kórház
A Magyar Kórházszövetség hivatalos lapja
lapunk támogatója:
2013/10.
Tartalom Kórházügyeink 2 Kórház-hírek Menedzsment 4 Többletforrásokhoz kell jutni AKTUÁLIS 6 Lezárult az elmúlt évtized iránykeresése, kialakultak a keretek 7 Többletet mutatnak a tb-kasszák 8 A menedzsment kompetenciája legyen a bérfejlesztés 10 EGVE közgyűlés: kimaradt és lemaradt… 12 A kórházak még mindig ikonikus intézmények 13 TVK fölött fogadhatnak beteget a kórházak INFEKCIÓKONTROLL 14 Halálozás mint „módszertani ok” 16 Kórházi fertőzések: félkatonai rend kell az egészségügyben 18 Védekezzünk a higiéniai krízis ellen 19 Mikroszálas kendő a Clostridium difficile ellen 20 A patológia és a patológusok helyzete Melléklet: kórháztervezés 22 A kórház humanizálása INKONTINENCIA 25 Kórházi rezsicsökkentés 2014 Hospice 26 Nárcisz nélkül nincs tavasz
29 Ápolás 27 Nincs utánpótlás, nincs motiváció TRANSZPLANTÁCIÓ 29 Több szerv jut a betegeknek ORVOSI ESZKÖZÖK 30 „Isten ments, hogy minket is bankként kezeljenek!” GYÓGYSZER 33 EXPOPHARM 2013 VÉRELLÁTÁS 37 Regionális vérellátó központ épül Szegeden és Pécsen KÉPZÉS 38 Lehet más az orvosképzés KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA 40 Megérkezett Európa Hajdúböszörménybe NEFROLÓGIA 42 Értékes vértisztítót kapott a gyermekklinika PARAGRAFUS 43 Kollektív szerződés kötése a költségvetési intézményként működő egészségügyi szolgáltatóknál
6
KÓRHÁZI VIZIT 46 Nappali osztály a Tűzoltó utcában
A szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Rácz Jenő
Tisztelt Olvasóink!
Tagok: Dr. Svébis Mihály, Dr. Antal Gabriella Torda Júlia Főszerkesztő: Dr. Szepesi András Felelős szerkesztő: Bene Zsolt Szerkesztőségi ügyvivő: Szlovákné Bandula Ilona Lapmenedzser: Zöldi Péter
Ősz
hava káprázatosan szép időjárást hozott. Minden nappali és éjszakai melegrekord megdőlt. Hála a megelőző hetek esőinek, erdőink, kertjeink és a parkok ragyogó őszi szín-kavalkáddal búcsúznak. Jól jött ez a néhány szép nap, mert mindenkinek jót tesz a hűvös, szürke őszi, téli napok előtt még egy kis feltöltődés fénnyel, meleggel. A szakmai konferenciákon, megbeszéléseken már borongósabb hangulat uralkodott. A befejeződő vagy éppen kezdődő kórházi beruházások ünnepi pillanatai csak rövid időre feledtetik a mindennapok gondjait. A működési pénzek hiányai, a kellemetlenül alacsony (bár az idén is valamelyest emelkedő) bérek mellett az intézeti adósságok nyomasztják az új menedzsmenteket. És ez nagyon megnehezíti a betegellátást, a mindennapi munka mellett a szakmai képzést, a betegek érdekében szükséges minőségi színvonal egyenletes fenntartását. Nem akarok belemenni a számháborúba, hogy többen, vagy kicsit kevesebben hagyják el az egészségügyet, mint tavaly ilyenkor. Nem ez a lényeg. Nem állt meg az elvándorlás. Új jelenségei is vannak: már nem csak a toborzó cégek találják meg az orvosokat, hanem a külföldön dolgozó kollégáink, felkérés alapján válogatják ki ismeretségi körükből a legjobbakat. És az ilyen ajánlatokat nehéz el nem fogadni, amikor a már helyi ismeretekkel bíró kollégák megkönnyítik a döntést és zökkenőmentessé teszik a kitelepülést, akár a családok elhelyezkedését is előkészítve, segítve. Megnyugvással vettük tudomásul, hogy a B.-A.-Z. megyei kórház koraszülött osztályán sajnálatosan, egy rövid időszak alatt elveszített súlyos állapotú csecsemők ügyében lefolytatott vizsgálat nem talált sem komoly szakmai hibát, sem bűnbakot! Csak a vizsgálati folyamat interpretálása sikeredett erősen „bulvárosra”, tetézve ezzel az érintettek súlyos gondját, fájdalmait. Ebből is le kellene vonni a tanulságot: bonyolult szakmai kérdéseket vizsgálni, értékelni, megítélni csak megfelelő szakmai
kórház
A M a g y a r K ó r h á z s z ö v e t s é g h i vata l o s l a pj a
Rovatvezetők Jogi rovat: Dr. Kőszegfalvi Edit Intenzív terápia: Dr. Fülesdi Béla Gyógyszer: Fekete Tibor Minőségbiztosítás: Dr. Kullmann Lajos Menedzsment: Dr. Boncz Imre Nemzetközi sajtó: Kövesi Ervin Tanácsadó testület Dr. Velkey György, Dr. Csidei Irén, Dr. Ficzere Andrea, Prof. dr. Gál János, Dr. Rudner Ervin, Dr. Sásdi Antal, Dr. Szabó Géza, Dr. Tóth Gábor, Hegedűs Iván, Mészáros Magdolna, Zsarnay István, Dr. Fülöp Rudolf, Dr. Nagy Anikó
ismeretek és tapasztalatok birtokában szabad. És ez részemről nem a szabad tájékoztatás korlátozásának igénye, hanem a közmédia felelősségének a számonkérése. November 1-jétől távozik a tárcától Cserháti Péter helyettes államtitkár. Ő volt az egyetlen, tekintélyes (PhD tudományos fokozattal és MSc szintű menedzseri végzettséggel), gyakorló orvos múlttal rendelkező, felső szintű, főhivatású vezető a rendszerünkben. Az intézmények átalakítása, a szakmai fejlesztési programok menedzselése, a közvetítés, a gyógyítók és a hivatalok közötti a kommunikáció tette ki feladatainak többségét. Embert próbáló, néha a lehetséges emberi teljesítménynél többet követelő feladat volt. Számos alkalommal aggódtunk az egészségéért. Köszönjük a munkáját! Reméljük, még sokáig tudja hasznosítani a tapasztalatait új feladatai teljesítésénél. Nehéz feladattömeget hagy utódjára, akinek a személyét lapzártánk pillanatában még nem ismerjük. És azt a nehéz, majdnem lehetetlen feladatot, hogy felső szinten közvetítse az orvosok, ápolók, műszakiak, különféle intézménytípusok és szolgálatok valóságos problémáit a szakmapolitikai és gazdasági döntéshozók felé. Mi biztosan támogatni fogjuk munkáját, nemcsak a magunk, hanem elsősorban a betegeink érdekében. Dr. Szepesi András
Kiadja: Magyar Kórházszövetség Felelős kiadó: Dr. Velkey György elnök Lapmenedzsment: Weborvos.hu 2009 Kft. Kiadó és szerkesztőség: 1113 Budapest, Ibrahim u. 19. Telefon: (1) 214-5118, (1) 214-5159 Fax: (1) 214-9715 , E-mail:
[email protected] Internet: www.korhazszovetseg.hu A Kórház szaklap előző lapszámai a www.weborvos.hu portálon tekinthetők meg. A borítón és a tartalomjegyzékben szereplő képeket a MediaCity Magyarország Kft. jóvoltából jelentethetjük meg. A támogatott oldalakat n jelöli. Nyomdai munkák: Mega Kft. Felelős vezető: Gáti Tamás ügyvezető igazgató A Kórház utcai terjesztésre nem kerül, terjeszti a Feibra Kft. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Üzleti és Logisztikai Központja (ÜLK) Hírlap Üzletág. Előfizethető közvetlenül a postai kézbesítőknél, az ország bármely postáján, vagy Budapesten a Hírlap Területi Képviseleteken (postacím: 1900 Budapest, e-mail:
[email protected], zöld szám: 06-80/644-444), továbbá előfizethető átutalással a Magyar Posta Zrt. Üzleti és Logisztikai Központ 11991102-02102799 számú bankszámlára is. További információ: Magyar Kórházszövetség(1) 214-5159 ISSN 0230-3868 Tisztelt Olvasók! A posta esetleges hibás terjesztése miatti kellemetlenségekért elnézést kérünk. Kérjük, amennyiben valamelyik lapszámot nem kapja meg, jelezze ezt kiadónk felé a következő elérhetőségek valamelyikén, és a hiányt azonnal pótoljuk. Telefon: (1)214-5159, fax: (1)214-9715, e-mail:
[email protected] Szaklapunk 2013. év I. félévében átlagosan 4310 példányban jelent meg.
Kórházügyeink Ennyivel tartoznak a kórházak Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek által jelentett tartozásállomány 2013. szeptember végén az előző havi 98,4 milliárd forintról 97,7 milliárd forintra csökkent. A gyógyító-megelőző intézmények tartozásállománya összesen 200 millió forinttal apadt, az augusztusi 56,8 milliárd forintról 56,6 milliárd forintra, miközben a B.-A.-Z. megyei kórház 1,7 milliárddal, további négy kórház összesen 1,2 milliárd forinttal csökkentette az adósságát, vagyis a kórházak többségében jelentősen nőnie kellett az adósságoknak – szerepel a Magyar Államkincstár honlapján. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház 1,7 milliárdos adósságcsökkentése a Csillagpont Kórház pályázathoz kapcsolódó szállítói tartozás egy részének kiegyenlítéséből ered. Tovább csökkent 0,4 milliárd forinttal a Pécsi Tudományegyetem, 0,3 milliárd forinttal a Semmelweis Egyetem szállítókkal szembeni tartozása. Ugyancsak 0,3 milliárd forintos csökkenést jelzett a tárgyidőszak végére a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház, a Csolnoky Ferenc Kórház, a Zala Megyei Kórház, és a dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház és Rendelőintézet. Ezzel szemben tovább növekedett, 0,5 milliárd forinttal a MH Egészségügyi Központ, 0,3-0,3 milliárddal a Fejér Megyei Szent György Kórház és a Szegedi Tudományegyetem tartozása. (Napi.hu) Indul a kétmilliárdos fejlesztés Szolnokon A „Struktúraváltás támogatása a JászNagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézetben és a MÁV Kórház és Rendelőintézetben” című és TIOP 2.2.6-12/1B-2013-0035 azonosítószámú pályázat megvalósítása indul 2013. IV. negyedévében. A projekt teljes költségvetése 1 985 799 768 Ft, melynek támogatási intenzitása 100%, így a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet 1 599 665 768 Ft, a MÁV Kórház és Rendelőintézet, Szolnok szakkórháza 386 134 000 Ft ös�szegű uniós támogatásban részesül – tu-
2
Kórházügyeink
datta közleményben a kórház vezetése. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet a Patológiai Osztály és Gyógyszertár fejlesztését kívánja megvalósítani a pályázat keretén belül. A két osztály fejlesztése során új épület épül, valamint gép-műszerek, mobiliák és IT-eszközök kerülnek beszerzésre. Továbbá a kórházban teleradiológiai rendszer kerül kiépítésre. Az osztály működéséhez szükséges humánerőforrást a Kórház biztosítja. A MÁV Kórház és Rendelőintézet, Szolnok szakkórháza a röntgen-digitalizálást és az aktív mozgásszervi szakellátások fejlesztését kívánja megvalósítani a pályázat keretén belül. A fejlesztés során a digitális rendszer kialakítását, új direkt digitális röntgengépek beszerzését, PACS-rendszer kiépítését valósítják meg. A projekt során a kórházban az informatikai rendszer korszerűsítése, fejlesztése is megvalósul. Az aktív mozgásszervi szakellátások fejlesztése keretén belül diagnosztikus és terápiás eszközök beszerzése történik. Az osztály működéséhez szükséges humánerőforrást a Kórház biztosítja – áll a közleményben. (Hetényi Géza Kórház) Másfél milliárdból fejlesztik a pápai kórházat Csaknem másfél milliárd forintot nyert el a pápai Gróf Esterházy Kórház a struktúraváltás megvalósítására a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) keretében. Megszűnik az intézmény széttagoltsága, a cél egy hatékonyan és gazdaságilag fenntarthatóan működő kórház létrehozása – tájékoztatott az önkormányzat. A projekt négy elemből áll: új, 690 négyzetméteres épülettömb építése az összevont belgyógyászat és a patológia számára; központi szolgáltatóegység komplex kialakítása; központi radiológia létrehozása; a sűrített levegőt előállító vákuumkompresszor felújítása az ellátás biztonságának javítására. A pápai kórház 2012-ben 9853 fekvőbeteget és 318 000 járóbeteget látott el. A fejlesztések révén lehetőség nyílik a betegségek korai felismerésére és a megfelelő diagnózis felállítására, a hatékony és gyors gyógyításra. A projekthez a kórház egymilliárd 494 millió forintot nyert a TIOP pályá-
zatán, az összeg a beruházás teljes költségét fedezi. A beruházást 2015-ben fejezik be. (MTI) A Soproni Gyógyközpont lesz az országos példa Az egészségügyért felelős államtitkár az egészségügyi fejlesztéseikről és az integrációs folyamat eredményeiről tájékozódott az Soproni Gyógyközpontban, majd közölte, hogy a gyógyközpont egyfajta mintaintézménnyé válhat a későbbiekben. Ezt az teszi lehetővé, hogy sikeresen integrálták a városban működő egészségügyi intézményeket. Sopronban a betegellátás egységesítésével több mint 100 millió forintos megtakarítást tudtak visszaforgatni az ellátórendszerbe. Emellett több kísérleti program helyszíne is a város, ilyen a munkaügyi nyilvántartási rendszer bevezetése, vagy a jövőben induló, a rehabilitációs és aktív gyógyító egységek integrációjára épülő több gyógyturisztikai fejlesztés. A betegellátó rendszer racionalizálásában a Soproni Gyógyközpont az élen jár, és a későbbiekben egyfajta mentorintézményként számítanak tapasztalataira az országos ellátórendszer átalakításában – idézik Szócska Miklóst. Molnár Ágnes, a Soproni Gyógyközpont főigazgatója elmondta, ahhoz, hogy a fejlesztési folyamat sikeres legyen, nem elegendő a kormányzat szakpolitikai ágazata, nem elegendő maga a szolgáltató sem, szükségesek a szakápolók, az orvosok, a háziorvosok és a járóbeteg-ellátó rendszerben dolgozók is. Sopronban is folyik egy 5 milliárd forint értékű beruházás, a kórház területén új diagnosztikai tömb épül. Ezen túlmenően 1,3 milliárd forintos fejlesztési program indul az intézmény sürgősségi betegellátó osztályának megújítására, a központi műtő, valamint az orvosi eszközállomány fejlesztésére – hangsúlyozta Molnár Ágnes. (MTI) Befejeződhet a kaposvári kórházfejlesztés Két és félmilliárd forint kiegészítő támogatást ad az állam a Kaposi Mór Oktató Kórháznak a Pólus program befejezéséhez – jelentette be Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter Kaposváron. Ezzel a támogatással a kórház rekonstrukciója teljes egészében befejeződhet – mondta a miKÓRHÁZ 2013/10.
Cserháti Péter, az EMMI egészségügyért felelős helyettes államtitkára leköszön posztjáról. Kovács József, a parlament egészségügyi bizottságának elnöke a bizottság október 21-i ülésén köszönte meg a helyettes államtitkár eddigi munkáját. Úgy tudni, Cserháti Péter november 1-jétől miniszteri biztosként dolgozik tovább.
niszter azon a sajtótájékoztatón, amelyet az intézmény tömbfejlesztési programjának II. ütemében épülő két új szárny bokrétaünnepsége után tartottak. Az integrált egészségügyi ellátórendszer komplex infrastruktúra-fejlesztését célzó uniós támogatású projekt 2009-ben kezdődött a kaposvári kórházban, 12,4 milliárdos költségvetéssel. A kormány által biztosított összegből 2015 nyarára befejeződhet a tömbrehabilitáció, és ezzel a járó- és fekvőbetegeket ellátó egységes rendszer kialakítása. Az északi tömbépület nyolc szárnya közül négyet, és a diagnosztikai épületet 2012-ben átadták. A most épülő két szárny bokrétaünnepségén Németh Lászlóné hangsúlyozta, a beruházásért cserébe biztonságosabb és jobb minőségű ellátást, rövidebb várólistát és bővülő kapacitást, gazdaságosabb és hatékonyabb működést várnak el. Hozzátette, hogy a kaposvári az új kórházi struktúra egyik mintakórháza lesz. Szita Károly (Fidesz-KDNP), Kaposvár polgármestere szerint a dél-dunántúli régió legjobban és legkorszerűbben felszerelt kórháza lesz a Kaposi Mór Oktató Kórház. A polgármester az ünnepségen közölte, a Pólus projekt befejezése után a város tulajdonba kéri az államtól a felszabaduló csaknem háromhektáros területet, ahol parkot, valamint parkolókat alakít ki. Peresztegi Imre, a kivitelező ZÁÉV Zrt. vezérigazgatója arról számolt be, hogy a kivitelezéssel jól haladnak, határidőre, 2014 márciusára teljesíteni tudják a műszaki átadás feltételeit. Moizs Mariann, a kórház főigazgatója elmondta, hogy a 12,4 milliárdon kívüli 2,3 millió forint uniós forrásból fejleszteni tudták a Kaposvári Egyetem sugárterápiás központját, a kaposvári kórházat, és a tagintézményként hozzá tartozó marcali kórházat is. Összességében tehát több mint 17 milliárd forintból újulhat meg a kaposvári kórházi ellátás. A 2,5 milliárd forintos állami forrás nélkül a Pólus projekt nem tudott volna befejeződni – mondta a főigazgató, hozzátéve, arra törekszenek, hogy az infrastruktúra fejlesztése alapjául szolgáljon annak, hogy kiváló egészségügyi szolgáltatást tudjanak nyújtani. Az állami többletforrással az eredeti fejlesztési koncepció teljes műszaki tartalma megvalósulhat, azt ugyanis a projekt koncepciójának elkészülése és a támoga-
Új Guinness-rekordot állított fel egy budapesti és szombathelyi iskolásokból álló csoport október 25-én a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar atlétikacsarnokában. Összesen 243 diák tanult és végzett szakszerű újraélesztést 125 darab erre a célra kifejlesztett bábun. Mintegy 80 millió forintból új vesekőzúzó gépet kapott a nyíregyházi Jósa András Oktatókórház urológiai osztálya, 17 millió forintból a fehérgyarmati kórházban beszereztek egy csontsűrűséget mérő eszközt. Modern kápolnával gazdagodik a budapesti Bajcsy-Zsilinszky Kórház. Levélben javasolja Sánta Sándor fideszes önkormányzati képviselő, az egészségügyi bizottság elnöke Kallai Árpádnak, az összevont hódmezővásárhelyi-makói kórház igazgatójának, hogy újra legyen gyermekosztály Makón. Újabb 178 mentőautót szállíthat a finn Profile Vehicles Oy az Országos Mentőszolgálatnak, nettó 3,1 milliárd forintért. A nyertes ajánlattevőnek 11 hónap alatt kell leszállítania az autókat. A beszerzést uniós támogatással finanszírozza a mentőszolgálat. Az Országos Baleseti Központban hét egészségügy dolgozó kapott el Hepatitis A vírust, valószínűleg az ott kezelt egyik hajléktalantól. A baleseti központban kezelt betegek közül azonban senki nem kapta el a fertőző májgyulladást okozó vírust. Közel másfél milliárdból épül új járó beteg-ellátó központ Csornán.
tási szerződés 2009-es megkötése között eltelt két év árfolyammozgásai és az infláció miatt mintegy 2,5 milliárd forinttal csökkenteni kellett. A főigazgató elmondta még, hogy így megépülhet az a két épületszárny is, ahol az ideggyógyászat, a fertőző osztály, a patológia és egy új konyha is helyet kap. (MTI) Szent Donát, a kórház új névadója A 900 millió forintos fejlesztés előtt álló, arculatában is megújult intézmény felszentelő és névadó ünnepségét október 20-án tartották. Az ünnepségen elhangzott, a kórház a közeljövőben pályázati forrásból újul meg, amelynek révén a polgárok egészségügyi szakellátását nemcsak új technikai eszközök segítik majd, de az összes szakrendelés egy helyen, kórházi centrumon belül válik elérhetővé. „A fejlesztés révén lehetővé tesszük a város polgárai számára, hogy egy helyen juthassanak hozzá a teljes körű egészségügyi szakellátáshoz. Új orvostechnikai és informatikai berendezésekkel, korszerűbb diagnosztikai eljárásokkal válik még inkább betegközpontúvá az intézmény” – mondta el köszöntőjében dr. Rácz Tamás, a várpalotai kórház főigazgatója. Ha minden a tervek szerint alakul, Várpalotán és kistérségében olyan, a legveszélyesebb anyagcsere- és szívbetegségeket érintő, átfogó program indulhat el hamarosan, ami évtizedeket lendíthet a térség egészségügyi állapotának felderítésében és javításában. Egyúttal más dimenzióba emelheti a város és a térség egészségügyi ellátóinak együttműködését és hatékonyságát – tette hozzá. (Naplo-online)
2013. szeptember 30-áig megvalósult Szervkivételi riadó: . . . . . . . . . . . . . . 112 Veseátültetés: . . . . . . . . . . . . . . . . . . 177 Májátültetés: . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 Szívátültetés: . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 Kombinált vese- és hasnyálmirigy-átültetés: . . . . . . . . . . . . . . . 10 Bécsben tüdőtranszplantáción átesett magyar recipiens: . . . . . . . . . 6
Kórházügyeink
3
Dr. Ficzere Andreát, az Uzsoki utcai Kórház főigazgatóját első évének tevékenységéről kérdeztük.
Többletforrásokhoz kell jutni – Egy éve nevezték ki az Uzsoki utcai Kórház főigazgatójának. Mi minden történt 2012. december 1-je óta? – Szemléletében és tempójában is igyekeztünk átszervezni a kórházat. Gazdasági igazgatónkkal, Karátsonyi Annamáriával együtt újragondoltuk a gazdálkodási alapokat. A maximális bevétel biztosítása céljából – ha kell – hónapról-hónapra változtatjuk és csoportosítjuk át az osztályok TVK-ját, mindig a teljesítményüknek és költségszintjüknek megfelelően. Amikor a kórházba érkeztem, három osztályon volt pozitív a szaldó, jelenleg hat ilyen osztály működik, és a korábban jelentős negatív egyensúlyt mutató osztályok is csökkentettek a mínuszon. Ennek hátterében a jobb ellátásszervezés, a szigorúbb, de semmiképpen sem a beteg érdekeit semmibe vevő költséggazdálkodás áll. – Milyen lépésekkel lehet kordában tartani a költségeket? – Próbáljuk a lehető legjobban kihasználni az ápolási napokat, optimalizáljuk az ápolási időt, igyekszünk kiküszöbölni a duplikált, nem informatív vizsgálatokat. Törekszünk arra, hogy az ellátás gördülékeny legyen, az aktív, krónikus és rehabilitációs ápolási egységek közötti együttműködés zökkenőmentesen történjen. Folyamatosan fejlesztünk. A krónikus belgyógyászatot és a rehabilitációt átszerveztük, ma három osztály helyett két osztályon dolgozunk, mindkettőnek van egy 80 ágyas rehabilitációs, és egy 40 ágyas krónikus részlege. Kialakítottunk egy 8 ágyas posztoperatív őrzőt, az ortopédián pedig létrehoztunk egy 12 ágyas szeptikus részleget, mely tovább segíti betegeink gyors és biztonságos gyógyulását. A szeptikus osztály padlózatát bakteriosztatikus és baktericid ezüst-kloridos bevonattal láttuk el, melyet adományból valósítottunk meg. Ismereteink szerint a hazai ortopéd traumatológiai ellátásban ez kivételes lehetőség, mely segít csökkenteni a magas költségigényű szeptikus szövődményeket. Létrehoztuk a VIP-osztályt, ami már az első hetekben – médiavisszhang nélkül is – komoly érdeklődést váltott ki a betegszervező cégek, egészségpénztárak és multinacionális cégek körében.
4
Menedzsment
– Igénylik betegeik a VIP-osztályt? – A válasz egyértelműen igen. Vannak nálunk olyan húzónevek, elsősorban az ortopédiai területen, akikhez bel- és külföldről is jönnek betegek, így kezeltünk arab országbeli és nyugat-európai beteget is. De volt szülészeti, belgyógyászati, sőt se-
Dr. Ficzere Andrea
bészeti VIP-betegünk is. Folyamatosan nő a szűrőprogramokra érkező páciensek száma is. Egyre több egy- és kétágyas szoba áll rendelkezésre, számukat az igények alapján folyamatosan tudjuk növelni. Angol nyelvű prospektust is készítettünk, mel�lyel legfontosabb jövendőbeli partnereinknek mutatjuk be intézményünket. Ez a fejlesztés azért is fontos, mert a VIP-betegek által befizetett díjakból javítani tudjuk a VIP-osztályokon dolgozó orvosok és szakdolgozók kereseti lehetőségeit. – Versenybe szállnak a jelentősebb magánklinikákkal? – Szakmai és infrastrukturális szempontból minden adottságunk megvan erre, ráadásul ellátási spektrumunk teljes, így a hozzánk érkező beteg bármilyen szövődmény esetén biztonságban érezheti magát. Az első hetek visszajelzései azt mutatják, hogy az Uzsoki jó hírnevének köszönhetően szolgáltatásunkra folyamatosan nő a ke-
reslet. Azokon a területeken viszont, ahol infrastruktúra fejlesztésére van szükség, már léptünk. Ilyen például egy új, világszínvonalú CT-berendezés beszerzése. Ez, és az előbb említett széles ellátási spektrum, valamint osztályaink magas progres�szivitási szintje lehetővé teszi, hogy több magánklinikának háttérintézményként szol gáljunk az igényesebb, vagy szövődményes esetek vonatkozásában, amelyek ellátásával ugyancsak OEP-finanszírozáson felüli bevételhez jutunk. – Végre sikerült új CT-t vásárolni? – Az új CT beszerzése nem volt egyszerű. Az Államtitkárság biztosította számunkra a tavaly átutalt, majd visszavont konszolidációs pénz egy részét. A maradékot a kórház fizette, saját forrásból. Az új, 64 detektorsoros CT-berendezés teljesítménye kiváló, elsősorban onkológiai és ortopédiai profilunk számára nyújt többletet, de fontos előrelépés a neurológia és a többi szakma számára is. Sugárterápiás részlegünkön karácsony előtt tervezzük átadni két világszínvonalú, Varian típusú lineáris gyorsítónkat és egy tervező CT-t, melyek a legmodernebb technológiával és speciális szoftverekkel segítik a pontosabb besugárzást és dozírozást. A hatékonyabb sugárterápiás ellátást tovább erősíti a harmadik besugárzó készülékünk teljes körű felújítása. Egyértelmű, hogy három lineáris gyorsítónk mellé többletkapacitásra van szükségünk, mely elképzelést reményeink szerint az ágazatvezetés is támogatni fog, hiszen hatalmas a felvevő területünk, és olyan sok a daganatos beteg, hogy kár félgőzzel üzemeltetni az ország jelenleg legmodernebb sugárterápiás eszközparkját. – Mire lenne még szükségük? – Tervezünk MR-fejlesztést is, hiszen ez a modalitás ortopédiai, onkológiai és neurológiai területen is nagyon fontos. Ennek érdekében a közeli Bethesda Kórházzal egy olyan főigazgatói megállapodást kötöttünk, hogy amennyiben sikerül nálunk az MR-beruházást megvalósítani, gyermekdiagnosztikára alkalmas, speciális altatórendszerrel ellátott MR-berendezést fogunk telepíteni. KÓRHÁZ 2013/10.
– A megváltozó stratégiához milyen mértékben kellett változtatni a csapaton? – Intézményünk szakmai csapata kinevezésem előtt is kiváló volt, jelenleg is az. Csupán néhány pozícióban kellett változtatni a menedzsmenten belül, az új szereplők hatékonyabban, nagyobb kompetenciaszinttel tudják feladatukat ellátni. Új informatikai osztályvezetőnk például a telekommunikációs iparban és kormányzati területen is dolgozott, rövid idő alatt kiderült, hasznos tapasztalatokkal rendelkezik rendszerfejlesztés és üzemeltetés terén. Legalább ennyire fontosnak gondolom azonban, hogy a kórházi dolgozók számára méltó jövőképet mutassunk fel, s olyan közösségi élményekre teremtsünk lehetőséget, mint az Uzsoki Fesztivál. Hasonlóan sikeres vállalkozás volt a nyári szünet ideje alatt megszervezett egyhetes nyári tábor, melyen 26 munkatársunk gyermeke vehetett részt ingyen. Ugyanezt a pozitív jövőképet igyekszik előmozdítani az a házon belüli keresetkiegészítési lehetőség, amit a fentiekben már említett VIP-osztály létrehozása alapozhat meg. Szakdolgozóink létszámát növeltük, és ősszel kilenc friss rezidens érkezett hozzánk különböző területekre. – A jelenlegi környezetben hogyan lehet fejlődni? – Az Uzsoki utcai Kórház mindig is példaértékű betegellátó tevékenységet végzett. Az elmúlt időszakban maximális szolgáltatási színvonalat nyújtottunk, miközben megőriztük gazdálkodási egyensúlyunkat. Ezért vettem meglehetős ellenérzéssel tudomásul, hogy jó gazdálkodásunknak „köszönhetően” a konszolidációs pénzek messze elkerültek bennünket. Szerintem szükség lenne arra, hogy a jól teljesítő kórházakat is támogassák, hiszen az egyre nehezedő feltételek mellett mindenkinek szüksége van a plusz pénzekre. Azt is látjuk, hogy az egészségbiztosítótól jelentősebb többletforrásokra nem számíthatunk, ezért fizetőképes hazai és a külföldi betegek felé fordulunk. Többek között emiatt fejlesztettünk új honlapot, hiszen ha valaki kórházat keres magának, legelőször a weboldalát találja meg, melyen minden olyan naprakész információknak meg kell jelennie, ami a betegek és a kórház ellátása szempontjából fontos lehet. Minden erőnkkel a bevételi lehetőségek növelésére kell koncentrálnunk. A bel- és külföldi térítéses betegellátáson túl ennek részét képezhetik a különböző, térítés ellenében igénybevett laborvizsgálatok, a különböző szűrőprogramok, menedzserszűrések, melyeket bizonyos veszélyeztetett korosztályok, csoportok számára dolgoztunk KÓRHÁZ 2013/10.
Október elejétől új, 64 detektorsoros CT-berendezés üzemel az Uzsoki utcai Kórházban. A Toshiba Aquilion CXL berendezéssel kapcsolatos tapasztalatokról dr. Egyed Zsófia osztályvezető főorvost kérdeztük. – Miért éppen 64 detektorsoros CT volt szükségük? – Egészen pontosan egy olyan 64 detektorsoros gép kellett ide, amely a kardiológiai diagnosztikán kívül mindenre alkalmas. Strokecentrum lévén az agyi perfúziós vizsgálatok irányába is előre tudunk lépni. Bár nagy kardiológiai osztályunk van, a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Klinikája a noninvazív szívdiagnosztikát olyan kiválóan lefedi erre specializálódott szakorvosaival, hogy ezen a területen mi nem tudnánk és nem is akarunk versenyezni. Az általános diagnosztikai feladatokra a lehető legjobb gépet tudtuk vásárolni, iteratív dóziscsökkentéssel és széles körű utófeldolgozó szoftverekkel. – Milyen tapasztalatokat szereztek az új CT-vel? – Az egyszeletes CT-ről átállva fantasztikus volt a változás. Az első vizsgálat egy mellkasi CT volt, ami 3,7 másodperc alatt futott le. Korábban ez 15-20 másodpercig tartott. A gyorsaság óriási előny, és a rendszer sokkal könnyebbé teszi orvosaink munkáját is. Kiválóak lettek a vizsgálati protokollok, az ügyeleti ellátásnak tökéletesen meg tudunk felelni, hiszen képesek vagyunk triple-rule-out, CT-angiográfia, CTkolonoszkópia vagy agyi perfúzió készítésére. Nagy örömünkre szolgál, hogy a gépben található CT-fluoroszkópiás program, tudunk élőképen követhető CT-vezérelt szúrásokat végezni, de a legnagyobb előny az AIDR 3D iteratív dóziscsökkentési technológia. Változatlan képminőség mellett a rutinvizsgálatoknál 50–60% dóziscsökkentéssel tudunk dolgozni, mindamellett, hogy villámgyors a képrekonstrukció is. Sok, biológiai terápián lévő onkológiai betegünknél 3–6 havonta van szükség teljestestkontroll-CT-re. Egyáltalán nem mindegy, hogy őket mekkora dózis terheli. ki. A kórház hírneve és a szolgáltatás minősége miatt egyre gyakoribb, hogy multinacionális cégek és egészségpénztárak jönnek hozzánk. – Milyen szakmai többletet nyújthat egy új honlap? – Mivel az Uzsoki komplex onkológiai ellátást nyújt, úgy döntöttünk, webes megoldásokkal igyekszünk többletszolgáltatást kínálni a beküldő orvosoknak. Honlapunkon keresztül online hepatológiai konzíliumot adunk májtumoros betegek kezelőorvosai számára. Azoknál a betegeknél, akikről a kezelőorvos úgy ítéli meg, hogy esetleg műtétre szorul, kórházunk szakemberei segítenek a döntésben. Ezt követően mind az operáció, mind az utókezelés komplex módon megvalósulhat intézményünkben. Az informatikai megoldásokat a kezelések tervezésében, az indikációk felállításában, majd az utókezelésben is használjuk. A hozzánk külföldről érkező betegek korábbi orvosi adatait, laboreredményeit megkapjuk, így felkészülten várhatjuk őket a beavatkozásra. Később arról is gondoskodunk, hogy a betegek utógondozása naprakészen, a távolból is megtörténhessen. – Hogyan foglalná össze stratégiájuk lényegét?
– Többletforrásokhoz kell jutni. A színvonalból nem engedve, sőt, azt folyamatosan javítva a kórház távoli jövőjét kell biztosítanom. Ezt csak úgy érzem megvalósíthatónak, ha nem kizárólag az OEP-re támaszkodunk, hanem a kórház szolgáltatásait üzleti alapon is el tudjuk adni a külföldi és belföldi betegeknek. Ezt szolgálja a VIP-ellátás beindítása, a rehabilitációs ellátás OEP-fi nanszírozáson kívüli kihasználása, majd későbbiekben ápolási osztály létrehozása. Az Uzsoki szaktudását úgy is szeretnénk értékesíteni, hogy távoli konzíliumokat adunk. Magyarországon, sőt világszerte is jól ismert ortopédiai ellátásunkat szeretnénk minél jobban kiaknázni. További célunk a helyi és nemzetközi szakmai képzésekben való rendszeres részvétel. Ehhez a webes technológia adott, sőt ortopédiai területen már kurzusokat is tartunk, de sebészetből és a többi szakmából is tervezünk ilyen programokat. A hosszú évek során végzett magas színvonalú oktatói tevékenységünkre hivatkozva megpályáztuk a Semmelweis Egyetem Oktató Kórháza címet, mivel kórházunkban működik a Semmelweis Egyetem Traumatológiai Tanszéke, s ezen felül hat osztályunk vesz részt regulárisan a graduális képzésben és szakképzésben. Zöldi Péter Menedzsment
5
Nagy port kavart Velkey György beszéde a XXVII. Medicina konferencián. A Magyar Kórházszövetség elnöke ugyanis kendőzetlenül beszélt nemcsak az ágazat elért eredményeiről, hanem azokról a jelenségekről is, amelyek negatívan befolyásolják az egészségügyben dolgozók közérzetét. Ezen az október 18-i ünnepi rendezvényen mutatták be az egészségügy szereplőit számos szempont alapjában rangsorba állító Medicina TOP200 című kiadványt, valamint sor került a második egészségügyi ex-miniszteri találkozóra, és egy díjátadóra is.
