3. A Magyar Kórházszövetség hivatalos lapja lapunk támogatója:

kórház

A Magyar Kórházszövetség hivatalos lapja

lapunk támogatója:

2013/3.

Tartalom NEKROLÓG 3 Dr. Varga Ferenc emlékére Kórházügyeink 4 Kórház-hírek KÓRHÁZSZÖVETSÉG 6 A Magyar Kórházszövetség XXV. Kongresszusa 6

Egy kis ízelítő Bagdi Bella fellépéséből

7

A zene mint gyógyító erő

AKTUÁLIS 2 Tizenkét milliárdos fejlesztés indul a Semmelweis Egyetemen 8

ÁSZ: a kórházak készítsenek önköltségszámítást!

10 Nemcsak a pénz csábít külföldre 12 Az államosított rendszer is működhet jól 14 A jövő ortopédiája Magyarországon (is) születik 16 Urológiai műtétek felsőfokon 17 Vese Világnap 2013 21 EHI – Tudományos intézet a hidratációért 22 Egy szív, egy dobbanás 24 A csúcson is sok a bizonytalanság

28 Kórháztervezés 18 A kórház mint funkcionális alkotás MENEDZSMENT 26 Modern, IT-alapú kórház lesz az Uzsoki INFORMATIKA 28 Ahol valóban a betegek állnak a középpontban GYÓGYSZER 30 Javult a gyártók partneri viszonya a kormányzattal 32 A gyógyszerpiac alakulása 2012-ben PARAGRAFUS 40 Nyugdíjas foglalkoztatás a közszférában KONFERENCIA 43 Az elhízás és a túlsúly élethosszig tartó feladatokat ró az orvoslásra

46

KÓRHÁZI VIZIT 46 Komplex kezelés Törökbálinton

A szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Golub Iván

Tisztelt Olvasóink!

Tagok: Dr. Varga Ferenc, Dr. Rácz Jenő, Dr. Budaházy Emil, Dr. Velkey György, Grenitzer Judit Főszerkesztő: Dr. Szepesi András Felelős szerkesztő: Bene Zsolt Szerkesztőségi ügyvivő: Szlovákné Bandula Ilona Lapmenedzser: Zöldi Péter

K

eservesen, lassan múlik az idei tél. Mintha a természet is velünk érezne. A magyar kórházügy meghatározó személyiségét, dr. Varga Ferencet gyászoljuk. Olvasóink teljes körének jó ismerőse, sokunknak jó barátja volt. Két ízben választották meg a Magyar Kórházszövetség elnökének. Hatalmas bizalmat, rendkívüli elismertséget takar ez a hűvös tény. És rengeteg munkát. Áldozatos, önfeláldozó munkát másokért, az egészségügyért, a betegekért. Nehéz időkben irányította a Szövetséget. Voltak egyáltalán könnyű időszakok? Én nem emlékszem ilyenre.Töretlen hit, erős akarat kell ahhoz, hogy bízzunk a jövőben, a fejlődésben. Az ügyben, ami évente több mint kétmillió magyar beteg ellátását, gyógyítását, rehabilitációját jelenti. Szívósan tárgyalni, hatásosan érvelni a sűrűn változó partnerekkel, küzdeni a gyakori, szinte állandó megszorításokkal. Bizonyítani, hogy a magyar kórházak a nemzet életének fontos részei, az emberek számára a bajban végső menedékhelyek, a rehabilitációnak, az új élet elkezdésének reményteli alapjai. És az emberi élet kikerülhetetlen utolsó szakaszának emberséges, korrekt színterei. Milyen sok minden hiányzik ma még ahhoz, hogy elégedettek lehessünk! Együtt örültünk, amikor csörgedezni kezdtek az európai uniós pénzforrások, és évtizedes várakozás után elkezdtek megújulni kórházaink. De jó lett volna Vele végig kísérni ezt a folyamatot! Közben megharcolni azt, hogy a társadalom, a politika ne csak elismerje az egészségügyben dolgozók áldozatos munkáját, de próbálja értékén honorálni ezt a munkát, és biztosítsa a korszerű mindennapi feltételeket is. Már nem érhette meg, hogy a temetését követő napon a kormány elhatározta, hogy rendszerszerűen megvizsgálja az egészségügy aktuá-

Rovatvezetők Európai Unió: Dr. Jakab Ferencné Jogi rovat: Dr. Kőszegfalvi Edit Informatika: Dr. Édes István Infekciókontroll: Dr. Orosi Piroska Intenzív terápia: Dr. Fülesdi Béla Transzfúzió: Dr. Vezendi Klára Gyógyszer: Fekete Tibor Minőségbiztosítás: Dr. Kullmann Lajos Menedzsment: Dr. Boncz Imre Nemzetközi sajtó: Kövesi Ervin Rehabilitáció: Dr. Vekerdy Zsuzsanna Tanácsadó testület: Dr. Ajtay András, Dr. Baráth Lajos, Dr. Blaskó György, Dr. Fülöp Rudolf, Dr. Elek Attila, Dr. Kiss József, Dr. Kásler Miklós, Perényi László, Dr. Varga Piroska

lis gondjait, hogy segíthessen. Hogy örült volna ennek a hírnek! 36 éven át vezette a Siófoki Városi Kórházat. Gyorsan változó világunkban ez már szinte hihetetlenül hosszú idő. Abban a tudatban búcsúzhatott el a betegágyán kollégáitól, hogy jól szolgálta a helyi közösség ügyét is, kórházát jobb állapotban hagyta örökül utódaira, mint ahogy azt egy emberöltővel korábban átvette. Március 19-én nagy részvét mellett kísértük utolsó útjára a siófoki temetőben. Tisztelői, munkatársai, barátai, egykori betegei, a környék lakói mellett megjelentek politikusok, kórházi vezetők, a magyar egészségügy múltjának és jelenének ismert személyiségei. Öt egykori egészségügyi miniszter, a jelenleg irányító államtitkár és munkatársai is eljöttek búcsút venni Varga Ferenctől. Fájdalmasan szép emlékező, búcsúzó beszédek után a sírt elborították a koszorúk, az itt maradottak virágai, a tisztelet, a szeretet, a barátság utolsó üzenetei. Dr. Szepesi András

kórház

A M a g y a r K ó r h á z s z ö v e t s é g h i vata l o s l a pj a

Kiadja: Magyar Kórházszövetség Felelős kiadó: dr. Rácz Jenő elnök Lapmenedzsment: Weborvos.hu 2009 Kft. Kiadó és szerkesztőség: 1113 Budapest, Ibrahim u. 19. Telefon: (1) 214-5118, (1) 214-5159 Fax: (1) 214-9715 E-mail: [email protected] Internet: www.korhazszovetseg.hu A Kórház szaklap aktuális tartalma a www.weborvos.hu portálon tekinthető meg. Nyomdai munkák: Mega Kft. Felelős vezető: Gáti Tamás ügyvezető igazgató A Kórház utcai terjesztésre nem kerül, terjeszti a Feibra Kft. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Üzleti és Logisztikai Központja (ÜLK) Hírlap Üzletág. Előfizethető közvetlenül a postai kézbesítőknél, az ország bármely postáján, vagy Budapesten a Hírlap Területi Képviseleteken (postacím: 1900 Budapest, e-mail: [email protected], zöld szám: 06-80/444-444), továbbá előfizethető átutalással a Magyar Posta Zrt. Üzleti és Logisztikai Központ 11991102-02102799 számú bankszámlára is. További információ: Magyar Kórházszövetség(1) 214-5159 ISSN 0230-3868 Tisztelt Olvasók! A posta esetleges hibás terjesztése miatti kellemetlenségekért elnézést kérünk. Kérjük, amennyiben valamelyik lapszámot nem kapja meg, jelezze ezt kiadónk felé a következő elérhetőségek valamelyikén, és a hiányt azonnal pótoljuk. Telefon: (1)214-5159, fax: (1)214-9715, e-mail: [email protected] Szaklapunk 2012. év II. félévében átlagosan 4200 példányban jelent meg.

Márciusban kezdődhet a húszezer négyzetméteres, hétszintes Központi Betegellátó Épület építése a Semmelweis Egyetem Üllői úti, a Klinikák metrómegállónál található területén, miután eredményesen lezárult az egyetem Korányi-projekt kivitelezésére indított közbeszerzési eljárása. Az ezzel kapcsolatos vállalkozási szerződést március 19-én írta alá a Semmelweis Egyetem, valamint a Swietelsky Magyarország Kft. és a HőszerTrade Kft. által alkotott konzorcium. A tervek szerint a kivitelező 2014 nyarán adhatja át az épületet.

Tizenkét milliárdos fejlesztés indul a Semmelweis Egyetemen A

több mint 12 milliárd forintból megvalósuló új épületben radiológia, központi laboratórium, az országban egyedülálló intenzív osztály, száztíz ágyas traumatológia, valamint ortopédiai osztály is helyet kap. Új szolgáltatási egységként létrejön egy kiemelt sürgősségi központ és egy modern fizioterápiás részleg, az épület tetején pedig helikopter-leszálló lesz. Az így létrejövő új központi épületet a szomszédos klinikákkal átjáró rendszer (belső folyosóhálózat) köti majd össze, így nem kell kimenni az udvarra ahhoz, hogy valaki az egyik klinikáról átjusson a másikba. A 8,1 milliárd forintos európai uniós támogatással megvalósuló Korányiprojekttel olyan átszervezés indulhat el, amely egységesíti és gyorsítja az ellátást. A fejlesztés hatására lerövidülnek a betegutak, gyorsabban jutnak a betegek a megfelelő ellátáshoz és hatékonyabbá válik a szolgáltatás. A 6,6 milliárdos építési beruházás mellett a projekt keretében nagy értékű eszköz- és műszerfejlesztés is megvalósul.

Az új központ látványterve

2

Létrejön a teljesen digitalizált radiológia, jelentős előrelépés lesz az automatizált központi laboratórium, valamint teljesen új felszereléssel kezdi meg a munkát a 29 ágyas központi intenzív osztály.

A kivitelezési munkák megkezdése előtt az egyetemen jelentős előkészítő munka folyt. 2012 második felétől több régi épületet elbontottak, és számos átalakítás is történt (például közműkiváltások). Új par-

A rektor és a beruházó kézfogása – indulhat a projektmegvalósítás

Fotó: Semmelweis Egyetem

koló és egy ideiglenes, fedett folyosó is készült, amely nemcsak a biztonságos betegszállítást, de az akadálymentes közlekedést is szolgálja az építkezés ideje alatt. Az előkészítő munkák legnagyobb részben a II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikát, valamint a Radiológiai Klinikát magába foglaló épületet érintették, amely a Korányi-projekt révén egységes homlokzatot kap és egybeépül az új, hétszintes épülettel. A kivitelezés a betegellátás biztonságát soha, semmilyen körülmények között nem érintheti. Az építés folyamatainak szervezése úgy történik, hogy a klinikák működése zökkenőmentes legyen, és a betegek is folyamatos tájékoztatást kapnak. (Semmelweis Egyetem)

Aktuális KÓRHÁZ 2013/3.

Dr. Varga Ferenc emlékére Kedves Feri! Bár orvosként már tudtuk, de barátként mégsem akartuk elfogadni azt, ami bekövetkezett, és nem vagy már köztünk. Bíztunk benne, hogy ezt a harcot ismét Te fogod nyerni, ahogy 47 éves orvosi pályád alatt, vagy a példa nélkül álló 36 éves igazgatói munkád során általában lenni szokott. Amikor 2 hete telefonon beszéltünk, és a hogyléted után érdeklődtem – nem panaszkodtál, mert a panaszkodás soha nem volt az életed része, hanem azonnal elterelted a szót a kongresszusunkra, a kórházak átalakítására, a nyugdíjproblémára, a siófoki kórház további sorsára, mert az utolsó pillanatig dolgoztál. Amióta ismertelek, Téged mindig el lehetett érni, legyen nyár vagy tél, munkanap vagy ünnepnap – máig sem tudom hogyan csináltad. Soha nem rohantál, mindenütt ott voltál, és sehonnan sem késtél el. Most az egyszer változtathattál volna ezen a szokásodon, és a Mindenhatóval való találkozásodról még késhettél volna legalább néhány évet, mert hidd el, betölthetetlen űr marad mögötted – a családodban, a kórházadban, a Kórházszövetségünkben és az egész egészségügyünkben. Ha lesz egyszer egy Pantheonja a magyar kórházaknak, akkor a „kórházigazgató” szobrát biztosan rólad kell majd mintázni. Nem elsősorban azért, mert 36 éven keresztül igazgattad a kórházadat, hanem azért, mert egy igazi ikon lettél ezen a területen. Tapasztalatod, tudásod, bölcsességed és erkölcsi értékeid nagyon hiányozni fognak. Utolsó beszélgetésünkkor azt kér­ ted tőlem, hogy a kongresszusi programból vegyük ki a nevedet, mert nem tudod, hogy mikor és mennyit tudsz majd szerepelni. Most mi kér-

KÓRHÁZ 2013/3.

jük tőled, hogy legyél a jubileumi XXV. kongresszusunk védnöke, engedd meg, hogy szimbolikusan a Te emlékednek szenteljük ezeket a napokat, és kérjük, hogy abból a mostani világodból is segíts nekünk,

hisz bajunk még bőven akad, és hidd el, szükségünk lesz még Rád. Béke veled! Veszprém, 2013. március 14. Dr. Rácz Jenő

AKTUÁLIS

3

Kórházügyeink EMMI-pályázat az év kórháza címre Az egészségügyi intézmények február 25éig nyújthatták be jelentkezésüket „Az év kórháza 2012” cím elnyerésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) pályázatán. A pályázatot „kis kórház” (ös�szes ágyszám 500 alatt) és „nagy kórház” (összes ágyszám 500 felett) kategóriában küldhette be bármely Magyarországon bejegyzett városi, megyei, országos, önálló fekvőbeteg-, vagy fekvő- és járóbetegellátást nyújtó szolgáltató, amely alapító okirata szerint egészségügyi szolgáltatást nyújt, és érvényes OEP-szerződéssel, érvényes orvosi felelősségbiztosítással rendelkezik. Olyan államháztartáson kívüli szervezetek esetében, melyek közhasznúvá minősíthetőek, további feltétel a közhasznú minősítés igazolása. A pályázatot kizárólag postai úton lehetett elküldeni ajánlott, vagy tértivevényes küldeményként az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Egészségpolitikai Főosztály címére. Minden egészségügyi intézmény csak egy pályázatot nyújthat be. „Az év kórháza 2012” cím odaítélésére az EMMI, a Magyar Kórházszövetség, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete és a Magyar Ápolási Igazgatók Egyesülete képviselőiből álló zsűri tesz javaslatot. (MTI) A térségi ellátáshoz kell igazítani a forráselosztást Mára bebizonyosodott, hogy a súlyponti kórházak kialakításának rendszere nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, egy sor fontos feltétel nem volt biztosítható – mondta a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója. A Központban a gyermek című szak-

2013. február 28-ig megvalósult Szervkivételi riadó: . . . . . . . . . . . . . . 21 Veseátültetés: . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 Májátültetés: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 Szívátültetés: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 Kombinált vese- és hasnyálmirigy átültetés: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 Bécsben tüdőtranszplantáción átesett magyar recipiens: . . . . . . . . . . 1

