KÖRMENDI SOMOGYI BÉLA ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT

KÖRMENDI SOMOGYI BÉLA ÁLTALÁNOS ISKOLA

SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT

2013

Tartalomjegyzék I. Bevezetés ...................................................................................................................................... 5 1. A szervezeti és mőködési szabályzat célja, tartalma .................................................................... 5 2. Jogszabályi háttér ......................................................................................................................... 5 3. A szervezeti és mőködési szabályzat hatálya ............................................................................... 6 II. Intézményi alapadatok ................................................................................................................. 6 1.Intézményi azonosítók................................................................................................................... 6 2.Az intézmény tevékenységei ......................................................................................................... 6 2.1.Az intézmény alaptevékenységei ............................................................................................... 6 2.2.Vállalkozási tevékenység ........................................................................................................... 6 3. Az intézmény alapító, irányító szerve, fenntartója, mőködtetıje, székhelye ............................... 7 III. Szervezeti felépítés ..................................................................................................................... 8 1.A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése .................................................... 8 1.1.Vezetık, vezetıség ..................................................................................................................... 8 1.2.Pedagógusok közösségei .......................................................................................................... 10 1.3.Nevelı-oktató munkát segítı alkalmazottak ............................................................................ 11 1.4.A dolgozók munkaköri leírásának mintája............................................................................... 12 1.5.A tanulók közösségei ............................................................................................................... 13 1.6.Szülıi szervezet, közösség ....................................................................................................... 13 2.A vezetık és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája .............................. 13 2.1.A kiadmányozás és a képviselet szabályai ............................................................................... 13 2.2.A szakmai munkaközösségek közötti együttmőködés formái és kapcsolattartásának rendje .. 13 2.3.A diákönkormányzat, a diákképviselık, valamint az intézményi vezetık közötti kapcsolattartás formái és rendje ..................................................................................................... 14 2.4.Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje ...... 14 2.5.A vezetık és az iskolai szülıi szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája .............. 14 2.6.A tagintézménnyel (intézményegységgel) való kapcsolattartás rendje .................................... 15 3.A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje ................................................................. 15 4.Az egyes intézményi közösségek egymás közötti kapcsolattartásának formája, módja ............. 16 4.1.Pedagógusok közösségei – tanulók közösségei ....................................................................... 16 4.2.Pedagógusok közösségei – szülıi szervezet (közösség) .......................................................... 16

2

5.A külsı kapcsolatok rendszere, formája és módja ...................................................................... 16 IV.A mőködés rendje ..................................................................................................................... 18 1.Az intézmény mőködési rendje ................................................................................................... 18 2.A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel ...................................................................................................... 18 3.Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, idıkeretei ...................................................... 20 4.Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok .... 21 5.A pedagógiai munka belsı ellenırzésének rendje ...................................................................... 22 6.A tanulóval szemben lefolytatásra kerülı fegyelmi eljárás szabályai ......................................... 25 7.A könyvtár mőködése.................................................................................................................. 26 1.Az iskolai könyvtár fenntartása, irányítása, mőködtetése ........................................................... 26 2.Az iskolai könyvtárunk mőködésének és igénybevételének szabályai ....................................... 28 3.Iskolai könyvtárunk alapfeladatai ............................................................................................... 29 4.A kötelezı iskolai könyvtári szolgáltatások ................................................................................ 34 5.A kiegészítı iskolai könyvtári szolgáltatások ............................................................................. 36 6.Az iskolai könyvtár szervezeti és mőködési szabályzatának mellékletei.................................... 38 1. sz. melléklet. Győjtıköri szabályzat .......................................................................................... 39 2. sz. melléklet. Katalógusszerkesztési szabályzat ......................................................................... 42 3. sz. melléklet. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai, a könyvtárhasználat szabályai ...................... 49 4. sz. melléklet. A könyvtáros tanár munkaköri leírása ................................................................. 52 5. sz. melléklet. Tankönyvek kezelési szabályzata ........................................................................ 52 7.Az iskolai tankönyvellátás rendje................................................................................................ 57 8.Az intézményi védı, óvó elıírások ............................................................................................. 57 8.1.A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ........................................................... 57 8.2.Gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztetı helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend .... 58 8.3.Az intézmény alkalmazottjainak feladatai a tanuló-és gyermekbalesetek megelızésében és baleset esetén .................................................................................................................................. 58 8.4.Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendık .......................................................... 60 9.Egyéb kérdések ........................................................................................................................... 61 9.1.A kereset-kiegészítés feltételei, elvei – Hatályos:2013.augusztus 31 - ig................................ 61 9.2.A teljesítménypótlék meghatározásának elvei – Hatályos:2013.augusztus 31 – ig. ................ 62

3

9.3.Az elektronikus és az elektronikus úton elıállított nyomtatványok kezelési rendje ................ 62 9.4.Vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megilletı díjazás megállapításának szabályai ........... 62 9.5.Egyéb, az intézmény mőködésével összefüggı olyan kérdés, amelyet jogszabály rendelkezése alapján az SZMSZ-ben kell, vagy más szabályozó dokumentumban nem kell vagy nem lehet szabályozni ..................................................................................................................................... 63 10.Intézményi dokumentumok nyilvánossága ............................................................................... 63 V. Záró rendelkezések .................................................................................................................... 64 1.A SZMSZ hatálybalépése............................................................................................................ 64 2.A SZMSZ felülvizsgálata ............................................................................................................ 64 3.Az intézményben mőködı egyeztetı fórumok nyilatkozatai ...................................................... 64 Adatkezelési szabályzat .................................................................................................................. 66 A Körmendi Somogyi Béla Általános Iskola szervezeti és mőködési szabályzatának melléklete 66

4

I. Bevezetés A nemzeti köznevelésrıl szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § - ában kapott felhatalmazás alapján a Körmendi Somogyi Béla Általános Iskola 9900 Körmend, Thököly u. 29. Tagintézménye: Körmendi Somogyi Béla Általános Iskola Magyarszecsıdi Tagiskolája 9912 Magyarszecsıd, Fı u. 22 – 24. belsı és külsı kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és mőködési szabályzat határozza meg. 1. A szervezeti és mőködési szabályzat célja, tartalma A szervezeti és mőködési szabályzat célja, hogy a törvényben foglalt jogilag szabályozott magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek a köznevelési intézményben. A szervezeti és mőködési szabályzat határozza meg az intézmény szervezeti felépítését, mőködésének belsı rendjét, az iskola külsı és belsı kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket. Az SZMSZ a kialakított célrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt mőködését, kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és mőködési szabályzat tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentumokkal, szabályozókkal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szőkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. 2. Jogszabályi háttér A szervezeti és mőködési szabályzat szabályozási körét meghatározó jogszabályok: • • • • • •

a nemzeti köznevelésrıl szóló 2011. évi CXC. törvény. a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI- rendelet. az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) kormányrendelet. a költségvetési szervek belsı kontrollrendszerérıl és belsı ellenırzésérıl szóló 370/2011. (XII. 31.) kormányrendelet a tankönyvpiac rendjérıl szóló 2001. évi XXXVII. törvény, a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjérıl szóló 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet.

5

3. A szervezeti és mőködési szabályzat hatálya A szervezeti és mőködési szabályzat hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. Elıírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás, valamint az intézmény által külsı helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt.

II. Intézményi alapadatok 1. Intézményi azonosítók • az intézmény neve: Körmendi Somogyi Béla Általános Iskola székhelye, címe: 9900 Körmend, Thököly Imre utca 29. • tagintézménye: Körmendi Somogyi Béla Általános Iskola Magyarszecsıdi Tagiskolája székhelye, címe: 9912 Magyarszecsıd, Fı utca 22 – 24. • alapító okirat száma, kelte: 80./1994./IV.19./ • alapítás idıpontja: 1979. 11. 01. • OM azonosító: 036591 • típusa: általános iskola • évfolyamainak száma: általános iskola székhelyén: 1 – 8. évfolyam; tagiskola: 1 – 4. évfolyam 2. Az intézmény tevékenységei Köznevelési alapfeladat: általános iskolai nevelés – oktatás. 2.1 Az intézmény alaptevékenységei Feladat Alsó tagozat (1 – 4. évfolyam) Felsı tagozat (5- 8. évfolyam) Napközi otthoni és tanulószobai nevelés Iskolai, diáksport – tevékenység és támogatása Egyéb oktatást kiegészítı tevékenység Pedagógiai szakmai szolgáltatás: pedagógiai tájékoztatás; pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése; tanulmányi, sport, tehetséggondozó versenyek szervezése; tanulótájékoztató A többi tanulóval együtt nevelhetı, oktatható sajátos nevelési igényő tanulók iskolai nevelése – oktatása, napközi otthoni, tanulószobai nevelése Iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel Integrációs felkészítés Képesség – kibontakoztató felkészítés Úszásoktatás Tanuszoda Egyéb 2.2 Vállalkozási tevékenység Az intézmény az állami közszolgálati feladatok ellátása mellett vállalkozási tevékenységet nem folytat. 6

3. Az intézmény alapító, irányító szerve, fenntartója, mőködtetıje, székhelye Alapító szerve, címe: • Körmend Város Önkormányzata; 9900 Körmend, Szabadság tér 7. Fenntartója és székhelye: • Klebelsberg Intézményfenntartó Központ; 1051 Budapest, Nádor utca 32. • Körmendi Tankerület; 9900 Körmend, Szabadság tér 7. Mőködtetıje: • Körmend Város Önkormányzata; 9900 Körmend, Szabadság tér 7.

7

III. Szervezeti felépítés Az intézmény szervezeti felépítését az alábbi szervezeti diagram tartalmazza. Szervezeti ábra Igazgató

Igazgatóhelyettes

Tagintézmény - vezetı

Iskolatitkár

Munkaközösségek vezetıi

Pedagógusok

Pedagógusok és iskolai dolgozók

Iskolai dolgozók

1. A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése 1.1 Vezetık, vezetıség Az intézmény vezetıje A közoktatási intézmény vezetıje – a Köznevelési törvény elıírásai szerint – felelıs az intézmény szakszerő és törvényes mőködéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény mőködésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. A munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban elıírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetıje felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belsı ellenırzési rendszerének mőködtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelı és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelızéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A nevelési-oktatási intézmény vezetıje rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli idıjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény mőködtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentıs veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell. A közoktatási intézmény vezetıje jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében helyetteseire, vagy az intézmény más munkavállalójára átruházhatja. Az intézményi bélyegzık használatára a következı beosztásban dolgozók jogosultak: igazgató, igazgatóhelyettes, tagintézmény – vezetı minden ügyben, iskolatitkár a munkaköri leírásukban szereplı ügyekben, osztályfınök az érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, félévi tanulmányi értesítı iratba való beíráskor. 8

Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közremőködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai: igazgatóhelyettes, tagintézmény – vezetı, iskolatitkár. Az igazgatóhelyettes, tagintézmény - vezetı Az igazgatóhelyettes, a tagintézmény – vezetı vezetıi tevékenységüket az igazgató irányítása mellett, egymással együttmőködve látják el. Az igazgatóhelyettes, tagintézmény - vezetı feladatai és hatáskörei valamint egyéni felelısségük mindazon területekre kiterjednek, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Részletes feladataikat munkaköri leírásuk tartalmazza. Igazgatóhelyettes A vezetıi beosztás ellátásával megbízott igazgatóhelyettes vezetıi tevékenységét az igazgató irányítása alapján végzi. Az igazgató akadályoztatása esetén ellátja az igazgató helyettesítését. Beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész mőködésére és pedagógiai munkájára, a belsı ellenırzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintı, megoldandó problémák jelzésére, kapcsolatot tart a tagintézmény vezetıjével. Tagintézmény - vezetı Közvetlenül irányítja a tagintézményben folyó munkát, felelıs a tagintézmény mőködéséért. Szakmai kapcsolatot tart az igazgatóval, igazgatóhelyettessel. Szakmai területen segíti az igazgató vezetıi tevékenységét. Az igazgató és az igazgatóhelyettes egyidejő akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése a tagintézmény vezetıjének feladata. Iskolatitkár Az iskola igazgatójának irányítása alá tartozik. Szakszerően vezeti és tárolja az irattári anyagot. Közremőködik a statisztikai jelentések elkészítésében, a leltározási, selejtezési feladatokban, Kezeli a diákokról, pedagógusokról, iskolai dolgozókról szóló nyilvántartásokat. Vezeti a szabadság nyilvántartást. Az intézmény vezetısége Az igazgató és az iskolavezetés munkáját – a döntések elıkészítésében, az iskolai munkarend kialakításában a munkaközösség – vezetık segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. Az intézmény vezetıségének tagjai: • Igazgató • Igazgatóhelyettes, tagintézmény - vezetı • A szakmai munkaközösségek vezetıi. • Iskolatitkár A testület havonta illetve szükség szerint tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszéléseket az igazgató vezeti. Az intézményvezetı feladat- és hatáskörébıl leadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezetı a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreibıl átadja az alábbiakat: az igazgatóhelyettes és tagintézmény – vezetı számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a választott foglalkozások meghirdetésének jogát, a választással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát.

9

Helyettesítés rendje Az igazgatót akadályoztatása esetén teljes felelısséggel az igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgatóhelyettes hatásköre az intézményvezetı helyettesítésekor – saját munkaköri leírásában meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylı döntések meghozatalára, az ilyen jellegő feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja az intézményvezetı kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek a legalább kéthetes, folyamatos távollét minısül. Gazdálkodási, pénzügyi kérdésekben az igazgató helyettesítését az iskolatitkár látja el. Az igazgató és az igazgatóhelyettes egyidejő akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése a tagintézmény vezetıjének feladata. Mindhárom vezetı (igazgató, igazgatóhelyettes, tagintézmény – vezetı) távolléte esetén, ha a helyettesítésre más nem kapott megbízást, az igazgatót az osztályfınöki munkaközösség vezetıje, akadályoztatása esetén a központi iskola 1 – 4. évfolyamán mőködı munkaközösség vezetıje helyettesíti. A tagintézmény vezetıjét távollétében az általa megbízott pedagógus, megbízás hiányában a legmagasabb szolgálati idıvel rendelkezı pedagógus helyettesíti. A gyermekek, tanulók intézményben tartózkodása alatti idıben biztosított vezetıi jelenlét szabályozása Az intézményben hétfıtıl csütörtökig reggel 7. 30 és délután 15. 30 óra között, pénteken 7. 30 és 14. 00. óra között az igazgató és helyettese közül egy vezetınek az iskolában kell tartózkodnia. A tagintézmény vezetıje 7. 30 óra és délután 14 óra között tartózkodik az intézményben. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladatainak megfelelı idıben és idıtartamban látják el. 1.2 Pedagógusok közösségei Az intézmény nevelıtestülete A nevelıtestület a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelıtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltı munkavállalója. A nevelési és oktatási intézmény nevelıtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési – oktatási intézmény mőködésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményezı és javaslattevı jogkörrel rendelkezik. A nevelıtestület értekezletei A tanév során a nevelıtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: • tanévnyitó, tanévzáró értekezlet, • félévi és év végi osztályozó értekezlet, • nevelési értekezlet (évente legalább két alkalommal), • rendkívüli értekezletek (szükség szerint). Rendkívüli nevelıtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak: fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelıtestület tagjainak legalább harmada, vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. A nevelıtestület döntést igénylı értekezletein jegyzıkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezetı személy, a jegyzıkönyv-vezetı ír alá.

10

A nevelıtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározzak kivételével – nyílt szavazással és egyszerő szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlısége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban az igazgató által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az igazgató vagy helyettese vezeti. Félévkor és tanév végén – az iskolavezetés által kijelölt idıpontban – osztályozó értekezletet tart a nevelıtestület. Ha a nevelıtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevı jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintı kérdésekben gyakorolja, akkor munkavállalói értekezletet kell összehívni. A nevelıtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – az igazgató adhat felmentést. A nevelıtestület szakmai munkaközösségei Az iskola pedagógusai az iskola pedagógiai tevékenységének egy – egy területéhez kapcsolódva szakmai munkaközösségekben tevékenykednek. Az intézményben mőködı munkaközösségek: alsó tagozat; humán, nyelv, tudomány; mővészet, technika, tudomány; napközi; osztályfınöki; testnevelés; magyarszecsıdi intézményegység szakmai közössége. A szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében, ellenırzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai, pedagógiai területen belül: a terület nevelı – oktató munkájának segítése, tervezése, szervezése, értékelése, ellenırzése. Az iskola munkájának belsı fejlesztése. Egységes követelményrendszer kialakítása, a tanulói ismeretek ellenırzése, mérése, értékelése. Versenyek szervezése, lebonyolítása. Továbbképzés segítése, bemutató órák szervezése. A szakmai munkaközösség tagjai javaslatot tesznek munkaközösség-vezetıjük személyére. A munkaközösség-vezetı megbízása legfeljebb öt éves határozott idıtartamra az igazgató jogköre. A munkaközösség-vezetı feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A munkaközösség-vezetı legalább félévi gyakorisággal beszámol az intézmény vezetıjének a munkaközösség tevékenységérıl, összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít a tanév végi értékelı értekezlet elıtt a munkaközösség munkájáról. A nevelıtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A nevelıtestület a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 117.§ (4) bekezdésében meghatározott véleményezési jogkörébıl a szakmai munkaközösségekre ruházza: a tantárgyfelosztás elfogadása elıtti; a pedagógusok külön megbízásainak elosztásával kapcsolatos véleményezési jogkörét. Az átruházott jogkör gyakorlói, a feladatok ellátásával megbízott munkaközösségek tájékoztatják a nevelıtestületet ezekrıl az ügyekrıl. 1.3 Nevelı-oktató munkát segítı alkalmazottak Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan mőködése érdekében az intézményvezetı állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató és a iskolatitkár közösen készíti el, tagintézményben a tagintézmény vezetıje. Nevelı – oktató munkánkat iskolatitkár, uszodamesterek támogatják. Magyarszecsıdi Intézményegységünk nevelı – oktató munkát segítı alkalmazottja: takarító. 11

1.4 A dolgozók munkaköri leírásának mintája Az intézmény dolgozói feladataikat munkaköri leírásuk alapján végzik. A munkaköri leírások a következıket tartalmazzák: - A munkakörrel kapcsolatos adatok:
a dolgozó neve
munkaköre
beosztása
heti munkaideje
pedagógusok esetében a heti kötelezı óraszám
a munkáltatói jogkör gyakorlójának megnevezése
a dolgozó közvetlen felettesének megnevezése
a dolgozó bérezését meghatározó jogszabályra való hivatkozás.









A fıbb felelısségek és feladatok felsorolása: a tanulókkal kapcsolatos felelısségek és feladatok az iskolai dolgozókkal kapcsolatos felelısségek és feladatok az iskolai élet egyes területeinek tervezésével kapcsolatos felelısségek és feladatok a szakmai, pénzügyi döntésekkel kapcsolatos felelısségek és feladatok a bizalmas információkkal, az adatkezeléssel kapcsolatos felelısségek és feladatok az ellenırzés, értékelés feladatai a dolgozó iskolán belüli és külsı kapcsolatai a dolgozó sajátos munkakörülményei.






A munkaköri leírás hatályba léptetése: a munkaköri leírás hatályba lépésének dátuma az igazgató aláírása a dolgozó aláírása a munkaköri leírás tudomásul vételérıl.

