5. A Magyar Kórházszövetség hivatalos lapja lapunk támogatója:

kórház

A Magyar Kórházszövetség hivatalos lapja

lapunk támogatója:

2013/5.

A szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Golub Iván

Tisztelt Olvasóink! P

ünkösd hava végre meghozta az an�nyira áhított napfényes tavaszt. Világosban és melegben, a teljes pompájában felragyogó természet láttán még a gondok is kisebbnek látszanak, a pihenés is édesebb. Lezajlott szövetségünk tisztújító kongresszusa. Velkey György átvette a kormányrudat Rácz Jenőtől, és a közgyűlés megválasztotta Svébis Mihályt következő elnöknek. Jó ez a rendszer, mert a jelölt elnök három éven át készül a feladatra, minden információ birtokában van, az előző elnök pedig minden tapasztalatával segítheti a regnáló elnököt. Sok sikert kívánunk a munkájukhoz! Megújult a vezetőség is, sok új arc jelenik meg közöttük, akik részt vállalnak a szövetség bonyolult feladatainak megoldásában. Új elem lesz a működésükben, hogy egy-egy fontosabb témát, szakterületet nevesítve képviselnek a vezetésben, erősítve ezzel a Kórházszövetség professzionális jellegét. Nagyon jó hír, hogy folytatódik a béremelés programja, köszönet érte mindazoknak, akik ebben a nehéz gazdasági helyzetben kiharcolták. Emberileg értjük államtitkárunk kicsit szomorkás attitűdjét: kitörő öröm és vastaps helyett, – egy mondatban a köszönettel – vezetőink azonnal a problémákat kezdték sorolni. Neki is meg kell érteni, hogy a mindennapokban az intézményvezetők küzdenek a fejlett országok egészségügyi rendszereinek egyik legrosszabb bérhelyzetével. A hálapénz torz érdekeltségének romboló hatásaival. A szakemberek elvándorlásának, vagy kiégettségének nyomasztó gondjaival. Nekik kell szembenézniük a gazdasági-műszaki területek dolgozóival (közel 25 ezer fő!), akik nehezen értik meg, hogy ők miért nem kaphattak szervezetten béremelést. Nehéz megmagyarázni az ügyeleti munka terheit cipelő szakembereknek és a kieső mun-

Tagok: Dr. Varga Ferenc Dr. Rácz Jenő, Dr. Budaházy Emil, Dr. Velkey György, Grenitzer Judit

kaerőt vagy a torlódó feladatokat túlmunkával ellátó dolgozóknak, hogy e munkájuk díjazása egy korábbi bérszínvonalhoz kötött. És az új vezetőknek küzdeniük kell az

Főszerkesztő: Dr. Szepesi András Felelős szerkesztő: Bene Zsolt Szerkesztőségi ügyvivő: Szlovákné Bandula Ilona Lapmenedzser: Zöldi Péter Rovatvezetők Európai Unió: Dr. Jakab Ferencné Jogi rovat: Dr. Kőszegfalvi Edit Informatika: Dr. Édes István Infekciókontroll: Dr. Orosi Piroska Intenzív terápia: Dr. Fülesdi Béla Transzfúzió: Dr. Vezendi Klára Gyógyszer: Fekete Tibor Minőségbiztosítás: Dr. Kullmann Lajos Menedzsment: Dr. Boncz Imre Nemzetközi sajtó: Kövesi Ervin Rehabilitáció: Dr. Vekerdy Zsuzsanna Tanácsadó testület: Dr. Ajtay András, Dr. Baráth Lajos, Dr. Blaskó György, Dr. Fülöp Rudolf, Dr. Elek Attila, Dr. Kiss József, Dr. Kásler Miklós, Perényi László, Dr. Varga Piroska Kiadja: Magyar Kórházszövetség Felelős kiadó: Dr. Velkey György elnök

amortizáció mindennapi gondjával is, az elavuló épületek, elhasználódott felszerelés pótlásával, és ezzel meglehetősen szoros összefüggésben az eladósodás terheivel. Szűkös forrásokból kell nap mint nap biztosítani a betegellátás számtalan eszközét, anyagát, gyógyszereit. Nagyon szeretnénk, ha az irányítók, az ország pénzét kezelő vezetők megismernék és megértenék problémáink teljes mélységét. Van további jó hír is: még számottevő uniós forrásra lehet pályázni az idén. És megindult a készülődés a következő hét éves ciklus forrásainak megtervezésére. Ez a munka végre szakszerű és tervezhető keretek közé kerülhet, garantálva a jobb hatékonyságot. Szerkesztőségünk nevében sok erőt, energiát kívánunk az új vezetőknek a következő hónapok embert próbáló munkájához! Dr. Szepesi András

kórház

A M a g y a r K ó r h á z s z ö v e t s é g h i vata l o s l a pj a

Lapmenedzsment: Weborvos.hu 2009 Kft. Kiadó és szerkesztőség: 1113 Budapest, Ibrahim u. 19. Telefon: (1) 214-5118, (1) 214-5159 Fax: (1) 214-9715 E-mail: [email protected] Internet: www.korhazszovetseg.hu A Kórház szaklap aktuális tartalma a www.weborvos.hu portálon tekinthető meg. Nyomdai munkák: Mega Kft. Felelős vezető: Gáti Tamás ügyvezető igazgató A Kórház utcai terjesztésre nem kerül, terjeszti a Feibra Kft. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Üzleti és Logisztikai Központja (ÜLK) Hírlap Üzletág. Előfizethető közvetlenül a postai kézbesítőknél, az ország bármely postáján, vagy Budapesten a Hírlap Területi Képviseleteken (postacím: 1900 Budapest, e-mail: [email protected], zöld szám: 06-80/444-444), továbbá előfizethető átutalással a Magyar Posta Zrt. Üzleti és Logisztikai Központ 11991102-02102799 számú bankszámlára is. További információ: Magyar Kórházszövetség(1) 214-5159 ISSN 0230-3868 Tisztelt Olvasók! A posta esetleges hibás terjesztése miatti kellemetlenségekért elnézést kérünk. Kérjük, amennyiben valamelyik lapszámot nem kapja meg, jelezze ezt kiadónk felé a következő elérhetőségek valamelyikén, és a hiányt azonnal pótoljuk. Telefon: (1)214-5159, fax: (1)214-9715, e-mail: [email protected] Szaklapunk 2012. év II. félévében átlagosan 4200 példányban jelent meg.

Tartalom Kórházügyeink Kórház-hírek 3 Kórházügyeink KÓRHÁZSZÖVETSÉG 4 Szócska szerint aprómunka kell a kilábaláshoz 6 „Sokat imádkozunk, hogy a karácsonyi pénz elég legyen” 8 Jelölt elnököt választottak Nekrológ 9 Dr. Pákozdy János (1944–2013) 35 Elhunyt dr. Csingár Antal AKTUÁLIS 10 Változó szabályok, új bértábla 12 Küzdelem a stroke ellen 14 Jóval kevesebb uniós forrást terveznek az egészségügyre 15 Újabb információk az uniós támogatásokról 16 „Megoldásokat kell találnunk a bajokra” 19 A pince mélyéből hozták fel az izotópokat 24 Egy stratéga, erős érzelmi kötődéssel 26 Nagyobb kötelezettség, kevesebb finanszírozás 27 Közös program agykutatóknak 33 Érdemes jelentkezni?

Fotó: AtteKovacs.com

24

Kórháztervezés 28 A kórházépítés tartószerkezeti szempontjai INFORMATIKA 20 Medikai rendszer a zsebben 22 Egészségügyi célhardverek enciklopédiája – 1. rész GYÓGYSZER 34 A Sanofi több egy gyógyszercégnél 40 Hazánk élen járhat a biohasonló terápiák bevezetésében 41 Partnerségben a gyógyításért 42 Az egyik legelismertebb gyógyszeripari szakember távozik posztjáról ÁPOLÁS 35 Megkezdi munkáját az országos vezető ápoló INKONTINENCIA 36 Eredményes kontinencia-ellátás PARAGRAFUS 43 Nyugdíjszünetelés – jövedelemkiegészítés kompenzációként

16

KÓRHÁZI VIZIT 46 Kevés vállon a közös teher

Az év végéig ismét meghaladhatja a kétezret a Magyarországról távozó orvosok, ápolók száma.

Kórházügyeink

Megkezdte működését a várólista-mun­ kacsoport, amely elemzi a várólistákat. A várólistás, de ott nem jelzett műtétekért nem jár majd finanszírozás.

Varga-csomag – veszít az egészségügy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy újra zárolnak 60 milliárd 160 millió forintnyi minisztériumi forrást, más állami szervektől pedig még ezen felül nagyjából 9 milliárdot vesznek el azért, hogy ezzel megszűnjön a Magyarország ellen folyó uniós túlzottdeficit-eljárás. Az ezt követően kihirdetett kormányhatározatból az is kiderült, hogy a Varga-csomag 17,25 milliárd forintnyi, magyarán a legnagyobb összegű elvonással az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi) sújtja. A zárolási összeg felosztásáról május 24-ig kell döntenie az illetékes miniszternek, ám a Népszava úgy tudja, Balog Zoltán már határozott, és – érthetetlen módon – a két legsúlyosabb finanszírozási helyzetben lévő ágazatot, az egészségügyet és a felsőoktatást terhelné meg leginkább. Az egészségügytől ugyanis a fejezeti, azaz minisztériumi belső forrásokból 3 milliárd forintot venne el, az egészségügyi költségvetési szervek kiadásából 170 millió forintot zárolna, mindehhez pedig hozzájön, ami már a kormányrendeletből ki is derült, hogy az Egészségbiztosítási Alap gyógyító-megelőző kasszájából, azaz a betegellátástól újabb 3,9 milliárdot vonnak el. (Népszava Online)

Az Országos Mentőszolgálatnak idén is többlettámogatásra lesz szüksége működőképességének megőrzéséhez. Több helyen megszűnik, Szabolcs-Szat­ már-Bereg megyében maradt a kötelező tüdőszűrés. Módosították a „röghözkötési” szabályokat: tanulmányai hosszával megegyező ideig kell itthon dolgoznia az ösztöndíjasnak. Hazánkban évente mintegy húszezer ember hal meg stroke következtében, a túlélő betegek többsége pedig tartós ápolásra szorul. A betegek éves kezelési és ápolási költsége elérheti a 40 milliárd forintot. Kezdődik a 12,4 milliárdos, döntően uniós forrásból finanszírozott kaposvári kórháztömbösítési program utolsó fázisának a kivitelezése.

A második körből is kimaradtak Újra át kell gondolni az ágazati béremelési elveket, és be kell emelni a körbe a gazdasági-műszaki területen dolgozókat – áll az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének állásfoglalásában. A dokumentum szerint a munkavállalói csoport kihagyása diszkriminatív és elfogadhatatlan üzenet. Mint Molnár Attila, a szervezet elnöke elmondta, a közgyűlés rossz és kiábrándult hangulatban ült össze, miután a műszaki és gazdasági területen dolgozóknak szembesülniük kellett azzal a ténnyel, hogy a második béremelési körből is kimaradtak. Pedig reménykedtek, hiszen fehéren-feketén kimutatták egy őszi felmérés során, hogy egyre nagyobb az elvándorlás az egészségügyi ellátás nélkülözhetetlen hátterét megteremtő munkatársak körében. Mint az állásfoglalásban is jelzik, ha ez a folyamat nem állítható meg rövidesen, akkor a munkatársak hiánya meg fogja nehezíteni a kórházak működését. Molnár Attila szerint ugyanakkor nem reális lehetőség a munkaerő pótlása, ugyanis az egészségügyben speciális tudás kell a fel-

Elindult a MOK és az SE Magatartás­ tudományi Intézetének minden kamarai tagra kiterjedő, közös orvos-kutatása. A hazai gyógyítókat egészségi állapotukról kérdezik, anonim módon, on-line kérdőív segítségével. 194 betegszervezet részvételével megalakult az EMMI tanácsadó fóruma. Már az első ülésen megalakították a résztvevők a megfelelő munkacsoportokat. A Semmelweis Egyetem és a Quintiles amerikai kutatásszervező cég vezetői aláírták az az együttműködési megállapodást, amellyel a magyar orvosegyetem úgynevezett Prime Site, azaz kiemelt kutatóhely lett – ezzel részesévé vált a jelenleg világszerte 16 kutatóbázist összefogó csapatnak.

adatok ellátásához, a betanulás pedig hónapokat vesz igénybe. Leginkább azt sajnálja az elnök, hogy olyanok hagyják el az egészségügyet egzisztenciális okok miatt, akik hosszú évtizedeken át áldozatkész munkát végeztek az ellátás hátterének biztosításában. A műszaki-gazdasági vonalon 23 ezer ember dolgozik, érdekérvényesítő erejük nem a legerősebb Molnár Attila szerint. Ezért egyelőre a mozgásterüknek megfelelően újra és újra elmondják, hogy rendezni kell itt is a béreket. (Weborvos) Velkey György a várólistákról Bár az elmúlt három évet számos pozitív intézkedés jellemzi, továbbra is nagy számban hagyják el az országot a fiatal egészségügyi dolgozók – erről Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke beszélt az ATV Start című műsorában. Velkey a rezidens-ösztöndíjakat, a szakorvosképzés módosítását, és a béremeléseket is a pozitív lépések között említette. A Kórházszövetség elnöke szerint ugyanakkor a fiatal orvosok türelmetlensége érthető, hiszen fontos lenne, hogy az egzisztenciális lehetőségeket a fiatal pályakezdők számára is megteremtsék. Velkey rámutatott, az egyetem elkezdésétől az utolsó szakvizsgáig legalább tizenöt év telik el, vagyis egy orvos ideális esetben körülbelül 34 éves korára válik pályakezdő szakemberré. Azt is elmondta, nem tud arról a sajtóban napvilágot látott listáról, amely azt tartalmazza, hogy mely betegségek esetén mekkora összeget kell fizetnie a betegnek ahhoz, hogy ne kerüljön várólistára. Mindenesetre szerinte várólista a világon mindenütt létezik, ugyanakkor például a daganatos betegségek esetén ez nem lenne megengedhető. (ATV Start)

2013. 04. 30-ig megvalósult Szervkivételi riadó: . . . . . . . . . . . . . . 50 Veseátültetés: . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72 Májátültetés: . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 Szívátültetés: . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 Kombinált vese- és hasnyálmirigy átültetés: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 Bécsben tüdőtranszplantáción átesett magyar recipiens: . . . . . . . . . 2

KÓRHÁZ-HÍREK

3

Nagyobb változásokra már nem kell számítani ebben a ciklusban az egészségügy területén az államtitkár szerint, aki a Ma­ gyar Kórházszövetség áprilisi kongresszusán az OEP főigazgatójával és az országos tisztifőorvossal tartott szakmai fórumot.

Szócska szerint aprómunka kell a kilábaláshoz A

várakozásoknak megfelelően óriási érdeklődés kísérte a Magyar Kórház­szö­ vetség XXV. Kongresszusának szakmai fórumát április 19-én, pénteken. Elsőként dr. Sélleiné Márki Mária, az OEP főigazgatója adott számot a Pénztár tevékenységéről, jelezve, hogy az OEP egyik erőssége éppen az, hogy ismeri a gyengeségeit. Emellett természetesen a speciális szaktudás, a közigazgatási fegyelem, a rugalmasság, megbízhatóság, a transzparencia és a megoldáskeresés is az erények közé sorolható. Összességében jellemezve a Pénztár tevékenységét úgy fogalmazott, hogy társadalombiztosítási rendszer van állami szervezéssel. A teljes szolgáltatói kört tekintve – alapellátástól, a patikákon, kórházakon át a gyógyászati segédeszköz forgalmazókig – húszezer szerződésük van, évente 350 millió forint nagyságrendben végeznek teljesítményelszámolást, illetve jelentésfogadást az OEP-nél. Mint jelezte, „kicsit főprofiljuk lett” a gyógyszerellátás: a szakellátás a szakmapolitika kezébe került, például a TVK átcsoportosítása pedig a GYEMSZI joga, akárcsak az átvett 110 intézmény fenntartói jogának gyakorlása. A tételes finanszírozás kapcsán elmondta, hogy 2013-ban összesen 67,5 milliárd forint áll rendelkezésre a zárt kasszában, 2013. júniustól a jelentési rendszert kiterjesztik a nagy értékű eszközök és eljárások körére. Elképzeléseik szerint a finanszírozási törzsadatokat már június elsejével ezen a rendszeren keresztül jelentenék az orvosok, a szakmai adatokat pedig szeptembertől gyűjtenék. Mint mondta, már folynak az előkészületek a szakmai tagozatokkal arra vonatkozóan, hogy az orvosokat nem túlzottan terhelő, de megfelelő szakmai tartalommal bíró adatlapok készüljenek a jelentési rendszerben. Szeptemberben kezdik az implantátumregiszter előkészítését, a jelentési rendszer januártól indulhat élesben. Az itt szerzett tapasztalatok alapján bővítik a kört, így a tervek szerint infarktus, térd- és csípőprotézis, valamint szürke hályog és szívelégtelenségi regisztert alakítanak ki a következő esztendőben.

4

KÓRHÁZSZÖVETSÉG

Várólista: valid adatok kellenek Az országos kórházi várólista-nyilvántartás vezetése az OEP feladata, de az adatok pontossága – ahogy fogalmazott, „jósága” – a szolgáltatók felelőssége. Meglepődtek ugyanis, amikor év végén a várólistán lévő adatokat a leadott teljesítményjelentés adataival összefuttatták: szép számmal szerepeltek olyan betegek, akiknél már elvégezték a beavatkozást, ám a várólistáról nem vették le, de olyanokkal is találkoztak, akik nem szerepeltek a várólistán, mégis elvégezték náluk a beavatkozást. Ezért is kérte hangsúlyosan a kórházvezetőktől, hogy biztosítsák az adatok pontosságát, naprakészségét, még ha ez az új feladat sok energiát igényel is, ám a valid adatok nélkülözhetetlenek az ellátásszervezésben. Az OEP nagy sikerként könyveli el a vaklicitet: a versenyben részt vevő gyógyszerekre tavaly összességében hétmilliárd forinttal kevesebb pénzt kellett fizetniük a betegeknek, míg a pénztár 28 milliárd forinttal tudta csökkenteni a gyógyszerár-támogatásra fordított kiadásait. Az eddig lezajlott négy vaklicit során az e körbe tartozó 2255 gyógyszerből 1305-öt tudott olcsóbban beszerezni a Pénztár, az átlagos árcsökkenés 35 százalék volt, de előfordult 50, sőt 79,3 százalékos csökkenés is a másfél év alatt. További tartalékok vannak a rendszerben, ugyanis a lejáró szabadalmi védettségnek köszönhetően újabb hatóanyagok kerülnek vaklicites körbe: idén hat-nyolc új hatóanyaggal számolnak az egészségbiztosítónál. Ellenőrzés a hibák korrigálása céljából A szakfelügyeleti rendszerről szóló jogszabály megjelenés előtt áll, a rendszerben lényeges változás nem lesz, jelezte dr. Paller Judit országos tisztifőorvos, hozzátéve: a szakfelügyelő főorvosokat a szakmai kollégiummal közösen jelölik ki. A megfelelő személyek kiválasztásában az intézményvezetők támogatását kérte. Mint jelezte, az engedélyezés mellett a kontroll is feladata a hatóságnak, de nem a korábbi rigid ellenőrzés szellemében, hanem inkább a rálátás

megszerzése és a hibák korrigálása céljából. Folyik a gyógyászati segédeszköz forgalmazók ellenőrzése, s ha olyan anomáliát tapasztalnak, akkor végig kell vinniük az intézményen belüli hozzáférést is. A további aktuális feladatokról szólva elmondta, hogy az ápolási dokumentálást is ellenőrzik idén, illetve felmérik a fogászati implantátumok felhasználását. Az ÁNTSZ-nek is akadnak gondjai az intézményi adatszolgáltatással, derült ki szavaiból. A működési engedéllyel lefedett szolgáltatások módosításáról ugyanis sokszor nem kapnak információt, holott ez a szolgáltatók kötelessége lenne. Emiatt sokszor nincs összhang az engedély és a szolgáltatás szerkezete között, mert például hiányzik a szükséges szakember, miközben egy másik szolgáltató el tudná látni a feladatot. Tehát nem a fenyegetés van a hangsúly, hanem az egységesítésen, tette hozzá. Jelezte, hogy a védőnői méhnyakszűrési programban szükség van a szülész-nőgyógyász kollégák segítségére és együttműködésére. A vastagbélszűrésre kijelölt megyék vannak, a szükséges további vizsgálatokat pedig az OEP finanszírozza – az ehhez szükséges adatokat az ÁNTSZ átadja az OEP-nek. Mindig van megoldás Eddig mindenre sikerült megoldást találnia az ágazat vezetésének a nehéz gazdasági helyzet közepette, fogalmazott Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár a szakmai fórumon. Az egészségügy minden szereplőjétől józan mértékletességet és megfontoltságot kért. Úgy vélte, a válságból csak aprómunkával és kemény kitartással lehet kilábalni. Mint hangsúlyozta, életpályamodellt ugyan nem tud ígérni, de ahogy tavaly, úgy idén is lesz béremelés. Az intézményvezetők pedig az uniós fejlesztési projekteknek köszönhetően már láthatják a fényt az alagút végén. Végre van elegendő fejlesztési forrás a rendszerben, ám rájuk vár az, hogy „a rendkívül jól megfizetett projektmenedzsereiket” rákényszerítsék a minőségi beruházási, fejlesztési munkák elvégeztetésére az uniKÓRHÁZ 2013/5.

ós projektek során. A menedzsment feladata az is, hogy a helyi szintű problémákkal, akár apró kérdésekkel megbirkózzon. Szócska szerint szükség volt a még gazdasági társasági formában működő kórházak átalakítására, ugyanis a hatékony szervezeti forma igényli az egységes intézményeket. Egyébiránt nagyobb változtatásokra már senkinek nem kell számítania ebben a ciklusban, s szerinte kialakult a hatékony együttműködés az OTH, az OEP és a GYEMSZI között. Az OTH és az államtitkárság például a működési engedélyeket tartalmazó adatbázisok letisztításán dolgozik, ugyanis a továbblépés elképzelhetetlen ezek rendbetétele nélkül. Elmondta, hogy a patológia területén új feladatkiosztást terveznek: az ezt támogató Norvég Alap pályázatának része a telepatológiai kommunikációs rendszer kialakítása. A korábbi sürgősségi fejlesztések is szóba kerültek, ennek kapcsán hiányolta az elődök nem elég körültekintő munkáját: hiányzik ugyanis a megfelelően képzett munkaerő a sürgősségi ellátásból, s ugyanakkor a képzéseket sem indították meg az előző irányítás idején. Egyértelmű sikerként könyvelte el a népegészségügyi adó hatására tett gyártói lépéseket: a cégek egyharmada kivonta a káros anyagot termékéből, kétharmada pedig csökkentette a só- és cukortartalmat, illetve kiváltotta édesítőszerrel a cukrot. Mint jelezte, a transzzsírsav limitálására is indul a program, illetve népegészségügyi mozgósítás kezdődik az elkövetkező időszakban. A szűréseket is szélesítik, bár tisztában van vele az államtitkárság, hogy a kiszűrt esetek ellátása megterheli a kórházakat, ám erre is megoldást keresnek. Irodalmi dolgozat vagy vérfagyasztó és igaz jelzés? Az orvostechnikai cégeket képviselő szövetség nevében Rásky László főtitkár szólalt fel, aki úgy vélte, elsősorban politikai akaraton múlik ma az, hogy mire van pénz. A cégek nagyarányú kinnlevőségére panaszkodott: az állomány tíz százaléka 365 napon túli, 38 százaléka pedig 180 napon túli tartozás. Mi is látjuk a dátumokat és dolgozunk rajta, válaszolt Szócska, jelezve, hogy egyelőre kas�szasöprésre nem számíthatnak a beszállítók, ám az átalakult kórházak tízmilliárdot meghaladó adósságát rendezik. Összevitatkozott dr. Éger Istvánnal: a Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint fel kell lépni közös erővel a korábban nem ismert várólista csökkentése érdekében, hiszen ma emberek nyomorodnak meg a financiális okok miatt 400 vagy akár 600 napos várakozási idő következtében. Szócska azt mondta, KÓRHÁZ 2013/5.

A Magyar Kórházszövetség kongresszusának állásfoglalása Az ellátástól elvártak nincsenek összhangban az egészségügy gazdasági lehetőségeivel. A Magyar Kórházszövetség 2013 áprilisi Közgyűlése állásfoglalásában hazánk kórházainak helyzetével kapcsolatosan az alábbi kérdéseket tartja kiemelt fontosságúnak: – Az egészségügyben az elmúlt évtizedek alatt felhalmozódott problémák jelentős része az ágazat szereplőinek erőfeszítései ellenére is változatlanul fennáll. – Az alulfinanszírozottság, az intézmények állandósult likviditási gondjai olyan mértéket öltöttek, hogy akadályozzák az egészségügyi szakmai szempontok érvényesülését. Ezeket a gondokat az évenként ismétlődő adósságkonszolidáció önmagában, a díjtételek emelése nélkül nem képes megoldani. – A humánerőforrás-krízis helyzetén enyhítettek a béremelések, az ösztöndíjprogramok és a pályázatok, ugyanakkor a nyugdíjasok foglalkoztatásával kapcsolatos intézkedések jelentősen rontották a pozitív lépések eredményét. Tekintettel arra, hogy a gazdasági és műszaki területen dolgozók az egészségügyi ellátás szerves részét képezik, ezért nem hagyhatók ki a béremelésből. – A kórházak állami kézbe vétele rengeteg feladatot rótt az ágazat vezetésére és az intézményekre egyaránt, a várt eredmények hatásfokát rontja, hogy a tulajdonosi feladatok ellátásához szükséges erőforrásokkal a GYEMSZI egyelőre nem rendelkezik, ami tovább növeli a kórházak terheit. Az államháztartási törvényben ma még meglévő – az intézmények hatékony működését gátló – kötöttségek fokozatos megszüntetése szükséges. – A központosított beszerzések, a struktúra átalakítása és az egyes intézmények funkcióváltása nem hozott, és nem is hozhatott olyan mértékű megtakarítást, amely ellensúlyozta volna a nem ellentételezett többletkiadásokat az intézményeknek. – Az új minimumfeltételek teljesítése a szükséges fejlesztési források hiányában változatlanul illúzió, így az ezekkel kapcsolatos progresszivitási szintek meghatározása, működési engedélyek megújítása, területi ellátási kötelezettségek módosítása sem hozhatott átütő változásokat a betegek ellátásában. – A gazdasági társaságok költségvetési intézménnyé való átalakítása hozzájárult az egységes működés kialakításához, de ez önmagában az alapproblémák megoldására nem alkalmas. Az átalakulás rendkívül gyors végrehajtása felesleges kockázatot jelent. – A nagyobb intézetekbe integrálódó kórházak adósságállományának konszolidációja a sikeres végrehajtás feltétele. – Az elmúlt évek válságmenedzselése és az elhúzódó vezetőváltások kimerítették az ágazat valamennyi szereplőjét, felemésztették a belső tartalékokat, miközben az ellátástól elvárt igények nincsenek összhangban az egészségügy számára nyújtott gazdasági lehetőségekkel. A Magyar Kórházszövetség hagyományainak megfelelően a továbbiakban is igyekszik összegyűjteni tagkórházai és az egészségügyi ágazat problémáit, és szakemberei segítségével próbál azokra a realitás talaján álló konstruktív megoldásokat javasolni. Továbbra is fenntartjuk azon véleményünket, hogy a gazdaság fellendülése és a társadalom stabilizálódása nem képzelhető el egy biztos alapokon álló egészségügy és a jelenleginél egészségesebb lakosság nélkül – ezen célok eléréséhez Szövetségünk partnerséget ajánl fel. Magyar Kórházszövetség nem akarja felvenni a „kommunikációs kesztyűt”, amit a MOK elnöke dobott elé, de azt jelezte, hogy dolgoznak a várólista problémáján. Utalt arra, hogy 2011-ben már volt egy „várólista-ledolgozó” projekt, tehát még modell is van rá. A MOK elnöke furcsállotta, hogy Szócska a leköszönő elnökség „irodalmi dolgozatának” minősítette a kórházszövetség állásfoglalását, ugyanis a MOK elnöke szerint ez

igenis komoly jelzés az ágazat problémáiról, és „nemcsak vérfagyasztó, de igaz is”. Később dr. Golub Iván, az Uzsoki utcai Kórház volt főigazgatója mondta el, mennyi munkával, milyen alapossággal és felelősséggel készül egy ilyen tényfeltáró állásfoglalás, amelynek célja a döntéshozók figyelmének felhívása a gondokra. Sándor Judit KÓRHÁZSZÖVETSÉG

5

A címben kiemelt mondatot a Magyar Kórházszövetség elnöke mondta a napokban megrendezett Medicina XXVI. egészségügyi konferencián. Velkey György ugyanis többek között arról beszélt, hogy a struktúraváltás után a fekvőbeteg-intézmények továbbra is forráshiánnyal küszködnek és az adósságállományuk enyhítésére többnyire az év végén folyósított konszolidációs összeg csak tűzoltásra jó.

„Sokat imádkozunk, hogy a karácsonyi pénz elég legyen” A

fekvőbeteg-intézmények jelenlegi helyzetéről tartott előadásában az elnök arra hívta fel legelőször is a figyelmet, hogy már azt is nehéz meghatározni, hány kórház van is valójában. A Magyar Kórházszövetségnek ugyanis 114 tagkórháza van, a GYEMSZI 99 intézményt tart fenn, igaz 149 ellátásszervezését végzi. Ráadásul a GYEMSZI fenntartásán kívül van még 4 egyetemi centrum, 4 egyházi kórház, és 5 magán- és alapítványi kórház. Az elnöki matematika szerint végül is 118 aktív kórházzal lehet számolni. Igaz, a térségi központok felállításával új feladatokat is kaptak a kórházak, így a hagyományos szerepek mellett az intézményeknek olyan újabb kategóriáknak is meg kell felelniük, mint például a közösségi egészségközpont/nappali kórház, közösségi kórház, több profilú közösségi kórház, térségi társközpont, térségi központ/egye-

Velkey György a konferencián bejelentette azt is, hogy a Magyar Kórházszövetség elnökségében megtörtént a feladatok megosztása. Eszerint a következőképp alakulnak a felelősségi körök. Rácz Jenő: struktúraátalakítás, fejlesztési tervek, minimumfeltételek Svébis Mihály: beruházások, beszállítói kapcsolatok, közbeszerzések Antal Gabriella: krónikus és rehabilitációs ellátások Csidei Irén: emberierőforrás-kérdések (béremelés, ösztöndíjak, migráció stb.), minőségbiztosítás Ficzere Andrea: egészségipar, magánellátások, egészségturizmus, informatika Gál János: graduális- és posztgraduális képzések, egyetemi kapcsolatok Hegedűs Iván: forrásteremtés, finanszírozás, adósságkövetés Mészáros Magdolna: betegjogi kérdések, felelősségbiztosítás, ápolási ügyek Nagy Anikó: fenntartói kérdések, befogadások Rudner Ervin: várólisták, gyógyászatisegédeszköz-ügyek Sásdi Antal: diagnosztika, gyógyszerügyek és klinikai vizsgálatok Szabó Géza: határon átnyúló egészségügyi ellátások, OEP kapcsolat Tóth Gábor: járóbeteg- és alapellátás Tótth Árpád: mentés, betegszállítás, sürgősségi ellátás, kistérségi ellátásszervezés

5000 2009

2010

2011

4556 3908 3921

4500

4299 4276 3954

3919 3391 3350

4000

3607 3036 3025

3514 3258 3031

3500 3044 2656 2600

3000

2894 2394 2135

2807 2463 2462

2492 1951 1709

2500 2079 2050 1900

2000 1500 1000 500

61

48

104

0 –24

25–29

30–34

35–39

40–44

45–49

Orvosok életkor szerinti megoszlása (2009–2011)

6

KÓRHÁZSZÖVETSÉG

50–54

55–59

60–64

65–69

70–

temi klinika, gondozási központ, szakkórház, országos intézet. Szóval nem egyszerű meghatározni, hogy ha kórházról van szó, akkor miről is beszélünk?! – tette fel a költői kérdést az elnök. Az Állami Számvevőszék idén februárban tette közzé azt a jelentését, amely 20 kórház 2009–2012. közötti vizsgálatán alapult. Ez a jelentés többek között megállapította, hogy a 2010-es és 2011-es évben a pénzügyi egyensúly kedvezőbb irányba változott. Velkey György az ÁSZ jelentésével ellentétben azt mondta: „mi azt tapasztaltuk, hogy egyre inkább elviselhetetlen az adósság!” A konszolidációs támogatás a kórházaknak csak az adott évi pénzügyi helyzetében eredményezett kedvező változást, a gyógyító tevékenység ellátásában jelentkező hiány okát és újratermelődését nem szüntette meg. Ráadásul az E. Alapból származó bevételek növekedése a gazdálkodást nem tudta pozitívan befolyásolni a finanszírozás reálértéken való csökkenése miatt. Elmaradtak az eszközpótlások, KÓRHÁZ 2013/5.

