Füzér Község Önkormányzatának. Szervezeti és Működési Szabályzata 2009

Füzér Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata

2009.


FÜZÉR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2009.(XII.16.) számú rendelete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL Preambulum A Magyar Köztársaság Alkotmánya értelmében a község választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga, melyet a választópolgárok az általuk választott Képviselő-testület útján, illetőleg közvetlenül helyi népszavazással gyakorolnak. Az önkormányzat széles feladat- és hatáskörében eljárva kifejezi a helyi közakaratot, megjeleníti a helyi érdekeket. Mindezeket alapul véve Füzér Község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról. Füzér község Önkormányzata a fentiekkel összhangban a helyi önkormányzatokról szóló – módosított – 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 18.§ (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján saját és szervei irányítási, működési és ellenőrzési rendjét az alábbiak szerint határozza meg: I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.§ (1) A képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírások alkalmazása során a jelen - Ötv. 1.§ (6) a) alapján kialakított - SZMSZ-ben foglaltakat figyelembe kell venni. (2) „A helyi önkormányzat - a törvény keretei között - önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.” [Ötv. 1.§ (3)] (3) Az önkormányzat - saját felelősségére -: - vállalkozási tevékenységet folytathat, külön egyedi döntést követően - helyi önkormányzati politikával, annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival (helyi adópolitika, telek- és ingatlanértékesítéssel) vállalkozásélénkítő, piacgazdaság-barát környezetet teremt. Amennyiben az önkormányzat a működési területén lévő vállalkozásban részt kíván venni, ezt megelőzően szakértői véleményt kér, illetve költség-haszon elemzést végeztet, melynek hiányában a napirend nem tárgyalható. (4) A képviselő-testület véleménynyilvánítást kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben, különösen, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, lakossági közszolgáltatások fejlesztésével kapcsolatos. (5) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat: a.) képviselő-testülete b.) a képviselő-testület bizottsága (a képviselő-testület felhatalmazására) c.) a helyi kisebbségi önkormányzat testülete d.) társulása e.) polgármestere f.) és a helyi népszavazás hozhat. [Ötv. 2.§ (2) alapján] 2.§ (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Füzér Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) (2) Székhelye: 3996 Füzér Rákóczi u. 2. (3) Hivatalának megnevezése: Füzér és Pusztafalu Önkormányzatok Körjegyzősége

2


(4)„Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.” [Ötv. 9.§ (1)] Az önkormányzat jelképei, pecsétjei 3.§ (1) Az önkormányzat jelképei: címer, zászló. (2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét az önkormányzat - az Ötv. 1.§ (6) a.) pont alapján külön rendeletben szabályozza. (3) Az önkormányzat által használt hivatalos bélyegzők lenyomatát 1. sz. melléklet tartalmazza. (4) A bélyegzők használatának rendjét a polgármester és a körjegyző határozza meg a kiadmányozás rendjéről szóló szabályzatban. Az önkormányzat kitüntetései 4.§ (1) Az önkormányzat - az Ötv. 1.§ (6) a.) pont alapján - helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat. (2) A kitüntetések és elismerő címek adományozását külön rendelet szabályozza. Helyi, hazai és nemzetközi kapcsolatok 5.§ (1) Füzér Község Önkormányzata hazai kapcsolati keretében együttműködik különösen a Borsod-Abaúj Zemplén megyei Önkormányzattal, az önkormányzatok szövetségeivel, Sátoraljaújhelyi Kistérség Többcélú Társulásával, a Kistérséghez tartozó önkormányzatokkal, a füzéri kisebbségi önkormányzatokkal, valamint a civil szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel. A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében a helyi társadalom és gazdaságszervező munkában - ezek fejlesztése érdekében - együttműködik a megyei önkormányzattal, kistérségi Fejlesztési Társulásokkal. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei, térségi fejlesztési tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. (2) Füzér község nemzetközi kapcsolatainak, határon túli szövetségi tagságainak felsorolását az 8. sz. melléklet tartalmazza. II. fejezet TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT Az önkormányzat feladata, hatásköre 6.§ (1) „A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: - a településfejlesztés, - a településrendezés, - az épített és természeti környezet védelme, - a lakásgazdálkodás, - a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, - a csatornázás, - a köztemető fenntartása, - a helyi közutak és közterületek fenntartása, - helyi tömegközlekedés, - a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; - gondoskodás - a helyi tűzvédelemről, - a közbiztonság helyi feladatairól; - közreműködés - a helyi energiaszolgáltatásban, - a foglalkoztatás megoldásában; - az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás;

3

Füzér Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata - a közösségi tér biztosítása; - közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; - a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; - az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.” [Ötv. 8.§ (1)] (2) „ A települési önkormányzat köteles gondoskodni: - az egészséges ivóvízellátásról, - az óvodai nevelésről, - az általános iskolai oktatásról és nevelésről, - az egészségügyi és a szociális alapellátásról, - a közvilágításról, - a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról; - köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését.” [Ötv. 8.§ (4)] Ezen túlmenően köteles gondoskodni: - a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáról - a helyi közösségi szintér biztosításáról - az önkormányzat hivatalának működtetéséről. (3) A képviselő-testület kötelező feladat- és hatáskörét a mindenkor hatályos, Önkormányzati Minisztérium által kiadott Hatásköri jegyzék tartalmazza. (4) „Az (1) bekezdésben foglalt feladatokban a települési önkormányzat maga határozza meg - a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően -, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.” [Ötv. 8.§ (2)] (5) Az Önkormányzat által ellátott feladatokat tevékenységenként, szakfeladat szerint a 3. számú melléklet tartalmazza. (6) Az önkormányzat szabadon vállalhatja – az Ötv.1.§ (4) felhatalmazása alapján – helyi közügyek önálló megoldását, ha a megoldását: a.) jogszabály nem utalja más szerv hatáskörébe, b.) a megoldás során jogszabályt nem sért és c.) a feladat ellátása nem veszélyezteti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását. Továbbá: d.) nem sérti más települések érdekeit és a e.) hozzá a szükséges feltételek fennállnak. (7) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni. Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás vállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, külső szakértők közreműködése is igénybe vehető. (8) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes vállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat. (9) Az önként vállalt feladatok tekintetében az éves költségvetésben - a fedezet biztosításával egyidejűleg - kell állást foglalni. (10) Az önkormányzat törvényi felhatalmazással önként vállalt feladata: - a mezőőri szolgálat működtetése (11) „ A települési önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét, együttműködik e közösségekkel.” [Ötv. 8.§ (5)] (12) A képviselő-testület az 5. sz. mellékletben határozza meg, mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körében tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein.”

4

Füzér Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata 7.§ (1) „Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai,……, a képviselő-testület hivatala látják el.”[Ötv. 9.§ (2)] (2) A képviselő-testület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapvető intézmények létrehozásával és működtetésével szorosan összefüggő hatásköreinek gyakorlását nem ruházhatja át. Az Ötv. szerint: „A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át: a) a rendeletalkotás; b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás; c) a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása; d) a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, a képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele, és átadása; e) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás; f) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás; g) intézmény alapítása; h) közterület elnevezése, emlékmű-állítás; i) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál; j) a bíróságok népi ülnökeinek a megválasztása; k) állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti; l) véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő; m) a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés; a 33/A. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott hozzájárulással kapcsolatos döntés; a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés; n) amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.” [Ötv. 10.§ (1)] (3) A képviselő-testület további át nem ruházható hatásköre: - képviselő-testület hatáskörébe utalt választás és kinevezés alkalmával az illetmény meghatározása, - helyi közügy megoldásának vállalása, illetve arról történő lemondás, - más önkormányzati szervekkel együttműködési megállapodás kötése és felmondása, - önkormányzati ingatlan- és egyéb vagyonügylet. 8.§ (1)

„A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a ……,, a kisebbségi önkormányzat testületére, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.” [Ötv. 9.§ (3)]

(2) Az átruházás minősített többségi szavazattal történik. (3) A hatáskör-átruházás történhet rendeletben, határozatban és társulási megállapodásban. Az SZMSZ-ben átruházott hatásköröket a 6. sz. melléklet tartalmazza. (4)

„A települési képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének - a képviselő-testület által átruházott önkormányzati ügyben hozott döntését.”[Ötv. 19.§ (2) c.)]

(5) Az önkormányzati hatósági ügyben átruházott hatáskörben hozott elsőfokú döntéssel szembeni fellebbezés elbírálása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

5

Füzér Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata (6) Az átruházott hatáskör gyakorlásáról a polgármester a következő testületi ülésen, a Társulásban végzett munkáról évente beszámol a képviselő-testületnek. III. fejezet A KÉPVISELŐ TESTÜLET MŰKÖDÉSE A képviselő testület gazdasági programja és munkaterve 9.§ (1) Az önkormányzat meghatározza gazdasági programját. „A gazdasági program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szól. A gazdasági program az önkormányzat(ok) részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével - a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve - az önkormányzat(ok) által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adó politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat, továbbá városok esetében a befektetés-támogatási politika, városüzemeltetési politika célkitűzéseit.”[Ötv. 91.§ (6)] (2) „ A gazdasági programot a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el, ha az egy választási ciklus idejére szól. Ha a meglévő gazdasági program az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani.” [Ötv. 91.§ (7)] (3) A polgármester a gazdasági program elkészítéséhez az előkészítés során javaslatot kér, a képviselőktől, a bizottságoktól, a körjegyzőtől, az önkormányzati intézmények vezetőitől. (4) A gazdasági programot a polgármester állítja össze, és terjeszti elő. (5) A program időarányos teljesítését a ciklus 4. évében át kell tekinteni, és a végrehajtását értékelni kell. (6) „A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.” [Ötv. 91.§ (2)] (7) „Az önkormányzat a költségvetési, a költségvetés teljesítési és szakmai tevékenységének bemutatására, értékelésére vonatkozó adatainak külön jogszabályban meghatározott körét legalább évente a helyben szokásos módon közzéteszi.” [Ötv. 91.§ (5)] 10.§ (1) A képviselő-testület működésének alapja az éves - január 1-től december 31-ig terjedő időszakra szóló munkaterv. (2) A munkatervi javaslatot legkésőbb a tárgyév első ülésén kell előterjeszteni és jóváhagyni. (3) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni: a.) a képviselő-testület bizottságaitól b.) az önkormányzati intézmények vezetőitől, c.) a körjegyzőtől d.) a kisebbségi önkormányzatoktól e.) civil szervezetektől. (4) A munkatervnek tartalmaznia kell: - a tárgyidőszak fő feladatait, megjelölve azon ügyeket, amelynek eldöntése lakossági fórum segítségét és közreműködését igényli, - a képviselő-testületi ülések tervezett időpontját, napirendjét, előadóit és az előterjesztés módját (írásbeli, szóbeli),

6

Füzér Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata - azon napirendek megjelölését, amelyek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani, a közmeghallgatás témáját, annak időpontját, - a meghívandók felsorolását. (5) Ha a munkatervben szereplő napirendi pont nem kerül megtárgyalásra, akkor a munkatervet módosítani kell a lejárt határidejű határozatokról szóló képviselő-testületi tájékoztatás keretében - a képviselő-testület soron következő ülésén. A testületi előterjesztések 11.§ (1) A testületi ülésre, napirendi pont előterjesztésére jogosult: a polgármester, a bizottság, a körjegyző, illetve az éves munkatervben erre kijelölt személy. (2) Az éves munkaterven kívüli tárgykörökben előterjesztésre akkor jogosult valamely, az első bekezdésben megjelölt személy, a tárgyától függően önkormányzati intézmény vezetője, ha a polgármester előzetesen engedélyezte a képviselő-testületi ülésre bocsátását. (3) A képviselő-testület vagy a bizottság elé kerülő előterjesztés lehet: - az éves munkatervben előirányzott napirendi pontból vagy aktuális feladatból következő, érdemi döntést igénylő javaslat, - tájékoztató vagy beszámoló jellegű anyag. (4) Az érdemi döntést igénylő javaslat irányulhat: - önkormányzati rendelet megalkotására, vagy - határozat meghozatalára. (5) A képviselő-testület vagy bizottság ülésére az előterjesztést szóban vagy írásban lehet tenni. Az ülésre szóló meghívóban írt napirendi pontnál erre utalni kell. Az egyszerűbb döntést igénylő ügyekben elegendő csak határozati javaslatot készíteni (szóbeli előterjesztés). (6) Írásos előterjesztés készítendő a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható ügyekben, illetve rendelettervezetek beterjesztése esetén. (7) Az írásban történő előterjesztés esetén a szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést. Az előterjesztés benyújtása 12.§ (1) Az írásbeli előterjesztést, továbbá a szóbeli előterjesztést önálló határozati javaslatot az éves munkatervben meghatározott időpontig, – de legkésőbb a képviselő-testület ülése előtt 10 nappal kell a körjegyzőhöz benyújtani. Tartalmáért, törvényességéért és a benyújtási határidő betartásáért előterjesztője felelős. (2) Az előterjesztést a képviselő-testületnek kell címezni (kivéve az átruházott hatáskörben eljáró bizottság elé kerülő előterjesztéseket) az ülés időpontjának, a napirendi pont tárgyának megjelölésével. (3) „A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel.” [Ötv. 36.§ (3)] Az előterjesztés formai és tartalmi követelményei 13.§ (1) Az előterjesztést A/4-es nagyságban, normál sortávú, 10-es betűnagysággal kell készíteni. (2) Az előterjesztésen az aláírás s. k. jelölésű is lehet, bélyegzőnyomatot nem kell alkalmazni. (3) Az előterjesztést az önkormányzat szerveinek és vállalkozásainak elektronikus formában is le kell adniuk. A tervek térképek, rajzok, fotók szükség esetén papír alapon is leadhatók, és azokat a polgármesteri hivatalnak digitalizálnia kell. (4) A képviselő-testület, illetve a bizottság elé kerülő előterjesztés általában két részből áll: – a tárgy- és a helyzetelemzésből, a döntési javaslat indokolásából, a mindezekhez csatolt mellékletekből, valamint – a döntési javaslatból (rendelet-tervezet vagy határozati javaslat). Az előterjesztések elkészítése során különös figyelemmel kell lenni a magyar nyelv szabályainak betartására, az idegen kifejezések korlátozott, de helyes használatára.

