Bródy Imre Oktatási Központ. Szervezeti és Működési Szabályzata 2009

Bródy Imre Oktatási Központ, Általános Iskola és Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzat

Bródy Imre Oktatási Központ Szervezeti és Működési Szabályzata

2009.

1


Tartalomjegyzék 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1 A Szervezeti és Működési Szabályzat célja 1.1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályi alapja 1.1.2. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya 2. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 3.ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSE 3.1.A Szervezeti és Működési Szabályzat célja 1.1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályi alapja 1.1.2. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya 2. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 3. AZ INTÉZMÁNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK 4. A MŰKÖDÉS RENDJE 4.1. A tanév rendjének meghatározása 4.2. Az iskola nyitva tartása 4.3. Tanítási órák rendje 4.4. A napközis csoportok munkarendje 4.5. A tanulószoba munkarendje 4.6. A felnőttoktatás munkarendje 4.7. Az intézményi felügyelet szabályai 4.8. A vezetők intézményben való tartózkodása 4.9. A pedagógusok munkarendje 4.10. A nem pedagógus munkakörűek munkarendje 4.11. A tanulók munkarendje 4.12. Hivatalos ügyek intézése 5. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA 5.1. Az intézmény szervezeti felépítése 5.2. Az intézmény irányítása 5.2.1. Az intézmény felelős vezetője 5.3. Az intézmény szervezeti rendszere 5.3.1. Alapfokú létesítményegység 5.3.2. Középfokú létesítményegység 5.3.3. Felnőttképző létesítményegység 5.3.4. Pedagógiai szakszolgálat 5.4. A helyettesítés rendje 5.5. Az intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozó feladatok 5.6. Az intézményvezető (igazgató) közvetlen munkatársai 5.7. A vezetői munkamegosztás 5.7.1. Az igazgató kizárólagos hatáskörébe tartozó feladatok 5.7.2. Az igazgatóhelyettesek és egyéb vezetők közötti feladat megosztás rendje, formája 5.8. A vezetők helyettesítési rendje 5.9.. Az intézmény szervezeti hálója

2


6. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, JOGAIK ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK 6.1 Az alkalmazotti közösségek jogai és kapcsolattartásuk rendje 6.1.1 Az alkalmazotti közösségek jogai 6.2. A tanulói közösségek és a kapcsolattartásuk rendje 6.2.1 Az osztályközösségek és tanulócsoportok 6.2.2 Iskolagyűlés-diákgyűlés 6.2.3 Diákönkormányzat és működése 6.3.A szülők közösségei 6.3.1. Az osztályok szülői közösségei 6.3.2. A szülői munkaközösség választmánya 6.3.3. A kapcsolattartás rendje 6.3.4. A szülők szóbeli tájékoztatási rendje 6.3.4.1 A szülői értekezletek rendje 6.3.4.2. A fogadóórák rendje 6.3.4.3. A szülők írásbeli tájékoztatási rendje 6.3.4.4. A tájékozódás egyéb lehetőségei

7. A NEVELŐTESTÜLET ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK 7.2. A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek 7.2.1. A nevelőtestület feladatai és jogai 7.2.2. A nevelőtestület döntési jogköre 7.2.3. Hatáskörök átruházása 7.2.4. A nevelőtestület értekezletei 7.2.5. A nevelőtestület döntései, határozatai 7.3 A nevelőtestület munkaközösségei 7.3.1. A munkaközösségek célja 7.3.2. A szakmai munkaközösség feladatai 7.3.3. Az osztályfőnöki munkaközösség feladatai 7.3.4. A fejlesztő munkaközösség feladata 7.3.4. A munkaközösség-vezetők jogai és feladatai 7.3.5. A nevelőtestület feladatainak átruházása 7.3.6. A nevelőtestület munkaközösségekre ruházott jogai 7.3.7. Az egy osztályban tanító pedagógusok 7.3.8 Az osztályközösségek nevelőtestületi megítélése 7.4. A nevelőtestület által létrehozott bizottságok 8. BELSŐ ELLENŐRZÉS RENDJE 8.1. Az ellenőrzés általános ismérvei 8.2. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei 8.3. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei: 8.4. A pedagógiai munka ellenőrzésének fő területei: 8.5. A gazdasági tevékenység ellenőrzésének főbb területei: 8.6. A belső ellenőrzés rendszere

8.6.1. A vezetői ellenőrzés 8.6.2. A vezető-helyettesesek és más alkalmazottak ellenőrzési feladatai 8.6.3. A munkaközösség-vezetők ellenőrzési feladatai 8.6.4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 3


9. A LÉTESÍTMÉNYEK ÉS HELYISÉGEK HASZNÁLATI RENDJE 9.1. Az épület egészére vonatkozó rend szabályai 9.1.1. Az épület rendje 9.1.2. Biztonsági rendszabályok 9.1.3. Az intézményben tartózkodás rendje azok részére, akik az intézménnyel nem állnak jogviszonyban 9.1.4. Az intézmény létesítményeinek bérbeadási rendje 9.2. A helyiségek és berendezésük használati rendje 9.2.1. Az alkalmazottak helyiséghasználata 9.2.2. A tanulók helyiséghasználata 9.2.3. A szaktantermek használati rendje 9.2.4. A berendezések használata 9.2.5 Karbantartás és kártérítés 9.2.6. Dohányzóhely az intézményben

10. AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAINAK RENDSZERE 10.1. A külső kapcsolatok célja 10.2. Rendszeres külső kapcsolatok 10.2.1. A fenntartóval való kapcsolattartás formái: 10.2.2. Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás 10.2.3. A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás 10.2.4. Az egészségügyi szolgáltatókkal való kapcsolattartás 10.3. A kapcsolattartás formái és módjai 10.2.5. További kapcsolattartások 10.3. A kapcsolattartás formái és módjai

11. AZ ISKOLA KÖNYVTÁRÁNAK MŰKÖDÉSE 11.1. Az iskolai könyvtár működése és használati rendje 11.2. Az iskolai könyvtár gazdálkodása

12. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK 12.1. A napközi otthon és az iskolaotthon működésére vonatkozó általános szabályok 12.2 Egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok 12.2.1. Szakkörök, énekkar

12.2.2. Önképzőkörök 12.2.3. Fakultáció 12.2.4. Mindennapi testedzés formái, sportkörök 12.2.5. Felzárkóztató foglalkozások (korrepetálások) 12.2.6. Fejlesztő foglalkozások 12.2.7. Tanfolyamok 12.3. Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások 12.3.1. Versenyek és bajnokságok 12.3.2. Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások 12.3.3. Kulturális intézmények látogatása 12.3.4. Egyéb rendezvények 12.3.5.Hit- és vallásoktatás

4


13. ÜNNEPEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA 13.1 A hagyományápolás célja 13.2 A hagyományápolással kapcsolatos feladatok

14. INTÉZMÉNYI VÉDŐ-, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK 14.1. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 14.1.1. Az intézmény egészségvédelmi szabályai 14.2 A tanuló és gyermekbalesetek megelőzése 14.3 Az egészséges életmódra nevelés

15. RENDKLÍVÜLI ESEMÉNY, KATASZTRÓFA ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK 16. A TANKÖNYVELLÁTÁS RE NDJE 17. A SZABÁLYZAT HOZZÁFÉRHETŐSÉGE 17.1 A szabályzatok nyilvánosságával összefüggő rendelkezések

18. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

5


1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.1 A Szervezeti és Működési Szabályzat célja Az Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban SzMSz) meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó szabályokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket a jogszabály nem utal más hatáskörbe. Biztosítja az iskola pedagógiai programjában rögzített cél és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását. Feladata az intézmény törvényes, jogszerű működésének a biztosítása. 1.1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályi alapja 1992. évi XXXIII. törvény: 1996. évi XXVIII. törvény:

A közalkalmazottak jogállásáról A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi törvény módosításáról 1993. évi LXXIX.törvény a közoktatásról, illetve módosításai 217/1998. (XII.30.) kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről 2003. évi LXI. törvény A közoktatásról szóló 1993. évi törvény módosításáról 11/1994. évi (VI.8.) MKM rendelet: A nevelési-oktatási intézmények működéséről , illetve módosításai 1992.évi LXIII. Törvény a személyes adatok védelméről és közérdekű adatok nyilvánosságáról 2001.évi XXXVII. Törvény az iskolai tankönyvellátásról, a tankönyvrendelésről és a tankönyvpiac rendjéről 23/2004.(VIII.27.) OM-rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 32/2008.(XI.24.) OKM rendelet: A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.(VI.8.) rendelet módosításáról

1.1.2. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya A Bródy Imre Oktatási Központ szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetésének előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el. Elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorol a diákönkormányzat és a szülői szervezet. A Szervezeti és Működési Szabályzat a mellékletét képező belső szabályzatokkal együtt az intézmény valamennyi közalkalmazottjára és az intézménnyel megbízási jogviszonyban foglalkoztatott dolgozójára kötelező érvényű. Az Szervezeti és Működési Szabályzatba foglalt rendelkezések kiterjednek a tanulókra, valamint mindazokra, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, és igénybe veszik annak szolgáltatásait.

6


A Szervezeti és Működési Szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba, és határozatlan időre szól.

2. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Az intézmény adatai és alapfeladatai Teljes neve: Bródy Imre Oktatási Központ, Átalános Iskola és Gimnázium Címe: 1047 Budapest, Langlet utca 3-5. Telephelyei: 1047 Budapest, Langlet utca 4-6. 1041 Budapest, Venetiáner utca 26. Telefon: 3 694-917 (titkárság), 3-698-291 (gimnáziumi létesítményegység) Fax: 3 694-917 (titkárság), 3-694-787 (gimnáziumi létesítményegység) OM: 034866 E-mail: [email protected] Web: www.brody-bp.sulinet.hu Az alapító okirat kelte: 2009. augusztus 12. Az alapító okirat száma: 295./209.(VIII.11.)

A költségvetési szervezet alapfeladatai:            

általános műveltséget megalapozó alapfokú oktatás, mozgássérült általános iskolás korú tanulók integrált ellátása, általános iskolai intézményi gyermekétkeztetés, napközi otthoni és tanulószobai ellátás, alapfokú felnőttoktatás esti tagozaton, fejlesztőpedagógiai ellátás, gimnáziumi érettségi vizsgával záruló, középfokú (gimnáziumi) képzést nyújtó oktatás, mozgássérült gimnazista korú tanulók integrált ellátása, általános műveltséget megalapozó felnőtt oktatás esti tagozaton, iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás, saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása, könyvtári tevékenység,

melyet a Közoktatási törvényben és a vonatkozó jogszabályokban előírtak szerint lát el a képviselő-testület 207/2004.(X.5.) és a 216/2004. (X.5) számú önkormányzati határozatával jóváhagyott helyi pedagógiai program alapján.

7


Szakágazat Szakfeladat Elnevezés TEÁOR száma száma száma 852010 852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű 85.20 nevelése-oktatása (1-4. évfolyom) 852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű 85.20 nevelése-oktatása (5-8. évfolyam) 852012 SNI tanulók nappali rendszerű általános iskolai 85.20 nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 852022 SNI tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (5-8. évfolyam)

853100

855917 852024 853111 853112 853114 855932 562913 855911 855914 856011

9100123

Középiskolai tanulószobai nevelés Általános iskolai felnőttoktatás (5-8. évfolyam) Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-12. évfolyam) SNI tanulók nappali rendszerű gimnáziumi oktatása (9-12. évfolyam) Gimnáziumi felnőttoktatás (9-12. évfolyam) Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás Iskolai intézményi étkezés Általános iskolai napközi otthonos nevelés Általános iskolai tanulószobai nevelés Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység: logopédia, fejlesztő pedagógia, pszichológiai ellátás Könyvtári szolgáltatások

85.20 85.31 85.31 85.31 85.59 5629 85.59 85.59 85.60

91.01

Irányító szerve: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Budapest, IV. kerület István út 14. Törvényességi felügyeletet gyakorol: Budapest, Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Jegyzője Gazdálkodás: Az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából önállóan működő költségvetési szerv. A gazdálkodással kapcsolatos pénzügyi és számviteli szolgáltatásokat, feladatokat a hatályos jogszabályoknak megfelelően Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Gazdasági Intézménye végzi A feladat ellátását szolgáló vagyon Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat tulajdona. Ingatlan nyilvántartásba vett: 73907, 73908, 73899, 73889 Hrsz-on Telek: 5404m² Beépített terület: 1979m² Tárgyi eszközök: a leltárban felsoroltak szerint

A rábízott vagyon feletti rendelkezési jog: 8


A költségvetési szerv az ingó és ingatlan vagyon használatáért használati díjat nem fizet. Az ingatlanok felett kizárólag a tulajdonos rendelkezik. A költségvetési szerv a rábízott vagyon használatával az e tárgyra vonatkozó, mindenkor hatályos jogszabályok által szabályozott módon szabad kapacitáshasznosítást végezhet, mely alaptevékenységet nem sérthet. A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési rendje: Az Önkormányzati törvény, a közoktatási törvény és a 138/1992.(X.8.) Kormányrendelet előírásainak betartása mellett nyilvános pályázat útján történik. Az igazgatót Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testülete nevezi ki. A költségvetési szerv képviseletére jogosultak: Az iskola igazgatója, valamint az általa – a költségvetési szerv SZMSZ-ében meghatározott módon megbízott dolgozók. A közoktatási intézmény jogállása és képviselete Az intézmény önálló jogi személy. Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata hosszú bélyegző

körbélyegző

Az intézmény bélyegzőjének használatára jogosultak: igazgató igazgatóhelyettesek osztályfőnökök gazdasági vezető iskolatitkár gondnok

saját területükön, illetve az igazgató távolléte esetén félévi értesítő, bizonyítványok, naplók, törzslapok hitelesítésére gazdálkodás területén saját területén eseti megbízásnál

Pecsétet csak átvételi elismervény ellenében lehet kiadni igazgatói engedéllyel. A használaton kívüli pecsétet el kell zárni, elzárásáért a tanügyigazgatás vezetésével megbízott igazgatóhelyettes és az iskolatitkár a felelős

3. AZ INTÉZMÁNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ 9


DOKUMENTUMOK Az intézmény alapdokumentumai      

Alapító okirat Pedagógiai program Éves munkaterv Szervezeti és Működési Szabályzat Házirend Belső szabályozók

A törvényes működést biztosító alapdokumentumok megtekinthetők a tanári szobában, az igazgatói - és igazgatóhelyettesi irodában és az intézmény honlapján. A Pedagógiai program: A közoktatási intézmény Pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő - oktató munka szakmai alapjait. Az iskolai pedagógiai program része - a Nemzeti alaptanterv és az alapműveltségi vizsga vizsgakövetelményei alapján összeállított - helyi tanterv és kerettanterv. A Pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről és taneszközökről, amelyekre a nevelő - oktató munkához szükség van. A pedagógiai programról, SZMSZ-ről, házirendről a következő módon lehet tájékozódni: - az iskolai könyvtárban tanulmányozható a könyvtári nyitva tartás idejében - az igazgató valamint az igazgatóhelyettesek fogadóórái alkalmával - az igazgatóval előzetesen egyeztetett időpontban - a tanári szobában állandóan - az iskola honlapján. - A Házirend a folyosón külön erre a célra szolgáló hirdetőtáblán megtekinthető.

