A Hévízi Brunszvik Teréz Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata 2009

A Hévízi Brunszvik Teréz Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata 2009.

Óvoda neve:

Brunszvik Teréz Napközi Otthonos Óvoda

Óvoda címe:

8380 Hévíz, Sugár u. 7.

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

A nevelőtestület elfogadta: 2009. október hó 13.nap

Kelt: ………………………………….

Készítette: Péterné Bakos Marianna óvodavezető

2

ÓVODÁNK SZERVEZETI - ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK TARTALMA Óvodánk szervezeti - és működési szabályzata tartalmazza a szervezeti és működési szabályzatra utaló rendelkezéseket, elfogadásának rendjét, tartalmi elemeit a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény és a 2003. évi LXI. Tv. valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30) Korm. rendelet4, a katasztrófák elleni védekezésről szóló 37/2001. (X.12) OM rendelet, illetve a nevelési - oktatási intézmények működéséről szóló többször módosított 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet határozza meg.

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az SZMSZ célja , jogi alapjai, hatálya

7-8..oldal

Az intézmény általános jellemzői, működésének általános szabályai

8-11.oldal

Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések . A hozzáférhető elhelyezés biztosítása, helye, rendje (Nevelési program, MIP, SZMSZ, Házirend)

12.oldal

A tájékoztatás, megismertetés rendje

12.oldal

2. AZ INTÉZMÉNY SZERKEZETE, SZERVEZETI, ÉS MŰKÖDÉSI EGYSÉGEINEK FELÉPÍTÉSE, 13-28 .oldal FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI . Állami feladatként ellátott alaptevékenység, benne elhatároltan a kisegítő és kiegészítő tevékenységek, valamint az azokat meghatározó jogszabályok. Gazdálkodással kapcsolatos szabályok  A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos előírások, feltételek .  A pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatköre és munkaköre, a kötelezettségvállalás célszerűségét megalapozó dokumentumok tartalma .

13.oldal

Az óvoda vezetési szerkezete, munkaszervezete

14-19.oldal

Az intézmény közösségei. Jogok és kötelességek. A belső kapcsolatok rendje A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés, teljesítménypótlék feltételei, a megállapítás szabályai . ( Ha nincs kollektív szerződés az intézményben )

19.-22.oldal

13-14.oldal

3

Óvodai érdekvédelem

22.oldal

A szülők szervezetei . Az SZM véleményezési / egyetértési jogai és azok gyakorlása..

22.-25.oldal

Szülők / nevelők kapcsolattartási rendje, a kapcsolattartás formái. A panaszkezelés szabályai.

25.-27.oldal

3. AZ ÓVODA MŰKÖDÉSE 

Nyitvatartási rend

28.-29.oldal

 A gyermekek felvételének, átvételének feltételei, eljárási 29.-30.oldal  

rendje Körzethatárok jelölése. A gyermekek óvodai életrendje Az óvodai nevelőmunka – HNP, MIP jellemzői- a nyilvánosság szabályozása A gyermekcsoportok szervezése

30.oldal 30.oldal



A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése

32.oldal



A gyermekek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések .Az igazolatlan mulasztás miatti intézkedések rendje . A hiányzás következményeinek meghatározása . A térítési díj befizetésére , visszafizetésére vonatkozó rendelkezések. A fizetési kötelezettségre vonatkozó kedvezmények szabályai A belépés és a bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel . A helyiségek használatának rendje

32.oldal





33.oldal

33-34.oldal

 Ünnepélyek,

37.-38.oldal



megemlékezések, rendezvények rendje . A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatellátás szabályai . A fakultatív hit-, és vallásoktatás időpontját és helyét biztosító eljárás rendje

35.oldal

 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás formái, rendje .

35.-36.oldal

o o 

Az óvoda közalkalmazottaira vonatkozóan Az ellátott gyermekekre vonatkozóan

Az intézményi védő, óvó előírások, eljárások rendje . o Általános szabályok : a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételei megteremtésével összefüggő tevékenységek rendje o Munkakörönkénti felelősség meghatározások o A gyermekbalesetmegelőzés feladatai, ill. baleset esetén teendő intézkedések rendje o A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásának rendjét o Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők szabályai .

37.-43. oldal

4

 

Adatszolgáltatás, adatkezelés rendje Tiltó rendelkezések o Az óvoda területén párt, politikai célú mozgalom nem működhet o Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai .

43.-47.oldal 47.oldal

4. AZ ÓVODA VEZETÉSE  A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje .  A vezetők közötti feladatmegosztás .

48.oldal

 A nevelőtestület jogkörei . A nevelőtestület feladatkörébe

48.oldal 48.oldal



49.-51.oldal



A vezetők akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje .

47.oldal

tartozó ügyek átruházása, az átruházott feladatokról való beszámolás rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzésének elvei, rendje

5.AZ ÓVODA KAPCSOLATAI 

Az óvoda kapcsolata társadalmi környezetével,a fenntartóval

54.-55.oldal

6. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

SZABÁLYOZOTT RÉSZTERÜLET MEGNEVEZÉSE Belső ellenőrzési szabályzat

Munkavédelmi szabályzat Iratkezelési szabályzat

HIVATKOZOTT DOKUMENTUM Intézmény működtetése Vezető éves ellenőrzési munkaterve Irattárban- Gazdálkodási feladatok

51. -53.oldal

HELY/MEGTALÁLHATÓSÁG

VEZETŐI IRODA

VEZETŐI IRODA SZMSZ MELLÉKLETE

7. KÖTELEZŐ MELLÉKLETEK 

Iratkezelési szabályzat

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK AZ SZMSZ célja, jogi alapjai, hatálya A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 40. §.-ának

5

(2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Brunszvik Teréz Óvoda nevelőtestülete az alábbi Szervezeti és Működési Szabályzatot (a továbbiakban SZMSZ) fogadta el. Készült a hévízi Brunszvik Teréz Óvoda jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülő- gyermekek-dolgozók közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendje érdekében.

Az SZMSZ célja Szabályozza: mindazokat a kérdéseket, amelyek meghatározását jogszabály írja elő, és amelyet jogszabály nem utal más szabályzatba. Meghatározza: Az intézmény szervezeti felépítését az intézmény működésére vonatkozó előírásokat, a belső rendet, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Segíti az intézmény helyi nevelési programjában rögzített cél és feladatrendszer hatékony megvalósítását. Az SZMSZ jogi, törvényességi alapjai: •

A Munka Törvénykönyve 1992. évi XXII. tv. (Mt.) és annak módosításai

•

1992.évi XXXII. Törvény A közalkalmazottak jogállásáról és annak módosításai, 138/1992. (X.08.) Kormányrendelet, 177/1993. (XII.19.) Korm. Rendelet, 1994. (VI.17.)

• •

1996. évi XXVIII: A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi törvény módosításáról 16/1998. (IV.08.) MKM rendelet

•

A nevelési –oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.08.) MKM rendelet/et (R) módosító 8/2000. (V.24.) OM rendelet 30.§ (5) bek. • 1989. a továbbfejlesztett óvodai nevelés programja

•

1996. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja Óvodánk saját helyi nevelési programja

• •

1993. évi LXXIX. Törvény: A Közoktatásról és annak módosításai Az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendeletek

Az SZMSZ alapjául szolgáló rendeletek: 138/1992. évi (X.08.) Kormányrendelet 11/1994. évi (VI.08.) MKM rendelet 8/2000. évi (V.24.) OM rendelet

Az SZMSZ hatálybalépése: -1993.évi LXXIX.tv.102.§.(2)f, Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyása napján lép hatályba és határozatlan időre szól. Módosítására akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályokban a szervezeti és működési tekintetben változás áll be, illetve ha a szülők, vagy a nevelőtestület minősített többséggel erre javaslatot tesz. Az SZMSZ és a mellékleteit képező egyéb szabályzatok betartása kötelező érvényű. Azok betartásáért az óvodában dolgozók fegyelmi felelősséggel tartoznak. Az intézménnyel kapcsolatba lépőknek is be kell tartania az SZMSZ előírásait.

6

Az SZMSZ-t az intézményvezető előterjesztése és a Közalkalmazotti Tanács véleményezése után a nevelőtestület fogadja el. A módosítás alkalmával az eljárási rendet a Ktv. 40. §.-a határozza meg. A hatálybalépéssel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az óvoda korábbi SZMSZ-e. Az SZMSZ 1 példányát az óvodában (tagóvodák esetében minden tagóvodában) ki kell függeszteni, s arról az első szülői értekezleten a szülőknek tájékoztatást kell adni. A kiterjedés köre: Az SZMSZ hatálya: Jelen SZMSZ hatálya kiterjed az intézmény valamennyi vezetőjére, közalkalmazottjára. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik szolgáltatásait.

Az SZMSZ személyi hatálya: • az óvodába járó gyermekek közössége, • a gyermekek szülei, törvényes képviselői, • a nevelőtestület, • az intézményvezető, vezető helyettes, tagóvoda vezető, • a nevelőmunkát segítők, • egyéb munkakörben dolgozók.

1./

„Az intézmény neve:

Brunszvik Teréz Napközi Otthonos Óvoda

2./

Az intézmény székhelye:

8380 Hévíz, Sugár u. 7.

3./

a.) Az intézmény alapításának éve: b.) A társulás létrehozásának ideje:

1950. 2005. augusztus 15.

4./

a.) Az intézmény alapítója:

Nagyközségi Közös Tanács VB. 8380 Hévíz, Kossuth Lajos u. 1.

b.) Jogutód, az intézmény jelenlegi fenntartója: c.) A társulásban résztvevő fenntartók:

Hévíz Város Önkormányzata 8380 Hévíz, Kossuth Lajos u. 1. Hévíz Város Önkormányzata 8380 Hévíz Kossuth Lajos u. 1. Vindornyaszőlős Község Önkormányzata 8355 Vindornyaszőlős, Dózsa Gy. u. 21.

5./

Az intézmény irányító szerve:

6./

A költségvetési szerv besorolása:

Hévíz Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 8380 Hévíz Kossuth Lajos u. 1.

a) Jogállása:

jogi személyiséggel rendelkező

b) A tevékenység jellege alapján:

közszolgáltató közintézmény

7

c) Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója alapján: 7./

A költségvetési előirányzatok feletti jogköre:

önállóan működő szerv

Teljes jogkörrel rendelkező

8./

Az intézmény működési köre:

Hévíz város és a társulásban résztvevő Vindornyaszőlős illetékességi területe, valamint a szülők szabad iskolaválasztása alapján szabad férőhelyek esetén egyéb terület

9./

Jogszabályban meghatározott közfeladata: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján: óvodai nevelés

10./

a) A gazdasági feladatainak ellátására kijelölt szerv: Hévíz Város Önkormányzat Gazdasági, Műszaki Ellátó Szervezete b) Hévíz Város Önkormányzat Gazdasági, Műszaki Ellátó Szervezete és a hozzátartozó önállóan működő és előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező intézmények közötti munkamegosztást a Képviselőtestület által jóváhagyott megállapodás a munkamegosztás és felelősségvállalás rendje tartalmazza.

11./

a) Az intézmény típusa: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 20. § (1) bekezdés a pontja alapján óvoda Alaptevékenységi szakágazata: Alaptevékenysége:

851020 Óvodai nevelés 801115 Óvodai nevelés

b) Az intézmény által ellátandó alaptevékenységek:

Megnevezés Szakfeladat SZJ óvodai intézményi közétkeztetés 552312 55.51.10.1 önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások elszámolásai 751922 óvodai nevelés 801115 80.10.11 iskolabusz üzemeltetése 60.23.14.0 (egyéb szárazföldi személyszállítás) sajátos nevelési igényű gyermekek 801126 80.10.11 óvodai nevelése a fogyatékosság típusa: - beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, - organikus okokra visszavezethető és nem visszavezethető tartós és súlyos rendellenességek miatt sajátos nevelési igényű, - érzékszervi (hallás, látás), középsúlyos értelmi fogyatékos (autista, Downszyndrómás) halmozottan fogyatékos gyermekek 11/A

TEÁOR 56.29

85.10 49.39 85.10

a) Az intézmény típusa: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 20. § (1) bekezdés a pontja alapján óvoda Alaptevékenységi szakágazata: 851020 Óvodai nevelés b) Az intézmény által ellátandó alaptevékenységek:

Megnevezés

Szakfeladat

SZJ

TEÁOR

8

Óvodai intézményi étkeztetés 562912 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai 841901 Önkormányzatok közbeszerzési eljárásainak lebonyolításával összefüggő szolgáltatások 841401 Óvodai nevelés, ellátás 851011 Máshová nem sorolható egyéb szárazföldi személyszállítás 493909 Iskolabusz üzemeltetése 60.23.14.0 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása 851012 a fogyatékosság típusa: - beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, - organikus okokra visszavezethető és nem visszavezethető tartós és súlyos rendellenességek miatt sajátos nevelési igényű, - érzékszervi (hallás, látás), középsúlyos értelmi fogyatékos (autista, Downszyndrómás) halmozottan fogyatékos gyermekek Közcélú foglalkoztatás 890441 Közhasznú foglalkoztatás 890442 Közmunka 890443

49.39

12. Az intézmény telephelye: Egregyi Napközi Otthonos Óvoda 8380 Hévíz, Zrínyi u. 151. 13./ Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. 14./

a) maximális gyermeklétszám: 182 fő b) csoportok száma: 8 csoport

15./

Az intézmény törzsszáma: 667409 Az intézmény OM azonosítója: 037374 Az intézmény adószáma: 16897948 1 20 Az intézmény statisztikai száma: 16897948-8510-322-20 KSH területi számjel: 0381420000 Bankszámlaszáma: Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt-nél vezetett költségvetési elszámolási számla: 11743039-15434555-37930004”

16. Az SZMSZ-ben a „részben önálló” szövegrész helyébe az „önállóan működő” kifejezés lép. 17. A 11/A pont 2010. január 1. napjával lép hatályba. 18. A 11. pont 2010. január 1. napjától hatályát veszti. 2. Az SZMSZ 1. fejezet Általános rendelkezések, 3. pontja „Az intézmény működési alapdokumentumai” alcím 19. pontra módosul.

