CENZÚRÁT. évfolyam.
Cluj, 1935. március 1.
3. szám.
IÉHESZETI KÖZLÖNY ERDÉLYRÉ3ZI MÉHÉSZEGYESÜLET HIVATALOS LAPJA
lesztöség és kiadóhivatal : Str. A. Muresan 10. Telefon 158. sz.
I
Felelős szerkesztő:
A lapot az EME tagjai tagsági
T Ö R Ö K BÁLIN,T
illetmény fejében kapják. A lap
az EME főtitkára.
I megjelenik havonként egyszer.
A z erdélyi k a p t á r - k é r d é s h e z , Irta: K. Bogdán Géza.
A Méhészeti Közlöny 1934. évi 100 l a p j á n „A kaptárkérdés lélyben" cim alatt foglalt közleményéhez az, alábbiakban teli meg véleményes javaslatomat. Erdélyben nagy általánosságban való használatra, Roconáak ,,B" jelű s közönségesen kis Btoiconádinak nevezett háromig, 30 kerettel ellátott 112 dm 3 (liter) térfogatú k a p t á r á t — alcím. Ezen kaptár egy sorban 10 d r b 30-4X27 belvilága;, it 820 onr lóp-méretü, kereteivel, ez idő szerint Pozsonytól fticina (Bereck-ig) a magyarság legjobb kaptáraKiválósága Erdélyben közismert, Magyarországra vonatkoig azt mondja Gáli Imre a Gödöllőn megjelenő „Méhtonyész' 1930 évi nov. havi 8-ik l a p j á n : „Boconádi kiskeretmérete ánk formális és klimatikus viszonyai között még a. legideálibnak mondható". Lássuk a jugoszláviai adatokatA Jugoszláviában megjelent egyedüli magyar méhérszlap a íjdasági méhészet" 1932. évi 97. lapján ősz Szabó Dániel szer&tő ezt i r j a : „Hozamot tekintve a gyakorlatban a kis három >s Boconádi vált be leginkább el ennek indokát 110 literes tartalmának tulajdonítom. Ugyanezen évi. 96. l a p j á n az áll; y az országos kaptár jó viszonyok mellett kiad egy perge-e 10 kg-t, a kis Boeoinádi 25 kg-t". Lássuk az okátAz oka röviden: Kis keretű, nagy fészkű, nagy kaptár-niiégében van. Az „országos" a kis Boconádi megett azért m a r a d t vissza, •_t keretes (23X18.5) kicsi ahhoz, hogy abból nagy fészket és fy kaptár legyen szerkeszthető. Ugyanis a két sorban levő sek telje® lép felülete a soronkénti 10 kerettel 23X18. 5X2X10 = 9 cm 2 . Ennyi a három soros országosnál épen, mint a, négy ásnál- A kaptár terjedelme pedig a három sorosnál 60 dm 3 , égy sorosnál 80 dm 3 .
-
38
-
Ezekkel szemben a kis Boconádi 2 soros íés&ke a öoroajH 10 kerettel 30.4X27X2X10=16420 cm 2 , tehát kétszer akkora 9 az országoisé és a k a p t á r terjedelme 112 dim'\ tehát a 3 soron saemben közel 2-szer, a 4 soroséval szemben pedig közel fél akkora. 1 A kis Boconiádi fészke legnagyobb kaptáraink egyikéni 42-es nagy Boootnádi (N. B.) vándorkaptárnak fészkével egyei Ennek 12 keretű fészke ugyanis 40.4X34X12 = 16483 cm 2 tet lépfelülettel bir. ) A 42-es Boconádi vagyis röviden N. B. a jó legelők kaptí Gyenge és közép, főként a gyenge, legelőn — be nem válik. ] daként felemlítem, hogy Treiscaun vármegye kézdi niedenx gyenge legelőjén a 42-es több jeles méhész próbálta ki, min siker nélkül. Ugyanezen vidéken a Balogh-kaptárral (35 kerettel) négy éve, kisérletezem ez setm vált be. Nem váltak mert a nagy kereten az a n y a nyári petézésének nagy lehetős érvényre jutott, a gyenge legelő vir árnyának nektár-kincse dig kevés volt ahhoz, hogy a g y ű j t ő méhek azzal annyi set foglaljanak le, hogy az anya visszaszoritassék. így végei menyben érvényre jutott korlátlan lehetőségű petézés a do] zókat a fiasitás szolgálatába t e r e l j e , részben mint nekik gyü részben pedig a®, őket dajkáló méhek seregébe. Tartalék m< az okból nem volt „aki" gyűjtsön. Eizért m a r a d t a k kísérlete meddők- A nagy keretek mellett volt nép elég de méz nem. „Hus dolgoztunk. A főhordáákor egy verseny folyt )e az anya saa ritó hajlama) és a munkás méhek gyűjtési készsége között versenyt a kis Boconádi kiegyenliti: a ,,hus" mellett a méz f m a r a d vissza. Van népesség, van élelem és élvezhető méz.
A 30.4X27 = 820 cm 2 lépméretü kis kereten az a n y a szap tási m u n k á j á b a n lassítva van, mivel pedig 20 keret áll rern kezésrre fiasitási készségének mégis eleget tehet, tehát ;iól né] sitiiét, de ímert nemcsak a kis keretek, de ezen kivűl a két ke sor, tehát a nem egységes fészek is, korlátoizza: ahová tov szaporodó és igy fokozottan g y ű j t ő méhek i-s érvény esi th< munkásságukat, neímcsatk a táplálás terén de a tartalék ) gyűjtése körül is (olv- idevoinatkoBÓlag a „Méhtenyésztés" ] évi nov. füzetének fentemlitett 8. lapját) Ezeken indokoH fenti állitásioimat, hogy: a kis Boiconiádinak jó tulajdonsa a kis keretekből álló nagy fészkű, nagy kaptár-jellegében lát A kis Boconádi á t h i d a l j a a gyenge és közép legelőket, sí jó legelőn is tekintélyes mennyiségű nektárt termelhet ki, é említett szerkezeténél fogva. A n a g y fészek és. nagy kaptár hető rajzás-mentes tulajdonság-ot biztosítanak. Bártmilyen gelőn elég tekintélyest hozam nyerhető- A fészek' télire élei mel jól ellátható. A n a g y fészekben munkásságukat a mé kifejthetik. A család fejlődésére, felszaporodására a fel téti nem hiáinyoznak. A méhek benne jól telenek. Az elősorolt okokból ajánlom, a kis Boconádi kaptárt délyben nagy általánosságban való használatra.