Lezárult az elmúlt évtized iránykeresése, kialakultak a keretek V
elkey György a konferencián elmondott beszédében azt hangsúlyozta, hogy bár az egészségügyben kialakult a keretrendszer, még számos teendő van. Különösen azért, mert ebben a rendszerben nem érzi jól magát sem az egészségügyben dolgozó, sem a beteg. A rossz közérzetnek oka például az elviselhetetlenül elnyúló választási kampány, amely tele van „árnyalatlan, jelszószerű, a politikai célok érdekében szerkesztett egészségpolitikai üzenetekkel”. Ehhez járul, hogy az intézkedéseket a politikai harcok logikája befolyásolja. Az elnök úgy vélte: az egészségügyben dolgozók hangulatát borzolják azok az „egyszerűsített gazdaságpolitikai üzenetek is, amelyek mögött a mindentudás téveszméje áll.” Ezen kívül rontotta az egészségügy társadalmi megítélését a szenzációkereső, gyakran csak a negatív híreket közlő média is. Nem véletlen, hogy az ágazatban „kiszolgáltatott, megalázott, túldolgozott, az egyéni túlélési stratégiákat kereső egészségügyi munkatársak” dolgoznak – tette hozzá. Velkey György hangsúlyozta: az elmúlt egy évtized egészségpolitikai iránykeresése lezárult, kialakultak a keretek. Eldőlt, hogy társadalombiztosítási alapú, egybiztosítós modellre épül a rendszer, amely döntően állami gondoskodásra, és nem piaci logikára alapul. Megszületett a Semmelweis-terv is, amelyben megfogalmazódtak a legfontosabb egészségpolitikai elvek. A kialakult rendszer eredményei közé sorolta Velkey György az egészségügyi térségek rendszerét, amelyet nem közigazgatási határok mentén vagy szervetlenül jelöltek ki. A szakmai kollégiumok megújulását, a progresszivitási szintekhez igazított területi ellátási kötelezettségeket, a minimumfeltételek kijelölését. Az elnök úgy vélte, jó ötlet volt összeboronálni a népegészségügyi célt a forrásteremtéssel: bevezetni a dohányzásellenes intézkedéseket, a népegész-
6
AKTUÁLIS
ségügyi termékadót, és ebből bért emelni. Hozzátette: a centralizált intézményfenntartásnak is kétségtelenül vannak hatékonysági előnyei. Hangsúlyozta: mindez azonban csak akkor működik, ha élettel, politikai erővel, pénzzel töltik meg, és folyamatosan megújítják. A kórházszövetség vezetője szerint hét olyan pont van, ahol mindenképpen be kell avatkozni. Elsősorban működésiforrásbővítésre van szükség. Szerinte ugyanis az egészségügyre fordított pénz se GDParányosan, se a gazdasági növekedéshez viszonyítottan, se a történelmi értékekkel összehasonlítva nem elég. A kórházak esetében az elnök szerint feladatarányos, teljesítménnyel korrigált finanszírozásra van szükség, korrigálni kell a HBCs-t és TVK-t is, mert a szakmai, önkormányzati, területi lobbik torzítják ezeket az elemeket. Mindenképp fontos lenne, hogy jobban odafigyeljenek a betegek igényeire – mondta Velkey György. Emellett az egészségügyben dolgozó szakemberek megbecsülését is vissza kell szerezni. Az erkölcsi megbecsülésen kívül, a béremelést 2014-ben is folytatni kell. Az elnök hangsúlyozta: a képzési rendszert is át kellene alakítani, mivel szerinte például a szakorvosképzés túl hosszú. Tehát véleménye szerint rövidebbé, rugalmasabbá kellene tenni, mindezt persze úgy, hogy a minőség megmaradjon. A centralizáció után szükség van egyfajta decentralizációra is, amelyben megerősítik a térségi feladatokat, létrejöhetnek lakosságközeli társadalmi és önkormányzati együttműködések – mondta az elnök. Fontos lenne a betegutakat egyértelműen szabályozni, valamint a fekvő- és a járóbeteg-ellátást, továbbá az alapellátást funkcionálisan integrálni. Nemcsak a működési, hanem a beruházási forrásokat is bővíteni kell – mondta a kórházszövetség vezetője. Különösen azért égető ez a szükség, mert nyugdíjba vonul a
Ratkó-korszakban született lakosság, tehát várhatóan megnő az igény az egészségügyi ellátásokra. Ráadásul várhatóan a 2014– 2020-as uniós költségvetésből a korábbihoz képest jóval kevesebb beruházási forrás jut majd az egészségügynek. Az elnök kiemelte még azt a megoldatlan beruházási forráshiányt is, amely a fővárosi egészségügyet sújtja. Velkey végül az országgyűlési választások közeledtével kapcsolatban egy kéréssel fordult a politika és a média képviselőihez: „Kérem, hogy kíméljék meg az eddig elért eredményeket!” A rangos eseményen mutatták be a Medicina TOP200 című kiadványt, amely az egészségügy szereplőit állítja minőségi rangsorba. A kiadványban számos szempontrendszer alapján felállították a legjobb OEP-finanszírozott aktív fekvőbeteg-egészségügyi szolgáltatók 25-ös listáját is, amelynek első négy helyén a négy orvosegyetem klinikái állnak. A rendezvényen számos szakmai elismerést is átadtak, köztük a B. Braunnak a minőség elismerésére alapított különdíját, amelyet a vállalat kórházi kategóriában hozott létre. A szakmai zsűri javaslata alapján ezt a díjat a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórháza kapta meg. A díjat dr. Velkey György a kórház főigazgatója vette át, aki a különdíj mellé egy egymillió forintos, orvosi eszközök beszerzésére szóló ajándékutalványt is kapott. A zsűri értékelése alapján a Kiváló Megyei Kórház elismerést a Petz Aladár Megyei Oktatókórház, a Kiváló Városi Kórház elismerést a Soproni Gyógyközpont érdemelte ki az egészségügyben nyújtott kiemelkedő teljesítményéért. A díjátadás után Velkey György azt mondta: „Úgy érkeztem, mint a Kórházszövetség elnöke és úgy távozom, mint a kitüntetett Bethesda Kórház boldog igazgatója.” Bernáth Bea KÓRHÁZ 2013/10.
A Magyar Államkincstár (MÁK) közzétette a tb-alapok gazdálkodásának legfrissebb, augusztusi adatait. A számok szerint mind a nyugdíj-, mind az egészségügyi kassza az év 8. hónapjában szufficitet mutatott.
Többletet mutatnak a tb-kasszák A
kincstár jelentése szerint augusztusban összesen 312,1 milliárd forintot tettek ki együttesen a járulékbevételek és a különféle hozzájárulások. Ezen belül a nyugdíjalap 249,5 milliárd forintos bevétele 21,4 milliárddal meghaladta az előirányzatot, az egészségügyi alap 62,5 milliárdos bevétele pedig 1,9 milliárddal volt több az e hónapra tervezettnél. Mindezeket összehasonlítva a tavalyi év ugyanezen periódusában regisztrált adataival a MÁK megállapította: az idei eredmények a tavalyihoz képest javulást mutatnak. 2012 augusztusában a nyugdíjbiztosítási alap 1,8 milliárd forintos, az E-alap 17,3 milliárdos költségvetési hiányt produkált. Az alapok különféle jogcímeken realizálódott teljes bevételállományát tekintve idén augusztusban összességében 412,8 milliárd forintos költségvetés szerinti bevételhez jutottak. Ebből a nyugdíjalap 258,4 milliárd forinttal, az E-alap 154,4 milliárd forinttal részesült.
Túlköltekezett a gyógyszerkassza A nyugdíjbiztosítási alap augusztusban ös�szesen 236,1 milliárd forintot fordított az aktuális nyugdíjkiadásokra. Az E-alap pénzbeli ellátásokra 45,6 milliárdot költött, rokkantsági, rehabilitációs ellátások kifizetésére 28,8 milliárdot, GYED-re 8 milliárdot, táppénzkifizetésre 4,9 milliárdot, és terhességi-gyermekágyi segélyre 3,1 milliárd forintot. Egyéb pénzbeli juttatásokra 0,8 milliárd jutott. Természetbeni juttatásokra a tervezettnél 1,8 milliárddal kevesebbet, ös�szesen 100,7 milliárd forintot fordítottak. Az egészségügyi kasszán belül a gyógyító-megelőző ellátásra az előirányzottnál 3,8 milliárd forinttal kevesebbet, összesen 70,1 milliárdot fizettek ki. A gyógyszerkassza viszont az év tizenkét hónapjára arányosan elosztott kiadások mértékét 1,9 milliárddal túlteljesítette, ami azt jelenti, hogy az E-alap augusztusban 25,2 milliárd forintot fizetett ki gyógyszertámogatások címén. Ugyanez érvényes a gyógyászati segédeszközökre is: az augusztusra tervezett kiadásoknál 0,6 milliárddal többet, vagyis 4,2 milliárd forintot költöttek erre a célra. Az egyéb, természetbeni ellátások költsége 1,1 milliárd forint volt. Az alapok ellátási, működési és vagyongazKÓRHÁZ 2013/10.
dálkodási költségei összességében augusztusban 4 milliárd forintot tettek ki, ebből a működési kiadásokra 1,9 milliárdot költöttek. Az év első nyolc hónapjának összesített adatait vizsgálva a MÁK szakértői megállapították: a január-augusztusi periódusban a tb-alapok gazdálkodása összességében 206,4 milliárd forintos többletet mutat. Ebből a nyugdíjbiztosítás 142,4 milliárd forintos, az egészségügy 64,1 milliárd forintos szufficitet produkált. A vizsgált időszak végéig idén a tb-alapok összességében 3282,9 milliárd forintos bevételre tettek szert, ami az éves előirányzatnak a 70,6 százalékát jelenti. Augusztus végéig a nyugdíjalapnak összesen 2040,3 milliárd forintos, az E-alapnak 1242,6 milliárdos bevétele volt, így időarányosan az előbbi 142 milliárdos, az utóbbi 39,7 milliárdos pluszbevételt produkált. A nyugdíjalapnál a többletbevétel a kormány által kivetett szociális hozzájárulási adónak, a nyugdíjbiztosítási és a korkedvezmény-biztosítási járuléknak, az E-alapnál pedig az egészségügyi hozzájárulás mértéke növelésének, az egészségbiztosítási járulékbevételeknek, illetve a gyógyszergyártói/forgalmazói adók bevezetésének a javára írható. Az alapok járulékbevétele 2013 időarányos részében 71,5 százalékban realizálódott, ami számszerűen 2478,8 milliárd forintot jelent. A nyugdíjalaphoz ez idő alatt összesen 1966,6 milliárd forint, az egészségügy kasszájába pedig 512,3 milliárd befizetés érkezett be. Járulékbevételekből a vizsgált időszakban tavalyhoz képest 5,9 százalékkal, vagyis összesen 138,5 milliárd forinttal nőtt a két alap járulékbevétele. Új adók – több bevétel Az állami költségvetés különböző jogcímeken összességében 717,3 milliárd forintot juttatott a két alapnak. Egyéb (ellátási, működési, vagyongazdálkodási stb.) jogcímeken az alapokhoz összesen 86,7 milliárd forint érkezett. Az E-alapnál 42,1 milliárdos befizetést teljesítettek a gyógyszergyártók/forgalmazók, 17,7 milliárd folyt be baleseti adó címén, 12 milliárd a népegészségügyi termékadóból. Az egészségbiztosítási feladatokra időarányosan az év eleji előirányzat
66,3 százalékát, vagyis 369,5 milliárd forintot költöttek el. Ezen belül a kassza gyógyítómegelőző ellátásra 553,3 Mrd Ft-ot költött, vagyis az időarányos előirányzatnál 38 milliárd forinttal kevesebbet. Az első nyolc hónap adatait összesítve megállapítható, hogy a gyógyszertámogatás 8,9 milliárd forinttal túllépte az előre meghatározott keretet, a vizsgált időszakban összesen 195,6 milliárd forintot költöttek erre a célra. Gyógyászati segédeszközök támogatására 34,1 milliárd forint volt a kiadás, ami 5,2 milliárddal meghaladta a nyolc hónapra tervezett keretet. „A tb-alapok államháztartási számlákon nyilvántartott augusztus végi teljes pénzforgalmi szufficitje 203,9 Mrd Ft volt. Ezt a nyugdíjbiztosítási alap 138,3 milliárd forintos, és az E-alap 65,5 milliárdos többlete tette ki. Ez az összeg együttesen tartalmazza a TB költségvetési bevétele és kiadásaként, valamint a nem az alapokat terhelő ellátások folyósítása és megtérítéseként felmerülő különbözetet is” – állapítja meg a MÁK jelentése. Lóránth Ida Kritikus állapotban vannak a brit kórházak? Az angol kórházak egynegyede meghaladja az emelt szintű kockázatú fokozatot, közölte a Care Quality Commission (CQC), amely több szempont alapján végezte a felmérést. Többek közt az orvosi hibákat, a betegellátást és a halálozási arányokat is figyelembe vették. 161 kórházból 44 abban bízik, hogy beleesnek az elfogadható kategóriába. A vizsgálatokat szeptemberben kezdték el, és december közepén fejezik be. A kórházak a kiváló, a jó, a javításra szoruló, illetve a nem megfelelő minősítést kaphatják az egészségügyi rendszer vizsgálóitól. Ezek az értékelések segítik a kormányt és a kórház dolgozóit is abban, hogy milyen területeken érdemes fejlődniük. (Világgazdaság – online)
AKTUÁLIS
7
Legalább tízszázalékos, nem halogatható bérfejlesztés szükséges az egészségügyi ellátás hátterét megteremtő műszaki-gazdasági terület dolgozóinak, szögezte le Molnár Attila az EGVE konferenciáján, ahol Cserháti Péter a HBCs-validálás szükségességéről, egyszersmind problematikájáról is beszélt.
A menedzsment kompetenciája legyen a bérfejlesztés I
mmár a második béremelési körből is kimaradtak az egészségügyben műszaki-gazdasági területen dolgozók, s ugyan egyik oldalon javult a helyzet, ugyanakkor fokozódott a feszültség az intézményekben, fogalmazott Molnár Attila, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egye sülete (EGVE) elnöke a szervezet 20., jubileumi, Balatonfüreden október 2–4. között rendezett konferenciáján, annak is a szakmapolitikai fórumán. Leszögezte: a legalább 10 százalékos béremelés nem halogatható tovább, ugyanis közel 25 százalékos fluktuáció sújtja a területet. A cserélődés pedig veszélyekkel jár, és sok időt (öt-hat hetet, de akár két-három hónapot is) vesz igénybe, hiszen az új dolgozó nem tud egyenértékű munkát végezni a távozóval, be kell tanítani az egészségügyből adódó speciális tudást igénylő feladatokra. EGVE-felmérés a béremelésért A béremelésre vonatkozóan elmondta: 25 069 dolgozónak kellene bérfejlesztést biztosítani, ennek éves forrásigénye ötmilliárd, járulékterhe 1,8 milliárd forint lenne. A dolgozók számára – akiknek átEgészségügyi átlag (KSH)
Az EGVE közgyűlése Balatonfüreden
lagos besorolási bruttó bérük 133 272 forint – havi 8723 forint nettóbér-emeléssel járna. Fontos elvként fogalmazta meg, hogy a béremelés végrehajtását az intézményi menedzsmentre kell bízni, hiszen ők ismerik leginkább dolgozóik munká-
Nemzetgazdasági átlag (KSH)
Gazdasági-műszaki terület átlag (EGVE)
250 000 Ft 200 000 Ft 150 000 Ft 100 000 Ft 50 000 Ft 0 Ft 2009
2010
2011
2012
Az átlagbérváltozást a minimálbér-emelés és a fluktuáció növekedése eredményezi. A távozó munkatársakat csak magasabb bérajánlattal lehet pótolni, még az alapfokú végzettségűek csoportjában is!
8
AKTUÁLIS
ját, s nem szeretnék, ha feszültség generálódna abból, hogy központilag határozzák meg kinek, mennyi jár. Hogy minél eredményesebben, minél több konkrétumot felmutatva tudjanak tárgyalni az államtitkársággal a bérfejlesztésről, az EGVE önkéntes felmérést végzett, amelynek eredményeit Molnár Attila ismertette a konferencián. A 2009 és 2012 közötti időszakot átölelő felmérésben összesen 125 intézmény vett részt: 3 egyetem, 20 többprofilú térségi kórház, 47 városi kórház, 5 krónikus-rehabilitációs intézet, 9 szakkórház, 38 járóbetegszakellátó intézmény (az önálló szakrendelők 41 százaléka havi ötmillió forint feletti bevételből gazdálkodik). A felmérésből származó minta a gazdasági-műszaki területen foglalkoztatottak 73 százalékának, azaz közel 18 ezer dolgozónak az adatait tartalmazza, tette hozzá. A műszaki-gazdasági területen foglalkoztatottak 41 százaléka alap-, 41 százaléka középfokú, 18 százaléka felsőfokú KÓRHÁZ 2013/10.
intézményben végzett. A számok önmagukért beszélve cáfolják a Szócska Miklós államtitkár azon állítását, miszerint ezen a területen jórészt elegendő az alapfokú képesítés – ezzel indokolta ugyanis, miért maradtak ki a béremelésből az egészségügy hátterében dolgozók. Lecsúszva, lemaradva mások átlagbérétől A terület dolgozói nemcsak a nemzetgazdasági, de az egészségügyi átlagbértől is elmaradnak: 2011-ben 52 ezer, 2012-ben 63 ezer forinttal volt alacsonyabb a jövedelmük a KSH szerinti egészségügyi átlagbérnél. Legkevesebbet az élelmezésben, a mosodában dolgozók, a takarítók és a biztonsági munkakörökben dolgozók keresnek, bérük jó, ha eléri a százezer forintot. Felhívta arra is a figyelmet, hogy az elvándorlás és a minimálbér emelése következtében súlyos, és – forrás hiányában – nem kezelhető bérfeszültségek alakultak ki az intézményekben. Példaként említette, hogy a műszaki vezető ugyanannyit keres, mint a beosztottja. Egyre súlyosabb belső konfliktusok alakulnak ki az egészségügyi és a gazdasági műszaki területen dolgozók között is a béremelés elmaradása miatt, tette hozzá, azt a példát felhozva, miszerint a gazdasági vonalon dolgozóknak augusztusban – szabadság helyett – a kollégáik béremeléséhez szükséges hatalmas adminisztrációt kellett elvégezniük. A HBCS-validálás buktatói Ezen a fórumon hangzott el, hogy a következő héten húsz, a legnagyobb adósságot maga előtt görgető kórházzal tárgyalások kezdődnek a kormányzat, a GYEMSZI és az OEP részvételével. Minderről Cserháti Péter helyettes államtitkár beszélt. Azt is elmondta, hogy minél előbb szeretnék lezárni ezeket a tárgyalásokat, ugyanis rajtuk kívül még mintegy négyszáz egészségügyi szolgáltatót érinthet az adósságkonszolidáció. Cserháti jelezte, hogy a továbbiakban szeretnék megszüntetni a konszolidáció megszokottá vált év végi és random jellegét, mert így nincs „pedagógia hatása”. Arról is beszélt, hogy jövőre az OEP monitoringadataiból már havonta követni tudják az egyes szolgáltatók adósságának alakulását: nemcsak a lejárt, hanem a még le nem járt számlaállományt is figyelemmel tudják majd kísérni. A havi követés érdekében az úgynevezett őszi egészségügyi salátatörvényben elvégzik a szükséges törvényi módosításokat. KÓRHÁZ 2013/10.
A jövő évi költségvetés intenzív egyeztetésekkel készül Cserháti tájékoztatása szerint, aki többek között kiemelte, hogy a tervezetben szereplő tízmilliárd forin-
hogy a drága ellátások fedezetét ki tudják termelni. Éppen ezért progresszivitási díjban gondolkodnak, hogy a finanszírozási rendszer elismerje a magas szakmai
tos céltartalék „bizonyos puffert” jelent a rendszerben, ám annak optimális felhasználására vonatkozó elképzeléseket is ki kell alakítani. A kórházak által régóta szorgalmazott HBCS-validálást jogosnak ismerte el,
munkát, és segítse a leginkább terhelt intézményeket. A TVK kapcsán elismerte, hogy az igényeket végig kell gondolni, illetve azt, hogy a járóbeteg-ellátás idei degressziós elszámolásának szűkítése negatív hatást okozott, holott épp a kórházak tehermentesítése lenne a szakellátás feladata. Cserháti jelezte, hogy az elkövetkező időszakban szűken limitált térben tudnak dolgozni a jövő évi választások miatt. Úgy vélte, a meglévő ágazati hiányosságok miatt könnyű eszköz lehet az ellenzék számára demagógia, ám a rendbetétel annál nehezebb lesz. Beszélt arról is, hogy frusztrálja az ágazat részéről mutatkozó érdektelenség a szűkös apparátussal dolgozó szakállamtitkárságot, mert visszajelzések nélkül nehéz dolgozniuk. A szakmai napra meghívást kapott Makkai Mária, az Állami Számvevőszék felügyeleti vezetője, aki többek között húsz kórház ellenőrzésének tapasztalatairól beszélt – a vizsgálat eredményeit február végén tette közzé az ÁSZ. Legfontosabb megállapítását ezúttal is kiemelte a felügyeleti vezető: nem jött létre fenntarthatóbb ellátási rendszer, az adósság a rendre végrehajtott konszolidációk ellenére is újratermelődik. Elmondta, hogy az ÁSZ-nál példaértékűnek tartják a kórházak reakcióját, kiváló intézkedési terveket kaptak, az utóvizsgálatok során pedig majd kiderül, milyen eredménnyel sikerült megoldani a feladatokat.
Dr. Cserháti Péter
fotó: Botár Gergely, kormany.hu
ám jelezte, hogy ezzel nem oldódik meg minden probléma: nem segítené ugyanis a magas progresszivitási szinten gyógyító kórházakat, amelyek kénytelenek „vatta” HBCS-s tevékenységeket is elvállalni,
Sándor Judit AKTUÁLIS
9
Az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete (EGVE) 2013. október 2. és 4. között rendezte 20., jubileumi kongresszusát. Az esemény nyitónapjának délutánján az egyesület tisztújító közgyűlését is megtartották. Molnár Attilával, az EGVE újraválasztott elnökével beszélgetünk.
EGVE közgyűlés: kimaradt és lemaradt… – Hogyan ítéli meg a közgyűlésen elhangzottakat, illetve milyen feladatok, teendők várnak az ernyőszervezetre? – Elöljáróban annyit, hogy az EGVE 2013. évi közgyűlése eredményes volt. A választott testületek létszámának 43%-át innentől kezdve olyan fiatal tagtársak töltik be, akikre egyesületünk hosszú távon számíthat. További pozitív változásnak tartom, hogy a választmányban és az elnökségben orvosok, szakdolgozók és informatikusok is bizalmat kaptak, így remélhetően kapcsolatrendszerünk az elkövetkezendő években szélesebb alapokra épülhet.
alacsonyabb! Ezek a számok drasztikus különbséget mutatnak, és messzemenően alátámasztják azt a követelésünket, hogy a béremelés elengedhetetlenül szükséges. Fontos megjegyeznem azt is, hogy az ágazati egyeztető tárgyaláson a gazdasági-mű-
– Idén az EGVE szervezésében 20. alkalommal találkoztak az egészségügyi ágazat szereplői, az egészségügyi szolgáltatók, a beszállítók és a döntéshozó politikusok képviselői. – Szakmai programunk ebben az évben a kórház-üzemeltetés gazdasági-műszaki területeinek széles spektrumára fókuszált. Meghívott külföldi előadóink plasztikusan mutatták be, hogy például Ausztriában és Németországban Molnár Attila a hazai gyakorlattól eltérően úgy anyagi, mint erkölcsi értelemben milyen magasan értékelik és becsülik meg a gazdasági-műszaki szakszaki terület béremelésének szükségesséterületeket. Érzékelhetővé vált, hogy az gét valamennyi szakmai és érdekképviseleti osztrák, illetve a német egészségügy és a szervezet egyhangúan első számú prioritásmagyar egészségügy közötti minőségbeli ként határozta meg. Sajnálatos, hogy a szakkülönbség többek között e megítélési eltémapolitikai döntéshozókat ezek az érvek és résen is múlik. egy ritkán tapasztalható ágazati egyetértés sem győzték meg. Ugyanakkor én rendület– Az elmaradt béremelés súlyos következlenül bízom abban, hogy jogos igényünk röményekkel járhat. videsen meghallgatásra talál, hiszen mind– Így igaz. Ma az egészségügyben dolgozó össze 25 ezer emberről beszélünk, akiknek gazdasági-műszaki szakemberek átlagbémindennapos helytállása és szakmai felkére a nemzetgazdasági átlaghoz viszonyítszültsége az orvosok és szakdolgozók áldova 89 880 forinttal, az egészségügyi átlagzatos munkájához elengedhetetlenül szükbérhez viszonyítva pedig 63 625 forinttal séges. Továbbá a korszerű és biztonságos
10
Aktuális
betegellátáshoz sem lehet mellőzni őket. Ezért hosszú távon nem tartható fenn az, hogy az egészségügyben a gazdasági-műszaki területen dolgozók az ágazat másodrendű munkavállalóinak minősüljenek. – A 2012 és 2013 években végrehajtott szelektív ágazati béremelést önmagában mint tényt csak üdvözölni lehet. – Igen, ugyanakkor az a probléma, hogy a béremelés célzottan, személyre szólóan érkezett. Azt a politikai szándékot értem, hogy a kormányzat „biztosra akart menni” abban, hogy a béremelés a címzettekhez eljusson. Az elosztás kiválasztott módja azonban nem vehette figyelembe az intézményi sajátosságokat, az érintettek valódi munkateljesítményét és nem utolsó sorban az elvégzett munka minőségét. Ezekben a kérdésekben csak az intézményi menedzsmentek tudnak körültekintően dönteni, amire azonban ezúttal nem volt lehetőségük. – A médiában is megjelent különböző nyilatkozatok alapján érzékelhető, hogy a béremeléseket követően újabb belső feszültségforrások keletkeztek. – Az idősebb és fiatalabb munkavállalók között jelentősen csökkent a kiinduló állapotban megvolt jövedelemkülönbség, amit a korosabb kollégák nyilvánvalóan okkal kifogásolnak. A helyzet kezeléséhez azonban az intézményi menedzsmentek nem rendelkeznek megfelelő forrással és költségvetési előirányzattal. A 2014-ben esedékes béremelés végrehajtásánál mindenképpen érdemes ezt a szempontot is figyelembe venni… – A 2013. évi újratermelődő adósságválság az egészségügy egyik legégetőbb problémája. KÓRHÁZ 2013/9.
– Már többször, több helyen kifejtettem, hogy az egészségügyi finanszírozás rendszeréből az elmúlt években háromhavi finanszírozást vontak ki. Ebből egyhavi finanszírozásnak megfelelő összeget a kórházak belső megszorító intézkedésekkel kezelni tudtak. A második havi finanszírozás súlyos belső adósságot eredményezett. És elmaradtak a legfontosabb – a működtetés biztonságát érintő – karbantartások, állagmegóvó intézkedések, mint ahogy el-
A közgyűlésen megválasztott tisztségviselők Jelölt elnök Törökné Kaufmann Zsuzsanna Elnökség Dr. Baráth Lajos Eőry Ferenc Harsányi Imre Kálmánné Juhász Ilona Nagy Árpád Dr. Vermes Tamás Választmányi elnök Béres Margit Választmányi tagok Bobál István Gémesiné Lőrincz Márta Karátsonyi Annamária Lugosi Krisztina Nagy István Pethőné Tarnai Erzsébet Vargáné Tarr Mária Felügyelő Bizottsági elnök Juhász Gábor Felügyelő Bizottsági tagok Kertész Márta Harsányi Imréné Etikai Bizottsági elnök Becze Ákos Etikai Bizottsági tagok Mocsáry Pál Prosszer Ottó Régióvezetők Durda Ágnes – Észak-Magyarország Harsányi Imre – Észak-Alföld Imre Tímea – Nyugat-Dunántúl Kálmánné Juhász Ilona – Budapest Papp Péter – Dél-Dunántúl Szabó Mihály – Dél-Alföld
KÓRHÁZ 2013/10.
maradt a bérek szinten tartása is. A harmadik havi finanszírozásnak megfelelő összeg pedig adósságként minden évben újra intézményi adósságállomány formájában jelenik meg. – A 2013. évi ismét újratermelődő adósságválság az egészségügy egyik legégetőbb problémája. – Az intézményi adósság ismételt, menetrendszerű növekedése alapvetően három okra vezethető vissza. Elsődlegesen a finanszírozási díjtételek emelésének elmaradása generálja a kifizethetetlen számlák legnagyobb hányadát. Ma egy súlyszám önköltsége 180 ezer forint körüli. Ez pontosan 30 ezer forinttal több, mint amit degresszió nélkül, OEP finanszírozásként elszámolhatnak a szolgáltatók. Végeztem egy elég egyszerű számítást. Összehasonlítottam az egészségügyi szolgáltatók első félévi teljesítményeit – a díjkülönbözetként figyelembe vehető 30 ezer forinttal számolva – ennek értéke 54,8 milliárd forint. A féléves adósságállománnyal összevetve – ez 62 milliárd forint – a díjtételnövelés elmaradásának az adósságállományra gyakorolt hatását érzékletesen mutatja be. Másodsorban kezelni kell végre az egyes szolgáltatók számára rendelkezésre álló TVK-mennyiség és az általuk ellátott feladatok inkoherenciáját. Egyrészről elmaradt a bővülő feladatokkal arányos TVKemelés, de ugyanakkor más intézményeknél a feladatszűküléssel arányos TVK-csökkentés is. Ugyanakkor a progresszivitás alacsonyabb szintjén működő kórházak számára gyakorlatilag minden következmény nélkül adott az a lehetőség, hogy a magasabb költségigényű ellátást igénylő betegeket a megyei kórházakba, egyetemekre és országos intézetekbe küldjék tovább, sok esetben úgy, hogy a továbbküldésnek semmiféle adminisztratív nyoma sincsen. Ez ellen a gyakorlat ellen a progresszivitás magasabb szintjén ellátást nyújtó intézmények semmiféle védelmet nem élveznek, a többletellátásokért finanszírozási többletforrást nem kapnak. Ezért tartom fontosnak, hogy mielőbb váltsa föl az úgynevezett történelmi TVK-t az ellátott feladatokkal arányos finanszírozás megosztás. Nyilvánvaló, hogy ez a lépés is tartalmaz veszélyeket. Láthatóvá teszi a valódi betegellátás és a költségigényesség alapján szelektált ellátást végző intézmények közötti különbségeket, amelynek lehet olyan következménye is, hogy bizonyos kórházak nem jutnak hozzá a fennmaradásukhoz szükséges minimális finanszírozáshoz. – Mi tartozik az okok harmadik körébe? – A gazdálkodási problémák. Az államosítást követően végbement főigazga-
tói, illetve gazdasági igazgatói pályáztatás véleményem szerint célszerű volt abban a tekintetben, hogy a kórházi menedzsmentek megmérettek. Így azt, hogy az intézményekben súlyos gazdálkodási problémákkal küzdenek a nem megfelelő képességű vezetők, nem mondhatjuk ki. Vannak azonban öröklött, és az egyes intézmények speciális helyzetéből eredő gazdálkodási nehézségek. – Minden bizonnyal érdemes kiemelni néhányat. – A korábbi tulajdonosok intézkedései alapján megkötött, néhány esetben a kórház számára előnytelen szolgáltatási vagy alvállalkozói szerződésektől nehéz megszabadulni. A korábbi időszak presztízs jellegű beruházásai is sok esetben terhelik a kórházak költségvetését, hiszen a beruházással összefüggésben elvárt/tervezett finanszírozás és betegforgalom nem valósult meg. Jelentős fedezetlen többletköltséget jelent a kórházak számára az uniós projektek megvalósítása kapcsán – a pályázati forrásból nem fedezhető – felmerülő technológiailag szükséges ráfordítások, mint például a beruházással érintett osztályok ideiglenes elhelyezése, diagnosztikai egységek átmeneti szünetelése, illetve pótlása, és a beruházással érintett területek kiesése miatti belső logisztikai többletráfordítások. Célszerű lenne, ha a jövőben, a projektek tervezésének időszakában ezeket az elkerülhetetlenül felmerülő költségeket is számba vennénk. – A folyamatosan újratermelődő adósságválság kapcsán gyakorta hallani a pénzügyi kormányzat érvét, hogy az adósságcsökkentő támogatások olyanok, mintha a vizet egy lyukas vödörbe hordanánk. – Ez alapvetően igaz ugyan, de érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy először álljon rendelkezésre megfelelő forrás a vödör befoltozására – a díjtételemelésre gondolok –, és csak azt követően kapjanak a kórházak pénzt a vízre, azaz az adósság csökkentésére. – Az adósságrendezéssel összefüggésben előszeretettel használjuk a konszolidáció kifejezést. – Értelmezésem szerint ez megerősítést, megszilárdítást jelent, azaz nem csak a következményeket, hanem a probléma kiváltó okának megszüntetését is magában foglalja. Nem elég tehát a látható tünetek ismételt kezelése, hanem annak kiváltó okát, magát a betegséget is gyógyítani kell. Krasznai Éva AKTUÁLIS
11
A European Health Property Network (EuHPN) szakemberei adtak találkozót egymásnak Budapesten, hogy megpróbálják újraértelmezni a kórházak szerepét, megvizsgálni, milyen kihívásoknak kell az intézményeknek megfelelniük Európában.
A kórházak még mindig ikonikus intézmények A
kórházak újraértelmezése: európai kihívások címmel három napon át tanácskoztak az EuHPN szakemberei Budapesten a GYEMSZI és a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja közös konferenciáján. A „hálózat” tagjai az elmúlt 13 évben arra törekedtek, hogy lehetőséget biztosítsanak egészségpolitikusoknak, ellátásszervezőknek, az egészségügyi vagyon gazdálkodásával foglalkozó szakembereknek, befektetőknek, beruházóknak, kórházépítészeknek, valamint kutatóknak a közös gondolkodásra – ahogy ez az október 7–9-i rendezvényen is történt, nem először. Hét éve ugyanis szintén Budapest adott otthont az EuHPN éves workshopjának. A szervezet álláspontja szerint az egészségügy állandóan egyensúlyozni kényszerül a folyamatosan fejlődő otthoni és alapellátások között, de a kórházak még mindig ikonikus intézmények az európai egészségügyi rendszerekben. Mágnesként vonzzák a beruházásokat, képzéseket, oktatási és kutatási tevékenységeket, és természetesen
kiemelkedő szerepük van a diagnosztikai, gondozási és gyógyítási tevékenységek területén. A rendszert létrehozni és fenntartani költséges vállalkozás, ugyanakkor a betegek magas elvárásai a kórházi szolgáltatások iránt sokszor nincsenek összhangban az intézményi lehetőségekkel. Ezzel kapcsolatban Nigel Edwards, a Global Healthcare Group igazgatója úgy fogalmazott, hogy egyre nehezebb környezetben kell ma a kórházaknak átgondolniuk stratégiájukat, a legtöbb intézménynek csökkentenie kell méreteit, kubatúráját, ugyanakkor a ma még meglehetősen alacsony szintű integrációt erősíteni szükséges a szolgáltatók között. Úgy vélte, ma a kórházak nincsenek felkészülve a komplex gyógyításra, holott a betegek nagy többsége komplex problémákkal küszködik, s erre vár megoldást az ellátóktól. Rámutatott, hogy bár vannak jól működő szolgáltatók, sőt jó egészségügyi rendszerek, ám az átvételük nem egyszerű, ugyanis a bevált modellek általában más-
A kórházaknak egyre nehezebb környezetben kell megvalósítaniuk stratégiájukat
12
AKTUÁLIS
hol nem működnek. Nigel Edwards az autonóm regionális irányítás mellett teszi le voksát, és óv az amerikai modelltől, amelyben a kórházat üzemeltető vállalkozás tulajdonosai lényegében csak a bevételt, a jövedelmezőséget vizsgálva határozzák meg tevékenységüket. A magyar egészségügy elmúlt három évéről Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár tartott tájékoztatót a résztvevőknek. Legfőbb célkitűzésként azt jelölte meg, hogy a magyarok egészségesebbek legyenek, de több felelősséget is vállaljanak saját egészségük érdekében. Tájékoztatást adott az irányítása idején bevezetett változásokról, például a sikeresnek ítélt népegészségügyi adóról, a dohányzás visszaszorításáról, a népegészségügyi programokról. Az új betegellátási szervezésnek köszönhetően kevesebbet kell utazniuk a betegeknek, valamint az olcsóbbá váló gyógyszerek miatt kevesebbet kell a patikában hagyniuk – sorolta az eredményeket. A béremelésnek köszönhetően nagyságrendekkel csökkent a rezidensek külföldre vándorlása, de mindezek ellenére a migráció jelentős most is – ez azonban nemcsak nálunk, hanem egész Európában jellemző, tette hozzá. Ma a központi kapacitástervező rendszernek köszönhetően látják a 48 ezer kórházi szerződést és az összes intézményi banki átutalást, ezzel kontrollálni tudják a kórházakat, állította Szócska Miklós. Véleménye szerint komoly zökkenők és kritika nélkül sikerült a kórházak állami kézbe vétele. A tanácskozás színhelyén hétfőn este nyílt meg az „Építészet a gyógyulásért 2013” kiállítás, és három kórházat, a Sziklakórház Múzeumot, a Szent János Kórházat és az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet látogatták meg az EuHPN szakemberei. Sándor Judit KÓRHÁZ 2013/10.
A határon átnyúló betegellátás hazai szabályozása szerint egy másik tagországban gyógyulni kívánó beteg számára először itthon keresnek szolgáltatót, amely teljesítménykorlátja fölött is elláthatja a beteget: a bevétel a szolgáltatót illeti, ugyanakkor jelentési kötelezettsége lesz az OEP felé. Az uniós irányelv életbe lépése a várólistákat csökkentheti, de tömeges igénybevételre nem lehet számítani.