Záradék: Hévíz Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Brunszvik Teréz Napközi Otthonos Óvoda 94/2005. (VI. 26.) KT határozattal jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzatát /2009 (X. 27.) számú KT határozatával módosította. Az intézmény működési alapdokumentumai

9

A törvényes működést az alábbi, - hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg. • • • • •

Az alapító okirat Az óvoda nevelési programja Az óvoda Minőségirányítási Programja Házirend Az óvoda éves pedagógiai munkaterve

•

Jelen SZMSZ és mellékletei Közalkalmazotti szabályzat

•

Az alapító okirat, mely tartalmazza az intézmény legfontosabb

jellemzőit, biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. 1993.évi LXXIX:tv. 37.§(5)

Az óvoda Nevelési Programja az 1993.évi LXXIX.tv. 47. §. szerint tartalmazza a törvényi előírásokat.

Az óvoda éves pedagógiai munkaterve Az intézmény hivatalos feladatsora, amely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve a felelősök megjelölésével. Az éves pedagógiai munkatervet az óvodavezető készíti el. A nevelőtestület véleményezi, megvitatja, kiegészíti és a nevelési évet nyitó nevelőtestületi értekezleten fogad el.

Az éves munkaterv tartalmazza:

• •

•

A kiinduló helyzetképet  a pedagógiai munka hangsúlyos területeit, az adott nevelési évben Stratégiai tervet, mely az alábbi pontokra terjed ki:  szakmai programok,  rendezvények,  kapcsolattartási formák, programok,  feladatelosztás a nevelőtestületben. Gazdálkodást, fejlesztést  Az ellenőrző, értékelő tevékenységek ütemezését is.

Az óvoda működésének általános szabályai Az intézmény neve: Brunszvik Teréz Óvoda Címe: 8380 Hévíz, Sugár u.7.

10



Az Alapító okirat tartalmazza az óvoda helyét, feladatait, a feladat ellátást szolgáló vagyont, a vagyon feletti rendelkezés jogát, a gazdálkodással összefüggő jogosítványokat, az óvoda székhelyét. 1993.évi.LXXIX.tv. 37. §.(5)és 102.§.(2) c, és d, pont.



Az intézmény önálló jogi személy. Önálló szakmai, önálló munkáltatói és bérgazdálkodási jogkörrel, részben önálló gazdálkodási jogkörrel felruházott maradványérdekeltségű szerv. Feladatai ellátásához szükséges feltételeket a fenntartó által meghatározott éves költségvetésből önállóan biztosítja.



Az óvodapedagógusok száma 17 fő, az egyéb alkalmazottak száma 13 fő, összlétszám: 30 fő. Az óvodai csoportok száma 8, férőhely 160.



Az óvodában a gyermekek nevelése: a alapján kiadott Óvodai nevelés 1999.06.22 – én kelt módosítása nevelési program szerint történik, szükséges.1993.évi LXXIX.tv.44.§.

Kormány 137/1996./ VIII. 28. / Kormányrendelete országos alapprogramja ,a Közoktatási törvény és az azzal összhangban lévő saját helyi óvodai melynek folyamatos nyilvánosságáról gondoskodni

A nevelés célját és feladatát a saját óvodai nevelési program határozza meg, melyben a fejlesztés tartalmát az osztatlanság - a folyamatosság - az integráció és a specializáció képezi.



A működéssel kapcsolatos döntések előkészítésében , végrehajtásában, ellenőrzésében részt vesznek a pedagógusok, a szülők, illetőleg a képviselők - a jogszabályban meghatározottak szerint. KTV. 39. §.(2)



138/1992. (X.08.) Kormányrendelet 7.§ : az alatt az időszak alatt, amelyben a gyermekek az óvodában tartózkodnak, a vezető és helyettesei közül egyiknek az intézményben kell tartózkodnia. A nyári ügyeletet is megosztják egymása között.



Az óvoda a jogszabályban előírt nyilvántartásokat köteles vezetni ( alkalmazottak adatai, gyermekek adatai, étkezők nyilvántartása ).1993.évi LXXIX.tv.40.§.(5) és 2.sz. melléklet A gyermekekkel kapcsolatos ügyekben keletkezett iratokat az ügy elintézéséért felelős alkalmazott köteles haladéktalanul, de legkésőbb az iktatás napjától számított 30 napon belül elintézni. Az adatok továbbíthatók a fenntartó, a bíróság, a rendőrség, az ügyészség részére. (9.sz. melléklet)

Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések .

11

A hozzáférhető elhelyezés biztosítása, helye, rendje A tájékoztatás, megismertetés rendje. (Nevelési program, MIP, SZMSZ, Házirend) . A tájékoztatás kérésének és a tájékoztatás adásának rendje

Az SZMSZ nyilvánossága: Az óvodavezető és a helyettes tájékoztatási kötelezettsége az SZMSZ-re is vonatkozik Az SZMSZ – t , a házirendet és a Minőségirányítási programot nyilvánosságra kell hozni. 1993.évi.LXXIX.tv.40.§.(12) továbbá MK1.1. 3/10 és EL-1-1.1.1.

A dokumentumok nyilvánossága



Nevelési Programunkat a szülők számára mindenkor hozzáférhető helyen, kifüggesztve helyezzük el ( az óvodatitkári iroda előtti folyosó részen) , hogy az szabadon megtekinthető legyen. Házirendünkre a minőségépítő munka aktuális dokumentációira és az SZMSZ nyilvánosságára ugyanezek a szabályok vonatkoznak.



Minden óvodapedagógus köteles - értekezleteken, illetve folyamatosan - a szülők számára tájékoztatást adni helyi nevelési programunkról, illetve a csoportok éves pedagógiai programjáról.



Az óvodavezető – időpont egyeztetés alapján - az irodájában ad tájékoztatást a szülők részére a nevelési programról, dokumentációink tartalmáról.



A házirend belső törvény, melynek betartása mindenkire nézve kötelező. Egy példányát az óvodába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni.

2. AZ INTÉZMÉNY SZERKEZETE

12

SZERVEZETI, ÉS MŰKÖDÉSI EGYSÉGEINEK FELÉPÍTÉSE, FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI . Állami feladatként ellátott alaptevékenység, benne elhatároltan a kisegítő és kiegészítő tevékenységek, valamint az azokat meghatározó jogszabályok. Az óvoda három éves kortól az iskolába lépéshez szükséges fejlettség eléréséig, legkésőbb 8 éves korig nevelő intézményként ellátja a szülők igényei szerint az óvodai neveléssel, a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is.1993.évi LXXIX.tv.24§.(1)

Gazdálkodással kapcsolatos szabályok A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos előírások, feltételek . A pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatköre és munkaköre, a kötelezettségvállalás célszerűségét megalapozó dokumentumok tartalma . Az óvoda a fenntartótól részben önálló gazdálkodási jogkört kapott. Az óvodatitkár munkáját az óvodavezető irányítja és ellenőrzi. Az óvodatitkár a működéssel összefüggő gazdálkodási és pénzügyi feladatok tekintetében a vezetőnek teljes felelősséggel tartozik. Munkáját a gazdálkodás szabályozását rögzítő dokumentumok alapján végzi. 1. Az intézményben aláírási, utalványozási jogkörrel rendelkeznek: • az óvodavezető, • az óvodavezető helyettes Az óvodatitkár : az intézményben a gazdasági, ügyviteli feladatok ellátását végzi Feladatai:  a gazdálkodás, bérgazdálkodás naprakész és felelősségteljes irányítása;  a munka és tűzvédelmi feladatok elvégzésének kontrollja;  a vagyonkezeléssel kapcsolatos selejtezés, leltározás, készpénzkezelési teendők ellátása  gondoskodik a beszerzésekről, megrendelések kifizetések továbbításáról a GAMESZ felé  figyelemmel kíséri a bevételek és kiadások alakulását  megszervezi a karbantartásai és felújítási munkálatokat  elvégzi a munkaügyi teendőket, és havonta a térítési díjak beszedését

 

aláírási jogköre van minden olyan óvodát érintő esetben, melyet az óvodavezető a hatáskörébe utal bélyegzőhasználati, postabontási joga van



rendkívüli felelősséggel tartozik dokumentációk pontos vezetéséért



a konyhai dolgozóval, a konyha működtetésével s az étkeztetéssel kapcsolatos szervezési feladatok irányítását és ellenőrzését elvégzi a vezető távollétével ellátja a gazdálkodási és pénzügyi feladatokat felelős az intézmény ésszerű és takarékos gazdálkodásának nyomonkövetéséért felelős a költségvetés és a gazdálkodással kapcsolatos adatszolgáltatások helyességéért gondoskodik arról, hogy az óvoda gazdálkodása a fenntartó által jóváhagyott költségvetés keretein belül történjék

   

a

pénzügyi

szabályok

betartásáért,

a

Az óvodatitkár rendszeres kapcsolatot tart a gazdálkodást segítő intézménnyel /GAMESZ /. Munkaköri felelősségét a munkaköri leírás tartalmazza. Az óvodavezető, a helyettes és az óvodatitkár rendszeresen megbeszélést tart.

13

Az óvodavezető az óvodavezető-helyettes, az óvodatitkár részére további állandó és eseti feladatokat is megállapíthat.

Az óvoda vezetési szerkezete

VEZETŐ

Óvodatitkár

Tagintézményvezető

Konyhai dolgozó

Általános vezetőhelyettes

Minőségügyi megbízott

Szakmai teamek

dajkák

óvónők

Az intézmény szerkezete: vezetője a képviselőtestület által kinevezett intézményvezető óvodavezető megnevezéssel A vezető megbízásakor az intézményben közalkalmazotti jogviszonyban illetőleg munkaviszonyban foglalkoztatottak közössége írásban véleményezési jogot gyakorol. Az alkalmazotti közösség abban a kérdésben foglal állást, hogy támogatja-e a pályázó vezetői megbízását. A pályázó nem vehet részt a nevelőtestület döntésének meghozatalában akkor, amikor személyéről illetőleg az általa benyújtott vezetési programról szavaznak. Az óvodavezető vezetői tevékenységét a tagóvoda vezetővel, az óvodavezető helyettessel, valamint - az óvodatitkár közreműködésével látja el. Hatáskörébe tartozik a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása.

Kapcsolatrendszerek, irányítási szint Az óvodavezető jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Az óvodavezető jogkörét, felelősségét feladatait a közoktatási törvény, az óvoda belső szabályzatai, valamint a fenntartó határozza meg. Felelősségét képviseleti és döntési jogkörét a 1993.évi LXXIX.tv. 54. §.és 55.§.(3).állapítja meg. Feladatai: pedagógiai, munkaügyi, gazdálkodási és tanügy-igazgatási területek szerint csoportosíthatók. Ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatokat. Kizárólagos jogkörébe tartozik: az óvodában dolgozó közalkalmazottak feletti teljes munkáltatói jogkör gyakorlása. Az intézmény önálló jogi személy, önálló szakmai, önálló munkáltatói és bérgazdálkodási jogkörrel, részben önálló gazdálkodási jogkörrel felruházott maradványérdekeltségű szerv. 217/1998. (XII.30.) Kormányrendelet 10§ (3) bek. Feladatai ellátásához szükséges feltételeket a fenntartó által meghatározott éves költségvetésből önállóan biztosítja.

14

Óvodavezető A vezető személye: Az intézmény vezetője csak a Közoktatási Törvény által előírt feltételeknek megfelelő személy lehet, akinek kiválasztása nyilvános pályázat útján történik.1993.évi LXXIX.tv.18.§. Az intézmény vezetője felel:  Az óvoda szakszerű és törvényes működéséért  A takarékos gazdálkodásért

   

 

A pedagógiai munka szintjéért A gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért Az óvoda ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének működéséért A nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért A gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért

A középtávú továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért  A pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért. • az óvoda gazdálkodási feladatainak megszervezéséért, • a tervezési, beszámolási, információ szolgáltatási kötelezettség teljesítéséért és a számviteli rendért (önálló gazdálkodás esetén), • az óvoda gazdasági eseményeiért,

• a gyermekbalesetek megelőzéséért,

Az óvodavezető feladatai:  A nevelőtestület vezetése, a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése  A nevelőtestületi értekezletek és az alkalmazotti közösség értekezletének előkészítése, vezetése  A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásának szakszerű megszervezése és ellenőrzése  Az óvoda működéséhez szükséges személyi ás tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló költségvetés alapján  A munkavállaló érdekképviseleti szerveivel és a szülői szervezetekkel való együttműködés  Az intézmény képviselete külső szervek előtt

 

 



Kötelességvállalási, munkáltatói, és kiadmányozási jogkör gyakorlása Döntés az egyetértési kötelezettség megtartásával, minden olyan az intézmény működésével kapcsolatos ügyben, melyet jogszabály vagy a Közalkalmazotti Szabályzat nem utal más hatáskörbe. A nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó méltó megszervezése és megünneplése a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése, o a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség betartása a közalkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben, o a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt – és át nem ruházott feladatok ellátása, észszerű, takarékos gazdálkodás megszervezése. Az óvodavezető megbízatása az óvoda alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamra szól.

15

Óvodavezető helyettes A tagintézmény-vezető és az általános helyettesi jogkörrel megbízott óvodavezető helyettes vezetői tevékenységét az óvodavezető irányításával, egymással együttműködve végzi. Részletes feladataikat az SZMSZ melléklete szerinti munkaköri leírás tartalmazza. Az óvodavezető akadályoztatása esetén az általános helyettes végzi felelősséggel a vezetői feladatokat. Nem tartozik feladatai közé a munkáltatói jogkör gyakorlása. Minden esetben egyeztetési kötelezettsége van. A vezető helyettes/ek megbízásakor a nevelőtestület véleményezési jogkörrel rendelkezik. A vezető helyettes személye:  Vezetői tevékenységét az óvodavezető közvetlen irányítása mellett végzi, mint a vezető közvetlen munkatársa  Megbízását az intézmény vezető adja, mely visszavonásig érvényes.  A vezető által megállapított tevékenységi rend irányításában működik közre Felelős:     

   

 

Az óvodára vonatkozó döntések előkészítésében A munkaterv, a vezetői megbeszélések összeállításában, ütemezésében A munkavédelmi és balesetvédelmi feladatok ellátásában Vezető távollétében a vezetői teendők ellátásában- gazdasági jogkörbe tartozó ügyek kivételével A dajkák munkájának megszervezésében és irányításában Házi továbbképzések megszervezésében Szakmai munkaközösség megszervezésének biztosításában Az SZM működésének segítésében A helyettesítési beosztás előkészítésében A helyettesítések és szabadságolások megszervezésében és ellenőrzésében Munkaügyi kérdésekben önállóan nem intézkedhet, döntést nem hozhat

Az óvoda munkaszervezete 16

PEDAGÓGUS MUNKAKÖRBEN CSAKIS FELSŐFOKÚ ISKOLAI VÉGZETTSÉGGEL RENDELKEZŐ ALKALMAZHATÓ !

