A Somogyi Imre Általános Iskola SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A Somogyi Imre Általános Iskola

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

1

2013.

Összeállította: Kazinczyné Juhász Ildikó igazgató Elfogadta: az iskola nevelőtestülete

Véleményezte:

a közalkalmazotti tanács diákönkormányzat szülői szervezet

Abony, 2013. március 26.

2

Tartalomjegyzék I. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI ......................................... 4 II. AZ INTÉZMÉNY ADATAI, ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI ........................................................................................ 5 III. AZ SZMSZ CÉLJA, FELADATA, AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA ......................... 6 IV. AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ ISKOLAVEZETÉSSEL ............... 12 V. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI ............................................... 21 VI. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE ....................................................................................................................... 22 VII. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI, A FELVÉTEL RENDJE ...................... 27 VIII. A MINDENNAPOS TESTEDZÉS FORMÁI ...................................................................................................... 30 IX. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK SZEMPONTJAI, ELVEI, RENDJE ...................... 30 X. A FEGYELMI ELJÁRÁS ÉS A KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG RÉSZLETES SZABÁLYAI ............................ 32 XI. A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATELLÁTÁS SZABÁLYAI ............................. 33 XII. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA ....................................... 34 XIII. AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK, ELJÁRÁSOK RENDJE ......................................................... 34 XIV. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK ....................................................................... 36 XV. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYTATHATÓ REKLÁMTEVÉKENYSÉG SZABÁLYAI ......................................... 37 XVI. A TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE.................................................................................................................... 38 XVII. AZ ISKOLAI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGA ................................................................................... 40 XVIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ............................................................................................................................... 40

3

I. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI

1. Célja, feladatai A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, valamint a 20/2012. (VII.31.) EMMI rendeletben foglaltak érvényre juttatása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki, tanulói jogok érvényesülése, a szülők, tanulók és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézmény működési rendjének garantálása érdekében a KIK Somogyi Imre Általános Iskola 2740 Abony, Szelei út 1. nevelőtestülete a köznevelésről szóló Nkt. 70. §. (2) b. pontja értelmében a következő szervezeti és működési szabályzatot (a továbbiakban: SZMSZ) fogadja el.

2. Elfogadása, jóváhagyása A Somogyi Imre Általános Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2013. 03.26. napján fogadta el. Az elfogadáskor jogszabályban meghatározottak szerint ki kell kérni a véleményét a szülői szervezetnek, diákönkormányzatnak.

3. Személyi és időbeli hatálya A szervezeti és működési szabályzat és az egyéb belső szabályzatok (igazgatói utasítások) előírásainak betartása az intézmény valamennyi alkalmazottjára és tanulójára nézve kötelező. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltakat be kell tartani az iskolával jogviszonyban nem álló külső személyeknek is.

4

II. AZ INTÉZMÉNY ADATAI, ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Az intézmény neve:

KIK Somogyi Imre Általános Iskola

Az intézmény székhelye:

2740 Abony, Szelei út 1.

Az intézmény működési köre:

Abony Város közigazgatási területére terjed ki. Az intézmény működési (felvételi) körzete Abony város területén belül a 40-es főútvonal és az attól északra eső városrész az Abonyi Lajos úttal bezárólag. Emelt szintű testnevelés osztálynak Abony város közigazgatási területére, szabad iskolaválasztás mellett.

Az intézmény fenntartója:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

Az intézmény működtetője:

Abony Városi Önkormányzat

Az intézménybe felvehető Maximális létszám:

900

Az intézmény évfolyamainak száma:

nyolc évfolyammal működő alapfokú nevelési-oktatási intézmény

Az intézmény típusa:

általános iskola

Az intézmény képviseletére jogosultak:

Az intézmény vezetője képviseli az intézményt.

5

Az intézmény egyéb jellemzői Az intézmény bélyegző felirata, lenyomata: Hosszú bélyegző:

Somogyi Imre Általános Iskola 2740 Abony, Szelei út 1.

Hosszú bélyegző:

Somogyi Imre Általános Iskola, Abony

Körbélyegző:

Somogyi Imre Általános Iskola 2740 Abony, Szelei út 1.

Körbélyegző:

Somogyi Imre Általános Iskola 2740 Abony, Szelei út 1. Om :037772

Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak: az intézmény igazgatója, ügyintézés esetén a megbízott személy. Bélyegzőt csak átvételi elismervénnyel lehet kiadni. Használaton kívül a bélyegzőket el kell zárni.

III. AZ SZMSZ CÉLJA, FELADATA, AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA A szervezeti és működési szabályzat célja és feladata A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása érdekében az abonyi székhelyű Somogyi Imre Általános Iskola nevelőtestülete az alábbi szervezeti és működési szabályzatot fogadta el. A szervezeti és működési szabályzat feladata, hogy megállapítsa az intézmény működésének szabályait a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása a nevelési-oktatási intézmény vezetőjének, pedagógusainak, egyéb alkalmazottjának feladata és kötelessége. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése és megtartása azoknak

6

is

kötelessége,

akik

kapcsolatba

kerülnek

az

intézménnyel,

részt

vesznek

feladatai

megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit.

Az iskola vezető szervei 1. Az igazgató Az iskola élén a magasabb vezető beosztású igazgató áll, aki         

felel a vezetői feladatok szakszerű ellátásáért és összehangolásáért, gondoskodik az iskola pedagógiai programja megvalósításának személyi, tárgyi, valamint módszertani feltételeiről, vezeti és előkészíti a nevelőtestületi értekezletet, ellenőrzi a tagintézmény gazdálkodását, figyelemmel kíséri az üzemelés folyamatosságát és gazdaságosságát, dönt az intézményen belül felmerülő hatásköri és egyéb vitákban, ha azokat jogszabály vagy az SZMSZ nem utalja más szerv hatáskörébe, eleget tesz a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettségeinek az iskola szakszervezeti szervével és a közalkalmazotti megbízottal, teljes körűen képviseli az iskolát a fenntartóval történő egyeztetéseken, teljes körűen képviseli az iskolát külső szervek előtt, de a képviseletre meghatározott ügyekben eseti vagy állandó megbízást adhat, ellátja a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatokat.

2. A nevelőtestület Az iskola legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja (az óraadóknak nincsen döntési jogkörük). A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezleteket tartanak. A nevelőtestület a tanév során az alábbi rendes értekezleteket tartják: alakuló-, nevelőiés osztályozó értekezletek, tanévnyitó, első félévet lezáró és tanévzáró. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet hívhat össze - szükség szerint- az intézmény vezetője, vagy ha a nevelőtestület 1/3-a kéri. Ha a szülői munkaközösség kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. A nevelőtestület meghatározza működésének és döntésének rendjét. A nevelőtestület döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletekről jegyzőkönyvet kell vezetni, amely tartalmazza az értekezlet helyét, idejét, a jelenlévők nevét, valamint a tárgyalt témákat. Az értekezlet jegyzőkönyvét az intézmény igazgatója, a jegyzőkönyv vezetője hitelesíti. . Az alapfeladatot közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott felsőfokú végzettségű közalkalmazottak tagjai a nevelőtestületi értekezletnek. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik:  a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend és az éves munkaterv elfogadása,  az intézmény munkáját átfogó elemzések értékelések, beszámolók elfogadása,

7

   

a továbbképzési program elfogadása, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, osztályozó vizsgára bocsátás, tanulók fegyelmi ügyei, intézményvezetői program szakmai véleményének tartalma.

A nevelőtestület gyakorolja:  az igazgató megbízásával összefüggésben a jogszabályok által az intézmény nevelőtestületére átruházott véleményezési hatásköröket,  a nevelőtestületi értekezlet véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestületi értekezlet határozatképes: 

Ha tagjainak több mint fele jelen van. Az intézményvezetői megbízással kapcsolatos rendkívüli értekezlet határozatképességéhez a tagok közül legalább 50% + 1 fő jelen van.

