Az Izsák Imre Általános Művelődési Központ Szervezeti és Működési Szabályzata

Az Izsák Imre Általános Művelődési Központ Szervezeti és Működési Szabályzata

Készítette: Bényi Zoltán igazgató

Tartalomjegyzék Sorszámok Téma megnevezése Old. Záradék a nevelőtestületi elfogadásról 3. Záradék a véleményezésre jogosult szervezetek nyilatkozatáról 4. Záradék az önkormányzat jóváhagyásáról 5. Az SZMSZ hatálya 6. Bevezetés 7. I. Általános rendelkezések 1. Az intézmény alapadatai 8. II. Alap és kiegészítő tevékenységek 1. Az intézmény által ellátandó alap- és kiegészítő tevékenységek, jogszabályokkal 9. 2. Feladatok, tevékenységek forrásai 10. 3. Vállalkozási feladatok 11. 4. Az intézmény szervezeti felépítése, működésének rendszere, szervezeti egységei 5. Az intézmény szervezeti egységeinek megnevezése 6. Engedélyezett létszám 7. A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcs. különleges előírások, feltételek 8. 9.

A képviselet rendje Vagyonnyilatkozat 12. Az ÁMK szervezeti felépítésének vázlata 13. III. Az ÁMK szervezeti felépítése, vezetési szerkezete 1. Az iskola igazgatósága 14. 2. Az igazgatótanács 14. 3-5. Szakmai mközöségek, minőségir. csoport, Az iskola ped. munkáját segítő dolgozói 15. IV. Az ÁMK működési rendszere 1. Az ÁMK intézéményegységei 16. 2. Az ÁMK egyéb szervezeti egységei, gazdasági szervezet engedélyezett létszáma 18. V. A szervezet tagjainak hatáskörei, feladatai 20. 1. Igazgató 20. 2. Igazgatói hatáskörök átruházása 21. 3. Intézményegység vezetők 22. 4. Gazdasági vezető 22. 5. Aláírási jogkör gyakorlása 23. 6. Helyettesítés rendje 24. 7. Szaktanári munkakörben dolgozók 24. 8-10. Osztályfőnökök, gyerm-és ifj.véd.felelős, iskolatitkár feladatai 25. 11-15. Könyvtáros, rendszergazda, szabadidő szerv. MIR csoport, techn. dolgozók feladatai 26. VI. Igazgatótanács működési eléve, jogköre szakalkalmazotti, alkalmazotti értekezlet 27. 1-3 Igazgatótanács, vezetői tanács, szakmai tanács 28. 4-5 ÁMK szintű szakmai munkaközösségek, szakalkalmazotti értekezlet 30. 6. Alkalmazotti közösség 32. VII. Az intézményegys. és szervezeti egys. közti együttműködés és a vezetőkkel való kapcs.tartás rendje 33. VIII. A tanulók közösségei, tanulók-nevelők-szülők közötti kapcsolattartás,külső kapcsolatok 34. 1-2. Az osztályközösség, a diákkörök, az iskolai diákönkormányzat 34. 3-4. Nevelők és tanulók közötti és a nevelők és a szülők közötti kapcsolattartás 35. 5. Nevelők és a szülói munkaközösség közötti kapcsolattartás rendje 36. 6. Az ÁMK vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai 36.

Az oktató- és nevelőmunka ellenőrzése, értékelése 1. A tanulmányi munka értékelése 37. 2-3. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése; a magasabb évfolyamba lépés feltételei 38. 4. Az osztályozó vizsga – a felnőttoktatás formái és a vizsgára való jelentkezés feltételei 39. 5-6-7. Tanórán kívüli foglalkozások - és az azkra vonatkozó általános szabályok – sni-s tanulók 40. X. A szakmai munka belső ellenőrzésének rendje 42. XI. Az ÁMKműködési rendje 1-2-3. Nyitvatartás – vezetők benntartózkodása – ÁMK létesítményi használatának rendje 43. 4. Belépés, benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az ÁMK-val 44. 5. Ünnepélyek, megemlékezések rendje,a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 44. XII. Védő, óvó előírások, feladatok baleset esetén - tanulók rendszeres egészségügyi ellátása 45. XIII. Rendkívüli esemény – bombariadó esetén szükséges teendők 45. XIV. Diákönkormányzat működéséhez szüks. felt. biztosítása, az igazgató és a diákvezetők kapcsolata 45. XV. Az iskolai sportkör és az intézményvezetés közötti kapcsolattartás 45. XVI: Az intézmény jogi normáiról történő tájékoztatás-kérés szabályozása 46. IX.

XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII. XXIV.

Iratkezelés szabályai Reklámtevékenység Kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés és feltételei Tanítási időkeret csökkentésének esetei Tanulói tevékenységért járó díjazás szabályozása Dolgozók munkaruhával történő ellátásának szabályozása Záró rendelkezések Az ÁMK intézményegységeinek és vezető testületeinek szabályzatai 1. Az Izsák Imre ÁMK Általános Iskola Működési Szabályzata 2. Az ÁMK Óvoda működési szabályzata 3. Az ÁMK Művelődési Ház működési szabályzata 4. Az ÁMK Könyvtár működési szabályzata 5. Az ÁMK vezető testületeinek ügyrendi szabályzata Mellékletek 1. Szabálytalanságok kezelése és eljárásrendje 2.. Izsák Imre ÁMK Városi és Iskolai Könyvtára gyüjtőköri szabályzata

46. 48. 49. 49. 49. 49. 50. 51 51. 63. 70. 70. 78. 82. 97.

ZÁRADÉK

(módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt)

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATOT az Izsák Imre Általános Művelődési Központ NEVELŐTESTÜLETE a 2010. május 11-én megtartott határozatképes értekezletén 85 %-os szavazataránnyal

ELFOGADTA és ezt a tényt az igazgató és a választott jegyzőkönyv-hitelesítők aláírásukkal tanúsítják.

……………………… jegyzőkönyv hitelesítő

……………………….

jegyzőkönyv hitelesítő

…………………. igazgató

Az Izsák Imre Általános Művelődési Központ (módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt) SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁT

Az Izsák Imre Általános Művelődési Központ szervezeti és működési szabályzatának, valamint annak mellékleteinek tervezetét az iskola közalkalmazotti tanácsa, valamint reprezentatív szakszervezete a 2010. év május. 11. napján tartott ülésén véleményezte. Kelt.: Zalaegerszeg, 2010. május 11.

…………………… a KÖTA elnöke

…………………… szakszervezeti titkár

Az Izsák Imre Általános Művelődési Központ szervezeti és működési szabályzatának, valamint annak mellékleteinek tervezetével kapcsolatban az iskola diákönkormányzata valamint szülői szervezete a 2010. év május. 11. napján tartott ülésén egyetértési jogát gyakorolta. Kelt.: Zalaegerszeg, 2010. május 11. …………………… diákönkormányzat elnöke

…………………… szülői szervezet elnöke

Az Izsák Imre Általános Művelődési Központ (egységes szerkezetbe foglalt)

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁT, VALAMINT ANNAK MELLÉKLETEIT Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése 2010. június 24-i ülésén 152/2010. számú határozatával jóváhagyta az Izsák Imre Általános Művelődési Központ Szervezeti és Működési Szabályzatát, amely 2010. augusztus 1-jén lép hatályba, és ezzel egyidejűleg az intézmény előző Szervezeti és Működési Szabályzata hatályát veszti.

Kelt: Zalaegerszeg, 2010. június 24.

………………………………….. Dr. Gyimesi Endre polgármester

A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA

Az Izsák Imre Általános Művelődési Központ szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetője előterjesztése alapján a nevelőtestület 2010. év május 11. napján fogadta el. Jelen szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával lép hatályba, és ezzel az ezt megelőző szervezeti és működési szabályzat érvénytelenné válik. A szervezeti és működési szabályzat és az egyéb belső szabályzatok (igazgatói utasítások) előírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelező.

Bevezetés

A SZMSZ elkészítése A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv., a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, és az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Kormányrendelet alapján az Izsák Imre Általános Művelődési Központ szervezetének felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatát – mint az intézmény vezetője – az alábbiak szerint készítem el. A SZMSZ feladatai • •

Az Izsák Imre Általános Művelődési Központ szervezeti és működési szabályainak megállapítása a jogszabályok által meghatározott keretek között. Iránymutatás adása azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok.

A SZMSZ hatálya alá tartozók köre Az intézmény valamennyi közalkalmazottja, munkavállalója, diákja és a szülők.

A SZMSZ megszegése Az SZMSZ rendelkezéseinek megszegése esetén az ÁMK igazgatója, illetve - megbízásából - az igazgató tanács tagjai hozhatnak intézkedést.

A SZMSZ hatálybalépése 2010. ………………..

I. Általános rendelkezések 1. 1.

Az intézmény alapadatai: Elnevezése: Izsák Imre Általános Művelődési Központ

2.

Székhelye:

3. Az intézmény típusa:

Zalaegerszeg, Szivárvány tér 1-3. Többcélú közoktatási intézmény - Általános Művelődési Központ - 8 évfolyamos általános iskolával, óvodával, könyvtárral és közművelődési feladatot ellátó intézményegységgel

4. Az intézmény irányító és felügyeleti szerve: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése Zalaegerszeg, Kossuth Lajos u. 17-19. 5. Az intézmény vezetője:

Az intézmény élén Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése által kinevezett igazgató áll. Az óvoda és az általános iskola élén intézményegység-vezető áll. Az intézményegység-vezetői megbízásról és a megbízás visszavonásáról az igazgatótanács dönt.

6. Intézményegységek:

Óvoda Zalaegerszeg, Szivárvány tér 1-3. Általános Iskola Zalaegerszeg, Szivárvány tér 1-3. Művelődési Ház Zalaegerszeg, Szivárvány tér 1-3. Városi és iskolai könyvtár Zalaegerszeg, Szivárvány tér 1-3.

7. Az intézmény jogállása:

Önálló jogi személy, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Az igazgató az intézmény dolgozóinak tekintetében munkáltatói joggal rendelkezik. A munkáltatói jogkör gyakorlásában – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vesz az igazgatótanács, illetve az intézményegységvezetők a 138/1992. (X.8.) Kormányrendeletben meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolnak.

8. Alapító okirat száma kelte: 148/2002. június 13. Módosítás száma, kelte: 199/2009. szeptember 10. Hatályos: 2010.január 1. . 9. Költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszám: OTP és Kereskedelmi Bank Rt. Zalaegerszegi Igazgatósága. Sz. sz.: 11749008- 15437668 Az intézmény általános forgalmi adó alanyisággal rendelkezik. 10.

OM azonosító:

037516

11. TEÁOR szám:

TEÁOR’03 Alapfokú oktatás

12.A MÁK-nál nyilvántartott törzsszáma:

437662

15437668-8010-322-20

13. Statisztikai számjel:

II. Alap és kiegészítő tevékenységek 1. Az intézmény által ellátandó és a szakfeladatrend szerint besorolt alaptevékenységek, rendszeresen ellátott kiegészítő tevékenységek, és az alaptevékenységet meghatározó jogszabályok Ssz Szakfeladat megnevezése

Szám a

Meghatározó jogszabályok megnevezése

Fő tevékenység Alapfokú oktatás (alapfokú művészetoktatás 852010 kivételével) Alaptevékenységek évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1 Óvodai nevelés intézményeinek, programjainak 851000 1993. 1992. évi XXXIII. törvény a komplex támogatása 1 közalkalmazottak jogállásáról évi XXII. törvény a Munka 851011 1992. 2 Óvodai nevelés, ellátás Törvénykönyvéről 1 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek és a gyámügyi igazgatásról 851012 védelméről 3 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai 17/2005. (II. 8.) Korm. rendelet a nevelése, ellátása 1 diákigazolványról (XII. 22.) Korm. rendelet a 4 Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak 852000 277/1997. pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben komplex támogatása 1 résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről 852011 20/1997. 5 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű (II. 13.) Korm. rendelet közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX tv. nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 1 végrehajtásáról (pedagógus igazolvány, 6 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók 852012 szakirodalom vásárlása) 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. 1 közalkalmazottakról szóló 1992. évi évfolyam) XXXIII. törvény végrehajtásáról a 7 8 9

Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Általános iskolai felnőttoktatás (1-4. évfolyam)

10 Általános iskolai felnőttoktatás (5-8. évfolyam) 11 Általános iskolai napközi otthoni nevelés 12 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése 13 Általános iskolai tanulószobai nevelés 14 Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése 15 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása

közoktatási intézményekben 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-

852021 oktatási intézmények működéséről 3/2002. (II. 15.) OM rendelet a közoktatás 1 minőségbiztosításáról és 852022 minőségfejlesztéséről 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet a 1 852014 1 852024 1 855911 1 855912 1 855914 1 855915 1 931204 1

kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 16/2004. (V. 18.) OM-GyISM együttes rendelet az iskolai sporttevékenységről 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról 26/1997. (IX.3.) NM rendelet Az iskolaegészségügyi ellátásról 130/1995. (X. 26.) Korm. Rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról 2/2004. (I. 15.) FMM rendelet a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről 17/2004. (V. 20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről Kt. 121. § (1) bek. 29. pont, 30. § 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac

16 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai

841901 1

17 Oktatást kiegészítő tevékenységek komplex támogatása

856000 1

18 Közművelődési tevékenységek és támogatásuk

rendjéről 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről 2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (szavatossági, jótállási szabályok) 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM együttes rendelet a termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól 292/2009. (XII. 19.) Kormányrendelet

910501 1 19 Közművelődési intézmények, közösségi színterek 910502 4/2004. (II. 20.) NKÖM rendelet működtetése 1 20 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

évi CXL. törvény 910121 1997. 1997. évi CXL. törvény 70. §-ának (3) 1 bekezdés 21 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme 910122 1 Könyvtári szolgáltatások 910123 22 1 évi LXXVIII. Törvény a lakások és 682002 1993. 23 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése helyiségek bérletére, valamint az 1 elidegenítésükre vonatkozó egyes

24 Tankönyvforgalmazás költségvetési szervnél

479901 1

szabályokról 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről 2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (szavatossági, jótállási szabályok) 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM együttes rendelet a termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről

Ssz Szakfeladat megnevezése Kiegészítő tevékenységek 1 Óvodai intézményi étkeztetés 2

Iskolai intézményi étkeztetés

3

Munkahelyi étkeztetés

4

Könyv-kiskereskedelem

Szám a 562912 2 562913 2 562917 2 476100 2

Az alapító okiratban foglaltak alapján az intézmény kisegítő és vállalkozási tevékenységet nem végez. 2.

Feladatok, tevékenységek forrásai Önkormányzati támogatás Saját bevétel Átvett pénzeszközök (pályázattal elnyert pénzek, alapítvány) Előző évi pénzmaradvány

3.

Vállalkozási feladatok

Az ÁMK vállalkozási feladatokat nem lát el, de helyiségeit az alapfeladatok ellátásának sérelme nélkül szabadon bérbe adhatja. 4.

Az intézmény szervezeti felépítése, működésének rendszere, szervezeti egységei Az intézmény szervezeti felépítését, működésének rendszerét, szervezeti egységeit az SZMSZ III. fejezete „Az iskola szervezeti egységei” tartalmazza.

5.

Az intézmény szervezeti egységeinek megnevezése Izsák Imre ÁMK Óvodája Izsák Imre ÁMK Általános Iskolája Művelődési Ház Városi és Iskolai Könyvtár

6.

Engedélyezett létszám Pedagógus munkakörben: Az intézmény létszámkeretét Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének a költségvetésről szóló hatályos rendelete tartalmazza. Oktatást segítő – technikai dolgozók: Az intézmény létszámkeretét Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének a költségvetésről szóló hatályos rendelete tartalmazza.

7.

A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírások, feltételek A költségvetés tervezésével kapcsolatos különleges előírásokat, feltételeket a közgyűlés által jóváhagyott költségvetési koncepció és a fenntartó által kiközölt, az intézményi éves költségvetés összeállításához kapcsolódó önkormányzati finanszírozásról szóló értesítő; a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos különleges előírásokat, feltételeket Zalaegerszeg

Megyei Jogú Város éves költségvetési rendelet és az intézmény elemi költségvetése tartalmazza. 8.

A képviselet rendje Az intézmény képviseletét az igazgató, akadályoztatása esetén az általános iskola intézményegység vezetője látja el. Eseti képviselettel az igazgató az intézmény bármelyik dolgozóját is megbízhatja. A nem jogi személyiségű szervezeti egységek vezetőinek – a gazdasági szabályzatokban rögzített jogosítványok kivételével – nincs olyan jogosítványa, amelyek körében az intézmény képviselőjeként járhatnak el. A képviseleti jogot a feladat ellátása során viselt döntési, illetve végrehajtási felelősség körében - a törvény, kormányrendelet által telepített saját hatáskör, - a kiadmányozási jogkör gyakorlója látja el a tevékenység gyakorlásával kapcsolatos feladatokban.

9.

Vagyonnnyilatkozat A 2007. évi CLII. törvény értelmében, a törvény 2. § a)/3, 3.§ (1) bekezdés c, pontja szerint az ÁMK dolgozói közül a következő beosztásban dolgozó személyeknek kell vagyonnyilatkozatott tenni. • ÁMK igazgató • ÁMK általános iskola intézményegység-vezető • ÁMK napköziotthonos óvoda intézményegység vezető • ÁMK gazdasági vezető • ÁMK könyvelő

Az intézménynél maradó vagyonnyilatkozatok példányait (az igazgatót kivéve minden feltűntetett munkakörben dolgozó) a székhelyiskola titkárságán páncélszekrényben elkülönítve kell megőrizni a vagyonnyilatkozatra kötelezett beosztásának megszűnéséig. A beosztás megszűnéskor az érintett közalkalmazott záró vagyonnyilatkozat tételére kötelezett.

ÁMK igazgató Az ÁMK szerkezeti felépítésének vázlata

iskola-titkár

ált. iskolai intézmény egység-vezető (ált. helyettes)

beosztott tanítók, tanárok

munkaközösség vezetők

gyermek-és ifjúságvédelmi felelős

konduktor, fejlesztő pedagógus

óvodai intézmény egység -vezető

beosztott óvónők, dajkák

könyvelő, pénztáros, gondnok

gazdasági vezető

minőségirányí tási csoport vezetője

konyhai dolgozók, takarítók

karbantartó, oktatástechni kus, gyermekfelügyelő

művelődési ház csoport

művelődésszer vezők, könyvtáros

III. Az ÁMK szervezeti felépítése, vezetési szerkezete 1.) Az iskola igazgatósága Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint az igazgatótanács tagjai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető és nem vezető beosztású dolgozók tartoznak: • • • • • • •

ált. iskolai intézményegység vezető (intézményvezető helyettes is - megbízott magasabb vezető) óvodai intézményegység vezető ( megbízott magasabb vezető) gazdasági vezető (kinevezett magasabb vezető) iskolatitkár minőségbiztosítási csoport vezetője művelődési csoport könyvtáros

Az iskola felelős vezetője a Kt. 54 § (1) pontja alapján az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása az intézmény alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamban történik. Az igazgató rendszeresen hetente egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az igazgatóság megbeszéléseit az igazgató vezeti. Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel a munkaköri leírásokban rögzítettek szerint az intézményvezető-helyettes helyettesíti. 2.) Az igazgatótanács: Az igazgatótanács a többcélú intézményekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján segíti az igazgató munkáját, az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő testület, amely jogszabályban meghatározottak szerint az intézményegység vezetők kinevezésében illetve annak visszavonásában részt vesz a munkáltatói jogkör gyakorlásában. Az igazgatótanács hetente tart megbeszélést az aktuális feladatokról, a megbeszélésről írásos feljegyzés készül. Az igazgatótanács megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. Az igazgatótanács tagjai: Elnöke: az ÁMK igazgatója Tagjai: •

intézményegység-vezetők

• • • • •

gazdasági vezető az iskolai nevelőtestület képviseletében 1 fő az óvoda nevelőtestület képviseletében 1 fő a művelődési ház és a könyvtár szakalkalmazottainak képviseletében 1 fő a szakszervezet munkahelyi szervének képviseletében 1 fő

Állandó meghívottak: • Közalkalmazotti tanács elnöke • SzM választmány elnöke A magasabb vezetők és vezetők pályáztatása és megbízása, illetve pályázat nélküli megbízása a Kjt. és a 138/1992. Kormányrendeletben foglaltak szerint történik. A vezető beosztású dolgozók munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik, amely tartalmazza az adott vezető szervezetben elfoglalt helyét is. 3.) Szakmai munkaközösségek •

•

• • •

Az intézményben az egységek tevékenységi körébe tartozó átfogó feladatokra ÁMK-s szakmai munkaközösségek működhetnek. Hagyományos szakmai munkaközösségek az alsós, felsős és az osztályfőnöki munkaközösség. Az ÁMK-s szakmai munkaközösség vezetőjét az intézményigazgató bízza meg a munkaközösség javaslatára. A működés rendjét és a munkaprogramot a munkaközösség fogadja el. A munkaközösség vezetője a munkaprogram végrehajtásáról tájékoztatja a szakmai tanácsot. Véleményezi az intézményvezetői pályázatra benyújtott vezetői programot. Az óvodai és iskolai szakmai munkaközösségek részt vesznek a pályakezdő pedagógusok munkájának segítésében a gyakornoki szabályzatban leírtak alapján,

4.) A minőségirányítási csoport Az iskola pedagógus és pedagógiai munkát segítő dolgozóiból az intézmény minőségügyi feladatainak ellátására 3 fős minőségirányítási (MIR) csoport működik. A MIR csoport munkáját a minőségügyi vezető irányításával éves munkaterv alapján végzi, amely igazodik az IMIP-ben foglaltakhoz. 5.) Az iskola pedagógiai munkáját segítő (technikai) dolgozói Az iskola technikai dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola technikai dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik, és szervezetileg közvetlenül a gazdasági vezető irányítása alatt állnak.

IV. Az ÁMK működésének rendszere 1. • • • •

Az ÁMK intézményegységei óvoda általános iskola közművelődés könyvtár

1.1. ÁMK Napköziotthonos Óvoda Az óvoda 50 férőhellyel, két foglalkoztató csoportszobával, kiszolgáló helyiségekkel rendelkezik, részben akadálymentesített. Az óvoda élén vezető beosztású intézményegység-vezető (óvodavezető) áll. Munkáját az ÁMK-titkár és a szociopedagógus, logopédus segíti. Az intézményegység feladata az integráción belül •

• •

Pedagógiai munka folyamatos fejlesztésével, a szülőkkel együttműködve biztosítja a 3-7 éves korosztály nevelését, 5 éves kortól az iskolai életmódra való felkészítést. Korszerű színvonalon gondoskodik az óvodáskorú gyermekek (igény szerint mozgáskorlátozottak) személyiségének fejlesztéséről. Együttműködik az iskolával, vele együtt keresi az iskolába való átmenet legjobb módjait. Gondoskodik a fejlődésben elmaradt, integrált gyermekek felzárkóztatásáról. Megfelelően felhasználja az ÁMK közművelődési, intézményi lehetőségeit, valamint a korosztályához igazodóan épít a könyvtárra.

Működésének részletes szabályait az SzMSz XXIV. fejezete tartalmazza. 1.2. ÁMK Általános Iskola Az intézmény teljes mértékben akadálymentesített. Az ÁMK-ban rendelkezésre áll nyolc tanterem, továbbá fizikai és kémiai előadóterem, számítástechnikai és nyelvi termek, háztartástechnikai, népi mesterségek művészeti, képzőművészeti stúdió, zeneterem, integrált nevelteket fejlesztő terem, korrepetáló terem, tornacsarnok továbbá ebédlő, kondicionáló terem, szabadidős központ, valamint a közös használatú többcélú tér és karbantartó műhely. Az általános iskola vezetését átruházott jogként vezető beosztású intézményegység - vezető (igazgatóhelyettes) látja el. Az ÁMK Általános Iskola részletes működési szabályait az SzMSz XXIV. fejezete tartalmazza.