Óvodánkban 17 fő pedagógus álláshely van. A gyermekek további fejlesztését egyegy részmunkaidős logopédus és pszichológus végzi. A nevelőtestület tagja az óvoda valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, az óvoda gazdasági vezetője és a nevelőmunkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottja. 1993.évi LXXIX.tv.16.§.(3) és 17.§.(1)a.,

Az óvoda nevelőtestülete a nevelési kérdésekben, az óvodai intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a közoktatási törvényben és más jogszabályban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. (1993.évi LXXIX.tv. 56. §( 1-3). és 57.§.) A vezető az alábbi feladatokat megosztva végzi: Az óvodavezető helyettessel:

  

a szülői munkaközösség működésével kapcsolatos részfeladatokat; a gondozónők munkájának irányítását; az óvoda képviseletét minden olyan ügyben, mellyel az óvodavezető megbízza és amelyekre a jogszabályok lehetőséget adnak;

Az óvodapedagógus alapvető feladatai:  A rábízott gyermekcsoport nevelése

  

 



Az érvényben lévő ONOP és a HNP alapján végzi nevelő-fejlesztő munkáját, vezeti a pedagógiai dokumentációkat Gondoskodik arról, hogy minden gyermek fejlődéséhez biztosított legyen a nyugodt légkör, hely és idő A szülőkkel korrekt, tapintatos nevelőpartneri kapcsolatot alakít ki A veszélyeztetettség megszüntetése és megelőzése érdekében együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, csoportjában ellátja a gyermekvédelmi feladatokat A nevelési év kezdetén a veszélyeztetett gyermek környezetét családlátogatás során ismeri meg és feltárja a veszélyeztetettség okait A gyermek érdekében eljárást kezdeményez a gyermekvédelmi felelősnél és az óvodavezetőnél.

A pedagógus jogai és kötelességei 19. § 1) A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy a) személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék, b) a nevelési, illetve pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválassza, d) a 4. § (2) bekezdésében foglaltak megtartásával saját világnézete és értékrendje szerint végezze nevelő, illetve nevelő és oktató munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a gyermeket, tanulót, g) hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, h) a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat, i) szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában,

17

k) jogszabályban meghatározottak szerint az oktatási jogok miniszteri biztosához forduljon. (5) Azt, akit munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban pedagógus-munkakörben foglalkoztatnak, továbbá, akit pedagógus-munkakörből helyeztek nyugállományba, megilleti az a jog, hogy az állami szervek és a helyi önkormányzatok által fenntartott könyvtárakat, múzeumokat és más kiállító termeket ingyenesen látogassa. E jogosultságot a munkáltató, illetve nyugdíjas esetén az utolsó munkáltató által kiállított okirattal kell igazolni. Az okirat felmutatásával igazolhatja a pedagógus azt is, hogy jogosult igénybe venni a pedagógusok részére jogszabály vagy helyi önkormányzat által biztosított más kedvezményeket. Az igazolvány közokirat. Az igazolvány-nyomtatvány előállításához és forgalmazásához a művelődési és közoktatási miniszter engedélye szükséges. (6) Azt, akit munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban pedagógus munkakörben foglalkoztatnak, megilleti az a jog, hogy – jogszabályban meghatározottak szerint – évenként az éves költségvetési törvényben normatív, kötött felhasználású támogatásként megállapított összegnek megfelelő hozzájárulást vegyen igénybe szakirodalom (könyv, tankönyv, jegyzet, folyóirat, elektronikus ismerethordozók stb.) vásárlásához, illetve a könyvtári beiratkozáshoz. (7) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy a) nevelő és oktató tevékenysége keretében gondoskodjon a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, továbbá az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse, b) nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz, c) a gyermekek, tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön; ha észleli, hogy a gyermek, illetve a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye, d) közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében, e) a gyermek, tanuló életkorának, fejlettségének figyelembevételével elsajátíttassa a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekedjék azok betartatására, f) a szülőket gyermekük nevelésével és oktatásával, fejlődésével kapcsolatosan, továbbá a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek, g) a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon, h) a gyermekek, tanulók és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, i) a gyermekek, tanulók részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja. (8) A pedagógus hét évenként legalább egy alkalommal – jogszabályban meghatározottak szerint – továbbképzésben vesz részt. A továbbképzésben részt vevő, tanulmányait sikeresen befejező pedagógust – jogszabályban meghatározottak szerint – anyagi elismerésben kell részesíteni. Megszüntethető – az Mt. 89. § (3) bekezdése, illetve a Kjt. 30. §-ának (1) bekezdésének d) pontjára hivatkozással – annak a pedagógusnak a munkaviszonya, illetve közalkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzésben önhibájából nem vett részt, illetve tanulmányait nem fejezte be sikeresen. Nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógusszakvizsgát vagy egyéb jogszabályban meghatározott vizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét évben.

18

A nevelőmunkát segítő közalkalmazottak: 8 fő   

elsődleges feladatuk a gyermekek gondozásában való részvétel technikai hátteret biztosítanak az óvodapedagógusok számára munkájukkal az egészséges személyiség fejlődését segítik

Egyéb feladataik:..  gondozási teendők ellátása az öltözőben, mosdóban…



személyi higiénével kapcsolatos szokások alakításában szerves közreműködésétkezés, pihenés, séta alkalmával illetve az adott pillanatban bármikor



feladatuk a csoportszobák rendje, tisztasága, az óvoda gondozottságának megteremtése

A konyhai dolgozó -2 fő Munkaköri leírás készül minden dolgozó számára.

Az intézmény közösségei. Jogok és kötelességek. A belső kapcsolatok rendje Alkalmazotti közösség Az alkalmazotti közösséget az óvoda nevelőtestülete és az óvodánál közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az óvodai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az óvodán belüli érdekképviseleti lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a Közoktatási törvény, (illetve az ehhez kapcsoló rendeletek) valamint az intézmény Közalkalmazotti Szabályzata rögzíti. Minősítés rendje: A közalkalmazott kérésére, közalkalmazotti munkaviszonyának megszűnése esetén, az óvodavezető köteles minősítést készíteni, amennyiben a közalkalmazotti jogviszony legalább egy évig fennállt. A minősítés a közalkalmazott személyi adatain túl csak a munkakör betöltésével kapcsolatos tényeket és a ténymegállapításokon alapuló értékelést tartalmazhat. A közalkalmazottal minősítését annak elkészülte után haladéktalanul ismertetni kell. A megismerés tényét a közalkalmazott a minősítésen aláírásával igazolja, továbbá feltüntetheti esetleges észrevételeit is. A minősítés egy példányát annak ismertetésekor a közalkalmazottnak át kell adni. KJT.40.§.

Nevelőtestület

19

A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület a nevelési év során rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület rendes értekezleteit az óvoda éves munkatervében meghatározott napirenddel és időpontokban az óvoda vezetője hívja össze. Az óvodavezető a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásánál a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. Rendkívüli Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület egyharmada kéri. valamint a Közalkalmazotti Tanács, az óvoda vezetője, vagy a tagóvoda vezetők szükségesnek látják. A rendkívüli nevelőtestületi értekezletet foglalkozási időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül kell összehívni. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyv készül. (A jegyzőkönyvet az óvodavezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület által választott két hitelesítő írja alá.) A nevelőtestület egy nevelési év során az alábbi értekezleteket tartja: • nevelési évet nyitó értekezlet • őszi nevelési értekezlet • tavaszi nevelési értekezlet • nevelési évet záró értekezlet A nevelőtestület döntéseit és határozatait, - jogszabályokban meghatározott kivételekkel – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén a nevelőtestület szavazatszámláló bizottságot jelöl ki. A szavazatok egyenlősége esetén az óvodavezető szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába (irattárba) kerülnek határozati formában. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni:



az óvoda költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében, a beruházási és fejlesztési tervek megvalósításában



külön jogszabályban meghatározott ügyekben.



A nevelőtestület a következő feladatok elvégzésére adhat megbízást:  Munkaközösség vezető, minőségbiztosítási vezető ,  Gyógypedagógusi, fejlesztőpedagógusi, felzárkóztató munka végzése;  Gyermekvédelmi feladatok végzése;

   

Helyi nevelési program készítése, folyamatos gazdagítása érdekében végzett írásos tevékenység; Alapítvány működése, pályázatok felelőse; Munka - és tűzvédelmi feladatok végzése (alaptevékenységen kívüli kiegészítő tevékenység ) Ünnepek szervezése, hagyományok ápolása;

Könyvtár, folyóirat felelősi munka végzése;  Szertár felelősi munka végzése, dekoráció – felelős  Kapcsolattartások rendszerének felelőse; A pótlékok összegét a Kjt. 75.-76. par. 2. bek. szerint kell meghatározni. Az illetménykiegészítések összegét a munkaügyi iratok tartalmazzák.



Kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés-1993.évi LXXIX tv. 118. § (1) A közoktatás rendszerének működéséhez szükséges fedezetet az állami költségvetés és a fenntartó hozzájárulása biztosítja, melyet a tanuló által igénybe vett szolgáltatás díja és a közoktatási intézmény más saját bevétele egészíthet ki. (10) A közoktatási intézmény vezetője keresetkiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve – a helyettesítést kivéve – az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a nevelés céljait szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzést (a továbbiakban: kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés). A kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés megállapítható – a közoktatási intézmény bármely alkalmazottja részére – egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. A meghatározott időre szóló keresetkiegészítést havi rendszerességgel kell kifizetni. A havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítés egy nevelési évnél, tanítási

20

évnél hosszabb időre nem szólhat, de több alkalommal is megállapítható. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételeit – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a kollektív szerződésben, ennek hiányában a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni.

Munkatársi közösség Belső kapcsolattartás formái, rendje  Az intézmény valamennyi alkalmazottját érintő döntések meghozatala a működéssel kapcsolatban felmerülő gondok megvitatása céljából alkalmanként, de évente legalább egyszer közös alkalmazotti értekezletet kell tartani.  Az óvodában folyó pedagógiai munka összehangolása céljából legalább kéthetenként folyamatos pedagógus megbeszéléseket kell tartani  Az óvodavezető ellenőrzi az óvodában folyó munkát.  A dolgozó közalkalmazottakkal rendszeres kapcsolatot tart  A kapcsolattartási formák a minőségbiztosítási dokumentációban szabályozottak szerint kibővülnek.

Szakmai munkaközösségek, megbízottak, feladatok, beszámoltatások: Az óvodában szakmai munkaközösség szervezhető. (Ktv. 58. §.-ának (1) és (2) bekezdése alapján. A szakmai munkaközösség meghatározza működésének rendjét, elfogadja munkatervét. Az óvoda vezetője bízza meg a szakmai munkaközösség vezetőjét a testület véleménye alapján, mely megbízás többször meghosszabbítható. A Szakmai Munkaközösség véleményezi az óvodában folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz továbbfejlesztésére. Véleményt ad az óvodai nevelést segítő eszközök, a munkát segítő különböző segédletek kiválasztásához. Feladatai:  Házi bemutatók szervezése, hospitálások koordinálása - tervező, elemző, értékelő tevékenységben való aktív részvétel, a munkaközösség témájában.  Kutatások, kísérletek segítése, megvalósítása, értékelése. A nevelőtestületi tagok ön- és továbbképzésének segítése.(Kt. 58.§ (1) : lehetővé teszi, hogy a szakmai MK segítséget adjon a szakmai munka ellenőrzéséhez.) Az óvodában egy-egy munkaközösségben részt vevők száma feladattól függően változó. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség vezető irányítja.



A szakmai munkaközösség vezetők megbízásának elvei az óvodában • legalább 5 éves kiemelkedő szakmai tevékenység • a nevelőtestület által elismert tekintély • továbbképzéseken való aktív részvétel • jó szervező, irányító és kiváló pedagógiai érzékkel rendelkezzen • az óvodavezető szakmai, módszertani segítője legyen. A munkaközösség vezetők munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik.

A szakmai munkaközösség vezető(k) feladatai: • figyelemmel kíséri a pályázati lehetőségeket,

• az óvodai szakmai és módszertani tevékenység 21

• • • • •

•

irányítása, ellenőrzése a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, a tervező munkában segítségadás, elgondolásai legyenek tudatosak, álljanak összhangban az intézmény munkatervével, nevelési programjával, kísérje figyelemmel a szakirodalmat, az új módszereket, esetenként számoljon be ezekről a munkaközösség foglalkozásain, a bemutató foglalkozáson látottakat értékelje,

• önként vállaljon feladatokat. Óvodai érdekvédelem -

-

A PEDAGÓGUS VALAMINT A NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKÁT KÖZVETLENÜL SEGÍTŐ ALKALMAZOTT KÖZFELADATOT ELLÁTÓ SZEMÉLY. A MUNKÁLTATÓ A PEDAGÓGUS KÉRELMÉRE PEDAGÓGUS IGAZOLVÁNYT ÁLLÍT KI.

Közalkalmazotti tanács Az óvoda közalkalmazottai közül választott 3 fős testület, amely 1 fő óvónői munkakörbe foglalkoztatott elnökből, 1 fő óvónői munkakörben és 1 fő nevelőmunkát segítő munkakörben foglalkoztatott dolgozóból áll /1 fő óvónő, póttag/.

Szülők szervezetei .Az SZM véleményezési / egyetértési jogai és azok gyakorlása . A szülői szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését.