4

mai konferencián dr. Velkey György többek között a humánerőforrás biztosítását és az egyes kórházak elérhetőségét említette. Elmondta, a jövő az egészségügyi térségek kialakítása a spontán betegutak figyelembevételével. „Olyan rendszert kell létrehozni, amely arra épül, hova fordul inkább a beteg, és hogy futnak az út- és vasúthálózatok az országban” – fogalmazott, kiemelve, az egészségügyi térség nem egyenlő a régióval. Nyilvánvaló az is, hogy nem lehet és kell minden ellátást minden térségben megvalósítani – mondta a főigazgató, de az elsődleges cél az kell, hogy legyen, hogy az embereket a lakóhelyükhöz legközelebb eső intézményben lássák el. További feladat még, hogy a finanszírozást is igazságossá kell tenni, a kialakulóban lévő térségi ellátáshoz kell igazítani a forráskiosztást. (MTI) Átalakítás rohamtempóban, speciális szabályokkal Alig két hetet kapott az a 28 kórház, rendelő a költségvetési intézménnyé válás miatti átalakításra, amelyeknek annak idején nagyjából fél éven át tartott az átszervezése. A gazdasági társaságokról szóló törvényt is módosítani kellett ahhoz, hogy április elsejétől költségvetési intézményekké váljanak a jelenleg még gazdasági társasági formában működő, de már tavaly államosított egészségügyi intézmények. Ily módon e kórházak esetében egészen speciális szabályok vonatkoznak a teljes eljárásra, azon belül is a jogutód nélküli megszűnésükre, a társaságot terhelő kötelezettségek rendezésére. Feladataikat, jogaikat és kötelezettségeiket a befogadó intézmény veszi át, vagyonuk az államhoz kerül. Az intézmények működésének folyamatos biztosítása érdekében a gazdasági társaság bankszámláján lévő pénzt az államkincstárnál nyitott új számlára kell utalniuk. Az így lényegében kiüresedett gazdasági társaságokat azután egyszerűsített eljárással szüntetik meg. Ez azt is jelenti, hogy a meglévő szerződések, kötelezettségek az új intézményekhez kerülnek, vagyis nem kell rendezni a meglévő adósságokat. Ezek közül a hitelviszony-jellegű tartozások a törvény szerint a Gyógy­ szerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetre szállnak át, amelynek legkésőbb 2013. június 30-ig vissza kell fizetnie őket. Ehhez a költségve-

tési törvény módosításával 9,5 milliárd forintot csoportosít át a parlament az Emberi Erőforrások Minisztériumához. Az egyéb, például a beszállítók felé fennálló tartozások rendezéséről azonban nincs szó a törvényben. Az átalakulás 16–18 ezer dolgozót érint. Az ő szerződéseiket meg kell szüntetni, és közalkalmazotti szerződést kell kötni velük, már amennyiben továbbra is ott akarnak dolgozni. A fenntartónak minden munkavállalót át kell vennie. Az átalakult intézményeknél értelemszerűen a kollektív szerződések is megszűnnek, az üzemi tanácsok helyébe pedig közalkalmazotti tanácsok lépnek. (Világgazdaság) A kórházállamosítás eddig nem járt kézzelfogható eredménnyel „A gazdasági társaság mint működtetési forma a nagyobb egészségügyi intézmények esetében nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a betegellátás általános minősége vagy a hatékonyság, illetve a költségtakarékosság tekintetében lényeges javulást nem eredményezett.” Többek között ezzel indokolta az Egészségügyi Államtitkárság, miért is kell a 28 egészségügyi gazdasági társaságot költségvetési intézménnyé alakítani. De vajon a költségvetési intézményi formában működő kórházakban, szakrendelőkben jobb a betegellátás minősége? Hatékonyan és költségtakarékosan működnek? Költői a kérdés – írja publicisztikájában a Világgazdaság. Hiszen nem is olyan régen ezen az oldalon a téma avatott szakértői, gyakorló és hozzáértő kórházi vezetők mondták ki szinte egybehangzóan: a folyamatosan szűkülő anyagi forrásokból, változatlan összetételben és szerkezetben, az ös�szes jogszabály betartásával egyszerűen nem működtethető ma Magyarországon gazdaságosan közkórház. Ezt egyértelműen alátámasztják a kórházi adósságok, amelyek egyre mélyebben temetik maguk alá az intézményeket. Az egészségügyi rendszer alapproblémája, hogy a jelenlegi struktúra és ellátási szint a rendelkezésre álló pénzből egyszerűen nem tartható fenn, és ezen nem változtat sem a működésiforma-váltás, sem az államosítás. Hiába nyelte be kisgömböc módjára tavaly fél év alatt gyakorlatilag az összes kórházat az állam, az ellátás szerkezete változatlan maradt, a szakma szerint is indokolt racionalizálásról pedig semmit sem hallani.

Kórház-hírek KÓRHÁZ 2013/3.

Energiatakarékosabb lesz a Magyar Imre Kórház: a hőszigetelés elkészült, és nyárra már az ablakokat is kicserélik. Az enyhe koponyasérülést szenvedett betegek eredményes kezeléséhez járulhat hozzá az MR-képalkotás új módszerein alapuló eljárás, amelyet az MTA– PTE Klinikai Idegtudományi Kép­alkotó Kutatócsoportja a Journal of Neu­ro­ trauma című folyóiratban tett közzé.

Az államosítás eddig semmilyen kézzelfogható eredménnyel nem járt, a központosított közbeszerzések közül, amelyektől milliárdos megtakarítást vártak, alig valósult meg néhány, a nagy gonddal kiválasztott új igazgatók sem tudtak fekáliából várat építeni. Jó lenne tudni, merre megy így tovább az egészségügy, de erről még az abban dolgozók is legfeljebb egy újabb törvénymódosítás kapcsán értesülnek majd, ahogyan az mostanában szokás – szól a vélemény. (Vg.hu)

Határérték alá került a tbc-s megbetegedések száma hazánkban, ezért jövő tavasztól már nem lesznek tömeges tüdőszűrések. Kizárólag az aktív betegek környezetét és a rizikócsoportokat vizsgálnák célzottan.

Rehabilitációs fejlesztés a keszthelyi kórházban Csaknem negyedmilliárd forint értékű, a rehabilitációs területet érintő fejlesztés kezdődik a keszthelyi kórházban, a nyugat-dunántúli egészségügyi intézményekkel közös projekt keretében. Kvarda Attila főigazgató elmondta: a 242,5 millió forintos beruházás révén felújítják az intézmény legrégebbi épületét, amelyben ötven ágynak biztosítanak helyet. A Zalában is hiányterületnek számító neuro-muszkulo-szkeletáris – vagyis a balesetekből, agyérkatasztrófákból eredő végtagelvesztések és bénulások miatti rehabilitációs – terület fejlesztésére szánt összegből 178 millió forintot a belső építészeti munkákra, 39 milliót pedig műszerek, gépek és eszközök beszerzésére költenek. A háromszintes épület földszintjén továbbra is a szakrendelések lesznek, az emeleteken a rehabilitációs osztály terápiás-fejlesztő helyiségeit, a terasszal ellátott tornatermet, szertárt, valamint a speciális bútorok és eszközök megismerésére szolgáló ergoterápiás helyiséget helyezik el többek között. A főigazgató ismertette: a keszthelyi kórház részben Veszprém és Somogy megyei települések lakóit is ellátja, összesen 78 ezer embert, de a hematológiai területen Zala megye egészére is, csaknem 300 ezer lakosra terjed ki az ellátási területe. Elmondta azt is, hogy a rehabilitációs terület fejlesztése nem jár ágyszámnövekedéssel, de a hosszú előjegyzési lista miatt kezdeményezni fogják a kapacitás bővítését. Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda vezérigazgatója kifejtette: jövő februárban zárul a pályázat megvalósítása a nyugat-dunántúli régió egészségügyi intézményeiben. Az együttesen egymillió ember ellátását szolgáló re-

Egy protonterápiás kutató- és gyó­ gyítóközpont létrehozása lehet a következő évek legnagyobb debreceni beruházása. A közvetlenül mintegy 30 milliárd forintba, a kiegészítő beruházásokkal pedig ennek kétszeresébe kerülő központ a Debreceni Egyetem és az MTA Atommagkutató Intézetének tudományos munkájára és szakembergárdájára épülhetne. Egy 40 éves, régóta cserére szoruló mikroszkóp helyett új eszközt vásárolhatnak a szolnoki Hetényi kórház nefrológiai osztálya számára a város ipari parkjában működő az Eagle Ottawa Hungary kft. adományának köszönhetően – jelentette be Bene Ildikó főigazgató.

Nekrológ Elhunyt dr. Benoist György, az Orszá­ gos Idegsebészeti Tudományos Intézet nyugalmazott főigazgató-helyettese. Gyó­ gyító és szervező munkája mellett kiemelkedő szakmai közéleti tevékenységet is folytatott. Elkötelezett híve volt a társadalmi egészség­ biztosításnak. Az Egészségbiztosítási Fel­ ügyelőbizottság, majd az Egész­ ségbiztosítási Önkormányzat tag­ ja­ ként sokat tett a korszerű egészségbiztosítási rendszer megteremtéséért. Alapító tagja volt a Magyar Orvosi Kamarának. 2002–2007 között a MOK Országos Etikai Bizottság elnöke volt. 74 évet élt. Emlékét megőrizzük.

habilitációs fejlesztések 15 helyszínen 12 intézményben valósulnak meg, összesen 1,9 milliárd forintos beruházással. (MTI) Többet kerestek, kevesebb jutalmat kaptak Jelentős mértékben nőtt az orvosok és egészségügyi szakdolgozók bruttó és nettó keresete a tavaly nyáron életbe lépett és visszamenőleges hatályú béremelésnek köszönhetően a legfrissebb ágazati statisztikai kimutatások szerint, amelyek 2012 első háromnegyed évét vizsgálják. A béremelésnek köszönhetően sikerült nagymértékben lefaragni az eddigi hátrányt a nemzetgazdasági átlagkeresethez viszonyítva: míg az egészségügyben a bruttó átlagkereset havonta 201 184 forint, addig a nemzetgazdaságban 219 705 forint. A közszférában foglalkoztatottak immár kevesebbet keresnek – 197 665 forintot –, mint az egészségügy területén dolgozók. Ha a részletes adatokat nézzük, láthatjuk, hogy 2012. I–III. negyedévében a bruttó havi átlagkereset (201 814 forint), 15,2 százalékkal, azaz 26 608 forinttal volt magasabb az előző évi átlagnál. A 2012. I-III. negyedéves kereseti elemeket az előző évi átlaghoz hasonlítva az alapilletmény 17 százalékkal (21 783 forinttal) nőtt. Az ügyeleti és készenléti díj nem változott, a jutalom viszont csökkent. A fő munkaköri csoportokat tekintve 2012. I-III. negyedévében a havi bruttó keresetek az alábbiak szerint változtak: az orvosok 18,3 százalékkal, azaz 64 051 forinttal kerestek többet, az egészségügyi szakdolgozók bruttó keresete 14,2 százalékkal, azaz 23 118 forinttal nőtt. Az egyéb egészségügyi foglalkoztatottak bruttó keresete 13,2 százalékkal, azaz 17 531 forinttal emelkedett. A 2012. III. negyedévben a foglalkoztatottak létszáma lényegében azonos maradt a korábbi időszakhoz képest. Bár az egészségügyi szakdolgozók létszáma 6,8 százalékkal nőtt, az egyéb egészségügyi dolgozók létszáma ugyanakkor 9 százalékkal csökkent. Ennek hátterében az áll, hogy az egészségügyi béremeléssel összefüggésben a béremelés támogatási összegének meghatározásához a kórházak javították a dolgozók FEOR-kódját, mert csak a szakdolgozók részesültek béremelésben, az egyéb egészségügyi foglalkoztatottak nem. (Weborvos) Kórház-hírek

5

2013. március 13-án este érkezett a szomorú hír: elhunyt dr. Varga Ferenc, a siófoki kórház igazgatója.

A Magyar Kórházszövetség XXV. Kongresszusa O

lyan embert veszített vele az egészségügy, aki 1977 óta vezette kórházát, hosszú ideig fáradságos munkát fektetett a Kórházszövetség feladatainak megvalósításába, hiszen többszörösen is megválasztott elnöke volt a szervezetnek. Tiszteletünk kifejezésére kongresszusunkon Közgyűlésünk keretében emlékezünk meg róla. Közgyűlésünk fő feladata idén a tisztségviselők megválasztása, hiszen az előző választás alkalmával adott és vállalt mandátumok időtartama lejárt. Az előzetes on-line jelölés során leadott szavazatok alapján a jelölőbizottság elkészítette a jelöltlistát, mely a „jelölt elnök”, elnökségi tag” és „ellenőrző bizottsági tag” tisztségekre tartalmaz jelölteket. Kiemelten fontos tehát ez évi rendezvényünkön az intézmények szavazati joggal rendelkezői képviselete! Szakmai program úgy alakítottuk, hogy minden blokkhoz felkértünk a témában legilletékesebb, szakértői előadót. A három nap szakmai részét egy keretbe foglaltuk, melynek kezdetén (április 17-én délután) dr.

Cserháti Péter helyettes államtitkár úr tart az egészségpolitikai aktualitásokról tájékoztatást, közepén (április 18-án délután) fenntartói fórum keretében Dr. Török Krisztina főigazgatóval beszélgethetünk, majd a záró akkordokat (április 19-én délelőtt) Dr. Szócska Miklós államtitkár úr szólaltatja meg a szakmai fórum vendégeként. Hallhatunk előadásokat az ellátásszervezésről, a humánerőforrás, a minőségügy és a betegjogok kérdéseiről, legújabb technológiákról és a gazdaságosság fontos elemeiről. Péntek délelőtt az informatikai újdonságokkal kezdünk, majd a szünet után a szakmai fórummal, és a dr. Ajkay Zoltán emlékdíj átadással zárjuk rendezvényünket. Jubileumi rendezvényünk helyszíne alkalmas arra, hogy együtt és külön-külön is tölthetjük a két estét. Április 17-én az eddigi tapasztalatainkat is felhasználva egy visszafogottabb, inkább a baráti beszélgetéseknek, az örömök és bánatok cseréjének időt és teret biztosító estét terveztünk. Ehhez a kellemes és ízletes vacsora mellett Bagdi Bella életmódfej-

lesztő énekesnő rövid, ízelítő műsora lágy hátteret nyújt, ugyanakkor – gondolva szórakozni vágyó vendégeinkre is – a Hotel Azúr Prémium szárnyának snack bárjában DJ Döme diszkózenéire lazulhatunk. Április 18-án este az ünneplésé a főszerep: jubileumi évünk megérdemli a különleges vacsorát, a látványos és egészséges, de finom tortát, és természetesen a szívnek-léleknek felemelő élményt nyújtó zene sem maradhat el. Ebből az alkalomból Havasi Balázs zongoraművész műsorában részesülhetünk, aki mély tisztelettel gondol a zenei örökségünkre, mottója: „A zene híd kultúrák és világok között.” 2012 decemberében tizenkétezer ember előtt varázsolt Havasi Balázs a Papp László Budapest Sportarénában, Symphonic című koncertje óriási sikert aratott. Bízunk benne, hogy kongresszusi résztvevőinknek is öröme telik majd zenéjében. Kiállítóink magas száma mutatja, hogy a változások sodrában szükséges a megfelelő tájékozottság, a jelenlét, a kommunikáció és az újdonságok bemutatása. Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt!

Az első aranylemezes életmódfejlesztő énekesnő a Kórházszövetség konferenciáján ad koncertet.

Egy kis ízelítő Bagdi Bella fellépéséből B

agdi Bella olyan személyiségfejlesztő énekesnő, aki dalaival tanít. Célja, hogy ebben a rohanó, stresszes világunkban hozzásegítse az embereket a zene erejével a belső béke megteremtéséhez, egy kis nyugalmat, lelki feltöltődést adjon szükség idején. Ő az első aranylemezes életmódfejlesztő énekesnő. Folyamatosan telt ház előtt koncertezik. 2012-ben a Karácsonyi

6

ünnepi koncertjén több mint 2000 ember vett részt a Budapesti Kongresszusi Központban. Amikor az énekesnőt arról kérdezték, hogyan képes segíteni az embereknek, így válaszolt: „Nem én vagyok erre képes, hanem a dalaim. Talán azért hatnak ennyire, mert minden ember keresi azokat a dolgokat, amelyekkel jobbá tehetik a hétköznapjaikat, elégedet-

tebbé és egészségesebbé válhatnak. A dalaim pozitív megerősítéseket tartalmaznak, amelyek a hallgatás során erőt adnak a léleknek. Én nem is vagyok igazándiból zenész, és nem az volt a célom, hogy gyógyítsak. 27 évesen nagy válságba került az életem, az öngyilkosság is eszembe jutott, és kerestem ebből kivezető lehetőségeket. A saját magam gyógyítására kezdtem el megerősítéseket

KÓRHÁZSZÖVETSÉG KÓRHÁZ 2013/3.

írni, és akik hallották baráti körben, kérték, hogy énekeljem fel nekik is kazettára, hogy ők is hallgathassák otthon. Hát valahogy így kezdődött minden.” Bagdi Bella létrehozott egy alapítványt is, Jobb Veled a Világ néven. „Az Alapítvány célja, hogy olyan tudományos háttérrel megalapozott módszerekre hívja fel az emberek figyelmét, amelyek a hétköznapi életükben tartós boldogságérzetet képesek adni, és amelyek alkalmazásával az egészségük és belső közérzetük szintjét jobbíthatják” – mondta az énekesnő.

