11. A Magyar Kórházszövetség hivatalos lapja lapunk támogatója:

kórház

A Magyar Kórházszövetség hivatalos lapja

lapunk támogatója:

2013/11.

Tartalom Kórházügyeink 2 Kórház-hírek KÓRHÁZSZÖVETSÉG 4 A Magyar Kórházszövetség XXVI. Kongresszusa Aktuális 5 Havasi a zene erejével tenné jobbá a világot 6

Kilencvenhárom kórház kapott támogatást tartozásai kifizetéséhez

7

A világon egyedülálló orvosi teljesítmény a DE OEC-ben

9

Mikroszálas kendő a Clostridium difficile ellen

10 Kinek rosszabb? 11 Egészségturizmus: értékesíteni akarják a kórházak szolgáltatásait

28 20 Egyetemi szintű kórházhigiéné 22 Pályázati források segítik a megújulást 24 Gimnazista önkéntesek a kórházakban

13 „Térdelőrajt” – egészen az akadémiai székfoglalóig

MENEDZSMENT 26 Bennfentes a kórház élén

16 Zárszámadás az egészségügyben

ÁPOLÁS 28 Ápolói kompetencia – hogy is lesz ez?

18 A kényszer hozta a jó és a rossz megoldásokat is

TOVÁBBKÉPZÉS 30 A jó tréning: élmény és feltöltődés Informatika 32 Még digitálisabb Maros utca 34 Fejlesztés Hajdúnánáson GYÓGYSZER 36 Egyre kiélezettebb a verseny a klinikai vizsgálatokért

8

Kórházi vizit 38 A legbonyolultabb szívzűröket orvosolják

A szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Rácz Jenő

Tisztelt Olvasóink!

Tagok: Dr. Svébis Mihály, Dr. Antal Gabriella Torda Júlia Főszerkesztő: Dr. Szepesi András Felelős szerkesztő: Bene Zsolt Szerkesztőségi ügyvivő: Szlovákné Bandula Ilona Lapmenedzser: Zöldi Péter

Ősz

utó hava még hetekig szép idővel kedveskedett, csak az utolsó napokban csapott le a sarkvidéki hidegfront. Figyelmeztetve az idő múlására, a természet törvényeire. Kórházaink számára ajándék volt a szép idő, hiszen takarékoskodniuk kell mindennel, így az energiával is. Hosszú vajúdás, vita, számolás, fejtörés után elkezdődött az adóssággal küszködő kórházak megsegítése, egyelőre a szükséges ös�szeg kevesebb, mint felével. Persze ennek is örülni kell. De ez eddig inkább csak tüneti terápia. Az okok megszüntetése még várat magára. Nagyon reméljük, hogy a kormány öntudatos értékelése: „az ország jobban teljesít” az egészségügyre is jó hatással lesz. A költségvetés szintjén meg kell kezdeni a felzárkózást az európai országokhoz, mert a GDP 4%-a körüli egészségügyi közfinanszírozással az utolsók között vagyunk. És ez még csak arányszám, a reálértéken mért helyzetünk még rosszabb. Feszült érdeklődéssel figyeljük a most folyó költségvetési tárgyalásokat és reménykedünk. Furcsa fordulatokat vesz a jogszabály-alkotás. Év elején az intézményvezetők kínos helyzetbe kerültek, mert a Munka törvénykönyve alapján olyan szociológiai jelenségre kellett biankó engedélyeket kiadniuk, mint a hálapénz elfogadása. Most viszont a büntető törvénykönyv változott, és vezető jogászok arra hívják fel a figyelmet, hogy a hálapénz adása és elfogadása megvalósítja a jogosulatlan előny adásának bűncselekményét! Még az intézményvezetők is bűnpártolás tetteseivé válhatnak. A szakmai szervezetek vezetői, jogászai észlelték ezt a fenyegetést, és folyik a rövid távú jogi megoldás keresése. Persze ez csak a jogi fenyegetettséget szüntetheti meg, maga a jelenség sokkal átfogóbb megoldásokat követel. Sajnos, a hálapénz a legszorosabb összefüggést a rettenetesen alacsony bérekkel mutat. Ezért kell sokkal komolyabban venni az egészségügy súlyos lemaradását a költségvetés tervezése folyamatában. És még ebben a számos bajjal küszködő egészségügyben is történnek csodák!

kórház

A M a g y a r K ó r h á z s z ö v e t s é g h i vata l o s l a pj a

Rovatvezetők Jogi rovat: Dr. Kőszegfalvi Edit Intenzív terápia: Dr. Fülesdi Béla Gyógyszer: Fekete Tibor Minőségbiztosítás: Dr. Kullmann Lajos Menedzsment: Dr. Boncz Imre Nemzetközi sajtó: Kövesi Ervin Tanácsadó testület Dr. Velkey György, Dr. Csidei Irén, Dr. Ficzere Andrea, Prof. dr. Gál János, Dr. Rudner Ervin, Dr. Sásdi Antal, Dr. Szabó Géza, Dr. Tóth Gábor, Hegedűs Iván, Mészáros Magdolna, Zsarnay István, Dr. Fülöp Rudolf, Dr. Nagy Anikó

Nemcsak a hazai, de a világsajtót is bejárta a hír: a debreceni egyetemen egy agyhalott fiatalasszony magzatát három hónapon át életben tudták tartani, szerencsésen a világra segítették. Már ez is fantasztikus orvosi teljesítmény. De az, hogy olyan jól tudták kezelni a szegény asszonyt, hogy szerveivel még további négy ember egészségét lehetett visszaadni, az tényleg páratlan teljesítmény. Segített ebben egy nagyon tiszteletreméltó, felvilágosult család, akik a szörnyű tragédiájuk árnyékában okos, emberséges döntéseket hoztak. De kellett hozzá a velük jól kommunikáló orvosok, nővérek, as�szisztensek mintegy 100 fős serege, akik hónapokon át, nap mint nap megküzdöttek a körülményekkel, a veszélyekkel, saját fáradságukkal, napi gondjaikkal. Kellettek hozzá döntésképes vezetők, akik irányították ezt a hadműveletet, és a szűkös anyagiak közepette is biztosították a forrásokat. Nem hiszem, hogy van ép lelkű ember, aki nem morzsolt el néhány könnycseppet, amikor részleteiben megismerhettük ezt a bonyolult emberi, orvosszakmai történetet. Köszönjük kedves Kollégák! Szakmai, emberi teljesítményetek fénye beragyogja borongós napjainkat, és hitet, bizakodást nyújt betegeinknek. És nagyszerű üzenetet vezetőknek, egészségügyi dolgozóknak, hogy érdemes küzdeni nemes és fontos céljainkért. Dr. Szepesi András

Kiadja: Magyar Kórházszövetség Felelős kiadó: Dr. Velkey György elnök Lapmenedzsment: Weborvos.hu 2009 Kft. Kiadó és szerkesztőség: 1113 Budapest, Ibrahim u. 19. Telefon: (1) 214-5118, (1) 214-5159 Fax: (1) 214-9715 E-mail: [email protected] Internet: www.korhazszovetseg.hu A Kórház szaklap előző lapszámai a www.weborvos.hu portálon tekinthetők meg. A támogatott oldalakat n jelöli. Nyomdai munkák: Mega Kft. Felelős vezető: Gáti Tamás ügyvezető igazgató A Kórház utcai terjesztésre nem kerül, terjeszti a Feibra Kft. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Üzleti és Logisztikai Központja (ÜLK) Hírlap Üzletág. Előfizethető közvetlenül a postai kézbesítőknél, az ország bármely postáján, vagy Budapesten a Hírlap Területi Képviseleteken (postacím: 1900 Budapest, e-mail: [email protected], zöld szám: 06-80/644-444), továbbá előfizethető átutalással a Magyar Posta Zrt. Üzleti és Logisztikai Központ 11991102-02102799 számú bankszámlára is. További információ: Magyar Kórházszövetség(1) 214-5159 ISSN 0230-3868 Tisztelt Olvasók! A posta esetleges hibás terjesztése miatti kellemetlenségekért elnézést kérünk. Kérjük, amennyiben valamelyik lapszámot nem kapja meg, jelezze ezt kiadónk felé a következő elérhetőségek valamelyikén, és a hiányt azonnal pótoljuk. Telefon: (1)214-5159, fax: (1)214-9715, e-mail: [email protected] Szaklapunk 2013. év I. félévében átlagosan 4310 példányban jelent meg.

Kórházügyeink A Bács-Kiskun Megyei Kórház rendezi a tartozásait A támogatási összeg az adósság 70%-át „takarja be”. Országosan kilencvenhárom kórház 33 milliárd forintot kapott adósságainak rendezésére. (Az összes adósság ennek legalább a duplája). A kecskeméti megyei kórháznak 1,1 milliárd forint jutott. Az intézményhez november 25-én érkezett meg a konszolidációs támogatás. Hegedűs Iván gazdasági igazgató a baon.hu kérdésére válaszolva elmondta: október 31-én 1,645 milliárd forint volt az adósságuk, azaz ezen állapotot tekintve a kapott összeg a szállítói tartozások 69 százalékát fedezi. A kötelezettségek nagy része – 1 milliárd 40 millió forint – hatvan napon túli. A kecskeméti megyei kórháznak nem volt adóssága. A kifizetetlen, sokszor 3-4 éves számlák a kalocsai és a kiskunfélegyházi kórháztól kerültek a megyeihez az integráció során (mint ismert, a két városi intézmény immár a kecskeméti kórház telephelyeként működik). Mintegy 8 ezer számláról beszélünk – tette hozzá a gazdasági igazgató. Ezeket egyenként át kell nézni, majd „csomagokban” eljuttatni az államkincstárhoz, utána kezdődhetnek az utalások. A tartozások nagysága a 30 ezertől a 200 millióig terjed, több száz 200–300 ezres számla is van. A számlák gyakorlatilag a kórház működésével kapcsolatban mindenre kiterjednek: víz, gáz, áram, gyógyszer, egészségügyi anyagok után sem fizettek Kalocsán és Félegyházán. Az adósságok rendezése során egy előre meghatározott sorrendet fog követni a megyei kórház. – Első körben a 3 millió forint alatti tartozásokat fizetjük ki a kis beszállítók részére, akiket akár egy kis összegű kintlévőség is egzisztenciálisan rosszul érinthet. Második lépésként a 2013. január 31-éig fennálló, legrégebbi – kalocsai, félegyházi – tartozásokat egyenlítjük ki. Következő ütemben a korábbi, vállalt részletfizetési megállapodásokat rendezzük. Utána pedig az egészségügyi intézmények közötti adósságot egyenlítjük ki – közölte Hegedűs Iván. Minderre elvileg december 31-ig kell sort keríteniük, bár bíznak abban, hogy kintebb lehet tolni a határidőt, mert rengeteg a számla és a feladat. A jövőre vonatkozóan a gazdasági igazgató elmondta: próbálnak még hatékonyabban dolgozni, és bíznak abban, hogy

2

Kórházügyeink

2014-re a finanszírozási díjtételek növekednek, ezáltal pedig csökkenthető lesz a megmaradó adósságállomány. (baon.hu) A hálapénz kérdésében ágazati szintű jogértelmezés szükséges Magyar Kórházszövetség elnöke szerint nem lehet egy tollvonással büntethetővé tenni a hálapénz adását és elfogadását, ugyanakkor a paraszolvencia kérdésében mindenképpen jogértelmezés szükséges. Velkey György úgy nyilatkozott, ahhoz, hogy az évtizedek alatt rögzült szokás „kikopjon” a magyar egészségügyi rendszerből, elsősorban sokkal több forrást kell biztosítani az ágazatnak, amivel a paraszolvencia pótolható, de ez nem elégséges feltétel. Tisztázni kell a betegutakat, a szabad orvosválasztás feltételeit és a munkaidőn túli munkavállalás szabályait, mondta el az elnök, miután Rácz Jenő volt elnök hasonlóan nyilatkozott. Valóban két jogszabály „ütközik” egymással, és jelenleg is folyik egy jogértelmezési vita – mondta Velkey György. Az egyik jogértelmezés szerint a hatályos Btk.-ban három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, vagy ennek ígéretét elfogadja. A másik a Munka törvénykönyve, amelynek alapján jelenleg is szabályozzák az intézmények a hálapénz kérdését. A kórházszövetség elnöke, aki egyben a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója, úgy vélte, a Btk.-szabályozás nem kifejezetten az orvosi paraszolvenciára megfogalmazott passzus, ezt kell a jogászoknak értelmezni. Az ágazat vezető jogászaival, az államtitkárságot bevonva szeretnék „elérni” a kormányt, hogy értelmezzék az eltéréseket. „Nem lehet egy tollvonással büntethetővé tenni a hálapénzt, de mindenképpen kell egy jogértelmezést kérni” - fogalmazott az elnök, hozzátéve, minden előzmény, előkészítés nélkül nem lehet büntetni a hálapénz adását és elfogadását. Velkey György szerint a hálapénz azonnali megszüntetését nem tartja elképzelhetőnek, mert súlyosan veszélyeztetné a betegellátást. A paraszolvencia az ágazat működőképességének fenntartásához ma nélkülözhetetlen – mondta. „Ez baj, hogy így van, de ezt tudomásul kell venni, ha ebből büntetőjogi kategória lenne, akkor ez a rendszer működőképességét veszélyeztetné” – fogalmazott. (MTI)

Siófoki kórház: teljes sorcsere a vezetőségben Az új siófoki kórházvezetés specialistákat csábított az intézménybe. Inczeffy István első főigazgatói teendői közé tartozott az új orvosigazgató jelölése a hozzá hasonlóan két évtizede Siófokon dolgozó Nagy Gábor személyében. Azóta új szakember vezeti már a sebészetet (Nagy Ákos a fővárosi Szent István Kórházból érkezett), valamint a nőgyógyászatot (Fenyőházi Jenő a Telki Magánkórház vezető nőgyógyásza volt), de rövidesen új vezetője lesz a belgyógyászatnak és a laboratóriumnak is, miközben a gazdasági vezetői és az ápolási igazgatói tisztséget pályáztatják, a sportsebészet felé is nyitottak: Néber Árpád már Siófokon (is) rendel és operál, a sportsebészet székesfehérvári specialista duójából, az AbkarovitsMajzik párosból utóbbi, Majzik Ernő szintén Siófokon is rendel és műt januártól. (sonline.hu) A GYEMSZI helyett az egyetemet választaná fenntartójának a kórház Debrecen és a helyi egyetem egységes betegellátó rendszer létrehozását kezdeményezi az emberi erőforrások miniszterénél. Az erről szóló levelet Kósa Lajos, a városi fideszes polgármestere és Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem (DE) rektora sajtótájékoztatón írta alá. Kósa Lajos elmondta: azt kérik Balogh Zoltántól, hogy a debreceni Kenézy kórház fenntartói jogát január elsejétől a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) tegye át a DE rektorához, és adjon fél évet arra, hogy a klinika vezetésével megvalósítsák a teljes szervezeti-szakmai integrációt. Az egységes debreceni betegellátó rendszerrel az ország legnagyobb egészségügyi intézménye jön létre, 42,5 milliárd forintos évi OEP-finanszírozással – tette hozzá a polgármester. Most jött el az ideje annak a többéves törekvésnek, hogy a betegek érdekében egyetlen szervezetbe tömörítsék a város járó- és fekvőbeteg-ellátását: korábban a Kenézy kórházzal egy egységbe szervezték a városi járóbeteg-szakrendelőket, most pedig a klinika égisze alatt megvalósulhat az országosan is egyedülálló teljes egészségügyi integráció Debrecenben – magyarázta Kósa Lajos. Megemlítette, hogy már korábban is tetKÓRHÁZ 2013/11.

A kormány 1,648 milliárd forinttal nö­ velte a Pécsi Tudományegyetem pro­ jektjének eredeti, 11,3 milliárd forintos költségvetését. A projekt keretében a PTE Klinikai Központ által működtetett, közel 50 éves, 400 ágyas klinikai épület teljes rekonstrukciójára kerül sor. tek kis lépéseket az egységes ellátás érdekében: így működik évek óta a kardiológiai, a traumatológiai és a gyermekgyógyászati ellátás a városban. E kiváló tapasztalatokra alapozva dolgozzák ki a teljes egészségügyi ellátórendszer szakmai és szervezeti integrációját jövő év június 30-ig – jegyezte meg Kósa Lajos. A kormánypárti politikus hozzátette: a tervezett, később országos modellként is kezelhető integrációról előzetesen egyeztetett Balog Zoltán emberierőforrás-miniszterrel és az egészségügyi államtitkársággal. Szilvássy Zoltán rektor elmondta: az előzetes számítások szerint az integrációval együtt járó párhuzamosságok megszüntetésével mintegy 1,5 milliárd forintot takaríthatnak meg. A korábbi évek együttműködései alapján a bizalom megvan a két intézmény között, a betegek pedig az „egyablakos rendszer” bevezetésével a jelenleginél gyorsabban, egyszerűbben juthatnak a megfelelő ellátáshoz – fűzte hozzá. Szilvássy Zoltán néhány nappal korábban jelentette be, hogy törvényi változások miatt január elsejétől megszűnnek a korábbi integrációval 2000-ben létrejött egyetemi centrumok: az orvostudományi centrum, az agrárcentrum és a tudományegyetemi karok centruma. Ezzel valamen�nyi kar közvetlen rektori irányítás alá kerül a Debreceni Egyetemen. (MTI)

Az OEP által közzétett pénzforgalmi adatok alapján októberben 56,5 milli­ árd forintos „többlettel” zárt az E. Alap. A bevételi oldalon éves szinten 1804,3 milliárd forint az előirányzat, ebből az első tíz hónapban 1542,8 milliárd telje­ sült, ez 38,9 milliárddal több az idősza­ kos előirányzathoz képest. A túlélésért küzd az egri kórház – egy­ előre nem érzékelik az előnyét az álla­ mi fenntartásnak, csupán az adminiszt­ rációs terheik növekedtek. Év végén, az utolsó pillanatban, a finanszírozási gondokon csak átmenetileg segít a kon­ szolidáció. A debreceni Kenézy kórházban csaknem egymilliárd forintos fejlesztés kezdő­ dött: 287,5 millióból megújul a gyer­ mekrehabilitációs járóbetegrészleg, 621 millió forintból pedig a kórház rehabili­ tációs osztálya. Több mint 460 millió forintos beruhá­ zással elkészült a Kecskeméti Gyógy­ intézeti Központ informatikai hálóza­ tának fejlesztése.

Újabb ösztöndíj a rezidenseknek Újra meghirdetik az eddig igénybe vehető rezidensösztöndíjakat, és új elemként a Gábor Aurél-ösztöndíjra is pályázni lehet – jelentette be az egészségügyért felelős államtitkár. Szócska Miklós elmondta, a Markusovszky-, a Than Károly- és a Méhes Károly-ösztöndíj mellett új elemként meghirdetik a sürgősségi orvostan szakorvosjelöltjeinek a Gábor Aurélösztöndíjat, amelynek a keretszáma 15 fő, ez havonta nettó 200 ezer forint juttatással jár. Aki jelentkezik a sürgősségi orvostan szakorvosjelöltjeinek meghirdetett ösztöndíjra, vállalja, hogy a folyósítás időtartamának megfelelő ideig az Országos Mentőszolgálat által meghatározott helyen végez sürgősségi ellátást, és nem fogad el hálapénzt. Utóbbi kitétel az összes többi, most újra meghirdetett ösztöndíjra is vonatkozik – mondta el az államtitkár. Szócska Miklós ismertetése szerint új-

Elfogadta az Országgyűlés a jövő évi költségvetés főösszegeit. Az előterjesz­ tés a Nyugdíjbiztosítási Alap 2014-es bevételi és kiadási főösszegét egyaránt 2964 milliárd 608,2 millió forintban, az Egészségbiztosítási Alap bevételi és kiadási főösszegét pedig 1884 milliárd 177,5 millió forintban állapította meg. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal el­ készítette, és közzétette a honlapján a jövő évi hatósági ellenőrzési ter­ vet a szakmai irányítása alá tarto­ zó szakigazgatási szervek számára. A fekvőbeteg-ellátó intézményekben a multirezisztens baktériumfertőzésekkel kapcsolatos jelentési kötelezettségek betartása áll majd az ellenőrzések köz­ pontjában.

ra kiírják a Markusovszky-ösztöndíjat a szakorvosjelöltek részére. Erre 550 jelentkezőt várnak, és a rezidensi díjazáson felül havi nettó 100 ezer forint juttatással jár. Szintén feltétel, hogy nem fogad el a szakorvosjelölt hálapénzt, és köteles egy ideig a közfinanszírozott ellátásban munkát vállalni. A szakgyógyszerészjelöltek a Than Károly-ösztöndíjra jelentkezhetnek húszan, és szintén vállalni kell a közfinanszírozott ellátásban való munkavállalást és azt, hogy nem fogad el a rezidens paraszolvenciát. Ezen ösztöndíj havi nettó 100 ezer forinttal jár. A Méhes Károly-ösztöndíjat a csecsemő- és gyermekgyógyász területet választó rezidenseknek hirdetik meg, az ösztöndíj létszámkerete 15 fő, és havi nettó 200 ezer forint a díjazás. A jelölteknek vállalniuk kell, hogy betöltetlen házi gyermekorvosi körzetben végzik tevékenységüket, illetve azt, hogy átirányíthatók egyéb háziorvosi körzetekbe. A meghirdetett ösztöndíjakra összesen 756 millió forint áll rendelkezésre, és azokra már most lehet pályázni az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalnál. A jelentkezési határidő 2014. január 3-a. Szócska Miklós beszámolt arról, hogy a korábban már meghirdetett és jelenleg is „futó” ösztöndíjaknak köszönhetően egyértelműen csökkent azon szakorvosjelöltek száma, akik külföldre mennének. Eddig 1107-en jelentkeztek ös�szesen a különféle ösztöndíjakra; 1075 szakorvos- és 32 szakgyógyszerészjelölt – tette hozzá az államtitkár. Nagy Anikó, a Heim Pál Gyermekkórház főigazgatója elmondta, az intézményben 16 ösztöndíjas dolgozik és a kórház az egyetemmel karöltve folyamatosan képez szakorvosokat. (MTI)

2013. október 31-ig megvalósult Szervkivételi riadó: . . . . . . . . . . . . . 123 Veseátültetés: . . . . . . . . . . . . . . . . . 197 Májátültetés: . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 Szívátültetés: . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 Kombinált vese- és hasnyálmirigy-átültetés: . . . . . . . . . . . . . . . 13 Bécsben tüdőtranszplantáción átesett magyar recipiens: . . . . . . . . . 8

Kórházügyeink

3

A Magyar Kórházszövetség Siófokon tartja XXVI. Kongresszusát, 2014. április 2–4-e között. A szervezők ezúttal plenáris és szekcióülésekre bontva állították össze szakmai programot, amely a tervek szerint idén már április 2-án délelőtt 10 órakor kezdődik.

A Magyar Kórházszövetség XXVI. Kongresszusa A

felkért előadók mellett 2014. január 17-éig lehet jelentkezni a kórházi dolgozóknak az alábbi témákban. Plenáris ülések témái • Gyógyturizmusé a jövő!? • Határon túli és határ menti kórházigazgatók találkozója, határon átnyúló ellátás Szekcióülések témái • Ellátási formák (sürgősségi, gyermekegészségügyi, egynapos, krónikus, rehabilitációs) • Társadalmi, egyházi értékek a kórházakban • Gyógyszerellátás, finanszírozás • Új lehetőségek az egészségügyi informatikában • Forrásteremtés, 2014–2020-as fejlesztési tervek • Betegbiztonság, ellátottjog, kártérítési perek • Humánerőforrás-kérdések (bér, szakképzés, továbbképzés) Az előadásokra szóló jelentkezést a MKSZ titkárságára kell elküldeni az előadás címének, az előadó nevének megjelölésével, a választott téma megnevezésével és az előadás rövid kivonatával, az mksz@ invitel.hu vagy korhazszovetseg@invitel. hu címre. Szálláshelyek A kongresszus helyszíne és egyben fő szálláshelye idén is a Hotel Azúr**** és Prémium**** Szállodakomplexum, amely a közgyűlés, a plenáris- és szekcióülések, a kiállítások és mindkét esti társasági program színhelye. Fontos változás tavalyhoz képest: a Hotel Azúr**** Szállodakomplexum félpanziós ellátással nyújtja szolgáltatásait, ezért itt csak azoknak a vendégeinknek tudunk szállást foglalni, akik ezzel élni szeretnének. Az általunk ajánlott ár tehát a

4

KÓRHÁZSZÖVETSÉG

Közgyűlés egy korábbi kongresszuson

félpanziós ár, azaz tartalmazza a szállást, reggelit és büféebédet is. A további szálláshelyek: az Azúr hotellel azonos utcában lévő, magas színvonalú Hotel Residence****, a közvetlen közelében lévő Hotel Yacht Klub***, valamint CE Plaza Hotel**** és a Hotel Vértes****. A szálláshelyek mindegyike megközelíthető gyalogosan is, de a Vértes és a CE Plaza Hotel esetében ez hosszabb sétát jelent, esetleg rövid (kb. 5 perc) autózást. A szállodákról részletesen tájékozódhat a www.mkszkongresszus.hu/Rendezvények/ Kongresszus oldalon, a digitális programfüzetekben pedig a fotók is segítik a választást. A jelentkezési lap letölthető és online kitölthető a www.mkszkongresszus.hu honlapon. Április 2-án 13.30 órai kezdettel közgyűlést tartunk. A közgyűlésen történő részvétel az MKSZ-tagok számára díjmentes. A közgyűlésen résztvevő, szavazati joggal rendelkező képviselők számára az MKSZ kedvezménye, hogy elengedi a háromnapos regisztrációs díjat, amelynek mértéke nem haladhatja meg az intézmény

által befizetett éves tagdíj 50%-át. A kedvezmény nem vonatkozik az egynapos regisztrációs díjat igénylőkre és azokra, akik a közgyűlésen nem vesznek részt! Társasági programok Április 2-án este 19.30-tól a Hotel Azúr éttermében és Toscana I-II. konferenciatermeiben a „Korszakok világába” kalauzoljuk vendégeinket. Négy, egymásba nyíló helyszín, négy korszak: az őskor, a középkor, az újkor és a jövő áll majd előttünk, és a négy korszaknak megfelelő vacsoraválasztékkal, valamint programmal várjuk a résztvevőket. Április 3-án este 20.00 órától a Hotel Azúr éttermében különleges „báli” varázslattal szervezünk estélyt, hozzáillő kellékekkel: ízletes menüsorból álló vacsorát keringővel és egy tőlünk már nem szokatlan, „meglepetés” zenei élménnyel. Természetesen továbbra is gondoskodunk a jó hangulatról, a hajnalig tartó jókedvről és a táncolási lehetőségről a parketten. A kongresszus szervezői KÓRHÁZ 2013/11.

A Harlem Gospel Choirral és Radics Gigivel készült zenei tétel, és a New Yorkban forgatott videoklip arról a mindannyiunkban szunnyadó erőről szól, amellyel képesek vagyunk gyökeresen megváltoztatni saját életünket. A XXV. kongresszus kiemelkedő kulturális eseménye volt Havasi előadása. Hamarosan újabb nagykoncertre készül a sportarénában, ez alkalomból bemutatjuk legújabb produkcióját, amely a mindannyiunkban szunnyadó erőről szól.

Havasi a zene erejével tenné jobbá a világot É

letünk során folyamatosan fejlődünk azoktól a dolgoktól, amelyeken keresztülmegyünk. Egyfolytában tanulunk egymástól, a minket érő behatásokból és természetesen a saját cselekedeteinkből is. Van, aki a valláson keresztül, van, aki mások megsegítésével, és olyan is van, aki a zene pozitív ereje által változik. Maga a pozitív változás a fontos, nem pedig az eszköz, amellyel elérhetjük. A Voices Of Change emellett arról is szól, hogy születhettünk bár különböző földrészeken, legbelül mégis mindannyian ugyanazt a nyelvet beszéljük, ez a nyelv pedig a zene nyelve. „A New York-i forgatás hatalmas élmény volt” – mondta el Havasi. „Nemcsak a különleges helyszín, a templom szentsége és a körülöttem álló gospelénekesek mosolya nyűgözött le, de büszkeség is töltött el, ahogy Gigit énekelni láttam közöttük. Mindig is fontosnak tartottam hangsúlyozni, hogy milyen szerencsés nemzet is vagyunk, hiszen zenei tehetségben bárkivel felvehetjük a versenyt ma a világban. Ez a tétel – remélem – egy újabb bizonyíték lesz erre.” A Voices Of Change Havasi egyik legnagyobb művészeti vállalkozása, melyben a zongoraművész-zeneszerző különleges zenei világa ezúttal az Amazing Grace dallamával és az amerikai gospelkultúrával forr össze. A világ egyik legismertebb kórusa, a Harlem Gospel Choir és Radics Gigi közreműködésével elkészült nagyszabású tétel minden idők egyik leghíresebb keresztény egyházi énekét helyezi a Havasitól már megszokott szimfonikus és világzenei kontextusba. A felvételeket Pejtsik Péter, Havasi kreatív alkotótársa irányította, aki a Symphonic Show gazdag zenei világának kialakításában a kezdetektől fogva meghatározó szerepet játszik, és a műben ezúttal csellóművészként is közreműködött. KÓRHÁZ 2013/11.

