SZEMPONTOK A LEGELTETtEES ALLATTARTAS ERTEKELLSRHEZ Vinczeff y 1,
N agy c .
A legel5r61, anoak ertekern, Allateltart6 kepasgOral, a megfermelbeta alati trmekek menriyisAger31 es min6seg6r51 velfozatosart veleke&rik. Az aigbbiakten Tovid t4jekortat4st ny6jtunk a kis4rleteink,megfigyeYeseink es a nemzetktizi szakirodalom alapj6n a megfelela illAsfoglalgsb02. Beveze:6 A ker6dza a gyepen alakultak ki ivml1Ti6k aloft, a legtellire'szetese66
elahelyak a 1Qge16 es a legjobb 6lettani bat6s0 tAphilkozAsuk a legel4s. A legel5ntartgs 8si formAjgt fOlvAltoftn a vilAg jelu.t55 resZ6n az utdbbi
/-2 evszazadben az ista1l6z6tt As a szAnt6fdldi szaaastakarmetlyokrE, alapozott gilattattA5, amit51 a termekek nagyobb mennyis6get es b.itons6Ot re-
Aogy m6rseklEet;tr a legelfet4spOgy cs6kkent az illatok adzetts6ge es ellanAlla kepessge, roml.ott 2 vemhesUles, nehezebbelc lettk e2 ellesek 4s rdvidUlt az gllatok haszne. 6lettartamo_ Fzek a t6nyezaT de4gitottgk a legent51 egyre jobban fOggetlenitett AllattertAst, and nem bizonyult meg.
falel5nek sem elettani, sem 16vedelmaz5s6gi szempontb61. Az alatok szervezeti gYengGlese, az gllattartgs
es
ezzal a2 ellati
termekek dr6glagsa a iegeld felg forditotta 15- L az drdeki6d6s t, Twrc igazol6dtok onnak kedvez5 hat6sai az gllatok termal6sere es szaporaseOra. Altalgnos rest A-. hatgrozott kezdemenyezesek e szkad el 45 feleben er5s 6dtek meg,amit ket irodalmi idkzet kell5an JeJe2. 13 r6 1928-ban irja,hogy "Amilyen fonta a lege15.-,- szErvesnarhatEnyesztisnel ,eppen olyan sulk es a csikdnevel esnel
a juhtenyesztesnel,a sertestartisng, sft m4g a es pL-0-3-ka felnekhez is legelE kell". Csukgs, a sthzed legnagyobb takarmnyase 1952-ben irt kdnyve szerint "A legele's sorkenti az anyagoser6f, jobb az ter, sz t6 s ,ha:Ltekonyabb felsziv6d6s, a legen fUve viLemindkban gezdag, wiltozatos amin6savai a tejtermelesre tbbbtat 6rnek -mint namely abrak vaI6di f6b6r14I... legaltete's kedvez5bb a sOfrgolomra... legeleskor tobb es jobb 611ati term6k termerodik... a 1ege 1:6 611at minden termeke gazdagahb vitaminban. A tEgy mikrof6r6ja rendgzri n t elany45s, sU[rtibb tej fermeladik, az 611af edzettebb
es
a betegsegekkel szemben &Jet -16116n 1es2",
309
Ciabban egyre jobban erElsodik a me2011apit4s, hogy a legeltet6s, mir.t a leesibb gllattartes,a legnagyobb biolagiai ertekt 11ati. termAlc?k ter biztositja (Horn 1993) 6s egyben a leggazdasgigosabban. A hatalmss
n4ptomeg ellgteset a javitott legelk term -6 411ati termekekre al , pozzAk (Zhu es t6rsai Ami valamikor mag6t61 6rtetiid6 volt, azt roost Ojra fe1 kell fedezniink. Annyira elvalasztottuk a szarvasharh6t - 6s az ellatokat - a legel5t61, clyan koltseges termel6si kornmenyeket alakitotnnk ki, hogy az ellatOrt6sunk csak gazdasktalapng velhatott.Nert. vettiik komolyan, ez6rt nem is hitthk el a legelo haszn6t, nevezetesen,hegy az ott kiaiakult olistok otthona 4s legjobb tgpagieka, ami a legolcsobb as legegeszsegesebb tart6st 4s ellati term4kek termeleset biztositja. Ha kel]5 figyelmet Fordlirottunk volna a szakmai eredmenyekre 6s azok legjobbjait
alkalmaztuk volna, lenyegesen jobb Jenne az Allattartesunk helyzete. A legeltet6s-ugyanis nemozak elettanilag a 1egicedvez5bb, hareem egyOttal a lEggazdasegosabb is, inert a ..t6megtakarmgny nagy reszet 6z. 611at takaritja be g4pek nelk01 (Nagy - Vinczeffy 1993). A term4szeti tenyez5k haugsa a lezelteteses 6nattartesrs teajlati hatgsdk bogy a Dov6nyzet szEirvesanyagtermeles4t a parcenergia, gdzisme.rt a viz
es
a tgpanyag szaWlyozza. Az asszimilgold az az els5dLeges ndv6nyi
tevekanyseg, amely a leveg5b61 felvett 002-t6leE a talajba felvett vizbol
szEl6cukrot a11it e16 a napenergia megkdtesevel. A nov6nyzet asszimil.66,6j6.nak keretelt a napenergia adja meg 4s a vizkeszlet szabalyozza, mivel a
levee CO2 tartalma hatalmas mennyisege miatt (6vente 400-500 billio t szenanyag krill a totoszinteiis folyavat6ba).soha nincs hiktyban. A kiserletek szerint (Spedding 1971) az 52° sz4lessegi korhn a gyep a naponergia 11-os felbas?...n1.6.56val 1,5 gim 2 sz.a.-ot Lrmel naponta,az az a mi kdrulme- nyea veget6ci6 200 napja alatt 3 t/ha sz. -ot. A fenti adat ink kdzott (a 47° szeless6gi k6rn61) 20 2 sz.a-ot jelent naponta, ami az evi 200-250 napos vgetgclos id5szak alatr 4 - 5 t/ha szftazanyagot test ki. A mez5gazdasigi termel4sben extenzivrk tekintj6k a nepenergignak kihaszn616.56t, kbzepes intenzit4s0 a 3% kbri.31i es intenziv az Fie-os kihaszngla's (Vinczeffy 1985); ut6bbi a viszonyaink kbi'dtt m6. r. 20-25 t/ha szArazos kbaepesnelc anyagot jelent. Ennek 80 70-•s megvalasaisa janak, a 60 tekinthet5.A yizsalatok szerint lehets4zEs a napenergia 10% - os kihnsznglesa is ami m6r igen nagy intnzit4st jelent. -
310
A termelesben a2 evi kOzaph5merseklet minden 1 °C-61:61 2,5 t/ha sz.a.
termelesete kepes a gyep (a'ni a napenergienak 0,5 74-0 kihasznAlisdt jeienti).A 10 C kozephomersek/et 25 t/ha sz.. termaM36t teszd lebet5ve a jó vizgazd61kodesu tide talaju gyepen, ami egyen16 a napenergia 5 %-os ki haszn41AsAval. A sz6tazabb es kdvez5tlenebb vizgazdAlkodgsu gyepek ennel kevesebbet teremnek mega termeszetes vizkieszlet teljes kihasznales6val (Vincza ffy 1985). A viz mint eghajlati tenyez3 szab6lyezza a napenergia megkdtesenek a
mArreket r2inden h6fb16sleges, vagy vizhiAnyos t:erUleten. A hazai vizs01aLok szeO_nt vizhiAnyos terOleten talalhato a gyepek 85 %-a es csak 15 %
talelhat6
[(eves
vizf6J.551eggel rendelkez5 helyen (1.tAblazat)•
A vizhi6-
nyos reszeken 16\75 gyepekb61 740 ezer hektAron ( az orszeg, gMterilletenek
%-an) az 6vi vzhid-ry 200
DM
kbrUli. LegsalyosMk a helyz e L azon a
467 czar hekt:gron (az 6sszes gyep 36 %-An!), 41101 a esapadekhiny 250-300 mm kozOtt.i. A kot6bbi vizsgAIatainkin meggllapitottuk, hogy a gyepnek akkor a
legkedvez6bb a homerseklee es a csapadek ar6nya, ha 0,20 - 0,22 mm csapadek jut az evi h6osszeg minders 1 °C-ara. ?Ave]. haeraeklet orsz4vs Adaga 10°C, az evi hassszeg (a 369 Apra) 3650° 0. Ha ezt beszorozzuk 0,20-0,22vel, evi 730-803 mm csapadekot kapunk optimalisk"entl. A tenti t6114zat ez alapon jelzi a hEimeL-sekle .thaz viszonyitott csapadekhO_yzetet. A csapadek minden szeraz talajon az a vizt6nyez6, amely szabglyozza a tames lehet6seget. U1d8 tal4jon viszont a ta]aj udesege a meghatgroz6bb tenyez6, mart giland6bb voLta miatt nagyobb a hat6sa. A talaj ud es4ge jelent5s a gyep termese es a ma:trAgyaz6ssal elerhet5 termeslehet6s.,=_.ge szempontjAba, Tajekortat4s61 kOznjtik a nemzetkozi szakirodalom 182 kiserletenek gttaggt (2. t4b16zat feIs3 resze), amely szerint az nos marggyAert - k4tszer akkora termest adott,
0,2 gyep
azo-
mint a szAraz tqa 4,0 pyep.
Hason16 v61toz6st 14tunk a sajet kiserletelc termeselen is (a 2. teblAzat aLs6 reszen), ezert bde gyepen gazdas6gosabb a termeles. Mivel hazAnkben a csapadekhiny a jell.E.r.26, javasolhat6 a viztakareko5 technolagia, am e lye t a letomlotz nOv6nyzetu gyepek javitAs6va1 .1
ttThk cssze ( a 2. t6 -blezat a156 resze es a 3.- 4. t6b 1 ). Sziraz talajon a Lermiszetes vizkeszlet kihaszn616sa a gazdasggos termeles alap3a.
311
II II 111
Cn {,1
li 11 11
II 11. 111 11
en.
It
N
tn.
CO Lrl
%1:1
r
13
it
ifs
Cry
ri.J. CV
•cr• c
!..rN C-4
N
FI
0.3
LL
II
O
k-ra t—
4
:Jr
0
CD
r'S
L(
Or
r•--
a)
•
R II
r-
fy
LC s
;NI
EF LI
,-01
CIO
C.
N
LI1
C'4 IL
II II II
csapa dekhi any mer t eke
:=C
-az ag rookop o tenc i Alfe lm 6r 6s a lap a da ta i ny o uJi n
h om ers ek le t hez v Ls zony ito tt c5 apa de khi 6ny karze ten ken t
r
In k-
r--
.L—
,—
ref
..—.
4..p
rN
142.
• a"
•cr
'tcr.
rt•
7—
r'l 1—
7—
r•
II
LI iN 1: 11 11 11 if
II LI
er:
cc}
In
0
4—
F'l
rt.
T
r-
t43
tl
CFN
sL ,11 11 LI
II
It 15
si
t.C1
"cr
t1 i
'XI r"
11
rr1
t 'tag
II rt :t
'Z.
31
fa
11
.t4 .1:1, —0
II
LI) at
o
L4 0 •••
$.4
rf
N F.F3
T
Sal
-
Ln
4;3-
312
US :0
›, cr,
1
It
A marAgya'hasznos616sa a gyep talajnrrok Udes6g6t61 fuggen Viriezeffy 1992/a nyomgin 2. tAblgzat megnevezes
hataanyag NPK kg/ha
m-kr4ya
terms t/ha sz.a.
mx
a-15 orszag 118 publikAci6j6b61 szArmaz6 182 kisgrlet Allagai:(522.-18+20%) z4r.az talaj (mesoxerophyl) 495 6,74 100 kbzeDes nedvessee (mesophyi) 493 10,70 159 Ode talaj (hygromesophyI) 12,24 485 162 dntbzbtt 649 13,92 207 526 az bsszes Atlaga 11,20 166 az Atlagos m6t6. zygra ,itszAmitott adatok alapjdn:(NP:K—. 52+18+20%) sl6raz talaj (r'() 526 7,15 100 160 kozepe.5 nedvessgg0 talai (m) 526 11,42 Lde talaj (hm) 526 13,27 185 bntort.tt 526 11,28 1sH az osszes itiaga 526 11,20 166 b.
rOtregya hasznos6lea ter'rn6szet=es q4yeDen sajAt
alapj4r:
Vpi6szele: 10,5 °C. 554 mm/gv, N 284, P 90, K 162 keha,(N;P:K-53+174-30%) megnevezes
kontrol1
sz.a.t/ha index:mx
szAraz t6ti. ..zolonyec kozepes (m) szolony-reti fide (hm) szo1onyeces red,
2,91 2,95 2,84
536 536 536
6,70 8,40 13,90
125 207
ugyanazok feld1vetgsse) sz4raz r.szolonyec kbzepesen ild szol. rgti Ode szolonyeces reti
2,50 3,19 3,72
536 536 536
7,80 10,30 16,60
1.00 132. 213
'
100
Megjegyzesek Az adatok 10 6v Atlagai, Az side gyet a roi:;tr6Ryat 100 °l-.g1 jabhin hasznositj, mint a sa,6rez talai6 gyeD. Feld]ve.tesse1 k6lonbseg ndvekszik,
31.3
A gyepek talaji tulajdonsegai is befolygsoljAk a termeslehet6segeket
6s azok gazdasegossagat. Sajnos, nem iobb a gyepek talaj-helyzete sem. A gyepek talajadottsggai kdrzeten beltil is nagyon vgltz6k. Legnagyobb teraletet borftanak a szikes talajO gyepek (31%), azt i vetik az eratalajok
(18Z)
es
a red talajok (17%). Figyelmet 4rdemelneka lepolc (2%), mert oft
sajatos technologia szUksegs. A csernozjomo• 14v6 gyepek nagy re'szet TRA'r fdlszAntottuk, minddssze 10 %-an talglhatak, rug a vgztalajok 7 %-os atgnygt igazolta az agrookol6giai telmeres (Vinczeffy 1992a). A gyepek term6slehet6seget meghatgtozza a talajreteg vastagsgga is. A legjobb talajO gyepeinket fokozatosan felt5rtijk,ezert ma m6r tbbb mint
fel millio haktgr gyepank term5 talajretee 20 cm alatti, amib51 35 ezer ha rendzina es tovgbbi 15 ezer ha a kozel 90 ezer ha-t kiteva nemzetipark gyepei kdze tartozik. Ezen felill 345 ezer ha gyepank olyan hegy- 4s domboldalakon van, ahol a lejte's meghaladja a 15 fokot. A tenti tenyez5k okai a kedvez5tlen vizgazdAlkodAsi belyzetnek. Gyepeink 38%-An rossz,tovAbbi 24%-en gyenge a vizgazdalkodgs 1ehet3sege, ami
egydtt a terUlet 627-gn csdkkenti a termest (Vinczeffy I992a). . osszesitetten megAllapithatd, bogy a kbrnyezeti t6nyz5k j6 r6sze nem
kedvez a legelteteses Allattartgsnak. Figyelemre melt6 az a velem6ny,hogy a kedvezalen adottsegu tgjak gazdAlkodesarak gy6ceres megoldisgt szolgalja a kornyezetnek megte1e15 termelgsszerkezet kialakft6sa (Dimeny 1974). Legalgbb ennyire fontos gllgspont, bogy tomegtakarmanyt csak 2yepen,szent6fdldi dlivelgsre alkalmatlan ta]ajon termeljUnk, mart a term4s nagy resz4t az 41Iat takaritja be es a gyep olyan helyen is gazdasggos, ahol a szeut6fdldi nbv6nyek nem termeszthetok (Klapp 1971). A.kedvez5tlen kornyezeti adottsAgok nagyon eltet5 ert6kU termeszetes gyepeket hortak letre. A szabad legeltetes eltalAnos ervenye, a lege15kezeles ermaradisa, a szakszeratlen megoldAsok sorozata m6g ezeket a ter7teszetes gyepeket is tovgbb rontotta. A jcbb legel5knek sak Allattal val6 megterhel4se megindftotta a leartekesebb(gybenleggrz4kenyebb) nbvgnyek pusztulftet, az agyon tapcsott, Osszetdmedott talajban pangovg vglt a talajelet 4s ma mgr azt a termest sem adjak gyepeink, amelyere kepesek vol-
nanak kizgr6lag a termeszeti adottsggok alapjan. Ezert a legeltet6ses allattartgs csak el6zetes javitott es szakszeraen kezelt gyepen valosithato meg.
314
Lege15, allaL, kOrnyezet Az alcirn megfogalmazhat6 i]gy is bogy kornyezet, 6118t, lege16. m ny, ,16 ndvenyzet fogyasz hogymindektrszieny5;akbrzetn14 ibtt 1.4tre sok allat es az 61Latok rendszeres legel6se alakitotca-t6seval ki maggt a legel5t. Ha ugyanis rem le.vinenek az i1latok,beerd6sLilne fok0-
7_atosan a tertilet. Ezt a termeszeti tenyt tudomdsul vesszik. Ahoy a fbldcorteneti id6kben soha nets zavarta sem a term4szetet, sem a kbrnyezetet a. legel6 gnat, Ogy ma sem zavarja a Fold anon reszein,ahol nines Tds hates.
Ha nagyon megterheljUk a legelat az fokozatosan el 4g gyorsan) leromlik. A leromlas (degradgc16) ket iranya: a talaj t6m5dese es kbvetkezmenykent a talajelet pangdsa,illetve a nbv6nyzetbal az 4rtekesebb fajok arenyanak csOkkenese, vagy eltanese. Ezen az gllaporon sgitheti.ink
z altalajLazitasos feailvet6ssal (kdvetkez6 alcimben). gerosodik a termeszetes gyep akkor is, ha a rendzeres hasznosites elmarad.Ez tapasztalhato a termesze:i vedelmi tettleteinken levy gyepek egy reszen: mivel nines le-
legeltetes, fokozatosan valtozik az a nbvenyzet, amelynek a vedeImet szolggIng a termeszetvedelem. Ezert dtgondolt kiserleti programmal tehet5k ismet rendbe a. nbv6nyzetiikben el6qtelenul megvaltozott vedett gyepek (NagyVinczeffy 1993). Min61 szakszerUbb az
legeltetese, ann61 kis€bb zavar ad6dhat
a legelteteses gllattartdsban. Ezert zet kgrositasar61
kornyezeti grtalomr61,vagy a kornye
szakszerii legel5hasznelatnAl
sz6 sem lehet.
ajnos, a XIX.-XX. szdzad egyi J jellemz5je a kbrnyezettel val6 szabad gazdAlkodds (neha garazdalkodes), ami els6sorban egyesek gyors meggazdago-
daset szolgd1La, figyelmen hagyva azt a tenyt, bogy a kovetkez5 nemzedekeknek iegalgbb olyan kbrUlmenyeket kellene hagynunk droks6gkent, ami-
Iyent orOkOltUnk eladeinkt61. Csak a XX. szazad utols6 negyedebenErasOdett meg a kbrnyezetv6delem iranri ideny. Ma mAr egyre hatdrozottabban kbvebiEk a kiildnbbz6 litesitmenyekt61 a kbrnyEzeti Artalmak megsztinetesk, illetve csak azok biztositesa mellet jgranak hozza bizonyos letesit4nyFAhez. A legelteteses ellattartes - a szakszer0 modszerek alkalmazgseval soha nem kArositja a kbrnyezetet, sot olyan kulturglt legeltetesi megoldds is 16te -
zik, arely a rajnak kedvesebb, hangulatosabb, vonz6bb keper nyUjt, pl. az eras lege16, ahol a nagy legel5 gyengebb, cagy iejt6sebb r4szein zert erect telepitilnk (Nagy-Vinczffy 19g3).
315
Altalajlazitesos
A termeszetes gyepek kedvezalen kbrnyezeti adottsggai, a legelak go t] dozgsgnak kovetkezetes elmaradgsa 4s a szakszeriitlen megoldisok annyira l e -rontekagyp,boazknsembvyzt,senaglitr6 kepessege nem kozeliti meg a gazdasggos termeles szintjet. Elsa okk6nt emlithe0 a talajok tbmottsege; a legela joszgg taposisa 6s a g6pek nyomgss kovetkezt4ben dsszetbmodott a talaj. A talajnak ezt az 611apot6t a leveg5tlenseg jellemzi, ami viszont pangove teszi a talajeletet. Az eg6szsegtelen Allapotot altalajlazitAsos fenlvetesse) szUntetiLik meg. A gyep intenzifikile5akor minder] kfttitt talajon szOkseges az altalajlazitAs
es
hasznos az
ear utols6 munkAjak4nt az evi hasznosftgssal osszetbmbtt talaj fe1sE r6tegenek nehez tgresAval, vagy dixtillerrel va16 megnyit6sa (Vinczeffy 1973). A gyep legjobban diszlik, ha a talaiviz szintie 70 cm. kdriAl, de ez ftigg a talaj kotbttsegeta is. Fzert 70 cm m4lys6gre Lazitunk. azel idne-
gesen optimglis talajvizszintet biztositunk a gyepOnknek, egyfttal
EZ.