Az intézményegység feladata az integráción belül: • •

•

• •

Szorosan együttműködve a családdal biztosítja a 6-14 éves korosztály korszerű nevelését, képzését, művelődését. Tevékenységszervezésével segíti az iskola és az óvoda szocializációs, integrált, mozgáskorlátozott tanulók fejlesztő munkáját az óvodai, illetőleg a tanórai foglalkozásokon és a szabadidőben. Feltárja az óvoda és az iskola egymásra épülésének módjait, folytatja az óvoda felzárkóztató tevékenységét, gondoskodik a tehetségek fejlesztéséről és a tanulók képességeinek maximális kibontakoztatásáról (ÁMK pedagógiai program). Sokoldalú együttműködéssel megteremti a közéleti nevelés lehetőségeit az intézményi demokrácia formáinak felhasználásával. Munkájában épít az ÁMK közművelődési funkciójából eredő lehetőségekre.

1.3. ÁMK Művelődési Ház Rendelkezésre áll az aula, két 30 férőhelyes előadóterem (tanterem), klubszoba, művészeti termek, irodahelyiség, 100 férőhelyes mozi, zártrendszerű tv-videólánc,projektor, valamint kiszolgálóhelyiségek. A közművelődés vezetését megosztva átmenetileg az ÁMK igazgatója és az általános iskola intézményegység vezetője látja el, a közművelődési igazgatóhelyettes státusz betöltéséig. Az intézményegység feladatait két főfoglalkozású közalkalmazott végzi. Feladata: •

• •

•

•

Lakóhelyi működési területén biztosítja a társadalmi igényekhez, a helyi sajátosságokhoz, életkorhoz, a munkakörülményekhez igazodó művelődési tevékenységhez szükséges egyes feltételeket. Klubokat működtet, biztosítja a lakosság részére a közéleti és kulturális informálódás lehetőségét. Információs és egyéb közhasznú szolgáltatást végez, rendszeres és szervezett lehetőségeket nyújt a közösségek, civil szerveződések vélemény- és információcseréjéhez, segíti a közélet demokratizmusát. Közreműködik a tudományos és szakmai ismeretek terjesztésében, igény szerint tanfolyamokat szervez meghatározott ismeretek átadása, készségek, képességek fejlesztése érdekében, rész vész az ÁMK mentálhigiénés programjában, bekapcsolódik az iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatásba. Közreműködik a művészeti alkotások bemutatásában (Dús Galéria), rendezvényeket szervez.

Az intézményegység feladata az integráción belül: Tevékenységszervezéssel segíti az iskola és az óvoda integrált szocializációs fejlesztő munkáját az óvodai, illetőleg a tanórai foglalkozásokon és a szabadidőben. Az ÁMK közművelődési szakalkalmazottai közti feladatmegosztást, valamint a működés részletes szabályait az SzMSz XXIV. fejezete tartalmazza. •

1.4. ÁMK könyvtár Az ÁMK könyvtára kettős funkciójú – közművelődési és iskola – könyvtár A könyvtár gyűjti, tárolja és szolgáltatja az audiovizuális számítástechnikai ismerethordozókat, számítógépes adatbázissal rendelkezik, mely alkalmas könyvtárközi kölcsönzésre is. A könyvtár igénybevétele megfelelően biztosított az óvoda számára is. Kielégíti a szakalkalmazottak szakirodalmi és információs igényeit, gondozza az iskolai, intézményi pályamunkákat. A könyvtár vezetését megbízás alapján: Szakképzett pedagógus látja el. A könyvtáros munkabeosztását és a könyvtár működésének részletes szabályait az SzMSz XXIV. fejezete, a gyűjtőköri szabályzatot az SzMSz melléklete tartalmazza. 2. Az ÁMK egyéb szervezeti egységei Az ÁMK gazdasági szervezetének felépítése, feladatai – engedélyezett létszámok gazdasági vezető ( a gazdasági szervezeti egység vezetője) könyvelő 1 fő takarító 3 fő konyhai dolgozó 2,5 fő karbantartó 1,5 fő oktatástechnikus 0,5 fő portás, gondnok 1,5 fő 2.1. Gazdasági Hivatal Pénzügyi és gazdálkodási kérdésekben funkcionális feladatokat ellátó szervezeti egység. Ellátja a költségvetési tervezéssel, az előirányzat-felhasználással, a pénzellátással, a költségvetési gazdálkodással, a vagyon kezelésével és használatával, a beszámolással, munkaerő-gazdálkodással és bérgazdálkodással, az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, a könyvvezetéssel és a beszámolási kötelezettséggel, az adatszolgáltatással, valamint a gazdasági folyamatokba beépített belső ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat. Szervezi a gyermekétkeztetést ellátó konyhák tevékenységét, az épületek szükség szerinti felújítását, az általános karbantartást, a takarítást és egyéb segédmunkákat. Szervezeti felépítése: Élén a vezető beosztású gazdasági vezető áll. A gazdasági vezető átruházott jogkén munkáltatói jogkörrel rendelkezik a könyvelő és a technikai dolgozók tekintetében. A gazdasági hivatalon belüli munkamegosztást az ügyrend tartalmazza. 2.2. Titkárság Az ÁMK igazgatójának közvetlen irányításával működik.

Létszáma: 1 fő Ellátja az ÁMK-ba érkező iratok központi iktatását és az intézményegységekhez való továbbítását, valamint az irattározást. Végzi az ÁMK vezető és szakmai testületei összehívásával adminisztrációs feladatokat, nyilvántartja az ülések állásfoglalásait és a határidőket. Az ÁMK titkár részletes feladatait a munkaköri leírás állapítja meg. 2.3. Az igazgatóhoz tartozó előadók Belső ellenőr (Ellátja: külső szakértői csoport, határozott időre, megbízás alapján.) Feladata a szabályszerű gazdálkodás előmozdítása és a belső tartalékok feltárása céljából különösen az alaptevékenység ellátásának, az előirányzatok, a rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának, a létszám- és illetménygazdálkodásnak, a kötelezettségvállalások megalapozottságának, az intézményi működés szabályozottságának, a bizonylati rend és okmányfegyelem helyzetének, a költségvetési beszámoló szabályszerűségének, a befizetési kötelezettségek teljesítésének vizsgálata. Tűzvédelmi megbízott (Ellátja: külső szakértő, megbízás alapján.) Feladata az ÁMK tűzvédelmi szabályzatában megfogalmazottak betartatása, a tűzvédelemmel kapcsolatos problémák feltárása, az adódó problémák megoldása, tűzvédelmi oktatás az intézmény pedagógusai, dolgozói részére. Elkészíti a tűvédelemmel kapcsolatos szabályzatokat. Munkavédelmi megbízott Feladata az ÁMK munkavédelmi szabályzatában, balesetmegelőzési-és elhárítási tervében megfogalmazottak ellenőrzése. Munkavédelmi és balesetvédelmi oktatást tart az intézmény pedagógusai és dolgozói részére. Elkészíti a szabályzatokat, a munkahelyi veszélyek és kockázatók azonosítását és azokat értékeli. V. A szervezet tagjainak hatáskörei, feladatai, a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, a vezetők közötti feladatmegosztás A szervezet tagjai munkájukat munkaköri leírás alapján végzik, amely tartalmazza: • a dolgozó szervezetben elfoglalt helyét • a helyettesítés rendjét • munkaköri feladatait és felelősségét • hatáskörét • ellenőrzési tevékenységét • külső kapcsolattartását Ezek alapján a szervezeti és működési szabályzat ezen része vezető beosztású dolgozók esetén csak az egyes feladatkörök betöltőjének a szervezetben elfoglalt helyét írják le.

„Vezető beosztásúak” Az ÁMK-ban a vezetéssel kapcsolatos feladatokat az igazgató, gazdasági vezető, az intézményegység-vezetők és a koordinátorok látják el. Az ÁMK vezetését az igazgatótanács, a vezetői tanács, szakmai tanács segíti. 1. Az igazgató Az ÁMK élén a magasabb vezető beosztású igazgató áll, aki • felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, a vezetői feladatok összehangolásáért, • gondoskodik az ÁMK pedagógiai-művelődési programja megvalósításának személyi, tárgyi, valamint módszertani feltételeiről, • felelős az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének működéséért, • felelős az intézmény középtávú továbbképzési terv, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért, a szakalkalmazottak továbbképzésének megszervezéséért, • vezeti az igazgatótanácsot, előkészíti az igazgatótanács jogkörébe tartozó döntéseket, megszervezi és ellenőrzi végrehajtásukat, • vezeti és előkészíti a szakalkalmazotti értekezletet, a vezetői tanács és szakmai tanács értekezleteit, • gyakorolja – az illetékes intézményegység-vezető egyetértésével – az alkalmazással és a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésével kapcsolatos kizárólagos munkáltatói jogkört, valamint a közvetlen irányításához tartozó közalkalmazottak tekintetében a teljes munkáltatói jogkört, • gyakorolja a kötelezettségvállalási jogkört, • irányítja és ellenőrzi az intézmény gazdálkodását, figyelemmel kíséri az üzemelés folyamatosságát és gazdaságosságát, • felelős a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak hitelességéért, az intézményi számviteli rendért, a belső ellenőrzés megszervezéséért és működéséért, • gondoskodik a tanulói és gyermekbalesetek megelőzésével, a nevelő és oktató munka biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a gyermekek és tanulók rendszeres egészségügyi ellátásával kapcsolatos, valamint a munkaés tűzvédelmi feladatok ellátásáról, • dönt az intézményen belül felmerülő hatásköri és egyéb vitákban, ha azokat a jogszabály vagy az SzMSz nem utalja más szerv hatáskörébe, • eleget tesz a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettségeinek az ÁMK szakszervezetével és a közalkalmazotti tanáccsal kapcsolatban, • gondoskodik a hit-és vallásoktatáshoz szükséges tárgyi feltételek biztosításáról, együttműködik az egyházak képviselőivel, • teljeskörűen képviseli az ÁMK-t külső szervek előtt, de a képviseletre meghatározott ügyekben – eseti vagy állandó megbízást adhat, • ellátja a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt, és át nem ruházott feladatokat.

2. Az igazgatói hatáskörök átruházása Az ÁMK-igazgató – egyszemélyi felelőssége érvényesülése mellett – a következő hatásköröket ruházza át: a) a képviseleti jogosultság köréből: • •

az intézményegység szakmai képviseletét az intézményegység-vezetőkre az intézmény képviseletét gazdasági kérdésekben a gazdasági vezetőre

b) gazdálkodási jogköréből: •

korlátozott gazdálkodási jogkör gyakorlását az ÁMK Számviteli Pénzügyi Szabályzatában foglaltak szerint az intézményegység-vezetőkre

c) az utalványozási jogkört akadályoztatása esetén az ÁMK Általános Iskola intézményegység-vezetőjére d) munkáltatói jogköréből: •

•

a közalkalmazotti jogviszony létesítése és megszüntetése kivételével a munkáltatói jogkörbe tartozó egyéb feladatokat az intézményegységvezetőkre és a gazdasági vezetőre az irányításuk alá tartozó közalkalmazottak tekintetében teljes munkáltatói jogkört a fizikai állományba tartozó közalkalmazottak felett a gazdasági vezetőre

3. Az intézményegység-vezetők • • •

•

• •

•

Vezetői megbízásukról az igazgatótanács dönt. Felettük a munkáltatói jogokat az ÁMK igazgatója gyakorolja. Irányítják, szervezik intézményegységük szakmai munkáját, szakmai ügyekben képviselik az intézményegységet. Döntenek az intézményegységük működésével kapcsolatos minden olyan kérdésben, amelyek előzetes egyeztetése nem tartozik az ÁMK központi szerveihez, illetőleg amelyekben a döntés nem tartozik az intézményegység más közösségének hatáskörébe. Hatáskörükbe tartozó ügyekben eleget tesznek a szakszervezeti és közalkalmazotti tanácsi egyeztetéseknek. Végzik a gazdálkodás területén a vezetők részére előírt ellenőrzéseket, valamint az ÁMK Munkavédelmi Szabályzatában és a Tűzvédelmi Szabályzatában előírt feladatokat. Ellátják, illetve irányítják a pedagógiai, szakmai munka belső ellenőrzését az intézményegységükben. Az eredményes gazdálkodás segítése érdekében az éves költségvetés tervezésének időszakában felmérik, és a gazdasági vezetőhöz eljuttatják az intézményegység következő évi személyi és dologi jellegű igényeit. Ellátják az igazgató által átruházott korlátozott gazdálkodói és munkáltatói jogkörükbe tartozó feladataikat.

•

•

• •

Felelősségük a feladataik ellátásáért, az általuk vezetett intézményegység szakmai munkájáért és a korlátozott gazdálkodói jogkörükben tett intézkedésekért áll fenn. Az ÁMK Általános Iskola és az ÁMK Napköziotthonos Óvoda vezetője a jogszabályban meghatározottak szerint végzi a tanügy-igazgatási feladatokat. Felelősek az intézményegység pedagógiai munkájáért, az ellenőrzési, a mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszer működéséért, a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a pedagógus-továbbképzéssel kapcsolatos feladatok ellátásáért. A gazdasági vezetővel együttműködve gondoskodnak a pedagógus munkaerőgazdálkodási feladatok ellátásáról. Az ÁMK Általános Iskola intézményegység-vezető ellátja az intézményigazgató általános szakmai ügyekben történő helyettesítését. Mint általános intézményigazgató helyettes közreműködik a szakmai tanács üléseinek előkészítésében és állásfoglalásai megvalósításának szervezésében. Intézményi szinten koordinálja a gyermekvédelmi tevékenységet és a mentálhigiénés munkát.

4. A gazdasági vezető • •

•

• • • • • • •

•

Határozatlan idejű vezetői megbízását az intézményigazgató adja, aki gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. A működéssel összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében az igazgató helyettese, feladatait az igazgató közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el. Az ÁMK pénzügyi és gazdasági szervezetének felelős vezetője, aki a számviteli és pénzügyi vonatkozású kérdésekben az intézmény egészére kiterjedő érvényű intézkedéseket tehet az intézményigazgató egyetértésével. Meghatározza az intézményegységek vonatkozásában a költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos előírásokat és feltételeket. Irányítja, szervezi és ellenőrzi a gazdasági hivatal munkáját, felelős a tevékenységi körébe tartozó feladatok jogszabálynak megfelelő ellátásáért. Az intézményegységek gazdasági munkájához iránymutatást ad, ellenőrzi azt. Kidolgozza az ÁMK belső gazdálkodási szabályait, a könyvviteli, elszámolási, vagyon-nyilvántartási és bizonylati rendet. Ellenjegyzési, érvényesítési, valamint munkáltatói jogkört gyakorol. Rendszeres kapcsolatot tart a költséghelyek vezetőivel. Feladata az ÁMK munkaerő-gazdálkodási feladatainak ellátása, illetve az előmeneteli rendszerrel kapcsolatos feladatok végzése, képzés, továbbképzés forrásának tervezése, továbbá a személyi nyilvántartások kezelése. Közreműködik az igazgatótanács hatáskörébe tartozó vezető megbízások, pályázati eljárások előkészítésében. Felelős a Pénzügyminisztérium által előírt beszámolók elkészítéséért az előírt nyomtatványokon, valamint ezen adatoknak elektronikus adatfeldolgozókon történő továbbításáért a megfelelő határidőre.

• •

Felelős a gazdasági hivatal által előállított dokumentumoknak az APEH a MÁK és a PM által előírt határidőig történő megőrzéséért, archiválásáért. Tevékenységéről az intézményigazgatót folyamatosan tájékoztatja.

5. A kiadmányozási (aláírási) jogkör gyakorlása. Az ÁMK nevében aláírásra az ÁMK igazgatója jogosult. A pénzügyi kötelezettséget vállaló iratok kivételével egymagában ír alá. Távolléte vagy akadályoztatása esetén az azonnali vagy sürgős intézkedéseket tartalmazó iratokat helyette az általános helyettesítését ellátó intézményegység-vezető, vagy gazdasági vezető írja alá a pénzkezelő intézetben bejelentett módon. • Az ÁMK gazdálkodásával kapcsolatos pénzügyi kötelezettséget vállaló iratokban az aláírás érvényesítéséhez két jogosult személy aláírása szükséges. A két aláíró közül az egyik a gazdasági vezető, akadályoztatása esetén az általános igazgató-helyettes. A kötelezettségvállalásnál az ellenjegyzésére a gazdasági vezető jogosult, tartós akadályoztatása esetén az ellenjegyző a könyvelő. • Az egységvezető helyettesek aláírási jogköre a vezetésük alá tartozó egység szakmai tevékenységével kapcsolatos levelekre, saját hatáskörben tett intézkedésekre, az óvodában és az iskolában a tanügyigazgatás körébe tartozó ügyekre terjed ki. A közművelődéssel és könyvtári ellátással kapcsolatos leveleket az igazgató vagy az általános helyettes írja alá. Pénzfelvétel, banki forgalom körében, a pénzintézethez bejelentettek közül két személy együttes aláírása szükséges. • Az igazgató, az általános igazgató-helyettes, gazdasági vezető által aláírt levelek fejlécezettek, ennek hiányában a fejbélyegző: •

Iszák Imre ÁMK 8900 Zalaegerszeg, Szivárvány tér 1-3. Tel: 92/511-927 Adószám: 15437668220 Aláírásuk mellett az ÁMK körbélyegzőt használnak. Az ÁMK intézményeiben keletkezett leveleket az ÁMK fejbélyegzőjével kell ellátni, az intézményegység-vezetők aláírása mellett az ÁMK körbélyegzőjét kell használni. 6. A helyettesítés rendje •

•

Az intézményigazgatót távollétében az általános helyettesítési jogkörrel megbízott, ÁMK Általános Iskola intézményegység-vezetője helyettesíti, mindkettőjük akadályoztatása esetén az óvodavezető vagy a gazdasági vezetőfeladata. Pénzügyi és gazdálkodási ügyekben a helyettesítést gazdasági vezető látja el. Az ÁMK Általános Iskola intézményegység-vezető helyettesítését az osztályfőnöki koordinátor látja el.

• • •

Az ÁMK Napköziotthonos Óvoda vezetőjének távolléte esetén helyettesítésére megbízást kell adni. A közművelődés vezetését ellátó vezetők helyettesítését szakalkalmazott látja el. Az ÁMK intézményegység-vezetők tartós távolléte esetén az intézményigazgató a munkajogi szabályoknak megfelelően külön intézkedik a helyettesítés ellátásáról.

„Nem vezető beosztásúak” 7. A szaktanári munkakörben dolgozók feladatai: A tanítási tevékenység megtervezése tantárgyanként, évfolyamonként, a helyi tanterv alapján egész tanévre. A tanórán kívüli, órarend szerint folytatott egyéb foglalkozások (szakkör, felzárkóztatás, verseny- előkészítés, stb.) megtervezése foglalkozásonként, egész tanévre illetve a foglalkozás egész tartamára. A tervezetek párhuzamos osztályok számára lehetnek azonosak, illetve- ha szakmailag indokolt- több tanéven át használhatóak. Elkészítési határidő minden tanév szeptember 20-a. A tervezeteket az adott munkaközösséget irányító munkaközösség vezető szakmailag ellenőrzi, az igazgatótanács illetékes tagja jóváhagyja. Felkészülés a tanórákra. Gondoskodás a tanításhoz felhasznált eszközökről. Gondoskodás a tanulók otthoni munkafeladatainak kitűzéséről. Írásbeli dolgozatok, feladatlapok és egyéb mérő és értékelő anyagok készítése. A tanulói teljesítmények folyamatos értékelése. Ügyeleti, illetve készenléti szolgálat ellátása a tanítási időkereten belül, a beosztásnak megfelelően. Szükség szerinti helyettesítés. Közreműködés iskolai rendezvényeken. Közreműködés a szakmai munkaközösség tevékenységében. A haladási és osztályozó napló vezetése. Szülők tájékoztatása fogadóórán, illetve szülői értekezleten. Részvétel nevelőtestületi értekezleten, konferencián. Az osztályban tanító tanárként részvétel tanuló fegyelmi eljárásban. Részvétel továbbképzésen, szakmódszertani rendezvényeken. Feladataikat részletesebben a munkaköri leírásaik tartalmazzák. 8. Az osztályfőnökök feladatai (pedagógiai munkával összefüggő teendő): A tanév nevelési feladatainak tervezése. Kapcsolattartás a szülőkkel. Naplóval, beírási naplóval, bizonyítványokkal, törzslapokkal kapcsolatos adminisztratív teendők. Késések, mulasztások nyilvántartása. Egyéni problémák kezelése. Fegyelmező intézkedések, illetve arra érdemes tanulók dicsérete. Osztályszintű megemlékezések szervezése. Tanórán kívüli osztálykeretben végzett tevékenységek előkészítése, szervezése, vezetése. Pályaválasztás, továbbtanulás segítése. Kapcsolattartás az ifjúságvédelmi felelőssel. Feladataikat részletesebben – a szaktanári/ szakoktatói feladatokat is tartalmazó - a munkaköri leírásaik tartalmazzák. 9. A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős feladatai: Közreműködik a tanulók fejlődését veszélyeztető okok felderítésében. Pedagógiai eszközökkel törekednie kell a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. A tanuló érdekében intézkedést kezdeményez, ezért együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal.

A szülői házzal való kapcsolattartás, szülők segítése gyermekük nevelésében. Segíti az iskolavezetés munkáját azzal is, hogy összehangolja a pedagógusok gyermekvédelmi tevékenységét. Segítséget nyújt az egészségnevelési, ezen belül a kábítószer-ellenes program kidolgozásában, közreműködik annak megvalósításában. Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatukat a munkaköri leírásuk tartalmazza. 10. Az iskolatitkár feladatai: Feladatkörébe tartozik az iktatás, irattározás, postázás és egyéb, az igazgató által megszabott irodai munkák végzése, az iskola igazgatója mellett az ügyfélfogadási, gépírási és levelezési teendők, és általános gépelési feladatok elvégzése. Átveszi az iskola részére érkezett leveleket, postabontásra átadja az igazgatónak vagy helyettesének. A névre szóló leveleket továbbítja a címzetthez. Elvégzi a beérkező és kimenő levelek iktatását. Kezeli a fénymásoló gépet, gondoskodik annak karbantartásáról. Felelős az oktatási irattár rendjéért, naprakész állapotáért, az iratok gondos megőrzéséért, a megőrzési idő feltüntetéséért. Minden iskolaév lezárását követően átveszi az intézményegység vezetőktől irattározásra a tanév osztálynaplóit. Feladatkörébe tartozik az iskola munkájával kapcsolatos bizalmas és titkos anyagok, levelek gépelése. Az osztályfőnökökkel együttműködve naprakész állapotban vezeti a beiskolázással (felvétel, elutasítás, beiratkozás) kapcsolatos adminisztrációt. A tanulók részére, tanulói jogviszony igazolás kiadása, erről pontos nyilvántartás vezetése. Tanulói jogviszony megszűnése esetén az illetékes hatóságok értesítése. Nyilvántartja a felnőttoktatásban vizsgázok tanügyi dokumenmtációit. A fentieken kívül köteles ellátni minden olyan feladatot, amivel felettese esetenként megbízza. Az intézményben egy fő iskolatitkár tevékenykedik. Feladatát és helyettesítési rendjét a munkaköri leírása tartalmazza. 11. Az intézményi és lakótelepi könyvtáros feladatai: A könyvtáros munkáját közvetlenül az ÁMK igazgatója ellenőrzi és irányítja. Az iskolai könyvtár működési rendjét a szervezeti és működési szabályzat XXIV. Fejezet, az „ Az ÁMK Könyvtár Működési Szabályzata” c. része tartalmazza . Feladatai közé tartozik még a tartós tankönyvek nyilvántartása, valamint a tankönyvtámogatásra jogosult tanulók részére beszerzett tankönyvek kiadása és visszavétele. A normatív támogatásból beszerzett tankönyvek nyilvántartásával és kezelésével kapcsolatos feladatokban együttműködik az iskolai tankönyvfelelőssel és az elszámolásért felelős gazdasági ügyintézővel. 12. A számítástechnikai rendszergazda feladatai: Feladata a titkárságon, az igazgatói, intézményegység vezetői- és helyettesi, valamint a gazdasági irodákban, tanári szobákban, számítástechnikai termekben elhelyezett számítógépek felügyelete, programok telepítése, hibaelhárítás, együttműködés a fejlesztésben, hálózatok felügyelete, hibaelhárítás, szoftverek telepítése, frissítése. Szükség esetén asszisztensi segítség a számítástechnika oktatásban. Szükség esetén felügyeletet lát el a diákok számára nyitva tartott teremben. Kapcsolatot tart az INTERNET szolgáltatóval. A fentieken kívül köteles ellátni minden olyan feladatot, amivel az igazgató az informatikai támogatást igénylő feladatokkal kapcsolatban esetenként megbízza.

