Cenzúrát.,
7 évfolyam.
Cluj, 1935 január 1.
1. szám.
IÉHÉSZETI KÖZLÖNY ERDÉLYRÉ3ZI MÉHÉSZEGYESÜLET HIVATALOS LAPJA
•esztöség é s kiadohivattil : CLUJ Str. A. Muresan 10. 'Telefon 158. s z .
Felelős s z e r k e s z t ő :
TÖRÖK BÁLINT az EME főtitkára.
I A lapot a z EME tagjai tagsági illetmény fejében kapják. A lap I megjelenik h a v o n k é n t e g y s z e r .
Szent Ambrus, a r n é h é s z e k védőszentje
Szent Ambrus a méhészek, mézeskalácsosok és viaszgyertyaík patrónusa Galliában 340-ben született előkelő gall szülőkA n y j a római nő volt és atyja korai elhalálozása után .a kis r al szülővárosába, Rómába költözött s itt gondoskodott fia [felelő neveléséről. Ambrus már csecsemő korában magában viselte a szentség
- 2 -
Jellegét. A hagyomány .szerint csecsemő korúban egy alkalomn — mikor a szabadban nyitott szájjal aludt — egy m é h r a j sz lotta meg s a méhek szájába be — s kijártak .— mint egy m lakásba s csodálatos képpen egy se bántotta. Kis idő múlva r a j a levegőben tovaszállott. A kétségbeesett szülők bámul nézték a jelenséget s Isten különös csodájának minősitve a t ténteket. a t y j a nagy jövőt jósolt fiának. S tényleg Isten kii nös tehetséggel áldotta meg az ií'jut, különösen jogi téren, akkc tudást sajátított el, hogy az alig 32 éves ifjúra Probus Itália k mányzója Aquilla és Liguria tartományok kormányzását bis reá. Ambrus ékesszólásával bűvölte el hallgatóit s szelíd k< Hiányzásával nagy népszerűségre tett szert. Alig két évi ki mányzósága u t á n meghal Axentius Milánónak árián örzeli érseke. Attól lehetett tartani, hogy az u j választáson na zavargások s esetleg összeütközések is lesznek, azért íaoácsosn tartotta Ambrus a személyes megjelenését is. Szelíd, de m< győző szavakkal intette a választókat a békés megegyezés miközben egy gyermekhang túlharsogta a tömeget: „Ambrus mi püspökünk!" A forrongó tömeg Isten a k a r a t á t hallót! gyermek h a n g j a i b a n s egyhangúlag Ambrust választotta pi pökének. Ambrus — mivel még meg ne volt keresztelve — igj kezett a nagy kitüntetés elől menekülni, de midőn látta, ho a tömeg nem tágít, a választást elfogadta szigorú bőjtölés önmegtagadás közepette készüli a magas méltóságra. Komc theológini tanulmányok végzése után 374. november 30-án int keresztelkedett s a kisebb rendek felvétele után december l-t püspökké szjiteltetett. Ambrus miután püspöki székét elfoglal minden vagyonát a szegények közötí kinsztotta. s egész éle komoly önképzés és önmegiagadásnak szentelte, hogy mag méltóságát Isten szíve szerint tölthesse be. fikexszólását és na tudását a római bölcselők megbámulták s maga ort. Ágoston római birodalom híres szónoka is hozzáment tanulni s A,ne.hr ékesszólásának tulajdonitható az ő megtérése is. önmegtuv;,.! jámbor élete tette őt méltóvá arra. begy a katli. Anyaszentej; ház szentei közé sorakoztassa.
Szent Ambrus nemcsak a lelki világnak volt törheíeíl apostola, hanem SÍ természet szépségeinek is nagy tisztelője ve Nyilván a hagyomány által megörökített monda hatása al; nagy élvezettel bámulta a méhek gyönyörűséges, szép világai azért egész életét a szorgalmas és munkás méhek példájára le dezte be. Jelszava: „Mindont a lelkekéri, mindent :i közért!" Ezt a jelszót irta az E M. E. is. zászlójára, mikor megint totta 50 évvel ezelőtt a közlönyét s hogy miképpen valősitot azt meg, arról beszéljen az 50 éves m ú l t . . . Ha a múltból a bel torzsalkodásokat szemléljük s a jelenben a magunkrahagyo ságot látjuk, lehetetlen, hogy önkényt ne csontosodjék meg be niink az a tudat, hogy minket a méhészek pá trónusa szt. A m i m nak a szelleme véd, oltalmaz, vezet eredményes munkánkhf Id. Kicsid Gczti
- 3 -
\ Méhészeti Közlöny ötven éves jubileuma. Ezelőtt négy esztendővel, 1930-ban, ünnepelte az E . M. E . éves fennállásának jubileumát,, még néhai br. Jósika bor elnöklete alatt, akinek emléke még m i n d n y á j u n k tében ott él. U g y érzem, hogy az E. M. E . t a g j a i egy n a g y családot otnak és akik ma a család élő t a g j a i vagyunk, az egyesület sodik ötven esztendejének az a l a p j a i t v a g y u n k hivatva gvetni. A második ötven esztendő beindításához az utraót br. Jósika Gábortól az E . M. E. néhai nagyszerű elnökékaptuk és amikor az egyesület hivatalos l a p j á n a k a hészeti Közlönynek 50 éves jubilehmához értünk, néhai lökünk szelleme jelenik meg közöttünk, aki nem egyszer n,tette meg az egyletet és a Méhészeti Közlönyt is válságos Léz helyzetében. Az E . M. E . 1880-ban alakult, lu-. Bánffy Dániel elnökÍ alatt, mint az Erdélyi Gazdasági E g y l e t leányegyesülete. E. G. E. látva az erdélyi méhész társadalom nemes céljait törekvéseit, 1884-ben felajánlotta az E . M.. E . közleményei zére hivatalos lapjának az Erdélyi Gazdának a h a s á b j a i t , jd 3886-ban az E. M. E. megindította szaklapját a Méhéti Közlönyt. — IVIerész v.állalkozás volt a fiatal egyesül i . A. nyomdai költségek h a m a r válságba is sodorták az r esiiletet. Ezért az államhoz fordult megrendült a n y a g i pjainak alátámasztását kérve. A földmivelésügyi minisza kérésre azt válaszolta, hogy két hason célú egyesület is ködik nz országban, felesleges a h a r m a d i k n a k is a raűköe és a kérést elutasította. A magukra- m a r a d t erdélyi méhészek érezték, hogy E r méhészeti viszonyai egészen különlegesek, az erdélyi őszeknek feltétlenül önálló egyesületre és külön l a p r a v a n kség-ük érdekeik képviselete céljából. Xem csüggedtek és n estek kétségbe. Kölcsön-kötvényt bocsájtottak ki n a g y n e v ű és lelkes élőnk. A válság tartalma alatt az E. G. E . egy évig kamatntes kölcsönt adott az E . M. E.-nek, m a j d Í888-ban s a j á t tségén adta ki a Méhészeti Közlönyt, amelyben közölt lelfelhivásokra nagy számban sereglettek az erdélyi raébck az E. M. E. táborába és az egyesület lelkes t a g j a i iigy5gó istápolása mellett ismét fejlődésnek indult az egyesiiEz a fejlődés br. Bánffy E r n ő elnöksége idején, az 1890-es ;k derekáig tartott. Azután ismét h a n y a t l a n i kezdett. 17-ben került az Egyesület élére br. Jósika Gábor, aki megkitás nélkül több mint három évtizeden keresztül töltötte az elnöki tisztséget és ezalatt a hosszú idő alatt a szive ndig nyitva állott E r d é l y méhésztársadalma és méhészeti jrei előtt s bizony nem egyszer nvilt meg a szive mellett a ibe is. E z t a legjobban mi t u d j u k , akik élő t a n ú i voltunk, ikor az E. M. E . a kiállításait rendezte, a n y o m d a számlái
4
-