.1a-
pos lazitgssal megszell5ztetett talaj aktivizAlja a talajeletet. A lazitgst az el6z6 gyep maradvgnyainak letakaritgsgval kezdjUk, mad a trCitragya kiszoresa utan tabszbr6s t,6rosgzeissal talajszinCire mOvelji.Jk a
talaj fels6 20-22 cm-es reteget. Ezzel elerjUk, hOgy az ez uten kovetkez6 altalajlazitAs nem tepi hataltnas tombokben a gyep talajgt, mert a 200 kg m 2 laza feltalaj ezt mar nem engedi meg. Az altalajlazitgst dsszek6tjiJk feliavetessel is amivel a leromlott novenyzetet javitjuk meg (Nagy 1988). Az eltatajlazititsos felti1veteskarettechnol6gigja eleg 101taeges, de nem alakithato ki az inters iv gyep, de meg az intenziv talajelet
sem
(3. tAblgizat).A legkabnMz5bb kedvezalen talajgnapot is megszUntetheL5 altalajlazitgssal
es
letrehozhat6 az eredeti termest i0-szeresen meghalad6
termesti gyep (4. tiblgzat). Jellemz5 a lazitott talaju gyepre, hogy a vizemeles sebessege ketszeresere, hAromszorosgra novekszik (5. tgblAzat).
a]talaj lazitgs termesnbvelo hatgsa: feMvet4ssel 10-17 %, az altalaj lazit6Az tizemi m4ret0 tAbigkkal v6gzett kiserletben is igazolddott az
seval pedi2 21 40 -
-
os termesn6vekedest 6rtiink el fel hektgros kis t4b1s
Uzemi kis4rletekbn (6. tgbigzat). Ma mgr az orszggban tabb tizezer hekLgr gyepet intenzifikeltak altelailazitesos felUlvet6ssel CVinczeffy 19S5a),
316
H
Fz 0,1 ;-;
r--1
E
a)
VF
N-1
1-4
+ 1.4
cr-d. 15
r-1
F ".
• > 1.—.1
317 ,
-r, E
ro
cEr
1-1
fGfa l o kbev ite le
0
m GfrAg O k be ke v er 6se
gy 5r Gs he ng er ez es .u)
sz Lin te t ese
Sim it az 65
Tdr cs 6z 6s
gy Or 6s he ng er ez és
lAr c Az as
t6rc s az Js vdl ta koz ó
F4
tdm kib tts eg en e k meg -
a
T grcs Az As
0 0 0
A Up a ny ag o kkij u tta tAe a
tdb laza t
Sz 6T z dz ds (kos z 6165, szecs k az ds ) _p
kia la kft asa
fe lop r i tasa
l eta ke ri t6 5 e
eloz o g y ep ma ra dv dny a ina k
A mun k8 fo iy am a t c elj a
fe liilv e t es ker e ttec hn o ng i A:j 2
u
a t ta le j lez it asos
la IoAnwe un ku14070. w fo
N
C
ra
C CO
E u") CNi
0
#
[n
0.)
N L) Cri C
0)
'TV 41) k
0). 1 -0.
cl-% C4,2
N
41)
-=C
I-1 I—I
Ln , r0 1--r LCO N
5-4 I—I
11J
1X1 r.1 _bt
CD #0
93 ts1
XL)
x
EE
`CC U)
N .
tql
ill
40
.14
>,
9 ro
krj
k5
fr% • rs '0
-5 LY
4-I 'La .r%
)
413 Cl' r-1
kr%
y'ri i:,S t
re-p • 1-1
5-1 0
N
0
cr, c
kC Cm 1-1
C
1-1 (1.)
•C)
o
C
{2)
'7)
N
<
te) 'Z
co Ln -4',', LO 110 CP.
C2 C'') e`3 LE. WI 4C)
laz itis 40 cm-re + 61 3
laz it6s 60 cm-re +61 3
6vek adata inak osszes
1-4 1-5
v.—, LID
N... --. 11",.. EN .. LC. ....
CI C). .%%
ri
uTh 0-s CO NI'10 \JD C
N
Az on toze t len kiser le t csakaz 502
evi
Le)
fe 10 1ve te tt gyep + 613
Afe lii/ve te tt aj
.1 0 0 1/4.0 k—;
0
▪
-
-
•
▪
▪
'CD F..-.•
Cdr
'42
P.".5
..•
Lry .--
11,-.-.
NIGP, -s;1• 7.. •17) r-- CV C".•1 c).
CZ
CO kC1
r--
"
.-;
•
• ,__,
LP% t"...1. .-I
C`'.4 r.^. 1-0-1 NI
14)f co • • co c-sr CrN
1
,=, r.,_ 04
cc) 1=• = ••
Cp.
{=2
•
<. Lr's
0.7
if) Cv
C U.)
a-, CV 0% C*1
r-- 1-' •'. = Cv
c-4 '.0
c)] L/
Ch Cy)
•-.'..7)
NI ....
trs ;.-
W ^to
+4-1 ‘1:1
N•C
••••0
1"--I 0";
Ch I=1
--i• cv 0";
-
•=1
11).
1%-+
..-1 > IN
•
..:r
-
co NI
r---
a) N (4 93.3
e r4
- ;40
Nr%
C•4
,
r•-) va 1 In 2
go
.L-,J
'C
r- r--. EN CI. r-•
0.1 4-3
1/442 Cni
IC >
• CV
kal
-r.r •
d
an
co 4
0-.
•
re)
,Zr
.4) 1-''' 'Ld-
1
,-4
,-1
1• -1
•
Ill Ch. C...4
CID
0 0 •, a
,zr 4:f.
0 •!•'''. EN ,--1 IN re"' 0
r - i csJ s.0
n
• r•N
In r•4
-1- 1- 1
NI En
-1-P Nt1) r--1 ▪
Itt) Or)
In [0 k 4-4 N 0 +r,
0 rid
C H
a
›-L
C 0
319
‘11.]
ID .-1 71 1:1:1
> .H Cu 52-1 • •-I i0 -171. C r--04
0 r.L1 , .1-. 01 a r3 --?
C
C
c.1
r_i ill th 4,
al
•-1 ')
C) 4-) N Ilk ID >
•i •' 0 ,-1 .-r ..-1
." LiI er, MI LO 4-3 '"EZ 0) •t-.3 N ...„...1 or]. N 'CO ECI E
,-1
Az Ag r Atagyetem bemuta t el kettjeben: Bocion hA ton a fe lij it6s0 4, al
NI
= C) d =
•
rrl 'a ..s t.r 1=1 IL (1-% tr) *{1.) 4-' -Y '.-1 •ft) r-L 9
Cs.1 ..e's Co CM N '*•1 CO I= I'M ri d .• G-.. eN NI NI CO .C's] ....0 1-1 '5 '.4:1 .2• • ". 0•4 IX's •1-1. .--• C%-t -0'
4,0
-' a
C
0_ cri
C 0
C
C .0 a) f1 CO 'ID •.co a .0 co CO C U3 --4 --1 N = >, ,-1 . 1--1 tJ 0 CO
r."'S
CO t."-1 r''')
r- 1
.0 Q..) to _0 >, 0..) a co V>„ ,--1 r,r3 01 ;co 0 ,--1 -1-; 'C...) N 1- 2 `CU CD E 'H
-I-' r-•1 al \-1:2 D r-I TC1 VI CI N D■r ..-I N >
1-4
•rj•
" L
> T..)
CNI (NI i=
termeszetes
N *1-k
1-•-•
a lta la j l az i td s os
ID
'...Z.
N c
ON CV 0.1
C
CO
•••Z %... CO L CO
termesze tes Urcs as fe nlvetes
CJ
Q's
•
Le•s, Cr•..
•
'C) •✓1
r--•
-1
NI CI r`A
-0
'
N4
1--i
10
•
szep tembereben.
.•
Az Agr kegyetem bemu tat 6 ker tjeben kilugzo tt osernoz jomra filkever ekke l te lep fie tt gyep altala 1Iaz i td5
Ln
r`ri ,---1
NI'
P 0 NI; 11:1 rn ,--.1 I vo NI -P•
•a)
4-P
r..-: +3 :3
: 4-3 171
N
•ri -CC • CC) CO LI1 `Ca
N
CLI
•
ddtus i disszer t6c i o. Debrecen, p : 1- 15 9 + 55 0. tibl 6zatos me ll 6klet.
N
.--I
DN.
r--.
(tk'cs 6z 6s, v agy laz ftls )es min 61
Irn .
iL,-,
El •
'Mil N I CC L fo L1 _011 I `MI • CO -1-1.1> .:21°
-7.1- CO
d-1
r I 1-1
'(13 •,.,. 6
> , CD
•-•---.
[0 :
co 11
In
LI uN LI um II
•
N Cl/
2
r‘i r•-% 41
1i I 1 I ID Li i1 11 1 1t It I-1 11 11 I1 gi 11 I Ll El
n m I I eI
Co
11 11
(0
u 11 IL
CD
.
6C-S C'..1 .•.- •/'
l•
'.f.--, r...-I c-,•.J ri'). an ,L
,
.-.
q
cn
1.1'1 1.;n1 'CD.
r', un. Lr, •
•
NO L-C r.--I •.7T --.1-
r's ID v.'s V%
ca .-1
N
k .--I
CLA CD ...--I
11 11
LE
C3
11 I1 1
Lam]
0.4
um ...7.-
r- .....0 um czi. r-
. -
CD L'.4 _ .
-72- 7,1 . ..
•=5
01 c-E.
-Zr -cr-
r'4r.-m.
• 1-1
CC 1 A
2
la z i t45 mely5 6ge cm - ben:
1
CD.
a_
li II 11
C. E
uN ,-4 .41. iNli ..:T
re-,
um aa
• • UN N-
'
0-,
:Lc] a 'N 0
um rm CCD r3 F..%
IN
0_
• .
r--2
,--I LP,.
II
.371 C,
cD =,
CD -,
,7
II 11
=
,...-
12 _ S77) ),
.71'
6
14-1
N
C
1
E
r-
..,.T cm
...c.,
Ii% 040 OD r-n CA .
.
CD CV
c-A. C'-
O`; u1 ...:T 4
%-.0 r"
V% •d" r-, CA ON PN re-1
II
P.-
'LLD ‘•0 (7*.. .-i
p-I P'..
-1. -ra- 'Zr
.--.1 r--.1
‘0 U%
I.P., c•.,
CD.
,
11 11
• !D N rr •C} •CG. Cr C • 47; '0 -1J M 1.1)
11 11 II it
C CV
y . • 11) -0
CO CL CU C-N. ‘,..1 C/. ',O ITA 'NO ON) LIB Li) 'I O'..; •--: in-.1 r"1 o - . .--4 - . .... . CO c:i Li' E3 CD r--
IP
-.7..- On ,,..o r-1 m r.-4 CO 14-i .-i r.-4 r . .
r•-... C--. 00 .-4 LP 1, Li'L
-71- rM
'ID ',...„.
Lq-
-r k,o
OD CD
,•-••, .."-•-• t.11
co r---
-1
(,-) in
›-. C
INI (.1.1 - CO VI L
• 0 I.-4. 6,2' E . 1-4 .--4 ..;:i ---1 CO 1) 'f-' 4-' '4-r N • 0 j '- ...✓ LO CCU A.-•
a)
11 II
C1)
1I
.e.-E tr)
t-.] N L•-1
•:::con
m. r,..J d4-7
-1-` --...„.
0.1'.
1--a -.L., CO
r` N,..
[_
7Z
uTh
C.) -Fa. _0 1. 4 c,1 , cl
rE;
IL/ ■-•I 6\'''
N
C N
+3
Q
E :L1
•0-1 .r.",
>,
;-/ r-• , t
di
C
- •i -I-,
.-1 G3
+C) $-1
-1-a.
... to • ns .-i r•r
C 1.-•1 CL N
m •
co
N
' [3
in
.,-- ',PI
N Li) •r7
4-J ,-,.. +a Cl)"-. • Cti
,--.4 ,.., :0
In • .-I
CO .0
Lr)
p-.1
(11
47.
•
"--.
c'''.1 0_
E
Iii .=
E
32C
(D _C
-i-,
C_
Cr)
(r; :D 0_
N
LA
IL
N I H II
1.4 M
pLcn
•• •-•
SI
Cii
,;,_.. N.....•
II 1L
I 'ri II Y Ls
_0
..ft
Lo
E 'CU '0 Oa
M
1:11
.P 8}1
1
,-70 • al +4.
41.) '4-' C -I-3 a) MI
••.0
11 11
IC
II IL
LA -Zr
1-r) `II
11 IL
' 1'71 LI-1;
N Li • c..3 ft • to
0
&I
E
r4 0:) *A)
,..---, ..-, Ul .4-"
CL) +-3 C -H Cl} CO r•-.. in 4-0 7
fa r-1
1-1
.
r--
.....0
L'N r..-.
1.%)-`1 ,6)3 .•.. "NO 'Zr CO
CA CA
Lir‘ am
II 11
,-1
OD n1 CD CD CU
:0 --.1 '-
E
ra
UN
,--I
m
.-4 Le). 01%
En
11
CD um
.0_
.r•-• VI
aIta laj laz i ttis
C.Ni •-•CNI CNI
> ,-i L-,,j
Sri •11.1
•122
.•=• ON
11.
CD Cm1 -.s.g'
E
I
CO
CFC3
9.4
.--i kr,
.4 •-I
CY
II II LI 1-4 11 1-4 11 IL LI Li 11 iI 11 1L LI .4
C-1
.
- -N. cni
..-.i.
; `IED
00
'CD
L.rn.
C
CI •4• .C'‘1
K
1.1 II 1I 11 11 IL IL LI
11 L.o‘11.)
L...-1 r") on
CD 0 'ND H
m : sap
-a)
1I
55 0 ruin
Q) r--1
r--
Boa
mm/ha tt sz. .
CU
ciri 1 L IL II 22 tI
NI CD ciD
NPK kg /t sz. a.
A-, M -0
00 an co co
ha tjs a es ann ji jo Ie n tnse bb
L1 11 II •IL -1-3 11 • (C4J-1
C
2-0
11 11 IL
'XI H
(.0 C.5
iI IJ
1:3
H II I.
r
m H
Az a1Lalajlazitdst javasolj u k m6g a homoktalnjnkon is, inert a fe l szin pre- sel5d6tt 6ssze a taiaj a sok evti- alt20-6cmesrtgbnhok6ve z-des, evsz6zados tOm6des hatgdra. A homokk5 kepz5dese annyira val6s,hogy az A1fb]d t6bb teleptilesen abboq 6pitettek kbz6pUleteket (pl. a solti tenplomot is). Ezert az altalajlazit6 s utdn bekapcsolodik a 30 ninal.ttireteg is a gyep tdpanyag- es vizeltAtisaba. Az altalajlazitdssaL mindig eg ycitt jar a gyep fe101vetesesj avitg sa is . Olyaii kdltseges ugyanis az altaI a j lazites es olyan alapos a mun1c4ja, holy
celszeru a feltavetessel valo bsszekapcsol6sa. Ha viazonylag j6 gyepJnk, de valami ok miatt (pl- min6segi javita's, vagy nagyobb tdmeg, esetleg mind miatt) bekapcsoljuk a feldlvetest is, akkor 5-15 kg/ha faagkeverakel kiegeszitjUk a gyep nav y zPttA. Ha mdr leromlott a legeI6 , de sz6mos az ettekes nelvenyek borit4a, akkcr a javito feliilvet6s sziA s eges , ami_ kor 15-25 kg/ha fi5magkeveteket haszndlunk a gyep lerom1Aset61 fu geen, Ha a legel8 nagyon rossz gllapotb h van (a szabad legeltetes kovete zteben az agyonterhelt legel6 ndvenyzeteri e k nagy resze hiinyzik) felujith os fanvetes javasolhau6, amikor is 25-35 kg/ha a megfeler6 magmennyiS6 g . A felUlveres hatAsai Az altalajlazitdsos feltilvetes kbzvetlen kedvez6 hatisakept : javul a novenyzet, nbvekszik annak t 6 c4rteke. A naeyobb tomeg miatt tbbb i11.at eltartAsara velik a1kalmsssa, td bb dllati termek terme1het5, jav u l a g epe k teliesitmenye, dsszesitetten g-L- zdasAgosabb iesz a termeles.UgYahakkor megmarad a gyep eredeEi nidvenyzet, arni azent is hasznos, rnert a. 11,%zai gyepek nbvenyzetenek fete a nepgyegykzatban evszdzadok 6ta rendszeres, an haszflgit
gyogynoveny (Vinczeffy 1992). A gyulladest g6t16, az emesztest javit6, a vese, maj, epe, lep mdkodeset 6dvez3en befolydsol6 novenyek z4d fogyasztdsa igen kedvez5 hatds'j, ami hozzAjg,ral a legeron tartott gllatok egeszs4genak megs2ilirdflesghoz. E2 Tar nem forintosidlat6 kozvetett mtg s . A szakirodalmi dttekintes ele j6n ideztdnk ket atfog6 es kedvez'd velaaAnyt (Eir6 1928, Csukgs 1952) azolc is a lege16, a legeltetes kedve6 hatdsait emJitik, ami hatgssal van az 6 Ilatok termelesere, a termekek miraegere es az Allatdk eddzettseget, bete gs.egekkel szembeni ellendllesdt v4 lt j a ki. Bir ezek sem forintosithat6k,
gis alapvet5 a kedvez6 hatisuk.
321
Talajszetkezetjavit6s Kedvezi5 az altalaj1az tas s feldlvete5 a novenyzet gybkertevekenysege szempontja- bol is. A lazItott ta].ajba kannyebben lehatolnak a gyokerek, aminek kbzvetlen eli5nye, bogy a talaj fe155 retegenek kiszgraalsa .
ut4n a. melyebben 14v6 gybkerek miatt a ndvenyzet meg tercel. Annyira kifejezett a gybk6rzet tbmegenek megnbvekedese,amely mgr alkalmas a Lott talajok szerkezetenek javItas4ra, vagy a szerkezet nelkLli kdzegek szerkezetes talajja alakitgsera (7. taagzat). Lenyegeben ez sem kdzvetlen hatgs, de nem von t6 Wtseghe a talaj szerkezet4nek javitesgt bizonyit6 f6keverek rendkivUti szerepe. A szerkezetukbn leromlott talajok alkalmat1anok a sza. nt6f51di mOvelesre; a megfeleld Ekeverek kialak -Itja a talaj tart& szerkezetet es 61c61 a1kalmasse yank a legigenyesebb n6venyek tecmesztesfte is. Azert alkalmasak a faeverekek a szetesett talajok szerkezetenek kialakitasgra, inert a d6s gyokerzetuk sCirOn 4tszdvi' a talaj reteget (a lazitas melysegeig), amire kepesse teszi az egyes five 1T.elyre hato16 gybkerzete. Egyes Uvek gybkarzete 2 m-ig lehato& (Festuca gybkerzete lemgy 1-1,5 arundinacea, Arrhenatherum elatius), de t6bb m melysegig (Baldingera arundinacea, Bromus inermis, Dactylis alomerata es Festuca pratensis).A gydk4r5lay korre161 a term6ssel (Ge-bcreik 1989). Kiserleti eredmenyeink alapiAn igazoltnak lajuk a faevez6k talajszerekezetjavito hat6sat 6s ezt a tenyt szamtalan Uzerni p41da meger&sltette. Tab gazdasegban fd1sz6ntottAk azokat a talajokat, amelye-
ket azok szerkezeti szetesese miatt kivontak a termele5b51 (eleinte ugaroltattAk, tnajd javaslatunkra gyepesitettek). A vizgazdalkodas javulgsa alitettOk mgr a gyep naIajAnak vizelnyelesi sebessegere vonatkoz6 megillapitasunkat (Nagy 1988 s reszletesen az 3. teiblizat), ami bizoTlyitja a lazitas igen kedvezi5 hatas6t. A nagy t4blis.Ozemi kiserleteink pedig alis a vfzgadglkodis javiAgset izazoltAk mind talajlazitAsos felulvetes ut611 (6. tablgzat). Az adatokb61 megellaTnidlatd a viz ielhasznAlgisgnak javulgsa, meri 30-50 mm/ha vizion termett 1 t sz.a.
Felmirtiik 23 gazdas 5260 ha gyepet, amelyet altalajlazitascs tessel javitottak iavaslataink alapjen, Bar a javasolt maragyAnak csak 61 7..-at sz6rtak a gyepre, a termes a tervezettnek 62 %-a lett (8.tAbl). Az adatok szerirtt 44-58.mm/ha-TA_ termeltek a gyepek 1 t szArazanyagot. BAr a vizgazdgikod6s 5em forintosifhato, megis ketsegtelen annak kedvez5 hatalsa, arni termeszetesen megmutatkozik a nagyobb termesben.
322
-c
szi Lim
4-NI
▪
.sn
CC r• -
•91. Ict ri ri
I 14- s.
rI
•
03 0\ r-- c • • r- r h CwJ r'N
••
;
um r-I
V II II Ik t LI
t`r`s
r`r`I 4r%
NUJ--IQ 0% ON
'Zn
rLI% re% ON.
