6. A Magyar Kórházszövetség hivatalos lapja lapunk támogatója:

kórház

A Magyar Kórházszövetség hivatalos lapja

lapunk támogatója:

2013/6.

A szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Rácz Jenő

Tisztelt Olvasóink!

Tagok: Dr. Velkey György, Dr. Svébis Mihály Főszerkesztő: Dr. Szepesi András Felelős szerkesztő: Bene Zsolt Szerkesztőségi ügyvivő: Szlovákné Bandula Ilona Lapmenedzser: Zöldi Péter

M

egérkezett végre a nyár is, nagy forrósággal, sok esővel. Nyár eleji forróság, sok eső mindig áradást okoz a Dunán, hiszen a hatalmas vízgyűjtő terület a Fekete erdőtől végig az Alpok mentén húzódik. A gyors hóolvadás összeadódik a nyári, kiterjedt esőzéssel, megduzzasztja a mellékfolyókat, és a szelíd, kedves Duna nekifeszül a gátaknak. Kis szerencse a bajban, hogy Németországban és Ausztriában még hosszan kanyarog, és a modern média világból hamar értesültünk, hogy nagy veszély közeleg. Szívszorító élmény volt látni a régi kirándulásokról ismert gyönyörű városkákat, hogyan küzdenek a nagy vízzel, és nem mindig sikeresen. Gazdag, szépséges barokk házsorok kerültek víz alá, lakóik csónakokon menekültek, és halálos áldozatok is voltak. Szorongva vártuk, mi fog történni. Ha sokkal gazdagabb, műszaki területen fejlettebb barátaink ilyen bajba kerülnek, mi lesz velünk? És akkor megmozdult az ország. A kormány irányított és pontosan tájékoztatott. A honvédség, benne az újonnan alkalmazott tartalékosok, a katasztrófavédelem, a vízügyesek, a rendőrök és mellettük sok ezer civil, önkéntes ment ki a gátakra. Volt anyag, eszközök, már-már muzeális helikopterek, teherautók, rohamcsónakok. Nagy küzdelem volt, de sikerült! Emberéletben nem esett kár! Sehol sem tört át romboló erővel a folyó. Pedig minden 150 éve ismert árvízi rekord megdőlt. Az egészségügy is tette a dolgát, különösen a folyó mentén körülzárt települések orvosai, munkatársaik és a mentősök vették ki a részüket a küzdelemből. Köszönet érte mindenkinek, akiket illet! Kórházaink keményen dolgoznak, hogy a mindennapokban helytálljanak. A béremelés híre napjainkra konkrét számokká változik, sok munkatársunknak könnyít az életén. A harc most a „másik gáton”, az adósságfronton folyik. Reménykedjünk, hogy ott is sikerrel. Előző lapszámunkban tájékoztattuk

Rovatvezetők Jogi rovat: Dr. Kőszegfalvi Edit Intenzív terápia: Dr. Fülesdi Béla Gyógyszer: Fekete Tibor Minőségbiztosítás: Dr. Kullmann Lajos Menedzsment: Dr. Boncz Imre Nemzetközi sajtó: Kövesi Ervin Tanácsadó testület Dr. Fülöp Rudolf, Dr. Elek Attila, Dr. Kásler Miklós, Dr. Antal Gabriella, Dr. Csidei Irén, Dr. Ficzere Andrea, Dr. Gál János, Hegedűs Iván, Mészáros Magdolna, Dr. Nagy Anikó, Dr. Rudner Ervin, Dr. Sásdi Antal, Dr. Szabó Géza, Dr. Tóth Gábor, Dr. Tótth Árpád, Molnár Attila Kiadja: Magyar Kórházszövetség Felelős kiadó: Dr. Velkey György elnök

olvasóinkat a Kórházszövetség élén bekövetkezett változásokról. Eljött az ideje, hogy 10. évfolyamát megért megújított lapunk is változzon. Annál is inkább, mivel lapunk másfél éve már visszakerült a szövetség tulajdonába, működtetésébe. Azon igyekszünk, hogy lap még jobban képviselje kórházaink ügyét és a Kórházszövetség, a kórházak, a bennük dolgozók a sajátjuknak érezzék. Szerkesztőbizottságunk elnöke, a hagyományoknak is megfelelően a „past president”, Rácz Jenő lett. Tagjai: a regnáló elnök, Velkey György és a megválasztott elnök, Svébis Mihály. Mivel az új elnökség tagjai szakterületi feladatokat is vállaltak (l. előző lapszámunkat), kézenfekvő, hogy ők adják a lap szakértői hátterét. Megújuló impresszumunk már ezeket a változásokat tükrözi. Ezúton mondunk köszönetet azoknak a kiváló szakembereknek, akik az elmúlt évtizedben tanácsaikkal, írásaikkal, javaslataikkal segítették szerkesztőségünk munkáját, emelték lapunk szakmai színvonalát. További munkájukhoz sikereket, jó egészséget kívánunk. Dr. Szepesi András

kórház

A M a g y a r K ó r h á z s z ö v e t s é g h i vata l o s l a pj a

Lapmenedzsment: Weborvos.hu 2009 Kft. Kiadó és szerkesztőség: 1113 Budapest, Ibrahim u. 19. Telefon: (1) 214-5118, (1) 214-5159 Fax: (1) 214-9715 E-mail: [email protected] Internet: www.korhazszovetseg.hu A Kórház szaklap aktuális tartalma a www.weborvos.hu portálon tekinthető meg. Nyomdai munkák: Mega Kft. Felelős vezető: Gáti Tamás ügyvezető igazgató A Kórház utcai terjesztésre nem kerül, terjeszti a Feibra Kft. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Üzleti és Logisztikai Központja (ÜLK) Hírlap Üzletág. Előfizethető közvetlenül a postai kézbesítőknél, az ország bármely postáján, vagy Budapesten a Hírlap Területi Képviseleteken (postacím: 1900 Budapest, e-mail: [email protected], zöld szám: 06-80/644-444), továbbá előfizethető átutalással a Magyar Posta Zrt. Üzleti és Logisztikai Központ 11991102-02102799 számú bankszámlára is. További információ: Magyar Kórházszövetség(1) 214-5159 ISSN 0230-3868 Tisztelt Olvasók! A posta esetleges hibás terjesztése miatti kellemetlenségekért elnézést kérünk. Kérjük, amennyiben valamelyik lapszámot nem kapja meg, jelezze ezt kiadónk felé a következő elérhetőségek valamelyikén, és a hiányt azonnal pótoljuk. Telefon: (1)214-5159, fax: (1)214-9715, e-mail: [email protected] Szaklapunk 2012. év II. félévében átlagosan 4200 példányban jelent meg.

Tartalom Kórház-hírek 4 Kórházügyeink Aktuális 6 Újratervezés: kényszerházasság, válás, önállóság 8

Beszámolt a miniszter

10 Versenyfutás az idővel a megszerezhető pénzekért 11 A recesszió egészségügyi kockázat

6

13 Greiner Bio-One biztonsági termékek 14 Népbetegségek ellen az ellátás csúcsáról 16 Kézben tartott likviditás 18 Vérnyomáscsökkentő ballonkatéteres beavatkozás Győrben

19 Először ültettek be Magyarországon vérnyomás-szabályozó pacemakert 20 Több HIV-fertőzött, kevesebb szűrés 22 Szorosabb együttműködésre van szükség Konferencia 24 Az egészségügy irányításába más tárcák is szívesen beavatkoznak 26 Az egynapos sebészet zászlóshajója lehetne a Péterfy Kórháztervezés 28 Épületgépészet Képalkotó diagnosztika 34 Az ultrahang betört a hétköznapokba ÁPOLÁS 36 Emberfelettit csak emberséggel lehet teljesíteni TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALLÁS 40 Szociális munkások a kórházakban és másutt PARAGRAFUS 43 Béremelés az egészségügyben

19

KÓRHÁZI VIZIT 46 Várják a pályakezdő orvosokat

Kórházügyeink Huszonötmilliárd forint az egészségügynek 25 milliárd forint többlettámogatáshoz juthatnak az egészségügyi ellátórendszerek 2015. december 31-ig, a Magyar Közlöny 95. számában megjelent határozat szerint. Az infrastrukturális fejlesztésekre fordítható támogatások révén az egészségügyi ellátás színvonala, a betegbiztonság, illetve a rendszerben dolgozók munkakörülményei is javulnak – tudatta közleményben az egészségügyi államtitkárság. Mindez egyrészről azt jelenti, hogy a 2012 decemberében 35,36 milliárd forint támogatási keretösszeggel meghirdetett „Struktúraváltás támogatása a járóés fekvőbeteg-ellátás fejlesztésével” című pályázat során megvalósuló egészségügyi infrastrukturális fejlesztésekhez a kormány további 14,01 milliárd Ft forrással kíván hozzájárulni. Így biztosítható, hogy a kisebb városi kórházak is megtehessék azokat a lépéseket, amiket a 2012. évi strukturális változások alapoztak meg: az integrációt egy másik kórházzal, vagy helyben a sürgősségi, járóbeteg-, krónikus és nappali kapacitások fejlesztését. Másrészről pedig a kormányhatározat 11 milliárd forint kiegészítő forrás lehetőségét teremti meg a már korábban elindult uniós támogatású egészségügyi beruházások sikeres lezárásához 2013-2014-ben. A GYEMSZI 2012-ben elvégezte az állami fenntartásba került kórházak, illetve az ott már futó Új Széchenyi Terv projektjeinek átvilágítását, és ennek nyomán vált indokolttá ez a kiegészítés. Ezzel felgyorsítható a projektek sikeres befejezése, mivel a 11 milliárd forint fedezi az előző fenntartók által

2013. május 31-ig megvalósult Szervkivételi riadó: . . . . . . . . . . . . . . 62 Veseátültetés: . . . . . . . . . . . . . . . . . 88 Májátültetés: . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 Szívátültetés: . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 Kombinált vese- és hasnyálmirigy-átültetés: . . . . . . . . . . . . . . . . 3 Bécsben tüdőtranszplantáción átesett magyar recipiens: . . . . . . . . . 2

4

Kórház-hírek

megkötött szerződésekből származó, máshonnan el nem számolható költségnövekményt is. (MTI) Béremelés az egészségügyben: a Fidesz elégedett Újabb 95 ezer egészségügyi dolgozó fizetése emelkedik majd, miután a parlament elfogadta az erről szóló indítványt – mondta a Fidesz szóvivője. Selmeczi Gabriella hangsúlyozta, a Fidesz teljes mértékben támogatta az egészségügyi dolgozók béremelésének következő üteméről szóló kormányzati előterjesztést. Az ország a magyar emberek jó teljesítményének köszönhetően elég erősen áll a lábán ahhoz, hogy végrehajtsák az emelést, amire idén 30 milliárd forintot fordítanak – jelentette ki. A képviselő egyúttal a Fidesz nevében köszönetet mondott az Emberi Erőforrások Minisztériumának és az azt vezető Balog Zoltánnak, hogy közreműködött ennek a vállalásnak a teljesítésében, és levezényelte a hosszú tárgyalásokkal járó folyamatot. Hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat az érintettek meghallgatásával készült. A béremelést a szeptemberi fizetéssel folyósítják, de januárig visszamenőleg szól majd – hívta fel a figyelmet. Ez az emelés minden érintettnek legalább havi bruttó tízezer forintot hoz majd, de ennél jóval többet kapnak, akik tavaly kimaradtak a bérfejlesztésből – hangzott el. A diplomás egészségügyi szakdolgozók esetében több mint bruttó 41 ezer forintos emeléssel számolhatnak. Az intézményi gyógyszerészek is érintettek lesznek, a szakorvosok pedig havi plusz 40 ezret kapnak, ha bérük nem éri el a 450 ezer forintot. Az alapellátásban dolgozók bére is tíz százalékkal nő majd – közölte. A politikus hangsúlyozta, nagy eredménynek tartják, hogy Magyarország azon kevés európai országhoz tartozik, ahol béremelésről beszélhetnek, mert a kontinens számos országában elvesznek a közalkalmazottaktól és az egészségügyi dolgozóktól. A 2010 előtti állapotokra kitérve azt mondta, „az összeomlás széléről kellett visszarántani a magyar egészségügyet”. A Fidesz a GyurcsányBajnai-korszak legnagyobb vesztesének az egészségügyi dolgozókat tartja, csak az orvosoknak, ápolóknak és mentősöknek köszönhető, hogy nem omlott össze az ellá-

tórendszer – közölte. A baloldal nemcsak, hogy nem segített az egészségügyön, hanem arra is képtelen volt, hogy az előre látható krízist kezelje – jelentette ki. Tétlenül nézték, hogy nyolc éven keresztül egészségügyi dolgozók tömege hagyta el a pályát, és soha egy lépést nem tettek azért, hogy Magyarországon tartsák őket – hangsúlyozta. A Gyurcsány-Bajnai kormányok egyszer sem emelték az egészségügyben dolgozók fizetését, sőt egyhavi fizetést el is vettek tőlük. Ennek volt köszönhető, hogy az ágazat átlagkeresete alatta maradt a mindenkori átlagfizetésnek – tette hozzá a szóvivő. A Fidesz nem ígérgetett soha, csak azt mondta, hogy nem feledkezik el az egészségügyi dolgozókról, és az ország erejéhez mérten rendezik a helyzetüket – emelte ki. A korábbi lépéseiket részletezve elmondta, hogy 2012-ben számos intézkedés történt, amelynek során az első ütemben több mint 90 ezer ember, elsősorban az orvosok és egészségügyi szakdolgozók bérét emelték fel. A második ütemben a háziorvosok havi 70–80 ezer, a védőnők havi 25 ezer, a fogászati dolgozók pedig havi 30 ezer forintos emelést kaptak. A következő lépés a speciális területen dolgozókat, például a légimentőket érintette – közölte. Emellett még 2011-ben 64 ezer, fokozott kockázattal, nagy munkaterheléssel járó munkakörben dolgozó ember részesült munkahelyi pótlékban, ami fejenként 22–90 ezer forintot jelentett. A Magyar Orvosi Kamara szerint az egészségügyi alapellátásban dolgozó mintegy 30 ezer ember, háziorvosok, házi gyermekorvosok, alapellátó fogorvosok és a praxisaikban tevékenykedő szakdolgozók tavaly nem kaptak, és – az eddig ismert tervezetek alapján – idén sem kapnak béremelést. Az MSZP véleménye szerint az, amit a Fidesz három év alatt az egészségügy területén teremtett, egy szóval jellemezhető: katasztrófa – így reagált a szocialisták szóvivője a fideszes Selmeczi Gabriella szavaira. Kormos Kata hangsúlyozta: az MSZP minden, az egészségügyi dolgozók helyzetét segítő intézkedést támogat. Eközben viszont az látszik, hogy a kormányoldal három év alatt 300 milliárd forintot vont ki az egészségügyből, ami a tízszerese annak, amit most „vissza akarnak csurgatni” – jelentette ki. A kormányerők három év alatt KÓRHÁZ 2013/6.

Az UNESCO Nemzetközi Tanácsadó Bizottsága a világemlékezet részévé nyilvánította Semmelweis Ignác gyermekágyi lázzal kapcsolatos felfedezéseinek 1847 és 1861 között nyomtatott formában megjelent változatát. Hat magyar egyetem jutott be a legjobb 800 közé a University Ranking by Academic Performance legfrissebb egyetemi rangsorában a tudományos publikációk alapján. A magyarországi intézmények közül a legjobb eredményt az Eötvös Loránd Tudományegyetem érte el: 509. lett. A Semmelweis Egyetem az 532., a Szegedi Tudományegyetem az 559., a Debreceni Egyetem az 564. helyen végzett. 685. lett a rangsorban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem pedig a 794. helyet szerezte meg.

szétverték az egészségügyet – fogalmazott Kormos Kata. Matolcsy György tündérmeséje rémálommá kezd válni, a Fidesz kommunikációja köszönőviszonyban sincsen a valósággal – jelentette ki a szocialisták szóvivője. A valóság ugyanis az, hogy a várólisták még mindig elképesztően hosszúak, vannak betegek, akik hónapokat vagy éveket várnak egy-egy műtétre, a mentőszolgálattól is pénzt vontak el, és még mindig magas az orvoselvándorlás – mondta. Az egészségügyi béremelés előrelépést jelent, viszont az LMP sajnálattal látja, hogy az alapellátás megint kimaradt a bérfejlesztésből – így reagált Szél Bernadett, a párt társelnöke közleményében a Fidesz szóvivőjének szavaira. Szél Bernadett szerint mindez nem feledteti el a pénzkivonást az egészségügy rendszeréből, a korábbi 3,9 milliárdos egészségügyi zárolást. A kormány szerint ugyanis, ha lesz is bérfejlesztés az alapellátásban, az a tervek alapján többletmunkához lesz kötve. Az LMP szerint nagy szükség van a háziorvosi ellátás megerősítésére, ahogyan a kormány korábban ígérte is. Azt várjuk, erről ne feledkezzenek meg – hangsúlyozta Szél Bernadett. (MTI)

Csaknem 1,9 milliárd forintot nyert tíz nyugat-dunántúli kórház az Új Széchenyi Terv önrészmentes pályázatán. A kórházra eső támogatásból Győrben két, Téten egy intézményükben a betegek ellátását jobbítják. Az összeg zöméből a pszichiátriai, mintegy 43 millió forintból pedig a mozgásszervi rehabilitáció feltételeit javítják. Balog Zoltán miniszter úgy határozott, a Debreceni Egyetem rektori feladatainak ellátására Szilvássy Zoltánt javasolja a köztársasági elnöknek. Az új rektor július 1-jén lép hivatalba, és négy évig állhat az egyetem élén. Szilvássy Zoltán 1957ben született. Szegeden diplomázott az orvosi karon. Az orvostudomány kandidátusa. 1999 óta dolgozik a Debreceni Egyetemen. 2001-ben az MTA doktora lett. 2007 óta az egyetem stratégiai rektorhelyettese.

Ennyi jut, nem több Tavaly és az idén is kevesebb jutott egészségügyre, mint 2011-ben: az államháztartás ilyen célú kiadásai két éve még 2470,4 milliárd forintra rúgtak, 2012-ben már csak 2211,4 milliárdot tettek ki, idén pedig éppen csak hogy meghaladják a kétezer milliárd forintot. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke szerint ez ugyan nem jó hír, de tudomásul kell venni, hogy a gazdaság teherbíró képessége jelenleg nem tesz ennél többet lehetővé. A legfontosabb feladat most az államadósság leszorítása, amelynek kialakulásában amúgy az egészségügyi túlköltések is szerepet játszottak. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete ugyanakkor éppen arról igyekszik meggyőzni a kormányt, hogy az egészségügy nem finanszírozható a rendelkezésére bocsátott forrásokból. Most közzétett Fehér Könyvükben konkrét számításokkal próbálják meg alátámasztani érvelésüket, amelynek lényege, hogy a kormánynak sokkal több szempontot kellene mérlegelnie például a gyógyszeripari különadók fenntartá-

A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint a budai egészségügyi centrum kialakításakor nehéz jó döntést hozni. Úgy véli, a budai sürgősségi ellátás a Szent János, a Kútvölgyi vagy a Szent Imre kórház köré szerveződhet. Mindegyik mellett és ellen szólnak érvek, mint mondta, a János kórház körül a közlekedés nehézkes. Velkey György szerint a pestihez képes a budai gyermekellátási kapacitások kevésbé koncentráltak, kevésbé jók. Szükség lenne egy budai gyermek-egészségügyi központ létrehozására – tette hozzá.

sakor, mint a közvetlen pénzügyi hasznot. A magyar GDP 1 százaléka közvetve vagy közvetlenül az innovatív gyógyszergyártásból származik – emelte ki Jakab Zoltán, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke. 2010-ben mintegy 207,4 milliárd forint hozzáadott értéket termeltek ezek a cégek, magyarországi jelenlétükkel körülbelül 73 milliárd forinttal gyarapították a költségvetés bevételeit, és összesen 36 milliárd forint „árnyék-hozzájárulást” biztosítottak kedvezmények és adományok formájában az egészségügy rendelkezésére. (vg.hu) A gyöngyösi, a nagyatádi és az ózdi kórház költségvetési intézményként működik tovább Várhatóan július 15-től költségvetési intézmény veszi át a gyöngyösi Bugát Pál Kórház, a Nagyatádi Városi Kórház és Rendelőintézet, és az ózdi Almási Balogh Pál Kórház működtetését. A jövőben tehát nem a gazdasági társaságról szóló törvény alapján, hanem a költségvetési intézményekre vonatkozó szabályok szerint működnek a kórházak. Mindez háromfázisú folyamat eredménye. Az ide járó betegeket nem érinti hátrányosan a változás – közölte Freili Géza, a jelenlegi fenntartó, a Medical Investments Zrt. vezérigazgató-helyettese. Az állam átveszi tőlünk a szükséges eszközöket, a kórházak működéséhez kapcsolódó szállítói szerződéseket, kötelezettségeket. Július 15-től a dolgozók is közalkalmazottá válnak, a Medical Investments Zrt. fenntartói feladata megszűnik, erről a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézettel (GYEMSZI) egyeztetve kapnak írásos tájékoztatót – mondta Freili Géza, hozzáfűzve azt is, ez az intézkedés több mint 400 munkavállalót érint Nagyatádon. Ismereteink szerint a jövedelmük nem lehet alacsonyabb, mint a jelenlegi, besorolásuknál a jogfolytonosság érvényesül. Most egy speciális jogi feladat vár a fenntartóra, hiszen az alkalmazottak július 15-e után már nem a munka törvénykönyve szerinti, hanem közalkalmazotti bért kapnak: juttatásukat „át kell konvertálni” közalkalmazottivá. A kórházak dolgozóinak ez után kell nyilatkozniuk arról, hogy tovább dolgoznak-e az intézménynél. (sonline.hu) Kórház-hírek

5

Talán nincs még egy olyan területi kórház az országban, amelyhez olyan nagyon ragaszkodnának a környékbeliek, mint az óbudai Szent Margit Kórházhoz. Már az 1897-ben átadott ispotályra is a III. kerületben élők adták össze téglajegyenként a pénzt, nem csoda, hogy a korábban a Fővárosi Önkormányzathoz, majd 2008-tól a Szent János Kórházhoz tartozó intézmény önállóságának visszaszerzéséért sokat küzdöttek a helybéliek. Ettől az esztendőtől, 2013 januárja óta az óbudai kórház jogilag ismét önállóvá vált, a tulajdonosa az állam lett, fenntartója-működtetője a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet. Az önállóság elnyerését június 10én, Margit napján ünnepelték a Szent Margit Kórház munkatársai, Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár köszöntőjében azt mondta: ez a példaértékű összefogás a közösségteremtő munka szimbóluma lehet. Az új helyzetről, a tervekről az „újranyitott” intézmény megbízott főigazgatóját, dr. Badacsonyi Szabolcsot kérdeztük.

Újratervezés: kényszerházasság, válás, önállóság – Sokak szerint teljesen értelmetlen volt összevonni 2007-ben a Szent Margit Kórházat és a Budai Gyermekkórházat a Szent János Kórházzal. Ön szerint volt az integrációnak bármilyen szakmai oka? A tulajdonos Fővárosi Önkormányzat –  szempontjából logikus lépés volt, hisz ez volt a mintaprojektje a tervezett Budapesti Egészségügyi Holdingnak, kicsiben akarták modellezni azt, hogy a gyakorlatban milyen eredménnyel integrálhatók a budapesti kórházak. Akkoriban a kormány racionalizálni akarta a fekvőbeteg-ellátók kapacitását, sok aktív ágyat megszüntetett, és növelte az intézmények krónikus, illetve rehabilitációs volumenét. A Szent Margit Kórház sem maradt érintetlen, 250 aktív ágyat elveszettünk, (438-ból maradt 188), miközben a krónikus és rehabilitációs ágyak száma megnőtt, 120ról 352-re. Új szakembereket kellett felvenni, új osztályokat hoztak létre, és ami az egyik legnagyobb hiba volt, hogy az idő közben papíron megszűnt drága, aktív gyógyítást „átterelték” a krónikus ágyakra, így az amúgy sem jól fizetett ellátás még nagyobb veszteséget termelt. Fél év alatt 200 millió fo-

rintra duzzadt az intézmény adósságállománya, a felhalmozott adósságállományt pedig úgy próbálta meg konszolidálni a tulajdonos, hogy a Szent Margit Kórházat a Budai Gyermekkórházzal együtt beolvasztotta a Szent János Kórházba, amelynek a gazdasági helyzetét már korábban rendezték. – Milyen volt ez a több mint öt éves kényszerházasság? Hangos veszekedésekkel tarkított, vagy beletörődtek a döntésbe? – Tulajdonképpen egyik sem. Bár az élet valóban nem igazolta ennek az integrációnak a hosszabb távú létjogosultságát, szakmailag igyekezett jól együttműködni a három kórház. A Szent János Kórház átvette a Margit adósságait – ezzel sokat segített, életben tartotta az akkor nagy nehézségekkel küszködő intézményt. Időközben a menedzsment rájött, hogy az íróasztal mögött született tervek nem feltétlenül kivitelezhetők, nem tudták átvenni a megszűntetett szülészet és sebészet feladatait. Évente 1500-1600 szülést vezettek le az óbudai kórházban az integráció előtt és alatt (sőt immár az önálló intézményben) is, vagyis 15 ágyon folyt tovább

A 116 éves óbudai Szent Margit Kórház többprofilú közösségi kórház. 456 ágya van, ebből 256 aktív, 80 rehabilitációs, 70 krónikus és 50 ápolási. Óbuda-Békásmegyer, Szentendre, Visegrád, és a pilisi területen élő közel 200 ezer ember fekvőbeteg-ellátásáért felel. Fekvőbeteg osztályai: Általános belgyógyászat, Kardiológia, Nephrológia, Gasztroenterológia, Sebészet, Szülészet-nőgyógyászat, Klinikai onkológia, Intenzív és aneszteziológia, Fejlődésneurológia, Mozgásszervi rehabilitáció, Kardiológiai rehabilitáció, Krónikus ellátás, Ápolási osztály. A Kórház egy éves költségvetése közel 3,5 milliárd forint. Nevét a magyar származású skót királynéról, Skóciai Szent Margitról kapta, aki irgalmassága mellett arról is híres volt, hogy templomokat, kolostorokat építtetett.

6

AKTUÁLIS

Dr. Badacsonyi Szabolcs

az állapotos nők gondozása, míg 10 ágyon akut ellátást igénylő, a társosztályokról átvett sebészeti betegellátás zajlott. A Kórház átvészelte az átállásból adódó átmeneti likviditási problémákat, a betegek ragaszkodtak a Szent Margit Kórház orvosaihoz, követték őket és ezzel párhuzamosan beindult az új rehabilitációs tevékenység, a háziorvosok pedig továbbra is nyugodtan küldhették hozzánk a betegeket. Ezek a folyamatok összességében megszilárdították a Szent Margit Kórház helyzetét, sőt, stabil hátteret adtak a többi osztály működéséhez, 2010-re a gazdasági helyzetünk, likviditásunk lényegesen jobb lett, mint a másik két telephelyé. – Akkor most már csak az a kérdés, hogy miért nem működött az integráció? – Nem véletlenül. A betegforgalom nem csökkent, a döntéshozók az összevonás tervezésekor több tényezővel nem számoltak, így például azzal sem, hogy a közlekedési útvoKÓRHÁZ 2013/6.

nalak hirtelen nem alakulnak át, a betegutak nem változnak meg attól, ha két kórházat összevonnak. Mindenki tudja, milyen nehézkes eljutni Óbudáról a Szent János Kórházba, sürgős esetben pedig minden perc számít. Az új helyen nem fértek el, volt, hogy a folyosón is feküdtek betegek, zsúfoltak voltak a kórtermek. Örök igazság: befektetés nélkül nem lehet működőképes egy ilyen összevonás. – Vannak, akik szerint Önök kivételes helyzetben vannak, politikai hátszélről beszélnek, hiszen köztudott, hogy Tarlós István főpolgármesternek – aki korábban 16 évig vezette a kerületet – szívügye a Margit kórház. – Kétségtelen, Tarlós Istvánnak sokat köszönhetnek a kerület lakosai, nagy szerepe volt abban, hogy ismét önálló intézményként, több profilú, közösségi kórházként működhetünk. A Semmelweis-tervben meghatározott új ellátás-szervezési koncepció is más utat jelöl ki számunkra, Óbuda és a környező területek az Észak- közép-magyarországi térséghez, míg a Szent János Kórház ellátási területe a Nyugat-közép-magyarországi területhez tartozik. A költséghatékony átszervezésekből adódó esetleges megtakarításokat fejlesztésekbe konvertálhatjuk. – Csendes volt a szakítás? – Békében, korrekt módon váltunk el. Bizonyos szempontból nem is szakítottunk, hiszen vannak olyan szolgáltatások, melyeket ma is a Szent János Kórháztól vásárolunk, Kázmér Tibor főigazgatóval folyamatosan egyeztetünk. Igyekszünk vigyázni azokra a szakmai értékekre, amelyek az integráció alatt, az együttműködésnek köszönhetően jöttek létre. – Végül is kézzelfoghatóan mit jelent a leválás? – Az új területi ellátási kötelezettség alapján néhány szakterület esetében, így például a nefrológiai ellátásban (III. szinten) 400 ezerről 600 ezerre nőtt az ellátandó lakosok száma. Önálló és szakmai szempontból erős, elismert a megújult szülészeti és nőgyógyá­ szati osztályunk, az országban egyedülálló módon nálunk van fejlődésneurológiai osztály, Berényi Mari­ an­ ne szakmai tevékenysége itthon és nem­zetközi téren is ismert és elismert. A nefrológiai ellátásban pedig – Polner Kál­mán vezetésével – egyedülálló módon integráljuk az aktív és rehabilitációs tevékenységet, a művesekezelés minden formáját, valamint speciális immuno-nephrológiai kórképek ellátását. A Demeter Pál által vezetett gasztroenterológiai osztály munkatársainak szakmai tudása és felkészültsége vitathatatlan, a betegek jelentős száma igazolja tevéKÓRHÁZ 2013/6.

Ma is aktuális a Szent Margit Kórház 100 éves jubileumára, 1997-ben írt köszöntő: „…A kórház fennállása óta mindig voltak az egészségügynek, a kórháznak oly mértékben elkötelezett vezetői, orvosai és támogatói, akik a sokszor kritikus helyzetekben is látták a jövőt, és megcáfolták a reményvesztett véleményeket. A jelent megérteni és jövőt tervezni csak a múlt ismeretében lehet. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a hagyományos kuratív orvoslás a századvég egészségügyére vonatkozó legnagyobb kihívásával nem tudott megküzdeni. Ezért arra törekszünk, hogy szakmai ismereteink gyarapításával, körülményeink, felszereléseink fejlesztésével követni tudjuk ezeket a kihívásokat, hozzájuk igazítva célkitűzéseinket...” kenységük létjogosultságát. A Boér Katalin által vezetett onkológiai osztály „nyolc oktávon játszik” szinte minden típusú onkológiai kórképnek van szakorvosa. Két régi-új osztályvezetőt nevezünk ki július elsejével: a kardiológiai osztályt Varjú Imre, a sebészeti osztályt Imre Domonkos vezeti tovább, míg a szülészeti- és nőgyógyászati osztály élére Tűzkő Nándor kerül. Szeptembertől nyugdíjba megy Kaszás Ilona, a pathológiai osztályunk vezetője, akinek szaktudása vitathatatlan, reméljük, a most zajló pályázat eredményeként megtaláljuk méltó utódját. Az ellátandó feladatok növekedésével a finanszírozásunk is kedvezően változott, és az önállóság szinte mindenki számára motiváló volt. Vannak terveink. – Mondana ezekről valamit? – Szeretnénk korszerűsíteni a központi műtőt, a jelenleg szétszórt radiológiai részlegek helyett ki akarunk alakítani egy központi radiológiát, és hatékonyabbá akarjuk tenni az energiafelhasználást. Ez utóbbinál például szóba jöhetnek az Óbudán már elterjedt napkollektorok is, de a nyílászárók cseréjével is sokat spórolhatnánk, ez éves szinten többmilliós megtakarítást is eredményezhetne. Ráadásul ez esetben nemcsak a speciális az egészségügyi intézmények számára kiírt, hanem az unió kifejezetten erre a célra meghirdetett pályázataira is lehet jelentkezni. – Úgy néz ki, komoly esélyük van mindezt megvalósítani, hiszen a főpolgármester az

Ismét önálló a Szent Margit Kórház

„újranyitási” ünnepségen megígérte: a városháza minden segítséget megad a sikeres folytatáshoz. Nem fél attól, hogy a többiek megorrolnak Önökre a kivételezett helyzetük miatt? – Ettől nem tartok, mi nem mások rovására akarunk fejlődni, magunk is mindent megteszünk ezért. Nemcsak Tarlós István, hanem Bús Balázs, Óbuda-Békásmegyer polgármestere is támogat minket. Úgy gondolom, a kórházigazgatók mindenütt arra törekszenek, hogy kölcsönös előnyök mentén, a térségükhöz tartozó betegek ellátása érdekében együttműködjenek mindazokkal, akik hozzájárulhatnak az intézmény fejlődéséhez, így például a helyi önkormányzatokkal is. – Az önállóság hangsúlyozása, a Fővároshozkerülethez való erős kötődés furcsán hangzik, hisz a Szent Margit Kórház tulajdonosa nem a Főváros, hanem az állam. Óbuda kórháza hiába vált le, ahogy minden állami kórház, így Önök is a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézettől (GYEMSZI) függnek. – Ez így van. Egy új tulajdonos irányítása alatt dolgozunk, az államosítás óta eltelt egy év alatt sokat tisztult a kép: mindenki tisztábban látja helyét és szerepét egy most formálódó rendszerben. A térségi szintű ellátásszervezésben rejlő lehetőségekben én is hiszek, ez teljesen új alapokra helyezheti az egészségügyi ellátórendszer egészét. Most zajlik a hétéves fejlesztési terv előkészítése, minden intézmény leteszi a tulajdonos asztalára saját koncepcióját. Ezek alapján összegzi a GYEMSZI, hogy melyek azok a programok, amelyekre eséllyel lehet pályázni. Ha jól érzékelem, a fenntartó-tulajdonos célja inkább az, hogy képben legyen: valós adatokból nyert információk alapján dönthessen. Most a következő uniós költségvetés forrásaiért küzdünk közösen. Remélem nekünk is sikerül forrásokhoz jutnunk, már csak azért is, mert, ahogy az újranyitási rendezvényen is mondtam: mi nem kergetünk álmokat, reális célokért küzdünk. Bernáth Bea AKTUÁLIS

7

Az egészségügyi kormányzat elmúlt három évének munkájáról május végén számolt be Balog Zoltán, az EMMI minisztere a parlament Egészségügyi bizottságának. A beszámolón meghívottként részt vettek a szakállamtitkárság, illetve a GYEMSZI és az OTH vezetői is.