fedezet nélkül maradtak, m a j d a házsongárdi méhészeti tele kerítése düledezett stb. A mai kerités sasfái is a br. Jósik Gábor erdejéből valók. A Méhészeti Közlöny volt ezalatt az 50 év alatt az érdél] méhészet irányítója, érdékeinek törhetetlen, bátor, szók mondó harcosa és' védelmezője. A Méhészeti Közlöny hasal jain vitatta meg minden aktuális p r o b l é m á j á t E r d é l y méhés t á r s a d a l m a és itt folytak le azok a késhegyig menő nemt harcok, amelyek hivatva voltak egyes szakkérdéseket a nag nyilvánosság előtt tudományos alapon széles mederben tis: tázni, kikrístályositani. A Méhészeti Közlöny m u n k a t á r s a i soraiban .tiszteibe tük a régi n a g y Magyarország európai hírnevű n a g y m é h szeit. Alább közöljük, hogy az 50 év alatt kik szerkesztették Méhészeti Közlönyt és közöljük a m u n k a t á r s a k hatalmi táborának névsorát, akik közül már sokan eltávoztak az élő sorából, és akik el (itt kegyelettel h a j t j u k meg m a az elismert zászlóját. Ott küzdöttek ők előttünk, a köz javáért és mo; amikor kisebbségi sorsba jutott az erdélyi m a g y a r méhés: társadalom, hatványozott mértékben kell résztvennünk a kö: érdekű m u n k á k b a n és t á m o g a t n u n k az K. M. M-t és a Mi hészeti Közlönyt, hogy a fejünk felé tornyosuló minden e< diginél nehezebb időkben ezer akadályon át is meg tudje felelni h i v a t á s á n a k és utódaink a 100 éves jubileumot is mei ünnepelhessék. A m i k o r hálát adunk az istennek, hogy egy félszázado keresztül oly sok v i h a r között átsegített minden nehézségei k é r j ü k a Mindenhatót, hogy a második félszázadon is segí sen át és vezessen egy nektárokban gazdag korszakba ! A Méhészeti K ö z ö n y szerkesztőinek névsora 50 év alatt. 1886—18&). Bodor László — — -•- — — — 4c 1890—1892. Turcsányi Gyula — — — — — — 3 1893- 1898. Bodor László — — — — — — — 6 1899—1900. dr. Bálint Sándor — — — — — — 2 1901—1903. Szentgyörgyi Lajos — — — — — 3 1904—1904. dr. Nagv Géza — — — — - - — — 1 . 1905—1915. dr. Ványolos Mihály — — — — — 11 1916—1918. Győrffy István 3 1919—1920. Gál Imre — — — — — — — — 2 1921—1921. Páll Lajos — _ _ _ _ _ _ i , 1922—1935. Török Bálint — — — — — — 14 50 c A Méhészeti Közlöny munkatársainak névsora 50 év alatt. Bodor László, Abend András, Maurer János, Yályi Elek, d Albu Mózes, dr. Ribáry Ferenc, Antonya János, Pálffy Lajo Bedő József, Kozma Ferenc, Csiki J. József, Fodor Gyula, i Hutter Samu, dr. Kőműves Gerő, Szentgyörgyi Lajos, Kulissek Endre, Hatházy Ferenc, Abonyi N.,' Kiihne Ferenc, Dicső Lajo Szabó István, Dég-án Ágoston, Siculus, Bálás Antal, Székely Ká mán, Zimai K , Albu József, Grand Miklós, Kolozsváry Lászl
-
5 -
£ozma Deméuy, Károlyi Gyuia, Páll Bogdán, Szánthó Sándor, forbuly Zaty, PáJl Domokos, Pinkért József, K. Szabó Endre, Durcsáuyi Gyula, br. tiánffy Ernő, Kranulai N., Lőtér Kálmán, Ir. Zágoni M., Papp Sándor, Prohászka Ödön, Haftl Dezső, Kuvik Pál, Thamó Gyula, Dömötör László, Cszászár József, Grátz dór, Neixzcr, RoáU-zUy, Hilburth István, Piónay A., Tótii Tamás, íágoni József, Wieder József, Gephard Imre, Walló János, Neuaann Samu, Taresankay, Weress Ferenc, Juhos N., Záborszky íyula, Hcrepey Gergely, Danis János, Boka József, Marosányi stván, Gyurka József, Sándor Lajos, Szeöke Mihály, Orbán Pál, Sebestyén József, dr. Agyagassy Károly, Bartók László, dr. 1 enyvessy F., Tulipán József, Konkrány Dezső, dr. Hilbert Iván, lándor Áron, Buliolcz Gy., Meszlónyi István, Vaszari N., Kouesa N., Kócsi Mayer, Dráveczky Gusztáv, Jónás Sándor, Bede károly, Molnár Máté, Bocskay Sámuel, •Csere Lajos, Molnár Álért, Kőröspataky N„ Nagy Endre, Timafalvy Lajos, Woith 'ergely, Tnlogdy Sámuel né, Keresztesi Árpád, Krcncdits Férne, Gelcs Lajos, Szalánozy Sándor, Timafalvy Péter, dr. Bálint ándor, Szász Lajosné, Bölöny István, Töltényi Antal, Zajzon éza, Buday József, Ágoston Béla, gr. Bethlen András, Lászlóffy inre, Gebhardt Imre, Nagy Iván, Gergely Kálmán, Metzger Ede, ártók László, Olgyay Árpád, Molnár Albert, Róth Gyula, TJklyák Sándor, Lengyel Károly, Bochmann Béla, Szabó Balázs, br. !mbrozy Béla, Kokányi Béla, Lakméry N., gr. Festetics Andor, anis János, Kovács Antal, Szimonescu Péter, Jeney Márton, Lilay L. Tivadar, Juhász István, Juhos Márton, Szöllősy László, ollonich István, Ihász Bertalan, Szabó Imre, dr. Jekelfalusy Jó;ef, Gémes Joachim, Bende Pál, Katona Dénes, Abaffy József, rdős Lajos, Liskay József, Szabó János, Elekes Imre, Bartos éza, Jánossy Miklós, Bocskay Sámuel, Liebner József, Göböles ároly, Kemény András, Förster József, Wimmer József, Papp ábor, Horváth Gyula, Sejtényi Sándor, Kakuesi Libner József, iinoskeöy Károly, Lakatos Károly, Dónáth Aladár, il'j. Páder erenc, liákosy, Nagy János, Pásztor K„ Vida János, Szilágyi átyás, Kápolnoky István, dr. Balázs Ferenc, Istvánffy S., dr. snyes Kálmán, Nesselfeld Viktor, Sándor Pál, Szentpétery N., álmán Márton, Csergő Vencel, Józsa Sándor, Biró Elek, Mezey , Ferenc Victor, Zsögön Rácz Mihály, id. Boczonády Szabó nrc, Gyulai Károly, Várady János, Benkő R, Hartviger Ágosn, Filepi János, Ajtay Gecse Bálint, Bergmayer I., Sándor Jáis, Balázs János, ífj. Szabó Domokos, Takács Gyula, Chorus ;án, Bálványos N., dr. Wányolós Miklós, Stief Ottó, Wajnowszky Ince, Györffy István, Lengyel Károly, Sajó Péter, dr. Nagy íjza, Vitályos N., Schwirbély Gizella, Lencz Géza, György Jáis, dr. Pataky Jenő, Ajtay G. Bálint, Pintér S., Szendeffy ?ula, Mihály Béla, Zseltvay Elemér, H/fttter Gerő, Solymossy álmán, Petersdorfer N., Kézdy János, özv. Kremnitzkynériíhlich Ilona, Kálmán N., Gál Imre Szentpétery, Husznik N., ibory N., Sándor Mihály, Balogh, Virágh N., Zilahi K„ Sóváry , Juhász Károly, József János, Túrna János, Deliman György,
6 -
Simon JózseJ", Leviczky Ernő, Lőrincz Gyula, Figyelő, Balázs 1 ter, dr. Páter Béla, dr. László Márton, dr. Boga Lajos, Kán$ máli Ilona, Jancsovits Endre, Balogh Bálint, Kemenes Antali br. Jósika Gábor, Laboncz Géza, Szilágyi Márton, Kis La| Poór Géza, Berde Ferenc, Fedorocskó Gyula, Dózsa Isty| Csongvay Ferenc, Puskás Lajos, Csepy Pál, Engly Vilmos, -Jj mes Győző, Márk Mihály, Nagy Miklósné, Blénessy Károly, Bí csényi Margit, Horii Balla István, K. Bogdán Géza, Horvá Imre, Lupán Aurél, id. Kicsid Géza, Török Bálint, Lukács ,Otj gr. Bethlen Mária, Apáthy Miklós, Balogh István, dr. gr. Bethh László, Benczédy Márton, Héjjas Endre, Pataky András, Ö. -N.a Géza, Seyfried Ferenc, Finta Miklós Andor, Várady Béla, < Filep Gyula, Baritz Barnabás, Beák Bertalan, Páll Albert, Eőry Istvánná, Schilla Aurél, Kutas Antal, Bíró Pál, Horvá György, Szenes Imre, György Ignác, Kemecsey György, Anck lich Antal, Dragovits József, Gyorbiró Géza, László Zsigmoi Albertini Jenő, Szentpétery György, Schreiber Árpád, Obermai Ágoston, Gálfalvy János, dr. Szász Ferenc, Fánta Károly, Ká András, Herczegh. Kálmán, dr. Várady László, Bárdi Istvá Prunár János, Diina N., Bartha Gyula, Kezdődy Gyula, Szeker István, Gajda Gábor, Papp Alajos, Tóthfalussy József, dr. Weis István, Lakatos Tivadar, dr. Fosztó Béla, Jablonovszky Józsit Dalnoki Páll Lajos.
