmény jutalomban részesíti. 1. Tantárgyi elismerés : A tantárgyban végzett kiemelkedő munkáért szaktanári dicséret. Több tárgyból kiemelkedően teljesítő tanuló nevelőtestületi dicséretben részesül, amelyet be kell vezetni az anyakönyvbe és a bizonyítványba. Kimagasló eredmény esetén igazgatói dicséret és jutalomkönyv jár a tanév végén a tanulóknak, a nevelők és a szülők közössége előtt. Országos szintű tanulmányi és sport teljesítmény jutalmazása a tanév végén. Az egész évben tartó házi sportbajnokságok, tanulmányi pontversenyek állásáról az iskolai faliújságokon, valamint az iskolarádión folyamatosan tájékoztatni kell a tanulókat.

42

2. Jutalmazás a./ Magatartás és szorgalom jutalmazása Szeptemberben indul a magatartási verseny, negyedévente a DÖK értékel, év végén a győztes osztálynak jutalom (kirándulás, mozi, stb.) Az a tanuló, aki magatartásában és szorgalmában példás, a felnőttekkel és társaival udvarias, rendszerető, kötelességtudó, a közösségi életben aktív, kezdeményező az alábbi jutalmazási fokozatokban részesülhet: - szaktanári írásbeli dicséret - osztályfőnöki írásbeli dicséret - igazgatói írásbeli dicséret. A fokozatok bejegyzésére az ellenőrzőbe a jutalmat adó nevelő jogosult. Általános tantestületi dicséretet, amely bejegyzésre kerül a bizonyítványba és az anyakönyvbe is, a tanév végi értekezlet döntése alapján. Ezek a tanulók dicséretben és jutalomkönyvben részesülnek a tanévzáró ünnepélyen. b./ Tanulók jutalmazása tanulmányi eredményért Városi versenyen, megyei versenyen, országos versenyen elért eredmények alapján:  szaktanári dicséretet (írásban)  igazgatói dicséretet (írásban)  tantestületi dicséret és jutalom (alapítvány )  " Jó tanuló, jó sportoló" címben (alapítvány)  "Kiváló tanuló” cím az évek során kitűnő tanulmányi munkáért (alapítvány)  Mosolyrend (Titkos szavazás alapján, a legszeretetreméltóbb, legsegítőkészebb diák) 3. Fegyelmező intézkedések : T.76. par. Azokat a tanulókat, akik az iskolai házirendet tanórán vagy tanórán kívül, az iskolán belül vagy az iskolán kívül megszegik, vagyis az iskolai közösség normáit sértő magatartást tanúsítanak, fegyelmező intézkedésben kell részesíteni. A tanuló fegyelmezetlen magatartását rendszabályozó intézkedések a következők:  osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetés, írásbeli figyelmeztetés írásbeli intő írásbeli rovó  osztályfőnöki intés,  igazgatói figyelmeztetés  igazgatói intés Az elmarasztalás fokozatainak megállapítása az osztályfőnökök feladata, s ez az osztályban tanító szaktanárok véleményének figyelembevételével történik. A tanulók munkafegyelmének kialakítása a szaktanárok és az osztályfőnök közös feladata, helyes szokásrendek megteremtésével, és azok következetes betartatásával, a tanulási módszerek tanításával, a tanulók megfelelő terhelésének biztosításával. A munkafegyelmet sértő tanulók ellen az alábbi fegyelmező intézkedés hozható: szaktanári írásbeli figyelmeztetés. Ha bizonyos hiányosságok sorozatosan vagy több tárgyból is előfordulnak, illetőleg, ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, a fegyelmi eljárást - jogszabály alapján le kell folytatni. Ha a tanuló tanulmányai folytatásával összefüggésben az iskolának kárt okoz, ez esetben a Ptk. szerint kell eljárni.