Bagdi Bella

A Medical Média Manager Kft. elkötelezett híve a gyógyító munka támogatásának, ezért Bagdi Bellával és a Magyar Kórházszövetséggel karöltve életre hívtuk a „Belső Béke Megteremtése – Gyógyító énekek a testnek és a léleknek” című programsorozatot, amely a fekvő betegeknek, illetve az ápolásban, gyógyításban közreműködő kollégáknak szól. Célunk, hogy a zene erejével hozzásegítsük az embereket a belső béke megteremtéséhez, egy kis nyugalmat, lelki feltöltődést nyújtsunk a kórházak előadótermeiben. (bagdibella.hu)

Az idei kongresszus kulturális programja keretében Havasi Balázs zongoraművész előadásának részesei lehetünk, akinek mottója: „A zene híd kultúrák és világok között.” A zenészt, zeneszerzőt hitvallásáról kérdeztük..

A zene mint gyógyító erő – Milyen különleges élményt nyújt az Ön számára a zene? – A zene szinte a levegővétellel azonos módon része és szükséglete az életemnek. Talán így tudnám a legjobban érzékeltetni a kapcsolatomat vele.

amely a beszédnél sokkal kifinomultabb és magasabb rendű. A zongora számomra egy igen férfias hangszer, és emellett nagyon modern is. Általában arra törekszem, hogy ezt a két fontos tulajdonságát hangsúlyozzam a zene által.

– Négyéves kora óta zongorázik. Milyen a kapcsolata a több mint 200 éves hangszerrel? – A zongorázás számomra egyfajta önkifejezési mód, olyan kommunikációs forma,

– Karrierje során bejárta a világ számos országát. Mit adott Önnek a kultúrák közötti utazása? – A legfontosabb dolgot, amire egy alkotó embernek szüksége lehet: élményeket. Emellett tulajdonképpen ezek az utazások keltették életre az Aréna Show-t is, hiszen a különböző zenei stílusokkal és kultúrákkal való találkozás végül egy sajátos, világzenei nyelvezet kialakulását tette lehetővé bennem.

Havasi Balázs

KÓRHÁZ 2013/3.

– Hogyan hat ez a művészetére, milyen ins­ pirációkat nyújt az újabb művei megszületéséhez? – Minden egyes dallam, amit az utazások során hall az ember – történjen ez egy koncerten vagy akár egy liftben – képes beépülni a tudatalattiba, hogy később a megfelelő pillanatban törjön elő. Így került bele a szimfonikus programunkba kínai egyhúros hegedű, örmény duduk vagy ír furulya is, amelyek hangja a filmzenék világából már ismerős lehet, mégis élőben hallani őket nagyon nagy élmény.

– Nagyapja és később édesanyja is évekig élt Kínában. Ön nemcsak családja, hanem művészete révén is kulturális hidat alakított ki Magyarország és Kína között. Mit tanít a Kelet az európai embernek? – Gyerekkorom óta nagy rajongója vagyok a Távol-Keletnek. Ezt nemcsak a nagypapám által mesélt izgalmas és egzotikus történeteknek köszönhetem, de mindig vonzott az az egymás iránt tanúsított tisztelet és munkabírás is, amely véleményem szerint a távol-keleti embereket jellemzi. Fiatalabb koromban harcművészetekkel is foglalkoztam, hogy még jobban közelebb kerülhessek a filozófiájukhoz. – Áprilisban a Magyar Kórházszövetség konferenciáját tiszteli meg játékával. Hogyan gondol a test és a lélek orvosaira, ápolóira? Vannak-e személyes tapasztalatai a hazai gyógyítókról? – Mivel közel tíz éven át tanítottam, tisztában vagyok azzal, hogy milyen elhivatottság kell ahhoz, hogy valaki ma tanárnak vagy orvosnak tanuljon. Minden tiszteletem azoké, akik képesek a gyógyításra, és ezáltal másokon segítenek. Ez nem lehet munka, kizárólag hivatás. Valahogy úgy tekintek a zenére is, mint egyfajta gyógyító erőre, amely a lelket ápolja és tartja karban. Ezért számomra a zenélés is egyfajta hivatást jelent. Bene Zsolt KÓRHÁZSZÖVETSÉG

7

Bár kedvező irányú változás figyelhető meg a kórházak gazdálkodásában, azonban továbbra is tapasztalhatóak működési kockázatok, hiszen a hiány újratermelődésének oka nem szűnt meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint, amely húsz intézmény működését ellenőrizte, s jelentését Kórházi diagnózis címmel tette közzé.

ÁSZ: a kórházak készítsenek önköltségszámítást! T

öbb szempont együttes mérlegelésével jelölte ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) azt a húsz kórházat, amelynél 2012 második felében ellenőrizte az ellátás működtetésre fordított pénzügyi források felhasználását a 2009 és 2012 első félév közötti időszakra vonatkozóan. A számvevők azt vizsgálták, hogyan és milyen tényezők hatására változott a kórházak pénzügyi helyzete, biztosított volt-e a kórházak gazdálkodásában a pénzügyi egyensúly, megtörténtek-e a megteremtésére, javítására irányuló belső intézkedések; valamint hasznosultak-e a kórházi működésre vonatkozó korábbi ÁSZ ellenőrzések során tett javaslatok. A vizsgálattal nem akartak az egészségügy teljességéről képet adni, hangsúlyozta a szervezet elnöke, Domokos László, jelezve, elemzésük „egyfajta metszet”, ami a kórházi működésbe történő „jó betekintésként” értékelhető. Az ÁSZ új megközelítéssel, méghozzá eredményszemléletben vizsgálta az intézmények pénzügyi helyzetét. Az alkalmazott CLF-módszer elkülönítette a működési és felhalmozási bevételeket, költségeket, ráfordításokat és azok egyenlegeit. A gazdasági társasági formában és a költségvetési szervként működő kórházak pénzügyi helyzetének elemzése során egyaránt azok üzemgazdasági szemléletű bevételeit, költségeit és ráfordításait ellenőrizték. A költségek és ráfordítások számbavétele során az értékcsökkenési leírást nem vették figyelembe, hanem azt vizsgálták, hogy a kórházak által végzett eszközpótlások értéke ellensúlyozta-e az elszámolt amortizációs összeget. Gondot jelentett azonban az összehasonlítás során, hogy összemérhetetlennek bizonyult a rendszer, ugyanis a kórházaknál eltérő könyvvezetési módokkal találkoztak, és nem derült ki, egyes tevékenységeknek mekkora az önköltsége. A vizsgált intézmények nem követtek el mulasztást, ugyanis a jelenlegi szabályozás értelmében mentesülnek az önköltség-

8

számítási szabályzat készítésének kötelezettsége alól. Éppen ezért az ÁSZ egyik legfontosabb javaslata ebben a kérdésben fogalmazódott meg a hatékony tervezés, a közpénzfelhasználás és ezek ellenőrzése érdekében, amely megköveteli az állami intézmények gazdálkodásának átláthatóságát. A szakminisztériumnak megfogalmazott javaslatukban a számvevők kérik az ágazati felmentés megszüntetését, illetve a GYEMSZI-től azt várják, kötelezze a kórházakat arra, hogy a szolgáltatásaik önköltségét működési formától függetlenül, egységes és összevethető módszer szerint állapítsák meg. A kórházaknak fokozatosan kell áttérniük az eredményszemléletű számviteli rendszer alkalmazására. A számvevők mindezt a közpénzek védelme érdekében kérik az ágazattól. Találkoztak ugyanis több olyan esettel, amikor egy-egy intézmény kevesebbet kért egy szolgáltatásért, mint amennyibe az valóban kerül. Az éremnek van egy másik oldala is, ugyanis az önköltségszámítással az alulfinanszírozottságra is fény derülhet. Javulás, de… Összességében a számvevők szerint az ellenőrzött kórházak pénzügyi egyensúlya 2009-ben nem volt biztosítva, míg 2010-2011-ben a pénzügyi egyensúlyi helyzet kedvező irányba változott. A pozitív elmozdulás a teljesítményarányos OEP-támogatás növekedésének és a konszolidációs támogatásoknak köszönhető, valamint a saját bevételek növelésére és a ráfordítások csökkentésére irányuló intézkedéseknek. Mindezek azonban nem voltak elegendőek ahhoz, hogy a kórházak teljes körénél megteremtsék a gazdálkodás pénzügyi egyensúlyát, és biztosítsák annak hosszú távú megőrzését, vagyis a likviditási problémák és a fizetési késedelmek fennmaradtak. Mindennek hátterében a finanszírozás reálértéken számított hatszázalékos csökkenése áll.

A kórházak fekvő- és járóbeteg-szakellátási kapacitása (ágyak, szakorvosi órák száma) érdemben az ellenőrzött időszakban nem változott, így a pénzügyi helyzet alakulását lényegében nem befolyásolta. A teljesítménymutatók alakulása ugyanakkor a kórházaknál összességében kedvezőtlen hatást mutatott: a TVK alatti teljesítés bevételkieséssel járt, a túlteljesítés pedig kockázatos volt a teljesítések ki nem fizetése, vagy annak csökkentett finanszírozása miatt. Az ellenőrzött időszakban a kórházak átalakítása, likviditási helyzete miatt a fenntartók a vizsgált intézmények egyharmadához, vagyis hét kórházhoz önkormányzati, kincstári biztost, költségvetési felügyelőt rendeltek ki a gazdálkodás felügyelete és a lejárt határidejű szállítói állomány csökkentése érdekében. Nem lendített a kórházak pénzügyi helyzetén a fenntartóktól, alapítóktól kapott támogatás. A vizsgált kórházak esetében 2009–2011. között ez az összes bevétel mindössze 1,6%-át tette ki átlagosan. Létszámleépítés, üres álláshelyek zárolása A munkaerő-fluktuáció a 2009–2011. évek között folyamatosan növekedett, 2009ben 21,3 százalék, 2010-ben 22,2 százalék, 2011-ben 27,4 százalék volt. A kilépők száma ezekben az években meghaladta a belépők számát. A 2012. év I. félévében a belépők száma (1078 fő) valamivel meghaladta a kilépők (1012 fő) számát a vizsgált intézményeknél. Az ellenőrzött kórházakban a személyi jellegű ráfordítások és a munkaadókat terhelő járulékok együttes összege csökkent, amit a létszámleépítésekre és az üres álláshelyek zárolására vezettek vissza a számvevők, megjegyezve: bár a hiányzó orvosi és szakdolgozói munkaerő pótlásának elmaradása a kórházak pénzügyi helyzetét javította, ugyanakkor az „egészségügyi ellátásban kockázatot jelent”.

AKTUÁLIS KÓRHÁZ 2013/3.

Szolgáltatásvásárlással, közvetített szak­­ dolgozókkal és külsős szabadfoglalkozású, valamint közreműködői szerződéssel foglalkoztatott orvosokkal igyekezett a mun­ kaerőhiányra megoldást keresni több intézmény, de volt, ahol a kilépő szakorvosok helyett alacsonyabb díjazásért rezidenseket alkalmaztak, a hiányszakmákban pedig vállalkozó orvosokkal látták el a feladatokat szerződéses formában. Volt olyan ellátó, ahol leginkább a szakdolgozói hiány okozott gondot, ennek megoldására emelkedő számban alkalmaztak részmunkaidős dolgozókat, illetve az intézet dolgozói továbbképzésének biztosítására EU-s pályázaton vettek részt. Mások közmunkaprogrammal, EU-s támogatások igénybevételével próbáltak megoldást találni a hiányzó munkatársak pótlására, ám a betöltetlen álláshelyek száma ennek dacára növekedett. Levegőben lógó amortizáció A dologi ráfordítások – beleértve a gyógy­ szerbeszerzéseket, a kórházak üzemel­ tetésének kiadásait – annak ellenére növekedtek, hogy az ellenőrzött kórházak a ráfordítások csökkentése érdekében takarékossági intézkedéseket hoztak. Tizennyolc kórháznál egyértelműen azonosítani tudták az ÁSZ munkatársai a kiadáscsökkentő intézkedéseket, így például a keretgazdálkodás, költségmonitoring alkalmazását. Például a gyógyszerbeszerzéseknél a pénzügyi helyzetet kedvezően befolyásolta, hogy az általában olcsóbb hozzájutást biztosító közös beszerzések és a központosított közbeszerzések aránya emelke-

dett. Az eredeti, szabadalom alatt lévő (originális) gyógyszerek lecserélése az olcsóbb, szabadalom lejárta után gyártott (generikus) készítményekre 1,6-szorosá-

Domokos László

ra nőtt – ez a kórházak 90 százalékánál csökkentette a gyógyszerbeszerzési költségeket. Kedvezőtlen hatásként mutatkozott, hogy a szakmai álláspontok szerint költséghatékony (unit dose, daily dose) gyógyszerelést mindössze egy kórháznál alkalmazták. A gyógyszercégek által nyújtott kedvezmények (rabatt, minta, adomány) értéke folyamatosan csökkent az évek során. Az OEP-től kapott finanszírozásból egyetlen kórház sem tudott az elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő mértékben eszközöket pótolni. Az ÁSZ (is) megállapította az egyébként közismert tényt, miszerint a kórházak a fejlesztéseket működési

bevételükből, vagyis a működés biztonságának kockáztatásával finanszírozták. A kórházvezetőknek abból a forrásból kell biztosítaniuk kórházuk működését, amely rendelkezésükre áll, az önálló felelősség alól nem mentjük fel őket – fogalmazott kategorikusan Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, amikor a jelentés főbb megállapításait ismertette a sajtó munkatársaival. Hozzátette, a kórházak felett álló koordinációs szintet nem ellenőrizték, hiszen éppen a vizsgálatuk idején kezdett működni a GYEMSZI. A korábbi ÁSZ-észrevételek teljesítéséről A kórházi működésre vonatkozó korábbi két ÁSZ-jelentés öt javaslatot fogalmazott meg. A kormánynak szóló három javaslatból egyet határidőben, kettőt a 2006– 2010. évek közötti mulasztást követően, 2011-ben hajtottak végre. Az egészségügyi miniszternek szóló két javaslat közül az egyik csak részben, a másik egyáltalán nem teljesült. Az egészségbiztosítás alapján járó szolgáltatások, a szakmai protokollok meghatározásán túl megtörtént az egyes ellátási események költségfelmérése, azonban az ellátások finanszírozásába történő teljes körű beépítése (átfogó kódkarbantartás) elmaradt. Az egészségügyi ellátás keretében igénybe vehető egyéb kényelmi szolgáltatásokra vonatkozó részletes szabályok meghatározása az ÁSZ korábbi javaslata és a törvényi felhatalmazás ellenére szintén nem valósult meg. Sándor Judit

A kiválasztott intézmények Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet; Heim Pál Gyermekkór­ ház; Orszá­gos Idegtudományi Intézet; Szent Imre Kórház, Budapest; Uzsoki Utcai Kórház; Szent Pantaleon Kórház-Rendelő­intézet, Dunaújváros; Bugát Pál Kórház Egészség­ügyi Szolgáltató Nonprofit Kft., Gyöngyös; Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Győr; Kaposi Mór Oktató Kórház, Kaposvár; Városi Kórház Keszthely; Marcali Városi Kórház-­Rendelőintézet; Mátészalka Terü­ leti Kórház Egészségügyi Szolgáltató Non­profit Kft.; Miskolci Semmelweis Ignác Egészségügyi Központ és Egyetemi Oktató Kórház Nonprofit Kft.; Mohács Város Kórháza; Dr. Bugyi István Kórház, Szentes; Jász-NagykunSzolnok Megyei Hetényi Géza Kórház és Rendelőintézet, Szolnok; Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt., Szombathely; Szent Borbála Kórház, Tatabánya; Jávorszky Ödön Kórház, Vác; Szent Kozma és Damján Rehabilitációs Szakkórház, Visegrád. A kórházak közül tizenhárom önkormányzati költségvetési intézmény, kettő központi költségvetési szerv, öt gazdasági társaság volt. Az ellenőrzött kórházak a közfinanszírozott országos ellátási kapacitáson és finanszírozáson belül egyötödnyi arányt képviseltek.

KÓRHÁZ 2013/3.

Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet

AKTUÁLIS

9

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala a közelmúltban hozta nyilvánosságra „A válság vesztesei – a paragrafusok fogságában” című összeállítását, amelynek egyik fejezete az egészségügyben dolgozók válságban elfoglalt helyzetét tárgyalja. A kutatást végző team vizsgálati irányként az egészséghez, az egészséges környezethez és az élethez való jogok teljesülését, a minimális megélhetési feltételek biztosításához való jog teljesülésével kapcsolatos ellentmondások feltárását jelölte meg.

