7 8. A Magyar Kórházszövetség hivatalos lapja lapunk támogatója:

kórház

A Magyar Kórházszövetség hivatalos lapja

lapunk támogatója:

2013/7–8.

A szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Rácz Jenő

Tisztelt Olvasóink! Ny

ár van, szép forró nyár. Semmi se zavarja a pihenést, a Balaton vize elérte a 26 fokot. Igazán megérdemeltük! Nehéz félév van mögöttünk, az ősz se lesz sokkal könnyebb. Nagyon várjuk a megígért, visszamenőleges hatályú bérkiegészítést, mert nagy szükség van minden forintra az egészségügyi dolgozók háza táján. Nem azért írok bérkiegészítést, hogy bosszantsam az államtitkárunkat vagy a kormányt, de meg kell érteniük, hogy ez már a második bérjellegű juttatás két éven belül, amelyik sem a túlóráknak, sem az ügyeleti díjaknak nem képezi az alapját. Mivel ezek a bérek alapján kerülnek (törvény szerint) kiszámításra, ami nem képezi a számítás alapját, az nem nevezhető bérnek. Látom a jó szándékot, hogy minél több embernek jusson valami. De a vezetőknek be kell látniuk, hogy ügyelet nélkül nincs kórház, és különösen nincs kórházi és alapellátási sürgősségi ellátás. Túlóra és helyettesítés nélkül pedig már nagyon sok intézményben számos ellátási forma vagy megszűnne, vagy veszélyesen akadozóvá válna. És ez már nem elméleti kérdés, hanem a mindennapi gyakorlat kérdése, ahol a tulajdonosnak, menedzsmentnek aktívan cselekedni, beavatkozni kell. Az intézményi menedzsmentek már jó ideje a lejárt szállítói tartozások szorításában vergődnek. Lapzártánkig nem hallottunk a megoldásról. Mivel napjainkra az állam a közvetlen tulajdonosa az intézményrendszernek, az év végére a szakértők által 80–100 milliárdra becsült lejárt szállítói tartozás könnyen hozzáadódhat az államadóssághoz, és akkor vagy az állam tartalékai fogynak el, vagy visszakerülünk a túlzottdeficit-eljárások poklába. Mivel az önkormányzatok mára alig rendelkeznek egészségügyi

Tagok: Dr. Velkey György, Dr. Svébis Mihály

tulajdonnal, rájuk nem fogható ez a hiba. Az OEP pénze megszűnt önálló alapként működni, az állami költségvetés része lett. Sakk-matt. Az egészségügy a világ egyik legbonyolultabb rendszere. A finanszírozása követi ezt a bonyolultságot. Nagyon kevés szakember igazodik el benne. Lehet, hogy az államháztartásért felelős szakemberek, politikusok nem látják pontosan az egészségügy makro-

Főszerkesztő: Dr. Szepesi András Felelős szerkesztő: Bene Zsolt Szerkesztőségi ügyvivő: Szlovákné Bandula Ilona Lapmenedzser: Zöldi Péter Rovatvezetők Jogi rovat: Dr. Kőszegfalvi Edit Intenzív terápia: Dr. Fülesdi Béla Gyógyszer: Fekete Tibor Minőségbiztosítás: Dr. Kullmann Lajos Menedzsment: Dr. Boncz Imre Nemzetközi sajtó: Kövesi Ervin Tanácsadó testület Dr. Fülöp Rudolf, Dr. Elek Attila, Dr. Kásler Miklós, Dr. Antal Gabriella, Dr. Csidei Irén, Dr. Ficzere Andrea, Dr. Gál János, Hegedűs Iván, Mészáros Magdolna, Dr. Nagy Anikó, Dr. Rudner Ervin, Dr. Sásdi Antal, Dr. Szabó Géza, Dr. Tóth Gábor, Dr. Tótth Árpád, Molnár Attila Kiadja: Magyar Kórházszövetség Felelős kiadó: Dr. Velkey György elnök Lapmenedzsment: Weborvos.hu 2009 Kft. Kiadó és szerkesztőség: 1113 Budapest, Ibrahim u. 19. Telefon: (1) 214-5118, (1) 214-5159 Fax: (1) 214-9715 E-mail: [email protected] Internet: www.korhazszovetseg.hu A Kórház szaklap aktuális tartalma a www.weborvos.hu portálon tekinthető meg. Nyomdai munkák: Mega Kft. Felelős vezető: Gáti Tamás ügyvezető igazgató

gazdasági helyzetét? Jó lenne, ha a nyári pihenés után, friss erővel ez a kérdés komolyan napirendre kerülne, megelőzendő a nagyobb bajokat. A pihenő egészségügyi dolgozóknak jó kikapcsolódást, a helyettük is munkát végzőknek sok erőt kívánok a következő forró napokra, hetekre. Dr. Szepesi András

kórház

A M a g y a r K ó r h á z s z ö v e t s é g h i vata l o s l a pj a

A Kórház utcai terjesztésre nem kerül, terjeszti a Feibra Kft. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Üzleti és Logisztikai Központja (ÜLK) Hírlap Üzletág. Előfizethető közvetlenül a postai kézbesítőknél, az ország bármely postáján, vagy Budapesten a Hírlap Területi Képviseleteken (postacím: 1900 Budapest, e-mail: [email protected], zöld szám: 06-80/644-444), továbbá előfizethető átutalással a Magyar Posta Zrt. Üzleti és Logisztikai Központ 11991102-02102799 számú bankszámlára is. További információ: Magyar Kórházszövetség(1) 214-5159 ISSN 0230-3868 Tisztelt Olvasók! A posta esetleges hibás terjesztése miatti kellemetlenségekért elnézést kérünk. Kérjük, amennyiben valamelyik lapszámot nem kapja meg, jelezze ezt kiadónk felé a következő elérhetőségek valamelyikén, és a hiányt azonnal pótoljuk. Telefon: (1)214-5159, fax: (1)214-9715, e-mail: [email protected] Szaklapunk 2012. év II. félévében átlagosan 4200 példányban jelent meg.

Tartalom Kórházügyeink Kórházügyeink 3 Kórház-hírek AKTUÁLIS 4 Jó elméleti embereink már vannak, de végrehajtók is kellenek 7

Rehabilitációt a fejekben

10 Mindig az egész embert látta a betegben 12 Biztosítják a forrást a kiszűrt esetek ellátására

20

13 Javulhat az onkológiai ellátás 14 Nemtelen állapotok a kórházi beszállítók fizetése terén

Beruházás

16 Debreceni csapatgyőzelem és miskolci „gólkirályság”

22 Látványos fázisban az új műtéti blokk Dunaújvárosban

17 Zöldségtermelő gazdákat keres a Zala Megyei Kórház

24 Megújult a berettyóújfalui kórház

Menedzsment 18 Új centrumelnök Debrecenben 20 „Egy jó csapat mögöttem”

26 Folyamatosan fejlődik a hatvani Albert Schweitzer Kórház-Rendelőintézet Vérellátás 27 Aktívabbak lettek a véradók Kutatás 28 E pluribus unum – nemzetközi tudásközpontot vízionál 32 Európa egyik vezető bőrgyógyászati klinikája Könyvajánló 31 Vélemény „A betegágy melletti döntéselemezés kiskátéja” című könyvről Dialízis 34 Új vezető a Diaverum-hálózat élén Melléklet 36 Kórháztervezés – villamosmérnöki megközelítésben

45

Kórházi vizit 45 Ősparkban gyógyulnak a tüdőbetegek

A mosonmagyaróvári Karolina kórházban nem az előírások szerint szerelhették fel a felújított műtőbe vezető oxigén- és altatógázcsöveket. Műtét közben egy beteget újra kellett éleszteni, és hiába küzdöttek az életéért, az illető elhunyt. Foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt, ismeretlen tettes ellen folyik a rendőrségi eljárás.

Kórházügyeink Kórháztartozások növelik az állami szervek adósságát Egy hónap alatt 3,7 milliárddal, 90,7 milliárd forintra nőtt a központi költségvetési szervek által jelentett tartozásállomány, ami az eredeti előirányzat 3 százaléka. A Magyar Államkincstár jelentése szerint a növekményt jórészt egészségügyi intézmények hozták össze. A 3,7 milliárdos adósságtöbbletből 0,9 milliárd a Semmelweis Egyetem közüzemi, illetve szállítói tartozásállományának növekedéséből adódik. Szintén a szállítókkal szemben fennálló tartozás emelkedett a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórháznál, illetve a Szegedi Tudományegyetemnél is, 0,8-0,8 milliárddal. (Világgazdaság)

Újabb koraszülött-inkubátort kapott a budapesti Szent János Kórház egy névtelenséget kérő adományozótól. Nukleáris medicina osztályt hoznak létre a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórházban 240 millió forint európai uniós pályázati pénzből. Csókay András vezeti augusztus elsejétől a Honvédkórház Idegsebészeti osztályát. Az idegsebész a miskolci megyei kórházból érkezik, és saját csapatot hoz magával. Egyszerre öt tapasztalt szakorvos hagyja el a MH Egészségügyi Központ idegsebészeti osztályát, köztük az osztályvezető főorvos.

Az első havi utalás határideje augusztus 15-e Nem a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) hibájából jutottak egyes egészségügyi dolgozók késve jövedelem-kiegészítésükhöz. A törvényi határidőn belül, vagyis július 20-áig az egészségbiztosító elutalta a munkáltatóknak a megfelelő összeget – közölte sajtóhírekre reagálva a GYEMSZI az MTI-vel. A közleményben azt írták, nincs tudomásuk arról, hogy az átutalt összeg ne érkezett volna meg az egészségügyi szolgáltatókhoz, arról azonban igen, hogy egyes munkáltatók halasztott bérszámfejtést alkalmaznak, és a havi fizetéssel együtt utalják majd a kompenzációt – írta a szervezet közleményben. A kompenzációról szóló kormányrendelet végrehajtása érdekében a szervezet megtette a szükséges lépéseket, informatikai alkalmazást fejlesztett, amely a május 29-én megkezdődött regisztrációhoz már rendelkezésre állt. A rendszerbe az érintett egészségügyi intézmények eredetileg június 5-éig rögzíthették a munkavállalók adatait, majd a határidőt az egészségügyi szolgáltatók kérésére június 12-éig meghosszabbították. Mintegy 250 munkáltatói képviselő regisztrált több mint 2000 munkavállalót. Ezek után a GYEMSZI június 12-én megküldte a szükséges adatokat a nyugdíjfolyósító igazgatóságnak, majd július 8-án közzétette a munkáltatók számára a tételes nyugdíjadatokat, hogy a kiegészítés mértékéről a munkáltatók a kormány-

A dialízis-technológia fejlesztése, korszerű, új generációs művese-eszközök gyors és költséghatékony fejlesztése a célja a B. Braun Medical Kft. több mint 452 millió forint összköltségű projektjének, amelyhez csaknem 152 millió forintos támogatást nyújt a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap. Új műszer segíti a traumatológusok köz­ pont­ munkáját a Soproni Gyógy­ ban. A több mint 20 millió Ft értékű, ún. C-íves sebészeti képerősítő gyorsítja és pontosabbá teszi a műtéti technikákat. Tervezik a HPV elleni védőoltás bevételét az életkorhoz kötött, ingyenes, kötelező oltások rendjébe – erősítette meg Szócska Miklós. Az egészségügyért felelős államtitkár azt is elmondta: jelenleg vizsgálják annak a lehetőségét, hogy mindezt hogyan lehetne a leghamarabb megoldani.

rendelet szerint dönthessenek – olvasható a GYEMSZI közleményében. Kiemelték: a szervezet a jogszabályoknak megfelelően minden, a jövedelem-kiegészítésben érintett szer­vezetnek (államkincstár, nyugdíjfolyósító, egészségbiztosítási pénztár) időben szolgáltatott adatot. Ezen adatok birtokában az Országos Egészségbiztosítási Pénztár július 19-én utalt a munkáltatók részére. A kormányrendelet pedig július 20-áig írja elő a támogatási összeg első utalványozását a munkáltatóknak. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a jogszabály szerint az első havi utalás határideje augusztus 15. (MTI) Ha panasza van a kórházra, tegyen bejelentést! Nincs baj, a kórházakban a betegellátás a gazdasági krízis mellett is zavartalan – jelentette ki Beneda Attila, az Egészségügyért Felelős Államtitkárság kabinetfőnöke. A politikus tagadta, hogy a központosított közbeszerzések csak nehézségeket okoztak volna a kórházaknak. A kabinetfőnök, mint mondta, értetlenül áll a sajtóban megjelentekkel kapcsolatban, hiszen „közismert”, hogy a közös beszerzéseken a kórházak költségmegtakarítást érhettek el. Példaként a gáztendert említette a politikus, amelyen negyven kórház vett részt, és csak ezen egymilliárd forintos nagyságrendben tudtak az intézmények megtakarítani. Hozzátette: „a kórházakban a betegellátás zavartalan, a nehéz gazdasági körülmények ellenére a gyógyítás folyik, és ha bárki a betegellátást veszélyeztető ellátási zavart tapasztal, azt kérik, hogy tegyen bejelentést, hogy az államtitkárság kivizsgálhassa az ügyet”. (Népszabadság)

2013. július 31-ig megvalósult Szervkivételi riadó: . . . . . . . . . . . . . . 85 Veseátültetés: . . . . . . . . . . . . . . . . . 128 Májátültetés: . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 Szívátültetés: . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 Kombinált vese- és hasnyálmirigy-átültetés: . . . . . . . . . . . . . . . . 7 Bécsben tüdőtranszplantáción átesett magyar recipiens: . . . . . . . . . 6

Kórház-hírek

3

Nem annyira az egészségpolitika alakítása, hanem inkább a végrehajtása érdekli, vagyis az elmélet átültetése a gyakorlatba. Ezen a ponton látja ugyanis a rendszer gyengeségét dr. Tótth Árpád, a Zirci Erzsébet KórházRendelőintézet főigazgatója, a Kórházszövetség elnökségi tagja, a META elnöke.

Jó elméleti embereink már vannak, de végrehajtók is kellenek – Nemrégiben egy szakmai konferencián arról értekezett, hogy lehetőség vagy átok a válság. Az Ön által irányított zirci kórháznak mit hozott a válság okozta változás? – A válság nem 2008-ban, hanem sokkal korábban kezdődött az egészségügyben. Mondhatjuk, hogy ’95-től többé-kevésbé folyamatos válságkezelés zajlik, egy-két könnyebb évet leszámítva. A zirci kórház a többi kis kórházhoz hasonlóan 2007-ben vesztette el aktív kapacitásait az egyes nemzeti válságkezelési intézkedések következtében, és teljesen új pályára kellett állítani az intézményt, ami óriási kihívás volt. – Hogyan tud kórházvezetőként alkalmazkodni, Önnek személy szerint lehetőség vagy átok a változás? – Ha nem lehetőségnek látnám, Dr. Tótth Árpád akkor el sem vállaltam volna a kis kórház irányítását. Úgy gondoltam, lehet új értelmet, célt, nem baj, ha az aktív ellátásunkat elcsatolterepet adni a kisvárosi kórházaknak. Az ták, mert a lakosság közeli ellátásokban Európai Kórházszövetség csereprogramja olyan tevékenységeket vállalhatunk, amekeretében szervezett dániai útnak köszönlyek egy modern egészségügyi rendszerben hetően láttam erre modelleket: a dánok évekkel korábban kezdték meg a centranélkülözhetetlenek, de eddig nem kaptak lizációt, ezzel párhuzamosan más ellátákellő hangsúlyt, támogatást. A kórházaksokat lakossághoz közel szerveztek meg, ba pedig tényleg csak az indokolt esetek, nagyon sokszor épp a bezárt kis kórházak a csak ott gyógyítható betegek kerüljenek, bázisán. Lakosság közeli ellátáson értem a többieket kistérségekben, a lakossághoz az alapellátást, a járóbeteg-szakellátást, közel lássuk el. az egynapos ellátásokat, az otthonápolást, de az intézményi ápolást, a hospice-t – Milyen erősségekkel sikerült felruházni a és a rehabilitációt is. Ez lehet a kis kórházirci intézményt a vezetése alatt? Ez nyilzak jövőképe: a prevenciótól a palliatív elván hozzájárult ahhoz, hogy a pozícióját látásokig mindent fel tudnak vállalni, és megőrizte a struktúraátalakítás során kiírt ezzel jelentős mértékben hozzá tudnak jápályázaton is. rulni az lakosság egészségben tartásához. – A kórház meg tudta valósítani az átalaFurcsán hangozhat, de azt mondtuk Zircen: kítást, megerősödött a krónikus ellátás,

4

AKTUÁLIS

valamint a rehabilitáció, amely a legmagasabb, 3-as besorolást kapta. Ez óriási elismerés egy kis kórháznak, persze meg is dolgoztunk érte! Erősségünk, hogy határozott jövőképünk van, megfogalmaztuk a küldetésünket, és elkészítettük a lakosság közeli ellátást megalapozó fejlesztési terveinket. További erősségünk, hogy az átalakítások során sikerült stabil gazdálkodást megvalósítani, annak ellenére, hogy adósságállománnyal vettem át a kórházat. Jelentősen növelni tudtuk bevételeinket, költségkontrollt végeztünk, és emiatt folyamatosan nyereséges volt a kórház gazdálkodása, mindenkor fedezni tudtuk költségeinket... –… ez ritkaságszámba megy… – …nem annyira ritka, mint hinnénk. A gazdálkodásukat egyensúlyban tartó kórházak nem szeretik a nyilvánosságot, hiszen nem akarnak hátrányt szenvedni jó gazdasági helyzetük miatt. El akarják kerülni, hogy legyintsenek rájuk azzal, majd megoldják a gondjukat, mivel nincsenek veszteségeik. Nálunk eddig likviditási gondok nem voltak, de 2013 már ebből a szempontból is más, és az eddig eredményesen gazdálkodó szolgáltatók is lejtőre kerültek az elmúlt másfél évben. – Mi okozott változást? – 2012 januárjától új erőtérbe kerültek a kórházak. A közszférában jelentős kötelező béremeléseket hajtottak végre, megjelent a középfokú végzettségűeknél a kötelező bér. Emelkedett az ÁFA, nőttek az energia- és élelmiszerköltségek, a gyógyszerellátásból lényegében eltűnt a rabatt és az adomány úgy, hogy 2007 óta változatlanok a finanszírozási tételek, cserébe szigoKÓRHÁZ 2013/7–8.

rodtak a minimumfeltételek, ugyanahhoz a tevékenységhez magasabb létszám szükségeltetik. Mindez komoly kiadást okozott a zirci kórháznak is. Az addigi többletünkből ugyan sok mindent tudtunk finanszírozni, ám 2012-ben indult el az új kistérségi járóbeteg-szakellátási központunk is. Ehhez létszámot kellett emelnünk, mert új rendelések indultak, valamint központi betegregisztrációt vezettünk be, ugyanakkor elhúzódott az ehhez tervezett tvk-emelés, ebben persze volt intézményi csúszás is. A harmadik ok a nehezebb gazdasági működésre, hogy a kórház 2012-ben átvette a veszteséges városi tanuszoda működtetését. Komolyan gondoltuk, hogy a tanuszoda egyben prevenciós célokat szolgál, és mint ilyen, szervesen illeszkedik a küldetésünkbe. Nem engedhető meg, hogy egy ilyen fontos helyszín a kistérségben elérhetetlenné váljon. – Rezidensként patológián is dolgozott. Szakvizsgázott is? Mert ha igen, a zirci kórházban erre a végzettségére nincs szüksége… – Nem szakvizsgáztam, de tény, hogy négy évet dolgoztam patológián rezidensként. A zirci kórházban elvből nem végzek orvosi tevékenységet, végezhetnék egyébként, de szerintem nem szabad összekeverni az irányítást és a gyógyítást. – Érdekes a véleménye, hiszen a vezetők közül sokan éppen azért nem hagyják abba az orvosi tevékenységet, hogy ne essenek ki a gyakorlatból, mert szükség lehet még az orvosi tudásukra. – Szerintem ez hibás, de érthető hozzáállás. Ma Magyarországon semmi sem biztos. Ha valaki elkötelezi magát, mint felső vezető, és hat évet valamilyen irányító pozícióban tölt, akkor elvész a licence, elveszíti önálló jogát a szakma gyakorlására. A menedzseri pozíció viszont rendkívül ingatag, bármely nap megköszönhetik az eddigi munkát, és akkor nincs hová visszavonulni, nincs mire váltani – kiszolgáltatottá válik az ember. Ezt viszont senki nem szeretné, így kényszerből az orvosi hivatást is műveli. Úgy vélem, hogy ettől függetlenül nem szabad összekeverni a kettőt, mert rengeteg konfliktust hordoz, főleg azért, mert aki dolgozik, óhatatlanul hibázik is. Magyarországon minden hibát – még ha az nem is pusztán az egyén egyedüli vétke, hiszen a körülmények egyáltalán nem ideálisak a gyógyító tevékenységhez – mindig az egyénre próbálnak rávetíteni, s ekkor nagyon nehéz az embernek saját magát rendszabályoznia vagy felelősségre vonnia. Mindezt Rácz Jenő példáján tanultam meg KÓRHÁZ 2013/7–8.

a veszprémi éveim alatt: ő főállású főigazgató, de ettől függetlenül nem szűnt meg orvosi fejjel gondolkodni, betegcentrikus maradt. Megértjük tehát orvoskollégáink minden baját, figyelembe vesszük szempontjaikat a döntéseinknél, de magunk nem állunk oda a betegágy vagy a műtőasztal mellé. – Megtisztelő szakmai feladatot kapott a META elnökeként. Miért fontos egy ilyen szervezet, mennyire tudja hallatni a hangját? – Alapvető küldetésünk, hogy az egészségügy valamennyi színterén az egészség-gazdaságtani megközelítés, azaz a tényekre és bizonyítékokra alapított döntéshozatal minél általánosabbá váljon, ahogy az egyes döntések hatásának monitorozása és elemzése is meg kell, hogy történjen. Amikor válság van, a csökkenő közforrásokat még gondosabban szükséges felhasználni, és mindezt igazolni is kell tudni. Szeretnénk továbbá az egészség-gazdaságtan tudományát nemzetközi szinten művelni, hazánkból egy közép-európai egészség-gazdaságtani fellegvárat létrehozni, és ehhez jó úton haladunk. Azt látom, hogy a fiatal generáció számára előremutató

a hozzáállásunk. A META egy új fejlődési szakaszba lépett: ma már nem szükséges a tudományág, a szervezet elfogadtatására összpontosítani, hiszen az alapító atyák már elvégezték ezt az úttörő munkát. Erről a stabil alapról tovább lépve az egyik legfontosabb feladatunk az MSc-képzésekben részt vevő, illetve a már végzett, nagyon tehetséges és elhivatott fiatal szakemberek összefogása, munkájuk, fejlődésük koordinálása, támogatása. – A Kórházszövetség elnökségi tagja is tavasz óta: milyen a kapcsolat a két szervezet között? – Jelenleg informális a kapcsolat, de személyemen keresztül reményeim szerint élőbb és szorosabb lesz, hiszen sok területen tudjuk egymást támogatni. A META feladata az is, hogy folyamatosan tükröt tartson minden szereplő elé, és semleges, kizárólag tudományos alapon születő elemzésekkel segítse a Kórházszövetség munkáját, és persze a döntéshozókat. – Az IBR-rel foglalkozott a veszprémi kórházban. Ma ez szinte szitokszó, pedig sok mindenben hajaz az új szisztéma a régire.

Pályakép Dr. Tótth Árpád 1996-ban végzett a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. Egészségügyi szakmenedzser oklevelét (MSc) az anyaegyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjában szerezte 2000-ben. 2008 óta a zirci kórház-rendelőintézet vezetője, 2010-től főigazgatója és jelenleg is az Országos Mentőszolgálat mentőorvosa. Érdeklődési köre: kórházmenedzsment, regionális ellátásszervezés, minőségmenedzsment, sürgősségi ellátás. A Semmelweis Egyetem Rektori Hivatal – Külkapcsolati Csoport SOCRATES/ERASMUS koordinátora (1996-1999). Részt vesz a Semmelweis Egyetem I.sz. Pathológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet PhD programjában (1996-1999), témája a lymphomák proliferációs tulajdonságainak vizsgálata. Patológus 2000-től 2002-ig. A Semmelweis Egyetem I. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján foetopatológus 2000 és 2003 között. Az Országos Mentőszolgálat Főigazgatóságán projekt-koordinátor 2012-ben, fél éven át. A Középdunántúli Regionális (korábban Veszprém Megyei) Mentőszervezet kivonuló mentőorvosa (2004. február 1-jétől). A Budapesti Mentőszervezet (Pesterzsébet mentőáll.) kivonuló mentőorvosa (2000–2004 között). A Budapesti Mentőszervezet ügyeletes orvosa (1999–2001-ben). A veresegyházi Misszió Egészségügyi Központban polgári szolgálatot teljesít 2001. szeptember 1-jétől. Beosztása: esetkövető, betegútelemző, modell-koordinátor – 2003. július végéig. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálata kivonuló mentőorvosa (2003 és 2006 között. A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórházban 2004-től 2011-ig dolgozott, többek közt stratégiai igazgató, főigazgató-helyettes, orvos- és minőségügyi igazgató, főigazgató-helyettes volt. A kórház patológiai osztályán patológus rezidens (2004 és 2006 között). A Veszprém Megyei Irányított Betegellátási Modell modelligazgató helyettese volt 2003 és 2008 között. Több tanulmányúton vett részt, így például, Hollandiában, Dániában, Finnországban, Németországban tanulmányozta az ellátórendszereket. Az IME – az egészségügyi vezetők szaklapja – szerkesztőbizottsági tagja 2005től. A Magyar Kórházszövetség elnökségi tagja 2013 tavaszától. A Bakonyi Barlangi Mentőszolgálat önkéntes mentőorvosa 2005 óta.

AKTUÁLIS

5

–  Sok mindent lehet az IBR-re mondani, azonban vitathatatlan, hogy e rendszer szereplői a maga egységében próbálták az egészségügyi ellátást megközelíteni. Gyakorlati megoldásokat, technikákat próbáltak találni arra, hogyan lehet a rájuk bízott lakosságnak a leghatékonyabb, tehát költségkímélő és egyben a leghatásosabb ellátásokat biztosítani. Az IBR két ponton mindenképpen előremutató volt, sőt, szerintem meg is előzte korát. Az egyik: olyan szakembergárda nevelő-

koordinálása egy technika, amit ha nem hasznosítunk, nagyon komoly hatékonyságnövelési lehetőségről mondunk le. – A rendszerváltás évében érettségizett, tehát az előző korszakot is ismeri valamennyire. Van ennek előnye az Ön számára? – A mi generációnk egyfajta híd, hiszen félig az előző rendszerben nőttünk fel, így megértjük azt, mire és miért mondják az idősebbek, hogy az akkor rossz volt.

A járóbeteg-szakrendelő megújúlt épülete

dött ki, amelynek tagjai az alapellátástól a csúcsellátásig értették, tudták, milyen ellátási feladatok és folyamatok zajlanak, megértették a feladatleosztásokat, a mögöttük lévő finanszírozást, illetve az ösztönzőrendszereket. A másik: az IBR bevezette az ellátási szinteket összehangoló protokollokat, helyi eljárásrendeket. Ez tehát az ellátószintek közötti koordinációt is támogató próbálkozás volt, ami a jövőben is nélkülözhetetlen. Akármilyen rendszert működtetünk ugyanis, kulcsfontosságú a jól koordinált ellátás megteremtése, és valakinek el kell végeznie ezt a nem könnyű feladatot. Persze nem közömbös, hogy ki lesz az, és hogyan végzi a munkáját. S ne felejtsük el: ez volt az első rendszer, ahol informatikai megoldásokkal valós betegadatokat egységesen tudtunk követni, elemezni, és abból tanulságokat levonni. Közel voltunk a végekhez, így a beavatkozási pontokat is meg tudtunk fogni, amit nemzeti, OEP-szinten nagyon nehéz elvégezni. Nincs mese, ezt a tevékenységet tehát fel kell vállalni, meg kell szervezni, és ez nem IBR-függő: az ellátások magasabb szintű

6

AKTUÁLIS

Ugyanakkor nem szoktunk hozzá, fogadtuk el olyan mértékben, mint ők. Jó és fogékony periódusban ért bennünket a rendszerváltás, hiszen életkori sajátosságainkból adódóan egyébként is lázadó korszakunkat éltük. Nyitottak voltunk az újra, akartuk az újat és a mást, s ehhez már volt lehetőségünk az egyetemi képzés alatt külföldre is eljutni, s ott élőben, testközelből megtapasztalni, hogyan és miként működnek máshol az egészségügyi rendszerek. A nálunk fiatalabbaknak viszont fogalmuk sincs arról, mi volt az „átkosban”, mi viszont értjük mind a két oldalt, és beszéljük a nyelvüket. Nem volt olyan megcsontosodott az értékrendünk, amiből ne tudtunk volna kilépni, megtanultuk az informatikát, mi például már ’93-96 óta e-mailezünk. A mi generációnknak a következő tíz évben meghatározó szerepet kell játszania a nemzet életében. Kérdés, hogy ezzel a lehetőséggel tud-e jól élni, képes-e értéket teremteni ez a nemzedék. Nem véletlen, hogy az én generációmból tűntek el legnagyobb számban és mentek külföldre az orvosok, mert a régiből már nem kértek, az új meg-

valósulását pedig – bár nagyon várták – másfél évtizedes küzdés és kitartás után sem látták. Csodálkozunk, hogy hitüket vesztve másutt keresik a boldogulást? Akkor jönnek vissza, ha lehetőségük lesz eltérő, előremutató módon gondolkodni, cselekedni, más szerepeket betölteni ahhoz képest, mint ahogy most az „öregek” és a társadalom elvárják. – Ön is menekül, vagy más okból választotta a külföldi munkát? – Megközelítés kérdése. Az én útválasztásom nem annyira a menekülésről, mint inkább a tanulásról szól. Most van lehetőségem rendszerszervezőként Norvégiában egy évig dolgozni, leginkább tanulni, ami mintaképpen szolgálhat a magyar egészségügynek is. Ha megnézzük a Semmelweis-terv gondolatait, azok már a nyugat-európai trendek beszivárgásai, megjelenései, az alkotók ezeket nem itthon tanulták. Hozzáteszem, ez a terv Európában bárhol megállná a helyét filozófiájában, értékrendjében, alapelveiben. Magam jó végrehajtó akarok lenni, ugyanis nem annyira az egészségpolitika alakítása érdekel – ebben kiváló szakemberekkel rendelkezünk, akik messze előttem járnak. A végrehajtásban látom a rendszer gyengeségét: a teoretikusaink nagyon jók, viszont alig rendelkezünk olyan szakemberekkel, akik képesek a precíz és pontos megvalósításra, az elmélet gyakorlatba ültetésére. Érdemes ezért megnézni és megtanulni, máshol ebben hová jutottak, és a tapasztalatokat a hazai rendszerbe illeszteni. Nem attól jobbak a skandinávok, hogy ötször annyi pénzt költhetnek el, hanem attól, ahogyan azt elköltik, és attól, hogy nincs megállás: folyamatosan jobbítanak és és�szerűsítenek, de fenntartható és megvalósítható módon. – Kórházat irányít, a META elnöke, a Kór­ház­­ szövetség elnökségi tagja. Van még ideje mentőzni? Mi vonzza a mentőzésben? – Egyre kevésbé, régebben félállásban tudtam mentőzni, de ma már csak havi egy-két szolgálatra futja az időmből, energiámból. Foglalkozom barlangi mentéssel is, miután hobbimmá vált a barlangászat. A mentés szélsőséges körülmények között szakmailag rendkívül izgalmas. A mentőzés ettől még fontos maradt számomra, és nemcsak a gyógyítás miatt, hanem azért is, hogy az ellátórendszer frontvonalában is ott lehessek, és élőben kaphassak visszajelzést a terepen uralkodó állapotokról. Egy taktikus számára ennél fontosabb információ nem létezik. Sándor Judit KÓRHÁZ 2013/7–8.

Intaházán, egy lakott területen kívüli régi kastélyban pszichiátriai rehabilitációs osztály működik. Az élet a kastélyban képzőművészeti kiállításokkal, színházi előadásokkal és műhelymunkával tarkított. Az osztály struktúrájáról, a pszichiátriai rehabilitáció feltételrendszeréről és céljairól dr. Nagy László osztályvezető főorvos tájékoztatta lapunkat. A beszélgetésből kiderül többek között, hogy a rehabilitáció akkor lehet sikeres, ha nem ér véget az osztály elhagyásával, és a kezelés utáni feltételek megteremtésében valamennyiünknek juthat feladat.