A Harlem Gospel Choir, Radics Gigi és Pejtsik Péter mellett a monumentális zenei tétel elkészítésében közel 100 művész vett részt. A Budafoki Dohnányi Szimfonikus Zenekar immár negyedik éve Havasi állandó művészeti partnere a koncerteken és a stúdiómunkákban egyaránt, míg a doboknál természetesen ezúttal is Endi, a Hooligans zenekar dobosa ült. Ír furulyán Szabó Dániel működött közre. A különleges dalhoz nagyszabású videoklip készült (megtekinthető: https://

játékfilm – négy különböző karakteren keresztül négy emberi sorsba enged bepillantást. A New York utcáin forgatott jelenetek mellett szimbolikus erővel bírnak a brooklyni Szentháromság Templomban rögzített képsorok is. Az 1867-ben épített templom a magyar művészek számára különös jelentőséggel bírt, hiszen annak híres festett üvegablakain Szent István király és Szent Erzsébet alakja is megcsodálható. Magyarországon az instrumentális zene műfajában egyedülálló módon a Havasi

Voice Of Change – Radics Gigivel, a Harlem Gospel Choir közreműködésével

www.youtube.com/user/havasichannel). A több mint 100 országban elérhető C Music TV idén októbertől a Havasi produkció egyik kiemelt médiapartnere, így a forgatás során elsődleges szempont volt a nemzetközi képi világ. A klip rendezője, forgatókönyvírója és vezető operatőre Gráf Péter volt, aki a forgatás helyszínéül New Yorkot választotta. A kreatív koncepció szerint a zenei videó – akár egy rövid kis-

Symphonic produkció 2013. december 21én kétszer is megtekinthető lesz a Budapest Sportarénában. Radics Gigi a produkció kiemelt szólistájaként kétszer is színpadra áll majd december 21-én, a Voices Of Change című tétel pedig várhatóan a koncert egyik legnagyobb sikere lesz. A Voices Of Change Havasi 2013 decemberében megjelenő Symphonic – A Második Felvonás című albumán kap helyet. Aktuális

5

A korábbitól eltérő módon határozták meg a pénzelosztást, és még a beszállítóknál is sikerült lealkudniuk a tartozásból – mondta el a kórház-konszolidáció bejelentése kapcsán tartott tájékoztatóján Szócska Miklós államtitkár.

Kilencvenhárom kórház kapott támogatást tartozásai kifizetéséhez Ö

sszesen 33,1 milliárd forintot kap az államtól 93 kórház a 30 napon túli adósságainak rendezésére. Van, amelyik teljes lejárt tartozását ki tudja fizetni a kapott összegből, de van olyan fekvőbeteg-intézmény, amelyik lejárt adósságának csak 77 százalékát konszolidálták. Az államtitkár azt kérte a fekvőbeteg-intézményektől, hogy a november 25-éig átutalt összegből legrégebbi adósságaikat rendezzék. (A kórház-konszolidációs lista a 191-es közlöny 82519. oldalán jelent meg). Külön módszertant dolgozott ki az államtitkárság arra, hogy melyik intézmény milyen mértékben részesüljön a „kasszasöprésből”, az E. Alap különböző fejezeteinek többletéből származó összegből – mondta az államtitkár. A legfontosabb cél az volt, hogy minél többen részesüljenek a forrásból, minél több problémát megoldjanak a meglévő összegből, és azt is figyelembe vették, melyik az az intézmény, amelyiknél a konszolidációval véglegesen fel tudják számolni a fizetési gondokat – tette hozzá. A konszolidáció mikéntjénél megnézték azt is, hogy az adósság a kórház gazdálkodásának hibájából, vagy azért keletkezett, mert súlyos strukturális örökséget hurcol magával, például a korábbi rossz szerződések miatt. Szempont volt az is, hogy az intézmények menedzsmentje milyen vállalásokat, takarékossági intézkedéseket tett, illetve tesz a jövőben. Szócska Miklós példaként említette azokat az intézményeket, amelyekkel korábban hosszas egyeztetést folytatott az államtitkárság. Ez a 20 kórház 12 milliárd forintos takarékossági ígéretet tett, amelyből már 6,5 milliárdot teljesített is. Az államtitkár megemlítette azt is, hogy az államtitkárság a beszállítóknál is elért megtakarítást: az egyik intézmény 5 milliárdos tartozását az ártárgyalásoknál lealkudták 3 milliárdra. A különböző összegek odaítélésénél megvizsgálták a kórházak jövőbeli fej-

6

AKTUÁLIS

Intézmény

Támogatás (ezer Ft)

1. Albert Schweitzer Kórház-Rendelőintézet, Hatvan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 400 000 2. Almási Balogh Pál Kórház, Ózd . . . . . . . . . . . . . . . . 209 217 3. Állami Szívkórház, Balatonfüred . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 372 4. Árpádházi Szent Erzsébet Szakkórház és Rendelőintézet, Tata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 393 5. Bács-Kiskun Megyei Kórház, a Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Kar Oktató Kórháza, Kecskemét . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 141 000 6. Bajai Szent Rókus Kórház, Baja . . . . . . . . . . . . . . . 270 000 7. Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet, Budapest . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 227 051 8. Bányászati Utókezelő és Éjjeli Szanatórium, Komló-Sikonda . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 458 9. Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház, Gyula . . . . 299 892 10. MRE Bethesda Gyermekkórház, Budapest . . . . . . . . 91 118 11. Bonyhádi Kórház és Rendelőintézet . . . . . . . . . . . . . 105 211 12. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, Miskolc . . . . . . . . . . . 107 800 13. Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest . . . . . . . . . . 93 746 14. Budapesti Szent Ferenc Kórház . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 765 15. Bugát Pál Kórház, Gyöngyös . . . . . . . . . . . . . . . . . . 216 448 16. Csolnoky Ferenc Kórház, Veszprém . . . . . . . . . . . . 754 200 17. Csongrád Megyei Dr. Bugyi István Kórház, Szentes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 550 000 18. Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ, Hódmezővásárhely-Makó . . . . . . . . . . . . 517 331 19. Csornai Margit Kórház . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54 302 20. Deák Jenő Kórház, Tapolca . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54 000 21. Debreceni Egyetem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 158 238 22. Dombóvári Szent Lukács Kórház . . . . . . . . . . . . . 266 033 23. Dr. Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézet, Balassagyarmat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 280 000 24. Dr. Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet, Békéscsaba . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 356 590 25. Egyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelőintézet, Budapest . . . . . . . . . . . . . . 98 448 26. Fejér Megyei Szent György Kórház, Székesfehérvár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 000 000 27. Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet, Budapest . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 422 716 28. Gróf Esterházy Kórház és Rendelőintézeti Szakrendelő, Pápa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 146 000 29. Gróf Tisza István Kórház, Berettyóújfalu . . . . . . . 213 600 30. Heim Pál Gyermekkórház, Budapest . . . . . . . . . . 796 048 31. Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórház és Rendelőintézet, Budapest . . . . . . . . . . . . . . . . . 230 000 32. Jászberényi Szent Erzsébet Kórház . . . . . . . . . . . 200 000 33. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet, Szolnok . . . . . . . . . 650 000 34. Jávorszky Ödön Kórház Vác . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 399 140 35. Kanizsai Dorottya Kórház, Nagykanizsa . . . . . . . 105 000 36. Karolina Kórház-Rendelőintézet, Mosonmagyaróvár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 206 000 37. Károlyi Sándor Kórház, Budapest . . . . . . . . . . . . . 400 000 38. Kátai Gábor Kórház, Karcag . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 242 077 39. Kazincbarcikai Kórház Nonprofit Kft. . . . . . . . . . . 117 232 40. Kemenesaljai Egyesített Kórház, Celldömölk . . . 82 000 41. Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet, Debrecen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 460 000 42. Keszthelyi Kórház . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 275 000

43. Kiskunhalasi Semmelweis Kórház . . . . . . . . . . . . 200 000 44. Koch Róbert Kórház és Rendelőintézet, Edelény . . . . . 984 45. Komlói Egészségcentrum . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 147 273 46. Magyar Imre Kórház, Ajka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 230 000 47. Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet, Eger . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 245 756 48. Mátrai Gyógyintézet, Mátraháza . . . . . . . . . . . . . . . . 7 845 49. MÁV Kórház és Rendelőintézet, Szolnok . . . . . . . 20 000 50. MAZSIHISZ Szeretetkórház, Budapest . . . . . . . . . . 20 371 51. Mezőtúri Kórház és Rendelőintézet . . . . . . . . . . . . 114 000 52. MH Egészségügyi Központ . . . . . . . . . . . . . . . . . . 728 640 53. Miskolci Semmelweis Kórház és Egyetemi Oktatókórház . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 523 320 54. Misszió Egészségügyi Központ, Veresegyház . . . . . 15 395 55. Mohácsi Kórház . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50 000 56. Nagyatádi Kórház . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 419 179 57. Nyírő Gyula Kórház, Budapest . . . . . . . . . . . . . . . . . 102 027 58. Orosházi Kórház . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 600 000 59. Országos Klinikai Idegtudományi Intézet . . . . . . 206 872 60. Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Int. . . . . 75 349 61. Országos Onkológiai Intézet . . . . . . . . . . . . . . . . . 320 854 62. Országos Orvosi Rehabilitációs intézet . . . . . . . . 142 712 63. Országos Sportegészségügyi Intézet . . . . . . . . . . . . 68 723 64. Parádfürdői Állami Kórház . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 956 65. Pécsi Tudományegyetem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 352 793 66. Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Kistarcsa . . . . . 281 279 67. Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Budapest . . . . . . . . . . . . . . 1 950 797 68. Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Győr . . . . . 1 282 000 69. Sátoraljaújhelyi Erzsébet Kórház . . . . . . . . . . . . 332 000 70. Selye János Kórház, Komárom . . . . . . . . . . . . . . . 202 000 71. Semmelweis Egyetem, Budapest . . . . . . . . . . . . . . 411 227 72. Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház, Kaposvár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340 705 73. Soproni Erzsébet Oktató Kórház és Rehabilitációs Intézet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70 000 74. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház, Nyíregyháza . . . . . . 2 304 488 75. Szakorvosi Rendelőintézet, Monor . . . . . . . . . . . . . . 8 000 76. Szakorvosi Rendelőintézet, Nagykáta . . . . . . . . . . . . 3 271 77. Szegedi Tudományegyetem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 631 791 78. Szent Borbála Kórház, Tatabánya . . . . . . . . . . . . . 475 000 79. Szent Imre Kórház, Budapest . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 408 80. Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak, Budapest . . . . . . . . . . . . . . . 465 000 81. Szent Lázár Megyei Kórház, Salgótarján . . . . . . . 800 000 82. Szent Margit Kórház, Budapest . . . . . . . . . . . . . . . . 80 572 83. Szent Pantaleon Kórház-Rendelőintézet, Dunaújváros . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144 000 84. Szent Rókus Kórház és Intézményei, Budapest . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 347 935 85. Szigetvári Kórház . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 200 000 86. Toldy Ferenc Kórház és Rendelőintézet, Cegléd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 300 000 87. Tolna Megyei Balassa János Kórház, Szekszárd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 880 000 88. Tüdőgyógyintézet, Törökbálint . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 489 89. Uzsoki utcai Kórház, Budapest . . . . . . . . . . . . . . . . . 57 293 90. Vaszary Kolos Kórház. Esztergom . . . . . . . . . . . . . 296 160 91. Zala Megyei Kórház, Zalaegerszeg . . . . . . . . . . . . . 336 342 92. Zirci Erzsébet Kórház-Rendelőintézet . . . . . . . . . . 50 000 93. Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház Nonprofit Kft., Harkány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 000 Összesen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 118 232

KÓRHÁZ 2013/11.

lesztéseit is, tehát azt, hogy milyen kötelezettségeik keletkezhetnek, és azt is, milyen későbbi bevételi lehetőségei vannak az intézményeknek. Ez utóbbira példaként említette az államtitkár a klinikai

kutatásokból, a gyógy-idegenforgalomból származó forrásokat. Arra a kérdésre, hogy mi lesz a konszolidáció után is megmaradó 20–30 milliárd forint adóssággal, Szócska Miklós azt vála-

szolta: jövőre is lesznek többletforrások, de várható az is, hogy célzottan beavatkoznak majd a kórházak gazdálkodásába. Bernáth Bea

Már otthonában cseperedik az a baba, akit fogantatásának 27-ik hetében, agyhalottként három hónapig kórházban kezelt édesanyja méhéből császármetszéssel segítettek napvilágra 2013 nyarán. A szülés után a 31 éves asszony életfunkcióit még két napon keresztül fenntartották: ez alatt családja egyetértésével kivették 5 szervét, és azokat szervátültetésre váró betegek kapták. A világon példa nélkül álló emberi dráma és orvosi bravúrsorozat a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumában zajlott.

A világon egyedülálló orvosi teljesítmény a DE OEC-ben O

tthon rosszul lett, agyvérzést kapott és eszméletét vesztette egy 31 éves nő. Ilyen állapotban elsőként a legközelebbi kórházba vitték a fiatalas�szonyt, aki gyermeket várt: magzata 15 hetes volt. Onnan mentőhelikopter szállította a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának (DE OEC) Idegsebészeti Klinikájára. Akkor már életveszélyes állapotban volt. Mindez 2013 áprilisában történt. A nőt azonnal megműtötték. Agykam­ rájába csövet helyeztek, hogy csökkentsék a nyomást és leengedjék a vért. A műtét sikerült, agyműködése mégis leállt. Eszméletét nem nyerte vissza. Agyhalott volt, de szívműködését fenntartották, mes­ terségesen lélegeztették, szervfunkcióit támogatták. Magzata viszont nemcsak élt, hanem élénken mozgott – ezt mutatta az ultrahang. Az életet választották A váratlanul drámai helyzetbe került élettárs-apa, az asszony szülei és orvosai is rendkívüli döntés elé kerültek. Mit tehetnek, és mit tegyenek? Hagyják-e meghalni a 15 hetes magzatot, vagy próbálják meg a szinte lehetetlent? Mert szinte a lehetetlennel határos fenntartani az agyhalott anya szervezetének működését, és közben így felnevelni az anyaméhben a magzatot addig, amíg életképesen megszülethet a gyermek. Az orvosok tudták, hogy bár akadt néhány ilyen eset a világban, de azok a magzatok, akik agyhalott anyától KÓRHÁZ 2013/11.

A megható pillanat: világra segítették a babát

AKTUÁLIS

7

végül világra jöttek, szinte kivétel nélkül idősebb terhességi korban voltak. A magzat túlélése tehát korántsem volt biztos, az pedig egyáltalán nem volt garantálható, hogy egészséges lesz, ha napvilágot lát. Mindezek ellenére a hozzátartozók és az orvosok közösen úgy döntöttek, hogy küzdeni fognak a tudatosan tervezett, és nagyon várt gyermekért. Miközben az anyát siratták, az életet választották. Példátlan összefogás A lelki megpróbáltatás és az orvosszakmai kihívás is óriási volt: egy halottnak tekinthető asszony szervtámogató kezelése zajlott, magzata védelme és későbbi világra jövetele érdekében. Éppen ezért példátlan szakmaközi összefogás alakult ki a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának részlegei és orvosai között. Prof. dr. Fülesdi Béla, a DE OEC elnöke, az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszék vezetője, dr. Molnár Csilla egyetemi docens, aneszteziológus-intenzív terápiás orvos, az Idegsebészeti Intenzív osztály vezetője és dr. Kovács Tamás Szilveszter egyetemi docens, szülész-nőgyógyász, klinikai genetikus irányításával komplex orvosi team dolgozott éjjel-nappal azon, hogy az anya keringését, légzését, hormonális egyensúlyát, megfelelő táplálását és a magzat életesélyeit biztosítsák. A teamben prof. dr. Nagy Endre személyében belgyógyász endokrinológus, dr. Orosi Piroska egyetemi docens személyében pedig kórházhigiénés szakember is ott dolgozott.

A küzdelem sikeres volt. Megszámlál­ hatatlanul sok orvosi problémát leküzdve eredményesen nevelték az agyhalott nő méhében a magzatot is. Miután már tudták a nemét, a terhesség 20-dik hetében – az intenzív osztály dolgozóinak biztatására – nevet kapott családjától. Ám még alig volt a magzatnak neve, amikor édesanyja állapota rosszabbra fordult: bár több fertőzést leküzdöttek, véráram-szepszist kapott. De az asszony és az orvosai győztek a fertőzéssel szemben. 1420 gramm A magzatot ekkortól a nővérek nevén szólították, beszéltek hozzá. A család is rendszeresen látogatta őket: az apa és a nagymamák simogatták az anya hasát, beszéltek a gyermekhez. A kórteremben pedig folyamatosan be volt kapcsolva a rádió, hogy a magzat mindig halljon emberi szót és zenét… A császármetszés optimális idejét több szakmát átfogó egyeztetés során határozták meg – a döntésben intenzív terápiás szakemberek (prof. dr. Fülesdi Béla, dr. Molnár Csilla egyetemi docens) mellett újszülött-gyógyász (prof. dr. Balla György, dr. Kovács Tamás), szülész (dr. Török Olga egyetemi docens) vettek részt. A tervezett beavatkozás idejének meghatározása mellett percre pontosan előre rögzítették a szükséges teendők forgatókönyvét. Szavakkal el nem mondható pillanat volt az, amikor a gyermeket a terhesség 27dik hetében, 2013 júliusában, agyhalott

édesanyja kezelésének 90-dik napján, császármetszés során kiemelték – és felsírt! Korának megfelelően fejlett, egészséges koraszülött jött világra – 1420 grammal. A műtőben könnyes arcok, egymást ölelő orvosok, a folyosón pedig a várakozó apa és a nagymamák. Ők akkor pillanthatták meg először a gyermeket, amikor a koraszülöttosztályra átvitték. A császármetszés után két lehetőség közül kellett választaniuk az orvosoknak. Az egyik az lett volna, hogy megszüntetik az anya lélegeztetését és vérkeringésének támogatását, mire megáll a szíve… Szervdonor is lett Nem ezt, hanem az életigenlő lehetőséget választották az orvosok és a családtagok. Közösen döntöttek úgy, hogy az agyhalott édesanya szerveivel másokon is segítsen. Az asszony orvosi kezelésének 92. napján ezért öt ép szervet eltávolítottak testéből, és átültetésre felajánlották. A máját, a két veséjét, a hasnyálmirigyét – és a szívét. Az öt szervből kettőt ugyanaz a beteg kapott. Az édesanya kezelése így lehetővé tette, hogy megszülessen saját gyermeke, és még négy beteg életét mentette meg – már a halála után. A magas szintű koraszülöttellátásnak köszönhetően a 37. terhességi héten a babát egészségesen hazaengedték a debreceni klinikáról. A gyermek egészséges, szépen fejlődik. 2013 őszén hazatért oda, ahonnan édesanyját 2013 tavasszal kórházba vitték. (DE OEC)

Négyes ikrek születtek November 13-án este négyes ikrek születtek a Semmelweis Egyetem II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján. A négy fiú, László, Balázs, Kristóf és Ádám a 29. hétre jött a világra. Egészségesek, ahogy 30 éves édesanyjuk is. Súlyuk 900-1400 gramm között van, jelenleg a koraszülött (PIC) osztályon látják el őket. Az esemény azért is rendkívüli, mert természetes úton fogant négyes ikrek születése ritka. Édesanyjuk azt mondta, el se hitte, hogy négyes ikreket vár, amikor megtudta az orvostól. A 30 éves anyuka és a babák is jól vannak, de a négy fiú körülbelül három hónapig még kórházban lesz. Fotók: MTI

8

AKTUÁLIS

KÓRHÁZ 2013/11.

Mikroszálas kendő a Clostridium difficile ellen Műtőtakarítás Microroll és ClickSpeed higiéniai rendszerekkel Vileda ClickSpeed & MicroRoll higiéniai rendszerek • Professzionális higiéniai rendszer • Padló, berendezések, szaniter területek tisztítására • Eldobható eszközök használatán alapul • Nincs mosatás, annak a kockázata • A mikroszálas eszközökkel kiemelkedő a tisztítás • Tisztítószer használata nem vagy korlátozott mennyiségben szükséges • Biztonságos használat magas kockázatú területeken (műtő, izolációs területek) • Könnyű használni

Microroll eldobható mikroszálas kendő A Microroll mikroszálas kendő esetén a mikroszálak közötti nagyon vékony kapillárisok felszívják és megtartják a folyadékot annak ellenére, hogy a mikroszál önmagában nem nedvszívó. A kendő használatának előnyei • Hatékony szennyeződés-eltávolítás • Tisztítószer megtakarítás • Gyorsabb és hatékonyabb takarítás • Javított higiéniás körülmények • A felület csíkmentesen szárad A Microroll mechanikus szennyeződés-eltávolítása annyira hatékony, hogy a felületről még a baktériumokat is képes letörölni. A független Microsearch Laboratories (UK) a Microroll eldobható mikroszálas kendő mechanikus baktériumletörlő képességét vizsgálta. A hivatalos eredmény azt mutatja, hogy a baktériumszint a Microroll kendővel történt egy törlés után jelentősen csökkent. Clostridium difficile Vegetatív . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99,99% Spórák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99,99% MRSA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99,99% Az eredmény bizonyítja a Microroll kendővel történő tisztítás hatékonyságát.

ClickSpeed eldobható mikroszál tartalmú kendő padló takarítására • Professzionális mop rendszer • Könnyű használni • A mop kéz nélküli rögzítése a moptartón, mop elengedése a használt mop érintése nélkül • Szabadalmazott eldobható mopok • Mikroszállal a kiemelkedő tisztításért

A Vileda Professional Microroll kendővel kapcsolatosan érdeklődni lehet: MEDI-CLIN Kft. Hajszákné Kovács Jolán (Madarász Joli) +36-20-96-22392 [email protected]

Az egészségügyben az utóbbi három és fél évben történt változásokkal kapcsolatban több pozitívumot és talán még több negatívumot soroltak fel az ágazat vezető szereplői november 21-én, a Napi.hu „Mérlegen az egészségügy átalakítása” című konferenciáján. A beszállító cégek a tartozások, a kórházak a kiszolgáltatottság, az állam képviselői a velük szembeni türelmetlenség miatt panaszkodtak. Egyetértés volt azonban abban, hogy az átalakítás során kijelölt úton most már végig kell menni.

Kinek rosszabb? A

kórházak államosításával kapcsolatban Török Krisztina, a kórházak többségét fenntartó GYEMSZI főigazgatója kiemelte azt a hatalmas munkát, amelyet az utóbbi években el kellett végezniük. Az eredmények között felsorolta többek között, hogy definiálták a progresszivitási szinteket, lezajlott a kórházi integráció, megtörtént a funkcióváltás és profiltisztítás. Átláthatóbbakká váltak a betegutak, sokat tettek az egészségügyi szakmai irányelvek fejlesztéséért, az ellátás minőségének, a betegbiztonságnak a javításáért. Hozzátette: fontos jövőbeni feladat a kórházi finanszírozás átalakítása: jövő évtől már feladatarányossá teszik a TVK-rendszert, emellett a HBCS-ket is átkódolják. Török Krisztina hangsúlyozta, a kórházi államosítás eredménye az is, hogy a központi közbeszerzésekkel mind a gyógyszer-, mind az energiaárakban nagy megtakarításokat tudtak elérni. A kórházi gyógyszerekhez például 30 százalékkal, a gázhoz egymilliárd forinttal, az áramhoz 119 millió forinttal olcsóbban jutottak hozzá. A főigazgató megemlítette az uniós beruházásokat is: jelenleg is 285 fejlesztési projekt zajlik összesen 318 milliárd forint értékben. A főigazgató hangsúlyozta azt is, hogy a GYEMSZI már tavaly is sokat tett azért, hogy kórházi adósságállomány ne veszélyeztesse a betegbiztonságot. Az idei 33 milliárdos konszolidációs módszertanban is jelentős szerepet játszott az intézet: vizsgálták mi okozta az egyes intézményeknél az egyensúlyi gondokat, intézkedési tervet dolgoztak ki. A főigazgatói beszámoló után az ágazat többi résztvevője is elmondta véleményét a kórházi államosításról egy kerekasztalnál. Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a központosítás nem szerepelt a Semmelweistervben. Hangsúlyozta azt is, hogy egyelőre nem tudni, az államosítás hatékonyabbá teszi-e a kórházak működését, de elismerte, hogy a kijelölt úton most már végig kell menni. Nem értett viszont egyet azzal, hogy

10

AKTUÁLIS

a döntéshozók az intézmények vezetőit teszik felelőssé a nem hatékony gazdálkodásért. Szerinte ugyanis a legnagyobb probléma a forráshiány.

Az államosítás negatívumaként felvetődött a kerekasztal-beszélgetésen, hogy a központosított döntéshozatal lelassítja a kórházak működését, sokszor egy intéz-

Sándor Marianna

Valami elindult, és ezen az úton végig kell menni – értett egyet a kórházszövetség elnökével Sándor Marianna, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége Kór­ házi Tagozatának elnöke. Elismerte ugyanakkor, hogy a gyógyszer-nagykereskedők nehezen élik meg azt a helyzetet, hogy egyre rövidebb, mondhatni fele annyi idő alatt termelődik újra az az összeg, amellyel a kórházak tartoznak a három nagykereskedőnek. Jelenleg egyébként ez 16 milliárd forint, amelyből 6-7 milliárd lejárt adósság.

mény felvetésére csak hónapokkal később jön válasz a GYEMSZI-től. Mindez pedig megnehezíti a betegellátásban is gyakran adódó gyors reagálás lehetőségét. Az intézet vezetője erre úgy reagált: kétségtelen, hogy például a beszerzéseknél kisebb a kórházak önállósága, de tudomásul kell venni, hogy ha egy hatékony rendszert akarnak, előbb rendet kell tenni. Török Krisztina szerint 2020-ra elképzelhető, hogy mindez megvalósul, és addigra akár nagyobb önállóságot kaphatnak a kórháKÓRHÁZ 2013/11.

zak, számos feladatot vissza is lehet nekik adni. Velkey György úgy vélte, az államosítás előtt is kiszolgáltatott helyzetben voltak a kórházak, hiszen függtek mind a politikától, mind a beszállítóktól. A mostani helyzetet ezért nem látja negatívabbnak, de kétségtelenül jelenleg is önállótlanságra kényszerülnek. Szerinte a legfontosabb az lenne, hogy tisztázzák a hatásköröket. Az egészségügy átalakításával kapcsolatban a legélesebb kritikát Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára fogalmazta meg. Mivel a politika az egészségügyi célokat, eredményeket a többi területhez képest nehezebben tudja kommunikálni, ezért nem is foglalkozik súlyának megfelelően ezzel az ágazattal. Ráadásul bizalmi válság van a döntéshozók és az egészségügy beszállítói között, akiket a politika előítélettel kezel: „gyanús, profitorientált kapitalistáknak, élősködőknek” állítja be őket. Nem veszi figyelembe azt a tudást, tapasztalatot, hozzáadott értéket, amit ezek a cégek képviselnek. Rásky László a kórházi adósság-konszolidációval kapcsolatban megjegyezte, hogy

szerinte rossz a szétosztás mechanizmusa. Nem a fekvőbeteg-intézmények, hanem a beszállítók szempontjából kellene felosztani a pénzt, már csak azért is, mert vannak olyan kis cégek, ahol az állam tartozása miatt már nem tudják befizetni az államnak az adókat és járulékokat. A szerdán bejelentett 33 milliárdos konszolidációról pedig azt mondta, nem éri el azt a célt, amelyet az államtitkár említett: tehát nem fedezi a 30 napon túli adósságokat. Rásky László arra is felhívta a figyelmet, nincs jól, hogy azokat „jutalmazzák” az adósság-konszolidációval, akik nem fizetnek. Kaló Zoltán, az ELTE Egészséggazdaságtani Kutatóközpontjának vezetője is úgy vélte: ahelyett, hogy a jól gazdálkodókat jutalmaznák, azok kapnak nagyobb forrást, akik rosszul csinálják. Ezért sem kellene azt kommunikálni az egészségügyről, hogy „minden rendben van” – tette hozzá. Bár nem szereti azokat az összehasonlításokat, hogy „kinek rosszabb a helyzete” – mondta Velkey György – mégsem szabad megfeledkezni a kórházakról, amelyek háromfelé vannak „eladósodva”: nemcsak a

beszállítók felé, hanem a túlterhelt egészségügyi dolgozók, és a jogos igénnyel fellépő betegek felé is. A téma kapcsán Sinkó Eszter, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Menedzsment és Egészség-gazdaságtan Ta­ go­za­tának vezetője megjegyezte: szerinte a legrosszabb a betegeknek, hiszen ők a legkiszolgáltatottabbak. A kerekasztal-beszélgetés szereplői végül mérleget vontak. Az egészségügy átalakításának pozitívumai közé került többek között az ágazatban végrehajtott kétlépcsős béremelés, az ápolási napok számának csökkenése, az egynapos ellátások növekedése, a központi közbeszerzéseknek köszönhető megtakarítások, az átláthatóbb rendszer. Negatívumként említették a résztvevők a forráshiányt, az ágazat szereplői közötti bizalmatlanságot, a gazdaságpolitikai és társadalmi megbecsülés hiányát. Egyetértettek abban is, hogy olyan rendszerre lenne szükség, amely kiszámíthatóbb, amely nem termeli újra az adósságokat. Bernáth Bea

Még idén felmérik, majd jövőre limitált nagyságrendben megkezdik a szolgáltatások kiajánlását, árusítását az egészségturizmusban, jelentette be Szócska Miklós egy szakmai konferencián, hozzátéve: a kontrollált, fejlesztés érdekében történő magánforrások bevonását is támogatni kívánják.