A szülő jogai és kötelességei – 1993. évi LXXIX. törvény 13. § (1) A szülőt megilleti a nevelési, illetőleg nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának joga. A nevelési, nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának joga alapján gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének, saját vallási, illetve világnézeti meggyőződésének, nemzeti vagy etnikai hovatartozásának megfelelően választhat óvodát, iskolát, kollégiumot. (2) A szülők joga, hogy gyermekük számára nem állami, illetve nem önkormányzati nevelésioktatási intézményt válasszanak, továbbá – az, hogy e törvényben foglaltak szerint – nem állami, illetve nem helyi önkormányzati óvodát, iskolát alapítsanak, vagy annak alapításában részt vegyenek. (3) A szülő joga igényelni, hogy az óvoda a nevelési programjában és tevékenységében, az iskola és kollégium pedagógiai programjában és tevékenységében a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan és többoldalú módon közvetítse, továbbá, hogy az állami, illetve önkormányzati nevelési-oktatási intézményben a hit- és vallásoktatást lehetővé tegyék. (4) A szülő (1)–(3) bekezdésben meghatározott jogai nem korlátozhatják gyermeke gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadsághoz való jogát, melynek gyakorlását – a gyermek érettségének megfelelően – a szülő irányíthatja. Attól az évtől kezdve, amelyben a gyermek tizennegyedik

22

életévét eléri – ha nem cselekvőképtelen –, a szülő az iskolaválasztás jogát gyermekével közösen gyakorolhatja. (5) A szülő joga, hogy gyermeke lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén a polgármester segítségét kérje ahhoz, hogy gyermeke különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélkül folytathassa tanulmányait, ha a településen nem működik olyan iskola, amelyik a tankötelezettség végéig biztosítja az iskolai nevelést és oktatást. A sajátos nevelési igényű gyermek lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén a polgármester segítségét kérheti ahhoz, hogy gyermeke óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez-oktatásához szükséges feltételeket a településen megteremtsék. 14. § (1) A szülő joga különösen, hogy a) megismerje a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról, b) gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon, c) írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül az óvodaszéktől, iskolaszéktől, kollégiumi széktől legkésőbb a tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ kapjon, d) a nevelési-oktatási intézmény által meghatározott feltételek mellett kérje, hogy gyermeke a nem kötelező foglalkozásokat igénybe vehesse, illetve ilyen foglalkozás megszervezését kezdeményezze, e) a nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon, f) kezdeményezze az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék létrehozását, és részt vegyen a szülői képviselők megválasztásában, mint választó és mint megválasztható személy, g) kezdeményezze szülői szervezet (közösség) létrehozását, és közreműködjön annak tevékenységében, h) személyesen vagy képviselői útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény irányításában. (2) A szülő kötelessége különösen, hogy a) gondoskodjon gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről, b) biztosítsa gyermeke – e törvény 24. §-ának (3) bekezdésében meghatározottak szerinti – óvodai nevelésben való részvételét, továbbá tankötelezettségének vagy képzési kötelezettségének teljesítését, c) figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, gondoskodjék arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, és megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, d) rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, és részükre a szükséges tájékoztatást megadja, e) elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az óvoda, az iskola, a kollégium rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását, f) megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében, g) tiszteletben tartsa az óvoda, az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait. A gyermekek, a tanulók jogai és kötelességei -1993. évi LXXIX. törvény 10. § (1) A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy nevelési, illetőleg nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki. (2) A gyermek, illetve a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a

23

tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. (3) A gyermeknek, tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, illetve alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében; b) nemzeti, illetőleg etnikai hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön; d) nem állami, nem önkormányzati nevelési-oktatási intézményben vegye igénybe az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátást, továbbá, hogy az állami, illetve önkormányzati nevelési-oktatási intézményben hit- és vallásoktatásban vegyen részt; e) személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát az óvoda, az iskola, illetve a kollégium tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat e jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, illetve a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását; f) állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban – különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban – részesüljön, s életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért; g) jogszabályban meghatározottak szerint az oktatási jogok miniszteri biztosához forduljon. (4) A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre. (7) Az e törvényben meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetőleg teljesíteni. A jogok rendeltetésszerű gyakorlása során kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermeki és tanulói jogok érvényesítésére. A jog gyakorlása akkor nem tekinthető rendeltetésszerűnek, ha az az e törvényben és a szakképzésről szóló törvényben, illetve az e törvények végrehajtására kiadott jogszabályokban biztosított jogok csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségek korlátozására, a véleménynyilvánítás elfojtására, a tájékozódási jog korlátozására irányul, vagy erre vezet. A rendeltetésellenes joggyakorlást haladéktalanul meg kell szüntetni, és hátrányos következményeit – az e törvényben, illetve a szakképzésről szóló törvényben szabályozott eljárás keretében – orvosolni kell. Az eljárásban a gyermek, tanuló javára kell dönteni, ha a tényállás nem tisztázható megnyugtatóan.

Szülők / nevelők kapcsolattartási rendje, a kapcsolattartás formái

A szülői munkaközösség óvoda szintű képviselőjével az óvodavezető illetve a helyettes tart kapcsolatot. Szülői kötelesség a gyermeki jogok érvénysülésének figyelemmel kísérése.

24

1.

Az óvodaközösség

Az óvoda közösségét az óvoda dolgozói, a szülők és a gyermekek alkotják. Az óvodában a szülők jogaik érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezetet (közösséget) működtethetnek.1993.évi LXXIX.tv.59.§.(1) Az óvodai szülői szervezet (közösség) választmánya (vezetősége), vagy az óvodai szülői értekezlet akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az SZM szervezeti felépítése:



Csoportonként 3 fő, összesen: 24 fő. A vezetőséget 8 fő alkotja.



Maguk közül elnököt választanak



Éves munkatervet készítenek, melyet maguk készítenek el.



Azokban az ügyekben, amelyekben az SZM.-nek bármely jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt az óvodavezető kéri meg az írásos anyag átadásával.

Az óvodai szülői szervezet (közösség) döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorol: • a szervezeti és működési szabályzatnak, • a gyermek fogadásának módjában • a vezetők és a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás módjában, az ünnepélyek, megemlékezések, rendjét szabályozó részeiben, • a házirend összeállításában, • a szülőket anyagilag is érintő ügyekben, • a szülői értekezlet napirendjének meghatározásában,

•

az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában és a gyermekvédelmi feladatoknak meghatározásában, • a munkatervnek a szülőket is érintő részében. • Megválasztja a saját tisztségviselőit, • kialakítja saját működési rendjét,

•

az óvodai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét, • képviseli a szülőket és a gyermekeket az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítéséhez. • Figyelemmel kíséri a nevelőmunka eredményességét. • Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót. • A gyermekek nagyobb- legalább 75%-át- érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor az SZM vezetője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleten.( Lásd: Házirend) 1993.évi LXXIX.tv.59.§.(5) • Az óvodavezetői pályázatról véleményt nyilvánít, melyet írásba foglal és az előkészítő bizottság elnökének átad. 

Az SZM. képviselőjét a nevelőtestület véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalásakor meg kell hívni.

Az óvodai szintű szülői munkaközösség vezetőjét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály, vagy az óvoda szervezeti és működési szabályzata, a szülői munkaközösség részére véleményezési jogot biztosított. A meghívás a napirendi pont írásos anyagának, 8 nappal korábbi átadásával történik.



A nevelőtestületi értekezletre történő meghívásról az SZM. esetében a nevelőtestület külön dönt.

25



Az SZM. kérésére az óvodavezető illetve a helyettes köteles megadni a szükséges információt, tájékoztatást.



Az óvoda vezetője vagy helyettese az SZM. vezetőjét rendszeresen tájékoztatja az óvodában folyó nevelő- oktató munkáról, a gyermekeket érintő kérdésekről.



A csoportok SZM. tagjaival a csoportban dolgozó óvodapedagógusok tartanak kapcsolatot.

A panaszkezelés szabályai: A szülő bármilyen jellegű panaszával első fokon a gyermek óvónőihez fordulhat. Amennyiben problémáját nem sikerült rendezni, megoldani, másodfokon az óvoda vezetőjéhez fordulhat, aki a beérkező panaszt, észrevételt dokumentálja, és azt az érinttettek bevonásával kivizsgálja. A szóbeli panaszra szóban, az írásbeli panaszra írásban visszajelez, aminek határideje 30 nap, kivéve az azonnali intézkedést igénylő panaszt. Az intézményen belül lehetőség szerint megoldást kell találni a szülői panaszra. Ellenkező esetben a szülőnek jogában áll ügyét tovább vinni az intézményt fenntartó Önkormányzathoz, aki kivizsgálást rendelhet el.

A szülői munkaközösség részére biztosított jogok: Az óvodai SZM. véleményezési jogkört gyakorol a 11/1994.(VI.8.)MKM rendelet 59.§ ide vonatkozó bekezdésében biztosított felhatalmazása alapján. Véleményezési joga van az SZM- nek:  Az SZMSZ - ben megfogalmazott gyermekek fogadását illetően  A vezető és az SZM közötti kapcsolattartás módját illetően  Az ünnepélyek és megemlékezések rendjét szabályzó kérdésekben  A házirend, életrend összeállításában, elfogadásában.  A szülőket érintő rendelkezésekben, anyagi ügyekben.  A szülői értekezletek napirendjének meghatározásában.  Az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában.  Befizetés időpontjának meghatározásában  Az intézmény óvó-védő előírásainak megfogalmazásában  SZMSZ, Házirend, Minőségfejlesztési Program ,HNP vonatkozásában AZ SZM. közreműködik:



A szülők írásbeli nyilatkozatának beszerzésében, ha valamely óvodai döntés fizetési kötelezettséget von maga után. ( alapfeladaton kívüli szolgáltatás ) 1993.évi LXXIX.tv.114.§. (4)

A szülői értekezletek feladatai:    

az óvoda és a szülői ház együttműködésének elősegítése; a szülők tájékoztatása az óvoda célkitűzéseiről, megnyerésük azok támogatására; a szülők pedagógiai kultúrájának fejlesztése.

26

A szülői értekezlet idejét a tanév rendjében kell rögzíteni. A nevelési év folyamán évi egy alkalommal kerül sor összevont, illetve évente háromszor csoport szülői értekezletre. Igény szerint rendkívüli értekezlet összehívására is sor kerülhet.

3. AZ ÓVODA MŰKÖDÉSE A működés rendje, nyitva tartás

27



A nevelési év az oktatási miniszter által meghatározott rend szerint tart az óvodában. Évenként négy hét karbantartási és felújítási feladatok elvégzése érdekében- a fenntartó szerv egyeztetése alapján- zárva tart. A zárva tartás pontos dátumáról minden év február 15-ig kell tájékoztatni a szülőket. A zárva tartás előtt 30 nappal össze kell gyűjteni a gyermekek elhelyezésére vonatkozó igényeket és a szülőket a zárást megelőzően tájékoztatni kell.



Az óvoda 3 éves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig - legfeljebb 8 éves korig - nevelő intézmény. 1993.évi LXXIX.tv.6.§.(2).



Az óvónők kötelező munkaideje heti 40 óra. Csoportban eltöltendő 32 óra. A 32 és a 40 óra közötti heti óraszám nevelőmunkával összefüggő rendszeres vagy alkalmankénti feladatokra (pl: mozi-látogatás, színházlátogatás, kirándulás, felkészülés) használható fel.



A nevelési év minden év 09.01- től a következő év 08.31. -ig tart.

Nyitva tartás: Az óvodai feladatok ellátásához igénybe vehető heti időkeret 55 óra. A gyermekek fogadása 6 órától, 7 - 17 óráig lépcsőzetes munkakezdéssel óvónők vannak a gyermekekkel a hétfőtől péntekig tartó időszakban. Az óvodát reggel a munkarend szerint 6.00kor érkező dajka nyitja. Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az óvoda vezetője engedélyezi.



A nyitvatartási időtartam 11 óra. Amennyiben 17 óráig nem viszik el a gyermeket, akkor a vele lévő óvónőnek negyed órát az intézményben kell várakoznia a gyermekkel együtt. Ezután lehetőségei szerint vagy magához, vagy az óvoda vezetőjéhez, vagy a gyermek lakására viszi őt. Munkaideje feletti 60 percen túli idő ügyeleti időnek számít, melyért a jogszabályban előírt díjazás jár. A hivatalos ügyek intézése az óvodavezető (vagy óvodatitkár) irodájában történik.

A működés rendjére vonatkozó egyéb rendelkezések Az óvoda a zárva tartás ideje alatt a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az óvoda vezetője határozza meg és azt a szülők és az alkalmazotti közösség, illetve a fenntartó és a társintézmények tudomására hozza (értesítés formájában). Az óvoda helyiségeit más, nem nevelési célra átengedni csak a gyermekek távollétében, az alapító okiratban foglaltak szerint lehetséges. Az óvoda épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az óvoda konyhájába csak egészségügyi kiskönyvvel rendelkező személy léphet be. Az intézményen belül szeszesital fogyasztása tilos.

A gyermekek kisérése A gyermekek intézményen kívüli kísérése esetén 20 gyermekig két felnőtt kísérőt, 20 gyermek felett pedig 10 gyermekenként plusz 1 fő felnőtt kísérőt kell biztosítani.

28

A gyermekek étkeztetését a GAMESZ - konyha látja el. A gyermekek felvételének, átvételének feltételei, eljárási rendje

•

Az óvodai felvétel , átvétel jelentkezés alapján történik, melyről az óvodavezető dönt, és a döntést írásba kell foglalni –1993.évi LXXIX.tv.65.§.(2).és 83.§. A szülő a gyermekét, annak anyakönyvi kivonatával és TAJ számával igazolja.

•

Az óvodába a harmadik életévét betöltött gyermek - nevelési év közben - amennyiben a férőhely megengedi - bármikor felvehető. Ha az igénylők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, felvételi bizottságot kell létrehozni. A bizottság tagjai: - óvodavezető, helyettes; - gyermekvédelmi megbízott; - az önkormányzat tisztségviselője, vagy annak megbízottja; - SZMK. elnök, vagy annak megbízottja, - körzeti védőnő

 

A felvételi bizottság határozatáról a szülőt 5 napon belül értesíteni kell.