12

1.5 Tanulók közösségei A tanulók közösségeit képviselı diákönkormányzat véleményét a hatályos jogszabályok szerint – köznevelési törvény 48.§.(4); 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 120.§ (5) bekezdés elıírásai alapján be kell szerezni. A vélemények írásos vagy jegyzıkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelıs. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés elıtt kötelezı kikérni a diákönkormányzat véleményét. Az osztályközösségek Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az iskolai közösségek legalapvetıbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvetı csoportja az osztályközösség. Döntési jogkörébe tartoznak: az osztály képviselıjének megválasztása, küldött delegálása az iskolai diákönkormányzatba, döntés az osztály belügyeiben. Az osztályközösségek vezetıje: az osztályfınök Az osztályfınököt – az osztályfınöki munkaközösség vezetıjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsısorban a felmenı rendszer elvét figyelembe véve 1.6 Szülıi szervezet, közösség A szülık közösségeit képviselı szülıi szervezet, közösség véleményét – a hatályos jogszabályok elıírásai alapján be kell szerezni. A vélemények írásos vagy jegyzıkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelıs. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés elıtt kötelezı kikérni a szülıi közösség, szervezet véleményét. 2. A vezetık és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája Az igazgató, igazgatóhelyettes, tagintézmény – vezetı az alábbi iskolai közösségekkel tartanak kapcsolatot: szakmai munkaközösségek, szülıi szervezet, diákönkormányzat, osztályközösségek, iskolai dolgozók. Az iskolatitkár közvetlen kapcsolatot tart az intézmény dolgozóival. A vezetıség a feladatokról hirdetıtáblán, írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a közösségeket. A vezetıség a döntéseirıl, határozatairól tájékoztatja a közösségeket. A közösségek kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat szóban, írásban, egyénileg, képviselıik útján közölhetik az iskola vezetıségével. A kapcsolattartás fórumai: a vezetıség ülései, a különbözı értekezletek, megbeszélések. A fórumok idıpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. 2.1 A kiadmányozás és a képviselet szabályai Az intézményben a kiadmányozási (aláírási) jogkört az igazgató gyakorolja. Távolléte vagy akadályoztatása esetén az azonnali intézkedéseket tartalmazó és rendkívüli eseményre vonatkozó ügyiratokat az igazgatóhelyettes írja alá. 2.2 A szakmai munkaközösségek közötti együttmőködés formái és kapcsolattartásának rendje Az iskolában mőködı szakmai munkaközösségek folyamatos kapcsolattartásáért, együttmőködéséért a szakmai munkaközösségek vezetıi felelısek. A szakmai munkaközösségek vezetıi a közösség éves munkatervének összeállítása elıtt közös megbeszélésen egyeztetik a tanévre tervezett feladataikat. Területei: a munkaközösségen belül tervezett ellenırzések, értékelések; az iskolában szervezett továbbképzések, bemutató órák; intézményen kívüli továbbképzések; a diákok számára szervezett pályázatok, tanulmányi, kulturális, sportversenyek. A munkaközösségek vezetıi az iskola vezetıségének ülésein tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységérıl, eredményeikrıl, aktuális feladataikról, teendıikrıl. 13

2.3 A diákönkormányzat, a diákképviselık, valamint az intézményi vezetık közötti kapcsolattartás formái és rendje A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítı szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény mőködésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és mőködési szabályzata szerint mőködik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A mőködéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetıje biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat szervezeti és mőködési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelıtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és mőködési szabályzatában meghatározottak szerint választott diák önkormányzati vezetı áll. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítı tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg határozott, ötéves idıtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott idıben – diákközgyőlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetıje kezdeményezi. A diákközgyőlés napirendi pontjait a közgyőlés megrendezése elıtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákközgyőlésen a diákönkormányzatot segítı nevelı, a diákönkormányzat gyermek vezetıje beszámol az elızı közgyőlés óta eltelt idıszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai életrıl, az intézményi munkatervrıl, a tanulói jogok helyzetérıl, érvényesülésérıl, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyőlés összehívását a diákönkormányzat vezetıje kezdeményezi. A közgyőlés összehívásáért az igazgató felelıs. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóval való egyeztetés után szabadon használhatja. 2.4 Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje Az iskolai diáksportkör munkáját a testnevelés szakmai munkaközösség vezetıje segíti, képviseli a sportkört az iskola vezetıivel folytatott megbeszéléseken. A sportkör munkáját segítı pedagógus véleményét minden esetben ki kell kérni az iskolai testneveléssel, sporttal kapcsolatos kérdésekben, és az intézményi munkaterv összeállítása elıtt. A munkaközösség vezetıje segít felmérni, hogy a következı tanítási évben milyen sportköri foglalkozások megszervezését igénylik a tanulók. Ennek alapján javaslatot tesz az intézmény igazgatójának az iskolai sportkör szakmai programjára. A programot a felhasználható idıkeret, a rendelkezésre álló személyi, tárgyi feltételek figyelembe vételével készíti el. Megvizsgálja, hogy a településen mőködı sportszervezetek milyen feltételekkel vonhatók be a szakmai program, elképzelés megvalósításába. A sportköri foglalkozásokhoz az iskola biztosítja az intézmény sportlétesítményeinek, sporteszközeinek használatát. 2.5 A vezetık és az iskolai szülıi szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája Az iskolában a szülık jogainak érvényesítése, kötelességeik teljesítése érdekében szülı szervezet, közösség mőködik. Az osztályok szülıi szervezeteit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülıi szervezetei, közösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfınök segítségével juttathatják el az iskola vezetıségéhez. Az iskolai szülıi szervezet legmagasabb döntéshozó szerve az iskolai szülıi szervezet, közösség vezetısége. Az iskolai szülıi szervezet, közösség vezetıségének munkájában az osztály szülıi szervezetek elnökei vehetnek részt. Az iskolai szülıi szervezet vezetısége megválasztja az iskolai szülıi szervezet, közösség elnökét, elnökhelyettesét, pénztárosát. 14

Az iskolai szülıi szervezet elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. A tagintézmény szülıi közösségével a tagintézmény vezetıjének, a nevelıknek van közvetlen kapcsolata. A szülıi szervezet vezetıségét az iskola igazgatójának tanévenként legalább négy alkalommal illetve szükség szerint össze kell hívnia és ezen tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységérıl. A szülıi szervezet: • megválasztja saját tisztségviselıit • kialakítja saját mőködési rendjét • az iskolai munkatervhez kapcsolódva elkészíti saját munkatervét • képviseli a szülıket és a tanulókat a törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében • véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét valamint a szervezeti és mőködési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülıkkel, a tanulókkal kapcsolatosak. • véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülıkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. • megállapítja, hogy saját pénzeszközeibıl, forrásaiból mekkora mértékben és milyen módon támogatja az intézmény mőködését. 2.6 A tagintézménnyel (intézményegységgel) való kapcsolattartás rendje A tagintézmény vezetıje részt vesz a vezetıi megbeszéléseken, tagja az iskola vezetıségének, az intézmény igazgatójával és az igazgatóhelyettessel közvetlen, rendszeres kapcsolatban van. A tagintézményt érintı ügyekben tartott értekezleteken részt vesz az igazgató, igazgatóhelyettes. A munkatervben meghatározott nevelıtestületi értekezleteken a tagintézmény szakmai közössége részt vesz. A tagintézmény nevelıtestületének jogosítványai: a) a tagintézményi munkát átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; a tagintézményi szakmai munka belsı ellenırzése; a munkaközösség tagjainak szakmai segítése; továbbképzési program összeállítása; b) iskolai tanulmányi versenyek programjának meghatározása; a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása; c) az intézményvezetıi pályázathoz készített vezetési programmal kapcsolatos szakmai vélemény kialakítása; 3. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje • Az iskola pedagógiai szervezeti egységei közötti rendszeres szakmai kapcsolattartás a munkatervben meghatározott nevelıtestületi értekezleteken, valamint a rendkívüli nevelıtestületi összejöveteleken valósul meg. • A központi iskolában 1 – 4. évfolyamon mőködı munkaközösség és a tagintézmény szakmai közössége közötti kapcsolattartás színtere a közös értekezlet. • Az iskola pedagógiai és az intézményi munkát segítı szervezeti egységek közötti kapcsolattartás fóruma az alkalmazotti értekezlet. • Az iskolatitkár közvetlen kapcsolatot tart az iskola dolgozóival.

15

4. Az egyes intézményi közösségek egymás közötti kapcsolattartásának formája, módja 4.1 Pedagógusok közösségei – tanulók közösségei A tanulókat az iskola egészének életérıl, az iskolai munkatervrıl, az aktuális feladatokról az igazgató az iskolai diákönkormányzat ülésein, a diákközgyőlésen, az iskolában elhelyezett hirdetıtáblákon keresztül tájékoztatja. Az osztályfınökök az osztályfınöki órákon tájékoztatják a diákokat. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlıdésérıl, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. Tanulóink a jogszabályokban, valamint az iskola belsı szabályzataiban biztosított jogaiknak érvényesítése érdekében – szóban, írásban, közvetlenül vagy választott képviselıik útján – az iskola igazgatóságához, az intézmény nevelıihez, a diákönkormányzathoz, a szülıi szervezethez fordulhatnak. A diákok kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, írásban, egyénileg vagy választott tisztségviselık útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelıkkel, nevelıtestülettel, szülıi szervezettel. 4.2 Pedagógusok közösségei – szülıi szervezet (közösség) A szülıket az iskola egészének életérıl, az iskolai munkatervrıl, aktuális feladatokról az igazgató a szülıi szervezet ülésein, a szülıi értekezleteken, a hirdetıtáblákon keresztül, idıközönként írásbeli tájékoztatókon keresztül, az osztályfınökök az osztályszülıi értekezleteken tájékoztatják. A szülık számára a gyerekek egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra a következı lehetıségek szolgálnak: szülıi értekezletek, a nevelık fogadó órái, nyílt tanítási napok, a tanulók fejlesztı szándékú értékelésére összehívott megbeszélések, írásbeli tájékoztatók, családlátogatások. A szülık, a tanulók és a saját – a jogszabályokban, az iskola belsı szabályzataiban biztosított – jogaiknak érvényesítése érdekében szóban, írásban, közvetlenül vagy választott képviselıik útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfınökéhez, az intézmény nevelıihez, a diákönkormányzathoz, a szülıi szervezethez fordulhatnak. A szülık kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, írásban, egyénileg vagy választott képviselıik útján közölhetik az intézmény igazgatóságával, nevelıtestületével vagy a szülıi szervezettel. A szülık és más érdeklıdık az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és mőködési szabályzatáról, házirendjérıl az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétıl kérhetnek tájékoztatást. A dokumentumok nyilvánosak, azt az érintetteknek (tanulónak, szülınek, az iskola alkalmazottainak) joga van megismerni. A dokumentumok megtekinthetık: az iskola honlapján, az iskola könyvtárában, a nevelıi szobában, az intézmény igazgatójánál, igazgatóhelyettesénél. 5. A külsı kapcsolatok rendszere, formája és módja Az iskolai munka megfelelı szintő irányítása, az eredményes nevelı – oktató munka érdekében az intézmény igazgatóságának, az iskolának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következı intézményekkel, szervezetekkel: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ; 1051 Budapest, Nádor utca 32. Körmendi Tankerület; 9900 Körmend, Szabadság tér 7. Körmend Város Polgármesteri Hivatal; 9900 Körmend, Szabadság tér 7. Körmend Város Önkormányzata Képviselı-testülete 9900 Körmend, Szabadság tér 7. Nyugat – magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ 9700 Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4. 16

Apáczai Kiadó és Könyvterjesztı Kft. 9500 Celldömölk, Széchenyi u. 18. Vas Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság 9700 Szombathely, Sugár u. 9. Nevelési Tanácsadó – 9900 Körmend, Bartók Béla u. 9. Nevelési Tanácsadó – 9700 Szombathely, Károlyi Gáspár tér. 4. Helyi oktatási intézmények: Körmendi Kölcsey Utcai Általános Iskola és Alapfokú Mővészeti Iskola; 9900 Körmend, Kölcsey F. u. 12. Zeneiskola; 9900 Körmend, Kölcsey F. u.16. Olcsai – Kiss Zoltán Általános Iskola; 9900 Körmend, Thököly u.31 Kölcsey Ferenc Gimnázium; 9900 Körmend, Bajcsy – Zsilinszky u.3. Rázsó Imre Szakközépiskola és Szakiskola; 9900 Körmend, Rákóczi F. u. 4. Dr. Batthyányné Coreth Mária Óvoda és Pedagógiai Szakszolgálat 9900 Körmend, Bartók B.u.9 Mátyás király utcai Óvoda és Bölcsıde; 9900 Körmend, Mátyás király. u.18. Az iskolát támogató „Tehetséggondozás gyermekeinkért” alapítvány kuratóriumával. Közmővelıdési intézmények: Faludi Ferenc Könyvtár; 9900 Körmend, Dr. Batthyány Strattmann L. u. 4. Körmendi Kulturális Központ; 9900 Körmend, Berzsenyi D. u. 11. Dr. Batthyány – Strattmann László Múzeum; 9900 Körmend, Vár Szervezetek: Körmend és Kistérsége Többcélú Kistérségi Társulás; 9900 Körmend, Szabadság tér. 7. Szociális Szolgáltató és Információs Központ; 9900 Körmend, Thököly u. 46. Vasi Vesta Tőzvédelmi Szakszolgáltató Kft; 97700 Szombathely, Selmec u. 14. Tőzoltóság; 9900 Körmend, Hunyadi u. 45/a. Körmendi Rendırkapitányság; 9900 Körmend, Hunyadi u.9. ÁNTSZ; 9900 Körmend, Szabadság tér.4. Egyházak: Evangélikus Lelkészi Hivatal; 9900 Körmend, Thököly u. 21. Református Lelkészi Hivatal; 9900 Körmend, Kossuth L. u. 24. Római Katolikus Plébániahivatal; 9900 Körmend, Szent Erzsébet tér. 3. Sportegyesületek: Lami – Véd Körmend; 9900 Körmend, Thököly u. 39. Körmendi DMTE nıi kézilabda szakosztály; 9900 Körmend Körmend FC – Boldizsár Trans; 9900 Körmend, Bástya u. 18. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn az egészségügyi szolgálattal: Gyermekorvosi rendelı, Gyermek és ifjúságfogászat, Védınıi szolgálat; 9900 Körmend, Dienes L. u.9. Segítségükkel megszervezzük a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatait. Kapcsolat a gyermekjóléti szolgálattal: A tanulók veszélyezettségének megelızése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményes ellátása érdekében az iskola gyermek és ifjúságvédelmi felelıse rendszeres kapcsolatot tart fenn a Szociális Szolgáltató és Információs Központ; 9900 Körmend, Thököly u. 46. Gyermekjóléti Szolgálatával. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató a felelıs.

17

IV. A mőködés rendje 1. Az intézmény mőködési rendje Az iskola épülete szorgalmi idıben hétfıtıl péntekig reggel 7 órától délután 17 óráig tart nyitva. Az iskola igazgatójával történt elızetes egyeztetés alapján az épület ettıl eltérı idıpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. Szorgalmi idıben hétfıtıl péntekig a nyitva tartás idején belül hétfıtıl csütörtökig reggel 7. 30 és délután 15. 30 óra között, pénteken 7. 30 és 14. 00. óra között az igazgató és helyettese közül egy vezetınek az iskolában kell tartózkodnia. A tagintézmény vezetıje 7. 30 óra és délután 14. 00 óra között tartózkodik az intézményben. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladatainak megfelelı idıben és idıtartamban látják el. Az iskolában a tanítási órák kezdete 8.00 óra. A tanítási órák hossza 45 perc. A szünetek idejét, a tanulói ügyelet rendjét az intézményi házirend határozza meg. Az iskolában reggel 7. 30 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet mőködik. A tanári ügyelet rendjét az osztályfınöki munkaközösség vezetıje állítja össze, együttmőködve az iskola vezetıivel. Az ügyeletes nevelı köteles a rábízott épületben, épületrészben a házirend alapján a tanulók, magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megırzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenırizni. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti, helyettesítési rendet az igazgató, igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan mőködésének biztosítását kell elsıdlegesen figyelembe venni. A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása elıtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete elıtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való távolmaradását, annak okát lehetıleg elızı nap, legkésıbb az adott munkanapon 7. 20 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetıjének vagy helyettesének, hogy a helyettesítésérıl intézkedni lehessen. A hiányzó pedagógus köteles a hiányzás kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy a helyettesítı tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti elırehaladást. Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan mőködése érdekében az intézményvezetı állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató és az iskolatitkár közösen készíti el, tagintézményben a tagintézmény vezetıje. Az intézmény vezetıi tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, a munkavállalók szabadságának kiadására. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. A tanuló a tanítási idı alatt csak a szülı személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfınöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülıi kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. 2. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel Szorgalmi idıben a nevelıi és a tanulói hivatalos ügyek intézése az igazgatói, igazgatóhelyettesi, és a gazdasági irodákban történik 8 óra és 16 óra között. A tagintézményben a nevelıi irodában történik az ügyintézés. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart 18

nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése elıtt a szülık, tanulók, nevelık illetve a fenntartó tudomására hozza. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelıen kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelısek: • az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért • az iskola rendjének, tisztaságának megırzéséért • a tőz – és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért • az energiafelhasználással való takarékoskodásért • az iskola szervezeti és mőködési szabályzatában, a tanulói házirendben megfogalmazott elıírások betartásáért. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézık tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén). Az iskola épületébe érkezı szülık, illetve idegenek belépését az iskolai ügyelet ellenırzi. Az intézménnyel munkavállalói és tanulói jogviszonyban nem állók csak kísérıvel és az elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az épületben. Azok a helyiségek, ahol a tanulók nevelése – oktatása folyik, fokozott védelmet igényelnek. Ezek osztálytermek, szaktantermek, tornacsarnok, tanuszoda. Ezekbe a helyiségekbe külsı személyek csak ellenırzött formában léphetnek be. A felsorolt termekbe igazgatói, igazgatóhelyettesi engedéllyel, a foglalkozást tartó pedagógus engedélyével és jelenlétében lehet belépni, és ott tartózkodni. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületébıl elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskola helyiségeit – elsısorban a hivatalos nyitvatartási idın túl és a tanítási szünetekben – külsı igénylıknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külsı igénybe vevık, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti idıben és helyiségekben tartózkodhatnak.