Beszámolt a miniszter A

miniszter beszámolója bevezetőjében megállapította: kormánya alapvető változásokat indított el az ágazatban. E változások egyik sarokpontja, hogy a korábbi megosztott felelősséget koncentrálták, az állam kezébe adták. Az új rendszer mindenkinek az érdekét szolgálja, a központi irányítás alá vett rendszer esetében a felelősség egyértelmű. Az ellátórendszer átalakításának alapvető céljaként a miniszter az egészségfejlesztés, az egészségvédelem hatékonyságának a növelését, az ellátórendszer működésének megfelelővé tételét jelölte meg. Ezeket a célkitűzéseket a kormány a Semmelweis-tervben rögzítette. Az ebből adódó feladatok egy részének végrehajtása a miniszter szerint megtörtént, a többi teljesítése folyamatos. Az Új Széchenyi-tervnek, az uniós és hazai forrásoknak köszönhetően az elmúlt három évben 439 egészségügyi beruházás valósult meg, vagy jelenleg is tart. Azok összességében 223 milliárd forint pluszforrást adtak az ágazatnak. A tárcavezető felhívta a bizottság tagjainak figyelmét arra, hogy az ágazat számos területen alulfinanszírozottsággal küzd (másutt pedig pazarló módon működik), az említett számok ismeretében mégis kijelenthető, hogy a beruházások révén jelentésős mértékű pluszforrásokhoz jutott az egészségügy. Még ha közvetett úton is, ami a pluszforrások segítségével javította a rendszer gazdaságosabb működését. Az újonnan kialakított egészségügyi térségekben olyan progresszív ellátórendszer megalkotása volt a cél, amelyben minden gyógyítótevékenységet azon a szinten és olyan keretek között végezhetnek, amely mind a beteg, mind az ellátórendszer szempontjából a leginkább optimális. Cél az ellátás átláthatóbbá, összehangoltabbá, a betegutak egyértelművé tétele. A hozzáférés és az ellátás minőségének a javítása. Az átalakításban, a progresszív rendszer kialakításában az egészségpolitikának hatékony segítséget nyújtott az átalakított szakmai kollégiumi rendszer. Az ennek alapján kialakított orvosszakmai szempontok alapján térségenként kijelölték a különféle feladatot

8

AKTUÁLIS

Balog Zoltán

teljesítő ellátóhelyeket, létrejöttek a centrumok. A szerkezetátalakítás során funkciót váltott 14 kórház, másutt pedig profiltisztítás vált szükségessé. Új struktúra – új finanszírozás A funkciót váltott fekvőbeteg-intézményekben a korábbi klasszikus kórházi tevékenységet járóbeteg-ellátásra, egynapos sebészetre, krónikus betegek rehabilitációs ellátására cserélték fel. A miniszter állítása szerint ezek az átalakítások többmilliárd forintos megtakarítást eredményeztek. Az új struktúrához alakított finanszírozási rendszer hatékonyabbá tette az intézmények forrásfelhasználását. A fekvőbetegellátás állami kézben való centralizálása lehetőséget adott annak teljes körű átalakítására. Központi irányító és működtető szervként megalakult a GYEMSZI. Balog miniszter úgy véli, hogy az állami feladatátvétel egyik pozitív tényezője az egységes, központosított kórházi gyógyszer- és eszközbeszerzés, amelynek eredménye a hatékonyság növekedése, az átláthatóbb beszerzés, a valódi verseny megteremtése lesz. A kormány fontos céljaként jelölte meg a miniszter az egészségügyi dolgozók, az orvosok, az ápolószemélyzet elvándorlásának a mérséklését, a migrációs hajlandóság csökkentését. Szerinte ez a tenden-

cia már 2011-ben mérséklődött és azóta is tart. Köszönhetően a rezidenseket támogató ösztöndíjprogramnak, illetve az ezt követően megvalósított pozitív bérintézkedéseknek. A 2010-ben elkezdett béremelési folyamatot idén is folytatni kívánják, amire 30 milliárd forintos forrás áll rendelkezésre a költségvetésben. Uniós forrásokból 15,6 milliárdot fordítottak humánerőforrás-fejlesztésre, ugyancsak uniós pénzből kapott 98 egészségügyi szolgáltató szakképzési, 69 pedig a hiányszakmákban foglalkoztatott dolgozói számára támogatást. Szintén uniós forrásból kapott pénzt mentőkocsi-vásárlásra az OMSZ, illetve a jövőben megépítendő 22 új mentőállomás kivitelezésének, továbbá 65 meglévő rekonstrukciójának a finanszírozására. Ugyancsak uniós forrásból indult el tavaly decemberben a 0–7 éves gyermekeket érintő program, melynek célja a hátrányos helyzetű gyermekek optimális fejlődésének a támogatása. Idén elindul az átfogó népegészségügyi program is. A fontos megvalósítandó célok közé sorolandó a gyógyszerpiac liberalizálásának a megállítása. Ennek első lépéseként a kormány korlátozta a gyógyszertárláncok további kiépítését, a tulajdonosi körből kizárták az offshore cégeket, és megindult a gyógyszerészi többségi tulajdonon alapuló hálózat kiépítése. Az elmúlt három évben a kórházak (lejárt tartozásaik kiegyenlítésére) több alkalommal részesültek konszolidációs támogatásban. 2010-ben 27,5 milliárd, 2011-ben 21 milliárd forintot kaptak. További 27 milliárddal a kormány a lejárt szállítói tartozások kifizetését támogatta. Tavaly év végén 26,6 milliárd forintos többletforrást kaptak a fekvőbeteg-szakellátó intézmények, amelyet szabadon felhasználhattak. Az OMSZ és a betegszállítók pedig a megnövekedett üzemanyagköltségek kompenzálására költhettek 200-200 millió forintot. Az új rendszerben létrejött az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ. Magyarország belépett az Eurotransplant hálózatba. A teljes jogú tagságot 2013. július 1-jén kapja meg Magyarország. KÓRHÁZ 2013/6.

Ellenvélemények is megfogalmazódtak A miniszter mondandójához a bizottság ellenzéki tagjai is hozzáfűzték a saját véleményüket. Dr. Gál István Levente (MSZP), mint gyakorló orvos elismerte, hogy a kormány „bizonyos próbálkozásai, illetve ezeknek egy része egyértelműen pozitív volt”, ugyanakkor felhívta számos, az egészségügyet és annak szereplőit szerinte negatívan érintő tényre is a figyelmet. Ezek közé sorolta az egyetemi struktúra átalakítását, az ezzel járó autonómiavesztést. Konkrétumként a debreceni egyetem rektorválasztását említette. Elmondta, hogy a saját orvosi tapasztalatai szerint az ellátórendszer struktúrája sem mindenhol a betegigényeknek megfelelő. Ennek lehet az eredménye, hogy Magyarországon az európai átlagnál sokkal rosszabbak a rákos betegek esélyei, a nemzetközi statisztikákhoz képest nálunk 43 százalékkal magasabb a halandóság. Ez a tény pedig szoros összefüggésben lehet a betegek ellátáshoz való tér- és időbeli hozzáférésének a különbségeivel, a hosszú diagnosztikai várólistákkal. A képviselő elismerte, hogy a miniszter által említett, a kórházaknak alkalmanként év végén juttatott pluszforrások kedvező hatással voltak az intézmények gazdálkodására, ám arra is rávilágított, hogy a legfrissebb adatok szerint idén ismét 33 milliárd forint a szakellátók adósságállománya. Plusz az egyetemi klinikák tartozása 12 milliárd forint, vagyis összességében 45 milliárd. Elgondolkodtató tény, hogy az állami kezelésbe vétel előtt évente éppen ennyivel járultak hozzá az önkormányzatok a saját kórházaik támogatásához. További gond, hogy a struktúraváltás veszteseként elkönyvelhető kórházak (pl. Tapolca, Kazincbarcika, Kiskunfélegyháza) korábbi betegeinek jelentős része hátrányos helyzetbe került, mert számukra nehezen megközelíthető a lakóhelyüktől távolabb kijelölt gyógyító intézmény. Megjegyezte továbbá, hogy a miniszter által említett tavalyi pozitív orvoselvándorlási adatokat az ideiek ugyancsak cáfolják: a 2012es minimális csökkenés helyett idén az első negyedévben a növekedés volt jellemző. Csaknem félezer egészségügyi dolgozó (300 orvos és gyógyszerész, továbbá szakdolgozók) hagyta, vagy hagyja el hamarosan az országot. Éppen ezért elodázhatatlan a további béremelés, mégpedig úgy, hogy a dolgozók azt ne bérkiegészítésként, hanem alapbéremelésként kapják. Támogatni kell a dohánylobbit? Dr. Gyenes Géza (Jobbik) szerint a miniszter által előadottak alapján fontos eredményeket, részeredményeket könyKÓRHÁZ 2013/6.

Mentőautóra vár beteg és bajtárs egyaránt

velhet el a tárca vezetése, de a negatívumokról sem szabad elfeledkezni. Fontos kérdésként említette, hogy idén, az eredetileg 50 milliárdosra tervezett bérfejlesztési keretből miért lett mára csupán 30 milliárd forint. Továbbá miért csak körülbelül 95 ezer fő számíthat erre a fejlesztésre, amikor az ágazatban dolgozók létszáma 150 ezer? Helytelenítette továbbá az ügyeleti díjak befagyasztását. Állítása szerint ennek hatására például egy szakorvos, aki tavaly és idén is kap bérkiegészítést, papíron több mint 100 ezer forintos béremelésnek örülhetne. A befagyasztás miatt azonban az ügyeleti díj (havi 6–8 óra) vesztesége miatt 80 ezer forint körüli mínuszban lesznek. Gyenes elismeréssel szólt az új ügyeleti jogszabályról, de megjegyezte, hogy a mindent irányító GYEMSZI, mint végrehajtó, komoly gondokat generál. Az orvosok kényszernyugdíjazásával kapcsolatban megjegyezte: annak ellenére, hogy

Dr. Gyenes Géza

a miniszterelnök megígérte, a nyugdíjukról lemondó, tovább dolgozó orvosok anyagilag nem járhatnak rosszabbul, mostanáig nem látott olyan jogszabályt, amely ezt garantálná. Véleménye zárásaként Gyenes Géza az elektromos cigaretták tiltásának a problémáját vetette fel. Álláspontja szerint az állam, és általa az egészségpolitika ezeknek, a dohányosok az egészségének védelmét szolgáló szerkezeteknek a kereskedelmét éppen azért tiltja, mert az azt használóktól származó bevétel nem a dohánylobbi (és az állam) kasszájába vándorolna. „A jelenlegi körülbelül 10 ezer elektromos dohányos körülbelül 350 millió forinttal rövidíti meg ezt a bevételt. Ha ne adj’ Isten a Fidesz eltávolodna ettől, mármint attól, hogy tiltja az elektromos cigarettát, és mondjuk akár százezren vagy még többen mondjuk, ötszázezren a dohányosok közül az elektromos cigarettát választanák, az már rettentően sok pénzt jelentene, 3,5 milliárdtól akár 15 milliárdig terjedő veszteséget. Sajnos azt látom, hogy ez lehet az állami ellenkezés oka. Elnézést kérek, hogy ezt kell mondanom, de kétségbe vonom az egészségügyi tárca az őszinteségét, amikor az államtitkár úr is azt mondta, hogy a szakmapolitikai valódi célja a dohányzás beszüntetése Magyarországon. Kérdésem: akkor miből lenne önöknek dohánybevétele? Ez egy 500 milliárdos üzlet. Ebben az őszinteségben nem akarok hinni, mert úgy gondolom, ha valóban így lenne, akkor az e-cigarettát szakmai szempontokból is feltétlenül támogatni kellene” – summázta véleményét Gyenes Géza. Lóránth Ida AKTUÁLIS

9

Sok múlik az ágazat érdekérvényesítő képességén, vagyis azon, mennyi pénzt tud kikanyarítani a közös, emberi erőforrásokra szánt uniós keretből, amiből egyelőre a korábbi forráshoz képest csak töredéknyit dedikáltak az egészségügynek.

Versenyfutás az idővel a megszerezhető pénzekért A

vázlatos fejlesztési elképzelések után augusztus végéig kell a kórházaknak fejlesztési stratégiai tervüket elkészíteni a következő uniós időszakra, azaz 2020-ig szólóan. Hogy a „merész álmokból” mi fog megvalósulni, arról fenntartójuk, vagyis a GYEMSZI fog dönteni: a mátrixba foglalt, egységesített fejlesztési elképzelésekkel felvértezve indul ugyanis az ágazatvezetés megküzdeni az uniós forrásokért, amelyekből egyelőre a most záruló uniós időszak 483 milliárd forintjához képest mindössze kilencvenmilliárd forint jutna 2014 és 2020 között az ágazatnak – derült ki a Figyelő által szervezett zártkörű rendezvényen dr. Török Krisztina, a GYEMSZI főigazgatójának tájékoztatásából. Mindehhez 104 intézmény irdatlan mennyiségű adatát kell összefésülniük (egy kórház esetében akár ötszáz eszközt is tartalmazhatnak az Excel-táblázatok) a GYEMSZI munkatársainak. A tervek egységesítésével a fenntartó fogja meghatározni a fejlesztési prioritásokat, amihez mindenképpen felhasználják az idén záruló uniós időszak tanulságait. Sokkal tudatosabban

Prof. dr. Merkely Béla

10

AKTUÁLIS

kell ugyanis elkölteni az – egyelőre elégtelennek mutatkozó – anyagi javakat a jövőben. Egy biztos, olyan pénzözön már nem zúdul az ágazatra, mint 2007 és 2013 között, aminek a felhasználására nem is állt készen az egészségügy. Éppen ezért olyan szakmai csapatot állítanak fel, amely az intézményeknél segíteni tudja a fejlesztési programokat. Az egyelőre 90 milliárd forintos dedikált összeg még az amortizációs költségek fedezetére sem elegendő (Merkely professzor véleménye), nemhogy az ágazat fejlesztési igényeire, még meg nem valósult, de szükséges infrastrukturális beruházásaira. Tehát a további forrásokért harcolni kell, éppen ezért szükséges szakmailag alátámasztott, jó anyagokkal érvelni a pénzosztáskor, hangoztatta Török főigazgató asszony. A következő uniós időszakban közösen moderált beszerzések is elképzelhetőek, és megfelelő fázisban a beszállítók, beruházók is bekapcsolódhatnak a munkába, tette hozzá. Mint Török Krisztina kiemelte, az Euró­ pai Bizottság és a Semmelweis Terv elkép-

zelései összevágnak, hiszen a hozzáférés javítása, az egészség megőrzése, a szociális férőhelyek bővítése, a dolgozók itthon tartása mindkét koncepcióban szerepelnek. Az idén záruló, 2007-től 2013-ig tartó uniós költségvetési ciklusban eddig 1740 támogatásra érdemesnek tartott projekt született, amelyből 2012 februárja óta csaknem minden második, 861 projekt nyert uniós forrást. A ROP-ban 99, a TIOPban 317, a TÁMOP-ban 71 milliárd forint áll rendelkezésre. A programok megvalósításához, a pénzek lehívásához azonban rá kell kapcsolni a főigazgató asszony szerint. Nemcsak a gyógyítás tárgyi feltételei javításában kell gondolkodnia az ágazatvezetésnek, hanem abban is, hogy meggyőzzék a kormányzatot arról, szükség van nagyobb számban orvosokat képezni az egyetemeken. Ehhez emelni kell a képzési kvótát, fejleszteni az egyetemi infrastruktúrát, ugyanis nem elég „csak” az orvosok itthon tartásában gondolkodni, fogalmazta meg dr. Török Krisztina. Merkely Béla professzor, a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központ igazgatója szerint is az emberi erőforrás az egyik fontos kérdés: a fiatalok megtartásához nemcsak vonzó életpályamodell kell, hanem szakmai műhely is. Ilyen szakmai műhellyé válhat a hazai tüdőtranszplantáció megvalósulása, amely két intézményre, az Országos Onkológiai Intézetre és a Városmajori Klinikára épülne. Ha a külföldi és drága gyógyítás helyett itthon végzik műtéteket, az kiválóan példázza, miként érvényesülhet az állam, az egyetem és a betegek közös érdeke. A technológiaigényes kardiológia innovatív terület, érintett az egészségiparban is, ráadásul nagyszámú beteget kezelnek. Most is folytatnak nemzetközi klinikai kutatásokat az egyetemi kardiológiai központban, és további forrásokra tehetne szert a szívgyógyászat a kutatások bővítésével. Mindehhez azonban korszerű eszközökre KÓRHÁZ 2013/6.

van szükség, hogy a nemzetközi megméretésen eredményesek lehessenek a hazai intézmények. További forrásokat biztosít a külföldi betegek idecsábítása. Ez utóbbi egyelőre csak részleges eredményt hoz, a Városmajori Klinika esetében legalább a tízszerese kellene a mostani 150 millió forintnyi éves bevételnek, tette hozzá Merkely professzor. A radiológiában távlelete­zéssel tudják megoldani a szakemberek pótlását, így a lokális működés továbbra is biztosítva van, fogalmazott Bogner Péter professzor, a Pécsi Diagnosztikai Központ Kft. ügyvezető igazgatója. A radioló­giában véleménye szerint különösen fontos az egyetemi műhely, ami valóban megtartó erő lehet, ugyanis nagyon kapós a szakma: az elmúlt egy-két évben csak Pécsről tizenöt kolléga ment el, felük külföldre távozott, ami brutális szám a professzor szerint. Úgy vélte, a helyzet javításához a nem állami, külső forrásokból érProf. dr. Bogner Péter kező néhány százalékos többletbevétel jól jön. Ez ugyan nem tűnik soknak, ám egy-egy fejlesztésnél kiegészítheti a meglévő forrásokat. ként lehet becsomagolni EU-s projektbe Szívesen részt vesznek az uniós projekúgy egészségügyi fejlesztéseket, hogy azok tek előkészítésében, készséggel nyújtanak például a környezetvédelmi, energiatakasegítséget a hatékony, fenntartható megrékossági programba épülhessenek. Ez a oldásokhoz, vagyis szeretnék, ha számítagondolata rímelt Török Krisztina felvetésénának rájuk, fogalmazott dr. Erőss György, re, aki szerint az egészségügy nemcsak kia Philips Magyarország orvosigazgatója. fejezetten egészségügyi fejlesztési projekMint mondta, hozhatnak jó példákat, mitekből szerezhet uniós forrásokat.

Dr. Dózsa Csaba, a Magyar Egészség-gazdaságtani Tár­ saság alelnöke a most záruló időszak legnagyobb – azaz a jövőben elkerülendő – hibájának tartotta, hogy nem volt olyan országos grémium, amely menedzselte volna a fejlesztéseket. Kicsit késeinek tartja a forrásokért induló mostani akciót, s úgy vélte, jó lett volna valamiféle prioritási irányelvet adni az intézményeknek a stratégiai fejlesztési terveik elkészítéséhez. Török Krisztina a „késlekedés” kapcsán megjegyezte: nagyon heterogén terület a szakellátás, amivel sok munka van. Ezt a kórházszövetség ülésén is jelezte, bár szerinte nem eléggé tudta hangsúlyozni. Tehát nem is az államosítás, mint inkább az átvilágítás kötötte le az erejét, idejét a fenntartónak. Eddig várat építettek a kórházak, most viszont a racionális fejlesztés időszaka következik, nem beszélve arról, hogy a későbbiekben a működtetést is biztosítani kell, de ez egyelőre a jövő kérdése. A GYEMSZI főigazgatója szerint a jelen helyzetben erős összefogásra van szükség, a lobbierők az ágazat számára csak együttműködve, összedolgozva lehetnek eredményesek. Sándor Judit

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) és az OECD szakemberei által közösen készített átfogó tanulmányt idén áprilisban hozták nyilvánosságra Oslóban. A tanulmány részletekbe menően elemzi a világgazdasági válság egyes európai országok egészségügyi rendszereire, illetve állampolgárainak testi-lelki egészségére gyakorolt hatásait és azok jövőben várható következményeit.

A recesszió egészségügyi kockázat A

gazdasági válság eddigi hatásai az európai állampolgárok egészségre és az egészségügyi rendszereikre – kormányzati intézkedések a válság hatásai ellen című értekezés bevezetőjében megállapítja: a 2008-ban kezdődött és máig elhúzódó gazdasági válság sokkolóan hatott nemcsak az európai országok gazdaságára, haKÓRHÁZ 2013/6.

nem állampolgáraik mentális és fizikai állapotára is. Megjegyzendő viszont, hogy ez a sokk némely államokat kevésbé érintett, másokat viszont igen erősen. A válságot megfelelő gazdaságpolitika alkalmazásával kezelő országok lakói mára megkönnyebbülhettek, reménykedhetnek a fellendülésben, az eddigi nyomasztó terhek

enyhülésében. A hibás gazdasági koncepciót alkalmazók lakossága viszont továbbra is kénytelen erejét meghaladó terheket elviselni. Utóbbiak már ötödik éve képtelenek úrrá lenni a válságon. Ennek pedig a gazdaságot közvetlenül érintő negatív következményeken kívül számtalan olyan közvetett hatása is van, amely rontja az AKTUÁLIS

11

adott ország egészségügyi rendszerének a működését, és általuk romlik lakosságának egészségi állapota is. Az így kialakuló károk mértékét természetesen nagyon nehéz felbecsülni, pénzben kifejezni. Annál is inkább, mert az emberek egészségromlása nem egyik napról a másikra következik be, hanem hosszú idő után mutatkozik meg, ám akkor nagyon intenzíven. A mérési nehézségek ellenére már napjainkra is megmutatkozik néhány szembetűnő negatívum: sok, válság sújtotta országban nőtt az elkövetett öngyilkosságok száma, több lett a mentális problémákkal orvoshoz forduló páciens, gyarapodott a szorongók, a depressziósok amúgy is tekintélyes tábora. Görögországban 2011-ben például az év első öt hónapjában az előző év azonos időszakához képest 40 százalékkal nőtt az öngyilkosságok száma, a kórházak költségvetési forrása pedig 40 százalékkal csökkent. Az ország kórházaiban kevés a szakszemélyzet, illetve a gyógyszer, a lakosság körében viszont nő a fertőző betegek, továbbá a munkanélküliségtől való félelem miatt a pszichés és szomatikus megbetegedések esetszáma. Kevesebb forrás – későbbi gondok Mindez arra utal, hogy a hónapokig, esetleg évekig tartó munkanélküliség, a permanens anyagi gondok, az egzisztenciális bizonytalanság, a szociális védőhálók eltűnése alaposan megviseli a lakosságot. Ennek negatív hatásait tovább erősíti az állami kényszertakarékosság következményeit elviselni kénytelen egészségügyi rendszer, a szolgáltatások minőségének romlása és az elérhetőség szűkülése. A hibásan gazdálkodó országok költségvetésében az egészségügy működtetésére a politika évről-évre kevesebb forrást juttat, mert csupán a pillanatnyi gazdasági érdekeket tartja szem előtt, és nem számol a későbbi súlyos következményekkel. Az előrelátó, a jövő iránt felelősséget érző kormányok (függetlenül attól, hogy országukban milyen finanszírozási szisztémát működtetnek) nagy erőfeszítések árán ugyan, de továbbra is megfelelő mértékben, vagy azt megközelítően támogatják az ellátórendszert. A kutatók rámutatnak arra, hogy a nem megfelelően alkalmazott takarékossági intézkedések mekkora károkat okozhatnak egy-egy ország egészségügyi szektorában. Egyidejűleg leszögezik: bár a gazdasági problémák miatt mindenütt szükség van az ágazati erőforrások költséghatékony felhasználására, a pazarlás megszüntetésére, ám az erők koncentrálása, a takarékosság nem mehet a szolgáltatás rovására. Minden kormánynak

12

AKTUÁLIS

szem előtt kell tartania azt a tényt, hogy a takarékosság, a költségek lefaragása nem ölthet olyan mértéket, ami már az ellátandó lakosság kárára történne. Vagyis nem vezethet társadalmi egyenlőtlenségek, feszültségek kialakulásához, bizonyos népcsoportok hátrányba kerüléséhez. A jelenleg elérhető adatok szerint az Európai Unió országainak lakosságát különösen érzékenyen érintették a gazdasági recesszió hatásai. Uniós átlagban a megvizsgált recessziós évek alatt mérhetően nőtt a 65 éven aluli, aktív korú lakosság körében az öngyilkosságok száma, továbbá a gazdasági gondok által leginkább sújtott országokban több lett a fertőző betegség. A megszorítások miatt elmaradtak a prevenciós programok, ami különösen az alacsony jövedelmű népcsoportokat érintette érzékenyen. A gazdasági recesszió egészségre gyakorolt hatása országonként és lakosságon belüli csoportonként is eltérően mutatkozott meg, attól függően, hogy milyenek voltak az adott ország gazdasági válaszintézkedései a recesszióra, illetve rendelkeztek-e hatékony szociális biztonsági hálóval, vagy sem. Mindezek jelentős befolyást mutattak a lakossági egészségi állapot kockázatainak a mértékére. Minél szegényebb, annál betegebb A vizsgálatok eredményeiből világosan kitűnt, hogy minél inkább csökkent a háztartások jövedelme a recesszió hatására, annál nagyobb forrásokat voltak kénytelenek egészségügyi szükségleteikre (drágább gyógyszerek, gyakoribb betegségek stb.) költeni. Ezek a pluszkiadások pedig halmozottan hátrányosan érintették a családok költségvetését. Gyakori jelenség, hogy a lecsökkent jövedelmek miatt rosszabb minőségű szolgáltatást és ritkábban kénytelenek igénybe venni, vagy egyáltalán nincs pénzük erre, némelyek a gyógyszereik kiváltására sem tudnak áldozni. Ezek következményei hosszabb távon mindenképpen kedvezőtlen következményekkel járnak, amelyek előre jelzik a ma a megszorítások által oly takarékosnak vélt egészségügyi rendszerek későbbi jelentős pluszkiadásait. A recesszió, a rohamosan romló gazdasági körülmények hatásával párhuzamosan több országban tapasztalták a különféle fertőző betegségek tömeges megjelenését. Bizonyos országokban járványgócok alakultak ki. Okként a kutatók a közegészségügyi felügyeletek forráshiány miatti működés/ellenőrzés gyengülését jelölték meg, következményként pedig a malária, a dengue-láz intenzív terjedését. A görög adatok szerint a re-

cessziós években (Magyarországhoz hasonlóan) mérhetően nőtt az újonnan felfedezett HIV-fertőzöttek száma is, mert nincs forrás az intravénás kábítószeresek tűcsereprogramjára. Ugyanott nőtt a csecsemőhalandóság és 32 százalékkal emelkedett a halva születések száma. A fokozott pszichés terhelés miatt a munkanélküliek többet dohányoznak és isznak, aminek egyenes következménye a krónikus betegek létszámgyarapodása, illetve a közúti balesetek számának a növekedése. A fentebb felsoroltak csupán a recesszió rövid távú következményeire mutattak rá, a hosszabb távon jelentkező negatív jelekre csupán következtetni lehet. A kutatók feltételezik, hogy utóbbiak megjelenésében feltehetően jelentős szerepet játszik majd az, hogy az adott ország egészségügyi rendszere az elkövetkező években milyen minőségű szolgáltatásra lesz képes/hajlandó. A jó minőségű, mindenki számára elérhető szolgáltatások nagymértékben csökkenthetik a gazdasági recesszió egészségre gyakorolt káros, hosszú távú hatásait. A kedvezőtlen hatások ellensúlyozása miatt számos országban történtek intézkedések, például a közfinanszírozott szolgáltatások (gyógyszerek, segédeszközök stb.) árainak a csökkentésével. Más országokban a válság megoldásaként intézményeket zártak be, csökkentették a gyógyító személyzet létszámát, magasabb mértékű hozzájárulásra kötelezték a lakosságot. Ezek a lépések kivétel nélkül károsak, és rontják a szolgáltatás minőségét, végső soron pedig a lakosság egészségi állapotát. A válság kezdete óta a vizsgált országok közül több is csökkentette az állam egészségügyi kiadásait, de közülük nagyon sokan csak korlátozott időre. A balti államokban például csupán két évig tartottak a megszorítások, Görögországban, Írországban és Portugáliában három évig. (A magyar egészségügyben folyamatos a forráskivonás!) 2008–10 között a vizsgált országok közül 22-ben fogta vissza az állam az egészségügyi kiadások támogatását, ám az elvonások általában nem érték el a teljes forrás 5 százalékát. Kivételt képezett ez alól a nagyobb összeget elvonó Macedónia, Írország és Oroszország. Azokban az országokban (pl. Albánia, Örményország, Bulgária, Magyarország, Macedónia stb.) ahol a válság kezdetekor már magasak voltak (30 százalék feletti) a magánjellegű egészségügyi kiadások, az állami részesedés aránya két százalék felett csökkent. Lóránth Ida KÓRHÁZ 2013/6.

A mi innovációnk az Ön biztonságáért.

Greiner Bio-One biztonsági termékek

E

urópában évente megközelítőleg egymillió tűszúrásos baleset történik. Egy tűszúrással több mint 30-féle patogén – töb­ bek között a Hepatitis B és C, valamint a HIV – vihető át. Még a legkisebb átvitt vérmennyiség is életveszélyes fertőzéseket okozhat. Előzze meg az intézetében bekövetkező tűszúrásos sérüléseket! Ne várja meg, hogy Önnel is előfordulhasson! Óvja meg munkatársait a veszélytől, és biztosítsa számukra a felesleges stressztől mentes, biztonságos munkahelyet. Keresse a megbízható védelmet nyújtó Greiner Bio-One VACUETTE® biztonsági termékeket! A Greiner Bio-One VACUETTE® biztonsági termékei teljes mértékben megfelelnek a 2013. május 11-től bevezetésre került 2010/32/EU direktíva előírásainak. Az európai irányelv a kórházakban és az egészségügyi szektorban az éles/hegyes tárgyak által okozott sérülések megelőzését szolgálja, hiszen ezek jelentik a legnagyobb veszélyt a dolgozókra. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a megfelelő technikával ötvözött biztonságos munkavégzési eljárások sokkal hatékonyabbá teszik a munkavédelmi intézkedések megvalósítását. Az egészségügyben a fertőző betegségek átvitelének oka legtöbb esetben az éles tárgyak okozta sérülés, ezek közül is messze a tűszúrásos sérülések jelentik a legnagyobb kockázatot. A legveszélyesebb eljárások közé a vérvétel, az intravénás kanülözés és a percutan beadott injekciók KÓRHÁZ 2013/6.

tartoznak, hiszen már kis mennyiségű vér is potenciálisan életveszélyes fertőzések forrása lehet. A tűszúrásos baleseteknek nem kell foglalkozási ártalomnak lenniük. A VACUETTE® biztonsági termékek használatával ez a veszélyforrás kiküszöbölhető! A beépített biztonsági és védelmi mechanizmusokkal ellátott orvosi eszközök a Greiner Bio-One-tól megszokott kiváló minőséget képviselik. Az előre meghatározott vákuumot tartalmazó VACUETTE® rendszerek nagy előnye, hogy

egyszerű kezelhetőséget biztosítanak, a csövek gyorsan és higiénikusan cserélhetők, könnyen aktiválható a biztonsági pajzs, és minden alkotórész ideálisan illeszkedik egymáshoz. A VACUETTE® termékek széles termékpalettája vér, nyál és vizelet gyűjtésére szolgáló vákuumos mintavételi csöveket, tartozékokat, a tűszúrásos balesetek megelőzésére szolgáló biztonsági termékeket, manuális és automata ESR-rendszereket, éles tárgyak hulladékgyűjtő tartályait és a csövek kupakjait automatikusan eltávolító készülékeket tartalmaz. A Greiner Bio-One nagy hangsúlyt fektet az innovációra. A technikai fejlődés és a vizsgálati számok növekedése megköveteli, hogy a betegek és az egészségügyi dolgozók érdekeit maximálisan figyelembe véve olyan vérvételi eszközöket fejlesszen, ami egyszerűbb, gazdaságosabb, időtakarékosabb munkavégzést biztosít, és kizárja a mintacsere lehetőségét. Ennek érdekében a cég egy olyan gyári alfanumerikus vonalkóddal ellátott vérvételi rendszert hozott létre, amely egyedülálló a vérvételi rendszerek piacán. A hagyományos címkével rendelkező vérvételi csövek mellett a gyári vonalkódos csövek egyre népszerűbbek a felhasználók körében. A termékek kiváló minősége elsődleges fontosságú a Greiner Bio-One számára, melynek érdekében alapos, többszintű minőségirányítási rendszert fejlesztett ki

Családi vállalkozásból piacvezető vállalat A Greiner Bio-One International első vállalkozását 1868-ban alapította Carl Albert Greiner. A német-osztrák családi vállalkozásként induló, mára már piacvezető labortechnikai eszközöket gyártó és forgalmazó cég több mint 100 országban van jelen Európában, Amerikában és Ázsiában. A Greiner-csoport nemzetközi kutatási és fejlesztési tevékenységének központja a németországi Frickenhausenben (BioScience) és az Ausztriában lévő Kremsmünsterben (preanalitikai üzletág) található. A gyártási folyamat hét gyártási helyszínen – köztük Magyarországon, Mosonmagyaróváron – valósul meg, az értékesítést a világszerte jelenlévő 123 iroda által koordinált kereskedelmi partnereken keresztül végzi a cég. A vállalat a Greiner-filozófia alapján olyan értékeket tart szem előtt, mint a bizalom, a növekedés, a fenntarthatóság, az emberi értékek, a felelősség, a tisztesség és a nyitottság. A Greiner Bio-One termékeinek gyártása a legmagasabb minőségi szabványoknak megfelelően, csúcstechnológiás termelőegységekben, négy kontinensen, hét helyen történik, így biztosítható a kiváló minőség mellett a rövid szállítási határidő bárhol a világon.

