SZERVEZETI VISELKEDÉS Szervezeti struktúra

SZERVEZETI VISELKEDÉS Szervezeti struktúra Daruka Eszter egyetemi tanársegéd BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék 2014 ősz

2014.11.11.

1

A szervezés Az a menedzsment funkció, amely az elvégzendő feladatok, erőforrások, kiemelten az azokat

elvégző emberek csoportosítását, elrendezését és összekapcsolását jelenti annak érdekében,

hogy az érintettek a legeredményesebben tudják elvégezni a munkát.

Szervezés Feladatok és erőforrások egymáshoz rendelése, a működés strukturálása  Munkakörök kialakítása  Erőforrások allokálása

 Kapcsolatok létrehozása  Szervezeti felépítés kialakítása

Miben változnak majd meg a munkahelyek 2025-re? • Méretükben, struktúrájukban, hogyan néznek majd ki a hierarchia szintjei? • Milyen szerződések köttetnek majd munkavállalók és cégek között melyek ezt a struktúrát megteremtik? • Miben kell majd rugalmasabbnak vagy szigorúbbnak lennie a jövő munkahelyének? • Milyen lesz egy sikeres vállalati kultúra?

A szervezetek jellemzői • Munkamegosztás (ki mit csinál) • Hatáskörmegosztás (ki kit utasíthat) • Koordinációs eszközök (ki kivel működik együtt)

A munkamegosztás • egy nagyobb feladat részekre bontása és azok szervezeti egységekhez rendelése, • a szervezet tagolásának az alapja. • Egydimenziós szervezetek • Két- vagy többdimeziós szervezetek

A munkamegosztás A munkamegosztás kialakítható: - a funkciók (feladatok), - a termékek/szolgáltatások, - a vevőkör vagy működési helyszín alapján.

A hatáskörmegosztás • döntési és az utasítási jogkörök kialakítását, • a megfelelő felelősségek meghatározását jelenti. • Egyvonalas szervezetek (termelési és funkcionális irányítás)

• Többvonalas szervezetek

EGYVONALAS SZERVEZET

TÖBBVONALAS SZERVEZET

ELŐNYÖK

HÁTRÁNYOK

 Az alá- és fölérendeltség, a kompetenciák és a felelősség világos és egyértelmű  A kapcsolatok áttekinthetőek és egyszerűek  A hierarchia megvéd mások visszaéléseitől és beavatkozásaitól

 A felettes egységeket jelentősen igénybe veszi a koordinációs feladatok ellátása  Nagy mélységi tagozódás esetén hosszú és körülményes utasítási és információs utak alakulnak ki  Személyes függőség jön létre a felettesek és a beosztottak között

 A funkciók elosztása révén nagyfokú specializáltság jellemző  Az utasítási és információs utak közvetlenek  Újszerű megoldásokat felszínre hozó, produktív konfliktusok jönnek létre

 Az össz-vállalati koordinációs tevékenység során a kompetencia és a felelősség elhatárolása problematikus  A hibáért való felelősséget nehéz megállapítani  A szakmai alapon létrejövő konfliktusok személyessé válhatnak

Koordinációs eszközök • Az egyes szervezeti egységek összehangolását jelenti a szervezeti célok megvalósítása érdekében. • • •

Strukturális koordinációs eszközök Technokratikus koordinációs eszközök Személyorientált koordinációs eszközök

A koordináció módszerei és eszközei Technokratikus: • a vállalati tervezési rendszer, • a költségvetési rendszer, költségkeretek, pénzügyi tervek, elszámolóárak, • a rögzített programok, tervek, menetrendek.

Strukturális (a felépítéssel szorosan összefüggő koordinációs megoldások): • a szolgálati útnak megfelelő utasítások és jelentések, • projektteamek, termékmenedzserek, • illetve ezeknek a szervezethez illeszkedő tevékenysége.

Személyorientált: • az egyéni vagy csoportos ösztönzés, motiválás, • vezetőkiválasztás, • konfliktuskezelés.

Másodlagos jellemzők  Centralizáció - decentralizáció  döntési szintek, előnyök, hátrányok

 A hierarchia nagysága  vezetési szintek száma  irányítottak száma

 Utasítások egységének biztosítása  a szolgálati út az egyvonalas szervezetekben  egységes irányítás többvonalas szervezetekben

Hierarchikus szervezet

Lapos szervezet

Tipikus szervezeti formák Statikus formák • • • •

lineáris törzsegységi funkcionális divizionális

Rugalmas formák • • • • •

mátrix divizionális projekt hálózatos virtuális

A lineáris szervezeti forma

Lineáris vagy bürokratikus szervezet • Egyszerű, • Jól áttekinthető, • Egyértelmű alá- és fölérendeltségi viszonyok

ELŐNYÖK

‒ Minden beosztottnak egy főnöke van ‒ Az utasítás és a jelentés ugyanazon a vonalon, a szolgálati úton történik.

• A szervezet ‒ horizontális és ‒ vertikális tagozódása változtatható a feladatok mennyiségének változása esetén Jól alkalmazható:

• Nagyszámú ember irányítható ‒ egyszerű és ‒ homogén feladatok esetén.