-
39
-
Mielőtt a kis Bocomíádi leendő kaptártipusra kitérnék áz eiroltak erősítésére még felhozom, hogy az emiitett kézdi menőében egy hasonló dupla fészkű kaptái" t a r t j a a recordot — „Györbiró"- Györbiró Géza székely mester méhészünk 3 soros, y sorban 12 drb. 31X22.5 = 697.5 cm 2 bel világú kerettel ellátott keretes 107 dóri1 rács nélküli kaptára, felső k i j á r a t t a l és 697-5 1X12 = 16740 cm 2 teljes lép felületű dupla fészekkel. Ez a kaptár jó legelőn: is bevált (Gheilinta községiben), felhozom ínég, hogy irtineíii községben, mely a kézdi medence leggyengébb legeiéhez tartozik, egy 40—50 családos méhészetben, hol a sok sok és a kis Boconádin éa Orszláigoson kívül négy-ötféle mintt ötletszerű k a p t á r mellett a tetőkijárattal birö 4 soros 180 i 3 Bognóczki-féle k a p t á r egy példánya is található, melynek pia fészke 36X23X2X14 = 23184 cm. teljes lépfelületü, tehát sgdöbbeu'tősn nagy, — a tulajdonos többszöri kérdéseimre ndi© azt "felelte, hogy az összes k a p t á r a i között a „Bognoezki" [t be leginkább, az adta a legtöbb méKhozaimot- Mindig kétJéssel fogadtatm kijelentéseit- Ma azonban . . . ma, mikor a ptíár kérdést tanulmány t á r g y á v á tettem s a fenti törvényriiségre jutottam: m a nem kételkedem. A „Györgybiró" és „Bognoezki" kaptárakkal még jobban g erősítve látóim a kis Boconádi k a p t á r fölényének okairól ló véleményemet, mely a kis keretekkel ellátott nagy fekvésű, |y kaptár jellegben igiyökerezik (Bognoezki kaptárról olv. sékely Méhész" 1922- 139- és „Méhészet" 1923. 219- lapjait). Menjünk tovább és- vizsgáljuk a kis Boconádi kaptiar tipu. A 30 óv előtt, szerkesztet t ezen k a p t á r „álló kaptár". Azóta Éaban a m é h é s z e t i kultura sokat haladt, s m a az álló kaptár b t lassan küszöböli ki. Nyugaton m á r a kiállításon se)m lei(vele megjelenni. Nem fogadják el. Hátul-keaelős l é v é n , vizsata nehézkes és sok időt igényel. Ez különösen ott bír nagy |p.tőeéggel, hol sok kaptárral méhészikednek. Ezenkívül nagy íány. hogy a vizsgálatnál a lépek mind kiszedetnek, fel lesz l a aiz egész lakás. Híáitha még a r r a gondolunk, hogy a méhek |adása miatt, ideges és kapkodó méhészek s általában a kezí a lépeket eredeti helyzetükből eltérőleg fordítva, esetleg jp-vissza helyezik újból be: valóságos viviszekció miegy végbe léhcsalád és. a méhgaizdaság naigiy h á t r á n y á r a . Nem hiába | d j a Dr- Zander m erlangeni méhészeti intézet n a g y tudásu |ra, hogy az álló kaptáraikat rendőrileg kellene betiltani |t fejtegetéseit „Magyar Méh" 1934 évf. 801—303 lapja). |Zandei- szerint a jó kaptárhoz helyes kezelésnek kell jiáirul; ez pedig a felső kezelés. A mozgó rendszerű kaptárakban az gs lépek összessége egy eglészet alkot, miért is a lépeket leíeg érintetlenül kell hagynunk. A felső kezelésű kaptárakneim szükséges és ninos is ok a lépnek kiszedésére, azok szét®a a vizsgálathoz elegendő. tv
f
1 1
— 40 —
A kiü Boconádi n j kaptár-tipus felső kezelésű s itt is cs a rakodó lehet, A fekvő k a p t á r t nem tartom alkalmasnak, mi az nem a természetességen épül fel. A fekvő kaptár prototipu a kidűlt odvas fa. Épen ugy, mint az (álló odvas fánál, a kidii nél is, a lépek hosszában, és neim az odúra keresztben, ópitetm Fekvő kaptáraink épen ellenkezőleg. a kérészit ben. való épit! zést m u t a t j á k , melyei a méhek neun ismernek, s mely biológi lag igazolva nincsen- Egyébként a ki* Boconádi fekvő alakb: „nem; mézel olyan jól, mint az álló, különösen gyengébb évi ben marad cl jócskán az állók mögött", (lásd erről Doka L. c két, „Racionális méhószkedós" 100 lapján). Miért marad Nézetem szerint azért, mert a fészek másként alakult és m a kaptár nem természetes jellegű. H á t r a volán még a rakodó kis Boconádi komtruciójáról e lani Mivel azonban jelen cikk a szerkesztőség által kiszab három gépírásos oldataiul többre nem terjedhet ez irányban ( közelebbi alkalommal fejtem ki véleményemet. *
Utazási és viz'umkedvezmények a budapesti mezőgazda® kiállításra. Tekintettel a r r a a nagy érdeklődésre, amely az szagos Magyar Gazdasági Egyesület által folyó évi március 21—26. n a p j a i n Budapesten rendezendő negyvennegyedik szagos mezőgazdasági kiállítás és tenyészállatvásár iránt a 1 föld részéről megnyilvánul, a rendező-bizottság minden leh< megtett az irányban, hogy a kiállítás külföldi látogatói m könnyebben és kényelmesebben, valamint minél kisebb- költs gel utazhassanak a kiállítás megtekintésére. Ennek érdeké nyolc állam területén különféle utazási és hazai vizumked' menyeket eszközölt ki a rendezőség, amelyeket a kiállítási i zolványok a l a p j á n bárki igénybe vehet. A kiállítás alka március 15 26-ika közötti időben a kiállítási igazolvány és utl felmutatása mellett, vizűm nélkül lehet Budapestre utazni. A v mot utólag 2.50 pengő kezelési költség lefizetése mellett kell meg remi a Mállitás területén működő útlevél-kirendeltségnél. Az ös m a g y a r vasutakon és hajókon március hó 15-től március 2 Budapestre a határtól félárú menetjeggyel lehet utazói ugyancsak féláru menetjeggyel lehet Budapestről vissza, v bármely m á s irányban és határállomáson át elutazni már hó 21-től április hó l-ig. E kedvezmény bármely vonatneni és csiosztály használatánál' élvezhető- Az utazást jövet, valm. menet egy-egy izben meg lehet szakítani. A román vasutak t. cius 23.-01, április 1.-ig történő visszautazás alkalmával wfiazási kedvezményt engedélyezeit, oly feltétellel, hogy oda zás március 17—24-ig, a visszautazás pedig március ,23 és áp l-e közötti időben történik. A kedvezmények igénybevételéi gositó kiállítási igazolványokat a menetjegy irodákban 1 beszerezni. Az igazolvány díjtalan kiállítási belépőjegyek tartalmaz.