Rehabilitációt a fejekben – Intaházán kiállítás nyílt pszichiátriai betegek képzőművészeti alkotásaiból. Mit lehet tudni a festményekről? –  Az előző Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet képzőművészeti gyűjteménye az Intézet bezárása után 2008-ban a Magyar Tudományos Akadémia gondozásába került. A gyűjtemény a „Lipót” több mint száz éves fennállása óta felhalmozódott művekből áll, és egyebek mellett az intézetben kezelt művészek, és a kórházi tartózkodás alatt először, terápiás céllal festő páciensek alkotásait foglalja magában. Az MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjtemény munkatársa, Faludy Judit válogatta össze az Intaházán, július 12-én megnyitott, augusztus 25-ig megtekinthető tárlatot. Az alkotások megtekintésére külső látogatókat is várunk. Fontos szándékunk volt, hogy minél többek számára hozzáférhetővé tegyük ezt a kulturális élményt. – A szándék oka a pszichiátriai betegséggel élő emberek iránti előítéletek legyőzése? – Valóban ez volt a fő célunk. Reha­bilitá­ cióval foglalkozunk, és ez azt jelenti, hogy segítjük pácienseink minél teljesebb vis�szailleszkedését a társadalomba, személyes életükbe, mindennapjaikba, munkahelyükre, mikro- és makrokörnyezetükbe. Ennek a vis�szailleszkedésnek az egyik jelentős gátja az előítéletesség. A stigmatizáció csökkentése tehát közvetlenül a rehabilitáció céljait segíti. Ebből a megfontolásból már korábban is szerveztünk programokat, azzal a céllal, hogy láthatóbbá tegyük a hozzátartozók és a szélesebb közönség felé a pszichiátriai betegséggel élő vagy abból gyógyuló emberek érzéseit és gondolatait. Intaházán szeretnénk minél nagyobb teret adni a páciensek kreativitásának, a műszészetterápia kereteiben is, és az itt készült művekből már nem egyszer szerveztünk kiállítást. Legutóbb például a napokban költözött Szombathelyre az a kiállításunk, amellyel az intézmény parkjában élő, és a páciensek által előszeretettel gondozott kisállatok egészségügyi elláKÓRHÁZ 2013/7–8.

tásához gyűjtünk hozzájárulást. Az intaházi páciensek közül néhány alkotó felajánlotta árverésre műveit, és az egyik állatvédő egyesülettől is kaptunk segítséget a pénzgyűjtés lebonyolításához. Azért is szervezünk az egészségügyi ellátáshoz nem szorosan kapcsolódó, de szélesebb érdeklődésre

habilitációs ággyal bővült ez a szám. Az intézet területén működik még egy 22 ágyas pszichiátriai betegotthon. Egy nagyjából hatvanmillió forint értékű Európai Uniós pályázatnak köszönhetően jelenleg, a napokban zajlik az intézmény akadálymentesítésének, valamint tetőszerkezet-

Faludy Judit megnyitja a tárlatot

számot tartó programokat, hogy általuk nyitottabbá váljon intézményünk, és így áttételesen csökkentsük a pszichiátriai betegek stigmatizációját. Legközelebb például július 19-én Jordán Tamás jön hozzánk, és adja elő József Attilától a „Szabad-öltetek jegyzékét” – Hogyan épül fel a rehabilitációs osztály infrastruktúrája? – Osztályunk a Kemenesaljai Egyesített Kórházhoz tartozik (Celldömölk). Vala­mi­ vel több, mint egy évtizede történt meg az integráció, azelőtt önálló intézményként működött. Jelenleg 70 pszichiátriai rehabilitációs ágyon fogadjuk a pácienseket, illetve tavaly év közben 15 addiktológiai re-

cseréjének és a vizesblokkok korszerűsítésének műszaki átadása. – Milyen kiegészítő-kiszolgáló helyiségek tartoznak a főépülethez, milyen funkcióval ruházták fel ezeket? – A kastélyhoz tartozó terület hathektárnyi. Az épületet övező ősparkon túli területeken jelenleg is kiterjedt mezőgazdasági tevékenység folyik. Ez egy nagy kertészet melegházakkal és szabadtéri növénytermesztéssel. Pár évvel ezelőtt még sertéstelep is működött a területen, de a járulékos közegészségügyi nehézségek miatt szerencsére ez már megszűnt. Rendelkezünk egy tornateremmel, amely régebben az intéAKTUÁLIS

7

zet moziterme volt. Természetesen általában itt zajlanak a mozgásterápiás foglalkozások, illetve ez az a közösségi tér, amely a különféle rendezvényeknek, például a jelenlegi „Kitörés” című kiállításnak, a július 19-i, Erős Ferenc, illetve Harmatta János által tartandó tudományos előadásoknak, vagy Jordán Tamás aznap esti előadásának a színhelye. Az intézet területén műhelyekben munkaterápia zajlik. Található itt nyomda, asztalosműhely, lakatosműhely, mosoda, varroda, kreatív műhely, amelyben textillel foglalkoznak a páciensek. A személyes irányítást igénylő páciensek számára is tudunk munkaterápiás lehetőséget biztosítani. Ebben a műhelyben változó, hogy milyen tevékenységeket folytatnak a páciensek – a konyhai előkészítésben vesznek részt, vagy pl. lábtörlőt szőnek stb. – Melyek a pszichiátriai rehabilitáció feltételei, milyen kritériumoknak kell a betegeknek megfelelniük ahhoz, hogy alkalmasak legyenek erre az ellátási formára? –  Intaháza tömegközlekedéssel nehezen megközelíthető, ezért általában eltekintünk a felvételt megelőző tájékozódó beszélgetéstől, ami azt jelentené, hogy a helyszínen a szakemberek döntik el, hogy az adott páciens részt tud-e venni a rehabilitációs programban, ki tudjuk-e vele közösen alakítani a személyre szabott rehabilitációs tervet. A felvétel mérlegelésénél természetesen az is nagyon fontos, hogy a páciens számára elfogadhatóak-e a nálunk található körülmények vagy sem. Pszichiáter szakorvosok javaslata alapján vesszük fel betegeinket, időnként területen kívülről is. Általában egy-két hetet szánunk arra, hogy közösen kialakítsuk a rehabilitációs célt, és ha ez sikerül, akkor megpróbálunk a későbbiekben is együttműködni. Az ápolási idő átlagosan 3–6 hónap. A rehabilitáció feltétele, hogy a páciens tüneti képe lehetővé tegye, hogy egy nyílt rendszerű rehabilitációs programba bekapcsolódhasson. Kell továbbá valamilyen reális cél, valamilyen terv a majd reálisan élhető mindennapokról a beteg számára, amelyet elérhet a nálunk töltött idő után – egy otthon, egzisztenciális, kapcsolati bázis, amely felé terelhetjük a rehabilitációs folyamatot. Mindez nagyon egyedi, hiszen vannak olyan családok, amelyekben súlyos tünetekkel élő embereket is elfogadnak és szeretettel vesznek körül, más családokban pedig a sokkal enyhébb problémákkal sem tudnak mit kezdeni a rokonok. A gazdasági lehetőségek is meghatározhatják, hogy van-e hová menni. Egy hajléktalan alkoholfüggő ember addiktológiai betegnek is számít,

8

AKTUÁLIS

ám egyben szociális „eset”. Amennyiben nincs hová küldenünk páciensünket, az a rehabilitációs folyamat elakadását jelentheti. A „hogyan tovább?” kérdésre azonban már nem a pszichiátriai szakmának kell megtalálnia a választ – ezt az határozza meg, hogy a társadalomban milyen lehetőségek vannak a nehéz helyzetben lévő, időnként rokkant vagy jelentősen csökkent munkaképességgel élő emberek befogadására. A rehabilitáció szempontjából az az optimális, ha van egy hely, ahová mehet tőlünk páciensünk, legyen az bármilyen közösség – család, párkapcsolat vagy bármilyen befogadó közeg – akár egy faluközösség. Az a lényeg, hogy kapja meg azokat a támogatásokat a mindennapjaiban, amelyektől élhetővé válik az élet számára. Természetesen anyagi feltételrendszere is van annak, hogy pácienseink megtalálják-e a helyüket a társadalomban. Sajnos nem mindig adott számukra a lakhatás, a jövedelem és a kapcsolati környezet sem. – Milyen szakemberekből áll az Önöknél dolgozó rehabilitációs team? – Szociális munkásaink fő feladata a páciensek egzisztenciális helyzetének és személyes kapcsolatrendszerének felmérése, a családokkal, munkahelyekkel való kapcsolattartás és a páciensek szociális ügyeinek intézése, melybe beletartozik egyebek mellett a munkahelykeresés is. Foglalkoztató terapeutáink a munkaterápiát vezetik. Intaházán munkaterápiás bázisú rehabilitáció folyik, a páciensek tehát bekapcsolódnak valamilyen munkaterápiás folyamatba, megállapodás szerint részt vesznek az imént felsorolt műhelymunkák valamelyikében, vagy az osztály rendbetételében, takarításban, a konyhai előkészítésben segédkeznek. Klinikai szakpszichológusunk a diagnosztikában, az egyéni és csoportos terápiákban egyaránt részt vesz, az osztályon dolgozó négy pszichiáter közül ketten neurológus szakvizsgával is rendelkeznek, illetve egyik kollégám pszichiátriai rehabilitációs szakorvos. Én pszichiáter szakorvos és pszichoterapeuta vagyok. Az ápolási feladatok koordinálását diplomás ápoló végzi, de felsőfokú végzettségű munkatársak a mindennapi ápolási feladatokban is részt vesznek, továbbá részmunkaidőben egy művészetterapeuta és gyógytornász is dolgozik az osztályon. – Mi a munkaterápia lényege szakmai szempontból? – Mi az értékteremtő folyamaton túl abban látjuk a munkaterápia lényegét, hogy a közösségben végzett tevékenység spontán teremt olyan kapcsolati helyzeteket,

mozzanatokat, amelyekben a pácienseknek korrektív kapcsolati tapasztalatok átélésére van lehetősége. A terapeuta szerepe ezeknek a helyzeteknek a felismerése, illetve a kapcsolati folyamatoknak az egyéni terápiás cél irányába való terelése. A munkaterápia tehát nem kizárólag értékteremtő tevékenység, hanem speciális terápiás tér is. – Melyek a rehabilitáció legfontosabb eszközei az intaházai osztályon? – A legfontosabb mindenképpen a munkaterápiás bázis, a közösségi együttlét, és az együttműködésre lehetőséget nyújtó kapcsolati tér. Mivel az osztályon 85 páciens tartózkodik, arra a jelenlegi keretek között nincs lehetőségünk, hogy rendszeresen egyéni terápiákat vezessünk, és a pszichoterápiás folyamatokat is csupán korlátozott keretek között tudjuk megszervezni. Ezért is helyezzük a hangsúlyt a szűken vett terápiás kereteken túl egy nagyobb struktúrára, melynek részei a munkaterápia, a közösségi programok és kulturális események is. A pszichoedukációs csoportban próbáljuk elérni, hogy pácienseink, természetesen ismereteiket, intellektuális színvonalukat is figyelembe véve minél átfogóbb képet szerezhessenek saját betegségükről, kezelési lehetőségeikről. A cél, hogy partnerként vegyenek részt gyógyulásukban. Az osztályos nagycsoport folyamatosan működik, elsősorban a terápiás közösségekben jelentkező problémák elsimításának céljával, hogy a közösségi folyamatok dinamikája minél illeszkedőbben szolgálja a rehabilitáció céljait. Fontosak továbbá a személyzeti csoportok is, amelyek a különböző terápiás színtereken dolgozó kollégákat segítik az egységes szemlélet, összehangolt működés kialakításában. – Pácienseik valamennyi korosztályt képviselik? – Pácienseink között éppen úgy található a húszas éveiben járó, mint 70–80 éves ember. Természetesen az, hogy valaki mennyi idős, részben a terápiás célt is meghatározza. Az osztályos nagycsoporton mindenki részt vesz, de a kis csoportokat úgy próbáljuk alakítani, hogy hasonló problémakörrel élő emberek kerüljenek össze. – Eredményez-e a nagycsoportokban plusz terápiás hasznot az, hogy a páciensek különböző generációkat képviselnek – mint egy családban? – A családi, a személyes kapcsolati tapasztalatokból adódó, időnként patológiás kapcsolati minták inkább a személyzetre, az intézmény egészére vetülnek. KÓRHÁZ 2013/7–8.

A stigmatizáció elleni küzdelem a pszichiátriai rehabilitáció fontos része

A nagycsoportban­a hétköznapok nehézségei mellett, illetve ezeket átszínezve fel-felbukkannak a múltból hozott feszültségek is. Természetesen az osztályon általában nem harmonikus személyiségű embereket kezelünk, ezek a személyiségjegyek pedig sokszor a kora gyermekkor személyes kapcsolatainak nehézségeire vezethetőek vissza. Várható, hogy egy diszharmonikus személyes kapcsolati tapasztalatokat hordozó ember a későbbi kapcsolataiban is diszharmóniákat él át, és ezeknek a diszharmóniáknak a korrekciója önmagában is terápiás cél osztályunkon. – Ez azt is jelenti, hogy Önöknél külön terápiás céllal bír az a szemlélet, hogy oda-

Beszédes képek

KÓRHÁZ 2013/7–8.

figyelnek pácienseik ellátásra vonatkozó visszajelzéseire? – A fő cél, hogy pácienseink visszailleszkedhessenek a társadalomba, és ez valamifajta részvételt igényel. Elvárás, hogy a páciensek meg tudják fogalmazni a saját élethelyzetükkel kapcsolatos problémáikat, és megtalálják, hogy mi az ő feladatuk, és mi célból vannak ott, ahol vannak. Ezért fontos, hogy tevőlegesen is részt vegyenek az osztály működésében, hiszen majd a saját életükben is tevőlegesen kell részt venniük. Ez egy olyan tér, ahol biztonságosan megtanulhatják azokat a szerepeket és funkciókat, amiket majd a külső világban is használniuk kell. Célunk, hogy intézményünk falai között a későbbi mindennap-

jaikhoz minél inkább hasonló környezetet alakítsunk ki. Néhány betegünkben kötődés alakul ki az osztály iránt és szívesen jönnek vissza hozzánk, bár ezt nem minden esetben a rehabilitáció igénye szüli, a kötődés hátterében sokaknál egzisztenciális problémák állnak. Itt az osztályon biztonságban vannak – viszonylag jó színvonalú körülmények között élnek, kapnak szállást és ellátást. Aki marginális gazdasági helyzetben van, annak az itt-tartózkodás ilyen szempontból is fellélegzésnek számít. – A huszonkét ágyas otthon ugyanazzal a szakember-gárdával működik, mint a rehabilitációs osztály? – A szociális otthon külön épületben található, az ápolószemélyzet nem ugyanaz. A pszichiátriai szakmai feladatokat ott is a rehabilitációs osztály szakorvosai látják el, az ott lakó emberek szomatikus ellátását pedig háziorvosuk irányítja. Az intézményen belül ez a részleg eredetileg ápolási osztálynak lett kialakítva, de végül, amikor az addiktológiai ágybővítés megtörtént, a szociális otthoni pácienseink költöztek át ebbe a pavilonba. Korábban mintegy 120 ággyal működött az osztály Intaházán, majd az ágyszámleépítés után ebből valamennyi szociális finanszírozásúvá vált. Akkor elsősorban a már hosszabb ideje az osztályon fekvő pácienseket vették szociális otthoni státuszba, és lényegében azóta is ők lakják az otthont. Alig van forgás, hiszen a lakók viszonylag fiatalon kerültek felvételre és többségük szerencsére jelenleg is jó általános állapotnak örvend. Radnai Anna AKTUÁLIS

9

Riskó Tibor, aki 1952–65 között a budapesti Fodor József Tbc Gyógyintézet igazgató főorvosa volt, 1976 és 1984 között az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet ortopédia osztályát vezette. Az iskolateremtő profes�szor idén 90 éves, róla beszélgettünk egykori tanítványával, későbbi utódjával, dr. Lakatos Tamással, a Budai Irgalmasrendi Kórház ortopédia osztályának osztályvezető főorvosával.

Mindig az egész embert látta a betegben – Hogyan ismerte meg Riskó Tibor professzort? – Különleges volt az első találkozásunk, mert – mivel elsőre nem vettek fel az egyetemre – először nem orvosként, hanem műtőssegédként kerültem a profes�szor úr osztályára, a Korányi TBC kórházba. Felvételemkor – a rá jellemző módon – rendkívül röviden és egyértelműen fogalmazta meg leendő feladataimat. Az ott töltött idő alatt az ortopédia olyan mélységét ismertem meg, melyre nem biztos, hogy bárhol máshol alkalmam nyílt volna. Ugyanis az osztályon az akkori ortopédia teljes vertikumát művelték, beleértve olyan területeket is, mint a gerincsebészet – annak teljessége: a nyak-, a torakális és a lumbális gerincszakasznak a műtétei –, a gerinckorrekciós műtétek (a deformitásokat is beleértve). Ezt abban az időben ortopéd osztályon sehol másutt az országban nem végezték. Az osztályt vezetőjének orvosi gondolkodása és mentalitása uralta. Egy betegközpontú csapat tagjaként olyan tevékenységet, szervezést, fegyelmezett munkát láthattam, amit Riskó professzor egyénisége határozott meg. Egész életemre kihat az az egy év, amit ott töltöttem. – Mikor került újra szakmai kapcsolatba pályafutása során a professzorral – immár orvosként? – Aztán elvégeztem az egyetemet, és az utolsó évben nagy dilemmám volt, hogy milyen szakmát válasszak: a patológia és a sebészet között ingadoztam. Azzal a céllal, hogy a patológiai ismeretek birtokában művelhessem a majdan választott manuális szakmát. Ezért beszélgetést kértem a professzortól, hogy segítsen a döntésemben. Akkor már az ORFI-ban dolgozott, és tanszékvezető egyetemi tanár volt. Mégis, szinte azonnal fogadott, és közel egy órát beszélgethettem vele. Úgy vélte, ha a patológiát választom, akkor

10

AKTUÁLIS

rögös út áll majd előttem, és egyáltalán nem biztos, hogy a végén manuális ember lesz belőlem. Abban a szerencsében volt

Prof. dr. Riskó Tibor

részem, hogy állást kaptam a HIETE-re, a patológiára, Juhász professzorhoz. Juhász professzor úr abban az időben csontdaganatokkal is fogalakozott, és nemzetközileg elismert szaktekintélynek számított e tárgykörben. Riskó professzor azt üzente, hogy értesítsem, ha megszereztem a szakvizsgámat. Annak letétele után így is tettem, és pár hónap után maga mellé vett. Mindazt, amit az első évben műtőssegédként tapasztaltam, most kezdő orvosként élhettem újra. Összesen négy esztendőt dolgoztunk együtt, mert ő tudatosan leköszönt a tanszékvezetői katedráról, és nyugállományba vonult. Ezt sokan sajnáltuk, bár tanítványa, Udvarhelyi professzor folytatta tovább a tanszékvezetést, és így az általa folytatott iskola nem szakadt

meg. A magyar ortopédiának az egyik legmeghatározóbb szakmai műhelye és tanszéke volt abban az időben. – Hogyan vezette a professzor az osztályt? – Konzekvensen és nagyon egyértelműen számon kérte tőlünk az orvosi tevékenységet, a szakmai tudást. Elvárta, hogy folyamatosan képezzük magunkat. A fokozatosság elvét vallotta: fiatal, kezdő kollégára nem bízott bonyolult és nehéz feladatot, tudván, hogy ha az illető, ha kudarcot vall, akkor az negatívan befolyásolhatja a későbbi pályáját. Ehelyett azt a gyakorlatot folytatta, hogy a tanítványai nagyon sokat asszisztáltak neki, és az ebből fakadó tanulás – az elméleti tudással kiegészítve – rutint, biztonságot alakított ki a számukra. A reggeli megbeszélgetések alkalmával szabad vita volt a beteg kezelési lehetőségeiről, és ekkor bárki elmondhatta a véleményét. Még az is előfordulhatott, hogy egy kolléga ellentmondjon a professzor elképzelésének. Úgy tartotta, hogy a vita mindig érv az érvvel szemben, egészen addig, amíg konszenzusra nem jutunk az adott kérdésben. Azonban soha nem szabad a vitának veszekedésbe torkollnia, hiszen abban már érzelmek nyilvánulnak meg – azoknak viszont nem szabad befolyásolniuk, hogy másnap mi történjen a beteggel. Amikor eldőlt a kezelési irány, mindenkinek tartania kellett magát az elfogadott kezelési tervhez, attól kizárólag akkor lehetett eltérni, ha egy újabb megbeszélésen eldöntöttük, hogy a terápia következtében mégsem jó irányba halad a beteg sorsa. Ezek az egyeztetések élményszámba mentek, mert az ember könyv nélkül tanulta a szakmát, a gyakorlatból leszűrt ismeretek alapján sajátíthatta el azon magas szintű eljárásokat, melyeket később a pályája során lehetősége nyílt alkalmaznia. – Fűződik-e Riskó Tibor nevéhez egyfajta szakmai paradigmaváltás? KÓRHÁZ 2013/7–8.

– Igen, felismerte a reumasebészet jelentőségét, és ennek gyakorlatát ő vezette be Magyarországon. Ehhez tanulmányútra utazott Heinolába (Finnország), és a tapasztalatai alapján meghonosította az ORFI-ban a Heinola-modellt. Majd mindezt – mint az Orvostovábbképző Intézet tanszékvezető egyetemi tanára – megfelelő módon terjesztette is a kollégái körében: ismertette, hogy a reumasebészet szempontjából melyek azok az alapvető kritériumok, amely alapján egy rheumatoid arthritises beteget ortopédsebészetileg gyógyítani kell és lehet. – Milyen speciális képességei voltak, amelyek túlmutattak egy, a munkáját jól ellátó orvosvezetőn? – Az egész embert látta a betegben. Olyan magas szintű klinikai tudással rendelkező orvos volt, aki az egészségügyi szervezésben is érvényesíteni tudta azt, amit a klinikumban, a betegágy mellett megszerzett tapasztalatok szempontjából át kellett adni. Tisztában volt azzal, hogy ha az országban elsőként bevezettünk egy új kezelési eljárást, és az a betegeknél bevált, akkor erről a tevékenységről már nagyobb távlatokban lehet és kell gondolkodni, ha azt szeretnénk, hogy ez általánosan elterjedjen. Ezért képes volt arra, hogy a tapasztalatokat leszűrve, egészségügyi szervezőként érvényesítse az osztályon szerzett eredményes gyakorlatot. Számos kezdeményezése hasznosult így viszonylag gyorsan, országos szinten is. Jó példa erre életpályájának első szakaszából az extrapulmonális tbc-ellátás megszervezése, gondozása. Még arra is kiterjedt a figyelme, hogy mivel a hos�szú lefolyású betegség miatt a fiatalemberek hátránnyal indultak az életben, ezért Műszerészképző Tanműhelyt alapított az intézmény falain belül, hogy a gyógyultak úgy kerüljenek ki, hogy egyúttal már szakma is legyen a kezükben, ez által munkaképes emberként folytathassák az életüket. Itt készítették el például az első hazai sorozatgyártású könnyített kerekesszékeket. – Miként idézné fel Riskó professzor személyiségét? – Annyira gazdag az élményanyagom a professzorról, hogy ha visszagondolok, men�nyi mindent tett, sok időt venne igénybe valamennyit elmondanom. Közéleti emberként is meghatározó volt. Egyetlen dolgot említek: felismerte, hogy az orvostársadalomban, még szűkebben, az ortopéd szakmán belül szükség lenne arra, hogy jobban odafigyeljünk egymás munkájára és nagyobb önbecsülésünk legyen, ennek érdekében létrehozta a Dollinger-emlékbizottságot és a DollingerKÓRHÁZ 2013/7–8.

Dr. Lakatos Tamás

emlékérmet. Dollinger Gyula olyan egyénisége volt a szakmánknak, aki a sebészet szinte minden területét művelte – 1889-ben került szintén ide, az Irgalmasrendi Kórházba. Riskó professzor úgy vélte, ha mi ortopédorvosok figyelemmel kísérjük és értékeljük egymás tevékenységét, s ennek rangot adunk, akkor azzal egy szakmai fejlődést is elindítunk.

– A professzor magánéletéről mennyit tudtak a kollégái? – Arról csak ritkán beszélt, egy beszélgetés során említette, hogy bár négy gyermeke van, mégis ötöt neveltek fel feleségével. „Hogyhogy”, kérdeztem? „Tudod, a keresztlányomnak meghaltak a szülei, természetes volt, hogy magunkhoz ves�szük.” Jellemző volt rá az emberi odafigyelés még a mindennapok apró dolgaira is – ennek mi a betegágynál nap mint nap részesei lehettünk. Nyugdíjasként is aktív maradt: weboldalt üzemeltet, írásai jelennek meg, a többi között orvosi filozófiával foglalkozik. Ilyen széles látókörű és mély érzelmű humánus emberrel ritkán találkozik az ember élete folyamán. Anekdotaként keringett az intézményben – magam még nem voltam itt, amikor ez történt –, hogy egy hátrányos helyzetű, szerencsétlen sorsú gyermeket senki nem látogatott meg karácsony alkalmával. Az „öreg” bejött aznap, és egy hatalmas nagy karácsonyi ajándékot tett az alvó gyermek ágya mellé, majd csendesen kiment. Bene Zsolt

Így mentették meg a svábhegyi gyerekkórházat az enyészettől Kiváló példája annak, hogyan képes a magánegészségügy együttműködni az állami ellátórendszerrel. 2007-ben zárták be a több mint 50 éves szakmai tapasztalattal rendelkező és nagy presztízsnek örvendő Svábhegyi Gyermekkórházat, mely főleg az allergiás gyerekek kezelésében járt élen. Igazi szakmai műhely volt, amiből már hat évvel ezelőtt is kevés volt az országban. Egy orvos-vállalkozó éppen ezért nem engedte, hogy szétszéledjen a kiváló szakembergárda. Miközben a kórház svábhegyi épülete a telekspekulációnak áldozatul esve ma az enyészeté, a kórház és a „név” megmenekült. Az egykor szebb napokat is megélt század eleji villák és a gyönyörű kilátás immár sehol: a Bokor utcában rendezkedett be a 2007-ben halálra ítélt Svábhegyi Gyógyintézet. Az ide betérőt tiszta, felújított, abszolút XXI. századi rendelő fogadja, nyoma sincs a hat évvel ezelőtti tanácstalanságnak, amikor még az sem volt biztos, hol tud majd tovább működni a jó hírű intézmény. Az Egészségügyi Minisztérium döntése értelmében magáncég vette ugyanis át azt, amit az egykori neves gyermekkórházból még meg lehetett és érdemes volt megmenteni. Akkor a Svábhegyi Országos Allergológiai, Immunológiai és Pulmonológiai Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft. vitte tovább a gyermekallergológiai és pulmonológiai rendelést és megkapta az értékes Svábhegy brendet is. Ma is ez az a szakterület, amiben a magánszolgáltatók közül a Svábhegy a legerősebb, a szakma elismert képviselői dolgoznak itt. Dr. Skorán Ottó, a megújult intézmény egyik alapítója, jelenleg a rendelő mögött álló nonprofit és magáncég ügyvezetője, végzettségét tekintve felnőtt belgyógyász. Azt mondja a minőségi szakembergárda egyben tartása nem pénzkérdés volt, és ma sem az. Az országban egyre kevesebb a műhely jellegű egészségügyi intézmény, a Svábhegy azonban mindig is egy ilyen orvosi iskola volt – ezért is tettek meg minden a megmentéséért. Hat év távlatából azt mondhatjuk: sikerrel. Az itt dolgozó szakemberek és vezetők karizmája és hivatástudata volt az, mely végül megmentette a kórházat. (privatbankar.hu)

AKTUÁLIS

11

A vastagbélszűrési programban feltárt nem negatív eseteket a miniszteri tartalékkeret terhére országos alapdíjjal finanszírozzák a szakellátásokban.

Biztosítják a forrást a kiszűrt esetek ellátására A

vastag- és végbélrák a fejlett országokban a második leggyakoribb, mindkét nemet érintő daganatos halálok. Magyarországon vastagbélrák-megbetegedés miatt 2011. évben 2835 férfi és 2219 nő hunyt el és 5734 férfinél és 4929 nőnél diagnosztizáltak új vastagbélrákos megbetegedést. A jól operálható daganatok jelentős

„Amennyiben váratlan esemény vagy előaz E-Alapból történik. Tekintettel arra, hogy re nem látható módon bekövetkezett ellátási ezen esetek az intézmények TVK-jába nem szükséglet többletkapacitás-bevonási igény kerülhettek betervezésre, az érintett szolnélküli teljesítményvolumen-növekedéssel gáltatók finanszírozásukat a miniszteri kejár, az egészségügyért felelős miniszter az álret terhére országos alapdíjjal kapják meg. lamháztartásért felelős miniszter egyetérA szakellátásban jelentkező többletellátás tésével, az illetékes megyei tisztifőorvos kéfinanszírozása – a Megyei Kor­mányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve álrelme alapján… engedélyezheti az ennek tal elrendelt rendkívüli megfelelő, országos alapdíjjal történő díjatüdőszűréshez hasonlóan zás kifizetését. Amennyiben a tartalékban – többletkapacitás-bevomeghatározott forrás túllépése szükséges, az nási igény nélküli teljeegészségügyért felelős miniszter döntéséhez sítményvolumen-nöaz államháztartásért felelős miniszter hozzávekedéssel jár, amely a járulása szükséges.” váratlan esemény vagy Az államtitkárságánál számításokat véelőre nem látható mógeztek a vastagbélszűrési program szakeldon bekövetkezett ellátálátásban megjelenő költségeinek hatásási szükséglet finanszírora vonatkozóan. A programokban kiszűrtek zásához hasonlóan kerül szakellátása 2013. és 2015. év közé esik majd, elszámolásra. A szolgálés az előzetes kalkulációk szerint a három év tatók többletteljesítméalatt közel 150 millió forintba kerül. nyének elszámolása az Az érintett három megye járóbeteg-szakegészségügyi szolgáltaellátó, valamint az ország összes fekvőbetegtások Egészségbiztosítási szakellátó intézményvezetőjét a vastagbélSzűrni akkor érdemes, ha a kezelésre is jut pénz Alapból történő finanszíszűréshez kapcsolódó többletfinanszírozási rozásának részletes szaigény érvényesítéséről és elszámolhatóságábályairól szóló 43/1999. ról Szócska Miklós egészségügyért felelős ál(III. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban Kr.) lamtitkár körlevélben tájékoztatta. hányadát még ma is már operálhatatlan állapotban ismerik fel, amelynek következménye 27/A. § (8) bekezdésében foglaltak szerint Sándor Judit a magas halálozás. Ez indokolja korai felfedetörténik: zésüket, és korai kezelésüket, amelynek egyik eszköze a panasz- és tünetmentes 50–70 év közötti férfiak és nők kétévenkénti szűrővizsNőgyógyászok tanítják a védőnőket gálata a székletbeli rejtett vér laboratóriumi (immunkémiai) kimutatása útján. A méhnyakrák előfordulása hét százalékkal, míg a betegség okozta halálozás 45 Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal 2013. százalékkal magasabb hazánkban az uniós átlagnál. Mivel a betegségből eredő haévben szűrési előirányzati forrásából tovább lálozás a korai felismeréssel megelőzhető, az egészségpolitika igyekszik bevonni a folytatja a háziorvosi vastagbélszűrési pilotvédőnőket a lakosság szűrésébe. A korábbi védőnői mintaprogramok kiszélesítéprogramját, amely keretében három ütemsére ad lehetőséget a TÁMOP keretében induló projekt, amelynek során 1300 vében, 95 háziorvos közreműködésével hozdőnőt képeznek méhnyakszűrésre. A novembertől kezdődő képzéseken résztvevők závetőlegesen 20 000 fő 50–70 év közötti folyamatosan kapcsolódnak be az ötezer vagy annál kevesebb lakost számláló teleférfi és nő vastagbélszűrésére kerül sor hápüléseken élők szűrésébe. A védőnők komplex képzésben részesülnek: az elméleti rom megyében (Győr-Moson-Sopron, Heves, ismeretek mellett gyakorlati oktatást is kapnak. Nőgyógyász szakorvosoknál hospiNógrád). 2014-ben Csongrádban is indítatálnak, hogy a kenetvétel megfelelő gyakorlatát megtanulják. Az oktató nőgyógynak vastagbélszűrési programot, ezt már ászok egy-egy védőnő tanításáért bruttó 40 ezer forintos díjazásban részesülnek. A TÁMOP-os forrásból. programban 380 nőgyógyász vesz részt. A szűrést követően a nem negatív eseteknél szükséges szakellátások finanszírozása

12

AKTUÁLIS

KÓRHÁZ 2013/7–8.

Tízmilliárd forintos uniós támogatásból megújul, illetve korszerű berendezéseket szerez be tíz térségi onkológiai központ. Prof. dr. Kásler Miklóstól, az Országos Onkológiai Intézet főigazgató főorvosától, a Szakmai Kollégium Sugárterápiás és Onkológiai Tagozatának elnökétől érdeklődtünk a részletekről.