Finanszírozási, technológiai problémákra is felhívta az elnök a figyelmet. A szakmai intézményi, önkormányzati lobbik torzító hatása miatt például elmaradt a HBCS karbantartása, rögzült a TVK-alap, nem a valóságot tükrözik a kódolási technikák. Nem véletlenül írja az ÁSZ jelentése, hogy nem ismertek az egyes egészségügyi szolgáltatások tényleges ráfordításai. Továbbra is egyenetlen a finanszírozás, ami igazságtalanságokat okoz: a TVK egyenlőtlen eloszlása ugyanis nagy különbségeket

térhódítása, az infrastrukturális, informatikai lemaradás, valamint a szociális és az egészségügyi kérdések összemosódása. A struktúraváltás kapcsán Velkey György felelevenítette az államosítás menetrendjét. 2012. január 1-jével 62 fővárosi és megyei kórház került állami kézbe, négy hónappal később, május 1-jével 53 városi kórházat is átvett a központ. Július 1-jével hivatalosan megtörtént a struktúra átalakítása is: új kapacitáselosztás, progresszivitási szintek, betegutak, területi ellátási kötelezettségek

40 35

Dr. Velkey György

30 25

ez pedig a későbbi működési tevékenység biztonságos folytatását veszélyezteti. Ezen felül a kórházak munkaerőhiánya is folyamatosan növekedett. A forráshiányra példa az OECD jelentése, ami szerint 1992–2007 között az egészségügyi közkiadások átlagos növekedési üteme az Európai Unióban csak Magyarországon és Finnországban volt számottevően alacsonyabb, mint a gazdasági növekedés. Becslése szerint 1992-ben az egy főre jutó hazai egészségügyi közkiadás az unió legfejlettebb 15 tagállamáénak a fele volt, 2010-re 36,7 százalékra csökkent. Egy másik megközelítésben: Magyarországon 2012-ben a jóléti kiadások reálértéke 14 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2007-ben, míg a GDP reálértéke 6 százalékkal csökkent. Egyébként e téren a három legrosszabb Magyarország, Görögország és Portugália volt.

Ezer lakosra jutó finanszírozás (Ft)

KÓRHÁZ 2013/5.

20 15 10 5 0 jan. 25.

febr. 25.

márc. 25.

ápr. 25.

máj. 25.

jún. 25.

júl. 25. 2012

aug. 25.

szept. 25.

okt. 25.

nov. 25.

dec. 25.

jan. 30.

febr. 28. 2013

Az összes adósságállomány alakulása (milliárd Ft)

hozott létre az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésben. A szakmában uralkodó rossz közérzetet erősítheti továbbá az egészségügy társadalmi presztízsének csökkenése, a merev egészségügyi hierarchia és zárt kultúra, a defenzív medicina

érvényesek. Idén folytatódtak a kórházi átalakítások: januárban elindult a kórházi integráció második üteme (hat érintett kórházzal), április 1-jével az állami tulajdonú gazdasági társasági formában működő intézmények költségvetési intézménnyé alakultak. A szövetség elnöke szerint a központosítás előnye lehet, hogy szakmailag egységesebbé válik a rendszer, de az is igaz, hogy a nagyobb erőforrások, az adósságrendezés terén a struktúraváltás egyelőre nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A szakemberhiány kapcsán az elnök azt hangsúlyozta, hogy továbbra sincs fiatalokból elég utánpótlás, az orvosok többsége a 45 év fölötti korosztályból kerül ki. Elismerte viszont, hogy 2010 óta számos pozitív humánpolitikai lépés történt. Ilyen volt többek között a rezidensek „röghöz kötésének” eltörlése, az ösztöndíjak meghirdetése, a hiányszakmák támogatása, a szakorvosképzés egyszerűsítése, az eseti keresetkiegészítés, és nem utolsó sorban a béremelés. Bernáth Bea KÓRHÁZSZÖVETSÉG

7

A Magyar Kórházszövetség XXV. kongresszusán Svébis Mihályt választotta meg a jelölt elnöknek. Ebből az apropóból váltottunk néhány szót vele, közvetlenül a szavazás után.

Jelölt elnököt választottak – Jelölt elnök úr, mióta van kapcsolata a Magyar Kórházszövetséggel? – Tizenöt éve vagyok vezető pozícióban a kecskeméti kórházban: az első időszakban orvosigazgatóként dolgoztam, majd később megpályáztam és elnyertem a BácsKiskun Megyei Kórház főigazgatói posztját. A Kórházszövetséggel egy évtizede van szorosabb kapcsolatom. A szakmai szervezet elnökségébe az előző ciklusban kerültem be, tehát most telt le az első három éves periódus. Meg kell mondjam, hogy az elnökségben olyan kollégákkal dolgozhattam, akikkel rendkívül jó volt az együttműködés. Számos alkalommal úgy éreztük, hogy a gondolatainkkal, véleményünkkel segíteni tudjuk az egészségpolitika irányítóit. Javaslatainkat persze nem mindig úgy fogadták el, ahogyan mi szerettük volna, de ez teljesen természetes dolog. – Mikor merült fel először az Ön neve a Kórházszövetség következő elnökeként, és hogyan fogadta ezt? – Az elmúlt fél évben került szóba a Szövetségben, hogy szeretnének engem jelölni az elnöki posztra. Az első alkalommal még kijelentettem, hogy köszönöm a megtiszteltetést, azonban nem szeretném vállalni a jelölést. Az élet mégis úgy hozta, hogy a Magyar Kórházszövetség Közgyűlése megválasztott jelölt elnöknek. – Miért változtatta meg a döntését, vagyis mi billentette át a mérleg nyelvét a nemtől az igen felé? – A most hivatalba lépett elnökkel, Velkey Györggyel beszélgettem, aki kifejezetten megkért arra, hogy ne mondjam vissza a jelölésemet, mert szeretné, ha együtt dolgoznánk. Ezt respektálva döntöttem úgy, hogy végül mégsem állok el a megmérettetéstől. – Nem riasztotta vissza a feladat elvállalásában a kórházügy közelmúltbeli és jelenlegi helyzete? – Egyáltalán nem, mert kórházigazgatóként magam is nap mint nap megélem azt, hogy milyen helyzetben van a betegellátás. Amennyiben lesz módunk és le-

8

KÓRHÁZSZÖVETSÉG

Dr. Svébis Mihály

hetőségünk, hogy ezen továbbra is jobbító szándékkal tudjunk dolgozni, akkor ezt kell tennünk. Hiszen legfőképpen azoknak érdemes összefogni, akik a saját bőrükön érzik, milyen jellegű problémák merülnek fel az intézményekben, és azok tudnak hiteles javaslatokat tenni, akik jól ismerik, hogy milyen helyzetben vannak az általuk irányított kórházak. – Mit válaszolna azokra a kétkedő hangokra, hogy egyáltalán mi szükség van a Magyar Kórházszövetségre egy államosított, homogén intézményrendszerben? – Az elnökségi ülésen is beszélgettünk erről a kérdésről. Úgy gondolom, hogy meg

lehet találni a Kórházszövetség szerepét az államosított rendszerben is. Javaslataink az elmúlt időszakban is voltak, és a jövőben is lesznek – ezáltal segítjük az ágazat vezetését. Szerencsés lenne, ha már a döntés-előkészítés fázisában megkapnánk az anyagokat, és lenne időnk alaposan átnézni, így érdemben tudnánk véleményezni azokat. Ezzel számos kellemetlen helyzettől lehetne megszabadítani a magyar egészségügyet, mert a döntéshozóknak nem kellene azon törniük a fejüket, hogy miként lehetne korrigálni azt, ami nem úgy sikeredett, ahogyan eredetileg tervezték. Bene Zsolt KÓRHÁZ 2013/5.

Dr. Pákozdy János (1944–2013)

P

ünkösd szombatján, csodálatos meleg tavaszi napon, sok száz ember: orvosok, baleseti sebészek a fővárosból és az ország minden sarkából, egykori betegek, kollégák, barátok – a királynők városának egyszerű és prominens polgárai gyülekeztek Veszprémben, a Vámosi úti temetőben, hogy búcsút vegyenek egy nagyszerű orvostól. A kórház lelkésze, a Dunántúl református püspöke és Rácz Jenő, a Veszprémi Kórház főigazgatója mondták el az emlékezés megható szavait, a magyar protestáns egyház ősi hagyományai szerint. Tiszta, egyszerű emberi gondolatokkal, bibliai idézetekkel, vigasztaló zsoltárokkal. Hallgattam az emelkedett szavakat, megrendülten néztem a koporsót, amelyben jó barátom indult el az örökkévalóság felé, virágokkal és érezhető, tapintható emberi fájdalommal és szeretettel körülölelve. Szinte napra 40 éve, 1973. április elején léptem be a veszprémi kórházba, pályakezdőként. Szorongva, milyen is lesz az első munkahelyem. Komoly, tekintélyes főorvos fogadott, elmondta, hogy kemény munkára számítsak, mert nagyon kevés orvosa van. Bemutatta a kollégákat, akik közül számomra az első pillanatban kiemelkedett egy korban hozzám közel álló fiatalember, gesztenyebarna szakállal, szemüvege mögül barátságosan megcsillanó kék szemmel, traumatológusnak való atletikus termettel. Barátsággal fogadott, és heteken át tanítgatott a kórházi létezés rejtelmeire, az alapvető sebészeti tennivalókra, a gipszelés technikai fogásaira. Mindenre, amit egy frontvonalban dolgozó segédorvosnak

tudnia kell. Így kezdődött egy negyven évig tartó barátság. Helyzetünket pontosan jellemezte János szépséges hároméves kislányának a bon mot-ja: mi az édesapád foglalkozása, Petra? Csillogó szemmel érkezett a válasz: ügyeletes! Főnökünk, dr. Szabó László a magyar traumatológia egyik iskolateremtő mestere, Manninger Jenő mellől a 60-as évek elején érkezett Veszprémbe, hogy igényes baleseti ellátást teremtsen a Balaton északi partján és környékén élő emberek, és az akkor meginduló osztrák, német turisták sérüléseinek ellátására. A traumatológusok első generációja (1936-1966) még keveset operált és sokat gipszelt, mert a modern töréskezelés rendszere csak a 60as évek közepére alakult ki és terjedt el. János ennek a második generációnak lett kiemelkedő alakja: ők még megtanulták a klasszikus traumatológia alapjait, és erre építették a csodálatos új technológiát. Édesanyjától tanult kiváló nyelvtudásával, az osztrák, német szakemberek elismert partnere, megbecsült barátja lett. 1985-ben vette át az osztály vezetését, és vitte egészen 2012 végéig. Sok szép szakmai eredménye közül is kiemelkedik egyik előremutató cselekedete. Magyarországon sajnos évtizedeken keresztül a traumatológia és az ortopédia konkurensként viselkedett, nagymértékben elzárkózott egymástól. János ortopéd szakvizsgát is szerzett, és osztályán a két rokon szakterületet békésen, magas színvonalon egymást segítve kezdték művelni. Ezzel

húsz évvel előzte meg korát. Ma már ez az együttműködés természetes minden más intézetben is. A szakma elismerte ezeket az erőfeszítéseket. A Traumatológus Szakmai Kollégiumnak mindvégig tagja volt, de több cikluson át az Ortopéd Kollégiumnak is. A Magyar Traumatológus Társaságnak választott vezetője volt, több funkcióban is. A rendszerváltás a még nagyon fiatalnak számító főorvos számára is hozott új kihívást. A Veszprémi kórház a 90-es évek elején kezdett destabilizálódni, mivel az igazgatói székben kevéssé alkalmas orvosok cserélődtek, többször is. Egyértelműen tekintélyes, megbízható, tisztakezű vezetőre volt szükség. Mind a kollégák, mind a tulajdonos önkormányzat választása Pákozdy Jánosra esett, aki a közösség érdekében elvállalta a feladatot. Azzal a feltétellel, hogy a baleseti osztály vezetését megtartja. Nem hittem, hogy sikerülni fog! Akkor már változott az egészségügyi rendszer, indult a teljesítményfinanszírozás, a politika egyre jobban beleszólt az egészségügy működtetésébe. Az intézmények élére döntő többségben főállású menedzserek kerültek. János is keményen tanulta a menedzsmentismereteket, és kitartott. Több mint 14 évig vezette szeretett kórházát. Sok szép eredményt mutatott fel. A kórház fejlődött, új beruházások révén modern épület, korszerű technika került Veszprémbe. Két cikluson át aktív tagja volt a Magyar Kórházszövetség Elnökségének. Még arra is volt energiája, hogy részt vegyen az Egészségügyi Minisztérium kódkarbantartási bizottságának munkájában. Nem véletlenül ismerték el munkáját a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével 2005-ben. A munka mellett a család jelentette számára a pihenést, a menedéket. Feleségével egyetlen leánygyermekük nevelése, az idősödő szüleikről való gondoskodás, majd a két fiúunoka megszületése, felcseperedése jelentette a hétköznapok tennivalóit, az idősödés emberi örömeit. Azután jött a méltósággal viselt betegség, miközben szinte végig dolgozott – majd az elmúlás fájdalmas csendje. Nyugodj békében, Barátom! Az itt maradottakban pedig éljen a reménység, hogy egyszer még valahol folytatjuk a félbe maradt baráti beszélgetéseket, szakmáról, életről, emberekről, nemzetről, sorsról. Addig is emlékezzünk Pákozdy Jánosra, és örüljünk, hogy egy igaz ember élt közöttünk. Dr. Szepesi András

Újabb egészségügyi salátatörvény kerül a T. Ház képviselői elé, amelyet hamarosan megtárgyalnak, azt követően pedig feltehetően nagy többséggel elfogadnak majd. A T/11107. számú, „egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról” szóló javaslat benyújtója Balog Zoltán, az EMMI minisztere. Tárgya rendkívül szerteágazó: a benne foglalt változtatások érintik sok más között az élelmezés- és táplálkozás-egészségügyet, az ágazatban gyakorolt szakmák szolgáltatói tevékenységét és annak ellenőrzését, a dolgozók bérezését.

Változó szabályok, új bértábla A

készülő törvénymódosítási javaslatot a parlament egészségügyi bizottsága már megtárgyalta, és május 14-én egyhangú szavazással a képviselők által lefolytatandó általános vitára alkalmasnak találta, illetve ajánlotta. Az előterjesztést indító paragrafus egy 1991. keltezésű jogszabályt módosít, amely az élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi ellenőrzési eljárások gyakorlatán változtat. Elrendeli, hogy az állami egészségügyi szerv a közétkeztetés minden területe (oktatási- és egészségügyi intézményekben, munkahelyeken stb., továbbá a vendéglátás egészében) felett kontrollt gyakoroljon, mégpedig olyan mélységben, amely nemcsak a higiénés követelmények teljesülését vizsgálja, hanem az adott területen szolgáltatott élelmiszerek minőségét, azok ös�szetételét, a közétkeztetésben alkalmazott étrendet is. Tápanyagszámítással, biokémiai elemzéssel, tápértékelemzéssel. Az oktatási intézményeknek készülő, vagy ott értékesített élelmiszerek esetében a felsorolt követelményekre és értékekre különösen nagy hangsúlyt kell fektetni. Egységes nyilvántartási rendszer A jogszabály a továbbiakban rendelkezik az egészségügyi szolgáltatók engedélyezési eljárásairól. Ezek szerint: az egészségügyi államigazgatási szerv egészségügyi igazgatási és koordinációs feladatai körébe tartozik (ha egyéb jogszabály erről másként nem rendelkezik) a szolgáltatók tevékenységének az engedélyezése, annak ellenőrzése, továbbá a szolgáltatókról történő nyilvántartás vezetése. Abban részletezve a szolgáltató szervezeti egységeit, a számukra engedélyezett szakmákat, az egyes szakmákon belül elvégezhető tevékenységeiket, valamint a szolgáltatáshoz kapcsolódó működési engedélyeket. A nyilvántartási rendszernek sok egyéb adat mellett tartalmaznia kell például: a közszolgáltatásban való részvételének tényét, a szolgáltató számára engedélyezett tevékenységek körét, a szakma miniszteri ren-

10

AKTUÁLIS

deletben megállapított progresszivitási szintjét, a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatások körében a szervezeti egység által nyújtott szolgáltatás jellegére figyelemmel a szervezeti egységben engedélyezett szakmákhoz tartozó kapacitásadatokat. Továbbá a járóbeteg-szakellátásban és alapellátásban a heti rendelési időt, az alapellátásban napi bontásban a rendelkezésre állási időt, illetve a helyettesítésre vonatkozó adatokat. A salátatörvény tervezetének következő komponense az ivóvízről, a meleg­ víz­ellátásról és fürdővizekről rendelkezik,

amit a kozmetikai termékek gyártására, egészségkárosítás nélküli alkalmazhatóságára, forgalomba hozatalára, és forgalmazására vonatkozó paragrafusok követnek. Felhatalmazza a kormányt rendeletalkotásra, amelynek tárgya a kozmetikai termékek gyártásának szabályozása, azok mikrobiológiai követelményrendszerének a rögzítése. Majd rátér a jogalkotó az egészségügyi államigazgatási szerv által kiszabható egészségügy bírságokra. Eszerint észlelt szabálytalanság esetén azok kiszabhatók többek között a különleges táplálkozási cé-

Anyósnyelv, majomkenyérfa költözött a Szent Imre Kórházba „Jobban érzem magam, ha zöld növények vesznek körbe”, „Szeretném, ha még több növény lenne a kórházban.” A fenti mondatokat két betegtől hallottam a Szent Imre Kórház folyosóján. Ott jártom apropójául az szolgált, hogy a Színes Kórház civil kezdeményezés felhívására beltéri növényesítést rendeztek önkéntesek. Az eseményt szervező Bobek Fannitól, a Színes Kórház ügyvivőjétől megtudtuk, több mint 50 különféle cserepes növényt helyeztek el az intézmény folyosóin, betegváró helyein. Mindezzel, túl azon, hogy a bent fekvő betegek hangulatát kívánják javítani, az otthon légkörét kicsit visszaadni, a hospitalizáció minimalizálása is szándékuk. Meg persze azt is szeretnék, ha a mini-társadalom felfigyelne arra, hogy környezete szebbé tételéért, a magyar egészségügy fejlődéséért lehet közösen tenni. A zöld növények ültetési munkáit szakmai szempontból Megyeri Szabolcs kertészmérnök felügyelte. A szükséges eszközöket, növényeket, meg persze szállításukat szponzori és magánfelajánlásból finanszírozták. Az ültetendőkkel szemben fontos kritérium volt, hogy a cserepes növények ne legyenek mérgezőek, ne törjenek, ne szúrjanak, viszont a betegek és a kórházban dolgozók hangulatát feltétlenül javítsák. Sok egyéb között a vitorlavirág, az anyósnyelv, a majomkenyérfa, a jukka, a páfrány, a könnyező pálma éppen ilyen. A már meglévő, de az idők során elsatnyuló növények friss, tápanyaggal dúsított földet kaptak, illetve a zöld növények állományát újakkal gyarapították. Az átadáson részt vett Németh Piroska, a kórház ápolási igazgatója, aki rendkívül pozitívnak ítélte a szobanövények ültetését. Elismeréssel szólt a több mint 20 lelkes fiatal önkéntesről, aki, bár az egészségügy gondjaival még nem igen szembesülhetett, mégis fontosnak tartotta, hogy például a Szent Imre Kórház anyagi szorultságát munkájával enyhítse. Krasznai Éva

KÓRHÁZ 2013/5.

lú élelmiszereket, étrend-kiegészítőket, a vitaminokkal, ásványi anyagokkal és bizonyos egyéb anyagokkal dúsított élelmiszereket forgalmazókra, forgalomba hozókra, vagy gyártókra. Például abban az esetben, ha az adott készítmény tápanyag-összetétele, és egészségre vonatkozó állításai nem felelnek meg a meghatározott táplálkozási célnak, illetve annak a kritériumnak, hogy táplálkozási-élettani hatású összetevői egészségkárosítás nélküli fogyaszthatók. A tervezet 9.§-a az 1992-es keltű magzatvédelmi törvény rendelkezéseit kiegészítve felhatalmazza a szakminisztert a várandósgondozás részletes szabályainak rendeletben való rögzítésére. Központi adatkezelés Az 1997-es Egészségügyi alaptörvény módosításaként az indítvány változásokat eszközöl az egészségügyi, és az azokhoz kapcsolódó személyes adatok kezelésére és védelmére vonatkozóan is. Abban rendelkezik többek között a különféle szűrővizsgálatokon részt vett személyek adatairól is: „az adatkezelés érdekében a szűrővizsgálatot végző egészségügyi szolgáltatók a szűrővizsgálaton részt vett személyek személyazonosító adatait és a szűrővizsgálatra vonatkozó egészségügyi adatait, valamint a szűrővizsgálat időpontját továbbítják az egészségügyi államigazgatási szerv részére.” – áll a javaslatban. A továbbiakban rendelkezik a határokon átnyúló egészségügyi ellátás adatkezelési gyakorlatáról és az ellátáshoz kapcsolódó jogokról. A 15.§ központi implantátumregiszter létrehozását rendeli el, amelynek adatait a beépítéstől számított 50. évig az adatnyilvántartónak meg kell őriznie. A következőkben a jogszabálytervezet az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásairól (terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz) összegének megállapításáról rendelkezik. Eszerint annak mértéke (néhány kivételtől eltekintve) az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelem, kiszámításánál ezt kell figyelembe venni. A terhességi-, gyermekágyi segély megállapításakor határozatban kell rendelkezni az ellátás folyósításának időtartamáról és naptári napra vonatkozó ös�szegéről. A segély összege az így kiszámított, naptári napra lebontott összeg 70 százaléka. A segély kifizetésére vonatkozó részletes szabályozást a kormány rendeletben alkotja meg. A táppénzre vonatozó rendelkezések között szerepel: a táppénz összegét az arra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért jövedelem naptári napi átlaKÓRHÁZ 2013/5.

Marad a kollektív szerződés, visszatér a balatonlellei üdülő A kollektív szerződést és a juttatások színvonalát megtartják, és kiterjesztik a telephelyként a Kaposvárhoz tartozó marcali egységre is – ezt Moizs Mariann, a Kaposi Mór Oktató Kórház főigazgatója mondta az Ápolók napjának ünnepségén. A hír közzétételéből az következik, hogy az egészségügyiek juttatásaiért a fenntartóváltás után is küzdeni kell. – A tavalyi emelésből – mondta a főigazgató – a nővérek-ápolók nem részesültek kellő mértékben, s bár remény van a felzárkózásra, ez aligha elég a szakma nyugatra vándorlásának megállításához. Jó hírként hangzott el: az állam megkereste az egészségügyi szakszervezetet, és arról tájékoztatott: a balatonlellei üdülő visszakerülhet helyi gondozásba, ezzel is növelve a juttatások lehetőségét. „Kevesebb mosoly, kevesebb kedvesség: a kórházi szakdolgozókon is nyomot hagytak az elmúlt évek.” Így kezdte Moizs Mariann a köszöntőjét, megjegyezve, érzékeli az ápolókra nehezedő személyes, magánéleti nehézségeket is: ha tündér lenne, a mosolyt varázsolná vissza kollégái arcára. Bár, tette hozzá, a pénzügyi megbecsülés nélkül aligha maradna tartós a mosoly. Ezek után utazások kezdődtek térben és időben: Rácz Jenő veszprémi főigazgató Kaposváron kezdett orvosi pályájára emlékezve tisztelgett ápoló- és nővérkollégái előtt, míg Repa Imre stratégiai igazgató 1983-ba, Bostonba repítette a hallgatóságát. A Harvard Medical School-on eltöltött időszak jelentette a professzor számára azt a szakmai alapot, amivel kórházépítőként szolgálhatott. A két egészségügyi kultúra különbsége nemcsak pénzben, hanem szemléletben is mérhető: a koncentráltan magas színvonalú, ezért gyorsabb és olcsóbb ellátás mindenkinek, ápolónak és ápoltnak egyaránt jobb lenne, érzékeltette a távolinak tűnő jövő irányát. (Sonline) ga alapján kell megállapítani. Amennyiben az adott személy (megfelelő idejű munkaviszony birtokában) jogosult a táppénz felvételére, annak összege (minimum kétévi, folyamatos biztosítási idő leteltével) naptári napra számított átlagjövedelmének a 60 százaléka. Amennyiben a két éves biztosítási időnél rövidebbel rendelkezik, akkor 50 százalék. Az egy napra járó táppénz nem lehet több mint az aktuálisan érvényes minimálbér 200 százalékának az egy harmincad része. A tervezet felhatalmazza a kormányt, hogy rendeletben határozza meg a külföldön történő gyógykezelés feltételeinek és elszámolásának, valamint az előzetes engedélyhez kötött, határon átnyúló egészségügyi ellátások körének és igénybevételének a rendjét. A módosító indítvány 62.§-a kimondja: „az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoringrendszert ködtető egészségügyi államigazgatási mű­ szerv felé az állami foglalkoztatási szerv, a kormányzati személyügyi szolgáltató, valamint valamennyi, működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató köteles megküldeni az egészségügyi dolgozók által betölthető álláshelyére – különösen az álláshely betöltési feltételeire –, valamint a foglalkoztatási igényére vonatkozó adatokat, azok keletkezésétől, illetve változásától számított öt munkanapon belül, a rendelkezésre álló egészségügyi humánerőforrás legmegfelelőbb hasznosulása érdekében.” A továbbiakban rendelkezik a

gyógyhelyekről, a gyógyfürdő- és klímagyógyintézetekről, a Magyarországon kitermelt, elismert természetes ásványvizekről, gyógyvizekről, gyógyiszapokról és az egyéb természetes gyógy-tényezőkről, valamint a külföldről behozott és bejelentett palackozott gyógyvizekről, amelyekről az egészségügyi államigazgatási szerv nyilvántartást vezet. Valamint az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről, gyógyszerpiacot szabályzó tényezőkről, az önálló orvosi tevékenységről, a kémiai biztonságról, egyes egészségügyi tevékenységek végzéséről, az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről, a humángenetikai adatok vé­delméről, a humángenetikai vizsgálatok és kutatások, valamint a biobankok működése szabályainak változásairól. A salátatörvény-tervezet mellékletében közzé teszi az orvosok javasolt illetmény-, illetve bértábláját (Ft/hó, bruttó), az egészségügyi szakdolgozók, egyes egészségügyben dolgozók illetmény-, illetve bértábláját, valamint az orvosi munkakörben foglalkoztatott egészségügyi dolgozók visszamenőleges illetmény- vagy bérnövelésének táblázatát. Továbbá a béremelésre és illetménykiegészítésre jogosító egészségügyi szakdolgozói munkakörben foglalkoztatottak és egyes egészségügyben dolgozó foglalkoztatottak visszamenőleges illetményvagy bérnövelésének összegét tartalmazó táblázatot. Lóránth Ida AKTUÁLIS

11

Hiába a világszínvonalú szakmai háttér, több probléma nehezíti meg a stroke ellátást Magyarországon – állapították meg a résztvevők azon a pécsi konferencián, amelyet a stroke magyarországi kezelése kapcsán rendeztek.

Küzdelem a stroke ellen

Szikora István egyetemi magántanár

M

ájus 8-án Pécsett került sor arra a tanácskozásra, melyen a stroke és az ahhoz vezető kockázati tényezők kezelésére kidogozott és alkalmazott magyar klinikai innovációkat vették számba. A rendezvény felhívta a figyelmet a harmadik leggyakoribb magyarországi halálok kockázatára, és bemutatta, milyen világszínvonalú módszereket dolgoztak ki és hasznának Magyarországon a legjelentősebb centrumokban, így – többek között – Budapesten, Debrecenben, Pécsen, Szegeden vagy Miskolcon. Ugyancsak célja a tanácskozásnak, hogy tudatosítsa a magyar társadalomban és a szakmai közönségben, hogy mindent el kell követni a hazai szakemberek itthon tartása érdekében, ami módot ad arra, hogy a nagy súlyossági, komplikált műtéti megoldást kívánó magyar betegek itthon kaphassák meg a világszínvonalú orvosi módszertannal végzett kezelést és a gyógyulást akár külföldi betegeknek is Magyarországon lehessen felajánlani. Több mint 200.000 potenciális beteg A konferencia elsősorban a subarach­ noidalis vérzésre, aneurysmák, angiómák

12

AKTUÁLIS

és érmalformatiók kialakulására és kezelésére koncentrált. A debreceni Csiba László professzor előadásából kiderült, a felnőtt népesség 2%-a hordoz aneurysmát, de vannak olyan nemzeti tanulmányok, amelyek ezt a Magyarországon több mint 200.000

egyént érinthet ez a kórállapot. Tehát egy nem ritka potenciális betegségről van szó, figyelembe véve, hogy ezek az értágulatok a fejlődésük folyamata során megrepedhetnek, és subarachnoidealis vérzést, életet veszélyeztető állapotot idézhetnek elő. Belátható, hogy minden olyan adat, vagy újszerű megközelítés, amely segíthet prognosztizálni, hogy a több mint 200.000 aneurysmát hordozó magyar egyénből ki lesz az a kb. évi 1000, aki a subarachnoidalis vérzést el is szenvedi, nagyon nagy jelentőségű. Különösen igaz ez, olyan foglalkozásokban, mint kamionsofőr, pilóta, vagy más olyan szakmát, hivatást művelők körében, akikre nagyszámú, más egyén van bízva. A legnehezebb kérdés az, hogy nem vérzett érfejlődési rendellenességgel jelentkező betegek közül ki jár jól azzal, ha a kóros érelváltozását műtéti úton kiiktatjuk a keringésből, még a beavatkozás 1% körüli, vagy akár a feletti kockázatát is vállalva. Magyar orvosi innováció világszínvonalon A tanácskozáson bemutatták azokat a hazai innovációkat, melyek hozzájárultak az agyi érfejlődési rendellenességek korsze-

Csiba László neurológus professzor

KÓRHÁZ 2013/5.

rű és újszerű kezeléséhez. Szikora István és munkacsoportja (OITI, Budapest) a „virtuális világ” megközelítését választotta, olyan munkahipotézis alapján, amely a véráramlás törvényeinek (orvosi nyelven hemodinamika) jelentős szerepet tulajdonít az artériás rendszer betegségeinek kialakulásában és fejlődésében. Először igazolta humán vizsgálatokkal a nemzetközi irodalomban, hogy az aneurysmák kiala-

si rendellenesség, megjósolni nem tudjuk. Statisztikák ugyan vannak, hogy mekkora a valószínűsége a megrepedésnek, de ezek az adatok az individuális helyzetre nézve alig vázolják fel a kockázatot. Hudák István műtéti módszerével, amelyet a jelenleg rendelkezésre álló embolizáló anyagokkal is lehet végezni, a súlyos minősítésű angiomák teljes elzárásának arányát 30%ról 75-80%-ra sikerült emelnie.

Konferencia a stroke ellátásról

kulásának hemodinamikai előidézői lehetnek, azaz képes volt az aneurysma képződés folyamatát követni, azaz tetten érni. Áramlástani kutatásai és klinikai munkássága jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy ma a klinikum rendelkezésére állnak hazánkban is olyan agyi véráramlást befolyásoló eszközök (stentek), amelyek révén a véráramlás megváltoztatásával kényszerítjük rá ezen érfejlődési rendellenességet a spontán elzáródásra. Hudák István (PTE Idegsebészeti Klinika) az angiomák vagy arterio-venosus érmalformatiok kezelésére dolgozott ki a világon egyedül álló endovasculáris (azaz éren át végzett) műtéti módszert, amely révén eddig inoperabilisnak tartott betegeket lehet meggyógyítani. Ezek az érfejlődési rendellenességek is veleszületett betegségek, de az angiomák az élet során fejlődhetnek. A fejlődéssel párhuzamosan megjelenik a vérzés veszély. Azt mondhatjuk, hogy hasonlóan az aneurysmákhoz az az ember, aki érfejlődési rendellenességet hordoz, időzített bombát hord a fejében. Azt, hogy mikor reped meg egy ilyen kóros falszerkezetű fejlődéKÓRHÁZ 2013/5.

A tudományos rendezvényen további két előadás is szerepel, Tóth Arnold és munkatársai (PTE, Neurológiai és Idegsebészeti Klinika, Pécsi Diagnosztikai Központ és MTA-PTE Támogatott Kutatócsoport) olyan új képalkotó módszerek (elsősorban MR) alkalmazását mutatják be agyi sérülések diagnosztizálására, amelyek nemzetközi visszhangot váltottak ki, és a szakma vezető tudományos folyóirata, az amerikai Journal of Neurotrauma, ez év januári számában kiemelt helyen közölte, a címlapjára választotta. Vajda Zsolt (Kaposi Mór Megyei Kórház és PTE Idegsebészeti Klinika) az agyinfarktusok kezelésének és megelőzésének legújabb endovasculáris módszereit (az artéria elzáródás katéteres megnyitása, az érszűkület kitágítása) mutatja be. A módszerek meghonosításával e stroke betegség-forma kezelésében óriási javulás várható hazánkban is. Mitől lehet jobb az ellátás? E betegségek kezelésének OEP finanszírozási rendszere megfelelő és jól szervezett. Ám néhány jelentős probléma nehezíti meg a minél hatékonyabb ellátást. Kevés

a szakember, ezért a súlyponti kórházak ellátó rendszerének koncepciója ebben a betegségcsoportban nem alkalmazható. Az ellátás jelenleg is néhány centrumra korlátozódik. A budapesti, debreceni, pécsi és szegedi orvosegyetemekről érkeznek és képződnek az agyi érfejlődési rendellenességek kezeléséhez világszínvonalon értő szakemberek – nemcsak az egyetemi központokba, hanem a megyei kórházakba is. Ha ezek az intézmények nem találnak megfelelő modellt a szakértelem itthon tartására, ez először a megyei kórházak szakembereinél jelentkezik majd – hátrányba hozva a stroke ellátást az egész országban. A szakember utánpótlás-képzésnek feltétele a magas éves esetszám, hiszen csak így biztosítható megfelelő team fenntartása és a tudás továbbadása. Ezt támasztja alá a betegek érdeke is, hiszen tudományos bizonyítékok igazolják, hogy a nagy esetszámot ellátó centrumokban a betegek gyógyulási esélye jobb. Ugyanakkor e centrumok működését ma ellehetetleníti a teljesítmény volumen-korlátozás (TVK) alkalmazása. Hiába volna képes az ellátásra a centrum, a rendelkezésre álló intézményi HBCS ezt nem teszi lehetővé. Éppen ezért a tanácskozáson megvitatják majd azokat a megoldási javaslatokat, melyek a szakemberek szerint feloldhatják a fenti ellentmondásokat. Ilyen javaslat az érfejlődési rendellenességek (aneurysma, angioma) ellátásának kivétele a teljesítménykorlát (TVK) alól. Ezt a technikát már sikeresen alkalmazta az Egészségügyi Államtitkárság/OEP a stroke ischaemiás kezelésének formájában. Zöldi Péter

A Journal of Neurotrauma 2013 januári száma, Tóth Arnold és munkatársai címlapképével

AKTUÁLIS

13

A következő uniós költségvetési ciklusban az emberi erőforrásokra a teljes támogatás tíz százalékát szánja a kormányzat, így a humán ágazatok közötti igazságos elosztás esetén 90 milliárd forint juthat az egészségügynek.