TVK fölött fogadhatnak beteget a kórházak M
egnyílnak a határok az uniós tagországok betegei előtt október 25-én, ugyanis életbe lép a határon átnyúló betegellátás EU-s irányelve (2011/24.). A szabadságot azonban már maga a direktíva korlátozza, hiszen hangsúlyozza, hogy tiszteletben tartja, és nem sérti az egyes tagállamok azon jogát, hogy meghatározzák, milyen típusú egészségügyi ellátást tartanak megfelelőnek. Azt is leszögezi, hogy a határon átnyúló egészségügyi ellátás szabadságának nemzeti jogba történő átültetése és alkalmazása nem eredményezhet olyan helyzetet, amelyben a betegeket arra ösztönzik, hogy más tagállamban vegyék igénybe az ellátást, mint ahol biztosítottként jogviszonyuk van. Fontos kitétel a dokumentumban, hogy az unió más tagországából érkező betegek gyógyítása nem veszélyeztetheti az adott állam betegeinek ellátását. A magyar szabályozást a 340/2013. kormányrendelet tartalmazza (Magyar Köz löny, 2013. szeptember 25.), s alapvetően a hazai ellátás igénybevételét szorgalmazza a különböző korlátozások (például előzetes kérelem) megfogalmazásával, ahogy a direktíva is védi a tagállamok ellátórendszerének fenntarthatóságát és működőképességét. Bár az uniós irányelv eredeti célja szerint betegjogi kérdés elsősorban a határon átnyúló egészségügyi ellátás igénybevételének lehetősége, ám hozadéka lehet, hogy segít valamelyest a hazai várólisták ledolgozásában, hiszen a jövő évi költségvetési tervezet szerint ehhez egymilliárd forint pluszforrás áll rendelkezésre. Bár nincsenek becslések arra vonatkozóan, mekkora mozgás várható az uniós elv hatályba lépését követően, a tagállami korlátozások miatt nem lehet nagy vándorlással számolni – így szertefoszlottak azok az álmok, amelyek az egészségturizmus esetleges fellendülésével számoltak. A magyar kormányrendelet az E. Alap védelmében megfogalmazza: ha a betegforgalom utáni OEP-kifizetések elérik a járóbeteg-szakellátási kassza egy százalékát, akkor a kormányzati beavatkozás szükséges. KÓRHÁZ 2013/10.
Operáció. TVK felett vagy alatt?
Az uniós tagállamból érkező beteg ellátásának bevétele a szolgáltatót illeti, az ellátást ugyanakkor jelentenie kell az OEP felé, amely folyamatosan monitorozza az ellátási igény alakulását. Sürgős esetben továbbra is mindenkit el kell látni, és továbbra sem elvárás, hogy a beteg anyanyelvét kell használni a gyógyítás során. A hazánkban beutaló köteles ellátásokhoz, vizsgálatokhoz az uniós tagországból érkező betegeknek is beutalót kell hozniuk, ugyanakkor esetükben nem érvényesül a területi ellátási kötelezettség: ahol megjelennek, ott el kell látni, vagy várólistára venni őket – de fizetségért sem előzhetik meg a magyar betegeket a listán. Ugyan nem lehet tömeges betegvándorlással számolni „befelé” sem, azért problémát okozhat a beutaló kérdése. Egyelőre ugyanis nem sikerült tisztázni, hogy egy külföldi beteg kezelésekor az OEP felé történő jelentés során az intézmények mit kezdjenek a legfontosabb elemekkel (mint például a beutaló munkahely, orvos, betegség kódja), vagyis hogyan töltsék ki a jelentési felületet. Ugyanakkor az már szabályozott, hogy a szolgáltatók eldönthetik, kérnek-e előleget a külföldi betegtől, vagy az utólagos fizetést választják, s azt is milyen formában, készpénzben vagy átutalással kérik.
Bár olcsósága miatt esetleg vonzó lehet a magyar ellátórendszer, de miután várólistára kerül(het) a páciens (pénzért sem előzhet), s ráadásul a tapasztalatok szerint a betegek leginkább „anyanyelvükön” szeretnek gyógyulni, ezért a külföldiek részéről sem várható tömeges megjelenés a hazai ellátásban. Nagy mozgásokkal a magyar betegek részéről sem lehet számolni, már csak azért sem, mert legjobb esetben is több mint ötven nap szükséges a határozat megszületéséhez. Ehhez kérelmet kell benyújtania a betegnek, aki addig már nyilván orvosnál járt, kivizsgáltatta magát, tehát ezzel is időt töltött. Itthon pedig általában három hónap alatt megoldódik a legtöbb ellátás, így csak a kifejezetten hosszú várólistákon lévő betegeket érintheti a határon átnyúló ellátás lehetősége. Az árak is visszatartó erejűek lehetnek a magyar betegek számára. Kétféle térítési módot vehetnek igénybe: ha uniós közszolgáltatónál gyógyulnak, akkor az OEP a hazai szolgáltatási díj 130 százalékát téríti meg külföldi ellátáskor, míg ha magánszolgáltatónál gyógyul valaki, akkor csak az itthoni tarifa mértékéig fizet a Pénztár – mindezt utólag. Egy visszérműtétért itthon 75 ezer forintot fizet az OEP, ugyanakkor ennek többszöröse lehet a beavatkozás díja a nyugati tagállamokban (információnk szerint Németországban 1000 euró). Mivel az a cél, hogy hazai környezetben, hazai ellátásban gyógyuljon a beteg, ezért a külföldi gyógykezelés engedélyezése előtt az OEP megnézi, hogy van-e olyan hazai ellátó, amely a TVK-ján felül vállalni tudja a beteg ellátását. Csak nemleges válasz esetén kerülhet külföldi gyógyintézetbe magyar beteg, különben az OEP elutasítja kérelmét. A hazai kórházak számára ennek az OEP-eljárásnak üzenetértéke van, ugyanis ezzel a Pénztár elismeri, hogy van TVK felett hasznosítható kapacitásuk. Sándor Judit AKTUÁLIS
13
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) a nyár közepén adta ki közleményét amelyben, az európai kórházakban egyre gyakrabban fellépő nozokomiális fertőzések számának ugrásszerű növekedésére hívja fel a tagországok figyelmét. Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatása szerint ez a tendencia az utóbbi években a hazai kórházakra is jellemző.
Halálozás mint „módszertani ok” Az
ECDC jelentésében kijelenti: napjainkban, az európai kórházakban fekvő betegek közül egyre több páciens szenved el valamilyen kórházi fertőzést. A szervezet ezt a megállapítást a szakértői által, a kontinens harminc országának több mint ezer fekvőbeteg-intézményében végzett széleskörű vizsgálat összegzéseként tette. A vizsgálatban nemcsak egy adott időpontban észlelt nozokomiális fertőzések számát, hanem az intézmények által aktuálisan felhasznált antibiotikumok mennyiségét is rögzítették, és részletesen elemezték az ok-okozati ös�szefüggéseket is. Megállapították továbbá, hogy bármely kórház egyetlen átlagos napján az ott kezelés alatt álló betegek közül minden 18. személy (vagyis az unió ös�szes kórházát tekintve naponta körülbelül 80 ezer páciens) kénytelen elviselni valamilyen kórházi fertőzést. Évente összességében ez körülbelül 3,2 millió megfertőzött beteget jelent. A vizsgálati eredmények alapján a szervezet igazgatója kijelentette: a jelenlegi eredmények megerősítik azt a feltételezést, hogy az európai betegek kórházi kezelése, a fertőzések intenzív kockázata minden országban kiemelt közegészségügyi problémának tekintendő. A vizsgálat adatai szerint a legtöbb fertőzöttet (19,5 százalék) az intenzív osztályokon találták. Leggyakoribbak a légzőszervi, húgyúti és műtéti fertőzések voltak. Tüdőgyulladást a megfertőzöttek 19,4 százalékánál, alsó légúti fertőzést 4,1 százalékuknál, műtéti fertőzést 19,5 százalékuknál, húgyúti fertőzést pedig 19 százalékuknál diagnosztizáltak. A vizsgálat tényadatai azt a feltételezést is alátámasztották, hogy a kórházban fekvő betegek döntő többsége valamilyen antibiotikum-kezelésben is részesült. A szakértők becslése szerint az európai kórházakban összességében naponta több mint 400 ezer betegnél, vagyis a bennfekvők közül minden harmadiknál, az alapproblémái kezelése mellett, valamilyen okból antibiotikus kúrát is elrendelnek az orvosaik. Ami azt jelenti, hogy az említett páciensek többsége legalább egy, de általában többféle antibiotikumot is szed egyszerre.
14
INFEKCIÓKONTROLL
Megduplázódott fertőzésszám Röviddel a nemzetközi eredmények publikálása után, nyár végén az OEK a hazai adatokat is közzétette, amelyek a Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer (NNSR) információi alapján születtek. Az összesített adatok a fekvőbeteg-ellátó intézmények aktív osztályainak kötelező surveillancejelentéseinek számait tartalmazzák. Ezek kiterjednek egyrészt az incidencia alapú surveillance során észlelt nozokomiális járványokra, multirezisztens kórokozók által okozott fertőzésekre (MRK, Clostridium difficile, CDI, nozokomiális véráramfertőzések, másrészt a kórházak által önkéntesen vállalt periodikus surveillanceekre (sebfertőzés, eszközhasználattal összefüggésbe hozható fertőzések). Az NNSR adatai szerint 2012-ben 86 kórház, vagyis a hazai intézményeknek a 49,4 százaléka jelentett nála előforduló, multirezisztens kórokozók által kiváltott (MRK) fertőzést. 82 kórház (47,1 százalék) jelentett Clostridium difficile eseteket (CDI), 65 kórházban (37 százalék) pedig nozokomiális véráramfertőzéseket (VÁF) diagnosztizáltak. A beérkezett adatokat összesítve megállapítható, hogy az előző éviekhez képest az NNSR rendszer valamennyi moduljában emelkedett a bejelentett fertőzéses esetek száma. MRK-s esetet 789 fővel (31,8 százalékos emelkedés), CDI-t 2662 fővel (147,6 százalékos emelkedés), VÁF-ot pedig 184 fővel (9,4 százalékos emelkedés) több betegnél regisztráltak, mint 2011-ben. Figyelembe véve a betegforgalmi adatok pontosabb számítását, amelyben nem csupán az esetszámokat regisztrálják, hanem számolnak az ápolási napok és a halálozások számával is, kijelenthető, hogy minden modulnál mind a fertőzések előfordulásának gyakorisága jelentős gyarapodást mutatott. „Figyelembe véve az NNSR nagy lefedettségét, a jelentő intézmények összetételét és az egyes intézményekben folyó surveillance eltérő intenzitását, változatlanul fenntartjuk azon állításunkat, hogy az NNSR alapján számított fertőzési arányok alkalmasak az
egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések hazai helyzetének a jellemzésére és a trendek értékelésére, de feltehetően még mindig alulbecsültek. Erre utalnak a kötelező modulok ez évben először közzétett incidencia- és incidencia-sűrűségpercentiliseinek tág határai is” – állapítják meg a jelentést megfogalmazó epidemiológusok. Vagyis feltételezhető, hogy a közölt számoknál is súlyosabb lehet a helyzet, a valóságban több lehet a fertőzött betegek száma, hiszen a hazai kórházak közül csupán minden második jelentett, csaknem 50 százalékuk egyáltalán nem írt fertőzésjelentést az OEK-nak. A kórházak fele jelentett Tavaly a hazai kórházakban leggyakoribb és legjellemzőbb fertőzések a C. difficile és a multirezisztens kórokozók (különös tekintettel a Gram-negatív törzsekre) voltak. Mindkét területen az esetek erőteljes növekedése tapasztalható. A CDI-fertőzések száma már az ezredforduló első évei óta emelkedik, ami a szakértők szerint a magyar egészségügyben évről-évre növeli a kórházi-járványügyi kockázatok esélyét. A jelenség nem tekinthető egyedinek, ma már Észak-Amerika és Európa kórházainak többségében is tapasztalható, mert új, a korábbinál agresszívebb spórás, toxintermelő baktériumtörzsek jelentek meg. Gyakoribb és súlyosabb lefolyású járványokat okoznak, amelyek kordában tartása, illetve a fertőzött esetek kezelése rendkívüli anyagi megterhelést jelenthet a különböző egészségügyi rendszerek költségvetésére. A fertőzéssel járó problémákat csak súlyosbítja, hogy az esetek egynegyedénél a kezelés ellenére kiújul a betegség. A fertőzés bélflóra-károsodással jár, aminek legtöbbször a fertőzést megelőző antibiotikum-használat az okozója. Hangsúlyosan igaz ez a megállapítás a széles spektrumú készítményekre. A kórházakban emellett nagy szerepe van a fertőzés terjedésében a megfelelő minőségű infekciókontroll hiányának is. Az NNSR adatai szerint a magyar fekvőbeteg-ellátásban 2001-2009 KÓRHÁZ 2013/10.
között összesen 23 páciens betegedett C. difficile fertőzésben, és országosan mindössze 4 járványt regisztráltak. Halálos kimenetelű eset nem volt. 2010-ben 83 beteget regisztráltak, közülük hatan meghaltak, 2011-ben 209 esetet, három személy halt bele a fertőzésbe, 2012-ben pedig 155 fertőzöttet jelentettek, akik közül hat meghalt. A sporadikus C. difficile esetek ennél is aggasztóbb statisztikát mutatnak: 2009ben két kórház jelentett összesen öt esetet, a betegek közül egy halt meg. 2012ben pedig 84 kórház jelentett 4506 esetet, akik közül 1008 beteg elhalálozott. A járványügyi szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy korábban és jelenleg is a sporadikus C. difficile fertőzések leggyakrabban az aktív fekvőbeteg osztályokon fordulnak elő, de az utóbbi időben egyre többször regisztrálnak fertőzéseket a tartós ápolási osztályokon, illetve az időseket ápoló szociális intézményekben is. Feltételezhető, hogy oda a korábban aktív osztályokon fekvő betegek viszik át a kórokozókat. Az antibiotikus kezelések nem megfelelő alkalmazása mellett a fertőzés intenzív terjedésének oka lehet a fertőzött esetek késői diagnosztizálása is. Így egyes kórházakban a rosszul működő infekciókontroll miatt a beteg későn, vagy egyáltalán nem kerül elkülönítésre. Tovább növeli a fertőzés kockázatát az egészségügyi személyzet létszámhiánya, a kézhigiénés szabályok megsértése, vagy a higiénés feltételek súlyos hiányosságai. A jelentés, utalva a hazai gyógyszer-felhasználási adatokra megállapítja, hogy mind a járóbeteg-, mind a kórházi ellátásra egyaránt jellemző a szabálytalan antibiotikum-alkalmazás, ami táptalaja lehet a C. difficile fertőzések tömeges elterjedésének. Éppen ezért szükség lenne egy megfelelő központi kidolgozására és az abban foglaltak szigorú betartására az ellátórendszer minden pontján, az alapellátástól a fekvőbeteg-intézményekig. Szükség volna továbbá a szigorúbb infekciókontollra, az állandó és alapos ellenőrzésekre is. Veszélyes Gram-negatív kórokozók Az MRK-fertőzések legalább akkora problémát generálnak a fekvőbeteg-ellátásban, mint a C. difficile által okozottak. A hazai epidemiológusok szerint az antibiotikumoknak ellenálló baktériumtörzsek megjelenése globálisan elterjedt jelenség, ami a világ minden kórházában kisebb-nagyobb mértékben fellelhető. Oka a szabálytalanul és túlságosan gyakran alkalmazott antibiotikum-kezelés, következményei az egyre súlyosabb tünetekben megnyilvánuKÓRHÁZ 2013/10.
ló fertőzések, azok kezelésének folyamatosan növekvő költségei, a terápia kimenetelének bizonytalansága és a fertőzéssel összefüggő halálesetek számának ugrásszerű növekedése. A multirezisztens baktériumtörzsek közül legveszélyesebbek a Gram-negatív kórokozók. Azokra különösen jellemző a gyors, agresszív terjedés. Ilyenek például a közelmúltban nemcsak Európa más kórházaiban, hanem itthon is megjelent karbapenem-rezisztens kórokozók. A MR-kórokozók további terjedésének megakadályozása végett az Európa Tanács egészségügyi szekciója saját stratégia kidolgozására kérte fel a tagállamok egészségügyi hatóságait. Annak szerves részeként tünteti fel az antibiotikum-rezisztencia egyes országokat érintő helyi terjedésének a nyomon követését, az antibiotikumok terápiás alkalmazásánál a szigorú szakmai követelmények betartatását. Ajánlja továbbá a tagországok és azok egészségügyi intézményei számára a helyi adottságoknak leginkább megfelelő stratégiák kidolgozását és végrehajtásának szigorú kontrollját. A hazai kórházak által jelentett eseteken alapuló OEK statisztika szerint az utóbbi években nálunk így alakult a NNSR MRK moduljába tartozó multirezisztens kórokozók által okozott fertőzések száma: 2005ben 53 kórház jelentett ilyen esetet, akkor a fertőzött betegek száma 620 fő volt, közülük 161-en abba bele is haltak. 2012ben 84 kórház jelentett fertőzéses esetet, összesen 3263 betegnél, akik közül 876 fő halt meg. A betegek 48,7 százalékánál többféle kórokozó jelenlétét is diagnosztizálták. Az ebben a modulban jelentett fertőzések döntő többségét a sebfertőzések, a véráramfertőzések és a húgyúti fertőzések jelentették. Ezek együttesen okozták a multirezisztens kórokozók által okozott fertőzések 70 százalékát. A megfertőzött betegek átlagos ápolási ideje 30 nap volt. A fertőzések gyakorisága az intenzív terápiás, a belgyógyászati és a sebészeti osztályokon az átlagosnál sokkal kirívóbb volt. „A multirezisztens kórokozók intézményen belüli és intézmények közötti terjedésében a korlátozott személyi és tárgyi feltételek, a betegek izolálásának nehézségei és az infekciókontroll egyéb hiányosságai (például a célzott antibiotikum-felhasználás, a megfelelő kézhigiéné hiánya) játszanak fontos szerepet, a multirezisztens kórokozók okozta. Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések előretörése a krónikus és a rehabilitációs betegellátást is komolyan érintő járványügyi probléma. A multirezisztens kórokozóval fertőzött, tünetes ápolt mellett jelentős problémát
jelent a tünetmentes, de multirezisztens kórokozókat hordozó ápoltak elhelyezése, izolációja, különösen azért, mert a MRK tünetmentes ürítése hosszú ideig fennállhat, dekolonizáció csupán az MRSA-hordozás esetén lehetséges. Figyelembe véve, hogy az egészségügyi ellátással összefüggő MRK-fertőzések kialakulásában túlsúlyban vannak a külső rizikótényezők – melyek sikeresen kiküszöbölhetők volnának –, szükséges a helyi infekciókontroll megerősítése. Tekintettel arra, hogy a gyógyszerfelhasználási adatok alapján hazánkban mind az ambuláns, mind a kórházi szektorban gyakori az MRK-fertőzés kialakulását elősegítő antibiotikumok alkalmazása, megfelelő antibiotikumpolitika kidolgozása szükséges az egészségügyi ellátórendszer minden szintjén, ahol antibiotikumok felírása, illetve alkalmazása történik a betegellátásban” – figyelmeztetnek az OEK szakértői. Nincs ok aggodalomra! Falus Ferenc korábbi országos tiszti főorvos egy televíziós nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy szoros összefüggés lehet a kórházi nozokomiális fertőzések számának megduplázódása és az intézmények eladósodása között. Az, hogy a hazai kórházak kétmilliárd forinttal tartoznak a szakszerű takarítást végző cégeknek, és közöttük akad olyan is, amelyik már egy éve képtelen kiegyenlíteni a takarítók számláit, eleve azzal a következménnyel járhat, hogy az érintett intézményekben rosszabbak lettek a higiénés körülmények, vagyis ezzel kedvező táptalajt kínáltak a kórokozóknak. Legalább ekkora szerepe lehet a fertőzések terjedésében a kézhigiénés szabályok megszegésének is. Sajnos nemcsak Magyarországon, de a világon mindenütt problémát okoz az egészségügyi személyzet kézmosása, illetve annak a hiánya. A szakmai szabályok szerint mind az orvosnak, mind a nővérnek alaposan kezet kellene mosnia minden egyes betegnél, mielőtt hozzáér, ám ezt kevesen tartják be, noha nem igényelne semmilyen anyagi befektetést. Falus Ferenc szerint a magyar egészségügyi intézményekben mennyiségileg a világátlagnál viszonylag kevesebb antibiotikumot használnak, ám arányaiban sokkal többször alkalmaznak széles spektrumú készítményeket, mint másutt. Oka, hogy nálunk nincs egységes antibiotikum-politika, szabályozatlan ez a terület. Nincs irányadó, központilag kidolgozott szabályrendszer, amely előírná, hogy egy adott beteg kezeléséhez az orvos mikor, milyen antibiotikum-készítményt alkalmazhat. Az INFEKCIÓKONTROLL
15
egészségügyiellátás túlzott centralizálása, az utóbbi évek drasztikus forráskivonásai azt eredményezték, hogy egyes kórházakba késve érkeznek meg az eszközök, így olykor az alapvető higiénés eszközökből (pl. megfelelő méretű gumikesztyű, egyszer használatos eszközök stb.) hiány keletkezik, ami szintén táptalaja lehet a fertőzések terjedésének.
Az OEK-val és a volt tiszti főorvossal ellentétben az EMMI Egészségügyi államtitkársága sokkal optimistábban látja a helyzetet. Szerintük csupán „módszertani okai” vannak annak, hogy az utóbbi két évben duplájára emelkedett a nozokomiális fertőzések miatt elhalálozottak száma. Az egészségpolitika szerint a járványügyi szakértők „téves következtetéseket” von-
tak le, és azt hamarosan korrigálni fogják. Doncsev András államtitkár szerint aggodalomra semmi ok, mert a fertőzés következtében elhalálozott 3263 beteg statisztikája „olyan nem tisztított adat, nem a nyers halálozást mutatja” és nem más, mint „sajnálatos tévedés.” Lóránth Ida
Folyamatosan és nagy koncentrációban vannak kitéve fertőzéseknek az egészségügyi dolgozók munkájuk során, ám az infekciók jelentős része alapvető szabályok betartásával nem okoz problémát a betegellátásban.
Kórházi fertőzések: félkatonai rend kell az egészségügyben Cs
ökkentse kockázatát! 15 lépés, amelyet megtehet a vér útján terjedő foglalkozási fertőzés kialakulási kockázatának csökkentésére címmel ismertette intézkedési javaslatait dr. Nagy Kamilla, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Klinikai Központ Kórházhigiénés Osztály vezetője az IME október 16-i infekciókontroll-konferenciáján. Bár mindenki százszor hallott már a tűszúrásos balesetekről, mégis újra és újra beszélni kell ezekről, ugyanis az egészségügyi dolgozók HBV- és HCV-fertőzéseinek 39 százaléka, a HIV-fertőzések 4,4 százaléka munkavégzés közben éles eszközzel, tűszúrás miatt következik be. A világon évente több mint hárommillió egészségügyi dolgozó szenved el kontamitált éles eszköz miatt balesetet, ami akár 1100 esetben végződhet a dolgozó tartós egészségkárosodásával, esetleg halálával. Megemlítette azt is, hogy a dolgozó olyan fertőzést szerezhet a munkavégzés során, ami miatt korábbi munkakörét – amire képezte magát, nagy gyakorlatot szerzett – nem töltheti be. Ismertette, hogy a 2010/32. uniós irányelv értelmében a tagországok egészségügyi intézményeinek 2013. május 11ig intézkedési tervet kellett (volna) készítenie a dolgozók tűszúrásos baleseteinek megelőzése, csökkentése céljából – tehát éppen itt az ideje, hogy mindenki nekifogjon, tette hozzá. Az SZTE kórházhigiénés osztályán egyszerű, mindemellett hatékony és minimá-
16
INFEKCIÓKONTROLL
lis forrásból megvalósítható ajánlássort fogalmaztak meg. Tizenöt pontban foglalták össze, mire kell felhívni a dolgozók figyelmét, hogy elkerüljék a tűszúrásos baleseteket, illetve mit tegyenek, ha már bekövetkezett a baj. Az ajánlásban szerepel, hogy az egyszer használatos eszközöket valóban egyszer használják, ne sterilizálják őket, kerüljék a felesleges injekciózást (becslések szerint évente kb. egymilliárd injekciót adnak be, amelyek egy része nem feltétlenül szükséges), vagy például a veszélyes hulladékgyűjtőt úgy helyezzék el, hogy az kéznél legyen. Ajánlásként fogalmazta meg, hogy a dolgozók kérjék munkahelyi vezetőjüktől a WHO által javasolt, integrált védelmi mechanizmussal rendelkező biztonsági tűket, kanulöket, vérvételi szetteket. Legyen kötelező vagy sem? Felvetette, hogy az új dolgozó alkalmazása feltételeként kötelezően vegye fel a HBV elleni védőoltást. Persze rögtön hozzátette, hogy ezt nehéz megvalósítani, hiszen előbb felveszik a dolgozót, mintsem kiderülne, van-e védettsége, és hajlandó-e beoltatni magát. Ha pedig megtagadja a védőoltás felvételét, akkor megteheti-e a munkáltató, hogy nem alkalmazza a dolgozót, fűzte tovább a kérdéseket. Az ajánlások kiterjednek azokra az esetekre is, amikor már megtörténik a sérülés a beteg vérével/váladékával szennyezett eszközzel. A haladéktalan szakszerű sebellátás után
nem maradhat el az eset jelentése, az expozíció dokumentálása. Dr. Nagy Kamilla szerint mindenkinek segítenie kell a munkahelyén bekövetkező vérrel való kontaktusok surveillance-
Dr. Makara Mihály
ét. Egy intézményi monitorrendszer adatai pedig segíthetik a helyi prevenció kialakítását. A kórházi fertőzésekben a hepatitis vírusok jelentőségéről beszélt dr. Makara Mihály, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelőintézet orvosa. Becslések szerint a világon 170 millió ember szenved HCV okozta idült májgyulladásban, hazánkban pedig vélhetően hetvenezer HCV-fertőzött él. Bár sokan hosszú ideig panaszmentesen élnek, 35–50 ezer KÓRHÁZ 2013/10.
olyan beteg lehet, akinél még nem mutatkoznak tünetek, vagy lassan kialakuló májzsugorban, májrákban szenvednek. 2004 óta mindössze hétezer beteg kapott kezelést, s közülük is csak 3500 beteget tudtak meggyógyítani. A Hepatitisz Regiszter (HepReg) adatai szerint tavaly óta új esélyként 2800, a korábbi terápiákra nem reagáló beteg részesül úgynevezett hármas kezelésben. A gyógyulás ára kemény, ráadásul sok mellékhatással jár, tette hozzá. Dr. Makara Mihály arra is rámutatott, hogy a májátültetések fő oka a HCV, s hogy veszélyeztettek lehetnek azok, akik 1993 előtt kaptak transzfúziót, ugyanis 1993 februárjában vezették be a szűrést a vérkészítményekre. A megelőzés legfőbb módszerének az egyszer használatos eszközök valóban egyszeri használatát jelölte meg. Ismét sárgaságjárványok Bár a HAV sok helyről eltűnt, mégis az elmúlt egy-két év alatt a fővárosban igazi klasszikus járványokat láthattak a kollégák, mondta dr. Maszárovics Zoltán, az egri Markhot Ferenc Kórház higiéniai osztályát vezető főorvos, aki az egészségügyieket fenyegető fertőzéseket vette számba előadásában. Beszélt például a varicelláról: vajon az egészségügyi szolgáltatónál rákérdezzenek-e arra, volt-e bárányhimlője a dolgozónak? Ha ugyanis egy új dolgozó fertőző osztályokon készül dolgozni, ezt mindenképpen tisztázni kell, és szükség esetén védőoltással ellátni. A tífusz például nagyon ritka, de mégis az ajánlás azt mondja, hogy aki olyan munkakörben dolgozik, hogy szennyeződhet fekáliával, annak védőoltásra van szüksége. Ám a vakcina nem ad életre szóló védettséget, kérdés, oltsák-e
rendszeresen a dolgozókat tífusz ellen. Fel kell becsülni a kockázatot, meggondolandó a dolog, tette hozzá. Probléma az influenza elleni védőoltás is: minden őszön előjön a probléma az egészségügyi intézményekben. A világon 2 és 82 százalék között mozog azoknak az aránya, akiket beoltanak. A hazai ellátóknál ingyenesen és könnyen hozzáférhető a dolgozók számára, ám ennek ellenére a korábbi, 20–25 százaléknál nehéz volt magasabb átoltottságot elérni, tette hozzá. Dr. Maszárovics Zoltán emlékeztetett a pár éve kitört pánikra, de akkor is alig ment, harminc százalék fölé a mutató, az elmúlt években pedig visszaesett 15 százalékra (egri adatok), hiába kampányolnak, erősködnek a védőoltás mellett. A vakcina kötelezővé tételével 90 százalék fölötti átoltottságot lehetne elérni az egészségügyi dolgozók körében, ezért szerinte ezen is el lehet gondolkodni. Óvakodj a két „C”-től! Arra is felhívta a figyelmet, hogy az ente rális fertőzések közül a két „c” betűs jelenti a legtöbb problémát ma Magyarországon: a calici a lakosság körében okoz járványt, és onnan kerül be a kórházba, a másik, a Clostridium difficile pedig a kórházakban terjed, például ápolási otthonokban az idős betegeket könnyen megfertőzi. A kettő lefolyásában is ellentéte egymásnak, ugyanis a calici gyors lefolyású, akut tüneteket okoz, de mindenki meggyógyul belőle. Talán ezért is könnyebben veszik az egészségügyi dolgozók, mint kellene, pedig egy korábban fertőzött dolgozó szervezete még napokig üríti a vírust, és ha betegen dolgoznak, akkor fertőzhetnek.
A C. difficilét pedig azért veszik lezserebben, mert viszonylag ritkán kapják el, de ha igen, akkor komoly tüneteteket okoz. Mindkettő kapcsán folyamatosan figyelmeztetni kell a dolgozókat a kézhigiénés szabályok betartására, mind a betegek érdekében, mind saját maguk miatt. Bár szerencsére ritka a tbc, ettől függetlenül rendszeresen előfordul egy-egy fertőzött beteg a kórházakban, aki a többi beteget és az egészségügyi dolgozókat is megfertőzheti. Mindenképpen fontos elkülöníteni a betegeket, szigorú szabályok vannak rá, például negatív nyomású kórterembe kellene elhelyezni a tbc-seket, de ma ennek nincsenek meg a feltételei, így óriási kérdés hová, hogyan különítsék el a fertőzött pácienseket. Az egri kórházban előfordult, hogy egy normál immunstátuszú dolgozó elkapta a betegséget, amely súlyos lefolyású volt esetében. Fontos kérdésnek nevezte a védőruhák kötelező viselését. Mint mondta, jó a hazai szabályozás, ám kissé kezdik lezseren kezelni az intézményekben a védőruházatot. Hallott olyan vélekedést, hogy miért a szigor, hiszen Angliában például nyakkendőben vizitelnek az orvosok. Ez szerinte helytelen gyakorlat, mert nem véletlen, ha valahol egységes ruházatot követelnek meg. Nagyon szép, hogy egyes osztályokon egységes pólót csináltatnak maguknak a dolgozók osztályuk feliratával, ám az már végképp nem helyes, hogy utána hazahordják ruhájukat kimosni. Az egészségügyben dr. Maszárovics Zoltán szerint szükség van félkatonainak is nevezhető szervezett rendre. Sándor Judit
Csiba Gábor: ez nem politikai, hanem orvosi történet Nem keverné a miskolci csecsemőhalálok miatti történetbe a politikát Csiba Gábor, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház október 22-én visszahelyezett főigazgatója, akinek reményei szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálatát követően sem lesz az ügyben újdonság. „Egyáltalán nem éreztem méltatlannak, ami velem történt, sőt, ha nem határozták volna el a munkavégzés alóli mentesítésemet, akkor én magam kértem volna, épp azért, hogy biztosítsuk a vizsgálat teljes pártatlanságát és semlegességét. Hogy a látszatát is elkerüljük annak, hogy bármit is befolyásolhatok” – mondta el az interjúban Csiba Gábor. Hozzátette, véleménye szerint ez nem politikai, hanem orvosi-epidemiológiai történet és tudomása szerint semmi olyan nincs az államtitkárság közleményében, amelyekről nem tudtak, vagy meglepetést okozhatott volna. „A lényeg az, hogy ezek a kisgyermekek éretlenek voltak. Volt, akiben megtalálható volt a kórokozó, de mivel megkapták az antibiotikumos védelmet, a kórház minden egyes lépést megtett azért, hogy megmentse ezeket a gyermekeket. Egyébként pedig azt gondolom: nem csak azt lehet megkérdezni, miért haltak meg ezek a gyerekek. Azt is meg lehet kérdezni, miért születtek meg. Azért, mert a tudomány és a technika annyira előrehaladt, hogy egyre kisebb súlyú, éretlenebb gyermekek tudnak megszületni, ők persze egyre védtelenebbek is.” (Medical Online)
KÓRHÁZ 2013/10.
Dr. Csiba Gábor
INFEKCIÓKONTROLL
17
Egy holland tanulmány a látható és láthatatlan higiéniai kockázatokra hívja fel a figyelmet.
Védekezzünk a higiéniai krízis ellen É
rdekes tanulmányt érkezett lapunkhoz Hollandiából, melyből kiderül, hogy a Benelux államokban is ugyanúgy szenvednek a kórházon belüli higiéniai problémáktól, mint Magyarországon. 2009-ben a holland közszolgálati televízió rejtett kamerás felvételeken mutatta be a holland kórházak higiéniai helyzetét, amelynek eredményeként nagymértékben megrendült a bizalom a holland egészségügyi intézményekben, és a közvélemény azonnali lépéseket követelt az egészségügyi kormányzattól. Ez a forgatókönyv Magyarországon sem elképzelhetetlen… Nozokomiális fertőzések Olvasóink számára nem újdonság, de nem árt megismételni, mit nevezünk nozokomiális fertőzéseknek: a kórházban vagy egészségügyi intézményekben szerzett fertőzéseket, amelyek szennyeződésekkel való direkt vagy indirekt érintkezéssel vagy a levegőn keresztül jutnak el a betegekig. A legjellemzőbb kórházi mikroorganizmusok között megtalálható a norovírus, az ESBL (kiterjesztett spektrumú béta-laktamáz) baktérium, az MRSA (methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus) baktérium, valamint a Clostridium difficile baktérium.
Honnan érkezik veszély? Fontos tisztában lenni azzal, hogy a nozo komiális fertőzések elsősorban a nem megfelelő tisztítás és odafigyelés következményei. A felmérések szerint a belsőépítészeti jellemzők nagymértékben meghatározzák a fertőzésveszély mértékét, amelyet az elégtelen takarítási tevékenység, a nem kellően képzett takarítók, valamint a nem professzionális vagy piszkos takarítóeszközök képesek megsokszorozni.
„27 beteg halt meg a baktériumfertőzés miatt”
18
INFEKCIÓKONTROLL
lapításai Magyarországon is kiválóan megállnák helyüket.
„A kórházak a költségcsökkentés miatt koszosak”
A nehezen tisztítható lámpák, bútorlábak, ajtórések, fúgák, takarítóeszközzel nem elérhető területek nagy gondot okoznak, és jelentős mértékben hozzájárulhatnak a nozokomiális fertőzések kialakulásához. A nem megfelelő takarítási költségvetés folyamatos nyomás alá helyezi a takarítási minőséget és a higiéniás helyzetet. A kórházak csökkenteni akarják takarítási költségeiket, az alvállalkozók nem tud-
Nehezen takarítható helyek
nak engedni a profitelvárásokból, ennek eredményeként a kórházi takarítócsapat kénytelen csökkenteni a takarítási tevékenység minőségét és mennyiségét. Mivel Hollandiában sem áll rendelkezésre megfelelő szakképzett munkaerő, illetve a szakképzettséget meg kell fizetni, a költségcsökkentési próbálkozások jellemző következménye, hogy a takarításhoz nem kellően értő dolgozók végzik a feladatokat. A költségcsökkentés egyenes következménye, hogy a takarítást az alvállalkozó vagy kórház részéről ellenőrző vezetők sem veszik annyira szigorúan a takarítást, és ugyanez az oka a nem professzionális vagy koszos takarítóeszközök használatának – véli a tanulmány, amelynek megál-
Hogyan előzhetjük meg a higiéniai krízist? A holland tanulmány azt javasolja, dolgozzunk a legmodernebb takarítási protokollokkal és szakmai programokkal. A takarítócsapatot vonjuk be a kórházi tevékenységbe, akkor is, ha alvállalkozóként végzik a feladatot. Intézményvezetőként határozzuk meg, hogy mi az elégséges takarítási költségvetés mértéke, és ezt a költséget ne áldozzuk fel – hiszen sokkal több lehet a veszteség, mint a megtakarítás. Valamint mind takarítói, mind intézményvezetői szinten törődjünk a tisztaság kérdésével és kérjük számon a megfelelő minőségű munkát. Professzionális eszközök Nem megkerülhető kérdés a megfelelő takarítóeszközök, professzionális és hatékony takarítórendszerek, például professzionális takarítókocsik és mikroszálas rendszerek alkalmazása. Ezek alapvető jellemzője a hatékonyság, az ergonómia és a gazdaságosság. A hatékony takarítórendszerek alkalmazása időt spórol meg, könnyebbé teszi a takarítók számára a munkát, a legmodernebb takarítási technológiát képviseli, hatékony és optimális takarítási teljesítmény nyújt – így csökkentve jelentős mértékben a nozokomiális fertőzések kialakulásának valószínűségét.