Ha a nevelőtestületi értekezlet az intézmény működését érintő bármely kérdésben, írásban véleményt nyilvánított vagy javaslatot tett, az intézmény igazgatója azt megvizsgálja, és arra 30 napon belül indokolt írásbeli választ ad, amelynek megfelelő közzétételéről az intézményegység-vezető és a tagintézmény-vezető gondoskodik. 3. Az alkalmazotti közösség, az összalkalmazotti értekezlet Az alkalmazotti közösséget az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozó alkotja. Az alkalmazotti közösséget véleményezési jog 

 

illeti meg az iskola átszervezésével (megszüntetésével), feladatának megváltozásával, nevének megállapításával, az intézményvezető megbízásával és a megbízás visszavonásával összefüggő döntésekben. A véleményezési jog gyakorlásának fóruma az összalkalmazotti értekezlet. Az értekezlet véleményezése jegyzőkönyvbe kerül, amely a megjelent alkalmazottak és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyvet az intézményvezető által javasolt és az értekezlet tagjai által egyszerű szótöbbséggel kijelölt jegyzőkönyvvezető készíti el. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és az intézményvezető írja alá, egy tag pedig hitelesíti.

Az alkalmazotti közösség összehívása   

Az összalkalmazotti értekezletet a véleményezési jogkörébe tartozó fenntartói döntések meghozatala előtt kell összehívni. Össze kell hívni akkor is, ha azt az igazgató valamely kérdés megtárgyalására elhatározza. Az összalkalmazotti értekezlet összehívását az alkalmazottak egyharmada a napirend megjelölésével kezdeményezheti, amelynek elfogadásáról az igazgató dönt.

Az összalkalmazotti értekezleten a dolgozók legalább felének a jelenléte szükséges.

8

3. I. Általános igazgatóhelyettes Falusiné Nagy-Juhák Andrea igazgatóhelyettes l. A pedagógiai program és az éves munkaterv végrehajtása során adódó feladatai, tevékenységei: 

az oktatási dokumentumok, határozatok, jogi szabályok ismerete, betartatása a beosztott kollégákkal  ellátja a pedagógiai tárgykörű ügyintézés és iratkezelés ellenőrzését,  törzskönyv, haladási és szakköri naplók, bizonyítványok folyamatos szabályszerű vezettetése, 5-8-ik osztályig  ellenőrzi az intézményi nyilvántartásokat, a statisztikák összegzését, a pontos adminisztrációt,  nevelő-oktató munkával kapcsolatos feladatok határidejének betartatása,  óralátogatásokon vesz részt, az ellenőrzési terv mellékletében meglévő táblázat kitöltése útján értékel az ellenőrzési tervben foglaltak szerint  tanórákon kívüli tevékenység megszervezése, - adott esetben a diákönkormányzatot segítő pedagógussal, könyvtárossal közösen - koordinálása, (szakkörök, korrepetálások, kirándulások stb.),  szülői értekezletek rendjének meghatározása, azok megszervezése, biztosítása, fogadó óra idején az épületben tartózkodás rendje felső tagozaton  kapcsolattartás az osztályfőnökökkel a továbbtanulás ügyében,  tantárgyfelosztás, órarend- és tanterembeosztás elkészítése; figyelembe véve a csoportbontásokat és a helyettesítési rendet; a tanterembeosztást a tanítási év első hetében a tantermekre kifüggeszteti,  munkafegyelem, tanóravédelem betartatása,  az oktatást segítő eszközök, felszerelések, a szertárak, laboratóriumok rendeltetésszerű használatának figyelemmel kísérése, az osztálytermek beosztása,  a helyettesítés beosztása, és a túlóra, helyettesítés elszámolása; az ezekkel kapcsolatos adminisztrációs teendőkről az iskolatitkárnál intézkedik,  kapcsolattartás a Polgármesteri Hivatal különböző Ügyosztályaival és Bizottságaival, az intézmény iskolatitkárával, vezető társával,  a baleseteknél intézkedik,  előkészíti és vezeti az osztályozó értekezleteket, munkaértekezleteket feladattól függően,  javaslatot tesz továbbképzésre,  személyi ügyekben véleményt nyilvánít, A felsoroltak egyben ellenőrzési kötelezettséget is jelentenek.

9

4. II. Általános igazgatóhelyettes Feke Miklósné igazgatóhelyettes l. A pedagógiai program és az éves munkaterv végrehajtása során adódó feladatai, tevékenységei: 

az oktatási dokumentumok, határozatok, jogi szabályok ismerete, betartatása a beosztott kollégákkal  ellátja a pedagógiai tárgykörű ügyintézés és iratkezelés ellenőrzését,  törzskönyv, haladási és szakköri naplók, bizonyítványok folyamatos szabályszerű vezettetése, 1-4-ik osztályig,  ellenőrzi az intézményi nyilvántartásokat, a statisztikák összegzését, a pontos adminisztrációt,  nevelő-oktató munkával kapcsolatos feladatok határidejének betartatása,  óralátogatásokon vesz részt, az ellenőrzési terv mellékletében meglévő táblázat kitöltése útján értékel az ellenőrzési tervben foglaltak szerint  tanórákon kívüli tevékenység megszervezése, - adott esetben a diákönkormányzatot segítő pedagógussal, könyvtárossal közösen - koordinálása, (szakkörök, korrepetálások, kirándulások stb.),  szülői értekezletek rendjének meghatározása, azok megszervezése, biztosítása, fogadó óra idején az épületben tartózkodás rendje alsó tagozaton  kapcsolattartás az óvodákkal, a beiskolázás ügyében,  elkészíti az alsós helyettesítési beosztást,  munkafegyelem, tanóravédelem betartatása,  az oktatást segítő eszközök, felszerelések, a szertárak, laboratóriumok rendeltetésszerű használatának figyelemmel kísérése, az osztálytermek beosztása,  kapcsolattartás a Polgármesteri Hivatal különböző Ügyosztályaival és Bizottságaival, az intézmény iskolatitkárával, vezető társával,  a baleseteknél intézkedik,  előkészíti és vezeti az alsós osztályozó értekezleteket, munkaértekezleteket feladattól függően,  javaslatot tesz továbbképzésre,  személyi ügyekben véleményt nyilvánít, A felsoroltak egyben ellenőrzési kötelezettséget is jelentenek. 5. A munkaközösség-vezetők Az Nkt. 71. §.-a értelmében feladataikat az igazgatóhelyettesek irányítása mellett önállóan végzik. Személyüket az igazgató bízza meg 5 éves időtartamra. A munkaközösség-vezetők feladatai általában:  ismerjék meg a nevelő-oktató munka dokumentumait és ezekkel ismertessék meg a  munkaközösség tagjait, dolgozzák ki a munkaközösség programját, és egyetértésben a

10

        

tagokkal hajtsák végre, tantárgyi versenyek szervezése, pályázatok írása, kiírása, értékelés, javaslattétel szaktantermek, szertárak, könyvtári állomány fejlesztésére, továbbképzések szervezése, kölcsönös óralátogatások, bemutató órák szervezése, értékelése, javaslat a tantárgyfelosztásra, részvétel a tantárgyi eredményességi vizsgálatokban, elkészítik a munkaközösség féléves és éves beszámolóját, javaslatot tesznek a tagok kitüntetésére, jutalmazására, képviselik a munkaközösséget.