AKTUÁLIS

13

eszközök beszerzésével megtakarítsa ezeket a költségeket és balesetmentes munkavégzést biztosítson munkatársainak. A Központi Szolgáltatási Főigazgatóság által meghirdetett „Zárt vérvételi rendszerek pályázatának” nyerteseként a Greiner Bio-One Hungary Kft. biztonsági vérvételi termékei a keretmegállapodás hatálya alá tartoznak, és a legszigorúbb előírásoknak megfelelően kerülnek forgalomba. A vérvételi kollekciók vezető beszállítója, a Greiner Bio-One Hungary Kft. partnerei részére mindenre kiterjedő, díjmentes kiegészítő szolgáltatásokat nyújt, melyek felölelik a preanalitikai tanácsadást, az új termékek bemutatását, a műszaki támogatást és az oktatást. Éljen Ön is ezekkel a lehetőségekkel, keresse Greiner Bio-One képviselőjét!

a vállalat. A legmagasabb szintű minőségi szabványok teljesítését a csúcstechnológiájú termelés, és a legjobb minőségű ellenőrző és felügyelő berendezések biztosítják. A Greiner Bio-One az ISO 9001:2008 és az EN ISO 13485:2003-2007 szerinti tanúsítványokkal rendelkezik. A minőség ellenőrzése a MEO, valamint folyamatba épített ellen-

őrzésekkel történik. A személyzet rendszeres oktatása biztosítja az ellenőrzések szakszerű végrehajtását. A tűszúrásos sérülések az egészségügyi szolgálatok és általában a társadalom számára jelentős költségtényezőt is jelentenek. A Greiner Bio-One Hungary Kft. lehetőséget kínál arra, hogy a megfelelő

Greiner Bio-One Hungary Kft. H-9200 Mosonmagyaróvár, Fertősor 7. Tel.: +36 (96) 204-872 Fax: +36 (96) 213-198 www.gbo.com

Dr. Simonyi Gáborral, a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház V. Belgyógyászat-Lipidológiai Osztály osztályvezető főorvosával, a Kardiometabolikus Centrum vezetőjével beszélgettünk a Centrum működéséről és a létesítményben zajló szakmai munkáról.

Népbetegségek ellen az ellátás csúcsáról – A Kardiometabolikus Centrum többek között az Ön szervezésének köszönhetően nyitotta meg kapuit 2008-ban. Milyen tudományos felfedezések vagy irányzatok támasztották alá egy ilyen típusú központ létrehozásának szükségességét? – A Kardiometabolikus Centrum Hálózatot hazánkban Farsang Csaba professzor úr szervezte meg. Jól ismert, hogy vannak olyan kockázati tényezők, mint például a hipertónia, a diszlipidémiák, a szénhidrát-anyagcsere zavarai, illetve az elhízás és ezen belül a hasi típusú elhízás, amelyek közül legalább három együttes jelenléte

14

AKTUÁLIS

metabolikus szindróma fennállását jelenti. E rizikófaktorok halmozott előfordulása ugyanakkor jelentősen fokozzák a kardiovaszkuláris kockázatot. – Milyen struktúrában és felszereltséggel működik a Centrum? –  A Kardiometabolikus Centrum kórházunkban a szmsz-ben is rögzített irányelvek mentén 2008-ban kezdte meg a működését. Kórházunkban különböző járóbeteg-egységek tartoznak ide: a lipidológiai, az obezitológiai, a hipertónia-, a kardiológiai és a diabetológiai szakrendelések. A

Kardiometabolikus Centrum alapfilozófiája az volt, hogy a nagy kockázattal rendelkező betegek a centrum keretében egységes elvek szerint kapják meg az ellátást, illetve e centrumon belül a beteg ellátása során – ha szükséges – a fent felsorolt társszakmák szakemberei is javaslattal szolgáljanak. A centrumon belüli betegellátás fontos momentuma, hogy a beteg a társszakmák bevonásának szükségessége esetében ne hosszadalmas előjegyzéssel kapja meg az ellátást, hanem még az adott napon kerüljön erre sor. A centrumon belül számos non-invazív vizsgálati lehetőség áll a betegek rendelkeKÓRHÁZ 2013/6.

zésére: pl. echokardiográf, terheléses EKGrendszerek, Holter-monitorok, ABPM-ek, doppler készülékek, spirométerek, folyamatos glukózmonitor, testösszetételt analizáló impedancia-készülék. – Hogyan épül fel a Centrumban zajló ellátás, milyen szakemberek vesznek részt a team munkában? – A háziorvosnak igen aktív szerepe van ebben a fajta ellátásban, mivel akár egy egész más panasszal (pl. köhögés) érkező vagy spontán jelentkező betegnek ajánlhat egy szűrést, amely a fizikális vizsgálaton túlmenően különböző – a háziorvos szintjén is elvégezhető – eszközös és laboratóriumi vizsgálatokat foglal magában. Az ellátás alapvető vonatkozása, hogy a betegeket a háziorvos szűrje ki, és a nagy kockázatú, többszörös rizikóval rendelkezőket ezt követően utalja be a centrumba. A Kardiometabolikus Centrum hálózat hazai megszervezésekor célul tűzték ki, hogy a cent-

– Szerencsés dolog, hogy kórházunkban e centrumokat is akkreditálták az érintett tudományos társaságok. Ezek a – Pest megyében egyedül a kórházunkban működő – speciális centrumok a Kardiometabolikus Centrumtól függetlenül tevékenykednek, azonban értékes szakmai kiegészítői az itt folyó szakmai munkának is. – Milyen területi kötelezettség mentén zajlik az ellátás? – A Kardiometabolikus Centrumban működő szakellátás keretében végzett betegellátás mindegyik vonatkozásban a megfelelő szakmák (pl. kardiológia, belgyógyászat) mentén jelenthető az OEPnek. A betegek alapvetően a területi ellátási kötelezettségnek megfelelően érkeznek, azonban néhány specialitás – mint a lipidológia és az obezitológia – miatt a betegek ennél jóval szélesebb körben is megkeresnek bennünket.

Dr. Simonyi Gábor

rumban diplomás ápoló fogadja a betegeket, aki a vezető panasz vagy állapot szerint választja ki az első ellátás helyét. Ez lehet először pl. kardiológus, lipidológus, obezitológus, vagy bármelyik más, a centrum munkájában résztvevő szakember is. A centrum értékes tagja a dietetikus és a gyógytornász is. Emellett szükségessé válhat pszichológus vagy pszichiáter bevonása is, de természetesen az itt nem felsorolt szakmák segítsége is szóba jöhet adott esetben. – Ha jól tudom, Ön a Kardiometabolikus Centrum mellett a Hypertonia Decentrum és a Regionális Zsíranyagcsere Központ vezetője is. Hogyan egészíti ki egymást a különböző intézetekben zajló munka szakmai és menedzseri szempontból? KÓRHÁZ 2013/6.

– Mennyire jó a kapcsolatuk az alapellátásban dolgozó kollégákkal, illetve a többi társszakma szakmai vezetőségével? – A Kardiometabolikus Centrum indulásakor 2008-ban több alkalommal szerveztem a háziorvosok részére tájékoztató előadásokat, hogy miért előnyös a betegeknek a centrum szolgáltatásait igénybe venni. Ezen túlmenően évente több alkalommal tartok a háziorvosok részére továbbképző jellegű előadásokat, amelyek szintén jó fórumot teremtenek a szorosabb kapcsolat kialakítására. – Milyen nemzetközi kapcsolatokat ápol a Centrum vezetőjeként? – A centrum vezetőjeként tudományos tevékenységemet az elmúlt öt évben mint-

egy hetven, hazai és külföldi folyóiratban megjelent publikáció, másfélszáz hazai és külföldi idézhető előadás-kivonat, öt könyv írása, illetve szerkesztése fémjelzi. Több mint egy tucat hazai és külföldi tudományos társaságnak vagyok tagja, a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság (MOMOT) titkára, korábban alelnöke voltam. A centrumban is végzett tudományos munkásságom elismeréseként 2009-ban az International Society of Hypertension akkori elnöke, Thomas J. Fogarty hívott meg a társaság tagjainak sorába. 2010-ben az International Society for Holter and Noninvasive Electrocardiology (ISHNE), majd 2011-ben az American Heart Association (AHA) Fellow-ja címet ítélték nekem. – Milyen jelentős tudományos felfedezések születtek az Ön speciális szakterületén az elmúlt években, milyen fejlesztések történtek a diagnosztikában és a terápiában? – Az elmúlt években számos új ismeret született ezen a speciális területen. Az összeset felsorolni lehetetlen, azonban néhány dolgot kiemelnék. Nyilvánvalóvá vált, hogy a kardiovaszkuláris kockázat csökkentésében a sztatinok jelentős szerepe mellett létezik még az ún. reziduális kockázat, amelynek lényeges elemei az emelkedett non-HDL-koleszterin, az alacsony HDL-koleszterin és a magasabb triglicerid szint. Jelenleg is intenzív kutatás témája, hogy e komponenseket mely eszközökkel lehetne a leghatékonyabban befolyásolni. Mindezek mellett kiemelendő, hogy a diabetológiában megjelentek az inkretintengelyre ható új készítmények, amelyek már a hipoglikémia veszélye nélkül képesek glukózdependens módon csökkenteni a vércukorszintet. Hosszú távú kardiovaszkuláris biztonságosságukról jelenleg is folynak a vizsgálatok. – Mi okoz nehézséget jelenleg az Önöknél zajló betegellátásban? – A betegellátásban – mint számos más helyen – a finanszírozási kérdések, ezen belül a volumenkorlát, illetve a szükségessé váló fejlesztések forrásainak a megteremtése okozza a fő nehézséget. – Melyek az utóbbi idők legfontosabb sikerei az Ön által elért eredmények közül? – Legfőbb sikerünk betegeink elégedettsége, és az, hogy a jelenlegi szűkös körülmények között is képesek vagyunk arra, hogy a beteg embert teljes egészében vizsgáljuk és kezeljük. Radnai Anna AKTUÁLIS

15

„Nem egy elfogadható intézményt kell működtetni kiváló likviditással, hanem kiváló intézményt kell létrehozni, menedzselhető, kézben tartott likviditással” – foglalja össze ars poeticáját Ivády Vilmos egészségügyi közgazdász, a Semmelweis Egyetem korábbi gazdasági főigazgatója, a SE Egészségügyi Menedzserképző központ tanára.

Kézben tartott likviditás – 2005 és 2012 között volt a Semmelweis Egyetem gazdasági főigazgatója. Milyen tapasztalatokat halmozott fel? – Valóban, ha az ember eltölt hét és fél évet egy nagy egyetem élén gazdasági vezetőként, olyan tanulságokat, tapasztalatokat szerez, amelyeket érdemes megosztani a kórházvezetőkkel, gazdasági igazgatókkal. A Semmelweis Egyetemen ugyanis olyan gazdálkodási modellt fejlesztettünk ki, amelyről, aki nem ismerte, azt hitte, bűvészkedés a számokkal, aki viszont megismerte, azt javasolta, máshol is vezessék be a módszertant. Segítségével ugyanis összeszedett gazdálkodási rendszerré lehetett gyúrni az egyetem addig alacsony hatékonysággal működő gazdálkodását. – Milyen volt a gazdálkodási környezet 2005 előtt? – Mindenki ment a maga feje után. Nem volt egységes gazdálkodási célrendszer, amely alapján végezte mindenki a feladatot, és nem létezett céltudatos előrelátás. Az a stabilitás, amit Tulassay Tivadar rektor úr nemcsak tekintélyével, hanem vezetési stílusával is megteremtett, kedvezett egy érdekeltségi rendszer kialakításának. 2005 előtt se érdekeltségi rendszer, se centralizáció nem létezett, persze hozzá kell tenni, a rendszer működött. Amikor átvettem a főigazgatói feladatokat, a lejárt szállítói állomány megközelítette a 3 milliárd Ft-ot, és volt olyan hónap akkoriban, amelynek elején 20 millió Ft volt a bankszámlán. Az adatok klasszikus költségvetési szemléletben készültek, azaz egy adatot öt különböző kimutatáshoz lehetett használni, attól függően, hogy mit akartunk megmagyarázni. Ha valamelyik szervezeti egység pénzt kért, vagy adtak neki, vagy nem. Nem tudta senki megmondani, hogy egy klinika mitől kap több keretet, mint egy másik. A szervezeti egységek hasonló költségigényű feladatokat teljesen eltérő költségszinttel teljesítettek. – Sok gazdasági igazgató saját jelenlegi problémájára ismer ezekben a mondatokban. Hogyan kezdték el a munkát?

16

AKTUÁLIS

– Első lépésként meg kellett szüntetni a „kézből etetés” politikáját. Egységes alapelveket kellett meghatározni a szervezeti egységek számára, és tisztán kellett látni, hogy milyen költséggel gazdálkodnak a szervezeti egységek. Ehhez éppen kapóra jött az SAP gazdálkodási rendszer bevezetése, amely szigorúan nyilvántartja a felhasználásokat, és csak a keret erejéig engedélyezi azokat. Bár a bérmodulnál túl lehetett lépni a kereteket, az utólagos kontroll ott is lehetséges volt. Pontosan látnunk kellett, hogy ki mennyiből gazdálkodik és milyen feladatot lát el, ez volt az alapja egy célorientált szisztematikus keretgazdálkodási rendszer bevezetésének. – A feladat adott volt, csak a hozzá rendelhető forrásokat kellett meghatározni? – A nettó bevételalapra állítottuk rá a kiadási kerethez való jogot, ezzel megteremtettük a gazdálkodás piaci lábát. Ott, ahol nem volt TVK, a motiváció egyértelmű volt, ott, ahol létezett a TVK, ha az egység mégis többletbevételt hozott, nagyobb keretre volt jogosult. Ezt követően létrehoztunk egy kiegyenlítő alapot. Azt mindenki tudja, hogy a jelenlegi HBCS-rendszer az egyes eseteket eltérő módon finanszírozza. Vannak jobban, illetve kevésbé jól finanszírozott beavatkozások, ezért mindenhol kialakul valamilyen keresztfinanszírozási gyakorlat. Ám míg korábban ez nem volt transzparens, mi kimondtuk, hogy az OEP-bevételek és a klinikákat illető egyéb bevételek 10 százaléka bekerült egy olyan kiegyenlítő alapba, amit a menedzsment oszt szét, ám nem bevételarányosan, hanem az egyes klinikák igényeit és az egyetem felé nyújtott szolgáltatásait szem előtt tartva. – Ez nem a „kézből etetés” politikájának továbbélése? –  Amennyiben transzparens alapelvek szerint valósul meg, nem. A kiegyenlítő alap két célt szolgált. Az első esetben azt mondtuk a szervezeti egységnek, hogy nem jól gazdálkodsz, nagy a veszteséged, intézkedési tervet kell készítened, de adunk át-

Ivády Vilmos

meneti időt, a kiegyenlítő alapból addig támogatunk, hogy fennmaradjon a klinika. Ám ha nem sikerül előrelépni, bizonyos idő múlva csökkentett keretből kell működni. Ez neveztük el kiegészítő keretrendszernek. A kiegyenlítő alap másik célja pedig a tartósan veszteséges, de fontos ellátást nyújtó, a nem megfelelő betegösszetételű, illetve a kis üzemméretű szervezeti egységek egyensúlyának megteremtése volt. Egy 2-300 milliós árbevételű klinika ugyanis nem tudja megoldani a gazdaságos működést, főleg, ha a progresszív ellátás csúcsán országos feladatokat kell ellátnia. A kiegyenlítő alap abban is segített, hogy ne a szemellenzős, rigid üzleti szemlélet érvényesüljön, hanem az egészségügy speciális szemléletét lefordítsuk a gazdálkodás nyelvére. Képesek voltunk keverni a teljesítmény alapú és szolidaritási kritériumokat, de leginkább abban segített, hogy láthatóvá vált: hol vannak a rendszerben veszteségpontok. – Hogyan fogadta a szakma az elképzelést? – Amikor 2006 elején felálltam a professzori értekezleten, és felsoroltam, mely klinikák nyereségesek és veszteségek, a professzorok jó része nagyon megsértődött rám. Az önbecsülésük nem fogadta el, hogy veszteségesek. Ebből viszont óriási tőkét tudtunk kováKÓRHÁZ 2013/6.

csolni, hiszen pontosan ezek a klinikák voltak azok, ahol sok változást lehetett végrehajtani, mivel alapozni tudtunk a professzorok önbecsülésére. Amikor a szolidaritási hozzájárulást 3,6, majd 10%-ra emeltük, a nyereséges klinikák professzorai ebben partnerek voltak, hiszen így ők is előre láthatóan tudtak gazdálkodni. Ez a rendszer világossá tette, hogy a nettó bevétel hozza a pénzt, illetve érvényre juttatta a globális gazdálkodási szemléletet. Korábban azt mondták: hiányuk van, kérnek pénzt, ám közben voltak saját bevételeik. Az új rendszerben meghatároztuk, hogy egyetlen zseb van, a két keretet össze kell vezetni – viszont motiválttá tettük őket a többletbevételek termelésében. – Mennyi idő alatt fordult termőre az új gazdálkodási rendszer? – Nem kevés idő és türelem kell a gondolkodás átalakításához. A Semmelweis Egyetemen négy-öt év kellett ahhoz, hogy a szigorú keretgazdálkodási rendszer meghozza gyümölcsét, a professzorok tudatosan, felelősen gondolkodjanak, gazdálkodjanak, és felelős döntéseket hozzanak. Ebben persze az is segített, hogy ha be akartak szerezni valamit, a saját kereteiken belül kellett ezt megpróbálniuk, és csak ezután fordulhattak hozzánk. – Milyen érdekeltségi rendszer alakítottak ki? – A TVK miatt nem alakíthattunk ki fedezetérdekeltségi rendszert, így a maradványérdekeltséget helyeztük előtérbe. A maradványt szent tehénnek tekintettük, és a szervezeti egységnél hagytuk, így érdekeltté tettük őket abban, hogy maradványt képezzenek. Ráadásul ezzel év közben számoltunk, mint olyan forrással, amit nem költenek el. A maradvány tulajdonképpen szabad pénzeszköz volt, ami likviditási szempontból jelentős mozgásteret adott a szervezet számára. Ám ez csak úgy működött, hogy a szervezeti egységek tudták: az év végén megkapják a maradványt. – Hogyan alakult likviditásuk? – Azt vallom, hogy nem egy elfogadható intézményt kell működtetni kiváló likviditással, hanem kiváló intézményt kell létrehozni, menedzselhető, kézben tartott likviditással. Ezért ha szükségét éreztük, a likviditási célkitűzéseket beáldoztuk, ám kezelhető határon belül tartottuk a likviditást. Az elmúlt hét év története azt bizonyítja, hogy sose futott el a hiány, és csak akkor lazítottunk, ha tudtuk, hogy ennek eredményeként bevételi pozíciónk javul. Az elsődleges cél ugyanis az egyetem fejlesztése volt, kézben tartKÓRHÁZ 2013/6.

ható likviditás mellett. Az utolsó néhány évben már látszottak az eredmények, hiszen 2011 májusától nem volt lejárt szállítói állományunk. Lépnünk kellett viszont 2011 végén, amikor már a 2012. évi trendeket negatívan láttuk. Ezért 2011 végén alacsony lejárt szállítói állományt és magas bankszámlát kellett produkálnunk. 2011ben a maradványokat „megadóztattuk”, így a nagy maradványképzők hozzájárultak az egyetem egyensúlyához, továbbá a devizás tandíjbevételek felhasználását átalakítottuk. Minden, ami nem a közvetlen költségeket finanszírozó devizás árbevétel, központi döntési jogkörbe került. Ezek tették 2012 elején lehetővé, hogy jó pozícióval induljunk. Az oktatási bevétel 1,8 milliárddal csökkent, ehhez képest ugyanannyi oktatási keretet tudtunk adni, mint 2011ben. 2012-t úgy kezdtük, hogy több volt a bankszámlánkon, mint az adósságállományunk. Aztán 2012-ben, ameddig november végéig nyomon követtem az időszakot, a rendszer kiválóan működött, hiszen a kialakult keretgazdálkodási gyakorlat, és mozgástér alapján dolgozott mindenki. – Hogyan ítéli meg fél év távlatából a Semmelweis Egyetemen bevezetett gazdálkodási módszertant? – Úgy érzem, egyértelmű siker az, amit az egyetem vezetése és a szervezeti egységek vezetői, azaz a professzori kar véghezvitt, közvetlen kollégáim támogatása mellett. Megmutattuk, hogy egyetemi keretek között lehet üzleti alapú, transzparens, megfelelő motivációs tényezőket tartalmazó gazdálkodási környezetet kialakítani. Ráadásul felnőtt egy olyan új professzori gárda, akik fogékonyak voltak az új gazdálkodási rendszerre, újdonságaira és módszertanára. Attól még, hogy egy professzort kineveztek egy klinika élére, nem vált a gazdálkodástudomány professzorává. Nagyon fontosnak tartottam, hogy legyenek információi és tudása a szervezeti egység gazdálkodásáról. Ezért az újonnan kinevezett professzorokat konzultációra hívtam a költségvetésről, a gazdálkodási elvárásokról, hogy a kezdetektől partneri kapcsolat induljon. Ez bevált, és egy üzleti szempontból tudatos professzori gárda alakult ki. Talán ennek is köszönhető, hogy a gazdálkodási módszertan a Semmelweis Egyetem életében maradandó lehet. – 2012 végén lezárult a Semmelweis Egye­ tem korszaka életében. Hogyan tovább? – Munkám során az is kiderült, hogy az orvosés egészségtudományi képzés Magyarország egyik legerősebb tudásbéli export­ cikke. Évente több mint 10 ezer külföldi diák ta-

nul a magyar orvosi egyetemeken. Ebből a felsőoktatásnak 20 milliárd Ft árbevétele származik, amihez az adott városokban további 15 milliárd Ft járulékos árbevétel kapcsolódik. Ráadásul kapós exportcikknek tűnik az az ellátásszervezési rendszer, amit az Egészségügyi Állam­tit­kárság megvalósítani tervez Magyar­országon. Akár önálló „termékként” is érté­kesíteni lehetne, mert függetlenül a ma­gyarországi megvalósítás sebességétől és a felmerült problémáktól, a kidolgozott rendszer jelentős know-how-t képvisel, csakúgy, mint az 1993 óta működő HBCS-rendszerünk, gyógyszertámogatási rend­ szerünk vagy finanszírozási rendszerünk, valamint az orvosregisztráció és továbbképzés rendszere. – A magyar egészségügyi szakértelem exportcikk? – A fejlődő országok egészségügyi rendszerei nem kerülhetik el, hogy a DRGbevezetése után a teljesítményt korlátozzák felülről, mi olyan releváns tapasztalatokat tudunk, amelyek hasznosíthatóak, de akár az egészségügyi informatikai megoldásokban is komoly szellemi tőke van Magyarországon, ugyanígy az epidemiológiai területen, vagy a népesség-nyilvántartásban is. A kreativitás megvan bennünk, de sok helyen, például a védőnői rendszerben az évszázados tapasztalat is. Gyorsan növekvő ázsiai országok számára nagyon fontos tudás lehet ez is. Kicsik vagyunk, de ez olyan tudás, mit el tudunk adni. Olyan rendszerek, amelyek nem feltétlenül sikertörténetként tekintenek itthon, nemzetközi szinten elismertek és hasznosak lehetnek. – Nem foglalkozik a magyar egészségügy gazdálkodási módszertanának fejlesztésével? – Nem távolodtam el a magyar egészségügytől, néhány kisebb kórházat közelről látok, és van elképzelésem arról, hogy milyen pontokon kellene javítani a gazdálkodási módszertant. Jelenleg az a legnagyobb probléma, hogy a költséghelyi struktúra nem megbízható, az adatok nem összehasonlíthatóak, vagy sok esetben nem alkalmasak arra, hogy a költségeket a valós költséghelyre vagy szóba jöhető költségviselőkre mutassuk ki. Meggyőződésem, hogy az állami tulajdonú rendszerből lehet a legtöbbet kihozni, amennyiben az állam megfelelő módszertant alakít ki – például az intézmények gazdálkodásában. A Semmelweis Egyetemen szerzett tapasztaltok kiválóan adaptálhatóak egy nemzeti rendszerre. Zöldi Péter AKTUÁLIS

17

Június 12-én először végeztek ballonkatéteres módszerrel olyan vérnyomáscsökkentő beavatkozást Magyar­ országon, mely a vese verőereit körülölelő szimpatikus idegrendszeri fonat rádiofrekvenciás roncsolásával (dener­váció) megszünteti a vese – mint az egyik legfőbb vérnyomás-szabályozó központ – és az agy közötti kóros információáramlást. Tapasztalatok szerint ennek következtében a drasztikusan magas, korábban komplex gyógyszeres kezeléssel nem befolyásolható magas vérnyomás egy hónapon belül csökkenni fog.

Vérnyomáscsökkentő ballonkatéteres beavatkozás Győrben A

beavatkozás újdonsága az eddig alkalmazott technikához képest abban áll, hogy a veseartériába juttatott és ott felfújt ballonon nem csak egy, hanem számos elektróda található, mely ezáltal jelentősen lerövidíti a rádiofrekvenciás energia leadásának idejét, a korábbi átlagosan 24 percről a két vese esetében összesen mindössze egy percre. Ez azért lényeges, mert a kezelésnek ez a szakasza az, ami a betegnek fájdalmat okozhat. A speciális eszközzel végzett beavatkozást Dézsi Csaba András professzor, a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Kardiológiai osztályának főorvosa, a radiológusból, intenzív terápiás szakorvosból és érsebészből álló munkacsoport vezetője végezte elsőként egy 49 éves nőbetegnél, akinek addig 8 gyógyszerből álló kombinációval sem sikerült 180– 200/100 Hgmm értékről tartósan lecsök-

kenteni a vérnyomását, és ennek hátterében minden egyéb lehetséges kiváltó okot már korábban kizártak. Másodikként egy olyan 68 éves, gyógyszerekkel beállíthatatlan vérnyomású, szív­ rit­musszabályzóval élő, cukorbetegségben szen­vedő nőbetegnél végezte el a beavatkozást, aki korábban már átesett egy szívkoszorúér-tágításon is. Utóbbi azért is jelentős, mert pacemakerrel élő beteg esetében ballonkatéteres rádiófrekvenciás veseartériadenervációt eddig még a világon sehol nem végeztek. Komplikáció egyik beteg esetében sem jelentkezett. „A magas vérnyomás a szívinfarktus és a stroke egyik legveszélyesebb rizikófaktora, így a jelenlegi beavatkozás meghonosításával a súlyos, gyakran életet veszélyeztető, csapásszerűen bekövetkező kóros állapotok hatékonyan megelőzhetők. A magas vérnyomás

kezelésére új hatóanyagot tartalmazó gyógyszer az utóbbi tíz évben nem került forgalomba. Ennek tükrében különösen fontos, hogy a hipertónia, a „néma gyilkos” ellen az orvosok fegyvertára egy újabb hatékony lehetőséggel bővülhetett” – nyilatkozta Dézsi professzor. Dr. Tamás László János, a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház főigazgató főorvosa, aki mint érsebész maga is személyesen jelen volt a beavatkozásokon, elmondta, hogy a győri kórházban évente mintegy 1800 szívkatéteres, 700 intervenciós radiológiai, és mintegy 700 érsebészeti beavatkozást végeznek egyéb érterületeken. A kórház, ahogy névadójának munkássága is igazolja, mindig igyekezett élen járni a szakmai újdonságok bevezetése terén. Petz Aladár Megyei Oktató Kórház

Hatvanban is fejlesztik a rehabilitációs ellátást „A rehabilitációs ellátórendszer fejlesztése az Észak-magyarországi régióban” elnevezésű, konzorciumban megvalósuló projekt révén, az Új Széchenyi Terv keretében 4,526 milliárd forintos támogatásból újulhat meg az Észak-magyarországi régió 11 kórházának rehabilitációs ellátása. A hatvani Albert Schweitzer Kórház-Rendelőintézetben is komplex rehabilitációs fejlesztés kezdődik – tudatta közleményben a GYEMSZI. Az új rehabilitációs központ alapkövét ünnepélyes keretek között dr. Stankovics Éva, az Albert Schweitzer Kórház-Rendelőintézet főigazgatója és dr. Cserháti Péter helyettes államtitkár tette le, Szabó Zsolt, Hatvan város polgármesterének és országgyűlési képviselőjének jelenlétében. Cél a különböző rehabilitációs szakterületekhez való lakossági hozzáférés földrajzi-regionális és ellátásbeli egyenlőtlenségeinek csökkentése, valamint az elérhető egészségügyi rehabilitációs szolgáltatások színvonalának javítása az infrastruktúra és a műszerezettség fejlesztése révén. Kiemelt hangsúlyt kap a konzorciumban részt vevő kórházak rehabilitációs ellátásának progresszivitása, a betegutak régión belüli összehangolása és az ellátási protokollok egységesítése. A program keretében a hatvani Albert Schweitzer Kórház-Rendelőintézetben komplex rehabilitációs terápiás központot hoznak létre, a meglévő használhatatlan épület helyére új épületszárnyat építenek. A felújított helyen ambuláns kardiológiai rehabilitáció kialakítására kerül sor, és itt történik majd a poszttraumás korai rehabilitáció is. Az új épületben 30 m2-es kardioterem, valamint egyéb rehabilitációs célt szolgáló egység, például tornaterem is lesz. A tüdőbeteg-gondozó és a járóbeteg-szakellátás beköltözik a központi telephelyre, a felújítás során kialakított helyiségekbe, a rendelőintézet második emeletére. Ezáltal a járó- és fekvőbeteg-szakellátás, valamint a rehabilitációs szakellátások is egy helyen válnak elérhetővé a lakosság számára. Az aktív ellátás lakossághoz közeli ambuláns, járó betegeket ellátó kardiológiai rehabilitációs, pulmonológiai- és légzés-rehabilitációs tevékenységgel egészül ki. A kardiológiai rehabilitációs 88 m2-en, a pulmonológiai és légzés-rehabilitációs 242 m2en, valamint a neuromuszkuloszkeletális rehabilitációs fejlesztés 676 m2-en valósul meg a tervek szerint. A programban a hatvani Albert Schweitzer Kórház-Rendelőintézet támogatási összege 505 853 510 Ft (Weborvos)

18

AKTUÁLIS

KÓRHÁZ 2013/6.

Gyógyszerek nélkül csökkenthető a magas vérnyomás annak a speciális pacemakernek a segítségével, melyet Magyarországon elsőként a Semmelweis Egyetem Városmajori Klinikáján ültettek be. Az első hazai vérnyomásszabályozó pacemakert egy 48 éves asszony kapta, aki 30 éve küzd rendkívül magas vérnyomással és cukorbetegséggel. A beültetést a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatóhelyettese, dr. Sótonyi Péter érsebész végezte.

Először ültettek be Magyarországon vérnyomás-szabályozó pacemakert A

pacemakert a beültetés után három hétre indították be, és a segítségével egy óra alatt sikerült az asszony korábban 200-as vérnyomását 156-ra beállítani. Ezzel a csökkenéssel azonnal a felére esett vissza a magas vérnyomással járó egészségkárosodás veszélye, így például a stroke kockázata. A készülék a szervezet saját vérkeringésszabályozó rendszerét használja a magas vérnyomás kezelésére. A klinika igazgatója, dr. Merkely Béla elmondta, kiemelt feladatának érzi, hogy ilyen új terápiákat elérhetővé tegyen Magyarországon. Véleménye szerint ezt csak a szív- és érgyógyászati központ előnyeit kihasználva lehet megtenni, ahol a különböző területek szakemberei egy helyen látják el a beteget. Kiemelte, hogy a műtétet, a vérnyomás beállítását és az utókezelést irányítása alatt egy 3 tagú, fiatal szakemberekből álló csapat végzi, amelyben szorosan együttműködve dolgozik az aneszteziológus, az érsebész és a szívgyógyász. Az eszközt dr. Sótonyi Péter érsebész ültette be, aki elmagyarázta, hogy a pacemaker két részből áll. A mintegy fél centis ingerlő elektródát a nyaki verőér külső felszínére

rögzítik, az agy keringésszabályozó központjához ingerületeket küldő vérnyomást érzékelő idegrostokra. A 4-5 centis telepet a kulcscsont alá ültetik, mely akár 5–7 évig is működhet csere nélkül. A pacemakert és az érzékelőt a bőr alatti zsírszövetben vezetett vékony dróttal kötik össze. A beindításkor is ott volt a munkacsoport mindhárom tagja, dr. Sótonyi Péter érsebész, dr. Széplaki Gábor kardiológus és dr. Zima Endre altatóorvos. A pontos beállítást Széplaki doktor végezte, ő magyarázta el, hogy tulajdonképpen az ideget ingerlik elektronikusan apró impulzusokkal, távirányítással, így „csapják be” a szervezetet, mely vérnyomás-csökkenéssel reagál. Egy órán át próbálták megtalálni a betegnek legoptimálisabb beállítást, végül 200-ról 156-ra vitték le a vérnyomását. Széplaki doktor szerint ennél többet csökkenteni nem is szabad, mert a hirtelen változás megterhelné a beteg szervezetét. A beteg az azonnali eredményt szinte el sem hitte, azt mondta évtizedek óta 200 körüli a vérnyomása a gyógyszerek szedése mellett is. Volt már koszorúér-szűkülete, és átesett egy szívinfarktuson is. Egy

Dr. Sótonyi Péter, dr. Zima Endre, dr. Széplaki Gábor

KÓRHÁZ 2013/6.