Nemcsak a pénz csábít külföldre Az

említett cél elérése végett átfogó túlórákkal, illetve az azokért járó ellentévizsgálatot végeztek az egészségtelezéssel. Gyakori panasz, hogy a munügyi dolgozók, orvosok, ápolók, mentálhigikáltatók többsége a teljesített havi túlénés szakemberek oktatási-, továbbképzési-, órákat nem bérkiegészítéssel honorálja, foglalkoztatási- és munkakörülményeiről. Az elemzés tárgyalja továbbá az ország különböző régióiban mutatkozó, eltérő mértékű létszámhiányt, valamint a bérezési rendszer anomáliáit, mint az egyik sarkalatos (de nem egyedüli) pontját a szakember­hiánynak. A ombudsman teamjének vizsgálata egyrészt a saját eredményeire, tapasztalataira, másrészt a hivatal korábbi vizsgálati eredményeire alapozta megállapításait. Tavaly például az ombudsman hivatalához számos olyan panasz érkezett, amelyben egészségügyi dolgozók kifogásolták, hogy ugyanannál a szolgáltatónál dolgoznak, ugyanolyan feltételek és alkalmazási körülmények között, kollégáikkal ellentétben mégis kimaradtak az aktuális béremelésből. Noha ezekben az ügyekben a kiadvány nyilváBugarszki Miklós nosságra hozatalakor véglegesen nem zárult még le az országgyűlési biztos hivatalának vizsgálata, a korábban hanem szabadidő megváltással igyekszik megállapítottak alapján a szakértők külön azokat ellentételezni. Emiatt a szakdolfelhívják a figyelmet azok jelentőségére. gozók jelentős része kénytelen másod- és harmadállásokat vállalni, ami hosszú táGyengülő bérek – növekvő von nagy fizikai és mentális megterhelésmunkaterhek sel jár. Az ezzel járó feszültségek a munkaAz egészségügyi dolgozók élet- és munhelyeken csapódnak le, amelyek nemcsak kakörülményei az elemzés megállapításúlyosan veszélyeztetik a betegellátás sai szerint a válság miatt a következőképbiztonságát, hanem a dolgozó egészsépen alakultak: a Magyar Ápolási Igazgatók gi állapotát is kockáztatják. Számos inEgyesületének elnöke szerint az ágazati tézményben a munkakörülmények sem dolgozók munka- és anyagi körülményei megfelelőek: például kevés a szociális céfokozatosan és folyamatosan romlanak. lú helyiség, hiányoznak a kulturált öltöOka a forint gyengülése és a bérek vásárzők. Noha az ápoló szakszemélyzet fizikai lóértékének a csökkenése, a devizahitellel megterhelését sok kórházban, annak akturendelkező dolgozók kilátástalan élethelyális rekonstrukciós munkálatai során, küzete. A szakdolgozók anyagi megbecsülése lönféle eszközök beszerzésével igyekeztek koránt sincs összhangban a folyamatosan csökkenteni, mára ezeknek az eszközöknek növekvő munkaterhekkel, az állandósult a fenntartási, üzemeltetési költségei je-

10

lentősen megdrágultak. Így a kórház menedzsmentje választásra kényszerül: vagy működteti a munkát megkönnyítő, ám a finanszírozásba be nem épített eszközöket, vagy nem használja azokat, helyette a feladat ellátásához szükséges (fizikailag magasabb terhelésnek kitett) munkaerő bérét emeli. Bár az épületek, az eszközpark, és a felszerelés tekintetében sok intézmény közelíti, vagy teljesíti a szakmai minimumfeltételeket (és az európai normát), az ápolói- és orvosi létszám tekintetében a kórházak többségében hiányosságok mutatkoznak. Szép számmal akadnak olyan intézmények is, ahol a szakszemélyzet hiánya mellett az elavult eszközpark is gondot jelent, ezért az általuk nyújtott szolgáltatásnak rossz a hatékonysága, ráadásul dolgozóik körében az átlagosnál nagyobb a baleseti kockázat mértéke. Ezekben az intézményekben magasabb a szakszemélyzet kiégésének az előfordulása is. A vizsgálat szerint a MOTESZ elnöke így látja: „az orvosok és az egészségügyben dolgozók anyagi helyzete, bérezése méltatlan, de nem elsősorban az anyagi okok vezetnek a tömeges kiégéshez és az elvándorláshoz, hanem a kilátástalanság és a vonzó jövőkép tartós hiánya. A társadalmi megbecsülés és az orvosok önbecsülése egyaránt megrendült. Fordulatra van szükség a szakemberek egymáshoz való viszonyában is, ahogy az egészségügyi szakemberek és a társadalom kapcsolatát is gyökeresen meg kell javítani”. Annak ellenére, hogy tavaly, január 1-ig visszamenőlegesen mintegy 17 ezer orvos és 71,5 ezer egészségügyi szakdolgozó, illetve 1450 egyéb, az ágazatban dolgozó felsőfokú végzettségű munkavállaló kapott változó mértékű béremelést, továbbá több lett a háziorvosi „kártyapénz”, illetve a védőnői pontérték díjazása, a MOTESZ, mint a

AKTUÁLIS KÓRHÁZ 2013/3.

szakma álláspontjának közvetítője szerint ez korántsem elegendő lépés. Különös tekintettel a folyamatos reálbérérték csökkenésre, illetve a legutóbbi bérrendezés folytán a dolgozók egyes csoportjai között kialakult bérfeszültségre. Továbbá arra a tényre, hogy a közalkalmazotti státuszban lévő egészségügyi szakdolgozók a bérrendezést nem alapilletményként, hanem illetménykiegészítésként kapták, ami ellentétben áll az életpályamodell kiszámíthatóságának alapelveivel. Él és virul a hálapénz-rendszer A Magyar Rezidens Szövetség elnöke a vizsgálatot végző kutatóknak úgy nyilatkozott, hogy a dolgozók alacsony bérezése szoros kapcsolatban áll a sokak által üldözött, ám mégis virágzó hálapénz-rendszerrel. Igaz, hogy a Nemzeti Együttműködés Programja a paraszolvenciát az ágazat egyik legsúlyosabb problémájaként emlegeti, és az ellene folytatandó harc eszközeként jelöli meg a szellemi szabadfoglalkozású státusz megteremtését, és annak széleskörű elterjesztését, illetve a szakdolgozói kompetenciák kiterjesztését, ezek az elképzelések mindmáig csupán elméleti szinten maradtak, a gyakorlatban továbbra is általános (bár a lakosság folyamatosan romló anyagi helyzete miatt egyre kisebb mértékű) a paraszolvencia. A rezidensszövetség elnöke szerint a paraszolvencia nemcsak erkölcsi kérdés, hanem rombolhatja a szolgáltatás hatékonyságát, az orvos-beteg kapcsolat minőségét, és negatív hatással lehet a szakképzés minőségére is. Éppen ezért az ágazat megújításában a szerkezetátalakításon és egyéb szakmai kérdéseken kívül koncentrált figyelmet kellene fordítani a hálapénz elleni hatékony fellépésre is. A megoldás kulcsa egyrészt a megfelelő mértékű bérezés, másrészt a szigorú kontroll. Mindkettőre akad számos, jól működő európai példa, amelyeket követhetne a magyar egészségügy. A siker érdekében fejlesztésre szorul továbbá a minőségbiztosítási rendszer, az egészségügy szereplőinek érdekeltté tétele a hálapénz elleni küzdelemben. Szükség van továbbá az intézmények munkájának egyértelmű és átlátható finanszírozására, tiszta jogszabályi környezetre, egyszerű és mindenki számára érthető betegtájékoztatási rendszer kiépítésére, a dolgozók, betegek részéről pedig alapos szemléletváltásra. Olyan rendszert kellene kiépíteni, amely a beteg számára világossá teszi, milyen minőségű ellátásban részesül, hány munkaórát fordítottak a kezelésére. Maximalizálni kellene a várólisták terjedelmét és átláthatóvá tenni a beutalási rendet. A graduális orvosképzésről a szövetség KÓRHÁZ 2013/3.

elnöke úgy vélekedett, hogy abban alaptalanul túlsúlyos bizonyos tárgyak oktatása. Aminek okát az óraszámok és a finanszírozás szoros kapcsolatában, összefonódásában jelölte meg. A gyakorlati oktatásban az orvosok manuális készségének a szükségesnél gyengébb fejlesztése még ma is fellelhető képzési probléma. Ugyanez vonatkozik a sürgősségi kórképek ellátását célzó orvosi tevékenységek oktatására is. Hiányolta továbbá a leendő orvosok kiégés elleni felkészítését, kommunikációs készségeik fejlesztését, az alternatív medicinákról való oktatását. A mindennapok gyakorlati problémája, hogy számos kórház nem fizeti ki a rezidensek túlóráját. Az ápolók képzéséről a hivatal szakértőinek a MÁIE elnöke nyilatkozott. Megállapította, hogy az ápolók minőségi képzése csak iskolarendszerben képzelhető el, amely alkalmas a szakképzett munkaerő folyamatos utánpótlására, de megjegyezte: ezen túlmenően a megfelelő létszámú szakember utánpótlásának alapfeltétele az általánosan és kellő mértékben alkalmazott ösztöndíjazási rendszer, valamint az ápolói hivatást végzők emberhez méltó, és elégséges mértékű bérezése. Erősödő migrációs hullám A MOTESZ (a vizsgálat időpontjában aktuális) nyilvántartása szerint Magyar­ országon körülbelül 35 ezer aktív orvos teljesít szolgálatot, csaknem egyharmaduk (kb. 10 ezer fő) hatvan éven felüli. A be­töl­tetlen orvosi állások száma több mint 1800. Az orvosok külföldre történő migrációja erősödő tendenciát mutat (2007-ben 590 fő, 2008-ban 730 fő, 2009-ben 887 fő, 2010-ben 1111 fő, 2011-ben 1200 fő, vagyis öt év alatt 4518 orvos), ami megközelítően a hazai orvoslétszám 14 százalékos fogyását jelenti. Az utolsó két évben kétszer an�nyi orvos távozott külföldre, mint ahány frissen doktorált fiatal érkezett a rendszerbe. Az egyre intenzívebb migrációs hullám oka korántsem kizárólag a kedvezőbb anyagi feltételek iránti vonzalom rovására írható. Legalább ilyen súlya van az orvosok külföldre való vándorlásának erősödésében a jövőkép hiányának, a bizonytalanságnak, a kollegialitás, a lojalitás hiányának, a rossz munkahelyi légkörnek, valamint azoknak a feszültségkeltő intézkedéseknek, amelyek kiélezik az orvosok és a szakdolgozók közötti ellentéteket. További fontos szempont a megfelelő minőségű kommunikáció hiánya, a rossz értelemben vett szakmai versengés. A MOTESZ álláspontja szerint a krónikus orvoshiánnyal kénytelenek lesznek tartó-

san együtt élni az ágazat szereplői, ezért égető szükség van olyan stratégiák kidolgozására, amelyek megfelelő szervezéssel, struktúrával, a feladatkörök, a kompetenciák átcsoportosításával képes áthidalni a létszámhiányból adódó nehézségeket. Ennek egyik fontos része bizonyos, korábban az orvosok által ellátott feladatok (megfelelően kiképzett) szakszemélyzetnek való átadása, másrészt a realitásoknak és a gyógyítás minőségének leginkább megfelelő kompetenciaszintek pontos rögzítése, illetve szükség szerint a korábban érvényesek felülvizsgálata. Az ápolási igazgatók szervezetének elnöke a szakdolgozók körében is gyorsuló létszámcsökkenésről számolt be. A legutolsó (2010-es) KSH adatok szerint a kórházakban az ápolói állások 4,1 százaléka üres. (Ez az arány az utóbbi két évben minden bizonnyal tovább romlott.) Az ápolói munkaerőhiány földrajzi térségenként és szakmánként változó, továbbá abszolút és relatív hiányra tagozódik. Előbbi esetében a megüresedett munkahelyeket a kórházak képtelenek megfelelő képzettségű ápolókkal feltölteni, utóbbinál pedig a szükségesnél és kívánatosnál kevesebb létszámmal kénytelenek elvégeztetni az ápolási feladatokat. Míg az abszolút hiányt főként a közép-magyarországi és a dunántúli kórházak kénytelenek elszenvedni, addig a relatív hiány szinte kivétel nélkül minden fekvőbeteg-intézményre jellemző. „A szakdolgozói hiánynak a képzés rendszerének évekre visszanyúló megreformálása is oka. Az iskolarendszer átalakítása azt az eredményt hozta, hogy elenyésző volt a végzős ápolók száma, sőt előfordult olyan év is, hogy a kórháznak nem volt lehetősége végzős ápolót munkakezdőként foglalkoztatni. Emellett lehetőséget kaptak olyan gazdasági társaságok és képző intézetek is egészségügyi szakképesítést adó képzések szervezésére, ahol a képzés rendkívül alacsony szinten folyt, így szűk szakmai tudással kerültek ki a hallgatók” – összegezte véleményét a MÁIE elnöke. Az országgyűlési biztos hivatala vizsgálatának az egészségügyi dolgozók bér-, létszám- és munkakörülményeit elemző részének összegzése megállapítja: a magyar egészségügyi rendszert komplex összefüggéseiben vizsgálva leszögezhető, hogy a szakma szükségesnek tartja a teljes rendszer minőségi fejlesztését, amely valós alapokon nyugszik, igazodik a valós szükségletekhez, a fentebb említett problémákra nem külön-külön önmagukban, hanem együttesen keres ésszerű megoldásokat. Lóránth Ida AKTUÁLIS

11

Dr. Gaál Péter szerint a fekvőbeteg-ellátás átalakítása túl nagy hangsúlyt kapott, az államosítás pedig olyan többletterhet ró az ágazatirányításra, amely háttérbe szorította a Semmelweis-terv gerincét jelentő betegút-szervezés megvalósítását. A rendszer jó működéséhez aprólékos munkára van szükség. A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának megbízott igazgatóját a gondolat kapcsán helyzetértékelésre kértük.

Az államosított rendszer is működhet jól – Nem véletlen, hogy a Semmelweis-terv nem az államosítást jelölte meg első prioritásként és eszközként, amivel az egészségügy gondjait meg lehet oldani, hanem a betegút-szervezést, tágabb értelemben egészségszervezést, mivel ezek hiányoznak, illetve alulfejlettek a rendszerben. Az egészségügy természetesen nem függetlenítheti magát a kormányzati szándéktól, amelynek egyértelműen megfogalmazódott markáns eleme az, hogy az állam vegye kézbe a szakellátás felelősségét és a korábban önkormányzati tulajdonban lévő egészségügyi szolgáltatókat is, mivel az önkormányzati rendszer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Tehát nem arról van szó, hogy az államosítás nem működhet jól, hiszen vannak rá jó nemzetközi példák. Az államosítás viszont nagyon sok aprómunkával jár, sok erőfeszítést igényel a GYEMSZI részéről, hiszen le kell tisztázni azt a rendszert, struktúrát és eljárásrendek sorát, amiben működni tud. Az eredményeket nagyon nehéz rövid távon számon kérni, mivel a radikális átalakítás öt-tíz éves távlatban hozhat igazán értékelhető eredményeket. – Most még főként a hátrányait látjuk. Ön is említette, hogy az államosítással kapcsolatban a GYEMSZI-re rengeteg aprómunka hárul, így az ellátásszervezésre kevesebb idő jut, a centralizáció lassítja a döntéshozatalt, és nem garantálja, hogy a valóban alkalmas vezetők kerülnek a posztokra, hiszen az államosítás nem tudta szigetelni a rendszert. – Hogy mennyire tud majd jól és autonóm módon működni az új rendszer, annak feltétele, hogy elkészüljenek a belső eljárásrendek, amelyeken a GYEMSZI folyamatosan dolgozik. Akkor lesznek láthatóak az előnyök, amikor ezek ténylegesen be tudnak lépni. Igenis van esély arra, hogy élhető, működőképes rendszer alakuljon, kiküszöbölje azokat a problémákat is, amelyek egy túlzott centralizációban, illetve decentralizációban jelentkeznek, vagyis fel lehet építeni egy olyan modellt, amely ötvözi a kettő előnyeit. A kezdeti időszakban vélhetően el-