Jóval kevesebb uniós forrást terveznek az egészségügyre A

lapvetően megváltozik az uniós támogatások tervezése és felhasználása a 2014-ben kezdődő, 2020-ig tartó időszakban. Az uniós jogszabályok ugyanis rögzíteni fogják a 11 fő felhasználási célt, a forrásarányt, a mérhető célokon keresztül az eredménykötelmeket, és előzetesen teljesítendő feltételeket szabnak a kifizetések elindításához. Ez azt jelenti, hogy sokkal kötöttebb keretek között lehet majd tervezni, konkrétabb programokat, pénzügyi ütemezést és indikátorokat követel meg az unió. Nagyobb hangsúlyt kap a fejlesztési elképzeléseket megalapozó stratégiai háttér megléte, a hatáselemzések készítése – olvasható az EMMI által készített jelentésben. Az egészségügyi fejlesztések „A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem” tematikus célkitűzésen belül jelennek meg. Az Európai Bizottság javaslatai az alábbiak szerint határozzák meg a fejlesztési célokat: az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentése, és a marginalizált közösségek, beleértve a romák egészségügyi szükségleteinek kielégítése. Közegészségügyi intézkedések megtétele a megelőzési kockázati tényezők – mint a születés előtti halálozás és a korlátozott képességek – csökkentésére. A szakállamtitkárság elképzelései a népegészségügyre fókuszálnának azzal, hogy alkalmassá tennék a népegészségügyi intézményrendszert a legfontosabb kihívások kezelésére. A megkülönböztetés veszélyének kitett, elsősorban fogyatékossággal, krónikus betegségekkel élőket olyan intézkedésekkel segítenék, amelyek növelik a munkaerőpiaci részvételüket, csökkentik az egészségi állapotuk terén tapasztalható különbségeket. Mindemellett fokozottabb hozzáférést kívánnak biztosítani a tartós ápolási-gondozási szolgáltatásokhoz. Tíz százalék a humán területnek A hazai stratégiai tervezési folyamat fontos mérföldköve „A Nemzeti Fejlesztés 2020 – Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció” (OFTK) előkészítése. A 2012 novemberében kiadott 1449. számú Kormány­

14

AKTUÁLIS

határozat nevesíti a következő uniós költségvetési ciklusra való felkészülésért felelős szerveket, feladataikat. A 2012 decemberében kiadott 1600. számú Kormányhatározat pedig arról rendelkezik, hogy az Operatív Programok kidolgozásáért immár nem a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, hanem a Nemzetgazdasági Minisztérium lesz a felelős. Az uniós források felhasználásában legfőbb prioritás a gazdaság fejlesztése: a tagállami „boríték” mintegy hatvan százalékát kívánják ilyen célra allokálni, a humán ágazatok az elérhető források tíz százaléka felett rendelkezhetnek. A nemzeti boríték várhatóan 20,5 milliárd euró lehet, így az EMMI az Emberi Erőforrás Operatív Program (EFOP) keretében ennek tizedével rendelkezhet. Ha a szaktárcán belül egyenlő mértékben osztják fel az egytized részt az ágazatok között, akkor várhatóan 90 milliárd forinthoz juthat az egészségügyi ágazat az előző ciklus 486 milliárd forintjához képest. A záruló uniós ciklusról Az idén záruló, 2007–2013-as uniós költségvetési ciklusban eddig 1740 támogatásra érdemesnek tartott projekt született, amelyből 2012 februárja óta közel a fele, 861 projekt nyert uniós forrást. A minisztériumi jelentés szerint a nyertes pályázatok számának jelentős növekedése döntően a lokális egészségfejlesztési programok megvalósítását támogató TÁMOP-kiírásoknak köszönhető. Az összes megítélt forrásból eddig 340 milliárd forint talált gazdára, amit az uniós céloknak megfelelően az egészségügyi ellátórendszer modernizációjára, az új struktúra kialakítására, a lakosság egészségi állapotának javítására fordítottak. További források bevonására biztosított lehetőséget bizonyos innovációs fejlesztések esetében a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP), az informatikai fejlesztéseknél az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP), az ágazati hatósági feladatoknál az Államreform Operatív Program (ÁROP), illetve az energiafelhasználás racionalizálása esetében a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP).

Fedezethiány és megoldások Az egészségügyi projektek esetében többféle okból is fedezethiány alakult ki, amit költségnövekményként határoz meg a jelentés. Ennek okai között szerepel az árfolyammozgások miatt kialakult hiány, ugyanis a 20072008-as akciótervek esetében 248, míg a 2009-2010-es akcióterveknél 260 forint/euró árfolyamon határozták meg a támogatási keretet. A tervezésnél alkalmazott elméleti árfolyam-rögzítés azonban lehetetlenné tette a napi árfolyam-ingadozások követését, és az árfolyam emelkedése a tényleges költségek emelkedését eredményezte, így nem bizonyult elegendőnek a támogatás, és fedezethiány alakult ki. Míg a ciklus elején az önkormányzati fenntartói támogatás rendelkezésre állásáról nyilatkozatot követeltek meg, a későbbiekben a gazdasági válság hatásait is figyelembe véve a kötelezettségvállalás mellett erre a célra elkülönített számla megnyitását is feltételül szabták az uniós pályázatoknál. Egyes önkormányzatok az államosítást követően úgy nyilatkoztak, hogy a korábban tett kötelezettségvállalásaikat az állami átvételt követően nem teljesítik. A fedezethiány pótlására az NFÜ és a GYEMSZI megállapodást kötött, és az állami kézbe vett intézmények esetében a költségvetésből biztosították a hiányzó forrást az önerőhöz. A költségnövekmény kezelését szolgálta egy újabb intézkedés: az unió lehetővé tette a támogatási intenzitás növelését, így a korábbi 85–15 százalékos megosztás helyett a 95, sőt 100 százalékos támogatási arányt is megengedte. Ez persze nem jelent összességében forrásbővülést, ugyanis a még rendelkezésre álló, de le nem kötött uniós források terhére kell elszámolni a nagyobb támogatást. Egy 2010. január 8-i miniszteri rendelet elfogadása lehetővé tette a forint-euró árfolyam emelkedéséből eredő költségnövekmény kompenzációját. A projektgazdáknak a kérelmüket az NFÜ-höz kellett benyújtaniuk: a változatlan saját forrás aránya mellett történt meg a kompenzáció. Sándor Judit KÓRHÁZ 2013/5.

Kemény hetek, hónapok előtt áll az egészségügyi államtitkárság, a GYEMSZI, de a kórházak is, hiszen most dől el, mekkora részt tudnak kihasítani az egészségügynek a 2014–2020-ra kapott 7041 milliárd forint uniós forrásból. Az unió korábbi költségvetési ciklusához képest az ágazat most sokkal nehezebb helyzetben van, hiszen akkor megcímkézve 1,5 milliárd eurót, azaz körülbelül 450 milliárd forintot szavaztak meg a magyar egészségügynek, most viszont a nagy közösből minden eurócentért harcolni kell. Minderről Török Krisztina, a GYEMSZI főigazgatója beszélt a XXVI. Medicina Egészségügyi konferencián.

Újabb információk az uniós támogatásokról A

főigazgatónő elmondta, hogy a következő hét évre kapott 7041 milliárd uniós támogatást alapvetően most is fejlesztésekre kell fordítani. A források elosztására nyolc területet, nyolc operatív programot határoztak meg. Ezek: – Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP) – Nemzetgazdasági Minisztérium – Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP) – Nemzetgazdasági Minisztérium – Terület- és Településfejlesztési OP (TOP) – Nemzetgazdasági Minisztérium – Intelligens Közlekedésfejlesztési OP (IKOP) – Nemzeti Fejlesztési Minisztérium – Környezeti és Energiahatékonysági OP (KEHOP) – Nemzeti Fejlesztési Minisztérium – Koordinációs OP (KOP) – Miniszter­ elnökség – Vidékfejlesztés, halászat OP – Vidék­ fejlesztési Minisztérium – Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP) – Emberi Erőforrás Minisztérium (EMMI)

egészségügyet. Az viszont már biztos, hogy melyek azok a területek az ágazaton belül, amelyekre nagyobb hangsúlyt helyez az unió és az államtitkárság is a jövőbeni fejlesztéseknél. Ezek között van – a minőségi egészségügyhöz való hozzáférés növelése közösségi szinten, – a járóbeteg-ellátás „erősítése” a kórházi bent fekvéssel szemben, – a területi egyenlőtlenségek megszüntetése, – az egészségmegőrzés és az ágazaton belüli informatikai rendszer fejlesztése, – egy egészségügyi akcióterv a foglalkoztatásra vonatkozóan, – az egészségügyi és a szociális terület markánsabb szétválasztása, – egészségügyi intézmények, szolgáltatások fejlesztése, korszerűsítése, – általános egészségtudatosság, a mentális egészség és a fizikai aktivitás növelése, – egészségügyi dolgozók térségi mobilitásának elősegítése, – a munkaerő-piaci aktivitást támogató egészségügyi és rehabilitációs szolgáltatások, illetve programok megvalósítása.

A nyolc operatív programból az utolsóra, az EFOP-ra csupán az uniós támogatás körülbelül 10 százaléka, azaz körülbelül 700– 740 milliárd forint jut, ezen belül pedig az egészségügyre ennek hetede, tehát úgy 100 milliárd forint. Török Krisztina felhívta a figyelmet arra, hogy persze nincsen semmi kőbe vésve. Egyrészt a többi operatív programból is pályázhatnak az egészségügy szereplői, például energiahatékonysági fejlesztésekért a KEHOP-ra. Másrészt még nem zárultak le a tárgyalások, az államtitkár azért küzd, hogy legalább megkétszerezze ezt az egészségügyre fordítható jelenlegi 100 milliárd forintot. A főigazgatónő elárulta azt is, hogy van olyan ígérvény, mely szerint az unió esetleg mégis dedikált területként kezeli majd a magyar

Ha az unióval zajló tárgyalásokon mégsem sikerül elérni, hogy az egészségügyet kiemelten kezeljék, akkor az ágazat intézményeire, így a kórházakra is a korábbiaknál sokkal nagyobb felelősség hárul. Így ugyanis önállóan kell pályázniuk, amelyhez külön fejlesztési és stratégiai tervet kell kidolgozniuk. Ezen kívül részletekbe menő pontos adatokra, statisztikákra lesz szükség az egyes intézmények épület-, eszköz- és személyi állományról, hiszen mindez nagy segítség lehet az uniós forrásokért folyó küzdelemben. Török Krisztina hangsúlyozta, hogy a GYEMSZI egységes módszertant dolgozott ki, amelynek alapján a kórházaknak egyszerűbb lesz kialakítaniuk saját stratégiai fejlesztési terveiket. A főigazgató felvázolta,

KÓRHÁZ 2013/5.

mit is kell érteni ezen: „A fejlesztési módszertan az egészségügyi létesítmények telephelyeinek, telephelyein lévő épületeinek, illetve létesítményeinek fejlesztési koncepcióját meghatározó tervezést elősegítő, azt megelőző, a létesítmény (kórház összes épületének) jelenlegi állapotát bemutató adatlapok és tervlapok rendszere. Ezen kívül a jelenlegi szakmai helyzetet és a szakmai ellátási célt tartalmazó meghatározott irányok rögzítése, orvosszakmai program meghatározása, majd ezek figyelembevételével a tervezett állapotra vonatkozó, a létesítményt jellemző adatlapok és tervlapok elkészítése.” A kórházaknak már május végére le kell adniuk a fejlesztési terv stratégiai vázlatát. Ebben szerepelnie kell az érintett intézmény következő hét évre vonatkozó fejlesztési igényeinek, és az ehhez szükséges pénzügyi forrásnak. Mindezt elemekre bontva, tehát részletezni kell a pénzügyi tervet, az orvosszakmai programot, építészeti-műszaki programot, orvos-technológiai programot, informatikai fejlesztési programot, és ezekhez csatolni kell a leírást, terveket és adatlapokat is. Ezek alapján augusztusra készülhet el a végleges fejlesztési terv. Török Krisztina hangsúlyozta: az intézmények munkájához természetesen megadnak minden lehetséges segítséget. Így például a térségi igazgatók vezetésével segítők is részt vesznek benne. Sőt, külön képzéseket is tartanak, ahol orvosszakmai szakértő, építész szakértő, orvos-technológus, pénzügyi szakértő bevonásával készítik fel a csapatokat a fejlesztési tervek kidolgozására. A még hatékonyabb munka érdekében információs napot is tartanak az intézményeknek. A főigazgató közölte: a GYEMSZI tisztában van azzal, hogy az egyes kórházaknak mindez mekkora feladat, de meg kell értetniük, hogy e nélkül nem lesz EU-s forrás az elkövetkezendő években. Bernáth Bea AKTUÁLIS

15

A debreceni születésű dr. Vályi-Nagy István egyetemi magántanár az Egyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelőintézet főigazgatója, egyben ugyanott a Hematológiai és Őssejt-transzplantációs Osztály aktív orvosa.

„Megoldásokat kell találnunk a bajokra” – Miért pályázott a meglehetősen elavult, pavilonrendszerű összevont intézmények vezetésére? Ahogy mondják, ember legyen a talpán, aki ebben a – bocsánat – romhalmazban képes irányítani… – Az Egyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelőintézet főigazgatói helyére 2012 decemberével neveztek ki. Leginkább azért pályáztam a főigazgatói posztra, mert a belgyógyász, a hematológus és az onkológus végzettségemhez az összevont kórház egyes profiljai nagyon közel állnak. Más intézmény vezetése igazából nem érdekelt. Nem csupán az intézmény vezetője kívántam lenni, hanem szakmai munkát is szerettem volna végezni. Hosszabb távon azt remélem, hogy azokat a területeket, amikhez személyesen szakmailag is kötődöm, komolyan fejleszthetem. Az ún. magas technológiájú, tudásintenzív betegellátásnak nagy jövője van Magyarországon. – Mit jelent ez a gyakorlatban? – 2007-ben, a kórházösszevonás idején három kórházat és egy rehabilitációs intézetet egyesítettek. Addig a Szent István, a Szent László és a Merényi Kórház önállóan, külön menedzsmenttel működött. Amikor a Szabolcs utcai Országos Gyógyintézeti Központot bezárták, amit 2006-ig vezettem, akkor onnan a szakma nagy részét a Honvédkórházba telepítették. A szakmailag hozzám közel álló egységet, a hematológiát és őssejt-transzplantációs központot viszont ide, a László Kórházba helyezték vissza. 2007 előtt Budapesten két intézményben, a László Kórházban, valamint az Országos Gyógyintézeti Központban foglalkoztak csak e nagyon érdekes és rendkívül fontos területtel. Az utóbbi felszámolását követően az összevont tevékenység a László Kórházban talált otthonra, és az ország legnagyobb ellátó helyévé vált. – Hogy jött létre ez a már-már központnak nevezhető szerveződés? – Miként arról már fentebb szó volt, az Országos Gyógyintézeti Központban leg-

16

AKTUÁLIS

alább öt hematológiai osztályt egyesítettünk, amihez a Lászlóban egy hatodik is csatlakozott. Az összevonások nagy részét még a vezetésem alatt, a Szabolcs utcá-

Klasszikus kórházi bejárat

ban végeztük el, ahol minisztériumi és saját, intézményi forrásból egy európai szintű hematológiai és őssejt-transzplantációs központot építettünk fel. Az összevonásban két, előzőleg általam vezetett osztály is részt vett, valamint kiépítettük és átszerveztük a betegellátást kiszolgáló speciális laboratóriumokat. – Milyen szakmacsoportok dolgoznak az Ön által irányított intézményben? – Ha pontosan akarok fogalmazni, akkor inkább azt mondom, hogy milyen nincs nálunk. A klasszikus közkórházi feladatokat ellátó profilok mellett számos országos, vagy regionális központként működő osztállyal rendelkezünk. A már említett hematológia és őssejt-transzplantáció mellett az onkológia, a fertőző- és immunológiai betegségek, az égésplasztikai sebészet, a nőgyógyászati onkológia, illetve átalakulóban van és erősödik a sebészet,

és nagyon nívós és szinte heroikus munkát végez a traumatológia. – Egymástól teljesen különböző méretű, profilú és tudású kórházak „keltek egybe”. Mi tette szükségessé ezek összefogását, egy kosárba tételét? Hogyan lehetett összehangolni a közkórházat, a fertőző-ellátást és speciális szakmaterületeket művelőt, valamint a Merényit, ami talán a legrosszabb helyzetben létezett? – A Merényi Gusztáv Kórházzal nagyon ritkán foglalkozik a média, miközben a délpesti, illetve a Budapest-közeli traumatológiai feladatokat látja el napi 24 órában, és óriási az ott dolgozók leterheltsége. Kár lenne szépíteni, hiszen nem is lehet, mindenekelőtt a pszichiátriai és az addiktológiai részleg nagyon lerobbant. Miért így találták ki az összevonást, arra nem tudok válaszolni, sem a döntésekben, sem azok végrehajtásában nem vettem részt. Amikor a Szabolcs utcai kórházat megszüntették, akkor szinte az összes szakma a Honvédkórházba került. Kivételt képzett a már többször emlegetett hematológiaőssejt szakprofil. Az „Egyesített Szentek Kórház” anyagi egyensúlyának megteremtéséhez nagyon jól jött, hogy a hematológia és az onkológia nagymértékű bevételt produkálnak, míg az általános közkórházi tevékenység viszont folyamatosan viszi a pénzt. Főképpen a manuális szakmák. Itt a hatalmas traumatológia, az eléggé nagy forgalmú sebészet, tehát az ezek által okozott negatívumot nyilván kompenzálni kellett valahogy. Tekintettel arra, hogy a transzplantált betegek egyik legfontosabb szövődménye a fertőzés, ezért szakmailag előnyös, hogy az őssejt-transzplantáció a Szent László Kórházba telepíttetett. – Laikusként úgy gondolom, hogy az őssejt-transzplantációnak hihetetlen steril környezet szükségeltetik, miközben a fertőző kórházban működik... – Jól tudja, de higgye el, egy, a főváros által teljesen felújított, külön épületben foglalkoznak a betegekkel! Különösen KÓRHÁZ 2013/5.

az allogén őssejt-transzplantáció során – amikor a beteg nem saját magától, hanem más személytől kap őssejteket – nagyon erős immunszupresszív, vagyis immunelnyomó kezelést kapnak a betegek. Körükben gyakori a fertőzés, melyek közül olyanokat is elkapnak, amelyet az egészséges immunrendszerű ember nem. Nem véletlen, hogy a diagnosztizáláshoz, a kezeléshez, sőt a szövődmények észrevételéhez és elhárításához is óriási rutin szükségeltetik. A felújítási munka teljesen még nem ért véget, de reméljük, hogy majd csak sikerül befejezni az amúgy európai színvonalú, jól működő létesítményt. – Egy perce térjünk még vissza a Merényi Gusztáv Kórházhoz, ahova gipszelésre vittem édesanyámat. Az ott dolgozók kedvesek, készségesek és gyorsak voltak, de az állapotok…! Nem tehettem, de visítva futottam volna el… – Nem csodálkozom, nem Ön lett volna az egyetlen ilyen hozzátartozó, hogy a betegekről már ne is beszéljünk. Sajnos az intézmények költségvetésébe a beruházás, a nagyobb értékű felújítások és eszközbeszerzések nincsenek beépítve. Ez a tulajdonos-fenntartó dolga. Inkább csak kármentésre, bajelhárításra jut valamicske összeg. Szerintem valamennyi fővárosi kórházvezető azt várja, hogy végre-valahára olyan fővárosi kórházi ellátási koncepció szülessen, amely majd rendezi azt, hogy az elkövetkező pár esztendőben – nem választási ciklusokban gondolkodva –, milyen szakmák hova kerülnek. Sajnos úgy tűnik, hogy a 2014–2020-as uniós költségvetési ciklusban Magyarországon az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése nem lesz prioritás. A közép-magyarországi régió pedig eddig is kimaradt az európai pályázatokból. Az Államtitkárság és a GYEMSZI felhívására a fővárosi intézmények is nekiláttak a fejlesztési terveik kidolgozásához, ezért középtávon reméljük, hogy nekünk is jut majd fejlesztési forrás. A kórházunk közvetlen környezetében már megindult a Semmelweis Egyetem Korányi Projektjének a megvalósítása, melyben jelentős traumatológiai és ortopédiai fejlesztés valósul meg. Ennek kapcsán például úgy tudom, hogy az egészségpolitikai koncepcióban az szerepel, hogy a Merényi Kórházból a traumatológiai ellátás a DélPesti Kórházba kerül. – Miért nem oda, hanem a Dél-Pestibe mennek majd a Merényihez tartozó betegek? – A Merényi-traumatológia nem szűnik meg, mert erre az intézményre is szükség KÓRHÁZ 2013/5.

van 24 órás betegfogadás okán. Most is a dél-pesti és dél-magyarországi régióból érkezőket látja el, de két nagy traumatológiát egymáshoz ilyen közel működtetni nem racionális.

Nyilván teljesen más lenne a helyzet, ha a különböző kórházak egy telephelyen lennének, hiszen nem kellene két CT-t fenntartani, egyet a Merényiben, egyet az István Kórházban.

– Nem kötözködés miatt, de a lepusztult kórházban milyen szinten tehetik? – Hát a traumatológia osztály nem lett hármas fokozatú, vagyis nem kapta meg a legmagasabb besorolást, mert egy-két területen csak konzíliumokkal tud beteget ellátni. Gyakorlatilag azonban a technikai, a diagnosztikai háttér és a szakemberek tudása is kiváló. A Merényi telephelyen is működtetünk egy modern CT-berendezést.

– Korai lenne korszerűsítésről álmodni manapság? – Álmodni? Kérem, az már-már kötelező, de tudnivaló, hogy egyszer csak felébred az ember… Mindenesetre a korszerűsítésnél első és legfontosabb feladatunk – ezt a pályázatomban is megírtam, és azóta is küzdök érte –, hogy a számítástechnikai rendszerünket, az informatikát meg kell újítani! Ugyanis mi a helyzet a valóságban? Bár egyesítették a

Pályakép Dr. Vályi-Nagy István általános orvosi diplomáját 1981-ben a Debreceni Orvostudományi Egyetemen vette át. Magyar orvosi diplomájának amerikai honosítása 1989-ben Philadelphiában az Educational Commission for Foreign Medical Graduates által, illetve 1990-ben a harrisburgi Federal Licensing Examination letételét követően történt. Folytatás volt a Master of Science in Management/Master of Business Administration (M.S. Management/M.B.A.) az amerikai Purdue University és az École Supérieure de Commerce de Rouen Franciaországban 1998-ban. 2006–2008-ban elvégezte a Project HOPE és az University of Sheffield közös egészségügyi vezetőképző programját. Végül, 2010-ben Postgraduate Diploma in Health and Medical Care (management) fokozatot szerzett a The School of Health and Related Research-ben, a Sheffieldi Egyetemen, Nagy-Britanniában. A négy szakvizsgás főigazgató – belgyógyászat, klinikai immunológia-allergológia, hematológia, klinikai onkológia – 1995ben az orvostudomány kandidátusa (PhD), 1998-ben habilitált doktor (Dr. med. habil.), végül 2004-ben egyetemi magántanár lett, és 2000–2003 között, négy éven át Széchenyi professzori ösztöndíjas volt. A diploma átvételét követően 1981–1987 között a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen dolgozott. Gyakorló orvosi pályáját az I. sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetében kezdte. Később átkerült a SOTE II. sz. Belgyógyászati Klinikájára, ahol osztályos tanársegédként tevékenykedett. 1987 és 1992 között a philadelphiai Wistar Intézetben kísérletes onkológiai kutatásokat folytatott. Ezzel párhuzamosan, 1990–1992-ben a Pennsylvaniai Egyetem Kórházában a Hematológia-Onkológia Osztály klinikai munkájába is bekapcsolódott. Hazatérése után, 1992-ben a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem (HIETE, később a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar) I. sz. Belgyógyászati Klinikáján volt tanársegéd, adjunktus, majd a Hematológiai Részleget vezető egyetemi docens. 2001-ben útja az Egészségügyi Minisztériumba vezetett, ahol az Egészségpolitikai Főosztály vezetőjeként tevékenykedett. 2002 és 2006 között az Országos Gyógyintézeti Központ főigazgatója volt. 2007–2012 között a versenyszférában és gyakorló orvosként párhuzamosan dolgozott. Előbb a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt. klinikai és tudományos főtanácsadója, majd 2012-ig az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatója volt. 2008-óta a Fővárosi Önkormányzat Egyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelőintézet hematológiai és klinikai immunológia szakrendelésén dolgozik. 2012 januárjától az egyesített Szent István és Szent László Kórház főigazgatója. Évekig volt gyógyszerügyi szakértő, az USA Nagykövetségének szerződéses orvosa és a HIETE Fül-Orr-Gégészeti Klinikájának belgyógyász konziliáriusa. A „közeli infravörös” laboratóriumi mérési eljárásokkal kapcsolatos három hazai és két nemzetközi bejegyzett szabadalmi oltalom fűződik a nevéhez. Számos hazai és nemzetközi tudományos pályázatot nyert el, illetve vezetett.

AKTUÁLIS

17

kórházakat, de ma is másfajta informatikai rendszer van az egyikben, mint a másikban, és ezek csak részelegesen kommunikálnak egymással. Csakhogy értse, mondok egy példát. Amikor délelőtt a rendelőben ellátom a betegeket, akkor nem tudok a Lászlóból vizsgálati rendelést feladni az István kórházba, mert az egyik gép nem „hallja”, „látja” a másikat. A 21. század második évtizedében ezért leveleket kell írnom, meg telefonon kommunikálnom. Mindenesetre az optimizmus fontos! Most remélni lehet, hogy informatikai fejlesztésre Budapesten és a középmagyarországi régióban némi uniós pénz lesz. Ebben próbálunk a GYEMSZI-vel ös�szefogni, hiszen nemcsak döbbenetesen elavult és rettenetesen kellemetlen használni a meglévő rendszereket, hanem anyagilag is kimutatható veszteségeket okoznak. Tehát ez az 1. számú prioritás mostanság. – Ha sorolná a többit is… – Az intenzív osztályok fejlesztése a 2. számú prioritásunk. A László Kórház Intenzív Osztályán jelenleg egymás mellett kezelik a fertőző, és az alapbetegségük, vagy a kezelésük következtében immunhiányossá vált betegeket, ami szakmailag nem megfelelő. Ennek a helyzetnek megoldására sürgősen törekednünk kell. Az lenne a legjobb, ha a telephelyeket redukálni tudnánk, miközben persze fejlesztések is történnének az intézményben. Leginkább a Szent László Kórház alkalmas arra, hogy ott fejlesszünk, és mindenképpen a tömbkórházi modellhez kell közelítenünk. Mind a három kórházról tudni kell, hogy meglehetősen elavult építményekben működnek, a 19. század végén, illetve a 20. század elején emelték ezeket. Akkoriban a pavilonrendszer igencsak modernnek számított, napjainkra viszont pénzfaló, tehát csak gazdaságtalanul működtethető megoldássá lett, és a betegellátás szempontjából sem felel meg a kor követelményeinek. – Vagyis tömbkórházat építenének? – Szerintem az lenne az egyetlen üdvözítő megoldás. – Igen ám, de a meglévő pavilonok mintha műemléknek számítanának, hiszen 100 évesnél jóval idősebbek! – Igaza van, de nem mindegyik műemlék. Bár nem értek hozzá, azt gondolom, hogy ezeknek az épületeknek lehetne más funkciót adni. A környéken számos fejlesztés zajlik, ahonnan funkciókat kell kivenni, és máshova helyezni. Amit biztosan tudok az az, hogy középtávon az Országos Vérellátó Szolgálat is helyet keres, mi pedig szívesen fogadnánk őket.

18

AKTUÁLIS

– Térjünk vissza a beszélgetésünk elejére. Miért pályázott a három kórház élére? Azt kapta, amit elképzelt magának? – Nagy vonzalmat érzek a szakmám iránt, ami számomra igazából nem egy, hanem több szakma művelését teszi lehetővé. A hematológia, immunológia és onkológia szakterületek számtalan ponton érintkeznek egymással, átfedések vannak közöttük, és képesítéseim révén azt gondolom, hogy ebben az intézményben szakmailag is tudom hasznosítani magam. – Mi a fő profilja? – Kutatási szempontból az elmúlt 10– 15 évben leginkább a nyirokrendszer daganataival foglalkoztam. Azt vizsgáltam, hogy egyes kórokozók, fertőző ágensek hogyan és milyen daganatokat okoznak, illetve keletkezésükhöz miként járulnak hozzá? A Semmelweis Egyetem és az ELTE Immunológia Tanszék PhD iskoláiban újabb témákat jelentettünk be, melyek egy részére már vannak jelentkezők. – Maguk adják a hátteret az ottani kutatásokhoz? – Az ember adott témát meghirdet, a PhD hallgatók pedig jelentkeznek. Néhány év alatt tudományos újdonságokat publikálnak, melyek hozzásegítik őket a fokozat elnyeréséhez. Tulajdonképpen a kutatási munkának ők a kivitelezői, amiben mi témavezetőként veszünk részt, s ha sikerül eredményt elérni, akkor azokban előbb-utóbb akár alkalmazói is lehetünk. A munkatársaink közül többen is szeretnének továbblépni és PhD fokozatot szerezni. Természetesen ők is jelentkezhetnek. – Ön nemcsak a praxisban dolgozott, és teszi ezt mindmáig, de például a minisztériumban és másutt is, a betegágytól távol is töltött időt. Azokból a pozíciókból tudott hasznosítani a napi gyakorlatban valamit? –  A szorosan vett orvosi-betegellátási munka mellett dolgoztam az államigazgatásban és a versenyszférában, a gyógyszeriparban. Azt gondolom, hogy ezen tapasztalatok sokat segítettek az egészségügyi rendszer átlátásában, megértésében. Akárhova vitt is a sorsom, a konkrét betegellátó tevékenységet csak rövid időre hagytam el. Végül is egy orvosnak hiányzik a praxis. Most ismét visszakerültem a kórházi világba, amit – az összes nehézség ellenére – nagyon élvezek. – Említette, hogy vannak továbbtanulni szándékozó kollégái. Hogyan boldogul a humánerőforrással? – Ebben a kórházban eddig ez nem volt különösebben probléma. Persze vannak kol-

légák, akik elmentek, de nem mondhatom, hogy távozásuk a betegellátás biztonságát kérdőjelezte volna meg, mert munkaerő hiányában nem tudtunk valakit ellátni. Még a szakdolgozók körében is megoldjuk a dolgokat, pedig ott nagyobb a fluktuáció, hiszen sokkal kisebb a jövedelem, s ha valamivel többet ígérnek, mint amennyit mi adhatunk, már mennek is el egy másik kórházba… Vagyis nem elviselhetetlen a fluktuáció, hanem kezelhető. – Mi van azzal a bizonyos 62 esztendős korban való nyugdíjazással? Okozott ez feszültséget a kórházaiban? – Köszönettel vettük, hogy a tulajdonos minden általunk támogatott munkatárs további foglalkoztatását engedélyezte, ezért a létszám elégtelensége és a szakértelem-deficit nem okoz gondokat. – Magabiztosság, tudatosság, optimizmus sugárzik Önből. – Már középtávon is optimista vagyok. Nekünk fő célunk, hogy szakmai, technológiai és szervezési szempontból az ös�szevont kórház működése egységesebb legyen. A frissen elkészített stratégiai tervünk alapja is az egységes, magas színvonalú intézmény kialakítására irányuló törekvés. – Miként tekint a jövő elé? – Igyekszem becsülettel helytállni itt. Azt szolgálom, hogy egységes intézmény jöjjön létre, miközben a szakmai színvonal fejlesztésén folyamatosan dolgozunk. Több helyütt elmondtam, hogy az előző menedzsment teljesen igazolható utat választott. Nevezetesen, hogy ne legyen semmiféle külső adósságállomány. Igaz, hogy tol előre maga előtt a kórház egy kicsit több mint egy egyhavi OEP-finanszírozásnak megfelelő összeget, – mint minden kórház–, de ez egyelőre kezelhető mennyiség. Azonban az is tény, hogy – a hematológiai és őssejt-transzplantációs épület kialakítása kivételével – az elmúlt időszakban igazából semmiféle beruházás, vagy nagy értékű eszközpótlás nem történt. Emiatt tetemes belső adósság keletkezett, és a szakmai színvonal fenntartásához szükséges fejlesztések gondjai a mi nyakunkba szakadnak. Például itt van a 13 éves MRkészülék, amit most már letiltanak, és hamarosan nem vizsgálhatunk majd rajta beteget. Sorolhatnám tovább, de nem érdemes. Megoldásokat kell találnunk a bajokra, a pénztelenségre, és folytatni a dolgunkat, ami nem is oly kevés… Krasznai Éva KÓRHÁZ 2013/5.

A cég csak 20 éves, de gyökerei 1954-ig, az akadémiai elnöki dolgozószobáig nyúlnak vissza.