A beültetett eszköz

hónap múlva kell kontrollra visszamennie, akkor a tervek szerint tovább csökkentik a vérnyomását. A Városmajori Szív- és Érgyógyászati Kli­nika az úgynevezett nem gyógyszeres terápiák legnagyobb regionális központja, évente 1700 szívritmust szabályozó eszközt (pacemakert) ültetnek be. Merkely professzor elmondta, hogy a pacemakerek sokat fejlődtek az utóbbi évtizedekben; eddig döntően a szívritmuszavarok és szívelégtelenségek kezelésére használták, az utóbbi években ugyanakkor olyan innovatív eszközök is kezdenek elterjedni, melyekkel a vérnyomás is szabályozható. Ez a most beültetett eszköz elsősorban azokon a súlyos magas vérnyomásban szenvedő betegeken tud segíteni, akik nem reagálnak a gyógyszeres kezelésre. A közel két és félmillió hipertóniás magyar beteg mintegy 5–10 százaléka ilyen, az ő esetükben a legnagyobb kockázat a stroke. Semmelweis Egyetem AKTUÁLIS

19

Az aktuális egészségügyi statisztikák szerint az utóbbi két évben a korábbiakhoz képest a duplájára emelkedett a HIV-fertőzöttek száma. Kevesebben járnak szűrésre, sok a diagnosztizálatlan és rejtőzködő beteg. A nemzeti stratégia többször is nevet váltott, de mára sem véglegesítették, a bizottságból munkacsoport lett, de alakuló ülést sem tartott még.

Több HIV-fertőzött, kevesebb szűrés M

agyarországon az első HIV-fer­ tő­ zöt­ tet 1985-ben, az első AIDS-beteget egy évvel később diagnosztizálták. 1988-ban pedig már nyolc halálos áldozata volt az akkor még végzetesnek számító fertőzésnek. A többségében homoszexuális férfiközösségek, másodsorban pedig tűhasználó drogosok körében terjedő betegség kezelési lehetőségei, a fertőzöttek életesélyei az elmúlt több mint két évtized alatt világszerte, így Magyarországon is alaposan megváltoztak. A betegséget okozó retrovírus ellen időközben olyan gyógyszereket fejlesztettek ki, amelyek megszabadítani ugyan nem képesek a pácienst a kórokozótól, de gátolják azok működését, ezzel (szerencsés esetben) évtizedekkel meghosszabbítják az életet. Feltételezhető, hogy éppen ezek az új gyógyszerek, az életben maradás reményének a felerősödése is közrejátszott abban a pár év óta világszerte tapasztalható jelenségben, hogy ismét gyarapodni kezdett a HIV-fertőzöttek száma. Valószínű oka lehet, hogy az érintettek az egykor pár év leforgása alatt biztos halállal végződő fertőzésre az új terápiás eljárások ismeretében ma már kezelhető kórként tekintenek, ami kioltja óvatosságukat, elővigyázatosságukat, és felelőtlen cselekedetekre sarkallja őket. A világtendencia Magyarországot sem kerülte el. Az EMMI Egészségügyi Államtitkárságának statisztikái szerint jelenleg a HIV-fertőzöttek számát 3000-re becsülik. Pontos létszámuk ismeretlen, mert sok közöttük (feltételezések szerint körülbelül a 40 százalékuk) a még fel nem fedezett, illetve a rejtőzködő eset. Több alkalommal előfordult már, hogy egy adott személyről csupán a halála után derült ki, hogy HIV-fertőzött volt. A diagnosztizált fertőzöttek létszáma jelenleg 1100 fő, akiket az országban egyetlen helyen, a fővárosi Szent László kórházban kezelnek. Tizenöt-húsz évvel ezelőtt évente általában 15–20 beteg halt bele az AIDS-be, ma átlagosan 8 fő. Az Országos Epidemiológiai Központ aktuális adatai szerint tavaly a duplájára emelkedett az újonnan diagnosztizált HIV-fertőzöttek létszáma. Az öt évvel korábbi 119 főhöz képest 2012-ben 219 új fertőzöttet regisztráltak. A 20–30 éves korosztályba tartozó új

20

AKTUÁLIS

Dr. Bánhegyi Dénes

fertőzöttek létszáma egy év alatt a kétszeresére nőtt, a legnagyobb létszámgyarapodást a 30–40 éves homo- és biszexuális férfiak csoportja mutatta, de 10 százaléknál magasabb volt tavaly a drogot nem fogyasztó heteroszexuálisok aránya is. Laborban „felejtett” leletek Megkérdeztük dr. Bánhegyi Dénestől, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház V. Infektológiai osztályának főorvosától, szerinte mi lehet a HIV-fertőzöttek létszámgyarapodásának a hátterében? – Egyértelmű ok a döntően meleg közösségeket érintő promiszkuitás, a felelőtlen és gyakori partnercsere – jelölte meg a fertőzöttek gyarapodásának eredetét a főorvos. Nem ma kezdődött a létszámemelkedés: a 90-es évek közepétől 2005-ig évente körülbelül 60–80 fő között stabilizálódott az újonnan felfedezett hazai fertőzöttek száma. A következő évben tapasztaltuk az első létszámemelkedést, és azóta évről-évre többen lesznek a fertőzésben újonnan érintettek. Tavalyra számuk elérte a 219 főt. Hasonló tendencia tapasztalható mind Európa más országaiban, mind Amerikában. Feltételezhetően az okok között szerepel továbbá az érintettek tájékozatlansága, a célcsoportnak specifikus, széleskörű felvilágosítást nyújtó prevenci-

ós programok intenzitásának a gyengülése is. A fertőzöttek létszámgyarapodása mellett mindenütt jellemző a viszonylag későn, a betegség előrehaladottabb stádiumában diagnosztizált magas esetszám. Ezeknek a betegeknek már korábban el kellett volna kezdeniük a gyógyszeres terápiás kezelést. Ebbe a csoportba sorolható a betegeknek körülbelül az egyharmada, akiknek a 15–20 százaléka már produkálja az AIDS súlyos szövődményes tüneteit. Gyakori tapasztalat, hogy a beteg kezelésre már be sem kerül az osztályunkra, mert kórházunk Központi Aneszteziológiai és Intenzív Osztályán kezelik, és ezeknek a súlyos, tartósan lélegeztetett betegeknek a halálozási aránya érthetően magas. A súlyos szövődmények (Pneumocystis carinii pneumonia, Toxoplasma agytályog) specifikus kezelése mellett fokozatosan bevezetjük az antiretrovirális gyógyszeres kezelést is. Mindez persze elkerülhető volna, ha rendelkezésre állna a jelenleginél hatékonyabb és kiterjedtebb diagnosztikus háttérprogram. A HIV mellett nem szabad megfeledkeznünk a meleg közösségekben járványszerűen, egyre intenzívebben terjedő szifiliszről és hepatitisz A, B, illetve C fertőzésekről sem. Magyarországon jelenleg tíz akkreditált laboratóriumban végeznek HIV-szűrést, a vizsgálati eredmények találati aránya 99,5 százalékos. Alapesetben a szűrés önkéntes és anonim, de gyakori, hogy az anonimitás hátrányt jelent a pozitív esetek további sorsa szempontjából. A szűrésre jelentkezőknek ugyanis körülbelül az egyharmada el sem megy az egy hét múlva átvehető leletéért, így a pozitív esetek rejtve maradnak, a fertőzött személy csupán évek múlva jut hozzá a számára fontos kezeléshez. Ez a jelenség nemcsak nálunk tapasztalható, hanem világszerte, ezért sok országban bevezették már a gyorstesztek használatát. Ezek segítségével a vizsgált személy véréből azonnal megállapítható az illető esetleges fertőzöttsége. A rejtett esetek minél eredményesebb felderítése érdekében mára az Egyesült Államokban is megváltozott a szűrési technika. Az évekkel korábban általánosan alkalmazott egyedi, anonim szűrés helyett, amelyet KÓRHÁZ 2013/6.

kizárólag az érintett páciens írásos hozzájárulása alapján végezhettek el, azokban a városokban, ahol a lakosságban a fertőzöttek aránya eléri, vagy meghaladja az egy százalékot, minden vérminta laboratóriumi vizsgálatánál automatikusan elvégzik a HIVtesztet is. Így adott esetben azonosítható és gyorsan kezelésbe vehető a HIV-fertőzött személy. Az Egyesült Államokban a magas kockázatú csoportok tagjai bizonyos készítményeket is szednek, hogy azokkal megelőzzék a fertőzést. Ismeretesek már olyan gyógyszerkutatási eredmények is, amelyekből arra lehet következtetni, hogy belátható időn belül ezeknek a preventív gyógyszereknek megjelenhet egy háromhavonta beadható változata is, amelyek „védőoltáshoz” hasonló módon működhetne. Gyors, egyszerű diagnózis Az elmúlt évben vezették be a nyálból végezhető HIV-tesztek árusítását, amelyek drogériákban és gyógyszertárakban kaphatók. A betegek tájékoztatására országosan elérhető 24 órás, 365 napos ingyenes telefonszolgáltatást vezettek be, amelyben az önvizsgáló páciensek pozitív eredmény esetén pontos eligazítást kapnak arról, hogy a saját lakóhelye közelében hol kereshetnek fel HIV-ben járatos orvost. A hazai HIV-fertőzöttek modern, többkomponensű gyógyszert szednek naponta, aminek köszönhetően hosszú évtizedekre (35–40 évre) megőrizhetik stabilizált állapotukat és a megszokott életminőségüket. Magyarországon ezt a módszert a fertőzöttek kis létszáma miatt nem volna költséghatékony bevezetni. Nálunk több eredményt lehetne elérni az érintett csoportok célirányos, intenzív és folyamatos tájékoztatásával, felvilágosításával. Például azok-

A HIV-vírus

KÓRHÁZ 2013/6.

nak, a Budapesten szép számmal található melegbároknak a közönségét kellene elérni, akik fokozottan veszélyeztetettek a fertőzés szempontjából. Mégpedig olyan személyek közreműködését igénybe véve, akik maguk is érintettek, vagyis a közösség befogadja, elfogadja tőlük a prevenciós tanácsokat. A sikeres megelőzés sajnos sokba kerül, és eredményeire is viszonylag sokat, legalább tíz évet kell várni, ezért az egészségpolitika nem szívesen áldoz rá a permanensen forráshiányos kasszából. Abban reménykedem, hogy az új oktatási programban helye lesz az egészségnevelésnek, és azon belül a prevenciós oktatásnak is. Ennek keretében a felnövekvő generációk időben megfelelő és szakszerű ismereteket szerezhetnének a nemi úton terjedő betegségekről, a HIVfertőzés veszélyeiről is. A Társaság a Szabadságjogokért HIV/AIDS szekciójának adatai szerint Magyar­országon több lett ugyan a szűrőállomás, az európai és a régiós szűrési átlagot tekintve mégis a sor végén kullogunk. Becslésük szerint évente csupán 70–80 ezer szűrést végeznek, a korábbiakhoz képest legalább 10 százalékkal esett vissza a vizsgálaton megjelenők létszáma. Oka egyrészt a tájékozatlanság, másrészt a felelőtlenség. Stratégia nincs, de a neve változott Az Anonim AIDS-tanácsadó Szolgálatot vezető főorvos, dr. Balogh Attila a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy a szűrések számának csökkenéséért az egyre apadó állami források is okolhatók. Elmondta, hogy szolgálatuk a központi büdzséből és pályázati forrásokból korábban évente körülbelül 15 millió forintos támogatáshoz jutott, de két éve csupán 2–2,5 millió forintból kény-

telenek gazdálkodni. Ellehetetlenült helyzetük javítása végett segítséget kértek az EMMI szakállamtitkárságától, de forráshiányra hivatkozva ezt a főhatóság illetékese elutasította. A szűrővizsgálatokat csak hitelben vásárolt eszközökkel, anyagokkal tudják elvégezni, a helyzetük kizárólag attól függ, hogy meddig hajlandók még hitelezni a szolgálatnak a forgalmazók és a gyártók. A szolgálat vezetője azt is hangsúlyozta, hogy szintén takarékossági okokból Magyarországon a kilencvenes évek közepe óta nem volt HIV/ AIDS elleni kampány, és azóta fiatal generációk nőttek fel az alapvető szexuális információk nélkül. Holott napjaink szexuális szokásai szüleikénél szabadosabbak, vagyis nagy szükség volna a szakszerű felvilágosításukra. Bár az Országos Egészségfejlesztési Intézet annak idején kidolgozta a 2004– 2010-re szóló Nemzeti AIDS Stratégiát, annak elveiből, javaslataiból jószerével semmi sem vált valóra, holott a magyar állam a Dublini Nyilatkozat aláírásával elkötelezte magát erre. Ma pedig a TASZ beszámolója szerint ott tartunk, hogy a gyakorlatban már stratégia sincs, csak egy Nemzeti AIDS Stratégia II. című dokumentum, aminek egészségpolitika által kitűzött célja többek között, hogy 2015-re 25 százalékkal csökkenjen az új HIV-fertőzéses esetek száma. Továbbá 20 százalékkal kevesebb legyen az AIDS-megbetegedés, illetve 20–25 százalékkal az annak következményeként bekövetkező elhalálozás. Bár az akkori NEFMI szakértői 2011 novemberében hivatalosan is bejelentették a stratégia elkészültét, tizenegy hónappal ez után a stratégia átdolgozásáról tájékoztatták a nyilvánosságot. Az ezt előíró kormányhatározat egy füst alatt megszüntette a Nemzeti AIDS Bizottságot is. A határozat ellenére egy hónap múlva mégis összeült a „megszűnt” bizottság, amely feladatként kapta a II. stratégia átdolgozását. Idén tavaszra átnevezték a bizottságot: március óta Nemzeti HIV/AIDS Munkacsoport. A stratégia is új nevet kapott: ma már Nemzeti HIV/AIDS Szakpolitikai Programnak nevezik. A névváltoztatásoktól természetesen még nem készült el a program, a TASZ szerint semmi sem történt azon kívül, hogy ma is dolgoznak rajta, de most már az OTH munkatársai. A szövetség HIV/AIDS programvezetője, Bagyinszky Ferenc idén április 17-i álláspontja szerint: „A mai nappal a kormányzati portálon még nem található meg a társadalmi egyeztetésre bocsájtott dokumentumok közt a Nemzeti HIV/AIDS Szakpolitikai Program tervezete. A Nemzeti HIV/AIDS Munkacsoport még nem tartotta meg alakuló ülését”. Lóránth Ida AKTUÁLIS

21

Králik Györgyöt, az Orgware Kft. ügyvezetőjét választotta vezetőjéül az Orvostechnikai Szövetség Képalkotó Diagnosztikai, Telemedikai és Információtechnológiai Szekciója. Ebből az alkalomból beszélgettünk vele a szekció cégeinek helyzetéről, gondjairól.

Szorosabb együttműködésre van szükség – Milyen tevékenységeket végeznek a szekció tagjai? – Ahogyan az a szekció szép hosszú nevéből is látható, a szekció tagjai képalkotó diagnosztikai berendezéseket és a hozzájuk kapcsolódó fogyóanyagokat forgalmaznak, valamint a diagnosztikához kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtanak. Emellett az egészségügyi intézményeket szoftverekkel és informatikai megoldásokkal ellátó cégek a szekció tagjai. A két terület együttműködéséből pedig adódik a telemedicina, a teleradiológia, azaz az eHealth megoldások. – Melyek az ágazat legnagyobb problémái és kihívásai jelenleg? – Mint az összes egészségügyi területen tevékenykedő vállalkozásét, ezen cégek működését is alapjaiban határozzák meg az egészségügy finanszírozásának problémái, hiányosságai. A legnagyobb gondot az egészségügyi rendszer alulfinanszírozottságából eredően a kórházak felénk fennálló, egyre növekvő adósságállománya jelenti. – Tapasztalataik szerint hogy áll most a kórházak adóssága? – Az elmúlt hónapokban egy új és veszélyes tendencia bontakozott ki: már nemcsak a hosszú távú, akár éven túli tartozások volumene nő rohamosan, hanem az idei kibocsátású, de lejárt fizetési határidejű számláké is. Bár az egészségügyi intézmények az idei év elején megkapták az E. Alap 2012. évi maradványát, és abból rendezték a szállítók felé fennálló tartozások egy részét, a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva az első négy hónapban sok cégnél megduplázódott a követelésállomány. Április végére a cégek összes lejárt követelése elérte a tavaly év végi szintet, és a Szövetség tagvállalatai esetében meghaladta a tízmilliárd forintot! Ennek tíz százaléka 365 napon, harminc százaléka pedig 180 napon túli tartozás. Ez a tendencia már az erősebb pénzügyi hátterű cégek számára is gondot okoz, de a kisebb, jellemzően magyar tulajdonú cégek pénzügyi helyzete mára kritikussá vált. Ilyen például a kórházakat informatikai

22

AKTUÁLIS

Králik György

rendszerekkel ellátó beszállítók többsége is. Ezek a cégek már a tartalékaikat élik fel, így aztán fejlesztésre nem tudnak költeni. Ha nem születik a helyzet megoldására rendkívüli kormányzati intézkedés, cégek tucatjai lehetetlenülnek el, és több száz munkahely kerül veszélybe. – A közelmúltban több kórházfejlesztés illetve kórház-rekonstrukció is történt, melyek során modern képalkotó diagnosztikai berendezésekkel szerelték fel ezeket az intézményeket. Elmondhatjuk-e, hogy javult Magyarországon a diagnosztikai ellátottság? – Az elmúlt években valóban volt néhány kórházfejlesztés, amelyeknél sok esetben a legkorszerűbb gépeket szerezték be. Ugyanakkor, ha a teljes eszközparkot nézzük, az minőségében és mennyiségében is jelentősen elmarad még a közép-európai országok színvonalától is. Számítások szerint nagydiagnosztikai területen csak a Csehország, Szlovákia vagy Szlovénia szintjére történő felzárkózáshoz a jelenlegi gépparkot további 45 CT, 30 MRI és 30 DSA/ haemodinamikai röntgenkészülékkel kellene bővíteni. Sajnos sok beteg megtapasz-

talja, hogy a képalkotó diagnosztikai vizsgálatokra hosszú hónapokat kell várnia, pedig a megfelelő időben felállított diagnózis akár életmentő is lehet. Ezen a területen pozitívum, hogy a gépek beszerzése projektfinanszírozással történik, ezekben az esetekben pedig nem jellemző a fizetési késedelem. Azonban a projektek során beszerzett korszerű technológiák működtetésére, szervizelésére, a szoftverek üzemeltetésére sajnos már nem jut elegendő pénz a rendszer alulfinanszírozottsága miatt. Így hiába lehetünk büszkék most a korszerű gépparkra, ha azok holnapra üzemképtelenné válnak a karbantartás hiánya, a szoftverfrissítés elmaradása miatt. Ezt a pazarlást a fejlettebb országokban nem engedik meg maguknak, mert pontosan tisztában van vele mindenki, hogy a drágán beszerzett rendszerek megtérülése csak a folyamatos üzemmel biztosítható, ez viszont nincs ingyen. Ugyanilyen jelentős probléma, hogy a nagygépes területen nem áll rendelkezésre a 2002-2003ban megvalósult nagyszámú CT- és MRItelepítések cseréjéhez szükséges fedezet, mivel nem biztosított az intézmények számára az amortizáció elszámolásának lehetősége. Összefoglalva: az elmúlt másfél KÓRHÁZ 2013/6.

évtized legfontosabb tapasztalata ezen a területen, hogy a képalkotó diagnosztikai berendezések beszerzése nem a folyamat végét, hanem annak elejét jelentik. A gépeket ugyanis használni, üzemeltetni, szervizelni, fejleszteni, és végül cserélni is kell. – Hogyan érinti az informatikai beszállítókat a kormányzat szándéka az egységes egészségügyi informatikai rendszer megvalósítására? – Az egységes egészségügyi informatikai rendszer kifejezés részben téves, mivel azt sugallja, hogy minden egészségügyi intézményben ugyanazt az informatikai rendszert építik ki, egyszerűen fogalmazva, hogy egyetlen szoftver lesz, és mindenki azt fogja használni. Szerencsére az elmúlt hónapokban az egészségügyi kormányzat kommunikációjából kiderült, hogy erről szó sincs. A fejlesztések olyan központi projektek megvalósítására irányulnak, amelyek a kórházakból származó információk, adatok központi kezelését teszik lehetővé. Az intézményi uniformizálásra nemcsak szükség nincs, de az rendkívül költséges is lenne, ráadásul az intézmények eltérő mérete és funkcionális különbségeik miatt ennek hatékony megvalósítása is kérdéses. Nem utolsósorban pedig egy ilyen döntés miatt a piacról kiszorulhatnának a mostani ellátás nagy részét végző kis és közepes hazai vállalkozások, ami rendkívül káros lenne, és szembe menne a kormányzati akarattal is. – Mit lehet tudni jelenleg az egészségügyi informatikai fejlesztések koncepciójáról és irányairól? – Az egészségügyi kormányzat az informatikai egységesítést és fejlesztést az ún. Kooperatív Térben (KT) képzeli el. Ennek lényege, hogy az egészségügyi irányítás központjaiban, azaz a GYEMSZIben és az OEP-ben végeznek el olyan informatikai fejlesztéseket, amelyek révén egyrészt összekapcsolhatók a jelenlegi rendszerek, másrészt a kifejlesztendő interfészek segítségével egységes struktúrájú adatok kérdezhetők le a különböző rendszerekből. A feladat bonyolultsága abban rejlik, hogy definiálni kell azokat a szabályokat és szabványokat, amelyek szerint a kórházi informatikai rendszereknek adatot kell szolgáltatniuk a központ felé. Ennek részeként szükség van a kódrendszerek és az adatstruktúrák egységesítésére. Az utóbbinak két módja van: vagy a GYEMSZI-ben egységesítik, strukturálják a sokféle kódrendszert, vagy már eleve a kórház kezeli azokat valamilyen szabványosított formában. KÓRHÁZ 2013/6.

– Gondolom, hogy a Kooperatív Tér részletes kidolgozása a cégek bevonásával már korábban megkezdődött. – Ez lenne az optimális, de a helyzet sajnos korántsem ilyen egyszerű. Miközben a cégeknek többéves vagy akár évtizedes tapasztalataik vannak egy-egy területen – például a bér- és munkaügy, a pénzügy-számvitel, vagy éppen a vezetői információs rendszerek tekintetében –, bevonásuk a központi projektekbe későn vagy egyáltalán nem történik meg. – Mi lehet ennek az oka? – Az állami szervek részéről egyfajta bizalmatlanság tapasztalható a vállalkozói szférával szemben. Azt gondolják, hogy a cégeket minden időpillanatban kizárólag a saját üzleti érdekeik mozgatják, így attól tartanak, hogy az egyes konkrét ügyek vállalati lobbiérdekek mentén torzulnak. Másrészt ezen a téren is jelentkezik az a magabiztosság, hogy a központi irányítás rendelkezésére áll mindaz a tudás és szakismeret, ami az egyes problémák megoldásához, a feladatok elvégzéséhez szükséges. Ezzel szemben mi azt mondjuk, hogy szükséges az együttgondolkodás az ágazat többi szereplőjével, mert az ilyen szakmai eszmecserékből születnek az igazán hatékony megoldások. De általánosságban is elmondható, hogy szorosabb együttműködésre lenne szükség az egészségügyi kormányzat és az ágazat más szereplői között. – Napjaink egyik slágertémája a tele­medi­ cina, azaz az eHealth alkalmazások fejlesztése és gyakorlatba ültetése. Hogy állunk ezzel jelenleg Magyarországon? – A terület még gyerekcipőben jár nálunk. Véleményem szerint nemcsak a fejlesztés

irányai, hanem még az alapfogalmak tekintetében is zavarok vannak. Az eddig elérhető tervekből az derül ki, hogy döntéshozói szinten például keverik a teleradiológiát a képarchiválással. Gondoljon bele: csak Magyarországon több terabájt betegadatot kellene akár évtizedekre archiválni – ehhez speciális tudásra és technikai feltételekre van szükség. Ráadásul az adatbiztonság mellett kiemelkedően fontos az adatvédelem is, hiszen személyes beteginformációk országos vagy nemzetközi hozzáférhetőségéről van szó. Természetesen e tárgyban is jó lenne, ha a szaktudással rendelkező cégeket bevonnák a munkába, hiszen az alapos előkészítés sokkal célravezetőbb, mint az utólagos korrekció. Egyébként nem kell mindent nekünk kitalálni, felhasználhatnánk például az e témában már Európában is számos hasonló projektet megvalósított cégek szakembereinek tapasztalatait. – Önök szerint mire kellene a hangsúlyt helyezni az eHealth alkalmazások fejlesztése során? – Tapasztalataink szerint azokban az országokban, amelyekben régebb óta működnek eHealth projektek és fejlesztések, a cél a betegadatokhoz való gyors és hatékony hozzáférés. Ezzel szemben úgy látjuk, mintha a hazai egészségügyi informatikai projekteknél a hangsúly nem a betegek érdekén, azaz a beteginformációhoz való hozzáférésen és az információáramlás gyorsításán lenne, hanem az egészségügyi menedzsment munkájának hatékonyabbá tételén. Álláspontunk szerint az egészségügyi rendszer jobbá tétele és bármilyen fejlesztése a betegek érdekét kell, hogy szolgálja. Krasznai Éva

A Kooperatív Tér fő elemei

AKTUÁLIS

23

Tovább romlott az egészségügy gazdasági és pénzügyi pozíciója az elmúlt három évben, s immár tarthatatlan, hogy az egyébként is alacsony GDP négy százalékából akarják az ágazatot működtetni – foglalható össze az AstraZeneca és az ELTE TáTK közös konferenciájának meghatározó üzenete.

Az egészségügy irányításába más tárcák is szívesen beavatkoznak N

em javult a kormányváltáskor örökölt helyzet az egészségügyben: olyan változásokat szenvedett el ugyanis az ágazat, amely tovább növelte fragmentáltságát, s az ígéretek dacára nem vált kormányzati prioritássá, ráadásul fokozatosan romlik gazdasági-pénzügyi pozíciója. Mindez a „Hozzáférhetőség a magyar egészségügyben” címmel megrendezett ELTE TáTKAstraZeneca szimpóziumon fogalmazódott meg május végén. Az ágazatra jutó források elégtelenségét is szinte minden előadó felpanaszolta. Hogy honnan legyen plusz pénz, arra különböző ötletek fogalmazódtak meg, ám abban mindenki egységes véleményen volt, hogy tarthatatlanul alacsony a GDP négy százalékából működtetni a hazai egészségügyet, s hogy támogatni kellene a magánforrások bevonását. Nem véletlenül mondta dr. Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász Rácz Jenő hason­ latával élve, hogy már nem a szakadék szélén állunk, hanem bizony a gödör alján vagyunk. Kritikával illette a kormányváltás óta eltelt időszakot: kifogásolta például, hogy megszűnt az önálló miniszteri státusza a területnek, amelynek következtében mára egyértelműen be is bizonyosodott, hogy romlott az ágazat érdekérvényesítő pozíciója a kormányon belül. Szokatlan módon ráadásul nagyon sok olyan változás történt, amelyet nem az egészségügyért felelős államtitkárság indított, ugyanis láthatóan más tárcák is szívesen avatkoznak bele az egészségügyi döntéshozatalba, élénknek mutatkozik például a közigazgatási tárca vagy éppen az NGM, jegyezte meg. Sinkó Eszter szerint nincsenek ösztönzők a jelenlegi rendszerben, minden beavatkozás felülről érkezik, az alulról érkező kezdeményezések ugyanakkor nem élveznek támogatást. Demokráciadeficitként értékelte, hogy a helyi közösségi kontroll fokozatosan eltűnik.

24

Konferencia

Dr. Sinkó Eszter

Szerephalmozó állam Az ismét szerephalmozóvá vált állam újabb feladatokat vállal el, miközben a meglévőkkel sem igazán boldogul, fogalmazott általánosságban, majd a GYEMSZI-re térve elmondta: eredetileg országos szintű ellátásszervezés céljából és módszertani központként hozták létre az integrált szervezetet. Most intézményfenntartóvá vált, ami a szakember szerint jelentős szellemi kapacitást köt le a számos döntést magához vonó szervezetnél, s ennek következtében például lelassult a döntéshozatal, ami nem szerencsés a meglehetősen instabil ellátórendszerben. A sorban állás mellett a TVK-kihasz­ nálatlanság is megjelenik a rendszerben, aminek egyik oka lehet, hogy az átalakítás során megszakadó orvos-beteg kapcsolatok nem igazán tudnak újra installálódni. Öt-hatszázaléknyi kapacitást építettek le, s ahogy ígérték, kórházat valóban nem zártak be. Kérdés azonban, hogy mennyi életképes kórház maradt. Tizennégy kórházban megszűnt az aktív ellátás, negyvennégy intézményben pedig az aktív ellátás területén jelentős csökkentéseket hajtottak végre. Nagyobb méretű átalakí-

tás a progresszivitási szintek besorolásában történt, s az új TEK kialakítását nem követi a TVK szisztematikus átcsoportosítása, sorolta a történéseket Sinkó Eszter. A béremelés pozitív hatását jelentősen ellensúlyozta a kényszernyugdíjazási szabályok végrehajtása az egyébként is orvoshiánnyal küszködő ágazatban, s messze nem hozza azt a teljesítményt az OBDK, mint az EbF annak idején, tette hozzá. Felhívta a figyelmet a Magyar Kórházszövetség tavaszi állásfoglalására, illetve az ÁSZ jelentésére, amely egyértelműen kifejezi: a kiadásokra nem nyújt fedezetet az állami támogatás, tartós az alulfinanszírozottság az ágazatban. A hatékonyság növelése nem pótolja a hiányzó forrásokat Dr. Kaló Zoltán szerint illúzió, hogy a hatékonyság növelésével feltárt tartalékokból fedezni lehet a hiányt, és hogy abból szükséglet szerinti ellátást lehet biztosítani. Az ELTE TáTK Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője két irányítási rendszert mutatott be a konferencián. Az egyik a bizonyítékokon alapul, vagyis a döntések indoklása tudományos módszertannal végzett számítások szerint történik. A döntések felett kontrollszerepe van az egyetemi központoknak, kutatóintézeteknek és a civil szférának. Bár ez esetben kevesebb technológia befogadása történhet meg, több a nehéz döntés és kevesebb a sikerdíj, mégis jobb a betegek hozzáférése a befogadott technológiákhoz, ráadásul csökken a korrupció és paraszolvencia. A másik irányítási rendszerben, az úgynevezett folyamatszabályozott szisztémában a döntéshozók szerint a költséghatékonyságot „hiteles és valid módon nem lehet mérni”, helyette „átlátható testületi döntéshozatal és az abban megtestesülő kollektív véleményalkotás” szükséges. Több veszélyt rejt ez a döntéshozatal Kaló szerint. Ugyanis KÓRHÁZ 2013/6.

Dr. Kaló Zoltán

ha ár- és volumenkorlátok szabályozzák ezt a fajta támogatáspolitikai rendszert, akkor a folyamatokról bennfentes ismeretekkel rendelkező szakértőkön keresztül az ipari beszállítók a rövid távú túlélésüket biztosító részsikereket érhetnek el. Ebben a rendszerben a fűnyíróelv szerint bármilyen mértékű forráskivonás megvalósítható, miközben papíron működőképes marad a rendszer, ám a betegek jelentős része nem fér hozzá a közfinanszírozott technológiákhoz. Fő cél a rendszer túlélése, nem a beteg gyógyítása. A hiány miatt a rendszerben kódolva van a korrupció és a morális válság fokozódása, tette hozzá Kaló Zoltán. Az a legfontosabb kérdés szerinte a mindenkori politikai és egészségpolitikai döntéshozók számára, hogy a válságra hivatkozva javítani akarják-e az egészségpolitikai döntéshozatal megalapozottságát, vagy az elmúlt évekhez hasonlóan csak a (köz)kiadások kontrolljára koncentrálnak. Vagyis: bizonyítékokon alapuló döntéshozatal vagy folyamatszabályozás (ár- és volumenkorlátokkal) biztosítja a rendszer működőképességét. Az egészségügyi rendszert újra kell tervezni, forrásbevonás és csomagszűkítés szükséges. Az új rendszert (az ésszerűség határain belül) tudományos bizonyítékokra és a szereplők partneri viszonyára kell alapozni – a betegek szempontjainak figyelembevételével. Az egészségpolitikai és finanszírozói döntések indoklását és háttérszámításait (a bizalmas adatok kivételével) hozzáférhetővé kell tenni a kutatók és a civil szféra képviselői számára, hatását monitorozni kell tudományos kutatási módszerekkel, sorolta a változtatás lépéseit. Új és kreatív finanszírozási technikákat keres az OEP Fontos, hogy el tudjuk mondani a gazdaságpolitikának, hogy van értelme és eredménye a minél korszerűbb terápiKÓRHÁZ 2013/6.