43

SZOCIÁLIS TÁMOGATÁSOK A közoktatási törvény értelmében minden tanuló rendszeres iskolai étkeztetésben részesülhet. A törvény 10.§-ának 4. bekezdése szerint a tanulónak joga van kérvényezni, hogy a családi anyagi helyzetétől függően, ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön. Térítési kötelezettség rendje: A gyerekek étkezési térítési díjának összegét önkormányzati döntés határozza meg. A térítési díj összegéről a díjfizetésre kötelezett az ellátás igénybevételétől számított 30 napon belül értesíteni kell. Ha az adott hónapra fizetendő térítési díj összege kevesebb mint a már befizetett összeg, úgy a többletet a következő fizetés alkalmával be kell számítani, vagy vissza kell fizetni. Amennyiben a fizetendő térítési díj összege növekszik, a befizetett és a ténylegesen fizetendő összeg különbözetét visszamenőleg kell megfizetni. Iskolai étkeztetésben részesülhet az a tanuló is, aki a napközit nem veszi igénybe. Az étkezések közül az ebéd külön is igényelhető. Ha az ellátást a jogosult nem kívánja igénybe venni a távol maradást az élelmezésvezetőnél be kell jelenteni. A bejelentést követő naptól a kötelezett a távolmaradás idejére mentesül a térítési díj fizetésének kötelezettsége alól. Ha a díjfizetésre kötelezett a befizetést elmulasztotta, az intézményvezető 15 napos határidő megjelölésével a fizetésre kötelezett személyt írásban felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére. Ha a határidő eredménytelenül telt el, az intézmény vezetője a kötelezett nevét, lakását és a fennálló díjhátralékot nyilvántartásba veszi a térítési a nyilvántartott behajtása, vagy behajthatatlan hátralék törlése érdekében. A térítési díjak megállapításához a mindenkori törvényi előírás a mérvadó 1, A normatív kedvezmény megállapításához szükséges nyilatkozatnak tartalmaznia kell a fizetésre kötelezett közös háztartásban élő vagy intézményben elhelyezett a. 16 éven aluli b . 25 évesnél fiatalabb és oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló valamint c .súlyos fogyatékos gyermekeinek számát 2, A gyermekek számában történő változást az intézmény vezetőjének a változást követő 15 napon belül be kell jelenteni. 3, Az eltartott gyermekek számának megváltozása esetén az új térítési díjat a változást követő hónap első napjától kell megfizetni. 2.Tankönyvtámogatás Az állam és az önkormányzat által biztosított pénzügyi kereteket használjuk fel a tanulók tankönyvtámogatására. Az önkormányzati támogatás összegénél szociális rászorultság mértéke meghatározó az elosztásban. Erről - az osztályfőnökök véleménye alapján határoznak: az iskolavezetés, a gyermekvédelmi felelős, és az alsós munkaközösség. Tanulók tájékoztatásának szervezett véleménynyilvánításának rendje és formái A tanulók rendszeres tájékoztatását biztosítja az iskolarádió, a folyosón elhelyezett hirdetőtáblák, valamint az osztályfőnökök ismertetői. Az iskola tanulói az őket érintő kérdésekben a diákönkormányzati üléseken tehetik meg észrevételeiket, javaslataikat, véleményt nyilváníthatnak. Fordulhatnak kéréseikkel, kérdéseikkel az igazgatóhoz, az önkormányzat vezetőjéhez, az osztályfőnökeikhez, tanáraikhoz, gyermekvédelmi felelőshöz.

44

AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanuló számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. Az iskolai könyvtár vezetője, a könyvtáros-tanár rendszeres kapcsolatot tart fenn az oktatási intézmények könyvtáraival, a városi könyvtárakkal, a Fejér Megyei Ped.Intézet könyvtárával. Az iskolai könyvtár működéséért, a könyvtárral kapcsolatos feladatok ellátásáért a könyvtáros-tanár a felelős. Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembevételével történik. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai:  tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól 

tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása



könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása



könyvtári dokumentumok kölcsönzése



tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése

A könyvtár szolgáltatásait csak azon iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az iskolai könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat a beiratkozott dolgozónak, vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtáros-tanár tudomására kell hoznia. Az iskolai könyvtár szorgalmi időben heti 5 órában tart nyitva. A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtáros-tanár közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtáros-tanárral egyeztetniük kell.

45

Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) 2 hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő 1 alkalommal meghosszabbítható. Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők:  kézikönyvek, 

számítógépes .szoftverek,



muzeális értékű dokumentumok

A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros-tanár javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg.