Tájékozódás a kaptárkérdésben. Irta : Hori BalU Is'ván.
A méhész célja, hogy a legkényelmesebben és a legemtos nyesebben rajoztasson, v a g y mézeitessen; azonban a rajzás mézeltetést ugyanazon kaptárban egymást kölcsönösen kizár; mert á rajoztatással a család megoszlik és elnéptelenedik, a m Keltetésre pedig a nagy törzselv nagy népességét a rajzási .ket felébredése nélkül nemcsak együtt kell tartani, hanem a mézel d a n d á r j á r a még más család népességével is a legnagyobb me tékben felszaporitani ajánlatos. Különcsen szeretném azonban azt feltüntetni, hogy ugy Legsikeresebb rajoztatás, mint a legeredményesebb mézeltet éppen olyan szoros összefüggésben van a jó legelővel, a kapt: nagyságával, mint a méhésznek a méhészetben való jártass gával, kitűzött rajoztatási vagy mézel tetési céljával. Mit találunk a rajozásra készülő köpüben? A jó mézelés-id jében a köpünek m á r minden sejtje mézzel, méhkenyérrel fiasitással van tele, a köpii a méhek kel annyira zsúfolt, IIOJE egymástól alig bírnak mozogni, a nagy népesség miatt kife lődő nagy hőség a helyzetet még nyomasztóbbá teszi, az anj petézése megakad, mert amint, egy sejtből kibúvik a fiatal mé az üres sejtet a mézzel telt potrohú méhek azonnal mézzel tölt: meg, igy nemcsak az anya, hanem a dolgozók munkássága
7
-
nnakad. Mindezek mellett a méhek fajíenntartási ösztöne i s on dolgozik, hogy a tarthatalan helyzeten a család a rajoztassa.l segitsen, heresejteket épít, aiiyabölcsőket csinál és megjzik. Ezek szerint a rajozás okául a jó méhlegelőt, a fiasitásnál áhkenyérrel ós mézzel telt lépőket — vagyis a hely h i á n y á t •— kaptár zsúfoltságát a nagy hőséget, az anya és a dolgozók nyszeriilt munka szünetelését vehetjük. Miképpen mézeltethetünk a legeredményesebben? H a a liléién d a n d á r j á r a a rajzási kedv nélküli, nagy törzset a nagy,, a szükséghez képest még mindig" nagyobbítható kaptárban > tudjuk állítani, mert itten mindig van- hely ug'y az anya tézésére, mind pedig a begyűjtött méz elhelyezésére. Vagyis m teszünk egyebet, mint a rajzás okait a k a r j u k kiküszöbölni. Ezek szerint m á r itten megállapítható, liogy ugy a rajzás, .nt a mézeltetés a kaptár nagyságával és a méhész szakszerit iárásával szabályozható és irányitható a méhész kitűzött célja ;rint. Tartalék -anyák készletben tartására minden méhész csak HÍ kicsi kaptárakat tart, a rajzáshoz kicsi, a mézeltetéshez dig nagy, de a szükséghez képest még mindig nagyobbítható, kotló kaptár szükséges, csemege lépes méz, de különösen a xok készítésére olyan széles de alacsony keretű Langstrott idszerü kaptár a legjobb, amelyben az alacsony (22,—24) cm. iges) keretekre rakott boxok vagy keretek sora még a fészek mbölyded körvonalába beleesik, abból az okból, mert a méhek ik ugy foglalják el azokatvonakodás nélkül. Ezekből pedig az vetkezik, hogy a különböző szakképzettséggel rendelkező ihé-szek különböző céljaira ugyanaz a kaptár nem lehet alkalis, igy abszolút, jó kaptár el sem képzelhető, vagyis más szó1 a kaptár standardizálása halva született idea. A kaptárnak ?n standardizálását a m a g y a r országos méhészeti egyesület nbi'ózy báró és az egyesület akkori lapszerkesztőjével Bindert már megpróbálta, de amint (ismeretes a Neiszer és Boesodi viták és a méhészek maguk t a r t á s a az egyesület mostani zetősegét a r r a a helyes elhatározásra bírta, hogy a M a g y a r íhhen nemcsak helyet ad az egyesület által elfogadott kaptár illett más kaptár ösmertetésére is, hanem nem tesz kifogást ellen sem, hogy minden méhész olyan kaptárban méhészkedí, amilyet helyi körülményei, méhészetben jártassaga és céljai ránnak; de ezzel a k a p t á r kérdése még mindig nem oldódott mert minden méhész a legjobb kaptár feltalálásán töri tejét. A kaptár sem a méhet, sem a mézet nem csinálja, de határt ib ugy a népességnek, mint a méznek. A mézeltetés tekinteté1 a kaptár a mézkamrára és a fészekre oszlik. A mézkamrá.n a méhész által elvezető méz v a n ; a méhek által a. k a p t á r íja körül kialakított fészekben nyáron a fiasitás folyik, télen dig a. méhcsalád telel. A fészeknek olyan nagynak kell lenni, >gy a legnagyobb fiasitás idejében az anya akadály nélkül
8
-
mindig petézhessen, a télire szükséges élelem pedig tulnyoi részben a. fészek felett elférjen, de a nagy népesség mégse s ránghasson. Ebben az esetben sem, a méhek nem gondolna! rajzásra, sem pedig az anyának az. üressejtek után nem kel méhésznek nem kívánatos helyre, a mézkamrába kóborolni, i semmi mesterkedés nemi szükséges az anyának a mézkamrá való távoltartására, mert a méhek által legalkalmasabbi] talált helyen a fészekben mindig van hely a petézésre. A telelőfészek ugyancsak a kaptár szája körül ugy alal meg, a hideg beálltával az utolsó fiasitás kikelése után üres maradt ] épeken tanyáz a telelő fürt, aminek széle a mézeslép széleit foglalja el, ahonnan a mézet elfogyasztva, a méz ut feljebb húzódik, a mézet fogyasztó méhek pedig megetetik többit. A jó teleléshez a fiatal mellekből álló nagy népesség kiviil, a telelő alatt elhelyezett elegendő mézen kiviil kei virágpor is kell, minélfogva a legfőbb követelmény, hogy kaptárban milyen magos és széles legyen a keret, amiből következik, hogy tudni