ák alkalmazásának, fogalmazott dr. Bidló Judit, az OEP ártámogatási főosztályvezetője. Tendencia, hogy a drágább terápiák felé tolódik a gyógyszerfelhasználás, ezért egyre újabb, kreatívabb támogatási technikákat igyekeznek bevezetni a Pénztárnál, amelyek nemcsak a kiadások ésszerűsítését, hanem a betegek hozzáférésének biztosítását is szolgálják. A legfontosabb a kockázat megosztása a gyártókkal, azaz a gyártó és a finanszírozó együtt viseli a kiadások terhét, s Bidló Judit szerint előbb-utóbb nem kerülhető meg az orvosok bevonása sem. A kockázatmegosztásnak többféle technikája van, így a dobozonkénti visszafizetés a nemzetközi referenciaárazás miatt, a pénzügyi kockázat megosztása (amikor is a támogatási kifizetés összege maximált, a határösszeg elérése után a gyártónak visszafizetési kötelezettsége van), illetve a terápiás megosztás (a biztosító csak a hatékony terápiáért fizet, és ennél a formánál a beteg-együttműködés is vizsgálható). Az onkológiai készítmények kapcsán elmondta, hogy nehéz a hatékonyság bemutatása. Bár nagyon sok az új terápiás készítmény, mégis a KSH adatai szerint nő a rákos megbetegedések száma, különösen a nők körében, éppen ezért még inkább szükséges definiálni az eredményességet. A gyártókkal történő kockázatmegosztásra példaként hozta fel a kolorektális daganatban szenvedő betegek palliatív kezelésnek nemrég életbe lépett szabályozását: ha az érintett betegeknél igazolható, hogy a kezeléssel stabilizálható az állapotuk, akkor az OEP a hatásosság igazolását követően átvállalja a finanszírozást, addig azonban a cégeknek kell ezt biztosítaniuk. A gyártók által ígért eredményesség ugyanis nem mindig következik be a „hétköznapokban”, fogalmazott Bidló Judit. A gyógyszerkasszában soha nem fordult elő olyan, hogy elfogyott volna a pénz, s

Dr. Bidló Judit

ezért a teljes áron kellett volna megvenniük a betegeknek a patikaszert, amire már volt példa más országokban. Inkább máshol fogtak vissza pénzeket, tette hozzá, példaként említve a kórházi finanszírozást: itt el lehetett porlasztani a hiányt a HBCS értékének lefelé normálásával, amit a beteg nem érzett meg közvetlenül. A befogadások kapcsán elmondta, hogy míg 2005-ben 80 féle készítményt fogadtak be, s nagy felfutás volt tapasztalható a következő években – még ha némi szigorítást bevezettek –, addig a Széll Kálmán Terv hatására is visszaesett a befogadás, 2012-ben húsz körülire; idén esetleg hajszálnyi javulás várható. A legtöbb kérelemmel a Novartis, a Roche, a Sanofi, a Pfizer, a Pharma, a Lilly és a GSK bombázta a Pénztárt, derült ki az OEP adataiból. Vége a gyógyszerpiaci kasszasikereknek Bodrogi József egészségügyi közgazdász a világpiac gyógyszerpiaci trendjeiről adott áttekintést, jelezve, hogy a növekedés üteme csökkent, vége az aranykornak, a „kasszasiker” (blockbuster) gyógyszerek korszaka leáldozóban van, de az idősödő lakosság gyógyszerigénye miatt a kereslet intenzív marad. Beszélt a világpiacon mutatkozó gyógyszerpiaci átrendeződésről, amely szerint 2016-ra a BRIC országok (Brazília, Oroszország, India, Kína) a TOP 10-be kerülnek, Brazília például megelőzi Németországot. A k+f tevékenység amellett, hogy drága, kockázatos és csökkenő eredményességgel kecsegtet, kettős tendencia jellemző: egyrészt nőnek a gyártók által kutatás-fejlesztési tevékenységre fordított összegek (és nincs megoldás a potyautasok – amelyre hazánkat példaként szokták felhozni – kiszűrésére), megváltoztak az elérhető terápiák. Szigorodás mutatkozik a befogadásokban, ezért kérdés, hogyan fog megtérülni a gyártói befektetés. Mindezt tetézi, hogy a tömegesen lejáró szabadalmak miatt is jelentős veszteség éri az innovatív gyártókat. De nemcsak a bevételeikre fókuszálnak a gyógyszerpiac szereplői, hanem költségeiket is optimalizálni igyekeznek. A gyógyszerhamisítás elleni fellépés egyre erőteljesebb, erősödik a hatósági szerep. Nem véletlenül, ugyanis ijesztő módon 19 onkológiai centrumba került hamis gyógyszer az FDA jelentése szerint. A magyar gyógyszertámogatást egy salátástálhoz hasonlította: elmondta, hogy bonyolult, szükség lenne egy átláthatóbb egyszerűbb szisztémára. Sándor Judit Konferencia

25

Önálló szakmai tagozatot, megfelelő finanszírozást, több ES műtétet, az egészségpolitika részéről nagyobb figyelmet szeretne a szakmai szervezet, tájékoztatta a lapunkat dr. Szokoly Miklós.

Az egynapos sebészet zászlóshajója lehetne a Péterfy

Dr. Szokoly Miklós és dr. Szócska Miklós

J

elentős szakmai elismerésként hazánkban rendezte 10. világkongresszusát az Egynapos Sebészeti Társaság (IAAS) a Multidiszciplináris Egynapos Sebészeti Társaság (MEST) kongresszusával együtt május 5–8. között, Budapesten. A rendezvény kapcsán dr. Szokoly Miklóssal, a Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ orvosigazgatójával, a MEST főtitkárával az egynapos sebészet (ES) helyzetéről beszélgettünk, elsőként is arról, miért fontos egy ilyen rendezvény a szakmának. – Egy olyan ország számára, amely csak a szellemi és orvosi működését tudja a világ felé megmutatni, annak ellenére fontos egy ilyen szakmai találkozó, hogy nálunk az egynapos sebészet messze nem olyan elfogadott, mint tőlünk nyugatra, vagy Amerikában, ahol régen felismerték azt, hogy gazdasági kérdés is az egynapos sebészet. A világkongresszust a hazai egészségügy megbecsüléseként is lehet értékelni. A rendezvény létrejöttéért sokat dolgozott az elnökünk, dr. Gamal Eldin Mohamed, és a MEST előző elnöke, prof. dr. Janecskó Mária, valamint az IAAS elnöke, Carlo Castoro. Hatalmas háttérmun-

26

Konferencia

ka előzte meg ugyanis a világkongresszust, több tudományos rendezvény is ott zajlott, s lényegében négy évig folyt a szervezés. Általános megelégedést tapasztaltunk a vendégek részéről, akik remekül érezték magukat a társasági programok alatt is. A kongresszus monumentális méretű volt, jelzi ezt, hogy a világ 34 országából 720 regisztrált kolléga vett részt a hat szekcióban zajló szakmai programon.

– Az egynapos sebészet, mint előadásaiból, szakmai írásaiból is kiderül, gyorsan terjed a fejlett országokban. Milyen változások teszi ezt lehetővé? – A sebészeti technikák sokat fejlődtek, beleértve a műszereket, a vérzéscsillapítás lehetőségeit. A gyógyszeripar fejlődése szintén hozzájárult az egynapos sebészeti beavatkozások elterjedéséhez: a minimális mellékhatással járó érzéstelenítési módszereknek köszönhetően a betegek szövődménymentesen, kellemesen ébrednek, a hányingerre, hányásra ható gyógyszerek kivédik az altatószerek esetleges mellékhatását, rendelkezésre állnak a gyorsan és hosszan ható fájdalomcsillapítók is. Az aneszteziológusok által használt eszközök is fejlődtek, a laryngeális maszk felváltotta az endotracheális tubust. Az orvostechnika, az eljárások fejlődése mellett a megtakarítás lehetősége is ösztönzi az ES terjedését, nem véletlen, hogy a nyugati világ nagyobb részén az összes elektív sebészeti beavatkozás 50–80 százalékát egynapos sebészet keretében végzik. – Nálunk biztosan másképp van… –  Hazánkban mindössze nyolc százalékot tesz ki az ES-beavatkozások aránya. Gazdasági haszna elvitathatatlan és hosszan lehetne sorolni az előnyeit, mint a

Pályakép Dr. Szokoly Miklós PhD 1976-ban szerez orvosi diplomát SOTE-n. A zirci kórház sebészetén kezd dolgozni. 1979–2001-ig az OMSZ Kórház adjunktusa, majd a sebészeti traumatológiai osztály vezetője. 2001–2003-ig az OMSZ főigazgató-helyettese, a XIII-as Mozgásszervi Osztály vezetője. 2003–2010-ig az OMSZ egységek felszámolása után az OBSI járóbeteg-ellátásért felelős igazgatója, az SBO vezető főorvosa. 2010-től a Péterfy utcai kórház orvos-igazgatója. 1981-ben sebészetből, 1983-ban traumatológiából, 1994-ben kézsebészetből, rá egy évre oxyológiából, 1996-ban ortopédiából, 2000-ben honvédorvostan-katasztrófaorvostanból szerez szakorvosi vizsgát. 2007-ben PhD fokozatot, 2008-ban egészségbiztosítási, 2013ban egészségügyi menedzsment specialista képesítést szerez. Felesége orvos, két felnőtt gyermeke van: fia ortopéd szakorvos, lánya pedig jogász.

KÓRHÁZ 2013/6.

gyors betegáramlás, a várólisták csökkenése; gyakorlatilag nincs hotelköltség. A betegek kevésbé érzik magukat kiszolgáltatottnak, a kórházi tartózkodás ideje csökken, hamarabb visszanyerik munkaképességüket, kevesebb időt kell betegállományban tölteniük. Hiába a számos pozitívum, szomorúan konstatáljuk, hogy a mai napig nem kaptunk megfelelő segítséget a minisztériumtól az egynapos sebészet nagyobb szakmai elismertségének eléréséhez. Megmutatkozik ez például abban, hogy nincs önálló szakmai tagozatunk a szakmai kollégiumban, és gondok vannak az ellátás finanszírozásával is. Próbáltuk megteremteni itt a Péterfyn belül minden külső anyagi segítség nélkül az egynapos sebészeti hátteret mind a graduális, posztgraduális oktatásban, mind a nővérképzésben. A Péterfy vezetősége komoly segítséget adott volna a részleg kialakításához szükséges terület biztosításával, de sajnos meg kellett állnunk, ugyanis a finanszírozásra még csak ígéretet sem kaptunk. Szerettünk volna zászlóshajója lenni a rendszernek, hiszen megvan hozzá a megfelelő szakmai és tárgyi feltételrendszerünk, ám HBCS-t nem kaptunk az ellátáshoz. Úgy véljük, hogy a GYEMSZI-nek és a szaktárcának is szüksége lenne arra, hogy megfelelő szakmai bázison építse fel az egynapos sebészetet. – Ez lenne a támogatott szisztéma: nagy kórházban külön egység? – Igen, ez a világtendencia, ez kiderült a világkongresszuson is: a nagy kórházak közvetlen szomszédságában lévő, vagy még inkább a kórházakban működő egynapos sebészetet preferálják. Mi úgy látjuk, az a legideálisabb, ha kórházon belül külön jön létre egy független egynapos sebészeti egység saját műtővel, betegszobákkal. Ennek előnye, hogy önállósága mellett van kórházi háttere, így bármilyen komplikáció esetére az intenzív osztály szinte karnyújtásnyira van. Tudok olyan egyszerű beavatkozásokról saját intézményemen belül, amelyeknél átmeneti időre ugyan, de azonnali intenzív beavatkozásra volt szükség, így nem kellett utaztatni a beteget, hiszen minden biztosítva volt egy helyen. Akármelyik formában létezik is az egynapos sebészeti osztály, speciális elvárásoknak kell megfelelnie, tehát például a magánellátóknak is szerződniük kell egy közeli kórházzal. – Számos előnyt, startra kész bázisintézményt említett. Ha ennyire jó az ES, miért nem tud jobban meghonosulni itthon? – A HBCS szerint ugyanúgy teljes díj jár a többnapos és az egynapos ellátásokra is, így a kórházaknak nincs belőle semmi KÓRHÁZ 2013/6.

hasznuk. Általában csak adminisztratív jellegűen működik, ugyanis a megadott súlyszámot ES-esetként jelentik. Míg a szerződött teljesítményt teljes súlyszámértékkel finanszírozza az OEP, az azt meghaladó teljesítményt már nem téríti meg. Így sokszor az év első felében elfogy a keret, vagy van, ahol megpróbálják széthúzni egész évre. Fékezőleg hat továbbá az is, hogy a forráselosztás még mindig a kórházi ágyak száma, az ágykihasználtsági mutatók figyelembevételével történik, így nyilván továbbra is az ágyak számának megtartásához, kihasználásához fűződik a menedzsment érdeke. Nem beszélve arról, hogy az osztályvezetők presztízsveszteségként élik meg az ágyvesztést. Elismerem, jogos a félelem, hiszen ha az egynapos sebészet sok beteget szív el, akkor kevesebb ágy is elég egy-egy osztályon. – Hogy áll ez a terület orvosokkal, nővérekkel? – Több mint ezer orvos dolgozik az egynapos sebészeti rendszerben. Az orvosok díjazásában vegyesen alkalmazzák a fix, illetve az OEP-bevétel százalékában történő díjazást. Ezek mértéke nagyon változó. Nőgyógyászati szakmában 18-35 százalék közötti, sebészetben 20-40 százalék közötti, urológiában két szolgáltatónál is eléri a 60 százalékot, a szemészetben egy szolgáltatónál például 75 százalékos a díjazás. Traumatológiai, fül-orr-gégészeti, ortopédiai, és az egyéb beavatkozá-

soknál az átlagos mérték 20-35 százalék közötti, de tudunk 10 százalék alatti térítésről is. Ez a fizetési mód praktikusan megszüntette a hálapénzt, mert jó kereseti lehetőséghez jut az orvos. A nővérek részére magasan kvalifikált munkát biztosít az ES, jobb fizetésért. Nem kell ügyeletet vállalniuk, a hétvégék is szabadok, ráadásul jellemzően kellemes környezetben dolgozhatnak, hiszen ezeket az egységeket újabban alakították ki. Az ES kulcsfigurája a koordinátor, aki segít a beteget tájékoztatni, irányítani, és a sokirányú kapcsolatot tartani. Egyeztet az orvossal, dokumentál és szervez. Vezeti a betegelőjegyzést és javaslatot tesz a műtéti program kiírására. – Hozhat-e valami ígéreteset a közeljövő? – Ahhoz, hogy sikeresen elterjedjen az egynapos sebészet, szemléletváltásra van szükség az egészségpolitikában, az intézményekben. Mára eljutottunk oda, hogy az OEP befogadná és ki is fizetné, ha több szerződést kötnének, de egyelőre egyhelyben topog minden. A minisztériumtól és a GYEMSZI-től azt az ígéretet kaptam, hogy júliustól ismét napirendre kerül az egynapos sebészet, és ha elkezdenek foglalkozni vele, akkor talán megint felívelő pályára kerülhet, hiszen mindenki fontosnak tartja a térhódítását. Sándor Judit

Az egynapos sebészet hazai állomásai Magyarországon 1993-ban született meg az első olyan törvény, amely lehetővé tette az egynapos sebészeti beavatkozások elvégzését a fekvőbeteg-ellátó intézményekben. 1994-től adódott lehetőség az egynapos sebészet kórházi rendszeren belüli finanszírozására. 1997-ben megalakult a Magyar Multidiszciplináris Egynapos Sebészeti Társaság (MEST). Alapítói célul tűzték ki az egynapos sebészet bevezetését és kiterjesztését Magyarországon, és beléptek a Nemzetközi Egynapos Sebészeti Társaságba (IAAS). 2003-tól egészségügyi miniszteri rendelet teszi lehetővé, hogy nemcsak kórházakban, hanem járóbeteg-ellátóknál és magánintézményekben egyaránt lehet egynapos sebészeti beavatkozásokat végezni. Pályázatot írtak ki, öt győztest hirdettek, ezzel kezdődött valójában az egynapos sebészet Magyarországon. 2007-ben további OEP pályázatot írtak ki. A pályázat célja az volt, hogy a korszerű egynapos ellátási forma váljon általánossá az érintett beavatkozások körében a többnapos, hagyományosan kórházi formához képest. A pályázat után 47 nyertes tudott elindulni. 2004–2008 között, az új egynapos sebészeti egységek belépése után az elvégzett egynapos sebészeti beavatkozások száma jelentősen növekedett, majd stagnálás mutatkozott. 2010 márciusában az Állami Számvevőszék jelentést adott ki az egynapos sebészeti ellátásra fordított pénzeszközök hasznosulásáról, és javasolta az egynapos sebészeti beavatkozások körének bővítését. 2011-ben bővült a beavatkozási lista (főleg a traumatológiában és az ortopédiában).

Konferencia

27

A folyóirat korábbi lapszámaiból értesülhettek az új rovatról, mely a kórháztervezés folyamatát próbálja megvilágítani. A kórháztervezés következő eleme az épületgépészet: jelen lapszámunkban ezt a területet vizsgáljuk meg részletesen. Az épületgépészeti tervezés aktualitását különösen az új nemzetközi elvárások, a jelenlegi EU-előírások betartása teszi fontossá.

Épületgépészet Kórháztörténet

Építészet

Tartószerkezetek

A dráguló energiaköltségek, valamint az egészségügyi ellátás költségmodell-változása rászorítja a beruházókat és intézményeket az energetikai szemlélet elmélyítésére a meglévő és az új épületek esetében is. A cikk ezen energetikai szemlélet kialakításában és megértésében próbál segítséget nyújtani, és a betartandó előírásokat és követelményeket ismertetni az alábbiak szerint. 1. A témával kapcsolatos hazai előírások rövid ismertetése 2. A 2018-tól és 2020-tól érvényes energetikai követelmények 3. Alacsony energiájú épületek megvalósításának gépész eszközei 4. Alternatív rendszerek vizsgálata 5. Megtérülési számítások 6. Összefoglalás 1. A témával kapcsolatos hazai előírások rövid ismertetése Jelen írás témájához legjobban kapcsolódik az épített környezet védelme érdekében született, jelenleg érvényes 40/2012. (VII.13.) BM rendelettel módosított 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet, mely épülettípusonként részletesen tartalmazza a kötelezően betartandó mutatókat. A rendelet által előírt követelmények (hármas követelmény): 1. Határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelmények. 2. A fajlagos hőveszteség-tényezőre vonatkozó követelményértékek, melyek az épület felület/térfogat (A/V) arányának függvényében adják meg a fajlagos hőveszteség-tényező megengedett legnagyobb értékét. 3. Az összesített energetikai jellemzőre vonatkozó követelmények, melyek alapvetően az épület rendeltetésétől, illetve felület/térfogat arányától függnek. A rendelet lakó- és szállásjellegű, iroda valamint oktatási épületekre határoz meg követelményrendszert az összesített ener-

28

Kórháztervezés

Épületgépészet

Épületvillamosság

getikai jellemzőre vonatkozóan. Kórház jellegű épületekre külön szabályozás nem készült. Az egyéb épületekre (mint esetünkben a kórházra is) az összesített energetikai jellemző követelményértékét a rendeletben foglaltaknak megfelelő referenciaépület létrehozásával lehet meghatározni. A fentiekből látható, hogy mivel a kórházépületekkel kapcsolatban az összesített energetikai jellemzőre nincs előírás, így ott csak a hármas követelmény 1. és 2. pontjának kell megfelelni, mely elsősorban építészeti eszközökkel biztosítható. Itt elsősorban a tervezett szerkezetek rétegrendjének megfelelő kialakítására, az épület megfelelő felület/térfogat arányának és tájolásának kialakítására gondolunk. Az orvos-technológia előírásainak teljesítése (pl. gőz-előállítás, a szokásosnál magasabb belső hőmérsékletek és használati meleg víz (HMV) igény stb.) esetén pedig törekedni kell a minél jobb energiahatékonyságú megvalósításra úgy, hogy ugyanakkor az orvos-technológiai előírásokat minden esetben biztosítsák. Általánosságban elmondható, hogy kórház esetében az orvos-technológiai tervben meghatározott követelményeket kell teljesíteni a hasonló jellegű közösségi épületekre vonatkozó energetikai előírások betartása mellett. A legfontosabb cél és szakmapolitikai érdek, hogy lehetőleg alacsony energiaigényt kelljen kielégíteni. Ezt kis veszteségáramokkal és a nyereségáramok minél jobb hatásfokú hasznosításával lehet megvalósítani. A rendelet 2013. január 9-étől hatályos 5. §-a szerint a hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú, közhasználatú, és az 1000 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű új épületeknél a tervezési programban és az építészeti-műszaki dokumentációban vizsgálni kell műszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontból az alternatív rendszerek alkalmazásának lehetőségét. A vizsgálati módszerre a rendelet iránymutatást ad. Az alternatív rendszerek alkalmazható-

Orvostechnológia

Belsőépítészet

ságát kórház esetén külön fejezetben mutatjuk be. Fontos, hogy meglévő épületek felújításánál és bővítésénél is vannak betartandó energetikai előírások. Ezek függnek az épület felújításának céljától (energiamegtakarítási célú-e a felújítás vagy nem) és a bővítés mértékétől. Viszont jelentős felújítás (a határoló felületek legalább 25%-át érintő felújítás) esetén sem lehet eltekinteni az alternatív rendszerek alkalmazási lehetőségének és gazdaságos megvalósíthatóságának vizsgálatától, melyeket ugyanolyan vizsgálati módszer alapján kell elvégezni, mint az új épületeknél. A témában hatályosak még az alábbi szabványok, irányelvek és rendeletek, a teljesség igénye nélkül: – MSZ EN15217:2008 Épületek energetikai teljesítőképessége - Módszerek az épületek energetikai teljesítőképességének kifejezésére és energetikai tanúsítására. – MSZ EN15603:2008 Épületek energetikai teljesítőképessége - A teljes energiaigény és az energetikai minőség meghatározása. – Az épületek energiateljesítményéről szóló 2002/91/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról. – A 93/76/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2006/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv. – Építési termékekre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 89/106 EK tanácsi irányelv. – Az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv. – Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény. – A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. Törvény. – A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Törvény. KÓRHÁZ 2013/6.

– Az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 192/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet. – az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet. – 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet, az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről. – A 105/2012. (V. 30.) Korm. rendelettel módosított, az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet. – Az építésfelügyeleti tevékenységről szóló 291/2007. (X. 31.) Korm. rendelet. – Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. – Az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló 244/2006. (XII. 5.) Kormányrendelet. – A településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 104/2006. (IV.28.) Korm. rendelet. – Az építésüggyel kapcsolatos egyes szabályozott szakmák gyakorlásához kapcsolódó szakmai továbbképzési rendszer részletes szabályairól szóló 103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet. – Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet. – Az energia megtakarítást eredményező épület felújítások támogatásáról szóló 105/1996. (VII. 16.) Korm. rendelet. – Az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet. – Az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló 3/2003.(I.25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet. – Egyes épületszerkezetek és azok létrehozásánál felhasználásra kerülő termékek kötelező alkalmassági idejéről szóló 11/1985. (VI. 22.) ÉVM-IpM-KM-MÉMBkM együttes rendelet. – A Környezet és Energia Operatív Program prioritásaira rendelt források felhasználásának részletes szabályairól és egyes támogatási jogcímeiről szóló 9/2010. (I. 21.) NFGM rendelet. – Az épületek energetikai jellemzőinek javítását célzó kormányzati intézkedésekKÓRHÁZ 2013/6.

ről szóló 2078/2008. (VI. 30.) Korm. határozat. – Az építésügyi célelőirányzatról szóló 10/2009 (IV.14.) NFGM rendelet. – A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. Törvény. – Az építésügyi, építésfelügyeleti hatósági döntés-előkészítők, valamint döntéshozók építésügyi vizsgájáról és szakmai továbbképzéséről szóló 161/2008. (VI. 19.) Korm. rendelet. A felsorolt szabványokkal, rendeletekkel és irányelvekkel jelen írásban nem kívánok önállóan foglalkozni. 2. A 2018-tól és 2020-tól érvényes energetikai követelmények A 2010/31 EU irányelv előírja, hogy 2018. december 31-e után a hatóságok által használt vagy tulajdonukban lévő új épületek közel nulla energiaigényű épületek legyenek. Valamint 2020. december 31-e után valamennyi új épület közel nulla energiaigényű legyen. Ehhez az egyes tagállamoknak olyan követelményértékeket kell meghatározniuk, melyek kifejezik a „közel nulla” energiaigényt. Mivel azonban biztosan lesznek ezekben az időkben is átlagos és annál jobb technológiájú épületek is, ezért nyilvánvaló, hogy a „közel nulla” szint felett még legalább két kategóriát ezen épületek részére fenn kell tartani. Ezen követelményérték kialakításának oly módon kell történnie, hogy az reális szigetelési és építészeti megoldások mellett egy megújuló energiaforrás alkalmazásával elérhető legyen. Az ennél magasabb szintű épületek esetén az elvártnál jobb építészeti és szigetelési elemek vagy egynél több megújuló energiaforrás hasznosítása jelenti a különbséget. A „közel nulla” energiafelhasználású épület jellemzői: – Az épület energetikai teljesítménye magas. Tehát az épület veszteségei kicsik, az épület a nyereségáramokat jó hatásfokkal hasznosítja. Az épület a nyári túlzott felmelegedés ellen jól védett, gépészeti rendszerei jó hatásfokúak. – Az épület energiaigénye nagyon alacsony. Itt egy dolog mindenképpen határt szab az energiaigények csökkentésének, ez pedig a HMV-előállítás. A fűtési és szellőztetési költségeket lehet csökkenteni szinte a nullára, de HMV-előállítására minden esetben szükség van. – Az energiaigényt nagyon jelentős mértékben megújuló energiaforrásokból

nyeri. Ez az épület energiaigényét jelenti, mely kizárólag az épület üzemeltetéséhez szükséges, tehát a fűtés, hűtés, szellőzés, klimatizálás. Nem lakóépületeknél a világítás is idetartozik, míg lakóépületek esetén a jelenlegi európai gyakorlat nem számol a világítás energiafogyasztásával, mint ahogy a beépített elektromos fogyasztókkal (pl. hűtőszekrények, háztartási gépek, liftek) sem. Mivel jelen szabályozáshoz a jogszabályok megalkotása az egyes tagországok keretein belül önállóan történik vagy fog történni, ezért itt az egyes országok kezében rengeteg szabadságfok van. Mit tekintünk „nagyon jelentős mértéknek”, hogyan értelmezzük a „közel nulla” energiafogyasztás fogalmát stb… Ez a kérdéskör tartalmi és terjedelmi okok miatt sem része ezen írásomnak, csak itt kívántam arra rávilágítani, hogy a jelenlegi szemléletben gyökeres változásnak kell beállnia, mely a megújuló energiaforrásokat részesíti előnyben. 3. Alacsony energiájú épületek megvalósításának gépész eszközei Kórházak esetén a nagy energiaigény (szellőzési hőigény, gőz előállítás hőigénye, HMV-hőigény stb.) miatt passzívház feltételeinek eléréséről véleményem szerint nem beszélhetünk. Cél lehet ilyen épületek esetén az alacsony energiájú épületek jellemzőinek elérése, de ez nagyban függ az orvostechnológiai igényektől. Mindenképpen megvalósíthatók azonban az alacsony energiájú épületekre vonatkozó építészeti feltételek. Az építészeti témakörbe tartozik a szigetelés vastagságának és a nyílászárók hőátbocsátási tényezőjének helyes megválasztása, valamint az épület helyes tájolásának kialakítása. Az alacsony energiájú épületek részére a kor szellemének megfelelően alternatív rendszerek telepítésében kell gondolkodni. Legfontosabb azonban, hogy az épületek energiafogyasztását minimálisra kell csökkenteni. Ez meglévő épületeknél nyílászárócserével, az épület hőszigetelésével, hővisszanyerős szellőzési rendszerekre való átállással, míg új épületeknél a passzív napenergia-hasznosítással lehetséges. A passzív napenergia-hasznosítás építész feladat, mely általában a tervezés legelején eldől. További eszközök az adott épülethez legjobban illeszthető alternatív rendszer kiválasztása után a gépészeti rendszerek pontos beszabályozása, helyes üzemeltetése és megfelelő karbantartása. Sokszor ezek elmaradnak, és így jelentős Kórháztervezés

29

energiaveszteségeket lehet elérni egy tökéletesen működő rendszerhez képest. Alternatív rendszernek nevezzük a megújuló energiaforrásokat felhasználó, decentralizált energiaellátási rendszereket, a kapcsolt energiatermelést, a táv- vagy tömbfűtési, illetve hűtési rendszereket, illetve a hőszivattyús rendszereket. Az építtető részéről az alábbi igények jelentkeznek az alternatív rendszerekkel kapcsolatban: – arányos beruházási költség, – kisebb fűtési és/vagy hűtési költség, mint a „hagyományos” rendszereknél, – üzemeltetési biztonság. A megújuló energiaforrások csoportosítása az alábbiak szerint képzelhető el. Épületben vagy telekhatáron belül található megújuló energiaforrások

Napkollektoros HMV-készítés tárolóval és szolár-szerelvénycsoporttal (forrás: HOVAL)

Napkollektoros HMV készítés tárolóval és külső hőcserélővel (forrás: HOVAL)

30

Kórháztervezés

Napenergia – Szoláris rendszerek napkollektorokkal HMV-készítésre és fűtés-rásegítésre. HMV-készítésnél a kórház mint felhasználó különösen előnyös, mivel a HMV -fel­használás állandó jellegű, a lakóházaktól eltérően nem csak a reggeli és esti órákban jelentkezik. Azonban ezt a rendszert sem lehet önállóan alkalmazni, hiszen a téli időszakban kizárólag napkollektorokkal nem lehetséges a szükséges HMV-előállítása. – Fotovoltaikus rendszerek elektromos áram termelésére. – Passzív hasznosítás építészeti eszközökkel. Levegő – Levegő-víz hőszivattyúk központi fűtésre és hűtésre. Széles teljesítményskálában kapható berendezések, melyek nyári üzemben a hűtést is biztosítani tudják. Pozitívumként megemlíthető, hogy mivel a szükséges energiát a levegőből nyerik, így semmilyen földmunka (kútfúrás vagy talajszonda-fúrás) nem szükséges telepítésükhöz. Csak abban az esetben lehet ezen berendezéseket megújuló energia felhasználásának tekinteni, ha a működtetésükhöz felhasznált energia nem fosszilis tüzelőanyagot felhasználó erőműből vagy atomerőműből származik. Ilyen energiaforrás lehet a vízi energia vagy a szélenergia, hazánkban ez a feltétel nem teljesíthető. - Szélturbinák elektromos áram termelésére. Épületenergetikai szempontból nem hasznosítható a termelés időbeli bizonytalansága miatt. Itt megoldás KÓRHÁZ 2013/6.

keként történik, például szennyvíztisztító telepeken. A csekély mennyiségre és a kórházra való tekintettel tulajdonképpen nem kerülhet szóba (kórházak telepítése ritkán történik szennyvíztisztító mű vagy egyéb technológiai célú létesítmény mellé).

Levegő-víz hőszivattyús fűtés puffer tárolóval, HMV-készítéssel (forrás: HOVAL)

lehet szélturbinák országos elektromos hálózatra való kapcsolódása, de ezt a kórházak témakörében nem vizsgáljuk. Talaj – Víz-víz hőszivattyúk központi fűtésre és hűtésre. A levegő-víz hőszivattyúkhoz hasonlóan ezen berendezések is széles teljesítményskálában kaphatók. Nyári üzemben alkalmasak aktív és passzív hűtési üzemre is. Az energia nyerése vízből történik, mely lehet kút, talajszonda vagy talajhő-kollektor is. Kórház esetén a talajszondás megoldást tartjuk a megbízhatóbbnak fajlagos teljesítménye és helyigénye miatt. A telepítésnél fontos tényező a rendelkezésre álló telek nagysága, hogy a megfelelő darabszámú szonda elhelyezhető legyen. A telepítésnél figyelembe kell venni a terület geológiai adottságait, melyek már a tervezés megkezdésekor ismertek. Csak abban az esetben lehet ezen berendezéseket megújulóenergiafelhasználásnak tekinteni, ha a működtetésükhöz felhasznált energia nem fosszilis tüzelőanyagot felhasználó erőműből vagy atomerőműből származik. Ilyen energiaforrás lehet a vízi energia vagy a szélenergia, hazánkban ez a feltétel nem teljesíthető.

apríték, vagy tűzifa, mely származhat energiaültetvényből vagy erdei kitermelésből egyaránt. Ennél a megoldásnál figyelembe kell venni a tüzelőanyag megfelelő szállítási útvonalának és tárolásának biztosítását. A szállítás gazdaságossága is döntő kérdés a biomassza esetén, költséghatékonyabb megoldás érhető el, ha a biomassza előállítása a közelben történik. Biogáz – Biogáz-kazánok központi fűtésre. A biomasszánál elmondottak itt is érvényesek. A biogáz előállítása ma kizárólag technológiai folyamatok melléktermé-

Alternatív rendszerek vizsgálatánál nem szabad megfeledkezni a fenti megújuló energiaforrások mellett a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésről, és a táv- valamint tömbfűtésről, illetve hűtésről sem. A fentiekben a hőszivattyúkkal szemben megfogalmazott állítások ellenére is indokolt alkalmazásuk akkor, ha a COP éves átlagos értéke meghaladja a 3,0 értéket. Előnyük még, hogy alacsony hőfokú hőforrásból nyerhető hő, illetve különösen kórház esetén előnyös, hogy az elektromos meghajtású kompresszorok miatt nincs a területen károsanyag-kibocsátás, valamint jól hasznosítható a hulladékhő is. Tehát kórház esetén általánosságban elmondható, hogy a leginkább felhasználható alternatív rendszerek a napkollektoros, fotovoltaikus és a hőszivattyús rendszerek lesznek. Nagy fejlődést lehetne tapasztalni a megújuló energetikai rendszerek területén, ha az általuk termelt energia tárolása megvalósítható lenne. Ugyanis az energiafogyasztás, illetve az energiatermelés időbeli lefutása nem egyszerre jelentkezik. A jelenlegi energiatárolási módszerek nem alkalmasak a napenergia, a szélenergia tárolására. A biomassza-tüzelés és a hőszivattyúk által termelt energia tárolására a puffertartályos megoldás a szokásos.

Telekhatáron kívül található megújuló energiaforrások Biomassza – Biomassza kazánok központi fűtésre. A biomasszák közül jól használható keménylombú- és lágylombúfaKÓRHÁZ 2013/6.

Víz-víz hőszivattyús fűtés kútvíz hőforrással, puffer tárolóval, HMV-készítéssel (forrás: HOVAL)

Kórháztervezés

31

vizsgált időszak (jellemzően a berendezés életciklusa) alatt felmerülő egyszeri és periodikus költségeket valamint bevételeket átszámítja állandó, átlagos, egy évre vonatkozó költségekre és bevételekre. Ez a módszer figyelembe veszi az előre jelzett ár- és kamatváltozásokat. A beruházás akkor tekinthető gazdaságosnak, ha az annuitás szerint számított bevételek összege nagyobb, mint a kiadások összege.