A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják:  Az első-negyedik évfolyamon o a heti három kötelező testnevelés óra, o a többi tanítási napon pedig a játékos, egészségfejlesztő testmozgás.  Az ötödik-nyolcadik évfolyamon o heti három kötelező testnevelés óra o a hét minden napján szervezett tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységébe a tanulók akár egy-egy alkalomra is bekapcsolódhatnak  A napközi otthonban és a tanulószobán o a játékos, egészségfejlesztő testmozgás. A tanórán kívül szervezett tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy  az őszi és a tavaszi időszakban: a sportudvar, a tornaterem, 

téli időszakban: a tornaterem,

testnevelő tanár felügyelete mellett a hét 5 napján 14 óra és 17 óra között a tanulók számára nyitva legyen. A tömegsport- foglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai munkatervben kell meghatározni.

46

A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola igazgatója és fenntartója megállapodást köt a Humán Szolgáltató Intézet (8000 Székesfehérvár Ady E.u. 8.) vezetőjével. A megállapodásnak biztosítania kell:  az iskolaorvos heti egy alkalommal (tanévenként meghatározott napokon és időpontban) történő rendelését az iskolában 

a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken:

o fogászat: évente 2 alkalommal, o tüdőszűrés: évente 1 alkalommal a 8. évfolyamnak o szemészet: évente 1 alkalommal,  a tanulók fizikai állapotának mérését évente 1 alkalommal, 

a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát



a tanulóknak a körzeti védőnő iskolai védőnő által végzett higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente 2 alkalommal, illetve szükség szerint

A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít.

AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓIÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK) Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzatának, valamint a tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek a rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni.

47

Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:  A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: o az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, o a házirend balesetvédelmi előírásait, o rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét, o a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésévei kapcsolatban.  Iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások stb.) előtt. 

A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét.

A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó nevelők baleset megelőzési feladatait részletesen a munkaköri leírásuk tartalmazza. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló balesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:  a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, 

ha szükséges orvost kell hívnia,



a balesetet, sérülést okozó veszélyfonást a tőle telhető módon meg kell szűntetnie,



a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának.

E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. 48

A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai előírásai alapján

feladatok a

magasabb

jogszabályok

A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyílván kell tartani, illetve az OM Internetes nyomtatványkitöltő felületén is továbbítjuk. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni, A jegyzőkönyvhöz internetes hozzáférést biztosítunk a Fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskola munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.

RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:  a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás. földrengés, árvíz, belvíz, stb.), 

a tűz,



a robbantással történő fenyegetés.

Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. 49

Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők:  igazgató 

igazgatóhelyettesek



gazdaságvezető

A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell  az intézmény fenntartóját, 

tűz esetén a tűzoltóságot,



robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,



személyi sérülés esetén a mentőket,



egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja.

A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket – pánikot elkerülve, az emberek testi és lelki épségét megőrizve azonnal riasztani kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre:  Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! 

A kiürítés során a mozgásban. cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell!



A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben.



A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia!

Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg - felelős dolgozók kijelölésével - gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:  a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról;

50



a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról



a vízszerzési helyek szabaddá tételéről



az elsősegélynyújtás megszervezéséről,



a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról.

Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:  a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, . 

a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról,



az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről),



a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről,



az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,



az épület kiürítéséről.

A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófa elhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani! A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a "Tűzriadó terv" c. igazgatói utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az "Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetére (bombariadó terv)" c. igazgatói utasítás tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó tervelkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni:  földszinti aulába

51

AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE Az iskolai tankönyvellátás megszervezésért az általános igazgatóhelyettes a felelős, a gyermekvédelmi felelős, valamint a megbízott tankönyvfelelős segítségével. Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben:  elkészíti az iskolai tankönyvrendelést, 

részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben.

Az iskola igazgatója vállalkozóval köt megállapodást a tankönyvterjesztés lebonyolítására. A megállapodásnak tartalmaznia kell:  az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének módját, 

a tankönyvrendelésben résztvevő vállalkozó díjazásának módját és mértékét,



a szükséges határidőket,



a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét.