Az óvodában tilos bármilyen okból a gyermek hátrányos megkülönböztetése. 1993.évi LXXIX.tv.4.§.(7)-(14). és 84.§.(7-15)



Az óvoda a fenntartó által megfogalmazottak szerint az óvodai jelentkezés idejét és módját a határidő előtt legalább 30 nappal köteles nyilvánosságra hozni.



Az óvodai jelentkezések időpontja április határideje június negyedik hete.



Ha az újonnan felvett gyermek a felvételt követő 8 napon belül nem jelentkezik beírásra, illetve távolmaradásának elfogadható okát nem jelentik be, a gyermeket határozattal törölni kell a nyilvántartásból.

Felvételi kérelmet csak férőhely hiány miatt lehet elutasítani, melyet az indokok megfogalmazásával határozatba kell foglalni.

második fele, a szülők kiértesítésének

Az óvodai elhelyezés megszűnése-1993.évi LXXIX.tv.74.§. Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha:



•

a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján, • a szülő írásban bejelenti, hogy gyermeke kimarad a bejelentésben megjelölt napon, • az óvodai elhelyezést fizetési hátralék miatt az óvodavezető – a szülő eredménytelen felszólítása és a gyermek szociális helyzetének vizsgálata után, megszüntette, a megszűnés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján, • a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján, • a gyermeket nem vették fel az iskolába annak a nevelési évnek az utolsó napján, amelyben a nyolcadik életévét betölti, • a jogszabályban meghatározottnál igazolatlanul többet van távol az óvodai foglalkozásokról. (Kivéve ez alól az a gyermek aki hátrányos helyzetű, illetve akit a gyámhatóság intézkedésére vettek fel az óvodába.)



 

Az óvoda köteles felvenni azt az 5 éven felüli gyermeket, akinek a lakóhelye a körzetében található. A gyermeknek napi négy órát kötelező részt vennie az óvodai nevelésben. Fel kell venni azt a gyermeket, kinek felvételét a gyámhatóság kezdeményezi. Veszélyeztetettség esetén kötelező a gyermek felvétele. A felvételkor az óvodavezető nem tagadhatja meg a hátrányos helyzetű gyermek felvételét. (Ktv. 121. §. (1) bekezdés 14. pontja fogalmazza meg, hogy kik tartoznak ide.) Az új gyermekek fogadását követően 1 hónapon belül le kell bonyolítani a családlátogatást , melyről feljegyzés készül a gyermek fejlődési naplójában.. Az új gyermekek részére óvodába lépésükig ki kell alakítani a személyes jellel ellátott helyeiket, eszközeiket.

29



Minden felvett gyermek részére a szülőnek kell biztosítani egy váltás ruhát, váltócipőt, pizsamát, fésűt, fogkefét, lepedőt és ágynemű huzatot, s az óvónőkkel való megbeszélés szerint a személyes higiénével kapcsolatos dolgokat.



A gyermekek által behozott személyes értékes tárgyakért az óvoda anyagi felelősséget nem vállal.1993.évi LXXIX.tv.40.§.(8)



Az óvodai házirendet a nevelési év elején minden szülő kézbe kapja, emellett ennek kifüggesztéséről és a hozzáférés folyamatosságáról gondoskodni kell.1993.éviLXXIX.tv.40.§.(9) és (12)

 

Minden óvodába felvett gyermeknek orvosi igazolást kell hoznia .



Az intézmény nevelési évenként öt nevelés nélküli munkanapot felhasznál pedagógiai céllal 11/1994. /VI.8/ MKM. 2. par. /4-5/ A nevelés nélküli munkanapok időpontját az éves munkaterv konkrétan tartalmazza.



Az intézmény óvodapedagógusai a gyermekek fejlettségével kapcsolatban szakvéleményt adnak. Probléma esetén javasolják, hogy a gyermeket az óvoda pszichológusa, illetve a szakértői bizottság vizsgálja meg, melyről a szülő írásban kap értesítést.



Ezek igénybevétele előtt legalább hét nappal - írásban - tájékoztatást kapnak a szülők, akik ezt aláírásukkal veszik tudomásul.



A nyári zárva tartás tájékoztatását szintén írásban - február 15-ig - teszi meg az intézmény, melynek tudomásul vételét a szülő aláírással igazolja. A takarítási szünet ügyeleti rendjét az óvodavezető határozza meg.





Lényeges felújítást és egyéb karbantartási munkálatokat a nyári szünet alatt kell elvégezni.



A nyári zárva tartás ideje alatt /4 hét/ 2 hétre a tagóvoda vagy a központi óvoda látja el a gyermekek felügyeletét.



A téli illetve tavaszi iskolai szünet alatt a szülőknek joguk van otthon tartani gyermeküket minden igazolás nélkül.



Amennyiben ezen időszak alatt az igény tíz fő alá csökken, a fenntartó szünetet rendel el. A döntésről az óvoda egy héttel a zárva tartás előtt hirdetőtáblán értesíti a szülőket.

A gyermekek óvodai életrendje



A gyermekek óvodai életrendjét, időbeosztását a csoportnaplókban rögzített napirend szerint szervezzük. A játék elsődlegességét biztosító minden csoport számára időkereteket jelölő napirendi javaslat HNP-nk 17. oldalán is megtalálható. A nyolc csoport egymással harmonizáló, egyénenként sajátosságot mutató napirendjének betartásáért az óvónők felelősek.

Az óvodai nevelőmunka HNP, MIP jellemzői

Óvodánkban a nevelőmunka a Helyi Nevelési Programunk szerint folyik, melyet a nevelőtestület fogad el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A jóváhagyás előtt a fenntartó az adott intézménytípusnak megfelelő szakterületen nyilvántartásba vett Országos Szakértői Névjegyzékben szereplő szakértővel véleményezteti. Az óvodai nevelési program tartalmazza :  azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését,  közösségi életre történő felkészítését,  a szociálisan hátrányos fejlődésű gyermekek differenciált fejlesztését, fejlődésének segítését.  Az óvodai nevelés alapelveit,  a gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet  a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit,

30

a nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelésék jegyzékét. A Helyi Nevelési Programunk tükrözi, hogy nevelés centrikus tevékenységünk a teljes óvodai életet magába foglaló foglalkozások keretében zajlik. Elvei alapján gyakorlatunkban tartózkodunk a hátrányos megkülönböztetéstől, és biztosítjuk minden gyermek részére a korlátozás nélküli részvételt a nevelési folyamatban. Programunkat jellemzi a pozitív énképre törekvő megalázás/ megfélemlítés nélküli nevelés. MIP jellemzői: Óvodánkban a feladatok hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának és a folyamatos javításnak az érdekében meghatározzuk minőségpolitikánkat. A minőségpolitika végrehajtására minőségfejlesztési rendszert építését kezdtük el a 2004/2005-ös tanévben /COM.I./. A működtetés szabályozása, eljárásrendszere, a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési és értékelési feladatok végrehajtásának szabályozását minőségirányítási programunkban dokumentáltuk. Minőségirányítási programunk összhangban áll az önkormányzati minőségirányítási programmal. 

A gyermekcsoportok szervezése

A fenntartó határozza meg az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számát Az óvodai gyermekcsoportok kialakításáról, elhelyezéséről, a nevelői megbízásról a testület meghallgatásával az intézményvezető dönt. A gyermekcsoportok szervezése Óvodánkban vegyes életkorú (a szociális tanulásra gazdagabb lehetőséget nyújtó osztatlan) csoportokat részesítjük előnyben. A gyermekek csoportba való beosztásánál figyelemmel vagyunk : - a szülő kérésére, - a testvérek együtt nevelésére, - a fokozott gondoskodást igénylő, fejlődésükben eltérő, szociálisan hátrányos vagy veszélyeztetett helyzetű gyermekek csoportonkénti egészséges arányára, - az életkori megoszlás egészséges arányára, - a fiúk és lányok arányára.

A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése JOGA VAN PEDAGÓGIAI ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLNI AZ IGÉNYJOGOSULTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSA UTÁN- integrált nevelés keretében, de az intézménynek rendelkeznie kell a célhoz szükséges személyi és tárgyi feltételekkel. (HNP 43-45. oldal.)

Az óvodába járás rendszeressége A gyermekek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések

• •

Az óvodába felvett gyermeket nyilván kell tartani

A gyermek óvodai nyilvántartására a felvételi és mulasztási napló szolgál. Ennek használata, vezetése, kötelező. • A szülő köteles a gyermeke óvodából való távolmaradásának a bejelentésére

31

•

A gyermek várható hiányzását a szülők kötelesek legalább két nappal a hiányzás előtt közölni a csoportvezető óvónővel. Ebben az esetben a hiányzás igazoltnak tekintendő. • A tanköteles korú gyermekek esetében az egy hetet meghaladó távollétet az óvodavezetővel kell egyeztetni. /Kivéve betegség miatt/

•

Ha az óvodáskorú gyermek távolmaradása előre nem látható, azt a távolmaradás napján lehetőleg 10 óráig be kell jelenteni az óvodatitkárnak.

•

Ha a gyermek betegség miatt hiányzik , csak orvosi igazolással hozható ismét óvodába. • Abban az esetben, ha a szülő nem jelzi a hiányzás okát, és ez az állapot legalább öt napig tart, a hiányzást igazolatlannak kell tekinteni, és a mulasztási naplóban piros álló egyenessel jelölni.

•

5 napon túli igazolatlan hiányzás esetén a csoport óvónői kötelesek jelezni az óvodavezetőnek, hogy törvény szerint tudjon eljárni.



a 1o napon túli igazolatlan hiányzás esetén - az 5 éven aluli gyermek óvodai elhelyezése megszűnik,- ha az óvoda a szülőt legalább 2 alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az óvodai elhelyezés megszűnik a gyermeket törölni kell az óvoda névsorából .(11/1994. (VI.8) MKM rendelet 28.§. (1) és(6) – kivétel az a gyermek, akire az 1993. évi LXXIX.tv. 74.§. (3) vonatkozik.) - az 5 éves gyermek esetében a Közoktatási Törvény 24.§ (3) bekezdése alapján a nevelési év kezdő napjától napi 4 órát köteles óvodai nevelésben részt venni. - igazolatlan hiányzás esetén az óvodavezető feljelentést tesz a jegyző felé - a szülő kérelmére az óvodavezető mentesítheti a gyermeket az óvodába járás alól, amennyiben családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete ezt indokolja. 1993.évi LXXIX.tv.69.§.(1)

A térítési díj befizetésére visszafizetésére vonatkozó rendelkezések A fizetési kötelezettségre vonatkozó kedvezmények szabályai

•

a gyermek az intézményben igénybe vett étkezésért, a jogszabályban meghatározottak szerint , térítési díjat fizet.

•

a térítési díjak befizetése a Sugár Úti Óvodában legtöbbször minden hónap második hetének hétfőjén történik, az Egregyi Úti Óvodában legtöbbször minden hónap második hetének keddjén történik. Az időpontot a fizetés előtt egy héttel, közzé tesszük.

32

•

a térítési díj befizetésének napja, olvasható a csoport hirdetőtábláin, valamint a helyi televízióban olvasható. • a megjelölt időpontban köteles a szülő a térítési díjat befizetni .

•

a szülő által kifizetett étkezési díjat köteles az óvoda visszafizetni, ha téves elszámolás történt, ha a gyermek elköltözik, vagy iskolába távozik

•

az étkezési térítési díjakat egy hónapra előre, készpénzben kell megfizetni . A távolmaradás miatt keletkezett maradványt be kell számítani a következő hónapban fizetendő térítési díj összegébe . Korm. r. 5 par.

•

A következő napi hiányzás esetén az étkezés lemondható, illetve újra igényelhető minden nap reggel 10 óráig - telefonon, vagy személyesen az óvodavezetőnél vagy az óvodatitkárnál.

•

A bejelentés 24 óra múlva lép életbe, a következő befizetéskor írható jóvá. Korm. r. 8 par. / 6 bek / A bejelentés napján az ebéd étkezési időben elvihető, névvel ellátott zárt éthordóban. • Be nem jelentett hiányzás esetén , a szülő a térítési díj visszafizetésére nem tarthat igényt.

•

A szülő és az intézmény is kérheti a térítési díj csökkentését, elengedését, egyéni indokok alapján. A kérelemhez kereseti ill. jövedelemigazolást kell csatolni. Ktv. 1o. par. / 4/

•

Az önkormányzati támogatásban részesülő gyerekek térítési díját a Polgármesteri Hivatal értesítése alapján vesszük figyelembe és a visszatérítés is rajtuk keresztül történik

•

A gyermek óvodai étkezéséről a faliújságokon kifüggesztett étlapon keresztül tájékozódhat a szülő. A nem magyar állampolgár gyermekekre vonatkozó térítési díjfizetési szabályok •

A Magyarországon élő külföldi állampolgár az óvodai nevelést a magyar állampolgárokkal azonos feltételek között veheti igénybe és köteles térítési díjat fizetni. /Kt.110.§(1)-(2)/

•

A díj összege megegyezik tanévenként a szakmai feladatra – tanévkezdéskor számított – folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadával /Kt.115.§(2)/

•

A fizetett díj összegét az intézményvezető állapítja meg, a beiratkozást követően közli, majd a tanévkezdés után írásban értesíti a szülőt a fizetés módjáról, határidejéről, az elmulasztásának következményeiről és a jogorvoslati lehetőségekről.

•

A térítési díj befizetése az adott nevelési évben, két részletben történik /október 15-ig; március 15-ig/, az intézmény pénztárába történő befizetéssel számla ellenében. /Kt.110.§(1)-(4)/

•

Hátrányos helyzetű gyermekektől díj nem szedhető.

•

A gyermeket szociális helyzete alapján mentesíteni lehet a díj fizetése alól.

•

A szociális kedvezményre való jogosultságot a kérelem benyújtásakor igazolni kell.

A

kérelmeket

tanévkezdéskor

meg

kell

újítani,

elbírálásáról

az

intézményvezető dönt, a nevelőtestület és a Szülői Szervezet véleményének figyelembevételével.