7

Füzér Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata (5) „A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.” [Ötv. 12.§ (4) b.)] Ilyen témájú napirend tárgyalásakor a napirend előterjesztője – a polgármester egyetértésével - az előterjesztés végén indokolt javaslatot tehet a zárt ülés tartására. (6) Amennyiben a polgármester, illetve a körjegyző nem maga készíti, és adja elő az előterjesztést, aláíróként a nevükben a tényleges kidolgozó szerepel. Ebben az esetben őt a napirend tárgyalásakor előadóként kell feltüntetni. Az előterjesztés első részének tartalmi követelményei 14. § (1) Az előterjesztés első részének tartalmaznia kell az alábbiakat: a) Foglalkozott-e a testület korábban az adott tárgykörrel, s ha igen, mikor, milyen határozatot hozott. Értékelni kell a döntés hatását, a végrehajtás esetleges akadályait, hiányosságait, a végrehajtás elmaradásának okait elemezve. b) Utalni kell az előterjesztés tárgyára vonatkozó legfontosabb jogszabályokra és a testületi határozatokra, a végrehajtás érdekében teendő intézkedésekre. c) Értékelni és elemezni kell a tárggyal kapcsolatos, és a döntés szempontjából jelentős tényeket, követelményeket, összefüggéseket, mérlegelve a döntés várható társadalmi, gazdasági és politikai hatását is. d) Térjen ki az előkészítés során végzett összehangoló munkára, a közreműködő szervek és személyek (bizottság, képviselő) álláspontjának ismertetésére. Meg kell jeleníteni az érintett bizottság eltérő határozati javaslatát is. e) A határozati javaslat indokolását, illetve esetleges mellőzésének okait az előterjesztés első részébe kell foglalni. f) Külön figyelmet kell fordítani a képviselő-testület által már elfogadott fontosabb tervek (pl. a gazdasági program, a humán terület feladatait meghatározó döntések, koncepciók stb.) megvalósulására. Az előterjesztés második részének tartalma 15. § (1) Az előterjesztés második részével kapcsolatos követelmények az alábbiak: a) A döntési javaslatok logikusan épüljenek az előterjesztés első részének megállapításaira, azok alapján, azokkal összhangban szabják meg a feladatot; - szabatosan, pontosan és tömören – az általánosság kerülésével – fogalmazzák meg az elérendő célt; - eltérő tartalom esetén külön-külön pontokban határozzák meg a feladatokat. b) Ha indokolt, javasolni kell a korábbi testületi határozat(ok) módosítását, kiegészítését vagy hatályon kívül helyezését. c) Az előterjesztés tárgyától, illetőleg jellegétől függően (különösen, amikor a döntéssel elérni kívánt célnak több megoldási lehetősége van) két, vagy több változatban kell a határozati javaslatot kidolgozni. Ilyenkor az egyes alternatívák előnyeinek, illetve hátrányainak tárgyilagos ismertetése kötelező. d) A többváltozatú (alternatív) döntési javaslatokat egymástól világosan elkülönítve kell megfogalmazni. e) A határozati javaslat tartalmazza a végrehajtási határidő és a végrehajtásért felelős személy megnevezését. Pontonként jelölje meg a végrehajtásért felelős személyeket. Több felelős esetén, – ha maga a határozat eltérően nem rendelkezik – az elsőként megnevezett köteles a végrehajtást megszervezni. Felelősként egyébként a polgármester, a bizottság elnöke, a körjegyző, az intézményvezető nevezhető meg. f) A végrehajtás határidejét naptári napban vagy – egy éven túli folyamatos feladat meghatározásakor – folyamatos jelöléssel kell előírni. Folyamatos határidő esetén meg kell jelölni a végrehajtásról szóló végső és esetleges időközönkénti jelentés határidejét. Egy határozatban előírt több határidő esetén ugyanaz a felelős összevontan, az utolsó határidő lejártakor adhat jelentést a végrehajtásról. Amennyiben a végrehajtásra rendelkezésre álló időtartam, vagy határnap a határozati javaslat szövegébe beépítésre került, a határidő megjelöléseként az „értelemszerűen” kifejezés is használható. g) A felelős és határidő megjelölés elhagyása csak abban az esetben lehetséges, ha tájékoztató jellegű, további intézkedést nem igénylő napirendi pontról van szó. h) Szóbeli előterjesztés esetén a határozati javaslat teljes szövegét kell írásban kidolgozni.

8

Füzér Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata Egyes előterjesztésekre vonatkozó külön szabályok 16. § (1) “A képviselő-testület határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek.” [Ötv. 23.§ (1)] (2) A képviselő-testület bizottsága által készített előterjesztésnél a bizottság elnöke a felelős azért, hogy az előterjesztés az előírt határidőre, sokszorosításra kész állapotban elkészüljön. A bizottságok elnökei kötelesek az előterjesztések készítése során a jelen szabályzatban foglaltak figyelembe vételére. (3) Önkormányzati intézmény előterjesztése (beszámoltatása) esetén az intézmény vezetője felelős azért, hogy az előterjesztés az előírt határidőben, sokszorosításra kész állapotban elkészüljön. Az előterjesztés elkészítésénél a jelen szabályzatban foglalt követelményeket figyelembe kell venni. (4) Nem önkormányzati intézmény, szervezet előterjesztése (beszámoló, tájékoztató) esetén az ágazatilag illetékes hivatali egység vagy referens felelős azért, hogy az előterjesztés az előírt határidőben, sokszorosításra kész állapotban elkészüljön. Az előterjesztés elkészítésénél a jelen szabályzatban foglalt követelményeket figyelembe kell venni. A képviselő-testület ülésezése 17.§ (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 6 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát a 2. sz. melléklet tartalmazza. (2) A képviselő-testület alakuló ülést, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart. (3) A képviselő-testület az általa elfogadott munkaterv szerint, általában havonta, de - az Ötv. 12. § (1) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően - évente legalább hat alkalommal ülésezik. Kivételes, rendkívüli esetben a képviselő-testület ülése a munkarendtől eltérően is összehívható. (4) A képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését. A polgármester akadályoztatása esetén a testületi ülést az alpolgármester hívja össze, mindkettőjük akadályoztatása esetén a legidősebb települési képviselő. (5) A képviselő-testület ülését határozatképtelenség esetén, 8 napon belül újra össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a soron kívüli ülés összehívásának szabálya szerint intézkedik. A képviselő-testület alakuló ülése 18.§ (1) „A képviselő-testület az alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a legidősebb települési képviselő, mint korelnök vezeti.” [Ötv. 30.§] (2) Az alakuló ülés összehívásáról a megválasztott polgármester gondoskodik. Az ülést a legidősebb települési képviselő, mint korelnök nyitja meg, és vezeti a polgármester eskütételének megtörténtéig. (3) Az alakuló ülésen a) a képviselő-testület meghallgatja a Választási Bizottság önkormányzati választásról szóló tájékoztatóját; b) a Választási Bizottság elnöke átadja a képviselők megbízólevelét; c) a testület tagjai (képviselők) a Választási Bizottság elnöke előtt esküt tesznek; d) a polgármester esküt tesz a megalakult képviselő-testület előtt, majd ismerteti programját; e) a képviselő-testület a korelnök javaslatára megállapítja a polgármester illetményét és tiszteletdíját; f) a képviselő-testület megválaszthatja az alpolgármestert, megállapíthatja illetményét és tiszteletdíját, megállapíthatja a képviselők tiszteletdíját, módosíthatja az SZMSZ-t, megválaszthatja a bizottságokat; g) megbízást ad a hatáskörrel rendelkező bizottságnak az SZMSZ felülvizsgálatára.

9

Füzér Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata A rendes ülés összehívása 19.§ (1) A képviselő-testület ülését írásbeli meghívóval kell összehívni, amelynek tartalma – az ülés helye és időpontja, – a javasolt napirendi pontok, – a napirend előterjesztőjének vagy előadójának neve és beosztása, – utalás az előterjesztés szóbeli jellegére, – utalás arra, hogy a meghívott tanácskozási joggal, vagy anélkül vehet részt a képviselő-testület ülésén, és – mellékletként: az írásbeli előterjesztést és a határozati javaslatot. (2) A képviselő-testület nyílt ülésére meg kell hívni: - a települési képviselőket, - a körjegyzőt, - a kisebbségi önkormányzat elnökét, - a napirendi pontok előadóit és egyéb érdekelt személyeket, szerveket, - a polgármester által megnevezett személyeket. (3) Az ülés meghívóját, a napirendek írásos anyagaival együtt a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. A meghívó és az írásos anyag - az erre igényt bejelentő képviselőnek - elektronikus formában is kézbesíthető. A rendkívüli ülés összehívása 20.§ (1) A polgármester indokolt esetben összehívhat rendkívüli képviselő-testületi ülést. (2) Képviselő-testületi ülés összehívását kezdeményezheti: - az Ötv. 12. § (1) bekezdés szerint, a települési képviselők egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának az indítványa, a rendkívüli ülés indokának megjelölésével, - az Ötv. 49.§ (1) bekezdés szerinti népi kezdeményezés, - a megyei államigazgatási hivatal vezetője, valamint - a kisebbségi képviselők. (3) Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni. (4) A polgármester az indítványban megjelölt időpontban, de legkésőbb az indítvány benyújtását követő 8 napon belül köteles a képviselő-testület ülését összehívni. A meghívóban meg kell jelölni a soron kívüli ülés összehívásának indokát. (5) A meghívót legalább az ülés megkezdése előtt 2 nappal kézbesíteni kell. Halasztást nem tűrő indokolt esetben a képviselő-testület ülése formális meghívó nélkül is összehívható. 21.§ (1) “A képviselő-testület meghatározza azoknak a fórumoknak a rendjét (községpolitikai fórum, …., falugyűlés stb.), amelyek a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják..” [Ötv. 18.§ (2)] (2) A lakossági fórum lehet - a 24. §-ban szabályozott közmeghallgatás; - a lakosság egészét vagy jelentős részét érintő feladat megvitatását szolgáló falugyűlés, továbbá - a lakosság szerveződéseivel, a jelentősebb civil szervezetekkel lefolytatandó érdekegyeztető tanácskozás, - képviselői fogadó óra, - képviselő-testület ülésének nyilvánossága. (3) A község lakóinak naprakész informálását szolgálja az önkormányzattal összefüggő híreknek a megyei, helyi napilapban való megjelentetése, a helyi hirdetőtáblán és a község internetes honlapján keresztül történő rendszeres tájékoztatás.