A magasabb jogszabályok előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjéről a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével – évente a nevelőtestület a dönt az alábbiak figyelembe vételével:  A nevelőtestület döntése előtt az iskola igazgatója - az osztályfőnökök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével felméri, hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni, illetve hány tanuló részére szükséges a napköziben, tanulószobán tankönyvet biztosítani, valamint tájékoztatja a szülőket arról, hogy kik jogosultak normatív kedvezményre. 

A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket az oktatási miniszter által kiadott igénylő lapon jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt az általános igazgatóhelyettesnek be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot.



A felmérés eredményéről az iskola igazgatója tájékoztatja a nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához.



A tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt, és erről az iskola igazgatója írásban értesíti a szülőket.



Az iskola biztosítja, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez.



Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola 52

tulajdonába, az iskolai könyvtár, könyvtárszoba állományába kerül. 

Az iskola igazgatója kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani.

Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója által megbízott iskolai dolgozó készíti el. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. 2006 óta az Apáczai Kiadóval kötött szerződés értelmében bázisiskolaként működünk. A szerződés kötelezettségekkel és anyagi előnyökkel jár. Ezt a rendeléskor figyelembe vesszük. A nevelőtestület dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az iskola mely tankönyvek vásárlására fordítja. A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) az iskola részére meg kell téríteni. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg.

A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESETKIEGÉSZÍTÉS FELTÉTELEI Egyszeri kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés adható az iskola dolgozójának az alábbi feladatok ellátásáért.  Első osztály osztályfőnökét a tanév végén; 

Nyolcadik osztály osztályfőnökét a tanév végén;



Heterogén összetételű napközis csoport vezetőjét a tanév végén;



Iskolai ünnepségekért felelős nevelőket;



Iskolán kívüli rendezvények felelőseit, szervezőit a feladat nagyságától függően;



Tanulmányi, kulturális, sport stb. versenyeken, bemutatókon pályázatokon a tanulókat felkészítő nevelőket;



Bemutató tanításért;



Sikeres pályázatok írásáért és a felhasználás lebonyolításáért a pályázaton elnyert összeg nagyságától függően lebonyolításáért a pályázaton;



Főiskolás hallgató gyakorló tanításának vezetéséért;

Az intézmény költségvetésében a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésre az

53

adott gazdasági évre biztosított összegből meghatározott kereset-kiegészítések kifizetése után fennmaradó összeget a tárgyév" végén az iskola dolgozóinak jutalomként "kell kifizetni a tartósan magas színvonalú, kiemelkedő, illetőleg tartósan jó munka szempontjainak figyelembe vételével. A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés dolgozóknak történő odaítéléséről az iskolai vezetőség tagjainak javaslata alapján az iskola igazgatója dönt.

AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOKAT, A RENDEZVÉNYEK IDŐPONTJÁT ÉS SZERVEZŐJÉT AZ ÉVES MUNKATERVÜNK TARTALAMZZA Jelképeink:  iskolazászló  Fehérvár zászló  Magyar Köztársaság zászlója  EU zászló  EU Himnusz  Fejér megye címere  Székesfehérvár címer  Szent Korona  Himnusz  Szózat  Ezeréves történelmünk címerei  Ökoiskola fába faragva  Apáczais bázisiskola zászlója  Zentais logo A Zentais logot és zászlót a melléklet tartalmazza. A zászló az iskola bejáratánál látható. A logo az iskola bélyegzőjén és minden levelének fejlécén szerepel.  Az iskolai egyen-sálon, egyen-nyakkendőn, egyen-pólón az iskola logo szerepel  Sál és nyakkendő: Minden iskolai ünnepélyen, megemlékezésen, versenyen, fellépésen kötelező a viselése  Póló: Minden iskolai megmozduláson, tanítás nélküli elfoglaltságokon, sportversenyeken ajánlott a viselése 54