Az intézményben önálló rendszergazda nem működik – a számítástechnika tanár pótlékért és órakedvezményért végzi ezt a feladatot. 13. A szabadidő szervezők feladatai: Ellátják a Művelődési Ház intézményegység működésével kapcsolatos – munkaköri leírásukban részletezett – feladatokat, különös tekintettel a lakótelepi igényelre. Ezen felül segítik a pedagógusok és tanulók szabadidejével és közösségi életének kialakításával összefüggő feladatokat. Elsősorban a tanári, tantestületi és egyéb szakmai fórumok, iskolai pünnepségek, rendezvényel találkozók háttérmunkálatainak segítése a feladatuk. 14. A MIR csoport feladatai: A 3 tagú csoport feladata az IMIP-ben foglaltak megvalósításának koordinálása: a partnerek azonosítása, partnerlisták felülvizsgálata, elégedettségmérés, a meglévő szabályozások szükség szerinti módosítására javaslat tétel – új szabályzások készítése, az intézményi önértékelés szempontrendszerének, mérőanyagának elkészítése, az önértékelés elvégzése, a beválás vizsgálata, szükség szerinti korrekciója. Az intézményi minőségirányítási program beválásának nyomon követése, javaslatok megfogalmazása a felülvizsgálathoz. 15. Az oktató-nevelő munkát segítő technikai dolgozók feladatai: Az oktató-nevelő munkát végző „technikai” dolgozók szervezetileg közvetlenül a gazdasági vezető irányítása alá tartoznak. Tevékenységüket munkaköri leírásaik alapján végzik, amelyekből a pedagógiai munkával összefüggő tevékenységek végzésénél az igazgatótanács tagjainak utasításai szerint kell eljárniuk VI. Az igazgatótanács, vezetői és szakértői testület létesítése, működési elve, jogköre a szakalkalmazotti és alkalmazotti értekezlet 1. Az igazgatótanács 1.1. Elnöke: az intézményigazgató Tagjai: • • • • • •

intézményegység-vezetők gazdasági vezető az iskolai nevelőtestület képviseletében 1 fő az óvoda nevelőtestület képviseletében 1 fő a művelődési ház és a könyvtár szakalkalmazottainak képviseletében 1 fő a szakszervezet munkahelyi szervének képviseletében 1 fő

Állandó meghívottak: • Közalkalmazotti tanács elnöke • SzM választmány elnöke

1.2. Tagjainak jelölése, választása Az igazgatótanács tagjait az iskolai és az óvodai nevelőtestület, valamint a könyvtári és közművelődési szakalkalmazottak titkos szavazással, egyszerű többséggel választják meg. A szakszervezet munkahelyi szerve önállóan dönt a delegálás módjáról. 1.3. Az igazgatótanács dönt: • • • •

• • •

az intézményegység-vezetői pályázat kiírásáról és a pályázat feltételeiről az intézményegység-vezető megbízásáról az intézményegység-vezetői megbízás visszavonásáról az intézményegység vezetővel szembeni fegyelmi eljárás megindításáról, a fegyelmi büntetés megállapításáról, a vezetői megbízásról történő lemondás elfogadásáról az intézményegységek feladatainak összehangolásáról állást foglal a pénzeszközöknek a költséghelyek közötti átcsoportosításáról, a költségkeretek és maradványok felosztásáról. Állást foglal az intézmény egészének működését befolyásoló személyi és tárgyi feltételeket érintő javaslatokról, továbbá mindarról, amiben az igazgató állásfoglalást kér.

Véleményezi: • az alkalmazottak erkölcsi és anyagi elismerését • az ÁMK éves költségvetési tervének javaslatát • a fejlesztési, beruházási és felújítási terveket Javaslattevő jogkörrel rendelkezik az ÁMK működésével kapcsolatos minden további kérdésben. 1.4. Feladata az alkalmazotti értekezlet előkészítésében Az igazgatótanács feladata az alkalmazotti értekezlet előkészítése. Ennek keretében dönt az alkalmazotti értekezlet összehívásának időpontjáról és napirendjéről. Az alkalmazotti értekezlet elé kerülő előterjesztést előzetesen véleményezi. Az állásfoglalásokat ismertetni kell. Az igazgatótanács készíti elő az alkalmazotti értekezletet akkor is, ha annak összehívását a fenntartó kezdeményezi, kivéve az intézményvezetői megbízás tárgyában, amelyet az előkészítő bizottság végez. 1.5 Összehívása Az igazgatótanácsot – az általa elfogadott munkaterv szerint – negyedévenként az intézményvezető hívja össze. Rendkívüli igazgatótanácsi értekezlet összehívására kerül sor, ha a tagok több mint 50%-a az okok megjelölésével indítványozza, vagy ha az intézményigazgató vagy a vezetői tanács szükségesnek ítéli meg. 1.6 Határozatképessége

Az igazgatótanács akkor határozatképes, ha tagjainak legalább 2/3-a jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az intézményegység-vezetői megbízáshoz, a megbízás visszavonásához, a fegyelmi döntéshez az igazgatótanácsi tagok 2/3-ának titkos szavazás keretében adott igenlő szavazata szükséges. A döntéssel érintett személy a szavazásban nem vehet részt. 2. A vezetői tanács 2.1 Jellege és összetétele Operatív ügyekben az intézményigazgató döntés előkészítő, véleményező, javaslattevő szerve, amely más testületek elé nem tartozó belső szabályzatok megállapításában, valamint az intézményigazgató által meghatározott ügyekben döntéshozó testületként működik. Véleményező, javaslattevő jogkörrel rendelkezik az ÁMK testületei felé. Élén az intézményvezető áll, tagjai az intézményegység-vezetők és a gazdasági vezető. 2.2 Feladatköre: • •

• •

• • •

dönt saját munkaprogramjáról javaslatot tesz az ÁMK éves munkatervének és az igazgatótanács munkaprogramjának összeállítására, ajánlást tehet a szakmai tanács által vizsgálandó kérdésekre gondoskodik az igazgatótanács és a szakmai tanács állásfoglalásának végrehajtásához szükséges intézkedések kidolgozásáról állást foglal a szakszervezet és a közalkalmazotti tanács elé terjesztendő belső szabályzatok tervezetéről, a képzési, továbbképzési, szabadságolási tervről véleményezés után dönt a belső szabályzatok és tervek elfogadásáról negyedévenként beszámoltatja a gazdasági vezetőt a pénzügyi helyzet alakulásáról, a nyári felújítás, karbantartás, nagytakarítás megszervezéséről állást foglal, illetve dönt mindazon kérdésekben, amelyeket az intézményigazgató előterjeszt

A vezetői tanács kéthetente, egyeztetett időpontban tartja üléseit. 3

A szakmai tanács 3.1 Jellege és összetétele

Az intézmény egészét érintő szakmai ügyekben állást foglaló, véleményező, javaslattevő testület. Elnöke: az intézményigazgató Tagjai: • • • •

az intézményegység-vezetők az iskolai koordinátorok az általános iskola nevelőtestületéből 1 fő gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

•

Dök segítő pedagógus

3.2 Feladata: • • •

•

•

Az ÁMK pedagógiai-művelődési programja alapján kidolgozza a hosszabb távú célkitűzések megvalósításának módjait. Dönt az éves munkaprogramjáról, amelynek összeállításánál figyelembe veszi az ÁMK munkatervében szereplő kiemelt feladatokat. Véleményezi az ÁMK munkatervi javaslatát, az ÁMK szakmai munkájáról készült értékelést, beszámolót. Az állásfoglalást a szakalkalmazotti értekezleten ismertetni kell. Vizsgálja és állásfoglalásával segíti a nevelési folyamatok egymásra építettségét, az óvoda és az iskola szakmai együttműködését, a közművelődési és könyvtári tevékenységet, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokat, a szabadidő szervezését, a nevelő-oktató munkát segítő tevékenységet, a gyermekvédelmi és mentálhigiénés munkát, környezetvédelmi és egészségvédelmi tevékenységet, a diáksport helyzetét. Véleményező és javaslattételi joga van az ÁMK pedagógiai programjának módosításakor. Összegzését a szakalkalmazotti értekezleten ismertetni kell.

3.3 Működése A szakmai tanács elfogadott munkaprogramja szerint kéthavonta ülésezik •

•

4

ÁMK szintű szakmai munkaközösségek •

•

• • 5

Érdemi állásfoglalásának kialakításához tagjainak 2/3-os részvétele és a jelenlévők egyszerű szótöbbsége szükséges. Helye van a különvélemény fenntartásának. Az ülések érdemi előkészítéséért, az állásfoglalások megvalósításáért, döntésre illetékes szerv elé terjesztéséért az intézményigazgató általános helyettese a felelős

Az intézményben az egységek tevékenységi körébe tartozó átfogó feladatokra ÁMK-s szakmai munkaközösségek működhetnek. Hagyományos szakmai munkaközösségek az alsós, felsős és az osztályfőnöki munkaközösség. Az ÁMK-s szakmai munkaközösség vezetőjét az intézményigazgató bízza meg a munkaközösség javaslatára. A működés rendjét és a munkaprogramot a munkaközösség fogadja el. A munkaközösség vezetője a munkaprogram végrehajtásáról tájékoztatja a szakmai tanácsot. Véleményezi az intézményvezetői pályázatra benyújtott vezetői programot.

A szakalkalmazotti értekezlet 5.1 Jellege és összetétele

Nevelési-oktatási és közművelődési kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. • Tagjai: Az intézmény alapfeladatának ellátásával összefüggő munkakörben foglalkoztatott főfoglalkozású, részfoglalkozású, nyugdíj mellett foglalkoztatottak, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazottak és a gazdasági vezető. A szakalkalmazotti értekezleten az óraadók tanácskozási joggal vesznek részt. • Az intézmény alapfeladatának ellátásával összefüggő munkakörök: •







•

a vezetői munkakörök a tanár, tanító, könyvtáros tanár óvodapedagógus közművelődési szakalkalmazott fejlesztőpedagógus gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

Az alapfeladatot közvetlenül segítő munkakörök:







pszichológus ped. Asszisztens oktatástechnikus gazdasági vezető ÁMK titkár Dajka

5.2 A döntési jogkörébe tartozik: • •

• • • •

•

az intézmény pedagógiai programjának elfogadása az intézmény szervezeti és működési szabályzatának és módosításának elfogadása, a jóváhagyást megtagadó döntés elleni felülvizsgálati kérelem benyújtása az intézmény éves munka- és feladattervének és a házirend módosításának elfogadása az intézmény munkáját összefoglaló elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása a szakalkalmazotti értekezlet képviseletében eljáró pedagógus (ok) megválasztása az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, a szakmai tanács és a szakmai munkaközösségek véleményének megtárgyalását követően A szakalakalmazotti értekezlet döntési jogköréből az igazgató tanácsra ruházza az alapító okiratban foglaltak szerint:
Az ÁMK alapfeladatán kívüli anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenység indításával, igénybevételi feltételeinek meghatározásával, a bevétel felhasználási jogcímének megállapításával kapcsolatos döntés meghozatalát.

5.3.Véleményezés és javaslattétel • •

A szakalkalmazotti értekezlet véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ha szakalalkalmazotti értekezletet az intézmény működését érintő bármely – azonnal meg nem válaszolható – kérdésben véleményt nyilvánított, vagy javaslatot tett, az intézmény igazgatója köteles azt megvizsgálni, és arra 30 napon belül indokolt írásbeli választ adni, amelynek megfelelő közzétételéről az intézményegység vezetők gondoskodnak.

5.4.Bizottság létrehozása •

A szakalakalmazotti értekezlet feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére – a közoktatási törvényben meghatározott kivétellel – meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre.

5.5 Összehívása, határozatképessége • •

• •

A szakalkalmazotti értekezlet általában évente kétszer, a művelődési év indításakor és a szorgalmi időszak végén kell összehívni. Össze kell hívni akkor is, ha azt a napirend megjelölésével az intézmény más vezető testülete vagy a szakalkalmazottak egyharmada írásban kéri az intézményigazgatótól. A szakalkalmazotti értekezlet akkor is határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozza. Az intézményvezetői pályázattal kapcsolatos rendkívüli szakalkalmazotti értekezlet az intézmény vezetésére vonatkozó program és a fejlesztési elképzelések támogatásáról vagy elutasításáról titkos szavazással határoz. A döntésben érintett személy a szavazásban nem vesz részt.

5.6 Az iskolai és óvodai nevelőtestület Az iskolai és az óvodai nevelőtestület gyakorolja mindazon döntési és véleményezési jogosultságokat, amelyeket a közoktatási törvény és végrehajtási rendelete a nevelésioktatási intézmények nevelőtestületeinek hatáskörébe utal, s amelyek nem tartoznak az ÁMK szakalkalmazotti értekezleteinek hatáskörébe. 6. Az alkalmazotti közösség, az alkalmazotti értekezlet 6.1. Tagjai Az alkalmazotti közösséget az ÁMK-ban közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott valamennyi dolgozó alkotja. 6.2. Véleményezési joga, összehívása

• •

•

A véleményezési jog gyakorlásának fóruma az alkalmazotti értekezlet. Az alkalmazotti közösséget véleményezési jog illeti meg az ÁMK átszervezésével, feladatának megváltozásával, költségvetésének módosításával, az intézményvezető megbízásával és a megbízás visszavonásával összefüggő döntésekben. Az alkalmazotti értekezlet évente legalább egyszer, a művelődési év indításakor, valamint a véleményezési jogkörébe tartozó fenntartói döntések meghozatala előtt kell összehívni. Össze kell hívni akkor is, ha azt az igazgatótanács valamely kérdés megtárgyalására elhatározza. Az alkalmazotti értekezlet összehívását az alkalmazottak 50%-a a napirend megjelölésével írásban kezdeményezheti.

6.3. Határozatképessége Az alkalmazotti értekezleten a dolgozó legalább 2/3-ának jelenléte szükséges. Az alkalmazotti értekezlet maga határozza meg, hogy milyen módon alakítja ki véleményét. VII. Az intézményegységek és szervezeti egységek közti együttműködés, a vezetőkkel való kapcsolattartás rendje •

•

• •

• • • •

• • •

Az ÁMK részeit alkotó intézményegységek a jogszabályban meghatározott feladataikat egymással együttműködve, tevékenységüket összehangoltan látják el. Az intézmény működési alapelveit, továbbá az intézményegységek együttműködésének elveit részletesen tartalmazza az ÁMK hosszú távra szóló pedagógiai- művelődési programja. A feladatok összehangolásának egyik színtere a rendszeresen összehívott igazgatótanács értekezlete. Az intézményegységek az átmenetek megkönnyítése terén jelentkező szakmai feladatokhoz kapcsolódóan – a fenntartóval egyeztetve – biztosítják az óvodába felvett gyermekek továbbjutását az iskolába, figyelembe véve a szülők kérését. Az átmenetek megkönnyítésében való együttműködést az óvoda és az általános iskola megállapodásban rögzíti. A közművelődési egység integráción belüli feladatait a III. fejezet tartalmazza. Az együttműködéssel elérni kívánt célok, illetőleg az ezzel kapcsolatos feladatok megjelennek az ÁMK éves munkatervében is. A különböző területeken elért eredményeket a Szakmai Tanács vizsgálja, összességében pedig – mint az ÁMK munkáját összefoglaló értékelés egyik területe – a szakalkalmazotti értekezlet elé kerül. A vezetők kapcsolattartásának rendszeresített formája a vezetői tanács ülése, de ezenkívül is közvetlen kapcsolatban állnak egymással. Az ÁMK igazgatója a szervezeti rendnek megfelelően irányítja, integrálja az egységek és a hozzájuk tartozó dolgozók munkáját. Az igazgató és a vezetők elsősorban a közalkalmazott közvetlen felettese útján adnak utasítást. Ha ettől kivételesen el kell térni, a kapott utasításról a dolgozó köteles tájékoztatni a közvetlen felettesét.

•

Az ÁMK igazgatóját az intézményegységek és szervezeti egységek értekezleteire meg kell hívni, illetve azokon saját döntésétől függően vesz részt.

VIII. A tanulók közösségei, tanulók-nevelők-szülők közötti kapcsolattartás, külső kapcsolatok 1. Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportok tanulói osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógusvezető- az osztályfőnök áll, az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. 2. A diákkörök, iskolai diákönkormányzat A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetőin, illetve a diákönkormányzatot segítő nevelőn keresztül érvényesíti. A diákönkormányzatot megillető magasabb jogszabályban megfogalmazott jogok: javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt – intézményegységenként – a diákönkormányzat tagjainak javaslata alapján – nevelőtestület egyetértésével – az igazgató bízza meg. Az iskolai diákközgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni, amelyen az iskola igazgatójának vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. Összehívásáért az igazgató a felelős. 3. Nevelők és a tanulók közötti kapcsolattartás: A nevelők és tanulók közvetlen kapcsolattartása a tanórákon, tanórán kívüli tevékenységeken, valamint a tanórák közötti szünetekben valósul meg. A nevelők részéről a kapcsolattartást segítő személyek: az osztályfőnökök, az ifjúságvédelmi felelős, a szabadidő szervezők. A tanulók részéről a kapcsolattartást segítő személyek: hetesek, különböző tisztségviselők. A tanulói jogok érvényesítésének módját, eljárását a házirend tartalmazza. A nevelők és tanulók közvetett kapcsolattartásának formái:

• • •

Hirdetőtábla Iskolarádió Iskolagyűlés

4. A nevelők és a szülők közti kapcsolattartás: A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról, az IMIP-ben foglaltak végrehajtásáról, az OKM eredményeiről •

az igazgatótanács tagjai: o az iskola szülői értekezleten tanévenként legalább két alkalommal, o az iskola bejáratánál elhelyezett hirdetőn keresztül, o esetenként hivatalos levél formájában, o esetenként rendkívüli szülői értekezleten

•

az osztályfőnökök: o az osztály szülői értekezletén, o esetenként az ellenőrző könyv vagy tájékoztató füzet útján

tájékoztatják. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatosan tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak: • • • • • •

a szülői értekezletek, a nevelők fogadóórái, a nyílt tanítási napok, a tanuló értékelésére összehívott megbeszélések, írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyv), esetenként telefon.

A szülői értekezletek és az iskolai szintű fogadóórák időpontjait az iskola munkaterv tartalmazza. A pedagógusok egyéni fogadóóráinak időpontjairól osztályszinten az ellenőrző könyv útján értesítjük a szülőket tanévkezdést követően, legkésőbb szeptember 30-ig. A szülők és a tanulók saját – jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül az igazgatótanács tagjaihoz, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, és az iskola nevelőihez fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg közölhetik az iskola vezetésével, nevelőtestületével. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, intézményi minőségirányítási programjáról, illetve házirendjéről az igazgatótanács tagjaitól, hétfőtől péntekig munkaidőben kérhetnek tájékoztatást.

Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve helyeken található meg: • • • • •

az ÁMK fenntartójánál, az ÁMK irattárában, az ÁMK könyvtáraiban, az ÁMK tanári szobáiban, az ÁMK igazgatójánál és intézményegység vezetőknél,

A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek meg kell ismernie. A házirend egy példánya megtekinthető: • az igazgatói titkárságon, • a tanári szobában, • az osztálytermekben. A házirend egy példányát – a közoktatási törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. 5.

A vezetők és a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás rendje • •

6.

Az ÁMK-ban működő szülői közösség részére az igazgató évente két alkalommal ad tájékoztatást az intézmény munkájáról. A szülői munkaközösség vezetőjét a témától függően meg kell hívni a szakalkalmazotti, szakmai és igazgatótanácsi ülésre.

Az ÁMK vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai Az intézményi munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: • • • •

az intézmény fenntartójával: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala a Zala Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete a helyi oktatási intézmények vezetői és nevelőtestületei OH

A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. Az eredményes oktató és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres kapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel: • • • •

közművelődési intézmények: Deák Ferenc Megyei Könyvtár, Keresztury ÁMK Gyermekjóléti Szolgálat és Családsegítő Központ SZCSM Zalaegerszegi Gyermekotthona budapesti Mozgásjavító Általános Iskola, Diákotthon és Pedagógiai Szakszolgálat

A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola rendszeres kapcsolatot tart fenn az ÁNTSZ illetékes egészségügyi dolgozóival, az iskolaorvossal és az iskolai fogorvossal, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola intézményegységenkénti gyermekés ifjúságvédelmi felelősei rendszeres kapcsolatot tartanak fenn a Zalaegerszegi Gyermekjóléti Szolgálat és Családsegítő Központtal. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató a felelős. IX. Az oktató-nevelő munka ellenőrzése és értékelése 1.

A tanulmányi munka értékelése

Az általános iskola 1-4. évfolyamán a tanulók tanulmányi munkáját – a 4. évfolyam félévéig – az oktatási törvény előírásai szerint szöveges formában kell értékelni. Az 5. évfolyamtól a tanulók tanulmányi munkáját, az előírt követelmények teljesítését a tanárok az egyes tantárgyak jellegzetességének megfelelően a tanulók szóbeli feleletei, írásbeli munkái és gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjed a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében – a tantárgy jellegéhez igazodóan – kiemelt figyelmet kell fordítani az ellenőrzés szóbeli formájára és alkalmazására. A tanárok a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez. Emellett figyelembe veszik azonban azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak az előző értékelés óta. A szaktanárok a tanórán folyamatosan értékelik a tanulók teljesítményét. Az óraközi munka alapján név szerint is és az egész osztályra vonatkozóan is legkésőbb a tanóra végén szóbeli értékelést adnak. Szóbeli ellenőrzés után mindig értékelni kell. Írásbeli ellenőrzésnél a tárgy jellegének megfelelően röviden írásban kell értékelni, de a dolgozatjavító órán szóban is értékelni kell az osztály teljesítményét, kitérve a típushibákra, a dolgozatok értékelési rendszerének megismertetésére is. A tanulók egyéb iskolai munkáját (tanórán kívüli tevékenységek) esetenként értékeli a szaktanár. A tanulónak az adott tantárggyal, gyakorlattal összefüggő minden lényeges szóbeli, írásbeli és gyakorlati megnyilvánulását, munkáját értékelni kell. Szóbeli, írásbeli és gyakorlati ellenőrzésnél, számonkérésnél, valamint nagyobb tantárgyi témák lezárása után a tanuló teljesítményét érdemjegyekkel kell minősíteni. Az öt érdemjegy: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A tanár szükség esetén adjon lehetőséget a tanulónak az érdemjegy javítására. Az érdemjegyeket mind az osztálynaplóba, mind az ellenőrző könyvbe be kell írni. A tanuló teljesítményéről a szülőt értesíteni kell. Tantárgyi érdemjegyekről folyamatosan, félévi osztályzatról az ellenőrző könyv útján, az év végi osztályzatnál a bizonyítványban kell tájékoztatást adni.

A félévi és tanév végi osztályzatok megállapítása előtt a szaktanár – az érdemjegyek figyelembe vételével – megbeszéli az osztály tanulóival a tantervi követelmények teljesítésének mértékét. A tanár lehetőséget adhat a tanulónak arra, hogy egy-egy kérdéses anyagrészből beszámoljon, és ezután állapítja meg a tanuló tantárgyi osztályzatát. A félévi és tanév végi osztályzatokat a szaktanár állapítja meg, és legkésőbb – mindkét esetben – az utolsó előtti tanítási nap befejezéséig beírja az osztálynaplóba ceruzával. Az osztályzatról tájékoztathatja a tanulót is, ilyenkor rövid értékelést kell adnia. A szaktanár a követelményeket kiemelkedően teljesítő tanulókat szaktárgyi dicséretben részesítheti. A naplóban ceruzával lezárt osztályzatokat az osztályozó értekezletig csak az illetékes szaktanár ismertetheti a tanulóval, zárás után már az osztályfőnök is. A magántanuló osztályozó vizsgán ad számot a tudásáról. A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. 2.