10


Közmeghallgatás 22.§ (1) „A képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.” [Ötv. 30.§] (2) A közmeghallgatás időpontját legalább 5 nappal az ülés előtt - írásos meghívás formájában – a község internetes honlapján és az önkormányzat hirdetőtábláján való kihirdetéssel nyilvánosságra kell hozni. (3) A közmeghallgatáson részt vesznek: a) a képviselő-testület tagjai, b) a körjegyző, d) a körjegyzőség hivatalának ügyintéztői, e) az önkormányzati intézmények vezetői (4) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez vagy a körjegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek. (5) A közmeghallgatás helyét, idejét és az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgyköröket a képviselő-testület éves munkatervében kell meghatározni. (6) A munkatervben meghatározottakon túl közmeghallgatást kell tartani, ha a helyi képviselők legalább fele azt indítványozta. (7) Közmeghallgatás fóruma elé elsősorban a lakosság széles körét érintő kérdéseket kell terjeszteni (pl. az éves költségvetés koncepciója, egyes önkormányzati rendeletek, helyi adók, rendezési terv stb.). (8) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melynek tartalmára, készítésére a képviselő-testület üléséről készülő jegyzőkönyv elkészítésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (9) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell. Amennyiben ez nem lehetséges, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot meg kell vizsgálni és a kérdezőnek 15 napon belül írásban választ kell adni. Erről és a soron következő képviselő-testületi ülés tájékoztatásáról a jegyző gondoskodik. Az ülések nyilvánossága 23.§ (1) A képviselő-testület ülése nyilvános. A sajtó részére elkülönített helyet szükséges biztosítani, ott csak a sajtó-igazolvánnyal rendelkezők vehetnek részt. A nyilvános ülésen megjelent állampolgár csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester a rendzavarót rendre utasíthatja, ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti. (2) A képviselő-testület rendes nyílt ülésének időpontjáról és napirendjéről a lakosságot tájékoztatni kell elektronikus formában Füzér község honlapján, és nyomtatott formában az önkormányzat hirdetőtábláján. (3) Az előterjesztések előzetes megismerésének lehetővé tétele érdekében – a zárt ülési előterjesztések, valamint a 14. § (6) bekezdés szerinti esetek kivételével – valamennyi előterjesztést a községi honlapon közzétehető. (4) Az állampolgároknak az ülést levezető kérdést, hozzászólást engedélyezhet. Zárt ülés 24.§ (1) „A képviselő-testület a) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízatás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá önkormányzati, hatósági,

11

Füzér Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor; b) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.” [Ötv. 12.§ (4)] (2) „A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a kisebbségi szószóló és a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.” [Ötv. 12.§ (5)] (3) A zárt ülésre vonatkozó testületi döntést a szavazati arányok feltüntetésével határozatba kell foglalni. (4) Az Ötv. 12.§ (4) bekezdés b.) pontja szerinti, vagyonával való rendelkezés témában a tárgyi ülést megelőző ülésen a polgármester vagy bármely képviselő indokolt javaslatot tehet annak zárt ülésen való tárgyalására, melyről a képviselő-testület - az Ötv.15.§ (1) bekezdés alapján - minősített többséggel határoz. (5) A zárt ülésen hozott döntésekről – az ülést követő 8 napon belül – a polgármester a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló rendelkezések figyelembe vételével a hivatalos honlap útján tájékoztatja a község lakosságát. A képviselő-testület üléseire meghívandók köre 25.§ (1) A képviselő-testület nyilvános ülésére tagjain, a körjegyzőn kívül meg kell hívni a) teljes körű tanácskozási joggal: - a kisebbségi önkormányzatok elnökeit; b) adott napirendre vonatkozó tanácskozási joggal: - a könyvvizsgálót, - a hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit, ügyintézőit, - az érintett társadalmi szervezetek képviselőjét, - azt a személyt, szervezet vezetőjét, képviselőjét, akinek jelenléte a napirend tárgyalásához szükséges. (2) „A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a kisebbségi szószóló és a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.” [Ötv. 12.§ (5)] A képviselő-testület ülésének napirendje 26. § (1) A képviselő-testület ülésének napirendjére és a tárgyalás sorrendjére a levezető elnök tesz javaslatot, melynek alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg. A napirendi pontokat a képviselő-testület az általa elfogadott sorrend szerint tárgyalja. (2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. (3) A napirendi pont elhalasztását bármely települési képviselő indítványozhatja, amelyről a képviselő-testület -az elhalasztás indokolását követően -- vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz, egyidejűleg a polgármester javaslatára meghatározza a napirendi pont tárgyalásának új időpontját. A rendkívüli előterjesztés 27. § (1) Rendkívüli indítványnak minősül minden olyan előterjesztés, amelynek szükségessége az adott képviselőtestületi ülést megelőző bizottsági ülések megtartását követően merült fel, és az előterjesztésekre egyébként vonatkozó eljárási rend szabályait nem lehetett betartani. A rendkívüli előterjesztéseket a kiküldött napirendi javaslaton fel kell tüntetni, és részletes indokolással ellátva, írásba foglalva az előterjesztések anyagához csatolni kell. (2) A képviselő-testület a rendkívüli előterjesztés tárgyában egyszerű többséggel dönt. (3) Rendkívüli előterjesztést nyújthatnak be:a polgármester, -

a bizottsági elnök, a képviselő, a körjegyző, a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke.

12


(4) Amennyiben a polgármester vagy valamely képviselő nem ért egyet a rendkívüli tárgyalással, akkor ennek eldöntését rövid vitára kell bocsátani. (5) Ha a rendkívüliség indokoltságát a képviselő-testület nem fogadja el, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, és meg kell határozni napirendre tűzésének időpontját. A sürgősségi indítvány 28. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, amely az ülés meghívójában nem szerepel. A képviselő-testület – a polgármester javaslatára – egyszerű szótöbbséggel, soron kívül dönt az előterjesztés tárgyában. (2) Sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, az alpolgármester, a képviselők, a körjegyző, a helyi kisebbségi önkormányzat testülete. A tanácskozás rendje 29.§ (1) „A képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését.” [Ötv. 12.§ (2)] A képviselő-testület elnöke a polgármester, ő hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését. A polgármester akadályoztatása esetén a testületi ülést az alpolgármester hívja össze és vezeti, mindkettőjük akadályoztatása esetén a legidősebb települési képviselő. Az ülést vezető munkáját a körjegyző segíti. (2) Az ülést az ülést vezető nyitja meg, majd ezt követően tájékoztatja a képviselő-testületet a távollévőkről és a távollét okáról, majd megállapítja a határozatképességet, amelyet az egész ülés tartama alatt folyamatosan ellenőriz. Határozatképesség esetén javaslatot tesz az ülés napirendjére. (3) Minden jelenlevő köteles a tanácskozás rendjét tiszteletben tartani és a részére kijelölt helyen tartózkodni. (4) Bármely képviselő javaslatára a polgármester vagy a képviselő-testület 10 perc időtartamú tárgyalási szünetet rendelhet el. (5) A tanácskozás rendjének fenntartása az ülést vezető feladata. Az ülést vezető a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, valamint aki a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezéseket használ; b) megvonja a szót a hozzászólótól, ha a második felszólítás is eredménytelen volt. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra; c) rendre utasítja azt, aki a képviselőtestülethez méltatlan magatartást tanúsít; d) ismétlődő rendzavarás esetén, figyelmeztetés után a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót, és a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz arról, hogy az érintett személy a továbbiakban részt vehet-e a tanácskozáson. (6) Az (5) bekezdés d) pontja képviselővel szemben nem alkalmazható. A polgármester azonban kezdeményezheti, hogy a képviselőtestület a képviselőt jegyzőkönyvben rója meg. Erről a képviselő-testület vita nélkül határoz. (7) A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülés vezetője rendreutasítja a nyilvános ülésen megjelent állampolgárokat. Ismétlődő rendzavarás esetén, vagy ha olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülés vezetője az ülést határozott időre félbeszakíthatja, illetve bezárhatja. (8) Az ülést vezetőnek a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben szabályozott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

13

Füzér Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata Az anyanyelv használata 30.§ (1) A képviselő-testület ülésén a valamely nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó képviselők, vagy a kisebbségi önkormányzatok jelenlévő meghívott képviselői anyanyelvüket szabadon használhatják. Ebben az esetben a nem magyar nyelven elhangzó felszólalást követően a képviselők – a jegyzőkönyv számára – magyarul is összefoglalhatják felszólalásukat. (2) Amennyiben a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó képviselő nem kívánja magyar nyelven is előadni felszólalását, az ülés előtt legalább 5 nappal tolmács iránti igényét jelezheti a jegyzőnek, aki a tolmács közreműködését – a költségvetés terhére – biztosítja. A felszólalások típusai 31.§ A képviselő-testületi ülésen elhangzó felszólalások típusai: a) a napirendhez kapcsolódó kérdés és hozzászólás, b) kérdés, felvilágosítás kérés (interpelláció) c) közérdekű bejelentés, javaslat, kérdés, d) személyes megjegyzés. Interpelláció 32. § (1) A képviselő képviselő-testület ülésén – a napirendek lezárását követően a.) a polgármestertől b.) alpolgármestertől c.) körjegyzőtől önkormányzati ügyben felvilágosítás kérhet /interpellálhat/. Az interpelláció írásban a testületi ülés előtt 3 nappal nyújtható be. Az így benyújtott interpellációra az ülésen érdemi választ kell adni. A szóban előterjesztett interpellációra az ülésen, vagy legkésőbb 3 napon belül írásban érdemi választ kell adni. (2) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról. (3) Az interpellációról a körjegyző rendszeresen és folyamatos nyilvántartást vezet. A napirendek megtárgyalásának szabályai 33.§ (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. A polgármesternek a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet. (2) Az ülést vezető minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, de javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását is. (3) Az önkormányzati rendelet-tervezetek tárgyalása – a képviselő-testület esetenkénti döntésétől függően – történhet paragrafusonként, fejezetenként, illetőleg az egész tervezetre kiterjedően. (4) Napirendenként elsőként a napirendi pont előterjesztője, vagy előadója ismerteti a szóbeli előterjesztést, illetve az írásbeli előterjesztést kiegészítheti. (5) Az első hozzászólás joga az előterjesztést előzetesen véleményező illetékes bizottságok elnökeit illeti meg. (6) Az előadóhoz a testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt kell választ adni. (7) A válaszadást követően az ülést vezető megnyitja a napirend felett a vitát. A vita során a testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak véleményüket vagy javaslatukat magában foglaló hozzászólásra jogosultak. (8) A hozzászólások időbeni korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását. Erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

14


(9) Ha a napirendhez már több felszólaló nincs, a polgármester lehetőséget ad az előadónak az elhangzottak véleményezésére, majd a vitát lezárja. 34. § (1) A polgármester a vita lezárását követően összefoglalja az elhangzottakat. (2) A határozati javaslatot az előterjesztő, a módosító javaslatot pedig a képviselő a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig bármikor vissza is vonhatja. (3) A szavazás előtt a körjegyzőnek szót kell adni, amennyiben törvényességi észrevételt kíván tenni. Közérdekű bejelentés, javaslat, kérdés 35. § (1) Közérdekű kérdésnek minősül minden olyan képviselő-testületi hatáskörbe tartozó szervezetre, működésre, előkészítésre stb. vonatkozó tudakozódás, amely nem kapcsolódik az ülés napirendjének témaköreihez. (2) A települési képviselő a képviselő-testületi ülés napirendjének megtárgyalása után –szóban vagy írásban – a polgármesterhez, jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyben közérdekű kérdést intézhet, amelyre az ülésen szóban – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni. Az írásban adott válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell. (3) A képviselők a közérdekű kérdések elhangzása után közérdekű bejelentést, javaslatot tehetnek. Személyes megjegyzés 36. § (1) Személyes megjegyzést a vita lezárását megelőzően lehet megtenni. (2) A képviselő-testület ülésén az a képviselő és tanácskozási joggal résztvevő tehet személyes megjegyzést, aki a vita során az őt méltatlanul ért kritikát kívánja kivédeni, illetve aki az álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértéseket szeretné eloszlatni. (3) Személyes megjegyzést ugyanaz a személy – ugyanazon napirend kapcsán és ugyanabban a tárgyban – az ülésen csak egy alkalommal tehet. A döntéshozatal szabályai 37.§ (1) „A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlevő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.” [Ötv. 14.§ (1)] (2) A képviselő-testület ülését határozatképtelenség esetén, 8 napon belül újra össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a soron kívüli ülés összehívásának szabálya szerint intézkedik. (3) Minősített többség szükséges az alábbi ügyek eldöntéséhez: - „a rendeletalkotás, - képviselő-testület szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, - a törvény által a képviselő-testület hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás, - önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, - megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás - intézmény alapítása” [Ötv. 15.§ (1)]; - intézmény átszervezése, megszüntetése; - „a képviselő döntéshozatalból való kizárása” [Ötv. 14.§ (2)]; - „az Ötv. 12.§ (4) bekezdésének b.) pontja szerinti, vagyonával való rendelkezés témájában tartott zárt ülés elrendelése” [Ötv. 15.§]; - zárt ülés elrendelése, - a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatása [Ötv. 18.§ (3)] - a polgármester elleni kereset benyújtása [Ötv. 33/C § (1)] - körjegyző kinevezése [Ötv. 40.§ (1)] - a képviselő-testület költségvetésének megállapítása, módosítása, zárszámadásának elfogadása, a munkatervének és gazdasági programjának elfogadása,