6. Az iskola vezetősége Az iskola vezetőségének tagjai: - az igazgató - az általános igazgatóhelyettesek - munkaközösség-vezetők - közalkalmazotti tanács elnöke - a reprezentatív szakszervezet vezetője. Az iskola kibővített vezetősége: - a vezetőség tagjai - a diákönkormányzat vezetője - a diákönkormányzat munkáját segítő tanár - az SZMK elnöke - a közalkalmazotti tanács tagjai - a reprezentatív szakszervezet bizalmi testülete. Az iskola vezetősége az iskola egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az iskola vezetősége szükség szerint tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti.

7. A kiadmányozási (aláírási) jogkör gyakorlása Az iskola nevében aláírásra az iskola igazgatója jogosult. A pénzügyi kötelezettséget vállaló iratok kivételével egymagában ír alá. Távolléte vagy akadályoztatása esetén az azonnali vagy sürgős intézkedéseket tartalmazó iratokat helyette az I. számú általános igazgatóhelyettes írja alá. Saját területén aláírási joga van az iskolatitkárnak is: postai küldemények, szállítmányok átvételekor. Pecsétet bizonyos eseteken az iskolatitkár és az osztályfőnökök is használhatnak (vásárlások, ügyintézések, illetve bizonyítványok, naplók, anyakönyvek ellenőrzők hitelesítése esetén). Az igazgató által aláírt leveleket az iskola fejlécével, aláírása mellett az iskola körbélyegzőjét kell használni. A bélyegző-lenyomatokat az Alapító okirat tartalmazza. Pecsétet csak átvételi elismervény ellenében lehet kiadni. Használaton kívül a pecséteket el kell zárni.

11

8. A vezetők helyettesítésének rendje    

Az igazgatót távolléte esetén helyettesíti az I. általános igazgatóhelyettes. Távolléte esetén a helyettesítést a II. általános igazgatóhelyettes látja el. Az igazgató és az igazgatóhelyettesek egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjének feladata. A helyettesítés alatti intézkedések mértékét és módját, illetve a helyettesítéssel járó díjazást és óraszámcsökkentést az határozza meg, hogy a távollét eseti vagy tartós. Eseti távollét esetén az intézkedés csak a törvényes és zökkenőmentes működésre terjed ki. Az intézkedési jogkör csak a távollévő megbízása vagy a fenntartó utasítása alapján terjeszthető ki a teljes jogkörre.

9. Az intézmény dolgozói Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. Pedagógus álláshelyek száma: Pedagógiai munkát segítők száma:

49 fő 4 fő

IV. AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ ISKOLAVEZETÉSSEL Az iskolaközösség Az iskolaközösséget az iskola közalkalmazottai, egyéb dolgozói, a szülők és tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. 1. A szülők közösségei 1.1. A szülői szervezet 1. Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezet (közösség) működik. 2. Az iskolai szülői szervezet ülése, illetve az osztály szülői értekezlet akkor határozatképes, ha azon az érdekeltek több mint 50 %-a jelen van. Döntéseit mindkét szervezet nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. 3. Az iskolai szülői szervezet ülését az iskola igazgatójának tanévenként legalább 2 alkalommal össze kell hívnia, és ezen tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. 4. Az iskolai szülői szervezetet (közösséget) az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg: Döntési jogkör:

12

 szülők képviseletében eljáró személy megválasztása,  munkaterv, tisztségek meghatározása. Egyetértési jog:  anyagi tehervállalás szabályai,  jogszabályban meghatározott kérdésekben. Véleményezési, javaslattevő jogok:  az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben,  Pedagógiai program, SZMSZ, Házirend elfogadása előtt,  szülői értekezletek témája,  éves munkaterv szülőkre vonatkozó megállapításai,  iskola-család együttműködési formái,  vállalkozás, szolgáltatás igénybevétele feltételeinek meghatározásakor. Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői szervezetnek (közösségnek) a jogszabály vagy az SZMSZ véleményezési jogot biztosít, a véleményt az igazgató kéri meg az írásos anyagok átadásával. A szülői szervezet képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni. Minden esetben be kell szerezni a szülők előzetes, írásbeli hozzájárulását, ha az iskola által szervezett programok a szülő számára anyagi kötelezettséggel járnak.

2. A nevelők közösségei 2.1. A nevelőtestület A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottja. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelésioktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a közoktatási törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik:  a nevelési, illetve a pedagógiai program és módosításának elfogadása,  a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása,  a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése,  a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása,  a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása,  a házirend elfogadása,  a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása,  a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása,

13

 

az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, jogszabályban meghatározott más ügyek.

A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete dönt a foglalkozási, illetve a pedagógiai program, valamint a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtásáról. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles - a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a foglalkozási, illetve a pedagógiai program, továbbá a szervezeti és működési szabályzat elfogadásánál. Az óraadó tanár a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyek közül csak a tanulók magasabb évfolyamba lépésének, osztályozó vizsgára bocsátásának és fegyelmi ügyeinek eldöntésében vesz részt. A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület tagjai részére minden tanév elején tanári zsebkönyvet biztosítunk. A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: – alakuló értekezlet – tanévnyitó értekezlet – félévi és év végi osztályozó konferencia - félévi értekezlet – tanév végi értekezlet – évente 2 alkalommal nevelési értekezlet. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet: Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, amennyiben a nevelőtestület tagjainak 50 %-a kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy az iskola vezetősége ezt indokoltnak tartja. A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %-a jelen van. A nevelőtestület döntéseit – ha erről magasabb jogszabály másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az igazgató szavazata dönt. A nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással dönthet.

14

A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. A nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része vesz részt egy-egy értekezleten (pl.: egy osztályban tanító nevelők értekezlete stb.) 2.2. A nevelők szakmai munkaközösségei A nevelési-oktatási intézmény pedagógusai közötti szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez.         

Alsó tagozatos munkaközösség 1. évfolyam Alsó tagozatos munkaközösség 2. évfolyam Alsó tagozatos munkaközösség 3. évfolyam Alsó tagozatos munkaközösség 4. évfolyam Humán munkaközösség Testnevelés munkaközösség Osztályfőnöki munkaközösség Természettudományi munkaközösség Matematika-fizika-informatika munkaközösség

A szakmai munkaközösség meghatározza működésének rendjét, elfogadja munkatervét. A szakmai munkaközösség dönt szakterületén - a nevelőtestület által átruházott kérdésekről - a továbbképzési programokról - az iskolai tanulmányi versenyek programjáról. A szakmai munkaközösség - szakterületét érintően - véleményezi - a nevelési-oktatási intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét - javaslatot tesz továbbfejlesztésére. A szakmai munkaközösség véleményét - szakterületét érintően - be kell szerezni - a nevelési, illetőleg a pedagógiai program elfogadásához - az iskolai nevelést segítő eszközök, a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásához 2.2.1 A szakmai munkaközösségek együttműködése, a kapcsolattartás rendje, részvétele a pedagógusok munkájának ellenőrzésében Az intézmény pedagógusai az iskolában folyó nevelő-oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez és ellenőrzéséhez szakmai munkaközösségeket hoznak létre egyeztetve az iskola vezetésével. A munkaközösség-vezetőt az intézmény vezetője bízza meg. 2.2.2. A kapcsolattartás rendje: A munkaközösség tagjai egymással a kapcsolatot értekezletek, rövid megbeszélések, és a mindennapi tapasztalatok kicserélése révén tartják.