A tanulók magatartásának és szorgalmának minősítése

A félévi és év végi magatartás és szorgalom minősítéséről az osztályfőnök dönt az osztályban tanító szaktanárok és a tanulók véleményének figyelembe vételével. A félévi, illetve a tanév utolsó előtti osztályfőnöki óráján megbeszéli a magatartás és szorgalom minősítéseket a tanulókkal a pedagógiai programban rögzítettek alapján (osztályfőnöki munkaközösség által készített szempontrendszer). Osztályozó értekezleten ismerteti a javaslatot az osztályban tanító tanárok véleményének meghallgatása után. Év végén a magatartás és szorgalom minősítések előkészítése ugyanolyan formában történik, mint félévkor. A végleges jegyeket az osztályfőnök közvetlenül az osztályozó értekezlet után tintával átírja. 3.

A magasabb évfolyamba lépés feltételei

A tanuló – a 4. évfolyam végétől - az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha teljesítette a kerettanterv alapján az iskola helyi tantervében, „A továbbhaladás feltétele” című részben meghatározott követelményeket, azaz az adott évfolyamon minden tantárgyból legalább „elégséges” osztályzatot szerzett. A követelmények teljesítését a tanárok a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve megszerzett érdemjegyei alapján bírálják el. Ha a tanuló a tanév végén „elégtelen” osztályzatot szerez, az „elégtelen” osztályzatok számától függetlenül javítóvizsgát tehet. 4. Az osztályozó vizsga A tanuló a magasabb évfolyamba lépéshez szükséges év végi osztályzatot osztályozó vizsgával is megszerezheti. Ebben az esetben a tanuló legkésőbb egy hónappal a szorgalmi idő vége előtt írásban kéri az iskola igazgatójától, hogy osztályozó vizsgát tehessen. Az osztályozó vizsgát legkésőbb június közepén, a szorgalmi idő utolsó napjáig kell lebonyolítani. A tanuló írásban kérheti az iskola igazgatóját, hogy az osztályozó vizsgát független bizottság előtt kívánja letenni. A magasabb évfolyamba lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie a tanév végén az alábbi esetekben: •

magántanuló volt

az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy, vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse • az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól • tanórákról történt hiányzások esetén az alábbiak szerint: ha a tanuló mulasztása elérte, vagy meghaladta a tanév végéig a 250 órát, – és ha a tantestület engedélyezi -, akkor év végi osztályzatainak megállapításához minden tantárgyból, osztályozó vizsgát kell tennie • ha a tanuló összes mulasztása nem érte el a 250 órát, de egy-egy tantárgyból meghaladta a megengedett 30%-ot, és teljesítménye nem volt megfelelő számú érdemjeggyel értékelhető, akkor az év végi osztályzat megállapításához az adott tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie • ha a tanuló már félévig meghaladta a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozó vizsgát kell tennie • nem kell osztályozó vizsgát tennie, de nem osztályozható az a tanuló, aki egy, vagy több tantárgyból félévkor meghaladta a mulasztások időarányos 30 %-át. •

Az osztályozó vizsgát az alábbiak szerint kell szervezni és lebonyolítani: a. Az iskolai osztályozó vizsga időpontja:  bármely évfolyamon a szorgalmi idő utolsó hetében  magántanuló esetén az első félévben január második hetében, a tanév végén a szorgalmi idő utolsó hetében b. Az osztályozó vizsga a tantárgyak jellegének megfelelően: Írásbeli vagy szóbeli, vagy írásbeli és szóbeli, és gyakorlati részből áll. A teljes osztályozóvizsga anyaga a tantervben szereplő valamennyi tantárgyra kiterjed. Az osztályozó vizsgák lebonyolításánál a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 9. számú mellékletében foglaltak szerint kell eljárni. Egy vizsganapon legfeljebb 2 írásbeli és 3 szóbeli vizsga szervezhető. c. Az osztályozó vizsga tárgyai a számonkérés formája szerint: Írásbeli és szóbeli: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv Írásbeli vagy szóbeli: történelem, matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz, informatika, tantárgyak Írásbeli elégtelen szóbelin javítható. Az írásbeli vizsga befejezése után a dolgozatokat az illetékes szaktanárok kijavítják, észrevételeiket és a javasolt érdemjegyet ráírják, a szóbeli vizsga megkezdése előtt bemutatják az osztályozó vizsgabizottság elnökének. A szóbeli vizsgát vizsgabizottság előtt kell tartani. Vizsgabizottság tantárgyanként, vagy tantárgycsoportonként szervezhető. A vizsgabizottság háromtagú. Elnökét az igazgató bízza meg. Tagjai – kivéve független vizsgabizottság esetén – lehetőleg azok a tanárok, akik a bizottság előtt vizsgázó tanulókat tanították. A szóbeli feleletek elhangzásakor a vizsgabizottság mindhárom tagjának egyidejűleg jelen kell lennie. Az osztályozó vizsgát tevő tanuló, aki tanév közben szerzett érdemjegyeket, kérheti, hogy az osztályozó vizsgán ezek átlagát egy érdemjegynek számítva a végleges osztályzat meghatározásánál a bizottság vegye figyelembe. Osztályozó vizsga szükség szerint a tanév során bármikor szervezhető. Sikertelen, vagy megszakított osztályozó vizsga, illetve a vizsgától való igazolatlan távolmaradás esetén a tanuló a javító vizsgára vonatkozó feltételek mellett augusztusban javító vizsgát tehet.

Indokolt megszakítás és igazolt távollét esetén a vizsgabizottság határoz arról, hogy a tanuló mikor és milyen feltételekkel pótolhatja a vizsgát. 4.1

Az intézményben folyó felnőttoktatás formái és értékelése Az oktatás formáinak lehetőségei: • levező oktatás • távoktatás • egyéni és csoportos vizsgáztatás A levelező és távoktatás az intézményben jelenleg nem működik. Oka: • Az indításhoz szükséges csoportlétszám az elmúlt években nem érte el az indításhoz szükséges minimum létszámot, anyagi háttere nem biztosított. • egyéni és csoportos vizsgáztatást végez az intézmény az alábbi feltételekkel: -

egyéni vizsgáztatás esetén a vizsgázó önállóan szervezi meg felkészülését, az ÁMK által rendelkezésre bocsátott vizsgaanyag segítségével. - csoportos vizsgáztatásnál a felkészítésre szakosodott cég szervezi meg a felkészítést. A vizsgára való bejelentkezés feltételei, a vizsga értékelése: - egyéni vizsgázónál a tankötelezettség megszűnése, bizonyítvány, vagy annak az intézménynek a hitelesített okmánya, ahol a vizsgázó az utolsó évfolyamot elvégezte. - Szervezett csoportos vizsgáztatás esetén a felkészítést végző cég engedély száma, hitelesített tanmenet, a felkészítési óraszámának bemutatása, jelenléti íve, a vizsgázók bizonyítványának hiánya esetén annak az intézménynek a hitelesített okmánya, ahol a vizsgázó az utolsó évfolyamot végezte, tankötelezettségének megszűnte. Az egyéni és csoportos vizsgáztatás szándékát egy hónappal a vizsga előtt írásban kell jelezni. A vizsgázók értékelése: A felnőttképzésben résztvevők vizsgáztatásában , a vizsgaeredmányek értékelésében a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet és a fenti 4. pontban leírtak szerint kell eljárni. 5.

Tanórán kívüli foglalkozások

Az intézményben tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek: • • • • • • • • • 6.

szakkörök, énekkar, iskolai sportköri foglalkozások, tömegsport foglalkozások, felzárkóztató foglalkozások, egyéni foglalkozások, tehetséggondozó foglalkozások, továbbtanulásra előkészítő foglalkozások, tanulószoba A tanórán kívüli rendszeres foglalkozásokra, vonatkozó általános szabályok:

A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, a tanuló szobai foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásokra, a tanulószobai, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az iskola igazgatója bízza meg, akik munkájukat tervezett szakmai programjuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. Az osztályfőnökök évente tanítási időn kívül egy alkalommal az iskola, éves munkatervében meghatározott időpontban vagy hónapban osztályaik számára kirándulást szervezhetnek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnöki munkatervben rögzíteni kell. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadások csoportos látogatása, vagyis a múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat is szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.) A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. Az iskola – az ezt igénylő tanulók számára – ebédet (menzát) biztosít. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az ÁMK-ban könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást a tanulók igényei alapján szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. 7. SNI-s tanulók

A SNI tanulók számára az iskola tanévenként, a Béke Ligeti Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménnyel együttműködési megállapodás alapján, fejlesztő foglalkozásokat szervez a tanítási idő után. A foglalkozásokon a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által kiállított szakvéleménnyel rendelkező tanulók vesznek részt. A szakvéleménnyel rendelkező tanulók számára a fejlesztő foglalkozásokon való részvétel kötelező. X. A szakmai munka belső ellenőrzésének rendje • • •

•

Az igazgató közvetlenül ellenőrzi az intézményegység-vezetők és a hozzá közvetlenül beosztott szakemberek szakmai munkáját. Az ellenőrzés módszerei: beszámoltatás, célvizsgálat, amelynek megállapításait az érintettel meg kell beszélni. Az igazgató az ellenőrzéshez ütemtervet készít. A beszámoltatás lehet közvetlen, történhet szóban vagy írásban, valamint beszámolásnak minősül az is, ha az ÁMK testületi szerve az intézményegység tevékenységét vagy annak részterületeit értékeli. Az intézményegységekben folyó szakmai munkát az intézményegység vezető ellenőrzi. FEUVE (folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés)

A folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés a szervezeten belül a gazdálkodásért felelős szervezeti egység által folytatott első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer. Működtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetője felelős. Az Igazgató szabályzatot ad ki, mely biztosítja a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.

XI. A ÁMK működési rendje 1. Nyitva tartás •

•

• •

Az ÁMK Általános Iskolában szorgalmi időben hétfőtől péntekig 6 órától 19 óráig tart. Szombaton és vasárnap külön meghatározott rend szerint tart nyitva a többcélú tér, a tornacsarnok és a szabadidőközpont. A napköziotthonos óvoda hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel egy hónap leállással egész éven át működik. Nyitvatartási idő napi 12 óra: reggel 6 órától 18 óráig tart. A művelődési ház működése folyamatos, nyitvatartási ideje 14 órától 21.30-ig, igény vagy rendezvények alkalmával meghosszabbítható. A könyvtár a működési szabályzatban leírtak szerint biztosítja a könyvtári órák zavartalan ellátását és a tanításhoz szükséges eszközök használatát, továbbá a

• •

tanítást követően az egyéni és csoportos olvasótermi helybenhasználatot és kölcsönzést. Amennyiben a könyvtár a lakossági ellátást is biztosítani tudja, úgy hétköznap két alkalommal 16 órától 19 óráig fogadja a felnőtt lakosságot. A gazdasági hivatal a szorgalmi időn kívül is folyamatosan működik. A többcélú tér, tornacsarnok és szabadidős központ nyári nyitva tartása a közművelődési szabadidős programhoz igazodik.

2. A vezetők benntartózkodása • • •

A hivatali nyitvatartási időben az igazgató, az intézményegység-vezetők vagy a gazdasági vezető tartózkodik az ÁMK-ban. A hivatali nyitvatartási időn kívül az igazgató által megállapított ügyeleti rend szerinti szakalkalmazott felel a tanfolyamok, foglalkozások rendjéért. Az intézményegység-vezetők a benntartózkodásuk rendjét, az igazgatóval egyeztetve, a saját működési szabályzat állapítja meg.

3. Az ÁMK létesítményi használatának rendje • • •

•

Az ÁMK intézményegységei az elhelyezésükre szolgáló létesítményt és helyiségeket rendeltetésszerűen használják. Az ÁMK aulája az iskola használatában áll, de az a színtere a közös intézményi rendezvényeknek is. A tornacsarnok az iskolai és óvodai időben oktatási célokat szolgál, de délutánonként és az esti órákban megállapodás szerint használja a DSE, a művelődési ház is. Az ÁMK helyiségeinek külső szervek, magánszemélyek által történő igénybevétele külön díjazás ellenében, terembérleti szerződéssel történik.

4. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére,akik nem állnak jogviszonyban az ÁMK-val

•

• •

•

•

•

Az ÁMK szolgáltatásainak igénybe vétele a külső használók számára nyitottságot feltételez. Az intézményben való benntartózkodás azonban nem zavarhatja a nevelő, nevelő-oktatói munka nyugodt feltételeit, körülményeit. A szülők fogadásának rendjét az intézményegységek működési szabályzata rögzíti. Az ÁMK-ban hivatali időben megjelenő külső személyek a portásnak bejelentik jövetelük célját, aki szükség esetén megfelelő tájékoztatást ad az ügyintézés helyéről. A fenntartó képviselőit, illetve más hivatalos szervtől érkezőket először az igazgató fogadja, abban az esetben is, ha a megbeszélés, ellenőrzés, szaktanácsadás az intézményegységeket érinti. Az ÁMK-ban szervezett közművelődési tanfolyamokra érkezők a kijelölt helyen és időben tartózkodhatnak az épületben. A kiállításokat a megállapított időben lehet megtekinteni. A tornacsarnokot a foglalkozások befejezését követően a résztvevőknek el kell hagynia.

• •

• •

• 5.

A klubszoba használatát civil csoportok előzetes egyeztetés alapján kérhetik az ÁMK-ban. Közművelődési rendezvények idején a belépés zavartalanságáért, illetve a közönség fogadásáért a közművelődési egység a felelős. A program befejeztével az épület megfelelő rendben való elhagyását a rendezők és a portás kísérik figyelemmel. Az engedélyezett vásárok, bemutatók közönségét a kijelölt helyen kell fogadni. Az aula, konyha, étterem bérbeadása esetén az erről szóló szerződés tartalmazza az igénybevétel és a külső személyek belépése, benntartózkodásának rendjét A közművelődési programok, egyéb rendezvények időpontjait a portaszolgálattal közölni kell.

Ünnepélyek, megemlékezések rendje,a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok

Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és a gyermekközösség minden tagjának kötelessége. Az ÁMK közös rendezvényeit az éves intézményegységi munkatervek tartalmazzák. Koordinálásuk az intézményegység-vezetők feladata. XII. Intézményi védő, óvó előírások, feladatok baleset esetén •

•

Az óvoda és az iskola saját működési szabályzatában határozza meg a vezetők és pedagógusok, valamint más alkalmazottak feladatait a gyermek- és tanulóbalesetek megelőzésében és baleset esetén. Ha balesetet az óvodához vagy iskolához nem tartozó alkalmazott észleli, haladéktalanul meg kell adni a szükséges segítséget, és értesíteni kell az intézményegység vezetőjét, illetőleg bármely alkalmazottját a további intézkedések megtétele érdekében. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása

A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola rendszeres kapcsolatot tart fenn az ÁNTSZ illetékes egészségügyi dolgozóival, az iskolaorvossal és az iskolai fogorvossal, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. Tanévenként meghatározott időközönként iskolaorvos, fogorvos és védőnő végzi az óvodások és az iskolások szűrését, vizsgálatát. Az általánosítható tapasztalatokról tanévenként tájékoztatják az iskolavezetést. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal az igazgató megbízása alapján az iskola gyermek és ifjúságvédelmi felelőse tartja a kapcsolatot. XIII. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők

•

•

Az intézményegységekben történt rendkívüli eseményekről az intézményegység-vezető az igazgatót haladéktalanul tájékoztatni köteles. Az igazgató intézkedik arról, hogy a fenntartó és más érintett hivatalos szerv értesítése mielőbb megtörténjen. Bomba- és tűzriadó esetén az ÁMK érvényes bomba- és tűzriadó terve szerint kell eljárni. Az eljárási és szervezeti rendjét az ÁMK bomba- és tűzvédelmi szabályzat tartalmazza. XIV. Diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása, az igazgató és a diákvezetők kapcsolata

•

• • •

Az ÁMK általános iskola intézményegységen keresztül biztosítja a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket. A diákönkormányzat és az ÁMK intézményegység vezetőinek kapcsolattartását, továbbá iskola tanulóinak rendszeres tájékoztatását, a tanulók véleménynyilvánításának formáját az iskolai működési szabályzat és a Házirend rendezi. A diákvezetők előzetesen egyeztetett időpontban megkereshetik az igazgatót. Az erre vonatkozó igényt az ÁMK tikárságán kell bejelenteni. Az igazgató részt vesz az évi rendes diákközgyűlésen, ahol az általános intézményi szintű kérdésekről tájékoztatást ad. A diákönkormányzat működéséhez szükséges, a felügyeleti szerv által megküldött pénzeszközök nyilvántartását, kezelését a gazdasági iroda látja el. XV. Az iskolai sportkör és az intézményvezetés közötti kapcsolattartás

•

•

Az iskolai sportkör feladatait a Szent-Györgyi Albert DSE látja el az intézmény és az egyesület közötti megállapodás szerint. A kapcsolattartás elsősorban az ÁMK igazgató feladata. Az igazgató évente egyszer – vagy közvetlenül, vagy valamely vezető testületi szerv előtti tájékoztatással – értékeli az együttműködést, és szükség szerint kezdeményezi a megállapodás módosítását.

XVI. Az iskola belső jogi normáiról történő tájékoztatás kérés szabályozása •

• •

Az ÁMK Pedagógiai-művelődési Programja, Szervezeti és Működési Szabályzata, Házirendje az igazgató titkárságán, az iskolai könyvtárban és az intézményegységek vezetőinél kerülnek elhelyezésre. A dokumentumok nyilvánosak, melyeket hivatali időben, illetve a könyvtár nyitvatartási idejében megtekinthetők. Átfogó, intézményi szintű felvilágosítást a dokumentumokkal kapcsolatban előzetes időpont egyeztetés után az igazgató, vagy az igazgató általános helyettese adhat.

•

Az intézményegységek vezetői saját egységük programjáról, működési szabályzatairól, házirendjéről adnak tájékoztatást. XVII. Iratkezelés szabályai

Intézményünkben az iratkezelés: az iratok átvétele, készítése, iktatása, nyilvántartása, tárolása, irattározása, selejtezése, levéltárba történő átadása a vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével az „Iratkezelési szabályzatban” rögzítettek szerint történik. A gazdálkodás során keletkezett bizonylatok, a költségvetési beszámoló, valamint az azt alátámasztó dokumentumok, nyilvántartások vonatkozásában a számviteli bizonylatokról szóló rendelkezéseket kell figyelembe venni. Az iratkezelés szervezeti rendje Az intézményben az iratok központi kezelését: az iratkezeléssel és irattározással megbízott iskolatitkár látja el. Az iratkezelés módja: hagyományos kézi iktatás. Az iskolatitkár feladatai: • • • • • •

Külső szervtől érkezett iratok átvétele, továbbítása az igazgatóhoz és a tagiskolához. Az intézményegységen (székhelyiskola) belül készített iratok átvétele és posta vagy kézbesítő útján történő továbbítása a címzettekhez, illetve a tagintézményhez. Az intézmény iratainak iktatása, nyilvántartása, kezelése, őrzése, tárolása, selejtezése, illetve a levéltárnak történő átadása. Az iratok irattárból történő kiadása és visszavételezése. Személyi vagy munkaköri változások esetén az iratok visszavétele és kiadása. Az iratkezeléshez használt eszközök nyilvántartása, tárolása.

Az iratkezelésben – elsősorban az iratkezelés felügyeletével összefüggésben részt vesznek: • • •

Igazgató Intézményegység vezetők Gazdasági vezető

Az iratkezelés felügyeletét ellátó vezetők Igazgató – felügyeli/ felelős: az intézményen belüli iratkezelés és ügyintézés szabályainak kialakításáért, felügyeletéért, a biztonságos iratkezelés személyi, dologi és eszköz feltételeinek biztosításáért. A tanügyi nyilvántartások kezelése – a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. számú mellékletében foglaltak szerint – az irányításával történik. Az általános iskolai intézményegység-vezető – felügyeli az iratkezelést az igazgató tartós távolléte (4 hét) esetén.

Intézményegység vezető – felügyeli/ felelős: az intézményegységben a nevelési-oktatási tárgykörű ügyintézés és iratkezelés közvetlen ellenőrzéséért. Gazdasági vezető – felügyeli/ felelős: a gazdasági tárgykörű ügyintézés és iratkezelés közvetlen ellenőrzéséért Az iratkezelés, és az iratkezeléssel összefüggő feladatok és hatáskörök Feladat

Hatásköre

Az iratok, küldemények átvétele Csomagok/ futárszolgálaton keresztül érkező küldemények A küldemény felbontása Az iratok nyilvántartásba vétele Kiadmány hitelesítése Az irat továbbítása Az ügyirat kézi irattárba helyezése Az ügyirat központi irattárba helyezése Az iratok selejtezésének megszervezése

iskolatitkár gazdasági vezető

További résztvevő(k)/ ügyintézők iskolatitkár iskolatitkár,

iskolatitkár iskolatitkár igazgató iskolatitkár iskolatitkár iskolatitkár

iskolatitkár iskolatitkár iskolatitkár iskolatitkár iskolatitkár iskolatitkár

igazgató

10.

Az iratok levéltárba adása

igazgató

11.

Iratok kezelése az intézmény megszűnése esetén Az iratok kezelése munkakör átadása esetén Hiányzó, illetve elveszett irat ügyének rendezése Bélyegzőkkel kapcsolatos rendelkezések Tanügyi nyilvántartások kezelése

igazgató

gazdasági vezető, intézményegység vezetők, iskolatitkár gazdasági vezető, intézményegység vezetők, iskolatitkár gazdasági vezető

igazgató

gazdasági vezető

igazgató

iskolatitkár

igazgató

gazdasági vezető, iskolatitkár, iskolatitkár,

1. 1./b 2. 3. 5. 6. 7. 8. 9.

12. 13. 14. 15.

igazgató

XVIII. Reklámtevékenység Az intézményben reklámtevékenység alapvetően nem engedélyezhető, kivéve ha a reklám az alábbiakban felsorolt célokat szolgálja: • A közoktatási törvényben megfogalmazottak szellemében kizárólag olyan reklám engedélyezhető, amely az intézmény használói részére pozitív értékeket

közvetít, ezen belül a gyermekek , tanulók személyiségének fejlődésére pozitív hatással van, nevelési, oktatási, művelődési célt szolgál;
a pedagógusok által közvetíteni kívánt társadalmi-erkölcsi értékrendet erősíti,
a környezettudatos magatartási formák, a fogyasztóvédelmi oktatás hatékonyságát elősegíti,
az egészséges életmóddal összefüggésben az egészséges táplálkozást, testedzést szolgálja, a sportolási lehetőségeket bővíti,
a kultúra, a művelődés közvetítésére szolgál. •

• •

•

A társadalmi, közéleti tevékenységgel összefüggésben csak olyan reklámtevékenység engedélyezhető, amely jogszabályokba nem ütközik. Az országos és helyi választások alkalmával – a választási törvénynek megfelelően – az intézmény területén az eseményre vonatkozó tájékoztatók kifüggeszthetők. Politikai pártok plakátjainak kifüggesztése nem engedélyezhető. Az intézmény épületének külső falain a különféle cégek reklámjainak elhelyezéséhez önkormányzati engedély szükséges. Minden konkrét megkeresés esetén az intézményigazgató személyesen tárgyal és köt szerződést. Szerződéskötés előtt az önkormányzat illetékesének előzetes engedélyét be kell szerezni. Az intézmény területén reklámanyag, tájékoztató elhelyezése – amennyiben társadalmi, közéleti tevékenységgel függ össze, és így az intézmény használóinak körét érinti, érintheti az igazgató személyesen ad engedélyt. XIX. Kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés és feltételei

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény – 1998. Évi XC. Törvény 87. § (4) bekezdésével megállapított –118. § (10) bekezdése szerint a közoktatási intézmény vezetője kereset kiegészítéssel ismerheti el az intézményi minőségbiztosításban és az oktatás-nevelés területén kiemelkedő munkateljesítményt. A Kjt. 77.§ (1) alapján a kereset kiegészítést az intézmény igazgatója – mérlegelési jogkörében – a szakszervezet, az intézményegység-vezetők, a minőségirányítási csoportvezető és a nevelőtestület javaslatának figyelembe vételével differenciálja. A kereset kiegészítés juttatása egy tanévre adható. Az intézmény igazgatója és a nevelőtestület minden év augusztusában, a tanévnyitó értekezlet alkalmával dönt a kereset kiegészítés juttatásainak elveiről.