kell, hogy milyen formájú és nagysá legyen a kaptár fészek része. Nyáron az a n y a naponként 3500 petét rak le, a munkás pedig 21 nap múlva, kelnek ki a. sejtből, tehát 73,500 sejtre v szükség arra, hogy az a n y a a, fészekből el ne kóboroljon; de még nem, minden, mert Berlepseh vizsgálataiból tudjuk, ho 1000 álca 131.53 gramm mézzel kevert vizet és mélikenye: fogászt el, 73,500 álcának 96(57 g r a m m r a van szüksége., E. négyzet decim, lép két oldalán 850 munkássejt van, ezekb 315 gr. táplálékot lehet elhelyezni; 9(567 gr. elraktározásul] 850X315 = 26,775 sejt, vagyis kerekszámban 1000.000 munkása szükséges a nyári fészek számára. A lépek vastagsága 23m/i egy négyzet decim, területen 851 munkás sejt van igy egy k dm. hézagban 3404 sejtnek volna helye, ha a lépek közt ut nem volnának, de minthogy az építmények csak mintegy részét foglalják a kaptárnak egv köb docim. hézagban 2270 se nél több nem lehet. 80—83.000 sejt befogadásához 35- -30; 120.0 sejthez 52, 150.000 köb decim, térfogat szükséges. A mézkamra nagysága, függ a vidék és az időjárás mii ségétől. H a a nagy kaptárban 100.000 méh van, ebből 80.000 gyűjtéssel, 20.000 pedig a belső munkálatokkal van olfoglalv 1000 méh jó mézeléskor közepes jóságú vidéken 24 óra alí 30 gr. mézet g y ű j t be, 10.000 bepecsételt sejtben 4 kg. méz fc laltatik, ha-£L mézelő időt 15 n a p r a vesszük fel a 80.000 m 36 kg. g y ű j t be, aminek befogadására 90.000 sejt kell, igy a 1< piinek 200.000 sejtet kell befogadni, az ilyen köpüben a lép területe 240 négyzet decim., térfogata pedig 80 liter; de mi\ a méz begyűjtésekor ínég sok viz is van a begyűjtött mézb és mivel az akác vagy a tarlóvirág virágzásakor a méhek ezre kint számítva, naponként 30 gr-nál többet hordanak be, bátri vehetjük a kaptár térfogatát 100—110 literre.
- 9 Köster számításai szerint a keretlécek és az építkezésre fel m használt üregek a keretes kaptárok ű r t a r t a l m á n a k 20%-át zik ki, ha tehát a kasok térfogata a rajoztatásra 86 liter ür"talommal is megfelel, a kis keretes kis k a p t á r a k n a k m á r a joztatás szempontjából legalább 42, h a pedig mézet is a k a r u n k érni 68—70 literesnek kell lenni; a legnagyobb, vagyis 100 ;r térfogatnak pedig 120 liter űrtartalom felel meg. A jó eredményre a fészek nagysága mellett éppen olyan ]tos tényező a fészek magassága és szélessége. A jó teleléssel készülünk a jövő évi eredményes méhészkeíhez, azért a jó telelést a méhész, legfőbb munkájának kell dnteni, amit m á r a régi méhészek is kiemeltek, igy a német ró Eíuenfels azt mondja, hogy a jó feleltetés a méhész remeke, ,tlie pedig a hires liineburgi méhész szerint pedig, amely ihász, méheit jól teleltette méhészetének mesteri a l a p j á t lefekte, amelyik pedig a mézel és d a n d á r j á r a m éheit a legnépesebbé relte, mestere müvét megkoronázta. Ha a méhek természeti törvényeit és kivánalmaikat a kellő yelembe vesszük, a. jó teleltetés nagyobb fejtörést vagy muut nem okozhat. A hideg beálltával az a n y a beszünteti a fiasiit, a fiatal nemzedék a sejtekből kibúvik az üresen m a r a d t leken 20—25 cm. átmérőjű gömbölyded fürt alakban a méhek izehuzódnak, de csak akkor teleltethetünk jól és olcsón, ha a gytömegii, tulnyomólag fiatal méhekből állótelelő fürtöt a eléshez szükséges 12—16 kg. méz túlnyomó részben a kellő rt felett van, különben pedig a telelő fürt által elfoglalt üres leket a méz koszorú formában veszi körül, ehhez képest a retek legalább 30—35 cm. szélesek, a k a p t á r fészek részének iig 40—48 cm. magasnak kell lenni, mert a telelő fészekben néhek 20—25 cm. átmérőjű gömbölyded telelő fürtjét oldalról, ülről a teleléshez szükséges 12—16 kg. méz csak ilyen esetbei', leti körül. A méhész épitkezési munkássága ugy alakult ki, hogy a iék elé álljon a köpü SZtl/J 2i felé (hidegépitmény), nyilván abból okból mert igy a méhek célszerűbben haladhatnak a fogyó a után felfelé, amiből a r r a lehet következtetni, hogy a méhek ^tartásának a telelés szempontjából is a hideg épitkezés el meg. Ma is még mindig méhészkednek kasokban, kis keretes, kis nagy keretes nagy, sőt a szükséghez képest ínég mindig gyobbitható nagy k a p t á r a k b a n (amerikai rendszerű). H a lig szemügyre vesszük ezen különböző nagyságú kaptáraki méhészkedő méhészeknek, méhészetbeli jártasságát az állaható meg, hogy kielégítő eredményt a csekélyebb tudásu hészek csak a kis kasokban, vagy a kis kaptárakban, míg a isterek a nagy k a p t á r a k b a n érik el; amiből-viszont az állaható meg, amit különben is a k a p t á r a k fejlődése is igazol, gy a méhész által használt k a p t á r n a g y s á g á t az eredményes ihészkedés szempontjából a méhész tudománya szabályozza. >zdő méhészek a kast, a mester a magy kaptárt használja.
-
10 -
A méhek természeti és házitörvényeinek és a méhész eélj nak szemmel tartásával vázolt ezen tájékoztatóm a méhészek talán ftrr d/ sí jobb megfonolásra fogja vezetni, hogy íie tersén jék a pénzt, időt és munkát kísérletezéseikre és próbálgatásaiki hanem a jó méhészkönyvekből a méhek természeti törvényt és házirendjét minél alaposabban megtanulják. Az alapos l meret mindenkit bizonyosan jól tájékoztat a kaptárkérdésbí
A kaptárkérdéshez.