4. A MŰKÖDÉS RENDJE 4.1. A tanév rendjének meghatározása A tanév általában szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. A tanév általános rendjéről az oktatási miniszter évenként rendelkezik. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervében az érintett közösségek véleményezésének figyelembevételével.

A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat:

10


    

a nevelőtestületi értekezletek időpontjait, a rendezvények és ünnepségek módját és időpontját, a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját, a tanítási szüneteket, a bemutató órák, nyílt napok és foglalkozások megtartásának rendjét és idejét.

A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény rendszabályait és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási napon ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A házirendet, a nyitva tartás és a felügyelet időpontjait az iskolában ki kell függeszteni, az iskola honlapján közzé kell tenni. 4.2. Az iskola nyitva tartása Az iskola a tanév szorgalmi ideje alatt a tanítási napokon a házirendben foglaltak szerint tart nyitva. Az intézmény hivatalos munkaideje szorgalmi időben: 7.30-tól 2010 óráig tart. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató adhat engedélyt eseti kérelmek alapján. Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető engedélyével lehetséges. Az intézményt egyébként zárva kell tartani! Az iskola a tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. A tanuló az iskola épületét tanítási idő alatt csak osztályfőnöke, vagy az igazgató írásos engedélyével hagyhatja el. Az iskolában való tartózkodás szabályait a házirend határozza meg részletesebben.

4.3. Tanítási órák rendje Az oktatás és nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban lévő órarend alapján történik, a pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben. A tanítási idő (a kötelező órarend szerinti tanítási órák időtartama) az általános iskolában 800-tól 1345-ig, a gimnázium nappali tagozatos osztályaiban 800-tól 1615-ig, a gimnázium felnőttoktatás tagozatán 1530-tól 2010-ig tart.. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák időtartama 45 perc. Az általános iskolai osztályokban nulladik óra nem tartható. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák - megkezdésük után - nem zavarhatók. Kivételt indokolt esetben az igazgató és a helyettesek tehetnek. 4.4. A napközis csoportok munkarendje A napközis foglalkozás a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik. A foglalkozásokat 1600-ig tartanak, 1600-től –1700-ig napközis ügyelet működik.

11


4.5. A tanulószoba munkarendje Tanulószobai foglakozásokat 5-8. osztályig egy, a 9-11. évfolyamig két csoportban biztosítunk az érdeklődő és rászoruló tanulók számára. A foglalkozások az általános iskolai csoportban 4. vagy 5. óra után , a gimnáziumi csoportban 6. vagy 7. óra után kezdődnek. A foglakozásokat a tantárgyfelosztáson megjelölt pedagógusok vezetik. 4.6. A felnőttoktatás munkarendje A felnőttek általános iskolai és gimnáziumi oktatása a délutáni órákban folyik. A felnőttoktatás képzési feladati megegyeznek a nappali rendszerű oktatás követelményeivel. Ennek figyelembevételével a felnőttoktatásban szereplő közismereti- és idegen nyelvi tantárgyak követelményei megegyeznek a kerettanterv szerinti minimum követelményekkel. Felnőttoktatás keretében készségtárgyakat nem oktatunk. Ebben az oktatási formában a tanórák egy része ismeretközlésre épül, de biztosítunk konzultációs lehetőséget is. A konzultációk főként a vizsgákra történő felkészítésre korlátozódnak. A felnőttoktatás vizsgarendszerére vonatkozó előírásokat az általános iskolai tagozat helyi tanterve és a gimnáziumi tagozat helyi tanterve, valamint az intézmény vizsgaszabályzata tartalmazza. 4.7. Az intézményi felügyelet szabályai Az óraközi szünetekben, valamint a tanítási idő előtt 730-tól a tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes pedagógusok és diákok látják el. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben, vagy épületrészben, udvaron a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek, udvar rendjének megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. A tanítás nélküli munkanapokon akkor tart az iskola gyermekfelügyeletet, ha azt az intézmény tanulói közül legalább 10 diák számára igénylik a szülők. Az iskolai felügyelet egyéb szabályait a házirend tartalmazza. 4.8. A vezetők intézményben való tartózkodása Az iskola hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodnia. Ezért az iskola igazgatója vagy helyettesei heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezetői feladatokat. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SzMSz-ben rögzített vezetőhelyettesítési rend jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a felelős vezető beérkezéséig, az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult a szükségessé váló intézkedések megtételére.

12


4.9. A pedagógusok munkarendje Az intézményben dolgozó pedagógusok heti teljes munkaideje 40 óra, amely a kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettes állapítja meg - az intézményvezető jóváhagyásával. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az igazgató távollétében az igazgatóhelyettes engedélyezi. A pedagógus köteles munkakezdés előtt 15 perccel munkahelyén megjelenni. A reggeli ügyeletet állátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 5 perccel korábban kell érkeznie. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell az igazgatóhelyettesnek, vagy a titkári irodának legkésőbb a tanítási órák, foglalkozások megkezdése előtt 15 perccel, hogy feladatának ellátásáról helyettesítővel gondoskodni lehessen. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a pedagógust hiányzása esetén szakszerűen kell helyettesíteni, vagy más szakszerű órát kell tartani. A szakszerű helyettesítés érdekében a tanmeneteket az iskola tanári szobájában kell tartani. 4.10. A nem pedagógus munkakörűek munkarendje Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét a távollévők helyettesítési rendjét a területért felelős igazgatóhelyettes állapítja meg - az intézményvezető jóváhagyásával. Távolmaradásukról értesíteniük kell az igazgatót, annak távolléte esetén az igazgatóhelyettest. 4.11. A tanulók munkarendje A tanulók munkarendjét, intézményi életének részletes szabályozását a házirend határozza meg. A házirend szabályait a nevelőtestület - az igazgató előterjesztése után – az érintett közösségek véleményének egyeztetésével alkotja meg, a fenntartó hagyja jóvá. A házirend betartása az intézmény valamennyi tanulójára és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező.

4.12. Hivatalos ügyek intézése A szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 730 és 1500 óra között. Az iroda tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a nevelők, a szülők és a tanulók tudomására hozza.

13


5. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA A szervezeti egységek és vezetői szintek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen magas színvonalon lássa el. 5.1. Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény az alábbi szervezeti egységekre tagolódik:         

általános iskola 1-4. évfolyam általános iskola 5-8. évfolyam felnőttek alapfokú oktatása 5-8. évfolyam napközi otthon tanulószoba (általános iskolai és középiskolai) nappali rendszerű gimnázium 9-12. évfolyam gimnáziumi felnőttoktatás 9-12. évfolyam pedagógiai szakszolgálat könyvtári szolgáltatások

Az intézmény szervezeti felépítését, vezetői szintjeit a színvonalas tartalmi munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok és igények érdekében határoztuk meg. A pedagógiai és szaktárgyi tevékenységeket a szakmai munkaközösség-vezetők irányítják. Az intézmény szakmai munkaközösségei:         

osztályfőnöki munkaközösség 5.-8. évfolyamos munkaközösség alsó tagozatos munkaközösség fejlesztő munkaközösség társadalomtudományi munkaközösség természettudományi munkaközösség idegen nyelvi munkaközösség dráma munkaközösség művészeti munkaközösség

5.2. Az intézmény irányítása A Bródy Imre Oktatási Központ úgynevezett közös igazgatású közoktatási intézmény. Egyszemélyi felelős vezetője a mindenkori igazgató, aki a fenntartó Önkormányzat képviselőtestületétől kapja megbízatását. Az intézményvezetők megbízására vonatkozó törvényi előírásokat a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény tartalmazza. Az intézmény irányítása a hatályos jogszabályok alapján történik.

14


Az intézmény felelős vezetője az igazgató. Munkáját a jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak alapján végzi.

5.2.1. Az intézmény felelős vezetője Az intézmény egyszemélyi felelős vezetője az igazgató. Az igazgató vezetői tevékenységét az igazgatóhelyettesek közreműködésével látja el. Az igazgató jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Képviseleti és döntési jogkörét a közoktatási törvény állapítja meg. Az igazgató ellátja a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatokat. A közoktatási intézmény vezetője felelős - a közoktatási törvény 54.§-a szerint - az intézmény törvényes és szakszerű működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat és dönt az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy a közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe. Jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja a dolgozók foglalkoztatására, élet és munkakörülményeikre vonatkozó kérdések tekintetében. Jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében helyetteseire, vagy intézmény más alkalmazottjára átruházhatja.

5.3. Az intézmény szervezeti rendszere Bródy Imre Oktatási Központ három, egymástól elkülönülő, szakmai tekintetben önálló szervezeti egységből áll. 5.3.1. Alapfokú létesítményegység 1-8. évfolyamos alapfokú oktatás, valamint napközi és tanulószoba biztosítása tanköteles korú tanulók számára. A szervezeti egység élén egy fő igazgatóhelyettes áll, aki a nevelő-oktató munkát irányítja. 5.3.2. Középfokú létesítményegység 9-12. évfolyamos oktatás, nappali rendszerű képzéssel, tanköteles korú gyermekeknek, illetve a tanköteles kort betöltött hallgatóknak, az érettségi vizsga megszerzéséig. A szervezeti egység élén két fő igazgatóhelyettes áll. Egyikük felelős a 9-12. évfolyamos nappali tagozatos tanulók oktatásáért, neveléséért. A középfokú szervezeti egység élén álló igazgatóhelyettes munkáját egy további igazgatóhelyettes segíti, tevékenységi köre főként a gimnáziumi felnőttoktatásra terjed ki. A tanügyigazgatási kérdéseket a teljes intézményre vonatkozóan további egy fő igazgatóhelyettes irányítja. Valamennyi igazgatóhelyettes szakmai felettese a Bródy Imre Oktatási Központ igazgatója. 5.3.3. Felnőttképző létesítményegység

15


Az intézményegység két korcsoportban oktat diákokat. Az általános iskolás osztályok (5-8. évfolyam) vizsgáit, oktatását 1 fő egységvezető szervezi, aki az általános iskolai igazgatóhelyettessel tart fenn szorosabb munkakapcsolatot, beszámolási kötelezettséggel elsősorban felé tartozik. Tevékenységét pótlék fejében végzi. A gimnáziumi felnőttképző osztályok (9-12. osztály) vizsgáit, oktatását további 1 fő egységvezető szervezi, aki a második igazgatóhelyettessel tart fenn szorosabb munkakapcsolatot, beszámolási kötelezettséggel elsősorban felé tartozik. Tevékenységét pótlék fejében végzi 5.3.4. Pedagógiai szakszolgálat A pedagógiai szakszolgálat a szülő és a pedagógusok nevelő munkáját és a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását segíti. Tevékenységi körébe tartozik:  a fejlesztő pedagógiai tevékenység  pszichológiai segítségadás  logopédiai ellátás  szociálpedagógiai segítségadás  továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás  tanfolyamok, továbbképzések szervezése A Pedagógiai szakszolgálat szolágáltatásait a IV. kerületi gimnáziumok azon nappali tagozatos tanulói vehetik igénybe, akik az Újpesti Nevelési tanácsadó, vagy a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján fejlesztésre szorulnak. A pályaválasztást segítő tanácsadást a gimnáziumok esti tagozatát végző tanulók is igénybe vehetik. A szakszolgálat tevékenységét egy fő vezető irányírtja. 5.4. A helyettesítés rendje Az igazgató távolléte, illetve akadályoztatása esetén az azonnali döntést igénylő valamennyi ügyben a vezetők munkarendjében meghatározott ügyeleti rend szerinti igazgatóhelyettes dönt. Együttes akadályoztatásuk esetén az intézményben lévő további igazgatóhelyettes, ezt követően a gazdasági vezető látja el. Az igazgató tartós távolléte esetén – az igazgató távolmaradásának 6. munkanapjától az első igazgatóhelyettes teljes felelősséggel gyakorolja a kizárólagosan igazgatói jogkörként fenntartott hatásköröket is. Az igazgató és első helyettesének egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése a második illetve a harmadik igazgatóhelyettes feladata. Az igazgatót távolléte, akadályoztatása esetén: 

  

Amennyiben a helyettesítési feladat létesítményegységhez köthető, a középfokú oktatási egység élén álló igazgatóhelyettes a 9-12. évfolyamon, az alapfokú oktatási egység igazgatóhelyettese az 1-8. évfolyamon helyettesíti az iskolavezetőt. Ha a helyettesítési feladat általános jellegű, abban az esetben bármelyik igazgatóhelyettes átveheti az igazgató feladatait. Mind az négy igazgatóhelyettes távolléte, akadályoztatása esetén a felnőttképző oktatási egység egységvezetői a felelősök. Amennyiben valamennyi vezető távol van, az intézményvezető átmeneti időre a tantestület bármely tagját megbízhatja a vezetői teendők ellátásával. Ebben az esetben meg kell határozni a konkrét feladatköröket, illetve a megbízatás határidejét. 16


5.5. Az intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozó feladatok             

a nevelőtestület vezetése; a nevelő-oktató munka irányítása, ellenőrzése; a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése, és ellenőrzése; az iskola képviselete; a gyermek és ifjúságvédelmi munka, valamint a tanuló – és gyermekbalesetek megelőzésének irányítása; a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi- és tárgyi feltételek biztosítása; Diákönkormányzattal, szülői szervezettel való együttműködés; döntés – az egyetértési kötelezettség megtartásával – az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe; dönt a gyermekek iskolába történő felvételéről a törvényben megfogalmazottak szerint; dönt a gyermekek osztályba, illetve csoportba történő beosztásáról; felel a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért; felelősség a pedagógiai munkáért, az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének működéséért; gondoskodik róla, hogy a gyermekek, a szülők és a pedagógusok jogai maradéktalanul érvényesülhessenek és kötelezettségeik betartassanak.