33

•

Fizetési halasztást, részletfizetési kedvezményt a szülő, illetve a törvényes képviselő kérelmére az intézményvezető engedélyezhet.

A belépés és a bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel . A helyiségek használatának rendje 

A gyermekeket kísérő szülők kivételével az óvodával jogviszonyban nem álló személyek az óvodatitkárnak jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az óvodában.



Az óvodatitkár a feladatkörét meghaladó ügyben jelentkező külső személyeket az óvodavezetőnek jelenti be.



A gyermekeket csak szüleinek, vagy az általuk megnevezett személynek lehet kiadni. Amennyiben a gyermekért nem közvetlen hozzátartozó jön, azt a szülőnek előzetesen telefonon, vagy személyesen be kell jelentenie a csoportban dolgozó óvónőnek. A gyermekért jövő, nem közvetlen hozzátartozónak igazolnia kell magát.





Egyedül járó, vagy általános iskolás gyermekre bízott óvodást csak a szülő írásbeli kérelmére és nyilatkozata alapján lehet hazaengedni.



Minden gyermekért az óvoda területén és munkaidején belül tartozik felelősséggel óvónője. Ha a szülők a megszokottól eltérő időben kívánják hazavinni gyermeküket, azt előre be kell jelenteni az óvónőnek.





Félnapos jogosultság esetén a gyermeket legkésőbb 13.30 óráig el kell vinni az óvodából.



A szülők a gyermekek átadása illetve átvétele idején tartózkodhatnak az óvoda területén. Kivétel: szervezett programok.



A szakszolgálat képviselői –előzetes egyeztetés alapján- a vezető jelenlétében végezhetik munkájukat. Egyéb vendégek csakis a vezető vagy helyettesének jelenlétében látogathatják óvodánkat. Utcai árusok-a könyv és játékárusok kivételével- az óvodában kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak.



 

Az óvoda szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva tart ( kivétel, ha országosan a munkaszüneti napok rendje eltérően alakul ). Az óvodai szünethez a fenntartó engedélye illetve rendelkezése szükséges.

Ünnepélyek, megemlékezések, rendezvények rendje A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatellátás szabályai 

Az óvoda hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az óvoda jó hírnevének megőrzése, öregbítése az óvodai közösség minden tagjának joga és kötelessége.

34



 



A megfelelő környezeti és lélektani feltételek megteremtésével kell érzékelhetővé tenni a különböző ünnepek eltérő tartalmát, hangulatát. Az időpontokat, a szervezési felelősöket minden évben az óvoda munkaterve tartalmazza. A csoporthagyományok bevezetését az óvodavezetővel és a szülőkkel egyeztetve a csoportok óvónői döntik el. Az óvoda épületén a 132/ 2000. (VII.14.) Kormányrendelet alapján- 2000. augusztus 20.-a után- állandóan kinn kell tartani a nemzeti színű lobogót . A nemzeti ünnepeket gyermekcsoportban .

megelőző

munkanapon

emlékezünk

meg

az

ünnepről

a

Ünnepek, megemlékezések: Összdolgozói szinten: Karácsony, pedagógusnap Gyermekeknek: Mikulás, Karácsony ( elsősorban az előkészületen van a hangsúly ) farsang, húsvét, anyák napja, gyermeknap, évzáró, a gyermekek születésnapjai. Megemlékezések: október 23., március 15. , Egyéb hagyományok: Állatok napja,( okt. 4. ), Advent, Luca-nap, Föld napja ( ápr. 22. ) , májusfa állítás, Madarak, fák napja (május 10.) gyermeknap szülőkkel közösen, sportnap, szülőkkel közösen

Az óvoda dolgozóival kapcsolatos hagyományok:  távozó dolgozók , nyugdíjba menők búcsúztatása;

 

  

házi bemutatók szervezése (évi három alk.) továbbképzésen, tanfolyamon szerzett tapasztalatok átadása (folyamatosan) nevelési értekezletek szervezése ( évi 4 alk. ) dajkák tájékoztatása a feladatokról (folyamatosan) szakmai tapasztalatcsere (évi 1 alk.)

Az óvodai rendezvények tartalmáról és időpontjáról a nevelési év első értekezletén és folyamatosan kapnak tájékoztatást a szülők.

A fakultatív hit-, és vallásoktatás időpontját és helyét biztosító eljárás rendje

35

Egyházak és óvoda kapcsolata-1993.évi LXXIX.tv 4.§.(4)  a hitoktatás megszervezésének elősegítése.  Az egyházak képviselőivel az óvodavezető tartja a kapcsolatot Amennyiben a szülők körében igény jelentkezik hit- és vallásoktatásra az SZM véleményét kikérve születik döntés.

A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás formái, rendje Az óvodavezető feladata az egészségügyi felügyelet és a rendszeres orvosi vizsgálatok megszervezése. Nevelési évenként 2 alkalommal az aktuális felmérések elvégzése érdekében. Nevelési évenként minden gyermek egy alkalommal részt vesz: •

fogászati,

•

és általános gyermekorvosi vizsgálatban a fenntartó által biztosított

feltételekkel élve. A kötelező védőoltások az óvodában nem adhatók be. A tanköteles korú gyermekeknél az iskolai beiratkozás előtt a kötelező egészségügyi vizsgálatokat a gyermekorvosok az óvodában végzik. Az óvodavezető biztosítja az egészségügyi (orvosi, védőnői) munka feltételeit, gondoskodik a gyermekek szükséges óvónői felügyeletéről és szükség szerint a vizsgálatokra történő előkészítéséről. Az óvoda közalkalmazottaira vonatkozóan  Az intézményben dolgozók csak érvényes egészségügyi véleménnyel dolgozhatnak, melyet kötelesek a munkavégzés alatt maguknál tartani  Minden óvodai dolgozónak eleget kell tenni a munkaköri alkalmassági vizsgálat kötelezettségeinek

 Minden óvodai dolgozó meghatározott feladata, hogy a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük elsajátításáról meggyőződik

megőrzéséhez

szükséges

ismereteket

átadja

és

ezek

 A baleset megelőzés érdekében minden nevelési év kezdetén illetve minden séta és kirándulás előtt, az óvodai csoportban szükséges a gyermek életkorának megfelelően rögzíteni az elvárható magatartás formákat, ismertetni a testi épség védelmére vonatkozó előírásokat.

Az ellátott gyermekekre vonatkozóan • Az óvoda működése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani.

36

•

Az óvodában - napközben - megbetegedett gyermeket a szülők értesítése után, a legrövidebb időn belül haza kell vinni . Az óvónőnek addig is gondoskodnia kell a gyermek elkülönítéséről, lázának vizes ruhás csillapításáról, ha szükséges, orvosi ellátásáról. • Lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló, lázas gyermek az óvodát nem látogathatja.

•

Ha a gyermek tartós szükségességet alátámasztó orvosi igazolás alapján gyógyszeres kezelés alatt áll, kivételes esetben, csak az adott napi adagot tartalmazó , - nevével ellátott csomagolásban - gyógyszere átadható óvónőjének, aki gondoskodik annak felhasználásáról.

•

Fertőző megbetegedés esetén az óvodát azonnal értesíteni kell. A további megbetegedés elkerülése érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a fertőtlenítésre, tisztaságra.

•

A csoportszobákba csak engedélyezett (beszoktatás, nyílt nap, ünnepély... )

alkalmakkor

tartózkodhatnak

szülők

•

A gyermekek ünnepeire, csak szavatossággal ellátott csomagolt szárazsütemény, egészséges gyümölcs, zöldségféle, gyümölcslé, vagy számlával igazolt friss cukrászüzemi termék hozható. A behozott élelmiszerekből a fogyasztástól számított 48 óráig ételmintát kell eltenni.

•

az óvodába járó gyermekek egészségügyi állapotának ellenőrzését -a fenntartó önkormányzat és a házi gyermekorvosi szolgálat közötti megállapodás alapján- az óvodába járó orvos és védőnő látja el. A gyermekorvos , illetve a védőnő , óvodában végzendő feladatainak a konkretizálása a megbízási szerződést kötő szerv feladata.

•

Az óvodapedagógusok a csoportjukba tartozó gyermekekkel minden nevelési évben : az óvodán belül - szűrővizsgálaton és szükség szerint utóellenőrzésen vesznek részt.

•

a szakorvosi - védőnői vizsgálatok, szűrések tapasztalatairól az óvodavezetésnek tájékoztatást adnak. • Az egészséges környezet biztosítása érdekében tett javaslataik az óvoda lehetőségeinek függvényében kerülnek megvalósításra.

Az intézményi védő, óvó előírások, eljárások rendje Az óvoda vezetője felelős az óvodában a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek a megteremtéséért, és a gyermekbalesetek megelőzéséért. A feltétel rendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó óvodavezetői feladat. A gyermekekkel a testi épségükre és egészségükre vonatkozó veszélyforrásokat, az elvárható magatartásformákat, rendszeres folyamatossággal - fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell, melynek dokumentálása mindenki számára kötelező. Az óvoda életrendjében meg kell határozni az intézményi védő- óvó előírásokat. Ezen kívül el kell készíteni a felnőtt dolgozókra vonatkozó feladat-meghatározást, a gyermekbalesetek megelőzése illetve bekövetkezése esetén szükséges eljárások rögzítésével.11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 2.sz. melléklete- „A tanuló és gyermekbalesetekkel összefüggő egyes feladatok” alapján.(10.sz. melléklet) Az óvónőknek fel kell hívni a gyermekek figyelmét a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedési szabályokra, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. Különösen fontos ez, ha: • az udvaron tartózkodnak, • ha különböző közlekedési eszközzel közlednek (kirándulás előtt ……) • ha az utcán közlekednek • ha valamilyen rendezvényen vesznek részt Az óvónőknek fel kell hívni a gyermekek figyelmét a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedési szabályokra, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra.

37

Az óvoda vezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések, szemlék keretében rendszeresen ellenőrzi, s ha kell a szükséges intézkedéseket megteszi. A munkavédelmi szabályzat tartalmazza a munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) idejét, az ellenőrzésbe bevont személyeket. Az óvoda csak megfelelő minősítési jellel ellátott játékokat vásárol. Óvodai kirándulásra, csak a szülő tudtával lehet a gyermeket elvinni. Erdei kirándulást megelőzően, kullancs elleni szert kell használni. 3 napon túli sérülésnél jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet a tárgyhót követő 8. napon belül jelezni kell a fenntartónak. EGYÉB TUDNIVALÓK :  A szülők csak rendkívüli esetben hívják telefonhoz az óvónőket . Az üzenetet az óvodavezető vagy az óvodatitkár veszi át , s gondoskodik annak átadásáról

 Azért a gyermekért , akit az óvoda zárása után nem vittek haza, - bár ez a házirenddel ellentétes – a rá felügyelő óvónő tartozik felelősséggel. A címet, hogy hol találja meg a szülő a gyermekét , az óvodazárás után , a kapura kiteszi.

 Az óvodában az ügyintézés , az iratkezelés általános szabályait be kell tartani, a tanügyi nyilvántartásokat pontosan vezetni, a kötelező nyomtatványokat beszerezni  A szülők óvják és becsültessék meg óvodás gyermekükkel és már nagyobb gyermekükkel az óvoda tulajdonában lévő eszközöket, udvari játékokat. Ügyeljenek a tisztaságra.  Az óvodai dolgozók és szülők kultúrált magatartásukkal , a közösségi érintkezés szabályainak a betartásával, segítsék elő a gyermekek pozitív irányú fejlődését. Általános szabályok : a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételei megteremtésével összefüggő tevékenységek rendje

Az óvoda létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni. Az óvoda minden dolgozója és szülője felelős :  a közösségi tulajdon védelméért , állagának megőrzéséért,  az óvoda rendjéért , tisztaságának megőrzéséért,  az energiafelhasználással való takarékoskodásért,  a tűz és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért.

    

A gyermekek az intézmény helyiségeiben csak felnőtt felügyelete mellett tartózkodhatnak az óvoda egyes helyiségeinek, létesítményeinek berendezéseit , felszereléseit, eszközeit elvinni csak az óvodavezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Vagyonvédelmi okok miatt az irodahelyiségeket és a raktárt zárni kell. Az óvoda helyiségeit más , nem nevelési célra átengedni , csak a gyermekek távollétében , a fenntartó engedélyével lehet. Az igénybevevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli, és kártérítési felelősséggel tartoznak . Kötelesek betartani az óvodai munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat.

Munkakörönkénti felelősség meghatározások

38

A dajkák felelősek a tisztító- és takarító eszközök, vegyszerek gondos, a gyermekek által el nem érhető helyen való tárolásért. A gyermekek jelenlétében vegyszer (sósav, hypo) tisztítást nem végezhetnek. Ezeket a munkálatokat csak a gyermekek hazamenetele után, a késő délutáni időszakban végezzenek. Az étel (ebéd) tálalásánál győződjenek meg az étel hőfokáról. Túl hideg és forró ételt ne tálaljanak a gyermekeknek. Ügyeljenek az étel megfelelő, fogyasztásra alkalmas hőfokáért. A konyhai dolgozók felelősek az étel csoportokhoz történő kiosztásáért, melegen tartásáért, újra melegítéséért. Ők felelősek a nagykapu zárásáért, miután az ételszállító autó elment.

A gyermekbaleset-megelőzés feladatai és a baleset esetén teendő intézkedések rendje

1. Az óvoda dolgozóinak feladatai a gyermekbalesetek esetén Az óvodapedagógusok feladata a gyermekeket ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén a szükséges intézkedéseket megtenni: • a sérült gyermeket elsősegélyben kell részesíteni, • ha szükséges orvost kell hívni, • ha a gyermek szállítható, orvoshoz kell vinni, • a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetni, • a gyermekbalesetet azonnal jelezni kell az óvodavezetőjének, tagóvoda esetén a tagóvoda vezetőnek, • a tagóvoda vezetőnek kötelessége az óvodavezetőt értesíteni. Az elsősegélynyújtáskor csak azt teheti az óvodapedagógus, amihez ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor azonnal orvost kell hívni. Az orvos megérkezéséig nem szabad a gyermeket elmozdítani. Minden dolgozónak kötelessége a segítségben részt venni. Az óvodában történt balesetet, sérülést az óvodavezetőjének ki kell vizsgálni. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó és a közreható személyi és szervezési okokat. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, mit kell tenni a baleset elkerülése érdekében és a szükséges intézkedéseket az óvodavezetőnek meg kell tennie. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését az óvodavezető végzi.