Víz-víz hőszivattyús fűtés talajszondákkal, puffer tárolóval, HMV készítéssel (forrás: HOVAL) 4. Alternatív rendszerek vizsgálata Alternatív energiaforrások vizsgálatának elsődleges célja az alternatív rendszerek alkalmazása minden olyan esetben, amikor az alábbi vizsgálatoknak megfelel a telepíteni kívánt rendszer. – Környezeti és műszaki feltételek vizsgálata. – Gazdaságossági vizsgálat. A fenti vizsgálatokat, összességében a megvalósíthatósági elemzést megfelelően dokumentálni szükséges, melyből az alternatív rendszer telepíthetőségére egyértelmű választ kapunk. Az alternatív energiaforrások gazdasági vizsgálata során figyelemmel kell lenni az alábbi szempontokra is: – Állami vagy uniós támogatás mértéke. – Banki kamatok változása a vizsgált időszakban a várható infláció mértékének figyelembevételével. – Környezetvédelem. – Kényelem, például fa-vagy szénfűtés kiváltása hőszivattyús fűtésre. – Az energiaárak várható változása. Az elkövetkezendő időszakra prognosztizálható energiaárak az állami szerveknél rendelkezésre állnak, melyek térítés ellenében beszerezhetők. Az energiaárak várható növekedése miatt az alternatív rendszerek életciklusa alatt a megtakarítás is növekszik, mivel a számításokban az aktuális energiaárakhoz viszonyítják az alternatív rendszerekkel elérhető megtakarítást. Kórház esetén nagyon fontos szempont lehet még az ellátás biztonságát is figyelem-

32

Kórháztervezés

be venni. Kórház részére csak olyan rendszer tervezhető, mely az orvostechnológiai igényeket minden esetben megfelelően el tudja látni. Nem lehet kórház energiaellátását például kizárólag fotovoltaikus rendszerekre és szélturbinákra alapozni. 5. Megtérülési számítások Az alternatív rendszerekkel szembeni fontos követelmény és jogos elvárás, hogy a beruházás megtérülési idejét ki lehessen számítani, és ennek megfelelően lehet dönteni annak megvalósításáról. A megtérülési számítások elvégzését nehezíti, hogy többféle módszer áll rendelkezésre azok elvégzésére, és nincs egy elfogadott módszer, melyet mindenki (legyen az kereskedő, építtető) alkalmaz. Megtérülési számítás elvégzésre alkalmas módszerek: – Az egyszerű módszer, mely az árszintnövekedéseket és a pénz időértékét figyelmen kívül hagyja. A két rendszer közötti beruházási költséget és az éves üzemeltetési költséget vizsgálja az aktuális berendezés- és energiaárakkal. Amennyiben a berendezés életciklusánál rövidebb idő alatt térül meg a többlet beruházási költség, a beruházás gazdaságosnak mondható. Ez a módszer általában gyors megtérülést ígér, éppen a fentiek miatt. Elsősorban a terméküket eladni kívánók alkalmazzák előszeretettel. – A közgazdaságilag megalapozott eljárás például az annuitás módszere. Az annuitás számítási módszer lényege, hogy a

A számításoknál a berendezésekkel kapcsolatos költségekből is hajlamosak elhagyni egyes költségeket a számításokat végzők. A berendezéseknél az alábbi költségeket kell figyelembe venni: – A berendezés beruházási költsége. – A berendezés üzemeltetésének költsége az életciklus alatt. – A berendezéssel kapcsolatban évente jelentkező fenntartási és karbantartási költség az életciklus alatt. – Egyéb kiadások az életciklus alatt, például kezelőszemélyzet betanítási költsége és bérköltsége. A számítások elvégzését nehezíti, hogy a piacon nem, vagy csak részben állnak rendelkezésre az alábbi adatok: - A berendezésekre vonatkozóan korrekt életciklus-idők. - Energiaköltségek prognosztizálható változása. - Inflációs mérték prognosztizálható változása. - Egyéb árnövekedésből adódó hatások. - Várható állami támogatás aránya. A fentiek bizonytalansága, illetve a szabályozatlanság következtében az elkészült megtérülési számítások különbözőek lesznek, így összehasonlításuk nehézséget okoz. Az egységes megtérülési számítások érdekében a felsorolt tényezőket államilag szabályozott módon kell meghatározni, és a szakma részére megfelelő csatornákon publikálni. Amíg ez nem történik meg, akár ugyanarra a rendszerre is eltérő megtérülési idők kerülhetnek kiszámításra, attól függően, hogy a számítást végző milyen módszerrel és milyen általa felvett adatokkal számol. Tehát a fentieket összefoglalva megállapítható, hogy a megtérülésiidő-számításhoz elfogadott, hiteles kiindulási adatok kellenek. Ezen adatok birtokában megfelelő gazdasági szakemberek tudják a megtérülési számításokat elvégezni. Azonban nagyon fontos megjegyezni, hogy kizárólag a megtérülési számítás eredménye nem lehet egy beruházás megKÓRHÁZ 2013/6.

valósításának vagy meg nem valósításának döntő indoka. A megújuló energiaforrások alkalmazásának egyéb céljai: – A fosszilis tüzelőanyagok kiváltása, ezáltal a környezetszennyezés csökkentése. – Külföldről importált energiahordozók arányának csökkentése. – Megújuló energiával kapcsolatos új iparágak megteremtése (pl. biomasszaelőállítás) 6. Összefoglalás Az EU-tagországoknak jelentést kell tenniük a 2010/31 EU-irányelv alapján, hogy milyen követelményértékeket terveznek, valamint hogyan biztosítják azt, hogy az energiaigények egy részét megújuló energiaforrásokból fedezzék. A tanulmány kizárólag kórház és egészségügyi jellegű intézményekre fókuszált. A tervezés folyamán az adott épület adottságainak legjobban megfelelő ener-

getikai rendszer kiválasztása történik meg, majd ennek ismeretében megtérülési számítás is készül. Fontos, hogy ne csak a megtérülési számítás eredménye, hanem a kiválasztott rendszerrel járó egyéb, nem számszerűsíthető előnyök is megfelelő súlyt kapjanak. Megállapítható, hogy a megtérülési számításnál említett anomáliák biztosan visszavetik a megújuló energiaforrások hasznosítását Magyarországon. Fontos környezetvédelmi szempont még a megújuló energiaforrások alkalmazásánál, hogy ezekkel fosszilis energiahordozók kerülnek kiváltásra, így a CO2 kibocsátás csökken. Ezzel ellentétes folyamat játszódik le a szigetelőanyagok gyártásánál, ugyanis több szigetelőanyag gyártásakor több CO2 keletkezik. Ennek vizsgálata építész-feladatkör, mivel építész tervező határozza meg az optimális szigetelésvastagságot, amelynél ezt a szempontot is figyelembe kell venni.

Feloldásra váró ellentét az is, hogy az építtető célja a megvalósítási időszakban nem mindig azonos a társadalmi célokkal, ugyanis az építtető célja a mai gyakorlatot figyelembe véve egy minél olcsóbb rendszer telepítése, míg a megújuló energiaforrások felhasználása nyilvánvalóan többletráfordítást igényel. A többletforrások biztosítására megfelelők lehetnek állami vagy uniós pályá­zatok és támogatási programok. Véle­ményem szerint, ha az alternatív rendszerek hagyományos rendszerekhez képesti többletköltségét nem az építtetőnek kellene fedezni: ha ehhez pályázati vagy támogatási forrásból hozzájuthatna, ugrásszerűen megnőne az ilyen beruházások száma. Magyarországon a környezettudatos gondolkodás még nem elterjedt, ennek elterjesztése nagyon fontos feladat. Garancsy András épületgépész vezető tervező

Tisztelt Kolléganő/Kolléga Úr! Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) 2013. november 6–8. között Budapesten a Hotel Novotelben (Budapest, Alkotás u. 63–67.) Magyar Orvostudományi Napokat rendez. A Szövetségünk ez irányú hagyományaira épülő, rangos eseményen magasan kvalifikált vezető szakemberek, multidiszciplináris klinikai megközelítéssel, közérthető formában rövid áttekintést adnak a népegészségügyileg legfontosabb betegségekkel kapcsolatos naprakész elméleti és gyakorlati ismeretekről. Az előadásokhoz kerekasztal beszélgetések csatlakoznak az egészségügy aktuális kérdéseiről. A Magyar Tudomány Napjához kapcsolódó kongresszus fővédnöke dr. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A részvétel 18 kreditpontot jelent. Frissítse fel Ön is általános és szakirányú orvosi tudását háromnapos rendezvényünkön, és a medicina legújabb ismereteinek elsajátításával végezze napi gyógyító munkáját! Várjuk mielőbbi jelentkezését a http://www.motesz.hu/index.php/magyar-orvostudomanyi-napok-2013 linken, ahol részletes programtervezetet, regisztrációs lapot és további információkat talál. A jelentkezés határideje 2013. október 25.Az előadóterem limitált befogadóképessége miatt a regisztráció elfogadásakor a jelentkezések sorrendjét vesszük figyelembe. Megtisztelő részvételére számítva tisztelettel üdvözli Önt: Prof. Dr. Poór Gyula egyetemi tanár, a MOTESZ elnöke

KÓRHÁZ 2013/6.

Kórháztervezés

33

Június eleje óta disztribútori hátérrel végzi ultrahangjai forgalmazását a Magyarországon több mint 500 saját berendezését nyilvántartó GE Healthcare. Homoki Istvánnal, az új disztribútor MED-EN TRADE Kft. értékesítési vezetőjével beszélgettünk.

Az ultrahang betört a hétköznapokba – Gyakran vitáznak arról a szakemberek, hogy mekkora az ultrahang létjogosultsága. Mennyire fontos a diagnosztikai tevékenységben az ultrahang? – Meghatározó fontosságú. Az ultrahangdiagnosztika szilárd alapokon nyugszik a radiológiában, a szülészet-nőgyógyászatban és kardiológiában. Ezen felül azon szerencsés helyzet jellemzi, hogy a nagy terápiás területek mellett egyre nagyobb igény mutatkozik iránta az eddig periférikus felhasználónak számító szakmákban, például urológiában, intenzív terápiában, sürgősségi ellátásban, reumatológiában és ortopédiában. Ez a fejlődés azt jelenti, hogy az ultrahang univerzális diagnosztikai eszközzé válik a következő években. – Ám szakszerű használatához folyamatos képzésre van szükség. – Nekünk, ultrahang-szállítóknak az a felelősségünk, hogy az egyes szakterületek meghatározó szereplőivel megfelelő oktatási tevékenységet kapcsoljunk az ultrahang alkalmazásához. Emellett természetesen az is feladatunk, hogy a készülékeket az egyes alkalmazási irányoknak megfelelően fejlesszük, hogy felhasználóink még komfortosabb diagnosztikai eszközt kaphassanak. Mindemellett az is tény, hogy az ultrahang szerepe a hagyományos diagnosztikai területeken belül is egyre nő. Az egyik fontos kitörési pontot, a kontrasztanyagos ultrahang-diagnosztikát már finanszírozza az OEP, ezzel egy olyan eszköz kerül a magyar radiológusok kezébe, amely olcsó, használa-

ta nem jár sugárterheléssel, és megkönnyíti a fejlett képalkotáshoz való hozzáférést. Ez is azt mutatja, hogy a szakma támogatásával az ultrahang a klasszikus területeken be-

A GE Logiq S7 ultrahang és Homoki István

lül is át képes venni új feladatokat, ennek is köszönhető, hogy ezen a területen jelentős növekedési potenciál található. – Kié az ultrahang? A radiológusé vagy a többi szakorvosé? – Az egyes szakmák képviselői az ultrahangot széles körben tudják alkalmazni, ám

Pályakép Homoki István 1992-ben végzett a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karán, aktív pályafutásában az egészségügyhöz kötődő munkahelyeken dolgozik. 1995-ben a HIETE-ORKI közös szervezésű képzésén klinikai mérnök diplomát szerez, 2002-ben a Budapesti Gazdasági Főiskolán közgazdászként diplomázik. 2004 őszétől a GE Healthcare ultrahangok disztribútorcégének, 2006 őszétől a GE Healthcare munkatársaként a magyarországi közvetlen értékesítésért felel, valamint kapcsolatot tart a disztribútorokkal. 2013 júniusától a MED-EN TRADE Kft. értékesítési vezetője. Angolul és németül beszél. Nős, három gyermek édesapja, felesége fizikus.

34

Képalkotó diagnosztika

kulcsfontosságú, hogy akár a szakmai szervezetek, akár a cégek olyan képzési rendszert állítsanak fel, amely megfelelő szakmai biztonságot teremt az ultrahang készülékek fe-

lelősségteljes használatához. A szakmai szervezeteken keresztül kell elérni, hogy olyan követelményrendszer jöjjön létre, amely védi a szakmát, védi a pácienst és dokumentálható diagnózist nyújt. Az ultrahang-szállítók részéről is kulcsfontosságúnak tartom, hogy a szakmai szervezetekkel összefogva jelentős szerepet vállaljunk az oktatásban. Erre a GE Healthcare mindig nyitott is volt, és a jövőben is szeretnénk ezen az úton tovább haladni. – Hány GE ultrahang található Magyar­ országon? – Telepített állományunk meghaladja az 500 ultrahangot, ezzel az egyik legnagyobb itthoni ultrahang-flotta a miénk. Azt persze nem tudni, összesen hány ultrahang van az országban, hiszen nem létezik Magyarországon ultrahang-regiszter, de kimutatásaink szerint több ezer darabra tehető a teljes magyar ultrahang-állomány. KÓRHÁZ 2013/6.

– Ön hogyan vált egy új disztribútorcég értékesítési vezetőjévé? – Közel egy évtizede foglalkozom a GE Healthcare ultrahangjaival, teljesen természetesen volt számomra, hogy az új, frissen megalakított cégben értékesítési vezetőként folytatom piaci tevékenységemet. A kizárólagos disztribútorként működő MED-EN TRADE Kft. erőforrásait egy olyan befektetőcsoport biztosította, amely fantáziát látott a magyar egészségügyben, a GE Healthcare, mint innovatív cég itthoni képviseletében, és az ultrahang-diagnosztika fejlődésében. – 500 berendezés nem kevés. Az ultrahang-diagnosztika tipikusan az a terület, ahol az orvosokkal való együttműködés csak az eladást követően kezdődik igazán. Mennyire jellemzőek a hosszú távú partnerkapcsolatok? – Természetesen fontos szempont az értékesítés is, eldönteni, hogy a szakterületnek megfelelően milyen berendezést, milyen kiépítésben vásároljon partnerünk, de való igaz, hogy az igazi ügyfélkapcsolat az értékesítést követően kezdődik. Az ultrahang-diagnosztika minősége ugyanis nagymértékben függ a felhasználó képzettségétől. Ez egyrészt a készülék konkrét kezelési technikáját jelenti, hiszen manapság berendezéseinkbe számos olyan funkció kerül bele, amelyek segítik a felhasználót a minél magasabb szintű diagnosztikai tevékenység végzésében. Ezek használatát és korlátait ismerni kell, csakúgy, mint a berendezések szakmai funkcionalitását. Ez bármelyik szakma számára hosszú tanulási folyamat. Ezt azok az ügyfelek is megerősítik, akik professzionális szinten használják gépeinket, és folyamatosan újdonságokat fedeznek fel gépeink tudásában. – A minőségi ultrahang-diagnosztika kulcsa a folyamatos tanulás? – A GE Healthcare mindig is törekedett arra, hogy felhasználóit minél magasabb szinten képezze, mert ez jó a felhasználónak és jó a cégnek. Ugyanis az elégedett felhasználó kelti jó hírét a berendezésnek, amellett, hogy magasabb képzettsége miatt sokkal szélesebb körben használja a gépet. Ennek köszönhető, hogy Magyarországon is tartottunk VISUS tanfolyamot szülész-nőgyógyászoknak, több esetben rendeztünk kardiológiai ultrahangos szimpóziumot, a Pfizer gyógyszergyárral szoros együttműködésben támogattuk a reumatológusok ultrahang-diagnosztikai továbbképzését, illetve a B. Braun céggel közösen vettünk részt az ultrahang vezérelt regionális anesztézia oktatásában, KÓRHÁZ 2013/6.

A piaci jelenlét változásáról megkérdeztük Wagner Róbertet, GE Healthcare regionális ultrahang-értékesítési vezetőjét, aki az alábbi helyzetképet adta. Amikor a GE Healthcare évekkel ezelőtt úgy döntött, hogy direkt módon is megjelenik a magyar piacon, jelentős várakozás volt Kelet-Közép-Európával szemben, és mindenki a jelenleg tapasztaltnál erőteljesebb növekedést várt. Ehhez képest ma Európa kevésbé dinamikusan fejlődik, és a globális vállalatok másként akarják kihasználni piacfejlesztésre fordítható erőforrásaikat – nem feltétlenül Európában. A jelenlegi, folyamatosan és dinamikusan változó piaci környezetben a disztribútori tevékenység inkább lehetőség, mint visszalépés. Jelenleg a közvetlen jelenléttel megvalósuló piaci bővülés reális stratégia, viszont szeretnénk minél több vevőhöz eljutni, szeretnénk elérni, hogy meglévő több száz partnerünk a korábbinál is jobb kiszolgálást kapjon. A szakértő disztribútor-partnerrel való megjelenés egyfajta válasz a piacok növekedési lehetőségeinek kezelésére. Ha azt szeretnénk elérni, hogy tradicionális európai ügyfélkörünkben fenntarthassuk vagy javíthassuk a szolgáltatási színvonalat, disztribútori együttműködéssel ezt sokkal hatékonyabban lehet megvalósítani. Ezért döntöttük amellett, hogy 2013 nyarától a MED-EN TRADE Kft. képviseli a GE Healthcare ultrahangokat Magyarországon.

az aneszteziológiai és intenzív terápiás szakorvosok számára. Ezek kiváló példák arra, hogy a képzési tevékenységet nagyon fontosnak tartjuk – mi is és ügyfeleink is. Ennek másik, fontos pillére, hogy a GE Healthcare-nél magasan képzett applikációs szakemberek segítik az ügyfelek munkáját. Így az olyan esetekben, amikor a felső kategóriás készülékek finomhangolása vagy emelt szintű funkciók betanítása a feladat, rendelkezésre állnak a legjobb szakemberek. De az is alapkövetelmény nálunk, hogy az ultrahang-értékesítéssel foglalkozó kollégák maguk is jól használható segítséget tudjanak nyújtani a felhasználók számára a készülékek professzionális alkalmazási technikájában. – Hasonló elkötelezettség jellemző szervizszolgáltatásukra? – Amikor bármilyen meghibásodás történik, számunkra kulcsfontosságú, hogy gyorsan tudja szervizünk kezelni. A GE ultrahangok megbízhatóak. Két kiváló szervizmérnök látja el az országot, mindketten jelentős tapasztalattal bírnak a GE ultrahang-berendezések szervizelésében. Léteznek olyan szervizcsomagjaink, amelyek az ügyfélnek olyan biztonságot adnak, hogy bizonyos alkatrészeket a szervizcsomag keretein belül cserélünk ki, a szervizmunkadíjat, karbantartási díjat tartalmazza a szervizcsomag, egészen addig, hogy bizonyos csomagokban kiterjesztett garanciát is adunk partnereinknek, tehát meghatározott havidíj ellenében teljes üzemeltetési biztonságot kap ügyfelünk. Szervizünknek természetesen vannak cserekészülékei is, így biztosít-

va a fennakadásmentes használatot, amennyiben egy javítás hosszabb ideig tartana. Termékportfoliónkban ugyanis kiváló minőségű, laptop méretű ultrahangok is találhatóak, amelyek bármikor csatasorba állíthatóak. Szervizszolgáltatásunkban elsődleges célunk, hogy teljes üzembiztonságot kapjanak tőlünk partnereink. – Korábban disztribútorként és GE Health­ care munkatársként is dolgozott a magyar piacon. Melyik a jobb? – Sok szempontból előnyösebb disztribútorként a magyar piacon működni. Az ultrahang-értékesítés sok kis ügy folyamata. Nem arról van szó, hogy évente néhány gépet adunk el, hanem több tucat gépet értékesítünk évente. Ez a folyamat gyors reagálást és rugalmasságot követel meg a legapróbb részletekben, a telepítéstől a szállításon át az utólagos nyomon követésig. A multinacionális cégeknek jelentős erejük van abban, hogy a termékek mögé erős hátteret tudnak állítani, de méretüknél fogva bizonyos döntések és konkrét reakciók nehézkesebben valósulnak meg, mint a disztribútorcégeknél, hiszen ott kevesebb döntéshozó befolyásolja a döntések megszületését. Természetesen úgy, hogy a szolgáltatási minőség és színvonal ne szenvedjen csorbát, valóban az ügyfél legyen középpontban, kihasználjuk a multinacionális vállalat adta előnyöket és erőforrásokat, valamint a disztribútori tevékenység rugalmasságát és alacsony reakcióidejét. Zöldi Péter Képalkotó diagnosztika

35

Az égési osztályon dolgozó nővérek speciális tudással rendelkeznek. Az égési sérülés nemcsak a kültakarót érintő kórkép, hanem valamennyi zsigeri szerv működését kedvezőtlenül befolyásolja. Itt az intenzív ápolás mellett a bőr sérüléseinek kezelése kettős kihívást jelent, mely nemcsak szakértelmet, de különleges lelki erőt is igényel. Sokszor a csontig hatoló, fekete égési sebek látványa, sőt olykor a szaga sem mindennapi benyomás. A DE OEC Bőrgyógyászati Klinika Égési Osztályán járva saját szemünkkel győződhettünk meg arról a különleges szeretetről és szaktudásról, amellyel az ottani ápolók munkájukat végzik. Róluk szól riportunk.

Emberfelettit csak emberséggel lehet teljesíteni Az

égett betegek kezelése az egészségügyi ellátórendszer egyik legdrágább, legbonyolultabb, ugyanakkor talán legszebb területe – vélekedik dr. Juhász István, a DE OEC Bőrgyógyászati klinika égési osztályának vezetője, majd arról tájékoztatott, hogy a közelmúltban elnyert „Debreceni Egészség Központ Fejlesztési Projekt TIOP 2.2.7-07/2F/22009-0002” európai uniós pályázati támogatásból finanszírozott teljes körű felújítás eredményeképpen végre a 21. századnak megfelelő, modern környezetben kezelhetik betegeiket. Az égett fekvő és járó, valamint a bőronkológiai betegek ellátása ez által nagymértékben javult. Lehetőségük nyílt néhány kórterem korszerűsítésére is. Az orvosi szobák a földszintről a padlástérbe költöztek, az így felszabaduló területet pedig az ambuláns műtő bővítésére használták fel. Emellett korszerűsítették az emeleti műtőt, új műtőasztalt, műtőlámpát és rádiófrekvenciás vágókészüléket vásárolhattak. Beszereztek továbbá egy új fejlesztésű, lézer Doppler-elven alapuló diagnosztikai berendezést, amely segítségével KözépKelet Európában elsőként tudják monitorozni az égett bőr szöveti áramlását. Ez az égés mélységének, így a kimenetelének fontos prediktív faktora – folytatta az osztályvezető docens. Egy mobil röntgenkészülék, továbbá központi képernyővel ellátott betegőrző monitorok vásárlására is lehetőségük nyílt. A súlyos égési sérülteket két darab, egyenként egytonnás fluidizációs ágyon látják el, emiatt az épület födéme is műszaki megerősítést kapott, így szükség esetén át tudják csoportosítani ezeket az életmentő berendezéseket. A sebkötöző kezelőjük betegfürdető és fertőtlenítő helyiséggel bővült. A kötözővel egy légtérben, de mégis elkülönítve lehet a fertőtlenítő szerrel elke-

36

ÁPOLÁS

vert, előmelegített vízben fürdetni a beteget – mondja el Juhász tanár úr. Az ápolás szervezését tekintve az Intézet ápolási igazgatója, Tóth Andrea és az Égési Osztály főnővére, Bacsó Istvánné Inci elsőként hangsúlyozták a teammunka fontosságát. Az osztályon dolgozó nővérek ismerik egymás munkabírását, odafigyelnek egymásra, egy cél érdekében küzdenek valamennyien, a műtő személyzetével együtt. Amennyiben az ügyeletben érkező beteg állapota sürgős beavatkozást igényel, az osztályon dolgozó, jelen lévő ápoló mellett a behívható sebész és a műtősnő is azonnal a csapat részeseivé válnak. A beteg érkezésekor A mentőszolgálat munkatársait a nővérek arra kérik, hogy először a fürdető szobába helyezzék el a sérültet – tudtuk meg a főnővértől. Ez a helyiség a legkorszerűbb módon van felszerelve – egy speciális betegemelő szerkezet és egy szintén direkt az égett betegek ellátására kifejlesztett, a fertőtlenítő szert a vízhez automatikusan adagoló kád együttes üzemeltetésével meg tudják mosdatni a pácienst, ami a szennyeződések és az elhalt bőrrészek eltávolítása miatt fontos. A betegemelővel ezután átviszik a kötözőbe, amely mind sterilitását, mind eszközeit tekintve olyan, mint egy kisebb műtő. Itt is speciális minden – az ágytól kezdve a világításon át a legapróbb eszközökig. Ekkor az orvos megvizsgálja a beteget, majd a megfelelő ellátás után megint a nővérek segítségére van szükség, akik a szükséges krémekkel vagy intelligens kötszerekkel kezelik, és bekötözik a sérült ember sebeit, illetve kisebb beavatkozásokat is el tudnak végezni. Egy égési osztályon a fájdalomcsillapításra is állandóan szükség van, elsősorban az aneszteziológiában alkalmazott szereket és módszereket használják az orvosi

utasításnak megfelelően. Az itteni nővérek természetesen jól tájékozódtak a külső felhasználásra gyártott készítményeket illetően is. Létezik egy, az Országos Mentőszolgálat munkatársai által rendszeresen bevetett, „Water-Jel” nevű hűtőgél, amely két-három órán át maradhat a beteg testfelületen, így fejti ki fájdalomcsillapító, hűsítő hatását. A külső fájdalomcsillapításnak elsősorban az elsősegélynyújtásnál van jelentősége – hangsúlyozza Tóth Andrea – ilyenkor alkalmazva az égést követő másodlagos szöveti károsodás csökkentésével az égés elmélyülését lehet megelőzni. Ez a beavatkozás az illető égési sérülés fokozatokba sorolását is befolyásolhatja, és így akár egy fokot is javulhat az égés mélysége, ezáltal a súlyossága is. A berendezéssel minden rendben A ma Nyugat-Európában rendelkezésre álló, égési sérülések ápolására fejlesztett eszközöket illetően versenyképes a debreceni égési osztály, sőt vannak olyan tárgyak, pl. a két fluidizációs ágy („homokágy”), amelyek – USA-beli technológia lévén – sok gazdag európai országban, pl. Svájcban sem találhatók meg minden égési osztályon. Ezeket a speciális ágyakat a borsos beszerzési ár mellett ugyanis még rendkívül drága fenntartási költségek is terhelik, említi meg prof. dr. Remenyik Éva, az égési osztályt üzemeltető Bőrgyógyászati Klinika igazgatója. Időről időre – egy–két évente vagy bizonyos számú beteg ellátása után – ki kell cserélni a teljes homokállományt. Ráadásul ez nem a természetben mindenhol megtalálható anyag, hanem különleges eljárással előállított, így rendkívül drága kvarcszemcsékből álló. A felfekvések megelőzésére és a betegek komfortérzetének, sebgyógyulásának elősegítése érdekében ez ugyanakkor egy utánozhatatlanul hatékony eszköz. A fluidizációs ágyaknak folyamatosan üzemelniük kell, KÓRHÁZ 2013/6.

mert ha a gépet leállítják, megkeményedik, összeáll a homok. Egyébként is óvatosan kell bánni ezzel a hőfokszabályozóval és testsúlymérővel is felszerelt eszközzel, egy csepp olaj, vagy kenőcs sem kerülhet belé. Folyadékterápia A betegek rendszeres súlymérése a folyadékterápia szempontjából is óriási jelentőséggel bír. A folyadékterápiát a páciens súlya mellett annak függvényében határozzák meg az orvosok, hogy testfelületének hány százaléka égett meg. Huszonnégy órában elosztva kell a szükséges mennyiséget a páciens szervezetébe juttatni – és ez csak egy az itt dolgozó ápolók speciális feladatai közül. További könnyebbséget jelent számukra ugyanakkor, hogy a vizsgálatra szánt vért csőposta segítségével küldhetik a Központi Laboratóriumba. Egy égési osztályon speciális higiénés és eszközigények is adódnak. Utóbbi alapjaiban véve megfelel az intenzív ellátáshoz szükséges eszközök körének, amely maximálisan rendelkezésre áll az égési osztályon. 2010-ben a DEOEC nyert egy fejlesztésekre fordítható TIOP-pályázatot, így egy kb. 300 milliós beruházás keretében felújíthatták az égési osztályt, és további 143,5 millió forint értékben fejleszt-

hették műszerparkjukat, ami igen sokat javított az ellátás színvonalán. A higiénés szempontoknak a Kórházhigiénés Osztály munkatárásai segítenek megfelelni, rendszeresen ellenőrzik a műszerek, textíliák sterilitását és a munkafelszínek csíramentességét. Az égési osztály alkalmazottaival közösen igyekeznek megtalálni a minden szempontból tökéletes fertőtlenítő szereket és módszereket. Lelki oldalról A nővérek között egyaránt van adminisztratív munkatárs, főiskolát végzett diplomás ápoló, felsőfokú OKJ-s ápoló és betegápoló is. A rájuk nehezedő teher a betegek nem mindennapi kínjaival áll egyenes arányban. A súlyos állapot és a jelentős fájdalom mellett az itt kezelt pácienseknek sokszor az énképük is megváltozik bőrük maradandó sérülései következtében. Ezért is fontos egyrészt az önkéntes pszichológus, Kőműves Zsuzsanna segítsége, másrészt az, hogy elegen legyenek az ápolók ezen az osztályon, és segítsék egymást a mindennapokban. Bacsó Istvánné Inci főnővér és helyettese, Májer Károlyné Rozika igyekeznek időnként hétvégére is közös programot szervezni, hogy valamennyien közelebb kerüljenek egymáshoz és erőt gyűjtsenek. Reális ve-

szély a kiégés, mely az itt dolgozó nővéreket fenyegeti. Tóth Andrea is kiemeli: sikerélmények és veszteségek egyaránt érik az itt dolgozókat, a stressz, a felkészültség azonban állandó. A Klinika vezetése is próbálja támogatni az égési osztály ápolócsapatát, évente rendeznek közösen a Bőrklinika többi dolgozójával összejöveteleket, ahová családdal együtt várják a munkatársakat. Hol továbbképzésre mennek közös busszal, hol csak úgy összejönnek szalonnát sütni, vagy kalandparkba látogatnak. Májusban a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) továbbképzéssel egybekötött játékos vetélkedőt szervez, ahová szintén ellátogat a debreceni csapat. Az osztályon segítő pszichológus is a legnagyobb figyelemmel van az áldozatos munkát végző ápolók felé is a betegek mellett. De mit is jelent pontosan ez a sokat emlegetett áldozat? Egy másodpercre bepillanthattunk egy nagyon súlyos állapotban lévő páciens kórtermébe, akit az egyik homokágyon helyeztek el, félszobányi monitorrendszerrel figyelték állapotát. Ott tartózkodásunk idején jött el az ideje annak, hogy az osztály munkatársai átkötözzék sebeit. A feladatban valamennyi ápoló és több orvos is részt vett, a kedves biztató szavak kihal-

A team „bevetés” közben

KÓRHÁZ 2013/6.

ÁPOLÁS

37

Az égésosztályon az ápolóknak szinte ugyanakkora a felelőssége, mint az orvososknak

latszottak a folyosóra is. Többek között dr. Erdei Irén, aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvos felügyeletével történnek a komoly beavatkozásnak számító kötözésekhez szükséges fájdalomcsillapítások. Majd feladata végeztével bekapcsolódott beszélgetésünkbe. „Nincs könnyű dolguk ápolóinknak, nagy a betegforgalom, súlyos állapotban kerülnek ide az emberek. Teammunka nélkül elképzelhetetlen lenne ilyen szinten ellátni őket” – mondta a doktornő. „Az intenzív betegellátásban rendkívül fontos az ápolók jelenléte, amint látható, az égett betegeknél már a kötözés is több embert és szakmát igénylő feladat” – folytatta. „A műtőben és azon kívül is nagy odafigyelést és együttműködést igényel a betegek ellátása kezdettől végig. Az ápolóknak itt komplex feladatkörük miatt szinte ugyanakkora a felelőssége is, mint nekünk, orvosoknak – a táplálástól a folyadékpótláson keresztül a lélegeztetésen át sok minden függ tőlük. Persze vannak kompetenciaszintek, de az itt zajló munkához elengedhetetlen az egymás iránti tökéletes bizalom. Egy nagyon súlyos égett beteg akár 10–15 liter infúziót kap egy nap, ez pedig óriási odafigyelést igényel. A különböző ionpótlások – magnézium, kálium, speciális nyomelemek, szelén adagolása is a nővérek feladata az orvos rendelései szerint. Huszonnégy órán keresztül mennek ezek az infúziók, és a sokszor mikrogrammos dózisokat tartalmazó perfúziók és infúziós pumpák. A táplálás legtöbbször vénás úton és/vagy szon-

38

ÁPOLÁS

dán keresztül oldható meg. A monitorokat a nővérek is kezelik, észlelniük kell a beteg felől érkező jelzéseket, és el kell dönteniük, mi a fontos; mikor kell hívni az orvost. Az óriási odafigyelés mellett fizikálisan is rendkívül megterhelő a munkájuk, a mély sebek látványának és jellegzetes szagának elviselésétől egészen a nyílt sebekkel járó súlyos mozgáskorlátozottságig. Ugyanezen okból emelni és mozgatni is többször kell itt a pácienseket. Nem egy betegünk veszíti el a bőre mellett valamely testrészét is, sokaknál a beavatkozás a csontot is érinti. Az imént kötözött betegünk műtétét traumatológus kollégákkal kiegészült team végezte. Ezek a betegek az operáció után szüntelenül ápolást igényelnek. Ezen az osztályon kizárólag olyan munkatársak dolgoznak, akik szeretik ezt a munkát, mert ezt nem lehet másképp végezni. Nem is tudnám megfogalmazni, hogy mi kell ehhez – hogy pörgősen és vidáman lássák el ezeket a feladatokat – ahogyan teszik. Sajnos nem mindenkit tudunk meggyógyítani, és van, aki belehal a súlyos sérülésébe. Az sokat segít, hogy minden betegünkhöz úgy állunk valamennyien, hogy meg tudjuk gyógyítani, és emiatt számos reménytelennek tűnő állapotú beteget sikerül is meggyógyítanunk. Ahhoz pedig rengeteg szeretet kell, hogy a sérült emberrel is elhitessük: van számára remény. Itt soha egy rossz szóval vagy egy szájhúzással sem találkoznak betegeink a nővérek részéről.”