5.6. Az intézményvezető (igazgató) közvetlen munkatársai Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai:      

igazgatóhelyettesek, estitagozat-vezetők, pedagógiai szakszolgálat vezetője, minőségbiztosítási vezető gazdasági ügyintézők, gondnok

Az igazgatóhelyettesek megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az igazgató adja. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre kinevezett pedagógusa kaphat. A megbízás határozatlan időre szól, visszavonásig érvényes. Feladat és hatáskörük, valamint egyéni felelősségük mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Az igazgató és helyetteseinek heti munkaideje 40 óra, amelyből kötelező óráik számát a Közoktatási Törvény szabályozza. A tanórák tartásához kapcsolódó és azzal megegyező felkészülési időn kívül, a munkaidő többi részét vezetői teendők ellátására fordítják.

17


A felkészülési időt nem kötelesek az intézményen belül eltölteni. Időbeosztásuk munkaköri feladataikhoz igazodik. A vezető-helyettesek munkájukat munkaköri leírás alapján, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Feladat és hatáskörük kiterjed a munkaköri leírásukban található feladatkörökre, ezen túlmenően személyes felelősséggel tartoznak az igazgatónak. Munkaköri leírásuk az SZMSZ mellékletében található. A vezető-helyettesek beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. A vezető-helyettesek iskolán kívüli munkavégzésükre vonatkozó távozásukat kötelesek bejelenteni az igazgatónak. A minőségbiztosítási vezető megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az igazgató adja. Minőségügyi vezető megbízást az intézmény határozatlan időre kinevezett pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. Hatásköre a minőségbiztosítással kapcsolatos tevékenységekre terjed ki. Tevékenységét kiemelt pótlék fejében végzi. A gazdasági ügyintéző hatásköre és felelőssége kiterjed a munkakör szerinti feladatokra

5.7. A vezetői munkamegosztás 5.7.1. Az igazgató kizárólagos hatáskörébe tartozó feladatok        

az intézmény képviselete; a pedagógiai, nevelési tevékenység irányítása; az iskola dolgozói feletti teljes munkáltatói jogkör gyakorlása; az intézmény egészére vonatkozó kötelezettségvállalás; a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi-tárgyi feltételek biztosítása; kapcsolatot tart a gazdasági intézménnyel a közvetlen munkatársak részére a munkaköri leírásukban meghatározottakon túl további eseti feladatok megállapítása; együttműködés - Közalkalmazotti Tanáccsal, - szülői képviselettel, - fenntartóval, - diákönkormányzattal.

5.7.2. Az igazgatóhelyettesek és egyéb vezetők közötti feladat megosztás rendje, formája

A vezető beosztás ellátásával megbízott igazgatóhelyettesek vezetői tevékenységüket az igazgató irányítása mellett, egymással együttműködve és egymással mellérendeltségi viszonyban látják el.

Az első igazgatóhelyettes (az általános iskolai tagozat élén áll)

18


           

az igazgató tartós akadályoztatás esetén ellátja az igazgató helyettesítését; bizonyos esetekben az igazgatót helyettesítve képviseli az iskolát; közvetlenül irányítja 1-8. évfolyamon nappali tagozaton dolgozó pedagógusok és a könyvtáros -, valamint a fejlesztő pedagógusok munkáját ; nemzeti és iskolai ünnepélyek szervezéséért felelős (az éves munkatervben meghatározottak szerint); nevelő – oktató munka ellenőrzését végzi a nappali tagozatos 1 – 8. évfolyamokon; elkészíti az általános iskola tantárgyfelosztását; szervezi és felügyeli az első évfolyamra történő beiskolázást; gondoskodik az általános iskolai tagozat tankönyvrendelésének előkészítéséről; felügyeli a tanulmányi versenyeket; szervezi és felügyeli a nyolcadik évfolyamos tanulók továbbtanulási jelentkezéseit, felvételüket; biztosítja és ellenőrzi az iskola helyi tantervének végrehajtását; kapcsolatot tart iskolai szinten: logopédussal, pszichológussal, hitoktatókkal, intézményi védőnővel.

A második igazgatóhelyettes (a gimnáziumi tagozat élén áll)                 

az igazgató és az első helyettes együttes akadályoztatása esetén ellátja az igazgató helyettesítését; bizonyos esetekben az igazgatót helyettesítve képviseli az iskolát; közvetlenül felelős a 9 – 12. évfolyamos nappali tagozatos osztályok beindításának előkészítéséért; közvetlenül irányítja a nappali tagozaton 9 - 12. évfolyamon dolgozó pedagógusok munkáját; nevelő – oktató munka ellenőrzését végzi a 9 – 12. évfolyamokon; szervezi és felügyeli az érettségi vizsgákra történő felkészítést, jelentkezést; nemzeti és iskolai ünnepélyek szervezéséért felelős (az éves munkatervben meghatározottak); kapcsolatot tart a diákönkormányzat képviselőivel, gondoskodik a diákönkormányzat működési feltételeinek biztosításáról, felelős a tanulók jogainak biztosításáért; felügyeli a tanulmányi versenyeket; elkészíti az intézmény teljes tantárgyfelosztását; gondoskodik a 9 - 12. évfolyam tankönyvrendelésének előkészítéséről; munka és tűzvédelmi feladatok közvetlen irányítását végzi; biztosítja és ellenőrzi az iskola helyi tantervének végrehajtását; figyeli a törvények, jogszabályok változását; kapcsolatot tart: pszichológussal, intézményi védőnővel; szervezi és irányítja a 9. évfolyamra történő beiskolázást.

A harmadik igazgatóhelyettes

19


                

szervezi és felügyeli az érettségi vizsgákra történő felkészítést, jelentkezést; nemzeti és iskolai ünnepélyek szervezéséért felelős (az éves munkatervben meghatározottak); kapcsolatot tart a diákönkormányzat képviselőivel, gondoskodik a diákönkormányzat működési feltételeinek biztosításáról; felelős a tanulók jogainak biztosításáért; felügyeli a tanulmányi versenyeket; előkészíti és irányítja a kerületi és országos méréseket; gondoskodik a 9 - 12. évfolyam tankönyvrendelésének előkészítéséről; munka és tűzvédelmi feladatok közvetlen irányítását végzi; biztosítja és ellenőrzi az iskola helyi tantervének végrehajtását; figyeli a törvények, jogszabályok változását, kapcsolatot tart a pedagógiai szakszolgálattal, a nevelési tanácsadóval és az ÚPSZKval; szervezi és irányítja az érettségi vizsgákat, közvetlenül irányítja a felnőttképzésben résztvevő tagozatvezetők munkáját; nevelő-oktató munka ellenőrzését végzi a felnőttképző tagozaton; elkészíti a felnőttképző tagozatos tantárgyfelosztását; szervezi és felügyeli a felnőttképző tagozat érettségi vizsgára való felkészítését; gondoskodik a felnőttképző tagozat tankönyvrendeléséről;

A negyedik igazgatóhelyettes (tanügyigazgatási feladatok, a titkárság vezetője)            

az igazgató, az első és második igazgatóhelyettes együttes akadályoztatása esetén ellátja az igazgató helyettesítését; bizonyos esetekben az igazgatót helyettesítve képviseli az iskolát; közvetlenül irányítja a tanügyigazgatást, közvetlenül irányítja az intézmény technikai dolgozóit; ellenőrzi a helyettesítések és a túlórák elszámolását; gondoskodik az intézmény tankönyvmegrendeléséről; kapcsolatot tart a nyári napközi otthonos táborral; ellenőrzi a táborok szakmai programját; felelős a térítési díjak kedvezményezettjeinek ügyintézéséért; felelős a külső intézményekkel való kapcsolattartásért; együttműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel ; irányítja az irodai dolgozók, a technikai dolgozók és gondnok munkáját.

Minőségbiztosítási vezető Közvetlenül irányítja az intézmény minőségbiztosítási rendszerének kiépítését. Felelős :    

a minőségbiztosítási pályázatok elkészítéséért, közvetlenül irányítja a támogató csoport munkáját, a minőségbiztosítási munkaterv elkészüléséért, a minőségbiztosítási folyamat előre haladásáért,

20


  

az intézményi minőségügyi dokumentáció elkészüléséért, minőségbiztosítási tevékenységbe bevonhatja az intézmény minden dolgozóját, feladatot adhat és értékelheti tevékenységünket, kapcsolatot tart az intézmény alábbi partnereivel: közvetlen partnerek: tanulók, pedagógusok, munkatársak, szülők, közvetett partnerek: civil szervezetek, szociális szervezetek, gazdasági szervezetek, kulturális szervezetek, egyházak, sportintézmények,

Gazdasági ügyintézők Felelős a következőkért:         

költségvetési és gazdálkodási terv, elszámolások, adatszolgáltatások helyessége, a helyettesítések és a túlórák elszámolásáért számviteli, pénzügyi, adó és társadalombiztosítási jogszabályok betartása, térítési díjak megállapítása, beszedése, befizetések ellenőrzése, többlet fizetések vissza térítése, hasznosítási szerződések előkészítése, bevételek befolyásának ellenőrzése, valamennyi a gazdálkodással kapcsolatos egyéb tennivalókért

Gondnok Felelős:       

technikai dolgozók jelenlétének ellenőrzéséért, technikai dolgozók munkájának színvonaláért, a gondjára bízott intézményegység vagyon biztonságáért, a tűz- és munkavédelmi szabályok betartásáért és betartatásáért, az épület leltári vagyonáért (kivéve oktatási szemléltető eszközök) az épület zavartalan üzemeltetéséért, valamint az épület üzemeltetés kapcsolatrendszerének valamennyi tagjával, különösen a Gazdasági Intézmény intézményfelelősével történő kapcsolattartásért.

21


A vezetőség Az intézmény vezetősége az igazgatón a vezető-helyetteseken és a gazdasági ügyintézőn kívül úgynevezett középvezetőkből áll. A középvezetők az egyes szervezeti egységek munkáját irányítják, tervezik, szervezik, ellenőrzik és értékelik. A középvezető ellenőrzési tapasztalatairól beszámol közvetlen vezetőjének, kiemelkedő jelentőségű ügyekben az intézmény vezetőjének. A vezetőség félévenként beszámol a nevelőtestületnek. Az intézmény vezetősége véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik, és dönt minden olyan ügyben, amelyben az igazgató saját jogköréből ezt szükségesnek látja. Az iskola kibővített vezetőségének tagjai:         

az igazgató, az igazgatóhelyettesek, estitagozat-vezetők, a gazdasági ügyintéző, pedagógia szakszolgálat vezetője, a minőségbiztosítási vezető a szakmai munkaközösségek vezetői, a diákönkormányzat vezetője, a közalkalmazotti tanács vezetője.

A vezetők és a középvezetők vezetői értekezleteken beszámolnak a szervezeti egységek működéséről: a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról valamint, azok megoldási módjáról. A vezetők kapcsolattartási rendje Az igazgató és helyetteseinek kapcsolattartása folyamatos, a szükségleteknek megfelelően tartanak megbeszéléseket. A vezetőség a munkatervben rögzített ütemezésnek megfelelően vezetői értekezleteket tart. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. 5.8. A vezetők helyettesítési rendje Az intézményvezetőt szabadsága és betegsége alatt, valamint hivatalos távolléte esetén helyettesíteni kell. Az intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást. A helyettesítés nem terjed ki a munkáltatói jogok gyakorlására. Ha az igazgató nem tartózkodik az épületben, ahol rendkívüli esemény történt, úgy az épületben tartózkodó igazgatóhelyettes, munkaközösség vezető vagy intézkedésre jogosult személy köteles intézkedni és az intézményvezetőt értesíteni. Akadályoztatása, távolléte esetén helyettesítése a 2.3. fejezetben leírtak alapján történik. A vezető-helyettesek helyettesítéséről az igazgató gondoskodik.

22


A vezetők intézményben tartózkodásának rendje Az intézmény vezetője a szorgalmi időszakban a tanítási napokon az intézményben tartózkodik. Amennyiben a személyes jelenlétében bármely okból akadályoztatva van, úgy az intézmény vezetőségéből legalább egy igazgatóhelyettes, az igazgatót helyettesíteni jogosult felelős vezető köteles az intézményben tartózkodni

5.9.. Az intézmény szervezeti hálója Igazgató

Minőségbiztosítási vezető

4. számú, tanügyigazgatási igazgatóhelyettes

Fizikai dolgozók (titkárság, gondnok)

Gazdasági vezető

1. s zámú igazgatóhelyettes

1. számú igazgatóhelyettes 1-8. évfolyam

2. számú igazgató h. a 9.-12. évfolyam irányítása

Pedagógiai szakszolgálat

4. s zámú igazgatóhelyettes

Általános iskolai szakmai munkaközösségek

4. számú igazgatóhelyettes

Gimnáziumi szaktárgyi munkaközösségek

6. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, JOGAIK ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK 6.1 Az alkalmazotti közösségek jogai és kapcsolattartásuk rendje

23


Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók alkotják. Az intézmény alkalmazottainak egy része oktató-nevelő munkát végző pedagógus, a többi dolgozó az oktató-nevelő munkát közvetlenül vagy közvetetten segítő más közalkalmazott. Az iskola alkalmazottai munkájukat munkaköri leírás alapján végzik. A pedagógusok alkotják az intézmény nevelőtestületét. A nevelőtestület (tantestület) határozza meg alapvetően az iskola tartalmi munkáját, melynek tevékenységével az SzMSz önálló fejezete foglalkozik. 6.1.1 Az alkalmazotti közösségek jogai Az alkalmazotti közösségeket és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az iskola minden dolgozóját azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi jog illeti meg az intézménnyel jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Véleményezési jog illeti meg a jogszabályokban előírtak szerint. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell, álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. A döntési jog a testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. A tantestületi jogkör a testület abszolút többségével (50 %+1 fő) érvényesíthető. A testület akkor határozatképes, ha tagjainak kétharmad része jelen van. 6.1.2 A kapcsolattartás rendje, formái Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével - az igazgató fogja össze. A kapcsolattartás formái:  értekezletek  megbeszélések  fórumok  helyi továbbképzések  tájékoztatók stb. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza, melyet a tanári szobában a hivatalos közlések helyén kell kifüggeszteni, valamint az iskolai honlapon közzé kell tenni. A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az igazgató akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Ezekről az értekezletekről jegyzőkönyvet, vagy emlékeztetőt kell készíteni.