Professzionális takarítókocsi
KÓRHÁZ 2013/10.
Mikroszálas kendő a Clostridium difficile ellen Microroll, ami letörli a baktériumokat Mi a mikroszál? Hogyan működik? A mikroszál egy nagyon vékony, mesterségesen előállított szál. 700–1000-szer vékonyabb, mint az ember hajszála. Általában poliészterből és poliamidból készül. A mikroszál szálvastagsága 1 dtex (10 000 méter hosszú szál tömege 1 gramm). A mikroszál működése A mikroszál a felület mikroszkopikus egyenetlenségeit, hasadékait is képes elérni, amire a mikroszálnál jóval vastagabb szálak nem képesek.
Ha a kendő általános méretű szálakból készült: a felület törlés előtt és után
Ha a kendő mikroszálból készült: a felület törlés előtt és után A Microroll mikroszálas kendő esetén a mikroszálak közötti nagyon vékony kapillárisok felszívják es megtartják a folyadékot, annak ellenére, hogy a mikroszál önmagában nem nedvszívó. A Microroll eldobható mikroszálas kendő használatának előnyei: • Hatékony szennyeződés-eltávolítás • Tisztítószer megtakarítás • Gyorsabb és hatékonyabb takarítás • Javított higiéniás körülmények • A felület csíkmentesen szárad A Mikroroll mechanikus szennyeződés eltávolítása annyira hatékony, hogy a felületről még a baktériumokat is képes letörölni. A Mikroroll mechanikusan eltávolítja a felületről a baktériumokat A független Microsearch Laboratories (UK) a Microroll eldobható mikroszálas kendő mechanikus baktériumletörlő képességét vizsgálta. A hivatalos eredmény azt mutatja, hogy a baktériumszint a Microroll kendővel történt egy törlés után jelentősen csökkent. Clostridium difficile Vegetatív 99,99% Spórák 99,99% MRSA 99,99% Az eredmény bizonyítja a Microroll kendővel történő tisztítás hatékonyságát.
A Vileda Professional Microroll kendővel kapcsolatosan érdeklődni lehet: MEDI-CLIN Kft. Hajszákné Kovács Jolán (Madarász Joli) +36-20-96-22392
[email protected]
A patológia a görög pathos (fájdalom) és logos (tudomány) szavakból alakult ki, ez a tudományág a beteg sejtek, szövetek és szervek szerkezeti és funkcionális változásaival foglalkozik.
A patológia és a patológusok helyzete K
orszerű patológiáról az 1800-as évek közepétől beszélhetünk. Legfontosabb feladata a boncolás volt, azonban a mai patológia már korántsem egyenlő a kórbonctannal. Ez a változás az 1930-as években következett be, ekkor indultak el az élőből vett szövettani anyagok vizsgálatai, amivel a patológus nagy segítséget nyújtott/nyújt a beteget kezelő orvosnak a diagnózis felállításában, ezáltal vált a patológus és a klinikus egymásra utalt nélkülözhetetlen társsá. A patológusok nem titkoltan diagnosztikai tevékenységükkel az eredményes, magas színvonalú betegellátáshoz és az orvostudomány fejlődéséhez kívánnak hozzájárulni. Magyarországon sajnos rendkívüli létszámhiány alakult ki a patológiai osztályokon az elmúlt évtizedekben, ami hatékony működésüket, ezzel együtt a betegellátás színvonalát mára súlyosan korlátozza (például hosszú leletátfutás, patológus nélküli patológiai osztályok). Az okok közt meg kell említeni a szakma indokolatlan alulbecsültségét és alulfinanszírozottságát (alacsony fizetések, korszerűtlen, elavult felszereléssel működő osztályok). Nem lehet tagadni, hogy ahol a patológiai osztályok működését nem fejlesztik, ott a betegellátás színvonala is elmarad a ma elvárható szinttől. Két évvel ezelőtt a Magyar Patológusok Társasága 69. Kongresszusának egyik délelőttjét a szervezők a patológusok helyzete megvitatásnak szentelték. Akkor Kopper László, a szakmai kollégium elnöke a problémák közt kiemelte, hogy a finanszírozás számos feszültség forrása. A legtöbb helyen a patológia működési feltételei a kórházvezetéstől függnek, ezért a belső minőségellenőrző szerepet nem tudja maradéktalanul betölteni. A molekuláris patológiai vizsgálatok költségeit a HBCS-ből alig, vagy nem is lehet fedezni, ezért a korszerű diagnosztika és a klinikai betegellátás kerül konfliktusba. Ezeknek a diagnosztikáknak csak kisebb részét fedezi a biztosító, ami azért is tarthatatlan, mert a terápia – különösen a rendkívül drága célzott onkológiai kezelés – indikációjához egyre több esetben kötelező a vizsgálatok elvégzése. A szakemberek egy része önálló patológiai kasszát szeretne, korszerűsített kódrendszerrel, amely
20
KONFERENCIA
jobban tükrözi és ellenőrizhetőbbé teszi az elvégzett munkát. A problémákat tetézi, hogy a patológia változatlanul hiányszakma, nemcsak az ezt választók alacsony száma miatt, hanem azért is, mert az erkölcsi és anyagi megbecsülés híján képzett szakorvosok vándorolnak el. A patológia empirikus szakma, a szövettani leletek értékeléséhez rengeteg tudás, folyamatos tanulás és még több rutin szükséges, egy patológus 10–15 év munka eredményeképp leletezhet felelősséggel önállóan, és éppen ebből a 35–45 éves korosztályból mennek legtöbben külföldre. A svéd patológiákon dolgozó szakemberek 10 százaléka magyar. Az itthon maradottak, különösen a vidéken élők 3-4 állást is vállalnak, elsősorban anyagi okok miatt. Ez egyben kényszerhelyzet is, nem egy helyen nincs is patológus, és nem ritka, hogy csak egy látja el a munkát, ami sok szempontból nemkívánatos jelenség. A megoldások között igen fontos a diagnosztikai munka minőségének biztosítása és ellenőrzése, amihez mind a személyi, mind a tárgyi feltételeken jelentősen javítani kell. Komoly kihívás a centrumok kialakítása, ezt hangsúlyozta Matolcsy András professzor. Ez a stratégia az egész egészségügyet át fogja hatni, amire a patológusszakmának is fel kell készülnie, s minél hamarabb letennie a döntéshozók asztalára, hogy milyen jövőképet szeretnének a patológusok. Ezt az elképzelést egyöntetűen támogatták a gyűlés résztvevői, az akaratban tehát nincs hiány. 2013 októberében a 71. patológuskong resszuson ismételten foglalkoztak a patológia és a patológusok helyzetével. A Magyar Patológusok Társasága felmérést készített az aktuális helyzetről, amit Matolcsy András professzor, a társaság elnöke ismertetett. A felmérés eredménye szerint 270 aktív patológus működik az országban. Közülük 209 fő 29–62 év közötti. A 62–83 év közöttiek száma 61 fő. Teljes munkaidőben foglalkoztatott 216 fő, részmunkaidőben 126 fő. A számok mutatják, hogy a patológusok egy része a teljes munkaidőben és a részmunkaidőben foglalkoztatottak között is szerepel. Ez másként fogalmazva azt jelenti, hogy többeket két, illetve három munkahelyen is foglalkoztatnak. Azt tapasztalták, hogy 64 kórházban van pa-
tológiai (biopsziás) osztály. Ezek 70 százalékában a minimumfeltételek nem teljesülnek. Az osztályok 27 százalékánál kritikus túlterhelés a jellemző. A boncolások tekintetében is vannak gondok. A szabad kapacitás kevés. A feladatok megoldásához a patológusok száma nem elegendő. Hosszú a leletek átfutási ideje. Az átlag 7 nap, de a leghosszabb az akár 21-22 nap is lehet. A kritikus túlterheltség mellett nem lehet minőségi követelményeket támasztani. Összehasonlításként Matolcsy professzor megemlítette, hogy a népességét tekintve kisebb Hollandiában például 400 patológus működik. Erre fel kell hívni a figyelmet, mert a patológia jelentősége egyértelműen nő. Szinte megismételte a 69. kongresszuson is már általa említetteket, nevezetesen azt, hogy igen fontos a diagnosztikai munka minőségének biztosítása és ellenőrzése, amihez mind a személyi, mind a tárgyi feltételeken jelentősen javítani kell. Komoly kihívás a centrumok kialakítása. Ez a stratégia az egész egészségügyet érinti, amihez a patológus szakmának fel kell nőni. Fontosnak tartotta az együttműködést a szakmapolitikát meghatározó szervezetekkel, intézményekkel. A kongresszuson előadást tartott dr. Laczó Andrea a GYEMSZI DD TGI igazgatója. Előadásának bevezetőjeként arról beszélt, hogy közel két évtizeden keresztül gyakorló cito-patológusként dolgozott. Ezt követően került az igazgatás, a szakmapolitika csinálásának területére. Így egy kicsit belülről és egy kicsit felülről is képes megközelíteni, megítélni a helyzetet, a problémákat. Beszámolt arról, hogy Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár 2013 elején szorgalmazta, hogy készüljön egy felmérés a GYEMSZI, OEP, OTH együttműködésével a patológia helyzetéről. A felmérés adatai más forrásokra támaszkodtak, mint a Patológusok Társaságának felmérése, de az adatok nagymértékben összhangban vannak, ami azt jelenti, hogy nyugodtan lehet támaszkodni ezekre az adatokra. A két felmérés, mintegy validálta egymást. Az adateltérések a szubjektivitásból adódnak. Alapvetően térségi szinten kívánták a helyzetet meghatározni és ez alapján majd a jövőt tervezni. Felmérésük szerint a GYEMSZI KÓRHÁZ 2013/10.
által megfigyelt 112 kórházból 68-ban (más megközelítésben 64-ben) van teljes körű tevékenységet végző patológiai osztály. Ez akár tekinthető soknak is. Igaz hozzátette: mihez képest? 25 kórházban csak boncterem van. Nincs patológiai tevékenység 19 kórházban. Az OEP 2012. év végi kimutatása szerint 308 patológusból 300 aktív. A felmérés 242 aktív patológust talált a kórházak jelentése szerint. A rezidensek száma 70 fő. A 62 éven felüliek száma 62 fő. A korfa egybehangzó megítélés szerint nem megfelelő. Vizsgálták a patológusok mozgását is. Egy patológus maximum három munkahelyre utazik. Több ilyen területet és szakembert is regisztráltak. Érdekes, és a jövőt illetően nagyon fontos adat a foglalkoztatási jogviszony. A patológusok között kevés a közalkalmazotti munkaviszonyban foglalkoztatott. Nagyon sokan vállalkozási formában tevékenykednek. Jellemző a közreműködői szerződéssel foglalkoztatás. A szakmai minimumfeltételekről is érdemes szót váltani. Nem mindenki számára érthető a kialakult helyzet, ami az egyes alkalmazotti kategóriákban foglalkoztatottak számát illeti az egyes progresszivitási szinteken. A boncmesterek száma 169 fő. Laczó Andrea megjegyezte, hogy az egy főre jutó elvégzett munka nem utal túlterhelésre. Példaként hozta fel a boncolások számát. Évente 41200 boncolást végeznek, ami szerint egy szakorvosra 191 boncolás jut, ami kevesebb, mint a munkanapok száma. Eldöntendő kérdésként jelölte meg, hogy hol legyenek a boncolások. A közösségi, vagy a szakkórházakban? Hol legyen boncterem? Szállítás utáni boncolást a megfigyelt évben 50 intézetben végeztek. Boncolás céljából történt halottszállításra az OEP 2012-ben 65 millió forintot fordított. Melyik a jövedelmezőbb megoldás? A halott szállítása, vagy az orvos utaztatása? A számítások azt mutatják, hogy évi 250–300 boncolás felett már nem éri meg beszállítani a halottat boncolásra a centrumokba. Nem megkerülhetők a kegyeleti szolgáltatások igen eltérő árai az egyes intézményekben. Kiugró és helytelen példaként említette meg a 750 Ft/A4-es lap áron számolt boncolásijegyzőkönyv-másolat elkészítését. Ez nem védhető. Ahogyan a 90 napos boncolási jegyzőkönyv elkészítése sem. A szövettani esetek számában is óriási területi egyenetlenségek vannak. A citológiai lelet átfutási ideje országos átlagban 8,4 nap, de óriási eltérések vannak. A felmérés szerint 3 és 24 nap közötti a szórás. A finanszírozással kapcsolatosan is adott információt a felmérés. A 2010. évi adatok alapján a tételes elszámolás a jellemző az OECD-országokban. A financiális problémák mindenhol hasonlóak. 2012-ben a „patológiai kassza” – bár KÓRHÁZ 2013/10.
hivatalosan nincs ilyen – 10 milliárd forint volt. Ennek megoszlása: 5,3 milliárd forint a járóbeteg-szakellátásként végzett tevékenység finanszírozására, és 4,1 milliárd forint a fekvőbeteg-ellátásra jutott. A magánszektor nem jellemző, 3-4 szolgáltató van jelen, amelyek OEP-finanszírozású munkát végeznek ezen a területen. Az egyetemek vezetik a legnagyobb összegeket kapottak toplistáját, jogosan. Érdekesség, hogy az első 20 szolgáltató a kassza 50 százalékát viszi el. A többi 86 kapja a másik 50 százalékot. Ez már mutat valami centralizációt, amire az egészségügyi kormányzat törekszik. A felmérés alapján meghatározták egy átlagos magyar térség jellemző adatait. A térségeket ugyanis ennek megfelelően célszerű kialakítani. Az átlagos magyar térségben 1,2–1,3 millió fő lakik. Nyolc ilyen térség van Magyarországon. Egy térségben van 14 kórház, ½ egyetem, 8,5 teljes funkcióval működő patológia, 3 „csak”-boncterem és 2,5 olyan hely ahol semmilyen patológiai tevékenység nincs a helyszínen. A patológusok tételes mozgását megvizsgálva azt tapasztalták, hogy tértől, távolságtól független a mozgás, ami arra enged következtetni, hogy nem szakmai kérdések, hanem feltehetően anyagiak a mozgató erők. Jellemző a szervezetlenség. A viszonyrendszer és az útvonalak áttekinthetetlenek, kuszák. Nagyon súlyos humánerőforrás-hiány van a patológiában. Túl sok az egyszemélyes patológia. A szakmai minimumfeltételek sem tükrözik feltehetően a munkavégzés mennyiségét. Sajnos a rendszerben nem látszik a kontroll, a minőség, vagy akár a szolgáltatáshoz való egyenlő hozzáférés lehetősége. Mindenki más tart ideális állapotnak. A hozzátartozók, a betegek azt, hogy legyen egységes, megfizethető a kegyeleti szolgáltatás, legyen minél rövidebb a leletátfordulási idő. A finanszírozó szerint ideális az lenne, ha reális lenne a költség és lehetőleg minél kevesebbet kellene erre költeni. A kórházi menedzsment szerint ideális az, ha jövedelmező a patológiai tevékenység. Kisebb kórházak vezetői pedig örülnek, ha ezzel nem kell foglalkozniuk, ezért szívesen átengedik ezt a tevékenységet másnak. A patológus elfogadható mértékű munkaterhelést, a szakma erkölcsi és anyagi elismerését, és szakmai szabadságot szeretne. Ilyen körülmények között mi lehet a megoldás? Egyrészt az, hogy nem csinálunk semmit és minden marad a régiben. Másik megoldás a patológiák külön kiszervezése. Erre már vannak példák. Ezeknél a vállalkozás a kórházi menedzsmenttel egyezkedve próbálja a patológia finanszírozását megoldani. Harmadik megoldás lehet a külön patológiai kassza létrehozása a HBCS-ből kiemelve.
Ez azért nem járható út, mert eben az OEP nem partner. Negyedik megoldás lehet a telepatológia. Sokan ettől várják a megoldást. Az előadó fontosnak tartotta kiemelni, hogy ő nem ezek közé tartozik. Az igazán jó megoldás a véleménye szerint a struktúraváltás. Térségi modell létrehozása térségi koncentrációval, térségi kontrollal együtt. Ennek együtt kell járnia szakmai integrációval, szakmai állásfoglalásokkal, egységes leletezési módszertannal, leletformával. A kongresszus jelentős eseménye volt a digitális patológiáról rendezett plenáris ülés. Az ülést a 3DHISTECH Kft. kiemelt fontosságúnak tartotta és támogatta. A patológia rohamosan fejlődő területe, ami a 21. században már-már cseppet sem meglepő, a telepatológia. Ennek lényege, hogy számítástechnikai háttérrel a minták szövettani vizsgálata a Föld bármely pontján (távolról is) lehetséges. Az eljárás során az üveglemezen vizsgált szövetet egy speciális automata (ún. metszetszkenner) beolvassa, majd számítógépes szerveren tárolja. Az adatok összehangolt együttműködés keretén belül a világ bármely területén lehívhatók, akár párhuzamosan is értékelhetők. A szekcióban sokan megemlítették a 3DHISTECH úttörő szerepét, és hozzájárulását a szakmai fejlődéshez. Bár nyilvánvalóan fiatal cégről, és nagyon új termékről van szó, a cég máris nagy utat járt be. A virtuális mikroszkóp előállítása már gördülékenyen megy, jelenleg a feladataik többnyire a tökéletesítések, a még jobb beállítások, még precízebb eredmények biztosítása. A virtuális mikroszkóp életciklusának jelenleg a bevezetési szakaszán van túl. Annyira új termékről van szó, hogy, 2005 elejéig a 3DHISTECH volt az egyetlen gyártó Európában, és valószínűleg ők voltak az első cég a világon, amely ilyen eszközt gyártott. A vállalkozás megalapításánál és később a működtetés folyamán is óriási jelentőségű a tudás, valamint annak felhalmozása. Fontos az is, hogy ezt a tudást hatékonyan tovább lehessen adni a cégen belül, valamint kifelé, a stratégiai partnereknek is. Ezt a tudást, ezt a tapasztalatot meg is kell védeni. Magyarországon, és nemzetközi viszonylatban is igyekeznek a saját szellemi termékeiket megvédeni, egyúttal biztosítani a cégnek a stabilitást a piacon. Ennek egyik hatékony eszköze a saját fejlesztések megvédése szabadalommal. A kft. egyedüli tulajdonosa dr. Molnár Béla az MTA doktora, aki szakmáját tekintve belgyógyász. A SOTE II. Belgyógyászati Klinikáján alapította meg a Sejtanalitikai Laboratóriumot. Fekete Tibor KONFERENCIA
21
Jól megválasztott színekkel, anyagokkal, bútorokkal, világítással, jól átgondolt, működő terekkel gyógyítani lehet – derült ki a Vincze Anikó és Szenes István belsőépítészekkel folytatott beszélgetésekből.
A kórház humanizálása Kórháztörténet
A
Építészet
Tartószerkezetek
belsőépítész általában a megrendelővel dolgozik, az ő igényeinek megfelelően alakítja ki az életteret. A projekt első pillanataitól részt vesz a munkában, az orvostechnológussal, építészekkel és a többi szakági tervezővel szoros együttműködésben dolgozik. A piacon működő Wochna Csoport azonban e tevékenységeket együtt végzi. A kórház speciális funkciója miatt ez a szerencsés megoldás. Valós folyamatos egyeztetés, közös munka, precíz tervezés előzi meg a végeredményt. A cégcsoport vezetője, Wochna Tibor úgy véli, az orvosi ellátás szakmai színvonalán túl – amely nem célja, hanem minimális feltétele a gyógyu lásnak – a betegek három dolgot érzékelnek a kórházi ellátásból: a bánásmódot az ápolás során, az élelmezés minőségét és nem utolsó sorban a beteget körülvevő ápolási környezet színvonalát. Sokszor divat az igénytelenséget a szűkös anyagiakra fogni, de meggyőződése szerint az esetek legnagyobb részében egyszerű gondolkodásmódváltoztatásra van szükség.
22
Kórháztervezés
Épületgépészet
Épületvillamosság
Orvostechnológia
Belsőépítészet
– Mi a belsőépítészeti tevékenység lényege? – kérdeztük a cégcsoport belsőépítészét, Vincze Anikót. – A belsőépítész munkája a projekt legelején kezdődik. A jó belsőépítész egyben jó pszichológus is. Megismeri megrendelője személyiségét, ízlését, napi rutinját, szinte az életébe kap bepillantást. Ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy a munka végén mindenki elégedett lehessen. A megrendelő nyugodt szakmai munkáját a belsőépítész által kialakított élettér nagyon sokáig fogja szakszerűen szolgálni. Erre nem szabad sajnálni az időt, annak ellenére, hogy nagy az egészségügyi vezetőkre nehezedő nyomás a szigorú napi rutin betartására és a számtalan új feladat megoldására.
bennünk: betegek és meg akarnak gyógyulni. Ahogyan egy rosszul kialakított és berendezett térben nagyon rosszul tudjuk érezni magunkat, anélkül, hogy konkrétan meg tudnánk fogalmazni miért, ugyanez fordítva is igaz. Jól megválasztott színekkel, anyagokkal, bútorokkal, világítással, jól átgondolt, működő terekkel gyógyítani lehet. A kórházakban ez a koncepció még inkább indokolt. Olyan emberek, akik amúgy is elesettek, távol a családjuktól, megszokott, szeretett tárgyaiktól, mindennapjaiktól elszakítva bekerülnek egy teljesen idegen közegbe, orvosok, nővérek, vadidegen emberek veszik őket körül. Könnyebben gyógyulnak egy kellemes helyen, mint a megszokott kórházi szobában.
– Ettől eltér a kórházi belsőépítészet? – A kórháztervezésnél nincs egy konkrét személy, akinek ismerhetem a vágyait, igényeit, ízlését. Ez teszi nehézzé, hiszen ugyanabban a váróban, vizsgálóban, műtőben vagy betegszobában egymástól eltérő személyiségek fordulnak meg, de egy biztosan közös
– Mennyivel drágább az ilyen élettér kialakítása? – A jó tervezés és harmónia kialakítása nem feltétlenül anyagi kérdés. A jó ízlés és igényesség semmiképp sem lehet pénzkérdés, különösen igaz ez a gyerekkórházak esetében. A betegek gyógyulását elősegítendő harmoKÓRHÁZ 2013/10.
nikus, otthonos terek kialakítása sem lehet az. Nem beszélve arról, hogy a kórházak dolgozói is mindenképp nagyobb örömmel végzik a dolgukat egy ideális környezetben. Ez pedig szintén a betegek érdekeit szolgálja. Természetesen egy kórház tervezésénél szigorú szabályokat kell betartani. A feladat nagyjából olyan, mintha megkötött kézzel kellene repülni. – Kihívás vagy feladat? – Kihívás, de nagyon szép feladat. A gyártók és tervezők szerencsére haladnak a korral és nagyon nagy választékot kínálnak minden téren, nagyban megkönnyítve a tervezők dolgát. Tevékenységünk kihívás, mert közös érdekünk, hogy XXI. század kórházában, XXI. századi eszközökkel, XXI. századi körülmények között valósuljon meg a gyógyítás és a gyógyulás. – Milyen filozófián alapul a kórházi belsőépítészet? – tettük fel a kérdést Szenes Istvánnak, korunk egyik legnevesebb, az egészségügyi intézmények tervezésében nagy tapasztalatot szerzett belsőépítészének. – Nekünk arra a kérdésre kell megfelelő választ adni, hogy a speciális technológia és terápiás kötöttségek mellett hogyan tudjuk a humánumot is megjeleníteni a kórházakban. Szakmánk lényege, hogy a belsőépítészeti megoldásokon keresztül megmutassuk: be lehet vinni a szellemi energiát és a környezetkultúrát a kórházakba, így nem csak a betegek fizikai, hanem lelki gyógyulásához is hozzájárulhatunk. – Sikerül megfelelő választ adni? – A tapasztalatok azt mutatják: a humánumot, az életszerűséget, a szerethető anyagokat be lehet vinni a kórházakba, hogy a kórház ne a kórok háza legyen, hanem testi gyógyí-
Az OORI aulája
KÓRHÁZ 2013/10.
tás mellett a lelki gyógyítás is megvalósulhasson. A belsőépítészet lényege, hogy az enteriőrben testközeli tárgyak jelenjenek meg. Amit megfogunk, érintünk, látunk és hallunk, az közel álljon hozzánk. Úgy érzem, alma materemben, a KÖZTI-ben igenis megfelelő válaszokat tudtunk adni Bedécs Sándor, Marosi Miklós vagy Töreki Dezső kollégámmal. Ezen időszak után is több jelentős kórházi belsőépítészeti munkát alkottunk meg
Szenes István
más neves építészekkel is. Ilyen például a szegedi 410 ágyas klinika, a Nyírő Gyula Kórház, a Semmelweis Egyetem Határőr úti épülete, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet Gyermekszív Központja, vagy a szekszárdi Balassa János Kórház, de leginkább az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben megvalósult megoldásokra vagyok büszke.
színek kerüljenek a kórtermekbe, el kell érni a természetességet tükröző anyagok használatát, és nagyon fontos a megfelelő világítás is. Nemcsak azért, mert fontos tudni, hogy mi a jó a szemnek, hanem azt is tudni kell, hogy a sötétben felgyújtott világítóeszköznek különleges üzenete és hatása van. Például az OORI Kómacentrumába megfelelő színeket és fényeket, ingerkeltő környezetet kellett betervezni. A szekszárdi Balassa János Kórháznál most sikerült megvalósítanunk, hogy ha valaki felébred a műtét után az intenzív osztályon, ne a szemébe világítson a lámpa. A megfelelő világítás a betegnek azt sugallja: „jó közegben vagy, ami téged gyógyítani akar”. – Nem megkerülhetők a higiéniai és takarítási kérdések. – A belsőépítészeti fejlesztéseket a szakmai igények generálják. Például kiderült, milyen jó, ha a bútoroknak nincs lába, hiszen gyorsabban lehet őket higiénikussá tenni. Ha viszont van lába, legyen minél kevesebb, és a bútor alsó pontját húzzuk magasabbra, hogy kön�nyebb legyen a takarítás. Vagy akár akasszuk fel a falra. Egyik legfrissebb munkánkat, a székesfehérvári Szent György Kórházat úgy terveztük, hogy a bútorokat felakasztottuk a falra. Ez módszer egyébként csak Magyarországon újdonság, Nyugat-Európában számtalan ilyen megoldás látható.
– Hogyan tudják megjeleníteni a humánumot a kórházakban? – Legyen szó bármilyen rendű és rangú emberről, a kórházban minden beteg elesett. Olyan körülményeket kell teremteni, amelyek feloldják az ijedelmet. Ugyanis amikor az ember bekerül a kórház fehér, semleges, fura illatokkal teli, a mindennapi élettől gyökeresen eltérő közegébe, nem érzi jól magát. A mi feladatunk az, hogy ezt a közeget különböző megoldásokkal jobbá tegyük.
– Milyen specialitásokat kell a gyermekkórházaknál figyelembe venni? – Kiss Zsolt István építész kollégámmal együtt terveztük a Gottsegen György Or szágos Kardiológiai Intézet Gyermekszív Központját. Itt különös jelentősége volt a felhasznált színeknek és anyagoknak, hiszen a belsőépítészetnek is kezelni kellett azt a szörnyű helyzetet, amikor a kisgyermek elhagyja az otthoni közeget, távol kerül szeretteitől, és egy új, furcsa és ismeretlen közegben kell boldogulnia. Mi azt találtuk ki, hogy puha bútorokat, azokon Vaszilij Kandinszkij műveihez hasonló formákat, és színes linóleumot alkalmazunk, hogy csökkentsük a kórházba kerülés traumáját.
– Milyen szerepet játszik az orvostechnológia a belsőépítészeti kialakításban? – A kórházakban mindennek megvan a pontos helye és kialakult formációja. A belsőépítészetnek el kell fogadnia ezeket a szabályokat, ugyanakkor oldania is kell azok kötöttségét. Ehhez persze az adott technológia összes jellemzőjét ismerni kell, mélyen bele kell hatolni, hogy tudjuk: hogyan tehető élhetővé a kórházi környezet. Ezért kell a belsőépítésznek nagyon jó kapcsolatot ápolnia a technológussal. De az is fontos, hogy
– Hogyan lehet egyensúlyt találni a belsőépítészeti szükségszerűség és a rendelkezésre álló források között? – Mi mindig a legjobbat tervezzük meg. Úgy kezdjük a feladatot, hogy egyeztetünk a kórház vezetőivel, akik vezetik az orvosok kezét. Minden szakembert meghallgatunk, mindenki elmondja a kívánságait, amelyeket mi megpróbálunk megvalósítani. Ám van egy határ is: az osztályokon dolgozóknak el kell fogadniuk a kórház általános koncepcióját. Például a székesfehérvári Szent György Kórháztervezés
23
Kórház folyamatban lévő beruházásánál izgatottanvárom, hogy mit fogunk tudni a belsőépítészeti tervben megfogalmazott soksok új gondolatból megvalósítani. A bútorok méretrendje adott, nagyon pontos bútorkonszignációt valósítottunk meg, ám ezen belül szabad a gazda. Kompromisszumot mindig kell kötni. A szekszárdi Balassa János Kórház esetében jelezte a kivitelező, hogy a betegszobákba tervezett, lekerekített végű beépített bútor nincs benne a költségvetésben, mit tegyünk? Végül a lekerekített végű bútor helyett egyszerű mosdó került a szobákba. Számtalan alkalommal előfordul, hogy az elképzeléseink alapján megtervezett belsőnek módosulnia kell. Ekkor azonban sérülhet a teljes belsőépítészeti koncepció. Mi ugyanis minden érzékenységünkkel azon dolgozunk, hogy az enteriőrt összehangoljuk, a bútorok szintje, mintája, méretrendje, az oldalfalburkolatok, a fogantyúrendszerek, lábazati rendszerek, ütközőrendszerek, a kórházon belüli információs rendszerek megfelelőek legyenek, hiszen ezekkel a beteg és az orvos minden pillanatban találkozik. Ezeket nagy pontossággal kell összehangolni ahhoz, hogy kialakuljon a humánum. – Ilyen költségvetési ügyekben hogyan tud tanácsot adni? – Fontos ismerni azt a tényt, hogy a belsőépítészeti kialakításon való spórolás hosszú távon, az üzemeltetésben jelentős költségtöbbletet eredményezhet. Ha nincs elég forrás, inkább kevesebb bútort tegyünk be, ám az jobb minőségű legyen. A kórházi bútoroknál valós probléma, hogy könnyen előállítható egyszerűbb, de sokkal kevésbé strapabíró anyagból ugyanaz, mint amit a minőségi bútorok képviselnek a belső felületkiképzés-
ben, a lezárásban és a szerkezetben – hiszen ezek sokkal tovább tartanak. Ezzel a beruházás során sok pénzt lehet spórolni, ám a rossz minőségű bútorok hamar elhasználódnak. Jellemzően pont a garanciaidőn túl, de az sem biztos, hogy addig kibírják, és a kórház-
Folyosó az OORI-ban
igazgatónak nagyon hamar újabb problémával kell szembenéznie. Tehát jobb, ha kevesebb, de jobb minőségű, időtálló bútorokkal rendezzük be a kórházakat. – Mikor elégedett a belsőépítész? – Akkor vagyok elégedett, amikor úgy érzem, megszületett az a harmónia, ami minden műalkotás sajátja. Fontos, hogy mind a betegek, mind az orvosok felé átjöjjön az az üzenet, amit a belsőépítész tervezők az objektum létrehozásával át kívántak adni. Ebben az értelemben boldog vagyok, hogy részt vehettem az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet tervezésében és építésében, hiszen ott nem volt akkora a pénzügyi korlát, mint
a többi helyen. Az a beruházás speciális pillanatban és közegben született, és nagy szerencse, hogy hiánytalanul tudtuk megvalósítani, hogy a budakeszi parkerdő közepén gyógyuló emberek közelébe természetes anyagokat és környezetet teremtsünk. Mert a természetes anyagok kisugárzása, rezgéstartománya mindig nagyobb, könnyebb mellettük a gyógyu lás, és segítenek a harmónia megteremtésében. Ha a beteg nem félelemmel, hanem bizalommal megy be a kórházba, volt értelme a belsőépítész munkájának. – Szaklapunkat elsősorban kórházvezetők és osztályvezető főorvosok olvassák. Nekik mit javasol? – A döntéshozók mindenkori felelőssége fontos kérdés. Amíg a döntéshozók elfogadják azt, hogy az elmaradó minőséggel pillanatnyi gondokat oldjanak meg, addig nem lehet mit tenni. Sajnos, a közbeszerzésnél ritkán vállalja fel bárki annak a felelősséget, hogy drágább, de jobb dolgot vásároljon. Amikor a kórház megveszi az olcsó, de gyengébb minőségű, gyakran az eredeti tervtől eltérő és silányabb berendezési tárgyakat, eldönti jövendő közegének sorsát, mert hamarabb fog tönkremenni a belső környezet. A kórházigazgatóknak gondosan és nagyon keményen kell eljárni, hogy az építők érdekeit megfelelő keretek között tartsák. Meg kell érteni, hogy szükség van a minőségre és harmóniára, hiszen valószínűleg az építők és családtagjaik is az adott kórházban fognak gyógyulni. Ezért tartom különösen fontosnak Wochna Tibor munkáját, akinek köszönhetően tavasszal elindult a Kórház szaklapban a Kórháztervezés rovat, amellyel végre hangot adhatunk a fentiek fontosságának. n Zöldi Péter
Medicina TOP200 – évkönyv az egészségügyről Először találkozhat az olvasó Magyarországon az egészségügy egészét átfogó évkönyvvel, amelyben a kétszáz legtöbb közpénzt felhasználó állami és magán- gyógyintézmény mellett a kétszáz legmagasabb árbevételű gyógyszer- és orvostechnikai vállalat, a kis- és nagykereskedők, az egészségpénztárak, az egészségbiztosítók elmúlt két évét mutatják be a számok tükrében. Egységes egészként kezelve az ágazatot döntött úgy a Figyelő, hogy megjelenteti a Medicina TOP200 évkönyvet, amelynek köszönhetően a figyelem előterébe kerülhet az egészséggazdaság, az egészségügyi intézmények szerepe. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és a Bisnode Magyarország egészségügyi szolgáltatókról és vállalkozásokról készített TOP kétszázas listáiból kiolvashatók az egészségügy átalakításával összefüggő feladat- és struktúraváltozások is. A kormányzat, az államigazgatás vezetőinek elemző cikkei mellett pedig neves közgazdászoknak, a tudományos és szakmai szervezetek elsőszámú vezetőinek véleményét is csokorba gyűjtötte a kiadvány, amely ezt követően évente jelenik majd meg. Az évkönyv megvásárolható a nagyobb újságárusoknál és a kiadóban (MediaCity Kft., 1053 Budapest, Kecskeméti utca 5., 9–17 óra között), valamint megrendelhető az
[email protected] e-mail címen, illetve a +36 40 201 055 telefonszámon. A kiadvány ára 1690 Ft.
24
Kórháztervezés
KÓRHÁZ 2013/10.
Országos szinten 10 milliárd forintnyi intézményi forrás szabadítható fel a súlyos vizeletinkontinens betegek megfelelő osztályos ellátása révén.
Kórházi rezsicsökkentés 2014
KÓRHÁZ 2013/10.
BETEG ÖNNELÁTÓKÉPES? igen
nem
PREFERÁLT: „hermetikusan” záró, vagy sokszorosan fel/le helyezhető szimmetrikus alaptípus
PREFERÁLT: „hermetikusan” záró alaptípus
PREFERÁLT: beteg által használhatóbbnak ítélt alaptípus (pl.: hemiplégia esetén alsónemű-szerű)
PREFERÁLT: sokszorosan fel/le helyezhető, szimmetrikus alaptípus
IGEN
Háttér Az inkontinencia (széklet- és vizelettartás zavara) az egyik leggyakoribb és legkomolyabb ápolási feladat és kiadási tétel a fekvőbetegintézményekben. Az inkontinencia-ellátás korszerű ápolási szemléletében a funkcionális eredményesség, így az optimális illeszkedés (kevesebb szivárgás) és maximális betegönállóság (kevesebb szakápolói munkaóraigény) biztosítása a kulcskérdés, míg – a régebben fő szempontot jelentő – technikai eredményesség azaz a laboratóriumi nedvszívó kapacitás (fizikai termékjellemző) másodlagos. (Rehabilitáció 2012; 22(1): 21–24) Ennek megfelelően dán, holland és más – gyakorlati eredményességet monitorozó – intézményi elemzések szerint a hagyományos, ragasztócsíkos nadrágpelenka alkalmazására az esetek legfeljebb 20%-ában kellene sor kerüljön. Eközben nálunk – a szokások vezérelte – arány ennek épp ellenkezője: a kórházak mai napig 80%-ban ragasztócsíkos nadrágpelenkát vásárolnak és adnak a betegeknek, azaz a kórházi rutinban használatos nadrágpelenkák több mint fele nem megfelelő alaptípusú. Ez természetesen magában hordja a járulékos szivárgás, plusz pelenkacsere és extra mosatási költség jelentkezését az intézmények költségvetésében, amire csak célorientált elemzéskor derül fény (http:// www.imeonline.hu/article/1780/22_26.pdf), ezt követően viszont könnyen eliminálható (Rehabilitáció 2012; 22(4): 193–198.).
sül, ami extrém megnöveli a kapcsolódó kiadásokat). A munka a jelen állapot minőségi (betegprofil/alkalmazott pelenkatípus találati arány) és mennyiségi mutatóinak (hulladék stb.) felmérésével kezdődött, ezt az ápolási munkatársak képzése követte a személyre szabott kontinencia-gondozás elve és gyakorlata kapcsán. A képzés után a gyakorlati tréning és az eszközválasztási mátrix (1. ábra) napi rutinba átemelése követte. A kontinecia-gondozás minőségi és men�nyiségi mutatóit újra mérve az intézmény a következő – egy betegnapra vetített – eredményeket kapta: • átlagos pelenkafelhasználás -10% (3,4-ről 3,1 db) • inkontinencia-ellátás átlagos időigény -10% • hulladékmennyiség -5% • szivárgások száma -26% • mosodai szennyes kg -26% • összköltség (munkabér nélkül) -22% (1096 ft-ról 857 ft-ra) A Károlyi kórház eredményeit kivetítve az összes intézményben ápolt inkontinens betegre, a termékválasztási séma alkalmazása országosan cca. 10 MRD Ft megtakarítást jelentene. n
NEM
MEGTAKARÍTÁS MÓDSZERE A betegprofil alapú nedvszívóeszközbeszerzés és -felhasználás, lokális protokoll bevezetése és alkalmazása. Az ISO 15621 nemzetközi szabvány elvei alapján kidolgozott nadrágpelenka-alaptípus kiválasztása, gyakorlati döntéstámogató mátrix betanítása és rutin alkalmazása.