19

3. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, idıkeretei Az iskola a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklıdése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetıségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. Az iskolában a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – egyéb, tanórán kívüli foglalkozások mőködnek: • napközi otthon, tanulószoba • szakkörök, témanapok • énekkar • hangverseny - látogatás • iskolai sportköri foglalkozások • felzárkóztató foglalkozások • egyéni foglalkozások • tehetséggondozó foglalkozások • tanulmányi, kulturális, sportversenyek • tanulmányi kirándulás, külföldi kirándulások • továbbtanulásra elıkészítı foglalkozások Az egyéb foglalkozások idıkerete Az egyéb foglalkozások idıtartamát (órakeretét) az igazgató és az igazgatóhelyettesek rögzítik a tantárgyfelosztás alapján az egyéb foglalkozási rendben. A napközi otthon mőködésére vonatkozó általános szabályok 1. A napközi otthonba történı felvétel a szülı kérésére történik. 2. A napközi otthon mőködésének rendjét a napközis nevelık munkaközössége állapítja meg. 3. A napközis foglalkozásokról való eltávozás csak a szülı személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelı engedélyével. Rendkívüli esetben – szülıi kérés hiányában – az eltávozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. Tanulószoba 1. Szervezése az 5 – 8. évfolyamokon történik. A foglalkozások célja a tanórákra történı felkészülés, felzárkóztatás. Az iskola – a napközis, tanulószobai foglalkozásokat igénylı tanulók számára – étkezési lehetıséget biztosít. A napközibe nem járó tanulók számára – igény szerint – az iskola ebédet biztosít. A többi egyéb foglakozásra vonatkozó általános szabályok 1. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A foglalkozásokra történı jelentkezés a tanév elején történik, és egy tanévre szól. 2. A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelezı. Ez alól felmentést csak a szülı írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. 3. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezetı nevét) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni. 4. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülıi, valamint a nevelıi igényeket a lehetıségek szerint figyelembe kell venni. 20

5. A tanórán kívüli foglalkozások vezetıit az iskola igazgatója bízza meg. 6. Az iskola a tehetséges tanulók fejlıdésének elısegítése érdekében tanulmányi, kulturális, sport versenyeket, vetélkedıket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevı tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, a szaktanárok a felelısek. 7. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár mőködik. A könyvtár mőködésének szabályait a szervezeti és mőködési szabályzat tartalmazza. 8. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatásban való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. a tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. A tehetséggondozás keretéül szolgáló foglalkozásokat (szakkörök, sportfoglalkozások, továbbtanulásra elıkészítı foglalkozások) a munkaközösség – vezetık és az igazgató egyeztetése után lehet meghirdetni. A felzárkóztatások, egyéni foglalkozások célja az alapképességek fejlesztése, a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A versenyeken való részvétel diákjaink képességeinek kialakítását, fejlesztését célozza. A tanulók intézményi, városi, térségi, megyei, országos meghirdetéső versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. A versenyekre való felkészítésért, a szervezésért, a nevezésért a szaktárgyi munkaközösségek és az igazgatóhelyettes felelısek. Az énekkar az iskolai, városi, térségi kulturális rendezvények színesítését szolgálja. A zenei kultúra fejlesztése érdekében hangverseny – látogatásokat szervezünk. A tanulmányi kirándulás az iskolai élet, a közösségek kialakításának, fejlıdésének szerves része. A kirándulások igényes, olcsó megszervezésére és problémamentes lebonyolítására törekszünk, a részvétel önkéntes. A külföldre szervezett kirándulások révén diákjaink elmélyülhetnek a tanult idegen nyelvekben, megismerhetik az adott országban élı embereket. A külföldi utazások az igazgató engedélyével, pedagógus vezetésével, a szülık hozzájárulásával szervezhetık. 4. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az iskola hagyományainak ápolása, fejlesztése, bıvítése, az intézmény jó hírnevének megırzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos aktuális feladatokat, idıpontokat, a felelısöket a nevelıtestület az iskola éves munkatervében határozza meg. Az intézmény zászlója:

•

Iskolai ünnepi mősorok keretében megemlékezünk a legjelentısebb történelmi eseményekrıl (az aradi vértanúk mártírhalálának évfordulójáról, október 23., március 15. 21

évfordulójáról, a nemzeti összetartozás napjáról). Ezekre az évfordulókra a munkatervben kijelölt tanulóközösségek mősort készítenek osztályfınökeik segítségével. • Hetedik, nyolcadik osztályos diákjaink tanítási órák keretében megemlékeznek a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatairól, a holokausztról. • Ünnepélyes keretek között tartjuk a tanévnyitót és a tanévzárót, valamint végzıs diákjaink búcsúztatását a ballagást. • Az iskolaközösség megemlékezik az iskola alapításának 20 – 25 – 30 – 35. stb. éves évfordulójáról. • Komoly elıkészítést, szervezést igényel a Zrínyi/Gordiusz megyei matematikaverseny lebonyolítása. • Évtizedes hagyományai vannak a Somogyi labdarúgó, úszó kupák megszervezésének. • Tanulóink által kedvelt események: a karácsonyi ünnepség, a farsang, a gyermeknap. • Az iskolai hagyományrendszer elemei közé tartoznak: a gesztenye és tökfesztivál; a napközis játszóházak, az adventi napok eseményei; mikulás ünnep; a tanévzáró klubdélutánok; Anyák napjára rendezett mősorok. • Iskolai nyílt napokat szervezünk diákjaink szüleinek, fórumot tartunk leendı tanulóink szüleinek. Óvodás gyerekeknek bemutatjuk iskolánkat. • Hagyományaink közé tartoznak a rendszeres belföldi, külföldi kirándulások. • Jelentıs eseménye az intézmény életének a szülıi szervezettel közösen megrendezett iskolai bál. • Az iskolarádió események, hirdetnivalók, rendezvények, mősorok fontos orgánuma iskolánkban. 5. A pedagógiai munka belsı ellenırzésének rendje 1. A pedagógiai (nevelı és oktató) munka belsı ellenırzésének feladatai: • biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerő (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, az iskola pedagógiai programja szerint elıírt) mőködését; • segítse elı az intézményben folyó nevelı és oktató munka eredményességét, hatékonyságát; • szolgáltasson megfelelı mennyiségő információt az igazgatóság számára a pedagógusok munkavégzésérıl; • szolgáltasson megfelelı számú adatot, tényt az intézmény nevelı és oktató munkájával kapcsolatos belsı és külsı értékelések elkészítéséhez. 2. A nevelı és oktató munka belsı ellenırzésére jogosult dolgozók: • igazgató • igazgatóhelyettes • tagintézmény – vezetı • munkaközösség – vezetık. 3. Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenırzési feladat elvégzésére kijelölni. 4. Kiemelt ellenırzési szempontok a nevelı – oktató munka belsı ellenırzése során: • a pedagógusok munkafegyelme • a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása • a nevelı – oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága • a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja • a tanár – diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása 22

•

•

a nevelı és oktató munka színvonala a tanítási órákon: o az órára történı elızetes felkészülés, tervezés o a tanítási óra felépítése és szervezése o a tanítási órán alkalmazott módszerek o a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán o az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése a tanórán kívüli nevelımunka, az osztályfınöki munka eredményei, a közösségformálás.

Az intézményben folyó belsı ellenırzésre vonatkozó szabályok 1. Az iskolai belsı ellenırzés feladatai • biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belsı szabályzataiban elıírt) mőködését • segítse elı az intézményben folyó nevelı, oktató munka eredményességét, hatékonyságát • segítse elı az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony mőködését • az iskolavezetés számára megfelelı mennyiségő információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzésérıl • feltárja, jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi elıírásoktól, követelményektıl való eltérést, illetve megelızze azt • szolgáltasson megfelelı számú adatot, tényt az intézmény mőködésével kapcsolatos belsı és külsı értékelések elkészítéséhez. 2. A belsı ellenırzést végzı alkalmazott jogai és kötelességei: • a belsı ellenırzést végzı dolgozó jogosult: o az ellenırzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni o az ellenırzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni o az ellenırzött dolgozó munkavégzését elızetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni o az ellenırzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. • a belsı ellenırzést végzı dolgozó köteles: o az ellenırzéssel kapcsolatban, a jogszabályokban és az iskola belsı szabályzataiban foglalt elıírásoknak megfelelıen eljárni o az ellenırzés során tudomására jutott hivatali titkot megırizni o az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenırzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenırzött dolgozók közvetlen felettesével o hiányosságok feltárása esetén az ellenırzést a közvetlen felettesétıl kapott utasítás szerint idıben megismételni. 3. Az ellenırzött alkalmazott jogai és kötelességei: • az ellenırzött dolgozó jogosult: o az ellenırzés megállapításait (kérésre: írásban) megismerni o az ellenırzés módjára, megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenırzést végzı közvetlen feletteséhez • az ellenırzött dolgozó köteles: o az ellenırzést végzı dolgozó munkáját segíteni, az ellenırzéssel összefüggı kéréseit teljesíteni o a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni. 23

4. A belsı ellenırzést végzı dolgozó feladatai: o az ellenırzést végzı dolgozó a belsı ellenırzést köteles a jogszabályokban, az iskola belsı szabályzataiban, a munkaköri leírásban, az éves ellenırzési tervben elıírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni o az ellenırzések teljesítésérıl, az ellenırzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell o az ellenırzés tényét, megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenırzést végzı, az ellenırzött vagy annak felettese) kéri o hiányosságok feltárása esetén az ellenırzést végzınek a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenırzött dolgozó figyelmét o a hiányosságok megszüntetését újra ellenıriznie kell. 5. A belsı ellenırzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenırzési feladataik: • Igazgató o ellenırzési feladatai az iskola egészére kiterjednek o ellenırzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli, technikai jellegő munkáját o ellenırzi a munkavédelmi, tőzvédelmi szabályok megtartását o összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenırzési tervet o felügyeletet gyakorol a belsı ellenırzés egész rendszere és mőködése felett. • Igazgatóhelyettes, tagintézmény – vezetı o folyamatosan ellenırzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelı – oktató és ügyviteli munkáját o a szakmai munkaközösségek vezetıinek tevékenységét o a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét o a pedagógusok adminisztrációs munkáját o a pedagógusok nevelı – oktató munkájának módszereit, eredményességét o a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát. • Munkaközösség – vezetık o folyamatosan ellenırzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelı, oktató munkáját, a pedagógusok tervezı munkáját, a tanmeneteket o a nevelı – oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérések). • Iskolatitkár o ellenırzi a hozzá tartozó dolgozók szabályszerő munkavégzését, munkafegyelmét o a pénzkezelés, a pénztár szabályszerő mőködését o az intézmény mőködéséhez szükséges karbantartásokat, beszerzéseket o a leltározás, selejtezés szabályszerő végrehajtását. 6. Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belsı ellenırzési feladat elvégzésére kijelölni. 7. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenırzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenırzést végzı, illetve az ellenırzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képezı belsı ellenırzési terv határozza meg. A belsı ellenırzési terv elkészítéséért az igazgató a felelıs. 24

6. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülı fegyelmi eljárás szabályai • Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi – a vétség elkövetésétıl számított három hónapon belül – fegyelmi eljárás alapján, fegyelmi büntetésben részesíthetı. • A fegyelmi eljárást a nemzeti köznevelésrıl szóló 2011. évi CXC. törvény, illetve a nevelési – oktatási intézmények mőködésérıl és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet rendelkezései alapján kell lefolytatni. • A fegyelmi eljárást egyeztetı tárgyalás elızheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezetı események feldolgozása, értékelése, valamint ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedı tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztetı tárgyalás lefolytatására akkor van lehetıség, ha azzal a sérelmet elszenvedı tanuló szülıje, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló szülıje is egyetért. • Az egyeztetı eljárás lefolytatásáért, az azzal kapcsolatos feladatok végrehajtásáért az iskola igazgatója a felelıs. • Az egyeztetı eljárást levezetı személyre az iskola igazgatója tesz javaslatot az érdekelt feleknek. • Ha a tanuló a kötelességeit megszegi a nevelıtestület joga dönteni arról, hogy indít – e a tanuló ellen fegyelmi eljárást. • A fegyelmi eljárás lefolytatásáért – a nevelıtestület döntése alapján – az iskola igazgatója a felelıs. • A nevelıtestület a fegyelmi eljárás lefolytatására háromtagú fegyelmi bizottságot hoz létre. A fegyelmi bizottság feladata a kötelességszegés kivizsgálása, a fegyelmi büntetés meghozatalának elıkészítése, a fegyelmi tárgyalás lefolytatása, a fegyelmi büntetés kiszabása. • A fegyelmi büntetés kiszabásának elıfeltétele, hogy a tanuló a jogszabályokban, illetve az iskola szervezeti és mőködési szabályzatában vagy a házirendjében meghatározott kötelezettségét vétkesen és súlyosan megszegje. A kötelességszegést a fegyelmi tárgyalás során bizonyítani kell. • A tanulónak fegyelmi büntetés csak akkor adható, ha a tanuló kötelességszegése a tanulói jogviszonyból ered. Így a fegyelmi büntetés csak akkor adható, ha a tanuló kötelességszegése az iskola területén, az iskolai élet különbözı helyszínei közötti közlekedés alatt vagy az iskolán kívüli – az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó – rendezvényen történt. • A fegyelmi büntetés kiszabásának elıfeltétele, hogy a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan szegje meg. Vétkesség alatt a tanuló szándékosságát, illetve gondatlanságát kell érteni. Gondatlan kötelességszegés esetén meg kell vizsgálni a gondatlanság mértékét is. A fegyelmi büntetés kiszabásánál – a tanuló életkorát és értelmi fejlettségét figyelembe véve – vizsgálni kell, hogy a kötelességszegés mennyire súlyos. • A tanulói fegyelmi ügyekben – a fegyelmi eljárásban és a döntéshozatalban – az a pedagógus, aki a kötelességszegésben bármilyen módon érintett, nem vehet részt. İt a fegyelmi bizottság vagy a nevelıtestület csak tanúként hallgathatja meg.

25

7. A könyvtár mőködése A könyvtár igénybevételének és mőködésének általános szabályai A Körmendi Somogyi Béla Általános Iskola könyvtárának mőködési szabályzata 1.Az iskolai könyvtár fenntartása, irányítása, mőködtetése 1.1 Az iskolai könyvtári SZMSZ szerves része a Körmendi Somogyi Béla Általános Iskola Szervezeti és Mőködési Szabályzatának. 1.2 Az iskolai könyvtár mőködését meghatározó jogszabályok felsorolása: • 2011. évi 190. törvény a nemzeti köznevelésrıl • 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl és a köznevelési intézmények névhasználatáról • 2012. évi CLII. törvény A muzeális intézményekrıl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmővelıdésrıl szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról • 2012. évi I. törvény A munka törvénykönyvérıl • 2012. évi CXXV. A tankönyvpiac rendjérıl szóló 2011. évi XXXVII. módosításáról • 2012. évi CLXXXVIII. törvény A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételérıl • 1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelmérıl és a muzeális intézményekrıl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmővelıdésrıl • A kulturális miniszter és a pénzügyminiszter 3/1975. KM-PM számú együttes rendelete a könyvtári állomány ellenırzésérıl (leltározásról) és az állományból történı törlésrıl szóló szabályzat kiadásáról • A kulturális miniszter és a pénzügyminiszter együttes irányelve a 3/1975. (VIII.17.) KM-PM együttes rendelettel megállapított szabályzattal kapcsolatos kérdésekrıl • Az MKM tájékoztatója a funkcionális taneszköz-jegyzékrıl. Ajánlás a taneszköz fejlesztéséhez • 110/2012.(VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról • Az iskola pedagógiai programja 1.3 Az iskola és a könyvtár adatai Az iskola adatai: Körmendi Somogyi Béla Általános Iskola 9900 Körmend, Thököly u.29/a. Tel.:94/594-187 Fax.:94/594-188 E-mail: [email protected] OM azonosító:036591 A könyvtár adatai: Körmendi Somogyi Béla Általános Iskola könyvtára 9900 Körmend, Thököly u.29/a. A könyvtárnak nincs külön telefonvonala. E-mail vagy az iskola, vagy a könyvtáros-tanár E-mail címére küldhetı. [email protected] 26

1.4 A könyvtár fenntartója, mőködtetıje, irányítója 1.4.1 A könyvtár fenntartója Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest Nádor u.32. 1.4.2 A könyvtár mőködtetıje Körmendi Tankerület 9900Körmend Szabadság tér 7. 1.4.3 A könyvtár irányítója A könyvtár a Körmendi Somogyi Béla Általános Iskola szervezetében mőködik. A könyvtár mőködését az intézmény igazgatója irányítja és ellenırzi. 1.5 Szakmai felügyelet: Munkáját szakmai tanácsadással, módszertani útmutatással a Nyugat-magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központja segíti. Munkájának értékelését az országos szakértıi jegyzéken szereplı szakember végzi. 1.6 Az iskolai könyvtár alapítása, jogelıdje: Az iskolai könyvtár az elsı tanévtıl kezdve, 1974-tıl mőködik. Az iskola neve, így a könyvtáré is többször változott. • 1974 Körmendi Körzeti Általános Iskola és Diákotthon • 1979 Somogyi Béla Körzeti Általános Iskola és Diákotthon • 1988 Somogyi Béla Körzeti Általános Iskola és Kollégium • 1992 Somogyi Béla Általános Iskola és Kollégium • 2001 Somogyi Béla Általános Iskola 1.7 A könyvtár bélyegzıje: A könyvtár bélyegzıje ovális alakú, 5 cm átmérıjő, benne félkör alakban felül olvasható az iskola neve(Körmendi Somogyi Béla Általános Iskola), középen egyenesen a könyvtára szó, alul félkör alakban a város neve (Körmend) szerepel. 1.8 A könyvtár gazdálkodása: A fenntartó költségvetése alapján. 1.9 A könyvtár helye: A könyvtár központi, forgalmas helyén (az iskola földszintjén) jól megközelíthetı helyen található. 1.10 Intézményi létszámadatok: Az iskola tanulólétszáma a beiskolázástól függıen 320 és 440 fı között ingadozik, ezért az iskola 1 fıfoglalkozású iskolai könyvtárost alkalmaz. A pedagógusok létszáma 35 - 40 fı, a technikai dolgozók létszáma 10 - 12 fı. 27

2. Az iskolai könyvtárunk mőködésének és igénybevételének szabályai: 2.1 A nevelı-oktató munka segítése Az iskolai könyvtár az újonnan megvásárolt dokumentumok ajánlásával, irodalomjegyzékek készítésével, a dokumentumok rendelkezésre bocsátásával. A könyvtáros-tanár segít a könyvtárban megtartott szakórákra való felkészülésben, a kiválasztott oktatási segédanyag lejátszásában. Az iskolai könyvtáros részt vesz az ügyeleti munkában 2.2 A könyvtárhasználók köre: Az iskolai könyvtárat tanítási napokon az iskola tanárai, tanulói, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. Indokolt esetben 1-1 alkalommal volt tanítványaink is igénybe vehetik a könyvtár szolgáltatásait. 2.3 A könyvtárhasználat feltételei: A könyvtárhasználat tárgyi és személyi feltételeit az iskola, szakmai feltételeit a könyvtáros-tanár biztosítja. Szakmai segítséget ad az információk közötti eligazodásban, az információk kezelésében, a technikai eszközök használatában. A könyvtár szolgáltatásait a beiratkozott olvasók vehetik igénybe. A tanulóknak minden tanévben be kell iratkozniuk, a dolgozók esetében erre nincs szükség. A be nem iratkozott tanulók könyvtárismereti vagy szakórákon, szakköri- vagy egyéb keretben használják a könyvtár állományát. A könyvtárat az iskola dolgozói a könyvtáros munkaideje alatt bármikor felkereshetik. A könyvtár nyitvatartási idın túli igénybevételére csak nagyon indokolt esetben kerülhet sor, engedélyt kell kérni az iskola igazgatójától és a könyvtárossal is egyeztetni kell. 2.4 A könyvtár nyitva tartása: A kölcsönzési idı legalább heti 22 óra, a napi elosztás általában félévenként változhat. Hétfıtıl csütörtökig, 16 óráig, pénteken 15.30-ig van nyitva a könyvtár. 2.5 Szakmai és anyagi felelısség: A könyvtár szakmai munkájáért a könyvtáros- tanár felelıs. A könyvtárban a tanulók csak nevelıi felügyelettel tartózkodhatnak. A könyvtárban tartott szaktárgyi órák, szakkörök alatt a szaktanár, máskor a könyvtáros felelıs a könyvtár rendjéért. A könyvtáros-tanár a rábízott könyvtári állományért, a könyvtár rendeltetésszerő mőködtetéséért – az intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételek keretein belül – anyagilag és erkölcsileg felelıs. A szakmai munka színvonaláért is felelıs. A szaktantermek és a munkaközösségek részére létesített letéti állományért a szaktanárok és a munkaközösség vezetıje felelıs, A könyvtár biztonsági zárának kulcsai a könyvtáros-tanárnál, az igazgatónál, a takarítónıknél és a gazdasági irodában helyezendık el, a kulcsok más személyeknek nem adhatók ki. A könyvtáros-tanár hosszantartó betegsége esetén a könyvtári munkát ellátó helyettes részarányos anyagi felelısséggel tartozik. Felelısségének idejét rövid jegyzıkönyvben rögzíteni kell.