En C-4 c0 CZD IT r-- C%4 Lr% 0-%
c0
CID ,-r CV 09%. •=; 3.,. •••d- •••d-
\ u-N
ta lajban )e len tos szer vesanyao ha lma5szerR e ze te , L11et'e szerkezetes5e Vinez e ffy, 19B 5. V."` •• 1-A
r-4
r0...2
p■.;
C1) Q' -dr
\ i
r C:)
ri r-r ri
u-N CC? L.r. 120 La- CN. ci CELN •cr CD Ti ,4 ri CA r-F CI
.co
r-4 (=]
r4
1
▪ r- CD rCJ CD 0 0% k-9.4 CD r.N. reN ED r- O CN r1
rs is
1 1 II
r^1 CV r-
%%a k.b6 L.r1 cm a\ C.• -1' MN 00 C.4 CD Lc) a0 0,4 r4 ("9.4 CA
▪
d
tn. in D
11
II
Lk It Li iI
II
0\ CD . CD cD IL r- c r- ON ri CO 11 H 11 I I.
cD •
-d-
-0- .41. co
re% r•-.. ON n CD .L.0 r - CO
oa
.9c
ri C,91 H CD. Cr.. II r-k
11 II
co
1-1
co
-I-,
I ...d- Ca •tr ..--.
CN co CO .-L-O -1-3
r-4
KO E
co Et1
Efl Q..1. N FA CO ..-1 , L.N. ›-% •r-I OW LIIECO >nCCE
CI _.0 M
.D-, CI To c.4
—I e7 .:D > E a.i. co 4-, n C >, 0:, m "ri = r-1 ti-I
I r- •zzr r--, .--.
1
Cn CI e•". .43 r-N
• . • 4J cO 1•D 0 '' 10
CL.L1, 0C)00 CO - 1-1 -0 :a >, N .CU .-I ,-.' >•- ■ I 3.);-. ■- ■ '..0 > ❑ C ,---. , r-:.• LI1 0100ajcoN co 0 x ›. LL-1 E (r) Cf] :11 4 -1 co
<
4-3 -P r-I CA 1-'1. .-:L Lfl. ,...0 r- co ON TO
323
fel va ;t aszer keze t
'1
■=e0cc.C. r-1
z1979- I 9B2-c5
kiser lete ink a da ta jnak 6t1ag ai
n co
C*J CDC7CCD.. r-A rl
tdpany ag 5z1nt gtlag 4ban
.01 vai
5oz as vfz eme lds
▪
cs4
C
ter veze ttne k
•
L
▪
Ln
i It 11 IL
• II ITS II 1-r1 'It II 1--L Nrcl C. N
rI5 •
rC5 .14
11
II II H
II II II
9 £2 / ] 00kg- sz 6na
ED
'Lb
in
in
• *it$ •
co
C.4
VI CI 0 t
E
II II II II II
"ri II II
•4.
CNE
k. co
cr,
1-
-. Er,
• z I.
k. r-
CO
CO
Ln
N
S.
...
CJ
-. c=r-
O.
S.
r--
N -H
r-
.,-• ..
CO ,
v ...
1-0
CO
al
',.1:1
...
scA
22 ena term és
4J
al -
s.Ja
.
Lil
.. k.0
-
1-. ..
'...0
izrs
C*4
..
.L.
0:1
r•-•
C.
co
CO
r--
L..
II
Ii 1) (0 II 1-1-1 1
•
ir-L1
•H
17.
---
11C1
...
sl:J 1 d•P
0:1
Ik
z
U] •
r--
II II II LI EL II
L --.
4-J
',..
.q.'
,
m
, .1"-.-
'Z'
0 .,..-•
gn ,
a'S
, in ,
.Z:14 ,
{-4' r
..
..
•
II
•
H
IL II tk
•
LF
• 1J1)
IC
•=i.
w
.tir
(N
-
co. in
Ln
LI")
321
N
CV
4,0
LT1.
4J ,L1
=0
:Q
11
11
31 I I 11 IL
11
I. it 1.• - ;1 ▪ 11 11 efP 11 IL
a
Kt'
fe lm er6se ink
if
C.'.
ön toze len
4.-0.
N
k. fV
>
C) CO
At lag ibsszes i
N
mE gp egy 76s:
dl
I
er d5ae j t62 /
For rjs: V incze ffy
A v i. zk es z le t ha tekony s ag a mrn a de brecen i gy ep9 a z d41kod as i tec hno l og ia fe lmer es i fe lm eres 1977-b‘,2 n
(11
•ICJ
IL '1
Faceverek A term6szetes gyepknel flints kUldnbsebb goad, ha azok mAg nem romLottak le. A vegyes nbvenyzeten kialakult allatok nagyon jól erzik magukar a termeszetes gyepeken; minel vegyesehb a novenyzettik,annAl lobb az gl]atok ktizerzete 6s termelese. A kerdes reszletez4se n61kU1 nehgny szempentot emlitUnk csupan. Mindenek el5tt az altalailazitessal 14trehozott talajszerr6zes erdemel figyelmet, mert csak a kell5en szell5z;jtt talaj melegszik j61 ea ott ala-. kulhak ki a N-kdtes feltetelei (Crush 1989). A f6keverekben
ley-6 pillanes
N-•tese jelent5s (41talgban 50-150 kg/ha(6v).
Ki;Ho megemdftjtik a tiszta vetdseket, alert sokan kertheelik 2ete.5.1tis egyszerUsege rniatt. Az endofita gonba tAmadja a tisztavetesiI c-so,•6s ebirt, a ngdk6pa csenkeszt, angolperiEt, stb (Raymal 1969),n6ba tbnkretilEgy az AllomAny 60-70%-a is. Az endofita gomba csbkkenti az gIatok termeIeset,rontja
sz6rzetUket (Fribourg et 81. 1989). Van kedvezo hatAs0 gomba is;a. selenium amarum H.Rock. kedveza hat6s6 az angolperjere es a lucernAra (Smith 1989). Az eddigi kise'rleteinkben a kever6kek riiindig tobbet tererntek a tiszta vet6sekna. A kerd6s igen gazdag irodalm,it ezuttal rem ertekelpk,a sajet kis6rleti eredmenyeink alapjan vAzoljuk a lenet6s4geket. A keverekek gtlag 1.3 %-al tabbet teremtek 4s fale g a barmadik novedekben a 33 %-os t6bbletrtnesiik lehetave tette a gazdesAgosabb hasznosalteist (9.-10.tibl4zatok). A kever6kek dsszegliftisdnak naldny fontos te'llye26,* murajuk
gYll kereze's me- lysege, a hidrol6giai igeny, a bokrosoasi kepess6g As a terstl-
lAsi jellemz6 alapjan.Allithat6 bssze a megfele15 keverek (11. tgblazat). Az a teny, hogy a keverek 10-15 '4-al biztosan tabet terern a tisztavetesE a1lomAnyokn41, mag6ban is figyelmet erdemel. Meg jelent8sobb az elteyes, ha a tgp6rtek tartalmasabb volt6ra gondolunk, ami a vegye nbven7zet el6nyet 116zza alp. zempontnalc tekintheto a f5keverekben ]ev" pil.1angosok kell5en szell6s talajta gyepben a argnya is; azok 30-35 %-os rg.szesed4se N-k5t.- 5 bakt6riumaik 1-4v4n etlag 100 kg NT/ha-vot gyorap7iti6k o Ryp Ln10.3t hekt,.4rcnkt, mi azt jelenti, hogy miltr6g0i6smfl. annyival kev4.-bb kell. Ugyancsak figyelmet erdemel az a terry, bogy a kever6kek az 6szi ntived6kben Je20-d0 %-al (tlag 33 1-aI) tObbet teremnek, aoi 2eher3v4 teszi gelttest, szakszerUen es gazdasegosan. A fenti tenyek a kever6kek eranyeit igazoljdk, az Elatok azt igenylik
6s att61 terrnelnek jobban, ezArt a keverekeket javasoljuk.
325
It
PI LI
ii
rt/
Lfl
11
E
IS
II
Afon to sa bbLn ten z iv fUvek sz. a.- te rmes e t isz tav e tesben es eve r
ben
Ira}
••O
6. L..n
4-‘1 04 1,0 'L—
c.1 .,— '.0 r
r"-
'En
LO
',.0
• O 14-1 t--
r 1—
c
.q.
VI .5.'
k.O. 7.-..
00 5`
oD
r .,—
Cm
r
r--
40
''1"
ON
t_R -- .sr, ,4CO
r
-,
I—
.. N.
1--
In CD En .L— al,
.. Cr ,
rn CD
..irr
ra
II
ON
XI)
,z•
II I1 II LI II
9--
e
Is 11 m u., .L._ — 1 11 II cO • , II ;I Id II II
L11 C:k
u pID
•••
r-
tr,
I
.CD r
•Z• r
N r
II 11 11 $-1 iI rim
N
isc, CC C D 9-‘41
r‘l
Cd
1I 11
4 03 b; 0
k•O ..
,•••9 ,,,
III El 11 II
r
Cs0 -CO
-. 4.13
CPI
(rh r
0 c-
rn
r- I—
0 •,—.
rn T—
est
NI
C4
(N.
rn
r•
M.
1
11 11
tires
IL Ir
I-
It IL
ln CN
4
%el
k.2 crt e-• r4 r Cti
Q
Ik Ii
II
0
ss
fV
II kS IL 11 11 11 11
•=1
in rm
1LID
Z:71
cry r
CI. 1—•
LD tu-
r•CS 1.11
+zit c tO .e4r.
r r C
re) •cr,
II II II !I I IL
JI Is
II 11 11 IL LI kf
V
E
rn
01
co
...
4
-
M
i ...1
C., .C.I
N-0 1
ILO
CO
'....0
r--
0 1—
CO
04i co
%CI .N.
Ul ,
CI
If)
Ck)
k.0
CO
t'-'
r— ,--
4--.
C, •,--
r
N. ... k.D
r .. r
ri
sit
V.
LD
CO
OD
(NI
Co
L.n
ini
7—
r‘i
r
N
r % CNI
in IN Ln.
csi ., 'Kl"
1••0
ay
v
'I'
01
41:1 -ii
0 w D
140
0
•171•
r--
CO
....
.• [L.-. LS)
.
LLB
4
4
I 11
r.... CO
▪
II
;I 1'
11 .:1) ' II , Q) IL rr -1-)
= t.
H H
Ork
CSC f II Is
c0
CI)
11 11 II II 11 11 kL II 11
cv
eJ 4•1
trl N
CV 1-1
II 11 11 11 11 II 11 Fl
LI LI 41 11 II 11 LI
171
V] 4.
re)
V 0
ff.
i—r g
rcl it vEl -CI ;
N
{",4
II
.7.
r
L41 rt., r
-
4•1
e-
II I 11 11
c0
.ffff
en
IL
a ..t4
'4 1:7:.
Is
s•-1
Oa
re)
II
CA
k.O. N. r
ir.LD
1
,--
CO
'41
WI
0 if)
tt
4
.4.
4,
Ii
rd -..rd ;-.1 1 4, oP
0 `rd cl) I 4-1 AP
I:14 en
$-1
$- 1 (la C14 V
(j tol
u ict
g ‘n:;
TS .4C1
c.J vs
01 ,—.1 do
Z1 CIO
- 11
01
tr2 d
al
'0
P1Z1
ta
M -p
'4.S .0
Lo .1.J
0
-.-i D4
6 N
-4-I t,a 0-, ---1
Ea —1
0
0 ri-1
..< -0
0
4-11 M effr
-It 1
0
bi rd
4
5-I
At O
rd
▪
(I) 41:1
0 ril
In ,a) ---1
la)
0 ei
L•1 0
(pEL
Lp
0 LP 91"
tri
ci) (1:1
..
L.D ..
I
Pi ! 11
r0 Z
0
11/
Sn. •
1 Z
? do
,--J AD
I-4 11
4
.I.
Vi
IL ri
11
k.0
r--
.4
4.
;14
.—{ tgl
-0 4J
LI 6 6
121
326
fl:1
si
Rd H
4./ al N
4 Psi c-Z
—1 4-1-0
z -.4 -1-.1 4
-.4 -P 4-t
4
t.} {J, /4
0 rd
cr—r
rJ
0 Id
czi
pi
•(11 .-1 III -1-1
col
,--r
V fl
4 cd pa
kasz alas
r--
-p
iE II 11 1—E
CO O •r
1-1
cri
N
H el' en
C:21
C3 03 Oa (.C4 04
H
t—
r '4"-•
en. 04 C'4 rn m 01
r-
v•-•
.1,
In C,..} Ca
r9 (N CV 04 r'.4
s'n
327
4,4
r0 Crp
C*1 c
frF
{ ,4
IL
b y r-. N1.11
ifi t7 LT tf").
IL LI If/
11
IS
it
L frY
c",4 CV V) L.rn
-14 1,0 u-
O
ez er t az ev i ta mes egy en letes e b b vo lt,
Meg jegy z es t A kever eke k a z els e5ndivetlekben keves e b be t tere mte k, a harmadikba n tbbbe t,
ph leum pra ten s.e Poa p ra tens is
II
Ag ros tis a lba
ft
megneve z és
A fon toab b intenz iv fdvek % - os te rmese t is ztave tes beL) es Yeverek ben
Ik
II
22 I
LC
kl
JJ
I! PP
11
1] IL LL
11 11 LI
▪
tr) in C C
Ln C
•cn
'FR
*JD
C
Lf.) 0 C ..•1 `CO E
C . -I
- --1
11.11 C
%EV E 0 0 "0 C
Z
0 ,0 "0 '0 k0 0 •vi .r•m -17! . rl ID ---1 'C "0 .—r
sem i do m iniins
-
-
1 0-11
e a
• 4.-{
...1
.E
• ,-,
a
'0
'0 E E a.)
4]
4.f
o rJ
o
CI -i-,. rin - ..E
F1 iI !I 11
IL a
_O •--t `CV l 0 h-1 -.,. rg
C C
t CrI CI:l.
41
Ui 14 11 R R 41 11 i1 11 .1 1 Li hi 11 1r
4-" .1 L 11
•--1
'11? SED • - 44 C .-4 14 -...-k •.•4 E c...--• Lg. O ...-4 >.. N
C
,_0)_. E E
I
Ii
0
VD i--t
rd 0.t)
7
sn .0 .1-
1L tq 4s Y II 0 tr) 11 0' II /1 II 0 it -1Z+ II II It
,13
CO
•
E 0
N
r•I a).
-o al 0
0.) ▪
CC1
•
N CIS
o
'To
cl:3
.E •
In -LT
In C ▪rI
(V
a)
>-.. >-. -.. ›-... Er) c u LI.3 IJI 01 >-, a37, m a) o:3 co a] C0 7.. >, Y. 0] c• 07 09 [71 crt C 0. O. 0) C 0 c CU re. ri Ii 'Liz} IF 0.3 CIO O.: !kJ C C C C C C NI C .1'; 1:1.3 ID :C 113 !0 :'.0 13.1. 01 01 0/ 01 --4 - 1-1 ---, -4
I
ra
x > }e >e
C
11 II 11 1 I
I
X x )( X }t.
>
}{ X )C .)e
I
K X.
•0
' 'MI
'r.* 1? C
1
CO _E E
i I I i
..--t rr4- -8 .-; 0) ..-s .,-, Lcu kk-i E Vi 0 zo 7
D N. In i--4 0.1
i i
3.
E (71
F c 1 1 1 t II 1 1
O?
X X
ci..A 11 i I '0 II 11 0
•
X
I
X X
x
X X
ca
cr) .—t- - o. ' 113 --4 —4 tri 44-1 ' —1 ).- 0 11) ..-4 I-J 14 - CL) C_" ' CC
& X -2--% 0
F
c1:1. \iJ -J ,—I ID '0 E
1 11 11 15
1-1 L
14 1 1J 11
•
0_ IV
•.
▪
•
1•-s CD CD CO C 5 Lin CO CO CO IX]
C
.f--5 Lrl (LL,./ tr) r ,
r--
01 CD •
>
E
‘ 1111. N • 03,
E %ra
▪
CO O
CJ
cr's
N.. CD t-st
N
10 --I —4 ▪ 0.) - '-1 `ti. _x • 0
•Cm • '=
›-•
:0
ca 0., e i.J
FL 5 11 li /1
0)0)0)0)0) 0)0)=.1=inim.snm Lr's VD
',la
NO
C
CO CO
E 'co.
'Co
• -I E
CV
[n
1 E
-
NI
WI
'
E
2
U3 r',
a}
r 4_4 10 CI-1 C11,1
328
0)
L.a
a ru ncl imi ce 2
11 1I 17 11 11 II II
O Q G7
aiu n dina ce a
I
C
to F
Oac ty l is g lomeca ta Fe s tuca pr a te n5 iS
-w 11 `a3. 1:13 ' 1-3 > ELI till
Urt r.4
Lo num wu lt i fla um
>
114 31 1I II III 11 II 11 11 11 II FL
Lci num pe u enne
ur)
Prix pr a tens is Apr os t is alba Alop ecu ru s pra tens is Fe s tuc a ru br a
•
rU 0
In 0) N
ra
al X E
'fEi ▪
-k-0
(11 L.o.)
E
11 II IF II ti
1 1 I
0-E4 .-
31
or),
II
11
1']
11.) 0) • 1.? Lc) Erl Q.}
1
51
11
01 To
aC
a r3
E•
Lal ,E d'O
.f.) 11.1
Cse X
0)
• • C)
r0
C M- (13 N C '-F
01 ]
o 4-1 a}
IV •
fC:1 01 rl X _0
if
A gyep mCitrAgyigenye legQltetessel A gyepgazdAlkodfis nemzetk6zi szakirodalnkak kb. 40 %-a 2 m6tr6gyAz,5s ternakr4t ismerteti,vagy erinti. A lege1tet6ses .611attartAs ertekelesenek fontosabb szempentjai kort szerepel termeszetesen a gyep tapanYe gaz i 1kodasa is, de csaR a szukseges m6m6kig emlitjn annAl is inkAbb, a 182 nemzetkOzi kis6rletre- 1 Ter k762.61ttink egy eredm&ytAbldzatot, amely a gyep marggyzAsAnal figylmet Ardwael (l4sd a 2. tAbi4zatot). A gyep t6panyaggazdAlkod46nAl alapvet6 a gyep igenye, amely a lebetsezes termesszintek szerint vgltozik. Tekintettel a szakszerti hasznositAs
megfele15 arAnyeira (legeltet4ssel 50, silozilsal 30, szenak6szit6ssel 20 % az, optimAlis hasznositAs Atlaga), az evi term4s felenek lelegeltetese kbzben figyelemre meit6 tApanYag kertil vissza a yepre az Allatok tiejlekevel (12. tolblgzat). Legeitet65 nelkfa csak a maregya Szab41yozza a gyep term6a6t, b4r a megoldisokkal (pl. altalajlaz.it6sos fenlvetes) vagy ketszeresere noveljOk a temdst, vagy felere ckkeRtjuk 2 mOtrAgyer (lAsd pl. a 4. 'LabAzat 3. es 6. sorAnak evi ass es term4sere vonatkoz6 adatait). A saiit es a hazai, val,amint a nemzetk6zi kis4rletek etedmenyeib01 megalapithat6, hagy a gyep termeset a felvehet6 t6panyagok mennyise,ge hatArozza meg. Van ugyan a talajilak is igen kevez tgpanyagszolgeltatdsa, de extehziv viszonyok Rtizt az a tored4ket adja a. gyep ig6nyenek, ha a termeszetes vizkeszlet kihasznel6s6tAra toreksztink (ami a leggazdes6gosabb megoldis). A legel6 Allatok urtilek6t ingyen'tapanyagnak tekintik re Eta es az
anngl jelent6sebb, min61 tdbbszbt lege3tetja ugyanazt a terbietet. Sokan nem ertAkelik a leg 1a Aliat Dra/Aket es annak nagy veszteseg6:51 irnak. Mgr pedig nagyon is figyeleirre melt6 az ijrUlelchen 16\76 tApanya g mennyisege ..f Schethtnet 1963). Legjiabban tis2z6dott, bogy az ijrbleb61 keves IT denitrifikAl6dik (Sugimoto et al. 1989), a trAgyalep4ny N-jenek, nem ege'sz %-At tette d. mindEissze. Az Urnekben '&6 K, Ca,Mg mind ertdkesiR, a P 70 .-ban ugyancsak gyatapitja a talaj 1c6szletft (Taureau et al., 1989). A tetm4szetes vizkeszlet kihaszn616.3.Anak nerteVig nyajtott motrAgya nem karcs, ha a gyep iginyet kie]4gftiUk a fontosabbhat6anyagokba. Csak N mar6gyizas igen kis termesszintnel indokolt. Ke115 legeltetessel a K mind visszAkQrW_ a gyepre, a N-nek es P-nak kb. 30-40%-At kell kisz6tnunk (7,2. teblAzat.,). A szakszerfl tgpanyaggazd6lkodAs lenyeges re's2e, a legelte r_45es alattart6s 2zakszersdO ne k
es
ezen keresztUl a gazdasAgesggnak.
A rrnara.gya javftja a ribv6nyi bsszetetelt e5 nbveli a rer_t6 icergigt (Nlinkgs
329
▪
▪▪•
▪
12. tgb1 6za t
•
▪ ▪
. H 14 '10
kr)
en
91-4
-ab
(.r) in
rri
lOn 1,0 1/4.0 .0
N
(13
0\1 1-5 G.) -
r--I
ti's O
rte •}
kip
1/4r-5 cr..
g • p-1
1-1 Cs.?