Az újpesti Károlyi Sándor Kórház által rendelkezésünkre bocsátott eredmények is hasonló léptékű kórházi rezsicsökkentési lehetőséget vetítenek előre, bár itt az elsődleges menedzsmenti cél a betegek és az ápolószemélyzet életminőségének jelentős és gyors javítása, másodlagosan az ellátás alacsonyabb összköltségű biztosítása volt. Mindkettő menedzsmenti célt sikerült is elérni, mivel ezek egymással szorosan összefüggenek, nem meglepő módon a teljes ápolási minőség 1%-os javulása nagyjából 1%-os összköltség-javulást eredményezett. Ha megvizsgáljuk az inkontinencia intézményi ellátásának költségszerkezetét, a nadrágpelenkák beszerzésének költsége a teljes kórházi kontinencia-gondozási kiadáshoz képest elenyésző. Az összköltség kétharmadát az el nem került szivárgásos eseményekkel összefüggő „járulékos költségek” teszik ki (mosoda, plusz pelenkacsere, extra hulladék, iatrogén bőrártalmak stb.). Érdekeség, hogy maga a használt nardágpelenka hulladékkezelési költségei már önmagukban is felülmúlják a közvetlen beszerzési díjat (de pl. ha infektív osztályról kerül ki a használt pelenka, akkor veszélyes hulladéknak minő-
SZÉKLETINKONTINENCIA?
A MEGTAKARÍTÁS FORRÁSA A hagyományos (ragasztócsíkos) nadrágpelenka-alaptípus alacsonyabb, a korszerű (tépőzáras) nadrágpelenka-alaptípus magasabb arányú alkalmazása.
1. ábra: nedvszívósegédeszköz-alaptípusválasztási séma, súlyos vizeletinkontinencia ellátásakor
INKONTINENCIA
25
Ez már a hetedik ősz, hogy a Budapest Hospice Házban nárciszt ültetnek az intézmény munkatársai, a mozgalomhoz csatlakozó iskolák diákjai és az érdeklődő vendégek. Az ünnep olyan üzenetet hordoz, amely napjaikban ritka, mégis szükséges: mint egy sárga virág a betondzsungelben.
Nárcisz nélkül nincs tavasz A
programot, melynek neve „Fields of hope” a Marie Curie Cancer Centre indította el Angliában. Nem telt bele sok idő és számos országban elterjedt a hagyomány, a Magyar Hospice Alapítvány 2007 őszén csatlakozott a nemzetközi mozgalomhoz. A szimbólumhoz minden évben két ünnep kapcsolódik: ősszel virágot ültetnek, néhány hónappal később, a virágzás idején pedig kulturális rendezvényeket és Nárcisz Futófesztivált szerveznek az Alapítvány munkatársai és vendégeik. Dr. Muszbek Katalin a Budapest Hospice Ház igazgatója kérdésünkre elmondta: a program célja, hogy felhívják a figyelmet a társadalmi felelősségvállalás szükségességére, valamint arra, hogy az emberi méltóság életünk végéig megőrizhető, és a társadalom valamennyi szintjén meg kell tennünk mindent annak érdekében, hogy azt valamennyi ember meg is őrizhesse. A kampány jelképéül nem véletlenül a nárciszt választották: ez a virág a világon számos helyen a rákbetegeket, rákban haldokló embereket gondozó szervezetek szimbóluma, de tágabb értelemben jelképezi az életet, a reményt, a halál legyőzését, a szeretetet és a ragaszkodást, vallásos vonatkozásban a feltámadást. A Hospice Ház kertje október 11-én megtelt gyerekekkel, idősebb és fiatalabb emberekkel, talán azért is volt olyan családias a hangulat, mert valamennyi generáció képviseltette magát. Ám nem ez volt az egyetlen ok. Ma hazánkban ritkán csöppen az ember olyan atmoszférába, amilyet a Nárciszültetésen tapasztaltunk: mindenki türelmes és előzékeny volt a másik emberrel, és annak ellenére, hogy számos tíz év körüli gyermek és fogyatékkal élő kamasz (a váci iskolából) vett részt az ünnepen, senki nem fegyelmezte őket, nem szólt hozzájuk a kicsiket is megillető tisztelet nélkül, mégis rendben zajlott minden. A tanítónők és a szervezők nem stresszként élték meg az eseményeket, hanem akként, ami volt: egy kellemes programként, amivel valami nagyon fontos dologra hívják fel a figyelmet, és ami örömet okoz a gyerekeknek, akik részt vesznek benne.
26
HOSPICE
Nem csak egy sárga virág – jelentést hordoz
Az Alapítvány és a Házban dolgozó szakemberek és önkéntesek hozzáállására jellemző módon Muszbek Katalin köszöntőjében külön üdvözölte, mint mondta „mindenki előtt a legnagyobb szeretettel” betegüket, aki kijött a napsütésre, hogy együtt ünnepeljen a többiekkel. Az igazgató után a váci iskola fogyatékkal élő gyermekserege vette át a szót – a gyerekek daloltak, verset szavaltak, és az egyik kiskamasz felolvasta Szent Pál Szeretethimnuszát. Soha még ilyen hiteles előadásban nem hallottuk az örökérvényű, ritkán megszívlelt sorokat. A műsort követően felengedtük a luftballonokat, melyek zsinórjára a gyerekek felerősítették cetlire írt kívánságaikat, azután pedig elültették a virágoskert mellé készített virághagymákat. Amellett, hogy valamennyiünk számára üzenet értékű a társadalmi szerepvállalás fontossága és embertársaink – rokonaink – vagy a kórházakban pácienseink emberi méltóságának biztosítása az utolsó pillanatig, megragadjuk az alkalmat, hogy a hospice, a palliatív ellátás jelentőségére is felhívjuk a figyelmet. A hospice az élet utolsó hat hónapjában válhat szükségessé a végzetes betegséggel élő emberek számára. A Budapest Hospice Házban elsősorban rákbeteg embereknek nyújtanak segítséget. A tüneti kezelés, a palliáció azok számára válik szükségessé, akiknek kuratív kezelése véget ért, a daganat kiújulása vagy az áttétek megjelenése és növekedése miatt már sem kemoterápiában, sem sugárkezelésben nem részesülhetnek. Ilyenkor általában már nagy fájdalmai vannak a betegeknek, sokan szenvednek
hányingertől, legyengülnek, légzőszervi és egyéb panaszaik vannak. A hospice ellátás lényege ezeknek a tüneteknek a kezelése egy magas szintű ápolási szolgáltatás mellett szeretetteljes gondozással, a család és a beteg pszichés támogatásával kiegészítve. A területen dolgozó szakorvosok magas szinten végzik a tüneti kezelést, nem hagyják magukra a betegeket, életminőségüket az utolsó pillanatig fontos szempontnak tekintik, fő céljuk pedig elkerülni, hogy kábán, mégis testi és lelki kínok között feküdjenek az ágyban, a halált várva. „Nagyon értékes perceket, napokat, heteket és hónapokat biztosítunk így pácienseinknek. Nem egy betegünk fekvőként, eszméletlenül került hozzánk, majd tünetei kezelésének hála, visszanyerte tudatát, sokakat mobilizálunk is a gyógytornász segítségével” – mondta Muszbek Katalin. A hospice filozófiája szerint valamen�nyi palliatív ellátási forma azt a célt szolgálja, hogy végül otthonában halhasson meg a beteg. Muszbek Katalin és munkatársai 2011-ben 1000 lakos bevonásával készítettek közösen egy kutatást a TÁRKI segítségével, melynek során a megkérdezettek 67%-a azt mondta, hogy otthon szeretne meghalni. Egyebek mellett ez a leginkább költséghatékony megoldás is – hangsúlyozza a szakember – hiszen ebben az esetben rendelkezésre áll a családi co-payment, a szakembercsapat csak segíti őket a beteg gondozásában. Az érintett családok a nap huszonnégy órájában, a hét minden napján bármikor felhívhatják az otthon ápoló hospice-személyzetet és bármit megkérdezhetnek, emellett a team tagjai rendszeresen és szükség szerint fel is keresik a betegeket otthonukban. A tízágyas Hospice Házba sem abból a célból jönnek a páciensek, hogy már ne térhessenek vissza otthonukba, hanem azért, hogy tüneti kezeléssel állapotukat javítsák a szakemberek, míg a hozzátartozók új erőt gyűjthetnek, a 24 órás ápolás terhét néhány hétre letéve vállukról. „A családoknak a hospice-teamek nyújtotta biztonság a legfontosabb és a legnagyobb segítség” – összegezte az intézmény igazgatója. Radnai Anna KÓRHÁZ 2013/10.
A Lelki Egészség Világnapja alkalmából a pszichiátriai szakdolgozók 2008 óta minden évben megszervezik saját rendezvényüket. A kreditpontos továbbképzés ünnep is, amelyen a szakma képviselői a számukra fontos igényeket helyezik előtérbe. Minderről, valamint a pszichiátriai szakápolói képzés változásairól Tunyi Tündével, a Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) Szakdolgozói Szekciójának vezetőjével beszélgettünk.
Nincs utánpótlás, nincs motiváció A
Magyar Pszichiátriai Társaság székhátudással rendelkezzenek szakmájukat illetőzában megszervezett, a Lelki Egészség en, akik a magyarországi betegágyak mellett Világnapjához kapcsolódó rendezvényen maradtak. Tunyi Tünde arra hívta fel a figyelmet, hogy A társadalom öregedik, a demens bea pszichiátriai szakdolgozók az orvosok és tegek száma emelkedik. (Az öregedéssel a civil szervezetek mellett jelentős szerea kóros fokú szellemi hanyatlás kockázapet töltenek be a demencia ellátásában. A ta folyamatosan nő, ez azonban nem jelenszakember azért ezt a betegségkört emelte ti azt, hogy minden öreg ember demenssé ki, mert a 2013-as világnap szervezői nemválik. Az öregedés ugyanakkor a demenciák zetközi szinten és hazánkban is az időskori pszichés kihívásokat és emellett az időskori pszichiátriai betegségeket helyezték előtérbe. A demenciával élő emberek (és általában a pszichiátriai páciensek) körüli feladatok ellátásában a szakápolóké a munka oroszlánrésze, amennyiben ők töltik egész napjukat a betegágy mellett. Mindez nem csak pszichés, hanem fizikai megterhelést is jelent – hívta fel a figyelmet Tunyi Tünde. Míg 2004ben 43 év, 2008-ban 46 év, mára 51 év az átlagéletkor körükben, ami enyhén szólva nem ideális. Főleg a középréteg megy külföldre, diplomások is – tájékoztatott a szakember – és aki így dönt, annak nem is nehéz elhelyezkednie: felkészültségük, munkabírásuk miatt szeretik a magyar ápolókat külföldön. Magyarországon nincs utánpótlás, de motiváció híján miért is lenne. Tunyi Tünde Az általános, ápolókat érintő problémákon belül tovább súlyosbítja Tunyi Tündéék helyzetét, hogy a pszichiátria nem frekventált terület. egyik kockázati tényezője: a 65 éves koroszAz általánosan megfigyelhető rossz munkatály 1%-a érintett, és ez az arány 5 évente körülmények tovább rontják mind a dolgomegduplázódik.) A növekvő számú érintetzók, mind a betegek közérzetét. tek gondozása plusz terheket ró a pszichiátAhonnan időnként még jó hírek jönnek, riai szakápolókra. A magyarországi pszichiott felismerték a magyar gondokat – euróátriai osztályokon a személyzet száma nem pai uniós forrásból támogatott szakápoló elegendő, így nehezen adható meg a pácienképzés indulhatott hazánkban. Ez rendkívül sek számára az az időmennyiség, törődés és nagy segítség – állapította Tunyi Tünde, odafigyelés, amely megilletné őket – mondugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy széta Tunyi Tünde. lesíteni kellene a képzésen résztvevők körét. A szakember beszámolt továbbá arról, Az ingyenes továbbképzés az egyetlen lehehogy idén harmadik alkalommal szervezték tőség arra, hogy azok az ápolók is naprakész meg a Visegrádi Négyes Találkozót – idén KÓRHÁZ 2013/10.
Prágában találkoztak a különböző országok pszichiátriai szakápolói, illetve a szakma vezetői. A nemzetközi összefogás célja, hogy a maguk szintjén közösen tegyenek a pszichiátriai ellátás javításáért, a négy országban ugyanazon korszerű protokoll szerint foglalkozzanak a páciensekkel. Tunyi Tünde tájékoztatásképp megjegyezte, hogy Csehországban háromszor annyit keresnek kollégáik, mint itthon, és az ápoló a harmadik legmegbecsültebb szakmának számít. A négy ország közül a magyar ápolók viszik haza a legkevesebb pénzt havonta. Tunyi Tünde a szaklapunk kérdéseire válaszolt. – Milyen tematika szerint szervezték meg az idei Lelki Egészség Világnapot, mit érdemes a Kórház szaklap olvasóinak tudni rendezvényükről? – A rendezvény ötlete összefüggésbe hozható a pszichiátriai szakápolók lelki egészségével – 2008 óta évente egyszer fel szeretnénk hívni kollégáink és környezetünk figyelmét arra, hogy saját mentálhigiénés állapotunknak is rendben kell lennie ahhoz, hogy a jelentős fizikai, lelki és pszichés megterheléssel járó feladatainkat megfelelő színvonalon lássuk el. Mi személyiségünk teljes bevetésével dolgozunk, ezért nagyon fontos, hogy jól legyünk. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Pszichiátriai Ápolás Tago zata idén a Lurdy Házban tartotta meg egynapos kongresszusát, amely csak részint , foglalkozott sajátlelki egészségünkkel emellett a tavalyi évhez hasonlóan kreditpontot érő, a kamara tagjai számára ingyenes továbbképző fórumként zajlott. A rendezvény elsősorban szakdolgozóknak szól, de meglátogatnak bennünket orvosok, valamint az egészségügy területén dolgozó egyéb szakemberek, pl. szociális munkások – akikkel betegeink életének menedzselését illetően nagyon szorosan együtt kell működnünk. Tudományos programunkban az ÁPOLÁS
27
Egészségügyi Világszervezet által megjelölt témát járjuk körbe, idén a világon mindenhol az idősebb emberek lelki egészségét helyezték előtérbe. Így hívtuk meg a téma egyik legelismertebb hazai szakértőjét, prof. dr. Rajna Pétert, az időskori szuicidumról pedig dr. Zacher Gábor beszélt, és még sorolhatnám a szakemberek számát, akik előadásukkal gazdagították a résztvevők tudását. Folyamatos továbbképzésünk is biztosított azáltal, hogy elismert orvosprofesszorok fogadják el meghívásunkat, és osztják meg velünk a legkorszerűbb szakmai tudásanyagot. Emellett természetesen szakdolgozók is előadnak, bemutatják a területükön megszerzett tudásukat és feltárjuk munkánk nehézségeit, pl. idén a demenciával élő idős emberek ápolásával kapcsolatos kihívásokat vettük górcső alá. Szinte minden évben felmerül a kiégés problémája, mely sajnos igen magas számban fordul elő az ápolók körében. A már említett Visegrádi Négyes Találkozón a lengyelek panaszkodtak arról, milyen rendkívüli mértékben gyakori a pszichiátriai szakápolók körében a kiégés. Még rosszabb körülmények között dolgoznak, mint mi Magyarországon, igaz, a fizetésük jobb. – Mennyire gyakori ma Magyarországon az idős emberek körében a befejezett öngyilkosság? Bár az öngyilkosságok száma vala– melyest csökkent az elmúlt 30 évben Magyarországon, a 65 év felettiek körében a befejezett öngyilkosságok tekintetében még mindig világelsők vagyunk. A lakosság ezen körében nyolc-tízszeres az életüket saját kezükkel kioltó emberek száma, mint az átlagpopulációban összesen. Ez egy figyelemfelkeltő adat. – Melyek azok a nehézségek a demenciával élő páciensek ellátásában, amelyek az ápolók munkáját a leginkább nehezítik?
– Ez összetett munkafolyamat, melynek egyrészt van egy pszichés vonulata – mely attól is függ, milyen stádiumban van a betegség. A kommunikációhoz nagyon sok türelem kell, egy demenciával élő beteget ugyanúgy partnerként kell kezelni, mint bárki mást, meg kell adni a tiszteletet, és ugyanúgy el kell mondani mindent, ha nehezen érti meg, akkor is – akár többször egymás után. Speciális kommunikációs technikákat igényel ez a munka. A fizikai ápolás is szélesebb körben valósul meg, hiszen a demenciával élő ember sokszor elfelejt enni vagy inni, eszébe sem jut, vagy nem tud már kimenni a mosdóba megfürdeni, átöltözni. Teljes ellátást igényelnek tehát ezek az emberek mind fizikálisan, mind mentálisan. – Az Önhöz hasonló filigrán hölgyeknek van-e valamilyen segítségük a fizikai megterhelést illetően? – Vannak eszközeink, mint a csúsztató lepedő, a kerekesszék stb., ami bizonyos mértékben segíti munkánkat, de a beteg felültetése, forgatása, felsegítése, ellátása ránk hárul. A férfi ápoló nagyon ritka, ez ma is túlnyomóan női munka. Ha azt vesszük, hogy általában azért még mindig a férfi a családfenntartó, megérthetjük, hogy már csak ezért sem fog eljönni közalkalmazottnak, ápolói fizetésért dolgozni. – Kapnak-e segítséget kollégái a speciális kommunikációs technikák elsajátításában? – A kommunikációs technikák átadása ma már szerencsére egyre nagyobb hangsúlyt kap az oktatásban. A kormány teljesen átalakította a képzési rendszereket, eddig pszichiátriai szakápolói képzés volt, 2013. szeptember 1-jétől pszichiátriai szakápoló és gyógyfoglalkoztató címen neveljük a szakembereket. Ennek az új képzésnek én dolgoztam ki a feladatprofilját, valamint az SZVK-ját. Azt szerettem volna, ha úgy hozzuk vissza a régi gyógyfoglalkoztató szakas�-
szisztensi képzést, hogy ráépítjük a pszichiátriai szakápoló képzésre. Ám a két képzést összevonták, aminek az a hátránya, hogy az optimálisnál kevesebb óraszámban tanulnak a kollégák. A körülményekhez képest azért sikerült megegyeznünk egy körülbelül elfogadható óraszámban, így felkészültebbek lesznek a pszichiátriai szakápolók a foglalkoztatás terén, és kompetenciájuk is bővül. A tananyag kidolgozásakor óriási hangsúlyt fektettem a kommunikációra, hiszen ez a pszichiátriai szakápoló egyik legfontosabb fegyvere. Nagyon tudnunk kell, hogy mit hogyan kommunikáljunk, milyen hatása van szavainknak, mozdulatainknak. Kommunikációval nagyon sok mindent el lehet érni, aki ért ehhez, annak sokkal könnyebb a helyzete. Mondok egy példát. A német gyakorlatot meghonosítva Magyarországon is bevezettük a Németországban egyébként kötelező agresszió-/krízismenedzsment továbbképzést. Svájcban és Németországban végeztek felmérést a továbbképzés hatásosságára vonatkozóan, és azt találták, hogy az incidensek száma ugyan nem csökkent ott, ahol a szakápolók elvégezték a tanfolyamot, ám azok kimenetele teljesen megváltozott – természetesen pozitív értelemben. – Említette, hogy a képzés finanszírozására európai uniós támogatást kaptak. Eddig az állam finanszírozta ezt a képzést? – Az EU-s támogatás elnyerése előtt az ápoló fizette magának a pszichiátriai szakápolói képzést, ami mintegy 300 000 Ftba került – tehát elérhetetlen volt a kollégák számára. Most ingyen igénybe vehetik az oktatást. Fontos lenne, hogy minél több szakember számára elérhetőek legyenek a TÁMOP képzések. Óriási hiányszakma a miénk! Szeretnénk, ha minél több intézmény be tudná iskolázni ápoló munkatársait. Radnai Anna
A holland kórházakban fogyatkozóban vannak a betegek Többéves növekedés után a kórházi ellátás igénybevétele rohamos csökkenést mutat Hollandiában. A jelenségre több magyarázatot is próbáltak adni, pl. hogy a szakorvosok felhagytak a betegek túlkezelésével, a betegek már nem esnek kétségbe apró panaszok miatt, vagy a háziorvos fontosabb szerepet játszik. Azt is feltételezik, hogy az egészségügyi miniszter ellátásra vonatkozó egyezsége valójában működik. Régebben a kórházak minden évben néhány százalékos növekedést mutattak a betegforgalmi rátákban. Hosszas tárgyalások után a betegforgalom növekedésének arányát az egészségügyi kiadások 2,5%-ában rögzítették. 2013-ban azonban a számok egy szokatlan trendet mutatnak, ahol a volumenek növekedése helyett csökkenés tapasztalható. A jelenség oka valószínűleg abban rejlik, hogy a betegek a lábukkal szavaznak. Az egészségbiztosítás évi önrésze 2012-ben 150 euróról 220 euróra emelkedett, majd 2013-ban hirtelen 350 euróra. A magasabb önrész következtében az emberek kevésbé hajlamosak sürgősségi ellátást igénybe venni kisebb panaszok miatt, és inkább a háziorvosukhoz fordulnak, vagy vény nélküli gyógyszereket vesznek. A kérdés felmerül, hogy az emberek a szükséges ellátás nélkül maradnak-e, és nem lesz-e később több súlyos beteg annak következtében, hogy nem tudták megfizetni az ellátást. (ESKI – HealthOnline)
28
ÁPOLÁS
KÓRHÁZ 2013/10.
A SE Transzplantációs és Sebészeti Klinikáján a korábbi évekhez képest idénre megduplázódott a szervátültetések száma. Dr. Langer Róberttól, az intézmény igazgatójától a pozitív változások okairól, a jövő várható esélyeiről érdeklődtünk.
Több szerv jut a betegeknek J
úlius 1-je és október 1-je között, vagyis egyetlen negyedév alatt félszáz veseátültetést sikerült idén végrehajtani a klinikán, ami megkétszerezte a korábbi statisztikákat. Tavaly az évnek ugyanebben az időszakában 26, tavalyelőtt pedig 25 veseátültetést sikerült végezniük. Az élő donorból való veseátültetések tekintetében már 2011-ben megmutatkoztak a biztató eredmények: ekkorra nemcsak sikerült elérni az európai átlagot (18 százalék), hanem azt a SE klinikája két százalékkal meg is haladta. Két évvel ezelőtt a Semmelweis Egyetem városmajori klinikáján 13 szívtranszplantációt hajtottak végre, tavaly harmincat, idén pedig október elsejéig 30-at, ami év végére 40-re emelkedhet. A szervátültetések mellett harminc műszívbeültetésére is sor került, öt páciens pedig végleges keringéstámogató eszközt kapott. Az eddigi eredmények alapján az is valószínűsíthető, hogy jövőre akár a hatvan májátültetés is reális cél lehet. Szintén gyarapodott a hasnyálmirigytranszplantációk száma is: korábban 2-4 átültetés történt évente, idén októberig pedig hét esetben kapott új szervet az arra rászoruló beteg Budapesten.
Rövidült a várakozás ideje Langer Róbert szerint a transzplantációs műtétek számának örvendetes növekedése elsősorban Magyarország Eurotransplanthoz való csatlakozásának köszönhető. Jelenleg a szervátültetésre szoruló felnőtt betegeknek a 20 százaléka külföldről kap szervet, a gyerekeknél ez az arány 50 százalékos, aminek köszönhetően náluk a műtéti várakozás ideje jelentős mértékben csökkent: napjainkban általában 3-4 hónapon belül hozzájuthatnak a számukra megfelelő, életet mentő szervekhez. Évente körülbelül 15 gyerek szorul vesetranszplantációra, ők mindannyian időben megkaphatják az új szervet, aminek köszönhetően ma már minimális az igény a gyermek-műveseállomások szolgáltatására. Míg a hetvenes évek elejétől Magyarországon két központban csak vesetranszplantáció történt két évtizeden keresztül, az utóbbi negyed évszázadban nálunk is kialakult a szervátültetés gyakorlata és feladatmegosztása. Jelenleg országszerte mind a négy egyetemi város klinikáin, tizenegy program keretében ötféle szerv KÓRHÁZ 2013/10.
rutinszerűnek mondható transzplantációs műtétjét végzik. A donorszervhiány mindig is probléma volt, egyik ország sem tud önellátó lenni transzplantációt illetően, azonban a nemzetközi kooperáció segíthet ebben. Ezért vált elkerülhetetlenné az európai szervdonációs szervezethez, az Eurotransplanthoz való csatlakozásunk. Eredményeként a korábbinál több szervátültetésre szoruló beteg élete menthető meg, többen kapnak esélyt a további életévekre és a minőségi életvitelre. Bár, mint azt a műtétek számának látványos emelkedése is jelzi, már ma is jól megmutatkoznak a csatlakozás eredményei, remélhető, hogy tovább növekszik majd a szervbeültetések száma. Ezt mutatják a horvátországi eredmények is. A horvát egészségügyi rendszer Magyarország előtt csatlakozott az európai hálózathoz. Náluk a csatlakozás előtt egymillió lakosonként évente 10-12 donor volt évente, napjainkban pedig 35, ami a világ legjobb eredményei között említhető. Jelenleg ez az arány a hazai egészségügyi rendszerben még az Eurotransplant átlaga alatt áll, vagyis bőven kínálkozik még lehetőség a fejlődésre. Ha a tagországok közül csupán azoknak az adatait vizsgáljuk, amelyek a donorszerv kivételénél a hazai gyakorlathoz hasonlóan szintén a feltételezett beleegyezés elvét alkalmazzák (mint például Ausztria, Horvátország, Szlovénia, Belgium), még szélesebb perspektíva áll a magyar egészségügy előtt. Az igazgató szerint mára a hazai szervdonáció is a pozitív változás jeleit mutatja: több kórház jelent beültetendő szervet. Úgy véli, a magyar egészségügyi rendszerben is következetesen alkalmazni kell a spanyol modellt, amely anyagilag is motiválttá teszi a kórházak azon szakembereit (intenzív-terápiás, aneszteziológus stb.) akik feladatul kapják a donációra alkalmas szervek rendelkezésre állásának a bejelentését, illetve a kiemelt szervek gyors és szakszerű kezelését, szállításra való előkészítését. Folyamatban van az országos rendszer kiépítése. Országos hálózat – hatékonyabb rendszer 2009-ben indult az a pilotprogram, amely tizenkét hazai kórházzal kezdte a hálózat kiépítését. A feladatra kijelölt kórházi ko-
ordinátorok tevékenységének köszönhetően egy év alatt 15 százalékkal sikerült növelni a donációra felajánlott szervek számát. A tervek szerint a jövőben 45-re növelnék a kórházi koordinátorok számát. Ehhez természetesen szükség lesz a megfelelő forrásokra is, amelyek előteremtésére ígéretet tett az egészségpolitika. A koordinátori létszám növelésével az egész országra kiterjedő hálózat jöhetne létre, ezzel pedig esélyt nyílna arra, hogy hosszabb távon, a jelenleginél eredményesebben, vagyis több donorszerv rendelkezésre bocsájtásával működhessen a hazai rendszer. A szakmában jól ismert tény, hogy például a vesetranszplantáció nagyságrendekkel kevesebb forrást igényel, mint a beteg éveken át tartó művesekezelése. A szervátültetés javára szól, hogy már a műtét utáni második évben jelentős mértékű a beteg kezelésére fordított költségek csökkenése. Az anyagi előnyökön kívül legalább akkora jelentősége van a beteg ugrásszerűen javuló életminőségének is. Langer Róbert további pozitív változásként említette az élődonoros szervátültetések számának a növekedését is. Korábban az ilyen műtétek aránya 5–10 százalékon állt, de körülbelül 2009 óta, a jobb szervezőmunkának köszönhetően sikerült elérni a 18–20 százalékos arányt. Tavaly az országos statisztika szerint 53 esetben történt élődonoros veseátültetés. Mára elmondható, hogy az országos átlagot alapul véve az SE Transzplantációs Klinikáján történik a legtöbb élődonoros szervbeültetés. A rászoruló magyar betegek egy osztrák-magyar egészségügyi megállapodás értelmében 1996 óta a bécsi klinikán eshetnek át tüdő-transzplantáción. Mára ezeknek a műtéteknek a végrehajtásához itthon is rendelkezésre áll a szakmai háttér, a döntéshozókon múlik, hogy meghatározzák: az ehhez szükséges fejlesztéseket milyen forrásból és helyileg mely intézményben kell majd végrehajtani. A sikeres program elindításához becslések szerint körülbelül egy-két milliárd forintos forrásra lenne szükség. Lóránth Ida TRANSZPLANTÁCIÓ
29
Az Orvostechnikai Szövetség kórházi beszállító tagjainak lejárt követelésállománya átlagosan az éves árbevételük 2050%-a, miközben az összes kintlévőségük 63%-a lejárt követelés! A 60 napon túl lejárt követeléseik 40%-a 180 napon túli, 10%-a pedig 365 napon túli! Ezzel a legrosszabb helyzetű beszállítói kör vagyunk – mondja Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára.
„Isten ments, hogy minket is bankként kezeljenek!” – Az Orvostechnikai Szövetségnek melyek voltak a fő érdekképviseleti tennivalói az idei évben? – Sajnos ez az év sem könnyebb az ágazat, a tagvállalataink számára, mint a korábbiak voltak. Mind a gyógyászati se géd eszköz-ellátásban, mind a kórházi beszállításban érdekelt cégeink élete bővelkedett izgalomban, aggodalomban… A gyógyászatisegédeszköz-ellátást tekintve, miként az elmúlt években, úgy 2013-ban is a szükségletet jóval alulmúló költségvetési támogatást irányzott elő a kormányzat. Tehát a betegterhek növekedésének, illetve az ellátás szűkülésének elkerülése volt a fő feladat. Emellett folytatni terveztük a támogatási rend racionalizálását, korszerűsítését, átalakítását célzó, tavaly megkezdett tárgyalásokat. – Erre sajnos érdemben nem került sor… – Így igaz, pedig a szakmai javaslatainkat tavasszal megtettük. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy egyeztetések kezdődtek egy részben rendszeridegen kölcsönzési rendszer kialakításáról, és ami még fontosabb, egy nagyon súlyos bomba robbant nyár közepén. Ugyanis egy törvénymódosítással – minden előzetes egyeztetés nélkül – jelentékeny mértékben korlátozták a gyógyászati segédeszközök házhoz szállítását, ami elsősorban a betegeket sújtja. – Ha jól gondolom, a kórházi beszállító cégek életében viszont szinte minden más gond eltörpült a kintlévőség-állomány növekedése, a fizetési határidők hosszabbodása, az intézmények fizetési fegyelmének romlása mögött. – Az előző éveket duplán felülmúló, jelenlegi súlyos helyzet bekövetkeztének veszélyeire mi már a tavaly év végi „kasszasöpréskor”, pontosabban a pluszjuttatások összegének megismerésekor határozottan figyelmeztettünk! A helyzet javításá-
30
ORVOSI ESZKÖZÖK
ra mégsem történt érdemi intézkedés az utóbbi 10 hónapban. – Egy közelmúltbeli szakmai konferencián tartott előadásának az volt a címe: „Mik vagyunk mi? Beszállítók vagy bankok?” Nem túl hatásvadász egy ilyen párhuzam? – A címet a konferencia szervezőitől kaptam, és az első gondolatom kétségtelenül az volt, „Isten ments, hogy minket is bankként kezeljenek!”. Aztán rájöttem, azon túl is több párhuzam van a bankszektor és az egészségügyi beszállító cégek helyzete között, hogy az egészségügyi intézményrendszert régóta mi hitelezzük meg. – Kifejtené, hogyan érti ezt? – Először is, nekünk kell szaladni a pénzünk, azaz a többnyire közbeszerzési pályázatok nyomán, alacsony árakon leszállított áruk, a teljesített szolgáltatások szerződésben foglalt ellenértéke után! Mára ott tartunk, hogy a cégvezetők – kényszerűségből – az idejük 70-80%-ában pénzbehajtással foglalkoznak. Másrészt időről időre felmerül, hogy a követeléseink egy részét engedjük el. Mégpedig nemcsak a késedelmi kamatokat, hanem a tőke bizonyos hányadát is, mert nekünk az „belefér”. Az is egyre gyakoribb, hogy egyszerűen azért nem fizetnek a vevőink, mert majd úgyis jön a kormányzati segítség, amellyel a tartozásaikat rendezik. Végül azt is kénytelenek vagyunk megtapasztalni, hogy sem kormányzati, sem intézményi szinten nem kellő felelősséggel állnak a problémáinkhoz. – Mennyire súlyos most az adóssághelyzet a tagvállalataik szempontjából? – Ott kezdem, hogy a tavalyi év végén, illetve ténylegesen a 2013. év elején az intézményeknek juttatott mintegy 27 milliárd forint nemcsak a 2011. év végi pluszforrásokhoz viszonyítva volt kevés. Az összeg csupán a lejárt tartozások
felének kiegyenlítésére nyújtott fedezetet. Természetesen a jelenlegi súlyos pénzügyi problémákat mindez előrevetítette. A tagvállalataink követelésállománya már idén április végén elérte a tavaly év végi szintet, május végére pedig a teljes intézményrendszer lejárt tartozásállománya is meghaladta a tavaly év végi mértékét. Az köztudomású, hogy a magyar tulajdonú mikro- és kisvállalkozások helyzete nagyon súlyos, viszont mára a külföldi hátterű közepes vállalkozások is nehéz gazdasági helyzetbe kerültek. – Az előadásában kiemelte, hogy az adósság volumene mellett annak szerkezete is rendkívül kedvezőtlen az önök által képviselt szektorokban. – Sajnos az elmúlt években – különböző okok folytán – az orvostechnikai eszközöket, valamint a képalkotó-, illetve labordiagnosztikai berendezéseket és működési anyagokat szállító, és az informatikai szolgáltatásokat nyújtó cégek sajnálatos módon általában a fizetési sor végére kerültek. Ennek következtében, míg az intézmények dologi kiadásaiból az általunk képviselt szektorok csupán mintegy 15%ot képviselnek, a 2013. augusztus 31-i adataink szerint ezen szektorok cégeinek részesedése a kórházak 70 milliárd forintos adósságállományából 31% volt. – Milyen okok vezettek ehhez az aránytorzuláshoz? – Több ilyen okról is beszélhetünk. Egy részt az egészségügyi rendszer átalakítása során általában mindig volt legalább egy olyan, néha hirtelen jött pénzügyi prioritás, amely elsőbbséget élvezett. Ilyen volt például a központosított gázbeszerzés kapcsán a szolgáltatásból kieső energiacégek felé fennálló tartozások kiegyenlítésének szükségessége, vagy az idei évben a korábban társasági formában működött egészségügyi intézmények átvételekor a hitelKÓRHÁZ 2013/10.
viszony jellegű kötelezettségek rendezése. De ilyen a béremelés is, amely szükséges és örvendetes, azt kivéve, hogy nem pluszforrásból, hanem a tervezett, tulajdonképpen dologi kiadások terhére valósult meg. Ráadásul azok az ágazatok, amelyekben kevesebb a piaci szereplő és ezért nehezebb a helyettesíthetőség, könnyebben érvényesíthetik az érdekeiket, mondjuk az által, hogy csak készpénzfizetés ellenében hajlandók szállítani. Ezeknek az lett a végeredménye, hogy – lesarkítva – mire a cégeink számláinak kifizetése következett volna, szinte teljesen elfogyott a rendelkezésre álló forrás. – Amit viszont mindenképpen ki kell fizetni, az a munkabér, illetve annak közterhei. A már említett előadásban azt állította, hogy a megvalósult béremelések fedezetét nem tartalmazta az egészségügy költségvetése, miközben az államtitkárság ennek ellenkezőjét kommunikálja. Valójában mi az igazság? – Erről már tömören szóltam. Először is, mindig elmondjuk, hogy az egészségügyi dolgozók jövedelmi viszonyainak javítására, a szakmához és az emberhez méltó bérek megteremtésére szükség van. Mindez azonban nem történhet a dologi kiadások, azaz a működés, az ellátás terhére, tehát ehhez a pluszfeladathoz is pluszforrást szükséges rendelni. Az év elején az idei várható béremelések alapvető fedezeteként a politika a népegészségügyi termékadót (NETA), és a jövedékiadó-emelésből befolyó összegeket jelölte meg.