28

2.6 Az iskolai könyvtár mőködése: Az iskolai könyvtár szakszerően fejlesztett és feltárt szolgáltatásaival az oktató-nevelı munka eszköztára. Győjtıköre igazodik a tanított tantárgyak követelményrendszeréhez, A helyi tanterv és a Pedagógiai Program figyelembe vételével biztosítja az iskola tanulói és pedagógusai részére az oktatáshoz, neveléshez, tanuláshoz szükséges információhordozókat. Kielégíti a pedagógusok alapvetı pedagógiai szakirodalmi és információs igényeit, fogadja más könyvtárak ilyen irányú szolgáltatásait. Sajátos eszközeivel megalapozza a tanulók könyvtárhasználóvá nevelését, segíti a kívánatos olvasási szokások kifejlesztését. A könyvtár szolgáltatásait és a használat részletes szabályait a 3. számú melléklet tartalmazza. 3. Iskolai könyvtárunk alapfeladatai: 3.1 A győjtemény fejlesztése, feltárása, ırzése, gondozása, védelme: Az iskolai könyvtár a Győjtıköri szabályzat (1. sz.melléklet) alapján folyamatosan és tervszerően fejleszti állományát. A folyamatosan, tervszerően és arányosan alakított állomány tükrözi az iskola: • nevelési és oktatási célkitőzéseit, • pedagógiai folyamatok szellemiségét, • tantárgyi rendszerét, • pedagógiai irányzatait, • módszereit, • tanári-tanulói közösségét. A szerzeményezés és apasztás helyes aránya növeli a győjtemény információs értékét, használhatóságát. Az állományalakítás során figyelembe veszi a meglévı adottságokat, az anyagi lehetıségeket, az iskolavezetés, a munkaközösségek, a tanárok, a diákönkormányzat javaslatait, az iskola könyvtári környezetének adottságait. A gyarapítás Az iskolai könyvtár állománya vétel és ajándék útján gyarapodik. Vétel A gyarapításra szolgáló összeget az iskola költségvetésében irányozza elı. A beszerzési keret 80 %-ának erejéig szerzıdést köt a Könyvtárellátó Nonprofit Kft-vel. A fennmaradt összeget könyvesbolti vásárlásra fordítja. A győjtemény gyarapítására fordítható összeg felhasználásáért a könyvtáros felelıs. Hozzájárulása nélkül a könyvtár részére dokumentumokat senki sem vásárolhat. Ajándék Az ajándékozás, mint gyarapítási mód független a könyvtári költségvetéstıl. A könyvtár kaphat ajándékot intézményektıl és magánszemélyektıl. A kiadók által küldött bemutató példányok térítési és rendelési kötelezettség nélkül megtarthatók, ha beleillenek a könyvtár győjtıkörébe. Győjteményünk részei, a könyvtári állomány tagolása A könyvtárhelyiségben elhelyezett dokumentumok biztosítják a tanítás-tanulás és a kutatómunka eszközigényét. Az állományrészek tagolása, elhelyezése alkalmazkodik a használói igényekhez.

29

A könyvtárban elhelyezett dokumentumok Kölcsönzési állomány (szabadpolcos övezetben helyezkedik el) • szépirodalom cutter –számok szerint raktározva szabadpolcon • szakirodalom szabadpolcon ETO-szakrend szerinti raktár jelzettel ellátva. Kézikönyvtár (dokumentumai csak helyben használhatók, ill. tanórai felhasználásra kölcsönözhetık). A könyvtáros segédkönyvtára A folyóiratok friss számai AV és elektronikus dokumentumok/hangkazetták, videokazetták, CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok/ A raktárban elhelyezett dokumentumok: • tanári kézikönyvek, útmutatók • tartós és egyéb tankönyvek tantárgyi bontásban (Tankönyvtár) • a folyóiratok régebbi számai A könyvtárból kihelyezett letétek: • tanári szobában • testnevelık tanári szobájában • ének-zene szaktanteremben • a nyelvi laborban. A győjteményünk gyarapításának forrásai Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges financiális feltételeket az intézmény a költségvetésében biztosítja. A fejlesztésre fordítandó összeg megállapításához szükséges az iskolai szintő tervezés, azaz a pedagógiai programban meghatározott dokumentumszükséglet financiális oldalának összehangolása a könyvtári költségvetéssel. A könyvtár fejlesztésére tervezett keretet úgy kell a könyvtár rendelkezésére bocsátani, hogy a tervszerő és folyamatos beszerzés biztosítható legyen. A könyvtári költségvetés célszerő felhasználásáért a könyvtár vezetıje felelıs. Ezért a könyvtári keretbıl történı vásárlás csak a könyvtáros jóváhagyásával lehetséges. A könyvtár mőködéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok beszerzése a könyvtárvezetı feladata. A napi mőködéshez szükséges eszközökrıl, a szociális feltételekrıl a gazdasági vezetı gondoskodik. A könyvtári berendezések vásárlása az iskola költségvetésébıl és a pályázatokon elnyert pénzösszegekbıl történik. Az állomány nyilvántartása, a nyilvántartás szabályai Állományba vétel A megrendelt dokumentumok átvétele után felmerülı problémákat azonnal jelezni kell a szállítónak. A beérkezett dokumentumok számláinak kiegyenlítése, a pénzügyi szabályoknak megfelelı könyvelése, a gazdasági-pénzügyi iratok (számlák, bizonylatok) megırzése az intézmény iskolatitkárának a feladata. A számlák fénymásolt példányát, mint a leltári nyilvántartás mellékletét a könyvtári irattárban is el kell helyezni.

30

A beszerzett, tartós megırzésre szánt dokumentumokat hat napon belül állományba kell venni, a leltárba vétellel egy idıben el kell látni a könyvtár tulajdonbélyegzıjével,leltári számmal és raktári jelzettel. • könyveknél az elızéklapon, verzon és a mellékleteken, • nem nyomtatott dokumentumoknál magán a dokumentumon. A leltári nyilvántartás jellege szerint idıleges és végleges, formája szerint egyedi és összesített. A különbözı típusú dokumentumokról külön-külön kell leltári nyilvántartást vezetni (könyvek, hangzóanyag, számítógépes ismerethordozók, tankönyvek). A leltárkönyvek, pénzügyi iratok nem selejtezhetıek. A leltárkönyvet az intézmény igazgatója a következı szöveggel hitelesíti az elsı kötéstábla belsı oldalán: Ez a leltárkönyv ….számozott oldalt tartalmaz. Körmend,. 2…. …. P.H. igazgató Csoportos leltárkönyv Az egyedi nyilvántartású dokumentumokról csoportos leltárkönyvet kell vezetni, amely gyarapodási, törlési és összesítı (állománymérleg) részbıl áll. A kurrens periodikumokról a könyvtáros folyóirat-nyilvántartó lapon ideiglenes állomány-nyilvántartást készít. Állományunk feltárása Az iskolai könyvtár állományát az alábbi katalógusok tárják fel: • Raktári katalógus • Betőrendes leíró katalógus • Sorozati katalógus • Csoportképzéses szakkatalógus • Hangzó anyagok katalógusa • Video katalógus • Számítógépes katalógus: SZIKLA 21 program alapján. A 2011 óta vásárolt könyveket a SZIKLA 21 integrált könyvtári rendszerben dolgozzuk fel, és elkezdtük az állomány visszamenıleges beépítését a rendszerbe. A feldolgozás menete a program ajánlásai nyomán történik. Az átmeneti idıszakban a hagyományos cédulakatalógus és a hagyományos formai, tartalmi feltárás is érvényes. A SZIRÉN program a könyvtáros gépén fut. İ dolgozza fel az állományt. Jelen szakaszban az olvasók önállóan nem tudnak keresni a számítógépes katalógusban. A könyvek után a nem hagyományos dokumentumok bevitelére is sor kerül. A könyvtáros a Katalógusépítési szabályzatnak megfelelıen építi a könyvtár katalógusait.(2. sz. melléklet). Állományunk védelme, gondozása A könyvtáros-tanár a rábízott könyvtári állományért, a könyvtár rendeltetésszerő mőködtetéséért – az intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételek keretein belül – anyagilag és erkölcsileg felelıs. A könyvtári állomány leltározása mennyiségi felvételt jelent, melynek során a győjtemény dokumentumait tételesen kell összehasonlítani az egyedi nyilvántartással. Az idıleges megırzésre szánt dokumentumokra a rendelet nem vonatkozik, nem leltárkötelesek. 31

Az állományapasztás Az állomány apasztása az állomány gyarapításával egyenrangú feladat, s a kettı együtt képezi a győjteményszervezés folyamatát. A feleslegessé vált, vagy fizikailag használhatatlan dokumentumokat a könyvtáros folyamatosan kigyőjti és évente egy alkalommal kivonja az állományból. Az olvasók által elvesztett és térített dokumentumok a leltározások után kerülnek törlésre. Az állományból a dokumentum az alábbi okok miatt törölhetı: • tervszerő állományapasztás • természetes elhasználódás • hiány Az elemi csapás (tőz, víz) következtében megsemmisült dokumentumokat az igazgató elızetes hozzájárulásával szabad az állomány nyilvántartásából kivezetni. Az állományellenırzési hiány Bármely okból kerül sor az állományapasztásra, a könyvtár vezetıje csak javaslatot tehet a törlésre. A kivezetésre vonatkozó engedélyt az iskola igazgatója adja meg. Az állományapasztás során kivont dokumentumok közül a fölös példányokat, a rendeltetésszerő használatra alkalmatlan dokumentumokat térítés nélkül át lehet adni az iskola dolgozóinak, tanulóinak, a napközis csoportoknak. A megmaradt példányok elszállításról az iskolatitkár köteles gondoskodni. A törlési jegyzıkönyvek a könyvtár irattárában maradnak. Jegyzıkönyv A dokumentumok kivezetése a leltárkönyvbıl mindenkor az igazgató aláírásával hitelesített jegyzıkönyv alapján történik. A jegyzıkönyvnek tartalmaznia kell a kivezetés okát: • rongált, elavult, fölös példány, • megtérített (pénzzel vagy dokumentummal) és behajthatatlan követelés, • állományellenırzési hiány (megengedett vagy normán felüli) és elháríthatatlan esemény. A jegyzıkönyvhöz mellékelni kell a törlési jegyzékeket! Az állományellenırzésre a jogszabály alapján elrendelt módon és idıközönként kerül sor. A könyvtár revízióját az iskola igazgatója rendeli el, kivéve, ha személyi változás esetén az átvevı könyvtáros-tanár kezdeményezi az állományellenırzést. A leltározás végrehajtásáért, a személyi és tárgyi feltétek biztosításáért az iskolatitkár – mint az iskola leltározási bizottság vezetıje – a felelıs. Az állományellenırzés típusai A könyvtári állományellenırzés jellege szerint lehet idıszaki vagy soron kívüli, módja szerint folyamatos vagy fordulónapi, mértéke szerint teljes vagy részleges. A teljes körő állományellenırzés az állomány egészére kiterjed. Az idıszaki leltározás közül minden második részleges is lehet. Ezt legalább a teljes állomány 20%-ra kell kiterjeszteni. Részleges állományellenırzésre kerül sor vis maior esetén. Ekkor csak a károsodott állományrészt kell ellenırizni. A részleges leltározásnál záró jegyzıkönyv készül, viszont a dokumentumok kivezetése a nyilvántartásból a következı teljes körő leltározásnál történik meg. A leltározás alatt a könyvtári szolgáltatás szünetel. 32

Az állományellenırzés elıkészítése Az ellenırzés lebonyolításához ütemtervet kell készíteni, melyet a leltározás elıtt be kell nyújtani jóváhagyásra az iskola igazgatójához. Az ütemtervnek tartalmaznia kell: • az ellenırzés lebonyolításának módját, • a leltározás kezdı idıpontját, várható tartamát, • a leltározás mértékét, • részleges leltározás esetén az ellenırzésre kiválasztott állományegység megnevezését, • az ellenırzésben résztvevı személyek nevét. További feladatok: • raktári rend megteremtése • a nyilvántartások felülvizsgálata (a raktári katalógus beazonosítása a leltárkönyvekkel), • a revíziós segédeszközök elıkészítés, • a pénzügyi dokumentumok lezárása. Az állományellenırzés lebonyolítása A revíziót a könyvtárosnak és az igazgató által megnevezett személynek kell lebonyolítania. A revízió befejezéseként el kell készíteni a záró-jegyzıkönyvet, melyet aláírásra át kell adni az iskola igazgatójának. A záró-jegyzıkönyvnek rögzítenie kell: • az állományellenırzés idıpontját, • a leltározás jellegét, • az elızı állományellenırzés idıpontját, • az állomány nagyságát, értékét dokumentum-típusonként, • a leltározás számszerő végeredményét. A jegyzıkönyv mellékletei: • a leltározás kezdeményezése, • a jóváhagyott leltározási ütemterv, • a hiányzó ill. a többletként jelentkezı dokumentumok jegyzéke. A jegyzıkönyvet a leltározásban résztvevı könyvtáros-tanár és az igazgató, személyi változás esetén az átadó és átvevı könyvtáros-tanár, valamint az igazgató írja alá. Az ellenırzés során megállapított hiányt csak akkor lehet kivezetni az állományból, ha az iskola igazgatója a jegyzıkönyv alapján erre engedélyt ad. Az engedélyezés után történik a hiányként jelzett dokumentumok kivezetése az állomány – nyilvántartásból, bevezetése a csoportos leltárkönyvbe, az állománymérleg elkészítése, valamint a katalógusok revíziója. A könyvtáros-tanár felelısségre vonható, ha a leltározáskor mutatkozó hiány túllépte a megengedett mértéket. Dokumentumok kölcsönzése A kölcsönzı anyagilag felel a dokumentumok vagy /és technikai eszközök megrongálásával vagy/és elvesztésével okozott kárért. A tanulók és dolgozók tanuló-és munkaviszonyának megszüntetése elıtt szükségesnek tartjuk az egyeztetést a könyvtári tartozást illetıen. Amennyiben ezt elmulasztják, akkor az anyagi felelısség nem a könyvtáros-tanárt terheli. A dokumentumok kikölcsönzését az olvasók személyi lapján rögzítjük, ezzel biztosítva az állomány védelmét. Nem kerülhetnek ki a könyvtárból a dokumentumok kölcsönzési adminisztráció nélkül. 33

3.2 A könyvtárhasználat tanítása A könyvtárhasználati órákat a helyi tantervben meghatározott órai keretben a tanítókkal és a szaktanárokkal elıre egyeztetett idıpontban a könyvtáros-tanár tartja meg. Az órák anyaga, a követelmények tanmenetben vannak rögzítve. A tanulóknak képesnek kell lenniük a kézikönyvtár biztos használatára, a megfelelı források kiválasztására, felhasználására, az önálló jegyzetelésre, vázlatkészítésre. Az elméleti tudnivalókat csoportmunkában, majd egyénileg gyakorolják. A megtanított ismereteket zömében gyakorlati feladatok formájában kérjük számon. A feladatok megoldását a könyvtáros-tanár ellenırzi és értékeli. 3.3 Olvasóvá nevelés, olvasásfejlesztés • Az olvasóvá nevelés magában foglalja az olvasási tudás elmélyítését, az olvasási igény kialakítását, korszerő olvasási kultúra megalapozását, felsı tagozatban az olvasás tartalmi bıvítését. • Az iskolai könyvtár lehetıséget ad arra, hogy a tanulók valamennyi mőveltségterületen gyarapítsák tudásukat, kibontakoztathassák egyéni érdeklıdésüket. • A hátrányos helyzető tanulók családi könyvtár hiányában fokozottan számíthatnak az iskolai könyvtárra. • A könyvek, folyóiratok böngészése lehetıséget ad az olvasás gyakorlására. • A személyes könyvajánlás a gyerekek igényeinek, érdeklıdésük megismerésén, olvasási készségük felmérésén alapul. • Az esetenkénti könyvkiállítások egy-egy téma iránti érdeklıdés felkeltésére irányulnak. • A napközis foglalkozások, a játékos könyvtári délutánok a szabad idı hasznos eltöltését szolgálják. 3.4 A tankönyvellátás iskolai könyvtári feladatai A könyvtáros-tanárnak nem alapfeladata a rászoruló tanulók ingyenes tankönyvekkel való ellátása. Ezt a munkát a tankönyvfelelısök végzik. A könyvtáros-tanár feladata a tankönyvtámogatás 25%-ának jogszerő felhasználása, a beszerzett dokumentumok feldolgozása, kölcsönzése, selejtezése. A tankönyvellátás szabályait az 5. sz. melléklet tartalmazza. 4. A kötelezı iskolai könyvtári szolgáltatások: 4.1 Az iskolai könyvtár nyitva tartása: Az iskolai könyvtár hetente legalább 22 órát tart nyitva. Ideje tanévenként változik. A könyvtár nyitvatartási ideje a könyvtár bejárati ajtaján található. A nyitva tartási idı alatt mind a helyben használat, mind a kölcsönzés biztosított. 4.2 A könyvtárhasználat szabályai: A könyvtárhasználat szabályait a 3. számú melléklet tartalmazza. 4.3 Tájékoztatás a győjteményrıl, segítség az eligazodásban Könyvtárismereti órákon a tanulók megtanulják az iskolai könyvtári állomány elrendezését, az abban való eligazodást. Önállóan válogatnak a szabad polcról. Ha mégsem kölcsönzik ki a levett könyvet, és nem tudják azt a helyére visszatenni, akkor a válogatóládába teszik. Ha konkrét könyvet keresnek, akkor segítséget kérhetnek a könyvtáros-tanártól. Gyakran kérnek segítséget a