15



  

Értekezlet: tanév elején, ahol közösen összeállítják az éves munkatervet. Ennek mellékletét képezi a munkaközösség ellenőrzési terve, melyet a területileg illetékes általános igazgatóhelyettes ellenőrzési terve alapján – a tanárkollégák órarendjéhez igazítva – a munkaközösség-vezető készít el, s az igazgató hagy jóvá. Értekezlet: félév utáni, elemző, értékelő. Értekezlet: tanév végén elemzik és értékelik az éves munkát, véglegesítik a munkaközösség-vezető által elkészített éves beszámolót, amely az intézményi beszámoló részét képezi. Év közben szükség szerint további megbeszélésekre kerül sor, melyet az igazgató (vagy az általános igazgatóhelyettes) vagy a munkaközösség-vezető kezdeményezhet. (Pl. tankönyvkiválasztás, javaslatok kitüntetésre, jutalmazásra, tantárgyfelosztás stb.)

2.2.3. A szakmai munkaközösségek feladatai:  A szakmai munkaközösségek gondozzák a munkaközösségekhez tartozó tantárgyat, tantárgyakat.  Javaslatot tesznek a tantervek kiválasztására, kiegészítő programokra, az oktatást – nevelést segítő taneszközökre, anyagokra, módszerekre, megfelelő tankönyvek kiválasztására, szakterületükre vonatkozóan a mérésekre, értékelésekre; külső- és belső továbbképzésekre; pályázatokon való részvételre.  A munkaközösség-vezetők megbeszélik a tanmenetek elkészítésének módját.  Segítik a helyi és intézményi szintű szakmai hagyományok ápolását, bővítését; a munkaközösségek közötti együttműködés erősítését; az intézményi szintű minőségbiztosítási rendszer kidolgozását. Segítik és figyelemmel kísérik a munkaközösségi tagok szakmai fejlődését, a munkaközösségbe újonnan érkező pedagógusok munkáját.  A munkaközösség-vezetők segítik az igazgatót az ellenőrzési feladatok ellátásában, az egységes követelményrendszer kidolgozásában. Az intézmény belső mérési – értékelési és ellenőrzési tervének megfelelően kidolgozzák és lebonyolítják a tantárgyukhoz kapcsolódó diagnosztizáló méréseket. Azok eredményeit elemzik, és meghatározzák a szükséges feladatokat. Előkészítik az országos kompetenciamérést. A tanulmányi versenyek iskolai fordulóit megszervezik.  Részt vesznek a nevelő – oktató munka kereteit adó szakmai dokumentumok véleményezésében. Az éves terv szerint szakterületre vonatkozóan részt vesznek az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, értékelésében; amiről az intézményvezető kérésére összefoglaló jelentést készítenek. 3. A tanulók közösségei 3.1. Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség az iskola diákönkormányzatának legkisebb egysége. Az osztály tagjaiból 2 fős diákbizottságot választ. Ez a 2 fő képviseli az osztályközösséget az iskolai diákönkormányzatban (5-8. osztályig). Az osztályközösség pedagógiai vezetője az osztályfőnök. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg, az osztályfőnöki munkaközösség-vezető valamint az igazgatóhelyettes javaslatát figyelembe véve. Tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik.

16

Az osztályfőnök feladat és hatásköre: Az osztályfőnök feladatai                      

  

Példamutató magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztály megfelelő irányításával. Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket. Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítását és elfogadását. Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez. Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra. A lehetőséghez mérten megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit. Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel. Rendszeres kapcsolatot tart, együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel. Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire. Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább havonta – tájékoztatja a szülőket. A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége, és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti. Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről. Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra. Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját. A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadóórákat szervez. Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal. Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal. Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját. Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését. Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről. Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység). Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát. Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára. Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére.

17





          

A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására. Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el. A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül. Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel. A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat. Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet). Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket. Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről. Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben. Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról. Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat. Tanév elején kitölti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben havonta ellenőrzi tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások). Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét.

3.2. Diákönkormányzat  



A tanulók, a tanulóközösségek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik. A diákönkormányzat - a nevelőtestület véleményének kikérésével - dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai diák-önkormányzati tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió stb.) szerkesztősége tanulói vezetőjének (felelős szerkesztőjének), munkatársainak megbízásáról. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzati képviselők fogadják el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő, vagy ellentétes az iskola szervezeti és működési szabályzatával, illetve házirendjével.

 A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. A szervezeti és működési szabályzatot, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik.

18



   

A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A jogszabályban meghatározott esetekben a diákönkormányzat egyetértésének, illetve véleményének beszerzéséről az igazgató gondoskodik. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. A diákönkormányzat képviselőjét a nevelőtestületi értekezletre meg kell hívni azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol, vagy véleményének kikérése kötelező. A tanulók összességét érintő ügyekben a diákönkormányzat – a segítő tanár közreműködésével – az igazgatóhoz, a szűkebb közösséget érintő ügyekben az igazgatóhelyetteshez fordulhat. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata alapján működik.

3.3. Diákközgyűlés   

A tanulóifjúság legfontosabb fóruma. Tagjai a tanulóifjúság küldöttei. Az iskolában évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell szervezni a diákönkormányzat működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése céljából. A diákközgyűlés megrendezésének szabályait a diákönkormányzat működési szabályzata tartalmazza.

4. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása 4.1. Az igazgatóság és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: az iskolavezetőség ülései, különböző értekezletek, megbeszélések stb. A rendszeres kapcsolattartás időpontjait az iskola munkaterve tartalmazza. Az aktuális feladatokról az igazgatóság a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: - az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól (kivétel: a titoktartási kötelezettség alá tartozó kérdések); - az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével. 4.2. A nevelők és a tanulók A tanuló joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról; az iskola működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, s arra legkésőbb a megkereséstől számított harminc napon belül érdemi választ kapjon.

19

A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az intézmény igazgatója közvetlenül vagy megbízottja által tájékoztatja. A közvetlen tájékoztatás fórumai: - a diákközgyűlésen - tanévnyitó és tanévzáró ünnepélyek - diákönkormányzati fórumok, rendezvények - a tanuló személyes megkeresése alkalmával, - iskolagyűlésen. A közvetett tájékoztatás keretei: - a diákönkormányzat képviselője útján - a diákönkormányzatot segítő nevelő útján - a nevelőtestület tagjai útján. A tanulók tájékoztatásában, illetve véleményeik, javaslataik meghallgatásában és továbbvitelében alapvető szerepük van az osztályfőnököknek. A szaktanároknak a tanulót írásban és szóban folyamatosan tájékoztatniuk kell fejlődéséről, egyéni haladásáról. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. 4.3. A nevelők és a szülők A szülő joga, hogy gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató - az iskolai szülői szervezet ülésén évente 2 alkalommal - időközönként írásbeli tájékoztatókon keresztül - szükség esetén iskolai szintű szülői értekezleten tájékoztatja. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak: - szülői értekezletek - szülői fogadóórák - családlátogatások - nyílt napok - írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben stb. A szülői értekezletek és a fogadóórák időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. A leendő első osztályos tanulók szüleit az iskolai összevont szülői értekezleten, iskola-előkészítő foglalkozásokon, ovitesin, a nyílt napon, és a tájékoztató prospektuson keresztül informálja az iskola. A szülői értekezletek rendje: Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként 3 szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor az osztályfőnök ismerteti az osztályban oktató-nevelő új pedagógusokat is. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására.

20

Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Az intézmény tanévenként két szülői fogadóórát tart, a munkatervben rögzített időpontban. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Ha a gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, a pedagógus heti fogadóóráján teheti meg. Az intézmény a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató (ellenőrző) füzetekben. Írásban értesíti a tanulók szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatja a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanulói tájékoztató füzetben (ellenőrző könyv)is feltüntetni, azt dátummal és kézjeggyel kell ellátni: a szóbeli feleletet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét a kiosztása napján. Az érdemjegyek beírási kötelezettsége miatt a tájékoztató füzetet legfeljebb két napra szabad beszedni a tanulótól a tanítás időtartama alatt. Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet (ellenőrző) érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja a tájékoztató füzetben hiányzó érdemjegyeket. Az osztályfőnök indokolt esetben írásban értesíti a szülőket a tanulók előmeneteléről, magatartásáról és szorgalmáról.

V. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI

Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és gazdasági szervezetekkel. Az intézményt külső kapcsolataiban az intézményvezető képviseli. Az intézményvezető ezen feladatát megoszthatja, átadhatja a külső kapcsolattartás jellegétől függően közvetlen munkatársainak és más személyeknek eseti vagy állandó megbízás alapján. Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervezetekkel:             

a fenntartóval, a működtetővel, megyei szintű szervezetekkel a rendőrséggel a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó intézményekkel a gyámhivatallal a gyermekjóléti szolgálattal a történelmi egyházak képviselőivel az intézményt támogató alapítvánnyal a pedagógiai szak- és szakmai szolgáltatást nyújtó szervekkel Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközponttal a szakszervezeti és egyéb képviseleti szervekkel közművelődési intézményekkel stb.

A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres

21

személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival, – meghívás vagy egyéb értesítés alapján. 1. Iskola-egészségügyi ellátás Az iskolánkban foglalkoztatott dolgozók a fenntartó utasítása szerint vesznek részt alkalmassági vizsgálaton. A tanulók orvosi, védőnői vizsgálatát, oltását a fenntartó megbízása alapján az iskolaorvos és védőnő rendszeresen - egyeztetett időpontban – a tanítási órák védelmét figyelembe véve végzi. Iskolafogászati szakrendelést a fenntartó által megbízott fogorvos végez. 2. Kapcsolat a városi gyermekjóléti szolgálattal A kapcsolattartás kiterjed az intézmény diákjait adó városi gyermekjóléti szolgálatára, illetve az ilyen feladatokkal megbízott tisztségviselőkre. Az intézmény a gyermekjóléti szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: -

a gyermekjóléti szolgálat értesítése – ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, esetmegbeszélés – az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget,

A kapcsolattartás elsősorban az iskolai gyermekvédelmi felelősök feladata, de ellátásában minden pedagógus közreműködik. A gyermekvédelmi felelősök kötelesek a tanuló veszélyeztetettségére, hátrányos helyzetére utaló jelzéseket az osztályfőnököktől összegyűjteni. Az intézmény segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. 2.1. A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulókról feljegyzést készít.

VI. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE A törvényes működés alapdokumentumai - alapító okirat - pedagógiai program - szervezeti és működési szabályzat és mellékletei - házirend - közalkalmazotti szabályzat - előírt szabályzatok

22

Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: - az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, - az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, - a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, - az október 1-jei pedagógus és tanulói lista Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá. Az iskolai felvétel rendje Az általános iskolai felvétel – tankötelezettség:  A gyermek tanköteles attól a naptári évtől, amelyben augusztus 31-éig 6. életévét betölti.  A gyermek iskolaérettségéről az óvodavezető dönt.  Problémás esetekben, ha az egyik fél nem ért egyet a döntéssel, a nevelési tanácsadóhoz,  majd - indokolt esetben - a szakértői bizottsághoz kell fordulni.  A tankötelezettség – a szülő választása alapján – iskolába járással vagy magántanulóként  teljesíthető.  A tanulói jogviszony beiratkozás alapján létesül, a fenntartóval egyeztetett időpontban.  Napközis és tanulószobai felvételt a szülő év elején írásban igényelhet Az intézmény nyitva tartása Az iskola szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6.30órától este 18.00 óráig tart nyitva. A reggeli pedagógus ügyelet 7.30-kor kezdődik és 8.00 óráig tart. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. Rendezvények esetén a nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató aláírásával a működtető adhat engedélyt. Hivatalos ügyek intézése az iskolatitkárok irodájában 8.00 és 16.00 óra között történik. 23

Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. Ügyeleti napokon az iskola vezetőségének egy tagja az iskolában tartózkodik. Az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületben. Az ügyelet rendjét a tankerületi igazgató határozza meg, és azt az intézmény tudomására hozza.

A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama, az ügyeleti rend Az oktatás-nevelés a tantárgyfelosztással összhangban lévő órarend alapján a pedagógus vezetésével a terembeosztásban meghatározottak szerint történik. Tanórán kívüli foglalkozások csak az osztályok kötelező óráinak megtartása után szervezhetők, ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. A tanítási órák a törvényben meghatározott időpontban kezdődnek, időtartamuk: 45 perc. A tanterem hiány miatt nulladik óra szervezhető a szülői szervezet egyetértésével. A bemutató órák és foglalkozások rendjét és idejét – a munkaközösség-vezető és pedagógus javaslata alapján – az igazgató határozza meg. Az óraközi szünetek időtartama: 10, 15 perc a házirendben meghatározott csengetési rend szerint. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók lehetőség szerint töltsék az udvaron. A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 16.00 óráig tart. Iskolaotthonos (egész napos) osztályainkban, alsó tagozaton, 1-1 osztályban emelt óraszámban folyik a matematika-informatika oktatása. Napirendjük kialakítása (reggeli beszélgetés, önálló tanulás, szabadidős tevékenység, tanítási órák váltakozása) megkönnyíti az óvodából-iskolába való átmenetet. Figyelembe veszi életkori sajátosságaikat. lehetőséget ad a mindennapos testnevelésre is. Jól beépíthető a tehetséges gyerekek felkészítése a különböző versenyekre, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása. A szabadidős tevékenység jó lehetőséget nyújt az ünnepek, hagyományok-népszokások, jeles napok felelevenítésére, megtartására.

Az intézményben tartózkodás rendje A tanuló tanítási idő alatt csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére az osztályfőnök vagy az órát tartó szaktanár (távolléte esetén az igazgató vagy az általános igazgatóhelyettes) engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására írásban az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. (2013.február 1-jétől használatos nyomtatványon.) Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén). Külső látogatók belépése és benntartózkodása nem zavarhatja az iskolában folyó pedagógiai munkát, az intézmény zavartalan működését. Külső személy engedély nélkül nem tartózkodhat olyan helyiségben, ahol a tanulók nevelése és oktatása folyik. A tanórák látogatására külső személyek részére az igazgató adhat engedélyt. A szülők gyermekeiket a tanítás kezdete előtt a kapuig kísérhetik, a tanítási órák után pedig

24

ugyanitt várhatják meg. Az intézménybe érkező minden vendégnek az iskolai házirendben foglaltak szerint kell viselkedni. A vezetők intézményben való tartózkodásának rendje 7.45 és 16.00 óra között az igazgató vagy általános helyettesei, kötelesek az intézményben tartózkodni. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után a szervezett foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működési rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a halaszthatatlan intézkedések megtételére. A dolgozók munkarendje A közoktatásban alkalmazottak körét, az alkalmazási feltételeket, a munkavégzés szabályait, a pedagógus jogait és kötelességeit a köznevelési törvény határozza meg. A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait a Közalkalmazotti Törvény, a Munka Törvénykönyve, Közalkalmazotti Szabályzat, valamint – ha van - a Kollektív Szerződés határozza meg. A pedagógusok munkarendje A pedagógus teljes munkaideje heti 40 óra, mely kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával, és a tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógusok napi munkarendjét (órarend) és a helyettesítési rendet az igazgatóhelyettes határozza meg az intézményvezető jóváhagyásával. Kérelemre – indokolt esetben – a tanórák elcserélését az igazgató vagy helyettese engedélyezheti. A pedagógus a tanítási, foglalkozási beosztása szerinti órája előtt 10 perccel, ügyeleti beosztás esetén 30 perccel a munkahelyén, illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt 15 perccel annak helyén köteles megjelenni. A pedagógus munkából való távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon reggel 7 óra 30 percig köteles jelenteni az intézmény igazgatójának vagy általános helyetteseinek, hogy helyettesítéséről intézkedhessenek. Az intézményi szintű rendezvényeken, ünnepélyeken a pedagógusok jelenléte - alkalomhoz illő öltözékben - kötelező. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak munkarendje A nevelő-oktató munkát segítő közalkalmazottak munkarendjét az iskolaigazgató állapítja meg a hatályos jogszabályokkal összhangban. A távollévők helyettesítését úgy kell megszervezni, hogy a hiányzó kolléga feladatainak időszakos ellátása ne jelentsen aránytalan terhelést. Biztosítani kell a feladatok szükséges szakértelemmel való ellátását.