Rásky László
– Ezzel szemben a jövedékiadó-bevételekből nem csoportosítottak át összegeket az E. Alapba, a NETA pedig a teljesülésének mértéke miatt sem volt, illetve lesz alkalmas arra, hogy fedezetként szolgáljon. – Pontosan. A tényeket azonban legvilágosabban a számszaki adatok igazolják. Az adósságállomány mostanra felhalmozódott mértéke és a béremelések miatt elköltött időarányos maradvány hiánya azt mutatja, hogy az idei béremelést valójában az intézményrendszer hitelezői finanszírozták! – A jövő évi költségvetés tervezete azonban már nevesítve tartalmazza a béremeKÓRHÁZ 2013/10.
lésekre fordítandó összeget. Ez a helyzet tisztázását segíti majd? – Igen, és ez mindenképpen üdvözlendő lépés. Az már kevésbé jó hír, hogy ha új tételként tekintünk ezekre a kiadási összegekre, akkor a gyógyító, megelőző ellátások ezen kívüli, jövő évi költségvetési forrásaiban gyakorlatilag csökkenést tapasztalunk... Pedig ezeket növelni kellene, hiszen a nagy adósság egyik új oka a korábban az önkormányzatoktól, mint fenntartóktól érkezett pluszforrások kiesése. Nem csekély összeg-
ről van szó: a szakértők 80–120 milliárd forintra taksálják évente! – A legújabb hírek szerint, részleges adósságkonszolidációra még az év vége előtt sor kerül. Mire számítanak, cégeiknek mennyiben nyújt ez segítséget? – Természetesen minden olyan intézkedést üdvözlünk, amelynek révén a cégeinkre nehezedő pénzügyi-gazdasági nyomás enyhülhet. Meg nem erősített hírek szerint mintegy 30 milliárd forintnyi forrásra számíthatnak az intézmények, és rajtuk keresztül a beszállítók. Az a hír is felröppent, hogy a korábbi, az intézmények teljesítményén alapuló elosztási elvet részben módosítja az egészségügyi kormányzat. Mi azt tartjuk célszerűnek,
és javasoltuk is, hogy az elosztás során a beszállítók érdekeit, például az adósságállomány szerkezetét, leginkább a korábban említett szektorarányt is vegyék figyelembe. És arra is szükség lenne, hogy „pántlikázzák”, azaz kössék meg a felhasználás tárgyköreit, belső arányát. Például, hogy fele-fele arányban csak gyógyszer és orvostechnikaieszköz-számlákra lehessen fordítani. – Úgy tudom, az egészségügyi kormányzat a beszállítói szervezetekkel is tárgyalni akar… – Reméljük, hogy így lesz, és az elosztási elveket a tárgyalások során befolyásolni tudjuk majd. Az más kérdés, hogy további források lesznek-e? Ugyanis az imént említett összeg az év végére várható adósságállomány mintegy harmadára lesz csupán elég. Ha csak ennyit kapnak az intézmények, azzal a beszállítók jelentékeny részét megoldhatatlan pénzügyi helyzet elé állítja az egészségügyi kormányzat, hiszen a legtöbb cégnek, ha voltak is tartalékai, azok mára elfogytak. Azt hiszem, abban egyetérthetünk, hogy igazán nonszensz, ha egy cégnek azért kell hitelt felvennie például a munkabérek és a közterhek kifizetésére, mert az államtól hónapok óta nem kapja meg a szerződés szerint neki járó összegeket. – A korábbi beszélgetéseinkből is azt szűrtem le, hogy az államigazgatás a szükséges egyeztetéseket általában lefolytatja, de az ágazat más szereplőinek véleményét nem nagyon veszi figyelembe. Ön szerint mi ennek az oka? – Úgy vélem, van egy alapvető bizalmi probléma az államigazgatás és az üzleti szféra között, aminek nyilván lehetnek – mondjuk így – történelmi okai is. Mi stratégiai partnerként tekintünk mind az intézményekre, mind fenntartójukra és finanszírozójukra, az államra. Sajnos azonban nem egyszer azt tapasztaljuk, hogy a döntéshozók, az állami intézmények munkatársai azt gondolják, hogy az üzleti szféra szereplői egyrészt alapvetően korruptak, másrészt szenvtelenek, azaz semmi más nem érdekli őket, csak a profit. Ezen túlmenően azt is gondolják, hogy a gazdasági szereplőknek a profit révén szinte korlátlanok a pénzügyi lehetőségeik, illetve tartalékaik, ORVOSI ESZKÖZÖK
31
ezért gyakorlatilag a végtelenségig lehet tőlük pénzt elvonni, például folyamatos nyomással csökkenteni a termékeik és szolgáltatásaik árát, vagy akár éven túlra is elhúzni a számláik kiegyenlítését. A vállalkozások üzleti-gazdasági logika szerint és elvek alapján működnek, például természetes tényezőként tekintenek a versenyre. Ugyanakkor ar-
ra már nem, amikor a vevőnek, legyen az akár egy állami intézmény vagy közvetve az egészségpolitika, irreális követelései vagy finomabban szólva kívánságai vannak. A vállalkozások a nyereség érdekében vállalnak üzleti kockázatokat, és az emberek azért dolgoznak bennük. A tisztességes nyereség lehetősége nélkül azonban hosszú távon nem lesz megfe-
Könyvajánló A dr. Fülesdi Béla, dr. Tassonyi Edömér és dr. Molnár Csilla szerkesztésében, a Medicina gondozásában megjelent „Neuroanesztézia és neurointenzív ellátás” című könyvet mutatjuk be. Hiánypótló könyv a dr. Fülesdi Béla, dr. Tassonyi Edömér és dr. Molnár Csilla szerkesztésében a Medicina Könyvkiadó gondozásában megjelent „Neuroanesz tézia és neurointenzív ellátás” című kiadvány. A könyv közel 400 oldalon 45 szerző által írt 54 fejezetet tartalmaz, 3 részre bontva. Az első 9 fejezet az általános ismereteket foglalja össze. Ezt követően 23 fejezetben az idegsebészeti műtétekhez kapcsolódó speciális problémákat ismertetik a szerzők – a műtét előtti átvizsgálástól a véralvadási zavarokon, az antibiotikum-profilaxison át a különféle altatástechnikai részletekig. A könyv harmadik nagy egysége az a 22 fejezetből álló szakasz, mely a neurológiai betegségek intenzív ellátásához kapcsolódó ismerteket összegzi. A másfél éves munka eredményeként egy olyan alkotás született, amely országos szinten fogja össze a szakterületet: bár a fejezetek döntő többségét a Debreceni Egyetem munkatársai írták, megalkotásában részt vett a másik három orvosképző egyetem, illetve egyéb vezető kórházak intenzíves-aneszteziológus szakembereiből összeálló szerzőgárda is (Országos Mentőszolgálat, Kisvárdai Kórház, Miskolci Megyei Kórház, Debreceni Kenézy Kórház, több budapesti kórház stb.). A könyv jellegénél fogva interdiszciplináris: az intenzíves-aneszteziológus szakemberek mellett neurológusok, idegsebészek, gyermekgyógyászok, belgyógyászok, radiológusok, rehabilitációs szakemberek, és a mentőszolgálat orvosai is részt vettek a fejezetek megalkotásában. A hazaiakon kívül a Genfi Egyetem Aneszteziológia és Intenzív Terápiás Klinikájának két munkatársa is szerepel a szerzők között. A mű nagy előnye, hogy a szükséges alapvető elméleti ismeretek közlése mellett kifejezetten gyakorlati szempontok alapján készültek el a fejezetek. Ezért lesz az így ös�szeállított kézikönyv a mindennapi gyakorlat hasznos segítője. Tartalmi részén túl említést érdemel Bánki Judit felelős szerkesztő, és a Medicina Könyvkiadó munkatársainak kiváló minőségű munkája is. Az ízléses, jó színhatású borítóterv Bede Tamásné munkája. A számos szakterület és az ország vezető szakembereinek példamutató összefogása alapján elkészült könyv a gyakorlati betegellátás hasznos segítője lesz, ezért köszönet illeti a szerkesztők, a szerzők, valamint a kiadó gondos és alapos munkáját is. Prof. dr. Bereczki Dániel klinikaigazgató SE Neurológiai Klinika
32
ORVOSI ESZKÖZÖK
lelő színvonalú áru és szolgáltatás, mert azoknak ára van, amit meg kell fizetni. Egyszerűen szólva, ha nem lehet nyereséget elérni, nem lesz eszköz, s akkor nem lesz mivel gyógyítani. Valós probléma, hogy a fontos döntések jó része szinte kizárólag az állami akarat alapján és mentén születik meg, többnyire az egyéb szereplők véleményének, javaslatainak figyelembe vétele nélkül. Ennek legdurvább formája, amikor bármiféle egyeztetés, sőt mi több, az érintettek szükséges és megfelelő tájékoztatása nélkül születik meg egy-egy rendelkezés, mint ahogyan az például a segédeszközök házhoz szállításának korlátozásánál történt. Azt is nehezen hiszik el az állami oldalon, hogy a javaslattételeink során figyelembe és számításba vesszük a többi résztvevő érdekeit és lehetőségeit, egyszerűen azért, mert az évek során bebizonyosodott, hogy ez az egyetlen járható út és szakmailag vállalható megoldás. – Milyen feladataik maradtak még az idei évre? – Nagyon fontos kérdés lesz az adósságrendezés mértéke és módja. Amennyiben nem csökken lényegesen az adósság volumene és nem javul annak szerkezete, úgy nem marad más lehetőségünk, mint megvizsgálni, hogyan érvényesíthetjük a cégeink érdekeit jogi úton. Felelős érdekképviseletként ugyanis nem engedhetjük, hogy a nem fizetés miatt csődbe menjenek a tagvállalataink, és ezáltal veszélybe kerüljön a magyar egészségügyi ellátás. Emellett természetesen fontos érdekképviseleti feladat, hogy a költségvetési törvény tárgyalása során ne szűküljenek, hanem lehetőség szerint még bővüljenek is az egészségügy jövő évi finanszírozási keretei. – Mire számítanak 2014-ben? – Úgy vélem, a választásokig már nem születnek olyan fontos döntések, amelyek alapvetően befolyásolják vagy mélyrehatóan megváltoztatják az egészségügyi ellátórendszert és annak működését. Az új kormány megalakulását követően azonban vélhetően és remélhetően semmi akadálya nem lesz annak, hogy a döntéshozók kielemezzék, meddig jutottak a megkezdett úton, és az ágazat szereplőinek bevonásával végre megszülessenek azok a döntések, amelyek hosszú távra, akár több évtizedre is kijelölik a fenntartható egészségügy kialakításának és fejlesztésének kereteit. Krasznai Éva KÓRHÁZ 2013/10.
Ebben az évben Düsseldorf volt a soros megrendezni a legnagyobb európai gyógyszerészeti szakkiállítást az EXPOPHARM-ot. A rendezvény Észak-Rajna-Vesztfália kiemelt figyelmét váltotta ki. Már a rendezvény előkészítésekor számos statisztikai adat jelent meg az előző évek rendezvényeiről. Düsseldorfban például két évvel korábban 24 472 hazai és 3625 külföldi regisztrált szakember váltott belépőjegyet a rendezvényre. A több mint 28 ezer ember 473 kiállító ajánlatával ismerkedhetett meg. A kiállítók közül 391 volt hazai és 82 érkezett 26 különböző országból. Az összes kiállítói terület meghaladta a 20 ezer négyzetmétert.
EXPOPHARM 2013 Az
EXPOPHARM szervezői már előzetesen azt ígéreték, hogy a rendezvény új külsővel és megújult tartalommal fogja várni a gyógyító szektor egy meghatározott részének érdeklődő szakembereit. Más megfogalmazásban az EXPOPHARM felkészült a gyógyszertári piac holnapi kihívásaira. Nem titkolt céljuk volt, hogy idén is 25 ezer szakember keresse fel a rendezvényt és ismerkedjen a kiállítók termékeivel, szolgáltatásaival. Ebben az évben 46 országból vártak szakembereket. A kiállítók számát 500-ra várták 28 országból, amit elértek. A tervezett kiállítási terület 40 ezer négyzetméter, közel kétszerese az előző évinek. A végleges statisztika mindig a következő évre készül el. Indokolt ezért a tavalyi számokra is vetni egy pillantást. 33 ezer négyzetméter bruttó területen 19,8 ezer négyzetméter területet béreltek ki a kiállítók. Ebből 2 ezer négyzetmétert haladt meg a 29 országból származó külföldi kiállító. Az 514 kiállítóból 420 volt hazai. 27 kiállító képviselt más cégeket is. A legtöbb külföldi bemutatkozó Ausztriából (11), majd Nagy-Britanniából (10) és Hollandiából (9) érkezett. A 23 101 látogató közül 19 174 volt hazai és 3927 külföldi. Jelentős érdeklődést váltanak ki minden évben a kiállítás mellett rendezett szakmai programok. Egy beszámoló keretében csak ízelítőt lehet adni a változatos programokról. Érdemes kiemelni az ideiek közül néhányat. Az egyik érdekes program volt az, ahol arról folyt a vita, hogy mit jelent az ügyfélkommunikáció a gyógyszertárban? A bevezető előadást dr. Hermann Vogel gyógyszerész, a Winthir müncheni gyógyszertár tulajdonosa tartotta. Azt elemezte, hogy mennyire lojálisak az ügyfelek ma? Minden nap többet kell-e tenni az ügyfelekért? Milyen hatással vannak a kommunikáció új formái az ügyfélkapcsolatokra? A gyógyszertár állandó marad-e, maradhat-e a gyorsan változó világban? Milyen válaszok adhatók ezekre a kérdésekre? KÓRHÁZ 2013/10.
Előzetesen is izgalmasnak tűnt az a kerekasztalvita, amelyet a gyógyszertárakban kizárólagosan kapható termékekkel kapcsolatos véleménykülönbségekről rendeztek. Christoph Bach moderátor irányításával kifejtette a gyógyszerész szövetség elnöke és az egyik gyártó OTC-ügyekben illetékes kereskedelmi igazgatója is a véleményét. Azt elemezték, hogy milyen
a közönség előtt tartottak. Mindez a német parlamenti választások előestéjén történt. A rendezvény alkalmat adott a szakmai szervezetnek arra, hogy széles körben bemutathassák elképzeléseiket, vágyaikat, kéréseiket, amit a döntéshozók tudomására kívántak hozni. Ezek a kérdések alapvetően arról szóltak, hogy a szakma fejlődése miként biztosítható. Milyen feltételek
Kiállítók, ameddig a szem (jelen esetben az objektív) ellát
előnyöket jelent a gyártónak és milyen előnyöket jelent a gyógyszertárnak egyes termékek kizárólagos gyógyszertári értékesítése? Esetenként ezt miért támogatják a gyártók, akik hajlamosak együttműködni a drogériákkal? Ki látja el a szürkepiaci csatornákat, és ki vásárol, és miért ezeken a csatornákon? Milyenek a trendek, a gyógyszertárban és akár élelmiszerboltokban is kapható termékek forgalmát illetően? Különösen nagy érdeklődést váltott ki, a „Mit vár a gyógyszerész a következő évektől?” címmel megrendezett megbeszélés, amit a zárónapon a központi arénában
kellenek a biztonságos és korszerű gyógyszerellátáshoz? Mik a gyógyszerészek elvárásai a szakmapolitikát érintő kérdésekben? Milyen a szakemberek tájékozódási lehetősége és ez miként javítható a jövőben? A rendezvény alkalmat adott arra, hogy nyilvánvalóvá váljék, hogy milyen messze vannak egymástól az egyes pártok, szakmai szervezetek elképzelései a szükséges intézkedésekről, a jogalkotásról. Az első kézből történő tájékozódást segítette, hogy számos jelenlegi és várhatóan jövőbeni Bundestag-képviselő és vezető egészségügyi tisztségviselői is aktívan vett részt GYÓGYSZER
33
a rendezvényen. Az érdeklődő képet kaphatott arról, hogy mire számíthatnak a gyógyszerészek a következő években, a választás eredményétől függően. Az OTC az esélyegyenlőség? – tették fel a kérdést az egyik igen jelentős érdeklődést kiváltó fórumon. Az OTC-szegmens ugyanis döntő szerepet játszik a gyógyszertárakban. Minden második eladott gyógyszercsomag az öngyógyítást szolgálja. Gyógyszerészek a biztonságos ellátást, az OTC-gyógyszerek szakszerű használatát szakmai támogatással és tanácsadással segítik elő. Egyértelműen azt javasolják kétség esetén, hogy az ügyfél forduljon orvoshoz. Ez a tanácsadói szakértelem a gyógyszertárban és az OTC-szektor részesedése az eredményes gazdasági működéshez is nélkülözhetetlen. A kialakult helyzetben meg kell vizsgálni, hogy kínálkoznak-e további lehetőségek ezen a területen? A demográfiai körülmények és a hiányzó orvosok még mindig jelentenek nem megoldott problémákat az országban. Ez egy teljesen új szerepet is eredményezhet a gyógyszerész közreműködésének az öngyógyításban, amely végső soron az összes érdekelt fél, különösen a beteg érdeke. Az OTC-kérdéskört több rendezvény is érintette. A 20 éves gyógyszertár-TV úttörője, a Meditec GmbH ma is aktív a piacon. Visszaemlékeztek a kezdetekre. Mi történt a 90-es évek elején? Ami akkor jó volt, azt ma már szinte lehetetlen elképzelni is. Megállíthatatlan tendencia az elektronikus média. Az eladás számsorai bizonyítják, hogy a mozgókép többet mond minden szónál, ezért egyre fontosabb érv lesz a konzultáció biztosítottsága, az eligazítás segítése. A TV képernyőjéről ismert márka impulzusokat kap a vásárláshoz. Ezt adott esetben korrigálni is szükséges. Időés költségmegtakarítást eredményez, ha a gyógyszerészek aktív, támogató részesei a felhasználásnak. Számításba kell venni azt is, hogy a web alapú programok lehetővé teszik az iparág számára, hogy célcsoportokat, azok affinitását is figyelembe vegyék a gyógyszertári kommunikáció során. Médiadíj Ebben az évben is meghirdették a már hagyományosnak tekinthető pályázatot a közvéleményt tájékoztatók részére. Az „A gyógyszertár a társadalomban” címmel meghirdetett pályázat címét indokolja, hogy Németországban több mint 4 millió ember látogat el a gyógyszertárba minden nap. Nem csak egyszerűen beváltani a recepteket, vagy elvinni a számukra szükséges gyógyszereket, hanem igénybe venni a szakmai tanácsadást, és segítséget kapni, tájékozódni. A gyógyszer-
34
GYÓGYSZER
tár Németországban a legfontosabb társadalmi és kommunikációs csomópontok egyike. Érthetően az egészségügy, és ezen belül a gyógyszertárak rendszeresen a média figyelmének középpontjába kerülnek. A díj célja, hogy az újságírók, akik színvonalasan feldolgozzák a témát, ezért elismerést kapjanak. A díj elnyeréséhez nélkülözhetetlen a témakör hozzáértő ismerete. Ez feltétele annak, hogy alaposan és kritikusan elemezni tudják a valós helyzetet. Különösen fontos az érdeklődő laikus számára a tények közvetítése, a tapasztalható jelenségek és történések magyarázata, megértetése. A pályázaton hagyományosan az írott sajtóban megjelent, a rádióban már elhangzott, a TV-ben már bemutatott alkotásokkal lehet részt venni.
ni. Mindezeknek közvetlen következményei vannak a német egészségügyi és gyógyszerellátásra, valamint a gyógyszertárakra. A második témakör a gyógyszertár és a gazdaság. A demográfiai változások és az orvostudomány fejlődése miatt az egészségügyi és gyógyszerészeti kiadások folyamatosan emelkednek világon. Az egészségügyi ágazatot hátrányosan érinti, hogy a finanszírozás nem tud lépést tartani az igényekkel. Különösen sokszor a gyógyszerkiadások kerülnek a nyilvános vita középpontjába. Egyes szakértők szerint a gyógyszerészek hozzájárulhatnak a költségek fékentartásához. Erre példaként az ABDA KBV modellt hozzák fel. A többletfinanszírozás felelősségét az egészségpolitikának kell kezelnie. Az ágazat gazdasá-
Szakkönyv minden mennyiségben
A médiadíjat összesen négy kategóriában hirdetik meg az újságírók által felhasznált média típusának megfelelően (nyomtatott sajtó, TV, rádió, Internet). A szervezők négy témakört ajánlottak az elmúlt évben a közvéleményt tájékoztatók figyelmébe. Az egyik a gyógyszer-politika és az egészségügy-politika. Ez egyébként is az egyik központi téma a médiában. Nem csak azért, mert megérett az idő akár nagyobb reformokra, a jogszabályok változtatására. Nem nagyon van más politikai terület, amely olyan közvetlen és jelentős hatást gyakorolna a lakosságra, mint a gyógyszerellátás. Érdekes európai megközelítésben elemezni az egészségpolitikát, annak ellenére, hogy a szubszidiaritás elve sokak szerint nem több mint pusztán német ügy. Ezt egyre több Brüsszelben hozott döntés vagy az Európai Bíróság luxemburgi ítéletei látszanak alátámaszta-
gi jelentőségét az is alátámasztja, hogy az egészségügyi ágazat 4,3 millió munkavállalót foglalkoztat, így az egyik legnagyobb német munkaadó. Ezen belül a körülbelül 21 ezer gyógyszertár több mint 140 ezer képzett embernek kínál munkalehetőséget. A rugalmas foglalkoztatás különösen a nők számára jelentős. Harmadik témakörként a gyógyszertár és a tájékoztatás témakörét nevesítették. A fogyasztók felvilágosítása kiemelt és nehéz feladat, ugyanis laikusokat kell érthető szakmai információkkal ellátni. Ez bonyolítja az újságírók dolgát is, amikor a jelentős kihívásokról tudósítanak. Az újságíróknak is feladata részt venni a gyakran nehezen érthető fogalmak magyarázatában. Bizonyított, hogy a „felelős beteg” előnyös a végeredmény szempontjából. Minél többet tud a beteg a betegségéről és a lehetséges kezelésekről, annál inkább hajlandó részt venni a teKÓRHÁZ 2013/10.
rápiában. Negyedik témakörként a gyógyszer és kutatás szerepelt az ajánlatban. Azt várták a pályázat szervezői, hogy a média hitelesen mutassa be a kutatók, egyetemek, kórházak és ipari laboratóriumok napi munkáját, erőfeszítéseit, a gyógyszerés gyógyászati kihívásokat. Széles körben indokolt bemutatni, hogy az új gyógyszerek kifejlesztése, az innovatív gyógyszerek és az új kezelési lehetőségek előnyösek az egész társadalom számára. A díjazásra hagyományosan 20 ezer eurót fordítanak. Minden kategóriában a díjazott 5-5 ezer eurót kap. A díjakat az EXPOPHARM megnyitását megelőzően, ünnepélyes körülmények között Düsseldorfban, az Apollo Színházban adták át. A díjazottak: Dr. Sigrun Damas, aki a gyógyszertár és a fogyasztók kapcsolatáról készített filmet. Ebben bizonyos tabletták fogyasztásával kapcsolatos információkat adott át meggyőzően a nézőknek. A filmet az egyik televízióban sugározták. Edda Grabar a gyógyszertár és a politika kapcsolatáról írt igen érdekes cikket. Írásában a keletnémet emberkísérletekről számolt be. Rendkívül fontosnak mutatta be, hogy valós időben kapjanak az emberek hiteles tájékoztatást az egészségüket érintő kérdésekről, döntésekről. Korábban ugyanis nagyon sokszor csak féligazságokról kaptak információt. A ma nyilvánosságra kerülő információk egy korábbi időszakról sokszor politikailag átitatott indulatokat is tartalmaznak. A tudományos kérdésekkel foglalkozó újságírók szervezete gratulált a szerzőnek. Jochen Metzger a gyógyszertár és a kutatás kapcsolatáról írt. Cikke egy a pszichológiával foglalkozó magazinban jelent meg. Bemutatta, hogy a háromszor egy nap beveendő gyógyszerelés milyen nehézségekkel jár. Feltette a kérdést: valóban olyan nehéz ezt a feltételt betartani? Indokolja ez a K+F tevékenységet, a korszerűbb gyógyszereket? Elemzése a gyógyszert fogyasztó oldaláról mutatja be a helyzetet. Klaus Bachmann a gyógyszertár és a gazdaság, a gazdaságosság viszonyát elemezte egy igen sajátos szempont alapján. A hamisított termékekre koncentrált, amelyek eddig nem tudtak bejutni a rendszerbe, de a veszély igen nagy, ezért fel kell hívni minden gyógyszertárba betérő és azt elkerülő figyelmét is. A rendezvény előtti sajtótájékoztatón már nyilvánvalóvá vált, hogy a gyógyszerészek egyre elégedetlenebbek a szakma helyzetével, a szabályozással. Ennek okaként a szakmán kívüli hatalmi beavatkozásokat, azaz a politika hatalmát és a túlzott KÓRHÁZ 2013/10.
bürokráciát nevezték meg. A gyógyszeres kezelés egyre több idős embert érint, akiknek szükségük van a terápia gyógyszerészi felügyeletére, figyelemmel kísérésére. A demográfiai kihívások egyre jelentősebb feladatokat és felelősséget ró a gyógyszerészekre. A gyógyszerészek helyét, szerepét a társadalomban ennek megfelelően kellene meghatározni. Fontos a személyes, betegközpontú ellátás, a jobb hálózati kialakítás, az egészségügyi szakemberek hatékonyabb együttműködése. Nem megfelelő módszer a mozgó gyógyszertárak rendszere, az internetes gyógyszerellátás. Nem elég az egyetemen képzett gyógyszerészek száma. 2007 óta évről évre növekszik a gyógyszerészhallgatók száma, és még mindig folytatni kell ezt a folyamatot. A 2007/2008. tanévben 11 721 hallgatót képeztek. Ez évről évre nőtt, és így érték el a 2011/2012. évi 13 603 fős hallgatói létszámot. Mindenki joggal állíthatja, hogy Német országban nincs rendkívüli állapot. Ennek ellenére nem megfelelő a gyógyszertárak száma és különösen nem annak elhelyezkedése. Mindez akkor is igaz, ha Németországban 3900 főre jut egy gyógyszertár. Érdekes összehasonlításként rendre megjegyzik, hogy az egyes EU-országokban miként alakul az egy patikára jutó ellátottak száma. Meg kell jegyezni, hogy az eredeti összeállításban Magyarország 4000 fő/ patika adattal szerepel a helyes 5000 fő/patika helyett. Gondot okoz a nem megfelelő díjazás is. A gyógyszerészek azt követelik, hogy emelkedjen a gyógyszerészek rendszeres jövedelme, biztosított legyen a gyógyszertári díj rendszeres törvényes felülvizsgálata, növekedjen a kábítószerdíj és a receptdíj. „Mi gondoskodunk beteg emberekről” – állítják a gyógyszerészek, ezért elvárják annak megfelelő honorálását. Friedemann Schmidt úr az ABDA elnöke köszöntötte a megnyitó ünnepség résztvevőit. A korábbi szokásoknak megfelelően ebben az évben nem kaptak felkérést a rendezvény megnyitására, vagy megnyitó ünnepségen a megszólalásra a pártok képviselői. Néhány nappal az ünnepség után igazolódott a szervezők óvatossága. A korábbi egészségügyi miniszter Daniel Bahr, az FDP, a liberális párt tagja biztosan nem lesz képviselő, ugyanis pártja az előző több évtizeddel (64 évvel) ellentétesen most be sem került a parlamentbe, mert nem érte el az 5 százalékos küszöböt. A rendezvénysorozatot Fritz Becker, a Német Gyógyszerészek Szövetségének elnöke nyitotta meg. Élesen bírálta az egészségügyi önigazgatás viselkedését.
Megnyitójában fontosnak tartotta kiemelni, hogy a partnerség és a meggyőződés a két legfontosabb elem a gyógyszerészek sikeres munkájában. Utalt azokra a tárgyalásokra, amelyeket a biztonságos gyógyszerellátás érdekében folytatnak, és amelyek egy új keretmegállapodás létrehozására irányulnak. A támogatás mértékéről már megállapodás született. A gyógyszerészek képviselői beleegyeztek a tervezett mértékekbe. Ugyanakkor a kötelező egészségbiztosítási alapok egymástól is eltérő javaslatait visszautasítják. Megjegyezte, hogy az a benyomása: van egy belső hatalmi harc az érdekképviseletek, az egyes társadalombiztosítási alapok között. A jövőben polgárokkal közösen kell szabályozni az ellátásokat. Ezt politikailag meg kell erősíteni. A szelektív egyéni egészségbiztosítási szerződésekkel állandó szinten nem biztosítható az ellátás. A rendezvény megnyitóján köszöntötték a résztvevőket az iparág képviselői. Mindenki azt hangsúlyozta, hogy jelenleg nincs súrlódás a gyógyszerészekkel. Kitűnő az együttműködés a hamisítások kiszűrésében, terjedésük megakadályozásában. Örömmel üdvözölték, hogy a gyógyszertárak nem vesznek részt a kapzsiság terjedésében. Újdonság volt a rendezvényen, hogy a programok jelentős része a nyilvánosság előtt zajlott. Az interneten követni lehetett – bárki számára – az egyes szervezetek küldöttgyűléseit is. Az EXPOPHARM-ra időzítetten jelentette meg az egészségügyi kérdésekkel foglalkozó legnagyobb könyvkiadó „A hálózat – támadás a német gyógyszerpiac ellen” című könyvét. A szerző: Thomas Bellartz valós szereplőkről írta meg a könyvet. Bemutatja, hogy egyes kereskedelmi hálózatok milyen mértékben vannak összefonódva a politikával. A berlini újságíró betekintést nyújt a kapcsolatok mélységéről, intenzitásáról. Az olvasó számára egyértelművé válik, hogy mindez hogyan járul hozzá egyes vállaltok fellendüléséhez és az egész piac destabilizálásához. A szokásoknak megfelelően Németország két legnagyobb kiadója terjedelmes standon kínálta könyveit, folyóiratait, kiadványait. A szakkönyvek széles választéka volt látható, kézbe fogható a standokon. A könyvek egy jelentős része alapvetően a laikus közönségnek szólt. A szakemberek ezeket is olvasták, hiszen nekik is fontos, hogy jól informáltak legyenek a betegek. Ez nagyban kön�nyíti a gyógyító munkát, növeli annak eredményességét. A könyvek továbbra is kiemelkedően szép formában készülnek GYÓGYSZER
35
el. Indokolt megjegyezni, hogy az árak is jóval magasabbak, mint amit nálunk elfogadhatónak minősítenek az érintettek. Megállapítható azonban, hogy az ismeretek átadásának továbbra is kiemelt fontosságú formája a könyv. Sokakat foglalkoztat egy évek óta egyre jellemzőbb folyamat, nevezetesen az,
hasonló iparágak szakrendezvényein, példaként említhető a Medica, a Rehacare, vagy az Achema. A Medica standjai például 25 százalékkal drágábbak. Olcsóbb az energiaköltség is, mert kevesebbet használnak el a kiállítók. Ebben az évben a gyógyszergyártók mellett az informatikai cégek is látványosan elmaradtak.
Itt volt a gyógyszervilág színe-java
hogy a legnagyobb gyógyszeripari vállalatok hátat fordítottak Európában a szakmai kiállításoknak. Ettől nem mentes az EXPOPHARM sem. Ez nem jó, mert értékes és sokszor nélkülözhetetlen információk ezáltal nem jutnak el, vagy sokkal nehezebben jutnak el a gyógyszerészekhez, a vállalkozásokhoz. Mindezeknek gazdasági okai vannak. A megváltozott gazdasági helyzetben, gazdasági környezetben az információk továbbadásának költségeit mindenhol radikálisan csökkentik. A kiállítások túl sokba kerülnek. A cégek korábban abban is versenyeztek, hogy ki milyen nagy standot, hány fős személyzetet tud kiállítani. Ez valóban sokba került. Gregor Ulrich egy a reklámokkal foglalkozó cég ügyvezető igazgatója kifejtette véleményét arról, hogy ez a folyamat megfigyelhető volt az EXPOPHARM esetében is. Ennek a folyamatnak sajnos jó néhány jelentős cég úgy vetett véget, hogy nem jelenik meg a legnagyobb és ma egyértelműen a legjelentősebb európai gyógyszerészeti szakvásáron. A rendezvény a mintegy 25 ezer fős látogatottságával mutatja a potenciális lehetőségeket a szakemberek elérése terén. Megfigyelhető, hogy ennek a rendezvénynek kiváló az ár-teljesítmény aránya. Az EXPOPHARM-on a részvétel ma már sokkal olcsóbb, mint a
36
GYÓGYSZER
Ennek magyarázata lehet, hogy a közeljövőben nem terveznek jelentős átalakításokat a rendszereken, mert erre nem kényszerít őket jogszabály. Igaz, hogy a megkérdezett informatikai cégek a standköltségekre hivatkoztak. Emögött az húzódik meg, hogy ezek a cégek korábban igen éles versenyhelyzetben dolgoztak. Eredményességüket, nagyságukat azzal is kifejezték, hogy hatalmas területeket béreltek és nagyon sok szakembert vonultattak fel a rendezvényen. Ezek szállás-, utaztatási, stb. költsége tényleg tetemes volt. Erre a rendezvényre helytelen az olimpia jelszavait átvenni. Nem kell a gyorsabban, magasabbra, erősebben követelményeknek megfelelni. Nem ez jelenti a sikeres részvételt a vásárokon. Valóban a megváltozott gazdasági körülmények között a cégek rá vannak kényszerítve költségeik jelentős csökkentésére. Ez azonban nem jelentheti, hogy az ügyfelek, a potenciális ügyfelek ne kapjanak első kézből, hiteles információkat és válaszokat kérdéseikre. Megoldás lehet a kisebb stand, a kevesebb látványelem, a kisebb személyzet. Természetesen az újabb látványelemek így is megjelentek a rendezvényen. A hatalmas érintőképernyős kijelzők, a játékkal kombinált információátadás most is jelen volt.
Az idén először nem csütörtöktől vasárnapig volt nyitva a kiállítás, hanem a gyógyszerésznapoknak megfelelően szerdától szombatig. A változás kifejezetten a kiállítók kérésére történt. A korábbi piackutatás eredménye a változtatás, aminek a sikeressége meglátszik a kiállítók számain is. Tárgyalások folynak arról, hogy a kétéves ciklusban megrendezett EXPOPHARM nem lenne-e sikeresebb. Szólnak érvek mellette és ellene is. Ellene szóló érvéként említhető, hogy úgyis két-két évenként rendezik meg Düsseldorfban és Münchenben a rendezvényt. Van aki mindig csak az egyikre megy el. Ez igaz a kiállítókra és a részt vevő gyógyszerészekre is. Természetesen sokan tartják fontosnak, hogy minden évben legyen lehetőség erre a szervezett szakmai találkozásra. A kétéves ciklus mellett szóló érvek kizárólagosan a költségek oldaláról közelítik meg a problémát. Ezen érdemes gondolkodni. Sok cég valóban nem engedheti meg magának évente ezt a jelentős kiadást. Ugyanakkor egy közepes méretű vállalkozás sem engedheti meg magának, hogy évente ne akarja a közvetlen találkozás lehetőségét megteremteni üzleti partnereivel. Válság idején különösen sokan akarják azt tudni, hogy a partnervállalkozások tudják-e és miben, mennyiben támogatni tevékenységét. A gyógyszertárak ebbe a körbe tartoznak. Fontos számukra, hogy kapnak-e segítséget abban, hogy az innovatív kínálatuk ne csökkenjen, a jövő biztonsága megalapozott legyen. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az EXPOPHARM szerves részét képezik a kapcsolódó szemináriumok, konferenciák. Itt lehet választ kapni számos időszerű és fontos kérdésre. Ezeken lehet megvitatni szakmai problémákat. Lehet ismertetni új technológiákat, technikákat, termékeket, szolgáltatásokat. Fontos szerepet játszhatnak ezek az összejövetelek a követelmények értelmezésében, a megoldási javaslatok közötti választásban. Az idei konferenciák egyikén kiemelt téma volt, hogy a gyógyszertár ne csak gyógyszerelosztó hely legyen, hanem más, egészséggel kapcsolatos szolgáltatásokat is nyújtson. Egy másik szemináriumon a generikus piacon meglévő versenyről és annak következményeiről tárgyaltak. A bevezetés során elhangzott, hogy a kedvezményes megállapodások miatt jelentősen felerősödött árverseny a generikus piacon jelentős következményekkel jár a vállalatok számára. Hosszú távon, a túlzott megtakarítás veszélyeztetheti a kínálatot, ezen keresztül a lakosság gyógyszerellátását. Fekete Tibor KÓRHÁZ 2013/10.