A három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a gyermek szülőjének. A jegyzőkönyv egy példányát az óvoda őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az óvoda fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az óvodának igény esetén biztosítania kell az óvodaszék ha ez nem működik, akkor a szülői szervezet részvételét a balesetek kivizsgálásában. Az óvodai nevelő munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a gyermekbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az óvoda munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.

39

A gyermekek érdekében, a balesetek elkerülése miatt, az óvoda udvarán , a tornateremben, csakis óvónő felügyelete mellett tornázhatnak a gyermekek. A munka - baleset és tűzvédelmi feladatokat, a nevelési év legelején szükséges „ átbeszélni ” , és jegyzőkönyvbe rögzíteni. Az óvoda minden dolgozójának ismernie kell a munkavédelmi szabályzat, tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. (Aláírásukkal igazolják.) Balesetek esetén az „ értesítési láncnak ” működnie kell A baleset megelőzése érdekében a torna és játékszerek rongálódását, azonnal köteles jelezni , az azt észlelő óvodai dolgozó.

A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásának rendjét

Külső kapcsolat rendszere, formája, módja ÓVODAVEZETŐ

ÓVÓNŐK

CSALÁDOK - iskola

GYERMEKVÉDELMI FELELŐS

GYERMEKVÉDŐ SZERVEZETEK

Polg.Hiv. GAMESZ

SZAKEMBEREK - családsegítő központ - gyermekvédelmi szolg. - gyámügy - óvoda orvos, védőnő

Az óvodapedagógusnak közre kell működnie a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszűnésében. Feladata: hogy a szülőket rendszeresen tájékoztassa, ha a gyermekek jogainak megóvása, vagy fejlődésének elősegítésének érdekében intézkedéseket tart szükségesnek.

A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében az óvoda együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó személyekkel, intézményekkel, hatósággal. Az óvodavezető gondoskodik a gyermekvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről, aki e tevékenységet naprakész figyelmességgel és az óvodavezető felé rendszeres beszámolási kötelezettséggel tartozva végzi. A nevelési év kezdetekor a szülők írásban tájékoztatást kapnak a gyermekvédelmi felelős személyéről és megkeresésének idejéről, módjáról. A hasznos szabadidős programokról és a gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatokról, segítségnyújtási formákról a faliújságainkon állandóan tájékoztatjuk a szülőket. A szülők által jól látható helyen tesszük közzé a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címét, telefonszámát. A bombariadó terv állandó kifüggesztéséről is gondoskodni kell.

40

A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységért alapvetően az óvodavezető felel.

Az óvoda (óvoda vezető) gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatai • elősegíteni a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését, • a problémákat, a hátrányos helyzetet okozta tüneteket, az okokat felismerni és ha szükséges szakember segítségét kérni, • rendszeres óvodalátogatást figyelemmel kísérni, • rendszeres családlátogatások végzése a csoportvezető óvónővel, • a családok szociális és anyagi helyzetének figyelembevételével, a különböző támogatásokhoz való hozzájutást, javaslatával elősegíteni, • az óvodai dolgozóknak személyiségfejlesztő tréningek tartása, • az új és pályakezdő óvónők részére, a gyermekvédelmi munkához segítség nyújtás megszervezése, • az óvodavezető együttműködik a Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó, feladatot ellátó más személyekkel, intézménnyel és hatóságokkal. • a Gyermekjóléti Szolgálati esetmegbeszéléseken való részvétel, (az óvodavezető akadályoztatása esetén az óvodavezető helyettes). • kölcsönös informálás a két intézmény között, havonta egy alkalommal, kibővített intézményvezetői értekezlet formájában. A Gyermekjóléti Szolgálat véleményét az óvodavezető minden esetben köteles kikérni, ha a szülő az 5. életévét betöltött gyermek esetében felmentést kér az óvodavezetőtől, gyermeke rendszeres óvodába járása alól. • A gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok változását rendszeresen figyeli és azt a dolgozók tudomására hozza, • fontos feladata, hogy segítse és szorgalmazza a veszélyeztetettség, a hátrányos helyzet kritériumainak intézményi szintű megállapítását, • ha a gyermek veszélyeztetettségének megakadályozása érdekében tett óvodai intézkedési lehetőségek kimerültek, fel kell venni a kapcsolatot az illetékes szervekkel. Intézkedést kér azoktól a szakemberektől (Gyermekjóléti Szolgálat, védőnő, orvos, jegyző), akik illetékesek a gyermek problémáinak megoldásában.

Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők szabályai . Az óvoda működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő munka szokásos menetét akadályozza, illetve az óvoda gyermekeinek és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: • a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.), • a tűz, • a robbantással történő fenyegetés. Az óvoda minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. Az óvodavezető dönt a szükséges intézkedésekről és a fenntartó értesítéséről. Akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell • az intézmény fenntartóját, • tűz esetén a tűzoltóságot,

41

robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az óvoda vezetője szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az óvodavezető vagy az intézkedésre jogosult felelős dolgozó utasítására az épületben tartózkodó személyeket értesíteni (riasztani) kell. Az értesítéssel egyidőben haladéktalanul meg kell kezdeni a tűzriadó terv alapján az intézmény épületének és területének elhagyását, tehát haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó gyermekcsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. Az intézmény épületének és területének elhagyását úgy kell végrehajtani, hogy az épület, épületrészek romosodási határán túl kell lenni kb.50-100 méterre, illetőleg a legközelebbi közintézménybe kell elhelyezni, melyről azonnal szükséges értesíteni a szülőket. Az értesítéssel egyidőben azonnal végre kell hajtani az épületrészekben a gáz és elektromos készülékek kikapcsolását. A rendőrség megérkezéséig biztosítani kell a helyszínt, hogy illetéktelenek ne közelítsék meg az intézmény területét. Bombának minősíthető tárgy felfedezése után a hatástalanítás tűzszerész feladata. Más személynek a robbanótesthez hozzányúlni, vagy azt helyéről elmozdítani tilos. Intézkedni kell a talált robbanótest biztonságos körülzárásáról. Bombariadó esetén a nyilvánosságot kerülni kell. A gyermekcsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a gyermekek óvoda pedagógusai a felelősek. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: • Az épületből minden gyereknek távoznia kell, ezért a foglalkozást tartó nevelőnek a termen kívül (pl.: mosdóban) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! • A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! • A helyszínt és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik gyermek az épületben. • A gyermekeket a terem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor az óvónőnek meg kell számolnia! Az óvodavezetőnek, illetve az intézkedésre jogosult felelősnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: • a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, • a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, • a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, • az elsősegélynyújtás megszervezéséről, • a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az óvoda vezetőjének, vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: • a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, • a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, • az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), • a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, • az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, • az épület kiürítéséről. • • •

A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és köteles betartani!

42

A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a Tűzriadó terv tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását jelen utasítás tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az óvoda vezetője a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az óvodavezető / munkavédelmi vezető a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden dolgozójára kötelező érvényűek. Az intézmény valamennyi dolgozójának ismernie kell: • vészhelyzetekben követendő magatartási szabályokat • a mentés sorrendiségét, mentési útvonalakat • a védőeszközök, elsősegélynyújtó eszközök felszerelését • a feszültségmentesítés módját és lehetőségét

•

a használatban lévő anyagok biztonságba helyezését A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet lezárt borítékban az óvodatitkár előtti folyosón kell elhelyezni.

Adatszolgáltatás, adatkezelés rendje KÖTELES AZ INTÉZMÉNY BEJELENTKEZNI A KÖZOKTATÁS INFORMÁCIÓS RENDSZERÉBE. A PEDAGÓGUST A HIVATÁSÁNAK ELLÁTÁSA SORÁN TUDOMÁSÁRA JUTOTT GYERMEKKEL / CSALÁDDAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK VONATKOZÁSÁBAN TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG TERHELI. ( a gyermekvédelmi törvény alapján, az óvoda vezetője, pedagógusa köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek vészhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett beleegyezése nem szükséges.)

2.sz. melléklet az 1993.évi LXXIX.törvényhez- a törvény 40.§-ához A közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok.

Az alkalmazottak adatai 1. E törvény alapján nyilvántartott adatok: a) név, születési hely és idő, állampolgárság; b) lakóhely, tartózkodási hely, telefonszám, azonosító szám; c) munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok — iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása, — munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok, — alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek, — munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés, — munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja, — szabadság, kiadott szabadság, — alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei, — az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei, — az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei, — a többi adat az érintett hozzájárulásával. 2. Az 1. pontban felsorolt adatokat a magasabb vezető tekintetében a munkáltatói jog gyakorlója kezeli.

43

3. Az 1. pontban felsorolt adatok továbbíthatók a fenntartónak, a kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, helyi önkormányzatnak, államigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak.

A gyermekek, tanulók adatai 1. E törvény alapján nyilvántartott adatok: a) gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma; b) szülő neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma; c) a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok; d) a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok — felvételivel kapcsolatos adatok, — a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok, — a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, — a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló fogyatékosságára vonatkozó adatok, — a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló rendellenességére vonatkozó adatok, – a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok, – a tanuló diákigazolványának sorszáma, – a tanuló azonosító száma, – a tankönyvellátással kapcsolatos adatok, — a többi adat az érintett hozzájárulásával. 2. Az adatok – az e törvényben meghatározott célból – továbbíthatók — fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat, — sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeitől a nevelési-oktatási intézménynek, illetve vissza, — az óvodai fejlődéssel, iskolába lépéshez szükséges fejlettséggel kapcsolatos adatok a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának, — a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés kötőjének, illetve, ha az értékelés nem az iskolában történik az iskolának, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének, – a diákigazolvány – jogszabályban meghatározott – kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat, – a gyermek óvodai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett óvodához, iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, felsőoktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez és vissza; – az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek, tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából, – a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából, – az állami vizsgák alapján kiadott bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából, – a tankönyvforgalmazókhoz, a külön törvényben meghatározott körben és célból. 3. A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.

44

Adatkezelés a közoktatási intézményekben 1. A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének az ellátásában (a továbbiakban e rendelkezések alkalmazásában együtt: pedagógus) hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség független a foglalkoztatási jogviszony fennállásától, és annak megszűnése után, határidő nélkül fennmarad. A gyermek, illetve a kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené vagy veszélyeztetné a gyermek, tanuló érdekét. Az adat közlése akkor sérti vagy veszélyezteti súlyosan a gyermek, tanuló érdekét, ha olyan körülményre (magatartásra, mulasztásra, állapotra) vonatkozik, amely a gyermek, tanuló testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza, és amelynek bekövetkezése szülői magatartásra, közrehatásra vezethető vissza. A nagykorú tanuló szülőjével az e törvény 11. §-ának (6) bekezdésében meghatározott adat közölhető. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagjainak egymásközti, a gyermek, a tanuló fejlődésével, értékelésével, minősítésével összefüggő megbeszélésre. A titoktartási kötelezettség kiterjed mindazokra, akik részt vettek a nevelőtestület ülésén. A titoktartási kötelezettség alól kiskorú esetén a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló írásban felmentést adhat. 2. Az 1. pontban meghatározott titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a gyermekek, tanulók adatainak az e törvény 2. számú mellékletében meghatározott nyilvántartására és továbbítására. A közoktatási intézmény a gyermekek, tanulók személyes adatait pedagógiai célból, pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs feladatok ellátása céljából, gyermek- és ifjúságvédelmi célból, iskola-egészségügyi célból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. Az e törvényben meghatározottakon túlmenően a közoktatási intézmény a gyermekkel, tanulóval kapcsolatban adatokat nem közölhet. 3. A pedagógus, illetve a nevelő és oktató munkát segítő alkalmazott az óvoda vezetője, az iskola, kollégium igazgatója (vezetője) útján – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 17. §-ára is tekintettel – köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló – más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, illetve az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges. 4. A közoktatási intézmények az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. 5. Adattovábbításra a közoktatási intézmény vezetője és – a meghatalmazás keretei között – az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult. 6. Az iratkezelési szabályzatban, ha ilyen készítése nem kötelező, a közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatának mellékleteként kiadott adatkezelési szabályzatban kell meghatározni az adatkezelés és -továbbítás intézményi rendjét. Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. Az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, illetve módosításánál nevelési-oktatási intézményben a szülői szervezetet, (közösséget) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg.

45

7. Önkéntes adatszolgáltatás esetén a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt is tájékoztatni kell arról, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező. Kiskorú tanulónak az önkéntes adatszolgáltatásba történő bevonásához be kell szerezni a szülő engedélyét.

Az adatok statisztikai célú felhasználása A mellékletben felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. A közoktatás információs rendszere 1. A közoktatás információs rendszere – központi nyilvántartás keretében – a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási, gyermek- és tanulói adatokat tartalmazza. A közoktatás információs rendszeréből személyes adat csak az érdekelt kérése, illetve hozzájárulása esetén, illetve az érdekelt egyidejű értesítése mellett a 4. és 6. pontban meghatározott esetben adható ki. A közoktatási információs rendszer keretében folyó adatkezelés jogszerűségéért az oktatási miniszter felelős. 2. A közoktatás információs rendszerébe – kormányrendeletben meghatározottak szerint – kötelesek adatot szolgáltatni azok az intézményfenntartók, illetve azok az intézmények, amelyek közreműködnek az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtásában. 3. A Közoktatási Információs Központ annak, akit első alkalommal alkalmaznak pedagógusmunkakörben, illetve nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazotti munkakörben, pedagógiai előadó vagy pedagógiai szakértő munkakörben, azonosító számot ad ki. 4. A közoktatás információs rendszere tartalmazza azoknak a nyilvántartását, akik azonosító számmal rendelkeznek. A nyilvántartás tartalmazza az érintett nevét, születési adatait, az azonosító számot, a végzettségre és szakképzettségre vonatkozó adatokat, a munkahely címét és típusát, valamint OM-azonosítóját. A nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére. Az információs rendszerben adatot az érintett foglalkoztatásának megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított öt évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. 5. A Közoktatási Információs Központ annak, aki első alkalommal létesít tanulói jogviszonyt, azonosító számot ad ki. 6. A közoktatás információs rendszere tartalmazza a tanulói nyilvántartást. A tanulói nyilvántartás tartalmazza a tanuló nevét, születési helyét és idejét, azonosító számát, anyja nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, diákigazolványának számát, valamint az érintett nevelési-oktatási intézmény adatait. A tanulói nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére. A tanulói nyilvántartásban adatot a tanulói jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított öt évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba.