Stamatelaclie D. a corne§ti-i állami méhészeti-telep és iskc igazgatója ezt irta az Universulban: „Régebben egy jórendsze kaptárnak megtervezése vagy megválasztása sok vitára ad< alkalmat a méhészt,á,borban, inig a jelenben nem vesztegetjük időt olyan kérdések megoldásával, amit már ötven évvel ezelí mások végkép megoldottak. Méhészeti kongresszusunk ug.v határozott, hogy országúi számára legmegfelelőbb kaptárak a „Layens" és a ,,Dadai Blatt". Ez a határozat, ha nem is t u d j a megváltoztatni egj régi méhészeink fölfogását és kiirtani a célnak meg nem fok kaptárokat, mégis alkalmas arra, hogy irányi adjon a kezdi nek és azoknak, akik a méhészettel mint főfoglalkozással aki nak foglalkozni. Igen természetes, hogy a méhészetben semmit* elfogultságnak sincs helye. Az is bizonyos, hogy minél többfí kaptárrendszer van egy országban, annál nehezebben megy elő ez ország méhészete. Reánknézve irányadó Amerika, Olaszc szá.g, Franciaország, Lengyelország móliészkedése, amely a 11a? térfogatú Dadant-Blatt k a p t á r a k a t fogadta el és használj Ezekben az országokban is szerkesztettek a keret feltalálása uti Langstroth elvei alapján egész sereg kaptárt'eleséget alegkiilö hozobb keretmérettel. A világ mindkét fele méhészeinek tapas talatai a l a p j á n azonban kiküszöbölődtek lassanként a különít ládák, amiket képtáraknak neveztek ki, s eljutottak a r r a az ere ményre, hogy mia egész Amerikában, ahol a méhészetek szán közel van a millióhoz, m á r csak kétféle k a p t á r t használnak: „Lan,gstrott"-ot, amely hivatalos kaptár és a „Dadan/t"-ot. Olaszországban, amelyet széltében-hosszában bejártam és méhészetek százait megnéztem, csak a Dadant-Blatt és Langstrc r á m á v a l s itt ott a Dadant-Blatt-Ton elli "-vei találkoztam és esi m á r a kiküszöbőlődés stádiumában levő „Sartori"-vaI. A túri 1923. évi méhészeti kongresszus, amelyen a félsziget mindi jelentékenyebb méhésze megjelent, elfogadta az u. n. Italo D dant-Blatt keretet, amelynek a mérete különben ugyanaz, a n mindenütt használnak: 42X27 cm. Azt hitték egyidőben Ólat országban is, m i n t másutt is és még nálunk ma is hiszik, hog a kaptár méretnek alkalmazkodni kell a vidék növényzetéin azaz nektárban szegény vidéken kis méretű kaptárt fi csak gazdag vidékre lehet nagy méretűt használni. Tévedés! Kisé
1
- l i -
kéi bizonyították be Francia-, Orosz-, Olaszországban, cban és legutóbb nálunk épen az ellenkezőjét, azaz a nekiii szegényebb vidéken is a n a g y k a p t á r a k hatalmas családid jak a több mézet. Mivel egy bizonyos területen, bizonyos IU méh élhet meg e kérdés nem a keret nagyságától függ. rre csak jártam és a méhészet állapotát, fejlődését vizeim, mindenütt ugyanezt az irányt találtam. Minden ínéit a háromféle kaptár közül valamelyiken van felépítve: ant:, Layens. Langstrott. Csak különlegességből vagy kisérésből használják Olaszországban a Dadant-Blatt-Tonellit. iciaországbaii a Dadan t-Blatt-Traperoi dalt (automatikusig mondják). Van ugyan Franciaországban is egy „Voimiot"keret 33X33, amelyik ugyan elég jó méret, de már megy ki /atból s Dadan,t-Blatt-tal helyettesítik. íáradékul idézem a híres Dernavnak a szavait, aki az orosz íszetről ezt í r j a : nálunk in van végtelen sokféle nagyságú és ii kaptár, de az orosz méhészet szerencséjére, az utolsó 30 latt nagyon elterjedt a D a d a n t Blatt, amely sokáig, ha in neon örökre, a legjobb, a legkényelmesebb, a legnagyobb, íelőnyösebb kaptár. Bertrand E., akinek a legnagyobb mé;te van Svájcban vagy talán egész Európában, ezt í r j a r ve bevezetésében: kipróbáltam mindenféle rendszert és hasottan előnyt adok a nagy kaptáraknak, nagy keretnek, ily 9—12 dm- felületű). Csakis a nagy kaptárak, amelyektérfogatát kisebbíteni vagy nagyobbítani lehet, adnak nagy íozamot és segítik a kezelésben a méhészt, ízeket a kaptáraival ajánlhatom minden méhésznek és a őknek, bármely országban i s laknak azok". t ccm -g oc '! 43 cm
t
isi
*
.
4-
42 cm
*
1
30 cm
L Layene fekvőkaptár. í. Dadant-Blatt rakodókaptár, amelynek méziirládikói fei nagyságúak. 1 Langstrott rakodókaptár, amelynek a fészekben is és a írben is egyforma magasságúak a keretei. Szeuess Imre I n g Q e n küldi meg az E. M. E. „CrdeiQi G a z d á k Z s e b n a p t á r á t " mindazon tagjainak,
ik tagdíjfizetési kötelezettségüknek márc. l-ig eleget tesznek.
A
12
-
kaptárkérdésről.
Sokat i r n a k és beszélnek a méhészek a különböző k< méretekről és a különböző nagységu kaptárakról. Általi mindegyik dicséri a m a g á é t és elitéli a másokét, anélkül, l magának tapasztalata volna a különböző kaptártipusokn Azonban, hogy igazi, tárgyilagos véleményt mond sunk egy kaptártipusról, tisztában kell lennünk a köve zökkel; először is, hogy a gazdaságos méhészkedésnek ali a nagyfelületű lépek és a lépfelület ne legyen a közepén k( léccel megszakítva, m i n t a magy. országos méretű kaptái Másodszor ez a lépfelület elég nagy legyen és a n n y i k legyen belőle a k a p t á r b a n , hogy a család fejlődésének cs p o n t j á t érhesse el benne. Ne féljünk a nagy család Angliában a legnagyobb méhészügyességnek azt t a r t j á k , l minél kevesebb k a p t á r b a n annál több méh legyen. Ná] még sokan félnek a méhekben gazdag n a g y családoktól. P' a nagy családok sokat gyűjtenek nyáron, aránylag kev fogyasztanak télen és könnyebben telelnek át. E g y 15.000 munkásméhokkel rendelkező családnak 20( 3000 g y ű j t ő m é h e van, 2—3 kg mézet tud évente gazdája g y ű j t e n i , viszont télen át 4—6 kg mézet fogyaszt el. El ben egy oly család, amelynek 40.000 munkásméhe van, í 25.000 g y ű j t ő m é h h e l rendelkezik, télen csak 5—7 kg m fogyaszt és g a z d á j á n a k legalább 20—25 kg mézet g y ű j t . H o g y jobban lássuk mennyivel gazdaságosabb és h nosabb a n a g y családokkal méhészkedni, tanul mányozzul O. Dengg német méhész tudományos megfigyelése a l a j szerkesztett táblázatát.
Egy család népességének befolyása a szükséges téli eleségre és munka teljesítményére. O. Dent
Egy család népessége:
8.000 munkásméh 15 000 25.000 40 000
60.000
Téli eleség nov. 1-től márc 31-ig 3-5 4-6 5-7 6-8 a
kg „ . „ i,
méz „ . „ H
A család évente h Gyüjtőméhek száma:
Mézet vagy
1.000— 1.500 méh 2.000— 3 OUO ., 6 000-10.000 „ 20 000 —25.01)0 „ 30 000-40.000 „
2- 3 6-10 -0—25 30-40
rajt
V
kg V „ 1 kg V „ 2 „ 1 „ 3 „ 2
Stb., stb., síb
1934.-december 10. Méhésztársi üdvözlette Stitz János, Brassó, postafiók 71. sz.
-
13
-
yógyitható-e a költésrothadásban méhosalád ?