15

Füzér Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata - a községi településszerkezeti, szabályozási terv elfogadása, - az önkormányzat vagyonával rendelkezés 100.000.-Ft értékhatár felett, - hitelfelvétel értékhatárra tekintet nélkül, - közalapítvány létrehozása, közalapítványi forrás átvétele és átadása, - kötvénykibocsátás, - az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek megállapítása, használatuk szabályozása, kitüntetés adományozása, - helyi népszavazás kiírása, - a képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházása, hatáskör visszavonása, - képviselő-testület hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás esetén az illetmény meghatározása - a bizottság elnökének és tagjának visszahívása, - továbbá minden kérdés, ahol a minősített többséget törvény írja elő. (4) „ A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint a felének a szavazata szükséges.” [Ötv. 15.§ (2)] (5)„A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.” [Ötv. 14.§ (2)] (6) Ha a polgármester a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt. A szavazás módja 38.§ (1) Szavazni személyesen kell. (2) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt vagy titkos szavazással hozza. Nyílt szavazás a névszerinti szavazás is. (3) A szavazás módját – ha törvény másként nem rendelkezik – képviselői kezdeményezés alapján meg lehet változtatni. 39.§ (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. (2) Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító indítványokat, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy azt valamelyik képviselő kéri, az ülést vezető a szavazást köteles megismételni. A szavazás eredményének megállapítása után az ülésvezető kihirdeti a határozatot. (3) A nyílt szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg. Megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd az ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát. Az ellenszavazat tényét név szerint rögzíteni kell a jegyzőkönyvben, ha azt az érintett képviselő kéri. 40.§ (1) Név szerinti szavazást a képviselő-testület -- egyszerű szótöbbséggel -- bármely ügyben elrendelhet. (2) Név szerinti szavazás szükséges: - a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához. [Ötv. 18.§ (3)], - ha azt törvény írja elő, - ha azt a polgármester kéri. Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.

16

Füzér Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata (3) Az ülést vezető név szerinti szavazást rendel el, ha a törzsvagyon körébe tartozó korlátozottan forgalomképes tulajdon elidegenítéséről, megterheléséről, kölcsön felvételéről, a ciklus időszakára szóló program elfogadásáról hoz döntést a képviselő-testület. (4) A név szerinti szavazásnál a jegyző felolvassa a képviselő-testületi tagok névjegyzékét, akik nevük elhangzása után „igen”-nel, vagy „nem”-mel, illetve „tartózkodom”-mal szavaznak. A szavazás a névjegyzék felolvasása és a válaszok megadása után befejeződik. (5) A név szerinti szavazás eredményét tartalmazó névjegyzéket -- az ülés elnöke és a körjegyző aláírásával hitelesítve -- az eldöntött kérdésre utalással a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv első példányához kell csatolni. Titkos szavazás 41.§ (1) Titkos szavazást lehet tartani mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést kell tartani, illetve zárt ülés tartható. A titkos szavazást kezdeményezheti a polgármester vagy bármelyik települési képviselő. A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt. (2) Alpolgármester választásánál a titkos szavazás kötelező. (3) A szavazás borítékba zárt szavazólapon (esetleg szavazóhelyiségben) és urna igénybevételével történik. (4) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, arányát, majd a szavazásról jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza: -- a szavazás helyét és idejét, -- a bizottság tagjainak nevét és tisztségét, -- a szavazás eredményét, -- a jegyzőkönyvvezető nevét, -- a bizottság minden tagja és a jegyzőkönyvvezető aláírását. (5) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a testületnek jelentést tesz. Szavazategyenlőség 42.§ (1) Szavazategyenlőség áll fenn akkor, ha a.) nyílt szavazásnál az igen és nem szavazatok száma megegyezik; b.) titkos szavazásnál a javaslat mellett és ellen leadott szavazatok száma megegyezik. (2) Nyílt és titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazást szükség szerinti számban meg kell ismételni. Ismétlődő szavazategyenlőség esetén a képviselő-testület a következő ülésén újból határozhat. Önkormányzati döntések 43.§ A képviselő-testület döntéseinek eredménye lehet: a.) határozat, b.) önkormányzati rendelet, c.) határozat nélküli tudomásulvétel vagy egyetértés. Önkormányzati rendeletalkotás 44.§ (1) „A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.” [Ötv. 16.§ (1)] (2) A rendelet alkotását (módosítását, hatályon kívül helyezését) kezdeményezheti: -- a polgármester, alpolgármester, -- a körjegyző, -- a képviselő-testület bizottsága, -- a települési képviselők, -- kisebbségi önkormányzat testülete, -- önkormányzati társulás tagjai

17

Füzér Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata -- társadalmi, civil szervezetek vezetői -- az erre irányuló népi kezdeményezés. (3) A képviselő, a bizottság, illetve a népi kezdeményezést szervezők az indítványt a polgármesterhez nyújtják be. A polgármesternek, vagy a jegyzőnek az indítványt közvetlenül a képviselő-testülethez kell benyújtaniuk. (4) A lakosság széles körét érintő rendelet-tervezeteket az azt tárgyaló képviselő-testületi ülés előtt szakmai vitára kell bocsátani, indokolt esetben közmeghallgatás elé kell utalni. (5) A rendelet-tervezetet az önkormányzat hivatala készíti elő, a körjegyző szakmai vezetésével. A lakosság szélesebb körét érintő rendeletek megalkotása előtt közvélemény kutatást kell végezni. Amennyiben a rendelet-tervezetet a polgármester tárgyalásra alkalmasnak minősíti, úgy azt a soron következő ülés napirendi pontjára felveszi. (6) A rendelet tervezetet indokolással együtt a körjegyző terjeszti a képviselő-testület elé. A rendelet hiteles és végleges szövegét a körjegyző szerkeszti meg. Rendeletmódosítás esetén - a módosítással egyidejűleg - gondoskodik az önkormányzati rendelet egységes szerkezetbe foglalásáról is. (7) „Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a körjegyző írja alá. Kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik.” [Ötv. 16.§ (3)] (8) A rendeleteket meg kell küldeni a képviselőknek, az érintett szervezeteknek és intézményeknek. (9) Az Ötv. 16.§ (2) bekezdése alapján az önkormányzati rendeletet az önkormányzat hivatalának hirdetőtábláján és a község internetes honlapján kell kihirdetni. A kihirdetés a rendelet teljes szövegének kifüggesztésével illetve megjelentetésével történik. (10)A hirdetőtáblán kifüggesztés időtartama legalább 15 nap. A kihirdetett rendeletre a hirdetőtáblára való kifüggesztés és levétel napját tartalmazó záradékot rá kell vezetni, melyet a körjegyző aláírásával, dátummal, bélyegzővel hitelesít. (11)A rendelet hatályosságát szükség szerint, de legalább kétévenként felül kell vizsgálni. Határozathozatal 45.§ (1) Az ülést vezető az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy először elhangzásuk sorrendjében a módosító javaslatokról kell dönteni. (2) A képviselő-testület határozata tartalmazza: - a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, - a végrehajtás határidejét, - a végrehajtásról való beszámolás idejét, ha a testület indokoltnak tartja, - a végrehajtásért elsősorban felelős megnevezését, - a végrehajtásért felelős - körjegyző által megjelölt- hivatali felelős megnevezését. (3) Az elfogadott határozat szövegét az ülés vezetője kihirdeti. 46. § A képviselő-testület az ülésről készült jegyzőkönyvben történő rögzítéssel, külön határozat meghozatala nélkül dönt: a) ügyrendi kérdésekben, b) feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztésben, c) tájékoztató anyagokról, d) a határozati javaslat vagy rendelet-tervezet módosítására, kiegészítésére tett javaslat, kiegészítő, módosító indítványok esetén.

18


(1) (2) (3) (4)

(5) (6) (7)

(1)

A határozatok végrehajtásának rendje 47. § Az elfogadott képviselő-testületi határozatokat a felelősként megjelölt személy köteles végrehajtani. A folyamatos intézkedést igénylő határozatok végrehajtásával kapcsolatos teendőket a 15. § e) pont szerinti személyek kötelesek meghatározni. A határozat tárgya szerint illetékes hivatali egység vezetője közreműködik a testületi határozat végrehajtásában, és a végrehajtás ellenőrzésében. A közreműködés illetékességében felmerülő vitában a körjegyző dönt. A határozatok végrehajtásáról azok határidejének lejártát követő testületi ülésen kell jelentést tenni. Ha a lejárt határidő és a legközelebbi ülés között 8 napnál kevesebb idő áll rendelkezésre, a jelentés a határidőt követő második ülésen esedékes. A végrehajtásról szóló jelentést a körjegyzőnek kell összeállítani. A jelentéseket a határozat számának megjelölésével röviden kell megszövegezni. Bevezetőként utalni kell a határozat rendelkezésére. Be kell számolni a végrehajtás eredményéről, a szükséges mértékben módjáról is. Ha a végrehajtásnak akadálya volt, ismertetni kell, hogy azt miért nem lehetett elhárítani, továbbá javaslatot kell tenni a határozat módosítására vagy kiegészítésére, és – ha szükséges – a felelősségre vonásra is. A jelentésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a testület a végrehajtást érdemben értékelhesse. A jelentést a lejárt határidőtől számított 15 napon belül kell eljuttatni a körjegyzőhöz. A jelentést a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A határozatok naprakész nyilvántartásáért a körjegyző a felelős. A határozatot – a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül – a körjegyző küldi meg a végrehajtásért felelősnek. A képviselő-testületi döntések jelzése, nyilvántartása 48. § A képviselő-testület rendeleteit és határozatait külön-külön a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és az ülés napjának megfelelő dátumozással kell ellátni.

(2) A rendeletekről és határozatokról az önkormányzat hivatala betűrendes és határidős nyilvántartást vezet, melynek biztosítása a körjegyző feladata. A képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyvezése 49.§ (1) A képviselő-testület üléséről - az Ötv. 17.§ (1) bekezdése alapján - jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv elkészítéséről a körjegyző gondoskodik. (2) A jegyzőkönyv az Ötv. 17.§ (1) bekezdésének megfelelően tartalmazza: - a megjelent képviselők és meghívottak nevét, - a tárgyalt napirendi pontokat, - a tanácskozás lényegét (az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, az azokkal kapcsolatos válaszokat), - a szavazás számszerű eredményét, - és a hozott döntéseket, továbbá: - az ülés helyét és idejét, - az ülés megnyitásának időpontját, - az ülés jellegét (alakuló/rendes/rendkívüli/közmeghallgatás) - az ülés módját (nyilvános/zárt) - a bejelentéssel és bejelentés nélkül távollévők nevét - a tanácskozási joggal résztvevők megjelölését, - a képviselőknél a később érkezés és ülés bezárása előtti távozás tényét és időpontját, - az előadók nevét, beosztását, - a határozathozatal módját, - a határozat megjelölését, szövegét, - a polgármester esetleges intézkedéseit, - a jegyző esetleges törvényességi észrevételeit, - az ülésen történt fontosabb eseményeket. (3) A hozzászóló és indítványtevő kérheti, illetve a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel bármely képviselő indítványára dönthet az elmondottak szó szerinti jegyzőkönyvbe foglalásáról, melynek megtörténtéről a körjegyző gondoskodik.