12

sősorban a nehézségeket látja az ember, hiszen nagyon kusza, átláthatatlan helyzettel szembesült átvételkor a GYEMSZI. Ez a decentralizált rendszer jellegéből adódott, nagyon különbözőképpen működtek a helyi egységek, és a betegellátásban is megmutatkoznak a hátrányok, a területi ellátási egyenlőtlenségek, ugyanis a decentralizáció nem csökkentette, hanem felerősítette a különbségeket. Ezt a hátrányt ki lehet küszöbölni egy centralizált rendszerben, de ehhez idő kell. – A centralizáció előnyeinek kiaknázásához feltétlenül hozzátartozik a most tapasztalható rigidség, illetve az államosítás? – Akkor lehet a centralizáció és a decentralizáció előnyeit ötvözni és kiszűrni mindkettő hátrányait, ha ehhez megfelelő keretrendszer épül ki. Elindult az egészségügyi intézményi törvény kialakítása, ami pontosan ezt a feladatmegosztást, speciális helyzetet rögzíti. Példaként tudom felhozni a Semmelweis

Egyetemet, amely mondhatni monumentális egészségügyi ellátó az oktatás mellett, és igenis lehet egy élhető rendszert kialakítani az egyetemen belül. Az egyes intézet- vagy klinikaigazgatók viszonylag nagy szabadságot élveznek a döntések meghozatalában, ugyanakkor olyan egységes keret- és szabályrendszerben tudják a döntéseket gyakorolni, amely elejét veszi a túlzott szabadsággal járó hátrányoknak, és szükség esetén lehetővé teszi a szolidaritáson alapuló átcsoportosítást, amely viszont az egész rendszer fenntarthatóságát növeli. Az egész folyamatot tehát egy kellően szofisztikált intézménytörvén�nyel lehet lezárni. – Az informatika fejlesztése nagy hangsúlyt kapott az utóbbi időben, ám ön szerint sem mindenható a technika, hiszen bármilyen modern a rendszer, a helyi döntéseket nem tudja pótolni. – Két nagy részre érdemes bontani ezt a dolgot. Az információtechnológiában óriási­

Pályakép Gaál Péter orvosi diplomáját 1993-ban szerzi a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. Az egészségpolitikai és menedzsment problémák iránti érdeklődése a 80-as évek végéről ered, amikor diákönkormányzati vezetővé választják, és részt vett az egyetemi döntéshozó testületek munkájában. 1995-ben szerez Master of Science fokozatot egészségügyi menedzsmentből a Londoni Egyetemen, 2004-ben pedig ugyanott sikerrel védi meg PhD értekezését a magyarországi hálapénz jelenségének témakörében. A PhD dolgozat anyagából készített, egyik angol nyelvű cikkével 2005-ben elnyeri az Európai Egészségügyi Menedzsment Társaság (EHMA) és a Karolinska Egyetem (Karolinska Medical Management Centre) közös kutatási díját, amelyet a legjobb publikációért ítélnek oda. Az egyetem befejezése után két évet dolgozik a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetében, 1995-től pedig az Egészségügyi Menedzserképző Központ munkatársa. Az EMK Egészségügyi szakmenedzser szakirányú továbbképzési, illetve 2011-től mesterképzési programjában, amelynek 1996-os beindításától kezdve, 2001-ig vezetője is, az „Egészségpolitika” tantárgyat oktatja. Emellett részt vesz egyéb magyar és nemzetközi posztgraduális oktatási programban, kutatási és szakértői projektben, az egészségügyi rendszer menedzsmentjéhez és az egészségpolitikához kapcsolódó témakörökben. 2010. június 1-jétől a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karának megbízott dékánja, valamint az Egészségügyi Menedzserképző Központ megbízott igazgatója.

AKTUÁLIS KÓRHÁZ 2013/3.

lehetőség, hogy viszonylag nagy men�nyiségű adatot fel tud dolgozni, és azonnal hozzáférhetővé tud tenni. Ám minden rendszer annyira jó, amennyire a betáplált adatok valósak. Ha ezen a ponton gondok vannak, akkor soha nem lesz jó az a centralizált döntéshozatali mechanizmus, amely erre az adathalmazra épül. Ez az egyik eleme az információs problémáknak. Másrészt vannak olyan információk, amelyek a legnagyobb együttműködés mellett sem gyűjthetőek rutinszerűen, ugyanis olyan jellegűek, amelyeknél szükség van a helyismeretre. Jó minőségű adatokra építve a központból is könnyen diagnosztizálni lehet, hogy hol van probléma. Ezután azonban el kell tudni dönteni, hogy mit kell megváltoztatni azért, hogy másképp működjön. Ezt csak a helyi viszonyokat, a helyi egészségügyi hálózatot ismerő tudja pontosan megmondani. Az informatikai fejlesztés lehetővé teszi az ellenőrzést, így a rendszer jól működhet viszonylag nagy szabadság mellett, de erős központi kontrollal ezen munkamegosztás alapján. – Új fogalomként értékelhettük az ön által felvázolt közösségi egészségszervezést, amelyben az alap- és járóbeteg-ellátásra kiemelt figyelmet szán, mivel véleménye szerint nagy hatékonysági tartalékok vannak ebben a rendszerben. – Uniós fejlesztési forrás áll rendelkezésre kifejezetten a járó- és alapellátás fejlesztésére, amelynek segítségével ki lehet alakítani a hálózati együttműködést kistérségi szinten. A gondolat nem új, külföldön integrált ellátásnak hívják. Általános elvárás, hogy ösztönzők működjenek a rendszerben, erre volt példa az irányított betegellátási rendszer, ami annak idején politikailag megbukott, de szerintem az alapgondolat egyáltalán nem vallott kudarcot, csak a ténylegesen meglévő hibákat, hiányosságokat kellett volna kiküszöbölni. A közösségi egészségszervezésre TÁMOP-pályázaton lehet majd forrást nyerni, amivel a hatékonyabb működtetést, az önálló szervezetek közötti együttműködések kialakítását lehet ösztönözni. A későbbiekben a működtetéshez további források kellenek majd. Ezért meg kell értetni a pénzügyi kormányzattal, hogy ugyan lehet lelkesíteni az embereket, mert általában szeretik, amit csinálnak, de csak lelkesedésre építeni nemcsak tévedés, de erkölcstelen is. Nem lehet elvárni, hogy sokkal jobban dolgozzanak a munkavállalók, ha azért semmiféle jutalmazást nem kapnak. Tehát ennek az anyagi részét is bele kell építeni a modellbe. A megtakarítást pedig úgy kell szétosztani, ahogy az érintettek jónak látják, ahol hiányt tapasztalnak, KÓRHÁZ 2013/3.

tehát hagyni kell, hogy például a bérekre fordítsák. Semmiképpen nem lehet kivenni a rendszerből a megtakarítást! Az egészségügyben rendszerszinten pozitív visszacsatolásra van szükség, a jobb munkáért érdemi jövedelememelésre, mert ettől egyre job-

Dr. Gaál Péter

ban fog működni a rendszer, mondhatni, egy önjavító kör indul be… – De csak bizonyos szintig. – El tud indulni a rendszer, helyi szinten hatékonysági tartalékból fenntartható, de utána megkerülhetetlenül bele kell tenni a pénzt. Mert amellett, hogy tényleg alacsonyak a fizetések, van egy fontosabb ok: a rendszerben nemcsak hatékonysági tartalékok vannak, de indokolatlan spórolás is mutatkozik. Vannak olyan területek, ahol a beteg nem kapja meg a megfelelő ellátást, nem fér hozzá időben. Ha jól működik az egészségszervezés, a betegút-szervezés a rendszerben, akkor egyrészt spórol, mivel kiszűri a pazarlást, de mivel standardizálja az ellátás folyamatát, megjelenik az a szükséglet is, ami eddig rejtve volt, így nem került pénzbe. Tehát elvileg mindenkinek megadja azt, amire szüksége van. Erre nem lehet azt mondani, hogy feneketlen zsák, mert minden egyes forinttal el tud számolni a rendszer, meg tudja mutatni, hogy értelmes célra lett elköltve a pénz, az emberek egészségi állapotát javítani tudtuk. A NGM-ben nemcsak az adott pillanat kiadásait kellene nézni, hanem azt is, mi az a társadalmi haszon évekre, évtizedekre vonatkozóan, ami a forintok mögött van. Meg lehet győzni a pénzügyi döntéshozókat, hogy érdemes az egészségügybe pénzt tenni.

– Hogyan vélekedik az ÁSZ által szorgalmazott önköltségszámításról, amely szintén az óhajtott tisztánlátást segítheti? – Csak egyet lehet érteni azzal, hogy a kórházak által nyújtott szolgáltatások önköltségszámításait szorgalmazza az Állami Számvevőszék. Egyrészt világossá válik, mennyibe kerül valójában egy-egy ellátás, másrészt azért is fontos ezzel tisztában lenni, mert van egy uniós direktíva, amit hazánknak is implementálnia kell, s amely a tagállamokban igénybe vett ellátások elszámolásáról szól. Egyáltalán nem mindegy ugyanis például, hogy mekkora díjat számolunk fel a hazánkba érkező uniós állampolgároknak, mert ezt összhangba kell majd hozni az OEP által a magyar betegek után fizetett térítési díjjal. Másrészt reálértékben a HBCS-értékét nem sikerült megőrizni, ugyanis csak jelképes emelések voltak. Mindenképpen fontos és jól jöhet az egészségügynek az önköltségszámítás, tehát érdemes bele energiát fektetni. Arra is rávilágít majd, hogy valamilyen szintig működnek kompenzációs mechanizmusok, amelyek eredményeként az alacsonyabb finanszírozás dacára is működőképes marad a rendszer, illetve hol találhatóak belső aránytalanságok. Vannak ugyanis olyan területek, amelyek túl vannak finanszírozva, tehát innen vesznek el a kórházak, és tesznek át olyan helyekre, amelyek egyértelműen alul vannak finanszírozva. Az ilyen típusú torzulások megszüntetésére pedig mindenképpen szükség van, mert a túlfinanszírozás is inkább relatív, mint abszolút kategória. – Mire számíthat az ágazat 2013-ban? – Ez is nagyon nehéz év, és ha az ellátórendszer állapota nem romlik tovább, már azt is eredményként élhetjük meg. Még rosszabb helyzetbe kerülhetett volna ugyanis, ha elmarad a beavatkozás. A megkezdett béremelés fontos lépés. Közvetlenül hatása lehet az ellátásra a kórházi ellátórendszer szervezeti konszolidálásának, amelynek az intézményi törvény jelenti a keretrendszerét. Ha a jogszabály megszületne és olyan lenne, ami a többségnek konszenzussal megfelelő, le lehetne zárni az államosítás folyamatát. A másik, a betegek számára is viszonylag hamar eredményt mutató elképzelés a közösségi egészségszervezési modell kialakítása helyi szinten, amelynek elindításához megvan az európai uniós pénz. Mindezek az átalakítások azonban csak akkor biztosítanak hosszú távon is fenntartható, működőképes rendszert, ha a hatékonyságjavulással párhuzamosan érdemben emelkednek majd az egészségügybe beáramló források. Sándor Judit AKTUÁLIS

13

Van a magyar egészségügyben néhány olyan szakember, akik a világon bárhol kiemelkednének a többiek közül naprakész tudásuk, munkájuk iránti elkötelezettségük és humánus gondolkodásuk miatt. Mikor ilyen emberek intézmények élére kerülnek, regnálásuk idején fellendül, és akár még külföldön is elismertté válik az adott ellátóhely. Ilyen ember prof. dr. Szendrői Miklós, a Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinika igazgatója. Megdöbbentő – és világszerte híres –, mi mindent épített fel kollégáival az oktatás-kutatás és betegellátás terén.

A jövő ortopédiája Magyarországon (is) születik – Professzor Úr, nyújtana némi áttekintést az SE Ortopéd Klinika történetéről? – Idén ünnepeltük az Ortopédiai Klinika fennállásának 60. jubileumát, amit többek között egy intézetünket bemutató könyv megjelentetésével tettünk emlékezetessé. Magyarországon az ortopédia már az 1880-as évek vége felé fejlődésnek indult, egyre inkább elkülönült önálló területként az általános sebészeten belül. A folyamat vezéralakja Dollinger Gyula volt, aki 1889-ben a budai irgalmasrendi kórházban létrehozott egy ortopédiai osztályt, sőt, saját költségére egy műtőt is berendezett. Ezt követően 1918-ban a Szent János Kórházban Horváth Mihály alapított újra ortopéd osztályt. A Magyar Ortopédiai Társaság is korán, 1934-ben alakult, első elnöke Kopits Jenő volt. A Klinika 1951ben jött létre a Semmelweis Egyetem berkein belül. Jelenlegi helyünkön, a Karolina úton először egy repülőtiszti főiskola működött, amit átépítettek helyreállító sebészeti kórházzá. Ebből alakították ki később Magyarország első ortopéd tanszékét. Sokáig ez volt az egyetlen az országban, de aztán megalakultak a vidéki egyetemek ortopéd tanszékei és az Orvostovábbképző Egyetem ortopéd tanszékei is. Klinikánk kezdetben 170 ággyal működött. 1951-től 2004-ig az elektív ortopéd ellátás mellett traumatológiai ügyeletet is tartottunk elsősorban zárt törések ellátására, később a budapesti egészségügyi ellátás átszervezése miatt ez a feladatunk ellehetetlenedett. Ezt már csak azért is sajnáltuk, mert mi az ortopédiára és a traumatológiára egyaránt mint a képzés szerves egységére tekintettünk. Klinikánk 2005-ig működött 170 ággyal, ezt követően kapacitásunk 90 aktív és húsz rehabilitációs ágyra csökkent. Ezzel együtt még mindig a legnagyobb egységnek számítunk országos viszonylatban is, adott a lehetőség, hogy lefedjük az ortopédia tevékenységének legnagyobb részét.

14

– Milyen ellátást nyújtanak az ortopédián belül, és milyen szerepet töltenek be az ország ortopédiai ellátásában? – A gerincsebészet kivételével minden más ortopédiai beavatkozást végzünk. A gerincsebészeti ellátás nem messze tőlünk, Varga Péter Pál főorvos úr centrumában zajlik, akivel ennek megfelelően kialakult köztünk egy

Prof. dr. Szendrői Miklós

jól működő feladatmegosztás. Egyik legnagyobb részlegünk az arthroplasztikai részleg, de vállrészlegünk, gyermekosztályunk, térdés lábsebészeti részlegünk, kéz- és plasztikai sebészeti részlegünk és mozgásszervi daganatokat ellátó részlegünk egyaránt kiválóan működik. Országos feladatokat látunk el arthroplasztikában, gyerekortopédiában és tumorellátásban. Ezeken a területeken hármas, négyes szintű ellátást biztosítunk, vagyis hozzánk kerülnek az ország más osztályairól az olyan páciensek, akiket a kollégák saját megítélésük szerint nem tudnak kellőképpen ellátni. A Klinikán 20 szakorvos dolgozik és a 90 ágy lehetőséget nyújt arra, hogy a kollégák egyes területekre koncentráltan végezhessék munkájukat.