szenvedő
Meghatározott, nagyon szük térre szorított kis cikkecske retében ilyen fontos kérdést annyira megvilágítani, hogy vé1 is mindenki tisztán láthasson, teljesen lehetetlen lévén, ;g sem próbálkozom a bizonyító érvek felsorakoztatásával, nem egyenesen meggyőződéssel jelentem ki: Nem i ! Légibb is mindaddig nem, mig ezen gyilkos ellenség romboló .inkája elé biztos védő gátat nem emel egy Pasteur fellépése. ! hol vagyunk még attól ? Az álprófélák száma állandóan szaporodik, kik majd ank, majd a m a n n a k a csodaszernek alkalmazásával értek el ígváltó bizlos eredményt, de azt nagy bölcsen elhallgatják, gy a gyógyulás eseteiben vagy nem a bacillus larvae vézte romboló munkáját vagy pedig e veszedelmes kórság s-zabb, rövidebb lappangás után igmételten visszatért. Becsületbe vágó lelkiismereti kérdésnek kellene tartsa nden ember, hogy mondjon le e felfedezés, feltalálás kétes bérairól s csupán akkor lépjen fel megváltónak hirdetett íaival, mikor kélségbev nhatatlanul bizonyítani is tud. Védekezni a baj fellépése ellen tudunk A fertőzött csa1 lakását megmenteni módunkban áll. A mézkészlelet a mék táplálásán kivül bármire felhasználhatjuk. Az épitményet kellő hőfok jelenlétében kiolvasztva értékes kinccsé tehetk. És mindezekre részletes utasítást adtam „A tnéhek költésIhadása és az ellene való védekezés" című népies nyelven ;girt szakmunkámban. Joggal teszem fel tehát a kérdést: abad-e büntetlenül kísérletezni azon értéket alig képviselő gyengült néppel, mely különben is halálra van ítélve ? Vitába elegyedni az elméleti tudósok táborával nincs ándékomban, ismétlésekbe bocsátkozni nem akarok, de köteségszerüleg hivatkozom Balogh Jenő méhésztársnak a Méhé;ti Közlöny 9 — 10. s z á m á b a n közkincsé adott aranyat érő ;nt igazságaira, mi híven tükrözi vissza egy, a méhélefért ongó becsületes, őszinte lélek igaz érzéseit. Megam is tűzfészekben lakom. Előttem ugy, mint hátam igött özönvíz. A Damokles-kard állandóan fölöttem lebeg. A yegető súlyos veszedelmet csak az képes megérteni, ki ja, hogy egyetlen foglalkozásom a méhészet és más keresetrásom nincsen. Az évnek egyetlen n a p j á b a n sem tűnhetik szemem elől a mindent megsemmi itő ellenség, hála'elt yvel áldom léhát Istenemet, hogy mindezideig még egyetlen tben sem találkoztam méhgazdaságomban a fenyegető rém1, de az is igaz, hogy szakadatlanul résen is vagyok. Annál többet lá tam és tapasztaltam máshol 1 Hogy micsoda ijesztő rém a költésrothadás, a n n a k bizotékául álljon az alábbi néhány eset : 1. Az 1922 év tavaszán közölte egyik földmivelő szomdom felesége, hogy Gyergyóból valamiféle komától egy
14
-
család méhet kaptak ajándékba, mely most megérkezett s gem kér föl, hogy bocsás am szabadon. Tudtam, hogy e egyszerű népnek mindhiába beszélek a költésvészt okozó I tériumok romboló munkájáról, hiszen bennem legfeljebb ke rét féltő i llenséget lát. A szürkületi órákkan tehát megjeler az illető lakásán és az anyagi áldozattól meg nem iette nem kétszeres, hanem háromszorosríál is magasabb ái megvásároltam az ajándéklónak fogát nem szokás nézni jesen értéktelen népet s olt nyomban a helyszínén lekéne2 s mindenestől a tüz marialékául dobtam. Még akkor sem tam képes teljesen megnyugodni, mikor tetőtől talpig le kezve, egész testemet és ruházatomat ferőtlenitetlnek tudl 2. Egyik felcsiki kezdő méhésztárs az 19i6. évben d kákát rakott szekerére, hogy alább, a h a r m a d k faluban 1 asztalos mester körfürészén keretléceket vágasson belőle, közben találkozott egyik levizsgázott méhésszel, ki megtud útjának célját, félajánlotta, hogy: „én adok magának 1 kereteket, nem kell legalább azok összeállításával vesződr A csere kezdő méhésztársunknak legnagyobb örömére röv sen létre is jött s boldogan fordult vissza szekerével, h rövid két év atatt hat családból álló méhészéllományával gezzen a gyászos költésrothadás. 3. Az 1932. év julius hó 1 . napján a tőlem 3 kilómét lakó intelligens hivatálnok ember látogatást tett erdei mé szetemken s bejelentette, hogy ő is méhészetet szándék( alapítani s ezen célra Gyergyószentmiklósról olcsó árban s rül méhcsaládokat vásárolnia. Én kértem, sőt könyörgésre ; tam a dolgot, hogy ne kisértse az Istent és ne hozzon oni semmit még ingyen sem. Közben ajándékképpen felkináll összes ezutáni rajaimat lgérytemhez hiven az napi 4 utón mat összefogtam s haladéktalanul rendelkezésére is boci tottam. , Fájdalom, a rajzás ezen nappal végérvényesen le is rult s igy többet adnom nem állott módomban, de köteL Ígéretet tettem, hogy jövő évben ts rendelkezésére állok. Két hét elteltével, éppen pörgettünk, mikor megjelent vezett egyén, jelentve, hogy meg öttek vonattal a méhek Gj gyóból, d e azt hiszi, hogy lefulladtak. Rémülten hag>tam csapot, papot s rohantam fel hozzá Halvány reményem is szétfoszlott; mert a csinosan kic gozott országos méretű 5-ös kaptárban elhelyezett 3 erős c Iádnak bár nagyobb százaléka megsemmisült, mégis valame nyinél megmaradt az anya és egv bizonyos méhtömeg. Kitisztítottam a hullákat, elszedtem az összeszakados építményeket és a családokat erejükhöz mérten újra m rendeztem. Vonattal mentem haza falumba, de addig nem tértem lakásomba, mig fogómat úiközben egy bádogosnál tüzesre nem égettem. Más ruhát öltve, alapos fertőtlenítés után, m< tem kt erdei méhesembe, de nem tudtam megnyugodni egy
15
-
percre sem, dacára annak, hogy nem találtam rothadt fiat s az eladó csaknem esküvet bizonyította, hogy nála b a j soha sem fordult elő. Az idő homokja pergett lassan de biztosan. Ujabb li hét múlva nem lehetett találni egyik családnál gyetlen egészség; s fiasitást, sőt az én 4 jó utórajomból isitett családot is le kellett kénezni. Míg kellő erővel rendelkeztek a népek, megbirkóztak az tő rémmel, de mikor a helyesen elő nem készített utaztaegyengitette őker, végzett velük a bacillús larvae. Magám fájó szívvel szedtem fel a sátorfát s köllséget és dtságot nem kiméivé, elhurcolkodiam a veszedelmes szomságból. 4. A folyó év tavaszán egyik könnyelmű embertársunk rgyó medencéjéből szállított át 24 garantalt, helyesen egészsnek kijelentett családot Felcsikra. Az állomány kétfelé /a, két nag község virápzó méhészetét fertőzte meg és i a méhállományt rövid tdőn belül a biztos pusztulás átjuttatni. Mikor kezembe került vizsgálat céljából a nyúlós költésadásos keretlép, valóságos undorral borzadtam el az embekönnyelmüségén, mely ilyen veszedelmet tudatosan vagy ságból ide s. tova hurcol büntetés nélkül. Minek az olyan ernek méh, aki évtizedes, korymfekete színű, viaszmolyokissze-visszarágott, anyabölcsőcsonkokkal tarkított lehetetalaku lépépitményeken kir ózza a leghasznosabb bogaraHogy milyen tömeg bélsár halmozódott fel azon a bizo; lépen, azt csupán következletni lehetett a valamikor talán rszinü. de már teljesen sötétbarnára vált ürüléktől megigodott kereiléceken. Óriási hiba, hogy a nagy tudást és szakértelmet megkölő méhészkedéshez bárki hozzáfoghat. A méhészet nincs sitéshez kötve, mint különben a mezőgazdaság egyetlen ata sem, pedig a méhészet az egyetlen foglalkozás, mely árokat nem tür meg és következetesén megbosszulja át úgy a méhek életében, mint a tulajdonos anyagi helyi. Hogy a szatmári vándorgyűlésen hozott határozat gyaití értéke mennyit ér, erre vonatkozólag felhozom a m a Iményt, hogy én Gyergyószentmiklóson, a gyászos költésjdás főfészkében, f. év okt. hó 14-től 29-ig méhészeti tanimot tartottam, melytől mindazok távol tartották magukat, nek méhészete agyon van fertőzve Azok már eleget, esebben mindent a legjobban tudnak, ismeretek szerzéutalva többé már nincsenek. Nekem magamnak felhatalásom nem volt, hogy méhállományukat átvizsgálhassam, aponkéni ajkaimról elhangzó figyelmeztető, kérő, sőt eső szó ,alrahányt borsónál is értéktelenebbé vált, mindik dacára, hogy egész idő alatt reggeltől estig róttam a st. kutattam, vizsgáltám a méhállományokban, az, egész-
-
16
-
ségeseknek találtakat télire helyesen elrendeztem, a beti könyörtelenül halálra ítéltem. Tudomásom szerint h a z á n k b a n vonaikozó törvény csen, vagy ha volna is, nincs senki, aki végre is hajtan következésképpen részünkre kizárólagosan a felvilágosító r marad, esetleg összefogott erőkkel kikövetelése olyan tc hozásának, mely végérvényesen kiirtana a bacillus tarví utolsó fertőző spórájál is; mert hogy a gyanútlan ember senki kárt ne okozhasson, azt a törvényt, jog és igazság ben megkövetelheti a becsületes méhésztársadalom.