19


(4) Az Ötv. 17.§ (2) bekezdésének megfelelően a jegyzőkönyvet a polgármester és a körjegyző írja alá. A jegyzőkönyv két példányban készül. Első példányát a körjegyző gyűjti, és évente bekötteti, másodpéldányát pedig az ülést követően - 15 napon belül - megküldi a megyei Államigazgatási Hivatalnak. A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell: a) a meghívót, b) a jelenléti íveket, c) a névszerinti szavazásról készült névsort, d) írásbeli előterjesztéseket, e) az írásban benyújtott hozzászólásokat, interpellációkat, kérdéseket, f) az elfogadott rendeletet, azok egységes szerkezetbe foglalt változatát, g) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét. (5) „A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.” [Ötv. 17.§ (3)] A képviselő-testület nyilvános üléseinek jegyzőkönyvét a választópolgárok megtekinthetik. (6) A zárt ülésről készített jegyzőkönyvet elkülönítve kell tárolni és megőrizni. A képviselő-testület zárt üléseinek jegyzőkönyvébe a polgármester, a körjegyző és a képviselők tekinthetnek be, valamint az adott napirendi pont tárgyalásán tanácskozási joggal résztvevők, a csak rájuk vonatkozó részbe. (7) Jelen paragrafus rendelkezéseit - a (4) bekezdés kivételével - a bizottsági ülések jegyzőkönyveinek elkészítésére is értelemszerűen alkalmazni kell. IV. fejezet A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ A képviselők jogai és kötelességei 50.§ (1) A települési képviselő főbb jogai és kötelességei: a) „részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében” [Ötv. 19.§ (1)] b) „a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban – érdemi választ kell adni” [Ötv. 19.§ (2) a)], c) „kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni; illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben” [Ötv. 19.§ (2) b)], d) „tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a képviselőtestület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését” [Ötv. 19.§ (2) c)], e) „megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet” [Ötv. 19.§ (2) d)], f) „a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni” [Ötv. 19.§ (2) e)], g) évente egy esetben beszámolót tarthat a település lakossága, illetve a választókerületében élők érdekében végzett tevékenységéről, és a képviselő-testület közérdeklődésre számot-tartó döntéseiről. h) a választókerületét illetve a településrészt érintő ügyben – egyedül vagy több képviselő közösen – a lakosság tájékoztatása illetve véleményének kikérése céljából fórumot szervezhet. (2) A települési képviselő főbb kötelezettségei: a) „köteles részt venni a képviselő-testület munkájában” [Ötv. 19.§ (2) f)], b) a képviselő-testület döntésének megfelelően részt kell vennie a képviselő-testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,

20

Füzér Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata c) a) e)

a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti (és magán) titkot meg kell őriznie, titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll, kapcsolatot kell tartania a választókörzetének polgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel, a választókkal való kapcsolattartás érdekében az erre a célra kijelölt helyiségben az általa meghirdetett időben, fogadóórát tart. (A polgármesteri hivatal gondoskodik a fogadóórák, fórumok és beszámolók időpontjának és helyének – a helyben szokásos módon történő – közzétételéről, valamint a megtartásukhoz szükséges feltételek biztosításáról, továbbá közreműködik a képviselői beszámolók előkészítésében.)

51. § (1) A képviselőt megilletik a helyi önkormányzatokról szóló törvényben és jelen szabályzatban foglalt jogok és terhelik a kötelezettségek. A települési képviselők jogai és kötelezettségei azonosak. (2) Az önkormányzati képviselők tiszteletdíjának megállapítására vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza. 52. § (1) A képviselő a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek. (2) A képviselő megbízólevelének átvételét, illetve az összeférhetetlen helyzet keletkezését, vagy annak a képviselő tudomására jutását követő 30 napon belül köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni, az összeférhetetlen tisztségről való lemondását írásban benyújtani, és annak másolatát átadni a polgármesternek. (3) A képviselő összeférhetetlenségének megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél. (4) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést az Ügyrendi Bizottságnak adja át kivizsgálásra. (5) Az Ügyrendi Bizottság, ennek hiányában a polgármester előterjesztése alapján a Képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről. (6) A Képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a bizottság elnökének és a polgármesternek. Az önkormányzati képviselő, a bizottság elnöke és tagja a tudomására jutott összeférhetetlenségi okot a bizottság elnökének vagy a polgármesternek bejelentheti. (7) Ha a Képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja 30 napon belül nem szünteti meg a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot, a Képviselő-testület köteles a határidő lejártát követő ülésen az érintett bizottsági tagságát megszüntetni. 53. § A képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január elsejétől számított 30 napon belül a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas-, vagy élettársának, valamint gyermekének a vagyonnyilatkozatát is. 54. § A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - a képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 20. paragrafusában meghatározott juttatásokban nem részesülhet. 55. § (1) A kitöltött képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat egy példányát az Ügyrendi Bizottságnak címezve kell benyújtani, amely annak nyilvántartására és ellenőrzésére jogosult. Az Ügyrendi Bizottság felel, hogy az adatvédelmi szabályzatnak megfelelően őrizzék és kezeljék a vagyonnyilatkozatokat, s az azokban foglaltakat - a nyilvános vagyonnyilatkozatok kivételével - más ne ismerhesse meg. (2)

A képviselő vagyonnyilatkozata - az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével - nyilvános.

21

Füzér Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata A képviselő hozzátartozójának vagyonnyilatkozata nem nyilvános, abba csak az Ügyrendi Bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából. (3) Ha a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő az Ügyrendi Bizottságnak írásban bejelenti, hogy a közös háztartásban élő házas-, vagy élettársa és gyermeke esetén a közös háztartásban élés megszűnt, az Ügyrendi Bizottság az általa kezelt hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat haladéktalanul visszaadja a képviselőnek. (4) A képviselő megbízatásának megszűnésekor az Ügyrendi Bizottság a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő részére a saját és hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat visszaadja. 56. § (1) A vagyonnyilatkozatokat a Körjegyzőség Hivatalában az ügyiratkezeléssel fogalkozó ügyintéző veszi át, és igazolást állít ki az átvételről, illetve végzi a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos technikai tevékenységet. (2) A képviselő a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatot külön-külön borítékban adja át az átvételre jogosult köztisztviselőnek oly módon, hogy saját vagyonnyilatkozatát névvel ellátott nyílt borítékban, míg a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat névvel ellátott, lezárt, az átvételkor a Polgármesteri Hivatal körbélyegzőjével lepecsételt borítékban adja át. (3) A vagyonnyilatkozatokat az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni, azokat a jegyző által kijelölt, biztonsági zárral ellátott páncélszekrényben kell tárolni. 57. § (1) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást az Ügyrendi Bizottságnál bárki kezdeményezheti. A bizottság eljárására a Képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (2) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése. (3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának csak a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Amennyiben az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, az Ügyrendi Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiánypótlásra. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. (4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során az Ügyrendi Bizottság felhívására a képviselő köteles saját, illetve a hozzátartozó vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül törölni kell. (5) Az eljárás eredményéről az Ügyrendi Bizottság a soron következő testületi ülésen tájékoztatja a Képviselőtestületet. (6) Az ellenőrzési eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást, illetve adatot tartalmaz. (7) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló - új tényállás nélküli - ismételt kezdeményezést a bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja. (8) A települési képviselők névsorát a 2. sz. melléklet tartalmazza.

22

Füzér Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata V. fejezet A KÉPVISELŐ TESTÜLET BIZOTTSÁGAI A bizottságok jogállása, megválasztása 58.§ (1) A képviselő-testület – az Ötv. 22.§ (1) bekezdésének felhatalmazása alapján – döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, valamint ellen-őrzésére, rendeletben és határozatban átruházott jogkörben döntések meghozatalára állandó bizottságokat, valamint ideiglenes bizottságokat választhat. (2) A képviselő-testület az alakuló ülésen a polgármester írásbeli előterjesztése alapján meghatározza bizottságait, azok elnevezését és feladatkörét. (3) „A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani.” [Ötv. 24.§ (1)] (4) „A polgármester, az alpolgármester, illetve a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.” [Ötv. 24.§ (1)] (5) „A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.” [Ötv. 23.§ (3)] (6) A bizottság elnökének és tagjainak személyére vagy visszahívására bármelyik képviselő és a polgármester tehetnek javaslatot. (7) A bizottság elnökét és tagjait -- a polgármester írásbeli előterjesztése alapján -- a képviselő-testület választja meg legkésőbb alakuló ülését követő első ülésén. (8) Egy képviselő több bizottságnak is tagja lehet, de elnöke csak egynek. (9) A bizottságból vissza kell hívni azt a tagot, aki a bizottság üléseiről egy naptári éven belül 3 alkalommal, alapos indok nélkül távol marad. A bizottságok megnevezése, tevékenységi köre, működése 59.§ (1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre: - Ügyrendi Bizottság, létszáma: 3 fő - Közbeszerzési Bíráló Bizottság, létszáma: 3 fő. A bizottsági tagok névsorát, és a bizottságok által ellátandó feladatok részletes felsorolását a 4. sz. melléklet tartalmazza. A bizottságok belső működési szabályaikat az Ötv. és az SZMSZ keretei között maguk állapítják meg. (2) „A bizottság – a feladatkörében – előkészíti a képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását.” [Ötv. 23.§ (1)] (3) A képviselő-testület – az Ötv. 23.§ (1) bekezdésének megfelelően – éves munkatervében meghatározza a bizottság által, illetve a bizottság állásfoglalásával benyújtandó előterjesztések körét. A bizottság ülései 60.§ (1) A bizottság szükség szerint tart ülést. A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert, a körjegyzőt. A bizottság ülésére – az előzőeken kívül – meg kell hívni mindazokat, akiknek részvételét a bizottság elnöke szükségesnek tart. (2) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. A bizottság elnöke köteles összehívni a bizottságot: a) a képviselő-testület határozatára, b) a polgármester indítványára, c) a bizottsági tagok legalább felének indítványára. Akadályoztatás esetén az elnök teendőit az általa megbízott képviselő veszi át.

23


(3) A képviselő tanácskozási joggal részt vehet bármelyik bizottság ülésén. (4) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság az indítványt a legközelebbi ülésen köteles napirendre tűzni, amelyre az indítványozó képviselőt meg kell hívni. Az indítványozó távollétében az indítványt megtárgyalni nem lehet. (5)„A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.” [Ötv. 26.§] (6) A bizottság ülése nyilvános, zárt ülést a képviselő-testületre vonatkozó szabályok szerint tarthat. A bizottság döntéseiről annak elnöke adhat tájékoztatást. (7) A bizottság munkájába szakértőt is bevonhat. (8) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati titkot és személyes adatot megőrizni. (9) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint a kisebbségi véleményt is tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és az ülésen kijelölt egy tagja írja alá. A bizottság határozatait a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és az ülés napjának megfelelő dátumozással kell ellátni. (10) A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvezésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (11) A bizottság tevékenységéről évente beszámol a képviselő-testületnek. (12) A Közbeszerzési Bíráló Bizottság működésére a Közbeszerzési Szabályzatban foglaltakat kell alkalmazni. 61.§ (1) Bármely képviselő kezdeményezheti a képviselő-testületnél a bizottsági döntés felülvizsgálatát. (2) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz. (3) A bizottságok ügyviteli feladatait - az Ötv. 29.§ szerint- a Körjegyzőség hivatala látja el. (4) A bizottság ülésének nyilvánosságára a képviselő-testület ülésének nyilvánosságára vonatkozó szabályok az irányadók. Az ideiglenes bizottság 62. § (1) A képviselő-testület indokolt esetben az általa meghatározott feladatok ellátására ideiglenes (ad-hoc) bizottságot is létrehozhat. A bizottság részletes feladatait a képviselő-testület a megalakításakor határozza meg. (2) Az ideiglenes bizottság megbízása feladatának elvégzéséig, illetve a létrehozásakor meghatározott idő elteltéig tart. (3) Összetételére és működésére egyebekben az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

24

Füzér Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata VI. fejezet AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEI ÉS TÁRSULÁSAI A körjegyzőség 63.§ (1) “Az ezernél kevesebb lakosú, a megyén belül egymással határos községek az igazgatási feladataik ellátására körjegyzőséget alakítanak és tartanak fenn.” [Ötv. 39.§ (1)] (2) Füzér és Pusztafalu községek önkormányzatainak képviselő-testületei - a képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és jogszabályban előírt államigazgatási feladatok ellátására – közösen egy hivatalt alakítottak, és tartanak fenn. (3) A hivatal elnevezése: Füzér és Pusztafalu Önkormányzatok Körjegyzősége A körjegyzőség székhelye: Füzér Rákóczi út 2. (4) A körjegyzőség létszáma: 7 fő - körjegyző: 1 fő - ügyintéző: 6 fő 64.§ (1) A körjegyzőség fenntartásának költségeihez a két község – az Ötv. 39.§ (1) bekezdés alapján lakosságszámuk arányában járul hozzá. (2) A körjegyzőséghez csatlakozni, abból kiválni a naptári év első napjával lehet. A döntést a kiválásról és a csatlakozásról legalább hat hónappal korábban kell meghozni. (3) A Körjegyzőség működésével kapcsolatos szabályokat a Körjegyzőségi Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. (4) A Körjegyzőség köztisztviselői a 7. sz. melléklet szerinti vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek. (5) A körjegyzőség éves költségvetését és zárszámadását együttes képviselő-testületi ülés fogadja el, határozza meg. (6) A körjegyzőség működésével kapcsolatban az Ötv. 39-40 §-ai az irányadóak. Települési önkormányzatok társulásainak létrehozása és jogállása 65.§ (1) Az önkormányzat a feladatok hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. (2) Társulni mind önkormányzati, mind államigazgatási feladat, hatáskör ellátására lehet. A társulási megállapodást a polgármester írja alá; amennyiben a társulási megállapodás államigazgatási feladat, hatáskör társulásos ellátásáról állapodnak meg a társult felek, úgy a megállapodást a jegyző is aláírja. (3) A Többcélú Kistérségi Társulási Tanácsban a polgármestert az alpolgármester , akadályoztatása esetén a meghatalmazott képviselő helyettesíti. Az önkormányzat intézményi társulásai 66.§ (1) Az Önkormányzat Kistérségi és Intézményi Társulásainak felsorolását a 9. számú melléklet tartalmazza (2) Az önkormányzat kistérségi társulásaira vonatkozó részletes szabályokat a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény, az intézményi társulásaira vonatkozó részletes szabályokat - az helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény alapján létrejött Társulási Megállapodások tartalmazzák.