Javulhat az onkológiai ellátás A

fejlesztési forrásból tíz onkológiai központ részesül, elosztása szükséglet- és feladatarányos lesz. Ezek az intézmények: a pécsi, a szegedi és a debreceni egyetemek onkológiai centrumai, a szombathelyi Markusovszky kórház, a Somogy megyei Kaposi Mór, a győri Petz Aladár, a Békés megyei Pándy Kálmán, a Szolnok megyei Hetényi Géza kórházak, a Szabolcs-SzatmárBereg megyei, Nyíregyházán működő centrum, illetve a Bács-Kiskun megyei kórház. A felsoroltakon kívül a miskolci központ már korábban kapott forrást a saját onkológiai centrumának a fejlesztésére, továbbá a veszprémi kórházban kialakítandó modern központ fejlesztésére szánt kb. 2,5 milliárd forint ettől a pályázattól független finanszírozásból valósul meg. Az uniós pályázati Prof. dr. Kásler Miklós forrást az érintett tíz intézmény elsősorban a sugárterápiás eszközök felújítására, illetve szükség szerinti cseréjére fordítja majd. Másutt a centrum Magyarországon nem valósult meg, hiszen a jelenlegi szűkös állapotok miatt bővítésőket a 12 regionális sugárterápiás centrure szorul, ezért a pályázati forrás egy rémon kívül alacsonyabb progresszivitási szét építkezésre fordítják, illetve több intézszintű megyei onkológiai ellátókban is keményben fejlesztik a molekulár-patológiai zelik. Ezért feltételezhető, hogy nálunk szerészleget. Ellátják a munkához szükséges rényebb eredményekre számíthatunk, mint modern eszközökkel, berendezésekkel. Az a franciáknál. Ennek ellenére a szóban forigények felmérése megtörtént, abból jól látgó pályázati forrás a centrumokat hozzáseható, hogy ahány intézmény, annyiféle a fejgíti a megerősödéshez, aminek köszönhelesztési igény. Ebből következik, hogy centtően a jövőben feltehetően megnő a náluk rumonként változó a forrásigény is. kezelt betegek létszáma. A betegek kezeléA fejlesztésektől a szakma azt reméli, a se, gondozása szempontjából ez mindenkoncentráltabb betegellátás, a korszerűbb képpen pozitív változás, mert egyetlen indiagnosztika és terápia révén akár 4–6 szátézményben, egy helyen rendelkezésükre zalékkal is javulhatnak a magyar rákbeáll majd a modern diagnosztika és a megtegek túlélési esélyei. Ezt a feltételezést felelő terápia legtöbb feltétele. Általa lenemzetközi statisztikák is alátámasztják. rövidülhet a kezeléshez jutásuk ideje, ráFranciaországban például, amikor megadásul nem is lesz szükségük a különböző, történt a daganatos betegek kezelésének, sokszor egymástól távoli intézmények köa modern gépparknak és a magas minőzötti felesleges utazásra. Önmagában az ségű szaktudásnak az onkológiai profilú a tény, hogy csökken a beteg várakozási kórházakba való koncentrálása, 9 százaideje, sokat javíthat a halálozási statisztilékkal javult a páciensek túlélési esélye. kán. További pozitívum, hogy az uniós forAz onkológiai betegek ellátásának telrás lehetőséget kínál a legkorszerűbb diagjes koncentrációja (különböző okok miatt) nosztikai eszközök beszerzésére. A modern KÓRHÁZ 2013/7–8.

képalkotó diagnosztika segítségével például lehetővé válik a primer daganat és az esetleges áttétek helyének a pontos meghatározása, a tumor szomszédos szervekhez viszonyított elhelyezkedése. Az így kapott eredmények pedig jelentős befolyást gyakorolnak a beteg további sorsát illetően. A sikeres kezelés másik fontos pontja a megfelelő minőségű terápia. Magyarországon jelenleg 38 besugárzó készülék működik, a fejlesztéssel ezek száma 46-ra nő, így megközelítjük az 50 darabos európai ajánlást. A jelenlegi általános gyakorlat szerint a betegek többsége panaszával előbb a háziorvoshoz fordul, aki őt továbbutalja a járóbeteg-ellátóhoz. Amennyiben a szakrendelőben felmerül valamely rosszindulatú elváltozás gyanúja, a szakorvos beutalót ír a legközelebbi diagnosztikai berendezéssel rendelkező kórházba. Előfordul, hogy többféle vizsgálatot kell elvégezni: a CT-vizsgálatot az egyik kórházban, az MR-t a másikban, biopsziát, molekuláris laborvizsgálatot pedig egy harmadikban. Figyelembe véve azt a tényt, hogy a felsorolt vizsgálatok mindegyikéhez 1-2 hetes, olykor pár hónapos várakozási idő társul, alaposan elhúzódik a diagnózis és a beteg tényleges kezelése között eltelt idő, ez pedig a gyorsan növekvő, áttétet képző rákos daganatoknál az életébe kerülhet. Kásler professzor szerint a háziorvosoknak ma is rendelkezésére áll a lehetőség, hogy daganatgyanús betegüket egyenesen az onkológiai centrumok valamelyikébe utalja, ám ritkán élnek vele. A centrumok fejlesztés által való megerősítése reményt kínál arra, hogy ezek a betegek időben és egy helyen megkapják az állapotuknak leginkább megfelelő diagnosztikai és terápiás kezelést és jelentősen csökken a várakozási idejük – tudtuk meg Kásler Miklós professzortól. Lóránth Ida AKTUÁLIS

13

Július közepe sok reménnyel töltötte el az Orvostechnikai Szövetség vezetőit és tagságát, hiszen az EMMI-be hívták egyeztetésre. Sajnos hiába volt a remény, az adósságfelhalmozás rendezésében nem történt elmozdulás.

Nemtelen állapotok a kórházi beszállítók fizetése terén Az

egészségügyi intézményrendszer nek. Sok érintett úgy gondolja, már azzal adóssághelyzetének rendezésére a is kiegyezne, ha valamennyit kapna a szálminisztériumi tárgyalást a szövetség kezlításért. Nem a szerződésben szereplő teldeményezte, de tekintettel a gyógyászati jes összeget, de annyit mindenképpen, segédeszközök házhozszállításának időközamennyivel nem kell, hogy csődöt jelentben bekövetkezett törvényi korlátozására, ez utóbbi téma is napirendre került. Az egészségügyi kormányzat tájékoztatása szerint a korlátozó intézkedésre a gyógyá­ szati segédeszközök házhoz szállítása során előforduló állítólagos visszaélések megszüntetése miatt volt szükség. Sajnos kiderült, a döntéshozó nem ismeri teljes körűen a hazai gyógyászati segédeszköz házhozszállítás elmúlt években, évtizedekben kialakult gyakorlatát, így például azt sem, hogy a postázás hány tízezer beteg ellátását könnyítette (könnyíti) meg. Az Orvostechnikai Szövetség vezetőinek szívós és kitartó érvelésével sikerült „árnyalni a képet”, és elfogadtatni azt, hogy a döntés az ellátás több területét, több tízezer beteg eszközhöz jutását lehetetleníti el. Végül megállapodás született arról, hogy rövid időn belül az államtitkárságot írásban tájékoztatják arról, mely termék-, illetve betegségcsoportokban tartják szükségesnek a házhozszálRásky László lítás eddigi gyakorlatának fenntartását. További és konkrét jogszabály-módosítási javaslatot az OSZ a korlátozó rendelkezés korrekciójára. sen. Milyen érdekes, hogy az állam – lévén Mind az állami, mind a magánforrások a tulajdonában vannak a kórházak – tartoaz egészségügyi igényektől és a terápiás zik, de nem őt feszítik keresztre a gyártók, lehetőségektől egyre inkább elmaradnak. kereskedők, hanem a beszállítók, a forgalElérendő célként a betegek érdekében a mazók omlanak össze. források növelését, a költséghatékonyabb Miről is van szó? Mint arról többször is eljárások és eszközök alkalmazását, és rabeszámoltunk, meglehetősen forr az inducionálisabb forrás- és eszközalkalmazást lat az OSZ tagvállalatainak körében. A kétkellene érvényesíteni. A beszállítók felé ségbeesett kisebb cégek s a kevésbé izgutörténő állami kifizetések nemcsak folyaló nagyok kénytelenek szembenézni azzal, matosan késlekednek, drámaian csökkenhogy kintlévőségeik 2013 I. negyedévétől

14

AKTUÁLIS

óriási mértékben megnőttek. Ugyan nem volt sokkal jobb a helyzet az utóbbi esztendőkben sem, hiszen akkor is az első negyedév végétől nőtt meg tragikusan a kifizetetlen kintlévőségük. (Bár többükkel beszéltem, valamennyien kérték, ne írjam meg a nevüket, a késedelmes fizetés ellenére reménykednek, kapnak megrendelést…) Mindenesetre az év végi konszolidációkat nem számítva az utóbbi esztendőkben a vállalkozások lejárt kintlévősége elérte a cégek éves árbevételének 10-20%-át. Természetesen nem valamennyiükét, hiszen ez több dologtól – lásd termékkör stb. – is függött. Ám a többség mindent nagyon megszenvedett… És most április, azaz 2013 első harmadának végére a beszállító tagvállalatok lejárt követelésállománya a 2012. évi decemberi szintnél tartott! Napjainkra ez az állomány a további 50%-os növekedést közelíti. A százalékoknál maradva, sok cégnél a lejárt követelések állománya elérte a bruttó árbevételük 30%-át, vagyis egyharmadát. Az átmeneti túlélésért, az állami fizetés reményében mit tehet ilyenkor egy vállalkozás? A kintlévőségek kezelése bankhitelből, tagi, illetve más kölcsönből oldható meg. Furcsaság az egészben, hogy miközben az állam a tartozó, az őt képviselő intézmény, a NAV a nagyobb összegű tagi kölcsönöknél vizsgálódni kezd… (Ahogy mondják; ha nem többektől hallottam volna, akkor nem hinném el!) „Természetesen” a vesszőfutás itt még nem ért véget, hiszen a kötelezően befizetendő általános forgalmi adót a vállalatok határidőre teljesítik, valami után, amire nem érkezett a számlájukra „ellenKÓRHÁZ 2013/7–8.

tételezés”. Nem fillérekről van szó, ugyanis egy-egy átlagos forgalmú cégnél a finanszírozott áfa éves kamata több millió forint. Az Orvostechnikai Szövetség az ezirányú nehézségeik enyhítésére több mint másfél éve az adókötelezettségek és az intézményekkel szembeni követelések összevezethetőségét, szembeállítását kezdeményezte. Általános tendencia, hogy az egészségügyi intézmények nem tartják be a tenderekben vállalt fizetési határidőket, sőt a törvényben előírt, maximum 60 napos fizetési határidők helyett hosszabbat, gyakran 120 naposat kérnek. Amit aztán ugyanúgy nem tartanak be… A szövetség több tagvállalata jelezte: általános jelenség, hogy a kórházak idén júliusban gyakorlatilag nem fizetnek. Akinek mégis, ott sem rendezték a kintlévőségeket, csupán minimális összeget utaltak. Szinte hihetetlen, hogy volt olyan cég, amelyik egy adott kórháztól a 10 milliós követelésére júliusban 60 ezer forintot kapott vissza! Vannak intézmények, ahol már most kérik az eddig kiállított, kiegyenlítetlen számlák fizetési átütemezését, akár 2014 áprilisára! Ezek után okkal kérdezhető, hogy az állami tartozó elszégyelli-e magát, s amíg kifizetetlen számlája van, addig újabbakat nem rendel? Természetesen ez nem fordul elő, hiszen akkor tényleg leáll a beteg­ellátás… A megbeszélés során nyilvánvalóvá vált, hogy az Egészségbiztosítási Alap gyógyító-megelőző rovatán jelentkező időarányos maradványt az ágazati bérrendezésre fordítja majd az egészségügyi kormányzat. Ezért – ahogyan azt a Nemzetgazdasági Minisztérium jelen lévő főosztályvezetője fogalmazta – az adóssághelyzet enyhítése „egyéb költségvetési támogatás” bevonásával lehetséges csak. Szócska Miklós szerint – az NGM-mel szeptemberben folytatandó tárgyalásokat követően – „az első beavatkozást szeptember végén, október elején tudjuk megtenni”. Az OSZ „vezérkara” és a tagvállalatok azonban a már teljesített szállítások ellenértékének megfizetését várják. A cégek régóta türelmesen finanszírozzák a hazai egészségügyet, de ezzel nem tartják célszerűnek visszaélni. A cégek képviselői tudatosították, hogy a vállalkozások gazdasági tűrőképessége véges, és a cégvezetőket nemcsak a gazdasági és egyéb felelősségük köti, de az, hogy az ügyvezetés meddig toleráns az egészségügyi intézményrendszerrel, sok esetben tulajdonosi döntésen múlik, amit az ügyvezetésnek kötelessége végrehajtani. KÓRHÁZ 2013/7–8.

Szócska Miklós államtitkár ígéretet tett arra, hogy az elkövetkező hetekben prioritásként kezeli majd az adóssághelyzet enyhítésére vonatkozó megoldások kidolgozását. Az egészségügyi intézmények szerződéseinek áttekintésével a rendelkezésre álló források felhasználásával is megpróbálnak a beszállító cégek helyzetén könnyíteni. Mindemellett ígéretet tett arra is, hogy szeptember folyamán újabb megbeszélésre kerül sor az államtitkárság és a szövetség között. A szövetség vezetőinek nyilvánvaló, hogy több kórházi beszállító tagvállalat gazdasági helyzete szempontjából valószínűleg túlságosan hosszú a szeptember végéig, október elejéig hátralévő mintegy két és fél hónap. Bár Szócska Miklós határozottan kijelentette, hogy „nem cél, hogy ne fizessenek”, a kórházi beszállító tagvállalatok és az egészségügyi ellátás érdekében az elkövetkezendő hetekben továb-

bi érdekképviseleti lépésekre lesz szükség a súlyos adóssághelyzet kezelésére, enyhítésére. Ezekről a lépésekről a kórházi szakágazat vezetői egyeztetéseket folytatnak a szövetségen belül és más egészségügyi érdekképviseleti szervezetekkel is. De miért nincs összefogás a tagvállalatok részéről, miért nem mondják azt, hogy „Ennyi volt, majd ha a kintlévőségek ’bentlévőségek’ lesznek, akkor küldjük a portékát!” Sokáig azért nem, mert az intézmények a szállítóknak nyilvánvalóvá tették, hogy ha ők nem szállítanak, a betegellátás biztonsága érdekében kénytelenek másik céget keresni helyettük. Most azonban fordulni látszik a helyzet, mert egyre több cégnek nincs veszítenivalója: vagy nem termel további veszteséget és behajtja kintlévőségeit, vagy végleg lehúzhatja a rolót. Krasznai Éva

A gyógyászatisegédeszköz-ellátás zavarairól Az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) ismételten felhívja a gyógyászati segédeszközt használók figyelmét, hogy egy törvényváltozás miatt jelentékeny mértékben szűkült a gyógyászati segédeszközök házhoz szállítása, ezen belül megszűnt az eszközök postai úton történő eljuttatási lehetősége a betegek részére. A Magyarország Országgyűlése által 2013. június 26-án, mindennemű előkészítés és szakmai véleményezés nélkül elfogadott, és július 5-én hatályba lépett törvénymódosítás miatt, a mintegy 160 ezer beteget, rászorulót – köztük sok ezer szociális otthonban élő idős embert – érintő változtatások megvalósításához szükséges átmeneti idő hiánya miatt következett be ez a helyzet. A változások törvényi indoklása téves, s még az a vélhető megfontolás is, hogy ez a ritka visszaélések ellen a megfelelő lépés. Sajnos az egészségügyi kormányzat Szövetségünk és a betegszervezetek két héttel ezelőtti jelzésére sem tett semmilyen intézkedést a betegek, az orvosok, a szakdolgozók, a gyógyszertárak és a gyógyászatisegédeszköz-szaküzletek tájékoztatása érdekében. Kérésünk ellenére nem történt semmilyen szakmai egyeztetés a kialakult tömeges ellátási problémák megoldása, a betegek helyzetének könnyítése érdekében. Szövetségünk tagvállalatai sok éve felelősségteljesen biztosítják a gyógyászati­se­ géd­eszköz-ellátást. Miközben költségeik egyre nőttek, tíz éve nem emelhettek árat a központi árszabályozás miatt. A jelenlegi árak mellett a törvényváltozás előtti házhozszállítások nélkül, számos termékkörben (inkontinencia, kötszer, sztóma) a betegeket kiszolgáló szaküzletek nem képesek biztosítani a betegek, különösen a falvakban és a szociális otthonban élő betegek ellátását. Az új törvényi körülményeknek megfelelő ellátás a gyógyszertárak és a gyógyászatisegédeszköz-szaküzletek révén is nagyon nehezen lesz biztosítható, hiszen csak idén még mintegy 400 ezer kiszállítást kellene végrehajtaniuk úgy, hogy semmilyen anyagi, személyi támogatást ehhez nem biztosít a Kormányzat. Ugyanakkor biztos, hogy a segédeszközboltok vagy a gyógyszertárak saját hatáskörben megvalósított házhoz szállítási tevékenysége jelentős betegteher-növekedéssel fog járni a postáéhoz képest. Ismételten kérjük a Kormányzat segédeszköz-ellátásért felelős vezetőit, hogy sürgősen tekintsék át a kialakult rendkívüli ellátási gondokat, és a szakmai szervezetekkel történt konzultáció után tegyék meg a szükséges intézkedéseket a problémák megoldása, és a megfelelő jogi szabályozás kialakítása érdekében. Orvostechnikai Szövetség

AKTUÁLIS

15

A vidéket képviselő egészségügyi intézmények átütőnek is nevezhető sikerével zárult az elmúlt szombaton megrendezett Magyar Kórházak Foci Tornája, miután a 28 csapatot felvonultató mezőnyben a két legjobb budapesti szereplőnek is csak a kilencedik és a tizedik hely jutott. A győztesnek járó serleget a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum összeszokott „válogatottja” érdemelte ki, amely a döntőben a Salgótarjánt képviselő Szent Lázár Megyei Kórház amatőr focistáinál bizonyult 2-0 arányban jobbnak.

Debreceni csapatgyőzelem és miskolci „gólkirályság” A

budapesti tornából idén országos rendezvénnyé átalakult szabadidős sportesemény ünnepélyes megnyitóján dr. Cserháti Péter egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkár arra emlékeztette a csaknem 300 közelebbi és távolabbi szakmabeli munkatársát, hogy a kórházakban egymást követik a nagy győzelmek és a fájdalmas vereségek, amelyek közül utóbbiak feldolgozása soha nem volt és nem is lesz könnyű feladat. A fővédnök dr. Szócska Miklós államtitkárt képviselő dr. Cserháti Péter annak a reményének is adott hangot, hogy a Fáy utcai Vasas Sportközpontban az egész napos sportolásra vállalkozó kórházi vezetők, orvosok, ápolok és műtősök egyaránt szellemileg és fizikailag is feltöltődve térnek vissza a munkahelyükre, melynek köszönhetően az előttük álló feladatok megoldása is könnyebbé válhat. A torna első részében a csapatok öt csoportba sorsolva a legjobb tíz közé jutásért versengtek, aztán a helyosztók párosítását kialakító csatározások következtek. A meglepetés ekkor következett, ugyanis a legjobb tíz együttes közé nyolc vidéki és csupán két budapesti intézmény csapata verekedte be magát. – A megyei kórházak meghívásával a tavalyihoz képest idén körülbelül 30 százalékkal nagyobb lett a mezőny, és úgy gon-

Eredmények 1. helyért: Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum – Szent Lázár Megyei Kórház (2-0); 3. helyért: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház – Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ (4-2); 5. helyért: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak – Tolna Megyei Balassa János Kórház (0-1); 7. helyért: Bács-Kiskun Megyei Kórház – Csolnoky Ferenc Kórház (2-3); 9. helyért: Országos Onkológiai Intézet – Egyesített Szent István és Szent László Kórház (3-0) mérkőzött. doljuk, hogy a fejlődés ütemét 2014-ben is tartani tudjuk – nyilatkozta az érmek és a helyezések sorsát eldöntő mérkőzések előtt Szalay Gergő, a PromoSport Kft. ügyvezetője, a kórházi focicsapatok versengésének ötletgazdája. – Elismerés illeti a kiemelt főtámogatóként mellénk álló Magyar Labdarúgó Szövetséget, amely az ilyesfajta tornák megrendezését is fontosnak tartja, és azokat a segítőkész partnereinket is, akiknek köszönhetően immár harmadszor tehettük ingyenessé a csapatok számára a részvételt, s teremthettünk a számukra igen jó versenyfeltételeket. Az aranyérmek tehát Debrecenbe kerültek, míg az ezüstök Salgótarjánba, a bronzérmeket ugyanakkor a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház focistái vehették át, akik a harmadik helyért folyó csatában 4-2-re győztek

a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ lelkes sportemberei ellen. A Magyar Kórházak Foci Tornáján a játékosok összesen 241 gól megszületésének örvendezhettek, amelyek közül 13 a „gólkirály” Maksa Csabának, a bronzérmes miskolciak erősségének a nevéhez fűződött. A torna legjobb kapusaként – a játékvezetők voksolásának eredményeképpen – Károly Gergelyt, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház játékosát köszöntötték. Külön versenyt vívtak a torna partnerei és céges támogatói, az első helyet a Hartmann-Rico, a másodikat a Hungaropharma, a harmadikat az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a negyediket a Dräger Medical, az ötödiket a GYEMSZI foglalta el. promosport.hu

Csapatjátékosok – a focipályán is

16

AKTUÁLIS

KÓRHÁZ 2013/7–8.

Zala és Vas megyei zöldség- és gyümölcstermelő gazdákkal kötne szerződést a Zala Megyei Kórház. E lépésre az ösztönzi őket, hogy jelenlegi zalai beszállítójukkal elégedetlenek.

Zöldségtermelő gazdákat keres a Zala Megyei Kórház V

alamennyi étkeztetéssel foglalkozó intézmény ki van szolgáltatva a beszállítóinak, nálunk ez a friss zöldség és gyümölcs tekintetében okoz gondot – kezdi Molnár Attila, a kórház gazdasági igazgatója. – A jelenlegi partnerünktől ugyanis sajnos időnként szinte emberi fogyasztásra alkalmatlan, gyakran külföldről beszerzett, filléres, de minőségileg erősen kifogásolható árut kapunk, ami súlyos gondokat okoz számunkra. A hússal, szárazáruval, tejtermékkel nincs problémánk, ezekből sikerült korrekt beszállítókat szereznünk. A kialakult helyzet miatt arra törekszünk, hogy a zöldségre ne kelljen közbeszerzési eljáráson keresztül szerződnünk, hanem a környékbeli termelőktől vásárolhassuk fel a betegek ellátásához szükséges mennyiséget. Iskoláknál, s más közétkeztetőknél kifejezetten szorgalmazzák, hogy 40 kilométeres körzetből szerezzék be az alapanyagokat, e módon is támogatva a helyi termelőket. Miért ne járhatna el így a kórház is? Mindezt persze nem egyszerű megszervezni, hiszen hatalmas mennyiségről van szó. Például burgonyából heti negyven mázsa fogy, naponta 60–70 kg zöldségre van szükség, hagymából 3-4 mázsára hetente. Ráadásul egész éven át biztosítani kell az ellátást. – Azt tervezzük, hogy a környékbeli gazdákkal szerződéseket kötnénk, pontosan rögzítve, hogy mit, mennyit és milyen ütemben termeljenek, és megfelelő módon tároljanak számunkra. Első lépésben az önkormányzatokat szeretnénk megnyerni partnernek, akik ismerik a helyi lehetőségeket. A kórháznak biztonságos ellátásra van szüksége, ráadásul speciális igényeket kell kielégítenünk, naponta mintegy 30-féle étrend készül a különféle diéták, kezelések, műtétek függvényében. Mi nem improvizálhatunk aszerint, hogy éppen mit hozott aznap a beszállító. Reméljük, hogy sokan látnak majd ebben fantáziát, s összetalálkoznak a szándékaink. Jogi akadálya nincs az új konstrukciónak, ám a megfelelő partnerkör feltérképezése és megnyerése összetett feladat. Szeretnék, ha KÓRHÁZ 2013/7–8.

már ősszel elindulna a program, hogy a jövő évi termelést már ennek szellemében tervezhessék a gazdák. A kórház a teljes hálózatba 100–120 partnert szeretne bevonni, ám első lépésként 20–25 gazdával tervezi megkötni a megállapodást. Nem tűnik egyszerű feladatnak, de úgy érzem, megér-

né foglalkozni vele, hiszen a gazdák biztos jövedelemhez, a betegeink pedig garantált minőségű ételekhez juthatnának. Meg kell próbálnunk, ellenkező esetben marad a kiszolgáltatottság... – summáz Molnár Attila. Magyar Hajnalka (Zalai Hírlap)

AKTUÁLIS

17

Július elsejétől Fülesdi Béla professzor irányítja a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumot. Stratégiájáról, céljairól, elkötelezettségéről beszélgettünk.

Új centrumelnök Debrecenben – Gratulálunk kinevezéséhez, ami nem volt meglepetés, hiszen az előző ciklusban centrumelnök-helyettesként tevékenykedett. – Az aneszteziológia és intenzív terápia interdiszciplináris szakma, ezért mindennapos a kapcsolatom a többi szakmával. Talán ez is szerepet játszott abban, hogy az előző ciklusban klinikai centrumelnök-helyettes lettem. 2011 óta az egészségügyi ellátórendszer átalakításában is részt vettem, a Szakmai Kollégium elnökeként nemcsak a betegellátásra, hanem a szakorvosképzésre, rezidensi ügyekre és szakképzésre való rálátás is felkészített a centrumelnöki feladatra. De emellett fontos a tradíció is: centrumelnököt általában a DE OEC előző menedzsmentjének tagjaiból választunk. A korábbi centrumelnök-helyettesi tevékenység arra kiváló volt, hogy belelássak a betegellátáson kívül működő, nagyobb rendszerbe, tisztában legyek a feladatokkal, hiszen bár a döntéseket nem én hoztam, azok előkészítésében részt vettem. – A Szakmai Kollégium irányítási feladatai és a centrumelnöki munka hogyan segítik, illetve gátolják egymást? – A szakmai kollégiumi munka dandárja 2012-ben folyt, akkor kellett kialakítani azt a kommunikációs struktúrát, amellyel egy 180 fős szervezet működtethető. Egyik legjelentősebb feladatunk a minimumfeltétel rendelet volt, amelyen június végén fejeztük be az utolsó simításokat és küldtük el a tárcához. Elképzeléseink szerint úgy lesz komplex és kezelhető a rendszer, ha a progresszivitási szintek kijelölése és a minimumfeltételek meghatározása megvalósul, valamint a progresszivitási szintekhez hozzárendeljük a beavatkozásokat is. A centrumelnöki funkció jellemzője, hogy a legmagasabb progresszivitási szintről nézem az ellátórendszert, ám a Szakmai Kollégium elnökeként igyekeznem kell az egyetemi professzori szemlélettől megszabadulni és megőrizni mértéktartásomat – ez egy szerencsésen alakult feladat. – Kik segítik a munkáját, hogyan osztja meg a menedzsment egymás között a feladatokat? – A korábbi belső struktúrához képest jelentős változás, hogy megjelent a stratégiai centrumelnök-helyettesi funkció. Azért tar-

18

Menedzsment

Prof. dr. Fülesdi Béla

tottam fontosnak a stratégiai tevékenységet centrumelnök-helyettesi szinten megjeleníteni, hogy a város és a régió egészségügyi ellátásának szereplőivel való kapcsolattartás megfelelően magas szinten valósulhasson meg. Bíró Klára korábban stratégiai igazgatóként dolgozott a centrumban, most centrumelnök-helyettesként feladata a pályázatok figyelése és előkészítése, a várossal és a régióval való intenzív kapcsolattartás, és a városi fejlesztések kapcsán a közös stratégia kidolgozása, hiszen a Debreceni Egyetem nem csupán a város legnagyobb munkáltatója, hanem a felsőoktatás évszázadok óta Debrecen fő büszkesége. A klinikai centrumelnök-helyettesi feladatokat az endokrinológus Nagy Endre professzor úr látja el. Az ő személye is a kontinuitást jelenti, hiszen korábban ő helyettesített klinikai centrumelnök-helyettesi funkciómban, amikor távol voltam. Tudományos centrumelnökhelyettesünk Bíró Tamás élettanász, egyetemünk egyik Lendület Programos munkatársa, nagyon agilis és aktív fiatalember. Szak- és továbbképzési centrumelnök-helyettesünk Ádány Róza professzor asszony, aki ezt a pozíciót már a harmadik ciklus-

ban, hetedik éve tölti be. Ő képviseli az állandóságot a menedzsmentben, és ezt a tevékenységet nagy elánnal és átláthatósággal végzi. Ám azt se felejtsük el, hogy a centrumelnök mindenkori első számú helyettese hagyományosan az ÁOK dékánja, Mátyus László professzor úr, így ő is a menedzsment részének számít. – Milyen gazdasági állapotban veszi át azt a centrumot? – Gazdaságilag likvid az orvoscentrum, fizetőképessége stabil. Ennek az is oka, hogy figyeltünk a betegellátással kapcsolatos bevételek maximalizálására, kiadásainkat pedig minden területen igyekeztünk csökkenteni, amennyire ez ebben a torz finanszírozási rendszerben lehetséges volt. Az egyensúly fenntartását segíti az is, hogy a DE OEC jelentős térítéses betegellátási tevékenységet is folytat, talán a legnagyobb volumenűt az országban. Tavaly több mint 500 milliós volt a térítéses betegellátás bevétele, amelynek fele a klinikákhoz került vissza. A folyamatosan csökkenő OEPbevételek mellett a térítéses orvosképzés bevétele is segít működésünk fenntartásában. Ennek bevételét például arra használjuk fel, KÓRHÁZ 2013/7–8.

hogy a hiányszakmák számára pótlékot fizetünk és ebből korszerűsítjük az oktatási infrastruktúránkat, amire a hazai források korlátozott lehetőséget nyújtanak. – Van még mit fejleszteni a DE OEC-en, amely az elmúlt évek uniós pályázati rendszerének legnagyobb nyertese volt? – Valóban impozáns az a fejlődés, ami az elmúlt években campusunkon végbement, de van még néhány olyan épületünk, ami felújításra szorul. Most zajlik a Szülészeti Klinika felújítása, részleges felújításra kerül a Gyernekklinika, de várat még magára az Ortopédiai Klinika felújítása. Komoly fejlesztése szorul az onkológia, amelynél egy korábbi pályázat eredményeként megépült két lineáris gyorsító helye, egy gépet a közelmúltban telepítettünk az egyik bunkerbe, a másikat egy jelenleg futó onkológiai pályázat keretében tervezzük telepíteni. Egyébként pedig egy magára valamit adó egészségügyi szolgáltató soha nem tekintheti befejezettnek saját fejlesztéseit. – A fejlesztések kapcsán vannak-e még nyitott kérdések, megoldatlan problémák? – Tovább kell fejlesztenünk tradicionálisan jelentős, magas progresszivitású szakmáinkat. Országos jelentőségű kardiológiai, stroke és idegsebészeti ellátásunk, és sebészeti profilunk sem állhat meg a fejlődésben. Egyre több területen működünk együtt a Kenézy Kórházzal, pszichiátriában a tanszékvezető felügyeli a Kenézy Kórházban zajló munkát, a traumatológia pedig történelmi okok miatt a Kenézy Kórházban található. A gyerekgyógyászat megszűnt a Kenézy Kórházban, és mi látjuk el a nem egészséges neonatológiai eseteket is perinatális intenzív centrumunkban. Hangsúlyos cél a várossal közösen tervezett protonterápiás központ megvalósítása, amely kisebb mértékben a betegellátáshoz, döntően pedig az ipari kutatáshoz kapcsolódik, szoros együttműködésben a debreceni MTA ATOMKIval. Mivel protonterápiás központot általában tízmillió emberre terveznek, a központ Erdély számára is jelentős hátteret nyújthat, de a térítéses betegellátás egyik fontos forrásképző lehetősége is lehet. Centrumelnöki pályázatomban szerepelt a jövő egy fontos fejlesztési területe is: célunk a kardiológiai, élettani, biomechanikai és mozgásszervi kutatói bázison egy olyan sportegészségügyi központ létrehozása, amely megfelelő infrastrukturális hátteret és sportegészségügyi csúcsszínvonalat nyújt a régió számára, biomechanikai fejlesztő laborral összekapcsolva. – Július elején új MR-berendezést avattak a Kenézy Kórházban, miközben az egyetemi képalkotó diagnosztikája kezd elavulni. KÓRHÁZ 2013/7–8.

– A külső szolgáltatóval kötött szerződés szerint most időszerű az aktuális műszeres fejlesztéseket megvalósítani, reménykedem hát abban, hogy így vagy úgy, de hamarosan az aktuális képalkotó diagnosztikai csúcstechnológia kerül egyetemünkre. A Kenézy Kórház eltérő ellátási spektruma miatt az ottani MR-berendezésnek teljesen más feladatokat kell ellátni, főként a gerincsebészeti és koponyatraumás területen, míg az egyetemen található gép főként tumor- és strokediagnosztikai és kardiovaszkuláris vizsgálatokra alkalmazott MR. Debrecenben bőven elfér egymás mellett két MR, ám azt tudomásul kell venni, hogy a legmagasabb progresszivitási szinten lévő centrumunkba a legkomplexebb esetek kerülnek, amelyek igénylik a legmodernebb diagnosztikát. – A pécsi és szegedi egyetem az elmúlt években integrálta a környezetében lévő egészségügyi intézményeket. Mi várható a Kenézy Kórház, Városi Egészségügyi Szolgálat és DE OEC kapcsolatában?

az asztalos sem dolgozhat fa és gyalu nélkül. Ezért fontos a két intézmény minél szorosabb integrációja. – Hogyan működik majd együtt a Debre­ ceni Egyetem július 1-jén kinevezett új vezetésével? – Értem a kérdést: nyilván a Debreceni Egyetem rektorválasztása körül kialakult állítólagos viharokra gondol. Háborúban nem lehet építkezni, ráadásul Szilvássy Zoltán rektor úr az orvosi egyetemről került ki és soha nem volt közöttünk semmilyen feszültség. Leültünk a rektor úrral beszélgetni az egyetem jövőjéről és rájöttünk, hogy mindkettőnknek hasonló célja van. Neki az, hogy a legjobb egyetemet létrehozzuk és működtessük, nekem az, hogy a DE OEC minél betegközpontúbb és szakmai szempontból minél erősebb legyen. Azonos alapokon, azonos irányba megyünk, még ha néha eltérő elgondolással is. A hangsúly azonban mindkettőnk számára a közös fejlődésen és a jó szándékú bizalmon van.