Egészségturizmus: értékesíteni akarják a kórházak szolgáltatásait H

azánk joggal aspirál arra, hogy nemzetközi egészségipari szolgáltató, oktatási, technológiai, és kutatás-fejlesztési központ legyen. Ez azonban nagyon kemény aprómunkával jár, és illúziókba ringatja magát, aki rövid távon vár sikereket, fogalmazott Szócska Miklós államtitkár a Medical Tribune Illúziók és lehetőségek az egészségturizmusban címmel, november 14-én rendezett konferenciáján. Elmondta, hamarosan megkérdezik a kórházakat, milyen, az egészségturizmus fellendítésére alkalmas, értékesíthető szolgáltatásaik vannak. A szolgáltatásokat szeretnék központilag kezelni és értékesíteni jövő évtől, egyelőre limitált nagyságrendben. Úgy vélte, jól be kell lőni azokat a terüleKÓRHÁZ 2013/11.

teket, amelyeket érdemes egészségturizmus szempontjából fejleszteni. Példaként kiemelte a szívtranszplantációt, amelyet a tőlünk keletre, délkeletre fekvő országok betegei számára tudnánk nyújtani, úgy, ahogy ma Bécs végzi a magyar betegek tüdőtranszplantációját az OEP finanszírozásával. Fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a piacképes ellátások kapacitásait nem vonják el a magyar betegektől, valamint azt, hogy kontrollált formában elképzelhetőnek tartja a külső forrásbevonást fejlesztési célra, piaci szereplőkkel, amire azért is nagy szükség van, mert – mint mondta – „a 24. órában vagyunk a piacok megszerzésében, illetve a korábbiak visszaszerzésében”.

Az államilag kontrollált minőségfejlesztés a betegbiztonság javítását célozza, ez javíthatja nemcsak a hazai, de az egészségturizmusban kínált szolgáltatások színvonalát is, amely során a többletkapacitásaikat értékesíthetik a közfinanszírozott állami kórházak. Van hová fejlődni Az egészségturizmusban az ellátások elszámolása nem az OEP felé történik majd, hanem erre a célra egy központi sor áll majd rendelkezésre. Hogy mi lesz az intézmények többletbevételével, az nincs pontosan tisztázva, jelenleg az ingatlanbevételeiket elvonják, hangzott el a konferencián. AKTUÁLIS

11

Szócska szerint nemcsak szolgáltatásokat lehetne értékesíteni, hanem például magyar részvétellel más országokban kórházakat fejleszteni, osztályokat működtetni. Emellett kutatási célország lehetünk, hiszen az ellátások hazai adatbázisa olyan kincs, amellyel megkerülhetetlen országgá válunk például a gyógyszerkutatásokban. Jelenleg azonban „elkent gmk-s tevékenység” zajlik egészségturizmusként, ezért nem tudunk haladni. Holott lenne hová „nyújtóznunk”, ugyanis a világon a harmadik legnagyobb iparág, teljesítményét tekintve, a turisztika, s 2022re pedig vezetővé válhat az egészségturizmussal együtt, derült ki Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. turisztikai vezérigazgató-helyettesének szavaiból. Ma már nem ritka az a külföldi gyakorlat, hogy orvosokat ültetnek be az utazási irodákba, mert ők el tudják mondani a betegnek, melyik kezelés, hely javasolt a páciensek gyógyítására. Az internetnek a kommunikációban már mindenható szerepe van, akár a jól felépített weboldalakra, akár a páciensek egymás közötti tapasztalatcseréjére, ajánlására gondolunk. Rámutatott ugyanakkor, hogy számos gyengeség nehezíti az ágazat fejlődését, közülük a legnagyobb problémát az együttműködés hiánya okozza. Nincs koordináció a piaci szereplők között, hiányoznak a minőségbiztosítási rendszerek, így például hazánknak nincs az USA által elfogadott JCI-akkreditációja, amely fontos védjegy a szereplők számára. A konkurencia közben folyamatosan erősödik, jönnek fel a csehek és a lengyelek, a meglévő szereplők pedig védik eddigi pozícióikat. Mit csinálnak jól az elődök? Az orvosi turizmus bölcsője Thaiföld, Szingapúr és India volt, köszönhetően annak, hogy kedvező árakkal léptek fel, nyugaton képzett helyi egészségügyi személyzetük van, kedvezőek a valutaárfolyamok, megfizethető a közlekedésük. Mindehhez luxushoteleknek megfelelő szolgáltatásokat kínálnak. Magyarország félkész termék, kicsit fapadosan csináljuk, bár kiváló a gyógyvíz, a gasztronómia, az orvosi tudás, de nem igazán találják a helyüket a szereplők, fogalmazott dr. Horváth Viktória, a Nemzetgazdasági Minisztérium turizmusért felelős helyettes államtitkára. Adataiból kiderült, hogy a belföldi egészségturisták átlag 7600 forintot költenek egy nap (az átlagos turisták 3700 forintot). A külföldi egészségturista leginkább Pestre, illetve a Nyugat-Dunántúlra megy, átlagosan egy nap 15 300 forintot költ, leginkább Ausztriából, Szlovákiából, Németországból érkezik hoz-

12

AKTUÁLIS

Dr. Gál János

zánk, de lendületes növekedés mutatkozik Szlovákia, Románia, Ukrajna, Csehország, Lengyelország irányából is. A külföldi vendégek elsősorban mozgásszervi problémákkal keresik meg a gyógyhelyeinket, domináns a balneoterápia, a fogorvosi ellátás, lassan felzárkózik a plasztikai sebészet, az ortopédia és a nőgyógyászat, bőrgyógyászat, de a legfőbb a gyógyvíz iránti kereslet. A gyógyvizeket felkereső külföldiek által fizetendő díjak miatt nem árt átgondolni a határon átnyúló egészségügyi ellátásról szóló hazai szabályozást. A gyógyfürdők vezetői ugyanis attól tartanak, hogy a külföldi vendégeket is a magyar díjszabás szerint kell ellátniuk – ami beláthatatlan következményekkel járna. Ebben a témában a szaktárca jelenlévő illetékese egyeztetéseket ígért. Az egyetemek is aktívak e téren Dr. Gál János, az Egyetemi Klinikák Szövetsége titkáraként, valamint a Semmelweis Egyetem általános rektoraként az orvosegyetemek lehetőségeit vázolta. Általánosan jellemző, hogy a kardiológiai ellátások a legnépszerűbbek a külföldi páciensek körében. A legtöbb külföldi pácienst a szegediek látják el (Debrecenből nem érkezett adat). Nemcsak az olcsóság miatt jönnek, hanem inkább a minőségi ellátást keresik. A külföldiek ellátása hozzájárul az orvosok megtartásához, hiszen ehhez fejlesztés kell, többletbevételt hoz, ami hosszabb távon a magyar betegnek is jobb ellátást eredményez.

szer­ vező A debreceniek például beteg­ hálózatot alakítottak ki Orosz­ or­ szágban és Ukrajnában, irodájuk van többek között Moszkvában, kirendeltségek működtetnek további öt nagyvárosban. A pécsieknél elsősorban a medical-wellness áll a középpontban, a növekedés lehetőségét elsősorban a betegirányító cégekkel kötendő szerződésekben látják. Jelenleg a Medtour betegirányító céggel van szerződésük, és innen vannak megkereséseik is. Az SE elsősorban a közép- és kelet-európai piacon léphet fel eredményesen, ehhez adottak a feltételek: szabad kapacitás, kiváló szakmai háttér, kielégítő nyelvismeret, és számos fontos beavatkozást a térségben csak itt végeznek. Szegeden 2010-ben jött létre a Hungaro­ med Klaszter a Dél-Alföldi Régióba irányuló turisztikai és egészségturisztikai forgalom fellendítése érdekében, ebben a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ klasz­teralapító volt. A kórházak kapacitásaik kevesebb, mint egy százalékát fordítják külföldi betegek ellátására, és nem feltétlenül azért, mert nem tudnának több esetet is ellátni, fogalmazott dr. Ficzere Andrea, az Uzsoki utcai Kórház főigazgatója. Úgy vélte, a VIP-ellátások kiszélesítése lehetőség a külföldiek számára az eladható termékek körének bővítésére. Sándor Judit KÓRHÁZ 2013/11.

Prof. dr. Hangody László szeptember 18-án Az ízületi porckárosodások sebészi kezelésének új lehetőségei
címmel megtartotta akadémiai székfoglaló előadását. Ismereteink szerint mozgásszervi sebészet területéről hazánkban nem volt még akadémikus. A bravúros sportműtéteiről is ismert professzorral készített beszélgetésünkből kiderül, milyen út vezetett idáig.

„Térdelőrajt” – egészen az akadémiai székfoglalóig – Akadémiai székfoglalója nagy szenzáció volt a traumatológia-ortopédia területéről. – Kivételesen nagy szerencse volt, hogy elsőre sikerült, mert csak háromévenként kerül sor választásra, és akik jó eséllyel aspirálnak, azok is általában a harmadik ciklusra szoktak beérni. Talán azzal vívhattam ki a szavazók szimpátiáját, hogy más szakmákhoz viszonyítva alacsony a közleményeim impaktfaktor-értéke, ugyanakkor az erre eső idézettség-értékem rendkívül magas. Saját szakterületemen viszonylag szerények az impaktérték-szerzési lehetőségek, ahogy nekem magamnak is, még ha ez a szakmán belül jónak is számít. – Egyre inkább az idézettséget tekintik mérvadónak a tudományos világában. –  A szerény impaktfaktorú lapokban elért magas idézettség még többet ér. Abban is szerencsém volt, hogy már a pályám elején együtt „nőttem fel” az artroszkópiával. Az artroszkópia adott egy nagy lendületet a szakterületemnek, a porckutatásnak. Minden nap láttuk, megtapogattuk a porc minőségét, meg tudtuk ítélni, és ezáltal olyan korai betegségstádiumok kerültek napvilágra, amelyek korábban nem. Ezzel párhuzamosan jelentek meg és váltak napi gyakorlattá a modern képalkotó diagnosztikai berendezések. Feladatként pedig ott volt a minimálinvazív érának egy gyakori, ám megoldatlan problémája, a degeneratív térdbetegségek csoportja. Ezek mind az én vitorlámba fújták a szelet. – Milyen kezelések léteztek az említett betegségek gyógyítására? – Az endoprotetikai megoldások valamilyen szinten előrelépést jelentettek, de éppen a pályám indulásával egy időben váltak szembetűnővé azok a szövődmények, hátrányok, amelyek ezen beavatkozásokat sújtották. Időközben a biológiai szemlélet előtérbe került, s engem ez kezdettől KÓRHÁZ 2013/11.

Prof. dr. Hangody László

fogva érdekelt. A tudomány vonatkozásában két ember tett rám nagyobb hatást: az egyik sebészorvos édesapám, aki rendkívül olvasott, tájékozott ember volt – Kiskunhalason, az első combnyakszegezést végző Monszpart László főorvos úr osztályán dolgozott, később utóda is lett. A másik személy pedig Sükösd László tanár úr, aki 1987-ben érkezett az Uzsoki utcai Kórházba: rendkívüli módon stimulált bennünket a tudomány és a kutatás irányába. – Milyen területekkel foglalkozik a szakmán belül?

– Ugyan elsősorban artroszkópos embernek vallom magam, azért endoprotetikát is nagy mennyiségben végzek, meg minden egyebet is, de tudományos érdeklődésemet tekintve döntően endoszkópos sportsebészeti, szalagsebészeti, felszínképzési területekkel foglalkozom. Aki mozgásszervi sebésznek jön, annak gyakorlatilag a napi munka révén a vérében van az innováció. Ha nincsen megfelelő műszere, akkor ki kell találni, hogyan készítsünk. Szintén egy szerencsés motívum volt a pályámon, amikor jött az az ötletem, hogyan lehetne porcot átültetni, porcfelszínt képezni. Ekkor remek szakemberekkel kerültem össze, és olyan AKTUÁLIS

13

volt az indíttatásom, hogy a kutatás minden részletében aktívan vettem részt: műszerfejlesztés a mérnökökkel, állatkísérletek az Állatorvostudományi Egyetemen, hisztológiai feldolgozás a Debreceni Egyetemen Módis László professzor úr segítségével. Amikor a határon kívülre is eljutottunk, akkortól már komoly nemzetközi – ipari és tudományos – kollaborációk támogatták a fejlesztéseinket. – Kérem, nevezze meg ezek közül a legfontosabbakat! – Maga az ötlet 1991-ben „jött” a porcátültetésről. Először kadáver-próbálkozásaink voltak, majd 1992-ben történt az első klinikai gyakorlatban végzett műtét. Ezzel párhuzamosan folyt egy intenzív állatkísérletes tevékenység – kutyákon nyitott, lovakon artroszkópos műtéteket végeztünk. Az első nagy nemzetközi siker 1994ben volt, amikor ezzel az ötlettel megnyertük az ESSKA kongresszust Berlinben. Ez egyfajta nemzetközi popularitást is adott. Két évvel később ismét megnyertük ennek a kongresszusnak a díját azzal, hogy akkor már bokán is el tudtuk végezni a beavatkozást. Az első műszerkészletet a hódmezővásárhelyi METRIMED-del közösen fejlesztettük, és ez olyan visszhangot váltott ki, hogy lehetőségünk nyílt a világ legjelentősebb artroszkópos eszközökkel foglalkozó orvosiműszer-gyártó cégével (Smith & Nephew Endoscopy, Inc.) dolgozni. Szintén 1996-ben megnyertük a Top Ten in Medical Advances 1996 szava-

zást az autológ oszteokondrális mozaik­ plasztika témával, a Harvard Medical Schoolban, Bostonban. Nem gondoltam azt, hogy ez a legnagyobb előrelépés az ortopédiában, mégis lendületet adott a további kutatásokhoz­. Amikor a módszer határait, korlátait kerestük, új ötletek jöttek, amelyeket azonnal fejleszteni tudtunk a grantok, a jó nemzetközi együttműködés következtében, s ez által új kutatási irányokat jelöltünk meg. Például mi indítottuk el a biodegradábilis anyagok felhasználását a porcfelszín képzésében. Ezek felszívódnak, pici defektusokra valók, hogy ne kelljen ehhez kivenni anyagot. Ez egy önálló kutatási irány. Van egy közös fejlesztésünk a Massachusetts Institute of Technologyval és a Cambridge Universityvel, amely jelenleg a világon leggyakrabban használt ilyen – kétfázisú biodegradábilis – implantátum (Chondromimetic). Még a kezdetekben barátommal, közvetlen munkatársammal, Kár­páti Zoltánnal kezdtünk műszerfejlesztéseket, kadáverstúdiumokat. Időközben kialakult körülöttem egy érdeklődő csoport, fiatalok, PhD hallgatók, akik ebbe a kutatási irányba kapcsolódtak be. Nagyobbik fiam például most védi meg a PhD dolgozatát, friss oszteokondriális allograft beültetéséből. Maga az átültetés létezik máshol is a világon, de 24 órán belüli nem. Az Országos Szervkoordinációs Irodával megállapodásunk van, hogy 60 km-es körzetben értesítést kapunk a donációkról, és saját teamünk kivonul a kivételhez, a legmegfelelőbb betegeket pedig várólistáról hívjuk be.

– Ezesetben is hasonló a szövettani tipizálás, mint a többi szerv (szív, tüdő, vese stb.) transzplantálásakor? – Nem szükséges. Az allograft két részből áll: porcból és csontból. A porcrészben nincs immunogén tulajdonság, mert a sejtek – mint a zárványok – a sejt közötti állományban helyezkednek el, nem találkoznak keringéssel. Maga a csont pedig nem vált ki immunológiai hatást, a szivacsos állományban lévő sejtes elemek igen, de azt jet lavage-zsal, óriási nyomással ki lehet úgy mosni, hogy nem okoz gondot. Fontos viszont, hogy jó legyen a méret, alakilag megfelelő legyen, továbbá a térdnek arról a részéről származzon, ahova illeszteni kell. – Ez az eljárás még a klinikai kísérlet stádiumában van? – Nem, ez már a klinikai gyakorlatban van, négy éve végezzük ezeket a típusú beavatkozásokat. Létezik ennek a világban másutt is gyakorlata, Észak-Amerikában például négy centrumban csinálják ezt, de szövetbankon keresztül. A beültetések tíz naptól három hétig zajlanak. Az alapkutatásokból viszont tudjuk, hogy a porcsejtek túlélése a minél korábbi beültetést kívánná meg. Ezért végezzük mi huszonnégy órán belül – erre kértünk és kaptunk engedélyt. Emlékszem, az első ilyen műtétet december 24-én, karácsonyeste végeztük. Ennek a beültetésnek van egy klasszikus indikációja, amikor egy fiatal embernek masszív, nagy mennyiségű porcot és

Operáció közben – számos szabadalom fűződik a nevéhez

14

AKTUÁLIS

KÓRHÁZ 2013/11.

A professzor székfoglaló előadása a Magyar Tudományos Akadémián

csontot­kell pótolni – például egy baleseti sérülés miatt. De igyekszünk kiterjeszteni az indikációt más, degeneratív esetekre is. – Milyen újítások fűződnek Önhöz és munkatársaihoz? – Húsz-huszonöt éve elindult a porcfelszín-problémák biológiai szemléletű aktív kezelése: porcátültetések, sejtterápia, biodegradábilis anyagok stb. – ezek olyan ízületeknél kerülhetnek szóba, amelyek még egyáltalán nem, vagy nem túlzottan változtak el gyulladásos vagy degeneratív irányba. Ugyanakkor, ha nagyobb a baj, ezek már nem elegendőek, ilyenkor lehetőség van endoprotetikai megoldásra. Ám a két eljárás között sokáig óriási rés volt. Vannak azonban esetek, amikor egyik sem igazán jó: az endoprotetikai túl korai, a biológiai megoldás pedig túl kései. Erre van egy innovációnk, egy bizonyos Chondrofix nevű implantátum, amely a kettő között van félúton. Szelektált humán kadáverekből nyerünk henger alakú, különböző méretű (10–25 mm átmérőjű) és domborulatú oltványokat, melyek speciális processzáláson – tisztítás, zsírtalanítás stb. – mennek át. A megoldás lényege egy fotóoxidációs folyamat, amelynek a végén olyan implantátum születik, amit leginkább egy parafadugóhoz tudok hasonlítani: egy felszínes porcnak megfelelő rétegből és egy mélyebb, csontnak megfelelő részből áll. A fotóoxidáció miatt a felszíne olyan anyaggá válik, mint egy ultra kemény polietilén-műanyag – rendkívül nagy kopásállóságú lesz –, míg az alsó része a liofilizált csonthoz hasonlítható, tehát tökéletesen átépül. Ezt méretre, daKÓRHÁZ 2013/11.

rabra lehet tárolni a műtőpolcon, és amikor feltárjuk a térdet, adódik, hogy milyen a defektus, s akkor csak levesszük a megfelelő méretűt. Amikor aztán beépül, jól csúszó felszínként szolgál, és ha egyszer a betegnek valaha mégis protézisre lesz szüksége, addigra a csont tökéletesen átépül – tehát egyaránt betölti a mechanikai és a biológiai szerepét. Az implantátumot FDA-engedély birtokában már két éve forgalmazzák a világon. – Mi lehet a következő lépés? – Említettem, hogy ezek a kis hengerek jelenleg humán kadáverekből származnak, de az újabb fejlesztés szerint már lovakból nyerik ki ugyanezt, mert egészen rendkívüli a porcaik kopásállósága. – A lovakból nyert implantátum nem jelent gondokat a humán felhasználásban? – Nem, különösen a processzálást követően. A xenograft formájú implantátum egyébként még nincs forgalomban. – Két szakma, az ortopédia és a traumatológia határterületén végzi tevékenységeit. Milyen megbízatásai vannak az egyes fekvőbeteg-ellátó intézményekben és szakmai szervezetekben? – Kezdettől fogva az Uzsoki utcai Kór­ház­ ban dolgoztam főállásban, és szeretnék a továbbiakban is. A traumatológiai tanszéket vezetem a Semmelweis Egyetemen, a traumatológia szakmai kollégium vezetéséről azonban lemondtam, mert már sokalltam az ezzel járó elfoglaltságot. Számos – ortopéd, artroszkópos, traumatológus – társaságban, és a szakmák ál-

tal képviselt kollégiumokban vállaltam és vállalok jelenleg is szerepet, amelyek rengeteg társadalmi elfoglaltságot jelentenek. Az Uzsoki kórházban az ortopédiai osztályt vezetem, a Péterfy kórházban pedig a Baleseti Központ szakmai igazgatója vagyok. – Akadémikusként milyen rálátása van a mai ortopédiára, traumatológiára, illetve e szakmákat befogadó fekvőbeteg-ellátó intézményeire? – A mai világ sok lehetőséget ad a kutatásra, még a gyakorlati munka melletti kutatásra is. Abban a pillanatban azonban, amint az ember minőségi vagy a napi rutinon egy kicsit túlmutató munkát szeretne végezni, onnantól kezdve a fél élete a szervezés és lobbitevékenység felé tolódik el (küzdelem a TVK-ért, az újabb műszerért, munkahelye érdekeinek védelméért stb.). Olyan értelemben is szerencsésnek érzem magam, hogy szakmai otthonom, az Uzsoki a „legvidámabb barakk”, a kubatúrát és a korszerű vezetési szemléletet is ideértve, továbbá jó a szakmák összetétele. Egy év alatt (új főigazgatónk, dr. Ficzere Andrea főigazgató asszony modern vezetési szemléletének köszönhetően) saját szeptikus, posztoperatív, illetve VIP-osztályokat hozhattunk létre. Ezek a fejlesztések jelentős mértékben megkön�nyítik a napi munkát, s kivételes szakmai lehetőségeket biztosítanak. – Gratulálunk, és további sikereket kívánunk. Dr. Szepesi András, Bene Zsolt AKTUÁLIS

15

Az egészségügyi kasszák 2012. évi zárszámadását a parlament egészségügyi bizottsága szeptemberben megvitatta és azt a T. Háznak megtárgyalásra ajánlotta. Az abban feltüntetett adatok szerint az egészségügy tavaly az eredetileg tervezettnél (35 milliárd forint) csaknem 12 milliárd forinttal magasabb deficitet produkált. A bevétel 12,4 milliárd forinttal lett kevesebb a tervezettnél.

Zárszámadás az egészségügyben A

bizottság tagjaihoz eljuttatott írásos beszámoló kiegészítéseként Tóbiás Tamás, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője fűzött szóbeli információkat. Elmondta, hogy a 2012-es állami költségvetés egészségügyi alapokra vonatkozó fejezete eredetileg 1700 milliárd forintos bevétellel és 1735 milliárdos kiadással számolt. A tervhez képest az E. Alap tavaly összességében 46,9 milliárd forintos hiányt produkált. A bevételeknek valamivel kevesebb, mint a 40 százaléka különféle adókból, illetve a munkáltatói és biztosítotti járulékbefizetésekből származott, ami összességében 696,7 milliárd forintot, az előre tervezettnél 12,4 milliárddal kevesebbet jelentett. Az egyéb járulékokból (pl. egészségügyi szolgáltatási járulék, munkáltatói táppénz-hozzájárulás stb.) származó bevétel 45,3 milliárd forint, a tervezettnél 0,8 milliárddal magasabb volt. Ehhez a javuláshoz minden bizonnyal hozzájárult az a tény, hogy 2012-ben történt néhány bevételnövelést célzó intézkedés. Mint például néhány járulékfajta adóvá való átminősítése, a munkaerőpiaci és egészségbiztosítási járulék 8,5 százalékra történő növelése, a baleseti adó kivetése, az egészségügyi szolgáltatási járulék majdnem 1400 forinttal való megemelése, a béren kívüli juttatások 10 százalékos EHO-ja. Ezekből az emelésekből az alapnak 109 milliárd forintos pluszbevétele származott. 75 milliárd forint a gyógyszergyártóktól Az E. Alap másik bevételi forrása az állam által, a központi kasszából nyújtott költségvetési hozzájárulás. Ennek mértéke 390 milliárd forint volt, amit az állam azon személyek ellátásáért fizetett, akiknek nem volt semmilyen járulékbefizetése (nyugdíjasok, gyerekek stb.) A főosztályvezető szerint ezeknek a személyeknek a száma Magyarországon meghaladja a 6 millió főt. A továbbiakban egyéb bevételi forrásként említette a gyógyszer-gyártók/forgalmazók által különféle jogcímeken az államkasszába befizetett 75,1 milliárd fo-

16

AKTUÁLIS

rintot, valamint a baleseti adóból származó 24 milliárdot, illetve a népegészségügyi termékadóból befolyt 20 milliárd forintot. A mérleg kiadási oldalán az eredetileg tervezett 1791,5 milliárd forinthoz képest 56 milliárdos többlet mutatkozik, ami adódik egyrészt a különféle pénzbeli ellátások teljesítéséből, valamint abból, hogy ebben az évben kerültek vissza az E. Alaphoz a rokkant- és rehabilitációs ellátások. A táppénz és gyermekgondozási díjak kifizetésénél viszont megtakarítás mutatkozott: csökkent a kifizetendő táppénzes napok száma. Az E. Alap kiadásainak több mint a 75 százaléka a természetbeni juttatások fedezéséből adódik, ami 2012-ben összesen 1223 milliárd forint volt. Ebből a gyógyító-megelőző ellátásokra eredetileg a költségvetés 824,9 milliárd forintot szánt, amit év végére 17,2 milliárddal átléptek, vagyis a tényleges költés 842,1 milliárd volt. A szokásos „év végi kasszasöprés” körülbelül plusz 26-27 milliárd forint kifizetését tette lehetővé az intézmények részére. A főosztályvezető az ágazat szempontjából említésre méltónak találta az alapellátást érintő pozitív változást, a háziorvosokra vonatkozó, átlagosan 14 százalékos mértékű díjtétel-emelést. Szintén pozitívumként emelte ki az ágazati bérfejlesztést, ami 2012-ben összességében 30,6 milliárd forintos béremelési keretösszeget jelentett, ez így körülbelül 90 ezer egészségügyi dolgozót érintett. A béremelés egy részét az E-alap kasszájából fedezték, másik felét a befolyt népegészségügyi termékadóból (15 milliárd). Gyógyszertámogatásra tavaly, előirányzott költségvetési tételként a kormány 278 milliárdot jelölt meg, ami a valóságban év végére elérte a 315 milliárd forintot. További kiadásként jelentkezett a gyógyászati segédeszközök támogatására fordított 51 milliárd forint is. Az egészségügy is áldozatot vállalt A bizottságban megjelent tagok közül Tukacs István (MSzP) a fentebb részletezettekkel, és az ágazatban tavaly történt alapvető változásokkal kapcsolatban

megjegyezte: nagy kérdés, hogy az egészségügyi intézményeket általánosan érintő államosításnak milyen hatásai lesznek. A jövőben bizonyítható lesz-e, hogy költségvetési értelemben takarékosabban működjék majd az államosított rendszer, mint a korábbi önkormányzati/vegyes tulajdonú szisztéma. Ennek megítéléséhez fél esztendő szerinte kevés, majd a 2013as év zárszámadásakor, vagyis csak 2014ben derülhetnek ki a tényleges eredmények. Az viszont az ÁSZ-jelentéséből már most is világosan látszik, hogy a fejlesztésére szánt uniós források hazai felhasználása akadozik, és a késlekedések forrásvesztéssel fenyegetnek. További kérdés, hogy az egészségügyi beruházásokat ez milyen mértékben érintheti? Kiss Sándor (Jobbik) hiányolta, hogy az ÁSZ költségvetési zárszámadásra vonatkozó jelentésében soha nem szerepelnek leltáron alapuló vagyonadatok, noha reálisan csak így lennének alátámaszthatók a számadatok. Úgy vélte, a magyar egészségügy szereplőinek tudniuk kellene, hogy összességében a hazai kórházaknak mekkora a vagyona, milyen eszközparkkal, épületekkel rendelkeznek, ehhez pedig elkerülhetetlen volna az intézményekre lebontott, részletes leltári jegyzék. Ebből az alapleltárból lehetne következtetni évente az aktuális vagyongyarapodásra vagy -vesztésre. Kérdésként vetette fel továbbá, hogy a kormány általánosan deklarált célja, a költségvetési hiány tartósan 3 százalék alatt való tartása vajon milyen és mekkora áldozatokat kíván a magyar egészségügytől? Nagy Kálmán (KDNP) rögtön reagált is Kiss Sándor kérdésére: szerinte a költségvetés fő számainak, illetve a költségvetés végrehajtásának a teljesülése nem tartozik az egészségügyi bizottság hatáskörébe, ebből pedig az következik, hogy nem tekintheti feladatának a válaszadást sem. Megjegyezte továbbá, hogy az ÁSZ jelentése folyamatosan terhességi és gyermekágyi segélyről beszél, ami a magyar nyelvben nem létezik, mert „várandósságnak, vagy másnak nevezzük, semmiféleképpen nem ebben a forKÓRHÁZ 2013/11.