25

Füzér Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata Az önkormányzat költségvetési szerveinek létrehozása, jogállása 67.§ (1) „A költségvetési szerv létrehozásáról jogszabályban vagy határozatban kell rendelkezni.” [Kt. 2.§ (2)] (2) A költségvetési szerv tevékenységének jellege alapján: - közhatalmi vagy - közszolgáltató költségvetési szerv, feladatellátáshoz gyakorolt funkciói szerint: - önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv vagy - önállóan működő költségvetési szerv. [Kt. 3.§ (1)] (3) Az önkormányzat költségvetési szerveinek felsorolását a 10. számú melléklet tartalmazza. (4) Az önkormányzat költségvetési szerveinek részletes működési szabályait a költségvetési szervek Alapító Okiratai és Szervezeti Működési Szabályzatai tartalmazzák. VII. fejezet AZ ÖNKORMÁNYZAT TISZTSÉGVISELŐI A polgármester 68. § (1) A polgármestert a település választópolgárai közvetlenül választják. (2) „A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselőtestület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.” [Ötv. 32.§] (3) A polgármester - az Ötv. 37.§ (1) bekezdésben, a háromezernél kevesebb lakosú községekre vonatkozóaknak megfelelően – feladatait társadalmi megbízatásban látja el. (4)„A polgármester önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a képviselő-testület hivatalának közreműködésével látja el.” [Ötv. 35.§ (1)] (5) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi feltételeit az Ötv. 33/A.§ (1) bekezdésében leírtak határozzák meg. (6) A képviselők jogállásáról szóló 2000. évi XCVI. tv. helyi önkormányzati képviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekre vonatkozó előírásait a polgármesterre is alkalmazni kell. A polgármester feladatai 69.§ (1) „A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt.” [Ötv. 35.§ (2)] (2) A polgármester „- a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában, - dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja, - a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására, - a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, - gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.” [Ötv. 35.§ (2) a)-e)] (3) „A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt.” [Ötv. 35.§ (3)]

26


(4) A polgármester feladatai továbbá: -- képviseli az önkormányzatot, szervezi munkáját, biztosítja a működés feltételeit, a képviseleti jog esetenkénti ellátásával az alpolgármestert is megbízhatja, -- biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, annak széles körű nyilvánosságát, -- tájékoztatja a község lakosságát a fontos és aktuális kérdésekről, -- szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat, -- menedzseli az önkormányzat gazdálkodását, -- gondoskodik az önkormányzat vagyonának megőrzéséről és gyarapításáról, -- szervezi és biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését, -- gondoskodik a helyi fórumok szervezéséről, -- segíti a települési képviselők, a bizottságok munkáját, részt vehet a bizottságok ülésein, -- összehívja és vezeti a képviselő-testületi üléseket, -- együttműködik a társadalmi szervekkel, egyesületekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel, a kistérségi polgármesterekkel, -- kapcsolatot tart a helyi pártok vezetőivel, a felsőbb szintű szervekkel, megyei közgyűléssel, -- indítványozhatja a bizottság összehívását, -- bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök kizárásáról, ha az ügy a bizottság elnökét, vagy hozzátartozóját érinti, -- ellátja a vezetői ellenőrzési feladatokat, -- ellátja az átruházott hatásköröket, (6 sz. mell.) -- végzi mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény, vagy törvényi felhatalmazás alapján kormányrendelet hatáskörébe utal. (5) Egyebekben az Ötv. 31-35.§-okban leírt - polgármesteri tisztség betöltésére vonatkozó feltételek érvényesek. Az alpolgármester 70.§ (1) A polgármester általános helyettesítését - az Ötv. 34.§ (1) bekezdése alapján - társadalmi megbízatásban – az alpolgármester látja el. (2) „Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.” [Ötv. 34.§ (2)] (3) „Az alpolgármester megbízatása a megválasztásával kezdődik és amennyiben az önkormányzati választáson települési képviselőnek megválasztották, akkor az új képviselő-testület alakuló üléséig tart. Ha az alpolgármestert az önkormányzati választáson települési képviselőnek nem választották meg, akkor az alpolgármesteri megbízatása a választás napjával megszűnik.” [Ötv. 34.§ (1)] (4) Az alpolgármester tiszteletdíjáról a képviselő-testület dönt. A körjegyző 71.§ (1) „Az ezernél kevesebb lakosú, a megyén belül egymással határos községek az igazgatási feladataik ellátására körjegyzőséget alakítanak és tartanak fenn.” [Ötv. 39.§ (1)] (2) „Körjegyzőség alakításáról az érdekelt települések képviselő-testületei állapodnak meg. A körjegyzőt a képviselő-testületek együttes ülése nevezi ki. A körjegyző kinevezéséhez a körjegyzőséghez tartozó képviselőtestületek mindegyikének minősített többséggel hozott egybehangzó döntése szükséges.” [Ötv. 40.§ (1)] (3) A körjegyző illetményét a képviselő-testületek együttes ülése határozza meg. (4) A körjegyzőre vonatkozóan az egyéb munkáltatói jogokat a székhely önkormányzat polgármestere gyakorolja. A körjegyző feladatai 72.§ (1) A körjegyző ellátja a jegyzői feladatokat: „a) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról; b) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét; gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, vezetői

27

Füzér Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz - a polgármester által meghatározott körben - a polgármester egyetértése szükséges. c) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket; d) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át; e) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén; f) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.” [Ötv. 36.§ (2)] (2)„A körjegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel.” [Ötv. 36.§ (3)] (3) „A községi körjegyzőségnél a körjegyző a polgármesterek egyetértésével nevezi ki, menti fel és jutalmazza a hivatal dolgozóit, és gyakorolja a munkáltatói jogokat.” [Ötv. 36.§ (4)] (4) - „A körjegyző ellátja a képviselő-testületek, a bizottságok és a települési képviselők működésével kapcsolatos igazgatási feladatokat, a polgármesterek hatáskörébe tartozó államigazgatási döntések előkészítését és végrehajtását. - A körjegyző vagy megbízottja köteles mindegyik képviselő-testület ülésén részt venni és ott a szükséges tájékoztatást megadni. - A körjegyző évente beszámol minden képviselő-testületnek a körjegyzőség munkájáról. - A körjegyző vagy megbízottja a képviselő-testületek - egyeztetett - szervezeti és működési szabályzatában meghatározott gyakorisággal, hetente legalább egy napon köteles minden községben ügyfélfogadást tartani. - A körjegyzőség működésének ellenőrzését, a feladatok egyeztetését az érdekelt községek polgármesterei együttesen végzik.” [Ötv. 40.§ (2)-(6)] (5) A körjegyző feladatai a törvényi előírásokon túlmenően: - a polgármester útmutatásaival elkészíti a képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket illetőleg állást foglal azok jogszerűségében, - napirend előtti feladatok keretében tájékoztatja a testületet az önkormányzatot érintő jogszabályi változásokról, - véleményt nyilvánít, állást foglal a polgármester, alpolgármester kérésére jogértelmezési kérdésekben, - igény szerint tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal – körjegyzőség – munkájáról, - a külön elkészített ütemterv szerint – az Ötv. 40.§ (5) bekezdésének megfelelően - hetente egy-egy nap mindkét község területén fogadónapot tart, - javaslatot tehet az önkormányzati döntések felülvizsgálatára, - ellátja és gyakorolja a polgármesterek által átruházott munkáltatói jogokat, illetőleg véleményt nyilvánít azok polgármesteri gyakorlása esetén, - gondoskodik az SZMSZ mellékleteinek naprakészen tartásáról. - ellátja a képviselő-testületek, a bizottságok és a települési képviselők működésével kapcsolatos igazgatási feladatokat, a polgármesterek hatáskörébe tartozó államigazgatási döntések előkészítését és végrehajtását. (6) A Körjegyző által ellátandó részletes feladatok a Körjegyzőség mellékletét képező munkaköri leírás tartalmazza. VIII. fejezet AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA Az önkormányzati gazdálkodás alapjai 73.§ (1) „Az önkormányzat közszolgáltatásokat nyújt. Saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik.” [Ötv. 77.§ (1)] (2) „Az önkormányzatok költségvetése az államháztartás része, ahhoz teljes pénzforgalmával kapcsolódik. Az önkormányzati költségvetés az állami költségvetéstől elkülönül, ahhoz az állami támogatásokkal és más költségvetési kapcsolatokkal kötődik.” [Ötv. 77.§ (2)] (3) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátása céljából költségvetési szervként működő önkormányzati intézményt, gazdálkodó vagy más szervezet alapíthat, kinevezi a vezetőiket.

28

Füzér Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata (4) A költségvetési szerv (önkormányzati intézmény) alapító okiratában foglaltakat az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) Kormányrendelet 10.§. (4.) bekezdésében előírt részletezéssel a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában kell rögzíteni. Elkészítéséért és a képviselőtestület elé terjesztéséért a szerv vezetője felelős. Az önkormányzat vagyona 74.§ (1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az őt megillető vagyoni értékű jogokból áll. (2) Az önkormányzati vagyon törzsvagyonra és forgalomképes vagyonra oszlik. (3) A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon vagy forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes. (4) A képviselő-testület a lakosságot évente egyszer tájékoztatja az önkormányzat vagyoni helyzetének alakulásáról. (5) A vagyonra vonatkozó részletes szabályokat a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza, melyben a testület megállapítja: - a forgalomképtelen vagyontárgyak körét - a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes vagyonát, és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során. (6) Az önkormányzat törzsvagyonát (forgalomképtelen törzsvagyon, korlátozottan forgalomképes törzsvagyon), valamint a forgalomképes vagyontárgyak tételes felsorolását a helyi vagyonrendelet melléklete tartalmazza. (7) „A helyi önkormányzati tulajdonban lévő vagyon vagyonkezelésbe adása során a helyi önkormányzatokról szóló Ötv. 80/A. §-a, az önkormányzati közfeladatot szabályozó külön törvény, és az Áht. rendelkezései szerint kell eljárni.” [Áht.105/A.§] (8) Egyéb kérdésekben az önkormányzat vagyonára az Ötv. 78-80/B.§-aiban leírtak vonatkoznak. Az önkormányzat költségvetése 75.§ (1) „A helyi önkormányzat költségvetéséből finanszírozza és látja el a helyi önkormányzatokról szóló és más törvényben meghatározott feladatait.” [Áht. 62.§ (1)] (2) „A helyi önkormányzat a költségvetését önállóan, rendeletben (a továbbiakban: költségvetési rendelet) állapítja meg.” [Áht. 65.§ (1)] (3) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény (Áht.), a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény (Kt.) határozza meg. (4) A költségvetési javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé, a munkatervében meghatározott időpontban. Az előkészítéssel kapcsolatos feladatok elvégzéséről - a polgármester intézkedésének megfelelően - a körjegyző gondoskodik. (5) A költségvetési rendeletet a képviselő-testület szükség esetén két tárgyalási fordulóban tárgyalja. Az első fordulóban a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelveket, az önkormányzat kötelezően előírt és szabadon vállalt feladatainak alapos elemzése, helyzetfelmérése alapján összeállított gazdasági koncepciót kell a testület elé terjeszteni. A második fordulóban – közmeghallgatást követően - a költségvetési törvény által előírt részletezésben a költségvetési rendelet-tervezetet tárgyalja a képviselőtestület. A tervezet több változatot is tartalmazhat. A tervezet elsősorban a törvényben előírt kötelező önkormányzati feladatok megvalósítását és a további még vállalható önkormányzati feladatokat rögzíti. 76.§ (1) „A helyi önkormányzat az államháztartási mérlegrendszerre és a költségvetési szervek számvitelére vonatkozó előírások figyelembevételével önállóan alakítja ki pénzügyi, számviteli rendszerét.” [Áht. 83.§] (2) „Helyi, települési, illetve területi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek

29

Füzér Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata a) a helyi önkormányzat, a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve: 1. (fő)polgármesteri hivatal, 2. megyei önkormányzati hivatal, 3. körjegyzőség, 4. társult képviselő-testület hivatala (a továbbiakban együtt: önkormányzati hivatal) b) az a) pont alá nem tartozó költségvetési szervek, ideértve a törvény alapján jogi személyiséggel rendelkező társulásokat is; c) a többcélú kistérségi társulási tanács munkaszervezete.” [Ámr. 12.§ (3)] (3)“A helyi önkormányzat, illetve a helyi kisebbségi önkormányzattal történő megállapodás alapján a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának végrehajtó szerve a költségvetési szervként működő megyei önkormányzati hivatal, (fő)polgármesteri hivatal, körjegyzőség, illetőleg a közös képviselő-testület hivatala (a továbbiakban együtt: önkormányzati hivatal). E feladatokat az önkormányzati hivatal - az adott helyi önkormányzat és az érintett helyi kisebbségi önkormányzatok megállapodása alapján - több település helyi kisebbségi önkormányzata számára is elláthatja. A megállapodásnak tartalmaznia kell a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodása végrehajtásának rendjét, az ehhez kapcsolódó feladatellátás jogosultjainak, kötelezettjeinek kijelölését is.”[Áht. 66.§ ] (4) A Körjegyzőség ebben a hatáskörben jogosult belső működési, gazdálkodási irányelveket, szabályokat kidolgozni (különös tekintettel a kötelezettségvállalási rendszerre) mind saját működése, mind pedig a költségvetési szervek működtetésére vonatkozóan. Ezeket a szabályokat a képviselő-testület fogadja el, és határozat formájában hirdeti ki. (5) A költségvetési szervekre vonatkozóan a képviselő-testület által kiadott szabályok kötelező jelleggel alkalmazandók, betartásukat a Körjegyzőség ellenőrzi. A gazdálkodással és annak betartásával, ellenőrzésével összefüggő tevékenységekről a Körjegyzőség SZMSZ-ében kell rendelkezni. Az államháztartási kontroll 77.§ (1) „Az államháztartási kontrollok alapvető célja az államháztartási pénzeszközökkel, vagyonnal történő szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás.” [Áht. 120.§ (1)] (2) Az államháztartás külső ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat – az Áht. 120/A. § (1) alapján- és a helyi önkormányzat gazdálkodását - az Ötv. 92.§ (1) alapján - az Állami Számvevőszék látja el. (3) A helyi önkormányzatnak nyújtott európai uniós és az ahhoz kapcsolódó költségvetési támogatások felhasználását az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság illetékes szervezetei, a kormány által kijelölt szerv, a fejezetek ellenőrzési szervezetei, a kincstár, illetve az európai uniós támogatások irányító hatóságai és a kifizető hatóság képviselői is ellenőrizhetik. (4) „Az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzést a) a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzési tevékenység (FEUVE), b) a belső ellenőrzési tevékenység, és c) az a) és b) pontokban meghatározott ellenőrzési tevékenységeket is magában foglaló belső kontrollrendszer központi harmonizációja… útján kell ellátni.” [Áht. 120/A.§ (2)] (5) A költségvetési szerv belső kontrollrendszeréért a költségvetési szerv vezetője felelős, aki köteles - a szervezet minden szintjén érvényesülő - megfelelő a) kontrollkörnyezetet, b) kockázatkezelési rendszert, c) kontrolltevékenységeket, d) információs és kommunikációs rendszert, e) monitoringrendszert kialakítani és működtetni. [Áht. 120/B.§ (2)]

30

Füzér Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata A folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) 78.§ (1) „A belső kontrollrendszer a költségvetési szerv által a kockázatok kezelésére és tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, amely azt a célt szolgálja, hogy a költségvetési szerv megvalósítsa a következő fő célokat: a) a tevékenységeket (műveleteket) szabályszerűen, valamint a megbízható gazdálkodás elveivel (gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség) összhangban hajtsa végre; b) teljesítse az elszámolási kötelezettségeket; c) megvédje a szervezet erőforrásait a veszteségektől (károktól) és a nem rendeltetésszerű használattól.” [Áht. 120/B.§ (1)] (2) „A FEUVE, mint a kontrolltevékenység része, magában foglalja: a) a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumait is), b) az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését, c) a gazdasági események elszámolásának (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás) kontrollját.” [Áht. 121.§ (1)] (3) A folyamatba épített ellenőrzési rendszert és a részletes működtetési szabályokat - az Ötv. 92.§ (3)-(4) alapján - a Körjegyzőség dolgozza ki, és a képviselő-testület hagyja jóvá. (4) A költségvetési szerv vezetője köteles – az Ámr. 145/C. § szerint - a folyamatba épített ellenőrzési rendszer kidolgozása során külön hangsúlyt fektetni a kockázatok feltárására, elemzésére és a kockázatkezelésre. A szervezet működésében rejlő kockázatos területek kiválasztására - a pénzügyminiszter által kiadott módszertani útmutatók alapján - objektív kockázatelemzési módszert kell alkalmazni. (5) Az Ötv. 92.§ (4) bekezdése alapján a körjegyző kötelessége olyan pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszernek a működtetése, mely biztosítja a helyi önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. A belső ellenőrzés 79.§ (1) A körjegyző „köteles gondoskodni a belső ellenőrzés működtetéséről az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók és a nemzetközi belső ellenőrzési standardok figyelembevételével. A helyi önkormányzat belső ellenőrzése keretében gondoskodni kell a felügyelt költségvetési szervek ellenőrzéséről is.” [Ötv. 92.§ (5)] (2) „A helyi önkormányzatra vonatkozó éves belső ellenőrzési tervet a képviselő-testület az előző év november 15-éig hagyja jóvá.” [Ötv. 92.§ (6)] (3) „A helyi önkormányzat és költségvetési szervei belső ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály - a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI.26.) Korm. rend. tartalmazza.” [Ötv. 92.§ (12)] 4) A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a Sátoraljaújhelyi Kistérség Többcélú Társulása útján Társulásban, jogszabályban meghatározott képesítésű belső ellenőr közös foglalkoztatásával gondoskodik. A felterjesztési jog 80.§ (1)” A képviselő-testület az önkormányzati jogokat, illetőleg a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben - közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezete útján - az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat, és a) tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást (a továbbiakban együtt: tájékoztatás) kérhet; b) javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti; c) az általa irányított szerv működésével, illetőleg az általa kibocsátott jogszabállyal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását.

31


(2) A megkeresett szerv a megkeresésre harminc napon belül köteles érdemben válaszolni. (3) Ha a tájékoztatás, illetőleg a válaszadás vagy az intézkedés nem a megkeresett szerv hatáskörébe tartozik, az köteles a megkeresést három napon belül áttenni a hatáskörrel rendelkező szervhez, és erről a megkereső helyi önkormányzatot egyidejűleg tájékoztatni.” [Ötv. 101.§] IX. fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 81. §. (1) Az SZMSZ kihirdetése napján lép hatályba. A 3. sz. melléklet szakfeladat-rend változása 2010. január 1-től hatályos. (2) Az SZMSZ mellékleteinek folyamatos vezetéséről, kiegészítéséről a körjegyző gondoskodik. (3) Jelen SZMSZ hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 8/1999.(IV.28.) számú önkormányzati rendelet. Kmft. Horváth Jenő polgármester

dr.Kárpát Györgyné körjegyző

Az SZMSZ-t a képviselő-testület 19/2009.(XII.16.) számú rendelettel 2009. december 15-én elfogadta. Kihirdetve 2009. december 16-án. dr.Kárpát Györgyné körjegyző

32


MELLÉKLETEK Az önkormányzat hivatalos bélyegzőjének lenyomata

1. sz. melléklet

I. Füzér Község Önkormányzata képviselő-testületének tagjai II. Szlovák Kisebbségi Önkormányzat tagjai III. Cigány Kisebbségi Önkormányzat tagjai

2. sz. melléklet

Füzér Önkormányzat feladatai tevékenységenként, szakfeladat szerint

3. sz. melléklet

Bizottságok, bizottsági tagok névsora, bizottságok által ellátandó feladatok részletes felsorolása

4. sz. melléklet

Az önszerveződő közösségek, civil szervezetek és egyesületek felsorolása

5. sz. melléklet

Szervezeti és Működési Szabályzat keretében átruházott hatáskörök: I. A polgármesterre átruházott hatáskörök. II. Társulásra

6. sz. melléklet

Vagyonnyilatkozat tételére kötelezett körjegyzőségi tisztviselők névsora

7. sz. melléklet

Füzér Önkormányzat nemzetközi kapcsolatainak, határon túli szövetségi tagságainak felsorolása

8. sz. melléklet

Kistérségi, intézményi társulások felsorolása

9. sz. melléklet

Önkormányzati intézmények felsorolása

10. sz. melléklet

33


34


2. sz. melléklet I.

Füzér község Önkormányzat képviselő-testületének tagjai: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Horváth Jenő polgármester Lukács László alpolgármester Hódosi Sándor képviselő Orosz Ferenc képviselő Lukács József képviselő Vida Boglárka képviselő

II.

Szlovák Kisebbségi Önkormányzat tagjai: 1. Novák Imre elnök 2. Novák Emőke elnök-helyettes 3. Bacsó Imréné képviselő 4. László Imréné képviselő 5. Magyari Lászlóné képviselő

III.

Cigány Kisebbségi Önkormányzat tagjai: 1. Mundér Zoltán elnök 2. Mundér Károly elnök-helyettes 3. Mundér Károlyné képviselő 4. Markovics Aladár képviselő 5. Zsarnai Nikoletta képviselő

3. számú melléklet A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV TEVÉKENYSÉGEI: FÜZÉR ALAPTEVÉKENYSÉG BESOROLÁS SZERINT: 841105 Helyi Önkormányzatok valamint többcélú kistérségi Társulások igazgatási tevékenysége Szakfeladat- 2009.december 31-ig: Alaptevékenység: 552312 Óvodai intézményi étkeztetés 552323 Iskolai intézményi közétkeztetés 631211 Közutak, hídak,alagutak üzemeltetése,fenntartása 751153 Önkormányzatok és Többcélú kistérségi Társulások igazgatási tevékenysége 751164 Települési és területi Kisebbségi Önkormányzatok igazgatási tevékenysége 751175 Országgyűlési képviselő választással kapcsolatos feladatok végrehajtása 751186 Önkormányzati képviselőválasztással kapcsolatos feladatok végrehajtása 751197 Máshová nem sorolható szervek tevékenysége ( Mezőőr ) 751834 Vízkár elhárítás 751845 Város és Községgazdálkodási szolgáltatás 751856 Települési vízellátás és vízminőség védelem 751878 Közvilágítási feladatok 751889 Gazdasági és területfejlesztési feladatok ( LEADER ) 751958 A költségvetési szervek által végzett egyéb kisegítő tevékenységek (Vidékfejlesztési 751922 Önkormányzatok,valamint többcélú kistérségű társulások elszámolásai 751954 Szociális,gyermekvédelmi,gyermekjóléti intézményekben végzett kisegítő tevékenységek 751956 A szórakozás,kultúra,sport ágazatban végzett kiegészítő tevékenység

35

Füzér Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata 751966 Önkormányzatok,valamint többcélú kistérségi társulások feladatra nem tervezhető elszámolása 751999 Finanszírozási műveletek elszámolásai 801115 Óvodai nevelés 801214 Általános iskolai nappali rendszerű nevelés,oktatás 805113 Napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás 805410 Pedagógiai szakmai szolgáltatás 851219 Házi orvosi szolgálat 851967 Egészségügyi ellátás egyéb feladatai 853233 Házi segítségnyújtás 853244 Családsegítés, Falugondnok 853255 Szociális étkeztetés 853266 Nappali szociális ellátás 853311 Rendszeres szociális,pénzbeli ellátások 853333 Munkanélküli ellátások 853344 Eseti, pénzbeli szociális ellátások 853355 Eseti, pénzbeli gyermekvédelmi ellátások 901215 Településtisztasági szolgáltatás 921815 Művelődési központok, házak tevékenysége 923127 Kőzmüvelődési, könyvtári tevékenység 923215 Múzeumi tevékenység 924014 Sport intézmények, sportlétesítmények működtetése 924036 Diáksport 924047 Sport célok és feladatok 930316 Temetkezés és ehhez kapcsolódó szolgáltatás Kiegészítő tevékenység: 552411 Munkahelyi vendéglátás 701015 Saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása 751395 Máshová nem sorolható szervek tevékenysége 921925 Egyéb szórakoztatási és kulturális tevékenység Szakfeladatrend szerinti besorolás 2010.január 1-től : Alaptevékenység: 360000 Víztermelés, kezelés,ellátás ( Ivóvízbázis ) 429100 Vízi létesítmény építése ( Belterületi Vízrendezés ) 562917 Munkahelyi étkeztetés 522110 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása 841126 Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége 841127 Települési, kisebbségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége 841114 Országgyűlési képviselő választásokhoz kapcsolódó tevékenységek 841115 Önkormányzati képviselő választásokhoz kapcsolódó tevékenységek 841116 Országos, települési és területi kisebbségi önkormányzati választásokhoz kapcsolódó tevékenységek 841117 Európai parlamenti képviselőválasztáshoz kapcsolódó tevékenységek 841118 Országos és helyi népszavazáshoz kapcsolódó tevékenységek 841169 Máshová nem sorolható egyéb kiegészítő szolgáltatások ( Mezőőr, Település-őr) 841403 Város, községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások 841402 Közvilágítás 841354 Területpolitikai támogatások és tevékenységek ( LEADER ) 841358 Turizmus-fejlesztési támogatások és tevékenységek ( vidékfejlesztési hivatal ) 841901 Önkormányzatok valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai 842149 M.N.S. tevékenységek nemzetközi fejlesztési együttműködés keretében 890443 Közmunka 862240 Egyéb máshová nem sorolható járóbeteg-ellátás 889928 Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás 889921 Szociális étkeztetés 881011 Idősek nappali ellátása 882111 Rendszeres szociális segély 882113 Lakásfenntartási támogatás normatív alapon 882114 Hely rendszeres lakásfenntartási támogatás