-
A\
-
A kaptár kérdéshez. Méhészeti közmondás, hogy jó esztendő, jó kaptár, de az tény, hogy a jobb, a méhek természeti ösztönét kielégítő iptár s keretforma a legjobb, a leggazdaságosabb, amelyet 5rii Balla István úr méhésztársunk a Méhészeti Közlöny folyó • január 1 .-i számában gyönyörű szépen kifejt s amely az én ízetemet és 30 éves tapasztalataimat is teljesen fedi. Amikor a Boczonádi 42-es vándorkaptár feltűnt, azonnal ismertem a jövő kaptárának, de csak javított formában, mert [y az nem felel meg a méhek természeti ösztönének, mert dva azt, hogy a méhek legszívesebben felfelé hordják a ézet, tehát a kaptárnak felfelé nyúlónak kell lenni, úgyszinn a keretnek is nagy lépfelületünek és felfelé nyúlónak, mert ak úgy gazdaságos és legcélszerűbb, ha a téli mézkészlet lnyomórészben a telelő méhcsomó felett van. Ezen tudatban szerkesztettem meg kaptáraimat álló és kódó formában s néhányat fekvő formában; kereteim pedig indenütt egyforma méretűek, de mivel Boczonádi lapjában lezte, hogy az ő kaptárai szabadalmazottak, ennélfogva elrtem a keretmérettől is. Kereteim 35 cm széles, 40 cm. mais külmérettel bírnak, középen egy oldal-léc, hosszában kettéirészelve a felső és alsó keretléchez szegezve, úgy, hogy jyik oldal a keretléccel egyenlő, a másik oldal pedig a keretc közepéig ér majdnem, amelyre a keretbe szabott műlép ifekszik és körül úgy a keretléchez, mint ezen erősítő léchez Dzzáragasztódik. Ezen erősítő léc semmi akadályt nem csinál ;m a mézelésnél, sem pedig a fiasításnál, ezen keretformán yrönyörű szépen alakul ki a fiasítás egészen az alsó keretiig, felül pedig 5—6 cm mézkoszorú, ami az ősz közeled:vel szépen halad lefelé, de április—májusban az alsó keretitől a felsőig be van fiasítva 6—7 keret mindkét oldalon, mi megfelel körülbelül 50—60 000 sejtnek, amely be van asítva, a következő 5—6 keretben pedig a hasításhoz szük;ges tápméz (hímpor) és még hátrább a fölösleges méz. Kaptáraimat 50 mm. vastag deszkából készítem. En legzivesebben az álló-rendszernek vagyok a barátja (habár egye2k szerint ez a rendszer már a múlté), mézelésre a következőépen dolgozom: a főhordás beálltával a fészekből kiszedem z összes építményt, a keretbakra, a homlokfalnál, ottmarad gy hímporos lép, utána teszem az anyát egy friss fias lépen árkában, utána pedig 8—10 üres lépet, ennek hiányában egész lűlépes kereteket, erre a homlokdeszkáig tolva egy 15 cm. zéles vékony fedődeszkát, amely meggátolja az anyát felmenő zándékában és most berakom a méztérbe az összes kiszedett as mézes lépet sorrendben, ahogy volt (de már a kiszedésiéi az összes összekötő ragaszokat eltávolítom, mert ha nem, kkor a felszaggatott mézet megrohanó méheket a berakásnál isszenyomja), 8—10 nap múlva az anyát kiengedem a zárkától és 8—10 nap múlva, amikor a fiasítás terjed, akkorra már
-
42
-
a fent kikelt fiasítás helye tele van mézzel és be van töl nyire fedve, tehát az anya felmászása ki van zárva. A hordás végeztével megnézem a költő-tért, hogy van-e elegem 15 kg.-nyi télire való méze, ha nincs, akkor a méztérből pő lom. (Az anyát azért teszem a kijáróhoz a második keret hogy ott kezdje meg a fiasítást.) A betelelést pedig 8—10 tegű újságpapírral betakarva, felül és hátul a felső takar* rászorítom a méztér ablakát, amely kitűnő szigetelő, hátul m< emelem az ablakküszöb deszkáját, a teljes kijáró megman egérellenző feltéve, a telelés elég jó és a lépeken alig találhí penész. De ennél egy jobb telelési rendszerre jöttem rá, ami 1 százalékig kí ogástalan és jó. Amikor a kijárás végleg m< szűnt, elzárom az alsó kijárót légmentesen és az ez alkalorr készült, a kijáróhoz hasonló szellőző nyilást megnyitom, ami a költő-tér felső keretléce felett van, de a fedődeszka ala egérellenzővel elzárom és az első kirepülésig így marad, ar kor azt ismét lezárom és megnyitom a rendes alsó kijárót * így telelt családok kifogástalanul telelnek, semmi penész nini mert így a mézkészlet legnagyobb részben felül van, de nyáron felső kijáróval dolgozunk, úgy akkor már a téli me készlet csak oldalt lehet, ami nem felel meg a méhek terír szeti ösztönének. Álló kaptáraimban két keretsor van, költő és méz 12—12 kerettel, alsó kijárás, meleg építményű, a betelelésh annyi lépet használok, amennyit a népesség kiván. Hárc lépen is teleltem már be anya kedvéért kis családot és következő nyáron a költő-tért telehordták. Ugyanily keretmére tekvő kaptárokkal sohasem tudtam oly eredményt elérni, m: az állókkal. A rakodókkal is épen oly eljárással dolgozo: mint az állóknál a mézelésnél, itt is kiveszem az első virá poros lépet, az anyát egy friss fias léppel és így tovább, i itt már szükséges az anyarács és az anya nem lesz zárkái téve, de én ezt a rend zert sem szeretem, a több haszon< inkább többet dolgozom. Minden felfelé nyúló kaptár, felfelé nyúló nagy lépfel letű kerettel, a méhek természeti ösztönét kielégíti, ami etl eltérő, az csak a méhész kedvteléseit szolgálja. Én még eddig vitákba sohasem elegyedtem, nem versen tem, de a most szün'elen hangosan felmagasztalt alacson széles keretméretek arra kényszerítettek, hogy a méhek érd kében, a természet keretein belül, védőleg lépjek fel írásfo is, habár nem vagyok tollforgató ember. A hangyák ellen úgy a méhes, mint a kaptárok körny két 2—3 hetenkint hamuval körülszórom (kizárólag csak ze méhesben méhészkedem) és ha esetleg mégis valamely ka meglepnének, kézben porrádörzsölt száraz méhfüvet hintek fenékdeszkára és a fedődeszkára s reggel már nincs hangy Az itatómból pedig állandóan sós víz csepeg a vályúba, 1
r
-
43
-
£r vízhez félmarék konyhasót teszek s a méheim szépen kiilettek és még soha semminemű betegség nálam nem volt. inden müveletet lehetőleg délután végzek (judva azt, hogy ítelőtt van a főhordás), így reggelig a változást megszokják reggel a szokott szorgalommal kezdik meg a munkát. Bogyó János méhész.