Fülesdi Béla munka közben

– Politikai döntésre várunk, hiszen a DE OEC korábbi centrumvezetése készített egy integrációs koncepciót felvázoló anyagot. Ezt a centrum vezetése akkor el is fogadta, és eljutattuk a város, a minisztérium és a GYEMSZI vezetőinek. E koncepció lényege, hogy a teljes körű integráció során – a Kenézy Kórház közkórházi jellegét megtartva – az egyetem orvoscentrumának infrastruktúrája bővülne az egyesülést követően. Amennyiben ez a teljes körű integráció megvalósulhat, lehet növelni a hallgatói létszámot, a gyakorlati képzést jobban szét lehet teríteni és hatékonyabbá lehet tenni. Ugyanakkor, úgy látom, hogy a betegellátást és orvosképzést semmiképpen nem lehet elválasztani, mint ahogy

– Mint a KÓRHÁZ szaklap régi támogatója, mit üzen lapunk olvasóinak? – Ugyanazt, amit a hallgatóimnak szoktam mondani záróvizsgán: tartsanak ki. Az átalakítás iránya valószinűleg nem változik, minden megvalósul, ami a szerkezetátalakítás teljessé tételéhez hiányzik – mert ez elkerülhetetlen. Az egészségügyi struktúra nyilvánvalóan és érezhetően javul, könnyebb lesz benne dolgozni, és méltó jövőképet fogunk tudni felvázolni. Ám addig is bátor lépések kellenek a további szerkezetátalakításban, mert azok nem spórolhatóak meg. Dr. Szepesi András Menedzsment

19

Július elsejétől dr. Gál János professzor a Semmelweis Egyetem általános és klinikai rektorhelyettese. Ars poeticájáról és az egyetem középtávú céljairól beszélgettünk.

„Egy jó csapat mögöttem” –  Amikor 2007 végén az Oxfordi Egyetem intenzív osztályának vezetői pozíciójából visszatért Magyarországra, csodabogárnak tartották, mert Oxford helyett a Semmelweis Egyetemet választotta. Öt évvel később kinevezték a Semmelweis Egyetem második emberének. Innen nézve, megérte a váltás? – Megérte. Nagyon szeretem, amit csinálok. Persze, azt nem gondoltam volna, hogy az egyetem irányítása ennyire sok energiát igényel, nehéz ugyanis olyan döntéseket hozni, amelyek minél több érdekeltnek megfelelnek. Ám a konfliktuskezelést az intenzív terápiában napi rendszerességgel alkalmazzuk, volt időm begyakorolni. – Mit hozott haza Oxfordból vezetési szemléletben? – Leginkább a konfliktuskezelés módszertanát. Oxfordban ugyanis a legnagyobb viták közben is biztosak voltunk abban, hogy azok nem érzelmi, hanem szakmai alapokon nyugszanak. Ma nagyon sokat ér, hogy ott megtanultam: a legnagyobb bajban is, pozitív szemlélettel az azonnali kiutat kell keresni, ami a lehető legtöbb résztvevő, a többség érdekeit képviseli. Saját szakmám és Anglia megtanított arra, hogy nem szabad összeomlani vagy csapkodni, hanem a problémát kell gyorsan megtalálni és megoldani. – Egy éve már tagja a Semmelweis Egyetem menedzsmentjének. Mi volt a feladata klinikai rektorhelyettesként, és miben különbözik az általános rektorhelyettesi poszt? – Dr. Szél Ágoston rektor úr 2012. július 1-jétől kért fel a klinikai rektorhelyettesi feladatok ellátására. Mivel ő – bár rendelkezik orvos gyakorlati tapasztalattal – elméleti szakember, az én feladatom a klinikai munka irányítása és szervezése volt, valamint én képviseltem a rektor felé legfontosabb fejlesztési programunkat, a Korányi projektet. Hozzám tartozott a szakmai munka összehangolása, a klinikai együttműködés a fővárossal és a külső kórházakkal, a Korányi projektben pedig összekötő szerepet játszottam dr. Szatmári Miklós professzor úr, rektori biztos és a rektor úr között. Akkor még kérdéses volt, hogy megvalósul-e a projekt.

20

Menedzsment

Az nem volt kérdéses, hogy szükség van rá, mert meghatározza nemcsak a Semmelweis Egyetem, hanem a teljes budapesti ellátórendszer jövőjét. Meg kellett találni azokat az együttműködési formákat a kormánnyal, az Egészségügyi Államtitkársággal és az uniós szervezetekkel, amelyek lehetővé teszik a projekt sikeres megvalósulását. Ez a feladatkör változott 2013. július 1-jétől, miután a korábbi általános rektorhelyettest, dr. Hunyady László professzor urat az ÁOK dékánjának nevezték ki. Általános rektorhelyettesi feladatom más perspektívát jelent és más típusú munkát igényel tőlem. A közvetlen klinikai irányítási munkám mellett nagy hangsúlyt kell fektetnem az egyetem általános feladataira az oktatás, kutatás és az egyetem külső képviselete területén is. Ennek következtében a feladatom sokkal szélesebb körű és összetettebb lett. – Milyen kihívásokat jelent a klinikai munka irányítása? – Klinikusként vezetői munkámat is mindig az a cél vezérli, hogy a beteg érdekei megvalósuljanak. Egy éve az volt a legelső feladatom, hogy egy szakmai csapat létrehozásával átnézzük, és átszervezzük a Semmelweis Egyetem klinikai működését, és meghatározzuk klinikai jövőképünket. Ennek megvalósításában jelentős problémát okoznak a klinikum és az oktatás finanszírozásának nehézségei. Ennek köszönhető, hogy azonos forrásból több feladatot kell ellátnunk. A megnövekedett munkából csak példaként kiemelném a megduplázódó transzplantációs aktivitást, a jelenleg Bécsben végzett tüdőtranszplantáción átesett betegek pre- és posztoperatív kezelését, miközben óriási kihívást jelent a felnőtt tüdőtranszplantációs programba való bekapcsolódás, a Trau­mato­ lógiai Klinika megszervezése, a budapesti traumatológiai és sürgősségi ellátásba való bekapcsolódás, valamint az onkológiai hálózat megerősítése. Ezzel párhuzamosan a minőségi betegellátás szintjének emelése, a jobb és hatékonyabb együttműködés kiépítése érdekében nyitottunk és nyitunk az országos intézetek és a fővárosi kórházak felé, az együttműködést egyre szorosabbá téve. Talán ennek is köszönhető, hogy beválasztot-

tak a Magyar Kórházszövetség vezetőségébe, az Egyetemi Klinikák Szövetségét pedig titkári munkámmal segítem. – Hogyan változik a Semmelweis Egyetem kli­nikai struktúrája? – Már korábban elindultunk a klinikai tömbök létrehozásának útján. Bár számos központi orvosi szolgáltatásban, így az anesz­tezio­ lógiában, az intenzív terápiában, a kép­al­kotó diagnosztikában, a laboratóriumi vizsgálatokban és a sürgősségi ellátásban centralizált irányítás valósul meg, a működés decentralizált, a klinikai tömbök irányítása alá tartozik. Az egyetem vezetés létrehozta a Városmajori Klinikai Tömböt és a Kútvölgyi Klinikai Tömböt, elképzeléseink szerint ezt tovább folytatjuk a pesti oldalon lévő Belső Klinikai Tömbbel és Külső Klinikai Tömbbel. A klinikai tömbök működtetésének lényege, hogy a szakmák megtartják szakmai integritásukat, viszont a prospektívebb működés szempontjából, mind betegellátási, mind gazdasági szempontból van egy-egy felelős vezetője, ami a betegellátás minőségét emeli és gazdasági szempontokat is össze tudja hangolni, így a szakmai párhuzamosságok megszűnnek és hatékonyabbá válik az együttműködés. Talán ennek is köszönhető, hogy klinikavezető professzoraink teljesen nyitott módón, rendszerszemléletben gondolkodnak. Nagyon jó érzés, hogy egy jó csapat van mögöttem: egy olyan klinikai professzori csapat, amely – az új dékáni vezetéssel is együttműködve – megkön�nyíti a munkát. – Mennyi ideje marad a klinikumra? – Nagyon szeretem, amit csinálok, ám nagyon sok időt foglal le. Legnagyobb szívfájdalmam, hogy a közvetlen klinikai munkában sokkal kevesebbet tudok részt venni, mint korábban. Az elmúlt időszak szervezési feladatai miatt közvetlen orvosi tevékenységem csökkent, amit próbálok a jövőben visszájára fordítani. Jelenlegi feladatköröm óriási kihívást jelent, hiszen egészében kell képviselni a Semmelweis Egyetemet. Nem egy klinikát kell szolgálni, hanem az egész egyetemet képviselni és a betegek, orvostanhallgatók érdekeit is összességében kell látni. Ezt csak úgy KÓRHÁZ 2013/7–8.

– Úgy érzem, a kórházak és egyetemi klinikák közötti elhatárolódást meg kell szüntetnünk. Folyamatosan tisztában kell lennünk egymás munkájával, problémáival, feladataival, és a közös munkát kell erősíteni. Fontos megjegyezni, hogy ez nem csak a Semmelweis Egyetem célja, hanem ugyanezt képviseli a debreceni, pécsi és szegedi egyetem is. Köszönetre méltó és a kórházak pozitív hozzáállását mutatja, hogy tavasszal beszavaztak a Vezetőségbe. Nagyon bízom a jól együttműködő Magyar Kórházszövetségben, ami kiváló platform az ellátó helyek közötti szakmai kooperáció fenntartására.

tudom megtenni, hogy az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinikán van két nagyon jó helyettesem: dr. Hermann Csaba és dr. Iványi Zsolt docens urak és egy kiváló klinikavezető főnővérem, Mezőcsáti Melinda, akik a napi munkát viszik. Maximálisan megbízok bennük, ugyanúgy, mint az egyetemi munka során a kollégáimban. – Ön hogyan látja a Semmelweis Egyetem klinikai jövőképét? – A budapesti és magyarországi egészségügyi ellátásban szorosan együttműködő és példamutató, vezető szerepet betöltő Semmelweis Egyetemet képzelek el, amely a hatékonyságot, a minőségi, magas színvonalú betegellátást képviseli a legmagasabb progresszivitási szinten, tevékenységét szorosan összehangolva a környezetünkben lévő, nagyon jól működő kórházakkal, országos intézetekkel. Ebbe beletartozik a párhuzamos betegutak leválasztása, a szakmai együttműködések és a pontosan kialakított, hatékony klinikai kapcsolatok, amelyek origójában a beteg áll. Ehhez nagyon fontos a szakmai és gazdasági szempontú transzparencia és nyílt kommunikáció kialakítása. Egy egyetem ugyanis csak akkor lehet sikeres, ha nyitott, együttműködő és az egyetem érdekeit is szem előtt tartva a közösség érdekeit helyezi az előtérbe. – Milyen irányba nyitnak? – Nyitottunk már az Országos Onkológiai Intézet felé, a közösen működtetett Mellkassebészeti Tanszék megalakításával, több fővárosi kórház kapott oktató kórház, vagy akkreditált oktató központ kinevezést. A Budai Klinikai Tömb részvételével minél szorosabb együttműködésre törekszünk a Szent János Kórházzal. Elutasítjuk a feudalista, elzárkózó hozzáállást, és erre meg is van a lehetőségünk, hiszen a klinikai vezetők döntő többsége fontosnak tartja a nyitottságot és az együttműködési hajlandóságot. További fontos tényező a folyamatos rugalmasság, a felmerülő szakmapolitikai, szakmai és gazdasági kérdésekhez való nyitottság is, amely betegellátási és gazdálkodási szempontból minőségi fejlődéshez vezethet. Az egyetemnek sokszor felül kell bírálnia a hagyományos gondolkodását, és mindig az új utakat kell keresnie – ehhez a felismeréshez is Oxford segített hozzá. – Az oktatásra, kutatásra vagy betegellátásra szeretnék helyezni a fókuszt? – A klinikai ellátás és a klinikai gyakorlati oktatás fejlesztése mellett nagyon fontos a már eddig is elismert világszínvonalú elméleti oktatás és kutatás továbbfejlesztése is, ami az elméleti intézetvezetők és a kliniKÓRHÁZ 2013/7–8.

Prof. dr. Gál János

kaigazgatók felelőssége. Erre számtalan sikeres példa van a Semmelweis Egyetemen: olyan munkacsoportok alakultak ki, és működnek, amelyek nemzetközi szinten az abszolút csúcsszínvonalat képviselik, és működésüknek jelentős nemzetgazdasági értéke is van. Több olyan klinikai és elméleti közösségünk is van, amire nem csak a Semmelweis Egyetem, hanem a teljes magyar orvostudomány is büszke lehet. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejtenünk, hogy más magyar kórházakban is működnek ilyen műhelyek, akikkel fontos az együttműködés bővítése, hogy a Semmelweis Egyetem nevéhez méltó módon tudjuk a legmagasabb szakmai színvonalat képviselni. Az egyetemen nem csak a klinikai munkáról kell beszélni önmagában, sokkal inkább a klinikai oktatás, kutatás és betegellátás elválaszthatatlan hármasáról. Mindenkor ez az egység adja a potenciális lehetőséget a magas szintű, minőségi betegellátás és orvosképzés legteljesebb kiteljesedéséhez. A személyi feltételekben, a szürkeállományban úgy gondolom és az eredményeink is azt bizonyítják, hogy jól állunk. A szakdolgozói csapatunk munkája és kitartó hozzáállása kimagasló. A tárgyi feltételek kialakításában a Korányi projekt sokat segít, de szükség van innovatív hozzáállásra is, például erre irányul a klinikai szimulációs oktatás bevezetése és fejlesztése. Ezen a területen nagyot lépett előre a Semmelweis Egyetem a szimulációs központ átadásával, amely még tovább emeli a klinikai gyakorlati orvosképzés minőségét, ráadásul nemcsak a medikusok és szakorvosok képzésben, hiszen 2011 óta a NATO-val is szorosan együttműködünk. – A Magyar Kórházszövetség Vezető­ségé­ben az Egyetemi Klinikák Szövetségét képviseli. Milyen célrendszerrel?

– Három évre nevezték ki rektorh­elyet­tesnek. Mandátuma lejártakor milyen sikerekkel lenne elégedett? – A magyar egészségügynek változásra van szüksége. Meg kell újulnia, nemzetközi szinten is versenyképesnek kell lennie az oktatásban, kutatásban és betegellátásban. Ehhez jelentős és sokszor fájdalmas lépéseket kell megtenni, amelyek nem tűnnek könnyűnek, de szükségszerűek. Ugyanez vonatkozik a Semmelweis Egyetemre is. Ha a Korányi projekt 2014 folyamán megvalósul, és az egyetemen megtörténnének azok a klinikai szervezeti és szerkezeti átalakítások, amelyek visszafordíthatatlan módon a jövőbeli minőségi fejlődés minél teljesebb kiteljesedése irányába mutatnak, elégedett lennék. Fontos, hogy ezek a változások hosszú távon is biztosítsák a Semmelweis Egyetemen zajló magas szintű oktatási, kutatási és klinikai ellátási feladatok zökkenőmentes és magas szintű megvalósítását. Szoros együttműködések alakuljanak ki az egyetemen kívüli kórházakkal, ennek oka szintén a minőségi betegellátás fokozása, és nagyon boldog lennék, ha a megfogalmazott szakmai fejlesztési célok ezen a területen is megvalósulnának. Ezen igen fontos célok mellett talán az lenne a számomra, mint egyetemi vezető számára a legfontosabb, hogy olyan csapat dolgozzon a Semmelweis Egyetemen a klinikai ellátásában, oktatásban, kutatásban a szakdolgozóktól kezdve az orvosokig és a háttérszemélyzetig, akik jól érzik magukat, megbecsültek, minőségi ellátást nyújtanak, és nem hogy itthon szeretnének maradni, hanem még haza is jönnek a hívó szóra. Ha egymást segítve, közös érdekeinket szem előtt tartva dolgozunk, akkor ez visszahúzza az embereket a Semmelweis Egyetemre és Magyarországra. Ennek legfőbb haszonélvezője meggyőződésem szerint a betegember és a jövő orvosa kell, hogy legyen. Ha ennek a csírái meglesznek, akkor 2015-ben boldog leszek. Zöldi Péter Menedzsment

21

Szakmai fejlesztéseikkel még magasabb betegellátási szintet szeretnének elérni a betegbarát megoldásokra és megfelelő tájékoztatásra is kellő hangsúlyt adó Szent Pantaleon Kórházban.

Látványos fázisban az új műtéti blokk Dunaújvárosban L

átványos építési fázisában van a négymilliárd forintból épülő technológiai tömb, amely várhatóan év végére készül el. A TIOP 2.2.4. pályázat keretében megvalósuló új épületszárnyban központi műtőszolgálat, sterilizáló, intenzív osztály és diagnosztika fog működni, lehetővé téve a sürgősségi osztály további bővítését is. A főépület megüresedő helyeire a korábban Kulcsra és Várpalotára kiszervezett krónikus ágyainkat fogjuk elhelyezni, tovább növelve intézményünk költséghatékonyságát és egyszerűbbé téve a krónikus ágyakra történő betegelhelyezést – tájékoztatta a Kórház szaklapot dr. Mészáros Lajos, a Szent Pantaleon Kórház-Rendelőintézet főigazgatója a most zajló fejlesztéseikről és a további elképzeléseikről. A tervezett projekt az építészeti beruházáson kívül orvosi műszerfejlesztést is céloz, kiegészítve informatikai eszközbeszerzéssel is. A fenti pályázatban azonban nem érintettek bizonyos – a főépületben maradó – szakmák, amelyek működése elengedhetetlen, miközben az általuk használt berendezések elöregedtek, a technológiai és építészeti háttér elavult. Ezért pályáztak a központi épületben maradó többi szakma fejlesztése érdekében is. Ide tartozik például az operatív szakmáknak jelentős szakmai hátteret biztosító, ugyanakkor az egész kórházat kiszolgáló patológiai osztály, ahol a jelenlegi készülékek némelyike még a nyolcvanas évekből származik vagy használtan vásárolták őket, gyakran meghibásodnak, korszerűtlenek, olykor javíthatatlanok. Szeretnének továbbá egy intraoperatív módon használható UH-berendezést beszerezni, illetve a TIOP 2.2.4 pályázatban nem érintett szakmák (például a császármetszésre fenntartott műtő) fejlesztését megcélozni. A 2012. július 1-től hatályos struktúrában új, négyágyas stroke őrző létesítésének lehetőségét biztosították a kórház számára. Átmenetileg a más osztályok (intenzív, sürgősségi) által nélkülözhető felszereléseket csoportosították ide, azonban

22

Beruházás

Dr. Mészáros Lajos

a főigazgató jelezte, hogy ezek korántsem a legjobb minőségű és tudásszintű berendezések. Hasonló helyzetben van a CTberendezésük, amely másfél év múlva kötelező cserére szorul. A szülőszoba és a hozzá kapcsolódó vizsgálók szintén évtizedek óta változatlan körülmények között,

régi, elavult műszerparkkal működnek. A belgyógyászati szubspecialitások közül a gasztroenterológia és a kardiológia egyaránt nagy forgalmat bonyolít le, éppen ezért szeretnék fejleszteni, korszerűsíteni a diagnosztikai és terápiás tevékenységüket. A kardiológiai UH beszerzésével terveik szerint a gyermekkardiológiát is ki tudják szolgálni. Digitális röntgenberendezésük elavult, cseréje szükséges. Az új struktúrában a fül-orr-gégészeti osztály progresszivitási szintje nőtt: a további minőségi javuláshoz kiegészítő felszereléseket kell beszerezniük. A gyermekosztály gyermekkardiológiai és -pulmonológiai járóbeteg-szakrendelést működtet, a kardiológiai eszközpark fejlesztését is tervezik. Emellett gyermekgasztroenterológiai szakrendelést kívánnak indítani, ehhez néhány kiegészítő diagnosztikai eszköz beszerzését tervezik. A családok nagy tehertől szabadulnának meg, ha ezek a vizsgálatok elérhetőek lennének a városban, és nem kellene utazniuk, emeli ki dr. Mészáros Lajos. Abszolút prioritást kell adniuk az informatikai háttér biztosításának, jelenle-

A Szent Pantaleon Kórház Dunaújváros és környéke járó- és fekvőbeteg-szakellátását, valamint krónikus gondozását végzi 493 aktív- és 188 krónikus ágyon, illetve a járóbeteg-szakellátás területén 2405 órában. Szakmai palettája messze meghaladja egy városi kórházét, inkább egy kisebb megyei kórházzal hasonlítható össze: 17 fekvőbeteg-ellátó szakmában, a járóbeteg-ellátásban pedig 47 területen végeznek gyógyítást és rehabilitációs tevékenységet. Területi ellátási kötelezettségünk döntően Fejér megye Dunával határos sávját fedi le, de átnyúlik Tolna megye északi és Bács-Kiskun megye nyugati részére is. Az akut betegeket Sürgősségi Betegellátó Osztályon fogadják. Többfunkciós közösségi kórházként kiterjedt diagnosztikai (CT, digitális röntgen és egyéb képalkotó, ultrahang, labor, szövettani) tevékenységet végeznek. Kiemelendőek az ortopédiai nagyízületi protézisműtétek, a szemészet szinte teljes spektrumát lefedő szemlencse-, hátsószegment- és retinasebészetet is magában foglaló műtétek, az urológia kiterjedt endoszkópos műtétei, a radikális nőgyógyászati műtétek és a plasztikai sebészet. Megyei szintű intenzív osztályt működtetnek, a belgyógyászati területen pedig a gasztroenterológiai, kardiológiai és a diabetológiai ellátás emelendő ki.

KÓRHÁZ 2013/7–8.

Év végére készül el a technológiai tömb

gi gépeik, nyomatatóik nagy részét még 1998-ban szerezték be, illetve egy új telefonközpontot is szeretnének működtetni, amely egy ügyfélbarát telefon-előjegyzési rendszert tudna kiszolgálni. Az újonnan kialakítandó technológiai tömb megnyitását követően a két legnagyobb forgalmú operatív szakma – sebészet és traumatológia –, illetve a belgyógyászati osztály részlegeit áthelyezik, ezzel a betegek mozgatása mind a műtők, mind a diagnosztika irányába optimáli-

sabb lesz, el tudják kerülni a betegek felesleges mozgatását, és a műtőbe juttatás időparaméterei is így válhatnak ideálissá. Ehhez az osztályok felszerelésének korszerűsítésére van szükség, kötözőket, kezelőket, diagnosztikai fejlesztéseket és a XXI. századnak megfelelő betegkomfortot szeretnének elérni. Csaknem minden fekvőbeteg-osztályukon hasznosnak tartják az ágy melletti diagnosztikai és betegmegfigyelési lehetőségek (EKG-berendezések, pulzoxyméterek)

bővítését. A legnagyobb ágyszámú, a populáció elöregedése miatt gyakran súlyos állapotú, tartósan ágyban fekvő betegek tömegét ellátó belgyógyászati osztály ápolásszakmai fejlesztése is terveik között szerepel. – Szakmai fejlesztéseinket a még magasabb szakmai színvonal elérése érdekében végezzük, és szeretnénk megőrizni családias, barátságos intézményi képünket. Nagy hangsúlyt fektetünk a megfelelő kommunikációra, betegbarát megoldásokra. Az elmúlt években megnyertük a „Családbarát munkahely” címet. A szülészetben teljes körűen megvalósítottuk a „rooming in” lehetőséget, vagyis az újszülött elhelyezését az anyával együtt, biztosítjuk az apás szülések lehetőségét, szülés-előkészítő tanfolyamokat szervezünk, aktívan részt veszünk a „Születés hete” rendezvénysorozaton. Messzemenőkig propagáljuk és segítjük a csecsemők minél teljesebb körű anyatejes táplálását. Ezekre alapozva jó eséllyel pályázzuk meg a „Bababarát kórház” címet is. Az „Év kórháza” internetes szavazáson több mint 200 intézmény közül az előkelő 9. helyezést értük el. Dolgozóink gyermekeinek családi napközit üzemeltetünk, melyet játszóházként „külsős” gyermekek is igénybe vehetnek. A nyári szünetben itt különböző táborokat szervezünk számukra – sorolja a főigazgató. Sándor Judit

Tisztelt Kolléganő/Kolléga Úr! Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) 2013. november 6–8. között Budapesten a Hotel Novotelben (Budapest, Alkotás u. 63–67.) Magyar Orvostudományi Napokat rendez. A Szövetségünk ez irányú hagyományaira épülő, rangos eseményen magasan kvalifikált vezető szakemberek, multidiszciplináris klinikai megközelítéssel, közérthető formában rövid áttekintést adnak a népegészségügyileg legfontosabb betegségekkel kapcsolatos naprakész elméleti és gyakorlati ismeretekről. Az előadásokhoz kerekasztal-beszélgetések csatlakoznak az egészségügy aktuális kérdéseiről. A Magyar Tudomány Napjához kapcsolódó kongresszus fővédnöke dr. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A részvétel 18 kreditpontot jelent. Frissítse fel Ön is általános és szakirányú orvosi tudását háromnapos rendezvényünkön, és a medicina legújabb ismereteinek elsajátításával végezze napi gyógyító munkáját! Várjuk mielőbbi jelentkezését a http://www.motesz.hu/index.php/magyar-orvostudomanyi-napok-2013 linken, ahol részletes programtervezetet, regisztrációs lapot és további információkat talál. A jelentkezés határideje 2013. október 25.Az előadóterem limitált befogadóképessége miatt a regisztráció elfogadásakor a jelentkezések sorrendjét vesszük figyelembe. Megtisztelő részvételére számítva tisztelettel üdvözli Önt: Prof. dr. Poór Gyula egyetemi tanár, a MOTESZ elnöke

KÓRHÁZ 2013/7–8.

Beruházás

23

Augusztus 7-én Szócska Miklós avatta fel a Gróf Tisza István Kórház 2,5 milliárd forintból felépített új központi technológiai tömbjét.

Megújult a berettyóújfalui kórház

A Központi Diagnosztikai és Műtéti Tömb

Az

új központi technológiai tömbben műtő, intenzív ellátás, sterilizáló, diagnosztika (laboratórium, transz­fuziológia) kapott helyet, itt működik a kórházi belső gyógyszertár, és a magisztrális labor. A technológiai tömbben elhelyezett egységekben, illetve a központi diagnosztika részét képező radiológián és patológián jelentős mértékű műszerfejlesztés is történt, melynek eredmé­nye­kép­pen rövidülnek a kórházon belüli­betegutak. A steril eszközök rövid úton történő biztonságos szállítása révén költséghatékonyabb gazdálkodás alakul ki, a humán erőforrások ésszerű kihasználása eredményes betegellátást és korszerű kórházüzem kialakulását biztosítja. A Debrecentől 50 kilométerre lévő, 666 befogadott aktív, krónikus és rehabilitációs ággyal működő Gróf Tisza István Kórház Hajdú-Bihar egyetlen nem megyeszékhelyi kórháza, éppen ezért kiemelkedő szerepet játszik a régió ellátásában. Ellátási területe a 85-90 ezer embert magában foglaló beret�tyóújfalui, derecskei és sárréti kistérség, vonzáskörzete azonban túlnyúlik a Bihari térségen, fontos egészségügyi központ, tekintve,

Ünnepélyes szalagvágás 38 fokban

24

Beruházás

Csúcstechnológiás műtő Maquet és Dräger eszközökkel

Szócska: szeptemberben már megemelt bér, jövőre is folytatódik a béremelési program

hogy két fontos nemzetközi útvonal metszéspontjában fekszik. Az átadáson az egészségügyi államtitkár utalt is arra, hogy a megújult beret�tyóújfalui kórház fontos szerepet játszhat a határon túliak ellátásában ezzel is némileg szolgálva a „történelmi igazságtételt”. A sürgősségi és a neurológiai tevékenysé­ get segíti, az intézmény másfél évtizedes álmát valóra váltó fejlesztés: a miskolci radiológiai ellátásban feleslegessé váló CTberendezés a GYEMSZI pályázatának eredményeként, a városi önkormányzat anyagi támogatásával Berettyóújfalun kezd új életet. Szócska Miklós szerdán ígéretet tett arra, hogy az új műszerhez az ősz folyamán többletfinanszírozás is társul. Az államtit-

kár Berettyóújfaluban is meg­erősítette: az egészségügyi dolgozók szeptemberben már a megemelt bért kapják, és jövőre folytatják a béremelési programot. Megismételte: a szeptemberi – januárig visszamenőleges – béremelés 95 ezer embert érint. A diplomás ápolók bérnövekményét 40 ezer forintig egészítik ki, a szakorvosok bére havi 40 ezerrel, a szakorvosjelölteké 10 ezerrel, az intézeti gyógyszerészeké 44 ezerrel, egyéb diplomás dolgozóké havi 10 ezer forinttal emelkedik. Szócska Miklós az átadó ünnepségen kiemelte: „A jövőben nagyon oda fogunk figyelni arra, hogy mindenki eljusson a megfelelő ellátáshoz, de mindenki csak arra a szintre jusson, ahova el kell jutnia. Feleslegesen kórházba ne utaljunk, az alap- és a járóbeteg-ellátás képes legyen minél több beteget ellátni.” Zöldi Péter

A Miskolcról áttelepített Siemens CT

KÓRHÁZ 2013/7–8.

2013. június 20-án, ünnepélyes keretek között került sor „A rehabilitációs ellátórendszer fejlesztése az Észak-ma­gyar­­­ országi régióban” elnevezésű, ÉMOP-4.1.2/A-11-2012-0001 számú projekt alapkőletételére a hatvani kórházban.

Folyamatosan fejlődik a hatvani Albert Schweitzer Kórház-Rendelőintézet Az

alapkőletételen a térség kórházának vezetői, helyi és kistérségi önkormányzati vezetők, a kórház fő támogatói mellett részt vett dr. Cserháti Péter helyettes államtitkár is, aki méltatta a kórház eddig elért eredményeit, és kifejezte abbéli reményét, hogy a rehabilitációs ellátórendszer nem az utolsó állomása a kórház fejlődésének. Ezt erősítette dr. Stankovics Éva, a kórház főigazgatója is, aki ünnepi beszédében elmondta: a járóbeteg-rehabilitációs ellátás mellett elbírálás Ünnepség az alapkőletétel alkalmából alatt lévő pályázatai is vannak az Albert Schweitzer Kórháznak. Ilyen a A most elhelyezésre került alapkő egy TIOP-2.2.6/12/1/B program, amely a strukolyan rehabilitációs járóbeteg-ellátás alaptúraváltást támogatja a járó- és fekvőbejait jelenti, melynek révén az észak-magyarteg-ellátás fejlesztésével. A mintegy 2,2 országi régió 11 kórházának rehabilitációs milliárd forintos beruházásból új, közponellátása újulhat meg, 4,526 milliárd forintti műtőblokkot alakítana ki a kórház, központi sterilizálóval, központi radiológiával, ból. A projekt konzorciumvezetője a Borsodés SO1-el, amelyet nagyon korszerű technoAbaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi lógiával szerelnének fel. A főigazgatónő elOktató Kórház. mondta, ez azért is fontos a hatvani kórház A hatvani kórház konzorciumi tagként számára, mert hosszú évekre meghatározná mintegy 500 millió forintból komplex rehabilitációs terápiás központot hoz létre annak jövőjét és az ellátási körzethez tartooly módon, hogy a meglévő használhatatzó betegek ellátásának magas színvonalát.

A megújuló hatvani kórház látványterve

26

Beruházás

lan épület helyére új épületszárnyat épít. A felújított helyen ambuláns kardiológiai rehabilitáció kialakítására kerül sor, illetve itt történik majd a poszttraumás korai rehabilitáció is. Az új épületben kerül kialakításra a 30 m2-es kardioterem, valamint egyéb rehabilitációs célt szolgáló egységek (pl. tornaterem). Jelen projekt keretében a tüdőbeteg-gondozó és járóbetegszakellátás beköltöztetésre kerül a központi telephelyre, a korábban felújítás során kialakított helyiségekbe a rendelőintézet második emeletén. Ezáltal a járó-és fekvő­beteg-szakellátás, valamint a rehabilitációs szakellátások is egy központi telephelyen elérhetővé válnak a lakosság számára. Fontos szempontja ez az intézménynek, hiszen az ellátási területe elég nagy, tavaly július óta a korábbinak csaknem a duplájára nőtt. Így átlagosan megközelíti a 100 ezer főt, de például a traumatológia tekintetében több mint 200 ezer lakos tartozik a hatvani kórházhoz. Tavaly, az új körzetek kialakításakor a fekvőbeteg-szakellátás tekintetében visszakerültek ugyanis Hatvanba azok az ellátási területek, amelyeket még a 2007-es egészségügyi reform elcsatolt – jelesül az aszódi térség. Idén április elsejétől pedig a járóbeteg-ellátást, vagyis az aszódi rendelőintézetet a hatvani kórház működteti. Az aktív ellátás lakossághoz közeli ambuláns, járóbeteg-kardiológiai, rehabilitációs, pulmonológiai- és légzés-rehabilitációs tevékenységgel egészül ki. A kardiológiai rehabilitáció 88 m2-en, a pulmonológiai-, és légzés-rehabilitáció 242 m2-en, valamint a mozgásszervi, neurológiai és egyéb, nem a mozgással ös�szefüggésben kialakult problémák rehabilitációját együttesen magában foglaló úgynevezett neuro-muszkuloszkeletális rehabilitációs fejlesztés 676 m2-en valósul meg. Az elkezdődött építkezés várhatóan november végén fejeződik be. KÓRHÁZ 2013/7–8.

A rendszerváltás óta nem telt el nyár, hogy szinte rutinszerűen meg ne jelentek volna olyan sajtóhírek, amelyek az éppen aktuális vérhiányról szóltak. Idén is így történt, ám nemcsak a nyári hónapokban, hanem már tavasszal is több kórházra hivatkoztak a sajtóinformációk, amelyekben műtétek maradtak el a vérhiány miatt. Utánajártunk, vajon mi a valós alapja ezeknek a híreknek, és ha tényleg mutatkozik időnként helyi vérhiány, annak mi lehet a valódi oka? Az ügyben legilletékesebbet, dr. Miskovits Esztert, az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) főigazgató főorvosát kérdeztük.