LP!
C=1. fe) CL3
1
I
I
1
1
1
1
I
FI
(.;
0-1
ar3
▪ ‘cci (11 ‘CLY •
Le` CJ ;999-
9,1 01 1/4.0
rn 1-3 O' -.I, It's WI
NJ N.: :71
▪
06
•
.0 LP 1-4 tI) ;
-
In 06% •
fr 9.1" O c,..] 0) T-A T-1
ti1D. G4
t6CI • 11 CO
71 .-.
4-J
VI :0 C)
T4 T.-4 Trl
▪
E P1
4-1 ,ta0
J-4 kM s..O- C'•1 Un 00 1-1
r-1 cV
- az 1951- 1991 eve k k6zotL ikis 4r ie te ink
-c-J 0 NJ un Co NJ NJ NJ
CIP CO s..10 1,0 Cr,
LQ
rn
m m
u-s ex)
'
1-rs 'LC
ii v
<
Ln
▪ o5 J.,
1/4.0
•-S6
r----
Clk
W
6•El (1) Un • rl 2-F Z
N. .5
1/41) -1- C9.1
.(99,1
911
00 tr)
1.."4 00 1-1
C`‘,1 Ln NJ NI NJ
FA)
clr, 4-4
G
%-•• E Z.1 off °
J-1
a
1
Li-, L(1
Ln LI-1 C-4
4.f) 0
C9•1
• r-i . 0 M
E.
..c.j If) In
Ei
..., .w. =
,..o 0 'L
0.1 .c ,,I ,) g i r‘i VI
ri-1
.-I
0 in 8
L,--1 c, ,..--, --,
8 ,..,-, 0
0-1 991- Lrl 41 1/4,, f'9, .,_
%LI cD CO CPI 0
•
a q) ---p
E
P-I
.2 u)
CO z...1 ' 'V ")
.--I il)
:11 ■--I
:1} *0)
O tz 0
cu.
-
1 -w
G. •• .4 N
VI 0
hJ 1 Zr 1••1 I
t
K. I f. e M
tio C Z
,-X
> •..__z
Lo
osi
L. r[
41.3 Lin E.r,
Nk gi I
X
914
.,-i
r,..i
a EL,
:0
;0 I$ r.-.. 0 ,..••. .t-
330
0 0 0 0 Lrwl CD CNI n c Er)
P••• Cr'S 't1
,-1 •,-1 -r-I
N 0 L.,•, 0
9-1
Lo
0 0 0 Oa C 0. CI V Cri. in OD CV irl .110. in 4--) cer. -.1 1/4,0 I-- r.. c C3 C -I' ...0 00 Q0.4 ir,
• 1-1
> %,4
111
i
• 1-1
Va. ' • 0 {O' C.3 CI', Les %. 0,4 'HI 00, •r••l C.N.1
to •
W
1
EIS i
E`"
E.0
.k--I
t
,1
C
,-[
i:o
Q brj
N
12-1
4-t • ,.1. ru-4 Cri
O
01
▪ 0
ri 4-1
' CO
'a)
0 "..1)
Cr)
CsJ 5T")
ri
to u•-, 0 Ln C
C9,1 I.11 N--
•H
7-i •T1-!' %--
x C.3
c r
..--1 1-.1 r.1
'Cti •
C. in 0
01 to • r.c'1,V (1.) C.J fa ,_i 4.4 0
CD
A gyep tapanyaggazdAlkodgszinak je llemz&op t imgl is
tV
V3
Nt r-(1.
c,..; 1/-4 9.4 N
N N 0 >%.
z
A gye p termesszintje es a gazdas6zoss6g
A gyep termesenek tbimege meghatArozza annak .1.1ateltart6 kApesseget,
3 munkakhoz szUkseges munkagePket, az er6gepek kilowattjgt, a Iegeltet6s szervez6si kerd6seit, a silers
es
nyeket, stb. E tenyek miatt a
.yep termesszintje a legszorosabb kapcsolaL-
szenakeszft4s m6djet, a teroldi
ban van a gazdasegoss4gpl- Mir l szakszerUbb magoldAsok ervenyesOnek es mine] jobb hatasfokkal, ann61 kedvez6bb a koltsegalakOlgs. A gyep evi tOmege tab k 6 rU1menyt51 fUgg, ahogy azt az el 6 ekben iatuk, Ha a terr4szeti tenyezOk z.akszerti kihasznAllisgra tdrekszi,ink (arni a leggazdasAgosabbadott kbrillme Ilyek kozbtt), akkor a legbiztons 4osabb ter-
;4sszintat Alilitjuk be. Ha meRf a le15 melys6gre lazitottuk a talait . , 'nosy a csapadekot gyorsan befogadja e a gyep szAmAra legkedvezEbb melysegben Lerolja, ha a talaj szellOzesenek kovetkezteben kialakult az intenziv talaj-
elet, ha felUlvetessel kigeszietttik, vagy javitottuk a novenyzetet,akkoc a vizkeszlet szerint lehetsega terries 'ele'rese legal bb 80 - 120 % k3zott biztos. A megvalos61.45 minden E!setban a h5m6rseklet es a csapad6karAnyAt61 fUgg, 13 r az altalalazftAssal trolt viz 6tsegctia vepetazdMeneti csapad&hiAnyon, szerazabb evi.6ratben megis szgmolnunk kell 15-20 74os termescsbkkenssel. Ezzel szemben optimilis evjgratban (amikor a k6t fi5 6ghaT.ati tenyez6 arinya kedvezE), a tezmesszint 15-25 7c-al nagyobb lesz. A. termesalakulA'snak ezzel az ingadozesdval minder mez5gazdasAgi terme1 .6nek sz6m.01-
ken.. Azegye5 n6vedekek termeset Oben es szArazanyagban a 21. tiblgzatban igtjuk; ott sokkal 16nyegesebb a novedekek szerinti tomeg, mert az szabelyozza a basznositest. E helyen csak Uzemi erdemenyeket kbzliink W..tgb1), amelyeket tobb bemutat6n 16tt4k a resztvev6k es t6bb kdzlemenybeniE jelez-
tUnk. A 25 gazdasig iavitott .yep 627 %-os tecrrist en el az eredetihez k6pest; a megva16slags a terw!zett termes 59 %-a Jett de egYe7s Uzemi t4b14k Adage 84 %-ban kbzelitett - e meg a terevzett termesszintet,8 tAblek sea
kaDtak mAst, mint a Ldbbi, cstlk a helyi viszonyok miatt jobb 1ptt az eredm6ny. Amin lAtjuk, a gyep rertrreserek szintja, az 1 hektAron megtemelhet3 2T), szgra23Ryg, vagy energies rbmga szabOyozza leghatArozotrabban a legektet6ses 611attart4s gazdas4 gos s6g6t, tehAt a legkftvetlenebb tenyez5.
331
N4hany gazdas6g gyepeinek j e ll emza termesei - a bemutatdk es a kdzlemEnyek gap.* A bemuato ozdasg helYsOgenek ,eve
redet
1,20 1. Barabds 1,50 2. BOdonligt 4,00 3. Cigdnd 1,30 4. Csaroda L E Tang_ telepites 5- Debrecen DA 2,50 6. Edeleny 2,20 7. Gyula 1,50 8. Hajda6sOrm4 nY 1,20 9. Kocser 2,00 10. Komawdi '
'
13. tdblAzat
tervezett 10,00 11,00 13,00 14.,00 14,00 11,20 12,00 10,00 8,00 13,00
7,65 10,40 8,69 ,.94. 14,50 5,85 10,50 7,40 5,50 5,6
10,50 10,40 9,50 1.(1,L41. 14,50 7,50 12,50 14,20 7,00 7,20
11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.
Lajosmiase x Levelak Letavertes X MAteszaIP Mez5nagymihA1y x Nyirbogg x Nyirk6La PanyoLa PetervAd.ra
2,50 1,70 2,30 2,50 1,60 2,50 1,40 1,20 2,50 1,M
10,00 12,50 10,00 12,00 12,00 13,00 10,00 15,00 11,00 -12,M
5,70 7,80 10,30 7,40 7,20 5,00 8,50 10,50 4,90 1I,),U)
7,50 9,50 • 12,00 11,00 12,00 8,60 11,00 12,00 7,20 12,00
21. 22. 23. 24. 25.
.Srosparok Szendr3 X Sze 1y TApidsze1e VAmosp4res
1,40 1,00 1,30 3,00 2,00
12,00 11,00 10,00 10,40 14,00
' 4,40 5,80 8,90 9,00 9,60
8,40 11,10 10,30 12,40 11,00
1,85
11,60
8,04
9,70
100 16
627 100
435 69
524 84
dtlag a2 eredetihez % a tervezetelez
= homoktalaj. A 6., 19. es 22. gazdaskok hegyvidekiek, a Magjegyze4ek: gyepeik lejtOsekt.Vl ekcztaL6 UingrLatbankr...6_7
3 32
A gyeo A Iegtdbb ellenvetemeny 4pen a gyep tipertek6t kerd5jlezi nipg,anelk01, bogy az illet6k tenyekre,.adatokra hivatkozn, nak. ktaL6nQ4 a IeReL6 eLlarasztalsa, mart nninos eleg feh6rietartalma", mert tgoayagbran szeOu", ez4rt termeSzetesen ssijks4ges as import feHrje & a kUlont6z, koncentIAtumok sores. El5ssdr is a legalan kialakult 611atok nehany vmii in ota megvoltak import feh4rj szervezatijk 4s a teljes 61ettvekenysegiik a termeszetes gyepekr51 leg8lt novenyek tiipert6R6hez idonolt_ A szervezetiik nem csak elviseli az import Esherjer. N6mely esetben, azokhz a takar7)6nyckhoz, amelysket az 611atok kapnak -k1.1 is valami kiegeszitE. Ha leg6n6nek az illatok 6s gyeptermeket fogyasztanAnak telen nem lenne sziAksegOk t.z import feh&r.j6re-
T6j4kortat6s61 kbzreaduk a nemzetkbzi szakirodalomba 6asze6Ili.tott anyagunkat. (14.t6b16zat), amely 1956-19B1 evek 1( 7&3tt. megjlent ngidny tudomAnyos kOzlemAny je1 Lemz6 adatait mutatja. Ezak szerint a gyep gtlagosan %-os nyersfeherje tartaimci es a hektgrankelit elerc nyec.sfsherjarbm2g 227 5 kg, Ez a feherjettmeg 5,7 t/ha 5z6j4val, vagy 7,6 t/ha bcr6val 7,enne me. termelhet6. A ssersa mind jelzik, hogya gyep feh6rjeje tels 6rt'e..ku. KegjegyezzOk, hogy a gyep felnerjaterme.sere vonatkoz6an a mgs4edik vilagY bo
Th ti evokben sok kbzinyben igen kedvez5 v61emenyak tapasztIha-
r6k. A gysp tApert&et befolygolja annak nyersfeherje-,nyersrost-,nyarszsS.r-,N-mentes kivonat7 6s e$vilnyi anyagtartalga. Fa nines kell5 nyrsfeherle, az shat nem termel m.F.elelOen, ha viszont nines kella rost, a feherje nem meszadik nag j6 hat6sfokkal.
a. nOtragyazis noveli. a gyep nyerzfeherjetartamgt (15,t6b1) m6g nagyari sser6ny adagban is. Jelent5sebb marggyilzgsra (49 ein2 ) a nyersfeherietartaloa 17,7% 6s a nyersro$t csak 26%, u.4rt 26%-rlyi rust hianyzik Az even. fiikeverekek 6szi L.Ivedekeinek 82 atlagos nyersfeherjetartalma nagyobb az evi dtlagngl (17.tall), es ott i$ a roc hiktyzik 0.gaz, hogy a 4. 1-asznosiLds volt). Egesz k6s6 bsssel is szAmottev6 a fij- nyal'sfeherjetart rre, (15.tgb/4zat); me g deoembarlDen is 13 volt a nyf s 26 % a nyrost. it cn kell szolnunk a cukortartaIomr6L, m art az. kihat as emesztesre es befolyasolja a filtbmeg sil6zhat6s6g4t. Vizsglataink szerint a c.likalrual talom minder eGetben mglialadta silozhat6sighoz ssilleges 6%os 'szittet 19.tablIzat).
333
1 ha-cn elect szarazanyag- es nyersfenkjer-textuesek
fa szakirolalom es sajit vizsgalatok alapjdn/ 1.4. tiabLizet publi-
a szerz5 neve
terme s
kaoio eve
t/ha si.a.
nyfeh. %
Roth Vinczeffy
1965 1973
8,68
12,9 15,7
1120 1215
Falke - Co Kota Slijken - Co
1968 1971 1977
7,74 8,10 8,24 8,81
16,8 17,2 16,2
1361 1417 1428
Lehmann - Co Koresec Korosec Zorn Ff,.1ipek - Co
1973 1976 1976 1970 1972
8,29 8,28 9,45 11,30 9,92
17,4 18,8 16,8 14,4 16,5
1442 1557 1588 1627 1637
Klapp ZUrn Andreev Filipek Janus
1956 1961 1968 1972 1969
9,70 9,59 8,38 9,51 11,20
17,1 17,7 21,0 19,5 17,0
1659 1697 1760 1854 1904
Lesznyikov Vinczeffy Roth Rieder Dejou - Co
1972 1973 1970 1973 1976
9,33 9,51 11,50 11,80 16,47
20,7 20,7 17,4 17,0 12,5
1931 1969 2001 2006 2064 .
Vinczeffy
1973
13,40
15,8
2117
11,47
19,4
2225
1971 1968 1976
11,23 15,10 19,54
21,2 16,6 12,9
2381 2507 2560
1977 1965
15,50 13,29 13,30
16,0 19,9 21,0
2640 2645 2793
nrrie
Ce
Co
x
Kertesz Tomka - Co Nagy Miler Camp
Vinczeffy Vinczeffy Caputa - Cc
KertAsz Andreev - Cc Mansat Vinczeffy Clark - Co
.
nyf.kg/ha
1981 1976
15,80
18,0
2844
19,80
15,0
2970
1973 1971 1970 1968 1981 1974
16,00 12,57 14,63 22,00 23,63 43,00
18,7 24,2 22,6 17,0 17,5 13,4
2992 3042 3306 3740 4135 5762
12,93
17,6
2275
a 36 tetel dtlaga Megjegyzes: x in Mailer 1965
FENYMASOLAT!
334
471. c‘i
'11D
N •Ir CO N 44 r GY
Hai- am gy ep t ip us ny .ers feh erje - tar ta lma N ós NU J( m atr agy az asra
1
Crt
ri1 N
co tr ". N
Lro
r c-..1 c0 cr)
4-3
N
Crs Qo r'51
•
s"*.#
N
0'3 N
P—
rn
r
CO
CO
•••
r-
Q
CC. CO
Le-) en ...c) e*-) iV m
f-•
SD.
;.0 CI5
cO
.ra
N
CrN L4-1
0
m 4D ci CO
r
ri
co en
c.
LI)
L1
rq rrn/ CO
CO
nS V]
Ltd .4.1
a
CO
4:2 r-
kr4.•
6
2'
ar
335
agy ep , a kkor
4.J:3 •-•
nove ke d e8 t
Le")
oq
kg ha t oa ny ag on k en t
s.J2
t
.
rs-
co sl) sr!
kg / ha N 1 3 %- ban n Ove lte At lag osan aharom gy ep t ipu s ny ers feherj e -
CO CI)
Meg jegy z es:
co r) ..zr. eel
ices eve15 fOkever4k tep4rteke 4 ev 17 novedolkenek Atlaga alapjin 16. tgbiftat a kis6r1et helye: AgrAregyetem bemutato kertje, Debrecen ta1aj: csernoziom, csap.:550 mm/ev, kftephamerseklet; 10°C. parcellameret:40 m 2 , sorozat:6; noved6k 1986-ben 5, a tobbi 4171ben 4 NPK g/m2= N 30, F 7, K 12, dsszesen 49 g/m 2 . OntOzes: 0 1. keverek: Medicago sativa, Trifolium pretense, Festuca pratensis, Dactylis glomerate, Bromus inezmis, Phleum praterise. 2. keverek: Lotus corniculetus, Trifolium repens, Festuca pratensis, Dactylis glomerate, Poa pratensis, Festuca rubrra. A ket kiserletet 1984-ben telepitetta, 1985-1938 eveket 4rtekeltUk. 1. keverek
2. kever6k
Atlag
23,44
24,16
23,80
17,84 nyersfeherje % nyersrost 7 26,19 nyersf : nyersrost 3:1,47 nyerstosthi6ny %-b an 26 nyerszsir % 4,03 nyersham6 % 10,78 N mentes kivonat % 40,54 netto energies Mi/kg sz.a. m 5,29 2,82 g 1 5,32 AsvAnyi anyagok g/kg sz.e. Ca 10,29 2,55 Mg F 2,60 K 20,43 Cu 11,07 al 21,99 Mn 67,65 Fe 216,34
17,55 25,85 1:1,47 26 3,47 9,84 39,67
17,70 26,03 1:1,47 26 3,75 10,31 40,11
5,40 2,92 5,38
5,35 2,87 5,33
10,34 2,62 2,50 18,18 1.1,98 21,27 53,51 207,40
10,32 2,59 2,55 19,31 11,53 21,63 60,58 211,87
megnevezes a f5 szArazanyag %-a
Megjegyze$ek: A keverekek kulEtn is, egyutt is tartalTzsabbek a legjobbnak min5sitett szint6fdldi szglastakarm6nyn61.
A 26 %-os rosthi4ny szalm6val megszuntethetd. ForrAs: Kota -- Vinezeffy 1993.
▪ ▪ ▪
.6_13
cr,
.to C9.4
• 01
r-q
oD
in t--;
CC LV
ch •
CC.
()O pp --a
4-64
CN ••
CP. C3
ri cD cN 0.1 on c-
CV
0.4 064
pH
Ts
7
on
CD CD
rA ri
CN CD CO Ch tiO 0 ,- re.
n
.6.
(694 tFl
09.!
cry ch ,7
99,T C
[P. 01 09 LO Cr1 CD up QD ISD ,I-
if 1 CV Ln.
L.")
▪
X 88
A Op p co
en 01 IN-
•
I 01 0
■
▪ r") ('964
Lfr
L-
F4
rl 01 U-1 T-1 ".JD
YA
nnD. C
004D 1.1
O
r
••
co 09, r-.1 r, Lo
•
ng
CN
ch nq
CO
r-
N-
sr) 0r"..
•C` ,+
0 0 CC:
en 0, cr, u-.,
..2.7)
-..!.0 O Lin
0 0 C) CD 0 Cr) T-1 LG n n n n
Ch co n n CN
,--. L",k ,..
01 CD Or}
993'
r•t
LOO-' rQD in,-•i CO P. C', 0 99,7 9,u crk c
1,1-5 up (-a cCN ,1
'JD = (r.:) 0 ,2 CD CD 0 Cr) 0.-.. Offon 64- .-d' c-..1 cID
4 Cl", 0
Lrl c4 1.r1
c) C.4 CN 1"--- .6.0 CD ca 1.6-.. 'HC-...J CO Li%
- - , co 0 r
- -
k.--1 ON ..
,-
O CD
c"..J
-H rl %JD r-- rn cr cc 00 r-S ,i- C".4 ..4)
,...
.....
....
uTh
uTh r.1 91-f
rN
,1 .7.4 ..
-
-
997 c*- ) el ▪ CA
0 0 Lp 0 Cr. 0 Ch CD N. CD C-,1
•
-
ofl cri
tiTh ‹"q kel
1--,
L.T1 F 1 (N m ce, CD q; 97 06,1 CD CD
9%.t
CL..1
CN
0 40 CO
u-1 co c)
on
Irk r-,
CT. ,C 1.2j
17" ‹) 9-1 LEI Cfzi L,1
r,
laTh
n 4:71
[
Dr.) 094 CCD 0, ,
n n
00 on „
rA
LO
1 Cr,. CD kP
1.7P Ck.1 C4
ri C4
Oi
r, Lt' rA CD CO C1 '0
•
N- 0' c-r-1
C
GaOri 0 0 0
rq OD 0,1 ,rr 1-94 L.'"?
DLLr u J4. Le) 0`.5 r`•J
a7 rJ CW
h, C' CO^i
Cr9
r'n Cr.
CO CO 0-)
CD
rH ri e4 Q Cs1 rH "'1 Q' 1-1. 140 00 D 1
00
n n
OD
O
CD
Ol n CO EN!
n
OD ri r1
n
n
C
rJ
Ck.1 TnI
rH
...,0 cN
CD
CO CI
L'",,
CO . ,J x
0
4-1
-Llo ,--4 4 co 01 u-.1 L.--1 ,-0' -1' () '91- CN C-.4 '..-0
Cr". 0 %-1
..1-.