Kaptárkérdésről. Sajnos nem tekinthetek vissza, több évtizedes méhészmultra, ert mindössze csak 13 éve méhészkedem. Országos kaptárakkal (zdtem, de a következő évben m á r álló és fekvő Boconádi kapnakra tértem át, mert m á r kezdő méhész létemre, igen kicsiik találtam az országos kaptárakat. Méhészetem kétharmada még m a is álló Boconádi kaptárakm van, dacára annak, hogy ezenkívül még hat féle kaptárral, letőleg keretmérettel kisérleteztem. Tárgyilagosság okából eg kell említenem, hogy három keretsoros Boconádi kaptár szét. H á t r á n y a : kezelései sok sok munkát ad és vándorlásra >m való. 42-es fekvőkkel három évig kisérleteztem eredménytelenül, tlakoltam rakodóba, félmagasságu méztéri keretekkel. H a t évi ©dmény, közepes. Mások viszont kiváló eredményeket értek el. zidén ismét előveszem a fekvőket, mert mindenesetre nem a iptárban volt a hiba. Tiz családom van 64 cm. kereten, rakodó tptáraikban, méztéri keretiek 12 cm. magasak. Négy éve liaszilorn, tavaszi fejlődés példátlan gyors. Akácra m á r zsúfolt kaprak voltak. Mézhozam: közepes. Tavaly kezdtem kísérletezni -es fekvővel. Bírálatot még nem lehet mondani. Két éve kísérletezem 32*54 cm. lapozó rendszerű kaptárban, éztéri keretek rendes kis Boconádi keretek. Gyorsan fejlődött. > mivel az álló kaptárt nem szeretem, ezidén fekvőbe rakom >. Semmiféle kaptárban nem használok H a n e m a n n rácsot, daira annak, hogy minden kaptái amban kipróbáltam. Hanemannicsos kaptárain mindig kevesebb mézet adott. Most ezidén ki rletet teszek a sodrony rácsosai. Kijelentem, hogy nem akarok ltaláló lenni, csak egy olyan kaptárt: találni, mely igényeimet inden tekintetben kielégíti. Minél kevesebb munkával s ezáltal minél kevesebb móhhá>ritással, minél nagyobb mézhozamot elérni. Eltökélt szándé>m, hogy a legjobbnak talált!, egységes feeretméretre és egy•rma kaptárra térjek át, mert a kísérletezés sok költségbe é« Lradságba kerül. Hogy milyen méretnél, illetőleg rendszernél •gok megállapodni, még nem tudom. Tény az, hogy a 64 cm. eretet se találtam még igen nagynak, viszont a 42 cm. keret lár az egész világon normál keret számba megy-
Mindezekből csak azt akarom bizonyítani, hogy nagyméi keret és nagy k a p t á r lehet csak a hasznothajtó méhészet alaj Hogy a fekvő-e jobb, vagy a rakodó, azon lehet vitatkozni. Igen meglepett az eddigi kaptárviták során, hogy az ÖSÍ cikkírók a Boconádi kaptárakról hallgattak, Gransam méh társat kivéve. Bedig nincs mit szégyenkeznünk Boconádi miatt, m 'igenis Boconádi volt a nagy kaptár és nagy keret első mag; harcosa, akkor, amikor Európában ínég álmondni sem mer ilyen szörnyű méretű keretekről és kaptárakról. Sztarek Káról
A kaptárkérdésről. Nagyon örvendek, hogy a kaptárkérdésre vonatkozó ciki alapján több méhész m á r érdeklődött a nagyekeretü Dada Blatt kaptár iránt és készíteni is a k a r magának ilyent, hc megismerje előnyeit. A M. K. decemberi számában megírtam, hogy miért a 1 előnyösebbb a '27><42 cm- belmér tű íekvőkeretü Dadant-Blí féle kaptár. Miután kérték, hogy a d j a m meg a Dadant kereti eredeti külső méreteit és a kap tó r belső méreteit is, itt akai ezen kérelmeknek eleget tenni. IjfeS^-r—r^r v .y e
• *• 4 a = korét külső magassága 30 cmb = keret külső szélessége 4?>'A cm.
P ..
u
22Z-ZEz!
1
r
A két oldalléc és az, alapléc r Ianx 8 mm. vastag, a felső 1 amely majdnem az egész terl hordja cin- vastag.