XX. A tanítási időkeret (TIK) csökkentésének esetei A./ A pedagógus tanítási időkeretét a teljesítés számbavételekor a következő távollétek csökkentik. A kieső napok (kn) megállapításakor az Mt. idézett 151. § (2) bekezdésében felsorolt, továbbá a keresőképtelenség miatti távolléteket kell figyelembe venni:

• • • • • • • •

állampolgári kötelezettségek teljesítése (pl. bíróság előtti tanúként történő meghallgatás), legalább két munkanap közeli hozzátartozó halála [139. § (2) bek.] esetén, kötelező orvosi vizsgálat teljes időtartama, véradás miatt távol töltött idő teljes időtartama, munkaszüneti nap miatt (125. §) kiesett idő, a szabadság időtartama, szoptatási munkaidő-kedvezmény [138. § (5) bek.] ideje, A tanítási időkeretet az előzőekben felsorolt eseteken túl a keresőképtelenség időtartamával is csökkenteni kell.

B./ A pedagógus tanítási időkeretét a teljesítés számbavételekor az alábbiakban felsorolt távollétek akkor csökkentik, ha a távollét érinti a munkaidő tanítási órákkal lekötött részét, ezért az érintett pedagógus nem tudja a tanítási óráját megtartani – és a felsorolt távollétekre az igazgató kötelezte, vagy tőle engedélyt kapott: • • • • • • • • •

továbbképzéseken való részvétel, tanulók orvosi vizsgálatra történő kísérése, színház, mozi, kiállítás látogatása, iskolai, városi/megyei ünnepségeken való részvétel, sporttáborokban és sportversenyeken való kísérés és felügyelet, egyéb tanulmányi és kulturális versenyek, diákkonferenciák, szakmai vizsgákon való részvétel, értekezleteken való részvétel.

XXI. A tanulói tevékenységért járó díjazás szabályozása A tanítási órák keretében a tanulók által készített dolgok vagyoni jogát az iskola nem ruházza át másra, ezért a tanulókat az oktatási folyamatban elkészített dolgokért díjazás nem illeti meg. XXII. A dolgozók munkaruhával történő ellátásának szabályozása A dolgozók munkaruhával történő ellátása a mindenkori hatályos és vonatkozó jogszabályok szerint, az iskolai költségvetés lehetőségeit figyelembe véve történik.

XXIII. Záró rendelkezések Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. A szervezeti és működési szabályzat módosítását kezdeményezheti:

• fenntartó, • a nevelőtestület, • az iskola igazgatója, 1. Az SzMSz-ben nem szabályozott, de kötelezően rendezendő kérdések az intézményegységek működési szabályzatában találhatók. Az iskolai könyvtár működését a könyvtár működési szabályzata és a gyűjtőköri szabályzat tartalmazza. 2. A hatályba lépett szervezeti és működési szabályzatot meg kell ismertetni az ÁMK azon alkalmazottaival is, akik nem tagjai a szakalkalmazotti értekezletnek, továbbá azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az ÁMK-val, és meghatározott körben használják helyiségeit. A szervezeti és működési szabályzatot a fenntartó jóváhagyását követően nyilvánosságra kell hozni, és az alábbi helyeken hozzáférhetővé kell tenni: • az igazgatói titkárságon • az intézményegység vezetőknél • a tanári szobákban • az intézményi könyvtárban • elektronikus formában az igazgatónál 3. Az ÁMK Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletei: • Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje • Izsák Imre ÁMK Városi és Iskolai Könyvtára Gyüjtőköri szabályzata XXIV. Az ÁMK intézményegységeinek és vezetőtestületeinek szabályzatai 1. Az Izsák Imre ÁMK Általános Iskola Működési Szabályzata Az iskola vezetése, hatáskörök átruházása, ellenőrzés, külső kapcsolatok A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje. 1. Az intézményegység-vezető Az iskola élén az intézményegység-vezető áll, vezetői tevékenységét az ÁMK igazgatója mellet, az ÁMK gazdasági hivatala vezetőjének közreműködésével látja el. Az intézményegység-vezető jogállását a vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Az intézményegységvezető az általános iskolában fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét az ÁMK SzMSz-a határozza meg. Az ÁMK igazgató akadályoztatása esetén az igazgató általános helyettese. Részletes feladatát az ÁMK SzMSz-a és a munkaköri leírása tartalmazza. 2. Az ÁMK gazdasági vezető

Vezetői beosztás ellátásával az igazgató bízza meg. Közvetlenül bízza meg. Közvetlenül irányítja a gazdasági, műszaki és a kisegítő munkakörbe besorolt közalkalmazottakat. Felelős a következőkért: • a költségvetési és gazdálkodási terv, beszámolók, adatszolgáltatások helyességéért, • a számviteli, pénzügyi, adó- és társadalombiztosítási jogszabályok betartásáért, • a vagyonvédelem körébe tartozó intézkedésekért, • a térítési díjak önkormányzati rendelet szerinti megállapításáért, a befizetések ellenőrzéséért, és a többletfizetések visszatérítéséért. Ellenjegyzési és átruházott munkakörében munkáltatói jogkört gyakorol. Részletes munkaköri leírását az ÁMK SzMSz-a és a munkaköri leírása tartalmazza. 3. Az iskolavezetőség Az ÁMK igazgató döntéselőkészítő, véleményező, javaslattevő testülete. A szakmai vezetőség tagjai: • ÁMK igazgató • intézményegység-vezető • szakmai koordinátorok • egyes szakmai döntések előkészítésekor a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és a Dök-ot segítő tanár. Az ÁMK igazgató és az intézményegység-vezető által megállapított munkaprogram alapján tanácskoznak. Az ülések összehívása az intézményegység-vezető feladata. Az ülésre – a napirendtől függően – tanácskozási joggal meghívható a gazdasági vezető, a közalkalmazotti tanács elnöke, az SzM-elnök és az érdekképviseleti szerv vezetője. Operatív ügyekben az igazgató és az intézményegység-vezetők előzetes egyeztetés alapján megbeszélést tart. 4. A helyettesítés rendje Lásd: az ÁMK SzMSz helyettesítés rendje. 5. A vezetők és a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás rendje 5.1. Az SzM iskolaszintű képviselőjével az igazgató tart kapcsolatot Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői munkaközösségnek az SzMSz vagy a jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt az igazgató kéri meg az írásos anyagok átadásával. A szülői munkaközösség képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni. Az intézmény szülői munkaközössége részére az ÁMK igazgatója tanévenként két alkalommal tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. Az osztályok szülői munkaközösségeivel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot.

5.2. A szülő munkaközösség részére biztosított jogok

Az ÁMK szülői munkaközössége véleményezési jogkört gyakorol. Kt. 59.§ (1) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján a jelen működési szabályzat a szülői munkaközösség részére jogokat biztosít. Véleményezési joga van: • a működési szabályzatnak a szülőket érintő rendelkezéseiben, • a házirend megállapításában, • a szülőket anyagilag érintő ügyekben, • a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában, • az iskola és család kapcsolattartási rendjének kialakításában • a szülői érdekvédelem érvényesítése • és azokban az ügyekben amelyet az ÁMK Szervezeti és Működési Szabályzata részére biztosít. 6. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 6.1. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is. 6.2. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és működtetéséért az igazgató a felelős. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát az ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, esetenkénti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. 6.3. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak • • •

az igazgató az intézményegység-vezető az igazgató által felkért, az országos szakértői névsorban feltüntetett szakértők

Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az intézményegység- vezető munkáját. Az intézményegység-vezető ellenőrzési tevékenységét a vezetői feladatmegosztásból következő területeken végzi. 6.4. Az ellenőrzés módszerei: • tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása • írásos dokumentumok vizsgálata • tanulói munkák vizsgálata • beszámoltatás szóban, írásban 6.5. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a tantestülettel kell megbeszélni 7. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a beszámolás rendje 7.1. A nevelőtestület a Kt-ben meghatározott jogköréből, valamint VHr. alapján: • a koordinátorokra ruházza a tantárgyfelosztás előtti véleményezési jogkörét.

7.2. Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Az igazgató, az intézményegység-vezető, a gazdasági vezető a feladatkörüknek megfelelően és megbízás alapján, egyedi esetekben a beosztott pedagógusok is megbízás alapján tartanak kapcsolatot külső szervekkel. Erről rendszeresen tájékoztatják az igazgatót. Működési szabályok 1. A működés rendje, nyitva tartás, vezetők intézményben való tartózkodásának rendje 1.1. Az iskola szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6 órától 19 óráig tart nyitva. 1.2. A reggeli ügyelet 6.30 órakor kezdődik, és 7.30-ig tart. 1.3. A tanítás kezdete 8.10 óra. A tanítás 45 perces. A szünetek idejét, valamint a tanulói ügyelet rendjét a házirend tartalmazza, határozza meg. 1.4. A folyosókon, az udvaron 7.30 órától a tanítás kezdetéig, valamint az óraközi szünetekben, továbbá - az ebédeltetés alatt – az ebédlőben tanári ügyelet kezdődik. 1.5. A tanítási idő végén a tanulók az ebédeltetéstől és a délutáni elfoglaltságtól függően hagyják el az iskolát. A tanuló a tanítási idő alatt csak az osztályfőnöke, távolléte esetén az ügyeletes tanár, az igazgató, az intézményegység-vezető engedélyével hagyhatja el az intézményt. Az épületbe lépő szülőket, hozzátartozókat, vendégeket az irodához illetve a megjelölt helyhez kell kísérni, melyről a portaszolgálat keretében kell gondoskodni. 1.6. A hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8-16 óra között. 1.7. Az iskola a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületben ill. a művelődési ház rendezvényeit látogatók. A tanítási szünet ügyeleti rendjét az igazgató tanévenként határozza meg. 1.8. A vezetők benntartózkodása Az iskola nyitvatartási idején belül reggel 7.30 óra és délután 16.15 óra között az igazgató, az intézményegység-vezető, a gazdasági vezető közül egy vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia (beosztásukat munkarendjük szabályozza). A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére. A vezetők távozása után a szervezett foglalkozást tartó pedagógus, a közművelődési szervezők, a portás tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért. 1.9. A belépés benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel

Külső személyek az intézményben hivatalos ügyintézés céljából tartózkodhatnak az intézmény hivatalos helyiségében 8-16 óra között. Ez alól kivételt jelentenek a szülői értekezletek és fogadóórák, közművelődési rendezvények, könyvtári órák, a rendezvények céljára bérbe adott helyiségek bérleti órái. Belépéskor a portaszolgálatnak jelezni kell a benntartózkodás célját. 2. A létesítmények és helyiségek használati rendje 2.1. Az iskola létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni.

megfelelően,

az

2.2. Az intézmény minden dolgozója és tanulója felelős: • a közösségi tulajdon védelméért, állagának megóvásáért, • az energiafelhasználással való takarékoskodásért, • tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, • az iskola környezetkultúrájának megőrzéséért. 2.3. A tanulók az intézmény helyiségeit, létesítményeit pedagógusi, vagy megbízott személyi felügyelettel használhatják. A tanítási idő után a tanuló engedéllyel, vagy szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. A tanítási időn kívüli rendszeres foglalkozásokat az ÁMK hirdeti meg, vagy szülői igények alapján szervezi meg. A foglalkozások térítési díja a foglalkozások gyakoriságának és az ÁMK költségvetésének függvénye. 2.4. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató és a gazdasági vezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. 2.5. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket, helyiségeket zárni kell. 2.6. Az iskolai könyvtár használati rendjét az ÁMK könyvtár működési szabályzata állapítja meg. 2.7. Az iskolához nem tartozó külső igénybevevők a helyiségek átengedéséről szóló megállapodás szerinti időben tartózkodhatnak az épületben. Az igénybevevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelességük betartani az ÁMK munkavédelmi- és tűzvédelmi szabályzatában foglaltakat 3. Ünnepélyek megemlékezések rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok 3.1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése, bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolai közösség minden tagjának joga és kötelessége.

A

hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezési felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. 4. Az iskola hagyományos ünnepi rendezvényei: • Október 6. Aradi vértanuk napja, • október 23. Nemzeti ünnep, • március 15. Nemzeti ünnep, • február 21. Izsák Imre szül. megeml., • Izsák-hét (február)

Iskolaszintű versenyek és szórakoztató rendezvények. Az iskola időközönként iskolaújságot jelentet meg és iskolarádiót működtet. 5. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje 5.1. Szervezeti formák: • napköziotthon, tanulószoba, • szakkör, • énekkar, • DSE, • tanulmányi, kulturális verseny, házi bajnokságok, iskolák közötti verseny, diáknap, önkormányzati programok, • közművelődési programok. Önképző kör a tanulók és a szülők igénye szerint szervezhető. 5.2. Napköziotthon Napköziotthon – a szülők kérésétől függően – minden évfolyamon működhet. Szervezése elsősorban az 1-4. évfolyamon történik. Tavaszi, téli szünetben a szülők kérésére napköziotthon működik. Tavaszi, téli szünetben, valamint a tanítás nélküli munkanapokon a napközis csoportok összevonhatók. 5.3. A napköziotthon a szorgalmi időszak alatt működik A nyári szünetben a városi napközis tábor üzemel. Az iskola a közművelődési házzal közösen nyári kézműves tábort szervez. 5.4. A napközis ellátás az utolsó tanítási óra végét követően kezdődik és 16.30-ig tart. Ezt követően a portaszolgálat látja el a felügyeletet. 5.5. Tanulószoba A tanulószoba az igényektől függően az 5-8. évfolyamon szerveződik. A tanulószoba a szorgalmi időszak alatt működik, tanítási napokon 13 órától 16 óráig, az erre a célra kijelölt tantermekben. 5.6. Szakkörök

Az iskola a hagyományainak megfelelő szülői, tanulói igényeket kielégítő szakköröket hirdet meg. A szakköri foglalkozásokra a szorgalmi időszak keretén belül lehet jelentkezni. A szakkörök indításáról és arról, hogy mely szakköri foglalkozás legyen térítésmentes, az SzM, a Dök véleményének meghallgatásával, a gazdasági vezetővel történt egyeztetés után az intézményegység-vezető dönt, melyet az igazgató hagy jóvá. A szakköri foglalkozások legkésőbb október első hetében kezdődnek és a szorgalmi időszak végéig tartanak. 5.7. Az énekkar Az énekkar a szorgalmi időszak alatt, heti két alkalommal, 45 perces időbeosztásban működik. A kiválasztott tanulók a szülőkkel történt egyeztetés után kötelesek az énekkari munkában részt venni. 5.8. Az iskolai sport A tantestület által átruházott jogként a Szent-Györgyi Albert DSE diáksport szakosztálya szervezi az iskola tanulóinak sporttevékenységét. A feltételekről a DSE elnöke és az ÁMK igazgatója állapodik meg. 5.9. A szakkör és az énekkar vezetőjét az intézményegység-vezető bízza meg, az igazgató jóváhagyásával. A megbízást ellátók szakmailag felelősek a szakkör, énekkar működéséért. Éves munkaprogramjukat az intézményegység-vezető hagyja jóvá. 5.10. Egyéb versenyek A tanulmányi, kulturális verseny, sportvetélkedő, diáknap része a tanév helyi rendjének, illetőleg az éves munkatervnek, amely meghatározza a szervezés feladatait és felelőseit. 6. A napközi és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel iránti kérelmek elbírálásának elvei A szülő igénye alapján minden felügyeletre szoruló tanuló részére biztosított a napköziotthonba, illetve tanulószobába való részvétel. Az elégségesre, illetve fokozott felzárkóztatásra szoruló tanuló részére, szülői egyeztetés után, kötelező a tanulószobai részvétel. A következő tanévre a napköziotthonba való felvételt a szülő a szorgalmi időszak utolsó napjáig, illetve a tanév elején kérheti. Indokolt esetben mód van arra is, hogy a felvételt tanév közben is igényelje. Az első osztályosok jelentkezése a beiratkozáskor történik. A tanulószobai felvételre a tanév elején lehet jelentkezni. A szülők kérésére, illetve ha az osztályfőnök szorgalmazza a tanulószoba évközi igénybevételét a tanuló év közben is beiratkozhat a tanulószobára (pl: gyenge tanulmányi eredmény, hosszabb hiányzás, gyermekvédelmi szempontok). A tanulószoba indítását az éves költségvetés és a tanulói létszám is behatárolhatja. 7. A mindennapos testnevelés, a sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje Az iskola a mindennapos testedzést tanórai, tömegsport és napközis foglalkozás keretében valósítja meg. Az iskola tanórán kívüli sportfoglalkozásait a tantestület által átruházott jogként a SzentGyörgyi Albert DSE Diáksport Szakosztálya szervezi, bonyolítja le. A sportlétesítmények használatát a DSE és az ÁMK megállapodásban rögzíti. E megállapodás rögzíti a használat feltételeit is.

A sportegyesülettel való kapcsolattartást együttműködési megállapodás rögzíti, melyet tanév elején felül kell vizsgálni és az igényekhez képest megfelelően módosítani szükséges. 8. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása Tanévenként meghatározott időközönként iskolaorvos, fogorvos és védőnő végzi az óvodások és az iskolások szűrését, vizsgálatát. Az általánosítható tapasztalatokról tanévenként tájékoztatják az iskolavezetést. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal az igazgató megbízása alapján az iskola gyermek és ifjúságvédelmi felelőse tartja a kapcsolatot. 9. Tanulóbaleset, az intézmény dolgozóinak feladatai gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset során:

a

tanuló-

és

9.1. Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. 9.2. Az iskola dolgozóinak alapvető feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan: • Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az ÁMK munkavédelmi szabályzat, valamint tűzvédelmi utasítás és tűzriadó terv rendelkezéseit. • A NAT, kerettanterv és az iskola helyi tanterve alapján minden tárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. • A nevelők a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a balesetmegelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. • Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglakozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal, ezeket a tanév első osztályfőnöki óráján ismertetni kell:
az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat,
a házirend balesetvédelmi előírásait,
a rendkívüli esemény (baleset, bombariadó, tűzriadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, a tanulók kötelességeit a megelőzésével kapcsolatban. Ezen kívül tanulmányi kirándulások, túrák előtt, közhasznú munkavégzés megkezdése előtt, rendkívüli események után. A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívnia a tanulók figyelmét az osztályfőnöknek. •

A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra.

•

•

•

•

A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) és a gyakorlati oktatást vezető nevelők balesetmegelőzési feladatait a munkavédelmi szabályzat tartalmazza. Az ÁMK igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét a munkavédelmi megbízottal egyeztetve a munkavédelmi szabályzat tartalmazza. Rendkívüli esemény (tűz, természeti katasztrófa, bombariadó stb.) esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét a tűzriadóterv előírásai szerint kell végezni.

9.3. Az iskola dolgozóinak feladatai tanulóbalesetek esetén •

A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármely baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:
a sérült tanulót elsősegélyben kell részesíteni, ha szükséges orvost kell hívnia,
a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,
minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az intézményegység-vezetőjének és az ÁMK igazgatójának.

•

A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az ÁMK-ban történt mindenféle balesetet, sérülést az ÁMK igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat, és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.

•

A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján:

•


A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani.
A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és a balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg.
A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az ÁMK fenntartójának. A súlyos balesetek kivizsgálásába a munkavédelmi megbízottat be kell vonni.

9.4 A bombariadó és más rendkívüli esemény miatt kieső tanítási napot a tanév folyamán szabadnap (szombat) terhére kell pótolni. 9.5. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó helyi szabályokat a munkavédelmi szabályzat tartalmazza.

10. A diákönkormányzati szerv, diákképviselők és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás rendje és formája, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek 10.1. A diákönkormányzat (továbbiakban: Dök) a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt a nevelőtestület véleményét, illetve SzMSz-ának jóváhagyását a Dök-ot segítő tanár közreműködésével az igazgató útján kéri meg. 10.2. A Kt. Vonatkozó bekezdéseiben (Kt. 63.§ (7)., Vhr.31.§ (1) ) valamint jogszabályban meghatározott esetekben a Dök véleményének megszervezéséről az igazgató gondoskodik az előterjesztés legalább 15 nappal korábban történő átadásával. 10.3. Az igazgató a véleményezésre kerülő anyagok tervezeteinek előkészítésébe a Dök képviselőit bevonhatja, tőlük javaslatot kérhet. 10.4. A Dök véleményét a nevelőtestületi értekezleten, a munkaértekezleteken a Dök segítő tanár képviseli 10.5. Az iskolai tanulók összességét érintő ügyekben a Dök – a segítő tanár támogatásával – az igazgatóhoz, intézményegység-vezetőhöz, szűkebb közösséget érintő ügyekben az osztályfőnökhöz fordulhatnak. 10.6. A Dök részére az ÁMK állandó helyiséget biztosít. Az ÁMK más helyiségeinek használatához előzetes engedély szükséges. A Dök anyagi támogatásáról a költségvetés készítésekor gondoskodik. 10.7. A Dök a nevelőtestület által átruházott jogként szervezi a művelődési házzal közösen a tanulók tanórán kívüli szabadidős tevékenységét. A rendezvények pedagógusi felügyeletéről a munkaterv rendelkezik, melyet minden tanév elején felül kell vizsgálni. 11. A tanulók szervezett véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje, formája 11.1. A tanulók szervezett véleménynyilvánításának és tájékoztatásának fóruma a diákközgyűlés. Megtartásának idejét a tanév helyi rendje tartalmazza. A diákközgyűlés napirendjét az igazgató és a Dök segítő tanár közösen állapítja meg,

egyeztetve a Dök képviselőkkel. A napirendi pontokat a diáktanács tagjai ismertetik meg az osztályközösséggel. 11.2. A diákközgyűlésen jelen vannak a nevelőtestület tagjai. A diákközgyűlés levezető elnöke a Dök-ot segítő tanár. A tanulók részére az igazgató ad tájékoztatást. 11.3. Az iskola életével kapcsolatos kérdéseket a Dök-ot segítő tanár közreműködésével a közgyűlést megelőzően írásban is eljuttatja az ÁMK igazgatójához, illetve az intézményegység-vezetőhöz. 11.4. A Dök-ot segítő tanár a diáktanács kezdeményezésére rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezheti az intézményegység-vezetőnél. Ha az intézményegység-vezető az igazgatóval történő konzultáció után nem tartja szükségesnek, gondoskodik a kezdeményezést kiváltó kérdés más úton való megnyugtató rendezését. 12. A tanulók jutalmazásának elvei és formái 12.1. Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, hozzájárul az ÁMK hírnevének öregbítéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. 12.2. Az iskola ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki
Eredményes kulturális tevékenységet folytat,
Kimagasló sportteljesítményt ér el,
A közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez. A 12.1., a 12.2. pontokban említettek közül az ÁMK általános iskola nevelőtestülete javaslatára a legkiemelkedőbb Izsák Imre emlékplakettet kaphat. Ezen kívül kaphatja az iskola volt tanulója, aki munkássága során kiemelkedő eredményt ért el. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A jutalmazás formáit részletesen az ÁMK általános iskola házirendje tartalmazza. Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei A fegyelmi intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelyről indokolt esetben – a vétség súlyára tekintettel – el lehet térni. Részletes szabályozását az ÁMK általános iskola házirendje tartalmazza. 13 A tankönyvrendelés szabályai

A tankönyvrendeléssel megbízott pedagógus saját hatáskörében gondoskodik arról, hogy az iskolai oktatásban felhasználható tankönyvek, valamint segédkönyvek hivatalos jegyzéke az igazgató által engedélyezett példányszámban álljon rendelkezésre a koordinátoroknak, illetve a pedagógusoknak. A szaktanárok a szaktárgyuknak megfelelő tankönyvtípust évfolyamonkénti példányszámban írásban rendelhetik meg, melyet a tankönyvfelelős összegez és az igazgatóval engedélyeztetve juttat el az illetékes kiadóhoz. A tankönyvrendelésről, annak szakmai indoklásával együtt tájékoztatni kell a szülői választmányt. 13.1. Kedvezményes tankönyvellátás A közoktatásról szóló 1993. Évi LXXIX. törvény alapján minden évben az éves költségvetési törvényben kell meghatározni annak a támogatásnak az összegét, amelyet az iskolafenntartó kap az iskolai terjesztési áron forgalomba kerülő tankönyvek megvásárlásának támogatásához. A támogatás módjáról a nevelőtestület a törvényekben meghatározottak szerint dönt. A tanuló (szülő) az iskolában – a család anyagi helyzetétől függően – ingyenes vagy kedvezményes tankönyvellátást igényelhet Igénylés esetén ingyenes tankönyvellátást (normatív kedvezmény) köteles az iskola biztosítani a nappali rendszerű iskolai oktatásban részvevő tanuló számára, ha a gyermek:
Tartósan beteg (szakorvos igazolja),
Sajátos nevelési igényű (szakértői és rehabilitációs bizottság igazolja),
Három- vagy többgyermekes családban élő (a megállapított családi pótlék igazolja),
Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő (az erről szóló határozat igazolja) A felsoroltakon túl az iskola – hirdetmény útján, az abban megfogalmazott feltételek szerint – további kedvezményeket állapíthat meg az egyéb körülmények miatt rászorulók részére. 14. Idegennyelv-órák alóli felmentés Szülői kérelemre a tanulót idegennyelv oktatása alól akkor lehet felmenteni, ha a felmentés indokoltságát a nevelési tanácsadó vagy a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye igazolja. 15. Magántanuló mentesítése a készségtárgyak tanulása alól Szülői kérelemre a magántanulót az iskola mentesíti a készségtárgyak osztályzása alól. Ha a magántanuló beszéd- vagy mozgássérült, kérelem nélkül is mentesül a készségtárgyak osztályzása alól. 16. Reklámtevékenység Az iskolában tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek, tanulóknak szól az egészséges életmóddal, környezetvédelemmel, fogyasztóvédelemmel, a társadalmi közéleti tevékenységgel ill. kulturális tevékenységgel függ össze.

17. Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése 17.1. Az ÁMK-ban a térítési díj és tandíj ellenében folyó oktatási tevékenységeket az ÁMK pedagógiai programja alapján tanévenként az iskola munkatervében kell meghatározni. 17.2. Az oktatási törvény előírásai alapján az intézmény fenntartója által megállapított szabályok szerint az oktatással összefüggő térítési díjak és tandíjak mértékéről és az esetleges kezdeményezésekről tanévenként az ÁMK igazgatója dönt. 17.3. Az Izsák Imre ÁMK az alapító okiratának tevékenységi körében felnőttoktatást végez:
804210 Felnőt- és egyéb oktatási tevékenységek
80123-6 Általános műveltséget megalapozó iskolarendszerű felnőttoktatás.

2. ÁMK Óvoda Működési Szabályzata 1. Az óvoda alaptevékenysége Óvodáskorú gyermekek nevelése és általános iskolára való felkészítése. 2. Alaptevékenységen kívüli feladatok ellátása Fakultatív szolgáltatások nyújtása a szülői igények alapján. 3. Az óvoda működésével kapcsolatos szabályok 3.1. A gyermekcsoportok Az óvoda alaptevékenységét csoportkeretben végzi. A gyermekek csoportba való beosztását koruk, fejlettségi szintjük, illetve az adott körülmények határozzák meg. Ezt nevelési évenként a szükség és a lehetőségek figyelembevételével változhat. Erről az intézményegység-vezető (továbbiakban: óvodavezető) dönt a nevelőtestület véleményének kikérésével. 3.2. A gyermekcsoport létszámalakulása Az óvodai csoport törvényben meghatározott átlaglétszáma 25 fő, maximum 30 fő. A csoportok létszámának megállapításáról a helyi körülmények és a gyermekek elláthatóságáról az óvodavezető dönt. 3.3. Az óvoda munkarendje, nyitva tartása • •

Az óvoda 5 napos (hétfőtől péntekig), 52,5 órás munkarenddel üzemel. Az óvoda 6-18 óráig tart nyitva.

• • •

Eltérő az óvodai munkarend, a gyermekek fogadásának rendje abban az esetben, ha a munkaszüneti napok rendje is eltérően alakul. Az óvoda dolgozóinak munkarendjét az éves munkaterv tartalmazza. A nevelési év szeptember 1-től augusztus 31-ig tart, mely két részből áll: május 31-ig szorgalmi idő, június 1-től augusztus 31-ig nyári udvari élet (összevont).

Az üzemelés a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt szünetel, mely négy hét. Ilyenkor történik az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás. A nyári zárás előtt 30 nappal össze kell gyűjteni a gyermekek elhelyezésére vonatkozó igényeket, és a szülőket a gyermekek fogadó óvodáról a zárást megelőzően tájékoztatni kell. Az óvoda egyéb rendelkezés szerint zárva tarthat, melyről a szülők legalább hét nappal előbb hirdetés útján értesítést kapnak. A zárva tartás ideje alatt a szülő kérése esetén a gyermekek részére „ügyeletet” kell biztosítani. 3.4. A gyermekek fogadása óvónő jelenlétében történik A gyermekek szakszerű felügyeletének megszervezéséről a nyitva tartás ideje alatt az óvodavezető gondoskodik • A gyermekek napirendjét a csoport óvónőinek a csoportnaplóba kell rögzíteni. • Az óvoda az iskolai életre történő felkészítést 8-12 óráig szervezi meg. • Az iskolai életre történő felkészítés napi 4 óra, melyen 5 éves kortól a gyermekek kötelezően vesznek részt. 4. A helyettesítés rendje Az óvodavezető távolléte esetén a helyettesítés az óvodavezető által adott megbízás alapján történik. Tartós hiányzása esetén az óvónők az ÁMK igazgatójával egyeztetnek. A hiányzó óvónőt váltótársa helyettesíti. Hosszabb hiányzás esetén a másik csoport óvónői is besegítenek. 5. Az óvoda házirendje A házirend az óvodai élet szervezeti kerete, mely a szülő felé jogokat, a kötelességeket, a helyi szokásokat szabályozza. 6. Az óvoda alaptevékenységének folyamata Az óvoda 3 éves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig, hét éves korig nevelő intézmény, rendkívüli esetben addig a naptári évig, melyben betölti nyolcadik életévét. 7. Tankötelezettség A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésőbb amelyben a nyolcadik életévét betölti, tankötelessé válik. 8. Az óvodai jelentkezés

•

• •

A csoport szervezésének szabályait figyelembe véve a szülő gyermeke felvételét bármikor kérheti, illetve a szervezett jelentkezés rendjét az évente kiadott rendelkezés tartalmazza. A kiírást időpontját a fenntartó határozza meg. A jelentkezés körülményeiről, majd a felvétel eredményéről hirdetmény formájában értesül az érdekelt szülő.

9. A távolmaradás, mulasztás igazolására vonatkozó szabályok A gyermek távolmaradásának okát a szülőnek be kell jelenteni a nevelési év alatt, ha: • tanköteles, egészsége gyermek; hiányzást indokolt esetben előzetesen az óvodavezető engedélyezheti (max. 2 hét), • bejelentési kötelezettsége van, ha több hétre egészségügyi, családi okok miatt hiányzik, • három napon túli hiányzás után orvosi igazolással látogathatja újra az óvodát a gyermek, A felvételi és mulasztási napló a csoportba beírt gyermek adatait és hiányzásait rögzíti. Naprakész vezetéséért a csoportba dolgozó óvodapedagógusok a felelősek. 10. A térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések • • • •

A térítési díjak megállapítása az érvényben lévő rendelkezések alapján történik. Az étkezési térítési befizetése minden hónap második hetében történik, melyet a gazdasági iroda bonyolít le. Hiányzás esetén az étkezés lemondható, illetve igényelhető mindennap 8.30 óráig telefonon vagy személyesen. A lejelentés a következő befizetéskor írható jóvá. Be nem jelentett hiányzás esetén a szülő a térítési díj visszafizetésére nem tarthat igényt.

11. Az óvoda egészségvédelmi szabályai •

•

• • •

Az óvoda működtetése során az ÁNTSZ által meghatározott szabályzatot szigorúan be kell tartani (fertőtlenítés, takarítás, mosogatás, ételminta eltétele stb.) Az óvodában megbetegedő, lázas gyermeket a szülőnek az értesítéstől számított legrövidebb időn belül haza kell vinnie. Az óvónőnek addig is gondoskodnia kell a gyermek lehetőségeken belüli elkülönítéséről, lázának csillapításáról, ha szükséges orvosi ellátásáról. Lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek az óvodát teljes gyógyulásig nem látogathatja. A gyermek a betegsége után csak orvosi igazolással jöhet óvodába. Fertőző gyermekbetegség esetén az óvodát azonnal értesíteni kell. A további megbetegedés elkerülése érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a fertőtlenítésre, a tisztaságra.

12. A gyermekbalesetek megelőzése

• •

A gyermekbalesetek megelőzése érdekében a gyermekekkel rendszeresen ismertetni kell az óvó, védő szabályokat. A gyermekekkel foglalkozó személyeknek kötelességük jelenteni az óvodavezetőnek, illetve a megbízott felelősnek a baleseteket, balesetveszélyes körülményeket (környezetet), mely a baleset forrását előidézheti, elhárításáért az óvodavezető a felelős.

13. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők •

Lásd: ÁMK és általános iskola SzMSz, és Házirend.

14. Egészségügyi ellátás •

•

•

A dolgozók évente egyszer a munkáltató által szervezett és finanszírozott egészségügyi, alkalmassági vizsgára kötelezettek. Ennek tényét az egészségügyi könyvvel igazolják. A vizsgálatot az ÁMK üzemorvosa végzi. Az óvodába járó gyermekek minden nevelési évben szűrővizsgálaton vesznek részt. A szűrővizsgálat után, orvosi javaslatra a szülő viszi szakrendelésre a gyermeket. A beiskolázás előtt gyermek szakorvosi vizsgálatot kell szervezni.

15. A csoportokban dolgozó gyermekvédelmi felelőssel. • • •

óvónők

folyamatosa

kapcsolatot

tartanak

a

szakmai megbeszélése családlátogatás segélyek intézése

16. A nevelőtestület jogköre Az óvoda nevelőtestülete a nevelési kérdésekben, az óvoda működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a Kt-ben és más jogszabályokban meghatározott döntés, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 16.1. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik • • • • •

A pedagógiai program módosításának elfogadása. A szervezeti és működési szabályzat módosításának elfogadása. Az éves munkaterv elfogadása. Az ÁMK és az intézményegység munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása. A házirend elfogadása.

16.2. Véleménynyilvánítás, javaslattevés

A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az ÁMK és az óvoda működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestületi értekezlet megtartása az óvoda munkatervében meghatározott időben és program szerint történik. 17. A pedagógus feladata és jogköre Az óvodapedagógus munkaköri kötelessége, hogy a jogszabályban meghatározott, az oktatási törvényben előírt, valamint a munkaköri leírásban részletezett feladatait ellássa. Pedagógiai munkájuk végzésében irányt ad a helyi pedagógiai program. 17.1.A dajka feladata és jogköre A dajka mindazokat a feladatokat végzi, amely szükséges a gyermek egésznapos óvodai ellátásához, az óvodában végzett nevelési célok eléréséhez. Feladatuk az óvodapedagógus irányításával: • A gyermekek gondozásában, nevelésében való részvétel, • Az óvoda helyiségeinek folyamatos, rendszeres tisztán tartása, • A vezető által munkakörébe utalt feladatokat 18. Az óvodavezető ellenőrzési feladatai Az óvodavezető az ellenőrzési ütemterv alapján, a pedagógiai munka eredményessége és az óvoda zavartalan működése érdekében ellenőrzi, értékeli az óvoda dolgozóinak munkáját. Felel: az óvoda ellenőrzési, minőségbiztosítási rendszerének működtetéséért. Az ellenőrzési ütemterv az óvodai munkaterv része. 18.1. Az ellenőrzés területei Az ellenőrzés kiterjed a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére és a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre. 18.2. Az ellenőrzés módsze • •

Tervszerű, a munkatervben rögzített szempontok alapján. Alkalomszerű ellenőrzés célja: ♦ a problémák feltárása, megoldása, ♦ az eredményesség mérése, ♦ írásos dokumentumok vizsgálata, ♦ a napi felkészülés vizsgálata.

Az ellenőrzés tapasztalatait, majd a feladatok meghatározását az ellenőrzöttel ismertetni kell. Az általános tapasztalatokat a nevelőtestülettel kell megbeszélni. 19. Az óvodai hagyományok gyermekek, felnőttek esetében A gyermekközösségekkel kapcsolatos hagyományok a pedagógiai programban rögzítve, megünneplésüket az éves munkaterv tartalmazza. • Nemzeti ünnep, 1848-as Szabadságharc, 1956. Október 23. • Óvodai ünnepek, népszokások, hagyományok.

• • •

Óvodai ünnepélyek, rendezvények: gyermeknap, anyák napja, évzáró. Őszi, téli, tavaszi kirándulások. Múzeum, színház, könyvtár, kiállítások látogatása.

Óvodapedagógusokkal kapcsolatos hagyományok: • szakmai napok szervezése, • házi bemutatók szervezése, • továbbképzéseken, tanfolyamokon szerzett ismeretek átadása, • dajkák továbbképzése az aktuális nevelési feladatokról, • pályakezdő ill. újonnan belépő dolgozók köszöntése, munkájuk segítése, • a távozó dolgozók, nyugdíjba menők búcsúztatása. 20. Az óvodavezető, valamint az óvodai szülői szervezet közötti kapcsolattartás formái, a szülői szervezetre ruházott véleményezési jog Az óvodai szintű munkaközösség vezetőjét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon pontjainak tárgyalásához, amely ügyekben a jogszabály, vagy az óvoda működési szabályzata a szülői munkaközösség részére véleményezési jogot biztosított. Az óvoda vezetője a szülői munkaközösség vezetőjét legalább félévente tájékoztatja az óvodában folyó munkáról és a gyermekeket érintő kérdésekről. Az óvodapedagógus a csoport szülői munkaközössége képviselőjének szükség szerint, de legalább havi egy alkalommal ad tájékoztatást. 20.1. A szülői munkaközösség véleményezési jogot gyakorol: • • • • •

a működési szabályzatnak a szülőket érintő rendelkezéseiben, a házirend megállapításaiban, a szülőket anyagilag érintő ügyekben, az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában, a szülői érdekvédelem érvényesítésében.

20.2. A szülők és az óvodapedagógusok között a nevelési feladatok összehangolására lehetőség nyílik: • • • • • • •

nyílt napokon, játszódélutánon, közös előkészületekben (ünnep, rendezvény, stb.) nyilvános ünnepélyeken, fogadóórákon, családlátogatáson, szülői értekezleteken, faliújságra kifüggesztett információkon keresztül.

21. Tájékoztatás a nevelési programról, az SzMSz-ről és a házirendről Az óvodavezető irodájában kell elhelyezni az óvodavezető által hitelesítet másolati példányban: • az óvoda nevelési programját, • szervezeti és működési szabályzatát, • házirendjét.

Ezt a szülők az óvodavezetőtől elkérhetik. A szülők az óvodavezetőtől szóbeli tájékoztatást kérhetnek a dokumentumokról. A szülővel történő előzetes megállapodás alapján a tájékoztatásra a megbeszélt időben kerül sor. 22. Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak közalkalmazotti jogviszonyban az ÁMK óvodával A gyermekeket kísérő szülők kivételével az ÁMK óvodával közalkalmazotti jogviszonyban nem álló személyek az óvodavezetőnek jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az óvodában . Akadályoztatása esetén az ÁMK igazgatójához fordulhatnak, vagy az általános helyetteséhez. A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az ÁMK igazgatójával és az óvodavezetővel történt egyeztetés szerint történik. Az óvodai csoportok és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi. 3. Az ÁMK Művelődési Ház Működési Szabályzata 1. A művelődési ház cél- és feladatrendszere Az öt éve működő művelődési ház céljául tűzte ki a csácsbozsoki városrész lakóinak a közösségi együttléthez, a művelődéshez, szórakozáshoz, a hagyományápoláshoz, mindennapi informáltsághoz szükséges feladatokat. Szakmailag segítí az intézményben az oktató- nevelő munkát, a különféle korosztályok életkori sajátosságainak figyelembevételével szervezi a szabadidős programokat.

1.2.

A fent említettek érdekében: • • • • • • •

• •

érdeklődési körre tekintettel szakköröket, baráti köröket, klubokat, alkotóműhelyeket szervez, elősegíti a nemzeti hagyományok megőrzését, felnőtt és gyermekprogramokat szervez, támogatja az egyéni alkotók törekvését, művészeti kiállításokat (Dús László Galéria), találkozókat, szaktáborokat szervez, közösségfejlesztési eszközeivel ösztönzi és segíti a civil társadalmi szerveződések létrejöttét, a tanulók ismereteinek és készségeinek erősítésénél segíti az ÁMK-ban folyó pedagógiai munkát, szórakozási és művészeti élményt nyújtó programokat szervez, biztosítja a szünidei és a nyári foglalkozást, az intézmény adottságait kihasználva biztosítja a városrész lakossága részére az egészséges életmód kialakításához szükséges sportolási lehetőséget, céljai és feladatai megvalósítása érdekében együttműködési és munkakapcsolatot alakított ki az ÁMK részegységeivel, a tömegtájékoztatás fórumaival, civil szervezetekkel, építi országos szakmai és egyéb kapcsolatait,

•

szorgalmazza a csoport szakmai fejlődése érdekében továbbképzéseken, tapasztalatcseréken való részvételt.

a

képzéseken,

2. A művelődési ház szerkezeti felépítése 2.1. A közművelődési csoport jelenleg két szervezővel dolgozik. A csoport vezetésez átmenetileg az ÁMK igazgató és általános helyettese látja el. A közművelődési szervezők feladatát munkaköri leírásuk tartalmazza. A művelődési ház felépítését, működését az ÁMK SzMSz-a tartalmazza. 2.2. Közművelődési csoportvezető (osztott munkakörben) • • • • • • • •

Meghatározza a közművelődési terület szakmai koncepcióját (művelődési program). Irányítja a közművelődési csoport szakmai munkáját. Összehangolja a szervezeti egységek munkáját a közművelődési feladatok végrehajtásának területén. Elkészíti a részegység éves munkatervét, költségvetési tervezetét. Gondoskodik a csoport munkatervének és költségvetésének végrehajtásáról, esetleg módosításáról. Elkészíti a szervezők munkaköri leírását. Szervezi a csoport ügyeleti beosztását. Statisztikai adatszolgáltatás a közművelődési programokkal kapcsolatban a felettes intézményeknek, hivataloknak.

4. ÁMK Könyvtár Működési Szabályzata Az Izsák Imre ÁMK Városi és Iskolai Könyvtár Működési Szabályzata Az Izsák Imre ÁMK könyvtárának működése az érvényes törvényi szabályozásnak megfelelően történik Tartalomjegyzék 1. 2. 3. 4. 5. 6. Mellékletek:

Az ÁMK könyvtárra vonatkozó általános adatok, a fenntartó adatai A könyvtár működésének célja A könyvtár feladatai Az állomány gondozásával kapcsolatos feladatok A könyvtár használata A könyvtár gazdálkodása

1. Könyvtárhasználati szabályzat 2. Nyitva tartás, kölcsönzési idő 3. A tartós tankönyvek kezelésének szabályzata 1. Az ÁMK könyvtárra vonatkozó általános adatok 1.1. A könyvtár neve: Izsák Imre ÁMK Városi és Iskolai Könyvtár 1.2. A könyvtár címe, telefonszáma: 8900 Zalaegerszeg, Szivárvány tér 1-3. Tel/Fax: 92/511-927 1.3. E-mail: 1.4. A könyvtár fenntartójának neve: Izsák Imre Általános Művelődési Központ 1.5. A könyvtár fenntartójának címe: 8900 Zalaegerszeg, Szivárvány tér 1-3. 1.6. A könyvtár jellege: kettős funkciójú (nyilvános közművelődési könyvtár, mely ellátja az iskolai könyvtári feladatokat) 1.7. A könyvtár elhelyezése: az ÁMK I/11. helyiségében működik 2. Az ÁMK könyvtár működésének célja 2.1. Az intézményben működő könyvtár működésének alapvető célja: • Az intézmény tanulóinak és tanárainak, valamint a városrész lakosságának nyilvános közművelődési könyvtári ellátása. • segítse elő az oktató-nevelő munkát /mint tevékenységet/, • a rendelkezésre álló szakkönyvek, kiadványok, folyóiratok segítségével biztosítsa a szakmai munka (oktató-nevelő munka) színvonalának szinten tartását, fejlesztését, • segítse elő a könyvtárhasználók /nevelők, tanulók, egyéb olvasók/ általános műveltségének kiszélesítését, • a folyamatosan korszerűsített könyvtárállomány segítségével közvetítse az új, modern ismereteket.

3. Az ÁMK könyvtár feladata 3.1. Az intézmény könyvtárának általános feladatai Az intézmény könyvtárának – mint a nevelő-oktató tevékenység szellemi bázisának – fő feladatai a következők: • elősegíti az ÁMK szervezeti és működési szabályzatában és művelődési és pedagógiai programjában rögzített célok helyi megvalósítását, • biztosítja az ÁMK általános iskola nevelői és tanulói részére az oktatáshoz és a tanuláshoz szükséges információkat, ismerethordozókat (szak és általános jellegű könyvek, folyóiratok, audiovizuális eszközök stb.), • gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi, gondozza, és rendelkezésre bocsátja, • rendszeresen, folyamatosan tájékoztatást nyújt a könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól,

• központi szerepet tölt be a tanulók önálló könyv és könyvtárhasználatának felkészítésében, • részt vesz, illetve közreműködik az intézmény - oktatási, nevelési helyi tantervének megfelelő – könyvtári tevékenységében (tanóra tartása a könyvtárban, bevezetés a könyvtárhasználatba, művelődési és egyéb programok, vetélkedők szervezése, segítség nyújtása különböző könyvtári dokumentumok, segédeszközök biztosítása stb.), • biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak hozzáférhetőségét (tájékoztatás, információcserék, dokumentumok beszerzése segítségével), • a fenntartó részére statisztikai adatokat szolgáltat. 3.2. Az intézmény könyvtárának szakmai feladatai Az intézmény könyvtárának a céljai illetve az általános feladatai teljesítése érdekében az alábbi szakfeladatokat kell ellátnia: • az iskola helyi tantervének figyelembevételével folyamatosan bővíti, korszerűsíti állományát az ÁMK tanárai, nevelőközösségei és más iskolai könyvtárhasználók javaslatainak, igényeinek figyelembevételével, • az ÁMK könyvtár állományának gyarapítását, az ÁMK költségvetésének függvényében, (beszerzés, ajándék, csere stb.) az éves munkatervben foglaltak alapján végzi, • a beszerzett, megőrzésre átvett dokumentumokat 7 napon belül bevételezi és leltárba veszi, • naprakészen vezeti az egyedi (cím) leltárt tartalmazó könyvet, valamint a dokumentumok számítógépes nyilvántartását, • a tanári példányokról, útmutatókról, gyorsan avuló kisebb terjedelmű kéziratokról, tartós tankönyvekről számítógépes un. brossúranyilvántartást vezet, • az elavult, feleslegessé váló, vagy fizikailag használhatatlanná vált dokumentumokat, vagy az olvasók által elvesztett könyveket az ÁMK Selejtezési Szabályzatával összhangban állományából kivonja, az ezzel kapcsolatos nyilvántartást elvégzi, • a könyvtárállomány leltározását a törvényi szabályozásnak megfelelően 2 évente végzi, • a könyvek elhelyezését, tagolását, azok tartalmának, jellegének figyelembevételével végzi, • a könyvtári állományt a katalógusépítés szabályainak és szempontjainak megfelelően alakítja és tartja karban. 4. Az állomány gondozásával kapcsolatos feladatok 4.1. Az állomány gyarapítása • Az ÁMK könyvtár vétel, ajándék és csere útján gyarapodik. Állománygyarapítás előtt a könyvtáros kikéri a tanárok, diákok, külsős felhasználók véleményét, meghallgatja javaslataikat.