• • • •

kisméretű szervezetek esetében, stabil működési viszonyokkal, kevés változással, kisméretű innovációs kényszernél

Lineáris vagy bürokratikus szervezet HÁTRÁNYOK • • • •

Rugalmatlan, Új feladatok új szervezeti egységet generálnak, Nehézkes, időben elhúzódó az új feladatok megoldása, A kommunikáció csak szolgálati úton megengedett ‒ Információ-torzulás, ‒ Bizonytalanság, ‒ Lassúság

• A hierarchia csúcsán a vezető/menedzser tevékenysége a sokféle probléma miatt rendkívül összetetté válhat

Lineáris struktúra jellemzői SZEMPONTOK Munkamegosztás Hatáskörmegosztás

SZERVEZETI JELLEMZŐK egydimenziós (elvégzendő feladatok) egyvonalas

Koordinációs eszközök technokratikus, strukturális Alkalmazási környezet stabil környezet egyértelmű alá és fölérendeltség Előnyök

a szervezet szélességi és mélységi tagozódása változtatható

egyszerű, jól átlátható felső szintű vezetés tevékenysége nagyon összetett Hátrányok

új feladathoz nehezen alkalmazkodik, rugalmatlan kommunikáció csak szolgálati úton - lassú

A törzsegységi szervezeti forma

A törzsegységi szervezet E szervezeti forma kialakulásának indoka: • a menedzserek túlterheltségének csökkentése, • a szakmai színvonal növelése

A lineáris szervezet kiegészül egy törzsegységgel, különféle területek szakértőivel • utasítási joguk nincs, • feladatuk: tanácsadás, döntés-előkészítés a vezetőnek ‒ A szervezetben jelentkező sokrétű probléma (jogi, adózási, kereskedelmi ,stb.) szakmailag megalapozott kezelése. ‒ Utasítás csak a szolgálati úton adható ki.

Törzsegységi struktúra jellemzői SZEMPONTOK Munkamegosztás Hatáskörmegosztás

SZERVEZETI JELLEMZŐK egydimenziós (elvégzendő feladatok) egyvonalas

Koordinációs eszközök technokratikus, strukturális Alkalmazási környezet stabil környezet egyértelmű alá és fölérendeltség

Előnyök

a szervezet szélességi és mélységi tagozódása változtatható egyszerű, jól átlátható

Hátrányok

új feladathoz nehezen alkalmazkodik, rugalmatlan kommunikáció csak szolgálati úton - lassú

A funkcionális szervezet

A funkcionális szervezet • Gazdasági hatékonyság növelése (középszintű menedzserek) • Az egyes szakterületek önálló szervezeti egységben jelennek meg • Speciális szakértelem szükségessége esetén alkalmas • Koordináció • problémás a más egységekkel való közreműködés, • többvonalas irányítás Jól alkalmazható: • stabil piacokon • lassan változó tudományos-technológiai környezetben

A funkcionális szervezet ELŐNYÖK: • A szakmai (funkcionális) specializáció mélyül, • A termelési folyamatok célszerű kialakítása és szabályozottsága növelik a termelékenységet, • A gazdaságosság javul.

HÁTRÁNYOK: • Nem adaptív szervezeti forma, • Új igényre lassan reagál, nem tud a piac kihívásainak gyorsan megfelelni, • Széles termékválasztékot nem tud kezelni a bonyolult anyagi és információs folyamatok, a nehézkes koordináció miatt. • Felesleges tartalékok keletkeznek

Funkcionális struktúra jellemzői SZEMPONTOK Munkamegosztás

Hatáskörmegosztás

SZERVEZETI JELLEMZŐK egydimenziós (funkciók) többvonalas

Koordinációs eszközök technokratikus Alkalmazási környezet stabil környezet Előnyök

a szakmai specializáció a szakértelem és termelékenység növekedését eredményezi az egységköltségek csökkenése mellett szabályozottság egyértelmű nehezen alkalmazkodik, válaszok lassan születnek meg

Hátrányok

növekvő diverzifikáció esetén bonyolult folyamatok felesleges tartalékok keletkeznek

A divizionális szervezeti forma

Divizionális szervezet • Alapvető egységei a nagy önállósággal rendelkező divíziók • Szervezésének alapelvei: termék, vevőcsoport (piac), területi elv • Divíziók önállósága

• költségközpont, • nyereségközpont, • beruházási központ

• Stratégiai és operatív tevékenységek szétválása: stratégiai döntés a vállalati központ kezében, az operatív pedig a divízióknál

Divizionális szervezet ELŐNYÖK: • Adaptivitás, • Piaci orientáció, • A piaci változások egyedileg, az elkülönült divíziókra hatnak, • A kockázat viszonylag kisebb, • Érvényesül az önállóságból, felelősségvállalásból származó ösztönző erő.

HÁTRÁNYOK: • Az elkülönültség túlzott önállósághoz vezethet, ami a cég széthullását eredményezheti, • A belső hatalmi harcok a divíziók között gyengítő hatásúak a szervezetre.