mában” – tette hozzá. Nagy Kámán mondandójához csatlakozott Horváth Zsolt (Fidesz), aki miután visszaemlékezett az egészségügyet is érintő elmúlt nyolc év sanyargatásaira megállapította: a 2012-es költségvetés megkezdte a befektetői bizalom helyreállítását. Ebből pedig azt a következtetést vonta le, hogy mára világossá vált, Magyarország megáll a saját lábán. Elismerte továbbá, hogy valóban, az egészségügytől is áldozatvállalást követelt az államadósság-csökkentés, ami mind a gyógyszerkasszától, mind a gyógyító-megelőző kasszától kiadáscsökkentést várt el, de megérte. „Igen, az egészségügy is megtette a maga áldozatát ahhoz, hogy világossá és egyértelművé váljon, hogy az az adóssághalmaz, amit itt hagytak számunkra, az visszafizetésre kerül, az ország tíz év után kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, a befektetői bizalmat visszaszerzi, és ráállítható az önök által is annyira óhajtott és mindnyájunk által óhajtott növekedési pályára. Ez volt a 2012-es év” – állapította meg a képviselő. Az ülésen elhangzottakat Kovács József elnök a következőkkel egészítette ki: egyértelmű tény, hogy az egészségügyi kas�sza 2012. évi záró egyenlege hiánnyal realizálódott, ám az is megállapítható, hogy

ez a hiánya a korábbi 2011-hez képest a felére csökkent. Ha a 2010-től kezdődő időszak tendenciáit vizsgáljuk megállapítható, hogy 2013 év végére tovább javulhat a helyzet. Mindenképpen figyelemreméltó tény, hogy az eredetileg 31,5 milliárdra tervezett egészségbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos bevételek év végére végül 136,1 milliárd forintosra sikeredtek. Még akkor is, ha ez (többek között a gyógyszergyártóknak és a baleseti/népegészségügyi adót, stb.-t fizetőknek) plusz anyagi terheket generált. Általánosságban véve a gyógyszertámogatások területén is pozitív változások történtek, persze vannak még megoldásra váró kérdések, de már jó irányba indultak el a folyamatok. Ilyen például a Hepatitis C-s, illetve bizonyos onkológiai kórképekben szenvedő betegek speciális gyógyszerelésének a problémája, illetve a méltányossági kifizetések. Ezeken a területeken szintén folyamatos javulás várható. Az elnök „egészen örömteli hírként” értékelte a HPV- és Pneumococcusvédőoltások, veszélyeztetettek számára ingyenessé tételét, amiből bevallása szerint a sajtóból értesült. (Arról nem tett említést, hogy szerinte egy parlamenti bizottság orvos elnöke miért a sajtóból értesül ilyen horderejű információról ahelyett,

hogy a szakállamtitkárság, a saját minisztere, kormányának egészségügyi szakértői tájékoztatnák őt erről, netán a döntéshozatalban ő is részt vett volna). Zombor Gábor (Fidesz) a gyógyszerkassza hiányával kapcsolatban tett észrevételt. Szerinte a kormány által gyógyszerügyben tett intézkedések pozitív hatásai nem mutatkozhatnak meg azonnal. A generikus program, a vaklicit, a preferált referenciaár-sáv hatásaira kicsit várni kell még, mert azok nem feltétlenül a bevezetésük pillanatától fejtették ki a hatásukat (mint ahogy ezzel a költségvetés számolt), hanem majd csak valamikor később. Ez az időbeli elcsúszás lehet a gyógyszerkassza által produkált deficit egyik eredője. A korábban Kiss képviselő által felvetett, hiánycél tartása miatti ágazati áldozatvállalás kérdésére reagálva kifejtette: szerinte az államháztartásnak nincs más olyan ágazata, amely 2010óta minden év vége felé nagyságrendileg közel 27 milliárd forintos konszolidációs pluszforráshoz jutott volna. Ezt csupán az egészségügy kaphatta meg ugyanúgy, mint az általános ágazati béremelést, ami ráadásul 2013-ban is tovább folytatódik. Ezek a tények önmagukért beszélnek. Lóránth Ida

Elkészült Szeged legmodernebb klinikai épülete Az Európai Unió Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programja (TIOP) és a Magyar Állam támogatásával befejeződött a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ új, 265 ágyas klinikai tömbjének kivitelezése. Az új épületet üvegtetővel borított aula, szerelt táblás homlokzati burkolat, zöld tető, látványos terek, a XXI. századnak megfelelő nyílászárók, környezetbarát technológia és megújuló energiaforrások hasznosítása, korszerű épületgépészeti rendszerek jellemzik. A kivitelező a munkaterület átadásától számított 20 hónap alatt, mintegy 7,029 milliárd forintból húzta fel a 21.500 négyzetméteres, ötszintes új klinikai tömböt, készítette el a központi Intenzív Osztály két új szárnyát, illetve alakította ki az ezekhez kapcsolódó utakat, parkolókat és közműveket. Jelenleg a használatbavételi, illetve működési engedélyekre vonatkozó hivatalos dokumentumok beszerzése folyik. A 11 egészségügyi osztályt, 30 kapcsolódó ambuláns rendelőt és 8 panelműtőt befogadó intézményben ütemezetten történik a berendezések és a legmodernebb orvostechnológiai műszerek telepítése. A betegellátás a beköltözést követően, várhatóan tavasszal indul el. „Központban a gyógyítás” A projekt címe: Infrastruktúra-fejlesztés a szegedi egészségpólusban Azonosítószám: TIOP-2.2.7-07/2F/2-2009-0008 Az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatás összege: 11.093.171.823 Ft Kedvezményezett: Szegedi Tudományegyetem

KÓRHÁZ 2013/11.

AKTUÁLIS

17

Jellemzően a forráshiány miatt éltek a kórházak outsourcinggal az egészségügyi szolgáltatások területén, ma a speciális orvosi tudást is meg kell fizetniük. Tipikusan kiszervezett feladat a takarítás, amelynek alacsony minősége hozzájárul a kórházi fertőzések terjedéséhez. Át kell szervezni az orvosi laborszolgáltatásokat, a munkát elkezdték – derült ki egy szakmai konferencián.

A kényszer hozta a jó és a rossz megoldásokat is A

szolgáltatásvásárlás két évtizedes tapasztalatairól dr. Tamás László János, a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház főigazgatója számolt be, felidézve a teljes körű önellátást, amikor a kórházaknak saját zöldségesük, gyümölcsösük volt. Fiatal sebészként hallotta, hogy főnöke elküldi a műtőssegédet horgászdamilért, amit aztán fertőtlenítettek, és varrták a betegeket – tehát teljesen önellátóak voltunk, mindent magunk csináltunk, jegyezte meg az IME XIV. Szolgáltatásmenedzsment Konferenciáján, amelyet november 6-án tartottak. Megszabadulni feladatoktól Nem rendszerszinten, hanem ad hoc jellegűen kezdődött a szolgáltatásvásárlás az egészségügyben: akkor lépett be, amikor nem voltak képesek az intézmények saját erőből finanszírozni egyes feladatokat, mint például a modern képalkotó diagnosztikát. Aztán belépett például a speciális szaktudás megvásárlása is: míg korábban a kollégák ingyen tanították egymást egy-egy különleges orvosi technikára, ma már ennek ára van. Olyan tevékenységek is bekerültek a körbe, amelyeknél a méretgazdaságosság miatt nem érdemes saját szolgáltatást nyújtani, például a laborvizsgálatok, a speciális egészségügyi vizsgálatok, az orvosi eszközök karbantartása, az informatikai fejlesztések. Az outsourcingra funkcionalitás szempontjából is szükség volt: az intézmények meg akartak szabadulni azoktól a feladatoktól, amelyek nem tartoznak alaptevékenységükhöz, vagy a létszámleépítések miatt már nem tudták a feladatot ellátni (például: étkeztetés, takarítás, épület-karbantartás, őrzés-védelem). Aztán az intézmények eljutottak oda, hogy a kiszervezett szolgáltatások egy részét vissza kellett vásárolniuk, például a győri kórház esetében a takarítás túlságosan drága volt, ezért kellett lépniük. A szolgáltatásvásárlás nyilván akkor lehet sikeres, ha mindkét félnek előnyös, ha

18

AKTUÁLIS

Dr. Tamás László János

nem kényszerből, egyik pillanatról a másikra születik, s ha ezáltal hatékonyabbá tudnak válni az intézmények, jegyezte meg dr. Tamás László János. Ugyanakkor úgy vélte, a szégyen kategóriájába tartozik, amikor azért van szükség outsourcingra, mert nincs pénz a szükséges fejlesztésekre. Megjegyezte: nem egy szakértőtől hallotta, hogy a mainál hatékonyabb egészségügyet már nemigen lehet elképzelni: ilyen minimális forrásokból ilyen egészségügyet tudnak működtetni. Vannak jó és kevésbé jó példák a kiszervezés területén. A teljes támogatás, de a teljes tiltás is helytelen: meg kell találni a kórházak számára előnyös középutat. Jó példaként említette az épület-karbantartást, amely a győri kórházban a legelső kiszervezett tevékenység volt, s a munkát azóta is ugyanaz a vállalkozás végzi. Bár minden évben alkudoznak, de nem szerződnek mással, ugyanis nem szabad elfelejteni azt a tudást, ami az ott dolgozókat jellemzi: az épületet úgy ismerik, mint a tenyerüket.

Az outsourcing feszültséget is generál A mosatás kapcsán megjegyezte: most a pálhalmai BV-intézetben a legolcsóbb, ráadásul jó minőségű a mosatás, ugyanakkor a legdrágább a korábban tizennyolc, köztük a győri kórház által alapított közös cégben, amely bár szomszédságukban működik, mégsem ott mosatnak. Ügyesen kell lavírozni az orvosi eszközök karbantartásával: ha minden eszközt megfelelően karbantartatnának, nem maradna pénzük, ha pedig nem történik karbantartás, tönkremennek a drága műszerek, ezért erre a területre nagyon jó szolgáltatásvásárlás kell a győri kórház főigazgatója szerint. Egyes menedzsmenti feladatokat is kiszerveznek a kórházak, mint például a közbeszerzés, amit náluk egy saját, kis létszámú csapat végez. Ennek kapcsán említette, hogy a GYEMSZI égisze alatt zajló országos központi áramközbeszerzés miatt a győri kórháznak nemcsak többe kerül az áram, mint korábban, hanem még két százalék jutalékot is fizetniük kellett a beszerzést bonyolító állami tulajdonú cégnek – a saját munkatársaik nem kerülnek ennyibe. Arra is rávilágított, hogy az orvosi szolgáltatásvásárlás belső feszültséget okozhat az intézményekben: miközben a „vásárolt” aneszteziológusnak ötezer forintos óradíjat fizetnek, aközben a sebész 1500 forintért operál. Az egészségügyi tevékenységek közül azok a szolgáltatások kerültek külső cégekhez, amelyekben volt profittartalom, ilyen például művesekezelés, a CT, és sorolhatnánk. Ezeket az ellátásokat az intézmények fejlesztési források híján nem tudták/ tudják maguk megoldani, de ezzel a külső szolgáltatók elvitték a profittartalmat, és még nagyobb veszteséget hagytak maguk után, fogalmazott dr. Tamás László János. Megjegyezte: míg a versenyszférában a kiszervezés sikertörténet, addig az egészségügyi szolgáltatások esetében feszültségeket generál, ugyanis ezek a külső cégek jóval a KÓRHÁZ 2013/11.

kórházak előtt járnak bérben, fejlesztési lehetőségekben, szolgáltatási szinten. Harcban a kórházi fertőzésekkel A takarítás nagyon nagy probléma, nincs rá elég pénz, az intézmények a legolcsóbb megoldást választják, ráadásul többnyire a főnővér nyakába varrják a takarítás ellenőrzését – hívta fel a figyelmet dr. Rákay Erzsébet, a Szent János Kórház Kórházhigiénés Osztályának osztályvezető főorvosa, aki szerint intő jel, hogy Magyarország rosszul áll nemzetközi összevetésben. Jellemzően 2011-12-ben ütötte fel a fejét a Clostridium difficile (CDF), amely hasmenést, nagyon súlyos bélgyulladást okoz, és sajnos a betegek harminc százaléka akár bele is halhat a fertőzésbe, persze nem feltétlenül a kórokozó felelős a halálozásért, de hogy hozzájárul, az elvitathatatlan, tette hozzá. Hogy miért vált ilyen veszélyessé a CDF, arra a baktérium epidemiológiája ad választ: jelentős változás történt, ugyanis toxint termelő törzs jelent meg. „Látjuk a betegeinket jelentésektől függetlenül. Az orvosokat is megdöbbenti a fertőzés, hiszen gyógyítani akarnak, miközben a CDF ledönti a pácienseiket”, fogalmazott a főorvos. Figyelmeztetett, hogy a kórházi fertőzések jelentős anyagi következményekkel is járnak, hiszen hosszabb és költségesebb a kezelés, emelkedik a hotelköltség, újabb műtét(ek)et kell végrehajtani, növekszik az antibiotikum költsége. Ráadásul szinte eleve vesztésre áll egy ilyen eset miatt beperelt kórház, az ügyvédek nagyon ráálltak erre a területre. Éppen ezért fontos a megelőzés, aminek egyik kiemelkedő eszköze a takarítás. Ez azonban jellemzően kiszervezett tevékenység, és fő szempont az olcsóság. A cégeknek az alacsony árat meg kell spórolniuk a dolgozók számán, képzettségén, munkaidején. Minden szinten spórolás van, még a kellő számú mopot sem kapják meg a takarítók. A fertőtlenítőszereket forgalmazók pedig az tapasztalják, hogy a cégek nem vásárolják a megfelelő koncentrációjú szert, ami biztosítaná a szükséges fertőtlenítést. Eközben a kórokozók ott vannak a beteg és a személyzet környezetében, a CDF-et ráadásul hos�szú életképesség jellemzi spóra formájában. Sokat beszélünk a dolgozók kezének tisztaságáról, de kontaminált környezetben a kéz is szennyezett lesz, tette hozzá. Dr. Rákay Erzsébet egy vizsgálat eredményeiről is beszámolt a CDF fertőzések terjedése kapcsán: kimutatták, hogy abban az elkülönített kórteremben, ahol CDF-es beteg tartózkodott, a később elhelyezést kapó a betegek 11 százaléka fertőződött meg a CDF-fel, tehát egyértelmű a takarítás szerepe. A vizsgálat azt is megmutatta, hogy a KÓRHÁZ 2013/11.

szupervizori ellenőrzések alkalmával volt a leghatékonyabb a takarítás minősége, nullára lehetett levinni a baktériumok számát. Megoldás lehet tehát a takarítás szigorúbb ellenőrzése, a takarítás oktatása. De mit lehet tenni, ahol még minimálbért sem akar fizetni a cég a takarítónak, akit hat órában foglalkoztatnak, így déltől már nincs takarítás az osztályon? – kérdezte. Elismerte, hogy nincs kellő energia a takarítás ellenőrzésére: „Ha ráállítok egy közegészségügyi felügyelőt, nézzen meg minden záró fertőtlenítést, amihez nem is kell mikrobiológia, mert látja, hogy kosz marad a kórteremben, de emiatt elveszítek egy embert, és nekem sokkal több feladatom van az infekciókontrollban, hogy „csak” takarítást ellenőrizzek, amit persze nyilván fontosnak tartok” – fogalmazott. Minden elemében változtatásra szorul a laborrendszer Az országos laborkoncepcióról dr. Szintay István, a GYEMSZI orvos szakértője azt mondta, hogy minden elemében változ-

Dr. Rákay Erzsébet

tatásra szorul, beleértve a finanszírozást, a személyi és tárgyi minimumfeltételeket, a beutalást, a leletbe való betekintés jogosultságát, a leletátfordítási idő csökkentését, a mintaszám-növelést és a szervezeti struktúraváltozás menedzselését. Fenntarthatónak kell lennie a rendszernek, további források bevonását nem tervezik. Finanszírozási anomáliákat okoz, hogy a megrendelő ma nem költségérzékeny (kivéve a fekvőbeteg-ellátást), amit az indokolatlan vizsgálatkérések, a többszörös adatrögzítés is mutat, ugyanakkor a laborokban a technológiai lehetőségektől elmarad az automatizált-

ság, nem egységes a hozzáférés, a leletátfordítási idő. Motivációs rendszer kiépítésében gondolkodnak, például a családorvosokat anyagilag motiválnák a megfelelő vizsgálatrendelésre, ennek a technikája azonban nincs még kidolgozva. A fekvőbeteg-ellátásban jelenleg is az intézmény büdzséjéből fedezik a labordiagnosztikát, ugyanakkor ezt a járóbeteg-ellátásában is be akarják vezetni. A GYEMSZI szakértője szerint meg kell határozni országosan és egységesen a sürgős vizsgálatokat – a hozzájuk tartozó időlimittel (30–60 percen belül) együtt. Ugyanez vonatkozik a speciális vizsgálatokra, amelyeket egyedi eljárási rend szerint, meghatározott céllaborok kijelölésével kell elvégezni. Az összes többinél, vagyis a nem sürgős vizsgálatoknál is cél, hogy lehetőleg aznapi eredmény szülessen: a hétköznapi reggeli mintavétel esetében aznap, hétvégén pedig 24 órán belül. Ne fordulhasson elő olyan, mint most az egyik kórházban: TSH-vizsgálatot csak csütörtökön végeznek. Gondot jelent, hogy a megrendelő nem közli a vizsgálat indikációját, így ezen változtatni kívánnak: a megjelölendő ok lehet szűrés, akut megbetegedés, tervezett beavatkozáshoz szükséges vizsgálat elvégzése, terápia nyomon követése. Az adatok egységes adatbázisba kerülnek majd, amelyeket folyamatosan értékelni, elemezni lehet a további szakmai javaslatok érdekékében. Folyik az informatikai fejlesztés az e-Health projekt részeként, ennek hátterét az őszi salátatörvényben szabályozzák, lényege, hogy minden klinikus hozzáférhet a betege korábbi laboreredményeihez. Elvárás lenne, hogy a vizsgálati minta azonosítása és a vizsgálatkérés összekapcsolása a vérvétel helyszínén történjék meg, amivel a többszöri adatrögzítést el lehet kerülni. Át kell gondolni az OEP felé történő elszámolás kódrendszerét, ugyanis nem egyezik meg azzal, amit ténylegesen el is végez a szolgáltató. Példaként említette, hogy a vérképvizsgálat egy kódon fut az OEP felé, holott 24 paraméterből áll. A szakmai minimumfeltételek is sorra kerülnek, mert például a magánszolgáltatók többször jelezték, hogy fölöslegesen sok a minimumfeltétel, ezért ezeket a szakmai kollégiummal szoros együttműködésben kívánják áttekinteni. A laborkassza zárt marad, szögezte le, de azt szeretnék elérni, hogy a megrendelőhöz kerüljön a laborszolgáltatás fedezete, s így a tényleges szolgáltatás költségét tőle vonnák le. Távlati célként jelölte meg a lebegő pontrendszer megszüntetését, és a német pont értékének felülvizsgálatát a tényleges költségek szerint. Sándor Judit AKTUÁLIS

19

A Kórház októberi számában tettük közzé (Halálozás, mint „módszertani ok”) az Országos Epidemiológiai Központ idén nyári, kórházi fertőzésekre és az abból következő halálesetekre vonatkozó adatait. Most az okokat keressük. Első lépésként a kezdeteket, az oktatást, és annak jelenlegi állapotát elemezzük. A szakmai információkat a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kara Kórházhigiéné és Infekciókontroll Tanszékének vezetőjétől, dr. Orosi Piroskától kaptuk.

Egyetemi szintű kórházhigiéné – A kórházi infekciókontroll-tevékenység gyakorlását a kontinens számos egészségügyi rendszerében, éppen annak minőségi szaktudást igénylő mivolta végett, diplomához kötik. Vagy önálló szakként, vagy posztgraduális oktatás keretében képzik ennek a – mind a betegek érdekeit, mind a kórházak minőségi ellátásának megvalósulását szolgáló – fontos szakmának a művelőit. A jelenlegi hazai rendszerben hogyan képzik a higiénikusokat? – Ismert tény, hogy az egészségügyi intézményekben az infekciókontroll-team hatáskörébe tartozik a kórházhigiénés feladatok ellátása, ám a higiénés szabályok betartása, azok gyakorlatban való alkalmazása minden, kórházban dolgozó személy munkaköri kötelessége. A team egyik feladata, hogy az adott intézményben dolgozó egészségügyi személyzetet, illetve a kisegítő munkát végző, egyéb területen (műszak, gondnokság, adminisztráció stb.) tevékenykedőket kiképezze a higiénés ismeretek gyakorlati alkalmazására. Az infekciókontroll csoportjának a tagjai multidiszciplináris tevékenységet végeznek. Optimális esetben tagja egy-egy mikrobiológus, infektológus, és epidemiológus, vagyis mindhárman orvosi végzettségűek. Ők felügyelik, irányítják az infekciókontroll-nővérek tevékenységét. Jelenleg Magyarországon mindhárom orvosi tevékenység a krónikus hiányszakmák közé tartozik. Az infekciókontroll-nővér a team kulcsszereplője, aki a fejlett világ minden kórházában az adott intézmény legmagasabban képzett nővére. Mindenütt speciális egyetemi képzésben részesült. Ezzel szemben nálunk a nővérképzés tradicionálisan korábban az ETI dolga volt, jelenleg a GYEMSZI-be olvadva, annak Egészségügyi Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatóságaként végzi. Itthon a 90-es évek közepe óta (amikortól számítható a német mintát követő, tradicionális kórházhigiéné paradigma-

20

AKTUÁLIS

váltása infekciókontrollra) képeznek epidemiológiai szakápolókat, ám azt (nem tudni mi okból) nem a kórházak legképzettebb nővéreinek hirdetik meg, hanem az ágy mellett szolgálatot teljesítőknek,

Dr. Orosi Piroska

akiknek munka mellett, a három műszak teljesítése után még a továbbképzés terheit is a vállukra kellene venniük. Ezzel párhuzamosan itt, a Népegészségügyi Karon is oktatunk infekciókontrollt, ám nálunk a legmagasabb végzettségű, diplomás nővérek és orvosok/fogorvosok/ gyógyszerészek részesülnek akkreditált posztgraduális képzésben. – Bár minden tiszteletet és elismerést megérdemel az ágy mellett, három műszakban dolgozó nővér, aki vállalja, hogy az alapismereteit epidemiológiai szakápolói képesítéssel is kiegészíti, joggal vethető fel a kérdés: vajon az általa elsajátított szaktudás minősége azonos értékű lehet-e az infekciókontrollból másoddiplomázókéval? A két képzési típus időtartama mennyiben különbözik?

– A posztgraduális képzés négy félév után ad diplomát, a szakápolói képesítés két félév alatt megszerezhető. Egyetemi szakunkat 2009-ben eleve azzal a céllal indítottuk útjára, hogy ott azok a diplomás nővérek, orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek szerezhessenek másoddiplomát, akik érdeklődnek az infekciókontroll, mint második szakképesítés megszerzése iránt. A képzés tandíjköteles. – Az oktatás minőségére és multidiszciplináris jellegére gondolva feltételezhető, hogy a két éves képzést vállalókat százezres nagyságrendű tandíj kifizetés kötelezettsége is terheli. Ez a tény pedig sokakat eltántoríthat az igénybevételétől. – Napjainkban már aligha létezik Magyar­­ országon ingyenes posztgraduális képzés. A tanszékünkön folyó oktatáshoz szervesen kapcsolódik az elméleti egyetemi (informatika, biostatisztika, kommunikáció stb.) és a gyakorlati ismereteket nyújtó klinikai háttér, ami biztosítéka a magas minőségű képzésnek. Íróasztal mögül, csupán szóbeli előadások közvetítése révén ez a szakma hatékonyan és eredményesen nem tanítható és nem elsajátítható. Éppen a szakma szerteágazó ismereteket, multidiszciplináris tudást igénylő volta miatt külföldön csak azok jelentkezhetnek infekciókontroll-diploma megszerzésére, akik valamely gyógyító tudományból már diplomáztak, és minimum hároméves klinikai tapasztalat van a hátuk mögött. Ezért a képzésért mindenütt tandíjat kérnek. A magyar egészségügyben dolgozók speciális helyzetben vannak: döntő többségük nagy nehézségek árán, vagy egyáltalán nem képes kifizetni a tandíjat. Egyenes következménye, hogy kevés a posztgraduális oktatásra jelentkező, sőt van olyan esztendő is, amikor érdeklődők hiányában el sem indíthatjuk az új évfolyamot. Holott a 20/2009-es, egészségügyi elláKÓRHÁZ 2013/11.

tásokkal összefüggő fertőzések megelőzéséről szóló miniszteri rendelet a kórházak számára pontosan meghatározta az intézményi infekciókontroll szakmai minimumfeltételeit, az ennek ellátásához szükséges személyzet létszámát és képzésének mibenlétét. Ebből pedig logikusan az következne, hogy – ismerve a szakma krónikus létszámhiányát – minden hazai kórháznak arra kellene törekednie, hogy megfeleljen a jogszabályban előírtaknak, vagyis mielőbb pótolja a jelenleg hiányzó, megfelelő képesítésű higiénikusainak a létszámát. A megoldást a tanulmányi költségek a kórház és a képzésre jelentkező dolgozója közötti arányos megosztás, vagy bizonyos esetekben azok munkáltató által való teljes átvállalása jelentené. – Ismerve a kórházak jelenlegi pénzügyi helyzetét, erre aligha van remény a közel­jövőben. Átmeneti megoldásként valószínűleg inkább egy kevésbé képzett, ám (az alacsonyabb bérigény miatt) számukra megfizethetőbb nővért alkalmaznak higiénikusként. – A jelenlegi helyzetben még ez a megoldás is jobb lenne annál, mint ami a valóság: vannak kórházak, amelyek (kényszerű takarékosságból, szakemberhiány miatt, vagy egyéb okból) egyáltalán nem alkalmaznak infekciókontroll-szakembert, holott intézményenként egyetlen, magasan képzett higiénikus elláthatná a korábban említett jogszabályban előirt feladatokat. A keze alá dolgozó, munkáját segítő team többi tagját ő maga képezhetné ki, és irányíthatná a tevékenységüket. Karunk indulásakor úgy terveztük, hogy évfolyamonként maximálisan tíz, magas kvalitású szakembert képezünk, így a tízéves program alatt sikerül majd annyi diplomás infekciókontrollert képeznünk, amennyi az ország kórházaiban, a már ott dolgozó higiénikus nővérek bevonásával, maradéktalanul elláthatja az adott intézmény szakmai feladatait. Sajnos a terveink csak részben teljesültek, mert a kórházak beiskolázása a forráshiány miatt folyamatosan akadozik. – A felsorolt akadályok miatt valójában évente hány hallgatót sikerül felvenni a képzésre? – Az indulás évében, 2009-ben hét főt vettünk fel, 2010-ben szintén, 2011-ben jelentkező hiányában nem indult el az új évfolyam, 2012-ben pedig öt fővel indítottuk el az oktatást. Idén, a jelentkezők hiánya miatt ismét nem indult új évfolyam. Jelenleg a karon, az eredetileg terKÓRHÁZ 2013/11.

vezett 35 fő helyett összesen 19 hallgató tanul. Pillanatnyilag azon dolgozunk, hogy levelező mesterképzéssé alakítsuk át a jelenlegi rendszert, hátha ezzel kedvezőbb feltételeket teremthetünk a leendő hallgatóink számára. – Amellett, hogy a levelező szak kényelmesebb, kevesebb időt, energiát igénylő oktatási forma, elképzelhető, hogy a hallgatók számára olcsóbb is lenne? – A jelenleg hatályos új felsőoktatási törvényben az áll, hogy minden felsőoktatásra vállalkozó személynek 12 féléven keresztül alanyi jogon jár az ingyenes képzés. Ez pedig a gyakorlatban azt jelenti, hogy az alapszakmájukban 12 félévet tanuló orvosok nem, a nyolc félévet tanuló diplomás ápolók és népegészségügyi ellenőrök viszont részesülhetnek ebben a kedvezményben, a fogorvosok és gyógyszerészek pedig részidejű térítést (az első év ingyenes) fizethetnek. Kérdés, hogy ez a kedvezmény vajon aktivizálja-e majd a képzés iránti érdeklődést. – Korábban említette, hogy az infekciókontroll minden egészségügyi dolgozónál nemcsak elvárás, hanem szakmai kötelesség. Hozzájuk, akik a saját tanulmányaik során nem részesültek ilyen speciális szakképzésben, hogyan juthatnak el az ismeretek? – Éppen ez az egyik alapvető feladata az intézményekben dolgozó infekciókontroll-szakembereknek. Bár mind az orvosok, mind a nővérek az alapképzésük során néhány órában szert tesznek ilyen irányú alapismeretekre, ám azok aligha elegendőek a hatékony kórházi munkához. Az intézmények többségénél az a gyakorlat, hogy minden, újonnan belépő dolgozójuk egy átfogó és személyre szabott képzést kap, valamint megtanítjuk a kézfertőtlenítésre, amit egy UV-lámpás vizsgálattal ellenőrzünk. – Ennyi lenne a szabályszerű infekciókontroll alkalmazására való felkészítés?