36

Füzér Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata 882115 882116 882118 882119 882121 882122 882123 882124 882125 882129 882202 889101 889102 381103 910501 910301 910302 931102 960302

Ápolási díj alanyi jogon Ápolási díj méltányossági alapon Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás Óvodáztatási támogatás Helyi eseti lakásfenntartási támogatás Átmeneti segély Temetési segély Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli ellátások Közgyógyellátás Bölcsődei ellátás Családi napközi Települési hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása Közművelődési intézmények, közösségi színterek működtetése Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése ( TÁJHÁZ) Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság megóvása ( VÁR ) Sport létesítmények működtetése és fejlesztése Köztemető fenntartás és működtetés

Kiegészítő tevékenység : 2010.január 1-től 493909 M.N. S. Egyéb szárazföldi személyszállítás / ISKOLABUSZ / 821100 Összetett adminisztratív szolgáltatás 823000 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése 841401 Önkormányzatok közbeszerzési eljárásainak lebonyolításával összefüggő szolgáltatások 4. számú melléklet Az Ügyrendi Bizottság feladata: (1) Vizsgálja a képviselők megbízásának törvényességéét. (2) Megvizsgálja a képviselők összeférhetetlenségi ügyeit és erről jelentést ad az önkormányzatnak (3) Közreműködik az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatának előkészítésében és vizsgálja hatályosulását, szükség esetén javaslatot tesz a módosítására, kiegészítésére (4) Ellátja a képviselő-testület titkos szavazásainak lebonyolításával kapcsolatos teendőket. (5) Ellenőrzi a polgármester átruházott hatáskörben hozott döntéseinek törvényességét. (6) Javaslatot tesz a polgármester bérének megállapítására, bérfejlesztésére. (7) Nyilvántartásba veszi és ellenőrzi a polgármester és a képviselők, valamint hozzátartozóik által tett vagyonnyilatkozatot. Az Ügyrendi Bizottság tagjai: Lukács József elnök Vida Boglárka képviselő Hódosi Sándor képviselő Közbeszerzési Bíráló Bizottság feladata:     

Részvételi jelentkezések és ajánlatok felbontása Az értékelési eljárás lefolytatása A hiánypótlással kapcsolatos döntések meghozatala Az ajánlat érvényességének megállapítása A kizáró okok vizsgálata.

Közbeszerzési Bíráló Bizottság tagjai: Elnöke: Horváth Jenő polgármester Tagjai: Lukács László alpolgármester Orosz Ferenc képviselő

37

Füzér Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata 5. számú melléklet Az önszerveződő közösségek, civil szervezetek és egyesületek felsorolása 1. Füzérért Közalapítvány 3996 Füzér Rákóczi u. 2. 2. Várvédő Egyesület 3996 Füzér 3. Sportkör 3996 Füzér 4. Felső-Magyaroroszági Várak Egyesülete Eger 5. Nagy-Milic Natúrpark Kht. 3996 Füzér Rákóczi u. 2. 6. számú melléklet Átruházott hatáskörök: A képviselő-testület az alábbi hatásköreit ruházza át: 1. Polgármesterre: - temetési segély elbírálása - normatív lakásfenntartási támogatás - iskolakezdési támogatás - szülési segély elbírálása 2. Viziközmű Beruházást Lebonyolító Intézményi Társulás Tanácsára: - az Ötv. 8. §. (4) bek-ben meghatározott egészséges ivóvíz ellátása , döntés az üzemeltetés ügyében 7. számú melléklet Vagyonnyilatkozattételre kötelezett Körjegyzőségi köztisztviselők: 1.dr.Kárpát Györgyné 2. Kovács Piroska 3. Moravszki-Szabó Ildikó 4. Kicsis Tamásné 5. Takács Gáborné 6. Kónya Ferencné 7. Hörcsik Karola 8. számú melléklet Füzér Önkormányzat nemzetközi kapcsolatai, határon túli szövetségi tagságainak felsorolása 1. Füzér-Szalánc (Szlovákia) között létrejött, (179/2005.(10.25.) számú határozattal jóváhagyott) kulturális és egyéb feladatok hatékonyabb, eredményesebb és színvonalasabb ellátása érdekében, valamint a turizmus, idegenforgalom határon átnyúló kiterjesztése, fejesztése érdekében létrejött együttműködési megállapodás 2. Együttműködési megállapodás Füzér és János (Szlovákia) községek között 75/2007.(07.10.) Kt. határozattal. 9. számú melléklet Az Önkormányzat Kistérségi és Intézményi Társulásainak felsorolása (1) A társulás megnevezése: Sátoraljaújhelyi Kistérségi Többcélú Társulása A társulás székhelye: 3980 Sátoraljaújhely Kossuth tér 5. A társulás besorolása: kistérségi A társulás fő tevékenysége: - közoktatási feladatok ellátása, pedagógiai szakszolgáltatás, pedagógiai szakmai szolgáltatás, - szociális és gyermekjóléti feladatok ellátása - házi segítségnyújtás - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás - családsegítő szolgáltatás - gyermekjóléti szolgáltatás - támogató szolgálat - Belső ellenőrzési feladatok, - Mozgókönyvtári feladatok ellátása, - ifjúságügyi feladatok, - területfejlesztési feladatok, (pályázati tevékenység)

38

Füzér Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata (2) társulás megnevezése: Intézményi Társulás Főzőkonyhája A társulás székhelye: 3997 Füzérkomlós Ady u. 39. A társulás besorolása: közszolgáltató költségvetési szerv, közüzem a Társulási törvény 8. §. alapján A társulás fő tevékenysége: Szociális étkeztetési feladatok ellátása, óvodai intézményi közétkeztetés, iskolai intézményi közétkeztetés, szociális étkeztetés, munkahelyi étkeztetés (3) A társulás megnevezése: Körzeti Fogorvosi Ellátási Társulás A társulás székhelye: 3994 Pálháza Dózsa György út 43. A társulás besorolása: a Társulási törvény 8. §. alapján A társulás fő tevékenysége: körzeti fogorvosi ellátás (4) A társulás megnevezése: Központi Orvosi Ügyeleti Társulás A társulás székhelye: 3994 Pálháza Dózsa György út 43. A társulás besorolása: a Társulási törvény 8. §. alapján A társulás fő tevékenysége: központi orvosi ügyeleti ellátás (7) A társulás megnevezése: Területi Védőnői Ellátás A társulás székhelye: 3997 Füzérkomlós Felszabadulás u. 47. A társulás besorolása: Társulási törvény 8. §. alapján A társulás fő tevékenysége: területi védőnői ellátás

10. számú melléklet Az önkormányzat költségvetési szervei (1) Költségvetési szerv megnevezése: Füzér és Pusztafalu Önkormányzatok Körjegyzősége Székhelye: 3996 Füzér Rákóczi u. 2. Besorolása: teljes jogkörrel rendelkező, önállóan működő és gazdálkodó, közhatalmi költségvetési szerv Fő tevékenysége: helyi önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége (2) Költségvetési szerv megnevezése: Ács István Gondozási Központ Székhelye: 3996 Füzér Árpád utca 3. Besorolása: részjogkörű költségvetési szerv, önállóan működő, szociális ellátást végző közszolgáltató intézmény Fő tevékenysége: Idősek, fogyatékosok bentlakás nélküli szociális ellátásának komplex támogatása (3) Költségvetési szerv megnevezése: Közösségi Kincstér Székhelye: 3996 Füzér Rákóczi u. 2 Besorolása: részjogkörű, önállóan működő költségvetési szerv, közművelődési feladatokat végző közszolgáltató közintézmény Fő tevékenysége: községi művelődési tevékenység (4) Költségvetési szerv megnevezése: Viziközmű Beruházást Lebonyolító Intézményi Társulás Székhelye: 3996 Füzér Rákóczi u. 2 Besorolása: teljes jogkörrel rendelkező, önállóan működő, közszolgáltató, közüzemi feladatokat ellátó költségvetési szerv Fő tevékenysége:

Víztermelés, kezelés, ellátás

39


TARTALOMJEGYZÉK Preambulum I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az önkormányzat jelképei, pecsétjei Az önkormányzat kitüntetései Helyi, hazai és nemzetközi kapcsolatok II. fejezet TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT Az önkormányzat feladata, hatásköre III. fejezet A KÉPVISELŐ TESTÜLET MŰKÖDÉSE A képviselő testület gazdasági programja és munkaterve A testületi előterjesztések Az előterjesztés benyújtása Az előterjesztés formai és tartalmi követelményei Az előterjesztés első részének tartalmi követelményei Az előterjesztés második részének tartalma Egyes előterjesztésekre vonatkozó külön szabályok A képviselő-testület ülésezése A képviselő-testület alakuló ülése A rendes ülés összehívása A rendkívüli ülés összehívása Közmeghallgatás Az ülések nyilvánossága Zárt ülés A képviselő-testület üléseire meghívandók köre A képviselő-testület ülésének napirendje A rendkívüli előterjesztés A sürgősségi indítvány A tanácskozás rendje Az anyanyelv használata A felszólalások típusai Interpelláció A napirendek megtárgyalásának szabályai Közérdekű bejelentés, javaslat, kérdés Személyes megjegyzés A döntéshozatal szabályai A szavazás módja Titkos szavazás Szavazategyenlőség Önkormányzati döntések Önkormányzati rendeletalkotás Határozathozatal A határozatok végrehajtásának rendje A képviselő-testületi döntések jelzése, nyilvántartása A képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyvezése IV. fejezet A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ A képviselők jogai és kötelességei V. fejezet A KÉPVISELŐ TESTÜLET BIZOTTSÁGAI A bizottságok jogállása, megválasztása

40

Füzér Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata A bizottságok megnevezése, tevékenységi köre, működése A bizottság ülései Az ideiglenes bizottság VI. fejezet AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEI ÉSTÁRSULÁSAI A körjegyzőség Települési önkormányzatok társulásainak létrehozása és jogállása Az önkormányzat intézményi társulásai Az önkormányzat költségvetési szerveinek létrehozása, jogállása Az önkormányzat költségvetési szervezetei VII. fejezet AZ ÖNKORMÁNYZAT TISZTSÉGVISELŐI A polgármester A polgármester feladatai Az alpolgármester A körjegyző A körjegyző feladatai VIII. fejezet AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA Az önkormányzati gazdálkodás alapjai Az önkormányzat vagyona Az önkormányzat költségvetése Az államháztartási kontroll A folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) A belső ellenőrzés A felterjesztési jog IX. fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet Az önkormányzat és intézményei által használt hivatalos bélyegzőjének lenyomata 2. sz. melléklet Pusztafalu Község Önkormányzata képviselő-testületének tagjai: 3. sz. melléklet Önkormányzat feladatai tevékenységenként, szakfeladat-rend szerinti besorolással 4. sz. melléklet Bizottságok,bizottsági tagok névsora, bizottságok által ellátandó feladatok részletes felsorolása 5. sz. melléklet Önszerveződő közösségek, civil szervezetek és egyesületek felsorolása 6. sz. melléklet Szervezeti és Működési Szabályzat keretében átruházott hatáskörök: I. A polgármesterre átruházott hatáskörök. II. Többcélú kistérségi társulásra átruházott hatáskörök. 7. sz. melléklet Vagyonnyilatkozat tételére kötelezett körjegyzőségi tisztviselők névsora 8. sz. melléklet Pusztafalu község nemzetközi kapcsolatainak, határon túli szövetségi tagságainak felsorolása 9. sz. melléklet Kistérségi és intézményi társulások felsorolása 10. sz. Melléklet Önkormányzati intézmények felsorolása

41


42

Füzér Község Önkormányzatának. Szervezeti és Működési Szabályzata 2009

Recommend Documents