C9,1
r-I ...0 c- .-
••
..r..--E -..1'
rq
va
-4" - - , in {`wk in CN
.. .. , in ri -1
L[_'
r
L.1-1 cp
.6.JD CD
r,
0.0
C9...J 094 ,t CA 0-s CO LO ri %.10 kid
N Of:
1
I - Cr. I-- QO ....c. OD C%J uD (N 0 -1' ,u ,1 ,-
.';D W' ,-; C"4 trl c"".1
0 0 OD 0 0 0 0 0 4"-.5 .-, Lc, Qbr, r-- 0'1 ,...0 v C'
4.-
F.
re] .12 ,
c; N Lr/ ' -: - i L13
5..6
• :-.1 3.-1 ...0 1.1 ›,• ' 0 a.) 0 •E • .-I ;1A5.4. .LQ (r.t "
r-..,
.,-7.
,...z
J
w " CU . U ".1.-4 'L >-1. ›.. G M
C
.
' .?.
0:3 , ,r-q H 0
x
5..
.4.
.4.
0 inc. cc. ›,
.4,
■,
■4
•.-1 q--I .1--. C
...
k
T.-61
(N
w W
;._. ...7_. cr) 5-' •"-.: E W..., 4...) jv 4-1 0 0 &-,1,-+ C'
, .. .2.) ... >-. -f - G75.
.4-3 CO t
337
-H )... o d. W c L. , .C2-. cb :11 5.7..]
C' .1....? t',-2
al
c'D
r-.-. err.
ALL)
•I•
t4:1
..,
rat
N.. in
Cr4 co
•., c...,j
•• ..-1
c•J
cer
5
Ca 094
t.0
-
N.. 09.
c
o
...
kJ) .e4
,..
.L-1
00 co
r.--. .EN
-
.....7
C •"
0:::1
C-•
s'1
Le,s
c•;.
I :1
-
• CSJ
N cri. 1.0
tG
••
c'4
-491•
t–
1-°
CN
•• .1-.
{ 1 1..0
01 try
Co Lei
k-1
.s-
i
-•s
L-n
.C..4
CP.
C'4
9L1
CZ
C'e'r
.L-1
r-
cr.)
C*L1
fk
"
C
co kJ)
99;:ir
VI
1'99-
C
I
If',
L••••1.
in
T-.9.
9,1
OD
LT1
Yr
co
cv) (-94
., T•i
L.r1
y
tri
1-i
Le-1
CO 0-9.
op
0
.L-1 NJ
as
.1.9.
7F,
F-1 X.
-
in
r--%
1-4
C.
1-1
LC1
en
PI
(\J.'
k0
44 55
t r ff ``
c*)
:a
0 cn
C
•
GJ
ter
c-4.
tr) EL,
r•O
C
c ) ri
Cr-) 4.0
.Cr. LPI
1-1
.1-1
CC''4
CO
C'"4
y
1f1
r-1
•
--1 .... •
0..1
Ui
91-.1
g1
° 1••■'
is,z1 .
k kW -C 11 4-1-i
U) >-,.
C
• .1
r.1
10
0
G.:
(f
• el
t14 t-i
k
'CJ
Crs
-t-1 W
C
C)
(7.1
• .-1 >-, .4-; LO 0 1,--i
0
W
,•
..c
11
›, ....q., • 1-, _C
•
.i or) N
ClI
..
.-: IV
a
ch
r.d
.,_,
IL
(1.)
fra
c
0
C.
4-4
,
Cry
5--2
.1.--1
UL-I-1
k
a)
ti
0
C
c
C
•
sm k
Crj
E
ol
r-i
• ti
4-1
z
C
'amtm
vit-6gzEls kbz•tt volt 3 A 10 51 es 2 pillangos cukortartaima bugdzis Lgnagycbb. 1.16r dprilis . 24,-en . 8,6%-ns volt az. Atlagos cukortartalom, ani
43%-os cukortobbletet jelent a sil6zhat6sdghoz kepest.MAjus 14Ten viszont a 10,2%-os cukortartalom 709 -al t5bb a silazdshoz szUkseges 6%-o61. Vizsgaatuk a cukortartalom napi vgltozds6t; nappal 18 7.-a1 Obb volt min;. ejjel. Estefele volt a legnagyobb a cukortartalom es hajnalra volt a legkevesebb. Err5l a kutatdsi zar6jeleutesiinkben sz4moltunk be (Vinczeffy 1985a). A gazdasdgok legel5in is vizsgeltuk a cukortartalom veltozdsait. B.r az.dtlagos cukortartalom nappal 10,32%, a hegyvideki mintak az alfbildiekhez kepest 30%-a1 kevesebb cukrot tartalmaztak. lerrieszetesen ott is ervenyesUlt a nappal es ejszaka hatAsa; a nappali cukortartalom 24 %-al volt nagyobb az ejszakaindl (poutosabben a k4s5 deluteni a kara hajnaling1). A cukortartalom a virdgziis utaln rchamosan csiikken es mig virelgzAsig a Lejsavk6pz6shez hasznos egyszerij cukrck termelEdnek, vira'gzds ut6n mar az osszetett c-ukrok k41,26d6se a jeliemz6. A fentiek miatt a silazds4.1: az uralkodo fdvek vir6gzasAban be kell fejezni. Inkdbb estig sil6zzunk, seff6ogy hainalban kezdflnk. Szintalan birdlat 4ri a reti s.thid.t is. Az erre vonatkoz6 vizsgalataink a szenakeszites pontatlansiigaira, figyelmetiens6geira, vagy evpen nyagsAgdra hivjdk fb1 a figyelmet. Az tizemi mintak nyersfeherjetartalma
ugyanis 37%-al kevesebb, a nyersrost is csbkkent 9%-al. A mintdk mardgydzatlan termeszetes gyepekr61 szermaznak; az tizemi kaszdleskor vett'sajAt mintdkat gondosan szaritctzuk, mig a tgbign lev5t verte az es'L Szenab61dzisaker ugyanazokr61 a tdbldkral vetta a mintdkat, ahonnan a sajat mintek
is szermaztak. E15fordul, hazy a szena tdmege a tervezes szerinti, de az erteke a szerint csokken, bogy hinyszor azott meg. Erre vonatkoz6an tebb irodaimi ada::. is jelzi, stogy a szena neha t6nkremegy tepert6keben Rohweder-Miller19B9), meet a nyersfeh6rjetartalwa minifAlisra osbkken. A gyep tdp6rt4ke termeszett61 fogva kieleg:Iti a rajta letrejbtt
i_g6nyet, A gazdilkcdasunk akkor helyes, ha a gyep tAp6rteket Teerizztik es egyuttal az illateltartokeDesseget n6v1iLik. A gazdEakodAs ertelm4t a megre:nrElt termer mennyis6ge es termelki kdltsege adja rrig. Ha 82akmapag já Tegold6sokat hasznilunk, a legelteteses inattartist biztosan alapozhatjuk
a gyEp tapertek6re es gazda54Qsan Allithatjuk ei6 az ellati r,:ermekeket.
339
10 VI 65 2 pi11an05. nyersEeh6rjE-, nyErsrosr- es tultot. csrtatqa - 1987 .if,pr. cr:kjus 4.-en e's mejus vetc mintak a1ap3ermegnevezes
e rto -
rn n awl; t ei
E.6%i5
idapontja
19
adaEok & szirszgnyag 7 - 2ibar, Sz.a... %
ny,-fets-
ny. - cost
Ete
cui=-
rOSE-
:hiAnY
cukc'r
•
AQuo5E.s alba L.
Aloppcurus
practilsis L-
1 2
1.V.
24 4
20,24 24,92
20,10 19,33
3' 3•
V, 14 IV. 24
16,78
2
14 IV. 24
26,47 25,40 30,30 36,10 22,45
3 4
V. 4 v. 14
I
IV. 24
2 3
22,a,
111,13
44
3,30
47
24,70 29,50
1:1,28 11,66
36 17
10,10 11,51
66 S3
17 5 80 15,92 1440 18,94.
25,88
1:1,45
28
10,64
77
25,70 33,40 20,88
1:1,88 1:1,92 1:1,02
6 4 49
9,20 8,55
43
25,00 29,60
16,17 13,80
22 5 33 26,50
1:1,39 1:1,92
30
10:x 0 12,40
107
36
24,74
1:1,23
V, 4 V. 14
13,65 15,00 14,10.
4 34
11,16
24,00 29,00 33,60
29,20 35,10
1:1,95 1:2,49
2 25
5, 44 7,80
7 30
10,73
79
2 3 4
PS. 24
20,56
23,40 26,56
1:1,32 1:1,74
1:2,20 -4- 10
6,44 7,80 364
7 30 54
2 3
V.
4 5
Acc1.9,e.oacherum elarius Fres!:.
31:671Ls
inecmis 'Ley3s,
Dactylic gIocerato. L.
FeEtuca arundinanea Schreb,
rescdcz pvetnsis,ladsFnscuca rubca L.
V. V.
Lotus
,D1.-,1'..cil!iatus L.
.3z1a.g
V. 14
30,60
13,76
30,28
Iv. 24
24,62 28,87
17,44 14,72
24,76 27,00
31,30
23,78 26,93 29,86
13,55 18,72 15,98 14,35
4 14
27,20 33,40 40,83
Iv, 24 V, 4
U.
2
IV.
24
V.
3
V.
4
V.
4
14
:V. 24
2
1
V.
V.
3 iapera rintairak.AtIaga:
34 13
67
29 s
8,22
37
31,32
1!2,33 + 17
9 , 00
22,02 24,68
1:1,18 1:1,54
41 23
9,51 8,12 8,59
62
112,05
+ 2
4,77
43 =3
17,62 14,36 12,70
24,40 21,40 24,90 29,00
1:1,21 1:1,63 1:2,29
40 IG + 14
9,12 10,24 10, 4 1
56 71 73
20,63 24,44
22,04 19,70
15,80 23,67
1;0,90 1;1,20
8,28 9,39 :0,37
38 65 73
59 35
V. 14
29,70
17,50
26,40
1:1,53
2 3 6
IV, 24 V. 4 V, 14
26,4,. 21,44
22,40 19,20
36,10
17,30
20,33 28,70 23,70
1:0,91 111,16 1:1,64
55 41 17
7,30 7,59 6,e6
22' 27 43
1
19,40 22,10 24,70
22,20 20,74 18,61
20,30 23,30 27,74
1:0,91 1:1,15 1:1,49
55 14
7.35 9,62
31 6C
3
IV. 24 v. 4 V. 14
26
10,10
68
1 2 3
17,30 IV- 2L V. 4 .21,90 24,76 V. 14
22,32 21,00 19,20
16,12 19,80 •2200
1:0,71 1:0,94 1:1,19
65 5E 41
9,74 12,83 12,56
62 11E 115
IV. 24
21,86 24,98.
1;1,10 1:1,d.4
29.23
1..1 584
45 2.0 6
8,50 9,743 10 1 20
$2. 70
25,35
1;1,45
28
9,53
59
4
22,72 26,76
V. 14
31:32
L9,70 17 ,38 15,53
26,93
1744.,
V.
n
'1:1,42 11,133
6
53
55 40• 23
2 Trifolium rapers L.
24,80
V.
4
2 3 e,.a pra[er.s:,s L.
4
17,70 15,30
4 1.
3 6
?ileum pcaErise L.
4
c..50;461/4 406 mm (50 6 , 47.=os 11,rerrainu r2.5.566, La1ajviz 1,5-2 m-1a- a: fe1s4inEal. Ftejegyzaek: Talaj Attar 585 m), a 1c2Arihbmerser kIer 10,2 C (=SO ever, arcIaggal). NFK hatoanyag kgAa - N 150, P'30; K 60. • A 1avas.2. kovibban indu1E a szokgsgsna4 a n6vinyek Eed16des sz-zkatIanu1 gyorgebb volt, 'lit-4216, 5 mag4c44 bugAzis, 4 bolcrosodals (gtAr hasban), 3 :.n.c.5azisi 1 - 1eve1es 1 2 -
340
Gliptipusok dtlagos beltartalmi 6t - tekei sajat es lizemi mintAk adatai alapjdn(inczeffy /985 nyom60) 20. tgnjzat -- - ------------------------------------ beltartalom - gL100A - sz .t a z ---megnevezes nyersf. nyerar. « a hamu P,rrhenatherum el. sajat minta Uzemi minty
13,72
100
8,83
AloPecurus pl:atensis sajat mint lizemi mints
1.3,13
100 86
11,52
64
30,85 26,40
9,/3
100 84
7,13
100 54
30,32 27,66
100 91
9,19 9,96
100 108
13,83
100
33,01
100
8 ,92
64
30,82
93
10,79 10,05
100 93
Holcus lanatus sajat minty Uzemi minty
12,30
31,91' 29 3 85
100 94
1o10
100
7 ,60
100 62
9,85
98
Poa trivialts sajat minty tzemi minty
10,43
100
31,35
100
7 ,E5
73
30335
97
10,35 9,86
100 96
Trisetum fi4vescens sajdt mints tzemi mina
72, 8?
?CO
3?,73
nip
100
8,20
55
27,38
86
9(37 9,5
Atlag sajgt minty Uzemi minty
12,88
100
100
10,22
8,06
63
31,53 28,75
91
9,78
100 96
4,82
37
2,78
9
0,44
4
Festuca pratensis sajat minty Uzemi minta
KUlonbseq: Nyersf.:nyersr. sajat minta Uzemi minty
1
:
1
;
341
2,45 3,57
99
A lege15 mint takarragny Az az egeszsegte1en szemlelet, amely az ellatok takarm6nyozgsgt a leleg5 mell5zelsevel es import feherigvel kiventa megoldani, az gilattenyesz-
tes fejl6desenek legjelent5sebb getol6ja Lett. A szarvasmarhatartgs ott a legfejlettebb, ahol intenziv gyepen legeitetnek; Hollandia pe1dAja bizonyitje, bogy a szarvasmarhatartgs legel5re alapozhat6. Magyarcrszgg valaha Eel Furopa eleskamrgja volt. A Hortob62yr61 es mes term4szetes lege15kr51 1gbon hajtottAk a rideg joszigot els5sorban Becsbe, de Nyugat-Eur6pa tbbbi
nagy vgrosaiba is,mert kedvel,-,ek nagyon a kivg16 min5see marhahkist. Ami va1amikor tnrm6szetes volt, azt 6jabban fel kell fedeznUnk, va2y mgsokt61 meg kell tanu1nunk. Annyira elvglasztottuk a. szarvasmarbgt es Ties Allatokat'a 3egel5t51, olyari kbltseges epiiletekbe kenyszeritetaik, hogy az egesz Allattartgsunk, els5sorban a szarvasmarhatartisunk csak gazidasgtalanng vdlhatott. Sem a gyepet, mint a 1egkezenfekv5bb tbmegtakarmgnyt, sem
a kardmos szinben va16 teleltetest - mint a legcelszerUbb 4s az Allatoktak legmegfelelabb, egyatal legolcsobb tartest - nem vettiik komnlyan, el SRM hitt;Jk azok realitAsgt. Nengny szakirodalmi hivatkozgssa1 vgzo1juk a ]egel5 takarmeny voltAt. A gyepre aJ.apozott szarvasmarbatartgs alapia,hogy a faermes 70 %-gt niaga az Allat takaritsa be (Beranger-Holmes 1977). HollandiAban a szglastakarmdny 90 %-at a gyep adja es annak nagy r6szAt az Allatok legelik le; ever} gazdasggos a szarvasmarhatartgs (Thomas -Burg 1981). Minddssze a feherjeb6seg jelent gondot (Lothammer 1982), bir regabi eredmenykent ismeretes, hogy a szalma jo kiegAszito takarmgny; pl. tetszes szerinti zabszalma 24 -
al csbkkentette a legelt ffi mennyiseget es n6tt a tejtermeles (Moor et al. 1958). NyAr vegen nagy a feherje- es asvgnyianyagtartalom (Thompson 1979), mert melegben aktivabb a taLajelet. Amidita kiserletileg igazolodott,
bogy
a cellultlzban gazdag takamgny gazdag .ltja a be1f16rAt (Farries 1987),egyre tbbben
es
egyre 1-Atrabban haszngljAk a szalmakat is. Indigban pedig hagyc-
ognya van a rizsszalma feltakarminyozgsg`naki az orszig rizsszalmgjgnak kb 30 -at megetetik a szervasmarhakkal (Sa.ramaniyan 1989). Az intenziv nkevereknek szalmaval val6 bnszesil6z6na eredmenysenek bizonyult, alert megszOntette a rosthignyt (Kota 1989). MegAllapitottSk, hogy az anyatehenek
es a novendekek csak legel5n is j61 termelnek (Leonharstberger 1979). Nagyon kedvez5nek talgltgk az ist4116 /141ktili legel6ntartAst; a szelv6delmet a legelalbz csatlakoz6 erd5 biztositotta (Jahn 1972).
342
Az eg4szen term4szetes, hOgy a juhok meg legelnek. Megkezd6dott ugyan
a juhok "intenzivnek"mondott t4rtisa, de azok a- gazdasagok flszAmolt4k fokozatosan a juh6szatot, annak gazdasegtalans5ga miatt; a jubAllomAnyunk csdkken6s4r4k ez a legf6bb oka, Ahol juhokat gllandian 3ege1ttik (mint pl. a mag6n julliszok), ott semi gourd nincs,4s biztos jovedelmet jeient a
tulajdonosnak. 141.ekes megfigYelesi hogy a juhok esEs id5 el5tt n4Winy Tra?pal, intenzivebben legelnek tmucsi 1993): A legeth a 16 szAmAra nemcsak takarmanyforrgs, hanem elett4r. .16t4kos Tongs kbzben alakul ki a csik4k fejlett tUdeje, szive, erosbdik a csontozar
e5 acelosak lesweR az inak. A 1e e15 nelku7i. 16tart6a megk6rajelezi
16teny6sztesUnket. A sok ok miatt hanyat16 latenyesztes egyik jelent6s oka F csik6k legelE nelkuli felnevlese. Pedig a 1egel5 "vitaminparadicsom" is a j6 takarmAny 4s kivild mozgAater mellett (Mi:h6k 199-2). A sertes tart6seban es takarmAnyozAsiban m61yrehat6 vettoZgs kbvetkezett:a mindenev5 s e rtest szint e kizi;r61.1e, abrakra fogtuk. A sett& k6nyt,,,_. len alkalmazkodni, bdr ellentit es a faj fizioldgiai sajAts4aival,els6sorban minden e v3 volteval. A megv6itozott tartAs miatt rdvidOlt 8 teny6szgl latok 4lettartama es biolOgiailag gyengebb minOsee termekeiket dr42a:bban termelik. A term6szetes kdrnye zet Cs tAp1i14k, a szabad mozggs, az ig6nyuk qzerinti rose a legeltetessel biztosithat6 (Szabo 1993) A 16d a nyersrostot mindExi baromfifajnel jobban hasznositi a jelent5s rostot ig6nyel. A falusi lLdak sok helyen meg T a is a fal6 kbmi
j6rnak es naponta egyszer kapnak kevCs abrakot. A 1 d samara a legel5 nemcsak eletter, finem takarm4ny is. A szakszerij legeltet6sflkhdz villanykargmos napi adagolesu megoldgs szdkseges. Ezzel elkeraijijk a gyp kipusztulisa't es a m4rhetetlen kdrnyezerszennyez4st (Mih6k-Nagy 1991). A kecskeknek bokros, Egs legelare an sztiksegiA, ott j 61 rzik magukat
es
j61 termelnek (Meuret 1969). A bokor n41kUli lege16 nem felel meg a
k,-csk6knEk,mert nem elegithetik ki a nagyobb rost,ieenytikeL.
Amint livtjuk, minden 6 1- 1 4tfajnak já takarmAnyt, 4letteret, vagy mozggsteret biztosit a lege16, eAyOttal hozz6j& -61 az 611atokOetteljesitmeny4nek, es elettartarrenak nOvM-esehez, termekeik termelki kdltsegenek ielent6s csokkentes6hez, A fenti,ek miatt minden gilatfaj szemgra Icedvez5
legeltet6ses 611attartAs.