24


Az alkalmazottak kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg, vagy munkaközösség-vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskolavezetéssel. 6.2. A tanulói közösségek és a kapcsolattartásuk rendje 6.2.1 Az osztályközösségek és tanulócsoportok Azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt a tagozatvezető igazgatóhelyettes és az osztályfőnöki munkaközösség-vezető javaslatának figyelembe vételével az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályfőnök jogosult az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására - az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletének összehívására. 6.2.2 Iskolagyűlés-diákgyűlés Az iskola tanulóközösségének az iskolagyűlés a legmagasabb tájékoztató fóruma. Az iskolagyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. Az iskolagyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Tanévenként legalább négy alkalommal kell iskolagyűlést tartani. Az iskolagyűlés napirendjét legalább l héttel előbb kell nyilvánosságra hozni. A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgatónak 15 napon belül választ kell adni. Rendkívüli iskolagyűlés (diákgyűlés) is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetői vagy az iskola igazgatója kezdeményezi. 6.2.3 Diákönkormányzat és működése A tanulóközösségek a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot működtetnek. A diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörrel rendelkezik. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat javaslattételi joggal rendelkezik az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos minden kérdésben. Véleményezési jog illeti meg magasabb jogszabályok szerint. Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az intézményi SzMSz és a házirend szabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. Irataik és egyéb dokumentumaik számára zárható szekrényt kell biztosítani. A diákönkormányzatot egy tanár az általános iskolában és egy a gimnáziumban segíti. , aki(k) - a diákönkormányzat megbízása (felkérése) alapján - eljárhat képviseletében. A diákönkormányzatot képviselő pedagógus vagy diákküldött folyamatos kapcsolatot tart az intézmény igazgatójával. Tájékoztatást ad a diákönkormányzat munkájáról, javaslatairól, észrevételeiről.

25


A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, vagy írásban egyénileg, vagy választott képviselőik útján közölhetik az intézmény vezetőjével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja, mely az iskolai szabályzatgyűjtemény része.

6.4.A szülők közösségei Az iskolában a szülők a közoktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítésére, illetve kötelezettségük teljesítése érdekében szülői közösségeket hozhatnak létre. Intézményünkben osztályszintű és iskolai szintű szülői munkaközösség működik.

6.3.1. Az osztályok szülői közösségei Az osztályok szülői közösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői munkaközösségei a szülők köréből elnököt és elnökhelyettest választanak. A szülők iskolával kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői közösségek képviselői, vagy az osztályfőnökök juttatják el az intézmény vezetőségéhez. 6.3.2. A szülői munkaközösség választmánya Az iskolai szülői munkaközösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve a szülői munkaközösség választmánya. Az iskolai szülői munkaközösség vezetőségének munkájában az osztályok szülői közösségének elnökei, elnökhelyettesei vesznek részt. Az iskolai szülői értekezlet a résztvevők javaslata alapján megválasztja a szervezet elnökét, elnökhelyettesét. Az iskolai szülői munkaközösség elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. Az iskolai szülői munkaközösség akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint az ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az iskolai szülői munkaközösséget az alábbi jogok illetik meg:  megválasztja saját tisztségviselőit,  kialakítja saját működési rendjét,  az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét,  képviseli a szülőket és tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében,  véleményezési jogot gyakorol a felsőbb jogszabályokban meghatározottak szerint,  javaslattal élhet a szülőkkel, tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Véleményezési joga van:  van az iskola működését érintő összes kérdésben,  a szülőkkel, tanulókkal kapcsolatos bármely kérdésben,  a házirend elfogadása előtt,  a munkaterv elfogadása előtt, 26


 

a tanév rendjének elfogadása előtt, az intézményben folyó hit-és vallásoktatás helyének meghatározása előtt.

Egyetértési joga van:  a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásakor,  a házirend elfogadásakor,  a vállalkozás alapján folyó oktatás feltételeinek meghatározásakor,  tankönyvrendeléssel kapcsolatban 6.3.3. A kapcsolattartás rendje Az igazgató és a Szülői Munkaközösség elnöke az együttműködés tartalmát és formáját tanévenként a munkaprogramjuk egyeztetésével állapítják meg. A kapcsolattartás a feladatellátás függvényében folyamatos. Az intézmény a Szülői Munkaközösség működését támogatja, a feladatellátáshoz szükséges helyiségeket és berendezéseket - előzetes egyeztetés után - rendelkezésre bocsátja. Az igazgató vagy megbízottja szükség szerint, de tanévenként legalább egy alkalommal tájékoztatja a Szülői Munkaközösséget az intézmény feladatairól, tevékenységéről. 6.3.4. A szülők szóbeli tájékoztatási rendje Az iskola nevelői – a közoktatási törvénynek megfelelően – a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tartanak. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezlet, nyílt órák, egyéni tájékoztatása fogadóórákon, s szükség szerint telefonon történik. 6.3.4.1 A szülői értekezletek rendje Az osztályok szülői közössége számára az osztályfőnök tanévenként legalább két alkalommal rendes szülői értekezletet tart (szeptember, február). A 8. osztályban pályaválasztási szülői értekezletet, a 9. évfolyamon a beiratkozás napján is tart szülői értekezletet az osztályfőnök. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. A leendő 1. osztályosok szüleit a beiratkozáskor tájékoztatjuk az első szülői értekezlet időpontjáról. Az 5. és 9. évfolyamos osztályokban bemutatják az ott tanító pedagógusokat. Rendkívüli értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. 6.3.4.2. A fogadóórák rendje Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Az intézmény a munkatervben rögzített időpontokban, rendes szülői fogadóórát tart. Az időpontokról a szülőket az osztályfőnökök tanév elején értesítik. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja a fogadóórára. Ha a gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni

27


szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal. A szülői értekezletek időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. 6.3.4.3. A szülők írásbeli tájékoztatási rendje Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott értesítőben is feltüntetni, azt dátummal és kézjeggyel ellátni. Az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek azonosságát és pótolja a tájékoztató füzetekben hiányzó érdemjegyeket. 6.3.4.4. A tájékozódás egyéb lehetőségei A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint igazgatóhelyettesétől tájékoztatást kérhetnek. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, az intézmény honlapján minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg:     

az iskola fenntartójánál, az iskola irattárában, az iskolai könyvtárban, az iskola tanári szobájában, az iskola igazgatójánál és az igazgatóhelyettesnél.

7. A NEVELŐTESTÜLET ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK 7.2. A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja,valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő, alábbiakban felsorolt felsőfokú végzettségű dolgozók:    

könyvtáros, logopédus, pszichológus, fejlesztő pedagógusok,

28




gyermek- és ifjúságvédelmi felelős.

A nevelőtestület a jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. 7.2.1. A nevelőtestület feladatai és jogai A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. A nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden intézményt érintő ügyben. A nevelőtestület egyetértési joga szükséges a diákönkormányzat működésével kapcsolatban. 7.2.2. A nevelőtestület döntési jogköre             

a pedagógiai program elfogadása, az SzMSz elfogadása, házirend elfogadása, a tanév munkatervének jóváhagyása, átfogó értékelések és beszámolók elfogadása, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás, az intézményvezetői programok szakmai véleményezése, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, a diákönkormányzat működésének jóváhagyása, saját feladatainak és jogainak átruházása, tankönyvtámogatás módja, tartós tankönyvek, segédkönyvek kiválasztása, a minőségfejlesztési program elfogadása.

7.2.3. Hatáskörök átruházása A nevelőtestület a magasabb jogszabályban megfogalmazott döntési jogkörei közül az igazgatóra az alábbi jogköröket ruházza át:  

az iskola éves munkatervének elkészítése, egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása.

A döntések meghozatalát az igazgató a szakmai munkaközösségek véleményének kikérése után hozza. A döntések meghozataláról a legközelebbi nevelőtestületi értekezleten beszámolni köteles. 7.2.4. A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében értekezleteket tart. Az előrelátható értekezleteket az iskola éves munkaterve rögzíti. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal. A nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület minden tagjának részt kell vennie.

29


Ez alól az igazgató adhat felmentést. A tanév rendes értekezletei az alábbiak:     

tanévnyitó értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet, félévi értekezlet, nevelési értekezletek, szakmai és módszertani napok (legalább évi 2 alkalommal), tanévzáró értekezlet.

Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a közalkalmazotti tanács és az intézmény igazgatója, vagy vezetősége ezt indokoltnak tarja. Az év végi nevelőtestületi értekezleten foglalkozni kell a minőségirányítási program végrehajtásának értékelésével. Az értékelést a nevelőtestület fogadja el. 7.2.5. A nevelőtestület döntései, határozatai A nevelőtestület akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %- a jelen van. A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában - a jogszabályban meghatározott kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Személyi kérdésekben a nevelőtestület többségének kérésére titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezlet lényegkiemelő emlékeztetőjét, vagy jegyzőkönyvét az iskolatitkár, vagy egy kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető és a jelenlévő tagok közül két hitelesítő írja alá. A döntések határozati formában az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztású dolgozók vesznek részt, pl. egy osztályban tanító nevelők értekezlete.

7.3 A nevelőtestület munkaközösségei 7.3.1. A munkaközösségek célja A pedagógusok a közös minőségi és szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. A szakmai munkaközösség tagjai munkaközösség-vezetőt választanak évenként a munkaközösség tevékenységének irányítására, koordinálására. A munkaközösségek vezetőit az intézményvezető bízza meg a feladatok ellátásával. 7.3.2. A szakmai munkaközösség feladatai A szakmai munkaközösségek éves terv szerint részt vesznek az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusteljesítmény-értékelési rendszer működésével kapcsolatos feladatok ellátásában. A munkaközösség a magas színvonalú munkavégzés érdekében:

30


        

fejleszti a szakterület oktatási minőségét és módszertanát, javaslatot tesz a speciális feladatok megválasztására és a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására, javaslatot tesz a tankönyvek beszerzésére, szervezi a pedagógusok továbbképzését, felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét, összeállítja a felvételi-, osztályozó-, javító vizsgák feladatait, kiírja és lebonyolítja a pályázatokat és tanulmányi versenyeket, végzi a nevelőtestület által rábízott feladatokat, segíti a pályakezdő és az új pedagógusok munkáját.

7.3.3. Az osztályfőnöki munkaközösség feladatai     

irányítja és ellenőrzi az osztályfőnökök pedagógiai, módszertani tevékenységeit, a pedagógiai programban meghatározott nevelési célok és feladatok megvalósításának vizsgálatát végzi, a tanulók neveltségi szintjének vizsgálatát és értékelését irányítja, konkrét javaslatokat tesz a nevelés eredményessége érdekében, segíti a pályakezdő osztályfőnökök munkáját

7.3.4. A fejlesztő munkaközösség feladata       

a részképesség-zavaros tanulók fejlesztése tanulási zavarok szűrése, megelőzése és kezelése, magatartászavarokkal küzdő tanulók egyéni foglakoztatása, a tanulók önismeretének és önértékelésének fejlesztése, szakmai segítségnyújtás az iskola pedagógusainak számára, szakmai konferenciák szervezése, kapcsolattartás a szülőkkel, kollégákkal, nevelési tanácsadóval és szakértői bizottsággal

7.3.4. A munkaközösség-vezetők jogai és feladatai A szakmai munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetője előtt és az iskolán kívül. Állásfoglalásait, javaslatait a munkaközösség tagjaival együtt alakítja ki. A vezetői értekezletek napirendjeiről tájékoztatást tart. 

 

A nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében a munkaközösség-vezetők havonként konzultációt tartanak. A munkaközösség-vezetők negyedévenként iskolavezetőségi ülésen beszámolnak a munkaközösség tevékenységéről. A munkaközösség-vezető részt vesz a pedagógus álláshelyek pályázati anyagának véleményezésében.

31






A munkaközösség-vezető figyelemmel kíséri az új kollégák és gyakornokok munkáját, segíti beilleszkedésüket. Tapasztalatairól negyedévenként referál az igazgatónak. A munkaközösség-vezetők az igazgató megbízásából a pedagógus teljesítményértékelési rendszervben szakmai ellenőrzési munkát és óralátogatásokat végez. Tapasztalatairól beszámol az intézmény vezetőjének.

A munkaközösség-vezetők további feladatai és jogai:    

 

irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez, elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak helyi tantervhez igazodó tanmeneteit, ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladást és annak eredményességét, tapasztalatairól beszámol az intézmény vezetőjének, összeállítja a pedagógiai program és munkaterv alapján a munkaközösség éves munkatervét, javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, átsorolására.

7.3.5. A nevelőtestület feladatainak átruházása A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére, tagjaiból - meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra, így szakmai munkaközösségre vagy diákönkormányzatra. 7.3.6. A nevelőtestület munkaközösségekre ruházott jogai A nevelőtestület a Közoktatási Törvényben meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségekre ruházza át az alábbi jogköreit:        

a pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása, a pedagógiai program alapján a követelmények megvalósulásának vizsgálata, a tanulók tudásszintjének évfolyamonkénti korrekt mérése és értékelése, a taneszközök, tankönyvek kiválasztása, továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel, jutalmazásra, kitüntetésre, fizetésemelésre való javaslattétel, a határozott időre kinevezett pedagógusok véleményezése, a szakmai munkaközösség-vezető munkájának véleményezése.

7.3.7. Az egy osztályban tanító pedagógusok Az egy osztályban tanító tanárokkal az osztályfőnök tart közvetlen kapcsolatot. Az egy osztályban tanító tanároknak döntési joguk van a tanulók magatartási jegyeinek megállapításában és szorgalmi jegyeinek elbírálásában. Javaslatot tesznek a tanulók fegyelmi büntetésére, illetve dicséretre való felterjesztésére.

32


Az egy osztályban tanító tanárok segítik az egységes nevelési követelmények kialakítását. Ennek érdekében a tanév elején meghatározzák az osztállyal szemben kialakítandó követelményeket, a nevelésben alkalmazott tevékenységi formákat. A félévi értekezlet, illetve a tanévzáró értekezlet előtti osztályozó értekezleten döntenek a tanulók magatartási és szorgalmi jegyeiről, megvitatják a tanulók előrehaladását, a műveltségükben és tudásukban bekövetkezett változásokat, kialakítják álláspontjukat arról, hogy milyen kérdésekben tesznek javaslatot a nevelőtestületi értekezletnek. 7.3.8 Az osztályközösségek nevelőtestületi megítélése A nevelőtestület a tanév félévenkénti értékelésén kívül az osztályközösségek tanulmányi munkájának értékelését, magatartási és szorgalmi problémáinak megoldását az érintett közösségekkel közvetlenül foglalkozó pedagógusokra ruházza át. Az osztályfőnök a nevelőtestületnek beszámolási kötelezettséggel tartozik. Az adott közösségért felelős osztályfőnök - a vezető vagy helyettese tudtával - nevelői osztályértekezletet hívhat össze, melyen az osztály pedagógusainak jelen kell lenniük.