A felső keretléc méretei a következők: c d e f
— a felső keret,léc hossza a, fülekkel együtt = 46J^ cm= keretfülek hossza = 23 mm. = keretfüjlek vastagsága = 7 min. = keertléc vastagsága = 15 mm-
Ha szép dolgozósejtekkel kiépített lép eket akarunk, UÉ a d j u n k műlépet méheinknek. Legjobb és legszebb a hengerpr sen előállított finom vékony műlép. Ilyent jó minőségben áll elő Tóth István méhésztársunk Clujon, rendelésre Dadant m
45
-
atben (27><42 cm.) is szállítja. E g y családnak elég egy kiló műip, de csak ez a vékony hengereltből, mert ebből 13—14 darab gy kilógram. Ilyen vékoiny és nagyfelületű lépnél fontos, hogy mielőtt eragasztjuk a műi épet, drótozni kell a keretet. A keretléceket ontosan a szélességük (ami 25 mm.) közepén egy cipószárral tlyukasztjuk és azután a vékony fehér drótot, amit méhészsaküzletben vehetünk, befüzük. Az 1. ábrán berajzoltam, hogy agyam kell a keretet szélességben ós magasságban drótozni, [a a drótozást elmulasztjuk, különösen a vékony hengerelt műjpnél, akkor a hőségtől elgörbül és a domborlátoknál heresejíket építenek a méhek. Az eredeti Dadant-Blatt kaptár fenékdeszkája nincs hozzárősitve az oldalfalakhoz, hanem a kaptár csak reá van állitva 3 ha a méhész tisztogatni akar, ugy le kell emelni a k a p t á r t óla, a fenékdeszkát lesepreiii és megint ráállitani a kaptárt. In a gyakorlatban tapasztaltam, hogy ehhez a munkához hár ián vagy legalább ketten szükségesek. Zárt méhesben ezt a íűveletet nem is lehet elvégezni. Éppen ezért a méhész könyyen elhanyagolja a tisztogatást, ami — különösen áprilisban, íájusban, úgyszintén ősszel, mikor már nagyon nehéz a kapir a sok méztől, — nagyon fontos. Ekkor a viaszmoly és a méh-itü miatt havonta legalább egyszer föltétlenül ki kell tisztítani kaptár fenékalját. Ezért én a fenékdeszkát hozzászögeztem az tdalfalakhoz és hátul a kaptár alján egy 2'A cm. magas és 37 oa. széles tisztogató nyílást v á g t a m be. Ezen bármikor egy perc latt is kitisztíthatom a fenékdeszkát a kaparóvassal. Ez a nyiis természetesein egy pontosan beilleszkedő léccel, ajtócskával [ van mindig zárva, Még a röpnyilásra vonatkozólag meg akarom említeni, ogyha a méhész szabadulni akar a nedvességtől, ami télen a aptárban keletkezik és sok kárt okoz az ebből fejlődő penész Ital, ami a szélső 1 épeket tönkre is teszi; ugy alkalmazzon felső öpnyilást. Ennek sokan ellene vannak, de csak olyanok, akik lég sohasem próbálták ki. Viszont a méhészetben elismert szakikintélyek, a külföldiek közül pl. csak Dr. P. W. Philipp üöeln-Sa. említem, a magyarok között Boeonádi és Pávai Mátyás ándor, (lásd a M. K. 1934. 1—2. számában) nagyon a j á n l j á k . A edvesség a méhek kilélegzésének a lecsapódásából keletkezik. k az elhasznált meleg levegő a k a p t á r b a n felszáll és ott a hideg aptárfalakon vízcseppek a l a k j á b a n lecsapódik- De ha felső röpyilásuk van, ugy az elhasznált meleg levegő kiáramlik és nem sapódik le a kaptárban. Felső röpnyilásnál a méhek jobban telinek, nem szenvednek a n n y i r a a hideg miatt, kevesebb mézet bgvaszt-anak; nyáron pedig kitűnő a kaptár szellőzése, ami a sal id fejlődésére és mézhozamára nagy befolyással van.
-
46
-
A Da-dant-Blatt-féle ka táron rögzítettem a fené deszkát és hátsó tiszti nyilassal láttáméi. (Ezálti gyorsan és könnyen tiszti ható és zárt méhesben álli ható fel, ami a szeles ós 1: dog Erdélyünkben nagy< ajánlatos. Összebasonli kísérleteim alapján a fels röpnyilást alkalma,zitaa Ezen tökéletesítések utí az általam igy módosito Dadant-BIatt kaptár mi den tekintetben megfelel gazdaságos méhészet mi den következményeinek. 1 Z abra Dadant kaptár belmóretein ós a keresztméretein nem változta tam semmit, m e r t ezek oly tökéletesek, hogy nem szabad ho zájuk nyúlni. A röpnyilás, 1 cm. magas és 15 cin. széles, a kaptár feli élétől 8 cm-nyire van. H a zárt méhesbe helyezzük el a kaptárt, ugy lehet egyszeri falunak készíteni, természetesen kb. 3 cm. vastag deszkából. E azonban egyenként állítjuk fel a szabadban, ugy duplafalun® és mindegyiknek egy kis tetőt is kell készíteni. (2.—3. ábra). Az álialam módosított Dadant-BIatt kaptár belméretei:
A képtár felülnézete \
Rovátkaméret a keretfül* részéire: a—a rovátka magassága 13 mi (4. ábra) b = a rovátka szélessége 10 rai (4. ábra).