Divizionális struktúra jellemzői SZEMPONTOK Munkamegosztás Hatáskörmegosztás

SZERVEZETI JELLEMZŐK egy- vagy többdimenziós (termék, régiók, stb., ill. funkcionális) többvonalas

Koordinációs eszközök technokratikus Alkalmazási környezet viszonylag dinamikus környezet stratégiai és operatív feladatok jól elkülöníthető Előnyök

erőteljesen érvényesülhet a piaci orientáció, ezzel együtt a kockázat kisebb teljesítményre ösztönző motivációs rendszer alakítható ki párhuzamos funkciók megléte

Hátrányok

decentralizáció létszámnövekedést okoz elkülönültség túlzott önállósághoz vezet, hatalmi harcok

A mátrix szervezeti forma

A mátrix szervezeti forma

Mátrix szervezet • Alapvető munkamegosztásból tagoltság két/több fajtája együtt jelenik meg (pl. funkció és termék) • Többvonalas irányítás • Konfliktusok magas szintje • Egyik része stabil, másik része dinamikus • Teljes mátrix – részleges mátrix

Mátrix szervezet ELŐNYÖK:

HÁTRÁNYOK:

• Különböző nézőpontú menedzsernek egy adott problémáról együttesen kell dönteniük, szélesebb horizonton gondolkodnak a cég érdekében, innovatív szemlélet uralkodik, • A menedzserek közti interakciók javíthatják a szervezet irányításának a minőségét, • A konfliktusok megoldásának pozitív hatása építő, előremutató a cég számára, állandó tanulási folyamat.

• A menedzserek (dimenziók) közti rivalizálás hatalmi harcot idézhet elő, • A döntések elhárítása, a felelősség vállalásától való tartózkodás a közös döntés helyett, • Állandó konfliktushelyzet, • Nem döntenek időben, ami veszély, különösen krízis helyzetben.

Mátrix struktúra jellemzői SZEMPONTOK Munkamegosztás Hatáskörmegosztás

SZERVEZETI JELLEMZŐK többdimenziós (funkcionális és tárgyi) többvonalas

Koordinációs eszközök strukturális és személyorientált Alkalmazási környezet dinamikusan változó környezet adaptív, alkalmazkodó, tanulóképes Előnyök

innovatív szemlélet, szélesebb horizontú gondolkodás szabályozottság, formalizáltság alacsony mértékű konfliktushelyzet állandó megléte, hatalmi rivalizálás

Hátrányok

döntések, felelősségvállalás elhárítása gyakori döntések elhúzódása veszélyt jelent krízis helyzetekben

Szervezeti struktúrák fejlődése • • • • •

Versenyképesség növelése Globális működés Turbulens környezet Rugalmasság iránti igény Kooperatív együttműködés igénye (terjesztési csatorna)

Tendenciák: • • • • •

hibrid szervezetek, növekvő mértékben tevékenységközpontú tagolás, laposabb szervezetek, szélesedő irányítási sáv, decentralizáció, új pozíciók, rugalmasan változó csoportok, növekedés helyett hálózatosodás (vállalati szövetségek, outsourcing)

Modern szervezeti formák 1. • Vállalatcsoportok, konszernek, holdingok – Alá-fölérendeltség, egységes irányítás, felvásárlás, leválasztás

• Határok nélküli szervezetek – Boundaryless organization – Decentralizáció, hálózatosodás, tudásorientáció, outsourcing, IT rohamos fejlődése, virtualizáció, magkompetenciák, kevés rögzített kapcsolat

Modern szervezeti formák 2. • Virtuális szervezetek – Földrajzilag szétszórt, funkcionálisan és/vagy kulturálisan diverz egyének halmaza, akik elektronikus kommunikáció révén tartják a kapcsolatot – Fő jellemzők: független vállalkozások hálózata, projektorientáció, IT vívmányainak aktív használata, hierarchikus struktúra hiánya, magkompetenciákra építés, egységes megjelenés 3. személy felé – Virtuális elemek/keretek, nincs formális struktúra, elektronikus kapcsolat, kis központ, változó létszám, adaptivitás

• Hibrid struktúrák – Egyedi „ötvözet”

A szervezet és a környezet Közvetlen környezet

Tágabb környezet

• • • • •

• • • • • •

Szállítók Vevők Versenytársak Helyettesítő szolgáltatók Új belépők

Gazdasági folyamatok Jogrend Állami szabályozó szerep Nemzetközi kapcsolatok Politika Technológia

39

Környezeti jellemzők és struktúrák kölcsönhatása Környezeti hatás • Egyszerűség - komplexitás • Statikus - dinamikus viselkedés • Bizonytalanság

Reagálás a környezeti hatásokra • Védekezés, előnyös kapcsolatok ápolása • Aktív befolyásolás, termékszerkezet, koalíciók, befolyásos emberek, PR

Stratégia és a technológia hatása A stratégiaváltás jellemző strukturális vonzatai • diverzifikáció és növekedés • profilszűkítés és leépítés

A technológia meghatározó szerepe • a tömegszerűség hatása a struktúrára

Köszönöm a megtisztelő figyelmet! [email protected]

2014.11.11.

42