Aktívabbak lettek a véradók A

különféle hírek késő tavasz óta hol Vas megyéből, hol Dunaújvárosból, a legutóbb pedig Pécsről jelentettek vérhiányt, azt állítva, hogy emiatt a kórházak műtéteket kénytelenek elhalasztani. Az OVSZ főigazgatója cáfolja ezeket az állításokat: úgy véli elegendő vér áll az intézmények rendelkezésére. A szolgálat honlapján grafikusan ábrázolt készletadatok szerint a leggyakoribb vércsoportokból (A+ és 0+) százszázalékos a vérkészlet mennyisége, a többi vércsoportból is a várható igényeknek megfelelő mennyiség (50–75 százalék) áll rendelkezésre. Még a legritkább, vagyis a kórházak által legkevésbé igényelt AB - vércsoport készlete is 25 százalékon áll, ami bőségesen elegendőnek mondható. Miskovits Eszter szerint a legutóbbi, vérhiánnyal riogató Baranya megyei hírek, akár a korábbiak is, nagyrészt alaptalannak bizonyultak. Azóta a vérellátó szakemberei kiderítették, hogy egyetlen, programozott csípőprotézis-műtét került elnapolásra a baranyai fekvőbeteg intézményben. A vérhiány miatt elmaradó műtéteknél általában az a gond, hogy – ellentétben az európai követelményekkel, amelyek szigorúan előírják a kórházak számára a tervezett műtétek előtti megfelelő vérmennyiség megrendelését – a hazai intézményekben ez esetleges. Vannak kórházak, amelyek az előre programozott beavatkozásokhoz a vérellátótól időben megrendelik a vért, mások viszont elmulasztják. Az utóbbiaknál így előfordulhat átmeneti vérhiány. „Évek óta harcolunk azért, hogy a műtéteket végző kórházaktól legalább egy héttel az elektív beavatkozások előtt megkapjuk azok vérigényét tartalmazó listáját, de mindeddig eredménytelenül” – jelöli meg a gondok forrását a főigazgató. „A kellő információk birtokában közösen egyeztethetnénk a kórház vérszükségleteit a nálunk rendelkezésre álló mennyiséggel, így azt a ritkán előforduló problémát is gond nélkül, egy esetleges átsorolással megoldhatnánk, amikor egyetlen nap alatt, egy műtőben 4-4 azonos vércsoportú (pl. A+) KÓRHÁZ 2013/7–8.

beteget operálnak. Sajnos, a legtöbb kórházzal esetleges, vagy elmarad az egyeztetés, nincs hatékony csapatmunka, az intézményekből hiányoznak a vérkészletekre intenzíven ügyelő és a szükségleteket a vérellátóval folyamatosan egyeztető munkatársak. Igaz, erre a kórházakat pillanat-

Dr. Miskovits Eszter

nyilag semmilyen jogszabály, vagy szakmai protokoll nem kötelezi, pusztán a vérellátók kérése alapján közlik az igényeiket. Úgy vélem, pozitív irányba fordulhat a vérkészletezés jelenlegi állapota, ha az OEP által bejelentett várólisták validitási vizsgálata a gyakorlatban is elindul. A tervezet értelmében a várólistán nem szereplő betegek műtétjeit a biztosító forrásaiból a jövőben nem támogatnák. Ennek az intézkedésnek talán az lenne a velejárója, hogy a műtétekhez szükséges vérkészleteket is időben egyeztetnék a kórházak, és megrendelnék tőlünk. Megoldást jelenthetne az is, ha az elektív műtétek szakmai protokolljai rögzítenék a kórházakra háruló kötelezettségként az azokhoz szükséges vérigény időben történő bejelentését és egyeztetését a vérellátóval” – adott hangot reményeinek a főigazgató.

Idén többen adnak vért A lakosság véradási aktivitását firtató kérdésünkre Miskovits Eszter elmondta: úgy tűnik, ez az év kiemelkedő forgalmat produkál. Legalábbis eddig a korábbi esztendők átlagánál sokkal többen jelentkeztek önkéntes véradásra, illetve a szolgálat vérkészletei is nagyobbak, mint a megelőző években voltak. Okát csak találgatni lehet. Elképzelhető, hogy a TVK-korlátok miatt a kórházak valamivel kevesebb műtétet végeznek, mint korábban, így kisebb a vérigényük, de az önkéntes véradók aktivizálódása is szerepet játszhat a pozitív változásokban. A közelmúltban, egy hétvégi szabadtéri rendezvényen tartott önkéntes véradáson például több mint négyszázan vettek részt. Évente országosan körülbelül 420–440 ezer véradást tartanak nyilván, ami természetesen nem egyenlő ugyanennyi véradóval. A becslések szerint a bázist az a 200–250 ezer személy képezi, aki évente többször is ad vért. Pár évvel ezelőtt a hazai sajtó sokat foglalkozott azokkal, akik az akkori információk szerint buszokkal jártak Bécsbe vért adni. Ennek az információnak is csupán a fele igaz – mondta a főigazgató. Valóban mentek, sőt valószínűleg ma is járnak, de nem Bécsbe, csak Burgenlandba és nem vért, hanem plazmát adni, gyógyszergyári felhasználásra. Feltételezhetően anyagi okok vezérlik az erre vállalkozókat, ám a létszámuk nem mondható jelentősnek, így általuk nem csökken a hazai véradó bázis aktivitása. A kisebbek bezárhatnak Kérdésünkre, hogy a vérellátást vajon érintette-e az egészségügyi ellátórendszer egészének legújabb átszervezése, a főigazgató elmondta: eddig a saját szakterületükön nem történt semmilyen változás. A jövőben viszont várható, hogy egyes, aktív kapacitásukat elvesztő kórházakban (pl. Komló) megszűnnek majd a transzfúziós osztályok. A korábbi gyakorlat az volt, hogy ezek az intézmények szerződésben álltak a vérellátóval. A környezetükben fekvő teleVérellátás

27

pülésekről ezek a kórházak gyűjtötték ös�sze a vért és értékesítették a vérellátónak. Az utóbbi időben több, aktív osztályait elvesztő kórház is jelezte, hogy a költséghatékonyabb működtetés érdekében valószínűleg a jövőben bezárja a transzfúziós osztályát. Feltételezhető, hogy azok a kórházak, amelyek eddig is nagyobb mennyiségű vért gyűjtöttek be, így abból jelentősebb bevételre tehettek szert, megtartják ezt a szolgáltatásukat, a kevés vért begyűjtők viszont felszámolják a tevékenységüket. Az országos hálózatban fejlesztés nem várható, hiszen idén sokkal szerényebb költségvetésből kell gazdálkodniuk, mint tíz évvel ezelőtt, 2003-ban. Ráadásul az utóbbi években olyan pluszfeladatokat is kapott az OVSZ (pl. a szervtranszplantáció koordinálása, az Eurotransplanttal való kapcsolattartás stb.), amelyek további pluszkiadásokat generáltak, ám egyetlen fillérnyi finanszírozást sem rendeltek hozzá, a beruházást nem fizették. Tekintettel arra, hogy a vérellátó szolgálatnál – ellentétben a fekvőbeteg-ellátással – a havi költségek nagyobb részarányát (60 százalékát) a tevékenységhez használt drága felszerelések és berendezések üzemeltetése/karbantartása, esetleges beszerzése te-

szi ki, a szakszemélyzet bérköltségére csupán 40 százalék marad. A folyamatosan csökkenő források miatt a gépek elavultak, az épületek erőteljesen amortizálódtak. „Annak, hogy a számunkra szükséges eszközöket és berendezéseket csak olyan szállítóktól tudjuk beszerezni, akiknek – egyre magasabb árfolyamú – euróban kell kifizetnünk a számláinkat, az lett az egyenes következménye, hogy sorra elmaradtak a fejlesztéseink. Évek óta egyetlen beruházást sem tudtunk véghezvinni, holott az épületeink zöme nagyon elavult, régi építésű, tehát feltétlen rekonstrukcióra szorulna” – sorolja a tényeket a főigazgató. A régi műszerek, felszerelések karbantartása, javítása is irracionálisan sokba kerül, források híján pedig szinte egyáltalán nincs lehetőség újak beszerzésére. Az uniós pályázati források segíthetnének az áldatlan állapotok javításában, ám azok is csak a vidéki, regionális vérellátóknál, hiszen a leginkább amortizálódott fővárosi központ – mivel a központi régió része – kimaradt ezekből a projektekből. Két regionális véradó központ (Pécsett és Szegeden) az uniós forrásoknak köszönhetően megújulhat: jelenleg a pályázatok a kivitelezési közbeszerzés fázisánál tartanak. A beruházá-

sok befejezésének elvi dátuma 2014. Mivel a pályázat modern eszközök beszerzésére is lehetőséget kínál, elmondható, hogy e két dél-magyarországi régiós központ vérellátó szolgálata megfelelő eszközökkel és minőségben teljesítheti majd a feladatát. Ezzel persze az országos gond nem oldódik meg, a legnagyobb problémát jelentő elavult fővárosi centrum továbbra sem jutott felújítási forrásokhoz. „Az egészségpolitika aktuális döntéshozói már több mint tíz éve foglalkoznak a központi vérellátó említett gondjaival, már többször is ígéret is született egy modern épületbe való átköltöztetésünkről, a feladatnak megfelelő infrastruktúra kialakításáról, de a valóságban semmi sem történt. Így pillanatnyilag a jövőt teljesen kilátástalannak véljük” – panaszkodott a szolgálat országos vezetője. A jelenlegi (eredetileg rendőrakadémiának tervezett) épületük csaknem százéves, födémszerkezete teljesen alkalmatlan a munkához használt robusztus, hatalmas automata gépek megtartására. Megfelelő mértékű saját forrás híján a központi vérellátó továbbra is csak az állami finanszírozó jóindulatában reménykedhet. Lóránth Ida

A Semmelweis Egyetem tudományos és nemzetközi kapcsolatokért felelős rektorhelyettese, a Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetének igazgatója, mindeközben vendégprofesszora a montreali McGill Egyetemnek. Nem tudja elképzelni az életét a betegek gyógyítása nélkül, a mai napig aktív gyakorló klinikus. Dr. Molnár Mária Judit neurológus, klinikai genetikus professzorral a kutatás helyzetéről, lehetőségeiről, rektorhelyettesként végzendő feladatairól beszélgettünk.

E pluribus unum – nemzetközi tudásközpontot vízionál – Egyetemi felső vezetésben részt venni nagyon szép kihívás minden olyan embernek, aki felsőoktatási intézményben dolgozik, hiszen ez tulajdonképpen a megkoronázása az addigi pályafutásunknak. Olyan lehetőséget kaptam, amely új távlatokat nyitott meg számomra. Eddig elsősorban a saját és kollaboráló partnereim kutatásaira fókuszáltam, most azonban kitárult előttem a világ, sokkal szélesebb perspektívából, új dimenzióból látom az

28

Kutatás

egész egyetem kutatását azáltal, hogy felelős vagyok az intézmény ez irányú tevékenységéért. Olyan képességeimet tehetem próbára, mint a szervezetfejlesztés, projektmenedzsment, amelyek intézeti szinten kevésbé bontakozhattak volna ki. Figyelemmel kísérem, hogy az egészségipar szereplői milyen irányban fejlődnek, hogy milyen kutatásfejlesztési stratégiái vannak az akadémiai és ipari partnereinknek. Ugyanakkor a saját szűkebb kutatá-

si területemet megtartottam, hiszen fontos, hogy legyen olyan terület, amiben az ember el tud mélyülni, otthon tudja érezni magát. Ha saját magam irányítok kutatócsoportot, érzem a kutatók mindennapi problémáit is, és látom azt, hogy milyen feltételek javítása a legégetőbb, hogyan lehet új forrásokat megszerezni. – Hogyan lehet a szűkös körülmények között kutatás-fejlesztési koncepciót alkotni? KÓRHÁZ 2013/7–8.

– Az elmúlt egy évben, amióta ezt a tisztséget betöltöm, az „E pluribus unum” elv alapján megújítottuk az SE pályázati és innovációs tevékenységért felelős szervezeti egységeit. A pályázati és innovációs folyamatok szervezését az elmúlt 10 évben több egyetemi tulajdonú kft. és egyetemi szervezeti egység látta el. Mindegyik szervezet különálló szakmai vezetés alatt állt, nagy önállósággal, saját célokkal, érdekeltségi rendszerrel. A szervezetek tevékenységei között jelentős átfedések voltak, a kitűzött célok sok területen versenyhelyzetet teremtettek közöttük, így az erők egyesítése nem történt meg. Az új vezetés 2012 őszén úgy döntött, hogy innovációs és pályázati tevékenységünk hatékonyságának fokozása érdekében elkerülhetetlen az egyetemi struktúrában a váltás, egy egységes innovációs központ felállítása. 2013. július elsején megalakult a Semmelweis Egyetem Innovációs Központja. Infrastruktúrájának kialakítását egy korábbi pályázati forrás teremtette meg az Üllői út 26. szám alatt. Így földrajzilag közel, egy emeleten dolgozik mindenki, aki innovációért, kutatásért-fejlesztésért, technológia-transzferért felelős. Innovációs igazgatónak egy Németországból hazatelepülő magyar kutatónőt sikerült megnyernünk. Azt reméljük, hogy neki köszönhetően a jelenleginél még nemzetközibb szemléletet kaphat az egyetem kutatásra, fejlesztése. Erre rá is vagyunk kényszerítve, hiszen a hazai pályázati források az elmúlt időszakban rendkívül szűkösek voltak. Félő, hogy a következő év sem lesz jobb, emiatt az európai és egyéb nemzetközi források nagyobb mértékű igénybevétele a kívánatos. – Milyen területeket ölel fel az egyetem kutatási koncepciója? – A SE többmilliárdos kutatóegyetemi pályázata tavaly zárult. A bio-imaging a molekulától az emberig, a nanomedicina, az onkológiai kutatások, a személyre szabott medicinát támogató diagnosztikai, terápiás lehetőségek kutatása állt elsősorban a fókuszban. Ezek a témák továbbra is aktuálisak. Innovációs stratégiánkban a korábbinál sokkal intenzívebb közeledés jelenik meg a gyógyszeripari partnereink felé. Egy nemzetközi cég segítségével pharmaorientált stratégiai elemzést készítettünk, hogy megértsük a magyar, illetve nemzetközi partnereink fejlesztéseinek irányait. Az innovatív gondolkodás, a hatékony technológia-transzfer feltétele, hogy egy akadémiai kutatóhely tudja azt, hogy mely szellemi termékei lesznek piacképesek, hol jelentkezik a legnagyobb igény, és hogy hol vannak a fehér foltok. Ma már a KÓRHÁZ 2013/7–8.

kutatás nem az elefántcsonttoronyba elzárkózva folyik. Fontos a jó gondolatok optimális hasznosítása, a piacképes termékek létrehozása. Tudni kell, merre halad a világ az elkövetkező húsz-harminc évben, melyek azok a fő irányok, amelyek leginkább

Dr. Molnár Mária Judit

mozgatják az egészségipart és az egészségügyi kutatásokat. – Összhangban van ez az elgondolás azzal, amiről dr. Keserű György Miklós, az MTA Természettudományi Kutatóközpont főigazgatója beszélt egy szakmai konferencián: a gyógyszeripar jelentős bevételtől esik el a lejáró szabadalmak miatt, ezért erősödött fel a k+f területen dolgozók elbo-

csátása, miközben az egyetemi, akadémiai központok szerepe megnő a kutatási tevékenységben. – Teljesen egyetértek vele, valóban ez a legújabb trend. A gyógyszeripar ugyanis nem tudja finanszírozni a korábbi nagyságrendben a preklinikai-klinikai kutatásait, hiszen egyre nagyobb ráfordításból egyre kevesebb originális gyógyszer születik. A biomedicinális egyetemek hármas feladatrendszerének egyike a kutatás, a felsőoktatás és gyógyítás mellett. Tehát abban az esetben, ha egymásra találnak a közös célokban, akkor költséghatékonyabban születhetnek meg az innovatív termékek. A kutatás-fejlesztés területén ma az együttműködés sokkal fontosabb, mint korábban volt. A modern technológiák egyre költségesebbek, a legtöbb szereplő pedig a finanszírozás szűkében áll, ezért nem versenyeznünk kell, hanem megosztanunk azt, amink van. Ha például az egyetemünknek van egy ötszáz millió forintos bázislaborja, akkor azt minél több kutatónak használnia kellene, legyen az ipari, akadémiai szereplő, vagy akár a magánszektorból érkező. Nem az a cél, hogy minél több azonos funkciójú drága műszert vásároljunk, hanem az, hogy a meglevőt maximális kapacitáson és jó minőségben működtessük. – Gondolom, jó tapasztalatokkal vértezte fel magát vendégprofesszori tevékenysége során… – A montreali McGill Egyetem vendégprofesszora vagyok 1999 óta. Sántha Kálmán haladó szemléletének formálásában meghatározó volt a Montreali Neurológiai Intézet, amely nemcsak a magyar idegse-

Pályakép Dr. Molnár Mária Judit 1986-ban szerzi általános orvosi diplomáját, summa cum laude minősítéssel, a DOTE-n. 1986-tól 1998-ig a DOTE Neurológiai Klinikáján dolgozik, közben 1990-ben leteszi a neurológiai, majd 1993-ban a pszichiátria szakvizsgát. 1996-ban neuropatológiai szakképesítést, 1997-ben PhD fokozatot szerez élettan, neurobiológia tárgykörből. A DOTE-n eltöltött évek alatt vezeti a neurológiai osztályt, fejfájás/fájdalom, neuromuscularis és neurogenetikai ambulanciát. 1998 és 2007 között a DEOEC Neurológiai Klinikán már csak részállásban dolgozik, 1998-tól ugyanis az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben folytatja pályafutását, ahol 2002-től a Molekuláris Neurológiai Osztályt vezeti az intézmény 2008-as bezárásáig. 2006-ban neurológiából szerez Dr. med. habil. fokozatot. 2008-tól 2012-ig a Semmelweis Egyetem Molekuláris Neurológiai Klinikájának és Kutató Központjának a vezetője. 2009-ben klinikai genetikai szakvizsgát tesz. 2011-ben az MTA doktorává avatják és egyetemi tanári kinevezést kap. 2012-től a Semmelweis Egyetem tudományos és nemzetközi kapcsolatokért felelős rektorhelyettese, valamint a Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetének igazgatója. 1999-től a mai napig a Montreal Neurological Institute, McGill University vendégprofesszora.

Kutatás

29

bészet kialakításában játszott fontos szerepet, hanem a hazai neurogenetika, molekuláris neurológia is sokat köszönhet ennek az intézetnek. Tudományos szemléletemet, valamint „clinician scientist” attitűdömet itt alapoztam meg. Az elmúlt 14 évben voltak aktívabb és kevésbé aktív periódusaim, az aktívabb időszakban folyamatosan négy-öt hónapot is kinn töltöttem évente. Életemben fontos az a két év is, amit Németországban töltöttem Humboldt-ösztöndíjasként. A montreali éveknek, illetve Humboldtösztöndíjnak köszönhetően lehetőségem volt egy észak-amerikai és egy nyugateurópai felsőoktatási intézmény, kutatóhely kutatási stratégiáját, munkamódszereit elsajátítani és összehasonlítani. Észak-Amerikában sokkal rugalmasabban gondolkodnak a kutatók, több a lehetőségük, és ez nem feltétlenül csak az anyagi forrásokat jelenti. Ott nyitottabbak az „összjátékra”. A projektek, az ötletek irtózatos sebességgel generálódnak, a fiatal kutatók autonóm módon építik saját karrierjüket főnökük támogatása mellett. Úgy gondolom, számunkra is nyitottak az új dimenziók, az új típusú együttműködések annak ellenére, hogy egy alacsonyabb GDP-vel rendelkező pici országban élünk. Ha az ember megtapasztalja a légkörét egy-egy nagy európai vagy amerikai egyetemnek, megismerteti saját és intézménye kvalitásait a világban, onnantól úgy érzi, mindegy, hogy hol él: ha kutatásait finanszírozni tudja, minden elérhető számára. – Ma is aktívan gyógyít. Miért fontos a betegekkel való közvetlen kapcsolat? –  Neurológus voltam és neurológus vagyok ma is, ezt mindig hangsúlyozom. A betegek változatlanul mindennapjaim középpontjában állnak, olyannyira, hogy még a mai napig van saját szakrendelésem. Nem is tudnám elképzelni az életemet betegellátás nélkül. Egy klinikus kutató számára elengedhetetlen a beteggel való közvetlen kapcsolat, hiszen ez tölti fel energiával, lelkesedéssel. A kutatás egy izgalmas kaland, de vannak periódusai, mikor a lelkesedést revitalizálni kell. Ilyenkor kell valami, ami átlendít a holtponton és erre legjobb az, ha az ember érzi, hogy szükség van rá és mindarra, amire felesküdött. A minden nap feltett kérdés: „Tessék mondani, van remény, hogy gyógymódhoz juthassak?”, és az őszintén, de szomorúan adott válasz, hogy „A tudomány oly gyorsan fejlődik, bízzunk benne, hogy a közeljövőben megszületik a megoldás”, nagyon fontos mozgatórugó az éle-

30

Kutatás

temben. Kutatóként az a célom, hogy új terápiákat, diagnosztikákat fejlesszünk ki. Ez pedig csak úgy megy, ha az ember pozitív visszacsatolást kap a hozzá segítségért fordulótól. A mai napig tanulok a betegeimtől. Sokan úgy érzik, kizárólagosan a modern technológiák hozzák a megoldást számos megoldatlan orvosbiológiai területen. Én úgy gondolom, hogy a technológia egy félkarú óriás. A beteg sokszor apró részletekbe menő kórtörténete, klinikai tüneteinek hosszmetszeti követése legalább annyira fontos, mint a modern technika. Az egyik a másik nélkül életképtelen. Ez különösen fontos egy olyan klinikusnak, mint én, aki a humán genom rejtelmeinek megismerésére adja a fejét. – Debrecenből került az OPNI-ba neurológusként. Miért volt a váltás? – Az egykori debreceni Ideg- és Elme­ gyógyászati Klinikán kiváló iskolába jártam. Ott kezdtem el 1995-ben az első molekuláris neurológiai laboratóriumot fölépíteni a Humboldt Alapítvány segítségével. Az OPNI-ba Nagy Zoltán profes�szor úr hívott azért, hogy itt is kialakítsak egy hasonló laboratóriumot, és itt is indítsuk útjára a neurogenetikai diagnosztikát. Az OPNI-ban hoztuk létre az ország első komprehenzív, molekuláris neurológiai osztályát, ahol a neurogenetikai járó- és fekvőbeteg-ellátás egy egységben zajlott a genetikai, szövettani és elektrofiziológiai diagnosztikával. Amikor bezárt az intézet, a Semmelweis Egyetem rektora látta az új terület fontosságát, és biztosította további életben maradásunkat. Tudta, hogy specializált tevékenységünk az országban hiánypótló, ezért befogadta az akkori osztályunk valamen�nyi munkatársát, egész infrastruktúráját. Ágyainkat ugyan átmenetileg elveszítettük, de a járóbeteg-szakrendelésünket és labordiagnosztikai tevékenységeinket meg tudtuk tartani. Most arra várunk, hogy ismét kaphasson finanszírozást fekvőbeteg-osztályunk, és a 2008-ban félbeszakadt tevékenységet folytathassuk. Intézetünk fő specialitása a ritka betegségek ellátása: a ritka betegségek 70-80 százaléka genetikailag determinált, és döntő többségükben van idegrendszeri érintettség. Az országból mindenhonnan ellátunk betegeket, közöttük vannak olyan súlyos állapotúak, akik számára az utazás nehezen megoldható, ugyanakkor egy-egy átvizsgáláshoz, kezeléshez egy héten több alkalommal is szükség lenne a személyes találkozásra. A centralizált specializált betegellátás egy kis országban a leghatékonyabb ellátási forma.

– A neurológia hozta, hogy a ritka betegségek és a személyre szabott orvoslás felé irányuljon a szakmai érdeklődése? – Igen, ez így van. Az intézetünknek van egy genetikai diagnosztikai laboratóriuma, ezen belül végzünk rutin diagnosztikus vizsgálatokat, amelyek között vannak farmakogenetikai, diagnosztikai vizsgálatok is. Ezek segítségével ki tudjuk választani, hogy az adott terápiára reagáló vagy nem reagáló valaki. Ilyen vizsgálatot végzünk például a clopidogrel hatékonyságának megjóslására, illetve most állítottuk be a statin indukálta különböző mellékhatások genetikai alapú kockázatának felmérését. Egyik kutatási projektünk az interferon-β kezelés hatékonyságának vizsgálata sclerosis multiplexben, illetve a metformin mellékhatását célzó genomikai vizsgálatok. Másik fontos területünkön, a neurodegeneratív betegségekben az alcsoportképzéssel foglalkozunk az Alzheimer- és Parkinson-kór területén. Mindkét betegségnek vannak úgynevezett monogénes formái – vagyis a klasszikus poligénes, multifaktoriális kórformák mellett egyetlen gén által determináltak is. Nagyon fontos, hogy azonosítsuk és külön csoportba tudjuk választani ezeket, hiszen a más etiológia más terápiás megközelítést igényel, és más a betegség prognózisa. Az sem elhanyagolható, hogy a monogénes formákban a genetikai diagnosztika segítségével a következő generációban meg tudjuk becsülni a betegség ismétlődésének kockázatát. – Eddigi pályafutása szakmailag vitathatatlanul nagyon sikeres. Milyen tervei vannak még? – Nagyon szeretném, ha sikerülne egy olyan intézetet létrehozni, amely nemzetközi szintű egészségügyi szolgáltatást tud nyújtani, ahol mind a betegellátás, mind a betegellátást támogató diagnosztika határokon ível át, akárcsak a kapcsolódó oktatás és kutatás. Ki kell nyitnunk a kapukat, élnünk kell az új lehetőségekkel. Egyetemünk az ősszel szervez egy nemzetközi konferenciát egyetemi felsővezetők számára „Paradigmaváltás az egészségügyben – határon átívelő oktatás, kutatás és betegellátás” címmel. Ez is jelzi a törekvéseket, melyekhez nagyon jó alapokkal rendelkezünk. Egy nemzetközi tudásközpont létrehozásában látom a jövőt a Semmelweis Egyetem számára. Sándor Judit KÓRHÁZ 2013/7–8.

Tizenöt éves hazai és hollandiai oktatási tapasztalat alapján született dr. Vokó Zoltán: „A betegágy melletti döntéselemezés kiskátéja” című könyve.

Vélemény „A betegágy melletti döntéselemezés kiskátéja” című könyvről A

szerző párbeszédes formában ismerteti a klinikai döntéselemzés során használatos alapfogalmakat, és megadja az időnként nem egyszerű, de a számításokhoz mindenképpen szükséges alapképleteket is. A szerző minden fejezet végén egy praktikus, kézzelfogható gyakorlati feladatot ad az olvasónak, aki ellenőrizheti a feladat megoldásával azt, hogy a fejezetben szereplő alapfogalmakat megértette-e, megfelelően tudja-e alkalmazni az adott példa kapcsán. A gyakorló feladatok megoldásai a könyv végén külön fejezetben szerepelnek. A könyv hét fejezetben ismerteti a klinikai döntéshozás legfontosabb fogalmait, szemléletes gyakorlati példákkal, konkrét eseteken, klinikai problémákon mutatja be azokat a nagyon praktikus fogalmakat, melyeket – sajnálatos módon – fontosságuk ellenére sem alkalmazunk rendszeresen a klinikai gyakorlatban. A könyv címe lehetett volna az alkalmazott matematika analógiájára „Alkalmazott EBM (evidence based medicine)” is. Az első fejezetben a kezelési küszöb fogalmát ismerteti: a gyermekkori appendicitisgyanú példáján mutatja be azt, hogy milyen módon függ egy kezelés melletti döntés a kezelés várható hasznától és kockázatától. A számításhoz megadja az egyszerűen behelyettesíthető képletet, emellett grafikusan is ábrázolja a haszon és a kockázati arány, valamint a kezelési küszöb összefüggését. A második fejezetben a szerző egy vas­ tagbéltumorban szenvedő beteg esetén mutatja be a beteg várható élettartamának becslési módszerét. A képletek itt már bonyolultabbak, viszont a szerző megad egy, az Elitmed honlapról letölthető olyan Excelfile-t, amely a mindennapi gyakorlatban is segítheti a beteg várható élettartamának kiszámítását. Ebben a fejezetben ismerteti a szerző a minőséggel korrigált várható életévek (QALY) fogalmát is. A harmadik fejezet a diagnosztikus leletek kórjelzőségét mutatja be. Az elemzést az emlőrák vastagtű-biopsziás lelete kapcsán ismerteti, illetve visszatér a gyermekkoKÓRHÁZ 2013/7–8.

ri appendicitis CT diagnosztika jelentőségének vizsgálatához is. Bevezeti a valószínűségi hányados fogalmát, ez az érték megmutatja, hogy egy adott lelet a betegség felvetődő gyanúja esetén hányszor lesz valószínűbb a betegek, mint a betegségben nem szenvedők körében. A következő fejezetben az előzetes és az utólagos valószínűség fogalmát elemzi az esély („odds”) fogalmának ismertetésével, és kitér arra a gyakorlati problémára, hogy gyakran feleslegesen végzett vizsgálatok nem megfelelően értelmezett leletére alapozva történnek szükségtelenül, vagy éppen nem történnek meg szükséges beavatkozások. A diagnosztikus érvelési modell alapján bemutatja, hogy ha a betegség előzetes valószínűsége az alsó tesztküszöb alatt van, akkor megfigyelés szükséges, ha viszont a felső tesztküszöb felett van, akkor azonnali beavatkozás az optimális stratégia. Az ötödik fejezet a diagnosztikus függvényeket ismerteti ismét az appendicitis problémakörének alkalmazásával. Ebben a fejezetben a többszörös regressziós modellekről, valamint a logisztikus regressziós módszerrel történő modellezésről ír a szerző, ismét képleteket ad meg, illetve hivatkozik az Elitmedoldalról letölthető Excel-segédletre. Fontos problémára hívja fel a figyelmet: a diagnosztikus függvényt a mindennapi életben történő alkalmazás előtt hitelesíteni kell, azaz meg kell vizsgálni, hogy elfogadott teljesítményt nyújt-e egy független betegcsoportnál is. A kalibrálás a diagnosztikus függvé-

nyekkel kapcsolatos második teendő, ennek részleteit is ismerteti a szerző. A hatodik fejezet a prognosztikus függvényeket foglalja össze, a Cox-féle arányos veszélymodellt, illetve az osztályozási teljesítménygörbe fogalmát ismerteti, és érthető módon szemlélteti, mind szöveges, mind grafikus módszerek alkalmazásával. Hangsúlyozza, hogy a hitelesítés a kalibráció és a diszkriminatív képesség vizsgálatát igényli. Az utolsó fejezetben a tüdőembólia példájával szemlélteti a hitelesítés, illetve a többváltozós elemzés gondolatmenetének egyes lépéseit. Ebben a fejezetben ismét előkerül az előzetes esély és az utólagos esély fogalma, valamint a függvények hitelesítésének szükségessége. Hangsúlyozza, hogy a klinikusok számára felhasználóbarát formában kell átadni a döntéselemzési ismereteket – és ismét megad az elitmed.hu honlapon egy Excel-segédletet. Összefoglalva Dr. Vokó Zoltán rövid klinikai döntéselemzési összefoglalója hiánypótló mű, praktikus példákon, gyakorlati szempontrendszer hangsúlyozásával jól érthetően mutatja be a klinikai döntéselemezés alapfogalmait, a döntéshozás során a különböző értékek kiszámítási módját. A könyvben mindössze néhány pontatlanság van (összemosódik a protokoll és az irányelv fogalma, keveredik a mortalitás a letalitással, az appendicitisnél a bal alsó kvadráns a jobb alsó kvadránssal), de ezek igazából a felvetett gyakorlati problémák megértését nem befolyásolják. A könyv elolvasása és a benne foglaltak átgondolása és a mindennapokban történő alkalmazása minden felsőéves orvostanhallgató, illetve gyakorló orvos számára jó szívvel javasolható – tartalmának bevezetése az általános orvosképzés kurrikulumába a klinikai tárgyak oktatásakor mindenképpen indokolt lenne. Prof. dr. Bereczki Dániel egyetemi tanár, igazgató Könyvajánló

31

A Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikája a kutatást, az oktatást és a gyógyítást is világszínvonalon űzi. Prof. dr. Kemény Lajos klinikaigazgatóval folytatott beszélgetésünk közben szinte el is bizonytalanodtunk, hogy Európa mely felén vagyunk éppen, és egyben azt is megtudhattuk, hol tart jelenleg az orvostudomány egyik legdinamikusabban fejlődő területe.