A pince mélyéből hozták fel az izotópokat A

munka nem másutt, mint az Aka­démia pincéjében kezdődött, ugyanis ott tárolták a szétosztandó izotópokat. Onnan indult az Izotóp Intézet mint kutatóhely, majd 1993-ban életre hívták az Izotóp Intézet Kft.-t, amire mindenekelőtt azért volt szükség, mert az akkori jogszabályok szerint kutatóintézet termelésből származó bevétele az intézmény költségvetésének 30 százalékát nem haladhatta meg. Márpedig az ott dolgozó 150–170 ember ennél lényegesen többet „termelt”. Az Izotóp Intézet Kft. létrejöttének huszadik évfordulója alkalmából, csaknem 200 szakember részvételével megrendezett konferencián Németh Tamás akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára a múltat idézve elmondta: egykoron Rusznyák István, az Akadémia akkori elnöke elődjének, Osztrovszky Györgynek azt írta: „kezdjük meg Magyarországon a sugárzó izotópokkal a kutatást”. Mára az intézet közel 3 milliárd forint árbevételt ér el, és ennek mintegy 75 százalékát exportból. Jelenleg több mint 70 országba szállítanak, és közel 200 külföldi partnerrel tartanak kapcsolatot. A fejlődéshez mindig fontosnak tartották a gyártás mellett az alap- és fejlesztő kutatást – mondta Lakatos Mihály, az intézet ügyvezető igazgatója. A kutatás és fejlesztés gazdasági, tudományos érdek, amit a magyar vállalkozásoknak teljesíteniük szükséges.

Az ünnepség előtti percek

KÓRHÁZ 2013/5.

Lakatos Mihály, Németh Tamás, Fekete Tibor

Miként az ügyvezető igazgatótól megtudtuk, a jelenlegi finanszírozási rendszer e technológiák elterjedéséhez nem járul hozzá. A miértre az a válasz, hogy az egészségügyi intézmények bevétele a hagyományos, a beteget kevésbé kímélő módszerekkel nagyobb. A jelenlegi szakmai protokollok mindenekelőtt a finanszírozási szempontokat részesítik előnyben. Pedig jelentős az Izotóp Intézet Kft. hozzájárulása a gyógyszerkutatáshoz is. Az általa kidolgozott technológiák és nyomjelző anyagok a gyógyszerré válás folyamatát gyorsíthatják. A molekulák hatásmechanizmusának gyorsabb megismerése, a hatóanyagok beépülésének jó nyomonkövethetősége, a folyamatok egyértelmű dokumentálása a gyógyszerré válás folyamatában jelentős költségmegtakarításokhoz vezethet. Ezen a területen komoly tartalékok vannak, melyek már a közeljövőben kiaknázhatók lehetnének. A vállalkozás hazai partnerei között találhatók a kórházak nukleáris medicina osztályai. A cég elkötelezett a betegeket kímélő, a közérzetet, az életminőséget javító diagnosztikai megoldások és terápiák elterjedéséért. Aktívan részt vesz az orvosok képzésben és felvilágosításban. Olyan módszerek, technikák, eljárások kialakításán dolgoznak, amelyek a gyógyító munkában olcsóbban használhatóak.

Prof. dr. Zámbó Katalin, a Hevesy György Magyar Orvostudományi Nukleáris Társaság elnöke előadásban kiemelte, hogy az Izotóp Intézet Kft. megalakulása óta Magyarország egyik legfontosabb radioizotóp alkalmazásokkal kapcsolatos kutató-, fejlesztő- és gyártó központjává vált. Készítményei rendkívül fontosak és nélkülözhetetlenek az orvosi gyakorlatban. Külön is szólt a vese-, a máj-, a vér-pool-, a pajzsmirigy-, a csont-, valamint a MIBG vizsgálat és terápia során az izotópokkal elért eredményekről. Elismeréssel szólt az Izotóp Intézet Kft. által forgalmazott immunoassay-készletekről (RIA, IRMA). Ezek ugyanis a klinikai és kutató laboratóriumoknak nélkülözhetetlenek többek közt a pajzsmirigyműködés, a szteroid- és a fehérjehormonok, a tumormarkerek vizsgálatában. Gyakorló orvosként is megfogalmazta, mit vár a szakma az Izotóp Intézet Kft.-től: további jó kapcsolatot és újabb termékeket. A konferencia valamennyi résztvevője kézhez kapta az ipartörténeti szempontból is átfogó, igényes „Az Izotóp Intézet Kft. első 20 éve” című kötetet, ami a Km-PharmaMédia Kiadó és Reklámügynökség Kft. gondozásában jelent meg. Krasznai Éva AKTUÁLIS

19

Cseh Péterrel, a T-Systems Magyarország Zrt. projektmenedzserével a HISMobile alkalmazásról beszélgettünk.

Medikai rendszer a zsebben – Milyen okok játszottak szerepet a HIS­ Mobile fejlesztés elindításában? – Magyarországon nagyjából két évvel ezelőtt telítődött az integrált kórházi rendszerek piaca. Három-négy meghatározó szereplő épített ki erős pozíciókat. Előttük két út állt: vagy egymástól tudtak volna elcsábítani kórházakat, ami a közbeszerzések miatt nem volt egyszerű, vagy a medikai rendszer mellett olyan többletszolgáltatásokat valósítottak meg, amelyek még értékesebbé tették az azokból kinyerhető információkat. Ezért jött az az ötlet, hogy a mobileszközöket: az okostelefonokat és tableteket bevonjuk az információs körbe, és kiterjesszük intézményi partnereink hatókörét. Azóta trenddé vált a mobileszközökre írt alkalmazások fejlesztése, de ez az ötlet két éve még – a feladatok komplexitása és a mobileszközök ritkasága miatt – forradalmi volt. – Hogyan reagált az orvosszakma az ötletre? – Amikor szakmai partnereinkkel átbeszéltük a fejlesztési irányokat, kiderült, hogy egyre több az olyan orvos, aki egyszerre több helyen dolgozik: egyik nap az egyik, másik nap a másik intézményben. Számukra a terápiás tevékenységben problémát okoz, hogy ha nincsenek az adott intézményben, nem férnek hozzá a medikai rendszerhez, hanem az osztály adminisztrációját ellátó nővérekkel kell telefonon tartaniuk a kapcsolatot – ami nehezebbé teszi a szakmai munkát, és leterheli a nővéreket is. Az az orvos, aki felelősséggel vezeti végig a saját betegét a terápiás úton, de nem minden nap fordul meg az adott intézményben, sokkal nehezebben éri el a diagnosztikai és terápiás eredményeket, és nehezebben követi a terápiás folyamatot. A fejlesztés során több partnerintézményünk kulcsfelhasználójával beszélgettünk, és találkoztunk olyan szakemberrel, aki egy héten három különböző kórházban dolgozik. Ezért, intézményeink szakmai információs lehetőségeinek kiterjesztésére, a terápiás adatok gyors elérésére hoztuk létre a HISMobile alkalmazást. – Mi a különbség a HISMobile és az e-Med­ Solution között?

20

INFORMATIKA

– Szerepéből adódóan a HISMobile alkalmazás funkcionalitása az e-MedSolution medikai rendszerrel összehasonlítva jóval szűkebb, kevesebb medikai adminisztrációs feladatot lehet vele megvalósítani, nemcsak a kisebb képernyőméret miatt, hanem azért is, mert a mobileszközöket feladatok gyors megoldására használják az emberek: gyorsan felhívok valakit, gyorsan elolvasom a leveleimet, gyorsan küldök egy üzenetet. A HISMobile fejlesztése során mi is a gyorsan elvégezhető folyamatokra koncentráltunk. – Több tucat kórházi partnerük közül hányan használják a rendszert? –  Jelenleg két partnerünknél működik a HISMobile éles üzemben. Az egyik a Debreceni Egyetem, ahol nagyjából 500 felhasználó érheti el az alkalmazást, a másik a budapesti Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet, ahol 80 felhasználóra kötöttünk megállapodást. Egyébként a GOKI orvosaival szoros együttműködésben fejlesztettük a rendszert, a tesztidőszak alatt ők folyamatosan visszajelezték a felhasználói tapasztalatokat, és nagymértékben hozzájárultak a rendszer megfelelő szolgáltatási palettájának kialakításához. – A HISMobile elsősorban a betegadatok megtekintésére, vagy adatbevitelre is alkalmas? – Az alkalmazás lényege, hogy a betegről szóló információk minél hamarabb, közvetlenül az orvoshoz jussanak el, függetlenül attól, hogy az orvos ügyeletben, színházban vagy a hétvégi házában tartózkodik. A HISMobile döntő mértékben a betegadatok megtekintésére fókuszál, de kihasználja a mobiltechnológia gyors adatbeviteli lehetőségeit. A fejlesztés nagy előnye az e-MedSolution rendszerrel kialakított szoros integráció, ennek eredményeként a kórházi medikai rendszerben az adott felhasználóra kialakított szabályok a HISMobile alkalmazásban öröklődnek. Az e-MedSolution rendszerben beállított osztály- és betegcsoport hozzárendelések alapján lehet elérni a HISMobile-ban is az adatokat, de lehetőség van arra is, hogy például az ügyeletben lévő orvos eltérő betegadat-igényeit

csak az ügyeleti időszak alatt tegye elérhetővé a HISMobile. – Alapvető kérdés a betegadatok biztonsága. Hogyan védekeznek a betegadatokhoz való illetéktelen hozzáférés ellen? – Valóban, ez okozta a legnagyobb kihívást, de a négyszintű biztonsági rendszer megfelelő védelmet nyújt. Az együttműködés kezdetén a jogi környezetet kell rendezni: az intézmény, mint az egészségügyi adat kezelője, meghatalmazza a rendszerbe belépő orvost az általunk javasolt formanyomtatványon, hogy ő a saját, pontosan azonosított mobileszközén hozzáférhessen a medikai rendszerhez, és az abban tárolt betegadatokhoz. Ezzel a meghatalmazással kell a rendszergazdánál jelentkezni, aki beviszi az orvos és a mobileszköz adatait a HISMobile adminisztrációs rendszerbe. Az első biztonsági szint a legalább három karakteres applikációs jelszó, amit beüzemeléskor az orvos ad meg, és csak ennek beírásával lehet megnyitni a HISMobile alkalmazást. Második biztonsági szintként a központi szerver és a kórházak között https biztonsági kódolás, és egyedi VPN biztosítja a kapcsolatot, jelentős mértékben megnehezítve az információhoz való illetéktelen hozzáférést. A harmadik biztonsági szinten a HISMobile arról is gondoskodik, hogy minden egyes adatlekérésben, azaz hívásban a https kódolás mellett beazonosítjuk a hívó fél mobil készülékét annak egyedi azonosítószáma alapján. Mivel a telefonkészüléket minden egyes hívásnál azonosítjuk, a HISMobile központi szervere és a felhasználó közötti kapcsolat is nagy biztonságúvá válik. Végül a negyedik biztonsági szint lényege, hogy nem hagyunk semmilyen betegadatot a mobileszközön, amikor az alkalmazásból kilép az orvos, minden betegadatot törlünk. – Mennyivel növelheti az orvosok és a nővérek munkájának hatékonyságát a HIS­ Mobile? – Az alkalmazást tesztelő partnerek felmérései szerint az orvosok teljesítménye 10 százalékkal, a nővérek munkahatékonysága 20 százalékkal javult a rendszer bevezetését követően. Kíváncsiak voltunk arra, KÓRHÁZ 2013/5.

A sztetoszkóp mellett ma már az okostelefon is nélkülözhetetlen

hogy a tesztelő orvosok körében egyébként 90 százalék feletti elfogadottsággal bíró HISMobile milyen hatékonysági többletet eredményez, és a vizsgálatok alapján kiderült, hogy az adatok közvetlen elérésének köszönhetően jelentősen csökken elsősorban a nővérek terhelése. A hagyományos munkafolyamat során ugyanis az orvos gyógyít, rendel, mozog a házon belül és kívül, és ha kíváncsi az adott beteg diagnosztikai eredményeire, állapotára, felhívja a nővéreket, jellemzően mobiltelefonon, és érdeklődik. A nővérek, legyenek bárhol, keresnek egy munkaállomást, és a medikai rendszerben megnézik a kért adatot, amiről telefonon tájékoztatják az orvost. Az orvosnak várnia kell az információra, a nővérek munkája pedig széttöredezik a folyamatos információkérés miatt, arról nem is beszélve, hogy jelentős telekommunikáci-

ós költségek keletkezhetnek. A HISMobile használata esetén nem kell információs kéréssel senkit sem felhívni, hanem pár pillanat alatt elérhetővé válik a szükséges betegadat vagy a teljes betegdokumentáció. Sőt, a rendszert úgy alakítottuk ki, hogy amennyiben az orvoshoz tartozó betegeknél új bejegyzés történik a rendszerbe, az okostelefon jelezze ezt az orvos számára, hogy az azonnal megnézhesse a friss laborvagy képalkotó diagnosztikai adatot, illetve az új terápiás információt. A tapasztalatok alapján így sok esetben olyan fontos terápiás információ is eljut a kezelőorvoshoz, amiről korábban nem is értesült. – Tehát egyértelműen csökken az adminisztrációs teher? – Amennyiben az információhoz való hozzájutást is adminisztrációs teherként azo-

nosítjuk, egyértelmű az előny: az orvosok 10 százalékkal több beteggel tudnak foglalkozni, a nővérek pedig 20 százalékkal több időt tudnak fordítani a betegekre. Ráadásul az arra jogosultak számára sokkal jobban átláthatóvá, dokumentálttá és szervezettebbé válnak az információk. Sőt, adminisztrációs előnyként jelentkezik a mobil eszközök adatbeviteli lehetőségeinek kiaknázása is. Amikor az orvos elolvas egy bizonyos dokumentumot és változtatást szeretne kérni a terápiában, három üzenetküldési lehetőség közül választhat: megírhatja a nővérnek, mit szeretne, lediktálhatja hangüzenetben, ami azonnal megjelenik a nővérpulton, illetve lehetőség nyílik képi információk küldésére, ami a képalkotó diagnosztikai vagy patológiai leleteknél lehet hasznos. Ezzel is tovább növelve az ellátás hatékonyságát.

Amennyiben szívesen kipróbálná a HISMobile szolgáltatást, nézze meg az alábbi linken elérhető szolgáltatásdemót: www.hismobile.hu www.t-systems.hu

KÓRHÁZ 2013/5.

INFORMATIKA

21

Sorozatot indítunk a legmodernebb egészségügyi felhasználású hardvereszközökről. A sorozat első részében az AIO (All-In-One) medikai számítógépeket mutatjuk be.

Egészségügyi célhardverek enciklopédiája – 1. rész A

magyar egészségügy számítógépes állományát döntő mértékben az általános kereskedelmi forgalomban kapható informatikai eszközök alkotják. Világszerte

All-In-One: kiegészíti a modern betegellátást

azonban egyre szélesebb körben jelennek meg az egészségügyi alkalmazás speciális igényeire kifejlesztett hardverrendszerek. Például a képalkotó diagnosztikában egyre inkább előtérbe kerülnek a két, három vagy öt megapixeles felbontású, valódi leletezési minőséget nyújtó monitorok, elsősorban a mammográfia és röntgendiagnosztika területen, amelyek a szakmai előírásoknak megfelelő felbontást, szürkeárnyalatokat, kontrasztarányt – és kompromisszummentes képmegtekintést – nyújtanak. Sőt, az egészségügyi ellátórendszer teljes vertikumában kezdenek elterjedni az egészségügyi alkalmazásra szánt speciális hardvermegoldások. Sorozatunk célja a legmodernebb egészségügyi informatikai eszközök bemutatása. Nyitányként az AIO-eszközöket, később a speciális egészségügyi billentyűzeteket, az integrált egészségügyi hardvereszközöket, majd az egészségügyi alkalmazásra szánt mobil megoldásokat mutatjuk be olvasóinknak.

22

INFORMATIKA

Mit tudnak az egészségügyi hardverek? A minőségi hardverelemekből felépülő, az egészségügyi ellátás igényeinek megfelelően összeállított rendszerek legújabb családja az AIO, azaz „All-in-One” nevet kapta. E hardvereket, amelyek valójában nagymértékben integrált érintőképernyős számítógépek, számos meghatározó jellemzőjük teszi egészségügyi felhasználásra alkalmassá. Például a munkaállomások egységes, megbonthatatlan rendszert képeznek, nem különül el a monitor és a számítógépház, és olyan technológiát alkalmaznak, amely teljes mértékben zajmentessé teszi az AIOrendszereket. A kibocsátott zajt még tovább csökkenti, a megbízhatóságot növeli, ha hagyományos merevlemez helyett SSDvel szerelik őket. Esztétikai szempontból fontos előny, hogy az egészségügyi alkalmazásra szánt rendszerek jellemzően fehér színűek, anyaguk sok esetben megkönnyíti a tisztán-

Intelligens mobil AIO-terminál

A mindentudó terminál: kártyaolvasó, RFIDolvasó, vonalkódolvasó, kamera, telefon, érintőképernyő

tartást, a kórokozók nehezebben tapadnak meg rajtuk és a fertőtlenítést is kibírja. Ergonómiai szempontból lényeges tulajdonság, hogy az egészségügyi alkalmazásra szánt eszközök sarkai lekerekítettek, így nem üthetik meg magukat sem a betegek, sem az orvosok. A konkrét egészségügyi alkalmazásra szánt rendszerek jellemzője, hogy megfelelnek a CE/FCC class B, UL60601-1, EN60601-1, illetve ISO 13485 szabványoknak, amelyek tanúsítják az egészségügyi környezetben való problémamentes felhasználást. Széles felhasználási spektrum, perifériák teljes köre Az AIO-rendszerek 19 colltól akár 27 collos képernyőméretig érhetőek el, a kisebb, kedvezőbb árú rendszerek kiváló megoldást nyújtanak akár a nővéri, akár az orvosi munkahelyek legmodernebb technológiával való felszerelésére. A technológiai fejlődés eredményeként, az ellátási biztonság fokozása érdekében az AIO-rendszerek minden olyan perifériát tartalmaznak, amelyek az azonosításhoz és kommunikációhoz szükségesek: kártyaolvasó, vonalkód-olvasó, RFID-olvasó, kamera és érintőképernyő található a berendezésben, amelyhez USB-porton vagy vezeték nélküli technológiával kapcsolhatóak egerek és billentyűzetek. Hónapról-hónapra egyre több, érintőképernyőre tervezett egészségügyi alkalmazás jelenik meg az AIO-rendszerekhez, talán KÓRHÁZ 2013/5.

Felhasználás a műtőben

ennek is köszönhető, hogy ezeket a speciális hardvereszközöket előszeretettel alkalmazzák az egészségügyi berendezések gyártói gépeik vezérlésére. Az AIO-rendszerek ugyanis sokkal strapabíróbbak és megbízhatóbbak, mint az általános kereskedelmi forgalomban kapható hardverek. A speciális hardverek az orvosi, nővéri vagy a kórházi ágy melletti felhasználáson túl még népszerűbbek képalkotó diagnosztikai alkalmazásban. Például a nyugat-európai műtőkbe speciális, DICOMszabványnak megfelelő megtekintő monitorokat építenek, illetve már létezik olyan AIO-rendszer, amelyhez két másik, nagyfelbontású monitor kapcsolatható, így lehet hárommonitoros leletező munkaállomást kialakítani belőle. A rendszerek rugalmas bővíthetősége minden igényt kielégít, amennyiben a felhasználó igényli, akár 30 perces üzemidőre alkalmas beépített szünetmentes áramforrással is ellátható az AIO-eszköz. Operációs rendszerek és egyéb szoftverek tekintetében pedig korlátlan a vevők szabadsága, hiszen bármilyen elterjedt Windows vagy Linux operációs rendszer, illetve szoftver futtatható az AIOrendszereken. Cél az integráció Magyarországon a közeljövőben megjelenő egészségügyi AIO-rendszerek minden tudása és paramétere a minél könnyebb egészségügyi alkalmazást helyezi előtérbe integráltsági fokuk, a beépített perifériák széles köre, ergonómia, rögzítési lehetőség, tisztíthatóság vagy szünetmentes működés tekintetében. A modern egészségügyi informatikai rendszerek által megkövetelt azonosítáKÓRHÁZ 2013/5.

si, betegadat-védelmi, megbízhatósági- és teljesítményjellemzőket természetesen az általános kereskedelmi forgalomban kapható rendszerekkel is ki lehet elégíteni, ám ehhez sok perifériával kell ellátni a rendszereket, ami kompatibilitási problémákat vethet fel, nagyobb fogyasztást, kábelerdőt és nagyobb meghibásodási lehetőséget eredményez. Ezért az AIO-rendszerek legnagyobb előnye a munkaállomások magas integráltsági fokában gyökerezik, hiszen az AIO-rendszerek minden olyan perifériát tartalmaznak, amit a következő években a medikai informatikai rendszerek igényelnek. Van rá igény? „Azért döntöttünk az AIO-rendszerek, különösen az Onyx termékcsalád magyarországi forgalmazása mellett, mert partnereink – akik szinte a teljes magyar egészségügyi ellátórendszert lefedik – egyértelműen pozitívan nyilatkoztak a nagy integráltságú AIO-rendszerekről. Mindenki számára egyértelmű, hogy az orvos- és betegazonosítást digitális módon kell megoldani a következő hónapokban, ehhez az ágy mellett vagy az osztályon ott kell lennie a megfelelő hardvereszközöknek” – nyilatkozta lapunknak Szőke N. István, a Béker-Soft Informatika Kft. ügyvezető igazgatója. „Mivel korábbi pályázatainkhoz kapcsolódóan végzünk számítógépes szervizszolgáltatást, látjuk, hogy a mai, modern hardvereszközök különösen megbízhatóak, az esetleges hibaforrások könnyen orvosolhatóak. Ez vonatkozik a legmodernebb hardverelemekből építkező

AIO-rendszerekre is: a nemzetközi tapasztalatok alapján elhanyagolható meghibásodási arány jellemzi őket, amelyet az esetek többségében helyszíni javítással vagy cserével azonnal orvosolunk.” Az elmúlt évek egészségügyi informatikai fejlesztéseinek tapasztalatai azt mutatják, hogy 4-5 évente le kell cserélni a hardvereszközöket, hiszen az alkalmazások folyamatos fejődése a hardverekkel szemben is új igényeket támaszt. A mai munkaállomásokhoz egészen biztosan olyan perifériákat, kártyaolvasót, kamerát, érintőképernyőt kell kapcsolni, amelyek lehetővé teszik az elektronikus beteg- és orvosazonosítást, és megnyitják az utat az érintőképernyős felhasználás előtt. Ráadásul az infekciókontroll szempontjából egyre fontosabbá válik a kórházi körülményeket elviselő, könnyen fertőtleníthető, strapabíró burkolat. Az AIO-rendszerek olyan jól átgondolt megoldást nyújtanak a hatékony adminisztratív és terápiás munkát előnyben részesítő intézmények és szakemberek számára, amellyel teljes körűen kihasználhatóak a legmodernebb egészségügyi informatikai megoldások, és az informatika valóban megkönnyíti és átláthatóvá teszi a teljes terápiás folyamatot. Talán ennek köszönhető, hogy a 2012 végén Nyugat-Európában

Ágy melletti informatika: a minőségi betegellátás része

megjelent AIO-rendszerekből néhány hónap alatt több ezer munkaállomást értékesítettek, és egy jelentősebb kórház 150-200 munkaállomását cserélte le a legmodernebb AIO-technológiára. Sorozatunk következő részében az egészségügyi alkalmazásra szánt speciális billentyűzeteket és beviteli eszközöket mutatjuk be olvasóinknak.

A sorozatot a Béker-Soft Informatika Kft. támogatja

INFORMATIKA

23

Tíz esztendeje, hogy Stubnya Gusztáv a Semmelweis Egyetem Stratégiai és Működésfejlesztési Igazgatóságának főigazgatója lett. Ez alkalomból nemcsak az egyetem falain belül végzett tevékenységeiről, hanem szakmai és tudományos munkájáról is szót ejtettünk.

Egy stratéga, erős érzelmi kötődéssel  – 2003 óta tevékenykedik a Semmelweis Egyetem stratégiai főigazgatójaként. Azelőtt nem létezett ilyen feladatkör az egyetemen, miért volt szükség a létrehozására?  – Az elmúlt tíz év első időszakára leginkább az volt a jellemző, hogy egy olyan irányítási struktúrát alakítottunk ki a Semmelweis Egyetemen, amelyet később valamilyen formában szinte az összes magyarországi felsőoktatási intézmény átvett. Ezt közösen érleltük ki az egészségügyi képzést folytató egyetemekkel, mivel mind a négy klinikai központ, illetve centrum hasonló struktúrában működik abban az értelemben, hogy maga a stratégiaalkotás – a jövőbelátás vagy stratégiai elképzelés, egyáltalán a forrásteremtés (fundraising) – mindenhol egy külön egységben nyilvánul meg. Természetesen abban vannak apró eltérések, hogy ez hol, milyen módon szilárdult meg, ám az minden egyetemen egyértelművé vált, hogy a klasszikus akadémiai irányítás mellett a jövő kihívásainak úgy tudnak eleget tenni, hogy ez a – kicsit piaci szemléletű – stratégiaalkotás szervül az intézménybe, és kialakulnak a megfelelő egységei. Ennél fogva az ös�szes magyarországi egyetemen tíz évesek – vagy annál fiatalabbak – ezen egységek. Számomra mindig nagy büszkeséget jelentett, hogy úttörőként sikerült egy olyan, mára létjogosultságot nyert struktúrát kialakítani, amely később valamennyi jól működő hazai egyetemen teret nyert.  – A bölcs előretekintést nehezíthette a múlt öröksége: eleinte az intézmény adósságának lefaragása lehetett a prioritás.  – Valóban, mert 2003-ban a Semmelweis Egyetem még a kétezres évek egyetemi integrációjának-dezintegrációjának terheit nyögte. Amikor az azóta már bezárt Szabolcs utcai Országos Gyógyintézeti Központ levált, kétmilliárd forint tartozásállomány maradt utána. Először tehát le kellett dolgozni ezt az összeget, majd stabillá tenni az egyetem működését, és egy valóban átlátható gazdálkodást teremteni, amellyel hosszútávon is fenntartható-

24

AKTUÁLIS

vá válhatott az egyetem. Persze eközben történtek „nemkívánatos események”: ma már talán történelem, hogy 2003 októberében került bevezetésre a teljesítményvolumen-korlát (TVK) – pontosan akkor, amikor elkezdtük a bevételeinket optimalizálni, potenciálisan növelni. Az egyetem máig szenvedi azt, hogy a TVK-ja még egy rosszul működő bevételi struktúrán alapult. Számos alkalommal kértük ennek a korrekcióját, de ez a „történelmi adottság” sajnos azóta is megmaradt számunkra.   – Mennyire sikerült külső forrásokat igénybe venni az egyetem számára?  – Az utóbbi évtizedben – különböző elnevezéssel illetett – európai uniós pályázati programok nyíltak meg: az EU-csatlakozás első ciklusában, a 2004–2006-ig tartó időszakban az NFT 1, aztán a 2007–2013as időszakban az NFT 2, majd az ÚMFT, a Széchenyi-terv, továbbá a különböző HEFOPpályázatok. Sajnos beigazolódott – és mostani időkre is igaz –, hogy a közép-magyarországi egy „mostoha” régió, és úgy néz ki, ez a 2014–2020 közötti időszakban is így marad. Vegyes érzésekkel figyeljük, hogy a többi egyetem mennyi fejlesztési forrást tudott elhozni, nekünk pedig esélyünk sincs ezekhez ilyen mértékben hozzájutni.  – A tíz év alatt volt néhány egészségügyi miniszter, akiknek az elképzeléseihez alkalmazkodnia kellett.  – Amikor Szócska Miklós államtitkár lett – vagy talán korábban is –, levetített egy diát, amelyen az egészségügyi tárca vezetőinek regnálási idejét tüntette fel, ki meddig bírta. Ha jól emlékszem az ábrára, ezen időszak alatt talán hat-hét egészségügyi és négy-öt oktatási minisztert „fogyasztottunk el”, ennek megfelelően ennyiféle egészség- és oktatáspolitikai irányt kellett „túlélnie” az egyetemnek. Mindeközben teljesítenünk kellett az egyetem 2003ban megfogalmazott misszióját és vízióját. Ez is egy olyan vonulat volt, amely folyamatosan meghatározta a Semmelweis Egyetem működésének keretrendszerét.

 – Milyen sikert emelne ki, amelyre különösen büszke?  – Fontos tényező volt a hamburgi orvosképzés megteremtése. Egész Európában egyedülálló módon sikerült egy új konstrukciót létrehozni, amely Magyarországnak is büszkesége abban az értelemben, hogy egy akkora országban, mint Németország, ahol tízszer annyi orvosegyetem van, mint nálunk, mégis van egy kis hely Ham­burgban, ahol a magyarországi Semmelweis Egyetem magyar diplomáját adják ki. A képzés teljes mértékben a magyar hagyományok, az itteni curriculum szerint történik. Tulajdonképpen a magyar szellemi termék exportja valósult meg, és ez mindannyiunkat büszkeséggel tölt el. Az indulást négy-ötévnyi előkészítés előzte meg, rengeteg tárgyalás zajlott a német felekkel – ez részben az üzleti kultúrával való megismerkedést, részben pedig egy olyan üzleti konstrukció létrehozását jelentette, ami korábban az akadémiai struktúrától távol állt.  – Meddig köti a szerződés a feleket?  – Jövőre fog megújításon átesni a szerződés, ám a felek már most kifejezték, hogy a megújítás mind a két fél célja, érdeke. Tavaly volt az első diplomaosztás a berlini magyar nagykövetségen, és idén július 12én ugyanott lesz a második évfolyam ünnepélyes diplomaátadása. Mindez – úgy érzem – kellő reputációt és büszkeséget ad Magyarország számára is.  – Ahogy egy korábbi interjúban megírtuk (Kórház 2010/9. 21–23. o.), tevékenységét tudományos szintre emelte.  – Igen, örömömre szolgál – de nemcsak engem érint, hanem a pécsi, debreceni, szegedi hasonló tevékenységgel küzdő kollégákat is –, hogy ezt a fajta egészségügyi menedzsmentet–informatikát–szervezést a kezdeti tűzoltás, a válságkezelés, a napi menedzsment után sikerült elfogadtatni, tudományossá tenni, és az akadémiai struktúrába is elhelyezni úgy, hogy az tovább tud élni. Egészségügyi menedzsmentképzés persze már korábban is folyt, de az alapvetően KÓRHÁZ 2013/5.

mégiscsak elméleti oldalról indult, azonban az a fajta tudományos tevékenység, amit mi végzünk, gyakorlatorientált és a gyakorlatból nőtte ki magát. Ennek megfelelően, egyegy év különbséggel, többen is – Bíró Klára, Endrei Dóra, Boncz Imre és jómagam – tudományos fokozatot (PhD) szereztünk abból a tevékenységből, amit művelünk. Ez számukra is és nekem is fontos, mégis túlmutat az egyes személyeken. A szakmánk méltó elismerése szempontjából egyfajta történelmi lépésnek gondolom.

Dr. Stubnya Gusztáv PhD

 – Milyen alkalma nyílik még tudományos tevékenység folytatására?  – Az Egészségügyi Informatikai Fejlesztő és Továbbképzési Intézetben 2012 óta vagyok egyetemi docens, ahol az egészségügyi szervezést, ennek hátterét, az egészségügyi informatikát, az e-Health tevékenységet lehet kiszélesíteni. A Szakmai Kollégium Egészségügyi Informatikai Tagozatában a három személy egyike vagyok, aki ezt a szegmenst képviseli és segíti az ágazat munkáját. Magam személyesen és szervezetileg is kapcsolódom az induló e-Health-programokhoz, hiszen ezek a továbblépést, a jövőt, a stratégiaalkotást segítik. Azon a véleményen vagyok, hogy az e-Health nem csupán informatika, hanem egy egészségpolitikai döntéshozatali eszköz, amelynek az alapja – és nem a célja – az informatika.  – A Korányi-projekt újabb lendületet ad a Semmelweis Egyetemnek.  – A Korányi-projekt valójában 2005ben került először megfogalmazásra. Akkor az aktuális Regionális Egészségügyi KÓRHÁZ 2013/5.

Tanácsban dolgoztam – melynek később elnöke is voltam –, ahol a budapesti fejlesztési programokat terveztük. Jómagam ötletéből született a Korányi-projekt. Még a névadásra is jól emlékszem ma is: egy hosszú, munkával töltött este után, éppen itt, a dolgozószobámban született meg az elnevezés. Senki nem sejthette, hogy ez a terv hány egészségügyi miniszteren és fejlesztési politikuson fog keresztülvergődni, amíg az első kapavágás megtörténik.