Meg" vagyok győződve, ho| ez a k a p t á r való a kezdőiméhéi kezébe, mert könnyen kezelhet ebben a méhek szépen gyűjtene mézet, ami bátorítja és serken vezidőméhészt; viszont a i a paszta öreg méhész csuxlás eredményeket é hot el vele- Legalább egyet készitsí (v;/ magának minden, méhész ós az, őssz /s //// // számoljon be tapasztalatairól ós erei menyéről itten a M. K.-ben. í g y foj /'// m/ j u k elérni célunkat, hogy terjesszii Erdélyben az okszerű és gazdaságos (méhészetet és ezáltaJ javi sunk honfitársaink válságos helyzetén. Stitz János
r
-
47
-
A lép ö s s z e g y ű j t é s e é s a n n a k k i o l v a s z t á s a , A bekövetkezendő jó meleg tavaszi napokkal, m i u t á n m á r •méhek is a tisztulási kirepülésti megtették, a gondos méhészak is első kötelessége azonnal hozzáfogni ugy a tavaszi átvizsíláshoz, mint a. kap tárakban, és a kasok a l j á r a lehullott méhek [ viasz törmelékek összeszedéséhez. Amikor az, összes családokíl mindezeket elvégezte akkor letterit egy nagy papirt a méísz, rá tesz egy rostát és bele önti az összeszedett hulladékot •méhekkel együtt és szépen át rostálja, miáltal a viasz törmelék ind a papírra hull és azt gondosan összeszedi. Több viasznyerés céljából ki szaporításra kasokkal is rendel»ik, azokból is, amelyik kari teljesen be van építve, okvetlen i—15 cm-nyire alulról számítva v á g j a vissza a kas lépcit egy éles méhészkéssel, mert ezáltal nagyobb szorgalomra tudjuk irkenteni őket, ez, a vissz,ametszés még abból a szempontból is v hogy akkor a kas alá tehetünk be serkentő etetésre nekik tkor vagy méz oldatot, miáltal gyorsabban is fejlődik a család, ível a tapasztalat is bizonyítja, hogy az ujonan épített friss pet az anya, sokkal nagyobb szorgalommal petézi be, mint az •eg, fekete sejtek, tehát ezen miveletet csakis tavasszal szabad csakis a tisztulási kirepülés után elvégezni, ezt minden méiez, kinek kasos családja is van, okvetlen végezze el minden rben, de amint már említettem tavasszal. Most tehát az ősszel és a télen kiselejtezett és a tavaszi törelék lépet egy fazékba öntjük, de nem vas edénybe, mert a is megfeketiti és csúnya piszok szint kap tőle a viasz, hanem % cinezett, vagy emaillirozott edénybe,, és annyi eső- vagy lyó vizet öntünk rá. hogy az teljesen belepje. Feltesszük a ilyhára és jól fel főzzük úgyannyira, hogy amikor a forrás egindul egy fél óráig forrni hagyjuk, mert ezáltal minden »ven nevezendő bacillnst megölünk, azután pedig ritka szöstü zsákba öntjük és kinyomkodjuk. E g y mosó teknőbe vizet ízünk és bele rézsúton vagy ferdén egy simára gyalult deszkapat! megvizezve és, a deszkára tesszük a zsáko t ós egy seprűrélel többször áthengereljük vagy jól kinyomkodjuk, ha még arad benne viasz, akkor bő vízben megint oda tesszük forrni volt az első eljárás, A második eljárás pedig, ki szeret otthon faragni, készítsen algának olyan 25Q25 nagyságú szőlőiprést, de ne oldaljukakü, hanem egész alól a prés fenekén t'ur egy 3—4 cm. lyukat, tgy csak alul jöhessen ki a víz és a viasz, ha zsákba tesszük ugy préseljük ki akkor alól a présbe 2—3 darab seprünyéi estagságu fát teszünk, hogy a prés be ne duguljon, ha pedig ák nélkül, akkor is alul a fent emiitett fát és rá kender szárat, (Vés szalmát és olyan használatlan kende" csopftt, hogy a piszk vonja ki, h a ezzel készen van akkor beleönti a fazékból a Olvasztott lépet a benne lévő vízzel együtt és rá egy kis szal-
48
-
m á t vagy kender szárat és szép lassan préseli ki a viaszt, fcife nem szabad, időt kell hagyni a lassú lecsurgásra, s mikor mi semmi sem csepeg a présből akkor a prés alatt levő tálat a,mii a viasz, belefolyt kivesszük alóla, és amikor már a viasz a táll megszilárdult szépen levesszük a vízről, a tálból kiöntjük • piszkos levet, helyette friss eső- vagy folyóvizet töltünk és kipréselt viaszt feltesszük megint a tűzhelyre, és most már cs! lassú tűz mellett megint felolvasztjuk, hogy a viasz szép sárj és salak mentes legyen, veszünk a gyógyszertárból 1—2 dí velencei fehér terpetint és tetszés szerint öntünk a felmelegedí viaszba, ez fertőtlenit és a méhek szeretik is, miáltal a via szépen megtisztul ós a még benne levő bármiféle salak vaj piszok mind az a l j á r a szál.Most, amikor mindezekkel végeztüj az edényt a viasszal együtt levesszük a tűzhelyről és benr h a g y j u k a viaszt, amig teljesen kihűl. Nem szabad más edénybe önteni! Mikor aztán teljesen rm keményedett a tálat felfordítjuk és kibukik belőle a tiszta via akkor pedig rögtön egy éles késsel az a l j á r a tapadt piszkot, van lekaparjuk, ezt okvetlen még vizes állapotban kell eb gezni, mert másnap m á r bajos volna elintézni. Tóth István Kezdjük mek a gyümölcsfák kártevői ellen való védekezé Az Erdélyi Gazdasági Egylet Gyümölcsészeti és Kertész Szakosztálya felhívja a gyümölcsös tulajdonosok figyelmét ár hogy nemsokára itt az ideje a rügyfakadás előtt 2—3 héttel végzendő téli mechanikai és permetezési munkáknak. A fái elsősorban is kaparóvassal le kell kaparni, drótkefével le 1? kefélni, száraz ágakat, leveleket, a fán maradt meg kövesed rothadt gyümölcsöket és főleg a kis és nagy hernyófészkel hernyózó ollóval el kell távolítani és el kell égetni. A fa k nyékét ásónyomnyira felássuk és megtrágyázzuk. Most vég zük a koronatakarítást is. A ritkítás folytán keletkezett se ket simára faragjuk és Almola sebkenőccsel betapasztjuk, hogy azokra a vértetü letelepedhessék. Csak ezen munkák végzése u t á n következhetik a téli permetezés, melyet mag nyomású permetezőgéppel mindig fagy- és szélmentes idői végzünk. Az idén m á r számolnunk kell azzal, hogy Erdélyi is föllép a gyümölcsfák minden eddiginél veszedelmesebb ell sége, a kaliforniai paizstetü, mely 2—3 év alatt k i i r t j a fáinl Vigyázzunk arra,, hogy a téli permetezés, mindig locsolásszeri történjék és azt a gyümölcsfák legfelső szélein kezdjük és í haladunk lefelé. Almafánál a gyökér nyakat is ki kell bont és ennek környékére erős sugárral be kell permetezni, mer vértetü igen g y a k r a n ide húzódik le. Az Erdélyi Gazdasági E let (Cluj, Str- A. Mure§an 10) minden érdekeltnek ezentúl is jesen díjtalanul áll felvilágosításokkal rendelkezésére.