• A könyvtárba – gyűjtőkörön kívüli anyag – még ajándékként sem kerülhet. • Az állomány fejlesztésére szánt összeget az ÁMK költségvetésében meghatározzák. E pénzeszköznek úgy kell a könyvtáros rendelkezésére állnia, hogy lehetősége legyen folyamatos beszerzésre. • A könyvbeszerzési keret felhasználásáért a könyvtáros tanár a felelős. Tudtán kívül az ÁMK könyvtár számára dokumentumot senki nem vásárolhat. 4.2. Az állomány nyilvántartása A beszerzett dokumentumok nyilvántartása egyedi, folyamatosan számozott levelekből álló nyilvántartás, amelyet kiegészít a számítógépes nyilvántartás. Az állomány nyilvántartására dokumentumtípusonként egyedi leltárkönyvet vezet az ÁMK könyvtár. Ezek pénzügyi okmányok, amelyek nem selejtezhetők. 4.3. Az állomány apasztása, törlése 4.3.1. Az állomány törlésének okai, indokoltsága: A könyvtári állomány apasztása, törlése abban az esetben történhet meg, ha: • • • • •

A dokumentum tartalmi, szakmai szempontból elavult A dokumentum felesleges példánynak minősül A dokumentum használat következtében megrongálódott A dokumentum elveszett, megsemmisült Leltár során hiányként jelentkezett

4.3.2. Az állomány törlésének időbeli hatálya: • Rendszeres jelleggel évente 4.3.3. Az állomány törlésének dokumentálása: A selejtezendő, vagy egyéb okból törlendő dokumentumokról jegyzéket kell készíteni 3 példányban. A törlésre vonatkozó jóváhagyást követően az egyedileg nyilvántartott dokumentumokat ki kell vezetni a címleltárkönyből és törölni a számítógépes nyilvántartásból. 4.4. Az állomány gondozása és védelme • A könyvtár helyiség relatív páratartalma el kell érje az 50%-ot. • A munkanap végén a könyvtárban áramtalanítani kell, és a biztonságtechnikai berendezéseknek zavartalan, hibátlan működéséről meg kell győződni. • A tűzvédelmi előírásoknak megfelelően a könyvtárban poroltót kell elhelyezni. • A könyvtárban dohányozni és nyílt lángot használni tilos!

A könyvtár kulcsa a titkárságon található, amely a könyvtáros tudtán kívül csak igazgatói engedéllyel adható ki. • A könyveket havonta egyszer portalanítani kell. • Évente az elhasználódott könyvek köttetésére, javítására keretet kell biztosítani, amely fel nem használás esetén új könyvek beszerzésére fordítható. •

5. A könyvtár használata • A könyvtár elsődleges feladata, hogy gyűjteményeivel, szolgáltatásaival segítse az iskolában folyó nevelést, segítse a városrész lakóinak önművelését. •

A könyvtárhasználót segíteni kell tájékoztatással, tanácsadással, irodalomajánlással.

•

Részére a megfelelő irodalmat kell ajánlani, és az ilyen igényét könyvkölcsönzéssel , illetve helybenolvasással kell biztosítani.

•

Amennyiben a keresett anyag a könyvtárban nem áll rendelkezésre, akkor törekedni kell előjegyzés vagy könyvtárközi kölcsönzés útján azt biztosítani.

•

A könyvtárhasználókról és az általuk kölcsönzött dokumentumokról nyilvántartást kell vezetni.

•

A vissza nem hozott könyveket felszólítással, térítési kötelezettség megvalósításával kell a könyvtár állományába visszajuttatni.

6. A könyvtár gazdálkodása

•

A könyvtár feladatainak ellátásához szükséges anyagi feltételeket az intézmény mindenkori költségvetésének függvényében biztosítja.

•

A fejlesztésre szánt keretet úgy kell a könyvtáros rendelkezésére bocsátani, hogy a beszerzés folyamatossága és tervszerűsége biztosítható legyen.

•

A könyvtár fejlesztése és fenntartása csak számla ellenében történhet, amelyről elszámolási kötelezettséggel közvetlenül a gazdasági vezető, illetve a fenntartó felé tartozik a könyvtáros.

•

Az ellátmány a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentumok beszerzésére, nyomtatványok vásárlására fordítható. Egyéb – az ellátmánynál nagyabb értékű – könyvtári eszközök vásárlása csak az intézmény vezetőjének vagy gazdasági vezetőjének hozzájárulásával történhet.

•

A könyvtár napi működéséhez szükséges technikai eszközökért, irodaszerekért és a szociális feltételek biztosításáért az intézmény igazgatója felel. 1.sz. melléklet Könyvtárhasználati szabályzat

1. A könyvtár használóinak köre A könyvtár nyilvános jellegéből fakadóan annak alapszolgáltatásai bárki számára ingyenesen biztosítottak: ● könyvtárlátogatás ● a könyvtári gyűjtemény helyben használata ● információk a könyvtár és más könyvtárak szolgáltatásairól 2. A beiratkozás módja: Könyvtárunkban a beiratkozás díj nélküli regisztráció. Az olvasó belépéskor nyilatkozatot ír alá, melyben kötelezettséget vállal a könyvtár szabályainak megtartására. 14éven aluliak esetében a szülő vállal kezességet gyermekéért Ha a tanuló jogviszonya megszűnik, az iskolavezetés tájékoztatja erről a könyvtárost, az esetleges tartozás rendezése miatt. A beiratkozó adatait számítógépes nyilvántartásba vesszük. Az alábbi adatok felvételére kerül sor: ● az olvasó neve ● anyja neve ● születési ideje ● lakcíme Az olvasó az adataiban bekövetkezett változást haladéktalanul köteles bejelenteni a könyvtárosnak. A könyvtáros a személyes adatok védelméről az adatvédelmi szabályok figyelembevételével köteles gondoskodni. 3. A könyvtári szolgáltatások igénybevételének feltételei: Az 1.pontban felsorolt alapszolgáltatásokon túl az egyéb szolgáltatások csak a könyvtárba való beiratkozás után vehetők igénybe: ● kölcsönzés ● számítógép használat ● internet használata 3.1 A kölcsönzés szabályai: ● Egy alkalommal 4 db könyv kölcsönözhető, 4 hét időtartamra.

● A kölcsönzési idő két alkalommal (4 hétre) meghosszabbítható. ● Az éppen kölcsönzésben lévő könyvekre előjegyzés kérhető. ● Könyvtárközi kölcsönzésnél a postaköltség az olvasót terheli. Kézikönyvtári anyag, CD-lemez , CD-ROM nem kölcsönözhető, csak helyben használható. Az elveszett, megrongálódott dokumentumot köteles az olvasó pótolni, vagy annak mindenkori beszerzési árát megtéríteni. 3.2 A számítógép használata: ● A könyvtár számítógépét minden beiratkozott olvasó térítésmentesen használhatja CD-k, CD-ROM-ok lejátszására, INTERNETEZÉSRE (információkeresés, nem játékprogramok!) ● A géphasználatra előjegyzés kérhető alkalmanként fél órára. Egy hétnél távolabbi előjegyzés nem kérhető. ● A számítógépes nyomtatásért térítési díjat kell fizetni: Fekete-fehér: 40Ft/oldal ● Vírusvédelmi okokból saját adathordozó eszköz használata nem engedélyezett! ● Tilos a számítógép beállításait (rendszer, képernyőkímélő, háttér, kezdőlap stb.) megváltoztatni! ● A használati szabályokat megszegőket a géphasználattól eltiltjuk. 2. számú melléklet KÖLCSÖNZÉSI (nyitvatartási) IDŐ: Hétfő: Kedd: Szerda: Csütörtök: Péntek:

10:00 – 17:00 11:00 – 17:00 13:00 – 17:00 10:00 – 13:00 és 12:45 – 15:45

15:00 – 17:00

3. számú melléklet A tartós tankönyvek kezelésének szabályzata 1. Tartós az a tankönyv, mely - minősége (tartalmi és fizikai) alapján több tanuló, több éven keresztüli használatára alkalmas tankönyv, - a tankönyvtámogatás 25 %-ának felhasználásával vásárolt (ajánlott és kötelező olvasmány, szótár, atlasz, elektronikus adathordozón rögzített tananyag, kis példányszámú tankönyv). 2.

A tartós tankönyvek nyilvántartásának módja - Egyedi nyilvántartásba kerülnek a szótárak, kötelező és ajánlott olvasmányok, atlaszok, elektronikus adathordozón rögzített tananyagok. - Időleges brosúra nyilvántartásba kerülnek azok a tartós tankönyvek, amelyeket a tanulók a könyvtárból tartós használatra kölcsönöznek.

3.

A tartós tankönyvek kölcsönzési ideje: - Egy évfolyamon használt könyvek esetén szeptember 1-től június 15-ig. - Több évfolyamon keresztül használt könyvek esetén legfeljebb négy év.

4. Kártérítés könyvtári tulajdonú tankönyv esetén - A tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője a tankönyv elvesztésével, megrongálódásával okozott kár megtérítésére köteles. - Egy év használat után a kártérítés mértéke 50%-os. - A kártérítési összeget csökkenteni, mérsékelni, indokolt esetben elengedni lehet, ennek tárgyában az igazgató dönt. - Nem kell megtéríteni a tankönyv árát rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenés esetén. 5. Az ÁMK vezető testületeinek ügyrendi szabályzata A vezetésben való részvételre jogosult közösségek az őket megillető jogosítványaikat értekezleten gyakorolják. Az értekezletek ügyrendi szabályai a következők: 1. A szakalkalmazotti értekezlet •

Előkészítéséről és összehívásáról az ÁMK igazgatója gondoskodik. Az előkészítésre bizottság is szervezhető. Az egységvezetők segítenek abban, hogy az írásos anyagokat a testületek tagjai megismerhessék.

•

A szakalkalmazotti értekezlet összehívása – a napirendek az intézményegység hirdetőtábláján való közzétételével és az írásos anyagok biztosításával – az értekezletet megelőzően legalább 8 nappal korábban történik. A tartósan távollévőket levélben kell meghívni.

•

A határozatképesség számításánál azt, akinek a közalkalmazotti jogviszonya szünetel, nem kell figyelembe venni abban az esetben, ha meghívás ellenére nem jelent meg.

•

Az értekezletről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet két választott személy hitelesít. A jegyzőkönyvben a döntéseket határozati formában; a szavazatarány megjelölésével kell feltüntetni.

A szakalkalmazotti értekezlet levezető elnöke az intézményigazgató általános helyettese. 2. A szakmai tanács •

Üléseit a munkaterv szerint tartja kéthavonta. Az értekezletre külön meghívó nem szükséges.

•

Napirendi pontjait írásos előterjesztés alapján tárgyalja. Az írásos anyagot a napirendi pont előterjesztője 8 nappal korábban adja át az intézményi titkárnőnek, aki gondoskodik sokszorosításáról és szétosztásáról.

•

Üléseiről jegyzőkönyv készül, amelyhez csatolni kell az írásos előterjesztéseket. A jegyzőkönyvben jól elkülönítetten kell megjeleníteni a szakmai tanács állásfoglalását.

•

Amennyiben a különvéleményt bejelentő személy arra később hivatkozni akar, az állásfoglalás után fel kell tüntetni a bejelentett különvéleményt is.

•

Az állásfoglalásokat nyilván kell tartani, és megvalósításukat – azok tartalmától függően – értékelni kell.

•

Ha az állásfoglalással érintett területen a döntés más vezető szerv hatáskörébe tartozik, annak megfelelő előterjesztéséről az igazgató általános helyettese gondoskodik.

3. A vezetői tanács •

A munkaterv szerint kéthetente ülésezik. Az értekezletet az ÁMK igazgatója vezeti le.

•

Az átfogóbb napirendi pontokat írásos előterjesztés alapján tárgyalja, amelynek egy példányát az értekezlet előtt 5 nappal az intézmény titkárnőjénél kell leadni, aki gondoskodik az anyag sokszorosításáról és szétosztásáról.

•

Az értekezletről 5 napon belül emlékeztető készül, amelynek egy példányát a tanács tagjai megkapják.

•

A feladatokat kitűző állásfoglalásokat nyilván kell tartani, s a végrehajtásukról a határidő lejártával be kell számolni.

4. Az igazgatótanács •

Összehívásáról az ÁMK igazgatója gondoskodik.

•

Az igazgatótanács a napirendi pontokat írásos előterjesztés alapján tárgyalja, amelynek anyagát a meghívóval együtt 8 nappal az értekezlet előtt el kell juttatni a tagokhoz.

•

Az igazgatótanács értekezleteit az ÁMK igazgatója vezeti, az értekezletről jegyzőkönyv készül.

•

A döntési jogkörben hozott határozatokat a javaslat mellett és ellen leadott szavazatok számának, illetve a tartózkodók számának pontos feltüntetésével – jól elkülönítetten – kell megjeleníteni. A határozatokat sorszámozni kell, s meg kell jelölni a végrehajtásért felelős nevét, valamint a végrehajtás határidejét. A határozatokat nyilván kell tartani.

•

A véleményezési hatáskörbe tartozó napirendi pontoknál az ÁMK igazgatója összegzi az elhangzottakat, amelyet a jegyzőkönyv alakilag is megfelelően tükröz.

•

Jegyzőkönyvi kivonat formájában kell a határozatokat és az összegző véleményt az igazgatótanács tagjainak kiadni.

•

Ha a döntés vélemény, illetve az igazgatótanács által tett javaslat tárgyában az igazgató hatáskörébe tartozik, a döntésről az ÁMK igazgatója indoklással ellátott tájékoztatást ad.

5. Az alkalmazotti értekezlet •

Az igazgatótanács döntése alapján az alkalmazotti értekezlet összehívásával kapcsolatos feladatokról az ÁMK igazgatója gondoskodik. Az intézményvezetői megbízással kapcsolatos rendkívüli alkalmazotti értekezlet szervezését az előkészítő bizottság végzi.

•

Az értekezlet összehívására, levezetésére, jegyzőkönyvvezetésére megfelelően kell alkalmazni a szakalkalmazotti értekezletre vonatkozó előírásokat azzal, hogy az írásos anyagokat a nem szakalkalmazotti munkakörben dolgozókhoz is el kell juttatni.

6. Intézményvezető megbízásban közreműködő előkészítő bizottság megválasztása:

A bizottság elnökére – jelölés alapján – az intézményegységek nevelőtestületei, szakalkalmazotti értekezletei külön-külön szavaznak Megválasztottnak kell tekinteni, ha a jelölt a három intézményegységben a nevelőtestületi, szakalkalmazotti tagok több mint 50%-ának szavazatát megkapta. Az előkészítő bizottságba minden intézményegység egy tagot választ. Az előkészítő bizottság elnöke veszi át a pályázatokat, és gondoskodik, hogy megfelelő számban álljon rendelkezésre az intézmény szakszervezeti szerve, a szakmai tanács, szakmai munkaközösségek, valamint az intézmény nevelőtestületei, szakalkalmazotti közössége részére történő átadásához. Az intézményegységekből választott személy feladata a vezetői program megismertetése, illetve annak szervezése intézményen belül. Az előkészítő bizottság elnöke készíti elő a vezetési programról véleményt nyilvánító szakalkalmazotti értekezletet, valamint a pályázó támogatásáról állást foglaló alkalmazotti közösség értekezletének forgatókönyvét. Gondoskodik a meghívók elküldéséről, a jelenléti ívek előkészítéséről. Feladata a nevelőtestülethez, szakalkalmazotti értekezlethez nem tartozó intézményi alkalmazottak megfelelő tájékoztatása.

Zalaegerszeg, 2010. május 11.

Bényi Zoltán igazgató

MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet Szabálytalanságok kezelése és annak eljárásrendje 1. A szabálytalanságok Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19) kormányrendeletnek megfelelően a költségvetési szerv vezetőjének kötelessége a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét kialakítani. A szabálytalanságok fogalomköre széles, a korrigálható mulasztások vagy hiányosságok, illetve a fegyelmi-, büntető-, szabálysértési-, illetve kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekmények egyaránt beletartoznak. A szabálytalanság valamely létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat, stb.) való eltérést jelent, amely az államháztartás működési rendjében, a költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, az állami feladatellátás bármely tevékenységében az egyes műveletekben fordulhat elő. Alapesetei lehetnek: 1. a szándékosan okozott szabálytalanságok (félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés, stb.) 2. a nem szándékosan okozott szabálytalanságok (figyelmetlenségből, hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból, stb. származó szabálytalanság) 1 -

• • •

•

•

1

A szabálytalanság lehet továbbá egyedi rendszeresen ismétlődő A szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatosan a költségvetési szerv vezetőjének felelőssége, hogy: a jogszabályoknak megfelelő szabályzatok alapján működjön a szervezet, a szabályozottságot, illetve a szabályok betartását folyamatosan kísérje figyelemmel a vezető, szabálytalanság esetén hatékony intézkedés szülessék, a szabálytalanság korrigálásra kerüljön annak a mértéknek megfelelően, amilyen mértéket képviselt a szabálytalanság. A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések általános célja, hogy: hozzájáruljon a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások sérülésének, megszegésének, szabálytalanság kialakulásának megakadályozásához (megelőzés), keretet biztosítson ahhoz, hogy az előírások sérülése, megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállításra kerüljön; a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, a felelősség megállapítása, az intézkedések foganatosítása megtörténjen,

Tekintettel arra, hogy a szándékosság kérdése az adott eljárások lefolytatása során, a megfelelő szankciók kiszabásakor kerül

értékelésre, jelen útmutató nem foglalkozik ezzel a megkülönböztetéssel, a szabálytalanságokat ezen a téren azonos alapon kezeli.

•

a szabálytalansággal érintett területeken szerzett tapasztalatok beépítésre kerüljenek a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (továbbiakban: FEUVE) rendszerbe. A szabálytalanságok kezelése (az eljárási rend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, a kapcsolódó nyomon követés, a keletkezett iratanyagok elkülönített nyilvántartása) a költségvetési szerv vezetőjének a feladata, amely feladatot a költségvetési szerv vezetője a költségvetési szervben kialakított munkaköri, hatásköri, felelősségi és elszámoltathatósági rendnek megfelelően az egyes szervezeti egységek vezetőire vagy szabálytalansági felelősre, illetve egyes esetekben akár szabálytalansági felelős csoportra ruházhat át. A szabálytalanságok kezelésével kapcsolatos hatásköröket a költségvetési szerv vezetője az SZMSZ mellékletét képező szabálytalanságkezelési eljárásban ruházhatja át. 2. A szabálytalanságok megelőzése Szabálytalanság elkövetéséhez alapvetően szervezeti (nem megfelelő eljárások, kontrollok) és személyi (felkészültség, tapasztalat hiánya, alacsony elismertség) tényezők vezethetnek. A FEUVE-nek folyamatosan vizsgálnia kell a szabálytalanságok ezen feltételrendszerének alakulását, valamint a megelőzés érdekében a szabálytalanság kivizsgálásakor is ki kell térni a feltételrendszer elemzésére. A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok megakadályozása elsődlegesen a költségvetési szerv vezetőjének felelőssége. Az Áht. szerint a költségvetési szerv vezetője felelős a feladatai ellátásához a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért, a költségvetési szerv gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért, az intézményi számviteli rendért, a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működtetéséért.” Az Áht.-ban meghatározott kötelezettség a költségvetési szerv vezetőjének feladata, amely a szervezeti struktúrában meghatározott egységek vezetői hatáskörének, felelősségének és beszámoltathatóságának szabályozottságán keresztül valósul meg. A költségvetési szervek munkavállalóinak konkrét feladatát, hatáskörét, felelősségét, beszámoltathatóságát a munkaköri leírások szabályozzák, a közszolgálati jogviszonyból, illetve munkaviszonyból származó kötelezettségeiket a jogszabályoknak megfelelően kell teljesíteniük. A költségvetési intézményeket érintő legáltalánosabb szabályzatokat, a teljesség igénye nélkül, az 1. számú melléklet tartalmazza. Amennyiben van szabálytalansági felelős, ő a tudomására jutott információk alapján javaslatot dolgoz ki a költségvetési szerv vezetője részére a hasonló szabálytalanságok elkerülése érdekében.

II. A szabálytalanságkezelési eljárás Az eljárásrend kialakításakor alapvető követelmény az, hogy minden szervezeti egység vezetője felelős a feladatkörébe tartozó szakterületen észlelt szakmai és gazdálkodási szabálytalanságok megelőzéséért, feltárásáért, nyomon követéséért, dokumentálásáért, a felelősségre vonásért, valamint a hiányosságok megszüntetésével kapcsolatos intézkedések kezdeményezéséért és megvalósításuk ellenőrzéséért. 1. A szabálytalanságok észlelése A szabálytalanságok észlelése a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerében történhet a munkatárs és a vezetőrészéről egyaránt. Ezen kívül az észlelés származhat a mind belső, mind a külső ellenőrzéstől, valamint egyéb külső személytől is. A szabálytalanság gyanújának szervezeten belüli észlelése esetén a szabálytalanság gyanúját alátámasztó adatok, bizonylatok, információk csatolása a tájékoztatás kötelező eleme. Dokumentumokon alapuló ellenőrzés által feltárt szabálytalanság esetén a hiba kijavítására hiánypótlásra felszólító levél megküldésével kell felhívni a folyamatért felelős szervezeti egységet. Amennyiben a hiánypótlást követően továbbra is súlyos szabálytalanság áll fenn, helyszíni ellenőrzés elrendelését kell kezdeményezni. • A költségvetési szerv valamely munkatársa észlel szabálytalanságot A) Amennyiben van szabálytalansági felelős, őt kell értesíteni először. A szabálytalansági felelős megküldi a tájékoztatást a szervezeti egység vezetőjének a kapcsolódó dokumentumokkal, és csatolja az ügyre vonatkozó véleményét, javaslatot téve annak kivizsgálására vagy a vizsgálat mellőzésére. B) a) Amennyiben nincs szabálytalansági felelős, a szabálytalanságot észlelőmunkatárs köteles értesíteni a szervezeti egység vezetőjét. Amennyiben a szervezeti egység vezetője az adott ügyben érintett, a munkatársnak a vezető felettesét, annak érintettsége estén a költségvetési szerv vezetőjét kell értesítenie. (Írásos értesítést a külön szabályzatokban lefektetett esetekben szükséges tenni.) b) Ha az a) pontban megfogalmazottaknak megfelelően értesített személy megalapozottnak találja a szabálytalanságot, úgy erről értesíti a költségvetési szerv vezetőjét. c) Valamennyi felettes és a költségvetési szerv vezetőjének érintettsége esetén közvetlenül a felügyeleti szerv vezetőjét kell értesíteni. A költségvetési szerv vezetőjének kötelessége gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról. A szabálytalanság jelentésekor ki kell térni arra, hogy: - mi a szabálytalanság pontos tartalma; - milyen normától való eltérésről van szó;

- elévülési időn belül észlelték-e a szabálytalanságot; - a szabálytalanság mely területet érinti; - van-e enyhítő körülmény (pl. a határidő túllépését váratlan, elháríthatatlan külső akadály fellépése okozta, a hibás elszámolást informatikai hiba okozta, stb.); - a szabálytalanság gyanúja dokumentumokon alapuló vagy helyszíni ellenőrzés következtében merült fel; - korrigálható-e a szabálytalanság; - pénzbeli juttatást érintő szabálytalanság esetén van-e reális lehetőség a visszakövetelésre – amennyiben igen, megtörténtek-e az ahhoz szükséges intézkedések; - amennyiben kártérítési igény merül fel, foganatosították-e az ahhoz szükséges intézkedéseket. Amennyiben nem a folyamatba épített ellenőrzés során észlelnek egy szabálytalanságot, azt is meg kell vizsgálni, hogy a folyamatba épített ellenőrzés miért nem tárta fel a hiányosságot. Ennek oka lehet pl. a kontroll tevékenységek nem megfelelő szervezése, végrehajtásának hiányossága; emberi mulasztás; rendszerhiba; előírások be nem tartása, stb. • A költségvetési szerv vezetője észleli a szabálytalanságot A költségvetési szerv vezetője, illetve a szervezeti egységek vezetőinek észlelése alapján a feladat, hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően kell intézkedést hozni a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére. • A költségvetési szerv belső ellenőrzése észleli a szabálytalanságot Amennyiben a belső ellenőr ellenőrzési tevékenysége során szabálytalanságot tapasztal, a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően jár el. A költségvetési szervnek intézkedési tervet kell kidolgoznia a belső ellenőrzés megállapításai alapján, az intézkedési tervet végre kell hajtania. Az intézkedési terv végrehajtását az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetője az általa éves bontásban vezetett nyilvántartás segítségével követi nyomon.