34

versenyekre ajánlott irodalom összegyőjtéséhez, a kapott győjtımunka megoldásához, lejegyzeteléséhez. 4.4 Tájékoztatás a szolgáltatásokról Az olvasó kérésére tájékoztatást adunk: • a könyvtár állományáról, szolgáltatásairól, • a katalógusok és a számítógépes adatbázis használatáról, • a könyvtári rendszerrıl és szolgáltatásairól 4.5 A helyben használat biztosítása A helyben használat tárgyi és személyi feltételeit az iskola, szakmai feltételeit a könyvtáros-tanár biztosítja. Szakmai segítséget ad az információk közötti eligazodásban, az információk kezelésében, a technikai eszközök használatában. Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: • kézikönyvek • videokazetták • CD • DVD • CD-ROM • folyóiratok A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitva tartása közötti idıre kölcsönözhetik. 4.6 A könyvtári dokumentumok kölcsönzése, a kölcsönzés szabályai A beiratkozott tanulók és dolgozók a kölcsönözhetı állományból válogathatnak. • A kölcsönzés szabályait, nyilvántartását a 3. számú melléklet tartalmazza. • A kölcsönzı anyagilag felel a dokumentumok vagy /és technikai eszközök megrongálásával vagy/és elvesztésével okozott kárért. • A tanulók és dolgozók tanuló-és munkaviszonyának megszüntetése elıtt szükségesnek tartjuk az egyeztetést a könyvtári tartozást illetıen. Amennyiben ezt elmulasztják, akkor az anyagi felelısség nem a könyvtáros-tanárt terheli. • A dokumentumok kikölcsönzését az olvasók személyi lapján rögzítjük, ezzel biztosítva az állomány védelmét. • Nem kerülhetnek ki a könyvtárból a dokumentumok kölcsönzési adminisztráció nélkül. • A kölcsönzési nyilvántartás adatainak kezelésénél az olvasók személyiségi jogait tiszteletben tartjuk. 4.7 A könyvtárhasználat tanítása A könyvtári SZMSZ 3.2 pontjában megfogalmazottak szerint történik. 4.8 Az önálló ismeretszerzés és a tanulás tanítása Minden pedagógus teendıje, hogy felkeltse az érdeklıdést szaktárgya iránt, megtanítsa a hatékony tanulási módszereket és technikákat. A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A könyvtárhasználati órákon megismerik a különbözı 35

információhordozókat, itt sajátítják el a tanulók a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit, használják a dokumentumokat, elsajátítják az adatgyőjtés, a forrásfelhasználás technikáját, megismerik a lényegkiemelést, a győjtött anyag elrendezésének, felhasználásának módjait. Az ismeretekbıl elsı osztálytól kezdıdıen egyre többet sajátítanak el, a csoportos ismeretszerzéstıl eljutnak az önálló ismeretszerzésig. 4.9 Olvasásfejlesztés, olvasás-népszerősítı módszerek, pályázatok Az olvasási készség fejlıdése a gyakorlattól függ, így az olvasás fejlesztése tantárgyközi feladat. A szaktanárok által adott kiselıadásokat, győjtımunkákat, egyéb házi feladatokat a tanulók a könyvtárban készíthetik el. Felhasználhatják a kölcsönözhetı-és, a kézikönyvtári állományt Igény szerint több-kevesebb segítséget kapnak a megoldáshoz. A könyvtáros-tanár ajánló bibliográfiákat készít az egyes tantárgyak témaköreihez. Elkészíti és a tanári szoba faliújságán kiteszi az újonnan megvásárolt dokumentumok jegyzékét, esetenként személyesen is ajánlja azokat. A könyvtárban a könyvet, könyvtárhasználatot, az olvasást népszerősítı rendezvényeket / pl. író-olvasó találkozó, rendhagyó óra / is tart az iskola. Mivel ezeknek magas a költségvonzata, általában pályázati kereteken belül próbáljuk megvalósítani. A pályázatokat általában más könyvtárakhoz csatlakozva (Városi Könyvtár, Kölcsey Ferenc Gimnázium könyvtára) adjuk be, mert így jobbak a könyvtár lehetıségei. 5.A kiegészítı iskolai könyvtári szolgáltatások 5.1 Fénymásolás A könyvtár győjteményében található nyomtatott dokumentumokból (könyv, folyóirat, stb.) ingyen készítünk fénymásolatot, ha az olvasó lapot hoz. 5.2 Informatikai szolgáltatások elérésének biztosítása Az iskolai könyvtárban hálózaton keresztül érhetı el az internet. Nyitvatartási idıben használhatják a tanulók a könyvtári gépet és ezen keresztül az internetet. Információkat szolgáltatunk az Interneten elérhetı közoktatási és könyvtári adatbázisokból. 5.3 Szolgáltatásközvetítés 5.3.1 Iskolai könyvtárunk közvetíti más könyvtárak (más iskolai, gyerekkönyvtár, pedagógiai szakkönyvtár) szolgáltatásait. Tanulóink megismerik a Gyerekkönyvtárat, napközis keretben havonta járnak foglalkozásokra. Az iskolai könyvtáros felhívja figyelmüket és elkíséri ıket a rendezvényekre. 5.3.2 A könyvtárhasználati órákon megismerik a legfontosabb adatbázisokat, megtanulják a használatukat. 5.3.3 Az iskolai könyvtárigény esetén részt vesz a könyvtárak közötti dokumentumcserében. Közvetíti a Faludi Ferenc Városi Könyvtár. 5.4 Részvétel a tankönyvi ellátásban A tartós tankönyvek az iskolai könyvtár nyilvántartásába kerülnek. Külön győjteményt alkotnak (tankönyvtár). Az iskolai könyvtár raktárában kerülnek elhelyezésre. • Egyedi nyilvántartásba kerülnek a szótárak, kötelezı olvasmányok, digitális tananyagok, egyéb alkotások. Tartósan megırizzük ıket. 36

Szintén egyedi nyilvántartásba kerülnek a tartós tankönyvek, amelyeket a tanulók tartós használatra kapnak, de ezek megırzési idıtartama idıleges. Ezeket a tanulók a könyvtár kölcsönzési szabályainak megfelelıen kölcsönzik ki, a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják és a tanév végén a könyvtárba viszik vissza. A könyvtáros-tanár feladata a tankönyvtámogatás 25%-ának jogszerő felhasználása, a beszerzett dokumentumok feldolgozása, kölcsönzése, elhelyezése, selejtezése. •

5.5 Olvasáspedagógia 5.5.1 Író-olvasó találkozók A könyvtáros-tanár lehetıség esetén megszervezi az író-olvasó találkozót, felkészíti a tanulókat a rendezvényre. Felhívja a gyerekek figyelmét a Gyerekkönyvtár programjaira, elviszi az érdeklıdı tanulókat. 5.5.2 Egyéb rendezvények elıkészítésében való részvétel Segít az iskolai rendezvények (iskolai mősorok, farsang, gyereknap, stb.) elıkészítésében, lebonyolításában. 5.5.3 Versenyek, vetélkedık szervezése Helyszínt biztosít a helyi irodalmi versenyek számára, zsőritagként segíti az értékelést. Megszervezi, lebonyolítja a Bod Péter könyvtárhasználati háziversenyt, felkészíti a tanulókat a megyei és az országos fordulókra. Alsó és felsı tagozatosoknak külön vetélkedıket szervez a könyvtárban. 5.6 Más tanulmányi versenyekre való felkészítés elısegítése Az iskolai könyvtár saját győjteményébıl biztosítja a tanulók felkészüléséhez szükséges dokumentumokat, technikai eszközöket. 5.7 Az iskolai élet támogatása A könyvtáros-tanár • A munkaközösségek, a szaktanárok számára ajánlja az újonnan megvásárolt dokumentumokat. A régebben beszerzett dokumentumokról ajánló bibliográfiákat készít a tantárgyak egyes témaköreihez. • Az iskolai könyvtár által megrendelt folyóiratokból cikkajánlást készít, amely a tanári szoba faliújságján elérhetı a kollégák számára. • Nevelési értekezletek elıtt a ajánló bibliográfiát készít az elıre kiválasztott témához. • Tantestületi értekezleteken minden félév végén beszámol az iskolai könyvtár munkájáról. • Kirándulások elıtt dokumentumokat ajánl az osztályfınöknek és a tanulóknak, segít a programok összeállításában. • Az iskolai és a városi mősorok összeállításához verseket, szerkesztett mősorokat ajánl, anyagokat keres az interneten. • Részt vesz a kiemelt iskolai programok (Tökfesztivál, farsang, gyermeknap,) elıkészítésében és lebonyolításában, ügyeletet vállal. • Helyszínt biztosít a háziversenyek számára, igény esetén zsőritagként vesz részt az irodalmi versenyeken. • A Városi Könyvtárral közös pályázatok esetén koordinálja a részt vevı munkaközösségeket, ı a kapcsolattartó.

37

5.8 A szabadidı helyes eltöltésének szorgalmazása Az iskolai könyvtár kedvelt közösségi tér. A napközis tanulók tanóráig és tanóra után a könyvtárban is eltölthetik a szabad idejüket: kölcsönözhetnek, olvashatnak, internetezhetnek, játszhatnak, beszélgethetnek. A tanórák ideje alatt a könyvtárban elvégezhetik a győjtımunkájukat, a házi feladatok megoldásához használhatják a kézikönyvtárat, az internetet. Évente több alkalommal van könyvtári rendezvény. Ezeken a könyvtáros-tanár érdekes feladatokkal várja a diákokat. 5.9 Az iskolai könyvtári blog Az iskolai könyvtári blog 2011 áprilisában készült el. A könyvtáros-tanár és alkalmanként 1-1 segítı tanuló készíti el és teszi közzé a bejegyzéseket. Mivel az iskolának van honlapja, a blog a könyvtári versenyekrıl, kirándulásokról, kiállításokról tájékoztat, ünnepekhez kapcsolódó és a tanulók érdeklıdésére számot tartó írásokat közöl. Az iskolai könyvtári blog elérhetısége: [email protected] 6. Az iskolai könyvtár szervezeti és mőködési szabályzatának mellékletei A szabályzat hatálya kiterjed a könyvtáros-tanárra, a könyvtár szolgáltatásait igénybevevık körére és mindazokra, akik a könyvtárral kapcsolatban tevékenységet végeznek. A szabályzat gondozása a könyvtárvezetı feladata, aki köteles a szükséges módosításokra javaslatot tenni: • a jogszabályok változása esetén, továbbá ha • az iskola jogállásában, szervezeti felépítésében, feladatrendszerében alapvetı változások következnek be. A szabályzatot az igazgató a jogszabályban elıírtak alapján módosíthatja. Az iskolai könyvtár mőködési szabályzata a jóváhagyás napján lép életbe. A mőködési szabályzat mindenki által hozzáférhetı: • az igazgatói irodában • a könyvtárban • az iskola honlapján. Az iskolai könyvtár mőködési szabályzatának mellékletei: • • • • •

1. sz. melléklet Győjtıköri szabályzat 2. sz. melléklet Katalógusszerkesztési szabályzat 3. sz. melléklet Az iskolai könyvtár szolgáltatásai, a könyvtárhasználat szabályai 4. sz. melléklet A könyvtáros tanár munkaköri leírása 5. sz. melléklet Tankönyvek kezelési szabályzata

38

1. sz. melléklet Győjtıköri szabályzat A Körmendi Somogyi Béla Általános Iskola könyvtári állományának győjtését a következı szempontok szerint kell végezni: I. A győjtés dokumentumtípusai: A könyvtár győjtıköre magában foglalja az iskola feladatainak ellátásához szükséges alább felsorolt dokumentumtípusokat, illetve információhordozókat: 1. 1. Könyv-és könyvjellegő kiadványok / tankönyv is / 1. 2. Folyóirat jellegő kiadványok, periodikák • tanügyigazgatással kapcsolatos folyóiratok • pedagógiai folyóiratok • természet-és társadalomtudományokkal kapcsolatos folyóiratok • gyermeklapok, ifjúsági lapok 1. 3. Audiovizuális és elektronikus ismerethordozók: diaképek, videofilm, hangkazetta, CD, CD-ROM, DVD 1. 4. Egyéb dokumentumok: • Az iskola életének dokumentumai • Pedagógiai elemzések, értékelések, módszertani útmutatók • Kéziratok 2. A győjtıkört meghatározó tényezık: • Az iskola Pedagógiai Programjában meghatározott profil, szerkezet, célrendszer, • tantárgyi követelményrendszer, helyi tanterv • Az iskolában mőködı szakkörök igényei • Külsı könyvtári környezet / Faludi Ferenc Városi Könyvtár, Városi Gyermekkönyvtár 3. A győjtés köre és mélysége: A könyvtár állományába tartozó dokumentumokat fıgyőjtıköri és mellékgyőjtıköri szempontok szerint győjtjük. Az alapvetı feladatok ellátásához kapcsolódó dokumentumok a fıgyőjtıkörbe, a másodlagos iskolai funkciókhoz kapcsolódó dokumentumok a mellékgyőjtıkörbe tartoznak. A fıgyőjtıkörbe tartozó mővek közül az iskolai könyvtár a teljesség igényével győjti a magyar nyelven megjelent kiadványok közül a következıket Szépirodalmi állományrész: • Átfogó lírai, prózai, drámai antológiák a világ-és a magyar irodalom bemutatására • Klasszikus-és kortárs szerzık válogatott mővei, győjteményes kötetei • A népköltészet, a meseirodalom győjteményes kötetei • A helyi tantervhez kapcsolódó kötelezı-és ajánlott olvasmányok Ismeretterjesztı irodalom és kézikönyvtár: • Alapszintő-és középszintő általános lexikonok • Alapszintő enciklopédiák • A tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes mővelıdéstörténet alapszintő elméleti és történeti összefoglalói • A tananyaghoz kapcsolódó, a tudományok egészét vagy azok részterületeit bemutató alapszintő segédkönyvek, történeti összefoglalók • A tantárgyakhoz kapcsolódó szaktudományok alapszintő elméleti és történeti összefoglalói

39

Az érvényben lévı tantervek, óratervek, az iskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok • A különféle tantárgyak oktatását segítı módszertani kézikönyvek, segédletek • A nevelés és oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyvek • Az oktatással összefüggı statisztikai kiadványok • Az oktatással kapcsolatos jogszabályok • Az iskolai könyvtár tevékenységét érintı jogszabályok, állásfoglalások • Tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom • Egyetemes és magyar neveléstörténeti összefoglalások • Az értelmi neveléssel és személyiségformálással kapcsolatos munkák • A nevelés-és oktatás lélektani kérdéseivel foglalkozó alapvetı mővek • Pszichológiai szakszótárak, enciklopédiák, a gyermek-és ifjúkor lélektana • Az olvasásra neveléssel kapcsolatos módszertani kiadványok • Az iskolai könyvtár állományára vonatkozó alapjegyzékek • A magyar nyelv-és irodalom oktatásához szükséges, leggyakrabban használt antológiák, egyéb szépirodalmi mővek A fıgyőjtıkörbe tartozó mővek közül az iskola feladatait és pénzügyi szempontokat figyelembe véve, válogatva győjtjük: Szépirodalmi állományrész: • Tematikus antológiák • Életrajzok, történelmi regények • Gyermek-és ifjúsági regények, elbeszélések, versek • A tananyagban nem szereplı, de jelentıs kortárs magyar írók mővei • Az iskolában tanított nyelveken / német, angol / megjelenı gyermek-és ifjúsági irodalom Ismeretterjesztı irodalom, kézikönyvtár: • Alapszintő enciklopédiák • A tantárgyakhoz kapcsolódó középszintő elméleti és történeti összefoglalók • Az iskolában nem használt általános iskolai tankönyvek, munkafüzetek • Vas megyére és Körmendre vonatkozó helyismereti, helytörténeti kiadványok • Egyéb pszichológiai mővek • Tantárgyi bibliográfiák • A családgondozással, a gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos kiadványok • Folyóiratok • Zenei irodalom • A felvételi követelményekrıl, a továbbtanulás lehetıségeirıl készített kiadványok •

Mellékgyőjtıkörbe tartoznak azok a dokumentumok, amelyekrıl nem történt említés ill. azok határesetei. Az iskola könyvtára folyamatosan szerzi be a teljesség igényével győjtött dokumentumokat. A válogatott győjtésszintő anyagok megvétele függ a könyvtár pénzügyi helyzetétıl. 4. A gyarapítás mértéke: A fıgyőjtıkörbe tartozó új beszerzések példányszáma a felhasználók számának és a beszerzési keret figyelembe vételével történik. • Lírai, prózai, drámai antológiák 1 pld. 40

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Klasszikus és kortárs szerzık mővei, győjteményes kötetei 1 pld. Népköltészet, meseirodalom, győjteményes kötetek 1-2 pld. Nemzetek irodalma 1 pld. Tematikus antológiák 1 pld. Életrajzok, történelmi regények 2 pld. Gyermek-és ifjúsági regények, elbeszélések, versek 2 pld. Általános lexikonok nagylexikon 1 pld. Kislexikon 2-3 pld. Enciklopédiák 1 pld Szótárak 6-10 pld. A tudományok, a kultúra, a hazai és egyetemes mővelıdéstörténet alapszintő elméleti, történeti összefoglalói 1-2 pld. A tananyagokhoz kapcsolódó alap-és középszintő segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlı mővek 2 pld Az iskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok 2-3 pld. Tartós tankönyvek igény szerint-20-30 pld. Vas megyére, Körmendre vonatkozó helyismereti, történeti kiadványok 1-2 pld. Az intézmény névadójával kapcsolatos anyagok 1 pld. A helyi tantervhez kapcsolódó kötelezı és ajánlott olvasmányok 15-20, ill. 5-6 pld. A nevelés, oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyvek 1 pld. A különféle tantárgyak oktatását segítı módszertani kézikönyvek, segédletek 3 pld. Pszichológiai mővek, enciklopédiák, szakszótárak, a gyermek-és ifjúkor lélektana 2-3 pld. Tantárgyi bibliográfiák 1-2 pld. Felvételi követelményekrıl a továbbtanulás lehetıségeirıl készített kiadványok 3 pld. Az iskolai könyvtár tevékenységét érintı jogszabályok, állásfoglalások 1 pld. Folyóiratok 1 pld. Zenei irodalom 1-2 pld. Állománygyarapításhoz használt jegyzékek, mintakatalógusok stb. 1 pld Az oktatással összefüggı statisztikai kiadványok 1 pld. Az oktatással kapcsolatos jogszabályok 1 pld. Családjogi, gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek 1 pld. Tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos jogszabályok, rendeletek 1 pld.

A mellékgyőjtıkörbe tartozó dokumentumok példányszámát eseti jelleggel az állománygyarapítás idıpontjában szabjuk meg, figyelembe véve a felhasználók számát, a beszerzés indokoltságát. Változatlan kiadás esetén figyelembe vesszük a meglévı példányszámokat és azok fizikai állapotát, a használat mértékét. 5. Audiovizuális ismerethordozók: 1 – 1 példányban győjtjük a magyar irodalom és az ének – zene tananyagához kapcsolódó anyagokat (CD, CD-ROM, hangkazetta). • Magyar költık versei • Prózai mővek • Magyar és külföldi zeneszerzık legfontosabb mővei • Népzene 41

Válogatva győjtjük 1-1 példányban a meséket, mesejátékokat, gyermekdalokat tartalmazó kazettákat, CD-ket, az iskolai mősorokhoz kapcsolódó összeállításokat. Válogatva győjtjük az oktatást segítı videokazettákat, CD-ROM-okat, DVD-ket. 6. Állományapasztás: 6. 1. Állományapasztást kell végezni, ha o a dokumentum tartalmi, szakmai szempontból elavult o olvasói igényhiány miatt felesleges o a használat következtében elrongálódott o a dokumentum elveszett, megsemmisült o a leltár során hiányként jelentkezett 6. 2. Az állomány törlése rendszeresen évente történik, elemi kár vagy lopás esetén a hiány észlelésének idıpontjában. Az elveszett és a leltár során hiányként jelentkezett dokumentumokat a könyvtári állomány egészére kiterjedı leltározás után töröljük. 6. 3. A törlendı dokumentumokról típusonként, a törlés okainak feltüntetésével 2 példányban jegyzék készül. A törlési jegyzék felsorolja a leltári számot, a mő szerzıjét, címét, a nyilvántartási értéket, a törlés indokoltságát. A törlési jegyzéket az iskola igazgatója hagyja jóvá. A törlés jóváhagyása után a törlést végig kell vezetni az egyedi és a csoportos leltárkönyvön. A katalóguscédulák kiemelése a raktári lapok alapján történik. A törlési jegyzék 1 példánya a könyvtárba, másik példánya a gazdasági irodába kerül. 6. 4. A folyóiratok közül tartósan megırizzük a pedagógiai, szakmai módszertani folyóiratokat. A többi folyóirat 5 évente selejtezésre kerül. A selejtezési jegyzék tartalmazza a folyóirat nevét, a selejtezendı évfolyamokat, a beszerzési árat. A selejtezés tényét rávezetjük a folyóirat-nyilvántartó ív megjegyzés rovatába (a selejtezési jegyzék száma kerül beírásra). 2. sz. melléklet Katalógusszerkesztési szabályzat 1. A könyvtári állomány feltárása A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítı katalóguscédula tartalmazza: • raktári jelzetet, • a bibliográfiai leírási és besorolási adatokat, • ETO szakjelzeteket, • tárgyszavakat. 1.1. A dokumentum leírás szabályai (formai feltárás) A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetıséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása mindenkor az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerősített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra azonban ugyanazok a szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszerősített bibliográfiai leírás adatai: • fıcím : párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat • szerzıségi közlés • kiadás sorszáma, minısége 42

• megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve • oldalszám+mellékletek: illusztráció; méret • (Sorozatcím, sorozatszám, ISSN-szám) • Megjegyzések • Kötés: ár • ISBN-szám A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetıségét. A besorolási adatok megválasztását szabványok rögzítik. Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük: • a fıtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév vagy a mő címe), • cím szerinti melléktétel • közremőködıi melléktétel • tárgyi melléktétel 1.2. Osztályozás (tartalmi feltárás) A könyvtári állomány tartalmi feltárásának eszköze az ETO és a tárgyszó. 1.3. Raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetıségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A szépirodalmat cutter-számokkal, a szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el. 1.4. Az iskolai könyvtár katalógusai A tételek belsı elrendezése szerint: • betőrendes leíró katalógus (szerzı neve és cím alapján), • tárgyi katalógus (szak) Dokumentumtípusok szerint: • Könyv (betőrendes leíró katalógus, csoportképzéses szakkatalógus, sorozati katalógus) • hangzóanyagok • videokazetta • elektronikus dokumentumok Formája szerint: • cédula, • számítógépes (SZIKLA- program) A cédulaszükséglet a bibliográfiai leírás és a katalógusféleségek alapján állapítjuk meg. Egyes katalógusok cédulaszükséglete: • betőrendes leíró katalógusnál minden mő, minden kiadásáról szükséges egy-egy cédula a besorolási adatoknak megfeleltetve, • ETO szakkatalógusnál minden fıtáblázati számnál, a viszonyítással képzett jelzetek esetében minden új fıtáblázati számnál Raktári Katalógus A raktári katalógus a könyvtár helyrajzi nyilvántartása, tükrözi az állomány felállítási rendjét. Minden esetben a raktári lapon jelöljük a dokumentumokról elhelyezett katalóguscédulák helyét. A raktári lapokat raktári jelzet és betőrend alapján rendezzük el. Betőrendes leíró A katalógus építése a szabványokban rögzített szabályok szerint történik (ld. besorolási adatok). Szakkatalógus Tagolása jobb, bal és középfüles osztólapokkal a csoportképzés alapján történik. Egy-egy szakcsoportban 20-30 cédulát helyezünk el. 43

Számítógépes katalógus, SZIKLA 21 program alapján. A 2011 óta vásárolt könyveket a SZIKLA 21 integrált könyvtári rendszerben dolgozzuk fel, és elkezdtük az állomány visszamenıleges beépítését a rendszerbe. A feldolgozás menete a program ajánlásai nyomán történik. Az átmeneti idıszakban a hagyományos cédulakatalógus és a hagyományos formai, tartalmi feltárás is érvényes. A SZIRÉN program a könyvtáros gépén fut. İ dolgozza fel az állományt. Jelen szakaszban az olvasók önállóan nem tudnak keresni a számítógépes katalógusban. 1.5 A katalógusok gondozása A katalógusok folyamatos gondozást igényelnek. A legfontosabb teendık: • a katalógusok építése közben észlelt hibák azonnali kijavítása, • a cédulamennyiségek növekedésével párhuzamosan új osztólapok készítése, • a fiókok átrendezésekor módosítjuk a fiókok feliratait • törölt mővek cédulájának haladéktalan kiemelése, ha az adott könyvbıl több azonos kiadású példány nem maradt • ha csak a példányszám csökken, akkor a megfelelı raktári lapokat távolítjuk el 1.6.Cédulaszükséglet, cédularendelés: A Könyvtárellátó Nonprofit Kft-tıl rendeléskor igényeljük a szükséges példányszámú lapanyagot. Az egyéb forrásból származó könyvekrıl a könyvtáros készít címleírást, illetıleg raktári lapot. A hangzóanyagok, a videokazetták, az elektronikus dokumentumok lapanyagát a szabályzatnak megfelelı formában és számban a könyvtáros készíti el. 1.6.1. Az egyes katalógusok cédulaszükséglete: Raktári katalógus Minden mő minden példányáról külön raktári lap kerül bele. A Könyvtárellátótól vásárolt kiadványok egyik könyvkártyáját felhasználjuk raktári lapnak. Betőrendes leíró katalógus Minden mő minden kiadásáról kerül bele cédula. A több példányban beszerzett azonos kiadású mővekrıl minden besorolási adatnál egy cédulát helyezünk el. A katalógus építésénél és a cédularendelésnél az alábbi besorolási adatokat vesszük figyelembe. • A fıtétel besorolási adata / személynév vagy testületi név, vagy ha a mőnek nincs • egyéni szerzıje, vagy sok szerzıje van, akkor a mő címe / • Cím szerinti melléktétel / a mő címe, kivéve, ha semmitmondó vagy általános jelentéső szó: szógyőjtemény esetén minden mő címe: több kötetes könyv esetén a • közös cím és a megkülönböztetı kötetcím: a sorozat vagy sorozatok címe / • Közremőködıi melléktétel / ha a mőnek nincs szerzıje, akkor melléktételt készítünk a szerkesztı, ritkábban az összeállító, átdolgozó, jelentısebb mőfordító nevérıl / • Tárgyi melléktétel / azon személyekrıl, testületrıl, földrajzi névrıl, akirıl, vagy amirıl a könyv szól / Csoportképzéses szakkatalógus Minden mő minden kiadását tartalmazza. A csoportképzéses szakkatalógusba minden fıtáblázati számhoz-viszonyítással képzett összetett jelzeteknél minden új fıtáblázati számhoz –kerül cédula. Mindig a teljes ETO-számot húzzuk alá. A többi katalógusnál a katalógusszerkesztési alapelvek döntik el, hány lap szükséges. 1.6.2 A katalóguscédulák kijelölése, a katalógusok szerkesztése: A raktári lapon aláhúzással jelöljük ki, a katalógusokban hová kerül cédula. 44

Például: 681 H 84 Horváth Árpád A távcsı regénye… 681. 75: 520. 2 (091) A raktári lap alsó részére nyomott speciális bélyegzı rovátkái tartalmazzák, hogy melyik katalógusba hány cédula került. Példa a raktári lapon és a speciális bélyegzın az irányítandó cédulák helyének és számának jelölésére: 663 M 68 Milner Angéla Mézeskalács: [mintaívekkel] / Milner Angéla; [fotók Kleb Attila, Mednyánszky Miklós].Budapest: Cser K., 2002.- 32 p. : ill., színes; 24 cm+mell.- (Színes ötletek, ISSN 15857646 2002/59. ) ISBN 963-8445-41-X fızött: 598,-Ft 664. 667 I. Példányszám II. Betőrendes leíró katalógus III. Csoportképzéses szakkatalógus IV. Sorozati katalógus Katalóguscédulák elırendezése: Az irányított katalóguscédulákat a katalógus-féleségeknek megfelelıen szétválogatjuk, majd katalógus-fajtánként elırendezzük a cédulákat a besoroláshoz. Az egyes katalógusok szerkesztése: Raktári katalógus A raktári katalógus tükrözi az állomány felállításának rendjét. Ennek megfelelıen külön csoportot képez a szépirodalom, az ismeretközlı irodalom, a kézi-és segédkönyvtár lapanyaga. Az egyes csoportokon belül a cédulák a raktári jelzet szerinti sorrendben / a szépirodalom betőrendben, az ismeretközlı irodalom szakrendben / követik egymást. Azonos mővek több példányszáma esetén a leltári számok növekvı sorrendjét vesszük alapul. Azonos mővek több kiadása esetén a legfrissebb kiadás raktári lapja kerül elıre. Ha egy szerzı több mőve szerepel a raktári katalógusban, a lapokat a címek abc-rendjében helyezzük el. Betőrendes leíró katalógus A katalógusépítés az alábbi két szabvány figyelembevételével történik: − MSZ 3401-81 A bibliográfiai tételek betőrendbe sorolásának szabályai − MSZ 3493-82 Bibliográfiai tételek besorolási szabályai A besorolási tételeket a legkisebb besorolási egységek, a jelek alapján rendezzük betőrendbe. Az írásjeleket /. ,? / és mellékjeleket, valamint az ékezeteket a besoroláskor nem vesszük figyelembe. Figyelembe veendı jelek: térköz, szimbólum, szám és bető. A jeleket a rendezéskor meghatározott rangsor szerint soroljuk be. Ha két besorolási elem kezdete azonos, a rövidebb elem mindig megelızi a hosszabbat, mert elıbb következik benne a szóköz. Pl.: Buda visszavívása Kis alföld Budapest Kisalföld Budapest és a megyék földrajza Kisasszony 45

A budapesti Operaház 100 éve Kis-Balaton A szimbólumokat a számok és betők elé soroljuk be. A tételek sorrendjét a szimbólum után következı elem határozza meg. A számok emelkedı számsorrendben következnek. Nem teszünk különbséget a tı-és a sorszámok között. Pl.: II. Rákóczi Ferenc XX. századi magyar festészet és szobrászat 100 kép A betők rendezésekor az un. Kiegészített latin ábécét alkalmazzuk: a, b, c, d, e, f, g, h, i, j, k, l, m, n, o, ö, p, q, r, s, t, u, ü, v, x, y, z A besoroláskor nem teszünk különbséget A kis és nagy betők között / a=A / A mellékjelekkel megkülönböztetett és az alapbetők között, így a hosszú és rövid magánhangzók között sem a, á, ā ă =a ë, ć, c= c A két-vagy többjegyő betők minden jelét külön betőként kezeljük. Cs=c + s cz= c + z ty= t + y A besorolási adat élén álló határozott és határozatlan névelıt a betőrendbe soroláskor nem vesszük figyelembe. Pl.: A láthatatlan tolvaj Egy ember élete Ha két besorolási adat elsı eleme azonos, akkor a másodikat, ha ez is azonos, akkor a harmadikat vesszük figyelembe és így tovább. Ha a besorolási elem egésze azonos a másik besorolási elem kezdetével, akkor a rövidebb besorolási elem megelızi a hosszabbat. Pl.: Szabó Zoltán Szabó Zsolt Szabó Farkas Béla Szabó Kovács Aladár A besorolási adat egészét, az egyéb elemeket is figyelembe kell venni. Pl.: Nagy László Nagy László (1925-1978) Nagy László (1927-) Ha a besorolási adatok írásképe azonos, akkor típusuk szerint csoportokat képezünk. A csoportok kialakításánál a teljes rendszót figyelembe vesszük. Az azonos vagy azonos kezdető rendszavak esetében a személynevek kerülnek elıre, majd a testületi nevek, a címek, a földrajzi nevek és az összetett személynevek következnek. Pl.: Magyar Elek Magyar László Magyar Zoltán Magyar Írók Szövetsége Magyar Tudományos Akadémia A magyar anekdotakincs Magyar elbeszélık XX. század A magyar történelem nagy alakjai

46

Azonos szóval kezdıdı rendszón /fıleg személyneveken / belül is képezünk csoportokat. Elöl vannak a mővei cím szerinti betőrendben, utána az adott mőre vonatkozó irodalom, majd a személy közremőködésével létrejött mővek és a róla szóló irodalom. A fı és melléktételek besorolási adatainak sorrendje: A fıtétel besorolásánál az adatok rangsora a következı: − A szerzı neve − A mő címe − A megjelenési év − Kiadás vagy kötetjelzés A szerzı nevén belül a mőveket betőrendben csoportosítjuk Pl.: Fekete István: Ballagó idı Bogáncs Csí és más elbeszélések Erdei utakon Hajnal Badányban Hú Kele Ha a szerzı neve és a mő címe azonos / pl. egy mő eltérı kiadásánál / a további rendezı elem a megjelenés éve. M 86 Móra Ferenc Aranykoporsó / Móra Ferenc.-2. kiadás.- Bp. : Móra, 1987…… M 86 Móra Ferenc Aranykoporsó… Bp. (1976), Magvetı. 458 l. 20 cm A melléktételek besorolása: A közremőködıi melléktétel besorolási adatainak rangsora • A közremőködı neve • A szerzı neve • Cím A cím szerinti melléktétel adatainak rangsora • Fıcím • A szerzı neve • A megjelenés éve Sorozatcímnél • Sorozatcím • A szerzı neve • A mő címe A sorozati számot nem vesszük figyelembe. Benedek Zoltán Fizika Fizika / szerk. Holics László Borián Beatrix Fizika és pedagógiai technológia 47

A tárgyi melléktételek besorolási adatainak rangsora: a tárgyi melléktétel besorolási adata • A szerzı neve • A mő címe Pl.: 894 B 75 Bóka László József Attila…… / Gyorsuló idı / József Attila 894 Sz 30 Szántó Judit Napló és visszaemlékezés József Attila Az áttekinthetıség és a keresés megkönnyítése érdekében a katalógust osztólapokkal tagoljuk. Osztólapon jelöljük a betőrendet: Osztólapon kiemeljük a legismertebb szerzık, testületek nevét. Osztólapra kerülnek a gyakran keresett címek, sorozatcímek is / csak azok a sorozatcímek, amelyekbıl legalább 10 féle mő van / Az azonos típusú besorolási adatokat azonos alakú osztólapon emeljük ki és más-más színnel jelöljük. A katalógusfiókokon elhelyezett feliratok segítik az eligazodást. Csoportképzéses szakkatalógus: A cédulákat az aláhúzott jelzetek alapján soroljuk be a szakkatalógusba. A cédulákat a fıtáblázati számok alapján rendezzük sorba, ezeken belül az állomány tartalmának megfelelı csoportokba soroljuk ıket. Az osztólapokon (középfüles, jobb-és balfüles) kiemeljük a fıosztályokat, az alosztályokat, az egyéb bontásokat. A csoportképzés folyamatos, hiszen 1-1 csoporton belül felszaporodhat a lapanyag vagy a keresésben újabb szempontok merülhetnek fel. Az osztólapok mögött a cédulák a fıtétel elsı besorolási adata szerinti betőrendben követik egymást. 37 Nevelés és oktatás 371 371.2 Az iskolai A szabadidı munka felhasználása megszervezése általában 930 Általános kérdések. Történettudomány 930 A 93 Atlasz: Világtörténelem 930 C 42 Csapodi Csaba Az Anonymus-kérdés története A csoportképzéses szakkatalógus része a fogalmak betőrendes mutatója. A betőrendes mutatót a folyamatos bıvíthetıség érdekében katalóguscédulákra készítjük. A cédulákra ráírjuk a fogalom megnevezését és azt a csoportszámot, amelyben a fogalmat a katalógusban elhelyeztük. 48

Pl.: Honismeret 908 Ókori történelem 931/939 Magyarország története 943.9 Az osztólapokon a betőrendet jelöljük. 1.6.3 Adatbevitel a számítógépes katalógusba: Az adatbevitel menüpontban történik. Egy őrlapot töltünk ki. Lehetıség szerint az MNB adatbázist is felhasználjuk egy-egy régebben vásárolt dokumentum adatainak leírásában, átemeljük az adatokat. A rögzítés gomb segítségével a példányok őrlapjára lépünk. Itt beírjuk a leltári számot, a beszerzés idejét, módját, a beszerzés helyét, a beszerzési árat, szabadon kölcsönözhetı a példány vagy a kézikönyvtárban helyeztük el. Ezek az adatok is rögzítésre kerülnek. A bevitt adatokat folyamatosan mentjük (külsı adathordozóra, illetve a www.netlib.hu szerverre). 3. sz. melléklet Az iskolai könyvtár szolgáltatásai, a könyvtárhasználat szabályai Az iskolai könyvtár legfıbb feladata, hogy a tanítás ideje alatt és a tanítási órákon kívül lehetıvé tegye győjteménye használatát. 1.A könyvtár használói köre Az iskolai könyvtárat tanítási napokon az iskola tanárai, tanulói, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. 2. A könyvtár szolgáltatásai: • A győjtemény rendelkezésre bocsátása. Letétek összeállítása, frissítése • Könyvtári dokumentumok kölcsönzése / tartós könyvek, segédkönyvek is / • A könyvtár állományának csoportos és egyéni helyben használata • Könyvtárban tartott tanítási órák, csoportos foglalkozások tartása vagy segítése • Referensz-kérdések megválaszolása • Tájékoztatás, irodalomkutatás, bibliográfia összeállítása • Könyvtári rendezvények szervezése és lebonyolítása • Könyvtárközi kölcsönzés • Számítógépes információs szolgáltatás • Másolatszolgáltatás 3. A könyvtárhasználó jogai A könyvtárhasználó a könyvtár szabadpolcos övezetében szabadon mozoghat, használhatja az ott elhelyezett dokumentumokat. Kezdeményezheti a könyvtárhasználati szabályzat módosítását. 4. A könyvtárhasználó kötelezettségei A könyvtári rend megtartása érdekében a polcokról levett könyveket, folyóiratokat a helyükre kell visszatenni. Más dokumentumokat a könyvtárosnak kell visszaadni. Ügyelniük kell a könyvtár rendjére, tisztaságára, a dokumentumok épségére és arra, hogy magatartásukkal ne zavarják mások munkáját. 5. Az olvasói jogviszony létrejötte 5. 1. Az olvasói jogviszony a beiratkozással jön létre. A tanulóknak minden tanévben újra be kell iratkozniuk, az iskolai dolgozók esetében erre nincs szükség. 5. 2. Az olvasónak a beiratkozáskor a következı személyes adatait kell közölnie: neve, felnıtteknél leánykori név is, anyja neve, születési helye és ideje, lakcíme felnıtteknél foglalkozás, személyi igazolvány száma is szükséges.