Fotó: AtteKovacs.com

 – Szervezőkészségét szakmai szervezetekben is igyekszik hasznosítani.  – A ma aktívak közül már csak kevesen emlékszünk – pedig szintén történelmi tettnek számít – az Egyetemi Klinikák Szövetségének (EKSZ) megalakítására, amely 2004 októberében történt. Az EKSZ egy civil szervezet, amelyet mindig az aktuális egyetemi klinikai központok, illetve centrumok vezetői képviselnek. A szövetség ügyvivőjeként nekem kell összefogni a hátteret, az adminisztrációt, tehát magát a működést. Nagy megtiszteltetés, hogy ezt a feladatot már a többedik elnök mellett láthatom el.  – Miért volt szükség a négy egyetem számára egy, a Magyar Kórházszövetségen (MKSZ) kívüli szervezetre?  – Egyrészt a négy egyetem klinikái súlytalanak voltak a Kórházszövetség akkori 176 tagintézményhez képest, miközben a betegellátás összteljesítményének 15–20%át mi adjuk. Másrészt az EKSZ megalapítása előtt a négy egyetem négy különböző „irányba ment”. Korábban egyébként az

MKSZ vezetőségében az egyetemi világot képviseltem, majd amikor felépítettük az EKSZ-t, már mint partnerszervezet küzdöttünk együtt a Kórházszövetséggel. Egyszer sem kerültünk konfliktusba, mert az MKSZ vezetése elfogadta, hogy nekünk, az egyetemi klinikáknak számos olyan speciális problémánk van (oktatás, kutatás-fejlesztés, külföldi kapcsolatok stb.), amelyek érdekérvényesítése miatt nélkülözhetetlen volt, hogy meg tudjuk fogalmazni ezeket, önálló arculattal is. A két szervezet azóta is jól kiegészíti, erősíti egymást. Az MKSZ-elnökökkel külön-külön is jó kapcsolatot ápoltunk, és ez jelenleg is így van, hiszen a most hivatalba lépett Velkey Györggyel például közösen vettünk részt a Semmelweis-terv kialakításában.  – Érdekel, hogy milyen jövőképet fest egy stratéga?  – Kívánatos lenne, hogy a Korányi-projekt kapcsán megtörténjen a térség betegellátásának átszervezése, továbbá komoly szakmai feladat lesz megoldani, hogy a terv révén létrejövő kapacitások milyen módon illeszkedjenek majd a három térségi és az országos ellátásba, hogy végül egy a betegbarát rendszerré válhasson – az egyetem érdekeinek érvényesítése mellett. Fontosnak tartom, hogy a Semmelweis Egyetem a 2014–2020 közötti időszakra olyan lobbipozíciót tudjon elérni, hogy a megkezdett fejlesztések továbbvihetők legyenek, és az egyetemet a jövőben is határozott fejlődési irány jellemezze. Az egyetemnek meg kell erősítenie a külföldi pozícióit – itt elsősorban a hamburgi orvosképzésre gondolok. Jó lenne az oktatási infrastruktúrát egy új campus létrehozásával bővíteni, hogy egyaránt növelni lehessen a magyar és a külföldi hallgatók számát. Eljutottunk oda, hogy mind a fizikai infrastruktúra, mind pedig a humán erőforrás szűkössé vált. Az oktatók magas óraszámban tanítanak, szinte éjjel-nappal gyakorlatok folynak, ezért muszáj egyetemi oktatókkal és hellyel bővülnünk ahhoz, hogy ezt a kapacitást tovább tudjuk növelni. Minden évben jelentős a hallgatói túljelentkezés. Az utóbbi években több külföldi hallgatót vettünk fel az általános orvoskarra, mint magyart – most ugyan jelentősen nőtt a magyar hallgatók száma is. Meggyőződésem, hogy Magyarország számára – figyelembe véve kedvezőtlen iparpolitikai adottságainkat, ugyanakkor a szellemi kapacitás erősségét – az orvosképzés szellemi exportjával jelentős GDP-növekedést lehetne elérni. Ez olyan erőssége az országnak – ezen belül a Semmelweis Egyetemnek –, hogy relatíve AKTUÁLIS

25

kicsi invesztícióval­jelentősen fokozható a bevétel mennyisége – erre vonatkozóan készültek is tanulmányok.  – Valóban nagy potenciál lehet még az orvosképzésben, ám az is szerencsés lenne, ha a végzett doktoraink itthon gyógyítanának-kutatnának. Hogyan képes hozzájárulni az egyetem a humánerőforrás-krízis csökkentéséhez?  – Elsősorban az orvosképzés minőségének növelésével. Nagyon fontos, hogy a tőlünk kikerülő hallgatókat – akik rezidenssé válnak Magyarországon –, itt tudjuk tartani. Erre jó lehetőséget szolgáltatnak a minőségi továbbképzések, továbbá olyan külföldi programok kialakítása, amelyekben az időleges eltávozás mellett a biztos visszajövetel is benne van. Erre készült például egy országos szer-

vezésű patológiai modell, amelyben a patológusok egy-egy hetet töltenek a Karolinska Intézetben. Az egy heti kinti munka éppen elegendő arra, hogy csak annyi időre távolodjanak el, hogy az anyagi helyzetükben jelentős változás álljon elő, de az országtól, a mikrokörnyezettől nem szükséges elszakadniuk. Ehhez hasonlóan számos jó konstrukciót fel lehet építeni. Valamint érdemes forszírozni a klasszikus egyetemi feladatokat is – mint a fejlesztési projektek, a kutatás-fejlesztés –, hogy minél jobban érvényesüljön az egyetem hármas funkciója.  – Személy szerint milyen tervei vannak a következő tíz évre?  – A jövőben is az eddig elmondottakat szeretném szolgálni. Az érettségi óta tartó időszakom mindvégig a Semmelweis

Egyetemhez köt, hiszen hallgatóként – majd a rendszerváltás idején a hallgatói önkormányzat vezetőjeként – közösen próbáltuk kialakítani az egyetem új struktúráját. Itt voltam tudományos diákkörös, utána – immár gyakorló orvosként – hét évig szintén ugyanitt praktizáltam. A továbbképzésem, a szakképzésem, majd a szakvizsgám megszerzése ugyanitt történt, és a menedzserképzőt is e helyen végeztem el. Az elmúlt évtized pedig, mióta stratégiai főigazgatóként tevékenykedem – és közben a PhD fokozat megszerzése is – szintén azt jelzi, ezer szállal fűződöm hozzá. A Semmelweis Egyetem számomra nem egy munkahely, hanem egy erős érzelmi kötődés, elkötelezettség is. Bene Zsolt

Tizenöt pontból álló intézkedési tervet dolgozott ki, és a továbbiakban is csatlakozni kíván a fenntartó által szervezett közös közbeszerzésekhez a dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház a bevételei csökkenésének kivédésére. Úgy tűnik azonban, mindez nem lesz elegendő elhárítani azt a negatív hatást, amelyet a kiosztott TVK lefaragása, a degresszív elszámolás szűkítése okoz, miközben az intézmény betegellátási területét jelentősen növelték.

Nagyobb kötelezettség, kevesebb finanszírozás Az

intézmény főigazgatója, dr. Mé­ száros Lajos elmondta, hogy a jelenlegi feltételekkel nem tudják fenntartani pénzügyileg konszolidált helyzetüket, pedig az év végi kasszasöprés után nem volt lejárt számlatartozásuk. A kórház területi ellátási kötelezettségét 25 százalékkal bővítette a fenntartó, azaz további 29 000 ember gyógyításáért felelnek, ám nemhogy nőtt volna, hanem az elvonások miatt éves szinten 142 millió forinttal (több mint három százalékkal) csökkent a bevételük – az inflációs hatásokat nem is számítva. A főigazgató szerint, ha nem is a területbővüléssel arányos, de legalább 15 százalékos kompenzációra van szüksége a fekvőbeteg-ellátásnak, ugyanakkor a még rosszabb helyzetű járóbeteg-ellátásban nélkülözhetetlen a TVK 29 százalékos emelése, ugyanis rendre ennyivel magasabb a kényszerű többletteljesítményük, amit nem tudnak pénzügyileg realizálni. A helyzet rendezése

26

AKTUÁLIS

azért is fontos, hiszen e nélkül nem tudnak szakmailag megfelelni annak az egészségpolitikai elvárásnak, miszerint a járóbeteg-

Dr. Mészáros Lajos

ellátásba kerülhessenek egyes fekvőbetegellátási események. A főigazgató szerint a forráselvonás ráadásul morálisan romboló hatású a dolgozók körében, ugyanis ilyen körülmények között nagyon nehéz körükben fenntartani a hatékony működéshez szükséges lelkesedést és kezdeményezőkészséget. Az egészségügyért felelős államtitkárságtól várják a segítséget gondjaik megoldására, mert továbbra is elfogadható szintű, hozzáférhető szakellátást akarnak nyújtani betegeiknek, egy gazdaságilag stabilan működő intézményben. A főigazgató fontosnak tartja azt is, hogy beszállítóik – akik a kórház átalakulásakor a gazdasági társaságban maradt követeléseik miatt kárt szenvedtek – a mostani körülmények között is kiszámítható és pontosan fizető partnerként tekinthessenek kórházra. Sándor Judit KÓRHÁZ 2013/5.

Az Európai Unió egészségügyi prognózisa szerint a közösség lakosságának elöregedése, a születéskor várható élettartam fokozatos növekedése miatt hamarosan szembe kell nézni több, drágán és élethosszig tartóan kezelendő agyi eredetű neurológiai problémával. E kórképek közül ma még számos (Alzheimer-, Parkinson-kór stb.) gyógyíthatatlannak számít. Az agyi eredetű betegségek, illetve azok lehetséges gyógymódjainak a kutatására idén hosszú távú uniós projekt indul, amelynek magyar kutatók is aktív részesei.

Közös program agykutatóknak Az

uniós statisztikák szerint már napjainkban is körülbelül 165 millió lakója szenved élete egy szakaszában valamilyen agyi eredetű betegségben és ez a létszám a demográfiai statisztikák ismeretében minden bizonnyal a jövőben tovább növekszik majd. E betegségeket számos európai intézményben intenzíven kutatják, ám e munka nincs megfelelő módon összehangolva, eredményeik olykor elszigeteltek maradnak, így azok felhasználása kevésbé hatékony. Az Európai Bizottság hosszas elemzés után kiválasztotta azokat az agykutató programokat, amelyek munkáját egy közös nagy projektben kívánja összehangolni és finanszírozni. Idén január végén bejelentették: az Emberi Agy Program (Human Brain Project – HBP) keretében egyesítik az eddig különkülön kutató csoportok erejét annak érdekében, hogy minél alaposabban és részletesebben megértsék az emberi agy működésének és különféle betegségeinek a mechanizmusát. A program célja az agyról szerzett eddigi információk összesítése, továbbá működésének alapos és mélyreható feltérképezése. Modellezik a betegségeket A tervek szerint nyolcvannál több európai és nemzetközi kutatóintézet vesz részt a tíz évre szóló (2013–23) programban, amelynek költségvetése 1,19 milliárd euró lesz. Az uniós intézeteken kívül a munkában részt vesznek a legfontosabb észak-amerikai és japán tudományos intézmények kutatói is. A kutató munkát a lausanne-i, illetve a heidelbergi egyetem munkatársai koordinálják. A magyar agykutatókat kezdetben az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének Freund Tamás profes�szor által vezetett agykéreg-kutatócsoportja képviseli a programban, de a tervek szerint a későbbiekben további hazai kutató műhelyek is csatlakozhatnak majd a projekthez. Dr. Káli Szabolcstól, a team tagjától megtudtuk, hogy feladatuk a munkájuk eredményeként megmutatkozó legmodernebb anatómiai és élettani módszerek adatainak felhasználásával idegsejtek, azok KÓRHÁZ 2013/5.

programban alapvető szerepet kapnak az információs és kommunikációs technológiák.

Fókuszban az emberi agy

hálózatai és bizonyos agyterületek modelljeinek az építését segíteni, továbbá kísérletekkel igazolni ezek működőképességét. „Az agykutatás ugrásszerű fejlődése hazánk számára is alapvető társadalmi és gazdasági érdek, hiszen az idegrendszer betegségei óriási egészséggazdasági és szociális terhet jelentenek. Az egészséges és kóros agyműködés jobb megértése a kísérletesen validált számítógépes modellek segítségével megalapozza és felgyorsítja a felfedező kutatások eredményeinek integrálódását a jobb megelőzési stratégiák és kezelések kidolgozásába, a betegek és az egész társadalom érdekében. A HBP kiválasztása több mint hároméves előkészítő munka és szigorú értékelési eljárás eredménye. A döntést az Európai Bizottság által kiválasztott független, magasan jegyzett tudósok hozták meg. A résztvevő partnerek és a Bizottság közötti tárgyalássorozaton kidolgozzák az első 2,5 éves felépítési fázis részletes programjára vonatkozó konkrét megállapodást. A projekt várhatóan 2013 végén kezdődik” – ismertette a részleteket a kutató. A HBP egyik alapvető célja, hogy a kutató műhelyek olyan eszközöket fejlesszenek ki, amelyek által megérthetők lesznek az agyműködés alapvető funkciói, és ezt a tudást a gyakorlatban, az orvostudományban és az informatikában is használni lehet majd. A

Újfajta orvosi informatika Olyan neuroinformatikai, agyszimulációs és szuperszámítógépes rendszereket fejlesztenek ki, amelyek lehetőséget kínálnak arra, hogy a világ bármely részéből összegyűjthetők legyenek az agykutatással kapcsolatos adatok. Majd ezek felhasználásával olyan működő agymodelleket hozzanak létre, amelyek nemcsak a szerv működését szimulálják, hanem a különféle modellek működésének biológiai adatait is összevetik. A tudományos eredményeket pedig a kutató közösség minden tagja számára hozzáférhetővé teszik. A kutatások végső célja, hogy megtalálják a kapcsolatot az agyműködésért felelős gének, sejtek, molekulák és a gondolkodás, a viselkedés között. A klinikai adatokat a világ minden tájáról egy újfajta orvosi informatikai rendszer gyűjti majd össze, amelyeket a kutatók beépíthetnek a saját kutatásaik által létrehozott, idegrendszeri betegségeket kutató modelljeikbe. Így megvalósulhat a cél, az objektív adatokra alapozott kutatás, amely az idegrendszeri betegségek eredetét és mechanizmusát modellezi. Általa feltérképezhetők lesznek a betegségek hátterében rejtőzködő tényezők is, aminek segítségével felgyorsulhat e kórképek gyógymódjainak a felfedezése. A felsoroltakon kívül a program olyan „neuromorf számításokat”, illetve „neurorobotikát” támogató rendszereket is létrehoz majd, amelyek lehetővé teszik, hogy a kutatók az agy felépítésén és számítási módszerein alapuló számítógépeket és robotokat fejlesszenek ki. Továbbá az agy működésének részletes megértése által képesek lehetnek megoldani a jövő technológiája előtt álló kritikus problémákat is, mint például az energiahatékonyságban, a megbízhatóságban és az egyre komplexebb számítási rendszerek programozásában rejlő alapvető problémákat. Lóránth Ida AKTUÁLIS

27

A kórházépítés tartószerkezeti szempontjai Kórháztörténet

Építészet

Tartószerkezetek

Tartalom 1. A kórházépítés történeti áttekintése 2. Az egészségügyi épületek szerkezetének fejlődése 3. A hazai, tartószerkezetekre vonatkozó előírások rövid ismertetése 4. A födémekkel kapcsolatos követelmények 5. Innováció a födémeknél 6. Felújítások tervezésével kapcsolatos tapasztalatok tartószerkezeti szempontból 7. Levonható következtetések 1. A kórházépítés történeti áttekintése A gyógyítás története egyidős az emberiség történelmével. A gyógyítás már az őskorban is meghatározott helyeken történt, megváltoztatva az eredeti természeti környezetet. Ezek a kiválasztott helyszínek szellemi és gazdasági értelemben is a fejlődés kiinduló központjai voltak. Az ókorban a gyógyító isteneknek építettek templomegyütteseket, ahol, mint Egyiptomban máig nem bizonyítottan megfejtett módon épültek monumentális szakrális központok, vagy Kis-Ázsiában egész városok alapjai voltak a gyógyító isteneknek emelt templomegyüttesek. Gyógyítás a felvilágosodás koráig kizárólag a vallási központokban történt.

A Baleseti Intézet jelenlegi képe

28

Kórháztervezés

Épületgépészet

Épületvillamosság

A tudomány fejlődésével párhuzamosan a gyógyítást végzőknek egyre több eszköz és módszer állt a rendelkezésére, ami egyre speciálisabb épített környezetet igényelt. Eleinte csak a betegeknek az egészségesektől való izolálása volt a cél, később az imádságon kívül a tudomány eredményeit is felhasználva, egyre korszerűbb, egyben speciálisabb diagnosztikán alapuló gyógyításra is lehetőség nyílt. A betegségek elleni harc versenyfutás az idővel, ami egyre speciálisabb épített környezetet igényel. A mai kórházakban a betegségcsoportok gyógyítása bonyolult orvos-technológiai háttérrel történik. A cél az, hogy a gyógyítás körülményei műszaki szempontból a betegek és a gyógyító szakemberek számára még extrém körülmények (tűz, földrengés, egyéb katasztrófa) között is biztonságos legyen. 2. Az egészségügyi épületek szerkezetének fejlődése Egy tartószerkezet építészeti megjelenése, statikai erőjátéka és alkalmazhatósági köre elsősorban a tartószerkezeti tervezés során választott konstrukció jellegétől függ. Egyes történeti korszakok építészetét sokszor éppen az uralkodó szerkezeti megoldás jellemzi a legszemléletesebben: például az ókori Egyiptom építészetét az oszlop-gerendás rendszer, a romantikáét a félköríves boltozatok, a gótikáét pedig a támpillérekkel, támívekkel gyámolított csúcsíves boltozatok alkalmazása határozta meg. A gyógyítás helyszínei már az ókorban is az akkori építési technika legfejlettebb eszköztárával megvalósított létesítmények. Az épületek kialakítása először a természetben talált anyagok felhasználásával történt. A megmunkálás a fellelhető technikai tudás és szerszámok függvénye szerint változott. Például az ókori görög templom-építészetben: a terek lefedéséhez a kéttámaszú, egyre nagyobb darab, megmunkált kőelemeket először réz, majd ólom, végül vas kapcsolóelemekkel rögzítették egymáshoz. A római korban megjelent a boltozat, mint szerkezet, és a beton, mint új építőanyag. A higiénia fejlődésé-

Orvostechnológia

Belsőépítészet

vel a fürdőkultúra is jelentősen fejlődött: a fürdőépületekben a kapcsolódó gépészeti igényeket is kiszolgáló, mozaikokkal, freskókkal gazdagon díszített épületeket emeltek. A középkorban az építés területén a római hagyományokat folytatták. A kórház céljára szolgáló építmények részben a kolostoregyüttesek részei, illetve önálló ispotályok voltak. Itt a cél a lehető legnagyobb terek lefedése, hogy minél több beteg elférjen izolálva az egészségesektől. Először dongaboltozatok épültek vastag falakra falazva úgy, hogy az oldalnyomást vonóvasakkal vették fel, majd keresztboltozatok készültek kőbordákra falazva, szintén vonóvasakkal. Az építési technológia az évszázadok során lassan fejlődött. Ugrásszerű változás a XIX. illetve a XX. században történt, amikor megjelentek az építési előírások, a vasbeton és az acélszerkezeteket ipari mennyiségben tudták gyártani. Az igények természetesen, mint a fentiekből is látható, a történelem során változtak. Az orvos-technológia fejlődésével egyre speciálisabb, és napjainkban egyre gyakrabban változó térbeli és teherbírási követelmények jelennek meg: a mai gyógyító intézmények nagyon bonyolult, speciális, az orvosi technológiát kiszolgáló építmények. Ezekre jellemző kell, hogy legyen a változó orvos-technológia miatt a flexibilitás. Az időben az általános építésügyi- és orvos-technológiai előírások változnak, az épületeknek egyre több és egyre szigorúbb szabályoknak kell megfelelni. Ezt az igényt legjobban a pillérvázas, több emeletes intézmények tudják kielégíteni. Példa erre az 1940-ben tervezett, ma is működő budapesti Baleseti Intézet a Fiumei úton, melynek építész tervezője Gerlóczy Gedeon és Körmendi Nándor. Ez az első középmagas, acélvázas épület Budapesten, statikusa Pécsi Eszter, az első diplomás magyar mérnöknő. A korrózió és tűzvédelmi problémák miatt az acélszerkezetű épületek tervezése hazánkban háttérbe szorult, jelenleg monolit vasbeton vázas épületeket tervezünk. A helyesen megválasztott szerkezeti rendszer alapvető feltétele a jó tartószerKÓRHÁZ 2013/5.

kezetnek. Az épületek és építmények tönkremenetele nagy anyagi kárral, esetleg életveszéllyel jár, ezért a szerkezetek méretezése az építési tevékenység fontos eleme. A mai kórházak tervezése hasonlít az ipari épületek tervezésére, ahol a technológia kiszolgálása és a biztonság a legfőbb szempont, de az egészségügyi létesítmények tervezésénél a fentieken kívül különös gondot kell fordítani a humanizált környezet kialakítására, ami természetesen nem tartószerkezeti szempont. 3. A hazai, tartószerkezetekre vonatkozó előírások rövid ismertetése általános rendeltetésű épületek esetén (kórházra külön előírás nincs) A tartószerkezetek tervezésére az általános építési szabályzatok és szabványok vonatkoznak. Az erőtani méretezést és a kivitelezési technológiát a szerkezetre jutó terhek, hatások, és az építőanyag fizikai tulajdonságai, mint objektív tényezők határozzák meg. A középkor végéig csak a tapasztalati méretezési módszer létezett: az alulméretezett elemek eltörtek, és azokat nagyobbakra cserélték. Később a fesztáv függvényében az arányokat előírásokba foglalták, ezeket egyre szélesebb körben kezdték alkalmazni. Így alakultak ki a méretezési szabványok. Az újkorban a természettudományok fejlődésével a szerkezetek méretezése is fejlődésnek indult. Ezért alakult ki és terjedt el világszerte a megengedett feszültségek rendszere. Ezt több bírálat érte, főleg a használati állapotok (alakváltozás) vizsgálatának mellőzése miatt. A megengedett feszültségek módszerét az osztott biztonsági tényezők (MSZ) és határállapotok (EC) módszere váltotta fel. A méretezésnél megkülönböztetünk teherbírási és használhatósági határállapotokat a jelenlegi méretezési eljárásban. Bármely vizsgálatnál igazolni szük-

A Baleseti Intézet, építés közben a szerkezeti váz

séges, hogy a hatások következménye, a hatásokból származó igénybevételek tervezési értéke nem lépi túl a szerkezet számított ellenállásának tervezési értékét. Teljesen hasonló elven történik a helyzeti állékonyság és használhatóság határállapot vizsgálata is, csak itt a határállapot jellegéből adódó más jellemzőket kell összehasonlítani. A helyzeti állékonyság elvesztése a merev testnek tekintett tartószerkezet vagy szerkezeti rész helyzetének olyan hirtelenszerű, lényeges megváltozása, amelyben az építőanyagok és/vagy a talaj szilárdsága általában nem domináns. A helyzeti állékonyság elvesztésének alapvető (síkbeli) fajtái a felborulás, elcsúszás és felúszás. További körülmény lehet a merev testek közötti súrlódás. Szilárdsági vizsgálatok során az egy keresztmetszet, egy tartószerkezeti elem vagy egy kapcsolat törés vagy túlzott alakváltozás miatti határállapotának vizsgálata során igazolni kell, hogy az igénybevéte-

Épületváz vizsgálata földrengés-hatásra AXIS méretező programmal

KÓRHÁZ 2013/5.

lek tervezési értéke kisebb (nem nagyobb) mint a keresztmetszet-ellenállás tervezési értéke. A tervezési határállapotokon belül tervezési helyzeteket kell megkülönböztetni a tartószerkezet, a használat, a környezeti hatások körülményeinek leírása, a tartószerkezeti tervezés céljainak megfelelően (tartós, ideiglenes, rendkívüli és földrengés terhek). A tervezésnél figyelembe kell venni a kockázati szintet, tartósságot, a tervezési élettartamot, megbízhatósági szintet. Ezt erre vonatkozó szorzóval kell a számításokban figyelembe venni, ami a kórházak esetén a hatások 10%-s növelését jelenti. A kórházak a rendkívül jelentős kategóriába tartoznak, ezért a tervezés és a kivitelezés folyamán fokozott ellenőrzésre van szükség. Egy szerkezeti anyag vagy termékjellemző (pl. szilárdság) tervezési értéke a mintegy 0,05-0,15%-s gyakorisággal előforduló érték, melyet biztonsági tényezőkkel kell módosítani. A különböző anyagokra vonatkozó, az anyag jellegétől függő biztonsági tényezőket a szabványok tartalmazzák (vasbeton, acél, fa stb. szabványok). A hatásokat is a szabványok és azok nemzeti mellékletei alapján kell felvenni. Külön-külön szabványok foglalkoznak a hatásokkal, a terület, illetve a szintszámokkal összefüggő egymásra hatásokkal (csökkentő tényezők), a meteorológiai hatásokkal, földrengéssel, építés közbeni állapotokkal, egyéb rendkívüli hatásokkal, illetve az ezekből előállítandó teherkombinációkkal, a különböző teherkombinációkhoz tartózó egyidejűségi és biztonsági tényezők rendszerével. Kórháztervezés

29

A gépi számítás eredménye szerint készülnek a szerkezetek vasalási tervei

A méretezés során az igénybevételek kombinációiból kiszámítjuk az egyes elemekre, illetve keresztmetszetekre ható igénybevételeket a szabvány által megengedett közelítésekkel és/vagy végeselemvagy más számítógépes módszerrel. Ez a hatások tervezési értéke, amit az anyagra vonatkozó szabványok szerint kiszámított ellenállás értékével hasonlítunk össze. 4. A födémekkel kapcsolatos követelmények A födémekkel kapcsolatos követelmények közül a legfontosabb, hogy a födém a gyorsan változó igényeknek megfelelően flexibilis alaprajzok kialakítását tegye lehetővé. Erre a minél nagyobb fesztávra tervezett, pontokon megtámasztott, két irányba teherhordó, alul-felül sík monolit vasbeton lemezek a legmegfelelőbbek, mert akadály nélkül vezethetők alatta az álmennyezeti térben, felette a padlórétegekben a szükséges gépészeti, elektromos vagy egyéb vezetékek. Az orvos-technológia fejlődésével fajlagosan egyre nehezebb gépek, berendezések üzembe állítása vált szükségessé, ezért a födémek hasznos terhe folyamatosan növekedik. Jelenleg a válaszfalterheken kívül a középületek közlekedőire qk=5,0kN/ m2 hasznos terhet kell figyelembe venni, egyéb területekre a tervezési program során kell felvenni a biztonságosnak ítélt teher alapértékét. Ezt a jövőben legalább ajánlás-szinten meg kellene határozni. A födémek általában tűzszakasz-határok is, valamint rendkívüli teherként a tűzhatást is figyelembe kell venni. Ez az alkalmazott betonvasalás takarásának megfelelő megválasztásával, és/vagy tűzvédő álmennyezettel kielégíthető. A szükséges ellenállás idejét és az ehhez szükséges betontakarást tűzvédelmi szakértővel egyeztetve kell meghatározni.

30

Kórháztervezés

Szabvány szerint kell kielégíteni a használati határállapothoz tartozó megengedett lehajlást, ami kéttámaszú tartó esetén általában a fesztáv L/200-d része. A falazott válaszfalak repedésmentességéhez az szükséges, hogy az esetleges terhekből származó lehajlásból és zsugorodásból vagy kúszásból eredő alakváltozások összege ne haladja meg az w=1cm értéket 3,0m magas válaszfal esetén. Szerelt válaszfalak esetén a rugalmasra tervezett kapcsolatok oldják meg a problémát. Fontos követelmény még a födémekkel szemben, hogy viszonylag tág keretek között áttörhetők legyenek gépészeti, légtechnikai vezetékek miatt, vagy más okokból. A födémekre építéskor vagy utólag különböző berendezéseket rögzítenek, ezért az elkészült szerkezeteknek speciális, teherhordó dűbelek fogadására is meg kell felelni. Fenti követelmények más középület födémére is igazak.

5. Innováció a födémeknél A nagyobb fesztávolságú vázrendszer és a nagyobb teherbírási igény miatt a födémvastagság növekszik. Ez jelentősen megnöveli a beépítendő építőanyag mennyiségét. A födém önsúlyának növekedésével nőnek az alátámasztó szerkezetek (pillérek, falak) és az alapozás igénybevételei, méretei. Másik út, ha bordás födémrendszert tervezünk. Akár alul-, akár felül-, akár alulfelülbordás rendszert tervezünk, számos nehézséget kell megoldani a gépészeti szerelés közben. A korszerű födémek megoldására fejlesztették ki a Cobiax födém rendszert. A Cobiax rendszerű födém, az előregyártott, körüreges, feszített vasbeton födémpallókhoz hasonlóan, az úgynevezett semleges zónában üregekkel készülő, alul-felül sík, két irányba teherhordó monolit vasbeton lemez, mely optimalizálja a beépített anyag teherbírási képességének kihasználását. A könnyebb önsúly miatt, az igénybevételeket követő vasalás alkalmazásával gazdaságos födémek tervezhetők. A vasbeton födém megfelelő részén elhelyezett műanyag üreges golyók vagy ellipszoidok beépítésével az önsúly jelentős csökkenése érhető el anélkül, hogy az a szerkezet teherbírását és alakváltozásait komolyan befolyásolná. A COBIAX technológia legfontosabb előnyei: – kisebb szerkezeti önsúly – kétirányú teherviselés – nagy fesztávok, tágas terek – építési idő optimalizálása – nagyobb földrengésbiztonság – hatékony anyagfelhasználás – Könnyű – kétirányú teherviselés

A Cobiax födém helyszíni szerelése

KÓRHÁZ 2013/5.

– A födémbe tervezetten beépített üregek miatt 25-30%-kal könnyebb a födém a hagyományos vasbetonnal összehasonlítva = kisebb önsúly. – Bármilyen alakban megvalósítható, rugalmas keretek között áttörhető monolit, üreges födémszerkezet készül. – Nagy fesztávok – tágas terek = új építészeti lehetőségek – Akár 18 m-es fesztáv építhető alul-felül sík, előfeszítés nélküli födémként. – Akár 40%-kal kevesebb tartóoszloppal, flexibilisebben hasznosítható terek építhetők. – A kivitelezés idejének optimalizálása – Sík födémek, nincs szükség gerenda vagy kazetta zsaluzására. – Gépészeti szerelés akadályok nélkül kivitelezhető. – Nagyobb földrengésbiztonság: a tartószerkezetre csökkentett horizontális erő hat földrengéskor a kisebb önsúly miatt. – Hatékonyabb anyagfelhasználás – Közvetlen építőanyag-megtakarítás érhető el az üregek miatt a betonban, és a kisebb terhek miatt a betonacélban. – Környezetvédelmi szempontok érvényesülése kettős: az anyagmegtakarítás miatt kisebb az ökológiai lábnyom, valamint az üregképző elemek újrahasznosított műanyagból készülnek. A piaci bevezetés előtt alapkutatásokat végeztek. Tudományos, elméleti levezetés és laborvizsgálatok, valamint a helyszíni alkalmazás tapasztalatai alapján az általános eredmény: a Cobiax elemek a födém szerkezettel együttdolgozóvá vállnak. A technológia kombinálható és alkalmazható a meglévő betonszerkezeti szabványok betartásával. Szilárdsági vizsgálatokat végeztek a technológia bevezetése előtt a következő témakörökben: – Hajlítási teherbírás – Nyírási teherbírás – Áttörések környezete – Dinamikai viselkedés – Tűzvédelem – Tapadás, együttdolgozás – Használhatóság: – Lehajlás – Repedés – Zsugorodás és kúszás – Akusztikai tulajdonságok – Korrózió – Az üregek hőaktivitása – Egyéb szempontok A kivitelezés: – Újrafelhasználás – Ökológia KÓRHÁZ 2013/5.