– Milyen nemzetközi kapcsolatokat ápol a Klinika? – Jelentős energiát fektettek be munkatársaim, és – már Vízkelety professzor idejétől kezdve – a Klinika vezetése is, hogy gyümölcsöző külföldi kapcsolatokat építsünk ki. Fontos, hogy a kollégák külföldi tanulmányutakon is gyarapíthassák tudásukat. Vízkelety professzor idejében elsősorban Hollandiával és Angliával lett szoros a kapcsolat, indonéz kollégákat pedig már 20 éve rendszeresen fogadunk továbbképzés céljával. Az én időmben Ausztriában és Németországban építettünk elsősorban szakmai kapcsolatokat, illetve Szőke professzornak kiváló amerikai kapcsolatai is vannak. Kollégáink területüknek megfelelő képzést kapnak külföldön, aminek hátulütője, hogy az elmúlt 16 évben 8 orvosunk kint is maradt. Ennek mélyreható okai, a megélhetési nehézségek mindenki előtt ismeretesek. Mivel azonban a fiatalok mindig szívesen jönnek a Klinikára dolgozni, nincs szakemberhiány Intézetünkben. Több amerikai és angliai centrummal is együttműködünk pl. gyermekortopédia és vállsebészet vonatkozásában, de a thaiföldi egyetemmel, és az indonézokkal is szoros kapcsolatot ápolunk. A 2012-ben lezáruló két éves időszakban én töltöttem be az Európai Ortopéd Társaság elnöki posztját, és ennek köszönhetően Európa számos egyetemével – pl. a heidelbergi ortopéd klinikával, a bécsi ortopéd klinikával és a stuttgarti klinikával is több közös programon, valamint alapkutatási területeken dolgozunk együtt. Élő kapcsolatot ápolunk Románián belül elsősorban a marosvásárhelyi és a temesvári egyetemmel – utóbbinak díszdoktorává választottak az elmúlt évben. – Az ortopédián belül mely területeken művelik különösen kiemelkedő szinten a betegellátást? – Az egyetem hármas feladata közül valamennyit, így a betegellátást is nagyon komo-

AKTUÁLIS KÓRHÁZ 2013/3.

lyan vesszük. Az elmúlt időszakban rendkívül sokat fejlődött pl. vállsebészeti részlegünk. Kollégáink a vállízületi tükrözéssel számos speciális beavatkozást végeznek, de bevezettük a váll- és könyökízületi protézisek speciális formáit is, sőt a vállízületi protézisek revízióját is egyre nagyobb számban végezzük. Nemzetközi szinten működik gyermekortopédiai részlegünk is. Az itt zajló medencetáji műtéteket – mivel számuk örvendetesen egyre kevesebb – ma már kizárólag egyetemi centrumokban hajtják végre. Klinikánk a központi régió centrumaként a Heim Pál Kórházzal közösen vállalja ezeket a beavatkozásokat. Onkológiai betegellátásunkon belül mi látjuk el Magyarország elsődleges rosszindulatú csontdaganatainak 80–90%-át. Klinikán belüli és intézetünkön kívüli szakembereket egyaránt bevonva interdiszciplináris munkacsoportot hoztunk létre, hogy kemoterápiás szakember, radiológus, patológus, modern képalkotó diagnoszta, érsebész és plasztikai sebész is betegeink rendelkezésre álljon, és európai szintű beavatkozásokat biztosítsunk számukra. A kilencvenes évek végén tendenciózusan bevezettük a végtagmegőrző műtéteket Magyarországon, addig tíz csontdaganatos gyerek közül nyolc elvesztette végtagját, ma ez az arány fordított. Lágyrésztumoroknál komplex műtéteket végzünk csont- és érpótlással, plasztikai sebészi rekonstrukcióval. Kidolgoztunk egy tumorprotézis-rendszert, amely olcsóbb, kön�nyebben hozzáférhető, mint a külföldi, de saját csontbankkal is rendelkezünk, ami azért szükséges, mert bizonyos esetekben a csontbankból származó csonttal pótoljuk a végtagok hosszú csöves csontjait. Európai hírű, több mint 5500 eset adatait, anyagát tartalmazó regiszterrel rendelkezünk, valamint tumorbankunkban több mint 500 tumormintát tárolunk, amelyek évek múlva is vizsgálatok alapjául szolgálhatnak. A daganatellátás tekintetében is szoros kapcsolatot ápolunk számos nyugat-európai és amerikai centrummal. Tudományos együttműködésünk az új kemoterápiás szerek kipróbálására és alapszintű patológiai kutatásokra is kiterjednek. – Melyek a főbb irányvonalak kutatási tevékenységükben? – Az alapkutatáson belül fő irányvonalaink közé tartozik egy őssejt-vivő anyag kipróbálása, melynek lényege, hogy csontbankból származó csontra próbálunk őssejtet rávinni és ott megmaradásra késztetni. Egy másik kutatásunk lényege, hogy szintén csontbankból származó csontot antibiotikummal próbálunk bevonni, hogy ott aztán megfelelő mennyiségben és ideig, kontrolláltan szabaduljon fel. Ennek az eljárásnak óriási jelentőKÓRHÁZ 2013/3.

sége van a különböző csontvelőgyulladásoknál, illetve a szeptikus protézis-lazulásoknál, ahol nagy defektusokat csonttal töltünk ki, és célszerű lenne a baktériumokkal lokálisan megbirkózni. Szintén komoly és számos tudományos fokozatot eredményező kutatási irányunk az izom- és ínhosszabbítás következtében létrejövő sejtreakció vizsgálatai – ez a kutatás a gyermekortopédiában értékesíthető elsősorban, Szőke professzor nevéhez fűződik. 2001-ben létrehoztunk egy, a támasztó- és mozgatórendszer betegségeiről szóló doktori programot, amelyet a társszakmák számára is nyitottá tettünk, traumatológusok, reumatológusok és rehabilitációs szakemberek is közreműködnek témavezetőként, és ezeken a területeken is születnek PhD munkák. 2001 óta 81 hallgató vett részt ebben a rendszerben, 20 sikeres PhD-védés történt, de talán a program legkézzelfoghatóbb eredménye, hogy munkatársaim 70%-a rendelkezik PhD fokozattal, ami egy sebészi szakmában nem csekély eredmény. – Ha jól tudom, Magyarországon egyedülálló módon járáslabor is működik a Klinikán. – Járáslaborunkat az elmúlt évben hoztuk létre. Lényege, hogy objektív módon tudjuk a mozgássérült gyerekek járását vizsgálni. A laborban dolgozó team tagjai egy PhD-ösztöndíjas kolléganő, egy műszaki egyetemet végzett mérnök, illetve a gyermekosztály két munkatársa és két gyógytornász. Egy sérült gyermek vizsgálata 3-4 órán át tart, elvégezzük műtét előtt, majd műtét után is. Ez az igen érzékeny, objektív módszer a műtéti eredmény kiértékelését szolgálja, illetve a további kezelés meghatározásában segít. Ilyen speciális labor egész Közép-Európában ritkaságszámba megy, Magyarországon pedig egyedülálló. Hasonlóan nagy sikerrel használjuk navigációs készülékünket, melyet elsősorban térdízületi protézisek beültetésekor használunk – ez a munkánk is több tudományos közleményt és PhD-munkát eredményezett. Az eljárás lényege, hogy a navigációs rendszer pontosan és precízen meghatározza az ún. rezekciós síkokat, a beültetendő komponensek optimális helyzetét. – Hogyan valósul meg Önöknél az oktatás a mindennapokban? – Aki a klinikán marad, többek között azért teszi, mert lételeme a színes és széleskörű oktatás. Már mikor betesszük a lábunkat a Klinikára, oktatunk – a reggeli viziteken jelen vannak a rezidensek, a műtétek során is fiatal kollégák és rezidensek szerezhetnek tapasztalatokat, de természetesen hallgatókkal is foglalkozunk – magyar, angol és német nyelven egyaránt. Tankönyveink is az

oktatást segítik – jelenleg Magyarországon az általam szerkesztett tankönyvet forgatják a hallgatók, amelyet angol nyelvre is lefordítottunk, hogy a külföldi diákok számára is biztosítsuk a tananyagot. Könyveink jelentek meg továbbá a gyermekortopédia és a csonttumorok területén. Tavaly oktatási segédanyagként egy e-book-ot is létrehoztunk, amelyben többek között video­ fel­ vételekkel szemléltetjük az ortopéd be­teg­ségeket. A mozgásszervi kórképeket könnyen demonstrálni lehet a vállalkozó kedvű betegeken, úgyhogy nagyon szemléletes az anyag és népszerű a hallgatók körében. – Milyen szerepet töltenek be az Ortopéd Klinika munkatársai a hazai és nemzetközi szakmai közéletben? – Az elmúlt évtizedekben a Klinikáról került ki két professzor, egyiküket a Szegedi Egyetemen, másikukat a Debreceni Egye­ temen tüntették ki ezzel a címmel, és nálunk tanulták ki a szakmát ma már más intézményekben ortopéd osztályokat vezető főorvosok is – legalább tizenkét fő. Szőke professzor a Gyermekortopéd Szekció, én pedig a Magyar Ortopéd Társaság, a Szakmai Kollégium, és korábban az Országos Ortopéd Intézet vezetőjeként dolgoztam. A nemzetközi szakmai közéletben is stabil a jelenlétünk. Elődöm, Vízkelety professzor nemzeti delegátus volt a SICOT-ban, Ortopédiai Világszervezetben, majd távozásával én követtem ezen a poszton. Ketten együtt összesen 18 évig képviseltük az országot. Később különböző folyóiratok szerkesztőségi tagságában folytattuk munkánkat, végül az Európai Ortopéd Társaságban (EFORT) dolgoztam 8 évig vezetőségi tagként, majd 2010-2011-ben a Társaság elnökeként. Részt vettünk továbbá szaktársaságok munkájában is, egy német nyelvű társaságnak vezetője, a European Musculo-Skeletal Oncology Society-nek pedig hosszú ideig vezetőségi tagja voltam. Ezek nagyon szép elismerések mind nekünk, mind a magyarországi ortopédiának is. – Ezek fantasztikus eredmények, de mit mondana, ha ezeken a sikereken kívül egy mondatban kellene megfogalmazni, hogy mire a legbüszkébb az elmúlt 16 évben, mióta a Klinikát vezeti? – Egy remekül összekovácsolódott, fiatal oktató-, és kiváló kézügyességű sebészgárda alakult ki klinikámon, és ezt a betegek is értékelik, szeretnek nálunk gyógyulni. Talán ennek egyik jele, hogy 2011-ben az Ortopéd Klinika lett az Év Kórháza betegellátás kategóriában. Radnai Anna AKTUÁLIS

15

A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban már tudományos és szakmai tradíciónak számít az idén negyedik alkalommal megrendezett, több napon át tartó urológiai konferencia. A pár héttel ezelőtti rendezvényt a szakma hazai képviselőinek nagy érdeklődése kísérte, mert ott alkalmuk nyílt a legújabb minimál-invazív urológiai műtéti technikák „testközelből” való megismerésére.

Urológiai műtétek felsőfokon A

hazai szakemberek által nagy érdeklődéssel várt három napos konferencia szervezője a kórház urológiai osztályának és tudományos bizottságának vezetője, Tenke Péter professzor volt, aki a magyar szaktekintélyek mellett neves külföldi vendégelőadókat is meghívott. A magyar és angol nyelven megtartott előadásokat olyan bemutató műtétekkel illusztrálták, amelyeket a kórház műtőiben hajtottak végre. Az elméleti előadásokat, valamint azt követően bemutató műtéteket is felsorakoztató program célja az volt, hogy a hazai urológusok a legjobb szakemberektől kapjanak tájékoztatást a legújabb urológiai műtéti módszerek alkalmazásáról.

már Magyarországon is művelték eljárását, amely a hagyományos feltáró műtéteknél olcsóbb, a beteg gyógyulása és a műtéti komplikációk szempontjából sokkal kedvezőbb eredményeket produkált. Kezdetben csak egyszerűbb, kevesebb speciális műszert és technikai bravúrt igénylő rutinbeavatkozásokat (epekő, vesekő eltávolítása stb.) hajtottak vére. A klinikai kutatások, a laparoszkópos műszerpark, a manuális technika fejlődése az ezredfordulóra már lehetővé tette a lényegesen bonyolultabb, kockázatosabb minimál-invazív műtétek végrehajtását is. Az eljárás folyamatos fejlődésének, tökéletesedésének köszönhetően kijelenthető, hogy napja-

A minimál-invazív sebészeti beavatkozás közvetítése

A Jahn Ferenc kórházban tartott urológiai szakmai továbbképzések évről-évre népszerűbbek és látogatottabbak lettek, ami a minimál-invazív sebészeti eljárások gyors térnyerésének is köszönhető. A laparoszkópos technikát a világon első ízben 1985-ben egy böblingeni sebész, Erich Mühe alkalmazta, aki az általa kifejlesztett új módszerrel távolította el egy beteg epehólyagját. Öt év múlva

16

inkban szinte már mindenféle műtét végrehajtható laparoszkópos eljárással. Az új technikának köszönhetően az urológiában például már olyan radikális beavatkozások is végrehajthatók, amelyek a hashártya mögötti áttétes nyirokcsomókat érintik, illetve rákos vese- vagy prosztata-daganatokat távolítanak el. A konferencián a szakma legnevesebb hazai képviselői mellett a világ egyik leghíresebb urológiai­cent-

rumának, a bordeaux-i St. Augustin Klini­ kának a professzora, Laurent Lopez, a lipcsei egyetem munkatársa, prof. Jens-Uwe Stolzenburg, továbbá a Patraszi Egyetem szaktekintélye, prof. Evangelos Liatsikos tartottak bemutató műtéteket. Az elméleti előadásokat illusztráló műtétek minden apró részletét a konferencia résztvevői egy Magyarországon eddig egyedülálló technika segítségével követhették figyelemmel. A konferenciateremben, illetve a kisebb könyvtárhelyiségben helyet foglaló szakmai közönség három nagyfelbontású plazmaképernyőn, illetve egy projektor kivetítőjén HD-minőségben kísérhette figyelemmel az operációkat. A kiváló képminőségnek köszönhetően a műtétek legapróbb részleteinek minden mozzanatát végigkövethették úgy, mintha ők is a műtőasztalnál álltak volna. Az International Broadcast Solutions hazai vállalkozás által kifejlesztett és használt egyedi közvetítési technika egyrészt a laparoszkópos operációs eszközök HD-kameráinak elektronikus jeleit, másrészt a műtőben tartózkodó operatőr kamerájának képét használta fel. Az operatőr feladata az orvosi team tevékenységének a megörökítése volt. A konferenciaterem és a műtök közötti 150–200 méteres, háromemeletnyi távolságot egyrészt hagyományos vezetékekkel, másrészt optikai jelátvitellel hidalták át. A rendszert működtető helyszíni stúdióban számos egyéb berendezés mellett képvágó, hangés képrögzítő eszközök is felhasználásra kerültek, amelyek mindegyike a közvetítés kiváló minőségét szolgálta. A folyamatosan fejlesztett rendszer mára alkalmassá vált arra is, hogy a közvetítés helyszínén forgatott anyagot élőben egy akár 200 kilométeres távolságban lévő szakmai közönség is megtekinthesse az internet segítségével. Vagyis például Sopronból Nyíregyházára közvetítsen egy eseményt úgy, hogy ehhez nincs szükség a bonyolult és rendkívül költséges, éppen ezért egyre ritkábban alkalmazott műholdas átviteli technikára. Lóránth Ida

AKTUÁLIS KÓRHÁZ 2013/3.

A Vese Világnapja nem csak a nefrológusok számára fontos esemény. A nemzetközi szakmai vezetők és hazánkban a Magyar Nephrologiai Társaság a lakosság egészét, valamint számos orvosi szakterület képviselőjét is megszólítja minden év tavaszán, mert a vesekárosodáshoz vezető rizikófaktorok között népbetegségnek számító kórképek és akár köznapi rossz szokások is szerepelnek.

Vese Világnap 2013 A

felnőtt lakosság körében minden tizedik ember vesebetegséggel él, és a világon több millió ember hal meg a krónikus vesebetegséghez társuló szív- és érrendszeri szövődményekben. Magyarországon a Magyar Nephrologiai Társaság (MANET) becslése szerint minimum 500 ezer ember veszélyeztetett ebben a kórképben. A széles szakmai és civil összefogás keretében 2011-ben életre hívott Nemzeti Vese Program a Vese Világnapján országszerte több programot is szervezett a vese összetett funkciójának és a vesebetegségek kockázati tényezőinek bemutatása, valamint a téma iránti figyelem felkeltése céljával. A világnap idei fő üzenete: „Előzd meg a vesekárosodást! Védd a vesédet, tudd meg, hogyan!” Március 14-én a Mammut Bevásárlóközpontban például a Madách Színház társulata adott elő flashmobprodukciót, ezzel híva fel a figyelmet a vesék védelmének fontosságára. A program további részeként bárki megtekinthette „Az elhízás, a cukorbetegség és a magas vérnyomás a krónikus veseelégtelenség előszobája!” jelmondattal meghirdetett, 20 alkotásból álló plakátkiállítást. A műveket a Nemzeti Vese Program pályázatára a Magyar Képzőművészeti Egyetem grafikushallgatói készítették. Az első díjat Varga Anna Gizella vehette át prof. dr. Reusz Györgytől, aki a NVP szakmai igazgatója és egyben az MANET elnöke. Nívódíjat Veszteg Virág kapott. A vesék elsődleges szerepe a testfolyadékok egyensúlyban tartása. Anyagcsere­ termékeket és ásványi anyagokat szűrnek ki a vérből, melyeket a vizelettel kiürítenek. Emellett a vérnyomás szabályozásában, a vörösvérsejtek képzésében és az egészséges csontozat megőrzésében is részt vesznek – tájékoztatott Reusz György világnapi köszöntőjében. Akutan, valamint lassan, alattomosan kialakuló vesebetegségek egyaránt léteznek. Idén az akut vesekárosodás megelőzéséről esett a legtöbb szó. A nefrológusszakma vezetői felhívták hipertonológus és diabetológus kollégáik figyelmét, hogy KÓRHÁZ 2013/3.