343
A gyeptermekek arenya Nagy cn v gitoiat o s e kerdesben a szakemterek 6114sfogla3..gsa. yes&K a mine]. ho8szabb ideig va16 legeltetes hivei, m0sok a 1egelesL csk eIettar,i okol matt tart jAk szUksegesnek. TeRintette1 arra y hegy a lgeltetes id6tartanift a gyp vegetAci6s id6szaka hatAroz2a meg, termeszetea a viltozd
ideig vaL6 legeltetes, ami egyOtr_al meghatkrogza a legeles araTflygt a gyeptarm6kek evi fogyag2thseben. le, vidae27, ahnl eg6sz ev en at terem a leaz ege$2 r, iv_ ,JalL kbvatkezmenye er gel akir 100%-os is lehet (tehat elmarad a 8zajzs es szena eteten). 1kilunk A gyp vegerki6.q iaszaka AtIag 230 rapt ak vehet5 (280-280 k6, zbtt) 6s ennek megfelei6en a iegeles arguya itlag 50,t- os <460-602 kdzdtt). . tghajlati, a VePrIbvedekdk tOmege szerilltiég a teli takarm6nyigeny alapj. An a lgel4s1= 50% -ban, a .z.i.162.st 30%-ban i a szenaetetest 207-ban 61Iapitottuk meg (Vinczeffy 1985, 1991). Termeszetesen a gyepEermekek ar6nya a term5h0_yi viszonyoktai fOgg, zsak azok i sme-ceteben A1)apithat6 meg a 1egltet48 n&t6ke, inert az szabja meg a 1116si kht gyeptermek . arAnyAt.A szen6ra ugyan mindig szUkseg van szakszeru l e geiteteses Allattartesban, els5sorl arrr k nagy gsvgnyi anyagrarta2m migtt,de jelent6s a nagyobb rosta is . k szilizs viazont egY6rtelmfien a I.tartaltta 76_0.tt az e.e geles mert&enek Nggv.enye; min61 nagYobb atemy6 a lege14s, anne1 kevesbb
szliez8 szUl(seges.4 gyep ny&-i depressEi6jebapszakm4s aisziLdzst eteWnk. to it Megjegyezza, hogy mind a from termek a gyepz ,62 szerrRazik sziLgzs = 6L;szilers es a szena pedig sinter 656,51 keszn). A sil6z6tt egyerteimuen szilazs, tehgt 2zecs-kgzag4ppel vale' v4gessal egy menetben Lehetseges ugyan 538zei is a fe silkAsa, de csak a kukorica5zAr fellerjetartalmanak novele'se vfliatt, amikor i a kukoricaszgrral vale' bsszeszecsk4zAssal j6 kbzepes min5see teli traegtakarm6nyt nyerilrlk. A gyep novedeleinek szaksierU hasznosit_Asa termesszintek szerint -
igen vglto2ato5, Jnert az egyes gflatfajok legeleshez sztiks6gEs filig6nye, a szecSkhz66p6K i06y befolygsclja a tov4bplfived6kek "L"szno ,..1t6si 1.ehet6szeit es sz,tiksegessg4t21.tgblgz
!:4:VinczeCry cidaak). terT8€es, bogy ,9 Lavaszi nagY EitomEsboa mindl 11. 6bb sziiizst kdszits -Onk, inert a szdnak4szft4screk rE7 Via‹ az eghailati viszonyok. A e-zAna ke521t6 set nOrra itAnyozzul< elo , amikor sz4razabb a levee es a taN, nagyobb a me lee. 65 gyorsabban sza'rad reden is a lakaszilit
344
•
▪ ▪
I
f
I
I
I
I
I
7
I
I
I
1
0) I3 • a.)
VS
N ...-.--...
11
..-.-•,
-••—•••
'yD
-
rc5
CI:I
c
_w
c
r12.
4].)
re-.!
0 o
00 00 00 00 CC 00 0C 00 00 CO U) C",1 ‘.43 4.1-1 0-1 rvi. CN c' 0 Cr- 0 %.0 0 U) 4.4-4 t..V. --I ul U) --1 - Lrt 1.4-s c-r-) 1_,-1 Lr ..1.7 r 0 (''.. C".3 kD Ln r--- N. un tri U) -4-1 QC. -,.0 ..-.-1 4D 0-4 e.} C-'J .9-1 en .4--1 --1- r• timl 1-1 ',ID r-L N. ri C,41 cc ri
4D r--4 CU 4-1
w
41)
aml.
FJ
N
N
t ,)
r
1
I
I
1
1
I
1
cf)
I
1
1
p
p
1
I
1
N
N
N
Lf)
U)
...-r9,
err',
N
N
r4
GO
rerm ess z in te nkn t
rr; -I 0 0C N Lr) 010 `QI:1
1
cel
LO
I
.......,
,_....
N II
IL
IL
1-4 1-4 4-4
4- 1
4
I-)
4-4 1-J
1-1
C.) 0 11
il
00 00 r.. .?., .0 ogl'' FL..., c..9.; lic
PI
01
',.7 %-i
00 ifl c-,1
09. N. N.'3 ..-1
00 M0
'.1.. Cy c%
00
r---r--
0-54...0
."7. .._ ., vic-Q
40 N.
.7 (-1
r.- in
4•1- 7 c..92..
P-r) —I
.L.-, c-4.
ri
%LI co 4-4
....-4
4•-■
,-4 u-1 b0
-C
C'd
C.0
r
k
I
I
c. i
I
F
F
I
U)
.E.11
u-]
U)
I
I
r [O
..1) 1L
r0 .70 C
N 1
I
I
1
L
I
I
1
C..r)
0.)
C.'";
k(.1 1=3' C2L
if)
B UJ
,•
J-J
k
N
cr3 II
IU
p1
I
no
lC4. a 4
0 N.
CIO
•
no
-0 0 0 00 00 E•r) Lc) C1r% 0'4 CP. 0 c-‘1 oti 00 0 LI -% f 4",-; 0 c'J .crt Lri, c'.; re) Prl
C +V ED 0 G 40
CA
Le.
to
cq
Cr.. U)
0,4
""1. r-o
II
II N 1
5
I
I
N
N
C../)
Lrl•
1
I
II
IF
1
1
1
1
II
II
q..1
1
I
1
;..,4
D1
GO
1
LC
Lo
tz.:0 -0
0 0 •
J.J
-0
El,
•
0 0 00 00 00 00 00 00 00 00 0 0 u-) I. r. CV 0 a) C Q 4•D 110P
ca (0 cp.
N. CN CM Lr5 -1 120 en 00 al 00 CID LID CAF QD P1
ri
.0
u-1 c0 40 f'•••1
C'•1
C.4
un
CD
C4 U) 41-} r- N.rCr)
rek.
vi T-1
•
Q)
. cr. .1
cll .
N Eff
1-1-1 fA
. N
•
. 011. . LI.
CO
gi .
N tZ N
N
1.10
ft)
I•j•L
N t N CL-4
Lr)
14-4 4.1
1.1-4
N t N
CW cr)
'41.) L4 I.1
k
•09.)
0 C
4-1
IL.rn
Lek
ri
C•••1
Lrl
N.
0
C ..-r
345
Ukt
1.1.,
0
Ln
C
(NI ,--1
ul H
N.
b
4.4-i (N
:fl
r-I
041
c..1
.79.,
yr) a.)
A gyeptermAkek argnyit FighatArozza a termeszeti te- nyez3kta
es a gaz-
dgikodas szinvonalet61 fUgg6 tern4stdmeg, tovebt6 a t6nyleges legeltetesi napok sz na. Mivel a legeltetes a leggazdasego.z.abb, merr nem terhli a torneges szgilitgs kblts4ge, a legeltet6s m4rt4ke nemcsak az argnyokat, hanern a gazdasggossAgot is befolygsolja. Azzal a tennyel, hogy legelgs kdzben az Uriilekkel a capanyag nagy resze visszakerfil a gyepre, 15jabb tenyez3vel jgra hozzg a legelteteses 411attart6s a gazdasa"gcss6g ndvelesehez. Abrakkal, vagy an41k01 Az ut6bbi evtizedekben sok abrakot adtunk a ker6de6inknek a tobb termek remenyeben, ami dr6gitotta az gllattartjst (r6szben az import abrak miatt) es.41talgnositota a 1gbEA'lest. Neer szgmoltunk a tennyel, hogy a . k.4r6dz6k a -cost energigjgnak haszncsitgisera "szakosodtak", az4rt alakult ki
a mgretiikhbz kg -pest. nagy bend5jUk. Rost hignygban nem alakul ki az nlatban a jalakottseg erzese es az nem potolbat6 a takarminyadag ndvelesevel,mert az is csdkkenti a retenoiat, ami az emeszt6s m6rsekli5d6senek legf6bb
Oka
(Leaver et a1 1969). A ker6dz6k enargieja nem biztosithato abrakkal, mert rost hignygban csdkken a tej tdmege es zsirtartalma,e3lenben ha kis feherjatartalmO, rostban gazdag takarmanyt adtak, m4rsekr6dott, vagy meg5z.c.int a csokken4s (Conway 1986). A j6 legel8n az anyatehenek nem kepnak abrakot i az evi takamAnyuk a legel4s, a gyepr51 szArmaz6 kilgzs 4s szena;borjaik na-
pi gyarapodasa elvAlasztAskor 1 kg (Leonharstberger (1979).Ugyancsak kizgrolag gyepternekt53 az Osz5k napi gyarapcdisa 548 g,az dkrdkg pedig 1085 g
(Caputa-Charles 1978). Ha a tejel6 tehen sok abrakot kap, kig5mbblybdik,de romlik a takarmany emeszthet5s4ge, mert az abrak energiija csbkkentette a nyersfeherje es a cellui6z emesZthet5seget (Ocokoljic-Velickovic 1978). Az intenziv legelon tartott tehenek is csak 20 kg-ot meghalad6 napi tejterme14sn61 hasznositjgk a kis adae, kiegeszit6 abrakot (Weiland 1968), Usz6knapi 650-850 g gyarapcobst ertk el jd legel6n, abrak nelkUl (NtzoldNeumann 1989).A borjak 100 kg-os kozukta (4 hanaposak) abrak nelkJ1 tatthatOk, a 1ege16 melLett szliks4ges m4g - a .ndvendek tdmeget51 fUgeer. - 12 kg sz4na is naponta (Giessier 1969). Az abrak drAgOlgsa ktivetkezteben 107-nyi abrak 21%-a1 noveli a sz.. evi takarm4nykolts6g6t leg8lteteses gllattartgsban, illetve 407-al a sz.nt6foldi szalastakarrgnyozdsra atapozva (22.-23. tall. es Vinczeffy 1991). Az gliattartAsunknak, els3sorban a szarvasmarhatartgsunknak csdkkerithet5
kiilts4gtgnyezaie az (indokolatlan mertekil) abrakoltatbs,
346
A fontosabb takarmgnyok bra 1993 7-ban 100 Ft - 1 _ Ft/t terme-k
m epne vez4s
22. tgb.1zat
Ft/t sza'razanyag
index legeles
25 .
3.200
100
1.000
25
4.000
125
1.400
28
5.000
156
4.800
86
5.600
175
szerazanyag
gyepr61 szgramz6 termekek: legel6s
800
zold etet6s
szena
5zAntorol szarmazo trmekek: zold lucerna,vagy mAs szfdldi zd1d etetese
1.100
25
4.400
138
kukoric,aszila'as
1.400
28
5.000
156
luoernaszena
6.000
86
7.000
219
11.300
87
13.000
406
abrak
Megjegyz4s: A legtdbb Op 15.000 Ft filbtti, ngmelyik meghaladja a 20 ezer Ftct is toringnkent
Az 500 kg-os szarvasra?rha viszonylagos evi takarrrAnykdltsege lege1Ere, illetve sz6ntofdadi s alasra alapozva 23. Oblgzat 100 Ft - 1 takarmany viszonl.k.d1zseg:
legel6s f5szi1Eizs rfti szena abrak 100 175 406 155
20
50 50,00
30 46,80
+101 abrak (areny) 45 45,00 visznnyl.kdltseg:
42,12
18 31,50
+201 abrak (argny) 40 viszonyl.kdltseg: 40,00
. 24 37,44
16 28,00
abrak nelkai % viszonylagos kts.
egyLI;t a lege)is %-gben
35, 00
27
131,80
100
10 40,60
159,22
121
20 81,20
186,64
1.42
s2f.zold kuk.szil, luc.szena abrak Lakarmeny: 406 138 219 viszonvl,k6Itse 156
egyo tt a Leseles % bar,
ahrakmentes kts7
6C,00
159,60
121
#101 abrak;kts.%
62,10
42,12
39,42
40,60
184,24
140
+201 abrak;kts,%
55,20
37,44
35,04
81,20
208,88
158
43,80
MeFljegyzes: a szgnt6f0dre alapozva az arg.nyok a iegeleseve] egyeznek
347
Wistermeles a legel6n Mar 1966-ban i5mertte v61t,bogy a ndvendekmarbak 16Tes koron nqkielegitE takarmanyt vesznek fel
a
legelan a napi 1 kg-os gyarapodElshoz abrak
nelki. (Breitenstein-Heim 1966). A vA1aszt6si ii.isz6k (90-110 kg) a j6
ton
napi 518 3-al gyarapodtak (Pap5teLn et al.1983), a. valamivei nagyobbak
548 g-al (Caputa-aarles 1978), mig a 300-400 kg-esUszEk 650-850 g-_9. 1 gya_ rapodatak abrak
(ntzold-Neumann 1989). Az dkrdk napi gyarapodgsa
megbaladta az 1 kg-ot szinten abrak nelkin (Caputa-Charles 1978). A marha-
hi:!stermeles minden formEja kOzta a leggazdasAgosabbnak bizonyult a legelktartds 19W. Ausztrjlia, 1:2j 2e2eM, Del Af=ik s egyra inkibh szak America hi.:;smarhatart6i ilib61. a legelEntartast szorgalmazzAk.A chardlais hizobikgk gyarapodesa megkdzeliti a napi 2 kg-ot, nem ritka az 1 eves bikARn61 a 700 kg-os tdmeg (Bodo' et al. 1985). Az Eur6pai Cazdasegi Egyesilles orsz6gaiban erzekelhet6 a koncentigdia 45 a specializAci6 a tEjel6 es hilsmarba kerdeseben (Carles-Nanquett 1979). Legel5n a bijsmar6k 1 eletnapra jut6 tomeggyaraoodAsa 3 „iv Atiazjban mig a hidegveri) lovake (ugyanazon a legel6n) 1428 g, tahgt 1075 g volt, 33%-al tdrbb volt a gyarapodgsuk. Mgs kiserletben meg611apitottgk, bogy a novendekbikak naponta 7,9 k sz.a-ot Eogyasztottak es 772 g volt a
gye-
rapod6suk, ezzel szemben a hidegyerE kancacsikok a napi 12,18 kg sz.a-tól
600 g-ac gyerapockak, pert a &yak kisebb YAatfL.,kkal Y2as2nosirjAk
2
szg-
la5takartignyokat, mint a szar ,iasmarhak (D6r et al. 1992). RemeliA, bogy a bi"jsmarhatermele's egyre inkebb a legel5re ker01, ami vel jelent6s sz.4nOterUletet szabaditiJnk fel ar6termeles celjera. Tejtermeies a legeli3n Ahogy a legelEn val6 ITC.;stermel6snek evezredes hagyomanyai vannak, a. tejtermeles valamikor csak a legenn volt elk4pzeihet6. Az i.-r,..41.162i.5 szaka fokozatosan hatterbe szoritotta a legelon val6 teitermelest, bar
a
falusi csordik tebenei a XX szazad mesodik feleig gltalgban 1egeltek.Kedvez5tlen volt a tejen tehenek nagy mertek5 abrakoltatAsa es 4 1 p2e15rol vaL6 fokozatos tavo2tarcds6, &qtii aems60c. a taiter72e]i'.5
ke)t$Aget nbvai.
-
te, hanem egy6ttal dsOkkEntette az dlratok eletteliesitmenyet is.
NehAny szakirodalmi adattal jelezzijk rdviden e k6rdesben a v414oz.gist, a tejelE teheneknek a legel6r e val6 visszaterkenek a kedvez6 tapasztalatait.
348
Abben alltalalan egyetert
ek a szakemberek, hogy 4000 liter tejtermel4sig megfelel egyedUl a leg 1 o" (Arens 1975, r5 r 1987). LegyElnk tekintettel az intenziv f5 nagYcbb feherjetartalm4ra 6s rostban gazdag kiegeszit6vel patolj'uk a rosthienyt ktabriben csollken a tej- es tejzsirtermeles (ter naw J968), A 1ege15nr,*rn.4sn,41 tbbb tejet rermeltek a renenek es gazdas6gcsabban (Storozsenko 1982) , sot a tehenenk6nti * -hozam megke- tszerez6des4nek okAt az intenziv 1Pgenntartisbanl6t .jAk(Reason-71-Lutban1983 .). Franciaors 2Agban kialakitottgk az un. "Normandiai m6dszert", amelynek
nyege, hop.' a tejel6 tehenek eggs z évi takarrArva csak gyepterm6k, arinak
ielentas reszet legeLretiA, es 6vente 4500 1it tejet rermelnk tehenenkent atlagcsan az intenziv gyepen, allot mindOsze 200-250 kg/ha N-t Inasz nalnak 4venre (Balandonne-Losq 1984). Ugyanort a nbvendekek lege16116n 6vi 100 kg/ha N- t hasznalnak csak (a tdbbi cApanyag visszajuu az UrTHekke/). trdekess6g 4s ktivetend5 p41dakent emlitjUk a legel6n tartctt hidnvera kancAk tejtermeleset. Hazai kiserletek szerint (Stefler et al.1993) a 1akE-4cid a/act adote 2-3 kg abrak (zabi 1ehet5rye teszi 4 300-600 hrer tej terme1eset anelkul, hogy a csil6k DOvekadeee Evart szenvedne, yap a kancek kondici6jaban romlAs kovetkemne. A tejel6 teheheldcel v6gzett egyik kiserlet szerinr a legQIatett 50 teha'n dtlagos ceitermelese a new legelterekkel szemben (amelyk naponta kaptAk a 231dst ugyanarroi a legenr61) 514-a1 t6 -12,1) 4s f51eg so-kkal gazdasAgosabb (Beni 19g2). SzAntalan ha zai p61da erEisiti a tejel6 tehenek legelEtntartitsAna eLanyait; mindozsze arra tbrekeddink, hogy enenOriz1et5 madon
vezoljuk a
tejel6 te-nenek Iegeltetesene-k kedvez.5 A legeiNtes eiettani hat5 sa Ha rendsZeresen tanulmanyoznLink a szakirodalmat es alkalmungnk a j6 megoiasokat, lenyegesen kevesebb gcildunk lenne a lageltet6se
allattarths megiteles4ben, A legeltet4s kidiveza hat6s6t a szgzad e1s6 feleIen is taosztaltak. Bird (1920 szerint "Jav6ra van a fe1n5tt joszagnak is, fReg szemPontb61, az anyaillatcknAl Ndiga par OSZfft1118k cello idacen va16 felid4zesere 3 de a render rules tekinretes-b51 is kivdnatos, mart ritkalc az ellesi neherseek". Csuka's (1952) is tanitja,hogy "a legeies serkenti az anyageseriit, kedvez6bb a soforgalomra mint az istg1J6.is, tool es jcbb aLlati term& fe16.dik, amalyek vitamintartalma gazan abbe
349
Meg kifejezabb Surenyi es Villax velemenye (1930-ban), akiknek a legel6r51 valos velemenyUk volt. "Egeszseges, edzett, a betegsegnek ellene116 Allatok csakis legel5n nevelhet5k. A mozggs, a napfany, a szabad levee, a valtazatos amely a legtermeszetszerab takarmillya ez gllatnak eredmenyezi a gyors es egeszs4ges fejl5d6st. A le e16 gnat er5s csontozatuvg es tetszet6s kasejilve valik". Franciaorszggban (Voisin 1963) egy felmeres szerint az intenziv gazdasggokban tbbb az gnarl betegseg, csokkent a term6kenyseg, a korszerUtlen gazdasegokban az illarok egeszsegesek maradtak, kondici6juk kieiggito es nem volt termek.enysegi problema...A kedvenftlen takarmanyozas el c8 biztos kbvetkezmenye, bogy az gnat a szaporftgs funkciat - amelyek nem letfontossaeak - beszsinteti l". Milyen kar, Nagy a fenti szakmai megalapit4sokatnemalkalmazzuk,va.zy tal6n nem is ismerja Valoszin, hogy a fentiek irgnti kbz6mbbssegtink is oka annak, bogy a tejer6 tehenek Laktacias szAma mindbssze 3
es a
nyilvAntarrott gtlagos hletkoruk 5,2 6%., (Farries 1987). Magkarorsa6zon is hasonl6 a helyzet a miniszteriumi tAjekortates szerint. Legel6ntartgshgl az allatok egeszsegesebbek (G6br ts elles utgn korabban ielentkezett az ivari ciklus, rbvidebb volt a szervizszakasz es jobb volt a megtermekenytal6s (Storozsenko (1982). Mgr a szabrac?tartgs is el5nybs volt a kbtott tartgshoz kepest: a RAI ells kbzti 1d6 a. kbtdtt tartasdaknal 420 nap, a szabadtartAs(nknal 354 nap (Ivancsics et al.. 1985). Az ist6116 nelkoli anyatehen rendszerbert igen kbnny -5 az ell& (Jahn 1972) ,0 tehenek szarioragga lenyegesen jobb (Lotbammer 1982). A 1egel6 a
16 szamgra mozOster, vitaminforras es az ivari elet szabglyozoja (Mil-16k 1992). Beni 7]eg,illapitotta a legeltetes hatAsakent ( 1992 ), bogy a tej mennyisege nem csokkent, kevesebb volt a. regeltetett tehenek tejeben a szomatikus sejtek szgma, nagycbb volt a karotintartalma (tehgt egeszsegesebb vol.t a tej), javult a term4k.enyitMi index 4s szgmtotteviSen csdkkent k4.t elles
terme-kenyseg fOgya tatr,arrgnytol i5 0?-121kowski,1982).
Ha mindezekhez hozigves4zUk, hogy tegeleskor a iegnagyobb az a'lLatok nyglelvglasztAsa (nobc,
a
friss fu viztartalma eleg nagy), inert 'Open az
izlik legjobban (Pond at a1.1987); met` pedig a nyel javitja an emesztest, akkor meg jobban 6rzekeljtik a legel6 6s a legeltet6s kedvez6 elettani batis6t.