A COBIAX elemekkel készített födém kivitelezése

Ez a fajta födém külföldön (USA, Svájc stb.) már gyakran alkalmazott szerkezet tágas, nagyterű irodák, vagy egyéb középületek tervezésénél. Hazánkban is több épület megvalósult már ilyen födémmel, de a kórházépítésben még újdonság a Cobiax födém alkalmazása. A födémrendszert Németországban minősítették, ezt a minősítést a konkrét tervezési feladatokra az ÉMI honosítja. Megoldható a viszonylag nagyobb fesztávolságú födém előregyártott feszített elemek alkalmazásával is. Ennél a technológiánál a betonüzemben gyártott beton a szokásosnál jobb minőségű, akár C 40/50 beton-minőség is elérhető. A feszítés miatt megnő a teherbírás, ezért kisebb szerkezeti magassággal is megfelel a födém a hagyományos vasalású födémhez képest. A nagyméretű elemek szállítása és beépítése megfelelő organizációt igényel. A hagyományos, alul-bordás födém gazdaságosan tervezhető, de a viszonylag nagyobb gerendamagasság miatt a szintmagasságok megnőnek. Ehhez a technológiához álmennyezetek építése feltétlenül szükséges. Elképzelhető megoldás az acélgerendás födém is, mely külföldön gyakori, de hazánkban az acélszerkezet magas ára miatt nem szokásos szerkezet. Acélszerkezet esetén a korrózió- és tűzvédelem megoldása a legnagyobb kihívás. Mind az előregyártott, feszített, mind az alul-bordás monolit födémekhez szükséges gerendák miatt a gépészeti és légtechnikai és egyéb szerelés bonyolultabb, de megoldható feladat. Az épületekhez különböző előtetők csatlakozhatnak, melyek az épületek

megjelenését jelentősen befolyásolják építészeti elemekként. Ezeknél különösen fontosak a gondos tervezéssel kialakított csomópontok, mert a látszó részletek a homlokzat fontos elemei. Az előtetők lehetnek oszlopokon álló vagy konzolos szerkezetek, anyaguk és kialakításuk az építészeti igényeknek megfelelően sokféle. A fenti előtető többtámaszú mestergerendákon, kéttámaszú acéltartókból áll. 6. Felújítások tervezésével kapcsolatos tapasztalatok tartószerkezeti szempontból Gyakran felmerül a meglévő kórházak korszerűsítésének igénye. A felújítandó kórház lehet a közel száz éve vagy korábban épített pavilonos rendszerű kórház, ahol a nehéz berendezések telepítésén túl az akadálymentesítés is megoldandó. Külön nehézséget jelent a tervezésnél a műemléki besorolás, ahol erre a tervezendő szerkezetek kiválasztásánál is figyelemmel kell lenni. Ezeknél az épületeknél jellemző szerkezet a tégla tartófalakon nyugvó acélgerendás födémek alkalmazása, a födémek között viszonylag nagy belmagasságokkal. Az ilyen épületekben a födémek lokális megerősítése és kisebb-nagyobb áttörések kiváltása lokálisan, a födémek alá újabb acélgerendák beépítésével általában különösebb nehézségek nélkül megoldható. Itt a nehézséget az jelenti, hogy a meglévő téglafalak teherbírása véges, egyes falpillérek megerősítésre szorulnak. Mivel a megerősítés – akár a födémek, akár a függőleges teherhordók vonatkozásában­ Kórháztervezés

31

Szekszárdi Balassa János Kórház, Új SO1 Osztály, bejáratnál lévő előtető

vizsgál­juk a kérdést – csak acélból lehetséges, a szerkezetek tűzvédelme megoldandó, geometriailag nagy (pl. körülbetonozás) vagy drága (pl. tűzvédő festék, burkolat stb.) megoldásokat jelent. Később, modernebb műszaki megoldásokkal épült kórházakban, ahol vasbeton pilléreken két-irányba teherhordó monolit vasbeton födémek készültek, az ilyen épületek merevítése önálló monolit vasbeton falakkal és/vagy monolit vasbeton lépcsőházi és liftblokkokkal történt. Ilyenek pl. a budapesti Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet, vagy a múlt század 60-as, 70-es éveiben épített tömb-kórházak. Ezek a tervezés idején érvényben lévő tartószerkezeti szabványok alapján méretezett, tartószerkezeti tartalékokkal nem rendelkező épületek. Az időközben szigorodó előírások és az orvos-technológia fejlődése, illetve a nagyobb koncentrált igénybevételek miatti megerősítések elkerülhetetlenek. A megerősítések tervezése mindig egyedi, nagy tapasztalatot és mérnöki leleményt igénylő feladat. A mellékelt ábrán látható röntgen-helyiséget a monolit vasbeton pillérekkel alátámasztott, 15 cm vastag, alsó és felső gerendákkal merevített födémen kellett telepíteni, úgy, hogy a padlóban a felálló gerendát is áttörő padlócsatornára is igény volt. A gép súlya lényegesen meghaladta a födém teherbírását. A kiváltást acél szerkezetek beépítésével oldottuk meg. A gondot az új acélgerendák terhének pillérekre való átadása jelentette. A tervezéshez felhasználtuk az épület megvalósulási terveit, így az átmenő, nagyátmérőjű csavarok kiosztásánál sikerült

32

Kórháztervezés

elkerülni, hogy a furatok a pillér hosszvasait keresztezzék. 7. Levonható következtetések: A felhasznált épület-szerkezetek az idők folyamán fejlődnek. A fejlődés üteme változik: egy-egy újítással ugrásszerű fejlődés érhető el, néha kisebb változások történnek. Az épületeknek flexibilisnek kell lenniük. A kórházbővítéseknél jelentős költség lehet a meglévő szerkezetek megerősítése (alapozás, pillérek). Tekintve, hogy ezen épületszerkezetek az épület költségének kis hányadát teszik ki, célszerű lenne egy értelmes tartalékkal túltervezni őket, hiszen, folyton fejlődik az orvostudomány, újabb és újabb lehetőségek nyílnak, amiket épületekkel kell kiszolgál-

ni. Követelmény is lehetne, hogy akár egy vagy két szinttel is gond nélkül bővíthető legyen az újonnan tervezett épület. Ha visszanézünk az elmúlt pár év gyakorlatára, több átalakítás és/vagy ráépítés készült, szemben a ritkábban előforduló zöldmezős beruházásokkal. A telekárak ismeretében, illetve abból a szempontból, hogy a kórházaknak központi helyen kell lenni, telken belül érdemes bővíteni. Az épületekkel szemben támasztott igények is idővel változók, a követelmények egyre sokoldalúbbak, nagyobb teherbírású, flexibilis létesítményekre van szükség. Különösen igaz ez az egészségügyi épületekre, ahol a változás nagyon gyors. Minél drágább építőanyagokat használunk fel, annál nagyobb felelőssége van a tervező mérnököknek. Az építési szabályozás is változik az időben, a tervezőknek naprakész tudással kell rendelkezniük, hogy az optimális megoldást ki tudják választani. A kivitelezésnél is különös gondot kell fordítani a szigorú előírások betartására. Nagyon fontos, hogy a beruházás folyamán szoros együttműködés legyen az összes résztvevő (beruházó, szakági tervezők, tervellenőrök, kivitelezők, műszaki ellenőrök) között a munka minden fázisában, az éppen aktuális munkafázis igényei szerint. A független tervellenőrzés minden szakág vonatkozásában indokolt. A kivitelezés során a műszaki ellenőrzés és tervezői művezetés elengedhetetlen, hogy a megvalósuló létesítmény minden szempontból megfelelően készüljön el. Szabóné Fischer Zsuzsanna okl. építész-statikus szakmérnök

Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet: új röntgen-helyiség kialakítása

KÓRHÁZ 2013/5.

A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának egy jelenlegi és egy végzett hallgatójával beszélgettünk arról: mit adott nekik az intézmény.

Érdemes jelentkezni? Recept a vezetéshez, egyéni fűszerezéssel Igazi klasszikus universitas, ahol az óráknak nincs feltétlenül vége a kicsöngetéssel, ugyanis a tanítványok a karizmatikus tanárok köré gyűlve folytatják a beszélgetést,

és talán ha szerencsém van, sikerül valami hasonlót létrehoznom így is. De mennyivel nagyobb az esélyem, hogy reprodukáljam a finom ízeket, ha megkapom a szakácstól a receptet, amit aztán akár tovább is gondolhatok!

Fotó: SE EMK

– És megkapja az EMK-ban a vezetés receptjét? – Úgy gondolom, igen. Egészen biztos, hogy az itt kapott „recept” segítségével sokkal magabiztosabban vágok neki a mindennapok vezetői kihívásainak. Szeretek idejárni, alig várom azt az egy hetet a hónapból. És nem csak a szigorúan vett tantermi tanulás miatt, mert azt hiszem, ahhoz, hogy az emberben megérjen egy új szemlélet, valami más is kell. Az egyetem például nagyon odafigyel arra, hogy gazdag hallgatói élet, egy közösség alakuljon ki, ami akár a képzési program után is fennmaradhat. Mi sem csak a képzés hetében tartjuk egymással a kapcsolatot, olyan pezsgés van, amit korábban sehol sem tapasztaltam.

Sallai Zsuzsa

a vitát, hogy elleshessék tőlük a tudást. Így jellemezte Sallai Zsuzsa a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központját (SE EMK). A két éves egészségügyi menedzser MSc posztgraduális program idén végző hallgatója pedig valószínűleg tudja, miről beszél, hiszen a mostani diplomája már a harmadik lesz. – Vezető ápoló a Szent Imre Kórház speciális intenzívterápiás egységénél. Volt valami konkrét oka, hogy jelentkezett az EMK mesterképzésére? – Több dolog is motivált. A volt főnököm is javasolta, egy kollégám is csupa jót mesélt a központról, de alapvetően én éreztem, hogy szükségem lenne a tanulásra, speciális ismeretek tudására. Már egy ideje vezetem az egységemet a kórházban. Sokat lestem el, tanultam az irányításról a korábbi és a jelenlegi főnökeimtől, de ez csak empirikus tudás volt. Sok mindent csak találgattam, próbálgattam. Olyan volt ez nekem, mint amikor elmegyek egy étterembe és eszem egy finom ételt. Hazamegyek és megpróbálom én is elkészíteni. Megpróbálom kitalálni az alapanyagokat, a fűszerezést, kóstolgatok, hozzáteszem az addigi tudásomat, KÓRHÁZ 2013/5.

akar venni az egészségügy irányításában. Ma már ugyanis ehhez nélkülözhetetlen, többek közt, a közgazdasági szemléletmód is. – Ezek szerint önnek vannak ilyen ambíciói? – Ha nem hangzik szerénytelenül, különösen három gyerek mellett, igen, szeretnék továbbra is egészségügyi vezetőként dolgozni. „Kinyílt előttem a világ” Nem akármilyen két napja volt dr. Brünner Szilveszternek tavaly novemberben: 15-én átvette az Egészségügyi Menedzserképző Központ diplomáját, 16-án pedig levelet kapott, amelyben az állt, ő lett a Kanizsai Dorottya Kórház főigazgatója. Mindez persze nem véletlenült történt, az intenzív terápiás, nefrológus szakorvost a gyógyítás mellett már jó ideje sok minden más is Fotó: Szakony Attila, Zalai Hírlap

– Van olyan tantárgy, előadó, amitől vagy akitől a legtöbbet kapja? – Így együtt az igazi, nem lehet kiemelni senkit. Olyan ez, mint egy terápiás team, ha bármelyik orvos, ápoló vagy akár a gyógytornász kimaradna belőle, nem lenne ugyanolyan hatásos a kezelés. – Akkor megfordítom a kérdést, van olyan tárgy, ismeretanyag, amivel jobban meg kell küzdenie? – Bevallom, kettesnek még nem örültem annyira, mint tavaly, amikor közgazdaságtanból ezt a jegyet érdemeltem ki. Igen távoliak voltak nekem a közgazdaságtani ismeretek, keményen megküzdöttem érte. Sokkal jobban megértem a gazdasági igazgatónk sokszor szigorúnak tűnő intézkedéseit is. – Akármennyire büszke erre az eredményre, nem gondolja, hogy sok értelme nem volt ennyit küzdenie érte? – Nem, sőt! Azt hiszem, hogy muszáj átalakítania a látásmódját annak, aki részt

Dr. Brünner Szilveszter

foglalkoztatta. S mivel szeret mélyére ásni a dolgoknak, iskolát keresett, ahol válaszokat kaphat a kérdéseire. Mindenki azt mondta, az EMK a legjobb, így idejelentkezett, és főigazgatás lett a vége. – Mi volt az, ami a gyógyítás mellett an�nyira foglalkoztatta? – Leginkább a kórházi finanszírozás. Nem értettem, kicsit leegyszerűsítve, hogy miért adminisztrátorokon múlik, mennyi pénzt kap egy intézmény a kezelt betegek után. Nagy mellénnyel­úgy gondoltam­, AKTUÁLIS

33

kirázom­a kisujjamból a pénzügyi, közgazdasági válaszokat. Egyetértettem egy korábbi főnökömmel, hogy az ilyen jellegű kérdések miatt felesleges különféle iskolákat elvégezni, józan paraszti ésszel magunk is megtaláljuk a megoldásokat. Hát, mondjuk úgy, nem volt teljesen igazam. – Magyarán nem fejtette meg a kórházi finanszírozás minden titkát? – Nem, viszont ezek a kérdések vezettek el az EMK-hoz, aminek nagyon sokat köszönhetek. Például az első órán rá kellett

jönnöm, hogy sutba dobhatom mindazt, amit addig a kórházi menedzselésről, irányításról gondoltam. Be kellett látnom, hogy egy orvos gerincből nem érthet a közgazdasághoz. De nemcsak azzal szembesültem, hogy mit nem tudok, hanem rengeteg új dolgot tanultam. Kinyílt a világ. – Közhely, de talán igaz: minél többet tud az ember, annál inkább úgy érzi, egyre kevesebbet tud. Valami ilyesmi történt önnel is?

– Azt hiszem, igen. Az EMK-ban senki nem főorvos vagy igazgató, ott mindenki „csak” hallgató, aki vagy megérti a leckét, vagy elbukik. Kemény két év volt, nehéz órákkal, szigorú, de zseniális tanárokkal. Mégsem mondanám azt, hogy most úgy érzem, kevesebbet tudnék, mint korábban. Inkább úgy fogalmaznék, hogy a központnak köszönhetően a nagy mellényt egészséges magabiztosságra cseréltem. Bernáth Bea

A magyar kormány stratégiai partnerségi megállapodást írt alá a Sanofi gyógyszervállalattal.

A Sanofi több egy gyógyszercégnél A

megállapodást a kormány részéKérdés, vajon mit takarnak a számok? kált, a termékei 87%-a exportra kerül. A ről Szijjártó Péter külügyi és külSzijjártó azt mondta, hogy a magyar kor9. legnagyobb gyógyszer exportőr, valagazdasági államtitkár, a Sanofi részéről mint a 17. legnagyobb magyarországi válmánynak is rendkívül fontos, hogy a cég a pedig Christophe Gourlet, a vállalat velalat. tradicionális és jól bevált Chinoin termékekzérigazgatója ratifikálta. Miként a cégA Sanofi az egyik vezető hazai gyógyszerkel a hazai egészségügy meghatározó szerepvezető az ünnepélyes eseményen elipari cég, 10,2%-os piaci részesedéssel, első lője. A széles körben védettséget nyújtó vakmondta, 110 000 dolgozóval a világ több számú a vényköteles termékeivel, ugyanez cinákkal például a Sanofi Pasteur a világ és mint 100 országában jelenlévő Sanofi igaz a nem vényköteles készítményeivel. És hazánk vezető influenza-védőoltás gyártója. az egyik legnagyobb gyógyszeripari csomég egy adat. A hazai legkeresettebb szerek Az oly igen fontos szakértelmet a nemport, vezető vakcina gyártó, és az elsők között az 5. helyezett. zetközi háttér segíti, hiszen a tudományos és között szerepel a biotechnológiai vállalaEgy ország életében az innovációnak technikai megoldásokhoz hozzáférést biztotok között. Mindemellett jelentős szererendkívül jelentősége van. A Sanofi innosít. Magyarországon a tevékenységek széles pet vállal az állatgyógyászat területén is. vatív termékei megfizethetőek. A szélesebb körével van jelen, a klinikai vizsgálatoktól a Kiemelte, milyen fontosnak tartják, hogy termékskálának köszönhetően a minőségi gyártáson át a világszintű disztribúcióig. Ami Magyarországon tevékenységükhöz a kormegfizethető generikustól a legmodernebb manapság nagyon fontos, a multinacionális mányzat részéről a kiszámíthatóságot, a innovatív készítményekig, a piac egyik legcég 2100 jól képzett munkatársat foglalkoztervezhetőséget, az eredményeikhez mért alacsonyabb átlagárral rendelkező gyógytat az újpesti, a csanyikvölgyi, a veresegyházi megbecsülést élvezhessék. szercége. és nagytétényi telephelyein. A sikerek eléréséhez Elismerte, milyen óriási jenem nélkülözhető a felelős lentőségű, hogy a cég életében üzletvitel és gazdasági felea vállalati felelősségvállalás a lősségvállalás, a publikált középpontban van. Ide sorolauditált CSR-jelentés, a ta a környezetvédelmet és bizszigorú belső Etikai Kódex, tonságot: a környezeti kockáez utóbbi miatt például a zatok csökkentése természetes Gyógyszeripari Etikai Kódex része vállalati a működésének, alapító tagja. több speciális környezetvédelSzijjártó Péter a strami projektet működtet, lásd tégiai együttműködés inKörnyezetvédelmi Nyílt Napok dokai között említette, stb. Megújuló energiaforrásohogy az 1910-ben alapíkat használ és aktívan hozzájátott Sanofi mára jelentős rul az oktatási programok­hoz. szereplője a hazai gazdaPhD-programokban egye­te­ mekkel működik együtt. Nép­ ságnak, hiszen például Szijjártó Péter a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára szerűsíti a természettudomá2012-ben 364 milliárd és Christophe Gourlet, a Sanofi vezérigazgatója MTI fotó – Szigetváry Zsolt nyokat. forint árbevételt produ-

34

GYÓGYSZER

KÓRHÁZ 2013/5.

A Semmelweis-terv egyik prioritása az egészségügyi szolgáltatások minőségének kérdése, az, hogy az ellátások során biztonságos, megfelelő, időszerű és eredményes, a betegek elégedettségét szolgáló betegellátás valósuljon meg. Ez az egészségpolitikai célkitűzés az ápolók nélkül nem érhető el.

Megkezdi munkáját az országos vezető ápoló Az

egészségpolitikai vezetés az elmúlt három évben számos intézkedést tett, hogy a szakdolgozók, egészségügyi dolgozók életkörülményein javítson. A megkezdett munka eredményeként várható, hogy a szakdolgozók jövőképe kiszámíthatóbb lesz, és az ápolók presztízse is pozitív irányba változik. Az országos vezető ápolói tisztséggel magas szintű, koordinatív szereplő integrálja az ápolói szakma folyamatos fejlődéséhez szükséges szakmai és egészségpolitikai irányokat. Ennek érdekében az országos vezető ápoló közreműködik az Országos Ápolásügyi Stratégia kidolgozásában; kialakítja az ápolásvezetési struktúrát és a vezetőkre vonatkozó követelményrendszert; javaslatot készít az ápolásügyet érintő jogszabályok kidolgozására. Javaslatot készít az ápolási gyakorlat folyamatos minőségi fejlesztésére, a klinikai demonstrációs egységek működtetésére; monitorozza az ellátó rendszerben az egészségügyi szakdolgozók által nyújtott szolgáltatásokat; közreműködik az ápolás egységes standardjainak, és az ellenőrzés indikátorainak kidolgozásában. Együttműködik az egészségügyi humánerőforrás-krízis kezelése érdekében az érinElhunyt dr. Csingár Antal Dr. Csingár Antal május 13-án közúti balesetben életét vesztette. Kiemelkedő személyiséget, igazi Gyógyítót és igaz embert vesztettünk el. 1993-ban érkezett Székesfehérvárra, ahol megteremtette a Sürgősségi Osztályt, megújította és ki­épí­tette a Központi Aneszteziológiai és Intenzív Osztályt. Később orvos­igaz­ gatóként és főigazgatóként megteremtette a Szent György Kórház modern struktúráját, szakmai fejlesztését. Széles szakmai rálátása, kreativitása, tapasztalata révén a kórház szakmai előrelépését országosan elismert szakemberek megnyerésével, és korát megelőző lépésekkel biztosította. A

KÓRHÁZ 2013/5.

Bagosi Gabriella

tett közigazgatási és szakmai szervezetekkel; megbízás esetén a hazai és nemzetközi ápolásügyi rendezvényeken, szervezetekben képviseli az ágazatot; ápolásügyi kutatásfejlesztési tevékenységet végez, követi és figyeli a szakirodalmat a jó gyakorlatok oktatásba integrálása és a napi gyakorlatsürgősségi ellátás modernizálásának motorja volt, nem kis részben neki köszönhetjük annak ma is kialakulóban lévő rendszerét. Közéleti aktivitása is a betegellátás javítását szolgálta – olvasható a feol.hu portálján. Közvetlen munkatársai ma is csak úgy emlegetik „a Főnök”. Igazi egyéniség volt, minden helyzetben lenyűgöző, soha nem sablonos. Máig idézzük gesztusait, megfogalmazásait. Igazi eleme a gyógyítás volt, amit jól csak szeretetből lehet végezni. Mindig előttünk van a jelenet, mikor az idős néni kicsit megszeppenve próbálja eltalálni a helyes megszólítást: – Nem is tudom, hogyan szólítsam… Főorvos Úr?

ba ültetése érdekében. A tisztséget Bagosi Gabriella tölti be, 2013. május 13-ától, mint a GYEMSZI köztisztviselője. A Haynal Imre Egészségtudományi Egye­ tem Egészségtudományi karán szerzett diplomás ápolói végzettséget, az Állam­ igazgatási Főiskolán másoddiplomázott, majd a Newport International University-n először Master of Business Ad­mi­nistration, utána Doctor of Philo­ sophy in Business Administration képesítést szerzett, tudományos vállalatgazdálkodás, innovációs vállalatmenedzsment, értékalapú szolgáltatások tárgyban. 13 évig volt az Országos Gyógyintézet Köz­pont és jogelődjei intézményi ápolási igazgatója, majd a magánszférában, de továbbra is az egészségüggyel kapcsolatot tart­va hasznosította tudását és tapasztalatait. Aktív szereplője az egészségügyi közéletnek, a Magyar Ápolási Igazgatók Egyesületének 2004–2006 között elnöke, az Egészségügyi Menedzser Klubnak 2004–2006 között elnökségi tagja volt. A Magyar Egészségügyi Vállalati Társadalmi Felelősségvállalás Egyesületnek 2010től titkára. A Magyar Egészségügyi Szak­ dolgozói Kamara alapító tagja. Félmosoly: – Szólítson fiamnak. Egy-egy ilyen mondata egy szemeszternyi orvosi kommunikációval ért fel. Salus aegroti suprema lex – a beteg üdve a legfőbb törvény – ez vezette életében. Nem riadt vissza a konfliktustól, harcolt, ha kellett, de tudott kompromisszumot kötni. Elveit nem adta fel, haragot nem tudott tartani. Franciaországi munkája után Ang­liá­ ban, majd Ausztriában dolgozott a tőle megszokott magas szakmai színvonalon. Szabadságra jött haza, születésnapját ünnepelte. Nyugodjon békében, emlékét megőrizzük – így búcsúztak a Szent György Kórház dolgozói dr. Csingár Antaltól.

ÁPOLÁS

35

Az ISO 15621 Nemzetközi Szabvány teljesítménye hazai környezetben, a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Pszichiátriai Osztályán.

Eredményes kontinencia-ellátás Kulcsszavak Inkontinencia, ápolók, költség és költséganalízis, felnőttpelenka Absztrakt A Petz Aladár Megyei Oktató Kórház pszichiátriai profilú osztályán megvalósított projekt célja kettős volt: a betegellátás javítása és az adóforintok jobb felhasználása. Bizonyítékok támasztják alá, hogy a pszichiátriai profilú osztályon kezelt betegek általában is rosszabbul gyógyultak, ha nem megfelelően ellátott inkontinens betegtársuk volt. A többnyire pszichotikus inkontinens beteg ilyen értelmű ellátottsága az ott kezelt többi ápolt pszichiátriai gyógyulási kilátásait is jelentősen befolyásolja. A professzionális, ugyanakkor költséghatékony inkontinencia-ellátás megvalósításához egy korszerű, betegközpontú nemzetközi cél-szabványt, az ISO 15621 elveit használták föl. Az ISO 15621 Nemzetközi Szabvány általános tájékoztatást ad a vizeletfelszívó segédeszközök gyakorlati értékének felmérési módszertanáról is.

A sikeresen lezárult projekt eredményeinek kulcsa a személyre szabott ellátás szakmai elvei alapján egységesített ápolási folyamat, valamint összköltség szemléletű költséggazdálkodás volt. Az ISO 15621 elveinek és a megfelelő modern inkontinenciasegédeszközök következetes együttes alkalmazása mintegy negyedével csökkentette az egy betegre eső ellátási összköltséget, miközben az ellátás minősége legalább harmadával javult. Bevezetés Az inkontinencia (széklet és vizelettartás zavara) az egyik leggyakoribb és legkomolyabb ápolási feladat a fekvőbeteg-intézményekben. Egy kórtermen belül a megfelelő inkontinencia-ellátás minden ott fekvő beteg jogos igénye, akár ő maga inkontinens, akár nem. Bizonyítékok támasztják alá, hogy pl. a pszichiátriai profilú osztályon kezelt betegek általában is rosszabbul gyógyultak, ha nem megfelelően ellátott inkontinens betegtársuk volt. (1) Magyarán a (többnyire pszichotikus) inkontinens beteg ilyen értelmű ellátottsága az ott kezelt többi ápolt

pszichiátriai gyógyulási kilátásait is jelentősen befolyásolja. A szakmai szempontból kifogástalan kontiencia-ellátás azonban hatékony ápolási módszerek híján roppantul idő-, pénz- és humánerőforrás-igényessé is válhat. A megfelelő inkontinencia ellátás ezért nemcsak eredményes, hanem gazdaságos is kell, hogy legyen. Projektünkben ezért e két cél eléréséhez közvetlenül kapcsolódó ápolási tevékenység, konkrétan az eszközös inkontinencia-ellátás optimalizációjával elérhető eredményeket vizsgáltuk. A költségek és kötöttségek mögött meg kell, hogy lássuk az embert: legyen akár beteg, akár kórházi dolgozó. Ezen alapelv gyakorlati megvalósítására került sor a Petz Aladár Megyei Oktató Kórházban. A vizsgálat célja Az intézmény pszichiátriai osztályán nem kisebb feladatot, mint a professzionális, ugyanakkor költséghatékony inkontinencia-ellátás megvalósítását tűzték ki célul. Ehhez egy korszerű, betegközpontú nemzetközi cél-szabvány, az ISO 15621 elvei alapján hazai kórházi körülmények közt elérhető költséghatékonysági potenciál definiálása volt szükséges. Az ISO 15621 Nemzetközi Szabvány általános tájékoztatást ad a vizeletfelszívó segédeszközök gyakorlati értékének felmérési módszertanáról is. (2) A vizsgálat eredménye Átlagosan 25% költséghatékonyság- és életminőség-javulás volt elérhető az ISO 15621 standard bevezetésével.

1. ábra

36

INKONTINENCIA

Háttér A gazdasági helyzet valamennyi intézményben megköveteli a költséghatékony gazdálkodást, ennek mentén gyakran hallani a fenntartók költségcsökkentési igényeiről, a keret alapú gazdálkodásról vagy az árközpontú beszerzésről. Mindazonáltal a szakmával szemben támasztott magas színvonalú ellátás követelménye sem sérülhet! A korszerű, betegközpontú gondozási standardok, szakmai protokollok a modern eszközökkel együtt jól alkalmazva általában képesek az ellátás összköltségét csökkenteni, és az ellátás minőségét is javítani. KÓRHÁZ 2013/5.

Nem gondolnánk, de az inkontinencia az egyik leggyakoribb és legkomolyabb ápolási feladat a fekvőbeteg-intézményekben. Az ápolási költségek megítélése szempontjából az inkontinencia egyébként az 5 legköltségesebb betegség között található, csak a trombózis, a demencia, a hátfájás, és a koronária-megbetegedés előzi meg a rangsorban. (3) E kihívás a Petz Aladár Megyei Oktató Kórházat is határozottan érinti, regionális központi szerepéből és a kacsolódó betegprofiljából is adódóan. Itt figyelembe kell venni, hogy a vizeletfelszívó segédeszközök közvetlen költségei nem szükségszerűen kapcsolódnak felhasználásuk gazdaságosságához. (1) Azaz maga az ápolási folyamat az a beavatkozási pont, ahol komoly hatékonyság-potenciál van. Azt, hogy ez a rendszertartalék felszínre hozható legyen, az ápolási folyamat helyi optimalizációja szükséges. Kiindulásul az egyik legkorszerűbb inkontinenciaeszköz-választási szabvány (az ISO 15621) alapvetéseit vettük figyelembe, mivel ez elvben a szakmai és a gazdasági mutatókat is javítani képes egy kevésbé standardizált megoldáshoz képest. A nem megfelelően ellátott inkontinens betegeket – a törvényszerű vizelet és székletszag okán – a társadalom azonnal és totálisan kirekeszti. A nem megfelelően ellátott inkontinencia az életminőséget mindkét nemben rontja, férfiak esetében nemcsak annak mentális, hanem fizikai komponen-

2. ábra

seit is. (5) Egy másik, szintén populációs mintán végzett vizsgálat megerősítette, hogy inkontinencia következtében a mentális életminőség-komponensek mellett a fizikaiak is sérülnek. (6) Ehhez képest egy dán, idősek körében végzett felmérés szerint a betegek mindössze 22 százaléka kap inkontinenciájának megfelelő eszközös ellá-

tást. (7) Magyarországon a probléma hozzávetőleg a lakosság 6,5 százalékát érinti. Az OALI-becslések szerint a súlyos inkontinenciával kezelt 100.000 betegnek csak mintegy fele kap az állapotának, élethelyzetének­ megfelelő eszközös ellátást. A többiek szivárgásoktól, átnedvesedéstől szenvednek, a következményes penetráns szag pedig őket

3. ábra

KÓRHÁZ 2013/5.

INKONTINENCIA

37

és környezetüket is gyötri. Azt is érdemes tudni, hogy nagyjából 100.000 olyan enyhe inkontinens beteg van, aki semmilyen kezelést sem kap, sem medencetornát, sem OTC megoldást, sem más, a progressziót fékező támogatást. (4) Kórházi körülmények közt is igaz, hogy az el nem látott inkontinencia elviselhetetlen a betegnek. A pelenkázással járó állandó – és sokszor felesleges – betegmozgatás igénybe veszi az ápolókat, miközben a helytelen eszközhasználatból adódó szivárgások és plusz mosatási kiadások a kórház gazdálkodása számára jelentenek további – felesleges – anyagi terhet. Ha megvizsgáljuk az inkontinencia generálta költségek összetevőit, kiderül, hogy maga a közvetlen eszközköltség – azaz a beszerzett pelenkák ára – minimális a teljes kórházi kontinencia-gondozási kiadáshoz képest. Nagyobb méretű akaratlan vizeletvesztés esetén magasabbak a mosási költségek, a ruházat és ágynemű-szennyeződések miatt. Intézeti környezetben a személyzet időbeli elfoglaltsága a vizeletfelszívó segédeszközök gyakoribb cseréje következtében szintén növekszik. (2) A kórházakban „keletkező” használt pelenka – kivált, ha fertőző beteg ellátásakor keletkezik – kezelési költsége önmagában felülmúlja a GYSE beszerzési kiadásokat, míg az effektív pelenkázási szükséglet csökkenésével értelemszerűen ez is csökken. Az ellátás összköltség-szemléletű optimalizálásban kritikus sikertényező, hogy a kontinencia-gondozást ne izolált feladatként, „pelenkázásként”, hanem az ápolás részeként lássuk és menedzseljük. Ehhez az egyénre szabott ellátás bevezetése és a valós ellátási igény differenciált felmérése szükséges. Erre pedig csak egy, a „pelenkázás igen/ nem – pelenkaár/db” szempontrendszernél (8) összetettebb modell lehet alkalmas. A vizsgálat menete Az egy hónapig tartó próbaidőszak elején a szakképzett ápolók oktatásban részesültek az ISO 15621 rendszer elveinek helyi alkalmazási lehetőségeivel kapcsolatban. Az oktatás során felkészítették a dolgozókat, hogy a beteg állapotának és az inkontinencia súlyosságának figyelembevételével ki tudják választani az adott betegnek leginkább testhezálló gyógyászati segédeszközt. Az életminőség javulásában nagy szerepe van a gyakran végérvényesen használt, jó nedvszívó képességű betéteknek. (9) A dolgozók visszajelzései alapján az oktatás egyértelmű volt, könnyen elsajátítható és a gyakorlatban jól alkalmazható tudást szereztek meg. A projektben olyan módszereket alakítottak ki, melyek egyszer-

38

INKONTINENCIA

re vezetnek hatékony megoldáshoz és támogatják magas színvonalú ápolás ügyét. A megfelelő metódus kidolgozásában cél a magas színvonalú ellátás alacsonyabb összköltségen történő biztosítása: – gazdasági szempontok (egy betegre eső összköltség) – a rejtett többletköltségek, hibaforrások feltárása (teljes ápolási folyamat) – életminőség változása ápoltak és a szakszemélyzet oldalán (humán szempontok) – GYSE-profil betegre és ápolási folyamatra szabása (eszköz-optimalizáció) A fentiek mentén a projekt megkezdése előtt teljes körű költségfelmérés és elemzés történt, hogy az eredmények konkrét tanulságot hordozhassanak. Az ellátási folyamat optimalizálását segítő ISO 15621 szabvány elveinek megfelelően így kidolgozható a teljes költségszemléletű ellátás helyi megvalósítása. A közvetlen költségeken túl vizsgáltuk az érintett betegek és az ápolószemélyzet közérzetét is. A kérdőívvel történő megkérdezésre két alkalommal, egyszer a projekt indulását megelőzően, egyszer pedig a projekt végén kerül sor. A módszer objektív és folyamatos vis�szajelzést biztosít, miáltal az effektív, helyi és konkrét inkontinencia-ellátási folyamatot lehet optimalizálni a következő három területen: – életminőség – ellátási költségek – környezetterhelés Az életminőség javításának célja mentén fontos tudni, hogy a „pelenkabalesetek” 50 %-os csökkenése szükséges a beteg által is érzékelt életminőség-javulás eléréshez, ha „pelenkabaleset” fordul elő, azt a páciensek komoly kontinenciadeficitként, visszaesésként élik meg. (10) Egy női stressz-inkontinenciára vonatkozó vizsgálatban ehhez hasonlóan azt találták, hogy érzékelhető életminőség-javuláshoz az inkontinencia-események legalább

Az inkontinencia-ellátás napi költsége ellátottanként (munkabérköltség nélkül) 1049,05 32,55

796,52 19,43 727,75 574

288,75

4. Hulladék ábra

Mosoda

203,09 Inkontinecia-termékek

40–50%-os csökkenésére van szükség, míg további javulásról az érintettek 70% és 90%-os eseményszám-csökkenés mellett számoltak be. (11) Azaz csak jelentős „pelenkabaleset”-arány csökkenéssel tudjuk elérni, hogy a betegeink pszichológiailag is megéljék a jobb ellátásból fakadó jobb életminőséget. A metódus középpontjában a személyre szabott ellátási modell áll. Ennek során minden beteg számára a saját ellátási szükségletéhez mérten tervezik és határozzák meg a szükséges beavatkozásokat, legmegfelelőbb védőeszközöket. Fontos, hogy mindez valós lehetőséget kínál a toaletttréning gyakorlására is, ezzel segítve a jobb minőségű egyéni rehabilitációt és a magasabb társadalmi integrációt. Utóbbi szempont fontosságára mutat rá az a svéd botrány, ami a Carema Care ápolási szervezet miatt tört ki. A botrányt követően készült felmérésben minden hat szolgáltatóból egy állította azt, hogy ügyfeleket vesztettek el a botrány hatására. (12) A módszer első ránézésre bonyolultnak tűnhet, bár nem az. Az persze elengedhetetlen, hogy megfelelő időt szánjunk módszertan elsajátítására, mivel az alapos ápolásszakmai elméleti felkészültség itt is a sikeres klinikai gyakorlat záloga. A megvalósítást számítógépes rendszer támogatta, ami a tapasztalatok szerint sokat segített a mindennapokban. Részletes eredmények A vizsgálat során bebizonyosodott, hogy a korszerű standard alapján kivitelezett egyéni védőeszköz-választás kevesebb pelenkacserét, alacsonyabb inkontinencia-ellátásra fordítandó időt és kisebb ergonómiai megterhelést eredményezett. Mint ahogy az ábrán is látható, az összes fő költségtényező – hulladék, mosoda, inkontinencia-termékek – mindegyike csökkent! Az addig használt inkontinencia-védő­ eszköz-profil átgondolásával a betegek több mint fele modern, az esetlegesen megmaradt toalettképességet jobban kiaknázni képes terméket kapott. Az ISO 15621 elveinek helyi, ápolási gyakorlatba való konkrét átültetésével az inkontinencia teljes körű költségeinek vizsgálata lehetővé válik. Ezek közt az ellátás járulékos költségeként megjelenő – jelentős – mosatási és hulladékkezelési költségeket kiemelten figyelembe kell venni. Elmondható, hogy az ISO 15621 rendszer az inkontinens beteg napi ellátását terhelő költségeket átlagosan mintegy negyedével tudta csökkenteni. Ez 100 beteg esetén, több millió forintos megtakarítást jelent évente a hagyományos modellhez képest. KÓRHÁZ 2013/5.