-

Egy szabálytalanság belső ellenőrzés által történő feltárásakor külön kell vizsgálni az alábbiakat: miért nem tárta fel a FEUVE rendszer a szabálytalanságot és az azt lehetővé tevő tényezőket; amennyiben a FEUVE rendszer feltárta a szabálytalanságot vagy az azt lehetővé tevő tényezőket, az érintett szervezeti egység vezetője miért nem tette meg a megelőzéshez, illetve a káros következmények csökkentéséhez szükséges intézkedéseket; ha a szükséges intézkedéseket megtette a vezető, miért nem érte el a kívánt hatást; volt-e korábban olyan vizsgálat, amelynek fel kellett volna tárnia a szabálytalanságot.

• Külső ellenőrzési szerv észleli a szabálytalanságot A külső ellenőrzési szerv szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenőrzési jelentés tartalmazza. A büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet a működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el (pl. ÁSZ, az EU ellenőrzést gyakorló szervei, stb.). A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján a költségvetési szervnek intézkedési tervet kell kidolgozni.

● Egyéb külső személy észleli a szabálytalanságot Amennyiben egyéb külső személy (pl. szerződéses ügyfél, társszervezet vagy ügyfél) jelzi a szabálytalanságot, a szervezeti egység vezetőjének a bejelentést érdemben kell megvizsgálnia. Ezekben az esetekben javasolt (a szabálytalanság kivizsgálásának eredményétől függően) írásban visszaigazolást tenni az észlelő személy felé (amennyiben személye ismert). Egyebekben az eljárás megegyezik a költségvetési szerv munkatársa által észlelt szabálytalansági eljárással. 2. A szabálytalansági vizsgálat lefolytatása A költségvetési szerv vezetője dönt a szabálytalanság kivizsgálásáról, illetve annak formájáról, valamint szükség esetén a szakértői csoport tagjairól. A költségvetési szerv vezetője illetékesség vagy hatáskör hiányában dönt a szabálytalansági gyanú kivizsgálására vonatkozó javaslat és a kapcsolódó dokumentumoknak az érintett szervezet részére történő átadásáról. A költségvetési szerv vezetője a vizsgálatban való részvételre munkatársakat kérhet fel. A döntés meghozatalának megkönnyítése érdekében bizottság hozható létre a szervezet folyamatait jól ismerő vezetőkből vagy szakértőkből. Indokolt esetben külső szakértőt is felkérhet a munkajogi szabályok tiszteletben tartásával. A szakértő írásbeli nyilatkozatot tesz, hogy a bizottság munkájában való részvétele nem ütközik összeférhetetlenségi akadályba. A jogkövetkezményekről való döntés nem kiemelt jelentőségű szabálytalanság esetén a szervezeti egység vezetőjének, a többi esetben az intézmény vezetőjének kötelezettsége. A szabálytalansági felelős a döntések meghozatalában nem vehet részt. A szabálytalansági vizsgálat maximális időtartamát a belső szabályzatban rögzíteni kell. Amennyiben a rendelkezésre álló határidő kevésnek bizonyul, a vizsgálatot folytatónak ezt a tényt – az indok és a javasolt határidő feltüntetésével – jeleznie kell az intézmény vezetője felé. A vizsgálat eredménye lehet: a) annak megállapítása, hogy nem történt szabálytalanság, valamint a szabálytalansági eljárás intézkedés nélküli megszüntetése (pl. hibás észlelés, jelentéktelen szabálytalanság, stb.) b) szabálytalanság megtörténtét megállapító és intézkedést elrendelő döntés c) további vizsgálat elrendelése - erre többnyire akkor kerül sor, ha a szabálytalanság megállapítását követően a felelősség eldöntéséhez és/vagy a hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges intézkedések meghatározásához nem elég a rendelkezésre álló információ. A vizsgálatot folytatók intézkedési javaslatot dolgoznak ki a költségvetési szerv vezetője számára a hasonló szabálytalanságok elkerülése érdekében. 3. A szabálytalanság észlelését követő szükséges intézkedések, eljárások megindítása A költségvetési szerv vezetője felelős a szükséges intézkedések végrehajtásáért. Az intézkedések végrehajtására határidőt kell szabni.

Bizonyos esetekben (pl. büntető- vagy szabálysértési ügyekben) a szükséges intézkedések meghozatala az arra illetékes szervek értesítését is jelenti annak érdekében, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelő eljárásokat megindítsa. Kiemelt jelentőségű szabálytalanság esetén a minősítésre vonatkozó végső döntés meghozatala és az intézkedések foganatosításának megindítása a költségvetési szerv vezetőjének, illetve a belső szabályozástól függően az egyes területi egységeknél munkáltatói joggal felruházott vezetők hatáskörébe tartozik. A 2. számú melléklet mutatja be az egyes eljárásokra irányadó jogszabályok főbb rendelkezéseit. Intézményen belüli szabálytalanság esetén a kárt okozó munkavállaló köteles az okozott kárt megtéríteni. A kártérítési kötelezettséget az érintett szervezeti egység vezetője valamennyi feltétel és körülmény mérlegelése után a jogszabályokban előírt korlátok közt korlátlan mértékben csökkentheti. A mérlegelési jogkör alól kivételt jelentenek a büntetőeljárás megindítására okot adó cselekmények, mivel azok vonatkozásában az eljárás megindítása kötelező, valamint a kiemelt jelentőségű szabálytalanságok, mert ott nem csökkenthető a kártérítési kötelezettség. Az intézmény vezetőjének mérlegelési jogkörébe tartozó jogkövetkezmények: ● kártérítési eljárás, ● fegyelmi eljárás, ● szabálysértési eljárás, ● pénzbeli juttatások további felfüggesztése – ha a belső szabályozok másként nem rendelkeznek. A mérlegelési jogkör a belső szabályzatban az érintett területi egység vezetőjére, pénzbeli juttatás felfüggesztése esetén a szervezeti egység vezetőjére átruházható. 4. A költségvetési szerv vezetőjének feladata a szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyomon követése során: • • •

•

nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntések, illetve a megindított eljárások helyzetét; figyelemmel kíséri az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását; a feltárt szabálytalanság típusa alapján beazonosítja a további „szabálytalanságlehetőségeket” (hasonló projektek, témák, kockázatok meghatározása), információt szolgáltat a belső ellenőrzés számára, elősegítve annak folyamatban lévő ellenőrzéseit, valamint az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátást; értékeli a megtett intézkedések hatását és hatékonyságát. Az intézkedést elrendelő vezető, illetve a szabálytalansági felelős is köteles nyomon követni a végrehajtást. Amennyiben az intézkedések végrehajtása során megállapításra kerül, hogy a foganatosított intézkedések nem elég hatékonyak és eredményesek, a szabálytalansággal érintett terület vezetőjét, valamint annak felettesét írásban értesíteni kell a további intézkedések meghozatala érdekében. A szabálytalanság korrigálása esetén nincs további

teendő. A szabálytalanság fennállása esetén újabb intézkedést kell hozni, illetve kezdeményezni. 5. A költségvetési szerv vezetőjének feladata a szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyilvántartása során: • • • •

gondoskodik a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok (jogszabály szabályozza) nyilvántartásának naprakész és pontos vezetéséről; egy elkülönített, a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartásban iktatni kell a kapcsolódó írásos dokumentumokat; nyilvántartja a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidőket; a pályázati úton felhasználásra kerülő források, költségvetési előirányzatok tekintetében figyelembe veszi a.) Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai, az EQUAL Közösségi Kezdeményezés program és a Kohéziós Alap projektek támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 360/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet VII., valamint a 2007-2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet VIII. Szabálytalanságok kezelése című fejezetében meghatározottakat. A nyilvántartás a tárgyévet követő évre vonatkozó ellenőrzési terv elkészítéséhez szükséges kockázatelemzés alapjául is szolgáló információkat tartalmazza: a) a szabálytalanság típusát (büntető-, szabálysértési, fegyelmi vagy kártérítési eljárásra okot adó), b) a szabálytalanság rövid leírását, c) a kapcsolódó lezárult eljárás eredményét, d) az érintettek számát, beosztását, e) az esetleges kár mértékét, f) a szabálytalanság kezelése érdekében tett intézkedések leírását. 6. Jelentési kötelezettségek A belső ellenőrzés által végzett ellenőrzések ellenőrzési jelentései alapján az ellenőrzöttnek intézkedési tervet kell készítenie (a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet (Ber.) 29. §). A költségvetési szerv vezetőjének az éves ellenőrzési jelentésben kell számot adnia az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatokról (Ber. 31. § (3), bb) pont). A külső ellenőrzés által végzett ellenőrzések ellenőrzési jelentései alapján is intézkedési tervet kell készítenie az ellenőrzött szervnek és tájékoztatnia kell a költségvetési szerv vezetőjét. A belső és külső ellenőrzési jelentés megállapításai, javaslatai alapján végrehajtott intézkedésekről, a végre nem hajtott intézkedésekről és azok indokáról az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetője évente beszámolót készít.

III. A költségvetési szerv szabálytalanságok kezelésével kapcsolatos eljárásrendjének kialakításához ajánlható szempontok

1. 2. 3. 4. 5.

a) A költségvetési szerv szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét az alábbi elemek alkotják: a szabálytalanság fogalma a szabálytalanság észlelése (útvonala) intézkedések, eljárások meghatározása intézkedések, eljárások nyomon követése a szabálytalanság/intézkedés nyilvántartása b) A szabálytalanságok megvalósítási formák

kezelésének

eljárásrendjével

kapcsolatos

gyakorlati

A költségvetési szerv vezetője eljárásrendet ad ki a költségvetési szerv teljes tevékenységével kapcsolatosan a szabálytalanságok kezeléséről, amely az a) pont elemeit tartalmazza.

•

•

Az eljárásrend kiadmányozása mellett a költségvetési szerv vezetője dönthet úgy is, hogy: szakértői csoport értékelje a költségvetési szerv működése során előforduló szabálytalanságokat, és a szakértői csoport egyúttal javaslatot tesz a szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedésekre; ebben az esetben a csoport működését is szabályozni kell. szabálytalansági felelőst jelöl ki a szabálytalanságok észlelésére, jelentésére, nyilvántartására és a kapcsolódó intézkedések koordinálására; ebben az esetben a szabálytalansági felelős munkaköri leírása tartalmazza a feladatot, a jelentési kötelezettségeket. A szabálytalanságkezelés szervezeti struktúrában való elhelyezése szempontjából fontos, hogy olyan szintre kell telepíteni a munkakört, hogy a szervezet legfelső vezetőjén kívül más ne befolyásolhassa az általa vizsgált és kezelt ügyekről alkotott objektív bizonyítékokon alapuló véleményét. A szervezet méretére és anyagi forrásaira tekintettel kell eldönteni, hogy milyen formában működjön a szabálytalanságkezelési feladatok ellátása. A szervezet vezetője köteles biztosítani a szakértői csoport, illetve a szabálytalansági felelős munkavégzéséhez szükséges feltételeket. Szabálytalansági felelős csak főállású, határozatlan idejű jogviszony keretében láthatja el feladatát, de nem szükséges, hogy kizárólag szabálytalanságok kezelésével foglalkozzon. Belső ellenőrzési feladatokat ellátó személy nem jelölhető ki szabálytalansági felelősnek. Az általános, a költségvetési szerv egészére érvényes elveket, kötelezettségeket tartalmazó eljárásrend mellett, az egyes szervezeti egységek vezetői kötelesek a saját szervezeti egységeik tevékenységének szabályozása során a szabályzattól való eltérés eseteit, az eltérés, a szabálytalanság következményeit, a korrekciók, intézkedések eseteit, a nyilvántartás és jelentés folyamatait is szabályozni. A szabálytalanságok megelőzésében hatékony segítséget nyújtanak a különféle minőségbiztosítási rendszerek.

A 4. számú melléklet néhány példát ad a szabálytalanságok fajtáira.

1. számú melléklet A költségvetési intézményeket érintő legáltalánosabb szabályzatok (nem teljes körű felsorolás, az egyes intézményeknél különböző elnevezéseket használhatnak, ezért a felsorolás átfedéseket is tartalmazhat): Adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat Belső ellenőrzési kézikönyv Bizonylati szabályzat és bizonylati album Felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzata FEUVE Szabályzat Gazdasági szervezet ügyrendje Gépjármű használat szabályzat Gyakornoki szabályzat Házirend szabályzata Iratkezelési szabályzat Kiküldetési szabályzat Kollektív szerződés Kötelezettségvállalási, utalványozási és érvényesítési szabályzat Közalkalmazotti szabályzat Kulcs és bélyegző kezelési szabályzat Munkavédelmi szabályzat Szabályzat a nemdohányzók védelméről Számlarend Számviteli politika és kapcsolódó szabályzatok Eszközök, források értékelési szabályzata Leltározási és leltárkészítési szabályzat Pénz- és értékkezelési szabályzat Önköltség-számítási szabályzata Szervezeti és működési szabályzat (ügyrendek) Tűzvédelmi szabályzat

2. számú melléklet Egyes eljárások A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetőeljárást megindítani. A Be. 171. § (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. A feljelentést rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni. A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 1. § (1) szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással, a 82. § (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései (elsősorban a XXIII. Fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek) az irányadók. Kártérítési felelősség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.), a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.), valamint a hivatalos állományúak jogviszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény megfelelő rendelkezései. Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében az Mt., a Ktv., illetve a Kjt. megfelelő rendelkezései az irányadók.

3. számú melléklet Jogszabályi háttér             

az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény; az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet; a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI.26.) Korm. rendelet; a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény; a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény; a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény; a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény; a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény; a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény; a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény; a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény az államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet a hivatalos állományúak jogviszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény

4. sz. melléklet

Néhány példa a szabálytalanságfajtákra (nem taxatív, példajellegű felsorolás) Szabálytalanság fajtája Szabályozottságbeli Lebonyolítással kapcsolatos

Pénzügyi

Számviteli

Irányítási-vezetési

Példa a szabálytalanságfajtára • az egyes területek tevékenységére vonatkozó szabályzatok hiánya, illetve azok aktualizálásának vagy testre szabásának elmaradása; • a feladatok elvégzésének elmaradása, nem előírásszerű ellátása; • az előírt határidők be nem tartása; • pénzbeli juttatásoknál a juttatás rendeletetéseként a szabályozásban rögzített céloktól való eltérés; • uniós támogatásoknál a közösségi politikák (esélyegyenlőség, környezetvédelem) figyelmen kívül hagyása; • pénztárban jelentkező pénztárhiány, • jogtalan kifizetések (pl. előirányzat nélküli vagy azt meghaladó elszámolás, jogalap nélküli pénzbeli juttatás folyósítása); • a szabályozásban meghatározottat meghaladó összeg kifizetése, folyósítása; • a szabályozásban foglalt feltételeknek meg nem felelő elszámolások befogadása; • a szabályozásban előírtaknak megfelelő számvitel vezetésének elmulasztása; • olyan számvitel vezetése, amelyből a pénzmozgás, a pénzbeli juttatások tényleges felhasználása vagy a bevételek forrása a bizonylatok alapján nem vagy csak nehezen követhető; • az ellenőrzési nyomvonal kidolgozásának vagy a FEUVE – azon belül a kontrollfunkciók – kialakításának, aktualizálásának elmulasztása vagy nem megfelelő működtetésük; • az egymással összeférhetetlen funkciók szervezeti és funkcionális szétválasztásának elmaradása; • a beszámoltatási rendszer működtetésében jelentkező hiányosságok;

Szabálytalanság fajtája Informatikai

Dokumentációs, nyilvántartásbeli

Adminisztratív jellegű

Példa a szabálytalanságfajtára • az informatikai rendszer hiányosságai (pl. egyes modulok vagy bizonyos kontrollpontok és kontrollfunkciók hiánya, a hozzáférés nem megfelelő korlátozása), azok kihasználása; • adatbevitel, illetve adatmódosítás nyomon követhetőségének hiánya, pontatlansága; • az adatkezelésre, adatvédelemre vonatkozó szabályok megsértése; • számítástechnikai rendszerhiba miatt bekövetkező szabálytalanságok, azokon belül kiemelten a túlfizetések, hibás levonások; • késve vagy egyáltalán el nem készített szoftverek; • a programrendszer szabályozás szerinti működésének ki nem alakítása, a működtetés elmaradása vagy hiányos jellege; • az ügyviteli folyamatokat, valamint a szakmai és informatikai hibajavításokat érintő programmódosítások végrehajtásának elmaradása vagy késedelmes teljesítése; • nem megfelelő, nem megfelelően vezetett vagy nem a kellő tartalmú (az utólagos reprodukálást lehetővé nem tevő), a nyomon követést és a vezetői ellenőrzést nem vagy nem kellően segítő, vagy nem az előírások szerint részletezett, illetve szervezetileg vagy helyileg szétszórt, ezért nehezen követhető nyilvántartás, dokumentáció • számszaki hibák; • indokolatlan késedelem a szakmai feladatok vagy a kifizetések teljesítésekor; • adatok téves megállapítása (pl. hibás besorolás, az ügyintézőnek felróható okból tévesen levont adók, járulékok); • pontatlan, valótlan, bizonylatokkal nem kellően alátámasztott adatok bevitele az informatikai nyilvántartási rendszerbe; • az adatbevitel késve történő végrehajtása vagy elmaradása; • bizonylatok, megállapodások, szerződések módosítása annak megfelelő dokumentálása (pl. a javítások leszignálása) nélkül; • bizonylatok vissza-dátumozása; • az egyes bizonylatok tartalma közötti vagy azokon belüli ellentmondások;

Szabálytalanság fajtája Ellenőrzéssel összefüggő

Monitoringgal összefüggő

Összeférhetetlenséggel kapcsolatos

Titoktartással kapcsolatos

Tájékoztatással kapcsolatos

Példa a szabálytalanságfajtára • a feltárt hiányosságok illetékesek felé történő továbbításának elmaradása; • kötelező ellenőrzési tevékenységek elhanyagolása • elfogultság • vonatkozó szabályok megsértése • a kockázatelemzésen alapuló mintavételezés elhagyása • ellenőrzési tervtől való engedély nélküli eltérés • belső ellenőrzési kézikönyv figyelmen kívül hagyása • függetlenség csökkenése irányába ható bármely tevékenység • intézkedések nyomon követésének (monitoringjának) elmaradása • kötelező monitoring tevékenységek elhanyagolása; • elfogultság • az összeférhetetlenségi szabályok megsértése; • a szabályozás szerint kötelezően szétválasztandó munkakörök, funkciók elkülönítésének elmulasztása; • az állam- és szolgálati titkok kezelésére vonatkozó szabályok megsértése; • a számítástechnikai rendszerrel össze nem függő adatkezelési és adatvédelemmel kapcsolatos szabálytalanságok; • szabályozásban foglalt jelentéstételi, információadási kötelezettség vagy az arra előírt határidők be nem tartása; • a jelentésekben nem a valós helyzetet tükröző tények, adatok vagy mutatók szerepeltetése;

2. sz. melléklet Izsák Imre ÁMK Városi és Iskolai Könyvtár Gyűjtőköri szabályzata Az Izsák ÁMK könyvtára kettős funkciót lát el: közművelődési könyvtári funkciók és iskolai könyvtári feladatok. Könyvtárunk gyűjtőkörének kialakítását e kettős funkció határozza meg. I. A könyvtár gyűjtőköri alapelvei: o Mint nyilvános közművelődési könyvtár, elsődleges feladata az olvasási és könyvtárhasználati kultúra terjesztése és fejlesztése a városrész lakóinak és az iskola tanulóinak körében. Ennek megfelelően gyűjtőköre általános jellegű. o A könyvtári dokumentumok kölcsönzésével és helyben használatával mindenki számára hozzáférést kell, hogy biztosítson a különféle információs forrásokhoz. o Kettős funkciójából eredően kiemelkedően gyűjti az általános iskolai oktató és nevelő munka hatékonyságához hozzájáruló szakirodalmat. Támogatja a tanulási tevékenységet, elősegítve a nevelőtestület által elfogadott pedagógiai program megvalósítását. o Feladata, hogy járuljon hozzá az önműveléshez, a szabadidő hasznos eltöltéséhez. Az állomány tervszerű, meghatározott irányú fejlesztésekor ezen alapfeladatokból kell kiindulni, figyelembe véve azt a tényt, hogy olvasóink zöme az általános iskolás korosztályból kerül ki. II. A gyűjtés köre A könyvtár állományába tartozó dokumentumokat főgyűjtőköri és mellékgyűjtőköri szempont szerint kell gyűjteni. Az iskola alapvető feladatainak megvalósításához kapcsolódó dokumentumok az intézmény főgyűjtőkörébe tartoznak, a mellékgyűjtőkörbe sorolandók mindazon dokumentumok, melyek az előzőekbe nem tartoznak, illetve azok határesetei. A könyvtár csak a Magyarországon, magyar nyelven és újonnan megjelenő kiadványokat gyűjti. III. Az állománygyarapítás módjai (beszerzés forrásai) o Könyvtárellátó Nonprofit Kht. o Könyvesboltok o Könyvterjesztők o Kiadók o Ajándék más könyvtáraktól, térítésmentesen.

intézményektől,

jogi

és

nem

jogi

személyektől

III. A főgyűjtőkör tartalom szerint: 1.Kézikönyvtári állomány Teljességre törekvően gyűjtendőek a műveltségi területek alapdokumentumai az életkori sajátosságok figyelembevételével: o Általános és szaklexikonok o Általános és szakenciklopédiák o Szótárak o Fogalomgyűjtemények o Kézikönyvek, összefoglalók o Atlaszok, térképek o Nem nyomtatott ismerethordozók 2. Ismeretközlő irodalom Válogatva gyűjtendőek az alapvető, általános művek az egyes szakterületekről, figyelembe véve olvasóink életkori megoszlását. Ide soroljuk a tankönyveket, a tanulók számára kölcsönözhető tanulást segítő kiadványokat, iskolai atlaszokat. 3. Szépirodalom Válogatva gyűjtendőek a tantárgyak tantervi követelményeinek megfelelő kiadványok, a tantervben meghatározott antológiák, házi és ajánlott olvasmányok, életművek, népköltészeti alkotások, a magyar klasszikus írók művei, a világirodalomból válogatással a legértékesebb alkotások, a gyermek és ifjúsági irodalom (színes képeskönyvek, mesegyűjtemények, verseskötetek, ifjúsági regények). 4. Pedagógiai gyűjtemény Válogatva gyűjtendőek a könyvtár típusából adódóan a pedagógiai programban meghatározott nevelési és oktatási célok megvalósításához szükséges dokumentumok: o pedagógiai és pszichológiai szaklexikonok o a műveltségi területek módszertani segédkönyvei, segédletei o a tehetséggondozás és felzárkóztatás módszertani irodalma o a tanításon kívüli foglalkozásokhoz kapcsolódó szakirodalom o az iskola névadójáról szóló anyagok o az alkalmazott pedagógia szakirodalma o pszichológia és szociológia különféle területeihez tartozó alkotások 5. Könyvtári szakirodalom Válogatva gyűjtendők: o a könyvtári feldolgozó munka szabályai, szabályzatai, segédletei o a könyvtárhasználattan módszertani irodalma o az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványok IV. A könyvtár főgyűjtőköre dokumentum típusok szerint: Nyomtatott dokumentumok: o Könyvek és könyvjellegű dokumentumok o Időszaki kiadványok o Egyéb írásos dokumentumok (térképek, atlaszok) Audiovizuális ismerethordozók:

o Hangkazetták o CD-k o Videokazetták o DVD-k Elektronikus (számítógépes) dokumentumok: o CD-ROM-ok o Oktató programcsomagok o Digitális tananyagok V. A gyűjtőkörből kizárt dokumentumok o tartalmilag elavult dokumentumok o kéziratok, kivéve a településre vonatkozó o nem tanított tantárgyak tankönyvei o egy-egy tudományágat magas szinten tárgyaló szakirodalom A gyűjtőkörbe nem tartozó művek még ajándékozás útján sem kerülhetnek az állományba.

Zalaegerszeg, 2010.04.21.

Összeállította:

Jóváhagyta:

……………………………………….. könyvtáros

…………………………………… igazgató

Szakértette: ……………………………………