A struktúra Az intenzív részlegen négy „boxban” (izolálható kórterem) zajlik az égett betegek intenzív terápiája, a központi monitoringrendszer és két ágyon a gépi lélegeztetés feltételei is adottak. Az altatásban végzett műtétek előtt és után is ide kerülnek a sérült emberek. Egyet leszámítva minden helyiséghez külön fürdőszoba tartozik. Ezek a kórtermek közvetlenül a nővérpult közelében vannak, míg a többi ágy az osztály távolabbi részén található, innen csengővel lehet hívni az ápolót. „Az égési team szakorvosi részét mindössze hárman alkotjuk” – mondja Juhász dr. „Szükség esetén ezt kiegészíthetjük egy további sebész kollégával és egy, az utóbbi napokban felvett intenzív szakorvossal, továbbá a mindennapokban, az osztályos munkában bőrgyógyász szakorvosjelöltekkel. Az újonnan érkező sérülteket a DEOEC egykapus sürgősségi betegfelvételi rendszere fogadja, a készenlétet adó orvosokat szükség esetén hívják be az ellátáshoz. A sebellátást, vénabiztosítást, a folyadékterápia megkezdését követően a beteg másnap reggel kerül átvételre az égési osztályra. Az ügyeleti, narkózist igénylő beavatkozások esetén a súlyos beteget haladéktalanul az égési osztályra szállítják tovább, ahol a műtőben az időközben összeállt team elvégzi a szükséges sürgős műtétet. Az ügyeleti időszakban az aneszteziológus orvos felügyeli és ellátja a súlyosan égett betegeket és szükség szerint, pl. vérzés, műtéti szövődmény esetén ottKÓRHÁZ 2013/6.

honról behívja az égéssebész készenlétest és a műtősnőt. A nagy kiterjedésű mély égéseket szenvedett betegek gyógyulásukig sorozatos műtéteken esnek át, ápolásuk hosszadalmas, igen fárasztó és költséges” – mondta el továbbá Juhász tanár úr. A legsúlyosabb égési sérültek HBCSalapú finanszírozása nem fedezi még a gyógyszerköltségüket sem. A nagyobb régiót ellátó osztály, mint pl. a DEOEC égési osztálya is, több súlyos beteget ápol, így komoly anyagi gondok elé néz – jegyezte meg klinika igazgatója. Kiutat ilyen esetekben az egyedi finanszírozás bevezetése jelenthetne. Sajnos az odaadó, lelkes munka nem elégséges, hiszen az OEPbevételből kell fenntartani az említett modern technikát, biztosítani a drága gyógyszereket és a bérköltséget. Hosszú távon a még oly önfeláldozó csapattól, mint a mi égési teamünk sem várható, hogy a megélhetésüket is alig fedező bér mellett ezen a nehéz pályán maradjon – fejezte ki aggódását prof. dr. Remenyik Éva. Az égés nem tervezhető, ezért a fix nővérgárda mellett szükség esetén a házban átszervezik az ápolókat – teszi hozzá Tóth Andrea. A műtőben tevékenykedő asszisztenseknek és műtősöknek is nagy szerepük van az égési osztályon zajló ellátásban – hiszen sokszor részt vesznek pl. a betegek mindennapi kötözésében, illetve az Aneszteziológiai Tanszék közreműködése is elengedhetetlen az operációk során, sőt egyéb feladatokat illetően is. A diétás nővérek szintén mindennapi szinten adják hozzá szaktudásukat az osztályon ápolt betegek gyógyulásához. A DE OEC tavaly elnyert egy TÁMOP-pályázatot, amely a létszám bővítésére ad lehetőséget – a Bőrgyógyászati Klinika szakembergárdája hat ápolóval, egy plasztikai sebész szakorvossal és egy aneszteziológus szakorvossal lehetne gazdagabb. Sajnos nagyon nehéz szakorvost találni, a friss diplomás orvos képzése pedig hosszú évekbe telik. Ugyanez vonatkozik a szakápolókra is. Tóth Andrea a pozitívumok között említette még, hogy a klinikaigazgató, Remenyik professzor asszony maximálisan támogatja az ápolók képzését és továbbképzését, így munkatársai eljuthatnak az égés-kongresszusokra is, ahol tájékozódhatnak az új kezelési lehetőségekről, valamint kapcsolatot tartanak az országban működő többi égési osztállyal. Ami fejlesztést igényelne A betegellátó létszám szűkössége a legnagyobb probléma. Nehéz kérdés a betegek ellátásának szociális része is. Nem megoldott a páciensek égési osztályon KÓRHÁZ 2013/6.

való tartózkodását követő elhelyezése – mondta Tóth Andrea. Sokan rossz anyagi körülmények közül jönnek, vagy pl. PBgázrobbanásban a házuk lakhatatlanná vált, nincs hozzátartozójuk, vagy már a balesetük előtt is fedél nélkül éltek. Szociális munkással együttműködve igyekeznek felvenni a kapcsolatot az önkormányzattal és a szociális otthonokkal – amelyek sajnos gyakran olyan feltételrendszerhez kötik a rászorulók felvételét, aminek pont azok az emberek nem felelnek meg, akik általában ilyen otthonokban kereshetik már csak a megfelelő életkörülményeket. Tóth Andrea és Bacsó Istvánné Inci egyetértettek abban is, hogy emellett a kötelező adminisztráció terhe az, ami nagyon megnehezíti munkájukat. És a lényeg: a hősök Igaz, hogy a sérülés is, de a gyógyulás is látványos – értettek egyet az égési osztályon dolgozó ápolók. A kettő közötti időszak a nehéz. „Most jártam az ambulancián és összefutottam egy-két régi betegünkkel. Megismertek, megöleltek és kérték, adjam át meleg üdvözletüket munkatársaimnak, valamennyi nővérnek. Ez nem ritka, és ennél nincs is jobb érzés! Gyakorlatilag családtaggá válnak itt a betegeink” – mondta a főnővér. Az ott jártunkkor szolgálatban lévő ápolók is szívesen nyilatkoztak lapunknak – egyenként találkozhattunk velük, hiszen a munka valóban megállás nélkül zajlik ezen az osztályon. A 35 éves Sípos Gabriella egy 10 éves kislányt nevel. Február elseje óta dolgozik az Égési Osztályon, előtte majdnem hat évig dolgozott a hajdúszoboszlói idősek otthonában. Változatosságot és kihívást keresett, így megörült, mikor értesült a DE OEC-en meghirdetett állásról – amelyre örömmel fel is vették. Szaktudását 1999-ben szerezte az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézetben működő Mellkassebészeti Tanszéken, ez idő alatt végezte el a két éves OKJ-s felnőtt szakápoló képzést. A mindennapokban kötözést, infúzió-bekötést, gyógyszerelést, mosdatást, lázmérőzést, vércukor- és vérnyomásmérést végez, valamint részt vesz az adminisztratív munkában is. A teammunka fontosságát Sípos Gabriella is kiemelte. „A többiekkel egymás keze alá dolgozunk, szóban, írásban is folyamatosan kommunikálunk egymással, hogy tudjuk, mi történt a beteggel, míg a másikunk volt vele. A csapat nagyon jó, ha bármi kérdés felmerül, mindenkihez bátran fordulhatok” – mondta. Arra a kérdésre, hogy ő maga hogyan birkózik meg az intenzív ápolással járó fo-

kozott fizikai és lelki terhekkel, így válaszolt: „Elsődleges, hogy az ő testi és lelki fájdalmaikat enyhítsük. Ott vagyunk velük, kötözés, kezelés közben igyekszünk kicsit viccelődni, kérdezősködni életükről, elterelni a figyelmüket.” A saját magára vonatkozó kérdést egyszerűen elengedte a füle mellett. Tálas Mártikából csak úgy árad a fiatal­ ság, az ember szinte el sem hiszi, hogy már két és fél éve teljesít az Égési Osztályon szolgálatot. Mindig is ápolónő szeretett volna lenni és nagyon szereti munkahelyét, a csapat és a feladatok miatt egyaránt. Szintén a csillapíthatatlan szenvedés tapasztalását tekinti a legnehezebbnek munkájában. Az orvos által elrendelt fájdalomcsillapítók adása mellett türelemmel, kedvességgel próbál segíteni a páciensek kínjain. Magánéletét nem befolyásolja a Klinikán nyújtott emberfeletti teljesítmény – „Kimegyek a kapun, és míg hazaérek, elmúlik belőlem minden terhes gondolat” – mondja. Megállás nélkül dolgozik a betegek testi és lelki igényeinek kiszolgálásában a három gyermeket nevelő Fekete Gézáné Marika is, aki segédápolóként az osztályon adódó, saját maga megítélése szerint „apróságok” elvégzéséért felelős – azokért a dolgokért, amelyek a műtétek lebonyolításához és az infúziók összeállításához képest látszólag talán mellékesek, valójában azonban ezek nélkül nem működne az egész rendszer. Az éjjeliszekrények elrendezésétől az ágytálazáson, az ágyazáson és az etetésen keresztül a betegeknek nyújtott pohár vízig vagy biztató pillantásig szüntelenül azon van, hogy a sérült emberek jobban érezzék magukat. „A legnehezebb, mikor hiába szeretnénk, nem tudunk segíteni szenvedésükön, a legszebb pedig, mikor látjuk, hogy meggyógyulnak” – mondja. A saját jóllétét ő is másodlagos fontosságú szempontként kezeli – egész életében arra vágyott, hogy minél magasabb színvonalon részt vegyen a súlyos betegek ápolásában, az Égési Osztályon kezdetben takarítóként dolgozott. Muszáj leírni: a Marika szeméből áradó keresetlen, sallangmentes és tiszta segíteni akarás nem mindennapi élményt nyújtott. Egy mosolyát sem láttuk, mégis többet tanultunk tőle a szeretetről, mint ha a köztudatban pozitív kisugárzásúnak ismert szavak özönét zúdította volna ránk. Köszönjük neki, és az osztályon dolgozó többi orvosnak és nővérnek ezt az élményt – azoknak is, akikkel nem sikerült találkoznunk. Radnai Anna ÁPOLÁS

39

„A szociális szakember munkája „szolgálat”, melynek középpontjában az ember áll. Az emberi testtel és lélekkel foglalkozni művészet és óriási feladat” – mondja Majláthné Lippai Éva, a rendszerváltás idején alakított Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének elnöke. A szociális munka sokszínű terület, így az elmúlt években idővel egyre több különböző szakmai szervezet épült köré, melyekből egy ponton ernyőszervezetet hoztak létre a valóban elhivatott szakemberek. Ahogy az már lenni szokott, az érdekek azonban nem minden esetben mutatnak egyfelé. Akkor most mi a helyzet a szociális szférában – ezen belül is a kórházi szociális munkások vonalán? Kiderül beszélgetésünkből.

Szociális munkások a kórházakban és másutt – Kérem mutassa be pár mondatban a Szociális Munkások Magyarországi Egye­ sületét! Mióta működik, melyek főbb tevékenységi körei, célkitűzései? –  A Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete (SZMME) 1988-ban alakult, 1989-ben vehettük kézhez a bírósági végzést. Az Egyesület alapvető célkitűzése – az alapszabály szerint – az állami szociálpolitika társadalmi támogatásának elősegítése, a különböző társadalmi szervezetekben és intézményekben tevékenykedő szociális munkások szakmai-társadalmi összefogása, szakmai továbbképzése és érdekképviselete. Mára elfogadott tény lett, hogy szociális munkát főiskolai és egyetemi végzettségű – egyes területeken középfokú szakirányú végzettségű – szociális munkás, továbbá nem csak szociális munkás képzettségű szakemberek – pl. pszichológus, orvos, jogász – végeznek, de a szakmai értékek, így a Szociális Munka Etikai Kódexének ismerete és betartása kiemelten fontos szempont, mind az eseti érdekvédelemben, mind pedig a szakmapolitikai tevékenységben. Szép, de nehéz hivatás szociális munkásnak lenni. Nemcsak sokoldalú szakértelmet, felkészültséget kíván, de hatalmas áldozatvállalást, emberséget és őszinte együttérzést is. A szociális szakember munkája „szolgálat”, melynek középpontjában az ember áll. Az emberi testtel és lélekkel foglalkozni művészet és óriási feladat. Fontos gondolat ez a mai korban, amikor látjuk, hogy a hétköznapi élet egyéni és közösségi minősége felbomlott, az egymáshoz, a közösséghez és az erkölcsiséghez való viszony konfliktusokkal terhelt. Ennek megváltoztatására kell törekedni. – Az Egyesület életében megfigyelhető-e felívelő, stagnáló és nehézségekkel terhes időszak, ha igen, milyen okok mentén alakul így sorsuk?

40

TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS

– Az egyesület megalakulását az segítette elő, hogy a társadalmi igények hatására a szociális munka önálló szakmává vált. Szükség lett egy horizontális, társadalmi koordinációt megvalósító szakmai egyesületre. Köszönet ezért a javaslat megfogalmazóinak, akik sokat tettek azért, hogy ez a fórum létrejöjjön. A kezdeti időszak lendületes, pozitív megerősítést adó korszak volt. A különböző szakmai képzettségű, különféle szakmai részfeladatot ellátó, másmás szakmai területen dolgozó szakemberek (a képzéssel foglalkozóktól a különböző intézményekben dolgozókig) együtt, azonos elvek mentén szerettek volna együttműködni. A közös elemek magtalálásán volt a hangsúly. 1989-től a megalakuló új szociális szervezetek a „visszanyert szabadság, az öntudatra ébredő civilitás termékei” lettek (idézet Ferge Zsuzsától), történeti hagyományokra is építve. Egyre több szervezet alakult, amelyek a szociális szakma specialitásai, egyediségei mentén határozták meg magukat. Úgy vélem, hogy az egyesületek létrejöttének további oka lehetett a szakma differenciálódása, specializálódása, a forrásokhoz való hozzáférés prioritása, továbbá egyének és csoportok érdekérvényesítése is. Később kiderült, hogy „a hasonló értékeket valló, hasonló célokat szolgáló szakmai egyesületek erejüket úgy tudják növelni, ha szorosan együttműködnek, ha hálózatot alkotnak, sőt ha identitásuk feladása nélkül ernyőszervezetbe tömörülnek” (Ferge Zsuzsa). Így 1995-ben létrejött négy, a szociálpolitika kialakításban, oktatásában és gyakorlatában résztvevő szakembereket – illetve szervezetüket – tömörítő országos szervezet, közülük az egyik alapító a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete volt. Ehhez a szövetséghez azóta is folyamatosan csatlakoznak és csatlakozhatnak új és régebben alakult, a szociális szakma terü-

leteit megjelenítő, kisebb-nagyobb létszámú szervezetek. Közülük egyik az egészségügy területén tevékenykedő szervezet, mely 2008-ban a szövetség felhívására indult útjára, és 2009 augusztusában került bejegyzésre az Egészségügyben Dolgozó Szociális Munkások Országos Egyesülete néven. – Hogyan tudtak-tudnak együttműködni ezek a szervezetek? – A szervezetek demokratikus együttműködése nem könnyű feladat, különösen akkor nem, ha a különbségek, az egyediségek, az egyre nagyobb mértékben megjelenő eltérő értékek és érdekek domináltak vagy versenyeznek. Napjainkra számos megoldandó nehézséggel küzdünk az együttműködés és a kommunikáció megvalósításában is. – Milyen egyéb problémákkal küzd az Egyesület? – Jelenleg a Szociális Munkások Magyar­ országi Egyesületének helyzete sem könnyű. Taglétszáma, aktivitása szoros kapcsolatban áll tagjainak aktuális szakmai életminőségével. Rendszeresen megjelenő probléma a szakma és a szakemberek alulértékelése, alulfinanszírozottsága, a szakmai intézmények átalakítását kísérő szakmai létszám változása – a szociális munkások alkalmankénti elbocsátása. A szakmai munkát meghatározó forráshiány terhe is egyre nagyobb súllyal nehezedik ránk. Így a tagdíjak fizetésének fegyelme is változó, de az elnökség igyekszik megértő lenni. Az egyesületi élet szervezeti szinten városi, illetve megyei tagozatokban, továbbá szakmai bizottságokban és műhelyekben, országos rendezvények, események keretében zajlik. A rendezvényekre azonban kollégáink egyre nehezebben jutnak el, mert egyénileg nem tudják finanKÓRHÁZ 2013/6.

szírozni az ezzel járó költségeket, munkáltatóik pedig szintén nem minden esetben képesek előteremteni a részvételhez szükséges forrásokat. Az Egyesület forrásai is jelentős mértékben korlátozottak. – Milyen a viszony az új és a régi Egyesület között, miért volt Ön szerint szükség e kettősségre? – A szociális területen a különböző formákban működő szervezetek száma jelentős, és ezen belül a szakmai szervezetek száma is magas, ami önmagában nem baj, de ha ez a szakma megosztottságát, a szakmapolitikai és etikai normák megtartásának nehézségét, a szakmai értékek devalválódását jelenti, akkor érdemes azon elgondolkodni, hogy kinek jó a jelenlegi helyzet. Úgy vélem, hogy a szakmai szervezetekben a túl sok egyediség, a túl sok szakmai módszer és technikai különbség hangsúlyozása lebontja azt az egységesnek gondolt szakmát, amit szociális munkának nevezünk. Nem könnyű az érdekképviselet. A szociális munkási hivatás nem tekinthet jelentős történelmi múltra, a képzés Magyarországon 1989-ben kezdődött. Társadalmi ismertsége, elismertsége még mindig nem megfelelő. Sajnos a szociális munkás név használata sem élvez minden esetben prioritást. Magam a kevesebb néha több elvét fontos szempontnak tartom, s ez igaz a szervezetek számának növelésére és jelen helyzetükre is. Különösen akkor, ha egy új szervezet csak azért jönne létre, mert az érintett személyek a már meglévő szervezeten belül vagy a szakterületen működő másik szervezettel nem tudnak kommunikálni. Az SZMME a régi és új egyesületekkel és szervezetekkel a problémák, illetve a feladatok megoldása mentén tart kapcsolatot. Megkeresés esetén a lehetőségek (pl. tárgyi, pénzügyi helyzet stb.) határozzák meg az együttműködést. A kórházi/klinikai szociális munka területén működő szervezettel pl. a szövetségen belül működünk együtt. – Mit takar pontosan a szociális munkás foglalkozása, mi a célja és a feladata? – A társadalom fokmérője, hogy kiegyensúlyozott rétegének képviselői hogyan gondoskodnak a szegényekről, és miként élnek együtt velük, hogyan viszonyulnak a segítségre, támogatásra szorulókhoz. Magyarországon az emberek jelentős része küszködik olyan problémával, ami valamilyen szociális kezelést, gondozást igényel akár preventív, akár korrektív módon. A segítséget nyújtó ember lehet a szociális munkás is, aki szakirányú egyetemi/főiskolai diplomával rendelkező, profesKÓRHÁZ 2013/6.

szionális szakember. Szociális munkásnak lenni jóval több, mint munka, szolgálat ez, a szó legnemesebb értelmében. Gyakorlói sajátos tudás birtokosai, akik a támogatást, segítséget igénylők részére a konkrét, azonnali, olykor nélkülözhetetlen segítségen túl konfliktuskezelő, válságmegoldó technikákat, módszereket is átadnak, hogy a mindennapi életben való boldogulást megkönnyítsék. A szociális munka olyan professzionális szakmai tevékenység, amely a szociális munkás felelősségét meghatározó etikai elveken alapul. A szociális mun-

Majláthné Lippai Éva

ka célja elősegíteni a társadalmi változásokat, a problémamegoldásokat az emberi jólét, a szabadság és a társadalmi igazságosság növelése érdekében. Célja továbbá, hogy az emberi viselkedésről és a társadalmi rendszerekről szóló elméletek felhasználásával azokon a pontokon avatkozzon be, ahol az emberek egymással és társadalmi környezetükkel kapcsolatba kerülnek – ahogyan a Szociális Munka Etikai Kódexében is olvashatjuk. A szociális munka olyan tevékenység, amely egyszerre képességfejlesztő és tudatosságnövelő. Egy párbeszédre épülő viszony, melynek egyik célja a kliens „képessé tevése” problémáinak megoldására. Szociális munkások tevékenykednek a hajléktalan-ellátásban, a családsegítésben, az idősellátás alap- és szakellátásaiban, a gyermekvédelmi ellátásokban és az egészségügy területén is – hogy csak néhányat emeljek ki a tevékenységi területek közül. – Mit takar pontosan a kórházi szociális munkás szakma, mi a szakemberek szerepe, kompetenciája elméletileg, és hogyan valósul ez meg az általános gyakorlatban Magyarországon? Felsorolná? – A szociális munka szótára szerint a klinikai szociális munka a közvetlen szociális

munka speciális formája, amikor a szociális munkás az intézményének falai között foglalkozik egyénekkel, csoportokkal vagy családokkal. Egyesek a szociális esetmunkával, mások a pszichiátriai szociális munkával azonosítják. Csató Zsuzsa megfogalmazásában a kórházi szociális munka a szociális munka egyik területe, melynek során a betegek, illetve családjuk, közösségük szociális problémáinak megoldásához nyújt segítséget a szociális munkás. A kórházi szociális munka szükségességét az alábbi okok indokolták. • Megváltozott a társadalmi betegségstruktúra. A korábbi, (sokszor halálos) fertőző betegségek helyett napjainkban már a krónikus betegségek (például magas vérnyomás, cukorbetegség) érintik a népesség legnagyobb részét. Ezek a betegségek akár több évtizedig is eltarthatnak, és komoly életminőség-romlást okozhatnak, ami mind a betegek, mind családjuk, valamint az ellátórendszer számára nagy terhet jelent. • Megváltozott a népesség korösszetétele. Az elöregedő társadalomban egyre magasabb az idősebb és rosszabb egészségi állapotú emberek aránya, emiatt tovább nő az ellátórendszer leterheltsége. • Differenciálódott, szakosodott az orvostudomány, a gyógyítás folyamata többlépcsőssé vált. • A hagyományos orvos-beteg kapcsolat átalakulóban van. A gyógyítás egyre inkább közösségi tevékenységgé válik, a gyógyítást végző csapatban a szakvagy háziorvos és a szakápoló mellett szerepet kaphat a pszichológus, a kórházi szociális munkás, a dietetikus, a gyógytornász és szükség szerint más személyek is. • Létrejött, erősödött a szociálismunkás-képzés. Csató Zsuzsa kiválóan foglalta össze a kórházi szociális munkás feladatait a munkakör leírásához. • A kórházi szociális munkás segíti a kommunikációt és az együttműködést az egészségügyi szakszemélyzet (orvos, ápolást végző személyzet) és a beteg között. • Segíti a betegség elfogadását, oldja a szorongást, javítja a beteg jövőképét. • Támogatja a beteget életmódjának megváltoztatásában. • Segíti az orvost, hogy jobban megértse a beteg helyzetét, körülményeit. • Segít a beteg családjának a betegséggel való megküzdésben, segíti a beteg és családja közötti kommunikációt. TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS

41

• Információt nyújt a betegnek a kórházból történő elbocsátás utáni lehetőségekről (otthonápolás, rehabilitáció). • Segíti a beteg számára szükséges gyógyászati segédeszközök felkutatását, kölcsönzését, vásárlását. • Önsegítő csoportok szervezésében vesz részt. • Kutatási-oktatási tevékenységet végez. (Az Amerikai Egyesült Államokban az orvosképzésben is részt vesznek szociális munkások.) – Ez pontosan így jelenik meg a gyakorlatban is? – További feladatok is megjelenhetnek az adott intézményhez kötődő módon. A gyakorlatban többé-kevésbé megjelennek az említett feladatok, melyeket a szociális munkások önállóan végeznek. Abban van talán eltérés, hogy az adott egészségügyi intézményben ténylegesen mennyire tartják a gyógyítást közösségi tevékenységnek, mennyire fogadják el a csapat egyenlő tagjának a szociális munkást, biztosítják-e számára a megfelelő fizikai (pl. iroda) és infrastrukturális körülményeket, a megfelelő bérezést vagy a szakmai megbeszéléseken történő részvételt, elengedik-e a szakmai továbbképzésekre stb. Az is előfordul, hogy a szociális munkásnak olyan feladatokat is el kell végeznie, amelyek az orvosi munka kapcsolt tevékenységi köréhez tartoznak, például adminisztratív, ápolási/gondozási feladatokat. Kezdetben a szociális munkások alkalmazása még kuriózumnak számított, később egyre több helyen alkalmazták őket. Ma már elvileg elfogadott és természetes a szociális munkás kórházakban való alkalmazása. Itt köszönöm meg azon kórházak/klinikák vezetőinek a munkáját, tevékenységét, akik modellértékűen valósítják meg az együttműködés ezen formáját. – A szociális munkában – különösen a kórházi területen – összeér az egészségügyi és a szociális szféra. Mennyiben segíti, vagy éppen hátráltatja a szociális munkát ez a kettős hovatartozás? – Az egészségügy és a szociálpolitika összekapcsolódása régóta ismert. A betegség mindig is szociális problémák okozója volt. A megbetegedés vagy a halál hátrányos helyzetbe hozta a családot, jelenthette ezután a család lecsúszását, hátrányos helyzetűvé válását, a destabilizáció egyik tényezője volt – írta ezt Buda Béla is. Ez ma is így van. A kórházi szociális munkások szerepe ezért is nagyon fontos. Védik és képviselik az egészségügyi intézmény-

42

TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALLÁS

ben tartózkodó, szociális hátránnyal rendelkező vagy szociálisan veszélyeztettet személyek érdekeit, tájékoztatást nyújtanak, közvetítenek, és szervező munkát végeznek a leghatékonyabb megoldások megtalálása érdekében. A szakma érdekeit tekintve ezen a területen is meg kell jelennie a szociális munka alapelveinek, a kliens és a szakember, a szakember és a szakma, illetve a munkatársak kapcsolatát szabályzó normáknak, a szakmaközi és ágazatközi együttműködésnek, a társadalmi kommunikációnak, a kódex elfogadásának. Az egészségügyben dolgozó szakemberek szervezetének célkitűzéseit tekintve – az előzőekben felsoroltakon kívül – sze-

Szociális munkás a kórházban: nem gyógyít, de segít a betegnek

repel még „az egészségügyi szociális munka szakmai színvonalának emelése és a szakmai szempontok fokozottabb érvényesítése. Ennek érdekében a területet érintő jogszabályi változtatások, jogharmonizáció elősegítése.” Ez fontos és hasznos téma-terület, de felvetődhet a kérdés, hogy kizárólag új szervezetek létrehozásával lehet-e ezeket az érdekeket érvényesíteni. A közvetlen, gyors megoldásra való képesség előnye lehet az új szervezetnek, a hivatás egészének érdekképviselete azonban így kevéssé érhető el. Ha a szociális munkások tevékenységi területei alapján létrejött szervezetek egymással versengő szervezetekké válnak, hogyan lesz a szakma önmagával azonos? – Milyen nehézségeket vagy könnyebbségeket hoztak az Önök munkájában az elmúlt két évben hozott rendeletek? – Az ember és környezetének változásai folyamatos alkalmazkodást igényelnek min-

den egyes embertől, családtól és közösségtől. A változás, különösen, ha a megszokott, „szeretett” előnyös helyzetről történő lemondást eredményezi, érdekeket sérthet, még ha értékeket nem is feltétlenül. A változásokat generáló és/vagy azok hatásait befolyásolni akaró jogszabályok időről-időre elfogadásra kerülnek. Az adott szakmai területen a szakembereknek úgy kell végezni a munkájukat, hogy a tanult hivatás gyakorlása megfeleljen az adott jogszabályi és szakmai követelményeknek. A szociális munkás szakma sajátosságainak és készségeinek ismerete – az etikai normák betartása mellett – szakmai követelmény. Számomra fontos szempont, hogy a változás egyben motiváció a fejlődésre, és kihívást is jelent. Gyakorlatias választ adva a kérdésre: a jogszabályi változások többek között strukturális változásokat generáltak, költséghatékony működést feltételeznek, értékek prioritásának átgondolását indokolják – melyek elfogadásához nyitottság, együttműködés, és szükség szerint új konszenzusok elfogadása szükséges. – Ön mind az egészségügy területén, mind a szociális munkában adódó feladatokat tekintve szerzett tapasztalatokat. Mit mondana összegzően? – Véleményem szerint a tudományos és technikai fejlődésnek köszönhetően mind az egészségügy területén, mind a szociálpolitika terén mindig adódnak új ismeretek, melyeket el kell sajátítani ahhoz, hogy a munkánkat végezni tudjuk, sőt: még jobban tudjuk végezni. Ha visszaemlékszem, optimális feltételek mellett ritkán volt lehetőségem dolgozni, de annak kialakításáért mindig lehetett tenni az adott körülmények között. Az ismeret azonban nem elég a jó munkavégzéshez, bár mindkét területen kiemelt fontosságú a képzés, mert az oktatás alapozza meg a későbbi munkavégzés magas minőségét. Mindkét területen teljes emberként jelen kell lenni, és ennek megvalósítása gyakran óriási feladat. Amennyiben kialakul a szociálismunkás-identitás és elfogadjuk hivatásunk hasznosságát és fontosságát (azt tudnunk kell, hogy sikertelen esetek a munkánkból fakadóan mindig lesznek), bizonyítjuk és elismertetjük hozzáértésünket (a szakmai elismerések és kitüntetések rendszere nálunk is létezik, de ez nem elég, fontos, hogy tudjunk örülni is a magunk és mások sikerének is), akkor magabiztos emberek, és a szakmai felkészültségünk gyarapításával jó szakemberek is leszünk. Radnai Anna KÓRHÁZ 2013/6.

Az egészségügyi ágazat 2013. évi bérfejlesztése részben egy visszamenőleges illetményemeléssel, részben új ágazati, orvosi, szakdolgozói bértábla bevezetésével, illetőleg bérnövelési összeg folyamatos megállapításával valósul meg. A béremelés általánosan megfogalmazott elvei szerint differenciált béremelésre kerül sor végzettségre, szakképesítésre tekintettel, mind az orvosi, mind a szakdolgozói munkakörben, és kiemelt figyelmet kapnak a gyógyszerészek, illetve felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező szakdolgozók a magasabb összegű béremelés megállapításával.