Környezeti hatás Mosoda

Környezeti hatás Hulladék

213

210

63

47

Felmérés

Teszt

Felmérés

Teszt

5. ábra

Összességében az inkontinencia-ellátás napi költsége (munkabér nélkül) a rendszer bevezetése előtti 1049 forintról, 796 forintra csökkent, ami 24 %-os javulást jelent. Az ISO 15621 elveinek alkalmazásával a pelenkacsere/hulladék mutató 34%, az ös�szesített környezetterhelési index pedig 52%-os javulást mutatott! Fontos, hogy az egészségügyben terjedjen a környezettudatosság, mivel ezzel az új módszerrel a Magyarországon évente elhasznált 100 millió inkontinencia-pelenka mennyisége 1-5%-kal csökkenthető lenne. Ez 1–5 millió, a környeztet nem terhelő – adott esetben veszélyes hulladékként kezelendő – pelenka „létre nem jöttét” jelenti. A közvetlen költségek mellett részletesen vizsgálták az érintett betegek és a résztvevő ápolószemélyzet közérzetét is. A kérdőívvel történő megkérdezésre két alkalommal, egyszer a projekt indulását megelőzően, egyszer pedig a projekt végén kerül sor. A betegek közérzetét a „Napi »beavatkozások« száma 24 órában”, „Pelenkacsere”, „Átázás/mosatás” dimenziókban vizsgálták, míg az ápolószemélyzet jobb munkakörülményeit az „Inkontinenciával kapcsolatos napi munkaórák száma 24 órában”, „Pelenkacsere”, „Átázás/mosatás” ismérvek mentén vették számba. A betegek közérzetét jellemző inverz skála a szabvány bevezetése előtt 86, utána 55 pontot mutatott átlagosan, ami 36%-os javulás. A dolgozók közérzetére a szabvány bevezetése előtt 39, utána 20 átlagos pontérték adódott, a javulás mértéke 49%. Összefoglava Klinikai tanulmányok azt mutatják, hogy a „choice of care” logikájú rendszer a leginkább költséghatékony ellátás. (13) Az ISO 15621 elvei és a megfelelő modern inkontinencia-segédeszközök következetes együttes alkalmazása mintegy negyedével csökkenti az egy betegre eső ellátási összKÓRHÁZ 2013/5.

költséget, miközben az ellátás minősége legalább harmadával javult. Lezárásul rá kell mutatni, hogy bár az ISO 15621 szabvány a betegek megmaradt toalett-/önellátási képességet kiaknázni képes korszakváltást jelentő lehetőség az intézményi ellátásban, azonban a szakmai fejlődés igénye valamint az áldozatos munka nélkül a legjobb szabvány sem ér a gyakorlatban semmit. A munkatársak szakmai odaadása mindennek az alapja, kivált, ha egy új rendszert kell kipróbálni, betanulni. A Petz Aladár Kórház és a tanulmány készítői köszönetet mondanak az SCA Hygenie Kft.-nek az ISO 15621 szabvány elveinek alkalmazását támogató ismeretek és eszközök rendelkezésre bocsátásért. A cikk szerzői és a kórház egyúttal megerősítik, hogy semminemű további, anyagi jellegű támogatást nem kértek és kaptak a tanulmány készítéséhez. Irodalom (1) Martin L, Rabinowitz T, Montague P. (Department of Health Sciences, Lakehead University, Thunder Bay, ON, Canada. lynn.martin@lakeheadu. ca): Urinary incontinence in inpatient psychiatry: prevalence, change and relationship to length of stay. J Clin Nurs: 2012 Aug;21(15-16):2219-27. doi: 10.1111/j.1365-2702.2011.03862.x. Epub 2011 Sep 14. (2) Irányelvek a vizeletfelszívó segédeszközök értékeléséhez (ISO 15621); In: Rehabilitáció. - ISSN 0866-479X. 2000. 10. évf. 4. sz., p. 110-111. (3) Tarricone R. (2008). Incontinence: the perspective of health economics. A review of international literature. Paper presented at the 2nd Global Forum on Incontinence, held in Nice, France, April 2-3, 2008. (4) Dr. Füredi Gyula: Kontinencia Betegedukációs Program - OALI-

beszámoló; Orvosi Hetilap 153. évfolyam, 38. szám (5) Tennstedt SL, Chiu GR, Link CL, et al.: The effects of severity of urine leakage on quality of life in hispanic, white, and black men and women: The Boston Community Health Survey. Urology 2010; 75: 27–33. (6) Kwong PW, Cumming RG, Chan L, et al.: Urinary incontinence and quality of life among older communitydwelling Australian men: the CHAMP study. Age & Ageing 2010; 39: 349–354. (7) COWI study – A study of incontinence products and services in the elderly care in the Municipality of Copenhagen, January 2010. (8) Költséghatékony, betegközpontú inkontinencia ellátás a Szent Rókus Kórházban, Ápolásügy 26. évf. 1. szám, 13-14 oldal (9) A Nemzeti Erőforrás Minisztérium szakmai irányelve a vizeletinkontinenciáról (2. módosított változat) Egészségügyi Közlöny 2011. március 29. LXI. évfolyam 7. szám (10) Kullmann Lajos Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Budapest: Inkontinencia és életminőség; Rehabilitáció 2012; 22(1): 21–24. (11) Yalcin I, Peng G, Viktrup L, et al.: Reductions in Stress Urinary Incontinence Episodes: What Is Clinically Important for Women? Neurourol Urodynamics 2010; 29: 344–347. (12) http://sverigesradio.se/sida/artikel. aspx?programid=2054& artikel=4880456 (13) Dr. Dankó Dávid, Corvinus Egyetem, Erdei Péter Balázs, ELTE, Dr. Molnár Márk Péter, Corvinus Egyetem: A gyógyászati segédeszköz ellátás „choice of care” logikája a vizelet-inkontinencia példáján; IME XI. évfolyam 6. szám 2012. augusztus Dr. Tamás László János, főigazgató főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Csordás Adrienn, ápolási igazgató, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Dr. Feller Gábor, osztályvezető főorvos, Pszichiátriai Osztály, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Pércsyné Fábián Krisztina, osztályvezető ápoló, Pszichiátriai Osztály, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház INKONTINENCIA

39

A biohasonló gyógyszerek piacának erősödését, új biohasonló monoklonális antitestek befogadását segítik a jogszabályi változások.

Hazánk élen járhat a biohasonló terápiák bevezetésében F

okozatosságra van szükség a biohasonló gyógyszerek bevezetésében, ugyanis ha a folyamat túl gyors, akkor idejekorán vis�szavonulhatnak a biológiai szerek, így nem lesz lehetőség a terápiák között összehasonlításra a napi klinikai gyakorlatban, figyelmeztetett egy gyógyszerpiaci munkaértekezleten a Corvinus Egyetemen dr. Tóthfalusi László, a Semmelweis Egyetem Gyógyszerhatástani Intézet docense, aki egyben az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) farmakokinetikai csoportjának is tagja. A szakértő jóslata szerint hazánk élen fog járni a biohasonló terápiák bevezetésében, ezek egyre nagyobb térnyerését segítik a jogszabályi változások is – éppen ezért óvott a túlzott gyorsaságtól. A legnagyobb forgalmú gyógyszerek közül tízből csak kettő hagyományos kémiai gyógyszer, a többi biológiai terápia, s ezek fokozatosan veszítik el oltalmukat, így a biohasonlók egyre nagyobb számú megjelenését jelentősen segíti ez a jelenség. 2004 óta használják a kifejezést Magát a biohasonló kifejezést először 2004-ben használták egy szakcikkben, majd az Európai Gyógyszerügynökség (EMA), s tavaly pedig az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerhatóság (FDA) is megfogalmazta a követő biológiai készítményekkel kapcsolatos irányelveit, amelyek lényege, hogy a biohasonlóknak ugyanolyan biztonságossági és hatásossági profillal kell rendelkezniük, mint a referencia gyógyszereknek. A követő biológiai gyógyszerek megjelenését és térnyerését a gazdasági környezet is kikényszeríti: Tóthfalusi László szerint csakis pénzről van szó, hiszen ha a pénz végtelen mennyiségben állna rendelkezésre a gyógyításban, akkor nem lenne szükség a biohasonló gyógyszerekre. A követő gyógyszerek fő előnye, hogy olcsóbbak, így több beteg férhet hozzá a korszerű terápiákhoz. A szakember szerint mindeközben generikus Taigetoszról, a hagyományos gyógyszerek piacának visszaeséséről lehet be-

40

GYÓGYSZER

szélni. Nem véletlen, hogy a Richter és az Egis (idén várható az első biohasonló monoklonális antitestkészítmény megjelenése, amelyet hazánkban és a kelet-, illetve a közép-kelet-európai régióban fog az Egis forgalmazni – a szerk.) is „teljes szívvel” azonosul a biohasonló gyógyszerek gyártásának fontosságával, tette hozzá. A biotechnológiával készült gyógyszer sokszor olyan terápiás eredményeket ér el, melyek a hagyományos kezelésekkel nem lehetségesek. Mint prof. dr. Szökő Éva, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság elnöke elmondta, biotechnológiával előállított gyógyszerek a vakcinák, a véralvadási faktorok, az inzulin, a növekedési hormon (GH), a vörösvértest növekedését serkentő hormon (eritropoetin, EPO), a fehérvérsejt képzését fokozó növekedési faktor (GCSF), és a daganatellenes terápiákban és krónikus gyulladásos betegségekben használt monoklonális ellenanyagok. Használnak biológiai gyógyszereket az oszteoporózis kezelésére is. Az adatbevitelre nincs sem dologi, sem humán erőforrás Sokat ígér a biohasonló terápia, hiszen ugyanannyi ráfordítással több beteget tudnak kezelni, fogalmazott prof. dr. Czirják László, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvosi Kar Immunológiai és Reumatológiai Klinikájának igazgatója. A megfelelő ismeretek hiánya miatt azonban független orvosi képzésekre lenne szükség, most ugyanis döntően a gyógyszergyártók szponzorálják a továbbképzéseket, amelyekre időnként a túlzott lelkesedés vagy éppen az alaptalan félelemkeltés a jellemző. Gondként fogalmazta meg, hogy a munkaerőhiánnyal küszködő egészségügy nem kap finanszírozást az OEP által elvárt különböző jelentések készítéséhez, pedig a pontos adatok bevitele jelentős adminisztrációval jár, szakembereket von el a gyógyítástól, ugyanakkor az orvosoknak szükségük van a megfelelő adatbázisokra, szakmai útmutatásokra minden biológiai

terápia esetén. Ezeknek pedig épp a kórházakban bevitt adatokra kell épülniük. A világos szabályozás segíthet legyőzni a biohasonló terápiákat övező irracionális orvosi félelmeket a professzor szerint, aki leszögezte: nem lehet a gyakorló orvost arra kényszeríteni, hogy jogi kérdéseken gondolkodjon hosszasan, éppen ezért szükség van olyan egyértelmű iránymutatásokra, amelyek szakmailag és jogilag is védik a gyógyítókat. A jelenleg hozzáférhető biohasonló gyógyszerek (EPO, GCSF, GH – a szerk.) felírására egyelőre nincs ösztönzés, az orvos leginkább a gyógyszercégek promóciója révén kap tájékoztatást, fogalmazott Czech Rudolf, az OEP munkatársa. Ezen készítmények finanszírozása az úgynevezett biotechnológiai licit formájában valósul meg. A tavalyi első biolicit eredményt hozott: a drága eredeti készítmények forgalma csökkent, az olcsóbb követő molekuláké nőtt, lényegében ugyanazt a beteganyagot feleakkora költséggel tudták gyógyítani. Mellékhatásról nem értesítették a Pénztárt a sorozatos terápiaváltások kapcsán. A referencia biológiai gyógyszer és a biohasonló készítmény egymással való felcserélhetőségéről való állásfoglalás országspecifikus lesz dr. Péntek Márta, a Corvinus Egyetem Egészség-gazdaságtani és Egészségügyi Technológiaelemzési Kutató­ központjának docense szerint. Jelenleg tíz országban nem finanszíroznak semmiféle biotechnológiai terápiát, míg például a nyugati országokban a rheumatoid arthritis kezelésére öt-hat féle biológiai készítményt is támogatnak. (Hazánkban jelenleg 7 féle biológiai terápiát finanszíroz az OEP rheumatoid arthritis indikációban – a szerk.) Egyetértett az előtte szólókkal: a bio­hasonló gyógyszerek várhatóan olcsóbbak és költséghatékonyabbak lesznek, de – jegyezte meg – az árelőny mértéke egyelőre nem ismeretes. Az is kérdés a szakember szerint, hogy széles körű elterjedésük miként fog hatni a referencia biológiai gyógyszerek forgalmára. Sándor Judit KÓRHÁZ 2013/5.

Stratégiai együttműködést kötött a magyar kormány és a Teva 2013. május 2-án.

Partnerségben a gyógyításért Az

eseményen a kormány részéről Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, a Teva képviseletében pedig Dr. Szabó László a Teva Magyarország vezérigazgatója írta alá a dokumentumot. A megállapodás elismerése a vállalat magyar gyógyszergyártás iránti elkötelezettségének és hozzájárulásnak a hazai betegek gyógyításához és az ország gazdaságához. A Teva egyúttal a magyar betegek és gyógyítóik stratégiai partnere is, hiszen Magyarországon minden hetedik beteg Teva gyógyszer segítségével gyógyul, a kórházi gyógyításban pedig minden harma­ dik készítmény a vállalathoz kötődik. Nagy­ kereskedelmi tevékenységén keresztül pe­dig a vállalat fontos részt vállal a folyamatos betegellátás biztosításából és a hazai ellátórendszer finanszírozásából is. A vállalat célja a magyar gyógyszeripar hagyományainak tovább éltetése, egyben új hagyományok teremtése. Ennek érdekében magyarországi jelenléte óta mintegy 300 milliárd fordított beruházásra és kutatás-fejlesztésre. Debrecenben Európa egyik legnagyobb tablettagyára, Gödöllőn pedig a világ egyik legmodernebb steril készítményéket gyártó üzeme működik, amelynek új egységét tavaly októberben adta át a vállalat, amely 3500 embernek ad munkát, a

Dr. Szabó László és Varga Mihály írta alá az együttműködési megállapodást

hazai beszállítóit is figyelembe véve pedig mintegy 10.000 ember megélhetését biztosítja Budapesten, Debrecenben, Gödöllőn és Sajóbábonyban. A hazánkban készülő világszínvonalú készítmények a magyar betegek gyógyulása mellett a világ 72 országában segítik a gyógyító munkát. Az aláíráskor Dr. Szabó László elmondta: „hiszünk abban, hogy minden egyes

Magyarországon legyártott tablettának, vagy infúziós készítménynek saját története van. Egy gyógyulás története, egészségben megélt, élmény teli évek története. Bízom benne, hogy ez a megállapodás is hozzájárul ahhoz, hogy a magyar gyógyszergyártók a következő száz évben is gyógyulást és jobb egészséget hozzanak emberek millióinak hazánkban és szerte a világon.”

A DEBRECENI EGYETEM ÁOK Egészségügyi Menedzserképző Központ 2013 szeptemberi kezdéssel EGÉSZSÉGÜGYI MENEDZSMENT SPECIALISTA képzést indít, amely a 2001-ben elindított egészségügyi szakmenedzser szakirányú továbbképzési szak folytatása tartalmi és minőségi változtatás nélkül. A képzés célja, hogy a résztvevők megszerezzék az egészségügyi, illetve az egészségüggyel kapcsolatos intézmények, intézetek, osztályok, részlegek vezetéséhez, irányításához szükséges korszerű ismereteket. A képzés akkreditált, egészségügyi menedzsment specialista oklevelet ad. A megszerzett végzettség az alapdiplomától függően főiskolai vagy egyetemi szintű. A képzés 4 szemeszter időtartamú. Tandíj: Félévenként 250 ezer forint. Felvételi feltételek: főiskolai/egyetemi végzettség, vagy bármely alapszakon megszerzett oklevél és az egészségügyben szerzett szakmai tapasztalat. Jelentkezés: A jelentkezők részvételi szándékukat a jelentkezési lap kitöltésével jelezzék. Jelentkezési lap letölthető: www.aok.unideb.hu/oktatás Oktatás – Egészségügyi Szakmenedzser Képzés menüpontban letölthető, vagy e-mailben, postán küldünk. Érdeklődni lehet: az 52-411-717/54586, 30-347-7252 telefonszámon és a [email protected] címen. Jelentkezés határideje: 2013. szeptember 1.

KÓRHÁZ 2013/5.

GYÓGYSZER

41

Aki ismeri Leitner Györgyöt, döbbenten fogadta a hírt, miszerint az egyik legnagyobb gyógyszergyár, a GSK magyarországi leányvállalatának éléről május végén távozik az egyik legelismertebb gyógyszeripari szakember. 18 éven keresztül volt a cég első számú vezetője. Döntésével egyúttal az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete elnöki posztjának is búcsút mondott.

Az egyik legelismertebb gyógyszeripari szakember távozik posztjáról A

hogy az lenni szokott, távozásának okairól megindultak a találgatások. Kétségtelenül ezek többsége a rosszindulatot mellőzte, sőt a szakember szimpatikus személyiségét, tudását, méltán elért sikereit senki sem kérdőjelezte meg, ami azért lássuk be, manapság „fehér hollónak” számit. Leitner György 1987-ben diplomázott a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, majd az MBA-fokozatot négy évvel később, az Egyesült Államokban szerezte meg. A gyógyszeriparba 1992-ben került, három esztendő múlva már a GlaxoSmithKline első számú vezetője volt. Éveken keresztül kettős posztot töltött be, ugyanis egyúttal a lengyelországi GSK-t is vezette. A magyar vállalat ügyvezetői teendői mellett a GSK közép-európai üzletfejlesztési tevékenységéért felelt, a cég regionális értékesítési hatékonysági programját vezette. Részt vett a vállalat európai termék és portfolió stratégiai bizottságának munkájában, valamint a késői fázisú termékekkel foglalkozó központot is vezette. – Leitner úr, nekem érthetetlen és váratlan, nem szépítem, drámai a távozása... – Talán a drámai egy kicsit erős jelző, hiszen egy ilyen nagy döntést hosszú gondolkodás előz meg. Ez nem az utóbbi néhány hét, mint inkább az elmúlt 1-2 esztendő alatt folytatott gondolkodási folyamat eredménye. Óhatatlan, ha valaki bizonyos pozícióban hosszú időt eltölt, számvetést kell készítenie. Több éven keresztül sok új és érdekes feladatot adott nekem a hazai ügyvezető igazgatói poszt. A különböző nemzetközi európai projektek vezetése, a közép-európai projektek szponzorálása, az európai kereskedelmi vezetőségi tagság mind-mind a fejlődésemet segítette. A számtalan megújulási lehetőség ellenére merült fel bennem, hogy meddig lehet ezt a feladatkört újra és újra megújulva végezni. Eddig mindig visszahúzott a sok fejlődési lehetőség és a GSK hozzám nagyon közel álló, bevonó vállalati kultúrája.

42

GYÓGYSZER

Leitner György

– Az Ön irányítása alatt a Legjobb Munka­ hely felmérés eredményei alapján 2005 és 2006 után, 2008-ban is a GlaxoSmithKline Pharma lett „Az év legjobb munkahelye” a nagyvállalatok kategóriában. Akkor a felmérésében 141 vállalat 36 531 munkavállalója vett részt… – Azt követően már nem pályáztunk. Ki tudja, hogy később is elnyertük volna-e az előkelő elismerést… Ezek az eredmények, a csapatszellem mind-mind maradásra ösztökélt. – Akkor meg mi történt, hogy most mégis a távozás mellett döntött?

– Nem hazai, hanem a cég európai struktúráját érintő változtatás miatt mondok nehéz búcsút a vállalattól. A GSK anyavállalatánál az elmúlt hetekben olyan átszervezésről határoztak, amihez újfajta működési modellt állítanak fel. Ennek keretében az eddigiektől eltérő munkamegosztás zajlik majd az egyes országokban tevékenykedő cégek és a központ között. Az egymáshoz földrajzilag és egyéb szempontból is viszonylag közel álló országokat egy-egy szubrégióba csoportosítják. Az így kialakított régiókban megváltozik a munkamegosztás. Míg a mai struktúrában kb. 80%-ban helyi, és 20%ban a központi akarat érvényesül, a jövőben KÓRHÁZ 2013/5.

ez megfordul, és mondjuk a tevékenységek 60%-a lesz a központi, s csak 40%-a a helyi kompetencia. Az utóbbi pedig inkább implementációt jelent, vagyis egy adott terv végrehajtását várják el, mintsem a terv létrejöttét, a tervezési folyamatot. Másként fogalmazva, a stratégiaalkotás az egyes országok feletti szintre kerül. Vezetői szempontból úgy érzem, hogy az új modellben helyi szinten az eddigiekhez képest kevésbé komplex vezetői feladat jön létre. Az új feladatkörben én már nem tudok megújulni, mint ahogy nagyon sokszor tehettem az elmúlt több mint 20 év során. – Nem tud, vagy nem akar „változni”? – Nem akarok. Ugyanis ez a fajta feladat nem áll közel hozzám, hiszen kevésbé stratégiai, sokkal inkább helyi taktikai végrehajtásról szól. – Ha nem tartja személyeskedésnek, mi van a lelkével? Hogyan éli meg a történetet? – A lelkem egyik fele nagyon szomorú. Fáj, hogy elmegyek attól a cégtől, amit gyakorlatilag az utóbbi 17 esztendőben az itt dolgozó csapattal együtt építettünk fel. Mindenképpen erősen kötődöm a vállalathoz és talán a GSK is hozzám. Ez egyfajta lelki kapocs, hiszen máig GSK-ás szív dobog bennem. A másik oldalról pedig bizonyos felszabadultság-érzésem is van. Az ismeretlen izgalmát élem meg. Nagyon szeretem azt, ha újat csinálhatok, valami olyat, amiben kiélhetem az alkotási vágyamat és ennek az iz-

galma egyre inkább elhatalmasodik rajtam. Ugyanakkor a szomorúság egészen május 31-ig bennem lesz, sőt talán még tovább is. Egyelőre megkértek, hogy maradjak még, és segítsem az elkövetkező hónapokban történő változási folyamatokat legalább elindítani.

ul Litvániában, a másik Szlovákiában, a harmadik Londonban tevékenykedett. Az efféle „széleskörű” feladatkört nagyon élveztem, ami persze nem ugyanaz, mint valahol tartósan kint élni. De pontosan mire vonatkozott a kérdése?

– A hogyan továbbról tud már valamit? Mi lesz Önnel a jövőben? – Ami biztos, az az, hogy most szükségem van egy kicsi pihenésre… Nagyon nyitottan tekintek a holnap felé. Szektoron kívül is szívesen keresgélek. Aki egyszer megszokta, hogy elsőszámú vezetőként dolgozik, legalábbis így gondolom, nehéz lenne más pozícióba beülnie. Ebben a pillanatban tehát prioritásként ezt tartom szem előtt. Ám azt, hogy ezt milyen iparágban érem el, az nem tölt el szorongással, nyitott vagyok. Az biztos, hogy a vállalati kultúra nagyon fontos számomra, amellett, hogy a választott iparág igazi hozzáadott értéket tudjon teremteni.

– Csak aziránt érdeklődtem, hogy más gyógyszergyári felsővezetőktől eltérően miért nem dolgozott éveken keresztül külszolgálaton? – Hogy miért nem akartam máshol éveket eltölteni? Mert nem inspirált, hogy a világot járjam. Nem akartam abba a mókuskerékbe sohasem bekerülni, hogy 3 évet itt, 3 évet meg amott dolgozom, és a végén azt se tudom, hol van Magyarország. Biztosan az efféle megoldás sem rossz, nagyon sokan szeretik. Én inkább úgy éreztem, valami idehúz Magyarországhoz. Az viszont nagyon nehéz egy ilyen cégnél, hogy az ember három évre valahova elmegy, majd ugyanabba a pozícióba visszajön… kis ország vagyunk… Nem a külföld ellen vagyok, hanem a „vándorélet” ellen.

– Azt figyeltem meg, hogy míg a multi cégeknél általában öt évenként cserélődnek a vezetők, addig Ön két évtizednél régebb óta a GSK-nál maradt, mégpedig mindig Magyarországon. – Hát ez nem teljesen igaz, hiszen a lengyel ügyvezetést a magyarral párhuzamosan csináltam, és azt is nagyon szerettem a feladatkörömben, hogy rengeteg interakcióm volt más országok béli munkatársakkal. Olyan csapattal dolgozhattam egy-egy feladatkörben, amelyből egyik kolléga példá-

– Végezetül, úgy hagy maga mögött évtizedeket, hogy nem tudja, miként alakul a sorsa. Mégis valamiféle nyugalmat áraszt magából… – Igen, egyértelműen derűlátó vagyok! – Sok sikert a folytatáshoz! Krasznai Éva

A közalkalmazotti jogviszony fenntartása a nyugdíjban, illetve korhatár előtti ellátásban részesülők tekintetében a „kettős ellátás tilalma” miatt azt eredményezi, hogy szünetel a nyugdíj és a korhatár előtti ellátás folyósítása (továbbiakban nyugdíjszünetelés).

Nyugdíjszünetelés – jövedelemkiegészítés kompenzációként A

közalkalmazotti jogviszony fenntartása a nyugdíjban, illetve korhatár előtti ellátásban részesülők tekintetében a „kettős ellátás tilalma” miatt azt eredményezi, hogy szünetel a nyugdíj és a korhatár előtti ellátás folyósítása (továbbiakban nyugdíjszünetelés). A nyugdíjszünetelés időpontja függ attól, hogy a közKÓRHÁZ 2013/5.

alkalmazotti jogviszony mikor létesült. Ha 2013. január elsején már fennállt a jogviszony, akkor a szünetelésre július elsejétől kerül sor, ha ezt követően létesült a közalkalmazotti jogviszony, a létesítést követő hónaptól már nem kapja meg az érintett a nyugdíját. Az egészségügyi ágazatban az egészségügyi dolgozók tekinte-

tében a kormány – érzékelve, hogy komoly ellátási gondot jelentene, ha a nyugdíj szünetelése miatt nem vállalnák a közalkalmazotti jogviszony fenntartását az érintettek, – jövedelemkiegészítési kompenzációs rendszert vezet be. Erre vonatkozóan két jogszabály is hatályba lépett: egyrészt a jogállási törvény módosítása, azaz PARAGRAFUS

43

a 2013. XL. törvénnyel módosításra került az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény, illetőleg az egészségügyi dolgozók kompenzációjának végrehajtása tárgyában született meg a 124/2013. (IV. 26.) Kormányrendelet. Ezen két jogszabály részletesen szabályozza a jövedelemkiegészítés megigénylésének, jogosultságának a feltételrendszerét. Vélhetően ezen jogszabályi előírások alkalmazása lehetőséget biztosít arra, hogy a nyugdíjjal, korhatár előtti ellátással rendelkezők nyugdíjuk szünetelése ellenére is fenntartsák az egészségügyi szolgáltatóknál a közalkalmazotti jogviszonyukat. Ki részesülhet a nyugdíj szünetelése miatti jövedelemkiegészítésben? A jogszabályi előírások alapján minden olyan költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltató munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló egészségügyi dolgozónak minősülő nyugdíjas (ideértve a 40 éves keresőtevékenység alapján nyugdíjast, illetve a korhatár előtti ellátásban, illetőleg szolgálati járandóságban részesülőt) akinek jogviszonya fennállása miatt a nyugdíja szüneteltetésre kerül. Azaz a jövedelemkiegészítés hatálya kizárólag a közalkalmazotti jogviszonyban álló egészségügyi dolgozóra vonatkozik. Ugyanis, ha más jogviszony fennállása miatt kerül sor a nyugdíj szünetelésére, – például egy megbízási jogviszonyból származó jövedelem eléri a minimálbér tizennyolcszorosát –, erre tekintettel az érintett egészségügyi dolgozó nem kapja meg a kompenzációt. Fontos kiemelni, hogy a munkáltatói kör szélesebb, mint az 1700/2012. Kormányhatározatban a nyugdíjas foglalkoztatásra vonatkozóan megfogalmazott kör, hiszen valamennyi költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltató munkáltató a jogszabály hatálya alá tartozik, azaz az önkormányzatok által működtetett egészségügyi szolgáltatóknál nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban részesülők is jogosultak a közalkalmazotti jogviszony vállalása esetén a jövedelemkiegészítésre. Nagyon fontos, hogy bármilyen időtartamú közalkalmazotti jogviszony fennállása, azaz egy részmunkaidős jogviszony fennállása is maga után vonja a nyugdíj szüneteltetését. Így a részmunkaidőben közalkalmazotti jogviszonyban állóknál is vizsgálni kell a jövedelemkiegészítésre való jogosultság feltételét. Ha az adott egészségügyi dolgozó több közalkalmazotti jogviszonyban

44

PARAGRAFUS

áll, akkor csak egy jogviszonyra tekintettel kaphatja meg a jövedelemkiegészítést, ha több részmunkaidős jogviszonya van, akkor az egyes részmunkaidős jogviszonyokban kapott jövedelemkiegészítés mértéke együttesen sem haladhatja meg a nyugdíj mértékét. Vagy arányosan kap jövedelemkiegészítést az egyes munkáltatóktól, vagy az általa megjelölt munkáltató folyósítja azt teljes mértékben. A jövedelemkiegészítésre való jogosultság feltétele A nyugdíj, illetőleg korhatár előtti ellátás szünetelése kapcsán a jövede­lemkiegészítés nem automatikusan illeti meg a közalkalmazotti jogviszonyt vállaló egészségügyi dolgozót. Nagyon fontos, hogy egészségügyi dolgozóról beszélünk, azaz kizárólag csak a jogállási törvény alapján egészségügyi tevékenységet, szak­ képesítéshez kötött egészségügyi tevékenységet ellátó, illetőleg szakképesítéssel nem rendelkező, de egészségügyi dolgozó tevékenységét segítő közalkalmazott jogosult a jövedelemkiegészítésre. Az egészségügyi ágazat gazdasági-műszaki területén közalkalmazotti jogviszonyt vállaló nyugdíjasok, illetve korhatár előtti ellátásban részesülők nem kapnak ilyen juttatást. Az egészségügyi dolgozó jövedelemkiegészítésre való jogosultságánál két kört határozott meg a jogalkotó. Az egyik kör, akinek nyugdíjasként való foglalkoztatását a kormány az 1700/2012 kormányhatározat alapján támogatta. A másik kör, akik még nem érték el az öregségi korhatárt, de rendelkeznek öregségi nyugdíjjal vagy korhatár előtti ellátással, illetve az önkormányzati költségvetési szerveknél nyugdíjasként dolgoznak, csak a továbbfoglalkoztatásukhoz nem kellett kérni a kormány támogatását. Ezen közalkalmazotti kör esetében a jövedelemkiegészítésre való jogosultságnak feltétele, hogy a miniszter jogosultságukat jóváhagyja. Azaz a kérelmeket, amelyeket a dolgozóknak kell eljuttatniuk a munkáltatón keresztül a GYEMSZI-hez külön kell választani azokéra, akiknek a foglalkoztatását a kormány támogatta, és azokéra, akiknél szükséges a miniszter jóváhagyása. A miniszter jóváhagyásánál figyelembe veszik, hogy a kérelmet benyújtó egészségügyi dolgozó a munkáltató alaptevékenységhez kapcsolódóan végez-e munkát, vagy különösen indokolt-e az ő közalkalmazotti foglalkoztatása. Ezen feltételrendszert a GYEMSZI vizsgálja, és az ő javaslata alapján dönt a miniszter, hogy jóváhagyja-e a jövedelemkiegészítési jogosultságot, vagy sem. Csak jóváhagyás

esetén válik jogosulttá a kompenzációra a nyugdíj szünetelésére tekintettel a közalkalmazott, erről feltétlenül szükséges az érintetteket tájékoztatni. A jövedelemkiegészítés mértéke A jövedelemkiegészítés nem haladhatja meg a nyugdíj vagy a korhatár előtti ellátás mértékét. Lehetősége van a káltatónak arra, hogy a dolgozómun­ val egyeztetve egy alacsonyabb összegű jövedelemkiegészítést igényeljen meg, mint az érintett személy nyugdíjának ös�szege vagy korhatár előtti ellátása, ebben az esetben mindenféleképpen szükségesnek tartom a dolgozóval való egyeztetést, hogy ennek tudatában döntsön: vállalja-e a közalkalmazotti jogviszony fenntartását 2013. július 1. után is, vagy sem. Igaz, a munkáltató folyósítja a közalkalmazottnak a jövedelemkiegészítést, de az nem része az illetménynek, így a közalkalmazotti jogviszonyhoz kapcsolódó illetménykifizetésnél vagy mozgóbér-kifizetésnél értelemszerűen nem veszik figyelembe. Úgyszintén a minimálbér és a garantált bérminimum esetében sem, illetőleg az adó- és járulékváltozások ellentételezéseként megállapított kompenzációnál sem. Ugyanakkor ez a jövedelemkiegészítés a dolgozó részéről adó- és járulékköteles, és a munkáltatónak is fizetni kell a közterheket utána, egyedül a nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség nem terheli a közalkalmazottat e körben. Erre figyelemmel, amikor megigénylésre kerül a jövedelemkiegészítés iránti támogatás, akkor az adóval, járulékkal és közterhekkel megemelt összeget kell megigényelni annak érdekében, hogy a dolgozó által megkapott összeg megegyezzék a nyugdíj, korhatár előtti ellátás összegével. A jövedelemkiegészítés folyósítása végett a megigényelt támogatás összegét az OEPkasszán keresztül kapja meg a munkáltató azzal, hogy adatszolgáltatást kell nyújtania a GYEMSZI irányába. Egyrészt a dolgozói kérelmeket továbbítani kell, illetőleg a GYEMSZI-től a nyugdíj, korhatár előtti ellátás összegére vonatkozó tájékoztatás alapján a végrehajtási kormányrendeletben meghatározott igénylőlap alapján kell elektronikusan megigényelni a jövedelemkiegészítésnek az összegét, aminek felhasználásával el is kell számolni, és a GYEMSZI jogosult ellenőrizni a felhasználás jogszerűségét. Az adatszolgáltatási, elszámolási határidőket a jogszabály pontosan meghatározza. Fontos előírás, hogy amennyiben változik a közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatottnak a nyugdíja vagy a korhatár előtti ellátásának összege, ezt a közalkalmazottnak be KÓRHÁZ 2013/5.

kell jelentenie a munkáltatónak. A munkáltató a támogatási összeg tekintetében fennálló változásokat köteles havonta, összesítve elküldeni a GYEMSZI-nek, aki intézményi bontásban fogja azt az OEP részére továbbítani, hogy ezek a változások a jövedelemkiegészítés folyósításánál is megjelenjenek. Első alkalommal a munkáltatók részére a jövedelemkiegészítés alapjául szolgáló támogatást 2013. 07. 20-áig utalják. Mikor nem jár, illetőleg mikor szünetel a közalkalmazotti jogviszonyban álló nyugdíjasnál, korhatár előtti ellátásban részesülőnél a kompenzáció folyósítása A jogszabály egyértelműen nevesítette, hogy amennyiben a közalkalmazott fizetés nélküli szabadságon vagy igazolatlan távolléten van, ezen időtartamra nem jár neki arányosan a jövedelemkiegészítés. Sajátos szabály került megfogalmazásra a felmentés vonatkozásában. Ugyanis, ha a közalkalmazottnak a jogviszonyát felmentéssel a munkáltató megszünteti, a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára nem jár jövedelemkiegészítés. A közalkalmazotti törvény kötelezővé teszi a felmentési idő felére a munkavégzés alól mentesítést, így erre az időtartamra csak távolléti díjat fog kapni a közalkalmazott, hiszen a jövedelemkiegészítés folyósítása szünetel. Ez vélhetően befolyásolni fogja, hogy a közalkalmazotti jogviszonyt vállalók kérik-e a felmentésüket, vagy helyette inkább közös megegyezéssel vagy lemondással szüntetik meg a jogviszonyukat, hiszen így a jogviszonyuk megszüntetéséig a bér mellett megkapják a jövedelemkiegészítést is. Annak a nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban részesülő személynek, aki a reá irányadó öregségi korhatárt még nem töltötte be, és a mindenkori minimálbér tizennyolcszorosát eléri a biztosítási jogviszonyból származó jövedelme, a hatályos jogszabályi előírások alapján szünetel a nyugdíjának, illetve ellátásnak a folyósítása. Figyelemmel arra, hogy a jövedelemkiegészítés a kieső nyugdíj, illetve ellátás kompenzálására szolgál, ha az egyébként sem kerülne folyósításra, akkor ugyanezt a szabályt alkalmazzák a jövedelemkiegészítés folyósítása tekintetében is. Így az a közalkalmazott, aki a reá irányadó öregségi korhatárt még nem töltötte be, és vállalja a közalkalmazotti jogviszonyát, addig kapja a jövedelemkiegészítést, ameddig a közalkalmazotti, – illetve ha van egyéb biztosítási jogviszonyból származó – jövedelme a minimálbér tizennyolcszorosát el nem éri. KÓRHÁZ 2013/5.