7.4. A nevelőtestület által létrehozott bizottságok Fegyelmi Bizottság feladata: A házirendet súlyosan megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata, az érintettek meghallgatása után tárgyilagos döntés hozatala. Tagjai:  az iskola vezetője vagy helyettese,  az érintett tanuló osztályfőnöke,  egy, a fegyelmi ügyben független pedagógus,  egy, a tanuló által felkért pedagógus,  a diákönkormányzat képviselője. Alkalmi feladatra alakult munkacsoport: Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoport alakulhat a nevelőtestület, vagy az intézményvezetőség döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az intézményvezetőség hozza létre, erről a nevelőtestületet tájékoztatni kell. Az alkalmi munkacsoport tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg.

8. BELSŐ ELLENŐRZÉS RENDJE 8.1. Az ellenőrzés általános ismérvei Az ellenőrzés fogalma Az ellenőrzés olyan ténymegállapító értékelő tevékenység, amely a követelményekhez, előírásokhoz, normákhoz viszonyítja a meglévő állapotokat, folyamatokat. A hatékony, jó ellenőrzés olyan segítő, preventív fegyelmező jellegű tevékenység, amely feltárja a célokat, 33


folyamatokat gátló tényezőket, javaslatot tesz azok kiküszöbölésére, a felelősség megállapítására. Az iskolai belső ellenőrzés feladatai:      

biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését; segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát; segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését; az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről; feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.

A belső ellenőrzési rendszer elemei 1. Vezetői ellenőrzés 2. Munkafolyamatba épített ellenőrzés Ezek az elemek szorosan összekapcsolódó és összefüggő tevékenységekből állnak, melyek átfogják az intézmény belső (szakmai, gazdasági és egyéb) folyamatait. 8.2. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult:    

az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni; az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni; az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni; az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni.

A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles:    

az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni; az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni; az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével; hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni.

8.3. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei: Az ellenőrzött dolgozó jogosult:

34


 

az ellenőrzés megállapításait ( írásban) megismerni; az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez.

Az ellenőrzött dolgozó köteles: 

az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni; a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni.

  A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai: 

  

Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni. Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell. Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri. Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek: a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét; a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell.

Az intézményben folyó pedagógiai munka ellenőrzésének megszervezése az igazgató feladata. Az igazgatóhelyettesek munkaköri feladataiknak megfelelően, a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban.

8.4. A pedagógiai munka ellenőrzésének fő területei:          

a pedagógiai program nevelési - oktatási feladatainak végrehajtása, a helyi tanterv megvalósítása, a tanév munkatervi feladatainak megvalósítása, a pedagógusok ezzel kapcsolatos tevékenységének vizsgálata, a nevelő-oktató munka tartalmának és színvonalának viszonyítása a követelményekhez, a pedagógusok szakmai és módszertani felkészültségének vizsgálata, a tanulók szaktárgyi és gyakorlati tanulmányi eredményének, magatartásának és szorgalmának felmérése, értékelése, a törzslapok, haladási és osztályozó naplók, napközis naplók, szakköri naplók szabályszerű vezetésének ellenőrzése, túlórák, helyettesítések pontos megállapítása, a napközis nevelőmunka hatékonysága, a szakmai munkaközösségek felszerelésének, a szertárak, tantermek és szaktantermek berendezéseinek szabályszerű használata, a tanulók egészség- és balesetvédelmi, valamint tűzrendészeti oktatása, ennek bizonylatolása.

35


A pedagógiai munka ellenőrzése általában előzetes bejelentkezés, időpont egyeztetés után történik.

8.5. A gazdasági tevékenység ellenőrzésének főbb területei:       

a nevelő-oktató munka gazdasági és műszaki hátterének, tárgyi feltételrendszerének biztosítása, állóeszköz-gazdálkodás: kihasználtság, szabad kapacitás vizsgálata, készlet-és energiagazdálkodás: a beszerzések és felhasználások összhangjának, a takarékossági intézkedések megvalósításának vizsgálata, működési bevételek: a bevételek növelésének vizsgálata, érdekeltségi rendszer: a költségkímélő eljárások és a jutalmazási rendszer összefüggéseinek áttekintése, pénzügyi és számviteli tevékenység: az analitikus és szintetikus nyilvántartás, a bizonylati rend, a könyvelési adatok, a mérleg vizsgálata, vagyonvédelem során a vagyontárgyak tárolása, óvása, felelősségi körök vizsgálata, a gazdasági ügyekben az ellenőrzés bizonyos elemeit a Gazdasági Intézmény gyakorolja.

8.6. A belső ellenőrzés rendszere 8.6.1. A vezetői ellenőrzés A vezetői ellenőrzés az intézmény hierarchikus felépítésének megfelelően megosztottan történik. Az intézményvezető (igazgató), a vezető-helyettesek (igazgatóhelyettesek) és a középvezetők (munkaközösség-vezetők) vizsgálatainak le kell fedniük az intézmény teljes ellenőrzését. A vezetők hatáskörét és ellenőrzési körét munkaköri leírásuk részletesen tartalmazza. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik: Igazgató:      

ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek; ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegű munkáját; ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását; elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát; összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet; felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett.

A vezető-helyettesek és a munkaközösség-vezetők ellenőrzésük során kiemelten kezelik az alábbiakat:   

a hatályos jogszabályok: törvények és rendeletek előírásainak betartását, az igazgatói utasítások és döntések végrehajtását, a tanügyigazgatási, a szaktárgyi, a módszertani, statisztikai, számviteli és egyéb belső használatú rendelkezések betartását,

36


 

a határidős pedagógiai és gazdasági feladatok teljesítését, az eseti intézkedések végrehajtását, az aláírási, utalványozási, láttamozási, ellenjegyzési és érvényesítési jog gyakorlását.

A munkafolyamatba épített belső ellenőrzés Az intézmény vezetője köteles biztosítani a pedagógiai, a szakmai és a gazdasági folyamatok összhangját. Megfelelő munkaszervezéssel biztosítani kell, hogy    

a pedagógiai és gazdasági feladatok ellátása során a munkafolyamat megszakítás nélkül ellenőrzésre kerüljön, a munkafolyamatok hibái, kedvezőtlen jelenségei kellő időben észrevehetőek legyenek és a tapasztalt rendellenességeket gyors intézkedéssel szüntessék meg, a pedagógusok és más közalkalmazottak felelőssége a végrehajtás minden szakaszában megfelelően érvényesüljön. A gimnáziumi (9-13 évfolyamos) osztályokban zajló pedagógiai munka ellenőrzése és értékelése elsősorban a létesítményegység élén álló igazgatóhelyettesek feladata.

8.6.2. A vezető-helyettesesek és más alkalmazottak ellenőrzési feladatai Az igazgatóhelyettesek ellenőrzési területei Igazgatóhelyettesek folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen:     

a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét; a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét; a pedagógusok adminisztrációs munkáját; a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét; a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát.

Az intézmény nevelő-oktató feladatait irányító vezető-helyettesek ellenőrzési területe kiterjed teljes hatáskörükre, különösen az alábbiakra:        

az oktatási dokumentumokban, a határozatokban, a jogi szabályozásokban foglaltak betartására, az intézményi nyilvántartások, statisztikák, összegzések, értékelések, az adminisztráció pontos vezetésére, a nevelő-oktató munkával kapcsolatos határidők betartására, az intézményben oktatott tantárgyak terveire, tanmenteire, a tantárgyak tanterv szerinti haladására, a tantervi követelmények megvalósításra, a tanulók munkájára: füzetek, szóbeli feleletek és írásbeli feladatok számára, mélységére, a pedagógiai ügyelet pontosságára, feladatellátásra, a tanórán kívüli tevékenységekre (pl. szakkörök, könyvtár, sportkör működése),

37


 

a gyermek- és ifjúságvédelmi munkára, a pedagógusok és más közalkalmazottak munkafegyelmére, az intézményi tulajdont károsító eseményekre.

8.6.3. A munkaközösség-vezetők ellenőrzési feladatai Az intézményi szakmai munkaközösség-vezetők, mint középvezetők teljes ellenőrzési jogkörrel rendelkeznek a munkaközösség tagjai felett. 

     

A munkaközösség-vezetője felelős a munkaközösségi tagok munkájának megszervezéséért, munkájuk szakmai, tantárgypedagógiai irányításáért és ellenőrzéséért, a munkaközösség munkatervi feladatainak határidőre történő színvonalas elvégzéséért, a szaktárgyi versenyek megszervezéséért, azok meghirdetéséért és lebonyolításáért, az iskolai szintű pályázatok kiírásáért, elbírálásáért, a tanulók szaktantárgyi pályázaton való részvételének megszervezéséért, a munkaközösség feladatrendszerébe tartozó szakkörök, korrepetálások, stb. folyamatos, színvonalas megtartásáért, a szakmai szertárak fejlesztéséért, az eszközök és anyagok célszerű és gazdaságos felhasználásáért, a naplók, munkatervi dokumentumok folyamatos vezetéséért.

A munkaközösség-vezetők folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját, ennek során különösen:  

a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket; a nevelő és oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérésekkel).

Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. Az intézményben, mint közpénzek felhasználásában résztvevő költségvetési szervben, belső ellenőrzési rendszer működik abból a célból, hogy az iskola igazgatója számára bizonyosságot nyújtson a pénzügyi irányítási és kontroll rendszerek megfelelőségét illetően. A pénzügyi belső ellenőrzés független, tárgyilagos, bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, melynek célja, hogy az intézmény működését fejlessze, és eredményességét növelje. A belső ellenőrzés az intézmény céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az intézmény kockázatkezelési, valamint ellenőrzési és irányítási eljárásainak eredményességét. Az intézményben folyó pénzügyi belső ellenőrzés a pénzügyminiszter által közzétett minta alapján elkészített belső ellenőrzési kézikönyv szerint történik. A pénzügyi belső ellenőrzési tevékenység megszervezéséért a Bp. IV. kerületi Önkormányzat Gazdasági Irodája-na belső ellenőrzési vezetője a felelős. A belső ellenőri tevékenységet az intézményben a Gazdasági Iroda megbízottja látja el. 8.6.4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

38


A nevelő-oktató munka belső ellenőrzéséért és hatékony működtetéséért az igazgató felelős. Az ellenőrzés lehet tervezett és eseti. A tervezett ellenőrzéseket az éves munkaterv tartalmazza.

A belső ellenőrzést az alábbi személyek végezhetik:     

az igazgató az igazgatóhelyettesek a tagozatvezető a munkaközösség-vezetők szaktanár, megbízás alapján.

Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettesek munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. A nevelőtestület tagjainál végzendő ellenőrzések ütemezésénél kiemelt figyelmet fordít a pályakezdőkre és az iskolához újonnan érkezett pedagógusokra. Az igazgatóhelyettesek ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladatmegosztásból következő saját területükön végzik. A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál a szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az illetékes igazgatóhelyettest. Az ellenőrzés módszerei:   

tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása, írásos dokumentumok vizsgálata, tanulói munkák vizsgálata, beszámoltatás szóban, írásban.

Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal és a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat - a feladatok egyidejű meghatározásával - tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. Indokolt esetben az iskola igazgatója külső szakértőt is felkérhet a pedagógiai munka értékelésére. Ez esetben együtt kell működnie az Országos Közoktatási és Értékelési Vizsgaközpont területileg illetékes irodájával, illetve az országos szakértői listán szereplő pedagógiai szakértőkkel.

9. A LÉTESÍTMÉNYEK ÉS HELYISÉGEK HASZNÁLATI RENDJE 9.1. Az épület egészére vonatkozó rend szabályai 9.1.1. Az épület rendje Az épület főbejárata mellett címtáblát, a tantermekben a Magyar Köztársaság címerét kell elhelyezni.

39


Az épület lobogózása a gondnok feladata. Az intézmény teljes területén az épületekben és az udvaron tartózkodó minden személy köteles:  a közösségi tulajdont védeni,  a berendezéseket rendeltetésszerűen használni,  az iskola rendjét és tisztaságát megőrizni,  az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni,  a tűz és balesetvédelmi előírások szerint eljárni,  a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani,  a rongálást, kárt azonnal jelenteni. 9.1.2. Biztonsági rendszabályok Az intézményi és személyi vagyonvédelem miatt zárva kell tartani az üresen hagyott tantermeket, szaktantermeket, szertárakat és irodákat. A gondnok feladata, hogy az udvar bejárati kapuja zárva legyen, hogy illetéktelen személyek azon át ne juthassanak az intézmény területére. A tantermeket a tanítási órát tartó szaktanár vagy az általa megbízott tanuló zárja és nyitja. A tantermek zárását tanítási idő után a portás, az épület nyitvatartási ideje után a gondnok ellenőrzi, akinek feladata az elektromos berendezések áramtalanítása is. 9.1.3. Az intézményben tartózkodás rendje azok részére, akik az intézménnyel nem állnak jogviszonyban Külső látogatók az iskolában folyó oktató–nevelő munkát nem zavarhatják. Idegenek az épületbe csak az ügyeletes portás kellő tájékozódása, után léphetnek be. A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt vagy jövetele célját, valamint saját személyazonosságát igazolni kell. Az iskola rendezvényein az iskola volt tanulói, előzetes egyeztetést követően, részt vehetnek mindaddig, amíg magatartásuk ellen kifogás nem merül fel. Rendbontás esetén az igazgató vagy az aktuális ügyeletes vezető kitilthatja a rendezvényről.. A tanítási órák látogatására az igazgató adhat engedélyt, az érintett nevelő előzetes megkérdezése után. Indokolt esetnek tekinthető például: bemutató órák, főiskolai- , egyetemi hallgató hospitálása, vagy külső iskolai gyakorlata. Az iskolai tevékenységekhez kapcsolódó, azt segítő szervezetek, intézmények munkatársai (Nevelési Tanácsadó, Pedagógiai Intézet, stb.) az iskolavezetés, munkaközösség-vezető, illetve az érintett osztályfőnök tudtával és egyetértésével tartózkodhatnak az iskolában.

40


9.1.4. Az intézmény létesítményeinek bérbeadási rendje Az intézmény helyiségeinek, létesítményeinek, berendezéseinek bérbeadásáról – ha az nem veszélyezteti az alapfeladatok ellátását – a gazdasági vezető javaslatára az érintett közösségek véleményének kikérdezésével - az igazgató dönt. A bérleti szerződésben ki kell kötni az épületben tartózkodás helyét, idejét, a rendeltetésszerű használat módját és a bérlő kártérítési kötelezettségét.