25

A munkaidő-nyilvántartás vezetésének szabályai Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelőoktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidő-átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a Közoktatási törvény Harmadik rész II/9. pontban szereplő feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkaidőnyilvántartást nem kell vezetnie. A rendes munkaidőn belül a heti kötelező óraszám felett végzett többlettanításért a pedagógust óradíj illeti meg. A többletórák elszámolásának szabályai: - ki kell jelölni minden kolléga számára a kötelező óráján felüli túlórákat, - ezek megtartását az igazgatóhelyettes minden hónap végén a naplók alapján ellenőrzi és elszámolja, - a pedagógusok a munkaidő nyilvántartást az intézmény által vásárolt elektronikus munkaidő nyilvántartórendszeren (POK) keresztül vezetik. A létesítmények és helyiségek használati rendje Az intézmény létesítményeit, helyiségeit az iskola hivatalos nyitvatartási ideje alatt lehet rendeltetésszerűen használni. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az iskola igazgatója, általános helyettesei adhatnak felmentést. Az iskola helyiségeit külső igénylőknek külön megállapodás, szerződés alapján lehet átengedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:  az iskola épületének megóvásáért, védelméért  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért  a tűz-és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért  az iskola SZMSZ-ben, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az igazgató és működtető vagy fenntartó engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. A nemdohányzók védelméről szóló törvény előírásainak betartása 2012. január 1-jétől tilos a dohányzás a közintézményekben. A nemdohányzók védelméről szóló törvény előírásainak folyamatos ellenőrzéséért az igazgató a felelős. A rendelkezések megszegéséért egészségvédelmi bírság szabható ki.

26

A dohányzásra vonatkozó tilalmak kiterjednek mindenkire, aki az intézményben tartózkodik (ellenőrzést végzők, látogatók, szülők, kivitelezési munkát folytatók stb.) Erre a tényre a figyelmüket fel kell hívni. Tanulók esetében történő dohányzás miatt fegyelmi büntetés szabható ki. Ha a tényállás nem vitatott, fegyelmi büntetést az igazgató vagy általános helyettesei adhatnak.

VII. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI, A FELVÉTEL RENDJE 1. Szervezeti formák Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – foglalkozások működnek: - tehetséggondozás - napközi otthon - szakkörök, - énekkar - iskolai sportkör foglalkozásai - felzárkóztató foglalkozások - egyéni fejlesztő foglalkozások - felvételi előkészítők - az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, a tanulmányi, kulturális, sportversenyek, rendezvények - hit – és vallásoktatás 2. Egyéb foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok Az egyéb foglalkozásokra való tanulói jelentkezés önkéntes. Tanév közben - indokolt esetben – a csoport vezetője engedélyezheti a foglalkozásokról való kimaradást. A foglalkozások szervezését minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni, megszervezésüknél a tanulói, szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. Az egyéb foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg. Foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. Emelt óraszámú testnevelés egyéb foglalkozásai az emelt óraszámú testnevelés szabályzata szerint szervezhető meg. 3. A napközi otthon, tanulószoba működésére vonatkozó általános szabályok A tanulószobai, napközi otthonos foglalkozás a tanórákra való felkészülés, a játék, a szabadidő hasznos eltöltésének színtere. A napközi otthon működésének rendjét a napközis nevelők közösen alakítják ki a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján.

27

A tanulószobai, és napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben – szülői engedély hiányában – az eltávozásra az igazgató, az általános igazgatóhelyettesek adhatnak engedélyt. 4. A szakkörök Szakkörök a tanulók érdeklődésétől függően, hagyományainknak és a szülők kérésének figyelembevételével megfelelő létszámmal indíthatók. A foglalkozások szeptember 2. hetétől május hónap végéig tartanak. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A szakkörvezető éves munkatervet készít, a foglalkozásokról szakköri naplót vezet. 5. Az énekkar Az énekkar a szorgalmi időszak alatt, órarendben rögzített időpontban, heti kétszer 45 perces időbeosztással működik. Az énekkarba való belépés önkéntes, a kórusvezető javaslatára történik. 6. Az iskolai sportkör (DSE) Saját szabályzata szerint önállóan működik. A DSE munkáját, a sportkör választott elnöke irányítja. 7. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakozását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a lemaradók felzárkózását az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Az 1-4. évfolyamon a gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére differenciált képességfejlesztő órát szervezünk. Felső tagozatban a felzárkóztatás, a tehetséggondozás, a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képességfejlesztő órákat tartunk. 8. Egyéni fejlesztő foglalkozások A sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót az egyéni foglalkozás keretében - egyéni fejlesztési terv alapján – fejlesztjük. Abban a kérdésben, hogy a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, vagy sajátos nevelési igényű, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. Az egyéni fejlesztő foglalkozások a szakértői rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján kerülnek megszervezésre. 9. Alkalomszerű foglalkozások Versenyek. A tanulók egyéni képességeinek és tehetségének kibontakoztatása érdekében az iskola 28

segíti a tehetséges tanulói számra a különböző sport és kulturális versenyeken való részvételt. A versenyeken való részvétel megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. Osztálykirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal osztálykirándulást szerveznek. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. Táborozások. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül, több napon keresztül tartó, az iskolai szünidőkben szervezett táborozások. A táborozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. Szabadidős foglalkozások. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára kerékpáros tanulmányi kirándulást szerveznek a lakóhely és környékének természeti, történelmi, kulturális értékeinek megismerése céljából. A felső tagozatosok számára a tanév során tanulmányi versenyeken kiemelkedő teljesítményt nyújtó diákok és a „Tavaszi zsongás” vetélkedőn, évfolyamonként első helyen végzett csapatok részére jutalomkirándulást szervez a tanulmányokhoz kapcsolódóan. 10. Hit- és vallásoktatás Mindazoknak, akiknek kötelezően a törvény nem írja elő a hit- és erkölcstan tantárgy bevezetését, az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit-és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozások megtartásához térítésmentesen tantermet biztosít az intézmény tanítási rendjéhez igazodva. A tanulók hit-és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. A hitoktatás időpontját az egyházak képviselői az igazgatóhelyettesekkel egyeztetik.

29

11. Képesség-kibontakoztató és integrációs foglalkozás Az iskola – amennyiben a feltételek adottak a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendeletben szereplő előírásoknak – a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányainak ellensúlyozása céljából képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítést szervez. A képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés keretei között a tanulók - egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, - fejlődésének elősegítése, - a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik. Integrációs felkészítésben vesznek részt azok a képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók, akik egy osztályba, osztálybontás esetén egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képesség-kibontakoztató felkészítésben. A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése-oktatása, tudásának értékelése az oktatásért felelős miniszter által kiadott program alkalmazásával történik.