S 50
Technologiai megoldisok Nagyon cal.416 a negallapitAs, hoey "a lege16L nem el6g csak tragyazni 4s dpolni, azt legeltetni is okszeroen ken" (Suranyi - Viliax 1930).. Ainig az extenzfv gyep csak 0,2-0,5sigmos411ant tart El,addig az intenziv gyep annyi szgimcs6liatnak ny6jt teljes 6vi takarmgnyt, abgnyszor a terms 5-tel oszthat6; ugyanis 1 sz.4. teljes 6vi tbmegtakarmAnyet 5 t szena biztositja (Limn et al. 1992, SzOcs-Liebmann 1993, Vinczeffy 1985
4s
25.t6b1). A
fftbmegnek kifejezett hatAsa van a napi filfogyasztesraOltal6ban mine]. nagyOb a
fa
(bizonyos optimAlis hatarig), ann61 tobbet fogyaszt a j6sz6g.Az jobban valogat 4s Cobb ].esz a tlpresi. vesztes6g.
optimg.lisn61 nagyobb LC
Az intenziv gyepen (amelynek az em6szthet5seige 81-57 % volt) 500 kg/ha. szervesanya2b61 gyakorlati/ag ugyanannyit lege1tek mint a 824 kg/ha szervesanyagub61 (Stakelum-Dillon 1989). Mivel a legeltet4s a leggazdasagosabb
alert a legkevesebb energiat igenyli (White et al. 1982), az 611atok egesz 6vi takarmanyozesinak k5lts4ge a legel6s m4rtekenek Eiggvenye, anyateh4n-rendszer (Jahn Leggazdasggosabbnak tGnik az istell6 1972), mert az Al1atok szabadban elnek es kizarolag gyeptermeket nak. GazdasAgosnak itelhet6 a nornandiai madszer is aholazillatok szinten csak gyeptermeket fogyasztanak (Balandonne-Losq 1984). Tekintetbe ke11 vennOnk a gyep nbv4nyzet6nek saj6tossagait is, mert a hasznositgs utani napon indul a E-nOvekedes es 18-20 napon ac egyre nagyobb a rapi gyarapodits (Lampeter 1961), sot kes6bb is jelent6s, de mgr csdikken a gyarapodas merteke. Ha nem hagyjuk meg a gyepnek a kell5 nElvekedesi idot, csak salaitAt fogyasztanak az Al1ataink, inert bar eleg magas a f5, megsem
"erete legelesre. Eredmenykent 6gy megy tbnkre a gyepUnk, bogy az A1latok nem termelnek optimilisan.
A bazai megoldasok kbzUl a gbddllanek a jellemza (Barcsak 1988): - A legel6 gyomirtgsenak alapveta feltetele a rendszeres mftrAgyAza's 4s a szakaszos legeltetes (NPK ar6ny: 1:0,38:0,45). - hegyvideki viszonyok kbzott a leger6 csak 1,7 szAmosAllat elmrtasara el6g, de a ny6ri di5szakban igy is kieg4szit6sre van szUkseg. - ertekes 6rdekessege a OdtillEd munkilnak az izletess6gi vizsgAlat,arnellyel megallapitj4k a gyepkomponensek kedvelts4genek merteket. A god 6115i m6dszert
a
hegyvidek tobb gazdasAgAban sikereseni alkalmazzak .
A marggy6zAsi megoldesra jellemz5, bogy 1 kg N utgn 61-151 kg fG terem a 21. gazdas6g atlagiban.
351
A keszthelyi megoldis fontc, sabb tbrekvese (Ecker 1988): - a falyamatas legeltet6s felteteieinek megteremtese (az 5szi gabonafaek, cirokf4lek es a kukoricaszAr legeltetesevel), - a kukoricaszar legeltetesekor 5%-nyi karbamid feloldasa melaszban es ennak nyalatasa feherjep6tLisk6nt, - a pgsztor xtelk ili legeltetes lehetasegeinek alkalmazgsa - tarsitAssal, vagy egy egy nagy term6kepesse0 faajjal gyeptelepites -
A keszthelyi mOdszert is sikeresen alkalmazzek tnb gazdasagban, jelent6snek tekintve a tdmegtakarm‘ny kiegyenlitesenek lehetiEiseg4t. A &,bereceni vIztakarekos - mad jellerm5i e tanulmany aJapi6n: - a leromlott gyep javitAsa altalajlazitlsos fe101vetessel, - a legeltetes optimAlis alkalmaz6sa napi adagolassal, - szalmaszecskgs Eeiszilgzs keszitese (etetese a ny4ri depressziacan) A debreceni technologist is haszn6ljak az orszig legkUlonboz6bb r6szgn. Gazdasggossgg A gazdAlkodas hatekonys6git a tatink fUggetlen es Alland6ari viltoz6 termeszeti t4nyez5k 45 a gazdaakodasi recd egyiitt hatgrozzak meg,ezert eredmenyesebb az bkologiera 6pUlo teennologia. A legelteteses illattartgs gazdas6gess6g6t a megtermelhat5 ArLaitermek6k . tbmegeea.azok min5sege, az emberi tiplelkozas szempontjAben val6 erteke befolygsolja i (mire iguyeges
hatasa van a legolcsobb hasznositasi modnak: a legeltet6snek, ens egyilt 7 tal a legeg4szsegesebb allattartes) es meghatarozza a termelesi kdltsegek .
bsszessege. Tekintette1 a nagyon sokr6t5 igenyre - 4s figyelembe veve a vgnozatos termaheiyi adottsigokat lehetsegesnek tartjuk a legailonbbizEbb ter-
m6sti gyepeket, amelyek a napenergia 0,3 - 5 %-os effektusgval erhet6k el (,=- 1,5 - 25 t/ha szenatermissel) Eppen exert a legalteteses a11attarc Lis jellemz3 koltsegeit termesszintenkent a fenti term4shaterok k6z6tt adjuk
Eleg az 1993 ban 416 erak alapjdn (24, tibl-Szat). A keltsegeket legeltetessel es anelk61 szAmitottuk ki. A legeltetes neltaili illattartas gyepre va/6 .alapozassal is - 23-36%-os tdbb:letkditsegi A megtermelhet5 allati termelcek tamege alapjan a a gyepre es kbits6geket a 25. tgblazat jelzi. Mivel a forint ert4ke vA/toz6,megadtuk a dollarra val6 AtszAmitgset, tov6b10, 6 kifejeztiik a jbvedelmet t/ha szenaban is (26. tada- zat). -
Szgmitgsaink szerint jbvedelmez6nek tOnik a legeltet6ses ALlattartas. •
35 2
•
▪
1,0 kin
rq
Lr'l as 04 04 CA
r -1
zAroje le n t 4s b61
▪
r.rs r.rs
r-
..,—..
OrI
In
II*
.%.1- r''%
Lfl 094 0
'LID
r-, s-.1
0.1
.1-4
T,
••I ...0
r'-. CO 1-1-1
'Il OD .9.:J1 EN Ce)
C UD .79‘..1 -0- .0- Ul
,41.1.. CO ,-,
Al) 41) '%7 -.7 r-- 0
•
O
C c...:. .L.-; ..r--;
0,1 -1- Lb •L-: .,•; .:•.
.00 .W 0:',
40
c"
..s.• (7. cx)
•%.7 C3-,
ON Ci .99-1r Cl
tti ',
12-) ',OP.%
C9.4
1.-..
4-4
,rx
{mod
Oh
L-- .1..C. ....0
0 CO L -1
s-, , %JD
rn 0 0-1
an .,-I 7
77 ..L
.,-1 kl) c)
....7 0-, 0'1
--:.n
a,
tr:
1..)
cal C., CD LO
cn
rcl
C) eq -01 CD .4
.O r-
If
CO
1 0‘
CL-4 .4—I r.--
C
r • VI r.-.,
.
rg)
E-r;
CO C) r-L
. . -
▪
CD L4
CA
QD CD
C) cr.
r-
C) CO 4"4
•
LED P-L.. CO Cr. 0:1
rr k--; CD
py
Ln
C) Ulu CO
•
4,
Cs C3 19-5
+40
res
01 0-5 r–.
0,2 'LaD CO *9'
L.r,
1
rH rH
C] 0 0
oc. CO CO
uD 90-
CNI
CD 00
00 0 0
ex tenziv gyepek
alka lmazo tt
c-L1
oO (./ N
00 O'N C-N
'74) • Lf •
1.1"i
V 4)
rl Cq
f]
-?. Fs Os P
N tn r--- 0 0 .,-:
I)
353
•
Q v 0
•
CD CNI
M M P
.:-4. c-s kn r-9z .,- 1-•1 r-i
• 1H
Cr
0,1
•
u-s c•-r
nn En En Tri
CL
a
Loup-
1-1
0
r., c....!! k--,, Cv
CD LC
Le- s
00 , r.- ..,..0
CD
—
- - -
Ln kri Lel
r, .•_0 Lir)
,t ,f
-
.:7. '
LJ
2-1
•-•-1
1
C:."; rA CD CNCJCC
0-.1
n n n rr DO
%JD
Lin
00
--:: En
up C'..1 Cup
(-A rn "-4 Ch. :-..,
0o 0 LIO %J.1L 7
Or)
',JD Um -4-
'.
0.-) En
nn Men
Lri 0
CO 1-C1 Cr'.
n
C".1 Lf)
rr (n. C-,4
0 LID
CO CO '%d"
-
47 0
.<7
- ,-- oo 1-. r.1
CI 0 0 _ - r...1 ,71 CD -J- -43- 7
F--.- 1--1 CO - - oo vo En ..-;.1. , 1' ..4T
- - cn Co c,.. .1~-,.. Lin un
C. 0 0 0 0 0 0 O. 0 Q IQ o
0
in .CD 1.,-1 '0 t-n 604. N- CT+ 0 CL..[ .71 U 9Tr■I .-.-1 1--
.-I En ,.7. ...,0 0
jJ
CU
fr,1
,A
1.1-1 re; C:)
CD CO trs ,T
00 1.-ri crT1 %,0
Lri
r''1
CD
oD
ei ri ,4
Na./
0 r- CD 0
U)
cID 1J-1
n
CD or-) Cr.
L1-1 CA CD
CD CD 0
• CD CD CD
...
re]
Cr. U)
0 11
..Se
N
N.W.
CO
C ru
›-, tu,
N * c..1
>
" .... 0 0
•. H N
tr.
a_J
,-C
L--1
1111- -;'- ':
• < a;
1
■
.Li .I1
C"
c''...1 .17'1 Cri
•
N
0 .,-. '0-..
13.)
Li. a
••• r
kr. CN
N
C
N
0 Lin 0
•0 Le5 c— 0
..--,.
CL
ti
Lr' ED l_rTh
C
CN Ur".. f'-'
J--.1
..-I
0%
- -I
1
'`LI
rl
a)
-, H
.1.-1
IA
rj
-..3" -d 1-r1
' ' ,‘O
:•..1 • H r-1
c U)
>
LE'S ,_in
›'
..,-1 N
if) ED
1.1 C
• r-{
H C tf) L'..) Q1 V)
b.0
n
-LA . el
Li') 00
r."1
11.1,
.-
354
"-q "-I
›NED L
2
C)
CD CA n
4:7a
•"•-, 4_3 00 m
r(12..
0 W
▪
r99- (9-1
Ckki CO
CPL.
cI
iNg
T I rsk , d" •,"
sl
co
•
c -
--1-
tc.
u.-1 co c..-1 co ,--1 in
0 --1....D 0 c",4 En
1—i k-O r •••• .,
•-•
,,
0 T—I C ,/
*-•
--•-• '"
WI 4.0
r-- o-, 0 ,-1
1-?
C
O
cr) in .0 ••• ••-•
CO Ln ••• C.) S3 NI F9--
c0
•
0%4 C94
/d
1 co C0
c9...J0 - -
Csi
N. C...4 7—.
.--Y 0
a
.
ili >4 .,0
000 0C)
cici. c) .o c
,
.(::)0 is
.CI 0 0 ,
1.
NFL
ri)
P*
•
CD CN] .,I.
'.. '40 OD C ..... I Pr'e 9,7
LIDN.CO lai
.3.) >, 09.0
.9.::
LQ
ex t enz iv g y ep e k
.9 0
• ,-
>
N = 11)
cL) Or at
‘,...4 N , ,
C r —1
OC.
CO 1.1 C -r'1
>
Lt
in
..... .....
,-. c•ki
e0 C ▪ u 0 J 4} 4-) u`s
0 -J1 c, 1_,-7 0 , r-i un 0 un CJ — - N - ,-. - C .n.., L..-; r-.. 0 C .r.9.4 Ln N Q. 0 c--4 ...rs 0) „-! la) ,..-.5..-1 .,.>, c"...4 c.....:, CSI N a•J tiD • DZI Tcl r'H
2%2
• • b.cu
'
CJI W
N qa
CI) C
355
Ogl C41 :n • •
N
It C-1-1
Val6s gazdasAgossagi jellemzes c-sak egeszen pantos termelesi m6dok ismeret6ben adhato. Mivel jelenleg sem az anyagok, sem az er5.-
es munka-
gepek Arai neon tekinthetok Alland6knak, csak laz6bb ertekeles adhato. Ha pl.a fer611ely kbitsege- nek a trmekre val6 hatAset vizsgaljuk azt tapaszt-, taljuk, bogy az 1 t/ha el6Allatra lut6 amorrizAci6 (300 kg-os nbvendekek termelesenel) vgitozik:a fera -1E1y bekerUlesi kbltsege es az egy hektAron megtermelt eloallat tomegenek fuggvenyeben.Az 5 t/ha szenatermesi3 gyepen (Ahol megtermeIhet6 625 kg 61.6611at), minders 10.000 Ft fer6helykKrseg Ftit 618Allat amortizaciat jelent (Vinczeffy 1981). Ez egy szereny 30.000 Fr-os fer6helynl 2400 Ft/t Allat amortizAci6s tetelt jelent, de az ennel.kblLsegesebb nbveli az amortiz6cias terhet is. Ketsegtelen leggazdas6gosabb a teljes szabadtartAs (Jahn 1972),de sok kdItsegcsbkkento tenyez6 talglhat6 az un uNormandiai rendszerbrin is(Ba/andonne4osq 1984), elsasorban a maximalis legeltetes matt. A 1ege1-
t- etes energiaiOnye a legkisebb {White et al 1982), ezert term6szetesen az a leggaidas6gosabb. A sajat vizsgAlamink is ezt bizonyitjel‹ (visszautalunk e tanulmAny 22. tAblazatira). Figyelemre m6lta az a megiillapitAs, bogy az erdekeltsegi viszonyok fogyat6kossgai is kozrejAtszhatnak Altaleban a gyepgazdakodassa1 szembent kozombosseg kialaku16s6ben (Nemess6Iyi 1990). Biztosra vehet6, bogy a legelteteses ellattartAsban dolgoz6k anyagi erdekeltsegenek rendez6se gyors vilLozgst hoz e k4rd6sbn. A legeltet4ses d1lattart6sra hat az dkologia,a k5zgazda8.6gihelyzet, a niszaki ellaotts4g, az alkalmazott teennol6gia, az ember tudAsa,szervezakeszsege, mAs r4szr61 a gyep Allateltart6 kepessege a megtermelhet6 termekek tbmege es min6sege. 1 fentiek bsszevetese hatirozza meg a gazdasAgossegot
A legel6k - a szakszern javitAsuk es megfele16 Ilasznositasuk ur6n gazdasAgossA tehetik az Allattartest, biztos jdvedelmet jlnethetnek a gazdasagoak es jelentEls szAntdt szabadithatnak Eel Art5termelesre,
356
-
osszefoglalas A legeltet6ses 611atr.artAsrd1 nagyon elter6 v6lemenyek hangzanak el, Szerz6k uijekortatast nytTjtanak a kiserleteik, megfigyeleseik, tapasztalataik es a nemzetkdzi szakirodalom alapjan a megfele15 allesfoglalas kialakitisghoz, • A 1egel5ntartas 6si mOdiat fOlvAltotta a vilg,g egy r4szen az zoct Allattartis. Az ellatok szervezeti gyengUlese, az Allattartas drAg6lesa a legel5 fete forditotta i j a1 az erdekrodest. Er6sddik a megallapihogy a legel6 a legnagyobb.bioldtiai erteku termekek termel6set bizLositja. Jobb Jenne az AllattarrAsunk belyzete, ha all(almazn‘nk a szakmai eredmenyekec, amelyek az utabbi fel evs7.6zadban renderkezesre illnak. A legeletese8 galatgs hatekonysegat a tet, -meszeti tdnyez51s.egyikLe5e
(bkolOgia)
es a gazalkoasi m6d (technolagia) szab41yozza; eredm4nyesebb
az 6knlogigra eptil5 technolagia. A tarrrhsze ,,:i t4nyeza. kozul a napenergia adja meg a Eermel6s keretet, a viz hat6rczzz meg a napenergia felhaszna.1Asanak merteket. A napenergia 1%-os felhasznglAsa az Alfdlddn '6%6 200-250 napos vegetAcioban 4-5 t/ha jelent. Az intenzfv gazdAlkodgshan a napenergia 3-5 1-a haszncsul. A h6mersalet els a csacLadkaranya legkedvezbbb a 0,20-0,22 mmilcO ara- nynal. Ekkor a já vizgazdalkodasu fide gye ,:3 az gtlagos kbzeph5m4rs6klet 1 0 C-bra 2-2,5 t/ha sz.a.-or termel G1200-250 ratios veget&..i6s id5rartam szerint - a napenergia 0,51-os kihasznAlsaval). VizhiAnyos tertileten talalhat6 a gyepek 85%-a, aminek nagy reszen a
hi6ny 20`0 mm korDli, ezen az bsszes gyep 36%-6n a biany 250-300 mm. A talaj sz6raz, kdzepes, vagy aide volta az6rt is 4rdekes, mert azonos m6-
migyeertle.a.tszer akkora a termer az uden,mint a. szalrazon. tgrolhat6 a keves csapadek, a lazabb talajban melyebbre gybkereznek a nd-
venyek,elenkul a talajelet,javul a gyep viz- es !..panyaggazd6lkodgsa. Az altalajlazitgssal egyiaben ceiszert a leromlott novenyzett) gyep avitesa felnlvetessel, aminek eredmenyekent nbvekszik a gyep termise as tapereke, ezaltal rdibb es Cobb allati termek termelhet6. A legelteLeses 611a,-,tartEas lecskkenti a mardgyaszOks4gIetet, inert a legel6 j6sz6g Urillekevel visszaker01 a tApanyaR nagy resze. A pillang65ok bekapcso]4s6val es megfele16 technoksiaalkalmazaisAval marggyamentes megoldis is IeheLs4ges meg 10-12 t/ha szenar.et:nesr gyepen is. A gyep tApert:gke ;eLentos. A j61 kezelr gyepben a nyersEeherjefdl6s -
leg okoz gandot, ami, szaimaval megszUnteLhet5. A vegyes nbvenyzeti: gyep flagy 2 ,...1kortartalma lehet6v6 'tesi aal menetes szal ma's fiLiszilzs t6sziteset.
357
A nyersfeberjetartalom TX.20 - X.2 k6z6tt 18% fabtti es mAg december 21.
-en is 13% of kissel meghaladiP,. A cukortartalom estefele 18%-al nagyobb volt, mint hajnalban; ez a kbriilmeny figyelmet 6rdeme1 a legeltetesn61 6s
facent a sil6z6sngl. A gyepterm4kek argnygc a vegetkiers idStaz.am szablyozza,mert mine' hcsszabb, annil tobb lehet a 11.geles napjai_nak sz6m.i; ez esethen a leg ,2.es lehet 509 is A gyepterme-kek ar6nya-lion. Altalaan a legeles 50X-os, a szi-
lers 30%-os 6$ a sz6na 20%-o5. tvigjezyezzOk, bogy a gyep n ari. depresszi6jAban szalm6s fi3szil4zst etetunk.