– Ezeken a beszélgetéseken elvben mindenki személyre szóló képzést kap ugyanúgy, mint a munka-, baleset-, vagy tűzvédelmi ismeretekről. A képzést évente ismételni kell. Az intézményekben tevékenykedő infekciókontroll-teamekre eleve nagy oktatási feladat hárul, egy nagyobb kapacitású kórháznál szinte lehetetlen évente ismételni a személyre szóló oktatást. Példaként említhetem a debreceni egyetem klinikáit, ahol körülbelül összesen 1800 ágy melletti dolgozót kellene évente képezni. A team tagjai közül az epidemiológus és az infekciókontroll-nővér feladata volna a csaknem kétezer fő évenként ismétlődő, személyre szabott oktatásának a végrehajtása. A nagy létszám miatt mindez fizikai lehetetlenségnek tűnik. Nagy kérdés az is, hogy a hazai kórházak közül melyikben, hogyan oldják meg az infekciókontrolloktatás feladatát. – Az oktatás mellett feltételezem, hogy az infekciókontroll-team alapfeladatai közé tartozik az ellenőrzés is, vagyis annak kontrollálása, hogy a kioktatott dolgozók az általuk elsajátított ismereteket hogyan és milyen mértékben alkalmazzák. Ha egy kórházban csupán egy-két higiénikus szakember dolgozik, vajon hogyan tudja ellenőrizni olyan alapvető higiénés követelmény betartását, mint például a kötelező kézmosás? – A kézmosást WHO-irányelvek szerint speciális módszerekkel ellenőrzik, amit compliancevizsgálatoknak nevezünk. A kórházi infekció­ kontroll-ellenőrzé­sek nagy­mértékben függnek az adott kórház lehetőségeitől, például a rendelkezésre álló szakemberek létszámától, vagy a fertőzések megelőzéséhez szükséges eszközök (fertőt­lenítőszer, védő- és egyszer használatos eszközök stb.) rendelkezésre állásától. Mindehhez pedig pénz kell, ami aktuálisan nem mindig és nem mindenhol áll az adott intézmény rendelkezésére. Lóránth Ida

Pályakép Dr. Orosi Piroska munkahelyei: 1980–1994 DOTE Tüdőklinika szakorvos, 1995– 2007 Kenézy Kórház Debrecen higiénikus főorvos, 2007-2008 DE OEC higiénikus főorvos, 2008 - DE NK Kórházhigiéné és Infekciókontroll Tanszék tanszékvezető. Szakképesítései: klinikai kémiai laboratóriumi vizsgálatok (1984), tüdőgyógyászat (1991), közegészségtan-járványtan (1999), egészségügyi szakmenedzser (2003), megelőző orvostan és népegészségtan (2004). Tudományos fokozata: az orvostudomány kandidátusa (1994).

AKTUÁLIS

21

A salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórház az ország egyik leghátrányosabb helyzetű térségében nyújt betegellátást. Közismertek az ottani lakosság országos átlagnál lényegesen rosszabb népegészségügyi adatai, a magas munkanélküli ráta, és az ezzel járó szociális és egészségügyi problémák. Továbbá ezek egyenes következményei: az átlagosnál magasabb, kezelésre szoruló beteglétszám. A folyamatosan növekvő betegigényeket pedig csak korszerű, a feladatokat ellátni képes kórház és járóbeteg-ellátás tud elvégezni. Ennek teljesítéséhez pedig fejlesztések szükségesek.

Pályázati források segítik a megújulást A

Szent Lázár Kórház főigazgató főorvosa, dr. Bercsényi Lajos a legújabb, uniós pályázati forrásokból megvalósuló négy sikeres pályázatukról számolt be. Elmondta, hogy fejlesztésre az elmúlt 27 évben kórháza már többször kapott támogatást, ám a mostani 2 043 903 571 forint összértékű uniós forrás a legmagasabb. Ebből az összegből olyan fejlesztéseket, eszközbeszerzéseket, rekonstrukciót tudnak végrehajtani, amelyek növelhetik kórházukban a gyógyító munka hatékonyságát, javíthatják az ellátás minőségét. Fokozottan hátrányos helyzetű betegek A TIOP 2.2.6-12/1B-2013-0003 jelű pályázatuk több elemből áll. Megvalósítását idén október elsején kezdték és 2015. május 31-ére tervezik a befejezését. A forrás önrészt nem igényel, a támogatás 100 százalékos mértékű. A projekt célja a fekvőbeteg-ellátás struktúraváltását elősegítő infrastruktúrafejlesztés és eszközbeszerzés. Annak keretében 2x129 négyzetméteres emeletráépítést terveznek, ide telepítik az új, térségi központi sterilizálót, és a (szintén pályázati pénzből beszerzendő) MRkészüléket. Ezen kívül összesen 1,6 milliárd forintért új eszközöket vásárolnak, így sikerül lecserélniük az elavult eszközparkot. Az alapprogram hat, egymástól jól elkülönülő eleme a következő: új központi sterilizáló, amely a központi műtő- és diagnosztikai szárnyban, 202 négyzetméteres új építésű területen kerül kialakításra. A fejlesztéssel a jelenleg szétszórtan, vagyis kevésbé hatékonyan végrehajtott folyamat egy helyen végezhető majd. Az új eszközök beszerzése révén pedig megnő a sterilizálás kapacitása, javul a hatékonysága. Ennek a projektelemnek szerves része az informatikai fejlesztés, ami növeli a betegbiztonságot. Ennek révén a kórház alkalmassá válik arra, hogy a környező kórházakkal együttműködve, azok sterilizálási igényeit is részben kielégítse. A projekt

22

AKTUÁLIS

második eleme az MR-labor kialakítása, illetve egy korszerű berendezés beszerzése. A helyiséget a jelenlegi radiológia bővítésével oldják meg. A fejlesztéssel a megyé-

súlyos véráram-fertőzések. Ezek ellen hatékonyan kíván fellépni a Szent Lázár kórház. Új zsiliprendszert, három zárt, egymástól jól elkülöníthető betegbokszot

Így néz majd ki a kórház a pályázatok megvalósítását követően

ben elő betegek az ország más térségeiben élő betegekkel azonos gyógyulási esélyt kaphatnak, mert lakóhelyükhöz közel, könnyebben juthatnak MR-vizsgálathoz. Ezáltal gyorsabban állítható fel számukra a korrekt diagnózis, így javulhatnak a gyógyulási esélyeik. A projekt harmadik eleme az intenzív osztály fejlesztése, aminek köszönhetően megújul a teljes gép- és műszerpark. Betegellenőrző monitorrendszert, lélegeztetőgépeket, intenzív ágyakat, ultrahang-készülékeket szereznek be. Napjainkban a kórházak intenzív osztályai számára nagy kihívást jelentenek a

hoznak létre. A fejlesztéseknek köszönhetően a dolgozói és betegutak egymástól szétválnak, ezáltal pedig csökken a bakteriális fertőzésveszélyből adódó kockázat. Külön projektelem keretében korszerűsítik a központi műtőblokk eszközparkját. A tizenegy műtőbe 49 új operációs, és 29 aneszteziológiás eszközt vásárolnak. Többek között műtőasztalokat, műtőlámpákat, laparoszkópiás tornyokat, altatógépeket és sebészeti kézi műszereket. Ezzel a fejlesztéssel növelhető lesz a korszerű, kisebb szövődményi kockázatot hordozó, és kevesebb ápolási napot eredményeKÓRHÁZ 2013/11.

ző minimál-invazív beavatkozások száma. A fejlesztési program önálló részeként a kórház patológiája is megújul. Nemcsak új eszközöket szereznek be a hatékonyabb munkához, hanem az informatikai rendszer segítségével létrehozzák az e-patológiát, ami széleskörű konzultációs lehetőséget kínál a kórház orvosainak. A patológiai osztály már napjainkban is vezető szerepet tölt be a megye kórszövettani vizsgálataiban, az intézményben onkosebészet működik, a kórház onkológiai decentrumként működik. A patológia fejlesztésével a megye intézményeinek szövettani vizsgálati igényeit teljes mértékben képesek lesznek kielégíteni. Korszerűsítésre került a gasztroenterológiai labor is. Videoendoszkópos tornyot vásárolnak, ami felgyorsítja és pontosabbá teszi a vizsgálatokat, csökken a betegek várakozási ideje. Új felszerelést kap a koraszülöttosztály A Szent Lázár kórház fejlesztését, az ellátás korszerűsítését szolgálja egy másik, már jelenleg is folyamatban lévő pályázat, az ÉMOP4.1.2/A-11-2012-0001 jelű projekt. Célja és egyben címe is „ A rehabilitációs ellátórendszer fejlesztése az Észak-magyarországi régióban”. A projekt konzorcium formájában valósul meg, annak vezető intézménye a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház. A megvalósítás kezdete 2012. november 1-je volt, tervezett befejezése 2014 októbere lesz. A fentebb említett pályázathoz hasonlóan ez is 100 százalékos támogatásban részesül. A teljes pályázati forrásból 333 758 635 forint jut a salgótarjáni intézménynek. Az uniós forrásból a kórház egy multidiszciplináris szemléletű központi rehabilitációs egységet kíván létrehozni, amelyben a szolgáltatások egyetlen egységben, egymásra épülve, de egymástól mégis függetlenül működnek. Ez a szervezeti egység jelentené a biztosítékát a magas szakmai színvonalat biztosító költséghatékony, humánerőforrás-takarékos betegellátásnak. Ennek az egységnek a feladata lesz a korai, aktív és tervezett neuro-muszkuloszkeletális fekvőbeteg-rehabilitációs ellátás, a járóbetegek neuro-muszkuloszkeletáris rehabilitációja, a járóbeteg-kardiológiai, -pulmonológiai és gyermekrehabilitáció. A projekt megvalósítása során mintegy 154 millió forint értékben vásárolnak majd orvosi műszereket és berendezéseket. Továbbá 162 milliós infrastrukturális fejlesztést is végrehajtanak. További, jelenleg is megvalósulás alatt álló salgótarjáni projekt az intenzív neonatológiai osztály műszaki fejlesztésére elnyert, szintén uniós pályázat. Ennek KÓRHÁZ 2013/11.

megvalósítását 2011 októberében kezdték és jövő februárban készül el. A költségeket 90 százalékban támogató program forrása 75 916 250 forint, amihez önerőből a kórház 8 435 139 forinttal járul hozzá. A program célja a koraszülött- és intenzív ellátásra szoruló újszülött csecsemők életesélyeinek a növelése, a Perinatális Intenzív Centrumok és az Intenzív Neo­ na­ to­ lógiai Osztályok informatikai és orvostechnológiai eszközeinek a fejlesztése. Harmincegy különféle gépet és műszert (inkubátorok, lélegeztető készülékek, betegőrző monitorok stb.) szereznek be, hogy ezeket is a hatékonyabb ellátás szolgálatába állítsák. Határokon átívelő projekt Idén október elsején indult, és jövő szeptemberre tervezik a kórház HUSK/1301/ 2.1.1/0022 jelű pályázatának a befejezését. A „Megújuló energiaforrások határon átnyúló közös fejlesztése és alkal­mazása Lo­ sonc és Salgótarján fekvőbeteg-ellátó intézményeiben” című pályázatot a Szlovákiában működő losonci kórházzal közö­sen nyerték meg. Összértéke 99 904 200 forint. A forrás 85 százalékát az unió, 15 százalékát pedig a magyar állam állja. „Kórházunkban évek óta szigorúan nyomon követjük a napi vízfogyasztást, szűkítő rendszerekkel az

lességünknek tekintjük. A vízárak KeletNógrádban a legmagasabbak az országban. Az évi mintegy 64 000 m3 vízfelhasználásunk több, mit 30%-a meleg víz, aminek előállítása természetes pluszköltség. A termodinamikai rendszerek előnyeit kihasználni és ezzel működésünket olcsóbbá tenni, ezt teszi lehetővé a hőcserélők folyamatos működtetése. Minden olyan pályázati lehetőséget kihasználunk, amelyben fűtési vagy hűtési energiát spórolhatunk meg. Szándéknyilatkozatunkat megtettük az Ipoly Rt.-vel közösen egy biomas�sza-fűtőrendszer pályázaton alapuló kialakításához. Ennek engedélyét várjuk. A projekt célja a régi technológiai rendszerek lecserélése új, környezetbarát technológiára, amely csökkenti a kiadásokat a meleg víz előállítására, valamint csökkenti a CO2 emisszió kibocsátását. Az új technológiai megoldások hatásos költségmegtakarítást eredményeznek a melegvíz-előállítás területén. A költségmegtakarítás mértéke 68 százalék. A pályázat keretén belül kórházunk két fekvőbeteg-ellátó, valamint a kiszolgáló épületek használati melegvízellátásnak korszerűsítését tervezi. Az átalakítás keretén belül a meglévő bojlerek cseréjén túl, a HMV előállításához levegővíz hőszivattyúk telepítését tervezzük, a hőközpontokba, a belső szennyesfolyosóra

Intenzív kórházfejlesztésben a salgótarjáni menedzsment (balról dr. Bercsényi Lajos)

időegység alatt kifolyt mennyiséget csökkentjük. Tesszük ezt úgy, hogy semmilyen módon sem a betegek, sem a szükséges technológiák hátrányt ne szenvedjenek. A pazarlást azonban megszüntettük. A működési csökkentését természetes köte-

és a „GY” jelű épület tetejére, a terhelhetőség függvényében” – tette hozzá pályázataikról szóló beszámolójához a Szent Lázár kórház főigazgatója. Lóránth Ida AKTUÁLIS

23

Az új köznevelési törvény előírja, hogy 2016-tól csak azok a diákok bocsájthatók érettségi vizsgára, akik a megelőző három évben minimum 50 óra önkéntes tevékenységet vállaltak valamely közösség szolgálatában. A végrehajtás mikéntjét részletező miniszteri rendelet szerint első ízben a 2012-13-as tanév kilencedik osztályos tanulói számára kötelesek megszervezni az iskolák az önkéntes közösségi szolgálatot. Az 50 órás szolgálatot három év alatt kell teljesítenie ennek a korosztálynak. Az első diákönkéntesek már a kórházakban is megjelentek.

Gimnazista önkéntesek a kórházakban E

lső pillantásra a bizonyára angolszász példa nyomán született jogalkotói szándék világos és egyértelmű. A felnövekvő fiatal generációkat így szeretnék toleránsabb, együttérző, a közösség érdekében cselekedni képes (akaró) állampolgárokká nevelni. A gyakorlat persze a szándéknál bonyolultabb, több kérdést is felvet, amely akadálya lehet a maradéktalan megvalósításnak. Ezek közül az első és egyik legfontosabb: a KSH adatai szerint a 2011/12-es tanévben mintegy 420 ezer, később érettségire kötelezett középiskolás tanult országszerte, akikből a 9. osztályosok körülbelül 100 ezren lehetnek. Az elkövetkezendőkben ehhez évente további 100100 ezer diák csatlakozik majd, hiszen az 50 órát 2016-ig teljesíteniük kell. Ekkora létszám önkéntes foglalkoztatása pedig alapos szervezést, az iskolák és az intézmények közötti koordinációt igényelne. Kérdés: országosan ki gyűjti össze az igényeket és ki veszi fel a kapcsolatot az iskolák vezetőivel? Ki az, aki megszervezi és levezényli ezt a tevékenységet nemcsak országos szinten, hanem az önkénteseket fogadó intézményekben? Mentálhigiénés támogatást nyújtanak A Magyar Kórházi Önkéntesek Alapít­vány a Semmelweis Egyetem II. sz. Gyermek­ gyógyászati Klinikáján fogad önkéntes diák segítőket, ennek már (függetlenül a fenti jogszabálytól) tradíciója van az intézmény és az alapítvány életében – tudtuk meg Jani Erzsébet önkéntes koordinátortól. Elmondta, hogy tapasztalata szerint kórházanként változik a fogadókészség aszerint, hogy az adott intézményben rendelkezésre áll-e a személyzetnek olyan tagja, vagy inkább tagjai, aki/akik irányíthatják és felügyelhetik a fiatalok házon belüli tevékenységét. Egyértelmű és érthető, hogy a diákokkal való folyamatos foglalkozás pluszterheket ró a személyzetre, így azokban az intézményekben, ahol eleve krónikus létszámhiánnyal küszködnek, kevesebb a lehetőség a fiatalok fogadásá-

24

AKTUÁLIS

ra. Azokban a kórházakban, ahol adottak a személyi feltételek, az önkéntes munka sikerének kulcsembere általában az a kórházi dolgozó, aki házon belül megszervezi és felügyeli a diákok tevékenységét. Az ő feladata az önkénteseket küldeni szándékozó tanintézményekkel való kapcsolatfelvétel, velük a szerződés megkötése, illetve a folyamatos koordinációs tevékenység. A kórházi önkéntesek alapítványa hos�szú évek óta több iskolával (pl. Karinthy Frigyes gimnázium, az ELTE Radnóti Miklós gyakorló gimnáziuma) is kapcsolatban áll. Az SE I. és II. sz. Gyermekgyógyászati Klinikájára a „Dupla-gyerek program” keretében rendszeresen szerveznek önkéntes diákokat. A gyakorlat tapasztalatai azt mutatják, hogy tömegesen nem vállalhatnak önkéntes munkát az intézményekben. Az alapítvány az SE II. sz. klinikájára szervez karitatív diákmunkát. Tapasztalatuk szerint egy-egy alkalommal egyszerre legfeljebb 4-5 diák végezhet önkéntes feladatokat, ami azt jelenti, hogy évente 15 főt fogad az intézmény, ez megegyezik a jelentkezők létszámával. A diákok felnőtt felügyelete alatt meglátogatják a kórház osztályait, majd a beteg gyerekek közül néhányat lekísérnek a kórház központi játszóházába. Ott kézműves-foglalkozásokat tartanak, a rajzolásban, festésben, gyurmázásban segédkeznek. A fiatalok az osztályok tényleges egészségügyi munkájában, például az ételosztásban, ágyneműhúzásban és egyéb segítő tevékenységben nem vesznek részt, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy döntő többségük a játszóházban szívesebben tölti el az önkéntesség óráit. Az alapítvány eddigi gyakorlatában csupán egyetlen diák volt, aki idősek otthonában végzendő önkéntes munkára jelentkezett. A diák segítők mind a gyermek-, mind az idősgondozó intézményekben leginkább mentálhigiénés támogatást nyújtanak: meghallgatják a betegek/hozzátartozók történeteit, beszélgetnek az idősekkel és mesélnek, játszanak a gyerekekkel. A gyógyító munka szaktudást nem igénylő

feladatait a felnőtt önkéntesek végzik. Tekintettel arra, hogy a kórház „veszélyes üzem”, az oda önkéntesként érkező fiatalokat legelőször szakszerű oktatásban kell részesíteni. Csak az alapismeretek elsajátítása után léphetnek be az osztályokra. Az oktatáson szó esik többek között az önkéntes tevékenység mibenlétéről, a speciális kórházi környezetről, a klinika feladatairól, a betegekkel való bánásmódról. Az elméleti oktatást egy kórházi séta követi, ahol megtudhatják, hogy ott milyen betegségekkel kezelik a gyerekeket, ezek a betegségek milyen reakciókat válthatnak ki náluk. Iránymutatást kapnak arra is, hogy miként viselkedjenek a kórházban, miről beszélgessenek a beteg gyerekekkel, illetve a szüleikkel. Munkájuk során alkalmat kapnak esetmegbeszélésre. Aktív résztvevői a kórházak ünnepségeinek (pl. karácsony, gyereknap stb.) is. Elégedettek a diákok munkájával A dunaújvárosi Szent Pantaleon kórházban szolgálatot teljesítő diákönkéntesek munkájával az intézmény vezetői elégedettek. A helyi Széchenyi István gimnázium diákönkéntesei, megelőzve a törvény megszületését, már 2011 elején elkezdték a kórházi szolgálatot – számolt be erről akkor egy sajtótájékoztatón az iskola igazgatója. Elmondta, hogy intézménye a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális-, Család- és Ifjúságügyi Államtitkársága által meghirdetett TÁRS-projektre pályázott sikerrel, és nyert 275 ezer forintot arra a célra, hogy 9-12. osztályos diákjai fejenként minimum 30 órás időtartamban, többek között szociális és egészségügyi önkéntes munkát végezzenek. A pályázatot az iskola a Szent Pantaleon kórházzal közösen nyújtotta be. A kórház gyógyszertárát működtető HungaroCare Kft. ígéretet tett rá, hogy nyertes pályázat esetén ugyanannyival kipótolja az önkéntesek foglalkoztatására elnyert összeget. A kórház vezetősége pozitív véleményt alkotott a diákok kórházi tevékenységéről. Elégedettek voltak KÓRHÁZ 2013/11.

Bodó Márton

a munkához való viszonyulásukkal, az érdeklődésükkel, a türelmükkel, odafigyelésükkel és a lelkesedésükkel. Több diák itt határozta el, hogy érettségi után az egészségügyi pályát választja majd. A gimnázium harminc tanulója öt alkalommal, fejenként húsz óra önkéntes munkát teljesített. Felolvastak a fekvőbetegeknek, beszélgettek velük, segédkeztek az ételosztásban, az ágyak és azok környezetének a rendben tartásában. Továbbá a betegelégedettségi felmérés kérőíveinek a kitöltésében. A diákok munkájával nemcsak a kórház dolgozói, de a betegek is elégedettek voltak. Hódmezővásárhely közgyűlése szintén megelőzte a jogalkotókat, és már 2011 októberében úgy döntött, hogy lehetőséget kínál a városban tanuló, 16. életévüket betöltött diákoknak önkéntes társadalmi karitatív munka végzésére. A program elindítását 10 hónapos szervező- és előkészítő munka előzte meg, amit a település oktatási csoportja koordinált. Egyenként felkeresték a város középiskoláit, a tanulókkal összeállíttattak egy listát, azokról a szakterületekről, amelyek felkeltették az érdeklődésüket. A listában többek között szerepelt az időskorúak gondozása, a kórházakban, egészségügyi intézményekben végrehajtandó karitatív tevékenység. Az önkéntes munka lehetőségeiről és annak mibenlétéről a szervezők a szülőket is tájékoztatták, és ezzel párhuzamosan kérték a beleegyező nyilatkozatukat is. A program 2012 februárjában indult útjára. A Veszprém-megyei Csolnoky Ferenc kórház is már 2010-ben meghirdette az ifjú önkéntesek felvételét célzó pályázatát, ám a honlapjukon lévő információk szerint ők csak 18. életévüket betöltött fiatalokat fogadnának. Tájékoztatásuk szerint az önkéntesektől nem várnak el egészségügyi képesítést, csupán elhivatottságot a heti KÓRHÁZ 2013/11.

2-3 órás karitatív tevékenységhez. Annak megkezdése előtt a jelentkező fiatalok egy szociális szakember által irányított tréningen vesznek részt. A kórházi tevékenység megkezdése előtt előírták a kórház-üzemorvosi engedélyt, illetve három hónapnál nem régebbi negatív tüdőszűrő lelet felmutatását. Elképzelhető, hogy ez az önkéntesek toborzására ösztönző felhívást a veszprémi kórház 2010-óta, a közoktatási törvény előírásait is figyelembe véve, mára módosította és leszállította az eredetileg 18 éven felülieknek meghirdetett program korhatárát. A napokban Bodó Márton, az Oktatás­ kutató és Fejlesztő Intézet tudományos szakreferense nyilatkozott az MTI-nek. Elmondta, hogy a kezdetben bizonytalan, kétkedő gimnazisták ma már örömmel és szívesen vesznek részt az önkéntes munká-

ban. Napjainkig körülbelül a hazai középiskolák 25 százalékából vettek részt diákok valamilyen karitatív munkában. Szerinte ez az elfoglaltság mindenképpen hasznos, mert javítja a fiatalok önismeretét és megkönnyíti számukra a pályaválasztást. Közlése szerint az élet számos területén végezhetnek önkéntes munkát a fiatalok. Így például tevékenykedhetnek az idősgondozókban, a fogyatékkal élők intézményeiben, az egészségügy járó- és fekvőbeteg-ellátásában, a hajléktalanellátásban, vagy akár az önkéntes tűzoltóknál, polgárőröknél, a hadisír-gondozásban segédkezhetnek. Bodó szerint mindehhez persze szükség van az iskolák és az önkénteseket foglalkoztatni kívánó intézmények kapcsolatfelvételére és szoros együttműködésére. Lóránth Ida

AKTUÁLIS

25

A főváros egyik legszélesebb spektrumú intézménye a Bajcsy-Zsilinszky Kórház, melyet tavaly december óta dr. Bodnár Attila vezet. Az új főigazgató egyrészt orvos, másrészt évtizedek óta vezető szerepet tölt be különböző egészségügyi létesítmények élén, és ez érződik is válaszaiból. Az ellátási struktúráról, a szükséges fejlesztésekről és ezekkel szemben álló gazdasági kötöttségekről, a nehézségekről, a lehetőségekről és egyéb, a betegeket, kórházvezetőket, orvosokat és szakpolitikusokat érintő témákról kérdeztük.

Bennfentes a kórház élén – Szakmai életében milyen jelentőséggel bír az új feladat, hogyan értékeli? – A Bajcsy-Zsilinszky Kórház főigazgatói tisztségének ellátása talán az egyik legnagyobb kihívás eddigi szakmai életemben, annak ellenére, hogy irányítottam már egészségügyi intézményt – a Mester utcai Szakrendelőt, majd a váci kórházat vezettem, ezt követően a Semmelweis Egyetem és utána a Kútvölgyi Kórház orvosigazgatója voltam, majd később a Merényi Gusztáv Kórházban töltöttem be telephely-igazgató státuszt, ahol klinikai feladatokat is elláttam – nagy örömmel, mert szeretem orvosi hivatásomat. Egy ilyen nagy egészségügyi intézmény vezetése azonban, különösen a mai nem könnyű egészségügyi helyzetben, számomra is komoly kihívás. – Mennyiben különbözik ez a kihívás az eddigi feladatoktól? – Az egészségügy struktúrája a 2010 után bekövetkezett átalakítások nyomán jelentősen megváltozott. Az általam korábban vezetett intézmények önkormányzati tulajdonban és fenntartásban voltak, jelenleg a kórházak egy-két kivétellel állami kézbe kerültek, a GYEMSZI mint fenntartó képviseli az államot. Ennek a tulajdonosi struktúrának számos előnye és hátránya is van, ám az biztos, hogy nehezebb összekoordinálni ennyi intézmény munkáját, mint az önkormányzatoknak azt a néhány kórházat, amely egy-egy hivatalhoz tartozott. Az akadályokat azonban gond nélkül vesszük. Az ágazat nehéz helyzetéről közhely beszélni, hiszen mindan�nyian tudjuk, hogy az elmúlt 23 évben nem lett jobb, az ellenkezője ennek az állításnak azonban igaz. A feltételek nehezednek, ami sok mindennek köszönhető, többek között az egészségügyben megfigyelhető költségrobbanásnak, amely a terápiás és diagnosztikus lehetőségek folyamatos fejlődésének következménye. Ok még, hogy az Európában és Amerikában is jelentkező gazdasági válságnak Magyarországra is volt hatása, és emiatt az egészségügyre sem volt annyi pénz, amennyivel a valós költségek növekednek. Ezt az ellentmondást elsősorban a kórház ve-

26

MENEDZSMENT

zetőségének a feladata feloldani, ami egy óriási kihívás. Az egyik oldalon célunk a gazdasági egyensúly megtartása, a másik oldalon pedig a betegellátás színvonalának tartása és a kornak megfelelő folyamatos fejlesztése. Aki foglalkozott már ezzel, az tudja, hogy nem könnyű tartani ezt az egyensúlyt.

nehézségekkel küzdünk ezen a téren – nem kizárólag mi, hanem a többi intézmény is. Azon dolgozunk nagy erőkkel, hogy az elért helyzetet stabilizáljuk, ráadásul olyan módon, hogy a betegellátás színvonala ettől nem romolhat. Nem tekinthetünk el a korszerű új ellátási lehetőségek folyamatos bevezetésétől sem.