Blénessy Kár A méh és a virágok megtermékenyítés Irta: Boronka/ Pál.
E g y i k földbirtokos ismerősöm panaszkodott, hogy nem érdemes magiucernát termelni, m e r t még nem vol" dánként husz kg-nál több megtermése, m i n d i g ú g y kell azt a drága magot. Ismerve; azt, hogy négy-ót km-en gazdaságálioz közelebb nincs méh, említettem neki, prób méhek odavitelével magot termelni. Tanácsomat megfog .A rákövetkező évben melleimből kért kölcsön a virágzás t a m á r a . Az eredmény KiO kg m a g lett holdanként. Meg zem, hogy az összes általam figyelt gazdasági mézelő j nyék között a lucerna bizonyult a legmegbizhatatla mézelőnek. Mézelése a n n y i r a az időjárástól fiigg, mint s< más általam ismert növényé. ^Köztudomású, hogy a lu< második—harmadik kaszálását szokás magnak hagyn pedig július végén — augusztus elején virágzik. A lt kább évben van olyan fülled párás meleg, amilyet a lin feltétlenül megkíván ahhoz, hogy nektárt termeljen. A n dik évben a rendkívül kedvező időjárás igen bő nektárki dést indított meg. Erinek következtében olyan szokatlan j á r á s indult el a viárgzó lucerna táblán, amilyent még tapasztaltam. Millió meg millió méh. nyüzsgött napestig 1 K u n k o r o d ó m a g t o k j a i h i á n y nélkül nap-nap után szapi •tak olyan mennyiségben, hogy a lucerna a virágzás vég a n a g y súlytól lefeküdt. Tei méseredmény ~ - nem ki fogási géppel való cséplés után — négyszázhúsz kg volt ma holdanként. Meg nem felelő időjárás esetén a nektárt nem tartali lucerna v r i á g r a a méh nem megy. Ilyenkor nem látni J mást, mint egyes dongó v a g y poszméh fajokat, melyek san kutatnak némi élelem után, mivel raktározott készl nincs, élniök pedig valamiből kell. Innét van az a téves fogás a gazdák között, hogy a, vadméh fajok hasznosai a lucerna termékenyítésénél, mint a házi méh. Megfig; sem szerint jó lucerna magtermés csak kedvező idöjá évben volt, mikor a méhek is tömegesen lepték virágzata-
EGYLETI ÉLET Az ó- és újesztendő küszöbén ztársi üdvözlettel köszöntjük az E . M. E . T. T a g j a i t M. K . Kedves Olvasóit, boldog újesztendőt k i v á n v a 3 m i n d n y á j u k n a k és minden hozzátartozóiknak ! .öszönjük a T. T a g t á r s a i n k n a k és Olvasóinknak, hogy sttel és megértéssel kitartottak e nehéz időkben az E . és a M. K . mellett és kérjük, hogy szeretetükkel és lukkal az ú j esztendőben is tiszteljenek meg és a j a n u á r n esedékessé váló 1935. évi tagdijak, v a l a m i n t az esethátrálékok mielőbbi befizetésével támogassák az E . M. s a M. K.-t. érjük az egy községben lakó T. T a g t á s a i n k a t , hogy a akut lehetőleg összegyűjtve, egy tételben, kisebb koltsziveskecljenek mielőbb beküldeni, indazon. T. T a g t á r s a i n k részére, akik az 1935. évi tagnáreius l - i g beküldik, az Egyesület d í j t a l a n u l küldi meg délyi Gazdák Zsebnaptárát. yűjtsön minden E . M. E . t a g ú j tagokat az E . M. E.'endesen fogjuk közölni, hogy ki h á n y tagot g y ű j t ö t t az yamán összesen az Egyesületnek, hogy lássuk a nemes lybcn ki lesz az első 1
KÖZGYŰLÉSI MEGHÍVÓ. c Erdélyrészi Méhész Egyesület 1935. évi február hó 5-én, i d. u. 5 órakor, Kolozsvárt, az egyesület Attila u. 10. sz. íivatalos helyiségében rendes évi közgyűlést tart, melyre esiilet tagjait tisztelettel meghivjuk, azzal a megjegyzéssel, ímennyiben a közgyűlés a tagok kellő számban való meglének hiányában határozatképtelen volna, a közgyűlés r hó 9-én d. u. 5 órakor fog megtartatni a megjelent tagok •a való tekintet nélkül fog határozni a február hó 5-i kitűzött tárgyak felett, dozsvár, 1935. január hó 1. Bethlen László s. k., elnök.
Török Bálint s. k. főtitkár.
Tárgysorozat: Elnöki megnyitó. Jelentés az egyesület 1934. évi működéséről. Az 1934. évi zárszámadások ismertetése. Az 1935. évi költségvetés előterjesztése. Esetleges indítványok, amelyek a közgyűlés előtt 8 napadandók.
-
18
-
MEGHÍVÓ. Az Erdélyrészi Méhész Egyesület igazgató-választmá: Kolozsvári, 1935. évi február hó 5-én, kedden d. u. fél 5 óra az egyesület hivatalos helyiségében, Attila u. 10. sz. alatt ren ülést tart, melyre u választmány tisztelt tagjait meghívja. Kolozsvár, 1935. január hó 1. Az Elnökség.
Az E. M. E. igazgató-választmányának űlési Az E. M. E . igazgató-választmánya december hó 4 Kicsid Géza tb, elnök, alelnök vezetése alatt gyűlést 1 tott, amelyen jelen voltak: Pohl Béla e. alelnök., SUef C telep-góndnok, dr. Eöry I s t v á n , Tóth I s t v á n , Paul I stv Várady Béla, Szigethy Jenő, Kovács András, Buitin, Ádám, Nagy Vilmos és Rákosi Albert. Távolmaradását mentette tíeyfried Ferenc. Töröli B á l i n t főtitkár ismertette 1 a tárgysorozatot. Jel tést tett a szatmári kiállítás és méhészeti vándorgyűlés le Ivásáról, mely a M. K.-ben is résxletese/n ismertetve volt. választmány köszönetet szavazott az előadóknak és a vánd gyűlés határozatainak előterjesztése rendén, mogállapitol liogy a költésrotliadás ellen csakis abban az esetben aján a küzdelem felvételét a M. K.-ben is részletesen ismertet szerekkel és módozatok mellett, ha a, b a j még egészen el .kezdeti stádiumban van. A súlyosabban megtámadott csa dok azonnali kiirtását t a r t j a szükségesnek a választmá: E l h a t á r o z t a a választmány, hogy a mezőgazdasági karnai u t j á n lépést tesz á virágzásban levő gyümölcsfák mérgi a n y a g g a l való permetezésének betiltása érdekében, mivel a méhekre igen ártalmas.