Tiltó rendelkezések

46



Az óvodában tilos a reklám tevékenység kivéve, ha a reklám a gyermekeknek szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi közéleti tevékenységgel, illetve kulturális tevékenységgel függ össze.



Az óvoda helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom, vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda ellátja a gyermekek felügyeletét párt, vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható. 1993.évi LXXIX.tv.39.§.(4)

4. AZ ÓVODA VEZETÉSE A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje Az óvodavezetőnek, vagy a helyettesének a teljes nyitva tartás ideje alatt az intézményben kell tartózkodnia. Amennyiben az óvodavezető, vagy helyettese (tagóvoda vezető) rendkívüli, előre nem látott ok miatt nem tud az intézményben tartózkodni, úgy meg kell bízni a nevelőtestület egyik tagját az esetleg szükséges intézkedések megtételére. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. A vezető benntartózkodási rendjét az éves munkatervben, vagy havonta, vagy egy hétre előre írásban kell meghatározni.

A vezetők közötti feladatmegosztás Az intézmény vezetőség tagjai: Intézményvezető Tagóvoda-vezető Általános helyettes Szakmai munkaközösség –vezetők Minőségbiztosítási kör vezetője A Közalkalmazotti Tanács elnöke Az óvoda vezetősége havonta, vagy negyedévenként tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszéléseket az óvodavezető készíti elő és vezeti. Az óvoda vezetőségének a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint belső ellenőrzési feladatokat is ellátnak. A Közalkalmazotti Tanács és az óvoda vezetőjének munkakapcsolatát a Közalkalmazotti Szabályzat rögzíti. A folyamatos kapcsolattartás, a tájékoztatás, a Közalkalmazotti Szabályzat módosításának előkészítése a Közalkalmazotti Tanács elnöke és az óvodavezető feladata.

A vezetők akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje Az óvodavezetőt akadályoztatása esetén az azonnali döntést nem igénylő, kizárólagos hatáskörében, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével teljes felelősséggel az óvodavezető helyettes helyettesíti. A óvodavezető tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét.

47

Gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben az óvodavezető helyettesítését az óvodatitkár látja el. A vezetők egyidejű akadályoztatása esetén / halaszthatatlan esetben / az óvodavezető helyettesítése - ha a helyettesítésre más nem kapott megbízást - a Közalkalmazotti Tanács elnökének a feladata. Az ő akadályoztatása esetén az azonnali feladatok ellátása az óvodatitkár kötelezettsége. Mindannyiuk akadályoztatása esetén a legnagyobb szolgálati idővel rendelkező óvodapedagógus helyettesíti az óvodavezetőt.

A nevelőtestület jogkörei

A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, Az átruházott feladatokról való beszámolás rendje

A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik (KTV. 57.§(1.3.) • • • • • • • •

a nevelési program és módosításának elfogadása a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása az óvoda éves munkatervének elfogadása a nevelési intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása a házirend elfogadása az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása jogszabályban meghatározott más ügyek.

b.) A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet a Ktv.57.§.(2). nevelési intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint az óvodavezető helyettes és a tagóvoda vezetők megbízása, illetve megbízás visszavonása előtt. c.) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére, vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre, vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre. (Kivétel ez alól a nevelési program és az SZMSZ elfogadása.)Kt.57.§.(4). d.) A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, beszámolás az átruházott feladatokról. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni:

 

az óvoda költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre felhasználásának megtervezésében, a beruházási és fejlesztési tervek megvalósításában

álló

pénzeszközök

A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, megbízatások rendje Az óvodában az óvodapedagógusok nevelőmunkájával összefüggő feladatok elvégzésére a vezető illetve a nevelőtestület megbízást adhat , a KTV. - ben meghatározott jogköréből valamint a Vhr. alapján. A megbízás ideje meghatározott, hosszabbítható és visszavonható. A megbízott óvodapedagógus a nevelőtestületnek köteles a munkájáról beszámolni . A nevelőtestület átruházza A nevelőtestület a szülői munkaközösségre is átruházhatja az intézmény helyiségeinek használatra való átengedésével kapcsolatos döntési hatáskörét, abban az esetben, ha az nem sért óvodai érdeket.

48

• a szakmai munkaközösség(ek)re: az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, illetőleg a költségvetésben szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében biztosított véleményezési jogosultságát. A szakmai munkaközösség félévente írásbeli beszámolót készít az átruházott hatáskörben kifejtett tevékenységéről.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének elvei, rendje

A FENNTARTÓ NÉGYÉVENTE LEGALÁBB EGY ALKALOMMAL ELLENŐRZÉST VÉGEZ / VÉGEZTET.

A pedagógiai (nevelő) munka belső ellenőrzésének feladatai • • • •

biztosítsa az óvoda pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, az országos óvodai program, valamint az óvoda pedagógiai programja szerint előírt) működését, segítse elő az intézményben folyó nevelő munka eredményességét, hatékonyságát, az óvoda vezetőség számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson az óvodapedagógusok munkavégzéséről, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelőmunkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.

Óvodákban a nevelőmunka belső ellenőrzésére jogosultak • az óvoda vezetője • az óvodavezető- helyettes • az óvoda pedagógusai( egymást- pipalistával) Az óvodavezető – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az óvoda pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni.

 

A nevelőmunka belső ellenőrzése kiterjed annak egész területére, a komplex foglalkozások és foglalkozáson kívüli időre is. A nevelőmunka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az óvodavezető a felelős.(Kt 55.§ (2)b, )



Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését a nevelési évre elkészített ellenőrzési terv tartalmazza, melyet nyilvánosságra kell hozni.



Az ellenőrzési tervben nem szereplő eseti ellenőrzések lebonyolításáról az óvodavezető dönt. Rendkívüli ellenőrzés megtartását kérheti az óvodavezető-helyettes, a munkaközösségvezető, illetve a minőségbiztosítás kiépítéséért felelős személy, és a szülői munkaközösség. Az óvodavezető az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti.



A belső ellenőrzés rendjét oly módon kell kialakítani, hogy a nevelési év során valamennyi pedagógus munkája értékelve legyen. A pedagógus kérésére minősítést szükséges írni. Az óvodavezető és helyettese az éves munkaterv, illetőleg írásban rögzített munkamegosztás és munkaterv alapján a pedagógiai munka eredményessége és az intézmény zavartalan működése érdekében ellenőrzi, értékeli a közalkalmazottak munkáját. Az éves munkaterv a nevelési évet nyitó nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület jóváhagyásával készül. Az adott évre tervezett ellenőrzésekről már ekkor tudomást szereznek a nevelők. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés területeit, módszereit, és ütemezését.



Az ellenőrzés kiterjed:

49

Kiemelt szempontok a nevelőmunka belső ellenőrzése során • • • • • • •

a pedagógusok munkafegyelme. a foglalkozások pontos megtartása, a nevelőmunkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, a program elméletének és gyakorlatának a szinkronja (megvan/ nincs meg) a terem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, az óvónő-gyermek kapcsolata, a gyermeki személyiség tiszteletben tartása, a nevelői munka színvonala a foglalkozásokon:  a foglalkozásra történő előzetes felkészülés, tervezés,  a foglalkozás felépítése és szervezése,  az alkalmazott módszerek,

 a gyermekek munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, 

magatartása , az eredményesség vizsgálata, a helyi nevelési terv követelményeinek teljesítése, (A foglalkozások elemzésének szempontjait a szakmai munkaközösségek

javaslata alapján kerülnek meghatározásra.)  

A munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére A munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre

A ellenőrzés fajtái:



Tervszerű: előre megbeszélt szempontok szerint



Spontán és alkalomszerű:

*

a problémák feltárása, megoldása érdekében

* a napi felkészültség felmérése érdekében Az ellenőrzés módszerei:    

A csoportokban folyó nevelőmunka folyamatos látogatása; Írásos dokumentációk vizsgálata; A gyermekek egyéni tevékenységének vizsgálata; Beszámoltatás szóban, írásban.

Az ellenőrzés tapasztalatait a érintettekkel egyénileg értékelni kell. Az általános tapasztalatokat a feladatok egyidejű meghatározásával nevelőtestületi értekezleten és a kéthetenként tartandó megbeszéléseken, illetve a nevelési év záró értekezletén ismertetni, összegezni és értékelni kell.

5. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI

Az óvoda működése akkor lehet eredményes, ha feladatai megvalósítása során kapcsolatot épít és tart fenn mindazokkal az intézményekkel, amelyek bármilyen módon kapcsolódnak tevékenységéhez. Az óvodát külső kapcsolataiban az óvodavezető képviseli.

50

A szülők és nevelők kapcsolattartásának rendje, érdekképviseleti szerepük, érvényesülésük lehetőségei: A szülők és az óvodapedagógusok között a nevelési feladatok összehangolására lehetőség nyílik:  napi személyes találkozások alkalmával;  faliújságokra kifüggesztett információk alapján;  szülői értekezleteken;  nyilvános ünnepélyek, közös óvodai rendezvények szervezése során,  családlátogatások alkalmával;

 

kéthavonkénti , személyes, írásos értesítésen keresztül.

Családlátogatás végzése szükséges és alkalom szerint történik, de az óvodás időtartam alatt legalább 1 alkalommal. Az újonnan óvodába jövő gyermekeknél kötelező a környezettanulmány.  Az óvodás gyermek fejlettségéről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell.



A szülőnek minden esetben jelezni kell, ha az óvodában a nevelési tanácsadó, vagy más külső szakember vizsgálatot végez, illetve fejlesztőpedagógus foglalkozik gyermekével. Írásban szükséges közölni a foglalkozás idejét, illetve a szakember felkeresésének módját.

Az óvoda kapcsolata társadalmi környezetével : Az óvoda rendszeres kapcsolatot tart:  a Polgármesteri hivatallal;  jelentések, beszámolók, intézményvezetői tanácskozásokon keresztül kölcsönös informálás,  a kommunikációs és információs rend az intézményen belül, a fenntartó és az intézmény között  iskolával,  a gazdálkodást segítő intézménnyel (GAMESZ);

  

 



a családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal; a művelődési intézménnyel, könyvtárral. ANTSZ-szel, alkalomszerű kapcsolat, mely látogatásokra, ellenőrzésekre terjed ki. tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs intézménnyel az óvoda orvosával, védőnőkkel  nevelési évenként az éves munkatervben rögzítetteken kívül,  szükség szerinti látogatások. városi televízió

Az iskolával való kapcsolat a zökkenőmentes beilleszkedést és a nevelés folyamatosságát célozza elősegíteni, mely a kölcsönös látogatásokon túl konzultációs beszélgetésekre, tanácskozásokra, esetenként konkrét pedagógiai téma megbeszélésére is kiterjed.

51

A közművelődési intézményekkel ( könyvtár, múzeum, művelődési intézmény ) a kapcsolat programok egyeztetésén túl a rendszeres látogatásokban realizálódik.  nevelési évenként az éves munkatervben rögzítetteken kívül,  szükség szerinti látogatások.

a

Az óvoda pedagógusai számára a gyermekek harmonikus, sokoldalú fejlesztése és szociális körülményeinek javítása szempontjából elengedhetetlenül fontos a szakemberrel való szoros kapcsolat megteremtése, fenntartása, az együttműködés elősegítése.

6. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK: A szabályzat hatálya, hatályba lépése

Az SZMSZ - t az óvoda nevelőtestülete fogadja el. Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé . A hatálybalépés napja, az SZMSZ jóváhagyásának a napja. Módosítására akkor kerülhet sor, ha változás áll be azokba a jogszabályokba, amelyek alapján az SZMSZ készült . Módosítás következhet be akkor is, ha erre a szülők, illetve a nevelőtestület javaslatot tesz. A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását kezdeményezetheti: • a fenntartó, • a nevelőtestület, • az óvodavezető, • a szülői közösség (óvodaszék), • jogszabályi kötelezettség. A hatálybalépéssel egyidejűleg érvényét veszti az óvoda eddig jóváhagyott 1/2001 (I.16) SZERVEZETI

ÉS

MŰKÖDÉSI

SZABÁLYZATA.

A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása az óvoda valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az óvodavezető munkáltatói jogkörében intézkedhet. A nyilvánosságra hozatal időpontja :

52

A felülvizsgálat rendje : Aláírt, lebélyegzett melléklet(ek) csatolása:………..db Elfogadta a Hévízi Brunszvik Teréz Óvoda nevelőtestülete:

p.h.

Péterné Bakos Marianna óvodavezető

A KÖZALKALMAZOTTI TANÁCS KÉPVISELETÉBEN ÉS A NEVELŐTESTÜLET FELHATALMAZÁSA ALAPJÁN ALÁÍRÁSOMMAL TANÚSÍTOM, HOGY AZ SZMSZ. ELKÉSZÍTÉSE SORÁN VÉLEMÉNYEZÉSI JOGOMAT GYAKOROLTAM.

......................... ..................................... ………………………………………… KT. tag KT. elnök KT . tag

Az SZMSZ elfogadásakor az óvodai SZM véleményezési és egyetértési jogot gyakorol:

……………………………………….. SZM vezető aláírása Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé: ……………………………………… A fenntartó aláírása AZ SZMSZ-T A FENNTARTÓ AZ ………………………. HATÁROZATÁVAL HAGYTA JÓVÁ .

53

Az SZMSZ – ben foglalt ismereteimet felfrissítve nyilatkozom arról, hogy az abban leírtak betartását vállalom : Hévíz, 2007. október 15.

1. 6. 11. 16.

2. 7. 12. 17.

3. 8. 13.

4. 9. 14.

5. 10. 15.

54