9.2. A helyiségek és berendezésük használati rendje 9.2.1. Az alkalmazottak helyiséghasználata A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben akkor és olyan módon használhatják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő-oktató tevékenységet és az intézmény egyéb feladatainak ellátását. Ha az alkalmazott a nyitvatartási időn túlmenően igénybe kívánja venni az iskola helyiségeit, ezt az intézményvezetőnél írásban kell kérvényeznie a használati céljának és időpontjának megjelölésével.

9.2.2. A tanulók helyiséghasználata A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit a tanítási időben és azután is csak pedagógus felügyelettel használhatják. A számítástechnikai szaktanteremben a tanulók csak a terembeosztásban feltüntetett időben tartózkodhatnak, kizárólag a szaktanár jelenlétével. 9.2.3. A szaktantermek használati rendje A speciálisan felszerelt szaktantermekben, a könyvtárban, számítástechnikai szaktanteremben, az ebédlőben - jól látható helyen - külön használati rendet kell kifüggeszteni. A szaktantermek használati rendjét a helyiség felelőse állítja össze és az igazgató hagyja jóvá. A helyiséghasználati rend a következőket tartalmazza:     

a szaktantermek típusa, neve, a terem felelősének neve és beosztása, a helyiségben tartózkodás rendje, a használati engedélyhez kötött berendezési tárgyak felsorolása, a berendezési tárgyak és eszközök használati utasítása.

A helyiségfelelősöknek engedélye kell a szaktanterem (számítástechnika tanterem, nyelvi labor) használatához. 9.2.4. A berendezések használata

41


Az intézményi helyiségek tárgyait, felszerelési eszközeit nem lehet elvinni abból a teremből, amelynek helyiségleltárába tartoznak. Kivételes esetekben a bútorok másik helyiségbe való átvitele a terem felelősének engedélyéhez kötött. A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. Ha közalkalmazott kölcsönbe, vagy megőrzésre szeretne igénybe venni egy intézményi berendezést, akkor ezt írásban kell kérvényeznie. Az alkalmazottnak a tárgy átvételéről és az anyagi felelősségről elismervényt kell aláírnia. A kiviteli engedély csak az igazgató és a gazdasági vezető együttes aláírásával érvényes. Az engedélyt két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát a gazdasági irodában kell leadni és iktatni, a másik példány a dolgozónál marad. A berendezés visszaszolgáltatásakor rá kell vezetni az iktatott példányra a visszaadás tényét, dátumát. 9.2.5 Karbantartás és kártérítés A gondnok-karbantartó felelős a tantermek, szaktantermek és más helyiségek használhatóságáért és az azokban elhelyezett eszközök karbantartásáért. Az eszközök, berendezések hibáját a terem felelőse köteles a gazdasági ügyintézőnek tudomására hozni. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell. Az intézmény területén az épület felszereltségében és berendezési tárgyaiban előidézett kárt a károkozó által okozott kárról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. A gazdasági vezető feladata a kár felmérése és a kártérítés gondviselővel történő rendezése. 9.2.6. Dohányzóhely az intézményben Az iskola területén dohányozni csak a kijelölt helyen lehet. A dohányzóhely kijelölése az igazgató feladata.

10. AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAINAK RENDSZERE 10.1. A külső kapcsolatok célja Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, az első osztályosok beiskolázása, valamint a továbbtanulás és

42


pályaválasztás érdekében, s egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, cégekkel. 10.2. Rendszeres külső kapcsolatok Iskolánk a feladatok eredményes ellátása érdekében rendszeres munkakapcsolatot tart számos szervezettel. Napi munkakapcsolat köti a közös fenntartásban működő intézményekhez és szervezetekhez (lásd: minőségbiztosítás, partneri kapcsolatok). Az iskola kapcsolatban áll a következő szervezetekkel:                    

a fenntartóval közoktatási társintézményekkel, közoktatási rendszeren belüli és kívüli felnőttképző intézményekkel, az iskola egészségügyi ellátását biztosító egészségügyi szolgáltatóval, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Nevelési Tanácsadóval, a Családsegítő Központtal, a sportintézményekkel, sportegyesületekkel, az Újpesti Pedagógiai Szolgáltató Központtal, az Újpesti Roma Kisebbségi Önkormányzattal, az Újpesti Gyermek és Ifjúsági Házzal, az Ady Endre Művelődési Központtal, a IV. kerületi Szabó Ervin Könyvtárral, a környékbeli óvodákkal, az Újpesti Helytörténeti Gyűjtemény dolgozóival, a IV. kerületi Rendőrkapitánysággal, a Krízis Szállóval,az Aranyhíd Átmeneti Otthonnal a történelmi egyházak szervezeteivel, UTE-vel az intézményt támogató alapítvánnyal.

Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Az igazgatóhelyettes és a gazdasági vezető a vezetői feladatmegosztás szerint tarthat kapcsolatot a külső szervekkel. A fenntartóval, vezetői szinten az iskola igazgatója tart kapcsolatot, gazdasági ügyekben a gazdasági ügyintéző, a pénzügyi és oktatási iroda munkatársaival. 10.2.1. A fenntartóval való kapcsolattartás formái:     

szóbeli tájékoztató, írásbeli beszámoló, egyeztető tárgyalás, értekezlet, gyűlésen való részvétel, a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása érdekében, speciális információ szolgáltatás az intézmény pénzügyi-, gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan.

10.2.2. Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás 43


A kapcsolat lehet: - szakmai, - kulturális, - sport- és egyéb jellegű. A kapcsolatok formái: - rendezvények, - versenyek. A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat.

10.2.3. A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás A tanulót veszélyeztető okok megszüntetése vagy a tanulóközösség védelme érdekében az iskola kapcsolatot tart a  gyermekjóléti szolgálattal, illetve a  gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más: - személyekkel - intézményekkel, - hatóságokkal. Az intézmény segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszűntetni. Az intézmény gyermek és ifjúságvédelmi felelőse közvetlen, napi operatív munkakapcsolatban áll a Gyermekjóléti Szolgálat és a Nevelési Tanácsadó illetékes munkatársával, intézkedést az igazgató útján kezdeményezhet. 10.2.4. Az egészségügyi szolgáltatókkal való kapcsolattartás Az intézmény a tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg. Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van. A kapcsolattartás részletes formáját és módját a szolgáltató és az intézmény között létrejött szerződés tartalmazza. Az iskolai egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás az igazgató feladata. 10.2.5. További kapcsolattartások

A kerületi Pedagógiai Szakmai Szolgáltató, valamint a kerületi szakszolgáltató intézmények vezetőivel az igazgató tart kapcsolatot, de munkatársi szinten kapcsolat van az igazgatóhelyettes, a munka-közösségek vezetői és a pedagógusok között is. Az iskolai könyvtár kapcsolatait a kerületi könyvtárral, elsősorban a könyvtáros tanár gondozza, vezetői szinten az igazgató. Az iskola igazgatóhelyettesei közvetlen kapcsolatban állnak a kerületi és fővárosi közművelődési intézményekkel, a továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadóval. Az iskola külső sport-kapcsolatait az igazgató és a testnevelő tanár szervezi.

44


Az egyházak képviselőivel és a hitoktatókkal az igazgatóhelyettes tart közvetlen kapcsolatot. A IV. Kerületi Roma Kisebbségi Önkormányzattal, és a kerületi rendőrkapitánysággal való vezetői szintű kapcsolattartás az igazgató feladata. Az igazgató az intézményt támogató alapítvány elnökével, kuratóriumával tart közvetlen kapcsolatot. A munkakapcsolatok megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató felelős. A közoktatási törvény 39. § 4. bekezdése alapján az iskolában párt, vagy pártokhoz kötődő szervezet nem működhet.

10.3. A kapcsolattartás formái és módjai       

közös értekezletek tartása, szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel, módszertani bemutatók és gyakorlatok tartása, közös ünnepélyek rendezése, intézményi rendezvények látogatása, hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon. személyes találkozások

11. AZ ISKOLA KÖNYVTÁRÁNAK MŰKÖDÉSE 11.1. Az iskolai könyvtár működése és használati rendje Az iskola könyvtára az iskola pedagógiai tevékenységéhez, a nevelő-oktató munkához, a tanításhoz és tanuláshoz szükséges könyvek, dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását és megőrzését végzi. E mellett közkönyvtári feladatokat is ellát. Az intézmény könyvtárát az iskola minden tanulója és dolgozója használhatja. A könyvtárban őrzött könyvek és más iratok a könyvtár helyiségeiben, a könyvtár nyitvatartási ideje alatt a nevezettek számára hozzáférhetőek és felhasználhatóak. A könyvtáros a könyvtár tagjairól, valamint a kölcsönözhető, illetve a helyben olvasható könyvekről, iratokról nyilvántartást vezet. Az iskola tanulói a könyvtár szolgáltatásait ingyenesen vehetik igénybe. A könyvtár szorgalmi időben az évente megállapított rend szerint tart nyitva. A tanítási szünetek alatt a könyvtár az ügyeleti rendszerhez igazodóan tart nyitva. A könyvek, iratok és más dokumentumok elvesztése, illetve megrongálása esetén a felmerült kárt meg kell téríteni.

45


Az iskolai könyvtár működéséről és használatáról teljes körűen a Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata rendelkezik. Ez a dokumentum a Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletét képezi..

11.2. Az iskolai könyvtár gazdálkodása Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges financiális feltételeket az intézmény (Bródy Imre Oktatási Központ) a költségvetésben biztosítja. A fejlesztésre fordítandó összeg megállapításánál össze kell hangolni az iskola pedagógiai programjában meghatározott dokumentumszükségletet a könyvtári költségvetéssel. A könyvtár fejlesztésére tervezett keretet úgy kell a könyvtáros tanár rendelkezésére bocsátani, hogy a tervszerű és folyamatos beszerzés biztosítható legyen. Az iskola gazdasági vezetője gondoskodik a napi működéshez szükséges technikai eszközökről, irodaszerekről és a szociális feltételekről. A könyvtár működéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok beszerzése a könyvtáros tanár feladata. A könyvtári költségvetés célszerű felhasználásáért a könyvtáros tanár felelős. Ezért csak a tudtával és beleegyezésével lehet a könyvtár részére a könyvtári keretből dokumentumot vásárolni.

12. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek:   

napközi otthon, tanulószoba iskolaotthonos nevelés egyéb tanórán kívüli foglalkozások: - szakkörök, - énekkar, - emelt szintű érettségire való felkészítés, - fakultáció, - önképzőkör, - diáksportkör, - felzárkóztató, korrepetálások, - fejlesztő foglalkozások, - tehetségfejlesztő foglalkozások, - logopédiai foglalkozás, - pszichológus egyéni, vagy csoportos foglalkozásai, - tanfolyamok.

12.1. A napközi otthon és az iskolaotthon működésére vonatkozó általános szabályok

46


Az iskola a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődési igénye szerint tanórán kívüli foglakozásokat szervez a mindenkori órakeret és anyagi lehetőségek figyelembe vételével. A rendszeres tanórán kívüli foglakozásokat az éves tantárgyfelosztás és az órarendek tartalmazzák. A napközi otthoni és tanulószobai foglalkozások a tanórára való felkészülés, a szabadidő hasznos eltöltésének színterei. Eleget kell tenniük az iskolai felkészüléssel és a tanulók napközbeni ellátásával összefüggő feladatoknak. Napközibe és tanulószobára minden jelentkező tanulót felveszünk. A napközibe való felvételt a szülő írásban kéri. A napközi igénybe vehető étkezéssel vagy anélkül. A napközi/tanulószoba működési rendjét a napközis nevelők munkaközössége javaslata alapján az igazgató állapítja meg a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján.

Az iskolaotthonos nevelés és oktatás Az iskolaotthonos nevelés és oktatás egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességeihez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítja a tanulók számára a pihenés, a kikapcsolódás és a testmozgás lehetőségét. Az iskolaotthonban a kötelező és nem kötelező, tanórai foglalkozásokat úgy kell megszervezni, hogy a délelőtti és délutáni időkeretben biztosított legyen a tanulók számára a tananyagok követelményeinek elsajátítása, a következő tanítási napra történő felkészülés és a mindennapi testedzés. Iskolaotthonos osztályok indításáról az intézmény igazgatójának javaslata alapján a fenntartó dönt.

12.2 Egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés a – felzárkóztató foglakozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik. A foglalkozásokra írásban kell jelentkezni az erre a célra rendszeresített nyomtatványon. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket a lehetőség szerint figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg, akik munkájukat munkatervük alapján végzik. Az emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozásokkal kapcsolatos tudnivalókat az intézmény házirendje tartalmazza. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. 12.2.1. Szakkörök, énekkar

47


A különböző szakköröket, énekkart a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően indítja az iskola. A szakkör, énekkar vezetője felelős a foglalkozások működéséért. A működés feltételeit az iskola költségvetése biztosítja. A szakkör indításának minimális létszámát a szakkör jellegének függvényében az iskola igazgatója állapítja meg kikérve a szakmai munkaközösségek véleményét. 12.2.2. Önképzőkörök Az önképzőkörök a művészetek, a természettudományok és a technika területén teszik lehetővé a kiemelkedő képességekkel rendelkező fiatalok tehetséggondozását. Az önképzőköröket az intézmény a tanulók érdeklődésétől függően indítja.

12.2.3. Fakultáció A fakultációs tantárgyakat az iskola jelöli ki. A 10. évfolyam végén minden tanulónak a szülő egyetértésével nyilatkoznia kell arról, hogy a 11. évfolyamtól milyen fakultációs tantárgyakat választ. Amennyiben az iskola vezetése a jelentkezést elfogadja, a tanuló legalább egy évig köteles a foglakozásokon részt venni. Minden változtatás csak írásban, az iskola igazgatójától kérhető. 12.2.4. Mindennapi testedzés formái, sportkörök Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező heti testnevelési órán és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai diáksportkör és a tömegsport keretében szervezzük meg. Ezeken az iskola minden tanulója térítésmentesen jogosult részt venni. A diáksportkör munkáját a testnevelő tanár vezeti, illetve segíti. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait tanévenként a diáksportkör munkatervében meghatározott napokon és időben, az ott meghatározott sportágakban felnőtt vezető irányításával kell megszervezni. A sportköri foglalkozások az iskola tornatermében, az iskola udvarán, vagy külső helyszínen tarthatók, ahol a foglalkozások résztvevői az iskola eszközeit és felszereléseit használhatják. Az alsó tagozaton játékos egészségfejlesztő testmozgás naponta minimum 30 perc, napköziben naponta 45 perc. 12.2.5. Felzárkóztató foglalkozások (korrepetálások) A felzárkóztató foglalkozások célja az alapkészségek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkózás. A felzárkóztató foglalkozást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. Az első négy évfolyam felzárkóztató foglalkozásai órarendbe illesztett időpontban az osztálytanítók javaslatára kötelező jelleggel történik. Az ötödik évfolyamtól a korrepetálás differenciált foglalkoztatással – egyes tanulókra vagy kijelölt tanulócsoportokra kötelező jelleggel – a szaktanárok javaslatára történik.