T u d o m á s u l szolgált, hogy az 1034. év őszén Török En< és Engli Gusztáv méhész ifjak 'küldettek ki Gödöllőre a r hészeti szakiskolába ösztöndíj mellett. örömmel vett t u d o m á s t a Kolozsváron és Gyergyósze: mi kioson tartott ingyenes méhészeti tanfolyamok szép sike ről, amelyek vezetéséért Stief Ottó és Blénessy K á r o l y i vál. és tb. tagoknak az igazgató-választmány köszönetet s: vazott. F ő t i t k á r jelentette, hogy az 1934. évben is kérte egyesület a méhészelv részére a, kedvezményes árú eul engedélyezését. E n n e k érdekében személyes intervenció történt, mégsem sikerült az ü g y e t kdevezően elintézni. T u d o m á s u l vette a választmány, hogy a M. K.-ben a kf tárkérdést általános megvitatás céljából a szerkesztőség f vetette és ezzel alkalmat adott, a kaptárkérdés reviziójá: K é r i a választmány az egyesület T. T a g j a i t , hogy észra
-
19 -
íct közölni szíveskedjenek, amelyek közlése u t á n a vámány is foglalkozni fog a kérdéssel. — T u d o m á s u l szola Hitelszövetkezeti Központtal kötött betét kifizetési zség, valamint a városi frontadó kivetés megfelebbezése. Várady .Béla gazdabizottsági t a g jelentette, hogy a há*árdi méhészeti telepen vizsgálatot tartott és ott minrendben talált. I g y a választmány a jelentést tudomásul Főtitkár a pénztár-forgalmi kimutatást m u t a t j a he 1931. 1-i zárlattal, mely szerint ] 4.500 lej bevételi többlete van Sgyesületnek. Stief Ottó telepgondnok tette meg ezután a telep ál 1 a •ól szóló jelentését, melynek tudomásulvétele u t á n a tagjalomról szóló jelentés kapcsán főtitkár elöterjesztéséaz igazgató-választmány helyesléssel vette tudomásul a ij hátralékok és esedékes t a g d i j a k b e h a j t á s a érdekében írélyes lépéseket, melyek a . k i v á n t eredménnyel is jártak, íészetesen az ig.-vál. meghatalmazása a l a p j á n u g y töke, időbeli engedményeket is n y ú j t o t t az Elnökség a h á t r á soknak tartozásuk könnyebben való rendezhetése érdekéde még igy is sok tagot volt kénytelen a v á l a s z t m á n y ni az egyesületi tagok sorából. E z alkalommal törölteisszesen 335 tag. I í l h u n y t 6 tag. Ezzel szemben 41 ú j t a g <•11 fel. röbb kisebb kebli ü g y megtárgyalása u t á n az igazgatóiztmánv az 1930. évi közgyűlés n a p j á t február hó 5-én, :án 5 órára tűzte ki, amelyet megelőzőleg 4 órakor az ál. fog ülést tartani.
Tagdijf-yugtázás. 930. évre 100 L. tagdijt fizetett: P a t k a J. Gy>«tiniklós. 931. évre 100 L. tagdíjat fizetett: Deák ,T. Kastolita. 932. évre 1.00 L. tagdijat fizetett Deák J . Kastolita, ics Á. Gyalfalu (40.—). 933. évre 100 L tagdíjai fizetett: Kovács A. Suseni, Fodor orla, Vaneza J. Bogártelke, Lukács Á. Gyal falu, Schilli I. eni, P a r a M. Cssztdomokos, Barabás L.-né Esztelnek (65.—). 934. évre 100 L. tagdijat fizetett: Balogh J . Mvalkó, Vargha S.-n- Lisznyó, Sxöllesy Gy. Retteg, Engli V. P.-ilva, lár A. Kudzsir, Grauszam (1. Lupény, Fodor B. Borla. ír D. Kolozsvár, Truoza J. Csíkszereda, dr. Eőry I. Migen, ics Á. Gyal falu, Wollmann (). Gyszentmiklós, Schreiber Á. jzsény, Siklódy A. Kvásárholy, Schilli I. Sácueni, F á n t a K. izra, P a r a M. Cssztdomokos, Barabás L.-né Eesztelnek (65.—). 935. évre 100 L. tagdijat fizetett: Dr. H a r m a t h Gy. Kok" Joó K. Szárazberek, Nees D. Kolozsvár, Duz A. Kovászna, ;a K. Kraszna, Páll A. Zotelaka, Dragovits J. Felőr, Pataki ílinesti, Szatbmáry T. Tenke.
KÜLÖNFÉLÉK. Kedves tagjainknak és olvasóinknak Boldog újévet kivánnt Érdemes-e i'aeéliát vetni Lapunk mai számához ai. méhlegelőül? E. M. E. tagsági nyilatkozatát Sok szó esett már arról, li< csatoljuk. Arii- kérjük minden egyes Tisztelt Tagtársun- érdemes-e direkt vetni facé kat, hogy azt egy ismerős mé- vagy 11 em. Magam is soká » hésztársával aláíratva az E. dolkoztam ij^i vesse M. E. cimére beküldeni szí- vagy ne. Végre mégis csak veskedjék az évi 100 L. tag- szánlaiu magam arra, hogy díjjal együtt. Csak ugy erő- tek facéliál. 1931-ben vetett södhetik meg EZ Egyesület, 150 négyszögölet. Ezen esek AI ha minden T. Tagtársunk! mennyiséget is jól megérez legalább annyiban támogatja,j méheim, meri darára a szár hogy egy uj tagot szerez! A, súgnak, igen jelen!ős menr M. K.-ben közölni fogjuk azok séget hordtak róla. neveit, akik uj tagokat szerez-! A reá kövelkező évben 19 tek és nyilván fogjuk tartani,j ben, m á r kétszer vetettem, hogy az egész év folyamán ki;I most már 450 ölet, mivel ki gyűjtötte a legtöbb tagot az! éslem a vetéssel, igy CÍ E. M. E.-nekS? i május első napjaiban vetett A költcsrothadásos lépek cl-; és mégis igen jókor virágzi égetése. (Schweizerische Hienejr-; ugy, hogy erről már pergetni zeituug, Svájc.) A költésrotha-! tudtam. A szárazság miatt CÍ dásos család lépeinek elégetése-! szintén késve tudtam a másoc kor nagy gonddal kell dolgozni, i vetési végrehajtani; ez a ve A lépek egyrészében rendesen ; szeptember végén október c méz is van. A méz nem szokott j jón virágzott, amely .ízért n teljesen megsemmisülni, hanem igen jókor virágzott, mert í az elégetés színhelyén: rendesen beim róla igen szépen beho valahol a szabadban később ták a telelőre szükséges mézi magához csalogatja illatával a legalább is 75 százalékát. méheket. Ez veszedelmes. GonEz éven pedig már a szo doskodni kell arról, hogy a mé- széd méhészek is vetnek, lá hek egyáltalában ne férhesse- 1 a sikert, én ezután minden nek hozzá a mézhez. Ebből a ben vetek facéliát, hacsak célból 40 centiméter mély gö- mennyiséget is, vagyis ameni dörben kell elégetni a lépeket. bérföldet tudok szerezni. Ha a tűz kialudt, a gödröt be | Állítsuk össze az 1935. kell temetni, ágy minden föld munkatervünket a tél folyam; alá kerül. Az égő viasznak erős készítsük el a hiányzó mél a szaga, tehát a lépek elégeté- szeli eszközöket, vagy szerezz sére olyan helyet kell válasz- be azokat. Uj kaptárakról is tani, mely nincsen a repülés tél folyamán gondoskodjui irányában. Rendezzük könyvtárunkat, k Aki tagdijával egyszerre cso- tessük be a M. K. 1934. évi i magolási és postai portó költ- folyamán. Szerezzünk be mél ségre 20 L-t beküld az E. M. E. szeti szakkönyveket és gyű cimére, annak 2 gyapotkrepin síink minél több tagot az E. tövet küldünk. E.-nek. Nyomatolt a Minerva R.-T
^rtnyvn>omdai m ű i n t é z e t é b e n Clui. S r. Báron L. P o ) f- — 2 H 4