– Orvosként és tapasztalt egészségügyi topmenedzserként a Bajcsy-Zsilinszky Kórház igazgatói székének megpályázásakor melyek voltak azok a lehetőségek és nehézségek, amelyeket az intézmény jellegzetességeinek áttekintésekor már az első körben észlelt? – A kórház kitűnő szakembergárdával rendelkezik, nagyon sok egyetemi tanár és PhD-vel rendelkező kolléga dolgozik nálunk, ami rendkívül nagy örömömre szolgált már az első pillanattól. Munkatársaim teljesítménye ráadásul nem csupán szakmailag kiemelkedő, de a páciensekkel is kifogástalanul bánnak, és számomra nagyon fontos, hogy ez a két szempont egyaránt megvalósuljon az intézmény valamennyi dolgozójának munkájában, a profes�szortól kezdve a portásig. Számos oka van annak, hogy ilyen kiváló a csapat, ezek közül az egyik, hogy az Országos Gyógyintézeti Intézet felbomlásakor nagyon sok kolléga ezen intézmény falai között talált új munkahelyet. Az első nehézséget a kórház központi irányításában találtam. Talán az elhúzódó – és a BajcsyZsilinszky Kórházban különösen sokáig zajló – kórházigazgató-választás is szerepet játszhatott abban, hogy meglehetősen szétesett menedzsment fogadott. Nem álltak rendelkezésre olyan mutatók, amelyek pedig szükségesek fontos vezetői döntések meghozatalához, pl. a kontrolling adatok. A vezetésben ezért jelentős változást kellett végrehajtani ahhoz, hogy a működés feltételei adottak legyenek, és helyre tudjuk billenteni a kórház félrecsúszott gazdálkodását. Újra kellett szervezni az egész igazgatást, hogy a megfelelő döntésekhez a szükséges információk is rendelkezésre álljanak. Amikor idejöttem, a kórházat egy adósságspirál küszöbén találtam, és ezt a folyamatot meg kellett állítani. Ezt sikerült megtenni, sőt visszafordítani, de azért változó mértékben

– Hogyan tudják megtalálni azt a vékony mezsgyét, amelyen egyensúlyozni lehet a gazdasági nehézségek és a nyugaton is nehezen követhető fejlesztések, valamint a betegeknek biztosítani kívánt ellátási színvonal között? – Magyarország középső régiója és a többi régió között különbséget kell tennünk, hiszen az elmúlt költségvetésben előbbire nem jutott európai uniós forrás. A jelentősebb fejlesztések ezért elsősorban a vidéki kórházakat érintették, ami természetesen nagyon helyes és fontos, az azonban gond, hogy Budapesten és környékén nem történt komolyabb beruházás egy-két kivételtől eltekintve, amelyek azonban inkább korábbról áthúzódó kezdeményezéseknek köszönhetőek. A 2014-től datálódó európai uniós költségvetésben elvileg a középső régió is pluszforráshoz jut, de az, hogy ebből az összegből men�nyit szánnak az egészségügyre és ezen belül a Pest-megyei régióra, azt ma még nem lehet megmondani. Egy kórházvezető ilyen esetben az imént vázolt szigorú költségvetés betartása mellett gyakorlatilag a fantáziájára hagyatkozhat, és ebből adódóan az elmúlt időszakban sikerült is néhány fejlesztést eszközölnünk. Magántőke bevonásával felújítottuk kórbonctani részlegünket, és néhány korszerű műszert is szereztünk azáltal, hogy referenciahelyként jelöltük meg magunkat, ezzel az adott céget is érdekeltté téve abban, hogy műszerüket intézményükben helyezzék el. Ezen a ponton is megfigyelhető a remek szakembergárdánk nyújtotta óriási előny, hiszen egy cégnek kitűnő reklám az, ha hazai és sok esetben nemzetközi hírnévvel rendelkező orvosok dolgoznak fejlesztéseikkel. Próbálunk lobbizni, különböző forrásokat szerezni műszerpótlásra- és felújításra, de a mostani gazdasági helyzetben az ország saKÓRHÁZ 2013/11.

ját forrásaiból ezt nagyon nehéz feladat megvalósítani. Központilag kizárólag olyan eszközök pótlását tudják támogatni, amelyekből csak eggyel rendelkeztünk és az az egy példány javíthatatlanul elromlott. Bízom benne, hogy 2014-től az európai uniós forrásoknak és az ország gazdasági fellendülésének köszönhetően a helyzet javulni fog. – Milyen konkrét fejlesztéseket tudtak megvalósítani az Ön irányítása alatt? – Amellett, hogy referenciahelyként működünk bizonyos műszerek vonatkozásában, a kórház alapítványának is köszönhetünk egy fantasztikus műszert: hétmillió forint értékű szívultrahang készüléket vásárolt kardiológiai rehabilitációs osztályunk számára. A patológia felújítása vállalkozói tőkebevonás eredménye, az urológián pedig referenciahelyként beszerezhettünk egy ún. full HD-s laparoszkópot, amellyel a nem túlzottan előrehaladott rákok esetében a prosztataműtéteket az esetek 98%-ban szövődménymentesen – a páciens potenciáját megőrizve – hajthatják végre a szakemberek. Ilyen műtétet nagyon kevés helyen végeznek Magyarországon, de a világon is. Külön érdekesség, hogy ez a műszer egy magyar cég gyártmánya. Hazai és multinacionális cég is ajánlott számunkra ilyen berendezést, és nemzetközi hírű urológus szakorvosaink azért a magyar eszközt választották, mert valóban ez bizonyult a legjobbnak. A cég fejlesztői nem kizárólag annak örültek, hogy őket választottuk, hanem annak is, hogy urológus kollégáim jeleztek olyan apró hiányosságokat, amelyek kiküszöbölésével még a jónál is tökéletesebbé tehették az eszközt. Így a fenntartható értékek megteremtésében is részt vehetünk. Fontos fejlesztésnek tartom továbbá, hogy Erdő Péter bíboros úrral megállapodást írtunk alá egy ökumenikus kápolna megépítésére a kórház területén belül. Ezt a beruházást a Magyar Katolikus Egyház finanszírozza. Számos változás történik nálunk tehát, ezekben a fejlesztésekben egyelőre az a közös, hogy sajnos nem a kórház saját finanszírozásának köszönhetően valósulnak meg. – Mennyire lehet az igazgatói székből kiszolgálni azt az igényt, amelyet a gyógyítás holisztikus szemlélete támaszt a mai orvoslásban – esetleg köze van ehhez a szemponthoz a kápolnaavatásnak? – Több dolog inspirált a kápolna létrehozásának ügyében, amit ezúton is köszönök a katolikus egyháznak, mert az első felvetésemre a legmagasabb szinten támogatva az ötletet, a lehető leggyorsabban összehoztuk a megvalósítást. Az embernek van ebben egy személyes indíttatása is, ugyanakkor ez egy közhasznú cél, hiszen ha a betegjogokat nézzük, KÓRHÁZ 2013/11.

Dr. Bodnár Attila

akkor a páciensek szabad vallásgyakorlását a kórházban is biztosítani kell. A kápolna emellett nem csak őket, hanem a kórházban dolgozó személyzetet is szolgálja. A leglényegesebb szempont azonban, hogy a beteg ember pszichés és fizikális státusza között összefüggés található. Ha valaki lelkileg jól van, akkor a gyógyulásra is nagyobb az esélye. Van olyan betegség, amelyiknél ez objektíven kimutatható, más kórképeknél kevésbé, de valamilyen mértékben ez minden esetben igaz. Az immunrendszer aktivitása összefügg a pszichés státusszal. Ezért is nagyon fontosnak tartom azt, hogy ha egy betegünk úgy gondolja, hogy ilyen jellegű lelki töltekezésre van szüksége, akkor azt házon belül megkaphassa. Az orvostudomány eszközeit is biztosítjuk számukra – van pszichológusunk és pszichiáter kollégánk –, de azt gondolom, hogy a vallásgyakorlás is nagyon fontos lelki segítség. – Mi árulható el jövőbeni terveiből? – Nagyon sok függ attól, hogy miként alakul a 2014–2020 közötti európai uniós költségvetés Magyarország számára, azon belül miként alakul az egészségügyben, azon belül a középső régióban, és azon belül mit profitálhat a Bajcsy-Zsilinszky Kórház. Komplex elképzeléssel rendelkezünk az Intézmény további működésére és struktúrájára vonatkozóan, tudjuk, hogy melyek a legfontosabb fejlesztési feladataink, és hogy milyen irányba szeretnénk továbblépni. Nem szeretnék olyan egyértelmű feladatokról beszélni, mint az elavult műszerek cseréje, mert ez evidencia – még ha milliárdos nagyságrendről is van szó. Egyik fő elképzelésünk a baleseti sebészet idetelepítése a Merényi kórházból, ami azért volna logikus lépés, mert ehhez a fejlesztéshez kórházunkban kizárólag a hotelszárnyat kell felépíteni, hiszen 2008-ban adták át 12

műtőből álló központi műtőnket, amelynek a kapacitása – személyzetnöveléssel – be tudná fogadni az említett traumatológiai ellátást, és mindez egy olyan intézményben valósulna meg, amelyben a társszakmák a nap huszonnégy órájában rendelkezésre állnak. A Merényi kórházból már régi terv a traumatológia elköltöztetése. Úgy tudom­, hogy az ágazatvezetés­is támogatja elképzelésemet, mely szerint a Bajcsy-Zsilinszky Kórházban valósuljon meg ez az ellátás. Bárhol máshol legalább három műtő felépítésével kellene kezdeni a munkát, ami iszonyú költség, nagyságrendekkel több, mint egy hotelszárny felépítése. Szeretnénk fejleszteni a rehabilitációs ellátást és az idősek ellátását is, utóbbi tekintetében kormányprogramok is napirenden vannak, hiszen Magyarországon az idős betegek ellátása nem megoldott sem az egészségügy, sem a szociális szféra területén. A szociális és az egészségügyi ágazatot véleményem szerint nem szabad összemosni, viszont létező igény az idős emberek (és hozzátartozóik) részéről, hogy akkor érzik magukat biztonságban, ha orvos közelében lehetnek. Elképzeléseink között szerepel, hogy fő telephelyünkön létrehozzunk egy idős emberek számára épült részleget. Ez a terv üzleti célokat is szolgálna. Az üzleti célok azért fontosak, mert a megkeresett összeget is a betegellátásba forgatjuk vissza. Így dupla a hasznunk, hiszen egyrészt biztosítunk egy fontos lehetőséget, amely Magyarországon még nincs: idősek otthonát építünk egy olyan helyen, ahol a nap 24 órájában rendelkezésre áll valamennyi orvosi szakma, a kórháznak pedig a társadalombiztosító által finanszírozott betegellátást javítandó bevétele születik. Belső átalakítások és az épületek korszerűsítése is szóba került már, de a legfontosabb az idősellátás és traumatológia. Kórházunk struktúrája lefedi a teljes szakmai spektrumot – kizárólag a fekvőbeteg-ellátást nyújtó traumatológia hiányzik. A Bajcsy-Zsilinszky Kórházban a komfortszint is átlag feletti, bár az intézményben kevésbé komfortos részlegek is találhatóak, elsősorban külső telephelyeken – pl. ahol jelenleg az idősellátás zajlik. Rendkívül fontos, hogy ezeket az alapvetően értékes és szép épületeket a betegek számára belülről is kényelmessé tegyük. Számos egyéb, páciensek érdekében végrehajtandó tervvel rendelkezünk még, az ezeket tartalmazó szakmai anyagunkat jelenleg egyeztetjük a GYEMSZI-vel és az Egészségügyi Államtitkársággal, ahogyan valamennyi kórház. Ebből az egyeztetésből születnek majd meg országszerte a racionális betegellátás érdekében végrehajtott további strukturális változtatások. Radnai Anna MENEDZSMENT

27

Az ápolói szakmát tekintve súlyos utánpótláshiánnyal küzd Magyarország. A képzés kiszélesítésével egyre nagyobb számban kerülhetnek magasan kvalifikált szakemberek is a rendszerbe, kérdés, hogy ők vajon pótolhatják-e elméleti tudásukkal a nyugdíjba vonuló, tapasztalt kollégákat. A szakemberhiány orvosi szinten is tragikus mértékű, így akár nagy elméleti tudással bíró, de tapasztalatlan, akár a régi iskolát végzett, de a betegellátást már a kisujjában hordozó szakdolgozóról is legyen szó, az ápolók kompetenciája a mindennapi valóságban kibővült.

Ápolói kompetencia – hogy is lesz ez? A

téma forró, mert a helyzet adott, a munka a kérdéskör elrendezése érdekében – mint megtudtuk – Európai Uniós támogatással hosszú idő óta nagy erőkkel zajlik. Minden alakulóban – Ujvá­ riné dr. Siket Adrienn PhD főiskolai docens, ápolás mesterszak-felelős, a DE EK Ápolástudományi Tanszékének munkatársa, Pripkó Judit, a hatvani Albert Schweit­ zer Kórház PR-mened­zsere, egyetemi okleveles ápoló, valamint Zrínyi Miklós, a DE Egészségügyi Karának oktatója – mégis megkísérelték segíteni a tisztánlátást. A kompetencia alapja a képzési rendszer Az ápolói kompetenciákat alapvetően meghatározza a képzési rendszer, amely megadja a szükséges keretet és tudásanyagot egyaránt. Az ápolók szakmai fejlesztése az elmúlt 20 évben sok változáson ment keresztül. Diplomás ápolóképzésről (jelenleg a Bologna-folyamat értelmében – BSc ápoló) és OKJ ápolóképzésről a ’90-es évek eleje óta beszélhetünk – tudtuk meg Ujváriné dr. Siket Adrienntől. Ezt követően 2000ben a WHO Európai Régiójában az egészségügyi miniszterek aláírták a Müncheni Deklarációt, melyben az ápolási és a szülésznői tevékenység megerősítését határozták el, valamint azt, hogy elősegítik az ápolók és szülésznők tevékenységeit, az egészségfejlesztés és a közösségfejlesztés terén megteremtik a lehetőségeket az ápolóknak, szülésznőknek és orvosoknak arra, hogy együtt képezzék ki magukat egyetemi és posztgraduális szinteken, ezáltal biztosítva az együttműködőbb és interdiszciplináris munkavégzést a jobb betegellátás érdekében. Deklarálták továbbá, hogy az ápolóképzést egyetemi tanszékek keretében kell végezni, egyetemi végzettségű ápolók oktatói tevékenysége mellett. A feladatot Magyarország is vállalta. A 2000-es évek elején az Európai Felsőoktatási Térséghez való igazodásként valamennyi egészségügyi képzési programot az Európai Kreditátviteli Rendszer szellemében módosították, ezzel megteremtve

28

ÁPOLÁS

a lehetőséget arra, hogy a diákok más EUországban is folytathassák tanulmányaikat, illetve Magyarországon is Európa-szerte konvertálható képesítésben részesülhessenek a leendő szakemberek. Így az ápolóképzés szintjei már 2000-ben tükrözték a magyar felsőoktatásban egységesen 2006ban, a Bologna-folyamat szellemében bevezetett lineáris, kétciklusú képzési rendszert (Betlehem, 2005) – tájékoztatott továbbá a szakember. „Az ápolók képzésére vonatkozóan a Képzési Kimeneti Követelmények (KKK) a meghatározók. A jelenlegi BSc ápolóképzést, ezáltal az ápolói képzettség alapján meghatározható kompetenciaköröket a 15/2006 OM Rendelet szabályozza. Ez igen röviden foglalja össze a képzés célját, ismeretköreit, és azt, hogy mire lesz képes a hallgató a végzést követően. Az OKJ ápolóképzés esetében a Szakmai Vizsgakövetelmények (SZVK) jóval részletesebb szabályozóként működnek. Ez megnehezíti az eltérő képzési szintek követelményeinek összevetését és az ebből adódó tevékenységek összehasonlítását” – mondta Ujváriné dr. Siket Adrienn a jelenlegi nehézségekről, majd megerősítette, hogy az ápolói szakma vezetői éppen ezért nagy reménnyel álltak az új pályázati lehetőség –

Ujváriné dr. Siket Adrienn

a TÁMOP 4.1.3. Felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése – elé, melynek keretében szélesíthetik a jelenlegi KKK-kat. „A pályázat előzménye az, hogy megszületett a 1229/2012. (VII. 6.) Korm. Határozat a Magyar Képesítési Keretrendszer bevezetéséhez kapcsolódó feladatokról, valamint az Országos Képesítési Keretrendszer létrehozásáról és bevezetéséről szóló 1004/2011. (I. 14.) Korm. határozat módosításáról, mely leírja azt, hogy a magyar képesítések besorolását végezzék el az MKKR (Magyar Képesítési Keretrendszer) szintjeinek megfelelően, valamint készítsék elő az MKKRnek az Európai Képesítési Keretrendszer szintjeivel történő megfeleltetésére vonatkozó javaslatot. A TÁMOP 4.1.3. Felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése, 2. ütem című részprojekt kapcsán a projekt első szakaszában kidolgozott felsőoktatási szintleírások és a felsőoktatási képesítések kimeneti leírásainak összehangolása jelenleg zajlik. A Képesítési Keretrendszerek (KKR) általában leírják, hogy a képesítések hogyan illeszkednek egymáshoz egy adott rendszerben vagy rendszerek között, valamennyi képesítést egy adott (felsőoktatási) rendszerben, a képesítések egymáshoz való viszonyát, illetve azt, hogy hogyan mozoghatnak a tanulók a képesítések között egy adott rendszerben. A KKR eszköz a sokféleség értelmezésére és összerendezésére. Leírják a tanulási eredményeket – így az is mérhetővé válhat, mennyiben felel meg a képesítés a kitűzött céljainak, és mindezt érthetővé teszik a külföldi munkáltatók és szakemberek számára is, minden egyes képesítés –, így az ápolók esetében is. Ez nyolc szinten valósul meg, az általános és középfokot követően az OKJ, a felsőoktatási szakképzés, a BSc szint, az MSc szint és a PhD szinteken az ápolói képzési szinteknek megfelelően. Az új MKKR-ben négy descriptor, a tudás, a képesség, az attitűd és a felelősségvállalás, autonómia mentén kerülnek meghatározásra a kompetenciák. KÓRHÁZ 2013/11.

Az eddigi KKK bemenetorientált volt, azt írta le, hogy milyen ismereteket kell megszerezni a képzés során, ez az új megközelítés kimenetorientált, a tanulási eredményre teszi a hangsúlyt, azaz arra, hogy mire lesz képes a hallgató a végzettség megszerzését követően. Éppen ezért meghatározó lenne a munkaerőpiac által megfogalmazódó elvárások meghatározása is az egyes szinteken, melyre eddig nem volt kellő a nyitottság.” – nyilatkozta Ujváriné dr. Siket Adrienn. Elméleti tudás, gyakorlati igények Pripkó Judit leszögezte: a kompetencia kérdésköre gyakorlatilag évek óta kerülgetett téma az egészségügyi dolgozók körében. A kompetencia, mint szakmai jogosultság egy munkatevékenység elvégzéséhez szükséges képességet jelent, az ápolói munkakör betöltésének jogi követelménye a szakképzettség igazolása. Fontos tudni ugyanakkor, hogy ennek megléte kizárólag az ápoló elméleti tudására utal, holott az egészségügyben dolgozók valamennyien tisztában vannak vele: az elméleti tudás ezen a területen nem elegendő a magas színvonalú gyakorlati munkavégzéshez. Számos összetevője van a minőségi ápolói munkának, melybe beletartozik a dolgozó személyiségjegyeitől kezdve a betegágy mellett eltöltött idő hossza is – mondta Lakatosné Pripkó Judit. Amennyiben egy ápoló OKJ 54-es BSc ápoló vagy MSc ápoló végzettséget szerez, ma Magyarországon szinte bármelyik fekvőbeteg-ellátó intézményben szinte bármilyen osztályon elhelyezkedhet. Munkaköre azonban széleskörű és változatos, a specializálódás tehát az évek során elkerülhetetlenné válik, hiszen más-más adottságoknak kell érvényesülnie egy intenzív osztályon, vagy egy pszichiátriai gondozóban – így színesedik a munkatársak kompetenciája is. Lehetségessé válik, hogy egy BSc ápoló felkészültté váljon a sürgősségi betegellátásban, míg ugyanolyan végzettségű kollégája egy másik osztályon dolgozva, pl. a rehabilitációban – hangsúlyozta a szakember, majd felhívta a figyelmet arra is, hogy az elmúlt évtizedek alatt az ápolók számos tevékenységet átvettek az orvosoktól, az ezzel járó felelősség kérdésköre azonban nem teljesen tisztázott. A feladatok átvétele az egészségügyi ellátórendszerben mutatkozó humánerőforrás-hiány miatt következhetett be, azért, hogy a betegeket el tudják látni, és a rendszer ne roppanjon össze. „Alap, hogy az ápolói szolgálat etikai biztonságon alapuljon. A biztos tudás mellett egy erkölcsi háttérre is szükség van ehhez a hivatáshoz, ami segítséget nyújt a mindennapos megterhelés során.” – vélekedett a szakértő. Az ápolási szabályokat persze kötelező betartani – fűzte hozzá –, ezek írásban rögKÓRHÁZ 2013/11.

Lakatosné Pripkó Judit

zített szempontok, a jogszabályok, az adott egészségügyi munkaköri leírás és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Etikai Kódex szabályrendszere is idetartozik. A MESZK 2011-ben kiadta a 17 egészségügyi szakterületet lefedő hatásköri listát, melynek használatával és betartásával egyértelművé válhat az ápolói rendszerben szolgálatot teljesítő emberek felelősségköre, ám hogy legyen egy vezérfonal, a szakdolgozók kompetenciájának jogszabályi hátterének megteremtésére is szükség van. A Kamara által elkészített hatásköri lista Lakatosné Pripkó Judit véleménye szerint kitűnő alapot szolgáltathat a jogszabályi háttér kidolgozásakor. Merre az irány nyugaton? „Amikor ápolói kompetenciákról esik szó, sokszor a hagyományos, vagy az adott képesítési szinthez kapcsolódó, vagy az adott szakterületre fókuszáló kompetenciákra gondolunk” – mondta Zrínyi Miklós, a DEOEC Egészségügyi Főiskolai Karának oktatója, aki több éven keresztül végzett kutató munkát Amerikában az ápolói munka tárgykörében. „A kompetencia azonban az adott szakember készségeinek szintjéhez van igazítva, ami meglehetősen a képzési igények felől közelíti meg a kérdést” – folytatta, majd arról tájékoztatott, hogy „az Amerikai Intenzívterápiás Szakápolók Szövetsége egy merőben új, általuk Sziner­ gia Modellnek nevezett kompetencia-felfogásban gondolkozik, aminek középpontjában a beteg és betegsége áll, amihez szükséges a kompetenciákat hozzárendelni. Ennek a betegközpontú felfogásnak az egyik alappillére, hogy a kompetenciák összehangolására törekszik, és akkor tarja ezt megfelelőnek, ha a beteg szükségletei, a klinikai egység lehetőségei, és az ápoló kompetenciái találkoznak. Éppen ezért az ápoló klinikai felkészültsége, ítélőképessége csak 80%-át

adja a kompetenciáknak, 20%-ban olyan kompetenciákat várnak el, mint a beteg érdekének figyelembe vétele, morális döntéshozatal, ápolási gyakorlatok és együttműködés, rendszerszintű gondolkodás, a másságra való helyes reagálás, klinikai érdeklődés és a tanulás elősegítése. A kompetencia megszerzése sem arról szól, hogy mennyire tudják az ápolók memorizálni az egyes betegjellemzőket vagy ápolói beavatkozásokat, sokkal inkább arról, mennyire tudnak egy átfogó ápolási tevékenységet megszervezni a beteg körül. (A holisztikus szemlélet gyakorlati megvalósításáról és bővebben az egyes kompetenciákról Zrínyi Miklós javaslatára a http://www.aacn.org/ wd/certifications/content/synmodel.pcms webhelyen lehet tájékozódni.) Megkérdeztük Ujváriné dr. Siket Adriennt, hogy az új KKK által meghatározott kompetenciákban vajon mennyiben jelenhet meg egy amerikai mintához hasonló holisztikus szemlélet. A szakértő megnyugtatott: itthon is cél a beteg-/kliensközpontú individuális ápolás, valamint az un. felelős ápolás (primary nursing) megvalósítása. Előbbi lényege, hogy a szakdolgozó személyes felelősséget vállal betegéért, ápolási anamnézist vesz fel, ápolási diagnózisokat állít fel, önállóan tervezi meg a páciens ápolását, mindezt végrehajtja; betegoktatást, életmód-tanácsadást végez, és amennyiben szükséges, a beteg távozását követően utógondozásban részesíti. Ezt a módszert jellemzően a magasan kvalifikált ápolók (BSc, MSc végzettségű) alkalmazhatják sikerrel. A primary nurse rendszert az USA-ban 1970-ben vezették be. Lényege, hogy egy szakképzett ápoló felel betegek egy kisebb csoportjáért, tagjainak teljes kórházi tartózkodása alatt. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy kizárólag ő végez ápolói munkát körülöttük, hanem azt, hogy van egy felelős, aki átfogó, folyamatos, összehangolt ápolásszervezési tevékenységet végez max. 4-5 páciens körül, a nap 24 órájában. „Ahhoz, hogy Magyarországon az ápolás a fejlett ápoláskultúrájú országok irányához közeledjen, elegendő létszámra, ahhoz pedig megfelelő bérezésre lenne szükség, illetve a hivatás presztízsének emelkedésére a társadalom körében az utánpótlás érdekében” – hangsúlyozta ugyanakkor a szakértő. A nyugati példa, a hazai állapotok, valamint az Európai Uniónak köszönhető lehetőségek és az azokat kihasználni igyekvő ápolásszakmai prominensek heroikus munkája számunkra három különböző kimeríthetetlen témának tűnik. Reméljük, hogy mindez idővel közös nevezőre juthat. Radnai Anna ÁPOLÁS

29

Berkes Attilával, a Fresenius Medical Care Magyarország Kft. ügyvezető igazgatójával és Székely Sándorral, a Performan Group ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.

A jó tréning: élmény és feltöltődés – Igazgató úr, az elmúlt években több, jelentős infrastrukturális fejlesztést valósított meg a Fresenius Medical Care Magyar­ országon. Miért vágtak bele a cég dolgozóinak továbbképzésébe? – A dialízis-ellátás humán erőforrás igénye meglehetősen magas. A technológiai fejlesztés tekintetében valóban elkötelezettek vagyunk, eredményeink kiválóak, viszont ugyanennyire fontosnak tartjuk az embert is, aki kezel és gyógyít. A folyamatos hatékonyságjavítás érdekében nem elég a legmodernebb üzleti technológiákat bevezetni és működtetni, nem szabad lemaradni a kollégák képzésével sem. – Mennyire jellemző ez a gondolkodás ma Magyarországon? – Bár a humán erőforrás továbbképzésének eredményei jól tetten érhetőek, a képzések, tréningek, továbbképzések tekintetében nem állunk jól Magyarországon – nem csak az egészségügy területén. Fejlesztési forrásaink – az évek óta változatlan dialízis kassza és a folyamatosan növekvő betegszám miatt – szűkösek, ezért próbáltunk olyan lehetőséget találni, amellyel külső forrást tudunk bevonni kollégáink: szakdolgozóink és orvosaink értelmes és céltudatos szakmai fejlesztésére. Így találtunk meg az uniós finanszírozású, az Európai Szociális Alap keretein belül meghirdetett Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében megvalósuló olyan pályázati lehetőséget, amellyel a központi régióban sajnos nem, de a konvergencia régiók 17 dialízis centrumában dolgozó kollégáinkat képezni tudjuk. Első lépésként dialízis központjaink főápolói kaptak vezetői fejlesztést. A központi régióban lévő központjaink munkatársainak a vállalat saját forrásából biztosítja ugyanezeket a képzéseket. – Miért éppen a főápolókat választották? – Nemcsak a Fresenius Medical Care dialízis központokban, hanem a magyar egészségügy minden szegmensében hangsúlyos a vezető ápolók munkája. Ők nagyon sokat tudnak tenni a helyi csapatépítés és a hatékonyság, a betegellátás színvonalának növelése érdekében. Szakterületünkön kiemelt problémát jelent az ápolók kiégése – ezért is

30

TOVÁBBKÉPZÉS

Berkes Attila

fektetünk képzésükre megfelelő hangsúlyt: a főápolók mellett ápolóink kiégés elleni tréningben vesznek részt. Ha már technológiailag nagyon magas szintre jutottunk el informatikai fejlesztéseinkkel, fontos emberi szaktudásban is utolérni magunkat, ezért a képzési program keretében lehetőség nyílik számítástechnikai felhasználói tréningre is. Mintegy 30 millió forintos, vissza nem térítendő, 100%-os intenzitású utófinanszírozású forrást kaptunk ezekre a képzésekre, ami nagyon sokat segít dialízis hálózatunk teljesítményének javításában. – Szeptemberi számunkban hírt adtunk szintén uniós finanszírozású központi adattárház rendszerükről, most pedig sikeres továbbképzési pályázatukról beszélgetünk. Megnyíltak a pályázati csatornák? – Valóban, ez már a második olyan uniós forrás, amelyet egy jó pályázattal meg tudtunk nyerni. Sok energiát fektettünk bele, de stratégiánk helyes volt: a magánszolgáltatók is képesek uniós finanszírozású, külső forrásokat bevonni a magyar egészségügybe, amelyek a magyar ellátórendszer, a betegek és a szakdolgozók érdekében hasznosulnak. – Hogyan segíti az ellátási célokat ez a továbbképzési program? – Célkitűzésünk az állandó innováció érdekében, hogy a munkatársaink között folya-

matos fejlesztések valósuljanak meg, és a jövőben a képzések segítségével biztosított legyen a szakdolgozók szakmai fejlesztése. Számunkra fontos, hogy minél több diplomás, magas végzettségű ápolónk legyen. Az életpálya-modell fenntartását állami feladatnak tartom, nekünk a képzési és továbbképzési lehetőségeket kell biztosítanunk. Érezzük ugyanis kollégáink között a külföldi egészségügyi rendszerek elszívó hatását. Sok kollégánk, jól képzett szakápolóink és orvosaink keresik boldogulásukat Magyarországon kívül – már ma is jelentős problémát okoz, hogy nincs elegendő szakorvos a nefrológia területén. Ennek a ténynek viszont mindenképpen olyan megoldások felé kell terelnie az egészségügyi kormányzatot, amely a meglévő feltételrendszer átgondolását igényli. A minimumfeltételek átgondolásán több szakmában, így a nefrológiában is érdemes lenne elgondolkodni – mert ez jelentős mértékben sújtja az állami tulajdonban lévő egészségügyi szolgáltatókat is. A hatékonyságot ugyanis csak egy bizonyos pontig lehet fokozni. Székely Sándort, a továbbképzéseket szol­gáltató Performan Group ügyvezető igazgatóját a tréningek céljairól és eredményéről kérdeztük. – Az egészségügyben nem általános a rendszeres dolgozói továbbképzés. Honnan lehet felismerni a megbízható tréningcéget? – Például arról, hogy felkészült a feladatra, ismeri a környezetet. Az üzleti szféra mellett több esetben tartottunk a közintézményekben is emberi erőforrás fejlesztési programokat, ezen belül tréningeket, coachingot. Kifejezetten az egészségügy és gyógyszeripar számunkra azért is kiemelt terület, mert több fejlesztő kolléga – más, tanári, közgazdasági, MBA-végzettsége mellett – pszichológus, vagy klinikai szakpszichológus is. Van két olyan kollégánk is, aki fejlesztési munkája mellett orvosi egyetemen tanít, doktori iskola hallgatója, és napi szinten ismeri az egészségügy jellemzőit is. Akkreditált fejlesztési intézmény vagyunk, több mint 100 óra akkreditált tananyaggal, ami előfeltétele minden európai uniós támogatású fejlesztési proKÓRHÁZ 2013/11.