48


12.2.6. Fejlesztő foglalkozások A fejlesztő foglalkozások célja az alapvető hiányosságokkal vagy részképesség zavarokkal küzdő tanulók felzárkóztatása, a hiányok pótlása. A fejlesztő foglakozáson részt vevő tanulók kiszűrést az osztálytanítók javaslata alapján a fejlesztő pedagógusok végzik. A fejlesztés egyéni tervek alapján, egyéni- vagy kiscsoportos foglakozás keretében történik, valamennyi évfolyamon. 12.2.7. Tanfolyamok Tanfolyamokat az iskola a tanulók érdeklődésének, a pedagógusok vállalkozásának függvényében indít. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kérheti a tanfolyamvezetőnél. A tanfolyamok térítési díjasak. A térítési díjat fél évre előre be kell fizetni. 12.3. Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások 12.3.1. Versenyek és bajnokságok A diákok tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvétele kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek lebonyolításáért. A szervezést az igazgatóhelyettesek irányítják. 12.3.2. Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások Az iskola a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervez, melyeknek célja – a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban – hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése és az osztályok közösségi életének fejlesztése. A kirándulások az iskola munkaterve alapján szervezhetők. A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni. Szülői értekezleten kell az osztály szülői közösségével egyeztetni a szervezés kérdéseit és a költségkímélő megoldásokat. A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is. 12.3.3. Kulturális intézmények látogatása Múzeum-, színház-, mozi-, kiállítás- és tárlat-, sportrendezvény látogatások, a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők. Tanítási időben történő látogatásra az igazgató engedélye szükséges. 12.3.4. Egyéb rendezvények Az iskola tanulói közösségei egyéb rendezvényeket is szervezhetnek.

49


Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolításához akkor kell kérvényt benyújtani az intézmény vezetőjéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt. 12.3.5.Hit- és vallásoktatás Az iskolában a bejegyzett egyházak, hit - és vallásoktatást szervezhetnek. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi, aki az iskola igazgatójával minden tanév elején egyezteti idő, hely és egyéb igényét.

13. ÜNNEPEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA 13.1 A hagyományápolás célja Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése, bővítése, valamint az intézmény jó hírének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepélyek és megemlékezések rendezése és megtartása a fiatalok nemzeti identitástudatát fejleszti, hazaszeretetüket mélyíti. Az intézmény egyéb helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a tanulókat az egymás iránti tiszteletre nevelik. Iskolai ünnepélyek, megemlékezések:  tanévnyitó ünnepély  megemlékezés az aradi vértanúkról  megemlékezés a Holocaust áldozatairól  megemlékezés a kommunizmus áldozatairól  október 23-i forradalom ünnepe  március 15-i ünnepély  tanévzáró ünnepély  8. és 12. osztályos tanulók búcsúztatása  világnapok

Osztály ünnepélyeink:  karácsonyi ünnepségek  Anyák napi ünnepségek Az intézmény hagyományos rendezvényei  tanulmányi versenyek  tisztasági versenyek  farsangi mulatság  tihanyi alkotótábor és visszatekintő kiállítás  Bródy filmfesztivál

50


          

nyári táborok erdei iskola gólyatábor, gólyahét túrák, kirándulások belföldre és külföldre tantestületi ünnepségek karácsonykor és tanév végén gólyabál szalagavató bál színházi előadások adventi előadás szülők részére Mikulás, karácsonyi ünnepség Bródy nap

13.2 A hagyományápolással kapcsolatos feladatok Az iskolai ünnepélyek, hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket az éves munkaterv tartalmazza. Alapelv, hogy az iskolai rendezvényekre való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés - a képességeket és a rátermettséget figyelembe véve - egyenletes terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken és rendezvényeken a pedagógusok és a tanulók részvétele az alkalomhoz illő öltözékben kötelező.

14. INTÉZMÉNYI VÉDŐ-, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK 14.1. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Tanévenként az iskola minden tanulója iskolaorvosi, szemészeti, fogászati vizsgálaton vesz részt. Az iskolában heti egy alkalommal a rendelési idő alatt orvosi ellátásban részesülhetnek a tanulók. Ezen túlmenően a védőnő fogadja a gyerekeket egészségügyi problémáikkal kapcsolatban. Az iskola-egészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki:         

a tanulók évfolyamonkénti törzslap szerinti vizsgálata és ortopéd szűrése, könnyített- és gyógytestnevelés besorolásának előkészítése, a gyerekek kötelező védőoltásban való részesítése, színlátás és hallás vizsgálat, pályaalkalmassági vizsgálatok végzése, tüdőszűrés megszervezése, fogászati kezelés, a konyha, az étterem, tornaszoba és a mosdóhelyiségek egészségügyi ellenőrzése, a tanulói és gyerekbalesetek megelőzésére vonatkozó intézkedések megtétele.

A kötelező orvosi vizsgálatok, védőoltások időpontját úgy kell megszervezni, hogy a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja, illetve ha mód van rá, a vizsgálatok a tanítás előtt vagy után történjenek.

51


14.1.1. Az intézmény egészségvédelmi szabályai Az intézmény működése során az Állami Népegészségügyi és tisztiorvosi Szolgálat által előírt szabályokat betartja. Az intézményben megbetegedő, belázasodó tanulók szüleit telefonon értesítjük, szükség esetén gondoskodunk hazakísérésükről. Az osztályfőnöknek és/vagy a védőnőnek gondoskodni kell a beteg gyermek lázának csillapításáról, ha szükséges orvosi ellátásáról. Az orvosi kezelés alatt álló tanuló teljes gyógyulásáig nem látogathatja az iskolát. Betegség után orvosi igazolással jöhet iskolába. Fertőző betegség esetén a szülőnek értesítenie kell az iskolát a további megbetegedések elkerülése végett. 14.2 A tanuló és gyermekbalesetek megelőzése A tanulók egészsége és testi épségének védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, az osztályfőnökök minden tanév első osztályfőnöki óráján ismertetik a tanulókkal. Az ismertetés tényét az osztálynaplóban dokumentálják. A tanítási órákon használatos eszközökre, gépekre vonatkozó balesetvédelmi előírásokat, valamint a tanórán kívüli foglakozásokra, udvari játékra. Környezetismereti sétára, kirándulásra, utazásra, rendezvényekre vonatkozó védő, óvó előírásokat a nevelők szükség szerint ismertetik a tanulókkal, tényét és tartalmát a tanmenetek tartalmazzák. A tilos és elvárható magatartásformákat a házirend szabályozza. A munkavédelemmel, balesetvédelemmel összefüggő egyes feladatokat a Munkavédelmi Szabályzat (mint önálló szabályzat tartalmazza).

14.3 Az egészséges életmódra nevelés A fiatalok egészséges pszichés és testi fejlődése szükségessé teszi az egészségügyi felvilágosítást. Az iskolaorvos (vagy más orvos) az osztályfőnök kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító előadásokat tarthat. Különösen fontos, hogy a tanulók az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek káros hatásairól (dohányzás, drog, alkohol, stb.) az életkornak megfelelő tájékoztatást kapjanak. Az egészséges életmódra nevelés tartalmi követelményeit az osztályfőnöki munkatervek, a napközis foglalkozási tervek az egyes tantárgyak tanmenetei (biológia, földrajz egészségtan, természetismeret) tartalmazzák. A tanulók mentálhigiénés állapotának felmérésére, gondozására az osztályfőnökök és a gyermekvédelmi felelős egyéni megoldási tervezetet dolgoznak ki.

15. RENDKLÍVÜLI ESEMÉNY, KATASZTRÓFA ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők 52


Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:   

a természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.), a tűz, a robbanással történő fenyegetés.

Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezető:  igazgató  igazgatóhelyettesek  gazdasági ügyintéző A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell:     

a fenntartót, tűz esetén a tűzoltóságot, robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja

A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket riasztó csengetéssel kell értesíteni (riasztani). Haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó tervben szabályozottak szerint kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre: 



Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl. mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolni kell! A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell!

53




   

A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. A távozó nevelő az osztálynaplót magával viszi. A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia! Rossz idő esetén, az iskola területének elhagyására kényszerítve, a veszélytelen tagépületbe kísérik a nevelők a tanulókat. Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: -

a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, a közművezetékek ( gáz, elektromos áram) elzárásáról, a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, az elsősegély nyújtás megszervezéséről, a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról.

Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:      

a rendkívüli események kezdete óta lezajlott eseményekről, a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), a közmű (víz, gáz, elektromos, stb.) vezetékek helyéről, az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, az épület kiürítéséről.

A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell intézkedni a további biztonsági intézkedésekről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott munkaszüneti napokon, vagy délutáni tanítással pótolni kell. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az „Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetére – bombariadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója felelős.

54


Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján, évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola gazdasági vezetője a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni: ügyviteli iroda, igazgatói iroda

16. A TANKÖNYVELLÁTÁS RE NDJE Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója felelős. A tankönyvrendelés (határideje február 28.) és tankönyvterjesztés az iskola vezetője által megbízott személy/személyek feladata. A tankönyvfelelős személyét a tankönyvrendelés éves rendjében kell megnevezni. A tankönyvrendelés, illetve tankönyvterjesztés a feladattal megbízott személyek és az intézményvezető között létrejött megállapodás alapján történik.

A megállapodásnak tartalmaznia kell:    

a felelős feladatait, a szükséges határidőket, a tankönyvterjesztés módját, helyét, idejét, a felelős dolgozó díjazásának módját és mértékét.

A tankönyvrendelést a pedagógus tankönyv választását követően lehet összeállítani. A pedagógusok a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével választják ki a használni kívánt tankönyveket. A tankönyvrendelés elkészítéséhez az igazgató a szakmailag egyeztetett tervezetről kikéri az iskola vezetőségének véleményét. Dönt a tartós tankönyvkeret felhasználásának módjáról, mértékéről, időbeni ütemezéséről, az érvényes jogszabályok és önkormányzati rendelkezések figyelembe vértelével. A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét.

17. A SZABÁLYZAT HOZZÁFÉRHETŐSÉGE A szabályzat hatálya kiterjed az intézmény valamennyi közalkalmazottjára és más munkavállalójára. A szabályzat tartalmát az intézmény vezetője, vezető-helyettese kötelesek ismertetni a beosztott munkatársakkal. A szabályzat egy-egy példányát hozzáférhetővé kell tenni az intézmény valamennyi alkalmazottja számára a vezető-helyettesi irodákban és a tanári szobában.

55


A szabályzatot az iskola honlapján is meg kell jelentetni. A felelős vezető-helyetteseknek gondoskodni kell jelen szabályzat olyan módosításáról, amely az új törvények és rendeletek hatálybalépése miatt szükséges.

15.1 A szabályzatok nyilvánosságával összefüggő rendelkezések Az iskola pedagógiai programját, szervezeti és működési szabályzatát, minőségirányítási programját, házirendjét az iskolai könyvtárban, a könyvtári nyitvatartási időben, illetve az iskola honlapján lehet megtekinteni. További tájékoztatás az igazgatótól, helyetteseitől, az osztályfőnököktől kérhető.

1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2009. …...-án elfogadta. Az erről készült jegyzőkönyv iktatószáma: …./2009. Az SzMSz-szel kapcsolatban a Diákönkormányzat 2009. …-én egyetértési jogot gyakorolt. Az erről készült jegyzőkönyv iktatószáma: …/2009. Az SzMSz-szel kapcsolatban a Szülői Munkaközösség 2009. …-én egyetértési jogot gyakorolt. Az erről készült jegyzőkönyv iktatószáma: …/2009. A Szervezeti és Működési Szabályzatot 2009. szeptember 16-án az intézmény megküldte a fenntartónak. A Szervezeti és Működési Szabályzat várhatóan 200. ……lép hatályba.

56


1. számú melléklet ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT a Bródy Imre Oktatási Központ Szervezeti és Működési Szabályzatának melléklete 1.

Az intézményünkben folyó adatkezelésnek és adattovábbításnak mindenben meg kell felelnie a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, valamint a közoktatásról szóló 1992. évi LXXIX. törvény előírásainak.

2.

Az intézményben csak azon személyes és különleges adatokat lehet kezelni, melyekre a magasabb jogszabályok előírásai lehetőséget biztosítanak. Kivételes esetben (pl.: statisztikai adatgyűjtésnél, tudományos kutatásnál stb.) ez alól az iskola igazgatója felmentést adhat, de ebben az esetben az érintettel közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes.

3.

Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő:  papír alapú nyilvántartás,  számítógépes (elektronikus) nyilvántartás.

4.

Az intézmény adatkezelési tevékenységéért az intézmény igazgatója egy személyben felelős. Adatkezelési jogkörének gyakorlásával az intézmény egyes dolgozóit bízza meg az alábbi pontokban részletezett módon.

5.

Az adatok felvételével, nyilvántartásával megbízott dolgozók a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan:  az alkalmazottak adatait felvehetik, nyilvántarthatják: - igazgatóhelyettesek - gazdasági ügyintéző - iskolatitkár

 a tanulók adatait felvehetik, nyilvántarthatják: -

igazgatóhelyettesek, gazdasági ügyintéző, iskolatitkár osztályfőnök, napközis nevelők, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

57


6.

Az adatok továbbításával megbízott dolgozók a közoktatási törvény 2. sz. mellékletében engedélyezett esetekben:  az alkalmazottak adatait továbbíthatják a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan - igazgatóhelyettesek - gazdasági ügyintéző, - iskolatitkár

 a tanulók adatait továbbíthatja: -

-

-

-

-

fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adatot továbbíthatja: igazgató; a sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségre vonatkozó adatokat a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek továbbíthatja: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, gyermek- és ifjúsági felelős; a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatokat az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés kötőjének, iskolaváltás esetén az iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének továbbíthatja: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, iskolatitkár; a diákigazolvány – jogszabályban meghatározott – kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adatot továbbíthatja: iskolatitkár a tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, felsőoktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez adatot továbbíthat: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős.

7.

Az alkalmazottak adatait a közalkalmazottak személyi anyagában kell nyilvántartani. A személyi anyag része a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján összeállított közalkalmazotti alapnyilvántartás. A személyi anyagot az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. Az alkalmazottak személyi anyagának vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az igazgató a felelős.

8.