Európa egyik vezető bőrgyógyászati klinikája – Melyek az országos szinten egyedülál– Milyen betegségek ellátására érkeznek ló kutatási területek a Szegedi Tu­do­mány­ önökhöz páciensek az egész országból? egyetem Bőrgyógyászati és Aller­­­gológiai – Kiemelt kutatási területeinknek és az áltaKlinikáján, és melyek a legfontosabb kutalunk elsőként bevezetett kezelési eljárásoktási eredményeik? nak köszönhetően számos psoriasisos beteg – Klinikánkon, az MTA-SZTE Dermatológiai keresi fel ambulanciánkat, illetve országos Kutatócsoporton belül elsősorban a bőr imhírű a sebkezelési és limfológiai szakrendelémunológiai funkcióinak kutatásával foglalsünk is. Dermatoonkológai centrumunkban kozunk. Eredményeink szerint a keratinociták fontos szerepet töltenek be a bőr-immunrendszer működésében, azon belül a természetes immunitásban. Elsőként azonosítottunk hámsejteken baktériumok felismerésére szolgáló mintázatfelismerő receptorokat, melyek kulcsfontosságúak a kórokozók felismerésében, és szerepük van gyulladásos bőrbetegségek kialakulásában. Hámsejtekben az UV-sugárzás sejtszintű hatásában fontos szerepet betöltő fehérjét (COP1) azonosítottunk, amely a p53 fehérjével kölcsönhatásban szabályozza a sejtek UV-fényre adott válaszát. Klinikámon fejlesztettük ki bőrbetegségek kezelésére non-klorid excimerlézera xe­ kezelést. Elsőként igazoltuk az excimerlézerrel végzett célzott fototerápia hatékonyságát több bőrbetegségben, köztük pikkelysömörben, atópiás Prof. dr. Kemény Lajos dermatitisben és festékhiány betegségben. Az excimerlézerkezelés ma már a klinikai gyakorlatban is hasznosult, a nemzetközi szakmai alkalmazott elektrokemoterápiás kezelésünk irányelvek is hivatkozzák. Új fényterápiás keis egyedülálló az országban. Talán szintén zelési eljárást dolgoztunk ki a szénanátha keegyedülálló, hogy plasztikai sebészeti részzelésére is. Dermatoonkológiai munkacsoporleggel is rendelkezünk, ahol 4 plasztikai setunk pedig az egyik legveszélyesebb daganat, bész a kiterjedt daganatok műtétein kívül a a melanoma kialakulásáért felelő genomikai plasztikai sebészeti beavatkozások széles skáés környezeti tényezők kölcsönhatását kutatja. láját is alkalmazza.

32

Kutatás

– Milyen szerepet tölt be a Klinika az utánpótlásképzésben Magyarországon és világviszonylatban, milyen újdonságokat vezettek be az oktatásban az elmúlt években? – Kisebb-nagyobb bőrbetegséggel, bőrdaganattal szinte minden orvos találkozik, emiatt a klinika mindig kiemelt figyelmet fordított a graduális és posztgraduális képzésre. A hallgatók változó igényeivel igyekszünk lépést tartani, minden elméleti előadásunk elérhető videó formátumban a hallgatók számára kialakított, zárt internetfelületen, az ETR-en történő bejelentkezést követően (www.dermall. hu és https://www.coosp.etr.uszeged.hu/). Szakorvosok számára szervezett továbbképzéseink is kivétel nélkül elérhetők video formájában (http://videotorium.hu). Ezen webfelületeken online is követhető az előadás, akár az Egyesült Államokból is, mobiltelefonon keresztül is, illetve egy későbbi tetszőleges időpontban is megtekinthetők. Büszkék vagyunk arra, hogy a bőrgyógyászati klinika számos alkalommal elnyerte mind a magyar, mind az angol nyelvű képzésben a hallgatók által adományozott „legjobb oktató intézet” kitüntető címet. – Klinikavezető tanárként és a betegellátó intézmény vezetőjeként lát-e problémát a humánerőforrás-ellátottság terén az ön szakterületén és annak részterületein? – A bőrgyógyászat mind az Egye­sült Álla­ mokban, mind Nyu­gat-Európában a legkedveltebb szakmák közé tartozik, és a legne­he­ zebb rezidensi helyet kapni a bőrgyógyászati képzésben, így többnyire a legjobb hallgatóknak van csak esélyük bőrgyógyászati reziKÓRHÁZ 2013/7–8.

densi helyhez jutni. Magyarországon is nagy az érdeklődés a szakma iránt. A végzett bőrgyógyász szakorvosoknak biztos megélhetést biztosít ez a szakma Magyarországon és külföldön egyaránt. A kutatás iránt fogékony orvosok számára is kiváló választás, mivel viszonylag kis szakmának számít, ami még könnyen „belátható”, így könnyebben ötvözhető a klinikusi és a kutatómunka egymással. Az egyetemi klinikák esetében ennek megfelelően nem látok problémát a humán erőforrások területén, a kisebb kórházak, járóbeteg-rendelések azonban már egyáltalán nem annyira népszerűek. – Mennyire tekinthető a bőrgyógyászat napjainkban is az egyik legintenzívebben fejlődő területnek, melyek a legforrongóbb témák – akár a diagnosztikát, akár a terápiát tekintve? – A molekuláris biológia és a genetika szédítő fejlődése áttörést hozott genetikailag meghatározott betegségek, az ún. genodermatosisok patogenezisének megértésében, és szinte naponta új bőrbetegség molekuláris patogenezisét sikerül jobban megértenünk. Ha megnézzük a legrangosabb orvosi újság, a New England Journal of Medicine bármelyik számát, szinte nincs olyan példány, melyben ne lenne legalább 3-4 bőrgyógyászati téma, ami arra utal, hogy a szakma rendkívüli módon fejlődik. – Az ön főbb kutatási területei az immunológia, allergológia. Növekedik-e ezeken a területeken a betegek száma, milyen új lehetőségek születtek és születhetnek a közeljövőben számukra a diagnosztikában és a terápiában?

– Az immunrendszer az orvostudomány minden területén fontos szerepet tölt be a betegségek patogenezisében. Bizonyos immunbetegségek száma egyértelműen növekszik, gondoljunk itt például a különféle allergiákra (gyógyszerallergia, kontakt allergiák, táplálkozási allergiák) vagy az atópiás betegségekre (atópiás ekcéma, rhinitis allergica). Az autoimmun betegségek patogenezisének jobb megismerése eredményezte a bőrgyógyászatban is a biológiai terápiák bevezetését. A psoriasis kezelésére Magyarországon is számos biológiai szer áll már rendelkezésünkre, amely áttörést jelentett a betegség kezelésében. Jelenleg további, legalább 30 biológiai szer áll tesztelés alatt különböző indikációkban, ami azt jelenti, hogy egyre több betegnek tudunk segíteni a tünetek enyhítésében.

együttműködés – legalábbis a szegedi egyetemen – kifogástalannak minősíthető.

nikáján a – Mennyire fontos az Önök Kli­ teammunka, hogyan valósul ez meg a mindennapokban? – A klinikán orvosok és biológusok dolgoznak kiváló összhangban, és kutatásaink során sokszor együttműködünk fizikusokkal és matematikusokkal is. A különböző szakterületeken együttműködő kutatók napi kapcsolatban, egymás mellett dolgoznak, ez eredményezi a hatékony együttgondolkodást.

– Intézetvezetőként milyen célokat fogalmazott meg az elkövetkezendő időkre, és milyen személyes szakmai tervei vannak Önnek, aki ezen a poszton a legmagasabb szintre jutott? Jelentős infrastrukturális fejlesztések –  előtt állunk. A bőrgyógyászati klinika 1928ban épült, és a II. sz. Belgyógyászati Klinika ez év végén várható kiköltözését követően a bőr- és nemibeteg-gondozó intézet beköltözik a klinikára. Ezzel együtt új sebkezelő és limfológiai oktató- és kutatóközpont kialakítását is tervezzük. A szakmai programban a megkezdett kutatási programjaink eredményes lezárást várom, és bízom abban, hogy a már elődeim révén nemzetközi hírnévvel büszkélkedő szegedi bőrklinika továbbra is Európa egyik vezető bőrgyógyászati klinikái közé tartozik majd.

– Mely szakterületek a bőrgyógyászat legfontosabb társszakmái, egyetemi klinikaként mennyire olajozott az együttműködés? – A bőrgyógyászat a klinikai im­mu­nológia működik a belgyórévén szorosan együtt­ gyászattal és a reumatológiával, a der­ma­to­ onkológiai betegek ellátása miatt az onkológiával, a fertőzéses betegségek miatt pedig a mikrobiológiával és infek­ tológiával. Az

– Milyen külföldi kapcsolatokkal rendelkezik a Klinika? – Számos Európai és Egyesült Államok beli kutatóintézettel és klinikával vagyunk napi kapcsolatban, melyet közös publikációink igazolnak. – Országos és régiós szinten a struktúrát tekintve megfelelőnek látja-e a betegutakat, azok gyakorlati megvalósulását? – A bőrgyógyászat nem beutaló­köteles szakma, így a betegek beutaló nélkül, közvetlenül is meg­kereshetik a bőrgyógyászati szakrendeléseket. Régiónkban a bőr- és nemibeteg-gondozókkal kifogástalan a klinika kapcsolata.

Radnai Anna

Ki fog minket ápolni? Az egészségügyi szakdolgozók egri országos konferenciáján kiderült: a nővérek többre vágynak, mint hogy ágytálhordóként bánjanak velük. Négy és fél ezer szakdolgozói állás betöltetlen az egészségügyben. Budapesten az ápolói, asszisztensi helyek egytizede árválkodik üresen. Eközben vidékről – akár Szabolcsból, Hevesből, Nógrádból is – sokan ingáznak a fővárosba a magasabb fizetség reményében – olvasható a Szabad Föld online oldalán. A nemrég meghirdetett béremelés, amit szeptemberig januártól visszamenőleg kapnak kézhez, a diplomás szakdolgozók (például pszichológusok, konduktorok, gyógytornászok) tavalyi pluszjuttatását havi 41 ezer forintra egészíti ki, míg az OKJ-vizsgával rendelkezők 10 ezer forinttal kapnak többet. Vajon mindez enyhíti-e az évek óta tartó nővérhiányt? – erről kérdezték dr. Balogh Zoltánt, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnökét, aki így reagált: – A béremelés 75 ezer szakdolgozót érint. Többségük számára jó hír a néhány tízezer forintos többlet, hiszen sokan közülük családfenntartók, akiknek minden fillér számít. Máris látszik az intézkedések hatása: azok közül az ápolók közül, akik eddig a jobb fizetés kedvéért szociális területen – például idősek otthonában – dolgoztak, nem kevesen most visszatérnek az egészségügybe. Más kérdés, hogy azokat, akik ismernek valamilyen idegen nyelvet és külföldre mennének dolgozni, nem tudja megállítani ez a 100 eurónyi többlet. Tavaly félezer kollégánk távozott külföldre legális munkavállalóként, sokan szegődtek el családokhoz idős embereket, betegeket ápolni. Egyre komolyabb probléma a szakmai képzés: évente csupán harmad annyian végeznek, mint ahány ápolóra szükség volna – húzta alá a kamarai elnök. A budapesti István Kórház főnővére elmondta, hogy mivel rengetegen mennek nyugdíjba, főleg a szabadságolások idején aggasztó a nővérhiány. Mióta megszűntek az egészségügyi szakközépiskolák, nincs utánpótlás. Egyre kevesebb fiatal szánja rá magát, hogy érettségi után még 3 évet tanuljon, s aztán ápoló legyen, minimálbérért – emelte ki a főnővér. (Szabad Föld)

KÓRHÁZ 2013/7–8.

Kutatás

33

Augusztus elejétől Kulifai Gábor váltja a Németországban vezető beosztásba kerülő dr. Széchenyi Kornélt a 11 magyarországi dialízis központot működtető Diaverum-hálózat élén. A régi és az új ügyvezetővel a változás okairól beszélgettünk.

Új vezető a Diaverum-hálózat élén – A nyár közepén jött a hír, hogy kinevezték a Diaverum Deutschland GmbH ügyvezető igazgatójává. Miért hagyja el a magyar vesebeteg-ellátást? Dr. Széchenyi Kornél: Az elmúlt öt évben magyarországi dialízis hálózatunk nemzetközi összehasonlításban is jelentős szakmai sikereket ért el. Jelenleg 11 dialízis centrumunk található az ország különböző városaiban, ahol mintegy 850 krónikus vesebeteget kezelünk hemodialízissel, illetve peritoneális dialízissel. További 700 beteg nefrológiai gondozásában működünk közre. A német hálózatot hat évvel ezelőtt indította el a Diaverum müncheni központtal. A német dialízis centrumok száma azóta 21re nőtt, ahol 1600 krónikus vesebeteget kezelünk. A német szervezet ugyan kétszer akkora, mint a magyar, ám sokkal tapasztalatlanabb. Az lesz a feladatom, hogy a Magyarországon jól működő szervezeti kultúrát és struktúrát Németországban is meghonosítsam.

– Hogyan tudták egyensúlyban tartani a gazdálkodást, hiszen például 2008 decem­ berében 260 Ft volt egy euró, most pedig 300, a dialízis kassza mérete pedig nem nőtt. Kulifai Gábor: A Diaverum csoport a nemzetközi környezetben dinamikusan növekvő vállalat, az ebből adódó változások az elmúlt években nálunk is pozitív hatást gyakoroltak. Például, az anyagbeszerzésre vonatkozó szerződéseink a világ ös�-

– Miért éppen Önt választották? Sz. K.: Magyarország a Diaverum számára stratégiai szempontból fonDr. Széchenyi Kornél tos terület. A magyar hálózat tevékenységével elégedett volt a nemzetközi menedzsment, ezért is ajánlották szes Diaverum állomására vonatkoznak, fel a német hálózat vezetését. Jól működik a ami költséghatékonnyabbá teszi működémagyarországi modell, megfelelő a csapatsünket. Ugyanez jellemző az orvos-szakmai munka és a szemlélet, ezt szeretnénk német hálózatban is megvalósítani. területre, ahol a 18 ország több mint 250 dialízis központjában kezelt 24 ezer vese– Milyen változásokat vitt végbe az elmúlt beteg ellátásából fakadó orvos-szakmai kompetenciák, legújabb terápiás technikák öt évben? begyűrűznek Magyarországra. Sz. K.: A Diaverum magyar csapata számára az jelentette a legnagyobb kihívást, hogy a reálértékben egyre csökkenő finan– Segít a fenntartható működésben az is, szírozás mellett is fenntartsa a szakmai hogy a magyar leányvállalat nemzetközi eredményeket, ne csökkenjen a betegelláfeladatokat is ellát? tás színvonala, ugyanakkor a gazdálkodás K. G.: A Diaverumra a mátrix típusú műis egyensúlyban maradjon. Ezt csak úgy leködés jellemző. Az adminisztratív csapat hetett megvalósítani, ha közösen alakítjuk ugyanis nem csak a magyar vállalat életéki a stratégiát, és a döntések eredményeben vesz részt, hanem a cégcsoporton beként mindenki egy irányba húz. lül több ország munkáját segíti. Például

34

Dialízis

a Magyarországon működő informatikai csoport nemzetközi informatikai támogatást is ellát. Kornél is dolgozott számtalan nemzetközi fejlesztési projekten és nekem is vannak nemzetközi pénzügyi feladataim. – Mit tart az elmúlt öt év legnagyobb szakmai sikerének? Sz. K.: Orvos-szakmai mutatóink az elmúlt években folyamatosan javultak, de a legnagyobb sikernek a hasűri dialízisben részt vevő betegeink arányának dinamikus növekedését tekintem. Pár éve még csak betegeink 5%-át kezeltük így, ma ennek a dupláját, és reményeim szerint hamarosan elérjük a 13-14%-os országos átlagot. A peritoneális dialízis alkalmazása betegellátási és életminőségi szempontból nagyon fontos, hiszen használatával a vesebeteg számára több terápiás lehetőség áll rendelkezésre, és az aktuális állapotának megfelelő legjobb kezelési módszert tudjuk alkalmazni. K. G.: Fontos megérteni, hogy mi akkor tudjuk társadalmi szempontból is hasznosan végezni tevékenységünket, ha integrált ellátási modellben gondolkodunk. A vesebetegség kialakulásának korai fázistól nyomon követhető a betegek terápiája, azaz már a nefrológiai gondozás során törekszünk arra, hogy minél hos�szabb ideig fenntartsuk a vese működését, megakadályozzuk az esetleges szövődmények kialakulását, ezáltal megőrizve gondozás alatt állók munkaképességét. – Évek óta zárt dialízis kassza mellett miért fontos ez a megközelítés? K. G.: Bár a dialízis kassza zárt, a vesebetegek kórházi ellátásnak költsége a gyógyító-megelőző kasszát terheli. Ha a vesebetegnek bármilyen szövődménye van, azt a kórházban kell kezelni. Ezért is fontos nálunk az a program, amelynek célja, hogy minél több hemodializált betegnél biztosítsuk a fisztulán keresztül történő KÓRHÁZ 2013/7–8.

kezelést­. A katéteres betegek ugyanis sokkal gyakrabban kerülnek infekció miatt kórházi osztályra, ami megterheli az ellátórendszert és komplexebb dialízis ellátást igényel. Egy nemzetközi egészségügyi szolgáltató csak akkor lehet gazdaságilag is sikeres, ha a legmagasabb orvos-szakmai minőséget nyújtja. Nekünk az életmentő kezelésen túl az is a feladatunk, hogy javítsuk a vesebetegek életminőségét úgy, hogy a „normálishoz” közeli hétköznapokat biztosítsunk számukra.

mint Magyarországon, viszont a méretük sokkal kisebb, és sok esetben egy-egy orvos tulajdonában vannak. Az elmúlt

– Mitől működik jól egy dialízis hálózat? Sz. K.: Attól, hogy olyan folyamatokat, kontrolling mechanizmusokat működtet, amelyek rendszeres monitorozásával ki lehet szűrni Kulifai Gábor a rendszer hibáit, valamint más országok tapasztalataira építve olyan változásokat lehet megvaévekben a Diaverum úgy terjeszkedett lósítani, amivel költséghatékonyabbá teNémetországban, hogy kisebb állomásokat hető a rendszer. Nem csak arról van szó, vásárolt fel, és tette szervezettebbé, hatéhogy globális beszerzés esetén kedvezőbkonyabbá, magasabb színvonalúvá műköbek az árak, hanem a folyamatos monidésüket. torozás miatt optimális az anyagfelhasználás és a munkaerő-gazdálkodás is. Így – Mennyivel fejlettebb egy német dialízis tudunk olyan ellátási színvonalat nyújközpont egy magyarnál? tani, amely mellett nem költünk többet, Sz. K.: Nemzetközi hálózatunkban az mint amennyi szükséges. Magyarországon egyes központok felszereltsége és színvoaz elmúlt években sikerült egy olyan monala között nincs jelentős különbség, nem dellt megvalósítani, amelyben mindenki engedhetjük meg, hogy Magyarországon úgy érzi felelősnek magát a dialízis közrosszabbul vagy Németországban jobban pontért és annak gazdálkodásáért, mintlássuk el a betegeket, ugyanis ez hovatarha a sajátja lenne. Fontos tapasztalatunk, tozástól függetelenül minden betegnek hogy a szemléletváltást nem szankciókkal, egyformán jár, ráadásul ez a cég nemzethanem pozitív ösztönzőkkel lehet megvaközi megítélését is rontaná. Annyi a külósítani. lönbség, hogy Magyarországon az alacsonyabb finanszírozásból sokkal nagyobb – Mit lehet tudni a német dialízis ellátásról? Sz. K.: Bár a dialízis finanszírozása Német­ feladatot jelent a szolgáltatás színvonaországban lényegesen magasabb, mint lának fenntartása. Például azok a nyugatMagyarországon, a költségstruktúra teljes európai betegeink, akik Magyarországra mértékben eltér, hiszen a munkaerőköltséjönnek nyaralni, és mondjuk keszthelyi gek jóval magasabbak. A dialízisközpontok dialízis központunkban részesülnek ellálakosságarányos száma sokkal nagyobb, tásban, kiemelik munkánk magas minősé-

Pályakép Kulifai Gábor 2001-ben diplomázott a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán számvitel-vállalkozás szakirányon, majd 2012-ben a Közép-Európai Egyetemen szerzett MBA diplomát. 2000-2006 között egy multinacionális szoftverfejlesztő cég pénzügyi tanácsadó munkatársa volt. A Diaverumnál és jogelődjénél 2006 óta dolgozik, főkönyvelő, később informatikai vezető, 2010 és 2013 között a cég gazdasági és informatikai igazgatója. 2013. augusztus 1-től a cég ügyvezető igazgatója. Angolul és németül beszél. Nős, két gyermek édesapja.

KÓRHÁZ 2013/7–8.

gét. Nemzetközi hálózatunkban a „Touch” program lényege, hogy a betegeinkkel való személyes kapcsolat álljon a középpontban, és ne „csak” kiváló ellátás kapjon hangsúlyt, hanem az emberi törődés is. Ez az a terület például, ahol van még mit fejleszteni Németországban, és ahol fel tudom majd használni a magyarországi tapasztalatokat és sikereket. – Hogyan fog kinézni a Kulifai Gábor által irányított Diaverum? K. G.: A cég életét korábban individualista irányítás jellemezte. Kornél érkezésével 2008-ban jelentős változás történt, azóta konszenzusos a döntéshozatal. Eddig is a közös szakmai kompetencia alapján hoztuk meg döntéseinket, a jövőben is ezt a hagyományt szeretném folytatni. Hét éve dolgozom a cégnél, így nem ismeretlenek tevékenységünk napi rutinjai, de talán az lesz a legnagyobb kihívás, hogy a Kornél után hagyott űrt betöltsem. Közgazdászként egy olyan orvostársadalomban kell megtalálnom a megfelelő utat, ahol a szakmai és a gazdasági szempontok alá-fölérendeltségi viszonyban vannak. A cég vezetőjeként az a célom, hogy költséghatékony működés mellett a legmagasabb orvos-szakmai eredményeket a maximális betegelégedettséggel együtt érjük el. Ebben a munkában egyikfontos partnerem dr. Török Marietta hálózati orvos-igazgató, hiszen az orvos-szakmai munkát a továbbiakban is ő irányítja. – Hogyan lehet feloldani az orvos-szakmai és a gazdasági szempontok közötti ellentmondást? K. G.: Talán az a legfontosabb, hogy mindenhol ott legyen a jó gazda szeme. Dialízis központjaink önálló gazdasági egységként funkcionálnak. Vezetőik hónapról-hónapra tisztában vannak azzal, hogy milyen orvosszakmai és gazdálkodási mutatók mellett végzik tevékenységüket, az összhang megteremtése az ő feladatuk. A Diaverum évtizedek óta kizárólag a dialízis ellátással foglalkozik, olyan tudásra és tapasztalatra tett szert, amelynek eredményeként a lehető leghatékonyabban tudja működtetni a vesebetegek ellátását. Speciális tevékenységet végzünk, ugyanakkor integrált szemlélettel dolgozunk, és a betegek életminőségét állítjuk minden feladatunk középpontjába. Talán ennek köszönhető az elmúlt évek hatékony működése. Zöldi Péter Dialízis

35

A kórház egy szigorú technológiai követelményrendszer szerint működő üzem, ahol alapvetően fontos követelmény a berendezések, hálózatok, készülékek megbízható üzemkészsége, az életvédelmi és biztonságtechnikai körülmények és szabályok szigorú betartása és betartatása. Ha ezek a műszaki követelmények nem teljesülnek, akkor kétséges a megelőző-gyógyító tevékenység eredményessége, ez súlyos károsodásokat, akár haláleseteket is eredményezhet.

Kórháztervezés – villamosmérnöki megközelítésben Kórháztörténet

Építészet

Tartószerkezetek

Bevezető Ha az egészségügy technikai-technológiai fejlődését át akarjuk tekinteni, érdemes egy kicsit elidőzni az „egészség” fogalmával. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) meghatározásában „az egészség az embereknek a teljes- és magas fokú testi, szellemi és szociális jólétének állapotát jelenti, amely alapvető emberi jog”. Az egészség fenntartására vagy helyreállítására való törekvésben szerepet játszó számos tényező között a műszaki tevékenységeknek, illetve a villamosmérnöki tevékenységeknek is fontos szerepe van. Nélkülük lehetetlen lenne eredményes megelőző-gyógyító tevékenységet folytatni. Az egészségügyi ellátás fontos centruma a kórház. A műszaki-technikai berendezések, készülékek, hálózatok meghatározó részében a villamosságnak, elektrotechnikának meghatározó jelentősége van. Megállapítható az is, hogy az egészségügyben a műszaki fejlődés – többek között az elektronika, az információs technikák általános fejlődéséhez kapcsolódóan – rendkívül felgyorsult, a korábbi technikák használati értékének csökkenése, avulása gyors. A fejlesztés – de akár a működőképesség fenntartása is – rendkívül költséges. Ha arra gondolunk, hogy a korszerű orvostechnikai berendezések (pl. mágneses magrezonanciás/MRI készülékek, komputertomográfok/CT) ára többszáz millió forint lehet, nyilvánvaló, hogy a hatékony gyógyítási eljárások feltételének megtartása rendkívül nagy költségekkel járó, felelősségteljes feladat. Az orvostechnika az orvostudomány infor­mációmérés-igényeit, gyógyászati feladatát műszaki készülékekkel, berendezésekkel, hálózatok és eszközök felhasználásával oldja meg. Integrálja az elméleti tevékenységeket (kutatás-fejlesztés) és az üzemeltetés-műszergazdálkodás gyakorlati tevékenységeit.

36

Kórháztervezés

Épületgépészet

Épületvillamosság

Az orvostechnika kezdeti eszközei már az ókorban megjelentek. Az áttörés a XIX. században következett be, amikor Wilhelm Conrad Röntgen 1895-ben felfedezésével megalapozta a röntgensugárzás széleskörű alkalmazását. Az 1950-es években az elektronika széleskörű elterjedésével rohamos fejlődés következett be. A mérnökök munkájának elismerését jelentette többek között, hogy 1961-ben orvosi Nobel-díjat kapott Békésy György, akinek alapvégzettsége vegyészmérnök volt, fontos kutatásait 1923 és 1946. között Budapesten a Posta Kísérleti Intézetben és a budapesti tudományegyetemen végezte és később a stockholmi egyetemen alkotta meg a róla elnevezett Békésy-féle audiométert. 1979-ben ugyancsak orvosi Nobel-díjat kapott Godfrey N. Hounsfield brit villamosmérnök az első CT készülék elkészítéséért. Az orvostechnika – nagymértékben az elektrotechnika eszközeivel és módszereivel: – egyre pontosabb és eredményesebb vizsgálati és mérési eszközökkel és módszerekkel a klasszikus orvosi módszerek hatásait soha nem tapasztalt mértékben kitágítja, – a beteg különösebb megterhelése nélkül, esetenként az emberi test belsejéből képes fontos információkat szolgáltatni, feldolgozni, tárolni, segít a helyes diagnózis felállításában, – bonyolult terápiákat tesz lehetővé életfontosságú fiziológiai funkciók támogatásával, szabályozásával, kiváltásával. A fentieknek megfelelően az orvostechnika integrálja a kutatás-fejlesztést (biomedical engineering), a gyakorlati gyógyítási munkában való közreműködését (clinical engineering), az üzemeltetést és a fenntartást (hospital engineering).

Orvostechnológia

Belsőépítészet

Mérnöki szerszámok

A klinikai mérnökök (vagy kórházi műszermérnökök) a gyógyításhoz szükséges eszközökkel, műszerekkel foglalkoznak, a kórházi üzemeltető mérnökök a kórházi technológiák, technikák folyamatos, mindennapi üzemeltetéséért felelősek. Az orvosi és minden egyéb technikát befogadó épület a KÓRHÁZ, amelynek létrehozása más épületekhez hasonlóan a tervezéssel kezdődik. A tervezés feladata csapatmunka, ezt egy számos (építész és mérnöki) szakág képviselőjét egybefogó team végzi el (ld. ezen folyóirat 2013/3 számában megjelent „Kórházépítészet” c. cikket). A kórháztervezés speciális ismereteket, tapasztalatot igényel, az épülettervezés különböző szakágait művelő tervezők egy része foglalkozik ezzel. Manapság magyar nyelvű szakirodalom nemigen található a témával kapcsolatban. A rendszerváltás előtt a KÖZTI jelentetett meg a kórházak műszaki követelményrendszerét összefoglaló anyagokat. E cikk összeállításánál a fellelhető szakirodalomból támaszkodtunk Erst Neufert „Építés- és tervezéstan” c. könyvére, illetve a Semmelweis Egyetem kiadásában megjelent „Orvostechnikai eszközök” c. könyvre. A villamos tervező a team tagjaként a villamosenergia-ellátás, világítási és erőKÓRHÁZ 2013/7–8.

átviteli, villámvédelmi berendezések, hálózatok tervezése mellett mintegy szakági generáltervezőként ellátja a mára speciális szakterületekké vált tűzjelző, épületautomatika, energiamenedzsment, beléptetés, elektronikus vagyonvédelem, biztonsági és betegmegfigyelő kamerarendszer, nővérhívó, orvoshívó, műsorvételi és zártláncú TV, kép- és hangátviteli és informatikai adathálózatok (és még tovább folytathatnánk…) tervezőinek koordinációját is. A villamosság, a villamos áram teszi lehetővé a fentiekben említett berendezések, eszközök, hálózatok, műszerek működését, de egyben komoly veszélyforrás is. Az emberi testbe bejutó villamos áram a test belsejében eloszlik. Az élő testre ingerlő hatással van (izomgörcs), hőhatásával égési sérüléseket okoz, a szív működésében hatására kamrai fibrilláció jöhet létre. A beteg emberek veszélyeztetettsége még kritikusabb. Az áramütés elleni védelemnek kiemelkedő jelentősége van. Hatásos működésének garanciája a létesítési előírások szigorú betartása, a gondos és körültekintő ellenőrzés lehet. A fenti körülmények miatt is a gyógyászati helyek kialakítását nemcsak a készülékek, műszerek sajátos működési fel­tételei, hanem az építés, létesítés vonatkozásában is nemzetközi előírások, szabványok határozzák meg. Ezekre cikkünk további részeiben hivatkozunk.

bályozása nagymértékben befolyásolja a napi üzemeltetési költségeket és a tervezett rendszerek üzembiztonságát. Az optimális állapot elérése érdekében már a beruházási feladat kiírásánál figyelembe kell venni az energiahatékonysági mutatók teljesítésének elsődleges prioritással való kezelését. Kiemelten kell kezelni a létesítmény gazdaságos üzemeltetési feltételeinek biztosítását a megfelelő szoftver-támogatott vezérlési, mérésadatgyűjtési rendszerek integrálásával. Az optimális, energiatakarékos megoldások alapja egy integrált, minden funkcionális alrendszer felügyeletét ellátó adatkapcsolattal felruházott infokommunikációs rendszer. Ez lehetővé teszi az optimális, energiatakarékos szemlélettel programozott automatikus felügyeleti rendszer telepítését, mely kezeli az alrendszerek (energiaellátás, energiaelosztás, világítás, árnyékolástechnika, fűtés, szellőzés, gépészet, technológia, épülettechnika, energiamanagement, mérési-elszámolási rendszerek stb.) kölcsönhatásait. Ezeknek a komplex tervezési feladatoknak csak a legmodernebb technológiák felelnek meg. A nemzetközileg elfogadott ISO/IEC 14543-3 EN 13321-1 és EN 50090 szabványoknak megfelelő, busz-kommunikáció alapú épületfelügyeleti rendszer alkalmazása a tervezésben garantálja az üzembiztos, hatékony és megbízható energiatakarékos rendszerek tervezését.

Energiahatékonyság A 2010/31/EU direktíva az épületek energia-hatékonyságáról előírja az energiaellátás biztonságának növelése mellett a felhasznált energia (elektromos, termikus, megújuló stb.) hatékonyságának növelését is, figyelembe véve a külső klimatikus és a helyi feltételeket, valamint a beltéri klimatikus követelmények hatását a költséghatékonyságra. Az irányelv tartalmazza, hogy 2018. december 31. után a hatóságok által használt vagy tulajdonukban lévő új épületek közel nulla energiaigényű épületek legyenek, valamint 2020. december 31. után valamennyi új épület közel nulla energiaigényű legyen. A tervezés előkészítésének fázisában, a tervek kiírásában szerepelni kell az épület működési paramétereinek pontos meghatározásának, úgy orvos-technológiai, mint szakági (gépész/elektromos) vonatkozásban. Kiemelten kell kezelni a helyiségek komfortját befolyásoló paramétereket (beltéri klimatikus követelmények, helyiség-hőmérséklet, páratartalom, levegő minősége, megvilágítási követelmények stb.), melyek optimális egységes vezérlése/sza-

Villamosenergia-ellátás

KÓRHÁZ 2013/7–8.