 Az iskola névadó városa emlékének ápolása  Iskolarádió – megjelenése rendszeresen, hetente kétszer és alkalmazkodva az iskola eseményeihez (felelős a DÖK vezető)  Iskolai internetes honlap – frissítése folyamatos (felelős: igazgatóhelyettes)  Iskolatörténeti emlékek gyűjtése (a mindenkori felelősök kijelölése az éves munkatervben történik)  Évkönyv készítése a nevezetes évfordulókon. (Felelős: igazgató, igazgatóhelyettesek, mk.vezető, rajztanár) A tanulók számára:  a legfontosabb nemzeti és állami ünnepeink: 1. Március 15-e 2. Október 06-a 3. Október 23-a – a történelmi események megismertetése és azokról való méltó megemlékezés  óvodások fogadása egész évben  az első osztályosok fogadása, megajándékozása (évnyitón)  leendő elsősöknek előkészítő foglalkozások szervezése  osztályok közötti komplex versenyek (tanév során: sport, tantárgyi, ügyességi, közlekedési stb.)  Mikulás műsor, gesztus-értékű megajándékozás, jelmezes játék  Adventi-karácsonyi hangverseny meghívott vendégeknek és szülőknek  Adventi-karácsonyi ünnepély alsó-felső tagozat  Farsang alsó-felső tagozat  Zentais 7  Zentais Gála  Nemzeti Összetartozás Napja – június 04. 1920. június 04. Trianon – Magyarország határain túl is – szülőföldjükön – élnek jelentős számban magyarok.  Gyermeknap  Ballagás Szülők számára:  A leendő 1. osztályosos szüleinek előzetes szülői értekezlete és az előkészítő foglalkozások alatt számukra programok szervezése

55

 Nyílt nap alsó-és felső tagozatnak  Fogadóórák (hónap első hétfője 17 óra felső tagozat, hónap első keddje 17 óra alsó tagozat)  Szülői értekezlet szeptember és február  7-8. osztályosok szülei részére továbbtanulási tájékoztató  SZM. összejövetelei: október, január, illetve szükség szerint  Szülő-tanár farsang

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, szülői szervezet és a diákönkormányzat, valamint a Közalkalmazotti Tanács egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. A szervezeti és működési szabályzat módosítását kezdeményezheti:  A fenntartó 

A nevelőtestület



Az iskola igazgatója



a szülői munkaközösség iskolai vezetősége,



a Diákönkormányzat iskolai vezetősége,



Közalkalmazotti Tanács

Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, igazgatói utasítások tartalmazzák. Ezen szabályzatok, utasítások előírásait az iskola igazgatója a szervezeti és működési szabályzat változtatása nélkül is módosíthatja. Az SzMSz. kötelező mellékletei: -

Az intézmény szervezeti felépítése és a vezetők munkaköri leírása

-

Könyvtári és gyűjtőköri szabályzat

-

A feladatellátás rendjének és a költségvetési ellenőrzésnek szabályzata folyamatábrával együtt

-

Iratkezelési szabályzat

-

Gyakornoki szabályzat

-

Esélyegyenlőségi terv

-

Diákigazolvány kiadásának szabályzata

-

Kollektív szerződés 56

-

Munkaköri leírások – személyi anyagokban

-

Intézményi bélyegzők használata

-

MÁV utazási utalványok kiadásának rendje

-

Vagyonnyilatkozati szabályzat

57

Legitimációs záradék: A Zentai Úti Általános Iskola SZMSZ-ének módosítását az intézmény Diákönkormányzata 2011. szeptember 19-ei ülésén megismerte, a benne foglaltakkal egyetértett. Székesfehérvár, 2011. szeptember 19. …………………………………… Marx Laura az iskolai Diákönkormányzat elnöke A Zentai Úti Általános Iskola SZMSZ-ének módosítását az intézmény Szülői Munkaközössége 2011. szeptember 12-ei ülésén megismerte, a benne foglaltakkal egyetértett. Székesfehérvár, 2010. szeptember 12. …………………………………… Papp Istvánné az iskolai Szülői Munkaközösség vezetője A Zentai Úti Általános Iskola SZMSZ-ének módosítását az intézmény alkalmazotti közössége 2011. szeptember 12-ei ülésén megismerte, a benne foglaltakat elfogadta. Székesfehérvár, 2011. szeptember 12. …………………………………… Hekeliné Halmos Marianna igazgató A Zentai Úti Általános Iskola SZMSZ-ének módosítását az intézmény Közalkalmazotti Tanácsa 2011. szeptember 12-ei ülésén megismerte, a benne foglaltakkal egyetértett

Székesfehérvár, 2011. szeptember 12.

………………………………………. Lentiné Kalydy Mariann KT. elnöke

58