Ha eléri, ezt követően az adott év hátralevő időtartamában a jövedelemkiegészítés folyósítása szünetel. Például, ha egy korhatár előtti ellátásban részesülő közalkalmazott illetménye 2013. augusztus hónapban eléri a limithatárt, akkor a jövedelemkiegészítés folyósítása szeptembertől december hónapig szünetel. Valójában ezen szabállyal a közalkalmazott nem kerül hátrányosabb helyzetbe, mintha nyugdíja, illetve korhatár előtti ellátása szünetelne, hiszen a jövedelemkiegészítés szünetelése igazodik a nyugdíj, korhatár előtti ellátás szünetelésére vonatkozó szabályokhoz. Azon közalkalmazott esetében, aki a reá irányadó öregségi korhatárt betöltötte, nem kerül sor a jövedelemkiegészítés szüneteltetésére, hiszen nyugdíja folyósítása esetében sem vonatkozik rá ez a szabály. A fenti példánál maradva, ha a korhatár előtti ellátásban részesülő eléri a reá irányadó öregségi korhatárt, akkor egész évben megkapja a jövedelemkiegészítést, a keresetének összegétől függetlenül. A dolgozót terhelő kötelezettség A közalkalmazottnak egyrészt kérelmet kell benyújtania a jövedelemkiegészítés iránt, mely kérelmet a munkáltató továbbítja a GYEMSZI felé. A kérelem tartalmaz egy adatkezeléshez való hozzájárulást is, hiszen a jövedelemkiegészítésben részesülőnek a jogviszonya megszűnését követően még három évig kezelni fogják az adatait a folyósítás ellenőrzése végett. Ha több jogviszonyban áll a közalkalmazott, arról is nyilatkoznia kell, hogy melyik munkáltatónál kívánja igénybe venni a jövedelemkiegészítést. Ha a dolgozó több részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyban dolgozik, nyilatkoznia kell arról, hogy arányosan kéri az egyes munkáltatóktól a jövedelemkiegészítést, vagy kijelöli, melyik fizesse meg teljes összegben neki. Ha a közalkalmazott nyugdíjának, korhatár előtti ellátásának összegében változás következik be, ezt is be kell jelentenie a munkáltatónak. Így például, ha az egészségügyi dolgozónak további jogviszonyára tekintettel nyugdíját emelik, az erre vonatkozó jogerős határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kell eleget tenni a bejelentési kötelezettségének, hogy a jövedelemkiegészítés összegének módosítása iránti igény a GYEMSZI részére továbbításra kerüljön. A jövedelemkiegészítést a dolgozó csak addig kapja meg, ameddig közalkalmazotti, kormányzati szolgálati jogviszonyban áll. Természetesen ebben az esetben a nyugdíja, korhatár előtti ellátása összege ismételten folyósításra kerül.

Jövedelemkiegészítés igénylésének eljárási szabályai A munkáltatónak a jogszabály előírása alapján a törvény megjelenését követően 15 napon belül tájékoztatnia kell az érintett nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban részesülőket, hogy milyen módon juthatnak a közalkalmazotti jogviszonyuk fenntartása esetén a jövedelemkiegészítéshez. Célszerű már a tájékoztatóhoz csatolni a dolgozó által kitöltendő kérelmet, hogy aki igényelni kívánja a jövedelemkiegészítést, akkor az már a kérelmet is töltse ki annak érdekében, hogy a munkáltató ezeket a kérelmeket meg tudja küldeni a GYEMSZI-nek 2013. 06. 5-éig. A GYEMSZI 2013. 06. 12-éig juttatja a kérelmét a nyugdíjfolyósító szervhez, amelyben a kérelmet benyújtottak vonatkozásában tájékoztatást kér a nyugdíj, illetve korhatár előtti ellátás összegéről, amely adatot a munkáltatók részére továbbítja. A munkáltató ezen adatok birtokában fogja a kormányrendelet 2. sz. igénylőlap- mellékletét kitölteni, hiszen ez alapján tudja meghatározni, hogy milyen ös�szegű támogatást kíván igénybe venni annak érdekében, hogy a továbbfoglalkoztatott egészségügyi dolgozó részére a jövedelemkiegészítés kifizetésre kerülhessen. A jogi szabályozásból jól látható, hogy a munkáltatókat komoly adatszolgáltatási, és a megigényelt összeg tekintetében elszámolási kötelezettség is terheli a GYEMSZI irányában. Természetesen, ha a dolgozó a tájékoztatást követően úgy dönt, hogy nem vállalja a közalkalmazotti jogviszonyát, akkor a dolgozó a jogviszonyát egyoldalúan megszüntetheti, kezdeményezheti a munkáltatónál a felmentését is. Ebben az esetben azonban számolnia kell azzal, hogy ha a munkáltató felmenti, és a felmentési idő túlnyúlik 2013. 07. 1-jén, akkor erre az időre a nyugdíja, korhatár előtti ellátása szünetel, és jövedelemkiegészítést sem kap. Azon közalkalmazott, aki nem akarja, hogy nyugdíja, korhatár előtti ellátása szüneteljen, 2013. 06. 30-áig meg kell, hogy szüntesse a közalkalmazotti jogviszonyát, és ezt jeleznie kell a nyugdíjfolyósító igazgatóság felé annak érdekében, hogy a nyugdíja, korhatár előtti ellátása szüneteltetésére ne kerüljön sor. Még egyszer fontos hangsúlyozni: ezek a szabályok az egészségügyi dolgozókra vonatkoznak az egészségügyi ágazatban, más területen dolgozók ezt nem vehetik igénybe, és ezek a szabályok kizárólag a közalkalmazotti jogviszony miatti nyugdíj, korhatár előtti ellátás szünetelésének kompenzációjára vonatkoznak. Dr. Kőszegfalvi Edit PARAGRAFUS

45

Riportunkban a Szabolcs utcai hajléktalankórházban zajló ellátást kívántuk bemutatni, ám ennél sokkal többet tudtunk meg – bepillantást nyertünk a fedél nélkül élő emberek szűkös lehetőségeinek és korlátainak dzsungelébe mind az egészségügy, mind életük néhány egyéb területét tekintve.

Kevés vállon a közös teher A

Szabolcs utcai hajléktalankórház (BMSZKI) a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei irányítása alá tartozik. A BMSZK a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott nagy költségvetésű intézmény, kizárólagos profilja a hajléktalanok ellátása. Ide tartozik az utcai gondozó szolgálat, a nappali melegedő, az éjjeli menedékhely, az átmeneti szállás, egyéb lakhatási lehetőségek felé kivezető lakhatási megoldások, mint pl. a szobabérlők háza, és különböző munkásszállás jellegű intézmények. Összesen 3600 szociálisan rászoruló ember számára fenntartott férőhelyet üzemeltetnek, ebből kb. 2400 képezi a hajléktalanellátás részét. Ezzel a számmal a BMSZKI nyújtja a fővárosi hajléktalanellátás felét. Az Intézmény 1993-tól létezik. A fekvőbeteg-ellátás 1996-ban indult, előtte csak szórványos rendelések álltak a hajléktalan emberek rendelkezésére. A kezdeti idők kissé viharosak voltak, mert az ellátás előbb elkezdődött, mint ahogyan a költségeket fedező OEP-finanszírozás megérkezett volna – emlékszik vissza Pelle József, a BMSZK igazgatója. Budapesten jelenleg 103 ágyon zajlik fedél nélkül élő emberek számára fenntartott fekvőbeteg-ellátás, melyből 73 a Szabolcs utcában található, 30 ágy pedig az Oltalom Egyesület kórházában – ahol ugyanakkor az Egyesület honlapján fellelhető tájékoztatás szerint kizárólag férfiakat fogadnak. A BMSZKI üzemeltet ezen kívül 24 órás háziorvosi ellátást két helyen, és három további rendelőt is működtet, ahol nappali műszakban fogadják a betegeket. A Könyves Kálmán krt.-i járóbeteg-rendelésen pszichiáter (heti 20 órában), bőrgyógyász (heti 9 órában), fogász és egy lábadozó áll a rászorulók rendelkezésére. A lábadozó azt a célt szolgálja, hogy a gyógyulása érdekében pihenést igénylő beteget le lehessen fektetni valahol. Öt ilyen létesítmény működik a fővárosban. A 24 órás háziorvosi rendelések mellé kötelező nővéri szolgálatot, teljes ellátást, ellenőrzött gyógyszerszedést nyújtó lábadozót kialakítani, minimum 18 férőhellyel. – Miért a megkülönböztetés?

46

KÓRHÁZI VIZIT

– Időről-időre felmerül a kérdés, hogy szükségük van-e a hajléktalan embereknek külön az ő számukra létrehozott egészségügyi intézményre, vagy a fedél nélkül élők számára is a normál egészségügyben kell-e biztosítani az ellátást. A háziorvosi ellátás tekintetében a kérdés egyértelműnek tűnik, ha csak felidézzük a vizitdíj időszakát – mondja Pelle József. Az alapellátásra szoruló fedél nélkül élő emberek komoly viharokat éltek meg akkoriban, különösen, hogy a vizitdíj bevezetése időben egybeesett a TAJ-szám mögött található biztosítás ellenőrzésével. Akkor jogszabályban is megjelent a területi ellátási kötelezettség nélküli háziorvosi rendelés speciálisan hajléktalanoknak, majd ezt követően alakult ki a krónikus belgyógyászati és ápolási osztályokra való igény – melyet végül a Szabolcs

A hajléktalan betegek általános rossz állapotuk miatt hosszabb kezelést igényelnek

utcában alakítottak ki –, de a törekvés innen tovább nem jutott, tehát a különböző szakorvosi területeken nem létesítettek ilyen speciális rendelőket. A többi kórház szerepe Főként a kórházak részéről lenne igény fejlettebb hajléktalanellátásra az egészségügy terén, a BMSZKI azonban finanszírozási kor-

látok miatt nem bővítheti a jelenlegi kapacitást – mondja Pelle József. A hajléktalan emberek egészségügyi ellátását külön problémaként kezelni szakmailag indokolt – állítja dr. Pálvölgyi Gabriella, a Szabolcs Utcai Hajléktalankórház orvosszakmai vezetője – olyannyira, hogy a geriátriához vagy a gyermekgyógyászathoz hasonlóan külön diszciplínát is képezhetne ez a terület. Akinek nincs otthona, az általában egyszerre több betegségben is szenved, a területen gyógyító orvosoknak speciális hiánybetegségekkel, lelki nehézségekkel, károsodásokkal és károsodás veszélyével fenyegető tényezőkkel kell szembeszállnia. Speciális helyzetet teremt az is, hogy a szociális és az egészségügyi ellátás a fedél nélkül élők esetében elválaszthatatlan egymástól. Amennyiben a szükséges komplexitás bármely pontot sérül, sikertelen lesz a beteg gyógyulásáért folytatott munka. – Mindenki segít, akinek kötelessége lenne? – A hajléktalanellátáson belül orvosi szakmákkal egyelőre nincs felülről szervezett együttműködés – kaptunk választ kérdésünkre Pelle Józseftől. Egyéb, hajléktalanokat ellátó intézetekkel van inkább napi szintű kapcsolatuk, a Vöröskereszt szállójáról pl. a Szabolcs utcai kórházba irányítják azt az embert, aki rosszul lesz. Jelenleg a fővárosi ellátórendszerben 300–360 közötti a hajléktalanként számon tartott betegek száma. Az a szomorú tapasztalat – mondta Pelle József, hogy a hajléktalan létből kicsit nehezebben kerülnek be a kórházi ellátásba az emberek, és kicsit könnyebben kerülnek ki onnan, mint az otthonnal rendelkező emberek. Mintha létezne egy „kórházképes állapot”, aminek meg kell felelni. Különösen nehéz ez a helyzet a fedél nélkül élőknek, hiszen számukra számos egyéb gyógyulási feltétel sem adott – otthonunkban könnyebben lábadozunk, adott esetben van valaki, aki ránk néz, megfelelően tárolhatjuk és be tudjuk venni gyógyszereinket, kezelhetjük sebeinket. Fertőzésveszély miatt nem indokolt elutasítani a hajléktalan embert a kórházakból, az azonban igaz, hogy legyengült szervezetük miatt ők veszélyeztetettebbek az intézKÓRHÁZ 2013/5.

ményekben elkapható kórokozókra – mondta Pálvölgyi Gabriella. Tavaly augusztusban zárt be az ország utolsó ÁNTSZ által üzemeltetett fürdetője – ma már nincs benne a jogszabályban, hogy az ÁNTSZ-nek feladata fertőtlenítő fürdetőt üzemeltetni. Jó volna ezt a rendszert is megoldani, hogy egy kétmilliós városban legalább egy ilyen létesítményt finanszírozzanak – fűzte hozzá Pelle József. Elvileg minden kórház rendelkezik fertőtlenítési-fürdetési kapacitással betegfelvétel előtt – mondja az igazgató – a gyakorlatban azonban sokszor nehéz egy olyan embernek bekerülnie a fekvőbeteg-ellátó intézményekbe, akinek erre a szolgáltatásra is szüksége lenne. Amennyiben mégis bekerülnek, sokszor a többi beteg kérésére kell az optimálisnál hamarabb távozniuk. A fedél nélkül élő emberek viselkedését érő kritikáknak időnként persze van alapja is, hiszen egy otthontalan személy nem biztos, hogy a legpéldásabb szabálykövető, lelkiállapotát tekintve ez érthető is – mondja Pelle József. Korlátozott mértékben, szociális munkások segítségével a BMSZKI munkatársai igyekeznek enyhíteni ezt a problémát, egy programon belül kórházi csomagot adnak ügyfeleiknek beutalás előtt, melyben papucs, köntös, törölköző, pizsama, váltóruha és cigaretta található. Igen, cigaretta is – hangsúlyozza a szakember – mi egy kicsit más szemlélettel állunk az ilyen ügyekhez. Attól egy nehéz sorsú ember nem fog leszokni a dohányzásról, hogy megtiltjuk neki a cigarettázást, az pedig senkinek nem érdeke, hogy adott esetben egy fertőző betegséggel éljen valaki az utcán. Nem jó taktika, hogy rögtön elküldjük a kórházból azt a beteget, aki megszeg egy szabályt, különösen, ha nem mehet máshová, mint az utcára. Általános rossz állapotuk miatt éppen hogy hosszabb kezelést igényelnének általában ezek az emberek. Az egészségügy átalakítása ugyanakkor más irányban indult el – fűzi hozzá Pálvölgyi főorvosnő – ebből a szempontból a közkórházakban időnként tapasztalható hozzáállás is érthető. A Szabolcs utcában a probléma megoldását azzal is igyekeznek elősegíteni, hogy szakellátást igénylő betegeiket a lábadozóban kórházképes állapotba hozzák, feltáplálják, és ellátják az utcai létforma okozta általános egészségkárosodásaikat. A kórházakban a nővérek felszolgálják a betegeknek az ételt, majd aki megeszi, az megeszi, aki nem, annak üres marad a gyomra – egyszerűen nincs másra kapacitás. „A mi nővéreink valóban odaülnek, és megetetik pácienseinket. A régi típusú ápolást folytatjuk, mert a végletekig kiéhezett, kifáradt embereknek erre van szükségük. Nem tudják önmagukat ellátni” – mondja a főorvosnő. „Azt tapaszKÓRHÁZ 2013/5.

taljuk” – fűzte hozzá –, „hogy amennyiben betegeinket ilyen állapotban küldjük tovább a többi intézménybe, és azt is ráírjuk a papírjukra, hogy a szakellátás után visszavesszük őket, akkor nagyon tisztességes szolgáltatást kapnak. Vagy hozzánk küldik őket vissza, vagy

Itt a meleg étel és egy jó szó is „gyógyszer”

további ellátóhelyekre – ahogyan állapotuk igényli.” A kapacitás azonban a Szabolcs utcában is kevés. Mi zajlik a Szabolcs utcában? A Hajléktalankórházban működik egy belgyógyászati krónikus részleg állandó szakorvosi jelenléttel, egy ápolási osztály, ahol mindennapos elérhetőséggel áll rendelkezésre orvos, egy lábadozó és egy átmeneti szállás. A belgyógyászati osztály abban különbözik az átlagos krónikus osztályoktól, hogy itt gyakorlatilag minden betegséggel foglalkoznak. Gyakori és nagy probléma pl. a daganatos betegek ellátása, melyre nem kapnak külön finanszírozást, ráadásul az orvosok számára is külön kihívás ellátni a rákos betegeket. Ezt a kihívást csak rendszeres onkológusi konzíliummal tudják az itt dolgozó orvosok megoldani – mondja a főorvosnő – valamint pszichiáter is besegít az ellátásba. „Az a célunk, hogy lehetőségeink szerint a legtöbbet megtegyük valamennyi páciensünkért” – fűzi hozzá. A hajléktalan emberek amúgy is lassabban gyógyulnak az éhezés, a hiánybetegségek, a szervezet rossz fehérje-ellátottsága miatt – a hippokratészi eskühöz hű célt még ez is pluszban nehezíti. A Szabolcs utcában nincs diagnosztikus háttér, a kórházi kivizsgálást tehát minden esetben máshol kell megoldani, és ez sem egyszerű. A kórházakba területi ellátás szerint lehet utalni a pácienseket, ellenben a

hajléktalan embernek nincs lakcíme. Ilyenkor részben a központi ágynyilvántartó útján Budapest összes kórházában, forgó rendszerben, részben pedig a betegek megtalálási helyéhez viszonyítva, területileg határozzák meg, ki melyik intézménybe kerüljön. Ez azonban többek között azzal járhat, hogy egy beteget feleslegesen kivizsgálnak akár kéthárom helyen is. A kórházakban rendelkezésre álló aktuális erőforrás mértéke is szerepet játszik abban, hogy ki milyen szintű ellátást kap, ebben az esetben előnyben részesülhetnek a lakcímmel és TAJ-számmal rendelkező, mindig ugyanoda visszajáró páciensek. Iratok és lakcím mindenhez kell – még ahhoz is, amihez nem A kórházi munka mellett háziorvosként is tevékenykedő Pálvölgyi Gabriella és munkatársai igyekeznek a civil ellátással azonos ellátást nyújtani a hajléktalanok számára létesített alapellátási intézetben is. Ebben a küzdelemben egyik legfontosabb fegyverük, hogy a legtöbben mindkét fajta ellátási szektorban jelen vannak. „A köpenyt nem cseréljük le, amikor egyikből a másikba lépünk” – mondja. Sokszor azonban a hajléktalan ember sorsát nehezítő pszichés, lelki és életformából adódó tényezők is hátráltatják az ellátásukért tevékenykedő orvosok dolgát, amennyiben nehéz megvalósítani az igazi háziorvosi gondozást – ritkán jár vissza egy otthon nélküli beteg rendszeresen ugyanahhoz az orvoshoz, pedig elvileg meglenne erre a lehetősége. Így adott esetben az alapellátásban is előáll a már említett helyzet: egy beteg három különböző orvostól is megkapja ugyanazt a gyógyszert. A szűrésre térve a főorvosnő elmondta, hogy vannak jól működő lehetőségek – ilyen a tüdőszűrés – és vannak a fedél nélkül élők számára egyáltalán nem hozzáférhető szűrések – ilyenek pl. a nőgyógyászati szűrések és a prosztata-szűrés. A belélegzett szennyeződések és a dohányzás miatt a fedél nélkül élők körében gyakori szájüregi daganatokra vonatkozóan sincs ilyen lehetőség. Jelenleg a Szabolcs utcai kórházban fekvő közel húsz daganatos beteg közül nyolcan ilyen típusú rákban szenvednek, betegségüket időben felismerve meg lehetett volna menteni életüket. Magyarországon több tízezer embernek nincs állandó lakcíme, köztük rengeteg hajléktalan embernek. Az állami hivatal immár harmadik éve egy akció keretében kiad lakcímet igazoló hatósági bizonyítványt, amelyen nincs lakcím. Milyen egészségügyi vonatkozásokkal jár ez? Pelle József válasza szerint TAJ-száma mindenkinek van, TAJ-kártyája nem biztos. Ezt megigényelni viszonylag egyszerű – persze csak annak, akinek legalább­ KÓRHÁZI VIZIT

47

személyi igazolvánnyal rendelkezik –, azonban a lakóhely szerint illetékes önkormányzatnál kell az ehhez tartozó egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot beszerezni. A hajléktalanok egészségügyi ellátásán belül ez nem okoz akkora problémát – bár a szakorvosi ellátást illetően financiális szempontból igen –, a többi ellátóhelyen azonban nem lehet szolgáltatásra nem jogosító TAJkártyával szakorvosi ellátást igényelni. „És mindez csak a miatt történik, mert az adott beteg nem rendelkezik lakcímmel – és akkor még nem is érintettük a kórházi ellátást, a kizárólag biztosítási alapon igénybe vehető szolgáltatásokat, vagy a lakcím szerinti fejkvóta alapján finanszírozott gondozókban zajló (tüdő-, pszichiátriai stb.) ellátásra való jogosultságot” – mondja az igazgató. „Még a gyógyszerét sem tudja kiváltani az, akinek nincs társadalombiztosítási jogviszonya, így kezelése eleve dugába dől” – fűzi hozzá a főorvosnő. A BMSZKI pályázati pénzekből külön programot futtat a hajléktalan emberek gyógyszerkiváltását segítendő, azon a címen, hogy a társadalomban élő beteg ember gyógyszerelése a társadalom közös érdeke. Az ún. ingyenesítési program elsősorban pszichiátriai és fertőző kórképeknél jön szóba, a szakemberek ugyanakkor ily módon segítenek hozzá más betegségben szenvedő hajléktalan embereket is gyógyszerükhöz. Akinek nem lehet közgyógyellátásban kiutalni az egészségéhez szükséges készítményeket, annak ez az egyetlen lehetősége. Lehet egy fedél nélkül élő embernek közgyógyellátása? Akinek nincs otthona, az nem tudja átvenni behívóját a következő orvosszakértői vizsgálatra, hiába százalékolták le korábban. A hajléktalan életformában pedig nem ritka, hogy elkallódnak az ember iratai – mondja Pelle József – hiszen elvesztette kapcsolatait, otthonát és minden anyagi javát. Nem valószínű, hogy valaki az éjjeli menedékhelyen vagy a hajléktalanszállón a családi iratokat, zárójelentéseket vagy akár csak hivatalos papírjait őrizgeti, ráadásul nem ritka az okmányok tudatos megsemmisítése sem, mint szélsőséges mentális állapotban elkövetett, „felpuhított” szuicid kísérlet. Iszonyú küzdelem megszerezni és megtartani a papírokat, és ez visszahat az orvosi ellátáshoz való hozzáférésre is. A szociális munka sűrűje A szociális-egészségügyi kombinált működés előnye, hogy a kórházi részlegen 20 betegre jut egy szociális munkás, ami egy civil kórházhoz képest nagyon sok – de nagyobb is rá az igény. Ritkák azok az ügyek, amelyeket teljes mértékben meg tudnak oldani – tudtuk meg a Szabolcs utcai intézményt ve-

48

KÓRHÁZI VIZIT

zető szociális munkatárstól, Lénárt-Székely Tündétől. Főleg a krízisosztályon és a lábadozó részlegen tartozik legelső feladataik közé az okmányok beszerzése, de átmenetiszálló-részlegükön is alapfeltétel, hogy ügyfeleik iratokkal rendelkezzenek, ahogyan az is, hogy a térítési díjat valamilyen szinten vállalni tudják. A krízis-részlegen az anyakönyvi kivonat beszerzésétől kell kezdeni a munkát, és ha egy önállóságában korlátozott személyről van szó, a papírokhoz szükséges fényképet is a szociális munkás készíti, majd viszi tovább az ügyet a különböző okmányirodákban, a szociális ügyosztályon és valamennyi hivatalban. A Szabolcs utcában Lénárt-Székely Tünde szerint nem sápadnak bele a munkatársak, ha valakinél nem találnak egy darab papírt sem, már azt is jó kiindulási pontnak értékelik, ha valaki megmondja a nevét. „A hajléktalan létforma nagyon szélsőséges okokra vezethető vissza; hogy csak kettőt említsek, van, aki inkább ezt választja a családja közelsége helyett, és a közhiedelemmel ellentétben a hajléktalan emberek kétharmadát családja teszi utcára, mert az emberek nehezen viselik az alkoholbeteget, a pszichiátriai beteget. Emellett van olyan is, hogy öt testvér örököl egy lakást, és csak egyikőjük költözhet be, és van olyan is, hogy utcára teszik a pedagógus nagymamát, ha a gyerekeknek szükségük van a lakására. A Dózsa György úti szállóról egy kisebb általános iskolára való tanári kart össze lehetne verbuválni” – mondja Pelle József. Minden év februárjában kérdőíves felmérést végeznek a fedél nélkül élő emberek körében, és minden alkalommal 110 és 130 között van az egy vagy több diplomával rendelkezők száma. „Az alkohol egyformán tönkretesz mindenkit, és a rossz család ellen sincs orvosság senki számára” – mondja az igazgató. Mivel sem az egészségügyi ellátó intézményben, sem az átmeneti szállón nem maradhatnak tartósan az ügyfelek, a szociális munkások alapvető célja, hogy ügyfeleiket tartós bentlakásos intézmények (kortól és állapottól függő, hogy milyen intézmény) felé irányítsák. „Tavaly három vagy négy ügyfelüket sikerült elhelyezniük idősek otthonában” – mondta Lénárt-Székely Tünde. Több év, míg ezekre a helyekre valaki bekerülhet, és az sem könnyű feladat, hogy egy hajléktalan embert egyáltalán a várólistákra felvetessenek. Nem biztos, hogy egészségi állapota lehetővé teszi, hogy kivárja ezt az időt vagy egyáltalán esélye legyen felvételt nyerni, arról nem is beszélve, hogy ha valaki nem idős és nem pszichiátriai beteg, akkor ezek a bentlakásos helyek számára nem is jöhetnek szóba. Nincs megoldva, hogy ők valamilyen pénzbeli ellátásra jogosultságot szerezzenek további lakhatásukat illetően – akár egy át-

meneti szálló, munkásszálló vagy albérlet irányában. „Ez a munka egy hosszas folyamat, mindig embertől emberig tart” – veti közbe Pálvölgyi Gabriella. A finanszírozás sem mindennapi Összetett, nagy intézményként a BMSZKI vezetősége – ha valamire nagyon kell pénz – a konfliktusok ellenére a szükségnek megfelelően csoportosítja a forrásokat, a folyó költségek finanszírozása azonban több helyen feszegeti a határokat, hiszen a Szabolcs utcában ugyanazt az OEP-finanszírozást kapják, mint a nem hajléktalanokat ellátó kórházak, pedig több, és többféle megbetegedést látnak el – tudtuk meg Pelle Józseftől. Amellett, hogy a hajléktalan páciensek nehezebben gyógyulnak, a Szabolcs utcai krónikus osztályra nem csak belgyógyászati problémával élők mennek, hanem mozgásszervi vagy neurológiai rehabilitációra, kötözésre, hospice- és egyéb ellátásra szoruló betegek egyaránt –mindennek személyi és gyógyszerköltségeivel együtt. „Nem könnyíti a helyzetet a krónikus ellátásban három éve működő degresszív finanszírozás, ami bünteti a hosszú ápolási időt. Innen azonban hová küldjük betegeinket?” – teszi fel a költői kérdést a főorvosnő. Távol a világtól: 1 év = 468 350 Ft Az OEP befogadási korlátja miatt a hajléktalan egészségügyi ellátásban a férőhely kevesebb a szükségesnél, nehéz is új ellátóegységet létesíteni, mert egyre kifinomultabb az előírások rendszere, és egyre nagyobb erőforrások vannak az ellenőrzésre – mondja Pelle József. A hajléktalanellátás egészét tekintve a helyzetből kivezető lakhatást biztosító megoldásoknak egyértelműen finanszírozási akadályai vannak. Egy hajléktalan ellátást nyújtó férőhelynek évente 468 350 Ft az állami normatív finanszírozása, személyzettel, rezsivel, mindennel együtt – ebből az összegből pedig nem lehet lakáshoz juttatni a rászorulókat. Sajnálatos, egyre gyakoribb jelenség a gyermekes családok hajléktalanná válása – tudtuk meg –, őket 94 férőhelyes családok átmeneti otthonában tudják elhelyezni, de ide 6-8 hónap a várólista. Krízishelyzetben lévő családokról van szó, akiknek azonnali megoldásra lenne szükségük. Az átmeneti szálláson néhány hónaptól egy, legfeljebb két évig lehet tartózkodni, de itt is mindenhol várólista van. A legutóbbi fejlesztéseknek köszönhetően az éjjeli menedékhelyeken mindig van szabad kapacitás, ha 95% felé megy a rendszer telítettsége, akkor újabb lehetőségeket teremtenek. Radnai Anna KÓRHÁZ 2013/5.