Béremelés az egészségügyben A

béremelést változatlanul nem követi a mozgóbér emelése, azaz a mozgóbér befagyasztásának szabályai hatályban maradnak. Sajnálatos, hogy az ágazati béremelés nem teljes körű, hiszen a gazdasági, műszaki területen dolgozók kimaradnak. A cikk megírásakor a béremelésre vonatkozó törvényi szabályozás zárószavazás alatt állt a parlament előtt, így az utolsó tervezet alapján ismertetjük jelen cikk keretében a béremelés fő elemeit. Béremelés törvényi szabályozása A béremelésre vonatkozó törvényi szabályok a 2003. évi LXXXIV. törvényben (továbbiakban jogállási törvény), annak módosításával kerültek megfogalmazásra. Mind a béremelés, mind pedig a visszamenőleges bérnövelés tekintetében a korábbi személyi, tárgyi hatály változatlan. Azaz változatlanul a járó- és a fekvőbeteg-ellátó, közfinanszírozott állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő egészségügyi szolgáltatók, illetőleg egészségügyi közfeladatot ellátó egyházi intézmények, felsőoktatási intézmények munkáltatóként tartoznak a törvény hatálya alá. A dolgozói körben fontos, hogy mind bérnövelés, mind pedig a béremelés vonatkozásában a közalkalmazotti, szolgálati, közszolgálati jogviszonyban, illetőleg a munkaviszonyban állókra terjed ki a béremelés. Azaz az alkalmazotti jogviszony a meghatározó, és kizárólag csupán az első szakképesítést megszerzettek vonatkozásában tesz kivételt a jogalkotó, azaz az első szakorvosi, szakfogorvosi, szakgyógyszerészi és klinikai szakpszichológusi szakképzésben részt vevők a képzés idejére megkapják a béremelést abban az esetben is, amennyiben megbízási vagy vállalkozási jogviszony keretében legalább 36 órában végeznek egészségügyi tevékenységet. Visszamenőleges bérnövelés, illetménynövelés Bérnövelés mértéke 2013. január 1-je és augusztus 31-e közötti időszakra egyösszegű illetmény-, ilKÓRHÁZ 2013/6.

letve bérnövelési összeg illeti meg a béremelés hatálya alá tartozó dolgozókat. E tekintetben mind az orvosok, mind a szakdolgozók vonatkozásában egy külön mellékletben kerül nevesítésre a bérnövelés összege, fizetési osztály, fizetési fokozathoz kapcsolva. Az orvosi munkakörben foglalkoztatott egészségügyi dolgozók visszamenőleges illetmény-, illetőleg bérnövelésének mértéke részben függ a szakképesítésétől, részben a rendszeres bérének mértékétől. Amennyiben a személyi alapbér és rendszeres illetménypótlék eléri a limithatárt, a 450 000 forintot, ebben az esetben már csökkenni fog a bérnövelés összege. Ha 480 000 forint, akkor egységesen már 40 000 forint helyett 10 000 forintban részesül az orvos. Orvosi munkakörben illetmény és rendszeres pótlék együttes összegénél a 2013. június 30-i állapotot kell vizsgálni. Azaz nem csupán a besorolási illetmény, hanem a rendszeres bérpótlékok is figyelembe vételre kerülnek. Így, ha az orvos munkahelyi pótlékban részesül, akkor ez az összeg mint rendszeres pótlék a besorolási illetményhez hozzáadódik, és ezen együttes összeg tekintetében vizsgálja a munkáltató, hogy a 450 000 forintos limitet eléri vagy sem. Fontos szabály azonban e körben, hogy a kereset- még, ha rendszeres is, a törvényi rendelkezés alapján nem kerül figyelembe vételre a bérnövelésnél megállapított limit szempontjából. A jogalkotó különbséget kíván tenni a szakorvos, illetőleg a szakorvosjelölt béremelése között, a korábbi béremelésnél egységes díjtételek voltak, most a szakorvosjelölt 10 000 forint, míg a szakorvos 40 000 forint/hó összegű visszamenőleges bérnövelésben részesül. A szakdolgozók vonatkozásában is fizetési osztályhoz és fizetési fokozathoz kapcsolódik a visszamenőleges illetmény- és bérnövelés. A vonatkozó összegeket a jogállási törvény 5. sz. melléklete tartalmazza. Jól látható, hogy éles különbség van a

felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképesítéssel rendelkező szakdolgozók és az egyéb szakdolgozók bérnövelési összege között. Az elmúlt évben jogos kritika fogalmazódott meg, hogy lényegesen alacsonyabb díjemelésben részesültek, mint a felsőfokú egyéb egészségügyi dolgozók. Ebben az évben már mind a visszamenőleges bérnövelés, mind pedig majd a béremelés vonatkozásában ez korrigálásra került, és jelentős bérnövelési összeg került megfogalmazásra. Például az F.1 fizetési osztályba, kategóriába sorolt gyógytornász vagy diplomás ápoló részére 41 425 forintos bérnövelési összeg került megfogalmazásra, szemben azzal, aki egyéb felsőfokú szakképesítéssel rendelkezik, hiszen e körben 10 000 Ft került megállapításra. Az egyéb egészségügyben dolgozó, nevesített munkakörben lévő felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében nem került külön melléklet meghatározásra, egységesen 10 000 forint/hó az összeg, amellyel visszamenőleges illetményvagy bérnövelésben fognak részesülni. A gyógyszerész munkakörben foglalkoztatott egészségügyi dolgozók tekintetében visszamenőlegesen havi 44 385 forint összegű illetmény-, ill. bérnövelés került meghatározásra egységesen, azaz nincs különbség a fizetési osztály és a fizetési fokozatban lévő gyógyszerész, szakgyógyszerészek között. Úgyszintén nincs felső limit, azaz, az illetmény összegétől függetlenül egységes bérnövelésiben részesülnek ezen munkakörben foglalkoztatott dolgozók. Jogszerző időtartam A visszamenőleges bér- és illetménynövelés kifizetésének feltétele, hogy jogszerző idővel rendelkezzen az egészségügyi dolgozó, és 2013. szeptember 1-jével a törvényben nevesített közalkalmazotti, közszolgálati, szolgálati, illetőleg munkaviszonyban álljon. Ezen kettő feltételnek együttesen kell fennállnia. PARAGRAFUS

43

Jogszerző idő vonatkozásában kizárólag ezen jogviszonyokban szerzett időtartam­jogosít a visszamenőleges illetmény bérnövelésre. Ha az egészségügyi dolgozó 2013-ban alkalmazotti jogviszonyban állt, de 2013. szeptember 1-jén mar nem, akkor részére ez a bérnövelési összeg visszamenőlegesen nem állapítható meg. Úgyszintén kiesnek az ezen időszak alatt vállalkozói vagy szabadfoglalkozású jogviszonyban töltött időtartamok is. Ha szeptember 1-én jogviszonyban álló egészségügyi dolgozó az év első 8 hónapjának egy részében állt a nevesített jogviszonyban, akkor arányos bér- és illetménynövelési összegben fog részesülni. Azaz, ha 2013. március 1-jével létesített közalkalmazotti jogviszonyt, például a szakdolgozói munkakörben lévő ápoló, akkor márciustól augusztusig fogja arányosan megkapni az őt megillető bérnövelési összeget. Úgyszintén, ha nem teljes munkaidőben dolgozik, hanem részmunkaidőben, akkor arányosan kell a munkaidőhöz viszonyítottan megállapítani neki a jogszabályban nevesített bérnövelési összeg mértékét. Változatlanul a jogszerző időtartamból kiesik a fizetés nélküli szabadság, az igazolatlan távolléti időtartama. Például a gyermek gondozása céljából fizetési nélküli szabadságon levők nem részesülnek a visszamenőleges bérnövelésben. A törvény kizárja a prémiumévek-programban résztvevőket, illetve a szabadfoglalkozású és a közreműködői jogviszonyban állókat. Hiányzik náluk a nevesített jogviszony, így hiába töltenek be egészségügyi munkakört, önmagában a közreműködői, illetőleg szabadfoglalkozású jogviszony kizárja őket a visszamenőleges bér-, illetőleg illetménynövelési összeg folyósításából. Fontos szabály, hogy annál a munkáltatónál kell megfizetni a visszamenőleges illetmény- és bérnövelést, ahol dolgozik az érintett dolgozó. Ha egyidejűleg párhuzamosan több jogviszonya van, akkor természetesen az egyes jogviszonyok csak egyszer vehetőek figyelembe, de ezen jogviszonyokra járó bérnövelés különböző munkáltatóknál érvényesíthető. A jogszerző időt 2013. augusztus 15ig kell igazolni azon munkáltatónál, ahol a jogosult 2013. szeptember 1-jén alkalmazásban áll. Elsősorban azoknak, akiknek a jogszerző idő alatt különböző eltérő munkáltatóknál volt jogviszonyuk. Ha a dolgozó nem tesz határidőben eleget a jogviszony igazolásának, akkor ezt később is megteheti, de legfeljebb 2013. decem-

44

PARAGRAFUS

ber 31-ig igazolhatja, eddig lehet utólagosan kifizetni a visszamenőleges bér és illetmény összegét. Fontos szabály, hogy ezen egyösszegű bér- és illetményemelés sem a kompenzációra való jogosultság, sem az adókedvezmény szempontjából nem kerül figyelembe vételre. Egyösszegű bér-, illetve illetménynövelés összegét a dolgozók 2013. szeptember hónapban kifizetésre kerülő bérrel kapják meg, nem rendszeres jellegű bérelemként. Azaz sem a mozgóbérnek, sem pedig egyéb közalkalmazottat megillető juttatásnak nem lesz része. Így például, ha jubileumi jutalmat kell kifizetni, mivel ez nem rendszeres bér­elem, így ez nem kerül figyelembe vételre a jubileumi jutalom kifizetésénél. 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő béremelési szabályok Nagyon fontos, hogy 2013. szeptember 1-jétől mind a szakdolgozó, mind pedig az orvosi munkakörben új bértábla kerül bevezetésre. Azaz mind a már jogviszonyban lévő, mind a jövőben jogviszonyt létesítő orvos, szakdolgozó esetében a jogállási törvény 1. számú, illetve 2. számú mellékletét alkalmazni kell. Az orvosi, és a szakdolgozó bértábla fizetési osztályhoz, fokozathoz fix garantált összegeket nevesít, azaz nem egy szorzószámot találunk meg a garantált bérminimumhoz kapcsoltan, hanem konkrét összegek kerültek meghatározásra. Az orvosi bértábla vonatkozásában is jól látható, hogy jelentős különbség van a szakorvos és a nem szakorvosok közötti garantált illetmény-összegeknél, és igen jelentős az elhatárolás a felsőfokú végzettséggel rendelkező szakdolgozó és a közép-, valamint alsófokú képesítéssel rendelkező szakdolgozó jogállási törvény szerinti garantált illetménye vonatkozásában. Az új bértáblák bevezetésével megszűnik az a korábbi kettősség, amely eddig alkalmazásra került. Azaz, hogy az úgymond régi dolgozók vonatkozásában még a Kjt. táblához kellett a bérnövelési összeget adni; ezzel szemben az újonnan belépő szakdolgozók, orvosok esetében már a jogállási törvény illetménytábláját alkalmazta a munkáltató. Most egységesen mind a már alkalmazásban álló, mind a jövőben alkalmazásra kerülő orvosi, szakdolgozói munkakörben a jogállási törvény új fix garantált illetménytábláját kell alkalmazni. Nagyon fontos, hogy végre a jogállási törvényben megjelent tábla eléri a garantált bérminimum összegét és a

minimálbért, azaz nem lesz szükség ilyen jogcímen kiegészítésre. A munkáltatónak 2013. szeptember 1-jével kell átsorolni a dolgozókat, azaz át kell sorolniuk a béremelésben érintett orvosokat, szakdolgozókat, gyógyszerészeket, illetőleg nevesített munkakörben, egészségügyben dolgozó, felsőfokú végzettségű dolgozókat. Fontos szabály e körben, hogy a gyógyszerészek tekintetében a gyógyszerésznek nem lehet kevesebb a pénze, mint a Kjt. szerinti besorolási illetmény és a 75 820 forint egyösszegű bér- vagy illetménynövelés együttes összege. Azaz a Kjt. besorolásához nem az úgymond bérnövelési összeget csatolja a jogalkotó, hanem egy magasabb összeget, a 75 820 forintos összeget. Az egészségügyben dolgozó egyéb felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében nem került közalkalmazotti bértábla meghatározásra, az ő esetükben a 2013. júniusi besorolási bérhez, rendszeres pótlékhoz kell a bérnövelés 10 000 forintos összegét hozzáadni. Azaz a gyógyszerészek, szakgyógyszerészek esetében nem a visszamenőleges bérnövelési összeget, hanem egy magasabb összeget kellett hozzátenni a Kjt. szerinti besorolási illetményhez, ezzel szemben az egyéb felsőfokú egészségügyben dolgozók esetében a bérnövelési összeggel kellett a 2013. június 30-i besorolásnak megfelelő illetményt megemelni. Fontos garanciális szabály azonban, hogy a 2013. június 30-i hatályos besorolási illetmény, rendszeres pótlék együttes összegét meg kell emelni az ún. visszamenőleges bérnövelési összeggel. Azaz, ha az új garantált illetménytáblában az emelés a júniusi besorolási bérhez viszonyítottan nem éri el mondjuk orvosok esetében a 4. sz. melléklet szerinti bérnövelt összeget, akkor különbözetként ezt meg kell adni, de ugyanez a helyzet a szakdolgozók vonatkozásában is. Azaz nem egy automatikus átsorolással állunk szemben, amikor megnézzük az adott munkakörben, hogy milyen fizetési osztályhoz, fokozathoz tartozik a dolgozó, és a táblában szereplő összeget állapítjuk meg. Ugyanis ezen túlmenően a garanciális szabály alapján még azt is vizsgálni kell, hogy a június bér, és a szeptember 1-jei, új tábla szerinti besorolás garantált összege között mennyi a különbség, és ezt viszonyítani kell a 2013-ban, visszamenőleges bérnöveléses illetményösszegnél meghatározott összeggel. Azaz orvosoknál és a szakdolgozóknál a 4. sz. és 5. sz. melléklet szerinti összeghez kell viszonyítani, a gyógyszerészeknél KÓRHÁZ 2013/6.

a 44 350 forint, illetőleg az egyéb egészségügyben dolgozók, felsőfokú végzettségű munkaköröknél pedig a 10 000 forintos összeghez. Azaz legalább olyan összegű béremelésben részesülnie kell az érintett dolgozónak, mint amely összeget alapul véve megállapították részükre a visszamenőleges bér és illetmény összegét. Béremelés-mozgóbér Változatlanul a jogállási törvénynek megmaradt a 29. § (16) bekezdése, amely kimondja, hogy a mozgóbérek vonatkozásában a 2012. június 30-i illetményt kell alapul venni. Azaz hiába kerül új illetménytábla megállapításra, orvosi, szakdolgozói munkakörben, hiába változik a bérnövelés összege a gyógyszerész, illetőleg az egyéb egészségügyben dolgozó nevesített felsőfokú iskolai végzettségű munkakört betöltők esetében változatlanul a mozgóbérek, a régi bérek figyelembe vételével kerülnek kifizetésre. Mozgóbér alatt az ügyeleti, készenléti, túlmunka- és a műszakpótlék-díjat kell érteni. számítását kell alapul venni. Figyelemmel arra, hogy a mozgóbérek alapja 2012. június 30-i illetmény, ha ezt követően került a dolgozó foglalkozta-

tásra, akkor is vélelmezve ki kell számítani és meg kell vizsgálni, hogy 2012. június 30-án mennyi lett volna a Kjt. szerinti illetménye, és ennek megfelelően kell számára a mozgóbért kiszámítani. Szükséges volna ezért, hogy a dolgozóknak az átsoroláson ne csak az új bérük jelenjen meg, hanem változatlanul megjelenjen a bérpótlék számításának alapjául szolgáló illetmény összege is, hogy ez alapján tudja ellenőrizni, hogy a munkáltató megfelelően, jogszerűen számolta el a mozgóbéreket vagy sem. Problémaként merülhet fel az április 1-jén gazdasági társaságok költségvetési intézményekké átalakulásánál a mozgóbérnél számítási alapja. A 2012. június 30-án hatályos Kjt. szerint besorolási illetmény vagy a 2012. június 30-i személyi alapbér az irányadó. Álláspontom szerint az utóbbit kellene, azaz a személyi alapbér alapján kellene a mozgóbért a befogadó intézménynek kiszámítani, hiszen lehet, hogy a dolgozó magasabb személyi alapbérrel rendelkezett 2012. június 30-án, mint az akkor hatályos Kjt. szerinti garantált illetmény. Fontos kiemelni, hogy változatlanul a jubileumi jutalom szempontjából azon munkaköröknél, ahol nem új tábla sze-

rint kerül megállapításra a bérnövelési összeg, ez a jubileumi jutalom kifizetése szempontjából figyelembe vételre kerül. Úgyszintén a távolléti díjak megállapításánál is. Értelem­szerűen ahol az új tábla kerül bevezetésre, ott ez a probléma nem vetődhet fel, hiszen automatikusan a táblában meghatározott összeg lesz az irányadó mind a jubileumi jutalom, mind pedig a távolléti díj havi alapbér tekintetében. Munkáltatói támogatás igénylése Hasonló módon, mint az előző évben, a munkáltató támogatásként igényelheti meg a visszamenőleges bérnövelést, illetőleg az új illetményi tábla bevezetésével és bérnövelési összeggel az őt terhelő kifizetéseket. Erre vonatkozóan a hamarosan megjelenő kormányrendeleti szabályokat figyelembe véve a GYEMSZI útmutatása alapján kell a munkáltatóknak az adatszolgáltatást biztosítani annak érdekében, hogy mind a bérnövelés egyösszegű összege, mind pedig majd 2013. szeptember 1-jétől a béremelésekben, átsorolásokban nevesített illetményeknek a fedezete rendelkezésre álljon. Dr. Kőszegfalvi Edit

A Dél-alföldi régió legkorszerűbb egészségügyi intézménye épül Szegeden Az uniós támogatással megvalósuló 12,3 milliárd forint összköltségvetésű projekt keretében a Szegedi Tudományegyetem meglévő 410 ágyas klinikai tömbje egy új, 265 ágyas épülettel bővül. Az építkezés mellett a projekt részeként, 4 milliárd forintot meghaladó értékű, új orvosi műszer- és eszköz beszerzésre is sor kerül. Jó ütemben halad a tavaly decemberben szerkezetkész állapotba került új, 21,5 ezer m2-es, ötszintes, 265 ágyas klinika épület kivitelezése, valamint a meglévő 410 ágyas klinika épület infrastruktúrájának 3.276 m2-t érintő átépítése. Jövő év tavaszán már a 21. század színvonalának megfelelő új klinikai épületben, korszerű kórtermekben, vizsgálókban, korszerű orvostechnikai eszközökkel, diagnosztikai berendezésekkel, műszerekkel gyógyítják majd a betegeket. Az új szárny megvalósításával egy tömbbe kerülnek a kórházi szolgáltatások és megvalósul az egy helyen, egységes elvek alapján történő betegellátás, mellyel a klinika működtetése is olcsóbbá válik. Az épületbe a jelenleg elérhető leghatékonyabb környezetbarát- és energiatakarékos technológiák kerülnek beépítésre. A 265 ágyas klinikai szárnyban a szerv-transzplantációs sebészet, a haematológia, a központi műtők, az invazív kardiológia, a stroke, a szívsebészet, az általános kardiológia, az angiológia, az érsebészet, az általános sebé­szet, a tüdő-mellkas sebészet és az ambulanciák kapnak majd helyet. „Központban a gyógyítás” A projekt címe: Infrastruktúra-fejlesztés a szegedi egészségpólusban Azonosítószám: TIOP-2.2.7-07/2F/2-2009-0008 Az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatás összege: 11.093.171.823 Ft Kedvezményezett: Szegedi Tudományegyetem

KÓRHÁZ 2013/6.

PARAGRAFUS

45

A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet a főváros déli kerületeiben lakók százezreit látja el. Minden hatodik újonnan felfedezett rákbeteget ebben az intézményben diagnosztizálnak. A kórház új főigazgató főorvosa dr. Ralovich Zsolt szerint az átszervezéseknek és egyéb intézkedéseknek köszönhetően napjainkra megállt az intézmény évek óta tartó eladósodásának üteme.

Várják a pályakezdő orvosokat – Az ellátórendszer legutóbbi átstrukturálása következtében változott-e, és ha igen, milyen mértékben a kórház ellátási területe? A kórház honlapján található információkat úgy értelmeztem, hogy Pestszentlőrinc betegei is visszakerültek önökhöz, és várható Pestszentimre visszacsatolása is. – Az egészségügyi ellátórendszerben történt struktúraátalakítás kapcsán a területi ellátási kötelezettséget úgy módosították, hogy ne legyen – egészségügyi ellátás tekintetében – lefedetlen terület az országban. Ennek eredményeképpen a Dél-pesti Kórház magasabb progresszivitási szintű kiemelt fekvőbeteg-osztályai nagyobb ellátási területet kaptak, míg a II. progresszivitási szintű osztályok ellátási területe változatlanul 400 ezer ellátandó lakost jelent. Az ellátott betegek csaknem 80 százaléka az ellátási területről, nagy részük a fővárosból érkezik. Budapest XVIII. kerülete (Pestszentlőrinc-Pestszentimre) régóta hagyományos ellátási területe a Délpesti Kórháznak. Az Országos Tisztiorvosi Hivatal 2012. július 1-jén kiadott határozatában a kerület lakosainak egy részét más kórházak területi ellátási kötelezettségeként határozta meg. Az volt a tapasztalat, hogy a

módosítás ellenére a betegek ragaszkodtak intézetünkhöz, ezért nem történt meg teljes körűen az intézményváltás, és a háziorvos kollégák egy része is maradt a korábbi eljárásrendnél. A kerület polgármesterével történt szoros együttműködés eredményeképpen sikerült elérni, hogy a közel 100 000 főt számláló Pestszentimre-Pestszentlőrinc lakosainak kötelező ellátását 2013 márciusától – a szemészeti ellátás kivételével – ismét a Dél-pesti Kórház biztosítja. – Ön alig több mint fél évvel ezelőtt vette át a kórház irányítását. Azóta milyen változtatások életbe léptetését tartotta szükségesnek? – A főigazgatói, illetve a gazdasági igazgatói munkakörök átadás-átvétele során, valamint az azt követő időszakban nyilvánvalóvá vált, hogy a kórház működésében fontos szabályzatok közül számos elavult volt vagy hiányzott, az intézet nem rendelkezett öt éves szakmai fejlesztési tervvel, teljes körű személyügyi-, eszköz- és anyagnyilvántartásokkal, követhető és naprakész keretgazdálkodással, mely körülmények lényegesen megnehezítették a hatékony, ki-

Pályakép Dr. Ralovich Zsolt orvosi diplomáját a SOTE Általános Orvostudományi Karán védi meg 1994-ben, majd hat évvel később aneszteziológiai és intenzív terápiás szakvizsgát tesz. Tanulmányai során ösztöndíjasként Londonban, a The Medical College of St. Bartholomew’s Hospital neurológia osztályán, valamint Hollandiában, az University of Groningen gyermekgyógyászati osztályán szerez szakmai tapasztalatot. 1998-tól kezdődően posztgraduális tanulmányokat folytat a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Gazdálkodástudományi Karán, mely idő alatt két egymást követő évben is részt vesz a Világbank és a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ által szervezett nemzetközi kurzuson. 2001-ben orvos-közgazdász diplomát, 2010-ben a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjában egészségügyi szakmenedzser képesítést szerez. Szakmai pályafutását 1994-ben aneszteziológus orvosként kezdi az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet intenzív osztályán. 2002-től a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet kontrolling osztályának vezetője, majd 2008-tól finanszírozási és kontrolling igazgatója. A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet főigazgatójának 2012. augusztus 1-jével nevezte ki a tárcát irányító miniszter.

46

KÓRHÁZI VIZIT

számítható és ellenőrizhető működtetés feltételeinek a kialakítását. Az első főigazgatói intézkedések közé tartozott a kórház szakmai vezető testülete (SZVT) működési rendjének a kidolgozása, a menedzsmenttel történő együttműködés kialakítása. A SZVT bevonásával alakítottuk ki a kórház szakmai és vezetési struktúráját, közösen valósítottuk meg az alapvető intézeti szabályzatok (Szervezeti és Működési Szabályzat, Térítésidíj Szabályzat, Intézeti Házirend) kidolgozását, véleményeztetését, valamint az öt éves szakmai fejlesztési terv előkészítését. Megkezdtük a jogszabály által előírt, kötelező szabályzatok felülvizsgálatát. Az új menedzsment közreműködésével, 2012 októberében lezajlott a kórház keretében működő érdekképviseletek (szakszervezet, közalkalmazotti tanács) tisztségviselőinek megválasztása is. Az érdekképviseletekkel folyamatos a konzultáció, ennek köszönhetően kidolgozásra és elfogadásra kerültek az olyan alapvető szabályzatok, mint például az ügyeletikészenléti szabályzat, az oktatási-képzési szabályzat, a közalkalmazotti szabályzat, a közalkalmazottak minősítésének rendje, vagy a munkáltatói lakáskölcsön biztosításának a szabályzata. 2012 augusztusa óta összesen 26 új szabályzat kidolgozására, és hatályba léptetésére került sor. – Milyen vezetési filozófiát preferál? – Az intézményvezető-váltást megelőzően a kórházban centralizált vezetési struktúra működött. A napi szintű folyamatos felügyelet megvalósítása, továbbá a kórház hatékony működtetése érdekében, a szakmai vezető testülettel egyetértésben decentralizált vezetési struktúra került kialakításra. Általános jelleggel megállapítható volt, hogy 2012. augusztus 1-jét megelőzően a kórház szakszerű működtetésének elősegítésére hivatott, jogszabályban előírt bizottságok nem, vagy csak eseti jelleggel működtek. Ennek orvoslása céljából, haladéktalanul megkezdődött a szakmai bizottságok tagjainak a delegálása, valamint a szükséges működési rendek kialakítása. KÓRHÁZ 2013/6.

– Milyen gazdasági állapotban vette át az intézményt: tekintélyes, vagy kezelhető adósságállománnyal? – A vezetőváltást megelőző időszakra a bizonytalanság, a teljesítmények és bevételek visszaesése, a szükséges megszorítások és intézkedések elmaradása, valamint a szabályozatlanság volt jellemző. Mindezen negatív tényezők a gazdasági egyensúly felborulását eredményezték. A finanszírozási hiány ellensúlyozása, valamint a költséghatékonyabb működést biztosító gazdálkodás érdekében elengedhetetlen volt néhány nagyon fontos intézkedés meghozatala. A főigazgatói munkakör átadás-átvételét követően, azonnali hatállyal megkezdődött a kórház hatályos szerződéseinek átvilágítása, az előnytelen megállapodások felszámolása, a kórház érdekeit biztosító, új szerződéstípusok alkalmazása, a jogszabály által előírt, kötelező szabályzatok kidolgozása és hatályba léptetése. Elkezdtük a humánerőforrás-gazdálkodás áttekintését, a közreműködői és vállalkozói jogviszonyok felülvizsgálatát, a szakmai minimumkövetelményeket, valamint a teljesítendő feladatok mennyiségét figyelembe vevő szervezett létszám és megfelelő munkaidő-beosztás meghatározását. A likviditás megőrzése érdekében az osztályok működési feltételeit meghatározó anyag- és gyógyszerfelhasználási keretek átvilágítása megtörtént, a keretgazdálkodási rendszert felülvizsgáltuk és újraszabályoztuk. A 2013. január 1-jével bevezetésre került komplex gazdasági, gazdálkodási rendszer révén megteremtettük a jogszabályi előírásoknak megfelelő számviteli és kapcsolódó egyéb nyilvántartások vezetésének feltételrendszerét. Hatékony kontrollingrendszer és személyi apparátus került kialakítása, amely alkalmas a szervezeti egységek teljesítményének, valamint anyagfelhasználásának a napi szintű monitorozására.

ban nem jelent meg. Egyrészt egy évek óta zajló, az átvételkor lezárult kártérítési pert a kórház elveszített. Az 59 millió forintos kártérítési kötelezettség jelentősen rontotta a kórház likviditási pozícióját. Másrészt a Csepeli Weiss Manfréd Kórház telephelyen korábban igénybe vett földgázdíj összege két éven keresztül

– Milyen hatással lehet a gazdálkodásukra az EMMI által a napokban bejelentett 2013-14-re vonatkozó zárolás? – Sajnos sokszor csak akkor derülnek ki a problémák, amikor komolyabban a dolgok mögé nézünk. A külső szemlélő számára, ideértve a dolgozók nagy részét is, a szokásos napi kellemetlenségeken túl nem volt látható, hogy a Dél-pesti Kórház rendszerszintű problémákkal küzdött. 2012 augusztusában, az átvételkor intézményünk gazdasági helyzete látszólag stabil volt, azonban több olyan hatás, amely negatívan befolyásolta a kórház likviditását, a számviteli nyilvántartások-

– Jelenleg milyen a kórház pénzügyi helyzete? – Az intézmény jelenlegi pénzügyi helyzetét az előzőekben ismertetett tényezők nagymértékben befolyásolják. A lejárt szállítói tartozásállomány még kezelhető. A kórházban a költségek szinten tartása érdekében szigorú keretgazdálkodást folytatunk, a folyamatos likviditás biztosítása érdekében. A kórház kisebb csúszásokkal tud eleget tenni fizetési kötelezettségeinek, azonban elmondható, hogy az ellátási terület visszacsatolásának hatására az OEP-től kapott bevételeink nőttek. A szigorú keretgazdálkodás

KÓRHÁZ 2013/6.

Dr. Ralovich Zsolt

nem került kiegyenlítésre. Az új menedzsment mindent megtett ennek az állapotnak a tisztázása érdekében. Az igénybe vett földgázdíj kiszámlázásra került, közel 110 millió forint értékben, amely szintén megrendítette intézményünk likviditását. Végül, de nem utolsó sorban az ellátási terület csökkenésének hatása az év harmadik negyedévére gyűrűzött be, emiatt jelentős finanszírozási bevétel-elmaradásunk keletkezett. Ezek a hatások együttesen negatív irányba terelték a kórház likviditását.

fenntartásával, és az elvárt teljesítmények teljesülése esetén a likviditási helyzet lassú javulása várható. – Az átszervezések után csökkent-e a várólisták terjedelme, ma melyek a kritikus pontok? – Jelenleg nincs túl hosszú várakozási idő az ellátások tekintetében. A törvényben meghatározott várólistákat a szemészet, sebészet, urológia, nőgyógyászat vonatkozásában természetesen vezetjük, de ezek nem jelentősek. Az előjegyzések csupán a képalkotó diagnosztikában (CT, UH), valamint az eszközös vizsgálatok esetében (gastroscopia, colonoscopia) növekednek, de ezek is a fővárosi és országos átlag alatt vannak (csupán néhány hét időtartamú a várakozás). – Nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy eltökélt célja a Dél-pesti Kórház intenzív, a térség vezető intézményévé való fejlesztése. A fejlesztendő szakmák közül kiemeltként említette a sürgősségi és az onkológiai ellátást. Utóbbi nem mond ellent a központi törekvéseknek, amelyek inkább onkológiai centrumok kialakításában gondolkodnak? Ezt a szerepet a döntéshozók a főváros budai oldalán az Országos Onkológiai Intézetnek, pesti részén pedig az Uzsoki utcai kórháznak szánták. – A traumatológia kialakítása évtizedes lakossági és szakmai igény, számtalan szakmapolitikai egyeztetésen felmerült már, reméljük, hogy mielőbb megvalósulhat, de az onkológiai ellátás fejlesztése is több százezer embert érint. Ebben az ügyben reménykeltő, hogy az egészségügyi kormányzat a Nemzeti Rákellenes Program keretében hatalmas erőfeszítéseket tesz a probléma kezelésére. Vidéken tízmilliárd forintból újul meg az onkológiai ellátórendszer, az Országos Onkológiai Intézetben is rendkívüli fejlesztések történtek. Ebbe a trendbe, a hozzáférés és esélyegyenlőség javítására irányuló törekvésekbe illeszkedik a mi koncepciónk is: szándékunk egy alacsonyabb progresszivitási szintű, betegközeli onkológiai osztály kialakítása. A Dél-pesti Kórházhoz tartozik a főváros lakosságának közel egyhatoda, plusz az agglomeráció. Közel 400 ezer fős területet látunk el, bizonyos szakmákban 1 milliót, a fővárosban minden hatodik daganatos beteget mi diagnosztizáljuk. Ez nagyon nagy szám. És miközben az ellátási területünkön bejelentett új daganatos betegek száma évente több mint 3000 fő, ők Budapest legkülönbözőbb, távoli pontjaira kénytelenek utazni kezelésük érdekében. Fontos itt hangsúlyozni, hogy a Dél-pesti­ KÓRHÁZI VIZIT

47

Kórházhoz tartozó nagy kiterjedésű – fővárosi és főleg Pest megyei – ellátási területekről, például Gyálról, Ócsáról vagy Dabasról a jelenlegi centrumok csak nehezen, többszöri átszállással, hosszú utazási idővel közelíthetők meg. Manapság a kemoterápiák jelentős része kúraszerű ellátásban, napi bejárással történik. Ezt az ellátást, bizonyos helyekről a napi 4 órás utazást nagyon nehezen viselik el a betegek. Szükségük van egy elérhető, alacsonyabb progresszivitási szintű centrumra, ahol a megfelelő minőségű onkológiai ellátást a kezelés elejétől a végéig megkaphatják. Ha az helyben nem megoldható, mint például a sugárkezelés esetében, akkor megszervezzük az ellátásukat a magasabb szintű centrumban, így az onkológiai intézetben vagy az Uzsoki utcai in-

formációk hiányában időközben visszavonták a kérelmüket, mert nem érezték biztosítottnak, hogy a nyugdíj mellett megkapják majd a korábbi nettó bérüket is, bár igyekeztünk mindenkit megnyugtatni. Sajnos voltak olyanok is, akik nem is kérték a továbbfoglalkoztatásukat. Összességében elmondható, hogy a nyugdíjazások révén a 19-20 fő távozása nem okoz, nem okozhat problémát egy ekkora intézmény működésében, ennek ellenére sajnáljuk dolgozóink távozását. Hónapok óta tervezzük, menedzseljük a humánerőforrás kérdését, a kieső dolgozók helyét új, frissen végzett pályakezdőkkel igyekszünk pótolni. Idén már érezhető volt az egészségügyben tavaly nyáron történt béremelés hatása, több, korábban a pályát elhagyó szakdolgozó,

A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet épülete

tézményben. Gondoljunk bele abba is, ha minden eset a többszintű ellátás csúcsintézményeibe kerülne, akkor ott mennyi idő, energia jutna a legbonyolultabb esetekre, milyen hozzáférési anomáliák, várólisták alakulnának ki. Nyilván nem ez a cél, hanem a többszintű, biztonságos ellátás megszervezése minden szakmában. – Hogyan érintette kórházukat a 62 éven felüli dolgozók nyugdíjaztatási rendelete? Sokan kértek-kaptak felmentést? Lesz-e, és ha igen mekkora létszámkiesés lesz a nyugdíjba távozók miatt? – Minden orvosra és szinte minden szakdolgozóra, akire megkértük a felmentést, meg is kaptuk az engedélyt a továbbfoglalkoztatásra. Néhányan azonban az „ösztöndíjrendszerrel” kapcsolatos in-

48

KÓRHÁZI VIZIT

például műtős szakasszisztens tért vissza ismét a hivatásához. – A hiányszakmákban a teljes ellátórendszerben közismert a szakemberhiány. Önöknél sikerült minden státuszt feltölteni, nincsenek kritikus szakmák? – Sajnos ma már szinte minden területen egyre nehezebb jól képzett szakembert találni, de van olyan szakma is, ahol tulajdonképpen már egy egész generáció hiányzik. A legnagyobb probléma az intenzív és sürgősségi betegellátásban érezhető, de súlyos gondot jelent a radiológia, a koraszülött-ellátás orvosainak, szakdolgozóinak a pótlása is. Egyelőre ellátási nehézségeinken úrrá tudunk lenni, de ehhez kollégáink elkötelezettsége és jelentős túlmunkája szükséges. Vannak azért terü-

letek, ahol 1-2 szakorvos vagy szakdolgozó kilépése, távozása nagyon komoly problémát jelenthetne. – Kórházukban nemzetközileg is elismert tudományos és oktató munkát is végeznek (például az urológiában). Ezen a területen mit tart a legfontosabbnak, mire a legbüszkébb? – Ami a Dél-pesti Kórház egyik legnagyobb értéke, az itt dolgozó orvosok és szakdolgozók elhívatottsága és szakértelme. S bár kétségtelen tény, hogy például az urológiánk, vagy éppen a neurológiánk tevékenysége nemzetközileg is elismert, a magam részéről a Dél-pesti Kórház minden, munkáját becsületesen végző dolgozójára büszke vagyok, nélkülük ugyanis egy világhírű orvos sem tudná a feladatát elvégezni. A rendszer zavartalan működéséhez minden orvos, szakdolgozó, műszaki vagy adminisztratív munkatárs tudására szükségünk van. – A már említetteken kívül milyen egyéb fejlesztéseket terveznek még a kórházban? – Szakmai fejlesztési tervünkön sokat dolgoztunk, és folyamatosan dolgozunk. Már esett szó a traumatológiai ellátás megteremtéséről, ami a dél-pesti régió komplex sürgősségi centrumának kialakítása szempontjából szükséges. Természetesen ezzel együtt jár a műtéti és diagnosztikai tömb fejlesztése, a műtéti kapacitások növelése, valamint a sürgősségi és intenzív osztály korszerűsítése. Kiemelt jelentőségű továbbá a csepeli telephelyünk, a korábbi Weiss Manfréd Kórház fejlesztése is. Az új menedzsment szembesült azzal a ténnyel, hogy a kórház komoly infrastrukturális problémákkal küzd. Amortizálódott a kubatúra, a műszer-, informatikai- és járműpark, ugyanakkor ezeknek a céloknak a megvalósításához szükséges uniós pályázati forrásokhoz a kórház nem juthat hozzá, mivel a jelenleg érvényes szabályok a Közép-magyarországi régió kórházait kizárják ennek a lehetőségnek az igénybevételéből. Az orvosszakmai fejlesztéseken kívül tehát szeretnénk az infrastruktúra, az energetika, a műszergazdálkodás és az informatikai területén is újítani, a betegek és dolgozók komfortérzetét növelni. Úgy érzem, a hosszú távú építkezéshez szükséges alapvető teendőket elvégeztük: összeállt egy új, egységes menedzsment, az előző érából örökölt jogi, szervezeti és működési hiányosságok nagy részét rendeztük, s a lehetőségekhez mérten megállítottuk a kórház eladósodását. Lóránth Ida KÓRHÁZ 2013/6.