A tanulók személyes adatait osztályonként csoportosítva az alább felsorolt nyilvántartásokban kell őrizni:

   

összesített tanulói nyilvántartás (vezetéséért felelős: iskolatitkár), törzskönyv (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettesek, osztályfőnök) bizonyítvány (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettesek, osztályfőnök) beírási napló (vezetésért felelős: iskolatitkár)

 osztálynaplók (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettesek, osztályfőnök)

58


 napközis és tanulószobai csoportnaplók (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, napközis nevelők, tanulószoba vezető),  diákigazolvány nyilvántartása (vezetéséért felelős: iskolatitkár) A tanulóknak a jogszabályokban biztosított kedvezményekre jogosító adatait a számviteli szabályoknak megfelelő pénzügyi nyilvántartásokhoz csatolva kell nyilvántartani. Ennek kezeléséért az intézmény gazdasági ügyintézője a felelős. 9.

Az intézmény adatkezelési szabályzatának a jogszabályi előírásokhoz igazodó mindenkori módosításáért az igazgató a felelős.

59


2. számú melléklet

GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT

1. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre

A Bródy Imre Oktatási Központ könyvtári állományának gyűjtését, állományalakítását az alábbiak szerint kell végezni. Az iskolai könyvtár faladataival összefüggő gyűjtési tevékenység Az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint az iskola pedagógiai programjában meghatározottak szerint a könyvtár az alábbi szempontok alapján gyűjti állományát:  gyűjtés köre,  gyűjtés mélysége, nyelvi, időbeli határai,  gyűjtés dokumentumtípusai. 1.1. A gyűjtés köre Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét az intézmény által megfogalmazott és a nevelőtestület által elfogadott pedagógiai program határozza meg. Állományalakítási szempontjait, kereteit a Szervezeti és Működési Szabályzat rögzíti. A dokumentumok kiválasztása és kivonása, pedagógiai felhasználása, illetve ennek megtervezése, megszervezése a könyvtáros tanár és a tantestület együttműködése alapján működik. Az állomány tervszerű, meghatározott irányú fejlesztésekor az iskola pedagógiai programja által megfogalmazott cél- és feladatrendszerből kell kiindulni. Ez adja a könyvtár alapfunkcióját. A könyvtár állományába tartozó dokumentumokat fő gyűjtőköri és mellék gyűjtőköri szempontok szerint kell gyűjteni. Az iskola alapvető feladatainak megvalósításához kapcsolódó dokumentumok az intézmény fő gyűjtőkörébe tartoznak, a másodlagos iskolai funkcióhoz kapcsolódó dokumentumok pedig a mellék gyűjtő körbe. A könyvtár fő gyűjtőkörébe tartoznak:  a pedagógiai program  a műveltségi területek tanításának/tanulásának alapdokumentumai,

60


   

az audiovizuális módszertani anyagok a metodikai segédanyagok a használatukhoz szükséges eszközök.

Az iskolai könyvtár tananyagon túlmutató ismeretszerzési igények kielégítését csak részlegesen tudja vállalni.

Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők A gyűjtőkör meghatározásánál az iskola pedagógiai programját kell figyelembe venni, illetve a külső források használatának lehetőségét. Ezek az alábbiak: 1. a NAT, a KERETTANTERV, a kétszintű érettségi követelményei, 2. az OM tájékoztatója a műveltségterületekhez szükséges taneszközökről 3. az iskola - típusa, szerkezete, szakmai profilja (alapító okirat), - nevelési és oktatási céljai, - helyi tanterve, tantárgyi programjai, - módszertani kultúrája, - könyvtári, információs szükségletei, - az igényelt dokumentumok didaktikai szerepe (munkáltató anyagok, házi és ajánlott olvasmányok), 4. az iskola szociokulturális adottságai 5. az iskola könyvtári környezete, 6. az iskola számítógépes ellátottsága, 7. az előző pontok alapján meghatározott könyvtári alap- és kiegészítő feladatok. A gyűjtés mélysége, nyelvi, időbeli határai Iskolai könyvtárunk erősen válogatva gyűjti a dokumentumokat. 1.2. A gyűjtés dokumentumtípusai A könyvtár gyűjtőköre magában foglalja az iskola feladatainak ellátásához szükséges alább felsorolt dokumentumtípusokat, illetve információhordozókat: 1. írásos, nyomtatott dokumentumok - könyv, (segédkönyv, tankönyv, tartós tankönyv), - periodika, - kisnyomtatvány, - kotta, 2. 3. 4. 5.

kéziratok, audiovizuális ismerethordozók, számítógéppel olvasható dokumentumok, egyéb iskolai dokumentumok.

61


2. Az iskolai könyvtár Gyűjtőköri Szabályzata A könyvtárat jelenleg egy fő főiskolai végzettségű (ELTE TFK könyvtár-magyar szak) könyvtáros tanár vezeti, gondozza.

A könyvtár állománya Az egyedi nyilvántartó könyv és egyéb nyilvántartások szerint a könyvtár által gyűjtött dokumentumok összmennyisége megközelíti a 16 ezer könyvtári egységet. A könyvtári állomány, melynek jelentős része kölcsönözhető a tanulók és az iskolai dolgozók részére, szabadpolcon van. Letéti állomány az igazgatói irodában, az igazgató helyettesi irodában, a titkárságon és a stúdióban (hang- videó kazetta) található. A gyarapításra szánt összeg évente változó. (Jelentős összeget emészt fel a tankönyvek, tartós tankönyvek, segédkönyvek, tanári példányok beszerzése.) Állományunk nagy értékben és mértékben növekedett a pályázati és ajándékkönyvek segítségével. (Soros, FKfk pályázatai, egyéb forrás.) Sajnos az utóbbi években mind a költségvetési keret, mind az iskolai könyvtárakat érintő pályázatok száma csökkent – ez az állománygyarapodás mértékét csökkenti. A Langlet Valdemár Általános és Felnőttképző Iskola és a Bródy Imre Gimnázium összevonása 2008-ban megtörtént. Ekkor a két intézmény könyvtári állománya is összevonásra került. Így lett 16 ezer a könyvtári egységek száma. Igen változatosak a könyvtárba járó sajtótermékek. Majd 30 féle periodikum közül válogathatnak az olvasók. A havi és negyedéves lapok a könyvtárban, illetve a számítástechnikai teremben, stúdióban olvashatók, a napi és heti lapok a tanáriban, az arra kijelölt helyen hozzáférhetők. A könyvtárban található egy folyóirat lista, melyen az Interneten elérhető folyóiratok és azok címei vannak feltűntetve. A könyvtár állományát folyamatosan kell bővíteni, korszerűsíteni. Az állomány jelenleg megfelel a megújult tantervi, tanítási elvárásoknak. A szakirodalmi állomány és kézikönyvtár egy része elavult, a szépirodalmi állomány egy része elhasználódott, rongálódott. Az állományfejlesztés fő irányát az elkészített Helyi Tanterv alapján az egyes műveltségi területekhez kapcsolódó ismeretterjesztő és szépirodalom, kötelező olvasmányok, az oktatás folyamatát segítő szak- és segédkönyvek, pedagógiai kézikönyvek, és hangsúlyozottan a dráma- és művészeti oktatás dokumentumainak gyűjtése szabja meg. Figyelembe veendő fontos terület a könyvtári könyvtárhasználati órák dokumentumigénye Pedagógiai Programban foglaltak szerint. Ezzel szorosan összefügg a meglévő segédanyagok felülvizsgálata és az elavult dokumentumok apasztása, melynek fő szempontja a tartalmi elavulás és az elhasználódás. (Pl.:tankönyvek).

62


Az állományfeltárás területén fő feladat lesz a számítógépes könyvtári program feltöltése a teljes dokumentumállománnyal, illetve a tárgyszavazás, raktári rend és egyéb visszakeresési lehetőségek bevitele, a rendszerezési szempontok pontosítása. A gyűjtés szintje, mélysége A könyvtár gyűjtőköre alapszinten az ismeretek minden árára kiterjed, de ezeket erősen válogatva gyűjti. Az állományalakítás során arra kell törekedni, hogy a tananyaghoz kapcsolódó irodalom megfelelő válogatással tartalmilag teljes legyen. Tekintettel arra, hogy iskolánkban művészeti oktatás is folyik, a könyvtár állományalakításában az ehhez szükséges szakirodalom beszerzése, gazdagítása különösen indokolttá vált. Nem feledkezve meg az általános iskola (alsó-felső tagozat), az élsportolói osztály, a dráma tagozat és az esti tagozat dokumentum igényéről sem. Az iskolai könyvtár az iskola feladataival összhangban a TELJESSÉG igényével gyűjti a magyar nyelven megjelenő kiadványok közül a következőket:      

                

lírai, prózai és drámai antológiák klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei, közép- és felsőszintű enciklopédiák, a tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet elméleti és módszertani összefoglalói, a tananyaghoz kapcsolódó – a tudományokat részben vagy teljesen bemutató – középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek, a szaktantárgyakhoz kapcsolódó alap- és középszintű elméleti ismeretközlő irodalom és történeti összefoglalók, különös tekintettel a művészeti képzés tantárgyainak dokumentumai – pl.: festészeti, fotós, videós, stb. szakirodalma. az iskolában használt tankönyvek, a helyi tantervhez kapcsolódó „kötelező” és ajánlott olvasmányok, az emeltszintű dráma érettségihez szükséges könyvek, a kétszintű érettségihez szükséges dokumentumok, a nevelés, oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyvek, a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek, a BIOK történetével, életével kapcsolatos anyagok, a BIOK-ban szervezett rendezvények dokumentációja, a felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok, az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások, családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteménye, pszichológiai művek, enciklopédiák, szakszótárak, gyermek és ifjúkor lélektana, audiovizuális és számítástechnikai dokumentumok közül a tantárgyaknak megfeleltetettek, a művészeti oktatáshoz szükséges dokumentumok, az oktatással kapcsolatos jogszabályok és azok gyűjteménye, a tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok, ill. azok gyűjteménye

63


Az iskolai könyvtár az iskola feladataival összhangban VÁLOGATVA gyűjti a magyar nyelven megjelenő kiadványok közül a következőket:               

nemzetek irodalma (klasszikus és modern irodalom), tematikus antológiák, klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei, népköltészet, meseirodalom gyűjteményes kötetei, életrajzok, történelmi regények, alapszintű általános lexikonok, alapszintű enciklopédiák, szaktárgyakhoz kapcsolódó felsőszintű elméleti ismeretközlő irodalom és történeti összefoglalók, az iskolában tanított nyelvek olvasmányos irodalma, szótárak (szak, egy-, két- és többnyelvűek), Budapestre és Újpestre vonatkozó helyismereti, helytörténeti kiadványok, tantárgyi bibliográfiák, folyóiratok, napilapok, szaklapok, zenei irodalom, kották, állománygyarapításhoz kiadványok, jegyzékek, mintakatalógusok.

Az iskolai könyvtár VÁLOGATVA gyűjti az idegen nyelven megjelenő kiadványok közül a következőket:   

az iskolában tanított angol és német nyelv szótárai, a kétszintű érettségire felkészítő nyelvi segédanyagok, példatárak, és a nem hagyományos dokumentumok, angol és német nyelvű szépirodalmi alkotások.

Kézikönyvtári állomány Gyűjteni kell a műveltségi területek alapdokumentumait az életkori fokozatok figyelembe vételével. Alapvetően szükségesek:          

általános és szaklexikonok, általános és szakenciklopédiák, szótárak, fogalomgyűjtemények, kézikönyvek, összefoglalók, adattárak, atlaszok, tankönyvek, tantárgyaknak megfeleltetett folyóiratok, nem nyomtatott ismerethordozók (AV,CD, CD-multimédia) közül a tantárgyaknak megfeleltetettek, a gyors, napra kész információszerzést szolgáló internetes adatbázisok lelőhelyének hozzáférhetővé tétele (pl.:libinfo)

Ismeretközlő irodalom

64


Teljességgel kell gyűjteni a kétszintű érettségi vizsga követelményrendszerének megfeleltetett középszintű irodalmat. Biztosítani kell a közismereti és szakmai tantárgyi programokban meghatározott házi- és ajánlott olvasmányokat, a munkáltató eszközként használatos dokumentumokat. Ennek kívánatos mértéke legalább egy tanulócsoportnyi példányszám. Szépirodalom Teljességgel kell gyűjteni a kétszintű érettségi vizsga követelményrendszerének megfeleltetett és a helyi tantervben meghatározott:      

antológiák, házi- és ajánlott olvasmányokat, teljes életműveket, népköltészeti irodalmat, nemzeti antológiákat, a nevelési program megvalósításához szükséges alkotásokat.

Pedagógiai gyűjtemény Gyűjteni kell a pedagógiai szakirodalom és határtudományainak dokumentumait:            

pedagógiai és pszichológiai lexikonokat, enciklopédiákat, fogalomgyűjteményeket, szótárakat, pedagógiai, pszichológiai és szociológiai összefoglalókat, dokumentumgyűjteményeket, a pedagógiai programban meghatározott nevelési és oktatási cél megvalósításához szükséges szakirodalmat, a tehetséggondozás és felzárkóztatás módszertani irodalmát, az alkalmazott pedagógia, lélektan és szociológia különféle területeihez kapcsolódó műveket, a műveltségi területek módszertani segédkönyveit, segédleteit, a tanításon kívüli foglalkozások dokumentumait, az iskolával kapcsolatos statisztikai és jogi gyűjteményeket, oktatási intézmények tájékoztatóit, általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratokat, az iskola történetéről, az iskola névadójáról szóló dokumentumokat.

Könyvtári szakirodalom (a könyvtáros segédkönyvtára) Gyűjteni kell:      

a kurrens és retrospektív jellegű tájékozódási segédleteket, a könyvtári feldolgozó munka szabályait, szabályzatait tartalmazó segédleteket, a könyvtártani összefoglalókat, könyvtárügyi jogszabályokat, irányelveket, könyvtár használattan módszertani segédleteit, az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványokat, 65


 

módszertani folyóiratokat, a témához kapcsolódó internetes lelőhelyeket.

Hivatali segédkönyvtár Gyűjteni kell az iskola:     

irányításával, igazgatásával gazdálkodásával, ügyvitelével, munkaüggyel kapcsolatos folyóiratokat.

kézikönyveket,

Kéziratok Ide tartoznak:     

az iskola pedagógiai dokumentációi, pályázati munkák (tanuló, tanulói), iskolai rendezvények forgatókönyvei, kísérleti dokumentációk, iskola újság és rádió dokumentációi.

66

jogi-

és

szabálygyűjteményeket,

Bródy Imre Oktatási Központ. Szervezeti és Működési Szabályzata 2009

Recommend Documents