VIII. A MINDENNAPOS TESTEDZÉS FORMÁI Az iskola nevelési programjának részeként elkészíti egészségnevelési és környezeti nevelési programját. Az iskolai egészségnevelési programjának tartalmaznia kell az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatokat, beleértve a mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló programot is. Az iskola a tanulók számára a mindennapos testedzést az Nkt. 27. §. (11) bekezdése értelmében, és a helyi tanterv óratervében meghatározott kötelező testnevelés órákon, és a délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. Ennek alapján az iskola – a 2012-2013. tanévtől felmenő rendszerben – minden osztályban, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelésóra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módok valamelyikével teljesíthet: - a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott tanórán való részvétellel, - iskolai sportkörben való sportolással, - kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott igazgatói engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással. Egyéb, jogszabályok által lehetővé tett módon kiváltva testnevelésórákat, pl. egy testnevelésóra néptánc oktatásával is kiváltható.

IX. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK SZEMPONTJAI, ELVEI, RENDJE A pedagógiai munka belső ellenőrzése: a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése. Az ellenőrzés

30

célja másrészről a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. 1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének feladatai:  biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű működését,  segítse elő az intézményben folyó nevelő- és oktatómunka eredményességét, hatékonyságát  az iskola vezetése számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről  szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő- és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A pedagógiai munka ellenőrzésére jogosultak: az igazgató, az igazgatóhelyettesek, és a munkaközösség-vezetők. Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. 2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények:  fogja át a pedagógiai munka egészét,  segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását,  a tantervi követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére,  támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb ellátását,  a szülői közösség, és a tanuló közösség (SZMK, diákönkormányzat) észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását,  biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát,  támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását,  hatékonyan működjön a megelőző szerepe. 3. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során  a pedagógusok munkafegyelme  a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása  a nevelő-oktató munkaház kapcsolódó adminisztráció pontossága  a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja  a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása  a nevelő-oktató munka színvonala a tanítási órákon  az órára történő felkészülés, tervezés  a tanítási óra felépítése, szervezése  a tanítási órán alkalmazott módszerek  a tanulók munkája, magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása tanítási órákon  az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése  a tanórán kívüli munka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás. 4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái  szóbeli beszámoltatás,  írásbeli beszámoltatás,  értekezlet, 31

 óralátogatás,  foglalkozás látogatás,  speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok. 5. A belső ellenőrzés szervezése A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működtetéséért az igazgató felelős. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató felelős. Az ellenőrzés eredményét az érintett pedagógussal közölni kell. 6. pedagógiai programról való tájékoztatás rendje Az intézményi nevelési-oktatási programok egy-egy példánya megtekinthető az iskola igazgatójánál és az iskolai honlapon.

X. A FEGYELMI ELJÁRÁS ÉS A KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG RÉSZLETES SZABÁLYAI Ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi büntetés lehet: - -megrovás, - -szigorú megrovás, - -meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, - -eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, - -kizárás az iskolából. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. A diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni. A fegyelmi eljárás megindításáról –az indok megjelölésével- a tanulót és a tanuló szülőjét írásban értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a kötelezettségszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani, amelyen részt vesz a tanuló és szülője is. A fegyelmi eljárást egyeztető tárgyalás előzheti meg, amelynek célja a kötelezettségszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása, a sérelem orvoslása érdekében. A szülőt a fegyelmi eljárásról szóló levélben értesíteni kell az egyeztető tárgyalás lehetőségéről. A szülő a levél kézhezvételétől számított 5 napon belül kérheti az egyeztető tárgyalás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető tárgyalás sem vezetett 15 napon belül eredményre. A tanuló harmadszori kötelezettségszegése esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója megtagadhatja az egyeztető tárgyalást. Amennyiben az egyeztető tárgyaláson a felek meg tudnak állapodni, a fegyelmi eljárást fel lehet függeszteni, illetve meg lehet szüntetni. A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület saját tagjai közül választott legalább háromtagú bizottság folytatja le. A bizottság az elnökét saját tagja közül választja meg.

32

A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét, idejét, a részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban kell kihirdetni. A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha - a tanuló nem követett el kötelezettségszegést, - a kötelezettségszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, - a kötelezettségszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el, - a kötelességszegés ténye nem bizonyítható. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének teljesítésével összefüggésben az intézménynek jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg - gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér egyhavi összegének 50%-át, - ha a tanuló korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér öthavi összegét. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

XI. A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATELLÁTÁS SZABÁLYAI A hagyományok ápolásával kapcsolatos teendőket, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. 1. Hagyományok  Ünnepélyek, megemlékezések rendje:  Tanévnyitó ünnepély;  Nemzeti ünnepeink (október 6., október 23., március l5., június 4.);  Karácsonyi, adventi ünnepség;  Farsang  Iskolai napok - Őszi Pedagógiai Napok - rendezvénysorozata;  Ballagás  Tanévzáró ünnepély  Négyévenkénti tornaünnepély  Egészségmegőrző- és sportnap  „Somogyissá avatás”  „Tavaszi Zsongás Vetélkedő”  Évkönyv kiadása  Polyák László Emléktúra  ÖKO-JAM Az iskola éves munkatervében kell meghatározni ezen ünnepségek megrendezésének kereteit, formáit, felelőseit. Célunk az iskolai élet eseményeinek megörökítése, a dokumentumok megőrzése, mert ez a hagyománymentő tevékenység alapozhatja meg a későbbi jubileumi rendezvényeket. Az osztályközösségek szintjén tartott megemlékezések: 33

 Mikulás-napi klubdélután  alsó tagozatban anyák napja  kirándulások  kulturális és sport rendezvények. Tantestületi szintű hagyományok:  nyugdíjasok búcsúztatása  szakmai kirándulások  pedagógus napi közös programok 2. Jelképek A jogszabályban előírt módon az iskola épületén el kell helyezni a Magyar Köztársaság és az Európai Unió lobogóját. Ezen kívül valamennyi ünnepélyes alkalomra fel kell lobogózni az iskolát. Az iskola épületét címtáblával az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az iskola jelvényének leírása: kék alapon az iskola nevének felirata, piros pajzsban arany színnek Abony város címere. Az iskola zászlaja: égszínkék selyem anyagon Abony város címere az iskola neveinek feliratával.

XII. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA A tanulónak joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Ezt a jogot az intézmény biztosítani köteles. Az iskola-egészségügyi ellátás:  az iskolaorvos  az iskolavédőnő  és az iskola fogorvos együttes szolgáltatásából áll. Az iskola-egészségügyi ellátást végző személyekkel való kapcsolattartásért az iskolatitkár felelős. Ő tájékoztatja az aktuális egészségügyi ellátásról az érintett osztályfőnököket, akik gondoskodnak tanulóik orvosi vizsgálaton való pontos megjelenéséről. Az iskolaorvosi ellátást úgy kell megszervezni, hogy az a tanulmányi munkát a legkisebb mértékben zavarja. A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít. A vizsgálatokhoz kapcsolódó adminisztrációs teendők (tanulói adatok stb.) elvégzése az iskolai védőnő feladata.