A hasznook sT.akszerseRe 6,5g,_.zdx, ,,kossAgaazegyesha,sztinsi_te'si maok tOmegiOnye es a nF]vedelektdinege'nekeyez6 volt4t61 le.ojebb
gyep is erdm6nytelen le het rossz hasznosit4ssa1. s a k6zepesgyep lehet eredmenyes es gazdasAgos. A haszncsit4shoz tartozil< az abrak azerepe. Sok lAserlet e
azdasAgi eredmeny igazolja, bogy 4000-4500 liter tef,, termele-
sig fdlbaL8ges az abrak. Minden 10%-nyi abrak 21°4-al dthRitia
a termel6st
a legelteteses iliattartgsban, inetve 40%-al a szgnt6Edldi sza7 lasckra alapozva. Az alattartgsunkban csdkkenthet6 az indokolation mert6k5) abrak. A gyep minden 5 tiba-ja eltart egy sz6mosAllatot, amel.y megtermel mi-
nimjlisan 255 kg 615tomezet, Ha a gyep 10 tonn4s, a kft sz4mos6,nat 510 kg -al gyarapszik, Az 5 tonnas gyep 3000, a 10 tonnes pedig 6000 liter tej terme/454C ceszi leile.t6v6 hektar-orkent. gzek termele5i sointek ? rr
vetve a termlesi kbltsegekkeI bizonyas jbvedelmez5seget jeIznek.Mivel a ±orint 6rt4ke nagyon vgLtoz6, kiEejeztek a gazdAlkod6s eredmenyesseaet sz6naertekban is. A 2zAmit‘sok tzerint jOvedeImezi5 a szakszerUen v6gzett legelteteses Allattattas. Igen jele rt6s a legeltetes 4lettani hat:ha; az 611atol< edzettsege, a
szabAlyos iva r i elettik biztonsiga, a gyepben 1ev6 sok gyogynbv6ny miott a prevritiv hatas mind kedvez5 a legelteteses Ilattartisra. 'duel legeles-
kor kep2.6dik a legtbbb nyil, bizonyos, bogy a legel5 fiWe Izlik megjobban a legel5n kialakult jaszggnak. Szerz6k meggy5z6desE, l'ngy a legeltet4ses illattartgs a j6v5 trtgsi modja, mert kivglo, r&gy h o z 1 irteka ter-,Dekek ter.?7)Eah8tbli me:don es
olyan gazdas6gosan, hagy a szer.eny viszonyok kbzdtt 616k is kbrmyen hozz4jutnak. A legeltteses alle.ttartes nemcsak a termeIEnek, hanem a terr6kek Eogyaszt6inak i hasznos,
358
Irodalmi jegyzek Arens,R„, 1975. Die Hochlei8tungskuh.auf der Weide. Der Tierzuchter, Hannover, 27/8., 351-352. Losq,G.: 19$4..Systemes fourrageres norirands basgs Our La Ealandonne,J.C. prairie permenente. Fourrages, 98., 65-73. Barcsik,Z.:1988. A Odibil5i gyepWI:dithi Iconoepecie, es eredm6nYei.DGYN 8.Tbd.Tanioskozis DebrecerLben, DATE kiadvgny, Debrecen, 57-88. • Berg,F.: 1981. T)ie Haltung van Jungbullen auf der lkide mingen Konzentratfutterein3atz: Tier2ucht, 35/5., 12-14. Bgranger,C. - Holmes,W.: 1977. Beef production from grassland. Europ.Ass-An. prod., 28. Brussels, N-C/3., 1-10. B6ri,B.: 1992. A legeitetes biologiai hadza. &Termgszetet iliattartAt" Tud. es Term. TancskozAs Szolnokrm, DATE kiadva'ny,Debrecen, 295-301- . Bir6,3,:. 1928. A legel6gazda kbnyve. FM„kiadia, 1-350, Kelem4rei,G.: 1985,Hjsmarhatenye.5ztis. Mez5Dchy,J. Najas,P, Bodd,/.
gazdas6gi Kiad6, Budapest, 1-350. 1966, Der Erfoig der Weidemaat bei. JungrestBreitenstein,K.G. balen in AbhHogigkeic von VQrmastperiode und Kraftuttereinsatz. Dt. Landw„, Berlin, 17/9., 447-449. Caputa,J. Charles,J.P.: 1978, Quelques expgrziences recentes sur les metbodes de pature, rourrages, 74., 3-17. CarlesR. - Nanquette,B.: 1979. Is systems de production laatieres dans la CE. et leers re ultats economiques. 77.n., 7-42. Conway,A.: 1968. Grazing management in relation to beef production. V. Irish J.Agric. Res., Dublin, 7/1., 105 120 Crush,J,R.. 1989. Legume breeding strategy for increased nitrogen fixation In New 7paland rmperate pastures. Proc.WIJGC, Nice France, 125-126. Csulcals,Z„. 1952. TakarmAnyozastar. Mez6gazdas4i Kia86, Budapest, 1-348. Stefler,J. - SteHer J-nd - 1992. GyeprQ alapozott szarvasmarha- es 16hGstermeles."Termeszetes Allattarafsl.T1.4d. es Term.Tacgcsk. Magyat.6varon, DATE kiadv.i. ny, Debrecen, 49-56. Dimeny,I,z 1974, Mindennapos feledat az UZEM.- is munkaszrvezgs korszerUsi-
-
teae. Magyar MezZgazdasig, 29/1., 3-4. Ecker,1„:19d8.A szarvasmarhatertht azolggla gyepre a]apQzott takarm4nyterm0-gsi rendszer.DGYN 8. 71.0.7anAcsic. DATE kidv.Debtecen, 99-116.
Farries,E,: 1987. FUtterung and StcfMichselableufe Beim Rind. Der Tierzuchter, Hiledesheim, 39/1., 15-17. • Fribourg,H,A. - MCLaren,J,B. Chestnut,A.B. Waller,J-C.: 1989. Recent effects of Arenonilun coenoPhialum on the performance of beef cattle . grazing Festuca arundinacea. Proc.XVI.IGC, Nice,Franoe, 705-706. Cgborczik,N.: 1989. The role of root system in tall fescue (Festuca arundinacea Schreb.) productivity. Proc. XVI.IGC. Nice, France, 359-360. Timko,L. Gibris,J. DoboS,M.: 1974. Uzitkovoszt krAv pri choce na zavla. szovanj pastve a v mastali, 2iv.ITyrobe, Praha, 19/7., 523-530. iessler,N,t 1969. Die FUtterung des Jungviehs in der Rinderhaltung. Der Tieraichter, Hannover, 21/2., 49-50. Gr5rer,FH 1987, Grundfutterversorgung des Milchviehs na .h der Quote. 1. Der Tierzuchter, Hildesheim, 39/1., 9-11. legel6realapozoa&Lattartgs."Termeszetes Allattartgs" TudAs Term, Tanicskoaas MAgyar6v-gron, DATE kiadvgny, Debrecol, 9-16. Jahn,M.: 1:972, Cowboys an der Saar.Mitt.=.,FrankZurt/M.,87/46., 1167. ivanc3ics,j, Bader,E„ - Gael Kovics,K.: 1985. Fertility caracteristics of different dairy genotypes under diff e rent management conditions. Zborn.Biotechn.Fak.Univ„ Ljubjana, 46., 95-100, Klapp,E,: 1.971. Wiesen and Weiden. Paul. Perey, Berlin, 1-620, Kota,M.: 1989; The effect of the crude fibre on the quality of tie si?Age• Proc,XVLIGC. Nice, France, 963 964. Kota,M. Vinozeffy,I.: 1992. A hegyvidgki legelak tgpertgke. "Legelteteses Alla ,Ltarta's". MYN.10, DATE kiadviny, D e brecen, 123-136. - Virczeffy,T.: 1993. FaeverAkek -
"Ten,67ntes A14,rtarffsu,Megyar6v.,4r, DATE 359
tiebracer, 109-118,
Lampeter,W.: 1961. Moderne GrUnlandwirrschaft. Vortragstagungen Inst.Landw. Ver8uchs u. Untersuchungswesen, Leipzig,3., 22-30. Leaver,J.D.-Campling,R.C.-Holms,W.: 1969. The effect of level of feeding on the digestibility of diets. Eor sh e ep and cattle. Anim. Production_ Edinburgh, 11/1.,11-17_ . Ueonharstberger,J.: 1979- Mlitterkunhaltung in Osterreich. Top.Agr_ MOnster .Hiltrup- 10- R. 24-25. Liebmann,L.-Painkes,I.-SzUcs t 1,-Vajsz,T.; 1992. A lQit5s gyep Al1ateltarc6 kepessggejlegetteteses Allarartis" Tud.Tanksk. DATE kiadvany,14?-159. Lothammer,K.H.: 1982. Bessere Fruchtbarkeit durch optimale Weidenutzung.
DLC. Mitt., Frankfurt/M., 97/7., 380-382.
Meuret,M.: 1989. Utilization . of native mediterranean fodder tre e s by dairy goats. Froc.XVI. IGC., Nice, France, 941-942. Nihok,S•: 1992. A lege26 szerepe a lareny0-szcesben."Terinesz8tes ,qlattartLis" Mid_ es Term.Tangcskozes Szolnokon, DATE kiadv6ny, Debrecen, 303-308. Mihok,S.--Nagy,G.: 1991. WslihatartAs legel6n. "Legel5 az emberiseg szolgalaaban Tud. es Term,Tan6cskozis. DATE kiadv6rly, Debrecen, 217-232. Moor,A.-Kosdor,K--Stegr,H.: 1958. Ergebnisse eines dreiiEhrig durchgefOrten PorLionsweideversuchs. Tierzucht, Berlin, 12/7., 235-242. Mucsi,I,-. 1993. A legelo- is a juh harrnoniku5 egyilttelse."Termeszetes 411at-
taztes" Tud. es Term„Tan.icsk M--6veron,DATE- kiadv6ny,Debreen,177-184, Nagy,G.', 1988. A kbt6tt talajl] termeszetes gyepek intenzifik6lisa altalajlazit6sos felDIvetessel. MTA kand.disszertici6, Debrecen, 1-159+ 55 melt_ Nagy,G.: 1989. Results of ove,:seeding natural grassland on dry solonetz Froc.XVI.IGC., ffice, France, 547-548. Na ,G.: 1990. A nAdkepG csenkesz takarwAnyirteke sz.el. Csuk.6s • DATE' kiadv4ny, Debrecen, 107-107. Nagy,G. r 1991, EltEra intenzit6su gyepek erteke."Lagel6 az embz.,r-isegszoig6lataban".Tud.Tan5csk.Debreceriben. DATE kiadv6ny, Debrecen, 197-210. tiagY/ 0 . - Vinezet- Y ; 1993. A lege25 kEjl6zitoz6 h8szna."'rern4SZetes 8" Thd Tanitcsk Magyar6v6 non , DATA' kiadv. ,Debrecen; 197 210. 101-attar-NemessAlyi ,Zs. ;1990. A takannanytermeies s felheszngAs bluan6Inizi bsszefiggi. .sei ki.ilanb6z5 gazdasggi. feltetelekkozott.Csuk.As F3 .11.0alle's,Debrecen,128-133. Ocoko3ji.c,S.-Ve1i.c.kovic ,G. :1978 . Uticaj nivva koncentrata -u obroku muz.ara na svarijivost hran1jisr a reri a . S tOCarS tvo,Zagreb, ,V,I11-12., 385-390. Pailinkals,I.. 1993. A gyepek energetikai vizsgAlata."Term4szetes -
Tud. Tangcskozis Magyar6v6r0n, DATE kiadvilny, Debrecen, 99-107. und Schlachtleistungsergebnisse von Hybridfrsen bei eniner Endmast auf der Weida, Tierzucht, Berlin, 37/4.451-153. PNt201d,U.-Nemamann,W.:1989.L'effioacitedu paturage de g6nisse des genotipes
differents pour laproduction de viande.XVI.IGC. Hice,France,1171-1172. Piatkowski,B.: 1983. RinderfOtterung.D.LarAw. Verlag, Berlin, 1-192. 1989.Salivation,mastication,and rumination.Limits to intake by beef cattle.Symp.Proc.Oklahoma, 160-172. aYma4C.:1989.0bservaticms sur la disseatinationddtpichloe typhina,ragent dE la guenouille lqite, France, 709-710. Reason,G.K.-Iburbon,P.N.:1983, Herd recording dayrifarmars double milk oroduoti.onper cow in Queenlnad. Queensl„AgriC.J,,Brisbane, 109/1+,16. Rohweder,D.A.-Mi11,er,L.:1989.Evaluaring forage quality as aiirnal production
Per unit of forage and land area.Proc.XVI.IGC.,Nice,France, 821-822. Schechtner,C.: 1963. Die DUngung des BauergrUalandes in Iheorie Lind Praxis, Der Forderungsdienst. Wien, 11/9., 298-307. Smith,A,E...1989. Allelopatic infuence of certain pasture weeds.Proc. of
XVI.IGC., Nice, France, 747.748.
360
Stie d ' ing,C.F.W.. 1971. Grassland ecology. Clarendon, Oxford, 1- 221. Stakelum i C4.-Dillon,p,t 1989. Th e effect of herbage mass on the herbage intake and grazing behaviour of dairy cows.Proc.YVT.IGC,Nice,Frante,1157-1158. Steller,J.-E4r,F.. 1993. Legeltetett kanca tej- es ht5stel- me3es, "TermeszeLes 4lattartis" Tod. Term.Tank.sk.M.-6v6r,DA7E kiadv.Debrecn, 163-172.
Storozsenko,V.A.-Timofeeva,S. S.:1982. ProduktivnUe kF)csesztva i voszproizvoditelnaja funkcia korov i telok Dri letnem stojlovom i pasztbi sc snom szoderzsanii. IZV.TSZHAMoszkva, 3: 114-1.21. Subramaniyan,V.1 1989. Rice straw utilization in India. ?roc. c YVT. IGC, Nice, France, 1009-1010. Sugimoto,Y.-Ba11,P.B.1 1989. Nitrogen losses from catt]e dung. N .oc. of Y. IOC., Nice, France, 153-154. Surny1,j: - Vi11_ax,0,:1930. R6tek egelbk term6k6pessgenek Eokozesa. Pallas RT, Budapest,1-51. Szab6,P.: 19g3. Eljnydk a ger6's dWatewru m "?errrres ludomgnyos 45 Termeldsi T-ndcsk. M.-6veron,DATE kiadv,Debrcen, 185-190. Sziics,I.-Liebmann,L.: 1993. A idzepes terearete0 1-ejt6s gyep dllateltart6 .
kepessege. "Term.Allattartisit Tud.Tanacskozes,DATE kiadv )13brecen,M-126 Taureau,J.C.-Ziegler,D.; 1989, Valorisation des elements minerau x autres cue l'azote contenus dans les effluents dnelevages.Proc.VI.Ict , Nice, 1124K Thomas,H.-Burg,P.F.J.van : 1931 . al tw i okl ungen 4'11 der Crbnlandwit-tschaft der Niederlande.Tiertichter,Hild eaheim , 33/2 ., 73_75 .
Thompson,J.K.-Warren )R.W.: 19 ?'). Variations in composition of sti..:re her-bage. J.Brit.Grassl.Soc.,London, 34/2., 83-88. Vinczeffy,I.: 1973. A gyepre eilapozott LaksrmAnyozgs. DATE TerN el6sfei lesztesi kiadvAny, mod, 2. 7-54 . Vinczeffy,I.1 1981. A gyepgazd6 lkodes al ,,,pjai.A nemzetkozi szaki rocWorn t4bljzatos feldolgoz6sa. DATE kiadvgny 8300 pelanyban),Debt.t!cen 1-398. Vinczeffy,I,: 1985. A gyep 6)1 teltarto k6pessege. MTA dokt.dirs z.r LAc ia. Debrecen, 1-98 + 300 0 . IlelIeklet. j.. nIrt...aAa V-;. nczet-fy,r.: 165a. Az Yntertz gyemz.aKckch.)7y6i c.)776724 Kutat.4si zikrojelentes, DATE kisdviny (170 peldAnyban) DEbZe6en, 1-278. Vinczeffy,I.: 1991. A 1egeles bat.asa a szarvasmnrhatart/is kblt.626re. DGYN.
9. DATE kiadvjny, Debrec n, '37_344. Vinczeffy,I.: 1992. Adatok gYpeink gy6gynbvenyeir61. "Terme.sz tes 411 attar t6s Tudom. Termelesi TatIgcsk. Szolnokon, DAT7. "riadv6ny, Zfe.brecen,161_17S Vinczeffy,I. i 1992a- A ;yep sZerepe a 16rosodott talajok haszn6laU4han. Tudomgnyos es Termeiesi Tanecskozjs, DATE kiadv6ny,Debrepn,10-373. Voisin,A.: 1963. Hoziaszaals Born el6adAshoz- GEORGIKON Napo; Kesahe lyen 281-295. Weiland,G.. 1968. Rationelle Kraftfuttereinsatz bei weidenden milo lkik.h en. Tierzucht,Bln2/.64-7 Whi;:e,D.J. -Wilkinson,i.M. - Wil,kins,R.J.. 1982. Supprc energy 1-! e in animal production from grasslatld.Proc.IX.EGF, Reading, 33-42. Zhu. Tingcheng - Li,Jiangdona .. Zu Yuanggang: 1935. Grassland resources and future development of gtassland farming in teMperate Chi. Proc. of ...71 _76r. Kyoto, izipan, 32, 1.9, SzerzEk - Authors; Prof. NAGS Geza - Prof. VINCZEY Imre ,Agrrtudortiefli Egyetem, Debrecen, 4015, Pt : % LAgrulultual University, Debrecen, 4015,PC 1 36,Hungary )
361
ASPECTS FOR THE EVALUATION OF ANIMAL KEEPING BY GRAZING 1. Vinczeffy - G. Nagy Opinions on the value of animal keeping by grazing are very diverse. The authors of this publication have aimed at Providing information for the evaluation of this method on the basis of their experiments, examinations, experiences and views
re-
of the literature. in many parts of
woi-sid, the traditiLoaal r7euhew
of
keeping animals on pastur e was replaced by stabling. The weakening of animals' organisms and the increasing cost of stab -2, -ng
have turned attention back to pasturing. The belief that
paF:. -
turing ensures products of the highest biological value is grad-
ually becoming accepted. Animal husbandry. would be more efficient if the findings of the past fifty years were put into practice. The efficiency of ] --iima/ }peeving by grazing is regulated by natural factors /ecol o gy/ and the keeping method /technology/; technologies based on ecological consideration are more productive. Pram' among natural factors, production po7entia2 depends on solar energy, the use of which is determined by water availability. On the great
plain of Hungary /which has
an annual vegetation period as 200-250/ using 1% of the available solar energy result in.4-5 t/ha of dry matter. With intensive technologies, of the available s olar energy used. The most favcurabl 0.20 - 0.22 mm/1 ° C,
ratio Df
is
temperature and rainfall is
with which fresh grasslands that utilize water
ef .' iecentlyproduce 2-2.5 t/ha of dm Tor each 1 ° 0 of average temperature /while using 0.5% of the Solar energy dur i ng a 200-250 day vegetation period/. 5% of grasslands have a shortage of water, on most
of
which an additional rainf a ll o f 200 mm is needed /36% require an additional 250-300 mm/. The Other reason that the hydrological characteristics of g; - a s s? and are important is that with'the same amount of fertilizez., twice as much yield can be obtained on wet as .compared to dry soil . Rainwater cen be stored by subsoling;
362
olants - strike their roots deeper in loose soil, soil li. -fe is animate and water and nutrient use by grasslands improve.
At the time of subsoiling it s advisable to improve Erasslands i degraded vegetation b cversowirg, as the grasslands will have a higher yield, and one of higher nutritive valu e . Conse• quently, animal product yield will be greater and of higher as well.
Animal keeping by grazing reduces the amount of fertilizers req,].tred, as most of the nutrients are returned to the soil in the form of animal faeces With the introduction of Papilionaceae and a suitable technology, management is possible without chemicals, even on grasslands which produce 20-12 t/ha of hay. Grasslands have a significant nutritive value, 8i/en on welI-managed grasslands excess of raw protein can cause prob-
the addition of hay.The high sugar content of grasslands with a mixed vegetation makes lem; this can, however, be solved with
chaff cutter and straw possible. The raw protein content cf grasslands is over 18% between th and Octobel, th ; even on December 21 st . 2 it excee..iis September 20 l3 X. The sugar content is l8% higher towards evenings than at Sewn, whjcl. zhoAd he op2.)8j,dpred in ctixnnection with grazing and silaging. The composition of grassland products /i.e- grass, si lage and hay/ in feeding is determined by the vegetation periodthe longer this is, the mere days can be spent grazing. With a silagir1g with the use of
vegetation period of 260 days, grass can constitute 60% of the grassland products consumd. In general, however, grass cons7itutes 50%, silage 30% and hay 20% of the feed. It should be noted that during the summer depression of grasslands the ani mals are fed silage with hay. The efficiency and economy of util• ization depend on whether the yield required by a certain method of utilization corresponds to the quantity obtained. The hest ere,5.-.5 can be inefficient with improper utilization; s1milarly, those of average quality can be successfully And ...conomically v,sed, Proper utilization must consider the role of concentrates as well. Several experiments and experience
• have
shown that concentrates are superfluous for milk production up tc -,000 - 4,500 1.
363
When animals are kept using a grazing technology, each 1% of, concentrate in total' feed consumption increases prodction ex-
penses by 2.1%. This figure is 4% when production is based on ploughland hay. The overuse of concentrates in an i mal keep i ng in Hungary can be reduced. Every hectare of grassland on which 5 t of dry matter is produced is able to sustain 1 standard animal which gains a minimum of 255 kg annually, and makes the production of 3,00 . 0 litres of milk possible. /1f -c.he grassland provides ID t / ha dm, 2 standard animals can gain 510 kg and yield 5,000 litres of milk/. These levels of produc t ion, when compared to the costs of production, indicate profitability. As the Hungarian forint.has a rapidly changing value, the efficiency of management has been expessed in hay, as well. According to our estimates, animal keeping by grazing with proper management is profitable. Grazing has a significant physiological effect, as indicated by the hardiness of animals raised on pasture, their favourable reproductional performancelovertime and the relative immunity ensured by the medicinal plants found on grasslands. ftrthermore, as evidenced by the fact that animals produce the most. saliva when grazing, grazed grass is preferred by the animals themselves. The view that animal keeping by grazing is the technology of the future is shared by many scientists. Products of high quality can be produced at a sufficiently low cost that people living in poverty will have access ±,o them. Animal keeping by grazing is thus useful not only for the producer but for the consumer, as well.
364