A dolgozóknak és a donoroknak is kedvezőbb feltételeket teremt a szegedi regionális vérellátó központ új épülete – közölte Miskovits Eszter, az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) főigazgatója október 25-én a csongrádi megyeszékhelyen.
Regionális vérellátó központ épül Szegeden és Pécsen Az
Új Széchenyi Terv keretében hárommilliárd forint európai uniós és hazai forrásból 2014 nyarától új épületekben működhet a pécsi és a szegedi vérellátó központ. Mindkettőben hatékonyabbá válik a vérkészítmények előállítása, az egészségügyi intézmények vérrel való ellátása, és modern környezetben folyhat a véradás – mondta a szakember azt megelőzően, hogy lerakták a szegedi központ alapkövét. A vérellátásban az elmúlt 30 évben nem volt mostanihoz hasonló fejlesztés – jelentette ki a főigazgató. A szegedi vérellátó elődjét 1951-ben alapította Gál György professzor. Többek között az ő munkája teremtette meg a hátteret ahhoz, hogy 1962-ben Szegeden hajthassák végre az első vesetranszplantációt Magyarországon – emlékeztetett Miskovits Eszter. A háromszintes, 1340 négyzetméteres központot a Ferroép Zrt. építi. A földszinten a vérraktár és a vizsgálók kapnak
helyet, az első emeleten működnek majd a laborok és a véradóhelyiségek, a harmadik szinten az irodákat és a szociális blokkot alakítják ki. Az épület tetején napelemek termelik majd a központ üzemeltetéséhez szükséges villamos energia egy részét. Egy héttel korábban elhelyezték a Pécsi Regionális Vérellátó Központ új épületének alapkövét is a baranyai megyeszékhelyen. Miskovits Eszter, az Országos Vérellátó Szolgálat főigazgatója az esemény alkalmából mondott beszédében kitért arra: a pécsi vérellátó 1922 óta egy, az első világháború előtt emelt épületben működik, és a mostani beruházással költözhet a Szentágothai Kutatóközpont és az úgynevezett négyszáz ágyas klinika szomszédságában felépülő háromszintes, 800 négyzetméteres ingatlanba. Az új pécsi és szegedi épület megteremti a lehetőséget arra is, hogy a vérellátó központok a jövőben bekapcsolódjanak
a sejtterápiába. Ennek lényege, hogy a korszerű eljárásoknak köszönhetően a beteg nem teljes vért, hanem vérből kivett sejteket kap a gyógyulásához. Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem rektora örömének adott hangot, hogy a vérellátó központ új épülete a kutatóközpont és a klinika közelébe került, mert ez egyszerűsíti a vérkészítmények szállítását, és lehetőséget teremt az együttműködésre a diagnosztikai munkában. Miskovits Eszter elmondta: a Baranya, Somogy, Tolna alkotta Dél-Dunántúlon 35 ezer egység vért vesznek le évente. Egy egység 450 millilitert jelent. Rámutatott, hogy bár a balesetek számának csökkenése és a korszerű műtéti eljárások okán a korábbinál kevesebb vér is elég az ellátás biztosításához, de mivel a véradók száma csökken, fontos felhívni a figyelmet a véradás szükségességére, továbbá a vérrel való helyes gazdálkodásra is. (MTI)
Egyetemi partnerséget élvez a hetedik Astellas-díj – Az év orvosa pályázat Új fővédnökkel, számos újdonsággal és kibővült mentorkörrel indul útjára az Astellas-díj – Az év orvosa pályázat. A hazai egészségügyben tevékenykedő, kiemelkedő emberi és szakmai teljesítményt nyújtó orvosok, valamint a példaértékű orvos-beteg kapcsolatok felkutatását és nyilvánosság előtti bemutatását célzó kezdeményezéshez – az Astellas Pharma és a MOTESZ mellé – idén a Magyar Kórházszövetség és a négy orvosképző egyetem is csatlakozott. A hetedik év sok változást hozott, így például a fővédnökséggel járó feladatokat – a két év után leköszönt dr. Sótonyi Péter professzor helyett – a jövőben dr. Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke látja el. A szakmai zsűri korábbi elnöke, prof. dr. Perner Ferenc, a jövőben tiszteletbeli elnökként segíti a pályázatot, a szakmai zsűri vezetését prof. dr. Acsády György veszi át. A változások a páciensek által beküldött történetek értékelését és a végső rangsor kialakításának módját is érintik. Idéntől e rangsor felállításában a nagyközönség és az Astellas-díjas orvosokból álló zsűri értékítélete egyenrangú mérceként jelenik meg. „Az év orvosa pályázaton elsősorban azok válnak a 2006-ban alapított Astellas-díj igazi várományosaivá, akik munkájukkal, hozzáállásukkal a betegek bizalmát és szeretetét, valamint a szakmai környezet elismerését egyaránt képesek kivívni. Az elmúlt pályázati évek megmutatták, hogy ilyen orvos kiválóságaink szép számmal vannak. Példamutatásuk meghatározó a jövő gyógyító generációi és a ma gyakorló szakemberei számára” – fogalmazott a pályázatindító sajtótájékoztatón dr. Markovich György, a díjat Az Astellas-díj prominens védnökei alapító Astellas Pharma ügyvezető igazgatója.
KÓRHÁZ 2013/10.
VÉRELLÁTÁS
37
Az orvosi hivatás sokszínűségét nem árt már rezidensként megízlelni – gondolta Dr. Veres Gábor, az I. Sz. Gyermekklinika egyetemi docense, és 2011 májusában megalapította a Rezidens Szalont, melynek azóta is házigazdája. A kezdeményezés komplex oktatási formát jelent a Semmelweis Egyetem fiatal orvosai számára. Egy-egy rendezvényen a mindennapi gyakorlatban fontos differenciáldiagnosztikai és tudományos ismereteket közös festményelemzés követi, majd a találkozó kellemes muzsikával átszőtt beszélgetéssel zárul. Mint egy igazi szalonban – nem kizárólag rezidenseknek.
Lehet más az orvosképzés E
gy orvos kettős feladattal szembesül, hiszen miközben nap mint nap gyógyítja a beteg embereket, a tevékenysége alapjául szolgáló tudományos ismeretek egyre bővülnek és ezekkel szintén lépést kell tartania. Az új eredményeket követve és befogadva kell helyt állni a zsúfolt klinikákon, kórházakban, rendelőintézetekben. Egy egyetemen ez a kettősség még inkább tetten érhető. A Semmelweis Egyetem a falai közt zajló, magas szintű tudományos kutatások révén emelkedik ki az ellátás csúcsaként – mondta dr. Veres Gábor. A szakember érdekes kihívásnak tartja a fent említett két orvosi feladatot egybegyúrni és megtapasztalni, és fontosnak tartja azt az értéket, amely ezáltal létrejön, hiszen az orvosi ellátás színvonalának emelésével a végső célt szolgálják: a betegek érdekét. A Rezidens Szalon programjának kettős összetétele – a tudományos előadások és a művészeti kalandozás – egyrészt a kettősség szimbólumaként jelenik meg, másrészt a résztvevők egyszerre orvosok és műélvezők, a rendezvényen pe-
Oldott hangulat
38
KÉPZÉS
Dr. Veres Gábor
Fotó: attekovacs.com
dig lehetőségük van egyszerre hódolni a két területnek. Veres Gábor maga a gimnáziumban még művészettörténésznek készült, egyetemi tanulmányainak utolsó két évében
Fotó: attekovacs.com
„át is hallgatott” erre a szakra. A képzőművészet orvosi körökbe való átültetését azonban igazi profira bízta, Fertőszögi Péter művészettörténészt kérte fel festmény-szakértőnek. „Péter személyében egy kiváló előadói képességekkel rendelkező szakértőt találtunk, aki szerteágazó kapcsolatai révén minden Szalonra elhoz egyetlen festményt, amit olyan szuggesztív erővel elemez, hogy fél óra múlva egy kicsit mi is műértőnek képzeljük magunkat” – mondta Veres Gábor. A Rezidens Szalon ezen belül sem szokványos rendezvény. Elsőként mindjárt érdemes tisztázni, hogy bár Veres Gábor a fiatalok széles körű oktatásának céljával alapította, nem kizárólag a rezidensek vehetnek, illetve vesznek részt a rendezvényeken. Az orvosi szakterületek is széles palettán jelennek meg az előadásokban, mert bár saját területéből kiindulva és a Klinika profiljának megfelelően Veres Gábor kezdetben a gyermekgyógyászatra helyezte a hangsúlyt, dr. Szél Ágoston, a SE rektorának javaslatára a kört kibővítette, és a nyári találkozón pl. a kardiKÓRHÁZ 2013/10.
Oktatás – kicsit másképp
ológia volt a fő téma. Június 18-án prof. dr. Merkely Béla beszélt a csapatépítésről, valamint a közösségi és egyéni siker lehetőségeiről a városmajori klinikán. Ezt követte dr. Nardai Sándor előadása „A transzkatéteres aortabillentyű beültetésről, ahogy egy rezidens látja” címmel. A tudományos szekciók rendhagyóak abban a tekintetben, hogy az előadók nem használnak „slide show és PowerPoint” eszközöket, ellenben értekezés közben egy táblára felírhatnak néhány fontos szót és gondolatot a hallgatóság számára – tudtuk meg a főszervezőtől. Igaz, hogy mindez „embert próbáló” feladat az előadó számára, hiszen nem pillanthat a monitorra,
Fotó: attekovacs.com
ha elakadna beszámolója közben, de mindenki szívesen vállalja a kihívást, hiszen ily módon kiemelhetőek a legfontosabb gondolatok, amelyeket a fiatalok útravalóként vihetnek haza és akár egy életre megjegyezhetnek. Veres Gáborék a felkért előadókon kívül is szívesen látják az idősebb kollégákat és kifejezetten kérik őket, hogy szóljanak hozzá az adott témához. „A „rezidens” szó azt is jelenti, hogy „itthon, helyben”, vagyis valósítsunk meg itt, az Egyetem falain belül valamit, amit együtt élvezhetünk, alkossunk baráti közösségeket, ne rohanjunk ki a teremből, ha az utolsó előadó megköszöni a figyelmet” – mondta Veres Gábor.
A legutóbbi Szalon szeptember 17-én volt. Egy valamennyi diszciplínát érintő témakört – a depressziót járták körbe a résztvevők. Az egyre többeket és valamennyi korosztályt érintő betegséget a klinikai orvoslás oldaláról prof. dr. Bitter István, a Pszichiátriai Klinika igazgatója, a tudományos kutatás mélységei felől pedig dr. Sperlágh Beáta, a KOKI tudományos igazgatóhelyettese közelítette meg. Fertőszögi Péter stílszerűen – és tovább bővítve a jelenlévők ismereteit – egy depressziós festményt mutatott be a közönségnek, elemezni. A hangulat kiegyensúlyozása végett ezt a szalont vidám zene, pogácsa és egy pohár bor zárta. Az októberi szalonban dr. Hangody László akadémikus az ízületi porckárosodások sebészeti kezelésnek modern lehetőségeiről, dr. Harsányi László tanár úr pedig a minimálisan invazív sebészi technikákról szólt. A következő szalon november 13-án lesz, melyen prof. dr. Karádi István a lipidanyagcsere-kutatás és -kezelés újabb vívmányairól tart előadást, dr. Veres Gábor pedig „Gróf Széchenyi István hatása a magyar sportéletre” címmel állította össze aznapi mondanivalóját. Veres Gábor végül megosztotta lapunkkal a Rezidens Szalon „ars poeticáját”, melyet dr. Arányi Lajostól, a kiváló patológustól, akadémikustól és régésztől tanult. Tőle származik ez az idézet: „Az a jó pedagógus, aki magánál különb tanítványokat nevel, majd lassan, a tanítványai által, feleslegessé válik.” Radnai Anna
„Az év praxisa a Kárpát-medencében” Idén negyedik alkalommal dördül el a startpisztoly, október 22-én elindult „Az év praxisa a Kárpát-medencében” pályázat. A meghirdető Országos Alapellátási Intézet célja 2013-ban is ugyanaz, mint a megelőző években. Helyreállítani, erősíteni a háziorvosok és a nővérek megbecsülését, presztízsét. A szervezők idén is az emberséges és szakmailag is elhivatott gyógyítókra, a példaértékű orvos-beteg kapcsolatokra, és az orvosok kitartó, szolgálatkész munkájára szeretnék irányítani a szélesebb nyilvánosság figyelmét. A pályázat szeretné felhívni a közvélemény figyelmét a modellként követendő orvos-beteg kapcsolatokra, a kulcsfontosságú orvos-beteg bizalomra, és elérni, hogy a média ne csak szidja, dicsérje is az alapellátás szereplőit. Csakúgy, mint tavaly, ebben az évben is a nemzethez tartozás a mérvadó, tehát várjuk, hogy a felvidéki, az ukrajnai, a vajdasági, az erdélyi orvosok is bekerülhessenek a nyertesek közé. Ahogyan pályázati kiírásunkban olvashatják, egyének, de kollektívák – kórházak, kórházi osztályok, önkormányzatok, polgármesteri hivatalok, civil szervezetek, szakmai érdekképviseletek – ajánlásait is várjuk. A beérkezett pályázatokat értékelő zsűri elnöke dr. Balogh Sándor, az OALI főigazgatója, tagjai: Bakonyi Péter a Duna Televízió Intendánsa, Berszán Lajos gyimesfelsőloki plébános, Csongrádi Kata színművésznő, dr. Lenkefi Ida, az Egis belkereskedelmi igazgatója, dr. Mosolygó Gábor háziorvos, a tavalyi pályázat hazai nyertese, valamint dr. Farsang Csaba, dr. Hajnal Ferenc, dr. Kásler Miklós, dr. Kiss Róbert professzorok. A végső sorrendet a portál látogatóinak szavazatai alakítják majd ki. „Az év praxisa a Kárpát-medencében” 2013-as részletes pályázati kiírását portálunkon találhatja meg. A pályázat hivatalos weboldala a http://www.azevpraxisa.hu/ címen érhető el. Az ajánlásokat legkésőbb 2014. március 10-én éjfélig várjuk. Országos Alapellátási Intézet
KÓRHÁZ 2013/10.
KÉPZÉS
39
Új, direkt digitális röntgenberendezést telepítettek a hajdúböszörményi szakrendelőben. A fejlesztésről dr. Erdős Andrással, a Hajdúböszörmény ESZ-V Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.
Megérkezett Európa Hajdúböszörménybe – Hogyan lesz egy aneszteziológusból háziorvos és háziorvosból szakrendelő-igazgató? – A DEOEC Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinikájáról egy praxis megüresedését követően kerültem 2007-ben Hajdúböszörményre, háziorvosnak. 2010ben megkeresett az önkormányzat, mert a szakrendelő korábbi igazgatója 2011. január 1-jével lemondott megbízatásáról. Hajdúböszörményben sajátos helyzetben volt a szakellátás, mert a szakrendelések közvetlen OEP-finanszírozásban voltak, a 15 szakrendelésből csupán egy működött az intézmény költségvetéséből. Ez a folyamat 1996-ben a labor és képalkotó diagnosztika kiszervezésével indult, és a többi szakrendelés folyamatosan került átszervezésre. Akkoriban úgy tűnt, ez a vállalkozói forma működőképes az egészségügyben, amely napjainkra megváltozott. A feladatot azonban úgy vállaltam el, ha a szakorvosi órák visszakerülnek az intézményhez. Akkor már jártam a debreceni menedzserképzőbe, ismertem a finanszírozási környezetet, és világosan lehetett látni, hogy ha így folytatódik, a rosszul finanszírozott szakmák eltűnnek Hajdúböszörményből. Hasonló elképzelés alakult ki az önkormányzatnál, visszavették a szakorvosi órákat, és nonprofit társasággá alakult a szakrendelő. Visszavettük az órákat, „államosítottunk”, majd kimentünk gazdasági formába, hiszen úgy gondoltuk, rugalmasabban és hatékonyabban tudunk így tevékenykedni. Ami országosan zajlott, mi megcsináltuk kicsiben. Nagyon izgalmas időszak volt. – Lehet egyszerre háziorvosi praxist is vezetni és szakrendelőt irányítani? – Hetente három napot rendelek, a maradék két napon egy kolléganőm látja el a háziorvosi feladatokat a praxisban, a szakrendelő irányítását pedig heti két napon 8 órában látom el. Intézményünkben hetente több mint 500 szakorvosi órában látjuk el 36 ezer fős ellátási körzetünket, így az önálló szakrendelők között közepes méretűnek számítunk. Egyébként naponta 350–400 beteg jelenik meg zö-
40
KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA
Dr. Erdős András
Pályakép Dr. Erdős András 1997-ben szerzett orvosi diplomát a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. 2002-ben aneszteziológiai és intenzív terápiás, 2009-ben háziorvostani, 2012-ben reumatológiai szakvizsgát tett. 2009-ben megszerezte a debreceni egészségügyi menedzserképző diplomáját. 1996-97-ben mentőtiszt, 1997-2007 között a DEOEC Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika orvosa, majd szakorvosa, 2007-tól hajdúböszörményi háziorvos, 2011-től az ESZ-V Kft. ügyvezető igazgatója. Angolul beszél. Nős, reumatológus felesége a debreceni Kenézy Kórház munkatársa, két gyermekük és két kutyájuk van.
mében évtizedek óta működő szakrendeléseinken. – Hogyan zajlott az ÉAOP 4.1.2. járóbetegszakellátóközpont fejlesztési projekt? – Amikor elkezdtem a szakrendelő irányítását, már megvolt a nyertes pályázatunk és 2011 márciusában indult az építkezés. A projekt három célterületet határozott meg: az épület felújítását, az informatika fejlesztését, és az orvosi bútorok és eszközök felújítását. Úgy valósítottuk meg a fejlesztést, hogy a háromszintes épületben a szinteket egyenként újítottuk fel. Kitaláltuk, hogy építkezés közben hogyan
folyhat a szakmai munka az épületen belül, és így is éltük át a teljes felújítást. Volt benne némi „ámokfutás”, mert például a tetőt 2011 novemberének végén kezdtük el lebontani, de szerencsére akkor karácsonyig gyönyörű időnk volt. Nem volt kön�nyű időszak, de mindenki helytállt. 2013 márciusában adtuk át a teljesen felújított, nyugat-európai normáknak tökéletesen megfelelő szakrendelőt. – Ki szállította a technológiát? – A bútorokat és az eszközöket az ARTMED Kft., mint a közbeszerzési ajánlat nyertese szállította. Ebben az ajánlatban a speKÓRHÁZ 2013/10.
cifikációnak megfelelően egy nagyon modern röntgenberendezés szerepelt, ami nagy automatizáltsággal látja el a diagnosztikai feladatokat. Végül a nyertes pályázatban szereplő és telepített AGFA DX-D 800 direkt digitális röntgenrendszerrel olyan berendezés érkezett hozzánk, amit szerintem bármelyik kórház vagy klinika megirigyelne. Aztán amikor beállították és bekapcsolták a gépet, megmutatták, hogy mi minden tud, forog, „pörög”, és a kor csúcstechnológiájának megfelelően mennyi mindent el tud végezni, akkor éreztem meg, hogy Európa megérkezett Hajdúböszörménybe. – Hogyan érzékelhetőek egy ilyen gép diagnosztikai előnyei? – Például jó szervezéssel fantasztikus teljesítményre képes. Idén kötelezővé tették nálunk a tüdőszűrést. Korábban ez úgy zajlott, hogy egy mobil szűrőbusz eljött hozzánk, és a Kenézy Kórház munkatársai leszűrték a lakosságot. De mivel április közepétől már tökéletesen működött az új AGFA röntgen, ezzel a készülékkel végeztük el a tüdőszűrési feladatokat. Reggeltől délután kettőig zajlott a napi betegellátás, délután kettőtől este nyolcig pedig tüdőszűrést végeztük. Április közepétől június végéig 10 500 embert szűrtünk le, azaz napi hat órában átlagosan 210 beteget vizsgáltunk meg. Volt olyan nap, amikor 300 beteget sikerült leszűrnünk.
lefolyású események – például feltöltéses kontrasztvizsgálatok – precíz követésénél lehet kihasználni. Ezzel a kettő az egyben funkcióval az általános radiológiai vizsgálatok teljes palettáját gyorsan, kényelmesen és kiváló minőségben tudjuk elvégezni. A rendszer kezelőfelülete praktikus és könnyen elsajátítható, az oktatás során céget itthon képviselő Silver-Wood IT Kft. végtelenül rugalmas volt, és nagyon sokat segített nekünk a betanítási időszakban. Radiológus szakorvosunk szerint a gép teljesen megbízhatóan működik, szóval elégedettek vagyunk. Sőt, a társszakmák is sokkal elégedettebbek, hiszen az informatikai rendszert úgy alakítottuk ki, hogy a medikai rendszerből a felvétel elkészítése után azonnal, még a leletezés előtt meg lehet nézni a képeket, így a nem radiológus szakorvosok, elsősorban sebészeti vagy traumatológiai esetben, már a konkrét leletezés előtt megkezdhetik a gyors terápiát. – Milyen terméktámogatást kapnak a szállító AGFÁ-tól? – A készülékhez a szállító távoli elérhetőséget alakított ki, így bármely esetleges probléma esetén mód van azonnali beavatkozásra, ami nagyon meggyorsítja mind a probléma jellegének feltárását, sok eset-
a szállítóval közösen néhány hónap alatt csiszoltunk olyanná, amilyen gépet igazán szerettünk volna. – Életpályája lefedi a teljes ellátási spektrumot. Egyetemi klinikán dolgozott, aztán háziorvos lett, ma emellett szakrendelőt irányít. Hogyan függ össze ez a három rendszer? – Szerintem nem lehet szétválasztani őket. A három ellátási forma egyetlen tengelyen található. Hajdúböszörményben az alapellátás és a járóbeteg-ellátás fogja át az állampolgári szükségleteket, a születéstől a halálig. Ez egy család, ami ha segítség kell, szól a magasabb ellátási szinten lévő ellátásnak, és oda küldi a beteget. Ha jól végezzük a munkánkat, akkor kevésbé van szükség a háttérszolgáltatásra, de nem engedhetjük el a betegek kezét, mert ahogy öregszik a társadalom, és ahogy egyre több betegséget tudunk minél hosszabb ideig gondozni, annál inkább szükség lesz a fekvőbeteg-ellátásra. Mi alapellátók és járóbeteg-ellátók kivizsgálunk és gondozunk, ezzel megteremtjük az alapokat a minőségi élethez, csökkentve ezzel a fekvőbeteg-ellátás terheit. Ahol jó a szakellátás, ott nem veszik annyira igénybe a fekvőbeteg-ellátást, ha sokáig tudjuk gondozni a cukorbetegsé-
– Az betegenként átlagosan 1 perc 12 másodpercet jelent… – A berendezés viszont kiválóan bírta. Egyébként a legszűkebb keresztmetszet az öltöző volt, hiszen egy röntgenfelvétel csupán néhány másodpercig tartott. Persze, hozzá kell tenni, szerencsés időszak volt, hiszen tavasszal kevesebb a ruha az embereken, gyorsabb az öltözködés is. Mindenesetre, mindenkinek azt javaslom, aki ilyen gépet vásárol, hogy gondolja meg a több betegöltöző kialakítását. – Mit tud még az új gép? – Az AGFA DX-D 800-as rendszere nemcsak felvételi, hanem átvilágító funkcióval is rendelkezik. A készülék érdekessége, hogy az átvilágítás nem a hagyományos CCD-kamerával történik, hanem mindkét feladatot ugyanaz a mobil, vagyis a készülékből kivehető, úgynevezett dinamikus flat panel biztosítja. Azon túl, hogy ez a technológia lényegesen jobb képminőséget biztosít az átvilágítás során, további előnyt jelent, hogy a váltás az átvilágítás és a felvétel között gyakorlatilag időveszteség nélkül történik, amit leginkább gyors KÓRHÁZ 2013/10.
Az új AGFA DX-D 800 direkt digitális röntgenrendszer
ben a hiba elhárítását is. Eddig, ha személyes segítségre volt szükségünk, az 24 órán belül mindig megoldódott. A SilverWood IT reakcióideje és szervizszolgáltatása kiváló, és a beüzemelési időszakban nagyon sok szakmai segítséget kaptunk tőlük. Tavasszal kaptunk egy „ékszert”, amit
get és a magas vérnyomást, a későbbiekben kialakuló szövődmények száma a jó gondozás ellenére emelkedhet, és a fekvőbeteg-ellátás igénybevételével biztosítható a további kezelése az adott betegnek. n Zöldi Péter KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA
41
A berendezés az országban először szolgálja gyerekek gyógyulását, akár a 2 kg súlyú újszülöttekét is.
Értékes vértisztítót kapott a gyermekklinika M
ostantól sokkal nagyobb eséllyel élhetik túl súlyos betegségeiket azok a gyerekek, akik a Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekklinika intenzív osztályára kerülnek. Köszönhető ez annak az úgynevezett multiFiltrate vértisztító berendezésnek, amely egyedülállóan segíti mostantól a klinika kis betegeinek gyógyulását. A hétmillió forint értékű gépet a Fresenius Medical Care Magyarország Egészségügyi Kft. (FMC) kivételes kedvezménnyel ajánlotta fel a klinikának, megvásárlásában pedig a kórházat szintén régóta támogató Amway Magyarország Kft. segített. Az új berendezéssel a legmagasabb színvonalú akut vesepótló kezelésekre nyílik mód, de nemcsak a veseelégtelenség kezelésénél, hanem súlyos fertőzéseknél, szepsziseknél, ödémák megszüntetésénél is használható. A multiFiltrate alkalmas a citrátos alvadásgátlásra, amely lehetőséget ad a hosszú távú, akár több napig tartó dialízisre is. Ezeken kívül a géppel nagy biztonsággal végezhetőek a terápiás plazmaferezisek. A berendezés október 7-én zajlott ünnepélyes átadásán elhangzott, hogy a klinikának átadott multiFiltrate Magyarországon először szolgálja gyerekek gyógyulását, hatékonyan lehet majd kezelni vele már a 2 kg súlyú újszülötteket is. Az átadó ünnepségen dr. Tulassay Tivadar, a gyermekklinika nemrég leköszönt igazgatója emlékeztetett arra, hogy azóta, hogy a kórházban 1985-ben megnyílt a dialízisosztály, óriási fejlődésen ment át a vesepótló kezelés. Az új berendezés ennek a fejlődésnek egy látványos bizonyítéka, amellyel ráadásul a többszervi elégtelenségben szenvedő gyermekek is nagy lehetőséget kaptak a gyógyulásra. Dr. Szabó Attila, az intézmény jelenlegi vezetője azt emelte ki, hogy az új berendezés, mint a neve is mutatja, multifunkcionális szerkezet, amely nemcsak a felesleges folyadékot, hanem a mérgeket is el tudja távolítani a szervezetből. Ráadásul az átlagos dializáló gépekkel ellentétben mozgatható, tehát a súlyos, mozgásképtelen betegeket is szolgálhatja. Dr. Reusz György professzor, a nefrológiai osztály vezető főorvosa azt hangsúlyozta, hogy bár az országban a felnőtt-terápiában már több helyen alkalmazzák ezt a berende-
42
NEFROLÓGIA
A multiFiltrate Ci-Ca akut terápiás rendszer
zést, a gyermekek kezelésében itt nyílik először mód alkalmazni. A vértisztító gép az intenzív terápiás osztályra kerül, ennek a részlegnek a vezetője, dr. Tóth-Heyn Péter elmondta: az ő szintjükön a sikert abban mérik,
hogy mekkora a túlélés aránya. Reméli, hogy ezzel a berendezéssel ez az arány tovább nőhet – tette hozzá. A gyermekklinika támogatója, az FMC igazgatója, Berkes Attila arról beszélt, hogy reméli, egy ilyen korszerű berendezéssel segíthetik a szakmai munka fejlődését is. Megerősítette, hogy továbbra is szándékukban áll patronálni a klinikát, sőt igyekeznek más támogatókat is az intézmény mellé állítani. A klinikát két éve segítő Amway képviselője, Törőcsik Dalma felidézte, hogy milyen eseményeken gyűjtötték az adományokat a kórháznak. A multiFiltrate berendezésen kívül egyébként az Amway az átadáson három gyógyszerinfúziós pumpát is adományozott a klinikának. Bernáth Bea
A multiFiltrate Ci-Ca akut terápiás rendszerről A multiFiltrate egy akut, extrakorporális vértisztító rendszer. Kompakt kialakítása lehetővé teszi a könnyű kezelést, és alkalmazkodik az intenzív terápiás osztályok igényeihez, ahol a rendelkezésre álló hely gyakran korlátozott. A vezérlőelemek és kijelzők egyszerű elhelyezése a szoftver-irányított felhasználói menük segítségével biztosítja a speciális dialízist, gyakorlattal nem rendelkező nővérek számára is lehetővé teszi is a multiFiltrate rendszer zökkenőmentes működtetését. A berendezés az alábbi kezelési módokkal használható: – Lassú Folyamatos Ultrafiltráció (SCUF) – Folyamatos Veno-Venózus Hemofiltráció (CVVH) – Nagyvolumenű Folyamatos Veno-Venózus Hemofiltráció (HV-CVVH) – Folyamatos Veno-Venózus Hemodiafiltráció (CVVHDF) – Folyamatos Veno-Venózus Hemodialízis, citrátos véralvadásgátlással is (CVVHD) – Membrán-Plazmaszeparáció (MPS) – Hemoperfúzió (HP) A különböző kezelési módokhoz egységcsomagban érhetők el a fogyóanyagok. A multiFiltrate akut dialízis-készülék digitális-elektronikus vezérléssel rendelkezik, és az extrakorporális keringést egy pumpa tartja fent. Működés közben az extrakorporális keringést és a fontos rendszerparamétereket a rendszer monitorozza. A filtrátumot, a dializáló folyadékot és a szubsztitúciós oldatot rollerpumpák továbbítják. A gravimetrikus egyensúlyt négy különálló mérleg biztosítja; ezek szolgálnak a szubsztitúciós oldat, a dializáló folyadék és a filtrátum mérésére. Két integrált melegítő biztosítja a kívánt kezelési hőmérséklet megbízható beállítását, magas szubsztitúciós arány mellett is. A választott kezelési módtól függően a rendszer csak egy melegítőt használ, vagy sorba kapcsolja a második melegítőt. A berendezés, annak integráns részét képezve kalcium-citrát modullal is rendelkezik.
KÓRHÁZ 2013/10.
Jelen cikkünkben bemutatjuk, hogy melyek azok a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó munkajogi szabályok, amelyek vonatkozásában lehetőség van kollektív szerződéses szabályozásra.
Kollektív szerződés kötése a költségvetési intézményként működő egészségügyi szolgáltatóknál A
közalkalmazotti jogviszony vonatkozásában az általános munkajogi szabályoktól eltérően szűkebb lehetőség van kollektív szerződésben rendelkezni. A Munka törvénykönyve főszabály szerint kimondja, hogy a jogviszonyból származó jogokkal és kötelezettségekkel, illetőleg magával a kollektív szerződés megkötésével, megszüntetésével, teljesítésével összefüggésben tartalmazhat rendelkezést a kollektív szerződés, kivéve, ha maga a törvény az eltérő rendelkezést nem engedi meg, illetőleg korlátozza, azaz csak a dolgozó javára enged kollektív szerződéses szabályozást. Ezzel szemben a költségvetési intézményeknél létesített közalkalmazott jogviszony vonatkozásában kettős korlát is megfogalmazásra került. Egyrészt a közalkalmazotti törvénytől csak akkor lehet kollektív szerződésben eltérően szabályozni, ha erre a törvény kifejezetten lehetőség biztosít. Ugyanezen szabály vonatkozik a közalkalmazotti törvény végrehajtási rendeletétől való eltérésre is, illetve az egészségügyi ágazatra vonatkozó a jogállási törvénynél is, hiszen ott az alkalmazotti jogviszonyra vonatkozó rendelkezések kifejezetten nevesítik, hogy mely esetben lehet kollektív szerződéstől eltérni. Azaz, a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályok tekintetében kifejezett felhatalmazó rendelkezés szükséges a kollektív szerződéses rendelkezésre. Másrészt, hogy a közalkalmazotti jogviszonyra is alkalmazandó mögöttes szabályként a Munka törvénykönyve, kivéve, ha a Kjt. ezt tiltja. A munkaviszonyra vonatkozó szabálytól való eltérő megállapodás lehetőségére vonatkozó munkajogi szabályok nagyobb részt azonban nem alkalmazhatók a közalkalmazotti jogviszonyra. Azaz, azon munkajogi szabályok többsége, amely pontosan nevesíti, hogy az adott fejezet vonatkozásában mely szabályok esetében nem lehet kollektív szerződésben eltérni, illetőleg hol leKÓRHÁZ 2013/10.