jekten való részvételnek. Emellett mostanra az egészségügyi dolgozók számára szükséges akkreditációs pontok összegyűjtésére is alkalmassá tettünk két programunkat: az egyik a főápolók vezetői képzése, és az ápolók „burn out” megelőzési stressz és konfliktusmenedzsment programját. Ezekért csaknem a maximum pontokat kaphatják a résztvevők az egy képzésen elérhető pontokból. Talán azért keltettük fel a Fresenius Medical Care érdeklődését is, mert a fentiek mellett olyan tréningprogramot vázoltunk fel, amely megfelel a cég szigorú elvárásainak is: ők nagyon jó minőségű tréningeket igényeltek, amelyeken a munkatársak jól érzik magukat, a hatósági szakmai továbbképzési előírásoknak megfelelnek, és népszerűvé teszik a humán erőforrás tudatos képzését a cégen belül. – Milyen eredményeket értek el? – Túl vagyunk az első nyolc tréningen. A programba bekerült főápolóktól kiváló vis�szajelzések érkeztek. Talán az a legfontosabb eredmény, hogy a képzést nem csak letudják, hanem nagyon pozitív tapasztalatokról számolnak be, és feltöltődve kerülnek ki a tréningből. Bár a kiégés megelőzéséről, stresszről, feszültségről és problémamegoldásról szóltak ezek a tréningek, a borongós hangulat helyett sok-sok pozitív energiát, kérdést, érdeklődést hoztak a képzésekre és vittek el onnan a résztvevők. – Miért fontos az ilyen típusú HR-képzés az intézmények számára? – A stresszhelyzetek felismerése, lehetőség szerinti megelőzése, ha már kialakult, akkor annak kezelése és a problémamegoldás alapvető fontosságú készség a mindennapi életünkhöz, és természetesen a harmonikus és hosszú távú munkavégzéshez is. A jelenlegi tréningen résztvevő főápolók és ápolók napi munkájuk során percről-percre aktív kapcsolatban állnak a dialízisre érkező krónikus betegekkel. Ha a szakdolgozók megismerik, hogy melyek a frusztrációk kialakulásának első jelei, ez az első lépés ahhoz, hogy a helyzetet megállítsák, saját maguk kezelni tudják, és ha lehetséges, ne is alakuljon ki hosszabb távú stressz számukra vagy esetleg konfliktus másokkal. A cél az ilyen folyamatok megállítása, és lehetőség szerinti elkerülése az eszkalálódás és a konfliktus kialakulása helyett. Emellett fontos, hogy technikákat tanuljunk meg az esetlegesen mégis kialakuló konfliktusok kezelésére. A feszültségteli helyzetek elkerülése és gyors megoldása egyértelműen szellemi, lelki és mindennapi emberi erőforrás kapacitásokat szabadít fel maguknak az ápolóknál, ezen keresztül az intézményeknek és az orvosoknak is. Így mind az intézmény, mind KÓRHÁZ 2013/11.

az orvos, mind a szakdolgozó, mind a beteg nyer a tréningen megszerzett és alkalmazott tudással. – Krónikus ellátási területen mennyire tér el a stresszkezelés az egészségügy más szeleteitől? – A tréningek előtt megismerkedtünk az FMC világával, meglátogattuk a dialízis központokat, végignéztük a kezeléseket, beszélgettünk a dolgozókkal és betegekkel. Világosan körvonalazódott, hogy a dialízis-ellátás fokozottan nehéz terület: a dolgozók és a betegek között a gyakori, visszatérő, személyes kezelések alatt szoros kapcsolat alakul ki, hozzánőnek az ápolók szívéhez, de sok esetben állapotuk a hosszú kezelések ellenére a betegség természetéből fakadóan, sajnos romlik. Egy-egy régi beteg elvesztésével a központok munkatársait rendszeres, mély traumák érik, amelyek feldolgozása az emberi oldalon nagyon nehéz. Ezért arra készültünk trénereinkkel, hogy egy feszültségekkel teli, nehéz világból érkező résztvevőkkel kell együtt dolgoznunk. Ám a tréningek során egyáltalán nem ezt tapasztaltuk. A Fresenius Medical Care ápolói csodálatos kitartással és szakmaszeretettel végzik munkájukat, és tudnak a munka szépségének örülni. Egy ilyen környezetben nemhogy szükséges, hanem alapvető fontosságú, hogy a stressz megelőzési, elkerülési és kezelési módszertant fejlesztő, felüdülést eredményező tréningeket kapjanak az ápolók, hiszen egy-

Székely Sándor

egy ilyen képzési programmal jól látható fejlődést tudunk elérni. Az első néhány alkalom bennünket igazolt: a résztvevők élményt, feltöltődést és energiát kaptak a képzésből. – Költség vagy beruházás a tréning? – A tréningeket sok cég vagy egészségügyi intézmény költségnek tekinti. Pénzbe kerül, el kell végezni, és kész. Erre csak egy régi vic-

cet tudok idézni. Amikor a pénzügyi vezető a vezérigazgatóval beszélgetve aggodalommal jegyzi meg: „Mi lesz, ha az emberek fejlesztésére sokat költünk és elmennek?” Mire a vezérigazgató válasza: „Mi lesz, ha nem költünk és maradnak?” Egyre több olyan partnerünk van, akik a továbbképzést beruházásnak tekintik. A hozzáállás egyszerű: ha a cég számára világosan látható, hogy hatékonyabban működik a gépezete a képzéstől, akkor értelmes a beruházás. Persze, azt is hozzá kell tenni, hogy a világ nem az egyik napról a másikra változik meg. Bár korszerű mérési módszereink vannak a fejlesztések viselkedést változtató hatásainak mérésére, amelyeket a fejlesztési folyamat előtt és után alkalmazva kézzel foghatóak a tudás és attitűdbeli változások, természetesen pénzügyi értelemben nincs azonnali kapcsolat egyetlen képzés és a napi szintű hatékonyság növekedése között – a továbbképzést inkább folyamatként érdemes felfogni. – Milyen forrásokból lehet fedezni a képzési programokat? – Az intézmények számára időről időre, pályázatok formájában jelentős források állnak rendelkezésre a TÁMOP program keretében. A Fresenius Medical Care esetében egy strukturált tervezésű pályázatot nyert el a cég, amelynek a Performan Group lett közbeszerzési pályázattal a partnere. Egy ilyen együttműködés bármelyik betegellátó intézménnyel megvalósítható, és az intézményi előnyökön túl hozzájárulhat a szakdolgozók kreditpontjainak növeléséhez is. De természetesen az intézmények ettől független projektként is támogathatják dolgozóik kreditpontjainak összegyűjtését tréningekkel, vagy a dolgozók is részt vehetnek önszerveződően, ún. „nyílt tréning rendszerben” ilyen programokon egyéni finanszírozással. Az egészségügyi továbbképzési aktivitás növelését mi is szeretnénk támogatni – ha egy kórház konkrét képzési forrásai korlátozottak, de az elszántsága adott az együttműködéshez, jelentős kedvezményt tudunk adni. Emellett nyitottak vagyunk arra is, hogy az intézmény egyedi, ugyanakkor szakmailag indokolt fejlesztési igényeire külön alakítsunk ki és a pontrendszerben elszámolhatóvá tegyünk új akkreditált programokat is. A Fresenius Medical Care-nél megvalósított képzési program sikereire építve, eredményeit részletesen bemutatva, egészen biztos vagyok abban, hogy több nagyobb betegellátó intézmény tudja igénybe venni szolgáltatásainkat, és úgy érzik majd, igenis, megéri emberi fejlesztésekkel jobbá és hatékonyabbá tenni saját intézményüket. Zöldi Péter TOVÁBBKÉPZÉS

31

Dr. Bodroghelyi Lászlóval, a Budavári Önkormányzat Egészségügyi Szolgálatának főigazgató főorvosával a november végén átadott új Carestream röntgenrendszer előnyeiről beszélgettünk.

Még digitálisabb Maros utca – Főigazgató úr, két budapesti kerület határán helyezkednek el. Önök hogyan értelmezik a területen kívüli betegeket? – Valóban, a XII. kerület területén helyezkedünk el, de ellátási kötelezettségünk az I. kerületi lakosok felé van. A XII. kerületnek nincs önálló szakrendelője, az ő járóbeteg-szakellátásuk a Szent János Kórházban valósul meg. Természetesen mi is ellátjuk a területen kívüli betegeket, jöjjenek akár a XII kerületből, akár máshonnan is. Ez mindenki számára előnyös, Fogadjuk őket, hiszen a teljesítményünkben jól jön. – Milyen teljesítménnyel működnek? – Összességében heti 704 szakorvosi órára van szerződésünk. Az I. kerületi ellátási körzetünk felnőtt lakosságszáma 23-24 ezer fő, vonzáskörzetünkben legalább 15 ezer főnyi XII. kerületi lakos él, akiket a lehető legszélesebb körben, lymphoedema szakrendeléssel, gerincsebészeti szakrendeléssel diabetológiai szakrendeléssel, dietetikusi tanácsadással és endokrinológiai szakrendeléssel egészítünk ki. – Milyen radiológiai fejlesztés valósult meg a Maros utcában?

Dr. Bodroghelyi László, dr. Nagy Gábor Tamás és az új röntgenberendezés

– A radiológia mindig is fontos volt a Maros utcai szakrendelőben. Elődöm, Ko­ vács Ger­gely több mint tíz éve vásárolt egy röntgen átvilágító berendezést, és korábbi röntgenberendezésünk is felújított állapotban került hozzánk. 2008-ban lehetőségünk nyílt arra, hogy röntgenfilmről áttérjünk a foszforlemezes rendszerre. Ehhez a Kodak kiolvasórendszerét válasz-

tottuk, ám a röntgenfelvételi egység maradt a régi, felújított darab. Idén pedig lehetőségünk nyílt arra, hogy a helyiséget önkormányzati forrásból felújítva, ám a fejlesztéshez forrásainkat felhasználva, közel 20 millió forintos beruházással megvalósuljon a már eléggé régi röntgenberendezésünk cseréje. Így került ide a Kodak utódja, a Carestream által gyártott rönt-

Pályakép

Az új röntgencső közelről

32

informatika

Bodroghelyi László 1985-ben végez a SOTE-n általános orvosként. Első munkahelye az Országos Mentőszolgálat, ahol 1985-90 között kivonuló mentőorvosként dolgozik. 1989-ben oxyológiából szakvizsgázik. 1990-ben a Bajcsy Kórház III. Belgyógyászati Osztályának munkatársa. 1991-98 között a Mentőkórház Belgyógyászati Osztályán szakorvosjelölt, majd szakorvos. A belgyógyászati kórházi osztályos munka mellett echokardiográfiával foglalkozik. 1994-ben belgyógyászatból szakvizsgázik. 1998ban az I. kerületben háziorvosi praxist nyer el, ahol jelenleg is háziorvosként dolgozik. 1998-2003 között a Mentőkórház részállású munkatársa. 2002-ben a Budavári Önkormányzat felkéri az Egészségügyi Szolgálat főigazgató-helyettesi pozícióra. 2005-től a Szolgálat megbízott, majd kinevezett főigazgatója. Angolul és németül beszél. Nős, hat gyermek édesapja, két unokája van. Szabadidejében szívesen vitorlázik.

KÓRHÁZ 2013/11.

A Carestream Q-RAD Odyssey HF röntgen kezelőpultja

Carestream Q-RAD röntgenberendezés

A szállító Medimat Kft. ügyvezetője, Gémes László bemutatja a gép kezelését

genrendszer, a foszforlemezes digitalizálási megoldás pedig maradt a régi. – Honnan van az I. kerületi szakrendelőnek forrása ilyen fejlesztésekre?

–  Árbevételünkben meghatározó arányt képvisel az OEP-bevétel, de vannak más forrásaink is. Ahol lehet, bevételt termelünk, szabad helyiségeinket kiadjuk, üzemorvosi szolgáltatást nyújtunk. Jól gazdál-

A beruházásról megkérdeztük dr. Nagy Gábor Tamást, az intézményt fenntartó I. kerületi önkormányzat polgármesterét. – Polgármester úr, miért fontos a kerületnek fenntartania a járóbeteg-szakrendelőt? – Amikor az 1990-es években felmerült a lehetősége annak, hogy a főváros bezáratja a Maros utcai szakrendelőt, megkérdeztük az itt élő polgárokat. Az itt élő lakosoknak a János Kórházba kellett volna járniuk, ezért ellenezték a bezárást. Akkor úgy döntött az I. kerületi önkormányzat, hogy átveszi és saját üzemeltetésben fenntartja a szakrendelőt. Saját, pályázati és uniós forrásokból azóta is folyamatosan fejlesztjük a szakrendelőt, így mára sokkal jobb körülmények között, korszerű eszközparkkal gyógyítják jellemzően az I., II. és XII. kerületi lakosságot. A betegek szeretik az itt tapasztalható családias légkört. Az intézmény olyan profilt talált meg, és olyan szakrendeléseket, működtet, amelyek a szélesebb vonzáskörzet számára fontos, valamint szoros kapcsolatot ápol a háziorvosi rendszerrel. – Miért támogatják fejlesztési forrásokkal? – Ha ma megkérdezzük a polgárokat, hogy mit tartanak igazán fontosnak, akkor a szociális kérdések mellett az egészségügy mindenkori állapota és a közbiztonság foglalkoztatja leginkább az embereket. Ha egy önkormányzat meg akar felelni lakossága igényeinek, várakozásainak, párbeszédet folytat velük. Nekünk fenntartóként az az igazán fontos, hogy ebben az intézményben olyan vezetés és orvosi kar található, akik erre nemcsak jó partnerek, hanem a fejlesztések aktív előmozdítói. Kiváló stratégiai együttműködést alakult ki az önkormányzat, az orvosi vezetés és intézményvezetés részéről, amire joggal lehetünk büszkék. Bodroghelyi főigazgató úrral nagy szerencsénk van, hiszen orvosként, gyakorlatból jőve, az egész rendszer átlátva olyan tapasztalatokkal és kollegiális segítséggel vezeti az intézményt, ami nélkül nem lehetne a szakrendelő ennyire sikeres.

KÓRHÁZ 2013/11.

A Carestream néhány évvel ezelőtt megvásárolta a patinás amerikai QUANTUM röntgengyárat. A portfolió kiegészült saját generátor és röntgengyártással, amelynek szép példája a most átadott, modern, Carestream Q-RAD típusú készülék. A berendezés a korszerű követelményeknek eleget tevő motoros magasság állítású, extra széles úszólapú felvételi asztallal és minden irányba könnyen mozgatható röntgencső tartó állvánnyal rendelkezik. A készülék műszaki tulajdonságai a legmagasabb szintű röntgendiagnosztikát teszik lehetővé.

kodunk, így van lehetőségünk fejlesztési forrásokat is elkülöníteni. Ezt a lelkiismeretes hozzáállást az önkormányzat is elismeri, és ahol tud, segíti intézményünket. Például felújította a röntgen helyiségét, és sok olyan műszert vásárolt nekünk, amely a még jobb diagnosztikai tevékenységhez szükségesek. Köszönhető ez talán annak is, hogy amióta az elmúlt 5-6 évben nem szorulunk működési támogatásra, a képviselőtestület örömmel szavaz meg fejlesztéseire forrásokat. – Mi a titka az egyensúlyi helyzetnek? – Nálunk nincs titok. Lelkiismeretesen gazdálkodunk. Az egyensúlyi helyzet titka, hogy megfelelő a finanszírozásunk. A rendelkezésre álló TVK-t kihasználjuk, és ez fedezi a működési költségeinket. A fejlesztési forrásokat pedig szinte kizárólag költséghatékonyságot növelő beruházásokra költjük, például, mint a mostani röntgenberuházásra. Zöldi Péter informatika

33

Digitalizálták röntgenjüket és új PACS-rendszert helyeztek üzembe a hajdúnánási szakrendelőben. A tapasztalatokról Baráthné Megellai Erzsébetet, az intézmény igazgatóját kérdeztük.

Fejlesztés Hajdúnánáson – Igazgató asszony, hogyan illeszkedik a hajdúnánási szakrendelő az ellátórendszerbe? – A megye adottságai kiválóak. Van egy egyetemünk, van egy megyei kórházunk. Mi is nagyon előnyös helyen vagyunk, hiszen fél óra alatt elérhető Miskolc, Nyíregyháza és Debrecen. Intézményünk a legrégebbi megyei szakrendelők közé tartozik. Épületünk közel 40 éves, folyamatosan pályázunk, akár a ROP, akár a HURO pályázat keretében, ám eddig nem sikerült a szükséges fejlesztési forrásokat megtalálni. Épületünk funkcionálisan megfelelően feltöltött, egyedül a tüdőgondozó működik elkülönítve, egy nagy őspark közepén lévő, elavult telephelyen. Be kellene költöztetni a központi épületbe. – Mekkora betegszámért felelnek? – Szakrendelőnk ellátási körzetébe Hajdú­ nánás és Hajdúdorog tartozik, közel 30 ezer fő ellátásáért felelünk. Óraszám tekintetében szakrendelőnk speciális helyzetben van. A kilencvenes évek végén a szakellátások funkcionális privatizáció nálunk megtörtént, és az ellátásokat zömmel önálló szolgáltatók nyújtják, akikkel

A digitalizált röntgen és kezelőpultja

34

informatika

aktív gazdasági kapcsolatunk van. Vannak közreműködőink és közalkalmazottaink is. Teljesen vegyes konstrukcióban dolgozunk, ebből persze adódnak kellemetlenségeink. A legnagyobb probléma, ha egy önálló szolgáltató betegség miatt kiesik, mekkora gondot okoz az ellátási kötelezettség teljesítése, ami a várost terheli. Ezért praktikusabb, ha az óraszámok egyetlen szolgáltatónál vannak. – Szenvednek-e az orvoshiánytól? – Felnőtt háziorvosok esetében nagyon szerencsés a város, mert az országos átlaggal ellentétben fiatalok háziorvosaink; gyermekgyógyászatban viszont vannak problémáink. Most ürült meg egy gyermekorvosi praxis, nem sikerült betölteni, ezért módosítottuk az ellátási körzeteket, ami azért nem okoz nagy gondot, mert a gyereklétszám is jelentősen csökkent. – Milyen kapcsolat alakult ki a megyét ellátó Kenézy Kórházzal? – Sok olyan kolléga dolgozik itt, aki a Kenézy Kórház munkatársa. Szemészet, nőgyógyászat, trauma, általános sebészet esetében egy szakmai csapattal kötöttünk szerződést, akik zömmel a Kenézy Kórházban dolgoznak, és egy-egy nap jönnek ki hozzánk. Ez a betegeknek is nagyon előnyös, mert ha magasabb progresszivitású ellátásra van szükségük, könnyebben boldogulnak a debreceni ellátórendszerben. Ez a beteg, az orvos, a Kenézy Kórház és a szakrendelő számára is előnyös. Mivel az orvosi technológia nagyon gyorsan fejlődik, fontosnak tartom, hogy az orvosnak ne csak járóbeteg ellátási, hanem fekvőbeteg ellátási tapasztalatai is legyenek. – Mióta próbálkoznak az épület felújításával? – Évek óta folyamatosan pályázunk, ám eddig nem sikerült nyernünk. Aztán 2013 januárjában volt egy csőtörés, és mivel a vizesblokkok a röntgen felett voltak, beázott minden. A generátor és a röntgencső tönkrement. Így januárban hirtelen meg kellett oldani az új röntgen beszerzését, és egyúttal a kardiológiai szak-

rendelést is be szerettük volna indítani. Ezekben a fejlesztésekben partner volt a fenntartó városi önkormányzat, fedezve a

Baráthné Megellai Erzsébet

Pályakép Baráthné Megellai Erzsébet 1983-ban végzett az OTKI Egészségügyi Főiskolai Kar Dietetika Szakán. Diplomája megszerzését követően a mátészalkai kórházban dolgozik dietetikusként. 1990 óta a hajdúnánási szakrendelő dietetikusa. 2001 óta a szakrendelő igazgatója. 2011-ben a DE ÁOK-n egészségügyi menedzser diplomát szerez, jelenleg a DE OEC Népegészségügyi Kar Egészségpolitikai Tervezés-Finan­ szírozás MSc-szak hallgatója. Férjezett, két felnőtt gyermeke van.

röntgen digitalizálása, a kardiológiai ultrahang és a holter több tízmilliós költségét. Ez nemcsak több mint négymillió forintos megtakarítást jelent, hiszen régebben ennyi filmet használtunk, nemcsak modernebb rendszer, hanem a BékerSoft Informatikától beszerzett DIVAS PACS-rendszerrel a kollégák leterheltsége is csökken. KÓRHÁZ 2013/11.

– Mióta dolgoznak együtt a Béker-Softtal? – 1996 óta, tehát közel két évtizede van szakmai kapcsolatunk. Akkor építették ki intézményünkben – a vidéki szakrendelők között elsőként – az informatikai hálózatot. Azóta is megvan a jó munkakapcsolat. Persze más PACS-rendszer is létezik a piacon, de a Főnix-Pro rendszerükkel és a közel két évtizedes együttműködéssel elégedettek voltunk, ezért nem gondolkodtunk más megoldásban. – Mi a titka egy ilyen közel két évtizedes beszállítói együttműködésnek? – Én mindig a személyes benyomást tartom a legfontosabbnak. Jó emberismerőnek tartom magam. Sok esetben a személyes kapcsolat, a megbízhatóság, a kiszámíthatóság, a gyors reakcióidő sokat számít, többet, mint a havi számla összege. Az egészségügyi intézmény adminisztrációjában a legfontosabb ember ma az informatikus és a legfontosabb folyamat az informatika. Nagy változás volt, amikor a Főnixről átálltunk a Főnix-Próra. A DOS-alapú Főnix után a grafikus felületű, SQL-adatbázist használó Főnix-Pro nagy előrelépés volt, melynek zökkenőmentes átállásában és betanításában is sokat segítettek. Óriási előny, hogy a felhasználók problémáit, igényeit, beépítik a rendszereikbe, igyekeznek a mi elvárásainkhoz alkalmazkodva megvalósítani fejlesztéseiket. Ráadásul nem sok olyan cég van, akinek ennyi modulja lenne. Nekem fontos, hogy lehetőség szerint minél kevesebb informatikai szolgáltatóval kössünk szerződést, illetve az egyes rendszerek gazdái ne mutogathassanak egymásra. A Béker-Softnál egyébként azt érzem, hogy az integrált rendszer miatt hatékonyabban költjük el a rendelkezésre álló forrásokat. – Hogyan kerítenek radiológust? – Nincs főállású radiológusunk, a Kenézy Kórházból három fiatal radiológus kollégával van megbízási szerződésünk. Ultra­ hangozni járnak hozzánk és elvégzik a leletezési tevékenységet is. A traumatológiára átküldjük a felvételt, ami segít a diagnózis felállításában, akkor is, amikor éppen nincs radiológus. – Az elmúlt évtizedekben milyen tapasztalatokat szűrt le: mit nyújt egy modern informatikai rendszer? – A napi betegforgalmunk átlagban 1300 beteg. Ennyi beteg ellátásának adminisztrációja a korábbi kartonrendszerrel lehetetlen. Ekkora receptmennyiséget sem lehetne kézzel megírni, tehát az informatikai rendszer nagyon sokat segít. Segít az KÓRHÁZ 2013/11.

is, hogy a más szakrendeléseken történő ellátási eseményeket is láthatják a szakorvosaink. Akár a jelentéseket, akár a jog-

A DIVAS PACS-rendszer képernyője

viszony ellenőrzést ma már csak informatikai rendszerrel lehet elvégezni. Ebben a komplex egészségügyi környezetben lehetetlen modern, integrált informatika nélkül dolgozni.

– Milyen szakrendelőre vágyik? – Mint a hajdúnánási szakrendelő, csak felújított épülettel, infrastruktúrával. Ekkora lakosságszámhoz a meglévő szakrendelések mennyisége megfelelő. Sikerült olyan jó szakmai csapatot teremteni, hogy feltétlen célunk őket megtartani. Szívügyem a kardiológia, azért fejlesztettünk, mert belgyógyászunk kardiológiai szakvizsgát tett, és meg akartuk tartani az új szakrendeléssel. A tüdőgondozó integrálásához még egy szintre lenne szükség, és a közel 40 éves épületet teljesen fel kellene újítani, amelynek költsége megközelíti egymilliárd forint. Természetesen az engedélyes építési tervünktől kezdve minden részlet elő van készítve. A megyében Hajdúszoboszló, Balmazújváros és Hajdúböszörmény felújításra került, Püspökladányban is történt felújítás, megépült három új zöldmezős szakrendelő, Létavértesen, Vámospércsen és Polgárban, már csak Hajdúnánás maradt ki. Bízunk abban, hogy sorra kerülünk. Ekkora lakosságszám mellett biztonságosan lehet működtetni egy önálló szakrendelőt. Így próbálunk a város számára még magasabb ellátási színvonalat nyújtani, ugyanis az egészségügyhöz mindenkinek köze van: dolgozóként, ellátottként, vagy akár újszülöttként. Zöldi Péter

A fejlesztésről Szólláth Tibort, Hajdúnánás polgármesterét kérdeztük. – Településünk városias jellegéhez hozzátartozik az a komfortérzet, hogy ne kelljen az egészségügyi szakellátásért Debrecenbe vagy más településre utazni. Fontos számunkra, hogy az egészségügyi ellátás minél szélesebb körben rendelkezésre álljon városunkban. E tekintetben jó helyzetben volt és van ma is városunk, ám amikor a megyében található szakrendelők felújítása megtörtént, érthetetlen okból Hajdúnánás ebből kimaradt. Bíztunk abban, hogy KEOP vagy egyéb forrásból fel tudjuk újítani az épületet, az is látszott, hogy jelentős orvosi műszerfejlesztésre lenne szükség, és nem lehet vele sokat várni. Ez a fejlesztés egyébként beleillik abba a logikába, amelynek mentén 2011-ben bevezettük a HPV-oltást, 2013ban ingyenessé tettük a fürdőgyógyászatot, a háziorvosi és gyermekorvosi ügyeleti ellátást egy profi csapatra bíztuk. A sor következő eleme a közel 50 milliós műszerfejlesztés megvalósítása, amelynek keretében digitalizáltuk a röntgen, informatikai rendszerrel szereltük fel, és egy kardiológiai ultrahangot vettünk, hogy a kardiológiai szakrendelést elindíthassuk, és a nánási lakosoknak kardiológiai problémáikkal ne kelljen beutazni Debrecenbe. – Miért fontos az egészségügy az Ön számára? – Ha megkérdeznék a nánási embereket, hogy mi a legfontosabb számukra, azt a választ kapnák, hogy a megélhetés, a közbiztonság és az egészség. Ehhez én még hozzáteszem az oktatást is. Az egészség olyan, mint a levegő, nem vesszük észre, amíg van belőle. Sajnos, mi is elöregedő település vagyunk, ami a jó egészségügy iránti igényt fokozza. Ezért törekszünk az egészségügyi ellátáshoz való korrekt hozzáférés megvalósítására.

informatika

35

Évente mintegy tízezer magyar beteg a legújabb gyógyszereket kaphatja kiemelt figyelem mellett, úgy, hogy ez költségként nem jelenik meg az egészségbiztosítónál. Az intézmények bevételre tesznek szert, a klinikai vizsgálatot végző klinikusoknál megjelenő vizsgálói díj pedig jelentős tényező egy jól képzett szakorvosi réteg itthontartásában.