-
49
-
Méhészlevél a kaptárkérdésről ? Előre is bocsánatot kérek, hogy mint fiatal méhész én is (•leszólok a kap tár-vitába, de nem vitatkozni akarok, hanem :érni akarom önöket, hogy legyenek szívesek és mutassanak ie egy jó közép méretű hátul kezelhető kaptárt rendes beoszással, mert amit irt Stitz úr a legutóbbi lapban a fészek és :amra egymáshoz való arányáról az ugy van, azt magam is apasztaltam. Mert a rokkaptárt nem lehet mindenhol, minlenkivel elfogadtatni. Láttam a resicai társaság méhészetét, nind Dadant-Blatt és Albma-féle kaptárakkal az nem sze;ény embernek való, tessék elgondolni mibe kerül a sok műép és drót abba a nagy keretekbe és a kaptárakat nem lehet gymásar rakni, nagy terület kell hozzá ami egy szegényebb smbernek nem igen van, vagy ha van, akkor kell másnak, nint például nekem is van rendes kertem, de más földem íincs. Önálló iparos vagyok, az ipar is pang, jól tudják önök s. A kert kell veteménynek, krumplinak, egy kis baromfiidvar disznóólnak is hely kell, hát mást hová rakjak szét a izabadba minden családot külön az előirt távolságra, ha van K)—60 család? Méhesnek mégis csak hagyhatok helyet és ott ie muszáj összezsúfolni őket, csinálhatok több kisebb méhest is ott a lopás ellen is jobban védve vannak. Legjobb lenne lem egy fajta kaptárt ajánlani, hanem kettőt, akinek melyik ;etszik. Jó volna a rak-kaptárhoz is és a hátul nyilóshoz is a egujabb tapasztalatok szerint egy jó útmutató. Gáli Imre íré tul bonyolult, az tanultabb méhészeknek való. Én is elkövettem egy súlyos hibát, mint sok más is. Hallgattam minlenkire, ahány annyi félét ajánlott és most látom, egyse jó. Máté * Kaptártipusl (
k
I 7
Jenő.
szólások befejezése és azok mérlegelése után
Fog ajánlani az Egyesület és az ajánlott kaptárt, vagy k a p t á r o k a t
részlete-
sen fogjuk a M. K. h a s á b j a i n ismertetni.
A Méhészeti Közlöny mai számához egy tagsági nyilatkozatot csatolunk. Kérjük T. Tagtársainkat, hogy szíveskedjenek azt egy oly méhésztársunkkal aláíratni, aki még nem tagja az egyesöletnek. Szerezzen minden tag egy új tagot az E. M. E.aek, hogy félszázadét meghaladó áldásos munkásságát fokozott taértékben folytathassa tovább a köz javára.
1 -
50
-
"íj
EGYLETI ÉLET A z Erdélyrészi M é h é s z Egyesület igazgató-választmányi és közgyűlése.
Az E- M. E. igazgató-választmánya folyó évi február 1 5-én ülést tartott Kicsid Géza tb. elinök elnöklete alatt. A tárg; sorozatot Török Bálint főtitkár terjeeetette elő. A gyűlésen jel voltak: Pohl Béla alelnök,Stief Ottó telepgondnok.Tóí^ Istvá Rákosi Albert, Várady Béla, gazdahizioittsági tag, Torocki György, Buttinger Ádám', Katona József, Szighety Jenő &t Távolmaradásukat kimentették: özv. Kremnitzkyné Fröhlic Ilona és Seyfried Ferenc iighvál. tagok. A gyűlés elején Kicsid Géza tb. elnök meleg szavakkal en ]ékezett meg a Méhészeti Közlöny 50 éves jubileumáról, aimel minden erdélyi m a g y a r méhész lelkét örömmel tölti el- A mi hészek kicsiny, de lelkes táborai megbecsüli azt az anyagi i azellemi kinioset, amit az, egyesülés erejével nagynevű elődein összehoztak, megalapítottak és az egyesület jelenlegi tagjai őri: nak, fentairtanak és g y a r a p i t a n a k az utókor számára. A Méh szeti Közlöny mindenkori szerkesztőséige ée munkatársai fenine lobogtatták aizt a zászlót, melyre elődeink, a lap alapitói a mi hészeti k u l t u r a es ciz okszerű méhészkedés terjesatését és fejlesí tését irták fel. A iwoigrammot, melyet apáink írtak a zlábzlór Isten segítségével, igyekezett meigvalósitani a Méhészeti Kői löny. Isten áldását és segítségét kérve az egyesület vezetőire, Méhészeti Közlöny Szerkesztőségére és munkatársaira, hogy kös érdekű, hasznos m u n k á j u k a t az erdélyi m a g y a r méhészeti ku] t ú r a fejlesztése és terjesztése érdekében hosszú évtizedeken á tovább folytathassák, felkéri az egyesület tagjait, hogy az, u j a b félszázadban is soha nem saünő lelkesedéssel, szeretettel karol ják fel aiz Erdélyrészi Méhész Egyesület és Méhészeti Közlön: ügyeit és erősítsék az E M. E.-t u j tagok toborzásával, a Méhé szeti Közlönyt pedig értékes és hasznos közleményeikkel. Eziután Török Bálint főtitkár ismertette az igazgató-választ m á n y n a k a közgyűlés elé terjesztendő 1934. évi müködésérő szóló jelentését, az 1934. évi zárszájrnadiásioikat, az 1935. évi költ ségelőirányzatot, valamint a számvizsgáló bizottság jelentéséi amelyeket az igazgató-választmány elfogadva, a közgyűlés el terjeszteni határozta- (A jelentések, valamint a zársaámadátsol a Méhészeti Közlöny február 1-i számában egész, terjedelimükbei közölve voltak, ezért azokat itt nem ismertetjük ismételten). A továbbiakban aa igazgató-választmány felhatalmazta a: Elnökséget, hogy a gödöllői méhészeti szakiskolába azokat a; ifjakat terjessze fel felvételre a pályáizók közül, akiket a beszer zett információk a l a p j á n erre legalkalmasabbaknak ítél. Majc örömmel vette tudomásul a választmány, hogy Belénessy Karolj az E. M. E. ig.-vál. és, tb. t a g j a 1934 év december hó 2—16. napj a i n Tusnádon 46 hallgató részvételével méhészeti tanfolyamol