Prof. Dr. Reusz György

az általuk kezelt betegségek – amen�nyiben a páciens értékei nincsenek pontosan beállítva – súlyosan károsítják a vesét. Rámutattak továbbá: egy még nem felismert vesebetegségre rárakodó további betegség – akár az említett krónikus betegségek, akár más, gyulladással járó egészségkárosodás – olyan mértékben ronthatják a vesék állapotát, hogy a betegnek átmeneti vesepótló kezelésre lesz szüksége, és ha nem gyógyul meg maradéktalanul, idült vesebetegsége, veseelégtelensége alakulhat ki. A krónikus vesebetegség leggyakoribb okai az elhízás, a cukorbetegség és a magasvérnyomás-betegség, valamint további okok lehetnek a gyulladásos betegségek, fertőzések, a vese és a húgyutak elzáródása, valamint olyan öröklődő elváltozások, mint pl. a policisztás vesebetegség. Nehezíti a vesebe-

tegek számának visszaszorítását, hogy ez a kórkép sokáig nem okoz az érintett számára semmilyen panaszt. Ezért kell az orvosoknak – első körben a háziorvosnak – elvégezni a rutin vizelet-, vér- és vérnyomás-vizsgálatot, mert így könnyen azonosítani tudják a vesebetegség nagyon korai jeleit is. A korai felismerés és terápia nemcsak lelassíthatja, de meg is állíthatja a veseműködés további romlását és csökkenti a társuló szív- és érrendszeri szövődmények előfordulását is. Végállapotú veseelégtelenség esetén dialízis-kezeléssel lehet a betegeket életben tartani, illetve akinek valamilyen oknál fogva nem ellenjavallott, annak lehetősége van a szervátültetésre is. Reusz György arról tájékoztatott, hogy Magyarországon a transzplantációhoz kapcsolódó szabályozás a betegek érdekeit szolgálja és korszerű. Gyakoribb nálunk a halott emberből származó vese átültetése, de egyre több (az elmúlt két évben 100 ilyen műtét történt) az élődonoros transzplantáció is – hál’ Istennek, ugyanis szakmai szempontból ez az optimális megoldás, a későbbi eredmények ezekben az esetekben a legjobbak. Tudni kell még, hogy az egészséges vesét is károsíthatja a kiszáradás, ezért fontos mindenki számára a megfelelő folyadékbevitel. Csökkent folyadékfogyasztás, hányás, hasmenés, lázas állapot vagy nagymértékű izzadás után bárki kiszáradhat, de az idősek és a kisgyermekek különösen veszélyeztetettek ebből a szempontból – hangsúlyozta a Társaság elnöke. Kockázati tényezőt jelentenek még egyes gyógyszerek – pl. nem szteroid fájdalomcsillapítók hosszú időn át tartó, rendszeres, nem ellenőrzött alkalmazása. Radnai Anna

Kevesen tudják, hogy a Nemzetközi Nephrologiai Társaság (International Society of Nephrology, ISN) és a Vesealapítványok Nemzetközi Szövetsége (International Federation of Kidney Foundations, IFKF) magyar kezdeményezésre nyilvánította minden év márciusának második csütörtökét a Vese Világnapjának. Idén nyolcadik alkalommal rendezték meg ezt az eseményt, több mint 100 ország részvételével.

AKTUÁLIS

17

Kórháztervezés: új rovat szaklapunkban Tisztelt Olvasóink! A KÓRHÁZ szaklap hosszú évek óta foglal­ kozik a kórházépítészettel, kórháztervezés­ sel kapcsolatos kérdésekkel. Szinte mind­ egyik számunkban jelentős terjedelemben számoltunk be a kórháztervezéssel kapcso­ latos újdonságokról, problémákról, intézmé­ nyi fejlesztésekről. Szaklapunk számára jelentős előrelépés, hogy aktív elnöki időszakom utolsó hete­ iben, az ismét a Magyar Kórházszövetség

által kiadott, megújított KÓRHÁZ szaklap harmadik évében kórháztervezési rovatot indíthatunk útjára. E rovatban olyan tudás­ központot szeretnénk létrehozni, amely be­ mutatja és összefogja a kórháztervezéssel kapcsolatos legfrissebb szakismereteket és a nemzetközi kórháztervezési trendeket. Külön öröm számomra, hogy a Kórház­ter­ vezés rovat megjelenését szakmailag lehető­ vé tette 2013-ban az integrált kórházterve­ zésre koncentráló Wochna Hospital Kft., melynek eredményeként a korábbiakat je­

lentős mértékben meghaladó terjedelem­ ben, strukturált módon jelenhetnek meg az építészettel, orvostechnológiával, belsőépí­ tészettel, tartószerkezetekkel, épületgépé­ szettel, épület­ villamossággal kapcsolatos leg­újabb ismeretek, hogy a kórházmene­ dzser kollégák tudáshorizontját még to­ vább bővíthessük. A rovat működéséhez sok sikert kívánva: Dr. Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke

„A kórházépítészet az egyik legösszetettebb tervezési feladat” – dr. Kiss Zsolt István építésszel, a Wochna Hospital felkérésére beszélgettünk.

A kórház mint funkcionális alkotás – Az Ön filozófiája szerint mi a kórházépítészet? – Úgy gondolom, a kórházépítészet kötelezettség és kihívás. Kötelezettség, mert az építészeknek minden korban, az adott társadalmi-politikai viszonyok lehetőségein belül képességeiknek javát kell adniuk, és kihívás, mert sokszor szoros keretfeltételek között kell funkcionális és esztétikai értelemben megfelelniük, a társadalom számára elfogadhatót, megfelelőt, előremutatót és szemet gyönyörködtetőt alkotniuk. – Ha már említette a társadalmat, sokszor esik szó a társadalomban az innovatív megoldások alkalmazásáról. Értelmezhető-e a kórházépítészetben az innováció fogalma? –  Igen, az építészeti innováció fogalma a kórházépítészetben is értelmezhető. Rendelkezésre áll a szakmai tudásunk, rengeteg ötlet az építészeti és szakági tervezőktől és a lehetőségek időben történő felismerése. Az építészeti innováció célja, különösen a kórházépítészetben a Közérzeti Esztétikai Komfort emelése többletköltség nélkül, illetve a fenntarthatóság növelése környezeti terhelés nélkül. A tervezési folyamat során vizsgáljuk a technológia lehetőségeit is. Eddigi tapasztalataink, illetve további reményeink szerint az elkészült ter-

18

vekben és a megvalósult épületekben, épületrészekben, termékekben valósul meg az innovatív gondolkodás. – Mióta beszélhetünk kórházépítészetről? – A kórházépítészet történetének kutatása egyik kedvenc területem. Már az ókori törvénykódexekben, az indiai Manu, a mezopotámiai Hammurápi törvénykönyveiben is találtunk több utalást, hogy a betegek gyógyításával is foglalkoztak. A mai kórházak elődeit a Távol-Keleten kell keresnünk, időszámításunk előtt mintegy 500 évvel Ceylon szigetén már voltak kórházak, amelyeknek csak a létezéséről tudunk, a kialakításukat nem ismerjük. Európában meghatározó volt az Aszklépiosz-kultusz. A görög mondák szerint Epidaurosz városában született Aszklépiosz, a gyógyító isten, akinek a tiszteletére emelt templomokban gyógyítással foglalkozó iskolák létesültek. Egyébként Kósz szigetén volt az egyik leghíresebb ilyen iskola, amelyben Hippokratész, a híres görög orvos tanult és tanított. Tőle származik az Aszklépiosz orvos-papok fogadalmi szövege is. – Mióta használjuk a hospital elnevezést? – A hospícium, illetve a hospital szó a IV. század környékén alakult ki. Európában

pedig a kórház a középkori monostorokhoz kapcsolódva, azok területén, de funkciójában és helyiségeiben elkülönítve már a 800-as évek elején megjelent. Látható ez például a Sankt Galleni monostor tervén is. A bizánci keresztény és a bagdadi iszlám területen kimondottan érdekes az 1200-as évek elején Divrigiben alapított épületegyüttes, melyben imaház és kórház is található. A XV. század közepén Itáliában fejlődött ki az akkori higiéniai követelményeket is figyelembevevő reneszánsz kórháztípus, melynek kiváló példája az Ospedale degli Innocenti nevű lelencház Firenzében, s melynek építésze a Firenze jelképévé vált dómkupola építésével hírnevet szerezett Brunelleschi volt. Ez a kórház Európa első korszerű gyermekotthona és kórháza volt, ahol a gyógyításon kívül már a gondozásra is figyelmet fordítottak. A XVIII. század végén a francia kormány egy orvosokból álló bizottságot nevezett ki Tenon doktor elnökletével, aki sebész volt, a Francia Tudományos Akadémia tagja. Ennek a bizottságnak feladata a tömeghalál elleni harc és az akkori kórházépítés új alapelveire történő javaslat készítése volt. Ez a több épületből álló, földszintes pavilonkórház volt, mely a XIX. században jelen-

Kórháztervezés KÓRHÁZ 2013/3.

tősen elterjedt Európában. Ebben a szellemben épült meg számos magyar kórház, például a budapesti Szent János Kórház, és a Szent István Kórház is. – Úgy tűnik, hogy a kórházépítészetnek ezek szerint voltak állomásai. Hogy van ez a mai korunkban? – Ahogy említettem, a mai korunk meghatározói elsősorban a pavilonos kórházak, illetve az egyetemi klinikák, közöttük például Budapesten a Semmelweis Egyetem Belső és Külső Klinikai Tömbje, ezek jellemzően a XVIII. század második felétől az 1900-as évek elejéig készültek el. Egy jelentős építési periódus volt az 1920-30-as évek környékén, majd már a tömbkórházak vonatkozásában az 1960-as évek környékén is. Az utóbbi évtizedben meghatározóak voltak az európai uniós forrás felhasználásával a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programok, ahol például a TIOP-2.2.2. keretében a sürgősségi osztályok felújítását, a TIOP-2.2.4. keretében az infrastrukturális fejlesztést, a TIOP-2.2.7. keretében pedig az egészségpólusokat tervezték, és ezek egy része már megépült, vagy épp épülőben van. – A kórházak tervezése valamilyen határozott elképzelés mentén folyik? –  A kórházi koncepcióalkotás folyamata, miként a történeti példáknál is utaltam rá, mindig is meghatározó volt. A betegek gyógyulását szolgáló építmények létrehozásánál az építészet törvényeit a gyógyítás emberi, társadalmi-technika tényezőivel kell összhangba hozni. A koncepciótervezésre különböző országokban különböző módszerek vannak. A volt keletnémet területeken jellemző például a Zielplanung, azaz céltervezési folyamat. Kiváló példával járnak előre a hollandok és a finnek is, akik egy építészeti tervpályázatot bonyolítottak Healthcare buildings for the future címmel, melynek eredményét 2008-ban könyvben Buildings for the future címmel remekül összefoglalták. Örömmel jelzem egyébként, hogy a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőségés Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) megbízásából nem olyan régen készítettünk el mi is egy Kórházfejlesztési módszertant. Nagyon fontos elvnek tartom még a kórházépítészetnél a környezettudatosságot és az akadálymentesítést is, de ezek mindegyikének külön beszélgetést is lehetne szentelni akár. – Mióta foglalkozik kórháztervezéssel? – Lassan már több mint 20 éve. 1993-ban nyertük meg az első kórházépítészettel kapKÓRHÁZ 2013/3.

Dr. Kiss Zsolt István

Pályakép Dr. Kiss Zsolt István 1977-ben végzett a BME Építészmérnöki Karán, 1988-ban szerez építőipari gazdasági mérnöki oklevelet, 1990-ben doktorál. 1977-82 között az IPARTERV, 1983-87 között a KIPTERV, 1987-91 között ÁÉTV építész munkatársa, 1991 óta az ASC Stúdió építész vezető tervezője, 2000-től a Magyar Építőművészek Szövetsége Egészségügyi Munkabizottságának vezetője. Legkedvesebb kórházi munkái közé tartozik a szekszárdi Balassa János Kórház, ahol jelenleg is az általa tervezett hotelépület kivitelezése folyik, valamint a GOKI Gyermekszív-központja. Felesége reumatológus, a Budai Irgalmasrendi Kórház osztályvezető főorvosa. Egy gimnazista gyermeke van. Angolul és németül beszél. Szabadidejében rendszeresen vitorlázik. csolatos országos nyilvános tervpályázatunkat. Ezzel az épülettel egyébként azóta is foglalkozunk. Nagyon büszkék vagyunk a Gottsegen György Kardiológiai Intézet Gyermekszív Központjának épületére, amelyet mintegy 10 éve terveztünk szintén tervpályázat nyerteseként, de sajnos olyan tervpályázatok is voltak, amelyek azóta sem épültek meg. A Magyar Építőművészek Szövetségének kere­tein belül vezetem az Egészségügyi Munkabizottságot, és 2000 óta már hét alkalommal rendeztük meg az Építészet a gyógyulásért című kiállítást, ahol a hazai kórházépítészettel foglalkozó építészirodák nagy számban szokták bemutatni munkáikat. A Nemzetközi Építész Szövetség, az UIA egyik munkabizottsága a Public Health Group, amelynek szintén hivatalos tagja vagyok, és ennek keretei között rálátásom van nemcsak az európai, hanem a többi kontinens kórházépítészetére is.

– Mi jelentette a legnagyobb építészszakmai kihívást a GOKI-ban? – A GOKI-ban a beteg gyerekek adott esetben hetekig fekszenek ugyanazon az intenzív osztályon, ugyanabban az ágyban, és nézik az álmennyezetet. A környezetet számukra izgalmassá kell tenni. Ezért kitaláltuk, hogy az intézet különböző szintjeit jelképezzék játékfigurák, amelyek megtalálhatók a padlóburkolaton is, az álmennyezetet pedig iparművész-hallgatók festették ki különböző mintákkal. A cél a gyerekek lelki problémáinak feloldása, a monotonitás megtörése volt, ezt környezeti és belsőépítészeti elemekkel, szeretetet sugárzó motívumokkal tudtuk megoldani. – Neve egybeforrt a szekszárdi Balassa János Kórház fejlesztésével is. Ott milyen építészeti kihívásokat kellett megoldani? – Szekszárdon az volt a legizgalmasabb építészeti kérdés, hogy a városrészt piros Kórháztervezés

19

tetős­, társasházas jellegű beépítés jellemzi, amelybe bekerült egy 3000 négyzetméter alapterületű műtő-diagnosztikai tömb. A feladatunk az volt, hogy egy ekkora épületet úgy fogalmazzunk meg, hogy mérete ellenére illeszkedjék a városképbe. Azután jött a bővítés igénye, előbb a sürgősségi osztál�lyal, majd a most épülő hotelszárnnyal. – Mennyire összetett tevékenység a kórháztervezés? – Megítélésem szerint a kórházépítészet az egyik legösszetettebb tervezési feladat. A funkcionális igényeket, a választott épületszerkezeteket, a vízszintes és függőleges térbeli kapcsolatrendszereket, a betegek biztonságát figyelembe véve kell az épített környezetet megteremteni, és ehhez sokszor 30-40 szakág közreműködésére van szükség. Mivel a kórházépítészet fejlesztésének elkötelezett híve vagyok, ezért régóta tervezzük egy Kórházfejlesztési Útmutató létrehozását. Talán részben ennek előképeként készítettünk egy összeállítást, amelyben a kórháztervezésben legalapvetőbb szakmáknak, az építészetnek, az orvostechnológiának, a belsőépítészetnek, a tartószerkezetnek, az épületgépészetnek és az épületvillamosságnak kiváló tervezői írták le röviden ennek a sajátos tervezési tevékenységnek néhány jellemző vonását, illetve összetettségét. A közelmúltban alakult Wochna Hospital kórháztervező cég jóvoltából örömmel bocsátjuk a Kórház folyóirat rendelkezésére, elsősorban azért, mert az új cég céljai világosak, gondolkodásmódunk pedig azonos: a kórházak funkciói kell, hogy meghatározzák a tervezést, ehhez segíteni kell a kórházi vezetők és a tervezők közötti kommunikációt, a szakágak közötti együttműködés még szorosabbá tételét a korszerű és gazdaságosan üzemelő technológia megvalósulása érdekében. Fontos, hogy az orvostechnológiát

tervező cégeket a korszerű technológiákat széleskörűen és naprakészen ismerő szakembereken keresztül összefogják, valaki hidat képezzen a szakmai felhasználó naprakész igényei és az időigényes tervezési feladatokat végző szakemberek között, rendszeres oktatás valósuljon meg és tudásbázis jöjjön létre a technológusok és a kórháztervezésben résztvevők számára, a tervek szerint egy nemzetközi oktatási min-

tákat is integráló „Akadémián” keresztül, többek között a koncepció- és céltervezési feladatok megvalósítására. Mert az alapvető célt nem szabad szem elől téveszteni: az építészetnek a betegek, az orvosok, adminisztratív dolgozók, a technikai ellátó személyzet és a látogatók számára környezeti és esztétikai komfortot kell biztosítania. Zöldi Péter

ÉPÍTÉSZETI INNOVÁCIÓ FOGALMA Szakmai tudás Kreatív ötlet Építészeti-szakági koncepció Lehetőség felismerése

Kék Cél: közérzeti-esztétikai komfort Növelése többletköltség nélkül Tervezési folyamat Technológiai lehetőség Cél: fenntarthatóság növelése Környezeti terhelés nélkül Mérés: innovációs indikátorok

20

Elkészült terv Megvalósult – termék – épületrész – épület Property of architect dr. Kiss. For your own personal use only and not for distribution or presentation

Kórháztervezés KÓRHÁZ 2013/3.