XIII. AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK, ELJÁRÁSOK RENDJE Az intézmény minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint, ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. 1. Az intézmény dolgozóinak feladata a tanulói balesetek megelőzésével kapcsolatosan Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az iskola munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatának utasításait. A nevelők a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásuk ideje alatt 34

kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek ismertetniük kell a tanulókkal, az iskolai tanítási év, valamint szükség szerint tanóra, foglalkozás, kirándulás stb. előtt a védő-óvó előírásokat. Tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. Védő-óvó előírás:  az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás,  a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások,  a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése. A védő-óvó előírásokat a tanulók életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés tényét, témáját, időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. Az iskola házirendjében kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a tanulóknak az iskolában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék időpontját, rendjét, az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkavédelmi szabályzata tartalmazza. A pedagógusok feladata, hogy: - haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzésére az intézményvezető felelős, - gondoskodjanak a tanulók biztonságáról. A működtető alkalmazottjainak feladata, hogy: - a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére, - a veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják stb.. 2. A tanulóbalesetek esetén ellátandó feladatok A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:  a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie  ha szükséges orvost kell hívnia  a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie  a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet jeleznie kell az iskola igazgatójának, E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztonságosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor haladéktalanul orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. 3. Az igazgató feladata Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során a, nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: - intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan

35

kivizsgálásáról, - e balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel a munkavédelmi megbízottal, - majd a kivizsgálást követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldi a fenntartónak, - valamint átadja a tanuló szülőjének, és egy példány megőrzéséről gondoskodik. súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: - a balesetet azonnal jelenti az intézmény fenntartója felé, - gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásáról. - /Súlyos az a tanulóbaleset, amely: - a sérült halálát (halálos baleset az is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült – orvosi szakvélemény szerint – a balesettel összefüggésben életét vesztette) - valamely érzékszerv (érzékelő-képesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását - orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, - súlyos csonkulást (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), - a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott. Lehetővé teszi az iskolai szülői szervezet és a diákönkormányzat részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. Intézkedik minden tanulóbalesetet követően a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg. Nem pedagógus alkalmazott az intézményvezető utasításának megfelelően működik közre a tanulóbaleseteket követő feladatokban. Az igazgató utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése. Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok az intézményvezető utasítására: - közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásában, - e balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel, - jegyzőkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható. Súlyos balesetekkel kapcsolatban: - a balesetet azonnal jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a balesetet jelentéséről, - közreműködik a baleset kivizsgálásában.

XIV. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:  a természeti katasztrófa  a tűz

36

 

a robbantással történő fenyegetés. egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelőmunkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell:  Minden esetben a fenntartót.  Tűz esetén a tűzoltóságot.  Személyi sérülés esetén a mentőket.  Robbantással történő fenyegetés esetén az a személy, aki telefonon a fenyegetés hírét vette, a telefonkagylót helyezze a készülék mellé! Mobiltelefonon, vagy az intézmény másik telefonvonaláról azonnal értesítse a rendőrséget.  Egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket. E szervek vezetőinek utasítását az intézmény valamennyi dolgozója és tanulója köteles betartani.  Rendkívüli esemény, bombariadó esetén a TŰZRIADÓ TERVBEN meghatározott feladatokat kell végrehajtani a munkát végző felnőtteknek, valamint tanulóknak egyaránt.  Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell az intézmény kiürítéséről, amely a kivonulási rend szerint történik. Az épület kiürítési tervét minden tanév elején ismertetni kell, évente egy alkalommal pedig gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezése a munkavédelmi felelős feladata.  Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor az intézményvezető a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott napokon be kell pótolni.

XV. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYTATHATÓ REKLÁMTEVÉKENYSÉG SZABÁLYAI A reklámtevékenység folytatásának minden formája, módja csak az intézményvezető engedélyével lehetséges. Az intézményvezető az engedély visszavonására bármikor jogosult. Az intézményben csak akkor megengedett a reklámtevékenység, ha a reklám: a gyermekeknek, tanulóknak szól, és a következő tevékenységekkel kapcsolatos: - egészséges életmód, - környezetvédelem, - társadalmi tevékenység, - közéleti tevékenység, - kulturális tevékenység. Az intézményvezető önállóan, illetve az általa jelentősnek minősített reklámtevékenység esetében: - a nevelőtestület, - a szülői közösség, valamint - a gyermek közösségek bevonásával állapítja meg valamely reklámtevékenység jellegét. Az intézményvezető köteles: - a pedagógusoktól, - a szülőktől, - a gyermekektől, tanulóktól érkező, az intézményben folyó reklámtevékenységgel

37

kapcsolatos észrevételt megvizsgálni. - újságok terjesztése, - szórólapok, - plakátok, - szóbeli tájékoztatás stb. Az adott reklámtevékenység során alkalmazható formát, módot az intézményvezető által kiadott engedély határozza meg.

XVI. A TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE Tankönyvtári szabályzat I. Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről: 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről Az Oktatási Hivatal teszi közzé a tankönyvek hivatalos jegyzékét, amelyet folyamatosan felülvizsgál és frissít. II. Az intézmény a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének: 1. Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. 2.Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. 3.A kölcsönzés rendje A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve elolvassák és aláírásukkal elfogadják a nyilatkozatot a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozóan. Ennek szövege: NYILATKOZAT Az aláírásommal igazolom, hogy tájékoztatást kaptam az alábbiakról: Az iskolai könyvtárból a 201…./……. tanévre kaptam tartós tankönyvi keretből beszerzett könyveket, melyet átvettem az iskolai könyvtárban, és az átvételt aláírásommal igazoltam. 201…..június 15-ig az iskolai könyvtárnak visszaszolgáltatom az átvett tartós tankönyveket.

38

A tankönyvek épségére, tisztaságára vigyázok. Amennyiben megrongálódik vagy elhagyom, akkor azért anyagi felelősséggel tartozom, pótolnom kell más forrásból, végső esetben pedig a vételárat meg kell téríteni. Sorszám Aláírás osztály A diákok tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. 4.A tankönyvek nyilvántartása Az iskolai könyvtár külön adatbázisban, „Tankönyvtár” elnevezéssel kezeli az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket. Évente leltárlistát készít:  az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos)  összesített listát az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptember-október)  összesített listát készít a készleten lévő még használható tankönyvekről (június 15-ig)  listát készít a selejtezendő tankönyvekről (október-november)  listát készít a könyvtárban található 25%-ból beszerzett kötelező és ajánlott olvasmányokról 5.Kártérítés A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően:  az első év végére legfeljebb 25 %-os  a második év végére legfeljebb 50 %-os  a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os  a negyedik év végére 100 %-os lehet. Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Módjai:  ugyanolyan könyv beszerzése  anyagi kártérítés az intézményvezető írásos határozatára. Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kármegtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az intézményvezető hatásköre. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg, tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható.

39

XVII. AZ ISKOLAI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGA Az iskola pedagógiai programját, szervezeti és működési szabályzatát, valamint házirendjét az igazgató által hitelesített másolati példányokban el kell helyezni az igazgatónál, az iskola honlapján. 1. Különös közzétételi lista A lista személyes adatokat nem tartalmazhat. 2. Iskola  A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához.  A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége és szakképzettsége.  Az országos mérés-értékelés eredményei, évenként feltüntetve.  Szakkörök igénybevételének lehetősége, mindennapos testedzés lehetősége.  Hétvégi házi feladat szabályai, iskolai dolgozatok szabályai.  Iskolai tanév helyi rendje.  Iskolai osztályok száma, illetve az egyes osztályokban a tanulók létszáma. A közzétételi lista megjelenési helye: A Somogyi Imre Általános Iskola, somogyi.abony.hu web oldalán. A közzétételi lista megjelenési határideje: évente, augusztus 31. Felelős: Falusiné Nagy-Juhák Andrea igazgatóhelyettes és az általa megbízott pedagógus.

XVIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A nevelőtestület által elfogadott, a diákönkormányzat és a Szülői Munkaközösség által véleményezett szervezeti és működési szabályzat a fenntartó egyetértésével válik érvényessé. Az SZMSZ-t évente egy alkalommal felül kell vizsgálni, és ha szükséges a módosításokat az eljárási szabályok szerint meg kell tenni.

Abony, Az SZMSZ-t jóváhagyta:…………………………………………. Kazinczyné Juhász Ildikó igazgató

40