Egyre kiélezettebb a verseny a klinikai vizsgálatokért A

GYEMSZI főigazgatója, dr. Török Krisz­ tina 2013. november 21-i dátummal az alábbi levelet küldte szét az érintetteknek. Tisztelt Kérelmező! A GYEMSZI fontosnak tartja a fenntartá­ sában álló intézmények szerepvállalását a hazai és a nemzetközi gyógyszerkutatásifejlesztési programokban, amelyek – töb­ bek között – kiegészítő forrást biztosítanak az intézmények működéséhez, valamint a kutatásokban részt vevő dolgozók javadal­ mazásához. Világszerte komoly akadályt jelent a klinikai vizsgálatok beindítása előtt a vo­ natkozó szerződések megkötésének időbeli elhúzódása, amely a többszörös egyezteté­ seken keresztül mindkét félre jelentős ad­ minisztratív terhet ró. A GYEMSZI a nemzetközi kezdeménye­ zéseket is szem előtt tartva eszközt kíván biztosítani a szerződéskötési folyamatok lerövidítéséhez, az adminisztratív haté­ konyság növeléséhez. Ennek érdekében ha­ tározott szándéka, hogy megalkotja a kli­ nikai vizsgálatokra vonatkozó megbízási szerződések dokumentummintáit az intéz­ mények és a vizsgálatokat kezdeményező gyógyszergyártók, illetve szerződéses szer­ vezetek aktív bevonásával. Amennyiben az Ön által képviselt szer­ vezet klinikai vizsgálati szerződéseknek alá­ írója, kérem, vegyék fel a kapcsolatot Dorkó Adrián úrral a [email protected] címen. A dokumentumminták közös megalkotá­ sáig intézményeink továbbra is a megszo­ kott módon fogadják és egyeztetik a vizsgá­ latokhoz kapcsolódó szerződéseket… A citált levelet olvasván az ember lánya elgondolkodik azon, hogy vajon nem lesz-e egy szerződés aláírásának gátja a GYEMSZI beékelődése a nemzetközi standardok közé. Az évek óta nagy haszonnal működő szisztémában inkább hátramozdító, mint

36

GYÓGYSZER

előrevivő az efféle intézményi „döntőbíráskodás”. Nem állítom, hogy az lesz, de a vizsgálatot megrendelőket elriaszthatja… Tudni kell, hogy az országok között a nemzetközi klinikai vizsgálatokban való részvételért évek óta egyre kiélezettebb verseny tapasztalható. A megbízók folyamatosan értékelik a vizsgálatok kivitelezésének mennyiségi, minőségi és időbeliségi mutatóit, továbbá a vizsgálatok költséghatékony megvalósíthatóságát, és ezek alapján döntenek arról, hogy a vizsgálatokat mely országokban indítják el. (Magyarország jelenleg az elismert országok csoportjába tartozik, elsősorban a tapasztalt és felkészült szakembergárda, az itt végzett jó minőségű munka és megbízható adatok, a többszintű betegellátás, a gyors és gördülékeny hatósági folyamatok miatt.) Hátrány nélküli előnyök Fontos azonban azzal tisztában lenni, hogy a klinikai vizsgálatokban való részvétel milyen előnyökkel jár az adott ország, az egészségügyben dolgozók és más résztvevők számára. A vizsgálatokban való részvétellel az egészségügyi szektorban jelen lévő szellemi tőkét jelentős áron, járulékos költségek nélkül, adózási szempontból is transzparens módon lehet értékelni. A klinikai vizsgálatokhoz tartozó ingyenes szakmai képzések nagyon fontos szerepet játszanak a magyar orvoslás fejlesztésében/ fejlődésében, a vizsgálói díjazás pedig közvetlenül is fontos tényező a hazai orvosok külföldre vándorlásának megakadályozásában. Nem elhanyagolható továbbá, hogy a megbízói oldalon a szektor több ezer jól képzett szakembernek teremt munkahelyet. A leglényegesebb azonban mégis az, hogy a klinikai vizsgálatok a legtöbb esetben úgy biztosítják a magyar betegek hozzáférését az innovatív, sokszor mással nem helyettesíthető gyógyszerekhez, hogy ez egyben nem ró plusz terhet az államra, illetve sokszor a drága vizsgálati készítmények, diagnosztikumok, beavatkozások költségei-

nek megbízók általi átvállalása nagyban tehermentesíti a biztosítói kasszát. A klinikai vizsgálatok további szabályozása addig szolgálja a betegek és az egészségügyi szektor érdekeit, amíg nem gátolja a hazai vizsgálóhelyek részvételét a nemzetközi vizsgálatokban, hiszen a hos�szú évek alatt kialakult pozitív megítélést hamar megváltozhatja egy nem eléggé átgondolt központi beavatkozás, amely akár a klinikai vizsgálatok teljes kivonásával is járhat! A klinikai vizsgálatokról általában A klinikai vizsgálatok többségét az új gyógyszereket és technológiákat fejlesztő nemzetközi gyártók végzik vagy saját fejlesztő részlegük vagy külső, vizsgálatok végzésére specializálódott vállalatok bevonásával. Míg évekkel ezelőtt a legtöbb vizsgálatot amerikai és nyugat-európai centrumokban végezték, addig mára ez a tevékenység is globálissá vált. A vizsgálatok fokozatosan Keletre húzódtak, ami ahhoz vezetett, hogy a Nyugat-Európában végzett vizsgálatok abszolút száma is csökkent. Magyarország és a közép-kelet-európai országok az utóbbi években ennek a nemzetközi versenynek haszonélvezői voltak. Figyelem! Amit nagyon fontos szem előtt tartani: a tendencia folytatódik, ugyanannyi vizsgálatért egyre több ország vizsgálói versenyeznek! A klinikai vizsgálatok előnyei? Évente mintegy tízezer magyar beteg a legújabb gyógyszereket kaphatja kiemelt figyelem mellett, úgy, hogy ez költségként nem jelenik meg az egészségbiztosítónál. Az intézetek bevételre tesznek szert, a vizsgálatot végző klinikusoknál megjelenő vizsgálói díj pedig jelentős tényező egy jól képzett szakorvosi réteg itthon tartásában. A szakmai fejlődésre, az új technológiák megismerésére is lehetőséget nyújtanak a vizsgálatok, ami közvetve az ellátás színvonalát javítja. KÓRHÁZ 2013/11.

További fontos megszívlelendő igazság! A vizsgálatok mindig a fejlesztés korábbi fázisainak eredményeire épülő részletes terv alapján történnek, amelyeket a hatóságok egyenként engedélyeznek! Amit nagyon vizsgálnak Két alapvető szempont alapján döntenek a megbízó vállalatok a vizsgálatok helyszínéről. Az egyik a vizsgálat elvégzéséhez szükséges feltételek megléte, a másik az új innovatív terápiák bekerülésének esélye az adott országban. Az utóbbi tekintetében Magyarország sajnos nagyon restriktív környezetet alakított ki. Minden nemzetközi vizsgálat indulásakor az egyes centrumok pályáznak, hogy részt vehessenek a vizsgálatban. Ennek során értékelésre kerül a vizsgálóhelyek szakmai felkészültsége, tárgyi- és vizsgálati feltételek megléte a megfelelő betegszám és a vizsgáló centrum szervezettsége. Jó eséllyel azok a centrumok pályázhatnak, amelyeknek tapasztalata van az adott terápiás területen végzett vizsgálatokban. Hangsúlyozandó a vizsgáló szakember elismertsége és ismertsége az adott területen, valamint a korábbi vizsgálatok során megszerzett bizalma. A fentiek ismeretében melyek Magyar­ ország erősségei és előnyei? A központi etikai engedélyezési folyamat, annak gyakorisága és a határidők betartatása nemzetközi összehasonlításban jónak számít, mindenképpen megtartandó. Általában elmondható, hogy Magyar­ országon a vizsgálatok jó minőségben vé-

A tíz legtöbb vizsgálatot végző centrum, 2011 (OGYI adatok alapján) Semmelweis Egyetem .................. 142 Debreceni Egyetem Orvosés Egészségtudományi Centrum .........................................126 Szegedi Tudományegyetem ÁOK ...................................................79 Pécsi Tudományegyetem ÁOK .....65 Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház .....................51 Fejér megyei szent György kórház.................................................40 Petz Aladár Megyei Oktatókórház ...................................52 Jósa András Oktatókórház ............46 Kaposi Mór Oktatókórház ..............46 Állami Egészségügyi központ .......34 Zala Megyei Kórház ........................43

KÓRHÁZ 2013/11.

gezhetőek. A megfelelő szaktudás mellett kiemelendő a vizsgálatot végző szakemberek motiváltsága, aminek megőrzése kritikus lehet. Ugyanakkor cáfolandó tévhit, hogy a vizsgálatok számára Magyarország az alacsony költségek miatt lenne vonzó célpont. Az intézetenként változó vizsgálatidíjelosztás – ezt egy frissen megjelent publikáció fel is dolgozta –, előnynek tekinthető, mivel jelentős különbség van az intézetek és így a beavatkozások profiljában, valamint a vizsgálatban résztvevő orvosok számában. Fontos tehát, hogy ennek szabályozása a jövőben is a helyi sajátosságokat legjobban ismerő intézetvezető hatáskörében lehessen tartani. Ha nem a fentiek alapján zajlik a szisztéma, a változtatás milyen veszélyeket, lehetőségeket hordoz magában? A jelenlegi környezet, amely lehetővé tette, hogy növekedjen a Magyarországon végzett vizsgálatok száma, a rendszer számos elemének éveken át történő fejlesztése, finomítása eredménye. A nemzetközi trendek ismeretében, s annak érdekében, hogy a vizsgálatok számát a jelenlegi szinten tartsák, esetleg még emeljék is, előnyös lenne további ösztönzők bevezetése. Természetesen az új gyógyszereket és technológiákat fejlesztő gyártóknak is fontosak a jó minőségű vizsgálati adatok, azonban az, hogy ezek minél nagyobb számban Magyarországon valósuljanak meg, az hazánk egészségügyi és gazdasági érdeke. Végül hadd summázzam a kissé hos�szúra nyúlt eszmefuttatást. A jelenlegi szerződéskötési gyakorlat megváltoztatása alapjaiban érinti azt a kutatói és fejlesztői legfontosabb célkitűzést, hogy a betegek és orvosok igényeit kielégítsék. A gyógyszeripari és orvostechnológiai cégek kutatásaikkal az orvostudomány fejlődéséhez kívánnak hozzájárulni, ugyanakkor munkát és fejlődését is biztosítanak a munkatársaknak és a hazai egészségügyi intézményeknek a tevékenységükhöz és a munkájuk által. Kérdésünkre az Innovatív Gyógyszerártók Egyesületétől az alábbi információt kaptuk a nemzetközi klinikai gyógyszervizsgálati folyamatokra vonatkozóan: Az innovatív gyógyszeripar által Magyaro­ rszágra hozott kutatások összértéke mintegy évi 50–54 milliárd forintot tesz ki. Az adott ország adott centrumának adott nemzetközi klinikai vizsgálatban való részvételét a megbízó (gyógyszergyár/CRO) pályáztatás útján dönti el. Ez minden egyes klinikai vizsgálat során így történik, azaz folyamatos, nyílt pályáztatáson vesznek részt. Adott vizsgálatban a megvalósíthatósági tanul-

mány kiterjed az orvos-szakmai feltételekre (beteg megléte, egészségügyi szolgáltatók szakmai felkészültsége és tárgyi/személyi kapacitása, esetleges kompetitív vizsgálatok, nemzeti terápiás irányelvek/protokollok, minőségi és mennyiségi mutatók, továbbá az adminisztratív és jogszabályi keretekre (szektorsemleges vizsgálói helyszínválasztás, engedélyezés várható időtartama, szerződéskötések). Amikor győz egy pályázat… Ha a pályázatot az adott vizsgálati centrum egy országban elnyerte, az engedélyek, etikai vélemények beszerzését követően indul a szerződéskötés folyamata az Egészségügyi Tudományos Tanács Klinikai Farmakológiai Etikai Bizottság (Etikai Bizottság) által is jóváhagyott díjakkal. A megbízói kifizetés, azaz az egészségügyi szolgáltatói bevétel a beválasztott betegszámtól és a megbízó által hitelesített minőségi adatok számától függ. A megbízó általában a saját szerződésmintáját használja világszerte (adaptálva a nemzeti jogszabályokhoz). A klinikai gyógyszervizsgálatokat kizárólag hozzáértő orvos (Investigator) végezheti/vezetheti a vizsgálói helyszínen. A vizsgálóorvos személyét az Etikai Bizottság hagyja jóvá. Amennyiben egy helyszínen több vizsgáló is részt vesz a vizsgálói csapatban, úgy egy fővizsgálót (Principal Investigator) kell kijelölni: aki felelősséggel bíró szakmai vezető, akit a megbízó választott, az egészségügyi szolgáltató erre a feladatra jóváhagyott, és aki a felkérést el is fogadta. Mind a résztvevő orvosok, mind a betegek számára a klinikai vizsgálatokban való részvétel önkéntes, semmilyen szabályozás nem teheti kötelezővé. A klinikai vizsgálatoknak vitathatatlan érdemei vannak a továbbképzésekben. Több jelenlegi eljárásnak a klinikai vizsgálatok teremtették meg az alapját, például a tájékozott beleegyezésnek, amely következtében a betegek tájékozottabbak az egészségvédelmük/betegségük tekintetében, megjelentek a gyakorlatban validált magyar nyelvű, nemzetközi diagnosztikai skálák. És ne felejtkezzünk el a technikai fejlesztésekről sem, hiszen általuk történik a diagnosztikai eszközpark bővítése, a számítógépek és az internet kiépítése. A közvetlen kedvező anyagi hatás mellett a klinikai vizsgálatoknak számos költségmegtakarítási és munkahelyteremtő oldala van: gyógyszerek és diagnosztikai eljárások, melyeket nem kell az OEP-nek finanszíroznia, több ezer munkahely, amely a hazai gyógyszeripari képviseleteken gyógyszervizsgálatokkal foglalkozik. Krasznai Éva GYÓGYSZER

37

A Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet (GOKI) főigazgatóját és szakmai igazgatóját, dr. Ofner Pétert és prof. dr. Szatmári Andrást együtt kérdeztük a kardiológiában történt legújabb fejleményekről, továbbá az intézmény menedzseléséről.

A legbonyolultabb szívzűröket orvosolják – Egy ilyen „monokultúrás” intézet menedzsment feladatai között szerepel egyrészt a nagy, drága intézmény fenntartása, üzemeltetése, adminisztrációja, személyzeti ügyek stb. és van egy markáns szakmai – kardiológiai – feladat. Ahol ez a két terület sikeresen működik együtt, ott az intézmény „jól megáll a lábán”. Mikor kerültek a kardiológiai intézethez? Ofner Péter (O. P.): Régóta, 1976-ban jöttem ide, tíz éve vagyok főigazgató. Szatmári András (Sz. A.): Magam pedig 1980-ban érkeztem, és 1997 óta vagyok szakmai igazgató. Évtizedek óta az utolsó szögig ismerjük az épületet, az embereket, a feladatokat és célokat, ezért nincs közöttünk szakmai-koncepcióbeli különbség, pedig mindketten más típusú személyiséggel rendelkezünk. Jól kiegészítjük egymást. A kérdés elejére visszatérve: a kórház csak nevében monokultúrás, inkább mondhatnánk azt, hogy a kardiológia plusz, hiszen – mivel itt van a gyerekellátás is –, a nulla órástól a százévesig, a legegyszerűbb beavatkozástól a transzplantációig, vertiká-

Dr. Ofner Péter

38

Kórházi vizit

lisan és horizontálisan rendkívül komplex az intézmény. Emiatt a specialitása miatt máshoz nem, csak önmagához lehet hasonlítani a GOKI-t. O. P.: Gottsegen 1957-ben alkotott víziója zseniálisnak bizonyult az intézmény struktúrájának kialakítására – ez a konstrukció a mai napig helyzeti előnyt biztosít a GOKI számára. – Hogyan vezetik az intézményt, mi a munkamegosztás Önök között? Sz. A.: Napi szinten mindent megbeszélünk. A gyermekházat én viszem. A felnőttház szakmai programját kölcsönösen ismerjük, és azt is, hogy ehhez aktuálisan milyen pénzügyi, illetve egyéb feltételek adottak. O. P.: Addig vizsgáljuk a felmerülő dolgok különböző oldalait, amíg ki nem alakul az a közös álláspont, amit aztán mindketten, bármely fórumon képviselünk. Nem mondunk mást egymás háta mögött, mint amit szemben, így eddig senkinek sem sikerült éket verni közénk – bár már többen próbálkoztak ezzel. Sz. A.: Közös bennünk, hogy szakmai életutunk során Péter Kanadában, én pedig Hollandiában voltam elég sokat. Mindketten megtapasztaltunk egy másik egészségügyi rendszert, és azzal együtt, hogy ezen országok ugyan különböző kontinenseken vannak, számos hasonlóságot véltünk felfedezni. A kint látott, megélt előnyös módszereket szeretnénk implementálni a mi környezetünkbe. Ha ezt idehaza szóba hozom, mindig az az első reflex, hogy persze, azoknak rengeteg pénzük van. Engem úgy tanítottak, nem jó az a hozzáállás, hogy van egy jó ötletem, de hát azt úgysem lehet megvalósítani. Pont fordítva, meg kell vizsgálni, miként lehet egy felmerülő problémára valami megfelelő eljárást adaptálni, megcsinálni. Kezdjünk el dolgozni rajta, és menet közben hárítsuk el az akadályokat! A kanadai és a holland szisztémában

Prof. dr. Szatmári András

ugyanezt a mentalitást figyeltük meg, és ezt szeretnénk alkalmazni az igen változó magyar világban. – Mi történt a legutóbbi időben a kardiológiában? O. P.: A fő irány továbbra is koszorúér-betegség, hiszen ettől lett a kardiológia ilyen hatalmas szakma. Különböző subokban oldódnak meg problémák, amelyeknek nagy egészséghozadéka van, az egyik ilyen volt a koszorúér-betegségben a katéterterápia. Az akut koronária szindróma kezelése ma már Magyarországon is európai színvonalú. Ennek potenciális lehetőségei mostanáig, úgy néz ki, hogy kimerítettek. Egészségszervezéssel lehet segíteni, hogy még több eredménye legyen. A strukturális szívbetegségek a közelmúltig kizárólag szívsebészeti úton voltak gyógyíthatók, majd elindult a katéterterápia, elsősorban a billentyűterápiában, melynek szintén népegészségügyi súlya van. Főként a degeneratív aortabillentyű-betegség kezelhető jól. Például az aorta sztenózis katéterterápiával már idős korban­ KÓRHÁZ 2013/11.

is gyógyítható­idehaza. Ez egy tendencia, amelynek Magyarország is részese – idén már túl vagyunk a 80. beavatkozáson. Egyre inkább gyógyíthatók lesznek azon betegek, akik korábban szívsebészeti eljárással nem voltak azok idős koruk vagy társbetegségeik miatt. Kidolgozott technikákkal többféle – mind a mitralis, mind a tricuspidalis – billentyűbetegség is kezelhetővé vált. A másik terület a fülcsezárás ott – bal pitvari fülcse –, ahol embóliaforrásként szerepel, továbbá elérhető eljárás még a kóros kommunikációk zárása. Ezen technikák bekerültek a felnőtt ellátásba, miközben a múltjuk a gyermekellátásban gyökerezik. Azon képességek, készségek, amelyek a gyerekkardiológiában és az ott felmerülő strukturális szívhibák gyógyításában már meghonosodtak átkerültek a felnőtt ellátásba. Hihetetlenül nagy előnyére válik ennek az intézetnek, hogy gyermek kongenitális tudása és felnőtt tudása együtt van. Sz. A.: Miután a felnőttellátás a strukturális szívbetegségek különböző intervenciója felé mozdul el – minimál invazív beavatkozási technikák alkalmazásával –, és ezek a gyermekkardiológiában már korábbról rendelkezésünkre állnak, ez az a stratégiai momentum, amely csak egyedül nálunk található meg, hiszen a know-how egy fedél alatt van. – Milyen változás, mozgás tapasztalható a szakmán belül? Sz. A.: Mindig van új a nap alatt. Bár ugyanazon szakmák vannak jelen a kardiológiai ellátásban – kardiológus, belgyógyász, sebész, intenzív és diagnosztikus doktor, gyerekkardiológus –, a hangsúlyok eltolódtak. Mást csinál a szívsebészet, mert megjelent az intervenció, és átvette a feladatai egy részét. A kardiológia soha nem látott mértékben nyit a társszakmák felé, és ez által multidiszciplinárisabb lett, mint valaha. Mert mi „piszkáljuk” a szíven a fülcsét, a forámen ovále-t stb., de ez már tulajdonképpen a neurológusnak, strokeológusnak a területe, és mégis mi végezzük. Amikor az onkológus megkezeli adriamycinnel a beteget, és ha ennek következményeként „elszáll” a beteg miokardiuma, akkor hozzánk kerül transzplant várólistára, műszívre. – Milyen újdonságok kerülnek át a klinikai gyakorlatba? Sz. A.: A strukturális intervencióban nap mint nap van valami újdonság. Az egyik ilyen a TAVI, az aortabillentyű transz­ katéteres beültetése, innovatív eljárás továbbá a mitralis insuffoknak a percutan katéteres reparálása, valamint a sebéKÓRHÁZ 2013/11.

szet eltolódása a minimál invazív beavatkozások felé – ma már egy viszonylag kis résen képesek billentyűplasztikát végezni. Megjelent egy hatalmas új szakma, a „ritmuszavarológia” (elektrofiziológia) eszközös kezeléssel, defibrillátorral, különböző ablációs technikákkal. Ez utóbbit pont úgy alkalmazzák a 60 éves, koronária betegség talaján kialakuló ritmuszavarra, mint a congenitalis vitium után jelentkező szívritmuszavarra. A harmadik kör pedig a keringési elégtelenség. O. P.: A koszorúér intervenciója nagyjából elért egy platót – mind technikai, mind elérhetőség értelmében –, ez az az igény, ami Magyarországon felmerül e tekintetben, és kielégíthető. Miközben ereket revaszkularizálunk, addig megjelentek az iszkémiás szívizom-elváltozások. A betegek nem halnak meg infarktusban, mert időben – vagy majdnem időben – történik az érmegnyitás, ám azt tudjuk, hogy ez szívizomveszteséggel jár. Ezen betegeket hosszabb életűekké tesszük, eközben pedig egyre nagyobb számban jelentkezik szívelégtelenség – ami új gyógyszeres és eszközös terápiát igényel, csúcsán a transzplantációval. A szívsebészet területe láthatóan zsugorodik, szerepét nagy részben átvette a katéteres intervenció. Erre a szívsebészet válasza a minimál invazív technika lett – ők is kis sebzésből dolgoznak –, és emellett nem műbillentyűvel, hanem billentyűmegmentéssel végzett plasztikákat végeznek. A harmadik dolog, ami a szívsebészetre nagymértékben hárul, és ez visszahat az intézmény gazdálkodására és egyéb koncepcionális kérdésekre is, hogy a szívsebészetnek tere ott nyílt, ahol korábban nem vállalt beavatkozást: az idősebb és a társbetegségben, pl. veseelégtelenségben, nagyfokú légzőszervi károsodásban szenvedők körében. Ma már ez nem számít kontraindikációnak, és belevágunk ezekbe a műtétekbe, amelyek jóval hos�szabb intenzív ápolást, sokkal komplexebb, s így költségesebb ellátást igényelnek. – Kikből lettek az intervenciósok: a szívsebészekből, a belgyógyászokból, a röntgenesekből vagy az aneszteziológusokból? Sz. A.: Tradicionálisan sokféleképpen alakult. Ma az az elfogadott álláspont, hogy az intervenciót végző kollégák általában (gyermek)kardiológus képzettségű emberekből kerülnek ki. Nem azért, mert ez valamilyen privilégium, hanem egyszerűen azért, mert ma az intervenciók messze komplexebb, intellektuálisabb tevékenységet igényelnek, mint manuálisat. A kardiológus képzettségűek talán jobban tudnak funkcionális, élettani, belgyógyászati kérdésekben gondol-

kodni. Nyugaton valósították meg, de már Magyarországon is gondolkodnak rajta, hogy a strokeológusok, a szívsebészek és a kardiológusok egy, komplex intézményben dolgoznak. Még tovább megyek: az az echós vagy műszíves technika, amit a sebész használhat a szívelégtelen betegnél, know how szempontjából ugyanaz, mint amit a gyerekgyógyászok a koraszülötteknél alkalmaznak. Úgy látjuk, ki kell nyitni a kaput: szakmailag megfogalmazható, hogy a gyermek- vagy a felnőttkardiológia saját eszköztárával számos társszakmának képes segíteni. O. P.: Ahogy korszakokat váltanak épületek, tudományok és szakmák, úgy korszakot kell váltania az egészségpolitikának is. újra meg újra megfogalmazva azon feladatokat, amelyeket egy vezető halálokot jelentő szakma országos intézetére ró. Jó dolog, hogy mi kollégáimmal együtt kigondolunk szakmai irányokat, de ez egy párbeszédes forma kell, hogy legyen egészségpolitika és országos intézeti vezetés között. Gondolataink, ötleteink igénylik a politikai, pénzügyi és gazdasági támogatást, ezért ezt a párbeszédet nagyon szeretnénk szorgalmazni. Sz. A.: Ahány helyen jártam a világon, mindenütt azt láttam, hogy vannak olyan intézmények, amelyek high-tech ellátást végeznek, mert egy országot nem az alapján minősítenek, hogy egy vakbélműtétet hogyan tud megoldani, hanem inkább az a mérce, hogy transzplantációban milyen számot produkál a csúcsintézménye. Mindannyiunk érdeke, hogy Magyarország úgy jelenjen meg a nemzetközi szakmai porondon, mint egy fejlett egészségügyi rendszerrel rendelkező állam, ne pedig úgy, mit egy balkáni vagy ázsiai ország. – Miként lehet a szakmai innovációkat ös�szeegyeztetni az intézet finanszírozásával? O. P.: Egy-egy új eljárás felmerülése esetén nincsen kitaposott út: ki kell dolgozni, hogy mi a technikája és miként lehet a finanszírozását megteremteni. A műszívkezeléssel éveket kínlódtunk, míg végre befogadást nyert. Addig az intézet terhére – s ezzel gazdálkodási problémát okozva – végeztük el, mert a gyermek-transzplantációt megelőzően a bridge-terápia elengedhetetlen. Összeütközik az ember lelkiismerete a büntetőjogi felelősséggel. – Nem szerencsés, ha a fedezetlen kötelezettségvállalás mint Damoklész kardja állandóan ott lebeg a menedzsment feje felett. A legnagyobb veszteségek a gyermekellátásban keletkeznek? O. P.: Igen, de ez nem egy új keletű, hanem már egy tíz-tizenöt éves probléma. Kórházi vizit

39

Az intézmény által képviselt ellátási szegmens unikális profil: a legbonyolultabb, gyermekeknél előforduló esetek ellátását egyedül a GOKI végzi. A felmerülő költségeinket így aztán semelyik hazai centrumhoz nem tudjuk hasonlítani. Amennyiben ezeket a gyermekeket külföldre vinnék gyógyítani, ellátásukért háromszoros-ötszörös vagy még annál is magasabb árat kellene fizetni. Ennek nincs alternatívája Magyarországon, éppen ezért az összevetésekhez más, helyes referenciaértékeket nem lehet találni. – Említene erre egy konkrét példát? O. P.: Egy nagy komplexitású fejlődési rendellenességgel született gyermek több-

sem merem számolni, mekkora veszteségünk keletkezett.) A két összeg között hatalmas szakadék tátong. Még akkor is, ha az egymillió dollárt irreálisan magasnak ítélem, amelyben benne van a professzorok honoráriuma meg a klinika haszna is. Ami természetes, hiszen ha egy tevékenységnek társadalmi haszna van, akkor kell, hogy gazdasági haszna is legyen. Ám az nehezen elfogadható, hogy azonos tevékenységért a világ két pontján ekkora különbség keletkezzen. Mindenki tudja, hogy az anyagárak nem különböznek – ugyanazon cégek, ugyanazon eszközeit vásároljuk. Ma már Magyarországon a szolgáltatási árak is közelítenek a világszínvonalhoz. A nagy különbség a bérben van. Amennyiben

legújabb módszerei nem finanszírozottak, vagy jelentősen alulfinanszírozottak. Hozzáteszem, hogy az év elején történt egy gyermekkardiológiai, gyermek-szívsebészeti HBCS-korrekció, amiért viszont hálásak vagyunk, mert hosszú, évtizedes harc eredménye, hogy az egészségügyi kormányzat elismerte az alulfinanszírozottságot. – Milyen az intézet jelenlegi pénzügyi-gazdasági helyzete? O. P.: Azt mondják, hogy eladósodtunk, mert nem jöttünk ki a számunkra meghatározott pénzügyi keretből. Kérdezem, kiszámolta-e valaki, hogy ennek az intézménynek mekkora összegből kell ellátni

Megszívlelendő együttműködés a szakmai irányatás és az intézményvezetés területén

szörös műtétre szorult. Elég komoly rizikót jelentett, és mi sokáig töprengtünk azon, hogy a műtét elvégzendő-e vagy sem. A szülők kiajánlották a gyereket az Egyesült Államokba egy jó nevű szívsebészeti centrum számára, ahol a kiküldött szakmai anyagok alapján szemrebbenés nélkül elvállalták a beavatkozást. A műtét árát egymillió dollárban állapították meg. Az egészségbiztosító megkért bennünket, próbáljunk tenni valamit, mert ez az egyetlen műtét „összedönti” a kasszát. Munkatársam újabb gondolkodás után elvállalta a műtétet, amelyet csapatával sikeresen végrehajtott, a gyermek pedig a lehető legjobban átvészelte a megpróbáltatásokat, és gyorsan, jó állapotban került haza. Mindezért a HBCS-elszámolás után másfél millió forint finanszírozás járt. (Ki

40

Kórházi vizit

olyan orvosaink vannak, akik akár kaliforniai színvonalon is el tudnak látni betegeket, akkor nagyon nehéz itthon tartani őket. Amíg fiatal kollégáinknak, ha „jachtos” béreket nem is, azért „motorcsónakost” biztosan fizetnének, míg itthon süllyedő ladikkal kell megoldani a problémákat. A gyermekellátásban is alkalmazzák –  a kisebb megterhelést jelentő katéter­ intervenciót. Milyen ennek a terület finanszírozása? O. P.: Számos esetben ma már valóban kiválthatóak a műtétek katéter­inter­ vencióval, és nem kérdés, hogy a szülők ezt választják a nyitott, szívmotoros sebészeti műtét helyett. Egyértelmű, hogy mi is ezt indikáljuk. Ezek függvényében szomorú, hogy a katéterintervenció egyes

a feladatait? Mert akkor lehet felelősséggel állítani, hogy nem gazdálkodtunk jól, ha valaki megtervezi, mennyi az elegendő forrás. Drámai fordulatot jelentett számunkra, amikor 2007-ben megszüntették a progresszivitási díjat. Ez a fix támogatás havi 40 millió forint többletbevételt jelentett – egy plusz lehetőség volt, hogy GOKI talpon maradjon és országos feladatát is elláthassa. Egyébként ennek a finanszírozási technikának a kiesése az egyetemek eladósodásában is visszaköszön. Később elkezdték a TVK-t – mindig lefelé –farigcsálni, a díjtételeket nem emelve, a HBCS forint tartalmát nem változtatva, és mindig rácsodálkozunk, hogy az idén még nagyobb hiányt jelent, mint az előző évben. Dr. Szepesi András, Bene Zsolt KÓRHÁZ 2013/11.