49

Az olvasó beiratkozáskor aláírásával vállalja, hogy hozzájárul adatainak és azok változásának nyilvántartásához, valamint elfogadja a könyvtár használatának szabályait. A könyvtár a beiratkozott olvasókról Személyi lapot tölt ki. A személyi lapot minden beiratkozónak alá kell írnia. A lakcímváltozást a könyvtárban is be kell jelenteni. 6. A könyvtár szolgáltatásai és azok igénybevételének szabályai: 6. 1. Helyben használat: A helyben használat tárgyi és személyi feltételeit az iskola, szakmai feltételeit a könyvtáros tanár biztosítja. Szakmai segítséget kell adni az információk közötti eligazodásban, az információk kezelésében, a technikai eszközök használatában. Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: • kézikönyvek • videokazetták • CD, DVD, CD-ROM • folyóiratok A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitva tartása közötti idıre kölcsönözhetik. 6. 2. A kölcsönzés 6. 2. 1. A kölcsönzési idı 3 hét, ez újabb 3 héttel meghosszabbítható. A nevelık a szükséges tanterveket, tanári kézikönyveket, egyéb segédleteket 1-1 tanévre is kölcsönözhetik. Esetenként a könyvtár rövidebb kölcsönzési határidıt is megszabhat, pl. ha az adott dokumentumra elıjegyzés van. 6. 2. 2. Elsı osztályban egyszerre 1 könyv kölcsönözhetı, a magasabb osztályokban a könyvtáros megítélésétıl függ, de 1 tanulónál maximum 10 kötet könyv lehet. A könyvek átvételét a kölcsönzı aláírásával hitelesíti. A könyvtárból bármilyen dokumentumot csak a könyvtáros tudtával szabad kivinni. 6. 2. 3. A kölcsönzési határidı szükség esetén meghosszabbítható, ha nincs elıjegyzés az adott dokumentumra. 6. 2. 4. Ha az olvasó a kölcsönzési határidıre nem hozza vissza a kivitt dokumentumokat, akkor a könyvtáros szóban figyelmezteti azok visszaszolgáltatására. 6.2.5.A kikölcsönzött és helyben használt könyvekért, folyóiratokért, egyéb dokumentumokért a tanulók anyagi felelısséggel tartoznak. Az elveszett vagy megrongált könyv értékét ugyanannak a mőnek azonos kiadású példányával, a dokumentum másolatával (könyvek esetén bekötve) vagy a mő győjteményi értékével kell pótolni (ez nem lehet kevesebb a másolatkészíttetés és köttetés díjánál. A tanév végén minden tanuló köteles a könyvtári könyveket hiánytalanul visszahozni. Ha ezt nem teljesíti, akkor a következı tanévben mindaddig nem iratkozhat be, amíg tartozását nem rendezte. 6. 2. 6. A kölcsönzés nyilvántartásai: A beiratkozáskor kitöltött személyi lapon vezetjük a kölcsönzéseket. Ha a személyi lap betelt, személyi betétlapot csatolunk hozzá. A személyi lapokat osztályonként névsorba rendezzük. A dolgozók személyi lapjait külön kezeljük, szintén névsorba rendezzük. A könyvtár látogatóiról és a kikölcsönzött dokumentumokról napi rendszerességgel statisztikai munkanaplót vezetünk. 6. 3. Elıjegyzés: A kölcsönzésben lévı mőveket az olvasók elıjegyeztethetik Az elıjegyzett mő beérkezésekor az olvasót a könyvtáros szóban értesíti. 6. 4. Könyvtárközi kölcsönzés: A saját győjtemény kereteit meghaladó kéréseket a könyvtáros könyvtárközi kölcsönzés útján elégíti ki. 50

Amennyiben az átkölcsönzı könyvtár az eredeti dokumentum helyett másolatot küld, és a másolatra a könyvtár nem tart igényt, a másolatkészítés díját át kell hárítani az olvasóra. Az olvasónak azokat az egyéb költségeket (pl. postaköltség) is meg kell térítenie, amelyeket az átkölcsönzı könyvtár felszámít. Ezekrıl az olvasót a kérés továbbítása elıtt tájékoztatni kell. A hozzánk érkezett könyvtárközi kéréseket a lehetı legrövidebb idın belül ki kell elégíteni. Ha a kért mő nincs meg a könyvtárban, a kérılapot 24 órán belül továbbítani kell. Errıl, valamint az elıjegyzésrıl a könyvtárat postafordultával értesíteni kell. 6. 5 Tájékoztatás, irodalomkutatás: Az olvasó kérésére tájékoztatást adunk: o a könyvtár állományáról, szolgáltatásairól, o a katalógusok és a számítógépes adatbázis használatáról, o a könyvtári rendszerrıl és szolgáltatásairól o Az olvasó kérésére segítséget adunk a kért adatok kigyőjtéséhez, irodalomkutatást végzünk. 6. 6. Számítógépes információs szolgáltatások: Információkat szolgáltatunk az Interneten elérhetı közoktatási és könyvtári adatbázisokból. 6. 7 Másolatszolgáltatás: A könyvtár győjteményében található nyomtatott dokumentumokból (könyv, folyóirat, stb.) ingyen készítünk fénymásolatot, ha az olvasó lapot hoz. 6. 8 Egyéb szolgáltatások: 6. 8. 1. Az iskolai könyvtár letéti állományt helyezhet el a tanári szobában, az igazgatói irodában, a szaktantermekben, az iskolai osztályokban. A letéti állományért 1-1 dolgozó felel. Az állandó letétek tanévenkénti átadása és átvétele csak személyi változás esetén szükséges. A letéti állomány nem kölcsönözhetı. A tanári szobában elhelyezett letéti állomány tanórákra bevihetı. A letétek folyamatos frissítésérıl, kiegészítésérıl a könyvtár vezetıje gondoskodik. 6. 8. 2. A könyvtárban a könyvet, könyvtárhasználatot, az olvasást népszerősítı rendezvényeket / pl. író-olvasó találkozó, rendhagyó óra / is tart az iskola. 6. 9. A szolgáltatások igénybevételének alapelvei: 6. 9.1. A könyvtárban a tanulók csak nevelıi felügyelettel tartózkodhatnak. A könyvtárban tartott szaktárgyi órák, szakkörök alatt a szaktanár, máskor a könyvtáros felelıs a könyvtár rendjéért. 6. 9.2. A könyvtárat az iskola dolgozói a könyvtáros munkaideje alatt bármikor felkereshetik. A tanulók a kölcsönzési idı alatt látogathatják a könyvtárat. A kölcsönzési idı legalább heti 22 óra, a napi elosztás általában félévenként változhat. 6.9.3. Az iskolai könyvtárban lehetıség van az állomány egyéni- és csoportos használatára, tanórák és foglalkozások megtartására. A könyvtárban tartandó órákra és foglalkozásokra elıre megbeszélt idıpontokban kerülhet sor. A könyvtáros a szaktárgyi órák elıtt segít a megfelelı dokumentumok kiválasztásában, óra alatt pedig a kiválasztott kép-és hanganyag bejátszásában. A könyvtár nyitvatartási idın túli igénybevételére csak nagyon indokolt esetben kerülhet sor, engedélyt kell kérni az iskola igazgatójától és a könyvtárossal is egyeztetni kell. 6. 9. 4. A könyvtárban dohányzás és nyílt láng használata tilos. 6. 9. 5. A könyvtárba élelmiszert behozni és étkezni nem szabad. 6.9.6 Minden könyvtárhasználónak kötelessége megtartani a könyvtár rendjét és tisztaságát. 7. A könyvtár nyitvatartási rendje: Hétfı: 7. 30 – 8. 00; 12. 30 – 16. 00 Kedd: 11. 30 – 16. 00 Szerda: 7. 30 – 8. 00; 11. 30 – 16. 00 Csütörtök: 7. 30 – 8. 00; 11. 30 – 16. 00 Péntek: 11. 30 – 15. 30 51

A könyvtár nyitvatartási ideje a könyvtár bejárati ajtaján található. A nyitva tartási idı alatt mind a helyben használat, mind a kölcsönzés biztosított. 4. sz. melléklet A könyvtáros tanár munkaköri leírása Munkakör megnevezése: könyvtáros tanár Közvetlen felettese: igazgató A könyvtáros tanár, munkaköri feladatai, fıbb tevékenységeinek összefoglalása: • éves munkatervet, tanévvégi beszámolót, könyvtári statisztikát készít • tájékoztatást ad a nevelıtestületnek a tanulók könyvtárhasználatáról • figyelemmel kíséri, végzi a könyvtári célokra jóváhagyott összegek tervszerő, gazdaságos felhasználását • vezeti a könyvtár ügyviteli dokumentumait • részt vesz szakmai értekezleteken, továbbképzéseken • végzi a könyvtári állomány folyamatos, tervszerő gyarapítását, a megrendelésekrıl, a beszerzési összegek felhasználásáról nyilvántartást vezet • elvégzi a dokumentumok állományba vételét, vezeti az állomány – nyilvántartásokat • folyamatosan építi a könyvtár katalógusait, a feltárást az osztályozás és a dokumentum – leírás szabályainak megfelelıen végzi • folyamatosan kivonja a könyvtár állományából az elhasználódott, elavult dokumentumokat • gondoskodik az állomány védelmérıl, a raktári rend megtartásáról • elıkészíti, lebonyolítja az idıszakos vagy soron kívüli leltározást, elvégzi ennek adminisztratív teendıit • lehetıvé teszi, segíti az állomány egyéni és csoportos helyben használatát, végzi a kölcsönzést • tájékoztatást ad a könyvtári szolgáltatásokról, irodalomkutatást, témafigyelést végez, bibliográfiát készít • vezeti a kölcsönzési nyilvántartásokat, figyelemmel kíséri a kikölcsönzött dokumentumok visszaszolgáltatását • megtartja a tantervekben rögzített alapozó jellegő könyvtárhasználati órákat • biztosítja a szaktanároknak, a tanulóknak az ismeretszerzés folyamatában a könyvtár teljes eszköztárát, szolgáltatásait • felkészíti tanulóinkat a könyvtárhasználati versenyekre. 5. sz. melléklet Tankönyvek kezelési szabályzata 1. Jogszabályi háttér: • 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl és a köznevelési intézmények névhasználatáról • 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésrıl • 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjérıl • A tankönyvpiac rendjérıl szóló 2001. évi XXXVII. törvény.

52

2.A Körmendi Somogyi Béla Általános Iskola a következı módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének: 2.1 Az iskolai tankönyvellátás rendje • Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója a felelıs. Megnevezi a tankönyvfelelısöket, feladataikat, az elvégzésre kerülı munka elismerésének elveit. • Az igazgató által megnevezett tankönyvfelelısök a törvények és rendeletek figyelembe vételével az elıírt határidık betartásával a pedagógusok és a munkaközösségek javaslatai alapján, véleményük beszerzését követıen a tankönyvkiadók által kínált és a hivatalos tankönyvjegyzéken található kiadványokból választva elkészítik a tankönyvlistát. • A tankönyvlista véglegesítéséhez az intézmény vezetıje beszerzi a szülıi szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. • Az iskola a tankönyveket a Könyvtárellátótól értékesítésre átveszi, majd a tankönyvfelelısök ellátják a tankönyvellátással kapcsolatos helyi feladatokat: a tankönyveket átadják a tanulóknak, az iskolai könyvtárnak, pótolják a sérült tankönyveket, visszáruznak, elvégzik az adminisztratív és elszámolási feladatokat. 2.2 Ingyenes tankönyv biztosítása A térítésmentes tankönyvellátást a törvényi rendelkezéseknek megfelelıen elsı alkalommal a 2013/2014. tanévben az elsı évfolyamra beiratkozott minden tanuló számára, ezt követıen felmenı rendszerben biztosítja az iskola. Az állam a tankönyvtörvény alapján rászorultsági alapon biztosítja az ingyenes tankönyvellátást 2013 szeptemberétıl a 2-8. évfolyamokon, ezt követıen minden évben eggyel csökkenı évfolyamokon. Minden év novemberében kerül sor az ingyenes tankönyvet igénylı tanulók létszámának felmérésére. E felmérés során tájékoztatják a szülıket arról, kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra, valamint ingyenes tankönyvellátásra vagy normatív kedvezményre. Az iskolába belépı új osztályok tanulói esetében a felmérésre a beiratkozáskor kerül sor. Az iskola a felmérés alapján megállapítja, hány tanuló esetében kell biztosítani az ingyenes tankönyveket, hány tanuló esetében kell biztosítani a tankönyvtörvény szerinti normatív kedvezményt. A normatív kedvezményt a szülık akkor vehetik igénybe, ha a tanuló: • tartósan beteg, • a szakértıi bizottság szakértıi véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes elıfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlıdési zavarral (súlyos tanulási, figyelem-vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, • három- vagy több kiskorú, illetve eltartott gyermeket nevelı családban él, • nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, vagy • rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. A tanulók szülei a normatív kedvezmény iránti igényüket a tankönyvrendelet 5. mellékletében meghatározott igénylılapon nyújthatják be. Ennek benyújtásával együtt be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratokat. A kedvezményre való jogosultság igazolásához a következı okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás;

53

b) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegő családi pótlék folyósításáról szóló igazolás c) a sajátos nevelési igényő tanuló esetén a szakértıi és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az errıl szóló határozat. A bemutatás tényét az iskola rávezeti az igénylılapra. Az igazolásokat a szülık kötelesek bemutatni és az általuk közölt adatok valódiságáért büntetıjogi felelısséget viselnek. A szaktanárok minden évben leadják azoknak a tankönyveknek, munkafüzeteknek a címét és kódját, amelyeket a következı tanévben használni szeretnének. A tankönyvfelelısök ezek alapján állítják össze az egyes évfolyamok tankönyvlistáját, a szükséges darabszámot, a támogatásra jogosult tanulók nevét, a támogatás mértékét. A tankönyvlista jóváhagyásához az intézmény vezetıje beszerzi a szülıi szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Júniusban az évismétlık és az újonnan beiratkozottak létszámának megfelelıen módosul az ingyenes tankönyvre jogosultak listája. A tankönyvrendelést a központ fenntartásában mőködı iskola a központ egyidejő tájékoztatásával a köznevelés információs rendszerének és a Könyvtárellátó által mőködtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátónak küldi meg azzal, a) a tankönyvrendelés határideje március utolsó munkanapja, b) a tankönyvrendelés módosításának határideje június 15. A módosításra és a pótrendelésre csak indokolt esetben, így különösen az osztálylétszám változása esetén kerülhet sor. A módosítás és a pótrendelés során csak a végleges rendelésben megadott tankönyvek darabszámát lehet módosítani. A módosítás az eredeti rendeléstıl maximum 10%-ban térhet el. c) a pótrendelés határideje szeptember 5. A tankönyvrendelést a körülményekhez képest elvárható legteljesebb körben kell megtenni, legalább a kiválasztott tankönyvek címének, darabszámának, az érintett tanulók (ha ismertek) és a tanulókat esetlegesen megilletı támogatások feltüntetésével. Az iskolának a megrendelés során azokat a tanulókat is fel kell tüntetni, akik számára nem rendel tankönyvet az okok megjelölésével. Az iskolának legkésıbb május 31-ig közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelezı olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. 2.2.1. Az ingyenes tankönyvek állományba vétele és nyilvántartása Az ingyenes tankönyvekbe bekerül az iskola tulajdonbélyegzıje és a beszerzési év. A megırzés idıtartama idıleges, a nyilvántartás módja összesített. Minden osztályról külön táblázat készül, amely feltünteti a tankönyvek kódját, címét, árát, a beszerzett ingyenes tankönyvek darabszámát, az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók nevét. Ez a táblázat egyben kölcsönzési nyilvántartás is. 2.2.2 Az ingyenes tankönyvek kölcsönzési rendje Az iskola tulajdonát képezı tankönyveket augusztus végén (a tankönyvárusításkor).a tankönyvfelelısök adják át az ingyenes tankönyvre jogosultak szüleinek. 54

A tanulók, vagy a tanulók gondviselıje az ingyenes tankönyvek átvételekor aláírásukkal igazolják, hogy átvették a tankönyveket, és hogy jelen szabályzat minden pontját önmagukra nézve kötelezınek ismerik el. A tanuló a tankönyvet addig az idıpontig használhatja, ameddig a tanulmányaihoz szüksége van rá, vagy ameddig az iskolában tanulói jogviszonya van. Ha tanév közben távozik az iskolából, akkor az ingyenes tankönyveket vissza kell szolgáltatnia az iskolának. A tankönyvfelelısök minden évfolyamon meghatározzák azokat a tankönyveket, amelyeket a következı tanévben újra ki lehet majd adni a tanulóknak. A visszagyőjtött tankönyveket 3 kategóriába soroljuk • jó minıségő • megfelelı minıségő • nagyon elhasználódott A nagyon elhasználódott tankönyvek selejtezésre kerülnek, a többi a következı tanévben újra kiadásra kerül. Ha a tankönyveket átdolgozzák, leselejtezésre kerülnek. A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet köteles megırizni és rendeltetésszerően használni, az iskolából való távozáskor visszaadni. Elvárható tıle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. 2.2.3 A kölcsönzött tankönyvek kártérítése Iskolai tulajdonú tankönyv esetén meg kell téríteni a tankönyv árát, ha az elveszik, vagy jelentıs mértékben megrongálódik. Nem kell megtéríteni a tankönyv rendeltetésszerő használatából származó értékcsökkenése esetén. A tankönyv természetes elhasználódása évi 25 %, tehát négy év alatt amortizálódik. Ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak az érvényes tankönyvjegyzékben szereplı vételárának megfelelı hányadát kell kifizetnie: - az elsı év végén a tankönyv árának 75 %-át, - a második év végén 50 %-át, - a harmadik év végén 25 %-át. Az értékcsökkenés megállapítása a tankönyvfelelısök feladata. Vitás esetekben az iskola igazgatója dönt. 3.Tartós tankönyvek Az iskola köteles tartós tankönyvet rendelni adott tárgyból (a matematika mőveltségterület kivételével), ha ilyen elıfordul a tankönyvjegyzéken. Ezt elıször a 2103/2014. évi tankönyvrendelés során alkalmazza az elsı évfolyam vonatkozásában, majd azt követıen tanévenként felmenı rendszerben. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelezı olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskolai könyvtár állományába kerül. Az összeg fordítható: tartós tankönyv, ajánlott és kötelezı olvasmány, szakmai, speciális tankönyvforgalmazás keretében az iskola részére eljuttatott kispéldányszámú tankönyv vásárlására.

55

3.1 A tartós tankönyv fogalma Tartós tankönyv: az a tankönyvvé nyilvánított tankönyv, könyvhöz kapcsolódó kiadvány, amely nem tartalmaz a tankönyvbe történı bejegyzést igénylı feladatokat, a nyomdai kivitele megfelel a tartós tankönyvekre elıírt sajátos technológiai feltételeknek. A tartós tankönyv tartalma és kivitele alapján alkalmas arra, hogy a tanulók több tanévben használhatják (pl. szöveggyőjtemény, atlasz, szótár, nyelvkönyv stb.). A tartós tankönyvet addig az idıpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a tanterv alapján a felkészítés folyik. 3.2 A tartós tankönyvek nyilvántartása és kölcsönzése A tartós tankönyvek az iskolai könyvtár nyilvántartásába kerülnek. Külön győjteményt alkotnak (tankönyvtár). Az iskolai könyvtár raktárában kerülnek elhelyezésre. • Egyedi nyilvántartásba kerülnek a szótárak, kötelezı olvasmányok, digitális tananyagok, egyéb alkotások. Tartósan megırizzük ıket. • Szintén egyedi nyilvántartásba kerülnek a tartós tankönyvek, amelyeket a tanulók tartós használatra kapnak, de ezek megırzési idıtartama idıleges. Ezeket a tanulók a könyvtár kölcsönzési szabályainak megfelelıen kölcsönzik ki, a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják és a tanév végén a könyvtárba viszik vissza. A tanuló a támogatásként kapott tartós tankönyveket köteles megırizni és rendeltetésszerően használni. Elvárható tıle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. A használatba vétel ideje • több évfolyamon keresztül használt tankönyv esetén maximum négy év, • egy évfolyamon használt tankönyvek esetén: szeptember 1-tıl június 15-ig. 3.3 Kártérítés tartós tankönyv esetén Kártérítés tartós tankönyv esetén: - egy év után 50 %, vagy az elveszett dokumentum pótlása, - hosszabb idı esetén a dokumentum elhasználódásával a rendelet számít. 3.4 A könyvtáros-tanár kötelezettségei: A könyvtáros-tanárnak nem alapfeladata a rászoruló tanulók ingyenes tankönyvekkel való ellátása. Ezt a munkát a tankönyvfelelısök végzik. A könyvtáros-tanár feladata a tankönyvtámogatás 25%-ának jogszerő felhasználása, a beszerzett dokumentumok feldolgozása, kölcsönzése, selejtezése. 4. Záró rendelkezések: A tankönyvkezelési szabályzat módosítását az iskola igazgatója vagy a tankönyvfelelısök kezdeményezhetik. Törvényi változások esetén a módosításokat minden esetben el kell végezni.