51
-
endezett. A tanfolyam, hallgatóinak csoportos képét a Méhézeti Köztyüny február hó l.-i számában közöltük. Az E. M. Elájus 22—junius 1.-ig Clujon ingyenes méhészeti tanfolyalot rendez, Stief Ottó ig.-vál. tag vezetése alatt. A tanfolyamira ::leiitkezó:seket elfogad a,z egyesület folyó évi m á j u s hó 15-ig. A kaptár kérdéssel kapcsolatban iígíazgató-választíány elhatározta, hogy a Méhészeti Közlöny-ben bevezetett nkét befejezése u t á n egy vándorgyűlésen a vitát élő szóban is ílytatni fogja és az Írásban és szóban elhangzott véleményeket sszegezve, az igazgató-válas,ztmány, illetve az E- M. E. közgyü§se fogja lezárni a vitát és leszögezni a;z, elhangzottak alapján , méhész társadalom megállapításait. Több kisebb kebli ü g y legbesaélése ós 18 u j tag felvétele u t á n az elnök az, igazgató-vá3sztmány ülését bezárta és rövid szünet után megnyitotta a özgyülést, amelyen a Méhészeti Közlöny február l.-i számában 3 közölt évi jelentést, 1934. évi zárszámadásokat, 1935, évi költsgelőirányzatiot és eizámvizsigláló bizottsági jelentést elfogadva, vezetőségnek a szokásos feilmentvényeket a közgyűlés megadta. Ízzel a kögyüléis végett is ért. FIGYELMEZTETÉS A TAGDÍJAK PONTOS FIZETÉSÉRE. Az E. M. E.-nek egyetlen számottevő jövedelmét a tagiijak képezik. Ezeknek a késedelmesen való befizetése gátolja, őt megbénítja az egyesület működését. A tagdijak fizetése jaluár hó 1-én vált esedékessé. Külön felszólításokat nem küld iz E. M. E., mert postai portó, papir és munka sok pénzt, időt $ külön munkát igényelnek. A március folyalmán még hátráékban levő T. Tagtársaink névsorát átadja az Elnökség az igyesűlet jogtanácsosának és az ügyvédi felszólítás költségeit nár a késedelmes Tagtársaink kell megfizessék.'Ettől minden \ Tagtársunk megkímélheti magát ha nyolc napon belül benildi a 100 lej évi tagdiját, esetleges hátrálékával együtt az 5. M. E. cimére (Cluj, Str. A. Mure§an 10. sz.). Az E. M. E. Elnöksége. M é h é s z t á r s a k ) A Műlép készítését megkezdtem és a torlódások elkerülése végett, kérem az átdolgozásra szánt viaszt beküldeni szíveskedjenek. Átdolgozok salakmentes viaszt 25% levonással vagy kilónként 35 lei ráfizetésért, nagyobb átdolgozásnál kérjen külön árajánlatot —
1 k g . Mttlép
l e o
lei.
Kapható keretléc 100 drb. 6m/m 65 lei, 8 m /m80 lei, sarkantyús kerék 55 lei. Haneman rács C 2 180 lei, Keret drót kg. 80 lei, Facilia mag kg 100 lei, Melissa ofc. 1 cs. 5 lei, postai és vasúti csomagolás díjtalan. Méheket veszek és eladok. Úgyszintén Méhviaszt veszek. — Kérek mintázott ajánlatot.
TÓTH ISTVÁN gazd. méhészete j
C L U J , C a l . R e g e l e C a r o l II. N o . 74. (uj elnevezés.) Kérdezősködésekre kérek válaszbélyeget.
•
52
M
K Ü L Ö N F É L É K . I N G Y E N E S MÉHÉSZETI TANFOLYAM CLUJON. Az Er délyrészi Méhész Efyesület, mint minden évben, az idén is megrendezi az érdekeltek számára az ingyenes méhészeti tanfolyamot. A tanfolyam május hó 22től junius l-ig fog megtartatni é» azon résztvehetnek férfiak, nők, fiuk és leányok egyaránt. A tanfolyam Kolozsvárt az E. M. E. házsongárdi méhészeti telepén fog megtartatni és azt Stíef Ottó, az E. M. E. ig. vál. és tb. tagja fogja vezetni. A tanfolyam hallgatása díjtalan, csupán a beiratásért kell 100 lejt fizetni. Jelentkezni lehet az E. M. E- titkári hivaatlánál Cl'uj, Andrei Mure§an 10, naponta 9—12 óráig. Végezzünk kísérletet a hypermangán itatással. Egyik méhésztársunk költésrothadással fertőzött vidéken méhészkedik. Állandóan halvány rózsaszínű hypermangános vízzel i t a t j a a méheket szabadban elhelyezett itatóból és családjai mentesek a bajtól. Azt hiszi, hogy ennek köszönheti ,hogy családjai egészségesek. Ezúton kéri fertőzött
vidéken levő méhésztársaink! hogy hasonló kisérleteket sziv< kedjenek végezni és az er« ményről az E. M. E.-et értesitei Méz- és viaszárak Clujon. méz á r a kicsinyben való eladá esetén 30—36 Lej között váltak zik. A viaszárak 90—110 lej 1< zött mozognak. A műlép á 150 lej. Gál Imre: „A méhgazdasi üzemtana" cimü munkáját szerző áldozatkészsége folyt; 480 lej helyett 240 lejért rend* hetik meg az E. M. E. tagjai egyesület titkári hivatalánál, megrendeléssel egyidejűleg könyv ára és postai portója, lej, is beküldendő. Az erdei m a g y a r méhészek szegénység nyomora és a legnagyobb go dokkal való küzködése inditot a szerzőt arra, hogy az E. M. u t j á n 50% kedvezménnyel adja tagok részére m u n k á j á t . Kiván tos volna, hogy a méhészeti t dományok legújabb kutatás? is tárgyaló 400 oldalas munk agtársaink minél nagyobb szál ban rendeljék meg. Valló—Török: A méhtenyés tés vezérfonala cimü méhészt szakkönyv megrendelhető a M. E. titkári hivatal u t j á n lej beküldése ellenében. Port dij 13 lej.
Apróhirdetések, Eladó méhes teljes felszereléssel 35X40 cm. keretméretes képtárokká Cim : Bogyó János Vi§ául de Sus. Mézelő növények, Farélia Dracocephalum, Tisztes-fű, fák, cserjék stt magvait évelő töveket, cserjéket, szur