het, csak a dolgozó javára, a közalkalmazotti jogviszony tekintetében nem alkalmazhatóak. Két területen azonban engedi alkalmazni a munkaviszonyra vonatkozó szabályoktól való kollektív szerződéses eltérést a Kjt., az egyik a munkáltató személyében bekövetkező változásra vonatkozó II. rész 6. fejezetében, ahol a Munka törvénykönyvi szabályoktól a dolgozó javára kollektív szerződésben el lehet térni, illetve a munkaidő-pihenőidőre vonatkozó szabályok vonatkozásában azon rendelkezések, amelyek a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatóknál alkalmazhatóak. Így például a közalkalmazotti jogviszony tekintetében is a rendkívüli munkavégzés 250 óra évi limitje felemelhető. Összességében tehát amikor a közalkalmazotti jogviszony esetében a munkáltató és a szakszervezet kollektív szerződést akar kötni, akkor részben vizsgálni kell, hogy melyek azok a felhatalmazó rendelkezések, amelyek magában a közalkalmazotti törvényben, ennek végrehajtási rendeletében, vagy az ágazati jogállási törvényben megengedi a kollektív szerződéses rendelkezést, másrészt pedig a munkáltató személyében bekövetkező változás, illetőleg a munkaidő-pihenőidőre vonatkozó általános munkajogi szabályok kapcsán pedig vizsgálandó, mi szabályozható kollektív szerződésben. Fontos szabály, hogy kollektív szerződés kötése nem kötelező, de a felek nem utasíthatják vissza az erre irányuló tárgyalást. Kollektív szerződést a munkáltató, illetőleg az a szakszervezet jogosult kötni, amelynek taglétszáma eléri az adott közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozói létszám 10%át. Azaz, az ún. reprezentatív szakszervezetek jogosultak kollektív szerződéskötésre. Közalkalmazotti törvény A közalkalmazotti törvény viszonylag szűk körben engedi meg a kollektív szerződésben való eltérési lehetőséget. Három jogintéz-
mény vonatkozásában találunk felhatalmazó rendelkezést: a felmentés, az ún. munkáltató gazdálkodásából származó eredmény felhasználása, illetve jogszabályban meghatározott pótléknál magasabb mértékű pótlék megállapítása során. A felmentés tekintetében a közalkalmazotti törvény pontosan tartalmazza, hogy adott közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időhöz milyen mértékű felmentési idő kapcsolódik. A kollektív szerződés lehetőséget kap arra, hogy a törvényben meghatározott felmentési időnél hosszabb felmentési időt határozzon meg, ennek mértéke azonban a 8 hónapot nem haladhatja meg. Nagyon fontos, hogy csak a dolgozó javára lehet eltérni, azaz csak magasabb mértékű felmentési idő állapítható meg, oly módon, hogy egy felső limitet is meghatároz a jogalkotó. Azaz, a kollektív szerződésben meghatározható például, hogy 25 év után nem 5 hónappal, hanem esetleg 6 hónappal emelkedik meg a 60 napos felmentési idő, és adott munkáltatónál már 25 év után a maximális 8 hónapos felmentési idő állapítható meg kollektív szerződés rendelkezése alapján. Lehetőség van az ún. illetménykiegészítés tekintetében a kollektív szerződésnek szabályozni, hogy a munkáltató gazdálkodásából származó eredményének milyen hányada, milyen feltételek mellett használható fel ún. illetménykiegészítés címen történő kifizetésre. Ha a munkáltató rendelkezik például az általa működtetett patikából bevétellel, ebben az esetben kollektív szerződés szabályozhatja, hogy a bevétel milyen hányada, milyen mértéke fizethető ki illetménykiegészítésként. Ezen túlmenően azt is szabályozhatja, hogy milyen százalékban részesül illetménykiegészítésben a gazdálkodásban résztvevő közvetett és közvetlen résztvevői kör. Szükséges megemlíteni, hogy amen�nyiben kollektív szerződés ezt a kérdést nem szabályozza, akkor a munkáltató saját maga PARAGRAFUS
43
állapítja meg az illetménykiegészítésre vonatkozó helyi szabályokat. A közalkalmazotti törvény meghatározza, hogy milyen pótlékok fizethetőek a közalkalmazott részére azzal, hogy a végrehajtási rendelet az ágazati, szakmai sajátosságok figyelembevételével további pótlékokat állapíthat meg. A törvény arra is lehetőséget biztosít, hogy a törvényi, illetve végrehajtási rendeletben meghatározott pótlékok tekintetében a kollektív szerződés magasabb százalékos mértékű pótlékot állapítson meg. Így a munkáltató, például egy címpótlékhoz magasabb mértékű százalékos illetménypótlékot is megállapíthat. Ugyanakkor egy korlátozó szabály megfogalmazásra került, amennyiben az illetménypótlék alsó és felső határa is meg van határozva, például a vezetői pótlék esetében, akkor ezen határ között állapíthat meg illetménypótlékot a kollektív szerződés, azonban a felső határ fölé nem mehet a munkáltató. A közalkalmazotti törvény összességében ezen három jogintézmény esetében ad lehetőséget helyi kollektív szerződéses szabályozásra, amely nem nagy mozgásteret biztosít a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó Kjt.-szabályok tekintetében. Végrehajtási rendelet Az egészségügyi ágazat végrehajtási rendelete 356/2008. (XII. 31.) Kormányrendelet él a szabályozási lehetőséggel, és munkahelyi pótlékot állapít meg. Ezen túlmenően a kollektív szerződés lehetőséget kapott arra, hogy az ún. munkahelyi pótlékoktól eltérően további illetménypótlékot határozzon meg, ha erre a költségvetési fedezet rendelkezésre áll. Azaz, a végrehajtási rendeletben nevesített munkakörök bővíthetők, illetve az általános Kjt.-felhatalmazás alapján a végrehajtási rendeletben meghatározott százalékos mértékű pótlékok magasabb százalékos mértékben is megállapíthatóak, azonban a kollektív szerződéses rendelkezés feltétele a költségvetési fedezet megléte. A munkáltató például 180%-ra felemelheti az aneszteziológus vagy intenzív terápiás osztályon dolgozó orvos, szakasszisztens, ápoló pótlékát intenzív terápiás munkakörben, ha rendelkezik ennek a pénzügyi fedezetével. Jogállási törvény A jogállási törvény az alkalmazottakra vonatkozó rendelkezései között szabályozza, hogy mely esetekben enged eltérést kollektív szerződésben. Az önként vállalt többletmunka felmondása, a munkaidőbeosztásra vonatkozó közlés időtartama, módja, továbbá az egészségügyi-ügyeleti díj tekintetében ad lehetőséget eltérő
44
PARAGRAFUS
rendelkezésre. Nagyon fontos, hogy kizárólag ezen intézmények körében van lehetőség kollektív szerződésben való eltérésre, így például a napi pihenőidő mértékét kizárólag a felek megállapodása csökkentheti le 8 órára, kollektív szerződés ilyen rendelkezést nem tartalmazhat. Az önkéntes többletmunka felmondására vonatkozóan részletes szabályoktól szintén eltérhet a kollektív szerződés, és akár konkrét felmondási időt is meghatározhat. A kollektív szerződéses szabályozásnak jelentősége lehet, hogy a dolgozóval az ún. munkaidő beosztását hogyan, milyen módon közli a munkáltató. Főszabály szerint legalább egy hónappal korábban, és legalább egy hónapra előre írásban kell közölni a munkaidő-beosztást. A kollektív szerződés azonban eltérően szabályozhat, sőt arra is lehetősége van, hogy a munkaidő-beosztás írásbeli közlésének módját, formáját szabályozza. Például, hogy a munkáltató elektronikusan teszi közzé, vagy a dolgozó személyesen kapja meg a munkaidőbeosztását. Különösen nagy jelentőséggel bír a kollektív szerződés az ügyeleti díjak megállapítása tekintetében. Az egészségügyi dolgozók vonatkozásában a jogállási törvény kimondja, hogy elsődlegesen a kollektív szerződés vagy a felek megállapodása határozza meg az ügyeleti díjakat, és amennyiben sem megállapodás, sem kollektív szerződéses rendelkezés nincs, akkor kell alkalmazni a törvényben meghatározott díjakat. Korlátozó szabályként került azonban megfogalmazásra, hogy a kollektív szerződés a törvényben meghatározott százalékos mértékű ügyeleti díjnál csak magasabb mértékű ügyeleti díjat határozhat meg. Megállapítható, hogy a jogállási törvény az alkalmazottakra vonatkozó rendelkezések egy részében lehetőséget biztosít kollektív szerződéses szabályozásra, de csak nevesített körben, azaz nem általánosságban, csak ahol konkrétan a kollektív szerződéses rendelkezésre való felhatalmazás megszületett. Munka törvénykönyvi szabályok Mint a fentiekben már utaltunk rá, a Munka törvénykönyve II. és III. részében, azaz a munkaviszonyra vonatkozó, illetve a munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó szabályok körében a közalkalmazotti jogviszony tekintetében is lehetőség van kollektív szerződésben eltérni, kivéve, ha jogszabály korlátozza ezt. Maga a Munka törvénykönyve minden egyes fejezeténél külön rendelkezik arról, hogy a szabályai esetében eltérő megállapodásra milyen körben nincs lehetőség, illetőleg milyen körben csak a dolgozó javára van lehetőség eltérni. Azon
jogintézmények vonatkozásában, melyeknél nem nevesítik az eltérő megállapodás módját, ott lehetőség van a feleknek akár a dolgozó javára, akár a dolgozó hátrányára is eltérni. Ezen rendelkezések többsége azonban a közalkalmazotti jogviszonyra nem alkalmazható, hiszen maga a közalkalmazotti törvény kizárja ezen rendelkezések alkalmazását. Két fejezet esetében azonban megengedi: az egyik a munkáltató személyében bekövetkezett változásnál alkalmazható az eltérő megállapodási szabályozása a Munka törvénykönyvének (Mt. 41. §). A Munka törvénykönyve azonban úgy szabályoz, hogy ezen rendelkezés tekintetében csak a dolgozó javára lehet a munkajogi szabályoktól eltérni kollektív szerződésben. Így például előírja, hogy 15 napon belül kell a dolgozókat tájékoztatni a munkáltató személyében bekövetkezett változásról. A dolgozó számára kedvezőbb, ha nem a változást megelőző 15 nappal, hanem korábban már értesül a munkáltató személyében bekövetkezett változásról, ugyanis ha a jogviszony fenntartása az új munkáltatónál aránytalan terhet jelentene számára, akkor élhet a lemondás jogintézményével. Azaz, a kollektív szerződés rendelkezése esetén hosszabb időtartam áll rendelkezésére eldönteni, él-e a lemondás jogintézményével vagy sem. De úgyszintén, a kollektív szerződés az egyetemleges felelősség tekintetében is megállapíthat kedvezőbb szabályt. Például, ha az átadó és az átvevő munkáltató nem az átállást követő 1 éven belül felel egyetemlegesen a jogviszonyból eredő dolgozói követelésekért, hanem hosszabb időtartamon, például két éven keresztül. Úgyszintén kedvező szabály lehet, ha a dolgozó a lemondási jogát nem csupán a munkáltató személyében bekövetkező változástól számított 30 napon belül, hanem hosszabb időtartamon belül is gyakorolhatja. A munkaidő és a pihenőidő vonatkozásában igen sok jogintézmény került a Munka törvénykönyvében szabályozásra, itt nagyon fontos, hogy vizsgálni kell a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónak, hogy melyek azok a jogintézmények, amelyekben egyáltalán nem lehet eltérni a kollektív szerződésben, és melyek azok, amelyekben csak a dolgozó javára lehet eltérni ezen jogintézmények tekintetében. A teljesség igénye nélkül néhány fontosabb szabályra hívnánk fel a figyelmet e körben. A kollektív szerződésben a kötetlen munkarendre vonatkozó Munka törvénykönyvi szabálytól eltérő kollektív szerződéses rendelkezés nem lehet. Azaz, csak akkor alkalmazható kötetlen munkarend, ha a munkáltató heti átlagban legalább a napi KÓRHÁZ 2013/10.
munkaidő felének beosztási jogát a munkadelkezések tekintetében is. Így például a vállaló számára írásban engedi. Tilos kollekmunkavállaló várandósságának megállatív szerződésben a szabadság pénzbeni megpításától a gyermek 3 éves koráig, vagy a váltásának általános munkajogi szabályától gyermekét egyedül nevelő munkavállaeltérni, amely azt mondja ki, hogy csak a ló esetén a gyermek 3 éves koráig, vagy jogviszony megszűnésekor van lehetőség a munkaviszonyra vonatkozó szabályban a szabadság megváltására. Így a kollektív meghatározott egészségkárosító kockászerződés sem szabályozhat olyan rendelkezatok fennállása vonatkozásában tovább zést, amely a szabadság megváltásának előbővíthetők azok a munkajogi jogintézméírásaitól eltérő szabályt fogalmazna meg. A nyek, ahol kedvezőbb elbírálásban részebetegszabadság munkajogi számítására vosülnek ezen munkavállalói csoportok. Így natkozó rendelkezésektől sem térhet el kolpéldául a gyermek akár 4 éves koráig is lektív szerződés. Azaz, az általános szabadszabályozhatja a kollektív szerződés, hogy ság kiadására vonatkozó szabályokat kell a gyermekét egyedül nevelő számára rendalkalmazni, ha pedig a betegszabadságként kívüli munkaidő vagy készenlét nem renelszámolható idő a beosztás szerinti mundelhető el, vagy úgyszintén az éjszakai kaidőnél rövidebb, a teljes beosztás szerinti napi munkaidőt kell betegszabadságként elszámolni. Az anyát megillető szülési szabadság mértékére vonatkozó munkajogi szabályoktól sem ad lehetőséget a törvény eltérni, továbbá a szülési szabadság igénybe nem vett részének kivételére vonatkozó szabálytól sem. Úgyszintén a munkaidő és a pihenőidő nyilvántartására vonatkozó munkajogi szabályoktól sem lehet a kollektív szerződésben eltérni. Néhány területet kiemelt a Munka törvénykönyve, ahol kizárólag csak a dolgozó javára lehet kollektív szerződéses rendelkezést megfogalmazni. Így A közalkalmazotti törvény tartalmazza, hogy adott a napi munkaidő, a munkaköközalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időhöz milyen zi szünet, a munkaidő-beoszmértékű felmentési idő kapcsolódik tás szabályai vonatkozásában. Például a munkaidőkeret vonatkozásában lehet a törvényi rendelkezémunkavégzés-tilalom is hosszabb időtarsekhez képest kedvezőbb munkaidőkeretet tamban is megállapítható. megállapítani, vagy a munkajogi alapfoA fentiekben nem nevesített általágalmak vonatkozásában is kedvezőbben lenos munkajogi rendelkezésektől a kollekhet például az éjszakai műszak időtartamát tív szerződés eltérhet. Például rendkívüli a dolgozó számára megállapítani. A dolgomunkavégzés esetén általánosságban eltérzó javára lehet például eltérni a rendkívüli het a 250 órás limittől kollektív szerződés, munkavégzésre vonatkozó arányosítási szaazonban a felső limit évi 300 órás rendkívübálytól, ha a dolgozó munkaviszonya évközli munkavégzési határtól még kollektív szerben kezdődik, vagy határozott időre, vagy ződésben sem lehet eltérni. részmunkaidőre jön létre. Az arányosításA fenti szabályok ismertetése jól tükhoz képest kedvezőbb szabály állapítható rözi, hogy korlátozott a költségvetémeg kollektív szerződésben, azaz, ha fél év si intézményként működő egészségügyi után létesít jogviszonyt a közalkalmazott, intézményekben a kollektív szerződés renakkor lehet, hogy a 250 óra rendkívüli mundelkezéseinek a köre és mértéke. Egyrészt kavégzés helyett nem 125, hanem csak péláltalános szabály, hogy kollektív szerződául 100 óra rendkívüli munkavégzés kerül désben csak olyan kötelezettség vállalhameghatározásra. tó fel, amelynek a fedezete rendelkezésre Kollektív szerződésben lehet kedvezőbb áll. Ezen túlmenően maga a törvény is korszabályokat megfogalmazni a munkaidőlátozó szabályokat alkalmaz, hogy csak ott pihenőidőre vonatkozóan az egyes munkalehet eltérni a közalkalmazotti törvény, ilvállalói csoportokra vonatkozó külön renletőleg a végrehajtási rendelet és az ágaKÓRHÁZ 2013/10.
zati törvény esetén, ahol a jogszabály kifejezetten ezt megengedi. Így a munkáltató a végrehajtási rendeletben meghatározott munkahelyi pótlékon túl további intézményi pótlékokat nem állapíthat meg, hiszen a Kjt. nem adott felhatalmazást arra, hogy a pótlékok köre kollektív szerződésben bővítésre kerülhessen, erre kifejezetten a végrehajtási rendelet kapott felhatalmazást. Azaz, csupán végrehajtási rendelet állapíthat meg további pótlékokat, de munkáltató saját hatáskörében pótlékot nem állapíthat meg a dolgozóinak, ha többletjövedelmet akar juttatni, akkor keresetkiegészítés jogcímén kell a többletmunkát elismerni, nem pedig pótlékként. Ha a munkáltató ilyen pótlékot állapít meg a kollektív szerződésben, akkor ez a hatályos jogszabályi előírásokkal ellentétes, és ez a pótlék valójában nem tud pótlékként funkcionálni, hanem úgymond keresetkiegészítésként. Fontos szabály, hogy ha a kollektív szerződésben a munkáltató juttatás folyósítására kötelezettséget vállal, akkor mindaddig, ameddig a kollektív szerződéses rendelkezések hatályban vannak, addig ezek a juttatások a dolgozót jogszerűen megilletik. A munkáltatónak lehetősége van a kollektív szerződést felmondani, de egyoldalúan nem felfüggesztheti fel a kollektív szerződésben szabályozott juttatások folyósítását. Például, ha az ágazati kormányrendelet alapján a munkahelyi pótlékokra jogosultak körét bővíti, vagy magasabb mértékű százalékban állapítja meg azt, vagy az egészségügyi dolgozók ügyeleti díját a kollektív szerződés rendezi, de időközben a munkáltatónak erre nem áll fedezet a rendelkezésre, akkor a kollektív szerződést fel kell mondania, vagy a szakszervezettel meg kell állapodni a kollektív szerződés közös megegyezéssel történő módosításában. Ha a közös megegyezéses módosítás nem jár sikerrel, a felmondási idő lejártáig a kollektív szerződésben meghatározott ügyeleti díjat, munkahelyi pótlékot a dolgozó számára folyósítani kell. Ennek egyoldalú felfüggesztése alapot adhat arra, hogy a dolgozó bíróság előtt érvényesítse jogait, így részére ezt a bíróság visszamenőlegesen kamattal meg fogja állapítani. Ezen szabályok ismeretében kell eldöntenie a munkáltatónak, milyen kötelezettséget vállal fel a kollektív szerződésben. Dr. Kőszegfalvi Edit PARAGRAFUS
45
A Semmelweis Egyetem II. sz. Gyermekgyógyászati Klinikája, vagy ahogyan általában nevezik, a Tűzoltó utcai gyermekklinika aligha szorul bemutatásra. Dr. Szabó Andrással, az intézmény igazgatójával a szakma általános gondjairól, felújítási terveikről beszélgettünk.
Nappali osztály a Tűzoltó utcában – A gyógyító szakmák között a gyermek-onkológia különleges helyet foglal el, hiszen ez az a szakterület ahol munkája során az orvos talán a legnagyobb pszichés terhet kénytelen elviselni, de a páciens gyógyulásakor a legnagyobb örömet élheti át. Ön, mint egy gyermekonkológiai intézmény vezetője hogyan látja az egészségügyben az utóbbi években tapasztalható változásokat? – A hazai gyermekonkológia centrumok hálózatában működik, ami példamutató orvosi együttműködés eredménye. Ez úgy valósul meg, hogy a gyógyításban aktívan részt vállal nemcsak több szakma képviselője, de több intézmény is. Utóbbiak között egyaránt vannak fővárosi és vidéki klinikák és kórházak, melyek egymás munkáját segítik. Ez a szoros együttműködés persze nemcsak előnyökkel, hanem néha hátránnyal is járhat, hiszen a szakma különféle résztvevői emiatt erősen egymásra utaltak. Az együttműködés minőségén sokat javít, ha például kiküszöböljük az esetlegességet és véletlenszerűséget azzal, hogy a szakma minden résztvevője tudatosan számol az aktuális adottságokkal. A betegek lehető legmagasabb szintű ellátása érdekében csak olyan páciensekét vállalja, akiknek a kezeléséhez rendelkezésére áll a szakembergárda és a finanszírozás. Ezt pótolhatja az együttműködés az intézmények között. – Kijelenthető-e, hogy ma egy nyírségi, vagy dél-baranyai beteg gyerek ugyanolyan minőségű onkológiai ellátást kaphat, mint fővárosi társa? – Az elmúlt években a gyermek hematoonkológia végre megkapta azt az elismerését, amelyet régen nélkülözött már. Hivatalosan is önálló szakmaként jegyzik, a saját szakmakóddal a döntéshozók elismerték a „létezését”. Ez a tény már önmagában hatalmas előrelépésnek számít. Az országban hematoonkológiai ellátás a fővároson kívül jelenleg a három egyetemi városban, illetve Miskolcon és Szombathelyen érhető el. Minden felsorolt intézmény gyermek-onkológiai centrumként működik. Az persze nyilvánvaló kellene, hogy legyen, hogy az utazási távolságokban az esélyegyenlőség sosem valósulhat meg, hiszen a centrumtól távoli vidéken élő daga-
46
KÓRHÁZI VIZIT
natos gyermek mindig hátrányosabb helyzetben lesz, mint egy olyan városi gyermek, ahol egy centrum is van. A gyógyulási esély azonban nem függ össze az utazási távolsággal. Éppen ezért szerintem semmiképpen sem az ellátás lakóhelyhez való közelsége, vagy az utazás időtartama azok a szempontok, amelyek meghatározóak lennének a betegek egyenlő esélyeinek a megteremtésében. E kényelmi tényezőknél sokkalta többet jelent az, hogy a beteg ellátásában milyen minőségű szakmai tudással vesz részt a gyógyító személyzet, és ehhez milyen felkészültségű kórházi háttér áll a rendelkezésére. Az is nyilvánvaló tény, hogy egyetlen jól képzett, nagy szakmai rutinnal rendelkező orvos sem képes egyedül olyan minőségű, széleskörű ellátást nyújtani a betegének, mint egy egész szakmai team. Éppen ezért minden gyermek hemato-onkológiai ellátó intézménynél arra
kell törekedni, hogy olyan, minőségi munkát végző szakmai teamek lássák el a rászoruló beteg gyerekeket, amelynek tagjai szigorúan betartják a nemzetközi protokollok előírásait. Ezáltal kiegyenlíthetők lesznek az ellátás minőségében fennálló egyenlőtlenségek. Természetesen a jelenlegi gyakorlatban még nem működnek mindenhol ilyen teamek, nem mindenhol egyformák az anyagi és a szakmai adottságok. Abban az intézményben, amelyben egy-két szakorvos teljesít szolgálatot, feltehetően képtelenek lesznek az év minden napján olyan színvonalú ellátást biztosítani, mint ahol folyamatosan egy teljes team áll az ellátás rendelkezésére. Tény, hogy ma is működik olyan centrum, ahol a létszámhiány miatt a gyermekonkológiáról csak abban az esetben tud szabadságra menni az orvos, ha az osztálya Budapestről kap egy őt helyettesítő szakorvost. Ezek alapján elmond-
Pályakép Dr. Szabó András 1978-ban a diploma megszerzését követően a SE II. sz. Gyermek klinikán kezdte orvosi munkáját. A gyermek-szakorvosi vizsga megszerzését követően 1985-ben ösztöndíjasként Eberhard Ritz professzor klinikáján, Heidelbergben kezdett kutatómunkát, melynek célja az urémiás betegeknél kialakuló kalcium-anyagcserezavar vizsgálata volt. A 90-es évek elején újabb két évet töltött Heidelbergben Humboldt-ösztöndíjasként, ekkor kezdett foglalkozni a D-vitamin receptor-reguláció molekuláris biológiai vizsgálatával, mely téma kutatását hazatérése után is folytatta. Az eredményeit összefoglaló kandidátusi értekezését 1993-ban védte meg. 1996-ban az I.sz. Gyermekklinikán osztályvezető egyetemi adjunktusnak nevezték ki, és emellett megbízták egy korszerű molekuláris biológiai kutatólaboratórium kialakításának feladatával. 1998-ban egyetemi docenssé nevezték ki. 2001-ben sikeresen megvédte MTA doktori értekezését és az egyetem habilitált doktora lett. 2000-ben és 2001ben meghívott vendégelőadóként nefrológiát és élettant oktatott Cambridge-ben (Anglia) orvostanhallgatók részére. Az angliai vendégelőadásokhoz és az angol nyelvű oktatási anyagok elkészítéséhez az ERASMUS oktatói mobilitás pályázati program nyújtott segítséget. 1994-től folyamatosan a Magyar Nephrologiai Társaság, a Magyar Gyermekorvos Társaság és a Gyermeknephrologiai Szekció választott vezetőségi tagja. 1996-tól 2000-ig tagja volt az SE Tudományos Bizottságának. Tudományos munkásságát a Magyar Gyermekgyógyász Társaság Petényi-díjjal (1991), a Magyar Nephrologiai Társaság „Az év legkiemelkedőbb közleménye” – díjjal (1998 és 2012), a Semmelweis Egyetem pedig Jendrassik-díjjal (1999) ismerte el. 2009. július 1-jétől a Semmelweis Egyetem II. sz. Gyermekklinikája igazgatójának nevezték ki. 2010-ben tagja lett a Szakmai Kollégium Csecsemő- és Gyermekgyógyász Tagozatának. 2012ben kinevezték az Országos Gyógyszerterápiás Tanács tagjának.
KÓRHÁZ 2013/10.
ható, hogy a jelenlegi rendszerben a betegek az országos centrumok mindegyikében megkapják az állapotuk kezeléséhez legszükségesebb ellátást, ám ezen felüli, minőséget javító szolgáltatásokra csak azok az intézmények képesek, amelyeknél a korábban említett feltételek adottak. – Az elmondottakból nem az következne, hogy azokban a centrumokban kellene kezelni a beteg gyerekeket, ahol a magasabb minőségi követelményeket is teljesíteni tudják? – Az ellátás már jelenleg is centralizált. Elképzelhető, hogy a további központosítás a rendszer számára financiálisan kifizetődőbb volna és lehet, hogy hatékonyabbá is válna az ellátás, de szerintem egy Magyarországnyi területnek szüksége van annyi ellátóra, mint amennyi ma működik a rendszerben. Ugyanakkor fontos volna nagyobb hangsúlyt fektetni a terhek megosztására, hiszen ma van olyan centrum, amely évi 10 beteget lát el két orvossal, míg más centrumok ennek a többszörösét teljesítik. A feladatokat úgy kellene elosztani, hogy a kisebb centrumok könnyebb feladatokat, általuk is jól ellátható betegek ellátását vállalják, a komplikáltabb vagy ritkább eseteket pedig irányítsák automatikusan a nagyobb központokba. A szakmában közismert, hogy a betegek jelentős része jól tolerálja a terápiát, akár ambulánsan is kezelhető. Nincs szükségük különleges ellátásra, vagyis az intenzív osztállyal, pszichológussal, speciális szakmai teammel ellátott, olykor a lakóhelyüktől száz kilométernél is távolabb fekvő intézmény szolgáltatásaira. Ők helyben, a kisebb létszámú centrumban is teljes körűen elláthatók volnának. A speciális műtétet, hosszabb intenzív ápolást, vagyis az átlagosnál bonyolultabb gyógyító ellátást igénylő betegeket pedig azonnal át kellene irányítani azokba a centrumokba, amelyek maradéktalanul teljesíteni képesek ezeket a feladatokat is. A nehezebb, több tapasztalatot igénylő feladatok teljesítéséhez természetesen megfelelő mértékű pluszfinanszírozásnak is társulnia kellene. A jelenlegi rendszer azonban nem tesz különbséget az enyhe és a súlyos tumoros esetek között, mindegyiket egy séma alapján, azonos ös�szeggel finanszírozza, holott az utóbbiak kezelése az adott kórház számára lényegesen nagyobb költségekkel jár. Szerencsére az ezt igénylő betegek létszáma nem több évi tízhúsz esetnél, ám nekik feltétlenül szükségük volna a legmagasabb szintű, vagyis a legjobban felszerelt centrumokban való ellátásra. Az egészségügy költségvetésének nem jelentene plusz terheket, ha egy adminisztratív intézkedés megoldaná a jelenlegi anomáliát: az a kórház, amelyik átvállalja ezeknek a súlyos eseteknek a kezelését, a terápiával jáKÓRHÁZ 2013/10.
ró plusz költségeket is automatikusan megkapná. Pillanatnyilag az OEP által elismert HBCs pontok ellenértéke általában csak az átlagos állapotú betegek ellátásának a költségeit fedezi, ám a súlyos, szövődményes esetek kezelésére nem elegendő. Ebből következik, hogy abban az intézményben, ahol több súlyos esetet gyógyítanak, nagyobb lesz a deficit, vagyis a magasabb minőségű munka ráfizetéssel jár. Elvben, ezeknek az extrém esetek költségeinek az utófinanszírozására a rendszer jelenleg is kínál lehetőséget, ám a gyakorlatban rendkívül nehézkes, bonyolult
Dr. Szabó András
és óriási adminisztratív terhet jelent az elszámolási eljárás, így az intézmények többsége ezért, vagy azért, de elesik ettől a finanszírozástól is. Ezt a bonyolult eljárást egyszerűbbé lehetne tenni azzal, ha egy arra hivatott szakmai grémium előzetes döntésének alapján ezek az esetek külön, egyedi finanszírozásban részesülnének. Az utóbbi évtizedben óriási fejlődést – mondhat magáénak az onkológia is, amiből automatikusan következik a kezelési költségek növekedése. Például a genetikai vizsgálatok alapján végrehajtott, személyre szabott terápia, vagy a biológiai úton előállított modern gyógyszerek költségei fedezhetők-e a jelenlegi finanszírozásból? – Ezekkel a modern eljárásokkal járó pluszköltségek még fedezhetők volnának a jelenlegi rendszerben is, ha nem kellene számolnunk a korábban említett komplikált esetek pluszkiadásaival. Az arányok érzékeltetése végett érdemes megemlíteni, hogy nálunk például a 10–15 magas költségeket generáló súlyos eset az éves költségkeretfelét is elviheti. A maradékból kell megoldanunk a többi 100 onkológiai beteg kezelésének a finanszírozását.
– A statisztikák szerint óriási a kórházak idei adósságállománya. Az önök idei gazdálkodása milyen mérleget mutat? – Tavaly és tavalyelőtt a bevételeink és a kiadásaink nagyjából egyensúlyban voltak, idén, remélem csupán átmenetileg, mi is deficittel kell, hogy számoljunk. Mégpedig azért, mert mindeddig ismeretlen okból, 2013-ra az újonnan jelentkezett daganatos gyermekek esetszáma kb. harminc százalékkal nőtt, vagyis az év elején előre meghatározott költségkeretünk terhére több beteget kell ellátnunk, mint amennyit eredetileg terveztek. Mindez jelenleg 70 millió forintos mínuszt mutat a gazdálkodásunkban. Bízom benne, hogy csupán átmeneti állapotról lehet szó, ami hamarosan áthidalható lesz és év végére helyreáll a gazdálkodás mérlegének egyensúlya. Jómagam hiszek abban, hogy a központi költségvetés támogatásán kívül az egészségügyi intézményeknek szüksége volna egyéb, külső forrásokra is. Az ilyen forrásbevonás jótékony hatásait az egészségpolitika tervei és megnyilatkozásai is többször deklarálták (pl. egészségturizmus, emelt szintű többletszolgáltatás stb.). A mi kórházunkban, az ellátás természeténél fogva, az egészségturizmus szóba sem jöhet, de vannak egyéb terveink. Komoly lehetőséget látok például arra, hogy a vállalkozói szféra befektetői nálunk is megjelenjenek. Korábban a kórházak gyakorlata az volt, hogy az OEP-finanszírozást vállalkozásba szervezték ki. Mi fordítva gondolkodunk: a kórházi ellátásba integrálnánk azt a privát tőkét, amely erre hajlandóságot mutatna. Így az OEP-ellátással párhuzamosan működtethetnénk egy magasabb színvonalú szolgáltatást is. A terv megvalósításához természetesen számos jogi és szervezési feladatot kell majd megoldanunk, de végrehajtásához megkaptuk az egyetem vezetésének elvi támogatását, így bízom benne, hogy rövid időn belül képesek leszünk létrehozni az új struktúrát. – Ez az új rendszer a gyakorlatban hogyan működne, a betegek szempontjából milyen változást mutatna? – Jelenlegi struktúránkban közfinanszírozott közalkalmazottak teljesítenek szolgálatot. Munkájukért ellentételezésként abból a korlátozott, szerény finanszírozási keretből részesülnek, amelyet az ágazatban mindenki jól ismer. A rendszerben létrehoznánk egy, a kórház tulajdonában lévő, annak felügyelete alatt tevékenykedő, ám önálló menedzsmenttel bíró vállalkozást, amely képes volna olyan előnyök produkálására, amiket a jobb minőségű szolgáltatást igénylő betegek térítés ellenében vennének igénybe. OEP-finanszírozott kliKÓRHÁZI VIZIT
47
nikaként például ma nem tudunk megfizetni olyan specialistákat, akik alkalmankénti beavatkozásaikkal a beteg gyermekek közül többeknek az állapotán jelentős mértékben javíthatnának. Amennyiben ezeket a kiváló kvalitású szakembereket (szabadfoglalkozásúként, munkaidő- és egyéb adminisztratív korlátoktól mentesen) az említett vállalkozás foglalkoztatná, elhárulna az akadály a kórházban való eseti alkalmazásuk elől. – Az ötlet kecsegtető, és valószínű, hogy mind a betegek, mind a kórház csak a hasznát látnák, de mostanában mintha nem éppen ez volna a központi törekvés. Úgy tűnik, inkább az állami kézben és döntési pozícióban való centralizálás a cél. – A központosítás és az állami kezelésbe vétel nem zárja ki a mi törekvéseinket. Az én értelmezésemben az volt a döntéshozók célja, hogy a korábban ellenőrizhetetlen, átláthatatlan, olykor az OEP-finanszírozás megcsapolására szerveződött struktúrákat állami felügyelet alá vonják. A mi kezdeményezésükben pedig egy állami intézmény által fel-
ügyelt vállalkozás a klinika OEP finanszírozását egészítené ki a bevételeiből. Nem gondolom azt, hogy ez egy általánosan bevezethető konstrukció, de nálunk speciális körülmények között működőképes lehet. Ki kellene próbálni és az eredmények önmagukért beszélnének. – Országszerte egyre több kórházban jelent gondot a szakorvoshiány. Mostanában különösen az aneszteziológusok és a sürgősségi ellátásban dolgozók közül távoznak többen külföldre. Bár a Tűzoltó utcai klinika, éppen speciális helyzetéből adódóan, valószínűleg az átlagosnál népszerűbb a szakorvosok körében, tapasztalható önöknél is orvoshiány? – Minket sem kerül el a humánerőforrás hiánya, noha kicsit másképpen érint, mint általában a hazai kórházakat. Nálunk teljes a létszám, de egyes korcsoportok hiányoznak az orvoscsapatból. Ma körülbelül ugyanan�nyi orvosunk teljesít szolgálatot, mint négy évvel korábban, ám szinte eltűntek a 3040-es éveikben járó gyakorlott, erejük teljében lévő szakorvosok. Helyettük pályakezdő
A Semmelweis Egyetem Tűzoltó utcai Gyermekklinika az első gyermekgyógyászati intézmény, ahol gyermekreumatológiai betegségek kezelésére biológiai terápiás centrum működik. A biológiai terápiás központ kialakítása a reumatológiai osztály felújításával kezdődött, majd idén ősszel a gyermekreumatológiai ambulancia felújításával fejeződött be. Az ünnepélyes átadást az ízületi gyulladásos betegségek nemzetközi világnapja, október 12-e elé időzítették. „Az OEP 2012-ben indította a biológiai kezelések tételes finanszírozását a kijelölt felnőtt reumatológiai osztályokon, a jogszabályok harmonizációját követően 2013-tól immár a gyermekek is azonos feltételekkel, gyermekgyógyászati intézményekben is hozzáférhetnek a kezelésekhez” – hívta fel a figyelmet az ünnepélyes átadáson Dr. Constantin Tamás, a Gyermek reumatológia osztály vezetője. A szakorvos hozzátette, hogy a Semmelweisterv a magyar csecsemő- és gyermek-egészségügyi ellátás fejlesztéséről szóló fejezete kiemelt prioritásként határozza meg, hogy a csecsemő- és gyermekegészségügyet önálló alrendszerként kell kezelni. Ezt a gyermekek értékközpontú megközelítése és praktikus szempontok (infrastruktúra kialakítása, speciális eszközök és műszerek használata, humánpolitikai megfontolások – szakképzések, jártasságok) is indokolják, de ezt követelik meg a hazai egészségügyi hagyományok is. A gyermekkori reumás ízületi gyulladások a közvélekedés szerint ritka kórképek, ezzel az általánosan elterjedt tévhittel szemben azonban a leggyakoribb krónikus gyermekkori betegségek közé tartoznak. Míg korábban az érintett gyermekek jelentős része a hosszan tartó ízületi gyulladás következtében mozgásában súlyosan korlátozott életmódra, nem egy esetben kerekesszékbe kényszerült, ma már a betegség legsúlyosabb formájában szenvedők részére is elérhető a legmodernebb biológiai terápiás kezelés. „A megindult biológiai terápiás kezelések kezdeti eredményei kifejezetten biztatóak, orvosszakmai különlegességnek számít az is, hogy Magyarországon a Tűzoltó utcai klinikán alkalmaztak először biológiai terápiát félévesnél fiatalabb csecsemő esetében” – számol be az első tapasztalatokról Dr. Constantin Tamás. A most átadott biológiai terápiás centrum létrejöttét a gyermekreumatológiai betegségben szenvedő gyermekek gyógyítását segítő Rosszcsont Alapítvány támogatta. Az országos gyermekgyógyászati reumatológiai ellátás kiépítése folyamatban van, ennek egyik első és szimbolikus lépése a célzott gyermek reumatológiai program indítása a Tűzoltó utcai Gyermekgyógyászati Klinikán.
48
KÓRHÁZI VIZIT
fiatalok, illetve nyugdíj előtt álló vagy náluk idősebb kollégák alkotják az orvosi kart. Négy éve negyven szakorvosra jutott húsz rezidens, szakorvosjelölt, ma pedig fordított az arány. A mi szakmánk nem nélkülözheti a nagy tudású, rendkívül sok tapasztalattal rendelkező szaktekintélyeket, nem küldhetjük őket nyugdíjba, mert szükségünk van a tudásukra. Nagyon sok tehetséges, de még kellő szakmai rutinnal és képesítést igazoló bizonyítványokkal nem rendelkező orvosunk van, akikből azt remélem, hogy 2-3 év múlva (az idős kollégák oktató tevékenységének köszönhetően) kialakulhat új, nagy teherbírású, kellő tapasztalattal rendelkező szakorvosgárdánk. – Speciális feladataikból és betegkörükből adódóan az önök kórháza barátságos, rendezett és szép. Nincs málló vakolat, kopott ajtó, töredezett lépcső. Feltételezem, vannak még terveik a jövőt illetően. – Óriási terveket dédelgetünk. Épületünk majdnem 130 éves, ami azt jelenti, hogy folyamatos karbantartást, felújítást igényel. Elődeim törekedtek arra – és ezzel magam is így vagyok –, hogy megfeleljünk ennek a kihívásnak így elmondhatom, hogy kórházunk állaga valóban jobb, mint a legtöbb hazai fekvőbeteg-intézményé. A rendszeres karbantartó és felújító munka mellett a fejlesztésről sem feledkezhetünk meg. Terveink között szerepel egy modern, „nappali osztály” kialakítása, ahol az infúziós kezelésre bejáró ambuláns betegeinket fogadhatnánk. Valamikor konyha működött abban a helyiségben, amelyből a 10 ágyas nappali osztályt szeretnénk kialakítani, hozzá tartozó vizsgálókkal. Itt nemcsak az onkológiai betegeket fogadnánk, hanem az egynapos kezelésre érkező immunológiai eseteket is, sőt a neuromuszkuláris betegségben szenvedő gyermekek ellátására is lenne itt lehetőség. Az új részleg jelentős mértékben tehermentesítené a fekvőbeteg-ellátásunkat, ráadásul a kezelt gyerekek is szívesebben tartózkodnának olyan osztályon, ahol tudják, hogy a kezelés végeztével az otthonukba távozhatnak szüleikkel. A kórház, együttműködve más kórházakkal is, centrumként neuromuszkuláris betegségben szenvedő gyerekeket is kezel, diagnosztikát és terápiát is végzünk. Mivel ezek a betegek állapotuk folytán nehezen mozognak, számukra nagy fizikai megterhelés a kórház különböző osztályainak a megközelítése, ezért azt tervezzük, hogy nekik szintén létrehozunk egy önálló osztályt, ahol egyetlen helyen minden ellátást megkaphatnak. Erre a célra a korábbi kazánházat szeretnénk átalakítani. Lóránth Ida KÓRHÁZ 2013/10.