Szolgáltatói hálózati csatlakozás – szerződések műszaki feltételei A változó energetikai piaci szabályozások miatt az energiaellátás/-vételezés folyamata nagyon bonyolult, esetenként a kí-

vülállók számára átláthatatlannak tűnik. A rendszert tovább bonyolítja, hogy az EU szabályozások miatt a korábban egységes ún.”áramszolgáltatást” egy többszereplős láncolat kapcsolataként építették és szabályozták. Jelen cikk terjedelme miatt ezekre a részletekre nem térünk ki, azonban röviden ismertetjük azt az eljárási sorrendet, adminisztrációs folyamatot, melyet minden új bővítés/beruházás vagy szerződésmódosítás során követni kell. A rendszerhasználó/kórház feladatai – az igénybejelentéstől a hálózatra kapcsolásig 1. Igénybejelentés 2. Műszaki-gazdasági tájékoztató bekérése 3. Mérési/csatlakozási terv elkészíttetése (elektromos tervezés) 4. A mérési/csatlakozási terv jóváhagyása az ELMŰ/EON/EDF - Hálózati Kft. által 5. A vonatkozó közcélú KIF (KÖF) hálózat elkészítetése/létesítése (elektromos kivitelezés) 6. Az elkészült KIF (KÖF) hálózat átvétele a kivitelezőtől 7. A méretlen fővezeték és a fogyasztásmérő-hely kialakítása és készre jelentése 8. Idősoros energiaelszámolás esetén az adatátviteli útvonal (LAN vagy GPRS hálózati elérés) biztosítása a távleolvasáshoz. A 3x80 A-nél nagyobb csatlakozási teljesítménnyel rendelkező fogyasztási helyek esetén a távmérés kiépítésének feltételeit az elosztói engedélyes szolgáltatóval egyeztetve kell kialakítani (gyengeáramú elektromos kivitelezés)

A fotovillamosenergia-termelés – forrásigényes és alacsonyak a megtérülési mutatói

Kórháztervezés

37

9. Hálózat-csatlakozási szerződés megkötése 10. Hálózat-használati szerződés megkötése 11. Villamosenergia-vásárlási szerződés megkötése (energia kereskedelmi szerződés) bármely, Magyarországon engedéllyel rendelkező energiakereskedővel (versenypiaci vásárlás) 12. Az energiafogyasztás-mérő (elszámolási mérési egység) telepítése, bekapcsolása 13. A közcélú (KIF vagy KÖF) hálózatra való csatlakozás bekapcsolása (elektromos kivitelezés) 14. A versenypiaci energiavásárlás megkezdése a szerződött energia­ kereskedőtől 15. Teljes körű átadási dokumentáció elkészítése (Kivitelező) és átadása a Megrendelő számára Magyarázat Hálózati Engedélyes: a Magyar Energia Hivatal által kiadott érvényes engedél�lyel rendelkező vállalkozás, amely a villamosenergia-törvényben (VET) meghatározott engedélyköteles (termelői, hálózati, kereskedelmi) tevékenységek végzésére jogosult. Megújuló energiák felhasználása Megújuló energiaforrás: a napsugárzásból és a földhőből nyerhető olyan energia, amely folyamatosan megújul, nem szen�nyezi a környezetet, és szinte kimeríthetetlen tartalékokkal rendelkezik. Ilyen például a geotermikus energia, a napenergia, a szélenergia, a vízenergia, és a biomasszából előállítható energia is. A 2013. január 9-től hatályos rendelet 5. §-a szerint a hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú, közhasználatú és az 1000 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű új épületeknél a tervezési programban és az építészeti-műszaki dokumentációban vizsgálni kell műszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontból az alternatív energetikai rendszerek alkalmazásának lehetőségét. Elektromos szempontból a szélenergia (szélerőmű), ill. a fotovillamos energia felhasználása jöhet szóba. A kórházak számára a szélenergia felhasználhatósága, egyedi erőmű kialakításával gazdasági szempontból nem járható a nagyon magas fajlagos költségek miatt. A fotovillamosenergia-termelés már egy járható út, amennyiben a beruházáshoz megfelelő pályázati pénzeket tudunk bevonni. Ma még ez a technológia nagyon forrásigényes és a megtérülési mu-

38

Kórháztervezés

Kültéri tokozott (zajcsillapítós) aggregátor

Beltéri aggregátor napi tartállyal (© Ganzair)

tatók is alacsonyak. (ROI – 8-12 év, 2013 árszinten). Mivel azonban a fotovillamos rendszerek ún. „hálózati mutató” (grid parity) indexe javul, az elkövetkezendő öt évben valós beruházási téma lesz ilyen rendszerek tervezése, kivitelezése a 30kWp – 100kWp tartományban, lehetővé téve az éves 32 GWh – 110 GWh megtermelt energia felhasználását. A növekvő piaci elektromosenergia-árak mellett ennek a technológiának a fejlődésére mindenképpen figyelni kell. A jövőben ilyen tervezési feladatok kiírásánál a legfontosabb szempont az energetikai hatékonyságot növelő megoldások pénzügyi hatékonysága kell, hogy legyen, mert ezeknél az egészségügyi beruházásoknál egy adott, erősen korlátozott összeg áll csak rendelkezésre. Ha ez így van, akkor ezt a rendelkezésre álló keretet mind gazdasági, mint környezetvédelmi szempontból a legeredményesebben kéne felhasználni a magas minőségű műszaki energetikai megoldások kiválasztásával.

A magas műszaki jellemzőkkel bíró áramfejlesztő berendezések a nyitott változaton kívül készülhetnek zajcsillapító burkolattal, ill. kültéri konténeres kivitelben. Az egészségügyi létesítményekben, általában a nyitott, beltéri egységeket alkalmazzák, ahol a szellőzést, a környezeti zajterhelést és az égéstermék (füst) elvezetést az építészeti és statikai szempontok messzemenő figyelembe vételével alakítják ki. Már a tervezés, ill. a berendezések kiválasztása során kiemelten kell kezelni a megújuló energiaforrásokból nyert bioüzemanyagok mind szélesebb körű felhasználását, csökkentve ezzel az üzemeltetési költségeket és a környezet terhelését. Nem kimondottan elektromos tervezői feladat, de fontos kiválasztási szempont az áramfejlesztő működése során keletkezett veszélyes hulladékok begyűjtése, kezelése az ISO 14001 környezetirányítási szabványnak megfelelően, ezért a hulladékok begyűjtését és ártalmatlanítását szerződött szakcéggel kell végeztetni, ennek logisztikai és szerződéses feltételeit már a beruházás/tervezés kezdeti fázisában biztosítani kell. Javasolt továbbá pályáztatások során értékelni az átalánydíjas karbantartási szerződés megkötésének lehetőségét, mely megnyugtató megoldást kínál a telepített berendezések üzemeltetési biztonságának növelésére. Már a kiválasztási döntés-előkészítés folyamatába be kell vonni az elektromos tervezőket a műszaki adatszolgál­tatás értékeléséhez, a villamos háló­­zathoz, az épület-felügyeleti rendszerhez való csatlakozás, az automatikus forrás-átkapcsolási logikának a kialakításának kidolgozásához és a gépészeti telepítési megoldások adatainak pontosításához (üzemanyagellátás, égéstermék elvezetése). Amennyiben ez a folyamat kimarad, a biztonságos energiaellátási lánc bizonytalanná válik, ami akár emberéletek kockáztatását is maga után vonja.

Biztonsági villamos energiaforrásokaggregátorok, szünetmentes berendezések A biztonsági villamos energiaellátás szükségességét mind a MSZ 2040:1995 2015. január 1-ig érvényes magyar szabvány, mind a már érvényben lévő, de a fenti időponttól kizárólagos érvényességű, gyógyászati helyekre vonatkozó MSZ HD 603647-710 európai és egyben magyar szabvány is előírja. Áramfejlesztő berendezések (aggregátorok) A kórházak biztonságos energiaellátásában életmentő szerep jut a megbízható tartalék áramforrásnak. Ezeket a berendezéseket főleg központi energiaellátási forrásként telepítik, egy, ill. két egységben, automatikus forrás-átkapcsolási vezérlő automatikával.

KÓRHÁZ 2013/7–8.

Szünetmentes áramellátó berendezések (UPS=uninterrupted power supply) A szünetmentes áramellátó berendezések használata az egészségügyi létesítmények környezetében a bonyolult elektronikai és medikai berendezések megbízható ellátásában elengedhetetlenné vált. A gyógyítási folyamatban nem vállalhatók fel ugyanis egy áramszünet, illetve bármely feszültségingadozással járó zavar káros következményei. Az ilyen nemkívánatos események és esetleges károk megelőzhetőek és elkerülhetőek jó minőségű, üzembiztosan működő, akkumulátoros háttérrel rendelkező szünetmentes áramforrások alkalmazásával. A szünetmentes áramellátó berendezéseket általában aggregátoros támogatással telepítik, melyek ún. „on-line” hálózati üzemben biztosítják a fogyasztók folyamatos energiaellátását, amíg az aggregátor eléri a névleges termelési teljesítményt. Ezek a berendezések nemcsak az energiaellátás kimaradása esetén hasznosak,

rált hálózati interfész, benne hálózatmenedzselő szoftver stb.) A költséghatékony beruházási feltételeknek és a tervezési modularitási követelmények szempontjából a párhuzamosítással 3-4 egységig bővíthető berendezések javasoltak. A párhuzamos üzemmód növelt kapacitást vagy nagyobb biztonságot tesz lehetővé az N+1 redundancián keresztül. A kiválasztásnál a műszaki és pénzügyi feltételek mellett a forgalmazó által kínált alacsony karbantartási igény és helyi szervizháttér mérlegelése is kiemelten fontos. Villamosenergia-elosztás Általánosságban elmondható, hogy egészségügyi létesítmények esetében az építészeti, gépészeti, ill. orvos-technológiai tervekben meghatározott követelményeket kell teljesíteni a hasonló jellegű közösségi épületekre vonatkozó energetikai előírások betartása mellett. Az energiaelosztás kisfeszültségű oldalon (KIF) történik, két független betáplálási hálózatról. A villamosenergia-ellátási rendszer biztonsági okok miatt kiegészül egy aggregátoros biztonsági ellátási rendszerrel (egy vagy két központi KIF hálózati aggregátor) A villamosenergia-központok (ún. „transz­ formátorállomások”) helyének kialakításánál a tervezési folyamat alatt sokféle szempontot kell összeegyeztetni. Ilyenek a hálózati veszteségek csökkentése érdekében a nagy teljesítményigényű fogyasztókhoz való közelség, a megfelelő távolság tartása az állandó tartózkodásra (mun-

Típusvizsgált, maszkos acéllemez elosztó IP 54 védettséggel (©ABB

kavégzés) szolgáló helységektől, a drága elektromágneses árnyékolási megoldások elkerülése érdekében, a zavarérzékeny elektronikai berendezésektől való távolság tartása, a transzformátorok természetes (nem gépi) szellőzésének kialakítása, a berendezések könnyű be- és kiszállítása stb. Fő- és alelosztó berendezések az IEC 61439 1 & 2 szabványok szerint A villamosenergia-ellátást biztosító csatlakozási/elosztási súlypontok kialakításánál­ az egészségügyi építményekbe kerülő

Prémium kategóriás UPS (© AEG)

hanem a hálózati zavarok kizárásában is (alacsony feszültségtorzítás a kimeneten a gyors digitális szabályozásnak köszönhetően). A VFI SS 111 besorolás (IEC/EN620403 szabvány) szerinti magas minőségi jellemzőket a megbízható elektronikus komponenseknek köszönhetik a berendezések. A tervezés és a berendezések kiválasztása során figyelni kell a gyártók által garantált műszaki paraméterekre. (pl. online kettős konverziós berendezés, digitális vezérlés és szabályozás,12 ütemű egyenirányító rendszer a szinuszos áramfelvételért, aszimmetrikus terhelhetőség, intelligens akkumulátortöltés-szabályozás, integrált, valós idejű naplózás, integKÓRHÁZ 2013/7–8.

Méretezett 0,4 kV-os fővezetéki rendszer

Kórháztervezés

39

fogyasztási­helyek eloszlását kell figyelembe venni a gépész és orvos-technológus adatszolgáltatása alapján. Ilyen központi helyekre célszerű a nagyobb áramú, illetve az alárendelt helyekre a kisebb áramú elosztószekrények telepítése. Üzemeltetés: minden esetben, már a beruházási koncepció kialakítása során a villamos tervezőnek arra is kell figyelnie és gondolnia, hogy a beépített elektromos berendezéseket – a műszaki átadást követően – üzemeltető szakemberek, vagy a kezelőszemélyzet milyen üzemeltetési és biztonságtechnikai körülmények közé kerül. A villamos tervező a Megrendelővel és a többi szakági tervezővel ennek a szempontnak a figyelembevételével alakítja ki tervezői koncepcióját a technológiai és üzemeltetési folyamatok kockázatelemzését követően. Ez a garancia a gazdaságos, energia-hatékony és üzembiztos villamos ellátási rendszerek kialakítására. Véleményeztetés: a területileg illetékes Hálózati Engedélyes minden esetben véleményezi a közcélú hálózatra csatlakozó építmények energia-vételezéssel kapcsolatos villamos tervét (a főelosztók terveit és a méréstechnikai, valamint a méretlen hálózathoz történő csatlakozás egyéb szempontjait figyelembe véve). Fázisjavítás/hálózatminőség az EN 50160 szerint A villamos energia díját a kereslet-kínálat, a piac határozza meg. Kiemelten fontossá vált a takarékosság, a veszteségek csökkentése, minimalizálása. Ennek megfelelően minden fogyasztónál az automatikus fázisjavító berendezések villamos energiafogyasztást optimalizálják, csökkentetik. Ezen ún. „fojtott-szűrőköri berendezések” telepítése az egészségügyi létesítményekben az alábbi előnyöket biztosítja: – kompenzálják az induktív-meddő energiát – elkerülik a hálózati felharmonikusok miatt létre jövő rezonanciajelenségeket – hangfrekvenciás körvezérlő berendezésekhez is alkalmasak – nem erősítik a hálózaton előforduló felharmonikusok kialakulását. Az energetikai hatékonyságot és költségcsökkentést biztosító megoldás lehet: Egyedi kompenzálás: itt a meddő teljesítmény közvetlenül a fogyasztón kompenzálódik a vezetékek (kábelek) szükségtelen terhelésektől való megkímélése érdekében. Ez főként a nagy egységteljesítményű

40

Kórháztervezés

berendezések (pl. hűtőgépek) és fogyasztócsoportok esetében szokásos. Központi kompenzáció: alkalmazása ott, ahol a teljesítmények ingadoznak, és ezáltal gazdaságtalan alulkompenzálás vagy veszélyes túlkompenzálás léphet fel, ezért a szükséges kondenzátorteljesítményt a szükséglethez kell igazítani. Ez egy olyan elektronikus szabályozó automatikával történik, amely a fázisszög névleges-tényleges értéke összehasonlításának megfelelően kondenzátor-csoportokat kapcsol be, ill. ki automatikusan. Az előnye az automatikus, a csatlakoztatott fogyasztók meddő teljesítmény-szükségletéhez illesztett kondenzátor teljesítmény. Kórházak erősáramú elosztási hálózatai (normál, szünetmentes, generátoros, röntgen-, medikai stb.) A villamos fogyasztók sajátosságainak megfelelően egy létesítményen belül több villamos hálózatot alakítanak ki. Az általános célú (normál) hálózat az üzemvitel folytonosságára nem érzékeny, az áramütés elleni védelem megoldása is azonos az átlagos, nem speciális igényű épületekével. A szünetmentes és a generátoros hálózatok a normál üzemi ellátás kimaradásakor szünet nélkül vagy néhány másodperces szünettel képesek villamos energiát szolgáltatni. A röntgenberendezések sajátossága a rövid idejű lökésszerű terhelés, ezért a többi fogyasztó üzemének zavarását elkerülendő ezeket külön hálózat táplálja. Az elektro-medikai készülékek számára a páciensek veszélyeztetésének elkerülésére ún. szigetelt hálózatokat alakítanak ki. Itt az áramellátás folyamatossága a kezelő és a páciens részére egyszeres hiba esetén még fenntartható, a szigetelésellenőrző készülék viszont figyelmeztet a javítás szükségességére. Az energiaelosztó, vezérlő, adatátviteli és gyengeáramú kábelhálózatok nyomvonal-kialakítási megoldásait az energiaelosztási- és a fogyasztói súlypontok között az építészeti és statikai kötöttségek határozzák meg. A vezetékes nyomvonal kialakítás lehet: – falba süllyesztve, – falon kívül vezetve, (mellvédcsatorna, ágysáv-rendszer stb.) – álmennyezet felett (kábelcsatorna, kábeltálca) – esztrichbe ágyazott acélcsatornás rendszerben. Az álmennyezet, ill. álpadlós kábel/vezeték-nyomvonalak kialakításnál általá-

ban a beltéri alkalmazásokhoz rendszeresített, galvanikusan horganyzott, perforált vagy rácsos kábeltálca a javasolt. Minden erős- ill. gyengeáramú hálózat számára saját tartó/védő csövezés, kábeltálca-rendszer kialakítása szükséges. Biztosítani kell minden esetben az ún. „EMC zavarok elleni védelmet” a megfelelő, jogszabályokban rögzített telepítési távolságok, ill. esetenként a szükséges árnyékolási megoldások alkalmazásával. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) előírja, hogy a gyógyászati létesítmények egyes helyein a tűzvédelem és az életvédelem szempontjainak érvényesítése végett a villamossággal működő gépek és készülékek működőképességét meghatározott ideig fenn kell tartani. Ez különösen a tűzeseti fogyasztók táplálását, a vezetékek és vezetéktartó szerkezetek funkciómegtartó képességét illetően jelent többletkövetelményeket. A hálózati elemek méretezése érdekében javasolt a tervezési szoftvereket alkalmazni, mivel ezek megfelelően dokumentálják (gyári készülék- és kábel-adatbázisok alapján) a kialakítandó hálózat egyes szakaszain kialakuló feszültségeséseket, zárlat esetén a kialakuló áramok értékét, lehetővé téve egy pontos, üzembiztos védelmi készülék kiválasztást. Fogyasztói rendszerek Jelen fejezethez kapcsolódik az épített környezet védelme érdekében született, jelenleg érvényes 40/2012. (VII.13.) BMrendelettel módosított 7/2006. (V. 24.) TNM-rendelet, mely az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásával épülettípusonként részletesen tartalmazza a kötelezően betartandó (elsősorban hőtechnikai) jellemző paramétereket. Ehhez kapcsolódik az energia megtakarítást eredményező épület felújítások támogatásáról szóló 105/1996. (VII. 16.) Korm. rendelet. Üzemi és tartalékvilágítási berendezések az MSZ EN 12464-1 és MSZ EN 1838 szabványok szerint A világítási rendszerek tervezésekor el kell eldönteni a lámpatestek elhelyezését, ezek fajtáit, kiosztásukat, rögzítésüket, valamint a kapcsolási szakaszokat, vezérlő helyeket. Külön feladat a tartalékvilágítási rendszer létesítése, melynek része az irányfényhálózat. Áramszünet fellépésekor „szünetmentes” jelleggel üzemelő lámpatesteknek kell világítaniuk, illetve külön tápellátásnak kell bekapcsolódnia. Az irányfényhálózat elhelyezésének koncepciója követi a kijárati/ menekülési utak nyomvonalát az építéKÓRHÁZ 2013/7–8.

si és technológiai igényeknek megfelelően. Kiemelten kell kezelni a menekülési, kiürítési útvonalak világítási rendszereinek tervezését. Különféle fix telepítésű fogyasztói berendezések (felvonók, konyhatechnológia, orvos-technológia stb.) Telepítésüket a megfelelő IP védettség és a helyiségeknek megfelelő kialakítás jellemzi, különös tekintettel a hibavédelemre (áramütés elleni védelem, érintésvédelem). Általában helyi, galvanikus leválasztást is alkalmaznak a biztonságos üzemeltetés érdekében. Épületgépészeti berendezések (felvonók, szellőzési, hőés füst­elvezető, hűtési, fűtési rendszerek) villamos ellátása Általában a szakági tervezők adatszolgáltatása alapján tervezik. Telepítésüket a megfelelő IP-védettség és a helyiségeknek megfelelő kialakítás érvényesítésével az épületgépészeti, orvostechnológiai igények szabják meg. Általában helyi, galvanikus leválasztást is alkalmaznak a biztonságos üzemeltetés érdekében. Hiba- és életvédelmi rendszerek A fentiekben tárgyalt fogyasztói berendezések hibátlan működését garantálják. Jelen cikk keretében csak jelezzük ezeknek a fontos rendszereknek a kialakítását, mivel bonyolultságuk és működésüknek megértése magas szakmai felkészülést igényel. – EPH-berendezések – Páciensközpontú védelmi berendezések – Hibaáram-védelmi rendszerek kialakítása – EMC-védelmi rendszerek – Másodlagos villám- és túlfeszültség-védelmi rendszerek Belső és külső villámvédelem, túlfeszültség-védelem (MSZ EN 62305) A tervezett építmény építészeti adottságai, fontossága, környezethez viszonyított helyzete, kockázati szempontjai meghatározzák a villámvédelmi besorolási szempontokat. A villámvédelmi hálózat kialakítása a tervezői koncepciótól függ. Csak jogosultsággal rendelkező szakember tervezheti és kivitelezheti a rendszert. A villámvédelem tervezése egy szabvány szerinti kockázatelemzésen alapul. A belső túlfeszültségek elleni védelem külön elemezést igényel annak érdekében, hogy megállapításra kerüljön, milyen veszéllyel jár a villámcsapások hatása az építménybe tervezett és a belsőtéri villamos hálózattal kapcsolatba keKÓRHÁZ 2013/7–8.

rülő tárgyakra, berendezésekre, továbbá az ott tevékenykedő emberekre nézve. Praktikusan a kockázatelemzés választ ad a vizsgált vezetékekben – az elektromágneses távolba-hatás miatt – keletkező áram, illetve feszültségemelkedés értékére, a szükséges megoldások kidolgozására. Minden esetben a koordinált – lépcsőztetett – védelmi rendszert kell kialakítani, mindig azonos beszállítói egységekből. Tilos a különböző védelmi lépcsők beszállítói keverése! Automatika/szabályozás/vezérlés/ mérés-adatgyűjtés Fűtés-Hűtés-Klimatizálás Paraméterek Helyiség hőmérséklet (komfort) befolyásoló változók Egy létesítmény helyiségeinek belső hőmérsékleti viszonyaira – komfortérzet – úgy beltéri, mint kültéri tényezők hatnak (külső hőmérséklet, napsugárzás intenzitása, páratartalom, szél stb.). Egy gazdaságos, energiahatékony üzemeltetéshez a külső és belső paraméterek kölcsönhatásait optimalizálni lehet és kell is, a gépészeti és elektromos rendszerek felügyeletével. Ezt a folyamatot már a tervezési fázisban kezelni kell. A beltéri komfortérzetet befolyásoló tényezők (világítás, szellőzés, fűtés/hűtés, klimatizálás, alkalmazott technológia) vezérlése, szabályozása az automatika rendszeren keresztül garancia a költséghatékony üzemeltetés megvalósítására.

ni. Ezt a folyamatot már a tervezési fázisban kezelni kell. Tanulmányok kimutatták, hogy a magas CO2-koncentráció negatívan befolyásolja a gyógyulási folyamatot. Az épületautomatikai rendszerek a beállított küszöbértékek figyelésével biztosítják az automatikus ellenőrzést, és a megfelelő friss levegő pótlásával a CO2-koncentrációt a beállított értéken tartják. Beltéri friss levegő mennyiségét (komfort) befolyásoló változók Egy létesítmény helyiségeinek belső légminőségi viszonyaira jellemző a friss levegő pótlása, egy olyan tényező, melyet helyesen kezelve úgy energetikai, mint gazdaságossági mutatók a tervezett paramétereknek megfelelően tarthatók. Ezt a folyamatot már a tervezési fázisban kezelni kell. A friss levegő pótlásának mértékét elsősorban az alkalmazott „technológia” határozza meg, így a bemeneti adatokat a társ-szakági tervek (orvos-technológia, gépészet) alapján kell az automatika rendszernek vezérelni/szabályozni. Napvédelem – Árnyékolástechnika Paraméterek Beltéri megvilágítás mennyiségét (komfort) befolyásoló változók Egy létesítmény helyiségeinek belső megvilágítási viszonyaira jellemző, a mesterséges megvilágítási paraméterek mellett a természetes fény. Ennek jótékony hatását minden tanulmány elismeri. A helyiség

Egyedi helyiség-komfortparaméterek szabályozása (lux, temp, Rh%, légcsere, CO2 stb.)

Beltéri levegő minőségét (komfort) befolyásoló változók Egy létesítmény helyiségeinek belső légminőségi viszonyaira jellemzően a CO2koncentráció az az indikátor, ami alapján a szabályozás működik. Ezzel a minőségi mutatóval koordináltan kell a helyiség páratartalmát és a hőmérsékletét szabályoz-

megvilágítása és a hőháztartás gazdaságos üzemeltetésének a feltétele, hogy a külső benapozás a mindenkori igényeknek megfelelően legyen beállítva. Erre a feladatra az automatikai rendszer által szabályozott árnyékolástechnika (redőny, roló, zsalúzia, spaletta stb.) a megoldás. A szükséges megvilágítási­ és hőmérsékleti­ paraméterek­ Kórháztervezés

41

alapján az automatika pontosan­, a gazdaságossági feltételek programba iktatásával vezérli az árnyékolási rendszer elemeit, hogy optimális feltételek alakuljanak ki a helyiségben. Az automatika-rendszer nem csak a megvilágítási, de a fűtési/hűtési rendszerekre is hatással van, ezért lehet az energia-hatékonyságot a komfortigényekkel ötvözni. Világítástechnika Paraméterek Beltéri megvilágítás mennyiségét (komfort) befolyásoló változók Egy létesítmény helyiségeinek belső megvilágítási viszonyaira jellemző a mesterséges megvilágítási paraméterek alakítása, a megvilágítási szint, a káprázatmentesség, valamint a technológia által igényelt, rugalmasan kapcsolható/szabályozható fény­ források-lámpatestek alkalmazása. A ma már a piacon található széles termékspektrum a garancia ezeknek a minőségi paramétereknek a megvalósítására. A rendszer elemeinek kiválasztásához minden minőségi gyártmány rendelkezik olyan szoftveres tervezési támogatással, mely garantálja az orvos-technológia által támasztott magas minőségi feltétek teljesítését. Ezt a folyamatot már a tervezési fázisban kezelni kell. A szükséges megvilágítási és jelenléti, ill. időparaméterek alapján az automatika pontosan, a gazdaságossági feltételek programba iktatásával vezérli a világítási rendszer elemeit, hogy optimális feltételek alakuljanak ki a helyiségben. Az automatika-rendszer nem csak a megvilágítási, de a fűtési/hűtési rendszerekre is hatással van, ezért lehet az energia-hatékonyságot a komfortigényekkel ötvözni. Energia management/Mérésadatgyűjtés Paraméterek Energia-management minőségét (üzembiztonság/energia-hatékonyság) befolyásoló változók Az energia-management egy átfogó koncepció, mely a tervezési fázistól az üzemeltetési feltételek kialakításáig terjed, a mérési követelmények kiválasztásán és a felügyelt alrendszerek kialakításán keresztül, egy energiatakarékos üzemvitel megvalósításának érdekében. Ezt a folyamatot már a tervezési fázisban kezelni kell. A cél az, hogy az energiafogyasztók és az energiatermelő/-szolgáltató egységek között egy teljes körű felügyelt kapcsolat jöjjön létre a mérésiautomatika-elemeken keresztül. Így biztosított, hogy a vételezett energiát (elektromos, víz-, hő-, meg-

42

Kórháztervezés

újuló) csak ott és csak abban a mennyiségben használjuk, amennyit az adott feladat (technológia) optimálisan igényel. A hatékony energiagazdálkodás a költségek csökkentése mellett az alábbi előnyöket biztosítja a létesítmény hosszú távú üzemeltetése alatt: – biztonságos, folyamatos energiaellátás – magas szintű energiaminőség – energetikai pazarlások, veszteségek minimális értéken tartása – havária-esetek gyors és hatékony kezelése – naprakész, koordinált adatok a fogyasztási adatokról – környezetkímélő energetikai vételezési profil kialakítása – a létesítmény ökológiai lábnyomának csökkentése A terhelés-managementet (üzembiztonság/energiahatékonyság) befolyásoló változók A terhelés-management egy átfogó koncepció, mely a rendelkezésre álló erőforrások energiafelhasználását kezeli a környezeti költségek és energiaellátás-biztonsági szempontok figyelembe vételével. Ezt a folyamatot már a tervezési fázisban kezelni kell. A rendszer biztosítja az áramköri túlterhelések elkerülését, a biztonságos, folyamatos üzemvitel mellett. Ezzel elkerülhetők a terhelési csúcsok, a büntető tarifák miatt kiszabott költségnövekedések, a magasabb energiaárak felszámolása. Energiamérési rendszerek (üzembiztonság/energiahatékonyság) befolyásoló változók A költségek naprakész rendelkezésre állása megköveteli minden vételezett, vagy saját termelésű energiahordozó mérését, úgy központi, mint fogyasztó csoportonkénti bontásban. Az elvárások szerinti fogyasztások rögzítését/naplózását, az adatok értékelését valamint a számlázási rendszerekhez való adatcserét kiemelten kell kezelni már a tervezés első fázisaiban. A szolgáltatók fejlesztéseihez kell igazítani a távleolvasási feladatokat is ellátó elemek tervezését, melyek további költségcsökkentési lehetőségeket tartalmaznak. A modern mérési rendszerek adatkommunikációs kapcsolatai lehetővé teszik az automatikus mérési rendszerek kialakítását (AMR=Automatic Meter Reading), mely egy nemzetközi szabványok szerint meghatározott folyamat, a mért értékek távleolvasási technikáját illetően. Az „AMR” technológia lehetővé teszi az energiafogyasztások (villamosenergia-, víz-, gáz-, távhő-szolgáltatások) leolvasá-

sát a szolgáltatók részéről is, biztosítva ezzel a szerződéseknek megfelelő vételezések naprakész követését a létesítmény üzemeltetőjének részéről. Az adatok/mérők kézi leolvasása megszűnik, a mindenkori fogyasztási adatok kezelése egyértelművé, átláthatóvá válik, az üzemeltető terhelése csökken. Gyengeáramú rendszerek A kiemelt jelentőségű gyengeáramú rendszerek (berendezések, hálózatok): – Tűzjelző berendezések és hálózatok (hatósággal engedélyeztetendő) – Vezetékes adatviteli hálózat – Vezeték nélküli adatviteli hálózat (wifi) – Műsorvételi TV-hálózat – Betegtájékoztató rendszer – Betegmegfigyelő kamerarendszer – Külső- és belső kamerás megfigyelő rendszer – Beléptető rendszer – Felvonó-vészjelzőrendszer – Nővérhívó rendszer – Épületfelügyeleti rendszer – Villamos üzemviteli felügyelő rendszer stb. Informatikai és adatfeldolgozó hálózatok és berendezések (telefon, comp) A hálózat részei: Passzív elemek: LAN Cat 5, Cat 6 ill. Cat 7 fali csatlakozók, STP és UTP sodrott érpáras adatátviteli kábelhálózat, központi rendezők (Rack szekrények és Patch kábelrendezők), valamint az Aktív elemek, az intelligens menedzselt

Passzív „RACK” „PATCH” kábelezéssel (© ABB)

adatválasztó központok, ún.”HUB” ok, aktív ROUTER egységek, aktív REPEATER ill. SWITCH egységek. Informatikai hálózat: a különféle felépítésű strukturált hálózatok valamint a gerinckábelek együttes rendszere. A hagyományos LAN (Local Area Network) hálózatokat (melyek legelterjedtebb fajtája az Ethernet) először az épületen belüli, számítógépek és egyéb hasonló „címzési” elven működő kéKÓRHÁZ 2013/7–8.

szülékek közötti adatátvitelre hozták létre. Ma már nem csak ez, hanem az egy telephelyen belüli, több épületet összekötő hálózatok is ebbe a rendszerbe tartoznak. Ide tartoznak továbbá a vezetékes telefonszolgáltatás kábelrendszerei is A kábelek és vezetékek sokkal érzékenyebbek a mechanikai, elektromágneses és egyéb behatásokra, mint az erősáramú energiaellátásnál, mert az elektromos jelek informatikai szempontból sérülékenyebbek. A vezeték-, érpár-, kábel-árnyékolástechnika illesztése, az EMC elektromágneses zavarok, valamint a túlfeszültségek elleni védelem biztosítása a tervező kiemelt feladata. Az épületekbe betervezett erősáramú és gyengeáramú kábelek nyomvonalát a zavaró kölcsönhatások kivédésének érdekében egyeztetni kell. Speciális normák hiányában legalább az NF C 15 100 ajánlásait tiszteletben kell tartani, melyek az erős- és gyengeáramú kábelek fizikai szétválasztását javasolják. Az aktív elemeket általában külön pályáztatás útján szerzik be, ezek kiviteli terveit a beszállító cég biztosítja, amint a beüzemelést is. A kialakított hálózatok minősítése a kivitelező feladata, en-

nek alapján kerülhet telepítésre az aktív rendszer. Tűzjelző hálózatok és berendezések A hálózat részei: tűz-, hő-, hősebesség- illetve füstérzékelők, intelligens tűzjelző központ, kézi vészjelzők, hang- és fényjelzők, távjelző (GSM) berendezés. Beépített tűzjelző berendezéseket tervezők részére tűzvédelmi szakvizsga kötelező. (53/2005. (XI. 10.) BM rendelet 1. melléklete). A tervező a létesítmény kialakítása alapján a társ-szakági tervezőkkel (építész, gépész stb.) együtt meghatározza a tűzszakaszok határvonalait, a zónák besorolását, a nyomvonalak kialakítását. A kiválasztott készülékek függvényében ki kell alakítani a végpontok telepítését, a felügyelt területek jelölésével. A végleges tervek kidolgozása előtt a hatósági (a katasztrófavédelem illetékesei) egyeztetéseket biztosítani kell a beruházó bevonásával. A legmegbízhatóbb jelenleg a digitális technikát alkalmazó, címezhető tűzjelző rendszer. Az érzékelőkben lévő mikroprocesszor (μP) az érzékelt analóg jelzéseket – például hőmérsékletváltozást, levegőösszetétel-

változást – helyben feldolgozza, eldönti a saját adatbázisára támaszkodva, hogy tűz vagy nem-tűz-állapot következett-e be, így a téves riasztások száma jelentősen lecsökken. E jelek alapján a központ logikai szinten kezeli a jeleket, és a nagyobb létesítményeknél, amikor alrendszerek vezérlése is kötelező, kezeli az engedélyezés/tiltási műveleteket. A kivitelezéshez, a tervezőnek meg kell határozni a csatlakozási felületeket, oly módon, hogy a rendszer által kiadott jelzések egyértelműen kezelhetőek legyenek (pld.: rendszerhatár egy légtechnikai tiltás esetében – tűzjelző központ kimenetei stb.). Vagyonvédelmi hálózatok és berendezések A hálózat részei: központi egység, kezelő-/ élesítőegységek, érzékelők (mozgás-, üvegtörés-, nyitásérzékelők), sziréna, távjelző (GSM) berendezés. Biztonságtechnikai és vagyonvédelmi rend­szerek esetében a megrendelő alapadatként biztosít egy adatszolgáltatásszerű igény összefoglalót. Ezek az előzetes vizsgálatok feltárják azokat a biztonsági kockázatokat, melyek a tapasztalatok alapján kerülnek felszínre.