A közelmúltban hazánkban járt dr. Jane Holdsworth, az Európai Hidratációs Intézet (EHI) igazgatója. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének XIII. szakmai konferenciáján résztvevő szakembertől megtudtuk, a 2010ben életre hívott EHI célja, hogy az emberi hidratációval kapcsolatos szakértelmet az egészség, a jó közérzet és teljesítőképesség megőrzésének szolgálatába állítsa. Szándék, hogy végre létezzen egy olyan mértékadó információforrás, amelyik a tudományos ismereteket megosztva a megfelelő folyadékbevitel fontosságára figyelmezteti a lakosságot.

EHI – Tudományos intézet a hidratációért Az

EHI munkáját dr. Jane Holdsworth igazgató irányítja. A támogató kurátorok, partnerek és kutatótársak közös szándéka a hidratáció tudományának mind teljesebb megismerése, a hidratáció egészségre, jó közérzetre és a teljesítőképességre gyakorolt hatásainak mélyebb megértése. Az intézet feladatai közé tartozik a tudományos eredmények összegyűjtése, felülvizsgálata, ösztöndíjak biztosítása a hidratációval kapcsolatos tudományos kutatásokra, a témával foglalkozó fogyasztói magatartás- és attitűdvizsgálatok készítése. A szervezet tevékenységi körébe tartozik továbbá a megfelelő folyadékpótlás fontosságának népszerűsítése és a folyamatos tájékoztatás, amellyel a dehidratáció veszélyeire figyelmezteti a közvéleményt. Az EHI független tudományos szakértőkkel dolgozik, mint ahogy az intézet tudományos tanácsadó testülete is európai tudósokból, egészség- és táplálkozástudományi független szakértőkből áll. Elnöke prof. Ronald J. Maughan, az angliai Loughborough Egyetem professzora, aki egyben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Orvosi Bizottsága Táplálkozástudományi Csoportjának elnöke. Emellett az Inter­ national Journal of Sport Nutrition and Exercise Metabolism című tudományos folyóirat szerkesztője, és több más nemzetközi szaklap társszerkesztője. Az Amerikai Sportorvostudományi Kollégiumban is jelen van. A tanácsadó testület további tagjai az egészségmegőrzés és a táplálkozástudomány elismert független szakértői, akik a hidratációval, a közegészségüggyel, a sport­ orvoslással, a teljesítménnyel kapcsolatosan különböző szakterületeket képviselnek. Az Intézet Tanácsadó Testülete a kutatási területeket határozza meg, illetve a hidratáció fontosságának megértését célzó munkát koordinálja. A testület hidratációval kapcsolatos valamennyi tudományos publikáció összegyűjtését és felülvizsgálatát is KÓRHÁZ 2013/3.

feladatának tekinti. Ezek az EHI weboldalán (www.europeanhydrationinstitute.org) szabadon elérhetőek. A grémium a hidratációval kapcsolatos kutatásokhoz kutatói ösztöndíjakat biztosít. Első kezdeményezésként, az EHI évente felsőoktatási kutatói ösztöndíjprogramot indít. Hidratációval kapcsolatos tudományos kutatások folytatását, új, független kutatások elősegítését teszi lehetővé. Hangsúlyt helyez a hidratációval kapcsolatos fogyasztói magatartás- és attitűdvizsgálatokat végző szociológiai kutatásokra. Teret ad az információ, a vélemény és tudás megosztására a szakértők, valamint a téma iránt érdeklődő laikusok számára. Számos csoport és szervezet foglalkozik a témával. Az EHI szakértelmét felajánlva partneri viszonyt ápol azokkal az intézményekkel, vállalatokkal és társaságokkal, akik érdekeltek abban, hogy a hidratáció a közegészségügy kiemelt területe legyen. A kétesztendős EHI egyelőre a következő szakmai intézményekkel, partnerekkel áll szorosabb kapcsolatban: az Olasz Táplálkozástudományi Alapítvány, a Spanyol Táplálkozáskutatási Alapítvány (Fundación Española de Investigación Nutricional), a The Coca-Cola Company, továbbá a Las Palmas de Gran Canaria Egyetem (Spanyolország). Magyarországon szakmai partnerei a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége. A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Dietetikai és Táplálkozástudományi Tan­ szék. Az EHI partnereinek lehetőségeket kínál arra, hogy egymással megosszák ismereteiket, közös projekteket és kutatási programokat indítsanak. Az Európai Hidratációs Intézet hírlevélben a folyadékbevitellel kapcsolatos információkat és kutatási eredményeket www.europeanhydrationinstitue.org internetes portálon rendszeresen publikálja. Az alábbiakban tekintsük át, miért olyan fontos a hidratáció kérdésével foglalkozni. Sok egyéb között azért, mert az ember öregedésével csaknem arányosan a szom-

júságérzet csökken, a fizikai képességek romolnak, viszont ugrásszerűen emelkedik a kiszáradás veszélye – figyelmeztetett találkozásunkkor is dr. Jane Holdsworth. A krónikus dehidratáltság az ájulás, a húgyúti fertőzés és a vesekő kockázatát is megnöveli. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Ható­ ság (EFSA) folyadékbevitelre vonatkozó ajánlása nőknél 2, férfiaknál 2,5 liter naponta. Igen ám, de a javasolt mennyiséget a környezeti tényezők és a fizikai aktivitás felülírhatja. Miként dr. Jane Holdsworth is elmondta, az ajánlott folyadékmennyiség nemcsak tiszta vízből „szerezhető be”, hanem rostos üdítőkből, teából stb. Továbbá tudni kell, hogy 20–30%-a táplálékokból nyerhető. A kórházban dolgozók körében különösen foglalkozni kell a témával, hiszen betegeik között igencsak sok az idős ember. Márpedig a nekik ajánlott folyadékmen�nyiség nem csökken az életkorral, de számukra a folyadékbevitel mást jelent, mint korábban. A 60. éven túl a szomjúságérzet csökken, s az emberek jobbára csak akkor isznak, amikor szomjasak, vagyis szervezetük által igényelt folyadékot nem vesznek magukhoz. Sokuk memóriája megromlik, azaz elfelejtenek inni, mások félnek a gyakori vizeléstől és miután amúgy nehezen mozognak, hogy ne kelljen a mosdóba se kimenni, igyekeznek minél kevesebb folyadékot magukhoz venni. Főleg igaz ez az ágyban fekvő idősekre. De ismert az is, hogy bizonyos gyógyszerek szedése, noha fontos, ám a szomjúságérzet kialakulását gátolhatja. Továbbá tudott, hogy amikor a vese folyadékmegtartó képessége lecsökken, a korábbinál több víz távozik a szervezetből. Meg, hogy az étvágycsökkenés miatt, a szerény, nem változatos étrenddel kevesebb a folyadékbevitel is… Dr. Jane Holdsworth beszélgetésünkkor különböző kutatásokat citált, amikből egyértelműen kiderült, a 85–99 esztendősök körében hatszor (!) nagyobb annak az esélye, hogy kiszáradás miatt kórházba kerülnek­, AKTUÁLIS

21

mint a 65–69 évesek között. Márpedig a krónikus dehidratáltság például vesekőhöz, szájüregi megbetegedésekhez, légzési nehézségekhez, csökkenő kognitív funkciókhoz, valamint mentális problémákhoz vezethet. De már a közepes kiszáradás is olyan kellemetlen, az életet nehezítő tünetet okozhat, mint például az állandó székrekedés. Mit tehet a szakember, az odafigyelő hozzátartozó, hogy a koros ember folyadékszükségletének pótlását segítse? Fontos az ivásról elfeledkezőt figyelmeztetni, naponta többször is kínálni, keze ügyébe nappal és éjjelre is odakészíteni a folyadékot. Az ivást szokássá kell tenni! Azt a helyiséget, ahol a legtöbbet tartózkodnak, nem szabad túlfűteni, ugyanis a melegben a folyadékigény, s vele csaknem párhuzamosan a kiszáradás veszélye is megnő. Ahogy a szakember mondta, s miként másutt is olvastam, a tömény alkoholos ital dehidratáltságot okoz, tehát

időskorban ennek rendszeres fogyasztása egyáltalán nem ajánlott! Ellenben a sok leves, a színes, zöldségben gazdag étkek nemcsak ízletesek lehetnek az idős embernek, de folyadékpótlók is egyben. Most pedig nézzük át, a folyadékhiány az aktívak körében milyen gondokat implikál: például fejfájást, fáradtságot, ingerlékenységet, koncentrációzavart. Ezek sajnos a munkateljesítményt rontják, miközben csak kevesen tudják, hogy a jelenség oka a kevés folyadékbevitelben keresendő. Miként a szakemberek állítják, a munkahelyi egészségmegőrző programokból a tudatos hidratációra való odafigyelés gyakorta hiányzik, nem iszunk, hanem belefeledkezünk a munkába. Már­ pedig szervezetünk a vizet képtelen sokáig „tárolni”. Kilégzéssel, izzadással, vizelet- és székletürítéssel naponta legalább 5–10%-nyi folyadék távozik el, amit feltétlenül pótolnunk kell! A vízháztartás

felborulása vérnyomás és pulzusemelkedést produkál. Fáradtak, lendületvesztettek lehetünk. Kiszáradáskor átmenetileg a döntési képességünk is zavart szenvedhet, ilyenkor nem ritka egy-egy baleset. Tanulmányok rögzítik, hogy 24 foknál melegebb időben a munkahelyi balesetek száma akár 30%-kal (!) megnőhet. A szomjúság 2%-os folyadékveszteségnél vészjelzésként jelentkezik, s a rossz közérzet mellett a rövidtávú memóriánk, a koncentrációnk és reakcióidőnk is romlik. A szájkiszáradás a 3–5% vízveszteség tünete, ekkor a koncentrációzavar mellett a vese kiválasztása sem jó, gyakori következmény: álmosság, türelmetlenség, émelygés, érzelmi instabilitás. Bővebb információért forduljon az EHI igazgatóságához a secretariat@europeanhydrationinstitute. org e-mail címen. Krasznai Éva

A megrendült bizalmat igencsak nehéz helyreállítani. Sokat emlegetik mostanában ezt a megingott bizalmat az orvosok és a betegek között. A betegek arra panaszkodnak, hogy az orvosok nem az elvárható figyelemmel fordulnak feléjük, az orvosok pedig arra, hogy nem becsülik meg őket. Egy civil kezdeményezés most ez utóbbira próbál rácáfolni: egy kórházról-kórházra „járó”, folyamatosan bővülő üzenőfalon igyekeznek megmutatni, hogy a betegek és hozzátartozóik mennyire hálásak az egészségügyben dolgozóknak.

Egy szív, egy dobbanás A

januárban indult akció üzenőfala egy „Vándor Hálaszív”, amely valóban egy szív alakú vászon molinó, amit gyerekek készítettek. A vászonra ragasztott színes kis szívekre lehet ráírni az üzeneteket az egészségügyben dolgozóknak. Mára már több tucat hálálkodó írás szerepel a szíveken. Például ilyenek: „Az Önök odaadó, becsületes munkája teszi elviselhetőbbé ezt a kegyetlen kórt.”, „Szükség van rátok!!!”, „Köszönöm, hogy meggyógyítottátok Édes­ anyámat!”, „Köszönjük a gipszes bácsinak, hogy sokat segített nekünk.”, „Nagyon értékeljük a munkájukat! Legyen áldás rajta!”, „Egy szív, egy dobbanás!” Nemcsak az orvosoknak mondanak köszönetet ezek az üzenetek, hanem sok esetben a kórházi osztály teljes csapatának, de „Zoltán beteghordónak” és a takarítónéninek is.

22

Bobek Fanni, az akció ötletgazdája és Niczky Emőke, a Szent János Kórház szóvivője

AKTUÁLIS KÓRHÁZ 2013/3.

A felhívást is gyermekek készítették

Az akció egyik kiötlője, fő szervezője, Bobek Fanni szerint nagyon fontos, hogy az egészségügyben dolgozók ilyen direkt módon is megtapasztalják, mennyire fontosak a betegeiknek. „Gyakran hallom, például egészségügyi konferenciákon, hogy men�nyire megváltozott az orvos-beteg-viszony, leginkább azért, mert a betegek barátságtalanok lettek gyógyítóikkal szemben. Ez engem azért zavar, mert egy évig dolgoztam egy kórházban, és egyáltalán nem ezt tapasztaltam. A betegek többsége igenis nagyon nagyra becsüli az orvosát-ápolóját. Ezt szeretném-szeretnénk megmutatni ezzel a kezdeményezéssel”. Az akció elindulásakor a szervezők felhívást is közzétettek: „Te miért vagy hálás az egészségügyben dolgozóknak? Rajzolj, írj, üzenj! Mert nekik is szükségük van a vállveregetésre, az elismerésre...” A szívet az ország több kórházában már elhelyezték két-két hétre. Ki volt akasztva a Semmelweis Egyetem Radiológiai és Onkoterápiás Klinikáján, innen Veszprémbe került a Csolnoky Ferenc Kórházba, majd a fővárosi János Kórházban tették ki, ahonnan továbbutazott a pécsi klinikai centrumba, majd Debrecenbe került az egyetem Kardiológiai Intézetébe. A Szent János Kórházban Kázmér Tibor főigazgató maga is üdvözölte a kezdeményezést: „A betegek és a gyógyítók virtuálisan is találkozhatnak a vándorszív előtt, az üzenetek írása-olvasása néhány percre megállítja az időt. Olyan gondolatok is felkerülhetnek az installációra, amelyeket a betegek nem mindig mondanak ki élőszóban. Az ilyen őszinte megnyilvánulások sokat jelentenek a feszítetten dolgozó egészségügyi szakembereknek.” KÓRHÁZ 2013/3.

Az akcióval kapcsolatban megszólalt dr. Török Krisztina, a Gyógyszerészeti és Egész­ ségügyi Minőség-és Szervezet­ fejlesztési Inté­zet (GYEMSZI) főigazgatója is: „Amikor az egészségügyről beszélünk, szinte mindig

csak a hiányosságok, a gondok kerülnek előtérbe. Pedig a munkánk lényege, célja, értelme a betegek gyógyulása. Minden, a szívre írt üzenet új erőt ad az ellátásban dolgozóknak. Ezért támogattam örömmel a kezdeményezést”. A civilek, akik kiötölték ezt az akciót, már 2011 óta igyekeznek különféle módon segíteni az egészségügyet. Színes Kórház néven internetes közösséget hoztak létre, mint önmagukról írják, az a céljuk, hogy „színekkel, ezáltal élettel töltsék meg a kórházakat, mosolyt csaljanak a lábadozó betegek és az ott dolgozók arcára, és élhetőbb életet biztosítsanak a betegségben is”. Az elmúlt másfél-két évben nemcsak fehér falakat festettek színesre, például a II. sz. Gyermekgyógyászati Klinikán, hanem képeket, fotókat és virágokat is gyűjtöttek, hogy ezekkel díszítsék az egészségügyi intézményeket. Eddig 20 gyermek-faliórát és 6 képet adtak át több fővárosi intézménynek, például a Szent Imre és Bethesda Kórházaknak, a Démétér Háznak. Saját facebook-oldala is van a kezdeményezésnek: http://www.facebook.com/ szines.korhaz Bernáth Bea

Szív küldi – gyógyítóknak, ápolóknak

AKTUÁLIS

23