56

7.Az iskolai tankönyvellátás rendje Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történı eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója a felelıs. • Az iskola éves munkatervében rögzíti a felelıs dolgozók nevét, akik az adott tanévben elkészítik a tankönyvrendelést, részt vesznek az iskolai tankönyvterjesztésben. • A tankönyvrendelésben, a tankönyvterjesztésben részt vevı iskolai dolgozókkal, a tankönyvfelelısökkel az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodás tartalmazza a felelıs dolgozók feladatait; a díjazás módját, mértékét. A megbízott felelısök megállapítják a szükséges határidıket, a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét. • Az iskola igazgatója – az osztályfınökök, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs közremőködésével – tájékoztatja a szülıket arról, hogy a következı tanévben kik jogosultak normatív kedvezményre, valamint felméri, hogy hány tanuló jogosult a normatív kedvezmény igénybevételére. • A szülık a normatív kedvezmény iránti igényüket a miniszter által kiadott igénylı lapon jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. • Az iskola biztosítja, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelı számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történı felkészüléshez. • Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója által megbízott iskolai dolgozók készítik el. A tankönyvjegyzékbıl az iskola helyi tantervének elıírásai alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülı tankönyveket. • A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülıi szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat véleményét. • Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztését, a megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülınek) az iskola részére meg kell téríteni. A kártérítés összege megegyezik a tankönyvnek az adott tanévi tankönyvjegyzékben feltüntetett fogyasztói árával. Az elızı években megjelent tankönyvek esetében a kártérítés összegérıl a diák – önkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. • A kis példányszámú (szakmai, speciális) tankönyvforgalmazás keretében az iskola részére eljuttatott tankönyveket a tanulók a megjelenéstıl számított ötödik tanév után az eredeti ár huszonöt százalékáért megvásárolhatják. 8. Intézményi védı, óvó elıírások 8.1 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az iskolaorvos, iskolai védını által tanévenként összeállított munkaterv és az abban leírtak végrehajtása biztosítja. Az ellátás helyszíne az intézmény korszerő orvosi rendelıje. A szőrések, oltások, a védınıi fogadóórák heti egy alkalommal szerdai napon vannak. Oltási, szőrési nap: szerda. Védınıi tanácsadás: szerda: 8 – 10 óra. A tanulók egészségügyi állapotának ellenırzését, szőrését, az egészségügyi ellátást az alábbi területeken végzik: • • • •

Oltások, szőrıvizsgálatok A tanulók fizikai állapotának vizsgálata, testnevelési csoportbesorolások A továbbtanulás, pályaválasztás elıtt álló tanulók általános orvosi vizsgálata, tanácsadás A védını által a tanulók körében végzett higiéniai, tisztasági szőrıvizsgálatok 57

Egészségneveléssel kapcsolatos elıadások, vetélkedık. A fogászati szőrıvizsgálatokon a gyermek és ifjúságfogászat illetékes orvosával történı elızetes beosztás alapján vesznek részt tanulóink. A szőrıvizsgálatok idejére a tanulócsoportok mellé az iskola nevelıi felügyeletet biztosít. 8.2. Gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztetı helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a fıbejárat elıtti 5 méter sugarú területrészt, az iskola parkolóját is – a munkavállalók, az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! 8.3 Az intézmény alkalmazottjainak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelızésében és baleset esetén Az iskola minden dolgozójának alapvetı feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megırzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy baleset veszélye fennáll, vagy azt, hogy a tanuló balesetet szenvedett a szükséges intézkedéseket megtegye. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelızısével kapcsolatban
Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az iskolai munkavédelmi szabályzat, a tőzvédelmi utasítás, a tőzriadó terv rendelkezéseit.
Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat.
A nevelık a tanórai és az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelızési szabályokat a tanulókkal betartatni.
Az osztályfınököknek az osztályfınöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó elıírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat.
Az osztályfınököknek foglalkozniuk kell a balesetek megelızését szolgáló szabályokkal a következı esetekben: - a tanév megkezdésekor az elsı osztályfınöki órán ismertetni kell: o az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat o a házirend balesetvédelmi elıírásait o rendkívüli esemény (baleset, tőzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa…) bekövetkezésekor szükséges teendıket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét o a tanulók kötelességeit a balesetek megelızésével kapcsolatban. - az iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások) elıtt. - a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét.
A nevelıknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegő feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program elıtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelezı viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendı magatartásra.
A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, informatika, technika) tartó nevelık balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást tartanak minden tanév elején. • •

58

A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját, az ismertetés idıpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelıknek visszakérdezéssel meg kell gyızıdniük arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket.
Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenırzések keretében szakemberekkel rendszeresen ellenırizteti. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelınek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következı intézkedéseket: • a sérült tanulót elsısegélyben kell részesítenie • ha szükséges orvost kell hívnia • a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tıle telhetı módon meg kell szüntetnie • a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet, azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévı többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett tanulót elsısegélynyújtásban részesítı dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan a teendıkben, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhetı a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelızése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján 1. A nevelési – oktatási intézmény vezetıje felel a nevelı – oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelızéséért. 2. A pedagógus kötelessége, hogy a gyermek testi – lelki egészségének fejlesztése, megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erıfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi elıírások betartásával és betartatásával, a veszélyforrások feltárásával, elhárításával, a szülı és szükség esetén más szakemberek bevonásával. 3. A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülı hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szőrıvizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét, biztonságát védı ismereteket. Haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak, más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztetı állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt. 4. Az intézményben bekövetkezett tanuló- és gyermekbaleseteket nyilván kell tartani. 5. A tanuló- és gyermekbaleseteket a minisztérium üzemeltetésében lévı elektronikus jegyzıkönyvvezetı rendszer segítségével kell nyilvántartani. Az elektronikusan kitöltött jegyzıkönyv egy kinyomtatott példányát át kell adni a tanulónak, kiskorú gyermek, tanuló esetén a szülınek. A jegyzıkönyv egy példányát az iskolában meg kell ırizni. 6. Ha a baleset súlyosnak minısül, akkor az iskola a rendelkezésére álló adatok közlésével (telefonon, e-mailen, személyesen) azonnal bejelenti az intézmény fenntartójának. 7. Az iskolában lehetıvé kell tenni, hogy a szülıi szervezet, az iskolai diákönkormányzat képviselıje részt vegyen a tanuló- és gyermekbaleset kivizsgálásában. 8. Minden tanuló- és gyermekbalesetet követıen meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelızésére.


59

8.4 Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendık 1. Az iskola mőködésében rendkívüli eseménynek kell minısíteni minden olyan elıre nem látható eseményt, amely a nevelı és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minısül: a természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés…), a tőz, a robbantással történı fenyegetés. 2. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegetı rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelıs vezetıvel. 3. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelıs vezetık: az iskola igazgatója, igazgatóhelyettese, a tagintézményben a tagintézmény vezetıje. 4. A rendkívüli eseményrıl azonnal értesíteni kell: az intézmény fenntartóját, tőz esetén a tőzoltóságot, robbantással történı fenyegetés esetén a rendırséget, személyi sérülés esetén a mentıket. 5. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató, a tagintézmény vezetı vagy az intézkedésre jogosult felelıs vezetı utasítására az épületben tartózkodó személyeket szóban, lehetıség szerint az iskolarádióban vagy csengıszóval riasztani kell. Haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. Az épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tőzriadó tervben meghatározott elıírások alapján kell elhagyniuk. 6. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületbıl való kivezetéséért és a kijelölt területen történı gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelıs. 7. A veszélyeztetett épület kiürítése során ügyelni kell a következıkre: Az épületbıl minden tanulónak távozni kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelınek a tantermen kívül (pl. mosdóban, szertárban, öltözıben) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell. A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell. A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelı hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon gyızıdni arról, nem maradt – e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. A nevelınek a tanulókat a tanterem elhagyása elıtt és a kijelölt várakozási helyre történı megérkezéskor meg kell számolnia. 8. Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelıs vezetınek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejőleg – a felelıs dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: a kijáratok kinyitásáról; a közmővezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról; a vízszerzési helyek szabaddá tételérıl; az elsısegélynyújtás megszervezésérıl; a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendırség, tőzoltóság, tőzszerészek) fogadásáról. 9. Az épületbe érkezı rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetıjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekrıl; a veszélyeztetett épület jellemzıirıl, helyszínrajzáról; az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekrıl); a közmő (víz, gáz, elektromos) vezetékek helyérıl; az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról; az épület kiürítésérıl. 60

10. A rendvédelmi, katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követıen a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetıjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetıjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. 11. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat szombati napokon be kell pótolni. 12. A tőz esetén szükséges teendık részletes intézményi szabályozását a Tőzriadó terv tartalmazza. 13. A tőzriadó terv elkészítéséért, a tanulókkal, dolgozókkal történı megismertetéséért, felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója felelıs. A teendık megvalósítása tőzvédelmi szakemberekkel együttmőködve történik. 14. Az épületek kiürítését a tőzriadó tervben szereplı kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakoroljuk. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelıs. 15. A tőzriadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelezı érvényőek. 16. A tőzriadó tervet az alábbi helyiségekben kell elhelyezni: gazdasági iroda, porta. 9. Egyéb kérdések 9.1 A kereset-kiegészítés feltételei, elvei – Hatályos: 2013. augusztus 31 – ig. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés odaítélésérıl az iskolavezetıség tagjainak javaslata alapján az iskola igazgatója dönt. A kiemelt munkavégzésért járó egyszeri kereset-kiegészítést azok a pedagógusok kaphatják, akik megfelelnek az alábbiaknak: Tanítói, tanári munkáját kiemelkedı színvonalon látja el, azaz: • sokrétő pedagógiai tevékenységét igényesen, körültekintıen folytatja • órai munkáját magas színvonalon végzi, eredményesen készíti fel diákjait versenyekre • szükség esetén részt vesz a felzárkóztató tevékenységben • aktív a munkaközösség szakmai munkájában, háziversenyeket szervez, kihasználja a továbbképzési lehetıségeket. Bekapcsolódik a szakmai munka megújításába: • részt vesz a pedagógiai program, a mőködési szabályzatok elkészítésében, bevezetésében • részt vesz a helyi tanterv elıkészítésében, bevezetésében Részt vesz a tehetségfejlesztésben, tehetséggondozásban, a felzárkóztatásra szoruló tanulók fejlesztésében: bekapcsolódik a versenyek szervezésébe, lebonyolításába; verseny elıkészítı tevékenységet folytat. Osztályfınöki munkáját kiemelkedı színvonalon látja el, azaz: • következetes osztályfınöki munkát végez, követelményeit igényesen fogalmazza meg, és ezeket megköveteli, eredményes konfliktuskezelı stratégiát alakít ki • jó színvonalú közösség alkotó tevékenységet folytat • adminisztrációs tevékenységét pontosan, idıben végzi Tanórán kívüli tevékenységet végez, azaz: • részt vállal az intézményi rendezvények elıkészítésében, szervezésében, azokon megjelenik; érdeklıdésének megfelelıen részt vállal a gyerekek szabadidıs programjainak szervezésében • tanítványainak kirándulást, sportrendezvényeket, kulturális eseményeket szervez A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés összegébıl részesedhetnek az iskola nem pedagógus dolgozói. 61

9.2 A teljesítménypótlék meghatározásának elvei – Hatályos 2013. augusztus 31 –ig • A pedagógiai tevékenység személyi feltételei (a tanulók speciális nevelési szükségletei, szociokulturális státusa). • A pedagógiai tevékenység tárgyi – technikai feltételei (a tanítás feltételrendszere). • A munkavégzés egyéb meghatározó, fontos tényezıi. 9.3 Az elektronikus és az elektronikus úton elıállított nyomtatványok kezelési rendje Az elektronikus úton elıállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje, a Köznevelés Információs Rendszerében elıállított dokumentumrendszer kezelése: A köznevelési ágazat irányítási rendszerével a Köznevelés Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan elıállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: • az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása • az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések • a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések • az október 1-jei pedagógus és tanulói lista • az október 1 – jei Országos Statisztikai Adatszolgáltatás (OSA) adatállománya • a tanulóbalesetek bejelentésére vonatkozó adatközlések. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola egy számítógépén, külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezetı által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá. Az elektronikus úton elıállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje: Az intézményben keletkezı, az intézménybe érkezı elektronikus iratokat, nyomtatványokat az igazgató utasítása szerinti gyakorisággal, papíralapon is hozzáférhetıvé kell tenni, azaz ki kell nyomtatni. A papíralapú nyomtatványt kinyomtatását követıen: el kell látni az igazgató eredeti aláírásával, az intézmény bélyegzıjével; az iraton fel kell tüntetni az elektronikus és a nyomtatott (hitelesített) kiállítás dátumát; az iratot a vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az irattárban kell lerakni. A papíralapú irattárazás tekintetében a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásáért az igazgató felel, a hitelesítésrıl az igazgatónak kell gondoskodnia. 9.4 Vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megilletı díjazás megállapításának szabályai Amennyiben az intézmény az iskolai foglalkozás keretében a tanuló által készített dolgokat értékesíti, hasznosítja, az elkészítésében közremőködı tanulóknak díjazás jár. A megfelelı díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetében szülıje egyetértésével – és az intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden alkalommal a diákok szellemi, fizikai teljesítményének mértéke, a dolog létrehozására fordított becsült munkaidı. Az egyes tanulóknak járó összegrıl az adott iskolai foglalkozást vezetı iskolai alkalmazott javaslata alapján, az iskolai diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követıen az intézmény vezetıje 62

tájékoztatja a tanulót az értékesítés tényérıl, a bevétel mértékérıl, a vezetı írásban ajánlatot tesz a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülı és a tanuló, az iskola nevében az igazgató) aláírja. Ha nem születik egyetértés, akkor további egyeztetést kell folytatni. Megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra. 9.5 Egyéb, az intézmény mőködésével összefüggı olyan kérdés, amelyet jogszabály rendelkezése alapján az SZMSZ-ben kell, vagy más szabályozó dokumentumban nem kell vagy nem lehet szabályozni • Egyes informatikai eszközöknek a pedagógusok részére történı rendelkezésre bocsátása: intézményünk tanítói, tanárai számára biztosított az iskola teljes informatikai eszközállományának használata. Egyedi esetben – írásos munkáltatói engedéllyel – a laptopokat a pedagógusok otthonukban is használhatják. Nem szükséges engedély a laptopok, más informatikai eszközök iskolán kívüli, a pedagógiai programban szereplı rendezvényen, eseményen, kulturális mősorban történı használatakor. Az iskola pedagógusai az iskolai könyvtár közremőködésével kölcsönzés formájában megkapják a munkájukhoz szükséges tankönyveket, egyéb kiadványokat. • A pedagógus által készített eszközök tanórai bevitelének szabályozása: a pedagógusok tanítási órákra az általuk készített, használt technikai jellegő eszközöket külön engedéllyel vihetik be, az eszköz veszélytelenségének megállapítása az intézményvezetı hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez kötheti az eszköz órai használatát. A pedagógusok által készített nem technikai jellegő pedagógiai eszközök a tanítási órákon korlátozás nélkül használhatók. 10. Intézményi dokumentumok nyilvánossága Az intézmény pedagógiai programja, szervezeti és mőködési szabályzata, házirendje nyilvánosak. • Az intézmény honlapján – http://somogyi.kormend.hu minden érdeklıdı számára szabadon megtekinthetık. • Az iskolai dokumentumok nyomtatott formában megtekinthetık: az intézmény könyvtárában, az iskola igazgatójánál, a nevelıi szobában. • A pedagógiai programról, a szervezeti és mőködési szabályzatról, a házirendrıl minden érdeklıdı tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétıl, az iskola pedagógusaitól a fogadó órákon vagy elıre egyeztetett idıpontban. Az intézményi programokról ezen túl tájékoztatást kaphatnak: 1. Az iskola alkalmazottai: az alkalmazotti közösség értekezletein és a vezetı beosztású alkalmazottaktól; a munkaközösség – vezetıktıl a munkaközösségi foglalkozásokon; az iskolavezetıségtıl a nevelıtestületi megbeszéléseken. 2. A tanulók: az osztályfınököktıl osztályfınöki órákon; a diákönkormányzatot segítı pedagógustól a diákönkormányzat megbeszélésein; az iskolavezetéstıl a diákközgyőlésen; egyéb más, a nevelıkkel megbeszélt formában. 3. A szülık: a nevelıktıl, osztályfınököktıl a szülıi értekezleteken, fogadóórákon; az igazgatótól a szülıi szervezet értekezletén; egyéb más, a nevelıkkel megbeszélt formában. 4. Az iskolával kapcsolatban nem álló személyek: az iskolai honlapon, indokolt esetben személyes tájékoztatás alapján. 63

64

65

Adatkezelési szabályzat A Körmendi Somogyi Béla Általános Iskola szervezeti és mőködési szabályzatának melléklete • Az intézményünkben folyó adatkezelésnek és adattovábbításnak meg kell felelnie az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, valamint a nemzeti köznevelésrıl szóló 2011. évi CXC. törvény elıírásainak. • Az intézményben csak azon személyes, különleges adatokat lehet kezelni, amelyekre a magasabb jogszabályok elıírásai lehetıséget biztosítanak. Kivételes esetben pl. statisztikai adatgyőjtésnél, tudományos kutatásnál ez alól az iskola igazgatója felmentést adhat, de ebben az esetben az érintett dolgozóval, az érintett tanuló szülıjével közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes. • Az intézményi adatkezelési tevékenységért az intézmény igazgatója a felelıs. • Az adatok felvételével, nyilvántartásával megbízott dolgozók: a) az alkalmazottak adatait felvehetik, nyilvántarthatják: igazgatóhelyettes, iskolatitkár b) a tanulók adatait felvehetik, nyilvántarthatják: igazgatóhelyettes, iskolatitkár, osztályfınökök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs. • Az adatok továbbításával megbízott dolgozók a köznevelési törvény által engedélyezett esetekben: a) az alkalmazottaknak a munkaköri leírásukban szereplı feladatokkal kapcsolatos adatait továbbíthatja: igazgató, igazgatóhelyettes, iskolatitkár. b) az alkalmazottak adatait a bíróságnak, rendırségnek, ügyészségnek, a közneveléssel összefüggı igazgatási tevékenységet végzı közigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenırzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak az intézmény igazgatója továbbíthatja. • A tanulók adatait a köznevelési törvény által engedélyezett esetekben továbbíthatja: a) a fenntartó, a bíróság, rendırség, ügyészség, a települési önkormányzat jegyzıje, a közigazgatási szerv, a nemzetbiztonsági szolgálat, a középiskola, az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézmény, a családvédelemmel foglalkozó intézmény, szervezet, a gyermek-és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény, a tankönyvforgalmazó, a pedagógiai szakszolgálat intézményei, a KIR mőködtetıje, a szülı részére az intézmény igazgatója. b) a fenntartó, a középiskola, az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézmény, a családvédelemmel foglalkozó intézmény, szervezet, a gyermek-és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény, a tankönyvforgalmazó, a pedagógiai szakszolgálat intézményei, a KIR mőködtetıje, a szülı részére az intézmény igazgatóhelyettese. c) a fenntartó, a középiskola, az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézmény, a családvédelemmel foglalkozó intézmény, szervezet, a gyermek-és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény, a tankönyvforgalmazó, a pedagógiai szakszolgálat intézményei, a KIR mőködtetıje, a szülı részére az iskolatitkár. d) a középiskola, a családvédelemmel foglalkozó intézmény, szervezet, a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény, a pedagógiai szakszolgálat intézményei, a szülı részére az osztályfınök. e) a családvédelemmel foglalkozó intézmény, szervezet, a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény, a szülı részére a gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs. f) a tankönyvforgalmazó részére a tankönyvfelelıs. 66

Az alkalmazottak adatait a közalkalmazottak személyi anyagában kell nyilvántartani. A személyi anyag része a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján összeállított közalkalmazotti alapnyilvántartás. A személyi anyagot zárt szekrényben kell ırizni. Az alkalmazottak személyi anyagának vezetéséért és rendszeres ellenırzéséért az igazgató a felelıs. A tanulóknak a jogszabályokban biztosított kedvezményekre jogosító adatait a számviteli szabályoknak megfelelı pénzügyi nyilvántartásokhoz csatolva kell nyilvántartani. Ennek kezeléséért az iskolatitkár a felelıs.

67