Zöld energia és csúcstechnológia a Dél-Alföld legkorszerűbb klinikáján Környezetbarát technológiát és megújuló energiaforrásokat is hasznosít majd a Szegeden most épülő új klinikai tömb, ahová a legkorszerűbb orvostechnikai eszközök kerülnek beszerzésre. A 265 ágyas klinikai szárnyban az épület költséghatékony fenntarthatóságát biztosító, legmodernebb rendszerek kerülnek beépítésre. Az épület lapostetőinek 85%-át zöldtető fedi majd, mellyel az épület fűtési-hűtési energia igénye csökken, így fenntartása gazdaságosabbá válik. A melegvíz-ellátást a tetőn elhelyezett napkollektorok segítik majd. A homlokzati nyílászárók előtti lamellás, az épület előcsarnoka feletti üvegtetőn létesülő textil, valamint a déli épületszárnyak közötti feszített ponyvás árnyékolók alkalmazásával a hő bejutása korlátozott, ezért az épület hűtése alacsony üzemeltetési költségek mellett biztosítható. Nemrég zárult le az új klinikai tömbbe kerülő képalkotó diagnosztikai berendezések beszerzésére vonatkozó közbeszerzési eljárás, melynek révén a korábban beszerzett legmodernebb panelműtők, műtéti eszközök és sebészeti vágók mellett tovább gyarapodik a korszerű betegellátást szolgáló világszínvonalú orvostechnikai műszerpark Szegeden. „Központban a gyógyítás” A projekt címe: Infrastruktúra-fejlesztés a szegedi egészségpólusban Azonosítószám: TIOP-2.2.7-07/2F/2-2009-0008 Az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatás összege: 11.093.171.823 Ft Kedvezményezett: Szegedi Tudományegyetem

KÓRHÁZ 2013/7–8.

Kórháztervezés

43

A tervezők kiértékelik a kapott információkat és eljárási rendet, ill. tanácsokat fogalmaznak meg a kockázatok csökkentésére, a biztonság növelése érdekében. Ennek alapján általában egy „titoktartási nyilatkozat­” tétel után kapja meg a tervező a megbízást. Általában minden beruházásnál a rendszert telepítő céggel közös munka folyik, a nyomvonalak kialakításában és a végpontok illetve a központ helyének meghatározásában. A tervező feladata a hálózati zavarok elhárításának megoldása, a rendszer biztonságos energiaellátásának tervezése és a teljes topológia struktúrájának dokumentálása (védőcsövezések, kábelezések, EPH stb.). A rendszerelemek elrendezése, a működtető szoftveralkalmazás és a belső logikai kapcsolatok általában külön, titkosított dokumentáció tárgyát képezik, ami a telepítő cég szellemi tulajdona. Ezeket határokat a beszállítói szerződés kezeli. Kommunikációs (audio, public adress) hálózatok és berendezések A hálózat részei: központi egység, kezelő/ bemondó-egységek, jelforrások (havária-, tűz-, kiürítési üzenetek, háttérzene), automatikus indító interfész berendezés. Az audio- és tömegtájékoztatási rendszerek esetében a megrendelő alapadatként biztosít egy adatszolgáltatás-szerű igényösszefoglalót. Ennek alapján indul a tervezés, szakcég bevonásával, mivel a rendszer méretezése külön célszoftverrel történik, ami a szakcégek tulajdona. A méretezett rendszer nyomvonal-kialakítását és a végberendezések telepítésének dokumentációját (mikrofonállások, hangsugárzók stb.) a tervezők készítik. Nővérhívó hálózatok és berendezések A hálózat részei: központi egység (több önálló osztály esetében több alegységgel), kórtermi végponti egységek (az ágysávokba beépítve), audio-jelforrások, folyósói jelzések, mozgáskorlátozottak WC-egységeinek jelzései. Központi berendezésre kapcsolják továbbá az: ágykészüléket, szobai alközpontot, jelenlét-érzékelőket, hordozható személyzeti (nővér-, orvos-) azonosítók termináljait, fürdőszobai segélyhívókat, kórtermi jelzőlámpákat, hívóegységeket. Az adatátvitelt általában RS-485-ös hálózati jelátvitel- és telefonhálózattal szokás még kombinálni. A legmegbízhatóbb jelenleg a digitális technikát alkalmazó, címezhető nővérhívó rendszer. Az nővérhívó rendszerek esetében a kórháztechnológus szaktervező alapadatként

44

Kórháztervezés

biztosít egy adatszolgáltatás-szerű igényösszefoglalót. Ennek alapján indul a tervezés, szakcég bevonásával, mivel a rendszer méretezése külön célszoftverrel történik, ami a szakcégek tulajdona. A méretezett rendszer nyomvonal-kialakítását és a végberendezések telepítésének dokumentációját (központ, ágysávok, nővérállások, hangsugárzók stb.) a tervezők készítik. Gyengeáramú hálózati rendszerek tervezése Az egészségügyi létesítményekben és azok környezetében számos helyen kell telepíteni gyengeáramú rendszereket. E rendszerek és hálózataik létesítése (nyomvonala, működtetése) gyakran érinti az erősáramú hálózatokat, továbbá legtöbb rendszer esetén energiaellátásuk az erősáramú hálózatból van biztosítva. A kétféle feszültségszinten üzemelő rendszerek kapcsolata számos beruházói döntést és tervezői egyeztetést tesz szükségessé a gazdaságos megoldások és üzembiztos feltételek kialakítása érdekében. Tervezői lépések Megrendelő igényeinek meghatározása (jogi, pénzügyi következmények). Elen­ gedhetetlen az igények pontos dokumentálása, jóváhagyások dokumentálásával (vagyonvédelem stb.). Megfelelő titoktartási nyilatkozatok aláírása, kezelése. Előtervek blokkvázlat szintű kidolgozása: az előterveket a megrendelő véleményezi. A közbeszerzési eljárásokhoz készülő tervek műszaki tartalmát gyártó-semlegesen kell meghatározni, de gyengeáramú rendszerek esetében ez nehezen teljesíthető a technika célhardver elemei miatt. Pontosítani kell az alrendszerek központját, illetve az alközpontok elhelyezését, a megfelelő nyomvonalak kialakítását és a végponti készülékek telepítési feltételeit. Kiemelt figyelmet kell szentelni a telepítési, szerelési feltételek meghatározásánál a zavarvédelmi előírások betartásának. Számos esetben az erősáramú tervező alakítja ki – előzetes gyengeáramú adatszolgáltatások alapján – az informatikai hálózat nyomvonalát, készíti el a kábeltálca vagy a védőcsövezés koncepcióját, továbbá a készülékek és berendezések energiaellátására szolgáló elosztók terveit. Kiemelt funkciók esetében javasolt a kettős energiaellátási rendszer kiépítése és a szünetmentes (UPS) energiaellátás biztosítása is.

Garanciális kérdések, időszakos felülvizsgálat A kiviteli tervek készítésére is érvényesek a minőségi és garanciális előírások. PTK. 277. § (1): „A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, rendelkeznie kell azzal a minőséggel, amelyet a jogosult elvárhat” 305. §: „A nem kellő színvonalú tervezés hibás teljesítésnek is tekinthető.” 339. §: (1) „Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.” Felülvizsgálat általános kérdései A tervezők ugyan nem végzik el a villamos berendezések időszakos felülvizsgálatait, de tisztában kell lenniük ennek jelentőségével. Rögtön a műszaki átadásnál a kivitelezőnek már el kell végeznie az első szabványossági felülvizsgálatot (MSZ HD 60364 szabvány, 610 fejezete szerint), és annak teljesítését jegyzőkönyv készítésével kell igazolnia. A 9/2008. (II. 22.) ÖTM-rendelet előírja, hogy a használatbavételt követően legalább három-, hat-, kilencévenként kell elvégezni az újabb felülvizsgála­ tokat. Fejezeteiben egyebek mellett kitér a következőkre: – A világítási berendezések felülvizsgálata – Védettség kialakításának felülvizsgálata – Túláram-védelem kialakításának felülvizsgálata – Kapcsolók, kapcsoló-berendezések, biztosítók, lámpafoglalatok stb. felülvizsgálata Fontos információ A villamos szabványok szemléletében a biztonságra való törekvés mellett még egy fontos szempont is létezik, az üzemeltetés közben fellépő balesetek elkerülése. (BTK 171. § (1) „Aki foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétséget követ el. […] szabadságvesztéssel büntetendő.” A tervező gondatlanságából keletkező károkozást a törvény bünteti. Darvas István villamosmérnök, Kun Gábor villamosmérnök KÓRHÁZ 2013/7–8.

Az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet a Budai-hegyek egyik legszebb pontján kezeli a tüdő- és légzőszervi betegeket. Szolgáltatása teljes körű: az aktív ellátástól a szanatóriumi és hospice szolgálatig terjed. Az intézet főigazgató főorvosa dr. Kovács Gábor – aki egyébként a szakmai kollégium tüdőgyógyászati tagozatának elnöke is – szerint közel másfél millió lakos ellátásáért felelősek, egyes kórképek esetében pedig országos kötelezettségük van.

Ősparkban gyógyulnak a tüdőbetegek – Országos intézményként az új, átalakított egészségügyi rendszerben mekkora terület lakosságának ellátásáért felel az önök kórháza? Mely szakmákat működtetnek a legmagasabb progresszivitási szinten? – Intézetünk a tüdőgyógyászat területén a legmagasabb, 3-as szintű besorolásban szolgáltat. Ellátja a főváros összes kerületének lakóit, továbbá a Budától északra és nyugatra fekvő agglomerációs településeken élőket. Összességében mintegy 1,4 millió lakos tartozik kórházunk ellátási területéhez. A magasabb progresszivitási szint érvényes olyan, speciális ellátást igénylő betegségekre is, mint a multi-drog rezisztens tbc-fertőzöttek izolált kezelésére, illetve némely ritka tüdőbetegségben, például cisztás fibrózisban szenvedő páciensek ellátására, továbbá azokra az intervenciós bronchoszkópos vizsgálatokra, amelyek nálunk nemcsak diagnosztikus beavatkozást, hanem bizonyos esetekben palliatív ellátást is jelentenek. Utóbbi két területen országos feladatokat látunk el. Ebből következik, hogy intézetünk egyrészt, mint minden egyéb magasabb progresszivitású, országos intézet, kezeli az ellátási területén kívül lakó pácienseket, másrészt fogadja az ország minden településéről a speciális eseteket, a ritka betegségekben szenvedőket. Ezen felül részt veszünk bizonyos továbbképzési programok teljesítésében, illetve tudományos kutatásokban. Büszkék vagyunk arra, hogy kutató osztályaink a munkatársainkat aktívan segíthetik a tudományos fokozatok megszerzésében. – Amióta bezárt a Budai Gyermekkórház, a főváros nyugati felében, illetve a hozzá tartozó agglomerációs településeken mintha nehezebb volna hozzájutni a gyermekpulmonológiai ellátáshoz. Önök vállalták a folyamatos kezelésre szoruló asztmás, allergiás, és egyéb légzőszervi/tüdőbetegségekben szenvedő gyerekek ellátását is? KÓRHÁZ 2013/7–8.

–  Nincs gyermekpulmonológiai szakrendelésünk, vagy fekvőbeteg-osztályunk, de a közeli terveink között szerepel egy fiatal felnőtteket ellátó cisztás fibrózis centrum

az a tény, hogy betöltötték a 18. életévüket, vagyis egyik napról a másikra kikerülnek a gyermekellátásból. Azt sem tartjuk lehetetlennek, hogy a 14 és 18 év közötti fi-

Dr. Kovács Gábor

kialakítása. Munkatársaink évtizedek óta ellátják a felnőtt cisztás fibrózisos betegeket, jelenleg is több mint 80 beteget gondoznak. Szeretnénk, ha ebben a – genetikai ártalom révén már gyermekkorban megjelenő – betegségben szenvedők kezelését a Heim Pál kórházzal közösen Országos Centrumként látnánk el: fiatal felnőttként további ellátásra intézményünk átvenné a betegeket. Ez a szoros együttműködés lehetőséget kínálna arra, hogy 14 éves koruk után ezeknek a fiataloknak zökkenőmentes legyen a további kezelése. Fokozatosan kerülhetnének át a felnőtt ellátásba, így terápiás ellátásukban nem jelentene törést

atal akár a korábbi kezelőorvosával együtt jön intézetünk ellátó rendszerébe, aki alkalmanként megjelenve a felnőtt ellátással közösen is folytathatja a beteg gondozását. Számunkra legfontosabb a fiatal betegek fokozatos, zökkenőmentes átvétele. – A gyerekek mellett a gyógyítás másik, nagy tömegeket érintő, ám kritikus területnek számító ága az idősek ellátása. Közöttük az átlagosnál több a súlyos légzőszervi beteg, a rákos eset. Ennek a korcsoportnak milyen szolgáltatást kínálnak? Kezelnek tüdőrákosokat is, vagy őket az onkológiai intézetbe irányítják? Kórházi vizit

45

A Korányi kórház egyik épülete – ideális környezet

– Intézetünkben a diagnosztikától a hospice-ellátásig a terápia minden fázisát elérhetik a tüdőrákos betegek. A PET/CT kivételével a diagnosztika minden modern eszköze megtalálható nálunk, az ilyen beavatkozásoknál alkalmazott korszerű sebészi diagnosztika is a rendelkezésünkre áll. Ezt a tevékenységet kiegészíti a patológiánk, amely szorosan együttműködik a SE II. Patológiai Intézetével. Elmondható, hogy intézetünk a legmagasabb diagnosztikai készültséget produkálja. Betegeinknek több mint a fele tüdőrákos. Műtéti kezelésüket a mellkassebészeti osztály végzi, a fekvőbeteg tüdőosztályokon pedig megkapják a szükséges gyógyszeres kemoterápiás, vagy az újszerű, egyénre szabott molekuláris biológiai kezelést. Mellkassebészetünkön a tüdőrákos betegeket korszerű, videotorakoszkópos technikával is műtik, aminek köszönhetően kisebb szövődményi kockázattal kell számolni, és hamarább gyógyul a műtéti terület is. Három nap után a beteg otthonába távozhat. Sajnos, a korszerű diagnosztika és terápia, műtéti technika és utókezelés ellenére a tüdőrákos betegek csaknem háromnegyedét ma még elveszítjük. Országos viszonylatban nálunk működik a legnagyobb

46

Kórházi vizit

hospice osztály, amely emberhez méltó, rokonaik jelenlétében való elmúlást nyújt a menthetetlen betegeknek. – Idén csúcsokat döntöget a kórházak szállítói tartozásának, egyéb adósságainak a mértéke. Az önök intézményének milyenek a gazdasági paraméterei? – Elmondhatom, hogy lényegét tekintve gazdasági helyzetünk stabilnak mondható. A legutóbbi időkig nem volt tartozásunk, és most sincs. Emellett vannak természetesen olyan adósságaink is, amelyek számokban nehezen lennének kifejezhetők. Ezek indirekt módon leginkább a dolgozóink bérében, a kórházi infrastruktúra állapotában mutatkoznak meg. Gondolom, ezzel nem mondok újat, hiszen maga a jelenség a magyar kórházak többségében tetten érhető. A pozitív irányba való elmozdulás, az előrelépés érdekében létrehoztuk az Erzsébet királyné programot. Ő volt kórházunk eredeti névadója; 1901-ben Korányi Frigyes, az intézmény alapítója ezen a néven nyitotta meg a tuberkulózisos betegek előtt a szanatórium kapuit. E hosszú távú rehabilitációs program lényege a kórhá-

zi infrastruktúra fejlesztése, az épületek, a közművek, a környezet teljes körű rekonstrukciója. Programunk csatlakozik a GYEMSZI által 2014-20-ig terjedő periódusra meghirdetett, minden hazai kórháztól kért fejlesztési koncepcióhoz, amely az intézmények működési, megújulási stratégiáját részletezi. – Feltételezem, ez a kérés összefüggésben lehet az előttünk álló hétéves uniós ciklus forráselosztásával. A kórházak által közölt adatokból állítja majd össze a hatóság azt a „csomagot”, amelyből az uniótól érkező pályázati forrásokat elosztja majd. – Terveinket mind a GYEMSZI-vel mint fenntartónkkal, mind az egészségügyi államtitkársággal egyeztettük. Elmondtuk, hogy az említett program keretében szeretnénk az intézet épületeit pályázati pénzekből, saját forrásainkból, illetve céltámogatások segítségével rehabilitálni. A munkát már elkezdtük, az első, legöregebb épületünk két emeletének a komfortosítása már megtörtént. Az itt kialakított komfortosított betegápoló szobák már teljes mértékben megfelelnek egy korszerű kórházi komfort igényeinek. A rehabilitáció KÓRHÁZ 2013/7–8.

során egyetlen új épületet sem szeretnénk építeni, hiszen az nem illene a környezetbe, hanem a régieket kívánjuk modernizálni. Szeretnénk megőrizni a régi, telepszerűen felépített kórházi struktúrát, és élvezni annak minden előnyét. Úgy gondolom itt, a főváros hegyvidékének egyik legszebb pontján épült intézményben éppen ennek a telepszerű elrendezésnek van létjogosultsága. Az erdő, a park fái elválasztják egymástól az épületeket, izoláltan működhet a rehabilitáció, a hospice, vagy a fertőző részleg. Ennek köszönhetően intézetünk az aktív kórházi kezeléstől a szanatóriumi ellátásig sokféle, egymástól független, de egymás tevékenységét támogató szolgáltatást nyújthat. Elképzeléseinket elvben mindkét hatóság egyértelműen támogatja. Az, hogy a program végrehajtásához mekkora forrással járulnak majd hozzá, nem tudjuk még, de reménykedünk… A döntéshozók ígérete szerint idén év végére, vagy legkésőbb jövőre megismerhetjük a konkrét számokat is. – A GYEMSZI már tavaly beharangozta a kórházak általa levezényelt közös energia- és gyógyszer-/eszközbeszerzését. Mi valósult meg mára ebből a bejelentésből? Tapasztalható összegszerű megtakarítás az önök gazdálkodásában? Több, vidéki kórházigazgatótól arról értesültem, hogy például a rezsiszámlájuk egy fillérrel sem lett kevesebb, sőt inkább növekedett. – Ennek a tervnek folyamatos a megvalósítása: részben teljesült már, részben még most alakul. Úgy tudom, hogy elsődleges cél a közös gyógyszer- és az energiabeszerzés egységesítése, de a tervnek több más, még kidolgozásra váró eleme is létezik. Szerintem hasznos lehet ez a kezdeményezés, mert segíthet a takarékosabb intézmény-működtetésben. Saját tapasztalatainkról még nem számolhatok be, hiszen az elmúlt tél energiabeszerzése még nem az új rendszerben történt. Számszerű adatokkal csak jövő tavasszal szolgálhatok. – A korábban említett épületrekonstrukciós terveken kívül a közeljövőben még milyen fejlesztéseket szeretnének megvalósítani? – Az intézet egyik intenzíven fejlesztendő profiljának tekintjük a légzőszervi rehabilitációt. Tudjuk természetesen, hogy ilyen szolgáltatás az ország más kórházaiban is fellelhető, ám mi ennél többet szeretnénk nyújtani. A légzőszervi rehabilitáció mellett szeretnénk létrehozni a kardiológiai rehabilitációt is, így a két szakma által kezelt betegeket együtt, egy rendszeren belül tudnánk ellátni. A rehabilitációs munKÓRHÁZ 2013/7–8.

kában segítségünkre van az intézmény területén lévő egyedülállóan szép parkerdő, ami a szanatóriumi jelleget is erősíti. A park gondozásához az intézet saját kertészeket alkalmaz. A fenntartási költségeket, amelyek évente milliós pluszkiadást jelentenek, saját forrásból fedezzük. A nagy forgalmú mellkassebészeti részlegünk betegei – főleg tüdőrákosok – közül sokan ma is részesei a rehabilitációs programnak. Kezelésüket már a műtét előtt elkezdjük, így jobb fizikai állapotban fekhetnek a műtőasztalra, az operáció után pedig, éppen a programnak köszönhetően, hamarabb bocsájthatók otthonukba. Célunk, hogy az intézetben adott gyógyítási lehetőségeket, az aktív és a rehabilitációs ellátást a korábbiaknál jobban ös�szehangolva, hatékonyabban használjuk ki. Ez részben a mi érdekünk, de legfőképpen a betegeké. Terveink között szerepel a jövőben az alvásmedicina megerősítése is, hiszen ez a szakterület a lakosság rendkívül széles körét érintheti. Szeretnénk a különféle alvászavarokkal, éjszakai légzési problémákkal küszködő betegeket intézetünkben a diagnózistól egészen a terápia befejezéséig kezelni. – A pulmonológia a gyógyítás speciális területe, amelyet egyre inkább a hiányszakmák között emlegetnek. Az önök intézetében megoldott az utánpótlás kérdése? Nem okozott gondot a 62 év feletti szakorvosok kényszernyugdíjaztatása? Akik kérték, mind megkapták a hatóság hozzájárulását a továbbfoglalkoztatáshoz? A tüdőgyógyászat egészére jellemző, –  hogy az utóbbi években a fiatal orvosok közül viszonylag kevesen választják azt hivatásul. Jelenleg a teljes szakmából az orvosoknak körülbelül a 30 százaléka hiányzik. Ebbe a statisztikába természetesen beleszámít a tüdőgondozók és a vidéki kórházak szakorvoshiánya is. A mi intézetünk, országos hírének és elismertségének köszönhetően szerencsésnek mondható: minden évben érkeznek hozzánk rezidensek. Ebben persze nekünk is aktív szerepünk van: az egyetemeken folyamatosan hirdetünk, olykor ösztöndíjakat ajánlunk fel, megismertetjük a fiatalokat a nálunk zajló kutatási lehetőségekkel. Egyetemi kapcsolatainkat is felhasználjuk a fiatalok toborzásában, így az orvosutánpótlás kérdése nálunk megoldódik. Súlyos gondjaink inkább a szakszemélyzet utánpótlásában mutatkoznak. Tudom, a hazai kórházakban ez a jelenség általános probléma, mégis a saját gondjainkat látjuk súlyosnak, hiszen a jól képzett ápolószemélyzet hiánya megnehezíti a gyógyító munka minden-

napjait. Sajnos, ma már a gazdasági erőnket meghaladó megfelelő bérkiegészítések árán sem tudunk elegendő létszámban megfelelő képzettségű, szakmai színvonalon produkáló szakápolókat alkalmazni. Alapképzettségű segédnővérekből még akadna jelentkezőnk, de velük nem lehet elláttatni a speciális tudást igénylő területeket. A hiány enyhítése végett intézetünk részt vesz szakdolgozó-képző programban, légzőszervi szakápoló képzést is indítottunk. Abban bízunk, hogy ezek révén valamelyest csökken majd a hiány. A nyugdíjazást illetően szerencsés helyzetben voltunk, mert viszonylag kevés dolgozónkat érintett az intézkedés. A 62–65 éves korú dolgozóink közül, aki kérte (egyetlen kivétellel), meg is kapta a szakállamtitkárság felmentését, vagyis tovább dolgozhat. Ebből az következik, hogy a Korányi Intézet munkájában nem okozott törést a nyugdíjba küldött orvosok és szakápolók hiánya. Annál nagyobb gondot jelent a kórházi kiszolgáló személyzetnél (informatikusoknál, karbantartóknál stb.), akiket meglepetésünkre a nyugdíjaztatást elrendelő jogszabály nem sorol az egészségügyi dolgozók körébe, vagyis továbbfoglalkoztatásuk esetén nyugdíj-kompenzációjukat az állam nem támogatja. Ezt az összeget havonta a kórháznak kell előteremtenie, hiszen minden érintett dolgozónkra szükségünk van. – 2014. január elsejétől egy új jogszabály megszünteti a kötelező tüdőszűrés intézményét. Mit jelent ez a gyakorlatban? – Az utóbbi évek egészségügyi statisztikái azt mutatták, hogy Magyarországon szinte a minimálisra csökkent az új tbc-fertőzöttek létszáma. Ezért szükség volt az eddigi kötelező szűrési rendszer átalakítására. Az eddig területi alapon elrendelt tömeges szűréseket jövő évtől a rizikócsoportokra koncentráló szűrőtevékenység váltja majd fel. Szűrésre lesznek kötelezettek például a hajléktalanok, a HIV-pozitívak, a büntetésvégrehajtásban dolgozók, az elítéltek és egyes egészségügyi szakterületek dolgozói. A kötelező szűrés azokon a településeken, régiókban is elrendelhető lesz, ahonnan a helyi tüdőgyógyász bizonyos tbc-halmozódást jelent a hatóságnak. A szűrőrendszerben új elemként jelenik meg, hogy azokon a településeken, amelyeknek a lakói között megnő az új fertőzöttek száma, elrendelhető a kötelező szűrés. Mégpedig akár egy, vagy két utca, esetleg egy városrész lakóinak a részvételével is. Ezeken a településeken a tüdőgyógyász javaslatára a tisztiorvos elrendelheti az azonnali, tömeges szűrést. Kórházi vizit

47

– Az elmondottakból következik, hogy a jövőben sem szűnnek meg a tüdőszűrő állomások, azok továbbra is fogadják a pácienseket, ám vizsgálataik egy-egy nagy kockázatú csoportra fókuszálnak. – Az új rendszerben a tervek szerint az ernyőképszűrést felváltaná a mellkas-CT. Tekintve, hogy a CT-vizsgálat ára akár a tízszerese is lehet egy hagyományos szűrésének, ismerve a folyamatos forráshiányt, vajon mi lehet a biztosíték rá, hogy a TB azt ki is fizeti majd az intézményeknek? Mégpedig kellő mértékben, ami azt jelentené, hogy minden érintett hozzájuthatna a CT-vizsgálathoz. Ez a diagnosztikai módszer elsősorban nem a tbc-s, hanem a tüdőrákos esetek kiszűrésére szolgálna. Nagy szükség volna a betegség korai felderítésére, hiszen napjainkban nyolcszor annyi tüdőrákos esetet regisztrálunk, mint ahány tbc-s fertőzöttet. Sajnos, jelentős részük bele is hal a betegségébe: az évente újonnan felfedezett 10-11 ezer esetből körülbelül nyolcezren. Ezért lenne nagyon fontos, hogy a sokáig tünetmentes betegséget szűrővizsgálattal már a korai stádiumában felfedezzük. Így javulhatnának a betegek életesélyei. A nemzetközi terápiás tapasztalatok azt mutatják, hogy a célzott rizikócsoportok (40–50 évesnél idősebb erős dohányosok) évenként való CT szűrése csökkentheti a tüdőrák halálozás gyakoriságát. A teljes lakosságra kiterjesztett, ilyen módon végzett szűrővizsgálatot a világon sehol sem alkalmazzák. Intézetünkben idén ősszel indul egy modellkísérlet. Ennek célja azoknak a szűk rizikócsoportoknak a meghatározása, amelyeknek a szűrése leginkább költséghatékony. Reális esélyt látok rá, hogy Magyarországon legalább a megyei pulmonológiai központokban elérhető lesz az újfajta, CT-s tüdőszűrés. Noha a vizsgálat drágább, mint a hagyományos ernyőképszűrés, nem éri el a tradicionális mellkas CT-vizsgálat árát. Az alacsony sugárdózisú vizsgálatnál nem alkalmaznak kontrasztanyagot, a kalkulált ára is töredéke lenne a mellkas CT-vizsgálatnak: körülbelül 5–10 ezer forint személyenként. – Úgy tudom, hogy a hagyományos, kontrasztanyagos mellkas-CT alkalmanként a pácienst 7 mSv sugárdózissal terheli, szemben az évenkénti 3,6 mSv-s természetes háttérsugárzás mennyiségével. A tüdőszűrésre tervezett, alacsony sugárdózisú vizsgálat alkalmanként mennyivel terheli a páciens szervezetét? Különös tekintettel arra, hogy ez a sugármennyiség az évek során felhalmozódik a szervezetben. – Éppen a sugárterhelés halmozódása miatt csak az idősebb, 40–50 éven felüli páci-

48

Kórházi vizit

enseket szeretnénk rendszeresen szűrni. Az éves háttérsugárzásnak körülbelül a tízszeresével terheli a tüdőszűrés CT-vizsgálata a páciens szervezetét, de ez a kockázat nagyságrendekkel enyhébb, mind az évtizedek óta intenzíven folytatott dohányzás által megmutatkozó rizikótényezők. Ez a vizsgálat egyébként nem lesz kötelező, csupán ajánlott szűrés, akár a mammográfia. Minden érintett maga dönti el, hogy akar-e élni a lehetőséggel, vagy sem. – Az utóbbi években a statisztikák szerint jelentős mértékben, körülbelül harminc százalékkal nőtt a hazai HIV-pozitívak esetszáma. Ők – mint említette – a tbc-fertőzés szempontjából a magas kockázatú csoport tagjai közé sorolhatók. Rendszeres szűrésük kinek a feladata lesz? – A HIV-fertőzöttekkel külön egészségügyi szolgálat foglalkozik, az felügyeli a náluk elvégzendő mindenféle szűrővizsgálatokat. – Folyamatosan nő a Magyarországra bevándorló afrikai, közel- és távol-keleti bevándorlók száma is. Tömegesen jönnek olyan országokból, ahol a tbc még ma is népbetegség. A bevándorlók közül a fertőzötteket hogyan szűrik ki? – Nincs gond azokkal a bevándorlókkal, akik menekülttáborokban kerülnek elhelyezésre, mert náluk automatikusan elvégzik a tüdőszűrő vizsgálatot is, a fertőzötteket pedig kezelésbe veszik. A problémát az illegális úton Magyarországra érkezők jelentik. Őket senki nem tartja nyilván, orvos sem vizsgálja meg, és az ország bármely pontján felbukkanhatnak. Az esetleges fertőzöttek pedig szabadon terjeszthetik a betegséget. Ettől csak úgy védhető meg a társadalmunk, ha az idegenrendészet és a járványügy szakemberei szorosan és folyamatosan együttműködnek, és arra törekszenek, hogy a lehető legkevesebbre csökkentsék az illegális bevándorlók létszámát. – Míg nálunk, az új fertőzöttek számának csökkenése végett megszűnik a kötelező tüdőszűrés, addig a szomszédságunkban, Ukrajnában, Romániában gyarapszik a létszámuk. Különös tekintettel a multirezisztens esetekre. A jelenlegi magyar egészségügyi rendszer képes-e a határokon megállítani a multirezisztens tbc-fertőzés terjedését? Nálunk a gyógyító intézményekben megjelentek-e az ilyen esetek? – Helytálló az információja, az említett országokban sok a tbc-fertőzött és közöttük viszonylag magas a hagyományos gyógyszereknek ellenálló multirezisztens

eset. Az sem titok, hogy az említett két országgal határos magyar településeken, járásokban az országos átlagnál magasabb mind a tbc-s, mind a multirezisztens fertőzöttek aránya. A közeljövőben SzabolcsSzatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyékben fórumot szervezünk, amelyen részt vesznek a tüdőgyógyász szakma képviselői mellett a tisztiorvosi szolgálat szakemberei, továbbá a települési önkormányzatok és az igazgatásrendészet képviselői egyaránt. A fórumon közösen szeretnénk kialakítani egy hatékony stratégiát, amely csökkenthetné az érintett települések fertőzésveszélyét. Jelenleg a legnagyobb gondot az idénymunkások jelentik, akik a határokon, egészségügyi szempontból teljesen ellenőrizetlenül lépnek be az országba, majd pár hét múlva hazatérnek. Itt-tartózkodásuk alatt pedig a döntő többségük közös tömegszálláson lakik a hazai idénymunkásokkal, így átadják a fertőzést. Az orvosok, az egészségügyi hatóság egymagában képtelen megbirkózni ezzel a problémával, feltétlen szükséges az igazgatásrendészet támogatása, vagyis az érintett tömegszállások, az ott lakó napszámosok felderítése és sorozatos ellenőrzése is. – Az említett területeken újonnan felfedezett multirezisztens esetekről készült valamilyen statisztika, ismert, hogy hányan lehetnek? – Az országos összesítés szerint 2011-ben 16, tavaly tizenkét új esetet regisztráltak. Idén pedig eddig hat új multirezisztens fertőzöttet diagnosztizáltak országszerte. A tendencia azt mutatja, hogy nem emelkedik az esetszám, ami bizonyos mértékig megnyugtató lehet. Az idénymunkásként pár hétre Magyarországra érkező, majd hazatérő fertőzöttekről nem áll rendelkezésünkre statisztikai adat, kizárólag a magyar állampolgárságú betegeket regisztráljuk. Pulmonológusként úgy vélem, hogy az említett, pillanatnyilag biztonságosnak tűnő tendencia ellenére komolyan kell vennünk a multirezisztens kórokozó fertőzésveszélyét, nem szabad alábecsülnünk a kockázatát, mert rövid idő alatt megfordulhat a trend és akkor már nehezebb lesz az ellene való védekezés. A hangsúlyt tehát a megelőzésre, a szigorú ellenőrzésre kell tenni. Itt, a saját intézményünkben jelenleg is kezelünk három ilyen beteget, továbbá Miskolcon, Nyíregyházán és Debrecenben is kezelnek néhányat. Mindegyiküket izolált, más betegektől távoli, tehát biztonságos kórházi részlegekben gyógyítják. Lóránth Ida KÓRHÁZ 2013/7–8.